5. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

5. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2015.01.26.-01.30.

2015.01.26. (hétfő) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla B. A. + 2 fő

Információ:

Csalás bűntette

2015.01.26.

09:00

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 júniusában B. A. I.r. vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csalás, bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége, hamis tanúzásra felhívás vétsége és felbujtóként elkövetett hamis tanúzás vétsége miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 1.000.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. M. I. II.r. vádlottat jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra, valamint 600.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. M. J. III.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év 8 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 1.000.000.forint pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék kötelezte I. és II.r. vádlottat, hogy a NAV magánfélnek csaknem 63.000.000.- forint kártérítést fizessen meg. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak a jogszabály nyújtotta lehetőség felhasználásával elhatározták, hogy megváltozott munkaképességű dolgozók látszólagos foglalkoztatásával állami támogatást igényelnek jogosulatlanul, amelynek megszerzése után a megkötött munkaszerződésben szereplő munkabér nettó összegének töredékét fizetik ki, ugyanakkor a papíron kifizetett munkabér teljes összege alapján igénylik az állami támogatást. A vádlottaknak egy Debrecenben, majd Kislétán, később Mikepércsen bejegyzett Bt-je és egy Budapesten bejegyzett Kft-je volt, amelyek alkalmazták a 106 megváltozott munkaképességű embert 2002 és 2003 között. Ebben az időszakban a törvényes minimálbér bruttó 50.000.- forint volt és dolgozónként 67.500.- forintot lehetett igényelni az államtól erre a célra. A munkavállalók bár a bérszámfejtő papíron igazolták a nekik járó nettó 43.750.- Ft átvételét, valójában csupán 15.000.- forintot kaptak. A vádlottak a valótlan tartalmú bérszámfejtő lapok alapján készítették el az adóbevallásokat is. A Bt. Az államtól az igénylések alapján több mint 21 millió, a Kft pedig 62 millió forintot kapott. Ezekből az összegekből azonban csak 2 millió illetve 11 millió forintot fizettek ki a munkabérekre. 2002-ben a Bt. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központhoz nyújtott be pályázatot a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő, munkahelyteremtő beruházás támogatásáért. A valótlan adatokat tartalmazó pályázat sikeres volt és a rehabilitációs alapból 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a betéti társaság. A cég valójában nem alkalmazta a pályázatban vállalt 15 személyt, a dolgozók csak papíron igazolták a nekik járó minimálbér átvételét, valójában 15.000.illetve 7.500.- forintot kaptak. Egy APEH ellenőrzés során pedig I.r. vádlott arra kérte a dolgozókat, hogy esetleges kihallgatásukkor mondják azt, hogy a szerződésben járó munkabért hiánytalanul megkapták. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339 1

Debreceni Ítélőtábla R. J. r.tzls. + 3 fő

Információ:

Hivatali visszaélés bűntette

2015.01.26.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 szeptemberében R. J. I.r. vádlottat hivatali visszaélés bűntette és hamis tanúzás vétsége miatt 480.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. K. D. II.r. vádlottat hamis vád vétsége miatt 384.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. J. T. III. és N. J. IV.r. vádlottat hamis tanúzás vétsége miatt 364.000-364.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 októberében II.r. vádlott, volt r.őrm. Nyírmártonfalván a saját gépkocsijával az út mentén lévő villanyoszlopnak ütközött és azt kidöntötte. II.r. vádlott telefonon értesítette a történtekről kollégáját, a szolgálatban lévő I.r. vádlottat, aki hivatali kötelességét megszegve nem jelezte az eseményt az áramszolgáltató felé, nem ment ki a helyszínre, hogy meggyőződjön arról, hogy nem kell-e a helyszínt biztosítania. Mindezt annak érdekében tette, hogy ne induljon szabálysértési eljárás II.r. vádlott ellen. Az esetről két helyi lakos értesítette a rendőrséget. Az akkor szolgálatban lévő körzeti megbízott és r.őrm. intézkedett a balesettel kapcsolatban. A helyszíni szemle során II.r. vádlott azt állította, hogy a baleset időpontjában édesapja vezette az autót. A szabálysértési eljárás során I.r. vádlott a baleset körülményére vonatkozóan valótlan tartalmú vallomást tett, amikor azt állította, hogy tudomása szerint II.r. vádlott édesapja vezette a gépkocsit. III. és IV.r. vádlottak szintén valótlanul állították, hogy II.r. vádlott a baleset idején velük volt, illetve a II.r. vádlott édesapja vezette az autót. A Hajdúböszörményi Járásbíróság 2013 októberében a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés miatt 25.000.- forint pénzbírságot szabott ki II.r. vádlottra és 1 hónapra eltiltotta a járművezetéstől. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla L.-B. G. + 1 fő

Információ:

Rablás bűntette

2015.01.26.

13:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 júliusában L.-B. G. I.r. vádlottat és L. I. T. II.r. vádlottat rablás bűntette, testi sértés bűntette és magánlaksértés vétsége miatt mondta ki bűnösnek. Ezért a bíróság I.r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt 9 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra, míg II.r. vádlottat 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az I.r. vádlott büntetése 4/5 részének kitöltése, II.r. vádlott pedig 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlottak felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott 2012 szeptemberében Hajdúhadházon egy baráti társaságban italozott. Amikor elfogyott az innivaló, a vádlottak elindultak utánpótlásért. L. B. sértett házához érve, annak ajtaját berúgták és a már ágyban fekvő sértettet egy akácfa léccel bántalmazták. Közben II.r. vádlott a szobát is átkutatta, megtalálta a férfi 20.000.- forintját. Ezután távoztak a helyszínről. Majd kb negyed óra elteltével visszatértek és testszerte ismét bántalmazták a sértettet, majd elmentek a lakásból. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 2

0630/994-3339

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/100. Vádlott: B. 70/2014 K. László Zsolt

Információ:

Különös emberölés

kegyetlenséggel

elkövetett 2015.01.26. 08.30

08.30 védőbeszéd, 11.00 ÍTÉLETHIRDETÉS A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség vádirata szerint K. László Zsolt és B.M. több éven át éltek együtt, kapcsolatuk azonban a vádlott játékszenvedélye miatt megromlott, végül a nő el is költözött közös otthonukból. A férfi nem tudott belenyugodni a szakításba, ezért arra kérte a nőt, hogy vasárnaponként hadd látogassa meg. B.M. megengedte neki. Időközben a sértettnek egy új párkapcsolata kezdett kialakulni a munkahelyén, egy kollégájával, amiről a vádlott is tudomást szerzett. 2012. szeptember 30-án, vasárnap a vádlott éppen a nőnél volt látogatóban, amikor új udvarlója “közvetlen hangvételű” sms-t küldött neki, a nő azonnal, hasonlóan válaszolt az üzenetre. Az üzenetváltásnak a vádlott is szemtanúja volt, rosszul esett neki a dolog, szemrehányást is tett miatta, összeszólalkozott a nővel, majd elment. Másnap a vádlott a történtek miatt újra felkereste volt élettársát, aki a munkából hazaérkezve beengedte magához a férfit. A vádlott a lakásban rátámadt a sértettre, kézzel és egy ismeretlen eszközzel többször, nagy erővel megütötte. Ezután egy kést vett magához, többször megsebesítette, megszúrta és elvágta a nyakát – írja a vádhatóság. Hogy másra terelje a gyanút, kinyitogatta a lakásban a szekrények ajtaját, mintha kutatott volna ott valaki, a magatehetetlen, erősen verző sértettet pedig behúzta a szobába. Ezt követően próbált összetakarítani, majd kulcsra zárva maga mögött az ajtót, távozott a lakásból. A sértett testén az orvos szakértők csaknem 20 sérülést találtak, eltört a koponyacsontja, a kés átvágta a nyaki főverőerőeret, a nyaki fővisszért és részben az áldozat nyelőcsövét is – áll a vádiratban. Sérülései olyan súlyosak voltak, hogy életét a gyors orvosi segítség sem menthette volna meg. Az ügyészség szerint a vádlott emberi mivoltából kivetkőzve, kirívó brutalitással hajtotta végre a gyilkosságot. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II 93. 14.B.2309/2013

Emberölés

2015.01.26.; 28.

09:00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. 3

A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt. 2010 júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja. 2010 szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A. 2010. nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 4

Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz.II. tárgyalóterem testi sértés bűntette és más 2015. bűncselekmény 01.26.

Sch. M.

Információ:

9.00

A vád szerint a vádlott 2013. október 30-án otthonában, édesanyjával összeveszett, ennek következtében megfélemlítés céljával éjjel, a konyhában, egy macsétát tett az anyja nyaka elé. Amikor az anyja nem adott fogfájására fájdalomcsillapítót, egy zacskóba hígítót öntött, s mikor édesanyja ezt megpróbálta megakadályozni, a kezéből a zacskót kivenni, annak tartalmát az anyjára öntötte, majd egy öngyújtót csattogtatott előtte, azt a látszatot keltve, hogy az bármikor begyulladhat és felgyújthatja. A vádlottat ugyanezen a napon testvére kérdőre vonta az édesanyjával történtek miatt, és felszólította, hogy hagyja békén a szüleiket, eközben a vádlott testvérét bántalmazta, macsétával fenyegette, és eltörte a bal keze kézközépcsontjának fejét. A bíróság megkezdi a tárgyalást. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 11. számú tárgyalóterem N. E. P. vádlott és társa Csődbűntett

2015. január 9.00 26. óra

A vádirati tényállás lényege szerint N. E. P. I.r. vádlott 2005. november 24. napjától 2007. szeptember 25. napjáig, a társaság végelszámolásának kezdetéig ügyvezetője volt a sertéstenyésztéssel foglalkozó B. Kft.-nek. L. Á. II.r. vádlott 2006. január 24. napjától ügyvezetői tevékenységet látott el a B. Kft. részévételével működő B.-P. Kft.ben, majd 2007. június 1. napjától az ügyvezetői feladatokat N. E. P. I.r. vádlott vette át azzal, hogy a termeléssel kapcsolatos operatív munkát L. Á. II.r. vádlott látta el. A fenti két kft. a gazdálkodását összehangolta, az üzleti tárgyalások során egyes esetekben mindkét vádlott jelen volt, illetve N. E. P. I.r. vádlott alkalmanként L. Á. II.r. vádlott helyett és nevében eljárt a cégek képviseletében. Mindkét vádlottnak rálátása volt a kft.-k működésére és gazdasági helyzetére. A B. Kft. megalakulásától kezdve folyamatosan veszteséges gazdálkodást folytatott, amely az első gazdasági évet követően már azt eredményezte, hogy a megrendelt takarmányok ellenértékét kifizetni nem tudta. A társaság fizetésképtelensége legkésőbb 2006. december 31-én bekövetkezett. A veszteséges gazdálkodás oka az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen megkezdett, majd továbbfolytatott üzlet volt, ugyanis a társaság által előállított, illetve felnevelt és értékesített sertések előállítási szűkített önköltsége nagyobb volt, mint a szerződéseiben rögzített eladási áruk.

5

A Csongrád Megyei Bíróság 2008. február 5. napján elrendelte a B. Kft. felszámolását. A felszámolási eljárás során összesen 121.985.891,- forint hitelezői igényt vett nyilvántartásba a felszámoló, amely csupán kis részben került kielégítésre. N. E. P. I.r. vádlott az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdett, és a fenti módon a hitelezői igények kielégítését részben meghiúsította. A B.-P. Kft. nevében L. Á. II.r. vádlott 2006. május 02-án 4.500.000 svájci frank összegű hitelt vett fel a sertések tenyésztéséhez szükséges ingatlan, eszköz és állatállomány megvásárlása céljából a CIB Bank Zrt.-től, valamint egy 2.500.000 svájci frank összegű kölcsönszerződést is kötött. Ezt meghaladóan kizárólag a kft. 3.000.000,forint összegű törzstőkéje állt rendelkezésre. A társaság 2006. és 2007. évben veszteséges gazdálkodást folytatott, melynek legfőbb oka az volt, hogy az általa felhízlalt sertéseket alacsonyabb áron értékesítette, mint amennyi a sertések előállítási költsége volt. A kft. realizált árbevétele nem fedezte a hízlaláshoz szükséges, illetve felmerült költségeket sem, így nem volt fedezet a működéshez szükséges költségekre. L. Á. II.r. vádlott tudomással bírt a veszteséges gazdálkodásról, ugyanis a felvett hitel kapcsán rendszeresen adatszolgáltatási kötelezettség terhelte a bank felé. N. E. P. I.r. vádlott ügyvezetősége idején a B.-P. Kft. továbbfolytatta a veszteséges, ésszerűtlen gazdálkodást. Jóllehet a B.-P. Kft. fizetésképtelensége 2006. december 31-én bekövetkezett, tartozásai folyamatosan növekedtek. A fizetésképtelen helyzet bekövetkezte után megkötött szállítói szerződések kiegyenlítésére nem volt reális esély, hiszen a társaság kötelezettségei, így a felmerülő költségek folyamatosan meghaladták eszközvagyonát. A megrendelt takarmányszállítmányok ellenértékét a B.-P. Kft. több esetben nem tudta kiegyenlíteni. A működés fenntartásához szükséges forrást a társaság csak a szállítói számlák ki nem egyenlítésével tudta biztosítani, amely fokozatosan növelte a hitelezői követelések nagyságát. A vádirat szerint megállapítható, hogy a veszteséges gazdálkodás oka az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon megkezdett és továbbfolytatott azon üzleti tevékenység volt, hogy a társaság a hízlalt sertések értékesítésére kötött szerződésben rögzített árnál nagyobb összegben tudta csak felhízlalni a sertéseket. Árbevételei nem biztosították sem a tevékenység finanszírozását, sem pedig a hitel és kamatainak visszafizetését. A Csongrád Megyei Bíróság 2008. március 11. napján elrendelte B.-P. Kft. felszámolását. A felszámolási eljárásban mindösszesen 725.802.461.- forint hitelezői igényt vett nyilvántartásba a felszámoló. L. Á. II.r. vádlott az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdett, majd azt N. E. P. I.r. vádlott továbbfolytatta, és ezáltal a fent írt módon, az ismertetett hitelezői igények kielégítését meghiúsították. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

6

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék – I. emelet 53. sz. tárgyalóterem Dr. K.K.E. és 85 társa

különösen nagy vagyoni 2015. január 9.00 hátrányt okozó költség- 26. és 29. vetési csalás bűntette és más bűncselekmények

