IRODALOM
1
A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve
IRODALOM 9. osztály
10. osztály
11. osztály
12. osztály
37 hét
37 hét
37 hét
32 hét
heti óraszám
2
2
3
4
évi óraszám
74
74
111
128
otthoni tanulási idő
37
37
55,5
64
2
I. Célok és feladatok A magyar irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, valamint - hogy a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. A tantárgy feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Az irodalom megítélésében, befogadásában megjelenő többféle nézőpont megismerése révén az irodalmat, mint a mindennapokban, a különféle személyiségek látókörének, attitűdjének stb. megfelelően változó jelenséget érthetik és fogadhatják be. Képessé válhatnak ezáltal az önálló véleményformálásra, értékek személyes megítélésére, a tudatos olvasmányválasztásra. A tantárgy céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a "szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a XXI. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.
3
II. Fejlesztési követelmények A beszédkészség fejlesztése, a szóbeli szövegek megértésére, értelmezésére és alkotására a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kommunikációban való részvételhez a befogadó oldaláról elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció pragmatikai szintű jelzéseinek megértése, értelmezése, illetve alkalmazása. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra és az audovizuális, informatikai alapú (IST) közlésekre vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési, szövegértelmezési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, progmatikai ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátosságainak értelmezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szöveg vizuális megjelenítéséből, a szöveges és vizuális, audiovizuális elemek kapcsolatából adódó jelentésrétegeinek, többletjelentéseinek feltárását, megnevezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és-alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és a társas-társadalmi életének, a tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó kommunikációs funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére és hosszabb fölkészülést igénylő (pl. digitális elemek, multimédiás eszközöket is használó) tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési
4
eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásaink alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában, értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációnak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmiszellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Mindenekelőtt képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói, költői portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.
5
9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Otthoni tanulásra: 37 óra
Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás: Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában.
Szövegértés: Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Szövegalkotás: A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejlettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. Kreatív gyakorlatok az "alkotótárs" helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők
-
drámai
szituációhoz
kötődő
-
feltételezhető
gondolatainak
megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez.
6
Tanulási képesség: Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata: Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görögrómai antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbélésről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). Irodalmi kifejezésformák: Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „én”-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (például) beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása.
7
A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a szöveghangzás szerepének fölismerése a tanult művekben. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színházés színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység: Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.
8
9. évfolyam
IRODALOM Évi óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra
I.
Szerző - mű - befogadó
II.
Mítosz és irodalom
6 óra
Az antikvitás irodalma
12 óra
III.
A Biblia és hatása az irodalomra
8 óra
IV.
A középkor irodalma
9 óra
V.
Portrék, vasas és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból
14 óra
VI.
A magyar barokk irodalomból
7 óra
VII.
Az európai színház történetéből
12 óra
+ Dolgozat írása:
6 óra
Összesen:
74 óra
Ezeknek az óraszámoknak 20%-át elmélyítésre, ismétlésre fordítjuk (Ez 15 óra). Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.
9
Témakörök, tartalmak
Fejlesztendő készségek I. Szerző - mű - Irodalmi művek olvabefogadó: (6 óra) sása, élményszerzése. Az irodalomelméleti Műelemzés és műértés alapfogalmak elsajátíverses és prózai művek tása. kreatív feldolgozásával.
Tanulói tevékenységek Elbeszélés, cselekményelmondás, műismertetés véleménynyilvánítás.
Minimális teljesítmény A művekben megjelenő erkölcsi kérdések felismerése, értelmezése. Az értelmezéshez szükséges alapfogalmak ismerete.
Az irodalmi művekben feltáruló élethelyzetek, emberi kapcsolatok megértése. Cselekmény- és témaismertetés. Szövegértelmezés. Memoriterek kifejező interpetálása. Véleményalkotás.
Műértelmezések szóban, írásban. Magatartásformák elemző értékelése. Memoriter: 20 sor Szophoklész drámájából
Az olvasott művek elemzése szóban és írásban. Egy mitológiai történet ismerete, önálló szavakkal megfogalmazott elmondása. 1-1 jellemző rész ismerete az Iliászból és az Odüsszeiából.
II. Mítosz és irodalom, Az antikvitás irodalma: (12 óra ) - Mitológiai történetek - Magyar népköltészeti alkotások. - Jellemzőrészletek az Iliászból és Odüsszeiából. -A görög dráma: Szophoklész egy drámája.
III. A Biblia és hatása Erkölcsi és esztétikai az irodalomra: (8 óra) értékek megértése. A művek értelmezése. - Részletek az Ó- és Az olvasási készség Újszövetségből. fejlesztése. - Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban.
Irodalmi művek Legalább egy történet olvasása. ismerete a Bibliából, Elbeszélés, ennek értelmezése. cselekményelmondás. Kiselőadásokra felkészülés.
IV. A középkor Szövegértelmezés, irodalma: (9 óra) szövegelemzés. Aktuális fogalmak, Legalább öt szemelvény műfajok.
Kiselőadások készítése a középkor irodalmának egy-egy részéből. Memoriter: A Halotti beszéd szövegrészletének ismerete mai olvasatban (10-12 sornyi)
A Halotti beszéd és az Ómagyar Máriasiralom ismerete. A középkor legnagyobb alkotóinak összefoglaló ismerete néhány mondatban.
V. Alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból: (14 óra)
Műelemzés, műértelmezés szóban és írásban. Pályaképek bemutatása. Memoriter: Janus Pannonius 2 verse, Balassi B. 2 verse
Legalább 1-1 vers ismerete. Verstani alapfogalmak ismerete. A költők életútjának és munkásságának vázlatszerű ismerete.
tematikai és műfaji változatosságban a középkori irodalmából (himnuszok, legendák)
Műelemzés, szövegelemezés. Verstani ismeretek mélyítése. Szövegértési, Janus Pannonius és szövegalkotási Balassi Bálint költői gyakorlat. portréja. Egy-két szemelvény a Érvelés mélyítése. XVI. századi irdalomból.
magyar
10
VI. A magyar barokk Epikai műfajú irodalomból: (7 óra) szövegek elemzése, értelmezése. Zrínyi Miklós és a barokk Korábban megismert eposz. fogalmak mélyítése. Egy részlet Pázmány Pétertől vagy Mikes Memoriter: 20 sor Zrínyi eposzából Kelementől.
Kiselőadások az adott korstílusról, történelem és irodalom összefüggéséről. A retorikai szöveg, vagy a napló műfajának megismerése a történelem függvényében. VII. Az európai Az irodalmi Kiselőadások a színház történetéből: művekben feltáruló színház fejlődéséről. (12 óra) élethelyzetek, emberi Műelemző és Shakespeare drámái kapcsolatok, műértelmező legalább egy mű konfliktushelyzetek feladatok egyéni és feldolgozásával. megértése. csoportos formában. A francia klasszicista Véleményalkotás, Memoriter: 20 sor a dráma (Moliere). véleménynyilvánítás. Rómeó és Júliából.
Kötelező olvasmány: Szophoklész egy műve (pl. Antigoné) Shakespeare egy műve (pl. Rómeó és Júlia) Moliére egy műve (pl. Tartuffe) Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlet)
Memoriter: Szophoklész művéből - részlet Halotti beszéd - részlet Janus Pannonius 2 verse Balassi Bálint 2 verse Zrínyi művéből - részlet
11
A Szigeti veszedelem egy jellemző részletének önálló szavakkal adott ismertetése.
Shakespeare és Moliere egy-egy drámájának összefoglaló ismerete.
Fogalmak: Művelődéstörténeti korszak, korstílus, népköltészet, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mese, mítosz, testamentum, evangélium, példázat, zsoltár; eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, epilógus, prológus, monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, drámai jambus; értelmezés, érték, értékelés.
Ellenőrzés a 9. évfolyam végén: Irodalomból:
a tanév folyamán két szövegmű elkészítése a következő műfajokban (élménybeszámoló, jellemzés, megadott szempontú műelemzés) 2 témazáró feladatlap
12
10. évfolyam Évi óraszám: 74 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra
Belépõ tevékenységformák: Kulturált nyelvi magatartás: A
kommunikációs
helyzetnek
megfelelõ
nyelvváltozatok
szókincsének,
elem-
és
szabálykészletének tudatos használata. Az órai eszmecserékben és az irodalmi mûvekben megjelenõ álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérõ vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékû mintáinak tanulmányozása, értékelése.
Szövegértés: A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek mûfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különbözõ
korstílusokat
reprezentáló
szövegek
megértése,
stílussajátságaik
fölismerése. Irodalmi
szövegek
feltételezhetõ
hajdani,
illetve
a
ma
olvasójához
szóló
jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. Szövegalkotás: Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egyegy korszak mûvészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésrõl. Önálló mûelemzés készítése elõre megadott szempont szerint.
Tanulási képesség: Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás.
13
Az önálló adatgyûjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetõségekkel. A megfelelõ információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerûbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata: Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedõ alkotóiról, a szerzõ, a mû, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról Néhány alapmû kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társmûvészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvetõ példájának bemutatása.
Irodalmi kifejezésformák: Az újonnan szerzett mûfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a mûértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott mûvek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai mûvek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különbözõ szövegelemzõ eljárásokkal, mûfajelméleti ismeretek alkalmazásával.
Ítélõképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység: A tanult epikus és drámai mûvekben a szereplõk rendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A mûvek szereplõit vezérlõ értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.
14
10. évfolyam IRODALOM Évi óraszám: Heti óraszám:
74 óra 2 óra
A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra
I.
Írók, költők, irányzatok
19 óra
II.
Katona József
5 óra
III.
Romantika a világirodalomban
8 óra
IV.
A magyar romantika irodalma - 3 portré
V.
Petőfi Sándor
8 óra
VI.
Arany János
8 óra
VII.
Debrecen
2 óra
18 óra
6 óra
+ Dolgozatírás:
Ezeknek az óraszámoknak a 20%-át elmélyítésre, ismétlésre fordítjuk. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.
Összesen:
74 óra
15
Témakörök, tartalmak
Fejlesztendő készségek
Írók, költők, irányzatok: (19 óra) Irodalmi művek Néhány szerző és irányzat az európai és a olvasása, magyar felvilágosodás korából (Voltaire). élményszerzés. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két mű. Csokonai Vitéz Mihály három műve.
