MAGYAR NYELV
A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve
MAGYAR NYELV 9. osztály
10. osztály
11. osztály
12. osztály
37 hét
37 hét
37 hét
32 hét
heti óraszám
2,5
2,5
1
1
évi óraszám
92,5
92,5
37
32
otthoni tanulási idő
37
37
18,5
16
2
I. Célok és feladatok A magyar nyelv tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. A tantárgy feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ide értve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek ismeretét, megértését, készség szintű gyakorlati alkalmazását.) Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. A tantárgy céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a "szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a XXI. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.
3
II. Fejlesztési követelmények A beszédkészség fejlesztése, a szóbeli szövegek megértésére, értelmezésére és alkotására a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kommunikációban való részvételhez a befogadó oldaláról elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció pragmatikai szintű jelzéseinek megértése, értelmezése, illetve alkalmazása. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra és az audovizuális, informatikai alapú (IST) közlésekre vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési, szövegértelmezési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, progmatikai ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátosságainak értelmezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szöveg vizuális megjelenítéséből, a szöveges és vizuális, audiovizuális elemek kapcsolatából adódó jelentésrétegeinek, többletjelentéseinek feltárását, megnevezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és-alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és a társas-társadalmi életének, a tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó kommunikációs funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére és hosszabb fölkészülést igénylő (pl. digitális elemek, multimédiás eszközöket is használó) tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítás: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési
4
eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásaink alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában, értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását jelenti. Ezt kiegészíti nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvétel, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról; történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában.
5
9. évfolyam Évi óraszám: 92,5 óra Otthoni tanulásra: 37 óra
Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás: A
kommunikáció
tényezőiről
és
funkcióiról
tanult
ismeretek
felhasználása
a
tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális formában a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése).
Szövegértés: Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben. Gyakorlatok
a
köznyelvitől
elütő
(például
régiel,
elliptikus,
bonyolult
mondatszerkezetű) szövegek megértésére. Szövegalkotás: A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejlettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás.
6
Tanulási képesség: Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete: A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában.
7
9. évfolyam
MAGYAR NYELV Évi óraszám: 92,5 óra Heti óraszám: 2,5 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra
I.
A tömegkommunikáció
10 óra
II.
A nyelvtani szintek grammatikája
25 óra
III.
A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje
5 óra
IV.
A szöveg jelentése
5 óra
V.
Helyesírás
VI.
Könyv- és könyvhasználat
3 óra
VII.
Leírói nyelvtani ismeretek
18,5 óra
23 óra
+ Dolgozat írása:
4 óra
Az óraszám 20%-a a gyakorlást, elmélyítést szolgálja. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.
Összesen:
8
92,5 óra
Témakörök, Fejlesztendő tartalmak készségek I. A tömegkommuni- Kultúrált nyelvi káció: (10 óra) magatartás. A médiaműfajokkal A kommunikációs szemben kritikus folyamat tényezőinek és értékítélet. A média funkcióinak áttekintése. A média meghatározó manipulatív hatásának műfajai, ezek nyelvi felismerése.
Tanulói Minimális tevékenységek teljesítmény Kommunikációs Törekedjen a tanuló szituációk. Egyéni és ismert csoportos kommunikációs feladatmegoldások helyzetben megfelelő szóban és írásban. hangnemű, stílusú és kultúrált véleménynyilvánításra.
kifejezésformáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai.
Egyéni és csoportos feladatmegoldások. Hangtani és alaktani gyakorlatok. Gyűjtőmunka a hangtani és alaktani törvények érvényesüléséről. Szófajtani és mondattani gyakorlatok végrehajtása kisebb szövegrészlet segítségével.
II. A nyelvi szintek A nyelvi szintek grammatikája: (25 óra) szabályairól és elemkészletéről tanult - hangtani ismeretek: ismeretek magyar hangállomány, felhasználása hangtörvények különböző - alaktan: szóelemek, szótő, képző - jel - rag feladatokban. -
-
kapcsolódása és változataik. szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. mondattan: a mondatok osztályozása szintagmák, egyszerű és összetett mondat. Jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken.