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által benyújtott vádirat szerint dr. K. K. E. I. rendű vádlott a vád tárgyává tett cselekményekkel érintett 2005. január 17. napjától 2011. július 12. napjáig terjedő időszakban a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház ortopéd szakorvosa volt. Az I. rendű vádlott a dr. V. K. E. nevet használta orvosi tevékenysége során. Az I. rendű vádlottnak – az ortopéd szakorvosként nyújtott egészségügyi ellátásokon túl – egészségügyi igazgatási feladatkörébe tartozott a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 21.) Kormány rendelet 10. § (1) bekezdésében és II. számú mellékletben meghatározott I. fokú szakvélemény – eseti kérelmek alapján történő – elkészítése. 2008. évtől kezdődően a magánszemélyek és vállalkozók igen széles körében – JászNagykun-Szolnok Megyére, Pest Megyére, Heves Megyére, Borsod-Abaúj Zemplén Megyére kiterjedően – ismert volt az a körülmény, hogy dr. K. K. E. I. rendű vádlott, a kórház ortopéd szakorvosa hivatali kötelezettségét megszegve „hét pontos papír” néven elhíresült, az egészségkárosodás súlyos fokát és végleges voltát a valósággal ellentétesen tartalmazó I. fokú ortopéd szakorvosi véleményeket állít ki. A vádirat szerint dr. K. K. E. I. rendű vádlott az említett időszakban hivatali kötelezettségét megszegve, 1433 esetben állított ki az egészségkárosodás súlyos fokát és végleges voltát a valósággal ellentétesen tartalmazó I. fokú ortopéd szakorvosi véleményt a vádiratban felsorolt személyek vonatkozásában és külön megjelölt időpontokban a vádiratban II-XLII. tényállásokban részletezettek szerint. Az ügyészség az I. rendű vádlottat ezért – többek között – 1433 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja, továbbá 7 rendbeli az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés bűntettével, továbbá bűnsegédi minőségben elkövetett különböző mértékű és minősítésű költségvetési csalás bűntettével, összesen 40 rendbeli esetben. A II-LXXXVI. rendű vádlottakat az ügyészség különböző módon és minőségben elkövetett, az egyes vádlottak esetében eltérő számú tényállás alapján, részben különböző minősítésű költségvetési csalás, részben közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. A II-LXXXVI. rendű vádlottak cselekményei az I. rendű vádlott által kiadott orvosi igazolások megszerzésével kapcsolatosak részben, a másik részben pedig a kiadott igazolások felhasználásával elkövetett bűncselekményekkel, amelyek az említett valamelyik bűncselekményhez tartoznak és amelyek többsége a költségvetés számára vagyoni hátrányt eredményeztek különböző mértékben. Az elkövetések egyik jellemző módja az volt, hogy az ún. hétpontos papírt, az orvosi igazolást, a minősítést a munkáltatók, illetve a vádlottak, mint munkavállalók állami támogatások igénybevételéhez használták fel, ismerve az igazolás vádirat szerinti jellegét. 7

A munkáltatók, a vádlottak ennek alapján jogtalanul kaptak költségvetési támogatást a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható támogatásra rendelkezésre álló állami pénzösszegekből, a közlekedési támogatáshoz nyújtható alapokból, pénztári igazolvánnyal kapcsolatban, akadálymentesítésre rendelkezésre álló alapokból. ______________________________________________________________ A 2015. január hó 26. és 29. napján tartandó folytatólagos tárgyalásokon tanúk kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő – 06-30/239-9614 [email protected] Gyöngyné Dr. Kovács Gabriella sajtószóvivő – 06-56/501-400 3228-as mellék [email protected]

8

2015.01.27. (kedd) KÚRIA

9

KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem H. V. I. r.

Információ:

2015. 01. 27.

09.00

Az elsőfokú bíróság az I. r. terheltet - jogerősen - bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében. Az I. r. és II. r. terhelt egy üzemben dolgoztak. A II. r. terhelt munkája végzése közben processzorokkal dolgozott, az I. r- terhelt nem. Az I. r. terhelt az üzem területén összesen 28 darab, összesen 1.256.891 forint értékű processzort készített elő azért, hogy azokat az üzem területéről, jogtalan haszonszerzés végett kihozza. Ebből 23 darabot ki vitt az üzem területéről, 5 darabot pedig asztal fiókjában rejtett el a későbbi kivitel szándékával. A processzorok 2 ismeretlen személy részére lett értékesítve. A jogerős határozat ellen a főügyészség nyújtott be felülvizsgálatot az I. r. terhelt terhére. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem M. Cs. V. r.

Információ:

Lopás bűntette

Lopás bűntette bűncselekmények

és

más 2015. 01. 27.

10.00

Az elsőfokú bíróság az V. r. terheltet - jogerősen - bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségében, 2 rb. társtettesként elkövetett lopás vétségében, társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében, 2 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérletében, társtettesként elkövetett lopás bűntettének. Az V. r. terhelt – társaival – összesen 7 alkalommal ingatlanokból különböző értéktárgyakat, a jogtalan haszonszerzés végett eltulajdonított. A jogerős határozat ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálatot az V. r. terhelt terhére. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem V. J.né

Lopás vétsége

2015. 01. 27.

10.45

Az elsőfokú bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében, mint különös és többszörös visszaesőt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az egyéb rendelkezések mellett, a vádlott különös és többszörös visszaesői minőségének megállapítását mellőzte. A terhelt egy bevásárló központ egyik boltjában, ismeretlenül maradt társaival bement, majd szatyrába rejtett több tárgyat, összesen 44.135 forint értékben, amely megtérült, mivel gyanús viselkedés miatt az üzletből való kimenetelben megakadályozták. A jogerős határozat ellen a főügyészség nyújtott be felülvizsgálatot a terhelt terhére. 10

Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla K. S. + 2 fő

Sikkasztás bűntette

2015.01.27.

10:00

A megismételt ejárásban első fokon eljárt Egri Törvényszék 2014 márciusában K. S. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt, mint különös visszaesőt 3 év börtönbüntetésre és 3 és közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. V. S. II.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és 32 rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. M. S. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, 32 rb. bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, mint visszaesőt 6 hónapi börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság kötelezte I.r. vádlottat, hogy fizessen meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak 13 millió forintot és ennek 2007 januárja óta esedékes késedelmi kamatát. A bíróság kötelezte I. és II. r. vádlottat, hogy az MVH-nak fizessenek meg 39 millió forintot és ennek 2007 februárja óta esedékes késedelmi kamatát. A bíróság kötelezte II.r. vádlottat, hogy az MVH-nak fizessen meg 120 millió forintot és ennek 2007 decembere óta esedékes késedelmi kamatát. A bíróság kötelezte továbbá I. és II.r. vádlottat, hogy a Magyar Államnak fizessenek meg másfél millió forint eljárási illetéket. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője enyhítésért, II.r. vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért, III.r. vádlott és védője enyhítésért, pénzbüntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott jó üzleti lehetőséget látott az intervenciós gabona tárolásában, ezért 2005 augusztusától vezető tisztségviselője lett egy először Vámospércsre, majd később Újlétára bejegyzett kft-nek. A társaságnak 2007 januárjától II.r. vádlott lett az egyetlen tagja és ügyvezetője. Az MVH 2005 júliusában és szeptemberében raktározási szerződést kötött a céggel. Ennek alapján, Vámospércsen és Bélapátfalván összesen több mint 10.000 tonna intervenciós kukoricát tároltak be. Ezt követően 2006-ban többször ellenőrizték a raktárakat és megállapították, hogy a kft nem tett eleget a szerződésben vállaltaknak. / a raktár beázott, nem különítették el megfelelően a kukoricát, így annak minősége károsodott, a készlet hiányos volt/ Az MVH 2006 novemberében felbontotta a raktározási szerződéseket és a betárolt kukorica után több mint 300 millió forint megfizetésére szólította fel a kft-t. Az MVH az érintett időszakban több csaknem 58 millió forint, tárolási díjat fizetett ki a társaságnak. A szerződések felbontása miatt I.r. vádlott elhatározta, hogy a megmaradt, takarmányozás céljára alkalmas árukészletet értékesíteni fogja. Annak érdekében, hogy a más büntetőügyben eljárás alatt álló I.r. vádlott fogvatartásba kerülése esetén a még megmaradt kukoricát II.r. vádlott el tudja adni, a kft-nek 2007 januárjától II.r. vádlott lett az egyetlen tagja és ügyvezetője. Felkutatták a vevőket, megszervezték a fuvarokat, felügyelték az áru szállítását és rendelkeztek a kifizetett vételár felett. Az értékesítések során hamis számlákat is felhasználtak. Ezek egy részét III.r. vádlott állította ki saját cége nevében, esetenként 5000 forintért. A vádlottak összesen 4.546,9 tonna mennyiséget értékesítettek, illetve egyes tételeket szolgáltatás ellenértékeként adtak át. A megmaradt több mint 2000 11

Információ:

tonna kukorica további sorsa nem ismert. Az intervenciós készlet jogtalan eltulajdonításával I.r. vádlott több mint 51 millió forint, II.r. vádlott 163 millió forint értékű árura követte el a sikkasztást. 2007 áprilisában II.r. vádlott színlelt szerződéssel eladta a kft-t III.r. vádlottnak, azért, hogy mentesítse magát és I.r. vádlottat az árukészlet hiánya miatti felelősség alól. Az okozott kár nem térült meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla S. Zné + 2 fő

Vesztegetés bűntette

2015.01.27.

14:00

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 márciusában S. Zné I.r. vádlottat többrendbeli társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és többrendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 7 év börtönbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra, 7 év államigazgatási feladat ellátásával, hatósági jogkör gyakorlásával járó köztisztviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 700.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlott leghamarabb a büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a vádlottal szemben 2.343.550.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. K. L. Zs. II.r. vádlottat többrendbeli társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és többrendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 6 év 8 hónap börtönbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra, 7 év államigazgatási feladat ellátásával, hatósági jogkör gyakorlásával járó köztisztviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 600.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlott leghamarabb a büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság II.r. vádlottal szemben 2.343.550.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. F. A. J. III.r. vádlottat 2 rb. társtettesként elkövetett vesztegetés bűntette miatt végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett 2 év börtönbüntetésre, 2 év államigazgatási feladat ellátásával, hatósági jogkör gyakorlásával járó köztisztviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 375.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Hné B. M. M. IV. r. vádlottat 2 rb társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 175.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. T. Z. Iné V. r. vádlottat 2 rb társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 200.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen I. és II.r. vádlott felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. III.r. vádlott felmentésért jelentett be fellebbezést. Az ítélet IV. és V. r. vádlottak esetében első fokon jogerőre emelkedett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak valamennyien Felsőzsolca Város Önkormányzatának tisztviselői voltak. I.r. vádlott a város jegyzője, II.r. vádlott a város aljegyzője, III.r. vádlott a város polgármestere, IV.r. vádlott a Hatósági Osztály, V. r. vádlott az Építésügyi Osztály előadója volt, így valamennyien hivatalos személynek minősültek. 2006 és 2010 között I., II. és III. r. vádlott különböző pénzösszegeket kért és kapott vállalkozóktól, telephely engedélyeztetése, működési, építési engedély utólagos kiadása, hivatali ügyek soron kívüli intézése, önkormányzattól kapott vállalkozói megbízás elnyerése érdekében. IV. és V. r. vádlott I.r. vádlott utasítására készítette el az ügyekhez szükséges fiktív iratokat. Bizonyítás felvétele.

12

Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. tárgyalóterem

sz. S.J.J. befolyással üzérkedés bűntette

2015. január 27.

9 óra

Dr.Makai Lajos tanácsa – nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljárt Szekszárdi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A II.r. és a III.r. vádlottak élettársakként éltek együtt. 2012 szeptemberében a II.r. vádlott eladta lakóházát, ezt követően lakhatásukat egy tanya biztosította. 2012. október 17-én a II.r. és a III.r. vádlott Szekszárdon egy segélyosztáson állt sorban, amikor a III.r. vádlott meglátta az általa korábbról ismert – kisebbségi önkormányzati képviselő – I.r. vádlottat. Beszélgetésbe elegyedtek, mely során a III.r. vádlott elmondta, hogy szeretnének a városban lakáshoz jutni és a bankban 200.000 Ft áll rendelkezésükre. Az I.r. vádlott felajánlotta, hogy amennyiben 150.000 Ft-t átadnak neki, akkor két héten belül szükséglakásba költözhetnek, utalt arra, hogy a kért pénz egy része az önkormányzatnál lévő ismerősei számára kell. A II.r. és a III.r. vádlott elfogadta az ajánlatot, együtt a bankba mentek, ahol a kért összeget átadták az I.r. vádlottnak. A III.r. vádlott kérésére kölcsönszerződést írtak annak érdekében, hogy ha az I.r. vádlott nem intézkedik az érdekükben megfelelően, akkor az átadott pénzt tartozásként követelhessék tőle. Az I.r. vádlott az ígért két hét alatt nem juttatta lakáshoz a II.r. és a III.r. vádlottat, akik több alkalommal felkeresték őt a pénz visszafizetése, illetve intézkedés érdekében. Az I.r. vádlott elzárkózott a pénz visszafizetésétől azzal, hogy nincs miből, azonban segítséget nyújtott a vádlottaknak szükséglakás iránti pályázatot benyújtani az önkormányzathoz. Az I.r. vádlott ténylegesen senkit nem próbált megvesztegetni, ugyanakkor az önkormányzat illetékes bizottságának ülésén megjelent és kérte a bizottság elnökét a pályázat támogatására. A bizottság a kérelemnek nem adott helyt, a vádlottak azonban jogszerűen egyébként sem kaphattak volna szükséglakást az önkormányzat erről szóló rendeletében foglalt kizáró ok fennállása miatt (már részesültek e juttatásban és 10 éven belül pénzbeni térítés ellenében lemondtak róla). Miután az I.r. vádlott a kapott pénzt részben sem fizette vissza, a II.r. vádlott a kölcsönszerződéssel megjelent a Szekszárdi Járásbíróság panasznapján, majd az ott kapott tanács alapján a rendőrkapitányságon feljelentést tett. A Szekszárdi Törvényszék az I.r. vádlottat bűnösnek találta befolyással üzérkedés bűntettében, ezért őt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A II.r. és a III.r. vádlottakat a bíróság társtettesként elkövetett befolyás vásárlásának bűntettében találta bűnösnek. A II.r. vádlottat emiatt és korábbi jogerős – próbára bocsátást kimondó – ítéletének eme rendelkezésének hatályon kívül helyezése folytán hatósági eljárás megzavarásának vétsége és testi sértés vétsége miatt 5 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A III.r. vádlottat pedig 150 óra közérdekű munkára ítélte. Az ítélet a II.r. és a III.r. vádlott vonatkozásában 13

jogerőre emelkedett, míg az I.r. vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. Információ:

Pécsi Ítélőtábla fszt. I. tárgyalóterem

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected] sz. K.Z.M. emberölés bűntette

2015. január 27.

