1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 16245-2/2012. A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdés szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2012. 02. 17-én

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

Budapest, 2012. készítette:

Marosán Enikő [email protected] Tel: 795- 4625

látta: Brassói Sándor főov. [email protected], Tel.:795-4448 Dr. Halász Zsolt főov-h. Oktatáspolitikai Jogi Osztály Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár Lövei Tünde sajtófőnök

jóváhagyta:

Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 2

EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja

2012. 04. 19. 2012. 04. 19. 2012. 04. 30. 2012. 05. 17. 2012. 05. 22.

2. Az egyeztetésben részt vevők Az intézményi kört a közigazgatási értekezletet megelőzően, a véleményt a közigazgatási értekezlet után kell kitölteni (egy sorba egy X) 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Belügyminisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Külügyminisztérium Alapvető jogok biztosa 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet



2.3. Társadalmi szervezetek

Társadalmi szervezet Alapítványi, Egyesületi és Magániskolák Egyesülete [email protected] [email protected]

egyetért

nem ért egyet




Magyar Pedagógiai Társaság [email protected] Osztályfőnökök Szakmai Egyesülete [email protected]; [email protected] Szülők Egyesülete a Gyermekekért [email protected] Független Pedagógus Fórum [email protected] ESHA Hungary [email protected] [email protected] Magyar Tehetséggondozó Társaság [email protected] [email protected] [email protected] Gimnáziumok Országos Szövetsége [email protected] [email protected] Magyar Szakképzési Társaság [email protected] [email protected] Nagycsaládosok Országos Egyesülete [email protected] Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma [email protected] Magyarországi Szülők Országos Egyesülete [email protected] Magyar Katolikus Püspöki Konferencia [email protected] Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája [email protected]; [email protected] Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája [email protected] Magyarországi Zsidó Hitközség Szövetsége [email protected] Pedagógusok Szakszervezete Országos Iroda [email protected] [email protected]


Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete [email protected]; [email protected] Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége [email protected] Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége [email protected] Magyar Önkormányzatok Szövetsége [email protected]; [email protected] Megyei Jogú Városok Szövetsége [email protected] Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége [email protected] Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége [email protected] Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége [email protected] Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége [email protected] Magyar Faluszövetség [email protected] Jegyzők Országos Szövetsége [email protected] Ifjúságért Önkormányzati Szövetség [email protected]; [email protected]; [email protected] Budapesti Kerületek Szövetsége [email protected]; [email protected] Bolgár Országos Önkormányzat [email protected] Országos Roma Önkormányzat [email protected]


Görög Országos Önkormányzat [email protected]; [email protected] Országos Horvát Önkormányzat [email protected] Országos Lengyel Önkormányzat [email protected] Magyarországi Németek Országos Önkormányzata [email protected]; [email protected] Országos Örmény Önkormányzat [email protected]; [email protected]; [email protected] Magyarországi Románok Országos Önkormányzata [email protected] Országos Ruszin Önkormányzat [email protected] Szerb Országos Önkormányzat [email protected] Országos Szlovák Önkormányzat [email protected]; Országos Szlovén Önkormányzat [email protected]; [email protected] Országos Ukrán Önkormányzat [email protected]


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az előterjesztés egyik célja az érettségi vizsga rangjának növelése, a vizsgateljesítmény ösztönzése a vizsgarendszer minőségi elvekre épülő racionalizálása révén. A 2005-től napjainkig lebonyolításra került érettségi vizsgák adatai alapján a jelen előterjesztés keretében javasolt módosítások egyrészt a 2005. május-júniusi érettségi vizsgaidőszak óta fennálló, az előrehozott érettségi vizsga letételi lehetőségének a korlátozásával, másrészt az egyedileg akkreditált érettségi vizsgatárgyak és a művészeti vizsgatárgyak helyzetének felülvizsgálatával, továbbá az idegen nyelv vizsgatárgyak fajtáinak, számának ésszerű csökkentésével számolnak. 1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai A módosítás legfőbb oka, hogy az érettségi vizsga rendszere a rendelkezésre álló igen nagyszámú adat alapján felülvizsgálatra kerüljön, a vizsgarendszer társadalmi szerepe erősödjön, a vizsgateljesítmény ösztönzése a költséghatékonyság jegyében már rövidtávon megtörténhessen. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A javaslat már meglévő közfeladat költséghatékonyabb ellátására irányul. A közfeladat megnevezése: érettségi vizsgarendszer továbbfejlesztése. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás A módosítás a kormányrendelet egyes bekezdéseinek módosítására, illetve hatályon kívül helyzésére irányul. 2.2. Egyéb intézkedés 2.3. Alternatívák A jogszabály módosítása az érettségi vizsgarendszer keretei között letehető érettségi vizsgatárgyak számának racionalizálására, csökkentésére, továbbá költséghatékonnyá tételére irányul. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés közvetlen összefüggésben van a kormányprogrammal a versenyképesség javítása és a közigazgatási feladatok egyszerűsítése miatt. 4. Előzmények, kapcsolódások a) Milyen korábbi kormánydöntésekhez kapcsolódik az előterjesztés? A módosítás előzményei: az érettségi vizsga fejlesztésének, szervezésének és lebonyolításának irányításában és szervezésében érdekeltek, így a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága, az Oktatási Hivatal és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet több egyeztetés lefolytatását követően foglalta össze javaslattervezetét, melyeknek megfelelően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vizsgaszabályzat) jelenleg hatályos rendelkezéseinek módosításával az ésszerűség, továbbá a költséghatékonyság növelésére kerülhet sor.


