A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-IV-1130/2012. számú határozata a Dimenzió Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztárral szemben célvizsgálat lezárásáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által a Dimenzió Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztárnál (székhely: 1036 Budapest, Lajos u. 78.) (Pénztár) lefolytatott célvizsgálatot követően Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom. A Pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében az alábbi intézkedéseket teszem: 1. Kötelezem a Pénztárat, hogy intézkedjen (…) T. I. tisztségei összeférhetetlenségének megszüntetése érdekében. A Pénztár a kötelezést a soron következő küldöttközgyűlésén teljesítse és ennek megtörténtét a küldöttközgyűlést követő 15 (tizenöt) napon belül, de legkésőbb 2012. december 31-ig – dokumentumokkal alátámasztva – igazolja a Felügyelet felé. 2. Kötelezem a Pénztárat, hogy a pénzügyi terv tartalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat a jövőben maradéktalanul tartsa be. 3. Kötelezem a Pénztárat, hogy az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására és a szolgáltatások nyilvántartására vonatkozó jogszabályi előírásokat a jövőben maradéktalanul tartsa be. 4. a) Kötelezem a Pénztárat, hogy a jövőben a negyedéves jelentéseit főkönyvi kivonattal maradéktalanul támassza alá. b) Kötelezem a Pénztárat, hogy a jövőben éves beszámolóit főkönyvi kivonattal és leltárral maradéktalanul támassza alá. 5. Kötelezem a Pénztárat, hogy a) vizsgálja felül 2010. január 1-jétől a tagdíjak, munkáltatói hozzájárulások, támogatások, adományok alapok közötti Alapszabály szerinti megosztását, a szükséges egyéni számlával és tagi elszámolásokkal összefüggő korrekciókat végezze el és ennek eredményéről tájékoztassa a Felügyeletet, b) a jövőben a tagdíjak, munkáltatói hozzájárulások, támogatások, adományok alapok közötti megosztása során Alapszabálya rendelkezései szerint járjon el, c) támogatói (adományozói) befizetésekkel kapcsolatosan a jövőben a támogatói (adományozói) szerződések rendelkezéseinek megfelelően járjon el. 6. A Pénztárral szemben a 2010. július 8. napján kelt JÉ-IV-61/2010. számú határozattal elrendelt heti adatszolgáltatási kötelezettséget megszüntetem, egyidejűleg kötelezem a Pénztárat, hogy a heti adatszolgáltatásának megfelelő tartalommal a Felügyelet részére havonta – első alkalommal a 2012. november havi adatokról 2012. december 5. napjáig, majd ezt követően minden hónap adatairól a következő hónap 5. napjáig – adatszolgáltatást teljesítsen. 7. Az igazgatótanács elnöke e határozatot az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésén 15 (tizenöt) napon belül, a pénztártagokkal a következő közgyűlésen ismertesse. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a
határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A törvényszék a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Indokolás I. A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS LEFOLYTATÁSA A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 53. §-a és 54. § (1) bekezdése alapján a 2012. május 4. napján kelt kiértesítő levél szerint a Pénztárral szemben hozott JÉ-IV/B-70/2010. számú határozat (Határozat) jövőbeni kötelezést tartalmazó pontjainak és a kapcsolódó vizsgálati levélben foglalt javaslatok, ajánlások teljesítésének vizsgálata, valamint a Dimenzió-Med Kft.-nek (EÜ Intézmény) a Pénztárral fennálló kapcsolatának vizsgálata céljából hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében célvizsgálatot (Vizsgálat) folytatott le a Pénztárnál. A Vizsgálat részeként a Felügyelet 2012. június 11-19. napja között helyszíni ellenőrzést tartott a Pénztárnál. A Vizsgálat alá vont időszak 2010. január 1-jétől a Vizsgálat helyszíni szakasza befejezésének időpontjáig terjedt. A Felügyelet a Vizsgálat megállapításait a 2012. augusztus 7. napján kelt Vizsgálati Jelentésben (Vizsgálati Jelentés) foglalta össze, és azt 2012. augusztus 8. napján nyilatkozattételre megküldte a Pénztár részére, 15 (tizenöt) napos határidő tűzésével. A Psztv. 57. § (5) bekezdése szerint az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. A Pénztár a 2012. augusztus 24. napján kelt és a Felügyeletre ugyanazon a napon érkezett beadványában tájékoztatta a Felügyeletet a Vizsgálati Jelentésben foglalt megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiről, további, a Vizsgálati Jelentés termékekre vonatkozó 1-10. alpontjait érintő észrevételei 2012. október 11. napján érkeztek a Felügyeletre (Észrevételek). Az Észrevételeket a Felügyelet áttekintette, kiértékelte és a jelen határozat meghozatala során figyelembe vette. A Vizsgálat – a fentieknek megfelelően – ellenőrizte a Határozatban előírt kötelezések teljesítését, és megállapította, hogy a Határozat 1-4. és 6-12. pontjaiban foglalt kötelezéseknek a Pénztár eleget tett. II. A VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAI, A MEGÁLLAPÍTÁSOK MINŐSÍTÉSE, AZ ÉSZREVÉTELEK ÉS EGYÉB NYILATKOZATOK ÉRTÉKELÉSE
II.1. A vállalatirányítás, a követett irányítási stratégia vizsgálata; a Pénztárban betöltött ITtagság és a Pénztár által működtetett intézmény ügyvezetői tisztségének összeférhetetlensége II.1.1. A Vizsgálat megállapításai A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztár igazgatótanácsának (IT) tagja, (…) T. I. az EÜ Intézménynél ügyvezető igazgatói pozícióját az 1/2011. (12.13.) alapítói határozat alapján látja el. A Pénztár 2012. június 1-jétől hatályos Alapszabályának (Alapszabály) 12.A.15. pontja szerint az EÜ Intézmény ügyvezetője felett az IT gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az Alapszabály 12.A.17 pontja a Pénztár ügyvezetőjének hatáskörébe sorol bizonyos döntési és intézkedési jogokat a Pénztár kizárólagos tulajdonát képező EÜ Intézménnyel kapcsolatban (pl.: előzetes vélemény-nyilvánítás, az EÜ Intézmény operatív irányítása eredményének felügyelete stb.) (Vizsgálati Jelentés (10) pontja, Strat. 1.). II.1.2. A megállapítások minősítése
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak egészségügyi intézményeinek működési és üzemeltetési szabályairól szóló 109/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet (Intézmény-rendelet) 11. § (1) bekezdése szerint a működtető pénztár igazgatótanácsának tagja, ellenőrző bizottságának tagja, a pénztár ügyvezetője, illetve a pénztár alkalmazottja nem lehet a pénztár üzemeltetésében lévő egészségügyi intézmény tulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja, illetve ezek közeli hozzátartozója, valamint a pénztár tulajdonában álló intézmény vezető beosztású alkalmazottja, illetve ezek közeli hozzátartozója. Az Intézmény-rendelet 2. § b) pontja értelmében működtető pénztár az olyan egészségpénztár, amelynek egészségügyi intézménye van (tulajdonában tart, vagy belső szervezeti egységként irányít), vagy amely ilyen intézményt üzemeltet. A fentiekből következően az EÜ Intézmény ügyvezetői státusza összeférhetetlen a Pénztárnál betöltött IT tagsággal. A kettős státusz eredményeképp objektív, abszolút összeférhetetlenség, az Intézmény-rendelet 11. § (1) bekezdésének sérelme valósul meg azáltal, hogy az EÜ Intézmény első számú vezetőjeként (…) T. I. a működtető Pénztár IT-ának is tagja. Az Alapszabály rendelkezéseire tekintettel relatív összeférhetetlenség is megállapítható, az IT tagjaként (…) T. I. önmaga felett gyakorol munkáltatói jogokat, a Pénztár ügyvezetőjével pedig sajátos, ellentmondásos függelmi viszonyban áll: a Pénztár ügyvezetője fölött az IT tagjaként munkáltatói jogokat gyakorol, azonban, mint az EÜ Intézmény ügyvezetője, az Alapszabályban meghatározott egyes felügyeleti, ellenőrzési szerepkörökben beszámolási, tájékoztatási kötelezettségei vannak, tehát alá van rendelve a Pénztár ügyvezetőjének. II.1.