13 óra

Dr.Makai Lajos tanácsa – nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott feleségével élt Kaposváron, kapcsolatukból két gyermek született. A második gyermeket születésekor (2013. június) – mivel a szülők a gyermek érkezésére nem megfelelően készültek fel – nevelőszülőknél helyezték el, 2013. október 11-én azonban hazavihették a gyermeket. 2014. november 27-én este a vádlott felesége megfürdette a gyermeket, majd a szobában lévő rácsos ágyba tette le aludni. Ugyanebben a szobában feküdt le a vádlott is aludni. Kb. este 8-9 óra között a vádlott arra ébredt, hogy a kisgyermek sír. A vádlott ekkor ideges lett, a gyermek nyakát jobb kezével megragadva őt a gyermekágyból saját vállának magasságáig felemelte, nyakánál fogva a levegőben megrázta, majd amikor a gyermek elhallgatott őt az ágyba visszadobta úgy, hogy a fejére esett. Ezt követően a kislány fejét a vádlott egy kemény felszínű tárgyhoz nyomta, nyakánál leszorítva ütlegelte. Miután a sértett a bántalmazás következtében elhallgatott, a vádlott visszafeküdt aludni. Később a felesége keltette fel azzal, hogy a gyermek nem lélegzik, hívták a mentőket, akik azonban már nem tudták újraéleszteni a kislányt. A vádlottat a törvényszék bűnösnek találta tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében, ezért őt 15 év fegyházra ítélte, mellékbüntetésül 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Széchenyi u. 9. I/123 Vádlottak: B. 591/2013 I.r. id. B. Ferenc II.r. ifj. B. Ferenc

Emberölés bűntette 2015.01.27. 08.30 2015.01.29. 08.30

Mindkét napon: bizonyítási eljárás folytatása, tanúkihallgatások

14

A Debreceni Ítélőtáblánál a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség indítványozta a perújítást. A vádhatóság szerint „új és perdöntő bizonyítékokat” sikerült beszerezni a perújítási nyomozás során. A táblabíróság szeptemberben alaposnak találta az indítványt, így megismételt eljárásra kötelezte a törvényszéket. A Debreceni Ítélőtábla indoklásában kiemelte, a bíróságnak most azt kell megállapítania, hogy mennyire helyállóak a beszerzett új bizonyítékok és megdőlhet-e az a korábbi álláspont, miszerint nem bizonyítható, hogy id. és ifj. B. Ferenc követte el a bűncselekményt. Mint ismert, a bűncselekmény még 1999 márciusában történt Újszentmargitán. A sértettre álmából felriasztva támadtak rá és – a vád szerint betonvassal - olyan brutálisan bántalmazták, hogy életét vesztette. Másnap egy arra járó vette észre az udvaron fekvő férfit, orvost azonban már hiába hívott hozzá. A férfi lakóházáról egy 3.000 forint értékű tetőantenna tűnt el. A perújítási nyomozás során új tanúk és szakértők kerültek képbe, új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján is jutott új információ a nyomozóhatóság birtokába. A Debreceni Törvényszéknek most ezeket az okirati – szakértői és személyi bizonyítékokat kell górcső alá vennie. Az ügy kronológiája röviden: 1999. március 4. Emberölés Újszentmargitán 2000. április A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádiratot nyújtott be id. és ifj. B. Ferenc ellen társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt a Debreceni Törvényszékre. Az ügyben a III.r. vádlott id. B. Ferenc felesége, a IV.r. ifj. B. Ferenc élettársa, őket bűnpártolással vádolta meg az ügyészség. 2002. március A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság kihirdeti elsőfokú ítéletét: I.r. id. B. Ferenc és II.r. ifj. B. Ferenc bűnös társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében; III.r. B. Ferencné és IV.r. Á. Erika bűnös emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntettében. A büntetések: I.r. 15 év fegyház, II.r. 13 év fegyház, III.r. 10 hónap börtön 2 évre felfüggesztve, IV.r. 6 hónap börtön 2 évre felfüggesztve. 2003. szeptember A Szegedi Ítélőtábla másodfokú végzése: hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. 2005. január Id. és ifj. B. Ferenc előzetes fogvatartásból házi őrizetbe kerül. A későbbi (2006) keresetlevél szerint Id. B. Ferenc 2127 napot, ifj. B. Ferenc 2138 napot töltött előzetesben. 2005. július A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a megismételt elsőfokú eljárásban meghozta ítéletét, bizonyítottság hiányában felmentette id. és ifj. B. Ferencet a társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés, a III. és IV.r. vádlottat pedig a bűnpártolás vádja alól. 2006. április A Debreceni Ítélőtábla másodfokú végzése: helybenhagyta a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság felmentő határozatát. 2006. június Id. és ifj. B. Ferenc polgári pert indított a Magyar Állam ellen. Keresetlevelükben kártalanítás címén 50-50 millió forintról nyilatkoztak. Az indokok többek között: az emberi méltóság és a jó hírnév sérelme, lelki megpróbáltatások, elmaradt jövedelem. 2007. január/február A felek megegyeztek a kártalanításról, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság végzésben rögzítette a megállapodást, miszerint id. B. Ferenc 20 millió, ifj. B. Ferenc 25 millió forint kártalanítást kaphat. 2012. március A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség perújítási nyomozást rendelt el az ügyben, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott le. 2013. július

15

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblára. 2013. szeptember A Debreceni Ítélőtábla elrendelte a perújítást és a Debreceni Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. Információ:

Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/100. Vádlott: B. 513/2012 Zs. Ferenc Tibor

Társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által elkövetett vesztegetés 2015.01.27. 08.30 bűntette

Bizonyítási eljárás szakértő, hangfelvételek. Iratismertetés. Ha sikerül befejezni a bizonyítási eljárást és nem érkezik új indítvány, akkor perbeszéd is lehet. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint Zs. Ferenc a bűncselekmény elkövetésekor és jelenleg is a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnöke. A környezetvédelmi tevékenységeket végző nonprofit szervezet bevételei főként pályázatokból, támogatási szerződésekből, időnként szaktanácsadásból származtak. A német autógyártó leányvállalata 2010 nyarán kötött megállapodást a kormánnyal, miszerint Győr környékén földterületeket vásárolnak és egy napi 500 személygépkocsi gyártására alkalmas gyárat létesítenek. A beruházás Natura 2000 besorolású természetvédelmi területet érintett, ezért a cégnek be kellett szereznie egy ún. egységes környezethasználati engedélyt. A cég emellett azt is vállalta, hogy 650 millió forint kompenzációt fizet a Magyar Államnak. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség első fokon 2011 februárjában megadta az engedélyt. A vádlott két közmeghallgatáson már hangsúlyozta aggályait a beruházással kapcsolatban és az engedély megadása után az általa elnökölt nonprofit szervezet fellebbezést jelentett be az elsőfokú határozattal szemben. Ezt követően vette fel a vádlottal a kapcsolatot a beruházó egy ügyvéd közreműködésével, 2011. március végén egy személyes megbeszélésre is sor került, ahol a beruházó képviselői a fellebbezés okát firtatták. Az ügyészség azt állapította meg, hogy már ezen a találkozón szóba került egy 30-35 milliós támogatás, amelynek fejében a TTT visszavonná a fellebbezését. 2011 áprilisában a másodfokú hatóság, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elutasította a TTT fellebbezését. A felek két héttel később ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy folytassák a támogatási szerződéssel kapcsolatos megbeszélésüket. A találkozó másnapján a TTT felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú határozattal szemben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz. A beruházó képviselői és a vádlott között újabb találkozóra került sor. Zs. Ferenc a vádirat szerint egy 400 milliós projektre hivatkozva ekkor azt mondta, „a projekt értékének fele összegéért, kb. 200 millió forint ellenében megegyezés születhet a felek között”. Több egyeztetés és több verzió után május végén végül alá is írták a támogatási szerződést, amelyben a cég 200 millió forintos támogatást vállalt, 5 évre lebontva. Az első 72 millió forintos részletet a beruházónak 3 napon belül kellett volna megfizetnie. Az aláírást követően Zs. Ferenc a TTT tagjainak értesítése nélkül – áll a vádiratban – visszavonta a felülvizsgálati kérelmet és kérte az eljárás megszüntetését. A bíróság két napra rá ennek eleget tett, a döntés július elején pedig jogerőre is emelkedett. Az ügyészség szerint a felülvizsgálati kérelem visszavonásának feltétele a jogtalan előny megfizetése volt. A beruházó egyébként nem kezdte el a támogatási szerződésben vállaltak teljesítését, nem fizette ki az első 72 millió forintos részletet sem, hanem feljelentést tett. 16

Információ:

Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II. 93. 24.B.600/2011

emberölés bűntette

2015.01.27.

08:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlottat a Fővárosi Bíróság 2003. május 8-án kelt, 2005. január 25-én jogerős ítéletével felmentette az ellene előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól. Az ügyben általa előzetes letartóztatásban töltött időre tekintettel – 2007 decemberében jogerősen befejeződött kártérítési per nyomán – a vádlott 25.258.934 Ft kártalanításban részesült a Magyar Államtól. A vádlott kokain Magyarországra történő behozatalával és továbbértékesítésével kezdett foglalkozni. Így került üzleti kapcsolatba a sértettekkel. Egy kábítószer-szállítmány behozatalával kapcsolatban a vádlott és az egyik sértett egy perui utazást szerveztek. A tervezett utazással kapcsolatos részletek egyeztetése miatt a sértettek felkeresték a vádlottat a házában. A vádlott még a találkozó előtt elhatározta, hogy a sértetteket megöli és az egyikük lakásán tartott pénzt és korábbi behozatalból származó kokaint megszerzi. Ennek megfelelően, amikor a sértettek megérkeztek a vádlott a házban tartózkodó élettársát elküldte sétálni. Ezt követően a vádlott a sértetteket fejbe lőtte. A holttesteket később feldarabolta és zsákba rejtette. A lövések hallatára a pincében szerelési munkát végző személy - a vádlott volt zárkatársa – felment az emeletre, ahol meglátta a sértettek holttestét. A vádlott megfenyegette a személyt, hogy megöli, ha bárkinek beszél arról amit látott. Az egyik sértett lakásán található pénz és kokain megszerzése végül meghiúsult. A vádlott a holttesteket Balatonboglár és Balatonlelle között a nádasban rejtette el. Az ügyészség a vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettével. Az ügyben a következő tárgyalásokon a perbeszédek megtartása várható. Fővárosi Törvényszék II. Fő u. 70-78. 42.kb.393/2013

előljárói intézkedés 2015.01.27.; 29. elmulasztása

09:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy

17

az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja.

18

Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben 19

sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.22.

D.F.

csalás bűntette

január 27.

9.00

A 48 éves kaposvári vádlott kortárs festőkkel korábban élt neves művészek alkotatásait készíttette el, melyeket eredetinek feltüntetve adott el a sértetteknek, ezzel összességében több tízmilliós kárt okozva. Folytatólagos tárgyalás. Információ:

Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.19.

B.L. és társa

kifosztás bűntette

20

január 27.

8.30

Információ:

A 28. éves I. r. és a 41 éves II. r. vádlott nők 2014. szeptemberében egy kaposvári sörözőben megismerkedtek a sértettel. Annak borába röviditalt öntettek és őt folyamatosan addig itatták, míg teljesen lerészegedett, majd pénzét és értékeit elvették. Első tárgyalás. Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem A. L. vádlott és 11 társa

zsarolás bűntette, hatósági 2015. eljárás akadályozásának 27. bűntette és más bűncselekmények

január 8.15 óra

Az ügy lényege: Az Orosházi Városi Ügyészség a vádlottakkal szemben többrendbeli személyi szabadság megsértése, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A kilenc vádlott közül az I.r. A. Lajos és a II. r. N. Ibolya vádlottak élettársak, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a gyermekeik, a VI. r. N. Tímea vádlott az V.r. vádlott élettársa, a IX. r. L. Mária pedig a IV.r. vádlott élettársa. A vádirat szerint a vádlottak döntően Gádoros település területén jogtalan haszonszerzésből eredő vagyonukból jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Az II-VI.r. vádlottak az I.r. vádlott, mint családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A családtagok megállapodtak abban, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkednek be oly módon, hogy a család állattartó gazdálkodását ún. „csicskatartásként” ismert módszerre alapozottan üzemeltetik. Ennek keretében mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket keresnek fel, vesznek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására, majd személyi okmányaiktól megfosztják őket, így önálló ügyintézéstől elzárják, rossz lakhatási feltételek közé helyezik, állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítik, rendszeres havi járandóságaikat pedig elveszik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – így a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete, stb. – egymás között megosztották, mely során az I.r. vádlott meghatározó szerepet játszott. A vádlottak különböző módszerekkel összesen kilenc sértett sérelmére, összesen – a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, munkabér visszatartásával – csaknem 45 millió forint kárt okozva követtek el személyi szabadság megsértésének bűntettét és zsarolás bűntettét. A VII. r. B. Péter és VIII.r. R. Zoltán az A. család alkalmazásában álltak, utasításra közel 1,170 millió forint értékű csöves kukoricát tulajdonítottak el jogtalanul. A Gyulai Nyomozó Ügyészség a fenti ügy kapcsán több rendbeli hatósági eljárás akadályozása, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felhívás bűntette miatt is vádat emelt a vádlottakkal szemben. Az I.r. A. Lajos, a II. r. N. Ibolya, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a fentiek szerint részletezetten családtagok, a VII. r. J. László vádlott pedig a III.r. vádlott élettársa volt. A vádirat szerint a fenti, 21

zsarolás és más bűncselekmények miatt az A. családdal szemben folytatott nyomozás során a rendőrség tanúként kívánta kihallgatni a sértetteket, melyet a vádlottak a sértettek életveszélyes, illetve súlyos fenyegetésével kívántak megakadályozni. A rossz egészségi állapotban levő, befolyásolható sértetteket a kihallgatásukat megelőzően a vádlottak megfenyegették, illetve velük a VI.r. dr. Sz. István és a VIII. r. dr. K. Ferenc ügyvéd foglalkozású vádlottak által szerkesztett, valótlan tartalmú – büntetőjogi felelősségük alóli mentesülésüket és a nyomozás megszüntetését célzó – vallomásokat írattak alá. A sértettek a hatóság előtti meghallgatásukkor jogi képviselőként jelen levő VI.r. és a VIII. r. vádlottak jelenlétében, fenyegetettség hatása alatt szintén valótlan tartalmú vallomásokat tettek. Az ügyben – kijelölése folytán – a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jár el, a vádlottak részbeni azonossága és az ügyek szoros összefüggése folytán a bíróság az ügyeket egyesítette. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] SZEKSZÁRDI Törvényszék Szekszárdi Törvényszék B.173/2014.

