A Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskola Középiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja

A Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskola Középiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja

„A nemesség kötelez, a kötelesség nemesít”

Kelt: Pécsely, 2015. május 26. 0

Tartalom 1.FEJEZET. Előzmények ................................................................................................................................................................... 3 2.FEJEZET. A nevelési program ........................................................................................................................................................ 3

2.1. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ................... 3 2.1.2. Oktatási modellünk az Európa Tanács Munkaprogramja tükrében ............................................. 4 2.1.3. Általános feladataink .................................................................................................................. 5 2.1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink .................................................. 6 2.1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ......................................................................... 6 2.2. Kiemelt figyelmet igénylő tanulók ................................................................................................. 6 2.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ....................................................... 8 2.4. Egészségnevelési program .............................................................................................................. 8 2.5. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ..................................................................................................................... 12 2.6. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái .............................................................. 13 3.FEJEZET. A helyi tanterv ............................................................................................................................................................. 13

3.1.1Az alapfokú nevelés-oktatás tantárgyi struktúra és óraszámok 1-4 évfolyam:............................ 14 3.1.2. Az alapfokú nevelés-oktatás tantárgyi struktúra és óraszámok 5-8 évfolyam:......................... 15 3.1.3. A szakközépiskolai oktatás tantárgyi struktúra és óraszámok 9-14 évfolyam: ......................... 16 3.1.4 Az idegen nyelv oktatása ............................................................................................................ 17 3.1. 5.Fogyasztóvédelem megjelenítése az oktatásban ........................................................................ 17 3.2. A követelmények, a pedagógusválasztás ...................................................................................... 17 3.7.KerettantervKözépfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, ................ 18 közismereti képzés ............................................................................................................................... 18 3.8. KÖZÉPSZINTŰ KÖZISMERETI ÉRETTSÉGI VIZSGA TANTÁRGYAI ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE ........................................................................................................ 25 3.9. KÖZÉPSZINTŰ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI.......................................... 34 3.9.1.GAZDASÁGI ISMERETEK ...................................................................................................... 34 3.10. INFORMATIKA........................................................................................................................... 5 3.11. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ........................... 15 3.11.1. GAZDASÁGI INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉS 54 481 02 .......................................... 15 3.11.2. LOVASTÚRA-VEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉS 54 812 02 ...................................................... 127 4.FEJEZET. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................... 229 5.FEJEZET. A felvételi, átvételi szabályok az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei....................................................... 229 6.FEJEZET. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló jutalmazásával összefüggésben, a tanuló magatartásának, szorgalmának, értékelésének és minősítésének követelményei és formái ................... 230

6.1. A beszámoltatás céljai és formái................................................................................................. 230 6.2. A számonkérés, beszámoltatás formái, a tanulmányok alatti vizsgák: ....................................... 231 6.3. A magatartás értékelése .............................................................................................................. 232 6.4. A szorgalom értékelése ............................................................................................................... 233 1

6.5. Jogorvoslati lehetőségek ............................................................................................................. 234 7. FEJEZET. Az otthoni felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei .......................................... 234 8.FEJEZET. Egyéni tanrendű oktatás ............................................................................................................................................. 235 9.FEJEZET. Magántanulói jogviszony ........................................................................................................................................... 235 10. FEJEZET. Felnőttoktatás .......................................................................................................................................................... 236 11.FEJEZET. Távoktatás ................................................................................................................................................................ 236 12. FEJEZET. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ................................................................... 236 13. FEJEZET MŰVÉSZETI ISKOLA ........................................................................................................................................... 237

13.1.KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG ........................................................................................ 237 13.1.5.1. KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK ..................................................................................... 242 13.2. SZÍN- ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG ............................................................................................ 292 13.2.5.1. SZÍNJÁTÉK TANSZAK .................................................................................................... 297 13. 3. ZENEMŰVÉSZETI ÁG .......................................................................................................... 352 13. 3. 1. KLASSZIKUS ZENE .......................................................................................................... 352 13. 3. 2. BILLENTYŰS TANSZAK ................................................................................................ 356 13. 3. 2. 1. ZONGORA ...................................................................................................................... 356 13.4. MODERNTÁNC TANSZAK................................................................................................... 368 14. FEJEZET. A pedagógiai program nyilvánossága ..................................................................................................................... 405

2

1.FEJEZET. Előzmények 2013. szeptember 1-jével megkezdte működését a Balaton-felvidéki Általános Iskola a Balaton északi partján, Pécsely településen, Balatonfüredtől 10 percnyire. Fenntartónk döntése alapján intézményünk nevét 2013.december 10-i hatállyal Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskolára módosítottuk. Alapítványi iskola vagyunk, melynek fenntartója a Balaton-felvidéki Nemzeti Oktatási Nevelési Alapítvány Vászolyban. Az alapítvány többek között egy sajátosan magyar szemléletű, Életiskola szerű programot támogat, mely iskolai, szabad művelődési és családi tanulási formákat egységében kezelő, szerves nevelési-oktatási rendszer, mely szorosan kapcsolódik a NAT kereteihez. Ha emberek vesznek körül, még nem élünk közösségben, a közösséget mi magunk alakítjuk. Olyan iskolát hívtunk életre 2013 szeptemberében, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők dönthessék el, gyermeküknek melyik oktatási forma a legmegfelelőbb.

2.FEJEZET. A nevelési program 2.1. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 2.1.1. Alaphelyzet 2.1.1.1. Iskolánk életfilozófiája: „a nemesség kötelez, a kötelesség nemesít” – ami azt jelenti, bármely oktatási formánkban kötelességre, becsületességre, nemes lelkűségre, hazaszeretetre oktatjuk gyermekeinket és ennek szellemiségében alakítjuk ki közösségeinket. Fő célunk az, hogy a vidék megtartó képességét megerősítsük, a fiatalok elvándorlását / kivándorlását megállítsuk azáltal, hogy nemcsak az elméleti képzésükre fektetünk nagy hangsúlyt, hanem minden hagyományos, és modern, a megélhetéshez és önfenntartáshoz, öngondoskodáshoz szükséges tudást megtanítsunk nekik, mellyel kikerülve az iskolapadból önállóan cselekvő képes emberekké tudnak válni. A másik cél, hogy olyan családokat célozzunk meg, akik szívesen élnek saját, vagy sejtszerű életterükben, gyermekeiket otthon vagy kis közösségekben szeretnék nevelni. Nekik a távtanulási programunk segítségével nyújthatunk esélyt a tankötelezettségük teljesítésére. Harmadikként, de nem utolsó sorban pedig a külföldön, Kárpát-medencében élő magyaroknak a magyarságuk megtartása érdekében szeretnénk segítséget nyújtani szintén a távoktatási programunk keretében. Mindenekfelett a ránk bízott tanulók érdekeit tartjuk szem előtt, differenciálunk, szükség esetén a tanulók és a szülők igényeinek figyelembe vételével egyénre szabottan oktatunk. Olyan hatékony közösségeket szervezünk, amelyekben kis létszámú keretek között, differenciált oktatást tudunk nyújtani, az alapoktatáson túl megismerkedhetnek a helyi népi mesterségekkel, a mezőgazdaság és a lovas kultúrával és egyéb más ősi mesterség elsajátításának lehetőségeivel a tanórán kívüli foglalkozások során. Az oktatás megszervezése folyamán olyan projekt lehetőségeket adunk a gyerekeknek, amelyek összekötik az elméleti oktatás menetét a gyakorlati problémák megoldásával. Ezzel tudatosan kapcsoljuk őket a társadalmi valósághoz. Igény szerint biztosítjuk, hogy bizonyos tantárgyakból egyéni tanrend szerint haladjanak a gyermekek, a tananyag gyorsabb elsajátításához vagy a felzárkóztatáshoz. 3

Magántanulói jogviszony keretében további lehetőségeket kínálunk arra, hogy a szülők otthon taníthassák gyermekeiket, lebonyolítjuk a jogszabályok által előírt vizsgákat. Minden tanulónknak lehetősége van arra, hogy részt vegyen iskolánk kulturális, tudományos rendezvényein, vetélkedőin és sport életében. Tanulóink az intézmény döntési folyamatában a Házirend szerint gyakorolhatják jogaikat. 2.1.1.2. Államilag elismert alapítványi iskolánk többcélú közoktatási intézmény. Jelenleg az általános iskolát és alapfokú művészeti iskolát foglalja magába. A Pro Deo State University KözépEurópai Tudományos Alapítvánnyal aláírt együttműködési keret megállapodásban foglaltak szerint az egyetemmel összehangolt szakközépiskolai képzést is fogunk folytatni. Ennek intézményi kereteit már most kialakítjuk, a pedagógiai programot csak a szakképzés megindításakor egészítjük ki. Iskolánk olyan alapítványi iskola, amelynek szándékában áll működtetni 1-12 osztályt, teljes körű oktatást biztosítva az iskolakezdéstől az érettségiig. A tanköteles korúakon kívül felnőtteket is tanít, magántanulói jogviszonyban. 2.1.1.3. Iskolánkat a Balaton-felvidéki Nemzeti Oktatási Nevelési Alapítvány hozta létre 2013-ban. Az alapítvány cél szerinti támogatást nyújt a vidék megtartó képességének megőrzéséhez és a hagyományos magyar öngondoskodási módszerek megőrzéséhez. 2.1.1.4. Alapítványi iskolánk az oktatási intézmények körében azokhoz a kevesekhez tartozik, amelyek az állami támogatás mellett piaci kockázatot vállalva valósítja meg céljait. 2.1.1.5. Hatékonyságunk állandó mércéje és visszajelzése az, hogy kik, milyen elvárással rendelik meg szolgáltatásainkat, és milyen mértékben újítják meg velünk kötött szerződésüket. 2.1.1.6. A szülők túlnyomó többsége öngondoskodásra berendezkedett vállalkozásvezető, cégtulajdonos, gazdálkodó, szabad szellemi foglalkozású. Hozzájuk alkalmazkodik iskolánk alapszolgáltatása: egységes szemléletű nevelési programunk eredményeképp a vállalkozói életre, az öngondoskodásra, önszervezésre, a pénzgazdálkodásra jól felkészült, egyszersmind humán értékeket biztos színvonalon elsajátító, idegen nyelveket alkalmazni tudó, sikerorientált, önállóságra törekvő, a magyar hagyományokat tisztelő, a művészetek bizonyos ágait alapfokon művelni képes, és ezáltal nyitott szellemiségű fiatalok dönthetnek életük további szakaszáról. Akár úgy, hogy tovább folytatják tanulmányaikat, akár úgy, hogy szerényebb eredményt megvalósítva, szüleik vagy saját maguk vállalkozásában, gazdaságában találnak átmeneti, vagy végleges helyet.

2.1.2. Oktatási modellünk az Európa Tanács Munkaprogramja tükrében 2.1.2.1. Alapítványi iskolánk oktatási modelljét az alapításakor dolgozta ki a tanítói és segítői műhely, és az alapdokumentumunk. Eszerint a Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola egy egységes öngondoskodó szemléletű képzés első eleme, ami három pillérre épül: öngondoskodásra nevelés, hon- és Európa-ismeret, intenzív nyelvoktatás. 2.1.2.2. Az oktatási modell helyességét elsősorban az Európa Tanácsnak az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez kapcsolódó részletes Munkaprogramja igazolja. (Brüsszel,2002.február 20.) 4

A Munkaprogram mindhárom stratégiai célkitűzésével, és az ezek megvalósításához megfogalmazott 13 célkitűzés többségével összhangban áll iskolánk oktatási és képzési gyakorlata. A Munkaprogram első stratégiai célkitűzése az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása. Az első célkitűzés első kulcsfontosságú feladata: bevételeinkből első helyen a tanárok munkakörülményeinek biztosítunk magas színvonalat, hogy ők hosszú távon tartozzanak iskolánkhoz. Alsó tagozatos osztályfőnökeink határozatlan idejű, az 5-8. osztályoké általában 8 tanévre szóló megbízást kapnak. Az 5-8. osztályban tanítók többsége egyetemi diplomás, tehát a tanulók és a szülők rendkívül egységes, stabil tanári karhoz tartoznak. Oktatási modellünk alappillére az intenzív nyelvoktatás. Ez egyrészt azt jelenti, hogy tanulóink már az 4. osztálytól kezdődően alapellátás keretében tanulják az első idegen nyelvet, miután anyanyelvüket a lehető legjobban elsajátították. Legfeljebb 8 fős csoportokban, részben a nyelvi laboratóriumban folyik az oktatás. Számítástechnikai jártasságokra, nagy gondot fordítunk: az alapellátás keretében tanítjuk, és beépítjük a tanórai munkába. Leendő Középiskolánkat a számítástechnika oktatásában, európai kutatásfejlesztési központtá kívánjuk fejleszteni. A fentiekből is adódóan az IKT (informatikai kommunikációs technológia) hozzáférést minden tanulónk (és a tanári PC-k révén bármely tanárunk) részére biztosítani kívánjuk és távoktatásban résztvevőket is bátorítjuk ezen eszközök rendszeres használatára. Az öngondoskodásra való nevelés, oktatási modellünk másik alappillére. Ezt a tanagyag szemléletébe és a tanórán kívüli foglalkozások programjába, a hagyományos és korszerű élet-elemek beépítésén keresztül valósítjuk meg. Hon-és Európa-ismeret. Az európai együttműködés erősítésében a Balaton-felvidéki Nemzeti Oktatási Nevelési Alapítvány teljes szellemiségével elkötelezett, és ezt az általa alapított iskolában is érvényesíti. Oktatási modellünk második pillére, a hon-és Európa ismeret, ezen belül a kárpátmedencei épített kulturális emlékeink kutatása és karbantartása és a felújításban való részvétele, műemlékeink védelme.

2.1.3. Általános feladataink 2.1.3.1. E céloknak alárendelve iskolánk a hagyományos nevelési oktatási célkitűzéseken túl már az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában (1-4 évfolyamon) bevezeti a gyermeket a későbbi öngondoskodó életszemlélethez szükséges alaptevékenységekbe. 2.1.3.2. Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakaszában (5-8. évfolyam) folytatjuk az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. A nevelési cél az önálló életvezetés megismertetése és elsajátítása. Ugyanígy önálló tantárgy a számítástechnika, hasonló nevelési céllal a tanórán kívüli kézműves napközi, lovaglás kertművelés. 5

2.1.3.5. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében tanáraink alkalmazzák az oktatás valamennyi, - kiemelten a beszélgetés, felvilágosítás, vita - módszerét. Tanulóink tevékenységének megszervezésekor az értékelés áll a középpontban. A magatartásra ható módszerek közül, az életre felkészülve, az elismerést és a dicséretet tartjuk a leginkább célravezetőnek. Fokozatait iskolánk Házirendje szabályozza, úgyszintén a büntetését.

2.1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink 2.1.4.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink azt a célt szolgálják, hogy a NAT-ban és a kerettantervekben leírt, valamint az elvi sajátosságból adódó értékekre és szükségletekre tekintettel tanulóink a különböző adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, más tevékenységükkel összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Pedagógiai programunk figyelembe veszi, hogy az oktatás és nevelés színtere nem csupán iskolánk, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 2.1.4.2. Alapítványi iskolánk alapításától kezdve családias kereteket biztosít a tanulóknak. Ezzel is összefügg, hogy az osztályok létszáma korlátozott: az alsó tagozaton legfeljebb 10, a felső tagozaton legfeljebb 16. 2.1.4.3. Mind a családias környezet, mind pedig a hatékony nevelés célkitűzésével összhangban teremtettünk meg a számunkra mintakép angliai magániskolákkal is összemérhető tanár-diák arányt, ez legalább 1:5. 2.1.4.4. A családias keretekből következik az, hogy minden tanárunk jól ismeri az iskola minden tanulóját, úgyszintén a gyakrabban belátogató szülőket, nagyszülőket. 2.1.4.5. Napjaink rohanó, agyonhajszolt életmódja közepette iskolánk egy biztos, nyugodt pont a tanulók életében, ahol felértékelődik a családias, szeretet teli légkör.

2.1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink 2.1.5.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok közül pedagógiai programunk leginkább az iskola keretein belül működő közösségi nevelést tekinti feladatának. Legfontosabb célunk az, hogy a többnyire individuális környezetben élő gyermekek képesek legyenek a közös érdekek felismerésére, ennek alárendelten a közös értékrend elfogadására, az ennek megfelelő tanulmányi munkára és viselkedésre. 2.1.5.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításában fontos szerep hárul az osztályfőnökökre, továbbá az Iskolaszékre és a Diáktanácsra, amelyek működését saját Szervezeti és Működési Szabályzatuk illetve alapítványi iskolánk Házirendje szabályozza. 2.1.5.3. Iskolánk fontos színtere a Családi nap, ahol a programokon keresztül az iskolához szervesen kapcsolódó családokat is bevonjuk az iskolai életbe.

2.2. Kiemelt figyelmet igénylő tanulók 2.2.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 2.2.1.1. Alapítványi iskolánk családias légköre, az osztályközösségek korlátozott létszáma kiemelkedő lehetőséget biztosít a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek felzárkóztatásában, nevelésében. Ebből a körből csak a disz-es, valamint a beilleszkedési magatartási és tanulási zavarral küzdő gyermekeket látjuk el.

6

2.2.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 2.2.2.1. Alapítványi iskolánkban alapvető és minimális elvárás a tanároktól, hogy a rájuk bízott tanulók eredményesen teljesítsék a tanév követelményeit. A szülői kör különösen érzékeny arra, hogy ha vállalta az alapítványi iskola anyagi terheit, akkor gyermekének jobb eredményt kell elérnie, mint korábban máshol, de legalábbis az, hogy a tanár mindent tegyen meg azért, hogy a gyermek elérje ezt az eredményt. 2.2.2.2. Minden tanulónk számára biztosítunk tanulás-módszertani felkészítést az osztályfőnöki órák keretében, illetve igény szerint külön foglalkozásokon. 2.2.2.3. Tanáraink kötelesek arra, hogy ha egy tanulójuk eredménye romlik, de főleg, ha a tantervi követelmény eredményes teljesítése veszélybe kerül, ezt jelentsék az osztályfőnöknek. Vele együttműködve kell dönteni arról, hogy milyen módon zárkóztatják fel a tanulót. 2.2.2.4. Ha a szaktanár és az osztályfőnök együtt sem ér el megfelelő eredményt, akkor ezt kötelesek jelenteni az iskola igazgatójának, aki kapcsolatba lép a szülővel, és vele együtt dönt egy hosszabb távú felzárkóztató programról, általában egyéni felkészítésről. 2.2.3.A felzárkóztató oktatás 2.2.3.1.Alapítványi iskolánkban szociális háttérre visszavezethető felzárkóztatásra e réteg hiányában nincs szükség. Más jellegű és más megoldást igényel az, hogy tanév közben is fogadunk átjelentkező tanulókat, sőt, a tanév közben többen jelentkeznek hozzánk, mint a meghirdetett felvételi időszakokban. 2.2.3.2.A különböző iskolákból eltérő időpontokban érkező tanulók beilleszkedése és szintre hozása rendszerint felzárkóztatást igényel, és ez állandó feladatunk. 2.2.3.3.Ebben az értelemben a felzárkóztatás elsősorban valamely tantárgy elsajátítására irányuló feladat. 2.2.3.4.A pedagógus első feladata a tudásszint felmérése. Ezt követően alakítja ki a leginkább megfelelő módszert a tanuló felzárkóztatására. 2.2.3.5.Általában elegendő a felzárkóztatásra az a lehetőség, amit az alapítványi iskolánkban előírt alacsony osztálylétszám biztosít. A pedagógus személyre szabott feladatokkal, differenciált oktatással tölti ki az átmeneti időszakot, aminek folyamán új tanulója beilleszkedik az osztályközösségbe, és velük azonos tudásszintre jut. 2.2.3.6.Ha a tanórán alkalmazott differenciált oktatás nem elegendő, vagy nem kellőképpen hatásos, akkor a szaktanár – szükség esetén együtt az osztályfőnökkel - átgondolja, hogy milyen tanórán kívüli korrepetálásra van szükség. Javaslatát az iskola igazgatója elé terjeszti, aki egyetértése esetén tájékoztatja a szülőt. 2.2.3.7.Ha a felzárkóztatásra nincs remény sem osztálykeretben, sem néhány tanórára terjedő korrepetálással, akkor a szaktanár - szükség esetén közösen az osztályfőnökkel – hosszabb távú, általában a tanulmányi félév végéig terjedő felzárkóztatási tervet terjeszt az iskola igazgatója elé, aki egyetértése esetén tájékoztatja a szülőt. 2.2.3.8.Ha a felzárkóztatásra több tantárgyból hosszabb távon van szükség, akkor ezt lehetőleg egyéni tanrendű oktatás keretében célszerű megvalósítani. Az egyéni tanrendű oktatásról a

7

szaktanárok javaslatát figyelembe véve az iskola igazgatója és a szülő állapodik meg. Ha ez megtörtént, akkor erről az iskola igazgatója határozatot hoz. 2.2.4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink 2.2.4.1. Alapítványi iskolánk tanulóinak szülői háttere lényegesen biztonságosabb, mint az állami iskoláké. Szociális gondok ebben a körben lényegében nincsenek, a helyi gyermekekkel pedig a falusi kapcsolattartás jellemző, a családokkal az élet által diktálva napi szinten találkozunk, személyesen ismerünk mindenkit. Kicsi közösségről lévén szó, klasszikus gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ritkán adódnak. Csupán kivételszerű, ha figyelmeztetni kell szülőt a tankötelezettség teljesítésére. 2.2.4.2. Feladataink más jellegűek: az anyagi világ kitágulása, ezzel összefüggésben az átlagosnál nagyobb személyi szabadság, veszélyes kapcsolatokba sodorhatja tanulóinkat, és ennek megelőzése az egyik legfontosabb feladatunk. 2.2.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 2.2.5.1. Az alapítványi iskolánk költségtérítését vállalni tudó szülői körben nem jelentkeznek a klasszikus szociális hátrányok, és ezekkel összefüggő feladatunk nincs. 2.2.5.3. Felmérjük és nyilvántartjuk a legalább három tanköteles korú gyermeket nevelő családokat, és számukra biztosítjuk a törvény által előírt kedvezményeket. 2.2.5.4. A négy településen állandó lakcímmel rendelkező gyermekek számára az önkormányzatok az iskolaépület használatba adásával, biztosítják a helyet alapítványi iskolánkban, így ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint a többi tanulót, ezzel igyekszünk enyhíteni a különbségeket.

2.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 2.3.1. Egyre nagyobb teret kap munkánkban a tehetséggondozás. Az 5. évfolyamtól kezdődően indítunk tehetséggondozó programokat (egyedi, ill. rövid sorozatokra terjedő foglalkozások, házi vetélkedők, tanulmányi versenyek, seregszemlék). 2.3.2. Tanulóink joga, hogy – adott osztályban meghatározó többség esetén – tagozatos képzést válasszanak. 2.3.3. Törekszünk arra, hogy tanulóinkat felkészítsük kerületi, fővárosi, országos tanulmányi versenyekre. 2.3.4. Önálló, új kezdeményezésünk az elitképzés. A kiemelkedő képességű tanulóknak a tehetséggondozó Elit klubban kívánunk lehetőséget adni a kiteljesedésre és elért eredményeik, belső értékeik megőrzésére. Évfolyamonként legfeljebb 3 fő vehet részt az elit klub munkájában, melynek működését külön szabályzat rögzíti.

2.4. Egészségnevelési program 2.4.1. Helyzetkép 2.4.1.1. Alapítványi iskolánk tanulói létszáma az államiakhoz mérten alacsony. Tanulóink szociális helyzete lényegesen magasabb az átlagos iskolákhoz képest, tanulóink túlnyomó hányadát háziorvosi szolgáltat látja el, és szüleik nem járulnak hozzá a hagyományos iskolaorvosi tevékenységhez. 8

Ezekre figyelemmel iskolánk nem alkalmaz saját főállású orvost és védőnőt, de alapítása óta folyamatosan szerződéses keretben biztosítja a gyermekorvosi ellenőrzést, az államilag meghatározott védőoltások beadásának lehetőségét, illetve a szűrővizsgálatok lehetőségét, habár tanulóink túlnyomó többsége megfelelő igazolással ezt kiváltja. 2.4.1.2. Helyi adottságaink kiemelkedőek: nyugodt környezetben kényelmes udvar, játszótér és focipálya veszi körül épületünket, melyet tanulóink minden szabad időkeretben szívesen használnak. Tantermeink keleti-délkeleti tájolásúak, a korlátozott osztálylétszámnak megfelelő légköbmétert biztosítjuk. 2.1.11.1.3. Valamennyi tanulóknak saját tanulópadja és asztala van. 2.1.11.1.4. Az osztályok világítása megfelel az ANTSZ előírásainak. Az épületben minden nyáron tisztasági festést hajtunk végre. Az udvart folyamatosan gondozzuk. 2.4.2. Étkeztetés Melegítőkonyhával rendelkezünk, az ebédet jogosult szállítótól szerezzük be. Az alsó tagozatosok osztályfőnökükkel együtt, a többiek egyénileg étkeznek. A szülők akár napi háromszori étkeztetést is igényelhetnek. Szerencsés körülmény, hogy Pécsely községben a csapból egészséges, tisztítószermentes ásványvíz folyik. 2.4.3. Testnevelés és szabadidő 2.4.3.1.Pedagógiai alapelveink egyike: ép testben ép lélek. 2.4.3.2. A nevelési programban foglaltak szerint fordítunk kiemelt figyelmet a testnevelés órák megszervezésére. A szabadidős sporttevékenység szervezése a sportmenedzser feladata. Rendelkezésre áll sportpálya, tornaszoba, szertár, zuhanyzó, nemenként elkülönített öltöző. 2.4.3.3.Névadónk tiszteletére külön figyelmet fordítunk a hagyományos magyar lósportra, a Balaton közelsége miatt az úszásra, vízi sportokra, és kardvívásra. 2.4.4. Kirándulások Iskolánk teljes keresztmetszetében rendszeresek az osztálykirándulások és tanulmányi kirándulások. Céljuk az alsó tagozaton az életben megszerezni az ismeretek lehető legnagyobb részét környezetünkről. Célunk még helybéli, megyei múzeumok és műemlékek felkeresése, Budapest és nagy múzeumainak megismertetése, Tanulóink, kérésére, szervezünk külföldi utakat, külföldieknek táborokat iskolánkban. Sajátos lehetőségünk a helytörténeti gyűjtemény, mely iskolánkban van elhelyezve, ennek gondozása, ezzel kapcsolatban rendezünk honismereti vetélkedőt valamennyi tanulónk bevonásával. 2.4.5. Személyi higiénia 2.4.5.1. Az ápolt megjelenés a tanárok számára a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott követelmény.

9

2.4.5.2. Az osztályfőnöki, a biológia és a testnevelés órákon külön figyelmet fordítunk a testápolásra, a ruházat tisztántartására, a személyi higiénia kérdéseire, az egészségi állapot ellenőrzésére. A serdülőkor problémáiról évi két alkalommal szakorvost kérünk fel előadás tartására. 2.4.5.3. Részt veszünk az országos fogápolási programban, folyamatosan együttműködünk a gyógyászati segédeszközöket, felvilágosító anyagokat küldő szervezetekkel. Iskolánk családias légköre kiemelkedő lehetőséget nyújt a legszemélyesebb gondok megbeszélésére. 2.4.5.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításáról iskolánk Balesetvédelmi szabályzata rendelkezik. A NAT alapján a leendő középiskolában, a 9-12. osztályban a kémia, fizika, biológia tantárgyak keretein belül a szaktanároknak kell felmenő rendszerben kidolgozni az alapismeretek elsajátításának tanmeneté, amit az iskola igazgatója hagy jóvá. 2.4.5.5. Szükség esetén egészségügyi láda, gyógyszeres szekrény áll a tanárok rendelkezésére. 2.4.6. Szenvedélybetegségek 2.4.6.1. Korunk három fő szenvedélybetegsége a dohányzás, az alkohol, a drog. A tanárok részére az Szervezeti és Működési Szabályzat, a tanulók számára a Házirend rögzíti a jogokat és kötelességeket. 2.4.6.2. Alapítványi iskolánk családias légköre az osztályfőnököket is segíti a bizalmas légkör kialakításában e szenvedélyek megelőzésére illetve leküzdésére. 2.4.6.3. Negyedévente szervezünk előadásokat korosztályonként meghatározott felvilágosító és megelőző céllal. 2.4.7. Mentálhigiénia 2.4.7.1. Állandó törekvésünk a magatartási és tanulási gondok korai felismerése, a szülők tájékoztatása, megfelelő szakmai fórumhoz irányítása. 2.4.7.3. Az iskola vezetői és az osztályfőnökök kiemelt gondot fordítanak a szülőkkel való rendszeres és személyes kapcsolattartásra. Kevés olyan eset fordul elő, amikor iskolánk lehetőségei szűknek bizonyulnak családi gondok megoldására. Ilyen esetekben az illetékes Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal és a Gyámhivatallal vesszük fel a kapcsolatot. 2.4.8. Személyi biztonság 2.4.8.1. Kiemelkedő biztonságot nyújtunk tanulóinknak. 2.4.8.2. Az alsó tagozatos tanulókat csak szüleik vagy általuk előzetesen személyesen bemutatott kísérőik vehetik át vagy írásbeli szülői kérésre egyedül. 2.4.3. Az iskolai tanrend szerinti órák befejezéséig tanuló csak írásos igazgatói engedéllyel léphet ki.

10

2.4.9. Összegezve: Az egészségnevelés rövid távú célja a mindennapi személyes és mentális higiénia ellenőrzése és jó szinten tartása. Középtávú célja a tanulók korosztály szerinti felkészítése az életkori váltásokra, hosszú távú célja a szellemükben és testileg is érett fiatalok kibocsátása. 2.4.10. Környezeti nevelési program 2.4.10.1. Alapításunktól fogva alakítjuk tanulóink környezettudatos magatartását és életvitelét, a környezet értékei iránt érzett személyes felelősséget, az értékek megőrzésének igényét, a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét. Tudományosan megalapozzuk a globális összefüggések megértését, az egészséges életmód igényét. 2.4.10.2. Hosszú távú nevelési célunk, hogy tanulóink környezettudatos állampolgárrá váljanak, környezetvédelemben legyenek kreatívak, alakuljon ki bennük az ökológiai szemlélet és gondolkodásmód. 2.4.10.3. Nagymértékben támaszkodhatunk tanulóink családi környezetére: az ide járó gyermekek családja vidéki környezetben, vagy zöldövezeti kertes társasházban él, maga is részt vesz annak szépítésében. Szemlélet hagyományőrző, egyszersmind nyitott, befogadó. Ezek a családok tisztelik saját hagyományaikat és ezért tisztelik azokat, akik hasonlóan szintén őrzik saját hagyományaikat. Világlátott, széles látókörű emberek, akik gondosan ápolják környezetüket. 2.4.10.4. Tanáraink az átlagosnál talán jobban ismerik a világot, és nem csupán saját szakterületükön belül foglalkoznak a környezeti neveléssel. A tanulóikban kicsi koruktól kezdve folyamatosan alakítják ki a környezet szépítésének az igényét. 2.4.10.5. A környezeti nevelés stratégiai megvalósításának kulcsszereplője a környezeti felelős (általában biológia szakos tanár), valamint a tanítók. 2.4.10.6. Az iskola vezetői gondot fordítanak arra, hogy aki az iskolába belép és eljön az igazgatói irodáig, kis kertek, az aulában ültetett dísznövények között tehesse meg ezt az utat. 2.4.10.7. Az óraközi szüneteket tanulóink lehetőleg a szabadban töltik. Rendszeresen figyelünk rájuk és segítjük őket abban, hogy környezetüket rendben, tisztán tartsák. Az alsó tagozatos osztályok külön kis parkészt gondoznak. A tél közeledtével madáretetőket készítenek. 2.4.10.8. Minden évben megünnepeljük a Föld napját. Virágokat, facsemetéket ültetünk. Tisztasági és dekorációs versenyt hirdetünk a legszebb tanterem címért. 2.4.10.9. Gyűjtési akciókat szervezünk az elemek, használt alumínium dobozok, másrészt a papír és textilhulladékok eltávolítására. Kiemelt figyelmet fordítunk a használaton kívüli bútorok, eszközök selejtezésére. 2.4.10.10. Minden évben szervezünk táborokat hazánk gyönyörű tájain, általában kézművességgel, turisztikával összekötve.

11

2.4.10.11. Történelmi környezetünkről hon- és Európa-ismereti előadásokat és seregszemléket tartunk minden évben, átgondolt tematika alapján. 2.4.10.12. Minden évben sor kerül természetvédelmi, ornitológiai előadásra, rendszeresen teszünk természeti tanulmányi kirándulást a környéken. 2.4.10.13. A tanórán kívüli programokat színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények (állatkertek, nemzeti parkok, múzeumok) meglátogatása, valamint a rendszeres üzemlátogatás, falusi gazdaság, kert, látogatása 2.4.10.14. Tanáraink példát mutatnak a takarékos anyagfelhasználásra. Iskolánk üzemeltetésének minden színterén környezetkímélő, gazdaságos csomagolású szereket használunk, és felhasználás után mindig összegyűjtjük azokat. 2.4.10.15. Alapítványi iskolánk elkülönített, a normatív állami támogatás célhányadát meghaladó pénzösszeget biztosít a tantestület munkájára, konkrétan a tanári kézikönyvek, szakfolyóiratok és szakkönyvek, taneszközök, oktatási technológiák folyamatos beszerzésére, valamint a tanári továbbképzésére, a környezeti témájú versenyek jutalmazására. 2.4.10.16. Iskolánk nyarankénti felújítása során kulturált, környezetkímélő működtetéshez teremtünk megfelelő hátteret. 2.4.10.17. Figyelemmel kísérjük a pályázatokat abban a reményben, hogy környezetkímélő beruházáshoz támogatáshoz jussunk. 2.4.10.18. Folyamatos feladatunk a tantestület minden tagjának megnyerése a környezeti nevelési munkához, továbbképzésük megszervezése, a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. 2.4.10.19. Minőségfejlesztési programunkban is szerepel a környezetvédelmi munka eredményeinek mérése és értékelése.

2.5. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2.5.1. Színes TV és videomagnó, írásvetítő és multimédiavetítő van, továbbá diavetítő, digitális fényképezőgép áll rendelkezésre. 2.5.2. A történelem és földrajz szemléltetéséhez tantárgyanként kb. 15 falitérkép van, számuk évente gyarapszik. 2.5.3. A természettudományi szertárban a fizika, biológia, és külön a kémia tanításához alapvetően szükséges taneszközöket tartjuk, folyamatos fejlesztéssel. 2.5.4. Az átmeneti időszakban biztosítjuk a napi feladatok teljesítéséhez szükséges tárgyi eszközöket.

12

2.6. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái 2.6.1. Alapítványi iskolánk családias jellegéből adódóan nyitott iskola. Kiemelt szerepet kapnak iskolánk életében a Családi napok, amelyet a családokkal szorosan együttműködve szervezünk meg. 2.6.2. A tanulók bármikor megkereshetik bármelyik tanárukat a nevelőtestületi szobákban, az igazgatói irodában. 2.6.3. A szülők lényegében bármikor személyesen megkereshetik az osztályfőnököt, az iskola igazgatóját. 2.6.4. A szülők és az iskola, a tanulók és az iskola, a tanárok és a szülők együttműködését az Iskolaszék, a Diáktanács Szervezeti és Működési Szabályzatai szabályozzák. 2.6.5. A gyermekek tanulmányi előmeneteléről és fegyelmi helyzetéről a szülők tanévenként nyilvános munkatervben megjelölt négy időpontban, szervezett formában tájékozódhatnak.

3.FEJEZET. A helyi tanterv 3.0.1. Iskolánk az oktatási program kialakításakor az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettantervet alkalmazza. Helyi tantervet csak abban az esetben készítünk, ha az túlmutat a kerettanterven. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára melléklet – Javítva a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 2. melléklete szerint melléklet – Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára Javítva a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 3. melléklete szerint A szakközépiskolai közismereti tantárgyak helyi tanterveinek tartalma, követelményei megegyeznek a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet és ennek a módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékleteivel. A kerettantervi időkeret fennmaradó részét ismétlésre, megerősítésre illetve számonkérésre használjuk. A megemelt óraszámok a felzárkóztatásra, illetve a vizsgákra való felkészítés időszükségletét biztosítják az iskola összes időkeretén belül. A szakközépiskolai szakmai tárgyak helyi tanterveinek tartalma és követelményei megegyeznek a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet mellékleteivel. A tantárgyak jellege, valamint az osztályok összetétele és létszáma alapján csoportbontásokat végzünk, ha az osztály megfelelő felkészítése ezt indokolja. Moduláris oktatás bevezetése esetében az értékelés és az egyes modulok beszámítása megegyezik az NSZI által kidolgozott értékelési és minősítési elvekkel és eljárásokkal az egyes szakmákra vonatkozóan. 3.1.Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények

13

3.1.1Az alapfokú nevelés-oktatás tantárgyi struktúra és óraszámok 1-4 évfolyam:

Óraterv 1-4. évfolyam Évfolyam Tantárgyak Magyar irodalom és nyelv Idegen nyelvek Matematika Hit és Erkölcstan/ Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel- technika Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret K=Kötelező Sz=Szabadon választható Összesen= 102 Kötelező=102

1. évf. K SZ 7 1

2. évf. K SZ 7 1

3. évf. K SZ 6 1

4 1 1 1 2 2 1 5 25

4 1 1 1 2 2 1 5 25

4 1 1 1 0,5 2 2 1 0,5 5 25

14

4. évf. K SZ 6 1 2 4 1 1 1 0,5 2 2 1 0,5 5 27

3.1.2. Az évfolyam:

alapfokú nevelés-oktatás tantárgyi struktúra és óraszámok 5-8

Óraterv 5-8 évfolyam Évfolyam Tantárgyak Magyar irodalom és nyelv Idegen nyelvek Történelem Matematika Hit és Erkölcstan/ Erkölcstan Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Természetismeret Informatika Dráma és tánc/Hon és népismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret K=Kötelező Sz=Szabadon választható Összesen= 118 Kötelező=118

5. évf. K. Sz. 4 3 2 4 1

6. évf. K. Sz. 4 3 2 3 1

2 1 1 1 1 1 5 1

7. évf. K. Sz. 3 1 3 2 3 1 2 2 1 1 1

8. évf. K. Sz. 4 3 2 3 1 1 1 1 2 2

2 1

1

1

1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

1 1

1

3

28

28

15

1 5 1 1

31

1 31

3.1.3. A szakközépiskolai oktatás tantárgyi struktúra és óraszámok 9-14 évfolyam: Óraterv 9-14 évfolyam (9-12 évfolyamig érettségi vizsgára készít fel) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

9. évf. 4+1 3+1 3+1

Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan 2 Fizika 2 Kémia 2 Földrajz Művészetek* 1 Informatika 5 Testnevelés és sport 1 Osztályfőnöki

10. évf. 4+1 3+1 3+1

11. évf. 4 3+1 3+1

12. évf. 4+1 3+1 3+1

2

3+1 1 2 1

3

2 2 1 1 1 1 5 1

13. évf.

14. évf.

1 1

1 5 1

5 1

1 0,5

1 0,5

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre)szabadon 6+1 tervezhető

7

8

11

35

35

Rendelkezésre órakeret

36

35

35

36,5

36,5

álló 35

Választott érettségi tantárgy esetén emelt óraszámú oktatás plusz heti két órában.

16

3.1.4 Az idegen nyelv oktatása 3.1.4.1. Hivatkozva az Európa Tanács Munkaprogramjának a 2.1.2.3.3. pontban megfogalmazott alapelvre, a kerettantervben az óraszámokat a nyelvórák esetében a tanulócsoportok igényeinek megfelelően növeljük. Ezekhez a tanárok minden tanév kezdetekor készítenek tanmenetet a csoport szintjének megfelelően. 3.1.4.2. A kerettantervben az óraszámokat a nyelvórák esetében a tanulócsoportok igényeinek megfelelően növeljük. Ezekhez a tanárok minden tanév kezdetekor készítenek tanmenetet a csoport szintjének megfelelően. 3.1.4.3. Általános iskolai szinten a tervezhető órakeret terhére idegen nyelvi, tanulás-módszertani, informatikai, testnevelés- és sport órákat iktatunk be, ezeket minden tanév megtervezésekor a tantárgyfelosztáskor pontosítjuk, igazodva a tanulócsoportok igényeihez.

3.1. 5.Fogyasztóvédelem megjelenítése az oktatásban A fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, osztályfőnöki, biológia, kémia, szakiskolai valamint a szakképzés szakmai tantárgyainak tartalmába építettük be a következő mal: • • • • • • •

az áruismeret lehetőségei és kihívásai a harmadik évezred kezdetén áruismeret az Európai Unióban tartalomaz Európai Unió és Magyarország minőségbiztosításának elméletei és gyakorlata az EU fogyasztóvédelmi politikája a fogyasztóvédelem érvényesülése a kereskedelemben és szolgáltatásban pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelme a fogyasztóvédelem intézményi háttere

3.2. A követelmények, a pedagógusválasztás 3.2.1. A tantárgyakhoz és órakeretekhez tartozó tananyagot és követelményrendszert a tanárok minden tanév kezdetén állítják össze, és az iskola igazgatója hagyja jóvá. 3.2.2. A tanárok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnök feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A munka tartalmát, témaköreit az adott közösségekhez alkalmazkodva minden tanév első hónapjában készítik el a tanárok, osztályfőnökök és azt az iskola igazgatója hagyja jóvá szeptember 30-ig. 3.2.3. A Pedagógiai Program táblázataiban megjelölt tantárgyak követelményeinek teljesítése alól a szülő kérésére az iskolaigazgató határozatban mentesítheti a tanulót. 3.2.4. A mentesítési kérelmet a szülőnek indokolnia kell. 17

3.2.5. A tantárgyi követelmények alóli mentesítés nem tagadható meg, ha a tanuló hitelt érdemlően igazolja, hogy állami nyelvvizsgát tett, és kérésének teljesítését jogszabály nem tiltja, más tanintézetben már teljesítette a tantárgy követelményeit. kérését szakorvosi vagy szakértői bizottság javaslat alapozza meg.

3.7.KerettantervKözépfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam,közismereti képzés 3.7.1. Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy + 1 középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. 3.7.2. Fejlesztési területek - nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert 18

kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.

19

A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stressz oldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban,munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud.

20

Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. 3.7.3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalomműfajainakmegfelelőinformációszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. 21

Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A műveltségterület fejlesztési feladatai tudásterületekre tagolódnak. A kialakított szerkezet egyrészt tudományágak szerint szerveződik, másrészttámogatjaaz egységestermészettudományos szemléletet, és egyben hangsúlyozza a kiemelt fejlesztési célokat. Segíti a részletes fejlesztési feladatok, valamint a közműveltségi tartalom koherens szemléletű és célszerű meghatározását: kiemelt hangsúlyt helyez azokra a tantárgyközi együttműködést lehetővé tevő kapcsolódási pontokra, melyek az egyes szaktárgyi területek közös tudásépítő munkáját támogatják. Olyan általános képességeket fejleszt, mint az elvonatkoztatás, az általános törvényszerűségek felismerése, a logikai következtetés, az adatok értékelése, a valószínűségi gondolkodás fejlesztése, a változók vizsgálata, az adatok, tények és a magyarázatok megkülönböztetése, a speciális (technikai, gazdasági, társadalmi, etikai) alkalmazások, kapcsolódások felismerése, mások nézőpontjainak értékelése, a saját nézőpont kifejtése, valamint a tudományos közösség szerepének elismerése, a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. A fejlesztendő készségek és képességek a természettudományos műveltség megszerzését, gyakorlati alkalmazását teszik lehetővé. Maga a fejlesztés tartalomba ágyazottan történik, a természettudományok közös kulcsfogalmaihoz, az alapvető törvényekhez, elméletekhez és a fontosabb modellekhez kapcsolódva. A természettudományos műveltség fejleszti a kommunikáció, a lényeglátás, a strukturálás, az osztályozás, a fogalom-meghatározás, a rendszerszerű megfigyelés, a kísérletezés, a mérés, az adatgyűjtés és - feldolgozás, a következtetés, az előrejelzés, a bizonyítás és cáfolás készségrendszerét. Mindezek a tevékenységformák alkalmasak arra is, hogy a közműveltségi tartalmi elemek elsajátítása mellett a természettudományos gondolkodáshoz nélkülözhetetlen mennyiségi szemléletet is fejlesszék. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta 22

lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információ-megosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket, a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információ-felhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. 23

A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT - eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. 3.7.4. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált - egyéni és csoportos - eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egyegy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a 24

pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés) tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

3.8.KÖZÉPSZINTŰ KÖZISMERETI ÉRETTSÉGI VIZSGATANTÁRGYAI ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát és követelményeit kormányrendelet ill. a 40/2002 (V.24.) OM rendelet határozza meg. A középszintű érettségi vizsga kötelező tantárgyai: -

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv (angol, német)

A középszintű érettségi vizsga választható tantárgyai: -

Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Testnevelés

A középszintű érettségi vizsga követelményrendszere: A magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv -

Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg 25

a

100/1997.

(VI.13.)

- A retorika alapjai - Stílus és jelentés Magyar irodalom -

Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra

Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Halmazelmélet - Logika, logikai műveletek - Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában - Kombinatorika - Gráfok 2. Számelmélet, algebra - Számfogalom - Számelmélet - Algebrai kifejezések, műveletek - Hatvány, gyök, logaritmus - Egyenletek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei - Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk - Függvények jellemzése - Sorozatok 4. Geometria, koordináta-geometria, trigonometria - Alapfogalmak, ponthalmazok - Geometriai transzformációk - Síkgeometriai alakzatok: háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör - Térbeli alakzatok - Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás - Vektorok - Trigonometria - Koordináta-geometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika - Leíró statisztika - Valószínűség-számítás 26

Történelem - Az ókor és kultúrája - A középkor - A középkori magyar állam megteremtése és virágkora - Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban - Magyarország a Habsburg Birodalomban - A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora - A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon - Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig - Magyarország története az első világháborútól a második összeomlásig - Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig - A jelenkor - A mai magyar társadalom és életmód

világháborús

Idegen nyelv Angol nyelv A középiskolákban az érettségi idejére biztosítani kell az első idegen nyelv legalább B1 szintű elsajátítását. Az általános iskolában a tanulóknak 8. évfolyam végére az első idegen nyelvből biztosítaniuk kell az A2-es szintet. A Közös Európai Referenciakeret (KER) a B1 szintet a következőképpen határozza meg: B1, küszöbszint Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, gyakori helyzetekhez kapcsolódnak, például munka, iskola, szabadidő. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Olvasott szöveg értése Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, amelyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Hallott szöveg értése Főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet, ha rendszeresen előforduló, ismerős témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. Beszédkészség Felkészülés nélkül részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal elmondja élményeit, céljait. Röviden megindokolja és megmagyarázza a véleményét. El tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.

27

Interakció Szemtől szemben képes egyszerű kommunikáció kezdeményezésére, fenntartására és befejezésére ismerős vagy számára érdekes témákban. Meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét, hogy meggyőződjön arról, hogy egyformán értelmezik-e az elmondottakat. Íráskészség Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről. Nyelvhelyesség Kiszámítható helyzetekkel kapcsolatos „begyakorolt” szerkezetek és mondatfajták gyakran használt körét viszonylag helyesen használja. Elegendő szókincse van ahhoz, hogy ki tudja magát fejezni a legtöbb saját, mindennapi életével kapcsolatos témában. -

Személyi adatok, jellemzők és család Környezetünk: az otthon Környezetünk: lakóhely és környéke Környezetünk: környezetvédelem, környezetszennyezés Utazás és közlekedés Étkezés: étkezési szokások, élelmiszerek, ételek és italok megnevezése Bevásárlás Szolgáltatások: posta, telefon, bank Munka, foglalkozás Iskola, képzés, tanulmányok Szabadidő, szórakozás Életmód: egészség, betegség Életmód: sport Nyelvtanulás Nagy Britannia és London

Német nyelv -

Személyi adatok, jellemzők és család Környezetünk: az otthon Környezetünk: lakóhely és környéke Környezetünk: környezetvédelem, környezetszennyezés Utazás és közlekedés Étkezés: étkezési szokások, élelmiszerek, ételek és italok megnevezése Bevásárlás Szolgáltatások: posta, telefon, bank Munka, foglalkozás Iskola, képzés, tanulmányok Szabadidő, szórakozás Életmód: egészség, betegség Életmód: sport Nyelvtanulás Németország, Ausztria, Svájc

28

Fizika 1. Mechanika - A dinamika törvényei - Mozgások - Munka és energia 2. Hőtan, termodinamika - Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly - Hőtágulás - Összefüggés a gázok állapotjelzői között - A kinetikus gázmodell - Termikus és mechanikai kölcsönhatások - Halmazállapot-változások - A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség - Elektrosztatika - Az egyenáram - Magnetosztatika, egyenáram mágneses mezője - Az elektromágneses indukció - A váltakozó áram - Elektromágneses hullámok - A fény 4. Atomfizika, magfizika - Az anyag szerkezete - Az atom szerkezete - A kvantumfizika elemei - Az atommagban lejátszódó jelenségek - Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat - Gravitáció - A csillagászat elemeiből 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek - Személyiségek - Elméletek, felfedezések, találmányok Kémia 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók: a kémiai reakciók jelölése, termokémia, reakció-kinetika, kémiai egyensúly

29

-

Reakciótípusok: protonátmenettel járó reakciók, elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet

2. Szervetlen kémia - Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata)Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése - Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai - Az elemek és vegyületek előfordulása - Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása - Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai - Az elemek és vegyületek jelentősége - Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek kémiai sajátságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet 4. Kémiai számítások Általánoskövetelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia Biológia 1. Bevezetés a biológiába - A biológia tudománya - Fizikai, kémiai alapismeretek

30

2. Egyed alatti szerveződési szint - Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok -

Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

3. Az egyed szerveződési szintje - Nem sejtes rendszerek: Vírusok - Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet - Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak - Viselkedés 4. Az emberi szervezet - Homeosztázis - Kültakaró - A mozgás - A táplálkozás - A légzés - Az anyagszállítás - A kiválasztás - A szabályozás - Az idegrendszer általános jellemzése - Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai - Hormonrendszer, hormonális működések - Immunrendszer, immunitás - Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek - Populáció - Életközösségek (élőhelytípusok) - Bioszféra, globális folyamatok - Ökoszisztéma - Környezet- és természetvédelem 31

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció - Molekuláris genetika - Mendeli genetika - Populációgenetika és evolúciós folyamatok - A bioszféra evolúciója Földrajz 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

Informatika - Információs társadalom - Informatikai alapismeretek - hardver - Informatikai alapismeretek - szoftver - Szövegszerkesztés - Táblázatkezelés - Adatbázis-kezelés - Információs hálózati szolgáltatások - Prezentációs és grafika - Könyvtárhasználat Testnevelés Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 32

4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelés és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok

Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika - Futások - Ugrások - Dobások 3. Torna - Talajtorna - Szekrényugrás - Felemáskorlát - Gerenda - Gyűrű - Nyújtó - Korlát 4. Ritmikus gimnasztika 5. Küzdősportok, önvédelem 6. Úszás 7. Testnevelés és sportjátékok - Kézilabda - Kosárlabda - Labdarúgás - Röplabda

33

3.9. KÖZÉPSZINTŰ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 3.9.1.GAZDASÁGI ISMERETEK A GAZDASÁGI ISMERETEK VIZSGA ÁLTALÁNOS CÉLJAI A Gazdasági ismeretek tantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten -két nagyonfontos elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a vizsgázó minél több ismeretet gyűjtsön az őt körülvevőgazdasági környezetről, gazdálkodási szabályokról, aháztartások, üzleti élet gazdálkodási szokásairól. Másrésztannak bemutatása, hogy a vizsgázó mennyire képes megszerzett ismereteit személyes formában - önállóvéleményeként - elmondani. Ez részben azt jelenti, hogy saját élményeit és tapasztalatait mennyiben képes általánosformában is megfogalmazni, részben pedig azt, hogy a fölvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tudekonkrét példákat és eseteket mondani. A fenti célok azt is jelentik, hogy a diákokbankialakul az a készség,hajlandóság, amelynek segítségével életük további részében tudatosan és egyben - ha szükséges – kritikusanfoglalkoznak gazdasági kérdésekkel. Mindezek mellett törekvésként jelenik meg, hogy a más tantárgyak körében tanult ismeretanyag beépítésére is sorkerüljön. A diákok képesek legyenek meglátni, szintetizálni azokat az összefüggéseket, amelyeket már hallottak,megtanultak a természetismeret és a társadalomismeret tantárgyak körében. A modern piacgazdasági folyamatokmegismerésén, elemzésén kívül például szerepet kap az előzmények vizsgálata, a gazdaságtörténeti fejlődés egyesállomásainak megismerése is. A vizsga igazi értékét csak részben mutatja az, hogy a diákok mit ismertek meg és tudnak gazdasági ismeretekbőla tanulás befejeztével. Legalább ennyire fontos, hogy hogyan viselkednek majd további életük során, amikor olyanhelyzetbe kerülnek, amelynek gazdasági vetülete is van. A piaci viszonyok, a verseny, a munkavállalói és vállalkozói életpályák lehetősége, mint egymástól lényegeseneltérő alternatívák választhatósága, ahogy majd megjelenik az életben, úgy már a vizsga szintjeiben és formáiban ishelyet kap.

A VIZSGA KÉT SZINTJE Mind a középszintű, mind az emelt szintű vizsga két részből áll: írásbeliből szóbeliből

1. 2.

A középszintű érettségi vizsgán a gimnáziumokban számon kérhető tananyag a gazdasági ismereteket az általánosműveltség részeként, mint közismeretet kéri számon. A középszintű vizsga elsősorban az elsajátított ismereteket -elsősorban fogalmakat - méri, illetve az alapvető ismeretek számonkérésén túl legfőképpen arra irányul, hogy adiákok tudatosítsák (megértsék) a körülöttük lévő világot. Az emelt szint vizsgája tudományosabb jellegű, ugyanis az emelt szintű vizsga legfőképpen a felsőoktatásbantovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől aközépszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokban való jártasságot feltételez,összetettebb és önállóbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabbfokú gondolkodási, önállóbb ítélet- és véleményalkotási képességeket vár el.

34

Fontos megjegyezni, hogy a középszintű követelmények egésze vonatkozik az emelt szintre is. A két szintegymásra épül. Az alábbiakban a gazdasági ismeretek tantárgy érettségi vizsga részeit képező vizsgakövetelményeit,kompetenciáit, valamint a számonkérés rendszerét határoztuk meg közép- és emelt szinten, komplex módon. A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli Középszinten az írásbelivizsga - a hagyományos számonkérési rendszertől eltérően projektmunka készítése.(Egy nagyobb téma feldolgozása, amely részletezve és a gyakorlatra adaptálva tartalmazza a modultárgy többrészelemét.) Középszinten a szóbeli vizsga két részből áll, egy a vizsgakövetelményeknek megfelelő témakörből kihúzott tételkifejtése,valamint a projektmunka megvédése(a dolgozattal kapcsolatos általános elméleti kérdésből és adolgozathoz kapcsolódó konkrét gyakorlati kérdésből). Emelt szinten azírásbeli vizsga kétféle módon történhet. A tanulónak lehetősége van a) a középszinttel formailag megegyező (tartalmilag mélyebb, átfogóbb ismereteket bemutató) projektmunkaelkészítésére, vagy b) az emelt szinten meghatározott témakörökhöz (makroökonómia, a mikroökonómia és a nemzetközi gazdaságiismeretek) kapcsolódó feladatok megoldására. Emelt szinten a szóbelivizsga A) és B) tételrészekből áll. A) A vizsgakövetelményeknek megfelelő témakörből kihúzott tétel kifejtéseés B) A projektmunka megvédéséből vagy egy aktuális probléma (globalizáció, privatizáció, fogyasztóvédelemstb.) értelmezéséből, elemzéséből egy megadott forrás alapján. I. VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Kompetenciák 1. Szaknyelv alkalmazása

TÉMÁK

1.1. Szakmai fogalmak azonosítása, helyes használata

KÖZÉPSZINTEN

EMELT SZINTEN

A közlések megfogalmazásakor a megfelelő fogalmak használata, foglalása A fogalmak felismerése szövegben A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása Az összetartozó fogalmak együttes használata Fogalmak meghatározás alapján történő felismerése A médiában gyakran használt kifejezések értelmezése a szövegkörnyezet ismerete alapján Új szakmai fogalmak megismerése a gyakorlati tapasztalatok során mondato kba

1.2. A fogalmak jelentés változatainak ismerete 1.3. A szakmai A gondolatok tömör, kerek mondatokban kifejtése, úgy hogy a mondatok egységes szöveggé álljanak fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, össze jellemzése, értelmezése, meghatározása

35

A fogalmak jelentés változatainak megkülönböztetése Önálló állásfoglalás

2. Az ismeretanyag differenciálása TÉMÁK KÖZÉPSZINTEN

2.1. Lényegkiemelés

2.2. Különbségek és azonosságok

EMELT SZINTEN Kérdések megválaszolása Lényeges és kevésbé lényeges Az ismeretanyag legfontosabb elemeinek bemutatása, szempontok megkülönböztetése a terjedelmi (idő) korlátok figyelembevételével Információk szétválogatása szakmailag meghatározott szempontok alapján Megfigyelési szempontok kiválasztása Közös és eltérő tulajdonságok felsorolása A tulajdonságok értékelése Kölcsönhatások felismerése és kiemelése különböző szempontok szerint Adott témában a problémák árnyalt vizsgálata, különböző álláspontok ismerete, illetve felismerése

2.3. A modellalkotás és elvonatkoztatás képessége A vizsgálat szempontjából fontos összefüggéseket mutató elemek felismerése Általános következtetésre konkrét példák felsorolása Eseménysorok bemutatása Rendszeren belül alrendszerek értelmezése TÉMÁK KÖZÉPSZINTEN Adatokból táblák és ábrák készítése Ismert adatokból számítások segítségével „új” információ szerzése Az elkészített táblázatban szereplő adatok egyszerű (hétköznapi) értelmezése A tanult modellek felismerése, alkalmazása 4. A gyakorlat modellezése 3. Problémaközpontú gondolkodás TÉMÁK KÖZÉPSZINTEN TÉMÁK KÖZÉPSZINTEN 4.1. Számítások Egyszerű számítások elvégzése 3.1. A probléma felismerése A feladat helyes értelmezése A tananyagegységben a megoldandó probléma kiemelése Esettanulmányokban és példaesetekben a szakmai probléma felismerése és megfogalmazása 4.2. 3.2. A gyakorlat problémamegoldás A megoldás lépésekre bontása megjelenése Mikroés makro-szemlélet különbségének keresése A megoldási lépések felsorolása értelmezése A megoldások információ szükségletének Annak felismerése, hogy a gyakorlatban felmerülő meghatározása problémákat A megoldási hogyan alternatívák lehetlehetőségének az elméletben felismerése tanultak segítségével megoldani

3.3. Problémamegoldás A várható eredmény becslése értékelése Néhány lehetséges alternatíva felvázolása 5. Az ismeretek komplex kezelése TÉMÁK KÖZÉPSZINTEN 5.1. Egy adathalmazból A különböző feladat kidolgozások eredményeinek többféle feladat összevetése megoldása

5.2. Szakmaelemek összekapcsolása

Összefüggő tananyagrészek összekapcsolása (különös tekintettel a gazdaságtörténeti események máig érzékelhető hatásaira)

36

Konkrét példákból az általános következtetések megfogalmazása Általános következtetésre konkrét példák felsorolása Tények és törvényszerűségek EMELT SZINTEN közötti összefüggések felismerése

EMELT SZINTEN EMELT SZINTEN Mutatószámok kiszámítása

Esettanulmányokban és A gazdasági szövegekben példaesetekben igények és megfogalmazott információk elvárások megfogalmazása számszerűsítése. A várható eredmények becslése, a kapott értékek rövid szöveges értelmezése A megoldások információ szükségletének meghatározása Megfogalmazott probléma többféle megoldása - változatok értelmezése A különböző megoldások összevetése - előnyök és hátrányok felismerése A felismert és megfogalmazott előnyök és hátrányok összevetése Okok és következmények felismerése, megfogalmazása EMELT SZINTEN

A tanult matematikai eszközök alkalmazása a gazdasági problémák modellezése során Konzisztens függvényrendszerek használata, értelmezése

6. Források használata és értékelése TÉMÁK KÖZÉPSZINTEN

EMELTSZINTEN 6.1. Forrásokból Megadott szempontok alapján a információk gyűjtése, A forrás tartalmával kapcsolatos egyszerű kérdések források tartalmára vonatkozóan következtetések levonása megválaszolása következtetések levonása A forrásban szereplő adatok, információk felismerése Állítások megfogalmazása és összekapcsolása a gazdasági modellekkel. (Elméleti és gyakorlati „tapasztalatok” egybevetése) 6.2. Információk Tartalmi és formai különbségek összevetése kiválasztása két azonos témájú forrásból

6.3. Információk gyűjtése Statisztikai táblák, grafikus ábrák tartalmára állítások statisztikai forrásokból megfogalmazása, következtetések levonása

37

Részletes követelmények Témák ismertetése szintenként

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei

A közgazdaságtan tárgya, elhelyezése a tudományok rendszerében. A közgazdaságtan tudomány részei. Alap problémája, alapvető kérdései. A gazdasági gondolkodás alapvető elvei. A szűkösség problémája. Főbb gazdasági szereplők jellemzése, helyük a gazdálkodási folyamatban. A gazdasági körforgás. Aktuális kérdések, amelyekre keresik a választ. Vizsgálódási módszereinek lényegi elemei és ezek példákon keresztül történő bemutatása.

A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői

A piac fogalma, típusai, a piaci szereplők meghatározása. A kereslet, a keresleti függvény és a kínálat, kínálati függvény értelmezése. Marshall-kereszt segítségével a piaci egyensúly, a túlkereslet és túlkínálat értelmezése. A „láthatatlan kéz” működésének, a piaci önszabályozásnak a bemutatása.

38

A közgazdaságtan történelmének fő korszakai (közgazdasági elődök - merkantilizmus, fiziokraták, Adam Smith munkássága, klasszikus közgazdaságtan, Keynes munkássága, neoklasszikus közgazdaságtan, polgári közgazdaságtan és marxizmus, gazdasági liberalizmus), az egyes korszakok jellemzői és neves képviselői. A modellezés, mint vizsgálati eszköz előnyei, hátrányai. A határelemzés, mint alapvető eszköz. Határelemzés versus átlagelemzés. A gazdasági racionalitás értelmezése. A ceteris paribus elv alkalmazása. Az alternatív költség fogalmának meghatározása, értelmezése. Gazdasági rendszerek. Magyarország gazdasága, mint piacgazdaság. A piacgazdaság alappillérei magántulajdon, elosztási rendszerek, munkamegosztás, verseny. Az árak szerepe a piacon. Piaci folyamatok magyarázata a Marshall-kereszt segítségével. Specializáció és a komparatív előnyök tana.

TÉMÁK

A pénz kialakulása és funkciói

A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A különböző pénztörténeti korszakok bemutatása a munkamegosztás és a csereformák fejlődésén keresztül. A pénz funkciók meghatározása, és annak szemléltetése, hogy a különböző pénzformák, hogyan töltötték be a pénz szerepkörét. A pénz szerepe a gazdálkodásban. A váltó fogalma, szerepe a bankjegy kialakulásában. A háztartás, mint fogyasztó helye, szerepe a modern gazdaságban. A szűkösség értelmezése a háztartás esetén. A racionalitás értelmezése a fogyasztóra, s ennek modellezése. A szükséglet fogalma, csoportosítása, rangsorolása (preferencia rendszer). Háztartás költségvetésének összeállítása. A háztartás megtakarítása, befektetési szempontjai. A piaci keresleti függvény ábrázolása és jellemzése.

Bankok és a hitelezés kialakulása. Egyszintű, kétszintű bankrendszer, pénzintézetek fajtái, azok főbb jellemzői. A magyar bankrendszer kialakulása.

A fogyasztás, család, háztartás, szükséglet, igény és kereslet fogalma, az egyes fogalmak közötti különbségek, illetve összefüggések. A hasznosság kardinális és ordinális megközelítése. Hasznossági függvények ábrájának elemzése. Telítettségi pont jelentése és felismerése. A határhaszon és a csökkenő határhaszon értelmezése. A fogyasztók preferenciáinak bemutatása közömbösségi görbék rendszerén keresztül. A fogyasztói döntést korlátozó tényezők, a jövedelem és az árak változásának hatása a fogyasztói döntésekre. A költségvetési egyenes értelmezése. A piaci keresleti függvény levezetése. A fogyasztói magatartást A marketing eszközök hatása a fogyasztói döntésekre. A kereslet rugalmasságának befolyásoló tényezők A fogyasztó jogai, fogyasztóvédelem. többoldalú megközelítése, értelmezése. A vállalkozások fogalma, A vállalkozó fogalma. Vállalkozói és a menedzseri célrendszere, vállalkozási Vállalkozói tulajdonságok. szerepkör összehasonlítása. formák A vállalkozások fogalma és céljai. Vállalkozási forma A vállalkozás alapításának, működésének külső és megválasztásának szempontjai, a belső feltételei, érintettjei. különböző vállalkozási formák Vállalkozások csoportosítása különböző szempontok előnyei és hátrányai. alapján. Vállalkozási formák jellemzése. Tulajdonosi szerkezet alakulása az utóbbi években Magyarországon. A privatizáció fogalma, alapvető formái, jelentősége, szerepe a magyarországi átalakulás során a 90-es évektől kezdődően. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. Az erőforrások és a termelés A termelés erőforrásai és Termelési tényezők megnevezése, jellemzése. felhasználási lehetőségeik Az erőforrások kíméletes használatának kapcsolata. problémaköre. A technológiai és gazdasági A termelési tényezők szerepe a vállalkozás hatékonyság. döntéseiben.

39

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A munkamegosztás jelentősége, fejlődése a termelésben. Termelékenységet befolyásoló tényezők. A vállalkozás működése során felmerülő költségek típusai. A termelői racionalitás értelmezése és a profit alakulása. Az idő szerepe és értelmezése a közgazdaságtanban.

Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok között

A piaci formák és jellemzőik. A vállalkozás piaci helyzetének, döntéseinek szerepe az árbevétel alakulásában. A profitorientáció értelmezése. A fedezeti pont jelentősége a vállalkozási döntésekben. A tisztességes piaci magatartás és verseny védelmének állami eszközei és a versenyszabályozás.

A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac

Az induló tőke, a pótlólagos tőkebefektetések és az eredmény hatása a vállalkozás vagyoni helyzetére. A vállalkozás eredményét befolyásoló tényezők. Finanszírozási források: saját forrás, idegen forrás. A tőke ára. A kereskedelmi bankok ezzel kapcsolatos feladatai. Folyószámla hitelek; Rövid, közép- és hosszú lejáratú bankhitelek. Hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak (kamat, futamidő, fedezet, jelzálog, sajáterő).

40

A termelési függvény elemzése, meghatározói, ábrázolása. Kiadás versus költség és bevétel versus haszon. A vállalkozás működése során felmerülő költségek jellemzői és a köztük érvényesülő összefüggések. A különböző profitkategóriák meghatározása, értelmezése. A különböző bevételi, költség- és profitfüggvények elemzése, meghatározói, ábrázolásuk. A tökéletes verseny viszonyai között működő vállalkozások döntéseinek sajátosságai, a profitmaximum helyének meghatározása. A verseny „torzulásai” és azok szükségszerűsége. A monopolhelyzet kialakulásának okai. A monopólium, mint piaci forma jellemzői, döntéseinek sajátosságai, a profitmaximum helyének meghatározása. A fedezeti pont és az üzembezárási pont értelmezése és számítása különböző piaci formák esetén. A természetes monopólium kialakulása, működésének szabályozási lehetőségei. Az árdiszkrimináció értelmezése, fajtái. A monopolhelyzet társadalmi előnyei és hátrányai, különös tekintettel a jóléti szempontokra. A fogyasztói és a termelői többlet, illetve a holtteherveszteség értelmezése. A jövedelem és a vagyon kapcsolata. A vagyonértékelés módozatai. A jelenérték számítás. A tőkekínálat jellemzői, alakulására ható tényezők. A tőkekereslet jellemzése, alakulására ható tényezők. Értékpapírok fajtái és jellemzői. A tőzsdék fajtái, működésük. Részvények adás-vételének gyakorlata, jelentősége.

TÉMÁK

A piaci mechanizmus működési zavarai

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A vállalat működését befolyásoló „külső környezet” főbb összetevői. Az externáliák fogalma, elemzése, hatása a vállalkozás életére, különös tekintettel a

környezetgazdálkodás A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában

A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése

jelentőségének növekedésére. A munkaerő, mint termelési tényező bemutatása. Az emberi erőforrás helye, szerepe a vállalkozások életében. A munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő kompetenciák. A bérmeghatározó tényezők, a piaci és a nem piaci erők hatása. A szociális párbeszéd a munkáltatók és a munkavállalók között. A makrogazdaság szereplői és a makrogazdasági körforgás. A nemzetgazdaság kibocsátásának mérésének problémái. Makrogazdasági mutatók értelmezése, számításuk. A háztartások jövedelmének keletkezési forrásai. A jövedelem felhasználása. A háztartások megtakarítási attitűdjei, formái. A megtakarítások szerepe a makrogazdaságban. A fogyasztás, a megtakarítások, a beruházások közötti makrogazdasági összefüggés.

A modern pénz teremtése A modern pénz fogalma, a pénzteremtés folyamata, és a pénzpiac mechanizmusa. Pénzkímélő eszközök használata a gyakorlatban.

A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése

Közjavak, magánjavak, vegyes javak. A potyautas magatartás. Piaci mechanizmus kritikája, működési elégtelenségei. A munkakínálat jellemzői, alakulására ható tényezők. A munkakereslet jellemzése, alakulására ható tényezők. A humán tőke befektetés megtérülése. A munkabérek alsó és felső korlátja.

A nemzetgazdasági fogyasztási és a beruházási függvény ismerete, elemzése, meghatározóik, ábrázolásuk. A fogyasztás részesedése a nemzetgazdaság által megtermelt jövedelemből. Életszínvonal. A hazai fogyasztás összehasonlítása nemzetközi példákkal. Az árupiaci kereslet a tervezett jövedelem függvényében.

A pénzkeresletre ható tényezők. A pénzkínálat alakulása és a jegybank szerepe ebben. A pénzkeresleti és a pénzkínálati függvény ismerete, elemzése, ábrázolása. A gazdaság pénzszükségletét meghatározó tényezők. Az egyensúlyi kamatláb. Pénzügyi intézmények rendszere Magyarországon - szereplők, feladatuk és tevékenységük. A munkapiaci szereplők meghatározása, a kereslet és A munkakeresleti és a kínálat értelmezése. munkakínálati függvény A munkapiac szemléltetése a keresleti és kínálati ismerete, elemzése, ábrázolása. függvény segítségével. Foglalkoztatottság és A munkapiaci helyzetek értelmezése. munkanélküliség A munkanélküliség fogalma, típusai, mérése. Magyarországon. Munkanélküliségi ráta értelmezése. A hazai és a nemzetközi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok összehasonlítása. A tőkeállomány és a foglalkoztatottság hatása a nemzetgazdasági jövedelem alakulására.

41

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok

A klasszikus újratermelési ciklus sajátosságainak bemutatása. A modern állam szerepvállalásának közvetlen előzményei. Az állami beavatkozás oka, célja, eszközei.

Költségvetés politika jellemzői

A fiskális politika fogalma, a költségvetés felépítése, egyenlege, a deficit finanszírozás módjai. A költségvetési politika eszközrendszere, különös tekintettel az adózásra. A költségvetési politika hatásmechanizmusa, veszélyei.

Emelt szint

Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői

Az infláció fogalma, mérése, típusai, okai. Infláció hatása a gazdaságra és az egyes gazdasági szereplőkre. A monetáris politika fogalma, céljai. A monetáris szabályozás jegybanki eszközei, működésének mechanizmusa. A nemzetgazdaság A kereskedelmi és fizetési mérleg felépítése és a külgazdasági kapcsolatai közöttük lévő kapcsolat. A valutakereslet és valutakínálat értelmezése, jellemzése. A különböző valutaárfolyamok. Napjaink valutáinak árfolyam-meghatározása, az EURO jelentősége. Magyarország külgazdasági kapcsolatainak áttekintése.

Aktuális gazdasági A munkanélküliség és az infláció kezelésének problémák és megoldási lehetséges módjai. alternatívák A téma lehetőséget ad néhány aktuális gazdasági probléma megnevezésére (pl.: infláció, munkanélküliség, szegénység, fizetési mérleg hiány, eladósodás, fenntartható gazdasági fejlődés stb.). Ezek közül valamely probléma hazai megjelenésének, bemutatása. (Például: Magyarország európai uniós tagságának hatása a hazai munkaerőpiacra.) A globalizáció A globalizáció fogalma. Napjaink gazdasági együttműködési formáinak bemutatása. Az együttműködésből származó előnyök, problémák. Napjaink nemzetközi gazdasági együttműködésének formái, tendenciái. A fejlett és fejlődő országok helye, szerepe a nemzetközi munkamegosztásban. Ez Európai Unió, mint gazdasági integráció.

42

A makrogazdasági egyensúly meghatározása és a válságciklusok jellemzői az állami szerepvállalás megjelenése előtt és után. Az állami újraelosztás mértékének összehasonlítása. Magyarország, Nyugat-Európai országok és az Egyesült Államok példái alapján. Az állami újraelosztás hatása a GDP alakulására. A feketegazdaság és a költségvetési hiány problémái Magyarországon. Adónemek. Adópolitika és adómorál Magyarországon. A fogyasztási szokások és a profitvárakozások hatása az infláció alakulására. A pénzkínálat alakulása és az infláció kapcsolata. Az ár-bér spirál értelmezése. A nyitott gazdaság egyensúlya. A valutakeresleti és a valutakínálati függvény ismerete, elemzése, ábrázolása. A fix és a lebegő valutaárfolyamos rendszerek jellemzői. Az eurózónához csatlakozás feltételei. Eurózónához csatlakozás előnyei és hátrányai. A gazdasági problémák közül egy-kettő részletesebb kifejtése. A probléma megoldási alternatíváinak felvázolása.

Küzdelem a gazdasági problémák megoldásáért (környezetvédő, segélyező, regionális stb. programok, szervezetek). A globalizációs folyamatok jellemzése, előnyeinek és hátrányainak bemutatása. Magyarország integrálódása a világgazdaságba és az EU-ba.

GAZDASÁGI ISMERETEK II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga (projekt) (tételkifejtés és projektvédés)

Emelt szint I. Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga (projekt)* (tételkifejtés és projektvédés)

40 pont

40 pont

15 perc (10 perc és 5 perc) 110 pont (70 pont és 40 pont)

20 perc (10 perc és 10 perc) 110 pont (70 pont és 40 pont)

Emelt szint II. Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 20 perc 90 pont 60 pont *Emelt szint I. írásbeli vizsgarészben projektmunkát csak akkor választhat a vizsgázó, ha érettségibizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

A vizsgán használható segédeszközök Közé pszint Emelt szint I. Emelt szint II. Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

A vizsgázó NINCS biztosítja

NINCS

NINCS

NINCS

A vizsga- NINCS bizottságot működtető intézmény biztosítja

NINCS

NINCS

NINCS

Nyilvánosságra hozandók Középszint Írásbeli vizsga

Anyag Mikor?

Szóbeli vizsga

NINCS projekttémák, útmutató a projekt elkészítéséhez december 1-jéig NINCS

Emelt szint I. Írásbeli vizsga

NINCS zsebszámológép, vonalzó NINCS NINCS

Szóbeli vizsga

NINCS projekttémák, útmutató a projekt elkészítéséhez december 1-jéig NINCS

Emelt szint II. Írásbeli Szóbeli vizsga vizsga

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS

Írásbeli vizsga Középszint Írásbeli vizsga (projekt)

egy téma önálló, évközi feldolgozása 40 pont

Szóbeli vizsga 15 perc

tételkifejtés 10 perc 70 pont 110 pont

projektvédés 5 perc 40 pont

Általános szabályok A projektmunka elkészítésének célja,hogy a vizsgázók az elméletben megtanult ismereteiket, a gyakorlatbanlegyenek képesek alkalmazni, miközben belelátnak egy konkrét vállalat napi működésébe. Az általuk választott témaszempontrendszerét a középpontba helyezve mélyebb ismereteket szerezzenek az adott témából. A projekt témáit a tavaszi és az őszi vizsgaidőszakokra vonatkozóan előző év december 1-jéig nyilvánosságra kellhozni. Továbbá nyilvánosságra kell hozni a projektmunka elkészítését segítő útmutatót. 43

A vizsgázót projektmunkájának elkészítésében konzulens segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyalrendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, saját maga gondoskodik konzulensről, a tanulói jogviszonyban lévőés érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó konzulense automatikusan a szaktanára. A vizsgázónak választania kell egyet a központilag megadott témák közül, egyúttal rögzítenie kell a produktumelkészítésének fázisait és a konzultációs időpontokat is. Az elkészült projektmunkát a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell leadnia. A projektmunka leadásakor a tanulónak mellékelnie kell a munkanaplót. Ebben röviden le kell írnia afeladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, aprojektmunka készítése során alkalmazott módszereket, a döntési helyzeteket, az esetleges akadályokat és ezekmegoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket. A konzulens feladata, hogy az önálló témaválasztás után legalább 3 konzultáció alkalmával irányítsa a vizsgázót afeladat elkészítésében, a munkafolyamatáról készült munkanaplót ellenőrizze, végül pedig a munka folyamatát és azelkészült projektmunkát a megadott szempontok szerint szövegesen értékelje. Az elkészültprojektmunkát és amunkanaplót aláírásával és dátummal kell ellátnia. Az írásbeli vizsga (projekt) alapelvei és kritériumai: A projektmunka elkészítése önálló kutatási tevékenység legyen. A vizsgázó önállóan - tanári konzultációksegítségével - választ témát, kutatási helyet, kutatási időt. Az oktatási intézményben tanult elmélet és a projektmunka készítése során tapasztalt gyakorlat komplexitását kelltükröznie a produktumnak. A választott témakörön belül be kell bizonyítania a vizsgázónak, hogy az általaelméletben megismert fogalmakat a konkrét vállalkozási gyakorlattal össze tudja kapcsolni. A választott témát akövetkező típusú műfajokban lehet elkészíteni: - Hagyományos dolgozat 10-15 oldal terjedelemben, amelyben a választott téma alapján a tanuló bemutatja avállalkozás működését, gazdálkodásának körülményeit. - Kérdőíves felmérés készítése, feldolgozása, elemzése, amellyel a tanuló egy potenciális vállalkozás környezetét,illetve egy, már meglévő vállalat működésének körülményeit vizsgálhatja a primer és szekunder adatok tükrében. - Írásban elkészített, szerkesztett interjú, amely lehetővé teszi a tanuló számára, hogy egy-egy vállalati szakembersegítségével, autentikus forrásból nyerjen információkat a vállalkozás egyes részterületeiről. - Audiovizuális produktum (reklámfilm, fotósorozat) elkészítése, ennek írásbeli magyarázata, elemzése. - A fenti műfajok bármilyen kombinációban történő alkalmazása elképzelhető. A vizsgaanyag elkészítésének menetét a konzulens folyamatosan ellenőrzi. A munka egyes szakaszait munkanaplóban kell rögzíteni. Az ajánlott konzultációs szakaszok a következők: - A téma kiválasztásához szükséges megbeszélés. - A témához kapcsolódó irodalmak, szakanyagok kiválasztása. - Kapcsolatfelvétel a kiválasztott vállalkozásokkal. - Produktum elkészítésének ütemterve. - A dolgozat vázlatának leadása a felhasznált szakirodalom feltüntetésével. A leadott vázlatot ki kell egészíteniazoknak a kérdéseknek a listájával, amelyek megválaszolása szükséges a dolgozat megírásához. - Az első változat, „nyerspéldány” leadása. - Az elkészült projektmunka leadása. - Tanári bírálat. - Korrigálás. - Végleges produktum összeállítása mellékletekkel, bibliográfiával, interjúval és egyébelkészült anyagokkalegyütt.

44

A projektmunka értékelése Az elkészült projektmunka értékelés központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján, az alábbiakfigyelembevételével történik. A vizsga értékelésének fontos szempontja, hogy a javító tanárnak (szaktanárnak) bírálnia kell egyrészt aproduktum elkészítésének folyamatát (15 pont), másrészt pedig az elkészített terméket (25 pont) is. Amennyiben a konzulens és a javítótanár nem azonos, akkor az elkészítés folyamatáért járó 15 pont megítélése akonzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik. A projektmunka megvédése a szóbeli érettségi egyik részeleme. A projektkészítés folyamata (15 pont), értékelési szempontok: - Határidők betartása. - A vizsgaleírásban megadott terjedem. - Folyamatos kapcsolattartás a konzulenssel. - Munkanapló vezetése, a munkavégzés során szerzett tapasztalatok rögzítése. - Forrásmunkák ötvözése a saját kutatás eredményeivel. Az elkészült projektmunka tartalma (25 pont), értékelési szempontok: - A cím és tartalom összhangja. - A hangsúlyos részek kiemelése. - A fejezetek egymáshoz viszonyított aránya. - Tartalomjegyzék, oldalszámozás, helyesírás. - Formai követelmények betartása. - Stílus. - Szaknyelv alkalmazása. - A tanult elemek összekapcsolása a gyakorlati tapasztalatokkal. - Ábrák, grafikonok, képek, mellékletek megfelelő alkalmazása. - Általános tájékozottság a kiválasztott témában. - Források pontos feltüntetése. - Logikai összefüggés az egyes fejezetek között. - Kritikai észrevételek javaslatok megfogalmazása. Szóbeli vizsga A vizsgán kerül sor - tételhúzás mellett - a projektmunka megvédésére. A középszintű szóbeli vizsgán a tételsor összeállításáról és a projektmunkához kapcsolódó kérdésekről avizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult elvagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Tartalmi szerkezet A középszintű szóbeli érettségi vizsga két, jól elkülöníthető részből áll: 1. feladat: tételkifejtés 2. feladat: projektvédés 1. Tételkifejtés A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-25 tételt jelöl ki a megadott témakörökből, mindegyikből legalább egyet. Akövetelmények az előírt középszintű kompetenciákhoz kapcsolódnak. A szóbeli vizsga alapvetően a közgazdaságtan alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó közgazdasági jelenségekreépül, a gazdasági szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázóktól. A tételsor témakörei: A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei. A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői. A pénz kialakulása és funkciói.

1. 2. 3.

0

4. A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartáselemzése. 5. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. 6. A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák. 7. A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik. 8. Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás, különböző piaci viszonyok között. 9. A vállalat finanszírozása, a vállalkozás működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. 10. A piaci mechanizmus működési zavarai. 11. A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában. 12. A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése. 13. A modern pénz teremtése és a pénzpiac. 14. A munkaerőpiac és a munkanélküliség problémájának elemzése. 15. Az államgazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok. 16. Költségvetés politika jellemzői. 17. Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői. 18. A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai. 19. Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák. 20. A globalizáció.

2. Projektvédés A vizsgázók számot adnak az adott részterülethez kapcsolódó elméleti ismereteikről, rámutatnak arra, hogy azáltaluk tanulmányozott területen milyen módon valósultak meg az elméletben megismert összefüggések. A vizsgázónak röviden ismertetnie kell a választott témát, indokolnia kell választását, be kell mutatnia az elkészültprojektmunkát, és röviden válaszolnia kell a bizottság tagjainak kérdéseire. A szóbeli vizsgarész értékelése A kihúzott tétel értékelése A tételsor összeállításakor rögzíteni kell a tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 70 pontfelosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleleteket értékelni kell. A projektmunka védésének értékelése A projektmunka védésének értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni és a 40 pont felosztásávalkialakított maximális részpontszámokat, ez alapján kell felosztani. A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése (12 pont) A tétel pontos értelmezése, vizsgázó a kijelölt témáról beszél A vizsgázó felelete lényegre törő (nem vész el a részletekben) A vizsgázó a tételhez tartozó, minden lényeges elemet kiemel A vizsgázó pontosan ismeri projektmunkáját

-

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése (6 pont) - A nyelvi előadásmód igényessége - A felelet szerkezetefelismerhető, logikus -

A szaknyelv alkalmazása (6 pont) - A tudománynak megfelelő terminológia pontos használata (megfelelő fogalmak ismerete) -

Tájékozottság elméleti és gyakorlati kérdésekről (10 pont) A tanult elemek összekapcsolása a gyakorlati tapasztalatokkal Ábrák, grafikonok megfelelő alkalmazása Általános tájékozottság a kihúzott témában Tartalmi gazdagság

-

1

A témakörben fontos tényezők feltárása, a téma problémaközpontú bemutatása, önálló véleményalkotás (6 pont) - Kiegészítő szakmai kérdések problémacentrikus megválaszolása - Önállóvéleményalkotás Írásbeli vizsga Az emelt szintű írásbeli vizsga során a vizsgázó vagy egy projektmunkát készít, vagy egy központilag készültfeladatsort old meg. Projektmunka készítés jellemzői: A középszinttel formailag megegyező (tartalmilag mélyebb, átfogóbb ismereteket bemutató) projektmunkaelkészítése, amelynek témakörei megegyeznek a középszint témaköreivel. I.