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár az észrevételében a Felügyelet álláspontját teljességében vitatta, azt megalapozatlannak és tévesnek minősítette, a felügyeleti megállapítás, következtetés és kockázat-megjelölés törlését kérte. Az Észrevételekkel együtt benyújtott kísérőlevelében előadta, (…) T. I. ügyvezető a kógens, összeférhetetlenséget rendező jogszabályi előírások betartásával került megválasztásra az EÜ Intézmény élére, ügyvezetői tisztét nem vezető beosztású alkalmazottként, hanem vezető tisztségviselőként látja el, egyértelmű, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség. Az EÜ Intézmény működése feletti szükséges kontroll megvalósítása sem tartalmaz összeférhetetlenségi elemet. A Pénztár álláspontja szerint nem reális, hogy a Pénztár ügyvezetője funkcióinak ellátásában akadályozott volna amiatt, hogy az IT tag EÜ Intézmény-ügyvezető mintegy a Pénztár ügyvezetőjének munkáltatói jogokat gyakorló felettese, különös tekintettel arra, hogy az IT testületként jár el, egyéni eljárási jogosultságok sem az ágazati jogszabályban, sem az Alapszabályban, sem az IT ügyrendjében nincsenek. Hivatkozott arra, hogy a jelenlegi megoldás a gyakorlatban fokozottabb kontrollt jelent az EÜ Intézmény ügyvezetője felett, utalt arra is, hogy az EÜ Intézmény az új irányítás mellett az üzleti stabilizáció irányába mozdult el. Észrevételeiben a Pénztár az előbbiek szerinti általános érvelését jogilag is alá kívánta támasztani. Kifejtette, az IT a döntését az Intézmény-rendelet összeférhetetlenségi szabálya figyelembe vételével hozta meg, az IT tagját nem vezető beosztású alkalmazottként, hanem a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 22. § (2) a) bekezdése szerint ellátandó társasági jogi jogviszony szerinti vezető tisztségviselőként választotta az EÜ Intézmény élére, az ügyvezető nem áll munkajogviszonyban az EÜ Intézménnyel, nem minősül vezető beosztású alkalmazottnak. Álláspontja szerint a konkrét esetben vezető beosztású alkalmazottnak a cégvezetőt kell tekinteni, azonban az ő személyét illetően sem áll fenn összeférhetetlenség. Utalt arra, hogy az Intézmény-rendelet 11. § (2) bekezdése is különbséget tesz az egészségügyi szolgáltató vezető tisztségviselője és a vezető beosztású alkalmazottja között, mivel a (2) bekezdésben a szakértői tagok vonatkozásában szigorúbban fogalmaz, ott nem csak a munkavállalót, hanem a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottat, a társtulajdonost és a vezető tisztségviselőket is kizárja.
A munkáltatói jogokkal kapcsolatban kifejtette, tekintettel arra, hogy a jelenleg alkalmazott megoldás – az EÜ Intézmény megbízó, az ügyvezetője megbízott – szerint az EÜ Intézmény ügyvezetője vonatkozásában munkajogviszony nem áll fenn, a munkáltatói jogok gyakorlásának kérdése irreleváns, következésképpen az ebből eredő összeférhetetlenségi aggály is megalapozatlan. Utalt arra, az EÜ Intézmény ügyvezetője feladatellátásának irányítására a Gt. 22. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott szabályok vonatkoznak. Amennyiben az ügyvezetővel a tulajdonosi jogokat gyakorló IT elégedetlen, a Gt. 24. § (2) bekezdése alapján indokolás nélkül visszahívhatja. Megalapozatlannak tartotta a Felügyelet azon megállapítását is, miszerint az EÜ Intézmény ügyvezetője IT tagként önmagára, vagy a Pénztár ügyvezetőjére vonatkozóan hoz döntéseket, e körben az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) 24. § (1) bekezdésére és az Alapszabályra hivatkozott, miszerint az öt tagú IT a Pénztár ügyvezető szerve, döntéseit testületként – az Alapszabályban meghatározott módon –, szavazattöbbséggel hozza. A kontroll funkciók gyakorlásának kérdését illetően hangsúlyozta, az Alapszabály 12.A17. pontjában foglalt szabályok az EÜ Intézmény veszteséges működésére tekintettel, a gazdálkodás folyamatos nyomon követése céljából kerültek bevezetésre. Ezek a szabályok nem adnak a Pénztár ügyvezetőjének az egészségügyi intézmény vonatkozásában sem proaktív szerepet, sem operatív irányítási jogosultságot, helytelen az a megállapítás, miszerint a Pénztár ügyvezetője felügyeli az EÜ Intézmény operatív irányítását. Idézte az Alapszabály 12.A17. pontjának szövegét, mely szerint a Pénztár ügyvezetője folyamatosan nyomon követi, felügyeli az egészségügyi intézmény operatív tevékenységét, az egészségügyi intézmény ügyvezetője havi beszámolási kötelezettsége mellett. E rendelkezés – álláspontja szerint – azt jelenti, hogy a Pénztár ügyvezetője az IT stratégiai döntéseinek (pl. üzleti terv, fejlesztési program), vagy konkrét projektre vonatkozó célkitűzéseinek teljesítését, döntéseinek megvalósítását az EÜ Intézmény havi beszámolói alapján, vagy külön igényelt tájékoztatás, helyszíni tájékozódás, személyes konzultáció útján nyomon követi. A Pénztár ügyvezetője tehát nem az operatív irányítást, hanem annak az eredményét felügyeli, az IT üléseken beszámol az EÜ Intézmény helyzetéről. Kifejtette, ha a Pénztár ügyvezetője tulajdonosi döntéstől eltérést tapasztal, módja van arra is, hogy azt soron kívül jelezze az IT-nek. Véleménye szerint ez a konstrukció mentesíti az IT-t attól, hogy havonta ülést tartson az EÜ Intézmény gazdálkodásának nyomon követése céljából. Amennyiben a Pénztár ügyvezetője nem ért egyet az EÜ Intézmény által tervezett szerződéskötéssel (előzetes kontroll) és nem sikerül az EÜ Intézmény ügyvezetőjével kölcsönösen elfogadott kompromisszumos megoldást találni, mód van arra, hogy az EÜ Intézmény ügyvezetője – IT tagként – a kérdés megtárgyalását az IT szintjén kezdeményezze, ahol a Pénztár ügyvezetője is megfelelően képviselheti a saját álláspontját. Ilyen módon a döntést valamennyi kritikus kérdésben a tulajdonosi jogokat gyakorló testület – hatáskörtől függően IT, vagy Küldöttközgyűlés – hozza meg. Érvei alapján egyértelműnek tekintette, hogy megoldása nem ellentétes az általános jogelvekkel, nem ütközik konkrét jogszabályba és nem sért belső szabályzatot sem, tehát az összeférhetetlenség ezen a területen sem értelmezhető. A Felügyelet az Észrevételekre az alábbiakat rögzíti. Az EÜ Intézmény és az ügyvezetője közt fennálló jogviszony – a Pénztár érveivel szemben – a következők szerint releváns. Az EÜ Intézmény ügyvezetője tevékenységére, feladatára irányadó mögöttes jogszabály a Gt. 21-22. §-a, elsődlegesen a Gt. 21. § (1) bekezdése, mely szerint ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. A Gt. 22. § (2) bekezdésében e tevékenységgel kapcsolatban biztosított lehetőség – miszerint a vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és kötelezettségekre vagy a megbízásra