I.
II. Katona József:
Cselekmény-
és
(5 óra) témaismertetés. Bánk bán műelemzés és értelmezés.
Tanulói tevékenységek
Minimális teljesítmény
Pályaképek bemutatása. A lírai műfajok jellemző jegyeinek elemzése. Verselemzésekversértelmezések: költői képek, kulcsmotívumok elemzése. Verstani gyakorlatok. Memoriterek: Csokonai és Berzsenyi legalább 11 verse.
Az olvasott művek elemzése szóban és írásban. A jelentést hordozó kulcsmotívumok felfedezése, megnevezése. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél című versének elemző értelmezése. A költeményekben megjelenített erkölcsi kérdések felismerése, értelmezése. A művek értelmezéséhez szükséges poetikai fogalmak ismerete. Erkölcsi, társas-társadalmi érzékenység, ítélőképesség fejlesztése: a feltárt emberi kapcsolatok, nézőpontok, magatartások, indítékok, konfliktusok áttekintése, tettek, döntések erkölcsi elemzése. Tájékozottság az olvasott szövegekben. A természet és a civilizáció kapcsolatának vizsgálata a művekben. Fogalmak, fogalomkörök alkalmazása a műértelmező tevékenységben.
Kreatív szövegalkotási gyakorlatok, például szövegdramatizálás. Műértelmezések szóban és írásban. Memoriterek.
Szövegelemzések stílusjegyek feltárásával. A romantikus alkotások szövegértelmezés. témáinak sokszínűsége témajegyek összeállítása. A természet és az ember/társadalom viszonya a művek tükrében. Kiselőadások Aktuális fogalmak, festményekről, zeneművekről.
III. Romantika a világirodalomban: (8 óra) Szövegelemzés, Két epikai mű vagy műrészlet, két vers a 19. század világirodalmából (Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből).
motívumok, idézetek felhasználása
a
szövegalkotásban.
16
Dokumentumgyűjtés a reformkorról, kultúráról. Magatartásformák elemző értékelése. Műfaji változatok Véleményalkotás, hasonlóságának és 1. Kölcsey Ferenc különbségeinek alkotói portréja, a Him- értékelés, érvelés, megfigyelése, nusz és 3 verse, részletek értelmezése. értekező prózájából vagy meggyőzés. Kreatív szövegalkotási egy beszédéből. gyakorlatok, például 2. Vörösmarty szövegdramatizálás. Mihály alkotói portréja, Műértelmezések szóban a Szózat és 4 verse és írásban. (köztük a Vén cigány), Memoriterek: Csongor és Tünde Kölcsey Ferenc: Hymnus 3. Jókai Mór egy Mihály: regényének (Az arany Memoriterek kifejező Vörösmarty Szózat ember vagy más továbbá a költők még 1regény), vagy 3-4 novellájának részletes interpretálása. 1 verse.
IV. A magyar romantika irodalma Három portré: (18 óra)
feldolgozása.
V. Petőfi Sándor: (8 óra)
A magyar irodalomban nagy hatású, jelentős művek alaposabb ismeretének bizonyítása szóban és írásban. Kötelező művek elemezése (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Jókai Mór: Az arany ember). Képesség saját probléma feldolgozására művészi élmények segítségével. Fokozatosan tudatosodó olvasói magatartás: az élmény és értelmezés összefüggésének felismerése, az értelmezés megértő jellege.
Dokumnetumok gyűj- Alkotói portrék ismeretése az alkotói portrék te az életút és pályakép felvázolásához. lényeges tényeinek beJellemző műfajok, témák mutatásával. Petőfi életművében, teljes művek és részletek Első kiadások, előszók feldolgozásával, legalább és utószók bemutatása. Olvasmányaival összetíz mű a korábban Beszámoló olvasói él- függő néhány alapvető Az erkölcsi, érzelmi, ményről. tanultakkal együtt. támpont (tény, adat) bir(Az apostol, A helység tokában az olvasott műkalapácsa, A négyökrös esztétikai értékek Műértelmezések szóban vek elhelyezése különszekér, A puszta télen, böző kontextusban, pélés írásban. Egy gondolat bánt dául a magyar irodalom engemet, Minek megtalálása, átélése, Műfaji vázlatok hason- történetében, az alkotó nevezzelek?, Pacsirtaszót lóságának és különbsé- életpályájában. hallok megint) aktualizálása. geinek megfigyelése, VI. Arany János: (8 óra) Néhány kiemelkedő mű Jellemző műfajok, értelmezése. tágabb horizontjának korszakok az életműben, legalább tíz műve a feltárása; az alkotó Magatartásformák korábban tanultakkal személyisége, életútjáelemző értékelése. együtt. (Toldi estéje, nak állomásai, szellemi Letészem a lantot, A kötődései. Memoriterek: lejtőn, A tölgyek alatt, Petőfi Sándor két verse, Epilógus, Mindvégig, A Arany János két verse. Teljes művek, műrésztramburás öreg úr, Ágnes letek szöveghű felidézéasszony, V. László, se. Tengerihántás)
VII. Debrecen: (2 óra) Debrecen és a felvilágosodás, a Kollégium kulturális szerepe. Csokonai, Kölcsey, Arany János kötődése. Emlékek, emlékhelyek.