jelentős mennyiségű kábítószerre 2015. elkövetett kábítószer kereskedelem január 27. bűntette és más bűncselekmények

9.00

A négy tolna megyei illetőségű vádlott kábítószer és új pszichoaktív anyag megszerzésével, tartásával és azokkal való kereskedéssel követtek el bűncselekményeket Szekszárdon és környékén 2011. tavaszától 2013. szeptemberéig terjedő időszakban. A jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő I. r. vádlottat jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer kereskedelem bűntettével és jelentős mennyiségre, kábítószer tartással elkövetett kábítószer birtoklás bűntettével, a II. r. vádlottat megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettével, a III. r. vádlottat kábítószerrel visszaélés vétségével, míg a IV. r. vádlottat kereskedéssel elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettével és megszerzéssel csekély mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklás vétségével vádolja az ügyészség. Információ:

/További bizonyításfelvétel, tanúk meghallgatásával./ Dr. Hauszmann-né Dr. Szőke Rita sajtószóvivő [email protected] 06-20/619-2570

22

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék – I. emelet 53. sz. tárgyalóterem E. L. előre kitervelten, különös 2015. kegyetlenséggel elkövetett 27. emberölés bűntettének kísérlete

január 8.30

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség vádirata szerint E. L. vádlott 2004. óta élettársi kapcsolatban élt S. D-val Jászapátiban. A kapcsolatból két gyermek született, 2004. és 2010. évben. A vádlott 2012. október végéig egy cég telephelyén dolgozott Jászapátiban, ahol munkatársa volt unokatestvére, F. P. sértett is, majd a vádlott 2012. november 9. napjától Ausztriában egy szállodában konyhai kisegítő volt, ahonnan hozzávetőlegesen havonta 3-4 napra járt haza a családjához. A vádlott távolléte alatt 2013. év első harmadában élettársa, S. D. és F. P. sértett között szexuális kapcsolat alakult ki, amelyet a vádlott megsejtett, majd sejtése 2013. május elejére bizonyossággá vált, elolvasva élettársa és a sértett közötti elektronikus levelezést. Ezen időponttól kezdődően Ausztriából élettársát folyamatosan kérdőre vonta, telefonon a sértett felesége részére a történtekről beszámolt, őt rendszeresen hívogatta, amelynek során a sértettre vonatkozóan fenyegető mondatokat használt, többek között, hogy fejbe lövi, a torkát elvágja, megöli azért, amit az élettársával tett. A vádlott a sértettet 2013. nyarán Jászapátiban egy alkalommal felkereste és számon kérte, valamint kijelentette neki, hogy „családját tönkreteszi és amíg él, keresztbe tesz neki”, továbbá megfenyegette azzal, hogy őt megöli. A sértett élettársa, F. Pné egy idő után a hívásait nem fogadta, a vádlott a zaklatással 2013. júliusára felhagyott. A vádlott azonban az idő múlása ellenére a történteket nem tudta feldolgozni, annak ellenére sem, hogy a családja hosszabb időt töltött vele külföldi munkahelyén, illetve, hogy problémája megoldására pszichológus segítségét is kérte. A vádirat szerint a vádlott 2013. szeptember-októberére elkeseredésében arra a döntésre jutott, hogy F. P. sértettet megöli. Elhatározta, hogy a családja tudta nélkül Magyarországra hazautazik és a hajnali órákban – amikor tudta, hogy a volt közös munkahelyükön a sértett egyedül tartózkodik és ahová az őrkutya őt, mivel ismeri, beengedi – a sértettet benzinnel lelocsolja és meggyújtja. Eldöntötte, hogy a meneküléshez előzetesen apróhirdetés útján használt kerékpárt fog vásárolni egy – megtévesztés végett –, a sértett nevére aktivált telefonkártya felhasználásával. 2013. október 16. napján – korábbi elhatározásának megfelelően – Ausztriában a lakóhelyén nagyobb mennyiségű ruhaneműt vett magához, egy a korábban télire vásárolt pamut alsóból maszkot készített magának és vonattal Magyarországra indult. Utazása során nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott. A vádlott 2013. október 16. napján 18 és 19 óra közötti időben érkezett Szolnokra, ekkor már a birtokában volt az aktiválatlan mobiltelefon-kártya, amit ekkor F. P. sértett 23

adatait felhasználva üzembe helyezett, használt kerékpárt – hozzá lakatot – vásárolt a menekülés felhasználásához és tájékozódott a külföldre menő repülőjáratokról, illetve azok költségeiről. 2013. október 16. napján 20.30 és 21 óra közötti időben a vádlott a Tesco melletti Shell üzemanyagtöltő állomáson egy magával vitt üdítős flakonba hozzávetőlegesen 1 liter benzint vásárolt, majd Szolnokról a 22.37 órakor induló vonattal Jászapátiba utazott, ahol az éjszakát a helységben bolyongva töltötte. Tudott arról, hogy a sértett hajnali 5 órakor kezdi a munkát, ezért munkakezdésre megjelent a telephelyen, ahol azt tapasztalta, hogy a sértett már ott tartózkodik és dolgozik. A vádirat szerint a vádlott ekkor az elkészített maszkot és kesztyűt felvette, külsejét a hátizsákja mellkasra rögzítésével és arra egy pulóver húzásával elváltoztatta. Ezt követően a kerékpárt a kerítés mellé támasztotta, majd a telephelyre a csukott, de nem zárt kapun keresztül bement, majd ott elbújt. A vádlott megvárta, míg a sértett az épületből kijött, a sötétben előugrott és a kezében tartott flakonból a benzint karnyújtásnyi távolságból F. P. sértett arcába, fejére kezdte locsolni. F. P. sértett a ráöntött benzinből nyelt, illetve látását a szemébe csorgó anyag akadályozta, azonban a vádlott felé hadonászva igyekezett annak kezéből a palackot kiütni. A vádlott az összes benzint a sértettre locsolta, majd a palackot eldobta. Ezt követően a ruházatából egy öngyújtót vett elő, azt a sértett mellett állva meggyújtotta, miközben a sértettnek elváltoztatott hangon azt suttogta, hogy „meghalsz”. A sértett ekkor félelmében a helyszínről futva elmenekült. Menekülése során észrevette a vádlott által a helyszínre vitt kerékpárt, arra felült és a közeli lakóházához biciklizett. A sértett a cselekmény során sérülést nem szenvedett. A vádlott a sértett után az utcára szaladt, azonban eközben kezén a kesztyű meggyulladt. A vádlott a tüzet eloltotta, majd a helyszínről eltávozott. Távozása során a bűncselekmény megvalósítása során viselt ruházatát eldobta, majd busszal, illetve vonattal Budapestre utazott, ahonnan egy Münchenig közlekedő vonatra felszállva az országot elhagyta. A vádlottat az országból való távozása során a családtagjai több alkalommal megkísérelték felhívni, azonban ő a hívásokat elutasította, félve attól, hogy valójában a rendőrség keresi. Amennyiben a vádlott által meggyújtott öngyújtó lángja a sértettre öntött benzint lángra lobbantja, az rövid időn belül II. fokú hólyagképződéssel járó égési sérüléseket hozott volna létre, amely – a sértett életkorára figyelemmel – testfelületének 60-62 %át érintő égési sérülést eredményezett volna. Ezen sérülés közvetlen életet veszélyeztető állapotot eredményez. Ebben az esetben a szakszerű orvosi ellátás ellenére halálos kimenetellel kell számolni. A sértett halála nagy szenvedés-érzet mellett következett volna be, az emberi élet elvételével általában együtt járó fájdalomérzetet lényegesen meghaladó szenvedést okozva. _________________________________________________________________ 24

A 2015. január hó 27. napján tartandó folytatólagos tárgyaláson igazságügyi elmeorvos és pszichológus szakértő meghallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 36-30/2399614 [email protected]

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló V. József

életveszélyt okozó testi sértés 2015. január 09.00 bűntettének kísérlete 27.

Vádlott a gyerekeivel többnyire rendkívül durva módon viselkedett. Kk. sértett az ágy és asztal között ülve evett. Vádlott a kisfiú testét egy alkalommal nyitott tenyérrel megütötte, amikor a gyerek sírni kezdett, egyszer erőteljesen megrúgta. Ezt követően a nyakánál fogva felemelte a földről a sértettet egészen addig, míg a gyerek lába nem érte a talajt. A gyermeket a nyakánál fogva tartotta, ebben a helyzetben két alkalommal, térddel, erőteljesen vesetájékon hátba rúgta, ezután még mindig a nyakánál fogva, a mellette lévő ágyhoz vitte, és arra rátette. Információ:

Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected]

25

2015.01.28. (szerda) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Kné dr. J. J. + 1 fő

Információ:

Vesztegetés bűntette

2015.01.28.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 júniusában dr. Kné dr. J. J. I.r. vádlottat 2 rb. vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt 7 év börtönbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra, emellett 1 millió forint pénzmellékbüntetésre ítélte és 5 évre a jogi foglalkozás gyakorlásától is eltiltotta. H. A. II. r. vádlottat folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és 2 rb. befolyással üzérkedés bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 1 millió forint pénzmellékbüntetésre ítélte, emellett 5 évre eltiltotta a felszámolással foglalkozó cég vezetésétől és a felszámolói tevékenység gyakorlásától. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett. A vádlottak felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott 2008-2009-ben különböző ellenszolgáltatások fejében kivételezett egy felszámoló céggel Nyíregyházán. A két vádlott rendszeres munkakapcsolatban állt egymással, II.r. vádlott I.r. vádlott lánya által vezetett bt-től bérelt irodát, de igazolást nyert a bírónő családjának finanszírozott hosszú hétvége is. II. r. vádlott rendszeresen szállította a bírónőt, intézte a befektetéseit, valamint az autójával kapcsolatos teendőket. A II.r. vádlott által képviselt felszámoló cég a szerződésben rögzített bérleti díj dupláját fizette ki és nem is a bt beltagjának, hanem a bírónőnek adta oda a pénzt. Arra is volt példa, hogy az I.r. vádlott felszámolásokkal kapcsolatos dokumentumokat vett át II.r. vádlottól és azt saját maga vitte be a bíróságra. I.r. vádlottnak, a törvényi szabályozás és a kollégiumvezető utasítása alapján, egy 35-40 cégből álló listáról, ABC sorrendben kellett volna kiválasztania azt a felszámoló céget, amelyik az adott ügyben eljár. Ezzel szemben azonban I.r. vádlott legfeljebb 5-8 felszámoló céget választott ki, sőt, még saját kollégáit is megpróbálta befolyásolni annak érdekében, hogy ők is a kivételezett cégeket jelöljék ki a felszámolási eljárások lefolytatására. Védői perbeszédek. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055 Budapest, Markó utca 16. fszt. 3. P. Z. közúti veszélyeztetés 2015. január 28. bűntette és más bűncselekmények

9.00

P. Z. ellen közúti veszélyeztetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás a Fővárosi Törvényszék előtt. A Fővárosi Törvényszék a 2014. május 23. napján kihirdetett ítéletével

26

-

P. Z. vádlottat 1 rb. közúti veszélyeztetés bűntette (Btk. 186. § (1), (2) bekezdés c) pont), 1 rb. folytatólagosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette (Btk. 229.§ (1) bekezdés), 1 rb. segítségnyújtás elmulasztásának bűntette (Btk. 172.§ (1), (3) bekezdés I. fordulat), 2 rb. rongálás vétsége (Btk. 324.§ (1), (2) bekezdés a) pont) és 1 rb. ittas és bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége (Btk. 188.§ (1) bekezdés) miatt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 12 év fegyházbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és végleges hatállyal a járművezetéstől eltiltásra ítélte, továbbá megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

A magánfelek polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő: A büntetett előéletű, 34 éves P.Z. vádlott 2010. július 23. napján alkohol és kábítószer hatása alatti állapotban vezette a DNL-078. frszú BMW típusú személygépkocsit a Budapest, XIV. kerületben. A forgalomirányító fényjelzőkészülék piros jelzése ellenére megállás nélkül továbbhaladó vádlotti járművet egy szolgálatot teljesítő rendőrjárőr üldözőbe vette és megállásra szólította fel. A vádlott azonban nem engedelmeskedett, hanem „kapjatok el, ha tudtok!” felkiáltással 100 km/óra sebességgel továbbhajtott. A minden közlekedési szabályt figyelmen kívül hagyó, 100-130 km/óra sebességgel menekülő, eközben több szabályosan közlekedő gépkocsit is megrongáló, valamint a gépjárműben tartózkodók, valamint a gyalogosok életét is veszélyeztető vádlotti jármű üldözésébe több rendőrautó is bekapcsolódott. A vádlott az üldözés során a Baross téri építkezés miatt a forgalom elől részlegesen elzárt területre hajtott, ahol megállásra kényszerült. Ott az őt üldöző rendőrautók a menekülés útját elzárták és R.D. rendőrzászlós a vádlott gépkocsiját megkerülve a vádlotthoz igyekezett, hogy vele szemben intézkedjen. Ezt a visszapillantó tükörből észlelte P.Z. vádlott, aki ekkor nagy sebességgel tolatásba kezdett, azonban a hátrafele haladó autójával elütötte R.D. rendőrzászlóst és az úttestre eső rendőr jobb oldali mellkasán áthaladva hátratolta több méterrel a mögötte álló rendőrautót is, hogy a helyszínt a rendőrautók megkerülésével el tudja hagyni. A jármű az éles kormányzás közben a kiálló alvázával beleakadt a sérülései miatt földön fekvő R.D. rendőrzászlós ruházatába, akit a lendület a mellettük parkoló rendőrautók oldalához lökött igen nagy erővel. Ezt követően a vádlott a menekülést nagy sebességgel folytatta úgy, hogy több szabályosan közlekedő járművet próbált az őt üldöző rendőrautóknak szorítani, ezzel veszélyeztetve mind a gépjárműben utazó civil személyek, mind pedig a rendőrök életét, illetve testi épségét. A cselekmény során R. D. rendőrzászlós olyan súlyos sérüléseket szenvedett el, hogy a helyszínen az életét vesztette. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a halált okozó közúti veszélyeztetés bűntette tekintetében megalapozatlanság és téves minősítés miatt, egyebekben súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője felmentésért és enyhítésért fellebbezett. Máziné dr.Szepesi Erzsébet a tanács elnöke Információ:

dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803 [email protected]

27

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055 Budapest, Markó utca 16. G. János és társai hiv.személy által elköv. 2015. január 28. vesztegetés btte.