III. A szöveg szer- A szövegek mikro- és kezete és szintaktikai makroszerkezetének szintje: (5 óra) feltárása. Különféle tartalmú - A szöveg és a mondat, publicisztikai, rendszermondat, szakmai, tudományos, szövegmondat. közéleti gyakorlati - A szöveg felépítése, szövegek elemzése. szövegegységek.
Az alapvető hangtani, alaktani, szófajtani, szintagmatikus és mondattani fogalmak ismerete. A nyelvtani szintek szabályrendszerének alkalmazása. Hangalak és jelentés kapcsolatának ismerete.
A hivatalos levél, az A szövegtani önéletrajz alapfogalmak sajátosságainak ismerete és ismerete, készítése. használata. Szövegtani elemzések Szövegértelmezési, egyszerűbb szintű szövegértési végrehajtása. gyakorlatok, szövegalkotás gyakorlása.
- A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. - A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének kapcsolata a szövegbe ágyazottsággal, a tagolás.
9
IV. A szöveg jelen- A szövegfonetikai Olvasási, kiejtési, tése: (5 óra) eszközök szerepének szövegmondási felismerése és igényes gyakorlatok. A szemantikai és a alkalmazása különféle pragmatikai szint, a szövegek szöveg és a kommunikációs folyamat értelmezésében.
A szószerinti jelentés és a többletjelentés megkülönböztetése szépirodalmi szövegekben.
összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe.
V. Helysírás: (23 óra)
A magyar helyesírás Helyesírást fejlesztő alapelveinek ismeret- gyakorlatok végzése. A szöveg központosítása. ében készség az önálA magyar helyesírás ló hibajavításra. alapelvei
Könyvés könyvhasználat: (3 óra )
VI.
Témafeldolgozás különböző információhordozók felhasználásával. Debreceni könyvtárak, levéltárak.
A helyesírás alapelveinek ismerete. A helyesírás szabályrendszerének készségszintű ismerete az életkornak megfelelő szinten. Önálló könyvtári ku- Intézménylátogatások. Jártasság az alapvekönyvtár- tően fontos lexikonok tatás, különböző do- Önálló használati elsajátítása. kumentumok kiváés szótárak használalasztása, értékelése és tában. felhasználása adott témában.
VII. Leíró nyelvtani A leíró magyar ismeretek: (18,5 óra) nyelvtan rendszerének, gyakorlati felSzófajtan, mondattan és használásának mélyíjelentéstan ismereteinek tése az idegen nyelv mélyítése, amely az idegen nyelv hatékony sikeresebb elsajátítása érdekében. tanulását szolgálja.
Gyakorlati feladatok végrehajtása a nyelvi szintek magasabb egységeiből (szófajtan, mondattan). Ezek fogalmazás szintű felhasználása rövidebb szövegrészletek írásánál.
10
Fogalmak: A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. A helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve.
Ellenőrzés a 9. évfolyam végén: Magyar nyelvből:
tanév kezdetén szintfelmérés, tanév közben témazáró feladatlapok, tanév végén összefoglaló feladatlapok.
11
10. évfolyam Évi óraszám: 92,5 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra
Belépõ tevékenységformák: Kulturált nyelvi magatartás: A
kommunikációs
helyzetnek
megfelelõ
nyelvváltozatok
szókincsének,
elem-
és
szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és mûfajú szóbeli megnyilatkozással különbözõ kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd elõadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával.
Szövegértés: A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek mûfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különbözõ
korstílusokat
reprezentáló
szövegek
megértése,
stílussajátságaik
fölismerése. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különbözõ stílusrétegek és a közöttük lévõ viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mû szövegének részleteiben. Szövegalkotás: Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásmûvek (meghatalmazás, elismervény, jegyzõkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzõinek ismerete és önálló szövegalkotás e mûfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés).