Tanulmányi séták, kirándulások. Színházlátogatás. A médiák aktuális műsorainak megtekintése.
17
Házi olvasmányok: Voltaire:
Candide
Puskin:
Anyegin
Katona József:
Bánk bán
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Petőfi Sándor:
A helység kalapácsa vagy Az apostol
Jókai Mór:
Az arany ember
Memoriter: Csokonai Vitéz Mihály egy verse Berzsenyi Dániel egy verse Katona József:
Bánk bán - részlet
Kölcsey Ferenc:
Himnusz, Huszt
Vörösmarty Mihály: Szózat és részletek néhány más művéből Petőfi Sándor:
három verse
Arany János:
három verse
Fogalmak: Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; elégicoóda, komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idõ- és értékszembesítõ verstípus, létösszegezõ vers; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, mûfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés.
Ellenőrzés: Irodalomból:
a tanév folyamán két szövegmű elkészítése az alábbi műfajokban (műelemzés, pályakép bemutatása elemzéssel, értekezés), két témazáró feladatlap
18
11. évfolyam Megjegyzés: a * az „emelt szint”-re vonatkozik Évi óraszám: 111 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 55,5 óra
Belépõ tevékenységformák: Szövegértés: Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. 20. századi mûvek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Mûvek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mûvészeti élményekrõl önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle mûfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai mûvek szóbeli és írásbeli bemutatása, különbözõ nézõpontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával.
Tanulási képesség A hosszabb fölkészülést igénylõ szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan
19
kialakított szempontokat követõ anyaggyûjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztõ (például mûelemzõ, mûvelõdéstörténeti, mûvészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselõadás, hozzászólás formájában.
Irodalmi kifejezésformák: A hagyományos mûnemi és mûfaji keretek átalakulásának, megszûnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangnemûség, a groteszk és az irónia szerepe. Mûvek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életmûvekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemzõ, esetleg mozgalomszerû vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzõmûvészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemzõ vonások, jellegzetes mûalkotások társítása. Irodalmi mûveltség, ítélõképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság: Jellemzõ hõstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnõtté válás, bûn, bûnhõdés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életmûvek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életmûvekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendezõdésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mû alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínûségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett élésébõl néhány következtetés megfogalmazása.
20
11. évfolyam
IRODALOM Évi óraszám: 111 óra Heti óraszám: 3 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 55,5 óra
I.
Madách Imre
8 óra
II.
Világirodalom-széppróza, líra, dráma
18 óra
III.
Portrék a magyar szépprózából
18 óra
IV.
Ady Endre
14 óra
V.
Porték a Nyugat első nemzedékéből
VI.
Babits Mihály
13 óra
VII.
Kosztolányi Dezső
14 óra
VIII.
Stílusirányzatok, képek, formák
7 óra
IX.
Debrecen és költői
3 óra
8 óra
+ Dolgozatírásra:
Összesen:
8 óra
111 óra
Ezeknek az óraszámoknak a 20%-át elmélyítésre, ismétlésre fordítjuk. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.
21
Témakörök, tartalmak I. Madách Imre (8 óra) Az ember tragédiájaműelemzés, műértelmezés
Fejlesztendő készségek
Tanulói tevékenységek
Minimális teljesítmény
Kreatív szövegalkotási gyakorlatok, például szövegdramatizálás. Műértelmezés szóban és Irodalmi olvasásból, írásban. Memoriter: műrészletek. hangjátékból, filmből,
Az olvasmány ismertetése a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a mű kezdete és befejezése bemutatásával. Gondolatok, eszmék néhány szempont szerinti magyarázata. Különböző szempontú Tájékozottság az olvasott szövegelemző műveletek szövetekben. egyre önállóbb elvégzése: cselekményvázlat Szerkezeti és készítése, összehasonlítás, stílusjellemzők stílusjegyek feltárása. felismerése, nyelvi kifejeződése, néhány Kreatív szövegalkotási szempont szerinti gyakorlatok. értelmezése az olvasott művek világában. Műértelmezések szóban és írásban.
színházlátogatásból II. Világirodalomszéppróza, líra, élményszerzés. dráma (18 óra) Művek és részletek a 19. század második felének európai prózaés drámairodalmából és lírájából. Balzac egy regénye, Gogol, Tolsztoj vagy Élményalapú Dosztojevszkij egy műve vagy részlete; Csehov műismertetés. vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak lírájából) III.Portrék a magyar szépprózából (18 óra)
Pályaképek bemutatása. A regény és novella műfaji jegyeinek elemzése.
Mikszáth Kálmán egy alkotások regénye vagy kisregénye, Művészi két novellája; Krúdy Szövegértelmezések önálló stílusjegyek feltárásával. Gyula egy novellája; értékelése, Móricz Zsigmond egy véleményalkotás. regénye, két novellája.
Néhány alapvető támpont (tény, adat) birtokában eligazodás az olvasott művek tágabb kontextusában korszakban, a legjelentősebb változások sorában.