(társasági jogi jogviszony), vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni – csupán az ügyvezetői feladatok ellátására vonatkozó jogviszony jellegének részben szabad megválasztására vonatkozik, a tevékenység érdemi tartalmán nem változtat. A Pénztár e körben kifejtett álláspontjával szemben a vezető tisztségviselői jogviszony jellege érdemi, anyagi jogi különbséget a Gt. szerint sem teremt. Ebből következően a ügyvezetői tisztség betöltését megalapozó jogviszony jogi minőségének nincs az összeférhetetlenségi szabályokat lerontó jelentősége, irreleváns, hogy az EÜ Intézmény vezető tisztségviselője (ügyvezetője) feladatát nem munkaviszony keretében látja el, az alábbi érvelést is figyelembe véve az EÜ Intézmény ügyvezetője az intézménnyel fennálló jogviszonyának jellegére, minősítésére tekintet nélkül, az általa betöltött tisztség, feladatellátás alapján köteles megfelelni az Intézmény-rendelet 11. § (1) bekezdése rendelkezéseinek. Az Intézmény-rendeletet a Pénztár tévesen értelmezi. Az Intézmény-rendelet 11. § (1) bekezdésében használt „vezető beosztású alkalmazott” meghatározás nem munkajogi fogalom, az Intézmény-rendelet nem utal munkajogi szabályokra. Az „alkalmazott” fogalom bármilyen, munkavégzésre, feladatellátásra irányuló jogviszonyban álló személyt magába foglal, ezen összeférhetetlenségi rendelkezésnek éppen az esetleges befolyásolás kiküszöbölése, a teljességgel befolyásmentes működés biztosítása a lényege, tehát, hogy ugyanazon személy ne lehessen egyszerre vezető, irányító, utasításra, felügyeletre, ellenőrzésre jogosult pozícióban a működtető pénztárnál és a működtetett intézménynél, ideértve a hozzátartozói viszony révén megvalósítható befolyásolást is. A Pénztár IT tagja, illetve az EÜ Intézmény ügyvezetője pedig nyilvánvalóan vezető, irányító, utasításra jogosult tisztséget tölt be, ebből következően a két tisztség egyidejű ellátása összeférhetetlen. Az Intézmény-rendelet összeférhetetlenségi szabályait az Alapszabály 12A.12 és 12A.13 pontjai is tartalmazzák. Az Intézmény-rendelet szakértői tagokra vonatkozó 11. § (2) bekezdésének az (1) bekezdésétől eltérő fogalomhasználata a fenti értelmezést nem zárja ki, nem gyengíti. A (2) bekezdés a szakértői tagok vonatkozásában nem csupán a vezető beosztású feladatellátást, hanem bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését, fenntartását tiltja, e teljes körű tiltást írja körül a rendelkezés a kettős, munkavégzést magában foglaló jogviszonyokra vonatkozó utalásával. A rendelkezés emellett külön tilalmazza a működtetett intézményhez kapcsolódóan társtulajdonosi és vezető tisztségviselői (tehát befolyásolásra, összefonódásra lehetőséget adó) jogviszony létesítését, fenntartását. Az EÜ Intézmény a Pénztár kizárólagos tulajdonában álló egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, melynek ügyvezetője részére a Gt. 22. § (5) bekezdése alapján az egyedüli tag (a Pénztár) írásban utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő végrehajtani köteles, miközben mentesül a Gt. 30. §-ában foglalt felelősség alól. E szabály esetleges alkalmazása is összeférhetetlenségre vezetne, az IT tagjaként az EÜ Intézmény ügyvezetője gyakorlatilag önmagát utasítaná és mentesítené a felelősség alól. Az összeférhetetlenség megállapíthatóságát támasztják alá az Alapszabály 12.A.14 pontjának és 12.A.15 pontja d) alpontjának rendelkezései is, melyek értelmében a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben az IT jogosult döntéshozatalra, amire tekintettel az IT jogosult kizárólagosan az EÜ Intézmény egy vagy több ügyvezetője megválasztására, kinevezésére, foglalkozási jogviszonya jellegéről való döntésre, díjazása megállapítására, a munkáltatói jogok gyakorlására. Az Alapszabály 14.2.6 pontjának c) és l) alpontjai értelmében az IT alakítja ki és irányítja a Pénztár munkaszervezetét, gyakorolja az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat, valamint dönt az EÜ Intézmény vezető tisztségviselőinek megválasztásáról, visszahívásáról, díjazásáról. A Pénztár azon érvelése, mely szerint az IT tag testületi tagsága, egyéni eljárási hatásköreinek hiánya, a mindenkori testületi döntés az összeférhetetlenséget kizárja, téves. Az IT tag a testület tagjaként önmagáról is döntene, a testületi eljárás a formális befolyásolás lehetőségét
csupán csökkenti, de nem szünteti meg, az informális befolyásolás lehetősége pedig teljes mértékben fennáll. Az olyan pozíciók, melyekben adott személy – akár testület tagjaként is – önmagát érintő kérdésekben dönthet, nyilvánvalóan, a klasszikus jogelvek szerint is összeférhetetlenek. Az Alapszabály 14.2.8 pontja értelmében az öt tagú IT ülése a tagok legalább fele, tehát három fő jelenléte esetén már határozatképes, határozatát a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza, amiből következően két tag – közülük egyként az EÜ Intézmény ügyvezetőjének – szavazata is elegendő lehet az EÜ Intézmény ügyvezetőjét érintő döntés meghozatalához. A kontroll funkciók gyakorlása körében megállapítható, ugyan az Alapszabály 12.A17 pontja nem biztosít közvetlen operatív irányítási hatáskört a Pénztár ügyvezetője számára az IT-tag EÜ Intézmény-ügyvezető vonatkozásában, azonban az EÜ Intézmény irányításának felügyeletére jogosultságot biztosít. Az Alapszabály – Pénztár által is idézett – ezen pontja értelmében a Pénztár ügyvezetője az IT egyik tagja, tehát saját vezető testületének tagja fölött gyakorol felügyeletet, lényegében saját vezetőjét jogosult beszámoltatni. Az előzetes vélemény-nyilvánítás, felügyelés, nyomon követés és havi beszámoltatás joga, párhuzamosan az „alárendelt” EÜ Intézmény-ügyvezető IT-tagként fennálló „fölérendelt” státuszával a Pénztár ügyvezetője fentiekben írt felügyeleti-ellenőrzési jogkörei gyakorlásának – akár önkéntes – befolyásolásához, megszűnéséhez, kiüresedéséhez vezethetnek. Az Öpt. 24. § (3) bekezdése értelmében az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat. Az IT-tag EÜ Intézmény-ügyvezető ezáltal ugyanazon viszonyrendszert illetően egyik szempontból, mint beszámolásra köteles személy jelenik meg. Más szempontból viszont az EÜ Intézmény ügyvezetője a beszámoltatására jogosult személy – a Pénztár ügyvezetője – alkalmazását, feladatellátását akár tartalmi korlátozás nélkül érintő testületi döntés meghozatalában a részvételre törvény által felhatalmazott tisztségviselőként járhat el. A Pénztárnak az IT előtti belső vitarendezés kapcsán tett észrevételei sem alkalmasak a Felügyelet álláspontjának cáfolatára. A Pénzár által vázolt vitarendezési módszer szerint az EÜ Intézmény és a Pénztár vezetése közötti ellentétes álláspontok tisztázása egy olyan IT előtt történne, amelynek az egyik ellentétes helyzetben lévő fél – az EÜ Intézmény ügyvezetője – a tagja, a másik, ellenérdekű fél – a Pénztár ügyvezetője – pedig gyakorlatilag „alárendeltje”. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban általános érvényű kiemelést igényel, hogy a jogszabályok, így az Intézményi Rendelet is, elsősorban nem a ténylegesen kialakult összeférhetetlenséget kívánják megszüntetni, szankcionálni, hanem a ténylegesen összeférhetetlenséggel fenyegető, annak legcsekélyebb valós lehetőségét hordozó helyzetek kialakulását kívánják megakadályozni. A fentiekből egyértelmű, hogy a bemutatott kettős tisztség összeférhetetlen gyakorlatra, eljárásra, eredményre vezethet, azonban – és a Pénztár érvelése is erre irányul – ilyen helyzet még ténylegesen nem alakult ki. Az Intézményi Rendeletnek és a prudens működésnek azonban csak olyan intézményi felépítés, viszonyrendszer felel meg, mely az összeférhetetlenség elvi lehetőségét is kizárja. Mindezekre tekintettel a Felügyelet a Pénztár érvelését nem fogadja el, a megállapítását fenntartja és annak alapján határozati intézkedést alkalmaz. II.2. A vállalatirányítás, a követett irányítási stratégia vizsgálata; a Pénztár pénzügyi tervének értékelése II.2.1. A Vizsgálat megállapításai (…) A küldöttközgyűlés elfogadta továbbá a Pénztár 2012. évi pénzügyi tervét is. A pénzügyi terv készítése során a Pénztár nem vette figyelembe az (…) összeg várható felhasználását, a 2012. június 30-ig elkészülő, az EÜ Intézményre vonatkozó szakmai programmal kapcsolatos várakozások kockázatait sem. (…) (Vizsgálati Jelentés (13), (16), (18)-(19) pontjai, Strat. 2.). II.2.2. A megállapítások minősítése
A fentiekre tekintettel a Pénztár 2012. évi pénzügyi terve nem tesz eleget maradéktalanul az Öpt. 34. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltaknak, mivel nem alkalmas arra, hogy a pénztártagok meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a pénztár működőképességéről, továbbá a működési kiadásokat sem tartalmazza kellő részletezettséggel, azaz megfelelő alátámasztottsággal. A 2012. évi pénzügyi terv hiányos tartalma sérti az Intézményi Rendelet 16. § (1) bekezdésben foglaltakat, mivel az EÜ Intézményt működtető Pénztár pénzügyi tervében nem jeleníti meg nevesítetten és elkülönítetten, alaponkénti bontásban az EÜ Intézmény működéséhez kapcsolódó valamennyi kiadást. II.2.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár észrevételeiben a ténymegállapítást teljességgel, de az az alapján levont felügyeleti következtetést csak részben tartotta megalapozottnak, álláspontja szerint a megállapításra irányadó kockázati besorolás csupán „alacsony” mértékű. Indokai szerint, az IT az EÜ Intézmény üzemeltetésének átláthatóságát biztosította az Öpt 3. § (1) bekezdésében foglalt alapelvnek megfelelve azzal, hogy az EÜ Intézmény (…) vonatkozó döntést a Küldöttközgyűlés elé terjesztette, majd működési eredményeiről ez évben is tájékoztatta a Küldöttközgyűlést. A 2012. évi pénzügyi terv készítésekor az IT-nek még nem álltak rendelkezésére azok az információk, amelyek alapján a tervben megfelelő helyre kerülhetett volna (…). Hangsúlyozta, hogy (…). A Felügyelet a Pénztár megállapításra tett észrevételében közölt indokolásban kifejtett érvelését, mely szerint a 2012. évi pénzügyi terv készítésekor az IT számára nem állt rendelkezésre elegendő információ, nem fogadja el. A 2011. december 7-i ülésen a küldöttközgyűlés határozatban döntött az (…) jóváhagyásáról, illetve fogadta el a 2012. évi pénzügyi tervet, tehát a Pénztár vezetése e küldöttközgyűlésre történő felkészülés során már tudomással bírt arról, hogy a küldöttközgyűlés (…) határozata az ugyanezen küldöttközgyűlésen elfogadandó pénzügyi tervre is hatással lehet, továbbá mindkét javaslatot az IT terjesztette elő. A (…) kérdése (…) már a 2011. november 15-i, a 2011. december 7-i küldöttközgyűlés összehívásáról határozó IT ülés tárgyát képezte, az IT 2/2011. (11. 15.) számon erre vonatkozóan határozatot is hozott. A (…) kapcsolatosan a 2011. december 7. napjára összehívott küldöttközgyűlésre 2011. november 21-én készült IT előterjesztés a (…), annak indokaival, lehetséges eredményével részletesen foglalkozik. A 2011. december 6. napján tartott IT ülés 2. napirendi pontjának első témája is az (…) kérdése. A (…) elkülönítéséről és felhasználásáról a Pénztár küldöttközgyűlése 8/2011. (12.07.) számú küldöttközgyűlési határozatával döntött; annak ellenére, hogy a kérdés már a 2011. december 7-i küldöttközgyűlést megelőzően és a küldöttközgyűlésen is kiemelt hangsúlyt kapott, a pénzügyi tervben nem szerepel. Mindezek alapján nem tekinthető körültekintő eljárásnak, hogy a döntési alternatívákat a pénzügyi tervben a Pénztár, illetve az IT nem vette figyelembe. A küldöttközgyűlésen lehetőség lett volna a pénzügyi terv kiegészítésére vagy módosítására, akár azt követően is, hogy a (…) esetleges jóváhagyásának, elutasításának, illetve felhasználásának hatására felhívják a küldöttek figyelmét. Mindez azonban nem történt meg, a 2012. évi pénzügyi terv tartalmilag nem megfelelő. Mindezekre tekintettel a Felügyelet a megállapítását és az abból levont következtetést fenntartja. II.3. A Pénztár piaci megjelenésének vizsgálata II.3.1. A Vizsgálat megállapításai A Határozat 3. pontjában tett rendelkezésben a Felügyelet kötelezte a Pénztárat, hogy az egészségpénztári szolgáltatások finanszírozására és a szolgáltatások nyilvántartására vonatkozó jogszabályokat a jövőben tartsa be. Tekintettel arra, hogy a Határozat is hiányosságokat állapított meg a termékeket illetően, az egészségpénztári szolgáltatások elszámolását a Vizsgálat szúrópróbaszerűen kiválasztott szolgáltatások alapján ellenőrizte,
melyek alapján – a Határozat 5. pontjához hasonlóan – az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására és a szolgáltatások nyilvántartására vonatkozó jogszabályi előírásokat megsértését állapította meg, az alábbiak szerint (Vizsgálati Jelentés 39. pontja, Term. 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8.). A Pénztár több esetben jogosulatlanul számolt el szolgáltatásokat, megsértve ezzel a finanszírozási szabályokat. Az Öpt 51/B. § (1) bekezdés e) pontjának 2012. január 1-jétől történt hatályon kívül helyezése miatt nem lehetett volna elszámolni a gyógyfürdő, klímagyógyintézet, szanatórium szolgáltatási körbe került, 2012. január 3-án kiállított számlát, az igénybevétel mellé csatolt orvosi javaslat sem egyezett a szolgáltatással, optikai szolgáltatásra szólt (tagi azonosító: (…)). Az otthoni gondozás elszámolása kapcsán több tag esetén (tagi azonosító: (…), (…)) a csatolt orvosi javaslat nem az otthoni gondozáshoz kapcsolódik, hanem optikai szolgáltatáshoz. E dokumentumok tartalmi ellentmondására tekintettel nem állapítható meg, hogy a javaslathoz kötött két szolgáltatás melyikét kívánta a tag igénybe venni. A Pénztár jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatást számolt el több esetben, többek között idegenforgalmi adót, utazásszervezést finanszírozott (tagi azonosító: (…),(…),(…),(…)). Az Öpt. által az igénybevevők számához, illetve összeghatárhoz kötött szolgáltatások esetében a benyújtott számla nem tartalmazta az igénybevevők számát, illetve a számlán, nyilatkozatán a tag a szolgáltatást igénybe vevő kedvezményezetteket nem jelölte meg (tagi azonosító: (…), illetve (…) számú tag ide is tartozóan). A Pénztár több esetben megsértette a szolgáltatások nyilvántartására, elszámolására vonatkozó szabályokat is, több esetben nem a ténylegesen igénybevett szolgáltatásnak megfelelő helyen tartotta nyilván, illetve