12
Tanulási képesség: Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyûjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetõségekkel. A megfelelõ információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerûbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelõen döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásmûvek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés mûfaji jellemzõinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi mûvekben, értekezõ prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibõvítése: a tanulmányokban elõforduló nem latin betûs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletû idegen szavak helyesírásával.
13
10. évfolyam MAGYAR NYELV Évi óraszám: 92,5 óra Heti óraszám: 2,5 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra
I.
Leíró nyelvtani ismeretek
II.
Nyelvváltozatok
14 óra
III.
Szövegtípusok
12 óra
IV.
Alapvető retorikai ismeretek
20 óra
V.
Helyesírás
18 óra
VI.
Könyv- és könyvtárhasználat
4 óra
VII.
A bihari és a hajdúsági nyelvjárás
2 óra
+ Dolgozatírás:
18,5 óra
4 óra
Az óraszám 20%-a a gyakorlást, elmélyítést szolgálja. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.
Összesen:
92,5 óra
14
Témakörök, tartalmak
Fejlesztendő készségek
Leíró nyelvtani ismeretek: (18,5 óra) A
I.
Tanulói tevékenységek
Minimális teljesítmény
Az anyanyelv és a ta- Az anyanyelvi gramma-
beszédhelyzetnek nult idegen nyelv né- tikai tudás felhasználása
hány különböző sajátosfelismerése Szófajtan, mondattan. és a stílusrétegnek ságának nyelvi gyakorlatok segítségével. megfelelő, kultúrált Szófajtani, mondattani elemzések. nyelvhasználat szóban Összehasonlító elemzés a tanult idegen nyelv és írásban. grammatikájával. Helyzetelemző gyakorII. Nyelvváltozatok: latok. (15 óra) Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Eltérő stílusréteghez Elemzési gyakorlatok a kommunikáció manipuA nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tar- tartozó szövegek lációs szándékának felismerése. talmi és magatartásbeli követelményei. elemzése, Elemzési gyakorlatok a A stílusrétegek. stílusrétegek, a stílus és A magán- és a nyílértelmezése. jelentés kapcsolatának vános; élőszóbeli és köréből. írott kommunikáció; a dialogikus és a monoÖnellenőrző gyakorlalogikus forma különbsége. Irodalmi szövegek tok.
elemzése, értelmezése.
III. Szövegtípusok: (12 óra) Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rend- Szövegalkotás szerezése. A hallgató igénye, a be- különböző stílusban: szélő lehetőségei a különféle szövegfajtákközéleti, hivatalos stb. ban. Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; az értékelés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, önéletrajz.
Konfliktusok elemzése, feloldása. Kommentár, kiegészítés, cáfolat készítése. Szövegelemző gyakorlatok, szövegértelmezések. Szaknyelv használatának gyakorlása szóban és írásban. Magán- és hivatalos iratok szerkesztése.
15
az idegen nyelv tanulásában. A szófajtani, mondattani ismeretek fogalmi szintű megfogalmazása, elemzési jártasság. A beszédhelyzet felismerése, a megfelelő hangnem és stílus megválasztása új, ismeretlen kommunikációs szituációkban is. A beszélő valódi szándékának felismerése a közéleti és tömegkommunikációs helyzetekben. Véleménynyilvánítás, kultúrált vitakészség magánés közéleti kommunikációs körben. A művelt köznyelv jellemzőinek ismerete és használata. Kreatív szövegalkotási képesség. Törekvés mások álláspontjának megértésére, saját vélemény indoklására, a konfliktusok nyelvi megoldására. A meggyőzés képességének fejlesztése különböző kommunikációs szinteken. Az önkontroll fejlesztése. A személyiségnek megfelelő, árnyalt önkifejezés.
Kreatív szövegalkotási képesség.
IV. Alapvető retorikai ismeretek: (20 óra) Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás. nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei. A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. A szónoklat (alkalmi beszéd) előadásának követelményei.