9.00

További tárgyalási napok: 2015. 01.30, 02.02., 02.13. – 9:00

Információ:

dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803 [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II 93. 14.B.2309/2013

Emberölés

2015.01.26.; 28.

09:00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt. 2010 júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja. 2010 szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. 28

A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A. 2010. nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz. II. tárgyalóterem

J. I. és 2 társa

Információ:

emberölés bűntette

2015. 01.28.

8.45

A 2010. november 5-én elkövetett cselekmény miatt, J. I. I.r., T. L. II. r. és R. J. III. r. vádlott vonatkozásában, a Pécsi Törvényszék elsőfokú eljárásában hozott ítéletét a Pécsi Ítélőtábla – valamennyi vádlott vonatkozásában - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt indult új eljárásban a bíróság folytatja a bizonyítási eljárást. Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

29

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz. 23. sz. tárgyaló H. A. B.593/2013.

Emberölés előkészületének bűntette

2015. január 9,00 28. óra

A törvényszék az ügyben első tárgyalást tart, melyre megidézte a tanúkat és szakértőket. A vádirati tényállás szerint H. A. vádlott fiát néhai H. L-t és `annak feleségét, néhai L. B-t 2012. április napján a délelőtti órákban holtan találták családi házukban. A közigazgatási hatósági eljárás keretében megtartott .helyszíni- és halottszemle során az idegenkezűség kizárásra került, azonban az elhunytak közelében kábítószergyanús anyagok kerültek lefoglalásra. Az elhunytak hatósági boncolása, a kórszövettani és toxikológiai vizsgálat lelete alapján megállapítást nyert, hogy H. L. és L. B. halálának közvetlen oka heveny keringési és légzési elégtelenség (tüdővizenyő, agyvizenyő) volt, melyhez az alfa-metil-triptamin, mint pszichoaktív anyag ('kábítószer') túladagolása vezetett. A Tapolcai Rendőrkapitányság a néhai L. B. és H. L. rendkívüli halálesete ügyében indított eljárást 2012. július 5. napján kelt 19040/2113/2012/ált. számú határozatával befejezte, melyben megállapította, hogy a halálesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja nem merült fel. H. A. vádlott a közigazgatási hatósági eljárás eredménye ellenére azt vélelmezte, hogy fia és menye halálát idegenkezűség okozta, B. L. és H. T. sértettek a fiának rosszakarói voltak, ők ölték meg őket méreggel, amely tettet B. L. esetében néhai H. L. -értékes. személygépkocsijai megszerzésének vágya, H. T. esetében pedig üzleti okok motiválták. H. A. vádlott néhány nappal a fia és menye halálát követően felvette a kapcsolatot NN1 tanúval, akinek elmondta, hogy bosszút akar állni, meg akarja ölni azt a személyt, aki megölte a gyermekeit. H. A. vádlott telefonon és személyesen is többször beszélt NN1 tanúval, akit egy alkalommal a tapolcai Tesco parkolóban lezajlott beszélgetésük során arra hivatkozással, hogy a korábban néhai H. L-ól kapott kölcsön fejében kötelessége rajta segíteni - arra kérte, hogy a megtorláshoz szerezzen neki mérget és hangtompítós pisztolyt. H. A. vádlott bűncselekmény elkövetésére irányuló tevékenysége a nyomozó hatóság tudomására jutott, melynek alapján bűnüldözési érdekből Cs. és I. fedőnevű fedett nyomozók bevonására került sor, a Veszprémi Városi Bíróság pedig TB.28/2012. számú végzésével titkos információgyűjtést engedélyezett. Az I. fedőnevű fedett nyomozó magát olyan személynek adta ki, aki H. A. vádlott megbízása alapján a vádlott családtagjai haláláért felelősnek tartott személyek megölését vállalja, . s a megbízás részleteinek megbeszélése érdekében előbb 2012. augusztus 9., majd 2012. augusztus 21. napjain találkozott a vádlottal. A 2012. augusztus 9. napján létrejött találkozóra a Cs. fedőnevű fedett nyomozó közvetítésével került sor. A 2012. augusztus 9. napján létrejött találkozón H. A. vádlott a fedett 30

nyomozónak beszélt arról, hogy elhunyt fia és menye megtalálásának körülményei alapján arra vont következtetést, hogy valaki meggyilkolta őket. Különböző jelek miatt - köztük, hogy fiától a halálát megelőző este a Q7-es típusú gépkocsiját elvették - két személyre gyanakszik, akik gyermeke rosszakarói voltak. H. A. vádlott ugyanakkor a fedett nyomozóval közölte, hogy nincs pénze, a kérdéses személyek megöléséért nem tud fizetni, majd olyan színesfém kereskedelemmel foglalkozó pénzes személyekre hívta fel a figyelmét, akiktől, sérelmükre elkövetett bűncselekménnyel pénzt-lehetne szerezni. H. A. vádlott pénzszerzésük módjaként előadta, hogy ezen személyeknek két kamion rezet kell eladásra felajánlani, de olyan feltételekkel, hogy az árut a telephelyeikre nem szállítják be, azt csak az általuk megjelölt helyszínen tekinthetik meg, és azt helyben ki is kell fizetni. Az így odacsalt emberektől pedig el kell venni a pénzt, ezért I-nal és a vele dolgozó többi embernél kell, hogy legyenek eszközök, többek között spray, amivel a „vevőiket" megbénítják. Ezután meg kell keresni a náluk lévő pénzt, telefonjaikat pedig el kell venni. H. A. vádlott az I. fedőnevű fedett nyomozónak elmondta továbbá, hogy az így kitervelt rablás egyidejűleg a fia halálát okozó két személy megölésére is lehetőséget ad, mivel őket kellene a pénzzel egy meghatározott helyre csalni. H. A. vádlott végül az általa bérgyilkosnak vélt fedett nyomozónak megnevezte a színesfém kereskedéseket működtető B. L. és H. T. sértetteket, ismertette személyi körülményeiket, róluk személyleírást adott, majd közölte, hogy el kell venni tőlük a pénzt, és méreggel meg kell ölni őket. Elképzelése szerint I. társai kesztyűvel lefogják őket, a mérget pedig a szájukba teszik. A holttesteket a helyszínen hagyják, hogy elmozdításukkal se hagyjanak maguk után további nyomokat, s telefonjaikat is elveszik. Beszélgetésük során H. A. vádlott a fedett nyomozóval közölte azt is, hogy következő találkozásukkor elmegy vele, és megmutatja kikről van szó, hol van a telephelyük, honnan indulnak ki, hova mennek, miként mozognak. Egy fél napot rászánnának, lemennének a környékre, I. megnézhetné, hogy milyen gépkocsival járnak. Közölte, hogy „az egyik sértettnek egy fehér Mercije van, a másik sértettnek pedig szintén BMW-je vagy Mercije". H. A. vádlott a fedett nyomozónak egy papírlapra felírta továbbá a saját telefonszámát, B. L. sértettről azt, hogy hol lakik és egy fehér terepjárója van, H. T. sértett esetében pedig telepének címét, hozzávetőleges életkorát és azt, hogy egy fehér „Merci" vel közlekedik. Megbeszélték, hogy H. A. vádlott mérget nem tud szerezni, az I. dolga lesz, ő maga felderíti a helyeket, megmutatja, hogy melyik telephelyen, kikről van szó, s csak akkor ölik meg őket, ha van náluk pénz, hiszen H. A. vádlott ellenkező esetben nem tudja I.-t kifizetni. H. A. vádlott ezt követően 2012. augusztus 21. napján a Tesco parkolójában találkozott ismét az I. fedőnevű fedett nyomozóval, annak érdekében, hogy a két sértett lakóhelyét neki megmutassa. Miután a vádlott a saját járművét letette, a fedett nyomozó gépkocsijával indultak el a megbeszélt helyre. A gépkocsiban folytatott beszélgetésük során H. A. vádlott közölte a fedett nyomozóval, hogy az akciójukhoz kellene idegbénító, kellene egy spray, s legalább kettő hangtompító, kesztyű, maszk. Majd arról is beszélt, hogy a sértetteket hogyan csalják egy általuk meghatározott helyre. Korábbi tervének megfelelően megerősítette, hogy ha a sértetteket érdekli az üzlet, és szeretnék megnézni a kamiont, meg kell mondani nekik, hogy ők is szeretnék látni, hogy 31

komolyak-e a szándékaik, tényleg van-e pénzük. Arról a kérdésről, hogy mind a két sértettet egyszerre hívják-e a helyszínre, vagy külön-külön végezzenek velük, H. A. vádlottnak különböző elképzelései voltak. Így volt, mikor akként nyilatkozott, hogy egy találkozóra kell hívni mindkét sértettet, míg a következőben úgy gondolta, hogy B. L. sértettet Szeged környékére, míg H. T. sértettet egy másik időpontban Nagykanizsa vagy Pécs környékére kellene lecsalni. H. A. vádlott a fedett nyomozó előtt ismét megerősítette, hogy ő maga fizetni nem tud, csak a sértettektől tudnak pénzt szerezni, de azt I.-ra bízza, hogy miután az embereit kifizeti és a saját részét is elrakja, neki mennyi pénzt ad a zsákmányból. A. vádlott ezt követően is beszélt arról, hogy ha találkoznak, azonnal le kell a sértetteket fújni idegbénítóval, utána ellenőrizni keli, hogy megvan-e a pénz, s ha azt megtalálták, jöhet a méreg. H. A. vádlott elmondása szerint, főleg B. L. sértett esetében számolni kell azzal is, hogy fegyver lesz nála, illetve az embereinél. B. L. a vádlott elképzelése szerint T. Á. sértettel megy majd a helyszínre, akit ebben az esetben szintén meg kell ölni, mert nem hagyhatják, hogy utóbb valaki beszéljen. H. A. vádlott a sértettekkel folytatandó tárgyalások eredményessége érdekében kioktatta a fedett nyomozót a réz piaci értékéről, arról, hogy milyen áron lenne érdemes kínálni a sértetteknek a réz kilóját, továbbá, hogy egy kamionba mennyi anyag fér. A fedett nyomozó kérdésére megerősítette, hogy két kamion esetében csaknem 70 millió forintos zsákmánnyal lehet számolni. Elmondta továbbá, hogy azért gondolt erre a megoldásra, mert ez a bankrablásnál jobb, nincs kamera, biztonsági őrök, tanúk. Lényeg, hogy a telefonjaikat el kell venni, meg kell semmisíteni. Új, semleges telefonokat kell venni, kesztyűben kell dolgozni, ne maradjon ujjnyom, vagy le kell törölni minderit. A már megölt sértettek a helyszínen maradnak, nem viszik őket sehová. Ha megcsinálják a munkát, lehet, hogy a híradó bemondja, s akkor a másikat már nem tudják elvégezni. H. A. vádlott annak a lehetőségét, hogy a telephelyeiken végezzenek a sértettekkel, kizárta. Elmondta, hogy a fiát bosszúból ölték meg, B. L. a kocsik, H. T. pedig az üzleti kapcsolat miatt. B. L .elvette a fiától a Q7-es típusú gépkocsit, és halálosan meg is fenyegette. B. L. utasítására T. Á. azt mondta a fiának, hogy levágja a fejét a nyakáról, azért ijesztett rá, hogy a kocsit ne merje visszakövetelni. A beszélgetés során H. A. vádlott felvetette azt is, hogy a kaposváriak megölése után várni kellene, s a zalaegerszegiekkel akár ő maga is végezne, ha I. ad neki mérget. Belefúj a szájukba, vagy az italukba teszi. A megbeszélt helyre érve a vádlott előbb a B. L. sértett tulajdonát képező, telepet mutatta meg a fedett nyomozónak, majd a sértett házát vették szemügyre. A fedett nyomozó mindkét helyszínen fényképfelvételeket készített. H. A. vádlott ezt követően felvetette, hogy H. T. sértettet nem fogják tudni csapdába csalni, mert nem megy pénzzel a helyszínre, ezért őt és társait neki kell elrendeznie, vagy I. távolról öli meg őket. H. T. sértett vonatkozásában a vádlott felvetette azt is, hogy amennyiben nem tudják csapdába csalni, és I. csapata alkalmas rá, bemehetnének a házába, elkábíthatnák a bent lévőket, s a pénzt vagy a sértett, vagy édesanyja hálószobájában megkeresik, H. T. sértettet pedig ő később megöli. A vádlott a fedett nyomozó kérdésére megerősítette, hogy Balog Lászlónak és H. T.-nak egyaránt meg kell halnia. Ezt követően a vádlott a fedett nyomozót H. T. sértett bocföldei lakóházához 32

irányította, ahol azonban a ház körül tartózkodók gyanúsnak találták, és gépkocsival üldözni kezdték őket. H. A. vádlott azonban szándékától ekkor sem állt el, csak arra a következtetésre jutott, hogy H. T. sértettet egyelőre hagyják békén, de továbbra is kérte, hogy I. vigyen neki fegyvert és mérget. H. A. vádlottnál pszichoorganikus szindróma; azaz szervi eredetű lelki tünetegyüttes, (melynek alapját agyér-betegsége;-cukorbetegsége és magas vérnyomás betegsége képezi), organikus eredetű személyiségzavar, kezdődő szellemi leépülés és komplex gyászreakció állapítható meg. A megállapított diagnózisok egyike sem éri el az elmebetegség szintjét. H. A. vádlott nem kóros elmeállapotú, azonban megállapított betegségei jelentős mértékben befolyásolják gondolkodását, érzelmi, akarati életét. H. A. vádlott nem volt képtelen arra, hogy a cselekmény következményeit felismerje, és ennek a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson, azonban abban nagy fokban korlátozott volt. H. A. vádlott intellektuális színvonala átlagos lehetett, a vizsgálati eredmények nála jelentősebb mentális hanyatlásra utalnak, melynek korrekt meghatározására életkora miatt nincs lehetőség. A realitáskontroll meglazult. Könnyen eltávolodhat a valóságtól, és ilyenkor önkényes támpontjai alapján tájékozódik. Intelligenciaszintje életkorának megfelelő. Mentális leépülés érzékelhető. Kevésbé terelhető, feszültségtűrő képessége csökkent, veszteségélményeit nem tudta feldolgozni. A vizsgálati eredmények alapján inkább extrovertált, fokozott mértékben szuggesztibilis. Vélt és valós sérelmeire egyaránt fokozott érzékenységgel reagál. Vélt és valós összefüggések alapján cselekedhet, azaz könnyen eltávolodik a konkrét valóságtól. A fenti tényállás alapján H. A. vádlottat vádolta 3 rendbeli a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő emberölés előkészületének bűntettével. Indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat halmazati büntetésül börtönbüntetésre ítélje, melynek végrehajtását próbaidőre függessze fel. Indítványozta a bűnügyi költség megfizetésére kötelezését is.