További előzmény, hogy a Kormány a 2012. január 31-ei ülésén a 4.6. napirendi pontban megtárgyalta a Vizsgaszabályzat módosításának főbb irányaival kapcsolatos NEFMI jelentést, amely a 3211/2012. iktatószámon került benyújtásra. A Jelentés már tartalmazta a jelen előterjesztésben összefoglalt NEFMI javaslatokat. A Jelentést a Kormány megtárgyalta és tudomásul vette. b) Milyen rendkívüli események váltották ki az előterjesztés benyújtását? Nem rendkívüli esemény váltotta ki az előterjesztés benyújtását. c) Milyen előkészítés alatt álló kormánydöntésekhez kapcsolódik az előterjesztés? Az előterjesztés nem kapcsolódik előkészítés alatt álló kormánydöntésekhez. 5. Európai uniós kapcsolódások A tervezet nem rendelkezik európai uniós jogi vonatkozásokkal. 6. Társadalmi egyeztetés A társadalmi egyeztetésbe az Egyeztetési lap 2.3. pontjában foglalt társadalmi szervezeteket javasoljuk bevonni. 7. Vitás kérdések


HATÁSVIZSGÁLATI Iktatószám: A hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő: Hatásvizsgálatba bevont személyek, szervezetek:

LAP

Dátum: Kapcsolódó hatásvizsgálati lapok:

/2012. 1 óra Oktatáspolitikai Jogi Osztály

2012. 01. 03.

Vizsgált időtáv:

Előterjesztés címe:

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása

Intézkedés megnevezése:

Az érettségi vizsgarendszer változtatása az ésszerűség és a költséghatékonyság jegyében.

Előterjesztés szükségessége:

Költséghatékonyságra és ésszerűségre törekvés

Utolsó módosítás dátuma:

Előzmények:

Előterjesztő:

Oktatásért felelős államtitkár

Következő módosítás 2012. várható dátuma: Az érettségi vizsga fejlesztésében, szervezésében és lebonyolításában érdekelt két intézmény (Oktatási Hivatal és Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) több egyeztetés lefolytatását követően foglalta össze javaslattervezetét, melynek beépítésével a Vizsgaszabályzat jelenleg hatályos rendelkezéseinek módosítására az ésszerűség, továbbá a költséghatékonyság jegyében kerülhet sor. 2011.

Végrehajtás feltétételei Az intézkedés alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak?

igen

A jelenleg hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján biztosított sokszínű és a választható vizsgatárgyak széles körét felsorakoztató vizsgarendszer feltételei a legtöbb esetben nem kerültek az érintettek, így a vizsgázók, és pedagógusaik, iskoláik által kellő mértékben kihasználásra, ezért költséghatékonysági és ésszerűségi szempontok szerint ezen szabályozási keretek felülvizsgálata vált szükségessé. I. VERSENYKÉPESSÉG

1. Miként járul hozzá az intézkedés az ország versenyképeségének javításához?

2. Az intézkedés hozzájárul a foglalkozatás növeléséhez?

3. Megtörtént-e az intézkedés adminisztratív terhekre gyakorolt hatásainak vizsgálata?

Nem változtatja jelentős mértékben, ugyanakkor az elégséges teljesítmény alsó határának megemelése több tanulásra ösztönzi a vizsgát tenni szándékozókat, ami javítja a versenyképességet.

Nem befolyásolja jelentős mértékben.

2 0 . Hány fővel? o k t igen


Piaci szereplők esetén Növekednek

0 Ft

mértékben

Csökkennek

0 Ft

mértékben

Közigazgatási szereplők esetén

Lakossági és egyéb nem piaci szereplők esetén

Növekednek

Növekednek

Csökkennek

Csökkennek

II. TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁS 1. Érintett csoportok Csoport megnevezése 1.

vizsgázók

2.

pedagógusok

3.

-

Csoport mérete (fő) várhatóan 50500 20

Előny - Hátrány

0 2. Hatások összefoglalója

A módosítás kisebb mértékben csorbítja a vizsgázók jelenlegi vizsgatárgy választási lehetőségeit. Viszont a lehetőség eddigi kihasználása – pontosabban a lehetőségekkel történő nem élés – azt mutatja, hogy a lehetőség fenntartását a nemzetközi összehasonlításban is kirívóan sokféle tárgyválasztási lehetőséget biztosító magyar vizsgarendszerben tovább nem indokolt fenntartani, továbbá az államháztartásra nehezedő költségeit figyelembe véve szükségessé vált a vizsgatárgyak számának csökkentése.

III. STABIL KÖLTSÉGVETÉS 1. Költségvetési hatások

Az intézkedés költségvetési egyenlegrontó hatása Az intézkedés egyenlegrontó hatásának fedezete a költségvetésben Az intézkedés költségvetési egyenlegjavító hatása Az intézkedés egyenlegjavító hatásának figyelembevétele a költségvetésben Teljes hatás Teljes hatás az elfogadott költségvetéshez képest

0 Ft

A további két évben 0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

~ 50 millió Ft

0 Ft

~ 50 millió Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

- 50 millió Ft

0 Ft

- 50 millió Ft

- 50 millió Ft

0 Ft

- 50 millió Ft

A vizsgált időszakban 0 Ff

Az aktuális évben

IV. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt környezeti vagy természeti hatásai? Hatások összefoglalója

nem

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 10 Nincsenek erre vonatkozó hatások.

V. EGYÉB HATÁSOK Vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt egészséghatásai? Nincsenek erre vonatkozó hatások.

nem

Vannak-e az intézkedésnek további hatásai?

nem Nincsenek.

Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár

Jóváhagyta:

…………………………………….

Költségvetési hatások részletező Az intézkedés költségvetési egyenlegrontó hatása minimum

maximum

érték folyó áron

jelenérté k (PV0)

0 Ft

0 Ft

A vizsgált időszakban Az aktuális évben

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

azonnali

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

későbbi

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

További kettő évben 0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

2012

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

2013

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

A főbb egyenlegrontó tételek listája Jogcíme 1. 2. 3. n. Egyéb megjegyzések

Gyakoriság

Mennyiség

Érték folyó áron Időpont 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft A tételkészítés költségei az Oktatási Hivatal részéről kerülnek kifizetésre.