Viták, disputák.
Jegyzetelés,
Világos nyelvi közlésre törekvés.
Kommentár, kiegészítés, készítése.
cáfolat Kreatív szövegalkotási képesség: szöveg-átalavázlatkészítés, kítás nézőpont- és stíRetorikai alapismere- lusváltással. tömörítés, kifejtés, tek alkalmazása. Szövegalkotás érvelés, értekezés, Önellenőrző gyakor- különböző stílusban. latok. adatgyűjtés. A hallgató befolyásoláVideofilmek, hangfel- sa, meggyőzése érvekvételek, tömegkom- kel, ellenérvekkel. munikációs eszközök használata. Az ismeretterjesztő szövegek felhasználása álLényegkiemelés, ösz- lítások bizonyítására. szefoglalás. Anyaggyűjtés megadott témához.
Szótárhasználati gya- A tanuló rendelkezzen korlat. elfogadható helyesírás (18 óra) Helyesírás. Írás- és helyesírási gya- készséggel. A nem latin betűs korlatok minden szö- Ismerje a helyesírási tulajdonnevek és a vegtípusban. szabályokat, tudja azogyakran használt új keletű kat alkalmazni. idegen szavak írásmódja. Legyen képes a nyelvi ismeretek összefoglaló felidézésére a szabályrendszer felismerésével és megnevezésével. Látogatás az iskolai és Téma szerinti keresés a VI. Könyvés lakóhelyi könyvtárban. könyvtár tájékoztató könyvtárhasználat: A Könyvtárhasználat a eszközeinek segítségé(4 óra) pályaválasztáshoz. vel. Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok. tömegkommunikációs Katalógushasználat. Lexikonok, segédkönyAz Internet szerepe az inSzámítógépes tájé- vek, számítógépes tájéformációszerzésben, té- eszközök közléseinek koztatók használata. koztató segédletek haszmák feldolgozásában. nálata. racionális megítélése, Adatgyűjtés, Ismerje a tanuló a VII. A bihari és rendszerezés. lakókörnyezetre hajdúsági nyelvjárás: Személy-, állat-, jellemző helyes értelezése. (2 óra) földrajzi nevek nyelvváltozatot, az Tájnyelvi szavak, kifejezések gyűjtése. gyűjtése. eltérést a köznyelvtől.
V. Helyesírás:
Nyelv és jellemző névadások.
helytörténet: nevek,
16
Ellenőrzés: Magyar nyelvből:
tanév közben témazáró feladatlapok, tanév végén összefoglaló feladatlap.
17
11. évfolyam
Évi óraszám: 37 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 18,5óra
Belépõ tevékenységformák: Kulturált nyelvi magatartás: Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelõ stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékû szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben.
Szövegértés: Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mûvészeti élményekrõl önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle mûfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre törõ, világos felépítésû, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelõ, meggyõzõ, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetõségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.
18
Tanulási képesség Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztõ, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylõ szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követõ anyaggyûjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete: A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintû megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a mûelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelmûség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi mûvek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani
és
stilisztikai
tanulmányok
hasznosítása
az
egyéni
szókincs
gazdagításában, a témának, a címzettnek, a mûfajnak megfelelõ árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmezõ, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetõségek felhasználása saját szövegalkotásban.
Stílusirányzatok jellemzõ, esetleg mozgalomszerû vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzõmûvészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemzõ vonások, jellegzetes mûalkotások társítása.
19
11. évfolyam MAGYAR NYELV Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 18,5 óra
I.
Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban
19 óra
II.
Szépirodalmi stílus
10 óra
III.
Helyesírás
4 óra + Dolgozatírásra:
Összesen:
4 óra
37 óra
Az óraszám 20%-a a gyakorlást, elmélyítést szolgálja. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.
20
Témakörök, tartalmak
Fejlesztendő készségek
Tanulói tevékenységek
Minimális teljesítmény
I.Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban (19 óra) Kulturált nyelvhasználat, Kommunikációs helyzetek Megfelelő A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; jelentésmező. Denotatív és konnotatív jelentés. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmaitudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben.