Információ:

Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected]

33

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Keszthelyi Járásbíróság B. László és társai

Lopás bűntette bűncselekmények

és

más 2015. 01.28.

8.30

A vádlott egy országos ingatlanközvetítő cég zalai partnereként tevékenykedett 2010 áprilisától. A vád megbeszélteknek szerint munkájamegfelelően során 2011azjanuárjától rendszeres A vádlottak az előzetesen egyes helyszíneken (pl.: Zalaszabar, Alsópáhok, Cserszegtomaj, Zalaszentlászló) előre megtervezett módon hajtották végre a bűncselekményeket 2009-2010-es években. Az I. rendű vádlott családi, valamint hétvégi házakba hatolt be ablakfúrás, illetve kiégetés módszerével, miközben a II. rendű vádlott figyelő-biztosító tevékenységet látott el. Az I. rendű vádlott az épületekben kutatást végzett, s magával vitte a talált készpénzt, ékszereket, egyéb, értékkel bíró vagyontárgyakat. Ezt követően értesítették az addig várakozó III. rendű vádlottat, aki a megbeszélt helyszínre ment gépkocsijával, majd a lopott holmival együtt távoztak. Az ilyen módon eltulajdonított értékeken egymás között megosztoztak. 2010. július - 2011. április hónap között a vádlottak már összehangoltan, egyfajta szervezettséggel, esetenként a feladatok egymás közti elosztása mellett, előre kitervelten, sorozatjelleggel követtek el hasonló vagyon elleni bűncselekményeket. A jogtalanul megszerzett indítókulcsok felhasználásával eltulajdonították a garázsban vagy az udvaron parkoló nagy értékű gépkocsikat. A bűncselekményekből származó gépjárműveket vádlott társaiknak vagy kívülállóknak értékesítették egészben vagy bontott alkatrészként. Érték: Cca: 190 millió Ft Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

34

2015.01.29. (csütörtök) KÚRIA KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem V. L. III. r. és 2 társa Hivatalos személy erőszak bűntette

elleni 2015. 01. 29.

09.00

A III., IV. és V. r. terheltek a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett társaikkal a Meleg Méltóság Menete miatt szervezett ellentüntetésen vettek részt, ahol a helyszínen alkalmi jelleggel összeverődött legalább 4-5 személlyel együtt a rendőrökre támadtak. A III. r. terhelt a felállított fém kordon mögött felsorakozott rendőrsorfal tagjai felé célzottan egy folyadékkal teli műanyag flakont dobott. A IV. r. terhelt a felállított fém kordon mögött felsorakozott rendőrsorfal tagjait egy alkalommal fém italos dobozzal megdobta, majd ezt követően a kordont megrúgta. Az V. r. terhelt a felállított fém kordon rácsai között átnyúlva, a kordon mögött felsorakozott rendőrsorfal tagjainak a testvédő pajzsát nyitott tenyérrel, több alkalommal megütötte, meglökte. A jogerős határozat ellen a főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla K. J. + 1 fő

Csalás bűntette

2015.01.29.

10:00

Az első fokon eljárt Miskolci Járásbíróság 2013 novemberében K. J. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette, társtettesként elkövetett magánokirathamisítás vétsége miatt, mint különös visszaesőt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. M. N. II. r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette, társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. B. D. III.r. vádlott a tárgyalási szakban 2012 októberében elhunyt. F. D. IV.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 24.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. K. Gy. V.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás vétsége miatt 24.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 júniusában az elsőfokú ítéletet I. és II.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatta. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett magánokirathamisítás vétsége miatt, 1 évre próbára bocsátotta és megállapította, hogy pártfogó felügyelet alatt áll. A bíróság II.r. vádlottat megrovásban részesítette. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért fellebbezett és azért, hogy a harmadfokon eljáró ítélőtábla mondja ki I. és II.r. vádlottat bűnösnek társtettesként elkövetett csalás büntettében is. 35

A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott 2007-ben felkereste III.r. vádlottat, segítséget kérve tőle, hogy élettársával, II.r. vádlottal lakást tudjanak venni Miskolcon. Úgy tudták, hogy III.r. vádlott segíteni tud a fészekrakó hitellel lakáshoz jutni. Lakáshirdetés alapján megtalálták a megfelelő lakást és megállapodtak a 7.500.000.- forintos vételárban. A hitel felvételéhez szükséges valótlan tartalmú munkáltatói igazolást III.r. vádlott segítségével szerezte be I.r. vádlott IV. r. vádlott közreműködésével, V.r. vádlottól. A pénzintézet a 25 éves futamidőre igényelt 6.750.000.- forintos „Fészekrakó” hitelt megadta I. és II.r. vádlottnak. I. és II.r. vádlott a felvett hitelből 14 havi törlesztőrészletet fizetett meg, majd mivel a többszöri fizetési felszólításnak nem tettek eleget, így a pénzintézet 2008-ban felmondta a kölcsönszerződést. I. és II.r. vádlott alkalmi munkából élt, nem volt reális esélyük arra, hogy a hitelt fizetni tudják. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Információ:

Debreceni Ítélőtábla O. Z. + 1 fő

Információ:

Becsületsértés vétsége

2015.01.29.

11:00

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Járásbíróság 2013 májusában O. Z. I.r. vádlottat becsületsértés vétsége miatt 3 évre próbára bocsátotta. G. J. II.r. vádlottat becsületsértés vétsége miatt 1 év próbára bocsátotta. A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 júniusában I. és II.r. vádlottakat az ellenük becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen pótmagánvádló fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2010 áprilisában II.r. vádlott szórólapot készített és dobott be Érpatak lakosainak postaládáiba. Ebben a pótmagánvádló által sérelmezett kijelentéseket tett a település polgármesterére. Ezekből az első állítás valós, hiszen a polgármestert jogerősen elítélték magánlaksértés vétsége miatt, ennek ellenére gyakorolta tisztségét, képviselte az önkormányzatot és vette fel a tiszteletdíjat és költségtérítést. A többi állítás nem nyert bizonyítást. I.r. vádlott képviselőjelölt 2010 októberében szórólapot helyezett el Érpatak község lakóinak postaládájába. Ebben több valótlan állítás szerepelt a polgármester személyét illetően. A vádlottak tagadták a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Széchenyi u. 9. I/123 Vádlottak: B. 591/2013 I.r. id. B. Ferenc II.r. ifj. B. Ferenc

Emberölés bűntette 2015.01.27. 08.30 2015.01.29. 08.30

Mindkét napon: bizonyítási eljárás folytatása, tanúkihallgatások

36

A Debreceni Ítélőtáblánál a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség indítványozta a perújítást. A vádhatóság szerint „új és perdöntő bizonyítékokat” sikerült beszerezni a perújítási nyomozás során. A táblabíróság szeptemberben alaposnak találta az indítványt, így megismételt eljárásra kötelezte a törvényszéket. A Debreceni Ítélőtábla indoklásában kiemelte, a bíróságnak most azt kell megállapítania, hogy mennyire helyállóak a beszerzett új bizonyítékok és megdőlhet-e az a korábbi álláspont, miszerint nem bizonyítható, hogy id. és ifj. B. Ferenc követte el a bűncselekményt. Mint ismert, a bűncselekmény még 1999 márciusában történt Újszentmargitán. A sértettre álmából felriasztva támadtak rá és – a vád szerint betonvassal - olyan brutálisan bántalmazták, hogy életét vesztette. Másnap egy arra járó vette észre az udvaron fekvő férfit, orvost azonban már hiába hívott hozzá. A férfi lakóházáról egy 3.000 forint értékű tetőantenna tűnt el. A perújítási nyomozás során új tanúk és szakértők kerültek képbe, új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján is jutott új információ a nyomozóhatóság birtokába. A Debreceni Törvényszéknek most ezeket az okirati – szakértői és személyi bizonyítékokat kell górcső alá vennie. Az ügy kronológiája röviden: 1999. március 4. Emberölés Újszentmargitán 2000. április A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádiratot nyújtott be id. és ifj. B. Ferenc ellen társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt a Debreceni Törvényszékre. Az ügyben a III.r. vádlott id. B. Ferenc felesége, a IV.r. ifj. B. Ferenc élettársa, őket bűnpártolással vádolta meg az ügyészség. 2002. március A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság kihirdeti elsőfokú ítéletét: I.r. id. B. Ferenc és II.r. ifj. B. Ferenc bűnös társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében; III.r. B. Ferencné és IV.r. Á. Erika bűnös emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntettében. A büntetések: I.r. 15 év fegyház, II.r. 13 év fegyház, III.r. 10 hónap börtön 2 évre felfüggesztve, IV.r. 6 hónap börtön 2 évre felfüggesztve. 2003. szeptember A Szegedi Ítélőtábla másodfokú végzése: hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. 2005. január Id. és ifj. B. Ferenc előzetes fogvatartásból házi őrizetbe kerül. A későbbi (2006) keresetlevél szerint Id. B. Ferenc 2127 napot, ifj. B. Ferenc 2138 napot töltött előzetesben. 2005. július A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a megismételt elsőfokú eljárásban meghozta ítéletét, bizonyítottság hiányában felmentette id. és ifj. B. Ferencet a társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés, a III. és IV.r. vádlottat pedig a bűnpártolás vádja alól. 2006. április A Debreceni Ítélőtábla másodfokú végzése: helybenhagyta a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság felmentő határozatát. 2006. június Id. és ifj. B. Ferenc polgári pert indított a Magyar Állam ellen. Keresetlevelükben kártalanítás címén 50-50 millió forintról nyilatkoztak. Az indokok többek között: az emberi méltóság és a jó hírnév sérelme, lelki megpróbáltatások, elmaradt jövedelem. 2007. január/február A felek megegyeztek a kártalanításról, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság végzésben rögzítette a megállapodást, miszerint id. B. Ferenc 20 millió, ifj. B. Ferenc 25 millió forint kártalanítást kaphat. 2012. március A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség perújítási nyomozást rendelt el az ügyben, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott le. 2013. július

37

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblára. 2013. szeptember A Debreceni Ítélőtábla elrendelte a perújítást és a Debreceni Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. Információ:

Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II. Fő u. 70-78. 42.kb.393/2013

előljárói intézkedés 2015.01.27.; 29. elmulasztása

09:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. 38

vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e 39

tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék 40

Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 212. 7.B.230/2012

foglalkozás körében 2015.01.29. elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége

08:30

A vádlottal szemben a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség 2012. február 13-án emelt vádat felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, 3 rb. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége, és kuruzslás vétsége miatt. A vádban foglalt egyik cselekmény szerint 2009 februárjában egy anya a Születésházban a vádlott közreműködésével szülte meg gyermekét. Az anya és az apa a vádlott rábírására azt a valótlan tartalmú nyilatkozatot tették, miszerint gyermekük a lakásukban született, ennek alapján a Budapest III. kerület Óbuda Békásmegyer Önkormányzata a születési helyre vonatkozóan valótlan tartalommal állította ki a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. A vád tárgyává tett másik cselekmény szerint a sértett eldöntötte, hogy gyermekét otthoni körülmények között hozza világra, ezért terhességének 35. hetétől kezdve terhes gondozásra többek között a Születésházba is járt. 2010. szeptember 3-án a sértett terminus túllépésben volt, egyéb okok miatt veszélyeztetett terhesnek minősült. A sértettnél a szülés során komplikációk léptek fel. A gyermek a klinikai halál állapotában született meg, újraélesztették, de nem sokkal később meghalt. A vád szerint a vádlott szándékosan szegte meg a foglalkozási szabályokat amikor a több szempontból is veszélyeztetett terhesnek minősülő sértett tervezett otthonszülését elvállalta, és amellett kitartott. Ezzel mind az anya, mind a magzat életét, egészségét közvetlen veszélynek tette ki. A vádlott a komplikációk észlelése után is kitartott a természetes úton való szülés mellett, és elmulasztotta a veszélyeztetett terhesnek minősülő anya intézetbe utalását, holott arra feltétlenül szükség lett volna. Egy másik vádpont szerint a sértett két gyermekét korábban a vádlott segítségével otthon szülte, és negyedik gyermekét is a vádlott segítségével akarta világra hozni. A sértett a terhesgondozás során csak a legszükségesebb vizsgálatokon vett részt, a kötelezően előírt laborvizsgálatokat nem teljes körűen végeztette el, a vizsgálatokat elutasította. A sértettnél streptococcus baktérium jelenlétét mutatták ki, amely antibiotikumos kezelést indukál és a magzatra veszélyforrást jelent. A sértett a vádlott tájékoztatása alapján a baktériumnak nem tulajdonított jelentőséget. A sértettnél 2010. május 17-én megindult a szülés, melynek során komplikációk léptek fel. A vád szerint a vádlott szándékosan nem tulajdonított jelentőséget a fertőzöttségnek, és azáltal, hogy az otthoni körülmények között történő szülés levezetését elvállalta szándékos foglalkozási szabályt szegett meg, és elmulasztotta azt a legalapvetőbb körülményt, hogy a tudomás szerzést követően neonatológus szakemberrel rendelkező mentőegységet haladéktalanul értesítsen. Ezen túlmenően elmulasztotta az újszülött állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, állapotát helytelenül mérte fel. Az újszülöttnél szakszerű légúti felszabadító tevékenységet nem végzett a vádlott, arra megfelelő eszköze sem volt, annak ellenére, hogy a leletek ismeretében reálisan számítani kellett volna a szövődmény kialakulására. Ennek elmulasztása foglalkozási szabályszegés, amely az újszülött életét, egészségét közvetlenül veszélyeztette, és ezzel elősegítette az irreverzibilis, központi idegrendszeri károsodás kialakulását. A szakemberek megérkezéséig az újszülött legalább 41