Az intézkedés egyenlegrontó hatásának fedezete a költségvetésben A vizsgált időszakban

0 Ft

0 Ft

Az aktuális évben

0 Ft

0 Ft

Átcsoportosítás más kiadási előirányzatról

0 Ft

0 Ft

Bevételi előirányzat terhére (pl. EUtámogatások)

0 Ft

0 Ft

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 11 Bevételnövelő intézkedés

0 Ft

0 Ft

Egyéb egyenlegjavító intézkedések

0 Ft

0 Ft

A további kettő évben

0 Ft

0 Ft

2012

0 Ft

0 Ft

2013

0 Ft

0 Ft

Egyéb megjegyzések

Az intézkedés költségvetési egyenlegjavító hatása minimum

maximum

A vizsgált időszakban

érték folyó áron ~ 50 millió Ft

jelenérté k (PV0) ~ 50 millió Ft

Az aktuális évben

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

azonnali

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

későbbi

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

A további kettő évben

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

2012

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

2013

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

Érték folyó áron 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

Időpont

A főbb egyenlegjavító tételek listája Jogcíme

Gyakoriság

Mennyiség

1. 2. 3. 4. n.

Az intézkedés egyenlegjavító hatásának figyelembevétele a költségvetésben Az éves költségvetés már számolt az intézkedés egyenlegnövelő hatásával? Az éves költségvetésben szereplő összeg

nem 0 Ft

0 Ft

Az intézkedés elmaradásának hatásai Az intézkedés elmaradása esetében az államháztartás nem tudná megtakarítani az érettségi vizsgatárgyak jelenlegi számának csökkentésével járó összeget. Becsült költség cselekvés/beavatkozás hiánya esetén

Egyéb megvalósítási javaslatok, opciók

Megközelítőleg 50 millió Ft

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 12 Felvázolásra kerültek-e egyéb opciók az intézkedés megvalósításával kapcsolatban?

nem

A legésszerűbb javaslatok kerültek beépítésre a rendelet módosításába, ettől eltérő, az érettségi vizsgarendszert alapjaiban, átfogóan érintő módosításra jelen módosítással még nem kívánunk kísérletet tenni. 1. számú opció tartalma, költségei Felvázolt opciók

2. számú opció tartalma, költségei 3. számú opció tartalma, költségei

Tartalom (max. 8 mondat) Miért került elvetésre (max. 8 mondat) Becsült egyenleg 0 Ft Tartalom (max. 8 mondat) Miért került elvetésre (max. 8 mondat) Becsült egyenleg 0 Ft Tartalom (max. 8 mondat) Miért került elvetésre (max. 8 mondat) Becsült egyenleg 0 Ft

Adminisztratív teher részletező Piaci szereplők esetén Növekednek

0 Ft mértékben

Érintett piaci szereplők megnevezése Csökkennek

0 Ft mértékben

Érintett piaci szereplők megnevezése

Igazgatók, pedagógusok.

A választható érettségi vizsgatárgyak számának csökkentésével a jelen szereplők részére csökkennek a munkaterhek. (max. 8 mondat)

Nem változnak Közigazgatási szereplők esetén Növekednek Érintett közigazgatási szereplők megnevezése Csökkennek Érintett közigazgatási szereplők megnevezése

Kormányhivatalok, Oktatási Hivatal, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkatársai

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 13 A választható érettségi vizsgatárgyak számának csökkentésével a jelen szereplők részére csökkennek a munkaterhek. (max. 8 mondat)

Nem változnak

Lakossági és egyéb nem piaci szereplők esetén Növekednek Érintett lakossági és egyéb nem piaci szereplők megnevezése Az intézkedés mely eleme okozza az adminisztratív terhek növekedését? (max. 8 mondat)

Csökkennek Érintett lakossági és egyéb nem piaci szereplők szereplők megnevezése Az intézkedés mely eleme okozza az adminisztratív terhek csökkenését (max. 8 mondat) Nem változnak

Igazgatási hatások Az állami szervekre hárít-e az előterjesztés új kötelezettségeket, jelentkeznek-e többletfeladatok? A kötelezettségek, többletfeladatok rövid kifejtése

nem

További hatások Egészséghatások Vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt egészséghatásai? Az intézkedés befolyásolja-e az alábbi tényezőket? Rizikó viselkedések (pl.: alkohol, dohányzás, drogok, szerencsejáték, stb.)

Táplálkozás

Az egészségügyi Az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége szolgáltatások megléte

Testmozgás (vagy annak hiánya) Az egészségügyi szolgáltatások megfizethetősége

nem

Stressz

Az egészségügyi szolgáltatások minősége

Közlekedési morál

Egyéb:

Utazás, és külföldön szerzett betegségek

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 14 A kijelölt hatások az érettségi vizsgázás esetében felmerülő hatások, melyek nem tekinthetők a jelen esetben módosításra kerülő bekezdések egyedi hatásainak. Környezeti és természeti hatások Vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt környezeti vagy természeti hatásai?

nem

Vannak-e az előterjesztésnek egyéb hatásai?

nem

UTÓLAGOS HATÁSVIZSGÁLAT Javasolt-e az intézkedés utólagos hatásvizsgálata (ha igen, mikor)

nem

Amennyiben igen, milyen módszertan alapján, ki végzi el?

A hatásvizsgálati lap kitöltéséért felelős személyek: A hatásvizsgálati lapot kitöltötte:

Név

Elérhetőség (e-mail, telefonszám)

Marosán Enikő

[email protected]

Látta:

Brassói Sándor főosztályvezető

Jóváhagyta:

Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár

Előnyök, hátrányok, kockázatok összegző bemutatása Rövid és hosszú távú előnyök (azok a tényezők, amelyek az adott intézkedés során pozitívumként jelentkezhetnek) A választható érettségi vizsgatárgyak körének szűkítésével jelentős költségeket takaríthat meg az állam.