Írásbeli feladatsor jellemzői: Meghatározott témakörökhöz (makroökonómia, a mikroökonómia és a nemzetközi gazdasági ismeretek)kapcsolódó feladatsor megoldása. II.

Szóbeli vizsga Az emelt szintű szóbeli vizsga attól függően, hogy a vizsgázó projektmunkát készített vagy feladatsortoldott meg,az alábbiak szerint alakul: feladat A vizsgakövetelménynek megfelelő témakörből kihúzott tétel kifejtése.

1.

feladat projektvédés vagy - a kihúzott szóbeli tételhez kapcsolódó aktuális gazdasági esemény (fogyasztói szokások, infláció, globalizáció,privatizáció, fogyasztóvédelem stb.) értelmezése, elemzése egy megadott forrás alapján. 2. -

-

I. A vizsga szerkezete, ha az írásbeli vizsga projekt Emelt szint Írásbeli vizsga (projekt) Szóbeli vizsga 20 perc

egy téma feldolgozása

önálló,

évközi tételkifejtés 10 perc

projektvédés 10 perc

70 pont 40 pont 40 pont 110 pont II. A vizsga szerkezete, ha az írásbeli vizsga központilag készült feladatsor Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 20 perc feladatsor tételkifejtés aktuális gazdasági értelmezése, elemzése 90 pont 40 pont 20 pont

esemény

I. Írásbeli vizsga „PROJEKTMUNKA” készítése esetén A projektmunka elkészítésének célja, hogy a vizsgázók az elméletben megtanult ismereteiket, a gyakorlatbanlegyenek képesek alkalmazni, miközben belelátnak egy konkrét vállalat napi működésébe. Az általuk választott témaszempontrendszerét a középpontba helyezve mélyebb ismereteket szerezzenek az adott témából.

2

A projekt témáit a tavaszi és az őszi vizsgaidőszakokra vonatkozóan előző év december 1-jéig nyilvánosságra kellhozni. Továbbá nyilvánosságra kell hozni a projektmunka elkészítését segítő útmutatót. A vizsgázót projektmunkájának elkészítésében konzulens segíti. A vizsgázónak választania kell egyet a központilag megadott témák közül, egyúttal rögzítenie kell a produktumelkészítésének fázisait és a konzultációs időpontokat is. Az elkészült projektmunkát a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell leadnia. A projektmunka leadásakor a tanulónak mellékelnie kell a munkanaplót. Ebben röviden le kell írnia afeladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, projekt munka készítése során alkalmazott módszereket, a döntési helyzeteket, az esetleges akadályokat és ezekmegoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket. A konzulens feladata, hogy az önálló témaválasztás után legalább 3 konzultáció alkalmával irányítsa a vizsgázót afeladat elkészítésében, a munkafolyamatáról készült munkanaplót ellenőrizze, végül pedig a munka folyamatát és azelkészült projektmunkát a megadott szempontok szerint szövegesen értékelje. Az elkészült projektmunkát és amunkanaplót aláírásával és dátummal kell ellátnia. Az írásbeli vizsga (projekt) alapelvei és kritériumai: A projektmunka elkészítése önálló kutatási tevékenység legyen. A vizsgázó - tanári konzultációk segítségével -önállóan választ témát, kutatási helyet, kutatási időt. Az oktatási intézményben tanult elmélet és a projektmunka készítése során tapasztalt gyakorlat komplexitását kelltükröznie a produktumnak. A választott témakörön belül be kell bizonyítania a vizsgázónak, hogy az általa azelméletben megismert fogalmakat a konkrét vállalkozási gyakorlattal össze tudja kapcsolni. A választott témát akövetkező típusú műfajokban lehet elkészíteni: - Hagyományos dolgozat 10-15 oldal terjedelemben, amelyben a választott téma alapján a tanuló bemutatja avállalkozás működését, gazdálkodásának körülményeit. - Kérdőíves felmérés készítése, feldolgozása, elemzése, amellyel a tanuló egy potenciális vállalkozás környezetét,illetve egy, már meglévő vállalat működésének körülményeit vizsgálhatja a primer és szekunder adatok tükrében. - Írásban elkészített, szerkesztett interjú, amely lehetővé teszi a tanuló számára, hogy egy-egy vállalati szakembersegítségével, autentikus forrásból nyerjen információkat a vállalkozás egyes részterületeiről. - Audiovizuális produktum (reklámfilm, fotósorozat) elkészítése, ennek írásbeli magyarázata, elemzése. - A fenti műfajok bármilyen kombinációban történő alkalmazása elképzelhető. -

A vizsgaanyag elkészítésének menetét a konzulens tanár folyamatosan ütemezi és ellenőrzi. A munka egyesszakaszait munkanaplóban kell rögzíteni. Az ajánlott konzultációs szakaszok a következők: - A téma kiválasztásához szükséges megbeszélés. - A témához kapcsolódó irodalmak, szakanyagok kiválasztása. - Kapcsolatfelvétel a kiválasztott vállalkozásokkal. - Produktum elkészítésének ütemterve. - A dolgozat vázlatának leadása a felhasznált szakirodalom feltüntetésével. A leadott vázlatot ki kell egészíteniazoknak a kérdéseknek a listájával, amelyek megválaszolása szükséges a dolgozat megírásához. - Az első változat, „nyerspéldány” leadása. - Az elkészült projektmunka leadása. - Tanári bírálat. - Korrigálás. - Végleges produktum összeállítása mellékletekkel, bibliográfiával, interjúval és egyéb elkészült anyagokkalegyütt.

3

A projektmunka értékelése A projektmunka értékelése központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján történik. A projektmunka megvédése a szóbeli érettségi egyik részeleme. I. Szóbeli vizsga, ha az írásbeli vizsga „PROJEKT Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A vizsgán kerül sor - tételhúzás mellett - a projektmunka megvédésére. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Tartalmi szerkezet Az emelt szintű szóbeli vizsga két, jól elkülöníthető részből áll: 1. feladat: tételkifejtés 2. feladat: projektvédés 1. Tételkifejtés A vizsgakövetelményeknek megfelelő témákból kihúzott tétel kifejtése. (Lásd: Szóbeli vizsga, ha az írásbeli vizsga feladatsor megoldása részben a szóbeli tételek témakörei, tematikaiarányai.) 2. Projektvédés A vizsgázó a dolgozatról beszél irányított formában, úgy, hogy a dolgozat témakörével kapcsolatos kérdéseketkap. A szóbeli vizsgarész értékelése A szóbeli felelet értékelése a központilag készült értékelési útmutató alapján történik.

II. Írásbeli vizsga „FELADATSOR” megoldása esetén Tartalmi szerkezet Az ismeretanyag kiválasztása a részletes követelmények emelt szinten meghatározott témaköreihez kapcsolódik.A feladatok az előírt emelt szintű kompetenciákhoz kapcsolódnak. Az írásbeli feladatokban, az alábbi arányban jelennek meg a makroökonómia, a mikroökonómia és a nemzetközigazdaság ismeretei: Témaegység

Arány (%)

makroökonómia mikroökonómia nemzetközi gazdaság

Kb. 40 Kb. 40 Kb. 20

A feladatsor az alábbi feladattípusokat tartalmazza: - Feleletválasztás - Igaz-hamis állítások indoklással - Rövid választ igénylő feladatok - Számítást, ábrázolást igénylő feladatok Az írásbeli feladatsor értékelése A vizsgadolgozat értékelése központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján történik. Szóbeli vizsga, ha az írásbeli vizsga egy feladatsor megoldása A szóbeli vizsga alapvetően a közgazdaságtan alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó gazdasági jelenségekre,összefüggésekre és törvényekre épül. A gazdasági szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázótól. Aszóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az 4

alaptörvényeket szabatosan definiálni,megszerzett ismeretei felhasználásával a gazdasági jelenségeket megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni, és afolyamatokat összehasonlítani. Tartalmi szerkezet Minden szóbeli tétel két feladatból áll: 1. feladat: tételkifejtés 2. feladat: aktuális gazdasági esemény értelmezése, elemzése 1. feladat Egy közgazdasági témakör általános bemutatása és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtése. A tételsor témakörei: 1. A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei. 2. A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői. 3. A pénz kialakulása és funkciói. 4. A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartáselemzése. 5. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. 6. A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák. 7. A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik. 8. Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás, különböző piaci viszonyok között. 9. A vállalat finanszírozása, a vállalkozás működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. 10. A piaci mechanizmus működési zavarai. 11. A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában. 12. A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése. 13. A modern pénz teremtése és a pénzpiac. 14. A munkaerőpiac és a munkanélküliség problémájának elemzése. 15. Az államgazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok. 16. Költségvetés politika jellemzői. 17. Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői. 18. A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai. 19. Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák. 20. A globalizáció. 2. feladat A kihúzott szóbeli tételhez kapcsolódó aktuális gazdasági esemény (fogyasztói szokások, infláció, globalizáció,privatizáció, fogyasztóvédelem stb.) értelmezése, elemzése egy megadott forrás alapján. A szóbeli vizsgarész értékelése A szóbeli felelet értékelése a központilag készült értékelési útmutató alapján történik.

3.10. INFORMATIKA RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY E dokumentum a kétszintű, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírásáttartalmazza. Az informatika vizsga - a többi tantárgyhoz hasonlóan - központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekreépül. E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek és azérettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően kétszintű lehet: közép- és emelt szintű. A középszintű vizsga a középiskolai tanulmányokat lezáró jellegű.

5

Az emelt szintű vizsga mindemellett a felvételi vizsgát is kiváltja azokban a felsőoktatási intézményekben,amelyekben a számítástechnika, a programozás vagy az informatika az előírt, illetve választható felvételi tantárgy. Mindkét vizsga központilag előállított, gyakorlati és szóbeli részekből áll a vizsgaleírásban szereplő jellemzőkszerint. A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelményekszerkezetét követi. A középszintű érettségi anyagának meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyanismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik azeligazodást és a munkába állást az információstársadalomban. Az emelt szintű érettségi anyagát ezen kívül meghatározzák az egyetemek és főiskolák informatikai szakjain várttudás- és képességigények. Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon, továbbákiegészül a felvételihez szükséges tudásanyaggal is.

A) KOMPETENCIÁK Általános kompetenciák A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa - korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó tanulókképzése) - algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s ahétköznapi életben is alapvető fontosságú); - önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt azegyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...); - együttműködő-készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli acsoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást); - alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, avégeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyeskövetkezményével együtt); - az informatika és a társadalmi kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egésztársadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki értia változásokat, s azok mozgatóit). Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; - értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyenbekapcsolódni az információs társadalomba; - képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; - ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; - ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; - ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

6

Informatikai alapok - hardver A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; - ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; - ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; - legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok - szoftver A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; - tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; - ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; - ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; - tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; - tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; - részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; - ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjonilyeneket önállóan elkészíteni; - tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; - tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen ahelyes és igényes fogalmazásra; - tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat)beilleszteni! Táblázatkezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; - tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; - legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; - legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; - tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; - tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; - legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; - az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; - tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; - tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; - nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; - a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; - tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; - tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; - tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; - tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; - tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; - tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; - tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; - grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; - képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

7

Könyvtárhasználat A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; - rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; - a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; - ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Algoritmizálás, adatmodellezés A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; - tudjon pontos feladatmeghatározás után adatmodellt felállítani; - tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt; - tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; - legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészültalgoritmus helyességének ellenőrzésére! A programozás eszközei A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

-

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Információs társadalom TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

1.1. A kommunikáció

1.1.1. A kommunikáció általános Ismerje a kommunikáció modelljét modellje és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. 1.1.2. Információs és Ismerje a használatos kommunikációs technológiák és (tele)kommunikációs rendszereket rendszerek (pl. telefon, tv, ...). 1.1.3. Számítógépes információs Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs Legyen képes összetett keresésre az források interneten, keresőszerverek segítségével.

8

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

1.2. Információ és társadalom

1.2.1. Az informatika fej lődéstörténete

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit.

1.2.2. A modern információs társadalom j ellemzői 1.2.3. Informatika és etika Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. 1.2.4. Jogi ismeretek Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

Informatikai alapismeretek - hardver TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

2.1. Jelátalakítás és kódolás

2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az

adatmennyiség

Emelt szint

Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.

2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése

2.2.1. A Neumann-elvű

számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit.

9

Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

2.2.3. A perifériák típusai és

főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok TÉMÁK

Emelt szint

Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit.

VIZSGASZINTEK Középszint

3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai

3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete

3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem

Emelt szint

Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét.

Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: leggyakoribb vírusok terjedési víruskeresés és -irtás, víruspajzs, módját, valamint a védekezés lemezkarbantartás, ... eszközeit, módszereit. 3.1.7. A hálózatok működésének Tudja ellátni a lemezkarbantartás alapelvei, hálózati be- és feladatait: lemez törlése, új lemez kijelentkezés, hozzáférési jogok, használatba vétele. adatvédelem Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

10

Informatikai alapismeretek - szoftver Szövegszerkesztés TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

4.1. A szövegszerkesztő használata

4.1.1. A program indítása

4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása

Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, ...) önállóan készíteni.

4.2. Szövegszerkesztési alapok

4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...)

4.3. Szövegjavítási funkciók

4.3.1. Keresés és csere

4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás

Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.

0

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben

4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

Táblázatkezelés TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

5.1. A táblázatkezelő használata

5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet

beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása

5.2. A táblázatok felépítése

5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap

5.3. Adatok a táblázatokban

Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.

5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás,

másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni.

1

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

5.4. Táblázatformázás

5.4.1. Sorok, oszlopok,

tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartományformázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása

Emelt szint

Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.

5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok

5.5.1. Egyszerű táblázat készítése

Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. 5.5.2. Formázási lehetőségek Ismerje a kapcsolatot a 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, táblázatkezelő és a szövegszerkesztő diagramok szerkesztése rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel

5.6.1. Tantárgyi feladatok

megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák

Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

2

Adatbázis-kezelés TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. kulcs A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata

6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok

módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mezőtípusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.

Ismerje a relációs adatmodell jellemzőit.

Tudjon adott szöveges feladathoz célszerű adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezni.

6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

6.3.1. Lekérdezések, függvények

használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés

Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat Ismerje és tudja felhasználni megjeleníteni és azokkal műveletet valamely lekérdező nyelv alapvető utasításait. végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges.

6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok

6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata

Tudjon az adattáblákból számítandó Tudjon adott szövegnek megfelelő információkat megjeleníteni. űrlapot és jelentést megtervezni és elkészíteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

3

Információs hálózati szolgáltatások TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

7.1. Kommunikáció az Interneten

7.1.1. Elektronikus levelezési

rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok

használata

7.2. Web-lap készítés

7.2.1. Hálózati dokumentumok

szerkezete 7.2.2. Web-lap készítése Webszerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek

Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Tudjon egyszerű Web-lapot Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerű A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szövegszerkesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit. szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Web-szerkesztővel. Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni.

Prezentáció és grafika TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

8.1. Prezentáció (bemutató)

8.1.1. A program indítása

Tudja az általa tanult bemutatókészítő programot indítani.

4

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje a program kezelő felületét. 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere Tudjon bemutatót megnyitni, 8.1.4. Prezentációs anyag menteni és lejátszani különböző elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, módokon. diagram, grafika, fotó, hang, Tudjon bemutatót készíteni. animáció, diaminta ...) és formázása 8.2. Grafika

8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet

Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét.

beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok

megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása

Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

Könyvtárhasználat TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

9.1. Könyvtárak

A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások

Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.

9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott

Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.

9.1.1.

9.2. Dokumentumok

dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)

5

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

9.3. Tájékoztató eszközök

9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok

9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az interneten, ismert keresőprogramokat használni.

Algoritmizálás; adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák

Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok 10.1.1.

Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek)

10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra

Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen

10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximumkiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések

6

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmusleíró nyelven.

10.3. Rekurzió

10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában

Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni rekurzív algoritmusokat.

10.4. A programkészítés mint termék-előállítási folyamat

10.4.1. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás

Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak.

10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban

10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása

Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap.

A programozás eszközei (csak emelt szinten) TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

11.1. Algoritmusleíró eszközök

Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái

Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni.

11.1.1.

7

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

11.2. Programozási nyelv

11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete

Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket.

11.3. Programfejlesztői környezet

11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.

INFORMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei Középszint Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Emelt szint Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc 120 pont

15 perc 30 pont

240 perc 120 pont

20 perc 30 pont

A vizsgán használható segédeszközök Középszint Gyakorlati vizsga

A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

vonalzó számítógép a megfelelő szoftverekkel

Szóbeli vizsga

NINCS nyomtatott és elektronikus források, internetkapcsolattal rendelkező számítógép

Emelt szint Gyakorlati vizsga

vonalzó számítógép a megfelelő szoftverekkel

Szóbeli vizsga

NINCS nyomtatott és elektronikus források, internetkapcsolattal rendelkező számítógép

Nyilvánosságra hozandók

Anyag Mikor?

Középszint Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

szoftverlista a vizsga évét megelőző tanév végéig

témakörök a vizsga előtt legkésőbb 60 nappal

8

Emelt szint Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga szoftverlista témakörök a vizsga évét a vizsga előtt megelőző tanév végéig legkésőbb 60 nappal

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA Középszint Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc Számítógéppel megoldandó feladatsor 120 pont

15 perc Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban 30 pont

Gyakorlati vizsga Általános szabályok A gyakorlati vizsgán az érettségizőknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezéséreálló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatjameg. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdánakelérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétérőlés az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni. Vizsgázónként szükséges vizsgatárgyra jellemző segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (avizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia). A vizsgázó a vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverekhasználatával vizsgázhat. A kormányhivatalok által szervezett vizsgák esetén a vizsgázónak a jelentkezéssel egyidőben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokonbelül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereketkívánja használni. A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol arendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja avizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat,valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja afeladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni aszámítógépet. A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el amunkájukat. A gyakorlati vizsgarész esetleges összetevőinek lebonyolítási szabályai Tárgyi feltételek A terem berendezése - A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kellberendezni. - A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteniegymást. A számítógépek - A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben (lehetőség szerint már hónapokkala vizsga előtt) elő kell készíteni. Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számúszámítógépnek, valamint tartalékgépeknek. A vizsgakörnyezetet javasolt a korábbi évek gyakorlativizsgafeladatainak megoldásával tesztelni, ki, hogy valóban felkerült-e minden mert e nélkül nehezen deríthető szükséges szoftverkomponens a gépekre, valamint azok jól működnek-e. 9

- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverekoptimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület. - A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepítettprogramokhoz és a várható feladatok megoldását segíti. - Ha valamelyik eredetileg kiválasztott - számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkorjavasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.

Lebonyolítás A vizsga előkészítése - A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukralétrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználóazonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni. - A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint aza központból elérhetővé válik. - Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére. Archiválás - A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat kétpéldányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R). - A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonságimásolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli. -

A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkretörekszik: Témakör

Idő

Szövegszerkesztés Prezentáció, grafika, weblapkészítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés

60 perc 40 perc 50 perc 30 perc

Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagylegfeljebb 4 kisebb feladattal. A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részleténekmegoldására, így csak afeladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében valójártasságot méri. A gyakorlati feladatlap értékelése A gyakorlati vizsgadolgozatot a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javításiértékelési útmutatóalapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetségesváltozatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. A témakörök szerinti pontszámarányok a következők: Témakör

Pontszám

Szövegszerkesztés Prezentáció, grafika, weblapkészítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés

40 pont 30 pont 30 pont 20 pont

10

Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kellegyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, ésértékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozatértékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktummásolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet. Szóbeli vizsga A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésreállnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében arendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie. A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgatételeinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikusforrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD ROM) a vizsga helyszínén avizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsorfeladataival. A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak atémakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie.Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetbensegítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor avizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan. A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek a részletes vizsgakövetelmények 1-3. 7.1 és 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbitáblázatban látható arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméletiismeretanyagát kérje számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje -a 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc. Információs társadalom (1) Informatikai alapismeretek - hardver (2) Informatikai alapismeretek - szoftver (3)

8-20% 24-32% 20-28%

Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) (7.1) Könyvtárhasználat (9)

20-28% 8-12%

A tételsor frissítésének szabályai A tételsor tételeinek 8-28%-a évenként cserélendő. A tétel jellemzői A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak. A szóbeli vizsgarész értékelése A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik: - Logikai felépítés 6 pont (Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.) - Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont - Tartalom 12 pont 11

(Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.) - Kommunikatív készség 6 pont (Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval atémáról tartalmas párbeszédet folytatni.) EMELT SZINTŰ VIZSGA Emelt szint Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

240 perc Számítógéppel megoldandó feladatsor 120 pont

20 perc Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban 30 pont

Gyakorlati vizsga Általános szabályok A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére állóidőt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdánakelérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétérőlés az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni. Vizsgázónként szükséges segédeszközök: - számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja), -vonalzó (a vizsgázónakkell hoznia). A vizsgázó a vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (és a vizsgaközpont által kihirdetett) szoftverekhasználatával vizsgázhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelybenmegjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához azadott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni. A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol arendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja avizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat,valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni aszámítógépet. A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el amunkájukat. A vizsga lebonyolításával és a résztvevők feladataival kapcsolatos tudnivalók megegyeznek a középszintű vizsgaleírásában találhatókkal. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkretörekszik:

12

Témakörök

Idő

Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Algoritmizálás, adatmodellezés

60 perc 30 perc 60 perc 90 perc

Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagylegfeljebb 4 kisebb feladattal. A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak afeladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszközismeretét, valamint az eszköz kezelésében valójártasságot méri. A gyakorlati feladatlap értékelése Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza afeladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat,annak lehetséges bontását. A témakörök szerinti érékelési arányok a következők: Témakörök

Pontszám

Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Algoritmizálás, adatmodellezés

30 pont 15 pont 30 pont 45 pont

Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő,összpontszámuknak azonban meg kellegyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, ésértékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozatértékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó sajátadathordozójára is történhet. Szóbeli vizsga Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattalrendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használ. Aszámítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alattelérhetőnek kell lennie. A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgakérdéseinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikusforrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD ROM) a vizsga helyszínén avizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsorfeladataival. A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak atémakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indultel, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet elsőrészére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédetkezdeményez a témához kapcsolódóan. A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői A tételsor jellemzői A tételsor legalább 20 tételből áll. 13

A szóbeli feladatokat az 1-3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölik ki, az alábbi táblázatban látható arányokfigyelembevételével. Egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kéri számon. Nyilvánosságra ezentémakörök hozandók. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje -a 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc. Információs társadalom (1)

8-20%

Informatikai alapismeretek - hardver (2) Informatikai alapismeretek - szoftver (3) Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) (7.1) Könyvtárhasználat (9)

24-32% 20-28% 20-28% 8-12%

A tételsor frissítésének szabályai. A tételsor tételeinek 8-28%-a évenként cserélendő. A tétel jellemzői A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak. A szóbeli vizsgarész értékelése A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik: - Logikai felépítés 6 pont (Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.) - Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont - Tartalom 12 pont (Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.) - Kommunikatív készség 6 pont (Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval atémáról tartalmas párbeszédet folytatni.)

14

3.11. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 3.11.1. GAZDASÁGI INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉS 54 481 02 2.32. SZAKKÉPZÉSIKERETTANTERVaz 54 481 02 GAZDASÁGI INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valaminta XIII. INFORMATIKA ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra,kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) aXIII. Informatika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: azonosítószámmegnevezés 54 213 05 Szoftverfejlesztő 54 481 01 CAD-CAM informatikus 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 481 05 Műszaki informatikus 54 482 01 IT mentor I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az54 48102 Gazdasági informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 02 A szakképesítés megnevezése:Gazdasági informatikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XIII. Informatika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 15

Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés eseténa 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények:Pályaalkalmassági követelmények:IV.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Gazdasági ismeretek (elmélet) Jog, gazdasági jog témakör

Szakképesítés/Szakképzettség jogi egyetemi szintű végzettség

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Speciális, szakmai szoftver: Az szvk-ban felsoroltakon kívül nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs 16

V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám heti óraszám szabadsáv nélkül szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

heti óraszám éves óraszám szabadsáv szabadsáv nélkül nélkül 31 óra/hét 1116 óra/év 160 óra 31 óra/hét 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

35 óra/hét

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

17

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

a

közismereti

11.

Ágazati oktatással szakképzés közismeret nélkül 12.

1/13

heti heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy e gy e gy Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és 0,5 egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések Foglalkoztatás I. esetén)

2

18

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai Tantárgyak követelménymodulok

Ágazati Ágazati szakképzés a közismereti oktatással szakképzés párhuzamosan közismeret nélkül 9. 10. 11. 12. 1/13 heti heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy e gy e gy

10815-12

Információtechnológiai 1 alapok Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat Munkaszervezési 10826-12 ismeretek

1,5 2

2 1

Szakmai életpályaépítés, Munkaszervezési munkaszervezés, gyakorlat munkahelyi kommunikáció

10817-12 Hálózatok, programozás adatbázis-kezelés

Adatbázisés 0,5 szoftverfejlesztés Adatbázisés szoftverfejlesztés 1 és gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

1

2

1

2 2

1

1 2

1 2

19

4 2

2 2

2

8 4

2

8

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

gy

6

10821-12 Gazdasági ismeretek Gazdasági alapok és Gazdasági ismeretek rendszerszervezés gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment 10822-12 gyakorlat Informatika alkalmazása

5 4 2 1,5 2

Vállalati információs rendszerek gyakorlat

2

Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat összes óra összes óra

4 2 2 5

3

70

2 6

4

105

3 7

4

140

4 10

6

11 31

20

160

16 31

15

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

20

11498-12 Foglalkoztatás 11499-12 11500-12 Munkahelyi I. (érettségire Foglalkoztatás egészség és biztonság épülő képzések II. esetén)

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség és 18 biztonság Munkavédelmi alapismeretek 4 Munkahelyek kialakítása 4 Munkavégzés személyi feltételei 2 Munkaeszközök biztonsága 2 Munkakörnyezeti hatások 2 Munkavédelmi jogi ismeretek 4 Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

e

gy

ögy e

szakképzés

gy

18

18

18

4 4 2 2 2 4

4 4 2 2 2 4

4 4 2 2 2 4 16 4 4 4 4 64 8 8 24 24

16 4 4 4 4 64 8 8 24 24 21

A összes óraszáma

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati Ágazati szakközépiskolai SzakképesítésÁgazati szakközépiskolai képzés szakközépképzés specifikus óraszáma a közismereti oktatással iskolai óraszáma a képzés szakképzés párhuzamosan Szakmai közismeret Tantárgyak, összes óraszáma követelménynélkül témakörök óraszáma 5/13. és modul 9-12. 2/14. 9. 10. 11. 12. 1/13. évfolyam

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai Tantárgyak, követelménytémakörök modul

Ágazati szakközépiskolai képzés közismereti oktatással párhuzamosan

10815-12 Információtechnológiai alapok

9

10826-12 Szakmai életpálya-

Információtech nológiai alapok Bevezetés a számítógépes architektúrákba Szoftverismerete k Információtechn ológiai biztonság alapjai Információtech nológiai gyakorlat Számítógép összeszerelése Telepítés és konfigurálás Megelőző karbantartás Munkaszervezé si ismeretek Álláskeresés,

10

e gy 3 6

ögy e

11 gy

ögy e

Szakképesít Ágazati ésa Ágazati szakközépiskolai specifikus szakközépiskola képzés óraszáma a szakképzés i képzés közismeret nélkül óraszáma összes óraszáma 5/13. és 9-12. évfolyam 1/13. 2/14.

óraszáma

12 gy

ögy e

gy

e

gy

ögy e

A szakképzés összes óraszáma

gy

36

54

36/54

1 8

18

27

18/27

1 2

12

18

12/18

6

6

9

6/9

72

70

142

72

50

142/122

24

35

59

24

25

59/49

36

35

71

36

25

71/61

12

12

12

12/12

32

32

36

32/36

4

4

4

4/4

22

építés, munkaszervez és, munkahelyi kommunikáci ó

foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjté s, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtá s Minőségellenőrzés, minőségbiztosítá s, minőségirányítás Környezetvédele m, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Munkaszervezé si gyakorlat

4

4

4

4/4

4

4

4

4/4

8

8

8

8/8

6

6

8

6/8

2

2

2

2/2

2

2

4

2/4

2

2

2

2/2

64 23

64

72

64/72

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjté s, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtá s Minőségellenőrzés, minőségbiztosítá s, minőségirányítás Környezetvédele m, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése 24

8

8

8

8/8

12

12

12

12/12

8

8

8

8/8

16

16

20

16/20

12

12

16

12/16

2

2

2

2/2

4

4

4

4/4

2

2

2

2/2

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejleszté s Programozás alapismeretek Adattípusok Programozás elemei Programozási tételek Adatstruktúrák Programtervezés Adatbázisok Adatbázis- és szoftverfejleszté s gyakorlat Programozási nyelvek Objektumorientá lt programozás Programozási nyelv „A” Állománykezelés Webprogramozás alapjai Adatbázis fejlesztés Hálózati ismeretek I. Otthoni és

1 8

36

72

32

8

158

144

158/144

8

6

8/6

4

20

24

20

24/20

6

2

8

6

8/6

26

40

40

40/40

30 16

30 24 24

30 24 18

30/30 24/24 24/18

14

36

72

50

8 24 72

70

64

24

12

36

36

36

14

36

36

36

18

364

288

60

364/348

24

20

72

60

18

72/78

24/20

36

26

124

80

20

124/100

8

10

18

18

6

18/24

28

34

28

90

74

16

90/90

36

36

36

64

25

36/36

136

144

136/144

54

72

54/72

10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés

kisvállalati hálózatok Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltat ók (ISP) Hálózati ismeretek I. gyakorlat Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltat ók (ISP) gyakorlat Gazdasági ismeretek Közgazdaságtan Vállalati tervezés Általános statisztikai ismeretek, üzleti statisztika Számvitel Pénzügyi ismeretek Jogi ismeretek, gazdasági jog Gazdasági

18

64

72

55

72

70

72

55

36

35

36

35

82

64

64

72

82/72

333

288

50

333/338

198

144

25

198/169

135

144

25

135/169

192

192

32 32

32 32

32

32

32

32

32

32

32

32 160

26

160

10822-12 Informatika alkalmazása

ismeretek gyakorlat Vállalati gazdaságtan gyakorlat Statisztikai gyakorlat Számvitel gyakorlat Vállalati információs rendszerek Információs rendszerek, tervezés, szervezés, alkalmazás, üzemeltetés Projektmenedzs ment Projektmenedzs ment Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv Projektmenedzs ment gyakorlat A projektirányítási program működése, 27

32

32

64

64

64

64

128

128

128

128

64

64

64

64

48

120

48

48 64

64

32

32

funkciói Esettanulmányok megoldása Vállalati információs rendszerek gyakorlat Egy esettanulmány keretében a tanult ismertek gyakorlása, célszoftverek alkalmazásával Komplex vállalati információs rendszerek (pl. SAP) bemutatása Informatikai alkalmazási gyakorlat Statisztikai információs rendszerek Esettanulmány adatbázis lekérdezésre Problémamegold ás táblázatkezelővel (táblázatkezelő 28

32

32

64

64

32

32

32

32

128

128

32

32

32

32

32

32

professzionális használata) a statisztikai feladatokban Szakmai kommunikáció mesterszinten Számviteli információs rendszerek gyakorlat A számviteli információs rendszer használatba vétele Feladatvégzés könyvelő programmal Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

7 108 2 70 180

72 144 216

105

108 144

140

252

128 192 320

1283

396 1116

720

160

32

32

64

64

32

32

32

32

512

480

992 33 67

49 51

2347/2340 40 60

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, atémakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás. 29

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság

FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság x jelentőségét Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték x A munkabalesetek és foglalkozási x megbetegedések hátrányos következményei A munkavédelem fogalomrendszere, x szabályozása Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei 30

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

Munkaeszközök a munkahelyeken Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése Biztonsági szín- és alakjelek x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat x Szabálykövetés Döntésképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK x Visszacsatolási készség Irányíthatóság Irányítási készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK x Rendszerező képesség Körültekintés, elővigyázatosság Helyzetfelismerés

31

x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x x x

x x

x x

x

x x x

x

1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a eredő megterhelések, munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás 32

Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények.Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati 33

miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete Sorszá Alkalmazott oktatási eszközök és m módszer neve csopor egyéni osztály felszerelések t Szakkönyvek, 1.1 magyarázat x munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, 1.2. megbeszélés x foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. 1.3. szemléltetés x NAPO) 1.4. házi feladat x 1.5. teszt x

1.

Információ tevékenységek

feldolgozó 34

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási Alkalmazandó Sormódok) Tanulói tevékenységforma eszközök és szám felszerelések

1.1. 2. 2.1.

Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Szöveges előadás felkészüléssel

egyéni

x

x

x

A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai

1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

35

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat Feltérképezi a karrierlehetőségeket Vállalkozást hoz létre és működtet Motivációs levelet és önéletrajzot készít Diákmunkát végez SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek Vállalkozások létrehozása és működtetése Munkaügyi szervezetek Munkavállaláshoz szükséges iratok Munkaviszony létrejötte A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK 36

x

Munkanélkülisé g

x

Álláskeresés

Munkaviszony létesítése

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Foglalkoztatás II.

x x x x x

x x x

x x x x x x x x

x

x x

x

x

x

Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Elemi szintű számítógéphasználat Információforrások kezelése Köznyelvi beszédkészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Információgyűjtés 2. Foglalkoztatás II. tantárgy

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x

x x

x x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x 16 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. 37

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 2.3.3. Álláskeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 2.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó Sorszá Alkalmazott oktatási szervezeti kerete eszközök m módszer neve egyéni csopor osztály felszerelések 38

és

t 1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.

magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat

x x x x x x

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási Alkalmazandó Sormódok) Tanulói tevékenységforma eszközök és szám felszerelések

x x x x x x x

x x x

2.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 39

megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

A 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

épülő

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban 40

x x x

Munkavállalói szókincs

(érettségire

Nyelvi készségfejlesztés

I.

Nyelvtani rendszerzés 2

11498-12 Foglalkoztatás képzések esetén)

Nyelvtani rendszerzés 1

Foglalkoztatás I.

x

x

x

x x x

x x x

x x x x x

x

x

x

x

x x

x

x x x

x x

x x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás Deduktív gondolkodás 3. Foglalkoztatás I. tantárgy

x

x

x

x x

x x

x

x x x 64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek 3.3. Témakörök 3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 1 8 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidőegyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze.A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbelisegédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és 41

szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű kötőszavak mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés, és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4. Munkavállalói szókincs

24 óra

/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén 42

alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 3.4. A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete Sorszá Alkalmazott oktatási eszközök m módszer neve csopor egyéni osztály felszerelések t 1.1 magyarázat x 1.2. kiselőadás x 1.3. megbeszélés x 1.4. vita x 1.5. szemléltetés x 1.6. projekt x 1.7. kooperatív tanulás x 1.8. szerepjáték x 1.9. házi feladat x digitális alapú 1.10. x feladatmegoldás

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási Alkalmazandó Sormódok) Tanulói tevékenységforma eszközök szám felszerelések

x x x x

x

x x 43

és

és

2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Levélírás Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat

x x x x

x x x

3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 10815-12 azonosító számú Információtechnológiai megnevezésű

alapok

szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

44

FELADATOK Számítógépes konfigurációt meghatároz. Számítógépet összeszerel. BIOS funkcióit paraméterezi. UPS teljesítményszükségletet meghatározza, aUPS-t üzembe helyezi. Megelőző karbantartást végez. Merevlemezt particionál. Memóriát bővít. Megfelelő operációs rendszert kiválaszt. Operációs rendszert telepít és frissít. Perifériát csatlakoztat, meghajtó programot telepít. Lemezklónozást végez. Rendszer- helyreállítást végez. Biztonsági másolatot készít. Felhasználói fiókokat kezel. LAN/WAN hálózatokat használ. Számítógépet hálózatra csatlakoztat, konfigurál. Internet kapcsolatot megoszt. Alkalmazói programokat telepít. Biztonsági programokat telepít és használ. Környezet- és munkavédelmi előírásokat betart. ESD védelem eszközeit alkalmazza. Számítógépes környezetet kialakít. Kézenfekvő problémákat kiszűr. Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez. Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírásokat SZAKMAI ISMERETEK Információtechnológiai alapfogalmak Kettes, tizenhatos számrendszer Számítógép főbb részei BIOS funkciók Processzorok és típusaik

Megelőző karbantartás

és Telepítés konfigurálás

Számítógép összeszerelése

Információtechnológ iai biztonság alapjai

Szoftverismeretek

10815-12 Információtechnológiai alapok

Bevezetés számítógépes architektúrákba

a

A 10815-12 azonosító számú Információtechnológiai alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat

X X X X X X X X X X

X X X X X

X X X X X X

X X X X X 45

X X X X

X

X

X

X

X

Memóriák és típusaik Perifériák Portok és típusaik Adattovábbítási módszerek Asztali és hálózati operációs rendszerek Multi-boot környezet GUI és CLI felhasználói felületek Fájlok, mappák kezelése és megosztása Jogok, attribútumok Memóriakezelés Partíciók Fájlrendszerek Folyamat- és processzorkezelés Hálózati csatolóegység és feladatai Kábelek és csatlakozásaik, topológiák Protokollok használata, beállítása Biztonsági veszélyforrások Adatbiztonsági eljárások, biztonsági házirend Biztonsági ajánlások és szabványok Hálózati biztonságtechnika Nyomtatók típusai, nyomtatás kezelés Hálózati nyomtatás Felügyeleti eszközök ESD védelem szükségességének okai Angol nyelvű szakmai kifejezések Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások SZAKMAI KÉSZSÉGEK Számítógép összeszerelése Portok, perifériák csatlakoztatása Operációs rendszer telepítése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Precizitás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Együttműködés Kezdeményezőkészség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek helyénvaló alkalmazása

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X

X

X X X X X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

4. Információtechnológiai alapok tantárgy 36 óra/54 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 4.1.

A tantárgy tanításának célja

Az Információtechnológiai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információtechnológiai ismereteket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére. 46

4.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete

4.3.

Témakörök és elemeik 4.3.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba 18 óra/27 óra Kettes- és tizenhatos számrendszer. Neumann-elvű számítógép felépítése. Hardver és firmware fogalma. Számítógép házak és tápegységek. Processzortípusok, foglalatok. Hőelvezetési technológiák. Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése. Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik. BIOS feladatai, beállításai. Input perifériák, KVM kapcsolók. Háttértárak és típusaik. Merevlemezek adattárolási struktúrája. Redundáns adattárolás fogalma, RAID. Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik. Nyomtatók típusai, működési elveik. Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik. Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása. Szkennerek típusai, működési elveik. Multifunkciós nyomtatók. Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok. Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai. Hálózati topológiák. Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC). Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása. Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák. Dokkoló állomás és portismétlő. Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok. Táblagépek és okos telefonok hardvereszközei. 4.3.2. Szoftverismeretek Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása. Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL. Operációs rendszer fogalma, feladatai. Operációs rendszerek típusai és jellemzőik. GUI és CLI felhasználói felületek. Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai. Partíció fogalma, típusai. Formázás, fontosabb fájlrendszerek. Rendszerbetöltés folyamata. Windows indítási módok. Regisztráció adatbázis. Multi-boot rendszerek. Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak. Fájlkiterjesztések és attribútumok. Vezérlőpult beállításai. Archiválási módok. Kliensoldali virtualizáció, hypervisor. 47

12 óra/18 óra

Táblagépek és okos telefonok operációs rendszerei. Adatszinkronizáció. Hibakeresési folyamat lépései. 4.3.3. Információtechnológiai biztonság alapjai 6 óra/9 óra Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware). Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). Megtévesztési technikák (socialengineering, phishing). Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai. Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei. Biztonsági szabályzat. Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés). Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme. Tűzfalak feladata, típusai. Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek. IT eszközök fizikai védelme. 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Számítógép terem 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 4.5.1. (ajánlás)

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1 1.2 1.3 1.4

magyarázat kiselőadás szemléltetés házi feladat

X

1. 1.1 1.2

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) projektor

X X X

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása X Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

Csoport bontás Osztály keret

4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) Tanulói tevékenységforma (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály

X 48

1.3 2. 2.1 2.2

Információk feladattal vezetett X rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni X felkészüléssel

X

4.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 5.

Információtechnológiai gyakorlat tantárgy 72 óra+70 óra ÖGY/72 óra+50 óra ÖGY* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 5.1.

A tantárgy tanításának célja

Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információtechnológiai gyakorlati készségeket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges készségek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére. 5.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete.

5.3.

Témakörök és elemeik 5.3.1. Számítógép összeszerelése 24 óra+35 óra ÖGY/24 óra+25 óra ÖGY Számítógép szétszerelése. Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. Tápegység telepítése. Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. Perifériák csatlakoztatása. BIOS funkciója és beállításai. Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. Számítógép alkatrészek cseréje. Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. UPS típusok, UPS üzembe helyezése. 5.3.2. Telepítés és konfigurálás 36 óra+35 óra ÖGY/36 óra+25 óra ÖGY Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. Particionálás. Kötetek formázása. 49

Operációs rendszerek telepítése. Meghajtó programok telepítése. Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. Alkalmazások telepítése, eltávolítása. Felhasználói fiókok kezelése. Virtuális memória beállítása. Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta. Területi és nyelvi beállítások. Eseménynapló ellenőrzése. Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. Kezelőpult (MMC) használata. Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. Személyes tűzfal beállítása. Antivírus szoftver alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális gép telepítése. 5.3.3. Megelőző karbantartás 12 óra/12 óra Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. Monitorok szakszerű tisztítása. Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. Számítógépek működésének környezeti feltételei. Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. Ütemezett karbantartási feladatok. Laptopok szakszerű tisztítása. 5.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Hardvertechnikai laboratórium

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

50

5.4.1. (ajánlás)

Sorszám

1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktatási módszer neve

Tanulói kerete egyéni

tevékenység csoport

magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szimuláció

1. 1.1 1.2 2. 2.1 2.2

szervezeti Alkalmazandó eszközök és felszerelések osztály (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X X X szimulációs program

X

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X

Csoport bontás Osztály keret

5.4.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) Tanulói tevékenységforma (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Egyéni

Sorszám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

felhasználói kézikönyvek, dokumentációk

Információk feladattal vezetett X rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése X szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése X szóban

5.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

51

A 10826-12 azonosító számú Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés,munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

ATOK oztatásra irányuló jogviszony fajtáit szony, megbízás, vállalkozói jogviszony) és hátrányaik alapján megkülönbözteti, a a számára kedvezőt mazza és ismerteti leendő munkahelyével, rével kapcsolatos elvárásait saját szakmai , készségei és képességei, karriercéljai alapján égek figyelembevételével) karriercéljaiba beépíti a szakképesítésének ő munkakörökre jellemző munkaadói at erződést köt, munkaviszonyt létesít llalói jogai és kötelezettségei ismeretében

ző méretű, felépítésű szervezetek zások köztük egyéni vállalkozás, egyéni cég, szervezetek, közigazgatási szervek) között i jellemzőik alapján különbséget tesz a különböző típusú szervezetekben a sítésével betölthető munkaköröket

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X 52

Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás

Pénzügyi, vállalkozási feladatok

Munkavégzés projektekben

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése

Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése

Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás

Pénzügyi, vállalkozási feladatok

Munkavégzés projektekben

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, lyi kommunikáció

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás

A 10826-12 azonosító számú Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat

öző szervezeti típusokra jellemző irányítási ismertében, a szervezeti kommunikációra és szóbeli), ügyvitelre vonatkozó szabályokat, at értelmezi, betartja, ügyviteli célú ket használ végzésre jellemző szóbeli kommunikációs re vonatkozó viselkedési és kommunikációs kat alkalmazza: üzleti tárgyalás, reklamáció, ezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció ek a jellemző munkahelyi szituációkhoz ő dokumentumokat (hivatalos levél, ető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, leírás, utasítás), dokumentum-menedzsment alkalmaz nkaidejét, feladatait megtervezi, kontrollálja, rtja a személyes időgazdálkodás, személyes ság módszereinek alkalmazásával, idő- és vező, követő szoftvert alkalmaz yűjti, kezeli és elemzi az információkat, ókat visszakeres mezi és elmagyarázza a magyar és angol űszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, eg) tartalmát, fontosabb jellemzőit és adatait nbözteti a projekten belüli szerepeket, a hez kapcsolódó, a projektalapú működésből vékenységeket, jogokat és kötelezettségeket za a projektműködésre jellemző speciális kációs és dokumentációs szabályokat, unka támogató eszközöket, szoftvereket. egyéni vállalkozást, egyéni céget adminisztrációt végez, számlákat készít és

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

X

költségkalkulációs, költségszámítási at végez munkafolyamatokhoz, ásokhoz, termékekhez kapcsolódóan, a ókat, munkavállalókat terhelő adó- és k figyelembevételével. ban alkalmazza az Ügyfélkapu szolgáltatásait

a balesetmentes munkavégzés feltételeit, za, megköveteli a szükséges és előírásszerű özök, védőfelszerelések használatát. balesetvédelmi és az érintésvédelmi at, fokozottan ügyel az áramütéses balesetek sére, részt vesz az áramütést szenvedett ynyújtásában lyi minőségirányítási előírásokat alkalmazza és zokat végzés környezetvédelmi előírásait betartja, za okat, veszélyes anyagokat szakszerűen kezel,

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X X X

53

ol AI ISMERETEK oztatásra irányuló jogviszony fajtái szony, megbízás, vállalkozói jogviszony), és hátrányok a foglalkoztatott szempontjából llyel, munkakörrel szemben támasztott s elvárások szakmai tudás és szakmai ok alapján llalóval szemben támasztott munkaerőpiaci a szakképesítéssel betölthető munkakörökben llaló jogai, kötelezettségei, munkaviszony

i szervezetek (vállalkozások, egyéni ás, egyéni cég), nonprofit szervezetek, atási szervek jellemzői, különbségei, gai zakképesítéssel betölthető munkakörök se különböző szervezetekben öző szervezeti típusokra jellemző irányítási , a szervezeti irányítás szoftverei zeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), e vonatkozó szabályok, elvárások, szabályozó tumok, jellemző ügyviteli szoftverek végzésre jellemző, szóbeli kommunikációs re − üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz nehéz ügyfél kezelése, prezentáció vezetőnek ozó viselkedési és kommunikációs szabályok öző munkahelyi szituációkban keletkező tumok tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságai s levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, ió, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás), tummenedzsment szoftverek nkaidő, feladatok tervezésének nyomon nek módszerei (személyes időgazdálkodás, s hatékonyság), munkaidő és feladattervező, oftverek feladatok elvégzéséhez szükséges információk elemzése, kezelése, visszakereshető tárolása s angol nyelvű műszaki dokumentáció s, publikáció, szakszöveg) tartalma, felépítése, se, ismertetése belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a lapú működésből fakadó tevékenységek, jogok zettségek tműködésre jellemző speciális kommunikációs mentációs szabályok, csoportmunka támogató , szoftverek állalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, ok adminisztrációra jellemző alaptevékenységek yitás, számlavezetés, átutalás, hiteligénylés, tel), számla kiállítása, számlaellenőrzés

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

54

X

X

X

X

X

X

lyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez dó egyszerű költségkalkulációs, ámítási feladatok a vállalkozókat, llalókat terhelő adóés közterhek bevételével pu szolgáltatásait (EBEV) mentes munkavégzés feltételei, a szükséges és erű védőeszközök, védőfelszerelések használata delmi és érintésvédelmi előírások, áramütéses megelőzése, áramütést szenvedett ynyújtása ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás ak értelmezése a szakképesítésre jellemző yamatokban lyi minőségirányítási előírások hető munkakörre jellemző környezetvédelmi és azok alkalmazása ok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai, ak módja AI KÉSZSÉGEK szövegek írása, hatékony szövegalkotás gzés csoportban, együttműködés csoportban dás az idővel iók gyűjtése és elemzése rvezés LYES KOMPETENCIÁK pesség készség g KOMPETENCIÁK őkészség ikációs rugalmasság iós készség őkészség ERKOMPETENCIÁK képesség ezőképesség iógyűjtés

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X

X X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

55

Munkaszervezési ismeretek tantárgy 32 óra/36 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 6.1. A tantárgy tanításának célja A Foglalkoztatás követelménymodulra építve a tanuló megismeri a jellemző informatikai munkaköröket, az informatikai munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat, és a személyes portfólió sajátosságait, és az informatikai álláshelyekkel kapcsolatos információforrásokat. Megismeri a különböző szervezeti típusokat, azok jellemző ügyviteli és információs folyamatait és szabályait. Elsajátítja a szervezeti kommunikációra vonatkozó alapvető szabályokat, fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Megismeri a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás alapjait, megismeri a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatatásában, és visszakereshető tárolásában. Elsajátítja a projektmenedzsment alapismereteket, felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Elsajátítja az alapvető pénzügyi, számviteli ismereteket: bankszámlanyitás, bankszámla-vezetés, számla formája, kiállítása, alapvető adók, közterhek. A Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulhoz kapcsolódóan megismeri a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. Megismeri a minőségirányítás helyét, szerepét a munkaszervezeten belül. Képet kap a szakmacsoportjára jellemző, a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokról és azok kezelésének módjáról a jogszabályok tükrében. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 11499-12 Foglalkoztatás II. modul – Foglalkoztatás tantárgy: Munkavállaló jogai, kötelezettségei; Munkavállalás. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság – Munkavédelmi alapismeretek tantárgy: Munkahelyi egészség és biztonság, munkavédelem. 6.3.

Témakörök és elemeik 6.3.1. Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése 4 óra/4 óra Ez a témakör a Foglakoztatás modulra épül. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony, megbízási, vállalkozói jogviszony előnyei és hátrányai a foglalkoztatott szempontjából. Szakmai és személyes portfólió helye és szerepe az életpálya-építésben, tartalma az informatikai munkakörök esetében. Jellemző informatikai munkakörök, tipikus munkaköri elvárások.

56

6.3.2. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció 4 óra/4óra Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni cég), nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek szervezeti, működési jellemzői, különbségei, azonosságai a vezetés/irányítás, munkaszervezés és kommunikáció szempontjából. A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre vonatkozó alapvető szabályok, eljárások. Az eljárásokat leíró szabályozó dokumentumok fajtái (szervezeti és működési szabályzat, iratkezelésre, dokumentumkezelésre, ügyviteli folyamatokra kiterjedő szabályzatok) tartalma, helye, szerepe a szervezetek működésében. A munkaszervezési, kommunikációs és ügyviteli folyamatok, eljárások támogatására alkalmazott szoftverek. A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre – üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció - vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályok. 6.3.3. Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás 4 óra/4 óra A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése, elemzése, kezelése, visszakereshető tárolása: tematikus portálok; szakmai adatbázisok; szakmai fórumok. Gyártó - specifikus információforrások az informatika területén; Az interneten elérhető szakmaspecifikus képzési és tananyagok; Végfelhasználó által jelzett igények, hibajelzések értelmezése, pontosítása; 6.3.4. Munkavégzés projektekben 8 óra/8 óra Projektmenedzsment alapfogalmai. Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt alapú működésből fakadó tevékenységek, felelősségi és hatáskörök. Projektszoftverek fajtái, jellemző funkcionalitása, helye, szerepe, alkalmazhatósága a projektek tervezésében, adminisztrálásában, nyomon követésében, erőforrások kezelésében. A projekttervezés folyamata, tevékenységek tervezése, erőforrások fajtái és tervezése. A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabályok, jellemző projektdokumentumok. A projektek nyomon követésének, monitoringjának módja, az indikátorok fajtái, szerepe a projektek követésében. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. 6.3.5. Pénzügyi, vállalkozási feladatok 6 óra/8 óra Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, az alapítás feltételei. Társas vállalkozás alapítása.

57

Pénzügyi adminisztrációra, számvitelre jellemző alaptevékenységek, pénzügyi, számviteli folyamatok, tevékenységek helye, szerepe a szervezeti működésben. A vállalkozás jövedelmének keletkezési folyamata a bevételtől az eredményig. A vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek. A bruttó és nettó bevétel, költség, önköltség fogalma, számításának módja. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkuláció, költségszámítás, jövedelmezőség számítása; Árajánlat szerepe, tartalma, felépítése. Ügyfélkapu szolgáltatásait (eBEV, értesítési tárhely, adó és járulékbevallás, foglalkoztatási jogviszony, cégkereső, ügyintézés, jogszabálykereső, OEP lekérdezés /betegéletút, biztosítási jogviszony). 6.3.6. Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás 2 óra /2 óra Ez a témakör a Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulra

épül.

A számítógépes munkahely kialakítására vonatkozó munkaegészségügyi szabályozás. A számítógépes munkahelyre vonatkozó ergonómiai követelmények. Érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése 6.3.7. Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás 2 óra/4 óra Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmának értelmezése a szakképesítésre jellemző munkafolyamatokban. A szabványok helye és szerepe a minőségügyi, minőségirányítási, minőségbiztosítási eljárásokban. Szakképesítésre jellemző minőségügyi szabványok 6.3.8.

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése 2 óra/2 óra A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és azok alkalmazása, hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai Környezetterhelési kockázatok 6.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti szaktanterem Informatikai szaktanterem 58

1. 1.1.1.2. 1.3. 2. 2.1 2.2

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

X X X

X X

Osztály keret

Egyéni

1.1. 1.2.. 1.3. 1.3.. 1.4.. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

Csoport bontás

Sorszá m

6.5. A tantárgy elsajátítása során A tanulói tevékenység Alkalmazandó alkalmazható sajátos módszerek, tanulói szervezeti kerete eszközök és tevékenységformák (ajánlás) Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. módszer neve csopor lebontása, egyéni osztály pont t pontosítása) 6.5.1. A tantárgy elsajátítása során magyarázat X projektor alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) kiselőadás X X X projektor megbeszélés X 6.5.2. A tantárgy elsajátítása során vita X alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) szemléltetés X projekt X kooperatív tanulás X X szimuláció X X X számítógép, internet szerepjáték X házi feladat X Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X számítógép, internet X

X 59

6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 7.

Munkaszervezési gyakorlat 64 óra/72 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

7.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló elsajátítsa és gyakorolja a szaktudásának, személyes karrier elképzeléseinek megfelelő állás, munkahely felkutatásához, elnyeréséhez szükséges készségeket, kompetenciákat. Elemzi, értelmezi a különböző szervezeti típusokra jellemző ügyviteli és információs folyamatokat. Fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Kipróbálja a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás módszereit, és a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatásában, és visszakereshető tárolásában. Felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Gyakorlatot szerez alapvető pénzügyi, számviteli tevékenységekben: bankszámla-nyitás, bankszámla-vezetés, számla kiállítása, önköltségszámítás, árajánlat készítés. Értelmezi és elemzi a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi, munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. A minőségirányítási eljárásokhoz kapcsolódóan folyamatokat elemez, egyszerű folyamatokat ír le, szakmacsoportjára jellemző szabványokat keres. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban szakmacsoportjára jellemző helyzetekben a jogszabályok figyelembe vételével kockázatokat elemez. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 11499-12 Foglalkoztatás II. modul – Foglalkoztatás tantárgy: Munkavállaló jogai, kötelezettségei; Munkavállalás. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság – Munkavédelmi alapismeretek tantárgy: Munkahelyi egészség és biztonság, munkavédelem. 7.3.

Témakörök és elemeik 7.3.1.

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése

8 óra/8 óra Szakmai és személyes portfólió elkészítése és vezetése a közösségi oldalakon, interneten közzétett személyes információk figyelembevételével Az internet használata informatikai állások felkutatásában: információforrások, lehetőségek, szolgáltatások. A szakmai önéletrajz jellegzetességei informatikai szakképesítések esetében.

60

7.3.2. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció 12 óra/12 óra A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságainak megismerése dokumentumok elemzésével: hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás. Dokumentummenedzsment, dokumentumkezelő szoftverek jellemző funkciói, helye, szerepe a szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzsment alkalmazás megismerése. Saját munkaidő, feladatok tervezésének, nyomon követésének módszerei (személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság), eszközei. Munkaidő és feladattervező, - követő szoftverek használata. 7.3.3.

Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás 8 óra/8 óra

Jellemző keresőalkalmazások, keresőalkalmazások funkcionalitása; Megadott szempontok alapján különböző típusú információk keresése. Információk megosztására, rendszerezésére, tárolására szolgáló alkalmazások kezelése. Hibajegy-kezelő szoftver alkalmazása. Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) értelmezése, ismertetése. 7.3.4. Munkavégzés projektekben 16 óra/20 óra Jellemző projekt-dokumentumok elkészítése minta alapján saját projektre. Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése, ütemezése, erőforrás tervezés. Projektszoftverek alkalmazása a projektben: adminisztrálás, nyomon követés, erőforrások kezelése. Saját tanulói projekt felvitele projektmenedzsment szoftverbe. Ügyfél-kapcsolattartás eszközei. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. 7.3.5. Pénzügyi, vállalkozási feladatok 12 óra/16 óra Egyéni és társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek elvégzése: bankszámlanyitás, számlavezetéssel kapcsolatos tevékenységek, átutalás kezdeményezése, hiteligénylés, hitelfelvétel feltételeinek, menetének megismerése); Számla kiállítása, számlaellenőrzés. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. 61

A költségkalkuláció figyelembevételével egyszerű árajánlat összeállítása. Alapvető ügyfélkapu műveletek gyakorlása. 7.3.6.

Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás

2 óra /2 óra A számítógép perifériáinak ergonomikus, helytakarékos, funkcionális elrendezése a környezeti adottságok és a munkaegészségügyi előírások figyelembevételével. A balesetmentes munkavégzés – kockázatbecslés, elemzés – szituációk alapján. Balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása. 7.3.7.

Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás 4 óra/4 óra

Folyamatszabályozás, folyamatfejlesztés – szervezeti dokumentumok alapján. Munkahelyi minőségirányítási előírások értelmezése; szabályozó dokumentumok fajtái. Szabványok fellelhetősége, keresés minőségügyi szabványok között. 7.3.8.

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése 2 óra/ 2 óra Veszélyes anyagok hulladékok kezelése – eljárások. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kockázatbecslés. 7.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti szaktanterem Informatikai szaktanterem

7.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sorszám 1.1. 1.2

7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási módszer neve egyéni csoport osztály magyarázat X elbeszélés X 62

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) projektor

kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

X X X

X

projektor

X X X X X

X

X X

Számítógép, internet

X

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések Sormódok) Tanulói tevékenységforma szám (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) 1. 1.1.1.2. 1.3. 2. 2.1 2.2

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

Csoport bontás Osztály keret

7.5.2.

X

Egyéni

1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11

X X

X

X

X

X

X X 63

7.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

64

A 10817-12 azonosító számú Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10817-12 azonosító számú Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Weblapot készít

X 65

Hál ism gya

Kisés közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) Otthoni és kisvállalati hálózatok

Otthoni és kisvállalati hálózatok

Adatbázisfejlesztés

Web-programozás alapjai

Állománykezelés

Programozási nyelv „A”

Objektumorientált programozása

Programozási nyelvek

Adatbázisok

Programtervezés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

Adatstruktúrák

Programozási tételek

Programozás elemei

Adattípusok

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

Programozás alapismeretek

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

Hálózati ismeretek I.

Információkat gyűjt, tárol, kezel, elemez

X

Több táblás adatbázist tervez, készít, karbantart, SQL nyelvű lekérdezéseket végez Adatbázis szolgáltatásokat vesz igénybe, adatbázis műveleteket végez napi problémák kezelésére és webes feladatok megoldására Programozási feladatot végez egyszerű napi problémák kezelésére X Programozási feladatot végez webes feladatok megoldására Vizuális tervező és ábrázoló rendszerrel rendszertervet készít X Munkájában az irodai szoftvercsomagot komplexen alkalmazza Megtervez és telepít egy otthoni / kisvállalati (SOHO) hálózatot, és csatlakoztatja az internethez Alapvető IP-szolgáltatásokat konfigurál munkaállomásokon Ellenőrzi a hálózatot és az internetcsatlakoztatást, elhárítja a fellépő hibákat Erőforrásokat (állományokat és nyomtatókat) oszt meg több számítógép között Felismeri és elhárítja az otthoni / kisvállalati hálózatok biztonsági veszélyeit

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X 66

X X

X

Ismert internetes alkalmazásokat telepít és működésüket ellenőrzi Internet és szerver kapcsolatra szolgáló hálózati eszközöket installál, konfigurál és elvégzi a fellépő hibák hibaelhárítását A működő hálózat teljesítményét monitorozza, a hibákat behatárolja és elhárítja Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez X Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírásokat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

SZAKMAI ISMERETEK Adatbázis kezelési alapok

X

X

SQL alapok

X

X

HTML, CSS és XML alapok Programozási alaptudás valamilyen webes környezetben is alkalmazható programozási nyelven X

X X

X

X

X

X

Műszaki tervező és ábrázoló rendszerek Irodai szoftvercsomag integrált alkalmazása IPv4 és IPv6 címek és alhálózati maszkok Az Ethernet hálózat hozzáférési rétegének felépítése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X 67

X

X X

Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása az internethez Különböző kábelek és csatlakozók tudása, a csavart érpáras kábellel végzett szerelési munka A rétegelt modell és az egyes rétegek protokolljai Az ügyfél-kiszolgáló viszony és a jellemző szolgáltatások A vezetéknélküli LAN-ok és biztonsági megfontolásai Egy integrált vezetéknélküli hozzáférési pont és ügyfél konfigurálása Kisés közepes hálózatokban alkalmazott kapcsolók és forgalomirányítók konfigurálása parancssorból és grafikus felületen Hálózati címfordítás működése és beállítása Az irányító protokollok működése és konfigurálása Hálózati veszélyek és támadási módszerek

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

Tűzfalak és egyéb biztonsági eszközök Angol nyelvű szakmai szövegek értelmezése és felhasználása X Munka-, baleset-, tűzés környezetvédelmi előírások

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

68

Bináris számrendszer használata

X

X

X

IP-címzés Angol nyelvű, olvasott szakmai szöveg megértése X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Megbízhatóság

X

X

X

Döntésképesség

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás

X

Önállóság

X

X

X

X

X

X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Együttműködés

X

Kezdeményezőkészség

X

X

X

Prezentációs készség

X

X

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

X

X

Hibakeresés (diagnosztizálás) Problémamegoldás, hibaelhárítás

X

X

69

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

8. Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy 158 óra/144 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 8.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerű algoritmus elkészítésére, a megvalósításhoz szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására, a fejlesztői és felhasználói dokumentáció elkészítésére, egy egyszerű adatmodell logikai tervének megvalósítására. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés 8.3.

Témakörök és elemeik 8.3.1. Programozás alapismeretek 8 óra/6 óra A programkészítés lépései: feladat kitűzése, specifikáció, algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás Specifikáció: a probléma megfogalmazása; bemenő és kimenő adatok pontosítása, elő- és utófeltételek megfogalmazása Algoritmusleíró eszközök: folyamatábra, stuktogram, mondatszerű leírás, Jackson diagram A programkészítés elvei: stratégiai elv: lépésenkénti finomítás, Top-Down módszer; taktikai, technológiai, technikai elvek 8.3.2. Adattípusok 24 óra/20 óra Adatok jellemzői: azonosító; hozzáférési jog (konstans, változó); hatáskör (globális, lokális, privát, publikus), kezdőérték; helyfoglalás, műveletek. Elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt, részintervallum. Felépítésük, ábrázolásuk, helyfoglalásuk, műveleteik. Összetett adattípusok: karakterlánc (string) adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, felhasználása. Rögzített hosszúságú és nullavégű karakterláncok. Karakterlánc műveletek: hosszúság, részkarakterlánc, karakterláncok egymáshoz kapcsolása, beszúrás, törlés, csere. Összetett adattípusok: tömb adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, felhasználása. Indexelés. Egydimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Többdimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Összetett adattípusok: rekordok. Rekordszerkezetek, mező fogalma. Rekordok tárolása (párhuzamos tömbök, változó hosszúságú rekordok), helyfoglalás. Műveletek rekordokkal.

70

8.3.3. Programozás elemei 8 óra/6 óra Utasítások: értékadás, feltöltés (egyszerű és összetett változó esetén), aritmetikai műveletek, matematikai függvények, véletlenszámok, típuskonverziók. Eljárások, függvények: egyszerű eljáráshívás, paraméterezett eljáráshívás, függvényhívás; eljárás, függvény-definiálás Összetett utasítások: szekvencia, elágazások. szekvencia (BEGIN-END); elágazás (IF-THEN-ELSE); feltételek (=,<,>,>=,<=,<>, NOT); összetett feltételek (AND, OR); választás (CASE) Összetett utasítások - Iterációk: Hátultesztelős ciklus (REPEAT-UNTIL). Elöltesztelős ciklus (WHILE-DO). Számlálós ciklus (FOR-DO) 8.3.4. Programozási tételek 40 óra/40 óra Programozási tételek - Egy sorozathoz egy érték rendelése: összegzés tétele, eldöntés tétele, kiválasztás tétele, megszámlálás tétele, maximumkiválasztás tétele Programozási tételek – Keresések: lineáris keresés tétele, logaritmikus (bináris) keresés tétele Programozási tételek - Egy sorozathoz egy sorozat rendelése: másolás, transzformálással, kiválogatás tétele, szétválogatás. Programozási tételek - Rendezések: közvetlen kiválasztásos rendezés, minimum kiválasztásos rendezés, buborék-rendezés, beszúrásos rendezés, rendezések összehasonlítása (legrosszabb eset, átlagos eset, helyfoglalás). Programozási tételek - Több sorozathoz egy sorozat rendelése: metszetképzés tétele, unióképzés tétele, összefuttatás tétele. Rekurzió: Rekurzív specifikáció. Példák rekurzív függvényekre: Fibonacci, faktoriális, binomiális együtthatók. Rekurzív algoritmusok: Hanoi tornyai, QuickSort. Rekurzió átalakítása ciklussá, ciklusok átalakítása rekurzióvá. 8.3.5. Adatstruktúrák 30 óra/30 óra Mutatók, dinamikus tárkezelés: mutatók tárolása, műveletei; hivatkozás mutatók segítségével; típusos és típusnélküli mutatók; helyfoglalás, helyfelszabadítás; dinamikus és statikus változók. Lista adatszerkezet: listák alapfogalmai (csomópont, kapcsolómező, stb.); listák megvalósítása statikusan, ill. dinamikusan; listák bejárása, keresés, beillesztés, törlés. Kétirányú láncolt listák: felépítése; műveletek (bejárás, keresés, törlés, beszúrás); ciklikus listák. Sor adatszerkezet: sor fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); sorokkal kapcsolatos műveletek (inicializálás, sorba, sorból); dupla végű sorok; prioritásos sorok. Verem adatszerkezet: verem fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); veremmel kapcsolatos műveletek (PUSH, POP, túl- és alulcsordulás ellenőrzése); verem alkalmazásai: rekurzió, függvényhívások, lokális változók stb. 8.3.6. Programtervezés 24 óra/24 óra UnifiedModelingLanguage, Az UML építőkövei, az UML diagramjai. 71

Objektumosztályok közötti kapcsolatok Állapotdiagram, szekvenciadiagram, használati esetek diagramja Adatmodell megtervezése, algoritmizálás. Logikai és fizikai rendszerterv fogalma. Felület elkészítése (prototípus), kódolás, alkalmazáslogika megvalósítása. Kódolás, tesztelés, hibakeresés, javítás, felhasználói és fejlesztői dokumentáció. Szoftverprojektek életciklusa. 8.3.7. Adatbázisok 24 óra/18 óra Az adatbázis-kezelés alapjai, adat, információ, információelmélet, adatbázis, adatredundancia, adatbázis-kezelő rendszerek; Adatbázisok felépítése: táblák, rekordok, mezők. Adatintegritás, adatvédelem. Relációs adatmodell. Adatmodellezés, adatbázis tervezés, alapelemek, egyed, tulajdonság, kapcsolat. Egyed-kapcsolat diagram, adatmodellek típusai. Mezőtulajdonságok: típusok, mezőméret, alapérték Elsődleges kulcs fogalma. Index fogalma, indexelés. Adattáblák közötti kapcsolatok, adattáblák normalizálása, normálformák, redundancia csökkentése. Táblák közötti kapcsolatok érvényessége. Funkcionális függések és kulcsok a relációs modellben. 8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti szaktanterem 8.5.

Sorszám 1.1. 1.2.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási módszer neve egyéni csoport osztály magyarázat X házi feladat X

8.5.2.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

72

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

1.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

1.1.

Leírás készítése

X

1.2.

Tesztfeladat megoldása

X

2.

Komplex információk körében

2.1.

Esetleírás készítése

X

szervezési

Osztály keret

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sor-szám

Csoport bontás

Tanulói tevékenység kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

UML és XML tervező szoftver (pl. AltovaMission Kit)

Irodai szoftvercsomag (pl. Microsoft Office, LibreOffice)

8.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

9. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy 344 óra+120 óra ÖGY/288 óra + 60 óra ÖGY* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 9.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy komplex szoftver elkészítésére (kódolására), a szükséges komponensek kiválasztására, egy adott programnyelven történő implementálására, az adatmodell fizikai megvalósítására. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika: A weblapkészítés alapjai; Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása; Algoritmizálás és adatmodellezés; 73

9.3.

Témakörök és elemeik 9.3.1. Programozási nyelvek 24 óra/20 óra A programozási nyelvek csoportosítása: Neumann-elvű, automata, funkcionális, objektum-orientált. A programozási nyelvek fejlődése, generációk, általános és speciális programnyelvek és felhasználási területeik. Általános és speciális programnyelvek és jellemzőik Programok készítése és futtatása: forrásnyelvű programok fordítása, fordítási technikák, interpreter és compiler típusú nyelvek. Programok futtatása: natív futtatás, virtuális gépek. Programozási nyelvek alapfogalmai: szintaxis, szemantika, interpreter, fordítóprogram, byte-kód fordítási egység, specifikációs rész, törzs, deklarációs rész kiértékelése statikusan, ill. dinamikusan, blokkstruktúra, szigorúan típusos nyelv definíciója Típusok, a programozási nyelvek típusossága, típuskonverzió. A típusok osztályozása: skalár (diszkrét, egész, karakter és logikai típusok), valós (fixpontos, lebegőpontos, kétszeres pontosságú típusok). Konstansok és változók. Deklaráció hatásköre, láthatósági köre; Globális és lokális azonosító, változók allokálása, élettartama. Mutató típusok. Kifejezések, kifejezések szerkezete, kifejezések kiértékelése 9.3.2. Objektumorientált programozás 36 óra+36 óra ÖGY/60 óra+18 óra ÖGY Objektumorientált paradigma Az objektumorientált programozás alapjai: osztály, objektum. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Objektumok hierarchiája. Öröklődés; újradefiniálás (redefine). Metódusok hívása. Metódus elérése (INHERITED). Objektumhierarchia tervezése és kialakítása. Polimorfizmus fogalma. Statikus és virtuális metódusok. Konstruktor és destruktor alkalmazása. Rendszerterv készítése Javasolt programozási nyelv: C/C++/C# vagy JAVA Javasolt fejlesztőeszköz: Microsoft Visual Stúdió vagy Eclipse vagy NetBeans 9.3.3. Programozási nyelv „A” 84 óra+40 óra ÖGY/80 óra+20 óra ÖGY 74

A programozói környezet (IDE) használata, konzol alkalmazás készítése: Project műveletek, egyszerű konzol alkalmazás készítése, alapvető szintaktikai szabályok, megjegyzések. Példák változók használatára. Egyszerű beolvasás, kiírás. Konzol alkalmazás felületének a megtervezése. GUI alkalmazás (felület) készítése. Komponensek, tulajdonságaik beállítása tervező nézetben. Kód hozzárendelése eseményekhez. Elemi adattípusok: numerikus típusok, karakter és szöveg, logikai típus. Típus átalakítás, konverziók. Mutatók és referenciák. Vezérlési szerkezetek: Elágazások, ciklusok. Ciklusok egymásba ágyazása. Eljáráshívások (paraméterátadás különböző fajtái, túlterhelés) Hibakezelési funkciók. Kivétel (Exception) fogalma. A fontosabb kivételosztályok. Kivételek elkapása és kezelése (Try-Catch-Finally). Szintaktikai és szemantikai hiba. A leggyakoribb hibaüzenetek értelmezése. Hibakeresés és javítás. Debug-olási módszerek: töréspont, lépésenkénti futtatás, változók tartalmának a figyelése. Tömbváltozó deklarálása, létrehozása, inicializálása, feldolgozása. Tömbök és ciklusok kapcsolata. Tömb feldolgozása speciális (pl. foreach) ciklussal. Struktúrák definiálása és alkalmazása. Struktúra és tömb együttes használata, egymásba ágyazás. Az objektumorientált programozás: osztály, objektum létrehozása. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Öröklődés. Komponensek: Alapvető komponensek, dialógusablakok. Konténer komponensek és menük. Grafikus komponensek. Rajzolás és animálás. Javasolt programozási nyelv: C/C++/C# vagy JAVA Javasolt fejlesztőeszköz: Microsoft Visual Stúdió vagy Eclipse vagy NetBeans 9.3.4. Állománykezelés 8 óra+10 óra ÖGY/18 óra+ 6 óra ÖGY Állományok: típusos, szöveges és bináris állományok. Létrehozás, törlés, I/O műveletek, megnyitás, lezárás. Típusos állományok kezelése. mMegnyitási módok; műveletek rekordokkal: pozícionálás, olvasás, írás, törlés, beszúrás, hozzáfűzés. Műveletek állományokkal: létrehozás, feltöltés, listázás, aktualizálás, indexelés, rendezés. Szekvenciális és direkt feldolgozás 9.3.5. Web-programozás alapjai 56 óra+34 óra ÖGY/74 óra+16 óra ÖGY HTML alapjai, dokumentumszerkezet (head, body), html utasítások szerkezet HTML alapelemei (tag), törzsrészben (bekezdési szintű elemek, karakterszintű elemek) és fejlécben alkalmazható elemek Hivatkozások (link) és képek beillesztése Táblázatok Űrlapok (form) készítése (beviteli mezők, action elemek)

75

Stílusok és stíluslapok (CSS) használata. CSS nyelvtana, stílusok rangsorolása. Dokumentumfa és dobozmodell. Pozicionálás, margók, kitöltések, szegélyek. XML alapjai, felépítése, szerkezete. Kliens oldali programozási nyelv alapjai (JavaScript): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények Szerver oldali programozási nyelv alapjai (pl. PHP): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények, adatbázis kapcsolat. Javasolt szerver oldali programozási nyelv: PHP vagy JAVA 9.3.6. Adatbázis fejlesztés 36 óra/36 óra Adatbázis-kezelő rendszer telepítése, alapvető konfigurációs beállítások SQL adatbázis műveletek: Új adatbázis létrehozása, tábla-létrehozás, új mező hozzáadása SQL adatbázis műveletek: rekord beszúrása, módosítása, törlése SQL adatbázis lekérdezések: feltételek,(lekérdezések, feltételek megadása: SELECT, FROM, WHERE, LIKE, az eredmény korlátozása) SQL összesítő függvények, rendezés: COUNT, MAX, MIN, SUM, AVG, ORDER BY SQL-csoportosítás: GROUP BY, HAVING Javasolt adatbázis-kezelő eszköz: Microsoft SQL Server vagy MySQL vagy PostgreSQL szerver 9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Számítógépterem 9.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 9.5.1.

Sorszám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási módszer neve egyéni csoport osztály

1.1.

szemléltetés

X

1.2.

projekt

X 76

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) CASE eszközök (pl. PowerDesigner) Virtualizációs szoftverek (pl. VMWare, VirtualBOX) Automatikus tesztelést támogató eszközök (pl. JUnit, NUnit) Integrált fejlesztőeszköz (pl. MS Visual

1.3.

házi feladat

Studio, Eclipse, NetBeans) Adatbázis-kezelő eszköz (pl. MySQL, Oracle, SQL Server) Automatikus tesztelést támogató eszközök (pl. JUnit, NUnit) Szerver és desktop/mobil operációs rendszerek (pl. Windows, Linux, Android, iOS) Web fejlesztő eszközök (pl. MS Visual Web Developer) Multimédia fejlesztő eszközök (pl. Adobe CS) UML és XML tervező szoftver (pl. AltovaMission Kit) Integrált fejlesztőeszköz (pl. MS Visual Studio, Eclipse, NetBeans) Adatbázis-kezelő eszköz (pl. MySQL, Oracle, SQL Server) Automatikus tesztelést támogató eszközök (pl. JUnit, NUnit) Web fejlesztő eszközök (pl. MS Visual Web Developer) Virtualizációs szoftverek (pl. VMWare, VirtualBOX) UML és XML tervező szoftver (pl. AltovaMission Kit)

X

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési Alkalmazandó eszközök és Tanulói tevékenységforma kerete felszerelések (SZVK 6. pont (differenciálási módok) lebontása, pontosítása)

9.5.2. Sor-szám

77

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

1.1.

Leírás készítése

X

1.2.

Tesztfeladat megoldása

X

2.

Komplex információk körében

2.1.

Esetleírás készítése

3.

Csoportos munkaformák körében

3.1.

Osztály keret

Csoport bontás

Egyéni 1.

CASE eszközök (pl. PowerDesigner) UML és XML tervező szoftver (pl. AltovaMission Kit)

Multimédia fejlesztő eszközök (pl. Adobe CS)

X

Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

X

Integrált fejlesztőeszköz (pl. MS Visual Studio, Eclipse, NetBeans) Web fejlesztő eszközök (pl. MS Visual Web Developer) Automatikus tesztelést támogató eszközök (pl. JUnit, NUnit)

9.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel 10. Hálózati ismeretek I. tantárgy 136 óra/144 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 10.1. A tantárgy tanításának célja A Hálózati ismeretek I. tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó feladatok elméleti hátterére, szakmai ismeretek elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, hogy az 78

otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és internet szolgáltatásokra fókuszálva megismertesse a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak elméleti alapjait, valamint bevezetést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul Információtechnológiai alapok tantárgy Bináris és hexadecimális számrendszer Személyi számítógépek felépítése Operációs rendszerek 10.3.

Témakörök és elemeik 10.3.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok 54 óra/72 óra Személyi számítógép típusok, hardver összetevők, operációs rendszerek és alkalmazások Számítógépes rendszer összetevői, számítógép alkotóelemei és perifériái Operációs rendszer kiválasztása Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Bevezetés a hálózatokba Hálózati kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten LAN technológiák, Ethernet hálózat hozzáférési rétege és elosztási rétege Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása Hálózati eszközök és átviteli közegek Hálózati címzés (fizikai és logikai cím), IP címek szerkezete, csoportosítása, alhálózati maszkok Hálózati szolgáltatások, ügyfél/kiszolgálók és kapcsolataik OSI és TCP/IP rétegelt modell, protokollok Vezeték nélküli technológiák, eszközök és szabványok Vezeték nélküli LAN-ok és biztonsági megfontolások Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika Hálózati veszélyek, támadási módszerek, tűzfalak használata Hibaelhárítás és ügyfélszolgálat Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése 79

10.3.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) óra/72 óra Az internet és használata, ügyfélszolgálati feladatok Az internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP), kapcsolódás az ISP-hez OSI modell és szisztematikus hibaelhárítás Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra, hálózati eszközök IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT fogalma Hálózati eszközök konfigurálási feladatai, forgalomirányítók és kapcsolók felépítése, jellemzői, indulási folyamata Forgalomirányítás, irányító protokollok, belső és külső irányító protokollok ISP szolgáltatások bemutatása, ISP szolgáltatásokat támogató protokollok Tartománynév szolgáltatás (DNS) WAN technológiák, internet szolgáltatások és protokollok ISP felelősség, ISP biztonsági megfontolások, biztonsági eszközök

82

10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező tanterem. 10.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 10.5.1.

Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály X X X X X X X X 80

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Szimulációs szoftver

házi feladat

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Tanulói tevékenységforma

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében Fizikai és logikai tervrajz értelmezése Fizikai és logikai tervrajz készítése leírásból Fizikai és logikai tervrajz elemzés, hibakeresés

Egyéni

Sor-szám

Tanulói tevékenység kerete (differenciálási módok)

szervezési

Osztály keret

10.5.2.

X

Csoport bontás

1.9.

X X X X X X X X X X X X X X X X

81

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

4.

Komplex információk körében

4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 6. 6.1. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 8. 8.1. 8.2. 8.3.

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

X X X X X X X X X X X

10.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 11. Hálózati ismeretek (gyakorlat) 12. 208 óra+125 óra ÖGY/288 óra+50 óra ÖGY* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 11.1. A tantárgy tanításának célja A Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó gyakorlati feladatok elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, hogy az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és Internet szolgáltatásokra fókuszálva a tanulók meg tudják oldani a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások 82

telepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak gyakorlati feladatait, valamint bevezetést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul Információtechnológiai gyakorlat tantárgy Személyi számítógépek felépítése Operációs rendszerek témakörök 11.3.

Témakörök és elemeik 11.3.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat 108 óra+90 óra ÖGY/144 óra+25 óra ÖGY Számítógépek és perifériák üzembehelyezése, működés ellenőrzése Adatok bináris ábrázolása, számítógép paraméterek mérése Számítógépes rendszer összeállítása Operációs rendszer kiválasztása, telepítése, kezelése és karbantartása Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten Vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása Hálózati eszközök üzembehelyezése, működés ellenőrzése Csavart érpáras kábelek készítése, fali csatlakozók, patchpanelek bekötése, kábelek tesztelés IP címzés- és alhálózat számítás, IP címek beállítása, DHCP konfigurálása Hálózati szolgáltatások és protokollok beállítása (http, ftp, email, DNS) Hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálása, forgalomszűrés WLAN-okban Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, tűzfalak beállítása, vírus- és kémprogramirtó programok használata, hibaelhárítás és ügyfélszolgálati feladatok Operációs rendszer beépített parancsainak és segédprogramjainak használata Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése 11.3.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat óra+25 óra ÖGY 83

100 óra+35 óra ÖGY/144

Az internet feltérképezéséhez használható eszközök, parancsok és segédprogramok Ügyfélszolgálati technikus feladatai, hibajegy készítése, hibakeresés OSI modellel (ÖGY) Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra-tervezés Hálózat tervezése, eszköz-beszerzése és üzembehelyezése, strukturált kábelezési feladat IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT vizsgálata Hálózati eszközök konfigurálása, forgalomirányító első konfigurálása, grafikus- és IOS parancssori felületen, kapcsoló első konfigurálása Hálózati eszközök összekötése, CPE csatlakoztatása az ISP-hez, WAN csatlakozás beállítása Forgalomirányítás konfigurálása (RIP, RIPv2, BGP) ISP szolgáltatások bevezetése Tartománynév szolgáltatás (DNS) konfigurálása ISP biztonság, adattitkosítás, hozzáférés vezérlés listák készítése Biztonsági eszközök, tűzfalak, behatolás érzékelő és megelőző rendszerek (IDS, IPS) ISP teljesítmény monitorozása és menedzselése, eszközfelügyelet Mentések és katasztrófa-helyzet helyreállítás terv készítése, állományok és IOS mentése Meglévő hálózat továbbfejlesztés tervezése 11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az Informatikai rendszergazda szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott Eszköz- és felszerelésjegyzék szerint kialakított hálózati labor. 11.5.

Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 11.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási módszer neve egyéni csoport osztály magyarázat X elbeszélés X kiselőadás X megbeszélés X szemléltetés X projekt X kooperatív tanulás X szimuláció X 84

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Szimulációs szoftver

1.9.

házi feladat

X

11.5.2.

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében Fizikai és logikai tervrajz értelmezése Fizikai és logikai tervrajz készítése leírásból Fizikai és logikai tervrajz elemzés, hibakeresés

Osztály keret

Csoport bontás

Egyéni

Sor-szám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X X X X X X X X X X X X X 85

4.

Komplex információk körében

4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2 6. 6.1. 6.2 7. 7.1. 7.2. 7.3. 8. 8.1. 8.2. 8.3.