20 perces oxigén hiányos állapot után volt, ami visszavezethető arra, hogy elmaradt a légutak biztosítása. Ez időszakban okszerűen jöhetett létre az az agykárosodás, amely a későbbiekben maradandó fogyatékosság forrása lehet. Az újszülöttet kórházba szállították, ahol az eszméletlen állapotban lévő csökkent izomtónusú újszülöttet géppel lélegeztették, antibiotikumos kezelésben részesítették, és lélegzését támogatták. A gyermek a baktérium okozta tüdőgyulladás, és szülés közbeni oxigénhiánya miatt 15 napot töltött kórházban, melyet az édesanyja kezeletlenül maradt fertőzése okozott. Egy másik vádpont szerint a sértettnél megállapították hogy a trombocita száma jóval alacsonyabb a normálisnál. Ez fokozott orvosi felügyeletet igényel, és szülés közben súlyos vérzékenységet okozhat. Mivel korábbi gyermekei is nagy súllyal születtek, alappal lehetett következtetni, hogy most is nagyobb súlyú gyermek fog születni. Miután a sértett és a vádlott találkoztak a szülés előtt, a sértett átadta valamennyi leletét a vádlottnak, aki az eredményektől függetlenül, annak kockázatát felmérve, elvállalta a szülés levezetését. A sértett Budapestre költözött, orvossal nem vette fel a kapcsolatot, csak a vádlotthoz járt vizsgálatokra. A sértett a szülés megindulásakor beköltözött a Születésházba. A szülés során komplikációk léptek fel. A gyermek cyanotikus, spontán nem légző asfixiás állapotban született. A vádlott sem az újszülött, sem az anya körül semmilyen tevékenységet nem végzett. A sértett férje értesítette a mentőket. Az újszülött állapotáról a vádlott csak annyit mondott az orvosnak, hogy az újszülött nem sírt fel. A gyermeknél nagyon súlyos keringési elégtelenség, keringési megállás lépett fel. A gyermeket klinikára szállították, ahol 22 napot töltött, melyből 7 napig gépi lélegeztetésen volt, maradandó fogyatékosság kialakulásának reális lehetőségével számolni kell. A vádlottnak számítania kellett volna a szövődményes szülésre, megelőző intézkedést kellett volna tennie, vérkészítményt kellett volna készenlétbe helyeznie, a műtéti készültség biztosításával együtt. A vádlottnak kötelezettsége lett volna a szülés megindulásakor, hogy mentőt hívjon. Azzal, hogy ennek a kötelezettségének nem tett eleget, szándékosan megszegte a foglalkozás szabályait, és a magzat, valamint a szülő nő életét, egészségét közvetlen veszélynek tette ki. Az újszülött a klinikai halál állapotában született, amely a vádlott által okozott tartós idegrendszeri károsodásra vezethető vissza. Az ügyben a márciusi tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. Költségvetési bűntette

K.J. és 2 társa

csalás 2015. 01.29.

9.00

A vád szerint K.J. I.r. vádlott a Keleti Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság és a Keleti Ház Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatója, míg G.D.L. II.r. vádlott a bizalmasa, és mint építésvezető mindkét gazdasági társaság építési tevékenységének szakmai irányítója volt. K.J. I.r. vádlott G.D.L. II.r. vádlott szándékos segítségnyújtása mellett szervezetten és rendszeresen haszonszerzésre törekedve nyolc gazdasági társaság nevében kiállított valótlan tartalmú számlákat vásárolt meg és 2009. november 3. és 2011. december 20. napja 42

Információ:

között a Keleti Építőipari Kft. könyvelésébe, 2010. február 5. és 2010. július 20. között a Keleti-Ház Kft. könyvelésébe állította be. A fiktív számlák könyvelésbe történt beállításával, azoknak az adóbevallásban felhasználásával Keleti Építőipari Kft. a jelzett időszakban 69.855.988 forint, míg a Keleti-Ház Kft. 8.357.475 forint vagyoni hátrányt okozott a magyar költségvetésnek. - Ennek során K.J. I.r. vádlott G.D.L. II.r. vádlott segítségével mindkét gazdasági társaság számviteli rendért felelős vezetőjeként, a megbízható és a valós képet lényegesen befolyásoló hibát előidézve elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettét valósította meg. -A Keleti-Ház Kft. könyvelésében a házipénztár 2011. szeptemberének végére jelentős hiányt mutatott, ennek érdekében K. J. I.r. vádlott – a pénztár egyenlegét egyensúlyba hozandó – 2012. február 8-án ügyvéd előtt, ügyvédi ellenjegyzéssel 21,6 millió forint vonatkozásában valótlan tartalmú kölcsönszerződést kötött úgy, hogy visszamenőlegesen 2011. szeptember 26. napjával pozitív szaldóra hozta ki a Kft. egyenlegét. - A Keleti Építőipari Kft. tevékenysége elsősorban a Pécsi Vízmű Zrt., később a Tettye Forrásház Zrt. víz- és közműszolgáltatásához köthető, Pécs és Pécs környéki közmű beruházások mélyépítő tevékenységéhez kapcsolódott, mely munkákat a Tettye Forrásház Zrt. által kiírt pályázatokon nyerhettek el. A pályázatok nyilvánosak vagy meghívásos pályázatok voltak, azokon rendszeresen több pályázó mélyépítő cég is indult. 2010. novemberében B. Z. III.r. vádlott lett a Tettye Forrásház Zrt. logisztikai igazgatója, aki 2011. és 2012. években, anyagi ellenszolgáltatás – vesztegetési pénz fejében segítséget nyújtott a Keleti Építőipari Kft. részére a kiírt pályázatok elnyerésére. A bíróság folytatja a tárgyalást. Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) fszt. 17. számú tárgyalóterem M. L. vádlott és társa

Dolog elleni erőszakkal 2015. január 08.00 elkövetett lopás bűntette 29. óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint M. L. I.r. vádlott és társa, R. A. II.r. vádlott 2014. július hó 20. napján Szegeden, a Bartók téren leparkoltak, majd előzetes megbeszélésüknek megfelelően elindultak egy belvárosi ékszerüzlet felé, hogy onnan ékszereket hozzanak el. Az üzlethez megérkezve, I.r. vádlott a helyszínt figyeléssel biztosította, míg társa az üzletbe bement, és a bejárattal szemben lévő üvegvitrint az abban található nyakláncok megszerzése érdekében megütötte, mire az lezuhant a javító pultra. R. A. II.r. vádlott a vitrint végül felemelte és a földhöz vágva összetörte, majd onnan jogtalanul eltulajdonított nyolc darab, összesen 643.510,- forint értékű nyakláncot, majd a helyszínről I.r. vádlottal együtt távozott. A cselekménnyel okozott kárból 244.590,forint megtérült, mivel sikerült lefoglalni 3 db nyakláncot egy szentesi zálogházból. Az üzletben keletkezett mindösszesen 830.465,- forint rongálási kár kapcsán a sértett polgári jogi igényt terjesztett elő. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható.

43

Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék – I. emelet 53. sz. tárgyalóterem Dr. K.K.E. és 85 társa

különösen nagy vagyoni 2015. január 9.00 hátrányt okozó költség- 26. és 29. vetési csalás bűntette és más bűncselekmények

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által benyújtott vádirat szerint dr. K. K. E. I. rendű vádlott a vád tárgyává tett cselekményekkel érintett 2005. január 17. napjától 2011. július 12. napjáig terjedő időszakban a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház ortopéd szakorvosa volt. Az I. rendű vádlott a dr. V. K. E. nevet használta orvosi tevékenysége során. Az I. rendű vádlottnak – az ortopéd szakorvosként nyújtott egészségügyi ellátásokon túl – egészségügyi igazgatási feladatkörébe tartozott a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 21.) Kormány rendelet 10. § (1) bekezdésében és II. számú mellékletben meghatározott I. fokú szakvélemény – eseti kérelmek alapján történő – elkészítése. 2008. évtől kezdődően a magánszemélyek és vállalkozók igen széles körében – JászNagykun-Szolnok Megyére, Pest Megyére, Heves Megyére, Borsod-Abaúj Zemplén Megyére kiterjedően – ismert volt az a körülmény, hogy dr. K. K. E. I. rendű vádlott, a kórház ortopéd szakorvosa hivatali kötelezettségét megszegve „hét pontos papír” néven elhíresült, az egészségkárosodás súlyos fokát és végleges voltát a valósággal ellentétesen tartalmazó I. fokú ortopéd szakorvosi véleményeket állít ki. A vádirat szerint dr. K. K. E. I. rendű vádlott az említett időszakban hivatali kötelezettségét megszegve, 1433 esetben állított ki az egészségkárosodás súlyos fokát és végleges voltát a valósággal ellentétesen tartalmazó I. fokú ortopéd szakorvosi véleményt a vádiratban felsorolt személyek vonatkozásában és külön megjelölt időpontokban a vádiratban II-XLII. tényállásokban részletezettek szerint. Az ügyészség az I. rendű vádlottat ezért – többek között – 1433 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja, továbbá 7 rendbeli az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés bűntettével, továbbá bűnsegédi minőségben elkövetett különböző mértékű és minősítésű költségvetési csalás bűntettével, összesen 40 rendbeli esetben. A II-LXXXVI. rendű vádlottakat az ügyészség különböző módon és minőségben elkövetett, az egyes vádlottak esetében eltérő számú tényállás alapján, részben különböző minősítésű költségvetési csalás, részben közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. A II-LXXXVI. rendű vádlottak cselekményei az I. rendű vádlott által kiadott orvosi igazolások megszerzésével kapcsolatosak részben, a másik részben pedig a kiadott igazolások felhasználásával elkövetett bűncselekményekkel, amelyek az említett 44

valamelyik bűncselekményhez tartoznak és amelyek többsége a költségvetés számára vagyoni hátrányt eredményeztek különböző mértékben. Az elkövetések egyik jellemző módja az volt, hogy az ún. hétpontos papírt, az orvosi igazolást, a minősítést a munkáltatók, illetve a vádlottak, mint munkavállalók állami támogatások igénybevételéhez használták fel, ismerve az igazolás vádirat szerinti jellegét. A munkáltatók, a vádlottak ennek alapján jogtalanul kaptak költségvetési támogatást a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható támogatásra rendelkezésre álló állami pénzösszegekből, a közlekedési támogatáshoz nyújtható alapokból, pénztári igazolvánnyal kapcsolatban, akadálymentesítésre rendelkezésre álló alapokból. ______________________________________________________________ A 2015. január hó 26. és 29. napján tartandó folytatólagos tárgyalásokon tanúk kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő – 06-30/239-9614 [email protected] Gyöngyné Dr. Kovács Gabriella sajtószóvivő – 06-56/501-400 3228-as mellék [email protected]

Szolnoki Törvényszék – I. emelet 62. sz. tárgyalóterem M. G. és társai

emberrablás bűntette és más bűncselekmények

45

2015. január 8.30 29.

A vádirat I. pontja szerint M.G. I.r. vádlott 2008. augusztusában Fegyverneken kölcsönadott 10.000.- Ft-ot a sértettnek, azzal, hogy azt a sértett 2008. szeptember 10ig 15.000.- Ft összegben köteles visszafizetni. A sértett szeptember 8-án teljesített, a vádlott azonban azt állította, hogy a pénz hamis, és ismételten felszólította fizetésre. A sértett másnap ismét átadott 15.000.- Ft-ot, ám a vádlott ekkor már 15.000.- Ft-ot kért kamattal. A sértett ígéretet tett a további 5.000.- Ft megfizetésére, ám a vádlott ismét felhívta és közölte, hogy most már 40.000.- Ft-tal tartozik, de ezt a sértett most már elutasította, a vádlott további telefonhívásait ezután nem fogadta. Ezt követően a vádlott a sértettet bántalmazással fenyegette, így a sértett ennek hatására átadott a vádlott részére 40.000.- Ft-ot, majd a vádlott közölte a sértettel, hogy 10 percet késett, ezért további 20.000.- Ft-ot követelt, majd magához vett egy szamurájkardot, és a sértettet megöléssel fenyegette. A sértett a fenyegetések hatására további 20.000.- Ftot adott át a vádlott részére. A vádirat szerint a vádlott 2009. január 8-án az utcán megállt az autójával a sértett mellett, a gépkocsi ablakán kinyúlva egy fegyvernek látszó tárgyat a sértettre fogott, majd közölte, hogy választhat 600.000.- Ft megfizetése vagy az élete között. A vádlott a sértettre kiabált, felszólította, hogy szálljon be a kocsiba, aki ennek nem akart eleget tenni, de a vádlott a gépkocsiból kiszállt, megragadta a sértettet, és betuszkolta a kocsi hátsó ülésére. A gépkocsiban a vádlott a sértettől elvette a személyi igazolványát, lakcímkártyáját, elszállította a földhivatalhoz, és a sértettet megöléssel fenyegetve arra kényszerítette, hogy a sértett tulajdonát képező ingatlan tulajdoni lapját kikérje. Ezután akarata ellenére ügyvédhez szállította, ahol valótlan tartalmú adásvételi szerződést íratott vele alá. A szerződést készítő ügyvéd a szerződés valótlan tartalmáról nem bírt tudomással. A vádlott a sértettet cselekményével személyi szabadságától több órán át megfosztotta, azonban a sértett szabadon bocsátását követelése teljesítésétől nem tette függővé. A vádirat további pontjaiban M.G. vádlott rablás bűntettével, illetőleg ő és 3 társa különböző sértettek sérelmére elkövetett zsarolás bűntettével, uzsora bűncselekmény bűntettével, személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségével kerültek megvádolásra. _________________________________________________________________ A 2015. január hó 29. napján tartandó folytatólagos tárgyaláson tanúk kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás.

Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő +36-30/2399614 [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék O. László és társai

Lopás bűntette

2015.