Hátrányok (azok a tényezők, amelyek az adott intézkedés során negatív következményekkel járhatnak) Az intézkedéssel a vizsgázók számára kisebb hátrányok állapíthatók meg, azonban azok a vizsgatárgy választási lehetőségek eddig is nagyrészt kihasználatlannak bizonyult, vagy kis mértékben kihasznált lehetőségeket érint a jelenlegi módosítás.

Kockázatok (olyan adottságok, amelyek kockázatot jelenthetnek, csökkenthetik az intézkedés eredményességét) Megvalósítás előtt jelentkező kockázatok Nincsenek ilyenek.

Megvalósítás után jelentkező kockázatok Az érettségi vizsga rendszerét alapjában nem érinti a jelenlegi módosítás, ezért a meglevő lehetőségek kisebb mértékű szűkítésével kockázati elemek fellépésével nem kell számolni.


HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.


INDO KOLÁS Jelen előterjesztés a Vizsgaszabályzat szerinti előrehozott érettségi vizsgák körének szűkítésére, továbbá az előrehozott vizsgákkal kapcsolatos jelentkezési szabályok változtatására tesz javaslatot, mely szerint a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdve előrehozott érettségi vizsgát akkor lehetne tenni, amikor az adott iskola helyi tantervében az adott vizsgatárgyra felkészítő tantárgy oktatása a helyi tanterv szerint befejeződik. Mindez egy esetleges későbbi érettségi reformot megelőzve, de első lépésben is a lehetőség szűkítése és egységesítése felé mutat. A szabályozás a továbbiakban az idegen nyelvek és az informatika kivételével, - melyek előrehozott érettségi vizsgáját a módosítás a középiskolai végzős évfolyamot egy, vagy két évvel megelőző évfolyamokban engedélyezi -, nem fog számolni más vizsgatárgyból az előzetes vizsgalehetőséggel. A változtatás célja az érettségi vizsga tantárgyankénti értékelése helyett a szó és a vizsga eredeti értelmezése szerinti felfogás érvényesítése, vagyis a középiskolai tanulmányok végeztével a tanuló „érettségének” mérése. Ennek alapján módosításra kerülne az előrehozott érettségi vizsga sikertelen letétele esetén a javítóvizsga letételi lehetőségének szabályozása is, melyek alapján előrehozott érettségi vizsga javítóvizsgájára csakis a rendes érettségi vizsga alkalmával kerülhetne sor a jövőben. A Vizsgaszabályzat módosítása jelen javaslat szerint érinti az érettségi vizsgák eredményes/elégséges letételéhez szükséges határ 20%-ról 25%-ra emelését, közép- és emelt szinten egyaránt. A javaslat nem érinti szervesen a vizsgaszervezést, ezért hatályba léptetése már a 2012. év október-novemberi érettségi vizsgaidőszakától megtörténhet. Az előterjesztés javaslatot tesz továbbá az egyedileg akkreditált érettségi vizsgatárgyak, a művészeti érettségi vizsgatárgyak, valamint az idegen nyelven letehető érettségi vizsgatárgyak sokféleségének, és így azok számának csökkentésére is. Az előterjesztés szerint az Oktatási Hivatal által nyilvántartott 23 egyedileg akkreditált érettségi vizsgatárgy közül – a pszichológia vizsgatárgy kivételével – 22 érettségi vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően nem lehet érettségi vizsgát tenni, A 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakot megelőzően e tárgyakból lehet érettségi vizsgát tenni, hogy azok a tanulók, akik a rendelet hatályba lépése előtt már jelentkeztek ilyen vizsgatárgyakra felkészítő tantárgyak kereti közötti foglalkozásokra, illetve akik már felkészültek a vizsgákra, ne szenvedjenek hátrányt. A művészeti vizsgatárgyak, közöttük a hangtani és akusztikai ismeretek, a hangkultúra, az ábrázoló és művészeti geometria, a magyar népzene alapjai, a népművészet és a művészettörténet vizsgatárgyak közül a hangtani és akusztikai ismeretek, a hangkultúra, az ábrázoló és művészeti geometria, valamint a magyar népzene alapjai vizsgatárgyakból 2015. május-júniusi vizsgaidőszakától a javaslat szerint nem lehet érettségi vizsgát tenni, ezzel párhuzamosan a művészettörténet és a népművészet vizsgatárgy a közismereti vizsgatárgyak körében kerül felsorolásra. Az utazás és turizmus választható közismereti érettségi vizsgatárgyból csak hatodik vizsgatárgyként lehetne a módosítás alapján érettségi vizsgát tenni. A javaslat szerint az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez közvetlenül – ötödikként – válaszható vizsgatárgyként