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

X X X X X X X X X X X X X

11.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 10821-12azonosító számú Gazdasági alapok és rendszerszervezés 86

megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10821-12 azonosító számú Gazdasági alapok és rendszerszervezés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Felismeri és figyelembe veszi munkája során a makrokörnyezetet meghatározó és a x vállalkozás működését befolyásoló alapvető közgazdasági tényezőket Részt vesz vállalati információs rendszer, illetve az alrendszerek fejlesztését célzó projekt munkájában Felhasználói igényeket feltár, elemez és dokumentál 87

x x

x

Szakmai idegen nyelv

Projektmenedzsment

Információs rendszerek, tervezés, szervezés, alkalmazás, üzemeltetés

Számvitel gyakorlat

Statisztikai gyakorlat

Vállalati gazdaságtan gyakorlat

10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés

Jogi ismeretek, gazdasági jog

Közgazdaságtan Vállalati tervezés Általános statisztikai ismeretek, üzleti statisztika Számvitel Pénzügyi ismeretek

Gazdasági ismeretek

Gazdasági Vállalati Projekt Szakma ismeretek információs menedz i idegen gyakorlat rendszerek sment nyelv

Vezetői információs rendszer elemzési, tervezési feladataiban közreműködik

x

Részt vesz a vállalat-tervezésben Közreműködik az üzleti terv kidolgozásában Statisztikai felvételt megtervez, ehhez kérdőíveket, interjúterveket készít, kitöltési útmutatókat állít össze

x x x

A számvitelről szóló törvény követelményeinek megfelelően könyveli az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, a társadalombiztosítással, az adózással kapcsolatos eseményeket, a pénzügyi és hitelműveleteket, önálló könyvvezetést végez

x

Költségelszámolást vezet és könyvel

x

Közreműködik a leltárkészítésben, a leltározásban, a zárlati munkákban

x

Közreműködik a mérleg és a beszámolók elkészítésében

x

Közreműködik a vállalkozás, vállalat pénzügyi feladatainak elvégzésében

x x

Munkáját a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásával végzi

x

Betartja a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt, továbbá a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokat

x

SZAKMAI ISMERETEK Mikroökonómia Makroökonómia A vállalati tervezés és stratégia Üzleti terv felépítése és elkészítése Rendszer, gazdasági rendszer, gazdasági folyamatok

x x x x x 88

Információs rendszerek csoportosítása, elemzés, tervezés és üzemeltetés

x

Általános statisztikai ismeretek Statisztikai programcsomagok és alkalmazásuk Számviteli alapfogalmak és alapelvek Gazdasági műveletek és azok könyvelésének szabályai A könyvviteli zárlat és az éves beszámoló Mérleg és eredmény-kimutatás Számviteli információs rendszerek jellemzői Pénzügyi ismeretek, adózás Jog, közjog, polgári jog SZAKMAI KÉSZSÉGEK Angol nyelvű, olvasott szakmai szöveg megértése

x x x x x x x x x x

Adatfelvételi módszerek alkalmazása (interjú tervezése, kérdőívek készítése)

x

x

Projekt-tervezési, irányítási módszerek és dokumentációs eszközök alkalmazása Informatika rendszerek dokumentálása Modellek, struktúrák, folyamatábrák értelmezése, olvasása SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Matematikai készség x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Együttműködési készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Numerikus gondolkodás x Áttekintő képesség x x Rendszerező képesség 12. Gazdasági ismeretek 192 óra/192 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 89

x x x x x x

x x x

x x x x x x x x

x x x

x

12.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló megismerje és értse a közgazdasági alapfogalmakat, tisztában legyen mikro,- és makro környezeti alapfogalmak tartalmával. Fontos cél és feladat, hogy a gazdasági informatikus elméleti tudása részegységeiben és mélységében megfeleljen a szakma gyakorlásához. Ennek a tantárgynak az a konkrét célja, hogy a gazdasági informatikust felkészítsük a komplex gazdasági tudás elsajátítására, mely tudás elegendő és megfelelő ahhoz, hogy a tanuló munkavállalóként a gazdasági feladatokat szakszerűen elvégezze és tevékenységéhez legyen képes a megfelelő informatikai eszközöket kiválasztani és alkalmazni. 12.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

12.3.

Témakörök és elemeik

A témakör oktatásának célja, hogy elméleti alapot nyújtson a kapcsolódó tudományterületek ismeretanyagának elsajátításhoz, a gazdasági gondolkodásmód fejlesztéséhez. További cél, lehetőséget biztosítani a képzésben résztvevők számára a nemzetgazdasági összfolyamatok, a jövedelmek áramlásának, a nemzetközi kapcsolatok összefüggéseinek, valamint az e folyamatokat irányító, koordináló szervezetek munkájának megismerésére. E témakör keretében elsajátított ismeretanyag birtokában tudják megérteni a tanulók a mindenkori gazdaságpolitika által kitűzött célokat és alkalmazott eszközöket, melyek a mikrogazdaság szereplőinek tevékenységi kereteit meghatározzák. 12.3.1. Közgazdaságtan Mikroökonómia: Bevezetés a közgazdaságtanba A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalati és a termelői magtartás A vállalat kínálata és a piac jellege A termelési tényezők piaca A vállalatok nemzetközi kapcsolata Az állam szerepe a gazdaságban

32 óra/32 óra

Makroökonómia : A makroökonómia alapösszefüggései A makrogazdaság árupiaca és pénzpiaca 90

A makrogazdasági kínálat alakulása, makrogazdasági egyensúly Munkanélküliség, munkapiaci egyensúlytalanság Infláció A gazdaságpolitika alapjai, az állam szerepe a gazdaságban A nyitott gazdaság és a gazdaságpolitika összefüggései 12.3.2. Vállalati tervezés 32 óra/32 óra A vállalati irányítás legfontosabb feladata a jövőre vonatkozó elképzelések felvázolása és az azok megvalósításával kapcsolatos döntések meghozatala. A jövő tudatos alakítása tervek kidolgozásával és azok végrehajtásával történhet. A tervezés tehát a jövőbe irányuló tevékenység, amely azonban nem nélkülözheti a múlt ismeretét és a cselekvést befolyásoló, korlátozó aktuális feltételek feltárását sem. Versenykörnyezetben emellett a piaci szereplők várható akcióival, lépéseivel is számolni kell, ami stratégiai megközelítést igényel. A témakör elméletére egy gyakorlati témakör épül a következő tantárgyi keretben, mely az üzleti tervezéssel kapcsolatos képességek fejlesztését célozza. A vállalati tervezés alapkérdései (tervezési célok és módszerek) Stratégiai tervezés, stratégiai menedzsment (a stratégiai tervezés folyamata, az elemzés módszerei) A vállalat marketing stratégiája Üzleti tervezés célja, tervkészítés (az üzleti terv felépítése, tartalmi elemei) Vállalati döntések (a vállalati döntéshozatal folyamata, kockázatelemzés, válságmenedzsment) 12.3.3. Általános statisztikai ismeretek, üzleti statisztika 32 óra/32 óra A témakör oktatásának célja, hogy alapvető ismereteket biztosítson a statisztika fogalomrendszeréről, a leggyakrabban használt statisztikai feldolgozási eszközökről, a feldolgozás elemzési módszerekről, a képi megjelenítési módokról, az adatszolgáltatási lehetőségekről. Cél fejleszteni a tanulók számarány érzékét és felkelteni az érdeklődésüket az összefüggések feltárásával és következtetések levonásával. A tantárgy célja megismertetni a statisztika szerepét és igen széles körben történő felhasználási lehetőségét. Az általános statisztikai ismeretekre építve cél az üzleti statisztika témakörből a gazdasági folyamatok számbevétele és elemzése ismeretek tanítása. A statisztika alapkérdései. Az információsűrítés egyszerűbb módszerei Viszonyszámok Az információsűrítés módszerei mennyiségi sorok esetén Az információsűrítés további módszerei mennyiségi ismérvek esetén 91

Összetett sokaság összehasonlítása standardizálással Ismérvek közötti kapcsolatok elemzése Idősorok elemzése Az információszerzés statisztikai alapjai (adatfelvétel tervezése, kérdőív tervezése, statisztikai megfigyelések, mintavétel, becslés) Üzleti statisztika alapjai (tárgya, feladata, módszerei, alapfogalmai) A gazdasági folyamatok statisztikai számbavétele (mérés, elszámolás) A gazdasági folyamatok statisztikai elemzése (ár-, és volumenváltozások, termelői és fogyasztói árindexek, területi indexek. 12.3.4. Számvitel 32 óra/32 óra A témakör oktatásának célja, hogy a tanuló ismerje meg a számviteli törvény alapvető előírásait, a bizonylatok szabályos kezelését. Tudja a vállalati vagyon részeit, a kiemelt gazdasági események könyvelési tételeit. Képes legyen a könyvviteli számlák adatainak elemzésére. A számviteli törvény A számviteli törvény alanyai és hatálya A számviteli törvény fő előírásai Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség Könyvvitel fogalma,fajtái, feladata A nyilvánosságra hozatal és közzétételi kötelezettség, könyvvizsgálat Számviteli bizonylatok fogalma, fajtái, kitöltési előírások, megőrzési kötelezettség Bizonylati elv, bizonylati fegyelem A vagyon (vállalkozói vagyon) A vagyon fogalma, részei Az eszközök és források fogalma, részei, egyes vagyonelemek rövid tartalma a számviteli törvény szerint A vagyonelemek számbavétele A leltár fogalma, fajtái, felépítése A könyvviteli mérleg fogalma, fajtái Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének felépítése, mérlegegyezőség elve Analitikus és főkönyvi elszámolások Gazdasági esemény fogalma, fajtái, hatása a mérlegre Könyvelési tétel szerkesztése A könyvviteli számla fogalma, alapvető típusai, tartalma A költségek fogalma, csoportjai, számlái 92

A számlakeret fogalma, felépítése, főbb összefüggése Analitikus és főkönyvi nyilvántartások fogalma, összefüggéseik Analitikus nyilvántartások vezetése Idősoros és számlasoros könyvelés A tárgyi eszközök fogalma, fajtái, nyilvántartásukra szolgáló számlák A tárgyi eszközökkel kapcsolatos alapesemények, beruházás elszámolás Értékcsökkenés, értékcsökkenési leírás számítása Anyagvásárlás és felhasználás elszámolása Az anyagok nyilvántartása A bérköltség és a bért terhelő adók és járulékok elszámolása A munkavállalót terhelő levonások elszámolása, bérek kifizetése Saját termelésű készletek raktározása és elszámolása Termékértékesítéssel kapcsolatos elszámolások 12.3.5. Pénzügyi ismeretek 32 óra/32 óra A pénzügyi alapismeretek elmélet témakör oktatásának célja, hogy a tanuló ismerje meg a pénzügyi alapfogalmakon túl a bankrendszert, a pénzügypiacot és a hitelezés eljárásokat. Fontos továbbá, hogy értse a hitelezési eljárásokat, ismerje a fizetési módokat. A témakör oktatása hivatott elősegíteni a tanulók vállalkozás és a magánszféra területéhez kapcsolódó adózási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges ismereteket. Célja továbbá az is a témakör oktatásának, hogy a tanuló meg tudja különböztetni az egyes adónemeket, továbbá, hogy képes legyen elkészíteni az egyes adókhoz a szükséges nyilvántartásokat. Pénzügyi és banki alapismeretek A pénz fogalma, funkciói Gazdaságpolitika és pénzügypolitika fogalma A pénzügypolitika eszközei Jegybank és monetáris szabályozás Pénzügyi intézményrendszer, a mai magyar bankrendszer Pénzügyi szolgáltatások Passzív bankügyletek (betétgyűjtés, értékpapírok kibocsátása, forrásszerzés a jegybanktól és a bankközi piacokon) Aktív bankügyletek (hitelezés, váltóelszámolás, lízing, faktorálás) A pénz időértéke: jelenérték, jövőérték számítás) Kamatok számítása 93

Likviditás, jövedelmezőség, likviditási mutatók Pénzforgalmi ismeretek A pénzforgalom általános szabályai (bankszámla-szerződés, bankszámlák fajtái, bankszámla kivonat) Fizetési megbízások lebonyolítása, a fizetési művelet során alkalmazható fizetési módok Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok a gazdálkodó szervezeteknél Házipénztár működése, pénzkezelési szabályzat, bizonylatai: bevételi/kiadási bizonylatok Nemzetközi pénzügyi rendszer és a nemzetközi pénzforgalom Valuta, deviza, árfolyam Értékpapírok csoportosítása, jellemzők. Adózási alapismeretek Az államháztartás rendszere, alrendszerei A gazdálkodási tevékenység alapelvei Adójogi alapfogalmak (adó fogalma, főbb adófajták) Adóalanyok, adó jogszabályok hatálya Adóhatóságok Kiemelt adónemek Helyi adófajták (fogalma, típusa, adók alanyai és a helyi adók hatálya) 12.3.6. Jogi ismeretek, gazdasági jog 32 óra/32 óra A témakör tanításának célja, hogy a képzésben résztvevők megismerjék a legfontosabb jogi alapfogalmakat, jogágakat, jogrendszert. Cél, hogy a jogi ismeretek birtokában képesek legyenek a munkájuk és gazdasági tevékenységük során felmerülő jogi problémák kezelésére, ennek érdekében ismerjék meg azezzel kapcsolatos, főként a vállalkozások külső és belső rendszerét szabályozó hatályos jogszabályokat. A jog fogalma és sajátosságai A jogalkotás és a jogforrások, joghierarchia, szabályzati hierarchia Jogérvényesülés, jogviszony Jogalkalmazás, jogrendszer Főbb vállalkozási formák Polgári jog és társasági jog alapjai A tulajdonjog tartalma, védelme, megszerzése Kötelmi jog: a szerződés fogalma, érvényessége, létrejötte, megszűnése, a követelések elévülésének feltételei. Az érvényes szerződés alaki és tartalmi követelményei 94

Egyes szerződéstípusok (adásvétel, csere, vállalkozás, megbízás, bizomány, bérlet) főbb tartalmi elemei, összehasonlításuk A szerződéseket biztosító mellékkötelezettségek (bankgarancia, zálogjog, kezesség, óvadék) Engedményezés, kötelezettségátvállalás A kártérítés jogi szabályai, a felelősség módja, a kártérítés mértéke Jogalap nélküli gazdagodás Munkajog: munkaszerződés, munkavégzés szabályai, Munka Törvénykönyv, kollektív szerződés, munkajogi felelősség, munkaügyi jogviták EU-s jogharmonizációs ismeretek 12.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

12.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 12.5.1.

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

Osztály keret

Csoport bontás

Egyéni

Sor-szám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x x x x x x x x x x 95

3.

Komplex információk körében

3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1.

Esetleírás készítése Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása

Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.

x x x x x x

12.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási módszer neve egyéni csoport osztály magyarázat x elbeszélés x kiselőadás x megbeszélés x vita x szemléltetés x projekt x kooperatív tanulás x szimuláció x házi feladat x

12.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 13. Gazdasági ismeretek gyakorlat tantárgy 160 óra/160 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 96

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

13.1. A tantárgy tanításának célja A gazdasági ismeretek tantárgy tanításának konkrét célja, hogy a gazdasági témakörök elméleti tanulása mellett az adott témakörben gyakorlatra is felkészítse az intézmény a tanulókat, hogy azok megfelelő képességek birtokában kezdhessék el az utolsó modul tudásanyagának elsajátítását. Cél továbbá, hogy a tanuló a gazdasági feladatokat (problémákat) szakszerűen tudja elvégezni és az egyes tevékenységekhez legyen képes a megfelelő informatikai eszközöket kiválasztani és alkalmazni. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A Gazdasági ismeretek gyakorlat tantárgy: Vállalati gazdaságtan gyakorlattémaköre közvetlenül kapcsolódik a Gazdasági ismeretek tantárgy: Vállalati tervezés témaköréhez, A Gazdasági ismeretek gyakorlat tantárgy: Statisztikai gyakorlat témaköre közvetlenül kapcsolódik a Gazdasági ismeretek tantárgy: Általános statisztikai ismeretek, üzleti statisztika témaköréhez, A Gazdasági ismeretek gyakorlat tantárgy: Számvitel gyakorlat témaköre közvetlenül kapcsolódik a Gazdasági ismeretek tantárgy: Számvitel témaköréhez. 13.3.

Témakörök és elemeik 13.3.1. Vállalati gazdaságtan gyakorlat 32 óra/32 óra A tanulók a vállalati gazdaságtan elméleti témakör keretében megtanulták az üzleti terv felépítését és részegységeit. E témakör keretében meg kell tanítani és be kell gyakorolni az üzleti terv elkészítését. Az üzleti terv készítésének folyamata Az üzleti terv kidolgozása, részei Az üzleti terv bevezetője A vállalat bemutatása A vállalat makro-környezetének bemutatása A vállalat szervezeti felépítése A vállalat tevékenysége A vállalat piaci környezete Termelés-technológiai terv Marketing terv Pénzügyi terv Mellékletek 13.3.2.

Statisztikai gyakorlat

64 óra/64 óra 97

Az általános és üzleti statisztika elméleti témakörhöz kapcsolódóan szükséges a különböző probléma megoldó feladatok gyakorlása. Cél, hogy a tanulók az elméleti tudásukat alkalmazni tudják, hogy a feladatmegoldó képességük fejlődjön. Az alábbi témakörökre vonatkozó gyakorlatokat szükséges tervezni Az információsűrítés egyszerűbb eszközei (sorok, táblák, grafikus ábrázolás) Viszonyszámok (időbeli, térbeli, megoszlási, koordinációs, intenzitási) Az információsűrítés módszerei mennyiségi ismérvek esetén Számított középértékek: számtani, harmonikus, mértani Helyzeti középértékek: módusz, medián A szóródás jellemzése Standardizálás, különbségképzés, indexszámítás (érték-volumen és árindex) Idősorok elemzésének egyszerűbb módszerei (átlagok, átlagos változások) Trendszámítás Idősorokból végzett előrejelzések A gazdasági folyamatok statisztikai elemzése: ár- és volumenváltozások a gazdaságban, termelői és fogyasztói árindexek Információszerzés statisztikai alapjai Adatfelvétel tervezése és szervezése Kérdőív tervezése és feldolgozása Mintavétel és becslés 13.3.3. Számvitel gyakorlat 64 óra/64 óra A számvitel gyakorlat témakör tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék és begyakorolják az analitikus és főkönyvi elszámolás teendőit, ismerjék a gazdasági események könyvelés-előkészítő, könyvelési és elszámolási teendőit, az alapbizonylatokat, nyilvántartásokat és a zárási feladatokat. Gazdasági események fajtái, csoportosítása Könyvelési tétel szerkesztése A könyvviteli számla alapvető típusai, tartalma A költségek csoportjai, számlái A számlakeret felépítése, főbb összefüggése Analitikus és főkönyvi nyilvántartások összefüggései Analitikus nyilvántartások vezetése Idősoros és számlasoros könyvelés A tárgyi eszközök fajtái, nyilvántartásukra szolgáló számlák 98

A tárgyi eszközökkel kapcsolatos alapesemények, beruházás elszámolás Értékcsökkenés, értékcsökkenési leírás számítása Anyagvásárlás és felhasználás elszámolása Az anyagok nyilvántartása A bérköltség és a bért terhelő adók és járulékok elszámolása A munkavállalót terhelő levonások elszámolása, bérek kifizetése Főkönyvi kivonat készítése Zárási feladatok 13.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

13.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 13.5.1.

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése

x x x x x x x x 99

Osztály keret

Csoport bontás

Egyéni

Sor-szám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

könyvelő program

2.2. 2.3. 2.4.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

3.

Komplex információk körében

3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Esetleírás készítése Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

x x x x

x x x

könyvelő program

x x x

13.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási módszer neve egyéni csoport osztály magyarázat x elbeszélés x kiselőadás x x megbeszélés x vita x szemléltetés x projekt x kooperatív tanulás x házi feladat x

13.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

100

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

14. Vállalati információs rendszerek 128óra/128 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 14.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók/hallgatók átfogó ismereteket szerezzenek e tárgykörben. Megismerjék az információrendszerek tervezésével, szervezésével kapcsolatos alapfogalmakat, a fejlesztés általános életciklusát, a fejlesztési módszereket, módszertanokat és a fejlesztést segítő eszközöket CASE eszközök) és dokumentációkat. A tantárgy célja bemutatni a különböző célú információ rendszereket, azok alkalmazását és üzemeltetési gyakorlatát. Összességében olyan szemléletet kívánunk kialakítani, melyben a diák a vállalkozások, intézmények reálfolyamatai mellett jól látja az információs folyamatokat, azok rendszerét, a rövid és hosszú távú célokkal összefüggő információs igények változásait és a módosítások rendszerbe illesztését. 14.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

14.3.

Témakörök és elemeik 14.3.1.

Információs rendszerek, tervezés, szervezés, alkalmazás, üzemeltetés 128óra/128óra Alapfogalmak, definíciók A rendszer, gazdasági rendszer Információ rendszer (fogalma, csoportosítása, alkotóelemei) Szervezet, szervezeti ismeretek (szervezet fogalma, alkotó elemei, szervezeti alapformák, strukturális jellemzőik, vezetés, szervezés, vezetéselméletek) Az Információ rendszerek legjellemzőbb típusai Integrált vállalati információ rendszerek Vezetői információ rendszerek Számviteli információ rendszerek Az információ rendszerek tervezése, szervezése Standard életciklus, az életciklus fő szakaszai, feladatai probléma definiálása helyzetfelmérés, elemzés (technikák, módszerek) 101

tervezés, létrehozás (fejlesztés), tesztelés, átvétel rendszer bevezetése, értékelése üzemeletetés, karbantartás A rendszer dokumentálása rendszerfejlesztés során készülő dokumentációk rendszer üzemeltetésével kapcsolatos dokumentációk Az információ rendszerek fejlesztésének módszerei és eszközei Rendszerfejlesztési módszertanok fejlesztési módszertan fogalma módszertanok fejlődése strukturált és objektumorientált módszertanok sajátosságai, különbségei Eszközök, technológiák CASE eszközök fogalma CASE csoportosítása CASE általános felépítése 14.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

14.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 14.5.1.

1. 1.1. 1.2. 1.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

x

102

Osztály keret

Csoport bontás

Egyéni

Sor-szám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x x x

1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében Rajz értelmezése Rajz készítése Z-rendszerről Rajz elemzés, hibakeresés

4.

Komplex információk körében

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1.

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása

Sorszám 1.1. 1.2.

x x x x

x x x x x x

x

x x x

x

x x x x x x

x

x

14.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási módszer neve egyéni csoport osztály magyarázat x elbeszélés x 103

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat

x

x x x x x x

14.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 15. Projektmenedzsment 64 óra/64 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 15.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megismerje a tervezés és a projektmenedzsment elméleti alapjait, a fázisokat és az egyes feladatok elvégzéséhez kapcsolódó modellezési technikákat. Cél, hogy a gazdasági informatikus professzionális módon tudjon dolgozni egy projektben, használva ahhoz megfelelő informatikai célszoftvert. Ennek gyakorlatát és több esettanulmány feldolgozását (kis csoportokban), továbbá egy projektdokumentáció elektronikus formában történő elkészítését a projektmenedzsment gyakorlat tantárgyi keretében kell megvalósítani. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 15.3.

Témakörök és elemeik 15.3.1. Projektmenedzsment alapok Projektmenedzsment alapok A projekt fogalma, projektek csoportosítása Projektben érdekelt szereplők (sztékholderek) Projekt szervezeti formák Projektmenedzsment funkció Projektmenedzsment területei Projekt Ciklus Menedzsment (PCM) A projekt elemzés és tervezés módszertana

64 óra/64 óra

104

Elemzés Műhelymunka Ötletroham Probléma-elemzés (problémafa) Célok meghatározása (célfa) SWOT-analízis Kockázat elemzés, kockázat számítás Tervezés Logikai keretmátrix (LFA) A projekt ütemezése (Gantt-diagram, CPM, MPM, NOA hálótervezési technikák), tartalékidő számítása, WBS, mérföldkő, kritikus út Költségek becslése, becslési technikák (arányos, parametrikus, lentől felfelé becslés) Projektdokumentáció Projektdefiniálás dokumentumai Megvalósíthatósági tanulmány Cselekvési- és ütemterv SWOT analízis Logikai keretmátrix Projekttervezés dokumentumai Projektalapító okirat Kommunikációs stratégia, Kommunikációs terv Tevékenységfelelős mátrix Stakeholder-elemzés Kockázatelemzés Projektirányítás (végrehajtás) dokumentumai Feladatok meghatározása, Feladatkijelölés, Feladatkijelölő adatlap Problémakezelés, Problémanapló Helyzetjelentés (Monitoring-jelentés) Projektzárás és értékelés dokumentumai Projektzáró jelentés 15.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 105

15.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

15.5.1.

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében Rajz értelmezése Rajz készítése leírásból

Osztály keret

Csoport bontás

Egyéni

Sor-szám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x x

x x x x x x x

x

x

x x x x

x x x x 106

x x

x x

3.3.

Rajz elemzés, hibakeresés

4.

Komplex információk körében

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2. Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

x

x

Esetleírás készítése x Elemzés készítése tapasztalatokról x Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x 15.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási módszer neve egyéni csoport osztály magyarázat x elbeszélés x kiselőadás x x x megbeszélés x x vita x x szemléltetés x x x projekt x x kooperatív tanulás x házi feladat x

15.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 16. Szakmai idegen nyelvtantárgy 48óra/48 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 16.1.

A tantárgy tanításának célja 107

x x x x x x Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

A nyelvtanítás célja, hogy a meglévő angol nyelvtudásra építve, a szakmai angol nyelvi tudást fejlesszük tovább annak érdekében, hogy a tanuló – minimálisan - jusson el a szakmai angol nyelvi kommunikáció alap szintjére. Minimum egy éven keresztül tanulják a szakmai angol nyelvet, mely tanulás koncentráljon a szakmai szókincs bővítésére, írott szakmai szövegértésre és az alapszintű írásbeli és szóbeli szakmai kommunikáció fejlesztésére. 16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 16.3.

Témakörök és elemeik 16.3.1. Szakmai idegen nyelv 48óra/48óra Tíz releváns informatikai témakör feldolgozása (Javasolt: hálózatok, internet, adatbiztonság, adatvédelem, adatbázisok, adattárházak, WEB marketing, programnyelvek, információs rendszerek, CASE eszközök) Öt gazdasági témakör feldolgozása (Javasolt: Üzleti terv, vállalkozás, szerződés, statisztikai felmérés, feldolgozás, elemzés, éves vállalati elszámolás, mérleg és eredmény kimutatás) A releváns szakmai témakörökkel kapcsolatban szógyűjtemények készítése, a szavak gyakoroltatása, Rövid cikkek fordítása. Szakcikkek feldolgozása, abból rövid ismertető készítése. Bemutatók készítése angol nyelven és annak szóbeli előadása

16.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

16.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 16.5.1.

1.

Információ feldolgozó tevékenységek 108

Osztály keret

Csoport bontás

Egyéni

Sor-szám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

3.

Komplex információk körében

3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban, felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

x x x x x x x x x x x x x x x x x

16.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási módszer neve egyéni csoport osztály magyarázat x kiselőadás x x megbeszélés x vita x szemléltetés x projekt x 109

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

1.7. 1.8. 1.11.

kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat

x x x

16.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

110

A 10822-12azonosító számú Informatika alkalmazása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10822-12 azonosító számú Informatika alkalmazása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Vállalati Számviteli Projektmenedz információs Informatikai alkalmazási információs 1822-12 Az Informatika alkalmazása sment rendszerek gyakorlat rendszerek gyakorlat gyakorlat gyakorlat

111

FELADATOK Adott feladat ellátásához szükséges adatokat önállóan meghatároz, összegyűjt, elemez Statisztikai adatforrásokat használ, elemzéseket végez informatikai eszközök és a statisztikai elemzési tudását alkalmazva Adatbázis lekérdezési feladatokat old meg meglévő adatbázis felhasználásával

112 x

x

x x

x

x x

x x

x

a

tanult

ismertek

gyakorlása,

Feladatvégzés könyvelő programmal

A számviteli információs rendszer használatba vétele

Szakmai kommunikáció mesterszinten

Problémamegoldás táblázatkezelővel (táblázatkezelő professzionális használata) a statisztikai feladatokban

Esettanulmány adatbázis lekérdezésre

Statisztikai információs rendszerek

Komplex vállalati információs rendszerek (pl. SAP) bemutatása

Egy esettanulmány keretében célszoftverek alkalmazásával

Esettanulmányok megoldása

A projektirányítási program működése, funkciói

Vállalati információs rendszert,alrendszert elemez, tervez, célszoftver segítségével dokumentál

x

Vállalati információs rendszer,alrendszer adaptálásában közreműködik

x x

Vállalatirányítási, gazdasági információs rendszert,alrendszert telepít és üzemeltet Részt vesz informatikai fejlesztési és más vállalati projektek tervezésében, megoldásában, feladatainak elvégzéséhez projektmenedzsment ismereteket és szoftvert alkalmaz Könyvelési feladatokat végez a könyvvezetési ismereteit felhasználva és a célszoftver alkalmazásával Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírásokat SZAKMAI ISMERETEK Statisztikai felmérések, elemzések gyakorlata Problémamegoldás táblázatkezelő szoftverrel Esettanulmány adatbázis lekérdezésekre Rendszerelemzés és tervezés feladatát segítő CASE eszközök (pl. MS Visio, SybasePowerDesigner) Vállalati információs rendszerek (SAP) Vállalatirányítási rendszerek (alkalmazási bemutatók) Projektmenedzsment gyakorlata (esettanulmányok, vállalati projektek)

x x x x

x

x

x

x x x x x x x

Számviteli információs rendszerek alkalmazási gyakorlata Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások SZAKMAI KÉSZSÉGEK Angol nyelvű, olvasott szakmai szöveg megértése Statisztikai felmérések, elemzések gyakorlata Adatbáziskezelő és az SQL nyelv magas szintű alkalmazása

x

x

x x

x x

x x 113

x x

x

CASE eszközök használata a rendszerelemzésben és tervezésben (pl. MS Visio, SybasePowerDesigner) Problémamegoldás project tervezési és nyomon követési szoftverrel (pl. MS Project 2007; 2010. OpenProject) SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Kreativitás Önállóság Döntésképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Együttműködési készsége Kezdeményező készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Rendszerben való gondolkodás x Áttekintő képesség Problémamegoldás

x x x x x

x x

x x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x x x

x

x

17. Projektmenedzsment gyakorlattantárgy 64óra/64 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 17.1. A tantárgy tanításának célja Cél, hogy a tanuló a projektmenedzsment tantárgy keretében megtanult menedzsment ismereteket és módszertani tudást alkalmazza, és a gyakorolja a számítógéppel támogatott projekt-tervezést, folyamatkövetést, irányítást és értékelést. 17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 10822-12 Informatika alkalmazása modul Projektmenedzsment gyakorlat tantárgy közvetlenül kapcsolódik a 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés modul Projektmenedzsment tantárgyhoz 17.3.

Témakörök és elemeik 17.3.1. A projektirányítási program működése, funkciói32 óra/32 óra A projektirányítási rendszerek fő funkciói 114

x

A tevékenységek és kapcsolatok WBS szerkezet létrehozása Kritikus út hozzárendelése Erőforrások hozzárendelése Költségek Projektdokumentáció 17.3.2. Esettanulmányok megoldása 32óra/32óra Egy egyszerű feladat megtervezése, megoldása és dokumentálása a választott szoftver segítségével Egy szoftver beszerzés/adaptálás/fejlesztés projekt (mint speciális informatikai projekt megtervezése és megoldása a választott projektmenedzsment rendszerrel. A projektek minőségbiztosítása 17.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

17.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése

x x x x x x 115

szervezési

Osztály keret

Egyéni

Csoport bontás

17.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység kerete (differenciálási módok) Sor-szám Tanulói tevékenységforma

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében Rajz értelmezése Rajz készítése leírásból Rajz elemzés, hibakeresés

4.

Komplex információk körében

4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 7. 7.1.

Esetleírás készítése Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Szolgáltatási tevékenységek körében Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

projektmenedzsment szoftver

x x x x x projektmenedzsment szoftver x x x

x x x

x x x

x x x x x x

x

x

projektmenedzsment szoftver

x

17.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve egyéni csoport osztály 1.1. magyarázat x x 1.2. megbeszélés x x 1.3. szemléltetés x 116

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

1.4. 1.5. 1.6.

projekt kooperatív tanulás házi feladat

x x x

17.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 18. Vállalati információs rendszerek gyakorlattantárgy 64óra/64 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 18.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az informatikai rendszerek fejlesztése, a vállalati tervezés tantárgyakban tanult ismeretekre alapozva komplex feladatok megoldásával szerezzenek gyakorlati jártasságot. További cél, hogy megismerjenek és elemezzenek olyan konkrét, működő informatikai rendszert, mely egy-egy a nagy vállalatoknál működik és segíti a napi elemző munkát és a vezetői döntések előkészítését. 18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 10822-12 Informatika alkalmazása modul Vállalati információs rendszerek gyakorlat tantárgy közvetlenül kapcsolódik a 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés modul Vállalati információs rendszerek tantárgyhoz 18.3.

Témakörök és elemeik 18.3.1.

Egy esettanulmány keretében a tanult ismertek gyakorlása, célszoftverek alkalmazásával 32 óra/32 óra Információs rendszerek fejlesztése a gyakorlatban (elemzés és tervezés) Eszközök és módszerek alkalmazása a rendszerfejlesztésben (pl. CASE eszközök (pl. MS Visio, SybasePowerDesigner) Információs rendszerek tesztelése és üzemeltetése a gyakorlatban Informatikai rendszerek/szoftverek adaptálása, üzemeltetése 18.3.2.

Komplex vállalati információs rendszerek (pl. SAP) bemutatása 117

32

óra/32 óra Egy komplex vállalkozási/vállalatirányítási/gazdasági informatikai rendszer megismerése, elemzése A komplex rendszer alrendszereinek, működésének (kapcsolatok, összefüggések) gyakorlati áttekintése egy vállalati szakember irányításával. Az informatikai rendszerek minőségbiztosítása 18.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

18.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 18.5.1.

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

2.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. 2.2.

Írásos elemzések készítése Leírás készítése

Osztály keret

Csoport bontás

Egyéni

Sor-szám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x x x x x x x Szoftver: CASE Eszköz Projekt szoftver Könyvelő szoftverek Projektmenedzsment szoftver x x 118

2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

3.

Komplex információk körében

3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1.

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása

Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

x x x x x Szoftver CASE Eszköz Projekt szoftver Könyvelő szoftverek Projektmenedzsment szoftver x x x x x x x x

18.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási módszer neve egyéni csoport osztály magyarázat x kiselőadás x x megbeszélés x szemléltetés x projekt x házi feladat x x

119

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

18.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

19. Informatikai alkalmazási gyakorlattantárgy 128 óra/128 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 19.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy célja, hogy mindazt a tudást, melyet a tanulók megszereztek a gazdasági, menedzsment és informatika tantárgyak tanulásával és gyakorlásával szintetizáljuk és továbbfejlesszük. A cél az, hogy olyan problémamegoldó alkalmazási képességeket fejlesszük, melyek szakma-specifikusak, a gazdasági informatikus munkakörben hasznosíthatók. 19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 10822-12 Informatika alkalmazása modul Informatikai alkalmazási gyakorlat tantárgy: Problémamegoldás táblázatkezelővel (táblázatkezelő professzionális használata) a statisztikai feladatokban témaköre közvetlenül kapcsolódik az Informatika: Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 10822-12 Informatika alkalmazása modul Informatikai alkalmazási gyakorlat tantárgy: Esettanulmány adatbázis lekérdezésre témaköre közvetlenül kapcsolódik a 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés modul Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy: Adatbázisok témaköréhez, illetve az Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy: Állománykezelés témaköréhez. 19.3.

Témakörök és elemeik 19.3.1. Statisztikai információs rendszerek 32 óra/32 óra A témakör célja, hogy a képzésben résztvevők ismerjék meg a hazai és európai adatforrásokat, az adatgyűjtéssel, feldolgozással, elemzéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos módszereket, eszközöket, a hagyományos és elektronikus könyvtárban való tematikus adatkeresést. A képzésben résztvevők gyakorolják a tematikus keresést, csoportonként minimum két-két feladat elvégzése (tervezéstől az előadásig, prezentáció vagy a jelentés elkészítéséig). A tanuló tematikusan kutat egy adott témával kapcsolatban, adatokkal kapcsolatban. 120

A megismert módszerek és eszközökbirtokában a különböző forrásokból származó adatokat szakszerűen dolgozza fel és nyújt azzal kapcsolatban információkat szóban (előadás) és írásban (elemző jelentés). Képes adott témában megszerzett ismereteinek megújítására; ismeri azokat a nyomtatott és elektronikus forrásokat, ahol mindig a legújabb releváns információk találhatók 19.3.2. Esettanulmány adatbázis lekérdezésre 32 óra/32 óra Az adatbázis-kezelés és tervezés témakör elvégzése után a hallgatónak tudnia kell egy több táblás adatbázist tervezni, készíteni, táblával és lekérdezésekkel. Tudnia kell a mezők típusai, tulajdonságait beállítani. Képes kell, legyen különböző szűrési, rendezési, megjelenítési feladatokat megoldani. Ismerni e kell az SQL nyelv elemeit és parancsait és a képesek a szabvány SQL nyel használatára, lekérdezések elkészítésére Kiemelt feladat, hogy a tanulók esettanulmányok, problémaleírások alapján végezzenek el összetett feladatokat a megfelelő eszköz kiválasztásával és alkalmazásával. A tanulók 3-4 fős csoportokban projektet terveznek és valósítanak meg, melynek célja egy konkrét probléma megoldása (feladat elvégzése) A probléma megoldás komplex: magába foglalja az adatbázis tervezési folyamatot, az adatbázis létrehozását és az abból való lekérdezést, továbbá az eredmény bemutatását is. A feladat másik típusa a meglévő – sok adatot tartalmazó - adatbázisból való összetett lekérdezés. Ebben a feladatban elsősorban a lekérdezést kell tervezni, megvalósítani és az eredményeket bemutatni. A feladatot a tanulók önállóan tervezik, oldják meg és dokumentálják. A feladat-megoldási folyamatot és az eredményeket csoporttársaiknak és a tanárnak prezentálják és szóban is bemutatják. 19.3.3. Problémamegoldás táblázatkezelővel (táblázatkezelő professzionális használata) a statisztikai feladatokban 32 óra/32 óra A témakör tanításának célja, hogy a tanuló megismerje valamely táblázatkezelő speciális funkcióit, továbbá annak integrált használatát más programokkal abból a célból, hogy konkrét elemző feladatok (statisztikai, gazdasági elemzés) problémák megoldásához alkalmazni tudja azt. Kiemelt cél, hogy a tanulók képesek legyenek megválasztani, alkalmazni és integrálni több informatikai céleszközt az információk megszerzésére, értékelésére és célirányos felhasználására, összetett feladatok megoldására. Táblázatkezelési feladat (számított adatok előállítása beépített és saját függvények és képletek alapján, diagramkészítés többféle szempont alapján, formázások Nagy táblázatok és diagramok előkészítése nyomtatáshoz (oldalbeállítás, keretezés, címek elhelyezése, élőfej-élőláb, oszlop-sorfejek stb), illetve táblázatok, diagramok elkészítése export-importhoz. 121

Adatok szűrése, rendezése (irányított szűrő, több szempontú rendezés) Több munkalap összekapcsolása (számolás a különböző Statisztikai elemzések, feladatok, esettanulmányok megoldása különböző kiemelt témakörökben, mint Demográfiai adatok statisztikai vizsgálata Kultúra, oktatás információinak statisztikai elemzése A nemzetgazdaságra vonatkozó adatok statisztikai elemzése Életkörülmények, életmód elemzése 19.3.4. Szakmai kommunikáció mesterszinten 32 óra/32 óra A témakör célja, hogy a diákok az eddigi felkészültségre alapozottan professzionális képességetszerezzenek a prezentációk készítésével (írásbeli kommunikáció) és a különböző témakörök szóbeli előadásával (szóbeli szakmai kommunikáció) kapcsolatban. Ezek a képességek elengedhetetlenek a szakdolgozat-védésnél és a munkavégzésben egyaránt. A szóbeli kommunikáció retorikai és szakmai követelményei Beszédtechnikai gyakorlatok, előadási stílusok Prezentációs mesterkurzus (a PowerPoint integrált alkalmazása, a Prezi.com szoftver mesterszintű használata) A szakdolgozat bemutatásához és a védéshez vizsgamunka készítése Gazdasági adatok prezentálása (táblázatkezelővel késztett diagramok, táblázatok beillesztése a prezentációba és a szakdolgozatba). 19.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

19.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 19.5.1.

122

Osztály keret

Csoport bontás

Egyéni

Sor-szám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Rajz értelmezése Rajz készítése leírásból Rajz elemzés, hibakeresés

4.

Komplex információk körében

4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 6.

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében

x x x x x x x Irodai programcsomag x x x

x x x

x x x x x x x x x x Irodai programcsomag

x

x x x x x x x

123

6.1.

Műveletek gyakorlása

Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

x

x

19.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási módszer neve egyéni csoport osztály magyarázat x megbeszélés x szemléltetés x projekt x kooperatív tanulás x házi feladat x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

19.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 20. Számviteli információs rendszerek (gyakorlat) 64 óra/64 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 20.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának célja, hogy a számviteli ismeretek és könyvvezetési, nyilvántartási, elszámolási gyakorlatra építve a tanulók megismerjenek olyan informatikai eszközöket, melyek segítenek a feladataik elvégzésében. Cél az is, hogy a tanulók jártasságot szerezhetnek a könyvelésre, számviteli munkára fejlesztett célrendszerek használatában. 20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 10822-12 Informatika alkalmazása modul Számviteli információs rendszerek gyakorlat: Feladatvégzés könyvelő programmal témaköre közvetlenül kapcsolódik a 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés modul Gazdasági ismeretek gyakorlat tantárgy: Számvitel gyakorlat témaköréhez 20.3.

Témakörök és elemeik 20.3.1. A számviteli információs rendszer használatba vétele 32 óra/32óra 124

A számviteli rendszer felépítése, a rendszer jellemzői A program installálása Főmenü, almenük, Help A feldolgozás indítása, adatbázis feltöltés (Törzsadatokkal) A használt szoftver (pl. Cobra, Kulcs-Soft könyvelő program) funkcióinak kipróbálása, mintaadatokkal könyvelés 20.3.2. Feladatvégzés könyvelő programmal 32 óra/32 óra A tanult könyvviteli program segítségével gazdasági műveletek könyvelése (bérszámfejtés, bérfeladás, számlákkal kapcsolatos események rögzítése felvitele, stb.) Az egyes modulok használata (tárgyi eszköz nyilvántartó, számlakészítő, stb. ) A program segítségével archivál, az adatállományból elemzést végez, nyomtatott outputokat állít elő, adatokat szolgáltat 20.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

20.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 20.5.1.

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

2.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

Osztály keret

Csoport bontás

Egyéni

Sor-szám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x x x x x Szoftver: Könyvelő szoftverek 125

2.1. 2.2. 2.3.

Írásos elemzések készítése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

3.

Komplex információk körében

3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1.

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása

Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

x x x Szoftver: Könyvelő szoftverek x x x x x x x

x

20.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási módszer neve egyéni csoport osztály magyarázat x megbeszélés x szemléltetés x projekt x házi feladat x

20.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

126

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

3.11.2. LOVASTÚRA-VEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉS 54 812 02 2. 73. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 812 02 LOVASTÚRA-VEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint aXXVIII. TURISZTIKAÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a XXVIII. Turisztika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: - 54 812 01 - 54 812 02 - 54 812 03 I.

Idegenvezető Lovastúra-vezető Turisztikai szervező, értékesítő

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 812 02 Lovastúra-vezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. III.

A szakképesítés alapadatai 127

A szakképesítés azonosító száma: 54 812 02 A szakképesítés megnevezése: Lovastúra-vezető A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás- turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVIII. Turisztika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: -

128

évfolyamot

követően

70

óra,

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: VI.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs VII.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

129

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám heti óraszám szabadsáv nélkül szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

heti óraszám éves óraszám szabadsáv szabadsáv nélkül nélkül 31 óra/hét 1116 óra/év 160 óra 31 óra/hét 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

35 óra/hét

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12. és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

130

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai Tantárgyak követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása

10062-12 Turisztikai kommunikáció

9. heti óraszám ögy e gy

10. heti óraszám ögy e gy

11. heti óraszám ögy e gy

SzakképesítésÁgazati szakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 12. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy e gy

Munkahelyi egészség és 0,5 biztonság Foglalkoztatás II.

0,5 0,5

Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai

2

2

1

Kultúrés 1,5 vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv

3

1,5

1

1

1

1

4 1

3

1

2

0,5

1

1 2

131

3 4,5

8

gyakorlat Ügyviteli ismeretek Informatika a 10063-12 turizmusban Ügyviteli folyamatok gyakorlat alkalmazása Levelezési ismeretek gyakorlat Antik örökségünk 11503-12 Latin nyelvtan Turisztikai latin és fordítási gyakorlatok Tartás és takarmányozás Tartás és takarmányozás gyakorlata 10951-12 Lógondozási feladatok Anatómia és egészségtan Anatómia és egészségtan gyakorlata Lovaglás 10952-12 Lovaglási Lovaglás feladatok II. gyakorlata Fogathajtás 10953-12 Fogathajtás Fogathajtási feladatok gyakorlata

2 1 1

1

2 1,5

3 2,5 0,5 0,5 2 2 1,5 2 2 5,5 1,5 4

132

10954-12 Túravezetés, lovagoltatás összes óra összes óra

Túraszervezés és lebonyolítás Túraszervezés és lebonyolítás gyakorlata Lovasoktatás gyakorlata

2 3 2 5

70

6

105

7

140

10

31

160

31

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

133

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai Tantárgyak, követelmény témakörök -modul

Ágazati szakközépiskol Ágazati Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a szakközépiskol ai képzés közismereti oktatással párhuzamosan a ai képzés óraszáma közismeret összes nélkül óraszáma 9-12. évfolyam 9. 10. 11. 12. 1/13.

1149912 11500-12 Foglalk Munkahelyi egészség és biztonság oztatás II.

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek

gy

ög e y

gy

ög y

e

gy

ög y

e

gy

e

gy

ögy

Szakképesítés -specifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14. e

A szakképzé s összes óraszáma

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

134

16

16

4

4

10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása

Turizmus alapjai A turizmus elmélete Földrajzi ismeretek Kultúrés vallástörténet Művészettörténeti stílusok fontosabb megjelenési formái Kultúrés vallástörténeti értékek Magyarországon Vendéglátás és szálláshely ismeretek

I. épülő 11498-12 Foglalkoztatás (érettségire képzések esetén)

Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs 72

30 36

10

54

20

18

10 36

10

54

20 54

30

54

20 18

10

36

20

36

20

36

20

36

20

36

20

135

32

4

4

4 4 64

4 4 64

8

8

8

8

24

24

24

24

108

108

30

108

54

54

15

54

54

54

15

54

144

144

30

144

72

72

10

72

72

72

20

72

104

108

20

108

12 Ügyv iteli 10062-12 folya Turisztikai kommunikáció mato k

Magyar és nemzetközi gasztronómia Magyarország és Európa borvidékei Szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata Társalgási protokoll Interperszonális kommunikáció fajtái Marketing alapjai Marketing alapismeretek Idegenforgalmi marketing Szakmai idegen nyelv gyakorlat Társalgás, információ közvetítés idegen nyelven Tárgyalástechniká k; üzleti levelezés Ügyviteli ismeretek

36

3 6 36

20

36

20

18

10

18

10

54

54

10

54

16

34

36

10

36

16

16

18

20

20 36

20

18

10

36

18

10 18 18

15

15

32

32

18

72

72

72

36

36

36

36

36

36

86

108

108

36

54

54

50

54

54

72 70

14 216 4

288

70

288

72 70

64 136

180 50

180

80 80

108 20

108

64

136

64

72

72

Fizetési tranzakciók hazai és nemzetközi valutával Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend Informatika a turizmusban gyakorlat

36

11503-12 Turisztikai latin

Informatika alapjai Weblapok használata, szoftverkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat Hivatalos levelezés, szerződéskötés Adatszolgáltatás, statisztikai adatok elemzése, programismeret Antik örökségünk Görög, római mitológia Római történelem

16

16

18

18

48

48

54

54

48

36 48 36 15

36 15

36 15

36 15

137

84

108

108

36

54

54

48

54

54

72

90

10

90

36

54

10

54

36

36

36 16

16

2

2

3

3

Mindennapi élet Görög, római művészet, építészet Görög, római filozófia, irodalom Pannónia Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Kiejtési szabályok A főnevek és melléknevek ragozása, egyeztetése Vocativus, imperativus képzése Helyhatározó kifejezése, locativus képzése Az igék ragozása (Activ és Passiv Indicativus, Activ Coniunctivus) Névmások (személyes, birtokos, vonatkozó, mutató, visszaható), 138

2

2

3

3

3

3

3

3

16

16

1

1

3

3

1

1

2

2

3

3

3

3

10951-12 Ló-gondozási feladatok

számnevek A participium képzése A melléknevek fokozása, adverbium képzése és fokozása Tartás és takarmányozás A ló környezeti igényei A ló ápolása Takarmányozástan Tartás és takarmányozás gyakorlata A ló elhelyezése, istállórend A ló ápolása és mozgatása Lószerszámok ismerete és karbantartása Takarmányismeret , a ló takarmányozása Anatómia és egészségtan A ló felépítése, mozgása, szervei 139

1

1

2

2

64

64

16

16

16 32

16 32 64

64

16

16

16

16

16

16

16

16

48

48

16

16

Egészséges és beteg ló életjelenségei, a betegségek Anatómia és egészségtan gyakorlata A ló testalakulásának megítélése és a használhatóság Egészségi állapot megítélése, betegségek tünetei Sérült, illetve beteg ló kezelése, időszaki kezelések

32

10952-12 Lovaglási feladatok II.

Lovaglás Ló és lovas alapkiképzése, kiképzési skála Idomító munka, díjlovagló feladatok Akadályok ugratása, tereplovaglás Lovaglás gyakorlata Futószárazás, nyereg alá 140

32

64

64

16

16

16

16

32

32

64

64

16

16

16

16

32

32 176

176

32

32

10953-12 Fogathajtási feladatok

szoktatás Idomító lovaglás, lovardai gyakorlatok Ugró munka, tereplovaglás Fogathajtás A fogathajtás szerszámai, eszközei, előkészületei A fogathajtás alapjai A ló használata fogatban Fogathajtás gyakorlata Kocsik, hintók felépítése, karbantartása Fel-, leszerszámozás, be- és kifogás Hajtási feladatok

10954-12 Túravezetés, lovagoltatás

Túraszervezés és lebonyolítás Túraútvonalak kijelölése, ellenőrzése, tájékozódás A túra 141

64

64

80

80

48

48

16

16

16

16

16

16 128

128

32

32

32

32

64

64

64

64

32

32

32

32

lebonyolítása, kapcsolattartás Túraszervezés és lebonyolítás gyakorlata Terepviszonyok felmérése, tájékozódás Lovasítás, csoportvezetés Pihenőhely kialakítás, lovak lovasok elhelyezése Lovasoktatás gyakorlata Futószárazás, osztályban lovagoltatás Munka haladó lovasokkal, lovas játékok Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

14 14 36 72 10 4 70 4 5 180 216

10 14 8 4 14 0 252

12 192 8 320 1283

558 558 1116

öt évfolyamos képzésben: 924/40,6% / két évfolyamos képzésben: 958/42,2% öt évfolyamos képzésben: 1351/59,4% / két évfolyamos képzésben: 1310/57,8%

142

160

400 992

96

96

32

32

48

48

16

16

64

64

32

32

32

32

592

2108 2268

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, atémakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 11500-12 azonosító számú, Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság

FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és x biztonság jelentőségét Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket 143

x x

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei Munkaeszközök a munkahelyeken Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése Biztonsági szín- és alakjelek Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat Szabálykövetés Döntésképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Visszacsatolási készség Irányíthatóság Irányítási készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Rendszerező képesség Körültekintés, elővigyázatosság Helyzetfelismerés

x

x

x

x

x

x x

x

x

x x x x x x x

x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x x x

x x x x

2. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

x x

x

x x x

x

18 óra

1.7. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.8. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 144

1.9. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény fogalom meghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín- és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek 145

A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések. 146

Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

1.10.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

1.11. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 1.11.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete Sorszá Alkalmazott oktatási eszközök és m módszer neve csopor egyéni osztály felszerelések t Szakkönyvek, 1.1 magyarázat x munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, 1.2. megbeszélés x foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. 1.3. szemléltetés x NAPO) 1.4. házi feladat x 1.5. teszt x

1. 1.1. 2. 2.1.

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

1.11.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási Alkalmazandó Sormódok) Tanulói tevékenységforma eszközök és szám felszerelések

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Szöveges előadás felkészüléssel 1.12.

egyéni

x

x

A tantárgy értékelésének módja 147

x

A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat Feltérképezi a karrierlehetőségeket Vállalkozást hoz létre és működtet Motivációs levelet és önéletrajzot készít Diákmunkát végez SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek Vállalkozások létrehozása és működtetése Munkaügyi szervezetek Munkavállaláshoz szükséges iratok Munkaviszony létrejötte A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései 148

x

Munkanélkülisé g

x

Álláskeresés

Munkaviszony létesítése

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Foglalkoztatás II.

x x x x x

x x

x x

x

x x x x x x

x

x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Elemi szintű számítógép használat Információforrások kezelése Köznyelvi beszédkészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Információgyűjtés 3. Foglalkoztatás II. tantárgy

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x

x x

x x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

16 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 3.3. Témakörök 3.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 3.3.2. Munkaviszony létesítése

4 óra 149

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 3.3.3. Álláskeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 3.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 3.5. A

tantárgy

elsajátítása

során

alkalmazható 150

sajátos

módszerek,

tanulói

tevékenységformák (ajánlás) 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete Sorszá Alkalmazott oktatási eszközök m módszer neve csopor egyéni osztály felszerelések t 1.1 magyarázat x 1.4. megbeszélés x 1.5. vita x 1.6. szemléltetés x 1.10. szerepjáték x 1.11. házi feladat x

és

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási Alkalmazandó Sormódok) Tanulói tevékenységforma eszközök és szám felszerelések

x x x x x x x

x x x

3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 151

A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

I.

(érettségire

épülő

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven 152

x x x

x

x

x

x x x

x x x

x x x x x

x

x

x

x

x x

x

x x x

x

x

szókincs

11498-12 Foglalkoztatás képzések esetén)

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerzés 2 Nyelvi készségfejleszté sMunkavállalói

Foglalkoztatás I.

Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás x értelmező, összetett mondatokban SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás Deduktív gondolkodás

x

153

x

x

x

x

x x

x x

x

x x x

x

4. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

3.7. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.8. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek 3.9. Témakörök 3.3.5. Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidőegyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze.A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.3.6. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbelisegédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 154

3.3.7. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés, és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.8. Munkavállalói szókincs 24 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 3.10. A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.11. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 155

A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 3.5.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete Sorszá Alkalmazott oktatási eszközök m módszer neve csopor egyéni osztály felszerelések t 1.1 magyarázat x 1.2. kiselőadás x 1.3. megbeszélés x 1.4. vita x 1.5. szemléltetés x 1.6. projekt x 1.7. kooperatív tanulás x 1.8. szerepjáték x 1.9. házi feladat x digitális alapú 1.10. x feladatmegoldás

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Levélírás Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

3.5.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási Alkalmazandó Sormódok) Tanulói tevékenységforma eszközök szám felszerelések

x x x x

x

x x

x x x

156

x

és

és

4. 4.1. 4.2. 4.3.

Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése x mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat

x

x

3.12. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 10061-12 azonosító számú Turisztikai erőforrások bemutatása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

157

X

X

és

Európa

X

X X

Szálláshely ismeret

és

nemzetközi

Kultúr- és vallástörténeti értékek Magyarországon

Művészettörténeti stílusok fontosabb megjelenési formái X

Magyarország borvidékei

X

Magyar és gasztronómia

FELADATOK Eligazodik a turizmus intézményrendszerében, figyelemmel kíséri a turizmust érintő jogszabályi X változásokat Értelmezi a turisztikai piac alapvető kategóriáit és azok jellemzőit Szakmai kapcsolatrendszert épít ki a különböző X turisztikai szolgáltatókkal (szálloda, étterem,

Földrajzi ismeretek

10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása

Turizmus elmélete

A 10061-12 azonosító számú, Turisztikai erőforrások bemutatása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Vendéglátás Turizmus Kultúrés szálláshely alapjai vallástörténet ismeretek

X

közlekedési vállalat, utazási iroda stb.) Figyelemmel kíséri az aktuális turisztikai trendeket és az utazási szokások változásait Tájékoztat a közlekedési lehetőségekről, gyakorlati tudnivalókról Információt nyújt a magyar világörökségi helyszínekről, szellemi kulturális örökségelemekről, valamint a nemzeti (és kiemelt nemzeti) emlékhelyekről és a történelmi emlékhelyekről Programlehetőségekre hívja fel a figyelmet Magyarország természetvédelmi területein (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek stb.) Információt nyújt Magyarország művészeti és kultúrtörténeti értékeiről Tájékoztatást ad a Magyarországon jelenlévő vallási felekezetekről és a legfontosabb zarándokhelyekről Népszerűsíti az egészségturisztikai helyszínek kínálatát Fakultatív szabadidős programokat ajánl (kerékpáros, lovas, természetjáró stb.) Információt nyújt a szálláshelyek kínálatáról és szolgáltatási köréről Vendégeit megismerteti a magyar és a nemzetközi gasztronómia jellegzetes ételeivel, italaival Információkat nyújt a magyar utasok által kedvelt külföldi turisztikai desztinációkról SZAKMAI ISMERETEK A turizmus intézményrendszere, a turizmus jogszabályi előírásai A turisztikai piac szereplői, sajátosságai, a kereslet és a kínálat összetevői, jellemzői Turisztikai infra- és szuprastruktúra Utazási motivációk, a turizmus fajtái, formái (szabadidős és hivatásturizmus) Nemzetközi és hazai turizmustrendek Magyarország turisztikai régiói Magyarország közlekedésföldrajza Világörökség, természeti, kulturális és szellemi világörökségek Világörökségi helyszínek, szellemi kulturális örökségelemek, valamint a nemzeti (és kiemelt nemzeti) emlékhelyek és a történelmi emlékhelyek Magyarország természetvédelmi területei, tájvédelmi körzetei és nemzeti parkjai Művészettörténeti stílusok Kultúrés vallástörténeti értékek Magyarországon

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X X

X X

X X

X

X

158

X

X X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Kulturális rendezvények, fesztiválok Egészségturizmus Aktív turizmus Hungarikumok Szálláshelyek típusai, minősítési rendszere és azok jellegzetességei Szállodai munkafolyamatok, tevékenységi körök Magyar és nemzetközi gasztronómia Magyarország borvidékei és jellegzetes borai Európa híres borvidékei, nemzetközi italkínálat Európai és Európán kívüli célterületek turizmusföldrajza SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai olvasott szöveg megértése Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség Turisztikai statisztikák, diagramok olvasása, értelmezése Turisztikai honlapok információtartalmának felhasználása SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Külső megjelenés Fejlődőképesség, önfejlesztés Türelmesség

X

X X X X

X X X

X X X X X

X X X

X

X X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X

X

X X X

X

X

X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X

X X

X X

X X

X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Udvariasság Kommunikációs rugalmasság Kapcsolatteremtő és - fenntartó készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Rendszerező képesség Gyakorlatias feladatértelmezés

X

X

4. Turizmus alapjai tantárgy 108 óra/ 108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 4.1. A tantárgy tanításának célja A Turizmus alapjai elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák Magyarország különböző földrajzi egységeinek idegenforgalmi jelentőségű elemeit, felhasználói különböző szinten ismerjék és népszerűsítsék azokat. Legyenek tisztában a világörökségi helyszínekkel (azokkal is, amelyek elbírálása folyamatban van), tájvédelmi körzetekkel, nemzeti parkokkal, természetvédelmi területekkel és sajátosságaikból eredő különbségeikkel. Sajátítsák el a turizmus rendszerének összefüggéseit, alapfogalmait valamint legyenek tisztában a turizmus irányítási rendszerével, ismerjék meg a világ turizmusának fejlődését. Ismerjék az ország tájegységeinek természeti sajátosságait, az azokból eredő turisztikai vonzerőt. Biztonsággal kezeljék a nemzeti és történelmi emlékhelyeket, valamint a hozzájuk kapcsolódó információkat. Igazodjanak el az egészségturizmus alapjait jelentő 159

magyarországi gyógyvizek területén. Tisztában legyenek az ország jelentősebb lovasturisztikai létesítményeivel, kiemelt lovastúra-útvonalaival. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3. Témakörök 4.3.1. A turizmus elmélete A turizmus intézmény és kapcsolatrendszere A hazai turizmus szervezeti felépítése A turisztikai piac kategóriái és jellemzői A turizmus intézményes kapcsolatrendszere Kereslet és kínálat jellemzői Turisztikai szolgáltatókkal és non-profit szervezetekkel való kapcsolatok Közlekedési infrastruktúra Utazási szokások, motivációk A turizmus gazdasági és társadalmi hatásai A világturizmusának trendjei Magyar turizmusstratégia Lovas szolgáltatók típusai, minősítésük. Nemzeti Lovas Programban kijelölt lovastúra-útvonalak

54 óra/54 óra

4.3.2. Földrajzi ismeretek Magyarország domborzata Magyarország tájegységei, turisztikai régiói Magyarország közlekedési földrajza Magyarország éghajlata, növényzete, vízrajza Világörökségi helyszínei, épített és természeti örökségek Kulturális örökségek Természetvédelmi területek, nemzeti parkok Egészségturisztikai kínálat

54 óra/54 óra

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 4.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve csopor lebontása, egyéni osztály pont t pontosítása) 1.1. magyarázat X 1.2. elbeszélés X 1.3. kiselőadás X 1.4. megbeszélés X 160

1.5. 1.6.

projekt házi feladat

X

-

X

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló X feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról X Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási Sorfelszerelések módok) Tanulói tevékenységforma szám (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X X

X X X X

X

X X

4.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” 5. Kultúr- és vallástörténet tantárgy 144 óra/144 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 5.1. A tantárgy tanításának célja A művészeti korok és vallástörténeti elmélet elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a művészeti korokat, azok jellemzőit az építészet, festészet, szobrászat 161

és képzőművészet egyéb területén. Felhasználói szinten legyen képes hazánk kultúrtörténetét továbbadni, apró sajátosságok, érdekességek felemlítésével. Biztonsággal igazodjék el a vallástörténetben, jól el tudja különíteni a vallási felekezeteket és ehhez kapcsolódóan ismerje a magyarországi zarándok- és kegyhelyeket. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 5.3. Témakörök 72 óra/72 óra 5.3.1. Művészettörténeti stílusok fontosabb megjelenési formái Művészettörténeti stílusok fontosabb megjelenési formái Magyarországon és Európában: Őskori művészet Ókori keleti művészet Románkori művészet A gótika jellegzetességei A reneszánszkor Barokk művészet Klasszicista művészet Szecesszió művészete Romantikus művészet Modern művészet 5.3.2. Kultúr- és vallástörténeti értékek Magyarországon Vallástörténeti alapismeretek Világvallások Magyarország kulturális hagyományai, kultúrtörténeti értékei Történelmi, irodalmi, néprajzi emlékhelyek, régészeti értékek Kulturális rendezvények és fesztiválok Korok életmódbeli sajátosságai Lovas hagyományőrző rendezvények Lovas-kultúra az egyes korokban

72 óra/72 óra

5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 5.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés

A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és felszerelések (SZVK 6. csopor lebontása, egyéni osztály pont t pontosítása) X X X X 162

1.5. 1.6.

szemléltetés házi feladat

X X

5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló X feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése X Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre egyéni Szöveges előadás X felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében Művészettörténeti ábra/rajz értelmezése

4.

Komplex információk körében

4.1.

Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről X kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló X Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Vizsgálati tevékenységek körében

4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 6.

163

Csoport bontás Osztály keret

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X X

X X

X X

X

X X

6.1.

Tárgyminták azonosítása

X

5.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” 6. Vendéglátás és szálláshely ismeretek tantárgy 104 óra/108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 6.1. A tantárgy tanításának célja A Vendéglátás és szálláshely ismeretek elmélet tantárgy alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a gasztronómiára épülő turizmus fajtáit és azok alapvető jellemzőit, vendéglátó és szálláshelyi alapfogalmakat, kategorizálási szempontokat. Alapismereteket szerezzenek a konyhatechnikai területen, terítési és felszolgálási technikákban. Ismerjék meg a különböző nemzetek étkezési kultúráját és szokásait. Legyenek tisztában az étkezésekre vonatkozó vallási előírásokkal és rendelkezzenek a menüsorok összeállításának ismérveivel. Ismerjék meg Magyarország borvidékeit. Legyenek tisztában azok jellegzetes boraival, nemzetközi borkultúrában betöltött szerepével, valamint a borlovagrendek történeti fejlődésével. Biztonsággal igazodjanak el a magyarországi tájegységek kulináris sajátosságai között, ismerjék ezen sajátosságok speciális jellegét. Legyenek képesek felsorolni a hungarikumokat és hogy mitől váltak azokká. A Gasztronómiai turizmus elmélet tantárgy alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a gasztronómiára épülő turizmus fajtáit és azok alapvető jellemzőit. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 6.3. Témakörök 6.3.1. Magyar és nemzetközi gasztronómia 54 óra/54 óra Hungarikumok (szalámi, pálinka, tokaji, stb.) Kulináris sajátosságok Magyarországon Tájegységek jellegzetes ízei, konyhatechnikai megoldásai Nemzeti kulináris sajátosságok (francia, olasz, stb.) Aktuális gasztronómiai trendek Étkezési szokások, terítékek, felszolgálás szabályai Italismeret (aperitifek, borok, pezsgők, egyéb alkoholos és alkoholmentes italok) Menü- és italsorok összeállítása, ünnepi fogadások, lakomák lebonyolítása 6.3.2. Magyarország és Európa borvidékei 34 óra/36 óra Magyarország borvidékei, jellemzői Magyar bor sajátosságai A borok helye a gasztronómiában Borlovagrendek A magyar borok nemzetközi szereplései(Agrármarketing Centrum szerepe) Európa ismert borvidékei francia spanyol portugál olasz 164

Nemzetközi italspecialitások (sör, pezsgő, vodka, stb.) 6.3.3. Szálláshely ismeret Szálláshelyek jogszabályi háttere, besorolások Szálláshelyek fajtái, típusai, jellemzői Szálláshelyek kategorizálásának kritériumai Szálláshelyek szolgáltatásai Szálláshelyek árképzésének lehetőségei Szálláshelyek adatszolgáltatási kötelezettségei Utazási iroda – szálláshely közti szerződések lehetséges fajtái Szállásfoglalási rendszerek Internetes szállásfoglalási lehetőségek Kiegészítő szolgáltatások Szállodai programfajták Szálláshely közvetlen értékesítésének dokumentumai, nyilvántartásuk

16 óra/18 óra

6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 6.5. A

tantárgy elsajátítása során alkalmazható tevékenységformák (ajánlás)

Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt szimuláció házi feladat 6.5.2.

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és felszerelések (SZVK 6. csopor lebontása, egyéni osztály pont t pontosítása) X X X X X X X X X

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Tanulói tevékenységforma

1.

Információ

Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

feldolgozó 165

Csoport bontás Osztály keret

6.5.1.

sajátos

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1.

tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében Gasztronómiai tárgyú képek elemzése

X X X X X X X X

4.

Komplex információk körében

4.1. 4.2. 4.3.

Esetleírás készítése X Elemzés készítése tapasztalatokról Utólagos szóbeli beszámoló X Csoportos munkaformák körében Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Vizsgálati tevékenységek körében Étel- ital minták azonosítása

5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1.

X X X

X

X X X X

6.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”

166

A 10062-12 azonosító számú Turisztikai kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10062-12 azonosító számú, Turisztikai kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK A protokoll szabályai szerint magyarul és idegen nyelven kommunikál Alkalmazza a különböző kultúrák érintkezési formáit Kapcsolatokat teremt hivatalos partnerekkel Hazai és külföldi partnerekkel, megbízókkal, társszakmák képviselőivel tárgyal Tárgyalási technikákat alkalmaz Használja a kapcsolódó szakterületek szakmai nyelvét (gasztronómia, szállodai értékesítés, biztonságtechnika stb.) Hivatalos leveleket készít (pl. árajánlat, árkérés, megrendelés, visszaigazolás, rendezvényekkel kapcsolatos tájékoztatások, megbízások, önéletrajz, motivációs levél) magyar és idegen nyelven Infokommunikációs eszközöket kezel (pl. telefon- és videokonferencia) Marketingkommunikációs eszközöket kreatívan alkalmaz SZAKMAI ISMERETEK Társalgás, információközvetítés magyar és idegen nyelven

X

X X

X

X

X

X X

Tárgyalástechnikák; üzleti levelezés

Szakmai idegen nyelv gyakorlata Társalgás, információ közvetítés idegen nyelven

Idegenforgalmi marketing

Marketing alapismeretek

10062-12 Turisztikai kommunikáció

Interperszonális kommunikáció fajtái

Társalgási protokoll

Üzleti Marketing kommunikáció alapjai gyakorlata

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

167

X

X

X

Kultúrközi kommunikáció Interperszonális kommunikáció Tárgyalástechnika Üzleti levelezés magyar és idegen nyelven Infokommunikációs eszközök Prezentációs technikák Nyilvánosság előtt történő szereplés, moderátori feladatok Álláskeresési technikák Marketingkommunikáció SZAKMAI KÉSZSÉGEK Kommunikációs készség Szakmai nyelv használata Szakmai nyelvű íráskészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Külső megjelenés Felelősségtudat Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kezdeményezőkészség Meggyőzőkészség Konfliktusmegoldó képesség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Rendszerező képesség Kreativitás Lényeglátás

X X

X

X X

X X

X

X

X

X

X X X

X X X

X

X

X

X

X X

X

X X X X X X

X X

X

X X X

X X X

X

X

X X X

X

X X X

X X X X X

X

X X X

X X X

X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

7. Üzleti kommunikáció gyakorlata tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 7.1. A tantárgy tanításának célja Az Üzleti kommunikáció gyakorlat oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a különböző tárgyalási technikákat és specifikusan alkalmazzák azokat a belföldi és a külföldi partnerekkel szemben. Kellő magabiztossággal és udvariassággal tudjanak kommunikálni a vendégekkel és potenciális ügyfelekkel szóban és írásban. Biztonsággal igazodjanak el a különböző kultúrák érintkezési formái között. Legyenek képesek önállóan különböző hivatalos leveleket készíteni és ehhez kapcsolódóan felhasználói szinten kezelni az infokommunikációs eszközöket. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 7.3. Témakörök 7.3.1. Társalgási protokoll Protokoll szabályai szerinti kommunikáció magyar és idegen nyelven Különböző kultúrák érintkezési formái Üzleti kapcsolat építés módszerei Infokommunikációs eszközök használata 168

36 óra/36 óra

7.3.2. Interperszonális kommunikáció fajtái Tárgyalási technikák Kapcsolattartás különböző partnerekkel, vendégekkel, ügyfelekkel Hivatali levelezés magyar és idegen nyelven Konfliktus kezelés

36 óra/36 óra

7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

7.5.1.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

magyarázat kiselőadás megbeszélés vita projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték

A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és felszerelések (SZVK egyéni csoport osztály 6. pont lebontása, pontosítása) X X X X X X X X

1. 1.1. 1.2. 1.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási Sorfelszerelések módok) Tanulói tevékenységforma szám (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X

169

1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése X Válaszolás írásban mondatszintű X kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

3.

Komplex információk körében

3.1.

Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

X X

X X

X X

X X

X X

7.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” 8. Marketing alapjai tantárgy 86 óra/108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 8.1. A tantárgy tanításának célja A Marketing alapjai tantárgy oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, a kereskedelmi marketing lényegét, eszközeit. A tanulók részletesen foglalkozzanak az idegenforgalmi marketingkommunikáció eszközeivel, a marketingen belül elfoglalt helyével, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeivel. A tanulók ismerjék meg az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 170

8.3. Témakörök 8.3.1. Marketing alapismeretek 36 óra/54 óra A marketing fogalma, kialakulása, fejlődése, alkalmazási területei A marketing fejlődési szakaszai A marketing jellemző tendenciái napjainkban A marketingmix elemei Célpiaci marketing lényege, kialakulása Piacszegmentálás lényege, ismérvei A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területe, funkciói, folyamata, módszerei 8.3.2. Idegenforgalmi marketing Az idegenforgalmi kommunikáció jelentősége Marketingkommunikáció eszközrendszere A marketingkommunikáció lényege, a kommunikációs mix elemei Reklám fogalma, szerepe, fajtái Eladásösztönzés fogalma, funkciói Direkt marketing PR fogalma, jellemzői, területei Arculat fogalma, arculatot befolyásoló tényezők Arculat formai és tartalmi elemei Ország imázs erősítése Nemzeti marketing szervezet szerepe TDM jelentősége Desztinációs marketing

50 óra/54 óra

8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 8.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

8.5.1. Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. módszer neve csopor lebontása, egyéni osztály pont t pontosítása) magyarázat X kiselőadás X megbeszélés X szemléltetés X kooperatív tanulás X szimuláció X házi feladat X

171

Egyéni

Sorszám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) Tanulói tevékenységforma (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében Információk képi megjelenítése, átadása Szimbolikus rajz készítése eseményről, tárgyról

4.

Komplex információk körében

4.1. 4.2. 4.3.

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2.

Csoport bontás Osztály keret

8.5.2.

X X X X X X X X X X

X X X

X X X

X X

172

8.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” 9. Szakmai idegen nyelv gyakorlat tantárgy 216 óra/288 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 9.1. A tantárgy tanításának célja A Szakmai idegen nyelv gyakorlata oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák szakterületük szakmai nyelvezetét. Ezen szakmai nyelven legyen képes levelezést lebonyolítani valamint bármilyen szintű kommunikációt folytatni. Biztonsággal használja a protokolláris érintkezés szabályait idegen nyelven is. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 9.3. Témakörök 9.3.1. Társalgás, információ közvetítés idegen nyelven Turisztikai szakterületek (pl. lovas-turizmus) szakmai nyelve Gasztronómiai szakmai nyelv Szállodai szakmai nyelv Közlekedési szakmai nyelv Utazási irodák szakmai nyelve Egészségturizmus szakmai nyelve Vallási turizmus szakmai nyelve Néprajz, népművészet szakmai nyelve

136 óra/180 óra

9.3.2. Tárgyalástechnikák; üzleti levelezés 80 óra/108 óra Tárgyalási technikák nemzeti sajátossága, a használt szakmai nyelvezet jelentése Üzleti levelezés formai követelményei Üzleti levelezés szakmai nyelve Tájékoztató levelezés, direkt mail (DM) szakmai nyelven Hivatalos egyéni szakmai levelezés szakmai nyelven 9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 9.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve csopor egyéni osztály pont lebontása, t pontosítása) 1.1. magyarázat X 1.2. kiselőadás X 1.3. megbeszélés X 1.4. projekt X 173

1.5. 1.6. 1.7.

szimuláció szerepjáték házi feladat

X X X

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási Sorfelszerelések módok) Tanulói tevékenységforma szám (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X X X X X X X X X

Komplex információk körében Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés

X X

X X X

X 174

5.2.

Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

X

9.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”

A 10063-12 azonosító számú Ügyvitelifolyamatok alkalmazása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

FELADATOK Informatikai programok használatával ügyviteli munkát végez Iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat lát el Szöveges dokumentumokat és egyszerű táblázatokat készít Hivatalos levelet készít (árajánlat, árkérés, tájékoztató levél, szerződések, megállapodások stb.) hagyományos és digitális formában Adatállományból egyszerűbb jelentést készít

X

Adatszolgáltatás, statisztikai adatok elemzése, programismertetés

X

X

X X

X

Hivatalos levelezés, szerződéskötés

Weblapok használata, szoftverkezelés

Informatika alapjai

Fizetési tranzakciók hazai és nemzetközi valutával

10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása

Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend

A 10063-12 azonosító számú, Ügyviteli folyamatok alkalmazása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Számítógépes Levelezési Ügyviteli ismeretek alapismeretek ismeretek gyakorlat gyakorlat

X

X

X

X X

175

Szóróanyagot, programismertetőt tervez és állít össze Regisztrálja és fenntartja a vevő- és ügyfélkapcsolatokat Formanyomtatványokat tölt ki Adatszolgáltatást, adatellenőrzést végez, gondoskodik az adatok biztonságos kezeléséről Irodatechnikai berendezéseket kezel (fax, telefon, nyomtató, szkenner, lamináló stb.) Ügyfélszolgálati (Front-office) tevékenységet végez Ügyintézéshez kapcsolódó ügyfélszolgálati web-alapú felületeket használ Készpénzforgalmi tevékenységet végez Bizonylatokat tölt ki Közönséges banki műveleteket végez, szigorú számadású nyomtatványokat kezel és irattároz Web alapú szoftvereket kezel SZAKMAI ISMERETEK

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X

X

X

X X

X

X X

X X

X X

Ügyviteli folyamatok, ügyviteli rend, ügyviteli bizonylatok Interperszonális kommunikáció Üzleti kommunikáció Üzleti adminisztráció A marketingmix elemei, eszközei Készpénz, készpénzkímélő és készpénz nélküli pénzforgalom és számlázás lebonyolításának szabályai Statisztikai mutatók, statisztikai adatok elemzése Irodai munkát segítő szoftverek Irodai eszközök Adatfeldolgozás, alapszintű beszámoló Fogyasztóvédelem, fogyasztói reklamációk SZAKMAI KÉSZSÉGEK Kommunikációs készség Szakmai szövegértés Irodai szoftverek használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat Rugalmasság Precizitás, pontosság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Hatékony kommunikáció

X

X

X X X

X X X

X X

X

X

X X X X

X X

X X

X X

X X X

X X

X

X X

X X

X

X

X X

X X

X X

X X X

X

X

X X X

X X X

X

X X

X

X

X

X

X X

176

Konfliktus-megoldó készség Udvariasság MÓDSZER KOMPETENCIÁK Rendszerező képesség Problémamegoldás, hibaelhárítás

X X

X X X

X

X X

X X

10. Ügyviteli ismeretek tantárgy 64 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 10.1. A tantárgy tanításának célja Az Ügyviteli ismeretek elmélet tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék az ügyviteli folyamatokat, átlássák azokat, tisztában legyenek az ügyviteli renddel és annak fontosságával. Legyenek képesek adatgyűjtési, adatszolgáltatási és adatellenőrzési feladatok önálló elvégzésére, a különböző adatállományokból egyszerűbb beszámolók elkészítésére. Biztonsággal igazodjanak el az adathalmazokból kiszűrhető információk között, valamint az információkat képesek legyenek rendszerezni. Sajátítsák el a biztonságos irat és adatkezelés jellemzőit, az irodatechnikai berendezések kezelését. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 10.3.

Témakörök

10.3.1. Fizetési tranzakciók hazai és nemzetközi valutával Valuta, deviza fogalma, jellemzői Árfolyam alkalmazások Készpénzforgalmi tevékenység fogalma, jellemzői Pénzkímélő eszközök fajtái Fizetési módok jellemzői Pénzügyi tranzakciók fajtái, bizonylatai Pénzügyi számla elemei, kiállítása, fajtái

16 óra/18 óra

10.3.2. Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend Ügyviteli folyamat Ügyviteli rend kialakítása, szerepe Ügyviteli bizonylatok fajtái, felhasználási területük Készletkezelés szabályai, bizonylatai Irodatechnikai eszközök alkalmazása

48 óra/54 óra

10.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

10.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és 177

egyéni 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt szimuláció szerepjáték

csoport

osztály

felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X X X X X X

10.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében A pénzügyi bizonylat (számla) értelmezése, elemeinek felismerése

4.

Komplex információk körében

4.1. 4.2.

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében

4.3. 5.

Csoport bontás Osztály keret

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X X X

X X X X X

X X X

178

Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.

X X X X X

X X X X

10.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” 11. Informatika a turizmusban gyakorlat tantárgy 84 óra/108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 11.1. A tantárgy tanításának célja A Számítógépes alapismeretek gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék az ügyviteli munkafolyamatokhoz kapcsolódó informatikai programokat, hogy önállóan dönteni tudjanak azok aktuális használatáról. Legyenek képesek adatállományokat kezelni, táblázatokat, kimutatásokat kezelni, web-alapú szoftvereket használni, ügyfélszolgálati ügyintézést végezni. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 11.3.

Témakörök

11.3.1. Informatika alapjai 36 óra/54 óra Információ-technológiai alapismeretek Bevezetés a WINDOWS használatába Bevezetés a szövegszerkesztésbe Bevezetés a táblázatkezelésbe Bevezetés az adatbázis-kezelésbe Hardver/szoftver ismerete Helyfoglalási rendszerek (globális, szállodai, utasbiztosítási, stb.) Internetes foglalások típusai, fajtái ( szálláshelyek, közlekedési eszközök, kulturális programok, stb.) 11.3.2.

Weblapok használata, szoftverkezelés 179

48 óra/54 óra

Az internet biztonságos használata Grafika alapjai Prezentációkészítés (betűméret, háttér, képanyag, időkeret betartása, stb.) Weblap készítés alapjai Közösségi portálok helye, szerepe az idegenforgalomban 11.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

11.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

11.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK m módszer neve egyéni csoport osztály 6. pont lebontása, pontosítása) 1.1. magyarázat X 1.2. kiselőadás X 1.3. megbeszélés X 1.4. vita X 1.5. szemléltetés X 1.6. projekt X 1.7. házi feladat X

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

11.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási Sorfelszerelések módok) Tanulói tevékenységforma szám (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X X X X

180

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1.

Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében Weblapok képi elemeinek értelmezése

4.

Komplex információk körében

4.1.

Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés

4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.2. 8. 8.1.

X X X X X

X X X

X X X X X

X X

X

11.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” 12. Levelezési ismeretek gyakorlat tantárgy 72 óra/90 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 12.1. A tantárgy tanításának célja A Levelezési ismeretek gyakorlat gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék a hivatali, illetve hivatalos levélkészítés hagyományos és digitális formáját. Biztonsággal és önállóan tudjon levelezést folytatni a partnerekkel, ezt a levelezést kezdeményezni, bonyolítani, valamint lezárni. Legyen képes szóróanyagot, ismertetőket tervezni, összeállítani, alkalmazza az üzleti és hivatali formai elvárásokat levélkészítés körben. 181

12.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

12.3.

Témakörök

12.3.1. Hivatalos levelezés, szerződéskötés Hivatalos levelek fajtái Levelezés hagyományos és digitális formában Jelentések, beszámolók Szerződések, járulékos levelezés Jegyzőkönyv tartalmi elemei, készítése

36 óra/54 óra

12.3.2.

Adatszolgáltatás, statisztikai adatok elemzése, programismeret 36 óra/36 óra Adatállományok kezelése Adathalmazok létrehozása különböző szempontok szerint Adatszolgáltatás, adatellenőrzés (kötelező statisztikák, nyilvántartások) Biztonságos adatkezelés Egyszerű statisztikai kimutatások készítése 12.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, számítógépterem

12.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

12.5.1. Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK módszer neve egyéni csoport osztály 6. pont lebontása, pontosítása) magyarázat X elbeszélés X kiselőadás X megbeszélés X szemléltetés X szimuláció X szerepjáték X házi feladat X

12.5.2. Sorszám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és Tanulói tevékenységforma (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont 182

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

4.

Komplex információk körében

4.1.

Esetleírás készítése Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján

4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 6. 6.1. 6.2.

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni 1.

X X X X X X X

X X X X X X X

X X

X X X X X X 183

lebontása, pontosítása)

7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.

Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

X X X X

12.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”

Az 11503-12 azonosító számú, Turisztikai latin megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 11503-12 azonosító számú, Turisztikai latin megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

184

A melléknevek fokozása, adverbium képzése és fokozása

Névmások (személyes, A participium képzése

Az igék ragozása (Activ és Passiv Indicativus, Activ Coniunctivus)

X

Helyhatározó kifejezése, locativus képzése

X

A főnevek és melléknevek ragozása, egyeztetése Vocativus, imperativus képzése

Pannónia

X

Kiejtési szabályok

Görög, római filozófia, irodalom

FELADATOK A klasszikus antikvitás (történelem, X X X irodalom, művészet, művelődéstörténet, vallás, mitológia,

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

Görög, római művészet, építészet

11503-12 Turisztikai latin

Görög, római mitológia Római történelem Mindennapi élet

Antik örökségünk

régiségtan) területén szerzett alapszintű ismeretek birtokában információt nyújt: - a Pannónia területén fellelhető, a klasszikus kultúrához köthető világörökségi helyszínekről, - szellemi és kulturális örökségelemekről - a nemzeti és történelmi emlékhelyekről Megismerteti az érdeklődőkkel Pannónia (és a vele érintkező területek népeinek, országainak) történetét, kultúráját Az ókortudomány és a latin nyelv területén szerzett alapszintű ismeretek birtokában megismerteti az érdeklődőkkel Pannónia klasszikus kultúrájához köthető művészeti és kultúrtörténeti értékeket. Ellátja a klasszikus kultúra alapszintű ismeretét igénylő, idegenforgalmiturisztikai munkaköröket. Ellátja a szakmának megfelelő, alapszintű latin nyelvtudást és egyéb, alapszintű, klasszikus történetikultúrtörténeti ismereteket igénylő feladatokat a kulturális életben

X X X

X

X

X

X X X

X

X

X

X X X

X

X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X X

X

185

(pl. múzeumok, könyvtárak, média, könyvkiadók). SZAKMAI ISMERETEK Latin nyelv és epigráfia Antik kultúrtörténet (görög, római történelem és irodalom; görög, római X X művelődéstörténet és mitológia; antik világnézetek, bölcselet) Klasszikus művészet, az antik X hétköznapok világa (régiségtan) Pannónia: kultúra, muzeológia, X X X magyarországi latin nyelvű kultúra SZAKMAI KÉSZSÉGEK

X

X

X

X

X

X

Idegen nyelvű (latin) szöveg alapszintű X X X X megértése Szakmai olvasott szöveg alapszintű X X X X megértése Szakmai nyelv- és X X X X szóhasználat SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK A klasszikus nyelv és kultúra iránti motiváció és elkötelezettség A klasszikus kultúráról szóló megalapozott ismeretek fontosságának tudata Beszédkészség magyarul Fejlődőképesség, önfejlesztés Önállóság Felelősségtudat

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X X

X

X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X X X X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X X X

X X

186

Megbízhatóság X X X TÁRSAS KOMPETENCIÁK

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

Kommunikációs X X X rugalmasság Kapcsolatteremtő és X X X -fenntartó készség Határozottság X X X EgyüttműködőX X X készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Rendszerező képesség Lényeglátás Kreativitás, ötletgazdagság Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)

13. Antik örökségünk tantárgy

16 óra

13.1. A tantárgy tanításának célja Az antik örökségünk tantárgy oktatásának célja: - a klasszikus antikvitás (történelem, irodalom, művészet, művelődéstörténet, vallás, mitológia, régiségtan) területén átadni kívánt alapszintű ismeretek elsajátítását követően a tanuló - alapszintű információt tudjon nyújtani: a Pannónia területén fellelhető, a klasszikus kultúrához köthető világörökségi helyszínekről, szellemi és kulturális örökségelemekről, a nemzeti és történelmi emlékhelyekről, - képes legyen megismertetni az érdeklődőkkel Pannónia (és a vele érintkező területek népeinek, országainak) történetét, kultúráját, - az ókortudomány területén szerzett alapszintű ismeretek birtokában képes legyen megismertetni az érdeklődőkkel Pannónia klasszikus kultúrájához köthetőművészeti és kultúrtörténeti értékeket, - képes legyen ellátni a klasszikus kultúra alapszintű ismeretét igénylő, idegenforgalmi-turisztikai munkaköröket, - képes legyen ellátni a szakmának megfelelő, alapszintű, klasszikus történetikultúrtörténeti ismereteket igénylő feladatokat a kulturális életben (pl. múzeumok, könyvtárak, média, könyvkiadók). 13.2. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül A közismereti és szakmai tantárgyak egymásra épülésének meghatározására a kerettantervi fejlesztések későbbi időszakában kerül sor.

13.3.

Témakörök 187

13.3.1. Görög, római mitológia A témakör részletes kifejtése • • •

2 óra

Görög, római istenvilág Trójai mondakör, thébai mondakör Róma alapításához kapcsolódó mítoszok 13.3.2. Római történelem A témakör részletes kifejtése

• • • • •

3 óra

A latin nyelv kialakulása, története A királyok kora Köztársaságkor, hivatalok Augustus, császárkor Hadászat, hadsereg 13.3.3. Mindennapi élet Atémakör részletes kifejtése

• • • •

2 óra

Római nevek, nevelés, iskola A római étkezés, étrend és receptek Szórakozás, öltözködés Időszámítás, római naptár 13.3.4. Görög, római művészet, építészet A témakör részletes kifejtése

• • • •

A görög, római művészet korszakolása, stílusjegyei A görög, római építészet stílusjegyei, jellegzetes épületei A római ház felépítése és berendezése Latin epigráfia, felirattan 13.3.5. Görög, római filozófia, irodalom A témakör részletes kifejtése

• • • • • •

3 óra

3 óra

A görög filozófia A római filozófia A római irodalom korszakolása, archaikus kor Római irodalom az aranykorban Római irodalom az ezüstkorban és a késő császárkorban Magyarországi latin nyelvű irodalom 13.3.6. Pannónia A témakör részletes kifejtése • •

3 óra

Pannónia története Római örökségünk

188

13.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

13.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat

csoport

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

osztály x

x

Tanulói tevékenységforma

x x x x x x x

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Egyéni

Sorszám

egyéni

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

Csoport bontás Osztály keret

Sorszá m

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

189

x

-

x

-

2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

-

x

-

x

-

x x

-

13.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 14. Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok tantárgy

16 óra

14.1. A tantárgy tanításának célja A latin nyelvtan tantárgy oktatásának célja: - A latin nyelv területén átadni kívánt alapvető ismeretek birtokában, az írott és más egyéb kultúrtörténeti forrásokon/ban fellelhető szövegemlékek önálló, alapszintű értelmezését követően a tanuló képes legyen megismertetni az érdeklődőkkel a klasszikus kultúrához köthetőművészeti és kultúrtörténeti értékeket, s képes legyen ellátni a szakmának megfelelő, alapszintű latin nyelvtudást igénylő feladatokat a kulturális életben (pl. múzeumok, könyvtárak, média, könyvkiadók). 14.2. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül A közismereti és szakmai tantárgyak egymásra épülésének meghatározására a kerettantervi fejlesztések későbbi időszakában kerül sor. 14.3. Témakörök Kiejtési szabályok A főnevek és melléknevek ragozása, egyeztetése Vocativus, imperativus képzése Helyhatározó kifejezése, locativus képzése Az igék ragozása (Activ és Passiv Indicativus, Activ Coniunctivus) Névmások (személyes, birtokos, vonatkozó, mutató, visszaható), számnevek A participium képzése A melléknevek fokozása, adverbium képzése és fokozása 14.4.

1 óra 3 óra 1 óra 2 óra 3 óra 3 óra 1 óra 2 óra

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

14.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és felszerelések (SZVK 6. egyéni csopor osztály pont lebontása, 190

t

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

pontosítása) -

x x

Tanulói tevékenységforma

x x x x x x x

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Egyéni

Sorszám

Magyarázat Elbeszélés Kiselőadás Megbeszélés Vita Szemléltetés Projekt Kooperatív tanulás Házi feladat

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

Csoport bontás Osztály keret

1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

191

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

14.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 10951-12 azonosító számú Lógondozási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10951-12 azonosító számú, Lógondozási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Sérült, illetve beteg ló kezelése, időszaki kezelések

A ló testalakulásának megítélése és a használhatóság

Egészséges és beteg ló életjelenségei, a betegségek

A ló felépítése, mozgása, szervei

Lószerszámok ismerete és karbantartása Takarmányismeret, a ló takarmányozása

A ló ápolása és mozgatása

Egészségi állapot megítélése, betegségek tünetei

Anatómia és egészségtan gyakorlata

Tartás és Anatómia takarmányozás és gyakorlata egészségtan

A ló elhelyezése, istállórend

Takarmányozástan

A ló ápolása

10951-12 Lógondozási feladatok

A ló környezeti igényei

Tartás és takarmányoz ás

FELADATOK Az istállóhigiéniai előírások betartásával kialakítja az X istállórendet Gondoskodik a lovak takarmányozásáról, meghatározza a takarmányadagokat Gondoskodik a ló biztonságos megkötéséről, rögzítéséről Lovat ápol Elvégzi a pataápolást Megszervezi a lovak mozgatását Elvégzi a ló futószáron történő mozgatását Segítséget nyújt a ló egészségügyi ellátásában

X X X

X

X

X X X

X X X

X

X X

X

X

X X

192

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

Karbantartja, előkészíti és ellenőrzi a szükséges szerszámokat Karbantartja az istálló berendezéseit és a felszereléseket Felügyeli a létesítmények állapotát X Előkészíti és részt vesz a lovak szállításában

X

X X

X

X

X X

X

X

SZAKMAI ISMERETEK Az állati test felépítése, testtájtan Szervek, szervrendszerek felépítése, működése A szervezet és a környezet A takarmányozás alapjai Takarmányozás higiéniája, előkészítése etetésre, kiosztása Takarmányok tartósítása, tárolása Ivóvíz minősége, ivóvíz ellátás A ló táplálkozási és takarmányozási sajátosságai Külső és belső értékmérő tulajdonságok A lótartás technológiája (elhelyezés, istállótípusok, karámtípusok, karámozás) Hőmérséklet, világítás, szellőztetés Az istállómunkák eszközei, szerszámai és a környezeti rend kialakítása Mosás, fertőtlenítés kézi eszközökkel és nagynyomású fertőtlenítő géppel Almos trágya eltávolítása, elhelyezése, tárolása Etetés, itatás végrehajtása A ló napi, időszakos és speciális ápolása Lovakkal való bánásmód, állatvédelem A lovak megkötése, rögzítése, döntése, fékezése A lovak jártatása hasznosítás és korcsoport szerint Lóetológia, szerszámhoz szoktatása A ló használatának (hátasló, fogatló) szerszámai, eszközei Szerszámok és eszközök karbantartása, tárolása Egészség, teljesítő képesség csökkenése, betegség Betegségek gyógykezelése

X

X

X X

X

X X

X X

X

X

X

X X

X X

X X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X 193

X

Klinikai alapértékek felvétele Segédkezés az ivartalanítás, és egyéb állatorvosi beavatkozásnál Gyógyszer, vitamin beadása, védekezés a külső paraziták ellen Ló szállítása, a szállítás felszerelései, anyagai Környezetvédelmi tevékenység Lótartó telepek környezetkárosítása SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Mennyiségérzék Kézügyesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erő SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szorgalom, igyekezet Felelősségtudat Türelmesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság Segítőkészség Motiválhatóság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Körültekintés, elővigyázatosság Módszeres munkavégzés A környezet tisztán tartása

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X X X

X

X

X

X X X X X X X X X

X X X X

X X X X

X

X

X

X

X X

X

X X

X X X X

X X X X

X X

X

X X X

X X X

X X X X X X X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X

X

X X X

X

X

X X X

X

X

X X X X X X X X

X

X

X X X

X X X

X X X

X X X X X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X

X

15. Tartás és takarmányozás tantárgy

X

X

64 óra

15.1. A tantárgy tanításának célja A tartás és takarmányozás tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a lovak elhelyezésének és takarmányozásának alapjait. Legyenek tisztában a lovak élő és élettelen környezettel szemben támasztott igényeivel, az istállórend kialakításának lépéseivel, eszközeivel, a különböző hasznosítású, korcsoportú, ivarú állományok elhelyezésének módjaival, a lótartás technológiai berendezéseivel. Ismerjék a lóápolás napi és speciális feladatait, eszközeit. Alkalmazza az állattartó telepekre vonatkozó állat- és környezetvédelmi előírásokat, a jó gazda gondosságával tartsa állatait. Legyenek tisztában a lovak táplálkozási és emésztési sajátosságaival, a takarmányok kémiai összetételével, a takarmányok csoportosításával, tartósításával, tárolásával, az etetésre való előkészítés módjaival, a napi takarmányadag összeállítás szempontjaival, kiosztásának technológiájával, valamint a takarmányokkal és az ivóvízzel szemben támasztott minőségi követelményekkel. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tartás és takarmányozás tantárgy tanítása során lehetőség adódik a középiskolai biológia tantárgy növényrendszertan, környezeti tényezők, valamint a kémia tantárgy szerves- és szervetlen anyagok témaköreire építeni az oktatást. 194

15.3.

Témakörök

15.3.1. A ló környezeti igényei Környezeti tényezők csoportosítása, hatása az állati szervezetre Istállótípusok, elhelyezési módok A lóistálló kialakításának szempontjai A boksz mérete, padozata, fala és berendezési tárgyai Fűtés, világítás, szellőztetés módjai, berendezései A szabadtartás megvalósítása, technológiája A fedett lovarda és a karám kialakításának szempontjai Karámtípusok, karámozás Etető- és itató-berendezések Az istállómunkák eszközei, szerszámai, gépi berendezései A fertőtlenítés kézi és gépi berendezései Az istállórend kialakításának lépései Munkarend a lovardában Különböző korú, ivarú és hasznosítású lovak elhelyezése Egyéb berendezések, építmények (lójártató-gép, medence) A lótartó telepek környezetkárosítása A ló szállításának eszközei, anyagai

16 óra

15.3.2. A ló ápolása A ló kültakarója Az ápolás célja Az ápolás eszközei és azok használata Az ápoláshoz szükséges anyagok Rövidszőrök ápolása Hosszúszőrök ápolása A pata ápolása A lovak napi főápolásának menete A lovak időszakos és speciális ápolásának eszközei, menete A pata előkészítése patkoláshoz, pataszabályozáshoz A lovak fürdetése A lószolárium és használata

16 óra

15.3.3. Takarmányozástan 32 óra Takarmányok kémiai összetétele (víz- és szárazanyag-tartalma, szerves és szervetlen anyagai) Takarmányok csoportosítása (legelő, abrak-, szálas-, zöldtakarmányok, melléktermékek, gyökér- és gumós takarmányok, lédús takarmányok, keveréktakarmányok, takarmány-kiegészítők) Takarmányok érzékszervi vizsgálata, minősítése Takarmányok tartósítása, tárolása Lovak táplálóanyag-szükséglete Takarmányadagok összeállításának szempontjai Az etetés rendje Az ivóvíz minőségi követelményei, a lovak vízszükséglete A ló emésztési sajátosságai Különböző korú, ivarú és hasznosítású lovak takarmányozása

195

15.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

15.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

15.5.1. Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK módszer neve 6. pont lebontása, egyéni csoport osztály pontosítása) magyarázat X elbeszélés X kiselőadás X SZVK 6.24 megbeszélés X szemléltetés X SZVK 6.24 projekt X X SZVK 6.24 kooperatív tanulás X házi feladat X X SZVK 6.24

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

Csoport Bontás Osztály keret

Egyéni

15.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási Sorfelszerelések módok) Tanulói tevékenységforma szám (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X X 196

X

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

2.3. 3. 3.1.

X

Csoport Bontás Osztály keret

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) X

X

15.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 16. Tartás és takarmányozás gyakorlata tantárgy 64 óra 16.1. A tantárgy tanításának célja A tartás és takarmányozás gyakorlata oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a ló tartásának napi és időszakos munkáit, az istállórend kialakításának lépéseit, begyakorolják a ló szakszerű ápolásának fogásait, a lovak mozgatásának módjait. Ismerjék a szerszámok szabályos felhelyezésének, beállításának lehetőségeit, valamint a szerszámok napi és időszakos ellenőrzésének, karbantartásának feladatait. Nagy biztonsággal azonosítsa be a különböző takarmányféleségeket, minősítse azokat, szakszerűen hajtsa végre a takarmányok kimérését és előkészítését, valamint kiosztását. 16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tartás és takarmányozás gyakorlata tantárgy tanítása során lehetőség adódik a középiskolai biológia tantárgy növényrendszertan, környezeti tényezők, valamint a kémia tantárgy szerves- és szervetlen anyagok témaköreire és a tartás és takarmányozás tantárgy szakmai tartalmára építeni az oktatást. 16.3.

Témakörök

16.3.1. A ló elhelyezése, istállórend Munka- és balesetvédelmi előírások A ló rossz szokásai A boksz szakszerű kitrágyázása A megfelelő alomanyag kiválasztása Szakszerű almozás végrehajtása A trágyázás/almozás eszközeinek használata, karbantartása Az istállórend fenntartása A szakszerű trágyatárolás Az istálló fertőtlenítése kézi eszközökkel és gépi berendezésekkel Napi és időszakos karbantartási feladatok az istállóban Karámok, lovardák talajának és berendezéseinek karbantartása

197

16 óra

16.3.2. Ló ápolása és mozgatása Munka- és balesetvédelmi előírások A lóápolás eszközei Lovak szakszerű megkötése, rögzítése A lóápolás szakszerű végrehajtása (rövid- és hosszúszőrök) A pataápolás végrehajtása, segítség nyújtás patkolókovács munkájához A lóápolás gépeinek használata (lóporszívó, lónyírógép) A ló mozgatásához szükséges eszközök A ló mozgatásának végrehajtása (kor, hasznosítás szerint) A futószárazás Jártatógép Karámozás módja szükségessége A ló szállítása, a ló felkészítése szállításra

16 óra

16.3.3. Lószerszámok ismerete és karbantartása Kötőfék Vezetőszár Kantárok Zablák Segédszárak Nyeregtípusok Lábvédők Nyeregalátét Futószár Ostorok Szügyhám Egyéb kiegészítők A szerszámok karbantartásának eszközei, anyagai A szerszámok napi és időszakos karbantartása

16 óra

16.3.4. Takarmányismeret, a ló takarmányozása Etetési rend Takarmányok felismerése, jellemzése Érzékszervi vizsgálat, minősítés Takarmányszükséglet kiszámítása Abraktakarmányok előkészítése etetésre Tömegtakarmányok előkészítése etetésre Takarmányelőkészítő-gép (daráló, roppantó) működtetése, karbantartása Takarmányadagok kimérése Takarmányok kiosztása Takarmányok tárolása Takarmánytároló helyiség tisztítása, fertőtlenítése

16 óra

16.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság vagy lovarda

16.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

198

16.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

magyarázat megbeszélés szemléltetés bemutatás gyakorlás

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Egyéni

Sorszám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Vizsgálati tevékenységek körében Anyagminták azonosítása Tárgyminták azonosítása

Csoport bontás Osztály keret

16.6.

A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és felszerelések (SZVK 6. egyéni csoport osztály pont lebontása, pontosítása) X X X X SZVK 6.2-6.13; 6.20; X X 6.25-6.26. X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X 199

SZVK 6.2-6.13; 6.20; 6.25-6.26.

16.7.

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

17. Anatómia és egészségtan tantárgy

48 óra

17.1. A tantárgy tanításának célja Az anatómia és egészségtan tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák az állati szervezet felépítését, a szervek, szervrendszerek és a szervezet működésének mechanizmusát. Ismerjék a ló mozgásának sajátosságait, annak anatómiai hátterét. Meg tudják ítélni az egyes testalakulásokat. Legyenek tisztában az egészséges és a beteg ló életjelenségeivel, klinikai alapértékeivel. Ismerjék betegségre hajlamosító tényezőket, a betegséget kiváltó kórokokat és a leggyakoribb betegségek tüneteit. 17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az anatómia és egészségtan tantárgy tanítása során lehetőség adódik a középiskolai biológia tantárgy állatélettan, állatrendszertan, valamint a környezeti tényezők témaköreire építeni az oktatást. 17.3.

Témakörök

17.3.1. A ló felépítése, mozgása, szervei 16 óra A ló testtájai A ló mozgása Kívánatos és hibás testalakulások A ló mozgás szervrendszerének felépítése, működése (a mozgás aktív és passzív szervei) A pata felépítése Az emésztő készülék felépítése és működése, az emésztés folyamata A mén és a kanca nemi szerveinek felépítése és működése A légzőkészülék, valamint a kiválasztás és a keringés szervrendszerének felépítése, működése A ló idegrendszere és a hormonális szabályozás A ló érzékszervei 17.3.2. Egészséges és beteg ló életjelenségei, a betegségek Az egészséges és beteg ló életjelenségei Betegség okai, a beteg állat felismerése A fertőző betegségek általános jellemzői és a megelőzés lehetőségei Vírus, baktérium, gomba és parazita okozta betegségek Az emésztőkészülék betegségei, működési zavarai A légzőkészülék betegségei Anyagforgalmi betegségek Mérgezések Bőrbetegségek Sebészeti betegségek Mozgásszervi betegségek A pata rendellenességei A szem betegségei Szülészeti és szaporodásbiológiai rendellenességek A stressz és a stresszor fogalma, típusai Mének ivartalanítása 200

32 óra

Betegségek megelőzése Betegségek gyógykezelése Gyógyszerformák Természetes-, mesterséges immunitás Vakcinázási program Kötelező diagnosztikai vizsgálatok Járványügyi intézkedések, bejelentési kötelezettség

17.5.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 17.5.1.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat 17.5.2.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Egyéni

Sorszám

A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és felszerelések (SZVK 6. egyéni csoport osztály pont lebontása, pontosítása) X X X SZVK 6.24 X X SZVK 6.24 X X SZVK 6.24 X X X SZVK 6.24

1. 1.1. 1.2. 1.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett X feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása X jegyzeteléssel 201

Csoport Bontás Osztály keret

17.4.

X X

Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1.

Csoport Bontás Osztály keret

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) X X

X

X

X

X

X

X

X X X

X

SZVK 6.24.

X

17.6.

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 18. Anatómia és egészségtan gyakorlata tantárgy 64 óra 18.1. A tantárgy tanításának célja Az anatómia és egészségtan gyakorlata tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók ismerjék a ló testtájait, a küllemi bírálat előkészítésének és lebonyolításának lépéseit, a ló küllemi sajátosságait, valamint a küllem és a használhatóság összefüggéseit. Ismerjék fel a betegség jeleit a tünetek és a klinikai alapértékek alapján. Legyenek képesek önállóan cselekedni beteg ló észlelése esetén (elkülönítés, állatorvos értesítése). Tudják alkalmazni az alapvető elsősegélynyújtási és kezelési módszereket. 18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az anatómia és egészségtan gyakorlata tantárgy tanítása során lehetőség adódik a középiskolai biológia tantárgy állatélettan, állatrendszertan, valamint a környezeti tényezők témaköreire és az anatómia és egészségtan tantárgy elméleti ismereteire építeni az oktatást. 18.3.

Témakörök

18.3.1. A ló testalakulásának megítélése és a használhatóság A ló testtájai Testalakulások (fej, nyak, törzs) megítélése Végtagok, lábállások 202

16 óra

Izmok, inak, ízületek anatómiája, funkciója, működése Fogak, fogképletek A ló életkorának meghatározása A ló mozgásának megítélése Vérmérsékleti típusok 18.3.2. Egészségi állapot megítélése, betegségek tünetei Külső és belső kórokok A beteg állat felismerése, habitusa Klinikai alapértékek felvétele A vérkeringés ellenőrzése A nyálkahártyák vizsgálata A betegségre utaló egyéb jelek Mérgezések felismerése Az emésztőrendszer betegségei, működési zavarai Mozgásszervi betegségek, sántaság Anyagforgalmi betegségek Bőrbetegségek Sebészeti betegségek A pata rendellenességei A szem betegségei Szülészeti és szaporodásbiológiai rendellenességek Az állatorvos tájékoztatása a ló állapotáról (tünetek rendszerezése) Mének ivartalanítása

16 óra

18.3.3. Sérült, illetve beteg ló kezelése, időszaki kezelések Lovak megkötése, rögzítése, döntése, fékezése Elsősegélynyújtás betegség esetén Elsősegély-felszerelés, istállópatika tartalma Gyógyszerformák Gyógyszerek alkalmazásának módjai Vérzéscsillapítás, a sebek ellátása Zúzódások ellátása Teendő csonttörés gyanúja esetén Beteg pata ápolása Égési sérülések ellátása Vegyi anyagok okozta sérülések ellátása Elsősegélynyújtás kólika esetén Beöntés alkalmazása Szülészeti segítségnyújtás, az újszülött és a kanca ellátása Elsősegélynyújtás mérgezés esetén Diétáztatás, koplaltatás, hashajtás A sérült, beteg ló szállítása

32 óra

18.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság vagy lovarda

18.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

203

18.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

magyarázat megbeszélés szemléltetés bemutatás gyakorlás

A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és felszerelések (SZVK 6. lebontása, egyéni csoport osztály pont pontosítása) X X X X SZVK 6.2-6.4; 6.7-6.8; X X 6.12-6.13; 6.15. X X X X

18.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5.

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Vizsgálati tevékenységek körében

Csoport bontás Osztály keret

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

204

SZVK 6.2-6.4; 6.76.8; 6.12-6.13; 6.15.

5.1. 5.2.

Anyagminták azonosítása Tárgyminták azonosítása

X X

18.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 10952-12 azonosító számú Lovaglási feladatok II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10952-12 azonosító számú, Lovaglási feladatok II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

205

X

Idomító lovaglás, lovardai gyakorlatok Ugró munka, tereplovaglás

X X

Futószárazás, nyereg alá szoktatás

Akadályok ugratása, tereplovaglás

FELADATOK Haladó szinten lovagol Díjlovagló programot lovagol Akadálypályát lovagol Terepen, terepakadályokon lovagol Tereplovaglást vezet Túralovat, iskolalovat képez ki X Fel- és leszerszámozza a lovat X Karbantartja, használatba vétel előtt ellenőrzi a X szerszámokat SZAKMAI ISMERETEK A ló használata hátaslóként X Futószárazás X Nyereg alá szoktatás X

Lovaglás gyakorlata

Idomító munka, díjlovagló feladatok

10952-12 Lovaglási feladatok II.

Ló és lovas alapkiképzése, kiképzési skála

Lovaglási ismeretek

X X

X X X

X X X X

X X X X X X

A lovaglás és a kiképzés személyi, tárgyi feltételei A ló nyergelése, kantározása, segédszárak alkalmazása A ló vezetése kézen Lóra szállás, lóról szállás A lovas befolyása, lovas segítségek alkalmazása A helyes ülés, annak kialakítása A lovas egyensúlya A ló alapjármódjai, iramváltások a jármódokban A ló egyensúlya Lovardai gyakorlatok, patanyomfigurák Lovak kiképzésének ismeretei, kiképzési skála Lovak jártatása Lóval való munka felépítése Cavaletti munka, ugró munka, terepakadályok leküzdése Lovas ágazatok (díjlovaglás, díjugratás) sajátosságai A tereplovaglás feltételei, szabályai, lovak felkészítése Lovakkal való gondos bánásmód Viselkedés lovak körül, lovardában, lovas öltözet Teendő baleset esetén SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Intuíciós készség Térérzékelés SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Mozgáskoordináció Állóképesség Türelmesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Irányítási készség Empatikus készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Körültekintés, elővigyázatosság Figyelem összpontosítás Ismeretek helyén való alkalmazása

206

X

X

X

X

X

X X

X X X

X X X X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X X

X X X

X X

X

X

X X

X

X X

X

X X X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X

X X X

X X X

X

X X

X

X X

X X X

X

X X X X

X X

X

X

X X

X X X

19. Lovaglás tantárgy

64 óra

19.1. A tantárgy tanításának célja A lovaglás tantárgy tanításának célja, hogy bővítse a tanulók tudását a lovaglás és a ló kiképzés területén. Készítse fel a magasabb szintű (legalább könnyűosztályú) lovaglási feladatok elvégzésére. Alakítsa ki bennük a tudatosabb, átgondoltabb lovaglás iránti igényt. Mélyítse el tudásukat a ló és lovas kiképzésének területén. Sajátítsák el az idomító munka és az ugró munka felépítésének alapelveit, bővítsék ehhez kapcsolódó eszköztárukat. Ismerjék meg a biztonságos tereplovaglás szabályait, feltételeit, a csoportos lovaglás előírásait. 19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A lovaglás tantárgy tanítása során hasznosítani lehet az anatómia és egészségtan, valamint a tartás és takarmányozás tantárgyak tanulása során elsajátított egyes tartalmi elemeket. 19.3.

Témakörök

19.3.1. Ló és lovas alapkiképzése, kiképzési skála A ló mozgása, jármódjai A szerszámhoz szoktatás, a ló vezetése, futószárazás Az első felüléstől az önálló munkáig A kiképzési skála elemei A ló egyensúlyának, mozgásának fejlesztése A lovas ülésének, egyensúlyának fejlesztése A lovas képzés személyi, tárgyi feltételei Kantárak, nyergek, segédszárak, kiegészítők Lovas segítségek és alkalmazásuk Pálca, sarkantyú használat Munka cavalettikkel, rudakkal Akadályok ugratása Felkészülés a tereplovaglásra Közlekedés terepen Terepakadályok leküzdése Csoportban lovaglás szabályai Lovas öltözet Lovas biztonsági felszerelések

16 óra

19.3.2. Idomító munka, díjlovagló feladatok Lovardai gyakorlatok, patanyomfigurák, végrehajtásuk Segítségek együtthatása Az idomító skála elmeinek fejlesztése Napi munka felépítése Gyakorlatok egymásra építése Díjlovas program Díjlovas öltözet

16 óra

19.3.3. Akadályok ugratása, tereplovaglás Munka cavalettikkel, rudakkal Akadályok típusai, akadályépítés Akadályok ugratása Felkészülés a tereplovaglásra Közlekedés terepen

32 óra

207

Terepakadályok leküzdése Természetszerű terepakadályok készítése Csoportban lovaglás szabályai Lovas öltözet Lovas biztonsági felszerelések 19.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

19.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

19.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve egyéni csoport osztály pont lebontása, pontosítása) 1.1 magyarázat X X 1.2. elbeszélés X 1.3. kiselőadás X SZVK 6. 24. 1.4. megbeszélés X 1.5. vita X 1.6. szemléltetés X SZVK 6. 24. 1.7. kooperatív tanulás X 1.8. házi feladat X SZVK 6. 24.

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

19.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási Sorfelszerelések módok) Tanulói tevékenységforma szám (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X

X

X X X X X 208

X

X

rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében Pályarajz értelmezése Nyomvonal lerajzolása leírásból Akadályrajz készítés tárgyról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2.

X X X X X X

SZVK 6. 24. X

SZVK 6. 24.

X X

19.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 20. Lovaglás gyakorlata tantárgy 176 óra 20.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja tanulók gyakorlati lovas tudásának magasabb szintre történő fejlesztése. Sajátítsák el a lovak alapkiképzésének gyakorlati fogásait, a szerszámhoz szoktatástól az önálló munkáig. Tudják felkészíteni a lovaikat iskola munkára és tereplovaglásra, olyan szinten, hogy a vendégeknek a feladatokat biztosan végrehajtó, jól lovagolható lovat tudjanak adni. Képesek legyenek könnyűosztályú szinten díjlovagolni. Biztonsággal tudjanak teljesíteni egy ugró pályát, valamint megbízhatóan lovagolják a terepakadályokat is 100-110 cm-es méretig. Tereplovagláskor tudja mérlegelni a külső tényezőket, és a talajviszonyokhoz valamint egyéb környezeti hatásokhoz alkalmazkodva határozza meg az optimális útvonalat és jármódot. A tanulókban alakítson ki kellő motiváltságot és önmagával szembeni igényességet, hogy folyamatosan törekedjen lovai (és persze saját maga) képzettségi szintjének javítására. 20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A lovaglás gyakorlata tantárgy tanítása során hasznosítani lehet az anatómia és egészségtan, valamint a tartás és takarmányozás tantárgyak tanulása során elsajátított egyes tartalmi elemeket. Építeni tudunk a lovaglás tantárgy elméleti alapjaira. 20.3.

Témakörök

20.3.1. Futószárazás, nyereg alá szoktatás A ló kiképzés személyi és tárgyi feltételei A futószárazás helyszíne A futószárazás eszközei, (kantár, nyereg, kikötőszár stb.) A szoktatási időszak Felszerszámozás 209

32 óra

A futószárazás segítségei (futószár, ostor, hang) A lovas súlyához szoktatás Vezető ló alkalmazása A lovas segítségek megismertetése a lóval A tolóerő fejlesztése A ló egyensúlyának visszanyerése 20.3.2. Idomító lovaglás, lovardai gyakorlatok A ló képzettségi fokának javítása A hordozóerő fejlesztése Az idomító skála elemeinek fejlesztése A ló elengedtetését, tornáztatását szolgáló gyakorlatok Patanyom figurák, hajlítások, oldaljárások Átmenetek jármódok között, iramváltások Alapfokú és könnyűosztályú díjlovas feladatok, programok A ló erőnléti és mentális felkészítése A lovas ülésének iskolázása A lovas egyensúlyának javítása A lovas segítségek finomítása, együtthatásuk fejlesztése Díjlovas öltözet

64 óra

20.3.3. Ugró munka, tereplovaglás A ló előkészítése az ugró munkára Rávezető gyakorlatok rudakkal, talaj egyenetlenségekkel Cavaletti munka Gimnasztikai sorok a ló tornáztatására A lovas egyensúlyának, ütemérzékének fejlesztése Az ugratás fázisai és folyamata Önálló akadályok leküzdése Kombinációk, akadály sorok lovaglása Ugrópálya teljesítése Lovaglás különböző terepviszonyok esetén (meredek lejtő, mászatás stb.) A talajviszonyok figyelembe vétele a jármódok megválasztásakor Terepakadályok leküzdése (árok, farönk ugratása, mélybe-, mélyből ugrás) A ló ügyességének és erőnlétének fejlesztése A tereplovaglás felszerelése ló és lovas vonatkozásában Lovas öltözet Biztonsági szempontok tereplovaglás alkalmával A csoport „megszervezése”

80 óra

20.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Lovarda, vagy tangazdaság; lovaspályával (min. 20x40 m) és tereplovaglási lehetőséggel 20.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

210

20.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK m módszer neve egyéni csoport osztály 6. pont lebontása, pontosítása) 1.1. magyarázat X X 1.2. kiselőadás X 1.3. megbeszélés X SZVK 6.2; 6.6-6.9; 6.11-6.14; 6.17-6.19; 1.4. szemléltetés X 6.24. 1.5. projekt X X filmfelvétel készítés, 1.6. X X megtekintés

3. 3.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése X Szöveges előadás egyéni X felkészüléssel Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében pályarajz értelmezése X

4.

Komplex információk körében

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3.

4.1. 4.2. 5. 5.1.

Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

20.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási Sorfelszerelések módok) Tanulói tevékenységforma szám (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X X

X

X X

X 211

SZVK 6.2; 6.6-6.9; 6.11-6.14; 6.176.19; 6.24.

5.2. 5.3.

Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

X X

20.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 10953-12 azonosító számú Fogathajtási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10953-12 azonosító számú, Fogathajtási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Ellenőrzi és karbantartja a lovak fogatban történő használatának szerszámait és eszközeit Előkészíti és ellenőrzi a kocsit a fogathajtáshoz Gondoskodik a kocsi és részeinek megfelelő tárolásáról Be- és kifogja a lovakat Kettes fogatot hajt

X

X X

X

X

Fogathajtási feladatok

Fel-, leszerszámozás, be- és kifogás

Kocsik, hintók felépítése, karbantartás

Fogathajtás gyakorlata A ló használata fogatban

10953-12 Fogathajtási feladatok

A fogathajtás alapjai

A fogathajtás szerszámai, eszközei, előkészületei

Fogathajtás

X X

X

X X

X X

X

X

X

X

SZAKMAI ISMERETEK A ló használata fogatban A kiképzés előfeltételei (oktató, tanuló személye, helyszín, iskola ló, felszerelések) A lovarda méretei, berendezései, a fogathajtó pálya kialakítása A hajtó befolyása a lovakra és végrehajtásuk 212

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

módja A fogatló használatának szerszámai és védőfelszerelései A fogathajtás eszközei (kocsik, szekerek) A fogat összeállítása, a lovak pozíciója A kocsi előkészítése, szerszámozás, a szerszámok helyes illesztése A be- és kifogás lépései A lovardai alakzatok és hajtásuk (végrehajtásuk) módja A lovardai gyakorlatok (indítás, megállás, hátraléptetés) és végrehajtásuk módja A ló mozgatása fogatban A lósport és lovassport szakágai és szervezetei Általános viselkedési alapelvek, társadalmi érintkezés szabályai

X

X

X X

X X

X

X X

X

X X

X

X

X

X X X

X X

X

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Térérzékelés Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Kézügyesség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat Állóképesség Szorgalom, igyekezet TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság Tolerancia Kompromisszumkészség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés Körültekintés, elővigyázatosság Figyelem-összpontosítás

X X

X X

X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X X

X X X

21. Fogathajtás tantárgy 48 óra * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 21.1. A tantárgy tanításának célja A fogathajtás tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék a fogathajtáshoz szükséges szerszámokat, eszközöket a hajtásnál használatos szekér és kocsi típusokat, felépítésüket, valamint ezek karbantartásának feladatait. Sajátítsák el a fogathajtáshoz szükséges alapismereteket, különféle befogási és fogatolási módokat, a fogathajtó pálya kialakításának alapelveit. Ismerjék a fogatló legfontosabb értékmérő tulajdonságait, küllemi sajátosságait és kiképzésének lépéseit. Sajátítsák el a biztonságos fogathajtás szabályait, feltételeit, a terephajtás előírásait.

213

21.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A fogathajtás tantárgy tanítása során lehetőség adódik a szakképző évfolyam tartás és takarmányozás elmélete és gyakorlata, valamint az anatómia és egészségtan elmélete és gyakorlata tantárgyak témaköreire építeni az oktatást. 21.3.

Témakörök

21.3.1. A fogathajtás szerszámai, eszközei, előkészületei A fogatló szerszámai, védőfelszerelései A kocsi részei Magyar kocsi típusok Külföldi kocsi típusok Egyéb, lóval vontatott járművek, pl. szekér, szán Verseny és hagyományos lószerszámok A lószerszámok beállításának lehetőségei A szerszám napi és időszakos ellenőrzése, karbantartása A kocsi napi és időszakos ellenőrzése, karbantartása A kocsi és a szerszámok tárolása A kocsi előkészítése A fogat összeállításának szabályai, a lovak pozíciója A lovak felszerszámozása, befogás és kifogás lépései A szerszámok helyes illesztése A fogathajtó pálya méretei, kialakítása, berendezései

16 óra

21.3.2. A fogathajtás alapjai 16 óra Szártartás és a hajtóstílusok A hajtó befolyása a lovakra, a segítségek csoportosítása, típusai, jellemzése és alkalmazása Szárkezelés, szárak engedése, rövidítése Indítás, megállítás, hátraléptetés Fordulatok és az elhajlás Lovardai alakzatok és hajtásuk A fogathajtáshoz kapcsolódó alapvető etikai szabályok 21.3.3. A ló használata fogatban 16 óra A lóhasználat történelmi áttekintése A fogathajtás kialakulása, fejlődése napjainkig A fogatlóval szemben támasztott követelmények A ló használatának lehetőségei fogatban Hazai fogatolási módok Külföldi fogatolási módok Közlekedés a fogattal, a közlekedés szabályai A lósport (ügető) kialakulása, szervezetei, főbb szabályok A lovassportok (fogathajtás, távhajtás) ágai, szervezeti, főbb szabályok A fogathajtáshoz kapcsolódó alapvető viselkedési, etikai szabályok, a társadalmi érintkezés normái 21.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

214

21.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

21.5.1. Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. módszer neve egyéni csoport osztály pont lebontása, pontosítása) magyarázat X elbeszélés X kiselőadás X SZVK 6. 24. megbeszélés X szemléltetés X SZVK 6. 24. projekt X X SZVK 6. 24. kooperatív tanulás X házi feladat X X SZVK 6. 24.

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Csoportos munkaformák

Csoport Bontás Osztály keret

Egyéni

21.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések Sormódok) Tanulói tevékenységforma (SZVK 6. pont szám lebontása, pontosítása)

X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X X X 215

X

SZVK 6.24.

3.1. 4. 4.1. 4.2.

körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Képi információk körében Pályarajz értelmezése Pályarajz készítése leírásból

Csoport Bontás Osztály keret

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X X

X X

SZVK 6.24.

21.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” 22. Fogathajtás gyakorlata tantárgy

128 óra

22.1. A tantárgy tanításának célja A fogathajtás gyakorlata oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a fogathajtás alapjait. Ismerjék fel a különböző kocsi típusokat, tudják azok felépítését és hajtsák végre a szükséges napi és időszakos karbantartási munkálatokat. Képesek legyenek a szerszámokat szabályosan felhelyezni, szakszerűen beállítani. A be- és kifogást szakszerűen végrehajtani, valamint a szerszámok napi és időszakos ellenőrzését, karbantartását elvégezni. Biztonsággal, az előírások betartásával, szakmai igényességgel hajtsák a fogatot gyakorló pályán, díjhajtó négyszögben, közúton és terepen egyaránt. 22.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A fogathajtás gyakorlata tantárgy tanítása során lehetőség adódik a szakképző évfolyam tartás és takarmányozás elmélete és gyakorlata, az anatómia és egészségtan elmélete és gyakorlata, valamint a fogathajtás tantárgyak témaköreire építeni a gyakorlati oktatást. 22.3. Témakörök 22.3.1. Kocsik, hintók felépítése, karbantartása A kocsi felépítése, részei A hintó felépítése, részei A szekér felépítése, részei A kétkerekű járművek és a szánkó felépítése, részei Mozgó, forgó alkatrészek ellenőrzése, karbantartása A fékek ellenőrzése és karbantartása A kocsi előkészítése, ellenőrzése befogás előtt A kocsi felkészítése túrára A kocsi használat utáni tisztítása, karbantartása, ellenőrzése A kocsik és szánok helyes tárolása A kocsi karbantartásához használt anyagok, eszközök

32 óra

22.3.2. Fel-, leszerszámozás, be- és kifogás A hám részei, szétszedése, összerakása 216

32 óra

A kantár részei, szétszedése, összerakása Szerszámok ellenőrzése, karbantartása, kisebb javítások végrehajtása Lovak szakszerű megkötése, rögzítése, munka előtti ápolása Lovak felszerszámozásának, a szerszám méretre állításának végrehajtása Be- és kifogás A lovak leszerszámozása A lovak munka utáni ápolása A szerszámok munka utáni tisztítása, ápolása, ellenőrzése A szerszámok helyes tárolása A szerszámok karbantartásához használt anyagok, eszközök 22.3.3. Fogathajtási feladatok A kívánatos kéz- és szártartás a hajtási feladatokban Munka előtti bemelegítés A hajtó befolyása a lovakra, a segítségek korrekt alkalmazása A fogat indítása, megállítása, hátraléptetés Szárkezelés, szárak engedése, rövidítése, ostor használat Fordulatok és az elhajlás végrehajtása Jármódok és az átmenetek gyakorlása Lovardai alakzatok és hajtásuk módja Fogathajtás különböző jármódokban a gyakorlópályán Fogathajtás különböző jármódokban a díjhajtó négyszögben Fogathajtás különböző jármódokban az akadálypályán Fogathajtás különböző jármódokban terepen Fogathajtás különböző jármódokban közúton Munka utáni leléptetés

64 óra

22.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság vagy lovarda fogathajtó pályával 22.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 22.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

magyarázat megbeszélés szemléltetés bemutatás gyakorlás

A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és felszerelések (SZVK 6. lebontása, egyéni csoport osztály pont pontosítása) X X X X SZVK 6.2-6.3; 6.5; 6.7X X 6.8; 6.10-6.14; 6.166.20; 6.25. X X X X

217

22.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Vizsgálati tevékenységek körében Anyagminták azonosítása Tárgyminták azonosítása Képi információk körében Pályarajz értelmezése Pályarajz készítése leírásból

Csoport bontás Osztály keret

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

SZVK 6.2-6.3; 6.5; 6.7-6.8; 6.10-6.14; 6.16-6.20; 6.246.25.

X

X X X X

X X

22.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

218

A 10954-12 azonosító számú Túravezetés, lovagoltatás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10954-12 azonosító számú, Túravezetés, lovagoltatás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Részt vesz a túraútvonal előkészítésében és X kialakításában Figyelemmel kíséri a túraútvonalak állapotát, a túrát X befolyásoló tényezőket Kapcsolatot tart a szolgáltatókkal, a túrát kísérő személyzettel Elvégezteti és ellenőrzi a lovak fel-, leszerszámozását, fogatlovak be-, kifogását Felméri a vendég lovaglótudását, meghatározza a lólovas párokat Vezeti a lovastúrát, a körülményeknek megfelelően lovagol vagy fogatot hajt Meghatározza a jármódokat a lovaglás iramát, a pihenők helyét és idejét Figyelemmel kíséri a lovasok és a lovak fizikai és egészségügyi állapotát, szükség esetén intézkedik Ismerteti és betartatja a túralovaglás szabályait Gondoskodik a túra résztvevőinek pihenéséről, ellátásáról Gondoskodik a lovak elhelyezéséről, ellátásáról, szállításáról Irányítja a kísérők, kisegítők, lovászok munkáját A túra után ellenőrzi a lovak állapotát, biztosítja regenerálódásukat 219

X X X X

X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X X X

Munka haladó lovasokkal, lovas játékok

Futószárazás, osztályban lovagoltatás

Terepviszonyok felmérése, tájékozódás Lovasítás, csoport vezetés lovak, lovasok elhelyezése

A túra lebonyolítása, kapcsolattartás

10954-12 Túravezetés, lovagoltatás

Túraútvonalak kijelölése, ellenőrzése, tájékozódás

Túraszervezés és Túraszervezés Lovasoktatás lebonyolítás és lebonyolítás gyakorlata gyakorlata

Lovas oktatást végez, futószáron, lovardában önállóan vagy osztályban Lovas ügyességi feladatokat állít össze, koordinálja végrehajtásukat A tábor résztvevőit megismerteti a lóval való bánásmód alapjaival Betartatja a lovardai viselkedés szabályait Balesetvédelmi oktatást tart Szükség esetén elsősegélyt nyújt, segítséget hív Kialakítja/-tartja és betartatja az istállórendet, körletrendet Betartatja a természetvédelemre vonatkozó szabályokat SZAKMAI ISMERETEK A lovastúrák fajtái X Útvonal tervezés és kiválasztás szempontjai X Útvonal, pihenő és szálláshely kijelölés, helyszín ellenőrzés Lovaglás különböző terepviszonyok és talajállapotok esetén Az ellátás megszervezése Lovak, lovasok környezeti igényei, szükségletei Forgatókönyv, térkép, tájékozódási módok, X eszközök Lovaglás és hajtás A lovak felkészítése a túrára Lovak, lovasok kondicionális állapota Lovasok képzése, a képzés személyi és tárgyi feltételei Oktatás futószáron, illetve lovardában, lovardai alakzatok Lovardai foglalkozás (lovaglás) megszervezése, levezetése Lovardai szabályok, viselkedés lovardában, istállóban Lovaglás és hajtás eszközei, felszerelései, azok használata, tárolása Lószállítás eszközei, szabályai Lovak megkötése, rögzítése Lovakkal való bánásmód Az istálló és a lovarda munkarendjének kialakítása A munkaerő irányítása, vezetői stílusok Egyéni védőfelszerelések A túralovaglás szabályai, személyi, tárgyi feltételei Próbalovaglás, lovasítás Társas érintkezés szabályai, viselkedési normák Lovas etika Elsősegélynyújtás SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű beszédkészség 220

X

X X

X

X

X

X

X X

X X X

X X

X X

X X X X

X

X X

X X X X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X X

X

X

X

X X X X X X X

X X

X X X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

Idegen nyelvű hallott szöveg megértése Idegen nyelvű beszédkészség Információforrások kezelése Tájékozódás SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Döntésképesség Stressztűrő képesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság Segítőkészség Konfliktusmegoldó készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés Körültekintés, elővigyázatosság Tervezés

X X X X

X X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X X X X X X

X

X X

23. Túraszervezés és lebonyolítás tantárgy

X X X X

X

X X X X

X

X X X X X X X

X

X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X

X X X

X X X

X X

X X

X

64 óra

23.1. A tantárgy tanításának célja A túraszervezés és lebonyolítás tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókkal a lovastúra szervezés és elbonyolítás mozzanatait, folyamatát. A tanulóknak el kell sajátítaniuk a lovastúra szervezéshez és lebonyolításhoz kapcsolódó feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit. Ismerjék meg a kapcsolattartás eszközeit és módjait. Legyenek tisztában a lovastúrához szükséges ló és lovas felszerelésekkel. Képesek legyenek megszervezni a kísérők munkáját, a lovak és lovasok ellátását. Tudják a talajviszonyoknak és a környezeti tényezőknek megfelelően vezetni a túrát. Képesek legyenek a vendégekkel és a partnerekkel hatékonyan kommunikálni, jó kapcsolatot kiépíteni. 23.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A túraszervezés és lebonyolítás tantárgy tanítása során hasznosíthatóak a földrajzból megszerzett ismeretek. A tantárgy épít a gondozási, lovaglási és fogathajtási modulok tartalmára is. 23.3.

Témakörök

23.3.1. Túraútvonalak kijelölése, ellenőrzése, tájékozódás A lovastúrák típusai Útvonal tervezés és kiválasztás szempontjai Közlekedés különböző terepviszonyok esetén A napi távolságok meghatározásának szempontjai Pihenő és szálláshely kijelölés, ellenőrzés Ellátás megszervezése Kisegítők munkájának megszervezése Lovak, lovasok igényeinek figyelembe vétele Forgatókönyv készítés 221

32 óra

Térkép használat, tájékozódási lehetőségek Alternatív útvonalak Lovak felkészítése a túrára A túralovaglás személyi és tárgyi feltételei A megfelelő szolgáltatók, partnerek kiválasztása 23.3.2. A túra lebonyolítása, kapcsolattartás Kommunikáció a vendégekkel A túralovaglás szabályai, lovaglás csoportban A túralovaglás személyi és tárgyi feltételei Lovasítás szabályai, szempontjai Az ellátás, kiszolgálás nyomon követése A haladási tempó, a jármódok megválasztása a túra során Lovak lovasok kondicionális állapota A forgatókönyv betartásának módja, az alternatív lehetőségek A pihenők lebonyolítása Kapcsolattartás a szolgáltatókkal, partnerekkel A megrendelt szolgáltatások ellenőrzése, beavatkozási lehetőségek

32 óra

23.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

23.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

23.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és felszerelések (SZVK 6. egyéni csoport osztály pont lebontása, pontosítása) X X X SZVK 6.24. X X SZVK 6.24. X SZVK 6.24. X X SZVK 6.24.

222

23.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

3. 3.1. 3.2. 3.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében térkép értelmezése útvonal rajz készítése leírásból térképvázlat elemzés, hibakeresés

4.

Komplex információk körében

4.1.

Esetleírás készítése Csoportos munkaformák körében Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2.

Csoport bontás Osztály keret

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X X X

X X X X

SZVK 6.24. X

SZVK 6.22; 6.24.

X X

SZVK 6.22; 6.24.

X

X X X

X X

223

SZVK 6.24.

23.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 24. Túraszervezés és lebonyolítás gyakorlata tantárgy

96 óra

24.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a túraszervezés és lebonyolítás feladatinak gyakorlati megismertetése és elsajátíttatása a tanulókkal. Legyenek képesek útvonalakat felmérni és megtervezni a különböző túra típusokhoz. Képesek legyenek a terep adottságokat, talajviszonyokat értékelni az útvonal tervezés és a haladási tempó megválasztása szempontjából. Tudják használni a térképet és a terepen található, tájékozódást segítő tereptárgyakat, képződményeket. Tudják összeállítani a túrához szükséges felszereléseket, amit a lovasok visznek, illetve a kiszolgálók, kísérők szállítanak. Képesek legyenek felmérni a vendégek lovas tudását, és a tudásuknak, alkatuknak, igényüknek megfelelően válasszanak nekik lovat. Képesek legyenek a túra során a csoportos lovaglás szabályainak betartatásával, biztonsággal vezetni a csoportot. Tudjanak kialakítani pihenőhelyet, berendezni éjszakai szállást. Meg tudják szervezni a lovak ellátását, ápolását. Meg tudják ítélni a lovak és lovasok fizikális és mentális állapotát a túra során, ha kell, ehhez igazítani a túra további menetét. 24.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A túraszervezés és lebonyolítás gyakorlata tantárgy tanítása során hasznosíthatóak a földrajzból, biológiából megszerzett ismeretek. A tantárgy épít a gondozási, lovaglási és fogathajtási modulok tartalmára is. 24.3.

Témakörök

24.3.1. Terepviszonyok felmérése, tájékozódás Túraútvonal előkészítése, kijelölése Túraútvonal ellenőrzése, talajállapot felmérése Alternatív lehetőségek keresése A tájékozódást segítő tereptárgyak feljegyzése, esetleg megjelölése Tájékozódást segítő eszközök (térkép, iránytű, tájoló, GPS) használata Pihenőhely lehetőségek megkeresése Közlekedési lehetőségek fogattal Ellátás, kísérők útvonala, közlekedési lehetőségeik

32 óra

24.3.2. Lovasítás, csoportvezetés Lovak, lovasok felszerelései Munka- és balesetvédelmi oktatás végrehajtása és adminisztrálása Lovak fel-, leszerszámozása, fogat be- és kifogása Próbalovaglás Lovasítás Csoport összeállítása, a csoport rendjének kialakítása, betartatása A túra biztonságos vezetése, a túralovaglás szabályai A haladás iramának, a jármódoknak a megválasztása Napi távolság meghatározása, annak beosztása A pihenők megtartása, hozzá kapcsolódó feladatok Lovak, lovasok kondicionális állapotának figyelése, felmérése Alternatív útvonalak kihasználási lehetőségei

48 óra

224

Lovasok és a fogat haladásának összehangolása Elsősegélynyújtás 24.3.3. Pihenőhely kialakítás, lovak, lovasok elhelyezése 16 óra Pihenőhely kialakításának szempontjai Pihenőhely kialakítása kisebb-nagyobb csoport esetén, különböző környezeti viszonyok mellett Kísérők, kisegítők munkájának irányítása a pihenő kapcsán Étkezési lehetőség megteremtése Megérkezés a szállásra, teendők az elszállásolás körül Lovak ellátása (takarmányozás, ápolás), állapotuk ellenőrzése Vendégek elhelyezési körülményeinek ellenőrzése Kísérők feladatainak koordinálása Tovább indulás előtti teendők (szerszámok, felszerelések ellenőrzése) 24.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Lovarda, vagy tangazdaság, annak tágabb környéke,változatos terepviszonyokat nyújtó tereplovaglási lehetőséggel 24.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

24.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve egyéni csoport osztály pont lebontása, pontosítása) 1.1. magyarázat X 1.2. elbeszélés X 1.3. kiselőadás X SZVK 6.2-6.25. 1.4. megbeszélés X X 1.5. szemléltetés X 1.6. projekt X SZVK 6.24. 1.7. szerepjáték X SZVK 6.2-6.25. 1.8. házi feladat X SZVK 6.24.

1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

24.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási Sorfelszerelések módok) Tanulói tevékenységforma szám (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X 225

SZVK 6.2-6.25.

3. 3.1. 3.2.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében térkép értelmezése emlékeztető rajz készítés tárgyról

4.

Komplex információk körében

4.1.

Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Munkamegfigyelés adott szempontok alapján

1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1.

X X

SZVK 6.2-6.25. X

X

SZVK 6.2-6.25.

X X

X X

SZVK 6.2-6.25. X

SZVK 6.2-6.25.

X

SZVK 6.22.

X

SZVK 6.2-6.25.

X

SZVK 6.2-6.25. X

SZVK 6.2-6.25.

X X

SZVK 6.2-6.25.

X

SZVK 6.2-6.25.

X

SZVK 6.2-6.25.

24.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 25. Lovasoktatás gyakorlata tantárgy 64 óra 25.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók elsajátítsák a lovasok oktatásának mozzanatait különböző szintű lovasokkal. Képesek legyenek a vendégeket megismertetni a lóval való bánásmód alapjaival. Tudjanak szakszerűen és hatékonyan futószáron oktatni. Képesek legyenek lovardai foglalkozást levezetni önálló lovasnak, vagy osztályban lovaglással. A foglalkozások során tudják betartatni a lovardai szabályokat, fenntartani a lovardai rendet. Képesek legyenek világosan, érthetően, szakszerűen magyarázni. Tudjanak a vendégek számára érdekes, szórakoztató lovas játékokat kitalálni, levezetni. 25.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A lovasoktatás gyakorlata tantárgy tanítása során építhetünk a gondozási és lovaglási modulok témaköreinek tartalmára. 226

25.3. Témakörök 25.3.1. Futószárazás, osztályban lovagoltatás A futószáras oktatás helyszíne A futószáras oktatás tárgyi és személyi feltételei A futószáras ló A futószáras oktatás szakszerű végrehajtása Lovardai foglalkozás megszervezése, lovardai rend, lovardai szabályok Lovardai oktatás osztályban lovaglóknak Lovasok öltözete, felszerelése

32 óra

25.3.2. Munka haladó lovasokkal, lovas játékok Lovardai oktatás osztályban lovaglóknak Lovardai oktatás önállóan lovaglóknak Lovardai alakzatok, patanyomfigurák gyakoroltatása Síkmunka különböző jármódokban Cavalettik használata Ugrógimnasztika levezetése Lovas ügyességi játékok levezetése, játékos versenyek szervezése

32 óra

25.4.

25.5.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Lovarda, vagy tangazdaság, lovaspályával (min. 20x40 m) és tereplovaglási lehetőséggel A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

25.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve egyéni csoport osztály pont lebontása, pontosítása) 1.1. magyarázat X X 1.2. elbeszélés X SZVK 6.2-6.3; 6.6-6.14; 1.3. kiselőadás X 6.17-6.19; 6.24. 1.4. megbeszélés X X 1.5. szemléltetés X 1.6. projekt X X SZVK 6.24. SZVK 6.2-6.3; 6.6-6.14; 1.7. szerepjáték X 6.17-6.19; 6.24. 1.8. házi feladat X SZVK 6.24.

227

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Ugrógimnasztika rajz értelmezése Patanyom figura rajz készítése leírásból

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

25.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási Sorfelszerelések Tanulói tevékenységforma módok) szám (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X

X

X X

X X

SZVK 6.24. X X

X

Komplex információk körében

4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

Elemzés készítése tapasztalatokról

X

Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

SZVK 6.2-6.3; 6.66.14; 6.17-6.19; 6.24.

X X X X

SZVK 6.2-6.3; 6.66.14; 6.17-6.19; 6.24.

25.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

228

4.FEJEZET. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 4.1.1. A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztására a szaktanárok tesznek javaslatot, amit az iskola igazgatója hagy jóvá előzetesen egyeztetve a gazdasági igazgatóval. A javaslatok kellő időben történő összegyűjtése, az igazgató tájékoztatása, a megrendelés és elosztás az igazgatóhelyettes (tagozatvezető) feladata. 4.1.2. A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásakor a következő szempontokat kell érvényesíteni: - csak pedagógiai szempontból indokolt eszközök választhatók, - a taneszközök, tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztása során a célszerűség és takarékosság szempontjait egyaránt figyelembe kell venni, - a tanévenkénti megrendelésnek bele kell illeszkednie a tagozat helyi tantervébe, 4.1.3. A fogyó anyagokat (füzeteket, íróeszközöket, segédeszközöket, a gyakorlati tantárgyakhoz szükséges alapanyagokat, a testneveléshez és szabadidőhöz szükséges felszerelést) a szükséges mennyiségben a tanulók biztosítják.

5.FEJEZET. A felvételi, átvételi szabályok az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 5.1. Az iskola minden tagozatába sikeres felvételi vizsgát követően lehet bekerülni. Tanulmányaik alatt diákjaink egészen az érettségi vizsgáig és a szakmai vizsgáig bezárólag számos - a tanévekhez, tantárgyakhoz kapcsolódó - beszámoló alkalmával nyújtanak bizonyságot tudásukról, szaktárgyi haladásukról. 5.2.Az alkalmassági vizsga szabályai: Az intézményünkbe bekerülő növendékeknek több speciális képességgel, tulajdonságokkal is rendelkezniük kell, melyeknek felmérésére a felvételielbeszélgetés alkalmával szóban, esetleg gyakorlatban nyílik lehetőség. 5.3.Az átvétel helyi szabályai:A tanuló másik iskolából való átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a beiratkozáshoz szükséges iratokat kell bemutatnia. Az átvételről az igazgató dönt. Az átvételnél azonban figyelembe kell venni, hogy milyen iskolatípusból érkezik a diák, illetve, hogy rendelkezik-e a szükséges előtanulmányokkal ahhoz, hogy iskolánkban sikeresen folytathassa tanulmányait. Hasonló vagy ugyanilyen művészeti iskolából az átvétel magától értetődő lehet, de egyéb iskolákból a szakmai tanároknak meg kell győződniük arról, hogy a jelentkező diák elég felkészült-e ahhoz, hogy párhuzamos képzésben folytathassa tanulmányait. 5.4Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a tanév végéig minden tantárgyból teljesítette az adott évfolyam tantárgyi követelményének minimumát, azaz az év végi osztályzata legalább elégséges, továbbá igazolt és igazolatlan hiányzásai nem haladják meg az évi 250 órát. 5.5. Ha a tanuló egy vagy két tantárgyból az adott évfolyamon elégtelen év végi osztályzatot kapott, tantárgyanként javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsga eredménye eléri az elégségest, akkor magasabb évfolyamra léphet. 229

5.6. Nem léphet magasabb évfolyamba az a tanuló, akinek év végi osztályzata három vagy több tantárgyból elégtelen, illetve a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Ebben az esetben tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

6.FEJEZET. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló jutalmazásával összefüggésben, a tanuló magatartásának, szorgalmának, értékelésének és minősítésének követelményei és formái 6.1. A beszámoltatás céljai és formái 6.1.1. A beszámoltatás és értékelés célja, hogy a tanuló, a szülő és a nevelőtestület folyamatosan objektív képet alkothasson a tanuló teljesítményéről, szembesíthesse azt az elvárásokkal, és így az elvárások és a teljesítmény közötti különbség alapján időben megtehesse a szükséges lépéseket. A pedagógus számára a tanulók teljesítményének értékelése visszajelzés a munkája és módszerei hatékonyságátilletően. Az értékelés során a tanuló teljesítményét a tantervi követelményekhez kell viszonyítani. 6.1.2. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét - az osztályfőnöki órák kivételével tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, ezek alapján félévkor és év végén osztályzattal minősíti. Az egyes érdemjegyek és osztályzatok eléréséhez szükséges teljesítményt a tantervek alapján a szaktanár határozza meg, annak figyelembe vételével, hogy aminimumszint elégséges, az optimum pedig jeles osztályzatot jelent. 6.1.3. Az alsó tagozatos szöveges értékelés a NAT alapján történik, az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). 6.1.4. A folyamatos értékelés érdekében a tanulóknak tantárgyanként négy hetente egy érdemjegyet kell szerezniük, amelyek közül félévente legalább kettőt szóbeli feleletre kell kapniuk. 6.1.5. Az érdemjegyet a tanár köteles bejegyezni az osztálynaplóba. A tanuló teljesítményének értékelésekor kizárólag az osztálynaplóba bejegyzett érdemjegyek vehetők számításba. 6.1.6. Az érdemjegyet az általános iskolás tanulók ellenőrző könyvébe is köteles beírni a tanár, és meg kel győződnie arról, hogy az érdemjegyet a szülő aláírásával tudomásul vette. Ha ez nem történik meg, akkor erről tájékoztatnia kell az osztályfőnököt.

230

6.2. A számonkérés, beszámoltatás formái, a tanulmányok alatti vizsgák: 6.2.1. Szóbeli felelet: a készségtárgyak kivételével minden tanulónak minden tantárgyból legalább félévente egy szóbeli felelettel kell rendelkeznie. Szóbeli számonkérést a tananyag egy fejezete, vagy egy rövid témakör feldolgozása után alkalmazunk. A szóbeli felelet akkor fogadható el teljes értékűnek, ha a kijelölt témakör hibátlan tárgyalása mellett a stílusa legalább az elvárásnak legalább elégséges szinten megfelel. 6.2.2. Írásbeli számonkérés: a szóbeli felelet kiváltása egy, vagy egyidejűleg több tanulónál. Az írásbeli számonkérés akkor fogadható el teljes értékűnek, ha a kijelölt témakör hibátlan tárgyalása mellett a stílusa és helyesírása az elvárásnak legalább elégséges szinten megfelel. 6.2.3. Gyakorlat, gyakorlati munka bemutatása: a tanulók készségtárgyakkal kapcsolatos értékelésénél kiegészíti vagy helyettesíti a feleleteket és dolgozatokat. 6.2.4. Témazáró dolgozat: egy-egy nagyobb témakör lezárása az összefoglaló óra után. A témazáró dolgozat feladatait úgy kell meghatározni, hogy felölelje az adott témakör lényeges kérdéseit, de a rendelkezésre álló idő alatt megoldhatók legyenek. 6.2.5. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követő második, legkésőbb ötödik napon (nem feltétlenül a tanórán) pótló dolgozatot köteles írni. 6.2.6. A témazáró dolgozatok megíratását, javítását a Házirend szabályozza. 6.2.7. A témazáró dolgozatok értékelésekor a tanulóval ismertetni kell a javítás objektív szempontrendszerét. (pontozás, részpontozás, kulcsfogalmak, stilisztikai elemek stb.) 6.2.8. A témazáró dolgozatok érdemjegyeit a félévi és az év végi osztályzatok kialakításánál súlyozottan lehet figyelembe venni. 6.2.9. Házi dolgozat: közismereti tantárgyhoz kapcsolódó hosszabb lélegzetű írásbeli munka, amely felméri a tanuló önálló munkára való képességét, adatkezelését, lényeglátását, összegző készségét. 6.2.10. A dolgozatokat a szaktanár köteles a tanév végéig megőrizni. Ha a szülő kéri, az iskolában őrzött dolgozatokat - a szaktanárral előzetesen egyeztetett időpontban – megtekintheti. 6.2.11. A tanulmányok alatti osztályozó vizsga:A nevelőtestület a tanév kezdetén meghatározza, hogy mely tárgyakból milyen módon kell az adott évben osztályozó vizsgát tenni.A magántanulókat az iskolaév elején írásban értesíti a meghatározott vizsgakövetelményekről és a vizsganapokról. A tanulónak a vizsgát legalább 3 héttel megelőzően írásban kell jelentkezni az iskolatitkárnál.

6.2.12. Osztályozó vizsga egy adott tantárgy féléves vagy egész éves anyagának számonkérése azoktól a tanulóktól, akiket erre az iskola igazgatójának határozata kötelez. Az osztályozó vizsga szóbeli és/vagy írásbeli és szükség esetén gyakorlati részből áll. Osztályozó 231

vizsgát háromfős bizottság előtt lehet tenni, ahol a bizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki. Az osztályozó vizsga csak a tanuló kérésére nyilvános. 6.2.13. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a tanulónak feltett kérdéseket, feladatokat, valamint a kapott osztályzatot és minden, a vizsga szempontjából lényeges történést. 6.1.14. Magántanuló, illetve hiányzásai miatt osztályozó vizsgára utasított tanuló nem köteles a készségtárgyakból osztályozó vizsgát tenni. 6.2.15. Javítóvizsga: a nevelőtestület határozata alapján tett javítóvizsga szóbeli és/vagy írásbeli és szükség esetén gyakorlati részből áll. Javítóvizsgát háromfős bizottság előtt lehet tenni. A bizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki. A javítóvizsga csak a tanuló kérésére nyilvános. 6.2.16. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a tanulónak feltett kérdéseket, feladatokat, valamint a kapott osztályzatot és minden, a vizsga szempontjából lényeges történést. 6.2.17. A zeneművészeti tagozat növendékeinek hangszerből/énekből kell minden félév végén szaktanárokból álló bizottság előtt számot adni tudásukról. Vizsgaműsorukat (előadási darabok, etüdök) az egyes hangszerekre előírt követelményrendszer alapján állítják össze a szaktanárok. Az értékelés szóban és osztályzattal történik. 6.2.18.A képző- és iparművészeti tagozaton egész évben osztályozzák szaktanáraink a kiadott feladatokat. Minden tanév végén meghatározott napon prezentációt tartanak a diákok, az iskolánkban tanító képző- és iparművész tanárok előtt bemutatva egész éves munkáik legjavát, ezzel számot adnak szakmai, rajzi, mintázói feladataikról és fejlődésükről. A szaktanárok közösen megvitatják, és szóban értékelik a tanulók munkáját egyenként és évfolyamonként. Osztályzattal is értékelik a teljesítményt, és a legkiválóbb munkákat archiválják. 6.2.19. A táncművészeti és dráma tagozatona vizsga anyaga a szaktanár által összeállított és meghirdetett témakörökből áll, melynek ismeretéről a tanulók egyénileg, párosan vagy csoportos előadásformájában adnak számot minden félév végén az iskolánkban tanító vagy az igazgató által megbízott szaktanárok előtt.A szaktanárok közösen megvitatják, és szóban értékelik a tanulók munkáját. Osztályzattal is értékelik a teljesítményt. 6.2.20.. Egyébiránt a tanulmányok alatti vizsgákról a 20/2012 EMMI rendelet 24. rész tételesen rendelkezik.

6.3. A magatartás értékelése 6.3.1. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályban tanító pedagógusok, továbbá az osztályközösség véleményének meghallgatása mellett az osztályfőnök végzi, amit félévente legalább egyszer érdemjeggyel is kifejez. Az érdemjegyet szükség esetén szóban meg kell indokolnia. 6.3.2. Példás (5) a tanuló magatartása abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - igazolatlan hiányzása nem volt, 232

- fegyelmi intézkedés vele szemben nem volt, - tanáraival és diáktársaival szembeni viselkedése példamutató, - iskolán kívüli magatartása nem kifogásolható, - osztály és iskolai közössége érdekében vállalt feladatait teljesítette. 6.3.3. Jó (4) a tanuló magatartása abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - a tanév során legfeljebb három igazolatlan hiányzása volt, - legfeljebb figyelmeztetés, fegyelmezési intézkedés volt vele szemben, - tanáraival és diáktársaival szembeni viselkedése megfelelő, - iskolán kívüli magatartása nem kifogásolható. 6.3.4. Változó (3) a tanuló magatartása abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - a tanév során háromnál több, de legfeljebb kilenc igazolatlan hiányzása volt, - figyelmeztetés meghaladó fegyelmi intézkedést hoztak ellene, - az iskola berendezéseiben szándékosan kisebb kárt okozott, - tanáraival és diáktársaival szembeni viselkedése kifogásolható. - iskolán kívül diákhoz méltatlan magatartást tanúsít. A fenti kritériumok bármelyike már önmagában is indokolja a változó minősítést. 6.3.5. Rossz (2) a tanuló magatartása abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - legalább tíz igazolatlan hiányzása volt, - fegyelmi büntetésben részesült, - tanáraival és diáktársaival szembeni viselkedése elfogadhatatlan, - iskolán kívüli magatartása súlyosan kifogásolható. A fenti kritériumok bármelyike már önmagában is indokolja a rossz minősítést.

6.4. A szorgalom értékelése 6.4.1. Példás (5) a tanuló szorgalma abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - mindvégig képességeinek megfelelő maximális teljesítményt mutatott, - tanulmányi kötelezettségeinek mindenben eleget tett, - tanulmányi eredménye nem romlott, - képességeihez mérten tanórán kívüli munkában is részt vett (versenyek, szakkörök stb.). 6.4.2. Jó (4) a tanuló szorgalma abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - mindvégig képességeinek megfelelő teljesítményt mutatott, - tanulmányi kötelezettségeinek általában eleget tett, - tanulmányi eredménye lényegesen nem romlott. 6.4.3. Változó (3) a tanuló szorgalma abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - képességei alapján elvárttól sorozatosan gyengébb teljesítményt mutatott, - tanulmányi kötelezettségeinek többször nem tett eleget, - tanulmányi eredménye lényegesen romlott, - egy vagy több tárgyból elégtelen félévi vagy év végi osztályzatot kapott. A fenti kritériumok bármelyike már önmagában is indokolja a változó minősítést. 6.4.4. Hanyag (2) a tanuló szorgalma abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - képességei alapján elvárttól sokkal gyengébb teljesítményt mutatott, - tanulmányi kötelezettségeinek rendszeresen nem tett eleget. A fenti kritériumok bármelyike már önmagában is indokolja a hanyag minősítést. 233

6.4.5. Mind a magatartás mind a szorgalom értékelése esetén a példás és a jó minősítést az összes szempont együttes mérlegelésével kell megadni. A félévi és az év végi osztályzatokat vita esetén az osztályban tanító pedagógusok szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntik el. 6.4.6. A költségtérítés mértékének megállapításakor a tanulmányi átlagba be kell számítani a magatartás és szorgalom érdemjegyeket is. 6.4.7. Kiemelkedő teljesítmény esetén az igazgató, a nevelőtestület, a DÖK, az Iskolaszék bevonásával határozhat az egyes tanulók megjutalmazásának formájával kapcsolatban.

6.5. Jogorvoslati lehetőségek 6.5.1. A tanulónak joga van kérni, hogy egy vagy több tárgyból független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, és ennek alapján kapjon félévi ill. év végi osztályzatot. Ez irányú kérelmét a tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig adhatja be. 6.5.2. Az a tanuló, aki a tantervi követelményeket a tanév végéig egy vagy több tantárgyból nem teljesítette (elégtelen osztályzatot kapott), és a nevelőtestület javítóvizsgára utalta, a bizonyítvány kézhez vételével egy időben tájékoztatást kap a javító-pótló vizsga időpontjáról, helyéről, a tantárgyi követelményekről és a független vizsgabizottság előtti vizsgázás lehetőségéről.

7. FEJEZET. Az otthoni felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei 7.1. Az iskolánkban folyó oktatás időkeretei lehetővé teszik, hogy az átlagos képességű tanulók nagyrészt a kötelező és nem kötelező tanórai munkára alapozva elsajátíthassák a szükséges ismereteket, megértsék az összefüggéseket, kellő jártasságra tegyenek szert az ismeretek alkalmazásában és így megfelelő készségek és képességek birtokába jussanak. 7.2. A tanulók adottságaitól függően az ismertek elmélyítéséhez nélkülözhetetlen az otthoni tanulás. 7.3. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásakor alapelv, hogy egy átlagos adottságokkal rendelkező tanuló esetében az otthoni és a tanórai munka aránya nem haladhatja meg a következő arányokat: - az alsó tagozaton 1 : 4, - a felső tagozaton 1 : 3, 7.4. Rendszeres házi feladatok lehetnek a következők: a tanórán megbeszélt témához szorosan kapcsolódó írásbeli feladatok (forrásfeldolgozás, szövegelemzés, számolási feladatok, gyakorló feladatok stb.), a tanórán megbeszélt témához kapcsolódó szóbeli feladatok (memorizálás, forrásfeldolgozás, szövegelemzés, gyakorló feladatok stb.) kiselőadás készítése egy-egy, a tananyaghoz kapcsolódó, azt kiegészítő témakörből önálló felkészüléssel

234

7.5. A rendszeres házi feladatokat - az írásbeli munkákat minden tanuló esetében – a következő tanórán, vagy ha a munka jellege megköveteli beszedés után két héten belül ellenőrizni kell, és a tanulók esetleges hibáit javítani, értékelni szükséges. 7.6. Hosszabb felkészülési periódus mellett adható házi feladatok: - Házi dolgozat - Kötelező olvasmány - Kutatási feladat 7.7. Munkaszüneti napokon, tanítási szünetekben a pedagógusok nem kötelezhetik a tanulókat a tanítási napokon megszokottól eltérő többletfeladatokra.

8.FEJEZET. Egyéni tanrendű oktatás 8.1.Az egyéni tanrendű oktatás elnevezése, jelmondata és logója: Only For You. 8.2. A jelmondattal szeretnénk kifejezni azt, hogy az egyéni tanrendű oktatás mindenekfelett és kizárólag a tanuló érdekében, személyes adottságai legteljesebb kihasználása céljából kifejlesztett módszer. 8.3. Az egyéni tanrendű oktatás módszerét dr. Marossy Endre dolgozta ki, a módszer nevét, leírását és annak logóját a Szabadalmi Hivatalnál (M 0602097) és a Jogvédő Hivatalnál (060614001 T) levédette, a márkavédelem kezdő napja 2006. június 14. 8.4. Az egyéni tanrendű oktatás jellemzően egy tanár - egy tanuló részvételével jön létre, csak célfeladat teljesítésére terjedhet ki 2-3 fős csoportra. 8.5. Az egyéni tanrendű oktatás a tanár, a tanuló és a szülő folyamatos együttműködésére alapul. 8.6. A keretek kialakítását, az oktatás, az értékelés módját az Egyéni tanrendű oktatás szabályzata foglalja magában.

9.FEJEZET. Magántanulói jogviszony 9.1. A magasabb jogszabályok értelmében a szülő eldöntheti, hogy gyermeke a tankötelezettségének iskolába járással, vagy magántanulóként tesz eleget. 9.2. A tanuló joga, hogy a tanév követelményeit a szokásosnál rövidebb, vagy hosszabb idő alatt teljesítse. 9.3. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, illetőleg hogy kérje a tanórákon való részvétel alóli felmentését. 9.4. A tanórai foglalkozások alóli felmentést – amely szólhat valamennyi tanórára, vagy azok egy részére – a szülő kérelem benyújtásával kezdeményezheti, amelyben az üggyel kapcsolatos indoklásnak is szerepelnie kell. 235

9.5. A kérelem alapján az iskola igazgatója határozatot hoz a magántanulói jogviszony létesítéséről. 9.6. A magántanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. 9.7. A magántanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyekből felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. 9.8. A magántanulónak - az érintett tantárgyakból - a félév, illetve a tanév utolsó napját megelőző 30. napig kell jelentkeznie osztályozó vizsgára a magántanulók osztályfőnökénél 9.9. Az osztályozó vizsgát a tanórai foglalkozások alól felmentett tanulónak, a félév, illetve a tanév utolsó napjáig le kell tennie, kivéve, ha az iskola igazgatója a szülő kérésére más határozatot hoz.

10. FEJEZET. Felnőttoktatás 10.1. Felnőttoktatásban a tanulók a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. §-ában foglaltak szerint vehetnek részt. 10.2. Iskolánk a felnőttoktatást kizárólag magántanulói jogviszonyban, egyéni felkészüléssel vagy egyéni tanrendű felkészítéssel vállal. 10.3. A felnőttoktatásra a magántanulókra, illetve közöttük az egyéni tanrendű tanulókra vonatkozó szabályok érvényesek.

11.FEJEZET. Távoktatás 11.1. Iskolánk kizárólag magántanulói jogviszony keretében fogad távoktatást választó tanköteles korú vagy felnőtt, magyarországi vagy külföldi tanulókat. 11.2. A távoktatás jelenleg csak a tanuló felkészítésének irányítását, osztályozó vizsgáinak megszervezését, illetve kérdéseinek megválaszolását jelenti.