Művek összehasonlítása néhány szempont hasonló téma, eltérő lévő érzelmi, gondolati, kifejezésmód alapján. IV. Ady Endre (14 óra) Verselemzések, Ady Endre életútjának, erkölcsi, esztétikai értékek versértelmezések, költői pályaképének ismerete Jellemző témák, képek, kulcsmotívumok, lényeges tények korszakok az életműben, felkutatása, megértése. szimbólumok elemzése. bemutatásával. legalább nyolc mű, tematikai Verstani gyakorlatok. Az olvasott versek változatosságban, egy elhelyezése az alkotó ciklus mélyebb ismerete és Memoriter: Ady Endre 4 életpályájában. egy publicisztikai műve. verse (Az eltévedt lovas, A A jelentést hordozó Sion-hegy alatt, Góg és szimbólumok felismerése, Magóg fia vagyok én, értelmezése. Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton, Az ős Kaján, Teljes művek szöveghű Héja-nász az avaron, De felidézése. ha mégis?) A művészi alkotásokban
22
V. Portrék a Nyugat első nemzedékéből (8 óra) Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két Az üzenettartalom szépprózai alkotás (Tanár úr kérem és még egy megfogalmazása, műve). Juhász Gyula, Tóth Árpád aktualizálása. két-két műve. VI. Babits Mihály (13 óra) Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet (Esti kérdés, Húsvét előtt, Cigány a siralomházban, Ősz és tavasz között, Balázsolás) VII. Kosztolányi Dezső (14 óra)
Vitakészség,
érvelés,
bírálat, meggyőződés.
Élethelyzetek, konfliktushelyzetek
Jellemző témák, megértése. korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt vers (A szegény kisgyermek panaszai, Boldog, szomorú dal, Problémafelvetés, kezelés. Halotti beszéd, Hajnali részegség, Számadás) és egy esszé vagy esszérészlet. VIII. Stílusirányzatok, világés képek, formák (7 óra) Optimista életszemlélet. Művek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (Apollinaire, Kassák Lajos egy-két műve) IX. Debrecen és költői (3 óra) Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpádkötődések, emlékhelyek.
Műértelmezések szóban és Alkotói portrék ismerete az életút és pályakép írásban. lényeges tényeinek bemutatásával. Beszámoló
olvasói
Olvasmányaival összefüggő néhány alapvető támpont (tény, adat) birtokában az Magatartásformák elemző olvasott művek elhelyezése különböző értékelése. kontextusban - a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. Verstani gyakorlatok. élményről.
Néhány kiemelkedő mű tágabb horizontjának Műfaji változatok feltárása; az alkotó hasonlóságának és személyisége, életútjának állomásai, szellemi különbségeinek kötődései. megfigyelése, értelmezése. Az olvasói magatartás tudatosítása, az élmény és Memoriterek: értelmezés összefüggésének Juhász Gyula egy verse felismerése. Babits Mihály egy verse Teljes művek nagy vagy 2 versrészlete, műrészletek szöveghű részletek a Jónás felidézése. szövegéből Kosztolányi
Dezső
egy
verse vagy 2 versrészlete. Kiselőadások a korszak Az irodalomra való önálló irányzataiból - reagálás képességének festményekről, bizonyítása - beszámoló, zeneművekről. ajánlás készítése.
Tanulmányi séták, kirándulások. Színházlátogatás. A média aktuális műsorainak megtekintése.
23
Házi olvasmányok: Madách Imre:
Az ember tragédiája
Balzac:
Goriot apó
Gogol:
A köpönyeg
Ibsen:
Solness építőmester
Mikszáth Kálmán:
Beszterce ostroma
Móricz Zsigmond:
Árvácska; Tragédia; Barbárok
Karinthy Frigyes:
Tanár úr kérem
Babits Mihály:
Jónás könyve
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Memoriter: Madách Imre:
Az ember tragédiája - részletek
Ady Endre:
4 verse
Juhász Gyula:
1 verse
Babits Mihály:
1 verse vagy 2 versrészlete
Kosztolányi Dezső:
1 verse vagy 2 versrészlete
Fogalmak: Pozitivizmus,
impresszionizmus,
szimbolizmus,
szecesszió,
avantgárd,
aktivizmus;
hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlõdésregény, karrierregény, polifonikus regény, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, polifónia, hõstípus, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers.
Ellenőrzés: Irodalomból:
három szövegmű elkészítése az alábbi műfajokban: értekezés, portré, önálló szövegértelmezés, témazáró feladatlapok.
24
12. évfolyam
Megyjegyzés: a * az „emelt szint”-re vonatkozik Évi óraszám: 128 óra Otthoni tanulásra további: 64 óra
Belépõ tevékenységek: Kulturált nyelvi magatartás: Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, elõfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vevõ olvasók magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerû megfogalmazása.
Szövegértés: Kritikai érzék különféle mûfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minõségének mérlegelõ értékelésére, a szerzõi elõfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem inem irodalmi mûvek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerûbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (elõzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezetû, nyelvhasználatú mûvek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmezõ mûvek befogadása iránt. Szövegalkotás: Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság
az
értekezés
és
esszé
25
írásában,
megfelelõ
helyesírással,
nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelõ hiteles, lényegre törõ szóbeli elõadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a mûfajnak, a témának, a címzettnek megfelelõen szóban és írásban.