II. Szépirodalmi stílus (10 óra)
hangnem és megjelenítése szóban és stílus megválasztása nyelvi magatartás eltérő írásban. ismert és ismeretlen kommunikációs kommunikációs Kiselőadások a különféle szituációban. stílusrétegek köréből. A beszélő valódi helyzetben. szándékának felismerése a Elemzések a stílusrétegek, közéleti és a stílus és a jelentés tömegkommunikációs kapcsolatának köréből. helyzetekben. A címzettnek, a témának Önálló szövegalkotás a és a mondanivalónak A környezet, a média különböző stílusrétegek megfelelő szövegek szövegtípusai szerint. alkotása a mindennapi élet nyelvhasználatának magánés hivatalos Publicisztikai és műfajaiban. érzékelése, értékelése. ismeretterjesztő szövegek A különböző megértésének gyakorlása. stílusréteghez tartozó átlagos szöveg megértése.
A
stíluseszközök
A retorikai és stílus- Törekvés a szépirodalmi (szóképek, alakzatok stb.) eszközök felismerésének szövegek hiteles gyakorlása. felolvasására. használata a szöveg-
Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) alkotásban. nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. A retorika eszközeinek és Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a szándékának felismerése a mondatés a szövegalkotásban. szövegben.
III. Helyesírás (4 óra) A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb A helyesírási szövegekben. Brassai Sámuel fejlesztése. nyelvészeti munkája: szóalkotás, mondatszerkezet. A diáknyelv jellemzői városunkban, iskolánkban: szókincs, mondatalkotás.
Szépirodalmi stíluselemzése. Szövegelemző latok.
szövegek A retorikai és stíluseszközök felismerése. gyakor-
Írásés helyesírási A tanuló rendelkezzen gyakorlatok minden elfogadható helyesírási szövegtípusban. készséggel. Ismerje és alkalmazza a Kiselőadás. helyesírási szabályokat. készség Adatgyűjtés, rendszerezés. A tanuló ismerje a lakókörnyezetre jellemző nyelvváltozatot.
21
Fogalmak: Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmezõ, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizáció. Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költõi kép; alakzatok: ellipszis, kötõszóhiány, ismétlõdés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök:
verbális
stílus,
nominális
stílus,
körmondat,
grammatikai
metafora;
hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció
Ellenőrzés: Magyar nyelvből:
évközi témazáró feladatlapok, év végi összefoglaló feladatlap.
22
12. évfolyam
Évi óraszám: 32 óra Fentieken túl otthoni tanulásra: 16 óra
Belépõ tevékenységek: Kulturált nyelvi magatartás: Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, elõfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Szövegértés: Kritikai érzék különféle mûfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minõségének mérlegelõ értékelésére, a szerzõi elõfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem inem irodalmi mûvek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerûbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (elõzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). Szövegalkotás: Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság
az
értekezés
és
esszé
nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban.
23
írásában,
megfelelõ
helyesírással,
A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelõ hiteles, lényegre törõ szóbeli elõadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Tanulási képesség: A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetû dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerû anyaggyûjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Tematikus
tájékozódás
nyomtatott
és
elektronikus
ismeretterjesztõ
információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete: Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvmûvelõ kérdések szakszerû megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlõdés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellõ tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyérõl a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás (nyelvvédelem és nyelvmûvelés).
korszakairól a
szerzett
nyelvtervezés
tudás
néhány
összekapcsolása alapvetõ
az
kérdésérõl
A magyar nyelv eredetérõl kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelõs magatartás a magyar nyelv értékeinek õrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszerérõl, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepérõl tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra.
24
12. évfolyam
MAGYAR NYELV Évi óraszám: 32 óra Heti óraszám: 1 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 16 óra
I.
Általános nyelvi ismeretek
5 óra
II.
A magyar nyelv története
7 óra
III.