12. FEJEZET. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 12.1.1. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. 12.1.2.Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. 236

12.1.3.A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. 12.1.4.A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. • • • • • •

•

•

• •

•

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; .mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív - interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

13. FEJEZET MŰVÉSZETI ISKOLA 13.1.KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 13.1. 1.Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. 237

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi–motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző– és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző–és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képző– és iparművészeti ág sajátosságai: – tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, – feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, – alkotói magatartás – amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, – komplexitás – amely átjárhatóságot biztosít a képző– és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, – folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, – kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, – interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, – tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, – szociális érzékenység és empátia, az én– tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése. 13.1.2. A képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam)

238

Kötelező tantárgy:Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3-10. évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Fém– és zománcműves tanszak - Fém– és zománcműves műhelygyakorlat Fotó és film tanszak - Fotó és film műhelygyakorlat Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet– és kézműves kultúra tanszak - Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak - Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Textil– és bőrműves tanszak - Textil– és bőrműves műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3-10 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző–és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ. Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Évfolyamok Előképző Alapfok (1.) (2.) 1. 2. (2) (2) 2 2 2 2

(2)

(2)

(2– 4)

(2– 4)

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6 239

3. 2 2 1– 2 4– 6

4. 2

5. 2

6. 2

Továbbképző 7. 8. 9. 2 2 2

10. 2

2

2

2

2

2

2

2

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható. A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Fém– és zománcműves műhelygyakorlat, Fotó és film műhelygyakorlat, Grafika és festészet műhelygyakorlat, Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat, Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat, Textil– és bőrműves műhelygyakorlat A tanítási órák képzés ideje: 45 perc 13.1.3. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a képző–és iparművészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás Vizuális kifejezőkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség Komplex szemlélet Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák: Nyitottság Fejlődőképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység 240

Kísérletező kedv Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák: Motiválhatóság Empatikus készség Együttműködési készség Kezdeményezőkészség Segítőkészség Módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés Nyitott hozzáállás Probléma felismerés, –megoldás Tervezési készség Új ötletek, megoldások kipróbálása A munkakörnyezet tisztántartása

13.1.4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak – Műhelygyakorlat – Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy: – Művészettörténet – Népművészet A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak 241

csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző– és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga– vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 13.1.5. Főtárgyak

13.1.5.1. KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK 13.1.5.1.1. VIZUÁLIS ALAPOZÓ GYAKORLATOK (előképző 1. és 2. évfolyam) A vizuális alapozó gyakorlatok célja az érzékelés, a befogadó készségek fejlesztése. A művészettel való játékos ismerkedésen keresztül a pozitív lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai érzékenység, a nyitottság kialakítása. A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapozó gyakorlatok feladata az alkotói képességek fejlődéséhez való hozzájárulás komplex, játékos, élményszerű művészeti tevékenységek által. Előképző évfolyamok 1–2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A közvetlen érzéki tapasztalás (hallás, látás, tapintás) útján megszerzett élmények képi, plasztikai feldolgozási képességének fejlesztése. – A természeti és tárgyi környezet szépségeinek felfedeztetése. – A hagyományok élményszerű megismertetése. – Egyszerű kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása: 242

– Az arányok, színek, formák, felületek, tömegek és a tér felfedeztetése játékos tevékenységeken keresztül. – Az önkifejezés változatos formáinak megismertetése. – Az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek elsajátíttatása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív munkára és gondolkodásra nevelés. Tananyag Feladatcsoportok Érzékszervi tapasztalások – Színek, formák, hangok megfigyelése, hasonlóságaik észrevétele – Hangokkal, mozgással, látvánnyal való analogikus játékok – Dramatizálással, mozgással, hanggal érzelmek, élmények kifejezése – A ritmus és a megélt mozgás vizuális megjelenítése Vonal, forma – A vonal és a folt megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben – A forma gazdasága – Pont–, vonal–, folt– és formaképző játékok Felületek – A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok biztosításával – Felületképzési játékok síkban és plasztikában változatos anyagokkal Méretek és arányok A méretek és arányok érzékletes megtapasztalása (kisebb, nagyobb; hosszabb, rövidebb, sovány, kövér) – Játékos arányváltó feladatok A színek világa – A színek hangulati hatásának átélése, alkalmazása – Színkeverési játékok Téri élmények – A sík és a tér megtapasztalása – Térjátékok (kinn, benn fent, lent). Zárt és nyitott terek – Téri élmények rajzi, plasztikai megjelenítése Idő élmények – Az idő múlásának és a változás megtapasztalása – Eseménysort kifejező képsorozat, leporelló készítése – Egyszerű animációs játékok Mese és valóság – A mesebeli világok, lények, történések síkban és plasztikában – Környezetünk formái, szereplői sík és plasztikus formában Tárgykészítés – Játékok, használati és ajándéktárgyak létrehozása (mézeskalács, papírhajtogatások, papírdombormű, agyag– vagy gipszfigurák) – Hagyománytárgyak készítése 243

textilfonatok,

13.1.5.1.2. GRAFIKA ÉS FESTÉSZET ALAPJAI (1-3. alapfokú évfolyam) A grafika és festészet alapjai tantárgy célja a képi világ, a képi kifejezés különbféle módjainak megismertetése. A fantázia kibontakoztatása, a valósággal való összekapcsolása. Változatos felfedező és alkotó folyamatokon keresztül hozzásegíteni a tanulókat az önálló, kreatív tevékenységekhez. A tantárgy feladata előkészíteni és megalapozni a művészi igényű szakmai munkát. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezet esztétikumára érzékeny nyitott szemlélet kialakítása. – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok játékos gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal megjelenési formái A szín szerepe az érzelmek, hangulat kifejezésében A forma, folt, felület és textúra jelentése és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai Részlet és nagyítás A díszítés sajátosságai A nyomhagyás egyszerű technikái Kompozíciós alapismeretek Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal – A vonal megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben. Játékos felfedezések – A vonal, mint mozgásnyom – Eltérő célú és irányú mozgások megfigyelése, létrehozása – Változatos mozdulatokkal, mozgással hagyott nyomok más–más felületeken és anyagokon A szín – Szín és mozgás – Különböző mozgások, mozdulatok (simogatás, dobolás) által keltett érzelmek kifejezése színekkel – Mozdulatok, mozdulatsorok színes lenyomatai nagyméretű felületeken kézzel, szivaccsal, széles ecsettel – Színek és élmények közti asszociatív kapcsolat – Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző formájú és anyagú felületeken absztrakt színfoltokkal 244

– A kedvenc tárgy, lény jellemének kifejező ábrázolása színekkel szokatlan formájú felületeken – A tárgy, lény hangulatváltozásainak megjelenítése színek segítségével Felület és forma – Különféle felületek és formák által kiváltott érzelmek – Játékos forma– és felületalakítási kísérletek – Gesztusok által létrehozott foltok, felületek – Különböző érzelmi állapotok lenyomata Felület és textúra – A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok által – Vizuális és taktilis érzékelés közti kapcsolat – Különböző felületű, textúrájú anyagok gyűjtése, meghatározott szempontok szerinti csoportosításaik – A gyűjtött anyagok kollázsként való felhasználása – Különböző anyagok felületének tapintással való érzékelése (bekötött szemmel) – A tapintási élmények megfogalmazása, megjelenítése, tapintási napló, térkép készítése Minta a környezetben – Környezetünkben levő tárgyakon található mintákból gyűjtemény létrehozása – A gyűjtött minták néhány részletének nagyítása, új kontextusba helyezése Díszítés, díszítmények – Lapok felületek díszítése grafikai és festészeti technikákkal, jelentést hordozó motívumokkal Nyomhagyás – Különböző formájú, felületű tárgyakkal foltok, rajzolatok létrehozása – Az elkészített nyomatok kiegészítése, továbbfejlesztése jelentést hordozó illusztratív alkotássá tussal, filctollal, festékkel Kompozíció – Képi elemek rendezése – Ugyanazon elemekből eltérő hatású, egyensúlyú kompozíciók összeállítása monokróm festéssel, kollázzsal, egyszerű nyomhagyással Képalkotás – Illusztrációk készítése mesék, események szereplőinek nagyméretű ábrázolásával – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív megfogalmazása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal (grafit, toll, kréta, vízfesték, kollázs) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a vonal megjelenési formáit, – a szín szerepét az érzelmek, hangulat kifejezésében, – a forma, folt, felület és textúra jelentését és létrehozásának lehetőségeit, – a díszítés sajátosságait, – a nyomhagyás egyszerű technikáit, 245

– a kompozíciós alapismereteket, – az illusztratív ábrázolás alapjait. Legyen képes: – mozgásnyomok vonallal történő rögzítésére, – az érzelmek vonallal, színnel történő ábrázolása, – forma, folt, felület és textúra létrehozására, – a nyomhagyás egyszerű technikáinak alkalmazására, – képalkotásra, – gyűjtemény létrehozására, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Vonal a térben A szín szerepe és hatása a tárgyakon és a térben A színek és lelki minőségek Felület és textúra kontrasztok és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai A díszítés sajátosságai A tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolat Egyszerű nyomatok A kiemelés Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal – Vonalak a térben – Vonalszerű anyagokkal (kötél, szalag) térjátékok, installációk létrehozása – A létrehozott vonalterek megjelenítése különböző grafikai eszközökkel – Az elkészült grafika továbbfejlesztése, alakítása variációk, sorozatok formájában A szín – A színek és térbeli formák kapcsolata a mesékben és a valóságban – Színes terek, téri formák létrehozása, térátalakítások – Különböző színű vagy különböző színűre festett talált tárgyak (textilek, dobozok, fonalak) segítségével eltérő funkciójú és hangulatú színes terek megépítése – A létrehozott terek által nyújtott élmények megjelenítése festéssel, kollázzsal – Tulajdonságok, fogalmak rokonítása, összekapcsolása színekkel és egyszerű térbeli formákkal, tárgyakkal – Térbeli formák, tárgyak felületének átalakítása festéssel, tárgymesék létrehozása – Egy konstruált tér hangulatának, jelentésének módosítása színcserével 246

Felület és forma – Ellentétek, felületi kontrasztok – Semleges, nyugodt felületeken markáns ellentétek, felületi kontrasztok létrehozása – A gesztusokkal létrehozott foltok, felületek által közvetített információk Felület és textúra – Különböző felületeket, textúrákat ábrázoló képek, fotók gyűjtése, csoportosítási lehetőségek – A gyűjtött fotók, fénymásolatok grafikai kiegészítései, átalakításai – Az elkészült lapokból illetve a gyűjtött fotókból kollázsok, képtárgyak készítése Minta a környezetben – Növények, állatok fotóin, illetve mikroszkopikus felvételeken található minták, mintázatok gyűjtése – A gyűjtött mintakincs szabad felhasználása méret és léptékváltással Díszítés, díszítmények – Funkcióval, jelentéssel bíró plasztikus tárgyak felületének megmunkálása, díszítése grafikai és festészeti technikákkal Egyszerű nyomatok – Képi üzenetek létrehozása egyszerű sokszorosítási technikákkal (papírdúc, papír– vagy műanyagkarc, sablon átfújással) Kompozíció – A kiemelés szerepe és lehetőségei a valóságban, a mesékben és a különböző művészeti ágakban – A kép egyes szereplőinek, elemeinek hangsúlyozása (formával, mérettel, színnel, aránnyal, nézőponttal, felülettel, kontraszt alkalmazásával, elhelyezéssel) Képalkotás – Illusztrációk készítése – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal, valamint ezek kombinált megoldásaival (festett ceruzarajz, színezett tollrajz, kollázs, vegyes technika) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – vonal a térképző szerepét, – a szín szerepét, hatását a tárgyakon és a térben, – felület és textúra kontrasztok létrehozásának lehetőségeit, – a gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjait, – a díszítés sajátosságait, – a tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolatot, – a kiemelés módjait, – az illusztratív ábrázolás sajátosságait. Legyen képes: – vonalvariációk létrehozására, – a lelki minőségek kifejezésére, – felület és textúra kontrasztok létrehozására, 247

– egyszerű nyomatok készítésére, – képalkotásra, – gyűjtemény létrehozására, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. – Az önkifejezés változatos formáinak alkalmazása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal és a mozgás–változás A színek egymáshoz való viszonya A színek érzelmi minősége Színharmóniák, színkontrasztok A forma, folt, felület és textúra kifejező használata A gyűjtés, gyűjtemény felhasználásának lehetőségei A funkció és díszítés Egyedi motívumok, motívumrendszer Dombornyomat Kompozíciós variációk Illusztratív sorozatok Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal – Változások vizuális nyomai – A valóságos és képzeletbeli változások nyomainak megjelenítése különböző grafikai és festészeti technikákkal – Improvizatív és tudatos vonal– és hangjátékok – Különböző hatású, karakterű hangok, zajok, zenék inspiráló hatására különböző karakterű vonalak, rajzos vonalszövetek készítése A szín – Színfoltok festése zene hangulatára – A színek egymáshoz való viszonya, a színek érzelmi minősége – Természeti jelenségek színekkel és színárnyalatokkal való kifejezése – Néhány szín más színekkel való kapcsolatának mesén, dramatikus játékon keresztül történő átélése, az élmények megfestése – Árnyalt vizuális minőségek, színharmóniák – Fogalmakkal, hangokkal, mozdulatokkal leírható tartalmak megjelenítése színek, színharmóniák által – Színkontrasztok, tartalmi ellentétek 248

– Színkontrasztok, színellentétek festése – melyek tartalmi ellentéteket és belső élményeket juttatnak felszínre – különös tekintettel a sötét–világos kontrasztra A felület – Felület és ábrázolási szándék – Különböző érzelmi, hangulati állapotok megjelenítése a megismert technikákkal, felületalakítási lehetőségekkel változatos műfaji kísérletek során – Foltok, folthatárok – A valóságban látható éles és elmosódott kontúrok megfigyelése és megjelenítésük – Transzparencia, ellenfény, a részletek láthatósága Textúra képzés – Különböző anyagok segítségével, felhasználásával (homok, gipsz, fonal, drót, szögek) változatos textúrájú felületek létrehozása – Az elkészült lapokból képtárgyak készítése Minta a környezetben – Műalkotásokról, építményekről, fotókról minták, ornamentikák gyűjtése – A gyűjtött és továbbgondolt mintakincs felhasználása tárgyakon Díszítés, díszítmények – Funkcióval, jelentéssel bíró mikroterek külső– belső elemeinek díszítése grafikai és festészeti technikákkal – A mikroterek lakóinak, lényeinek egyedi megjelenítése Sablon nyomatok – Meghívó, plakát, képregény készítése sablonnyomat segítségével (kivágott papír vagy műanyag motívumokkal) Dombornyomatok – Különböző anyagok, tárgyak segítségével plasztikus papírnyomatok készítése Kompozíció – Komponálási módok – Játékos kísérletek, variációk egy saját alkotás, illetve különböző reprodukciók képi elemeinek, szereplőinek átrendezésére Képalkotás – Illusztrációk készítése – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása sorozatokban grafikai és festészeti technikákkal (monotípia és kollázs–technika vonalas, festett kiegészítéssel, krétarajzzal, karcnyomatokkal) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a mozgás–változás vonallal történő kifejezésének lehetőségeit, – a színek egymáshoz való viszonyát, – a színek érzelmi minőségét, – a színharmóniákat, színkontrasztokat, – a gyűjtés, gyűjtemény felhasználásának lehetőségeit, – a funkció és díszítés kapcsolatát, 249

– a dombornyomat készítésének technikáját. Legyen képes: – a vonal, forma, folt, felület, szín és textúra kifejező használatára, – egyedi motívumok, motívumrendszer alkalmazására, – dombornyomat készítésére, – a kompozíciós variációk, illusztratív sorozatok készítésére, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 13.1.5.2. Környezet – és kézműves kultúra tanszak 13.1.5.2.1. KÖRNYEZET– ÉS KÉZMŰVES KULTÚRA MŰHELYGYAKORLAT (4-10. évfolyam) A környezet–és kézműves kultúra műhelygyakorlat célja a környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, az általános és szakirányú ismeretek átadása révén a környezettudatos magatartás, az igényes kézműves tárgyalkotás képességének megalapozása. Célja továbbá a munkakultúra, a feladattudatos, kitartó munkavégzés alapjainak elsajátítatása, azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. Mindezzel a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének, az értékteremtés, –megőrzés igényének kialakítása. A műhelygyakorlat feladata a környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ széleskörű megismertetése, a kézműves tevékenységek szerepének feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok közt. A hazai és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedő alkotásain keresztül megismertetni a tanulókkal a tárgykultúra funkcionális területeit, a felhasználható anyagokat, tulajdonságaikat, az alkalmazott eszközöket, használatukat, a készítési technikákat, az esztétikai törvényszerűségeket. Feladata emellett az ismeretek alkotó jellegű alkalmazásának elsajátítatása, a múlt értékeinek a mai környezet– és tárgykultúrába való szerves beépítési lehetőségeinek felismertetése. A hagyományok megismertetésével múltunk, népművészeti és iparművészeti örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás– tudat mélyítése. Más korok és népek környezet– és tárgykultúrájának megismertetésével a látásmód szélesítése, az empátia és a tolerancia kialakítása. Tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül, a tárgy, a környezet és az ember viszonyának felfedeztetése, a természethez, környezethez való kötődés mélyítése, a helyes felhasználói és fogyasztói magatartásformák kialakítása. Az alkotói tevékenységen keresztül a manuális és konstruáló képességek fejlesztése, az esztétikai érzékenység és ítélőképesség mélyítése, az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése. A környezet–és kézműves kultúra műhelymunka baleset– és környezetvédelmi előírásainak megismertetése. Ennek érdekében az oktatás a tanuló életkori sajátosságait figyelembe véve az alapfok és a továbbképző évfolyamain egyaránt hangsúlyosan alapoz a gyűjtőmunkára, a rekonstruálás és az átírás metodikájára, a kreativitásra. Az elsajátítandó elméleti és gyakorlati témakörök, tartalmak komplex szemlélettel, egymással szintézisben lévő rendszert alkotva jeleníthetők meg a tanítás folyamatában. Az élményszerű tapasztalatszerzés, az önművelés megalapozása érdekében javasolt könyvtár–, múzeum– és kiállítás–látogatások beépítése a műhelymunkába. Alapfokú évfolyamok 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása.

250

– A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ területeinek bemutatása, a kézműves tevékenységek szerepének feltárása. Irányított megfigyelések által élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása. – A környezet– és kézműves kultúra műhely és a műhelymunka megismertetése. – A tárgyalkotás során alkalmazható egyszerű technikák elsajátíttatásával a manuális és konstruáló képességek fejlesztése. – A felhasználható anyagok, az alakításukhoz szükséges eszközök megismertetése. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek Környezet és környezetkultúra, tárgy és tárgykultúra Természetes és mesterséges környezet elemei, alkotói Az ember tárgykészítő tevékenysége, a tárgyak szerepe Tárgyelemzés alapvető szempontjai Ősi, kézműves és ipari tárgyformálás A környezet– és kézműves kultúra műhelymunkájának alapjai A kézműves tárgyalkotás alapanyagai: a növényi részek, a textilek, a papír, az agyag alapvető tulajdonságai, alakításuk egyszerű technikái A kézműves tárgyalkotás eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyalkotás alapvető fázisai Környezetkultúra – természeti környezet, épített környezet: település, lakhely Környezettervezés, az ember környezetalakító tevékenysége A makett készítés alapjai Ünnepi alkalmak A mese világa Feladatcsoportok – A környezet– és kézműves kultúra műhely – A környezet– és kézműves kultúra műhely berendezése – Alapvető anyagok, eszközök, szerszámok – A műhelymunka rendje – A műhelymunka alapvető magatartási és munkavédelmi szabályai Tárgyalkotási ismeretek – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai – A tervezés lépései – Formák, színek kifejezőereje – A tárgyalkotás alapvető fázisai – A tárgyak harmóniája, esztétikája A kézművesség anyagai, technikái – A környezet anyagai – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk – Textúrák és faktúrák – A növényi részekből készíthető tárgytípusok. Egyszerű tárgyalkotási technikák – A textilből készíthető tárgyak köre – Textilfestés, mintázás nyomhagyási technikákkal – Tárgykészítés a mintázott textilekkel – Egyszerű fonástechnikák – Papír alkalmazása az alkotótevékenységben – Az agyag felhasználása a tárgyalkotásban 251

A lakhely és a lakáskultúra – Összhangban a természettel: törzsi kultúrák, modern viszonyok – Az épített környezet vizsgálata – Településtípusok, a falu és a város sajátosságai – Az épületek típusai funkcionalitásuk alapján – Építészeti megoldások vizsgálata természeti népeknél, a népi kultúrában – A lakhely funkciói, beosztás, alaprajz – Az épületek és a külső terek kapcsolata, harmóniája. Parkok, udvarok, kertek – Település makettek, épület makettek, külső terek tervezése, készítése – A megismert anyagok felhasználása az alkotómunkában – Alkalmak és szokások – Az ünnepek megnyilvánulása a környezet– és tárgykultúrában – Alkalmak, szereplők, helyszínek, díszletek, kellékek – Tárgykészítés, környezetalakítás az ünnepekhez kapcsolódóan, a megismert anyagok felhasználásával A mese – A mese világa – Mesehősök – jó és szép, rossz és csúf, fantázialények; jellegzetes helyszínek – Típusok, karakterek megjelenítésének lehetőségei – Babák, bábok és díszletek készítése – A megismert anyagok felhasználása az alkotómunkában Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a környezetkultúra fő területeit, a tárgyalkotás szerepét, – a megismert alapanyagok felhasználási lehetőségeit, – az anyag– és formaalakításuk egyszerű módjait, – a környezet– és kézműves kultúra műhely berendezését, munkarendjét, – a környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit, – a lakhelyhez, a meséhez és az ünnepekhez kapcsolódó környezet és tárgykultúra alapvető sajátosságait. Legyen képes: – a megszerzett ismeretek alkalmazására, – az anyagok élményszerű megtapasztalására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. – A tárgyak funkcionalitásának, a környezetalakítás, a környezettervezés jelentőségének felismertetése. Irányított megfigyelésekkel élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása. – A fa, a fonható szálas anyagok, az agyag és a fémek szerepének megismertetése a tárgyalkotásban egyszerű technikák elsajátíttatásával. – Azoknak az ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését – Az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek fejlesztése.

252

Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek Környezetkultúra, tárgykultúra, az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevői Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe A tárgyak esztétikai értéke, minősége Textúrák és faktúrák, színek és hangulatok a tárgyakon Használati és díszfunkció Kézműves mesterségek: az agyag–, a famunkák, a fonható szálas anyagok, vesszőmunkák és a fémművesség alapjai Egyszerű tárgy– és díszítményalkotási lehetőségek A tárgyalkotás anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyalkotás alapvető fázisai Az ember és környezete. A környezetalakítás jelentősége. Középületek, a családi környezet és a háztartás Lakáskultúra, lakberendezés Az adott témakörök emlékei a törzsi kultúrákban, a népművészetben, az iparművészetben és a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek – A tárgyak formája és funkciója – A tervezés lépései, fontosabb szempontjai (szerkezeti megoldások) – Az anyag– és technika választás szempontjai – Tárgyalkotási műveletek: előkészítő műveletek, a tárgyformálás, díszítés, összeállítás, kikészítő és utómunkálatok A kézművesség anyagai, technikái Agyagművesség – Az agyag felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai – Az agyag tulajdonságai, formálhatósága, alakíthatósága – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései – Az agyagmunka eszközigénye, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák (tapasztás, formába rakás, felrakás, nyomhagyási technikák, rátét) – Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával Faművesség, fonható szálas anyagok, vesszőmunkák – A fa, a vessző és a fonható szálas anyagok felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai – A fa, a vessző és a fonható szálas anyagok tulajdonságai, formálhatóságuk, alakíthatóságuk – A megmunkálás eszközigénye, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Választott anyag egyszerű tárgyalkotási, összeállítási és díszítési technikái (sodrás, fonás, toldás, darabolás, vájás, csiszolás, kötözött, ragasztott – összeállítások, festés, pácolás, karcolás, ékrovás) – Tárgyalkotás választott anyag és technika alkalmazásával Fémművesség – A fémek felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai – A fémművesek jellegzetes tárgyalkotási és díszítési technikái – A fémek alapvető tulajdonságai, formálhatóságuk, alakíthatóságuk – A fémműves munka eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások 253

– Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák (darabolás, hajlítás, domborítás, trébelés, poncolás) – Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával Lakhely, lakáskultúra, berendezés – Az épület szerepe, jellege és berendezése közti összefüggések – Középületek, lakóházak. Külső megjelenés, belső terek, berendezés – A lakáskultúra elemei, összetevői – A tárgyak információhordozó szerepe – A lakberendezés szempontjai – Bútortípusok, a bútortörténet érdekességei – A berendezési tárgyak, bútorok, mint jelképek – Környezettervezés, makett készítés, tárgyalkotás a megismert anyagok és technikák alkalmazásával Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, – az agyag, a fa, a vessző, a fonható szálas anyagok és a fém felhasználási lehetőségeit, – az anyag– és formaalakításuk egyszerű módjait, – a tárgyalkotás fontosabb szempontjait, – a tanult tárgyalkotási folyamatok legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit, – a lakáskultúra, a lakberendezés alapjait, Legyen képes: – a megszerzett ismeretek alkalmazására, – az anyagok élményszerű megtapasztalására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – az önálló tárgyalkotásra, – tárgyelemzésre adott szempontok alapján, – a tárgyakban rejlő esztétikum felfedezésére és megfogalmazására, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. – A tárgyak funkcionalitásának, a környezetalakítás, a környezettervezés, valamint az újrahasznosítás jelentőségének felismertetése. Irányított megfigyelésekkel élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása. – A textil, a nemez, a bőr szerepének megismertetése a tárgyalkotásban egyszerű technikák elsajátíttatásával. – Azoknak az ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését – Az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak kialakítása. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek Környezetkultúra, tárgykultúra, az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevői Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe A tárgyelemzés szempontjai. A tárgyak esztétikai értéke, minősége 254

Textúrák és faktúrák, színek és hangulatok a tárgyakon Használati és díszfunkció, reprezentáció Újrahasznosítás Kézműves mesterségek: a textil, nemez és bőrmunkák alapjai Egyszerű tárgy– és díszítményalkotási lehetőségek A tárgyalkotás anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyalkotás alapvető fázisai Az ember és környezete. Életmód és tárgykultúra, lakhely és munkakörnyezet Az ünnepek megnyilvánulása a környezetben, a lakáskultúrában Az adott témakörök emlékei a törzsi kultúrákban, a népművészetben, az iparművészetben és a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek – A forma funkció és a díszítés összefüggései – A tervezés lépései, szempontjai – Az anyag– és technika választás szempontjai, az anyaghasználat és a technika összefüggései – Az anyagok kombinálásának lehetőségei – Tárgyalkotási műveletek az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében: előkészítő műveletek, tárgyformálás, díszítés, összeállítás, kikészítő és utómunkálatok A kézművesség anyagai, technikái Textilmunkák – A textil felhasználási területei – A textil munkák alapanyagai, tulajdonságaik, alakíthatóságuk – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései – A textilmunkák eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák: fonástechnikák, a szövés alapjai, egyszerű öltéstípusok, hímzéstechnikák – A szabás alapvető ismeretei, egyszerű összeállítási módok – Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával Nemez – A nemez felhasználási területei – A gyapjú tulajdonságai, alakíthatósága – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései – A nemezkészítés anyagai, eszközei – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák – Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával A bőr – A bőr felhasználási területei – A bőr tulajdonságai, alakíthatósága – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései – A bőrmunkák eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák: fonástechnikák bőrszállal, díszítés nyomhagyással (poncolással, csontozással), lyukasztással – Egyszerű lyukasztott, fűzött összeállítások – Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával 255

Az újrahasznosítás – Fogyasztói társadalom, felhasználói és fogyasztói magatartás – Az újrahasznosítás fogalma, jelentősége a tárgykultúra területén – Az anyagok újrahasznosítási lehetőségei – A tárgyak újrahasznosítása, funkcióváltás – Újrahasznosítási feladatok a megismert tárgytípusokhoz kapcsolódóan

és

anyagféleségekhez

Életmód – A környezet, az életmód és a tárgykultúra kapcsolata – Jellegzetes munkatevékenységek – A munkakörnyezet jellemzői. Környezettervezés munkatevékenységekkel kapcsolatban – Munkaeszközök készítése – Munkafolyamatok megjelenítése ismert anyagok és technikák alkalmazásával A lakáskultúra– ünnepi alkalmak – Az ünnepek megnyilvánulása a környezetben, a tárgykultúrában – A terítés kultúrája, a teríték elemei és a hozzájuk kapcsolódó szimbolikus értelmezések – Használati és díszfunkcióval rendelkező tárgyak, díszítési lehetőségek – Ünnepi környezet alakítása, tervezése – Ismert és új anyagok, technikák felhasználása az ünnepi alkalmak, a terítés kultúrája témaköréhez kapcsolódó tárgyalkotásban Vizsgamunka készítése – Egyéni kifejezési szándék szerinti tárgyalkotás választott anyaggal és technikával. Dokumentálás Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, – a textil, a nemez, a bőr felhasználási területeit, – az anyag– és formaalakításuk egyszerű módjait, díszítési lehetőségeit, – a tárgyalkotás fontosabb szempontjait, – az újrahasznosítás szerepét, lehetőségeit, – az önálló tapasztalatszerzés eszközrendszerét, – a lakáskultúra alapjait, az ünnepek megnyilvánulási lehetőségeit a környezet– és tárgykultúrában, – a tanult tárgyalkotási folyamatok legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit. Legyen képes: – pozitívan viszonyulni a természetes és mesterséges környezethez, – a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, – az anyagok élményszerű megtapasztalására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – az önálló tárgyalkotásra, – egyszerű tárgyak készítésének technológiai folyamatait meghatározni, – tárgyelemzésre adott szempontok alapján, – a tárgyakban rejlő esztétikum és a tárgyakkal kifejezhető jelentéstartalmak felfedezésére és megfogalmazására, – a hagyományos kézműves tárgyak szerepének felismerésére, átértelmezésére a mai igények alapján, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. 256

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevőit, a környezetkultúra fő területeit, – a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, anyagfajtáit és díszítési lehetőségeit, – az alapanyagok felhasználási lehetőségeit, – az anyag és formaalakítás módjait, – a tárgyalkotás, az újrahasznosítás lehetőségeit, fontosabb szempontjait, – az önálló tapasztalatszerzés eszközrendszerét, – a környezetkultúra és kézművesség legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit. A tanuló legyen képes: – pozitívan viszonyulni a természetes és mesterséges környezethez, – a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, – az anyagok élményszerű megtapasztalására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – az önálló tárgyalkotásra, funkcionális, vagy gondolati tartalmat kifejező termék létrehozására, – egyszerű tárgyak készítésének technológiai folyamatait meghatározni, – tárgyelemzésre adott szempontok alapján, – a tárgyakban rejlő esztétikum és a tárgyakkal kifejezhető jelentéstartalmak felfedezésére és megfogalmazására, – a hagyományos kézműves tárgyak szerepének felismerésére, átértelmezésére a mai igények alapján, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Környezet–és kézműves kultúra műhelygyakorlat – tervezés 30 perc – tárgykészítés 150 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgy– és környezettervező–alkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség hagyományos anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy, tárgyegyüttes mutassa be a tanuló környezet és kézműves kultúra területén megszerzett jártasságát, szakmai tudását. A környezet–és kézműves kultúra műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott tárgy vagy tárgycsoport a környezet és kézműves tárgykultúra témaköréből. A benyújtott vizsgamunka– tanári irányítással megvalósított– tervezési munka alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – meghatározott funkcióra tervezett építészeti tér vagy épület makettje, – használati vagy ajándéktárgy, – játék, 257

– környezet– és lakáskultúra eleme. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet vagy kézműves kultúra műfajából. Az intézmény által meghatározott feladat a tanuló által készítetett tervvázlat alapján, természetes vagy egyéb anyagból szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – használati tárgy, – ajándéktárgy, – játék. A vizsga értékelése – környezettervező képesség, – tárgytervező képesség, – formaalkotó és díszítményképző készség, – anyag– és eszközhasználati ismeret, jártasság, – kézműves alapismeret, – a műfaji konvenciók, sajátosságok megfelelő alkalmazása, – a vizsgamunka összhatása. Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. – A hazai és az egyetemes tárgykultúra megismertetése jeles példákon keresztül. – A tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának felfedeztetése. – Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése a kultúra és a szórakozás témakörében. – Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. – Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevői, egyes kézműves területek jellegzetes tárgytípusai A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyakkal közvetített jelentéstartalom Egyedi tárgyak, tömegtermékek A sokszorosítás Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák A tárgyak használati és díszfunkciója A tárgyak dokumentációs funkciói Közvetített és valódi érték, anyagi és eszmei érték A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Kultúra és szórakozás. Könyvnyomtatás, színház, sport, játék, zene, tánc 258

Az adott témakörök emlékei a magyar és az egyetemes tárgykultúrában, művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A gyűjtőmunka módszerei Az önművelés és az önkifejezés lehetőségei A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában

a

Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetőségei – Tárgy– és díszítményalkotási lehetőségek, technikák, esztétikai követelmények – A tervezés lépései, szempontjai: formai és szerkezeti szabályok, arányrendszerek – A színek, formák, a fény és az árnyék kifejező ereje – A forma, a funkció és a díszítés összhangja – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk. Az anyagok kombinálásának lehetőségei – Az anyag– és technikaválasztás szempontjai, az anyaghasználat és a technika összefüggései – A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások – Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Kultúra és szórakozás – A szabadidős, kulturális tevékenységek jellegzetes környezet– és tárgykultúrája – Tárgyalkotás, környezettervezés a kultúra és a szórakozás témakörében Az írás története. A könyvnyomtatás – Érdekességek az írás, könyvnyomtatás történetéből – Írás és betűtípusok. Könyvtervezés, illusztráció – A könyvborítók készítési és díszítési módjai – Tárgyalkotás az írás, könyvkötés témakörében az ismert és új anyagok, technikák alkalmazásával (Papírmerítés, papírdomborítás, díszítés más anyagokkal. – A bőrdomborítás technikái – alátétes és zsinóros domborítás) Sokszorosítás – Sokszorosítás a tárgyalkotásban. Jellegzetes anyagok és technikák (öntés, préselés, trébelés, gipsz, agyag, fém) – Sokszorosítási technikák a díszítményalkotásban (metszetek, dúcok, nyomatok mintázófák, pecsételők) – Pozitív és negatív formák. Formakészítés – Tárgy– és díszítményalkotás sokszorosítási technikák alkalmazásával ismert és új anyagokkal A színház – Színháztörténeti érdekességek – Szereplőtípusok, karakterek, maszkok, álarcok, díszlet és jelmez – A bábszínház. Bábtípusok: sík– és térbeli bábok, mozgatható végtagú bábok. Árnyjátékok. – A bábkészítés anyagai, technikái – Tárgyalkotás a színház témakörében választott anyagokkal és technikákkal Szórakozás: sport, játék, zene, tánc – Statika és dinamika. A mozgás kifejezésének sík– és térbeli lehetőségei – A játék, a sport, a zene és a tánc kifejezésének vizuális lehetőségei 259

– Mozgássorozatok, események megjelenítése – Mozgást kifejező alkotások anyagai, technikái – Tárgyalkotás a sport, játék, zene vagy a tánc témaköréhez kapcsolódóan választott anyagokkal, technikákkal. (Játék– és sporteszközök, hangszerek. Relief, plasztika. Szerkezetek, mobilok.) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra fogalmát, területeit, összetevőit, – a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a kézműves tárgyalkotás műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, – a felhasznált anyagok fajtáit, tulajdonságait, – a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, – a kultúra és a szórakozás témakörének kifejezési lehetőségeit a kézműves alkotómunkában. Legyen képes: – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, – önálló tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – az anyagok, eszközök, technikák helyes megválasztására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése, a tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának felfedeztetése. – A hazai és az egyetemes tárgykultúra bemutatása jeles példákon keresztül. – A díszítőművészet jellemzőinek és tudatos alkalmazásának elsajátíttatása. – Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése az érzelem és egyéniség témakörében. – Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. – Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevői, egyes kézműves területek jellegzetes tárgytípusai A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Az ember és a tárgy kapcsolata. Tárgyakkal közvetített jelentéstartalom A díszítőművészet jellegzetességei A tárgyak használati és díszfunkciója. Gyakorlati és lelki funkció, társadalmi–gazdasági jelző szerep Közvetített és valódi érték, anyagi és eszmei érték. Ajándéktárgyak Egyedi tárgyak, tömegtermelés. Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Érzelem és egyéniség kifejeződése a tárgy– és környezetkultúrában 260

Ízlés és divat. A stílus Öltözet és viselet Az önkifejezés lehetőségei Az önművelés, a gyűjtőmunka módszerei Az adott témakörök emlékei a magyar és az egyetemes tárgykultúrában, művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában

a

Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetőségei – Gyűjtőmunka – A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények – Formai és szerkezeti szabályok, arányrendszerek, szimmetria, aszimmetria – Színtani ismeretek. Színek, érzelmek és hangulatok – Motívumalkotás, stilizálás, átírás. Motívumelemek, fő– és mellékmotívumok. A kompozícióépítés elvei, szabályai – A funkció–forma–díszítmény összhangja – Modellezés – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk – Az anyagminőségek kifejezőereje – Az anyag– és technika választás szempontjai, társításuk, kombinálásuk lehetőségei – A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások – Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Érzelem és egyéniség – Az érzelem és egyéniség kifejezésének lehetőségei a környezet– és tárgykultúrában – Gyűjtőmunka és megfigyelések – Tárgyalkotás, környezettervezés a témakörhöz kapcsolódóan Díszítőművészet, motívumrendszer – A díszítmények szerepe, jelentéstartalma – Motívumelemek, motívumtípusok, kompozíciók – A színhasználat üzenetértéke – Motívumtípusok jellegzetes megjelenési formái, készítési technikái a kézművességben – Tárgyalkotás a díszítőelemek tudatos alkalmazásával választott anyaggal és technikával Személyes tárgyak – Ajándékozás – Az érték fogalma, viszonylatai. A tárgyak gyakorlati és lelki funkciói, érzelmi, hangulati hatás – Személyes tárgyak. Egyéni ízlés – Az ajándékozás kultúrája. Az ajándéktárgy és a csomagolás harmóniája – A csomagolás és a díszítés lehetőségei – Alkalmazható anyagok és technikák – Ajándékkészítés és csomagolás választott anyaggal, technikával Az öltözet – Az öltözet összetevői – Az öltözettel közvetített jelentéstartalom – Az öltözettervezés alapjai. Mintakészítés, modellezés 261

– Az öltözetkészítés technológiai alapjai – szabászati ismeretek, összeállítási és díszítési technikák – Öltözet, vagy öltözetdarab készítése választott anyagok és technikák felhasználásával, kombinálásával, viseleti babákra vagy saját célra Öltözet–kiegészítők – Az ékszerek típusai – Az ékszerkészítés anyagai, technikái – Ékszer, ékszerkollekció készítése, választott anyagok és technikák alkalmazásával Textilmunkák – Textilfestés újabb lehetőségei (textilnyomás, batikolás) – Hímzés– és szövéstechnikák újabb lehetőségei (szálszorítás, subrika, zsinórozás, madzagszövés, egyszerű szedett és göbös mintázás) – Nemezelés. A nemez szabad felhasználása – Összeállítási technikák. A gépi varrás alapjai – Választott technikák alkalmazása a tárgyalkotásban Bőrműves technikák – A bőrvarrás alapjai, technikái. A szíjgyártóvarrás és a szűcshímzés – Rátéttípusok. A rátétkészítés módjai – Egyszerű szironytechnikák – A bőrműves technikák anyag– és eszközszükséglete – Választott technikák alkalmazása a tárgyalkotásban Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, a díszítőművészet jellemzőit, – a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a kézműves tárgyalkotó tevékenység tanult területeit, azok műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, – a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhető jelentéstartalmakat, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, – a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, – a hagyományos kézműves tárgyalkotás beépítésének lehetőségeit a mai tárgykultúrába, – a kézműves tevékenységben alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, – a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, – az érzelem és egyéniség témakörének kifejezési lehetőségeit a kézműves alkotómunkában. Legyen képes: – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, – önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – az anyagok, eszközök, díszítő– és összeállító technikák helyes megválasztására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, – tárgyak, díszítmények, technikák átírására, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok: – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése. 262

– A törzsi kultúrák, a magyar népművészet és az iparművészet korszakainak, tárgyalkotási területeinek bemutatása jeles példákon keresztül. – A megismert témakörök beépítési lehetőségeinek felfedeztetése a mai környezet– és tárgykultúrába – Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése. – A gyűjtőmunka alapjainak, az átírás módszerének és alkalmazási lehetőségeinek elsajátíttatása. – Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. – Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevői, egyes kézműves területek jellegzetes tárgytípusai és díszítőművészete A magyar és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedő kézműves emlékei: törzsi kultúrák, népművészet, népi iparművészet, illetve iparművészet A gyűjtőmunka módszerei. Az önművelés és az önkifejezés lehetőségei A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Az ember és a tárgyak viszonya. Információhordozó szerep, jelentéstartalom Alkalmazott, átalakított és alkotott tárgyak Az ember közvetlen szükségleteinek kielégítését szolgáló tárgyak A műalkotás, mint speciális tárgy A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyrekonstrukció szerepe, szempontjai, folyamata Az átírás lehetőségei Kulturális örökség. Műemlékvédelem, Világörökség A természeti környezet és az épített környezet értékei A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetőségei – Gyűjtőmunka, rekonstrukció, átírás – A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények – A funkció–forma–díszítmény kifejezőereje, harmóniája – Makett készítés, modellezés – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk – Az anyagminőségek kifejezőereje – Az anyag– és technika választás összefüggései, társításuk, kombinálásuk lehetőségei – A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások – Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Múlt, jelen és jövő – Idő, időszámítás, időmérők – Egyes időszakok jellegzetességeinek, az idő múlásának, a változások kifejeződése a környezet– és tárgykultúrában 263

– Gyűjtőmunka és megfigyelések. A tapasztalatok felhasználása a témakörhöz kapcsolódó tárgyalkotásban, környezettervezésben. Törzsi kultúrák – Természeti népek tárgykultúrája – A természeti környezet, az életmód, a világszemlélet és a tárgyalkotás összefüggései – Jellegzetes anyagok és technikák – Tárgyelemzések, tárgyrekonstrukciók, technikák elsajátítása választott területhez kapcsolódóan – Tárgytípus, technika, díszítmény – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai igényekhez igazodva A népművészet – A honfoglaló magyarság tárgyi kultúrája – A népművészet korszakai: jellegzetes tárgytípusok, alapanyagok, motívum és színvilág – Tájegységek népművészete. A saját, vagy egy választott tájegység jellegzetes tárgykultúrája, díszítőművészete – Tárgyelemzések, tárgyrekonstrukciók, technikák elsajátítása a népművészet egy–egy korszakához, vagy tájegységéhez kapcsolódóan – A népművészet továbbéltetési lehetőségei. A népi iparművészet – Régi és mai szerepek. Értékmegőrzés, értékteremtés – Hagyományos funkciók, formák, díszítmények és technikák – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai környezet– és tárgykultúra választott területeire Az iparművészet – A művészettörténeti korszakok jellemzői – Az iparművészet kiemelkedő emlékei, alkotói, alkotóműhelyei egyes korszakokhoz, kézműves területekhez kapcsolódóan – Tárgyrekonstrukció, tárgyalkotások egy választott korszakhoz, vagy egy választott művészi kézműves területhez kapcsolódóan – Tárgytípus, technika, díszítmény – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai igényeihez igazodva Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, összetevőit, – a környezet és az ember kölcsönhatását, – a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a megismert kézműves tárgyalkotó tevékenységek műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, – a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, – a tárgyalkotásban alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, – a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, – a magyar népi kézművesség legjelentősebb emlékeit, – más korok és népek legjellemzőbb kézműves emlékeit, – a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhető jelentéstartalmakat, – a hagyományos kézműves tárgyalkotó tevékenységek továbbéltetésének, beépítésének lehetőségeit a mai környezet– és tárgykultúrába. 264

Legyen képes: – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, – önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – munkájában a funkció–forma–díszítés összhangjának megteremtésére, – az anyagok, eszközök, díszítő– és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, – tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, – alkotómunkájában a hagyományos kézművesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése. – A népi iparművészet, a modern és a kortárs művészet jeles példáinak, valamint a környezet– és tárgy kultúra modern törekvéseinek bemutatása. – A megismert témakörök beépítési lehetőségeinek felfedeztetése a mai környezet– és tárgykultúrába. – Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése. – A gyűjtőmunka és a dokumentálás alapjainak, módszereinek elsajátíttatása. – Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. – Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés, önművelés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek A magyar és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedő alkotásai: modern és kortárs művészet A gyűjtőmunka módszerei. Az önművelés és az önkifejezés lehetőségei A modern tárgy– és környezetkultúra jellegzetességei. Kísérletezések, új törekvések Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe, jelentéstartalma napjainkban A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Újrahasznosítás lehetőségei napjainkban Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák Értékmegőrzés, értékteremtés Nemzeti sajátosságok a környezet– és tárgykultúrában. A globalizáció hatása a környezet– és tárgykultúra alakulására A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Dokumentálás, kiállítás–rendezés A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, a kézműves technikák újabb lehetőségei – Gyűjtőmunka, rekonstrukció, átírás 265

– A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények – A design, az ergonómia, a funkcionalizmus szempontjai – Funkció – forma, anyag – szerkezet, arány – kompozíció, színdinamika, stílus – Makett készítés, modellezés – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk – Az anyagminőségek kifejezőereje – Az anyag– és technika választás összefüggései, társításuk, kombinálásuk lehetőségei – A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások – Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Múlt, jelen és jövő – Modern művészet, kortárs művészet – A hagyományos tárgyalkotás sajátosságainak, szimbólumainak megjelenése a modern művészetben – A környezethez való viszonyulás megjelenése a modern művészet ágaiban – A tárgyalkotás és –felhasználás modern művészi értelmezései – Az alkalmazott művészetek új útjai – Tárgyalkotási kísérletek tetszőleges irányzat jegyében Ipari formatervezés – Az ipari formatervezés sajátosságai – Modern funkcionalizmus, ergonómia – Formatervezés a környezet– és tárgykultúra ismert és új területein (építkezés, lakáskultúra, közlekedés, kommunikáció, műszaki cikkek, csomagolás) – Modellezések a formatervezés témaköréhez kapcsolódóan, választott anyagokkal és technikákkal A környezet– és tárgykultúra jelene és jövője – Az ember és a technika – Termékek és szolgáltatás. Arculattervezés – A design szerepe. A fogyasztói kultúra alakulása – Újrahasznosítás, transzformáció – Környezettudatosság. A környezetalakítás modern törekvései – Jövőkép a környezet– és tárgykultúrában – Ember – tevékenység – környezet kapcsolata. Környezetalakítási, környezettervezési, tárgyalkotási gyakorlatok Dokumentáció és prezentáció – A dokumentálás szerepe – Az alkotások dokumentációja, technikai dokumentáció – A fényképezés. Fények, világítás, nézőpont. Tárgy– és műtárgyfotó – Személyes mappa, portfolió készítése – Kiállítás–rendezés – szempontok, anyagválogatás, rendszerezés, kellékek, eszközök – Tömegkommunikáció, reklám, plakát Rendszerezés – A környezet– és kézműves kultúra műhelymunka elméleti és gyakorlati anyagának rendszerezése – A tárgyalkotás területeiről tanultak rendszerezése – Az anyagokról tanultak rendszerezése – A technikákról tanultak rendszerezése 266

– Az esztétikai értékekről tanultak rendszerezése – A környezettervezésről, a környezetalakításról, tárgyalkotásról tanultak rendszerezése Vizsgamunka készítése – Egyéni kifejezési szándék szerinti tárgyalkotás választott anyaggal és technikával. Dokumentálás Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, összetevőit, – a környezet és az ember kölcsönhatását, a harmonikus környezetkultúra kialakításának szempontjait, – a tárgyak helyét, szerepét a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a megismert kézműves tárgyalkotó tevékenységek műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, – a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, – a kézműves tevékenységben alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási és társítási lehetőségeit, – a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, – a modern művészet törekvéseit a környezet– és tárgykultúra területén, – kézműves tárgyalkotó tevékenységek beépítési lehetőségeit a mai környezet– és tárgykultúrába. Legyen képes: – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, a környezet– és tárgykultúra tudatos alakítására, – önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – munkájában a funkció–forma–díszítés összhangjának megteremtésére, – az anyagok, eszközök, díszítő– és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, – tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, – alkotómunkájában a hagyományos kézművesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra fogalmát, területeit, összetevőit, – a környezet és az ember kölcsönhatását, a harmonikus környezetkultúra kialakításának szempontjait, – a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a kézműves tárgyalkotó tevékenység területeit, azok műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, – a kézművességben alkalmazható anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási és társítási lehetőségeit, – a tárgyalkotás eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, 267

– a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, – a magyar népi kézművesség legjelentősebb emlékeit, – más korok és népek legjellemzőbb kézműves emlékeit, – a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhető jelentéstartalmakat, – a hagyományos kézműves tárgyalkotó tevékenységek továbbéltetésének, beépítésének lehetőségeit a mai környezet– és tárgykultúrába, – a környezet– és kézműves kultúra műhely munkavédelmi teendőit. A tanuló legyen képes: – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, a környezet– és tárgykultúra tudatos alakítására, – önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – munkájában a funkció–forma–díszítés összhangjának megteremtésére, – az anyagok, eszközök, díszítő– és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, – tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, – alkotómunkájában a hagyományos kézművesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat A gyakorlati vizsga időtartama – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgy– és környezettervező–alkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség anyagairól, felhasználási lehetőségeiről, munkafolyamatairól, a kézműves díszítési módok műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, hagyományairól megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy, illetve tárgy együttes mutassa be a tanuló környezet és kézműves kultúra területén megszerzett jártasságát, szakmai tudását, művészi igényességét. 1. A környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott tárgy vagy tárgycsoport a környezetkultúra és tárgykultúra témaköréből. A benyújtott vizsgamunka– tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott anyagokkal és technikákkal létrehozott alkotás, amely lehet: – meghatározott funkcióra tervezett építészeti tér vagy épület makettje, – környezet– és lakáskultúra elem, 268

– használati–, ajándék–, játék–, vagy fiktívtárgy, tárgy együttes, – öltözet, illetve öltözet–kiegészítő, – anyagtársításra, újrahasznosításra épülő funkcionális tárgy, vagy tárgycsoport. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet és kézműves kultúra műfajából. Az intézmény által meghatározott feladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyagokkal és technikákkal létrehozott alkotás, amely lehet: – használati tárgy, – ajándéktárgy, – játék. 2. A környezet–és kézműves kultúra műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a környezet– és tárgykultúra fogalma, tárgytípusai, – tárgyalkotó módok: ősi, hagyományos népművészeti, iparművészeti és ipari tárgyformálás, – a hagyományos kézműves mesterségek kialakulása, szakosodása, – a magyar kézművesség legjelentősebb népművészeti és iparművészeti emlékei, alkotói, műhelyei, – más korok és népek sajátos kézműves emlékei, – a kézművesség anyagai, eszközei, – a tárgy– és díszítményalkotás technikái, – a tárgykészítés fázisai a tervezéstől a kivitelezésig, – a funkció–forma–díszítés összhangja, – esztétikum, jelentéstartalom a tárgyakon, a környezetkultúrában, – a hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, a mai környezet– és tárgykultúrában, – a gazdaságosság és újrahasznosítás fontossága, – a kézművesség munka – és környezetvédelmi alapismeretei. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése – funkciónak, műfaji sajátosságoknak megfelelő tervező, szerkesztő, modellező készség, – manuális és konstruáló készség, – díszítő, stilizáló készség, – a tervezéshez szükséges magyarázó–közlő rajz szintje, egyedisége, kreativitása, – az anyag– és eszközhasználat szintje, – a környezet– és kézműves kultúra ismeretek gyakorlati alkalmazásának szintje, – a megfelelő műveletek, munkafolyamatok kiválasztása, – a vizsgatárgy összhatása, a funkció–forma–díszítmény összhangja. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Munkaasztalok Tároló szekrények Vizesblokk Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök 269

Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Kemence Tűzhely vagy főzőlap Varrógép Vasaló, vasalóállvány Fényképezőgép Festésre alkalmas edények Műanyag tálak, kád Kézi korong Mintázó eszközök agyagmunkához Szövőkeret Madzagszövő tábla Rámák, keretek Vágólap Ollók Kések Fűrészek Kalapácsok Fogók Reszelők, csiszolók Asztali satuk, pillanatszorítók Bőröző satu Árak Textil– és bőrvarró tűk Lyukasztók Mintázó és poncoló vasak Vonalzók Körzők Ecsetek Munkavédelmi eszközök 13.1.6. Kötelező tantárgy 13.1.6.1. VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLAT (1-10. évfolyam) A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése, a pozitív lelki tulajdonságok megerősítése a képi emlékezet és képzelet gazdagításával, a vizuális gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztésével, valamint az esztétikai érzékenység és befogadó készség kialakításával. A tantárgy feladata a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, erős belső motivációra épülő, változatos alkotó folyamatok biztosítása, melyek lehetővé teszik a csoportos és egyéni kreatív tevékenységformák megismerését, feltárják az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségeit, kialakítják a formák, színek használatában való jártasságot. Az egyes témák, témacsoportok változatos feldolgozása, a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatának megismertetése, a népművészeti és művészettörténeti ismeretek aktív beépítése az alkotó tevékenységbe. A baleset–, munka– környezet és tűzvédelmi szabályok betartatása.

270

Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az alapvető képzőművészeti technikák segítségével a látvány és jelenségek befogadására, értelmezésére való ösztönözés, gondolatainak, terveinek képi vagy plasztikai megoldásán keresztül. – A művészeti tevékenységekhez szükséges eszközhasználat, anyagalakítás megismertetése kép és tárgykészítés vagy egyéb alkotófolyamat végig vitelével. – A tanuló figyelmes, kitartó munkavégzésének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Kézműves és népművészeti technikák Mesék jellegzetes történetvezetése Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Mesék, kalandos történetek – Egyéni fantáziára épülő illusztratív mesefeldolgozások – Elbeszélés vonalakkal, különböző vonalminőségek keresése – Vonalrajzos kompozíciók különféle alapformákban, hangsúlyos kontúrok alkalmazásával (ceruza, filctoll, zsírkréta és vízfesték) Színes világok megelevenítése – Kitalált történetek feldolgozása színes kompozícióban – A színek hatása, érzelmi ereje – Színkontrasztok, színharmóniák (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – A szereplők megjelenítése – mesehősök, állatfigurák (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek – bábfigurák készítése Megszemélyesítés – Síkfigurák kialakítása (papírtépés, ragasztás, kivágás, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Mesék birodalma – A kiválasztott mesehősök környezetének feldolgozása különféle technikákkal (ceruzák, tollak, tusrajz) – A természeti és ember alkotta környezet modellezése, újrateremtése a fénymásolt elemek, motívumok segítségével – Hangulati elemek megjelenítése (vidám, mozgalmas, kopár, félelmetes) Varázslatos tárgyak, különös eszközök – Edények, eszközök kialakítása (agyagból, karcolt díszítéssel) – Az adott történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése – A gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságai, felhasználási lehetőségei 271

– Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt Figura és mozgás – A történet szereplőinek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló–, guggoló, több– kevesebb figura, árnyképek) – Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerű animációs eszközökkel – Emberi figurák és állatfigurák mintázása – különféle mozdulatok megjelenítése Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai – Megőrzött nyomok az agyaglapon (üzenetek, lenyomatok készítése különböző eszközökkel) – A törzsi művészet mintakincse, motívumgyűjtés (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták – Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal – Szám–, állati és növényi szimbólumok a mesék világában – Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak) Időkerék – évszakváltások – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A vizuális művészetek műfaji sajátosságainak, anyagainak és eszközeinek megismertetése a kézműves tárgyformálás egyes elemeinek, technikai fázisainak kipróbálásán keresztül. – Az alkotási folyamat során a képzelet, a tapasztalat és az emlékezet élményanyagának mozgósítása, az önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése. – A környezet által közvetített üzenetek befogadtatása, értelmezése. – A tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése. – A tanuló érdeklődésének felkeltése, fenntartása, kitartó munkavégzés képességének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek 272

Ábrázolás és tárgyalkotás az életkori sajátosságoknak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba illesztve A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok, eszközök csoportos és egyéni kreatív használata Az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségei A formák, színek használatában való jártasság Kézműves és képzőművészeti technikák Az egyes témák, témacsoportok többirányú feldolgozása A különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Népművészeti hagyományok, művészettörténeti érdekességek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok – Elbeszélés vonalakkal – Hétköznapi történetek fő motívumainak megjelenítése – Feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje – Saját élmények feldolgozása színes kompozíciókban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Kedvenc állatok – állatfigurák és figurális dombormű mintázása – Sosemvolt lények életre keltése (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Agyagplasztikák, figurák készítése, díszítésük földfestékkel Szabadon formálható anyag – Ünnepek régen és ma – Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból – Az ünnep díszletei Tér és idő feldolgozása – Adott történet, valamilyen folyamat megjelenítése képsorozattal vagy egyszerű fázisrajzokkal (tempera, tollrajz) – Eseménynaptár – képsorozatok készítése monokróm és színes technikákkal – Az otthoni környezet modellezése agyagból. A tér átalakítása – A mi városunk – nagyméretű, színes kompozíciók, csoportmunkában (plasztikus megjelenítés papír, papírmasé és más anyagokkal) Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai – A magyar népművészet mintakincse – motívumgyűjtés – Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal – Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé – lefelé mutató háromszög, csillag, egymásba kapcsolódó körök) – Pecsét faragása, idolok, amulettek készítése (agyag, gipsz) 273

A tárgykészítés folyamata – Ismerkedés a gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságaival, felhasználási lehetőségeivel – Ünnepi jelkép megjelenítése nemezen (tarsolyfedőlap) – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák megismerése – Ékszerkészítés gyönggyel és más természetes anyagokkal Évszakváltás – Az ünnepekhez fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája – Változások az ünnepi szokások körében – páros képek készítése Megszemélyesítés – Én és a külvilág – Önarckép, jellegzetes arányok, karakterjegyek – Az önismeret útjai – az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése – Meglévő portréfotók felhasználása, nagyítása (ismétlődések, átírások, fénymásolatok segítségével) – Alakoskodások – szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül – Maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az ismeretek, élmények befogadásának, feldolgozásának segítése, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba való bevonásával. – A csoportos és egyéni alkotótevékenységek formáinak megismertetésével a tanuló kreatív személyiségjegyeinek, pozitív lelki tulajdonságainak előhívása, megerősítése. – A képi emlékezet és képzelet gazdagítása, az esztétikai érzékenység, nyitottság kialakítása. – A népművészeti és művészettörténeti ismeretek alkotó tevékenységhez kapcsolódó aktív beépítése. – A vizuális kifejezéshez, alkotáshoz szükséges készségek fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolási és tárgyalkotási ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Népművészeti ismeretek, művészettörténeti érdekességek Kézműves és népművészeti technikák 274

Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal – Legendás történetek megjelenítése, feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje – Természeti erők megelevenítése színekkel, az adott jelenségek saját élményekre épülő (vagy színházra, táncra, mesékre támaszkodó) feldolgozása színes kompozícióban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása – A színek és alkalmazott technikák megjelenítő és hangulatközvetítő képessége (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek felfedezése – Táltosok, paripák, félelmetes szörnyállatok – képzelet és előtanulmányok alapján (figurális dombormű mintázása agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Növények, termések formája, szerkezete, színei (színes ceruza, kréta, akvarell) Szabadon formálható anyag – Agyagedény formálása felrakással – Agyagplasztikák, állatfigurák készítése, díszítésük földfestékkel, bekarcolt mintákkal – Állatok ábrázolása emlékképek vagy közvetlen látvány alapján – tömeg, arányok, mozgás érzékeltetése Tér és idő feldolgozása – Természeti erők, különleges és félelmetes természeti jelenségek felidézése, megjelenítése képsorozattal (tempera, tollrajz) – Különböző kompozíciók készítése spirál– és hullámmotívum felhasználásával – A természet körforgása (olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs) Minta, jel, jelkép – Életfa motívum, varázslatos növények megjelenítése népmesék, legendák alapján, (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba, gipszbe) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták – A varrás, hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepük – Egyéni fantáziára épülő illusztratív feldolgozások – Az elvonatkoztatás útja és célja – anyaggyűjtés – A tűz, víz, föld, levegő – szimbólumok a különböző kultúrákban – Sárga, narancs, piros, barna, lila, zöld, fehér, arany. Színszimbólumok használata (papírragasztás kivágott színes motívumok kompozícióba rendezésével) A tárgykészítés folyamata – Az adott témakörhöz, történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Állat alakú és antropomorf edény készítése agyagból – A textilanyagok, a gyapjú alkalmazási lehetőségei – Nemezfigura készítése – Tárgykészítés népi hagyományok alapján, a keleti és a mai kultúra esztétikája szerint 275

– Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák használata – Ékszerkészítés gyöngyfűzéssel Évszakváltás – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája – Megszemélyesítés – Mozgatható bábfigurák készítése. Karakterábrázolás és a mozgatás lehetőségei – Zsineggel mozgatható figurák, pálcára vagy lécre szerelt bábok (papírkivágás, mozgatható elemek összeállítása, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – a kézművesség, a hagyományos népi kultúra egyes szokásait, tárgyait és technikáit, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat, – a vizuális művészetek formáit, sajátosságait, anyagait és eszközeit. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – a látvány és jelenségek értelmezésére, – vázlatok készítésére, átírásra, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek megalapozása. – A látvány utáni ábrázolás alapvető törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alapjainak elsajátíttatása. – A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek továbbfejlesztése, a képi műveltség bővítése. – A tanuló kitartó, feladattudatos munkavégzésének segítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, értelmezése, rögzítése Síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok A középkor művészettörténeti érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formák, színek tudatos használata és a térábrázolás kérdései A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek 276

Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetszövés – történetábrázolás – Képzeletbeli utazás (egy középkori városban – illusztrációk különféle rajzeszközökkel, vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével. A tervek nagyítása, megfestése (képi, fotó, videó – vagy számítógépes feldolgozások) Környezetábrázolás – hangulatteremtés – A környezet épített elemeinek rajza (homlokzatok) – kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal – makett készítése vegyes technikával – Makett készítés (házak, lakótornyok, várak) különféle anyagok felhasználásával Színharmóniák – A monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig – Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverékszínei – Tiszta színekből és szürkékből építkező képek Rész és egész – Papírmozaik készítése (ókori vagy bizánci minták alapján) – Üvegablakok – Rózsaablak – színes kép készítése – Királyfejek, egészalakos figurák rajza viaszolt, festett alapról visszakaparásos technikával Képeskönyv – A mai életünk kódexe – Cél és célszerűség, a könyvkötés alapfogásai – A papír tulajdonságai – Betűkép, iniciálé készítése, szövegírás (temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs – Az adott korra jellemző minták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Plasztika – Oszlopszobrok. Szoborfaragás (egyszerűen formált emberfigurák gipszből, ytong téglából, purhabból) – Vízköpők. Fantasztikus figurák, állatalakok (gótikus templomokról; mintázás agyagból) – Figurateremtés valódi állatok és képzeletbeli szörnyek megformálásával Öltözéktervezés – Sisak készítése. A viselhetőség és a méretek figyelembe vétele – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) 277

Arcképtár – Önarckép különböző elképzelt szerepben, jelmezben és korban való ábrázolása – Önarckép gyűjtemény mai környezetben (ceruza, krétarajzok, tempera) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a választott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos – forma – faktúra és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók–tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az emberi és a természeti környezet esztétikumának felismertetése, a művészetek, alkotási tevékenységek iránti érdeklődés megerősítése. – A látás és a látványértelmező képesség pontosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek körének bővítése. – A látvány utáni ábrázolás törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alkalmazásának fejlesztése a különböző feladatok során. – A manuális tudás és az alkotóképesség továbbfejlesztése, a stílusérzék megalapozása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, perspektivikus ábrázolása Rajzeszközök, plasztikus és modellező anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok Az ókori antik világ és a reneszánsz művészettörténet érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formai, színtani alapismeretek A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Az előképek megismerése, feldolgozása – tanulmányrajzok, vázlatok, makettek, modellek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

278

Feladatcsoportok Történetábrázolás – Életképek (reneszánsz palotában; illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor ünnepeinek megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületábrázolás tusrajzzal – Struktúra – textúra, formaszerkezet és felületi megjelenés (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) – Makett készítés különféle anyagok felhasználásával csoportmunkában Színharmóniák – Tájképek különböző fényviszonyok között – csak színfoltokkal festve – hajnalban, délben, szürkületben, éjszaka (gyűjtés elektronikus formában is, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Telt és tört színek, komplementer színek és különböző árnyalataik (festés akvarellel, krétával, kevert eljárással) Környezetábrázolás – kép és valóság – A tárgyak és a természeti környezet megfigyelése – Az ablakon át látható világ (ábrázolás pitt–krétával, festéssel) – A vonalperspektíva, levegő és színperspektíva felfedezése – Előtér – középtér – háttér (tusrajzok, szénrajzok) – Öltözéktervezés – A szín– és az anyagválasztás szerepe – Fejfedők (bohócsipka) készítése a viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (papír és textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Képeskönyv – A természet törvényeinek, jelenségeinek megfigyelése, összegyűjtése, lejegyzése – Növények, állatok minél pontosabb megfigyelés alapján készült illusztrációi – Magyarázó rajz, részletek és leírások a tervlapon (aprólékos ceruza és tusrajzok, temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs – A korra jellemző textilminták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – Gyűjtött minták egy tetszőleges részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben– páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok,) – Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív–negatív formákká, ritmussá rendezése – Természetes formák redukálása, egyszerűsítése, stilizálása, szín– és forma–variációk létrehozása (papírmetszet létrehozása) Arcképtár – Hétköznapi tömeg (piaci sokadalom) összeállítása nagyméretű kartonra (saját, választott figurákkal) – Különböző korú és karakterű emberek portréja. (Csoportmunka. Ceruza, krétarajzok, tempera) 279

Fény– árnyék jelenségek – Titokzatos terek létrehozása, a fény–árnyék hatások felhasználásával – Vázlatok készítése jellegzetes fény–árnyék viszonyok bemutatására – Térkonstrukció talált, gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, zsinórokból, kartonokból többféle bevilágítással (közös, csoportos alkotás) – Fényképek, videó készítése a terek bejárásával, a korábbi munkák térbe helyezése, „helyzetbe hozása” Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látvány és a tanult ábrázolás összhangba hozása a személyes mondanivalóval. – A természet– és emberábrázolás különböző formáinak megismertetése. – A stílus– és arányérzék továbbfejlesztése. – Az önálló kézműves tárgyalkotás technikájának megválasztására, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek eszköztárának biztonságos használatára való képesség fejlesztése. – A látvány utáni ábrázolás árnyaltabbá tétele, a kompozíció, a szín és az előadásmód finomítása. – A képi műveltség bővítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Rajzeszközök, vizes bázisú festékek és plasztikus anyagok A képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák A barokk művészettörténeti korszakára jellemző stílusjegyek, technikák A stíluskorszakra jellemző előadásmódok Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás 280

– Mozgalmas jelenetek (Álarcosbál egy barokk kastélyban. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – Groteszk, vígjátéki történetelemek illusztratív feldolgozása a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületek belseje, bútorai – Épületábrázolás tusrajzzal, vegyes technikával (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) Színharmóniák – Öltözetek pasztellszínekkel (gyűjtés elektronikus formában, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Színhangulatok festése zenei hangzásokra (akvarell, kréta kevert eljárások) Öltözék – Legyező és maszk készítése a működés és a méretek figyelembe vétele – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Kép és valóság – A térábrázolási konvenciók, optikai csalódások, illúziókeltés – A perspektíva és az axonometria fintorai (Escher rajzai, térformái. Gyűjtések) – Tárgyak ábrázolása eltérő, végletes nézőpontokból – alulnézet, felülnézet, közelről – és messzire távolodva (grafit, szén, pitt kréta) Mintakincs – Épületdíszítések, minták gyűjtése, rajzolásuk vázlatfüzetbe – Gyűjtött minták tetszőleges részleteinek nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, kagylómotívumok felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok)

csiga,

Arcképtár – Arcképek díszes keretben – Különböző korú és karakterű emberek portréja (ceruza, krétarajzok, tempera) A tárgyak egyedi vonásai – Lakomák gazdag tárgyi világa. Gyűjtés a németalföldi festmények és mai fotók, installációk körében – Hasonlóság és különbözőség. Azonos funkciójú tárgyak megfigyelése, egyedi vonásaik, különbözőségeik felfedezése (ceruza, vízfesték) A tárgyak összhangja – Hangszerek – Klasszikus és saját megoldások – Csendélet, drapériák, hangszerek beállításával (összefogott kompozíciók, finom részletmegoldások. Pasztellkréta) Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés 281

Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális művészetek eszköztárát, – a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, – a rajzolás, festés, térművészet műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a különböző ábrázolási és tárgyalkotó technikákat, – a legjelentősebb művészettörténeti korszakok művészetének jellegzetességeit, kultúráját, tárgyait, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – az alkotói munka végig vitelére, – a látvány és jelenségek megragadására, visszaadására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazására, – színtani ismereteinek felhasználására, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – sokféle eszköz– és anyaghasználatra a kifejezés érdekében, – konzekvens munkák elkészítésére, – a művészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értő befogadására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama: Vizuális alkotó gyakorlat – vizsgamunka bemutatása 15 perc – helyszíni feladat megoldása 105 perc 282

A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy és tárgy együttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja. Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – Felkészítés a tanult művészeti kifejezőeszközök önálló alkalmazására. – A vizuális érzékelés és visszatükrözés képességének finomítása. – A konstruáló, plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttatása. – Az elvont gondolkodás, az analizáló–szintetizáló képesség kialakítása, a látás kiművelése és tudatosítása. – Az ábrázolási konvenciók megismertetése, elsajátíttatása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeinek megismerése A látvány pontos megfigyelésére, leképezése A vizuális információk megértésére, átírására, felhasználására A képi gondolkodás, vizuális absztrakció Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére A gondolat, téma kibontása, variációk, sorozatok, tárgy együttesek létrehozása A jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére 283

A sűrítés, és felbontás, mint alkotói (komponálási) eszköz Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A beállítás – A geometrikus testek arányai, térbeli elhelyezkedése – A népi tárgykultúra tárgyai egyszerű műtermi környezetben – A tárgyak, tárgy együttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák) A szerkezettől a formáig – Drapéria vonalas ábrázolása (ceruza, pitt kréta, szén) – Drapéria mozgásban. Fotók készítése szálló, lengő drapériáról, és azok megfestése – A drapéria mint plasztikai elem és jel. Fríz mintázása, gipszfaragás drapériamotívum után, gipszöntések A térről – síkban – Rajzolt és festett belső terek – a perspektíva törvényei szerint – Szobasarok, lépcsőház rajzolása festése – A formák változatos megjelenítése. Szerkezeti kiemelések – A perspektíva érzékeltetése vonalakkal (szerkezeti rajz, ceruza, pitt kréta) – A tanulmányok feldolgozása (tollrajz, színes papír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet) Rajzi – plasztikai előtanulmányok – Testrészek, fejrészletek. Vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) – A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése – Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján – Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások A térről – térben – A külső és belső tér érzékeltetése természeti formák alapján (csigaház, metszet készítése mintázással) – Agyagszobor, agyag plakett készítése a formaépítés, arányok térbeliség pozitív–negatív formák megjelenítésével Ábrázolás és szerkesztés – A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók és felhasználásuk a művészi ábrázolásban – Gyakorlatok a kétpontos perspektíva, a kavallier axonometria megismerésére – Vonal a térben. Fém–, spárga– és üvegplasztikák Nagyságrend – A korábbiakban feldolgozott témák, tanulmányok egyéni vagy csoportos módon történő megfestése, megrajzolása nagy méretben (csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret) – A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése Portré – Önarckép készítése fénykép és tükör segítségével – Az elkészült munkák összehasonlítása, elemzése 284

– A festett pasztell jellemzői, a pasztell technika megismerése – A színek keverése Szokatlan megjelenés – Plasztikai munkák talált anyagokkal, meglepő formatársításokkal – Gömb térbeli problémaköre: osztott gömb, gömbszeletek egymásra mintázása – Portré gipsszel való mintázása, a fej rajza és mintázása különböző túlzásokkal, torzításokkal Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A geometrikus és természeti formák ábrázolása, tárgycsoportok, portrék, figurák ábrázolása a perspektíva és az anatómia és szabályai szerint. – Különféle illusztrációk készítése. – A kiadott feladatok önálló megoldása, biztos eszközhasználattal. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Az ábrázolás arányrendszere, szerkezete Tónusos ábrázolás A természeti formák átírása Az anyagszerűség ábrázolása A tér különböző léptékű megjelenítése A konstruktivizmusra jellemző stílusjegyek, technikák Anatómiai ismeretek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A beállítás – Tárgyak, térelemek a szabadban 285

– A tárgyak, tárgy együttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot, a természetes fényviszonyok minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák) A beállítás átformálása – A tárgy együttes képének feldolgozása, átírása más anyagokkal, technikákkal, különböző művészeti stílusokkal (barokk, impresszionista, expresszionista stílusgyakorlatok) A szerkezettől a formáig – Állat– és emberi koponya szerkezetének különféle rajzeszközökkel való ábrázolása (ceruza, pitt kréta, szén) – Koponya és változó környezete. Fotók készítése és azok megfestése – A koponya bonyolult plasztikai problémái. Reliefmintázás, mintázás 1:1 méretben A térről – síkban – Rajzolt és festett épületek, terek, utcaképek a perspektíva törvényei szerint – A felületek és formák változatos megjelenítése. Kiemelések – A perspektíva érzékeltetése vonalakkal, tónusokkal, színfoltokkal (szerkezeti rajz, tónusos rajz – szén, pitt kréta, pasztell, akvarell) – A tanulmányok feldolgozása tollrajz, színes papír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet formájában Rajzi – plasztikai előtanulmányok – Szobrok, portrék – vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) – A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése – Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján – Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások A térről – térben – Termések titokzatos szerkezete, pozitív–negatív formái – A természeti formák szerepe a formatervezésben – A formaelemzések módszere a célirányos megfigyelés: a karakter – Formakövető vonal: a plaszticitás – Folyamatábra, fázisrajzok a mozgásváltozás kifejezésében Ábrázolás és szerkesztés – A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók alkalmazása a művészi ábrázolásban – Művészettörténeti példák tanulmányozása – Gyakorlatok a perspektíva, és a Monge–szerkesztés megismerésére Nagyságrend – A korábbiakban feldolgozott témák, konstruktív tanulmányok egyéni vagy csoportos módon továbbfejlesztése, megrajzolása, megfestése óriás és kisméretben (falfelület, csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret) – A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése Portré – Rajzok élő modell után – A formák felismerése az árnyék változásakor az arcon, bevilágítási feladatok – Fej rekonstrukció koponya alapján – Az emberi arc titkai. A látvány és a rajzi szabályok együttes érvényesítése – A portrérajzolás és –festés fejlődése a különböző művészettörténeti korszakokban – Portré. Plasztikus megjelenítések (vésett, mintázott relief és körplasztika) 286

Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, az önkifejezés eszköztárának gazdagítása. – Az esztétikus környezet iránti igény kialakítása, amelyen keresztül a tanuló képes lesz azt alakítani, formálni, megőrizni. – A vizuális ismeretek, jártasságok kialakítása, elmélyítése. – A kritikai véleményformálás igényének és képességének kialakítása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A környezet– és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok – Alakrajz – Csontváz rajza – Krokik, vázlatok álló, fekvő és mozgó figurákról (ceruzarajz, tus és pácvázlatok) – Körberajzolások, tükörrajzok, fotók egymásról, azok rajzban történő átdolgozása – Kollázsok és montázsok emberi alakok átalakításával, emberi alak részletrajzainak összeillesztése, fotószekvenciák emberek mozgásáról Átváltozások – A modell után elkészített munkák feldolgozása más eszközökkel, technikákkal, más méretben 287

– A mozdulatok értelmezése, újrarajzolása a figura testhelyzeteinek jellemző jegyeinek, térbeliségének kiemelése, torzítása – Új beállítások új nézőpontokkal Bábfigura – Wayang–báb készítése finom faragással fából vagy habanyagból, a bábu festése – A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése – A bábu hangja és beszéde, játéktere Változatok művészettörténeti alkotásokra – Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében – Másolatok készítése a kép egyes elemeiről hagyományos festészeti és grafikai eljárásokkal (belerajzolások, átfestések, stílusparódiák, méret– és elemváltoztatások) A természetben – Vázlatok és festmények készítése a természetben – A plain air–ben való munka megismerése (pác, lavírozott tus, aquarell és a gouache) – Fotóséták – fotózás a természetben – fotósorozatok kialakítása Karakterkeresés – A portrérajzolás, a karakter kiemelése – Karikatúrák és illusztratív képek készítése modell alapján, vonalas és színes képek. Önarcképek – Az elkészített rajzok alapján végletes torzítások keresése a karakter teljes megváltoztatásával – Portré vázlatok készítése, 1:1 portré mintázása Népművészet és természet – Betekintés a magyar népi viseletkultúrába – Természeti népek technikái. Gyűjtés szakirodalomból, és azok anyagainak feldolgozása (fazekasság, hímzés, faragás, szövés, fonás) – A népművészet előadásmódjának felidéződése a kortárs alkotók munkáiban Érzelmi hatások – Fogalompárok szerinti képalkotás (vidám–szomorú, haragos–megbocsátó, nyomasztó– feloldó) – Érzelmi állapotok színben való kifejezése – A színek sztereotip kapcsolata érzelmi állapotokkal, fogalmakkal – Realisztikus és absztrakt megközelítés Emlékmás – Rövid portréfilm készítése egy kortárs képzőművészről, annak alkotási módszereiről, műveiről, személyes beszélgetés vagy bemutatás formájában – Forgatókönyv, fotódokumentáció Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, 288

– az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látvány és az absztrakció kölcsönhatásának megismertetése a figuraábrázoláson keresztül. – A látványértelmező képesség tudatosítása, a figura és környezetének kialakításával. – A vizuális ismeretek, jártasságok elmélyítése, összegzése az ismétlődő és fokozatosan nehezedő feladatok mentén. – Ismerkedés a kortárs művészet törekvéseivel. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A környezet– és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai A nonfiguratív ábrázolás eszköztára Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Alakrajz – Vázlatrajzok, krokik csoporttársakról, álló és mozgó alakokról. A vonal ereje, hangsúlyai (ceruzarajz, tus és pácvázlatok, agyag– és viasz krokik) Figura a térben – Figura épített térben, ülő és álló figurák külső és belső térben – Plein air és embercsoport rajza Átváltozások – Ülő, fekvő figura rajza – Egy feladat többféle feldolgozása, variációk anyagokra, technikákra – A kompozíciós elemek kiegyensúlyozott arányait felborító változatok létrehozása Bábfigura – Marionett báb készítése vegyes anyaghasználattal – A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése – A bábu mozgathatósága, játéktere 289

Szín–tér – Színes vázlatok készítése a színpadi tér színdinamikai megoldásához Változatok művészettörténeti alkotásokra – Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében – Montázsok, anakronisztikus részletek beépítése a műalkotásokba – Stíluskeresés – Karakterkeresés – A teljes figura mint karakter. Karikatúrák és krokik készítése modell alapján, vonalas rajzok, szoborvázlatok készítése Érzelmi hatások – Eseménysor ábrázolása figurális és nonfiguratív képsorozatokban – Kollázs grafikai kiegészítéssel – Fogalompárok szerinti képalkotás (mozgalmas – unalmas, harsány – szelíd, haragos – vidám) – Érzelmi állapotok kifejezése színekkel Emlékmás – Gyerekkori történet – Videofelvétel készítésére alkalmas színes figurák és díszlet jellegű tér megalkotása (papír, gipsz, faszerkezet). Csoportos feladat – A film rajzos forgatókönyvének megtervezése, elkészítése Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a különféle vizuális művészetek jel– és jelképrendszerét, – a tervezéstől a megvalósításig, vagy a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a sík– és térművészet törvényszerűségeit, műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni.

290

Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális művészetek területén létrejött értékeket, – a népi kultúra jellegzetes szokásait, tárgyait, – a sík– és térbeli művek, alkotás–sorozatok létrehozásának módjait, – pontos arányokat és karaktereket rögzítő rajzok, plasztikák készítési módszereit, – a fény–árnyék viszonyok törvényszerűségeit, – a művészeti anatómia alapvető törvényszerűségeit, – az alapvető munkabiztonsági, környezetvédelmi előírásokat. A tanuló legyen képes: – eligazodni a művészettörténet korstílusai között, – az adott témák önálló feldolgozására, – művészeti ismereteinek alkotó felhasználására, – A témák elemző értelmezésére, sokrétű technikai feldolgozására, – konkrét és elvont gondolatok képi–plasztikai megjelenítésére, – portré, figura rajzolására, festésére vagy mintázására, – a saját és mások alkotásainak elemző értékelésére. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgyai és időtartama Vizuális alkotó gyakorlat – a vizsgamunka bemutatása 10 perc – helyszíni feladat megoldása 180 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy és tárgy együttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció

291

A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – a vizuális nyelv kifejezőeszközeinek használata, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – sík és térbeli ábrázolási képesség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Munkaasztalok, székek Tároló polcok, szekrények, dobozok Vizes blokk Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Rajzbakok Festő állványok Mintázó állványok Kéziszerszámok Rajztechnikai eszközök Rajz–, festő és mintázó eszközök (színes ceruzák, akvarell, tempera akril, kréta, filc, vékony, vastag, és széles–lapos ecsetek, szivacsok, rajztábla, olló, ragasztó) Számítógépes munkaállomások grafikai szoftverekkel Fényképező, filmfelvevő eszközök Modell tárgyak: geometrikus testek, drapériák, tükrök, csontváz, koponya Munkabiztonsági berendezések Választható tantárgy Vizuális alapozó gyakorlatok (1-2. előképző évfolyam) tantárgy megegyezik az előképző 1-2. évfolyam főtárgyával.