Tanulási képesség: A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetû dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerû anyaggyûjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) mûfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus
tájékozódás
nyomtatott
és
elektronikus
ismeretterjesztõ
információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. Irodalmi kifejezésformák: Az olvasott mûvekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelzõ jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bõvítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott mûvek mûnemi, mûfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzõkbõl, elõadásmódból, versformákból szakszerû fogalomhasználattal. Mûnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a mûnek, témának és a kontextusnak megfelelõ alkalmazással. Különbözõ korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Különbözõ mûvészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzõmûvészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és mûvészi
26
megjelenései: legalább egy korszak két mûvészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott mûvekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása. Irodalmi mûveltség, ítélõképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság: Életmûvek, szerzõi portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerzõ (például József Attila, Kosztolányi Dezsõ, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, mûvészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyûjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak fõbb jellemzõi: tények és példák az olvasott mûvekbõl. Alapvetõ kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életmûvek és mûalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortársa kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítõ intézmények körében. Az irodalom határterületeinek néhány példával történõ bemutatása: mûvek és mûfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más mûvészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó „mûfajok”, amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus mûfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása.
27
12. évfolyam IRODALOM Évi óraszám: 128 óra Heti óraszám: 4 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 64 óra
I.
József Attila
16 óra
II.
Portrék a magyar irodalomból (3)
20 óra
III.
Szerzők és művek
12 óra
IV.
Világirodalom a XX. században I.
10 óra
V.
Széppróza, líra, dráma
20 óra
VI.
Világirodalom a XX. században II.
10 óra
VII.
Kortárs magyar irodalom
20 óra
VIII.
Az irodalom határterületei
8 óra + Dolgozatírásra:
8 óra
+ Témazáró dolgozatra:
6 óra
Összesen:
128 óra
Ezeknek az óraszámoknak a 20%-át elmélyítésre, ismétlésre fordítjuk. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.
28
Témakörök, tartalmak 1.
JÓZSEF ATTILA
Fejlesztendő készségek Szövegelemzés,
(16 óra) szövegértelmezés.
Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább 8-10 mű tematikai változatosságban. Az Óda és legalább egy vers választhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka, Karóval jöttél…, Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen…, Íme, hát megleltem hazámat című versek közül. * A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések. A művek fogadtatása, hatása. József Attila utóélete, helye és hatása az irodalmikulturális hagyományban. 2. PORTRÉK A MAGYAR IRODALOMBÓL
Erkölcsi, esztétikai felismerése. Memoriterek elmondása.
Tanulói tevékenységek
Minimális teljesítmény
Költői pályakép bemutatása. érzelmi, A különböző lírai műfajok értékek sajátosságainak jellemzői, hagyományai irodalkifejező munkban - rendszeresen.
Az életút, az életmű jelentős részeinek ismerete. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a pályakép főbb jellemzői. Legalább 3 vers ismerete, eligazodás József Attila Költői képek, eszközök költészetében témák megfigyelése, értelme- szerint. zése. Szövegalkotási gyakorlatok. Jellemző motívumok gyűjtése és értelmezése.
Szövegelemzés, szövegértelmezés. Erkölcsi, érzelmi, (20 óra) esztétikai értékek Szabó Lőrinc alkotói felismerése. portréja, öt műve, köztük Memoriterek kifejező egy versciklus részletei. elmondása. Illyés Gyula alkotói portréja, egy prózája és egy verse. Radnóti Miklós alkotói portréja, négy műve, köztük egy ekloga. 3. SZERZŐK ÉS Érték és értéktelenség megkülönböztetése, MŰVEK (12 óra) felismerése. Németh László egy Hagyomány és újszerűség szépprózai mű vagy megláttatása. részlete, egy esszé (Pl: Iszony /Égető Eszter / Véleményalkotás, érvelés, Galilei / Két nemzedék / értékelés logikus Európai utas / Ha most gondolkodás. lennék fiatal stb.) Mária Sándor egy műve vagy szépprózai művészete (Pl.: Halotti beszéd / Egy polgár vallomásai / A gyertyák csonkig égnek / Eszter hagyatéka)
Életrajzi vázlatok A tanuló legyen képes az elkészítése - tömörítési egyes alkotások gyakorlatok. kompozícióját, művészi eszközeit felismerni, Társadalmi helyzet és értelmezni. művészi alkotás összefüggésének megfigyeltetése.
Önálló műolvasás, A tanuló ismerje fel a cselekményelmondás, művekben megjelenített témavázlat készítése. élethelyzeteket, konfliktusokat, értékelje a magaKreatív szövegalkotás az tartásformákat, értelmezze olvasott művek alapján. a felvetett társadalmi, erkölcsi kérdéseket.
29
Témakörök, tartalmak
Fejlesztendő készségek
Tanulói tevékenységek
Minimális teljesítmény
VILÁGIRODALOM Tendenciák felismerése a A XX. század irodalmi, művészeti irányzatairól A XX. SZÁZAD- művészetekben. kiselőadás készítése, BAN I. (10 óra) előadása. Önálló műolvasás, Két szerző egy-egy műve, irodalmi élmény szerzése. művészete (Pl.: F. Kafka / T. Mann / Hemingway / A választott műalkotásokLorca / Brecht / Bulgakov) nak megfelelően műnemi és műfaji sajátosságok rendszerezése. * 3 szerző egy-egy műve, művészete a fentiek közül.