számolta el a szolgáltatásokat: A nyilvántartási, elszámolási hibák altípusaként a Vizsgálat több esetet érintően megállapította, amennyiben az adott napon több tételt számol el a Pénztár a tagnak, akkor ezek a típustól függetlenül összevontan egy tételben jelentek meg az egyéni számlán, ezért a Pénztár által a Vizsgálat során átadott szolgáltatás listában lévő szolgáltatás megnevezése több esetben eltér az egyéni számlán, főkönyvi kartonon szereplő szolgáltatás típustól (tagi azonosító: (…),(…),(…)). Két esetben a Pénztár az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások körébe tartozó természetgyógyászati szolgáltatások között számolta el a gyógymasszázst. Ezáltal, mivel ez a szolgáltatás a kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások körében adómentesen igénybe vehető, a téves elszámolás eredményeképp a Pénztár a szolgáltatás adóvonzatát tekintve tag hátrányára tévedett (tagi azonosító: (…),(…)). A (…) azonosítójú tag által igénybe vett rehabilitációs gyógykezelést, továbbá a (…) és a (…) azonosítójú tagok által igénybe vett humán egészségügyi ellátást a Pénztár az egyéni egészségtervek között számolta el, a Vizsgálat során tett nyilatkozata szerint a kártyaszolgáltató hibás kódolása miatt kerültek a szolgáltatások rossz csomagkódra. A kiválasztott egészségterv jellegű elszámolások közül egyetlen egészségtervet sem adott át a Pénztár a Vizsgálat részére. II.3.2. A megállapítások minősítése A finanszírozási szabályok körében a Pénztár a megállapított tényekre tekintettel az Öpt. több rendelkezését is megsértette. A finanszírozási szabályok megsértése, a jogosulatlan szolgáltatások teljesítése sérti az Öpt. 51/B. § (1) bekezdésében, illetve az 51/C. §-ában foglaltakat. A 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezett Öpt. 51/B. § (1) bekezdés e) pontja alapján elszámolt, azonban azt követően igénybe vett szolgáltatás jogszabályértő finanszírozása az Öpt. 51/B. § (1) bekezdését sérti. Az ellentmondó bizonylatok, illetve javaslatok alapján finanszírozott szolgáltatások révén a Pénztár eljárása megsértette az Öpt. 51/D. § (2) bekezdésének és 51/B. § (1) bekezdésének rendelkezéseit. Az igénybevevők
számához, illetve összeghatárhoz kötött szolgáltatások teljes értékének finanszírozásával a Pénztár megsértette az Öpt. 2012. január 1-jéig hatályos 51/B. § (1) bekezdés l) és m) és n) pontjait. A téves elszámolások esetén, tekintettel arra, hogy az egyébként finanszírozható szolgáltatásokat nem a megfelelő kategóriában, típusban tartotta nyilván, a Pénztár megsértette a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 165. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt bizonylati elvet. II.3.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár a megállapításokra a következők szerint tett észrevételt. A jogosulatlanul elszámolt szolgáltatásokat illetően a Pénztár előadta, a (…) számú tag részére gyógyfürdő, klímagyógyintézet jogcímen hibásan kifizetett szolgáltatás számláját a nem elszámolható, adóköteles szolgáltatási körbe átsorolta. Hivatkozott arra, hogy a 2012. január 1-től megszűnt szolgáltatások csomagkódjait inaktiválta, így az ilyen számlák rögzítése és kifizetése nem történhet meg. Az otthoni gondozásról, illetve optikai eszköz elszámolásáról szóló ellentétes tartalmú dokumentumok kapcsán a Pénztár előadta, (…). A Pénztár az igénybevevők számához, illetve összeghatárhoz kötött szolgáltatásokkal kapcsolatban kifejtette, a 2012. január l-jétől hatályba lépett jogszabály módosítással 2012. június 30. napja után megszűnt azoknak az egészségpénztári szolgáltatásoknak kifizetési lehetősége, melyek igénybevétele összeghatárhoz kötött volt az igénybevevők számától függően. A Pénztár e körben vállalta, hogy a jövőben kiemelt figyelmet fordít a szoftver jogszabály módosítást követő informatikai beállításainak ellenőrzésére. A Pénztár az elszámolható szolgáltatások nem megfelelő helyen történő nyilvántartásával kapcsolatos megállapítással nem értett egyet. Kifejtette, a (…),(…),(…) tagok esetében a Pénztárnál alkalmazott egyéni számla analitikában (…). A Pénztár a gyógymasszázs-szolgáltatások téves elszámolásával kapcsolatban előadta, a 201lben a szolgáltatója által hibásan kódolt szolgáltatási számlák csomagkódjait javítani nem tudja. A tagokat a tévesen levont személyi jövedelemadó összegével kárpótolja, erre az ügyvezető utasítást adott. (…) A Pénztár az egyéni egészségtervek hiányával, az azok esetében megállapított téves nyilvántartással kapcsolatban észrevételt nem tett. A Pénztár észrevételeihez csatolta 2012. augusztus 28-án tartott IT ülésén elfogadott 4-7., valamint 13/2012. (08. 28.) határozatainak kivonatát, melyekből megállapítható, hogy a Pénztár termékeinek – szolgáltatásainak – finanszírozásának és nyilvántartásának jogszabályi megfelelősége érdekében lépéseket tett, az ügyvezetőt a Vizsgálati Jelentésben megfogalmazott hiányosságok kapcsán felülvizsgálati, utólagos ellenőrzési, illetve egyéb korrekciós célú intézkedések megtételére hívta fel. A Pénztár a jogosulatlanul elszámolt szolgáltatásokat illetően – a gyógyfürdő, klímagyógyintézet jogcímen hibásan kifizetett szolgáltatás kapcsán, az otthoni gondozás, illetve optikai eszköz finanszírozása kapcsán benyújtott ellentmondó dokumentumok esetén, az igénybevevők számához, illetve összeghatárhoz kötött szolgáltatásokkal kapcsolatban – olyan jövőben elvégzendő, illetve ellenőrizhető korrekciós intézkedések megtételéről tájékoztatta a Felügyeletet, melyek a megállapított jogszabálysértések határozati mellőzését nem indokolják, ezen intézkedések a Pénztárral szembeni intézkedések megválasztása körében mérlegelhetőek. A Pénztárnak a (…) számú taggal kapcsolatos észrevételét a Felügyelet elfogadta, a megállapításból a tagra való utalást mellőzte. Az elszámolható szolgáltatások nem megfelelő nyilvántartásával kapcsolatos észrevételek esetén a Felügyelet a Pénztár által észrevételezett három tagra ((…),(…),(…) tagi azonosítók) vonatkozó megállapítást mellőzte, a Pénztár érvelését elfogadta. A gyógymasszázsszolgáltatások téves elszámolásával kapcsolatban a Pénztár jövőbeli intézkedések