13.2. SZÍN- ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG 13.2.1. Az alapfokú színművészeti–bábművészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi–bábszínházi nevelés – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi–dramatikus tapasztalatait – lehetőséget biztosít a színművészet–bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére; ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására és fejlesztésére, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, illetve felkészít a művészeti alapvizsgára és záróvizsgára. A képzés lehetővé teszi – A tanulók számára önmaguk tudatos megfigyelését 292

– Az önértékelést annak érdekében, hogy képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és azok színházi (bábszínházi) munka során történő alkalmazására – Az önkifejezést, a közös alkotómunka örömteli együttlétének megtapasztalását – Az élet más területein elsajátított tanulói ismeretek, készségek, attitűdök színjátékban (bábjátékban) való alkalmazását – Drámával és színházzal (bábszínházzal) kapcsolatos tanulói aktív szókincs bővítését – Színházi (bábszínházi) előadások egyéni vagy csoportos készítését, illetve mások által bemutatott produkciók megtekintését, értelmezését A színművészet területén különösen – Változatos dramatikus tevékenységformákban való részvételt – Az alapvető dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, alkalmazását differenciált feladatokban – A színházi–drámai formával való kísérletezést, a színpadi megjelenítés jellemzőinek megismerését – A színjáték kulturális hagyományainak megismerését – A színjátéknak, mint művészi kommunikációs formának a megtapasztalását 13.2.2. A képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak Színjáték tanszak Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: Beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) Mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) Választható tantárgyak: a színjáték és bábjáték tanszak bármelyik tantárgya Óraterv Évfolyamok Tantárgy

Előképző Alapfok

1. Főtárgy 2 Kötelezően választható tantárgyak Választható tantárgyak 2 Összes óra

2. 2

2 2– 2–4 4

Továbbképző

1. 3

2. 3

3. 3

4. 3

5. 3

6. 3

7. 3

8. 3

9. 3

10. 3

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2 4– 6

2 4– 6

2 4– 6

2

2

2 4– 6

2 4– 6

2 4– 6

2 4– 6

2 4– 4–6 4–6 6

A fenti táblázatok Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A tanszak kötelezően előírt tantárgyainak és azok óraszámainak a figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. 293

Ha az intézmény az ajánlott minimális heti összes óraszámot biztosítja, akkor az ezen felül tanított választható tantárgyakat heti 0,5 órában is oktathatja. A dráma és színjáték tantárgy heti óraszáma a helyi tantervekben heti 2 óra is lehet, ha a beszéd és vers, valamint a mozgás és tánc tantárgyakat minimálisan heti 1–1 órában önálló tantárgyként oktatja az iskola. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: 45 perc 13.2.3. A színművészeti–bábművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a színművészet területén Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák Színházi alapfogalmak/szakkifejezések alkalmazása Drámai/színházi konvenciók alkalmazása Meghatározó történeti és kortárs színházi stílusok felismerése A színházi műfajok felismerése A szöveg– és előadás elemzés meghatározó szempontjainak, a színészi alkotómunka fázisainak, főbb összetevőinak megismerése, alkalmazása Drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasása Különböző színészi technikák megismerése és alkalmazása Színházi improvizáció Karakterábrázolás nyelvi, beszédtechnikai, illetve mozgásos eszközökkel Előadásban (játékban) szerepek megformálása A rendezői instrukciók mentén végzett munka Más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazása a szerepalkotás során Színházi előadások elemzése, értékelése Személyes kompetenciák Önállóság Döntésképesség Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Mozgáskoordináció Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák Kapcsolatteremtő készség Kezdeményezőkészség Empatikus készség Tolerancia Kommunikációs rugalmasság Adekvát metakommunikáció Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák Kreativitás, ötletgazdagság Problémamegoldás 294

Figyelem összpontosítás Helyzetfelismerés Kritikus gondolkodás Kiemelt kompetenciák a bábművészet területén Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák Bábszínházi alapfogalmak/szakkifejezések megismerése, alkalmazása Az animáció útján történő kifejezés sajátosságainak megismerése, alkalmazása A főbb báb– és színpadtechnikák elméletének és gyakorlatának megismerése A bábjáték kultúrtörténeti szerepének, tradícióinak megismerése A darab–, szerep– és előadás elemzés szempontjainak megismerése, alkalmazása A bábjátékos tevékenység összetevőinek, azok egymásra épülésének megismerése, alkalmazása A rögzített előadásmód és az improvizációs technika közti különbség felismerése, alkalmazási lehetőségeik megtapasztalása, a különböző játékstílusok felismerése A társművészetekkel való kapcsolódás lehetőségeinek megtapasztalása A bábszínház működési struktúrájának megismerése A bábjáték alkotófázisaiban való részvétel A partnerekkel való alkotó együttműködés A színpadi szituációnak megfelelő improvizáció A bábjáték komplexitásában rejlő lehetőségek felismerése és alkalmazása Egy–egy bábtechnika és színpadtechnika alkalmazási lehetőségeinek felismerése Egy–egy téma bábtechnikai és színpadtechnikai lehetőségeinek felismerése, alkalmazása Önálló feladatmegoldás esetén témaválasztásának és a technikai megoldásának indokolása, megvalósítása (tanári segítséggel) Tanári/rendezői instrukciók fogadása Jelenet vagy jelenetsor gyakorlás útján történő eljátszása és reprodukálása Különféle szerepek megformálása Előadás/próba folyamán szükség szerinti háttérmunka elvégzése Személyes kompetenciák Kézügyesség Önállóság Döntésképesség Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Mozgáskoordináció Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák Kapcsolatteremtő készség Kezdeményezőkészség Empatikus készség Tolerancia Kommunikációs rugalmasság Adekvát metakommunikáció Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák 295

Új ötletek, megoldások kipróbálása Gyakorlatias feladatértelmezés Kreativitás, ötletgazdagság Problémamegoldás Figyelem összpontosítás Helyzetfelismerés Kritikus gondolkodás 13.2.4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. Vizsga tantárgyak Színjáték tanszak A művészeti alapvizsga tantárgyai: dráma és színjáték, valamint egy választott tantárgy az alábbiak közül beszéd és vers mozgás és tánc A művészeti záróvizsga tantárgyai: dráma és színjáték, valamint egy választott tantárgy az alábbiak közül beszéd és vers mozgás és tánc Színjáték és bábjáték tanszakon a fent megjelölt választható tantárgyak közül vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a színművészeti és bábművészeti ág valamelyik tanszakán beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret tantárgyakból megszerzett 296

művészeti alapvizsga vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. Azokban a tantárgyakban, ahol a tantárgy vizsgája több vizsgarészből áll, ott a tantárgy osztályzatát a vizsgarészek osztályzatának számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső osztályzatának meghatározásában a szóbeli vizsgarész osztályzata a döntő. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti, alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 13.2.5. Főtárgy

13.2.5.1. SZÍNJÁTÉK TANSZAK 13.2.5.1.1. DRÁMA ÉS SZÍNJÁTÉK (1-10. évfolyam) A dráma és színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet – ezen belül is elsősorban a színjáték – iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a drámán és színjátékon keresztül történő önkifejezésre, közösségi alkotásra, a kommunikációs és előadói képességeik fejlődésére, a színházi alkotófolyamaton keresztül a színpadi munka alapjainak elsajátítására, a színházon keresztül önmagukra és a világra vonatkozó kérdések megfogalmazására és a válaszok keresésére. A tantárgy oktatása során a célokat a közösségben végzett dramatikus tevékenység élményén, a játék örömén keresztül érjük el. A tantárgy feladata, hogy a folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül, tanulótársaival együtt, drámai és színházi produktumok létrehozatalára. Előképző évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a csoportos játék örömét – a csoportos játék szabályait – az érzékszervek működésének jelentőségét – az alapvető emberi, állati mozgássémákat – a jelenet kezdetének és befejezésének fontosságát 297

– a szerepjátékokban való részvétel élményét – a dramatikus munkához szükséges népi gyermekjátékokat, kiszámolókat, mondókákat, gyerekdalokat, énekes–táncos játékokat, gyerekverseket, népmeséket Fejlessze a tanulók – érzékszerveinek működését, érzékelését – ritmusérzékét – megfigyelő– és utánzóképességét – mozgásos ügyességét, koordinációját – együttműködési képességét – hallási figyelmét – figyelemösszpontosító (koncentráló) képességét – szabálytudatát – közösségtudatát Ösztönözze a tanulókat – környezetük megfigyelésére, megismerésére, az arról való véleményalkotásra – társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására – versek, mesék meghallgatására, értelmezésére – a hétköznapi szabályok és a csoportos játék szabályainak betartására és betartatására – a nemkívánatos (pl. agresszív) viselkedésformák visszaszorítására – a játék örömének másokkal való megosztására Tananyag Bemelegítő mozgásos játékok – Versenyjátékok, nagymozgásos játékok – Népi kiszámoló– és fogócskajátékok – Egyszerű mozgáselemeket is tartalmazó körjátékok, népi játékok – Egyszerű mímes játékok tanári narrációra – Rövidebb versek, mesék kísérése mozgással Érzékelő játékok – Színek, formák, illatok, ízek felismerése, csoportosítása, megkülönböztetése – Az érzékszervek által keltett érzetek megfogalmazása – Az idő észlelésének fejlesztése Ritmusgyakorlatok – Egyenletes lüktetés érzékeltetése mondókázással – Szöveges és mozgásos ritmusjátékok – Tempótartás (gyors és lassú) különböző térformákban – Természetes ritmusok felfedezése és mozgásos lekövetése Beszédgyakorlatok – Hangok utánzása – Beszédszervek ügyesítése játékos formában (ajak–, nyelvgyakorlatok) – Beszédre késztető játékok Utánzó játékok – Testtartás és mozgás utánzása – Hétköznapi tevékenységek utánzása – Állatok mozgásának utánzása Memória– és koncentrációfejlesztő játékok – Mondókák, kiszámolók, találós kérdések 298

– Mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékok Szerepjátékok, szabályjátékok – Népi gyermekjátékok – Énekes–táncos játékok – Mozgásos (testnevelési) játékok – Egyszerű szerkezetű drámajátékok Csoportos improvizációs játékok – Mondókák, gyerekdalok feldolgozása – Gyerekversek feldolgozása Komplex drámafoglalkozások – Mesei motívum vagy meserészlet, vagy rövidebb mese feldolgozása tanári közreműködéssel (térmeghatározás, szimuláció, a teljes csoportot megmozgató szerepjáték, a tanár szerepben, szertartás, állókép, némajáték) Követelmények A tanulók ismerjék – az érzékszervek működésének funkcióját, jelentőségét – a jelenet kezdetének és befejezésének fontosságát – a dramatikus munkához szükséges népi gyermekjátékokat, kiszámolókat, mondókákat, gyerekdalokat, énekes–táncos játékokat, gyerekverseket, népmeséket (mindegyikből legalább egyet) Legyenek képesek – adottságaiknak megfelelően a látáshoz és halláshoz kapcsolódó differenciált és pontos érzékelésre – a csoportos ritmusjátékokban való aktív részvételre – alapvető emberi, állati mozgássémák utánzására, a csoportos utánzó játékokban való aktív részvételre – legalább egy vers vagy rövid meserészlet önálló elmondására – a beszéd és a mozgás összekapcsolására csoportos játék során – a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvételre – társaikkal való együttműködésre 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a csoportos improvizációs játék örömét – a csoportos játék szabályait – az alapvető emberi, állati mozgássémákat – a bemelegítéshez használható mozgásos (testnevelési) játékokat – az alapvető ritmushangszerek használatát – a dramatikus munkához szükséges újabb népi gyermekjátékokat, mondókákat, gyerekdalokat, gyerekverseket, népmeséket – egyes drámajátékok szabályait Fejlessze a tanulók – érzékszerveinek működését, érzékelését – ritmusérzékét – megfigyelő– és utánzóképességét – mozgásos ügyességét, koordinációját 299

– együttműködési képességét – hallási figyelmét – figyelemösszpontosító (koncentráló) képességét – kifejezőkészségét – helyzetfel-ismerési képességét – szabálytudatát – közösségtudatát Ösztönözze a tanulókat – környezetük megfigyelésére, megismerésére, az arról való véleményalkotásra – társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására – versek, mesék meghallgatására, értelmezésére – az önállóan olvasott versek, mesék élményének megosztására – a hétköznapi szabályok és a csoportos játék szabályainak betartására és betartatására – a nemkívánatos (pl. agresszív) viselkedésformák visszaszorítására – a játék örömének másokkal való megosztására Tananyag Mozgásgyakorlatok – Fogójátékok – Versenyjátékok, nagymozgásos játékok – Mozgáselemeket tartalmazó körjátékok, népi játékok – Mímes játékok tanári narrációra Érzékelő játékok – Az érzékszervek által keltett érzetek megfogalmazása – Színkompozíciók összehasonlítása – Tájékozódás hangok segítségével, tapintással, szaglással – Az idő észlelésének fejlesztése Ritmusgyakorlatok – Szöveges és mozgásos ritmusjátékok – Tempótartás különböző térformákban – Futások irányváltoztatással – Ritmushangszerek és mozgás Beszédgyakorlatok – Beszédre késztető játékok – Beszédgimnasztikai gyakorlatok – Beszédszervek ügyesítése játékos formában Utánzó játékok – Egyszerű mozgástükrözések – Hétköznapi tevékenységek és mesterségek jellemző gesztusainak utánzása – Állatmozgások, természeti jelenségekhez kapcsolódó mozgások utánzása Memória– és koncentrációfejlesztő játékok – Versek, mondókák szöveg nélkül, csak mozgással – Összetettebb mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékok Szerepjátékok, szabályjátékok – Népi gyermekjátékok – Mozgásos (testnevelési) játékok 300

– Egész csoportos és páros munkára épülő drámajátékok – Vetélkedőjátékok Komplex drámafoglalkozások – Mesei motívum vagy meserészlet, vagy rövidebb mese feldolgozása tanári közreműködéssel (térmeghatározás, közös rajzolás, üzenetek, szimuláció, a teljes csoportot megmozgató szerepjáték, a tanár szerepben, szertartás, állókép, némajáték) Követelmények A tanulók ismerjék – a csoportos játék szabályait – az alapvető emberi, állati mozgássémákat – a bemelegítéshez során használt mozgásos (testnevelési) játékokat – a megismert ritmushangszerek használatát – a dramatikus munkához szükséges népi gyermekjátékokat, mondókákat, gyerekdalokat, gyerekverseket, népmeséket (az újonnan – tanultak közül mindegyikből legalább egyet) – egyes drámajátékok szabályait Legyenek képesek – adottságaiknak megfelelően differenciált és pontos érzékelésre – a csoportos ritmusjátékokban való aktív részvételre – alapvető emberi, állati mozgássémák utánzására, a csoportos utánzó játékokban való aktív részvételre – legalább egy újonnan tanult vers és rövid meserészlet önálló elmondására – a beszéd és a mozgás összekapcsolására a játékok során – a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvételre – társaikkal való együttműködésre Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a képzelet és az emlékezet szerepét, fontosságát – az egyszerű mozgáselemek összekapcsolását – a tér használatát és az abban való tájékozódást – a helyszín fogalmát, jelentőségét – a figyelemösszpontosítás fontosságát, alapvető technikáit – a beszédtevékenység részeit (légzés, hangadás, kiejtés) – rövidebb prózai mesék dramatikus feldolgozásának folyamatát – a hang tulajdonságait (pl. mélység, magasság) – a legfontosabb légző– és hangképző gyakorlatokat – a ritmikus mozgással kombinált koncentrációs gyakorlatokat Fejlessze a tanulók – együttműködő képességét – képzelőerejét – mozgásos improvizációs képességét – térbeli tájékozódását – figyelem–összpontosító képességét – megfigyelő képességét – problémamegoldó képességét – ritmusérzékét – légző kapacitását 301

– hangképzését – artikulációs képességét Ösztönözze a tanulókat – maguk és környezetük egyre tudatosabb megfigyelésére – a közlésformák egyre differenciáltabb alkalmazására – társaikkal való együttműködésre – gondolataik és érzelmeik pontos kifejezésére – a csoporton belüli aktív és kezdeményező munkára – kiscsoportokban önállóan végzett tevékenységre Tananyag Mozgásgyakorlatok – Összekapaszkodó, érintésére törekvő, érintés elől elhúzódó, a gimnasztika gyakorlatait játékos szituációba tevő gyakorlatok (pl.: váll–, térdérintős játékok, nehezített speciális helyzetű fogók) – Lazító és feszítő gyakorlatok – Térformáló, térérzékelő játékok: játékos formában különböző térformák felvétele, formálása, kikerüléses gyakorlatokban térérzék–fejlesztés körjátékok, lánc–típusú népi játékok – Szabad mozgás zenére önállóan és a társakkal együttműködve Beszédgyakorlatok – Légző gyakorlatok – A saját és a társak légzésének megfigyelése nyugalmi állapotban, tevékenység során (pl. tűzfújás), beszéd közben; a tapasztalatok megfogalmazása – Fúvójátékok (pl. lyukas kulcs, síp, szájharmonika fúvása) a kilégzés erejének és hosszának tanulmányozására; folyamatos és szaggatott fúvások – Indirekt légző gyakorlatok (pl. „gumibaba” felfújása, leeresztése) – Hanggyakorlatok – A hangadás megfigyelése (ásítás, nevetés, lelkiállapotok, hangulatok tükröződése a hangban) – A hang tulajdonságairól szerzett tapasztalatok megfogalmazása (magas–mély, halk hangos) – Egymás hangjának felismerése, utánzása – Hangkitalálás (a saját hangtól eltérő hangzások játékos próbálgatása) – Szavak, rövid mondatpárok játékos variálása – Játékos hangerő–gyakorlatok – Artikulációs gyakorlatok – A kiejtés, az artikulációs mozgások megfigyelése – A beszédszervek mozgásának „ügyesítése” szavak, szólamok ismételgető ejtésével – Szájról olvasás – kezdetben hangok, majd szavak – Szóláncok pontos hangzó– és szóvégejtéssel – Hangsúlygyakorlatok – A szóhangsúly gyakorlása (az első szótag nyomatékos ejtésének gyakorlása egyre hosszabb szavakban) – Az összetett szavak előtagjának és a teljes személynév első tagjának hangsúlya Fantáziajátékok – Elképzelt tárgyak, helyszínek, figurák részletes kigondolása csoportban – A közösen kitalált figurák, helyszínek, tárgyak köré szervezett játék 302

Ritmikus mozgással kombinált koncentrációs gyakorlatok – Játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus koordinációs gyakorlatok (pl.: versek, mondókák ütemezése tapssal, járással, mozgással különböző tempóban) – Térkitöltő gyakorlatok – Ritmikus, mozgással és szöveggel összekapcsolt számolós gyakorlatok – Gyermekversek, mondókák ritmus– és mozgásváltással Dramatikus játékok – Mimetikus (egyéni és csoportos) improvizációk zenére – Szituációs játékok pl. szó, mondat, helyszín megadásával Komplex drámafoglalkozások – Központi figura köré épülő dráma (hangaláfestés, szerep a falon, térképek és ábrák készítése, állókép, gyűlés, véletlenül meghallott beszélgetés, képaláírás, maszkok, beépített szereplő, gondolatkövetés konvenciók felhasználásával) Követelmények A tanulók ismerjék – a tér használatát és az abban való tájékozódást – a helyszín fogalmát, jelentőségét – a figyelemösszpontosítás fontosságát, alapvető technikáit – a beszédtevékenység részeit (légzés, hangadás, kiejtés) – a hang tulajdonságait (pl. mélység, magasság) – a legfontosabb légző– és hangképző gyakorlatokat – a ritmikus mozgással kombinált koncentrációs gyakorlatokat Legyenek képesek – egyszerű képzettársításra, annak játékbeli alkalmazására – egyes érzelmi állapotok verbális és mozgásos kifejezésére – a tanult mozgáselemek összekapcsolására – az adott tér használatára és az abban való tájékozódásra – a helyszín fogalmának alkalmazására, jelentőségének felismerésére – a tanult beszédgyakorlatok tudatos alkalmazására – tanári irányítás mellett zajló komplex dramatikus tevékenységben való részvételre 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a figyelem–összpontosítás tudatos alkalmazását – a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát – a bizalomra épülő kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait – a tiszta, érthető beszéd alapjait – a történet, a jelenet, illetve jelenet kezdete és vége, a főhős, a szereplők fogalmát – a szereplők ábrázolását segítő egyes technikákat (pl. beszédstílus, testtartás) – a beszédtevékenység részeinek egymásrautaltságát – a feszítés–lazítás alapgyakorlatait – a mimikai bemelegítés gyakorlatait Fejlessze a tanulók – figyelem–összpontosító képességét – megfigyelő képességét – együttműködő képességét – verbális megnyilvánulásainak tisztaságát – fogalmazási és kifejező képességét 303

– dramatizáló képességét – rögtönzési képességét – elméleti drámaelméleti tudását Ösztönözze a tanulókat – figyelmük tudatos összpontosítására – a külvilág és önmaguk érzékeny megfigyelésére – önálló és tudatos kapcsolatteremtésre – a nemkívánatos viselkedésformák konstruktív visszajelzésére, megváltoztatására – önálló verbális megnyilvánulásra – pontos és kifejező szerepjátékra – önálló dramatizálásra Tananyag Mozgásgyakorlatok – Gimnasztikus gyakorlatok játékos helyzetekben, nehezített járásmóddal, fordított testhelyzetben – Indítás és megállás különböző tempóban, helyzetben, magasságban történő gyakorlása versenyjátékok segítségével (pl. tapsos fogó, csendkirály – típusú játékok) Lazító gyakorlatok – Feszítés–lazítás fekve, állva, ülve – Az arc ellazítása, „kirázása” kilégzés közben Beszédgyakorlatok – Légző gyakorlatok – A különböző légzéstípusok megfigyelése (váll, mellkas, rekesz) – A célszerű beszédlégzés folyamatának ismertetése – Saját légzés megfigyelése nyugalmi állapotban és beszéd közben – Zörej nélküli belégzést követő kilégzés a laza testtónus megőrzése mellett – Kapacitásnövelő gyakorlatok versekkel, mondókákkal a laza testtónus megtartása mellett (legfeljebb 40–50 szótag) – Hanggyakorlatok – Játékos hangerő próbálgatás – Hangok próbálgatása az erős érzelmi–indulati állapotok kifejezésére – Artikulációs gyakorlatok – Az áll nyitó mozdulatát megerősítő gyakorlatok – Nyelvmozgást ügyesítő gyakorlatok – Ritmus és tempógyakorlat – Versek ütemezése kötött mozgással – Hangsúly– és hanglejtésgyakorlatok – Számnevek, évszámok hangsúlya – A kijelentés hanglejtése Koncentrációs gyakorlatok – Játékok számokkal – Kérdés–felelet típusú játékok – Mozgáskoncentrációs játékok – Kapcsolatteremtő és bizalomgyakorlatok – Kapcsolatteremtés szemkontaktussal, érintéssel, kézfogással, hanggal – Vakvezető játékok alapváltozatai

304

Improvizációs játékok – Mimetikus improvizációk (mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal) – Hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel – Szituációs játékok (pl.: befejezetlen történetre, képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával) – Rövid történetek (ismert mesék) elmesélése zenére, kisebb csoportokban előkészített improvizációkkal Komplex drámafoglalkozások – Reális (de eltávolított) szituációk kibontása drámán keresztül – Csoportról szóló drámaóra (a jelmezöltés, befejezetlen anyagok, interjú, forró szék, szerepcsere, kiscsoportos improvizáció, mímes játék, az igazság pillanata, belső hangok, szertartás, vita konvenciók felhasználásával) Drámaelméleti alapok – Verses mesék és mesék, elbeszélések szerkezetének érzékeltetése (történet, jelenet a jelenet kezdete és vége, főhős, szereplők, helyszín) Követelmények A tanulók ismerjék – a figyelem–összpontosítás tudatos alkalmazását – a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát – a bizalomra épülő kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait – a tiszta, érthető beszéd alapjait – a történet, a jelenet, a jelenet kezdete és vége, a főhős, a szereplők fogalmát – a szereplők ábrázolását segítő egyes technikákat (pl. beszédstílus, testtartás) – a feszítés–lazítás alapgyakorlatait – a mimikai bemelegítés gyakorlatait Legyenek képesek – figyelmük tudatos összpontosítására – társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére – a bizalom megélésére – érzékeny kapcsolatteremtésre és a kapcsolat megtartására – tiszta és kifejező verbális megnyilatkozásokra – egy nagyobb lélegzetű vers vagy próza pontos, tiszta, érthető elmondására – aktív szerepjátékra 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – az együtt érző beleélés szükséges voltát – a szavak nélküli közlések jelentőségét – a nonverbális kommunikáció csatornák működését – a kommunikációs jelek jelentéshordozó erejét – a feszültség élményét és fogalmát – az analógiás gondolkodás alapjait – a karakter fogalmát – a gyakran alkalmazott páros és kiscsoportos kooperációs játékokat Fejlessze a tanulók – légzéskapacitását – térhez igazodó beszédét – artikulációs képességét 305

– empátiás képességét – verbális és nonverbális kommunikációs képességét – fantáziáját és kreativitását – differenciált kifejezőképességét – fogalmi gondolkodását – kooperációs készségét Ösztönözze a tanulókat – elfogadó együttműködésre – érzelmeik és szándékaik pontos kifejezésére – a nonverbális kommunikációs jelek tudatos használatára – a nonverbális kommunikációs jelek minél pontosabb értelmezésére Tananyag Mozgásgyakorlatok – Versenyjátékok, különböző típusú fogójátékok, nehezített fogó és üldözéses játékok a megfelelő intenzitású jelenlét megteremtésére és a feszültség elvezetésére – Különböző tempójú, karakterű és funkciójú futástípusok – Testrész–vezetéses futások, páros fogó, a vezetőt követő futás – Lazító gyakorlatok – Feszítés–lazítás testrészenként Beszédgyakorlatok – Légző gyakorlat – A be– és kilélegzett levegő mennyiségének fokozatos növelése a laza testtónus megtartása mellett kapacitásnövelés versekkel, mondókákkal (legfeljebb 50–60 szótag) – Hanggyakorlatok – A térhez igazodó hangerő gyakorlása – Az emelt hangvétel gyakorlása a test megfelelő tónusának összehangolásával (pl.: rikkancs, piaci árus, idegenvezető) – Artikulációs gyakorlatok – Nyelvtörő mondókák – A hosszú magánhangzók pontos ejtésének gyakorlatai – Szájról olvasási gyakorlatok (versek, verssorok) – Ritmus és tempógyakorlat – Ütemezés változó tempóban kitalált mozgássorral, tánccal, tapsjátékkal – Hangsúly–és hanglejtésgyakorlat – A kérdezés hangsúlya kérdőszóval és anélkül – A kérdezés hanglejtése kérdőszóval és anélkül Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok – Az arc, tekintet, gesztusok kifejezőképességét fejlesztő játékok, gyakorlatok – Érzelmi állapotok kifejezése testtartással, gesztusokkal – Üzenetek (pl.: utasítások, parancsok, kérések) küldése tekintettel és gesztusokkal Fantáziajátékok – Tárgyjátékok, tárgyak megszólaltatása, képzeletbeli tárgyak – Képzelt lények megszemélyesítése, beszéltetése – Belső képek megjelenítése mozgással és beszéddel Improvizációs játékok – Szituációs játékok vázlat megadásával – Különböző karakterek megjelenítése páros vagy kiscsoportos improvizációkban 306

– Feszültséggel teli hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése – Látott vagy hallott történetek feszültséggel teli jeleneteinek felidézése improvizációkban Páros és kiscsoportos kooperációs játékok – Tükörjátékok – Távolságtartó játékok – Szoborjátékok Ön– és társismereti játékok – Tulajdonságok megfogalmazásával járó játékok (apróhirdetés, tulajdonságok vására) – Egyszerű visszajelzésekre építő játékok Komplex drámafoglalkozások – Erkölcsi dilemmákat vizsgáló drámaórák (pl.: a szakértő köntösében, telefonbeszélgetés, az élet egy napja, fórum–színház, Hogyan történt? Konvenciókkal) Követelmények A tanulók ismerjék – az együtt érző beleélés szükséges voltát – a szavak nélküli közlések jelentőségét – a nonverbális kommunikáció csatornák működését – a kommunikációs jelek jelentéshordozó erejét – az analógiás gondolkodás alapjait – egyes karakterjellemzőket – a gyakran alkalmazott páros és kiscsoportos kooperációs játékokat – a belső feszültség élményét, szerepét a drámai történésekben Legyenek képesek – a szavak nélküli közlések különböző élethelyzetekben való felismerésére – a nonverbális kommunikációs csatornák használatára – aktív részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban, komplex drámaórákban – feszültségteremtő drámai jelenetek létrehozására – beszédüket a térhez igazítani – pontosan körülírt feladatok kiscsoportokban történő elvégzésére 4. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – az elemző gondolkodás lényegét, használatát – különböző hétköznapi élethelyzetek és morális problémák dramatikus megjelenítésének egyes módjait – a konfliktus és a feszültség fogalmát, különbözőségét – a színpadi tér kreatív használatának alapjait – az artikuláció ritmus– és tempóformáló szerepét – az időmértékes versek ritmizálását – a tagadás hangsúlyát – az improvizáció szabályait – a színpadi létezés alapszabályait – a figyelem felkeltésének és megtartásának eljárásait

307

Fejlessze a tanulók – légzéskapacitását – kifejező beszédét – testkontrollját – elemző gondolkodási képességét – szóbeli és nem szóbeli kifejezőképességét – fogalmazási képességét – helyzetfel-ismerési képességét – problémamegoldó képességét – együttműködési képességét – megfigyelési képességét – analógiás gondolkodását – előadói képességét – improvizációs képességét Ösztönözze a tanulókat – önmaguk és környezetük tudatos megfigyelésére – kritikus és önkritikus gondolkodásra – különböző élethelyzetek és morális problémák erőszakmentes kezelésére – beszédük és mozdulataik koordinált és kifejező használatára – a különböző közlésformák differenciált alkalmazására – egy–egy életkoruknak megfelelő rövid vers vagy prózai mű részletének bemutatására – a munkaforma önálló megválasztásra egy–egy probléma feldolgozása során – életkoruknak megfelelő rangos színházi előadások, színházi nevelési programok, filmek megtekintésére és a látottak közös feldolgozására a dráma eszközeivel Tananyag Mozgásgyakorlatok – Futásos és kikerüléses gyakorlatok: ritmus és irányváltásos futások (szituációval), testrész– vezetéses futások – Egyensúly–játékok: toló és húzó mozdulatok játékos formában – Lazítógyakorlat – Feszítés–lazítás testrészenként Beszédgyakorlatok – Légző gyakorlatok – Légzéskapacitás növelése a laza testtónus megtartása mellett (legfeljebb 60–70 szótag) – Hanggyakorlatok – Hangkitalálás – Artikulációs gyakorlatok – Nyelvtörők, versek pontos, pergő kiejtéssel – Magánhangzók gyakorlatai (különös figyelemmel az időtartamra) – Szinkronizálási (leolvasási) gyakorlatok versekkel – Ritmus–és tempógyakorlat – Időmértékes versek ritmizálása – Hangsúlygyakorlat – A tagadás hangsúlyai Bizalomgyakorlatok – Vakvezetéses gyakorlatok Improvizációs játékok – Rögtönzések életkori témákra 308

– Hétköznapi szituációkat feldolgozó páros rögtönzések – Rögtönzések közmondásokra – Rögtönzések megadott konfliktusra – Rögtönzések megadott témára – Rövid monológok különböző élethelyzetekben Komplex drámafoglalkozások – Erkölcsi, életkori és társadalmi problémák feldolgozása drámával – Ismert történetek, regények részleteinek feldolgozása drámán keresztül (pl.: riportkészítés, montázs, újrajátszás, stílusváltás, analógia, mélyítés konvenciók által) Színjátékos gyakorlatok – A színpadi létezés alapszabályai – Rövid vers vagy prózai mű részletének önálló előadása – Rögzített kiscsoportos improvizációk nézők előtt – A figyelem felkeltése és megtartása Követelmények A tanulók ismerjék – különböző hétköznapi élethelyzetek és morális problémák dramatikus megjelenítésének egyes módjait – a konfliktus és a feszültség fogalmát, különbözőségét – a színpadi tér kreatív használatának alapjait – az időmértékes versek ritmizálását – a tagadás hangsúlyát – az improvizáció szabályait – a színpadi létezés alapszabályait – a figyelem felkeltésének és megtartásának eljárásait Legyenek képesek – mozgásuk, testtartásuk kontrollálására a csoportos gyakorlatok során – véleményalkotásra a látott színművek, filmek és improvizációk elemző megbeszélésekor – kifejező szóbeli és mozgásos megnyilvánulásokra – különböző élethelyzetek kritikus és önkritikus elemzésére – részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban, tanítási drámákban – konfliktushelyzetek erőszakmentes megoldására – a tér tudatos használatára – a ritmus és tempó tudatos alkalmazására 5. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a bizalom fontosságát – a legfontosabb bizalomgyakorlatokat – a kontraszt fogalmát, tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő használatát – a beszédszervek tudatos, célszerű és pontos használatának fontosságát – a drámák alapvető munkaformáit Fejlessze a tanulók – megismerő, önmegismerő képességét – önfegyelmét, színpadi fegyelmét – asszociációs képességét – konstruktivitását – elemző gondolkodási képességét 309

– kritikai és önkritikai képességét – előadói képességeit – improvizációs képességét – problémamegoldó képességét – együttműködési képességét – analógiás gondolkodását – előadói képességét – improvizációs képességét Ösztönözze a tanulókat – önálló döntéshozatalra – hiteles és őszinte színpadi jelenlétre – előrevivő, építő gondolkodásra – a feszültséggel teli helyzetek, konfliktusok elemzésére, a konfliktusokkal való szembenézésre – más csoportok munkájának beható megismerésére – színházi és mozgásszínházi előadások megtekintésére – színházi előadásokat bemutató tévéfelvételek, videofilmek, dokumentumfilmek megtekintésére Tananyag Mozgásgyakorlatok – Egyensúlygyakorlatok – Vezetéses gyakorlatok – Forgás, gurulás, támaszhelyzetek talajon Beszédgyakorlatok – Légző gyakorlatok – Nyelvtörő mondókák légzésszabályozással – Hanggyakorlat – Erős érzelmek, indulatok hangjának próbálgatása versekkel – Artikulációs gyakorlat – Szinkronizálás – Ritmus–és tempógyakorlat – Az időmértékes versek gyakorlása tetszőleges ritmuskísérettel – Hangsúly–és hanglejtésgyakorlat – Számnevek, évszámok, összetett szavak, nevek, ikerszavak hangsúlya – Az összetett mondatok hangsúly– és hanglejtés–variációi Fantáziajátékok – Irodalmi művek „új címe” – Képzőművészeti alkotások „előzménye” – Kevéssé ismert irodalmi művek befejezése, folytatása – Tárgyak nem rendeltetésszerű alkalmazása Bizalomgyakorlatok – Dőléses, billenéses gyakorlatok Improvizációs gyakorlatok – Versek indulati tartalmaira épülő improvizációk – Versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk – Mozgáselemekből építkező improvizációk – Rögtönzés zenei effektek beépítésével 310

– Rögtönzések szimbólumok, ellentétek megadásával – Etűdök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) Komplex drámafoglalkozások – Erkölcsi, életkori és társadalmi problémák feldolgozása drámával – Ismert történetek, regények részleteinek feldolgozása drámán keresztül (az eddig tanult konvenciók alkalmazásával) Ön– és társismereti játékok – Vélemények közlését és fogadását lehetővé tévő szabályjátékok (pl. mi lenne, ha?, telefon, ilyennek látlak) Színjátékos gyakorlatok – Rövid monológ önálló előadása – Rögzített páros improvizációk nézők előtt – Kapcsolattartás a partnerrel Követelmények A tanulók ismerjék – a legfontosabb bizalomgyakorlatokat – a kontraszt fogalmát – a beszédszervek tudatos, célszerű és pontos használatának fontosságát – a drámák alapvető munkaformáit Legyenek képesek – ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő alkalmazására – egy–egy drámai szöveg mozgásban és szóban való megjelenítésére – a beszédfolyamat részeinek tudatos irányítására – bonyolultabb feladatok kiscsoportokban történő elvégzésére – a munka eredményének bemutatására – véleményalkotásra a látott színművek, filmek és improvizációk elemző megbeszélésekor – kifejező szóbeli és mozgásos megnyilvánulásokra – részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban, tanítási drámákban – a tér tudatos használatára – a ritmus és tempó tudatos alkalmazására 6. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – különböző színházi terek jellemzőit – a dobozszínházi tér hangsúlyos pontjait és irányait – a színházi formanyelv alapelemeinek alkalmazását egy adott drámai megközelítésében – a tanult drámai konvenciók alkalmazási lehetőségeit a szerepépítés folyamatában – a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit – a különböző szerkezetű tanítási drámák lényeges jegyeit – az alárendelő mondatok hangsúlyozását, hanglejtését – a „félre” és a monológ technikai alapjait Fejlessze a tanulók – színházi fogékonyságát – kritikai és önkritikai képességét – más művészetek iránti fogékonyságát – önállóságát, magabiztosságát 311

szöveg

Ösztönözze a tanulókat – az előző évek során tapasztaltak, tanultak alkalmazására – kísérletezésre, rugalmas gondolkodásra – konstruktív együttműködésre – drámai művek olvasására – színházzal rokon művészeti tevékenységek megismerésére, gyakorlására – önálló, magabiztos megnyilvánulásra – más, hasonló művészeti tevékenységet folytató csoportok tevékenységének megismerésére – őszinte, építő szándékú kritikai megnyilvánulásokra – nyilvánosság előtti fellépésre Tananyag Mozgásgyakorlatok – Lassított mozgás (különböző helyzetekben) – A mozdulat megállítására vonatkozó gyakorlatok Beszédgyakorlatok – Légző gyakorlatok – Koncentrációs légző gyakorlatok mozgás közben – Hanggyakorlatok – Szöveges hangerő–gyakorlatok – Életkorok hangadási karakterének tanulmányozása, próbálgatása – Artikulációs gyakorlatok – Pontos, laza pergő artikuláció járás, mozgás, fizikai terhelés közben – Egymás artikulációjának megfigyelése, utánzása – Ritmus–és tempógyakorlatok – Ritmusgyakorlatok tempóváltással – Hangsúly–, hanglejtésgyakorlatok – Az alárendelő mondatok hangsúly–és hanglejtés variációi Színházi alapismeretek – Színházi térformák (pl.: dobozszínház, körszínház) – Mozgás a dobozszínház terében (a tér hangsúlyos pontjai és irányai) – A „félre” technikája – Monológ Színjátékos gyakorlatok – Különböző drámai konvenciók (pl.: állókép, gondolatkövetés) alkalmazása az improvizációk és egy adott színdarab megjelenítésének előkészítésében – Különböző drámai konvenciók (pl.: belső hangok, „forró szék”) alkalmazása a szerepépítés folyamatában – Rögtönzések érzelmi állapotok, színjátékos stílusok, szöveg megadásával – Rögtönzések drámarészletek alapján, a mögöttes tartalmának és a szereplők érzelmi állapotának kibontásával Felkészülés a vizsgára – Improvizációk létrehozása és javítása tanári segítséggel – Jelenet létrehozása és javítása tanári segítséggel vagy Rövid előadás létrehozása tanári irányítással

312

Követelmények A tanulók ismerjék – a különböző színházi terek jellemzőit – a dobozszínházi tér hangsúlyos pontjait és irányait – a tanult drámai konvenciók alkalmazási lehetőségeit a szerepépítés folyamatában – a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit – a különböző szerkezetű tanítási drámák lényeges jegyeit – az alárendelő mondatok hangsúlyozását, hanglejtését – a „félre” és a monológ technikai alapjait – az előző évek tapasztalatainak alkalmazási, hasznosítási lehetőségét – a fejlesztő és szinten tartó beszédes játékokat, beszédgyakorlatokat Legyenek képesek – alkotó és eredeti módon hasznosítani az előző évek tapasztalatait – munkaformát választani az adott gondolat, érzelem kifejezése érdekében – a munkaformák alkalmazására egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében – a munkaformák tudatos alkalmazására egy komplex drámafoglalkozás során – részvételre egy adott mű színpadi feldolgozásának előkészítésében – a helyes színpadi beszédre dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt – az alapfokon elsajátított képességeiknek megfelelő improvizációban, jelenetben vagy színházi előadásban való közreműködésre Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanulók ismerjék – saját teste lehetőségeit, illetve érzékszervei hatékonyságát – a különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztára ez irányú fejlettségének mértékét – a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztára ez irányú fejlettségének mértékét – az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaival és másokkal való kapcsolatában – a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit – a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötletei, gondolatai kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében – azokat a dramatikus technikákat valamint a társművészetek alapvető kifejezőeszközeit, amelyek a körülöttük lévő világról való gondolkodásban, véleményalkotásban, s azok kommunikációjában segítséget nyújtanak Legyenek képesek – figyelme tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre – társai, önmaga és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére – a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára – a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben – személyes élményei felszínre hozására és a szerepjátékokban való alkalmazására – drámában és színjátékokban a szerepnek és a helyzetnek megfelelő kapcsolatteremtésre – pontos és érzékletes szerepjátékra társaival és egyénileg – a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására, kreatív dramatizálásra – saját teste, mozgásai, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésére, a tér kreatív használatára – a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötletei, gondolatai kidolgozásában, illetve egy kötött drámai – szöveg megjelenítésének előkészítésében 313

– társadalmi, életkori és erkölcsi problémákról szóló drámajátékokban való aktív közreműködésre, valamint a problémák életkorának megfelelő szintű vizsgálatára és megfogalmazására A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Dráma és színjáték improvizáció 2–3 perc színpadi produkció – jelenet 3–5 perc vagy – előadás 15 perc A vizsga tartalma A dráma és színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl.: a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli 2–3 fős jelenet lehet. A szaktanárnak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges feladatokat. Az egyes tételeknek tartalmazniuk kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat (helyszín, szereplők, cselekmény, konfliktus). A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján tanári irányítással készített prózai színházi produkció (2–3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról. A vizsga értékelése – Improvizáció – Az instrukciók megértése, követése – Együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése), – Színpadi jelenlét – Figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituációban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből) – Sűrítés képessége – A jelenet szerkezete, íve (a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés) – Színpadi produkció – A színpadi helyzetek megértése, az önálló játékok közös játékba illesztése – Együttműködés (a partner impulzusainak elfogadása, a partner felé irányuló impulzusok erőssége, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása) – Figyelem, koncentráció – Színpadi jelenlét – Ritmusérzék (a jelenet tempójának közös kialakítása, együttes tempóváltás) – Atmoszférateremtés 314

– Verbális kifejezőeszközök használata Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a túlzó karakteres ábrázolás formajegyeit – a figurába lépés, kilépés, figuraváltás törvényszerűségeit, hatásmechanizmusát – az intenzitás fogalmát – a bemelegítés, ráhangolás gyakran alkalmazott szabályjátékait – a koncentráció, az együttműködés jelentőségét a színjátszásban – az alkat, a személyiség szerepét a színházi alkotómunkában – a fokozás, kiállás, váltás gyakorlatát – a foglalkozás legfontosabb munkaformáit – a kollektív alkotás „játékszabályait”, a közös munka meghatározó normáit – a társak játékát blokkoló vagy előmozdító megnyilvánulások különbségét – az idő múlását, a helyszínváltozást, a figuraváltást jelző alapvető színházi konvenciókat (etűdön belül) – a feszültség, a fordulat, a jelenetnyitás és –zárás szerepét, fontosságát Fejlessze a tanulók – koncentrációját – kezdeményezőkészségét – megfigyelőkészségét önmaga és a társak reakcióinak megfigyelése terén – arányérzékét hatás, idő, tempó, játékmód vonatkozásában – együttműködési készségét Ösztönözze a tanulókat – az együttműködésre, a társak játékából való építkezésre – közösségi alkotásra – diákszínjátszó előadások megtekintésére – drámai művek olvasására – a színjátékos tevékenységen keresztül az önkifejezésre és a valóságra való reagálásra – közösségi alkotásra – színházi előadások megtekintésére felvételről Tananyag Ezen az évfolyamon az alapfokot elvégző, többnyire kamaszkorú fiataloknak a valóságtól a színpadig vezető út megkezdését kívánjuk lehetővé tenni. Önmaguk megismerése, saját személyiségük, képességeik adta lehetőségeik és korlátaik felismerése, a körülöttük lévő világ és a másik ember megfigyelése jelenti a munka első szakaszát. Ehhez szükséges, hogy félelem és gátlás nélküli légkör jöjjön létre a foglalkozásokon, amelyben mindenki képes felszabadultan játszani, ugyanakkor kíváncsian és türelemmel tudja követni társai játékát. Alkotó közösséggé kell, hogy formálódjon a csoport, ahol ki–ki kiteljesítheti a játékban személyiségét. Számos szabályjátékra, koncentrációs gyakorlatra, csoportépítő– és bizalomjátékra van szükség, hogy mindenkinél kialakuljon a felszabadult, egyben koncentrált színjátszói állapot. Az alapfokú képzés során elsajátítottak tapasztalatait figyelembe véve a hétköznapi életanyagból építkező, kevés szereplős, rögtönzésre épülő etűdök létrehozása, kidolgozása jelentheti a színpad, a színpadi munka felé vezető út következő fázisát. Szabályjátékok 315

– Ismerkedő játékok – Csoportépítő játékok – Önismereti játékok – Verbális és mozgásos koncentrációs játékok – Bizalomjátékok – Agresszió levezető gyakorlatok – Feloldó, felszabadító gyakorlatok – Fantáziajátékok Szobrok, állóképek – Egyéni szobrok – Páros szobrok – Csoportos állóképek (pl.: szobrok, megadott helyszínek, megadott figurák, megadott hangulatok, kapcsolatok pillanatai – két– és háromszereplős állóképek) – Történetmesélés állóképekkel – Drámai tartalmú állóképek (tablók) Szabályokhoz kötött szituációs játékok – Szinkronjátékok – Hotelportás – Ismételd a mozdulatot – Lavina – Stoppos játékok Hangjátékok – Történetmesélés hangokkal – Atmoszférateremtés hangokkal – Hangjátékok helyzetre, témára Spontán improvizációk – Csoportos (egyidejű, egyénre épülő) improvizációk – Spontán improvizációk egyéni vagy páros munkában, az improvizáció alapszabályainak betartásával (légy jelen; tartsd a szabályokat; tartsd a kapcsolatot; abba ne hagyd; ne nézz ki) Etűdök – Etűdök szöveg nélkül – Etűdök szöveghelyettesítő eszközökkel – Etűdök tárgyak használatával – Etűdök megadott szövegre – Etűdök vágyképekre, álmokra, félelmekre, konfliktusos élethelyzetekre – Etűdök indítása, fordulatai, tetőpontja, lezárása – A kontraszt szerepe, alkalmazása; az ellenpont–technika – Etűdök túlzó, elrajzolt, szélsőséges játékmódban – Etűdsorozatok szerkesztési elvei – Etűdsorozatok összeállítása önálló munkában Mozgásgyakorlatok – Versenyjátékok és egyéb játékfajták: különböző típusú, a korábbi évek anyagában szereplő játékok ismételt feldolgozása a színházi jelenlét elvárásainak megfelelő intenzitással – Lépés– és járásgyakorlatok: karakterformák keresése, ritmikai és dinamikai szempontok figyelembevétele különböző típusú lépés anyag és járásgyakorlat esetén 316

– A gerinc hullámmozgása, a láb karakteres vezetése, a kar plasztikus lehetőségeinek kibontása tervezési feladatban Beszédgyakorlatok – Légző gyakorlatok – Kapacitásnövelés (90–100 szótag) – Légzésszabályozás növekvő szólamokkal – Koncentrációs légző gyakorlatok a figyelem megosztásával (pl.: kötött mozgássor végrehajtása közben) – Hanggyakorlatok – A hangerőt szabályozó gyakorlatok (folyamatos és fokozatos erősítés és halkítás) – A hangmagasságot szabályozó gyakorlatok – Fizikai állapotok és azok változásának tanulmányozása hangadásban – Artikulációs gyakorlatok – A pontos, pergő artikuláció gyakorlása folyamatos szövegmondás közben – Artikulációs gyakorlatok suttogva és hang nélkül – Ritmus– és tempógyakorlatok – Időmértékes versek gyakorlása néma szövegmondással, ritmizálva – Verssorok fölismerése ritmusképük hallatán – Saját és a társak nevének fölismerése azok ritmusa alapján – Gyakorlatok a tempó fokozásával és csillapításával – Hangsúlygyakorlatok – Az értelmi–, érzelmi hangsúly tanulmányozása Követelmények A tanulók ismerjék – a figurába lépés, kilépés, figuraváltás szabályszerűségeit – a koncentráció, az együttműködés jelentőségét a színjátszásban – a bemelegítés, ráhangolás gyakran alkalmazott szabályjátékait – az alkat, a személyiség szerepét a színházi alkotómunkában – a fokozás, kiállás, váltás eljárásait, hatását – a foglalkozás legfontosabb munkaformáit – a kollektív alkotás „játékszabályait”, a közös munka meghatározó normáit – a társak játékát blokkoló vagy előmozdító megnyilvánulások különbségét – az idő múlását, helyszínváltozását, figuraváltást jelző alapvető színházi konvenciókat – a feszültség, a fordulat, a jelenetnyitás és –zárás szerepét, fontosságát Legyenek képesek – a túlzó, szélsőséges, elrajzolt játékmód verbális és nem verbális eszközeit a kifejezés érdekében mozgósítani – gesztusok felnagyítására, túlzó mimikára, karakteres megszólalásmódokra – saját testi adottságaik, személyiségük szerint fogalmazni – alkalmazni az idő múlását, a helyszín változását, illetve a figuraváltást jelző alapvető színházi konvenciókat egy jeleneten (improvizáción) belül – csendben figyelni társaik játékát – a kollektív alkotás „játékszabályait”, a közös munka meghatározó normáit figyelembe véve társaikkal együtt dolgozni – a szituáció alapelemeit figyelembe véve improvizálni 8. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a típus fogalmát, jelentőségét a színház művészetében 317

– a tipizáló és egyénített ábrázolásmód sajátosságait, eszközkészletét – a túlzó ábrázolásmód sajátosságait, eszközkészletét, fokozatait – az egyes színészi kifejezőeszközök (pl.: arcjáték, gesztus, megszólalásmód) együttes és elkülönített használatának jelentését, hatását, az ebben rejlő kifejezőerőt – a történetmesélés színházi lehetőségeit – a kollektív játék formai jegyeit (pl.: kórusmegszólalás, kóruscselekvés, helyszínek közös megjelenítése, a narráció formái) – az előadásra készülés, a néző elé állás „játékszabályait”, morálját – a szerepek kontextusba ágyazottságának fontosságát Fejlessze a tanulók – képességét a koncentrált állapot megtartására – a befelé figyelési képességét – a helyes önértékelését, önkritikáját – az odaadó, önfeledt, mégis tudatos játékképességét – a vitakészségét, az érvelés kultúráját – az ötleteinek, gondolatainak artikulációját – a nyitottságát, empátiáját – a felelősségérzetét a közösségi alkotás és annak produktumai iránt Ösztönözze a tanulókat – az együttműködésre, a társak játékából való építkezésre – saját ötleteik megfogalmazására, megvalósítására, önálló alkotásra a foglalkozásokon – a színjátékos tevékenységen keresztül az önkifejezésre és a valóságra való reagálásra – közösségi alkotásra, azok bemutatására – diákszínjátszó előadások, fesztiválok megtekintésére – színházi előadások megtekintésére – a színházi portálok figyelemmel követésére – a látottak, olvasottak értelmezésére, megbeszélésére Tananyag A 8. évfolyam során végzett munka célja, hogy a tanulók legyenek képesek típusfigurákat, tipikus élethelyzeteket megjeleníteni improvizációkban és rögzített jelenetben egyaránt. Ismerjék meg és bátran használják a túlzó játékmód színjátékos eszközkészletét. Tudjanak lényegi vonásokat sűríteni és kiemelni. Előtérbe kerülnek az együttes játék, a közösségi alkotás munkaformái, mint a kórusos megszólalás, csoportos improvizáció. Szabályjátékok – Összetett, többirányú figyelmet követelő koncentrációs gyakorlatok – Ön– és társismereti játékok – A bizalomgyakorlatok összetett változatai Improvizációk típusfigurákkal – A lélektani típusok a hétköznapokban, típusfigurák megfigyelése – Hétköznapi típusok megjelenítése: jellemzőik sűrítése – Egyéni típusfigura–tanulmányok – Hétköznapi típusfigurák különböző szituációkban – Típusfigurák típushelyzetei Színjátékos eszközök fejlesztése – A színészi kifejezőeszközök elkülönített használatára rávezető gyakorlatok – A gesztusok felerősítésének, a megszólalások felhangosításának gyakorlatai – A váltás technikái – Kórusgyakorlatok 318

– Térérzékelés, térhasználat gyakorlatai Etűdök, improvizációk – Csoportos improvizációk – Etűdök típusfigurákkal – Etűdök tipikus élethelyzetekkel – Páros, hármas és csoportos improvizációk felkészüléssel és felkészülés nélkül, a szituáció több alapelemének megadásával – Etűdök műalkotás (festmény, fotó, zene) alapján – Etűdsor adott figurákra – Jelenet építése Drámaórák – A színpadra állított alkotás erkölcsi problémáit feldolgozó drámamunka – A próbamunka során felmerült problémákat feltáró drámamunka Mozgásgyakorlatok – Gyakorlattervezés: különböző típusú gyakorlatok gyakorlatsorrá fűzése, a színpadi elvárások figyelembevételével – Tréningtervezés: egy adott feladathoz szükséges tréning megtervezése, s önálló levezetése, önálló, a saját színházi feladatának megfelelő bemelegítő mozgássor megtervezése és elvégzése Beszédgyakorlatok – Légzőgyakorlatok – Kapacitásnövelő gyakorlatok legfeljebb100–110 szótag – Légzőgyakorlatok fizikai igénybevétel közben – Légzőgyakorlatok a suttogott és a hangos beszéd váltogatásával) – Hanggyakorlatok – Szöveges hangerőgyakorlatok – Szöveges hangmagasság gyakorlatok – A lágy/meleg hangvétel; a kemény/hideg hangvétel; a hangerő és a hangmagasság váltásai szöveges gyakorlatokban – Az érzelmek, indulatok hangformáló szerepének tanulmányozása, megszólaltatása – Artikulációs gyakorlatok – A suttogott és a halk beszéd célszerű artikulációja – Gyakori artikulációs hibák fölismerése hallás útján – A beszédtempótól, hangerőtől és –színtől független, pontos, kifejező artikuláció gyakorlása – Ritmus– és tempógyakorlatok – Ritmusjátékok hangos és néma szövegmondással – A hangsúlyos verselésű és az időmértékes versek gyakorlása; egyszerű prózai szövegek ritmizálása – Hangsúly és hanglejtés gyakorlatok – Az érzelmek hangsúlyai – A szórend és a hangsúly kapcsolata Követelmények A tanulók ismerjék – a tipizáló és egyénített, a túlzó és személyes ábrázolásmód sajátosságait, különbségeit, viszonyát, eszközkészletét – az egyes színészi kifejezőeszközök (pl.: arcjáték, gesztus, megszólalásmód) együttes és elkülönített használatának gyakorlati alkalmazását 319

– a kollektív játék formai jegyeit (pl. kórusmegszólalás, kóruscselekvés, helyszínek közös megjelenítése, a narráció formái) – egy előadás feszültségének, fordulatainak, a kezdetnek és végnek jelentőségét – a történetmesélés színházi eszköztárát – az előadásra készülés, a néző elé állás „játékszabályait”, morálját Legyenek képesek – alkalmazni a tipizáló ábrázolás eszközeit – a színészi váltás alaptechnikáinak alkalmazására – egyes színészi kifejezőeszközök együttes és elkülönített használatára – személyes élményeiket, gondolataikat figurába, jelenetbe fogalmazni – a kontextust figyelembe véve rögtönözni – instrukciókat az improvizációba építeni – különböző munkaformákban együtt dolgozni társaikkal – ötleteiket az alkotófolyamathoz igazítani, mások ötleteit eljátszani – jelenet nyitni és zárni, jelenetet építeni 9. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – tipizáló ábrázolásmód mélyítésének, egyénítésének lehetőségeit – a kellékhasználat szabályszerűségeit, alapelveit – a jelmez figurateremtő jelentőségét – a realista–naturalista játékmód sajátosságait, eszközkészletét – az élményfelidézés (pl.: belső képek, emlékek, mozdulatok) lehetőségeit, technikáit – a színjáték hitelességét, személyességét, mélységét szolgáló módszereket (csendek, belső hang, belső monológ, mozdulatlan – „eszköztelen játék”, ellenpontozó játék, elhallgatottat feltáró cselekvés) – az elmélyítés technikáit (figurák előélete, jelenet előzményei, feszítő körülmények, cselekvések, döntések következményei) – szó és gesztus ellentmondásának jelentését és hatását – a drámai dialógus sajátosságait – az egyszerű státusjátékokat Fejlessze a tanulók – képességeit az érzetek felidézése terén – verbális kifejezőerejét – érzékenységét – toleranciáját – konfliktuskezelő képességét – megjelenítési képességét az összetett, ellentmondásos figurák és helyzetek ábrázolása során Ösztönözze a tanulókat – önálló alkotásra egy előadás elkészítésének során – a diákszínjátszás legfontosabb eseményeinek figyelemmel kísérésére – különböző műfajú színházi előadások megtekintésére – jelentős színházi alkotások megtekintésére felvételről – az ismertebb színházi folyóiratok olvasására

Tananyag A típusfigurák egyéni vonásokkal való felruházása (egyénítése) a jellemábrázolás felé tett jelentős lépés: a tanév első szakaszában ezzel foglalkozunk – tudva azt, hogy az egyénített típus nem azonos a jellemmel. Az embert megmutatni változásai folyamatában, fejlődésében, 320

a vágyaival és törekvéseivel, kinyilvánított akaratával és titkaival, érzelmeivel és gondolataival – mindez a színészi munka magasiskolájához tartozik. Ezt az alapfokú művészeti képzés során csak elemeiben sajátíthatják el a tanulók. A jellemábrázolás felé törekedve ismerik meg a realista–naturalista játékmód színészi eszközkészletét, és azokat az eljárásokat, amelyek segítségével elmélyíthetik, gazdagíthatják és árnyaltabbá tehetik az ábrázolást. Megtapasztalják a szöveg és a nem verbális jelek ellentmondásainak jelentését, az ebben rejlő kifejezőerőt, és képessé válhatnak összetett jelentés színjátékos megfogalmazására, annak megértésére. Ellentmondásos és szélsőséges érzelmeket követelő élethelyzetekben hitelességre törekedve tudnak megnyilvánulni. Megvizsgálják az emberi cselekedetek mozgatórugóit, a kommunikáció természetét, ezáltal gazdagodik önismeretük és emberismeretük. A típusfigurák egyénítése improvizációkban Típusfigurák atipikus helyzetben Egyéni jellemrajz–tanulmányok Egyazon figura különféle helyzetekbe helyezésével Jellem változását ábrázoló etűdsor Etűdök a figura „hátterének” kidolgozására A realista–naturalista játékmód sajátosságai, eszközkészlete A drámai feszültség növelésének technikái Egy drámai mű jelenetének kapcsán a lélektani háttér kidolgozása Az élményfelidézés (pl.: belső képek, emlékek, mozdulatok) lehetőségei, technikái A színjáték hitelességének feltételei, törvényszerűségei A színjáték hitelességét, személyességét, mélységét szolgáló módszerek (csendek, belső hang, belső monológ, mozdulatlan – „eszköztelen játék”) „belülről kifelé”: az érzetektől a kifejezésig „kívülről befelé”: a cselekvéstől az érzetekig, állapotig A kellékhasználat szabályszerűségei, alapelvei A kellékhasználat gyakorlatai Etűdök kellékekkel A jelmez figurateremtő jelentősége Színjáték jelmezben Szó és gesztus ellentmondása a színészi kifejezésben A drámai dialógus természete Emberi taktikák és stratégiák: páros vagy csoportos improvizációk egy cél elérésének különböző stratégiáira Emberi taktikák és stratégiák: fórum–színház Egyszerűbb státuszjátékok Követelmények A tanulók ismerjék – a kellékhasználatra épülő rögtönzések gyakorlatát – a jelmez figurateremtő jelentőségét – az élményfelidézés (pl.: belső képek, emlékek, mozdulatok) lehetőségeit, technikáit – a színjáték hitelességét, személyességét, mélységét szolgáló módszereket (csendek, belső hang, belső monológ, mozdulatlan – „eszköztelen játék”, ellenpontozó játék, elhallgatottat feltáró cselekvés) – a drámai feszültség növelésének technikáit – egy–egy jelenet lélektani hátterének jelentőségét – a realista–naturalista játékmód sajátosságait, eszközkészletét – a drámai dialógus sajátosságait 321

Legyenek képesek – egyszerűbb státusjátékokat játszani – a rögtönzések visszaidézésére, újraformálására, csiszolására – önállóan, tanári instrukciók nélkül alkalmazni a sűrítés, drámai feszültség növelésének egyes technikáit – kelléket használva improvizálni – jelmezben improvizálni – hitelességre törekedve játszani – a színjáték hitelességét, személyességét, mélységét szolgáló módszerek valamelyikének alkalmazására – emberi taktikák és stratégiák jelentbe emelésére – típusfigurák elmélyítésére 10. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a stilizáció eljárásait – szimbolikus ábrázolás eljárásait – a szerepépítést elősegítő egyes munkamódszereket, eljárásokat (pl.: belső monológ, szereplők elő– és utóéletének megírása, emblematikus tárgy, gesztus) – a szerep felépítésének nélkülözhetetlen feltételeit (pl. szereptudás, darabismeret, háttérismeretek) – a jellemábrázolás legfontosabb követelményeit – a cselekvő elemzés alapjait – egy előadás stiláris egységének jelentőségét, a stiláris elmozdulásban rejlő kifejezőerőt – a drámai alapanyag színrevitelének állomásait és ezek célját – egy előadás hatásdramaturgiájának alapvető tényezőit (pl.: tempó, kontraszt, várakozás) – a státuszok jelentőségét – a különböző státuszjeleket Fejlessze a tanulók – közös célért, közösségben végzett tevékenységének lelki feltételeit – szimbolikus színpadi jelek alkotására és értelmezésére irányuló képességeit – szerepformálási képességeit – a jeleneteken átívelő folyamatos jelenlét képességét Ösztönözze a tanulókat – rendszeres színházlátogatásra (ezen belül diákszínpadi előadások megtekintésére) – a diákszínjátszás és az alternatív színházi világ legfontosabb eseményeinek figyelemmel kísérésére – színházi irodalom és szaksajtó olvasására – az elsajátított színjátszói képességek, készségek, ismeretek közönség előtt történő bemutatására – legalább egy – a tanultak elsajátítását segítő – színvonalas (élő) színházi előadás megtekintésére Tananyag A záró évfolyamon a tanulókkal magasabb szinten ismételjük a továbbképző legfontosabb gyakorlatait, ezáltal tudatosítjuk bennük az általuk és velük bejárt utat, lehetőséget nyújtunk a színjátszói készségek, képességek és ismeretek szintetizálására. Új elem, hogy stilizációval, szimbolikus ábrázolással tudjanak összetettebb, ambivalensebb, egyetemesebb jelenségek kifejezésére kísérletet tenni. Ezáltal elmélyülnek a művészi ábrázolás, színházi jelentésképzés kérdéseiben. 322

A tanulók megismerkednek a státuszjátékok alapjaival és a bonyolultabb szerkezetű, hosszabb időt igénybe vevő improvizációkkal. A tanév során készülő jelenetek, ezekből szerkesztett játék vagy előadás egyfajta szintézisre ad lehetőséget, ezzel együtt a képzés során megszerzett tudás alkalmazására: a következetes, igényes színházi alkotómunka megismerésére, annak megtapasztalására, hogy a színházi jelek rendszerében minden elemnek tudatos alkotói szándékot kell tükröznie. Ennek részeként a tanulók a színészi munka mellett kapjanak módot arra, hogy egy produkció létrehozásához szükséges más színházi tevékenységekben is (csoport szinten: az összes alapvető fontosságú színházi munkában) kipróbálhassák magukat. Szabályjátékok Ön– és társismereti játékok („helyem a csoportban”) Összetettebb, nagyobb koncentrációt igénylő bizalomgyakorlatok Fantáziát fejlesztő feladatok a szimbolikus kifejezés jegyében Státuszjátékok alapjai, „sajátstátusz”–játékok, státuszok váltogatása Etűdök különböző stílusokban – stílusgyakorlatok A szerepek, a kontextus, az atmoszféra tartása hosszú improvizációkban Hosszú improvizációk a stílus, a státusz, a színpadi kapcsolat tartásával, illetve ezek tudatos váltásával A színész játéka – amikor a mozgásé, a gesztusé a főszerep Gesztikus tartalmak a szimbolikus kifejezés érdekében) A vokális kifejező eszközök színpadi használata Etűdök zenei motívumok alapján A különböző auditív színházi eszközök alkalmazása (pl.: emberi és zenei hang, zörej) A szöveg, mint a stilizáció kiindulópontja (asszociációkeltő alapanyag) A szöveg, mint vokális alkotás alapja Követelmények A tanulók ismerjék – a drámai alapanyag színrevitelének állomásait és ezek célját – a cselekvő elemzés alapjait – egy előadás stiláris egységének jelentőségét, a stiláris elmozdulásban rejlő kifejezőerőt – a szimbolikus ábrázolás és a stilizáció gyakorlati jelentőségét, hatását – a szerepépítést elősegítő egyes munkamódszereket, eljárásokat (pl.: belső monológ, szereplők elő– és utóéletének megírása, emblematikus tárgy, gesztus) illetve feltételeket (szereptudás, darabismeret, háttérismeretek) – a státusz jelentőségét – a különböző státuszjeleket – egy előadás hatásdramaturgiájának alapvető tényezőit (pl.: tempó, kontraszt, várakozás) – a stilizáció és a szimbolikus ábrázolás színpadi lehetőségeit Legyenek képesek – a megszerzett készségek alkalmazására a kifejezés érdekében – a kifejezés érdekében az „eszköztelen” színpadi létezéstől az expresszív játékmódig tartó skálán különböző megnyilvánulásokra – több jeleneten áthúzódó szerepív ábrázolására – különböző státuszú figurák megformálására – jeleneten belül státuszt módosítani – jellemfejlődés alapszintű bemutatására – társaikkal kisebb csoportokban önálló jelenetalkotási munkára – az improvizáció stiláris egységének megőrzésére, a stiláris váltás tudatos használatára – ötleteiket az éppen készülő jelenethez, illetve a színre állított produkcióhoz, a színre állítás folyamatához igazítani 323

Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanulók ismerjék – a leggyakoribb drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását – a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat, színházi műfajokat – egy jelenet indításának, zárásának, fordulatainak, feszültségének, tétjének gyakorlati jelentőségét és hatását – a színházi alkotófolyamatot, illetve az együttjátszást szolgáló cselekvésformákat, technikákat – a szerepépítés legfontosabb módszereit, a színészi játék alapvető iskoláit – a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit Legyenek képesek – koncentráltan, társaira figyelve, velük együttműködve részt venni tréningeken, próbamunkában, előadásokon – a színjátékot, mint kommunikációs formát használni az önkifejezésre, a valóság tanulmányozására, – színházi improvizációra – az improvizációk elemzésére, értékelésére – egyes színészi technikák tudatos alkalmazására – karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel – alkattól, képességektől függően különféle szerepek megformálására – rendezői instrukciók mentén végzett munkára – drámai szövegek értő, színházi megközelítésű olvasására A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A vizsga tantárgya és időtartama Dráma és színjáték improvizáció 3–5 perc színpadi produkció – jelenet 5–7 perc vagy – előadás 15–30 perc A vizsga tartalma A dráma és színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges és szöveg nélküli kétfős jelenet lehet. A szaktanárnak – a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő – legalább tíz kétfős improvizációs feladatból álló tételsort kell összeállítania. A tételsornak szöveggel és szöveg nélkül elvégzendő feladatokat egyaránt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat. A vizsgán a tanulók szabadon vagy a szaktanár irányításával párokat alkotnak, és közösen húznak a feladatokat tartalmazó tételek közül. Az etűd bemutatása után a vizsgabizottság instrukciók alapján variációk bemutatását kéri. A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján készített prózai színházi produkció (2–3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy 324

szerkesztett játék lehet. A produkcióban a tanulónak egyéni feladatok, önálló akciók végrehajtásával kell közreműködnie. A vizsga értékelése – Improvizáció – Az instrukciók megértése, követése – A színpadi megjelenítés alapvető szabályainak alkalmazása (érthetőség, láthatóság) – Együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése, rugalmasság – reakció váratlan történésekre) – Stílusérzék (közös játékstílus kialakítása, a választott stílus megtartása, illetve együttes stílusváltás, vagy a játékstílusok tudatos ütköztetése a kifejezés érdekében, az egyes elemek – gesztus, beszédmód, nyelv, mozgás – egysége) – Figyelem, koncentráció – Karakterábrázolás (a karakter tartása, a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, a karakterépítés eszköztárának gazdagsága) – A színjáték hitelessége (az ábrázolás mélysége, igazságtartalma, személyessége, a figurák közti viszonyok, viszonyváltozás érzékletes ábrázolása) – Az improvizáció „dramaturgiája” (a jelenet indítása, jelenet zárása, cselekményépítés, sűrítés képessége, feszültségteremtés, fordulatok) – Atmoszférateremtés – Színjátszói kifejezőeszközök, intenzitás – Fantázia, ötletesség, humor – Színpadi produkció (előadás, jelenet) – Koncentráció, figyelem – Együttműködés (a jelenet tempójának közös kialakítása, a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok küldése a partner felé, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása) – Hiteles játékmód (nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök hiteles alkalmazása, személyessége, életélmények, tapasztalatok játékká formálása, a figurák közti viszonyok, viszonyváltozás érzékletes ábrázolása) – A játék intenzitása – Karakterábrázolás (a karakter tartása, a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, a karakterépítés eszköztárának gazdagsága, a karakterábrázolás elmélyítése, személyessé tétele) – Stílusérzék (alkalmazkodás a produkció játékstílusához, közös stílushoz illeszkedő színjátékos kifejezőeszközök) – Ritmusérzék (a játék tempójának érzékelése, tartása, pontos, társakhoz igazodó tempóváltás) – Feszültségteremtés – Atmoszférateremtés – Verbális kifejezőeszközök használata A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Színpad vagy dobogók Egészalakos tükör Ritmus– és dallamhangszerek CD–lejátszó vagy magnó Tévé, videó– vagy DVD–lejátszó Videokamera Alapvető fénytechnika (reflektorok, állványok, fényszabályozó egység, árnylámpák, spotlámpák, mobil fényforrások) A gyakorlatokat, improvizációkat, etűdök vagy előadások létrehozását segítő CD–k, DVD–k Tornaszőnyeg 325

13.2.6. Kötelezően választható tantárgyak 13.2.6.1. BESZÉD ÉS VERS A beszéd és vers tantárgy tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt – az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelő szinten –– könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez. A tantárgy ugyanakkor keltse fel az érdeklődést a tudatos beszédművelés, valamint a vers– és prózamondás, mint önálló pódiumi műfaj iránt. A tantárgy feladata, hogy a tanulók a különböző képességfejlesztő gyakorlatokon, játékos feladatokon, szövegelemzéseken és memoritereken keresztül váljanak képessé a magyar nyelv magas szintű, tudatos használatára, az irodalmi műalkotások értő befogadására és értelmezésére, jussanak el a lírai és prózai szövegek interpretálásának magas színvonaláig. A tantárggyal való ismerkedés során erősödjön befogadói és előadói attitűdjük, váljanak képessé a verskultúra ápolására. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a beszédfolyamat eseményeit (légzés, hangadás, kiejtés) – a vers zenei–ritmikai jellemzőit Fejlessze a tanulók – hallási figyelmét – megfigyelőképességét – ritmusérzékét – a csoportos munkára való készségét Ösztönözze a tanulókat – képességeik megismerésére – megfigyeléseik megfogalmazására – versolvasásra, fantáziájuk, asszociációs képességeik felszabadítására – csoportos versjátékokra Tananyag Lazítógyakorlat – Lazítás–feszítés Légzőgyakorlat – A légutak és a légzés folyamatának megfigyelése – Légzőgyakorlatok hangokkal – Szabályozott légzés egyszerű szólamokkal, mondókákkal – Fúvójátékok folyamatosan, szaggatottan, lágyan, erősen Hanggyakorlatok – Játékos hangutánzás (állatok, gépek, tárgyak) magassági és dinamikai váltásokkal) Hallásgyakorlat – Egymás hangjának felismerése – A környezet hangjainak megfigyelése Artikulációs gyakorlatok 326

– Beszédmozgás–ügyesítés szavakkal, szólamokkal, nyelvtörő mondókákkal – Szájról olvasás – hangok Ritmus– és tempógyakorlatok – Versek ütemezése tapssal, járással, ütőhangszerekkel – Kis vers–zenei kompozíciók készítése közmondásokból, ritmikus szólásokból Hangsúlygyakorlat – A szóhangsúly – Szövegek memoriterként való rögzítése – A közös szövegtanulás (mondókák, ritmikus gyermekversek, párbeszédes versek) Követelmények A tanulók ismerjék – az egyszerű mozgásügyesítő gyakorlatokat – artikulációs és ritmusgyakorlatokat – az általában érvényes hangsúly–szabályokat Legyenek képesek – figyelmüket a saját beszédükre irányítani – a szöveg zenei–ritmikai elemeinek kiemelésére – csoportos ritmusjátékokra – csoportban történő vers–előadásra 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a célszerű beszédlégzés folyamatát és egyszerű gyakorlatait – a hétköznapi beszéd stílusteremtő erejét – a vershelyzetek felismerésének lehetőségeit – az egyszerűbb képek, hangulatok kibontásának lehetőségeit – a mimika és a testbeszéd szerepének jelentőségét Fejlessze a tanulók – hangszínnel való bánásának képességét – szabad asszociációs készségét – hanggal történő karakterábrázoló képességét Ösztönözze a tanulókat – a saját és mások beszédének megfigyelésére – különböző hangulatú szövegekkel való munkára – kifejezőeszközeik bővítésére Tananyag Légzőgyakorlatok – Légzéstípusok ismertetése, megfigyelése – A célszerű beszédlégzés folyamatának ismertetése és egyszerű gyakorlatai Hanggyakorlatok – Hangkitaláló játékok (pl. állatok, mesefigurák, tárgyak elképzelt beszéde) – Személyek és hangulatok megszólaltatása (hangszín–játék) – A természetes alaphang gyakorlatai mindennapi szólamokkal, verssorokkal Artikulációs gyakorlatok – Ajak és áll gyakorlatok 327

– A magánhangzók gyakorlatai – A szóvégejtés játékos gyakorlatai Ritmus és tempógyakorlatok – Versek, mondókák ütemezése kötött mozgással – Versek, mondókák lassuló és gyorsuló tempóban egyaránt, hangerőváltásokkal Hangsúlygyakorlatok – Az állítás (kijelentés) hangsúlya – Ereszkedő beszéddallam – Számnevek, évszámok hangsúlya – A név hangsúlyai – A név a cím, és a szöveg kapcsolata szöveggel való munkák – Játék a szöveggel (ismert gyerekdalokkal, versekkel) – Képek felismerése, szétválasztása, saját szavakkal történő leírása – A hangulatváltó–pontok tudatosítása – Hangkulissza készítése szabad asszociációkkal – Mozgás–improvizáció a szövegre (szöveg nélkül) – Szöveg és mozgás összekapcsolása Szövegek memoriterként való rögzítése – Rövidebb szövegek kiválasztása, bemutatása a gyerekirodalom klasszikusaitól,– az egyéni választások szabadságával Követelmények A tanulók ismerjék – a természetes és a szerep–beszédhang jellemzőit – a vers képekre tagolásának módjait az artikuláció ritmus– és tempóformáló szerepét Legyenek képesek – légzésük egyszerű szabályozására – különféle hangszínekkel karakterek és hangulatok megjelenítésére – egyszerűbb költői képek felismerésére és kibontására – a szövegek tartalmának kifejtésére – a szöveg memoriterként való rögzítésére 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a természetes beszédhang tulajdonságait – a hétköznapi beszéd stílusteremtő erejét – a saját középhang megtalálásának módjait – a meseszövés alapvetéseit – a mesék, verses mesék, kisprózák illetve a prózaversek előadói különbségeit Fejlessze a tanulók – koncentrációs képességét – artikulációs ügyességét és pontosságát – a belső képek előhívását – a történetmeséléshez szükséges készségeket Ösztönözze a tanulókat – az otthoni gyakorlásra – saját élményeik szabatos megfogalmazására – mese és novella olvasására 328

– eredményeik bemutatására – mesélésre, nagy mesemondó egyéniségek lemezeinek vagy előadásainak meghallgatására Tananyag Légzőgyakorlatok – Kapacitásnövelő légzőgyakorlatok zaj és látvány (vállemelés) nélkül – Légzésszabályozó gyakorlatok Hanggyakorlatok – A mellkasi rezonancia megerősítése – Mondókák mellhangon és fejhangon – A közép hangsáv felismertetése – Hangelőrehozó gyakorlatok Artikulációs gyakorlatok – A zárhangok gyakorlatai, kettőzésük technikája – A hosszú magánhangzók ejtésének gyakorlatai – Szájról olvasás (ismert verssorok, mondókák) Ritmusgyakorlatok – Ütemezés kitalált mozgássorral – Időmérték – ütemhangsúly (támaszkodni a ritmusra, ellene dolgozni…) – Ritmus a prózában – A tagolás módozatai Hangsúly–gyakorlatok – A kérdezés hangsúlya és hanglejtése kérdőszóval és anélkül – Közbevetések – A mesélő és a beszélő elkülönítése – Értelmi és érzelmi hangsúlyok – Felkiáltások, óhajtások, jelző és jelzett szó kapcsolata A szöveggel való munkák – Közös mese–költés (pl.: egyszerű láncmese vagy ismeretlen történetek végének kitalálása, nem várt fordulat beiktatása) – Így mesélte anyukám – kedves mesék után–mondása – Saját élményű történetek és viccek mesélése – Mesélési technikák felismerése – Közös mesemondás, dramatizálással – A szereplők elkülönítése, megszólaltatása – Nonverbális kommunikáció, mimika, testbeszéd Mesehallgatás, meseolvasás – Mesemondókkal való ismerkedés, előadás, hangos–könyv vagy mese–lemez segítségével – Régi és új „mesék” olvasása (népmesék, majd rövid műmesék) Követelmények A tanulók ismerjék – a kérdezés, felkiáltás, közbevetés helyes dallamvonalát – a szereplők elkülönítésének néhány variációját – az alapvető testbeszéd–formákat Legyenek képesek 329

– széles hangterjedelemben, játékosan és könnyedén mondani szöveget – rövid történetek, mesék értelmezésére, élményszerű felépítésére, közönség előtti önálló előadására 4. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a koncentráció szerepét a beszédben – a vers–kommunikáció fogalmát – a művek befogadásának, értelmezésének és közvetítésének lehetőségeit – a versmondó versenyek mibenlétét, és az azokon való részvétel ismérveit – a balladamondás sajátosságait Fejlessze a tanulók – ritmusérzékét – kommunikációját – a személyes közlés és a saját gesztusrendszer tudatosítását – képi fantáziáját – előadói technikai tudását Ösztönözze a tanulók – eleven hanghasználatát – produktív fantáziáinak előhívását – önálló szövegválasztását – „házi” vers– és prózamondó alkalmainak szervezését – önálló véleménynyilvánítását Tananyag Légzőgyakorlatok – Szöveges gyakorlatok mozgás közben – A lopott (pót) levegővétel technikája Hanggyakorlatok – A mellkasi rezonancia megerősítése – Skálázás szavakkal, verssorokkal, legfeljebb egy oktáv terjedelemben Artikulációs gyakorlatok – A j–l–r hangok gyakorlatai – Az artikulációs hibák fölismerése hallás útján – „Szinkron–játék” (szájról olvasás) versekkel Ritmusgyakorlatok – Időmértékes versek ritmizálása – Játék a magyaros versformákkal Hangsúlygyakorlatok – A tagadás hangsúlya Szöveggel való munka: – Változatos hangulatok, érzelmek megmutatása (kreatív hangfestés) – Vershelyzetek, szituációk – helyzetdalokban, zsánerképekben – Lírai dalok – hangszín, hangulat, érzelem, tempó – Ismerkedés a balladákkal – sűrített érzelmek, feszültségek megjelenítése 330

Szövegek memoriterként való rögzítése – Választott nép– vagy vígballada – Kisprózák (műmesék, novellák) – Vidám, rövid időmértékes versek Követelmények A tanulók ismerjék – a légzés szövegtagoló szerepét – beszédhibáik korrekciós lehetőségeit, a kreatív hangfestés eszközeit – a hangszín szerepét a hangulatteremtésben – a pódiumi kiállás, megszólalás alapvető ismérveit Legyenek képesek – légzésük tudatos irányítására – oldott, természetes középhangjuk használatára – saját kiejtésük megfigyelésére és elemzésére – különböző ritmusú lírai művek érzékletes megszólaltatására – felépített produkciók bemutatására 5. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a hallás és beszédállapot kapcsolatát – a gyakran hallható beszédhibákat, és azok korrekciós lehetőségeit – az érzelmek, indulatok hangsúlymódosító szerepét – a verselemzés előadói központú megközelítését Fejlessze a tanulók – hallásfigyelmét, hallási megkülönböztető képességét – képzelőerejét – érzelmi intelligenciáját – empatikus és műértelmező képességeit Ösztönözze a tanulókat – a gesztusok és a mimika természetes használatára – a versek saját élményű megfogalmazásának közelítésére – önálló választású szövegek megformálására – csoportos versműsorokban való részvételre Tananyag Légzőgyakorlatok – Fizikai terheléssel – Koncentrációs légzőgyakorlatok – Nyelvtörők légzésszabályozással Hanggyakorlatok – A térhez igazodó középhang gyakorlatai – Indulati fokozás–csillapítás egyszerű szólamokkal Artikulációs gyakorlatok – Nyelvtörők a sziszegő és a susogó hangok gyakorlására – A gyakran előforduló beszédhibák egyszerű korrekciós gyakorlatai Ritmusgyakorlatok – Időmértékes versek tetszőleges és kötött ritmuskísérettel 331

Hangsúly és hanglejtésgyakorlatok – Mondatok hangsúly–variációi – Az indulat és érzelem hangsúlyai Szöveggel való munka: – Tartalom és forma; gondolati ívek – Személyes közelítés a szöveghez – A szöveg és a testbeszéd egymásra hatása – A megszemélyesítések játékai (párbeszédes versek) – Ismerkedés a szónoki beszéd alapjaival – az érvelés tagolási technikái – Erő, dinamika, gondolat a szövegben – Elbeszélő költemények – (narrátor, több szereplő…) – Rövid, ismeretlen szövegek első olvasatú, értelmezett, kifejező felolvasása Szövegek memoriterként való rögzítése – Az irodalomórai kötelezők előadói feldolgozása – Válogatás, önálló választás alapján, a kortárs irodalomból Követelmények A tanulók ismerjék – a szövegelemzés előadói szempontú alapfolyamatát – a művészi előadás gondolati (érzelmi) és beszédtechnikai feltételeit – a hangsúly és érzelmi többletek jelentés–módosító szerepét Legyenek képesek – alkalmazkodni a térhez – megfelelő hangerővel, tartósan, érthetően szöveget mondani – a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára 6. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a beszédtechnikai váltások szerepét – a leíró költészet és a gondolati líra sajátosságait, előadói követelményeit Fejlessze a tanulók – figyelemmegosztó képességét – esztétikai érzékenységét – képközvetítési készségeit Ösztönözze a tanulókat – hangi adottságaik eleven használatára – önismeretük pontosítására – saját közlésvágyuknak megfelelő szövegek kiválasztására, tolmácsolására – csoportos és egyéni előadói munkára – ünnepi műsorok szerkesztésében való kreatív részvételre – az irodalmi előadó–művészet fórumainak megismerésére Tananyag Légzőgyakorlatok – Koncentrációs légzőgyakorlatok mozgás közben 332

Hanggyakorlatok – Szöveges hangerőgyakorlatok:: a középhangerő, az erős és az intim hangvétel – Szöveges hangmagasság gyakorlatok legfeljebb egy oktáv terjedelemben Artikulációs gyakorlatok – Pontos, pergő tempójú szöveges gyakorlatok mozgás és fizikai terhelés közben Ritmus és tempógyakorlatok – Időmértékes szövegek gyakorlatai tempóváltásokkal Hangsúly és hanglejtésgyakorlatok – Összetett mondatok hanglejtése – A „lebegő” szólamvég Szöveggel való munka – Gondolati és leíró versek színei – Hangszín–váltások, hangerő, tempó, ritmus – Érzelmek – átélés, és/vagy közvetítés – Instrukció–adás (pl.: egymás versmondásának megfigyelése, értékelése, véleménynyilvánítás mikéntje) – Saját élmény keresés a versekben – Ismeretlen szövegek első olvasatú, értelmezett, kifejező felolvasása – Ünnepi műsorok szerkesztési gyakorlata (szövegek és zenék gyűjtése, válogatása) Szövegek memoriterként való rögzítése – Az iskolai kötelezőkön túli önálló választások – Műballadák Követelmények A tanulók ismerjék – az írásjelek megszólaltatásának lehetőségeit – a kifejező beszéd lehetőségeit és hatáselemeit – saját előadói lehetőségeiket és korlátaikat Legyenek képesek – figyelmük megosztására – érzelmeik kondicionálására – fantáziájuk és előadókészségük felszabadítására – ismeretlen szövegek értelmezett felolvasására – önmaguk és egymás teljesítményének többirányú értékelésére Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanulók ismerjék – a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat – a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat – az általában érvényes hangsúly–szabályokat – az artikuláció ritmus– és tempóformáló szerepét – a szövegválasztás alapvető kritériumait – a lírai és az epikus művek előadásmódja közötti különbségeket – a testbeszéd jeleit – a pódiumi szereplés alapvető követelményeit 333

a

– saját előadói lehetőségeiket és korlátaikat – a szövegelemzés előadói szempontú alapfolyamatát Legyenek képesek – a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében – hallás alapján fölismerni a követendő és az elvetendő beszédpéldát – a fejlesztő és a korrekciós gyakorlatok alkalmazására beszédükben – a szövegek zenei elemeinek kiemelésére, a ritmus és a vers gondolati összefüggésének felismerésére – a szövegek tartalmának értelmezésére, memoriterként való rögzítésére – mesék és versek, prózai szövegek önálló vagy csoportban történő előadására – önmaguk és társaik teljesítményének értékelésére – a kommunikációs csatornák eleven használatára A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszéd és vers – beszédgyakorlat–sor bemutatása 5 perc – vers– és prózamondás 5 perc A vizsga tartalma A beszéd és vers művészeti alapvizsga két részből tevődik össze: Beszédgyakorlat–sor bemutatása Tételsorból húzott gyakorlatsor bemutatása (a beszédtechnikai gyakorlatok közül a szaktanár által összeállított – és legalább 3 különböző feladatot tartalmazó – gyakorlatsor) Vers– és prózamondás A közösen feldolgozott művekből (kötelező memoriterek) a tanuló által választott két különböző hangulatú vers vagy próza előadása A tanuló a kötelező memoriterekből választott tíz művel készül (vers, monológ, prózai mű részlet vegyesen, lehetőleg különböző hangulatú szövegek). A vizsgán a tanulónak a vizsgabizottság által választott műveket kell előadnia. A vizsga értékelése Beszédtechnikai ismeretek: – a gyakorlatok ismeretének szintje, – a megvalósítás pontossága, – oldott artikuláció és középhang, – tudatos nyelvhasználat A választott szövegek előadása: – kifejező megszólaltatás, – előadásmód, – kiállás, – jelenlét, – közvetítő erő, – előadói készségek

334

Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a hangszín jelentésformáló szerepét – az önálló szövegelemzés ismérveit – a tartalom kibontásának kreatív formáit Fejlessze a tanulók – ritmus– és tempóérzékét – képességeit érzelmi megnyilvánulásaik megformálására Ösztönözze a tanulókat – a rendszeres gyakorlásra – beszédképességeik, a verbális és nonverbális csatornáik minél változatosabb használatára – új képességek kibontakoztatására, felfedezésére Tananyag Légzőgyakorlatok – Bemelegítő gyakorlatok Hanggyakorlatok – Hangerőszabályozó gyakorlatok Artikulációs gyakorlatok – A magánhangzók kapcsolódásainak helyes ejtése Ritmus– és tempógyakorlatok – Ritmizálás az értelmi hangsúlyok visszahelyezésével Önálló verstechnikai gyakorlatok, játékok – Versek, népdalok vakszövegként való használata – Versépítés (a vers logikájának felismerése) Szöveggel való munka – Fokozás, építkezés, poentírozás – Hogyan mondjunk ma régi szövegeket? – Idegen szavak a szövegben – megoldások – Kor– és karakteridézés – Ismeretlen szövegek első olvasatú, értelmezett, kifejező felolvasása Szövegek memoriterként való rögzítése – Iskolai kötelezők melletti szabad választások – Klasszikusokból szabadon választva – Kortárs versekből való választás Szerkesztési gyakorlat, csoportmunkában való részvétel – „Ismeretterjesztő előadás” szerkesztése – zenével Követelmények A tanulók ismerjék – a magánhangzók kapcsolódásaira érvényes ejtési szabályokat 335

– a beszéd dallamának változatait és kifejező erejét – az önálló szövegelemezés ismérveit Legyenek képesek – beszédtechnikai ismereteik előadói helyzetben való tudatos alkalmazására – klasszikus versformájú szöveg skandálás nélküli ritmikus megszólaltatására – ismert karakter–hangzások megformálására, alkalmazására 8. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókat – a szövegek tagolásának, földolgozásának módozataival – a beszédtanítás nagy egyéniségeivel Fejlessze a tanulók – hangadási bátorságát és erejét – előadói önbizalmát, kifejező eszközeit Ösztönözze a tanulókat – beszédük rendszeres gondozására – önkifejező szövegek gyűjtésére, előadására – versműsorok látogatására Légzőgyakorlatok – Gyakorlatok suttogott és hangos beszéd váltakozásával Hanggyakorlatok – Szinten–tartó /bemelegítő/ gyakorlatok Artikulációs gyakorlatok – A mássalhangzók kapcsolódásának helyes ejtése Ritmusgyakorlatok – Gyakorlatok tempóváltásokkal Szöveggel való munka – A nagy érzelmek verseinek megszólaltatása – Tragikum a közlésben – Szerelmes versek – Realista és groteszk szövegek (novellák) – Nonszensz versek – A tudatos szövegválasztás ismérvei – Saját mondanivaló megtalálása és kifejezésre juttatása (közlésvágy) – Ismeretlen szövegek első olvasatú, értelmezett, kifejező felolvasása Szövegek memoriterként való rögzítése – Iskolai kötelezők melletti szabad választások – Kortárs versekből való választás – Kisprózák –egypercesek, prózaversek – Repertoár–építés, gyarapítás Szerkesztési gyakorlat, csoportmunkában való részvétel – „Ilyenek vagyunk” „önismereti előadás” szerkesztése – zenével 336

Tájékozódás a beszédtanítás szakirodalmában Követelmények A tanulók ismerjék – a bemelegítő hang–gyakorlatokat – a beszéd dallamának változatait és kifejező – erejét – a beszédtanítás hazai nagyjainak nevét és fontos műveit Legyenek képesek – halkan és suttogva is szöveget mondani – önállóan, személyiségükhöz illő verset/szöveget választani – csoportmunkában együtt dolgozni 9. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a beszédtechnikai váltások szerepét a kifejezésben – az önálló versválasztás, feldolgozás ismérveit – a kifejező előadás kritériumait – a különböző pódiumi műfajokat Fejlessze a tanulók – „beszéd–elemző” hallását – érzelmi rugalmasságát – előadó–technikai felkészültségét Ösztönözze a tanulókat – a változatos hanghasználatra – a kifejező–eszköztár tudatos használatára – önálló repertoár–építésre – csoportos pódiumi előadások létrehozására Tananyag Légzőgyakorlatok – Gyakorlatok suttogott beszéddel – Koncentrációs gyakorlatok figyelemmegosztással Hanggyakorlatok – Gyakorlatok suttogott és hangos beszéd váltakozásával – Váltások a beszédben (hangerő, hangszín, hangmagasság) Artikulációs gyakorlatok – Beszédmozgás ügyesítő gyakorlatok Ritmusgyakorlatok – Prózai szövegek ritmizálása Hangsúlygyakorlat – A hangsúly és a szórend viszonya Szöveggel való munka – A kifejező előadás ismérvei váltakozó hangulatú, tartalmú szövegekben – A vershelyzet megteremtése, felidézése, a hangulatváltások gyakorlása – A tudatos szövegválasztás ismérvei 337