A tanuló legyen képes az adott művek elhelyezése a világirodalomban, a megfogalmazott társadalmi, emberi, erkölcsi kérdések értékelésére.
Asszociációs képesség fejlesztése. (20 óra) Kapcsolatteremtés képességének fejlesztése Ottlik Géza egy regénye, társadalom - egyén részlete vagy két művész között. kisprózája (Pl.: Iskola a határon / Hajnali háztetők) Asszociatív gondolkodás Weöres Sándor két-három fejlesztése. műve (a tankönyv és a szöveggyűjtemény alapján) Pilinszky János három verse és egy prózája (a tankönyv és a szöveggyűjtemény alapján) Örkény István két-három műve, köztük egypercesek, egy dráma vagy drámarészlet (szöveggyűjtemény alapján / Tóték / Macskajáték / Pisti a vérzivatarban)
Formai jegyek gyűjtése, a művek formai jellegzetességei, azok jelentéstöbbletének értelmezése. Önálló műolvasás, a cselekmény és a szerkezet megállapítása.
A tanuló elméleti ismeretei alapján legyen képes az irodalmi alkotások értelmezésére, a felvetett társadalmi, erkölcsi, emberi kérdések értékelésére.
VILÁGIRODALOM Szövegelemzés, A XX. SZÁZAD- szövegértelmezés, a XX. századi ember életérzéBAN II. (10 óra) sének erkölcsi, személyiségbeli jellemzőinek megLegalább két szerző láttatása. szépprózai alkotása / művészete, legalább egy dráma (Pl.: Camus, Golding, Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal)
Önálló műolvasás. Kiselőadás a XX. század I. felének történelmi viszonyairól.
4.
5.
SZÉPPRÓZA, LÍRA, DRÁMA
6.
Az irodalmi alapanyag és a film összehasonlítása (esszé, kiselőadás, vita, ismertetés)
* Három szerző a fenti alkotók közül
30
A tanuló elméleti ismeretei alapján legyen képes az irodalmi alkotások értelmezésére, a felvetett társadalmi, erkölcsi, emberi kérdések értékelésére.
Témakörök, tartalmak 7.
Fejlesztendő készségek
Tanulói tevékenységek
Nyitottság az értékek, a Önálló műolvasás. műalkotások, művészetek iránt.
KORTÁRS MAGYAR IRODALOM (20 óra)
Művek, művészetek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől (Pl.: Nagy László / Szilágyi Domokos / Nemes Nagy Ágnes). Legalább egy regény vagy kisregény a XX. század II. felének magyar irodalmából. 8. AZ IRODALOM Érték és értéktelenség A különböző művészeti megláttatása. ágak esztétikai értékeinek HATÁRTERÜLEösszehasonlítása. TEI (8 óra)
Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. * Az Alföld és más irodalmi folyóirat néhány számának áttekintése.
Minimális teljesítmény A tanuló ismerje a magyar irodalom fő korszakait, törekedjen a kortárs kultúrában való önálló ismeretszerzésre. Legyen tisztában az irodalom fő vonulataival.
A különböző művészeti ágak jellemzőinek ismerete, megkülönböztető jegyei.
Házi olvasmányok: T. Mann egy műve
Tonio Kröger / Mário és a varázsló
Kafka egy műve
Átváltozás
Brecht:
Kurázsi mama és gyermekei
Örkény István:
Tóték
Németh László, Márai Sándor, Ottlik Géza, Illyés Gyula egy-egy prózai műve vagy műrészlete.
Memoriterek: József Attila két verse és részlet Radnóti egy verse és részlet Szabó Lőrinc egy verse Illyés Gyula - részletek Weöres Sándor egy verse Brecht Örkény
- drámarészlet
31
Fogalmak: Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettcikulus; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idõ, objektív idõ.
Ellenőrzés: Irodalomból:
négy szövegmű készítése az alábbi műfajokban: -
összehasonlító elemzés,
-
értekezés,
-
esszé,
-
témazáró feladatlapok.
32
IRODALOM 2.1. Szerzők, művek VIZSGASZINTEK Emelt szint
TÉMÁK 2.1.1. Életművek
2.1.2. Portrék
2.1.3. Látásmódok
2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom
2.1.6. Színház- és drámatörténet 2.1.7. Az irodalom határterületei
A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban – egy-egy példa. (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szinbád filmje). Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése. Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása). Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái). Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról. (pl. az olvasásterápia).
„Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra
33
VIZSGASZINT Emelt szint
TÉMÁK
Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. 2.2.2. Műfajok, poétika Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regény-típusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). 2.2.3. Korszakok, stílustörténet 2.2.1. Témák, motívumok
2.2.3.1. Irodalomtörténet Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság és változás az irodalomban. (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok).
34
Ajánlott taneszközök, tankönyvek: -
Mohácsy Károly:
Irodalom I-IV.
-
Mohácsy Károly:
Irodalmi Szöveggyűjtemény I-IV.