nem, hanem csak hatodik vizsgatárgyként lehet a vizsgatárgyból érettségi vizsgát tenni a 2014. május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól. Az előterjesztés javaslatot tesz továbbá az idegen nyelvi érettségi vizsgatárgyak számának csökkentésére is. A jövőben is a Vizsgaszabályzat határozná meg – de a korábbi évekhez képest jobban korlátozná –, hogy az idegen nyelvek közül melyekből lehetne érettségi vizsgát tenni, figyelemmel arra, hogy a választás lehetőségével jellemzően nem éltek a korábbi években a vizsgázni szándékozók. Az emelt szintű érettségi vizsgák esetében ez a szabályozás már jelenleg is hatályban van, amelynek értelmében a jövőben középszinten is csak az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, latin nyelvből, továbbá a nemzetiségek által használt nyelvek közül azon nyelvekből lenne tehető érettségi vizsga, amelyeket magyarországi középiskolában tanítanak. Ez számszerűsítve az idegen nyelveket azt jelenti, hogy a jelenlegi 24 idegen nyelvből letehető érettségi vizsgák nyelvi sokfélesége mindösszesen hat világnyelvre, egy klasszikus nyelvre és a nemzetiségek által használt nyelvek közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekre redukálódik. A javaslat érinti továbbá a három nemzetiségi nyelv (horvát nemzetiségi nyelv, német nemzetiségi nyelv, valamint szlovén nemzetiségi nyelv) külön nemzetiségi nyelvként történő vizsgázási lehetőségének a megszüntetését, hiszen mindhárom nyelvből élő idegen nyelvi érettségi vizsga is tehető (különös tekintettel a nemzetiségi oktatásban résztvevők esetében) és ez utóbbi megszervezése az állam feladata lenne a jövőben is, így is biztosítva a nemzetiségek idegen nyelven történő vizsgázáshoz való jogát. A javasolt módosítás hatályba lépését követően a 2013. évi május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiség nyelvének megfelelő élő idegen nyelv vizsgatárgyból jelentkezhetnek tehát érettségi vizsgára a fentiekben is jelzett nemzetiségi nyelv helyett. Annak érdekében, hogy a nemzetiségi oktatásban részt vevő diákok a középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiség által használt nyelvi érettségi vizsga során az adott nemzetiségre vonatkozó ismereteikről is számot adjanak, a középszintű szóbeli tételsorok – a Vizsgaszabályzat 31. § (1) bekezdésének a) pontja szerint – a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismeretekre vonatkozó ismereteket is számon kérik majd a javaslatunk alapján. Az előterjesztés tekintettel kíván lenni a Vizsgaszabályzat módosításakor a „nemzetiség” szó egységes használatára, ezért a Vizsgaszabályzat egészében átvezetésre kerül az eddig használt „nemzeti, etnikai kisebbség” megnevezés a „nemzetiség” megnevezésre.


…/2012. (…) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, illetve az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére – amennyiben a tanuló tudásának értékelésénél az a középiskolai tanulmányok során is engedélyezett volt – engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.” 2. § (1) Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a jelentkezőre vonatkozó helyi tanterv alapján a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában letett érettségi vizsga, amelyre élő idegen nyelvből, latin nyelvből, informatikából kerülhet sor. Előrehozott vizsga továbbá a 12. § (15)-(16) bekezdésben meghatározott vizsga.” (2) Az R. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát élő idegen nyelvből, latin nyelvből és informatikából lehet tenni kizárólag a jelentkezőre vonatkozó helyi tanterv alapján a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző tanév május-júniusi vizsgaidőszakában.” 3. § (1) Az R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból – idegen nyelv esetében angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei (továbbiakban: nemzetiségi nyelvek) közül magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből – tehető, amelynek a vizsgakövetelményeire való felkészítés helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, illetve a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból – idegen nyelv esetén angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, latin nyelvekből, továbbá a nemzetiségi nyelvek közül magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből – tehető érettségi vizsga.” (2) Az R. 12. § (5) bekezdése egy új első mondattal egészül ki: „(5) A sikertelen előrehozott, vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító és pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakára vonatkozóan lehet jelentkezni.” (3) Az R. 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezéskor, amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, be kell mutatnia annak igazolását, hogy az adott vizsgatárgy követelményeire vonatkozó oktatás az iskola helyi tanterve szerint a vizsgára jelentkező tanuló számára befejeződött. Az igazolást annak a középiskolának az igazgatója állítja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után – a jelentkezési lap benyújtásakor – a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga külön jogszabályban foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetésének igazolását.” (4) Az R. 12. § (8) bekezdése egy új második mondattal egészül ki: „A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi értesítési címet, értesítési cím hiányában magyarországi lakcímet kell tartalmazni.” (5) Az R. 12. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(16) Előrehozott érettségi vizsgára kizárólag a május-júniusi vizsgaidőszakban, a kormányhivatalnál jelentkezhet az is, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, azonban


a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható.” 4. § Az R. 41. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tíz százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. (3) Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) 80–100% elérése esetén jeles (5), b) 60–79% elérése esetén jó (4), c) 40–59% elérése esetén közepes (3), d) 25–39% elérése esetén elégséges (2), e) 0–24% elérése esetén elégtelen (1). (4) Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) 60–100% elérése esetén jeles (5), b) 47–59% elérése esetén jó (4), c) 33–46% elérése esetén közepes (3), d) 25–32% elérése esetén elégséges (2), e) 0–24% elérése esetén elégtelen (1).” 5. § (1) Az R. 60/B. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(4) Akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014. év október-novemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni. A pszichológia vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév májusjúniusi vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni.


(5) A vizsgaszabályzat 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím, AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázatának Választható közismereti vizsgatárgyak 23. Utazás és turizmus vizsgatárgyából csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felüli, hatodik vizsgatárgyként lehet érettségi vizsgát tenni a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszaktól. (6) A 2013/2014. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiségi nyelvnek megfelelő élő idegen nyelv vizsgatárgyból jelentkeznek érettségi vizsgára. A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelvet tanulók számára – a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint – készített tételsorba az intézmény pedagógiai programja alapján a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismereteiket is be kell építeni.” 6. § Az R. 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázat az 1. melléklet szerint módosul. 7. § Az R. 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázat a 2. melléklet szerint módosul. 8. § Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ cím a 3. melléklettel egészül ki. 9. § Az R. a) 1. §-ában „a közoktatásról szóló törvény 9. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe „a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. §-a”, b) 2. §-ában a „nemzeti, etnikai kisebbségeket” szövegrész helyébe a „nemzetiségeket”, c) 6. § (4) bekezdés b) pontjában és e) pontjában, 17. § (1) bekezdésében, 53. §-át megelőző alcímben, 53. § (1)-(2) bekezdésében, (7)-(9) bekezdésében, valamint 54. § (1)-(3) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”, d) 6. § (6) bekezdésében, 7. § (6) bekezdésében, valamint 17/A. § (2) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe „köznevelési”, e) a 11. § (2) bekezdés b) pontjában „a rendes, az előrehozott, a kiegészítő” szövegrész helyébe „a rendes, a kiegészítő”, f) 11. § (4) bekezdésében, a 12. § (6) és (10) bekezdésében, 53. § (2) bekezdésében, valamint 55. §-ában a „nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nyelven”, g) 11. § (7) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 88. § (12) bekezdése alapján illetékes kisebbségi önkormányzatnak (a továbbiakban: illetékes kisebbségi önkormányzat)” szövegrész helyébe „az intézmény székhelye szerint illetékes – fenntartótól függően települési, vagy területi – nemzetiségi önkormányzatnak és az országos nemzetiségi önkormányzatnak",