– Versmonológok – drámai monológok (azonosságok és különbségek) – Ismeretlen szövegek első olvasatú, értelmezett, kifejező felolvasása Szövegek memoriterként való rögzítése – Kortárs versekből való önálló választás – Monológok, versmonológok, szerepversek – Repertoár–építés, gyarapítás Szerkesztési gyakorlat, csoportmunkában való részvétel – Szertartásjátékok, oratóriumok, nagyobb lélegzetű megszólaltatása – Vers–színház (új kifejezési formák keresése)

irodalmi

művek

Követelmények A tanulók ismerjék – az artikulációs mozgás–ügyesítés gyakorlatait – a pódiumi műfajokat – a különböző hangulatú versek, szövegek előadásának technikai ismérveit Legyenek képesek – egyéni beszédfeladataik önálló, eredményes elvégezésére – saját repertoár–építésre – önállóan, személyiségükhöz illő vers– vagy prózai szöveg kiválasztására – csoportos munkában pódiumi előadások létrehozására 10. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókat – a beszéd–bemelegítő gyakorlatok jelentőségével – az önálló versformálás felelősségével – a pódiumművészet kiemelkedő alakjaival – a versmondás szerepével. Fejlessze a tanulók – önállóságát – értelmi és érzelmi intelligenciáját – kommunikációs készségeit – értő befogadói attitűdjét Ösztönözze a tanulókat – önképzésre – a szakirodalom tanulmányozására – a verskultúra ápolására előadói estek látogatására, verslemezek hallgatására – a tudatos nyelvhasználat elmélyítésére Tananyag Összetett gyakorlatok: a légzés–hangadás–artikuláció összehangolása Összetett beszéd–bemelegítő gyakorlatok Rövid elméleti áttekintés a pódiumművészet történetéről Vershallgatás – a pódiumművészet nagyjai Szöveggel való munka A kifejező előadás ismérveinek rögzítése Ismeretlen szövegek első olvasatú, értelmezett, kifejező felolvasása 338

csoportos

Szövegek memoriterként való rögzítése Kortárs versekből való önálló választás Tematikus versmondó versenyekre való felkészülés Repertoár–építés, gyarapítás Szerkesztési gyakorlat Önálló estek szerkesztési alapelvei Követelmények A tanulók ismerjék – a szinten–tartó és a továbbfejlesztő beszédtechnikai gyakorlatokat – a verselemzés, a szövegértelmezés folyamatát – a szerkesztés alapvető technikáit – a pódiumművészet történetének rövid krónikáját, és kiemelkedő előadóit Legyenek képesek – önállóan bemelegíteni szöveges szerepléseik) előtt – önálló szövegválasztásra és annak megformálására – rövidebb lélegzetű önálló műsorok szerkesztésére Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanulók ismerjék – az önálló szövegelemzés ismérveit, a tartalom kibontásának kreatív formáit – a beszéd dallamának változatait és kifejező erejét – a beszéd váltásait (erő, magasság, hangszín, tempó) – a szövegek tagolásának, feldolgozásának lehetőségeit – a különböző hangulatú szövegek előadási technikáit – a pódiumművészet történetét, kialakulását, és ismert alakjait – a pódiumi műfajokat Legyenek képesek – dramatikus és színpadi munkájukban az e tantárgy keretében tanultak alkalmazására – önállóan, személyiségükhöz illő vers– vagy prózai szöveg kiválasztására – ismeretlen szövegek kifejező megszólaltatására – saját repertoár–építésre – a választott és megtanult szövegek hiteles tolmácsolására A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszéd és vers – beszédgyakorlat–sor bemutatása 5 perc – vers– és prózamondás: előadás repertoárból 12 perc, ismeretlen szöveg felolvasása 3 perc A vizsga tartalma Beszédgyakorlat–sor bemutatása A tételsorból húzott gyakorlatsor bemutatása (pl.: bemelegítő gyakorlatok, az artikulációs biztonságot és pontosságot fejlesztő feladatok, szöveg ritmizálása) Vers– és prózamondás Repertoárból való vizsga: A tanuló repertoárjából választott három különböző hangulatú vers vagy próza előadása. A tanuló szabadon választott tíz művel készül (vers, monológ, prózai mű részlet vegyesen, 339

lehetőleg különböző hangulatú szövegek). A vizsgán a tanulónak a vizsgabizottság által választott műveket kell előadnia. Ismeretlen szöveg értő megszólaltatása: A tanuló a vizsgabizottság által hozott irodalmi anyagból – a helyszínen történő választás és rövid felkészülés után – értelmezett, bemutató felolvasást tart, s ezzel kapcsolatban kérdésekre is válaszol. A vizsga értékelése – Beszédtechnikai ismeretek – A tudás technikai szintje – A megvalósítás pontossága – Természetes, oldott artikuláció és középhang – Választott szövegek előadása – Szövegválasztás (önismeret és önértékelési szint) – Értelmezés (a szövegek gondolati és érzelmi síkjai, az előadás építkezése) – Előadásmód (kiállás, jelenlét, közvetítő erő, előadói készségek) – Elméleti felkészültség – Helyes nyelvhasználat – Ismeretlen szöveg előadása: – A felolvasás gördülékenysége – A szöveg értő megszólaltatása – A szöveg alaphangulatának közvetítése – Helyes nyelvhasználat A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Alapvető fénytechnika CD–lejátszó vagy magnó Tévé, videó– vagy DVD–lejátszó CD–k, DVD–k, videofelvételek neves előadóművészek előadásaiból Hang–, zörej–, és zajkeltő eszközök 13.2.6.2. MOZGÁS ÉS TÁNC A tantárgy célja a tanulók testtudatának kialakítása és fejlesztése, a mozgással történő önkifejezés fejlesztése, a testbeszéd, mint nyelv tanulmányozása, az alapvető mozgástechnikai elemek megismertetése és elsajátíttatása. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanulók legyenek képesek színházi helyzetekben megvalósuló, mozgásra, táncra épülő feladatok ellátására. A tantárgy feladata elérni, hogy a tanulók megtapasztalhassák egyéni vagy csoportos mozgásokra, illetve táncra épülő gyakorlatok elvégzésével fizikai jelenlétük lehetőségeit, a mozgásban fellelhető szabadságérzetet, a test alkalmassá tételét különböző érzelmi állapotok és helyzetek megjelenítésére. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a mozdulat indításának, megállításának lehetőségeit – a futásos és térérzékelő gyakorlatok és játékok típusait – a verseny– illetve körjátékok különböző fajtáit 340

Fejlessze a tanulók – mozgásintenzitását – mozgáskoordinációját – koncentrációját Ösztönözze a tanulókat – önmaguk testének megismerésére – a különböző típusú feladatok pontos végrehajtására – a mozgás örömének megtapasztalására – a kis– és nagyobb csoportban végzett játékokban való részvételre – a játékokban rejlő kreativitás kibontására Tananyag Indítás–megállítás gyakorlatok – Az indítás és megállás különböző tempóban, helyzetben, magasságban történő gyakorlása versenyjátékok, illetve szituációs játékok segítségével (pl.: tapsos fogó, csendkirály típusú játékok, a kettős körben történő páros fogók) Versenyjátékok, különböző típusú fogó játékok – Nehezített fogó és üldözéses játékok, gyermekjátékok nehezített változatai (térbeli, szabálybeli átalakítással) a megfelelő intenzitású jelenlét megteremtésére Speciális futásos és kikerüléses gyakorlatok – Hosszabb távú, ritmus és irányváltásos futások, erdő (álló társak között) és testrész– vezetéses (pl.: egyik, majd másik kar, mellkas, fej) futások Egyensúly játékok – Toló és húzó mozdulatok játékos formában (pl. „bogozó”, sószsákot cipelő, Gólya viszi...), ilyen játékhelyzeteket tartalmazó gyakorlatok Népi játék, tánc – Körjátékok, ügyességi játékok: különböző fogócskák (terpesz–, fészek–, láncfogók), ritmusjátékok (egyenletes lüktetés erősítése, tempótartási gyakorlatok), egyszerű ugrásgyakorlatok ugrós zenére, különböző támaszhelyzetekben Követelmények A tanulók ismerjék – a versenyjátékok szabályrendszerét – a gyakorlatok megértéséhez szükséges szakszavakat Legyenek képesek – a megismert játékok szabályszerű elvégzésére – csoportos feladatokban való részvételre – az egyensúlyra és irányváltásra épülő feladatok pontos elvégzésére 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a bemelegítéshez szükséges játékformákat – a dinamikus elmozdulásban rejlő lehetőségeket – a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségeit – népi játékok, illetve lánc– és körjátékok egyes fajtáit, az ugrós táncok alaptechnikáit 341

Fejlessze a tanulók – mozgáskoordinációs készségét – koncentrációs készségét – fizikai képességeit–kondícióját, rugalmasságát Ösztönözze a tanulókat – a csoportos feladatokban való koncentrált részvételre – a különböző típusú feladatok pontos végrehajtására – partnerekkel való együttműködésre – kis csoportokban történő tevékenységre – a kreatív képességek kibontakoztatására – a közös játék örömének megtapasztalására, felismerésére, tudatosítására Tananyag Bemelegítő játékok – Összekapaszkodó, egymás elérésére törekvő, érintés elől elhúzódó, a gimnasztika gyakorlatait játékos szituációba tevő gyakorlatok Futásos gyakorlatok – A bemelegítés szempontjából meghatározó gyakorlatok szituációs formában, különböző tempójú, karakterű és funkciójú futástípusok használatával Egyensúly– és vezetéses gyakorlatok – Egyensúlygyakorlatok támasz– és fogásos helyzetekben, vezetéses gyakorlatok kéz, fej, valamint fogásváltásos irányítással Népi játék, tánc – Utánzó (pl.: állatutánzó) játékok, párválasztó–játékok, népi gyermekjátékok, lánc és körformák a táncban; ugrós táncok alaptechnikái; csoportosan a közösségi táncélmény megszerzése (pl. ugrós táncok alapmotívumaival, cifrák, lengetők) Követelmények A tanulók ismerjék – a csoportos futás–, egyensúly– és bizalomgyakorlatok szabályait – a népi gyermekjátékok menetét Legyenek képesek – a megismert játékok szabályszerű elvégzésére – a dinamikus, irányváltásos feladatokban való részvételre – az egyensúly gyakorlatok koordinált elvégzésére 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a talajfogás különböző módozatait – a bizalomgyakorlatokban való részvétel szabályait és lehetőségeit – a testközéppont használatának, a mozgás azon keresztül való vezetésének lehetőségeit – a gyakorlatok egymásra épülésének különböző lehetőségeit – ugrós táncok motívumfűzéseinek lehetőségeit Fejlessze – a tanulók biztonságát a talajfogás, eséstechnika, illetve a négy végtag egyenlő értékű használatát kívánó gyakorlatok végzése során Ösztönözze a tanulókat 342

– a csoportos feladatokban való koncentrált részvételre – a különböző típusú feladatok pontos végrehajtására – a mozgásból fakadó élmény megtapasztalására Tananyag Bemelegítő játékok – A gimnasztika életkornak megfelelő gyakorlatait játékos szituációba tevő gyakorlatok Futásos gyakorlatok – Szituációs formában különböző tempójú, karakterű és funkciójú futástípusok használatával; testrészvezetéses futások, páros fogó, vezetőt követő, ún.: kígyózó futás Állatmozgások, középmagasságú mozgások – Különböző mozgáskarakterek elsajátítása, illetve ezeken keresztül a négy végtag egyenrangú, a testközéppont által vezérelt, koordinált használata; majom– és macskakarakterű mozgáselemek elsajátítása Bizalomgyakorlatok – Egymás és önmaguk elfogadását célzó, dőléses, billenéses, haladásos helyzetekben történő gyakorlatok, partner–felismeréses játékok csukott szemmel Mozgássorok, motívumsorok felépítése – Állatmozgások, középmagasságú mozgáselemek motívumainak sorba fűzése, elemsorrá fejlesztése Tánc – Térbeli elmozdulás lehetőségei ugrós motívumokkal – Ugrós táncok motívumfűzései: szólóban, párban Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult gyakorlatok technikai elemeit és egymásra épülésük lehetőségeit – a tanult néptánc alaptechnikák elemeit és fűzésük lehetőségeit Legyenek képesek – a mozgástechnikai elemek harmonikus elvégzésére – a magasságszintek rugalmas váltására – az állatmozgások koordinált végrehajtására – a táncelemek stílusos reprodukálására 4. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a térbeli elmozdulás horizontális és vertikális irányú lehetőségeit – a mozdulat lassításának technikai összetevőit – a kórusmozgásban való részvétel lehetőségeit – a párválasztó játékokat, illetve a páros és ugrós–legényes táncok alapelemeit, technikáját Fejlessze a tanulók – térérzékelését – egyensúlyérzetét és koordinációs képességét – mozgásmemóriáját Ösztönözze a tanulókat 343

– a részletgazdag mozgástechnikai munka elvégzésére – a különböző típusú feladatok pontos végrehajtására – egyéni és csoportos munkában való részvételre – a mozgásból fakadó élmény megtapasztalására Tananyag Tér– és helyzetérzékelő gyakorlatok – A térirányok, a színpadi tér felosztásának ismerete, „üres” tér kitöltésének, a tér mindhárom dimenziójában való elmozdulás képességének megteremtése, csukott szemes és az ún. Vezetéses gyakorlatokon keresztül a tér érzetének, érzékelésének fejlesztése Egyensúly– és lassított mozgás–gyakorlatok – Az egyensúlyérzék fejlesztése, a lassú, súlyáthelyezéses mozgások billenés nélküli vezetése, páros, csoportos gyakorlatokban a súlyáthelyezés, súlyfelvétel, s a különböző támaszhelyzetek gördülékeny megoldása, a súly és erőegyensúly megteremtése Kórusmozgások – Csoportos gyakorlatban különböző mozdulatok, mozgáselemek, tánc és/vagy mozgáskombinációk szinkronban történő elvégzése, a közös elmozdulások közben a helyes irányok, a mozgáskarakter és ritmus megtartása, az egységes mozgáskép kialakítása Tánc – Táncba hívó játékok (pl. hajlikázó) – Párválasztó játékok – Páros táncok – Ugrós–legényes táncok Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult feladatok technikai összetevőit – az érintett feladatok szakkifejezéseit – az ugrós–legényes táncok alapjait Legyenek képesek – a tánc– és mozgástechnikai elemek figyelemvezetési pontok mentén történő elvégzésére – az egyéni és csoportos térbeli elmozdulásban rejlő lehetőségek alkalmazására – különböző típusú tánc– és mozgástechnikai feladatok stílusos bemutatására 5. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a test egyes részeinek függetlenített mozgatásából adódó lehetőségeket – a bizalomgyakorlatokban rejlő technikai lehetőségeket – a karaktermozgás kialakításának és működtetésének technikai alapelemeit – ritmusképletek mozgásban történő alkalmazásának lehetőségeit – az eszközös táncok technikai felépítését – a hétköznapi mozgásformák pontosításának, motívumsorba rendezésének lehetőségeit Fejlessze a tanulók – mozgástechnikai és ritmikai képességét – mozgásának intenzitását és dinamikáját – mozgásmemóriáját 344

Ösztönözze a tanulókat – a részletgazdag mozgástechnikai munka elvégzésére – a különböző típusú feladatok pontos végrehajtására – egyéni és csoportos munkában való részvételre – a mozgásból fakadó dinamikai és ritmikai lehetőségek megtapasztalására Tananyag Analitika, izoláció – A test részeinek elkülönítéses mozgatása, egymástól való függetlenítése, a feszítés és lazítás lebontása kisebb „egységekre” Bizalomgyakorlatok – Partner talajra kísérése dőléses, billentéses helyzetből – Talajra kíséréses elemek gyakorlatsorba fűzése Lépés– és járásgyakorlatok – Karakterformák keresése járásgyakorlatokon keresztül – A gerinc mozgatása törzshullám–gyakorlatokon keresztül – Láb– és kar–gyakorlatok plasztikus lehetőségeinek kibontása Ritmika – Alapfokú ritmusgyakorlatok – Ritmusgyakorlatok lépésanyagban és tapssal – Többszólamúság a ritmusban – Adott mozgásanyag ritmizálása, motívumépítés megadott ritmusképletre Tánc – Eszközzel járt táncok (pl. bot, üveg, seprő, párna, kendő, kalap) – Páros táncviszony, szoros összekapaszkodás (pl. a csárdás alaptechnikáival) Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult gyakorlatok technikai tulajdonságait – az érintett feladatok szakkifejezéseit, irányelveit – az eszközös és páros táncok technikai alapjait Legyenek képesek – a tánc– és mozgástechnikai elemek ritmikailag és dinamikailag pontosított elvégzésére – karaktermozgások elvégzésére – egyszerű mozgáselemek, technikai gyakorlatok pontosítására, s motívumsorba rendezésére 6. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a gyakorlatfűzések megtervezésének szabályait, és szerepét a színházi munkában – a színpadi mozgások gyakrabban használt elemeit, technikai jellemzőiket – a nehezített körülmények között végzett bizalomgyakorlatok biztonságos végzésének feltételeit – a párban végzett tánchelyzetek esetén az egymásra hatás, valamint a megfelelő tónus megteremtésének technikai összetevőit Fejlessze a tanulók 345

– bátorságát és akaraterejét – mozgásának precizitását, részletgazdagságát – koncentrációját az egyénileg, illetve páros, csoportos helyzetekben végzett gyakorlatokban Ösztönözze a tanulókat – részletgazdag mozgástechnikai munka végzésére – különböző típusú technikai feladatok pontos végrehajtására – egyéni és partnerrel történő munkában való részvételre – mozgásgyakorlatokban rejlő lehetőségek kreatív kibontására Tananyag Gyakorlattervezés – Különböző típusú gimnasztikus és egyéb bemelegítő gyakorlatok gyakorlatsorrá fűzése, a színházi feladatnak megfelelő bemelegítő mozgássor megtervezése és elvégzése Bizalomgyakorlatok – A korábbi gyakorlatkör továbbfejlesztése nehezebb, nagyobb koncentrációt és fizikai aktivitást követelő feladatokkal (zuhanásos helyzetek, illetve tempóból történő változatok) Technikai előkészítés (a tánc– és mozgásszínházi táncokhoz) – Talaj – és egyensúlygyakorlatok, támasz– és gördülés elemek páros helyzetekben – Lépés és forgásgyakorlatok, táncanalitika Tánc – Kollektív táncformák (pl. moldvai táncokon keresztül), ahol a dallamorientált zenei illeszkedés és a csoporttáncolás adta lehetőségek érvényesülnek) – A testen megjelenő többszólamúság (pl. kéz, láb mozgásának különválasztása) Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult fizikai gyakorlatok végrehajtásának technikai, elméleti szempontjait – az érintett feladatok szakkifejezéseit, irányelveit – kollektív táncformák technikai alapjait Legyenek képesek – különböző karakterű gyakorlatsorok memorizálására és koncentrált végrehajtására – attraktív mozgástechnikai feladatok biztonságos és kellően pontosított bemutatására – partnerrel végzett tánctechnikai feladatok kellő figyelemmel és érzékenységgel történő elvégzésére Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanulók ismerjék – a feldolgozott mozgásgyakorlatok és táncok jellemzőit, típusait – az alapvető mozgásművészeti szakkifejezéseket (pl. ritmus, dinamika). Legyenek képesek – a mozgásgyakorlatok és/vagy táncok egyéni és csoportos koncentrált és pontos elvégzésére, – a gyakorolt és rögzített mozgássorok, koreográfiák bemutatására, előadására – az adott színházi helyzetnek megfelelő mozgásszínházi eszközök megválasztására, – karakterábrázolásra a mozgás és tánc eszközeivel, A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll 346

A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Mozgás és tánc – egyéni produkció 2–3 perc – csoportos produkció 10–20 perc A vizsga tartalma Lépés–, járás–, futás–, ugrás–, esés–, talaj–, emelés– és támaszgyakorlatok, dinamikai gyakorlatok, tánclépések, illetve a koreográfiák köréből a szaktanár segítségével kiválasztott és összeállított produkció A vizsga értékelése – Mozgás– és táncgyakorlatok ismerete, gyakorlati alkalmazása különböző szituációkban – A feladatok végrehajtásának pontossága, minősége (mozgáskoordináció, ritmika, dinamika, térhasználat, koncentráció, együttműködés) Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a pantomim technikai elemeinek elsajátíttatásán keresztül a karaktermozgások, az izolált végtagmozgatás, illetve mozgatott testrész figyelemvezető képességének attribútumait – a karaktermozgás kialakításának és működtetésének technikai alapelemeit – a hétköznapi mozgásformák pontosításának, motívumsorba rendezésének lehetőségeit Fejlessze a tanulók – izolációs képességét, testtudatát – jelenlétét tánc– és mozgástechnikai helyzetekben – mozgásmemóriáját Ösztönözze a tanulókat – a részletgazdag mozgástechnikai munka elvégzésére – a különböző típusú feladatok pontos végrehajtására – elmélyült, részletgazdag tánc– és mozgásfeladatok elvégzésére, elemzésére – az összetett mozgásformák egymásra épülő gyakorlatokon keresztül történő elsajátítására Tananyag Eséstechnika, előkészítő akrobatikus gyakorlatok – Gurulás előre–hátra, támasz– és billenésgyakorlatok, kéz– és fejállás, kézen átfordulás oldalra, illetve ezek gimnasztikus előkészítése; talajfogás csúsztatással, eséstechnika előkészítés leforgásos, féltérdre érkezéses, kigördüléses módon Színházi akrobatika – Esés és zuhanás, pofon, ütések, színházi verekedés, tárgyhasználat Pantomim alapgyakorlatok – A pantomim testtechnikája, különös tekintettel az erőgyakorlatokra (húzás, tolás, emelés), illetve az előkészítésben szereplő izolációra, feszítés–technikára és járásgyakorlatokra Jelenlét–gyakorlatok – A koncentráció mozgó testre (testrészre) való irányításának fejlesztése, erősítése a néző irányított figyelmének megragadása érdekében 347

Tánc – Nemi identitást erősítő táncformák (lánytáncok, pl. karikázók; férfitáncok, pl. legényesek) – A keringő alaplépéseinek, tánctechnikájának elsajátítása Alapfokú mozgástervezési gyakorlat – Egyszerű mozgáshelyzetek tervezése és rögzítése, a tempó, dinamika pontosítása, a gyakorlat szituációba helyezése, illetve bővítése motívumsorrá; hétköznapi mozgáshelyzetek pontosítása, motívumsorrá tervezése Karaktermozgások – A mozdulat szélesítésén, torzításán keresztül megközelített karakterizálás motívumok egymásután illesztésével, a szélsőségesen „fogalmazott” gesztusok belső ritmizálásával, az egymásból nem következő elemek találkoztatásakor kialakuló sajátos stílus megteremtésével Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult gyakorlatok technikai tulajdonságait – az érintett feladatok szakkifejezéseit, irányelveit – a tanult táncformák technikai alapjait Legyenek képesek – a pantomim, illetve hétköznapi mozgások elemeinek ritmikailag és dinamikailag pontosított, jelenléttel bíró, koncentrált elvégzésére – tánctechnikai elemek helyes elvégzésére – karaktermozgások elvégzésére – egyszerű mozgáselemek pontosítására, s motívumsorba rendezésére 8. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – különböző tánctípusok és mozgásszínházi táncok alapelemeit, ezek szabályrendszerét – a zene és a mozgás viszonyát, működésük, belső szerkezetük azonosságait és különbözőségeit – rövidebb lélegzetű mozgásetűd összeállításának lehetőségeit Fejlessze a tanulók – képességét az elmélyült, koncentrált munkára, különböző mozgáshelyzetekben, az alkotó folyamatban – színházi jelenlétét tánc– és mozgástechnikai helyzetekben – mozgásmemóriáját Ösztönözze a tanulókat – a részletgazdag mozgástechnikai munka elvégzésére – a különböző típusú feladatok pontos végrehajtására – önálló, a mozgás elemző, részletező végrehajtásából adódó gondolkodásra, a feladattal szembeni szándék megszületésére, kialakulására – improvizatív és rögzített tánc– és mozgásszínházi alkotó folyamatokban való részvételre

Tananyag Kontakt tánc előkészítés

348

– Alapgyakorlatok talajon, egyensúlyi– és támaszhelyzetek párban, illetve tárgyhasználattal, partnervezetéses gyakorlatok ellentartással, talajra kísérés súly elvezetéssel; alapfokú kontakt tánc– és mozgásszínházi technikák elsajátítása Emelések – Statikus és lendületből történő emelések az egyszerűbb emeléstechnikák felhasználásával, futólagos emelések lendület elvezetéssel Zenés improvizáció – Improvizáció megadott mozgástechnikai eszköztár, illetve szabad intuíció alapján, különböző stílusú és karakterű zenékre; rögzített mozgásanyag, motívumsor alkalmazása több, egymástól erősen eltérő zenemű felhasználásával Rögzített improvizációra épülő mozgásetűd – Az előzőleg tánc– és/vagy mozgástechnikai szempontból, előkészített, szituációkra, jelenetekre bontott alapanyag improvizatív feldolgozása és rögzítése, majd előadássá szerkesztése Tánc – A reneszánsz tánchagyományokat hordozó forgatós alapú páros táncfajták elemei, különös figyelemmel a tartás–ellentartás technikájára (pl. mezőségi páros táncok) – A tangó alaplépéseinek, forgástechnikájának elsajátítása Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult technikák működésének elemeit és tulajdonságait – az érintett feladatok szakkifejezéseit, irányelveit – a tanult táncformák technikai alapjait Legyenek képesek – különböző tánctípusok és mozgásszínházi folyamatok ritmikailag és dinamikailag pontosított, jelenléttel bíró, koncentrált elvégzésére – eltérő karakterű zenei motívumok atmoszférájának, ritmikai és dinamikai világának megfelelő mozgás– és tánc elemek alkalmazására 9. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a mozgás– és táncszínház időkezelésének lehetőségeit, a pillanat kiemelésére, elmélyítésére irányuló megoldások technikai összetevőit – a maszk jelentését és jelentőségét a mozgásszínházi munkában Fejlessze a tanulók – képességét az elmélyült, koncentrált munkára, a lassú színházi, s a maszkos technikákat alkalmazó munkában – jelenlétét tánc– és mozgástechnikai helyzetekben – kreativitását a tánc– és mozgásszínház terén Ösztönözze a tanulókat – a részletgazdag tánc– és mozgásszínházi munka elvégzésére – a különböző típusú tánc– és mozgásszínházi helyzetek intenzív, erőteljes jelenléttel bíró megjelenítésére – a színházi értékű tánc– és mozgásszínházi tevékenységben való részvételre 349

Tananyag Szimbolikus pantomim mozgások – Lebegés, repülés, úszás, a talajtól való elszakadás mozgásai, s ezek szimbolikus megjelenítési formája Lassított mozgás – lassú színház – A folyamatok sűrítésén, motívumtöredékek kiemelésén alapuló, a mozdulatok billenés nélküli, súlyáthelyezéses vezetésére vonatkozó gyakorlatok Maszkos gyakorlatok – Az arc mimikájának „maszkos” lehetőségeitől a festett maszkon át a kultikus maszkok használatáig terjedő lehetőségek megtapasztalása; a test idomulása a maszkos játékban, a maszk formáló, irányító ereje a mozdulatokban Improvizáció és mozgástervezés – Adott szituációra, esetleg technikai eszköztárra tervezett gyakorlat, amely rövid motívumokra, sűrű, pontosan „fogalmazott” mozdulatokra épül – Az improvizáció elemeinek rögzítése motívumsorokká – rögzített motívumsorok ritmikai és szerkezeti tagolása Tánc Párban járt táncok, forgatós alaptechnikák felhasználásával történő improvizációs gyakorlatok Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult mozgás rendszerek működésének jellegzetességeit és alapelveit – az érintett területek szakkifejezéseit, tematikáját Legyenek képesek – különböző tánc– és mozgásszínházi folyamatok pontosított, jelenléttel bíró, koncentrált elvégzésére – a mozgás világában jelentkező időkezelési lehetőségek használatára és értelmezésére – a tanult táncformák technikai alapjainak alkalmazására 10. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a mozgás színházi értékű megjelenítő képességének lehetőségeit a gesztusok pontosítása, értelmezése, s érzeteinek működtetése révén – a mozgásszínházi előadás létrehozásának dramaturgiai, formai és szerkesztési elveit, a technikai környezet meghatározása mellett Fejlessze a tanulók – képességét a belső állapotok és viszonyok megjelenítése terén – jelenlétét tánc– és mozgásszínházi helyzetekben – színészi képességeit a mozgásszínházi, s általában a nonverbális munkában Ösztönözze a tanulókat – a részletgazdag tánc– és mozgásszínházi munka elvégzésére – a különböző típusú tánc– és mozgásszínházi helyzetek intenzív, erőteljes jelenléttel bíró megjelenítésére – mozgásszínházi előadás elkészítésében, s annak bemutatásában való alkotó részvételre Tananyag Rövid lélegzetű, motívumokra épülő táncanyag tervezése 350

– Egyénileg megalkotott és bemutatott, tömör fogalmazású motívumok felhasználásával készített koreográfia, gesztus értékű mozdulatokban megjelenő koreográfia Mozgásszínházi előadás – Egy adott, mozgásszínházi szempontból elemzett, szerkezetileg, formailag, eszközeit tekintve előkészített alapanyag adaptációjának elkészítése csoportos formában Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult mozgás rendszerek működésének jellegzetességeit és alapelveit – az érintett területek szakkifejezéseit, tematikáját – a mozgás és tánc világának helyét és lehetőségeit a színházi munkában, a színházi típusú alkotófolyamatokban Legyenek képesek – a tánc– és mozgásszínházi működés mozgástechnikai, mozgástervezési és szerkesztési elemeinek alkalmazására és igényes működtetésére – színházi jelenetek, adott szituációk, illetve valamely tematika mentén indított improvizáció színházi értékű megjelenítésére, ill. elvégzésére a test nyelvén, a korábban tanult technikák szabad alkalmazása, minőségi működtetése révén Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanulók ismerjék – a mozgástréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében – a mozgás, tánc és a pantomim szerepét a színházi munkában – néhány néptánc, történeti és kortárs tánc–, valamint mozgásszínházi stílust – a tánc– és mozgásszínházi előadás elemzésének néhány szempontjait – a mozgásszínészi alkotómunka főbb összetevőit, fázisait és menetét Legyenek képesek – egy adott színházi feladatnak megfelelő mozgástréning, mozgássor, tánc vagy koreográfia előadására, bemutatására, esetleg összeállítására – a különböző tánc– és mozgásszínházi technikák tudatos alkalmazására – a pantomim testtechnikájának és karakterábrázolásának egyszerű alkalmazására – színészi jelenlét felmutatására mozgásszínészi játékban – tánc– és mozgásszínházi előadások elemzésére és értékelésére – rendezői instrukció követésére, az adott szituáció mozgásban történő megoldására A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Mozgás és tánc – etűd 3–5 perc – előadás 15–30 perc A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: Etűd Az etűd egyéni vagy 2–3 fős mozgás– illetve táncszínházi vagy pantomim technikai produkció lehet. A mozgás– és táncszínházi etűd rögzített improvizációval készülhet. 351

Az etűdben a tanulónak egyéni feladatokat kell végrehajtania oly módon, hogy tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról számot tudjon adni. Csoportos előadás Az előadás választott irodalmi mű vagy zenemű mozgás– és táncszínházi adaptációja lehet. Az előadásban a tanulónak egyéni és csoportos feladatok végrehajtásával kell közreműködnie oly módon, hogy tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról számot tudjon adni. A vizsga értékelése – A gyakorlatok, táncok illetve játékok ismerete – A produkció végrehajtásának pontossága, minősége, intenzitása (mozgástechnika, ritmika, dinamika, térhasználat, karakterábrázolás, színpadi jelenlét, koncentráció, együttműködés) A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Egészalakos tükör CD–lejátszó vagy magnó Tévé, videó– vagy DVD–lejátszó Videokamera A gyakorlatokat, improvizációkat, etűdök vagy előadások létrehozását segítő CD–k, DVD–k Tornaszőnyeg

13. 3. ZENEMŰVÉSZETI ÁG 13. 3. 1. KLASSZIKUS ZENE 13.3. 2. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát.

352

13.3. 3. A képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, zeneismeret, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, egyházzene, improvizáció Főtárgy: hangszeres tantárgyak Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. Óratervek Az óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Előképző (i) (2) 1 (2) (2) 2 (2) (2) 2

Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (0-2) (0-2) 0-2 tantárgy Összes óra: (4-6) (4-6) 4-6

2 2

Alapfok 3 4 2 2

2

2

5 2

6 2

Továbbképző 7 8 9 2 2 2

10 2

2

2

2

2

2

2

2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: zongora Zeneismeret csoportos képzés Főtárgy: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet főtárgynál zongora; zenetörténet-zeneirodalom és kamarazene főtárgynál zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy Választható tantárgy: zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, zeneismeret, improvizáció valamint népzene, jazz-zene, elektroakusztikus-zene tantervi programjainak tantárgyai

353

Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Előképző Alapfok (1) (2) 1 2 (2) (2) 2 2

3 2

4 2

5 2

6 2

Továbbképző 7 8 9 2 2 2

10 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Főtárgy Kötelező 2 tantárgy Választható (1-2) (1-2) 1-2 tantárgy Összes óra: (2-4) (2-4) 4-6

A képzés évfolyamainak száma (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. 13.3. 4. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. Esélyegyenlőség. Módszertani kompetencia Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. Tehetséggondozás. Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás . A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 354

13.3. 5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsga tantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Írásbeli vizsga tantárgya: Szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, vagy zeneelmélet Szóbeli vizsga tantárgya Szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy Gyakorlati vizsga tantárgya főtárgy Szolfézs zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy, tanult hangszer Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Írásbeli vizsga tantárgya: Szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, vagy zeneelmélet Szóbeli vizsga tantárgya Szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, vagy zeneelmélet Gyakorlati vizsga tantárgya: főtárgy Szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom-zenetörténet főtárgy, a tanult hangszer A vizsgák ideje: Hangszeresfőtárgyak Gyakorlati vizsga minimum10 perc Elméleti tantárgyak írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Szolfézs főtárgy Gyakorlati vizsga:minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Zeneelmélet főtárgy Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 10 perc 355

Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit telj esítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizgakövetelményét nem teljesítette.

13. 3. 2. BILLENTYŰS TANSZAK 13. 3. 2. 1. ZONGORA A zongoratanítás feladatai Ismertesse meg a tanulókkal a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait, a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit, a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. Alakítson ki a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, megfelelő kéztartást, független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő), az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes aláés fölétevését), differenciált billentést, ujjvégérzetet.

356

Tegye képessé a tanulókat arra, hogy tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani, tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, tudja a zongorapedálokat megfelelően használni, a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani, Fejlessze a tanuló muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával, zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását, kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját, hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával. Előképző évfolyamok évfolyam Az életkori és egyéni sajátosságok miatt a haladás üteme személyre szabott. Az oktatási programot és az alkalmazott tanári módszert az éneklésre, az ösztönösségre és a gyermeki alkotófantáziára alapozva kell kialakítani. Fejlesztési feladatok Ismeretek: a hangszer vázlatos megismerése, tájékozódás a billentyűzeten (fehér-fekete billentyűk, regiszterek stb.), gyermekdalok tanulása, elemi ritmusképletek ismerete (belső lüktetés érzete), azonosság, különbözőség felismerése a feldolgozott zenei anyagban, az elemi szintű kottaolvasás előkészítése. Hangszerkezelés és technika: készségfejlesztő játékok, a non legato, legato játék alapjai, a kézfüggetlenítés előkészítése, különböző kifejezésmódok, érzelmek, hangszeres megvalósítása játékos formában, kortárs zene játékelemeinek előkészítése, egyszerű gyermekdalok megszólaltatása változatos módon. Ajánlott tananyag Aszalós T.: A zongorázó gyermek I., III. kötet Kurtág Gy.: Játékok I., VI. Papp L.: Zongora ABC Követelmény: Helyes ülésmód. Néhány mondóka, gyermekdal, dallam kifejező hangszeres megszólaltatása külön, illetve kétkezes változatban. Elemi hangszerkezelési ügyesség kialakulása. Az év végi vizsga ajánlott anyaga Három darab (az egyéni fejlődéstől függően adjon értékelhető keresztmetszetet az elsajátított hangszerkezelés alapelemeiről) évfolyam Fejlesztési feladatok

357

Ismeretek: tájékozódás a billentyűzeten (fehér-fekete billentyűk, regiszterek stb.), gyermekdalok tanulása, elemi ritmusképletek ismerete (belső lüktetés érzete), azonosság, különbözőség felismerése a feldolgozott zenei anyagban, elemi szintű kottaolvasás. Hangszerkezelés és technika: készségfejlesztő játékok, a non legato, legato, staccato játék alapjai, a kézfüggetlenítés előkészítése, különböző kifejezésmódok, érzelmek hangszeres megvalósítása játékos formában, kortárs zene játékelemeinek előkészítése, egyszerű gyermekdalok megszólaltatása változatos módon. Ajánlott tananyag Aszalós T.: A zongorázó gyermek I., III. kötet Kurtág Gy.: Játékok I., VI. Papp L.: Zongora ABC Lakos Á.: Zongoraiskola Követelmény: Helyes ülésmód. Néhány mondóka, gyermekdal, dallam kifejező hangszeres megszólaltatása külön, illetve kétkezes változatban. Elemi hangszerkezelési ügyesség kialakulása. Kottaolvasás kezdő szinten. Az év végi vizsga ajánlott anyaga - Három darab (az egyéni fejlődéstől függően adjon értékelhető keresztmetszetet az elsajátított hangszerkezelés alapelemeiről) Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Az 1. évfolyam tanterve a 8 éves tanulók (általános iskola 3. évfolyam) életkori sajátosságainak figyelembevételével készült. Fejlesztési feladatok Ismeretek: ismerkedés a zongorával (a hangszer felépítése, működése stb.), dallamsorok, motívumok azonosságának, hasonló részek különbözőségeinek felismerése (kérdés-felelet), kulcsok, előjegyzések, módosítójelek, ütemmutatók: 2/4, 3/4, 4/4, pentachord, pentaton, dúr és moll hangsor, vezetőhang, hangközök: oktáv, kvint, kvart, szekundok, tercek, hangjegyértékek (egész, fél, negyed, nyolcad), szünetjelek, nyújtópont (fél és negyed érték mellett), nyújtott, élesritmus, triola, kottaolvasás hangnévvel, ritmusban, a kottában előforduló zenei műszavak, jelzések értelmezése, tájékozottság a magyar gyermek- és népdalokban (sorszerkezet), a klasszikus zenei stílus alapjai, a kortárs zene néhány alapeleme, notációja, formálás: indítás-lezárás. Hangszerkezelés, technika: helyes ülésmód, a kar és az ujjak együttműködése, a kezek függetlenítése ritmikában, billentésben, a staccato és a legato játékmód különböző formái, 358

a pozícióérzet, a pozíciós ujjrend kialakítása, az ujjalátevés előkészítése, pentachordok, skálajáték külön kézzel, kettősfogások, a kisakkord, unisono, tükörjáték, dudabasszus. Ajánlott tananyag Aszalós T.: A zongorázó gyermek I-II. (Choral Kft. 1991.) Bartók: Mikrokozmosz I. Czövek: Zongoraiskola I. (Zeneműkiadó) Haydn: Hat kis menüett zongorára (Csurka M., EMB) Kabalevszkij: 12 könnyű zongoradarab (Moszkva) Könnyű zongoramuzsika a XVIII. századból (Hernádi) Kurtág Gy.: Játékok I-II., VI. (EMB) Magyar szerzők könnyű zongoradarabjai (Váczi) Papp L.: Zongora ABC Papp L.: 27 kis zongoradarab Régi táncok gyermekeknek (Hernádi Lajosné, Hajdú Anna, Fantóné Kassai Mária, Komjáthy Aladámé) Teőke M.: Találkozások a zongoránál Teőke M.: Válogatott etűdök I. Türk, D. G.: Gyermekévek (Sármai, EMB) Zongoraiskola I. (Hernádi Lajosné, Inselt Katalin, Fantóné Kassai Mária, Komj áthy Aladárné, Máthé Miklósné, Zeneműkiadó 1964.) Aszalós T.: A zongorázó gyermek III. (1995) Majkapar: Első lépések Teőke M.: Egy-mással (Akkord) Türk, D. G.: Négykezes zongoradarabok gyerekeknek (Csurka M.) Weiner: 3 kis négykezes darab Követelmény Egyszerű népdalfeldolgozások, négykezesek. A megismert stílusokat képviselő művek kottahű megszólaltatása. Kottaolvasás violin- és basszuskulcsban. A tudásszintnek megfelelő zenei anyag egy részének memorizálása, az otthoni gyakorlás kialakítása. A tanuló legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Év végi vizsga ajánlott anyaga - Három mű kotta nélkül. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretek: az előzőekben tanultak ismétlése, a dúr és moll hangsor szerkezete, hangközei, hármashangzat, tonika, domináns, szext, szeptim hangközök nyújtópont nyolcad után, szinkópa, triola, új ütemmutatók, a zenei építkezés alapkövei (periódus, visszatérés, két- és háromtagú forma), barokk és klasszikus táncok, azok főbb jellemvonásai, lapról játék egy szólamban, jelek, idegen kifejezések ismerete. Hangszerkezelés, technika: a kezek függetlenítése (dallam és kíséret), dúr és moll skála, külön kézzel, kisakkord és fordításai (kézalkattól függően a későbbiekben nagy akkord), kettősfogás, hármashangzat- felbontás, etűdjáték (a zenei anyaghoz kapcsolódóan). 359

Ajánlott tananyag Aszalós T.: A zongorázó gyermek I-II. (Choral Kft. 1991.) Bartók: Mikrokozmosz I. Czövek: Zongoraiskola I. (Zeneműkiadó) Haydn: Hat kis menüett zongorára (Csurka M., EMB) Kabalevszkij: 12 könnyű zongoradarab (Moszkva) Könnyű zongoramuzsika a XVIII. századból (Hernádi) Kurtág Gy.: Játékok I-II., VI. (EMB) Magyar szerzők könnyű zongoradarabjai (Váczi) Papp L.: Zongora ABC Papp L.: 27 kis zongoradarab Régi táncok gyermekeknek (Hernádi Lajosné, Hajdú Anna, Fantóné Kassai Mária, Komjáthy Aladárné) Teőke M.: Találkozások a zongoránál Teöke M.: Válogatott etűdök I. Türk, D. G.: Gyermekévek (Sármai, EMB) Zongoraiskola II. (Hernádi Lajosné, Inselt Katalin, Fantóné Kassai Mária, Komjáthy Aladárné, Máthé Miklósné, Zeneműkiadó 1964.) Aszalós T.: A zongorázó gyermek III. (1995) Majkapar: Első lépések Sári J.: Lépésről lépésre Sugár R.: Magyar gyermekdalok (EMB) Teőke M.: Egy-mással (Akkord) Türk, D. G.: Négykezes zongoradarabok gyerekeknek (Csurka M.) Weiner: 3 kis négykezes darab Követelmény: Az évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező különböző karakterű barokk, klasszikus, XX századi művek. A tananyag körülbelül egyharmada fejből játszandó. A tanuló legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Év végi vizsga ajánlott anyaga - Három különböző stílusú mű kotta nélkül. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretek: az előző évek anyagának ismétlése, továbbfejlesztése, a szubdomináns funkció, kvintkör/kvintoszlop, hangnemi változások megfigyelése, új metrumok (3/8, 6/8), a szonatinaforma vázlatos ismerete, az előforduló jelek, idegen kifejezések ismerete, a romantika előkészítése karakterdarabokkal, a zenei memória fejlesztése. Hangszerkezelés, technika: kézfüggetlenítés, a polifon játék továbbfejlesztése, éneklő (cantabile) billentés, a pergő (leggiero) játék megalapozása a repetíció előkészítése skálajáték: a korábbi elemek bővítése, az Alberti- és a keringőbasszus előkészítése, pedálhasználat (utánnyomásos, előrenyomott), etűdjáték a zenei anyaghoz kapcsolódva, négykezes játék, zongorakíséret, lapról játék, a hangerő megfelelő alkalmazása, kortárs zene előadásának eszköztára (könyökös, tenyeres stb) Ajánlott tananyag A szonatina mesterei I. (Csurka M.) J. S. Bach és Händel könnyű zongoradarabjai (Hernádi) 360

J. S. Bach: Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach (Urtext) J. S. Bach: Az első Bach-tanulmányok (Teőke M., EMB 1980) Bartók: Gyermekeknek I., III. Bartók: Mikrokozmosz II. Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok I. Grecsanyinov: Gyermekalbum Kadosa P.: 55 kis zongoradarab Kodály: Gyermektáncok (Zeneműkiadó) Könnyű szonatinák zongorára Majkapar: Kis zongoradarabok W. A. Mozart: Klavierstücke (Nannerls Notenbuch, Londoner Skizzenbuch) (Könemann Music, Budapest) W. A. Mozart: A gyermek Mozart (Hernádi, Zeneműkiadó) Schumann: Jugend Album Teőke M.: Válogatott etűdök III. Weiner: 20 könnyű zongoradarab Haydn: Deutsche Tänze Magyar szerzők négykezes zongoradarabjai (Váczi) Muzsikáljunk együtt I. (Szávai - Veszprémi) Thern K.: Magyar induló hat kézre (Aszalós T.) Teöke M.: Találkozások a zongoránál Követelmény Pontos kottaolvasás, ritmikusság, tempótartás. Felszabadult j átszóapparátus. Az évfolyam zenei követelményeit kifejező különböző stílusok ismerete és játéka: barokk, klasszikus (triós forma vagy szonatina), karakterdarab, XX. századi mű, A tananyag körülbelül egyharmada fejből játszandó. A tanuló legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Év végi vizsga ajánlott anyaga - Három különböző stílusú és karakterű mű, kotta nélkül. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretek: az előzőek ismétlése, bővítése, a kottakép tudatos és helyes megvalósítása, tájékozottság a fő stílusokban, a polifon hallás finomítása, új metrumok (5/8, 2/2, változó ütem), parlando játék, vázlatos formai, harmóniai elemzések. Hangszerkezelés és technika: skálajáték több oktávon keresztül, különböző dinamikával, hármashangzat, futam, repetíció, a pergő technika fejlesztése, ékesítések, Alberti- és keringő-basszus, pedálhasználat (együttnyomott), etűdjáték a zenei anyaghoz is kapcsolódva, négy- és hatkezes játék, zongorakíséret, lapról játék. Ajánlott tananyag A szonatina mesterei I-II. (Csurka M, EMB) J. S. Bach: Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach (Urtext) Bartók: Gyermekeknek I-III. Bartók: Mikrokozmosz II-III. Beethoven: Leichte Meisterwerke für Klavier (Csurka M.) Csajkovszkij: Jugend Album Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok Grecsanyinov: Gyermekalbum. 361

Haydn - Varró: 4 igen könnyű menüett Kabalevszkij: Válogatott zongoradarabok Kadosa P.: 55 kis zongoradarab Kodály: Gyermektáncok Könnyű szonatinák zongorára (Munkaközösség) Könnyű zongoramuzsika a XVIII. századból (Hernádi) Majkapar: Kis zongoradarabok W.A. Mozart: A gyermek Mozart (Hernádi) (Zeneműkiadó) Schubert: Táncok Schumann: Jugend Album Zongoráskönyv (Bognár, Darvas, Hortobágyi) Leichte Klaviermusik für vier Hände (Kováts G, EMB) Magyar szerzők négykezes zongoradarabjai I-II. (EMB) Muzsikáljunk együtt I-II. (Szávai - Veszprémi) Ránki Gy.: Két bors ökröcske - Mese zenével Követelmény Tudatos memorizálás. Az évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező különböző stílusok ismerete és játéka: barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi, és kortárs művek. Önállóan megtanult művek. A tananyag körülbelül egyharmada fejből játszandó. A tanuló tudja a műveket megfelelő tempóban, stílusosan előadni. Legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Év végi vizsga ajánlott anyaga - Három különböző stílusú és hangulatú mű kotta nélkül, benne egy barokk mű és klasszikus szonatina tétel előadása. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretek: az előző évek anyagának ismétlése, rendszerezése, bővítése, a tanult művek alapvető formai, harmóniai elemzése a tanár irányításával, kromatikus hangsor, dominánsszeptim, szűkített és bővített akkord, rondóforma. Hangszerkezelés, és technika: az előző években tanult billentésmódok, játékformák tudatos alkalmazása, skálajáték 2-4 oktávon keresztül, kromatikus skála, hármashangzat, futam, akkord, etűdjáték a zenei anyaghoz is kapcsolódva, négy- és hatkezes játék, zongorakíséret, lapról játék. Ajánlott irodalom A klasszika mesterei (Csurka M., EMB) Bach és Händel könnyű zongoradarabjai (Hernádi) J. S. Bach: 18 kis prelúdium (Hernádi) Bartók: Gyermekeknek III. Bartók: Mikrokozmosz III-IV. Czerny: 160 rövid gyakorlat op. 821 Csajkovszkij: Jugend Album Kabalevszkij: Válogatott zongoradarabok Könnyű szonatina album Mozart: 10 könnyű tánc (Hernádi) Scarlatti: Klavierbüchlein Schubert: T áncok (EMB) Repertoire 3. Muzsikáljunk együtt II. (Szávai - Veszprémi) Bizet: Gyermekjátékok Mozart: Részlet a Figaro házasságából (Aszalós T.: A zongorázó gyermek III.) Weiner: Lakodalmas

362

Követelmény: Az évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező különböző stílusú és karakterű művek előadása az évfolyamnak megfelelő szintű hangszerkezeléssel. Önállóan megtanult művek, a tananyag körülbelül egyharmada fejből játszandó. A tanuló legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Év végi vizsga ajánlott anyaga Egy barokk mű, Egy szonatina tétel, Egy előadási darab. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretek: variáció, invenció, új stílus előkészítése: impresszionizmus, a hangszeres és elméleti órákon szerzett ismereteken alapuló önálló formai és harmóniai elemzés, kottában előforduló jelek, zenei műszavak ismerete. Hangszerkezelés, és technika: az eddig tanultak tudatos, önálló alkalmazása, skálajáték, hármas- és négyeshangzat-futam, kettősfogás oktávmenet (kézalkattól függően) különböző billentésfajták ismerete, zongorapedálok használata. Ajánlott tananyag J. S. Bach: 18 kis prelúdium (Hernádi) J. S. Bach: Kétszólamú Invenciók Bartók: Gyermekeknek II-IV. Bartók: Mikrokozmosz IV-V. Bécsi mesterek könnyű zongoradarabjai (Csurka M.) Czerny-Bertini: Etűdök zongorára (Hajdú Anna, Hernádi Zsuzsa, Kassai Mária, Komjáthy Aladárné, EMB 1957) Grieg: Lyrische Stücke (T. Zászkaliczky) Könnyű variációk zongorára (Csurka M.) Majkapar: Variációk W. A. Mozart: 6 bécsi szonatina Mendelssohn: Lieder ohne Worte Mendelssohn: Gyermekdarabok Scarlatti: Klavierbüchlein Scarlatti: Szonáták Schumann: Jugend Album Brahms: Magyar táncok zongorára I-II. (EMB) Könnyű négykezesek Couperin-től Mozart-ig (Peters) Meister für die Jugend (Peters) Schubert: Originalkompositionen für Klavier 4 Händen I-II. (Peters) Követelmény: Természetes hangszerkezelés. Zenei stílusismeret, a játszandó művek értelmes előadása. Zenei karakterek megoldása. Pedálok helyes használata. Év végi vizsga ajánlott anyaga Egy barokk mű (J. S. Bach mű ajánlott), Egy klasszikus szonatina tétel, Egy előadási darab. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje 363

hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.), a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, tudatos, önálló gyakorlásra, a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) használni, a játszandó zongoraművek értelmes tagolására, a zenei karakterek megvalósítására, a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás), életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret). Rendelkezzék biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel, adottságainak megfelelő zenei memóriával, képességei alapján kiművelt zenei hallással. Művészeti alapvizsga követelmények A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Zongora főtárgy minimum 10 perc A vizsga tartalma A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab; Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 13, 18, Händel: Válogatott darabok (EMB 4250, EMB 6990, EMB 6991, EMB 4321, EMB 13165), Telemann: Kezdők zongoramuzsikája (EMB 13452) nehézségi szintjén. Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, könnyebb variáció; Könnyű szonatinák (EMB 2719), 15 könnyű szonáta, Szonatina album (EMB 1280), Clementi: C Op. 36 (Ricordi) Nr. 3., Haydn: D Hob. XVI/4, (Universal) Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina-gyűjtemény (EMB 14412) nehézségi szintjén. Romantikus mű; Schumann: Emlékezés (EMB 13543 kötetben), Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás (EMB 6715 kötetben), Pacsirtadal (EMB 6715 kötetben), Schubert: Táncok (EMB 13212), Keringők (EMB 7355) nehézségi szintjén. XX. századi mű; Bartók Béla: Mikrokozmosz III. 84 Mulatság, 90 Oroszos 91-92, Kromatikus invenció IV/97 Notturno, Kodály: Gyermektáncok (Boosey & Hawkes) 5-10 nehézségi szintjén. A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes test- és kéztartás, hangminőség, billentés, 364

pedálhasználat, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség. Továbbképző évfolyamok évfolyam Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek, hangszerkezelés fejlesztése A kifejezésmódok sokszínűségére való törekvés, A barokk (német és francia) díszítések játéka, A csembaló hangzás megjelenítése és billentésbeli sajátosságai, A teraszos dinamika megoldása. Ajánlott tananyag Scarlatti: Szonáták I-IV. (EMB, Balla) J. S. Bach: Kétszólamú invenciók J. S. Bach: Kis prelúdiumok és fúgák Haydn: Szonáták (Urtex, Peters) Cimarosa: Szonáták Mozart: Rondo D-dúr K. 485 Beethoven: Hat bagatell op. 126 Beethoven: Écossaises Schubert: Ländle Mendelssohn: Lieder ohne Worte Schumann: Kinderszenen Chopin: Mazurkák Smetana: Zongoradarabok. 1 Csajkovszkij: Évszakok Grieg: Norwegische Tänze Debussy: Children's Corner Dohnányi: Induló Bartók: Gyermekeknek IIV. Bartók: Mikrokozmosz V-VI Bartók: Szonatina Bartók: Három rondó népi dallamokkal Kodály: Hét zongoradarab Prokofjev: 10 zongoradarab op. 12 Sosztakovics: 3 fantasztikus tánc Huszár: Csillagszóró (Teőke M.: Tarka-barka gyűjtemény) Bizet: Gyermekjátékok Csajkovszkij: Diótörő: Babák tánca (Aszalós T.: A zongorázó gyermek III.) Debussy: Kis szvit Kurtág-átiratok Machaut-tól J. S. Bach-ig Követelmény Ismerje a főbb harmóniai elemeket. A zongoraművek különböző karakterjegyeit, a hozzákapcsolódó hangszeres megoldásokkal. A tananyag körülbelül egyharmadát kotta nélkül játszandó. Év végi vizsga ajánlott anyaga: - Három különböző stílusú mű (barokk, klasszikus szonáta tétel, előadási darab) évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretek A barokk szvit ismerete, A díszítések stílushű alkalmazása, A klasszika zenei stílusjegyeinek ismerete A polifon hallás fejlesztése, Hangszerkezelés, technika fejlesztése Különböző legato billentésmódok alkalmazása, A gyorsaság fejlesztése, Egyenletes aprótechnika megvalósítása, A szabad trilla játék kialakítása. Ajánlott tananyag Scarlatti: Szonáták I-IV. (EMB, Balla) 365

J. S. Bach: Kétszólamú invenciók J. S. Bach: Francia szvitek Händel: Suiten (Peters) Haydn: Szonáták (Urtex , Peters) Cimarosa: Szonáták Mozart: Rondo D-dúr K. 485 Beethoven: Hat bagatell op. 126 Weber: Leichte Meisterwerke für Klavier (Héra - Sármai) Schubert: Ländler-ek, écossaise-ek, keringők, menüettek Mendelssohn: Lieder ohne Worte Schumann: Kinderszenen Chopin: Keringők Chopin: Mazurkák Smetana: Zongoradarabok. 1 Csajkovszkij: Évszakok Grieg: Norwegische Tänze Debussy: 2 Arabesque (E-dúr, G-dúr) Dohnányi: Induló Bartók: Gyermekeknek I-IV. Bartók: Mikrokozmosz V-VI Kodály: Hét zongoradarab Sosztakovics: 3 fantasztikus tánc Huszár: Csillagszóró (Teőke M.: Tarka-barka gyűjtemény) Csajkovszkij: Diótörő: Babák tánca (Aszalós T.: A zongorázó gyermek III.) Debussy: Kis szvit Grieg: Peer Gynt szvit Követelmény A skála különböző billentésmódokban történő eljátszása. Alkalmazása a zenei stílusokban. Zenei karakterek megvalósítása. Év végi vizsga ajánlott anyaga: - Három különböző stílusú mű (lehetőleg az egyik romantikus mű) évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretek A romantika zenei stílusjegyeinek ismerete, A XX. századi notáció ismerete. Hangszerkezelés, technika Stílusnak megfelelő zongorabillentés kialakítása, igényes pedál használata, Dallam és kíséret érzékeny megvalósítása, Legyen képes virtuózabb technikai megoldásokra. Ajánlott tananyag Scarlatti: Szonáták J. S. Bach: Kétszólamú invenciók J. S. Bach: Háromszólamú invenciók J. S. Bach: Francia szvitek Haydn: D-dúr és G-dúr zongoraverseny Haydn: Szonáták Beethoven: Szonáták Schubert: Moments musicaux Schumann: Kinderszenen op. 15 Chopin: Keringők Liszt: Etűdök (Zempléni) Brahms: Keringők op. 39 Grieg-művek: Lírikus darabok Debussy: PreludesI-II. Rachmaninov: Két fantasztikus tánc Mikrokozmosz V-VI. Bartók: Négy sirató ének Kodály: 7 zongoradarab Lutoslawski: Bukoliki Kurtág-átiratok Machaut-tól J. S. Bach-ig Liszt: Részlet Mozart: a Varázsfuvola című operából (Mező, EMB) Liszt: Karácsonyfa (Kováts G., EMB) Lutoslawsky: Album for the Young (Chester Music) Követelmény Helyes pedálozás. A művek értelmes előadása. 366

A zeneműveknek megfelelő billentésmód kialakítsa. A helyes tempók alkalmazása. Év végi vizsga ajánlott anyaga Egy barokk mű Egy szonáta tétel Egy előadási darab évfolyam Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek és hangszerkezelés fejlesztése A trilla játék barokk zenében beosztott, a romantikus művekben ú. n. szabad trilla, A romantikus szólamvezetés, Parlando, rubato deklamációj a, Modális hangsorok ismerete. A barokk szvit tételeket, Modális hangsorokat. Ajánlott tananyag J. S. Bach: Háromszólamú invenciók J. S. Bach: Francia szvitek Mozart: Szonáták Beethoven: Szonáták Schubert: Moments musicaux Schumann: Novelletten op. 21 Chopin: Mazurkák Chopin: Prelűdök Liszt: Consolations Liszt: Etűdök (Zempléni) Brahms: Keringők op. 39 Debussy: Preludes I-II. Bartók: Mikrokozmosz V-VI. Bartók: Kolindák I. Kodály: 7 zongoradarab Lutoslawski: Bukoliki Kurtág-átiratok Machaut-tól J. S. Bach-ig Liszt: Részlet Mozart: a Varázsfuvola című operából (Mező, EMB) Liszt: Karácsonyfa (Kováts G., EMB) Követelmény Zenei karakterek hangszín és tempóbeli megvalósítása. Érzékeny zenei kíséret kialakítása. A különböző billentésmódok megfelelő alkalmazása. Stílushű előadása a műnek. Év végi vizsga ajánlott anyaga Egy barokk mű Egy szonáta tétel Egy előadási darab Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György...), a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra. Legyen képes technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére, a zongorapedálok tudatos használatára, a zongoraművek formálására és kifejező előadására. Rendelkezzék olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, 367

az együttzenélés igényével. A művészeti záróvizsga követelményei Művészeti záróvizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Zongora főtárgy tagozat minimum 10 perc A vizsga tartalma A négy stílusból választható három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. Barokk mű, többszólamú szerkesztésű darab vagy szvit-tétel, vagy könnyebb barokk variáció; Händel: Könnyű zongoradarabok Chaconne (EMB 6991 kötetben), Scarlatti: Szonáta C K.513 h K. 377, (EMB 7817 kötetben) Bach: Francia szvit (EMB 7190) tánctételek nehézségi szintjén. Klasszikus szonáta-tétel; Beethoven: Szonáta G Op. 49 (EMB 8152) no 2 I tétel, Beethoven: Szonáta G. Op. 79. (Schott); rondók, variációk, bagatellek Beethoven: Bagatelle C Op. 33 (Peters) nehézségi szintjén. Romantikus mű; Schumann: Kinderszenen (EMB 7146), Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül (EMB 7354) 14., 19, Chopin: Mazurka g Op. 67 no. 2 (EMB 6877 kötetben, PWM kötetben) nehézségi szintjén. XX. századi mű; Bartók: Mikrokozmosz IV. 102 Felhangok, V.130 Falusi tréfa nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes test- és kéztartás, hangminőség, billentés, pedálhasználat, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Jó minőségű zongora vagy pianínó. 2 darab változtatható magasságú zongoraszék, 2 darab különböző magasságú zsámoly. Metronóm.

13.4. MODERNTÁNC TANSZAK 13.4.1. Az alapfokú moderntáncoktatás célrendszere és funkciói A XXI. század társadalmi elvárásainak következtében állandóan alakuló, formálódó tánckultúrák megjelenési formájának központi kérdése az önálló individuummal rendelkező ember. A testi, szellemi valamint lelki folyamatokra épülő mozgás megnyilvánulási formái elősegítik az emberi kapcsolatok kialakulását, az értelmi és érzelmi képességek kibontakoztatását és az önfejlesztés lehetőségének megélését A moderntánc oktatása megteremti a harmonikus, egészséges személyiséggel rendelkező, társas kapcsolatokban jártas embert. Nyitott és értő közönséget nevel, miközben biztosítja a 368

hívatásos pályaorientációt A technikai képzés elősegíti az oktatási folyamatban résztvevők számára a saját adottságaik szerinti képességfejlesztést. Az évenként meghatározott fejlesztési feladatok és a tananyag spirális elrendeződése lehetővé teszi az összevont osztályokban történő oktatást és nagyobb szabadságot teremt a pedagógus számára az oktatási folyamat megszervezése során 13.4.2. A képzés struktúrája Tantárgyak Főtárgy: Berczik-technika (1-2. előképző évfolyamon, 1-2. alapfokú évfolyamon) Jazz-technika (3-6. alapfokú évfolyamon és a 7-10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Kreatív gyermektánc (1-2. előképző évfolyamon, 1-2. alapfokú évfolyamon) Limón-technika (5-6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9-10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy: az összevont osztályokban: Tánctörténet Limón-technika Választható tantárgyak: Kreatív gyerektánc (1-2. előképző évfolyamon, 1-2. alapfokú évfolyamon) Berczik-technika (1-2. előképző évfolyamon, 1-2. alapfokú évfolyamon) Jazz-technika (3-6. alapfokú évfolyamon) Kontakt improvizáció (5-6. alapfokú évfolyamon) Lábán-technika (7-8. továbbképző évfolyamon) Repertoár (7-10. továbbképző évfolyamon) Graham-technika (9-10. továbbképző évfolyamon) Improvizáció és kompozíció (9-10. továbbképző évfolyamon) Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2. 1 1 3 3 1 1 1 1

Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy 2 Összes óra: 2-4

2 2-4

1-2 4-6

1-2 4-6

3. 3-4

4. 3-4

1-2

1-2

1-2 4-6

1-2 4-6

5. 3-4 1 1-2 4-6

6. 3-4 1 1-2 4-6

Továbbképző 7. 8. 9. 3-4 3-4 3 1 1

1

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

10. 3 1 1-2 4-6

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama: 45 perc 13.4.3. A moderntánc általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a moderntánc területén Szakmai kompetenciák 369

A táncos képességek, készségek, jártasságok, kialakítása és fejlesztése A tér, idő, energia rendszereinek, törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása A táncstílusok és technikák általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A mozgásmemória fejlesztése és a stílusérzék kialakítása Az improvizációs készség kialakítása és fejlesztése A színpad és a színpadi jelenlét általános törvényszerűségeinek megismertetése Tudatos előadói, táncos magatartás kialakítása és fejlesztése az életkori sajátosságoknak és az előképzettségnek megfelelően A táncművészet legfontosabb irányzatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése és tudatos értelmezése A művészetek és társművészetek megismerése iránti igény kialakítása Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék kialakítása és fejlesztése A zenei ízlésformálás A tudatos és rendszeres munkára nevelés Nyitottságra és művészi alázatra nevelés Folyamatos ismeretbővítés valamint analizáló és szintetizáló tudás kialakítása A vizuális memória fejlesztése és a térben való tájékozódás képességének kialakítása A testi, lelki állóképesség fejlesztése, a személyiség kibontakoztatása A kommunikációs csatornák felismerése és alkalmazása Társas kompetenciák A csoport és a csoportnorma kialakítása A csoportos alkotásban való aktív részvétel öröme A szabálytudat kialakítása A közösség tagjainak elfogadása és a közösségi szemlélet kialakítása A társak felé irányuló aktív figyelem kialakítása és fejlesztése Az egészséges életmódra nevelés A szocializációs normák kialakítása, a viselkedéskultúra megalapozása A környezet megóvásának igénye Módszerkompetenciák A motivált ismeretbefogadás igényének kialakítása és képességének fejlesztése A testtudat kialakítása A hatékony ismeretbefogadásra nevelés és az önálló tanulás képességének kialakítása Az okokozati összefüggések megértése A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A tehetséggondozás és pályaorientáció Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más táncstílusokban és élethelyzetekben 13.4.4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá 370

Vizsga tantárgyak Művészeti alapvizsga Jazz-technika Limón-technika Művészeti záróvizsga Jazz-technika Tánctörténet A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként illetve párban - helyezést ért el A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni A művészeti alapvizsga illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő) Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni Eredményes művészeti alapvizsgát illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette Sikertelen a művészeti alapvizsga illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette BERCZIK-TECHNIKA A Berczik-technika olyan - értékes zenékre, azokkal teljes harmóniában végrehajtott és az esztétikai törvényszerűségeknek megfelelő - gimnasztikai alapú mozgásanyag és tánctechnikai mozgásformák összessége, amely magában foglalja a szükséges és egészséges természetes mozgásfajtákat. Ízlés, jellem és személyiségformáló ereje a pozitív érzelmek felkeltésével kreativitásra, alkotásra, logikus gondolkodásra nevel Olyan izomérzékelést fejleszt ki, amely később megfelelő önkontrollt biztosít és fokozott plaszticitáshoz vezet, egyben elősegíti a formaérzék és formalátás kialakulását is. Ismereteket ad át a tér, az idő és az erő összetevőiről és a mozgással való kapcsolatukról A zene és a mozgás összhangja, a zenei periódusokhoz és hangsúlyokhoz való alkalmazkodás külön hangsúlyt kap. A profilaxis, az alkatalakítás és a rekreáció módszere is. A képzés által olyan előkészítést kap a test, amelyre később bármely más tánctechnika is ráépíthető Előképző évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Az izomzat gimnasztikus kidolgozottságának, az ízületek és szakaszok valamint a testrészek egymástól függetlenített mozgásszabadságának, a tudatos mozgáskoordinációnak, az ízületek és szakaszok együttes, egyidejű összehangolásának, a zenei műveltségnek, a zene és a mozgás összehangoltságának fejlesztése. Az alkat optimalizálása. A formaérzék kialakítása. A légzőizmok működésének tudatosítása. A testismeret, testtudat, önismeret, helyes énkép kialakítása, az együttműködési, a kommunikációs képességek fejlesztése. Az erő, a változatos mozgásdinamika, ritmika alkalmazásának ösztönzése. A bemutató szerek használatával célunk az egyéni gondolatok, ötletek felébresztése, a kézügyesség, a koordinációs technika fejlesztése, a síkok, kartechnikák tanulásának megkönnyítése, az egyéni fantázia kibontakoztatása, az esztétikai hatás fokozása. Tananyag Alapgyakorlatok 371

Járás és futásgyakorlatok kartartásokkal, kargyakorlatokkal körben A természetes járás, mint a mozgásformák változatainak alapja (Lábvezetés, testsúlyáthelyezés, törzs-, kar kísérő kilengései) A természetes testtartás, mint a testkidolgozás mozgásanyagának alapja, a helyes tartás kialakítása, tudatosítása, az eltérések korrekciója Alapjárás, lábujjon-, sarkon-, külső talpélen, hajlított térddel-, nyújtott lábemeléssel járás, érintőjárás, futás térd/sarokemeléssel Alaptartás, pihenőtartás állásban, ülésben Középgyakorlatok fentről lefelé haladva, változatos kiinduló helyzetekből, kombinációkkal, variációkkal, szimmetrikus kivitelezésben Törzsgyakorlatok nagy alátámasztással fekvésben, ülésben: a gerincoszlop nyaki-, háti-, központi- és keresztcsonti szakaszának nagyobb egységekben történő átmozgatása, változatos dinamikai és ritmikai feladatokkal kombinálva Törzsdöntés, törzsdőlés, rész- és teljes törzshajlítás Ülésmódok Kar-, kéz- és ujjgyakorlatok a legváltozatosabb ülésekben, szimmetrikusan A lapocka és felkar, az alkar, a kézfej és az ujjak az anatómiai lehetőségek szerint végrehajtható mindenirányú foglalkoztatása: emelés, fordítás, körzés, hajlítás, nyújtás, távolítás, összezárás, takarás, a gyakorlatok segítése, az előadásmód finomítása Az alsó végtag gyakorlatai ülésben, fekvésben A talp, a lábfej, az ujjak, az alsó lábszár, a felső lábszár izmainak megfelelő erősítése, a természetes tartás, a helyes járás kialakítása, a deformációk megelőzése, kiküszöbölése: átgördülés, körzés, behúzásnyújtás, távolítás, hajlítás, emelés, körzés, fordítás Szökdelő gyakorlatok, lendületvételek Kiegészítő gyakorlatok és feladatok Koordinációs és táncos feladatok Népi játékok és néptánc egyszerű lépéseinek és dallamainak felhasználásával végzett gyakorlatok Improvizáció, szabadtánc: az egyes mozgásformák változatos testhelyzetekben való gyakorlása a tanult motívumok, gyakorlatok alapján saját, egyéni mozgásrendszere és mozgáskulcsai segítségével a zene által keltett gondolatok táncban történő kifejezése Etűd: az egyes mozgásformák változatos testhelyzetekben való gyakorlása érdekében a tanár által készített etűd elsajátítása Bemutató szerek használata a középgyakorlatokban Tanévenként egy fő szer választható: similabda, fél-karika, 2 db ritmusbot (kiegészítő lehet a korong, a dob a négy évfolyamon végig) Ismerkedés a mozgás esztétikai tényezőivel Tér: a testrészek egyidejű egymáshoz való viszonya a térben Mozdulatplasztika: a mozdulat iránya (a relatív fő front, konkrét irányskála), magassági foka, hajlítási szöge A mozgásfolyamat rendezettsége, a mozdulatok egymáshoz való viszonya: a moduláció, a térrajz Idő: a mozdulatok egyidejű időbelisége, a mozdulat ritmikája: metrum, ritmus, tempó és összhangja A mozgásfolyamat egymásutániságának időbeli rendje. motívum, mondat, periódus Erő: a mozdulatrészek egyidejű egymáshoz való viszonya az erőadagolás szempontjából A feszülő skála erőváltozatai: vezetett, ellenálló, fékezett, hangsúlyozott, rögzítő A lazító skála erőváltozatai: ernyesztés, rázás, ejtés, esés Ezek kombinációja: lendítés, ruganyozás A mozgásfolyamat egymásutániságának erőbeli rendje, hangsúlyelhelyezések, erősítésgyengítés Követelmények A tanuló ismerje a gyakorlatok esztétikus, plasztikus végrehajtásának elveit, a térirányok, térlépcsők alkalmazását, a mozgás esztétikai törvényszerűségeit a korosztályának megfelelő szinten 372

Legyen képes az ízületek és nagyobb szakaszok egymástól elkülönített mozgatására, függetlenítésére, együttes, egyidejű összehangolására valamint az alap motorikus mozgásokra előre-, hátra-, oldalt-, átlós haladásra és fordulásra. Mozdulatokra a tér mindhárom szintjén. Határozza meg és használja a saját terét, hajtson végre mozgásokat egyenes és íves vonalon Legyen képes a tanult mozgásformák önálló, tudatos, kreatív, precíz végrehajtására, a tudatos izommunkára, a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek korosztályi szintnek megfelelő, tudatos használatára, alakzatok kialakítására, szabálykövető magatartásra, a feladat- és szerepvállalásra, a tanult mozgásformák és etűdök zenével összehangolt csoportos előadására, társas együttlétre, mások elfogadására, fizikai kontaktus létesítésére 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Az izomzat gimnasztikus kidolgozottságának, az ízületek és szakaszok valamint a testrészek egymástól függetlenített mozgásszabadságának, a tudatos mozgáskoordinációnak, az ízületek és szakaszok együttes, egyidejű összehangolásának, a zenei műveltségnek, a zene és a mozgás összehangoltságának fejlesztése. Az alkat optimalizálása. A formaérzék kialakítása. A légzőizmok működésének tudatosítása. A testismeret, testtudat, önismeret, helyes énkép kialakítása, az együttműködési, a kommunikációs képességek fejlesztése. Az erő, a változatos mozgásdinamika, ritmika alkalmazásának ösztönzése. A bemutató szerek használatával célunk az egyéni gondolatok, ötletek felébresztése, a kézügyesség, a koordinációs technika fejlesztése, a síkok, kartechnikák tanulásának megkönnyítése, az egyéni fantázia kibontakoztatása, az esztétikai hatás fokozása. T ananyag Bemelegítő járás és futásgyakorlatok kartartásokkal, kargyakorlatokkal körben, alapjárás, lábujjon, sarkon, külső talpélen, hajlított térddel, nyújtott lábemeléssel járás, érintőjárás, passzé járás, hintajárás, futás párhuzamos és terpesztett térd emeléssel, sarokemeléssel Középgyakorlatok fentről lefelé haladva, változatos kiinduló helyzetekből, kombinációkkal, variációkkal szimmetrikusan Törzsgyakorlatok nagy alátámasztással fekvésben, ülésben, térdelésben A fekvő- és ülőhelyzetekben tanult gyakorlatok végrehajtása térdelésben és rövid ideig állásban, nehezített változatban A mozgásnak és kidolgozásnak megfelelő változatos dinamikai és ritmikai feladatokkal a gerincoszlop nyaki-, háti-, központi- és keresztcsonti szakaszának nagyobb egységeiben, a nehézségi szint, a tempó fokozásával, változó dinamikával Kargyakorlatok a legváltozatosabb ülésekben, szimmetrikusan: lapocka és felkar, alkar, kézfej és ujjak Az alsó végtag gyakorlatai ülésben, fekvésben, rúdnál: talp, lábfej, ujjak, alsó lábszár, felső lábszár Szökdelő gyakorlatok, lendületek, ugrás-előkészítő gyakorlatok Kiegészítő gyakorlatok és feladatok Koordinációs, táncos feladatok a magyar néptánc egyszerű lépései és dallamai felhasználásával Improvizáció-szabadtánc: a test önálló „gondolatainak”, érzéseinek a külső szemlélő által észlelhető kifejezése az addig tanult motívumok, gyakorlatok alapján saját, egyéni mozgásrendszere és mozgáskulcsai segítségével Etűdkészítés: a tanár által készített etűd elsajátítása és diktálásra bemutatása, önálló etűdkészítés számolásra, rövidebb, egyszerűbb zenei egységre készített „koreográfia” szólóban Bemutató szerek használata a középgyakorlatokban Tanévenként egy fő szer választható: műanyag labda, kiskarika, egy-két kisszalag, bot (kiegészítő lehet: korong, dob a négy évfolyamon végig) A mozgás esztétikai tényezői: Tér, Idő, Erő Követelmények 373

A tanuló ismerje a gyakorlatok esztétikus, plasztikus végrehajtásának elveit, a térirányok, térlépcsők alkalmazását, a mozgás esztétikai törvényszerűségeit Legyen képes az ízületek és nagyobb szakaszok egymástól elkülönített mozgatására, függetlenítésére valamint együttes, egyidejű összehangolására, az alap motorikus mozgásokra, előre-, hátra-, oldalt-, átlós haladásra és fordulásra. Mozdulatokra a tér mindhárom szintjén, határozza meg és használja a saját terét, hajtson végre mozgásokat egyenes és íves vonalon Legyen képes a tanult mozgásformák önálló, tudatos, kreatív, plasztikus végrehajtására, a tudatos izommunkára, a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek tudatos használatára, alakzatok kialakítására, szabálykövető magatartásra, a feladat- és szerepvállalásra, a tanult mozgásformák és etűdök zenével összehangolt csoportos előadására Legyen képes együttműködésre és társas együttlétre, mások elfogadására és fizikai kontaktus létesítésére Alapfokú évfolyamok évfolyam Fejlesztési feladatok Az izomzat gimnasztikus kidolgozottságának, az ízületek és szakaszok valamint a testrészek egymástól függetlenített mozgásszabadságának, a tudatos mozgáskoordinációnak, az ízületek és szakaszok együttes, egyidejű összehangolásának, a zenei műveltségnek, a zene és a mozgás összehangoltságának fejlesztése. Az alkat optimalizálása. A formaérzék kialakítása. A légzőizmok működésének tudatosítása. A testismeret, testtudat, önismeret, helyes énkép kialakítása, az együttműködési, a kommunikációs képességek fejlesztése. Az erő, a változatos mozgásdinamika, ritmika alkalmazásának ösztönzése. A bemutató szerek használatával célunk az egyéni gondolatok, ötletek felébresztése, a kézügyesség, a koordinációs technika fejlesztése, a síkok, kartechnikák tanulásának megkönnyítése, az egyéni fantázia kibontakoztatása, az esztétikai hatás fokozása. Tananyag Bemelegítő járás és futásgyakorlatok kartartásokkal, aszimmetrikus kargyakorlatokkal körben, hintalépés előre- hátra, hárrmaslépés, táncos alapjárás, lábujjon, sarkon, külső talpélen járás, hajlított térddel, nyújtott lábemeléssel járás, érintőjárás, passzéjárás, hintajárás, futás párhuzamos és terpesztett térdemeléssel/sarokemeléssel, galopp, alap tánclépések Az alsó végtag gyakorlatai rúdnál Középgyakorlatok fentről lefelé haladva, változatos kiinduló helyzetekből, kombinációkkal, variációkkal, szimmetrikusan Törzsgyakorlatok fekvésben, ülésben, térdelésben, állásban. A térdelő-, fekvő-, ülőhelyzetekben tanult gyakorlatok végrehajtása állásban, nehezített és kombinált formákban, változatos dinamikai és ritmikai feladatokkal, kisebb gerinc- egységekben, a nehézségi szint, a tempó fokozásával, változó dinamikával Kargyakorlatok a legváltozatosabb ülésekben, szimmetrikusan Az alsó végtag gyakorlatai ülésben, fekvésben, térdelésben, állásban Szökdelő gyakorlatok, lendületek, ugrás-előkészítő gyakorlatok, egyszerűbb ugrások Kiegészítő gyakorlatok és feladatok Koordinációs, táncos feladatok A magyar néptánc egyszerű lépései és dallamai felhasználásával Improvizáció-szabadtánc-etűdkészítés: számolásra szólóban, párban, rövidebb, egyszerűbb zenei egységre készített „koreográfia” szólóban, majd párban

374

Önálló feladatként csoportos etűd készítése „központilag adott” és szabadon választott zenére: 1-2 perces, az életkornak megfelelő zenére való saját koreográfiák Bemutató szerek használata a középgyakorlatokban Tanévenként egy fő szer választható, itt: műanyag labda, karika, 3 m-es szalag, bot (Kiegészítő lehet: korong, dob a négy évfolyamon végig) A mozgás esztétikai tényezői: Tér, Idő, Erő Követelmények A tanuló ismerje a gyakorlatok esztétikus, plasztikus végrehajtásának elveit, a térirányok, térlépcsők alkalmazását, a mozgás esztétikai törvényszerűségeit A tanuló legyen képes az ízületek és nagyobb szakaszok egymástól elkülönített mozgatására, függetlenítésére valamint együttes, egyidejű összehangolására, az alap motorikus mozgásokra, előre-, hátra-, oldalt-, átlós haladásra és fordulásra. Mozdulatokra a tér mindhárom szintjén, határozza meg és használja a saját terét, hajtson végre mozgásokat egyenes és íves vonalon Legyen képes a tanult mozgásformák önálló, tudatos, kreatív, precíz végrehajtására, a tudatos izommunkára, a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek tudatos használatára, alakzatok kialakítására, szabálykövető magatartásra, a feladat- és szerepvállalásra, a tanult mozgásformák és etűdök zenével összehangolt csoportos előadására Legyen képes együttműködésre és társas együttlétre, mások elfogadására és fizikai kontaktus létesítésére évfolyam Fejlesztési feladatok Az izomzat gimnasztikus kidolgozottságának, az ízületek és szakaszok, valamint a testrészek egymástól függetlenített mozgásszabadságának, a tudatos mozgáskoordinációnak, az ízületek és szakaszok együttes, egyidejű összehangolásának, a zenei műveltségnek, a zene és a mozgás összehangoltságának fejlesztése. Az alkat optimalizálása. A formaérzék kialakítása. A légzőizmok működésének tudatosítása. A testismeret, testtudat, önismeret, helyes énkép kialakítása, az együttműködési, a kommunikációs képességek fejlesztése. Az erő, a változatos mozgásdinamika, ritmika alkalmazásának ösztönzése. A bemutató szerek használatával célunk az egyéni gondolatok, ötletek felébresztése, a kézügyesség, a koordinációs technika fejlesztése, a síkok, kartechnikák tanulásának megkönnyítése, az egyéni fantázia kibontakoztatása, az esztétikai hatás fokozása. Önállóság, saját etűd-összeállítás bemutatásának képessége. Tananyag Bemelegítő járás és futásgyakorlatok kartartásokkal, aszimmetrikus kargyakorlatokkal körben: hintalépés előre- hátra, hármaslépés, szökkenő hármas, táncos alapjárás, lábujjon, sarkon, külső talpélen járás, hajlított térddel, nyújtott lábemeléssel járás, érintőjárás, passzéjárás, hintajárás, futás párhuzamos és terpesztett térdemeléssel/sarokemeléssel, galopp, sasszé, alap tánclépések Az alsó végtag és a törzs gyakorlatai rúdnál Középgyakorlatok: fentről lefelé haladva, változatos kiinduló helyzetekből, kombinációkkal, variációkkal, aszimmetrikusan is Törzsgyakorlatok fekvésben, ülésben, térdelésben, támaszban, állásban. A mozgásnak és kidolgozásnak megfelelő változatos dinamikai és ritmikai feladatokkal, kisebb gerincegységekben, kombinációkban, variációkkal, a nehézségi szint, a tempó fokozódásával, változó dinamikával. Kargyakorlatok a legváltozatosabb ülésekben és állásban szimmetrikusan és aszimmetrikusan Az alsó végtag gyakorlatai ülésben, fekvésben, térdelésben, állásban, elmozdulásban Diagonál gyakorlatok 1-4 fős csoportokban 375