-
Világirodalom középiskolásoknak;
Tanári segédkönyvek: -
Babits Mihály:
Az európai irodalom története;
-
Szerb Antal:
A magyar irodalom története;
-
Szerb Antal:
A világirodalom története;
-
E. H. Gombrich:
A művészet története;
-
Kerényi Károly:
Mi a mitológia?;
-
Gaves:
Görög mítoszok;
-
Szabó György:
Mitológiai kislexikon;
-
A Biblia világa;
-
A színház világtörténete;
-
Vajda György Mihály - szántó Judit: Színházi kalauz;
-
Sipos Lajos - Rónay László: Irodalmi fogalomtár;
-
Középiskolai irodalmi lexikon;
-
Erdődy Edit - Magyar Miklós - Tverdota György: Magyar irodalom a XX. században (tanulmányok I.);
-
Erdődy Edit - Magyar Miklós - Tverdota György: szöveggyűjtemény (tanulmányok II.);
-
Tanulmányok a magyar irodalom nagy alakjairól;
-
Világirodalmi kislexikon;
-
Magyar irodalmi lexikon I., II., III.,
-
A magyarok krónikája (Officina Nova);
-
Ötágú síp (a határokon túli magyar irodalom antológiája);
-
Fóliasorozat (készült a Világbanki ifjúsági Program keretében);
-
Hangkazetta az általános és középiskolák irodalom anyagának kötelező versanyaga
-
Kapcsolatok (Photo CD)
35
Az érettségi vizsga követelményei magyar nyelv és irodalomból Írásbeli: Középszint 1. Szövegértés: 600-700 szavas szöveghez (1,5-2 oldal) kapcsolódó feladatok A feladatok időtartama 1 óra, pontértéke 40 pont 2. Szövegalkotás: műelemzés, összehasonlító elemzés vagy érvelés a tanuló választása szerint A feladat időtartama 3 óra, pontértéke 60 pont (tartalom: 20 pont, szerkezet : 20 pont, nyelvhasználat: 20 pont; helyesírás: -15 pont, rendetlen íráskép: -3 pont)
Emelt szint 1. Nyelvi-irodalmi-műveltségi feladatsor (40 pont) 2. Műelemzés (25 pont) 3. Reflektálás egy jelenségre (20 pont) 4. Gyakorlati írásbeliség (15 pont) Az írásbeli vizsga időtartama 4 óra
Szóbeli: Középszint: saját tanár vizsgáztat
Emelt szint: független vizsgabizottság vizsgáztat A szóbeli témakörök évente februárban kerülnek nyilvánosságra az előző évhez képest 30% változtatással. Nyelvtan: a témakörök megegyeznek a középszintű témakörökkel, de a fogalmi tudás pontosabb, a nyelvi elemzések bonyolultabbak. Irodalom: a művek elemzésének mélysége és tágassága más, a kötelezően előírt szerzők, művek és korszakok száma nagyobb:
Magyar nyelv: 20-25 tételt a szaktanár állít össze; a 8 témakör mindegyikéből minimum 2 tétel kötelező. A tételek szöveghez vagy szituációhoz kapcsolódnak, a tétellapon 1 feladat szerepel. 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelvi szintek 5. Szöveg 6. A retorika alapjai 7. Stílus és jelentés
A többlet a középszinthez képest:
Irodalom: 1. Kötelező életművek: Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila 2. Portrék (4 db): Balassi Bálint, Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Mikszáth, Móricz, Szabó Lőrinc, Radnóti, Weöres, Ottlik, Márai, Pilinszky 3. Látásmódok (3+2): Zrínyi, Jókai, Krúdy, Karinthy, Kassák, Illyés, Németh László, Örkény, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos 4. Egy szerző és műve a kortárs irodalomból 5. Világirodalom (2 korszak): antikvitás, a Biblia, a romantika, a századfordulós modernség 6. Színház- és drámatörténet (2 szerző): Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona, Madách 7. Az irodalom határterületei (1 téma) (tömegkultúra, film, tévé, más művészeti ágak)
36
1. Kötetek, kompozíciós elvek, irodalomtörténeti szemlélet 2. 3-4 lírai és 1-2 epikai alkotás 3. Négy szerző, alkotások különböző műnemekből 4. költő, drámaíró, prózaíró 1-2 műve 5. Világirodalomból kötelező az összes korszak és koronként 2-2 mű 6. Ibsen, Csehov, az epikus és az abszurd dráma 7. Az olvasáskultúra jellemzői, az elit- és a tömegkultúra viszonya 8. Nincs kijelölt téma
8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra (1 téma): a régió kulturális hagyományai, a tájhoz kötődő szerzők (A tételek évente 30%-ban változnak) Megközelítési módok irodalomból mindkét szinten: - Irodalomtörténet - Korszakok, stílustörténet - Témák, motívumok - Műfajok, poétika Végső értékelés középszinten: 80%-os teljesítmény a jeles, 20% az elégséges ponthatára
A szóbeli vizsga értékelése mindkét szinten: Tartalom: 25 pont (tájékozottság, tárgyi tudás, gondolatgazdagság, memoriter) Előadásmód: 25 pont (Szóhasználat, tagolás, érvelés, lényegkiemelés, rendszerezés) Végső értékelés emelt szinten: a vizsga letételéért +7 felvételi pont jár, 60%-os teljesítmény a jeles
37