megtételéről tájékoztatta a Felügyeletet, melyek értékelésére az előző bekezdésben foglaltak irányadók, a megállapítás vonatkozó részét a Felügyelet fenntartja. II.4. A Pénztár által teljesített adatszolgáltatások vizsgálata II.4.1. A Vizsgálat megállapításai A 2010. IV., 2011. IV. negyedéves jelentések kapcsán a Vizsgálat megállapította, hogy a 71EH „Egészségpénztár szolgáltatási adatai” táblázat sorait a főkönyvi kivonat nem támasztotta alá teljes körűen. A 2010. évi éves beszámoló főkönyvi kivonattal való alátámasztottságával kapcsolatosan a Vizsgálat megállapította, hogy a 73EA tábla 73EA15 szolgáltatások kiadásai sorban szereplő összeg (…) forint, a főkönyvi kivonat szerint azonban (…) forint, nem állapítható meg azonban, hogy miből adódik az eltérés összege ((…) forint). A Vizsgálat megállapította továbbá, hogy a 73EH, „Az egészségpénztár szolgáltatási adatai” táblát a főkönyvi kivonat nem támasztja alá. A 2010. évi éves beszámoló leltárral való alátámasztottsága vizsgálata kapcsán a Vizsgálat megállapította, hogy a 73EME „Mérleg – Eszköz” tábla 73EME1132 „Egyéb tartósan adott kölcsön” sor összege (…) forint, melyet a főkönyvi kivonat is alátámaszt, az összesítő leltár szerint viszont ez az összeg (…) forint, azonban az eltérés oka nem állapítható meg. A 73EMF „Mérleg – Forrás” tábla 73EMF121 „Fedezeti alap tartaléka” sor összege (…) forint, melyet a főkönyvi kivonat is alátámaszt, a tagi leltár szerint viszont ez az összeg (…) forint. Az eltérés oka ez esetben sem állapítható meg. Az éves beszámolóhoz csatolt 2010. évi összesítő leltárak tartalmi és formai vizsgálata kapcsán a Vizsgálat megállapította, hogy a leltárak csak a főkönyvi számlaszámot, annak megnevezését és összegét tartalmazzák, immateriális javak és tárgyi eszközök esetén kiegészítve az értékcsökkenés összegével. A leltárakat a leltárellenőr és a leltárértékelő látta el kézjegyével. A leltárak nem tartalmazták a leltározás dátumát, csak annak fordulónapját. A Vizsgálat során átadott 2010. évi leltárak nem tételesen készültek, ezért ilyen módon nem is ellenőrizhetőek, nem tartalmaznak mennyiségi megjelölést és értékük is csak összesítve jelenik meg főkönyvi számlaszámonként. A 2011. évi éves beszámoló ellenőrzése kapcsán a Vizsgálat megállapította, hogy a 73EMF „Mérleg – Forrás” tábla 73EMF121 „Fedezeti alap tartaléka” sor összege (…) forint, melyet a főkönyvi kivonat is alátámaszt, a tagi leltár szerint viszont ez az összeg (…) forint, az eltérés oka nem állapítható meg (Vizsgálati Jelentés (45)-(47) pontjai, Adat 1.-2.). II.4.2. A megállapítások minősítése Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Eszr.) 40. § (1) bekezdése értelmében a pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez negyedév végén részleges, az üzleti év végén teljes körű könyvviteli zárlatot köteles készíteni. A 40. § (2) bekezdése szerint a negyedéves és az éves könyvviteli zárlat keretében a beszámoló alátámasztására a pénztár köteles a tárgyidőszakban megnyitott és vezetett könyvviteli számlákból - év végén leltárral is alátámasztott - főkönyvi kivonatot készíteni. Azzal, hogy a negyedéves jelentések adattartalmát a főkönyvi kivonat maradéktalanul nem támasztotta alá, továbbá a főkönyvi kivonat és a leltár nem támasztotta alá maradéktalanul a 2010. évi éves beszámoló, illetve leltár nem támasztotta alá a 2011. évi beszámoló adatait, a Pénztár megsértette az Eszr. 40. § (2) bekezdését. A 2010. évi összesítő leltárak a megállapításokból következően tartalmilag nem feleltek meg az Sztv. 69. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amelynek értelmében a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és az Sztv. előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és
értékben. A leltárak tartalmi hiányossága révén a Pénztár megsértette az Eszr. 40. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az Sztv. 69. § (1) bekezdését. II.4.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A negyedéves jelentéseket illetően a Pénztár a Felügyelet megállapítását és az az alapján levont következtetést is megalapozottnak fogadta el, előadása szerint azonban a megállapításban foglaltaknak eleget tett, a hibát önként korrigálta, a javított 2010. IV. és 2011. IV. negyedéves jelentéseket 2012. augusztus 17-én a Felügyelet részére megküldte. Az éves beszámolókkal kapcsolatban a Pénztár a következők szerint foglalt állást: elsőként összegző, általános jelleggel a 2010. évi éves beszámolóval kapcsolatban a Felügyelet megállapítását és következtetését megalapozottnak, a 2011. évi éves beszámolóval kapcsolatban megalapozatlannak minősítette. Hivatkozott arra, hogy a 2010. évi éves beszámolóval kapcsolatban tett megállapításban foglaltaknak megfelelő helyesbítést megkezdte. A 2011. évi éves beszámolóval kapcsolatban utalt arra, a Pénztár könyvvizsgálója a 2011. évi nyitóegyenlegek könyvvizsgálatakor jelezte, hogy a tagi analitika és a fedezeti tartalék összege nem egyezik 2010. december 31. napján. A Pénztár érvelése szerint a hiba megkeresése a könyvelési tételek nagy száma miatt kizárólag informatikai úton lehetséges, ezért a Pénztár a nyilvántartását vezető (…) Zrt-től 2012 májusában megrendelte 2010. évre az eszköz-forrás egyeztetést, ezáltal a tagi analitika és a fedezeti tartalék egyezőségének a helyreállítását. Állítása szerint az egyeztetési munka folyamatban van, a hiba javítása a 2012. évi nyitóegyenlegek korrekciójával történik majd meg. A Felügyelet a Pénztár észrevételeit az alábbiakban értékeli. A Pénztár 2010. IV. negyedéves és 2011. IV. negyedéves jelentéseit módosította, azonban a 71EH „Egészségpénztár szolgáltatási adatai” táblázat ezen negyedéveket illetően továbbra sem alátámasztott a helyszíni vizsgálat során kapott negyedéves főkönyvi kivonat adataival, erre vonatkozóan a Pénztár észrevételt nem tett, a Felügyelet a negyedéves jelentések kapcsán tett megállapítását fenntartja. Az éves beszámolók kapcsán a Pénztár a 2010. évi éves beszámolóval kapcsolatosan tett megállapítást egyáltalán, sem a főkönyvvel, sem a leltárral alátámasztottság tekintetében, sem a leltárak tartalmi hiányosságait illetően nem vitatta. A Pénztár nem tett észrevételt a 2011. évi éves beszámoló leltárral való alátámasztottságát illetően sem, csupán általánosságban, részletes indokok kifejtése nélkül minősítette megalapozatlannak azt, részletes érvelést csupán a – határozatban nem kifogásolt – 2011. évi beszámoló főkönyvvel alátámasztottsága kapcsán fejtett ki; a Felügyelet a megállapítását fenntartja. II.5. A számviteli nyilvántartások vizsgálata, a támogatói szerződések, adományok elszámolásának ellenőrzése II.5.1. A Vizsgálat megállapításai A vizsgált támogatói szerződések ((…)) mindegyike a támogatás teljes összegének a támogatónál munkaviszonyban álló munkavállaló egyéni számláján – tehát teljes mértékben a fedezeti alapban – történő jóváírásáról rendelkezik. A Pénztár ezzel szemben a befizetett adományokat a tagdíjbefizetésekkel azonos módon kezeli, vagyis az Alapszabály 10.2. pontja alapján a kifejezetten a tagdíjakra irányadó – alapok közötti – megosztás arányait figyelembe véve határozza meg az egyéni számlára jutó összeget, valamint a 360.000,- Ft-os, azaz Háromszázhatvanezer forintos sávhatár meghatározásánál is mint tagdíjbevételt veszi figyelembe a befizetett adományok összegét. A tagdíjak és az adományok, támogatások nem megfelelő összeszámítása bizonyos esetekben, részben, illetve egészben számszakilag téves eredményt ad, a következők szerint. Ha a befizetett tagdíjak és adományok összege együttesen sem éri el az évi 360.000,- Ft-ot, azaz Háromszázhatvanezer forintot a tagdíjak megosztása helyes, azonban a kapott adományok a