h) 12. § (6) bekezdésében a „közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározott jogával” szövegrész helyébe a „6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával”, i) 12. § (7) bekezdésében a „közoktatásról szóló törvény 115–116. §-ában” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban”, j) 12. § (9)-(10) bekezdésében, 20. § (7) bekezdésében, valamint 37. § (1) és (3) bekezdésében a „közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9)” szövegrész helyébe a „6. § (7)”, k) 12. § (9) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 121. §-ának (1) bekezdés 29. a)” szövegrész helyébe „az Nkt. 4. § 23.”, l) 13. § (3) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)–(3) bekezdésében” szövegrész helyébe „az Nkt. 3. mellékletében”, m) 45. § (4) bekezdésében, valamint az 53. § (9) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”, n) 45. § (5) bekezdésében a „közoktatási törvény 30. §-ában” szövegrész helyébe a „6. § (7) bekezdésében”, o) 48. § (1) bekezdésében a „közoktatásról szóló törvény 114. § (1) bekezdése b) pontjának hetedik gondolatjelében” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban”, p) 51. § (3) bekezdés b) pontjában „a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletének 3.„ szövegrész helyébe „az Nkt. 41. § (5)”, q) 54. § (5) bekezdésében a „közoktatási törvény 30. §-ában megfogalmazott jogával élve” szövegrész helyébe a „6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve”, r) 57. § (1) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 95. §-a (7) bekezdésének a) pontjában és (8) bekezdésében,” szövegrész helyébe „az Nkt. 78. § (1) bekezdés b) pontjában”, s) 57. § (3) bekezdés a) pontjában „a közoktatásról szóló törvény 104. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe „az Nkt. 86. § (1) bekezdés b) pontjában”, t) 59. § (1) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5)” szövegrész helyébe „az Nkt. 38. § (7)”, u) 59. § (3) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdése alapján három munkanapon belül” szövegrész helyébe „az Nkt. 38. § (7) bekezdése alapján” szöveg lép. 10. § (1) E rendelet – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 2. §-a, 3. § (1)-(3) és (5) bekezdése, 6. §-a, 11. § e) és fa)-fd) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet 11. § d) és fe) pontja 2014. június 30-án lép hatályba. (4) E rendelet 7. §-a, 8. §-a és 11. § a)-b) pontja 2015. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszak vizsgáinak megszervezésekor kell először alkalmazni. 11. § Az R.


a) 6. § (9) bekezdés b) pontja és (10) bekezdése, b) 7. § (1)-(4) és (6)-(9) bekezdése, valamint 8. §-a, c) 7. § (5) bekezdése, d) 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázatban a Művészeti vizsgatárgyak közül valamennyi vizsgatárgy, e) 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázat Választható közismereti vizsgatárgyak közül a 23. Utazás és turizmus, f) 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI címet követő vizsgatárgyak közül fa) az ÁBRÁZOLÓ ÉS MŰVÉSZETI GEOMETRIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím és az azt követő szöveg, fb) a MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím és az azt követő szöveg, fc) a HANGTANI ÉS AKUSZTIKAI ALAPISMERETEKÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím és az azt követő szöveg, fd) a HANGKULTÚRAÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím és az azt követő szöveg,, valamint fe) a NEMZETISÉGI NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI (Nyelvoktató oktatási forma) és az azt követő szöveg hatályát veszti. 12. § Ez a rendelet 2015. január 2-án veszti hatályát. Budapest, 2012. „

„ Orbán Viktor s. k., miniszterelnök


1. melléklet a (…) Korm. rendelethez A vizsga részei

A vizsgatárgy neve

Kötelező vizsgatárgyak

középszinten

1. Magyar nyelv és irodalom

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

2. Nemzetiségi nyelv és irodalom

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

3. Történelem

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

4. Matematika

írásbeli

–

írásbeli

szóbeli

5. Élő idegen nyelv

írásbeli

szóbeli

írásbeli 1. olvasott szöveg értése 2. nyelvhelyesség 3. hallott szöveg értése 4. íráskészség

szóbeli

Latin nyelv 1. Élő idegen nyelv

írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli

írásbeli

2. Fizika

írásbeli

szóbeli

írásbeli 1. olvasott szöveg értése 2. nyelvhelyesség 3. hallott szöveg értése 4. íráskészség írásbeli

szóbeli szóbeli

3. Kémia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

4. Biológia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

5. Földrajz

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

6. Ének-zene

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

7. Rajz és vizuális kultúra 8. Informatika

írásbeli

gyakorlati

gyakorlati

szóbeli

gyakorlati

szóbeli

gyakorlati

szóbeli

9. Testnevelés

gyakorlati

szóbeli

gyakorlati

szóbeli

10. Filozófia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

11. Hittan

–

szóbeli

írásbeli

szóbeli

12. Természettudomány

írásbeli

szóbeli

–

–

13. Latin nyelv

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

14. Emberismeret és etika

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

15. Társadalomírásbeli ismeret 16. Ember- és írásbeli társadalomismeret, etika 17. Dráma írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli, gyakorlati –