Nyelv és társadalom
5 óra
IV.
Nyelvünk változásai a XX. században
2 óra
V.
Anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése
9 óra
+ Dolgozatjavításra:
Összesen:
4 óra
32 óra
Az óraszám 20%-a a gyakorlást, elmélyítést szolgálja. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.
25
Témakörök, tartalmak
Fejlesztendő készségek
Tanulói tevékenységek
Minimális teljesítmény
I. ÁLTALÁNOS NYELVI Általános nyelvészei ismeretek felhasználása a Szóbeli és írásbeli meg- Az általános nyelvéISMERETEK (5 óra) nyelvszemlélet tásában.
A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.
tudatosí- nyilatkozások készítése a- szeti alapfogalmak is-
A témának, a beszédhelyzetnek megfelelő, a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód.
A megszerzett ismeretek birtokában következtetések levonása, össze* A nyelv szerepe a világról függések teremtése. Önmagunk és nemzetünk formált tudásunkban. A nyelvi változás, a nyelv, mint értékeinek nyelvi megformálása. változó rendszer.
dott témáról - fogalmazási merete. gyakorlatok. Törekvés a gondoTömörítési gyakorlatok. latok szabatos, nyelvileg korrekt megfoA tanult idegen nyelv és a galmazására. magyar nyelv sajátosságainak összehasonlítása. Rendezett íráskép, elfogadható helyesírás. Gyűjtőmunka.
II. A MAGYAR NYELV Az anyanyelv szeretete, Egyszerűbb nyelvészeti Nyelvtörténeti vállalása, értékeinek, szakszövegek olvasása, alapfogalmak TÖRTÉNETE (7 óra) hagyományainak őrzése.
Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete és rokonsága, érintkezés más nyelvekkel. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A magyar Rangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.
feldolgozása, beépítése a ismerete tanult anyagba. alkalmazása.
és
A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek Összehasonlító elemzési A különböző birtokában felelős nyelvi gyakorlatok régi szövegek nyelvtörténeti alapján. korszakokból magatartás fejlesztése. származó szövegek Régi magyar szövegek felismerése. olvasása, értelmezése. A tanuló tudjon Gyűjtőmunka, eligazodni a magyar rendszerezés. nyelv grammatikai rendszerében, Szótárhasználat - TESZ helyesírása legyen kielégítő.
III. NYELV ÉS TÁRSA- Kulturált nyelvhasználat Gyűjtőmunka, szótárhasz- A tanuló ismerje a szóban és írásban. nálat különböző nyelvvál- különböző DALOM (5 óra) A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai.
tozatokhoz tartozó szö- nyelvváltozatokat, a vegek elemzése. kommunikációs helyzetnek Önellenőrzési gyakor- megfelelően képes latok. legyen alkalmazásukra, Irodalmi alkotások elem- legyen tisztában a zése a nyelvhasználat jel- kulturált Az önkontroll képességé- lemzésként történő alkal- nyelvhasználat nek fejlesztése - az elmé- mazása szempontjából. követelményeivel. leti tudás alkalmazása a mindennapi nyelvhasználatban. A kommunikációs követelmények érvényesítése a magánéletre, a kisközösségekre, a nyilvánosságra, a tömegkommunikációra vonatkozóan.
26
Témakörök, tartalmak
Fejlesztendő készségek
Tanulói tevékenységek
Minimális teljesítmény
*Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődése. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. A rétegnyelvi szótárak. Legalább egy nyelvjárástípus jellemzése irodalmi és nem irodalmi szövegben. A főbb nézetek a kétnyelvűségről. A nyelvpolitika, nyelvi tervezés. IV. NYELVÜNK VÁLTOIdegen nyelvi ZÁSAI A XX. SZÁZADBAN (2 óra) helyes kezelése. Az idegen nyelvek hatása mai nyelvünkre.