működési és likviditási alap javára (+ 4.9, illetve +0.1 %-kal) a tag hátrányára (-5 %-kal a fedezeti alapból) kerülnek elszámolásra. Abban az esetben, ha a befizetett tagdíjak összege, adomány juttatása nélkül is már önmagában meghaladja az évi 360.000,- Ft-ot, azaz Háromszázhatvanezer forintot, akkor az értékhatár felett kapott tagdíjak megosztása helyes, az értékhatár elérése után kapott adományok esetén azonban a fedezeti alap javára (+ 3%-kal) a Pénztár működési alapjának hátrányára – az Alapszabály 9.2. pontja szerinti 3 %-ot nem érvényesítve – számol el a Pénztár. Ha a befizetett tagdíjak összege önmagában nem haladja meg az évi 360.000,- Ft-ot, azaz Háromszázhatvanezer forintot és az értékhatár eléréséig a tag vegyesen kap tagdíjat és adományt is, majd pedig a 360.001,- Ft-os, azaz Háromszázhatvanezer-egy forintos értékhatárt átlépi, az ezt követően kapott tagdíjak és az adományok alapok közötti megosztása is hibás lesz, az adományok tagdíjként történő kezelése, a két jogcímen kapott tételek összeszámítása miatt az értékhatár elérését is tévesen állapítja meg. A Pénztár az értékhatár fölé számított adományokat az esetben is tagdíjként kezeli, tévesen osztva meg azokat, az értékhatár felettinek tekintett tagdíjbefizetéseket pedig már teljes összegükben a fedezeti alapba helyezi, miközben a téves összeszámítás miatt a tényleges tagdíjbevételek még nem érik el az értékhatárt. Számszakilag a Pénztár a működési és likviditási alap hátrányára (tagdíj esetén - 7.9, illetve 0.1 %-kal, adomány esetén -3 %-kal), de a fedezeti alap javára (tagdíj esetén +8 %-kal, adomány esetén +3 %-kal) számolja el a befizetést. A fenti számítás az Alapszabály hatályos 9.2 pontjának rendelkezését, tehát a jelenleg hatályos gyakorlatot veszi figyelembe. Az Alapszabály 9.2 pontjának hatályba lépését megelőző időszakra értelemszerűen a működési alap javára az adományokból juttatandó 3% nem értelmezhető. A (…) Kft. támogatói szerződése alapján a támogató a támogatás „teljes összegének a támogatónál munkaviszonyban álló munkavállalók egyéni számláján történő jóváírásáról” rendelkezik, hivatkozik az Alapszabály IX. fejezet 3. bekezdés b) pontjára, ennek értelmében a támogatóval, mint munkáltatóval munkaviszonyban álló pénztártagok körének nyújtja a támogatást. A szerződéshez mellékelt tagi tételes lista alapján azonban a Vizsgálat megállapította, hogy az egyébként munkáltatói hozzájárulásban részesülő 7 (hét) fő helyett a támogatás összegéből csak két fő részesült, fele-fele arányban hozzájutva a támogatás teljes összegéhez. A Vizsgálat a támogatói szerződések alapján nyújtott támogatásokat, adományokat a Vizsgálattal érintett időszakban, 2010. év kezdetétől ellenőrizte (Vizsgálati Jelentés (48)-(50) pontja, 3.1.2.b számú melléklete, Számv. 1.). II.5.2. A megállapítások minősítése Az Alapszabály 2011. október 25-étől hatályos 9.2 pontja értelmében a támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a Pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, azzal, hogy a támogatói adomány 3%-át a működési alapban kell jóváírni akkor is, amennyiben a támogató a működési alap javára egyáltalán nem, vagy az adomány 3%-ánál kevesebb összeget határoz meg. Az Alapszabály 2009. június 1-jétől hatályos 10.2 pontja határozza meg a tagdíjbefizetések alapok közti megosztásának arányait, azzal, hogy a felosztási arányok nem a havi befizetés alapján várható éves befizetési összegre, hanem a ténylegesen befizetett összegek együttes értékére vonatkoznak. Az Öpt. 17. § (2) bekezdése értelmében a támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, de a támogatás csak a pénztártagság egészének, az 50. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási tartalék javára vagy az alapszabályban meghatározott tagsági körnek nyújtható. A (3) bekezdés értelmében a pénztár
alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési alapban kell jóváírni. A támogatások (adományok) hibás, a támogató rendelkezését figyelmen kívül hagyó elszámolásával a Pénztár megsértette az Öpt. 17. § (2) bekezdését, továbbá eljárása nem felelt meg az Alapszabály 9.2, valamint 10.2 pontja együttesen értelmezése szerint követendő elszámolásnak sem. A jogsértő gyakorlat eredményeképp a tagok egyéni számlájára az őket megillető összeg helyett alacsonyabb összegű tétel került jóváírásra. A Pénztár Alapszabályának tartalma tehát a jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, ugyanakkor a Pénztár által követett elszámolási eljárás az előbbiek szerint szabálytalan. II.5.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár a megállapítást megalapozottnak minősítette, azt elfogadta. Érvei szerint a pénztártagokat kár nem érte, a kockázati besorolás fokozatának mérséklése indokolt. Hivatkozott arra, hogy az adományok Alapszabály szerinti könyveléséhez megfelelő szoftver (Szoftver) helyes beállítása 2012. július 25-én megtörtént, és az adományok könyvelése az Alapszabály szerint történik. A Pénztár által megküldött, a Szoftver beállítását megjelenítő képernyő-kép szerint a rendszeres támogatás a 2005. január 1. – 2012. december 31. közötti időszakra akként oszlik meg, hogy a fedezeti alapra 97%, a működési alapra 3%, a likviditási alapra 0% arányban jut a támogatásból (adományból). A fedezeti alapon belül a saját rész 100%. Az Öpt. 17. § (3) bekezdése 2008. január 1-jével lépett hatályba, ettől az időponttól van arra lehetősége, hogy a Pénztár alapszabályának erre vonatkozóan rendelkezése esetén, az adományok 3%-át a Pénztár a működési alapban írja jóvá, a támogatói (adományozói) rendelkezéstől függetlenül. A Szoftver paramétertáblájának 2005. január 1-jei kezdőidőpontra történt átállítása azonban nem felel meg az előzőekben írtaknak: sem az Öpt. 17. § (3) bekezdésének hatályba lépésétől számítható kezdőidőpontnak, sem a Pénztár Alapszabálya rendelkezésének, amely csupán 2011. október 25-től teszi lehetővé az adományok 3%-ának működési alapban való jóváírását. (…) A Pénztár észrevételében sem adott tájékoztatást, szolgáltatott adatokat arról, hogy a támogatások (adományok) helytelen megosztási arányai hány tagot érintettek, a Szoftver paramétere megváltoztatásának milyen hatása van. A Pénztár a (…) Kft. támogatói szerződésével kapcsolatosan észrevételt nem tett. Tekintettel arra, hogy az Észrevételekben előadottakkal szemben azon tagok, akik esetében a tagdíjak és az adományok összege nem éri el az évi 360.000,- Ft-ot, azaz Háromszázhatvanezer forintot, a nekik juttatott adományok (támogatások) felosztása során vagyoni hátrányt szenvednek (a fedezeti alapba, tehát egyéni számlájukra az Alapszabályban foglaltaknál kisebb arányban jut pénz), továbbá arra, hogy a Pénztár által alkalmazott egyszerű korrekciós művelet önmagában nem támasztja alá, hogy az Alapszabálynak és a támogatói rendelkezéseknek megfelelő, szabályos helyzet helyreállt, a jelen határozat rendelkező részébe foglalt kötelezések végrehajtása szükséges. A (…) Kft. által nyújtott támogatás esetében a Pénztár nyilatkozata hiányában nem állapítható meg, hogy az öt tagot hátrányosan érintő mulasztás korrekciójára sor került-e, e körben is szükséges a Pénztárat intézkedésre kötelezni. Mindezekre tekintettel a Felügyelet a megállapításait fenntartja. II.6. A Határozatban előírt kötelezések teljesítésének (compliance) vizsgálata, a Pénztár heti adatszolgáltatási kötelezettségének értékelése II.6.1. A Vizsgálat megállapításai A Határozat 13. pontjában a Felügyelet a JÉ-IV-61/2010. számú határozattal (Adatszolgáltatási Határozat) elrendelt, a Pénztár likviditási helyzetéről szóló heti adatszolgáltatási kötelezettséget további intézkedésig fenntartotta. A Pénztár a heti adatszolgáltatást folyamatosan teljesíti.