írásbeli

szóbeli, gyakorlati szóbeli

vagy

Választható közismereti vizsgatárgyak

emelt szinten

18. Mozgóképkultúra és médiaismeret

írásbeli, gyakorlati


szóbeli

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 25 19. Nemzetiségi írásbeli (kisebbségi) népismeret 20. Célnyelvi civilizáció –

szóbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

21. Belügyi rendészeti ismeretek 22. Katonai alapismeretek 23. Utazás és turizmus

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

gyakorlati

szóbeli

-

-

24. Gazdasági ismeretek írásbeli

Választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak

szóbeli

írásbeli

szóbeli

25. Judaisztika

–

szóbeli

–

–

26. Bibliaismeret – Hit Gyülekezete 27. Művészettörténet

–

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

28. Népművészet

-

szóbeli

-

szóbeli

1. Egészségügyi alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

2. Szociális írásbeli alapismeretek 3. Oktatási alapismeretek írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

4. Művelődési és kommunikációs alapismeretek 5. Gépészeti alapismeretek 6. Elektronikai alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

7. Informatikai alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

8. Vegyipari alapismeretek 9. Építészeti és építési alapismeretek 10. Könnyűipari alapismeretek 11. Faipari alapismeretek

írásbeli

gyakorlati

írásbeli

gyakorlati

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

12. Nyomdaipari alapismeretek 13. a) Közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel) b) Közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika) 14. Környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

15. a) Közgazdaírásbeli sági alapismeretek (üzleti gazdaságtan)

szóbeli

írásbeli

szóbeli

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 26 b) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) 16. Ügyviteli alapismeretek 17. Kereskedelmi és marketing alapismeretek 18. Vendéglátásidegenforgalom alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

19. Rendészeti alapismeretek 20. Mezőgazdasági alapismeretek 21. Élelmiszeripari alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli


2. melléklet a (…) Korm. rendelethez A vizsga részei

A vizsgatárgy neve

Kötelező vizsgatárgyak

középszinten

1. Magyar nyelv és irodalom

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

2. Nemzetiségi nyelv és irodalom

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

3. Történelem

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

4. Matematika

írásbeli

–

írásbeli

szóbeli


írásbeli

szóbeli


szóbeli

Latin nyelv

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli


írásbeli

szóbeli


szóbeli

2. Fizika

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

3. Kémia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

4. Biológia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

5. Földrajz

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

6. Ének-zene

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

7. Rajz és vizuális kultúra 8. Informatika

írásbeli

gyakorlati

gyakorlati

szóbeli

gyakorlati

szóbeli

gyakorlati

szóbeli

9. Testnevelés

gyakorlati

szóbeli

gyakorlati

szóbeli

10. Filozófia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

11. Hittan

–

szóbeli

írásbeli

szóbeli

12. Természettudomány 13. Latin nyelv

írásbeli

szóbeli

–

–

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

14. Emberismeret és etika 15. Társadalomismeret

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

16. Ember- és írásbeli társadalomismeret, etika

szóbeli

írásbeli

szóbeli

17. Dráma

írásbeli

írásbeli

18. Mozgóképkultúra és médiaismeret


szóbeli, gyakorlati –

szóbeli, gyakorlati szóbeli

vagy

Választható közismereti vizsgatárgyak

emelt szinten


Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 28 19. Nemzetiségi írásbeli (kisebbségi) népismeret 20. Célnyelvi civilizáció –

szóbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

21. Belügyi rendészeti ismeretek 22. Katonai alapismeretek 23. Utazás és turizmus

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

gyakorlati

szóbeli

-

-

24. Gazdasági ismeretek írásbeli

Választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak

szóbeli

írásbeli

szóbeli

25. Judaisztika

–

szóbeli

–

–

26. Bibliaismeret – Hit Gyülekezete 27. Művészettörténet

–

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

28. Népművészet

-

szóbeli

-

szóbeli

29. Pszichológia

írásbeli

szóbeli

-

-

1. Egészségügyi alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

2. Szociális írásbeli alapismeretek 3. Oktatási alapismeretek írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

4. Művelődési és kommunikációs alapismeretek 5. Gépészeti alapismeretek 6. Elektronikai alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

7. Informatikai alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

8. Vegyipari alapismeretek 9. Építészeti és építési alapismeretek 10. Könnyűipari alapismeretek 11. Faipari alapismeretek

írásbeli

gyakorlati

írásbeli

gyakorlati

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

12. Nyomdaipari alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

13. a) Közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel) b) Közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika) 14. Környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

15. a) Közgazdaírásbeli sági alapismeretek (üzleti gazdaságtan)

szóbeli

írásbeli

szóbeli

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 29 b) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) 16. Ügyviteli alapismeretek 17. Kereskedelmi és marketing alapismeretek 18. Vendéglátásidegenforgalom alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

19. Rendészeti alapismeretek 20. Mezőgazdasági alapismeretek 21. Élelmiszeripari alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli


szóbeli szóbeli


szóbeli szóbeli


3. melléklet a (…) Korm. rendelethez „PSZICHOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszint: írásbeli és szóbeli. A pszichológia érettségi vizsga célja A középszintű pszichológia érettségi vizsga a pszichológiai jelenségekkel kapcsolatos ismereteket méri, valamint az alapvető ismereteken túl legfőképpen annak megállapítására irányul, hogy a diákok a pszichológiai ismereteket hogyan képesek felhasználni a körülöttük lévő világ megértésében. A pszichológia oktatás célja, hogy olyan ismeretekhez juttassa a diákokat, amelyek segítik őket a társas világban való jobb eligazodásban, hozzásegíti őket önmaguk és mások reakcióinak jobb megértéséhez. A pszichológia tudományos módszereinek bemutatásával segít a laikus tévhitek felülvizsgálatában, a kritikus szemlélet kialakulásában. Ezen kompetenciák meglétét a diák az érettségi feladatok megoldása során is bizonyítja. Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó – – – – – – – –

elsajátította a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket tudja helyesen használni az alapvető pszichológiai fogalmakat, tisztában van a tanult pszichológiai alapfogalmak jelentéstartalmával, képes ismereteit világos nyelvi formában előadni tud szemléletes példákat, analógiákat említeni saját mindennapi tapasztalatait, irodalmi és filmélményeit alapul véve, és ezeket összekapcsolni a tudomány által rendszerezett ismeretekkel tisztában van a pszichológia alapvető bizonyítási eljárásaival és a pszichológia szemléletmódjának fő vonásaival képes kritikusan viszonyulni a pszichológiai tartalmú információkhoz, tisztában van a tudományos bizonyítás alapvető kritériumaival képes a pszichológiai ismereteit összekapcsolni az egészséges életvezetés szempontjaival képes az emberek és csoportok viselkedésének okait, az emberek közti kommunikáció és érintkezés jellemzőit a pszichológiai ismeretek összefüggéseiben szemlélni ismeri a pszichológia lehetséges alkalmazási területeit és a pszichológia mindennapi életben való felhasználásának lehetőségeit

A vizsga eszközigénye: Az írásbeli vizsgán a szokásostól eltérő eszközre nincs szükség. A szóbeli vizsgán a felkészülési időn belül írásos vázlatot készít a vizsgázó, valamint szükség lehet ppt és videó lejátszásra alkalmas technikai eszközre. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT


Témakör A pszichológia mint tudomány

Követelmények A pszichológia fogalma, tárgya, módszerei, helye a tudományok rendszerében. A pszichológia fő nézőpontjai, alap- és alkalmazott tudományterületei, vizsgálati módszerei.

Általános pszichológia A lelki működés általános A megismerési folyamat jellemzői, az észlelés, figyelem, tanulás és törvényszerűségei emlékezet jelensége. Különböző tanulási formák, a tanulás hatékonyságát befolyásoló tényezők és a különböző tanulási módszerek. A tanulást befolyásoló képességek (intelligencia, kreativitás). Az aktivációs szint, éberség, alvás, módosult tudatállapotok jellemzői. A motiváció típusai, működése és szerepe a viselkedésszabályozásban. Érzelmekkel kialakulása, fajtái, az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatása. Az aktiváció, érzelem, motiváció kapcsolata. Szociálpszichológiai ismeretek A társas kapcsolatok alakulása A csoportalakulás és a csoport működésével kapcsolatos jelenségek: csoportnyomás, normaalakulás, engedelmesség, tömegjelenségek, teljesítmény csoportban. A segítő viselkedés alakulása és a segítő magatartást befolyásoló tényezők. Az attitűd fogalma, attitűdök szerepe a viselkedésszabályozásban, nézetek alakulása és a meggyőzés hatékonyságát befolyásoló tényezők. A társas megismerés jellemzői, sztereotípia, előítélet és ezek gyakorlati tanulságai.

Kommunikáció

Fejlődéspszichológia Családi szocializáció

A személyközi viszonyok alakulása: vonzalom, barátság, szerelem. A kommunikációs folyamat összetevői, a hatékony kommunikáció feltételei, a kommunikációs zavarok okai. A verbális és nonverbális közléssel kapcsolatos ismeretek, a verbális és nonverbális közlés viszonya. A családi szocializáció fogalma, jellemző. Az anya-gyermek kapcsolat jelentősége a személyiségfejlődésben, kötődés. A családi működés lehetséges nehézségei és zavarai (veszteségek, válás). A személyiségfejlődést elősegítő tényezők és a különböző nevelési stílusok hatása a személyiség alakulására. A személyiség és a környezet egymásra hatásának összefüggései. A személyiség fejlődésének állomásai és ezek jellemzői.

Személyiség-lélektani ismeretek Személyiség felfogás, A személyiséggel kapcsolatos különböző megközelítésmódok és személyiségjellemzők kiemelten egy választott személyiségelmélet megközelítésmódjának bemutatása. A személyiség megismerésének lehetőségei és korlátai, a környezet és az öröklődés szerepe a személyiség alakulásában. Énkép, önértékelés kialakulásában szerepet játszó tényezők, az énkép jelentősége a teljesítményben és a társas kapcsolatok alakulásában. A pszichés problémák, függőségek és krízishelyzetek kiváltó okai. A testi betegségek hátterében meghúzódó pszichés okok. Nehéz élethelyzetekkel való megküzdés, stressz, depresszió kezelése. A lelki egészség megőrzése, a boldogság lehetséges forrásai. Az alkalmazott pszichológia területei Pszichológia a mindennapi élet A pszichológia alkalmazott területei a mindennapi életben és az területén életvezetés, iskolapszichológia, tanácsadás, pszichoterápia, sport, reklám

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 32 stb. területén. A média (tévé, internet) szerepe a mindennapi életben, az internetes világ pszichológiai hatásai, a médiafogyasztás jellemzői, életkori tényezők a média üzeneteinek megértésében. Kompetenciák Források használata és értékelése

Tematikus tájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információ-forrásokban. Az értelmezés képessége Szépirodalmi művek és műalkotások lélektani tartalmának meglátása. Pszichológiai alapfogalmak felismerése és alkalmazása írásos és verbális formában mind befogadó, mind közlőként. Megfigyelés képessége Ismeretek élethelyzetekre történő alkalmazása. Fogalmak összefüggéseinek meglátása, életből vett példákon való bemutatása. A tanult pszichológiai jelenségek felismerése valós élethelyzetekben. Rugalmas gondolkodás Nyitottság az emberi megnyilvánulások megértésére, elfogadására. Kritikai értékelés képessége Önálló kérdésfelvetés, véleményalkotás képessége. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről személyes állásfoglalás kialakítása.

1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

Recommend Documents