V. AZ ANYANYELVI ISMERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS RENDSZEREZÉSE (9 óra) A kommunikáció tényezői és funkciói. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan, alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. *A leíró grammatika és a szövegtan emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelően: hangállomány, hangrendszer és nyelvtörténet, helyesírás rendszere, szófajváltás, többszófajúság, rendszermondat, szinteződés, a szóalkotás ritkább módjai, szóteremtés, kohézió, szövegelemzés.
Szótárhasználat; önálló hatások gyűjtőmunka. Egyszerűbb irodalmi és nyelvészeti szakszövegek olvasása, elemzése idegen szavak alkalmazása szempontjából. A kommunikációs köve- Kommunikációs telmények érvényesítése a helyzetgyakorlatok, megnyilatkoztatásokban. szituációs játékok, interaktív gyakorlatok. Tárgyilagos és kulturált véleménynyilvánítás. Elemzések a hangtan, Elméleti ismeretek szótan, alaktan, gyakorlati alkalmazása. mondattan köréből.
A tanuló legyen képes eltérő stílusréteghez tartozó átlagos szöveg megértésére.
A tanuló tudjon eligazodni a magyar nyelv grammatikai Fogalmazási gyakorlatok: rendszerében. szerkezet, tételmondatok, kulcsszavak megállapítása Értekezés és esszé adott szövegben, illetve írása megfelelő kulcsszavak, helyesírással és tételmondatok alapján nyelvhelyességgel szerkezeti egységek szabatos és egyéni alkotása. stílusban. Tömörítési gyakorlatok.
27
Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a fõbb nyelvtípusok; összehasonlító
nyelvtudomány,
diakrónia,
szinkrónia;
nyelvemlék,
szórványemlék,
vendégszöveg, kódex, õsnyomtatvány; õsi szavak, jövevény és idegen szavak, belsõ keletkezésû szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, õsmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, új magyar korszak; mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvûség, kettõs nyelvûség, két nyelvûség. Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótársa (TESZ).
Ellenőrzés: Magyar nyelvből:
évközi témazáró feladatlapok, év végi összefoglaló feladatlap.
28
Emelt szint 1. MAGYAR NYELV VIZSGASZINTEK Emelt szint
TÉMÁK 1.1. Ember és nyelv
A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.
1.2. Kommunikáció
A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege.
1.2.1. A jel, a jelrendszer
A nyelvi jel sajátosságai.
1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció
Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire egy-két példa (a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere). A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe.
1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok
A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása.
1.2.5. Személyközi kommunikáció 1.2.6. A tömegkommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1 A magyar nyelv rokonsága
A nyelvrokonság kutatásának módszerei. Az ősmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újmagyar kor. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben – néhány példával.
1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen).
29
TÉMÁK 1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvművelés 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok
1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat
VIZSGASZINTEK Emelt szint Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó). A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a kettősnyelvűségről. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.
1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1.5. A nyelvi szintek
A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje.
1.5.1. Hangtan
A magyar hangállomány. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai.
1.5.2. Alaktan és szótan A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. 1.5.3. Mondattan 1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban
A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat.
1.5.7. Szókincs és frazeológia
A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések. A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés.
A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.
30
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Emelt szint
1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése 1.6.3. Szövegértelmezés 1.6.4. A szöveg szóban és írásban
A szöveg dinamikus és statikus összetevői.
1.6.5. Az intertextualitás 1.6.6. A szövegtípusok
A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai. A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer).
1.7.2. Szöveg a médiában
Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők. Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai.
1.7. A retorika alapjai
A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. A retorika mint a szónoklás tudománya Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása. A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.)
1.7.1. A nyilvános beszéd
1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita
1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai
31
TÉMÁK 1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus
1.8.2. A szójelentés
1.8.3. Állandósult nyelvi formák
VIZSGASZINTEK Emelt szint A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. A szójelentés változásai. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről. Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek.
1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok 1.8.5. Stíluseszközök 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat
Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. A mondatszerkezet stiláris változatai – a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. A stílus és norma koronkénti változatai – néhány példa bemutatásával.
32