Szökdelő gyakorlatok, lendületek, ugrás-előkészítő gyakorlatok, ugrások összekötő lépésekkel Kiegészítő gyakorlatok és feladatok Koordinációs, táncos feladatok A magyar néptánc egyszerű lépései és dallamai felhasználásával Improvizáció-szabadtánc-etűdkészítés: rövidebb, egyszerűbb zenei egységre készített „koreográfia” szólóban, majd párban, csoportos etűd készítése „központilag adott” és szabadon választott zenére, 1-2 perces, az életkornak megfelelő zenére való önálló koreográfiák Bemutató szerek használata a középgyakorlatokban és az etűdökben Tanévenként egy fő szer választható: műanyag labda, 1 vagy 2 karika, 3-5 m-es szalag, bot (Kiegészítő lehet: korong, dob a négy évfolyamon végig) Követelmények A tanuló ismerje a gyakorlatok esztétikus, plasztikus végrehajtásának elveit, a térirányok, térlépcsők alkalmazását, a mozgás esztétikai törvényszerűségeit A tanuló legyen képes az ízületek és nagyobb szakaszok egymástól elkülönített mozgatására, függetlenítésére valamint együttes, egyidejű összehangolására, az alap motorikus mozgásokra, előre-, hátra-, oldalt-, átlós haladásra és fordulásra. Mozdulatokra a tér mindhárom szintjén, határozza meg és használja a saját terét, hajtson végre mozgásokat egyenes és íves vonalon Legyen képes a tanult mozgásformák önálló, tudatos, kreatív, plasztikus végrehajtására, a tudatos izommunkára, a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek tudatos használatára, alakzatok kialakítására, szabálykövető magatartásra, a feladat- és szerepvállalásra, a tanult mozgásformák és etűdök zenével összehangolt csoportos előadására Legyen képes együttműködésre és társas együttlétre, mások elfogadására és fizikai kontaktus létesítésére A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz Kísérő ritmushangszerek Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó- vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tantárgyhoz használt, évfolyamonként választható eszközök: similabda, fél-karika, ritmusbot, műanyag labda 23 méretben, műanyag karika 2-3 méretben, kisszalag, 3-4 m-es szalag, kendő/fátyol, tornabot, korong, dob, ugrókötél. KREATÍV GYERMEKTÁNC A képzés feladata az önkifejezés mozgásban történő realizálása, az önfeledt játék megvalósítása, a különböző játékszabályok megismerése és alkalmazása, a játék örömének megélése. A képzés célja, hogy a tanuló az önfeledt, ám a későbbiekben egyre tudatosabb mozgás segítségével jobban megismerkedjen testének képességeivel, a tér használatával, a dinamikai variációkkal és az idő, mint a zeneiség alkotóelemével. Megtanulja figyelni, érteni és használni saját és mások nonverbális kommunikációját. Elsajátítja az együttműködés számtalan fatáját. A képzés hozzájárul a tanuló szocializációs, kommunikációs készségének, kezdeményezőkészségének, önismeretének fejlesztéséhez. Előképző évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok A tanuló mozgáskészségének fejlesztése A tanuló tér és formalátásának fejlesztése A tanuló önfegyelmének növelése A koncentrációkészség növelése A megfigyelőképesség kialakítása A kommunikációs képesség, játékbátorság, szabálytudat fejlesztése A közösségi érzés, a közösséghez tartozás tudatos kialakítása 376

A verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának elősegítése A szocializációs folyamatok fejlesztése Tananyag Ismerkedő táncok Ábrázoló táncok Csoportos táncok Ünnepi táncok Izom puzzle/testtudati táncok Kitalálós játékok Ábrázoló és csoportjátékok Anyaggal való játékok Követelmények A tanuló ismerje a tanév során ismertetett táncjáték-fajtákat. A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a pár- és csoportválasztásra, a játéktevékenységre. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok A kreativitás fejlesztése A testrészek mozgáslehetőségeinek megismertetése A test térben való mozgáslehetőségeink feltárása A tempókülönbségek felismerése, alkalmazása Egyszerű ritmusképletek megszólaltatása A helyzetfelismerő képesség fejlesztése A megoldási lehetőségek feltérképezése A döntésképesség növelése A mozgás kapcsolatteremtő lehetőségeinek alkalmazása A szociális érzékenység fejlesztése Tananyag Energia levezető, összehangoló játékok Koncentrációt növelő j átékok A feladatok egyénileg, páros, kis és nagycsoportos formában Alap mozgásformák elsajátítása, variálása, tudatosítása (kúszás, mászás, gurulás, lépés, járás, futás, ugrás) Alapvető gyakorlattípusok használata: Vezetés-követés: alárendeltség, fölérendeltség megtapasztalása Másolás-tükrözés: szinkronicitás, kánonforma Kontraszt variációk: mozgás-mozdulatalanság, kicsi-nagy mozgások, gyors-lassú mozgások tudatosítása Akció-reakció: párbeszédformák, folytatáson alapuló játékok Zenei táncjátékok Bizalmi játékok Fogócska és más, gyors reakciókészséget fejlesztő játékok Koncentrálós és kitalálós játékok Ábrázoló és csoportjátékok Anyaggal való játékok Követelmények A tanuló ismerje az alapvető gyakorlattípusokat (vezetés-követés, másolás-tükrözés, kontrasztvariációk, akcióreakció) és a tanév során elsajátított különböző táncjátékfajtákat. A tanuló legyen képes az alap mozgásformák szabad variálására, a tanult mozgásformák gyakorlati megvalósítására, az új kapcsolatteremtési formák felhasználására valamint a térbeli és ritmikai alapfogalmak gyakorlati alkalmazására. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Önálló, aktív, kreatív mozgássorok létrehozásának ösztönzése A testtudat fejlesztése, a központ tudatosítása, izolációja, koordinációja Release alapok: az ellazulás technikájának megismerése, a földön való sérülésmentes mozgás illetve a földre való érkezés sérülésmentes formáinak feltérképezése Imaginációs alapok: a tanult lépések, mozgássorok képzeletben történő megjelenítésének kialakítása, képzettársítások összekötése a gyakorlati mozgással 377

A mozgásmemória fejlesztése A problémák felismertetése előre és utólag A tér-, ritmika-, dinamika az életkornak megfelelő szintű alapelemek használata A kölcsönösségen alapuló szociális magatartás ösztönzése Tananyag Energia kiegyenlítő, összehangoló játékok Koncentrációt növelő játékok Alapmozgásformák: döntések, dőlések, esések, gurulások párban és egyénileg Lendített, ejtett, vezetett, tartott mozdulatok variálása, adaptálása más szabályrendszerekhez Térben haladás változatai, két- és háromdimenziós terek, térábrázolások megkülönböztetése Többszereplős térbeli képletek kialakítása, melyek megalapozzák a kompozíciókészítést Csoport improvizáció a tanultak felhasználásával 2/4-es, 3/4-es, 4/4-es metrum ismerete és mozgásban való alkalmazása Hangok, szavak, énekhang játékos használata A végtag ízületek szabadságfokának megismerése a fő irányokban Az érzékszervek adta világ felfedezése A belső kép, tükörkép és a társak jelzései alapján kialakult énkép összevetése Követelmények: A tanuló ismerje az alapmozgás formákat. A tanuló legyen képes tudatosan játszani a gravitáció és a teste adta lehetőségek széles spektrumával mind egyénileg, mind kis és nagy csoportban. Legyen képes aktívan, jó helyzetfelismeréssel részt venni egy csoport improvizációban, felhasználva a ritmika és a tér új ismereteit. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Az absztrakció értése, létrehozása, más kontextusba való helyezése A koordinációs készség fejlesztése A térlátás, térfelosztás, téralkotás, térforma alkotás képességének fejlesztése A zenei szövetek értelmezése és az azokhoz való viszony definiálása, variálása Tananyag Energia összehangoló játékok Bemelegítő, állóképesség javító, erősítő játékos gyakorlatok Koncentráló képességet javító feladatok A csont-, izom- és szalagrendszer feltérképezése, lehetőségeinek mozgásban való kipróbálása, a tapasztalatokból mozgásfolyamok alakítása Térformák (kocka, mozgásgömb), egy, két és háromdimenzionális irányok használata Az alap mozgásformák kötésének variációi, egyéni mozdulatsorrá való rögzítése Testkapcsolatok (bodyhalf, diagonális kapcsolat, fejtető-farokcsont, ülőcsont-sarokcsont, tengelyek mentén való elválasztás illetve forgatás) Zenei ritmusok, szerkezetek analizálása, megértése, ritmikai képletek variálása, kánon, felezés, kiegészítés Etűdök készítése egyénileg és kiscsoportban Imagináció: képzeletbeli mozgások, tárgyakra való mozdulati reflektálás Mozgáselemzés, stíluselemzés Csoportimprovizáció stílusok, irányzatok szerint Követelmények A tanuló ismerje saját testének lehetőségeit és korlátait, tudatosan használja és koordinálja testrészeit. Otthonosan mozogjon a tér rendszerében, tudatosan formálja a teret maga körül, ismerje a zene alapvető alkotórészeit. A tanuló legyen képes egy egyszerűbb zenemű szerkezetének felismerésére, mozgásfolyamok létrehozására és rögzítésére mind egyénileg, mind párban illetve kiscsoportban. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz Kísérő hangszerek Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó- vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor

378

JAZZ-TECHNIKA A jazz-technika a klasszikus balett, az afrikai és latin-amerikai táncok hagyományaira épülő színpadi táncforma. Jellemzői az izoláció és koordináció, az éles ritmikai és dinamikai kontrasztok, törekvés a könnyed, közérthető, expresszív előadásmódra Az oktatási folyamat célja, hogy a tanulók, a táncpedagógus irányításával tudatosan koordinált, plasztikus, egészséges testet fejlesszenek. A tanulók képessé válnak a művészi munkára, melyben az izolációs technika által magas szintre fejlődik koordinációs készségük és létrejön a dinamikai különbségekre épülő tudatos, harmonikus mozgás Az egyes évfolyamok számára összeállított tréningek a testi képességek, a fizikai erő és a koncentrációs készség fejlesztését szolgálják. A képzés során képesség szintjéről jártasság szintjére fejlesztik az izolációs technikát. Tudatosítják a testközpont használatát, a kontrakciót és release-t. A tanulók megismerik és biztonsággal alkalmazzák a jazz-technika általános és stiláris jegyeit Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok A helyes testtartás megismertetése és kialakítása, a központ helyének, valamint fontosságának megéreztetése. A jazz technika elsajátításához szükséges alapok megismertetése. Az en dehors és a parallel lábtartás helyzetek begyakoroltatása balett és jazz karpozíciókat alkalmazva. Az alapgyakorlatok megismertetése, az alaptechnikai elemek alkalmazása. A jazz-technikára jellemző izolációs képesség kialakítása. A testrészek mozgáslehetőségeinek felismertetése, megtapasztalása. A térben való mozgás lehetőségeinek előkészítése. A térhasználati képesség, készség kialakítása. Az alap szakkifejezések megismertetése és értő alkalmazása. Tananyag Bemelegítő gyakorlatsor: az ízületek átmozgatása, a gerincoszlop mozgáslehetőségeinek maximális kihasználása Először földön, majd folyamatosan építkezve álló helyzetben, kapcsolódva az előző években tanultakhoz Erősítő és nyújtó gyakorlatok az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok Középgyakorlatok: Jazz karpozíciók és karvezetések Klasszikus balett karpozíciók I., II., III. Lábhelyzetek és pozícióváltások I., II., VI. pozícióban Port de bras szögletes karpozíciókkal Demi plié I., II., VI. pozícióban Relevé és plié relevé - parallel és en dehors pozíciókban váltakozva folyamatos átmenetekkel Battement tendu parallel és en dehors lábfejgyakorlatba ágyazva Passé parallel és en dehors pozíciókban Degagé II. pozícióban parallel és en dehors pozíciókban Hajlások, döntések pozícióváltásokkal különböző irányokban Fiat back Developpé először földön, majd álló helyzetben Enveloppé először földön, majd álló helyzetben Grand battement először földön, majd álló helyzetben Izolációs gyakorlatok: a fej és váll izolálása kettő majd négy irányba a középponton mindig áthaladva Térbeosztás: térirányok Összekötő lépések: Chaissé, Keresztlépés (pas croisé) Jazzfutás csúsztatott lábbal, karral Ugrások: Két lábról-két lábra Két lábról-egy lábra Egy lábról-egy lábra 379

Követelmények A tanuló ismerje az évfolyamon tanított gyakorlatokat, kar és lábpozíciókat valamint a technika szakkifejezéseit A tanuló legyen képes a gyakorlatok pontos kivitelezésére, a biztonságos térhasználatra, a tanult mozgásanyagból összeállított tréningsor és egy rövid kombináció bemutatására, mely tartalmazzon rövid improvizációs részt is 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretbővítés, az ismeretanyag más kombinációkban és komplexebb formában történő alkalmazása. A pozíciók és tempóváltások hangsúlyos alkalmazása. Az új tréning elsajátítatása, a koncentrációs idő intervallumának bővítése. A testrészek sokszínű mozgáslehetőségeinek kihasználása, bővülő mozgásrepertoár létrehozása. A forgások előkészítése alapozó forgás előkészítő gyakorlatokkal. A térben való elmozdulás lehetőségének bővítése a szintek és irányok kombinációja által. Tananyag Bemelegítő gyakorlatsor:az ízületek átmozgatása a gerincoszlop mozgáslehetőségeinek maximális felhasználásával Erősítés és nyújtás: az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok Középgyakorlatok: Demi plié, battement tendu parallel és en dehors pozíciókban karváltásokkal Port de bras IV. pozíció grand plié Passé parallel és en dehors pozíciókban karváltásokkal Rond de jambe par terre en dehors és en dedans, parallel és en dehors pozíciókban Relevé és plié relevé - parallel és en dehors pozíciókban váltakozva karral Twist előkészítő második pozícióból karral Hajlások, döntések pozícióváltásokkal különböző irányokban kar használattal Flat back. Developpé álló helyzetben Enveloppé álló helyzetben Rand battement álló helyzetben Izoláció: A fej és váll izolálása, egy-egy testrésszel négy irányba, ritmizálva, a középponton áthaladva és a körívek mentén Térbeosztás: térirányok, fönt-lent helyzetek Összekötő lépések irányváltásokkal: Féltalpon és féltalpról lassan legördülve Pas de bourrée Triplet Forgás előkészítő gyakorlatok: helyben és térben elmozdulva Ugrások: Két lábról-két lábra Két lábról-egy lábra Egy lábról-két lábra Egy lábról-egy lábra Követelmények A tanuló ismerje az évfolyamon tanított gyakorlatokat, valamint a technika szakkifejezéseit A tanuló legyen képes a gyakorlatok pontos kivitelezésére és a stiláris jegyek képesség szintjén történő alkalmazására, az izolációs technika értő alkalmazására, a tanult mozgásanyagból összeállított tréningsor és egy rövid kombináció bemutatására, mely tartalmazzon rövid improvizációs részt is 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretbővítés, az ismeretanyag más kombinációkban és komplexebb formában történő alkalmazásával, hosszabb időtartalmú tréningsorok által. Az izolációs gyakorlatok pontos, ritmizált formában történő alkalmazása. 380

Az előkészített forgáselemek készség szinten történő alkalmazása gyakorlatokba építve. A szintváltások, dinamikai váltások biztonságos alkalmazása helyben és térben elmozdulva. A testtudat kialakításának megalapozása. Tananyag Bemelegítő gyakorlatsor: az ízületek átmozgatása, a gerincoszlop mozgáslehetőségeinek maximális felhasználása Erősítés és nyújtás: az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok Középgyakorlatok: Battement tendu és battement tandu jeté parallel és en dehors pozíciókban, pliékkel, karváltásokkal Port de bras gyakorlat Rond de jambe par terre en dehors és en dedans, parallel és en dehors pozíciókban pliével és spirállal Developpé, enveloppé Attitűdé Adagio Grand battement Térben elmozduló grand-battement. Twist Hinge Arch Izoláció: a fej, váll, mellkas, csípő, kar, láb izolálása - legalább kettő egy idejű alkalmazásával - alapirányokba a síkok mentén, a centrumon mindig áthaladva és ritmizálva Összekötő lépések: kombinálva más elemekkel féltalpon, pliében és féltalpról lassan leereszkedve, legördülve Pas de bourrée Croisé-ból change Triplet Pivot Tombé Forgás gyakorlatok: helyben és térben elmozdulva Ugrások: a jazz stílusra jellemző törzs és kar használattal Két lábról - két lábra Két lábról - egy lábra Egy lábról - két lábra Egy lábról - egy lábra Egyik lábról a másik lábra Követelmények A tanuló ismerje az évfolyamon tanított gyakorlatokat, valamint a technika szakkifejezéseit, a stílusjegyeket, azok jellemzőit és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit A tanuló legyen képes az izolációs technika pontos, tudatos alkalmazására a trénig során elsajátított gyakorlatokon belül. A gyakorlatok pontos kivitelezésére és a stiláris jegyek képesség szintjén történő alkalmazására, a tudatos munkára 4. évfolyam Fejlesztési feladatok Az ismeretanyag elmélyítése, a mozgásrepertoár bővítése. A mozgásminőség javítása és a technikára jellemző stiláris jegyek tisztázása. A tréning kombinatív gyakorlatainak képesség szinten történő elsajátítása. Az izolációs technika komplex formában történő alkalmazása. 381

A biztos forgástechnika kialakítása a helyben és térben való elmozdulás lehetőségeinek figyelembevételével. A tér és idő, magasság-mélység és a dinamikai váltások biztonságos alkalmazása a kombinációkban. Tananyag Bemelegítő gyakorlatsor: az ízületek átmozgatása, a gerincoszlop mozgáslehetőségeinek maximális felhasználása Erősítés és nyújtás: az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok Középgyakorlatok: Battement tendu és battement tandu jeté parallel és en dehors pozíciókban, pliékkel, karváltásokkal Port de bras gyakorlat Rond de jambe par terre en dehors és en dedans, parallel és en dehors pozíciókban pliével és spirállal Developpé, enveloppé Attitűde Adagio Grand battement Térben elmozduló grand-battement Tilt Twist Hinge Izolációs gyakorlatok: a fej, váll, mellkas, csípő, kar, láb izolálása - legalább kettő egy idejű alkalmazásával - alap irányokba, a síkok mentén, a köríveken is áthaladva és ritmizálva Összekötő lépések: kombinálva más elemekkel és különböző szintek használatával egy gyakorlaton belül féltalpon, pliében Piqué plié-féltalpról lassan leereszkedve, legördülve Pas de bourrée Change Triplet Pivot Tombé Forgás gyakorlatok helyben és térben elmozdulva Ugrások: a jazz stílusra jellemző törzs, kar és dinamika használattal Két lábról - két lábra Két lábról - egy lábra Egy lábról - két lábra Egy lábról - egy lábra Egyik lábról - másik lábra Követelmények A tanuló ismerje az évfolyamon tanított gyakorlatokat, valamint a technika szakkifejezéseit, a stílusjegyeket, azok jellemzőit és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit A tanuló legyen képes az jazz-technikára jellemző izolációs képesség elsajátítására, a stiláris jegyek képesség szintjén történő alkalmazására, a tudatos munkára Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje A tanult technika mozgásanyagát, rendszerét, szaknyelvét és főbb stílusalkotó elemeit A tanuló legyen képes Az elsajátított anyagot biztonsággal alkalmazni a jazz-technika stílusára és összetevőire jellemző előadásmód során. Testi adottságait és azokból adódó erősségeit-gyengéit elfogadni és tudatosan használni. Rendelkezzen a technika végrehajtásához szükséges izomerővel, lazasággal, gyakorlati biztonsággal és stílusosan alkalmazza a technika elemeit 382

Legyen képes a tréningsor és a tananyag mozgáselemeiből építkező önálló vagy csoportos etűd, kombináció harmonikus bemutatására és színpadi formában történő előadására A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és időtartama Jazz-technika 35-40 perc A vizsga tartalma A jazz-technika vizsga anyaga előre kijelölt és a szaktanár által összeállított gyakorlatokból, gyakorlatsorokból, térben elmozduló lépés, forgás és ugráskombinációkból és néhány perces tánckombinációból áll, melyet a tanulók párosan vagy csoportos formában, önállóan mutatnak be. Témakörök Parallel és en-dehors pozíciók Balett és jazz karpozíciók Gördülések, döntések, hajlások, mellkas emelések, rotációk, kontrakció, release A jazztánc által használt speciális mozgáselemek: twist, flat-back, tilt, hinge, tour, tombe, pas de bourre, chassé, pivot Izoláció: minimum két testrész egyidejű, összehangolt, izolált munkája Ötféle ugrásfajta A jazz-tecnika által használt balett technikai elemek: plié, tendu, battement, battement tendu jeté, rond de jambe, developpé, enveloppé, attitude, grand battement jeté használata a jazz tánc sajátosságainak megfelelően A jazz-technika sajátosságainak megfelelő, minimum 1,5 perces kombináció bemutatása A vizsga értékelése A bemutatott tananyag pontos ismerete A gyakorlatok technikai biztonsága A jazz-technika sajátosságainak stílusos bemutatása Továbbképző évfolyamok évfolyam Fejlesztési feladatok Az előző évek tananyagainak ismétlése, a technikai tudás elmélyítése, az ismeretanyag folyamatos bővítése. A tudatosság megélése a megértés, megérzés, a stílusbeli sajátosságok és összefüggések felismertetése által. A jazz-technikára jellemző stílusjegyek, dinamikai váltások, a helyes légzéstechnika megismertetése és állandó fejlesztése. A tanult mozgásanyag készség szinten történő elsajátítása. A tanuló motiválása az izolációs gyakorlatok tudatos végrehajtására és kivitelezésére. A koordinációs készség, a ritmusérzék, a forgástechnika, az improvizációs készség fejlesztése. A térben való tájékozódás képességének szinteken és irányokban történő fejlesztése. Tananyag Bemelegítő gyakorlatsor: az ízületek átmozgatása és a gerincoszlop mozgáslehetőségeinek maximális kihasználása Erősítés és nyújtás: az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok Középgyakorlatok: Battement tendu és battement tendu jeté parallel és en dehors pozíciókban, pliékkel, karváltásokkal és dinamikai váltásokkal kombinálva Port de bras gyakorlat. Rond de jambe par terre en dehors és en dedans, parallel és en dehors pozíciókban pliével és spirállal. Rond de jambe en l’air en dehors és en dedans, parallel és en dehors pozíciókban pliével és spirállal Developpé-enveloppé adagio és grand battement gyakorlatokba ágyazva Attitude parallel és en dehors Grand battement parallel és en dehors pozíciókban 383

Térben elmozduló grand battement Térben elmozduló rond de jambe par terre és en l’air Tilt Twist Hinge Arche Balance és offbalance helyzetek Izolációs gyakorlatok: a fej, váll, mellkas, csípő, kar, láb izolálása - kettő, később három egyidejű alkalmazásával ritmizálva, alap irányokba, síkok mentén és köríveken is haladva Összekötő lépések: kombinálva más elemekkel és különböző szintek használatával egy gyakorlaton belül Féltalpon, pliében, piqué, plié-féltalpról lassan leereszkedve, legördülve Pas de bourrée Pas de bourrée en tournant Keresztlépés - pas croisé Triplet Pivot Tombé Soutenu Forgás gyakorlatok: helyben és térben elmozdulva, a stílusra jellemző törzs, kar használattal és dinamikával, parallel és en dehors pozíciókban Ugrások: a jazz stílusra jellemző törzs, kar és dinamika használattal Két lábról - két lábra - sauté Két lábról - egy lábra - sissone Egy lábról - két lábra - assemblé Egy lábról - egy lábra - sauté Egyik lábról - a másik lábra - jeté Követelmények A tanuló ismerje az évfolyamon tanított gyakorlatokat, kar és láb pozíciókat és a technikára jellemző szakkifej ezéseket A tanuló legyen képes a gyakorlatok tudatos és minőségi kivitelezésére, az izoláció pontos végrehajtására, a forgások pontos, tudatos végrehajtására, szintváltások biztos alkalmazására és a térben való tudatos tájékozódásra a különböző jazz kombinációkban is Legyen képes a tanult mozgásanyagból összeállított különböző, eltérő dinamikájú, két 1,5 perces kombináció bemutatására, melyek tartalmazzanak rövid, improvizációs részt is évfolyam Fejlesztési feladatok Az előző évek tananyagainak ismétlése, a technikai tudás elmélyítése, az ismeretanyag folyamatos bővítése. A tudatosság megélése a megértés, megérzés, a stílusbeli sajátosságok és összefüggések felismertetése által. A jazz-technikára jellemző stílusjegyek, dinamikai váltások, a helyes légzéstechnika megismertetése és állandó fejlesztése. A tanult mozgásanyag készségszinten történő elsajátítása. A tanuló motiválása az izolációs gyakorlatok tudatos végrehajtására és kivitelezésére. A koordinációs készség, a ritmusérzék, a forgástechnika, az improvizációs készség fejlesztése. A térben való tájékozódás képességének szinteken és irányokban történő fejlesztése. Tananyag Bemelegítő gyakorlatsor, melyben az ízületek átmozgatásán és a gerincoszlop mozgáslehetőségeinek maximális kihasználásán van a hangsúly 384

Erősítés és nyújtás: az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok Középgyakorlatok: Battement tendu és battement tendu jeté parallel és en dehors pozíciókban, pliékkel, karváltásokkal és dinamikai váltásokkal kombinálva Port de bras gyakorlat Rond de jambe par terre en dehors és en dedans, parallel és en dehors pozíciókban (pliével és spirállal) Rond de jambe en l’air en dehors és en dedans, parallel és en dehors pozíciókban (pliével és spirállal) Developpé-enveloppé adagio és grand battement gyakorlatokba ágyazva Attitude parallel és en dehors Grand battement parallel és en dehors pozíciókban Térben elmozduló grand battement Térben elmozduló rond de jambe par terre és en l’air Tilt Twist Hinge Arch Balance és offbalance helyzetek Izolációs gyakorlatok: a fej, váll, mellkas, csípő, kar, láb izolálása - kettő, később három egyidejű alkalmazásával ritmizálva, alap irányokba, síkok mentén és köríveken is haladva Összekötő lépések kombinálva más elemekkel és különböző szintek használatával egy gyakorlaton belül Féltalpon, pliében, piqué plié-féltalpról lassan leereszkedve, legördülve Pas de bourrée Pas de bourrée en tournant Keresztlépés - as croisé Triple Pivot Tombé Soutenu Forgás gyakorlatok helyben és térben elmozdulva, a stílusra jellemző törzs, kar használattal és dinamikával, parallel és en dehors pozíciókban Ugrások a jazz stílusra jellemző törzs, kar és dinamika használattal Két lábról - két lábra - sauté Két lábról - egy lábra - sissone Egy lábról - két lábra - assemblé Egy lábról - egy lábra - sauté Egyik lábról - a másik lábra - jeté Követelmények A tanuló ismerje az évfolyamon tanított gyakorlatokat, kar és láb pozíciókat és a technikára jellemző szakkifej ezéseket A tanuló legyen képes a gyakorlatok tudatos és minőségi kivitelezésére, az izoláció pontos végrehajtására, a forgások pontos, tudatos végrehajtására, szintváltások biztos alkalmazására és a térben való tudatos tájékozódásra a különböző jazz kombinációkban is Legyen képes a tanult mozgásanyagból összeállított különböző, eltérő dinamikájú, két 1,5 perces kombináció bemutatására, melyek tartalmazzanak rövid improvizációs részt is évfolyam

385

Fejlesztési feladatok Az előző évek anyagainak ismétlése, a technikai tudás folyamatos bővítése és tovább mélyítése. A meglévő mozgásanyag ismeret szintjén történő elsajátítása. A tudatos légzéstechnika, a koordinációs készség, az egyensúlyérzék és a folyamatos koncentrációs készség fejlesztése. A jazz-technikára jellemző izolációs-, forgás- és ugrástechnika valamint az improvizációs készség fejlesztése. A szimmetrikus izolált mozgásformák mellett az aszimmetrikus izolált mozgás fejlesztése. A tudatosság, a dinamikus mozgásminőség, az igényes, harmonikus mozgás kialakítása Tananyag Bemelegítő gyakorlatsor, melyben az ízületek átmozgatásán és a gerincoszlop mozgáslehetőségeinek maximális kihasználásán van a hangsúly, a törzs valamennyi mozgáslehetőségére építve Erősítés és nyújtás: az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok Középgyakorlatok: A teljes mozgásanyag felhasználásával összeállított komplex gyakorlatok, melyek tartalmazzák az előző évek teljes lépésanyagát Parallel és en dehors pozíciókban végzett összetett gyakorlatsorok, különös tekintettel a pozícióváltásokra, a stílusra jellemző törzshasználatra és a tudatos végrehajtásra Az ok-okozati összefüggések megértetése, a dinamikai váltások alkalmazása Izolációs gyakorlatok: a fej, váll, mellkas, csípő, kar, láb izolálása - kettő, később három egyidejű alkalmazásával ritmizálva, alap irányokba, síkok mentén és köríveken is haladva Összekötő lépések kombinálva más elemekkel és különböző szintek használatával egy gyakorlaton belül Féltalpon, pliében Piqué plié-féltalpról lassan leereszkedve, legördülve Pas de bourrée Pas de bourrée en tournant Keresztlépés - pas croisé Triplet Pivot Tombé Soutenu Glissade Pas couru Forgásgyakorlatok helyben és térben elmozdulva, a stílusra jellemző törzs, kar használattal és dinamikával, parallel és en dehors pozíciókban és pózokban, folyamatos átkötésekkel és váltásokkal. Összetett forgás gyakorlatok kombinálva grand battement-nal vagy térben elmozduló rond de jambe lépéssel vagy ugrással Ugrások a jazz stílusra jellemző törzs, kar és dinamika használattal A klasszikus balett által használt ugrások és azok kombinációi Két lábról - két lábra - sauté Két lábról - egy lábra - sissone Egy lábról - két lábra - assemblé Egy lábról - egy lábra - sauté Egyik lábról - a másik lábra – jeté 386

Követelmények A tanuló ismerje az évfolyamon tanított gyakorlatokat, kar és láb pozíciókat és a technikára jellemző szakkifejezéseket A tanuló legyen képes a gyakorlatok tudatos és minőségi kivitelezésére, az izolációs gyakorlatok pontos végrehajtására, a forgások pontos, tudatos végrehajtására, szintváltások biztos alkalmazására és a térben való tudatos tájékozódásra, a légzéstechnika tudatos használatára és a stílusnak megfelelő előadásmódra a különböző jazz kombinációkban is Legyen képes a tanult mozgásanyagból összeállított különböző, eltérő dinamikájú, három 1,5 perces kombináció bemutatására, melyek tartalmazzanak rövid improvizációs részt is évfolyam Fejlesztési feladatok Az előző évek anyagainak ismétlése, a technikai tudás folyamatos bővítése és tovább mélyítése. A meglévő mozgásanyag jártasság szintjén történő elsajátítása. A tudatos légzéstechnika, a koordinációs készség, az egyensúlyérzék és a folyamatos koncentrációs készség fejlesztése. A jazz-technikára jellemző izolációs-, forgás- és ugrástechnika valamint az improvizációs készség fejlesztése, az aszimmetrikus izolált mozgás, a tudatosság, a dinamikus mozgásminőség, az igényes, harmonikus mozgás kialakítása. Tananyag Bemelegítő gyakorlatsor, az ízületek átmozgatásán és a gerincoszlop mozgáslehetőségeinek maximális kihasználásán van a hangsúly, a törzs valamennyi mozgáslehetőségére építve Erősítés és nyújtás: az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok Középgyakorlatok: A teljes mozgásanyag felhasználásával összeállított komplex gyakorlatok, melyek tartalmazzák az előző évek teljes lépésanyagát Parallel és en dehors pozíciókban végzett összetett gyakorlatsorok, különös tekintettel a pozícióváltásokra, a stílusra jellemző törzshasználatra és a tudatos végrehajtásra Izolációs gyakorlatok: a fej, váll, mellkas, csípő, kar, láb izolálása - kettő, később három egyidejű alkalmazásával ritmizálva, alap irányokba, síkok mentén és köríveken is haladva Összekötő lépések kombinálva más elemekkel és különböző szintek használatával egy gyakorlaton belül Féltalpon, pliében Piqué plié-féltalpról lassan leereszkedve, legördülve Pas de bourrée Pas de bourrée en tournant Keresztlépés - pas croisé Triplet Pivot Tombé Soutenu Glissade Pas couru Forgásgyakorlatok helyben és térben elmozdulva A stílusra jellemző törzs, kar használattal és dinamikával, parallel és en dehors pozíciókban és pózokban, folyamatos átkötésekkel és váltásokkal Összetett forgásgyakorlatok kombinálva grand battement-nal, vagy térben elmozduló rond de j ambe lépéssel vagy ugrással Ugrások a jazz stílusra jellemző törzs, kar és dinamika használattal A klasszikus balett által használt ugrások és azok kombinációi egyszerű akrobatikus elemekkel kombinálva 387

Két lábról - két lábra - sauté Két lábról - egy lábra - sissone Egy lábról - két lábra - assemblé Egy lábról - egy lábra - sauté Egyik lábról - a másik lábra - jeté Követelmények A tanuló ismerje az évfolyamon tanított gyakorlatokat, kar és láb pozíciókat és a technikára jellemző szakkifejezéseket A tanuló legyen képes a gyakorlatok tudatos és minőségi kivitelezésére, az izolációs gyakorlatok pontos végrehajtására, a forgások pontos, tudatos végrehajtására, szintváltások biztos alkalmazására és a térben való tudatos tájékozódásra, a légzéstechnika tudatos használatára és a stílusnak megfelelő előadásmódra a különböző jazz kombinációkban is Legyen képes a tanult mozgásanyagból összeállított különböző, eltérő dinamikájú, három 1,5 perces kombináció bemutatására, melyek tartalmazzanak rövid improvizációs részt is Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje és alkalmazza biztonsággal A tanult technika mozgásanyagát, szaknyelvét, kifejezési formáit, stiláris jegyeit. Ismerje a zene és a tánc összhangját segítő és kifejező ritmikai váltásokat: gyorsítások, lassítások, folyamatok, megállítások. A tanuló ismerje és folyamatosan fejlessze testi adottságait és ellensúlyozza azokból adódó hátrányait. Ismerje a technika táncosokra vonatkozó módszertanát, lássa és alkalmazza az ok-okozati összefüggéseket, valamint ennek ismeretében legyen képes az önfejlesztésre A tanuló legyen képes A magas szintű igényes technikai kivitelezésre, rendelkezzen a táncművészethez szükséges munkamorállal, a technika végrehajtásához szükséges izomerővel és lazasággal. Biztonsággal tudja bemutatni az elsajátított anyagot, miközben a stiláris sajátosságait alkalmazza. Legyen képes belső motíváltságú, tudatos munkavégzésre, a harmonikus, esztétikus mozgásra. A technika sajátosságainak megfelelő önálló és csoportos etűdök, bonyolult kombinációk, koreográfiák előadására. Legyen képes felvállalni jó teljesítményét és hibáit, alkotóként beépülni a művészi alkotófolyamatba, miközben vállalja félelmeit, érzéseit, érzeteit A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és időtartama Jazz-technika 35-40 perc A vizsga tartalma A vizsga anyaga a szaktanár által összeállított és meghirdetett témakörökből áll, melynek ismeretéről a tanulók egyénileg, párosan vagy csoportos formában adnak számot T émakörök Parallel és en-dehors pozíciók Balett és jazz karpozíciók Gördülések, döntések, hajlások, mellkas emelések, rotációk, kontrakció, release használata A jazz-technika által használt speciális mozgáselemek: twist, flat back, tilt, hinge, tours, tombe, pas de bourré, chassé, pivot A testsúlyáthelyezések különböző formái Izoláció minimum három testrész egyidejű, összehangolt, izolált munkájával Forgások helyben és térben elmozdulva Térben elmozduló gyakorlat szintváltásokkal és irányváltásokkal Ötféle ugrásfajta A jazz-technika által használt balett technikai elemek - plié, tendu battement, battement tendu jeté, rond de jambe, developpé, enveloppé, attitude, grand battement jeté - használata a jazztechnika sajátosságainak megfelelően A jazz-technika sajátosságainak megfelelő, minimum három 1,5 perces kombináció bemutatása, melyek tartalmaznak rövid improvizációs részt is 388

A vizsga értékelése A bemutatott tananyag pontos ismerete A gyakorlatok tudatos alkalmazása A jazz-technika sajátosságainak bemutatása A művészi előadásmód A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz Kísérő hangszerek, elektronikus hanglejátszó eszközök az iskola helyi tanterve szerint Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó- vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor Kézi dob és dobverő LIMÓN-TECHNIKA A Limón-technika lendítésekre, excentrikus forgásokra, a repülést, a szabadság érzetét keltő mozgásokra épül, melyben a test folyamatos zuhanásban és emelkedésben tartózkodik. A hangsúlyt a folyamatosságra és az energia átalakulására, újrafelhasználhatóságára helyezi. A technika egyszerre igényli a fizikai erőt, a kontrollált, összeszedett (koordinált) mozgást, a gravitációnak való ellenállást és engedést, valamint a könnyedséget és a kifinomult érzékenységet A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a Limón-technika alapjait képező és a többi modern tánctechnikától eltérő alapmozgás elveket tapasztalás útján és az alapelveket képesek legyenek alkalmazni egyszerű ülő, álló és haladó gyakorlatokban, kombinációkban, összetett mozgássorokban és etűdökben. A Limón- technika nyelvezetének elsajátítása. A test tudatos használata és finom, érzékeny koordinációjának fejlesztése Alapfokú évfolyamok 5. évfolyam Fejlesztési feladatok Az alaptartás, testtartás megismertetése és kialakítása. A Limón-technika elsajátításához szükséges alapok megismertetése. A súlyhasználat megtapasztalása és kialakítása a test izolált mozgásai közben. A gravitáció használatának elősegítése. A légzés és a mozdulat összehangoltságának ösztönzése. A mozgástanulási képesség, a mozgáskoordináció, a ritmikai készség és a térérzékelés fejlesztése. A Limón-technika nyelvezetének megismertetése. Tananyag Talajon fekvésben végzett gyakorlatok: A gerinc izolált mozgásai Légző gyakorlatok Fej (nyaki gerinc szakasz), kar (vállízület) és láb (csípő-, térd-, bokaízületek) izolált mozgáslehetőségeinek feltárása és elsajátítása Ülésben végzett gyakorlatok: Folyamatos gerincgördülések előre, oldalra, véghelyzetben kitartással, elnyújtással Gurulások, kar támasz helyzetekkel Láb pozíciók (előkészítő, első, második pozíció) elsajátítása Fej, kar, láb izolációs mozgáslehetőségeinek feltárása többnyire még az adott testrész súlytalanításával A gerincoszlop szakaszainak egymást követő mozgatása folyamatos gördülések által először előre, majd oldalirányban is Fej, kar, láb izolált zuhanások a gravitáció használatával Gerincgördülések, vezetések különböző lábpozíciókban végrehajtva Talajon végzett haladó gyakorlatok A karok súlyátvevő szerepének megismerése A végtagmozgások és a törzs lendületének felhasználása A testközpont ereje lendületekben Folyamatos gurulások fekvésben, ülőhelyzetekben 389

Ülésből fekvésbe érkezések lendületekkel Kéz és lábtámasz helyzetek Álló középgyakorlatok Alaptartás helyzete Kar, törzs és láb alap pozíciók Kar és láb izolált mozgásai Plié, parallel és en dehors pozíciókban függőleges nyugalomban lévő törzs munkával Plié, parallel és en dehors pozíciókban gerincgördítéssel, karlendítéssel, majd törzs- és karlendítéssel A gerinc szakaszainak mozgatása gördülés által, szakaszonként megállítva és visszagördítve Törzsnyújtás, zuhanások, suspention Lábfő, boka, ízületek artikulációi Diagonális-haladó gyakorlatok Testsúlyáthelyezés siklásba, a testközpont folyamatos mozgása Kis ugrások előrehaladással, egy lábról egy lábra és egy lábról két lábra érkezéssel, parallel és en dehors pozíciókban Követelmények A tanuló ismerje a technika alapelemeit, egyszerű gyakorlatait, a technikára jellemző kar, láb, törzs egyszerűbb koordinációját, a gravitáció mint erő felhasználását (földhasználat és könnyedség), a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait A tanuló legyen képes az adott gyakorlatok, rövid kombinációk pontos végrehajtására, a gyakorlatok kivitelezéséhez szükséges és megfelelő energia használatára és a tanult mozgásanyagból összeállított rövid etűd bemutatására Alapfokú évfolyamok 6. évfolyam Fejlesztési feladatok Az alaptartás, testtartás tudatos használatának fejlesztése. Az ismeretanyag elmélyítése, a mozgásszótár és mozgásminőségek bővítése. A Limón-technika gyakorlatainak képesség szinten történő elsajátítása. A súlyhasználat megtapasztalása és kialakítása a test összetett mozgásai közben. A gravitáció használatának vizsgálata. A légzés és a mozdulat összehangoltságának ösztönzése. A mozgástanulási képesség, a mozgáskoordináció, a ritmikai készség és a térérzékelés fejlesztése. A technikára jellemző összetett mozgássorok biztonságos alkalmazása rövid etűdökben. A Limón-technikára jellemző előadásmód kialakításának elősegítése. Tananyag Talajon fekvésben végzett gyakorlatok A gerinc izolált mozgásai Légző gyakorlatok végtag és törzsmozgásokkal koordinálva Fej (nyaki gerinc szakasz), kar (vállízület) és láb (csípő-, térd-, bokaízületek) izolált mozgásainak egymás után kötése Mellkas emelés fekvőhelyzetből vállig, fejtetőig, majd ülésig Ülésben végzett gyakorlatok Fej (nyaki gerinc szakasz), kar (vállízület) és láb (csípő-, térd-, bokaízületek) izolált mozgásainak egymás után kötése A különböző alap láb és karpozíciók összekötve a gerinc szakaszainak egymást követő mozgatásával (rugózás, gördülés és visszaépítés) előre, oldalirányban, spirális helyzetekben Törzszuhanások előre és oldalirányokba Talajon végzett haladó gyakorlatok Gurulások központ és végtagindítással, lendületekkel Ülésből, középhelyzetekből fekvésbe érkezések lendületekkel, esésekkel Kéz és lábtámasz helyzetekben kitartások majd zuhanások 390

Álló középgyakorlatok Kar, törzs és láb alap pozícióik és rotációs gyakorlatok Kar és láb izolált mozgásai a technika stílus jegyeinek alapján (ujjak, kézfej mozgása) A gerinc szakaszainak mozgatása gördülés által, szakaszonként megállítva és visszagördítve Törzsnyújtás, zuhanások és körkörös irányok különböző lábpozíciókban Plié és relevé gyakorlatok parallel és en dehors pozíciókban Egyszerű tendu gyakorlatok, kar- és törzslendítéssel, ejtéssel koordináltan Láblendítések, lengetések, karmozgással összekötve Egyszerű támadások különböző térirányokba Támadások karejtéssel Diagonális-haladó gyakorlatok Siklás előre, oldalra, hátra haladással, kar- és törzsmozgásokkal koordinálva, fordulattal Siklás tempóváltással, kis ugrásokkal Kis ugrások előrehaladással, ritmikai változtatásokkal Láblengetések előrehaladással Egyik lábról a másikra történő átugrások Etűdökkel, rövid koreográfiák Egyszerű talajon végzett etűdök támaszhelyzetekkel, lendületekkel Etűdök álló helyzetben, térbeli elmozdulás nélkül és haladással Rövid koreográfia dinamikai váltásokkal, nehezebb zenei beosztásban Követelmények A tanuló ismerje a technika alapelemeit, egyszerű gyakorlatait, a technikára jellemző kar, láb, törzs összetett koordinációját és variációs lehetőségeit, a gravitáció, mint erő felhasználását (földhasználat és könnyedség), a tér használatát, a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait A tanuló legyen képes összetett gyakorlatok, hosszabb kombinációk pontos végrehajtására, a gyakorlatok kivitelezéséhez szükséges és megfelelő energia használatára, a technika dinamikai és érzelmi változásainak érzékeltetésére a kombinációkban, valamint rövid koreográfia meggyőző előadására Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje A Limón-technika alapjait képező és a többi moderntánc-technikáktól eltérő alapmozgás elveket, a technika jellemző gyakorlatait és térhasználatát A tanuló legyen képes Finom, koordinált mozgásra, a megfelelő súlyhasználatra és a gravitáció érzékelésére, az alapelvek megfelelő alkalmazására ülő, álló és haladó gyakorlatokban, kombinációkban, összetett mozgássorokban és etűdökben. Legyen képes a technika dinamikai és érzelmi változásainak érzékeltetésére kombinációkban, és rövid koreográfia meggyőző előadására A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgyai és időtartamuk: Limón-technika Csoportban 30-40 perc A vizsga tartalma: A Limón-technika vizsga anyaga a szaktanár által összeállított, talajon, állásban és haladással végzett egyszerű majd összetett gyakorlatokból álló tréning sor, melyet a tanulók csoportos formában, önállóan mutatnak be. 2-3 perces etűd kis csoportokban történő bemutatása A vizsga értékelése A vizsga értékelésének szempontjai: A bemutatott tananyag ismeretének minősége, a technika dinamikai változatosságának megjelenési szintje A gyakorlatok technikai végrehajtásának biztonsága A Limón-technika stílusának megfelelő előadásmód minősége A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz Kísérő hangszerek. 391

Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal. Videó- vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor. TÁNCTÖRTÉNET A tantárgy járuljon hozzá saját tánckultúránk történetének megismeréséhez, a magyarságtudat erősítéséhez, a tanulók kommunikációs készségeinek fejlődéséhez, a más népek kultúrája iránti érdeklődés felkeltéséhez, a tantárgyhoz tartozó terminológiák használatához, igényes képi és hanganyag megismeréséhez, a táncművészet iránti érdeklődéshez, az arra fogékony közízlés fejlesztéséhez Továbbképző évfolyamok évfolyam Fejlesztési feladatok Az egyetemes tánctörténet kronológiai rendjén keresztül a történelmi összefüggések felismertetése A tánctörténet szempontjából kiemelkedő események, alkotók megismertetése és meghatározó műveik elemzése során komplex látásmód kialakítása és fejlesztése A stílusérzék, logikus gondolkodás valamint a táncműfajok iránti érzékenység, a nonverbális kifejezések, a képzelőerő és mozgásmemória fejlesztése A kulturált szórakozás igényének kialakítása, a saját tapasztalatszerzés ösztönzése A táncműfajok iránti nyitottság és befogadóképesség fejlesztése Tananyag A mozgás fogalma: életfunkciós mozgások, közhasználatú táncok, művészi mozgás, a művészi mozgás nyelvezete Az őskor táncélete: ábrázoló táncok, szertartás táncok Az ókor táncéletének bemutatás 2-3 kultúra (egyiptomi, indiai, japán, görög) alapján A középkor társadalmának, táncéletének bemutatása A reneszánsz kialakulása Európában, hatása a művészetek fejlődésére, a reneszánsz táncmesterek, a balett gyökerei A barokk kor általános jellemzői és az udvari balett kialakulása Noverre és a cselekményes balett A romantika alapelvei, a kor jelentős prímabalerinái (Marie Taglioni, Fanny Elssler) koreográfusai, (Jules Perrot, Filippo T aglioni) kiemelkedő művek Követelmények A tanuló ismerje az egyetemes tánctörténet során a művészeti ág fejlődésében jelentős szerepet betöltött eseményeket, helyszíneket, műveket A tanuló legyen képes néhány mondatban önállóan kifejezni magát egy adott témakörben illetve önálló gondolatok megfogalmazására egy tánc koreográfia kapcsán évfolyam Fejlesztési feladatok Az egyetemes tánctörténet kronológiai rendjén keresztül a történelmi összefüggések felismertetése. A tánctörténet szempontjából kiemelkedő események, alkotók megismertetése és meghatározó műveik elemzése során komplex látásmód kialakítása és fejlesztése. A stílusérzék, logikus gondolkodás valamint a táncműfajok iránti érzékenység, a nonverbális kifejezések, a képzelőerő és mozgásmemória fejlesztése. A kulturált szórakozás igényének kialakítása, a saját tapasztalatszerzés ösztönzése. A táncműfajok iránti nyitottság és befogadóképesség fejlesztése. Tananyag Az orosz táncélet kialakulása és a romantika továbbélése Kelet-Európában Marius Petipa munkássága Jelentős orosz művészegyüttesek: Gyagilev-balett Az amerikai moderntánc kialakulása és hatása az európai tánckultúrára Lábán Rudolf újításai a német expresszionizmus művészetében A magyar mozdulatművészet kialakulása, jelentős képviselők munkássága 392

Jelentős táncműhelyek (Szeged, Pécs, Győr) munkássága, alkotóik, jelentősebb műveik Követelmények A tanuló ismerje a XX. századi magyar táncművészet jeles képviselőit, meghatározó műveiket, a színpadi táncművészet fontos fordulópontjait, a magyar táncélet legfontosabb eseményeit, az országos rendezvényeket, egyesületeket, szakmai szervezeteket, oktatási intézményeket A tanuló legyen képes néhány mondatban önállóan kifejezni magát egy adott témakörben, gondolatainak megfogalmazására egy táncmű, koreográfia kapcsán, a tánctörténet fordulópontjainak megnevezésére, a tánc műfajainak elkülönítésére, a terminológia helyes használatára Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje Az egyes stílusirányzatok táncos mozgásnyelvét, mozdulatkincsét Az egyes korszakok, irányzatok legkiemelkedőbb alkotóit, műveit A tanuló legyen képes A fenti ismereteit a tánctanulás, az alkotás, a szabad tánc, a műélvezet helyzeteiben alkalmazni, tudását a kapcsolatteremtés, a kifejező mozgás szolgálatába állítani Gondolatait megfelelő szókinccsel szabatosan elmondani A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli részekből áll A vizsga tantárgya és időtartama: Tánctörténet 30-40 perces írásbeli 5-8 perces egyéni beszélgetés A vizsga tartalma A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított tánctörténet témakörökből áll Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző tartalmú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését valamint a problémamegoldást illetve értelmező választ igénylő feladatokat tartalmaz A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról Választható témakörök: Az őskor táncművészete A középkor jellemző táncformái A reneszánsz és barokk kor táncélete A romantika A reformkor táncélete A XX. század táncélete Amatőr és hivatásos együttesek Magyarországon A táncos szakma jelentősebb szervezetei, oktatási intézményei, országos rendezvényei A vizsga értékelése Írásbeli vizsga A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák Az osztályzatra a helyi tantervben meghatározott formák szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá Szóbeli vizsga A tananyagtartalom elsajátításának mértéke Az összefüggések ismerete A szakmai kommunikáció fejlettsége Az osztályzatra a helyi tantervben meghatározott formák szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz Videólejátszó vagy DVD-lejátszó Televízió Magnetofon 393

Diavetítő CD-lej átszó Videokazetták (archív felvételek, a tánc összes műfaját tartalmazó videokazettán) Diasorozat (történelmi korok szerint, archív felvételeket tartalmazó sorozat) Kézi könyvtár (tánctörténeti kötetek, kiadványok, újságok) Hangtár - CD, magnókazetta (tánctörténethez kapcsolódó zenei anyagok) KONTAKT IMPROVIZÁCIÓ A kontakt improvizáció spontán fizikai dialógusok sora, amelyek a mozdulatlanságtól az erőteljes, energikus mozdulatokig terjednek. A tánc a két mozgásban lévő test közötti kommunikáción alapul, valamint a táncosok mozgását irányító fizikai törvényekhez való közös viszonyulásukon, úgymint a gravitáció, a lendület, a tehetetlenség, a súrlódás. Ahhoz, hogy ezeket az élményeket átélhessük, a test megtanulja az izom többletfeszültségeit felszabadítani és a mozgás természetes folyamának teret engedni egy bizonyos minőségű akaratlagosság elhagyásával. A gyakorlatok tartalmazzák a gurulást, esést, a fejjel lefelé levést, a fizikai kapcsolat pontjának követését, a súly megtámasztását és átadását. A mozgásanyag a befelé figyelést és a mozgás folyamata iránti nyitottságot tükrözi. A mozdulatok forrása az a kreatív mozgatóerő, amit az egyensúlyi helyzetekből való kibillenés, a dezorientáltság idéz elő. Általános a duett-forma, de többen is táncolhatják egyszerre. A kontakt improvizáció eltér a többi tánctechnikától, célja a spontán kialakult helyzetekre adott egyedi válasz megtalálásána k támogatása A kontakt improvizáció célja, hogy a tanuló megismerje és megtapasztalja e táncforma technikai elemeit és tanulmányozza az érintésből adódó információk fogadását és adását, megfigyelje a test reflexeinek működését. Célja az egyéni mozgásszótár, az improvizációs készség, az érintés nélkül és érintésen keresztül történő kommunikáció, a figyelem, a váratlan helyzetek megoldási képességének, a belső mozgások érzékelésének fejlesztése. A kreatív kompozíciós készség fejlesztése. A tanuló a különböző területekről jövő információk megszerzésével képes lesz testének tudatosabb használatára, az improvizációkban mozgásainak, reflexeinek és döntéseinek megfigyelésére. A technikai elemek gyakorlásával „izom emlékezet” alakul ki, amely emlékezet képessé teszi a tanulót testének leggazdaságosabb és legmegfelelőbb használatára Alapfokú évfolyamok évfolyam Fejlesztési feladatok A figyelem fenntartásának, a tanuló testismeretének, a mozgás gömbszerű térérzékelésének, improvizációs készségének, verbális és non verbális kommunikációjának és kreativitásának fejlesztése. A belső történések megfigyeltetésének képességfejlesztése. A puha izomtónusú és a gördülékeny talajra érkezés kialakítása. Az érintéssel és érintés nélkül történő kommunikációs készség fejlesztése. A saját test megtapasztalásának ösztönzése a társ viszonylatában. Duett és trió improvizációkban a súly, a gravitáció, a tér, az érintés megfelelő használatának kialakítása. Az érzékelés, észlelés és a figyelem által irányított mozgások az adott pillanatban megfelelő kiválasztásának fejlesztése. Az érzékszervek differenciált használatának fejlesztésével a figyelem belső irányításának elsajátítása. Csoportos játékokon keresztül a kapcsolatteremtés fejlesztése, a felszabadult mozgás ösztönzése, a figyelem megosztásának elősegítése és a váratlan helyzetekre való felkészülés vizsgálata. Az átélt fizikális élmény verbális megfogalmazásának elősegítése, ösztönzése. 394

Tananyag Egyéni mozgásfelfedező feladatok Mozgások különböző testrészek indításával A testközpont mint motor felfedezése A perifériáról indított mozgások: kézfej, lábfej, fejtető, farok csont A gerinc mozgásaink megismerése, mozgások alacsony, közép és magas szinteken T ér, idő, dinamikai játékok Test tudatossági feladatok Az elengedés és feszítés állapotai A különböző izomtónusok használata Aktív/passzív szerepek Információ adása és vétele érintéssel Az érintés minőségei Nyak, váll-kar, csípő-láb grafika a test általános ellazulási állapotának megteremtésére Ízületek izolálása végtagmozgatással Végtagok súlyérzékelése aktív, passzív szerepekkel A légzés megfigyelése, a légző mozgás szabadsága Gyakorlatok képek használatával: olvadás, gyökerezés/ellebegés A talajon végzett gyakorlatok Gurulások különböző testrészek indításával (medence, kézfej, lábfej, fej, spirál, banán, vállon át előre/hátra) Tolások, kúszások, mászások, gördülés T ámaszok. Fekvésben végrehajtott partner munkák A partner munka Súlyérzékelési feladatok talajon, aktív/passzív szerepek Egyszerű figyelemirányító gyakorlatok Vezető/követő szerep feladatok Impulzusadással improvizációba vezetés A táncforma alaptechnikai elemei Gurulások: egyénileg, párban, súlyadással/átvétellel Dőlések: egyénileg - talajon, középhelyzetben, állásban; párban - talajra vitel nélkül; csoportban Csúszások: egyénileg - talajon, falon; párban - társon: fekvő-, közép- és álló helyzetekben Mászások: egyénileg (kéz és lábtámaszok); párban társon: fekvő-, közép- és álló helyzetekben Tolások: egyénileg talajon, középhelyzetben, párban fekvő-, közép- és álló helyzetekben, haladás közben Húzások: párban fekvő-, közép- és álló helyzetekben, haladás közben A kontakt „gördülő pontja”: Egyénileg talajon, labdával, falnál, párban állásban (csak karok és a hát használatával) Emelések: test központra Statikus helyzetekben, földre vitellel Ugrások, elkapások: egyénileg - a talajra érkezések gyakorlása (álló- és támaszhelyzetekbe); párban - medence és válltámasszal, központra érkezések Ellensúlyozás: párban - álló helyzetben, szintváltással Fejjel lefelé történő dezorientáló gyakorlatok: egyénileg - kéztámaszok, kézállások Asztal pozícióból földre kerülések kéztámaszon át Bizalmi feladatok: csukott szemes feladatok, vezető/követő szerep feladatok Vezetett és szabad improvizációk Egyéni, páros improvizációk Páros gyakorlatokból felfedező improvizációk Fej-fej, hát-hát, tenyér-tenyér, talp-talp érintéssel Strukturált improvizáció 395

Az érzékeléses feladatok Csukott szemes bizalmi feladatok: vezető/követő szerepek Periférikus látás megfigyelése Tapintás, hallás, nyomásérzékelés Csoportos játékok Térjátékok Dinamikai játékok Ügyességi játékok Figyelemvezetéses játékok, labdával, tapssal Visszajelzés és verbalitás Adott faladat vagy improvizáció utáni visszajelzés Óra végi megosztás Párban vagy csoportban A tanár vezetésével vagy anélkül Követelmények A tanuló ismerje a táncforma alaptechnikai elemeit, az érintés különböző minőségeit A tanuló legyen képes saját testsúlyát érzékelni és használni, a gördülékeny és puha izomtónusra és földhasználatra, a technikai elemek improvizáció közbeni előhívására, kreatívan használni a helyzetek adta lehetőségeket évfolyam Fejlesztési feladatok A figyelemfenntartás képességének, testismeretnek, a mozgásszótárnak, a gömbszerű térérzékelésnek, a döntéshozatali képességnek, a kreativitásnak, az improvizációs készségnek, a verbális és nonverbális kommunikációnak a fejlesztése. Az elengedés/engedés érzet további fejlesztése, differenciálása, finomítása. Az izomtónus differenciált használatának fejlesztése, a figyelem hosszabb időn át való fenntartásának kialakítása. A gravitáció testre gyakorolt hatásának megismertetése, használatának megtapasztalása. A biztonságos súlyadás/átvétel kialakítása. Magasabb helyekről (lendületekből) a puha izomtónusú és gördülékeny talajra érkezés elsajátítása. Az érintéssel és érintés nélkül történő kommunikációs készség fejlesztése. Szóló, duett és trió improvizációkban a súly, a gravitáció, a tér, az érintés és a dezorientáció használatának további fejlesztése. Az érzékelés, észlelés és a figyelem által irányított mozgások kiválasztásának fejlesztése az adott pillanatnak megfelelően. A döntési képesség fejlesztése. Az érzékszervek differenciált használatának további fejlesztése, a figyelem belső irányításának tudatosítása. A verbális kifejezés fejlesztése véleményformálás nélkül. Tananyag Egyéni mozgásfelfedező feladatok Mozgások különböző testrészek indításával Belső és külső tereket felfedező táncok A testközpont, mint motor használata A perifériáról indított mozgások: kézfej, lábfej, fejtető, farok csont A testközpont és a periféria kapcsolata A gerinc mozgásaink felfedezése kéztámasz helyzetekben, átjárhatóság az alacsony, közép és magas szinteken történő mozgások között Tér, idő, dinamikai játékok Test tudatossági munka Az előző év anyagának ismétlése Nyak, váll-kar, csípő-láb grafika a test általános ellazulási állapotának megteremtésére 396

Végtagok súlyérzékelése, passzív szerepből aktívvá válás Ízületek szabad mozgásai végtagmozgatással Gyakorlatok képek használatával: fejfonál, hálók, természeti képek Autentikus mozgás, a partner tanúja a csukott szemmel mozgó társ táncának A talajon végzett gyakorlatok Gurulások: ismétlések különböző testrészek indításával Tolások, kúszások, mászások, gördülések: ismétlések és a mozgások kombinálása, improvizációba vezetése Támaszok, gyors és dinamikus átmenetek Fekvésben végrehajtott partner munkák Partner munka Súlyérzékelési feladatok középhelyzetekben Összetett figyelemirányító gyakorlatok Vezető/követő szerepek váltakozása, majd egybeolvadása Impulzusadás, ellenállás, kiegészítés, hozzáadás, ellensúlyozás Technikai elemek Gurulások: ismétlések: egyénileg, párban, súlyadással/átvétellel, érintő kísérettel, ellenállással Dőlések: egyénileg - talajon, középhelyzetben, állásban, haladással; párban - talajra vitel nélkül és talajra vitellel, hármas csoportokban, minden irányba, 6 fős csoportban, emelésekbe, elkapásokba, improvizációval Csúszások: párban - társon: fekvő-, közép- és álló-helyzetekben, haladás közben, a társ követésével, földre vitellel, súlyadással befejezve Mászások: egyénileg - kéz és láb támaszok, párban - társon: fekvő-, közép- és állóhelyzetekben, haladás közben, csoportban, földre vitellel Tolások: egyénileg talajon, középhelyzetben; párban fekvő-, közép- és álló-helyzetekben, haladás közben Húzások: egyénileg talajon, középhelyzetben, párban fekvő-, közép- és álló helyzetekben, haladás közben, csoportban, eltérő dinamikai végrehajtások A kontakt „gördülő pontja”: egyénileg talajon, párban állásban az egész testfelület használatával, szintváltásokkal Emelések: testközpontra, felgurítások statikus és dinamikus helyzetekben, dőlésből hátra vételek támaszba érkezéssel Ugrások és elkapások: egyénileg - a talajra érkezések gyakorlása álló- és támasz helyzetekbe, gurulásban, párban - előre, oldalra, hátra ugrások - medence támasszal, központra érkezéssel, statikus és dinamikus helyzetekben Ellensúlyozás: párban - álló helyzetben, szintváltással, kipörgetéssel, dinamikus helyzetben forgással Fejjel lefelé történő dezorientáló gyakorlatok: egyénileg - kéztámaszok, kézállások, asztal pozícióból földre kerülések kéztámaszon át Bizalmi feladatok: csukott szemes feladatok, vezető/követő szerep feladatok Vezetett és szabad improvizációk Egyéni, páros és csoportos improvizációk Páros és kis csoportos gyakorlatokból felfedező improvizációk Strukturált improvizáció Improvizáció képekkel A tanár vezetésével vagy anélkül Érzékeléses feladatok Csukott szemes bizalmi feladatok: vezető/követő szerepek A periférikus látás használata A látás, nézés mozgásirányító szerepe Tapintás, hallás, nyomásérzékelés, energia, erő, inercia Csoportos játékok 397

Térjátékok Dinamikai játékok Páros és csoportos szerepjátékok Figyelemvezetéses játékok labdával Visszajelzés és verbalitás Adott faladat vagy improvizáció után Óra végén Párban Csoportban Tanári vezetéssel vagy tanári vezetés nélkül Követelmények A tanuló ismerje a táncforma alaptechnikai elemeit, az érintés mélységeit és azok információtartalmát, a tér gömbszerű használatát, a döntéshozáshoz szükséges fizikális készenléti állapotot A tanuló legyen képes saját testsúlyát érzékelni és használni, a gördülékeny és puha izomtónusra és földhasználatra, a technikai elemek improvizáció közbeni előhívására, az érintésen keresztül kommunikálni, engedni a táncot történni, kreatívan használni a helyzetek adta lehetőségeket Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje a kontakt improvizáció mozgásnyelvét, alap technikai elemeit, a puha izomtónus használatát, a súly, az érintés, a környezettel és partnerekkel kialakított kontaktus törvényszerűségeit. A tanuló legyen képes a technikai ismereteit a szabad táncban (duett, trió) előhívni és alkalmazni, döntést hozni és kreatívan megoldani a váratlan helyzeteket. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgyai és időtartamuk: Kontakt improvizáció, csoportban 40-50 perc A vizsga tartalma: A szaktanár által összeállított kontakt improvizáció technikai alapgyakorlatok csoportos bemutatása tantermi körülmények között. Improvizációs feladatok bemutatása szóló és duett formákban. 3-4 perces adott szabályokon alapuló és/vagy szabad kontakt improvizáció duett bemutatása tantermi körülmények között. A vizsga értékelése A Kontakt improvizáció elveinek és alaptechnikáinak gyakorlati ismerete - mértéke, mennyisége és minősége. A tananyag által szerzett ismeretek alkalmazásának minősége. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz Kísérő hangszerek Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó- vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor LÁBÁN-TECHNIKA A Lábán-technika - korábbi elterjedt nevén „Európai modern” technika - Rudolf Lábán elméleti rendszerére épül. Nem stílus, hanem táncnyelv alkotó módszer. Lábán táncalkotó elveire épülő, mindig az adott pedagógus, adott tanulókra tudatosan szerkesztett gyakorlat és mozdulatsora. Célja a táncművészet tudatos táncolás útján történő továbbfejlesztése, a tér- és az erőtan adott évi követelményeinek elsajátítása, tudatos használata és verbalizálása A helyi tanterv és a pedagógus szabadsága az oktatási forma meghatározása, mely lehet másolás alapú, melyben rögzített gyakorlatsorok rendszeres ismétlése történik, improvizáció alapú, ahol a tér és erő princípiumok határozzák meg az improvizáció gyakorlatokat és vegyes 398

típusú, amely a fent említett két forma elegye. Amennyiben a tanulók alkalmasak rá, kompozíciós feladatokat is tartalmazhat az óra Aktív erő-befektetésű mozgások, melyekben mind a könnyű mind az erős erőfajta megjelenik; passzív erő- befektetésű mozgások, melyekben mind a gyenge mind a nehéz erőfajta megjelenik Továbbképző évfolyamok évfolyam Fejlesztési feladatok A tánc alkotóelemeinek Lábán által rendszerezett, megfelelő szintű megismerése és tudatosítása, kiegészítve, megerősítve a tanszak más évfolyamain megismert tánctechnikák megértését A testtel és az idővel, mint táncalkotó elemekkel kapcsolatos ismereteket bővítése Testtudat, ritmus/idő érzék A mozgáslehetőség bővítése, az időben - mint mértékegységben - történő gondolkodás kialakítása A tempó különbségek megtapasztalásának elősegítése Tananyag A tér alsó szintjén végzett gyakorlatok: A központból, perifériából (lábujj, kézujj, fejtető), és midlimb-ből (könyök, térd) indított mozdulatok; bodyhalf: (testfél) - jobb-bal oldal, alsó-felső test tudatos, totális használata; diagonális kapcsolat tudatosítása; egyéb, a csoport igényeinek megfelelő testkapcsolat felhasználása A tér középső szintjén végzett gyakorlatok: Izolációs gyakorlatok - lábfej, lábujjak, térd, csípő, felsőtest, fej, kar, kézujjak, alsó test: sarok-ülőcsont kapcsolat variációi a gravitáció, mint nehezítő tényező bevonásával; felsőtest: fejtető, farkcsont kapcsolatának mozdulatokban való feltérképezése; felsőtest: hát-kézujjak kapcsolatának megtartása különböző kar és testhelyzetekben Koordinációt fejlesztő gyakorlatok: bodyhalf (testfél), diagonális kapcsolatok felhasználásával A gyakorlatok folyamatos nehezítése, a térben való haladás fokozatos bevezetése A tér felső szintjén végzett gyakorlatok: Testkapcsolatok, koordinációk és izolációk alkalmazása; ugrások; emelések Az idő, mint variációs elem: A gyakorlatok metruma 2/4, 3/4, 4/4, 5/4 illetve ettől eltérő szabályszerű illetve szabálytalan beosztású is lehet Az improvizáció, mint módszer használata Mint egy-egy rögzített gyakorlatsor variációja Verbalitásfejlesztés: A tanulók fizikai síkon megélt tapasztalatainak szavakba öntése: egyénileg, csoportos megbeszélés során, írásosos formában Követelmények A tanuló ismerje a Lábán Rudolf által meghatározott testkapcsolatokat, mozdulatindítási lehetőségeket, a ritmikai előjegyzések gyakorlati megkülönböztetését, használatát, a különböző tempókat A tanuló legyen képes a különböző testrészek tudatos izolációjára, totális mozgásra, az izolált testrészek tudatos koordinációjára, ritmus képletek mozgásban való pontos visszaadására, metrum-tartásra évfolyam Fejlesztési feladatok A térismeret rendszerezése, az erőhasználat, mint táncalkotó elem tudatosítása A testtudat, ritmus/idő érzék, tértudat fejlesztése A saját testen kívüli világ rendszerezése Önmagára, kis és nagycsoportra való figyelés; izomkontroll, optimális izomhasználat; koncentrációs készség fejlesztése Tananyag A 27 térirány Lábán Rudolf meghatározása szerint: 6 egy dimenzionális irány: mély, magas, jobb, bal, előre, hátra 399

12 két dimenzionális irány: bal magas, jobb magas, bal mély, jobb mély, elől magas, elől mély, hátul magas, hátul mély, jobb elől, bal elől, jobb hátul, bal hátul, háromdimenziós irányok jobb elöl magas, jobb elöl mély, bal elöl magas, bal elöl mély, jobb hátul magas, jobb hátul mély, bal hátul magas, bal hátul mély A 27. irány a táncoló maga Szagitális tengely és sík, vertikális tengely és sík valamint horizontális tengely és sík Térben alkotott formák, egyénileg - kocka, mozgásgömb és csoportosan: térrajzok például shapeflow segítségével Az alap szakkifejezések elméletben és gyakorlatban Totális mozgás: az izolált mozgás ellentéte, teljes test vagy teljes testrész együttmozgását jelöli Bodyhalf: testfél, a test vertikális középvonalától számított teljes jobb oldalát vagy teljes baloldalát jelöli A test köldöknél elhelyezkedő horizontális vonal által elválasztott felső testet illetve alsó testet is jelölheti Midlimb: végtag közép, a lábnál a térdet, a karnál a könyököt jelöli Követelmények A tanuló ismerje az erőtant és a minőségtant mind elméletben mind gyakorlatban: az egy-, a két- és háromdimenziós irányokat, a 3 alaptengelyt és síkot, a 3 alapvető szintet, a mozgásgömb fogalmát, az aktív és passzív erőhasználatot A tanuló legyen képes megkülönböztetni a 27 irányt, mozogjon tudatosan az oktaéderben és a kockában. Az izomhasználat tudatos befolyásolása a gravitáció ellenében, összetett minőségű mozdulatok kivitelezése A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz Kísérő hangszerek Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó- vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor GRAHAM-TECHNIKA A Graham-technika az első önálló mozdulatkinccsel, táncnyelvvel, dinamikai elvekkel, didaktikai rendszerrel felvértezett moderntánc rendszer, mely a mai napig inspirációs forrás a színpadi tánc, a tánckultúra fejlesztés világában, nem utolsósorban a táncpedagógia hatékony eszköze. A tantárgy tanításának célja a speciális és széles körben hasznosítható dinamikai alapelveket tartalmazó technika megismertetése. Továbbképző évfolyamok évfolyam Fejlesztési feladatok A testtudat fejlesztése, ritmikai, dinamikai, előadói képességek, a mozgáskultúra tudatosságának fejlesztése, a fogalmi ismeretek, a szakterminológia bővítése. A tananyagból nyert ismeretek beépítése más tánctechnikák gyakorlati és elméleti ismereteibe, megtalálva a különbségeket és párhuzamokat. Az alapelemek, alapsorozatok és azok technikai, dinamikai és stiláris jellemzőinek, a Graham-technika speciális térhasználatának felismertetése. A diagonális mozgás fejlesztése Tananyag Alapelemek, alapsorozatok Talajon végzett gyakorlatok: Bounces: a törzset és a medenceízületeket fokozatosan bemelegítő, rugózó gerincmozgások Breathing: a légzés bevonása a törzs, majd a teljes test mozgásába Spiral: a spirális mozgások alapja, a gerincforgatás, mely előkészíti a talajról fölemelkedés és az oda-vissza ereszkedés technikáját Contraction-release: a testközpont, mint minden mozgás kiindulópontja Álló helyzetben végzett gyakorlatok Brush: a lábfő, boka, térd bemelegítése Plié: az emelkedés, ereszkedés és az ugrás előkészítése Plié-contraction-release, a lábak combtőből való mozgatása, lendítések, emelések s azok kombinációinak formájában, a központból indítva 400

Térben haladó gyakorlatok Walk - diagonális lépés-, járás-, futásgyakorlat Triplet hármaslépések, irányváltásokkal, ritmizálással Skip - ugrások egyik lábról a másikra, haladva Az év végére az alapelemek és sorozatok ritmikai, tempóbeli, térbeli variációkkal gazdagíthatók Követelmények A tanuló ismerje a Graham-technika, mint a klasszikus balettől eltérő, első teljes moderntánc rendszer alapelveit, a technika alapelemeit, alapsorozatait, azok helyes végrehajtásának szempontjait és a Graham-technika helyét a tánctörténetben A tanuló legyen képes az alapelemek és alapsorozatok felismerésére, azok technikai, dinamikai és stiláris szempontból helyes végrehajtására évfolyam Fejlesztési feladatok A testtudat fejlesztése, a ritmikai, dinamikai, előadói képességek, a mozgáskultúra tudatosságának fejlesztése, a fogalmi ismeretek, a szakterminológia bővítése. A tananyagból nyert ismeretek beépítése más tánctechnikák gyakorlati és elméleti ismereteibe, megtalálva a különbségeket és párhuzamokat. Az alapelemek, alapsorozatok és azok technikai, dinamikai és stiláris jellemzőinek, a Graham-technika speciális térhasználatának felismertetése. A diagonális mozgás és a mozgáskombináció fejlesztése. Tananyag Talajon végzett gyakorlatok: bounce, breathing, spiral, contraction-release ritmikai és dinamikai nehezítésekkel Spirál IV. pozícióban, fold - a bonyolultabb törzsfordítási gyakorlat a testközpont-indítású „contraction-release” és a spirális mozgások ötvözése, föl/leereszkedés a talajról/talajra Álló középgyakorlatok: a gravitáció felhasználásával és leküzdésével, valamint a lendület felhasználásával és fékezésével Brush, plié, plié-contraction-release, a lábak combtőből való mozgatása, lendítések, emelések, s azok kombinációinak formájában Weight shift, suspension: testsúly eltolással, elbillentéssel Térben haladó gyakorlatok, Walk - diagonális lépés-, járás-, futásgyakorlat Triplet - hármaslépések, irányváltásokkal, ritmizálással Skip - ugrások egyik lábról a másikra, haladva. A diagonális-haladó gyakorlatok bővítése: lépéskombinációk; az eddig álló helyzetben végzett gyakorlatok kimozdítása különböző terekbe, fordulatok kidolgozása a spirál elv alapjain Alapugrások különböző terekben, eltérő ritmikával, a „contraction-release”, valamint a „spirál” elemeinek alkalmazása az ugrások közben Gyakorlatsor, füzér összeállítása koreografált formában, az elvégzett 2 év anyagának szemléltetésére, az egyéni képességek bemutatására Követelmények A tanuló ismerje a Graham-technika, mint a klasszikus balettől eltérő, első teljes moderntánc rendszer alapelveit, a technika alapelemeit, alapsorozatait, azok helyes végrehajtásának szempontjait és a Graham-technika helyét a tánctörténetben A tanuló legyen képes az alapelemek és alapsorozatok felismerésére, azok technikai, dinamikai és stiláris szempontból helyes végrehajtására A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz Kísérő hangszerek Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó- vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor REPERTOÁR A tanulók megismerkednek, és részletesen elemzik a hazai és nemzetközi modem tánc repertoárt. Létrehozzák saját egyéni alkotásaikból álló mozgás nyelvüket. Kialakul egyfajta 401

önálló gondolkodásmód és egyéni véleményalkotási képesség a táncművek, koreográfiák elemzése során. A tanulók lehetőséget kapnak az egyéni és csoportos megnyilvánulásokra, önálló alkotások létrehozására és bemutatására. Felmérhetik, és tudatosan fejleszthetik tanulási képességeiket, stílusérzéküket. Továbbképző évfolyamok évfolyam Fejlesztési feladatok A tanulót tegye képessé a modern órákon tanult ismeretek felhasználásával egyéni és csoportos koreográfiák elsajátítására és minőségi előadására. Alakítsa ki a csoport kooperáció, az együtt gondolkodás és az alkotás képességét. Tananyag A megismert táncstílusokra, mozgásanyagra építve a szaktanár által kiválasztott, betanított vagy felújított művek előadása. A tananyagnak tartalmazni kell az előző évfolyamokban tanult lépésanyagokat, ismereteket Követelmények A tanuló ismerje a tanulás szempontjait, folyamatát, az előadott mű lépésanyagát, stílusát A tanuló legyen képes a koreográfia elemeinek gyors és lényegi elsajátítására, a tanult tánc tudatos, művészi előadására. A tanuló rendelkezzen a társakhoz való alkalmazkodás képességével évfolyam Fejlesztési feladatok A tanulót tegye képessé az eddig tanult ismeretek felhasználásával egyéni és csoportos koreográfiák elsajátítására és minőségi előadására. Alakítsa ki a csoport kooperációt, az együtt gondolkodás és az alkotás képességét. Motiválja a tanulót az eddig betanult koreográfiák művészi előadásának továbbfejlesztésére, elmélyítésére Tananyag A megismert táncstílusok mozgásanyagára építve a szaktanár illetve a tanulók által létrehozott művek előadása. A tananyagnak tartalmazni kell az előző évfolyamokban tanult lépésanyagokat, ismereteket. Megismerkednek a modern repertoár jellegzetes műveivel, és a szaktanár vezetésével elemzik. Ezekből ihletet meríthetnek és az adott koreográfiához hasonló, rövid műveket készítenek. A modern repertoárból a szaktanár feladata kiválasztani a feldolgozandó műveket Követelmények A tanuló ismerje az eddig elsajátított koreográfiák lépésanyagát A tanuló legyen képes a koreográfia elemeinek gyors és lényegi elsajátítására, a tanult tánc tudatos, művészi előadására. A tanuló rendelkezzen a társakhoz való alkalmazkodás képességével évfolyam Fejlesztési feladatok A tanulót tegye képessé az eddig tanult ismeretek felhasználásával egyéni és csoportos koreográfiák elsajátítására és minőségi előadására Alakítsa ki a tanulóban az önálló tanulás és önfejlesztés képességét Motiválja a tanulót az eddig betanult koreográfiák művészi előadásának továbbfejlesztésére, elmélyítésére Tananyag Megismerkednek a modern repertoár hazai és nemzetközi műveivel. A szaktanár irányításával előre kiválasztott és meghatározott részletek önálló betanulása. A modern repertoárból a szaktanár feladata kiválasztani a feldolgozandó műveket Követelmények A tanuló ismerje az adott koreográfiák pontos lépésanyagát és rendelkezzen az adott darabhoz tartozó alapismeretekkel A tanuló legyen képes a koreográfia elemeinek gyors és lényegi elsajátítására, a tanult tánc tudatos, művészi előadására. A tanuló rendelkezzen az önálló tanulás képességével, művészi alázattal és együttműködési képességgel 402

évfolyam Fejlesztési feladatok A tanulót tegye képessé az eddig tanult ismeretek felhasználásával egyéni és csoportos koreográfiák létrehozására és minőségi előadására Alakítsa ki a tanulóban az önálló tanulás, az önfejlesztés és a csoporttal való együttműködés, együttgondolkodás képességét Motiválja a tanulót az eddig elsajátított koreográfiák művészi előadásának továbbfejlesztésére, elmélyítésére és az önálló véleményalkotásra Tananyag Megismerkednek az aktuális modern repertoár hazai és nemzetközi műveivel A modern repertoárból a szaktanár és a tanuló közös feladata kiválasztani a feldolgozandó műveket Az eddig megismert, elsajátított és feldolgozott mozgásrepertoár felhasználásával a tanulók létrehoznak rövid önálló koreográfiákat, műveket Követelmények A tanuló ismerje az adott koreográfiák pontos lépésanyagát és rendelkezzen az adott darabhoz tartozó alapismeretekkel A tanuló legyen képes a koreográfia elemeinek gyors és lényegi elsajátítására, az önfejlesztésre és a tanult tánc tudatos művészi előadására. A tanuló rendelkezzen az önálló gondolkodás, művészi alázat és az együttműködés képességével A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz Kísérő hangszerek Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó- vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor IMPROVIZÁCIÓ ÉS KOMPOZÍCIÓ Az improvizáció elnevezésű tantárgy Rudolf Lábán elméleti rendszerére épül. Ez a struktúra nem stílus, táncnyelv, hanem táncnyelv alkotó módszer. Lábán táncalkotó elveire épülő, mindig az adott pedagógus adott tanulókra tudatosan szerkesztett gyakorlatsora. Célja a táncművészet tudatos táncolás útján történő továbbfejlesztése Az improvizáció, mint táncforma alkalmazása elősegíti a tanuló egyedi mozgásszótárának bővítését. A képzés célja, hogy a tanuló képes legyen a tánc alkotóelemeinek megismerésére, tudatos alkalmazására A Lábán módszer a mozgás egyetemes szabályszerűségeire, lehetőségeire mutat rá, fejlesztve ezzel a már előző évfolyamokban megismert moderntánc-technikák megértését, tudatosabb kivitelezését A kompozíció az improvizáció rendszere mentén integrálja a különböző művészeti ágak kompozíció elméleteiben felhalmozott tudást. A tantárgy a tanuló saját mozgásmemóriáját, struktúrafelismerő illetve alkotóképességét, kommunikációs eszközeit fejleszti, valamint megalapozza a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben aktív alkotóvá váljon egy koreográfus mellett vagy önállóan is. Továbbképző évfolyamok 9.évfolyam Fejlesztési feladatok Kreativitásfejlesztés Az integrált gondolkodásmód: érzelmi-szellemi-fizikai önvaló összekapcsolása Testtudat fejlesztés: a test és az idegrendszer, izom, csont és szalagrendszer közötti kapcsolat tudatosítása Az érzelmek verbalizálásának elősegítése Az érzelmek mozdulati absztrahálásának elősegítése 403

A struktúrában való gondolkodás képességének fejlesztése Tananyag A test, a tudat és az érzelmek kapcsolatán alapuló egyéni illetve csoportos kooperációt igénylő improvizációs feladatok Szabályrendszeren alapuló kötött és szabad improvizációk Szabálykövető és szabályteremtő jelenlét Zártkörű improvizációs bemutatók az előadói helyzet megtapasztalása érdekében Hazai és külföldi, példaértékű előadások megtekintése és elemzése Kortárs alkotókkal való eszmecsere Követelmények A tanuló ismerje az anatómia alapjait mind elméletben mind gyakorlatban. A tanuló képes legyen kifinomult idegrendszerről tanúskodó egyéni jegyeket viselő mozgás-improvizációs folyamatokat létrehozni A tanuló legyen képes önállóan és kisebb csoportokban is felismerhető rendszeren alapuló - rövid mozgásetűdök alkotására 10. évfolyam Fejlesztési feladatok A kreativitás fejlesztése A tér, mint absztrakció felismerése A tér, mint eszközzel való játék fejlesztése (távolságok, irányok, formák, képzőművészeti eszközök alkalmazása) A tér szerkeszthetőségének felismerése (2 és 3 dimenziós művek példája alapján) A tér, mint színpadi eszköz feltérképezése (díszlet, színpadi szabályok, perspektíva) A téridő kapcsolat élményének megtapasztalása Az idő, mint absztrakció felismerése Az idő szerkeszthetőségének felismerése (zenei struktúrák, előadás struktúrák, irodalmi struktúrák) Az idő, mint színpadi eszköz feltérképezése (színpadi idő, film idő, real time) Az idő, mint eszközzel való játék fejlesztése Tananyag A tér és az idő témájában adott egyéni illetve csoportos kooperációt igénylő improvizációs feladatok Szabályrendszeren alapuló kötött és szabad improvizációk Szabálykövető és szabályteremtő jelenlét Alkotói rendszerek ismertetése Alkotói rendszerek másolása Új alkotói rendszerek létrehozása Zártkörű és nézők számára is nyitott improvizációs bemutatók az előadói helyzet megtapasztalása érdekében. Zártkörű és nézők számára is nyitott kompozíciók bemutatása a visszajelzés (negatív és pozitív kritikák) megtapasztalása érdekében Követelmények A tanuló ismerje a tér és az idő kulturálisan elfogadott szabályait, a társművészetek szerkesztési modelljeit, egyéni, kiemelkedő megoldásait A tanuló legyen képes a tér és az idő kulturálisan elfogadott szabályainak újraértelmezésére, a régi modelleket új kontextusba helyezni A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz Kísérő hangszerek Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó- vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor

404

14. FEJEZET. A pedagógiai program nyilvánossága 14.1. A pedagógiai program nyilvánosan elérhető a következő helyeken: az iskola fenntartójánál iskolaigazgatójánál igazgatóhelyettes irodájában a könyvtárban (szülők számára hozzáférhető) tanári szobában (szülők számára hozzáférhető) az iskola honlapján a KIR elektronikus rendszerében 14.2. A pedagógiai programot benyújtja az Iskolaigazgató, véleményezi és elfogadja a Nevelőtestület, az Iskolaszék, a DÖK, a Fenntartó.

405