01.29. 9.00

A vádlott egy országos ingatlanközvetítő cég zalai partnereként tevékenykedett 2010 áprilisától. A vád szerint munkája során 2011 januárjától rendszeres 46

9 . 0 0

Az I. rendű vádlott, mint egyéni vállalkozó nagyrécsei, illetve zalakomári telephely megjelölésével állattartó telep korszerűsítésére nyújtott be pályázatot 2007 szeptemberében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A hivatal 2008 áprilisában 642.252.456 Ft támogatási összeget állapított meg az I. rendű vádlott számára. 2008 májusában a vádlott növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítésére pályázott sikeresen: 2008 decemberében 103 millió Ft-os támogatási összeget ítélt meg számára az MVH. A vádlott mindkét pályázati összegből hívott le előleget. A vád szerint az elszámolásához becsatolt számlák (a vonatkozó cégek képviselői az ügy II., illetve III. rendű vádlottai) mögött valós gazdasági teljesítés nem minden eseteben történt, illetve a gazdasági események csak részben valósultak meg a pályázatban feltüntetett módon. A vádlott ezzel a Magyar Államnak és Európia Uniónak összesen 93.143.654 Ft vagyoni hátrányt okozott. S bár az I. rendű vádlott tudomással bírt a kiállított számlák valótlan tartalmával, azokat szerepeltette a könyveléseiben, s ezzel az állami költségvetésnek 73.238.406 Ft kárt okozott. A kapcsolt ellenőrzések során kiderült, hogy a III. rendű vádlott - az egyik érintett cég ügyvezetője - 2010. év IV. negyedévére nem készített ÁFA bevallást, s ezzel a vád szerint 3.797.651 Ft-tal csökkentette az állami adóbevételt. Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Keszthelyi Járásbíróság V. Eszter

Jelentős kárt okozó üzletszerűen 2015. 01.29. elkövetett csalás

9.00

A vádlott egy országos ingatlanközvetítő cég zalai partnereként tevékenykedett 2010 A vád szerint munkája során 2011 januárjától rendszeres A vádáprilisától. szerint a ingatlanforgalmazóként tevékenykedő vádlott 2009., 2010., 2011. években magánszemélyektől kért kölcsönöket azzal, hogy a pénzt ingatlanvásárlásba fektetni, majd az ingatlant magasabb áron tovább értékesítve kamattal növelve adja vissza az összegeket. A vádlott azonban már a kölcsönök átvételekor sem volt abban a helyzetben, hogy azokat visszafizesse, s annak sem volt reális lehetősége, hogy az ingatlanokat magasabb áron értékesítse. Érték: Cca. 51.000.000 Ft Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Zalaegerszegi Járásbíróság 47

L. Balázs László és társa Az Európai Közösségek pénzügyi 2015. érdekeinek megsértése bűntette és 01.29. más bűncselekmények

Információ:

8.30

A vádlott egy országos ingatlanközvetítő cég zalai partnereként tevékenykedett 2010 áprilisától. A vád szerint munkája során 2011 januárjától rendszeres A vádlott egy várföldi székhelyű növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó cég ügyvezetője volt 2009. május 4. napjától. 2007 májusa végén a cég pályázatot nyújt be állattartó telep korszerűsítésre a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Zala Megyei Kirendeltségéhez. A pályázat a Magyar Állam és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában valósult meg. Ennek révén a cég - 3 éven belüli megvalósítási feltétellel - 829.978.291 Ft támogatáshoz jutott, melyből 2009 májusában 162.177.758 Ft-ot hívtak le támogatási előlegként. Nem sokkal az első pályázat után 2007 szeptemberében a pályázat II. ütemében is sikeres volt a cég: ekkor 876.960.916 Ft-ot ítélt meg számára a M V H Zala Megyei Kirendeltsége. Ebből szintén előlegként 171.358.163 Ft-ot hívtak le 2009 májusában. Az előleg felhasználásával mindkét esetben 2010. március 31. napjáig kellett elszámolni. A vád szerint a cég a támogatási összeget, illetve annak egy részét nem a pályázatban megjelölt célokra fordította, s az elszámolási bizonylatok hiányosak voltak. Ennek tükrében az MVH 2010 szeptemberében 175.392.183 Ft támogatási előleg és kamatai visszafizetésére kötelezte a céget, ám ezt nem fizette vissza. A cég 77.495.108 Ft kárt okozott a magyar költségvetésnek, illetőleg 256.040.813 Ft-ot az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapnak. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Zalaegerszegi Járásbíróság S. Ferenc

Információ:

Felügyelete alatt álló személy 2015. sérelmére elkövetett szemérem 01.2930. elleni erőszak bűntette

8.30

A vádlott egy országos ingatlanközvetítő cég zalai partnereként tevékenykedett 2010 áprilisától. A vád szerint munkája során 2011 januárjától rendszeres ZÁRT TÁRGYALÁS! dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

48

2015.01.30. (péntek) FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék fsz. 80. 6.B.1307/2013

hivatalos személy által 2015.01.30. elkövetett vesztegetés bűntette

08:30

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott, mint a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefváros Önkormányzatának jegyzője, valamint a II. r. vádlott, mint a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefváros Önkormányzatának jegyzői referense önkormányzati eljárások meggyorsítása, illetve kedvező döntések meghozatala végett pénzt fogadott el (1 millió, illetve 2 millió Ft) a IV. r. és a III. r. vádlottaktól. A vád szerint az V. r. vádlott egy önkormányzati hatósági eljárás meggyorsítása érdekében kérte a II. r. vádlott közbenjárását, aki a soron kívüli ügyintézés miatt kérte a VI. r. vádlott közreműködését. A sikeres közbenjárásért az V. r. vádlott állást szerzett a VI. r. vádlott fiának. A VII. r. vádlott egy önkormányzati eljárás gyorsabb és „zökkenőmentesebb” ügyintézése érdekében felajánlott T-né Sz. I. hatósági ügyintéző részére egy grillsütőt. Az ügyintéző ezt határozottan visszautasította. A VII. r. vádlott a II. r. vádlottat kérte meg, hogy adja át T-né Sz. I. részére a felajánlott grillsütőt. A hatósági ügyintéző azonban annak ellenére sem volt hajlandó átvenni azt, hogy a II. r. vádlott erre megpróbálta rábeszélni. A VIII. Kerületi Rendőrkapitányság lefoglalta egy biztonsági kamera felvételeit a IV. r. vádlott által képviselt Kft-től, mivel egy súlyos testi sértés miatt indult büntetőügyben a kamera a bűncselekményt rögzítette. A IV. r. vádlott kérésére – a III. r. vádlott hozzájárulásával – a VIII. r. vádlott meghamisította a biztonsági kamera felvételeit úgy, hogy a felvételen látható személyek ne legyenek felismerhetőek. Az ügyészség az I. r. vádlottat vezető beosztású hivatalos személy által hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével, a II. r. vádlottat hivatalos személy által fontosabb ügyekben hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével, 2 rb. hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, valamint társtettesként elkövetett kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, a III. r. vádlottat 2 rb. társtettesként elkövetett hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, bűnsegédként büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével, a IV. r. vádlottat 2 rb. társtettesként elkövetett hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, valamint büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével, az V. r. vádlottat 2 rb. kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, a VI. r. vádlottat vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, a VII. r. vádlottat hivatali vesztegetés bűntettével, a VIII. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 49

Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] GYULAI TÖRVÉNYSZÉK Gyulai Törvényszék 14.B.344/2014. számú büntetőügy S. K. vádlott

Informá ció:

Különös kegyetlenséggel Tárgyalás időpontja: 10 óra elkövetett emberölés 2015. január 30. bűntette és más bűncselekmény Határozathirdetés A következőkben röviden összefoglalt vádirati tényállás szerint 2013. februárban S. K. vádlott közeli kapcsolatba került S. N. sértettel. 2013 májusától a vádlott a sértettnél és családjánál lakott. A vádlott és a sértett 2013. augusztus 30-án 19 óra körül egy zacskó kb. 0,5 g mennyiségű, „Kati” elnevezésű kábító hatású anyagot vásároltak, melynek hatóanyaga új pszichoaktív anyagnak minősül. Miután hazamentek, elfogyasztották az anyag egy részét, majd 20 és 22 óra között kölcsönös féltékenységből kifolyólag, tettlegességig fajuló heves veszekedés alakult ki közöttük. Lökdösni kezdték egymást, összeverekedtek. Ennek során a vádlott a sértettet testszerte, eszköz nélkül bántalmazta, fojtogatta. Ezután a földön fekvő sértettet áthúzta a szobába, és a padlón hagyta. A sértett 20 és 22 óra között elhalálozott. A sértett telefonjáról a vádlott többször felhívta a sértett édesanyját és nevelőapját, akik 0 óra 35 perc körül kihívták a mentőket. A mentősöket a vádlott megakadályozta abban, hogy a sértettet megvizsgálják. Miután a rendőrség is kiérkezett, az ágy párnája alól elővett egy gáz-riasztó fegyvert, és azzal előbb a rendőrök és mentősök felé hadonászott, majd a saját fejéhez emelte, és kiküldte a házból a mentősöket és rendőröket. A fegyvert éles lőfegyvernek hitték, ezért elhagyták a házat. A vádlottat a Terrorelhárítási Központ munkatársai fogták el. dr. Bagdi Árpád Gyula sajtószóvivő 20/3782317 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) fszt. 8. számú tárgyalóterem P. L. vádlott

Rongálás bűntette

2015. 30.

január 13.00 óra

Az ügy lényege: B. S. és B-né B. Á. pótmagánvádlók vádindítványt terjesztettek elő P. L. vádlottal szemben rongálás bűntette miatt. A vádindítvány lényege szerint a vádlott által képviselt Szegedi V. és P. Ü. Kft. 2001. március hó 1. napján területbérleti szerződést kötött a pótmagánvádlókkal a Szeged, Mars téri piac területére a pótmagánvádlók tulajdonát képező T-05 számú pavilon elhelyezésére. A szerződés értelmében a szerződés hatályát veszti, és a pavilont a bérlőknek el kell távolítaniuk, amennyiben az illetékes hatóság vagy a tulajdonos a bontását rendeli el. A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által elfogadott 680/2004. (IX. 10.) Kgy. sz. határozatot követően az alpolgármester az önkormányzat nevében 2006. október hó 6. napján kelt levelében közölte B. S. pótmagánvádlóval, hogy kártérítés nélkül bontsa el a T-05 sz. pavilont. B-né B. Á. pótmagánvádló részére ilyen felhívás nem került megküldésre, a pótmagánvádlók a felhívásban foglaltaknak nem tettek eleget.

50

Az önkormányzat 2007. június hó 8. napján keresetet nyújtott be a Szegedi Városi Bíróságra több piaci bérlő, köztük a pótmagánvádlókkal szemben a Mars téri piac területének kiürítése érdekében. A keresetnek helyt adó, 2008. október hó 9. napján kelt elsőfokú ítéletet a Csongrád Megyei Bíróság a 2009. október hó 26. napján kelt végzésével hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. Időközben az önkormányzat és a vádlott által vezetett gazdasági társaság 2009. május hó 25. napján konzorciumi szerződést kötött a DARFÜ által kiírt a Megyei Jogú Városok funkcióbővítő városrehabilitációs pályázata érdekében való együttműködésre és pályázat benyújtására. Az igényelt és megítélt 2 milliárd forint támogatás okán az önkormányzat a pavilonok lebontása mellett döntött a tulajdonosok tudta és a fenti per jogerős befejezése nélkül. A folyósítás feltétele ugyanis az volt, hogy a pályázattal érintett terület per- és igénymentes legyen. A vádlott 2009. november hó 5. napján kelt levelében elismerte, hogy tisztában van a Csongrád Megyei Bíróság határozatának tartalmával, amely miatt nem tudja, hogy mit csináljon. A pótmagánvádlók bérleti szerződése fennállásának hiányát nem állította, azonban a 2009. november hó 23. napján kelt levelében már azt közölte, hogy a pótmagánvádlók nem rendelkeznek érvényes bérleti szerződéssel, illetve azt, hogy a pavilonjaikat az áthelyezést követően a tér másik oldaláról megközelíthetik. Az ugyanezen a napon kelt másik levelében megismételte a fentieket, és csatolt egy 12 pavilont feltüntető táblázatot, amelyben megjelölte az állagsérelem nélkül át nem helyezhető pavilonokat, és amelyekkel összefüggésben állásfoglalást kért az önkormányzattól. Önmagában az, hogy pusztán 12 pavilonra tért ki a levele, nem jelenti azt, hogy a további 4 pavilon vonatkozásában nem kért volna állásfoglalást. Mindez a pótmagánvádlók álláspontja szerint azt jelenti, hogy a vádlott tudta, hogy a pótmagánvádlók tulajdonát képező árusítóhely nagyobb méretű károsodás nélkül nem helyezhető át, melyet alátámaszt az is, hogy a vádindítvánnyal érintett, betonalapra helyezett, a földdel szilárd köttetésben álló, T-05 számú pavilon áthelyezése szabad szemmel láthatóan is kizárólag a többmillió forintos tételű, speciális mozgatással lett volna kivitelezhető, amelyre kísérlet sem történt. Mindemellett a vádlott tudomással bírt arról is, hogy az ingatlan kiürítése iránt indított pernek nincs vége. Az önkormányzat Jogi és Ügyviteli Bizottságának 2009. november hó 25. napján kelt határozatában a Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletében foglaltakra hivatkozással arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az érvényes bérleti szerződéssel nem rendelkező ideiglenes felépítmények áthelyezhetők a piac más területére, amely határozat azonban kötelező erővel nem bír, ezért a vádlottnak kellett a kivitelezési munkákról döntést hoznia. A vádlott a fenti határozatot követően, 2009. november 25. napján bontásra irányuló szerződést kötött az M. Kft.-vel, amelyet 2009. november 27. napján úgy módosítottak, hogy a szerződés a pavilonok áthelyezéséről és nem a bontásáról szól; az áthelyezés során ügyelni kell a pavilonok épségére. A fővállalkozóként eljáró M. Kft. 2009. november 27. napján 2 alvállalkozói szerződést kötött a G. Kft.-vel, amelyek közül az egyik azt tartalmazta, hogy a pavilonokat az eredeti állapotuknak megfelelően kell helyreállítani, a felépítéshez, amennyiben szükséges, új anyagokat és szerkezetet is használni kell. Mindebből az következik, hogy a vádlott utasításai alapján eljáró fővállalkozó az áttelepítésbe beleszámította a rongálódást is. 2009. november hó 29. napján, az esti órákban a pótmagánvádlók tulajdonát képező, T-05 számú pavilont daruval nem tudták a többi pavilonhoz hasonlóan megemelni, az már annak megkísérlése során megroppant, azonban az alvállalkozó munkavállalói a vádlott jelenlétében és általa instruáltan tovább folytatták az emelést, amelynek következtében az árusítóhely szétesett. A pavilon darabjait áthelyezték, majd azt más anyagokból, más technikával újjáépítették, a vádlott által a M. Kft.-vel kötött új szerződés alapján, majd azt 2010. január hó 20. napján a vádlott átvette; mindez azonban pusztán kárenyhítésre alkalmas. 51

Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság S. Ferenc

Információ:

Felügyelete alatt álló személy 2015. sérelmére elkövetett szemérem 01.2930. elleni erőszak bűntette

8.30

A vádlott egy országos ingatlanközvetítő cég zalai partnereként tevékenykedett 2010 áprilisától. A vád szerint munkája során 2011 januárjától rendszeres ZÁRT TÁRGYALÁS! dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

52