Az Adatszolgáltatási Határozat az eseti – rendkívüli – adatszolgáltatást a Pénztár likviditási helyzetének komoly kockázatára, a Pénztár likviditási helyzetének ellenőrzésére érdekében rendelte el az Öpt. 64/C. §-a alapján, az adatszolgáltatási kötelezettséget annak visszavonásáig tartotta fenn. A Vizsgálat a Pénztár likviditási kockázatát illetően megállapította, hogy a Pénztár működése, likviditása a korábbiakhoz képest javult, a Pénztár működési és likviditási tartaléka pillanatnyilag elegendő fedezetet biztosít a működéshez, a likviditáshoz kapcsolódó inherens kockázat csökkent, a kockázatkontroll javult, a nettó kockázati szint mérsékelt. (Vizsgálati Jelentés 62-63. pontjai, Compl. 14.) II.6.2. A megállapítások minősítése Az Öpt. – felügyeleti ellenőrzéseket szabályozó – 64/C. § (1) bekezdése értelmében a pénztár a Felügyeletnek felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít. Az Adatszolgáltatási Határozatba foglalt intézkedés meghozatalakor hatályos, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (2007. évi Psztv.) – a felügyeleti ellenőrzés körében rendelkező – 41. § (3) bekezdése értelmében a Felügyelet a törvény 4. §-ában meghatározott szervezetek és személyek számára az általa meghatározott körben eseti rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A 2007. évi Psztv. 4. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet látja el az Öpt. hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét. A Psztv. 38. § (2) és (3) bekezdései értelmében a folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg. A Felügyelet a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő. A fenti jogszabályi rendelkezések együttes értelmezéséből következően a Felügyelet megalapozottan döntött a Pénztár számára kötelező heti adatszolgáltatás elrendeléséről és fenntartásáról a Pénztár jelentős működési kockázatot hordozó likviditási helyzetére tekintettel, mely értelemszerűen potenciálisan veszélyeztetette a Pénztár, így annak tagságán keresztül a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A megállapított tényekre figyelemmel a likviditási helyzetből fakadó, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását potenciális veszélyeztető helyzet kedvező változása miatt a heti adatszolgáltatási kötelezettség fenntartása nem indokolt, a Pénztár működését azonban – folyamatos felügyelés keretében – továbbra is figyelemmel kell kísérni a Psztv. 38. § (2) és (3) bekezdései szerint eljárva. II.6.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár a megállapításra nem tett észrevételt. A Felügyelet a fentiekre tekintettel a jelen határozat rendelkező részének 6. pontjában foglaltak szerint intézkedve a heti adatszolgáltatási kötelezettséget megszüntette, ahelyett egyidejűleg havi adatszolgáltatási kötelezettséget határozott meg a Pénztár számára. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 61. § (1) bekezdése alapján, ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során – vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján – megállapítja az Öpt-ben, a Felügyelet határozatában foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az Öpt-ben meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki. A Psztv. 38. § (4) bekezdése alapján a Felügyelet felhívására a Pénztár köteles a tevékenységére vonatkozó, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve
előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani, kimutatást elkészíteni. III. 1. Felszólítás a jogszabályoknak való megfelelésre A Psztv. 7. § d) és e) pontjai szerint a Felügyelet feladata a Pénztár működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata, valamint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – eljárás az előbbiek megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása. Az Öpt. 65. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében, az Öpt.-ben és a pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre, valamint a jogsértő magatartás abbahagyására – határidő kitűzésével – felszólíthat. A határozat indokolásának II.1-5. pontjaiban rögzített megállapítások alapján a határozat rendelkező részének 1-5. pontjában előírt felügyeleti intézkedésekről határoztam. Az intézkedés alkalmazása során a Psztv. 61. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül az a) pont alapul vételével tekintettel voltam a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára; a feltárt jogsértések nem hordoznak olyan rendszerbeli kockázatot, amely jelentősen veszélyeztetné a Pénztár biztonságos működését. A Psztv. 61. § (4) bekezdés f) pontja alapján tekintettel voltam a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre. A Pénztár a Felügyelettel kifejezetten együttműködő magatartást tanúsított, továbbá a Felügyelet által a Vizsgálati Jelentésben tett megállapítások túlnyomó részét elfogadta, illetve nem vitatta, egyes esetekben intézkedett a feltárt hiányosság részleges, illetve teljes megszüntetése érdekében. Mindezek alapján a felszólítás alkalmazását elegendőnek láttam azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy a Pénztárat a jövőben visszatartsam a hasonló típusú jogsértések megvalósításától, továbbá ösztönözzem a jogszabálysértéseket megvalósító, illetve belső szabályzatainak meg nem felelő körülményei megváltoztatására. III. 2. Havi adatszolgáltatás elrendelése A határozat rendelkező részének 6. pontjában Vizsgálat a Pénztár likviditási helyzetének javulására, a likviditási kockázat csökkenésére, a Pénztár működéséhez szükséges fedezet meglétére, a kockázatkontroll erősödésére tekintettel a heti adatszolgáltatási kötelezettség fenntartását a továbbiakban nem tartotta szükségesnek, azonban a Psztv. 38. § (2) és (3) bekezdései alapján, tekintettel az Öpt. 64/C. § (1) bekezdésére is, a folyamatos felügyelés keretében indokoltnak tartotta a Pénztár számára rendkívüli, havi adatszolgáltatási kötelezettség elrendelését. III. 3. Tájékoztatásra kötelezés A rendelkező rész 7. pontjában előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen a megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés az Öpt-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. Az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság tagjainak feladatait és hatáskörét az Öpt. 24–27. §-ai, egyetemleges felelősségüket feladatkörükben kötelezettségeik megszegésével okozott kárért az Öpt. 20. §-a rögzíti. ***
A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdés a) pontján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdésén, 327. § (1)-(2) bekezdésein, a 330. § (2) bekezdésén, a 332. § (2a) bekezdésén és a 338. § (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 73/A. § (3) bekezdése értelmében a közlés napján jogerős. Budapest, 2012. november 07. Dr. Sáray Éva, a PSZÁF alelnöke felhatalmazása alapján Dr. Csere Bálint s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója