100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a közoktatásról szóló törvény 9. §-ának (1) bekezdése alapján szervezett gimnáziumi és a szakközépiskolai (a továbbiakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola) érettségi vizsgák elıkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsgára történı jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az érettségi vizsgával összefüggı ügyviteli tevékenységre (a továbbiakban e rendelet: vizsgaszabályzat). 2. § Az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit (a továbbiakban: részletes vizsgakövetelmények) az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) - szakmai elıkészítı tantárgyak esetén a szakképesítésért felelıs miniszterrel, több szakképesítésért felelıs miniszter esetén valamennyivel egyetértésben - a vizsgatárgy követelményei (a továbbiakban: általános vizsgakövetelmények) alapján dolgoztatja ki. Az általános vizsgakövetelmények, illetıleg a részletes vizsgakövetelmények kiadása elıtt - a nemzeti, etnikai kisebbségeket érintı kérdések tekintetében - be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét, illetve az adott nemzeti, etnika kisebbséget érintı követelmények tekintetében az adott országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. 3. § Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a) rendelkezik-e az általános mőveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önmővelésre; b) szert tett-e megfelelı tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására; c) felkészült-e a felsıoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére. 4. § (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehetı érettségi vizsga. (2) A középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelezı vizsgatárgyból biztosítania kell, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintő, mind az emelt szintő érettségi vizsgára fel tudjon készülni. (3) A kötelezı érettségi vizsgatárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében határozza meg, hogy mely további - legalább két - tantárgyból teszi lehetıvé az emelt szintő érettségi vizsgára történı felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az emelt szintre történı felkészítés mellett a kötelezı érettségi vizsgatárgyakon kívül legalább három tantárgyból lehetıvé kell tenni a középszintő vizsgára történı felkészülést. A (2), (3) bekezdés alkalmazásában az idegen nyelv tantárgyak egy tantárgynak minısülnek. (4) A középiskolák az emelt szintő érettségi vizsgára történı felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.
1
5. § (1) Tanulói igény esetén az iskola köteles megszervezni a középszintő érettségi vizsgát minden olyan tantárgyból, amely a helyi tantervében szerepel. (2) Tanulói igény esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt az iskola köteles fogadni az emelt szintő érettségi vizsgára történı jelentkezést minden olyan tantárgyból, amelybıl a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni. Az érettségi vizsga részei és tantárgyai 6. § (1) Az érettségi vizsga kötelezı és választható vizsgatárgyakból áll. A vizsgázó függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintő vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. (2) Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt - négy kötelezı és legalább egy általa választott (a továbbiakban: kötelezıen választott) - vizsgatárgyból kell - legalább középszinten - vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezıen választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak). Azokból a tantárgyakból, amelyekbıl a vizsgázó e szabályzatban foglaltak alapján érettségi vizsgát tehet, a vizsgatárgy választásának joga nem korlátozott. A vizsgatárgy választásának jogával a vizsgaidıszak rendjéhez, ezen belül a kitőzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni. (3) A kötelezı vizsgatárgyak az általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek (a továbbiakban: központi vizsgakövetelményekre épülı vizsgatárgy). Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatárgy milyen vizsgarészekbıl áll. A vizsgarészek a következık: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. (4) Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következı vizsgatárgyból kötelezı vizsgát tenni: a) magyar nyelv és irodalom, b) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevıknek az idegen nyelv helyett, c) történelem, d) matematika, e) idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevık kivételével. (5) Amennyiben a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülı vizsgatárgyból érettségi vizsgára történı felkészítést kíván biztosítani, középszintő érettségi vizsgára történı felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintő érettségi vizsgára történı felkészítés esetén pedig legalább kettıszázhetvenhat órát a felkészítésre helyi tantervében biztosítania kell. (6) Ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, a magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvbıl tehet kötelezı érettségi vizsgát. (7) Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a kötelezı érettségi vizsgatárgynak megfelelı tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minısítés alól, helyette egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. (8) Ha a tanuló érettségi vizsgatárgy országos középiskolai vagy országos szakmai tanulmányi versenyének döntıjében vett részt, úgy e rendelet 41. §-ának (5) bekezdése szerint a vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, és az érettségi vizsgán nem kell ismételten számot adnia tudásáról. (9) A kötelezıen és szabadon választható vizsgatárgy lehet
2
a) a központi vizsgakövetelményekre épülı, a kötelezı vizsgatárgyak közé nem tartozó vizsgatárgy, beleértve a második idegen nyelvet, b) a pedagógiai programban, helyi tantervben meghatározott követelményekre épülı és akkreditált vizsgatárgy (a továbbiakban: akkreditált vizsgatárgy). (10) Az akkreditált vizsgatárgy lehet a) a középiskola helyi tantervében található általános mőveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsıfokú tanulmányokra felkészítı ismeretekre épülı, b) a gimnázium helyi tantervében található munkába állást elıkészítı, illetve segítı ismeretekre épülı, c) a szakközépiskolai helyi tanterv követelményeire vagy a szakmai tantárgy központi programjára (tantervére) épülı szakmai elıkészítı, d) a fenntartó által készített tantervben lévı ismeretekre épülı vizsgatárgy. 7. § (1) Az akkreditált vizsgatárgy középszintő vizsgatárgy lehet. Az akkreditált vizsgatárgy az akkreditált követelményekben meghatározottak alapján több vizsgarészbıl állhat. (2) A követelmények akkreditálását az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttól (a továbbiakban: országos vizsgaközpont) lehet kérni. (3) Az iskola vagy az iskola fenntartója olyan vizsgatárgy akkreditálását kezdeményezheti, amelynek a követelményeibıl a helyi tantervben meghatározottak szerint legalább kétszer év végi osztályzatot kell szerezni, és a tantárgyat a teljes tanulmányi idı alatt legalább százharmincnyolc órában tanítani kell. (4) Az akkreditációs eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a vizsgatárgy követelményei összhangban állnak-e a Nemzeti alaptantervben, e vizsgaszabályzatban, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás esetén a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás irányelvében, két tanítási nyelvő iskolai oktatás esetén a Két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelvében, valamint az iskola helyi tantervében, illetve a szakmai tantárgy központi programjában (tantervében) meghatározott követelményekkel. Csak olyan tantárgy akkreditációja kérhetı érettségi vizsgatárgyként, amely tantárgy általános és részletes vizsgakövetelménye legalább hetven százalékban eltér a 2. számú mellékletben kiadott vizsgakövetelményektıl, továbbá a tantárgy elnevezése nem egyezik meg a kiadott vizsgatárgyak elnevezésével. (5) Vizsgatárgy akkreditálását - a vizsgakövetelmények, a helyi tanterv, illetve a szakmai tantárgy központi programjának (tantervének) megküldésével - minden év január 15. és február 15. között lehet kezdeményezni. Az akkreditálási eljárás kezdeményezıjének a kérelem benyújtásának napján érvényes kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) négyszeresének megfelelı díjat kell befizetni a (2) bekezdésben meghatározott vizsgaközpont számlájára. (6) A kérelemrıl a benyújtástól számított kilencven napon belül dönt az országos vizsgaközpont. A határidı egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Az országos vizsgaközpont a követelményeket legalább két szakértıvel véleményezteti. A szakértıket az Országos szakértıi névjegyzékbıl kell felkérni. Szakmai elıkészítı tantárgy esetén be kell szerezni a szakképesítésért felelıs minisztérium szakvéleményét is. Ha a vizsgatárgy a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevı iskola részére készül, be kell szerezni az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. (7) Az akkreditált vizsgatárgyat érettségi vizsgatárgyként az akkreditálást követı második évtıl lehet bevezetni. (8) Akkreditált vizsgatárgyból csak az az iskola rendezhet érettségi vizsgát, amely számára az országos vizsgaközpont az engedélyt kiadta.
3
(9) Az akkreditációval rendelkezı intézmény engedélyével - kétoldalú megállapodás keretében - az akkreditált vizsgatárgy tantervét más középiskola is beépítheti pedagógiai programjába, és az országos vizsgaközpont külön engedélyével az átvételt követı második évtıl az akkreditált vizsgakövetelmények szerint érettségi vizsgát szervezhet. 8. § (1) A középiskola vagy az iskola fenntartója a 7. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint kérheti a vizsgatárgy követelményeinek központi vizsgakövetelményként történı kiadását az országos vizsgaközpont útján. A kérelmet több jogosult közösen is benyújthatja. Az országos vizsgaközpont a követelményeket legalább két szakértıvel véleményezteti. A szakértıket az Országos szakértıi névjegyzékbıl kell felkérni. (2) Az országos vizsgaközpont a vizsgatárgy követelményeit, a követelményekre adott szakértıi véleményeket javaslatával együtt - a 7. § (6) bekezdésében meghatározott határidın belül - megküldi az Országos Köznevelési Tanácsnak. Az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján a miniszter dönt a vizsgatárgy követelményének központi vizsgakövetelményként történı kiadásának elkészítésérıl. Szakmai elıkészítı tantárgy esetén a miniszter beszerzi a szakképesítésért felelıs miniszter egyetértését. Ha a vizsgatárgy a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevı iskolák részére készül, az eljárásban az Országos Kisebbségi Bizottság is javaslattevıként mőködik közre. (3) Az eljárás megindításakor a kezdeményezınek - a kérelem benyújtásának napján érvényes - kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) négyszeresének megfelelı összegő díjat az országos vizsgaközpont számlájára, a kétszeresének megfelelı összegő díjat az Országos Köznevelési Tanács - és ha az eljárásban részt vesz - kétszeresének megfelelı összegő díjat az Országos Kisebbségi Bizottság javára is, az Oktatási Minisztérium e célra elkülönített számlájára be kell fizetnie. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ELİKÉSZÍTÉSE Az érettségi vizsga fajtái, a vizsgaidıszakok 9. § (1) Az érettségi vizsga lehet a) rendes, b) elırehozott, c) kiegészítı, d) szintemelı, e) pótló, f) javító, g) ismétlı érettségi vizsga. Egyes tantárgyakból - a szintemelı vizsga kivételével - középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Szintemelı vizsga csak emelt szinten tehetı. (2) Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszőnését követıen elsı alkalommal tett érettségi vizsga. (3) Elırehozott érettségi vizsga az egyes tantárgyra elıírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése elıtt, egyes vizsgatárgyból, elsı alkalommal tett érettségi vizsga. (4) Kiegészítı érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplı egyes vizsgatárgyból tett vizsga. 4
(5) (6) Szintemelı érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintő érettségi vizsgán elsı alkalommal történı megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból - a pótlóés a javítóvizsga kivételével - szintemelı érettségi vizsga egy alkalommal tehetı. (7) Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, elırehozott, kiegészítı, szintemelı, ismétlı érettségi vizsga folytatása. (8) Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, elırehozott, pótló érettségi vizsga megismétlése. (9) Ismétlı érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintő vizsga középszinten történı megismétlése. Az érettségi bizonyítvány kiadása után letett kiegészítı, szintemelı, ismétlı érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg [a továbbiakban az (1)-(9) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: érettségi vizsga.] (10) Az érettségi vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos kötelezı nyomtatványok felsorolását, az alkalmazható záradékokat a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A nyomtatványokat a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény szerzi be. 10. § (1) Érettségi vizsgát állami vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) elıtt lehet letenni. (2) A vizsgabizottság mőködtetésérıl az érettségi vizsgát szervezı középiskola, illetve az országos vizsgaközpont gondoskodik (a továbbiakban: vizsgabizottságot mőködtetı intézmény). (3) A vizsgabizottság elnevezésében, körbélyegzıjén fel kell tüntetni a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény nevét. 11. § (1) Érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaidıszakában (a továbbiakban: vizsgaidıszak) lehet szervezni. (2) A vizsgaidıszakok - a vizsga szintjétıl függetlenül - a következık: a) május-június hónapi valamennyi középiskola és az országos vizsgaközpont részére a rendes, az elırehozott, a kiegészítı, a szintemelı, az ismétlı, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére, b) október-november hónapi az országos vizsgaközpont és a kijelölt középiskolák részére a rendes, az elırehozott, a kiegészítı, a szintemelı, az ismétlı, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére, c) (3) Pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévı érettségi vizsga vizsgaidıszakában vagy azt követı másik vizsgaidıszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévı érettségi vizsgát követı másik vizsgaidıszakban lehet tenni. (4) Október-novemberi vizsgaidıszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket az országos vizsgaközpont - a fenntartói önkormányzat jegyzıjével, illetve más, nem önkormányzati intézményfenntartó esetén a fenntartó képviselıjével egyetértésben arra - kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén való vizsgázás lehetıségét. (5) A vizsgaidıszakok elsı és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló idıszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjérıl szóló rendelet határozza meg.
5
(6) A középszintő szóbeli vizsgák napjait - az (5) bekezdésben meghatározott idıszakon belül - a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény vezetıje (a továbbiakban: igazgató), az emelt szintő szóbeli vizsgák napjait az országos vizsgaközpont állapítja meg. Az igazgató a középszintő szóbeli vizsgák napjait az országos vizsgaközpont egyetértésével állapítja meg. (7) A középszintő szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti a középiskola fenntartójának, továbbá ha az érettségit kisebbségi oktatásban szervezik meg és az iskola fenntartója nem kisebbségi önkormányzat, a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (10) bekezdése alapján illetékes kisebbségi önkormányzatnak (a továbbiakban: illetékes kisebbségi önkormányzat). (8) A központi vizsgakövetelményekre épülı vizsgatárgyak esetében az emelt szintő érettségi vizsgákat az országos vizsgaközpont szervezi meg. Jelentkezés az érettségi vizsgára 12. § (1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése elıtt abból a tantárgyból tehetı, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkezı teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ez alól a feltétel alól mentesülnek azok a tanulók, akik az e rendelet 41. § (5) bekezdése szerint tanulmányi versenyeredményükkel teljesítették az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, illetve a tanulói jogviszony megszőnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a Magyar Köztársaság területén középiskolában oktatott tantárgyból - tehetı érettségi vizsga. (2) Az érettségi vizsgára jelentkezı - függetlenül attól, hogy milyen szintő érettségi vizsgára készült fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkezı a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történı jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidıszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni. (3) Az érettségi vizsgára történı jelentkezést a vizsgabizottságot mőködtetı intézménybe lehet benyújtani. (4) Érettségi vizsgára lehet jelentkezni a) tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése elıtt abban a középiskolában, amellyel a tanulói, vendégtanulói jogviszony fennáll, illetve, ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, b) tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, amellyel a tanulói, vendégtanulói jogviszony fennáll, illetve, ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában vagy az országos vizsgaközpontban, c) a tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony megszőnését követıen bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervezı, vizsgabizottságot mőködtetı intézményben. (5) A tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony megszőnése után rendes, kiegészítı, szintemelı, ismétlı érettségi vizsgára, a rendes, kiegészítı, szintemelı, ismétlı érettségi vizsgát követıen pótló vizsgára, a rendes, a pótló érettségi vizsgát követıen javítóvizsgára az eltelt idıtıl függetlenül jelentkezni lehet. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidıszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. (6) Az érettségi vizsgára történı jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot
6
a) b) május-júniusi vizsgaidıszak esetén február 15-éig, c) október-novemberi vizsgaidıszak esetén szeptember 5-ig lehet benyújtani a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény igazgatójához. A jelentkezési lapon a kötelezı vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezıen és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga e rendelet 9. §ának (1) bekezdése szerinti fajtáját. A vizsgára jelentkezınek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatárgyból nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén vagy célnyelven kíván vizsgázni, illetve élni kíván a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározott jogával. (7) A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A kiegészítı és az ismétlı, valamint a tanulói jogviszony megszőnése után a szintemelı vizsgára történı jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt. A tanulói jogviszony megszőnése után - a jelentkezési lap benyújtásakor - be kell mutatni a személyi igazolványt és a középiskolai bizonyítványt. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelı vizsgára történı jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga a közoktatásról szóló törvény 115-116. §-ában foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény számlájára befizetett térítési díj, tandíj befizetésének igazolását. (8) Az országos vizsgaközponthoz a jelentkezési lapot postai úton tértivevényes küldeményben is be lehet nyújtani. A jelentkezési laphoz a mellékleteket - a személyi igazolvány kivételével - másolatban csatolni kell. Ha a szükséges mellékleteket a jelentkezési laphoz nem csatolják, az országos vizsgaközpont felhívásának kézhezvételétıl számított öt munkanapon belül a hiányt pótolni kell. A hiánypótlás elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen. (9) A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemrıl is. A jelentkezés elutasításáról - a döntés indokának megjelölésével - az igazgató határozatot hoz. Az elfogadott jelentkezést - ha e rendelet másként nem rendelkezik - visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet. (10) A jelentkezési határidı lejártát követıen az igazgató összesítı jelentést készít az érettségi vizsgára jelentkezıkrıl. Az összesítı jelentésben a 9. § (1) bekezdése szerinti vizsgafajtánként fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezık számát, tantárgyankénti megoszlását, a választott vizsgaszintet, vizsgarészeket, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, a célnyelven vizsgázókat, a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében foglaltak alkalmazásával vizsgázókat. (11) Az összesítı jelentést a) b) május-júniusi vizsgaidıszak esetén március 1-jéig, c) október-novemberi vizsgaidıszak esetén szeptember 10-ig meg kell küldeni az országos vizsgaközpontnak, továbbá tájékoztatás céljából a középiskola fenntartójának, a fıjegyzınek és az illetékes kisebbségi önkormányzatnak, (12) Az összesítı jelentés megkeresést tartalmaz a) az országos vizsgaközpontnak, hogy - a szabályzatban foglaltak szerint - bízza meg a vizsgabizottság elnökét, illetve ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg, teremtse meg a feltételeket ahhoz, hogy a vizsgázó emelt szintő érettségi vizsgát tehessen, b) az országos vizsgaközpontnak, hogy a központi vizsgakövetelményekre épülı vizsgatárgyak esetében küldje meg a középszintő érettségihez az írásbeli vizsga
7
feladatlapjait, a feladatlapok javításához, értékeléséhez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató). (13) Az összesítı jelentéssel egy idıben az igazgató vizsgatárgyanként elkészíti az emelt szinten vizsgázók listáját. Ebben rögzíti a jelentkezık nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, személyi igazolványának számát, lakcímét és értesítési címét. Az igazgató az emelt szinten vizsgázók listáját a (10) bekezdésben meghatározott határidık szerint megküldi az országos vizsgaközpontnak. (14) Ha a jelentkezı az adott vizsgatárgyból az érettségi vizsgát azért nem kezdheti meg, mert nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezését törölni kell. (15) A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgáját elırehozott érettségi vizsgára kell változtatni, ha rendes érettségi vizsgára jelentkezett, azonban nem tudta befejezni a középiskola utolsó évfolyamán a tanulmányait. (16) Elırehozott érettségi vizsgára kizárólag az országos vizsgaközpontban jelentkezhet az is, aki a kérelem benyújtásának idıpontjában külföldi vagy külföldi rendszerő középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, azonban a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható. Az érettségi vizsga vizsgabizottsága 13. § (1) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét - az Országos vizsgáztatási névjegyzékben szereplık közül - az országos vizsgaközpont bízza meg. (2) A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelı tanár segíti. Nem lehet felügyelı tanár az, aki az adott tantárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik. (3) Az írásbeli feladatok javítására - vizsgatárgyanként - szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra - vizsgatárgyanként - kérdezı tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja. A vizsgáztató tanári feladatokat - ha az igazgató eltérıen nem rendelkezik azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok. (4) (5) A vizsgabizottság tagja nem mőködhet közre közeli hozzátartozójának (Ptk. 685. § b) pont) vizsgáztatásában. (6) A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzıje végzi. A vizsgabizottság jegyzıjének feladatait középiskolában a nevelıtestület bármely tagja, a gazdasági vezetı, az iskolatitkár vagy az iskola legalább középfokú végzettséggel rendelkezı alkalmazottja láthatja el. A vizsgaközpontban a vizsgabizottság jegyzıjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A vizsgabizottság jegyzıjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzıkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzslapjait, megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos egyéb ügyviteli teendıket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. Jegyzıi feladatokkal vizsgáztató tanár is megbízható, amennyiben a vizsga lebonyolítása során mindkét funkciót maradéktalanul el tudja látni. A jegyzı - amennyiben nem vizsgáztató tanár - nem tagja a vizsgabizottságnak. (7) A felügyelı tanárt, a vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzıjét az igazgató bízza meg. Amennyiben az igazgató vizsgáztató tanár, megbízását az iskola fenntartója
8
adja ki. Ilyen megbízás akkor adható, ha az igazgató a vizsgaszervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatait átadta helyettesének vagy más megbízottjának. (8) Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelı helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelı tanárok, a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzıje közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell. (9) A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság jegyzıjét, valamint a vizsgabizottság munkájában közremőködıket a vizsgabizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli. 14. § (1) A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a felügyelı tanároknak, a vizsgáztató tanároknak, a vizsgabizottság jegyzıjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott elsı írásbeli vizsganap elıtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni. (2) A megbízás az errıl szóló okirat átvételének napjától - a vizsga jegyzıjének kivételével - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követı negyedik munkanap, ha a vizsgabizottság döntése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, a jogerıs döntésnek megfelelı intézkedés megtételét követı munkanap végéig tart. A vizsgabizottság jegyzıjének megbízása az érettségi vizsga iratainak irattárba történı elhelyezésének napján, a munkaidı lejártával szőnik meg (a továbbiakban: a vizsgabizottság mőködési ideje). 15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerő és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes mőködéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyızıdik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez elıírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat, b) eljárást kezdeményez az országos vizsgaközpontnál, ha az érettségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi, c) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, d) átvizsgálja az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. e) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el, (2) Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. 16. § (1) A vizsgabizottság munkáját, az érettségi vizsgát az igazgató készíti elı. Az igazgató felel az érettségi vizsga törvényes elıkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért. (2) Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, az érettségi vizsga elıkészítésével és lebonyolításával összefüggı ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe, b) kiadja az elıírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésrıl, c) gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezık, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzıje, a felügyelı tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának rendjét, d) ellenırzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogatja az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét, e) megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenırzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait, f) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az érettségi vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni. (3) Az igazgató feladatainak ellátásában közremőködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja.
9
(4) Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítésérıl a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni. 17. § (1) Az igazgató a 14. § (1) bekezdésében szabályozott megbízásnak a vizsgáztató tanárok részére történı megküldésével egyidejőleg felkéri az iskolai szülıi szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, hogy képviselıje útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga elıkészítését, megszervezését, lebonyolítását. Ha az iskolában nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás folyik, az igazgató a felkérést megküldi az illetékes kisebbségi önkormányzatnak is. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselıinek véleményét ki kell kérni az írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggı igazgatói döntések meghozatala elıtt. (3) A vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a fenntartó és az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselıi (a továbbiakban a fenntartó képviselıje és a szervezetek képviselıi együtt: vizsgabizottság munkájában közremőködık). (4) A 13. § (5) és (9) bekezdésében foglaltakat a vizsgabizottság munkájában közremőködık tekintetében is alkalmazni kell. Az emelt szintő vizsga megszervezésére vonatkozó külön rendelkezések 17/A. § (1) Ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg: a) az írásbeli vizsga felügyelı tanárait az országos vizsgaközpont bízza meg, b) a szóbeli vizsga - elnökbıl és kettı kérdezı tanárból álló - tantárgyi bizottság elıtt folyik, melynek tagjait az országos vizsgaközpont bízza meg, c) a tantárgyi bizottság ügyviteli feladatait az elnök látja el. (2) A tantárgyi bizottság a vizsgabizottságtól függetlenül mőködik. Tagjai a vizsgabizottságnak nem tagjai. A tantárgyi bizottság mőködéséhez szükséges feltételeket az országos vizsgaközpont biztosítja. A tantárgyi bizottság tagja az lehet, aki megfelel a kérdezı tanárra megállapított feltételeknek, továbbá teljesítette az országos vizsgaközpont által elıírt, az érettségi vizsga megszervezésére felkészítı továbbképzés követelményeit. A tantárgyi bizottság elnöke az lehet, aki megfelel a bizottsági tagra megállapított feltételeknek és szerepel az Országos vizsgáztatási névjegyzékben. (3) A tantárgyi bizottság tekintetében a 13. § (5) és (9) bekezdésében, valamint a 14. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (4) AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA MENETE Az írásbeli vizsga 18. § (1) A központi vizsgakövetelményekre épülı vizsgatárgyak írásbeli vizsgája központi feladatlapok megoldásából áll. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgatárgyak írásbeli vizsgáztatási követelményei a központi vizsgakövetelményekre épülnek. (3) A központi vizsgakövetelményekre épülı vizsgatárgyak írásbeli központi feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat (a továbbiakban a feladatlap és a segédanyag együtt: feladatlap) és a javítási, értékelési
10
útmutatókat az országos vizsgaközpont készítteti el. A szakmai elıkészítı vizsgatárgyak esetén az írásbeli központi feladatlapokat és útmutatókat a Nemzeti Szakképzési Intézet készítteti el és adja át az országos vizsgaközpontnak. (4) A központi vizsgakövetelményekre épülı vizsgatárgyakat és a vizsga részeit e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. (5)-(9) 18/A. § (1) A központi vizsgakövetelményekre épülı vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait és javítási, értékelési útmutatóit tételkészítı bizottságok készítik el. A tételkészítı bizottságokat vizsgatárgyanként kell megszervezni. (2) A tételkészítı bizottság tagjait az országos vizsgaközpont, illetve a Nemzeti Szakképzési Intézet vezetıje, elnökét az oktatási miniszter, illetve a szakképesítésért felelıs miniszter kéri fel. (3) A tételkészítı bizottság feladatait az országos vizsgaközpont, illetve a Nemzeti Szakképzési Intézet vezetıje határozza meg. (4) A tételkészítı bizottság az elnök irányításával mőködik. Az elnök felelıs a feladatlapok javítási és értékelési útmutatók szakszerő elkészítéséért, továbbá azért, hogy azok megfeleljenek a központi vizsgakövetelményeknek. (5) Ha a feladatlapok, valamint a javítási, értékelési útmutatók megfelelnek a (4) bekezdésben meghatározottaknak, az országos vizsgaközpont, illetve a Nemzeti Szakképzési Intézet vezetıje átveszi azokat a tételkészítı bizottság elnökétıl. (6) Az akkreditált vizsgatárgy középszintő írásbeli tételeit és javítási, értékelési útmutatóit - az akkreditációs eljárásban jóváhagyott vizsgakövetelmények szerint - a vizsgát szervezı középiskola készíti el, és annak nevelıtestülete fogadja el az írásbeli központi vizsgatételek átadásának napjáig. 18/B. § (1) Az egyes vizsgaidıszakokban az egyes vizsgatárgyak vizsgáihoz több feladatlapnak kell rendelkezésre állnia. (2) Az országos vizsgaközpont vezetıje az Oktatási Minisztérium vezetı beosztású képviselıjének jelenlétében sorsolás útján választja ki, hogy a rendelkezésre álló feladatlapok közül melyek kerülnek felhasználásra az adott vizsgaidıszakban. (3) Az országos vizsgaközpont vezetıje megszervezi a feladatlapok sokszorosítását, csomagolását és szállítását. (4) Az országos vizsgaközpont vezetıje a feladatlapokat - fenntartóra tekintet nélkül, a körzetközponti jegyzık közremőködésével - átadja a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény megbízottjának. A körzetközponti jegyzık - a vizsgaszervezı intézmények számának figyelembevételével - e tevékenységükhöz kapcsolódó költségeik fedezéséhez központi támogatást kapnak. (5) Az igazgató az írásbeli vizsgatételeket tartalmazó feladatlapokat az adott tantárgy írásbeli vizsgájának a tanév rendjérıl szóló rendeletben meghatározott idıpontjáig köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. (6) A középiskolákhoz zárt, biztonságos csomagolásban érkezı feladatlapok kibontása a csomagon megjelölt idıpontban háromtagú, a nevelıtestület tagjaiból álló bizottság elıtt történik. A felbontás helyét, idıpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott) állapotát és a jelenlévık nevét jegyzıkönyvben rögzíteni kell. (7) Az országos vizsgaközpont az írásbeli érettségi vizsgák szervezéséhez szükséges információkat, a javítási, értékelési útmutatókat elektronikus úton is eljuttathatja az iskolákhoz. (8) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követıen, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, mőszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 19.
11
§ (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy központi vizsgakövetelménye eltérı rendelkezést nem állapít meg. 19. § (1) Az írásbeli feladatok kidolgozásához - ha a részletes követelmény és vizsgaleírás másképp nem rendelkezik - a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális idı, a) középszintő vizsga esetén három óra (180 perc), b) emelt szintő vizsga, továbbá a vizsga szintjétıl függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc). (2) Az írásbeli vizsga idejére a részletes követelmény és vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb idıt nem állapíthat meg. (3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idıvel a rendelkezésre álló idıt meg kell növelni. (4) Ha az írásbeli vizsgán több feladatlapot kell megoldani, az egyes vizsgatárgyak írásbeli vizsgájához rendelkezésre álló idı felhasználásához, felosztásához a feladatlap további rendelkezéseket állapíthat meg. 20. § (1) Az írásbeli vizsgán részt vevı vizsgázókat vizsgacsoportba kell beosztani. Minden vizsgacsoportot egytıl kiindulva, folyamatosan, az arab számok alkalmazásával meg kell jelölni. (2) Az írásbeli vizsgát olyan épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelı módon biztosítható. Az írásbeli vizsga idıtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság elnökén, a felügyelı tanárokon, valamint az írásbeli vizsga ellenırzésére érkezı hivatalos szervek képviselıin kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. Gyakorlati vizsga és technikai berendezés igénybevételével készített írásbeli vizsga esetében az elkülönített épületrészben - amennyiben ez a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges - az igazgató engedélyével jelen lehet olyan személy, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelıs. (3) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelı tanár - az elızetes csoportbeosztás alapján - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. (4) A vizsganap kezdetekor az igazgató a felügyelı tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévık személyazonosságát. Ezt követıen ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. (5) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. (6) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletrıl. A felügyelı tanárok az igazgató által elıre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelı tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytıl segítséget vegyen igénybe. (7) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott idıt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni, b) lehetıvé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja, c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse.
12
21. § (1) Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervezı intézmény bélyegzıjével ellátott lapokon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színő tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap elıírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában ırzi. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzıkönyvéhez kell csatolni. (2) Az íróeszközökrıl és a segédeszközökrıl a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekrıl az iskolának kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. (3) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése elıtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti az azonosító jelét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. (4) Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetıleg egyidejőleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelı tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel. (5) A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelı tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét - azon a helyen, ahol az írásbeli munka félbemaradt - arra rávezeti. (6) Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot az üres feladatlapokkal, a piszkozatot tartalmazó áthúzott lapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelı tanárnak. A felügyelı tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenırzi, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e. Ezt követıen a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelı tanár a jegyzıkönyvben feljegyzi a befejezés idıpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után távozik a vizsga részére elkülönített épületrészbıl. 22. § (1) A felügyelı tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzıkönyvet vezetnek. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell az ülésrendet és a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzıkönyvet a felügyelı tanár az igazgató részére történı átadás elıtt aláírja. (2) Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzıkönyveket, valamint a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, az üres feladatlapokkal együtt a kidolgozási idı lejártával átveszi a felügyelı tanároktól. A jegyzıkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az igazgató a megoldásokat tartalmazó lezárt borítékokat megszámlálva - elbírálásra átadja a szaktanárnak. (3) A rendes érettségi vizsga elsı írásbeli vizsgarészének a megkezdését a vizsgázó utolsó középiskolai évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezésérıl kiállított bizonyítványba, továbbá - ha a vizsgázó abban a középiskolában tesz érettségi vizsgát, amellyel tanulói jogviszonyban áll - az iskolai törzslapra be kell jegyezni. 23. § (1) Ha a felügyelı tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelı tanár a folyóson lévı felügyelı tanár útján értesíti az igazgatót. (2) Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követıen haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzıkönyvbe foglalja. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelı tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetıvé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzıkönyvet a felügyelı tanár, az iskola
13
igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzıkönyvre rávezetheti. 24. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielıtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet. (2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet. (3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethetı vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. (4) Az elsı bekezdésben meghatározott esetben a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetıek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidıszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, b) az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetıség az adott vizsgaidıszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhetı az írásbeli vizsgarész szóbelivel történı kiváltása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minısíteni, c) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. 25. § (1) Az írásbeli vizsga vizsgadolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethetı színő tintával megjelöli. (2) A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni. (3) Ha a szaktanár a vizsgadolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a vizsgadolgozatra, és értesíti az igazgatót. (4) Az igazgató által megadott határidıre a szaktanár benyújtja a kijavított vizsgadolgozatokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzıje a szaktanár által javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti. (5) 26. § (1) A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot, a javítás idıpontját, majd aláírásával látja el, és az igazgató által meghatározott idıben a borítékokkal együtt átadja az igazgató részére. (2) Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga elıtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történı megküldés elıtt, az iskola képviselıjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és idıben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követı elsı munkanap végéig tizenhat óráig - adhatja le. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése elıtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére. (3) Az igazgató az írásbeli vizsga iratait vizsgatárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdı napja elıtt - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - megküldi a vizsgabizottság elnökének. Az
14
iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. Az igazgató a következı iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének: a) a vizsgázók által elkészített vizsgadolgozatokat és a kitöltetlen feladatlapokat, a hozzá tartozó útmutatót, b) az írásbeli vizsga folyamán felvett jegyzıkönyveket, c) az írásbeli vizsgadolgozatok szaktanári értékelésére benyújtott vizsgázói észrevételeket, d) a vizsgákra jelentkezıkrıl készített összesítı ívet, e) a szaktanár által javasolt értékeléseket tartalmazó osztályozó ívet, f) (4) A vizsgabizottság elnökének kérésére az igazgató a (3) bekezdésben felsorolt dokumentumok vagy azok egy részének megküldése helyett megteremti annak feltételeit, hogy a vizsgabizottság elnöke a helyszínen tanulmányozhassa az érettségi vizsga dokumentumait. A vizsgabizottság elızetes értekezlete 27. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése elıtt, legkésıbb a szóbeli vizsga napján a vizsgabizottság értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszok minısítését, a szóbeli vizsga idıbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatárgyak sorrendjét, valamint az eredményhirdetés idıpontját. (2) Az igazgató gondoskodik arról, hogy a vizsgázók bizonyítványai, az iskolai törzslapok, a középiskola pedagógiai programja, a vizsgatárgyak követelményei a vizsgabizottság rendelkezésére álljanak. (3) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az elızetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzıkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni. (4) A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítási útmutatótól. (5) Az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldások minısítését rá kell vezetni az osztályozó ívre. 28. § (1) A vizsgabizottság elnöke az elızetes értekezleten szükség szerint ellenırzi az érettségi vizsgára történı bocsátás jogszerőségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján kétséges, hogy a vizsgára bocsátás elıfeltételei fennállnak, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelmően a vizsgára bocsátás jogszerősége, a vizsgabizottság elnökének tájékoztatnia kell a vizsgázót, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben a vizsgára bocsátás elıfeltételei nem valósultak meg, a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzıkönyvben rögzíteni kell. (2) Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás elıfeltételei nem álltak fenn, megsemmisíti az addig elért eredményeket, és a vizsgázót törli a vizsga nyilvántartásából. (3) A vizsgabizottság elnöke, ha a vizsgabizottság nem ért egyet az indítványával - az iratok megküldésével - az országos vizsgaközpont intézkedését kezdeményezheti.
15
(4) A vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgabizottság az eljárásáról részletes jegyzıkönyvet készít, melynek tartalmaznia kell az eljárás indokát, az alapjául szolgáló tényeket, az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzıkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzıje, valamint az, akit meghallgattak, írja alá. (5) A vizsgabizottság elnökének a (3) bekezdésben indított eljárása esetén tájékoztatnia kell a vizsgázót, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben a vizsgára bocsátás elıfeltételei nem valósultak meg a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzıkönyvben rögzíteni kell. 29. § (1) A vizsgabizottság az elızetes értekezleten - az ügy kivizsgálása után - dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról. (2) A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgatja a vizsgázót, a felügyelı tanárt, a szaktanárt, az érdekelt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatosan - minden esetben - részletes jegyzıkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzıkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelybıl megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzıkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzıje, a vizsgázó, valamint akiket meghallgattak, írja alá. (3) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következı döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, c) a vizsgázót valamennyi vizsgatárgyból javítóvizsgára utasítja. (4) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést, annak indokait, valamint a döntés elleni jogorvoslati lehetıséget határozatba kell foglalni. (5) Amennyiben a vizsgázó a rendes érettségi évében e rendelet 6. § (8) bekezdésének alapján a 41. § (5) bekezdése szerint, tanulmányi versenyeredményével olyan vizsgatárgyból teljesítette a vizsgakövetelményeket, amelybıl nem jelentkezett érettségi vizsgára, a vizsgázónak az elızetes értekezlethez benyújtott kérelme alapján, a 41. § (5) pontja szerinti vizsgaeredményt a vizsgabizottság hatodik vagy további tantárgyként a vizsgázó törzslapján feltünteti, és érettségi befejeztével az érettségi bizonyítványba bejegyzi. (6) Az elızetes értekezletrıl jegyzıkönyv készül. A jegyzıkönyv tartalmazza az értekezlet idejét és helyét, a jelenlévı és a hiányzó vizsgabizottsági tag nevét, a vizsgabizottság jegyzıje nevét, továbbá a távolmaradás okát, az értekezlet során hozott minden döntést és annak indokolását, az értekezlet esetleges vitaanyagát, a kisebbségi véleményt. Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintő írásbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok 30. § (1) Ha a vizsgázó a vizsgatárgyból emelt szintő érettségi vizsgát tesz, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjain elkészített vizsgadolgozatok javításáról, értékelésérıl az országos vizsgaközpont gondoskodik. Az emelt szintő érettségi vizsga írásbeli feladatlapjainak és útmutatóinak kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsıoktatási szakcsoportok képviselıjét. A közremőködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a következı eltéréssel kell alkalmazni:
16
a) a vizsgázót külön, kizárólag az emelt szintő vizsgán résztvevıkbıl álló vizsgacsoportba kell beosztani, b) a feladatlapokat a felügyelı tanár - a körzetközponti jegyzı közremőködésével veszi át az országos vizsgaközpont megbízottjától, és viszi magával a vizsga helyszínére, c) a vizsgázókat a vizsgacsoporton belül folyamatosan, az arab számokat alkalmazva sorszámmal kell ellátni, a csoport száma törve a vizsgázó sorszámával adja a vizsgázó azonosító jelét, d) a vizsgázókról - vizsgacsoportonként - vizsgáztatási jegyzéket kell készíteni, a vizsgáztatási jegyzék tartalmazza a vizsga helyét, idejét, a vizsgatárgyat, a vizsgázó nevét, anyja nevét és születési idejét, e) a vizsgázó azonosító jelét, továbbá egy borítékot, amelyen feltüntették az azonosító jelet, a vizsgatárgyat és a vizsga szintjét, a felügyelı tanár az ültetést követıen kiosztja a vizsgázók részére, és az azonosító jelet - a vizsgázó neve mellé - beírja a vizsgáztatási jegyzékbe. A borítékon a vizsgázó nevét nem szabad feltüntetni, f) az írásbeli munka befejezése után a felügyelı tanár - a vizsgázó jelenlétében ellenırzi, hogy a vizsgadolgozaton, a borítékon és a jegyzékben szereplı azonosító jelek megegyeznek-e, a felügyelı tanár a jegyzéken feljegyzi a befejezés idıpontját, és aláírja a jegyzéket, g) a vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy az azonosító jelek egyeztetése megtörtént, h) a vizsgaközpont megbízottja a vizsgázók nevét és azonosító jelét tartalmazó jegyzéket a kidolgozási idı lejártával átveszi a felügyelı tanároktól, i) a lezárt borítékot a vizsgaközpont megbízottja és a felügyelı tanár aláírásával, valamint az iskola körbélyegzıjének lenyomatával hitelesíti, a vizsgaközpont megbízottja a jegyzéket a vizsgahelyszínen való tárolás idıtartama alatt köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, j) a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, valamint e bekezdés i) pontja szerint lezárt és hitelesített borítékban az emelt szintő vizsgacsoportok vizsgáztatási jegyzékeit, továbbá az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatosan a 23. § (2) bekezdése szerint elkészített jegyzıkönyveket az országos vizsgaközpont által meghatározott idıpontban át kell adni az országos vizsgaközpontnak, k) a vizsgadolgozatok kijavítása, értékelése az országos vizsgaközpont által felkért szaktanár feladata, l) az országos vizsgaközpont a vizsgadolgozat kijavítása után a vizsgajegyzék alapján rávezeti a kijavított vizsgadolgozatra a vizsgázó nevét, m) a vizsgaközpont a kijavított vizsgadolgozatokat átadja a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény igazgatójának, n) az országos vizsgaközpont tájékoztatja a vizsgázót, hogy a vizsgadolgozatát hol és mikor tekintheti meg, o) az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi az országos vizsgaközpontnak, az észrevételt az országos vizsgaközpont egy másik, a vizsgadolgozat értékelésében közre nem mőködı szaktanárral megvizsgáltatja, és annak eredményét megküldi a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény igazgatójának, p) az igazgató az országos vizsgaközpont által megküldött vizsgadolgozatokat és a szaktanári értékeléseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének. (3) A vizsgabizottság az elızetes értekezleten tudomásul veszi az országos vizsgaközpont által megküldött szaktanári értékeléseket, és rávezeti azokat az osztályozó ívre. Az elızetes értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésrıl.
17
(4) Az írásbeli vizsgán feltárt szabálytalanság esetén a vizsgadolgozatot javító szaktanárnak javaslatot kell tennie a minısítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság; hasonló módon kell az értékelést elkészítenie, ha a javítás során következtet szabálytalanság elkövetésére. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétıl függıen fogadja el az országos vizsgaközpont által megküldött szaktanári értékelést. A szóbeli vizsga menete 31. § (1) A kérdezı tanár az írásbeli vizsgák befejezését követıen a) a központi követelményekre épülı vizsgatárgyakhoz a miniszter által kiadott vizsgakövetelmények, illetve a helyi tantervekben található témakörök, b) az akkreditált vizsgatárgyakhoz a vizsgatárgy követelményei alapján - a vizsgakérdéseket tartalmazó - tételsort állít össze. A tételsorról legalább egy másolati példányt is készíteni kell. Ha az érettségi vizsgát középiskolában szervezik, a tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is. (2) Az igazgató által megküldött tételsorokat a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megırzi, és a vizsgabizottság elızetes értekezletén átadja a kérdezı tanárnak. (3) A helyi tanterv és az akkreditált vizsgatárgy követelményei alapján készített tétel csak attól a vizsgázótól kérhetı számon, aki a középiskolával az érettségi vizsga idején tanulói jogviszonyban áll. (4) A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, elıadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). A gyakorlati vizsgáztatás során a vizsgázó felkészülési és feleltetési idejére a 35. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy általános követelményei vagy az akkreditált vizsgatárgy követelményei eltérıen nem rendelkeznek. 32. § 33. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése elıtt a vizsgabizottság elnöke a jegyzınek és a kérdezı tanárnak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív egy-egy példányát. (2) A szóbeli vizsga megkezdése elıtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság ıket érintı döntéseit, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az érettségi vizsgát követı eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetıségét. (3) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejőleg legalább háromnak az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának - jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke - a vizsga folytatása mellett - a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság mőködése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdezı tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelı számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható. 34. § (1) A szóbeli vizsga - beleértve a tételhúzást is - reggel nyolc óra elıtt nem kezdhetı el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. (2) A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely idıpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
18
(3) A vizsgacsoport legfeljebb hat vizsgázóból állhat. 35. § (1) A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közremőködık nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzıkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni. (2) Minden vizsgázónak - az idegen nyelv kivételével - vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási idıt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idı alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad elıadásban kell elmondania. (3) Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés idıtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - középszintő vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet. (4) Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökrıl a kérdezı tanár gondoskodik. (5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 36. § (1) A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplı kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre. (2) A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. (3) A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. (4) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyızıdtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idı letelt. (5) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minısítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minısítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. (6) Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következı vizsgatárgyból történı tételhúzás elıtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid idıre elhagyhatja. 37. § (1) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján a) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott idıt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le. (2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelı tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintő vizsga esetén harminc percet, emelt szintő vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdezı tanár felolvassa. (3) Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló idıt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése elıtt legalább tíz perc pihenıidıt kell adni. A pihenıidı alatt a vizsgaterem nem hagyható el. 38. § (1) Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke és a kérdezı tanár rávezetik az általuk javasolt értékelést az osztályozó ívre.
19
(2) Azt követıen, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, elızetesen értékelni kell az azon a napon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni. 39. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzıkönyvében fel kell tüntetni. (2) Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követıen haladéktalanul részletes jegyzıkönyvet készít a szabálytalanság elkövetésérıl. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetıvé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzıkönyvet vizsgabizottság elnöke és jegyzıje, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzıkönyvre rávezetheti. 40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínérıl engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetıség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidıszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidıszakban, pótló vizsgát tehet. (2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínérıl engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekbıl nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidıszakban javítóvizsgát tehet. (3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethetı vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintő szóbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok 40/A. § (1) Ha a vizsgázó központi vizsgakövetelményekre épülı vizsgatárgyból emelt szintő érettségi vizsgát tesz, a 31-37. §-ban foglaltakat a következı eltéréssel kell alkalmazni: a) a szóbeli tételeket az országos vizsgaközpont készítteti el, és eljuttatja a tantárgyi bizottsághoz, b) egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés idıtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - húsz percnél több nem lehet, c) d) a vizsgázó teljesítményét a tantárgyi bizottság közösen értékeli, és tesz javaslatot a vizsgázó minısítésére, e) a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet megküld a vizsgabizottság részére, f) ha a vizsgázóval szemben annak gyanúja merült fel, hogy szabálytalanságot követett el, a tantárgyi bizottságnak javaslatot kell tenni a minısítésre arra az esetre, ha a bizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság, g) a tantárgyi bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.
20
(2) A vizsgabizottság a tantárgyi bizottság javaslatát tudomásul veszi. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétıl függıen fogadja el a tantárgyi bizottság értékelését. A vizsgabizottság döntése meghozatalához kikérheti a tantárgyi bizottság elnökének véleményét. (3) Az elızetes értekezleten meghozott döntéseket a vizsgázóval a tájékoztató értekezleten közölni kell. Az érettségi vizsga befejezése 41. § (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga a) írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll 1-150, b) csak írásbeli vizsgából áll 1-100, c) csak szóbeli vizsgából áll 1-50 pontskálán kell értékelni. (2) A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történı kifejezésével minısíteni kell. A teljesítmény százalékban történı kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészbıl áll, a vizsgázónak minden vizsgarészbıl legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékok alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintő matematika tantárgyi vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tíz százalékot, de nem érte el a húsz százalékot, a tantárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhetı pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelıen kell minısíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhetı pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minısítését. (3) Középszintő érettségi vizsga esetén az elérhetı pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történı kifejezése a következı: a) 80-100% elérése esetén jeles (5), b) 60-79% elérése esetén jó (4), c) 40-59% elérése esetén közepes (3), d) 20-39% elérése esetén elégséges (2), e) 0-19% elérése esetén elégtelen (1). (4) Emelt szintő érettségi vizsga esetén az elérhetı pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történı kifejezése a következı: a) 60-100% elérése esetén jeles (5), b) 47-59% elérése esetén jó (4), c) 33-46% elérése esetén közepes (3), d) 20-32% elérése esetén elégséges (2), e) 0-19% elérése esetén elégtelen (1). (5) Ha a vizsgázó valamely vizsgatárgy országos középiskolai (szakmai) tanulmányi versenyének döntıjében vett részt, abból a vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit. Az országos tanulmányi verseny kiírása határozza meg, hogy a
21
tanulmányi verseny döntıjében részt vevı versenyzık közül hány tanuló kaphat emelt szintő, és hány tanuló középszintő minısítést. A tanulmányi versenyen elért középszintő vizsgaeredmény nem zárja ki, hogy a tanuló emelt szintő érettségi vizsga letételére jelentkezzen. Aki teljesítette középszinten, illetve emelt szinten a vizsgakövetelményeket, jeles osztályzatot és százszázalékos minısítést kap. (6) A vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelezı vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelezı vizsgatárgyból, amelybıl nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot. (7) A kétszintő érettségi vizsga bevezetése elıtt tett tantárgyi érettségi vizsga a kétszintő rendszerben középszinten tett érettségi vizsgának minısül, és az érdemjegyek a következı százalékos teljesítésnek felelnek meg: a) jeles (5) 100%, b) jó (4) 79%, c) közepes (3) 59%, d) elégséges (2) 39%. (8) Pótló érettségi vizsga esetén az elızıleg sikeresen teljesített vizsgarészeket - amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak - nem kell megismételni. 42. § (1) A szóbeli érettségi vizsga befejezése után a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményének minısítését, valamint a teljes vizsga összesített minısítését (összpontszámát és annak százalékban történı kifejezését) és ennek alapján a vizsga végsı osztályzatát. (2) A záróértekezleten a vizsgabizottság megtárgyalja a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot. A szabálytalanság elbírálására és a döntéshozatalra a vizsgaszabályzatnak az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság kivizsgálására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [29. § (2)-(4) bek.]. (3) Ha a vizsgázó a rendes érettségi vizsgán valamely vizsgatárgyból szintemelı vizsgát tett, a záróértekezleten megállapított eredmény ismeretében írásban nyilatkozik arról, hogy érettségi bizonyítványában melyik minısítés szerepeljen. Ha a vizsgázó a záróértekezlet idıpontjában adott vizsgatárgyból több vizsgaeredménnyel rendelkezik, írásban nyilatkozik arról, hogy melyik az az egy vizsgaeredmény, amelynek az érettségi bizonyítványába való bejegyzését kéri. Az érettségi bizonyítványban nem szereplı vizsgaeredményekrıl a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény tanúsítványt állít ki. 43. § (1) A záróértekezletrıl jegyzıkönyvet kell készíteni. (2) A záróértekezlet jegyzıkönyve tartalmazza: a) az értekezlet helyét és idejét, b) a jelenlévı, illetıleg a hiányzó bizottsági tagok, szaktanárok és kérdezı tanárok nevét, a távolmaradás okát, c) a vizsgabizottság döntéseit, a rövid indokolással és a szavazás eredményét, d) azok nevét, akik javítóvizsgán megismételhetik, vagy pótló vizsgán folytathatják az érettségi vizsgát, a vizsgatárgy, vizsgarész, vizsgaszint megnevezésével, illetve azokét, akiket a vizsgáról kizártak, és a döntés okát, e) a vizsgabizottság elnökének rövid értékelését, f) a vizsgabizottság tagjainak hozzászólását, a kisebbségi véleményeket. 44. § (1) Az érettségi vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök az eredményhirdetı értekezleten ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése elıtt röviden értékeli az érettségi vizsgát.
22
(2) Az eredményhirdetı értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló idıt az értekezletet követı elsı munkanaptól kell számítani. 45. § (1) Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt, ha az érettségi vizsga követelményeit egy vizsgaidıszak alatt teljesíti a vizsgázó, az a vizsgabizottság adja ki, amelyiknél a vizsgát megkezdte, abban az esetben pedig, ha az érettségi vizsga követelményeit több vizsgaidıszakban teljesíti a vizsgázó, az, amelyiknél az érettségi vizsgát eredményesen befejezte. (2) Az érettségi bizonyítvány tartalmazza a vizsgázó nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, a vizsga törzslapjának számát, a kiállításának keltét, továbbá a vizsgabizottság körbélyegzıjének lenyomatát, a vizsgabizottság elnökének és az igazgatónak az aláírását. (3) Az érettségi bizonyítványban fel kell tüntetni, a) hogy a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményekre vagy akkreditált vizsgakövetelményekre épül, b) a vizsgatárgyak szintjét, százalékos teljesítését, osztályzatát. (4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha idegen nyelvbıl, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvbıl emelt szintő érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú „C” típusú, b) 40-59% elérése esetén alapfokú „C” típusú, államilag elismert nyelvvizsgabizonyítvánnyal egyenértékő okiratnak minısül. (5) Ha a vizsgázó az idegen nyelvbıl az emelt szintő érettségi vizsgát a közoktatási törvény 30. §-ában megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek a) ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élı idegen nyelvbıl a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa a megfelelı fokozatú „A” típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékő okiratnak minısül, b) ha teljesítette élı idegen nyelvbıl az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvbıl a fordítás és a feladatlap vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa a megfelelı fokozatú „B” típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékő okiratnak minısül. A vizsga iratai, az iratkezelés 46. § (1) Az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, ha e szabályzat másképp nem rendelkezik két példányban a) a vizsgabizottság mőködési ideje elıtt és után az igazgató készíti el és írja alá, b) a vizsgabizottság mőködési ideje alatt a vizsgabizottság jegyzıje készíti el, és a vizsgabizottság jegyzıje, elnöke és az igazgató írja alá. (2) A vizsgabizottság üléseirıl és értekezleteirıl a jegyzıkönyvet az ülés, illetve az értekezlet napján, a záróértekezlet jegyzıkönyvét legfeljebb a záróértekezletet követı harmadik munkanap végéig el kell készíteni. A jegyzıkönyveket a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzıje és az igazgató írja alá. (3) Ha a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a vizsgabizottság döntését határozatba kell foglalni, a határozat egy példányát a vizsga jegyzıkönyvéhez kell csatolni. A határozatot az igazgató és a vizsgabizottság elnöke írja alá.
23
(4) Az érettségi vizsga jegyzıkönyvének, határozatának egy-egy példányát - idıbeli sorrendben - össze kell kapcsolni. A jegyzıkönyvhöz csatolni kell a törzslapokat, az osztályozó ívet és az érettségi vizsga eredményeirıl összeállított kimutatást (a továbbiakban: jegyzıkönyv és csatolt iratok). (5) A tantárgyi bizottság ülésein jegyzıkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság mind a három tagjának alá kell írnia. A jegyzıkönyv készítésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 47. § (1) A vizsgázókkal kapcsolatos adatokat a törzslap tartalmazza. A törzslap két részbıl áll, a vizsgázókról külön-külön kiállított egyéni lapokból (belív) és a vizsgabizottság adatait tartalmazó borítóból (külív). (2) A törzslap mindkét részét két példányban kell elıkészíteni az írásbeli vizsga megkezdése elıtt, és a vizsga adatait a vizsgabizottság döntését követıen rá kell vezetni. (3) A törzslap tartalmazza a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, annak az iskolának a nevét, amelyben a középiskolában folytatott tanulmányait befejezte, a befejezés tanévének feltüntetésével, a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgatárgyat, azok értékelését és minısítését, a vizsga nyelvét (ha az nem a magyar nyelv), a vizsgaeredményt tartalmazó bizonyítvány vagy tanúsítvány sorszámát. (4) A borítót vizsgabizottságonként kell elkészíteni. A borító tartalmazza a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény nevét és címét, a vizsgabizottság nevét, a vizsgabizottság tagjainak és az igazgatónak a nevét, valamint a vizsgabizottsághoz beosztott vizsgázók törzslapjainak számát. (5) A törzslapra az adatokat csak eredeti okmányok alapján, jól olvashatóan, nyomtatott betővel, nem fakuló tintával, írógéppel, számítógéppel szabad bejegyezni. (6) A törzslapon - megfelelı záradék alkalmazásával - fel kell tüntetni a vizsgabizottság határozatait. A záradékokat a vizsgabizottság elnöke és jegyzıje írja alá. (7) A törzslapon csak a vizsgaszabályzatban megjelölt módon szabad javítani. A téves, hibás bejegyzést egyszer át kell húzni, és a helyes bejegyzést e mellé vagy e fölé kell írni. A javított oldalt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottság jegyzıje megfelelı záradék alkalmazása után - aláírja. Az aláírások mellett szerepelnie kell a vizsgabizottság körbélyegzıje lenyomatának. (8) A borítót a vizsgabizottság elnöke és tagjai, a vizsgabizottság jegyzıje és az igazgató írja alá. (9) Az érettségi vizsga törzslapjának lapjait vizsgabizottságonként a borítóval együtt össze kell főzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni. 48. § (1) Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetıleg akiknek pótló vizsgát vagy javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik elırehozott vizsgát tettek, az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki a törzslapkivonatot elvesztette. A törzslapkivonat kiállításáért - kivéve, ha a vizsga a közoktatásról szóló törvény 114. § (1) bekezdése b) pontjának hetedik gondolatjelében foglaltak szerint ingyenes - a kiállítás napján érvényes kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelı díjat kell befizetni a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény részére. Törzslapkivonatot kell adni akkor is, ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyból nem az elıtt a vizsgabizottság elıtt tesz vizsgát, amelyik elıtt az érettségi vizsgát megkezdte. Az elırehozott érettségi vizsgáról kiállított törzslapkivonat másolatát - ha az érettségi vizsgát nem abban a középiskolában tették le, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll - meg kell küldeni az érintett iskola igazgatójának.
24
(2) A törzslapkivonatot az érettségi törzslappal egyezıen kell kiállítani. A törzslapkivonatot a vizsgabizottság elnöke, valamint az igazgató írja alá, és a vizsgabizottság körbélyegzıjének lenyomatával kell ellátni. (3) A rendes érettségi vizsga törzslapjára az elırehozott érettségi vizsga eredményét a törzslapkivonattal egyezıen rá kell vezetni, és a törzslapkivonatot csatolni kell a törzslapnak a tanulóra vonatkozó részéhez. (4) A javító, pótló érettségi vizsga törzslapkivonatát az igazgató megküldi annak a közoktatási intézménynek, amelyikben a vizsgázó a rendes érettségi vizsgát tette. A törzslapkivonatot az eredeti törzslapnak a vizsgázóra vonatkozó részéhez kell rögzíteni. (5) A tanulói jogviszonyon kívül letett kiegészítı, szintemelı és ismétlı vizsgákról a vizsgabizottság tanúsítványt állít ki, és átadja, vagy megküldi azt a vizsgázónak. 49. § (1) Az írásbeli vizsga megkezdése elıtt vizsgabizottságonként legalább három példányban osztályozó ívet kell készíteni. Az osztályozó ívnek tartalmaznia kell a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, továbbá vizsgatárgyanként, azon belül vizsgarészenként a vizsgázó teljesítményének értékelését és minısítését. (2) Ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyakból emelt szinten tesz érettségi vizsgát, a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet készít, amelyet az országos vizsgaközpont küld meg a vizsgabizottságnak. (3) A záróértekezlet után vizsgabizottságonként három példányban jelentést kell készíteni a vizsgaeredményekrıl. A jelentésekben fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezık, a megjelentek, a vizsgát sikeresen befejezık, a javítóvizsgára utasított és a pótló vizsgára kényszerülık számát, vizsgatárgyanként és vizsgaszintenként összesítve az osztályzatokat. 50. § (1) Az érettségi bizonyítványt az érettségi törzslap alapján - a bizonyítványnyomtatvány felhasználásával - a jegyzı állítja ki, olvasható, nyomtatott betőkkel, nem fakuló tintával. A kiállított érettségi bizonyítványt legkésıbb a záróértekezletet követı elsı munkanapon át kell adni a vizsgázóknak. (2) Az érettségi bizonyítványba beírt adatoknak a megfelelı törzslapi adatokkal szó szerint egyezniük kell. Az érettségi bizonyítványon fel kell tüntetni a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény OM azonosítóját, kivéve, ha a vizsgabizottságot az országos vizsgaközpont mőködteti. Errıl az igazgatónak az érettségi bizonyítvány aláírása elıtt meg kell gyızıdnie. (3) Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell. (4) Az érettségi bizonyítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elrontott bizonyítvány-nyomtatvány minden oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagy betőkkel az „ELRONTOTT” kifejezést, és vastagon át kell húzni tintával. (5) (6) Az érettségi bizonyítvány sorszámát és a törzslap-számot a megfelelı záradék alkalmazásával be kell jegyezni a vizsgázó középiskolai bizonyítványának az utolsó évfolyam elvégzésérıl kiállított oldala jegyzet rovatába. A záradékot a jegyzı írja alá és látja el a vizsgabizottság körbélyegzıjével. (7) Abban az esetben, ha jogorvoslati eljárásban az országos vizsgaközpont döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelı érettségi bizonyítványt - az eredeti érettségi bizonyítvány bevonása és érvénytelenítése után, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Közoktatási Információs Iroda (a továbbiakban: Közoktatási Információs Iroda) egyidejő tájékoztatásával - a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, és látja el a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény körbélyegzıjének lenyomatával.
25
(8) A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról valamint az elırehozott vizsgák és a rendes érettségi vizsga elıtt letett szintemelı vizsgák minısítéseirıl a vizsgabizottság jegyzıje, illetve az országos vizsgaközpont összesítı kimutatást készít, amelyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követı 5 munkanapon belül nyomtatott formában hitelesítve és elektronikus úton megküld a Közoktatási Információs Irodának. A kimutatásban a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgázó nevét, születéskori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, tanulói azonosítóját, és vizsgatárgyanként a vizsga szintjét, az elért százalékos eredményt és az érdemjegyet, valamint a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány sorszámát és a vizsga idıpontját kell feltüntetni. A tanúsítványokról készített kimutatásban fel kell tüntetni az érettségi bizonyítvány sorszámát is. A Közoktatási Információs Iroda a kiadott érettségi bizonyítványokról és tanúsítványokról, valamint az elırehozott vizsgák és a rendes érettségi vizsga elıtt letett szintemelı vizsgák minısítéseirıl évenként és ezen belül vizsgaidıszakonként központi nyilvántartást készít. 51. § (1) Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, mint amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplı záradék alapján a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény - kérelemre - igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. (2) Az országos vizsgaközpont az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás alapján - kérelemre - igazolványt állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. Az igazolványért - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kiállítás napján érvényes kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelı díjat kell befizetni az országos vizsgaközpont számlájára. (3) A (1)-(2) bekezdésben szabályozott okiratokat a) a bizonyítvány tulajdonosának kérésére, b) továbbá a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletének 3. pontjában felsoroltak megkeresésére lehet kiállítani. A b) pont alapján kiállított bizonyítvány kiállítása ingyenes. (4) A (2) bekezdésben szabályozott eljárás során megállapítható díj esetében alkalmazni kell az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-át, 81. §-át és 88. §át. 52. § (1) Az érettségi vizsga iratainak elsı példányát a vizsgabizottságot mőködtetı intézményben kell irattárba helyezni, az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követı harminc napon belül. (2) Az iratokat az intézmény többi irataitól elkülönítve kell tárolni és kezelni. Az iratkezelésre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a nevelési-oktatási intézmények iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Az iratokat vizsgabizottságonként kell megırizni. (4) Az iratok - az (5)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - ırzési ideje tíz év. (5) Tíz év eltelte után az iratokból a törzslapokat külön kell választani. A törzslapok nem selejtezhetık. (6) Az írásbeli vizsgadolgozatok ırzési ideje egy év. Az ırzési idı eltelte után harminc napon belül, kérelemre - a vizsgadolgozatok átadhatók annak, aki írta. (7) Az érettségi vizsga idıszakának utolsó napjától számítva az igazgató a) tizenöt napon belül a jegyzıkönyv és a törzslap egy példányát az országos vizsgaközpontnak,
26
b) harminc napon belül az érettségi vizsga eredményérıl készült kimutatást a fenntartónak, az illetékes kisebbségi önkormányzatnak megküldi. (8) A tantárgyi bizottság üléseirıl készített jegyzıkönyveket az országos vizsgaközpontban kell megırizni, a többi iratoktól elkülönítve. Az ırzési idı tíz év. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvő és a két tanítási nyelvő érettségi vizsgára vonatkozó külön rendelkezések 53. § (1) Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén és a tanulónak hány tantárgyat kell ezen a nyelven tanulnia. (2) Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban és az oktatás két nyelven (a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén és magyarul) vagy kizárólag a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyik az érettségi vizsgán a) az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettıbıl az érettségi vizsgát a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén kell teljesíteni, b) a vizsgázó más vizsgatárgyakhoz kapcsolódóan vagy önálló választható vizsgatárgy keretében a népismeret körébe tartozó ismeretekbıl is számot ad tudásáról, c) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó írásbeli vizsga ideje az írásbeli vizsga minden - idıben elkülönülı - összetevıje esetében huszonöt százalékkal megnövelhetı, d) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó írásbeli vizsgán kétnyelvő szótár használható, e) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén tanult tantárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat, f) a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki az adott nyelv oktatására jogosító, egyetemi szintő tanári szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelı és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. (3) Ha a középiskolában (iskolai tagozaton, osztályban) az oktatás a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelven) is folyik, (a továbbiakban: két tanítási nyelv) a Két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik célnyelven. (4) A két tanítási nyelvő érettségi vizsgán a) a kötelezı idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv, b) a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettıbıl - annak valamennyi tételébıl - célnyelven kell vizsgázni, c) a célnyelven folyó írásbeli vizsga ideje az írásbeli vizsga minden - idıben elkülönülı összetevıje esetében - huszonöt százalékkal megnövelhetı, d) a célnyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvő szótár használható, e) a célnyelven tanult tantárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat, f) a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki a célnyelv oktatására jogosító egyetemen szerzett pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelı és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. 27
(5) (6) Ha a vizsgázó az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott középiskolában (tagozaton, osztályban) folytatja tanulmányait, tanulói jogviszonyának fennállása alatt a (2), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, tanulói jogviszonyának megszőnését követıen - választása szerint - az általános szabályok vagy e §-ban foglaltak szerint tehet érettségi vizsgát. (7) Az 53. § (1), illetve (3) bekezdés szerinti iskolában nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven, illetıleg célnyelven tehet érettségi vizsgát az is, aki nem vett részt az adott nyelven folyó oktatásban. (8) A nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven vagy célnyelven teljesített emelt szintő szóbeli tantárgyi érettségi vizsgán a tantárgyi bizottsági tag megbízása során az országos vizsgaközpont a képesítési követelmények és a bizottság létszáma tekintetében eltérhet e rendelet 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételektıl. (9) A két tanítási nyelvő, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevı iskola tanulójának a történelem tantárgy célnyelven, nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven folyó írásbeli érettségi vizsgáján a forrásszövegeket magyar nyelven is rendelkezésére kell bocsátani. 54. § (1) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, a) ha a vizsgázó nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá b) nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintő vizsgát tett, felsıfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsgabizonyítvánnyal egyenértékő okiratnak minısül. (2) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, a) ha a vizsgázó nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 20-59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá b) nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintő vizsgát tett, középfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsgabizonyítvánnyal egyenértékő okiratnak minısül. (3) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, a) ha a vizsgázó nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá b) nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintő vizsgát tett alapfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsgabizonyítvánnyal egyenértékő okiratnak minısül. (4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvbıl sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá a) legalább 60%-ot ért el, és b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintő, vizsgát tett, felsıfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékő okiratnak minısül.
28
(5) Amennyiben a vizsgázó célnyelvbıl az emelt szintő vizsgát a közoktatási törvény 30. §-ában megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, a) ha teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsıfokú „A” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékő okiratnak minısül, b) ha teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsıfokú „B” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékő okiratnak minısül. (6) Ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 55. § Az 53. § (2)-(4) bekezdése szerint szervezett érettségi vizsgán a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve a célnyelven és magyar nyelven kell elkészíteni és kiállítani a) a feladatlapokat és az útmutatókat, b) a törzslapot és a törzslapkivonatot, c) az érettségi bizonyítványt, d) a tanúsítványt. A külföldön szerzett érettségi bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések 56. § Ha a külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban nemzetközi szerzıdéssel egyenértékőnek el nem ismert bizonyítvány középiskolai érettségi bizonyítványként történı elismerése - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérıl szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 13. §-a alapján - nem lehetséges, a bizonyítvány tulajdonosa az elismerési törvény 62. §-a alapján kérheti a középiskolától a külföldön folytatott tanulmányok beszámítását. Az iskola igazgatója az elismerési törvény 62. §-a alapján lefolytatott eljárás keretében dönt arról, hogy a bizonyítvány tulajdonosa - a külföldön folytatott tanulmányok beszámítása alapján - befejezte-e a középiskolai tanulmányait, és érettségi vizsgára bocsátható. Ha az iskola igazgatója megállapítja, hogy a bizonyítvány tulajdonosa a középiskolai tanulmányait befejezte, és érettségi vizsgát tehet, ezt a tényt záradék formájában a külföldön kiállított bizonyítvány fordítására rávezeti. A záradékot iktatószámmal, az iskola bélyegzıjének lenyomatával és az igazgató aláírásával kell ellátni. A záradékkal ellátott bizonyítvány másolatát - a bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések szerint - az iskola irattárában el kell helyezni. A záradékkal ellátott bizonyítvány tulajdonosa az e rendeletben meghatározottak szerint jelentkezhet érettségi vizsgára. Vegyes rendelkezések 56/A. § (1) Nemzetközi érettségi bizonyítványt az a középiskola állíthat ki, amelyik rendelkezik a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organisation) hozzájárulásával. A nemzetközi érettségi vizsgát a Nemzetközi Érettségi Szervezet által meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni. A nemzetközi érettségi bizonyítvány tulajdonosát megilletik mindazok a jogok, amelyek a magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkezıket. (2) Nem magyar érettségi bizonyítványt a középiskola nemzetközi szerzıdés alapján állíthat ki.
29
(3) A Magyarországon kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvány, valamint államközi megállapodás alapján Magyarországon mőködı külföldi vagy külföldi rendszerő iskola által kiállított érettségi bizonyítvány eredményei alapján - az oktatási miniszter egyedi határozata szerint - az iskola magyar érettségi bizonyítványt is kiállíthat. (4) A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban egyenértékőnek elismert érettségi bizonyítvány eredményeit felvételi szempontból a bemutatott okmány alapján az a felsıoktatási intézmény minısíti, ahová a jelentkezı jelentkezési lapját benyújtja. Az eljáró intézmények a felvételi tantárgyakból megállapítják az egyes tantárgyak vizsgaszintjét, és százalékos eredményét. 57. § (1) Az igazgató vagy a vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztetı eseményrıl értesíti az országos vizsgaközpontot, akinek az intézkedéséig a vizsga nem kezdhetı meg, illetve nem folytatható. Az országos vizsgaközpont indokolt esetben megkeresi a minisztert a közoktatásról szóló törvény 95. §-a (4) bekezdésének a) pontjában és (5) bekezdésében, illetve e szabályzat 58. §-ában szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából. (2) Az országos vizsgaközpont az érettségi vizsga törvényes lefolytatásának biztosítása céljából a következı intézkedéseket hozhatja: a) új feladatlapokat, szóbeli tételeket igényel, illetve készíttet, b) érettségi biztost küld a vizsga törvényes lefolytatásának ellenırzésére, c) az érettségi biztos jelentése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el. (3) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek képviselıje szükség esetén megkeresi a) a fenntartót, ha az iskola mőködésével kapcsolatban a közoktatásról szóló törvény 104. § (1) bekezdésében szabályozott törvényességi ellenırzést tart szükségesnek, illetve b) az országos vizsgaközpontot az (1)-(2) bekezdésben szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából. 58. § (1) A miniszter - hivatalból vagy az országos vizsgaközpont megkeresésére indított eljárásban - megvonhatja a középiskolától az érettségi vizsga megszervezésének jogát, amennyiben a vizsgáztatás tárgyilagos, szakszerő megszervezésének, lebonyolításának nincsenek meg az elıfeltételei, és nem is teremthetık meg. A határozatban meg kell jelölni azt a középiskolát, amelyben az érintettek érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgáztatási jog megvonása legfeljebb két tanítási évre szólhat, de újabb határozattal több alkalommal is megismételhetı. (2) A miniszter az érettségi vizsga eredményét - határozattal - megsemmisíti, és a kiállított érettségi bizonyítványt érvénytelennek nyilvánítja, ha bebizonyosodik, hogy a bizonyítványt jogellenesen szerezték meg. (3) A miniszter a jogerıs határozat megküldésével intézkedik a megsemmisítés és érvénytelenné nyilvánítás tényének az érettségi vizsga törzslapjára történı rávezetésérıl. (4) A határozat jogerıre emelkedése után az érvénytelenné nyilvánított érettségi bizonyítványt be kell vonni, és az érvénytelenné nyilvánítás tényét a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában - indokolás nélkül - közzé kell tenni. 59. § (1) A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülıje a vizsgabizottság döntése ellen a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdésében szabályozott törvényességi kérelmet az igazgatónak nyújthatja be az országos vizsgaközpontnak címezve. (2) Az igazgató a törvényességi kérelmet a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követı elsı munkanapon kézbesítıvel megküldi az országos vizsgaközpontnak. A kérelemhez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.
30
(3) Az országos vizsgaközpont a törvényességi kérelem tárgyában - a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdése alapján három munkanapon belül - meghozott döntésérıl, a kézbesítéssel egyidejőleg - rövid úton (futár, telefax, távbeszélı) értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét. Az országos vizsgaközpont a döntését - annak érdekében, hogy a bírósági felülvizsgálattól függetlenül végre lehessen hajtani - elızetesen végrehajthatóvá nyilvánítja. 60. § (1) Az érettségi vizsgán végzett munkáért a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, tagjainak, a szaktanárnak, a kérdezı tanárnak, a vizsgaközpont szakértıjének, a vizsgabizottság jegyzıjének vizsgáztatási díj, az igazgatónak, a vizsgabiztosnak, a felügyelı tanárnak, a helyettesnek díjazás jár. (2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb - vizsgázónként számítva - a vizsga évének elsı munkanapján érvényes kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) a) három százalékánál a vizsgabizottság, tantárgyi bizottság által ténylegesen vizsgáztatott valamennyi vizsgázó figyelembevételével, a vizsgabizottság, a tantárgyi bizottság elnöke, b) középszintő vizsga esetében két százalékánál vizsgatárgyanként azoknak a vizsgázóknak a figyelembevételével, akiknek az írásbeli vizsgadolgozatát javította, a szaktanár, c) emelt szintő vizsga esetében három százalékánál vizsgatárgyanként azoknak a vizsgázóknak a figyelembevételével, akiknek az írásbeli vizsgadolgozatát javította, a szaktanár, d) két százalékánál vizsgatárgyanként azoknak a vizsgázóknak a figyelembevételével, akiknek a szóbeli vizsgáján kérdezı tanár volt, a kérdezı tanár, e) két százalékánál a törzslapon feltüntetett valamennyi vizsgázó figyelembevételével a vizsgabizottság jegyzıje részére. (3) Ha a szaktanári és a kérdezı tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettı jogcímen megilleti. (4) Az igazgató és a vizsgabiztos díjazásának összege nem lehet kevesebb a vizsga évének elsı munkanapján érvényes kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) a) összegének ötven százalékánál, ha a vizsgázók száma öt vagy annál kevesebb, b) összegénél, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötöt, de nem haladja meg a harmincat, c) kétszeresénél, ha a vizsgázók száma meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a hetvenet, d) háromszorosánál, ha a vizsgázók száma meghaladja a hetvenet. (5) Ha az igazgató az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásába a helyettesét, illetve más megbízottját is bevonta, a feladatainak ellátásában közremőködık díjazását az érintett vizsgázók számára tekintettel az igazgató állapítja meg. (6) A felügyelı tanár részére díjazás azokra az órákra állapítható meg, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el. Több megkezdett óra idejét össze kell vonni. Az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb a vizsga évének elsı munkanapján érvényes kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) kettı százalékánál. (7) A helyettesek részére azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állniuk, a vizsga évének elsı munkanapján érvényes kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) négy százaléka jár. 60/A. § (1) Az érettségi írásbeli feladatlapjait - amennyiben azokat az erre jogosult minısítı szolgálati titokká minısítette - a minısítés érvényességi idejéig a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni.
31
(2) A vizsgabizottságot mőködtetı intézmény vezetıje felel a szolgálati titkokra vonatkozó rendelkezések megtartásáért az érettségi írásbeli feladatlapok tekintetében. A vizsgabizottságot mőködtetı intézmény vezetıje az intézmény iratkezelési szabályzatának részeként meghatározza a szolgálati titok védelmével kapcsolatos intézményi feladatokat. (3) A vizsgabizottságot mőködtetı intézmény a kétszintő érettségi vizsga során „A kétszintő érettségi vizsga adminisztrációs rendszere” elnevezéső informatikai rendszerben végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsgajegyzıkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) elıállítását, kinyomtatását. Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és ellenırzése az országos vizsgaközpont feladata. Az informatikai rendszert az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. üzemelteti. Hatályba léptetı rendelkezések 61. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követı 8. napon lép hatályba. (2)-(9) (10) A 2002-2005-ben szervezett vizsgaidıszakokban teljesítette idegen nyelvbıl az érettségi vizsgát az, aki - egynyelvő vagy kétnyelvő - legalább középfokú, „C” típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékő okirattal rendelkezik. Ebben az esetben a vizsgázó tudását 2004-ig jeles (5) osztályzattal; 2005ben emelt szintő jeles (5) (100%) osztályzattal kell minısíteni. A felsıoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintő idegen nyelvi érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti az e bekezdés szerint a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány. Az a tanuló, akinek a felsıoktatási továbbtanulásnál feltétel az idegen nyelvi emelt szintő érettségi vizsga letétele, és aki korábban államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány alapján teljesítette az elırehozott emelt szintő idegen nyelvi érettségit, még tanulói jogviszonya alatt jelentkezhet ugyanabból a nyelvbıl emelt szintő idegen nyelvi érettségi vizsgára. (11)-(14) 61/A. § 61/B. § 61/C. § 61/D. § 61/E. § 61/F. § 62. § (1) (2) A GÉV-nek az (1) bekezdésben fel nem sorolt - hatályban tartott rendelkezései 2005. január 31-én, a tizenhárom évfolyammal mőködı középiskolák tekintetében 2006. január 31-én vesztik hatályukat. (3)-(4) 63. § 64. § E rendelet hatálybalépésének napján a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti alaptanterv „EMBERISMERET” mőveltségterület részletes követelményeit meghatározó részében a „Kapcsolatok” tananyagtól kezdıdıen, a mőveltségi terület valamennyi tananyagánál a „8. ÉVFOLYAM VÉGÉN” szövegrész helyébe a „10. ÉVFOLYAM VÉGÉN” szövegrész lép.
32
65. § 1. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez Az érettségi vizsga iratai és záradékai I. Nyomtatványok 1. Érettségi bizonyítvány* 2. Érettségi vizsga törzslapja (külív, belív)* 3. Törzslapkivonat az érettségi vizsgáról* 4. Jelentkezés érettségi vizsgára 5. Tételigénylı összesítı lap érettségi vizsgához 6. Jegyzıkönyv az írásbeli, szóbeli vizsgáról és a vizsgabizottság üléseirıl, illetve a tantárgyi vizsgabizottság üléseirıl 7. Tanúsítvány az emelt szintő érettségi vizsgáról* 8. Jelentés a vizsgaeredményekrıl 9. Kimutatás az érettségi bizonyítványokról 10. Osztályozó ív (külív, belív), egyéni osztályozó ív 11. Vizsgáztatási jegyzék a vizsgázókról A *-gal jelölt nyomtatványok gyártásához és forgalmazásához az Oktatási Minisztérium engedélye szükséges. II. Záradékok 1. Az érettségi vizsgabizottság körbélyegzıjének felirata: .......................................................... mellett mőködı érettségi vizsgabizottság 2. .............. év ........................................ hó .......... napján a rendes érettségi vizsgát megkezdte. 3. .............. év ........................................ hó ........ napján rendes érettségi vizsgát tett. 4. Az érettségi vizsga követelményeit ....................................... vizsgatárgyból nem teljesítette, ....................................... javítóvizsgára jelentkezhet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.) 5. Az érettségi vizsgát fel nem róható okból nem tudta befejezni, .............................................. vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet. 6. Az érettségi vizsgát felróható okból nem fejezte be, ....................................... vizsgatárgyból ....................................... javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)
33
7. Szabálytalanság elkövetése miatt ........................................ vizsgatárgyból a vizsgabizottság ........................................ javítóvizsgára utasítja. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.) 8. ................................................. nyelvi minısítését a ............................... számú nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kapta. 9. ........................................ nyelvi érettségi minısítését a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9) bekezdése alapján megadott mentesítés mellett kapta. 10. A(z) ............................................... vizsgatárgy minısítését a ............... évi OKTV/SZÉTV eredménye alapján kapta. 11. A(z)..................................................... vizsgatárgy érettségi vizsgáját a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9) bekezdése alapján megadott mentesítés szerint a ...................................... kötelezı vizsgatárgy vizsgája helyett tette le. 12. A(z) ...................................... vizsgatárgy akkreditált vizsgakövetelményekre épül. 13. A(z) ...................................... vizsgatárgy(ak) minısítését a 2005. év elıtt hatályos vizsgarendszer szabályai szerint kapta. 14. A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett - a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rend. 6. § (6) bekezdése alapján - magyar nyelvbıl, mint idegen nyelvbıl tett érettségi vizsgát. 15. A vizsgabizottság szükség szerint döntéseihez megfelelı további záradékot alakíthat ki. 2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez ELSİ RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TANTÁRGYAI ÉS A VIZSGA RÉSZEI A tantárgy neve
A vizsga részei középszinten emelt szinten
1. Magyar nyelv és irodalom 2. a) Nemzetiségi nyelv és irodalom b) Nemzetiségi nyelv
Kötelezı tantárgyak
34
írásbeli
szóbeli
írásbeli
szóbeli
írásbeli
szóbeli
írásbeli
szóbeli
írásbeli
szóbeli
írásbeli szóbeli - olvasott szöveg értése - íráskészség - nyelvhelyesség - hallott szöveg értése
3. Történelem 4. Matematika 5. Élı idegen nyelv
írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli szóbeli
vagy
írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli - olvasott szöveg értése - íráskészség - nyelvhelyesség - hallott szöveg értése
Latin nyelv Választható közismereti tantárgyak
1. Élı idegen nyelv
írásbeli
szóbeli
írásbeli
szóbeli
- olvasott szöveg értése - íráskészség - nyelvhelyesség - hallott szöveg értése 2. Fizika írásbeli szóbeli írásbeli 3. Kémia írásbeli szóbeli írásbeli 4. Biológia írásbeli szóbeli írásbeli 5. Földrajz írásbeli szóbeli írásbeli 6. Ének-zene írásbeli szóbeli írásbeli 7. Rajz és vizuális írásbeli gyakorlati gyakorlati kultúra 8. Informatika gyakorlati szóbeli gyakorlati 9. Testnevelés gyakorlati szóbeli gyakorlati 10. Filozófia szóbeli írásbeli 11. Hittan szóbeli írásbeli 12. Természettudomány írásbeli szóbeli 13. Latin írásbeli szóbeli írásbeli 14. Emberismeret és etika írásbeli szóbeli írásbeli 15. Társadalomismeret írásbeli szóbeli írásbeli 16. Ember és írásbeli szóbeli írásbeli társadalomismeret, etika 17. Dráma
gyakorlati
18. Mozgóképkultúra és médiaismeret 19. Nemzetiségi (kisebbségi) népismeret 20. Célnyelvi civilizáció
írásbeli, gyakorlati írásbeli -
35
szóbeli
írásbeli
szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli gyakorlati, szóbeli
-
írásbeli, gyakorlati
szóbeli
szóbeli
írásbeli
szóbeli
írásbeli
szóbeli
szóbeli
21. Belügyi rendészeti szóbeli ismeretek 22. Katonai alapismeretek írásbeli gyakorlati 23. Utazás és turizmus gyakorlati szóbeli 24. Gazdasági ismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli 25. Judaisztika szóbeli 26. Bibliaismeret - Hit szóbeli írásbeli szóbeli Gyülekezete Választható szakmai 1. Egészségügyi elıkészítı írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapismeretek tantárgyak 2. Szociális alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli 3. Oktatási alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli 4. Mővelıdési és kommunikációs írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapismeretek 5. Gépészeti alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli 6. Elektronikai írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapismeretek 7. Informatikai írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapismeretek 8. Vegyipari alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli 9. Építészeti és építési írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapismeretek 10. Könnyőipari írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapismeretek 11. Faipari alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli 12. Nyomdaipari írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapismeretek 13. Közlekedési írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapismeretek 14. Környezetvédelmivízgazdálkodási írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapismeretek 15. a) Közgazdasági alapismeretek (üzleti írásbeli szóbeli gazdaságtan) b) Közgazdasági alapismeretek (elméleti írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli gazdaságtan) 16. Ügyviteli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapismeretek 17. Közgazdaságiírásbeli szóbeli írásbeli szóbeli marketing alapismeretek 18. Vendéglátóidegenforgalmi írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapismeretek 19. Rendészeti írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli alapismeretek írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli 20. Mezıgazdasági
36
alapismeretek 21. Élelmiszer-ipari írásbeli szóbeli alapismeretek 1. Ábrázoló és mővészeti Mővészeti tantárgyak írásbeli geometria 2. Népmővészet szóbeli 3. A magyar népzene szóbeli alapjai 4. Hangtani és akusztikai szóbeli ismeretek 5. Hangkultúra szóbeli 6. Mővészettörténet szóbeli
írásbeli
szóbeli
írásbeli
-
-
szóbeli
írásbeli
szóbeli
írásbeli -
szóbeli szóbeli
MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világnak, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélıképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetıvé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi mőveltségének minısítését és értékelését. Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében; - hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban elıadni a vizsgafeladatoknak megfelelı mőfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban; - önállóan tud-e reagálni különbözı korszakok különbözı mőfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire; - képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére; - teljesítményében kifejezıdik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelı és rendszerezı képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai;
37
- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában elıadni, véleményt alkotni; - képes-e különbözı alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különbözı szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére, értékelésére; - felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, mővészetének találkozási pontjait; - tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni. A középszintő vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi mőveltségét, szövegértı és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektıl a mindennapi életben és az önmővelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezıképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvetı formáit, valamint az elemzés, az értelmezés és az ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el. Az emelt szintő vizsga elsısorban a felsıoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektıl a középszintő követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási összehasonlítási, és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT Követelmények Témakörök/képességek Szövegértés Információk feldolgozása és Nyomtatott és elektronikus közlések információinak megítélése célirányos és kritikus használata. A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmaiSzépirodalmi és nem irodalmi tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezése szövegek értelmezésével, összehasonlításával. Különbözı szövegértelmezési eljárások alkalmazása. Szövegalkotás Különbözı témákban, különbözı mőfajokban széles körő olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény Írásbeli kifejezıképesség megfogalmazása a mőfajnak, a témának, a címzettnek megfelelı szabatossággal. Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézıpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. Hivatalos írásmővek nyelvi normáinak alkalmazása A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és a nyelvhelyességi hibák javításának képessége. Beszéd, szóbeli szövegalkotás A beszédhelyzetnek, a mőfajnak és a témának megfelelı tartalmú, szóhasználatú lényegre törı, világos felépítéső, kifejtett közlés.
38
Memoriter: teljes mővek és részletek szöveghő elıadása. Fogalmi mőveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat
Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelelı helyénvaló alkalmazása. Fogalmak értelmezése. KÖZÉPSZINT Követelmények
Témakörök 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv
A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A kommunikációs folyamat tényezıi és funkciói, ezek 1.2. Kommunikáció összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 1.3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fı szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Nyelvmővelés. 1.4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvőség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. 1.5. A nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. 1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. 1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd.
39
1.8. Stílus és jelentés
Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.
2. Irodalom 2.1. Szerzı, mővek 2.1.1. Életmővek a magyar irodalomból
Petıfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsı, József Attila. Az életmő: az életút jelentıs tényei, a fıbb mővek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a mővek között. Memoriterek. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth 2.1.2. Portrék Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lırinc, 2.1.3. Látásmódok Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerzı a felsoroltak közül. (A lista bıvíthetı legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentıségő szerzıvel.) Legalább egy szerzı 2-3 lírai és/vagy epikai mővének 2.1.4. A kortárs irodalomból értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó idıszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvetı hagyományai: az antikvitás 2.1.5. Világirodalom és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzıi és egy-két kiemelkedı képviselıje. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különbözı korszakokban. 1-1 mő értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, határterületei mőköltészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltı eszközei, egy-két tipikus mőfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus mőfajai. 2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás.
40
A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus 2.2.1. Témák, motívumok egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott mővekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. Mőfajok, poétika Mőnemek, mőfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. A kifejezésmód és világlátás változása a különbözı 2.2.3. Korszakok, stílustörténet korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. EMELT SZINT Követelmények
Témakörök 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv
A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. A kommunikációs folyamat tényezıi és funkciói, ezek 1.2. Kommunikáció összefüggései a kifejezésmóddal. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. Társadalmak és kultúrák jelrendszerei. 1.3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fı szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Életmód és szókincs összefüggései. A szókészlet rétegei. Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása. Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A nyelvmővelés szerepe. 1.4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Egy nyelvjárás bemutatása. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvőség. Kétnyelvőség, kettıs nyelvőség. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.
41
1.5. A nyelvi szintek
1.6. A szöveg
1.7. A retorika alapjai
1.8. Stílus és jelentés
2. Irodalom 2.1. Szerzı, mővek 2.1.1. Életmővek a magyar irodalomból
2.1.2. Portrék
2.1.3. Látásmódok
A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg és a kommunikáció. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. Médiaközlések elemzése. A retorika jelentısége és alkalmazásának társadalmi színterei. A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. Stílus és norma koronkénti változatai.
Petıfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsı, József Attila. Az életmő: az életút jelentıs tényei, a fıbb mővek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a mővek között. Irányzatok, szellemi kötıdések. Mővek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. Memoriterek. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Három-négy lírai és/vagy egy-két epikai néhány epikai/drámai alkotás több szemponton alapuló értelmezése. Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal. Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások. Mővek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. Memoriterek. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes,
42
Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lırinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább négy szerzı a felsoroltak közül. (A lista bıvíthetı legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentıségő szerzıvel.) Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal. Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások Mővek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban. Egy költı néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve 2.1.4. A kortárs irodalomból prózaíró 1-2 mővének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó idıszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvetı hagyományai: az antikvitás 2.1.5. Világirodalom és a Biblia. Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. század második fele, avantgárd és a XX. század elsı fele, a XX. század második fele és a kortárs világirodalom jellemzıi, korszakonként két mő bemutatása. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különbözı korszakokban. Egy-egy mő értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Egy-egy dráma elemzése: Ibsen, Csehov, epikus színház, abszurd dráma. 2.1.7. Az irodalom Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, határterületei mőköltészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltı eszközei, egy-két tipikus mőfaja. „Magas” (elit) mővészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. Mítosz, mese és kultusz. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus mőfajai. 2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus 2.2.1. Témák, motívumok egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott mővekben motívumok, témák változatainak értelmezése. Mőveket összekötı motivikus összefüggések. 2.2.2. Mőfajok, poétika Mőnemek, mőfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. Mőfajteremtı mővek. Poétikai jellemzık történeti változásai.
43
A kifejezésmód és világlátás változása a különbözı korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. 2.2.3.1. Irodalomtörténet Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya. A magyar irodalomtörténet/mővelıdéstörténet fıbb korszakainak néhány jellemzıje.
2.2.3. Korszakok, stílustörténet
NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A vizsga célja A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a hazai nemzetiségi, az anyanemzet és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélıképességhez, az érzelmi, szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A nemzetiségi nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetıvé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi mőveltségének minısítését és értékelését. Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e az anyanyelvi mőveltség tartalmi és magatartásbeli elemeivel; - elsajátította-e megfelelı szinten a nyelvhasználati képességeket a beszédértésben, a beszédben, a szövegértés és a szövegalkotás tevékenységében; - hogyan tudja alkalmazni nyelvi, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a nyelvi és kulturális jelenségek megítélésében; - ismeri-e az adott nyelvhez kapcsolódó kultúrát, illetve nemzetisége kultúráját, nyelvi sajátosságait, valamint a kisebbségeket érintı aktuális kérdéseket Magyarországon és Európában; - tudja-e gondolatait, véleményét szóban és írásban elıadni a vizsgafeladatoknak megfelelı mőfajban, elsajátította-e a közlés szándékához, céljához, tartalmához, helyzetéhez való stiláris alkalmazkodás képességét, a szövegalkotás tartalmi és formai követelményeit; - tájékozott-e az adott anyanemzet és magyarországi nemzetisége irodalmában, képese az irodalmi és nem irodalmi szövegek sokféleségében és kérdésfeltevéseiben eligazodni; - szövegelemzı tevékenységében felismeri-e a mőalkotások belsı világát, annak megjelenési formáját, a kronológiai és kifejezésbeli összefüggéseket; - érvényre jut-e önálló gondolkodása, problémaérzékenysége, lényegkiemelı és rendszerezı képessége, nyelvi- irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai; - tud-e logikusan érvelni, következtetni, döntési szituációkban eligazodni;
44
- képes-e mondanivalóját világos nyelvi formába, szabatosan, árnyaltan kifejezni; - ismeri-e a nyelvmővelés kérdését és jelentıségét, tudatában van-e az anyanyelv közösség- és identitásformáló funkciójával. Az emelt szintő vizsga a nemzetiségi nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi mőveltségét, szövegértı és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektıl a mindennapi életben és az önmővelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezıképességet, a rendszerezés és alkalmazás formáit, az elemzés, az értelmezés és az önálló ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el, valamint az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények összefüggések széles körét kéri számon. A középszintő érettségi vizsga a jelöltektıl az emelt szintő követelményektıl egyszerőbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat vár el, illetve a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések szőkebb körét kéri számon. Az emelt szint abban különbözik a középszinttıl, hogy a magasabb nyelvi készségek mellett a nyelvhasználati képességek biztonságát feltételezi a nyelvi, irodalmi ismeretek befogadásában és interpretálásában. Tartalmi követelmények Az emelt és középszinten a témakörök lényegében nem különböznek egymástól, de különbözı a témák megközelítési módja. Míg az emelt szinten a megközelítési mód általános, elvont és összetett, addig a középszinten a megközelítési mód személyes, konkrét és egyszerőbb. KÖZÉPSZINT Követelmények Ismeretek és képességek 1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat Különbözı mőfajú és tematikájú szövegek értelmezése, A) Szövegértés összevetése, az így szerzett ismeretek alkalmazása beszédben és írásban. A cél, a szándékok, érvelések, vélemények felismerése köznyelvi szóbeli és írásbeli szövegfajtában. A szöveg lényegének megítélése. Irodalmi és nem irodalmi (pl. publicisztikai, ismeretterjesztı, audiális és vizuális tömegtájékoztatás mőfajai) szövegek gondolatmenetének követése, a nyelvi eszközök jelentıségének felismerése. A társadalomtudományi és természettudományi tantárgyak anyanyelvő szövegeinek megértése. Állásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve B) Szövegalkotás problémával kapcsolatban. Vélemény, álláspont hatásos kifejtése. Képesség a kulturált, a partner véleményét figyelembe vevı vitatkozásra. Tárgyszerő, a szituációknak megfelelı formában történı információadás képessége (tudósítás, felvilágosítás stb.). Beszámoló szövegekkel és filmekkel kapcsolatban különbözı szempontból. Kiselıadás (referátum) elıkészítése és szabatos elıadása. 45
2. Nyelvi ismeretek
3. Irodalmi ismeretek
Témakörök A) Szerzık és mővek
Szépirodalmi és ismeretterjesztı szövegek lényegének megragadása és írásban szabatos formában való megfogalmazása. Aktuális problémákkal, ill. olvasott mővekkel, szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek összegyőjtése és ütköztetése, kifejtı fogalmazás írása. Szövegek értelmezése, ezekkel kapcsolatos állásfoglalás. Megadott szempontok alapján szövegek megváltoztatása (szemlélet- és stílusváltás, befejezetlen szöveg folytatása). A magán- és a közéletben használatos különbözı szövegfajták szerkesztése (önéletrajz, pályázat, hirdetés, olvasói levél stb.). Összefüggı értekezı fogalmazások írása megadott szempontok alapján. A szövegalkotás során a tanult mőfajok ismérveinek rendszerezése, a fogalmazás technikai eljárásainak ismerete. A helyesírási ismeretek biztos alkalmazása. Kommunikatív kompetenciák elsajátítása, azaz az adott nemzetiségi nyelv rendszerének és szabályainak ismerete, alkalmazásuk szóban és írásban. A nyelv leíró nyelvtanában való jártasság a hangtan, az alaktan és a mondattan egymással való összefüggésében (hangváltozások, szórend, egyeztetések...). Hangsúlyok az egyes nyelvekben. Jelentéstani és stilisztikai ismeretek. Szövegek leíró nyelvtani és stilisztikai elemzése. A retorika alapfogalmainak áttekintése. A nyelv helye a jelrendszerek sorában. A nyelv és a beszéd. Anyanyelv, idegen nyelv, kétnyelvőség. Az adott nemzetiség nyelvének eredete, helye a világ nyelvei között és az indoeurópai nyelvcsaládban, nyelvrokonság. Irodalmi nyelv, köznyelv, dialektusok. A nyelvújítás fogalma, kiemelkedı nyelvújítók az egyes nyelvekben. Nyelvmővelés. Az irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának fogalmi ismerete. A különféle irodalmi mőfajú és nem irodalmi mővek több szempontú elemzésének és értelmezésének képessége, A mőelemzés, az értelmezés és az értékelés megkülönböztetése. Irodalmi mővek olvasása során rögzıdött nyelvi fordulatok használata, idézetek, memoriterek tudása. A világirodalmi kontextusba való elhelyezés képessége. Az adott magyarországi nemzetiség irodalma. A nemzetiségek nyelvén alkotott irodalmi értékek ismerete nyelvenként. Népköltészet. Életmővek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek irodalmából.
46
B) Értelmezési szintek, megközelítések
A szerzı és mővének beható ismerete. Szerzık és mővek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek irodalmából (egy-egy szerzı több jelentıs mővének ismerete). A XX. század és a kortárs irodalom alkotóinak mővei. Világirodalom (ahol az anyanyelvi órák keretében tanítják). Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés. Tematikus, motivikus értelmezés. Mőfaji, poétikai megközelítés. Kultúrtörténeti értelmezés. (Mővészeti ágak közötti kapcsolatok, az egyes nemzetiségek irodalmának világirodalmi helye, kölcsönhatások, kapcsolatok a magyar irodalommal.)
4. Fogalomismeret, (nemzetiségenként, a részletes követelmények fogalomhasználat nyelvbıl és tartalmazzák) irodalomból EMELT SZINT Követelmények Ismeretek és képességek 1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat A cél és a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzıi elıfelvetések, szándékok felismerése, rekonstruálása írott A) Szövegértés közlésekben és szóbeli megnyilatkozásokban. A szövegek lényegének megítélése, illetve annak mérlegelése, hogy a hallott vagy olvasott szöveg mennyire alkalmas információk szerzésére. Irodalmi és nem irodalmi (pl. publicisztikai, ismeretterjesztı, audiális és vizuális tömegtájékoztatás mőfajai) szövegek gondolatmenetének követése, az érvelı szándék felismerése. A tanulók tanulmányaival összefüggı társadalomtudományi és természettudományi szövegek körében való biztos tájékozódás, a tantárgyak körén kívül esı szakmai szövegek megértése szótár használatával. Állásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve B) Szövegalkotás problémával kapcsolatban. Vélemény, álláspont hatásos kifejtése. Képesség a kulturált, a partner véleményét figyelembe vevı vitatkozásra. Tárgyszerő, a szituációnak megfelelı formában történı információadás képessége (tudósítás, felvilágosítás stb.). Kiselıadás (referátum) elıkészítése és szabatos elıadása. Szépirodalmi és ismeretterjesztı szövegek lényegének megragadása és írásban szabatos formában való megfogalmazása. Aktuális problémákkal, illetve olvasott mővekkel, szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek összegyőjtése és ütköztetése, kifejtı fogalmazás írása. Szövegek értelmezése, ezekkel kapcsolatos állásfoglalás. Megadott szempontok alapján szövegek megváltoztatása
47
2. Nyelvi ismeretek
3. Irodalmi ismeretek
Témakörök A) Szerzık és mővek
B) Értelmezési szintek, megközelítések
(szemlélet- és stílusváltás, befejezetlen szöveg folytatása). A szövegalkotás során a tanult mőfajok ismérveinek rendszerezése: az egyes mőfajok tartalmi és stiláris követelményeinek, szerkezeti felépítésének alapos ismerete. Irodalmi és más olvasmányok alapján értekezés, esszé, érvelés, összehasonlítás megfogalmazása. Színházi és filmélmény személyes érintettséget is magában foglaló megfogalmazása. Hibátlan helyesírás. Kommunikatív kompetenciák elsajátítása, azaz az adott nemzetiségi nyelv rendszerének és szabályainak ismerete definíciók szintjén is, alkalmazásuk szóban és írásban. A nyelvtan terminológiájának ismerete. Szövegek leíró nyelvtani, szövegtani és stilisztikai elemzése, valamint az elemzésben alkalmazott fogalmak, nyelvi rendszerbeli összefüggések felismerése. A flektáló és agglutináló nyelvek közötti különbségek felismerése (a nemzetiségek „hajlító”, azaz deklináló nyelvei és a ragok a magyar nyelvben). A Nyelvmővelés szerepe, a nyelvek rétegezıdése, fejlıdése, a nyelvhasználat társadalmi összefüggései. Az irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának fogalmi ismerete; az élmények befogadásán túl személyes állásfoglalás kialakítása. A különféle irodalmi mőfajú és nem irodalmi mővek több szempontú elemzése, a mővek közvetítette gondolatok, értékek összevetésének és szembesítésének képessége. A mőelemzés, az értelmezés, az értékelés megkülönböztetése, olvasat és személyes érintettség megfogalmazása. Az adott nemzetiségi nyelven íródott irodalom világirodalmi helyének megállapítása, a világirodalmi és magyar irodalmi kapcsolatok felismerésének és értékelésének képessége. Irodalmi mővek olvasása során rögzıdött nyelvi fordulatok használata, idézetek, memoriterek. Népköltészet. Életmővek az anyanemzet és az adott magyarországi nemzetiség irodalmából. A szerzı és mővének beható ismerete. Szerzık és mővek az adott nemzetiség nyelvén íródott irodalmából (egy-egy szerzı több jelentıs mővének ismerete). A XX. század és a kortárs irodalom alkotóinak mővei. Világirodalom (ahol az anyanyelvi órák keretében tanítják). Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés. Tematikus, motivikus értelmezés. Mőfaji, poétikai megközelítés. Kultúrtörténeti értelmezés. (Mővészeti ágak közötti kapcsolatok, az egyes nemzetiségek nyelvén íródott irodalom világirodalmi helye, kölcsönhatások, kapcsolatok a magyar irodalommal.)
48
A magyarországi nemzetiségek irodalma. 4. Fogalomismeret, (nemzetiségenként, a részletes követelmények fogalomhasználat nyelvbıl és tartalmazzák) irodalomból NEMZETISÉGI NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI (Nyelvoktató oktatási forma) A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A nyelvoktató középiskolák nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgakövetelményei mindkét szintjén meghatározó szerepet tölt be a kommunikatív kompetencia kialakítása. Ugyanilyen hangsúlyosan jelennek meg azonban a speciális nemzetiségi oktatási, nevelési tartalmak - az adott nemzetiség kultúrtörténetének, kiemelkedı irodalmi alkotásainak megismerése, hogy a tanulókban az anyanyelv, az anyanyelvő kultúra megismerése, ápolása, értékelése és elsajátítása révén kialakuljon a nyitottság, tolerancia más népek, más nyelvek iránt, s ezen ismeretek birtokában a tanulók képesek legyenek önálló tájékozódásra a kisebbségeket érintı aktuális hazai és külföldi eseményekben. A középszintő vizsga célja köznapi, egyszerő írott vagy hallott szövegek értésének, ill. alkotásának mérése. A középszintő követelmények nélkülözhetetlenek az emelt szinten. Az emelt szint mennyiségében, minıségében más nyelvtudást kíván mérni. Az emelt szintő vizsga célja az elvontabb, összetettebb, hosszabb szövegek értésének, alkotásának mérése, valamint annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a felsıfokú oktatásban való részvételre. Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjeivel, - képes-e az írott és beszélt nyelv funkcionális használatára, - a kommunikációs szándékok értelmezésére és kifejezésére, - képes-e a különbözı kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, a szintnek megfelelı szövegek értelmezésére és értékelésére, - tud-e önállóan reagálni a szintnek megfelelı szövegek gondolataira, állításaira, következtetéseire, - képes-e mind szóban, mind írásban érthetıen kifejezni magát, - képes-e a szövegszerkesztési minták figyelembevételével, szövegösszekötı elemek használatával világos, szerkezetileg jól felépített szöveget alkotni, - képes-e gondolatait a szintnek megfelelı mőfajban és stílusban elıadni, - eredményesen tudja-e használni a nemzetiségi nyelvet személyes és társadalmi kommunikatív célokra, valamint arra, hogy eredetiben olvasson az adott nemzetiség irodalmából, - tudja-e alkalmazni irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében, - ismeri-e a magyarországi nemzetiség kultúrtörténetét, nyelvi sajátosságait, valamint a kisebbségeket érintı aktuális kérdéseket,
49
- önállóan tud-e reagálni különbözı korszakok különbözı mőfajú szépirodalmi és köznapi szövegeinek következtetéseire Tartalmi követelmények Kompetenciák
Követelmények Középszint
Követelmények Emelt szint
1. Kommunikatív készségek - hétköznapi témájú - nehezebb, elvontabb beszélgetések, interjúk témájú, nyelvileg alapvetı kommunikációs Beszédértés/Hallott szöveg bonyolultabb beszélgetés szándékának megértése, menetének megértése, értése - hallott szövegbıl a - nyelvjárások hallás utáni szükséges információk felismerése kikeresése - általános, a vizsgázó - beszélgetés folytatása érdeklıdési köréhez közel álló összetettebb, a mindennapi Beszédkészség témákról történı beszélgetés, témáktól távolabb esı - állásfoglalás aktuális témákban, témával kapcsolatban, - rövidebb irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése, - irodalmi szövegek, filmek lényegének megfogalmazása, különbözı szempontok alapján - olvasói élmények történı bemutatása, megfogalmazása, - a szintnek megfelelı vélemény, álláspont hatásos kifejtése, - a szintnek megfelelı témában - kulturált vita folytatása, érvek vélemény, álláspont hatásos ütköztetése, kifejtése - aktuális problémákkal, irodalmi szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek kifejtése, ütköztetése - köznyelvi szövegek Szövegértés/olvasott szöveg lényegének megértése, - elvontabb témájú szövegek értése - az adott nyelv szállóigéinek megértése, értelmezése, - hosszabb epikus és drámai - a szintnek megfelelı mővek olvasása, értelmezése, szépirodalmi alkotások - a szépirodalmi alkotásokban (rövidebb terjedelmő epikai megjelenı szándékok, mővek, rövid lírai versek vélemények, rejtett memorizálása) értelmezése, jelentéstartalmak megértése, - egyszerőbb ismeretterjesztı szövegek megértése - bonyolultabb ismeretterjesztı - az olvasási módok (globális, szövegek megértése szelektív, részletes értés) alkalmazása feladatokon Íráskészség - kifejezésmód a mindennapi - árnyalt kifejezésmód a
50
szövegfajtákban
2. Nyelvi kompetencia
mindennapi tapasztalati világtól távolabb álló, összetettebb témákban, - változatos szókincső mondatszerkezetek használata,
- fogalmazások (leírás, elbeszélı fogalmazás, jellemzés) írása megadott - különbözı mőfajú szövegek szempontok alapján, írásánál a mőfaji sajátosságok - a közéletben használatos figyelembevétele, szövegfajták szerkesztése (önéletrajz, pályázat, hirdetés, olvasói levél stb.) szerkesztése - szépirodalmi szövegek - versek és terjedelmesebb (elbeszélések, novellák) irodalmi alkotások lényegének lényegének megfogalmazása, elemzı megfogalmazása, - kiselıadás / referátum - hosszabb terjedelmő elıkészítése referátumok elıkészítése - a különbözı társalgási témák, a mindennapi témakörök, szituációk - választékos nyelvhasználat a kommunikációs szándékainak kommunikációs szándékok kifejezésekor a megfelelı kifejezésében, nyelvi eszközök alkalmazása, - a kommunikációs szándékok értelmezése, - a szintnek megfelelı - a szintnek megfelelı szövegfajtákban elıforduló szövegfajtákban elıforduló nyelvi struktúrák biztos és nyelvi struktúrák használata, árnyalt használata, - az írott és beszélt nyelv fontos - az írott és beszélt nyelv fontos szerkezeteinek funkcionális szerkezeteinek funkcionális használata, használata, - a kiejtés, hangsúly, intonáció - nyelvi fogalmak definiálása, és helyesírási ismeretek helyes egymáshoz rendelése alkalmazása
3. Témakörök Az emelt és a középszintő érettségi vizsgán a témakörök lényegében nem különböznek egymástól, de különbözı a témák megközelítési módja. A középszinten a megközelítési mód személyes, konkrét, az emelt szinten általános, elvont és összetettebb. - Személyes vonatkozások, család - Ember és társadalom - Környezetünk - Iskola - A munka világa - Életmód - Szabadidı, mővelıdés, szórakozás - Utazás, turizmus - Tudomány, technika.
51
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal; - birtokában van-e az alapvetı történelmi tényeknek (idıpontok, személyek stb.); - tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet; - képes-e ismereteit szóban és írásban elıadni; - elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja; - képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni; - fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze; - képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerő történelmi értékeléseket elınyben részesíteni a leegyszerősítı véleményekkel szemben. A követelményekben - hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegő követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek; - nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerő bemutatásához szükségesek; - fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a mővelıdés- és mentalitástörténetnek. A középszintő vizsga a jelöltektıl az egyszerőbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezıképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvetı formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el. Az emelt szintő vizsga elsısorban a felsıoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektıl a középszintő követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezıképességeket, összetettebb rendszerezési alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási mőveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények Témakörök/Kompetenciák 1. Kompetenciák Források használata és Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk
52
értékelése
győjtése, következtetések megfogalmazása. Különbözı típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk győjtése és következtetések levonása egyszerő statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. Tájékozódás térben és idıben Történelmi helyszínek azonosítása különbözı térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszerő történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és idıben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzıinek ismerete. A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Az eseményeket alakító Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek tényezık feltárása általában több oka és következménye van. Különbözı típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérı jelentıségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezık megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeirıl. A változás és a fejlıdés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különbözı történeti régiók eltérı fejlıdésének bemutatása. Aktuális események történelmi elızményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevık szándékai. Történelmi események és Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. jelenségek problémaközpontú Népesség, település, életmód. bemutatása Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák mőködése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés. 2. Témakörök Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban.
53
A középkor
A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
Magyarország a Habsburg Birodalomban
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, mővészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzıi. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép ıstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és mővelıdés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiőzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Mővelıdés, egyházak, iskolák. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.
A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fı A polgárosodás kezdetei és kérdései. kibontakozása Magyarországon A reformkori mővelıdés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés elızményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és mővészeti élet fejlıdése. világháborútól a Az elsı világháború jellege, jellemzıi; a Párizs környéki Az elsı kétpólusú békék.
54
A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és mőködési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború elızményei és jelentıs fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzıi. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és Magyarország története az elsı következményei. világháborútól a második A Horthy-rendszer jellege, jellemzıi. világháborús összeomlásig A mővelıdési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. Magyarország 1945-tıl a A szovjet felszabadítás és megszállás. rendszerváltozásig A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és mőködése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzıi. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzıi, távlatai, a posztszovjet A jelenkor rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlıdés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A mai magyar társadalom és Alapvetı állampolgári ismeretek. életmód Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia mőködése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.
világ felbomlásáig
EMELT SZINT Követelmények Témakörök/Kompetenciák 1. Kompetenciák Források használata és Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk értékelése győjtése, következtetések megfogalmazása. Különbözı típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk győjtése és következtetések levonása egyszerő statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból,
55
kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása. Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükrözıdik a szerzı személyes helyzete. A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során. Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különbözı történelmi korokban eltérı lehet. Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhetı eseményekrıl és személyekrıl. A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete. Tájékozódás térben és idıben Történelmi helyszínek azonosítása különbözı térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. A történeti fejlıdés során kialakult régiók bemutatása térképen. Egyszerő történelmi térképvázlatok készítése. A történelmi tér változásainak ismerete. Konkrét történelmi események térben és idıben való elhelyezése. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzıinek ismerete. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. Európa történetének (ókortól napjainkig) több szempontú korszakolása. Az eseményeket alakító A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. tényezık Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek feltárása általában több oka és következménye van. Különbözı típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérı jelentıségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezık megkülönböztetése, mérlegelése. Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációban az egyes emberek nézetét, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeirıl. A változás és a fejlıdés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különbözı történeti régiók eltérı fejlıdésének bemutatása. Aktuális események történelmi elızményeinek bemutatása. Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.
56
Szabadon választott példa segítségével hosszabb idıtávú történelmi változások bemutatása. A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevık szándékai. Történelmi események és Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. jelenségek problémaközpontú bemutatása Népesség, település, életmód. Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák mőködése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés. 2. Témakörök Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, mővészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzıi. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A középkori magyar állam A magyar nép ıstörténete és vándorlása. megteremtése és virágkora A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és mővelıdés. Szellemi, társadalmi és A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. politikai n változások az újkorba Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. Magyarország a Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiőzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Mővelıdés, egyházak, iskolák. A polgári átalakulás, a A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi
57
nemzetállamok és az imperializmus kora
és Polgári Jogok Nyilatkozata.
A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fı A polgárosodás kezdetei és kérdései. kibontakozása Magyarországon A reformkori mővelıdés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés elızményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és mővészeti élet fejlıdése. Az elsı világháború jellege, jellemzıi; a Párizs környéki Az elsı világháborútól a kétpólusú békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világ felbomlásáig világban. A tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és mőködési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború elızményei és jelentıs fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzıi. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és Magyarország története az elsı következményei. világháborútól a második A Horthy-rendszer jellege, jellemzıi. világháborús összeomlásig A mővelıdési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. Magyarország 1945-tıl a A szovjet felszabadítás és megszállás. rendszerváltozásig A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és mőködése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzıi. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzıi, távlatai, a posztszovjet A jelenkor rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható
58
fejlıdés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A mai magyar társadalom és életmód
Alapvetı állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia mőködése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A matematika érettségi vizsga célja A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó - tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelı matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel; - tud-e állításokat, egyszerőbb gondolatmenető bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthetı formában leírni; - elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezike biztos becslési készséggel, az önellenırzés igényével; - képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvényvagy függvényszerő kapcsolatok felismerésére és értékelésére; - képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni; - képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni; - képes-e hétköznapi szövegben rejlı matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különbözı problémamegoldó stratégiákat alkalmazni; - képes-e a különbözı matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép) célszerő alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat. Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló - rendelkezik-e a felsıfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal; - képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni; - milyen szintő kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása; - képes-e gondolatmenetében érthetıen, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése,
59
összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történı kiszámítása, igazolása, értelmezése). Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik. A követelmények leírásában gyakran szereplı „szemléletes” jelzı azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, s így több téma, pl. az analízis - a felkészülésre fordítható idı alatt - a középiskolai tanulmányok végére is csak szemléletes formában tanítható meg, s csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetıvé. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazmőveletek, mőveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazmőveletek használata a matematika különbözı területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). Logika A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, Logikai mőveletek ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerő matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Fogalmak, tételek, Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Egyszerő kombinatorikai feladatok megoldása. Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerő alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. 2. Számelmélet, algebra Számfogalom A valós számkör. A valós számok különbözı alakjai. Alapmőveletek, mőveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód. Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezıkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerő oszthatósági feladatok. Algebrai kifejezések, Mőveletek egyszerő algebrai kifejezésekkel. mőveletek Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Definíciók, mőveletek, azonosságok (egész kitevıjő Hatvány, gyök, logaritmus hatványok, racionális kitevıjő hatványok).
60
A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerő esetekben. Elsı- és másodfokú egyenletek és egyenlıtlenségek Egyenletek, egyenlıtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerő négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerő alkalmazására épülı exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerő egyenlıtlenség-rendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények függvények grafikonjai, A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. függvénytranszformációk Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerő transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c · f(x), f(c x x) Zérushely, növekedés, fogyás, szélsıérték, periodicitás, Függvények jellemzése paritás. Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerő feladatokban. Síkgeometriai alakzatok Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, Háromszögek vonalakra - alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és Négyszögek tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Sokszögek Szabályos sokszögek. Kör A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Kerület-, terület-, felszín- és Egyszerő síkidomok és részeik kerülete, területe. térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különbözı mérıszámainak és a hasonlóságarányának viszonya.
61
Vektorok
A vektor fogalma. Vektormőveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Egyszerő összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük. 5. Valószínőségszámítás, statisztika Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı Leíró statisztika ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínőség-számítás Valószínőség fogalma. A valószínőség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel. EMELT SZINT
Követelmények Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazmőveletek, mőveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazmőveletek használata a matematika különbözı területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). Halmazmőveletek alkalmazása feladatokban. A számosság fogalma. Logika Logikai mőveletek. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása. Fogalmak, tételek, A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. bizonyítások a matematikában Egyes tanult tételek bizonyításának ismerete. A matematikában használt néhány bizonyítási típus ismerete és tudatos alkalmazása (pl. skatulyaelv, direkt és indirekt bizonyítás). Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Bizonyítási feladatok megoldása. Kombinatorika Kiválasztási és sorbarendezési feladatok. Binomiális tétel ismerete, alkalmazása. Gráfok A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. 2. Számelmélet, algebra Számfogalom A valós számkör. Alapmőveletek, mőveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása
62
Számelmélet
Algebrai kifejezések, mőveletek
a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítı értékekkel. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Osztó, többszörös, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele. Számok prímtényezıkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Oszthatósági feladatok. Mőveletek egyszerő algebrai kifejezésekkel.
Nevezetes azonosságok, szorzattá alakítások. Definíciók, mőveletek, azonosságok (egész kitevıjő Hatvány, gyök, logaritmus hatványok, racionális kitevıjő hatványok). Irracionális kitevıjő hatvány szemléletes fogalma. Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása. Elsı- és másodfokú egyenletek és egyenlıtlenségek Egyenletek, egyenlıtlenségek megoldása. Paraméteres egyenletek. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes és egyszerő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Egyszerő algebrai törtes exponenciális és logaritmusos egyenlıtlenségek. A középértékek, nevezetes egyenlıtlenségek alkalmazása. Többismeretlenes egyenletrendszerek. Egyszerő egyenlıtlenségrendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Függvény leszőkítése, kiterjesztése. Összetett függvény. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és négyzetgyökfüggvények, racionális törtfüggvény, Függvények grafikonjai, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvénytranszformációk függvények, abszolútérték-függvény) és transzformáltjaik: c · f(ax + b) + d Függvények jellemzése Függvényvizsgálat. Szélsıérték-feladatok. Sorozatok Sorozat megadása, jellemzése. Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat számítása. Járadékszámítás. Az analízis elemei A határérték szemléletes fogalma. A folytonosság szemléletes fogalma. A differenciálhányados fogalma, alkalmazása. A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma, alkalmazása. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge.
63
Geometriai transzformációk
Nevezetes ponthalmazok. A geometriai transzformáció mint függvény. Egybevágósági, hasonlósági transzformációk és alkalmazásuk számításos és bizonyítási feladatokban. Hasonló alakzatok tulajdonságai. A merıleges vetítés szemléletes fogalma.
Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör
Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra, alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok és deltoidok) és tulajdonságaik. Húr- és érintınégyszögek. Szabályos sokszögek. Alaptulajdonságok. A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Középponti és kerületi szög, látókör ismerete, alkalmazása. Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Egyszerő síkidomok és részeik kerülete, területe.
Testek felszíne és térfogata. Hasonló síkidomok és testek különbözı mérıszámainak és a hasonlóság arányának viszonya. Vektorok A vektor fogalma. Vektormőveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Alakzatok (egyenes, kör, parabola) egyenlete és kölcsönös Koordináta-geometria helyzetük. 5. Valószínőségszámítás, statisztika Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı Leíró statisztika ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínőségszámítás A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. A valószínőség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel és alkalmazásai. A binomiális eloszlás tulajdonságai, várható értéke és alkalmazásai. Visszatevés nélküli mintavétel és alkalmazásai. A hipergeometrikus eloszlás. Feltételes valószínőség fogalma és konkrét alkalmazásai.
64
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani. Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül (pragmatikus, kognitív, személyiségfejlesztı célok) csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvrıl és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részbıl áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelı mennyiségő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelvő, azaz közvetítési készséget nem mér. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg. A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb információkat megérteni olyan írott és hallott, köznapi, egyszerő, eredeti idegen nyelvő szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidı, munka). A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni egyszerő helyzetekben, és tud-e egyszerő, összefüggı szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklıdési körébe tartoznak. Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különbözı fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen nyelvő szövegek fı gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötı elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét. KÖZÉPSZINT Követelmények Témákörök/Konpetenciák 1. Kommunikatív készségek Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk Beszédértés (hallott szöveg lényeges információinak, alapvetı kommunikációs értése) szándékának megértése. Egy hallott szövegbıl az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformációk) megértése. Az értési célnak megfelelı stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). 65
Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerő, hétköznapi helyzetekben és szerepekben. Egyértelmő, egyszerő és összefüggı megnyilatkozás megadott ismerıs témákról. A szintnek megfelelı kommunikációs stratégiák alkalmazása. Szövegértés (olvasott szöveg Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, értése) gyakori szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegbıl az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelelı olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi Íráskészség életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmő, egyszerő, összefüggı szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez Egyéb készségek (stratégiák) szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetıbb technikák alkalmazása. 2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelı szövegfajtákban elıforduló alapvetı lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Személyes vonatkozások, Például: a vizsgázó személye, családi élet. család Például: a másik ember külsı és belsı jellemzése, ünnepek, Ember és társadalom vásárlás. Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, idıjárás. Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás. Életmód Például: napirend, kedvenc ételek. Szabadidı, mővelıdés, Például: színház, mozi, kedvenc sport. szórakozás Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási elıkészületek. Például: népszerő tudományok, ismeretterjesztés, a technikai Tudomány és technika eszközök szerepe a mindennapi életben. Beszédkészség
EMELT SZINT Követelmények Témákörök/Konpetenciák 1. Kommunikatív készségek Hosszabb, nyelvileg és tartalmilag bonyolultabb beszéd, Beszédértés (hallott szöveg illetve beszélgetés gondolatmenetének követése, a értése) beszélı(k) álláspontjának követése, érzelmeinek, egymáshoz való viszonyának felismerése, a kommunikációs szándékok
66
megértése. Az értési célnak megfelelı stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Összefüggı önálló megnyilatkozás, illetve beszélgetésben Beszédkészség való részvétel megadott témákról általánosabb szempontból. A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes kifejtése. A kommunikációs szándékoknak megfelelı folyékony és természetes kommunikáció. A szintnek megfelelı kommunikációs stratégiák alkalmazása. Szövegértés (olvasott szöveg Általánosabb jellegő, a jelenkor problémáival kapcsolatos, értése) elvontabb témájú szövegek megértése. A szerzı álláspontjának megértése. Érvek és ellenérvek, tények és vélemények elkülönítése. A széles olvasóközönség számára hozzáférhetı, közérthetı szövegek, szövegrészletek megértése. Az értési célnak megfelelı olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Világos, részletes szöveg létrehozása általánosabb, Íráskészség összetettebb témákban. A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes kifejtése. Logikus szerkesztéső és tagolású írásmő létrehozása. Az írott szövegben a mindennapi élet feladataihoz használt szövegtípusok mőfaji jellemzıinek és a különbözı közlésformák (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságainak figyelembe vétele. A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez Egyéb készségek (stratégiák) szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges technikák alkalmazása. 2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelı szövegfajtákban elıforduló lexikai elemek, nyelvi struktúrák felismerése és biztos használata. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök meglehetısen biztos alkalmazása. Értelemzavaró (nyelvtani, lexikai és kiejtésbeli) hibák nélküli sikeres kommunikáció. 3. Témák Személyes vonatkozások, Például: a család szerepe az egyén és a társadalom életében. család Például: az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom Ember és társadalom életében, a fogyasztói társadalom, reklámok. Például: a lakóhely fejlıdésének problémái, a Környezetünk környezetvédelem lehetıségei és problémái. Például: iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és Az iskola külföldön.
67
A munka világa Életmód Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika
Például: a munkavállalás körülményei, lehetıségei itthon és külföldön. Divatszakmák. Például: az étkezési szokások hazánkban és külföldön. Például: szabadidısport, élsport, veszélyes sportok. A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai. Például: az idegenforgalom jelentısége. Például: a tudomány és a technikai fejlıdésnek pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre.
FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A fizika érettségi vizsga célja A középszintő fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a köznapi mőveltség részét képezı fizikai ismeretekkel; - képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök mőködésével összekapcsolni; - ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok mővelése során egyetemessé fejlıdött megismerési módszerek alapvetı sajátosságait; - képes-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerő számításokkal meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni; - képes-e egyszerően lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni; - rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggı gyakorlatias belsı látásmóddal és arányérzékkel; - képes-e a tananyag által közvetített mővelıdési anyag alapvetı fontosságú tényeit és az ezekbıl következı alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni; - megérti-e a napjainkban felmerülı, fizikai ismereteket is igénylı problémák lényegét; - ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által közvetített legjelentısebb kultúrtörténeti vonatkozásokat. Az emelt szintő fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - elsajátította-e a követelményekben elıírt ismereteket; - képes-e az ismeretanyag belsı összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni; - tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában - a megfelelı matematikai eszközöket is felhasználva - alkalmazni; - járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben; - ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok mővelése során egyetemessé fejlıdött megismerési módszerek alapvetı sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat;
68
- képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására, grafikonelemzésre; - rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggı gyakorlatias belsı látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket; - képes-e a tananyag által közvetített mővelıdési anyag logikai csomópontjait képezı, alapvetı fontosságú tényeket és az ezekbıl következı alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni; - képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természető jelenségeket értelmezni; - ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek mőködési elveit; - rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylı, összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével; - tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; - képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggı problémák megértésére és elemzésére. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények
Témakör 1. Mechanika A dinamika törvényei
Mozgások
A testek mechanikai kölcsönhatása, az erı, az erı mérése, erık összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererık felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erıpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerő esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerő alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerő gépek mőködésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idı, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függıleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgımozgás jellemzıi. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az idımérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának
69
Munka és energia
alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerısség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzıivel. Állóhullámok felismerése. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
2. Hıtan, termodinamika Állapotjelzık, termodinamikai Az állapotjelzık ismerete, alkalmazásuk. egyensúly Hımérık és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Hıtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hıtágulásának leírása. Folyadékok hıtágulásának leírása. A hıtágulási jelenségek gyakorlati jelentısége. Összefüggés a gázok Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. állapotjelzıi között p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerőbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A kinetikus gázmodell A hımozgás értelmezése. Az állapotjelzık kvalitatív értelmezése a modell alapján. A hıközlés, hımennyiség, fajhı fogalmainak ismerete, Termikus és mechanikai alkalmazása. kölcsönhatások A belsı energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. fıtétele és jelentısége, egyszerő alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhıjének megkülönböztetése. Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentısége. A levegı páratartalma. A légkört érı káros behatások és következményeik. A termodinamika II. fıtétele A II. fıtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hıerıgépek hatásfokának korlátai. 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye.
70
A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mezı jellemzése: térerısség, erıvonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredı ellenállás meghatározása egyszerő esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetık tulajdonságai, alkalmazások. Magnetosztatika. A Föld mágnessége, az iránytő használata. A magnetosztatikai mezı jellemzése: a mágneses Egyenáram mágneses mezıje indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erı. A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Az elektromágneses indukció Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és A váltakozó áram áramerısség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). Elektromágneses hullámok A rezgıkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési A fény sebessége. A fény visszaverıdése, a visszaverıdés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverıdés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcsı, a szem, a szemüveg, a fényképezıgép mőködésének alapelvei.
71
4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete
Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az elektromosság atomos természetének értelmezése az Az atom szerkezete elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettıs természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettıs természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerősége. Az elektronburok szerkezete: a fı- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommagban lejátszódó Az atommag összetétele. Az erıs kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési jelenségek energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idı, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentısége, elınyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak Sugárvédelem ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei. 5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentısége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erı, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A Naprendszer és fıbb részeinek jellemzése. A csillagászat elemeibıl A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. İsrobbanás-elmélet. A világőr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie Személyiségek család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenı a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. Elméletek, felfedezések, A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. találmányok
72
Galilei munkásságának jelentısége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentısége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása. A távcsı, a mikroszkóp, a gızgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belsı égéső motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetık, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk összekapcsolás a megfelelı nevekkel. A követelményekben szereplı ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az őrkutatás történetének legfontosabb állomásai. EMELT SZINT Követelmények
Témakör 1. Mechanika A dinamika törvényei
Mozgások
A testek mechanikai kölcsönhatása, az erı, az erı mérése, erık összegzése, felbontása. Newton törvényeinek értelmezése. Sztatikai tömegmérés. Szabaderık és kényszererık. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása feladatmegoldásban. Az erıpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerő esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerő alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerő gépek mőködésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idı, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség. A szabadesés, a függıleges és a vízszintes hajítás leírása. A mozgások grafikus jellemzése. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgımozgás jellemzıi. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása feladatmegoldásban. A súrlódást leíró összefüggések alkalmazása. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga periódusideje. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. Hullámjelenségek felismerése és leírása, az interferencia létrejöttének feltétele.
73
A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerısség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzıivel. Az állóhullámok létrejöttének feltétele. Az infra- és ultrahang jellemzıi, a zajártalom. Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia, a munkatétel. Az emelési munka, a helyzeti energia. Konzervatív erık. A lineárisan változó erı munkája, a rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása. A speciális relativitáselmélet A fénysebesség szerepe, az idıtartam, a hosszúság, a tömeg alapgondolatai relativisztikus jellege, tapasztalati alátámasztások ismerete. 2. Hıtan, termodinamika Állapotjelzık, termodinamikai Az állapotjelzık ismerete, alkalmazásuk. egyensúly Hımérık és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Hıtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hıtágulásának leírása. Folyadékok hıtágulásának leírása. A hıtágulási jelenségek gyakorlati jelentısége, a hıtágulást leíró összefüggések alkalmazása. Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása, Összefüggés a gázok bemutatása. állapotjelzıi között p-V-diagramok értelmezése, készítése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerőbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete, alkalmazása. A kinetikus gázmodell A hımozgás értelmezése. Az állapotjelzık kvalitatív értelmezése a modell alapján. A hıközlés, hımennyiség, fajhı fogalmainak ismerete, Termikus és mechanikai alkalmazása. kölcsönhatások A belsı energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. fıtétele és jelentısége, alkalmazása. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhıjének megkülönböztetése. Speciális körfolyamatok értelmezése. Az elsıfajú perpetuum mobile lehetetlensége. Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása. A gáz és a gız különbsége, a telítetté válás kvalitatív leírása. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentısége. A levegı páratartalma. A légkört érı káros behatások és következményeik.
74
A termodinamika II. fıtétele
Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése. Rendezettség, rendezetlenség kvalitatív értelmezése. A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége. A hıerıgépek mőködésének leírása konkrét esetekre. A hőtıgép mőködési elve.
3. Elektromágnesség Elektrosztatika
Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény alkalmazása. Az elektrosztatikai mezı jellemzése: térerısség, erıvonalak, feszültség, potenciál, ekvipotenciális felületek. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. A szigetelı hatása, a síkkondenzátor kapacitása. Töltések mozgása elektromos mezıben. Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye teljes áramkörre, ellenállásmérés. Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredı ellenállás meghatározása. A fémek ellenállásának hımérsékletfüggése. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetık tulajdonságai, alkalmazások. Magnetosztatika A Föld mágnessége, az iránytő használata. A magnetosztatikai mezı jellemzése: a mágneses Egyenáram mágneses mezıje indukcióvektor és a mágneses fluxus. Speciális alakú áramvezetık mágneses mezıje. Elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erı és alkalmazása. A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Az elektromágneses indukció Lenz törvénye. Az elektrosztatikus mezı és az indukált elektromos mezı összehasonlítása. Az összefüggések alkalmazása. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram jellemzése, idıbeli lefolyásának leírása, az A váltakozó áram effektív feszültség és áramerısség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). A tekercs és a kondenzátor váltakozó árammal szembeni viselkedésének magyarázata. A rezgıkörben zajló folyamatok leírása, az antenna Elektromágneses hullámok szerepe, az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolata.
75
A fény
Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fénysebesség mérése. A fény visszaverıdése, a visszaverıdés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverıdés jelensége. Prizma, plánparalel lemez. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek ismerete (interferencia, elhajlás, polarizáció). A lézerfény sajátosságai. Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcsı, a szem, a szemüveg, a fényképezıgép mőködésének alapelvei.
4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete
Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Egyszerő számítások elvégzése. Az elektromosság atomos természetének értelmezése az Az atom szerkezete elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege, az ezzel kapcsolatos kísérletek értelmezése. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton tömege és energiája, a kilépési munka meghatározása. A fény kettıs természete. A kibocsátási és elnyelési színképek keletkezésének ismerete, a hullámhossz és az energia kapcsolata. Az elektron kettıs természete, a de Broglie-hullámhossz. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció ismerete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerősége, korlátai. Az elektronburok szerkezete: a fı- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az elektron „tartózkodási helyének” jelentése. Az atommagban lejátszódó Az atommag összetétele: Az erıs kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési jelenségek energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idı, aktivitás, bomlási törvény. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Az atomenergia felhasználásának ismerete: maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentısége, elınyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.
76
Sugárvédelem
Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma, mennyiségi jellemzés. A sugárvédelem módszerei.
5. Gravitáció, csillagászat Az általános tömegvonzási törvény és jelentısége, a gravitációs állandó mérése. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erı, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A csillagászat elemeibıl A Naprendszer és fıbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. İsrobbanás-elmélet. A világőr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Személyiségek Rutherford, Curie család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenı, Gábor Dénes a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. Elméletek, felfedezések, A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. találmányok Galilei munkásságának jelentısége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentısége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása. Maxwell és Hertz munkásságának jelentısége. A távcsı, a mikroszkóp, a gızgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belsı égéső motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetık, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk összekapcsolás a megfelelı nevekkel. A követelményekben szereplı ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika, illetve a klasszikus fizika és a relativitáselmélet között. Az őrkutatás történetének legfontosabb állomásai.
Gravitáció
KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
77
A kémia érettségi vizsga célja A középszintő érettségi vizsgán elsısorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólag általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján történı újraértelmezésére. A középszintő vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó - képes-e ismereteit szóban és írásban elıadni; - rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival; - ismeri-e a természettudományos megismerési módszereket; - ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait; - ismeri-e az alapvetı kémiai fogalmakat és összefüggéseket; - tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait; - képes-e egyszerő kémiai számításokat elvégezni; - képes-e egyszerő kémiai kísérleteket elvégezni, illetve értelmezni; - képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait; - ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit; - kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerő ökológiai világkép kialakulásához. Az emelt szintő vizsgán a kémiatanulás során megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak ismeretén túl a vizsgázó legyen képes megbecsülni különbözı elemek, vegyületek tulajdonságait. Az emelt szintő vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó - képes-e ismereteit szóban és írásban elıadni; - rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival; - ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait; - ismeri-e és tudja-e alkalmazni a természettudományos megismerési módszereket, rendelkezik-e a felsıoktatási tanulmányokhoz szükséges természettudományos alapismeretekkel; - ismeri-e az alapvetı kémiai fogalmakat és összefüggéseket; - tudja-e használni a megismert kémiai fogalmakat és összefüggéseket az elemek és vegyületek tulajdonságainak és változásainak értelmezésénél; - képes-e egyszerő kémiai kísérleteket tervezni, szakszerően elvégezni, illetve értelmezni; - képes-e kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelı pontossággal megadni; - képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait; - ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit, a kémiatudomány gyakorlati és mőszaki alkalmazásait, hasznosságát, veszélyeit, azok elkerülésének módjait, a kémiatudomány és a vegyipar fejlıdésének irányát, az európai normák érvényesülését; - kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerő ökológiai világkép kialakulásához. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belılük származtatható
Követelmények Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.
78
ionok
Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerőségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Egyszerő szervetlen és szerves molekulák, valamint az Molekulák és összetett ionok ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítı Halmazok részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különbözı szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. Egyszerő kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok A kémiai reakciók értelmezése. Sztöchiometriai és egyszerőbb ionegyenletek felírása, A kémiai reakciók jelölése rendezése. A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, Termokémia alkalmazásuk egyszerőbb esetekben. Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezık. Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. A kémiai reakciók csoportosítása különbözı szempontok Reakciótípusok (pl. irány, reakcióhı, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különbözı reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók Protonátmenettel járó reakciók értelmezése egyszerőbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). Elektronátmenettel járó A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, reakciók oxidációsszám-változás). A kémiai reakciók és az A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata elektromos energia (galvánelem, elektrolizáló cella mőködése). kölcsönhatása A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.
79
Tudománytörténet
A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenı elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkezı termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).
2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és szerkezete (az atom-, a reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek molekula- és a halmazalapján. szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikaiAz általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, tulajdonságai és ezek szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek anyagszerkezeti értelmezése tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. Az elemek és vegyületek Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai kémiai alapján. Egyszerőbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A sajátságai természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyőjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelı rácstípusba és fıbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. Az elemek és vegyületek A megismert elemek elıfordulásának formái. elıfordulása Az elemek és vegyületek Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari laboratóriumi és ipari elıállításának elvi alapjai és módjai. elıállítása Az elemek és szervetlen Annak ismerete, hogyan kell felelısségteljesen használnia vegyületek legfontosabb környezetben elıforduló elemeket és szervetlen felhasználásai vegyületeket. Az elemek és vegyületek Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani jelentısége hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelızés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környézetvédelem. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti Tudománytörténet vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). 3. Szerves kémia A szerves vegyületek A szerves anyag fogalma. szerkezete és
80
A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A fıbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különbözı típusai, annak példával történı illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. A szerves vegyületek fizikai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és tulajdonságai halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémiai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a sajátosságai funkciós csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerő kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A szerves vegyületek A legismertebb szerves vegyületek elıfordulási területei. elıfordulása A szerves vegyületek A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, jelentısége élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. A szerves vegyületek Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari laboratóriumi és ipari elıállításának elvi alapjai és elıállítási elıállítása módjai. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti Tudománytörténet vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a Az anyagmennyiség térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sőrőség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvénybıl következı összefüggések (gázok moláris térfogata, Az Avogadro-törvény sőrősége, relatív sőrősége) alkalmazása egyszerőbb feladatokban. Oldatok, elegyek (százalékos Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának összetételek, koncentráció, alkalmazása egyszerőbb feladatokban. oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettelA vegyületek összegképlete és százalékos összetétele kapcsolatos számítások közötti kapcsolat és annak alkalmazása. csoportosításuk
81
Termokémia Kémiai egyensúly, pHszámítás Elektrokémia
A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerőbb számítási feladatok megoldása. A reakcióhı és a képzıdéshık közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhı alkalmazása egyszerő kémiai számítási feladatokban. Az egész értékő pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása. EMELT SZINT
Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belılük származtatható ionok
Követelmények Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.
Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerőségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata az atomok tulajdonságainak meghatározásában. Egyszerőbb molekulák, összetett ionok képletének Molekulák és összetett ionok megadása, szerkezetük jellemzése az atom- és molekulaszerkezeti ismeretek alapján. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítı Halmazok részecskék szerkezete közötti kapcsolat. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különbözı szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás stb.) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. Az atomszerkezeti ismeretek alapján következtetés az atomok kapcsolódásának lehetıségeire és módjaira. Egyszerő kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok A kémiai reakciók értelmezése. Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök és anyagok segítségével. Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján. A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és ionegyenletek felírása, rendezése. A termokémiai fogalmak és törvények ismerete és Termokémia alkalmazásuk. Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezık. A dinamikus egyensúly értelmezése a megfordítható Kémiai egyensúly folyamatokra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat alkalmazása. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális
82
paramétereinek értelmezése. A kémiai reakciók csoportosítása különbözı szempontok Reakciótípusok (pl. irány, reakcióhı, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. Az anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók Protonátmenettel járó reakciók értelmezése (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). A sav-bázis folyamatok értelmezése nemvizes közegben. Elektronátmenettel járó Redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet, reakciók oxidációsszám-változás). Reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján. A kémiai reakciók és az A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata elektromos energia (galvánelem, elektrolizáló cella mőködése). kölcsönhatása Az elektródpotenciál fogalma és meghatározó tényezıi. A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közti összefüggés Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok) felépítése és mőködése; korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenı elektródfolyamatok értelmezése a megismert példák alapján kikövetkeztethetı esetekben. Az elektrolízis mennyiségi törvényei és alkalmazásuk. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti Tudománytörténet vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro). 2. Szervetlen kémia Halogénelemek (fluor, bróm, jód), hidrogén-halogenidek, ezüst-halogenidek, dihidrogén-peroxid, alumínium-oxid, A kerettantervben szereplı réz-oxidok, fém-hidroxidok, dihidrogén-szulfid, kénessav elemek és vegyületek és szulfitok, nátrium-tioszulfát, nitritek, fém-nitrátok, kiegészítı listája difoszfor-pentaoxid, hidrogén- és dihidrogén-foszfátok, szilikonok, kobalt, nikkel, higany, kálium-permanganát. Az elemek és vegyületek szerkezete. (az atom-, a Az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak molekula- és a halmazszerkezet magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikaiAz általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, tulajdonságai és szabályok alkalmazása az elemek és vegyületek anyagszerkezeti értelmezése tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. Az elemek és vegyületek Az elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. kémiai Egyszerőbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a sajátságai tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési
83
Az elemek és vegyületek elıfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari elıállítása
módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök és anyagok segítségével. Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján. Képlet- és adatgyőjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján az elemek, vegyületek besorolása a megfelelı rácstípusba és fıbb tulajdonságaik jellemezése. A kémiai tulajdonságok bemutatása reakcióegyenletek írásával. Megismert elemek elıfordulásának formái. Következtetés az elemek és vegyületek elıfordulására a kémiai tulajdonságok alapján. Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari elıállításának elvi alapjai és módjai. Következtetés az elemek és vegyületek elıállítására a kémiai tulajdonságok alapján.
Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai
Az elemek és vegyületek jelentısége
Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk
A környezetkárosító folyamatok és az ellenük való védekezés kémiai magyarázata. Annak ismerete, hogyan kell felelısségteljesen használni a környezetben elıforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelızés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környezetvédelem. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). A szerves anyag fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. Az egyes vegyülettípusok egymásból való származtatása. Homológ sor általános képletének megszerkesztése. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. Szerkezeti képlet írása. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.
84
Az izoméria különbözı típusai. Konformerek és izomerek felismerése. Az optikai izoméria kialakulásának lehetıségei, az optikai izomerek tulajdonságai. Királis molekulák felismerése egyszerőbb esetekben. A szerves vegyületek fizikai Szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és tulajdonságai halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémiai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a sajátosságai funkciós csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása. Egyszerő kísérleteket elvégzése leírás alapján, és ezek eredményének értelmezése. Egyszerő kísérletek megtervezése. Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján. A szerves vegyületek Az ipari és az élettani szempontból legfontosabb szerves elıfordulása és biológiai vegyületek biológiai szerepe (mérgezı hatás, gyógyszerek, drogok), fıbb felhasználási és elıfordulási területei. jelentısége, felhasználása Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai. A szerves anyagok környezeti hatásai Az általános kémiai ismeretek alkalmazása a szerves anyagok környezeti hatásának magyarázatában. A gyakorlati élet szempontjából legfontosabb szerves A szerves vegyületek vegyületek laboratóriumi és ipari elıállításának elvi alapjai laboratóriumi és ipari elıállítása és elıállítási módjai. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti Tudománytörténet vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. Az eredmények megfelelı pontossággal történı megadása. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a Az anyagmennyiség térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sőrőség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. A gáztörvények A gázok állapotegyenlete és alkalmazása. Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvénybıl következı összefüggések (gázok moláris térfogata, sőrősége, relatív sőrősége) alkalmazása. Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának Oldatok, elegyek alkalmazása. A képlettel és reakcióegyenlettelA vegyületek összegképlete és százalékos összetétele kapcsolatos számítások közötti kapcsolat és annak alkalmazása. A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján számítási feladatok megoldása. A reakcióhı és a képzıdéshık, illetve más energiaértékek, Termokémia például a rácsenergia, az ionizációs energia stb. közötti kapcsolat és alkalmazása.
85
Kémiai egyensúly pHszámítás
Elektrokémia
A reakcióhı alkalmazása a kémiai számításokban. A kiindulási és az egyensúlyi koncentrációk, valamint az egyensúlyi állandó közötti kapcsolat alkalmazása egyszerőbb feladatokban. A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidionkoncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása erıs savak és bázisok esetében. A disszociációfok fogalma. A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidionkoncentrációja, valamint a disszociációfok közötti kapcsolat alkalmazása gyenge savak és bázisok esetében, egyszerőbb példákban. A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása. A Faraday-törvények alkalmazása.
BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A biológia érettségi vizsga célja A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - ismeri-e a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek korlátait, problémáit; - képes-e egyszerő biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni; - érti-e az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket; - képes-e megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben; - felismeri-e a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismeri-e a megelızés és az egészséges életmód szabályait; - ismeri-e a természet- és környezetvédelem alapvetı problémáit és azok lehetséges megoldási módjait; - képes-e véleményét - különösen az etikailag is fontos kérdésekben - kifejteni, alátámasztani, ismeri-e a lehetséges ellenérveket. A középszintő követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintő követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetıen a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetıvé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is. KÖZÉPSZINT Követelmények
Témakör
86
1. Bevezetés a biológiába A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szervezıdési szint fogalma. A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötıdés és a katalízis Fizikai, kémiai alapismeretek biológiai jelentısége, feltételei. 2. Egyed alatti szervezıdési szint Szervetlen és szerves A C, H, O, N, S, P szerepe az élı szervezetben. alkotóelemek: A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok Elemek, ionok természetes elıfordulásai. A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentısége az Szervetlen molekulák élıvilágban. A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a Lipidek foszfatidok, az epe biológiai szerepe. A fontosabb szénhidrátok természetes elıfordulása, Szénhidrátok tulajdonságai. A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete Fehérjék és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. A DNS információhordozó, örökítı (önmegkettızıdı) Nukleinsavak, nukleotidok szerepe. Az anyagcsere folyamatai: Az élılények felépítı és lebontó folyamatainak kapcsolata Felépítés és lebontás (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az kapcsolata endo- és exocitózis. Felépítı folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Sejtalkotók (az eukarióta Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. sejtben) A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külsı és belsı ingerekre. 3. Az egyed szervezıdési szintje Nem sejtes rendszerek: Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentıségük. A Vírusok járványok. Önálló sejtek: Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szervezıdése. A baktériumok jelentısége; anyagcseréjük. Egysejtő eukarióták Testszervezıdésük és felépítı anyagcseréjük példákon. Többsejtőség Az öt regnum elkülönítésének alapja. Gombák, növények, állatok Az egysejtő szervezıdés és a többsejtő szervezıdés típusai elkülönülése (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. A biológia tudománya
87
Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás
A táplálkozás
A légzés
Az anyagszállítás
A teleptest és az álszövet jellemzıi. A növényvilág fejlıdésének hajtóerıi. Evolúciós „újítások” a harasztoknál, a nyitvatermıknél és a zárvatermıknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, győrősférgek, rovarok, lábasfejőek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltőek, hüllık, madarak, emlısök). Növényi szövettípusok mőködései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, mőködésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnısség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlıdés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. A homeosztázis fogalma, jelentısége. A bır funkciói, részei. Ápolása, védelme. A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás jelentısége, folyamatai. Az emésztırendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, mőködése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtıl, kortól, nemtıl és állapottól függıen. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvetı szabályai. A légzırendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzırendszert károsító tényezık és a légzırendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fı mőködéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és mőködése. Vérnyomás, pulzus.
88
A kiválasztás
A szabályozás
Az idegrendszer általános jellemzése
Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer fıbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezık. Vesekıképzıdés megelızése, mővesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelı (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hı). A szinapszis fogalma, a serkentı vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelı fıbb funkciói. Az agy fıbb részei. A bır és a belsı szervek receptorai. Az érzékszervek mőködésének általános elvei. A szem részei, ezek mőködése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külsı-, közép- és belsı fül része, mőködései. A nyúltvelıi kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelıbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szervezıdése. A motiváció szerepe. A kisagy fı funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív mőködés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei.
Az emberi magatartás biológiai-
Az öröklött és tanult magatartásformák
Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlıdés során. Lorenz bevésıdésre vonatkozó kísérletei. Megerısítés, szokás, függıség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlıdés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek fıbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függıségek közös jellegzetességei. Hormonrendszer, hormonális A hormonrendszer mőködésének lényege és szabályozása. mőködések A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelıdési helye és hatása. A nıi nemi ciklus során végbemenı hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. pszichológiai alapjai
89
A cukorbetegség. Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemzı Immunrendszer, immunitás sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelezı védıoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentısége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A férfi és nıi nemi szervek felépítése, mőködése, a Szaporodás és egyedfejlıdés megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlıdésének, születésének és posztembrionális fejlıdésének fı szakaszai. Az öregedés során bekövetkezı biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddıség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedı betegségek megelızése. 5. Egyed feletti szervezıdési szintek Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, idıbeli és térbeli változása. Tőrıképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszervezıdés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élısködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. A flóra és fauna és az életközösség (élıhelytípus) fogalma. Életközösségek Térbeli és idıbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. (élıhelytípusok) Egy tó feltöltıdésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védı emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzıi. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) Környezet- és A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. természetvédelem A védett területek típusai.
90
Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendık. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és „alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklıdés, változékonyság, evolúció A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a Molekuláris genetika rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetıségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezık. A génmőködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezık. A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és Mendeli genetika fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklıdı mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a Populációgenetika és evolúciós szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A folyamatok természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentısége. Adaptív és nem adaptív jellegő evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége. EMELT SZINT Követelmények
Témakör 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya
A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szervezıdési szint fogalma. Modellek.
91
A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötıdés és a katalízis biológiai jelentısége, feltételei. 2. Egyed alatti szervezıdési szint Szervetlen és szerves A C, H, O, N, S, P szerepe az élı szervezetben. alkotóelemek: A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3-, CO32-, NO3- természetes elıfordulásai. Elemek, ionok szervetlen Az ionok természetes elıfordulásai. molekulák A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentısége az élıvilágban. A lipidek oldódási tulajdonságai, a zsírok és olajok, a Lipidek foszfatidok, az epe biológiai szerepe. A fontosabb szénhidrátok természetes elıfordulása, Szénhidrátok tulajdonságai. A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete Fehérjék és aminosavsorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. A DNS információhordozó, örökítı (önmegkettızıdı) Nukleinsavak, nukleotidok szerepe. Az anyagcsere folyamatai: Az élılények felépítı és lebontó folyamatainak kapcsolata Felépítés és lebontás (fototrófók, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az kapcsolata endo- és exocitózis. Felépítı folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó), és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Mechanizmusuk. Sejtalkotók (az eukarióta Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. sejtben) A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külsı és belsı ingerekre. Mechanizmusa. 3. Az egyed szervezıdési szintje Nem sejtes rendszerek: Felépítésük, biológiai, egészségügyi jelentıségük. A Vírusok járványok. Önálló sejtek: A baktérium és az eukarióta sejt szervezıdése. Baktériumok A baktériumok jelentısége; anyagcseréjük. Egysejtő eukarióták Testszervezıdésük és felépítı anyagcseréjük példákon. Többsejtőség: Gombák, növények, állatok Az öt regnum elkülönítésének alapja. elkülönülése Az egysejtő szervezıdés és a többsejtő szervezıdés típusai Sejtfonalak (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Teleptest és álszövet A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Fizikai, kémiai alapismeretek
92
Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
Viselkedés
A teleptest és az álszövet jellemzıi. A növényvilág fejlıdésének hajtóerıi. Evolúciós „újítások a harasztoknál, a nyitvatermıknél és a zárvatermıknél. A növényismeret könyv használata a környezetében élı növények megismeréséhez, és élıhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, győrősférgek, rovarok, lábasfejőek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltőek, hüllık, madarak, emlısök). Növényi szövettípusok mőködései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, mőködésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnısség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlıdés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás
A táplálkozás
A légzés
Az anyagszállítás
A homeosztázis fogalma, jelentısége. Az egészség fogalma. A bır funkciói, részei. Ápolása, védelme. A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás jelentısége, folyamatai. Az emésztırendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, mőködése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrása, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtıl, kortól, nemtıl és állapottól függıen. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvetı szabályai. A légzırendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzırendszert károsító tényezık és a légzırendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. Mechanizmusa. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fı mőködéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai.
93
A kiválasztás
A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése
Az emberi magatartás biológiai-
A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és mőködése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer fıbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezık. Mechanizmusa. Vesekıképzıdés megelızése, mővesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások Az idegsejt felépítése, és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelı (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hı). A szinapszis fogalma, a serkentı vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelı fıbb funkciói. Az agy fıbb részei. A bır és a belsı szervek receptorai. Az érzékszervek mőködésének általános elvei. A szem részei, ezek mőködése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külsı-, közép- és belsı fül része, mőködései. A nyúltvelıi kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelıbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szervezıdése. A motiváció szerepe. A kisagy fı funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív mőködés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Mechanizmusa. Az öröklött és tanult magatartásformák.
Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszai az egyedfejlıdés során. Lorenz bevésıdésre vonatkozó kísérletei. Megerısítés, szokás, függıség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Oka. Érzelmi és értelmi fejlıdés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. Mechanizmusuk. A pszichoaktív szerek fıbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függıségek közös jellegzetességei. A hormonrendszer, hormonális A hormonrendszer mőködésének lényege és szabályozása. A neurohormonális rendszer. mőködések Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin pszichológiai alapjai
94
termelıdési helye és hatása. A nıi nemi ciklus során végbemenı hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Kialakulásának mechanizmusa. Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemzı Az immunrendszer, immunitás sejtjei. A gyulladás. Mechanizmusa. Az immunizálás, a kötelezı védıoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentısége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség. Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A férfi és nıi nemi szervek felépítése, mőködése, a Szaporodás és egyedfejlıdés megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlıdésének, születésének és posztembrionális fejlıdésének fı szakaszai. Az öregedés során bekövetkezı biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddıség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedı betegségek megelızése. 5. Egyed feletti szervezıdési szintek Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, idıbeli és térbeli változása. Tőrıképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszervezıdés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élısködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. Életközösségek A flóra és fauna és az életközösség (élıhelytípus) fogalma. (élıhelytípusok) Térbeli és idıbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élıvilága. Egy tó feltöltıdésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Hazai élıhelytípusok. Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védı emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma.
95
Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzıi. A szén és az oxigén és a nitrogén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) Környezet- és természetvédelem
A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek.
A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendık. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és „alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklıdés, változékonyság, evolúció A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a Molekuláris genetika rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetıségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezık. A génmőködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezık. A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és Mendeli genetika fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklıdı mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a Populációgenetika és evolúciós szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A folyamatok természetes szelekció darwini modellje. Hardy-Weinberg modell. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentısége. Adaptív és nem adaptív jellegő evolúciós folyamatok. Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége. Az ember származása.
96
FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A földrajz (Földünk és környezetünk) érettségi vizsga célja A középszintő tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a köznapi mőveltség részét képezı földrajzi-környezeti ismeretekkel; - képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal; - rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival; - képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belılük adatokat, tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e levonni alapvetı következtetéseket azokból; - jártas-e a különbözı fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében; - képes-e földrajzi ismereteirıl logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban; - képes-e egyszerő gyakorlati és alapvetı számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére. Az emelt szintő tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a felsıfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel; - képes-e felismerni az ismeretanyag belsı összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat; - tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében; - jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában és használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerőségek megállapítására; - rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylı problémák, feladatok felismerésének és megoldásának képességével; - képes-e földrajzi ismereteirıl logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve milyen szinten képes különbözı típusú írásbeli feladatok megoldására; - képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerő vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére és azok értelmezésére. A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történı újraértelmezésére. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT
97
Követelmények
Témakör 1. Térképi ismeretek
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetıségei, módjai. A különbözı tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerő összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az őrtérképezés gyakorlati jelentısége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása őrfelvételeken. 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidı számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az őrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza A kızetburok
A levegıburok
A vízburok
A talaj
Tájékozódás a földtörténeti idıegységekben, fıbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kızetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belsı és külsı erık felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kızetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerőségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az idıjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az idıjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az idıjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyezıdésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi, gazdasági jelentıségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetıségei. A vízgazdálkodás fıbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetıségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentısége, a talajpusztulás és következményei.
4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérı vonásai, a gazdálkodás jellemzıi, a
98
környezeti problémák. A függıleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének idıbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezık, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzıi, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság mőködésének elve. A jelentısebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem fıbb irányai, résztvevıi. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítı tényezıi, azok A gazdasági ágazatok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezıgazdaság termelés jellemzıi. Az energiagazdaság és az ipar jelentısége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminıséggel. 7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzıik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérı és változó szerepük a világgazdaságban. A különbözı egyedi szerepköröket betöltı országcsoportok és országok földrajzi jellemzıi. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erıforrásai, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemzı vonásai. A gazdaság fı ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendezıdése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérı természetföldrajzi és társadalmigazdasági képének bemutatása.
99
Hazánk környezeti állapota, legfıbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzıi. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzıi. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérı vonásai, jellemzıi. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, mőködésének jellemzı földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzıi, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzıi, tipikus tájaik. Az eltérı társadalmi-gazdasági fejlettségő területek, a világgazdaságban kiemelkedı jelentıségő országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfıbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetıségeire. EMELT SZINT Követelmények
Témakör 1. Térképi ismeretek
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetıségei, módjai. A különbözı tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerő összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás, metszetszerkesztés. Az őrtérképezés módszerei és gyakorlati jelentısége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása őrfelvételeken, információk leolvasása őrfelvételekrıl. 2. Kozmikus környezetünk A csillagászat történeti fejlıdésének jelentıs állomásai. A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap szerkezete és a szférák jelenségeinek hatása a földi életre. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidı számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.
100
Az őrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza Tájékozódás a földtörténeti idıegységekben és fıbb eseményeikben. A környezeti feltételek változásának hatása a felszín és az élıvilág fejlıdésére. A földtörténeti kormeghatározás néhány elve. Égitestünk gömbhéjas szerkezete, a geoszférák közötti kapcsolatok. A kızetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A lemeztektonikai folyamatok szerkezeti következményei, összefüggései az ásványkincsek elhelyezkedésével. A belsı és külsı erık felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kızetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A kızetek anyagainak körforgása. A levegıburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése és annak változásai. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerőségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az idıjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az idıjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az idıjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. Az idıjárás-változások biológiai hatásai. A legfıbb felhıtípusok összefüggései az idıjárási jelenségekkel. Az általános légkörzés vízszintes és függıleges összetevıinek kapcsolata. A légkör egységes rendszerként való mőködése. A légkör szennyezıdésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok tagolódása és a víz körforgása. A vízkörzés és a A vízburok légkörzés kapcsolata. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi, természeti erıforrásai, gazdasági jelentıségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, kialakulásuk, hasznosíthatóságuk lehetıségei. A vízgazdálkodás fıbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, természeti és társadalmi-gazdasági következményei, megoldási lehetıségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj keletkezése. A talaj gazdasági jelentısége, a A talaj talajpusztulás okai és következményei. A geoszférák közötti összefüggések bemutatása példák A geoszférák kölcsönhatásai segítségével. A geoszférák legfıbb környezeti problémáinak társadalmigazdasági és szemléleti okai. Következményeinek, megelızési A kızetburok
101
és megoldási lehetıségeinek bemutatása példák alapján 4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek közötti különbségek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérı vonásainak kialakulása és bemutatása, a gazdálkodás jellemzı vonásai, a környezeti problémák. A függıleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. A természeti erıforrások övezetes elrendezıdésének bizonyítása. A földrajzi övezetesség és az eltartóképesség összefüggései. 5. Népesség- és településföldrajz A népesedési szakaszok. A Föld népességnövekedésének idıbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezetének változásai. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezık, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások összefüggései és következményei. Az egyes településtípusok jellemzıi, kialakulásuk és átalakulásuk okai, a települések kapcsolatai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság mőködésének elve. A jelentısebb nemzetközi gazdasági, pénzügyi tevékenységek, szervezetek, szerepük a világ- és a nemzetgazdasági folyamatokban. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamata, fıbb irányai, résztvevıi. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió és egyéb regionális együttmőködések példáján. A mőködıtıke áramlásának legfontosabb irányai és hatásai a gazdasági fejlıdésre. A mindennapi élet jellemzı gazdasági folyamatainak felismerése példák alapján. A gazdasági ágazatok jelentıségének változásai példák A gazdasági ágazatok alapján. A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítı tényezıi, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezıgazdaság termelés jellemzıi. Az energiagazdaság és az ipar jelentısége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminıséggel. 7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzıik szerint.
102
A világgazdasági központok és a peremterületek kialakulása, területi átrendezıdésük, eltérı és változó szerepük a világgazdaságban. Függıségi viszonyok a világgazdaságban. A különbözı egyedi szerepkörök kialakulásának okai. Az egyedi szerepet betöltı országcsoportok és országok földrajzi jellemzıi, jelentıségük a világgazdaság mőködésében. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságainak és erıforrásainak kapcsolata, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Hazánk társadalmi-gazdasági fejlıdésének történelmi háttere, a térszerkezet változásának tendenciái. Magyarország gazdaságának jellemzı vonásai. A gazdaság fı ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendezıdése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A regionális együttmőködés lehetıségei a Kárpát-medencében. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérı természetföldrajzi és társadalmigazdasági képének bemutatása. A regionális fejlettségi különbségek okai és következményei. A környezetgazdálkodás hazai elvei és alkalmazásának lehetıségei. Hazánk környezeti állapota, legfıbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzıi. 9. Európa regionális földrajza
10. Az Európán kívüli földrészek földrajza
Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzıi. Az európai országok szerepének bemutatása a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Közös és eltérı társadalmigazdasági adottságaik magyarázata, azok következményei. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, mőködésének földrajzi vonásai, a bıvítés lehetıségei és korlátai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A tagországok közös és nemzeti érdekeinek bemutatása, a hasonlóságok és a különbségek okainak magyarázata. A környezeti problémák területi jellemzıi, a megoldásukra tett törekvések Európában. Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzıi, tipikus tájaik. Az eltérı társadalmi-gazdasági fejlettségő területek, a világgazdaságban kiemelkedı jelentıségő országcsoportok és
103
országok, szerepük változásai. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
A legfıbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. A túlnépesedés, a termelés és a fogyasztás regionális társadalmi következményei és azok megoldási lehetıségei. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetıségeire. A környezetvédelem nemzetközi szervezetei, az egyezmények legfıbb céljai és elvei. A fenntartható fejlıdés.
ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati / szóbeli és írásbeli. Emelt szinten: gyakorlati / szóbeli és írásbeli. Az ének-zene érettségi vizsga célja A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e jól artikuláltan, tisztán intonálva, zeneileg formáltan énekelni; - tudja-e kottaolvasási ismereteit alkalmazni a lapról olvasáskor; - képes-e a tanult zenemővek hallás utáni felismerésére, a zeneszerzık, a mőfajok meghatározására; - ismeri-e a zenetörténeti korok általános jellemzıit; - tud-e stílusjegyek alapján zenetörténeti korszakokat meghatározni; - képes-e a társmővészeti - irodalmi, képzımővészeti, építészeti, színházmővészeti kapcsolódások felvázolására; - képes-e dallamátírásra a tanult hangnemekben (2# - 2b). Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e az esztétikai és elıadói szempontoknak megfelelı éneklésre; helyes légzéstechnikára és artikulációra, biztos intonációra, frazeálásra, formálásra; - tudja-e alkalmazni zenei ismereteit a lapról olvasáskor; - tud-e tájékozódni a zeneirodalom kiemelkedı alkotásai között; - képes-e zenemővek meghallgatása alapján a stílusok, zeneszerzık, mővek, mőfajok felismerésére, meghatározására; - összefüggéseket, kapcsolódásokat fel tud-e tárni a különféle mővészeti ágak között, képes-e e társmővészeti kapcsolatok kifejtésére; - a mőelemzésekben tudja-e tanult ismereteit alkalmazni; - képes-e a zenei hallás és íráskészségek megfelelı szintő alkalmazására; - képes-e hangközök, hangzatok lejegyzésére, éneklésére és hallás utáni megnevezésére; - képes-e diktálás alapján egy- és kétszólamú dallamok lejegyzésére. Tartalmi követelmények
104
KÖZÉPSZINT Követelmények Kompetenciák/Témakörök 1. Éneklés és zenetörténet Húsz magyar népdal, valamint két különbözı nemzetiségi és Népzene két más nép népdalának elıadása emlékezetbıl. A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorának, hangkészletének, elıadási módjának ismerete. A mőfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése. A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei mőszavak, elıadási jelek; a tanult zeneszerzık életútjának Mőzene vázlatos ismertetése és fıbb mőveik megnevezése. Társmővészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzımővészet, tánc, színház). Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, Középkor emlékezetbıl. A gregorián zene általános jellemzése. Egy trubadúr dallam elıadása szöveggel, emlékezetbıl. Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetbıl. Vokális mőfajok felsorolása, a mőfaji jellemzık meghatározása (mise, motetta, madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemzı hangszereinek felsorolása. Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel, emlékezetbıl. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel. Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása. Zenei formák: rondó, variációk értelmezése. Hangszeres mőfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemzı hangszereinek felsorolása. Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel, Bécsi klasszika emlékezetbıl, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetbıl. A periódus fogalma. Két-, ill. háromtagú formák meghatározása. Jellemzı mőfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus versenymő, opera. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzıi a XVIII. században, kiemelkedı mesterek megnevezése. Periódus terjedelmő, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig). Romantika Egy romantikus dal elıadása szöveggel, emlékezetbıl, tanári
105
zongorakísérettel. A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény mőfaji meghatározása. A nemzeti romantika jellemzése. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, fıbb mőveinek felsorolása. Századforduló Egy zenemő részletének éneklése kottából szolmizálva. A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és XX. századi és kortárs zene Kodály Zoltán mőveibıl. Bartók Béla és Kodály Zoltán életmővének bemutatása (életút, fıbb mővek). A XX. század fıbb zenei irányzatainak megnevezése. Kortárs magyar szerzık és fıbb mőveik felsorolása. Az amerikai zene fejlıdésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegő bemutatása. 2. Zenefelismerés A zenefelismerési feladatban nyolc hangzó (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényt kell felismerni. Feladattípustól függıen kell meghatározni a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerzı, a mő és a mőfaj nevét. A válogatás tanult anyagból legyen az alábbi szerzıktıl. Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerı, cimbalom. Reneszánsz Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén. Barokk J. S. Bach, Händel. Bécsi klasszika Haydn, Mozart, Beethoven. Romantika Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij. Századforduló Ravel. XX. századi és kortárs zene Bartók, Kodály, Gershwin, Orff. 3. Dallamátírás Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmő dallam átírása betőkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, 2#-2b elıjegyzési körben. EMELT SZINT Követelmények Kompetenciák/Témakörök 1. Éneklés és zeneirodalom Harminc magyar népdal, valamint két különbözı Népzene nemzetiségi és két más népek népdalának elıadása szöveggel, emlékezetbıl. Népdalelemzés: stílus, szerkezet, forma hangsor, hangkészlet, elıadásmód alapján. A mőfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése. A dalok néprajzi hátterének bemutatása, jelentıs népdalgyőjtık (Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla) népdalgyőjtı munkájának bemutatása.
106
Mőzene
Középkor
Reneszánsz
Barokk
Bécsi klasszika
A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a legjelentısebb zeneszerzık életútjának vázlatos ismerete, fıbb mőveik megnevezése. Társmővészeti összefüggések kifejtése (építészet, irodalom, képzımővészet, tánc, színházmővészet). Korszakonként a leggyakoribb zenei mőszavak, elıadási jelek ismerete. Egy szillabikus és egy melizmatikus gregorián dallam latin nyelvő éneklése emlékezetbıl. A gregorián zene általános jellemzése. Egy trubadúr és egy Minnesang dallam elıadása szöveggel, emlékezetbıl és elemzésük kotta alapján. A modális hangsorok éneklése szolmizálva, hallás utáni felismerésük. Egy ungaresca dallam éneklése szolmizálva emlékezetbıl. Egy-egy világi és egyházi kórusmő elemzése kotta alapján. Vokális mőfajok felsorolása, a mőfaji jellemzık meghatározása (mise, motetta, madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemzı hangszereinek felsorolása. Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetbıl. Egy virágének elıadása szöveggel, emlékezetbıl. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetbıl, tanári zongorakísérettel. Az egyik énekelt mő elemzése kotta alapján. Három szemelvény éneklése emlékezetbıl, szolmizálva. Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel, felismerésük hallás után. Jellemzı mőfajok: korál, passió, oratórium, kantáta, opera meghatározása. A korál szerepének ismertetése. A „da capo” ária lényegének ismerete. Zenei formák (rondó, variáció), mőfajok (prelúdium, fúga, concerto, concerto grosso, szvit) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemzı hangszereinek felsorolása. Hangközök ismerete decimáig. Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel, hangközök felismerése hallás után. A hármashangzatok és megfordításaik éneklése azonos hangról szolmizálva és hangnévvel. Felismerésük hallás után. A hangzatok hangnembe helyezése. Domináns szeptim és megfordításainak ismerete, éneklése szolmizálva, hangnévvel és azok felismerése hallás után. Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dó-váltással. Három szerzı (Haydn, Mozart, Beethoven) egy-egy dallamának elıadása emlékezetbıl, tanári zongorakísérettel. Egy énekelt dal formai elemzése kotta alapján.
107
Három téma éneklése hangszeres mővekbıl szolmizálva, emlékezetbıl. Egy magyar verbunkos dallam éneklése kottából szolmizálva. A klasszikus periódus, két-, ill. háromtagú formák és a szonátaforma ismerete. A klasszikus funkciórend fogalmának ismerete. A teljes kvintkör ismerete. Jellemzı mőfajok: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, versenymő, opera ismerete és felismerése. A szimfonikus zenekar összetételének ismerete. A verbunkos zene megjelenésének ismerete a bécsi klasszikus mővekben. Haydn, Mozart és Beethoven életútjának vázlatos ismertetése, fıbb mőveik felsorolása. Periódus terjedelmő, hangnemi kitérést tartalmazó vagy moduláló dallam lapról olvasása. (3#-3b-ig) Két választott szerzı egy-egy dalának éneklése szöveggel Romantika emlékezetbıl, tanári zongorakísérettel. A romantikus dal mőfaja, a dalciklus jellegzetes vonásai. Két szerzı egy-egy mővébıl téma éneklése szolmizálva, kottából. A romantikus zenekari összetétel. A szimfonikus költemény mőfaji meghatározása. A legjelentısebb operaszerzık és fıbb mőveik felsorolása. Verdi, Muszorgszkij, Wagner életútjának vázlatos ismertetése, fıbb mőveik felsorolása. Két szemelvény éneklése szolmizálva, vagy hangnévvel Századforduló kottából. A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). Egészhangú skála éneklése hangnévvel. Bartók Béla és Kodály Zoltán életmővének bemutatása XX. századi és kortárs zene (életút, fıbb mővek). Bartók Béla és Kodály Zoltán mőveinek jellemzı formai, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete. Egy Bartók-kórusmő elıadása kottából. Egy Kodály-kórusmő elıadása kottából. A XX. század fıbb zenei irányzatainak megnevezése. Komponálási technikák felsorolása és lényegének ismerete. Kortárs magyar szerzık és mőveik felsorolása. Az oratorikus és színpadi mőfajok változásainak ismerete. Az amerikai zene fejlıdésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegő bemutatása. 2. Zenefelismerés Az alábbi zeneszerzıktıl válogatva 9 ismert és 9 ismeretlen mőzenei idézet meghatározása. A bejátszás CD-rıl vagy hangkazettáról történik. Az egyszeri lejátszás alapján feladat a népi hangszerek, a zenetörténeti korszak, stílus és mőfaj, a hallott zenemő szerzıjének és a mő címének megnevezése. Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerı, cimbalom.
108
Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene
Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén, Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint. Monteverdi, Purcell, Vivaldi, J. S. Bach, Händel, Corelli, Esterházy Pál. Haydn, Mozart, Beethoven. Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij, Wagner, Dvorak, Smetana, Brahms. Debussy, Ravel. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Gershwin, Orff, Sztravinszkij, Honegger, Bernstein, Szokolay Sándor.
3. Dallamdiktálás 8-10 ütemő egyszólamú barokk dallam lejegyzése violinkulcsban (2#-2b-ig). 8-10 ütemő egyszerő bécsi klasszikus kétszólamú dallam lejegyzése violinkulcsban (2#-2b-ig). RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és gyakorlati. Emelt szinten: gyakorlati/ írásbeli és szóbeli. A rajz és vizuális kultúra vizsga célja A tantárgy jellegébıl következik, hogy a vizuális alkotás és a vizuális befogadás egyazon tanulási folyamat része, de - mint különbözıen fejleszthetı képességrendszerrel szemben támasztott követelmény - elkülönülve jelenik meg a követelményrendszerben. Mindkét fı kompetenciaterület esetében, mind az ismeret jellegő tudáselemek megjelenése, mind azok készségszintő alkalmazása eltérıen kap hangsúlyt a két vizsgaszinten. Az emelt szintő követelmény a középszinthez képest tartalmában - az ismeretek mennyiségében - nem bıvül jelentısen, arányosan változik azonban a készségek, képességek alkalmazásának szintje tekintetében. Ennek értelmében az emelt szintő vizsga során lényegesen fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek önálló alkalmazása, az összefüggések felismerése, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotó képességek és alkotó gondolkodás alkalmazása. A rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e - a vizuális jelenségek megfigyelésére, széles körő elemzı vizsgálatára, és esztétikai, kommunikációs szempontok szerinti megítélésére; - a vizuális nyelv elemeinek megfelelı használatára és segítségével vizuális alkotások elemzésére; - a vizuálisan érzékelhetı tárgyak és jelenségek megjelenítésére és egyéni elképzelések, érzések kifejezésére különbözı eszközökkel; - a különbözı köznapi és mővészi vizuális közlésformák sajátos és közös vonásainak bemutatására, sokrétő értelmezése, kritikus megítélésére;
109
- a képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazására és ennek árnyalt vizuális kifejezésére; - értelmezhetı vizuális közlések létrehozására a közlés céljának megfelelı formában és alkalmas technikával; - idıben és térben eltérı korok és kultúrák mővészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatására, értelmezésére és az ismeretelemek segítségével elemzésre; - megfelelı szintő pszichomotorikus és technikai készségek használatára; - leíró, értelmezı, elemzı munkája során a megfelelı közlésformák kiválasztására; - önálló döntéseken alapuló alkotó gondolkodásra és alkotói magatartás bemutatására, - problémahelyzetben kreatív megoldások bemutatására. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények Kompetenciák/Témakörök 1. Alkotás A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, síkVizuális nyelv és térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelı használata. Adott célnak megfelelı kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal történı kiemelés használata és értelmezı ábrázolása. Színharmóniák, színkontrasztok használata. A vizuális nyelv eszközeinek használata különbözı kontextusban. Technikák Az adott technika adekvát használata. Jártasság a szabadkézi rajzban - ceruzával, tollal. Jártasság a mőszaki jellegő rajzban - ceruzával, szerkesztıeszközökkel. Jártasság egyes festıtechnikákban - akvarellel vagy temperával. Jártasság a kollázstechnikában. Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat). Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézmőves technikák). Jártasság a sablonnal történı feliratkészítésben. Ábrázolás, látványértelmezés Ábrázoló jellegő rajz készítése során a látvány fıbb Formaértelmezés arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása. Egyszerő tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat). Térértelmezés Téri helyzetek értelmezhetı ábrázolása. Látvány alapján, az ábrázolás során a nézıpont következetes megtartása. Beállítás alapján a térmélység megjelenítése. A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók
110
(vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. Színértelmezés Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján. Érzelmek Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése. Folyamat, történet bemutatása értelmezhetı képsorozatokban Folyamat, mozgás, idı (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv). Kép- és szöveg Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával. Adott tartalomnak megfelelı betőtípus és kompozíció kiválasztása. Vizuális információ Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata. Nem vizuális természető információk értelmezı képi megjelenítése (pl. grafikonnal, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlı ábrázolásban. Tárgyak és környezet Egyszerő csomagolás tervezése adott funkcióra. Egyszerő terek átalakításának, berendezésének megtervezése. 2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, Vizuális nyelv szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során. A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és Térábrázolási módok lényegének ismerete. Vizuális minıségek Vizuális minıségek differenciált megkülönböztetése. A látványértelmezésben szerepet játszó tényezık ismerete Látványértelmezés és alkalmazása az elemzés során. Kontraszt, harmónia Színharmóniák, színkontrasztok felismerése. A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó Kontextus összefüggések - kontextus - felismerése és használata az értelmezés, elemzés során. A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak Technikák felismerése. Vizuális kommunikáció A köznapi és mővészi vizuális közlésekben elıforduló Vizuális információ legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése. A köznapi közlésekben elıforduló vizuális információk értelmezése (pl. mőszaki rajz, folyamatábra). A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, Tömegkommunikáció formáinak ismerete és megkülönböztetése. Fotó, mozgókép Fotó elemzése. A fotó legfontosabb mőtípusainak ismerete. Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése. Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció A tárgyról leolvasható információk ismerete.
111
Tervezı folyamat Népmővészet
Különbözı korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történı csoportosítása. A tervezı, alkotó folyamat lépéseinek ismerete. A tárgyi néprajz és népmővészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete.
Kifejezés és képzımővészet A mővészeti ágak (képzımővészet, építészet, alkalmazott mővészetek) legfontosabb jellemzıinek ismerete. A képzımővészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció), valamint Mőfajok idıbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) mőfajainak ismerete. A mővészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete (ıskor, ókor, középkor, reneszánsz, Mővészettörténeti korszakok, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a irányzatok századforduló és századelı izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra). Adott mővek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik Stílusjegyek alapján. A legjelentısebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése Alkotások és alkotók és stílusmeghatározása. A különbözı mővészeti ágak kiemelkedı alkotásainak Mőelemzı módszerek elemzése a megfelelı mőelemzı módszerek alkalmazásával. Mő és környezete A mő létrehozását meghatározó összefüggések ismerete. Mővészeti ágak
EMELT SZINT Követelmények Kompetenciák/Témakörök 1. Alkotás A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, síkVizuális nyelv és térforma, tónus, szín) adott célnak és a szándéknak megfelelı, tudatos, egyéni használata. Adott célnak megfelelı kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal történı kiemelés tudatos használata az értelmezı ábrázolás és a kifejezés során. Színharmóniák, színkontrasztok tudatos alkalmazása a tervezı munka során. A vizuális nyelv eszközeinek használata különbözı kontextusban. A vizuális nyelv hatáselemeinek jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi környezet megváltoztatásával). Az adott célnak megfelelı anyagok és technikák Technikák kiválasztása. Jártasság a szabadkézi rajzban - ceruzával, tollal és legalább egy további technikával (pl. szénnel, krétával, pasztellel). Jártasság a mőszaki jellegő rajzban - ceruzával, szerkesztıeszközökkel. Jártasság egyes festıtechnikákban - akvarellel vagy
112
temperával. Jártasság a kollázstechnikában. Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat). Makett, vagy modellkészítés (pl. papírból, fából). Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézmőves technikák). Jártasság egy további technikával történı feliratkészítésben (pl. betőkivágás, számítógép). Ábrázolás, látványértelmezés Ábrázoló jellegő rajz készítése során a látvány pontos, Formaértelmezés részletekre kiterjedı arányainak, formarészleteinek megfigyelése és visszaadása. Ábrázoló rajz készítése során a részletek egymáshoz, és az egészhez viszonyított arányainak helyes megítélése. Egyszerő szerkezeti összefüggéseket pontosan értelmezı szabadkézi rajz készítése beállítás alapján és emlékezetbıl (pl. szerkezeti rajz, metszetrajz). Téri helyzetek értelmezhetı ábrázolása szöveges Térértelmezés instrukciók alapján is. Az ábrázolás során a nézıpont következetes megtartása emlékezetbıl is. A térmélység megjelenítése emlékezetbıl is. Térrekonstrukció készítése. Adott cél érdekében a megfelelı térábrázolási rendszer kiválasztása és tudatos alkalmazása. Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szerkesztéssel is. Beállítás alapján vagy emlékezetbıl szín és fényviszonyok Színértelmezés helyes, érzékeny visszaadása. Beállításról vagy instrukció alapján színvázlat készítése. Egyszerő mozgás fázisainak értelmezı jellegő ábrázolása Mozgásértelmezés szabadkézi rajzban. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Téri helyzetek szubjektív megjelenítése kifejezı jellegő Térviszonyok alkotásokban. Képi igényő kompozíció létrehozása látvány és elképzelés Kompozíció alapján. A színek expresszív hatásának felhasználása kifejezı jellegő Színhatás munkában. Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése a szándéknak Érzelmek megfelelı megjelenítésben. Elképzelt vagy győjtött képi elemekbıl, érzelmeket, hangulatot, elvont gondolatot kifejezı képi kompozíció összeállítása. Folyamat, történet bemutatása értelmezhetı képsorozatokban Folyamat, mozgás, idı (pl. folyamatábra, képregény).
113
Kép és szöveg
Vizuális információ
Tárgyak és környezet
Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése (pl. képes forgatókönyv). Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával. Adott tartalomnak megfelelı betőtípus és kompozíció kiválasztása. Kép és szöveg kölcsönhatásának megjelenítése adott hatás vagy jelentés eléréséhez. Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata. Nem vizuális természető információk értelmezhetı képi megjelenítése (pl. grafikonnal, diagrammal). Nem vizuális információk értelmezhetı képi jellé (pl. embléma, piktogram) tömörítése. Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlı ábrázolásban. Egyszerő tárgy és csomagolás tervezése adott funkcióra és a tervezés, megvalósulási folyamat dokumentálása. A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése. Egyszerő tárgy megalkotása szabadon választott anyagból. Adott tárgy, építészeti tér átalakítása úgy, hogy más funkció betöltésére is alkalmas legyen.
2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai
Vizuális nyelv
Térábrázolási módok Vizuális minıségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia
Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Folyamat, mozgás, idı
A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során. Képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt elıforduló megfelelı kifejezıeszközök (pl. szerkezet, motívum, ritmus) felismerése és a párhuzamok elemzése. A leggyakoribb kompozíciós formák kifejezı hatásának ismerete. A látványértelmezésben szerepet játszó tényezık (pl. nézıpont, arányok) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók lényegének ismerete, és összehasonlítása az elemzés során. Vizuális minıségek differenciált megkülönböztetése. A látványértelmezésben szerepet játszó tényezık ismerete és alkalmazása az elemzés során. Színharmóniák, színkontrasztok felismerése és lényegének ismerete. Kontraszt kiemelı szerepének vizsgálata. A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések - kontextus - felismerése és használata az értelmezés, elemzés során. A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak leíró jellegő ismerete. Idıt, mozgást, változást rögzítı vizuális megjelenítési
114
Kép és szöveg Vizuális információ
Tömegkommunikáció
Médiakategóriák Fotó és mozgókép
Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció
Tervezı folyamat Kézmőves és ipari tárgykultúra Népmővészet
módok ismerete és összehasonlítása. Szöveg és kép kölcsönhatásának elemzı vizsgálata. A köznapi és mővészi vizuális közlésekben elıforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése. A köznapi közlésekben elıforduló vizuális információk értelmezése (pl. mőszaki rajz, folyamatábra). A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése. A tömegkommunikáció jelentıségének, mőködési hatásrendszerének ismerete. A legfontosabb médiakategóriák kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete. Fotó elemzése. A fotó és film legfontosabb mőtípusainak ismerete. A mozgóképi kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete. A fotó és film mőfajainak ismerete. A fotó képzımővészeti felhasználásának ismerete. Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése. A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különbözı korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történı csoportosítása. Tárgyak elemzése során minél több vizsgálati szempont alkalmazása. A tervezı, alkotó folyamat lépéseinek ismerete. A tárgytervezés szempontjainak ismerete. A kézmőves és ipari tárgykultúra fıbb mőfajainak és technikáinak ismerete és megkülönböztetése. A tárgyi néprajz és népmővészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete. A magyar népmővészet legfontosabb sajátosságainak ismerete.
Kifejezés és képzımővészet A mővészeti ágak (képzımővészet, építészet, alkalmazott mővészetek) jellemzıinek ismerete. A képzımővészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció) és idıbeli Mőfajok kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) mőfajainak ismerete. A mővészeti ágak történetének - nagy korszakainak és irányzatainak - összefüggéseinek ismerete és összehasonlító, elemzı tanulmányozása (ıskor, ókor, Mővészettörténeti korszakok, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, irányzatok realizmus, a századforduló és századelı izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra). A modern és posztmodern lényegének ismerete. Stílusjegyek Adott mővek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik Mővészeti ágak
115
Alkotók és alkotások
Mőelemzı módszerek Mő és környezete
alapján. Stílusjegyek alapján ismeretlen mő meghatározása, besorolása. A legjelentısebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése, stílusmeghatározása és kormeghatározása. Egy-egy szabadon választott külföldi és hazai kortárs alkotó munkáinak elemzı vizsgálata. A különbözı mővészeti ágak kiemelkedı alkotásainak elemzése a megfelelı mőelemzı módszerek alkalmazásával. Mőalkotás-elemzı vázlat készítése. A mő létrehozását meghatározó összefüggések ismerete. A kontextus jelentıségének megértése a mővészi értékek viszonylagosságában. Mővész és közönségének kapcsolatának ismerete.
INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot az általános mőveltség részét képezı informatikai ismeretek elsajátításának mértékérıl. Középszinten: A tanuló adjon számot arról, hogy: - képes kiválasztani a munkájához megfelelı informatikai eszközöket; - alkalmazói szinten önállóan tudja használni a számítógépet és a hálózatot feladatai megoldásához; - képes a számítógépet és kiegészítı eszközeit önállóan, biztonságosan használni; - tudja használni a legismertebb alkalmazói rendszereket; - ismeri az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és képes a változásokhoz alkalmazkodni; - képes az informatikai ismereteit rendezni és önállóan alkalmazni; - képes a könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetıségeinek felhasználására; - képes a további szakmai fejlıdésre. Emelt szinten: A vizsga más ismereteket és képességeket is mér. Nevezetesen azt, hogy a tanuló: - képes az algoritmikus gondolkodásra; - képes problémák megfogalmazására és számítógépes megoldások tervezésére; - képes a számítógépes megoldások elkészítésére.
116
Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani. A középszinten megfogalmazott követelmények szándék szerint megfelelnek az ECDL vizsga követelményeinek. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények
Témakör 1. Információs társadalom
Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerő leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az Közhasznú magyar információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is információs adatbázisok hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Adatbiztonság, szerzıi jog, etikai vonatkozások alapjainak Jogi és etikai ismeretek ismerete. Ismerje az információs és kommunikációs technológiák Információs és kommunikációs alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, technológiák a társadalomban szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlıdéstörténetének fıbb fázisait. 2. Informatikai alapismeretek - hardver A Neumann-elvő számítógépek. A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák fıbb jellemzıi típusai, fıbb jellemzıi és feladataik. A számítógép fıbb egységeinek felismerése és funkciói. A számítógép üzembehelyezése Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése. 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer Az operációs rendszer és fıbb funkciói. feladatai Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs hardver eszközei rendszer segédprogramjai. Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, Állományok típusai nyomtatás). Hálózatok mőködésének Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. alapelvei, felhasználási Hozzáférési jogok, adatvédelem. területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztı program Szövegszerkesztı program indítása. Szöveg beolvasása és kezelése kimentése. Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban
117
Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési alapfogalmak
Szövegjavítási funkciók
Táblázatok, grafikák a szövegben
5. Táblázatkezelés A táblázatkezelı használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban
Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok
A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenırzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatkészítés a szövegszerkesztıvel, sorbarendezés, szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Egyszerő táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.
Problémamegoldás táblázatkezelıvel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelı program interaktív használata
Tantárgyi feladatok megoldása. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezı, kulcs. Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szőrés, rendezés, összesítés.
Alapvetı adatbázis-kezelı mőveletek Képernyı és nyomtatási Képernyı és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, www, keresırendszerek, távoli adatbázisok használata. Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Weblapkészítés Webszerkesztıvel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetıségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) Prezentáció és formázása.
118
Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés
Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Katalógusok, számítógépes információkeresés. EMELT SZINT Követelmények
Témakörök 1. Információs társadalom
Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerő leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az Közhasznú magyar információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is információs adatbázisok hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Adatbiztonság, szerzıi jog, etikai vonatkozások alapjainak Jogi és etikai ismeretek ismerete. Ismerje az információs és kommunikációs technológiák Információs és kommunikációs alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, technológiák a társadalomban szórakozásban. Ismerje az informatika fejlıdéstörténetének fıbb fázisait. 2. Informatikai alapismeretek - hardver A Neumann-elvő számítógépek. A számítógépek felépítése, A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák funkcionális egységei, azok fıbb jellemzıi, jelátalakítás típusai, fıbb jellemzıi és feladataik. Analóg és digitális jelek. Logikai mőveletek. A számítógép fıbb egységeinek felismerése és funkciói. A számítógép üzembehelyezése Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése. 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer Az operációs rendszer és fıbb funkciói. feladatai Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs hardver eszközei rendszer segédprogramjai. Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, Állományok típusai nyomtatás). Hálózatok mőködésének Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. alapelvei, felhasználási Hozzáférési jogok, adatvédelem. területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztı program indítása. Szöveg beolvasása és Szövegszerkesztı program kezelése kimentése. Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban
119
Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési alapfogalmak
Szövegjavítási funkciók
Táblázatok, grafikák a szövegben
5. Táblázatkezelés A táblázatkezelı használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban
Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelıvel
A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenırzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatkészítés a szövegszerkesztıvel, sorbarendezés, szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartományformázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Egyszerő táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Tantárgyi feladatok megoldása. Statisztikai függvények használata. Szimulációs táblák készítése.
6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezı, kulcs. Adattípusok. Saját adatbázisok tervezése, szerkezetének definiálása. Adatbázis-kezelı Adatbevitel, adatmódosítás, lekérdezések, függvények programozása használata, keresés, válogatás, szőrés, rendezés, összesítés. Kimutatások készítése. 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az interneten Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, www, keresırendszerek, távoli adatbázisok használata. Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Weblapkészítés webszerkesztıvel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetıségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) Prezentáció és formázása. Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, Grafika
120
módosítása, képek beillesztése. 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak
A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés. 10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek Elemi és összetett adatok, Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek. fileszervezés, adatstruktúrák Halmaz, tömb, rekord, file. Elemi algoritmusok Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, típusfeladatokra maximumkiválasztás, kiválogatás, rendezések. Rekurzió Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, A programkészítés, mint kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és termék-elıállítási folyamat minıségvizsgálat, dokumentálás. Számítógép a matematikában, a Matematikai feladatok, egyszerő természettudományos természet- és szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal társadalomtudományi kapcsolatos egyszerő feladatok megoldása. tantárgyakban 11. A programozás eszközei Algoritmusleíró eszközök Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz segítségével. Az algoritmusleíró eszközök fajtái. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) Programozási nyelv ismerete. Ettıl jelentısen eltérı néhány nyelv alapgondolata. Programnyelvi fejlesztıi Kódolási, szerkesztési, kipróbálási eszközök valamilyen környezet programnyelvi fejlesztıi környezetben. TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli és gyakorlati. Emelt szinten: szóbeli és gyakorlati. A testnevelés érettségi vizsga célja A tárgy jellegébıl következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különbözı területei külön témaköröket fednek le. A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására; - rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával; - képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására; - rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretekkel, képes-e ezek átadására és bemutatására; - képes-e a mozgás - kommunikáció alkalmazására. 121
Célja továbbá annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismeri és tudja-e értelmezni - értelmezni tudja-e a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlıdéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását; - az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, - ismeri-e a testi képességek és a mozgásmőveltség sokoldalú fejlesztésének lehetıségeit, - tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megırzésére vonatkozó lehetıségeket, a higiénés szokások jelentıségét; - ismeri-e a magyar sportsikereket és tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények Kompetenciák/Témakörök 1. Elméleti ismeretek Tájékozottság a helyi tantervben szereplı sportágak A magyar sportsikerek jelentısebb hazai eredményeirıl. A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei. A testi fejlıdés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása. A harmonikus testi fejlıdés Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód Az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvetı ismeretekben. Az egészséges életmód összetevıinek értelmezése. Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erıfejlesztés szabályai. Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése. Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására. Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. Torna A nıi és férfi tornaszerek. A legfontosabb baleset-megelızı eljárások. Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámai. Mozgás és zene kapcsolata. Küzdıjátékok felsorolása különbözı életkorú tanulók Küzdısportok, önvédelem részére. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. Testnevelés és sportjátékok Labdajáték-elıkészítı játékok felsorolása. Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb Természetben őzhetı sportok szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés). 2. Gyakorlati ismeretek Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig Gimnasztika mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemő szabadgyakorlat bemutatása. Atlétika Futások Egy választott futószám bemutatása
122
Ugrások
Dobások
60 méteres síkfutás térdelırajttal. Lányok minimum idı: 9,8 sec. Fiuk minimum idı: 8,8 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idı: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc. Egy választott ugrószám bemutatása Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. Fiúk 125 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 330 cm. Fiúk 410 cm. Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabdahajítás: 20 m, súlylökés: 5,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg. Fiúk: Minimum szintek: Kislabdahajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg.
Torna A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelezı, egy szer kötelezıen választható. Öt különbözı gyakorlatelembıl összefüggı gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelezı elemek felhasználásával Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes, széltében állított, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen. Négy különbözı elembıl álló összefüggı gyakorlat Felemáskorlát bemutatása, kötelezı elemek felhasználásával. Öt különbözı elembıl álló összefüggı gyakorlat bemutatása, Gerenda kötelezı elemek felhasználásával. Különbözı elemekbıl álló összefüggı szabad gyakorlat Ritmikus gimnasztika bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. Négy különbözı elembıl álló összefüggı gyakorlat Győrő bemutatása, kötelezı elemek felhasználásával. Négy különbözı elembıl álló összefüggı gyakorlat Nyújtó bemutatása, kötelezı elemek felhasználásával. Négy különbözı elembıl álló összefüggı gyakorlat Korlát bemutatása, kötelezı elemek felhasználásával. Küzdısportok, önvédelem Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Dzsúdógurulás elıre. Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Egy további úszásnemben 25 méter leúszása. Testnevelés és sportjátékok Egy sportjáték választása kötelezı. Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával Kézilabda labdavezetés, passzív védı mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszıleges lendületszerzéssel kézilabdával. Talajtorna
123
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda
Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter. 7 méteres büntetı dobás. Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellsı átadás a büntetıvonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás. Büntetıdobás egy vagy két kézzel. Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db. Szlalom-labdavezetésbıl kapuralövés. (Szlalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlı távolságra, lövés 10 méterrıl kézilabdakapura.) Összetett gyakorlat: falra rálıtt és visszapattanó labda kapura lövése Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés. Nyitás választott technikával. EMELT SZINT
Követelmények Kompetenciák/Témakörök 1. Elméleti ismeretek Tájékozottság a helyi tantervben szereplı sportágak A magyar sportsikerek jelentısebb hazai és nemzetközi eredményeirıl. A magyar olimpiai bajnokok sportágainak és eredményeinek ismerete, tájékozottság a magyar érdekeltségő sporteredményekben. Az olimpiai eszme fogalmának értelmezése. A harmonikus testi fejlıdés A testi fejlıdés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása. A serdülıkor jellemzése. Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód Egészséges életmód kialakításához szükséges alapvetı ismeretekben: Az egészségkárosító szokások hatásai, a lelki egyensúly. A kondicionális és koordinációs alapképességek Testi képességek értelmezése, fejlesztésük különbözı módszerei. A képességek szerepe a teljesítményben. Gimnasztika A gimnasztika hatása és kapcsolata a sportágakkal. Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különbözı kondicionális képességek fejlesztésére. Társas-, kéziszer- és szergyakorlatok. Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. A tanult futások, ugrások, dobások összehasonlítása technikájuk, sebességük és a kondicionális képességek szempontjából. A nıi és férfi torna versenyszámai, a különbözı szereken Torna végrehajtható alapelemek és a legfontosabb baleset-megelızı eljárások. A tanult talaj- és szertornaelemek technikai végrehajtásának és a segítségnyújtás módjainak ismerete.
124
Ritmikus gimnasztika
Az RG versenyszámainak ismerete. Az esztétikum szerepe a ritmikus gimnasztika, és más zenés sportágakban. Küzdıjátékok felsorolása különbözı életkorú tanulók Küzdısportok, önvédelem részére. A grundbirkózás szabályai. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása. Testnevelés és sportjátékok Labdajáték-elıkészítı játékok felsorolása. Két választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Támadó és védıjáték lehetıségeinek bemutatása egy választott sportjátékban. Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb Természetben őzhetı sportok szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés). A természetben végzett mozgások hatása az emberi szervezetre. 2. Gyakorlati ismeretek Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással, ereszkedés függeszkedéssel állásba. A Gimnasztika feljutás minimum ideje: 9,7 sec. Fiúk: függeszkedés ülésbıl teljes magasságig minimum idı: 6,9 sec. Egy 64 ütemő szabad- vagy kéziszergyakorlat bemutatása. Atlétika Futások 60 méteres síkfutás térdelırajttal. Lányok minimum idı: 9,5 sec. Fiúk minimum idı: 8,4 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idı: Lányok: 9,20 perc, fiúk 8,30 perc. Ugrások Magasugrás flop vagy hasmánt technikával. Lányok minimum magasság: 115 cm, fiúk 145 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 380 cm, fiúk 480 cm. Egy választott atlétikai dobószám bemutatása választott Dobások technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabdahajítás: 30 m, súlylökés: 7,0 m, diszkoszvetés: 20 m, gerelyhajítás 20 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg, Diszkosz 1 kg, gerely 600 g. Fiúk: Minimum szintek: Kislabdahajítás: 42 m, súlylökés 9 m, diszkoszvetés 28 m, gerelyhajítás 32 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,25 kg, diszkosz 1,5 kg, gerely 800 g. Torna A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelezı, egy szer Talajtorna kötelezıen választható. Kötelezıen elıírt gyakorlat bemutatása. A gyakorlat idıtartama 45-60 sec. Szekrényugrás Guggoló átugrás lebegıtámasszal bemutatása. Lányok 4 részes, széltében állított, fiúk 5 részes, hosszában
125
felállított szekrényen. Minimum 5 elemő, kötelezıen elıírt gyakorlat bemutatása. Minimum 5 elemő, kötelezıen elıírt gyakorlat bemutatása. Különbözı elemekbıl álló összefüggı kéziszergyakorlat Ritmikus gimnasztika bemutatása (a gyakorlat ideje kb. 60 sec). A kéziszer lehet: labda, karika, kötél, szalag, buzogány. Győrő Minimum 5 elemő, kötelezıen elıírt gyakorlat bemutatása. Nyújtó Minimum 5 elemő, kötelezıen elıírt gyakorlat bemutatása. Korlát Minimum 5 elemő, kötelezıen elıírt gyakorlat bemutatása. Küzdısportok, önvédelem A birkózás vagy a Dzsúdó alapelemeinek bemutatása. Dzsúdógurulás elıre. Grundbirkózás. Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Két másik úszásnemben 25 méter leúszása, szabályos rajtolással és fordulóval. Vízbıl mentés elıgyakorlata. Testnevelés és sportjátékok Két sportjáték választása kötelezı. Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával Kézilabda labdavezetés, passzív védı mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszıleges lendületszerzéssel kézilabdával. Lányok: minimum 20 méter, fiúk 28 méter. Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellsı átadás a büntetıKosárlabda vonal elıtt álló társnak, rövidcsel után a visszakapott labdával megállás, majd megindulás labdavezetéssel az adogató elıtt és fektetett dobás. A büntetıvonal tetszıleges sarkáról indulva rövidindulás tempódobás. Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, Labdarúgás Fiúk: 10 db. Szlalom-labdavezetésbıl kapuralövés. (Szlalompálya hossza 10 m, 5 kapu egyenlı távolságra, lövés 10 méterrıl kézilabdakapura.) Kosárérintés és alkarérintés, 3 méter magasság fölé falra, Röplabda folyamatosan. Minimum szint: Kosárérintésnél 6, alkarérintésnél 4 db érintés. Felsı egyenes nyitás Felemáskorlát Gerenda
FILOZÓFIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli. Emelt szinten: írásbeli, szóbeli. A filozófia érettségi vizsga célja A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
126
- meg tudja-e különböztetni a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmódot; - elsajátította-e a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban); - tudja-e a tanult filozófiai alapfogalmakat, szakkifejezéseket alkalmazni; - tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában elıadni; - képes-e eredeti forrásból merített, rövid filozófiai szöveget értelmezni; - képes-e a különbözı filozófiai álláspontokat megkülönböztetni; - felismeri-e a kiemelt korszakok mővészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjait. Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy - képes-e hétköznapi problémát a filozófia szintjén megfogalmazni; - elsajátította a követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban); - tudja-e alkalmazni a tanult filozófiai alapfogalmakat és képes-e azok többrétegő értelmezésére; - tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában elıadni; - képes-e eredeti forrásból merített filozófiai szöveget értelmezni; - képes-e az önálló kérdésfeltevésre és véleményalkotásra; - képes-e a meghatározott filozófiai problémára adott válaszok összehasonlítására; - rá tud-e mutatni egy korszak mővészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjaira; - tud-e a válaszok sokféleségében kronológiailag tájékozódni. A követelményrendszerben szereplı három nagy témakör egyike sem tartalmaz új ismereteket a többihez képest, hanem ezek más szempontú elrendezését jelenti. A felsorolt filozófusok a megjelölt filozófiai problémák reprezentánsai, a megadott korszakok és irányzatok kiemelkedı képviselıi. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények
Témakörök Filozófiai problémák
A probléma lényegének megértése és bemutatása egy-két konkrét filozófiai válasz tükrében: Mi a filozófia? A létre vonatkozó kérdés. Test-lélek probléma. Megismerhetıség, igazság, bizonyosság. Az én problémája. Végesség emberi problémája Az érték problémája: a jó és a szép. A szabadság kérdése. A környezet- és bioetika problémái. Globalizáció és társadalom. Filozófusok alapvetı gondolatainak ismerete Jellemzı problémafelvetéseik, válaszaik ismerete, rövid szövegrészletük értelmezése. Közülük 5 kötelezı (Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, Nietzsche) és ezenkívül 4 kötelezıen választható. 127
Szent Ágoston, Szent Tamás, Bacon, Locke, Hume, Hegel, Marx, Comte, Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Heidegger, Wittgenstein, Sartre, Bécsi Kör (A középkorból és a XX. századból egy-egy szerzı kötelezıen választandó.) Korszakok, irányzatok Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy problémák összefüggésében: Görög filozófia. Felvilágosodás. Életfilozófiák. EMELT SZINT Követelmények
Témakörök Filozófiai problémák
A probléma lényegének megértése és korszakban, irányzatban, illetve gondolati rendszerben való elhelyezése konkrét filozófiai válaszok tükrében: Mi a filozófia? A létre vonatkozó kérdés. Megismerhetıség, igazság, bizonyosság. Test-lélek probléma. Az én problémája. Az idı filozófiai értelmezése. A végesség és a végtelenség. Az érték problémája: a jó és a szép. A szabadság kérdése. Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus. A környezet- és bioetika problémái. Globalizáció és társadalom. Hit és tudás. Filozófusok alapvetı gondolatainak ismerete Jellemzı problémáik és válaszaik ismerete; szövegrészletek értelmezése. Kapcsolódásaik más filozófusokhoz, illetve filozófiákhoz. (Néhány reflexió ismerete.) Közülük 9 kötelezı (Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Szent Tamás, Descartes, Kant, Nietzsche, Heidegger, Wittgenstein) és minimum 4 kötelezıen választható: Egy preszókratikus gondolkodó, Bacon, Spinoza, Locke, Berkeley, Hume, Rousseau, Hegel, Marx, Comte, J. S. Mill Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Husserl, Bécsi Kör, K. Popper, Kuhn, egy posztmodern (Derrida, Rorty, Levinas stb.), egy magyar filozófus (Apáczai, Palágyi, Hamvas, Polányi, Lukács, Bibó stb.) Korszakok, irányzatok Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy problémák összefüggésében: Antik görög filozófia. Patrisztika.
128
Skolasztika. Felvilágosodás (racionalizmus, empirizmus). Német idealizmus. Életfilozófiák. Pozitivizmus; Logikai pozitivizmus. Analitikus filozófia. Posztmodern. HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI (Világnézetileg elkötelezett iskolák részére) (Katolikus, református, evangélikus vallású tanulók számára) A vizsga formája Középszinten: szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A hittan érettségi vizsga célja A hittan oktatásnak kettıs feladata van: egyrészt segít a tanulók hitének ébresztésében, elmélyítésében, az istenszeretet növekedésében, a fiatalok a keresztény/keresztyén életgyakorlatba történı bevezetésében, másrészt oda kell eljuttatnia a diákokat, hogy felfogják az isteni igazság teljességét. Az érettségi vizsgán mérhetı és értékelhetı a hitoktatás folyamán elsajátított ismeret a Szentháromság egy Istenrıl, az ı egyházáról, egyházának tanításáról és küldetésérıl a világban. Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése. A követelményekben - hangsúlyosan szerepelnek a képességjellegő követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és vallási ismeretek, amelyek segítségével a vizsgázó aktualizálni tudja felekezete tanításait, el tud igazodni korunk erkölcsi kérdéseiben, - nagy figyelmet kapnak a korszerő biblia és teológiai ismeretek, illetıleg azok a készségek és ismeretek, amelyek egyháza tanításának komplex és idıszerő bemutatásához szükségesek, - fontos szerepet kapnak azok az ismeretek, amelyek egyháza jelenkori társadalmi, szociális és kulturális tevékenységét és azokat az erıfeszítéseket mutatják be, amelyeket egyháza az emberiség üdvösségének érdekében fejt ki. A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a keresztény/keresztyén élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal; - tudja-e használni az alapvetı vallási terminológiákat, a vallási fogalmakat, a szakkifejezéseket, a szaknyelvet; - ki tudja-e fejezni ismereteit szóban és írásban; - elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel felekezetének tanításait korszerően be tudja mutatni; - jártas-e a bibliai szövegek olvasásában és értelmezésében;
129
- látja-e a kapcsolatot a Biblia tanítása és mai életünk között: látja-e azokat az erkölcsi értékeket, amelyek pozitívan alakíthatják életünket és világunkat, valamint ismeri-e a kereszténység/keresztyénség alapvetı válaszait a személyes és végsı kérdésekre; - képes-e vallási ismereteit a dialógus és az ökumené szellemében mások számára közvetíteni; - birtokában van-e felekezetének, egyházának történetében az alapvetı tényeknek (idıpontok, személyek, események). A középszintő vizsga a jelöltektıl az alapvetı hittani ismereteket, kifejezıképességet, az ismeretek rendszerezési képességét, a hittani tudás alkalmazását, valamint az erkölcsi ítéletalkotás képességét várja el. Az emelt szintő vizsga elsısorban az egyházi felsıoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A középszintő követelményeket meghaladó komplex ismereteket, összetettebb teológiai kérdések világos elıadását, korszerő bibliai és egzegetikai ismereteket, magasabb fokú gondolkodási mőveleteket, önállóbb vélemény- és ítéletalkotási készségeket vár el. Az érettségi vizsga témaköreit és részletes követelményeit az egyes felekezetek tanterveik alapján fogalmazzák meg. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények
Témakörök 1. Biblia
İstörténet, ısatyák, a választott nép történetének fıbb szakaszai, fontos eseményei. Jézusra vonatkozó próféciák, azok keletkezési körülményei, messiási várakozás. Alapvetı ószövetségi Az ószövetségi kánon kialakulása, könyveinek keletkezése bevezetéstudományi ismeretek és felosztása. Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, megváltó Újszövetség áldozata és feltámadása. Az apostoli kor. Alapvetı újszövetségi Az evangéliumok keletkezésének története és célja, bevezetéstudományi ismeretek párhuzamok és eltérések, ezek okai. Az újszövetségi levelek. Kortörténeti ismeretek Jézus és az apostolok korának történeti háttere. 2. Egyháztörténet Krisztus egyházának története A Szentlélek munkájáról szóló bibliai tanítás. Az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai. Kiemelkedı egyháztörténeti személyiségek - példák Krisztus elkötelezett követésére. A saját felekezet kialakulása, annak okai, történetének fontos A saját felekezet története pontjai, kiemelkedı személyiségei. 3. Dogmatika Az egyház tanítása A keresztény/keresztyén egyház tanításának alapvetı tételei. A saját felekezet dogmatikai tanítása. Az üdvtörténet alapigazságainak vizsgálata; ökumenikus törekvések; Isten mindnyájunkat eggyé tesz Krisztusban. 4. Az egyházi esztendı Ószövetség
130
Az egyházi esztendı ünnepei, ünnepi idıszakai, a saját felekezet ünnepei, az ünnepek gyökerei, jelentısége. Az ünnepek liturgiája. 5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet - etika Az ószövetségi és a jézusi etika. A kereszténység/keresztyénség Az ember feladata a világban, felelısségünk a teremtett erkölcsi tanítása világ, az élet védelme és embertársaink iránt. A keresztény/keresztyén etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet területén. 6. Világvallások A nagy világvallások alapvetı A történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai: a zsidó vallás, gondolatai az iszlám, a kereszténység. Az örök világtörvény vallásai: hinduizmus, buddhizmus stb. Mai vallási áramlatok. 7. Kompetenciák Bibliai szöveg alapvetı mondanivalójának, üzenetének Szövegértelmezés kifejtése. Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentum elemzése. Hitvallási irat részletének értelmezése a dogmatikai ismeretek birtokában. Etikai kérdések, mai problémák elemzése, állásfoglalás, a Esetelemzés vélemény indoklása. Ünnepek, ünnepi idıszakok
EMELT SZINT Követelmények
Témakörök 1. Biblia Ószövetség
İstörténet, ısatyák. A választott nép történetének fıbb szakaszai, fontos eseményei. Jézusra vonatkozó próféciák, azok keletkezési körülményei, messiási várakozás. Az ószövetségi kánon kialakulása, könyveinek keletkezése Alapvetı ószövetségi és felosztása. bevezetéstudományi ismeretek A Tóra. Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, megváltó Újszövetség áldozata és feltámadása. Az apostoli kor - Az apokaliptika. Alapvetı újszövetségi Az evangéliumok keletkezésének története és célja, bevezetéstudományi ismeretek párhuzamok és eltérések, ezek okai, mőfaji sajátosságai. Az apostolok cselekedetei. Az újszövetségi levelek. A jelenések könyve. Jézus és az apostolok korának történeti háttere, a palesztinai Kortörténeti ismeretek zsidóság vallási élete. 2. Egyháztörténet Krisztus egyházának története A Szentlélek munkájáról szóló bibliai tanítás. Az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai. Kiemelkedı egyháztörténeti személyiségek. Példák Krisztus elkötelezett követésére.
131
A saját felekezet története 3. Dogmatika Az egyház tanítása
A saját felekezet kialakulása, annak okai, történetének fontos pontjai, kiemelkedı személyiségei. A keresztény/keresztyén egyház tanításának alapvetı tételei. A saját felekezet dogmatikai tanítása. Az üdvtörténet alapigazságainak vizsgálata. Ökumenikus törekvések. Isten mindnyájunkat eggyé tesz Krisztusban.
4. Az egyházi esztendı Ünnepek, ünnepi idıszakok
Az egyházi esztendı ünnepei, ünnepi idıszakai. A saját felekezet ünnepei; az ünnepek gyökerei, jelentısége. A vasárnap és az egyéb ünnepek liturgiája, liturgikus szövegek. 5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet - etika Az ószövetségi és a jézusi etika. A kereszténység/keresztyénség Az ember feladata a világban, felelısségünk a teremtett erkölcsi tanítása világ, az élet védelme és embertársaink iránt. A keresztény/keresztyén etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet területén. 6. Világvallások vallási irányzatok A nagy világvallások alapvetı A történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai: a zsidó vallás, gondolatai az iszlám, a kereszténység. Az örök világtörvény vallásai: hinduizmus, buddhizmus, konfucianizmus és taoizmus, sintoizmus. Alternatív vallási mozgalmak, ezek kialakulásának Mai vallási áramlatok lehetséges okai. Különbségtétel ökumené és szinkretizmus között. 7. Egyházismeret A saját egyház mai élete A saját egyház jelképei, hitvallásai. Az egyház felépítése, fıbb szolgálati területei. Egyházzene Az egyház énekkincsének jellemzı, kiemelkedı darabjai. A gyülekezet, a plébániai közösség, az egyházi iskola A szőkebb közösség története, mai élete. 8. Kompetenciák Bibliai szöveg alapvetı mondanivalójának, üzenetének Szövegértelmezés kifejtése. Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentumok elemzése. Hitvallási irat részletének értelmezése a dogmatikai ismeretek birtokában. Etikai kérdések, mai problémák elemzése, állásfoglalás, a Esetelemzés vélemény indokolása. BIBLIAISMERET - HIT GYÜLEKEZETE ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI (Világnézetileg elkötelezett iskolák részére) A vizsga formája Középszinten: szóbeli.
132
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A biblia érettségi vizsga célja A bibliaismeret oktatásának feladata, hogy a tanuló megismerje az ó- és újszövetségi Szentírást, és így segítse a tanulót hitének erısödésében, elmélyítésében, keresztény világnézet és életvitel kialakításában. Nem lehet ugyanakkor az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése. A bibliaismeret tantárgyi érettségi célja meggyızıdni arról, hogy a tanuló: - ismeri a teljes ó- és újszövetségi Szentírás tartalmát, valamint az egyén, a család és a társadalom más csoportjai, a nemzet és az egész emberiség számára szóló üzenetét; - tisztában van a Szentírásban lefektetett erkölcsi normákkal, képes azokat a mindennapi élet helyzeteire vonatkoztatni; - ismeri az egyes témákhoz tartozó legfontosabb szentirati szakaszokat; - képes a bibliai eseményeket történelmi összefüggéseikben megragadni; - képes rövidebb bibliai részletek önálló értelmezésére, ismeri a legfontosabb értelmezési szempontokat, módszereket; - képes a bibliai könyvek értelmezése során lexikonok, kézikönyvek, térképek önálló használatára; - képes az olvasottakról önállóan véleményt kialakítani; - képes ismereteit szóban és írásban világosan kifejezni. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Témakörök 1. Bibliaismeret
Követelmények
A világ és az ember teremtése, a bőnbeesés, a pátriárkák. Ószövetség Izrael történetének fıbb szakaszai, fontosabb eseményei és jelentıs vezetıi. Messiási próféciák, és azok beteljesedése, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó idıkrıl szóló próféciák. Alapvetı ószövetségi A Biblia keletkezése, az ószövetség könyveinek keletkezése bevezetés-tudományi ismeretek és felosztása. Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, Újszövetség engesztelı áldozata és feltámadása. Az apostoli kor. Alapvetı újszövetségi Az evangéliumok és az apostolok cselekedetei bevezetéstudományi ismeretek keletkezésének története és célja. 2. Kortörténeti háttér A zsidó nép eredete, pátriárkák, egyiptomi fogság és Az ószövetségi zsidóság és a honfoglalás. nemzetek története Királyság kora, Izrael és Júda. Az asszír és a babiloni fogság, a helyreállítás és a diaszpóra. Jézus és az apostolok korának történeti háttere. A jeruzsálemi gyülekezet története. A korai egyház története A kereszténység elterjedésének fıbb állomásai és jelentısebb gyülekezetei. 3. Fundamentális teológia A kereszténység alaptanításai A megtérés, a bibliai hit, a keresztségek, a kézrátevés, a 133
halottak feltámadása, az örök ítélet. 4. Bibliai ünnepek Az Úr ünnepei Mózes könyvében leírt ünnepek ismerete. 5. A keresztény erkölcsi élet etika A kereszténység erkölcsi Az ó- és újszövetségi etika. A keresztény etika normái a tanítása családi élet, a munka és a társadalmi élet területén. 6. Kompetenciák Képesnek kell lennie arra, hogy a Bibliát ne csak olvassa, hanem megadott témák szerint tanulmányozza. Bibliai eseményeket értelmezzen, azaz azoknak jelentést tulajdonítson. Etikai kérdéseket, mai problémákat elemezzen. EMELT SZINT Témakörök 1. Bibliaismeret
Követelmények
A világ és az ember teremtése, a bőnbeesés, a pátriárkák. Izrael történetének fıbb szakaszai, fontosabb eseményei és jelentıs vezetıi. Messiási próféciák, és azok beteljesedése, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó idıkrıl szóló próféciák. Alapvetı ószövetségi A Biblia keletkezése, az ószövetség könyveinek keletkezése bevezetés-tudományi ismeretek és felosztása. Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, Újszövetség engesztelı áldozata és feltámadása. Az apostoli kor. Alapvetı újszövetségi Az újszövetségi könyvek keletkezésének története és célja. bevezetés-tudományi ismeretek 2. Kortörténeti háttér A zsidó nép eredete, pátriárkák, egyiptomi fogság és honfoglalás. Királyság kora, Izrael és Júda. A királyság, a prófétaság és a Az ószövetségi zsidóság és a papság intézménye. nemzetek története Izrael és a környezı népek kapcsolata. A birodalmak és a zsidó nemzeti szuverenitás. Az asszír és a babiloni fogság, a helyreállítás és a diaszpóra. Zsidóság a római uralom alatt. A zsidóság vallási élete, vallási mozgalmak, irányzatok. A korai egyház története Jézus és az apostolok korának történeti háttere. A jeruzsálemi gyülekezet története. A kereszténység elterjedésének fıbb állomásai és jelentısebb gyülekezetei. 3. Fundamentális teológia A megtérés, a bibliai hit, a keresztségek, a kézrátevés, a A kereszténység alaptanításai halottak feltámadása, az örök ítélet. 4. Bibliai ünnepek Mózes könyvében leírt ünnepek ismerete. Hanuka, Purim, Az Úr ünnepei Jubileumi év. Ószövetség
134
5. A keresztény erkölcsi élet etika A kereszténység erkölcsi tanítása
Az ó- és újszövetségi etika. A keresztény etika normái a családi élet, a munka és a társadalmi élet területén.
6. Kompetenciák Képesnek kell lennie arra, hogy a Bibliát ne csak olvassa, hanem megadott témák szerint tanulmányozza. Bibliai eseményeket értelmezzen, azaz azoknak jelentést tulajdonítson. Etikai kérdéseket, mai problémákat elemezzen.
TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A Természettudomány érettségi vizsga célja A Magyarországon hagyományos természettudományos érettségi vizsgák középszinten egy-egy szakterületben való alapos elmélyedést és tekintélyes lexikális ismeretet követelnek meg. Korunk mennyiségében és összetettségében is rohamosan növekvı ismeretei azonban egyre nehezebbé teszik egy-egy szakterületnek akár csak hozzávetıleges áttekintését is. Emellett pedig fokozódik az igény arra, hogy több diszciplína eredményeit összevessük, s ennek ismeretében döntsünk (például környezetvédelmi vagy egészségügyi kérdésekben). A várakozásnak olyan természettudományokban járatos fiatalok felelhetnek meg, akik képesek a több szempontú elemzésre, a problémák módszeres megközelítésére akkor is, ha lexikális ismereteik egy-egy területen csekélyebbek, mint azt a szaktárgyi érettségik megkívánnák. A „Természettudomány” érettségi fı célja ennek megfelelıen az, hogy egy egységes természetszemléleten alapuló, hatékony gondolati eszköz meglétét igazolja, s egyben elı is mozdítsa. A szaktárgyi érettségikkel szemben nem annyira az adatok, képletek, megoldási sémák ismeretét követeli meg, hanem inkább a tájékozódóképességet, a megoldandó kérdések meglátását és helyes megfogalmazását, a rendelkezésre álló adatok mérlegelését, ábrázolását, az összefüggések fölismerését. Az érettségi vizsgakövetelmények a biológia, kémia, fizika, valamint a földünk és környezetünk tárgyak szakközépiskolai kerettantervének megfelelıen csoportosított részletei - tehát nincs bennük olyan tartalom, mely e tárgyak valamelyikében ne szerepelne. Elmaradtak az inkább lexikális ismereteket tartalmazó részek, de a megjelölt témakörökbıl sem „kikérdezı” (reproduktív tudást váró) jellegő feladatok várhatók, hanem többségében olyanok, melyek a fogalmak ismeretét és az összefüggések átlátását igénylik, a megoldáshoz szükséges konkrét adatokat, szövegeket ugyanakkor magában a feladatban kapja meg a vizsgázó. Ezért a vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e összetett probléma elemzésére, a probléma összetevıinek felismerésére; - felismeri-e, hogy az egész „több részeinél”; - tud-e egy állítást igazolni vagy cáfolni adatok, grafikonok elemzésével; - képes-e adatokból, grafikonokból stb. következtetéseket levonni, összefüggéseket felismerni; - adott információkról el tudja-e dönteni, hogy felhasználhatók-e adott probléma megoldásához; 135
- képes-e kísérletet vagy megfigyelést tervezni (vagy végezni) a probléma és a rendelkezésre álló eszközök ismeretében; - felismeri-e az analógiákat és különbségeket egyes jelenségek, rendszerek stb. között; - felismeri-e a döntési lehetıséget két, egyaránt lehetséges megoldás között; képes-e a következmények értékelésére kívánatosságuk alapján; - képes-e valamely rész szerepének megítélésére a szintek hierarchiájában; - képes-e térbeli és idıbeli minták elemzésére; - tudja-e alkalmazni a szükséges logikai mőveleteket (pl. halmazba rendezés, helyes ítéletalkotás, hibás következtetések fölismerése). Tartalmak
Témakörök 1. Az Univerzum
A csillagászat tudománytörténeti fejlıdésének jelentıs állomásai, a Világegyetem kialakulásának fıbb elméletei. A Föld mozgásai és azok földi következményei. Az idımérés eszközei és a naptár. Idıszámítással kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Alapvetı mozgástípusok. Periodikus mozgások, hullámok. Tájékozódás a térben: távolságmérés a Földön és tágabb Tér környezetünkben. A térkép és használata. Helyzetmeghatározás, koordináta-rendszer. A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Föld kozmikus környezetének sajátosságai. A bolygók mozgása, az általános tömegvonzás szerepe. Az energia mérésének módja, formái (mechanikai, elektromágneses, hı) és ezek egymásba alakulása. Az Fizikai kölcsönhatások, energia energiamegmaradás és az energia szétszóródása. Gázok állapotváltozásai, halmazállapot-változások közben tapasztalható energiacserék. Az elektromágneses hullámok spektruma, az egyes tartományok jellemzıi. Felhasználásuk, biológiai hatásuk. Lencsék, optika. A nukleáris kölcsönhatás jellemzıi. 2. A Föld A Föld múltjának megismerése Módszerek a múlt eseményeinek felderítésére. Kızetburok A Föld gömbhéjas szerkezete és nagyszerkezeti egységei. A kızetlemezek mozgása és annak következményei. Az ásványok és kızetek fogalma. A kızetek csoportosítása. A belsı és a külsı erık felszínformáló szerepe. A szárazföldek felszínfejlıdésének legfontosabb lépései. Légkör A légkör szerkezete, anyagi felépítése és annak változásai. A légkörben lezajló folyamatok törvényszerőségei, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. A légkör szennyezettségének helyi, regionális és globális következményei. Vízburok A felszíni és felszín alatti víztípusok fıbb jellegzetességei. Az óceánok és a tengerek földrajzi sajátosságai, a víz mozgásjelenségei és azok következményei. Halmazállapot-változások. Víz, jég, gız. Idı
136
A vízszennyezés helyi és az egész bolygóra kiható problémái. Természetföldrajzi övezetesség A szoláris éghajlati övezeteket kialakító tényezık. Az éghajlati övezetesség meghatározó szerepe a többi természeti tényezı jellemzıinek kialakulásában. A földrajzi övezetek, övek, területek hasonló és eltérı vonásainak bemutatása, jellemzésük. A függıleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata. 3. Életközösségek és populációk Az élettelen környezeti Az élettelen környezeti tényezık és az élılények kölcsönhatásai. tényezık A talaj, a levegı, a fény és a víz szerepe. A C, H, O és legfontosabb szervetlen vegyületeinek átalakulásai, körfogásuk a természetben. Rendellenes körforgás (környezetszennyezés) és a helyreállítás módjai (környezetvédelem). Az élık mint környezeti Populáción belüli és populációk közti kölcsönhatások. tényezık Populációk Létszámuk, sőrőségük, szabályozásuk. Emberi hatások. Génáramlás a populáción belül: a tulajdonságok öröklıdése. Az ivaros és az ivartalan szaporodás genetikája. A genetikai változatosság megırzése a populáción belül. A genetika etikai vonatkozásai. Populációk átalakulása változó környezetben: mutációk, kiválogatódás. A faj fogalma és tartalma az evolúció elméletében. Sokféleségük, stabilitásuk, idıbeli átalakulásaik. Életközösségek Pusztulásuk okai, védelmük lehetıségei (természetvédelem). 4. Az élı egyed Az élı egyed és a környezet A tőrıképesség, az életmód és a környezet összefüggése. kapcsolata Az érzékelés, kommunikáció és az életmód kapcsolata. A legfontosabb életmőködések funkciója, az abban részt Az emberi életmőködések vevı alapvetı szervek és mechanizmusok. Az életmőködések idegi és hormonális szabályozásának alapelvei. Az immunrendszer szerepe. A betegségokozó kockázati tényezık, ezek elkerülése (egészségvédelem). Az ember egyedfejlıdése és szaporodása. Az egyedi élet Az egyedfejlıdés kezdete és vége. Etikai kérdések. 5. A sejt Sejttípusok A baktérium-, gomba-, növényi és állati sejt fı különbségei. Sejtek szervezıdésének módjai: fonal, telep, szövet. Sejtalkotók és feladatuk A sejthártya: anyagcsere, sejtfölismerés. Mitokondrium: energiatermelés (biológiai oxidáció). Zöld színtest: fotoszintézis. Sejtmag: örökítés. Életmódok (heterotróf és autotróf), ezek típusai. A lebontó A sejtanyagcsere és felépítı folyamatok kapcsolata, energiamérlege. 6. Molekulaóriások Típusaik (szénhidrogének, poliszaharidok, lipidek, fehérjék, Az óriásmolekulák jellegzetességei nukleinsavak).
137
Létrejöttük monomerek összekapcsolódásával. Kıolajpárlatok és fölhasználásuk, különös tekintettel a A szénhidrogének környezeti ártalmakra. Halogénezett szénhidrogének és mőanyagok, fölhasználásuk, veszélyeik. A keményítı és a cellulóz fölépítése, tulajdonságai, A szénhidrátok elıfordulása. A lipidek Biológiai jelentıségük. A fehérjék Képzıdésük, csoportjaik, hidrolízisük (emésztés). Biológiai jelentıségük. Tulajdonságaik változása fizikaikémiai hatásokra (kicsapódás, mérgek hatása). A nukleinsavak Alaptípusaik, genetikai jelentıségük. 7. Atomcsoportok (vegyületek, halmazok) A molekula-, ion-, atom- és fémrács jellemzıi, kialakulásuk Kötéstípusok feltételei. Az elsı- és másodrendő kötés fajtái. Gyakorlati következményeik: adszorpció, hajszálcsövesség, oldhatóság. A kovalens kötés kialakulása. Kötı és nemkötı Molekulák elektronpárok, delokalizáció. A polaritás magyarázata az elektronegativitás és a molekulaszerkezet alapján. Gázok: egyesített gáztörvény (Kelvin-skála), Avogadro Anyagi halmazok törvénye és értelmezésük. Folyadékok: oldatok, koncentrációjuk, sőrőségük. Anyagáramlás gázokban és folyadékokban (diffúzió). Kristályok: a rácsszerkezet és a fizikai tulajdonságok kapcsolata. Átalakulások Fizikai és kémiai átalakulás. Mechanikai és termikus kölcsönhatások, mechanikai megmaradási törvények, az I. fıtétel. A folyamatok iránya, irreverzibilitás. A halmazállapot-változások, értelmezésük, jelentıségük. Exoés endoterm reakciók. A változás (reakció) sebessége, a dinamikus egyensúly. A reakciósebességet befolyásoló tényezık (hımérséklet, koncentráció, katalizátorok). Sav-bázis és redoxireakciók, a kondenzáció és a hidrolízis. Reakciótípusok Polimerképzıdés. 8. Atomok, elemi részek Elemi részek Proton, neutron, elektron, ion. Az elektron kettıs természete. A foton, a fény kettıs természete. Az atom felépítése: az atommag összetétele, az Az atom elektronburok. Maghasadás, magfúzió. A napsugárzás hatása a földi életre. A radioaktív sugárzások fajtái, jellemzıi. Az atomenergia felhasználása. A sugárvédelem alapjai. Kémiai elemek A kémiai elem. A periódusos rendszerben megnyilvánuló alapvetı tendenciák, szabályszerőségek.
138
LATIN NYELVI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A latin nyelv érettségi vizsga célja Az élı nyelvek tanulásakor megismerhetı más kultúrák a latin esetében térbeli helyett idıbeli eltérést mutatnak: saját európai és nemzeti múltunk jelentıs kulturális értékeinek felfedezését. Az élı nyelvek köznapi beszédhelyzetekben történı alkalmazásával szemben latin nyelvtudásukat a vizsgázók írott szövegek megértéséhez alkalmazzák, mely szövegek az egyidejő emberi kapcsolatok kialakításának lehetısége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak. A tantárgy vizsgájának célja kettıs. Vizsgálja egyrészt a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát, másrészt pedig Európa latin nyelvő kultúrájának térbeli és idıbeli kereteirıl, szakaszairól, megjelenési formáiról elsajátított ismereteket, ennek keretében az antik eredető köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatát. A latin érettségi vizsgájának célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e a pontos szövegértésre, azok megfelelı szóbeli elıadására és fordítására; - rendelkezik-e a más idegen nyelvek tanulására is érvényes grammatikai tudatossággal; - képes-e az európai kultúra alapjairól szerzett ismeretei közvetítésére, ezek összekapcsolására a magyar kultúrával. A nyelvtudás nehezen meghatározható, sok elembıl összetevıdı fogalom: különbözı nyelvi, szociális és pszichológiai ismeretek és képességek összessége. A követelményeket ezt figyelembe véve a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozzuk meg: készségek és nyelvi eszköztár. Az összetett célrendszer sajátos témák megadásával is jár. A kulturális ismeretek és az azok forrásaiként szolgáló szöveganyag egymással szervesen összefüggı rendszerként foghatók fel. A vizsga két szintje közötti különbség a megértendı, illetve lefordítandó szövegek fajtájában, összetettségében, terjedelmében, a nyelvi készségek, lexikai és leíró nyelvtani ismeretek elsısorban mennyiségi különbségében, valamint a feladatok típusában mutatkozik meg. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények
Témakör 1. Készségek Olvasás és beszédkészség
A humanista vagy restituált kiejtési szabályok egyike szerint tetszıleges klasszikus latin szöveg helyes felolvasása, valamint a másik kiejtési rendszer szabályainak ismerete. Hexameterben, illetve disztichonban írott verses szövegek megfelelı ritmusú felolvasása. A témakörök forrásanyagában megadott szerzık
139
Szövegértés, fordítás
mindegyikétıl legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes, emlékezetbıl való memoriter) felidézése. Írásban: ismeretlen, egyszerő (a klasszikus nyelvi normáknak megfelelı, bevezetéssel, esetleg kommentárral könnyített vagy az emelt szinthez képest rövidebb) eredeti latin szöveg kifogástalan lefordítása nyomtatott szótár segítségével. Szóban: egyszerőbb, ismert, eredeti latin szöveg segédeszköz nélküli, kifogástalan lefordítása és értelmezése a szöveg szókincsének pontos ismeretében.
2. Nyelvi eszköztár Adott latin szövegben elıforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerése, utóbbiak elemzése és képzési szabályaik bemutatása. A latin leíró nyelvtan alaktana, a rendes és rendhagyó alakjainak ismerete és képzése; a mondattan fıszabályainak ismerete és alkalmazása. Ismert latin szövegbıl a legfontosabb stilisztikai eszközök kiemelése és bemutatása. 3. Témák Források
Kulturális ismeretek
Legalább az alábbi szerzık valamely eredeti mővének vagy mőrészletének nyelvi és tartalmi szempontú ismerete: Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus. Alapvetı ismeretek legalább a fenti szerzık eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb mőködésérıl. A klasszikus antikvitásra vonatkozó, a fenti forrásokhoz kapcsolható legfontosabb földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti ismeretek. Alapvetı ismeretek a latin nyelvő mőveltség területeirıl, idıbeli és térbeli elterjedésérıl, annak fontosabb szakaszairól. Ismeretek a klasszikus antikvitás mindennapi életérıl, az életkörülményekrıl, a társadalmi érintkezés szokásairól, az adott társadalom alapértékeirıl, az ünnepekrıl és rítusokról. Annak bizonyítása, hogy a vizsgázó tisztában van a megismert kulturális értékek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára tett hatásával, ismeri e kapcsolatrendszer legfontosabb, elsısorban az általa megismert forrásokhoz köthetı elemeit.
4. Egyéb készségek A szövegkörnyezetbıl ismeretlen nyelvi elemekre következtés készségei és technikái. Különféle szótárak, tanulóknak készült leíró nyelvtan és egyéb segédeszközök önálló használata. A nyelvtanulási célok elérését lehetıvé tevı stratégiák, módszerek és segédeszközök alkalmazása. A latin nyelvő szövegek fordításakor és értelmezésekor más mőveltségi területekhez kapcsolódó ismeretek és készségek alkalmazása.
140
EMELT SZINT Követelmények
Témakör 1. Készségek Olvasás és beszédkészség
Szövegértés, fordítás
A humanista és restituált kiejtési szabályok bármelyike szerint tetszıleges klasszikus latin szöveg egyformán helyes felolvasása. Hexameterben, disztichonban, lírai strófákban, iambikus formában vagy hendecasyllabusban írt verses szövegek megfelelı ritmusú felolvasása. A témakörök forrásanyagában megadott szerzık mindegyikétıl legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes, emlékezetbıl való memoriter) felidézése. Írásban: ismeretlen, nyelvileg, tartalmilag összetettebb (esetleg a klasszikus nyelvi normáktól valamelyest eltérı) eredeti latin szöveg nyomtatott szótár segítségével történı kifogástalan lefordítása. Szóban: nyelvileg vagy tartalmilag összetettebb, a források közt megjelölt szerzıktıl származó ismeretlen szövegrészletek fordítása és értelmezése segítı kérdések alapján.
2. Nyelvi eszköztár Adott latin szövegben elıforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerése, utóbbiak elemzése és képzési szabályaik bemutatása. A latin leíró nyelvtan alaktanának rendes és rendhagyó alakjai, ezek képzése, a mondattan fı- és mellékszabályainak ismerete és alkalmazása. Ismert vagy az érettségi vizsgán lefordított latin szövegbıl a legfontosabb stilisztikai eszközök kiemelése és bemutatása. 3. Témák Források
Kulturális ismeretek
Legalább az alábbi szerzık valamely eredeti mővének vagy mőrészletének nyelvi és tartalmi szempontú ismerete: Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Titus Lucretius Carus, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Lucius Annaeus Seneca, Cornelius Tacitus. Alapvetı ismeretek legalább a fenti szerzık eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb mőködésérıl. A klasszikus antikvitásra vonatkozó, a fenti forrásokhoz kapcsolható legfontosabb földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti ismeretek. Alapvetı ismeretek a latin nyelvő mőveltség területeirıl, idıbeli és térbeli elterjedésérıl, annak fontosabb szakaszairól. Ismeretek a klasszikus antikvitás mindennapi életérıl, az életkörülményekrıl, a társadalmi érintkezés szokásairól, az adott társadalom alapértékeirıl, az ünnepekrıl és rítusokról. Annak bizonyítása, hogy a vizsgázó tisztában van a megismert kulturális értékek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára
141
tett hatásával, ismeri e kapcsolatrendszer legfontosabb, elsısorban az általa megismert forrásokhoz köthetı elemeit. 4. Egyéb készségek Szövegkörnyezetbıl ismeretlen nyelvi elemekre következtetés készségei és technikái; különféle szótárak, tanulóknak készült leíró nyelvtan és egyéb segédeszközök önálló használata. A nyelvtanulási célok elérését lehetıvé tevı stratégiák, módszerek és segédeszközök alkalmazása. A latin nyelvő szövegek fordításakor és értelmezésekor más mőveltségi területekhez kapcsolódó ismeretek és készségek alkalmazása. EMBERISMERET, ETIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszint: írásbeli és szóbeli. Emelt szint: írásbeli és szóbeli. Az emberismeret, etika érettségi vizsga célja Az emberismeret, etika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e azokkal a kommunikációs készségekkel és tárgyi ismeretekkel, amelyek képessé teszik, hogy az erkölcsi dilemmákat, döntési helyzeteket felismerje, értelmezze és érvelni tudjon saját választásai mellett; - megismerkedett-e a különbözı etikai érvelésmódok alapelveivel és belsı logikájával; - ismeri-e a filozófiai antropológiai és az etika alapfogalmait; - tisztában van-e a civilizációnkban általánosan elfogadott erkölcsi alapértékek jelentıségével, és képes-e ezeket értelmezni meghatározott élethelyzetek összefüggésében; - szert tett-e az ember erkölcsi méltóságától elválaszthatatlan személyi felelısség dimenzióinak mélyebb belátására. Az emberismeret, etika érettségi vizsga tematikája felöleli az etikai reflexió alapvetı szintjeit (lelkiismeret, társas kapcsolatok, közerkölcs stb.), illetve egy-egy életterület erkölcsi kérdéseit (munka, szexualitás, kisebbségi helyzet). Ezeket a vizsgázó a középszintő vizsgán személyes tapasztalatai és középiskolában elsajátított ismeretei (pl. történelmi, irodalmi, társadalomismereti, pszichológiai és etikai) alapján értelmezi. Mindez alkalmat ad arra, hogy bizonyítsa jártasságát az emberi kapcsolatok világában, a különféle etikai érvelésmódok és értéktételezések területén, valamint arra, hogy felismerjen értékdilemmákat és ezekben állást foglaljon. E feladat alapvetıen induktív jellegő: kiindulópontja egy élethelyzet értelmezése. Az emelt szintő vizsga keretében a vizsgázó számot ad az etika egyes területein szerzett fogalmi ismereteirıl, bizonyítja jártasságát az erkölcsi hagyományban. Az elvont meghatározások és érvelésmódok bemutatását olvasmányokból, élethelyzetekbıl merített példák tehetik személyessé és szemléletessé. Tartalmi követelmények
142
KÖZÉPSZINT Követelmények A biológia, a történelem, a pszichológia és az etika 1. Az emberi természet emberfogalma. A gondolkodó-, a társas- és az alkotó lény. Az erkölcsi személyiség kialakulása az egyén szocializációja 2. Az erkölcsi lény során. A szabadság fogalma, szabadságfelfogások. Szokáserkölcs, tekintélyelv, lelkiismereti szabadság, 3. Az erkölcsi cselekedet konszenzus. Felelısség. Meggyızıdés, hit, kétely, nyitottság, elıítélet, tolerancia. 4. Az etika megalapozása Az erkölcsi ítélet. Életformák sokfélesége. Az európai civilizáció általános alapértékei. 5. Az erények és a jellem Adottságok, körülmények. Önismeret, önnevelés, a jellem fejlıdése. Az erkölcsi párbeszéd pszichológiai és szociokulturális 6. Társas kapcsolatok dimenziói. Segítség, részvét, szolgálat, kölcsönösség. Barátok és ellenfelek. Szeretet, hőség, harc. A családi élet erkölcsi kérdései. Szerelem, házasság, szexualitás. Az emberi méltóság. Emberi alapjogok, kötelességek. 7. Erkölcs és társadalom Közbeszéd, szólásszabadság. Konfliktusok, konfliktusok kezelése. Hazaszeretet. Munkaerkölcs. Erkölcs és gazdaság. Társadalmi igazságosság. A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. 8. Vallás és erkölcs A zsidó-keresztény hagyomány hatása az európai civilizáció fejlıdésére. Valláserkölcs és világi etika. 9. Korunk erkölcsi kihívásai A tudományos-technológiai haladás erkölcsi dilemmái. Élet és tudomány: születésszabályozás, géntechnológia, a méltóságteljes halál. Az ember és más élılények. Az állatvédelem etikai alapjai. Környezeti etika. Témakör
EMELT SZINT Témakör 1. Az emberi természet 2. Az erkölcsi lény 3. Az erkölcsi cselekedet
Követelmények Az ember mint élılény és szellemi lény. Az öntudat fogalma és az erkölcsi személyiség. A társas kapcsolatok szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az ember történetisége. Az erkölcsi cselekedetek motiválói. A hagyomány értelme. A jó és a rossz megkülönböztetése. A szenvedés tapasztalata és a rossz eredete.
143
Szabadság és meghatározottság. Szándék és következmény. A tetteinkért és a mások sorsáért viselt felelısség. Materiális értéketikák (tekintélyelvő, természetjogi és 4. Az etika megalapozása konvencionális érvelésmódok). Az etikai formalizmus (kötelesség- és haszonelvő elméletek, konszenzus-etikák). Személyközpontú etikai tanítások (felelısség- és dialógusetikák). Az erkölcsi törvények. Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban. 5. Az erények és a jellem Önismeret és önnevelés. Erkölcs és jog, erkölcs és politika. 6. Társas kapcsolatok Állampolgári erények (kímélet, részvét, áldozat másokért). Az emberi jogok. Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. 7. Erkölcs és társadalom A keresztény erkölcsi tanítás lényege. 8. Vallás és erkölcs Valláserkölcs és világi etika. Természet feletti uralom, nemi szerepek, nemzet és egyetemes emberiség, törvénytisztelet, polgári engedetlenség - különbözı álláspontok. 9. Korunk erkölcsi kihívásai A tudományos-technológiai haladás erkölcsi dilemmái. Az ember és más élılények. Az élıvilág rendjének és sokféleségének megırzése. Környezeti etika. A jövı nemzedékekért viselt felelısség. TÁRSADALOMISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A társadalomismeret elsısorban abban különbözik a többi vizsgatárgytól, hogy belsı elágazásokat, alternatívákat tartalmaz. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a 11. évfolyamon két, egymástól eltérı szemlélető tananyagból - pszichológia vagy gazdasági ismeretek választhatnak a tanárok, illetve a diákok. Az érettségi vizsga általános követelményeiben mindez úgy érvényesül, hogy a Társadalomismeret követelményei mellé választandó Pszichológia vagy a Gazdasági ismeretek vizsgarész önálló célrendszerrel és követelményekkel jelenik meg. A társadalomismeret vizsgakövetelményei interdiszciplináris jellegőek. E vizsgatárgy ugyanis nagyon sokféle tudományterület elemeit ötvözi: pl. a szociológia, a közgazdaságtudomány, a politológia, a jogtudomány, a szociálpszichológia, a filozófia. A követelmények annak megmutatását kérik számon a vizsgázótól, hogy milyen mértékben jutott el különbözı társadalmi kérdések és problémák megismeréséhez és értelmezéséhez. A Társadalomismeret érettségi vizsga célja Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
144
- ismeri-e a társadalom alapvetı szerkezetét, illetve a társadalmi viszonyok legfıbb sajátosságait; - megismerkedett-e a különbözı társadalmi együttélési szabályokkal, a jog alapelveivel, saját jogaival és kötelességeivel, az állam intézményeivel, valamint a gazdaság mőködésével; - foglalkozott-e a közvetlen környezet és a tágabb környezet összefüggéseivel, tudatosította-e az úgynevezett globalizáció elınyeit és hátrányait; - meg tud-e fogalmazni konkrét példák, esetek segítségével különbözı értékrendeket, gondolkodási és cselekvési mintákat. Az emelt szintő vizsga célja a fentieken túl annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a felsıoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel; - tisztában van-e azzal és annak következményeivel, hogy az ember olyan individuum, aki társadalomban, annak különbözı szintő közösségeiben él; - képes-e a környezetében történı eligazodásra, a társadalmi beilleszkedésre, a tudatos életvezetésre, van-e reális önismerete; - felkészült-e a felelıs társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén; - ismeri-e az ezredforduló alapvetı modernizációs és globális folyamatait és azok nemzetközi, illetve hazai hatásait; - milyen szintő együttmőködési és problémamegoldó kézséggel rendelkezik. A” változat PSZICHOLÓGIA A Pszichológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - ismeri-e az ember vizsgálatának tudományos történeti módszereit, a pszichológia és az emberrel foglalkozó más tudományok (szociológia, filozófia, etika) közös, illetve eltérı megközelítési módjait; - ismeri-e az emberi természet sokrétőségét, a szervezeti és környezeti tényezık bonyolult kölcsönhatásait, a kontinuitást és diszkontinuitást a fejlıdésben és az emberi személyiség változásaiban; - képes-e a szőkebb és tágabb értelemben vett emberi csoportok, közösségekben zajló folyamatok megértésére, a mások iránti tiszteletre; - ismeri-e a saját élete szempontjából legfontosabb kapcsolatok pszichológiai jellegzetességeit, a nemi identitás és szerepvállalás, a családi élet jellegzetességeit. Az emelt szintő érettségi vizsga célja a fentieken túl annak megállapítása, hogy a vizsgázó - megismerte-e a modern tudomány emberképét, világosan látja-e, hogy a lelki jelenségek és tulajdonságok az egyén és a környezet közötti bonyolult kölcsönhatások következményeképpen alakulnak ki; - ismeri-e az ember társas természetét, a „mások” szerepét és jelentıségét a fejlıdésben és az élet során. Ismeri-e a saját élete szempontjából legfontosabb kapcsolatok pszichológiai jellegzetességeit, a nemi identitás és szerepvállalás, a családi élet jellegzetességeit; - különbséget tud-e tenni az emberre vonatkozó tudományos, illetve játékos vagy felületes állítások, elıfeltevések között; - tudja-e az emberi természet sokrétőségét, a szervezeti és környezeti tényezık bonyolult kölcsönhatásait, a kontinuitást és diszkontinuitást a fejlıdésben és az emberi személyiség változásaiban.
145
B” változat GAZDASÁGI ISMERETEK A Gazdasági ismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - megismerte-e a piacgazdaság alapintézményeit, a gazdasági szereplıket, a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket, feltételeket; - megismerte-e a piacgazdaság törvényszerőségeit, ki tudja-e fejteni, hogyan hatnak azok a saját életére; - tudja-e, hogy milyen lehetıségeket kínál az üzleti szféra; - ki tudja-e fejteni önálló véleményét az elıírt gazdasági témák bármelyikérıl, tudja-e vázolni megoldási javaslatait a gazdasági élettel összefüggı problémákról; - megismerte-e a vállalkozói és a munkavállalói életpálya választásának elınyeit és hátrányait; - mit tud a munkaerıpiacon érvényes írott és íratlan szabályokról. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények
Témakör TÁRSADALOMISMERET A társadalmi szabályok
A társadalmi együttélés alapvetı szabályai, eredetük és rendeltetésük, változásaik. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony. Jogi alapismeretek Az egyén és a jog
Ügyeink intézése
Alapvetı jogok és kötelességek, különös tekintettel az emberi, gyermeki és diákjogokra és kötelességekre. A családi és közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmái. Tájékozódás az ügyek intézésében: annak ismerete, hogy milyen problémával hogyan és hova lehet fordulni.
Állampolgári ismeretek Intézményrendszer
A Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszere, az alkotmányosság és a demokrácia alapelvei. A mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszere. Az európai integráció kérdései.
A család és a felnıtté válás A családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései; családi konfliktushelyzetek. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett változások a globalizáció korában. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a „harmadik világban”, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és más európai országokban. Kultúra és közösség A társadalom, kultúra, természeti és társadalmi környezet fogalmai. A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmainak jelentése, a magyar nemzettudat néhány sajátossága. 146
A társadalmi viszonyok Társadalmi problémák
Társadalmi problémák azonosítása. Jogok és kötelességek, szerepek és konfliktusok a munka világában. A gazdasággal kapcsolatos alapfogalmak: megélhetés, szükségletek, termelés, fogyasztás, csere, érdek, pénz, piac. Szegénység és gazdagság. A technológiafüggı életmód jelentése, a fogyasztó „szabadsága” és kiszolgáltatottsága. Az ökonómiai és ökológiai összefüggések. A helyi társadalom A helyi társadalommal kapcsolatos kérdések, konfliktusok. Az új gazdasági és társadalmi világrend A technológiai-gazdasági fejlıdés dinamikája és világnézeti elıfeltevései. A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció összefüggései. Az informatikai és távközlési rendszerek hatásai a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyközi érintkezés átalakulására. Kultúra és globalizáció Hitek és remények Az ezredforduló szellemi és vallási helyzete. A technológiai-gazdasági A munkába lépés, pályaválasztás lehetıségei, a fejlıdés hatása a mindennapi munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A munka életre világának átalakulása. Az életmód átalakítása Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnıtté válás életszakaszában. A növekedés határai A bioszféra-válság társadalmi és gazdasági összefüggései. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés természeti környezetre gyakorolt hatásai. A technológiai és gazdasági szemléletváltás szükségessége A fenntartható fejlıdés és lehetıségei. A fenntartható társadalom politikai és gazdasági alapelvei. „B” GAZDASÁGI ISMERETEK A vállalkozás, vállalkozó A vállalkozások fı ismérvei (kockázat, innováció, piac- és nyereségorientáció). A vállalkozókra jellemzı tulajdonságok. A vállalkozások szerepe, jelentısége a magyar gazdaságban A fıbb gazdasági szereplık (kis-, közép-, nagyvállalatok, multinacionális vállalatok). A tulajdonformák. A vállalkozási formák fı jellemzıi. A gazdasági környezet A gazdasági körforgás folyamata (háztartások - cégek kormányzat). A pénz kialakulása, jellemzıi. Bankrendszer. A fı makrogazdasági mutatók (GDP, GNP). A gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság,
147
munkanélküliség, infláció, külsı, belsı egyensúly, infrastruktúra fogalma - néhány hazai példa és adat. A marketing alapjai A piac fogalma és jelentısége, a kereslet-kínálat törvényszerőségei. A marketingszemlélet és a stratégiai gondolkodás lényege. A szegmentáció fogalmát és a célpiac behatárolásának jelentısége. A swot analízis és a marketingmix elemeinek ismerete. Vállalkozások finanszírozása A saját forrás és az idegen forrás meghatározása példák segítségével. A hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak: kamat, futamidı, fedezet, saját erı. A tızsde, részvény, kötvény fogalma. Fogyasztó a piacgazdaságban Fogyasztás, beruházás, megtakarítás a háztartásban. A megtakarítás formái. Szükségletek, preferenciák, a szükségletek rangsorolása (Maslow). A fogyasztó jogai. Nemzetközi kereskedelem A külkereskedelem jelentısége és a nemzetközi kereskedelem korlátozó eszközei (vám, kvóták, szubvenció, dömping). Hazánk részvétele a nemzetközi gazdasági szervezetekben (IMF, Világbank, GATT-WTO). Az Európai Unió gazdasági szervezetei. Az EU fı gazdaságszervezı elvei (szabad munkaerı- és tıkeáramlás, egységes valuta). „A” PSZICHOLÓGIA A test és a lélek, az emberi én és a tudat A lelki jelenségek és a személyiség szervi alapjai. Az én és a tudat fogalmainak legfontosabb értelmezései. A kognitív funkciók Az emberi érzékelés és észlelés legfontosabb sajátosságainak ismerete. A legfontosabb megismerı funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) és az azokra vonatkozó kutatási eredmények ismerete. A beszéd és a kommunikáció A nyelv társadalomban szerepének ismerete. A verbális és nem verbális kommunikáció legfontosabb jellegzetességei. A kommunikáció, tömegkommunikáció társadalmi hatása. A motiváció, az érzelmek és az akarat A motiváció szerepe, fajtái és megnyilvánulási módjai az állatok és emberek életében. Az emberi szexualitás, utódgondozás, valamint az agresszív viselkedés motivációs háttere. A szocializáció folyamata a személyiség és a társas jelenségek
148
A gyermek fejlıdésének legfontosabb állomásai. A legfontosabb társas hatások (azonosulás, konformizmus, szociális tanulás) ismerete. Lelki egészség és betegség A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága, a testi és lelki egészség értelmezései. A devianciák, az antiszociális viselkedés és lelki betegségek fajtái, feltételezett háttere, a korrekció lehetséges módjai. EMELT SZINT Követelmények Témakör TÁRSADALMI ISMERETEK A társadalmi szabályok A társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony. A szabályok változásai, a törvények és törvényhozók szerepe. Jogi alapismeretek Tájékozódás az alapvetı jogi ismeretekben: alapvetı jogok és kötelességek, különös tekintettel az emberi, gyermeki és Az egyén és a jog diákjogokra és kötelességekre. A családi és közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmái. A szerzıdések alapvetı formai és tartalmi követelményei, a jogorvoslati lehetıségek, a polgári és büntetıeljárás szereplıi és szakaszai. Tájékozódás az ügyek intézésében, annak ismerete, milyen Ügyeink intézése problémával hogyan és hova lehet fordulni. A legfontosabb iratminták, beadványok ismerete. A gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények. Állampolgári ismeretek A Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási Intézményrendszer intézményrendszere, az alkotmányosság és a demokrácia alapelvei és mőködése. A mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszere. A legfontosabb nemzetközi szervezetek. Globalizációs kihívások a mai Magyarországon - az európai integráció kérdései. A család és a felnıtté válás A család funkciói és történelmi változásai. Nemi szerepek a családban és a társadalomban. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett változások a globalizáció korában. A feminizmus törekvései. A családi konfliktushelyzetek, a családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései. Tájékozódás a népességszám és a várható életkor alakulásának mai mutatóiban Magyarországon. A demográfiai robbanás
149
társadalmi és gazdasági okai a „harmadik világban”, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és más európai országokban. Kultúra és közösség Egyén, közösség, társadalom, kultúra, természeti környezet és kulturális környezet fogalmai. A tanulás és szocializáció összefüggései. Az önazonosság és a társadalmi hovatartozás kérdései. A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség, magánérdek, közakarat, közjó, autonómia és szolidaritás, társadalmi igazságosság fogalmainak jelentése, a magyar nemzettudat sajátosságai. A politikai és szociális jogok, a kisebbségek helyzete és jogai. Társadalmi viszonyok A társadalmi problémák azonosítása, összetevıik felismerése, önálló véleményalkotás. A társadalom életének alapfogalmai: társadalmi cselekvés, társadalmi viszony, munkamegosztás, intézményesülés, hatalom. A mai magyar társadalom rétegzıdése. A reklám, a pazarló fogyasztás és a jóléti állam összefüggései. A helyi társadalommal kapcsolatos kérdések, konfliktusok. A településszerkezet változásai a mai Magyarországon, a város és falu különbségei, az urbanizációs és regionális problémák. Az új gazdasági és társadalmi világrend A technológiai-gazdasági fejlıdés dinamikája és világnézeti elıfeltevései. A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció összefüggései. Kultúra és globalizáció Az informatikai és távközlési rendszerek hatásai a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyközi érintkezés átalakulására. A szakértelem szerepe és a specializáció veszélyei. Az életmód átalakulása A hatékonyságelv és a gazdasági világverseny következményei. A civilizációs és környezeti ártalmak jelentése. A környezet- és egészségvédelem fıbb területei, elvei és intézményei. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnıtté válás életszakaszában. A növekedés határai A bioszféra-válság társadalmi és gazdasági összefüggései. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés természeti környezetre gyakorolt hatásai. A környezetszennyezés, az ipari és kommunális hulladék növekedésének és kezelésének kérdései, a megelızés és újrahasznosítás problémái.
150
A Föld túlnépesedésének ökológiai és szociális következményei. A környezetkímélı magatartás elterjedését ösztönzı, illetve gátló kulturális, gazdasági és politikai feltételek. A fenntartható társadalom politikai és gazdasági alapelvei. „B” GAZDASÁGI ISMERETEK Vállalkozás, vállalkozók A vállalkozás fogalma, megadott információk alapján annak eldöntése, hogy adott tevékenység mennyiben minısül vállalkozásnak. A vállalkozások szerepe, jelentısége a magyar gazdaságban A napi sajtóban megjelenı makrogazdasági elemzések és elırejelzések értelmezése. Önálló vélemény a magyar gazdaság állapotáról a hazai növekedési, foglalkoztatottsági, munkanélküliségi, pénzügyi adatok alapján. A magyar gazdaság fıbb célkitőzéseinek ismerete. A különbözı tulajdonformák jellemzése. A gazdasági környezet A jelentısebb gazdasági törvények ismerete. A marketing alapja Példák a piackutatási eszközökre. A kérdıívkészítés fı jellemzıinek ismerete. Az információk megjelenítésének egyszerőbb formái: grafikonok, diagramok. Vállalkozások finanszírozása Egy vállalkozás nyereségének és veszteségének kiszámolása. Fogyasztó a piacgazdaságban A különbözı megtakarítási formák összehasonlítása. Nemzetközi kereskedelem Magyarország EU-csatlakozásából következı gazdasági elınyök és hátrányok ismerete. „A” PSZICHOLÓGIA A test és a lélek, az emberi én és a tudat A lelki jelenségek és a személyiség szervi alapjai. Az én és a tudat, illetve a módosult tudatállapotok fogalmainak ismerete. Az emberrel foglalkozó tudományok, ezen belül a pszichológia legfontosabb alapfeltevései, megközelítési módjai. Az egyéni és társas pszichológiai jelenségek összefüggéseinek felismerése. A kognitív funkciók Az emberi érzékelés és észlelés legfontosabb sajátosságai. A legfontosabb megismerı funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás), valamint az azokra vonatkozó korszerő kutatási eredmények ismerete. Az emberi és állati tanulás sajátosságainak ismerete. A megismerés és a motiváció összefüggéseinek ismerete. A kognitív funkciók fejlıdésének legfontosabb állomásai.
151
A beszéd és a kommunikáció A nyelv társadalmi szerepének ismerete. A verbális és nem verbális kommunikáció legfontosabb jellegzetességei. A kommunikáció, tömegkommunikáció mai társadalomban betöltött szerepe és hatása. A motiváció, az érzelmek és az akarat A motiváció szerepe, fajtái és megnyilvánulási módjai az állatok és emberek életében. Az érzelmek szerepe a motivációk körében. Az emberi szexualitás, utódgondozás, valamint az agresszív viselkedés motivációs háttere. A szocializáció folyamata a személyiség és a társas jelenségek Az emberi élet és fejlıdés társas jellege. A család és a szülıi szerep mai jellegzetességei. A gyermek fejlıdésének legfontosabb állomásai. A legfontosabb társas hatások (azonosulás, konformizmus, szociális tanulás) ismerete. A társas alakzatok legfontosabb jellegzetességei, a csoport vizsgálatának módszerei. Lelki egészség és betegség A normalilás és abnormalitás kulturális meghatározottsága, a testi és lelki egészség értelmezései. A nehézségekkel való megküzdés lelki mechanizmusai. A devianciák, az antiszociális viselkedés és lelki betegségek fajtái, feltételezett háttere, a korrekció lehetséges módjai. AZ EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Bevezetés Az Ember- és társadalomismeret, etika a Nemzeti alaptanterv (és a NAT felülvizsgálat során keletkezett új tervezet) szellemiségét hordozó integrált mőveltségi terület, amely két modultantárgy - az Emberismeret és etika, valamint a Társadalomismeret - alternatívájaként jelenik meg. Mindez azt jelenti, hogy a két modultárgy önálló érettségi követelményrendszere mellett szükségesnek látszott egy összevont, komplex változat kialakítása is. Legfıképpen azért, mert az emberre vonatkozó lélektani, szociológiai, filozófiai, etika stb. ismereteket, illetve az erkölcsi nevelés kérdését nem lehet elszakítani (önálló tantárgy keretében megjeleníteni) a társadalmi-politikai viszonyok bemutatásától. Ezek szervesen összetartoznak mind a diákok fejében, mind a tananyagban. Az ember- és társadalomismeret, etika érettségi vizsga célja
152
Az érettségi vizsga legfontosabb célja az, hogy a diákok jelenre vonatkozó - emberés társadalomismereti tudása minél személyesebb és élményszerőbb (személyes tapasztalataikra épülı) legyen. Nagyon fontos cél az is, hogy a tananyag, illetve követelményrendszer jellegét és elrendezését ne a különbözı szaktudományok (amúgy is leegyszerősített) rendszere adja, hanem a tárgy pedagógiai funkciója. A fı cél tehát az, hogy az ember- és társadalomismeret, etika segítse a diákok szocializációját, erısítse problémaérzékenységüket, döntéskészségüket az életben való eligazodásukat. A középszintő érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - ismeri-e az ember természeti és társadalmi meghatározottságát; - tisztában van-e az emberi szabadság és meghatározottság mibenlétével; - megismerkedett-e az érték, illetve az értékelés fogalmával; - ismeri-e az értékrend fogalmát; - tud-e érvelni olyan szituációkban, ahol különbözı értékek ütköznek; - tudja- értelmezni a különbözı együttélési szabályokat, tud-e különbséget tenni közöttük; - megismerkedett-e a jog alapelveivel, saját jogaival és kötelességeivel, az állam intézményeivel; - képes-e a környezetében történı eligazodásra, a társadalmi beilleszkedésre, a tudatos életvezetésre, van-e reális önismerete; - milyen szintő együttmőködési és problémamegoldó kézséggel rendelkezik; - tudatosan viszonyul-e a környezetében - család, párkapcsolat, baráti kör iskola - élı emberekhez és közösségekhez; - foglalkozott-e a közvetlen környezet és a tágabb környezet összefüggéseivel; - ismeri-e a tágabb környezet, Magyarország alapvetı társadalmi és politikai viszonyait; - megismerkedett-e az alapvetı globális kihívásokkal. Az emelt szintő vizsga célja a fentieken túl annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a felsıoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel; - felkészült-e a felelıs társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén; - ismeri-e az ezredforduló alapvetı modernizációs és globális folyamatait és azok nemzetközi, illetve hazai hatásait; Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények Témakör EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 1. Az ember mint biológiai, társadalmi és szellemi lény Az ember különbözı A természeti és társadalmi meghatározottságból fakadó meghatározottságai jellemzık, lehetıségek és korlátok. Az ember különbözı Az ember egyidejőleg különbözı közösségekhez tartozó közösségek tagja lény. 2. Az ember mint meghatározott és szabad, értékelı és erkölcsi lény Az értékek Az értékek különbözısége és ütközéseik. Szabadság, identitás és A szabadság, az identitás, a lelkiismeret és az önértékelés önértékelés fogalma. 3. Szokás, erkölcs és jog 153
Az együttélés alapvetı A szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog eredete, szabályai rendeltetésük, változásaik, viszonyaik. Alapjogok A gyermeki, a diák- és az emberi jogok. 4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok A családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a A család családi költségvetés kérdései; családi konfliktushelyzetek. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett történelmi változások. Párkapcsolatok Nık és férfiak társadalmi szerepe. Szerelem. Barátság. Közösség Az iskola szerepe a szocializációban. 5. A mi kis ügyeink Gyakorlati készségek: különbözı formanyomtatványok kitöltése, a hétköznapi életben fontos információk megszerzése, érdekei érvényesítése hivatalos ügyeiben. 6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció A gazdaság alapfogalmai Az alapvetı gazdasági fogalmak ismerete. A munka világa Alapvetı jogok és konfliktusok. Munkavállalói jogok és stratégiák a mai gazdaságban. A pályaválasztás lehetıségei Gyakorlati készségek. 7. Társadalmi rétegzıdés és társadalmi mobilizáció Társadalmi tagolódás Társadalmi rétegek a mai Magyarországon. Változások a társadalomban A társadalmi változások alapfogalmai. 8. A közélet és a politika világa A politikai rendszer A mai magyar államszervezet jellege és mőködése. A demokrácia helyi szintjei A helyi társadalom érdekérvényesítési lehetıségei. 9. Hovatartozásaink: szülı és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk A nemzettudat A nemzettudat alapfogalmai. A magyarság és Európa Az Európai Unió és az európai polgár. 10. Életszínvonal, életmód, az élet minısége, boldogulás és boldogság Az életmód típusai, életvezetési kérdések. 11. Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások Globalizáció a példák szintjén. Nemzetközi szervezetek. EMELT SZINT Követelmények Témakör 1. Az ember mint biológiai, társadalmi és szellemi lény Az ember különbözı értelemben vett fogalmai. Az öntudatos én. 2. Az ember mint meghatározott és szabad, értékelı és erkölcsi lény Szabadság és felelısség. 3. Szokás, erkölcs és jog Alkotmány, törvényhozás, alapvetı jogágak. Az erény és a bőn fogalma. 4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi
154
kapcsolatok Családjogi esetek. Önálló véleményalkotás a szexuális viselkedésrıl, a házasság intézményérıl. A közösségi kapcsolatok típusai. 5. A mi kis ügyeink A jogos és jogtalan elkülönítése. Szerzıdések alapvetı követelményeinek és a különbözı jogorvoslati lehetıségeknek az ismerete. 6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció A magyar gazdaság és a globalizációs folyamatok. 7. Társadalmi rétegzıdés és társadalmi mobilizáció Társadalmi konfliktusok, érdekütközések a mai magyar társadalomban. 8. A közélet és a politika világa A jogok és kötelességek rendszere a társadalomban. Az önkormányzatiság fogalma. 9. Hovatartozásaink: szülı és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk A magyar nemzettudat alapvetı sajátosságai. Magyarország helye az Európai Unión belül. 10. Életszínvonal, életmód, az élet minısége, boldogulás és boldogság Életmódtípusok a mai Magyarországon. Különbözı értékrendek, életutak. 11. Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások Demográfiai kihívások. Az informatikai és távközlési fejlıdés hatásai. A fenntartható fejlıdés. DRÁMA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli és gyakorlati. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli és gyakorlati. A dráma érettségi vizsga célja A dráma érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e a dráma és a színház értı befogadására, az alkotások értelmezésére; - tudja-e használni a megismert fogalmi készletet a látott drámamunka vagy elıadás elemzésében; - rendelkezik-e az adott területen (drámajáték, színjáték, zenés játék, versmondás, prózamondás, tánc- vagy mozgásszínház, továbbá egyes színházi mesterségek stb.) végzett tevékenységhez szükséges kompetenciákkal; - tudja-e alkalmazni színháztörténeti és elméleti ismereteit; - képes-e kifejezni magát különbözı dramatikus tevékenységi formákban, improvizációs szöveges és/vagy mozgásos feladatokban, s adottságaihoz mérten részt tud-e vállalni színházi jellegő elıadás létrehozásában.
155
A középszintő vizsga a jelöltektıl a drámai mővek, színházi elıadások mővészi eszközeinek felismerését, azonosítását és az alapvetı a színházi eszközök és néhány színészi technika gyakorlati alkalmazását várja el. Az emelt szintő vizsga a drámai mővek és színházi elıadások mővészi eszközeinek széles körő felismerését, azonosítását, valamint a színházi eszközrendszer elemzését, a színészi technikák elmélyültebb gyakorlati alkalmazását várja el. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények Témakörök/kompetenciák Színház- és drámatörténet Az ókor színháza és a görög dráma. Shakespeare. Színháza és néhány drámája. Moliere néhány drámája. A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása. Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza. Brecht színháza és néhány drámája. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom. Színház- és drámaelmélet A drámai mőnem sajátosságai. A dráma szerkezeti felépítése. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak. A színházmővészet mint összmővészet sajátosságai. Színházi szakmák. Színházi elıadások elemzése. Színházi mőfajok A tragédia. A komédia. A realista színjáték. Zenés, tánc- és mozgásszínház. Drámajáték Helyzetgyakorlatok. Történet szerkesztése és megjelenítése. Improvizáció. Mozgás, tánc- és Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral. mozgásszínházi ismeretek Improvizáció zenére vagy témára. Összetett improvizációk létrehozása és bemutatása. A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy Bábjáték maszkok alkalmazása drámamunkában. Beszéd, vers- és prózamondás. A beszédtechnika alapjai. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása. Színjátékos gyakorlat Drámajátékos improvizáció. Egyéni színpadi vagy pódiumi produkció létrehozása és bemutatása. Tanári irányítás mellett létrehozott kollektív színpadi produkció (elıadás) bemutatásában való részvétel. EMELT SZINT Követelmények Témakörök/kompetenciák Színház- és drámatörténet Az ókor színháza, görög dráma és római komédia. 156
Színház- és drámaelmélet
Színházi mőfajok
Elıadáselemzés Drámajáték
Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek Bábjáték Színpadi beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés Színjátékos gyakorlat
A középkori színjátszás, a commedia dell’arte. Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare. A spanyol barokk dráma és színház. Moliere mővei és a klasszicista dráma. A régi magyar dráma néhány alkotása. A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása. A hazai színjátszás kezdetei. A XX. századi magyar dráma néhány alkotása. A modern polgári dráma és színház kialakulása. Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza. Brecht drámái és színháza. A XX. század színházi irányzatai, jelentıs drámaírói. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom. A drámai mőnem sajátosságai. A dráma (a színjáték) mint kommunikáció A dráma szerkezeti felépítése. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak. A színházmővészet mint összmővészet sajátosságai. Színházi szakmák. Gyakorlati drámaelemzés A rituális játék/szertartásjáték. A tragédia. A komédia. A realista színjáték. Bábjáték Zenés, tánc- és mozgásszínház. A színházi elıadások egyes alkotó elemeinek jelentésteremtı és módosító hatásainak (a színészi játék, a mozgás, a tér, a díszlet, kellékek, zajok, zenék, jelmezek, smink) ismerete. Helyzetgyakorlatok. Történet szerkesztése és megjelenítése. Improvizáció. Drámajáték. Drámapedagógia. Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral. Improvizáció zenére vagy témára. Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása. A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában. A beszédtechnika alapjai. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása. A pódiumi mőfajok. Egyéni vagy közös daléneklés. Drámajátékos improvizáció. Egyéni színpadi vagy pódiumi produkció létrehozása és bemutatása. Tanári irányítás mellett létrehozott kollektív színpadi produkció (elıadás) bemutatásában való alkotó részvétel.
157
A MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: projekt és írásbeli. Emelt szinten: projekt és írásbeli és szóbeli. A mozgókép- és médiaismeret érettségi vizsga célja A mozgókép és médiaismeret érettségi vizsga lehetıséget biztosít a különféle mozgóképi szövegek értelmezésében megmutatkozó elemzési-interpretációs és kritikai képesség bizonyítására. A mozgókép/média érettségi alkalmat ad annak megállapítására is, hogy a vizsgázó tisztában van-e a média - s különösen az audiovizuális média társadalmi szerepével és mőködésmódjával. A vizsga célja, hogy a jelölt a mozgókép kultúrtörténetének és stílustörténetének, részben a mozgókép formanyelvének ismeretében, illetve adott textus (film, filmrészlet, televíziós mősor-mősorrészlet, digitális szöveg) alapján a következıkkel tudja bizonyítani felkészültségét: - bemutatja, hogy a stílus és a megjelenítés formája hogyan utal a szerzıre, a tapasztalati valóság és a virtuális valóság kapcsolatára, a gyártási, illetve a társadalmi és kulturális körülményekre; - jellemzi valamely tömegfilmi mőfajt a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhetı hasonlóságok alapján, egy-egy arra alkalmas film segítségével; - ismertet egy-egy jelentıs alkotó életmővét a szerzı legfontosabb mőveinek az alapján; - megtervez és meg is valósít néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szövegrészletet; - bizonyítja, hogy rendelkezik a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével, tájékozódik a sajtómőfajok, az audiovizuális mősortípusok, a globális monitorkultúra világában; - jellemzi azokat az érintkezési módokat, ahogyan a médiaintézmények kapcsolatba kerülnek a politikával, a társadalmi és kulturális eseményekkel, a mindennapi élettel; - ismeri a médiaintézmények mőködésének gazdasági alapjait, valamint a gyártók és a közönség közötti kapcsolatrendszert; - önálló ítéletet alkot néhány ismert médiakritikai elmélet által megfogalmazott problematikáról és azok helytállóságáról; - teljesítményében kifejezıdik önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelı és rendszerezı képessége, kreativitása, mozgóképi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai. A mozgókép- és médiaismeret középszintő érettségi vizsgája lehetıvé teszi a jelölt mozgókép-nyelvi kultúrájának, filmmőveltségének és a média társadalmi szerepét illetı tájékozottságának minısítését és értékelését. A vizsgázó teljesítménye mutatja, hogy milyen minıségő és mélységő tudással rendelkezik ezen a téren továbbá azt is, hogy ismereteit milyen módon tudja önálló produktumok létrehozásával (projektmunka), valamint írásban megjeleníteni. Az emelt szintő érettségi vizsgán részben a mő- és stílustörténeti ismeretanyag, a fogalmi tájékozottság, részben a mő és mősorelemzési képesség, valamint a médiajelenségekre vonatkozó - társadalmi-gazdasági ismeretekre támaszkodó - kritikai képesség tekintetében várható el mélyebb és alaposabb ismeretanyag. A középfokú 158
vizsgától mindennek árnyaltabb-személyesebb alkalmazása és magasabb színvonalú kifejtése különbözteti meg. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények Témakör 1. A média a mindennapi életben A társadalmi nyilvánosság átalakulása a Társadalmi nyilvánosság tömegkommunikáció hatására, a technikai képreprodukció, a másolat és a sokszorosítás jelentıségének kifejtése. A nyilvános szereplés képessége. Annak a feltételezésnek a bizonyítása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a modern tömegtársadalmakban a média tematizálja a közbeszédet. Az egyes médiumokban fellelhetı szövegtípusoknak (újságok, rádiómősorok, filmek, televízió-mősorok, Tájékozódás és alkalmazás weblapok, cd-romok, digitális archívumok) mint információforrásoknak szelektív és célirányos használata, alkalmazása. Annak bemutatása, hogy a médiumok - elsısorban a rádió és a televízió mősorrendje - hogyan hat a fogyasztó életmódjára A média és az életmód (pl. nézıi szokások, a mősorválasztás joga, médiaeszközök birtoklása, elhelyezése és használata). 2. A mozgóképnyelv alapjai A mozgókép elıtti mozgásábrázolási és történetalkotási A képrögzítés és törekvések azonosítása a képzımővészetben - a mozgásábrázolás barlangrajztól a képregényig. A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök kezelıi szintő ismerete és alkalmazása (pl. fényképezıgép, a videokamera használata a projektmunka során). A technikai kép kettıs A mozgókép kettıs természetének (reprodukció és természete ábrázolás) felismerése a mozgóképi szövegformálásban. A látvány mozgóképi A keretezésnek mint a technikai képrögzítés az alkotótól megszervezése függı mozzanatának felismerése. A beállítás és a képkivágat fogalmának pontos használata; a plánok fajtáinak felismerése, megnevezése és alkalmazásuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében. Az egyes beállítások felismerése, illetve a kameramozgások azonosítása és használatuk értelmezése adott szövegek elemzése során. A szereplıválasztásnak (civil vagy hivatásos) és a szereplı külsı megjelenésének - mint metakommunikációs közlésnek A szereplı - a leírása és értelmezése adott mozgóképi szövegek értelmezésében. A viselkedés szóbeli, intonációs és további metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése. A montázsjelenség felismerése, a montázs és gondolkodás, Montázs ill. a montázs és az ábrázolás kapcsolatának ismerete (pl. a
159
mozgókép esetében a tér-idı felbontása és újraszervezése). A lineáris/narratív, asszociatív/expresszív és a belsı montázs felismerése és montázshatásának értelmezése adott mozgóképi szövegek esetében. A történet mint változássorozat értelmezése, az események idırendi és okozati láncolatának összeállítása, a történet Mozgóképi elbeszélés fontosabb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése és elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezése során. A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata, alkalmazása a szövegelemzésben. 3. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek A médiaszövegek rendszerezésének néhány fontosabb módja, a rendszerezés szempontjainak ismerete, jellemzı példák alkalmazása (médiumok szerint: pl. sajtó, rádió, A médiaszövegek és a film, televízió stb.; a valóság ábrázolásához való viszony mozgóképi alkotások szerint: dokumentum és fikció; az alkotói szándék és a nézıi rendszerezése elvárás szerint: mőfaji, ill. szerzıi; a szöveg keletkezése és stílusa szerint: pl. expresszionista, neorealista, új hullámos stb.; mősortípus szerint: pl. reklám, hír, show stb.) A valóságos és a valószerő fogalmának ismerete. A valóság ábrázolásához való A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód viszony felismerése, jellemzése. A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatának ismerete. Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok A mozgóképi szövegek (narráció, montázs, látványszervezés, szerepjáték) jelentése értelmezésével - adott mozgóképi szövegek esetében. 4. A mozgóképi szövegalkotás A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása (pl. néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szekvencia Egyszerő médiaszövegek megtervezésével és kivitelezésével, rövid interjú vagy megszerkesztése rádiós híranyag megtervezése és elkészítése a projektmunka során). 5. Mőfaj- és mőismeret A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának A filmkultúra kettıssége elhatárolása. A mőfaji és a szerzıi filmalkotások megkülönböztetése és összehasonlítása. A tömegfilmek sajátosságai: sztárkultusz, iparszerőség, gazdasági meghatározottság, nézıszám maximalizálás, szórakoztatás, mőfajiság, fogyasztói minták kiváltása és követése, multiplexterjesztés) Két szabadon választott Mőfaji jellemzık tömegfilmes mőfaj (pl. burleszk, western, melodráma, horror, thriller, sci-fi) bemutatása egy-egy - a választott mőfajt jellemzı film - segítségével, a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhetı hasonlóságok alapján. Egy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmő bemutatása (pl. Chaplin, Ford, Hitchcock, Spielberg).
160
6. Stílus- és mőismeret A szereplı- és környezetválasztásban, a kamerahasználatban, a történetmesélésben, a film szerepérıl való elképzelésben és a filmtörténeti hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhetı stiláris jegyek hasonlóságának felismerése a Korstílusok (német) expresszionizmus, a francia és a szovjet-orosz avantgárd film, az (olasz) neorealizmus, a francia és a csehszlovák új hullám kapcsán. Ezen (film)stílustörténeti korszakból egy-két meghatározó alkotó és mő alaposabb ismerete. A film stílustörténeti korszakokba nehezen sorolható „nagymesterei” (pl. Bunuel, Bergman, Welles, Antonioni, Fellini, Godard, Jancsó, Kuroszava, Tarkovszkij) közül egy Szerzık és mővek alkotó életmővének alaposabb bemutatása a legfontosabb mővek alapján, a szerzıt jellemzı témák, stiláris eszközök segítségével. A magyar film fontosabb alkotói (Jancsó, Fábry, Kovács, Az új magyar film a hatvanas- Makk, Huszárik, Gaál, Szabó) munkásságának általános hetvenes években jellemzése. A Budapesti iskola bemutatása, egy-egy fontosabb mő ismerete. Egy - a rendszerváltozást követıen készült - jelentıs magyar A kortárs magyar film film részletezı ismertetése. 7. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége Annak a jelenségnek a bemutatása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a médiaszövegek döntı többségét Sorozatelv sorozatként szerkesztik, ill. a befogadó kizárólag sorozatként képes azokat értelmezni. Annak bemutatása, hogy a szövegen túl milyen tényezık hatnak különösen a befogadásra: így a kulturális kompetencia szerepe (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezetének A befogadást befolyásoló szociális, etnikai, gazdasági helyzetének, életkorának és tényezık nemének - hatása, illetve a befogadás környezetének (pl. újságolvasás, rádióhallgatás, tévézés, szörfözés a weben) hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elutasítására vagy elfogadására. A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében. A sztár szerepének felismerése és értelmezése a médiában és A sztár a filmen, néhány film és médiasztár jellemzésén keresztül. A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság) Az új médiatechnológiák hatása jellemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése. 8. A médiaintézmények A tömegkommunikációs gyakorlatra ható fıbb gazdasági tényezık bemutatása, az iparszerő, piacelvő mőködés A médiaszöveg mint termék bizonyítása (pl. maximális fogyasztásra késztetés elve; a közönség kettıs szerepe: a közönség mint vevı és mint áru;
161
A médiaipar intézményei
A médiaipar ellenırzése
a mősoridı mint tulajdon). Közszolgálati és kereskedelmi, független, ill. alternatív médiaintézmények, szakosított csatornák és bizonyos témákra specializálódott médiavállalkozások között különbségek bemutatása néhány jellemzı példával. A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (a válaszadás lehetısége, a magánélet tiszteletben tartása, hátrányos megkülönböztetés elkerülése). A törvények betartását ellenırzı hazai intézmények megnevezése, jellemzı példák a hatóságok beavatkozására (pl. a reklámidı túllépéséért, fiatalkorúak számára káros szövegek túl korai sugárzásáért).
9. A reprezentáció A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek felismerése, bemutatása A valóság sztereotíp és (elsısorban a nemi szerepek, a kisebbségek és az torzított megjelenítése a etnikumok, az eszmék, és politikai formációk) médiában médiaszövegekben megtestesülı reprezentációjának a tekintetében. Azoknak a fontosabb érveknek és ellenérveknek az ismerete és alkalmazása, amelyekkel a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni. Jellemzı sztereotípiák bizonyos társadalmi csoportok reprezentációjában. 10. Jellegzetes mősortípusok, médiaszövegek Hírmősorok A hír és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítése. A hírmősorszerkesztés elemi normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése. A hírek verbális, képi, narratív és szerkesztési eszközeinek felismerése és azok hatásának elemzése. Reklám A reklám mint alkalmazott mővészeti forma értelmezése. A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása. A reklámok gyakoribb képi, verbális, narratív megoldásainak a leírása és jellemzése; néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése. A szériaelv megjelenési formáinak ismerete és jellemzése. Folytatásos teleregény A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és (szappanopera) bemutatása alkalmas példán. EMELT SZINT Követelmények Témakör 1. A média a mindennapi életben A társadalmi nyilvánosság átalakulása a Társadalmi nyilvánosság tömegkommunikáció hatására, a technikai képreprodukció, a másolat és a sokszorosítás jelentıségének kifejtése. A média legfontosabb társadalmi szerepeinek (pl. tájékoztatás, „ırkutya”-szerep, közösségteremtı-szerep, a morális értékrend formálása) ismerete.
162
A nyilvános szereplés képessége, a nyilvános szereplés során elvárható etikai szempontok alkalmazása (pl. interjúhelyzetben). Annak a feltételezésnek a bizonyítása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a modern tömegtársadalmakban a média tematizálja a közbeszédet. Az egyes médiumokban fellelhetı szövegtípusoknak (újságok, rádiómősorok, filmek, televízió-mősorok, Tájékozódás és alkalmazás weblapok, CD-romok, digitális archívumok) mint információforrásoknak szelektív és célirányos használata, alkalmazása. Annak bemutatása, hogy a médiumok - elsısorban a rádió és a televízió mősorrendje - hogyan hat a fogyasztó A média és az életmód életmódjára. (pl. nézıi szokások, a mősorválasztás joga, médiaeszközök birtoklása, elhelyezése és használata). 2. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai Képalkotás és képrögzítés, mozgásábrázolás és történetmesélés motivációinak felismerése, a különféle A képrögzítés és képtípusok elkülönítése, a mozgókép elıtti mozgásábrázolás mozgásábrázolási és történetalkotási törekvések azonosítása a képzımővészetben - a barlangrajztól a képregényig. Az árnyképkészítés. A vetített kép. Laterna magica, camera A technikai képalkotás obscura. A fénykép és a mozgófénykép feltalálása. A története fontosabb technikai találmányok ismerete. A kép és a technikai kép fogalmának az elkülönítése. A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök kezelıi szintő ismerete és alkalmazása (pl. fényképezıgép, a videokamera használata a projektmunka során). A mozgókép kettıs természetének (reprodukció és A mozgóképi közlésmód ábrázolás) felismerése és következményeinek értelmezése a alaptulajdonságai mővészi és a köznapi mozgóképi szövegformálásban. A mozgókép utalásos természetének bemutatása és értelmezése szabadon választott, jellemzı példákkal. A látvány mozgóképi A keretezésnek mint a technikai képrögzítés az alkotótól megszervezése függı mozzanatának felismerése. A beállítás és a képkivágat fogalmának pontos használata; a plánok fajtáinak felismerése és alkalmazásuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében. Az egyes beállítások térbeli (pl. térmélység, elıtér-háttér) és optikai (pl. nagylátószögő objektív használata) jelzéseinek felismerése és magyarázata, illetve a kameramozgások azonosítása és használatuk értelmezése adott szövegek elemzése során. A megvilágítás szerepének felismerése, leírása és magyarázata. A szereplıválasztásnak (civil vagy hivatásos) és a szereplı külsı megjelenésének - mint metakommunikációs közlésnek A szereplı - a leírása és értelmezése adott mozgóképi szövegek értelmezésében.
163
A viselkedés szóbeli, intonációs és további metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése. A montázsjelenség felismerése, a montázs és a gondolkodás, ill. a montázs és az ábrázolás kapcsolatának ismerete (pl. a Montázs kollázs, vagy a mozgókép esetében a tér-idı felbontása és újraszervezése). Jellemzı montázsmegoldások bemutatása a mővészettörténetbıl. A lineáris/narratív, asszociatív/expresszív és belsı montázs felismerése és montázshatásának értelmezése adott mozgóképi szövegek esetében. A képváltás leggyakoribb típusainak felismerése, értelmezése. A mozgóképi hanghatások fajtáinak elkülönítése, kombinációik és képekkel történı összekapcsolásuk megoldásainak leírása és magyarázata (pl. szinkronitásaszinkronitás, idıérzet és hangulatteremtés) a szövegelemzés során. A történet mint változássorozat értelmezése, az események idırendi és okozati láncolatának összeállítása, a történet Mozgóképi elbeszélés fontosabb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése és elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezésében. A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata, alkalmazása a szövegelemzésben. 3. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek A médiaszövegek rendszerezésének néhány fontosabb módja, a rendszerezés szempontjainak ismerete, jellemzı példák alkalmazása (médiumok szerint: pl. sajtó, rádió, A médiaszövegek és a film, televízió stb.; a valóság ábrázolásához való viszony mozgóképi alkotások szerint: dokumentum és fikció; az alkotói szándék és a nézıi rendszerezése elvárás szerint: mőfaji, ill. szerzıi; a szöveg keletkezése és stílusa szerint: pl. expresszionista, neorealista, új hullámos stb.; mősortípus szerint: pl. reklám, hír, show stb.) A dokumentumfilm, játékfilm, kísérleti film, animációs film elkülönítése. A valóságos és a valószerő fogalmának ismerete. A valóság ábrázolásához való A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód felismerése viszony adott médiaszövegek esetében. A technikai képrögzítés kultúrtörténeti szerepének értelmezése. A televízió valóságfelfogásának értelmezése a médium megjelenésétıl a valóságshow-mősorokig. A környezet, az atmoszféra és a szereplık személyiségének, ill. kapcsolatrendszerének hitelessége - mint elemzési szempont - alkalmazása adott szövegek esetében. Történet és cselekmény megkülönböztetése. A cselekmény Cselekményelemzés tér-idı folyamatának felismerése. A mőfaji szabályok felismerése a cselekményszervezésben. A filmtörténeti tényezık számbavétele. Fordulatok, epizódok különválasztása.
164
Cselekményen belüli és azon kívüli események elkülönítése. Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok A mozgóképi szövegek (narráció, montázs, látványszervezés, szerepjáték) jelentése értelmezésével - adott mozgóképi szövegek esetében. 4. A mozgóképi szövegalkotás A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása (pl. néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szekvencia Egyszerő médiaszövegek megtervezésével és kivitelezésével, rövid interjú vagy megszerkesztése rádiós híranyag megtervezése és elkészítése a projektmunka során). 5. Mőfaj- és mőismeret A kultúrahasadás jelenségének, okainak és A filmkultúra kettıssége következményeinek bemutatása és értékelése. A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása. A mőfaji és a szerzıi filmalkotások megkülönböztetése és összehasonlítása: a mőfaj mint cselekménymeghatározó és a stílus, mint kor- vagy alkotói egyéniség jellemzı karakterének felismerése, stíluselemzés. Az archetípus fogalmának ismerete, archetípusok felismerése. A tömegfilmek sajátosságai: sztárkultusz, iparszerőség, gazdasági meghatározottság, nézıszám-maximalizálás, szórakoztatás, mőfajiság, fogyasztói minták, multiplexterjesztés. A szerzıi vagy mővészfilmek sajátosságai: a nemzeti magaskultúra hagyományai, értelmiségi kultúra és intellektualizmus, elitközönség, hétköznapiság, a stílus dominanciája, szoros kapcsolat a társmővészetekkel. A legjellemzıbb mőfajok - így a dráma, melodráma, burleszk, western, vígjáték, akciófilm, thriller, krimi, horror közül három részletezı ismertetése egy-egy hozzárendelhetı Mőfaji jellemzık film vázlatos elemzésével, a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhetı hasonlóságok alapján Egy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmő bemutatása (pl. Chaplin, Ford, Hitchcock, Spielberg). 6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek Lumiére és Meliés Griffith jelentısége. A német expresszionizmus és a A filmtörténet kezdetei, a francia avantgárd jellemzése egy, ill. két meghatározó mő némafilmmővészet kialakulása ismerete. Az orosz montázsiskola jellemzése, két meghatározó mő ismerete. A hangosfilmmővészet A lírai realizmus és az olasz neorealizmus jellemzése egy, kialakulása (ill. két) meghatározó alkotás ismerete. Az újhullámok, az új Hollywood jellemzése néhány A modern film meghatározó alkotás ismerete. A modern film nagy alkotói (Antonioni, Godard, Fellini, Bunuel, Bergman) közül egy szerzı bemutatása legfontosabb mővei alapján a szerzıt jellemzı témák, stiláris eszközök segítségével. Korstílusok A szereplı- és környezetválasztásban, a kamerahasználatban,
165
a történetmesélésben, a film szerepérıl való elképzelésben és a filmtörténeti hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhetı stiláris jegyek hasonlóságának felismerése. A személyes világlátás, az alkotót jellemzı elbeszélıi jegyek alkalmazására való törekvés felismerése és bemutatása. 7. Magyar filmtörténeti ismeretek A magyar film a háború elıtt A fıbb mőfajok, a vígjáték és melodráma jellemzése. A magyar film fontosabb alkotói (Jancsó, Fábry, Kovács, Az új magyar film a hatvanas- Makk, Huszárik, Gaál, Szabó) munkásságának vázlatos hetvenes években jellemzése. A Budapesti iskola bemutatása, egy-egy fontosabb mő ismerete. Egy - a rendszerváltást követıen készült - jelentıs magyar A kortárs magyar film film részletezı ismertetése. 8. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége Annak a jelenségnek a bemutatása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a médiaszövegek rendszeresen utalnak Intertextualitás más médiaszövegekre, olykor csak a megelızı vagy az utána következı szövegek alapján értheti meg az adott textust a befogadó. A sorozatelv értelmezése, hatása a szövegek Sorozatelv megszerkesztésére. Annak bemutatása, hogy a szövegen túl milyen tényezık hatnak különösen a befogadásra: így a kulturális kompetencia szerepe (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezetének A befogadást befolyásoló szociális, etnikai, gazdasági helyzetének, életkorának és tényezık nemének - hatása, illetve a befogadás környezetének (pl. újságolvasás, rádióhallgatás, tévézés, szörfözés a weben) hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elutasítására vagy elfogadására. A közönség eltérı szerepeinek értelmezése: a befogadó mint fogyasztó, a közönség mint állampolgár, a közönség mint nı vagy férfi. A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében. A sztár A sztárfogalom kialakulása és módosulása. A sztár szerepének felismerése és értelmezése a médiában és a filmen, néhány film és médiasztár jellemzésén keresztül. A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság) Az új médiatechnológiák hatása mint nem-lineáris médium alkalmazása és jellemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése. 9. A médiaintézmények A tömegkommunikációs gyakorlatra ható fıbb gazdasági tényezık bemutatása, az iparszerő, piacelvő mőködés A médiaszöveg mint termék bizonyítása (pl. maximális fogyasztásra késztetés elve; a közönség kettıs szerepe: a közönség mint vevı és mint áru; a mősoridı mint tulajdon).
166
A médiaipar intézményei
A médiaipar ellenırzése
Néhány jellemzı adat értelmezése (pl. a hazai filmipar és televíziós ipar nagyságrendje, a közpénzek és a „reklámtorta” mértéke). Közszolgálati és kereskedelmi, független, ill. alternatív médiaintézmények, szakosított csatornák és bizonyos témákra specializálódott médiavállalkozások között különbségek bemutatása néhány jellemzı példával. A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (pl. a válaszadás lehetısége, a magánélet tiszteletben tartása, hátrányos megkülönböztetés elkerülése) a médiatörvények és a monopóliumellenes törvények legfontosabb szabályozó eszközeinek (pl. a tıkekoncentráció limitálása, kvóták, hírszolgáltatás elıírása) ismerete. Az újságíró szabadsága és ennek korlátai. A szerzıi jog. Az információhoz való jog. A rágalmazás. A kiskorúak védelme. A politikai befolyástól való védelem. A média felügyelete. A törvények betartását ellenırzı hazai intézmények megnevezése, jellemzı példák a hatóságok beavatkozására (pl. a reklámidı túllépéséért, fiatalkorúak számára káros szövegek túl korai sugárzásáért).
10. A reprezentáció Azoknak a fontosabb érveknek és ellenérveknek az ismerete és alkalmazása, amelyekkel a média tömegbefolyásolási, Manipuláció közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni. Fontosabb érvek és ellenérvek ismerete és alkalmazása, A valóság sztereotíp és torzított amelyek a média agresszivizáló hatását kívánják bizonyítani megjelenítése a médiában vagy cáfolni. A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek felismerése, bemutatása (elsısorban a nemi szerepek, a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék, és politikai formációk) médiaszövegekben megtestesülı reprezentációjának a tekintetében. Jellemzı sztereotípiák bizonyos társadalmi csoportok reprezentációjában. 11. Jellegzetes mősortípusok, médiaszövegek Hírmősorok A hír és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítése. A hírmősorszerkesztés elemi normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése. A hírek verbális, képi, narratív és szerkesztési eszközeinek felismerése és hatásainak elemzése; a hírmősorok show-szerő átalakulásának értékelése. Reklám A reklám mint alkalmazott mővészeti forma értelmezése. A reklám szerepe a média fenntartásában és befolyásolásában. A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása. A reklámok gyakoribb képi, verbális, narratív megoldásainak és az általuk keltett asszociációknak a leírása és jellemzése; néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése. Folytatásos teleregény A szériaelv megjelenési formáinak ismerete és jellemzése.
167
(szappanopera)
Show-mősorok
A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas példán. A show környezetének, a show-közönség és a show mősorvezetıje (showman) szerepének jellemzése; valóság és show viszonyának megfigyelése és értelmezése.
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI NÉPISMERETI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A vizsga nyelve: az adott nemzeti kisebbség nyelve A nemzeti és etnikai kisebbségi népismeret vizsgakövetelményei integráló (több tantárgy és mőveltségi terület tartalmait egyesítı) jellegőek. Ezért ötvözik a történelem, a néprajz, a földrajz, a szociológia, a nyelvtörténet és nyelvjárástan, az építészettörténet, a zenetörténet és az állampolgári ismeretek elemeit. A vizsga arra is kiterjed, hogy a vizsgabizottság megállapíthassa, milyen mértékben képes a vizsgázó a hazai kisebbség helyzetét, aktuális gondjait önállóan értelmezni, mérlegelni, a nemzeti-etnikai kisebbségi identitás megırzésének tennivalóit megfogalmazni. A nemzeti és etnikai kisebbségi népismereti érettségi vizsga célja Az érettségi vizsga célja annak tanúsítása, hogy a vizsgázó - ismeri az adott nemzeti és etnikai kisebbség történetének alapvetı jellemzıit, a nemzeti kisebbség esetében az anyanemzet történetének legfontosabb eseményeit és összefüggéseit Közép- és Délkelet-Európa népei együttélésének történeti jellemzıit; - megismerkedett az adott nép, népcsoport sajátos kultúrájával, annak egyes területeivel, megkülönböztetı jegyeivel; - át tudja tekinteni, és be tudja mutatni az adott kisebbség kultúrájának fejlıdését; - ismeri az adott nép, népcsoport hazai településterületeit, azok természet- és gazdaságföldrajzi meghatározóit; - tudja elemezni a földrajzi tényezık hatását az adott nemzeti és etnikai kisebbség mindennapi életkörülményeire, életmódjára; - be tudja mutatni a nemzeti és etnikai kisebbségen, mint társadalmi csoporton belül az eltérı érdekviszonyokat, a közösségi kapcsolatok alakulását, szervezeti kereteit; - rendelkezik ismeretekkel az irodalmi, és beszélt nyelv változatairól; be tudja ıket mutatni; ismeri azokat a nyelvi-történeti hatásokat, amelyek alakították az adott nemzeti és etnikai kisebbség által használt és beszélt nyelvet; - ismeri az adott nemzetiség által beszélt nyelvhez kapcsolódó írott nyelvi emlékeket, össze tudja ıket vetni a mai köznyelvvel, irodalmi nyelvvel; - be tudja mutatni az adott népcsoport épített környezetének sajátos vonásait, és a népcsoportok közötti kölcsönhatásokat; - átfogó ismeretekkel rendelkezik az adott nép, népcsoport zenei kultúrájáról; tudja alkalmazni a legfontosabb zenei alapfogalmakat; - be tudja mutatni mindazokat a szervezeti, politikai kereteket, amelyek között a nemzeti és etnikai kisebbségek meg tudják ırizni sajátos kultúrájukat, erısíthetik önazonosságukat; 168
- ismeri a jogszabályi, törvényi hátteret, annak alkalmazását a gyakorlatban; - képes egy projektet megtervezni, amelyben komplex módon feltár egy témát vagy problémát a nemzeti és etnikai kisebbség helyzetében. Az emelt szintő vizsga célja a fentieken túl annak tanúsítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik a felsıoktatásban való továbbtanuláshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel; - látja és tudja értelmezni azokat a konfliktusokat, amelyeket a nemzeti, etnikai kisebbségi közösséghez tartozó egyén él át többes kötıdése következtében; - elemezni tudja az interetnikus környezetben élı emberek, közösségek helyzetét az önazonosság fenntartása szempontjából; - képes elemezni esettanulmányokat, amelyekben a tolerancia és a konszenzusos együttmőködés kérdése áll a középpontban; - ismeri és tudja értelmezni a globalizációnak és modernizációnak a nemzeti, etnikai kisebbségekre gyakorolt hatásait; - tud logikusan érvelni egy adott probléma megoldását célzó elképzelés mellett. A vizsgák során értékelendı, hogy a vizsgázó - milyen fokon rendelkezik a megfelelı alapismeretekkel; - hogyan látja egy adott nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó egyén és a különbözı közösségek kapcsolatának meghatározó tényezıit; - mennyire képes eligazodni környezetében, tudja-e értelmezni azokat a közösségi kapcsolatokat, amelyekkel származásából, lakóhelyébıl eredıen kapcsolatba kerül; - mennyire ismeri a nemzeti és etnikai kisebbségek magyarországi alkotmányos és törvényekben garantált jogait, helyi és országos érdekképviseletük jogintézményeit, saját nemzetiségi vagy etnikai kisebbségének politikai és civil önszervezıdési formáit, identitása, hagyománya és kultúrája ápolásának módját, kereteit; Követelmények Témakörök TÖRTÉNETI ISMERETEK 1. Az adott nép, népcsoport eredete, megjelenése Alapvetı ismeretek a népcsoport eredetérıl, közösséggé Középszinten formálódásának kezdeteirıl, az ezzel kapcsolatos írásos és íratlan források. Emelt szinten Egy szabadon választott forrás értelmezı ismertetetése. A népcsoport szerepe a magyar állam társadalmi szervezetében. 2. Az népcsoport közösséggé szervezıdésének fontosabb állomásai, kapcsolatrendszere A közösségi együttélés formáinak, változásainak ismerete, Középszinten történeti áttekintése, a jelenkorig érvényes hatások bemutatása. A népcsoport életmódtörténetének, értékrendszerének Emelt szinten ismerete, a változások bemutatása. 3. A nemzeti és etnikai kisebbséggé válás története és alakulása a jelenkorig A politikai tényezıvé válás ismertetése, jelenkori Középszinten párhuzamok. Emelt szinten Az interetnikus kapcsolatok és a kölcsönhatások bemutatása. 4. Az anyaország(ok) története és az adott hazai kisebbség sorsfordulói Összefüggések az anyaország(ok) és a hazai kisebbség Középszinten története között. A kapcsolatok bemutatása források, dokumentumok alapján. A politika kapcsolatokra gyakorolt hatásainak elemzése. 169
Emelt szinten 5. Az adott nemzeti és etnikai kisebbség regionális történetének jellemzı fejlıdési vonulatai A népcsoport helyi és regionális történetére vonatkozó források feltárása és értelmezése. Különbözı állami keretek között élı azonos nemzeti, etnikai kisebbségek történetének Középszinten összehasonlító bemutatása szabadon választott példák alapján. Azonos nemzeti, etnikai kisebbség többségi és kisebbségi Emelt szinten helyzetben: azonosságok és különbségek. A családtörténet kutatásának eredményei, általános érvényő következtetések megfogalmazása és értelmezése a nemzetnemzetiség - elsıdleges közösség kapcsolatrendszerében. NÉPRAJZI ISMERETEK 1. Az adott nemzeti és etnikai kisebbség tárgyi kultúrája, hagyatéka A népcsoport tárgyi hagyatékának ismerete, néhány jellegzetes eszköz bemutatása, elemzése a közösségre Középszinten jellemzı értékek szemszögébıl. Néhány jellemzı tárgyhoz kapcsolódó munkaszervezési rendszer vagy szokásrendszer változásának, alakulásának Emelt szinten magyarázó bemutatása. 2. Az adott nemzeti és etnikai kisebbség szokásrendszere A népcsoport családhoz, helyi közösséghez, Középszinten vallásgyakorlásához kapcsolódó szokásrendszerének ismerete, bemutatása. Az élı szokások fenntartása és a modernizáció, globalizáció összefüggéseinek, egymásra hatásának bemutatása, Emelt szinten értelmezése. A fenti hatásokat figyelembe vevı jövıkép felvázolása. 3. A média és a hagyományápolás A tárgyi hagyaték és a szokások, közösségi ünnepek megjelenése az írott és elektronikus médiában. Annak Középszinten feltárása, bemutatása és elemzése, hogy milyen szerepet játszik a média a nemzeti kisebbség hagyományos értékeinek fenntartásában. Helyzetelemzés, médiaprogramok bemutatása a kisebbség Emelt szinten fennmaradása és a kihívásokra történı alkalmazkodási kényszer szempontjának figyelembevételével. 4. A hagyományápolás szerepe az egyén közösséghez való tartozásának erısítésében Középszinten Projektterv készítése és bemutatása az alábbi témákban: A néprajzi hagyaték és családom, helyi közösségem. Hogyan tehetı vonzóvá hasonló korú társaim számára a hagyományok ápolása, a tárgyi kultúra gondozása? Interetnikus kölcsönhatások kimutatása és értelmezése a Emelt szinten regionális közösségben. A hagyomány szerepe a nemzeti, etnikai kisebbségi közösségek fenntartásában. A hagyományteremtés módjai. FÖLDRAJZI ISMERETEK 1. Az anyaország földrajza. Az adott nemzeti kisebbség települései hazánkban. Középszinten Az anyaország földrajzának ismerete.
170
A népcsoport hazai településterületeinek ismerete. A földrajzi környezet és a kisebbségi kultúra Emelt szinten kölcsönhatásának értelmezı bemutatása. 2. A település-földrajzi viszonyok hatása az adott nemzeti kisebbség életmódjára Középszinten A települési területekbıl adódó életviszonyok bemutatása Emelt szinten és értelmezése. 3. Gazdaságföldrajzi meghatározottságok az adott nemzeti kisebbség életében A népcsoport gazdasági kapcsolatainak feltárása és Középszinten értelmezése. A gazdasági fejlıdés felgyorsulásának következményei: a hatások bemutatása és elemzése a nemzeti kisebbség megmaradása szempontjából. Modellek és alternatívák adott természeti és Emelt szinten gazdaságföldrajzi környezetben a nemzeti kisebbség számára. TÁRSADALMI ISMERETEK 1. Az adott nemzeti és etnikai kisebbség szociológiai ismérvei Azoknak az ismérveknek a feltárása és értelmezése, Középszinten amelyek meghatározzák a népcsoporthoz tartozók alapvetı és nagyobb közösségi kapcsolatait. Emelt szinten Saját vizsgálódások értelmezı bemutatása. 2. A közösségi összetartozás tudata és jellemzı megnyilvánulási formái Középszinten A közösségek funkcióinak bemutatása. A nemzeti és etnikai kisebbséget erısítı kisközösségi Emelt szinten szervezıdések funkciói, jellemzıi. Ezek bemutatása és értelmezése. 3. Az egyén helye a nemzeti és etnikai kisebbségi közösségben, a többes kötıdés hatásai Az identitásvállalás jellemzı magatartásformáinak Középszinten bemutatása egy többes közösségi kötıdésekre épülı társadalmi környezetben. Emelt szinten Esettanulmányok értelmezése. AZ ADOTT NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉG NYELVÉVEL KAPCSOLATOS ISMERETEK 1. Az adott nemzeti és etnikai kisebbség nyelvi fejlıdésére ható tényezık Középszinten A népcsoport nyelvének, nyelvváltozatainak bemutatása Emelt szinten és az ıket formáló hatások elemzése. 2. A köznyelv és a nyelvi változatok szerepe Középszinten A tájnyelv szerepe a közösségi identitás megırzésében. A köznyelv, és a tájnyelv összefüggése, a környezeti nyelv Emelt szinten (államnyelv) hatása a beszélt nyelv fejlıdésére. 3. Az adott nemzeti és etnikai kisebbség beszélt nyelvének jellemzıi Magyarországon Nyelvi változatok jellemzıinek bemutatása. A helyi Középszinten közösségben használt nyelvi változat néhány jellegzetessége. Nyelvi változatok összehasonlítása a köznyelvvel, az Emelt szinten anyaország nyelvével. 4. Az adott nemzeti és etnikai kisebbség írott nyelvi emlékei Középszinten A hazai népcsoport írásos emlékeinek áttekintı bemutatása. Emelt szinten Egy szabadon választott, jelentıs nyelvi dokumentum
171
bemutatása és értelmezése. AZ ADOTT NEMZETI KISEBBSÉG ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 1. Az adott nemzeti és etnikai kisebbség építészeti kultúrája A népcsoport lakókörnyezetének, közösségi célokra Középszinten szolgáló épületeinek bemutatása, ismertetése. Emelt szinten Az épületek funkcionális jegyei. 2. Sajátos vonások az adott nép, népcsoport által használt épületekben formaistílusbeli és funkcionális szempontból Középszinten Az építészet formai és funkcionális jegyei, eszközei. 3. Hatások és sajátosságok az épített környezetben nemzeti és etnikai kisebbség által (is) lakott területeken Az általános és kölcsönös jegyek érvényesülése a népcsoport Emelt szinten építkezési gyakorlatában. 4. Az adott nemzeti és etnikai kisebbség építészeti örökségének gondozása Értékmentı program a lakóhelyen, figyelembe véve a Emelt szinten népcsoport sajátosságait és a modernizáció követelményeit. AZ ADOTT NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉG ZENÉJE ÉS TÁNCKULTÚRÁJA 1. Az népcsoport szokásai és a zene, tánckultúra kapcsolata Az éneklés, a hangszeres zene és a tánc gyakorlata a Középszinten népcsoport életében. 2. Hagyományırzés és a jelen követelményei a nemzeti és etnikai kisebbség zenekultúrájában Emelt szinten Hagyomány és modernitás a kisebbség kultúrájában. KISEBBSÉGI JOGI, TÁRSADALMI ISMERETEK 1. A kisebbségpolitika jogszabályi keretei A kisebbségpolitikai törvénykezés alakulásának és Középszinten hatásának ismertetése Emelt szinten És elemzése az elmúlt évtizedekben és ma. 2. A kisebbségi önkormányzatiság alapjai és gyakorlata A kisebbségi önkormányzat mőködése esettanulmányon Középszinten keresztül. A pozitív és negatív jellemzık számbavétele, javaslatok Emelt szinten megfogalmazása, a mőködést javító elképzelések felvázolása. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok, egyesületek szerepe a népcsoport önazonosságának fenntartásában. Az önazonosság fenntartását szolgáló programok Középszinten ismertetése, megvalósítása. Javaslatok az önkormányzati, egyesületi mőködésre. Emelt szinten 4. A nemzeti és etnikai kisebbség regionális történetének jellemzıi A népcsoport helyi és regionális történetére vonatkozó Középszinten források feltárása és értelmezése. A családtörténet kutatásának eredményei, általános érvényő Emelt szinten következtetések. Megfogalmazása és értelmezése a nemzet-nemzetiség kapcsolatrendszerében. A CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 172
A vizsga formája Középszinten: szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A Célnyelvi civilizáció érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a Célnyelvi civilizáció tantárgy témakörei (gazdaság, földrajz, mővészet stb.) kapcsán tanult ismeretekkel; - ismeri-e a célországban élı emberek életmódját, szokásait, hagyományait; - helyesen használja-e a témakörökkel kapcsolatos fogalmakat; - birtokában van-e azoknak a képességeknek, amelyekkel az egyes eseményeket, jelenségeket értelmezni tudja; - rendelkezik-e azokkal a képességekkel, elemzési módszerekkel, amelyekkel értelmezni tudja a jelenkor eseményeihez vezetı összefüggéseket; - tud-e tájékozódni a célországok történelmében, földrajzában, gazdaságában, egyes mővészeti ágaiban térben és idıben; - képes-e a forrásokat megérteni és értelmezni; - képes-e saját tapasztalatait, élményeit általános formában megfogalmazni, vagy a felvetıdı általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani; - képes-e pontos ismeretekkel alátámasztva meghatározni a célország és a magyar kultúra közti hasonlóságokat és különbségeket; - rendelkezik-e a szociális viselkedés megfelelı formáival, kellı nyitottsággal és toleranciával a más kultúrkörben élı embertársai iránt; - képes-e folyékonyan, szabatosan, a megfelelı szókincset használva beszélni a célország kultúrájáról. A középszintő vizsga a jelöltektıl pontos ismereteket, megfelelı kifejezıkészséget, az elemzés, rendszerezés egyszerőbb formáit várja el. Az emelt szintő vizsga a középszintő követelményeket meghaladó ismeretanyagot, kifejezıkészséget, elemzési és összehasonlítási szempontokat, önálló ítéletalkotási készséget vár el. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények Témakörök/kompetenciák 1. Kompetenciák A témák komplex, életszerő bemutatása 10-15 perces, Témakörök bemutatása logikusan felépített, árnyaltan megfogalmazott, szabadon, helyes hanglejtéssel érthetıen elıadott beszámolókban. A célországokra speciálisan jellemzı fogalmak azonosítása, Szaknyelv helyes használata. Konkrét tartalmú, rövid, a célnyelven írt forrásokból merített ismeretek megértése, ismeretlen nyelvi elemek jelentésének Források kikövetkeztetése, lényeges információk felismerése, kiemelése és bemutatása folyékony, szabatos, a téma tartalmának megfelelı szókincs felhasználásával. Következtetések, önálló kérdések megfogalmazása tárgyi vagy
173
írásos anyag alapján. Információk győjtése és következtetések bemutatása egyszerő statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, ábrákból. Térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Szépirodalmi és képzımővészeti alkotások, filmek és képi források (fényképek, karikatúrák stb.) felhasználása a célországokban élı emberek gondolkodásmódjának, szokásainak, életvitelének megértéséhez és bemutatásához. A célországok fejlıdése, kultúrája szempontjából fontos Tájékozódás térben és idıben helyszínek azonosítása a térképen. A földrajzi környezet szerepe az egyes kultúrák és államok kialakulásában. A célországok fejlıdése szempontjából fontos események idırendi sorrendbe állítása. A legfontosabb különbségek és egybeesések, a legjellemzıbb párhuzamok felismerése a célországok és Magyarország fejlıdésében. A földrajzi adottságok, a gazdasági fejlıdés, a politikai A célországok fejlıdését felépítmény és a kulturális fejlıdés ok-okozati alakító tényezık feltárása összefüggései, elızményei és következményei. Aktuális események bemutatása. A célországok és hazánk gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális viszonyainak összehasonlítása. 2. Témakörök A célnyelvi országok földrajza A célnyelvi országok földrajzi fekvése, felszíne. Nemzeti jelképek (zászlók, címerek). A célnyelvi országok fıbb tájegységei. Közigazgatási régiók, autonómiák. Éghajlat. Népesség, nemzeti kisebbségek. Leghíresebb városok, turisztikai központok, nevezetességek. A célnyelvi országok Gazdasági adottságok, lehetıségek, jellemzık. gazdasága A célnyelvi országok fıbb gazdasági ágazatai. Nemzetközi viszonylatban is ismert termékek, márkák, nagyvállalatok. A célnyelvi országok Magyarországon is jelenlévı nagyvállalatai. Közlekedés. Fizetıeszközök. A célnyelvi országok és az Európai Unió. Politikai viszonyok A célnyelvi országok politikai és választási rendszere. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom mőködése. Kormány- és ellenzéki pártok. A célnyelvi országok és Magyarország politikai rendszerének hasonlóságai, eltérései. Társadalmi csoportok, helyzetük, együttélési formáik, Társadalmi viszonyok problémáik ( - A fiatalok helyzete és lehetıségei a célnyelvi országokban
174
Mindennapi élet, életmód
Hagyományok, szokások, ünnepek
- Nık a társadalomban - Kisebbségek, nemzetiségek, bevándorlók). A célnyelvi országok oktatási rendszere, eltérések és hasonlóságok a célnyelvi országok és Magyarország oktatási rendszerében. Munkavállalás, munkanélküliség, szakszervezetek. Egészségügy, társadalombiztosítás. Súlyos társadalmi problémák, bőnözés, droghelyzet. A vallás és az egyházak szerepe a társadalomban. A család szerepe, családi élet, családi ünnepek, mindennapi rítusok. Városi és vidéki élet, urbanizáció. A szabadidı eltöltése, szórakozás, nyaralási és pihenési szokások. Gondolkodásmód, jellemzı ideálok, értékek. Társadalmi érintkezés, etikett, gesztusnyelvek. A célnyelvi országok nemzeti ünnepei és jelképei.
Népszokások, népzene, néptánc, népviselet, népi játékok. A célnyelvi országok gasztronómiája, tipikus ételei és italai, étkezési szokásai. A sajtó, a tv és a rádió helyzete, szerepe a célnyelvi Tömegkommunikáció, média országokban. A célnyelvi országok legjelentısebb sajtóorgánumai, tv- és rádióadói, ifjúsági és diáksajtója. Telefon- és mobiltelefon-használat, etikai kódex. Globális és regionális környezeti problémák a célnyelvi Környezetvédelem országokban. Környezetvédelem a mindennapokban. Zöld mozgalmak, állatvédık. A sport szerepe, a legnépszerőbb sportágak a célnyelvi Sport országokban. A célnyelvi országok kiemelkedı sportolói. A célnyelvi országok A célnyelvi országok történelmi fejlıdésének fıbb történelme, irodalma, szakaszai, csomópontjai, eseményei. mővészete A célnyelvi irodalom történetének fıbb korszakai, kiemelkedı alkotók és mővek. A célnyelvi országok mővészettörténetének legfontosabb korszakai, kiemelkedı mővészek és mőalkotások. A tanult történelmi korszakok fıbb mővelıdéstörténeti, civilizációs jellemzıi, általános korrajz. EMELT SZINT Követelmények Témakörök/kompetenciák 1. Kompetenciák A témák komplex, elmélyült bemutatása 10-15 perces, Témakörök bemutatása árnyaltan megfogalmazott, szabadon, helyes hanglejtéssel érthetıen elıadott beszámolókban. (Tematikus pontok
175
gördülékeny összekapcsolása, egyesek kifejtése, különbözı álláspontok ismertetése a szakszókincs pontos felhasználásával.) A különbség a közép- és emelt szint között a megfogalmazás árnyaltságában, pontosságában van. A témák elemzı, kritikai megközelítése nagyobb súlyt kap az emelt szintő vizsgán. A célországokra speciálisan jellemzı fogalmak azonosítása, Szaknyelv árnyalt és helyes használata. Konkrét és elvont tartalmú, rövid, a célnyelven írt forrásokból merített ismeretek megértése, ismeretlen nyelvi elemek jelentésének kikövetkeztetése, lényeges és specifikus Források információk felismerése, kiemelése és a lényegesek bemutatása folyékony, szabatos, a téma tartalmának megfelelı szókincs felhasználásával. Különbözı típusú forrásokból származó információk összevetése. Következtetések, önálló kérdések megfogalmazása tárgyi vagy írásos anyag alapján. Térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Következtetések, elemzések és összehasonlítások bemutatása statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, ábrákról. A célországok fejlıdése, kultúrája szempontjából fontos Tájékozódás térben és idıben helyszínek azonosítása a térképen. A földrajzi környezet szerepe az egyes kultúrák és államok kialakulásában. Geopolitikai következtetések megfogalmazása. A célországok fejlıdése szempontjából fontos események idırendi sorrendbe állítása. Különbségek és egybeesések, legjellemzıbb párhuzamok felismerése a célországok és Magyarország fejlıdésében. A földrajzi adottságok, a gazdasági fejlıdés, a politikai A célországok fejlıdését felépítmény és a kulturális fejlıdés ok-okozati alakító tényezık feltárása összefüggései, elızményei és következményei. Önálló kérdések megfogalmazása az okokról és következményekrıl. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése a fejlıdésben. A különbözı régiók eltérı fejlıdésének bemutatása. Aktuális események és azok elızményeinek, okainak bemutatása. A célországok és hazánk gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális viszonyainak összehasonlítása. 2. Témakörök A célnyelvi országok földrajza A célnyelvi országok földrajzi fekvése, felszíne. Nemzeti jelképek (zászlók, címerek). A célnyelvi országok tájegységei. Közigazgatási régiók, autonómiák. Éghajlat, növény- és állatvilág. Népesség, nemzeti kisebbsége.k Leghíresebb városok, turisztikai központok, nevezetességek. A célnyelvi országok Gazdasági adottságok, lehetıségek, jellemzık.
176
gazdasága
Politikai viszonyok
Társadalmi viszonyok
Mindennapi élet, életmód
Hagyományok, szokások, ünnepek
A célnyelvi országok gazdasági ágazatai. Nemzetközi viszonylatban is ismert termékek, márkák, nagyvállalatok. Fogyasztóvédelem. A célnyelvi országok Magyarországon is jelenlévı nagyvállalatai. Közlekedés. Pénzügyek, fizetıeszközök, bankrendszer. A célnyelvi országok és az Európai Unió, illetve más gazdasági integrációk kapcsolatai. A célnyelvi országok politikai és választási rendszere. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom mőködése. Az államfı politikai szerepe. Kormány- és ellenzéki pártok. Kisebbségi problémák, politikai feszültségek. A célnyelvi országok és Magyarország politikai rendszerének hasonlóságai, eltérései. Társadalmi csoportok, helyzetük, együttélési formáik, problémáik (A fiatalok helyzete és lehetıségei a célnyelvi országokban, ifjúságpolitika, ifjúsági irányzatok) - Nık a társadalomban - Kisebbségek, nemzetiségek, bevándorlók). Nık a társadalomban. Kisebbségek, nemzetiségek, bevándorlók. Célnyelvi dialektusok. A célnyelvi országok oktatási rendszere, eltérések és hasonlóságok a célnyelvi országok és Magyarország oktatási rendszerében. Munkavállalás, munkanélküliség, szakszervezetek. Egészségügy, társadalombiztosítás. Társadalmi problémák, bőnözés, droghelyzet. A vallás és az egyházak szerepe a társadalomban. A család szerepe, családi élet, családi ünnepek, mindennapi rítusok. A gyerekek helyzete a családban és a társadalomban. Városi és vidéki élet, urbanizáció. A szabadidı eltöltése, szórakozás, nyaralási és pihenési szokások. Gondolkodásmód, jellemzı ideálok, értékek. Társadalmi érintkezés, etikett, gesztusnyelvek. A célnyelvi országok nemzeti ünnepei és jelképei.
Népszokások, népzene, néptánc, népviselet, népi játékok. A célnyelvi országok gasztronómiája, tipikus ételei és italai, étkezési szokásai. Tradicionális és modern konyhamővészet A sajtó, a tv és a rádió helyzete, szerepe a célnyelvi Tömegkommunikáció, média országokban.
177
Környezetvédelem
Sport
A célnyelvi országok történelme, irodalma, mővészete
Sajtószabadság. A célnyelvi országok legjelentısebb sajtóorgánumai, tv- és rádióadói, ifjúsági és diáksajtója. Reklámok. Telefon- és mobiltelefon-használat, etikai kódex. A számítógép és az internet szerepe a célnyelvi országokban, a virtuális világ. Globális és regionális környezeti problémák a célnyelvi országokban. Környezetvédelem a mindennapokban. A célnyelvi országok környezetvédelmi politikája. Zöld mozgalmak, állatvédık. A környezetvédelem és a gazdasági helyzet fıbb összefüggései. A sport szerepe, a legnépszerőbb sportágak a célnyelvi országokban. Tömegsport, szabadidısport, élsport. A célnyelvi országok kiemelkedı sportolói. A célnyelvi országok történelmi fejlıdésének szakaszai, csomópontjai, fontosabb eseményei. A célnyelvi irodalom történetének korszakai, kiemelkedı alkotók és mővek. A célnyelvi országok mővészettörténetének fontosabb korszakai, kiemelkedı mővészek és mőalkotások. A tanult történelmi korszakok fıbb mővelıdéstörténeti, civilizációs jellemzıi, általános korrajz.
BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsga középszinten tehetı le, szóbeli vizsgarészbıl áll. A belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsga célja: A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó - ismeri-e a fıbb rendészeti fogalmakat, a belügyi rendészeti szervek feladatrendszerét, szervezetét, erıit, eszközeit, - tudja-e a rendészeti szerveket egymástól megkülönböztetni, rámutatni azok azonosságaira és különbözıségeire, - képes-e a belügyi rendészeti szervekkel szemben támasztott elvárásokról önálló véleményt alkotni, véleményét érvekkel alátámasztani, - ismeri-e a belügyi rendészeti szervek mőködését meghatározó jogszabályok fıbb rendelkezéseit, - elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyekkel fel tudja ismerni a tanult szabálysértési és bőncselekményi tényállásokat, tudja-e azokat értelmezni, - ki tudja-e választani az elsısegélynyújtáshoz, a terepen történı tájékozódáshoz, a szakmai feladatok ellátásához szükséges eszközöket, - tudja-e az eszközöket szakszerően és célszerően használni, 178
- képes-e integrálni a társadalomismeret, az etika, a földrajz tantárgyakban tanultakat a rendészeti ismeretekkel, - képes-e gondolatait szabatosan, szaknyelven megfogalmazni, - teljesítményében kifejezıdik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelı és rendszerezı képessége. Tartalmi követelmények: Középszint Témakörök Követelmények 1. A rendészet alapjai Rendészet, rendészeti szervek A rend, a közrend (belsı rend) és a határrend. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság. A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme. A katasztrófavédelem és a polgári védelem. A katasztrófák felosztása. A rendészet szervei. A belügyi rendészeti szervek A BM irányítása alá tartozó rendészeti szervek mőködését általános jellemzése meghatározó fıbb jogszabályok. A belügyi rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai. A Rendırség, a Határırség, a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erıi (személyi állománya) és eszközei. 2. A belügyi rendészeti szervek szakmai tevékenysége A szakmai tevékenység A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai területei, az egyes szervek tevékenységének területei. mőködése és irányítása A Rendırség, a Határırség, a katasztrófavédelem mőködésének általános elvei és szabályai. A rendészeti szervek irányítása és vezetése. Intézkedések és kényszerítı A rendıri és határıri intézkedések, alkalmazásuk alapvetı eszközök szabályai. A kényszerítı eszközök és alkalmazásuk legfontosabb szabályai. A belügyi rendészeti szervek együttmőködése, kapcsolata a Együttmőködés, kapcsolatok és társadalmi szervekkel, szervezetekkel, lakossággal és a szolgálati tevékenységek civil kontroll. A rendészeti szervek filozófiája. A Rendırség, a Határırség szervei által alkalmazott szolgálati tevékenységek jellemzése. A katasztrófavédelmi szolgálati tevékenységek jellemzıi. 3. A belügyi rendészeti szervek funkcionális tevékenysége A személyzeti, munkaügyi és A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, szociális tevékenység feladatai. A rendészeti szervek tagjává válásának feltételei. A rendészeti szervek tagjait megilletı alapvetı pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások. A személyi állomány szolgálatellátással összefüggı jogai és A szolgálattal összefüggı jogok és kötelességek kötelességei.
179
A környezet-, a munka- és egészségvédelem
A szolgálati érintkezés
Az alaki magatartás
A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények. A környezet-, a munka- és egészségvédelem célja és feladatai. Az elsısegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsıdleges ellátásának gyakorlati feladatai. Rendfokozatok és állománycsoportok. Fegyelmi és függıségi viszonyok. A szolgálati érintkezés fıbb szabályai. Az alakiság jelentısége. A fıbb alaki elvárások és követelmények.
4. Tereptan A terep fogalma, fajtái, jellemzıi, a világtájak meghatározása. A térkép fogalma, fajtái, méretaránya. A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása. A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti A terepen történı tájékozódás szervek tevékenységében. Az iránytő, a tájoló és a távcsı használata. A közúthálózat számozása, a közúti gépjármővek országjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertetı jegyei. 5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása, a velük A jogellenes cselekmények szembeni fellépést szabályozó jogszabályok. A szabálysértés fogalma, elkövetıi, a felróhatóság és a Szabálysértési alapismeretek felróhatósági akadályok, az elkövetıkkel szemben alkalmazható szabálysértési szankciók. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban részt vevı személyek. A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, fıbb szabályai. A Rendırség és a Határırség tevékenysége során elıforduló fıbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzıi. Bőncselekményi alapismeretek A bőncselekmény fogalma, felosztása, elkövetıi. A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete. A büntethetıségi akadályok. Az elkövetıkkel szemben alkalmazható szankciók. A Rendırség és a Határırség tevékenysége során elıforduló fıbb bőncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzıi. Nyomozási alapismeretek A büntetıeljárás elvei. A büntetıügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban részt vevı személyek. A büntetıeljárás szakaszai. A bőncselekmény nyomozása során alkalmazható krimináltechnikai eszközök. A tereptan alapjai
180
A büntetıeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások és módszerek. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI a) A vizsga célja: a katonai alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a katonai alapismeretek tantárgy tantervében meghatározott elemeivel és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önmővelésre, - szert tett-e a katonai alapismeretek tantárgy tantervi követelményeinek megfelelı tárgyi tudásra, gondolkozó és tájékozódó képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására, - a fentiek alapján alkalmas-e arra, hogy tanulmányait közép- és felsıfokú oktatási intézményben folytassa. b) Formája: az érettségi vizsga középszinten tehetı le, írásbeli és gyakorlati vizsgarészbıl áll. c) Tartalma: A vizsga megoszlása az írásbeli és a gyakorlati vizsgarészek között tantárgyrészenként: Fsz.
Témakörök
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Szabályzat ismeret Alaki rendgyakorlat Magyar Honvédség és NATO ismeretek Katonai tereptan Munkavédelmi és biztonságtechnikai ismeretek Egészségügyi ismeretek Jogi ismeretek Lövészeti ismeretek
Vizsga formája írásbeli gyakorlati X X X X X X X X X
UTAZÁS ÉS TURIZMUS ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az utazás és turizmus középszinten letehetı érettségi vizsga. A középszintő érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismereteit tekintve ismeri-, tudja-e: a tanterv 1-4. modulja alapján - a magyar és nemzetközi idegenforgalom fejlıdési tendenciáit, fıbb jellemzıit, - az idegenforgalom hatását a gazdasági, társadalmi és természeti környezetre, - az utazási döntéseket befolyásoló tényezıket, - a szervezett utak típusait és jellemzıiket, - a szálláshelyek típusait és jellemzıiket, - a közlekedés és idegenforgalom kapcsolatát, - a vendéglátás szolgáltató egységeinek típusait, jellemzıiket, - a programszervezés alapfogalmait;
181
ezenkívül az iskola helyi tantervében szereplı választott moduloknak megfelelıen: 5. modul - a fenntartható fejlıdés idegenforgalomban történı értelmezését, - a levegı- és vízminıség kölcsönhatását az idegenforgalom területén, 6-7. modul - a vállalkozási formákat, - az idegenforgalmi marketing alapfogalmait, - reklám lényegét és szerepét, - a vállalkozások indításának alapfeltételeit, 8. modul - a falusi turizmus jellemzıit, - a falusi települések idegenforgalmi potenciálját; képességeit tekintve képes-e: - szolgáltatói attitőddel szemlélni környezetét, - önálló, mérlegelı döntéshozásra, - önálló információgyőjtésre, feldolgozásra, alkalmazásra, - véleményalkotásra és véleményének, álláspontjának megvédésére. GAZDASÁGI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája: Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli Középszinten az írásbeli vizsga a hagyományos számonkérési rendszertıl eltérıen projektmunka készítése. (Egy nagyobb téma feldolgozása, amely részletezve és a gyakorlatra adaptálva tartalmazza a modultárgy több részelemét.) Középszinten a szóbeli vizsga a fentieknek megfelelıen két részbıl áll: a projektmunka megvédésébıl (a dolgozattal kapcsolatos általános elméleti kérdésbıl és a dolgozathoz kapcsolódó konkrét gyakorlati kérdésbıl), valamint egy, a vizsgakövetelményeknek megfelelı témakörbıl kihúzott tétel kifejtése. Emelt szinten az írásbeli vizsga kétféle módon történhet. A tanulóknak lehetısége van a középszinttel formailag megegyezı (tartalmilag mélyebb, átfogóbb ismereteket bemutató) projektmunka elkészítésére, vagy ennek alternatívájaként az emelt szinten meghatározott témakörökhöz (makroökonómia, a mikroökonómia és a nemzetközi gazdasági ismeretek) kapcsolódó feladatok megoldására. Emelt szinten a szóbeli vizsga a) és b) tételrészekbıl áll. a) A vizsgakövetelményeknek megfelelı témakörbıl kihúzott tétel kifejtése. b) Vagy a projektmunka megvédésébıl, vagy egy aktuális probléma (globalizáció, privatizáció, fogyasztóvédelem stb.) értelmezésébıl, elemzésébıl egy megadott forrás alapján. A gazdasági ismeretek érettségi vizsga célja: Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
182
- megismerkedett a közgazdaságtan tudomány fogalmaival, azokat egyértelmően képes azonosítani, helyesen használja. Emelt szinten a fogalmak jelentésváltozatait is képes megkülönböztetni; - képes önállóan is új ismereteket győjteni az ıt körülvevı gazdasági környezetrıl, gazdálkodási szabályokról, a háztartások, üzleti élet gazdálkodási szokásairól; - képes megszerzett ismereteit személyes formában - önálló véleményeként elmondani; - tud a felvetıdı általánosabb kérdésekre és problémákra konkrét példákat és eseteket mondani; - jártas a modellalkotásban, elvonatkoztatásban annyira, hogy saját élményeit és tapasztalatait képes általános formában is megfogalmazni; - meg tudja különböztetni a lényeges és lényegtelen információkat, és ez alapján képes adott forrásokból információk győjtésére és következtetések levonására; - felismeri azokat a különbségeket és azonosságokat, amelyek alapján képes meglátni, szintetizálni a gazdasági ismeretek és a hozzá kapcsolódó tudományterületek összefüggéseit, amelyekrıl már hallott, tanult; - jártas a problémák felismerésében, a feladatok helyes értelmezésében és megoldások keresésében; - képes a gazdasági jellegő problémák alternatív megoldásainak értékelésére, otthonosan mozog a várható eredmények becslésében; - egyszerő, emelt szinten bonyolultabb mutatószámok kiszámítását elsajátította, azokat képes gazdasági értelemben használni; - képes egy adathalmazból többféle feladat megoldására. Tartalmi követelmények: Témák
Vizsgaszintek Középszint
A közgazdaságtan alapfogalmai, fıbb kérdései, vizsgálódási módszerei
Emelt szint A közgazdaságtan történelmének fı korszakai (közgazdasági elıdök A közgazdaságtan tárgya, merkantilizmus, fiziokraták, elhelyezése a tudományok Adam Smith munkássága, rendszerében. A közgazdaságtan klasszikus közgazdaságtan, tudomány részei. Alap Keynes munkássága, problémája, alapvetı kérdései. neoklasszikus közgazdaságtan, A gazdasági gondolkodás polgári közgazdaságtan és alapvetı elvei. marxizmus, gazdasági A szőkösség problémája. liberalizmus), az egyes Fıbb gazdasági szereplık korszakok jellemzıi és neves jellemzése, helyük a képviselıi. gazdálkodási folyamatban. A modellezés, mint vizsgálati A gazdasági körforgás. eszköz elınyei, hátrányai. Aktuális kérdések, amelyekre A határelemzés, mint alapvetı keresi a választ. eszköz. Vizsgálódási módszereinek Határelemzés versus lényegi elemei, és ezek példákon átlagelemzés. keresztül történı bemutatása. A gazdasági racionalitás értelmezése. A ceteris paribus elv alkalmazása. 183
Az alternatív költség fogalmának meghatározása, értelmezése. Gazdasági rendszerek. Magyarország gazdasága, mint piacgazdaság. A piac fogalma, típusai, a piaci szereplık meghatározása. A piacgazdaság alappillérei A kereslet, a keresleti függvény magántulajdon, elosztási és a kínálat, kínálati függvény rendszerek, munkamegosztás, A piaci mechanizmus értelmezése. verseny. alapvetı elemei, Marshall-kereszt segítségével a Az árak szerepe a piacon. mőködése, a piaci egyensúly, a túlkereslet és Piaci folyamatok magyarázata a piacgazdaság jellemzıi túlkínálat értelmezése. Marshall-kereszt segítségével. A „láthatatlan kéz” mőködésének, Specializáció és a komparatív a piaci önszabályozásnak a elınyök tana. bemutatása. A különbözı pénztörténeti korszakok bemutatása a munkamegosztás és a csereformák Bankok és a hitelezés fejlıdésén keresztül. kialakulása. A pénz funkciók meghatározása, Egyszintő, kétszintő A pénz kialakulása és és annak szemléltetése, hogy a bankrendszer, pénzintézetek funkciói különbözı pénzformák, hogyan fajtái, azok fıbb jellemzıi. töltötték be a pénz szerepkörét. A magyar bankrendszer A pénz szerepe a gazdálkodásban. kialakulása. A váltó fogalma, szerepe a bankjegy kialakulásában. A fogyasztás, család, háztartás, szükséglet, igény és kereslet fogalma, az egyes fogalmak A háztartás, mint fogyasztó közötti különbségek, illetve helye, szerepe a modern összefüggések. gazdaságban. A hasznosság kardinális és A szőkösség értelmezése a ordinális megközelítése. háztartás esetén. Hasznossági függvények A racionalitás értelmezése a ábrájának elemzése. Telítettségi A fogyasztó, mint a fogyasztóra, s ennek pont jelentése és felismerése. gazdaság egyik modellezése. A határhaszon és a csökkenı kulcsszereplıje, döntési A szükséglet fogalma, határhaszon értelmezése. mechanizmusai, illetve a csoportosítása, rangsorolása A fogyasztók preferenciáinak fogyasztói magatartás (preferencia rendszer). bemutatása közömbösségi elemzése Háztartás költségvetésének görbék rendszerén keresztül. összeállítása. A fogyasztói döntést korlátozó A háztartás megtakarítása, tényezık, a jövedelem és az árak befektetési szempontjai. változásának hatása a fogyasztói A piaci keresleti függvény döntésekre. ábrázolása és jellemzése. A költségvetési egyenes értelmezése. A piaci keresleti függvény levezetése.
184
A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezık. A A fogyasztói marketing eszközök hatása a magatartást fogyasztói döntésekre. befolyásoló tényezık A fogyasztó jogai, fogyasztóvédelem.
A kereslet rugalmasságának többoldalú megközelítése, értelmezése.
Vállalkozói és a menedzseri szerepkör összehasonlítása. A vállalkozó fogalma. Vállalkozási forma Vállalkozói tulajdonságok. megválasztásának szempontjai, a A vállalkozások fogalma és különbözı vállalkozási formák céljai. elınyei és hátrányai. A vállalkozások A vállalkozás alapításának, Tulajdonosi szerkezet alakulása az fogalma, célrendszere, mőködésének külsı és belsı utóbbi években Magyarországon. vállalkozási formák feltételei, érintettjei. A privatizáció fogalma, alapvetı formái, jelentısége, szerepe a Vállalkozások csoportosítása különbözı szempontok alapján. magyarországi átalakulás során a Vállalkozási formák jellemzése. 90-es évektıl kezdıdıen. A nonprofit szféra fıbb területei és sajátosságai. Az erıforrások és a termelés Termelési tényezık megnevezése, kapcsolata. A technológiai és jellemzése. gazdasági hatékonyság. A termelési tényezık szerepe a A termelési függvény elemzése, vállalkozás döntéseiben. A meghatározói, ábrázolása. munkamegosztás jelentısége, Kiadás versus költség és bevétel fejlıdése a termelésben. versus haszon. A termelés erıforrásai Termelékenységet befolyásoló A vállalkozás mőködése során és felhasználási tényezık. felmerülı költségek jellemzıi és lehetıségeik A vállalkozás mőködése során a köztük érvényesülı felmerülı költségek típusai. összefüggések. A termelıi racionalitás A különbözı profitkategóriák értelmezése és a profit alakulása. meghatározása, értelmezése. Az idı szerepe és értelmezése a A különbözı bevételi, költség- és közgazdaságtanban. profitfüggvények elemzése, meghatározói, ábrázolásuk. A tökéletes verseny viszonyai között mőködı vállalkozások A piaci formák és jellemzıik. döntéseinek sajátosságai, a A vállalkozás piaci helyzetének, profitmaximum helyének döntéseinek szerepe az árbevétel meghatározása. A verseny Piaci formák és alakulásában. „torzulásai” és azok jellemzıik. A A profitorientáció értelmezése. szükségszerősége. racionális vállalkozói A fedezeti pont jelentısége a A monopolhelyzet kialakulásának magatartás különbözı vállalkozási döntésekben. okai. piaci viszonyok között A tisztességes piaci magatartás és A monopólium, mint piaci forma verseny védelmének állami jellemzıi, döntéseinek eszközei és a versenyszabályozás. sajátosságai, a profitmaximum helyének meghatározása. A fedezeti pont és az
185
üzembezárási pont értelmezése és számítása különbözı piaci formák esetén. A természetes monopólium kialakulása, mőködésének szabályozási lehetıségei. Az árdiszkrimináció értelmezése, fajtái. A monopolhelyzet társadalmi elınyei és hátrányai, különös tekintettel a jóléti szempontokra. A fogyasztói és a termelıi többlet, illetve a holtteherveszteség értelmezése. Az induló tıke, a pótlólagos tıkebefektetések és az eredmény hatása a vállalkozás vagyoni A jövedelem és a vagyon helyzetére. kapcsolata. A vállalkozás eredményét A vagyonértékelés módozatai. befolyásoló tényezık. A vállalkozás A jelenérték számítás. Finanszírozási források: saját finanszírozása, A tıkekínálat jellemzıi, forrás, idegen forrás. mőködését és vagyoni alakulására ható tényezık. A tıke ára. helyzetét befolyásoló A tıkekereslet jellemzése, A kereskedelmi bankok ezzel tényezık. alakulására ható tényezık. kapcsolatos feladatai. A tıkepiac Értékpapírok fajtái és jellemzıi. Folyószámla hitelek; Rövid-, A tızsdék fajtái, mőködésük. közép- és hosszú lejáratú Részvények adásvételének bankhitelek. Hitelezéssel gyakorlata, jelentısége. kapcsolatos alapfogalmak (kamat, futamidı, fedezet, jelzálog, sajáterı). A vállalat mőködését befolyásoló „külsı környezet” fıbb összetevıi. Közjavak, magánjavak, vegyes Az externáliák fogalma, elemzése, javak. A piaci mechanizmus hatása a vállalkozás életére, A potyautas magatartás. mőködési zavarai különös tekintettel a Piaci mechanizmus kritikája, környezetgazdálkodás mőködési elégtelenségei. jelentıségének növekedésére. A munkaerı, mint termelési tényezı bemutatása. A munkakínálat jellemzıi, Az emberi erıforrás helye, alakulására ható tényezık. szerepe a vállalkozások életében. A munka, mint A munkakereslet jellemzése, A munkaerıpiaci elhelyezkedést termelési tényezı a alakulására ható tényezık. segítı kompetenciák. gazdálkodás A humán tıkebefektetés A bérmeghatározó tényezık, a folyamatában megtérülése. piaci és a nem piaci erık hatása. A munkabérek alsó és felsı A szociális párbeszéd a korlátja. munkáltatók és a munkavállalók között. A makrogazdaság A makrogazdaság szereplıi és a A nemzetgazdasági fogyasztási
186
szereplıi és a makrojövedelem keletkezése
makrogazdasági körforgás. és a beruházási függvény A nemzetgazdaság ismerete, elemzése, kibocsátásának mérésének meghatározóik, ábrázolásuk. problémái. A fogyasztás részesedése a nemzetgazdaság által Makrogazdasági mutatók értelmezése, számításuk. megtermelt jövedelembıl. A háztartások jövedelmének Életszínvonal. keletkezési forrásai. A hazai fogyasztás A jövedelem felhasználása. összehasonlítása nemzetközi A háztartások megtakarítási példákkal. attitődjei, formái. Az árupiaci kereslet a tervezett A megtakarítások szerepe a jövedelem függvényében. makrogazdaságban. A fogyasztás, a megtakarítások, a beruházások közötti makrogazdasági összefüggés. A pénzkeresletre ható tényezık. A pénzkínálat alakulása és a jegybank szerepe ebben. A pénzkeresleti és a pénzkínálati A modern pénz fogalma, a függvény ismerete, elemzése, A modern pénz pénzteremtés folyamata, ábrázolása. teremtése és a mechanizmusa. A gazdaság pénzszükségletét pénzpiac Pénzkímélı eszközök használata meghatározó tényezık. a gyakorlatban. Az egyensúlyi kamatláb. Pénzügyi intézmények rendszere Magyarországon - szereplık, feladatuk és tevékenységük. A munkakeresleti és a A munkapiaci szereplık munkakínálati függvény meghatározása, a kereslet és ismerete, elemzése, ábrázolása. kínálat értelmezése. Foglalkoztatottság és A munkapiac szemléltetése a munkanélküliség keresleti és kínálati függvény Magyarországon. A munkapiac és a segítségével. A hazai és a nemzetközi munkanélküliség A munkapiaci helyzetek foglalkoztatottsági és problémájának elemzése értelmezése. munkanélküliségi adatok A munkanélküliség fogalma, összehasonlítása. típusai, mérése. A tıkeállomány és a Munkanélküliségi ráta foglalkoztatottság hatása a értelmezése. nemzetgazdasági jövedelem alakulására. A makrogazdasági egyensúly A klasszikus újratermelési ciklus meghatározása és a Az állam gazdasági sajátosságainak bemutatása. válságciklusok jellemzıi az szerepvállalásának A modern állam állami szerepvállalás megjelenése, oka, szerepvállalásának közvetlen megjelenése elıtt és után. fejlıdési szakaszai, a elızményei. Az állami újraelosztás gazdasági válságok Az állami beavatkozás oka, célja, mértékének összehasonlítása. eszközei. Magyarország, nyugat-európai
187
országok és az Egyesült Államok példái alapján. A fiskális politika fogalma, a Az állami újraelosztás hatása a költségvetés felépítése, egyenlege, GDP alakulására. a deficit finanszírozás módjai. A feketegazdaság és a Költségvetés politika A költségvetési politika költségvetési hiány problémái jellemzıi eszközrendszere, különös Magyarországon. tekintettel az adózásra. A Adónemek. költségvetési politika Adópolitika és adómorál hatásmechanizmusa, veszélyei. Magyarországon. Az infláció fogalma, mérése, típusai, okai. A fogyasztási szokások és a Infláció hatása a gazdaságra és Az infláció és a profitvárakozások hatása az az egyes gazdasági szereplıkre. monetáris infláció alakulására. A monetáris politika fogalma, gazdaságpolitika A pénzkínálat alakulása és az céljai. infláció kapcsolata. jellemzıi A monetáris szabályozás Az ár-bér spirál értelmezése. jegybanki eszközei, mőködésének mechanizmusa. A kereskedelmi és fizetési mérleg A nyitott gazdaság egyensúlya. felépítése és a közöttük lévı A valutakeresleti és a valutakínálati függvény ismerete, kapcsolat. A valutakereslet és valutakínálat elemzése, ábrázolása. A nemzetgazdaság értelmezése, jellemzése. A fix és a lebegı külgazdasági A különbözı valutaárfolyamok. valutaárfolyamos rendszerek kapcsolatai Napjaink valutáinak árfolyam- jellemzıi. meghatározása, az euró Az eurózónához csatlakozás jelentısége. feltételei. Magyarország külgazdasági Eurózónához csatlakozás elınyei kapcsolatainak áttekintése. és hátrányai. A munkanélküliség és az infláció kezelésének lehetséges módjai. A téma lehetıséget ad néhány aktuális gazdasági probléma megnevezésére (pl. infláció, A gazdasági problémák közül Aktuális gazdasági munkanélküliség, szegénység, egy-kettı részletesebb kifejtése. problémák és fizetési mérleg hiány, eladósodás A probléma megoldási megoldási alternatívák stb.). altarnatíváinak felvázolása. Ezek közül valamely probléma hazai megjelenésének bemutatása. (Például: Magyarország európai uniós tagságának hatása a hazai munkaerıpiacra.) Küzdelem a gazdasági A globalizáció fogalma. problémák megoldásáért Napjaink gazdasági (környezetvédı, segélyezı, együttmőködési formáinak bemutatása. Az együttmőködésbıl regionális stb. programok, A globalizáció szervezetek). származó elınyök, problémák. Napjaink nemzetközi gazdasági A globalizációs folyamatok együttmőködésének formái, jellemzése, elınyeinek és
188
tendenciái. hátrányainak bemutatása. A fejlett és fejlıdı országok helye, Magyarország integrálódása a szerepe a nemzetközi világgazdaságba és az EU-ba. munkamegosztásban. Magyarország gazdaságának Az Európai Unió, mint gazdasági értékelése a világ más integráció. országaihoz képest. Alternatív közgazdaságtan: miért alakult ki, példák a hagyományostól eltérı válaszokra. JUDAISZTIKA ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsgaformája: Középszinten: szóbeli vizsga. A vizsga idıtartama: 15 perc. A judaisztika érettségi vizsga célja: A vizsga célja, hogy az érettségizı diák számot adjon arról, hogy - rendelkezik a zsidó élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal, - érti és használni tudja az alapvetı judaisztikai szaknyelvet és fogalmakat, - rendelkezik alapvetı Bibliaismerettel, - ismeri a zsidó naptárt és a zsidó ünnepeket, - tisztában van a zsidó élet fontosabb állomásaival, - tudja a kóserság alapelemeit, - rendelkezik alapvetı ismeretekkel a zsidó otthon és a zsinagóga vonatkozásában, - felismeri a parancsolatok hatását a mai életünkre, - ismeri a zsidó történelem fontosabb eseményeit és összefüggéseit, - érzékeli a zsidó etika és filozófia sajátosságait, - jellemezni tudja a magyarországi zsidóságot irányultsága, szervezetei alapján, - tisztában van a zsidó állam létével, - képes ismereteit a dialógus szellemében, mások számára is közvetíteni. Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése. A középszintő vizsga az érettségizı jelöltektıl pontos ismereteket, megfelelı kifejezıkészséget, az elemzés, rendszerezés alapvetı egyszerőbb formáját várja el. Tartalmi követelmények: Kompetenciák Nyelv
Források
Követelmények A zsidósággal kapcsolatos fogalomrendszer helyes használata. Bibliai szöveg alapvetı mondanivalójának, üzenetének megértése és kifejtése. Bibliai források, lényeges információk felismerése, kiemelése, alapvetı következtetések levonása. Információk győjtése és rendszerezése, a judaisztika
189
Tájékozódás térben Tájékozódás idıben A zsidó naptár
Zarándokünnepek
Örömünnepek
Nagyünnepek
Szombat (Sábát)
Kóserság (Kashrut)
A zsidó szimbólumok és kegytárgyak
A zsinagóga és kialakulása A zsidó közösség és zsidó otthon A zsidó élet körforgása A zsidó esküvı
irodalmának alapján. Térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Szépirodalmi és képzımővészeti alkotások, képi és zenei források felhasználása a zsidóság szokásainak megértéséhez, bemutatásához. A Biblia szempontjából fontos helyszínek azonosítása a térképen. A földrajzi környezet szerepe a zsidó kultúra alakulásában. A fontos történelmi események idırendi sorrendbe állítása. A zsidó élet körforgásának idıbeli értelmezése. Csillagászati háttér, a naptár egységei (év, hó, nap). A hónapok felsorolása. A zsidó ünnepek naptári elhelyezkedése. Az ünnepek eredete. Az ünnepek nevei, a félünnepek. Pészach, Savout, Szukot történetének ismerete. Pészach, Savout, Szukot gyakorlata, imarendszere. Pészach Hagada jelentısége. A Tízparancsolat hatása korunkra. A Szukoti csokor szimbolikája. Hanuka történelmi háttere, szertartása, imarendszere. A hanukkia. Purim történelmi háttere, a Purim parancsolatok. Megilla olvasás jelentısége. A zsidó újév forrása jelentısége, szertartása és liturgiája. A megtérés napjai. Az engesztelés napja, az ünnep szabályai, szertartása, liturgiája. A Szombat bibliai forrása. A Szombat törvényei, liturgiája, imarendje. A Szombat jelentısége közösségekben, családokban. A pihenınap fontossága. A kóserság forrásai. Kóser állatfajták. Kóser konyha, tejes és húsos szétválasztása. Kósersági tilalmak. Dávid pajzsa, menóra. Imaeszközök, gyertyatartók. Tóratekercsek és tartozékaik. Zsidó motívumok a mővészetben. A pusztai szentély, forrása, berendezési tárgyai. A jeruzsálemi szentély építıi, helye, története. A zsinagóga funkciója, tisztviselıi, tárgyai, mővészete. Közösségi élet. Családi élet. Születés, névadás, a körülmetélés és bibliai forrásai. Halál, temetési szokások, sírkı. Felkészülés az esküvıre. Az esküvı szertartása. A résztvevık és feladataik.
190
Gyász és böjt
A zsidó nép gyökerei
A zsidó nép ıstörténete
A parancsolatok (micvák)
A honfoglalás
A zsidó nép vezetıi Nık a Bibliában A Szent iratok A zsidó filozófia
Az ima
Rabbinikus tevékenység Magyarországon Izrael földje (Erec Jisrael)
A házasságlevél szerkezete, tartalma. Közösségi gyász-, böjtnapok (Gedalja, Tévét 10, Támuz 17, Áv 9, a holokauszt napja) Egyéni gyász szakaszai, elıírásai. Az ısatyák története, szerepe a zsidó nép formálásában (Ábrahám, Izsák, Jákob). Az ısanyák története, szerepe a zsidó nép formálásában (Sára, Rebeka, Ráchel, Lea). A zsidó törzsek kialakulása, szerepük. Az egyiptomi fogság évei. A kivonulás története. A kinyilatkoztatás, néppé válás. A sivatagi vándorlás. A parancsolatok felosztása. Tórái parancsolatok. Rabbinikus parancsolatok. A parancsolatok jelentısége. A parancsolatok mint a zsidó élet formálói. Józsua, a zsidó nép új vezetıje. A Szentföld meghódítása. Az ország felosztása. A bírák kora. A kohaniták kötelességei, jogai egykor és ma. A királyok (Saul, Dávid, Salamon). A próféták közvetítı funkciója. A Messiás, elképzelések a megváltás koráról. Egy prófétanı története és szerepe. A zsoltárok kialakulása, a liturgiában betöltött szerepük. Az öt tekercs kialakulása, szerepe. Jób könyve és üzenete. Egy zsidó filozófus élete, munkássága. Az ima kialakulása. Az imák ideje. Hétköznapi imák. Ünnepi imák. Áldások. Az imakönyv felépítése, fontosabb részei. Egy magyarországi rabbi élete és munkássága. Izrael földrajza. Izrael szentsége. A modern zsidó állam kialakulása, jelentısége a zsidó nép életében.
EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli és írásbeli. 191
Emelt szinten: szóbeli és írásbeli. A vizsgakövetelményekben, a vizsga szintjén meghatározó szerepet töltenek be azok az ismeretek, amelyek az egészséges ember szomatikus, pszichés és szociális jellemzıinek megértéséhez nélkülözhetetlenek. Az egészségügyi alapismeretek vizsga általános célja Annak megállapítása, hogy a vizsgázó: - felismeri-e az egészség és a környezet közötti kölcsönhatásokat; - képes-e az emberi test felépítését és mőködését bemutatni; - megérti-e az egyes szervrendszerek mőködésének egymásra gyakorolt hatását; - ismeri-e a vészhelyzeteket, és tud-e megfelelı elsısegélynyújtást végezni; - ismeri-e a lelki jelenségeket és azok összefüggéseit; - ismeri-e az egyszerő gondozási feladatokat a különbözı életkorokban; - tud-e az emberi kapcsolataiban megfelelıen kommunikálni; - ismeretei elısegítik-e a tanulót az egészségügyi szakma választásában. A követelmények középszinten fogalmazódnak meg. A középszintő érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a követelményekben megfogalmazott alapvetı egészségtani, anatómiai, általános fejlıdés-lélektani és gondozástani ismeretekkel, amelyek alapján képes bekapcsolódni a szakmai képzésbe, illetve a felsıoktatási képzésbe. Követelmények középszinten
Témakörök 1. Egészségtan Egészségkulturáltság Egészséges életvitel Elsısegélynyújtás
- Ismertesse az egészség-betegség fogalmat, az egészségkultúra, az egészséges életmód és életvitel összetevıit, ill. befolyásoló tényezıit. - Tájékoztasson másokat az egészséges életvitellel kapcsolatban. - Ismertesse a vészhelyzeteket és végezzen alapfokú elsısegélynyújtást.
2. Emberi test Az ember az ökoszisztéma része
- Ismertesse az emberi test felépítését és mőködését. - Határozza meg az ember helyét és szerepét az A emberi test fıbb szerkezeti elvei ökoszisztémában. - Ismerje fel az emberi test csontjait, izmait, A mozgásrendszer ízületeit és a vérkörök nagyobb ereit. - Ismertesse a keringési rendszer felépítését és A keringési rendszer mőködését. - Ismertesse a légzırendszer felépítését és A légzırendszer mőködését. - Ismertesse az emésztırendszer felépítését és Emésztırendszer mőködését. - Ismertesse a kiválasztórendszer felépítését és Vizeleti szervek mőködését. - Ismertesse a szaporodás szervrendszerének Szaporodás szervrendszere felépítését és mőködését. - Ismertesse az idegrendszer felépítését és Idegrendszer mőködését. Érzékszervek - Ismertesse az érzékszervek felépítését és
192
mőködését. 3. Általános és személyiséglélektan Bevezetés az általános lélektanba Érzékelés-észlelés Figyelem-álom Tanulás-tudás
- Határozza meg a lélektan alapfogalmait, és osztályozza a lelki jelenségeket. - Határozza meg a tanulás és tudás kapcsolatát és összefüggéseit. - Ismertesse az emlékezet és képzelet alapfogalmait. - Értelmezze a gondolkodás, az intelligencia és kreativitás folyamatát. - Jellemezze a különféle személyiségfelfogásokat.
Emlékezet és képzelet Gondolkodás, intelligencia és - Fogalmazza meg az érett személyiség kritériumait. kreativitás Motiváció, érzelem Személyiség-temperamentum-jellem 4. Fejlıdéslélektan és szocializáció Az érés és fejlıdés fogalma, - Ismertesse az emberi pszichikum fejlıdésének törvényszerőségei folyamatát. A szenzoros és kognitív mechanizmusok - Mutassa be a szenzoros és kognitív fejlıdés fejlıdése menetét. - Ismertesse az érés és fejlıdés törvényszerőségeit. A tanulás mint viselkedésmódosulás - Jellemezze a tanulás viselkedésmódosító szerepét. Az érzelmi akarati élet fejlıdése - Ismertesse a szocializáció területeit, jellemzıit. Az életkorok szerinti fejlıdés - Ismertesse az életkor szerinti fejlıdés sajátosságait. 5. Gondozástan Bevezetés a gondozástanba - Jellemezze az egyedfejlıdés szakaszait. Szülık leszünk - Értelmezze a gondozás folyamatát. Újszülött a családban - Családtervezés. Az életkori szakaszoknak megfelelı - Ismertesse az újszülött egészséges fejlıdéséhez gondozás szükséges gondozási teendıket. Ismertesse a különbözı életkori szakaszok jellemzıit és gondozási feladatokat: = elsı év = kisdedkor = óvodáskor = kisiskoláskor = serdülıkor = ifjúkor = felnıttkor = idıskor 6. Kommunikáció - Önismeret A kommunikáció alapfogalmai, - Ismertesse a kommunikációs alapfogalmakat. alapelvei - Mutassa be a segítı kapcsolatokban elıforduló A kommunikáció csatornái kommunikációs zavarokat. A kommunikáció zavarai - Jellemezze a nonverbális és verbális csatornákat. - Ismertesse a serdülıkorban elıforduló kommunikációs zavarokat. - Értelmezze a metakommunikációs jelzéseket. Témakörök
Követelmények kiegészítése emelt szinten
193
1. Egészségtan Egészségkulturáltság Egészséges életvitel
- Értelmezze az egészséges életvitellel és életmóddal kapcsolatos alapvetı értékeket. - Nyújtson másoknak segítséget egészségük megırzésében és fejlesztésében.
Elsısegélynyújtás 2. Emberi test - Értelmezze az egyes szervrendszerek egymásra gyakorolt hatását. - Jellemezze a szervrendszerek leggyakoribb kóros A emberi test fıbb szerkezeti elvei elváltozásait. A mozgásrendszer A keringési rendszer A légzırendszer Emésztırendszer Vizeleti szervek Szaporodás szervrendszere Idegrendszer Érzékszervek 3. Általános és személyiség lélektan Bevezetés az általános lélektanba Érzékelés-észlelés Figyelem-álom Tanulás-tudás Emlékezet és képzelet Gondolkodás, intelligencia és kreativitás Motiváció, érzelem Személyiség-temperamentum-jellem 4. Fejlıdéslélektan és szocializáció - Mutassa be a személyiség érésének és Az érés és fejlıdés fogalma fejlıdésének biológiai, pszichés és szociális törvényszerőségei összefüggéseit. A szenzoros és kognitív mechanizmusok fejlıdése A tanulás mint viselkedésmódosulás Az érzelmi akarati élet fejlıdése Az életkorok szerinti fejlıdés 5. Gondozástan Bevezetés a gondozástanba Szülık leszünk Újszülött a családban Az életkori szakaszoknak megfelelı gondozás 6. Kommunikáció - Önismeret A kommunikáció alapfogalmai, alapelvei A kommunikáció csatornái A kommunikáció zavarai Az ember az ökoszisztéma része
SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 194
A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A szociális alapismeret érettségi vizsga célja A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a köznapi mőveltség részét képezı és a mindennapi élet számára praktikus, alapvetı szociális ismeretekkel, amíg az emelt szintő vizsga az ismeretanyag belsı összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerésének képességét teszi próbára. Az érettségi vizsga hozzájárul az emelt szintő és felsıfokú szociális szakmai képzésekhez való felvételhez vagy csatlakozáshoz. A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e hatékonyan közvetíteni szóbeli és írásbeli információit; - ismeri-e az empátia fogalmát; - ismeri-e saját lelki egészsége megtartásának módjait; - tudja-e az egyes lelki jelenségeket felsorolni, jellemezni, felismerni; - ismeri-e a különbözı életkori szakaszok testi, lelki, szociális jellemzıit; - tájékozott-e a szociálpszichológia fıbb alapfogalmaiban, jelenségeiben; - tájékozott-e a társadalmi egyenlıtlenségek kialakulásának okairól; - ismeri-e az egyenlıtlenségek csökkentésére irányuló társadalmi törekvéseket; - ismeri-e a sajátjától eltérı értékeket, normákat, életmódokat; - tájékozott-e az alapvetı életmódkutatás-technikákban; - képes-e felsorolni a család szerepét, funkcióját; - képes-e megmagyarázni a szocializáció folyamatát, a család jelentıségét ebben a folyamatban; - tájékozott-e a segítı szakmák területén; - ismeri-e a mai magyar egészségügyi és szociális ellátórendszert. Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e hatékonyan közvetíteni szóbeli és írásbeli információit; - ismeri-e az empátia fogalmát; - ismeri-e saját lelki egészsége megtartásának módjait; - ismeri-e a lelki jelenségek fiziológiai alapjait, törvényszerőségeit; - képes-e felismerni a testi és lelki jelenségek összefüggéseit; - ismeri-e az életmóddal kapcsolatos alapvetı összefüggéseket; - ismeretei alkalmasak-e életmódja és környezete egészségmegırzı irányba történı fejlesztésére; - tájékozott-e az alapvetı életmódkutatás-technikákban; - képes-e értelmezni a család szerepét, funkcióját, történelmi változásait; - tájékozott-e az egyén és a társadalom közötti kölcsönhatások törvényszerőségeiben; - képes-e értelmezni a társadalmi egyenlıtlenségek kialakulásának okait; - rendelkezik-e a sajátjától eltérı értékek, normák, életmódok elfogadásához szükséges készségekkel; - ismeri-e az alapvetı emberi és szociális jogokat; - ismeri-e a mai magyar egészségügyi és szociális ellátórendszert. Tartalmi követelmények Témakörök
Követelmények középszinten
195
Követelmények kiegészítése emelt szinten
1. Pszichológiai alapismeretek Ismerje az általános lélektani Általános lélektan alapfogalmakat. Ismertesse a tanult lelki jelenségeket.
Értelmezze a testi és lelki jelenségek összefüggéseit.
Elemezze az általánostól eltérı Személyiség-lélektan lelki megnyilvánulásokat, és ismertesse azok kiváltó okait. Határozza meg az érés és fejlıdés Fejlıdéslélektan törvényszerőségeit. Ismertesse a különbözı életkori szakaszok pszichikus jellemzıit, a szenzomotoros és a kognitív fejlıdés menetét. Magyarázza meg a Értelmezze a szocializáció Szocializáció szocializáció folyamatának fogalmát. összefüggéseit. Értelmezze a tanulás Sorolja fel a szocializáció szocializációban betöltött folyamatának elemeit. szerepét. Definiálja a szociálpszichológia Ismertesse a különbözı Szociálpszichológia fogalmát. társas szerepeket. Ábrázolja a kommunikáció Ismertessen jellegzetes sémáját. szerepkonfliktusokat. Sorolja fel a verbális és nonverbális, valamint a metakommunikációs jelzéseket. Határozza meg a segítı hivatás Szakmai kommunikáció kommunikáció alapelveit. Ismertesse a segítı beszélgetés alapelveit, jelentıségét a segítı kapcsolatban. Legyen képes a társas kapcsolatok Társismeret elemzésére, értelmezésére. Ismertesse a csoportmunka Csoportmunka szabályait, a csoportfejlıdés fázisait. Magyarázza el a szerepek és a norma jelentısségét a csoportban. Határozza meg a konfliktus fogalmát. Soroljon fel néhány konfliktuskezelési technikát. 2. Társadalomismeret és szociálpolitika Ismerje a legfontosabb társadalompolitikai ideológiákat és Jellemezze a politikai A politika értékeket, amelyek meghatározzák irányzatokat. az adott társadalom szociálpolitikáját Társadalomismeret Ismerje a társadalom Értelmezze a mai magyar Ismerje a személyiséggel kapcsolatos alapfogalmakat.
196
Az életmód
A család
A szociálpolitika
szerkezetét, rétegzıdését. társadalomban kialakult Ismertesse a társadalom egyenlıtlenségek okait. megismerésének legfontosabb módszereit. Azonosítson néhány egyéni és társadalmi különbségeket, példán keresztül mutassa be azok lehetséges okait. Ismertesse az egészségügyi és szociális ellátás rendszerének fıbb vonalait. Ismerje a segítı szakmák rendszerét. Elemezze az életmód és életvitel összetevıit. Soroljon fel életmódkutatás-technikákat. Ismerje a család fogalmát, Értelmezze a család szerkezetét, a családi szerepeket, szerkezetének és funkcióinak a család funkcióit. Készítsen történelmi változásait. ábrát a család szerkezetérıl. Ismerje fel a mai magyar Ismerje a szociális társadalomban elıforduló szolgáltatások rendszerét, szociális problémákat és az feladatait, a jóléti pluralizmus azokra adott alapvetı formáit. válaszokat.
OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Az oktatás szakmacsoportos (pedagógiai, pszichológiai alapismeretek) érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - ismeri-e az általános és személyiség-lélektan, a szociál-, fejlıdés és pedagógiai pszichológia, a pedagógia - neveléselmélet, didaktika és neveléstörténet - korszerő ismeretanyagát; - rendelkezik-e megfelelı ismeretekkel, képességekkel önmaga és mások megismeréséhez, a családi és társadalmi helyzetek értelmezéséhez a szocializációs folyamatokban; - elsajátította-e azokat a képességet és ismereteket, amelyekkel a pedagógiai helyzeteket döntési szituációkat etikai kérdéseket magatartásokat tudja értelmezni; - képes-e a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára; - képes-e tudását, gondolatait szóban és írásban választékosan elıadni; 197
- teljesítményében kifejezıdik-e ismeretelemzı-értékelı, önálló gondolkodása, lényegkiemelı és rendszerezı képessége, kreativitása, igényessége; - rendelkezik-e saját szakmai munkájával kapcsolatos kötelességtudattal, felelısségérzettel, személyiségközpontú szemléletmóddal, pedagógiai érzékenységgel, kapcsolatteremtı képességgel; - képes-e önmaga és mások reális értékelésére, tudatos szakmaválasztásra. A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - tájékozott-e az oktatás szakmacsoportos alapozó tárgy ismeretanyagában; - rendelkezik-e korszerő pedagógiai szemlélet- és gondolkodásmóddal, mely lehetıvé teszi számára a nevelés körébe tartozó különbözı alapproblémák felismerését; - tudja-e használni a pedagógiai, pszichológiai fogalmakat, a szaknyelvet; - képes-e ismereteit meggyızıen kommunikálni; - képes-e a pedagógiai szituációkban szerzett tapasztalatai és elméleti ismeretei integrálására, tudatos szakmaválasztásra; - fel tudja-e használni ismereteit önmaga és mások viselkedésének elemzésére; - képes-e önálló véleményalkotásra, érvei kifejezésére és megvédésére. Az emelt szintő vizsga célja annak megállítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e rendszerezett oktatás szakmacsoportos ismeretekkel; - képes-e ismeretelemzı-értékelı, önálló gondolkodásra; - kifejezıdik-e teljesítményében lényegkiemelı képessége, kreativitása, igényessége, pedagógiai érzékenysége; - képes-e tudását írásban és szóban választékosan, igényes nyelvi formában kommunikálni; - képes-e önmaga és mások viselkedésének reális értékelésére, tudatos pályaválasztásra. A középszintő vizsga a jelöltektıl az egyszerőbb ismeretszerzései eljárásokat, kifejezıképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvetı formáit, valamint az érettségi utáni szakképzés megalapozásához, a pályaválasztási döntéshez szükséges motívumok és képességek (kompetenciák) meglétét várja el. Az emelt szintő vizsga elsısorban a felsıoktatásban (tanító, óvodapedagógus), az akkreditált szakképzésben továbbtanulni szándékozó vizsgázó ismereteit és képességeit vizsgálja. A jelöltektıl a középszintő követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezıképességeket, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, magasabb fokú gondolkodási mőveleteket, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el, az elmélyültebb pedagógiai, pszichológiai ismereteket kéri számon. Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
1. Általános lélektan Ismertesse a pszichológia fogalmát, A pszichológia tárgyát, helyét a tudományok tudománya rendszerében, történetének fıbb állomásait. Mutassa be a pszichológia alap- és Értékelje a módszerek alkalmazásának alkalmazott tudományait, vizsgálati jelentıségét a pedagógiai gyakorlatban. módszereit. A lelki mőködés Ismertesse az általános lélektani Ismertesse a viselkedés biológiai
198
általános törvényszerőségei
alapfogalmakat.
alapjait; a lelki jelenségek és a magasabb idegmőködés összefüggéseit.
Tudja felismerni, besorolni, osztályozni a lelki jelenségeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, Értelmezze figyelem, képzelet, gondolkodás, az észlelés-képzelet tanulás, érzelem, motiváció). az emlékezet-tanulás Ismertesse a lelki jelenségek a kreativitás-intelligencia-gondolkodás jellemzıit, funkcióját, fajtáit. összefüggését. Hasonlítsa össze a különbözı tanulási Elemezze a hatékony tanulás és a lelki formákat, ismerje a tanulási jelenségek összefüggését. törvényeket és alkalmazási Értelmezze a humánspecifikus lehetıségeiket. motiváció és a hatékony környezethez Elemezze az aktiváció, emóció, való alkalmazkodás összefüggését. motiváció kapcsolatát, az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatását, kifejezıdését. 2. Személyiség-lélektani ismeretek Ismertesse a személyiséggel Értelmezze a személyiségdefiníciót, és kapcsolatos alapfogalmakat, a hasonlítsa össze saját személyisége személyiségalakulás folyamatát, az jellemzıivel. Csoportosítsa a fıbb érett személyiség kritériumait, a személyiségzavarokat, a legfontosabb személyiségelméleteket, és értékelje azok egy csoportját. személyiségvizsgáló módszereket. 3. Szociálpszichológiai ismeretek Ismertesse a szociálpszichológia Értelmezze a szocializáció alapfogalmait, tárgyát. fogalmát, és mutassa be A szociálpszichológia Értékelje tanulásának jelentıségét. folyamatát néhány szemléletes mint tudomány Hasonlítsa össze a fizikai és a példát alkalmazva hospitálási szociális észlelést. élményeibıl. Mutassa be a pedagógus Jellemezze a társas szerepelvárásait. kapcsolatokban elıforduló társas Elemezzen egy szerepfeszültségbıl helyzeteket. adódó konfliktust. Elemezze a szereptanulás Magyarázza meg a hatékony A társas folyamatát; az emberi pedagógiai tevékenység és a társas kapcsolatok kapcsolatokat segítı és gátló kapcsolatokat segítı tényezık kölcsönhatása tényezıket. összefüggését. Ismertesse a konfliktusok fajtáit. Elemezze a konfliktusokat példákon Értelmezze a konfliktusok keresztül, a lehetséges kiváltó ok és szerepét az interperszonális a beavatkozás formáinak kapcsolatokban. összefüggésében. Jellemezze a kommunikációs folyamat összetevıit, a hatékony kommunikáció feltételeit, a Értékelje a kongruencia Kommunikáció kommunikációs zavarokat. jelentıségét a tanári Értelmezze a verbális és kommunikációban. nonverbális közlés viszonyát. Legyen képes önálló
199
véleményalkotásra, érvei kifejezésére és megvédésére. Ismertesse az önismeret forrásait, a Igazolja az önismeret és társismeret tanulás és önismeret összefüggését, a összefüggését. hiányos önismeret okait és Értékelje a testkép-énkép-énideál Önismeret következményeit. kapcsolatát, és az önértékelés Ismerje fel a változás és változtatás fejlıdését (személyes példákkal szükségességét. illusztrálva). Értékelje a csoport szerepét a társas kapcsolatokban. A csoport szerepe a Ismertesse a kiscsoport Tudjon megtervezni, elemezni társas fejlıdésének szakaszait, a szociometriai vizsgálatot. kapcsolatokban csoportmunka szabályait, értékelje saját élményő csoportban szerzett tapasztalatait. 4. Fejlıdéspszichológia Ismertese a fejlıdéspszichológia fogalmát, tárgyát, a fejlıdés Ismertessen néhány fejlıdéselméletet. törvényszerőségeit, a fejlıdési eltéréseket. Gyakorlati példákkal is értelmezze a Mutassa be a pszichikus fejlıdés fejlıdés törvényszerőségeit. szakaszait és az egyes életszakaszok jellemzıit. Elemezze az újszülött korban a Értékelje az anya-gyermek Csecsemıkor megismerés és mozgásfejlıdés kapcsolat jelentıségét. kölcsönhatását. Értse az éntudat kialakulása és a Kisgyermekkor környezettel való kapcsolat Mutassa be a beszéd fejlıdését. összefüggését. Jellemezze a rajzábrázolás fejlıdését. Értse az akarat, az önkontroll és a Óvodáskor Értelmezze a játéktevékenység és a feladattudat összefüggését. személyiségváltozás összefüggését. Jellemezze az iskolaérettség Kisiskoláskor kritériumait, az írás-olvasás megtanulásának pszichológiai alapjait. Elemezze a serdülıkor testi Értelmezzen, elemezzen Serdülıkor diszharmóniájából adódó frusztráció serdülıkori konfliktusokat. oldásának lehetıségét. Értelmezze a pályaválasztási érettség Elemezze a saját pályaválasztási Ifjúkor mutatóit, a házasságérettség érettségét befolyásoló tényezıket. kritériumait. Értelmezze az agy funkcionalitása Értelmezze a felnıttkori érzelmi, Felnıttkor és a szellemi frissesség akarati elkötelezettségét. összefüggését. Ismertesse az öregedés biológiai és szociális jellemzıit, a magány Tudja értelmezni az idıseket ért elkerülésének lehetıségeit. szociális, társadalmi hatásokat és Öregkor következményeiket. Értse az életmód és az életkor kapcsolatát. 5. Pedagógiai pszichológia
200
Tudja meghatározni a pedagógiai pszichológia fogalmát, tárgyát, funkcióját. Ismertesse a pedagógiai hatás törvényszerőségeit. Elemezzen nevelési helyzeteket. Jellemezze a nevelési feladatok és a Értelmezze a családi nevelés hatásának motiváció összefüggését. és a gyermeki személyiség fejlıdésének Elemezze a családi nevelés összefüggését. szocializációban betöltött szerepét. Értelmezze a gyermek megismerésének kiemelt szerepét a nevelımunkában. Mutassa be az összefüggést a Értelmezze a gyermekközösségek gyermekközösség hatása és az egyén alakulásnak folyamatát és a helyes fejlıdése között. magatartási szokások pszichológiai Osztályozza és jellemezze a nevelés kérdéseit (illusztrálja hospitálási különleges eseteit, ismerje tüneteit, tapasztalataival,). azok kiváltó okait és a Értékelje a pedagógus szerepét az problémakezelés módjait. iskolai nevelımunkában. 6. A pedagógia általános kérdései Ismertesse a pedagógiai tudományának célját, tárgyát, feladatait, interdiszciplináris Értelmezze a fogalmak közötti A pedagógiai kapcsolatait. kapcsolatokat. tudománya Ismertesse a nevelés fogalmát, rokon fogalmainak tartalmát, cél-, feladatés eszközrendszerét. Jellemezze az egyes szükségletek életkor szerinti változását a nevelési feladatok összefüggésében. Ismertesse a nevelés jelentıségét az egyén és a társadalom szempontjából. Elemezze a személyiség fejlıdését meghatározó tényezıket, azok kapcsolatát. Értelmezze a nevelhetıség kérdését. Mondjon példákat a nevelés Jellemezze a nevelés korlátait, ezek korlátait képezı külsı vagy belsı forrásait és megnyilvánulásukat. zavarokra, elemezze azokat. Értelmezze a nevelés folyamatát. Ismertesse a pedagógusokkal Értékelje a pedagógus szerepét a szemben támasztott társadalmi nevelés folyamatában. követelményeket, értelmezze a Ismertesse a vezetési stílusokat és pedagógus-szerepelvárásokat. azok hatását az egyénre, a Tudja elemezni a módszerek közösségre. inadekvát használatának A nevelés Rendszerezze és jellemezze a következményeit, hatásukat a folyamata nevelési módszereket, személyiség alakulására. alkalmazásuk általános Példával mutassa be, hogy képes követelményeit. különbözı szociális technikák, Mutassa be a leggyakrabban készségfejlesztı módszerek elıforduló nevelési nehézségeket és alkalmazására. kezelésüket. A nevelés mint a Mutassa be a nevelési feladatok és a
201
viselkedés irányítása
motiválás összefüggését, a legfontosabb viselkedésmintákat és azok beépülését. Elemezze a nevelési hatékonyság, a szerepfeszültségek és a módszerek kapcsolatát. Értelmezze az empátia és a tolerancia Értse az empátia, tolerancia és a szerepét a csecsemı, a kisgyermek, az hatékony együttmőködés jelentıségét a óvodás és a kisiskolás gyermek társas kapcsolatokban. nevelésében. Ismertesse a konfliktusok forrásait, Elemezze, hogyan oldana meg jellemezze megoldásait. szőkebb és tágabb környezetében tapasztalt konfliktusokat. Értelmezze a frusztráció és az Mutasson rá, hogyan nevelhet az agresszió kapcsolatát (az agresszió agresszió ellen. elleni nevelés lehetıségét). Értelmezze, hogy az udvariasságnak, a tiszteletnek, a fegyelemnek, a Elemezze a motiváció, a képességek és a szabadságnak mi a szerepe a társas nevelés kapcsolatrendszerét. kapcsolatokban. 7. A szocializáció színterei Mutassa be a család szerkezetét, funkcióját, típusait, az együttnevelés formáit. Elemezze a család szociális, társadalmi, intellektuális helyzetének hatását a gyermek fejlıdésére. Konkrét példákon mutassa be az Elemezze a családi nevelés hatását a gyermek személyiségfejlıdésére. összefüggést a családi szerepek, magatartásminták nevelési problémahelyzeteket okozó esetei között. Értékelje, milyen feladatai, lehetıségei vannak az egyes intézményeknek az Ismertesse a nevelési intézmények egyéni és társadalmi különbségek, szocializációban betöltött szerepét. egyenlıtlenségek csökkentése érdekében. Értelmezze a gyermekek megismerésének kiemelt szerepét a Értékelje saját nevelési hatékonyságát nevelımunkában, mutassa be a (a pedagógiai gyakorlatok megismerés módszereit és céltudatos tapasztalatai alapján). használatát. Osztályozza a nevelés különleges Átélt tapasztalatát felidézve elemezze eseteit, ismerje tüneteit, azok okait és a a csoport húzó vagy visszahúzó erejét problémakezelés módjait. az egyén fejlıdésére. 8. A nevelés eszközei Ismertesse a játék fogalmát jellemzıit, kialakulásának objektív és szubjektív A játék feltételeit. Példán keresztül legyen képes az Mutassa be konkrét példán keresztül a játék sajátosságait, nevelıértékét, egyes játékfajták és egyéb
202
szervezésének lehetıségeit. tevékenységi formák pszichológiai Értelmezze a játék és a tudatos, tervszerő elemzésére. személyiségfejlesztés összefüggését. Ismertesse a munka megszervezésének feltételeit és lehetıségeit az egyes életszakaszokban. A munka Hasonlítsa össze pszichológiai Hasonlítsa össze a gyermek és a felnıtt szempontból a játékot és a munkát. munkatevékenységét. Gyakorlati példán keresztül mutassa Elemezze, hogyan befolyásolják az egyéni és életkori sajátosságok a munka be és indokolja, hogyan szervezné, feltételeinek, a munka lehetıségeinek irányítaná egy kisiskolás vagy alakítását és a nevelı magatartását. óvodás munkáját. 9. Didaktikai ismeretek Ismertesse a didaktika alapfogalmait, az oktatás célját, tartalmát, Elemezze, az oktatás hogyan járul követelményeit, a tantervek fajtáit, hozzá a személyiség fejlesztéséhez. jellemzıit, a tanítási-tanulási stratégiákat. Mutassa be a tanítás-tanulás Jellemezze rendszerszemlélető modelljét. - az oktatási folyamat mozzanatait, Győjtse össze, milyen tényezık fázisait, a tanulás pszichikus indokolják a differenciált feltételeit; - a tanítás-tanulás szervezeti és tanulásszervezést. Elemezze saját tanulási módszerének munkaformáit; - a differenciálás szükségességét és hatékonyságát. lehetıségeit. Csoportosítsa és jellemezze az oktatás Tervezzen meg egy egyszerőbb témát módszereit, eszközeit, kiválasztásuk az alkalmazott módszerek és eszközök szempontjait. szempontjából. Mutassa be az egyes módszerek követelményeit, elınyeit és hátrányait. Gyakorlati példán keresztül elemezzen Ismertesse az értékelés funkcióját, pedagógiai döntéshozatalt. jelentıségét, formáit. 10. Neveléstörténeti ismeretek Ismertesse az egyes korok nevelési eszményeit, értékeit, legyen képes érvelni ellenük vagy mellettük. Ismertesse a magyar és az egyetemes Mutassa be néhány kiváló pedagógiai neveléstörténet fıbb állomásait, gondolkodó életét és pedagógiai kiemelkedı alakjait, a jelenlegi magyar törekvéseit. közoktatási rendszerjellemzıit, a NAT Elemezze, hogy a társadalom érték- és fıbb alapelveit. normarendszerében bekövetkezı változások milyen mértékben befolyásolják a nevelést, az oktatást. MŐVELİDÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
203
A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A mővelıdési és kommunikációs alapismeretek érettségi vizsga célja A mővelıdési és kommunikációs alapismeretek érettségi vizsga komplex vizsgatárgy, amelynek legfontosabb célja, hogy lehetıvé tegye a pályaválasztási döntés megalapozottságának, a szakképesítésekhez szükséges szemlélet kialakulásának elbírálását. A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a pszichológiai, szociológiai, szociálpszichológiai, pedagógiai ismeretek mellett a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, kommunikációs ismeretek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélıképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A vizsgázó beszédében reprezentálja a helyes beszédtechnikát (helyes beszédlégzés, beszédhibáktól mentes hangképzés, a megértést segítı beszéddallam és beszédritmus, helyes hangsúlyozás-tagolás). Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: - hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban elıadni; - mennyire ismeretelemzı-értékelı gondolkodása, algoritmikus gondolkodása, az önálló ismeretszerzés képessége; - mennyire ismerte meg, fogadta el a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat; - mennyire tud azonosulni az alapvetı erkölcsi értékekkel; - képes-e a környezetében történı eligazodásra, a társadalmi beilleszkedésre, a tudatos életvezetésre, van-e reális önismerete; - milyen szintő együttmőködési és problémamegoldó készséggel rendelkezik; - mennyire ismeri az emberi pszichikum fejlıdésének folyamatában meglévı törvényszerőségeket, tulajdonságokat és jellegzetességeket, valamint ezek biológiai és szociális összefüggéseit; - mennyire ismeri a magyarországi nemzeti, nemzetiségi és etnikai közösségek jellemzı hagyományait; - mennyire ismeri a magyarországi nemzeti, nemzetiségi és etnikai közösségek legfontosabb vallási elıírásait és ünnepeit; - toleránsan, elıítélet-mentesen tud-e reagálni mások gondolataira, állításaira, következtetéseire; - képes-e a szőkebb és tágabb értelemben vett emberi csoportok, közösségekben zajló folyamatok megértésére, a mások iránti tiszteletre; - képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék árnyalt bemutatására, értelmezésére; - érzékeny-e mások problémáira; - teljesítményében kifejezıdik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelı és rendszerezı képessége, kreativitása; - tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában elıadni, véleményt alkotni; - ismeri-e a nevelés lehetıségeit és korlátait, a személyiség fejlıdését befolyásoló tényezıket;
204
- tudja-e csoportosítani a családi és közösségi nevelés sajátosságait; - ismeri-e a magatartászavarok jellemzıit, lehetséges okait; - tudja-e elemezni a társas kapcsolatokban elıforduló helyzeteket, viszonyokat, felismeri-e a különbözı szerepeket; - ismeri-e a lelki egyensúly megtartásának módszereit, a mentálhigiénés módszerek szerepét, az önsegítı és támogató csoportok szervezésének alapelveit; - képes-e információs és kommunikációs technológiák önálló alkalmazására; - rendelkezik-e személyi, technikai felkészültséggel informatikai feladatok ellátásához, képes-e kiválasztani a munkájához megfelelı informatikai eszközöket; - alkalmazói szinten önállóan tudja-e használni a számítógépet és a hálózatot feladatai megoldásához; - tudja-e használni a legismertebb felhasználói rendszereket; - ismeri-e az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait; - képes-e az informatikai ismereteit rendszerezni és önállóan alkalmazni; - képes-e a könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetıségeinek felhasználására; - képes-e a szövegszerkesztı szakszerő használatára. Az emelt szintő vizsga elsısorban a felsıoktatásban továbbtanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektıl a középszintő követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el, a fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon. Tartalmi követelmények Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
1. Szakmai informatika Ismerje a számítógépek fejlıdését, tudja definiálni a hardver és a szoftver fogalmát. Tudja kiválasztani adott feladat Alapfogalmak elvégzésére alkalmas hardver- és szoftverkonfigurációt. Legyen képes a számítógép fıbb részeinek összekapcsolására és üzembe helyezésére. Ismerje a hálózatokkal kapcsolatos fogalmakat, a hálózatok mőködésének Hálózatok alapelveit, felhasználási területeit, a hálózati szolgáltatásokat. Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatásait a mindennapi Az információs életben, munkában, szórakozásban stb. társadalom Tudjon keresni számítógépes katalógusokban és adatbázisokban, ismerje a jelentıs, közhasznú magyar
205
információs adatbázisokat. Adatbiztonság, szerzıi jogok, törvények
Ismerje az adatbiztonság, szerzıi jog, etikai vonatkozások alapjait.
Ismerje az operációs rendszer funkcióit, tudjon könyvtárakat Szoftverismeret(mappákat) létrehozni, másolni, használat törölni, átnevezni, felhasználói programokat telepíteni. Legyen képes helyes test-, kar- és kéztartással összefüggı szövegek másolására írógépbetős, nyomtatott, kézírással írott szövegrıl és diktálás Gépírás után önálló szövegformázással és szövegszerkesztés kiemelésekkel. Legyen képes 10 perc alatt 750 leütést max. 5 hibaponttal másolni. Tudjon körlevelet, borítékot, címkét készíteni számítógéppel. Ismerje a hatékony prezentációkészítés szabályait (szöveg, rajz, fotó, hang stb. Prezentáció és számítógépes grafika formázása), tudjon számítógépes grafikai programokat használni. Ismerje az adatbáziskezelés alapfogalmait (típusai, adattábla, rekord, mezı, kulcs, adattípusok). Ismerje az alapvetı adatbázis-kezelı Adatbáziskezelés mőveleteket (lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szőrés, rendezés, összesítés, képernyı- és nyomtatási formátumok). Tudja hatékonyan használni az internet nyújtotta lehetıségeket (levelezési rendszerek, állományok átvitele, Információs hálózati hírcsoportok, www, keresırendszerek, szolgáltatások távoli adatbázisok használata). Kezeljen egy korszerő html-szerkesztıt, tudjon home-page-t készíteni. 2. Pszichológiai, szociálpszichlógiai, pedagógiai, mővelıdési alapismeretek Tudja megfigyelni és elemezni az egyéni és társas pszichológiai jelenségeket. Jellemezze a legfontosabb megismerı Ismerje az alapvetı általános és funkciókat (érzékelés, észlelés, személyiség-lélektani A pszichológia figyelem, emlékezés, gondolkodás, alapfogalmakat, a lelki alapfogalmai képzelet). jelenségeket, megismerési Ismerje a klasszikus kondicionálás folyamatokat. és az operáns tanulás lényegét. Ismerje a motiváció és az érzelmek kapcsolatát, az alapvetı motívumok rendszerét az akarati
206
cselekvés kialakulásának és lefolyásának jellemzıit. Ismerje a személyiség kialakulását és fejlıdését meghatározó tényezıket. Ismerje a szociális meghatározottságú személyiségjellemzıket, a szociális tanulás folyamatát, a szociális Ismerje az önismeret fogalmát, Személyiségszerepeket. kialakulásának folyamatát, az lélektan Ismertesse az érett énkép elemeit, az énképvédı mechanizmusokat. személyiségjegyeit, a személyiség belsı stabilitásának feltételeit. Tudja definiálni a személyiség és a pszichikum, a szorongás, a félelem és az agresszivitás fogalmakat. Tudja osztályozni az egyes lelki jelenségeket és Ismerje az egyéni és életkori személyiségdimenziókat, meghatározni sajátosság fogalmát. Fejlıdéslélektan az érés és a fejlıdés törvényszerőségeit, Ismerje és jellemezze a ismertetni a szenzomotoros és kognitív tanulás és érés kapcsolatát. fejlıdés menetét. Értelmezze a szocializáció legfontosabb területeit, tudja Ismerje a szocializáció fogalmát, megmagyarázni fejlıdést folyamatát, a különbözı Szociálpszichológia befolyásoló szerepét. szocializációs közegek szerepét, Ismerje a szabadidıs kapcsolatát. tevékenységeket és azok önépítı, károsító lehetıségeit. Ismerje a különbözı szerepeket, tudja rendszerezni a csoportjellemzıket és a csoportközi Ismerje és tudja jellemezni a viszonyokat. Az interakciók társas kapcsolatokat elısegítı és Ismerje a társas alakzatok pszichológiája nehezítı pszichológiai legfontosabb jellegzetességeit, a jelenségeket. csoport vizsgálatának módszereit. Mutassa be a szerepfeszültség keletkezésének fıbb okait. Ismerje az attitődöket, a benyomás Jellemezze a társadalmi elıítéleteket, kialakítás és a benyomáskeltés valamint a társadalmi devianciákat: jellemzıit, az attribúció - énattribúció, bőnözés, alkoholizmus, kommunikáció, szociabilitás, társas drogfogyasztás, öngyilkosság. befolyásolás hatásait. Értelmezze a testi és lelki egészséget, a normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottságát. Lelki egészség és Sorolja fel a devianciák, az Ismerje a konfliktusok típusait, a betegség, a lelki krízishelyzeteket, a támogató antiszociális viselkedés és lelki egyensúly betegségek fajtáit, ismerje csoportok szervezésének alapelveit. megtartása feltételezett hátterüket, a korrekció lehetséges módjait. Ismerje a mentálhigiénés
207
alapfogalmakat, a stressz hatásait, a tőrıképesség fejlesztési módjait. Ismerje a nevelés, önnevelés szerepét a személyiség alakulásában, a nevelés Értelmezze az empátia jelentıségét a A nevelés korlátait, ezek okait és nevelımunkában. megnyilvánulásait. Értelmezze a nevelési folyamat sajátosságait, törvényszerőségeit, a Ismerje az érték és normaátszármaztatás szokások kialakulásának folyamatát. folyamatát, a szükségletek rendszerét, Jellemezze a nevelés legfontosabb felépítését. színtereit, a hagyományok szerepét a közösségek formálásában. Ismerje a tanulást, a munkát és a Tudja összehasonlítani a személyiség szabadidıs tevékenységeket mint a formálódásában a tanulás, a munka és személyiségformálás eszközeit. a szabadidıs tevékenységek szerepét. Ismertesse és hasonlítsa össze a Definiálja a játékot, funkcióit, különbözı játékelméleteket. ismertesse a drámajáték elméletét. Jellemezze a játék és a prevenció összefüggéseit. Jellemezze a legfontosabb magatartászavarokat és azok lehetséges okait. Értékelje a verbális és nem verbális kommunikáció legfontosabb jellegzetességeit. Ismerje a kongruens és inkongruens kommunikáció fogalmát jellemzıit, a A beszéd és a Értelmezze a tömegkommunikáció hitelességet. funkcióit, szerepét és hatásait. kommunikáció Ismerje a kóros kommunikációs zavarokat, a nyelvi kommunikáció hiányosságait, a kommunikációs gátakat és a kommunikációs zavarok leküzdésének módjait. 3. Társadalomismeret, néprajz, népmővészet, népi kismesterségek Ismertesse a helyes életvitel Definiálja a helyi társadalom fogalmát, normáit, a normákat befolyásoló Közösségek ismerje szerkezetére ható tényezıket, a tényezıket. Elemezze a hagyományformálódás folyamatát. közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmáit. Ismerje a társadalmi együttélés alapvetı szabályait, eredetüket és rendeltetésüket, változásaikat Elemezze a családi és közösségi meghatározó tényezıket. Társadalmi szabályok Ismerje a társadalmi szokások, normák élet erkölcsi és jogi dilemmáit. hagyományozódását, a hagyományláncok, hagyománytípusok jelentıségét. Elemezze a szokás, a hagyomány, az Elemezze a törvények és törvényhozók
208
illem, az erkölcs és a jog közötti viszonyt.
szerepét.
Ismerje a társadalmi mobilitás folyamatát és az arra ható tényezıket. Értelmezze a társadalmi esélyegyenlıtlenség okait és tényezıit. Tudja megkülönböztetni az írott és íratlan, valamint a szájhagyomány útján terjedı mőveltséget, jellemezni a néprajztudomány ágait. Ismerje a táji-történelmi Néprajz, Ismerje a néprajzi anyagok népmővészet, népi hagyományok szerepét, a készítési, rendszerezési és kismesterségek magyarországi nemzeti, nemzetiségi elemzési szempontjait. és etnikai kisebbségek életmódjára jellemzı hagyományokat, hiedelemés hitvilágukat, ünnepeiket, vallási szokásaikat. Ismerje fel az egyes népcsoportokra, Ismerje a kézmőves anyagok nemzetiségekre jellemzı tárgyi tulajdonságait. kultúrát, népmővészeti jellemzıket. Tudjon tárgyakat elemezni. Ismerje a jellemzı társadalmi csoportokat a mai Magyarországon.
GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A gépészeti alapismeretek érettségi vizsga célja Az ismeretek és készségek döntı része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintő vizsga elsısorban egyszerőbb feladatok megoldását, a szóbeli kifejezı készséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetıbb formáit várja el. Emelt szinten az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának magasabb szintje a jellemzı. A szóbeli tételsor komplexebb mivolta miatt is eltér a középszinttıl. A középszintő gépészeti alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e helyesen alkalmazni a mőszaki ábrázolás szabályait és a géprajzi szabványokat, - képes-e a statikai és szilárdságtani alapfeladatok megoldásában alkalmazni a tanult törvényeket, eljárásokat, módszereket, - ismeri-e a környezetünkben leggyakrabban elıforduló gépelemek funkcióját, mőködését, szerkezeti felépítését, alkalmazási területeit, - képes-e ismertetni a technikai környezetünkben alkalmazott legfontosabb anyagok és a leggyakrabban alkalmazott forgács nélküli megmunkálási eljárások jellemzıit, - rendelkezik-e jártassággal gépészeti problémák megoldását célzó alapszámítások elvégzésében, - tud-e elektrotechnikai alapszámításokat végezni, 209
- képes-e ismertetni a gépészeti rendszerek fontosabb villamos kapcsolódásait, - képes-e konstrukciós és technológiai jellegő rajzokat, folyamatábrákat, szabadkézi vázlatokat, munkadarabrajzokat elkészíteni, - ismeri-e az alapvetı természetvédelmi, környezetvédelmi és ergonómiai fogalmakat. Az emelt szintő gépészeti alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - tud-e véleményt alkotni anyagismeret és mechanikai tudása alapján szerkezeti elemekrıl, mőszaki megoldásokról, azok környezeti hatásairól, - tudja-e alkalmazni mechanika tudását egyszerő gépelemekkel kapcsolatos számítási, méretezési feladatokban, helyesen alkalmazza-e a vonatkozó szabványokat, - képes-e rajzok, leírások, valóságos tárgyak, modellek alapján megérteni mőszaki megoldások, gépek, gépelemek szerkezeti kialakításának okait, - tud-e gépészeti, technológiai szempontok szerint elemezni, számolni, értékelni, - tud-e katalógusokat, szabványokat használni, - képes-e elektrotechnikai fogalmak, törvények, eljárások, módszerek és a tanult elektromos eszközökre, rendszerekre, szerkezetekre, gépekre vonatkozó ismereteinek alkalmazására, számítások végzésére, - tud-e megfogalmazni az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésére és az egészséges életmódra vonatkozó igényeket, ismérveket. Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
1. A mőszaki ábrázolás alapjai Rajzvázlatok készítése során alkalmazza helyesen a síkmértani és térmértani alapfogalmakat, az axonometrikus, a perspektivikus és Összetett test vetületi ábráiról a vetületi ábrázolás szabályait. szerkesszen axonometrikus ábrát, Mértani test vetületi ábráiról axonometrikus ábráról szerkessze készítsen axonometrikus meg a vetületeket. Ábrázoló geometriai szabadkézi vázlatot, illetve Szerkessze meg síklapú- és alapismeretek axonometrikus ábráról vázolja fel a forgástestek többsíkos, jellegzetes vetületeket. síkmetszéseit. Ismertesse vázlatokkal a Szerkesszen meg közepes síkmetszések alapeseteit. bonyolultságú áthatásokat. Mutassa be az egyszerőbb áthatásokat. Készítsen szerkesztett ábrákat. Készítsen gépalkatrész axonometrikus ábrájáról szabadkézi vázlat formájában Készítsen közepes nehézségő munkadarabrajzot. munkadarabrajzot kézi szerkesztı Géprajzi Alkalmazza az egyszerősített, a eljárással. alapismeretek különleges és a jelképes ábrázolási Határozzon meg a csatlakozó alkalmazása szabályokat. Lássa el a rajzot olyan felületeken illesztéseket, használja szükséges kiegészítı a tőrés és illesztés szabványait. információkkal, mint a felületi érdesség, tőrések, hıkezelés stb. Készítsen szerkesztett ábrákat. 2. Mechanika 210
Merev testek statikája
Szilárdságtan
Ismertesse a statika alaptételeit, a kényszereket, a nyomatéki tételt. Mutassa be az erırendszerek eredıjének és egyensúlyának Határozza meg számítással az meghatározási módszereit. erırendszerek eredıjét és Ismertesse az összetett síkidomok egyensúlyát. súlypontjának kiszámítási módszerét. Számítsa ki az összetett síkidomok Ismertesse a kéttámaszú és a befogott súlypontját. tartók fogalmát, mutassa be a Készítsen szerkesztett rajzokat, és kötélábra, a nyomatéki ábra és a végezzen számításokat összetett nyíróerı ábra szerkesztésének terheléső tartóknál, megosztó és módszerét. vegyes terhelés esetében. Számítással és szerkesztéssel végezze el a kéttámaszú és a befogott tartók statikai vizsgálatát koncentrált erıkkel történı terhelés esetében. Ismertesse az igénybevételek fajtáit Számítsa ki az egyszerő igénybevételek esetén ébredı és alakváltoztató hatását. Mutassa be összefüggések egyszerő feszültségeket és alakváltozásokat. igénybevételő alkatrészek Méretezzen összetett méretezési módszereit. igénybevétellel terhelt egyszerőbb Méretezzen egyszerő szerkezeti elemet, vagy végezze el igénybevételekre adott szerkezeti annak szilárdsági ellenırzését. elemet, vagy végezze el annak Katalógusból válassza ki a helyes szilárdsági ellenırzését. anyagminıséget.
3. Gépelemek Ismertesse a gépészeti gyakorlatban leggyakrabban elıforduló gépelemek funkcióját, mőködését, szerkezeti felépítését, alkalmazási területeit. Ábrázolja vázlattal a Kötıgépelemek, kötések legfontosabb gépelemeket és Sorolja a gépelemeket Rugók és lengéscsillapítók szerkezeti megoldásaikat. funkcionális csoportokba és Csövek, csıszerelvények, Ismertesse a szerkezetre ható mutassa be az adott csoportra tartályok terhelések következtében jellemzı, legfontosabb Tengelyek, csapágyazások létrejövı igénybevételeket. gépelemeket. Tengelykapcsolók és Mutassa be az egyszerő Válassza ki a célnak leginkább fékek igénybevételek alapján a megfelelı szabványos Nyomatékátszármaztató gépelem geometriai méreteinek elemeket és szerkezeti hajtások kiszámítási módjait. megoldásokat. Súrlódó- és Határozza meg a legfontosabb Munkája során használja a kényszerhajtások mőködési jellemzıket. katalógusokat. Hajtómővek Határozza meg az igénybevételek hatására ébredı feszültségek jellegének, valamint az alkalmazni kívánt anyagok szilárdsági és keresztmetszeti jellemzıinek ismeretében a gépelem, gépszerkezet
211
geometriai méreteit. Végezzen egyszerőbb méretellenırzést. Alkalmazza a szabványokat. 4. Anyagismeret Ismertesse a legfontosabb kristálytani alapfogalmakat, a Rajzolja le a vas-karbon színfém és az ötvözet fogalmát. ikerdiagramot, értelmezze az Rajzolja le a gépészetben fontos átalakulásokat és ismertesse a kétalkotós alap állapotábrákat és jellegzetes szövetszerkezeteket. mutassa be egy esetben, egy adott Rajzolja meg az adott koncentrációjú ötvözet lehőlési koncentrációjú ötvözet lehőtési folyamatát. Fémtani görbéjét. alapismeretek Kiadott állapotábra segítségével Ismertesse a diffúziós átalakulás ismertesse a vas-karbon lényegét. ötvözetrendszer metastabilis lehőlési Ismertesse a gyors- és az meneteit jellegzetes izotermikus hőtés során létrejövı acélkoncentrációkban. állapotváltozásokat és Mutassa be az acél gyors hőtésekor szövetszerkezeteket. bekövetkezı változásokat, ismertesse a C görbét. Mutassa be a használatos acél- és öntöttvas anyagok fıbb fizikai, mechanikai és technológiai Ismertesse a gépipar területén a jellemzıit, az acél- és öntöttvas termelésben leggyakrabban szabványok rendszerét. alkalmazott fémes és nemfémes Jellemezze a könnyő- és Fémes szerkezeti szerkezeti anyagok, színesfémfém ötvözetek anyagok elıgyártmányok, nyersanyagok, tulajdonságait, az alakítható és az Nemfémes alapanyagok, segédanyagok önthetı ötvözeteket, ismertesse szerkezeti tulajdonságait és felhasználási felhasználási területüket. anyagok területeit. Ismertesse a fontosabb nemesfém Csoportosítsa a mőanyag tulajdonságait és sorolja fel késztermékek fontosabb elıállítási jellemzı alkalmazási területeiket. eljárásait. Ismertesse a forgács nélküli mőanyag megmunkálások berendezéseinek elvi felépítését. 5. Megmunkálások Ismertesse a fontosabb forgács nélküli melegalakító Mutassa be az acélok felületkezelı technológiákat (öntés, eljárásait. Forgács nélküli kovácsolás, hengerlés, sajtolás). megmunkálások Mutassa be az öntészeti Mutassa be az acélok gyakorlati Hıkezelések vasötvözetek, illetve a réz- és hıkezelı eljárásait. Hegesztés alumíniumötvözetek hıkezelésének Csoportosítsa a hegesztés és a Forrasztás sajátosságait. forrasztás fajtáit, ismertesse Mőanyagok Ismertesse a mőanyag technológiáit és ezek anyagait, megmunkálása megmunkálásra alkalmazott berendezéseit. extrudáló eljárást. Ismertesse a mőanyag megmunkálásra alkalmazott
212
sajtoló és fröccsöntı eljárást. 6. Villamosságtani ismeretek
Elektrotechnikai, elektronikai alapfogalmak
Ismertesse az elektrotechnikai, elektronikai alapfogalmakat és az ipari elektronika alapvetı építıelemeinek mőködési elvét. Végezzen elektrotechnikai alapszámításokat.
Mutassa be az ipari elektronika elemeinek alkalmazási területeit, rajzolja le és elemezze az elektronikai elemek jelleggörbéit. Végezzen számításokat R-L-C körökben.
Ismertesse a legfontosabb transzformátortípusokat és Rajzolja le a transzformátorok mőködésük módját. jelleggörbéit. Sorolja fel az egyes Helyettesítı kapcsolás alapján Transzformátorok transzformátortípusok alkalmazási ismertesse az egyes területeit. üzemmódokat: üresjárás, Végezzen a transzformátorokkal normál üzem, rövidrezárás. kapcsolatos alapszámításokat. Ismertesse a fontosabb egyenáramúés váltakozó áramú villamos Rajzolja le a villamos forgógépek Egyenáramú forgógépek felépítését, mőködését. jelleggörbéit. villamos Rajzolja le az elterjedtebb villamos Mutassa be kapcsolási rajzok és forgógépek forgógépek mechanikai jelleggörbéit. jelleggörbék segítségével a Váltakozó áramú Ismertesse kapcsolási rajzok alapján fontosabb villamos forgógépek villamos az egyes üzemmódokat (indítás, motor és generátor üzemmódjait. forgógépek irányváltás, fékezés). Végezzen alapszámításokat. 7. Az ember és környezete Ismertesse a természet- és a környezetvédelem célját, fı feladatait. Sorolja fel a környezetünk Ismertesse a színdinamika szennyezı forrásait és ismertesse lényegét, jelentıségét. Környezetvédelmi és a szennyezés megelızésének, Értelmezze a szociális egészségvédelmi illetve megszüntetésének kölcsönhatás és a személyes tér fogalmát és jelentıségét. alapfogalmak lehetıségeit. Munkakörnyezet, Sorolja fel a munkahelyi Ismertesse egy munkahellyel, pl. ergonómia környezeti tényezıket, ezek iskolával szemben egészségkárosító hatásait, megfogalmazható legfontosabb ismertesse a védekezés ergonómiai követelményeket. lehetıségeit. Definiálja az ergonómiát és ismertesse legfontosabb fogalmait. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. 213
Az Elektronikai alapismeretek érettségi vizsga célja Az ismeretek és készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintő célok elsısorban az egyszerőbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezı készséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetıbb formáit várja el. Emelt szinten elsısorban az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának erısödése jelentkezik. A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e mőszaki szemlélettel és a mőszaki mőveltség részét képezı elektrotechnikai-elektronikai alapismeretekkel, - képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt villamos jelenségekkel, egyszerő technikai eszközök mőködésével összekapcsolni, - elsajátította-e az elektrotechnika és az elektronika alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását, - rendelkezik-e az elektrotechnikai-elektronikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával, egyszerő elektrotechnikai és elektronikai alapfeladatok megoldási készségével, - képes-e az elektrotechnika-elektronika alapvetı fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére, - képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni, és folyamatokat összehasonlítani. Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a fentiekben felsoroltakon túlmenıen - elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges mőszaki feladatmegoldó képességet, - tudja-e levezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni az elektrotechnikai-elektronikai összefüggéseket és folyamatokat, - képes-e elemezni és méretezni a legfontosabb elektrotechnikai-elektronikai alapáramköröket, - rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerőségek integrálási képességével. Tartalmi követelmények Az Elektronikai alapismeretek érettségi vizsgatárgy tartalmi követelményei alapvetıen az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek kerettantervének elektrotechnika és elektronika alapjai témaköreire épülnek. A Mőszaki orientációs ismeretek egyes témakörei csak közvetve jelennek meg a követelményekben Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
1. Villamos alapfogalmak Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetıképesség Feszültség, áram, fogalmát, jellemzıit, mértékegységeit. töltés, ellenállás Végezzen átszámításokat a vezetıképesség mértékegységékkel a prefixumok szerint. Ellenállásokkal Végezzen ellenállás-számításokat az ellenállás megadott paraméterei kapcsolatos segítségével. Mutassa be az ellenállások számítások. 214
Ellenállások Értelmezze az ellenállások hıfokfüggésének gyakorlati hıfokfüggése (NTK, hıfoktényezıjét. vonatkozásait. Végezzen hımérsékletfüggésre PTK) vonatkozó számításokat. Ismertesse az ellenállások fajtáit Ellenállások a és katalógusadatait. Hasonlítsa össze és jellemezze a gyakorlatban, Mutassa be a legfontosabb vezetı- és a szigetelıanyagokat. rajzjelek ellenállások szabványos jelölésmódjait. 2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Az áramkör fogalma, egyenáramú Definiálja az egyenáramú hálózatok hálózatok Ohm- és Kirchhoff törvényeit. alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) EllenállásVégezzen eredıellenálláshálózatok, eredı Vezesse le a csillag-delta számításokat soros, párhuzamos és ellenállás átalakítást. vegyes kapcsolások esetén. számítások Rajzolja fel az alaptörvények Az alaptörvények igazolására szolgáló mérési elrendezéseket és ismertesse a mérések igazolása menetét. Nevezetes hálózatok: Definiálja a feszültségosztás és az Igazolja a feszültségosztás és az feszültségosztó, áramosztás törvényét. áramosztás törvényét. áramosztó, Végezzen számításokat egyszerő Vezesse le a Wheatstone-híd feszültség- és áramosztó Wheatstone-híd kiegyenlítését igazoló összefüggést. áramkörökön. Ismertesse az áram- és feszültségmérı méréshatár MéréshatárMéretezzen alapmőszerek kiterjesztésére vonatkozó kiterjesztés: elıtétméréshatár kiterjesztésére szolgáló megoldásokat. és söntszámítások elıtét- és söntellenállásokat. Számítson ki elıtét- és söntellenállásokat. 3. A villamos áram hatásai Ismertesse a villamos- és a hıenergia közötti kapcsolatot. Hıhatás Magyarázza el a áram hıhatásának Vegyi hatás Végezzen számításokat a fajhı okait. Élettani hatás segítségével. Értelmezze a fajhı fogalmát. Mágneses hatás Soroljon fel hıhatáson alapuló jellemzı gyakorlati alkalmazásokat. Ismertesse a folyadékok vezetésére, Igazolja Faraday törvényét. az anyagok kiválasztására vonatkozó Végezzen számításokat Faraday folyamatokat. törvényének felhasználásával. Definiálja Faraday törvényét. Mutassa Értelmezze a galvánelemek és az be az elektrolízis jellemzı gyakorlati akkumulátorok mőködését és alkalmazási lehetıségeit. jellemzıit. Sorolja fel a korrózió elleni védekezés
215
módjait. Ismertesse az áram emberi ideg- és izomrendszerre vonatkozó hatásait. Fejtse ki részletesen az áram élettani Értelmezze az állandó mágnes, ill. az járulékos hatásainak biológiai árammal átjárt vezetı mágneses tere vonatkozásait. közötti kapcsolatot. Elemezze a mágneses tér mozgó Mutassa be a mágneses hatással töltéshordozókra gyakorolt hatásának kapcsolatos gyakorlati következményeit. alkalmazásokat. 4. Energiaforrások Értelmezze a villamos munka és a villamos teljesítmény fogalmát és mértékegységeit. A villamos munka, a Számítással határozza meg a villamos teljesítmény, a munkát és teljesítményt. hatásfok és a Értelmezze a hatásfok fogalmát, s terhelhetıség végezzen számításokat segítségével. Értelmezze az ellenállások terhelhetıségét. Ideális és valódi generátorok Értelmezze a belsı ellenállás, a A feszültség- és forrásfeszültség és a kapocsfeszültség áramgenerátorok fogalmát. helyettesítı képei, Különböztesse meg az ideális és a soros és párhuzamos valóságos generátorokat. kapcsolása (Norton, Thevenin) Mutassa be a Norton és a Thevenin Rajzolja fel a feszültség- és helyettesítı képek közötti áramgenerátorok helyettesítı képeit. kapcsolatot. Végezzen számításokat generátorok Számítással határozza meg soros, párhuzamos és vegyes egyszerőbb aktív kétpólusok kapcsolásaira. helyettesítı elemeit. Elemezze a szuperpozíció tételét. A szuperpozíció Definiálja a szuperpozíció tételét. Végezzen számításokat a tétel tétele segítségével. Ismertesse a generátorok Generátorok lehetséges terhelési állapotait. teljesítmény Értelmezze a generátorok Ábrázolja a teljesítmény- és viszonyai és teljesítmény viszonyait és hatásfokgörbét a terhelı ellenállás hatásfoka, az hatásfokát. függvényében a jellemzı értékek illesztés fogalma és Magyarázza el az illesztést, s feltüntetésével. gyakorlata mutasson rá gyakorlati jelentıségére. 5. Villamos erıtér Ismertesse a villamos tér fogalmát A villamos tér és értelmezze jellemzıit. Fejtse ki részletesen a kisülés, a fogalma, jellemzıi Értelmezze a villamos töltések csúcshatás és az árnyékolás és szemléltetése, egymásra gyakorolt hatását, gyakorlati jelentıségét. Coulomb törvénye Ábrázolja Q töltéső fémgömb definiálja a Coulomb törvényt.
216
Végezzen számításokat a törvény esetén a villamos térerısséget a segítségével. távolság függvényében. Ábrázolással szemléltesse a villamos erıteret. Mutassa be a villamos térerısség és az anyagok kapcsolatát. Anyagok Értelmezze a polarizációt, az Fejtse ki részletesen a polarizáció, viselkedése átütést, az átütési szilárdságot, a az átütés, a piezovillamos jelenség villamos térben dielektromos veszteséget és a belsı okait, gyakorlati jelentıségét. piezovillamos jelenséget. Ismertesse és értelmezze a kapacitás fogalmát és mértékegységét és a hozzá kapcsolódó prefixumait. Kondenzátorok, Számítsa ki a síkkondenzátor kapacitások kapacitását. Ismertesse a kondenzátorok típusait, azok katalógusadatait és szabványos jelöléseit. Végezzen számításokat a Vezesse le a kondenzátorok soros és kondenzátorok soros, párhuzamos és párhuzamos eredıire vonatkozó vegyes kapcsolásaira. összefüggéseket. Ismertesse a kondenzátor feltöltési és kisülési folyamatát. Ábrázolja a kondenzátor töltési és Töltés, kisütés, Értelmezze az idıállandó fogalmát. kisülési görbéit, s tüntesse fel a energia Értelmezze a kondenzátorok jellemzı értékeket. energiáját és ismertesse veszteségeit. 6. Mágneses erıtér Ismertesse a mágneses erıtér A mágneses erıtér Vezesse le a gerjesztési törvényt. fogalmát és értelmezze jellemzıit. jellemzıi és Számítsa ki egyszerő mágneses Ábrázolással szemléltesse a szemléltetése, körök alapjellemzıit. mágneses teret. erıhatások Ismertesse a mágneses erı Értelmezze a mágneses erıtér mágneses erıtérben irányának meghatározását. erıhatásait. Mutassa be az anyagok viselkedését Anyagok mágneses erıtérben. viselkedése Mutassa be a mágnesezési görbéket, mágneses térben értelmezze a mágneses permeabilitást. Értelmezze a hiszterézist. Magyarázza el az örvényáram Értelmezze a Faraday és a Lenz Elektromágneses létrejöttének okait. törvényt, s ismertesse az egyes indukció Mutassa be az örvényáram indukció- fajtákat. gyakorlati vonatkozásait 7. Szinuszos mennyiségek Váltakozó áramú áramkörök Ismertesse a szinuszos váltakozó Értelmezze a szinuszos váltakozó A szinuszos jel jellemzıit. jel alaktényezıit. váltakozó Értelmezze a szinuszos váltakozó (csúcstényezıt és formatényezıt) az mennyiségek jel amplitúdóját, frekvenciáját, egyenirányítatlan, az egyutasan és a Egyszerő váltakozó körfrekvenciáját, pillanatnyi értékét kétutasan egyenirányítón szinuszos áramkörök és fázisszögét. jelek esetén.
217
Értelmezze és számítsa ki a váltakozó jel középértékeit. Értelmezze a szinuszos váltakozó jel Értelmezze a tisztán ohmos, a tisztán középértékei közötti kapcsolatokat. induktív és a tisztán kapacitív fogyasztó jellemzıit. Értelmezze az impedancia és az admittancia fogalmát és Összetett váltakozó kapcsolatát. Rajzolja fel az R-L és az R-C áramkörök Valódi Értelmezze a tekercsek és a áramkörök impedanciájának és tekercsek, kondenzátorok veszteségeit. fázisszögének frekvenciafüggését. kondenzátorok és Végezzen számításokat Értelmezze a határfrekvenciát. veszteségeik vektorábrák segítségével a soros R-L és R-C, illetve a párhuzamos R-L és R-C áramkörökön. Szerkessze meg vegyes kapcsolású RL-C áramkörök vektorábráit. Végezzen számításokat a soros és a Ábrázolja a soros és párhuzamos R-Lpárhuzamos R-L-C áramkörökön. C áramkörök impedanciájának és Értelmezze a rezgıkörök fogalmát. fázisszögének frekvenciafüggését. Definiálja a határfrekvenciákat, a Fejtse ki részletesen a rezgıkörök rezonancia frekvenciát, s végezzen gyakorlati alkalmazásának lehetıségeit egyszerő rezgıköri számításokat. és végezzen rezgıkörrel kapcsolatos számításokat. Értelmezze a váltakozó áramú Elemezze a fázisjavítás Váltakozó áramú teljesítményeket és a szükségességét és mutassa be teljesítmények teljesítménytényezıt. jellemzı megoldásait. 8. Többfázisú hálózatok A többfázisú rendszer fogalma A háromfázisú rendszer Ismertesse a többfázisú rendszer lényege, jellemzıi, fogalmát, jelemzıit. csillag- és Ismertesse a háromfázisú háromszögkapcsolás, rendszer fogalmát, jellemzıit. Hasonlítsa össze jellemzıi alapján a teljesítmények, csillag- és a háromszögkapcsolást. szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés A villamos energia Ismertesse a villamos energia szállítása és szállításának és elosztásának elosztása gyakorlatát. 9. Villamos gépek Ismertesse a transzformátor Mutassa be a transzformátor felépítését, mőködését, veszteségeinek okait és a Transzformátorok veszteségeit, értelmezze áttételeit csökkentésére szolgáló és rajzjelét. eljárásokat. A villamos Csoportosítsa a villamos gépeket és forgógépek ismertesse jellemzıit. Mutassa be a villamos gépek Ismertesse az egy- és háromfázisú felosztása és legfontosabb jellemzıit és váltakozóáramú generátorok jellemzıi gyakorlati alkalmazásait. Egy- és felépítését, mőködését. Ismertesse az egyenáramú háromfázisú
218
generátorok felépítését, mőködését. generátorok Egyenáramú Ismertesse az egyenáramú motorok generátorok és felépítését és mőködését. motorok Ismertesse a váltakozó áramú Váltakozó áramú motorok felépítését és mőködését. motorok 10. Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok Csoportosítsa a kétpólusokat. Jellemezze grafikusan a kétpólusok felosztása és Értelmezze a kétpólusok jellemzıit egyes csoportjait. jellemzıi (Z, Y, ψ) Csoportosítsa a négypólusokat. Értelmezze a négypólusok A négypólusok jellemzıit paraméteres Határozza meg egyszerőbb felosztása és egyenleteik alapján (Z, Y, H). négypólusok Z-, Y- és H-paraméteres jellemzıi Számítsa ki a négypólus egyenletrendszereit csillapítását, értelmezze a szint fogalmát. Csoportosítsa a szőröket frekvenciaátvitel szerint. Méretezzen egyszerő Értelmezze a szőrök Szőrı áramkörök határfrekvenciáit. szőrıáramköröket. Ábrázolja a szőrık frekvenciaátvitelét. 11. Félvezetı áramköri elemek Ismertesse a félvezetı fizika alapjait. Fejtse ki részletesen a félvezetık Értelmezze a félvezetı dióda mőködésének elektrofizikai és felépítését, mőködését és jellemzıit. elektrokémiai vonatkozásait. Rajzolja fel karakterisztikáját és Értelmezze az egyenáramú és a Félvezetı diódák jelképét. differenciális ellenállást. Mutassa be a félvezetık Méretezze a puffer- és a hıfokfüggését. szőrıkondenzátort. Mutassa be a félvezetı dióda Értelmezze a szőrés jóságát. mőködését egyenirányító kapcsolásokban. Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a Schottky-, a tős- és a LEDdióda felépítését, gyakorlati alkalmazási Speciális diódák lehetıségeit. Rajzolja fel a speciális diódák karakterisztikáját és jelképeit. Értelmezze a bipoláris tranzisztor felépítését, mőködését, feszültség-, áramviszonyait és a Elemezze a jelleggörbék, a tranzisztorhatást. Bipoláris Mutassa be a bipoláris tranzisztor paraméterek és a helyettesítı képek tranzisztorok közötti kapcsolatrendszert. jellemzıit. Rajzolja fel a legfontosabb jelleggörbéket és a h-paraméteres helyettesítı képet.
219
Rajzolja le a tranzisztor jelképeit. Értelmezze az unipoláris tranzisztorok felépítését, Elemezze a jelleggörbék, a mőködését, feszültségparaméterek és a helyettesítı képek és áramviszonyait. közötti kapcsolatrendszert. Mutassa be az unipoláris Unipoláris Mutassa be a bipoláris és az tranzisztorok jellemzıit. tranzisztorok unipoláris tranzisztorok felépítése, Rajzolja fel a legfontosabb mőködése és alkalmazása közötti jelleggörbéket és az y-paraméteres különbözıségeket, emelje ki a helyettesítı képet. térvezérlés szerepét. Rajzolja le a FET-ek és MOSFETek jelképeit. Ismertesse a négyrétegő dióda, a tirisztor, a diac, a triac, az UJT és a Értelmezze a diódák, a tranzisztorok lézerdióda felépítését, mőködését, Egyéb félvezetık és az egyéb félvezetık karakterisztikáját és gyakorlati katalógusadatait. alkalmazásait. Rajzolja fel jelképi jelöléseiket. 12. Tranzisztoros alapáramkörök Értelmezze a munkapont, a munkaegyenes szerepét, és mutassa be a munkapont beállítására szolgáló Munkapont-beállítás, kapcsolásokat. alapfogalmak Ismertesse a kapcsolások egyes elemeinek szerepét és méretezze a munkapontbeállító alkatrészeket. Rajzolja fel a bipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat, h-paraméteres Bipoláris Vezesse le a közös emitteres helyettesítı képeiket, és magyarázza tranzisztoros alapkapcsolás váltakozó áramú el mőködésüket. alapkapcsolások jellemzıit. Számítsa ki a közös emitteres erısítık váltakozóáramú jellemzıit. Rajzoljon fel egy közös source-u tranzisztoros alapkapcsolást és yparaméteres helyettesítı képét, és Vezesse le a közös source-u Unipoláris tranzisztoros magyarázza el mőködését. alapkapcsolás váltakozó áramú alapkapcsolások jellemzıit. Számítsa ki a közös source-u erısítı váltakozó áramú jellemzıit. Ismertesse a többfokozatú erısítık csatolási lehetıségeit, azok Rajzolja fel a többfokozatú Többfokozatú alkalmazási korlátait. erısítık helyettesítı képeit, erısítık, csatolások Értelmezze a többfokozatú számítsa ki váltakozó áramú erısítık váltakozó áramú jellemzıit. jellemzıit. Mutassa be a lehetséges Rajzolja fel egy jellemzı visszacsatolásokat, és ismertesse visszacsatolású egyszerő erısítı Visszacsatolások azok váltakozó áramú jellemzıkre helyettesítı képét, és számítsa ki gyakorolt hatásait. váltakozó áramú jellemzıit. Azonosítsa az alapkapcsolások
220
visszacsatolásait. Értelmezze a visszacsatolt erısítık váltakozó áramú jellemzıit. Mutassa be a FE erısítık frekvenciafüggését. Elemezze az erısítık Definiálja az erısítık Frekvenciafüggés, frekvenciafüggésének okait, a határfrekvenciáit. határfrekvenciák határfrekvenciák módosításának Rajzolja fel a közös emitteres céljait és lehetıségeit. erısítı amplitúdó- és fáziskarakterisztikáját. Értelmezze a zajok és torzítások Zajok és okait, fajtáit és jellemzıit. Értelmezze a torzítási tényezıket. Ismertesse a zajok és torzítások torzítások csökkentésének lehetıségeit. 13. Alapáramkörök alkalmazásai Értelmezze a szélessávú és a hangolt erısítık mőködését és jellemzıit. A szélessávú és a Számítsa ki a hangolt erısítı Mutassa be a szélessávú és a hangolt hangolt erısítık váltakozó áramú jellemzıit. erısítık gyakorlati alkalmazási lehetıségeit. Értelmezze a kivezérelhetıség, a hatásfok és a nagyjelő erısítés fogalmát. Ismertesse a nagyjelő erısítık fajtáit Ismertesse az egyes Nagyjelő és munkapontbeállítási lehetıségeiket. erısítıosztályok hatásfokát erısítık Ismerje fel a korszerő meghatározó tényezıket. teljesítményerısítı kapcsolásokat. Mutassa be a nagyjelő erısítık gyakorlati alkalmazási lehetıségeit. Értelmezze az oszcillátoroknál alkalmazott pozitív visszacsatolást. Ismertesse a berezgés feltételeit. Mutassa be az oszcillátorok Oszcillátorok Csoportosítsa az oszcillátorokat. gyakorlati alkalmazási Ismertesse egy tipikus kis- és lehetıségeit. nagyfrekvenciás oszcillátor mőködését. Értelmezze a stabilizátor kapcsolások mőködését, jellemzıit, Méretezzen egyszerő stabilizátor Stabilizátorok és ismertesse gyakorlati kapcsolásokat. alkalmazási lehetıségeiket. Ismertesse a mőveleti erısítık tömbvázlatos felépítését, jelképi jelöléseit és jellemzıit. A mőveleti erısítık Ismertesse a differenciálerısítı, az Értelmezze a mőveleti erısítık alapjai, áramgenerátorok és a szinteltolók egyéb alkalmazási céljait, és alapkapcsolások, felépítését és mőködését. mutasson be jellemzı Rajzolja fel a mőveleti erısítıs alkalmazásokat. integrálás alapkapcsolásokat, értelmezze jellemzıiket. Méretezzen mőveleti erısítıs
221
alapkapcsolásokat. 14. Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma Értelmezze az impulzus és fajtái, az fogalmát jellemzıit. Értelmezze a négyszögjelekhez is impulzusformák Rajzolja fel a legfontosabb alkalmazható Fourier-elvet. jellemzıi impulzus fajtákat. Mutassa be a passzív jelformáló áramköröket. Passzív jelformálás: Magyarázza el a differenciáló-, az Értelmezze a differenciálást és az differenciáló, integráló- és a vágó áramkörök integrálást meghatározó integráló és vágó mőködését. idıviszonyokat. áramkörök Ismertesse a passzív jelformálók gyakorlati alkalmazási területeit. Impulzusok elıállítási Értelmezze a félvezetı elemek és módjai: a a mőveleti erısítı kapcsoló félvezetıelemek üzemmódját. Méretezzen egy mőveleti kapcsoló üzemmódja, Rajzoljon fel egy-egy jellemzı erısítıvel felépített astabil multivibrátorok, aktív áramkört, értelmezze multivibrátort. jelformálók, Schmitt- jellemzıiket, s magyarázza el az trigger áramkör, impulzus elıállító áramkörök főrészjelek elıállítása mőködését. 15. Digitális alapáramkörök Definiálja a digitális jelek fogalmát és jellemzıit. Ismertesse a kettes és a tizenhatos számrendszer jellemzıit és az átszámítási algoritmusokat. Logikai Ismertesse a hibafelderítı Mutassa be a leggyakrabban alapfogalmak kódokat és a hibajavítás elvét. alkalmazott numerikus és az alfanumerikus kódokat. Mutassa be a logikai függvények leírását algebrai alakban és igazságtáblázattal. Ismertesse a logikai algebra alaptörvényeit és alaptételeit, az algebrai és a grafikus egyszerősítés szabályait. Mutassa be a minterm- és a Mutassa be egyszerő feladaton maxtermtáblák felépítésének elvét. keresztül a szabályos alakú logikai függvények grafikus egyszerősítését, a szabályos alakok közötti átalakítást és a függvények szabályos alakra hozását. Ismertesse az alapfüggvényeket Magyarázza el egy NAND kapu Logikai megvalósító TTL és CMOS mőködését a belsı kapcsolási alapáramkörök kapuáramkörök jellemzıit és rajz alapján. kimeneti megoldásait. Realizáljon egyszerősített logikai függvényeket NÉV, NAND és NOR Magyarázza el a mester-szolga és az rendszerben. élvezérelt tárolók mőködését. Mutassa be a tárolók alaptípusait, írja fel
222
vezérlési táblázatukat. Mutassa be egy egyszerő feladaton keresztül a szinkron szekvenciális hálózatok megvalósításának módszerét. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A tantárgy célja Az Informatikai alapismeretek elnevezéső szakmai elıkészítı tantárgy érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményei, a mőszaki szakterület szoftver irányultságú informatika szakmacsoportjába tartozó szakközépiskolák számára készült. A tantárgy az érettségi vizsgán a szabadon választható vizsgatárgyak körét bıvíti. A részletes követelmények az elıírt kerettantervekhez illeszkednek, s nem tartalmazzák az egyes intézmények helyi tanterveiben megfogalmazott kiegészítı témakörök követelményeit. Az Informatikai alapismeretek komplex vizsgatárgy. Részletes követelményei az informatika szakmacsoport kerettantervének témaköreire épülnek, de figyelembe veszi a mőszaki orientációs ismeretek egyes témaköreit is. Mivel informatikai témakörben a tanulók választhatják a közismereti informatikát is, ezért az „Informatikai alapismeretek” nem tartalmazza az ott számon kért ismeretek nagy részét. Az Informatikai alapismeretek tantárgy az informatikai szakterület OKJ szakmái közül az alapfokú (számítógép kezelı-használó) és a középfokú (számítástechnikai szoftverüzemeltetı) vizsgákkal mutat rokonságot.) A részletes vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten egyaránt a kompetenciaelv alapján készültek. Az emelt szintő követelmények tartalmazzák a középszintő követelményeket is. Középszinten alapvetıen az ismeret és a megértés szintje a jellemzı, emelt szinten elıtérbe kerül az alkalmazási és integrálási képesség is. A középszintő vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai elıkészítı érettséginek azt a funkcióját, hogy a vizsgával a szakmai alapozás központi elvek szerint megvalósuló lezárása megtörténjék, így elısegítse a tanulóknak az informatikai szakterületen belül a szakma kiválasztását, és elıkészítse bekapcsolódásukat a szakmai képzésbe. Középszinten az informatikai szakmai alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás során szerzett szoftvertechnológiai ismereteinek tartalmáról és mértékérıl. Az emelt szintő vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai elıkészítı érettségi azon célját is, hogy segítse a szakirány szerinti felsıfokú szakképzı intézményekben történı továbbtanulást. Ezen túlmenıen figyelembe veszi azt is, hogy bizonyos szakterületekhez - az adott intézmény pedagógiai programjában rögzített elıírásokkal összhangban - szükségessé válhat az emelt szintő vizsga letétele. Az ismeretek és készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintő célok elsısorban az egyszerőbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezıkészséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetıbb formáit várja el. Emelt szinten az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának erısödése a jellemzı. 223
A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: - Képes-e a helyi hálózatba (LAN) felhasználóként belépni. - Tudja-e a hálózat erıforrásait - jogosultságának megfelelıen - használni. (Belépés, jelszó változtatás, program indítás, adatmentés, felhasználói környezet létrehozása, illetve módosítása). - Ismeri-e az informatikai hálózatok kialakításához, használatához szükséges fogalmakat, eszközök, módszerek, eljárások alapjait. - [Topológia, protokollok, fizikai közegek, csatlakozók, lezárók, hálózatok kialakítására szolgáló aktív eszközök {jelismétlı (repeater), többportos jelismétlı (multiport repeater - hub), híd (bridge), kapcsoló (switch), útválasztó (router)} ISO/OSImodell, TCP/IP.] - Képes-e az algoritmikus gondolkodásra, tudja-e alkalmazni az algoritmus-leíró eszközöket. - Ismeri-e a legfontosabb programozási tételeket. - Képes-e egy fejlesztıi környezetben egyszerő programot készíteni, abban hibát keresni, tesztelést végezni. - Tud-e a gyakorlatban használni egy adatbáziskezelı programot. - Tud-e egy létezı adatbázisból meghatározott feltételek szerint adatokat kinyerni és elıírt formátumban megjeleníteni. - Képes-e a dokumentumok és a táblázatok emelt szintő használatára. - Képes-e szövegszerkesztı és táblázatkezelı programok kimeneteként HTML formátumú dokumentumokat elıállítani. - Képes-e valamely algoritmus-leíró eszközzel egy egyszerő feladatot algoritmizálni. - Képes-e egy elemi feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan megvalósítani. - Ismeri-e a relációs adatbázis kialakításának fıbb szempontjait. - Ismeri-e az SQL nyelv alapelemeit, tud-e egyszerő lekérdezéseket létrehozni. Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: - Tudja-e megfelelı gyakorlottsággal használni a tanult programnyelv programfejlesztıi lehetıségeit. - Képes-e valamely algoritmus-leíró eszközzel a megadott feladatot algoritmizálni. - Képes-e egy egyszerő feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan megvalósítani. - Ismeri-e a relációs adatbázisok kialakításának fıbb szempontjait. - Képes-e egy szóban megfogalmazott egyszerő feladatot relációs adatbázissá konvertálni, és azt megvalósítani. - Ismeri-e az SQL elemeit, tud-e egyszerő lekérdezéseket létrehozni. - Tud-e egy objektumorientált fejlesztıi környezetet használni. A tantárgy általános követelményei Témakörök
Követelmények középszinten
Tartalmi Viselkedési Feltételek szint szint 1. Hardver alapismeretek Ismerje a A számítógépek Neumann-elvő felépítése számítógépek elvi felépítését és a
Teljesítési szint
224
Követelmények kiegészítése emelt szinten Viselkedési Teljesítési Feltételek szint szint
tárolt program elvét. Tudja ismertetni az alapvetı hardverelemek Tudja funkcióit. ismertetni a Az IDE és az A Tudja felsorolni nagy SCSI rendelkezésre Írásban Írásban Funkcionális egy számítógépeszközök kapacitású álló eszközök és/vagy és/vagy egységek konfiguráció tárolóeszközök elınyeinek és szóban közül történı szóban összeállításához mőködése hátrányainak kiválasztással szükséges között meglevı ismeretében eszközöket, különbségeket. szerszámokat, szabályokat. 2. Szoftver alapismeretek Ismerje az Tudjon partíciókat alkalmazott létrehozni és fájlrendszer megformázni. alkalmazásszintő Írásban A számítógép Ismerje a tanult A gyakorlatban jellemzıit, és/vagy elıkészítése operációs elınyeit, szóban rendszerhez hátrányait, tudja alkalmazható választását fájlrendszer(eke)t. megindokolni. Ismerje egy operációs Ismerje egy rendszer Írásban, vagy számítógépre Az esetleg telepítését. szóban Írásban Programok két operációs szükséges Tudja vagy telepítése rendszer segédprogram installálni a A szóban telepítésének használatával. szokásos gyakorlatban módját. felhasználói programokat. Két telepített Ismerje a tanult operációs operációs rendszer Írásban A használni Operációs rendszer állományait, a és/vagy kívánt A esetén legyen rendszer betöltési szóban A programok gyakorlatban használata képes folyamatot, a gyakorlatban ismeretében. bármelyiket memóriakezelést. elindítani. Tudjon könyvtárszerkezetet Jogosultságok A gyakorlatban kialakítani, másolni, szerint törölni, átnevezni. Ismerje és tudja alkalmazni az Állományok állománykezelı A gyakorlatban kezelése parancsokat. Ismerje az állomány-
225
attribútumokat, tudja azokat megváltoztatni. Legyen képes Értékelje a állományok Kereskedelmi veszteséges és Segédprogramok Írásban tömörítésére. vagy szabad A a veszteség telepítése, és/vagy szoftver Ismerje a gyakorlatban nélküli használata szóban felhasználásával tömörítési tömörítések fajtákat. tulajdonságait. Alkalmazzon víruskeresı programot. Tudjon lemezkarbantartást; állomány Operációs rendszer töredezettségmentesítést segédprogramjával végezni. Legyen képes valamilyen külsı tároló eszközre biztonsági másolatot készíteni. Tudja meghatározni A lemezkarbantartás Írásban a lemezkarbantartás szükségességének és és/vagy javasolt fontosságának szóban idıintervallumát. ismeretében. 3. Szövegszerkesztés Tudjon saját Legyen képes a stílust program emelt definiálni. szintő használatára. A tanult Tudjon szöveges program állományt elıírt lehetıségeit helyrıl beolvasni, menteni; használva a konvertálni. körlevél Rutinszerően adatbázisából alkalmazza a legyen képes formázásokat. különbözı Tudjon a szövegbe mérető A Szövegszerkesztı A objektumokat borítékokra és gyakorlatban program kezelése gyakorlatban csatolni vagy szabványos beilleszteni. címkékre Tudjon generálni nyomtatni. tartalomjegyzéket. Tudjon őrlapot Használja a készíteni. helyesírásTudjon HTML ellenırzıt, az formátumban automatikus mentést elválasztást. készíteni. Tudjon élıfejet és Alkalmazzon készíteni. élılábat képfeldolgozó Ismerje a stílus programot a
226
fogalmát, szövegbe jelentıségét. illesztendı Tudjon körlevelet képek készíteni módosításához különbözı Alkalmazza az elemi ábrák forrásból származó adatok- és rajzolási törzsdokumentum funkcióit. felhasználásával. Alkalmazza a képletszerkesztıt. Ismerje valamely képfájl tartalmának módosítási lehetıségeit. Ismerje valamely Grafikus képfájl tartalmának információk A gyakorlatban kezelése módosítási lehetıségeit. Ismerje a Weblapok Szövegszerkesztı A gyakorlatban weblapkészítés kezelése és célprogram alapjait. 4. Táblázatkezelés Legyen képes a program emelt Legyen képes bonyolultabb szintő használatára. (egymásba Táblázatkezelı Legyen képes a ágyazott, többA A munkakörnyezet paraméteres, program gyakorlatban gyakorlatban megfelelı különbözı kezelése beállítására. kategóriájú) Ismerje a függvényekkel különbözı is dolgozni. adattípusokat. Legyen képes egyszerő gyakorlati feladatok kapcsán konstansokkal, hivatkozásokkal, függvényekkel dolgozni. Tudjon HTML Ismerje a szőrık formátumban használatát. Az mentést készíteni. elkészült táblázatokon tudjon formázási elıírásokat megvalósítani. Legyen képes
227
diagramok készítésére. Az elkészült táblázatokat, diagramokat tudja kinyomtatni. 5. Informatikai alapismeretek Ismerje a bináris, Írásban decimális, és/vagy szóban Tudja ismertetni a hexadecimális, Számábrázolás, számítógépes oktális, binárisan számrendszerek számábrázolásból kódolt adódó hibákat. decimális A gyakorlatban számábrázolást. Segédeszköz használata nélkül legyen képes 8 bites bináris számok odavissza alakítására bináris, A gyakorlatban decimális, hexadecimális számok esetében. Tudjon aritmetikai és logikai mőveleteket végrehajtani kettes számrendszerben. Ismerje a fix- és lebegıpontos ábrázolást. Legyen képes egy A gyakorlatban megadott számot az elıírt módon ábrázolni. Ismerje a kód-, Ismerjen kódolás legalább kétféle fogalmát. Írásban hibafelismerı Kódolás Ismerjen és/vagy és/vagy javító numerikus és szóban kódot. alfanumerikus Mutassa be egy kódokat. bit hibajavítását. 6. Hálózati ismeretek Legyen képes a A A Ismerje, hogy helyi rendelkezésre gyakorlatban milyen LAN hálózat álló, kizárólag eszközöket, erıforrásait oktatási célra klienseket és használni. Ismerjeszolgáló protokollokat kell
228
Írásban és/vagy szóban
Írásban és/vagy szóban A gyakorlatban
A gyakorlatban
a hálózat biztonsági segítségével hierarchiát. Tudja a felhasználói környezetet beállítani. Ismerje fel a hibát a A Írásban hálózat rendelkezésre és/vagy mőködésében. álló eszközök szóban Ismerje az IP közül történı kiválasztással címzés jellegzetességeit. Ismerje a lokális Szóban hálózatok építıelemeit, a leggyakrabban írásban használt és/vagy szóban fizikai közegeket, A tulajdonságaikat. rendelkezésre Tudja ismertetni álló ábrák legalább segítségével három szokásos aktív A eszköz funkcióját. gyakorlatban Tudja a különbözı topológiákat ismertetni. Tudja ismertetni az ISO/OSI és a TCP/IP modellek, illetve protokollok sajátosságait. Ismerje a levelezés lehetıségeit és veszélyeit 7. Programozási alapismeretek Ismerje a megoldás lépéseit (feladat meghatározása, A feladatmegoldás specifikáció, lépései, módszerei algoritmus- készítés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, -javítás, hatékonyságvizsgálat,
229
installálni a használt operációs rendszer alatt, hogy pont-pont, illetve kliensszerver, valamint modemes kapcsolatot meg lehessen valósítani. Ismerje a kliens oldali operációs rendszerek komponenseinek frissítését a javító csomagok használatát.
A gyakorlatban
dokumentálás). Változók és típusaik, kiinduló- és végpont meghatározása. Ismerje az elemi adattípusokat. Ismerje a tömböt, a karakterláncot, valamint a verem-, a sor-, és a listastruktúrákat.
Algoritmusok
Ismerje az algoritmusleíró eszközöket (mondatszerő leírás, folyamatábra, struktogram).
Tudjon egyszerő programot létrehozni a tanult nyelv fejlesztıi környezetében. Ismerje a nyelv elemeit, szerkezetét. Programnyelv Tudjon forráskódot létrehozni. Ismerje a fordítás és szerkesztés folyamatát, tudja a gyakorlatban alkalmazni. Deklaráció, értékadás, változók, konstansok. Alkalmazza az Programozási elemi ismeretek adattípusokat. Alkalmazza a vezérlési szerkezeteket. Tudjon egy egyszerő
Írásban és/vagy szóban
Szövegesen megfogalmazott feladat megoldását legyen képes egy algoritmus-leíró eszköz segítségével megjeleníteni. Példaprogramot tudjon elemezni.
Értse a rekord, sor, lista adatszerkezeteket. Értse az A állományok gyakorlatban definiálását. Értse a külsı programmodulok beépítését.
Írásban és/vagy szóban
Szóban
A gyakorlatban
Elméletben A gyakorlatban Legyen képes külsı programmodulok beépítésére. Írásban és/vagy szóban és /vagy
230
A gyakorlatban
probléma gyakorlatban megoldására programot készíteni. A kapott eredményt tudja megjeleníteni az elsıdleges output eszközön. Tudjon típusos és szöveges állományokat kezelni. A programkönyvtár fontosabb eljárásait és függvényeit tudja alkalmazni. Ismerje a programozási tételeket. Tudja ismertetni ezek célját, alkalmazási körét. - összegzés tétele - eldöntés tétele - kiválasztás tétele - keresés tételei Adott feladatra - megszámlálás tudja tétele alkalmazni a -- szélsıérték Írásban programozási Egyszerő Programozási kiválasztás tételei A és/vagy tételeket. program - kiválogatás tétele gyakorlatban tételek szóban Ismerjen segítségével - metszetképzés rekurziót tétele bemutató - egyesítés tétele algoritmust. - összefuttatás tétele - buborékos rendezés - rendezés minimum kiválasztással - rendezés közvetlen elemkiválasztással. Írásban és/vagy Hibakeresés, Tudja felsorolni a tesztelési és hibakeresési szóban tesztelés, hatékonyság és módszereket.
231
helyfoglalás
Ismertesse a hatékonyságvizsgálatok, és a helyfoglalás csökkentésének szempontjait. Tudjon ismertetni egy dinamikus tesztelési módszert. Ismerje elınyeit, hátrányait. Ismerje a töréspontok elhelyezése és a lépésenkénti végrehajtást, mint hibakeresési eszközt.
Ismerje a modern Az vizuális objektumorientált programozás programozás alapjait, a alapjai vizuális objektumok fogalmát.
8. Adatbázis-kezelés Ismerje az adatbázis Az adatbázisfogalmát, kezelés típusait, az alapfogalmai adattábla, rekord, mezı, kulcs fogalmakat. Használói szinten Adatbázistudjon alapvetı kezelı adatbázis-kezelı használata mőveleteket megvalósítani.
A gyakorlatban
Ismerje az objektumorientált programozás elvét, az objektum fogalmát, szerkezetét. Ismerje az objektumokhoz kapcsolódó metódusokat. Ismerje az A objektumok gyakorlatban általános felépítését, elvét, tartalmát, az öröklıdés fogalmát. Tudja elemezni az objektumok viselkedését és hierarchiáját. Ismerje az esemény vezérlést
Írásban és/vagy szóban
A gyakorlatban
232
Szóban
A gyakorlatban
Tudjon kimutatásokat készíteni képernyıre és nyomtatott formában. Ismerje az adattábla szőrését. Legyen képes egy adatbáziskezelı szoftver segítségével egy egyszerő Az adatbázisadatbázist készítés létrehozni. lépései Ismerje az adattípusokat, tudjon egyszerő adatbázist definiálni.
Legyen képes egy relációs adatmodell A gyakorlatban megalkotására kapcsolatok kezelésének módját.
Ismerje az adatbázis megalkotására használatos normál formákat (INF, 2NF, 3NF) Ismerje a táblák közötti kapcsolatokat (1:1, 1:N, N:M)
Adatbáziselmélet
Az SQL nyelv használata
Ismerje az SQL szintaktikáját, adattípusait, mőveleteit. Ismerje az adatdefiníciósadatkezelı- és adatfelügyeleti utasításokat. Legyen képes adatbázist létrehozni és lekérdezni.
A tanult adatbáziskezelı segítségével
Értse az adatbázisA lekérdezési gyakorlatban feladatok programozását
VEGYIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli.
233
Írásban
szóban
szóban
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A vegyipari alapismeretek érettségi vizsga célja A vegyipari alapismeretek komplex tantárgy, amely a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból szintetizálódik. A tantárgy feladata a tudás közvetítése mellett a készségek és képességek fejlesztése, a tudatos pályaválasztás, a közép- és felsıfokú tanulmányok, továbbá az egy életen át való tanulás motivációs bázisának, tartalmi elemeinek megalapozása. A vegyipari alapismeretek érettségi vizsga általános célja annak megállapítása, hogy - kialakult-e a tanulóban az igény az ismeretek megszerzésére, értelmezésére, hasznosítására, - rendelkezik-e az önálló ismeretszerzés képességével, - képes-e kreatív, logikus gondolkodásra, - képes-e ok-okozati összefüggések feltárására, - rendelkezik-e lényegmegragadó képességgel, - elsajátította-e a mőszaki kifejezéseket, mőszaki nyelvezetet, - kialakult-e a tanulóban a szakterülethez való kötıdés. A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e a természettudományi tantárgyak keretében tanult ismereteket alkalmazni, - rendelkezik-e a mőszaki ábrázolás alapvetı ismereteivel, - rendelkezik-e a mőszaki problémák megoldásához szükséges mőszaki és fizikai kémiai ismeretekkel, - képes-e a vegyiparban szükséges alapvetı számítások elvégzésére, - képes-e a különbözı témakörökben elsajátított ismereteit szakszerően, logikus felépítésben szóban elıadni. Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - elsajátította-e az emelt szintő követelményekben elıírt ismereteket, - képes-e megmagyarázni az összefüggéseket az anyagok szerkezete és tulajdonságai között, - képes-e az elméleti ismeretek problémamegoldó alkalmazására, - képes-e a tananyag alapvetı fontosságú tényeit, alaptörvényeit, összefüggéseit megmagyarázni, - képes-e az egyes témakörök közötti összefüggések megértésére, elemzésére, - ismeri-e a vegyipari szakirodalom használatának módját, - rendelkezik-e a szakirányú felsıoktatási tanulmányokhoz szükséges ismeretekkel és képességekkel. A vegyipari alapismeretek komplex vizsgatárgy, követelményeiben magában foglalja a szakmacsoportos alapozó ismeretek 11. és 12. évfolyamának tananyagát és tevékenységformáit. Tartalmi követelmények I. MŐSZAKI ISMERETEK Témakörök
Kötıgépelemek, kötésmódok
Követelmények kiegészítése emelt szinten Magyarázza a kötéseknél fellépı Ismerje a legfontosabb kötıgépelemeket, kötésmódokat! erıviszonyokat! Ismerje a kötésmódokra, Magyarázza az alak- és erızáró kötıgépelemekre vonatkozó kötéseket! táblázatokat, szabványokat! Ismerje, hogy a vegyipari Követelmények középszinten
234
berendezéseken milyen kötésmódokat kell alkalmazni!
Tengelyek, tengelykapcsolók
Csapágyak
Hajtások
Csıvezetékek, csıszerelvények
Vegyipari tartályok
A tárolás és berendezései
A szállítás és berendezései
Sorolja fel a tengelyek típusait, alrészeit és alkatrészeit és Értelmezzen tengelyméreteket! alkalmazásuk feltételeit! Mutassa be az egyes Magyarázza a tengelyek tengelykapcsoló típusok elınyeit, igénybevételét! hátrányait! Sorolja fel a tengelykapcsolók típusait, feladatait! Ismerje a csapágyak feladatát, típusait! Ismerje a csapágyak alkalmazási lehetıségeit! Ismerje a csapágyak kenıberendezéseit! Ismerje a hajtások típusait és azok Értelmezze a különbözı hajtási mőködési elvét, alkalmazásának típusoknál átvihetı teljesítmény eseteit! lehetıségeket! Végezzen számításokat a hajtások Végezzen számításokat az átvihetı áttételére! teljesítmény meghatározására! Ismerje a csövek, csıvezetékek feladatait, anyagait, szabványos elnevezésüket! Jellemezze a csıkötéseket! Válassza ki a szállítandó anyag Mutassa be a csıszerelvények ismeretében a megfelelı típusait, feladatait! Magyarázza a csıvezetéket, tömítıanyagot! biztonságtechnikai szerelvények Végezzen számításokat a csövek méretezésével kapcsolatban! szerepét! Ismerje fel a csövek, csıvezetékek, csıszerelvények jelképes jelöléseit! Ismerje a vegyipari tartályok Határozza meg a vegyipari fajtáit, kialakításuk módját, tartályok felhasználási célja és biztonságos kezelésük fajtái közötti összefüggéseket! szabályait! Ismerje a szilárd anyagok, a folyadékok és a gázok Magyarázza a tárolás biztonsági biztonságos tárolásának berendezéseinek mőködését! berendezéseit! Válassza ki egy adott anyag Magyarázza el a tároláshoz tárolásához a legmegfelelıbb alkalmazott berendezések berendezést! biztonságos üzemeltetését! Ismerje az anyagmozgatás célját, feladatait! Ismerje a fontosabb szivattyútípusokat, a gázok és szilárd anyagok szállítására Végezzen számításokat a szállított alkalmas berendezések szerkezeti folyadékmennyiség megadására! felépítését, mőködését! Értelmezze a szivattyúk mőködésével kapcsolatos
235
jelleggörbéket! Ismerje a hıátszármaztatás módjait, megoldásának lehetıségeit! Magyarázza a hıcserélık Hıközlés, hıelvonás mőködését! Ismerje a hőtés elvét, hőtıközegeket! Végezzen számításokát a hıcseréléssel kapcsolatban!
Készítse el különbözı hıcserélık, kazánok, kemencék vázlatos rajzát! Hasonlítsa össze a kompresszoros és abszorpciós hőtést gazdasági szempontok figyelembevételével! Mutasson be a vegyiparban használatos hıközlési és hőtési módokat, berendezéseket!
KÖNNYŐIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. 1. A könnyőipari alapismeretek érettségi vizsga célja A könnyőipari alapismeretek érettségi témakörben valamennyi könnyőipari szakma legjellemzıbb, legáltalánosabb ismerete integrálódik. A középszintő érettségi vizsga követelményei a könnyőipari alapismeretek tantárgy széles ismerethalmazából, a könnyőipari szakmákra jellemzı öltözködéskultúra ismeretekre és a könnyőiparban alkalmazott anyagismeretre koncentrál. Az érettségi vizsgán számon kérhetı követelményeket a tanuló a szakmacsoportos alapozás évfolyamaiban (11-12.) ismeri meg. A középszintő érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az öltözködéskultúra és a könnyőiparban alkalmazott anyagok kerettantervben meghatározott követelményeivel, amelyek - elısegítik a tanulók pálya- és szakmaválasztását a könnyőipar területén, - kialakítják a tanulók igényét valamelyik könnyőipari szakma mélyebb megismerésére, - fejlesztik a tanulók mőszaki nyelvezetét, mőveltségét, kreativitását, arányérzékét, ízlését, esztétikai ítélıképességét, - fejlesztik a könnyőipari szakmák ismeretéhez szükséges általános mőveltségi tudást. A tanulók ismerik-e - az öltözködéskultúra fejlıdésének társadalmi szükségességét, a viselettörténet és az ehhez kapcsolódó kortörténet, mővészettörténet legjellemzıbb korszakait, - az egyes korszakok öltözeteinek formajegyeit, kiegészítıit, - a divat, a divattervezés fogalmát, - a szak- és divatlapok szerepét, - a divatbemutatók, a szak- és divatlapok jelentıségét, - a magyar népmővészet fontosabb jegyeit, - a könnyőiparban használatos anyagokat, nyersanyagokat, - az alapanyagok kémiai felépítését, fizikai jellemzıit, mechanikai tulajdonságait - az anyagismereti alapfogalmakat, - a könnyőipari szakmákban alkalmazott anyagok tulajdonságait, készítését,
236
- a textil-, a ruha-, a bır- és szırmeipar nyersanyagait, - a könnyőiparban használatos ragasztókat, és a kellékanyagok fajtáit. Az emelt szintő érettségi követelmények a középszintő érettségi követelményeken túl a tananyag terjedelmében és mélységében több ismeretet kíván a tanulóktól, amelyekrıl írásban is számot kell adniuk, hogy az a szakirányú továbbtanulásnál felvételi tárgyként választható legyen. A tanulók szakképzési évfolyamokon való továbbhaladása esetén, a könnyőipari alapismeretekbıl az érettségi vizsgán bizonyított tudása, a szakközépiskolai kerettantervi képzés szakmacsoportos alapozó ismeretek során tanult egyéb szakirányú szakmai követelményekkel együtt, a képzés idejébe beszámítható. Az emelt szintő követelmények oszlopa csak a középszintet kiegészítı követelményeket tartalmazza. 2. A könnyőipari alapismeretek érettségi vizsga tartalmi követelményei Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
I. ÖLTÖZKÖDÉSKULTÚRA Ismerje: Képanyag alapján mutasson be - a divat fogalmát, híres divattervezıket, divatházakat. - a szak- és divatlapok szerepét a Ismerje: divat alakításában, - a divatirányzatok kialakulásának 1. Divatismeret - a divattervezés fogalmát, folyamatát, a divatirányzatok és a feladatait, tömegdivat kapcsolatát, - a divattrend fogalmát, szerepét, - a divatbemutatók szerepét a divat jelentıségét. alakításában. Ismerje az öltözet kialakulásának folyamatát. Sorolja fel az öltözködéstörténet fıbb szakaszait. Ismertesse az alábbi korszakok legjellemzıbb viseletét, szemléltetı képanyag alapján: - A természeti népek, az ıskor öltözete. Kapcsolja össze a viselettörténeti - Az ókor öltözete (egyiptomi, korszakokat az adott kor 2. Viselettörténet görög, római). mővészetével, szemléltetı - A középkor öltözete (koraképanyagok alapján. középkor, román, gótika). - Az újkor öltözetei a XVI-XVIII. században (reneszánsz, barokk, rokokó). - A XIX. század öltözetei (biedermeier, klasszicizmus, századforduló). A XX. század divatirányzatai. Sorolja fel a magyar népmővészet Elemezze a népmővészet hatását a tájegységeit! 3. Népmővészet divatra! Szemléltetı képanyag alapján ismertesse az alföldi, a dunántúli,
237
a felföldi és az erdélyi viselet fıbb jellemzıit! II. A KÖNNYŐIPARBAN ALKALMAZOTT ANYAGOK 1. A könnyőiparban Ismerje a könnyőiparban használt Ismerje az alapanyagok kémiai használatos anyagokkal kapcsolatos felépítését. anyagismereti alapfogalmakat. alapfogalmak Ismerje az alapanyagok fizikai Ismerje az összefüggéseket az jellemzıit. anyagok szerkezete és mechanikai 2. A könnyőiparban Ismerje az alapanyagok tulajdonságai között. használatos anyagok mechanikai tulajdonságait, Ismerje a mechanikai általános jellemzıi alakíthatóságát. tulajdonságok meghatározásának Ismerje az alapanyagok kémiai módszereit. tulajdonságait. Csoportosítsa a textilipari szálasanyagokat. Ismerje a textilipari szálasanyagok Ismerje a legfontosabb textilipari fajtáit, tulajdonságait, szálas-anyagok gyártási menetét feldolgozásukat. - szemléltetı ábra alapján. 3. A könnyőiparban Ismerje a bıripar nyersanyagait, a Ismerje a nyersbırök minıségét használatos nyersbır felépítését, és a befolyásoló tényezıket. nyersanyagok legismertebb bırfajták Ismerje a leggyakrabban tulajdonságait, felhasználását. felhasznált szırmék jellemzıi. Ismerje a szırmeipar nyersanyagait, a prémes állatok fajtáit, a szırme topográfiáját. Ismerje a ragasztással kapcsolatos alapfogalmakat és a ragasztási 4. A könnyőiparban Sorolja fel a könnyőiparban használatos ragasztók fajtáit. technológiákat. használatos Sorolja fel a kellékanyagok Ismerje a kellékanyagok fajtáit, ragasztók, és fajtáit. jellemzıit és alkalmazási kellékanyagok területeit. Ismerje a fonás fogalmát, a fonalak Sorolja fel a fonalfajtákat. 5. Fonás, cérnázás legfontosabb jellemzıit. Sorolja fel a cérnafajtákat Ismerje a cérnázás fogalmát. Ismerje a szövés alapfogalmait, a Ismerje a szövıgép mőködését szövés menetét, technológiáját. 6. A szövés szemléltetı ábra alapján. Ismerje a szövet szerkezetét. Ismerje a vetülékrendszerő és a Ismerje a kötés és a hurkolás láncrendszerő kelmék fajtáit, 7. A kötés alapfogalmait. jellemzıit. Ismerje a nemszıtt-kelmékkel Ismerje a nemszıtt-kelmék kapcsolatos alapfogalmakat. gyártásának elvét. Ismerje a nemszıtt-kelmék kelmék Ismerje a varrva-hurkolt kelmék 8. Nemszıtt-kelme fajtáit, jellemzıit, felhasználási gyártásának elvét. gyártása területeit. Ismerje a fátyolkelmék Ismerje a fátyolkelmék fajtáit, gyártásának elvét. jellemzıit. Ismerje a bırgyártás folyamatát. Ismerje a készbır típusait. 9. Bırgyártás, Ismerje a szırmegyártás Ismerje a szırmék kikészítését. szırmegyártás
238
10. Mőbırgyártás 11. Cipıipari talpmőbırök
folyamatát. Ismerje a mőbırök fajtáit, alapanyagait. Ismerje a mőbırgyártási technológiákat. Ismerje a cipıipari talpmőbırök alapanyagait és jellemzıit.
Csoportosítsa a mőbıröket felhasználási területek alapján. Ismerje a cipıipari talpmőbırök elıállítási technológiáit.
FAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A faipari alapismeret vizsga célja Annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a kompetenciákkal, amelyek tananyagtartalmainak megtanítását a faipari szakmákat oktató szakközépiskolák, a mőszaki orientációs ismeretek, és a szakmai alapozó ismeretek oktatása során pedagógiai programjaikban célul tőztek ki. A számonkérés célja tehát, a tanulók mőszaki szemléletének, szintetizáló képességének, kreativitásának, szakmaspecifikus ábrázolási ismereteinek, logikus gondolkodásának, célirányos mőszaki feladatmegoldó képességének vizsgálata. A vizsga célja továbbá, hogy a szakképzı évfolyamokon az alapozó ismeretekbıl szerzett kompetenciák bizonyítása révén a tanuló lehetıséget kapjon az eddig szerezett ismereteinek beszámítására, azaz, a sikeres érettségi vizsgát tettek számára a szakképzı évfolyamokon a képzési idı rövidülhessen, valamint emelt szintő vizsga esetén szakirányú felvételi tárgyként választható legyen. A közép- és emelt szintő vizsga követelményeiben az ismeretjellegő tudáselemek tartalmukban - az ismeretek mennyiségét illetıen - nem térnek el jelentısen, de a készségek képességek alkalmazásának szintje nem azonos. Az emelt szintő vizsgán az ismeretek önállóbb alkalmazása, az összefüggések elemezése, értékelése, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotóképességek alkalmazása kap hangsúlyt. Követelmények kiegészítése emelt szinten Ismerje Magyarország faalapanyag 1. A fa mint ipari helyzetét. Ismertesse a faanyaghelyzet nyersanyag, a javítási lehetıségeit (nyersanyagkészlet nyersanyagok gazdaságos felhasználása, fa és faalapú között elfoglalt melléktermékek, illetve helye, jövıje hulladékhasznosítás). Ismertesse a fát, mint növényt. Ismertesse a növények rendszerezését, a nyitva- és zárvatermık közötti különbségeket. 2. Az élı fa Mutassa be a növényi sejt felépítését, alkotórészeit, szöveteket, Témakörök
Követelmények középszinten
239
szövetrendszereket. (A faanyag különféle sejtjeinek megnevezését edény, áledény, parenchima stb.) Ismertesse a sejtfal szerepét, jelentıségét a faanyagban! Ismertesse a fa kémiai összetételét! Ismertesse az iparban használatos fafajok makroszkopikus jellemzıit! [A bél, geszt, álgeszt, szíjács, kambium, háncs, kéreg fogalmát, Értelmezze az anatómiai felépítés definiálja a legfontosabb ipari 3. A fa és a faanyag tulajdonságai közötti fafajok egyes metszetein (bütü, makroszkópiája összefüggéseket! húr és sugármetszet) látható rajzolatot, és a látvány magyarázatát adja meg az adott fafajra jellemzı szerkezeti felépítés alapján.] Ismertesse a fa nedvességtartalmának elıfordulási formáit és megoszlását a fatesten belül. Sorolja fel a nedvességtartalmi fokokat, és a nedvességtartalom mérésének Magyarázza meg a különbözı különféle módjait! anatómiai irányokban 4. A faanyag Ismertesse a faanyag bekövetkezı alak- és nedvességtartalma nedvességtartalmának változása méretváltozások eltérı következtében a faanyagban fellépı mértékének okait! méret- és alakváltozásokat (zsugorodás, dagadás)! Tudja kiszámítani a nedvességtartalom változása okán várható méretváltozás mértékét! Ismertesse a magyar iparban Mutassa be, indokolja az egyes 5. Az iparban használt tőlevelő és lombos fák fafajok legfontosabb, használt legfontosabb tulajdonságait, a legjellemzıbb felhasználási legfontosabb faiparban használt fontosabb egzota területeit! fafajok (trópusi) fafajokat! Sorolja fel a fatörzs alaki, fejlıdési rendellenességeit, és kezelési Magyarázza el a fa kémiai (helytelen technológia, helytelen összetétele és az egyes farontó gombák károsításának módja közti 6. A fa hibái és szállítás tárolás okozta) hibáit! Ismertesse a rovarok, gombák, összefüggéseket. betegségei baktériumok által okozott Elemezze a növényi és rovarkárok meghibásodásokat és a lehetséges következményeit! védekezési módokat! Ismerje a főrészipari termékek, furnérok 7. A fából készült (hámozott, hasított) rétegelt lemezek, fontosabb ipari bútor-, forgácslapok és farostlemezek választékok fogalmát, tulajdonságaikat,
240
felhasználási területeiket. Alkalmazza a vetületi ábrázolás szabályait, értelmezze a három nézet (elölnézet, felülnézet, oldalnézet), valamint a vízszintes, függıleges és homlokmetszet fogalmát a faipari szakrajzban! Ismertesse a fa, és fahelyettesítı anyagok metszeti jelöléseit! 8. Faipari szakrajz Alkalmazza a faipari szakrajzban alapfogalmai használatos vonalfajtákat, vonalvastagságokat! Ismerje az alkalmazott méretarányokat, a méretezés szabályait! Ismerje a formaterv, jellegrajz, csomóponti rajz, alkatrészrajz, mőhelyrajz fogalmát!
9. Fakötések
10. Egyszerő bútorok szerkezetei
11. A fa és fahelyettesítı anyagok megmunkálása 12. Forgácsolás elmélete
Ismerje a szélesbítı toldásokat, szélesbítı toldások merevítéseit, a hosszabbító toldásokat, vastagító toldásokat, keretkötéseket, kávakötéseket. Tudja önállóan megrajzolni a faiparban alkalmazott legfontosabb fakötéseket, alkalmazza a faipari szakrajz anyagjelöléseit, méretezés szabályait, a megfelelı vonalfajtákat, vonalvastagságokat!
Ismerje a faipari szakrajzban alkalmazott ábrázolási rendszereket, rajzfajtákat! Tudja lerajzolni és alkalmazni a faipari szakrajz anyagjelöléseit, méretezés szabályait!
Tudjon példát mondani az egyes szerkezeti kötések alkalmazására.
Szerkessze meg az egyes fakötések léptékhelyes, axonometrikus ábráit is!
Ismerje az egyszerő bútorok szerkezeti megoldásait (pl. kisasztal, konyhai ülıke, fiókos szekrényke)!
Ismerje az alapvetı bútorszerkezeteket (egyszerő kávás A bútor fı méretei, rövid mőszaki asztal, konyhai ülıke, leírása és látványterve alapján kávaszerkezető szekrényke, legyen képes a megfelelı számú keretszerkezető fronttal konyhai vetületben a jellegrajzot ülıke, fiókos szekrényke, megrajzolni, illetıleg, a szükséges természetes faanyagokból). Ezek vagy elıírt számú szerkezeti jellegrajza, rövid mőszaki leírása csomópontot (M1:1) alapján legyen képes az adott megszerkeszteni. szerkezeti csomópontokat M1:1 léptékben megszerkeszteni! Tudja definiálni a faanyag megmunkálásának fogalmát, fajtáit, megmagyarázni a forgácsoló és forgácsmentes alakítások közti különbségeket, az egyes megmunkálási módokat rendszerezni! Határozza meg a faiparban elıforduló Definiálja az egyenes és egyes megmunkálásokhoz szükséges körpályán mozgó forgácsoló
241
szerszámok jellemzıit! optimális mőszaki paramétereket! Tudja lerajzolni és azonosítani a Ehhez számítsa ki a fajlagos forgácsolás jellemzı szögeit! forgácsoló erıt, a fajlagos (Jellemzı szögek hatása a felületi forgácsolási ellenállást, a forgács finomságra, a forgácsolás során leválasztásához szükséges szükséges mozgások: fımozgás, mechanikai teljesítményt, mellékmozgás). forgácsolási és elıtolási sebességet, egy élre esı elıtolást, és a Értelmezze a forgácsolás jellemzıit, a forgácsolás folyamán forgácsteljesítményt! fellépı jelenségeket! Sorolja fel a forgácsoló szerszámra ható erıket, forgácsoló erıket! Definiálja a fajlagos forgácsoló erıt, a fajlagos forgácsolási ellenállás fogalmát! Definiálja a forgács leválasztásához szükséges mechanikai teljesítmény fogalmát! Ismerje a forgácsolás kinetikáját és ezek alapvetı számításait! Értse a forgácsolás jellemzıi és a forgácsolt felület finomsága közti összefüggéseket! A forgácsolás paramétereibıl tudjon következtetni a forgácsolt felület várható finomságára! Ismertesse a főrészáru természetes 13. A főrészáru szárításának fogalmát jelentıségét, természetes célját! szárítása Jellemezze a máglyázás módjait, eszközeit, technológiáit! 14. A főrészáru Ismertesse a máglyanyilvántartás máglyázása fogalmát, célját! Ismertesse a főrészáru mesterséges 15. A főrészáru szárításának fogalmát jelentıségét, mesterséges célját! szárítása Megjegyzés: az írásbeli vizsgán a számítási feladatok megoldásához a „FAIPARI KÉPLETGYŐJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK” (Nemzeti Szakképzési Intézet) segédanyag használható! NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
242
A Nyomdaipari alapozó ismeretek tantárgy érettségi vizsga célja A szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elısegítése és felkészítésük a szakmai specializáló képzésbe (szakképzésbe) történı bekapcsolódásba. A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - ismeri-e a nyomdaipar felépítményét, annak struktúráját; - tájékozott-e a szakképesítések sajátosságait illetıen; - a vizsgázó ismeretei alkalmasak-e a jól átgondolt szakképesítés választásához, figyelembe véve az egyéni adottságát. Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - mennyire ismeri a nyomdaipar felépítményét, annak részletes struktúráját, továbbá mennyire részletesen tájékozott a szakképesítések sajátosságát illetıen; - ismeretei alapján valószínősíthetı-e a sikeres technikusi, esetleg felsıfokú tanulmányok megkezdésének értelme; - ismeretei mutatnak-e kreativitást. Tartalmi követelmények Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
1. A mőszaki pályák világa Sorolja fel és csoportosítsa a A mőszaki pályák Definiálja a nyomdaipari termelés nyomdaipari szakmacsoporthoz ismerete hazai jelentıségét, helyzetét. tartozó szakképesítéseket. Mutassa be az önismereten A helyes alapuló pályaelképzeléseit a pálya Ismertesse a pályaalkalmassági pályaválasztás követelményeivel, elvárásaival feltételeket és munkakörülményeket. feltételei összhangban. Értse, és legyen képes ismertetni Tájékozódás a Ismertesse pályaválasztásának a munkaerıpiac elvárásait a munkaerıpiacon tervezettségét. nyomdaipar területén. 2. Anyagismeret A mőszaki Ismertesse a hulladékok és Különböztesse meg a mőszaki gyakorlatban melléktermékek fogalmát, szakterületen alkalmazott hasznosításuk gazdasági felhasznált anyagok fontosabb anyagokat. csoportosítása jelentıségét. Ismerje a nemfémes anyagok A nemfémes Ismerje a nemfémes anyagok jellemzı felhasználását a anyagok alapvetı tulajdonságait. nyomdaipar területén. Ismerje a fémes anyagok jellemzı Ismerje a fémes anyagok alapvetı Fémes anyagok felhasználását a nyomdaipar tulajdonságait. területén. 3. Mőszaki ábrázolás alapjai Ismertesse a mőszaki ábrázolás Magyarázza el a mőszaki legfontosabb területeit. Ismertesse ábrázoláshoz szükséges Alapfogalmak a mőszaki rajz leggyakrabban térszemléleti alapokat. Ismerje a alkalmazott szabványait. síkmértani szerkesztéseket. Ismertesse a térelemek kölcsönös Ismertesse a forgástestek Térmértan helyzetét. Ismertesse az egyszerőbb származtatását.
243
síklapú testek származtatását. Ismertesse a vetületi ábrázolás Demonstrálja egyszerőbb tárgyakon Ábrázolási módok szabályait egyszerőbb tárgyak az axonometrikus és metszeti esetén. szabályokat. 4. Nyomdászat történelme Definiálja a mővészettörténet Értékelje az emberiség által Mővészettörténet fogalmát. Ismertesse az egyetemes felhalmozott vizuális kultúra mővészettörténet korszakait. jelentıségét. A nyomdászat Ismertesse a könyv formájának Ismertesse az írás kialakulását. kialakulását. elızményei Ismertesse Gutenberg Elemezze Gutenberg A könyvnyomtatás találmányait. Ismertesse az találmányának az emberiség feltalálása ısnyomtatvány fogalmát. fejlıdésére gyakorolt hatását Jellemezze a gótika, a barokk, a A nyomdászat Ismertesse a tipográfia rokokó, a klasszicizmus fejlıdése kialakulását, történetét. nyomdászatát. Ismertesse a jelentısebb hazai Ismertesse Tótfalusi Kis Miklós A magyarországi nyomdákat 1473-tól 1900-al munkásságát. nyomdászat története bezárólag. Legyen képes elemezni korunk Ismertesse a nyomdaipar Korunk nyomdaipara nyomdaiparának termékeit, a fejlıdésének tendenciáit. technológiák jellegzetességeit. 5. Mértékrendszerek, számítások Ismertesse a gyakran használt Ismertesse Didót-Berthold-féle Tipográfiai betőfokozatok elnevezését. mértékrendszert. Ismertesse a mértékrendszerek Ismertesse az angol-amerikai pont-milliméter átszámítást. pontrendszert. Ismertesse a nyersméret- vágott Ismertesse a szabvány jelentıségét, méret közötti különbséget. fogalmát. Ismertesse az A és B Szabványos Ismertesse a BB, a C és a Fr papírméretek szabványos papírméreteket (0-tól 6szabványos papírméret sorozatot ig). (0-tól 6-ig). Számítsa ki a kiadvány Számítsa ki egy adott kiadvány terjedelmét kötészeti ívekben, Terjedelemszámítás terjedelmét kötészeti ívekben, oldalszámban (legyen benne 8 illetve oldalszámban. oldal színes melléklet is). Számítsa ki a belív papír Számítsa ki a belív papír tömegét Papírtömeg mennyiségét a szükséges adatok (kg-ban) a szükséges adatok számítása birtokában. birtokában. Határozza meg a félborítású tábla Határozza meg a félborítású tábla Könyvtábla teljes borítóanyag szükségletét a teljes borítóanyag szükségletét a anyagainak példányszám és a formátum példányszám és a formátum számítása ismeretében. ismeretében. 6. Nyomdaipari anyagismeret A nyomdaiparban Ismertesse a nyomdaiparban Elemezze a gépteremben és a alkalmazott anyagok használatos alap- és kötészetben használatos rendszerezése segédanyagokat. anyagokat. Papíráruk Ismertesse a papír, karton, lemez Ismertesse a papír, karton, lemez osztályozása definícióját. definícióját.
244
A papírgyártás alapanyagai
Ismertesse az alkalmazott Ismertesse az alkalmazott rostanyagokat. segédanyagokat. Ismertesse a lapképzést síkszitás és Ismertesse az utófeldolgozás és A papír gyártása hengerszitás gépeken. nemesítés lehetıségeit. Ismertesse a papír vízzel Ismertesse a papír optikai és Papírtulajdonságok szembeni viselkedését, felületi tulajdonságait. mechanikai tulajdonságait. A papírokkal szemben Ismertesse a papír nyomtathatósági Ismertesse a papír kinézeti támasztott minıségi és futtathatósági jellemzıit. jellemzıit. követelmények Ismertesse a kartonok Ismertesse a fémfóliák, mőanyag Egyéb fóliák nyomtathatóságát nyomtathatóságát befolyásoló nyomathordozók tényezıket. befolyásoló tényezıket. 7. A színtan alapjai Jellemezze a fizikai jelenségeket, Jellemezze a színt mint fizikai A színek tudománya amelyek meghatározzák a színt. jelenséget. Ismertesse az alapszíneket. Sorolja Goethe színelmélete Ismertesse Goethe színkörét. fel a spektrum színeit. A szín mint Elemezze a színhatást módosító Értelmezze a színek harmóniáját. kifejezı eszköz körülményeket. Jellemezze a magában való, a Jellemezze a magában való, a fény-árnyék, a hideg-meleg, a fény-árnyék, a hideg-meleg, a Hét színkontraszt komplementer, a szimultán, a komplementer, a szimultán, a minıségi, a mennyiségi minıségi, a mennyiségi kontrasztokat. kontrasztokat. A színek keverése Ismertesse a színkeverési módokat. Jellemezze a színgömböt. Elemezze a színek összhangját, a A színek hatásai Értelmezze a színek térhatását. forma és szín kölcsönösségét. 8. Nyomdaipari anyagismeret A nyomdafesték Ismertesse a pigment, kötıanyag, Ismertesse a pigment, kötıanyag, fogalma, alkotó adalékanyag jellemzıit. adalékanyag jellemzıit. elemei Ismertesse a nyomdafesték Nyomdafesték Elemezze a nyomdafestékek optikai, szerkezeti, mechanikai, tulajdonságai környezeti ártalmait. száradási tulajdonságait. A nyomdafestékekkel Ismertesse a nyomtatvány Ismertesse a nyomtatvány szemben támasztott minıségét befolyásoló minıségét befolyásoló minıségi tulajdonságokat. tulajdonságokat. követelmények Jellemezze az ezüsthalogenides és Fényérzékeny Jellemezze a fotopolimer diazó típusú fénymásoló és anyagok fénymásoló rendszereket. fényképezı rendszereket. A digitális Jellemezze a toner, tinta, Jellemezze a termoszublimációs nyomtatás anyagai termotranszfer anyagokat. anyagokat. KÖZLEKEDÉS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
245
A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A közlekedés alapozó ismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elısegítése és annak ellenırzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakmai specializáló képzésbe (szakképzésbe) történı bekapcsolódás feltételeinek. A Nemzeti alaptanterv kiadását követıen a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet meghatározza, hogy a szakközépiskolákban a közismereti tantárgyakon kívül szakmai elıkészítı tantárgyakból is érettségi vizsgát tehetnek a tanulók. A középszintő és az emelt szintő érettségi vizsga közötti különbség elsısorban nem a tananyag tartalmában, hanem a vizsga követelményekben jelenik meg. Az emelt szintő érettségi vizsga sikeréhez a tantárgy (jelölt) témaköreiben elmélyültebb tudás és nagyobb begyakorlottság szükséges. Az érettségi elıtti tanulmányok szakképzésbe, illetve felsıfokú tanulmányokba történı beszámításához, középszintő, illetve emelt szintő érettségi vizsgán szükséges bizonyítani a közlekedés-üzemvitel alapozó ismeretek tantárgy tanulása során elsajátított ismeretek (a követelményekben részletesen meghatározott szintő) meglétét. A középszintő érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - ismeri-e a közlekedés felépítését, annak struktúráját, - tájékozott-e a szakképesítések sajátosságait illetıen, - ismeretei alkalmasak-e az átgondolt szakképesítés választáshoz és a szakképzésbe történı bekapcsolódáshoz. Az emelt szintő érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e olyan közlekedés-üzemvitel alapozó ismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik a szakképzésbe történı bekapcsolódásra és a szakmai képzés sikeres befejezésére, - képes-e a megszerzett közlekedés-üzemvitel alapozó ismeretek birtokában az estleges felsıfokú szakmai képzésbe bekapcsolódni és az emelt szintő szakmai követelményeket sikeresen teljesíteni. Tartalmi követelmények Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
1. Közlekedési alapismeretek Tudják megmagyarázni a Tudják elemezni a közlekedés közlekedési alapfogalmakat és ismérveit: (közlekedés, szállítás, jelentıségét, sajátosságait, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet). felbontását, rendszerezését Tudják ismertetni a közlekedés (szárazföldi, vízi, légi, A közlekedésrıl történeti áttekintését, alágazatonként.csıvezetékes szállítás, hírközlés). általában Tudják ismertetni a közlekedés és a Tudják érvekkel bizonyítani a környezet kapcsolatát közlekedési szükségletek és (helyzetértékelés, prognózisok, igények keletkezését, az feladatok). áruáramlatok kialakulásának Érvekkel tudják bizonyítani a okait. közlekedés termelımunkájának
246
értékét, értéknövelı tevékenységét. Tudják ismertetni a közúti közlekedés jármőveit. Tudják ismertetni a személyszállító jármővek mőszaki paramétereit (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár stb.), teherszállító jármővek fajtáit, típusait, azok jellemzıit és alkalmazásukat, (nyitott, fedett, különleges gépkocsik, vontatók, pótkocsik stb.), egyéb gépjármőveket (darus kocsik, rakodógépek stb.) Tudják felsorolni a gépjármővek fıbb részeit és tudják ismertetni azok mőködését. Tudják ismertetni a belsı égéső kétTudják kiszámítani a motor fıbb és négyütemő benzin- és méreteit, a motor teljesítményét, a dízelmotorok mőködési elvét, szükséges vonóerıt, a teljesítményt, mőködését és a tüzelı- és a szükséges tüzelıanyag A közlekedés kenıanyagaik tulajdonságait, a fıbb mennyiségét, a fajlagos technikai elemeirıl méreteinek kiszámítását, a tüzelıanyag-fogyasztást, a általában teljesítmény, a fajlagos féktávolságot, a fékutat. tüzelıanyagTudjanak megoldani a gépkocsi fogyasztás kiszámításának módját. menetstabilitásával összefüggı Ismerjék a pálya és a jármő egyszerőbb feladatokat. kapcsolatát, a vonóerı igényt, a teljesítményszükségletet. Tudják ismertetni a fékezéssel kapcsolatos fogalmakat és azok meghatározását, a fékezéssel kapcsolatos nemzetközi és hazai elıírásokat. Ismerjék a jármő stabilitását befolyásoló tényezıket ívmenetben és fékezéskor. Tudják definiálni a közlekedés kiegészítı berendezéseit és létesítményeit. Ismerjék a raktárak fogalmát, csoportosítását jellemzıit. Tudják megmagyarázni a vasúti pálya (alépítmény, felépítmény, Tudja megtervezni a mőtárgyak, biztonsági berendezések) legcélszerőbb szállítási útvonalat. jellemzıit. Vasúti közlekedés Tudja kiválasztani adott szállítási Tudják megmagyarázni a vasúti feladathoz a szükséges magasépítmények (vasútüzemi jármőveket. épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi
247
létesítmények) feladatait. Ismerjék a magyar és európai vasúti hálózatot általában. Ismerjék a vasúti jármővek fajtái, csoportosításukat. Tudják definiálni a közúti Tudják alkalmazni konkrét szállítási közlekedés pályája: az út feladat megoldása során a (alépítmény), útburkolat, forgalmi Magyarország és az európai berendezések, kiegészítı kontinens közúthálózatáról létesítmények, üzemanyagtöltı tanultakat. állomások, javítóbázisok, pihenık Tudják kiválasztani az áru és a Közúti közlekedés stb. jellemzıit. szállítási távolság ismeretében a Tudják elemezni a közutakat leggazdaságosabb jármőveket a forgalmi, építési és fenntartási feladat végrehajtásához. szempontból. Az utasforgalom jellemzıinek Ismerjék a közúti jármővek fajtáit, ismeretében megtudják tervezni a csoportosításukat, környezeti helyközi közlekedés közúti hatásukat. jármőszükségletét. Tudják kiválasztani adott feladathoz Ismerjék a magyar hajózás az útvonalat, jármőveket, a Vízi közlekedés jellemzıit. kikötıket, kikötıi berendezéseket. Tudják kiválasztani adott feladathoz Ismerjék a magyar légi Légi közlekedés a repülıgépek típusait utas- és közlekedés jellemzıit. áruforgalmi létesítményeket. Tudják csoportosítani a városi Az utasforgalom jellemzıinek közlekedésben alkalmazott a ismeretében tudják megtervezni a Városi közlekedés jármőveket. városi tömegközlekedési Ismerjék a jármővek környezeti jármőszükségletet. hatását. Ismerjék a csıvezetékes szállítás Csıvezetékes szállítás technikai berendezéseit és technológiáját. Ismerjék a távközlés és hírközlés Tudják kiválasztani a feladathoz Távközlés és szolgáltatásait. igazodva a szükséges távközlési és hírközlés Ismerjék a távközlés szervezetét, a hírközlési eszközöket. sajátos távközlési rendszereket. 2. Közlekedési földrajz Ismerjék az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz és a közlekedési földrajz fogalmait, tárgyát, helyét a Tudják alkalmazni konkrét feladat tudományok rendszerében. megoldásában a térképeket. Tudják elemezni a földrajzi Tudjanak térkép alapján Általános munkamegosztás kialakulását, távolságokat meghatározni. ismeretek kölcsönhatását a közlekedés Térképek segítségével tudják fejlıdésére. megtervezni az igényekhez Ismerjék az általános közlekedés igazodva a szállítási útvonalakat. földrajzi fogalmakat. Ismerjék a szállítások forrásait és térbeli elhelyezkedésüket.
248
Ismerjék a közlekedési hálózatot és legfontosabb csomópontjait. Tudják definiálni a közlekedési izokron vonalakat. Ismerjék az idıszámítási módokat. Tudják elemezni Magyarország földrajzi helyét és természetföldrajzi környezetének hatását a közlekedésre. Tudják elemezni Magyarország gazdasági körzeteit, jelentısebb településeit. Tudják ismertetni Magyarország vasúthálózatát. Ismerjék a vasúthálózat kialakulását, szerkezetét, jellemzıit és fejlıdésének rövid történetét. Ismerjék a budapesti körvasutat. Ismerjék a Budapestrıl induló, illetve oda befutó fıvonalakat és ezek elágazó vonalait. Ismerjék az átlós fıvonalakat. Ismerjék a MÁV Rt. kezelésében álló keskeny nyomköző vonalakat. Ismerjék vasútvonalak számozását. Ismerjék a nemzetközi vasúti összeköttetéseket. Tudják elemezni Magyarország Vasúti közlekedés Ismerjék a Magyarországot érintı vasúthálózatát. nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalait. Ismerjék a Magyarországot érintı nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzit útvonalakat. Ismerjék a a MÁV vonalain közlekedı nemzetközi személyszállító vonatok jellemzıit. Ismerjék a nemzetközi forgalom szempontjából fontos európai vasutak neveit, cégjeleit és vonalainak hosszúságát. Ismerjék a Magyarország és a szomszédos államok vasútjainak határállomásait. Magyarázzák el a közúti közlekedés A közúti Tudják elemezni Magyarország kialakulását, technikai elemeit. közlekedés közúthálózatának fejlesztéseit, és Magyarázzák el Magyarország kialakulása azok térségi hatásait. közúthálózatának fejlıdését. A közúti Tudják elemezni a közúti közlekedés Szállítási útvonalakat tudjanak jellemzıit. tervezni Magyarország és Európa közlekedés jellemzıi, Ismerjék a közutak csoportosítását, egész területén a feladatok
249
úthálózatok
mőszaki jellemzıit. megoldásához. (Kerülı Ismerjék a hálózatsőrőséget. útvonalakat is.) Tudják elemezni a útellátottságot, leterheltségüket. Tudják ismertetni hazánk és Európa közúthálózatát. Ismerjék magyarországi közutak számozási rendszerét. Tudják ismertetni Magyarország elsırendő és másodrendő fıútjait. Tudják ismertetni és jellemezni a közúti határátkelıhelyeket. Ismerjék a körgyőrők szerepét, környezetvédelem összefüggését. Tudják ismertetni a közúthálózatunk helyzetét, várható fejlıdését. Tudják ismertetni Európa közúti fıvonalait: „E” utakat. Tudják ismertetni a Magyarországot érintı „E” utakat. Tudják ismertetni a fıvárosi közlekedés kialakulását, fejlıdését. Tudják ismertetni a városi közlekedési hálózatokat. Tudják ismertetni a városi tömegközlekedési hálózatot, Tudják elemezni a városi gyorsvasúti hálózatot. tömegközlekedési hálózatok Tudják ismertetni a légi közlekedés kialakításának szempontjait, és a vízi közlekedés város területére Városi közlekedés figyelemmel a lakókörzetek, esı hálózati elemeit. valamint az ipari és hivatali Tudják ismertetni az elıvárosi létesítmények településen belüli közlekedés város területére esı elhelyezkedésére. hálózatait. Ismerjék a nagyvasúti közlekedés város területére esı hálózatait. Ismerjék a Budapesti Közlekedési Vállalat helyi érdekő vasútjainak vonathálózata. Tudják ismertetni a vízi közlekedés kialakulását, fejlıdését, technikai elemeit. Tudják elemezni és fiktív gyakorlati Tudják ismertetni a vízi példákon bemutatni a belvízi közlekedés sajátosságait. közlekedés elınyeit, és célszerő Tudják ismertetni a vízi felhasználási területeit. Vízi közlekedés közlekedés elınyeit, hátrányait, fı Tudják elemezni a Duna-Rajnafeladatát, szerepét a hazai és Majna vízi út jelentıségét az nemzetközi szállításokban. áruszállításban és az Tudják ismertetni és elemezni a idegenforgalomban. vízi közlekedést befolyásoló természeti, gazdasági, társadalmi
250
tényezıket. Ismerjék a vízi közlekedés fajtáit. Ismerjék az európai vízi közlekedést. Ismerjék Európa belvízi közlekedését. Ismerjék a hajózható csatornákat Európában. Ismerjék Európa tengeri hajózását, fıbb kikötıit. Tudják ismertetni és elemezni Európa hajózásának szerepét és jelentıségét az országok közötti kereskedelemben. Tudják ismertetni és elemezni Magyarország vízi közlekedését, a hajózható vízi utakat. Tudják ismertetni és elemezni a vízi áruforgalom földrajzi jellemzıit. Tudják ismertetni vízi személyszállítást hazánkban. Tudják ismertetni a légi közlekedés kialakulását, fejlıdését, technikai elemeit. Tudják ismertetni és elemezni a légi közlekedés szerepét, jelentıségét a nemzetgazdaságban. Szállítási feladatok teljesítéséhez Tudják ismertetni magyarországi repülıterek földrajzi elhelyezkedését. (vállalásához) Európa területén Ismerjék légi közlekedést lebonyolító tudjanak légi útvonalakat Légi közlekedés és magyar vállalatok struktúráját. tervezni. szállítás Ismerjék a regionális nemzetközi Tudják elemezni a belföldi légi forgalmat és az egyéb légi közlekedés helyzetét és szerepét a közlekedési tevékenységeket. gazdasági életben. Ismerjék a MALÉV Rt. felépítését. Ismerjék a magyar légi közlekedés várható fejlıdését. Ismerjék a repülıterek jellemzıit. Tudják csoportosítani szállítási szempontból a légi jármőveket. Tudják ismertetni a csıvezetékes szállítás kialakulását, fejlıdését, technikai elemeit. Csıvezetékes Tudják ismertetni a magyarországi Tudják elemezni a csıvezetékes szállítás csıvezetékes szállítás kialakulását szállítás elınyeit és problémáit. és a jelenlegi csıvezeték-hálózatot. Tudják ismertetni az európai térség nemzetközi csıvezetékes hálózatát. 3. Általános jogi ismeretek Sorolják fel az államhatalmi Tudják összehasonlítani az Az államra vonatkozó alapvetı ágakat. államtípusokat és az államformákat.
251
Tudják elemezni az államhatalmi ágak közötti összefüggéseket. Tudják megmagyarázni a Magyar Köztársaság állami szerveit, államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szerveit, egymáshoz való viszonyukat. Tudják összehasonlítani az Ismerjék a Magyar Köztársaság alkotmánytípusokat. Az alkotmányra Alkotmányát, az alapvetı Tudják levezetni a Magyar vonatkozó állampolgári jogokat és Köztársaság Alkotmányából fakadó ismeretek kötelezettségeket. alapvetı állampolgári jogokat és kötelezettségeket. Tudják ismertetni a jog fogalmát, kialakulását. Értelmezzék az államot és a jogot. Ismerjék politika és a jog kapcsolatát. Ismerjék a gazdaság és a jog kapcsolatát. Tudják ismertetni a jogrendszert, jogágakat, jogforrásokat, Jogi alapfogalmak jogszabályokat. Értelmezzék az írott jog és szokásjog közötti különbséget. Értelmezze a jogalkotást, jogalkalmazást, jogértelmezést. Ismerjék a jogszabályok hierarchiáját. Tudják felsorolni a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveit. Ismerjék a közigazgatási jogot. Ismerjék a közigazgatási szerveket és mőködésüket. Tudják felsorolni a Tudják példák segítségével A Magyar kormányszerveket és a bemutatni a közigazgatási Köztársaság minisztériumokat. szerveket és mőködésüket. jogrendszerének fıbb Tudják felsorolni az Tudják ismertetni a közlekedést jogágai önkormányzatok közigazgatási szabályozó törvények területeit. feladatait. Ismerjék a közlekedést szabályozó törvények területeit. ismeretek
Tudják ismertetni a Magyar Köztársaság állami szerveit, államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szerveit, egymáshoz való viszonyukat.
KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A környezetvédelmi-, vízgazdálkodási alapismeretek érettségi vizsga célja 252
A vizsga célja, hogy a tanulók a szakmacsoportos alapozó képzés lezárásaként ötödik választható vizsgatárgyként szakmai elıkészítı tantárgyból, igényüktıl és képességüktıl függıen közép- vagy emelt szinten olyan vizsgát tehessenek, amely segíti az érettségi utáni szakképzésbe történı bekapcsolódásukat, ill. a szakirányú felsıfokú tanulmányaikat. A tantárgyból az érettségi vizsga általános célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó az adott szinten - ismeri-e a témakörben szereplı probléma lényegét, a kapcsolódó tényanyagot, - egyértelmően és helyesen használja-e a fogalmakat, - képes-e az összefüggések bemutatására logikusan szerkesztett önálló elıadásban, a szakszókincs alkalmazásával, helyes magyar nyelven. A vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten kerültek meghatározásra. Az emelt szintő követelmények tartalmazzák a középszint követelményeit is. A középszintő környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a követelményekben meghatározott ismeretekkel, tényanyaggal; - képes-e a témakör belsı összefüggéseit felismerni; - képes-e megfigyelések, mérések eredményeit feldolgozni, elemezni, kiértékelni; - tudja-e eszközként használni a más kapcsolódó tárgyakban (is) szerzett ismereteit, ezen belül különösen: biztos számolás és mértékegység használat, táblázatok, grafikonok kezelése, rajzok, ábrák értelmezése, anyanyelvi- és szakmai kommunikáció a számítástechnika alkalmazási lehetıségei - tájékozott-e szőkebb környezetének környezetvédelmi és vízgazdálkodási helyzetérıl. Az emelt szintő környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó, a középszintő követelményeken túl - ismeri-e a környezeti, ill. technológiai mérések lehetıségeit, - képes-e szabadkézi vázlatot, egyszerőbb mőszaki rajzot készíteni a szakterületi létesítményekrıl, berendezésekrıl, - tudja-e elméleti ismereteit alkalmazni egyszerőbb ellenırzési, méretezési feladatok megoldásánál, és a mérési adatok elemzése során. Tartalmi követelmények Az emelt szintő követelmények oszlopa csak a középszintet kiegészítı követelményeket tartalmazza. Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
1. Az ember és a természeti környezet Ismerje a környezet, a környezetvédelem, A természeti a vízgazdálkodás, a bioszféra, az környezet mint ökoszisztéma és a biológiai egyensúly rendszer fogalmát, lényegét. Ismerje a természetvédelem alapelveit, eszközeit, a Ismerje a természetvédelmi Természetvédelem természetvédelem tárgyait, a értékelés alapjait. tájvédelem alapfogalmait.
253
Rendszerezze a védett természeti értékeket, a védelem fokozatait. 2. Környezeti elemek Ismerje a talaj keletkezésének A talaj kialakulása, folyamatát és a fontosabb Ismerje a káros antropogén hatások tulajdonságait. fontosabb megelızésének, mérséklésének, Ismerje hazánk jellemzı genetikai megszüntetésének lehetıségeit. tulajdonságai talajtípusainak tulajdonságait. Ismerje az erózió és a defláció Ismerje a természeti erık A természeti erık jelenségét, azok kiváltó okait és kedvezıtlen hatásainak csökkentési, hatásai kiküszöbölési lehetıségeit. befolyásoló tényezıit. Mutassa be az eróziós hatás különbözı megjelenési formáit és a Elemezze a szakaszjelleg és a meder kialakulásának folyamatát. hordalékmozgás kapcsolatát. Felszíni vizek Ábrázoljon egy természetes vízfolyást Mutassa be a sebességeloszlást a jellemzıi helyszínrajzon és mederben, valamint a sebesség és keresztszelvényeken. mélység kapcsolatát. Ismertesse az állóvizek fajtáit, jellegzetességeiket. Ismerje a légkör szerkezetét, természetes összetevıit. Határozza meg az emisszió, Ismerje az emissziós forrásokat, transzmisszió (terjedés, öntisztulás, A levegı az emissziós és imissziós mérési hígulás), imisszió fogalmát. lehetıségeket. Elemezze a mért minısége Mutassa be a füstköd - szmog adatokat. kialakulásának folyamatát. Elemezze a levegıszennyezettség egészségügyi és gazdasági hatásait. Ismerje a minta fogalmát, fajtáit. Környezeti elemek Mutassa be a terepi, ill. Magyarázza el a mennyiségi vizsgálat laboratóriumi vizsgálatok elemzés módszereit. lehetıségeit, módszereit. 3. Települési alapismeretek Ismerje az OTÉK Ismerje a településkategóriákat, a területgazdálkodásra és települések hálózatait. Településgazdálkodási használatra vonatkozó fıbb Mutassa be a különbözı alapfogalmak elıírásait, a települési rendezési területhasználatok eltérı tervekbıl nyerhetı fontosabb környezeti hatásait. információkat. Mutassa be a közmővek A települések Ismertesse a közmővek fogalmát, nyilvántartásának módját és hálózatai csoportosítását. elemezze a nyilvántartásból szerezhetı információkat. Ismerje a hulladék fogalmát, fajtáit, a hulladékkezelés Készítse el egy egyszerőbb alapfogalmait. technológiai folyamat Hulladékgazdálkodás Magyarázza el a hulladékminıség anyagforgalmi diagramját, és a termelési technológia anyagmérlegét. összefüggéseit. Elemezze a hulladékok
254
csökkentésének módjait, az újrahasznosítás lehetıségeit.
A zaj
Ismerje a hangtani alapfogalmakat, mértékegységeket, a zaj élettani hatásait.
Ismerje a zajmérés lehetıségeit, magyarázza el a mérések elvét. Elemezze a mért adatokat, értelmezze a vonatkozó határértékeket.
Ismerje a sugárvédelmi Ismerje a radioaktivitás alapfogalmakat, mértékegységeket. mérésének lehetıségeit, Radioaktivitás Mutassa be az atomerımővek magyarázza el a mérések elvét. környezeti hatásait. Ismerje a helymeghatározás, a kitőzés, a magasságmérés elvét, módszereit. Számítsa ki a szintezési 4. Tájékozódás és Magyarázza el az egyenes kitőzés, a jegyzıkönyvet, készítse el a mérés a terepen távolságmérés lépéseit, a derékszögő szintezési munkák rajzi koordináta mérés végrehajtását. feldolgozását. Sorolja fel és mutassa be a fıbb szintezési munkákat. 5. Vízgazdálkodási alapismeretek Ismerje az idıjárási elemeket, azok Környezet- és mérésének módjait. hidrometeorológiai Értelmezze a víz körforgásának alapok folyamatát, mutassa be a vízkészletváltozás okait. Ismerje a vízállás- és vízhozam Elemezze a mért adatsorokat, A víz mennyiségi mérés módjait, magyarázza el a végezzen matematikai statisztikai mérése mérések elvét. feldolgozást. Ismerje a folyadékok elemi tulajdonságait, a vízminıség és a Elemezze az élıvíz, az ivóvíz és a vízminısítés fogalmát. szennyvíz minıségi mutatóit, a Mutassa be a különféle minısítésük rendszerét. vízhasználatok minıségi igényeit. A vizek minısége Végezzen adott paraméterek Rendszerezze a vízszennyezés alapján osztályba sorolást. Ismerje forrásait. a nagyobb ipari vízhasználók Elemezze a szennyezés hatását a vízi minıségi igényeit. ökoszisztémára és a szennyezett ivóvíz élettani hatását. Mutassa be a Pascal-törvény alkalmazási lehetıségeit a Szerkesszen víznyomás ábrákat. Hidrosztatikai hidrosztatikai problémák Számítson ki víznyomáshoz, ismeretek megoldásánál (közlekedıedények, úszáshoz kapcsolódó feladatokat. felhajtó erı, úszás, víznyomás ábrák). Ismerje a folyadékmozgások Ismertesse a kúthidraulika osztályozását több szempont szerint alapjait. Hidrodinamikai is. Méretezzen, ellenırizzen ismeretek Mutassa be a gravitációs- és a gravitációs csatornákat és nyomás alatti vízmozgás alapvetı nyomócsöveket. számítási eljárásait.
255
6. Környezettechnikai eljárások (a víz- és szennyvíztechnológiában) Ismerje a fizikai eljárások, Számítsa ki a mőtárgyak, mőveletek alapelveit, az berendezések terhelési értékeit és alkalmazott mőtárgyak, Fizikai eljárások méreteit. berendezések fıbb típusait. Készítsen vázlatot a leggyakoribb Mutassa be a szőrık és az ülepítık mőtárgyakról, berendezésekrıl. méretezésének elveit. Mutassa be az ioncserélıvel Ismerje a kémiai eljárások alapelveit történı lágyítás és sómentesítés (derítés, kicsapás, oxidáció). technológiáját. Kémiai eljárások Mutassa be a lejátszódó folyamatokat, Saját készítéső vázlatrajzokon az alkalmazott kémiai anyagok magyarázza el a technológiai hatásmechanizmusát. folyamatokat. Ismerje a mikroorganizmusok életmőködési sajátosságait, a Számítsa ki a mőtárgyak, kapcsolódó alapfogalmakat. Biológiai berendezések terhelési értékeit, eljárások Mutassa be a leggyakoribb tisztítási hatásfokukat. szennyvíztisztítási és hulladékkezelési biotechnológiai eljárásokat. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Az ismeretanyag tanulása során megszerzett tudás és képességek az általános és közgazdasági szakmai mőveltség részét képezik, elıkészítik a tanuló késıbbi szakmai tanulmányait, segítik a konkrét pályaválasztásban és az egy életen át tartó tanulásban. A vizsga követelményeiben a közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek 11. és 12. évfolyamának tananyagai és tevékenységformái jelennek meg. Középszinten választható: üzleti gazdaságtan vagy elméleti gazdaságtan. Emelt szinten: elméleti gazdaságtanból tehetı vizsga. A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - közgazdasági alapmőveltsége birtokában felismeri-e a gazdasági élet alapvetı jelenségeit, érti-e a változások fı tendenciáit, - tájékozott-e a piaci alkalmazkodás és befolyásolás alapvetı eszközeirıl, - ismeri-e az alapvetı pénzügyi, számviteli szabályokat, - képes-e önállóan elvégezni egyszerő pénzügyi, számviteli, statisztikai adatfeldolgozási feladatokat, - tudja-e tevékenységét megszervezni, ellenırizni, értékelni, - a tanult ismeretkörökben képes-e a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására a szakmai képzésbe bekapcsolódva, - rendelkezik-e a gazdasági folyamatok megismerésének, összefüggéseik felismerésének, a helyes döntések meghozatalának képességével, - ismeri-e a piacgazdaság mőködését, a mikrogazdaság szereplıit és a döntéseikben érvényesülı tényezıket, a gazdasági racionalizálást,
256
- tudja-e a makrofolyamatok lényegét, a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, - képes-e bemutatni a nemzetközi kapcsolatok jelentıségét, elınyeit a vállalatok, az ország szempontjából, a külpiacra lépés nehézségeit és az egyensúly megteremtésének problémáit, - ismeretei alkalmasak-e a tanult elmélet és a tapasztalt gyakorlat ütköztetésére és összekapcsolására, - rendelkezik-e a szakirányú felsıoktatási intézményekben továbbtanuláshoz szükséges közgazdasági szemlélet- és gondolkodásmóddal. Követelmények közép- és emelt szinten Követelmények középszinten Tananyagtartalom A követelmények feltételezik a középszintő ismereteket A tanuló legyen képes különbséget A tanuló legyen képes alkalmazni tenni a mikro- és makroszemlélet a makroegyenleteket a fıbb között, bemutatni a mutatószámok kiszámításában, Makroökonómiai makrogazdaság szereplıit és felismerni a halmozódás alapismeretek és piacait, a kibocsátás nemzetközi problémáját, értelmezni és összefüggések mutatószámait, a gazdasági szférákértékelni a legfontosabb mutatószámokat. közötti jövedelemáramlást. A tanuló legyen képes ismertetni az árupiaci kereslet tényezıit, bemutatni a fogyasztási és megtakarítási függvényt, a beruházások szerepét. Legyen képes jellemezni a fogyasztásra és a beruházásra, a pénzpiacra ható A tanuló legyen képes jellemezni a tényezıket, a munka keresletét és jelenlegi makrogazdasági kínálatát meghatározó tényezıket, problémákat: egyensúlyi közelítés a munkanélküliség és az infláció A makrogazdasági kereslet és kínálat oldalról, okait. egyensúly egyensúlytalansági szint Legyen képes bemutatni az megítélése, munkanélküliség, egyensúlyi jövedelem szerepét, a infláció. kereslet és az árszínvonal kapcsolatát, a pénzpiac és az árupiaci kereslet kapcsolatát. Le tudja vezetni a makrokeresletet és a makrokínálatot, a makrokínálati függvényt rövid, illetve hosszú távon. Legyen képes összefüggı feladat, megoldására. A tanuló legyen képes ismertetni az állam feladatait, az állami beavatkozás okait és a lehetséges A tanuló legyen képes felismerni megoldásokat. Legyen képes Az állam a gazdaságpolitika fı irányait és a rámutatni a monetáris és fiskális gazdaságpolitikája beavatkozás eszközeit. politika elınyeire és hátrányaira, a beavatkozás korlátaira. Legyen képes ismertetni a foglalkoztatás és az infláció együttes 257
kezelésének problémáját és felismerni a gazdaságpolitikai programokban a fiskális és a monetáris eszközöket. A tanuló legyen képes a külgazdasággal kapcsolatos fogalmakat pontosan használni, bemutatni a vállalkozások külpiaci stratégiáit és a legfontosabb nemzetközi szervezeteket. Legyen képes ismertetni a magyar A tanuló legyen képes rámutatni Külgazdasági gazdaság helyzetét meghatározó a külkereskedelem jelentıségére, kapcsolatok és kategóriákat és mutatókat nemzetgazdasági ismertetni a kereskedelmi és (Nemzetközi fizetési mérleg összefüggések fizetési mérleg tartalmát. egyensúlya, egyensúlytalanság). Legyen képes bemutatni a makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra vonatkozó aspektusait és az árfolyampolitika lényegét. Legyen képes a legfontosabb EU ismereteket használni és értelmezni. A tanuló legyen képes felismerni A tanuló képes definiálni a és értelmezni, hogy minden közgazdaságtan alapfogalmait, döntés alapja a gazdasági bemutatni alapkérdéseit, ismertetni racionalitás. Tudjon különbséget elemzési módszereit, rámutatni a tenni mennyiségi és minıségi Mikroökonómiai modellalkotás szerepére, jellemezni változások között a kereslet és a alapismeretek és a piac elemeit és a kereslet és kínálat vizsgálatánál. Legyen összefüggések kínálat törvényét, ábrázolni a képes bemutatni a piac függvényeket. Legyen képes mőködését, a piaci egyensúly meghatározni a Marshall-kereszt kialakulásának mechanizmusát. fogalmát, összehasonlítani a piaci Legyen képes ismertetni a egyensúlytalanság eseteit. közgazdaságtan rövid történetét. A tanuló képes felismerni az alapfogalmakat és törvényszerőségeket, ábrázolni a hasznossági függvényeket, jellemezni és ábrázolni a közömbösségi térképet és a költségvetési egyenest. A tanuló legyen képes bemutatni a kereslet rugalmasságát jellemzı A tanuló legyen képes A fogyasztói tényezıket, alkalmazni Gossen elsı és értelmezni a fogyasztói döntések magatartás és a második törvényét, felismerni a belsı tényezıit és külsı kereslet geometriai ábrázolás jelentıségét az feltételeit. optimális választásban. Legyen képes rámutatni a helyettesítési ráta és a határhaszon csökkenése közti összefüggésre és felvázolni, hogyan lehet eljutni az optimális fogyasztói döntésbıl az egyéni keresleti függvény levezetéséhez, felismerni az ár- és
258
jövedelemváltozás hatásait a fogyasztói keresletre, levezetni a piaci keresleti függvényt. Legyen képes összetett feladatok megoldására és ábrázolására. A tanuló legyen képes értelmezni a gazdasági hatékonyság fogalmát, a gazdasági idıtávokat és azok jelentıségét a vállalat életében, felismerni és ábrázolni a termelési függvényt. Legyen képes ismertetni a költségek különbözı szempontok szerinti csoportosítását és tudja ábrázolni a költségfüggvényeket, bemutatni a teljes, az átlagköltség és határköltség függvények, valamint a termelési függvény és a költségfüggvények közötti összefüggést. Legyen képes definiálni az alternatív költség fogalmát, ismertetni a kínálatot meghatározó tényezık szerepét rövid, illetve hosszú távon, vállalati és iparági A vállalat termelıi A tanuló legyen képes bemutatni szinten. magatartása és a a vállalatot, környezetét, a Legyen képes jellemezni a kínálat vállalkozási formákat. piacformákat, ismertetni a profitmaximum elérésének feltételeit tökéletes verseny, illetve monopólium esetén, legyen képes összehasonlításukra, vizsgálni a fogyasztói többlet és a holtteherveszteség alakulását, értelmezni a monopolhelyzet gazdasági hatásait és a monopolellenes intézkedések szükségességét. Legyen képes bemutatni az egyes profitkategóriák közti különbséget, összefüggést és ezek jelentıségét a vállalat helyzetének értékelése szempontjából. Legyen képes bemutatni és helyesen használni az üzemszüneti és a fedezeti pont fogalmát. A tanuló legyen képes definiálni a határtermék-bevétel és a tényezı határköltség fogalmát, szerepét az A termelési A tanuló képes értelmezni a optimális tényezı felhasználásban, tényezık piaca származékos kereslet fogalmát. bemutatni az összes termelési tényezı keresletét és kínálatát meghatározó tényezıket.
259
Legyen képes jelen, illetve jövıérték számítására, az eredmények értékelésére. Tudja elemezni és ábrázolni a tényezıpiacokat, legyen képes legalább egy tényezıpiac teljes körő bemutatására kereslet-kínálat oldalról, rámutatni a jövedelmek funkcionális elosztásának elvére. A tanuló tudjon különbséget tenni magán- és közjavak között, bemutatni az internalizálás egyes lehetıségeit, A tanuló legyen képes bemutatni a értelmezni az állami beavatkozás Az externáliák és külsı gazdasági hatások szerepét, szükségességének okát az externáliák a közjavak az állami beavatkozások és közjavak esetében. Legyen képes szükségességét. rámutatni arra, hogy a környezetszennyezés globális probléma. A tanuló legyen képes a marketing értelmezése szerint helyesen használni a szükséglet, igény, érték fogalmakat, bemutatni a marketingmix elemeit, a legfontosabb termékkategóriákat, az ármegállapítás módjait, meghatározni a legjellemzıbb marketingcsatornákat és Marketing és a kommunikáció és a promóció marketinggondolkodás legfontosabb eszközeit és módszereit. Egyszerő esettanulmányokban legyen képes értékelni a piacorientált gondolkodás alapján a marketingmix elemeinek lehetséges hatásait, a választásukat meghatározó szándékot, az eszközök kölcsönhatását. A tanuló legyen képes felsorolni az államháztartás alrendszereit, bemutatni az alrendszerek és a vállalkozás A vállalkozás és az kapcsolatát. Legyen képes pontosan államháztartás definiálni az adóalany, adótárgy, kapcsolatai adóalap és az adómérték fogalmakat és ezeket meghatározni a társasági adó, a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó vonatkozásában. A tanuló legyen képes felsorolni a pénz funkcióit, bemutatni a kétszintő bankrendszert, a legjellemzıbb Pénzügyi bankmőveleteket és azok szerepét. Legyen képes felvázolni a pénzforgalom mőveletek jelentıségét, megkülönböztetni egymástól a legjellemzıbb fizetési módokat és kitölteni ezek alapvetı
260
A vásárolt készletek
Az emberi erıforrás
Befektetett eszközök
bizonylatait. Tudja jellemezni a bankszámlát, ismertetni a pénzkezelési szabályokat. A tanuló legyen képes pontosan használni a készlet, készletfajták fogalmakat, bemutatni a készletkezelési bizonylatok, a szállítói számla, a készletek és a kötelezettségek analitikus feljegyzései szerepét és tartalmát. Legyen képes ismertetni a készletek beszerzési áron értékelésébıl adódó problémát, összekapcsolni az alapbizonylatokat, az analitikus és fıkönyvi könyvelést. Legyen képes kiszámítani a készletcsökkenések értékét (a FIFO és a gördülı átlagár módszerrel) és elvégezni az anyagbeszerzés (tényleges beszerzési áron) és a felhasználás számviteli feljegyzésének feladatait. Legyen képes egyszerő bizonylatokat kitölteni, felismerni az alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket és értelmezni a nyilvántartásaiból nyert adatokat. Legyen képes felsorolni és összehasonlítani a készletek beszerzésének lehetséges finanszírozási forrásait: saját pénzeszköz, hitel, váltó, egyszerő számításokat végezni a vállalkozás fizetıképességének vizsgálatára és az általános forgalmi adó mőködési mechanizmusát egyszerően bemutatni. A tanuló legyen képes pontosan használni a bér, levonások, közterhek fogalmakat, bemutatni a bérelszámolás és bérfizetés bizonylatait, összekapcsolni az analitikai és fıkönyvi elszámolást. Legyen képes elvégezni a bérfelosztás, a bérelszámolás és bérfizetés számviteli elszámolásának egyszerő feladatait és felismerni az alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket. Legyen képes különbséget tenni a munkáltatót és a munkavállalót terhelı kötelezettségek között, felsorolni az összevontan adózó jövedelem elemeit, kiszámítani az éves jövedelem adóját, különbséget tenni az adóelıleg és az adó között. A tanuló legyen képes definiálni a befektetést, pontosan használni a beruházás, értékcsökkenés és
261
értékcsökkenési leírás fogalmakat. Legyen képes felsorolni és összehasonlítani a beruházások lehetséges pénzügyi forrásait: külsı - belsı, idegen saját források. Legyen képes bemutatni a hitelek szerepét a gazdaságban a gazdasági szereplık vonatkozásában, felsorolni a hitelek legjellemzıbb formáit, a hitelezés alapelveit és bemutatni a hitelezési eljárás menetét. Legyen képes felsorolni a befektetett pénzügyi eszközök fajtáit, az értékpapírok legfontosabb jellemzıi alapján különbséget tenni a részvény és a kötvény között. A pénz idıértékét (jövıérték és jelenérték) alkalmazva legyen képes egyszerő számítási feladatokat elvégezni, bemutatni a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásainak tartalmát, elvégezni az értékcsökkenés összegének (lineáris, évek száma összeg, teljesítményarányos) kiszámítását egyszerő esetekben. Legyen képes a beruházás és az értékcsökkenés alapvetı eseteinek számviteli feljegyzésére. A tanuló legyen képes pontosan használni a költség, ráfordítás, költségnemek, költségviselı, költséghely fogalmakat, bemutatni a költségek, a befejezett tevékenységek és az értékesítés számviteli elszámolásának A tevékenység lépéseit költségnem elszámolás esetén, költségei és az valamint az elıállítási költségek és az értékesítés eladási árbevétel eredményre gyakorolt hatását. Legyen képes alapbizonylatokból felismerni a gazdasági eseményeket, bemutatni a belföldi vevıkövetelések analitikus és fıkönyvi nyilvántartásának tartalmát. A tanuló legyen képes pontosan használni az adatforrás, adatgyőjtés, sokaság, ismérv, statisztikai sor és tábla Az erıforrások és fogalmakat, a sor és táblaszerkesztés és befejezett a grafikus ábrázolás szabályait. Legyen tevékenységek képes kiszámítani a készletekkel, a adatainak statisztikai munkavállalókkal és jövedelemmel, a feldolgozása befektetett eszközökkel, a befejezett és értékesített termékekkel kapcsolatos egyszerő feladatokban
262
Zárás - éves beszámoló
viszonyszámokat: a megoszlási viszonyszám, a dinamikus (lánc- és bázis) viszonyszám, az intenzitási viszonyszám és középértékeket: a számtani átlag, a mértani átlag, a kronologikus átlag valamint érték - ár volumen indexeket és értelmezni a szórás mutatót. Legyen képes a számításai eredményeit statisztikai táblába, grafikus ábrába foglalva a közlést megtervezni és a kapott eredményeket röviden értékelni. A tanuló legyen képes ismertetni az ellenırzés szerepét az információfeldolgozásban, az egyeztetések fajtáit, a könyvviteli zárás szerepét. Legyen képes bemutatni a Fıkönyvi kivonatot és információ tartalmát. Legyen képes felsorolni az Éves Beszámoló részeit, rámutatni a beszámoló szerepére. Legyen képes összehasonlítani a Leltárt és a Mérleget, bemutatni a vagyont a Mérleg (A típus) kimutatás alapján, a tárgyévi gazdálkodás eredményének fı összetevıit és eredménykategóriákat az Eredménykimutatás (A típus összköltség eljárás) alapján. Legyen képes az adózás elıtti eredmény ismeretében a társasági adó kiszámítására és bemutatni az Eredménykimutatás és a Mérleg közötti kapcsolatot. ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Az ügyviteli alapismeretek érettségi vizsga célja Az ügyviteli alapismeretek érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot a 9-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatásban elsajátított szakirányú ismereteinek, kialakult szakmai készségeinek, képességeinek mértékérıl, mélységérıl. Mutassa fel továbbá azokat az oktatás során elsajátított intellektuális, viselkedési és magatartásjellemzıket, melyek a kapott vizsgafeladatok értelmezésében, a megoldások szakmailag pontos, áttekinthetı és esztétikus prezentálásában jelennek meg. A vizsgázó mindkét szinten írásban ad számot a szövegfeldolgozás és informatikai alkalmazások ismereteirıl. Szakmai idegen nyelvi ismereteit pedig szóban mutatja be.
263
Az érettségi vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten jelennek meg. Bár a témakörök nagy többségében a két szinten különbség nincs, vagy csak csekély, a vizsga komplexitásában, mennyiségében és minıségében tér el egymástól. A középszintő érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló - képes-e szakirányú ismereteit az adott szinten pontosan felidézni, rendezni és önállóan alkalmazni, - ki tudja-e választani és használja-e a munkájához megfelelı informatikai eszközöket, - képes-e diktálásra gépelve bemutatni a hivatali levelezés alapvetı szakszókincsét a helyesírás követelményeinek betartásával, s a szokásoknak megfelelı formai követelményeket érvényesíteni, - megért-e egyszerő írott idegen nyelvő szakmai szövegeket s össze tudja-e foglalni annak tartalmát idegen nyelven, - be tudja-e mutatni idegen nyelvő szakszókincsét illusztrált szakmai szituációkban, - ki tudja-e fejezni saját gondolatait szóbeli szakmai kommunikációs helyzetekben, egyszerő témakörökben idegen nyelven. Az emelt szintő érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a fentieken túl a vizsgázó - képes-e ismereteit integráltan alkalmazni komplex ügyviteli jellegő feladat számítógépes megoldásában, azaz önállóan kezelni egy problémakört oly módon, hogy annak végeredménye egy projekt legyen, mely a feladatértelmezést és a számítógéppel támogatott igényes megoldásokat úgy tartalmazza, hogy azzal a jelölt szakmai felkészültségét és kreativitását bizonyítsa, - kifejezi-e magát folyamatosan és spontán módon idegen nyelven a szintnek megfelelı szakmai szituációban, használja-e megbízható módon a szakkifejezéseket, szövegösszekötı elemeket. Tartalmi követelmények Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
1. Szövegfeldolgozás Összetett ügyviteli írásbeli feladat Értelmezze a feladatot. elkészítése
Hivatalos iratok tartalmi sajátosságai
Ismerje a hivatalos levelezés alapvetı szakszókincsét.
Adatbevitel
Tudja diktálás alapján legépelni egyszerő tartalmú üzleti levél 264
Fogalmazza meg önállóan gazdasági tevékenységgel kapcsolatos irat (üzleti levél - mint középszinten -, elıterjesztés, emlékeztetı) szövegét 4-5 megadott tartalmi útmutatás alapján. Használjon változatos kifejezéseket, mondatszerkezetet, megfelelı nyelvi eszközöket. Alkalmazza a megfelelı szakszókincset. Érvényesítse a nyelvhelyességi követelményeket a szöveg elkészítésekor. Az elkészített fogalmazványt gépelje le a kéziratból tízujjas
(ajánlatkérés, ajánlat, tájékoztatás, vakírással, a javítási lehetıségek beszámoló) szövegét kb. 1000 használatával, a helyesírási és leütés/tíz perc írássebességgel, nyelvhelyességi követelményeknek tízujjas vakírással, a javítási megfelelıen. lehetıségek használatával, az elıírt Készítsen önállóan táblázatot, hibahatárokon belül, a helyesírási grafikont és szúrja be a megfelelı, követelményeknek megfelelıen. tartalomhoz illeszkedı helyre. Szúrjon be a megfelelı, tartalomhoz illeszkedı helyre készen kapott vagy általa kiegészített, formázott táblázatot, grafikont. Tudjon iratot megfelelı formában elkészíteni. Szerepeltesse a fejlécet, dátumot, címzettet, tárgyat stb., alkalmazza a Hivatalos iratok tartalomhoz illeszkedı bekezdéseket, formai sajátosságai kiemeléseket, a levélbefejezési formákat, aláírást, hivatkozást az esetleges mellékletekre. Tudja elmenteni, kinyomtatni az iratot. Továbbítsa az önállóan elkészített Hivatalos iratok Továbbítsa az önállóan elkészített iratot a feladatmeghatározásnak elektronikus iratot a feladatmeghatározásnak megfelelı módon (pl. körlevél, fax, továbbítása megfelelı módon (pl. e-mail). körfax). 2. Informatikai alkalmazások Általános Alkalmazza helyesen az informatikai ismeretek alapfogalmakat. Ismerje a mindennapi életben Adatkezelés és elıforduló adatkezelési és kommunikáció kommunikációs módszereket, valamint ezek eszközeit. A számítógép Különböztesse meg a központi egység felépítése, és a fontosabb perifériák fıbb funkcionális jellemzıit, feladatát. egységei, azok fıbb Adott feladattípushoz válassza ki az jellemzıi optimális perifériákat. A számítógép fıbb egységeit ismerje A számítógép fel, tudja összekapcsolni, üzembe üzembe helyezése helyezni. Ismerje a programok feladat szerinti csoportosításánál használt fontosabb Szoftvertípusok fogalmakat. Tudja a konkrét feladat megoldásához a megfelelı programot kiválasztani. Az operációs Ismerje az operációs rendszer rendszer feladatait. Mappákat (könyvtárakat) és állományokat (fájlokat) tudjon Adatkezelés szabályosan elnevezni, a gyakoribb fájltípusokat ismerje fel. Tudjon
265
mappát (könyvtárat), állományt Tudjon állományokat archiválni. (fájlt) létrehozni, másolni, áthelyezni, átnevezni, törölni. Archiváljon állományokat egyszerő esetben. Karbantartási feladatok
Hajtson végre vírusellenırzést.
Végezzen lemezkarbantartást.
Tudjon programot indítani, testre A szövegszerkesztı szabni. Nyisson meg, mentsen el, program kezelése nyomtasson, küldjön el dokumentumot elektronikusan. A dokumentum Végezzen szövegbevitelt, -módosítást szövegének másolást -áthelyezést, -keresést, kialakítása cserét, helyesírás-ellenırzést. Hajtson végre oldal-, bekezdés-, Alapvetı karakterformázást, felsorolást és Végezzen szakaszformázást. formázási sorszámozást, élıfej és élıláb mőveletek kialakítást. Alkalmazzon, módosítson stílusokat, Készítsen néhány sorból, hozzon létre új stílusokat. Táblázat, grafika a oszlopból álló táblázatot, Állítson össze tartalomjegyzéket, szövegben szegélyezze. Tudjon képeket, tárgymutatót. rajzokat beilleszteni, formázni. Készítsen sablont. Tudjon programot indítani, testre szabni. Tudjon táblázatot megnyitni, A táblázatkezelı menteni, nyomtatni, küldeni Illesszen be és formázzon program használata elektronikusan. diagramokat. A táblázat elemeit (cellát, tartományt, sort, oszlopot) definiálja. Különböztessen meg adattípusokat, tudja helyesen alkalmazni. Adatok Végezzen adatbevitelt, -módosítást, mozgatást, -másolást, -keresést, -cserét. Végezze el cellák, tartományok, Alapvetı sorok, oszlopok formázását, Szerkesszen képleteket, használja formázási formátum másolását, élıfej és helyesen a hivatkozástípusokat. mőveletek élıláb kialakítását. Ismerje a feltételes formázást. Összetett formázási Tudjon cellákat zárolni, lapvédelmet mőveletek alkalmazni, elektronikus őrlapot kialakítani. Diagram, grafika a Jelöljön ki forrásadatokat, hozzon Tudjon forrásadatokat kiválasztani. táblázatban létre diagramot. Illesszen be képet, rajzot cellába. Használjon keresırendszereket, töltsön Végezzen elektronikus levelezést. le állományokat. Tudjon elvégezni adatkeresést, Internet, intranet Kommunikáljon az interneten: adatelérést adott hálózati használjon fórumokat. útvonalon. Végezzen adatelérést a hálózaton:
266
csatlakoztassa, válassza le a hálózati meghajtót, állítsa be a hozzáférési jogokat. Végezzen belsı levelezést, szervezzen találkozót. 3. Szakmai idegen nyelv 3.1. Kommunikatív készségek Értse meg a témához kapcsolódó Beszédértés lényeges információkat.
Értse meg a beszélgetıpartner információit. Folytasson beszélgetést a szakmai témához Használja a szakmai kapcsolódóan. Jelenítsen meg témákhoz kapcsolódó valós kommunikációs Beszédkészség/kommunikációs kifejezésmódot. A szándékokat. Álláspontját, készség mondanivalót egyértelmően, véleményét legyen képes egyszerően, világosan kifejteni. Érvényesítse a közvetítse. nyelvhelyességi szempontokat. Értse meg a szakmához kapcsolódó egyszerő szövegek lényegét. Alkalmazza a szövegek Összegezzen idegen nyelvő Szövegértés megértésénél az életben általában szakszöveget (globális értés). használatos olvasási módokat (globális, szelektív értés). A feladatot a középszintő érettségi tartalmi és nyelvi szintnek megfelelıen oldja meg. Mutassa be, A feladatot az emelt szintő hogy kialakultak az ahhoz szükséges érettségi tartalmi és nyelvi készségei. Egyéb készségek szintnek megfelelıen oldja meg. Az esetleg helytelen nyelvhasználat Mutassa be, hogy az ahhoz miatt a kommunikációja ne váljon szükséges készségei kialakultak. zavarossá, ill. az idegen nyelv sajátosságait figyelembe véve fejezze ki magát. Ismerje fel a vizsga Ismerje fel a vizsga követelményszintjének megfelelı követelményszintjének megfelelı, szakmai szövegekben/témakörökben szakmához kapcsolódó elıforduló lexikai elemeket, nyelvi szövegekben/témakörökben struktúrákat, használja a mondat és a elıforduló lexikai elemeket, nyelvi szöveg szintjén. struktúrákat. A megértést nem 3.2. Nyelvi Tudja a nyelvet funkcionálisan akadályozó módon használja az kompetencia használni. idegen nyelvet a mondat és a szöveg Tudja a kommunikációs szándékot szintjén. értelmezni, közvetíteni. Alkalmazza a megfelelı nyelvi A különbözı kommunikációs eszközöket a különbözı szándékok kifejezésekor az emelt kommunikációs szándékok szintnek megfelelı nyelvi eszközöket kifejezésekor. használja. 3.3. Témakörök
267
- Rendelkezzen a munkakör betöltésével kapcsolatos alapvetı ismeretekkel (pl. értsen meg - Munkavállalás egyszerőbb szövegezéső álláshirdetést, plakátot, közleményt, önéletrajzot stb.). - Nevezze meg a titkárság berendezési - Munkahelyi tárgyait, irodai berendezéseit, a környezet legfontosabb irodai gépeket és eszközöket. - Mutassa be alapvetı szakszókincsét a vendégfogadás, szakmai és - Programszervezés, szabadidıs program idıponti kapcsolattartás egyeztetése a vendéggel, éttermi vendéglátás témákban. - Mutassa be alapvetı szakszókincsét a bejövı-kimenı levelezés kapcsán, a következı levéltípusoknál: cég - Hivatalos bemutatkozó levele, ajánlatkérés és levelezés ajánlat, mely a titkárságra beszerzendı áruval, lehetséges szolgáltatásokkal függ össze, egyszerő programszervezéssel összefüggı levél. KÖZGAZDASÁGI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli és írásbeli. Emelt szinten: szóbeli és írásbeli. A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztrációs alapismeret érettségi vizsga célja A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó Közgazdaságtanból - ismeri-e a piacgazdaság mőködését, a mikrogazdaság szereplıit és a döntéseikben érvényesülı tényezıket, a gazdasági racionalitást, - ismeri-e a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, - ismeri-e a nemzetközi kapcsolatok jelentıségét, - tájékozott-e a mindennapi közgazdasági kérdésekben, - tájékozott-e a nemzetközi kapcsolatok, elınyeivel a vállalatok, és az országok szempontjából, - képes-e közgazdasági alapképletek segítségével alapadatokból egyszerő feladatokat megoldani. Marketingbıl - ismeri-e a marketing történeti kialakulását, jelentıségét, eszközeit,
268
- ismeri-e a marketingkommunikáció folyamatát, jelentıségét, - ismeri-e a vállalati termékpolitika lényegét, az életgörbe különbözı szakaszaihoz rendelt marketingstratégiát, - tájékozott-e az árak kialakításának elveirıl, az árstratégia szükségességérıl, az értékesítési csatornák kiválasztásnak szempontjairól, - ismeri-e a vállalati image fogalmát, szükségességét, a vállalati arculat kialakításnak fontosságát, - ismeri-e a vevıszolgálat, a márka, a védjegy, a design, a választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait, - képes-e a különbözı forrásokból származó információk megszerzésére és feldolgozására, - képes-e felismerni a piac jelentıségét, összefüggéseit. Tartalmi követelmények Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
1. Közgazdaságtan Ismerje a közgazdaságtan alapfogalmait, alapkérdéseit. Értelmezze a piac elemeit, Ábrázolja a Marshall-keresztet, mutassa be a keresleti-kínálati ismertesse a piaci függvényeket. egyensúlytalanság eseteit. A közgazdaságtudomány Mutassa be a Marshall-kereszt Végezzen számításokat a keresleti és kínálati függvény segítségével egy termék ismeretében. piacának egészét. A Marshall-kereszt, ismerje a piaci egyensúlytalanság eseteit. Mutassa be Gossen elsı és második törvényét, ábrázolja geometriai Ismerje a fogyasztói döntések belsı eszközökkel a fogyasztó optimális tényezıit és külsı feltételeit. választását. Ismertesse a hasznosság, a teljes Értelmezze a helyettesítési ráta és a haszon és a határhaszon fogalmakat határhaszon csökkenése közötti és az alapvetı törvényszerőségeiket. összefüggést. Legyen képes ábrázolni a hasznossági Mutassa be, hogyan lehet eljutni az A fogyasztói függvényeket és a költségvetési optimális fogyasztói döntésbıl az magatartás és a egyenest. egyéni keresleti függvény kereslet Jellemezze az ár-, illetve levezetéséhez. jövedelemváltozás hatását a Jellemezze az ár-, illetve fogyasztói keresletre. jövedelemváltozás hatását a fogyasztói keresletre. Vezesse le a Ismerje a kereslet rugalmasságát, végezzen számításokat az piaci keresleti függvényt. alapképletek segítségével. Végezzen számításokat a fogyasztó optimális választásának meghatározásához. Ismerje és értse a vállalat fogalmát, Ábrázolja az átlagköltség függvények A vállalat és a környezetét, céljait. közötti összefüggést, valamint a termelıi Ismerje és értse a technikai és termelési függvény és a magatartás gazdasági hatékonyság fogalmát. költségfüggvények közötti
269
Ismerje a gazdasági idıtávokat és az egyes idıtávok alatt megvalósítható változtatásokat. Ismerje a költségek különféle szempontok szerinti csoportosítását. Alapadatokból tudja kiszámolni a különféle költségeket, ill. profitokat.
összefüggést, és végezzen ezekkel kapcsolatos számításokat.
Különböztesse meg az egyes profitkategóriákat, ismertesse az összefüggést közöttük, legyen képes kiszámítani a költségeket, ill. profitokat. Hasonlítsa össze a tökéletesen versenyzı iparágat és a monopóliumot. Ismertesse az egyes piacformákat, Mutassa be és ábrázolja a jellemezze azokat. profitmaximum elérésének feltételeit Mutassa be és ábrázolja a tökéletes verseny, ill. monopólium profitmaximum elérésének esetén. A vállalat feltételeit tökéletes verseny esetén. Elemezze és ábrázolja a fogyasztói kínálata és a Ismerje és értse az üzemszüneti és többlet és a holtteherveszteség piac jellege fedezeti pont fogalmát és tartalmát. alakulását, határozza meg nagyságukat számszerően is. Hasonlítsa össze a tökéletesen Végezzen számításokat az optimális versenyzı iparágat és a termelési mennyiség, az üzemszüneti monopóliumot. és fedezeti pont, ill. a profit vagy veszteség tömegének meghatározására. Jellemezze a tıkepiacot. Mutassa be a tıkebefektetés-kamat-profit összefüggését. Ismerje a származékos keresletet. Elemezze a munkapiacot. Ismertesse Jellemezzen a munkapiacot A termelési a föld- és ingatlanpiacot. tényezık piaca kereslete, ill. kínálata Ábrázolja az egyes termelési szempontjából. tényezık piacát. Végezzen számításokat a tényezıpiaccal kapcsolatban. Ismerje a piac-külpiac-világpiac fogalmát. Ismertesse a külsı gazdasági hatások szerepét. A vállalatok a Értelmezze a komparatív elınyök nemzetközi piacon elméletét, kihasználását. Mutassa be a vállalatok külpiacra lépésének módjait. Magyarázza el a termékek versenyét a külpiacon. Értékelje a tevékenységek egyéni és társadalmi megítélésében rejlı A piaci szabályozás különbségeket. kritikája Ábrázolja azokat. Végezzen számításokat az externáliákkal kapcsolatban. A makroökonómia Ismerje a mikro- és makroszemlélet Mutassa be a társadalmi
270
alapösszefüggései
különbségét. elszámolási mátrixot. Ismertesse a makrogazdaság Ismerje fel a halmozódás szereplıit és a közöttük végbemenı problémáját. jövedelemáramlásokat. Értelmezze az egyes Sorolja fel a kibocsátás makroökonomiai nemzetközileg használatos mutatóit. mutatószámokat. Ismerje az árupiaci kereslet tényezıit, a fogyasztói és Elemezze a fogyasztásra és a megtakarítási függvényt és a beruházásra ható tényezıket. Mutassa be az egyensúlyi A makrogazdaság beruházások szerepét. árupiaca - az Elemezze a fogyasztási és a jövedelem szerepét, a kereslet és az árszínvonal kapcsolatát. egyensúlyi beruházási függvényre ható Végezzen számításokat az jövedelem tényezıket. Végezzen számításokat az egyensúlyi jövedelem meghatározására. egyensúlyi jövedelem meghatározására. Ismerje fel a pénzpiaci egyensúly Ismertesse a pénzpiaci és a kamatláb alakulása közötti A makrogazdaság kategóriákat. kapcsolatot, a pénzpiaci és az pénzpiaca, a Értelmezze a pénzpiacra ható árupiaci kereslet kapcsolatát. kamatláb alakulása tényezıket. Ábrázolja és végezzen ezekkel kapcsolatos számításokat is. Ábrázolja a makroegyensúly A makrogazdaság függvényét a makrokeresleti és egyensúlya makrokínálati függvény segítségével. Jellemezze a munka keresletét és a A munkapiac. kínálatát meghatározó tényezıket. Jellemezze Magyarország A munkapiaci Ábrázolja a munkakínálati munkapiaci helyzetét. Végezzen egyensúlytalanság - függvényt. számításokat a munkakeresleti és munkanélküliség Jellemezze a munkanélküliség munkakínálati függvényekkel. lehetséges fajtáit és okait. Ismertesse az infláció fogalmát, Az infláció és fajtáit és okait. Definiálja a Elemezze a makrogazdasági inflációs keresleti és költséginflációt. problémákat: a növekedés, folyamatok Mutassa be a várakozások és az munkanélküliség, infláció kérdéseit. infláció kapcsolatát. Különböztesse meg a monetáris és a fiskális politika elınyeit és hátrányait. Ismertesse a beavatkozás korlátait. A makrofolyamatok Vezesse le a foglalkoztatás, ill. az befolyásolhatósága, a Ismerje az állam feladatait, az infláció együttes kezelésének gazdaságpolitika állami beavatkozás okait és a problémáját. elméleti alapjai és lehetséges megoldásokat. Elemezzen gazdaságpolitikai programokat. gyakorlata Végezzen számításokat háromszereplıs modellben az egyensúlyi jövedelem meghatározására. A nyitott Ismerje a külgazdasággal Mutassa be a magyar gazdaság
271
makrogazdaság
kapcsolatos alapfogalmakat Magyarázza el a külkereskedelem jelentıségét. Mutassa be a külkereskedelmi és a fizetési mérleg tartalmát.
helyzetét a külkereskedelem, ill. a külpiaci kapcsolatok és az egyensúly szempontjából. Értelmezze az árfolyampolitika lényegét és hatását a nyitott gazdaságban. Számítson egyensúlyi árfolyamot. Végezzen számításokat négyszereplıs modellben az egyensúlyi jövedelem meghatározására.
2. Marketing Ismerje a marketing fogalmát és A marketing alkalmazási területeit. Értelmezze a marketingkoncepció kialakulása, tartalmát. Ismerje fel a marketing Mutassa be a tartalmát. fogalma, fejlıdése Ismerje a marketingmix orientáció érvényesülését. összetevıit. Ismerje a vállalat mikro- és makrokörnyezetét. Ismertesse a marketingstratégiák A piac, a piaci Definiálja a piac fogalmát és típusait, a marketing-hadviselés környezet kategóriáit. Mutassa be a piac formáit és a megvalósításának elveit. elemzése szerkezetét és a piaci formákat. Ismerje a marketingvállalat fogalmát Jellemezze a piaci szereplıket és a és nemzeti kapcsolatait. piactípusokat. Ismerje a fogyasztói magatartás modelljét és a fogyasztói Elemezze a vásárlási folyamat magatartást befolyásoló befolyásolásának marketingmódszereit. tényezıket. Mutassa be a Fogyasztói Ismerje a motívumkutatások vásárlói döntéseket befolyásoló vásárlói tapasztalatait. tényezıket. magatartás Ismertesse a szervezeti vásárlók Sorolja fel a vásárlási folyamat beszerzési magatartását befolyásoló szakaszait. tényezıket. Elemezze a vásárlási magatartás típusait. Ismerje a differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzıit. Ismertesse a célpiaci marketing Mutassa be a piac A célpiaci marketing, lényegét és kialakulását. szegmentálásának ismérveit. piacszegmentálás. A Értelmezze a piacszegmentáció Ismertesse a szervezeti vásárlók célpiacok kiválasztása lényegét. piacszegmentációját. Mutassa be a célpiacok kiválasztását. Ismerje a termék pozicionálását. A marketing Ismerje a marketing információs információszükségletét. Mutassa be az rendszer információs-rendszer funkcióit. Ismerje a marketing és a Ismertesse a kutatási módszerek A piackutatás piackutatás kapcsolatát. csoportosítását. fajtái, módszerei Jellemezze a piackutatás funkcióit, Szerkesszen mintavételi tervet.
272
a piackutatás folyamatát, Tervezzen meg egyszerőbb módszereit. piackutatási eljárást. Ismertesse a piackutatáshoz szükséges információk beszerzését. Mutassa be a piackutatási módokat. A piackutatás Ismertesse a piackutatási eredmények felhasználási területei értékelését. Ábrázolja grafikonon az optimális Ismerje az ár fogalmát és szerepét, azárhoz tartozó mennyiség árképzési rendszereket. meghatározását. Ismerje az árpolitika lényegét, Árpolitika, Mutassa be a fedezeti pont árstratégia célkitőzéseit. meghatározását. Jellemezze az árdifferenciálást és az Ismertesse a fogyasztói árdiszkriminációt. árelfogadást és árérzékenységet befolyásoló tényezıket. Ismerje az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat Ismerje a nemzetgazdaság elısegítı funkcióit. értékesítési rendszerét. Az értékesítéspolitika, Ismertesse a kereskedelem Magyarázza el a hagyományos és a értékesítési csatornák helyét és szerepét a vertikális marketingrendszerek kiválasztása piacgazdaságban. szervezeti jellemzıit. Mutassa be a marketing és az Ismerje a franchise jellemzıit. elosztási csatornák közötti összefüggést. Ismerje a kommunikáció fogalmát és A kommunikációs fajtáit. politika Ismerje a kommunikációs folyamatot. Jellemezze a marketingkommunikáció A marketingkommunikáció lényegét. eszközrendszere Mutassa be a kommunikációs mix elemeit. Ismerje a reklám fogalmát és szerepét. A reklám szerepe Mutassa be a reklám fejlıdését. és fejlıdése Jellemezze a reklám fajtáit. Ismertesse a vállalati reklámcélokat. A reklám vállalati Mutassa be a reklámot a fogyasztók funkciói mindennapi életében. Ismerje a reklámeszközöket. Mutassa be a reklámhordozók szerepét. A reklámeszközök és Azonosítsa a reklámeszközöket és a reklámhordozók reklámhordozókat. Elemezze a reklámhatás vizsgálatát. Mutassa be a reklámtervezés folyamatát. Ismerje a médiatervezés szempontjait. A reklám tervezése, Mutassa be, hogyan érvényesülnek a szervezése reklámszabályozás normái az Európai Egyezményben. Ismerje a Public Relations fogalmát, A public relations jellemzıit. Sorolja fel a PR területeit. Ismertesse a
273
külsı és belsı PR-t. Jellemezze a PR akciókat, és a szponzorálást. Ismerje az eladásösztönzés fogalmát, funkcióit. Mutassa be az SP módszereket. Jellemezze az eladási magatartás Az eladásösztönzés, a Ismerje a személyes eladás és az értékesítési mód személyes eladás fogalmát, jellemzıit, elınyeit. kapcsolatát. Mutassa be a PS területeit. Ismertesse az eladóval szemben támasztott követelményeket. Ismerje az image lényegét, fajtáit. Az image és az Mutassa be a vállalati arculatot Ismertesse az image fajtáit, a Cl egyedi vállalati befolyásoló tényezıket. (corporate identity) kialakítását. arculat Jellemezze a Cl összetevıit: formai és tartalmai elemeit. Ismertesse a védjegy funkcióit, típusait. Mutassa be a márkaépítés folyamatát Az egyéb és a márkahőséget. piacbefolyásolási Határozza meg a csomagolás eszközök funkcióit, és típusait. Ismertesse a vevıszolgálat szerepét, lényegét. VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek szakmai elıkészítı tantárgyból tett érettségi vizsga célja A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: Vendéglátó és turizmus alapismeretekbıl - Ismeri-e az idegenforgalommal és vendéglátással kapcsolatos fogalmakat - Ismeri-e a vendéglátás tevékenységét és jellemzıit, kínálati oldalának elemeit és struktúráját - Ismeri-e a turizmus tevékenységét, formáit, a tevékenység feltételrendszerét, szervezeti struktúráját - Tájékozott-e a turizmus és vendéglátás az egyéni és társadalmi szükségletek kielégítésében játszott szerepérıl - Ismeri-e a turizmus és vendéglátás fejlesztése és a különbözı gazdasági ágak közötti összefüggéseket - Tájékozott-e a turizmus és vendéglátás nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében elfoglalt helyérıl és jelentıségérıl
274
- Képes-e elemezni, értékelni a jelenlegi turisztikai piaci helyzetet, fejlıdését befolyásoló tényezıket - Tudja-e értékelni a gazdasági verseny fogalmát, elemezni jelentıségét, feltételeit és területeit - Ismeri-e a turizmus és vendéglátás alapvetı ügyviteli feladatait - Ismeri-e az üzleti levelezés szabályait Szállodai alapismeretekbıl - Ismeri-e a szállodák és kereskedelmi szálláshelyek fogalmát és tevékenységét és mőködési feltételeit - Tájékozott-e a szálláshely értékesítési tevékenység munkafolyamatainak rendszerérıl és összefüggéseirıl - Tudja-e a szállodai vendéglátó tevékenység összefüggéseit, a vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatokat - Ismeri-e a szállodai szolgáltatások körét, munkafolyamatait, a szolgáltatási formákat - Rendelkezik-e megfelelı ismeretekkel a szállodai üzem- és munkaszervezés alapkérdéseirıl, a szállodai üzemeltetés munkafolyamatairól - Ismeri-e a szállodaüzem irányítási rendszerét, a feladat- és felelısségi körök összefüggéseit - Ismeri-e a szobafoglalási rendszer fogalmát és funkcióját - Tájékozott-e a szállodai tevékenységgel járó felelısség jogi kérdéseirıl - Ismeri-e a szállodai gazdálkodással kapcsolatos gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatokat - Ismeri-e a szállodai tevékenység során elvárandó magatartási szabályokat és követelményeket Marketing alapismeretekbıl - Ismeri-e a marketing történeti kialakulását, jelentıségét, eszközeit - Ismeri-e a marketingkommunikáció folyamatát, jelentıségét és eszközrendszerét - Tudja-e a piac, a termék és az ár összefüggési rendszerét - Ismeri-e az árstratégia fogalmát - Tájékozott-e az árkialakítás elveirıl és módszereirıl, az értékesítési csatornák, a piaci szegmensek kiválasztásának szempontjairól - Ismeri-e a vállalati image fogalmát, lényegét, a vállalati arculat kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit - Ismeri-e a reklám fogalmát, funkcióit, a reklám társadalmi és gazdasági szerepét - Képes-e reklámüzenet megfogalmazására - Ismeri-e a PR fogalmát, eszközeit, a vállalkozás és környezete kapcsolatszervezési folyamatát Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó az elsajátított ismeretek kapcsán képes-e ismereteit integrálni: Vendéglátó és turizmus alapismeretekbıl - Képes-e elemezni a turizmus és vendéglátás piaci helyzetét, megfogalmazni a fejlıdési tendenciákat - Tájékozott-e a gazdasági integráció fogalmáról, az integráció turizmusra gyakorolt hatásáról és érzékelhetı jelenségeirıl - Ismeri-e a turizmus és vendéglátás nemzetközi trendjeit, hatását a hazai turisztikai piac alakulására - Meg tudja-e határozni a turisztikai fogadóképesség fogalmát, taglalni elemeit, értékelni adott terület idegenforgalmi lehetıségeit
275
- Képes-e a turizmus és vendéglátás ügyviteli feladatainak átlátására, a bizonylati fegyelem fontosságának értékelésére - Ismeri-e a turizmushoz és a vendéglátáshoz kapcsolódó elszámolási és elszámoltatási kötelezettségek teljesítésének és ellenırzésének feladatait és képes-e ezek végrehajtására Szállodai alapismeretekbıl - Ismeretei alkalmasak-e arra, hogy meghatározza a szállodai üzem irányítási hierarchikus felépítését, a vezetıi munkakörök feladat- és felelısségi köreit - Képes-e átlátni a vezetés különbözı szintjeinek funkcionális tagozódását, a tevékenységi területeket, és az ezekhez kapcsolódó döntési szinteket - Ismeri-e a szállodai ügyvitel tagolódását, a szállodai értékesítés egyes részlegeinek ügyviteli feladatait - Ismeri-e a szállodai bevételelszámolás ellenırzésének rendjét és feladatait - Tájékozott-e a szálloda gazdálkodási rendszerérıl és ennek a jövedelmezıségre gyakorolt hatásáról - Ismeri-e a munkavédelem, egészségügy, környezetvédelem, biztonságvédelem alapszabályait és összefüggéseit Marketing alapismeretekbıl - Ismeri-e a marketingstratégiák típusait, a marketingkoncepció kialakításának módját és formáit - Képes-e a marketingkutatási statisztikai módszerek alkalmazására, az információk megszerzésére és feldolgozására - Ismeretei alkalmasak-e marketingterv összeállítására, egyes elemeinek kidolgozására - Képes-e a reklámeszközök és reklámhordozók közötti különbség meghatározására - Tudja-e a reklámterv készítésének technikáját és módszerét - Ismeri-e a reklámetikai kódexben megfogalmazott alapvetı szabályokat - Ismeretei alkalmasak-e a vállalati arculat kialakításnak gyakorlati megvalósítására, az arculati stratégia megfogalmazására A vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek szakmai elıkészítı tantárgy érettségi vizsga általános és részletes követelményei meghatározásának általános szempontjai: 1. A követelmények közép és emelt szinten történı meghatározásakor alapvetıen a két szint funkciójának és feladatának lényegébıl indultunk ki: - A középszintő és érettségi vizsga lehetıséget biztosít arra, hogy a hallgató az érettségi vizsga birtokában középfokú szakmai képzésben folytassa tanulmányait. A szakmacsoportos alapozó tantárgy ismeretanyaga és középszintő érettségi vizsgája lehetıséget biztosít a tanult moduloknak (tantárgyak) a szakmai képzés során történı beszámítására, mely összhangban van a modulrendszerő szakmai és vizsgakövetelményekben megfogalmazottakkal, hiszen a kerettantervekben lévı ismeretanyag, azok moduljai, valamint az erre épülı középszintő érettségi vizsgakövetelmények elemei ismeretanyagában lefedik egymást. - Az emelt szintő érettségi vizsga a szakirány szerinti továbbtanulás lehetıségét hivatott biztosítani, mely egyben a felsıoktatási felvételi írásbeli és szóbeli követelményeinek tesz eleget tartalmában és szintjében. A komplex szakmai érettségi vizsga letétele, a követelmények ismeretanyagának elsajátítása esélynövelı a felsıoktatásba történı bekapcsolódás vonatkozásában, hiszen bizonyít egyfajta tudásszintet, rálátást a szakmára, tájékozottságot a választott szakmai területre.
276
2. A közép- és emelt szintő követelmények, az ezeket alátámasztó ismeretanyag összeállítása a központi programok, valamint a kerettantervek alapján történt, követve azok tantárgy, ill. modulrendszerét. 3. A közép- és emelt szintő érettségi vizsgakövetelmények kialakítása egyértelmően tükrözik a két szint közötti markáns különbséget. Míg középszinten alapvetı szakmai fogalmak, azok összefüggéseinek ismeretét, egy bizonyos elvi megközelítését, rálátást kér számon, addig az emelt szintő érettségi vizsga a fogalmi szinten túl mélyebb ismereteket, a szakma mikro- és makroszintő gazdasági megközelítésének és összefüggéseinek ismeretét, az elmélet gyakorlati megjelenési formáját és értékelését várja. Elvár egyfajta ismeretintegrálást, a komplexebb látásmód, a szakmai ismeretek egységre rendezésének képességét. Vendéglátó és turizmus ismeretek - Középszinten - Ismertesse a turizmus fogalmi meghatározását, kialakulásának történeti szakaszait - Értelmezze a turizmus gazdasági, társadalmi jelentıségét - Emelt szinten - Ismerje a turizmus nemzetgazdaságban elfoglalt helyét, összefüggéseit a gazdasági rendszer egyéb aspektusaival vagy - Középszinten - Tudja a turisztikai piac általános jellemzıit, ismerje a piacra ható tényezıket - Emelt szinten - Ismertesse a turisztikai fogadóképesség fogalmát, a keresletet befolyásoló tényezıket, eszközöket, módszereket. Szállodai ismeretek - Középszinten - Ismerje a szálláshelyek fogalmát, csoportosítását - Ismerje a szállodák minıségi kategorizálási kritériumrendszerének elveit - Emelt szinten - Képes legyen elemezni egy adott szálláshely telepítésének szempontjait, meghatározni a várható jövedelmezıségi aspektusokat és a várható kockázati tényezıket Marketing - Középszinten - Ismerje a marketing fogalmát és alkalmazási területeit - Ismerje a marketing történeti kialakulását, hazai fejlıdési folyamatokat és tendenciákat - Ismerje a marketingmix fogalmát és elemeit - Emelt szinten - Értelmezze a marketingkoncepció tartalmát vagy - Középszinten - Ismerje a marketing és a piackutatás kapcsolatát, a piackutatás funkcióit - Emelt szinten - Ismerje a marketingkutatás módszereit, az információ megszerzésének módszereit. Tudjon kérdıívet készíteni.
277
RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A rendészeti alapismeretek érettségi vizsga célja A rendészeti alapismeretek érettségi vizsga komplex vizsgatárgy, amelynek legfontosabb célja, hogy lehetıvé tegye a pályaválasztási döntés megalapozottságának, a szakképesítésekhez szükséges szemlélet kialakulásának elbírálását, mérje fel a szakképzésbe való bekapcsolódást segítı ismeretek elsajátítását. A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a pszichológiai, szociológiai, jogi ismeretek mellett a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, kommunikációs ismeretek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélıképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban elıadni; - mennyire ismeretelemzı-értékelı gondolkodása, algoritmikus gondolkodása, az önálló ismeretszerzés képessége, - mennyire ismerte meg, fogadta el a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat; - mennyire tud azonosulni az alapvetı erkölcsi értékekkel; - képes-e a környezetében történı eligazodásra, a társadalmi beilleszkedésre, a tudatos életvezetésre, van-e reális önismerete; - milyen szintő együttmőködési és problémamegoldó készséggel rendelkezik; - mennyire ismeri az emberi pszichikum fejlıdésének folyamatában meglévı törvényszerőségeket, tulajdonságokat és jellegzetességeket, valamint ezek biológiai és szociális összefüggéseit; - mennyire ismeri a magyarországi nemzeti és etnikai közösségek legfontosabb vallási elıírásait, jellemzı hagyományait és ünnepeit; - toleránsan, elıítélet-mentesen tud-e reagálni mások gondolataira, állításaira, következtetéseire; - képes-e a szőkebb és tágabb értelemben vett emberi csoportok, közösségekben zajló folyamatok megértésére, a mások iránti tiszteletre; - képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék árnyalt bemutatására, értelmezésére; - érzékeny-e mások problémáira; - teljesítményében kifejezıdik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelı és rendszerezı képessége, kreativitása; - tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában elıadni, véleményt alkotni; - ismeri-e a deviáns magatartás jellemzıit, tudja-e elemezni az alapvetı jogi szabályozásokat, megmagyarázni, hogy a jog milyen eszközökkel kívánja elérni a társadalom által elvárt magatartást; - tudja-e csoportosítani a kábítószereket hatásuk, hatásmechanizmusuk alapján és jellemezni azokat; - ismeri-e a drog hatása alatt lévı személyek külsı sajátosságait és reakcióit;
278
- mennyire ismeri a kábítószerekre, pszichotróp anyagokra vonatkozó joghelyzetet Magyarországon, jellemezni a kábítószer-fogyasztás fokozatait; - ismeri-e a fegyveres, rendvédelmi, rendészeti szakterületeken elvárt magatartást; - rendelkezik-e társadalmi, személyi, technikai felkészültséggel irodai feladatok ellátásához; - mennyire ismeri és tudja alkalmazni az ügyiratkezelés fogalmát, feladatait, a törvényesség védelmét, a nyilvántartásokkal szemben támasztott követelményeket, az ügyirat-kezelési rendszereket, az iratok fajtáit, a manuális és a számítógépes ügyiratkezeléseket; - ismeri-e a titokfajtákat, az adatvédelmi törvény elıírásait, a minısített iratok kezelésének módját, a titkos ügykezelı feladatait; - ismeri-e a szakterület iratmintáit; - képes-e információs és kommunikációs technológiák önálló alkalmazására. Az emelt szintő vizsga elsısorban a felsıoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektıl a középszintő követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el, a fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon. Tartalmi követelmények Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
1. Irodai, ügyviteli ismeretek Ismertesse az iratok fajtáit, jellemzıit. Ismertesse a manuális és Ügyviteli Magyarázza el az ügyiratkezelés számítógépes ügyirat-kezelési munkafolyamatok fogalmát, feladatait. technológiák jellemzıit, leírása Sorolja fel a nyilvántartásokkal különbségeit, az egyes szemben támasztott megoldások elınyeit, hátrányait. követelményeket. Sorolja fel az iratkezelés során Az iratkezelés végrehajtandó feladatokat, ismertesse az gyakorlata ügyiratok nyilvántartásának szabályait, az iratok jelzéseit. A szakterület Jellemezze a rendészeti szakterület jellemzı iratmintái jellemzı iratmintáit. Ismertesse az irattározás fogalmát, feladatát, az iratok kiadásának Ismertesse az irattári terv felépítését, szabályait, az iratbetekintés Az archív iratok az irattárak ergonómiai és mőszaki szabályait. kezelése feltételrendszerének kialakítási Sorolja fel az iratkezelésre, módjait. iratbetekintésre, a selejtezésre vonatkozó szabályokat. Sorolja fel az iratok minısítésére Sorolja fel a titokfajtákat, jogosultak körét, ismertesse a ismertesse az adatvédelmi Titkos törvény elıírásait. minısítési eljárást. ügyiratkezelés Ismertesse a minısített adatok Elemezze a minısített iratok kezelésének rendjét, fontosabb kezelésének módját, ismertesse a 279
szabályait. titkos ügykezelı feladatait, a Ismertesse a személyi adatok titokvédelem felügyeletét. védelmére vonatkozó elıírásokat.Ismertesse a minısített adathordozók készítésére, nyilvántartásuk rendjére, sokszorosítására, ırzésére, a feleslegessé vált minısített adathordozók megsemmisítésére vonatkozó elıírásokat. Ismertesse az ügyfelek fogadásának szabályait, jellemezze a kulturált Ügyfélfogadás személyes, telefonon történı ügyintézést, tájékoztatást. Legyen képes különbözı ügyiratok elınyomott papíron történı kitöltésére, Iratok készítése iratok (ügyiratok és levelek) önálló elkészítésére elıírt formai és tartalmi követelményekkel. Legyen képes helyes test-, kar- és kéztartással összefüggı szövegek másolására írógépbetős, nyomtatott, kézírással írott szövegrıl és diktálás Gépírás után önálló szövegformázással és szövegszerkesztés kiemelésekkel. Legyen képes 10 perc alatt 750 leütést max. 5 hibaponttal másolni. Tudjon körlevelet, borítékot, címkét készíteni számítógéppel. 2. Pszichológiai, szociálpszichológiai alapismeretek Tudja megfigyelni és elemezni az egyéni és társas pszichológiai jelenségeket. Jellemezze a Ismerje az alapvetı általános és legfontosabb megismerı személyiség-lélektani A pszichológia funkciókat (érzékelés, észlelés, alapfogalmai alapfogalmakat, a lelki jelenségeket, figyelem, emlékezés, gondolkodás, megismerési folyamatokat. képzelet), ismerje az azokra vonatkozó korszerő kutatási eredményeket. Ismerje a személyiség kialakulását és fejlıdését meghatározó tényezıket. Sorolja fel a szocializáció legfontosabb területeit, tudja Személyiséglélektan megmagyarázni fejlıdést befolyásoló szerepét. Ismertesse az érett személyiség jegyeit, a személyiség belsı stabilitásának feltételeit. Tudja osztályozni az egyes lelki jelenségeket és személyiségdimenziókat, Fejlıdéslélektan meghatározni az érés és a fejlıdés törvényszerőségeit, ismertetni a szenzomotoros és kognitív fejlıdés
280
menetét. Ismerje a szociális meghatározottságú személyiségjellemzıket, a szociális tanulás folyamatát, a szociális szerepeket. Értékelje a verbális és nem verbális kommunikáció legfontosabb jellegzetességeit. Ismerje a kongruens és inkongruens kommunikáció fogalmát, jellemzıit, a hitelességet. Ismerje a kommunikáció, Tudja megkülönböztetni és tömegkommunikáció mai A beszéd és a alkalmazni a kapcsolatteremtésben társadalomban betöltött szerepét és kommunikáció a köznapi és a hivatalos hatásait. kommunikációt. Ismerje a kóros kommunikációs zavarokat, a nyelvi kommunikáció hiányosságait, a kommunikációs gátakat és a kommunikációs zavarok leküzdésének módjait Ismerje az attitődöket, a benyomáskialakítás és a benyomáskeltés jellemzıit, az attribúció - énattribúció, A társas érintkezés kommunikáció, szociabilitás, társas meghatározói befolyásolás Ismerje a társas alakzatok hatásait. legfontosabb jellegzetességeit, a Legyen képes az egyéni és társas csoport vizsgálatának módszereit. pszichológiai jelenségek szakszerő megfigyelésére. Értelmezze a testi és lelki egészséget, a normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottságát. Sorolja fel a Lelki egészség és devianciák, az antiszociális viselkedés és betegség lelki betegségek fajtáit, ismerje feltételezett hátterüket, a korrekció lehetséges módjait. Ismerje a mentálhigiénés Tudjon önálló véleményt A lelki egyensúly alapfogalmakat, a stressz hatásait, a kialakítani pszichológiai megtartása tőrıképesség fejlesztési módjait. kérdésekkel kapcsolatban 3. Társadalomismeret, életmód Ismerje a társadalmi együttélés Társadalmi alapvetı szabályait, eredetüket és Elemezze a családi és közösségi szabályok rendeltetésüket, változásaikat élet erkölcsi és jogi dilemmáit. meghatározó tényezıket. Elemezze a szokás, a hagyomány, az Elemezze a törvények és törvényhozók illem, az erkölcs és a jog közötti szerepét. viszonyt. Ismerje a jellemzı társadalmi Közösségek csoportokat a mai Magyarországon, a társadalmi rétegzıdés, a társadalmi
281
egyenlıtlenségek újratermelıdésére ható tényezıket, a társadalmi-területi egyenlıtlenségeket Magyarországon. Ismerje a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életmódjára jellemzı hagyományokat, hiedelem- és hitvilágukat, ünnepeiket, vallási szokásaikat. Ismerje a társadalmi mobilitás folyamatát és az arra ható tényezıket. Azonosítsa a társadalmi Értelmezze a társadalmi Társadalom problémákat. esélyegyenlıtlenség okait és tényezıit. Ismertesse a civilizációs és környezeti ártalmak jelentését, jelentıségét, a jellemzı deviáns magatartásokat. Az életmód Ismerje a kábítószerekkel kapcsolatos átalakulásának hatása fogalmakat, a kábítószer-fogyasztás a testi és lelki helyzetét és fokozatait. egészségre Tudja jellemezni a kábítószereket, felsorolni a drog hatása alatt álló személyek jellemzıit. Ismerje a jogokat és kötelességeket, a A jog szerepeket és konfliktusokat a társadalomban. Ismerje a Magyar Köztársaságban a A fegyveres erık Ismerje az emberi jogok fegyveres erık és a rendvédelmi, és a rendészeti, elismertetésének útjait, az rendészeti szervek helyét és állampolgári, az emberi jogok rendvédelmi szerepét, feladatait a biztosítását a magyar alkotmányban. szervek társadalomban. Nevezze meg a fegyveres erık, a rendészeti, rendvédelmi szervek tagjaival szembeni erkölcsi-etikai követelményeket. Ismerje a fegyveres erık, a rendészeti, rendvédelmi szervek mőködésére és feladatait meghatározó törvényi elıírásokat. MEZİGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A mezıgazdasági alapismeretek érettségi vizsga célja A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a mezıgazdasági termelésre vonatkozó olyan szakmai mőveltséggel, amely lehetıvé teszi a szakképzı évfolyamok tananyagának elsajátítását; - képes-e hatékony szóbeli szakmai kommunikációra; 282
- rendelkezik-e az önálló szakmai tanulás készségével; - ismeri-e a mezıgazdasági termelés jelentıségét, fıbb ágazatait; - tájékozott-e a környezet- és természetkímélı, anyag- és energiatakarékos mezıgazdasági termelésrıl; - ismeri-e a mezıgazdasági termelés ökológiai tényezıit; - ismeri-e a növényi és állati eredető nyersanyagok elıállításának alapjait; - alkalmas-e - mőszaki alapismeretei alapján - az erı- és munkagéptan elsajátítására; - képes-e - gazdálkodási ismeretei alapján - vállalkozási tevékenységre, majd szakmai ismeretek birtokában - önálló mezıgazdasági vállalkozásra. Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - a középszintő vizsga céljain túl - rendelkezik-e a szakmai felsıfokú tanulmányokhoz szükséges mezıgazdasági alapismeretekkel; - képes-e felismerni az ismeretanyag belsı összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat; - rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylı, összetett feladatok megoldásának képességével. A vizsgakövetelmények kötelezı (1., 2., 3., 4., 5.) és választható (6., 7.) témakörökbıl állnak. A vizsgázónak a kötelezı témakörök mellé egy választható témakört is választania kell. Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
Ismerje a hazai mezıgazdasági termelés történetét, hagyományait, jelenét, várható fejlıdését. Ismerje Elemezze egy vállalkozás 1. A mezıgazdasági termelési szerkezetét és egy termelés jelentısége, a növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti adott év termelését. fıbb ágazatai ágazatok összetételét, jelentıségét, a termesztett és tenyésztett fajokat. 2. A mezıgazdasági termelés fıbb ökológiai tényezıi A mezıgazdasági Ismerje az élettelen és élı termelés környezete környezeti tényezık szerepét. Ismerje a meteorológiai Elemezze a meteorológiai alapfogalmakat. jelenségek összefüggéseit, Meteorológiai Ismerje és magyarázza meg a végezze el az alapvetı ismeretek meteorológiai jelenségeket. számításokat. Mutassa be a meteorológiai Értékelje adott termesztési körzet mérıeszközöket. meteorológiai alapadatait. Különböztesse meg az adott földrajzi hely éghajlatát befolyásoló tényezıket. Ismerje Éghajlattani ismeretek az éghajlatot jellemzı Jellemezze Magyarország számértékeket. Jellemezze éghajlati alkörzeteit. Magyarország éghajlati fıkörzeteit. Ismerje az agrometeorológia feladatát. Ismerje a növényfenológia és a Agrometeorológiai Értékelje az idıjárási tényezık kritikus idıszak fogalmát. ismeretek növények életében betöltött Ábrázolja a fıbb növények fejlıdési szakaszainak és szerepét. 283
éghajlati igényeinek összefüggését. Ismerje a talajok keletkezési folyamatát. Hasonlítsa össze a mállási Ismerje a talaj fontosabb folyamatok tényezıit, alapkızeteit, ásványait. eredményeit. Értelmezze a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait. Ábrázolja a fontosabb növényi Talajtan Mutassa be a talaj vizsgálati tápanyagok körforgalmát. eszközöket. Ismerje fel a talajtípusokat Végezze el a genetikai talajosztályozást. szelvényük alapján. Elemezze a talajtérképeket. Jellemezze a hazai talajok fı típusait. Jellemezze az egyes talajtípusokon belüli eltérı Mutassa be a savanyú, szikes, talajhibák javításának homok- és láptalajok javítását. Talajjavítás és lehetıségeit. Ismerje a Ismertesse a talajszennyezıdés talajvédelem talajjavítás jelentıségét, módjait. forrásait és a talajvédelem Jellemezze a víz- és a szél lehetıségeit. talajpusztító hatásai elleni védekezés módszereit. 3. Növényi eredető nyersanyagok elıállítási folyamata Különböztesse meg a talajmővelési alapmőveleteket, a Határozza meg a talajmővelési Talajmővelés talajmővelı eszközök munkáját. eljárások megfelelı sorrendjét. Ismerje a fontosabb talajmővelési eljárásokat. Ismerje a tápanyag-utánpótlás Különböztesse meg az egyes trágyaféleségek elınyeit, jelentıségét. Tápanyag-utánpótlás Nevezze meg a fıbb hátrányait és felhasználási trágyaanyagokat. módjukat. Ismerje a szántóföldi és a kertészeti növények generatív és Ismerje a szaporítási módokat Szaporítás fontosabb vegetatív szaporítási meghatározó tényezıket. módjait. Ismerje a szántóföldi és a Csoportosítsa a növényápolás kertészeti növények ápolásának Növényápolás fogalomkörébe tartozó fontosságát, nevezze meg a eljárásokat. legfontosabb eljárásokat. Ismerje a legfontosabb gazdasági Ismerje a fontosabb tárolási Betakarítás növényeink betakarítási módját. módokat. 4. Mőszaki alapismeretek Az anyagok jellemzı Ismerje a mezıgazdaságban tulajdonságainak ismeretében Anyagismeret használt fémes és nemfémes tudja kiválasztani a anyagokat. felhasználáshoz szükséges anyagféleségeket. erıés Mőszaki dokumentációk Ismerje a mezıgazdasági Gépelemek munkagépeket felépítı fontosabb birtokában tudja értelmezni a
284
gépelemek feladatát, felépítését, meghibásodási lehetıségeket és mőködését. ezek javítását. Tudja értelmezni a mőszaki Mőszaki ábrázolás Elemezze a rajzdokumentációkat. rajzokat. Ismerje és hasonlítsa össze az Alkalmazza az adott termesztésenergiahordozókat vagy tartástechnológiához Energiahordozók energiatakarékossági és felhasználható energiatakarékos környezetvédelmi szempontból. megoldásokat. 5. Gazdálkodási ismeretek Ismerje az üzleti vállalkozások formáit, külsı és belsı Ismerje az üzleti terv felépítését, A vállalkozás alapjai kapcsolatait, az alapítás feltételeit tartalmi és formai és a jövedelemtermelés követelményeit. folyamatát. Csoportosítsa a mezıgazdasági termelés erıforrásait. Értse a mezıgazdasági termelés A gazdálkodás Értelmezze a termelés és a piac támogatási, hitelezési, biztosítási feltételei összefüggéseit, a és jövedelemelvonási rendszerét. marketingszemléletet. Ismerje a ráfordítás, hozam, költség, önköltség, árbevétel, Elemezze a költségek összetevıit A gazdálkodás jövedelem fogalmát. Számítson és a jövedelem növelésének eredménye önköltséget, javasoljon költséglehetıségeit. csökkentési vagy árbevétel növelési lehetıséget. 6. Állati eredető nyersanyagok elıállítási folyamata Ismerje gazdasági állataink Ismerje a gazdasági állataink jellemzı szaporítási módjait, az Szaporítás szaporításának alapjait. ivarzás, a vemhesség és az ellés folyamatát. Elemezze a hasznosítási irány és a Ismerje a gazdasági állatainkra Felnevelés felnevelési módok közötti jellemzı felnevelési módokat. összefüggéseket. Ismerje a gazdasági állatainknál Jellemzıik alapján különböztesse Takarmányozás alkalmazott takarmányozási meg a fontosabb alapelveket és módokat. takarmánycsoportokat. Elemezze a hasznosítási irány és az Ismerje gazdasági állataink Elhelyezés elhelyezés módja közötti jellemzı elhelyezési formáit. összefüggéseket. 7. Kertészeti alapismeretek Ismerje a gyümölcstermesztés történetét, jelentıségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a termesztett fajokat és Gyümölcstermesztési Ismerje a gyümölcstermı azok csoportosítását, alapismeretek növények szaporítási módjait, termıtájait. botanikai felépítését, ökológiai igényeit és a termesztés általános folyamatait. Ismerje a szılıtermesztés Ismerje a fajtacsoportokat, a Szılıtermesztési alapismeretek történetét, jelentıségét, jelenlegi fontosabb fajtákat, valamint a
285
Zöldségtermesztési alapismeretek
Dísznövénytermesztési alapismeretek
helyzetét. borvidékek kialakulása és a szılı Ismerje a szılı szaporítási ökológiai igényei közötti módjait, botanikai felépítését, összefüggéseket. ökológiai igényeit és a termesztés általános folyamatait. Ismerje a zöldségtermesztés történetét, jelentıségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a Ismerje a termesztett fajokat és zöldségnövények szaporítási azok csoportosítását. módjait, botanikai felépítését, ökológiai igényeit és a termesztés általános folyamatait. Ismerje a dísznövénytermesztés történetét, jelentıségét, jelenlegi Ismerje a legjelentısebb helyzetét. Ismerje a dísznövények termesztett fajokat és azok szaporítási módjait, botanikai csoportosítását. felépítését, ökológiai igényeit és a termesztés általános folyamatait.
ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Az élelmiszer-ipari alapismeret érettségi vizsga célja A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismeri-e: - az élelmiszer-ipari iparágak csoportjait, - a növényi és állati eredető nyersanyagokat, - az alap-, nyers- és segédanyagokat, - az ivóvizet, - a környezet és környezetvédelem fogalmát és fajtáit, - a szénhidrátokat, fehérjéket és zsírokat, - az élelmiszer-adalékokat, - a mikroorganizmusok káros és hasznos tevékenységeit, és az általuk okozott elváltozásokat, - az áramló közeg jellemzıit és törvényeit, - a folyadékok szállítására alkalmas berendezéseket, - a szétválasztó és homogenizáló mőveleteket és berendezéseiket, - a szemcsés anyagokkal végzett mőveleteket, s a mőveletek végzéséhez szükséges berendezéseket, - hıtani alapfogalmakat és mőveleteket, - anyagátadási mőveleteket, tudja-e meghatározni: - a tápanyagokat alkotó zsírok, szénhidrátok, fehérjék képletét és tulajdonságát, - az áramlás jellegét, határréteg fogalmát, - a viszkozitás fogalmát, - a szétválasztó és homogenizáló mőveletek törvényeit, 286
- a szállítási mőveletek paramétereit, - a berendezések mőködési elvét, - a hı és anyagátadási mőveletek törvényeit; ismeretei alkalmasak-e: - a környezeti ártalmak felsorolására és jellemzésére, - a tápanyagok tápértékének meghatározására, - a megfelelı homogenizáló és szétválasztó mőveletek kiválasztására, - a hıtani mőveletek elemzésére, anyag- és hımérleg elvének meghatározására, - az anyagátadási mőveletek során végbemenı változások magyarázatára, - egyszerő számítási feladatok megoldására áramló közegeknél, szétválasztó és hıtani mőveleteknél. Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a középszintő érettségi vizsga céljain felül: ismeri-e a mikroorganizmusokat; tudja-e értelmezni - a környezetvédelem és gazdaság kapcsolatát, - értékelni a tápanyagok táplálkozás-élettani hatását, - alkalmazni a tanult összefüggéseket áramlástani, szétválasztó, - homogenizáló, hıtani, anyagátadási mőveletekkel kapcsolatos - számításoknál; képes-e: - következtetéseket levonni, értékelni és összehasonlítani a számítási feladatok során kapott eredményeket; - bemutatni egyszerő kísérleteket, jellemzı reakciókat szénhidrátok, - zsírok, fehérjék esetében. Az élelmiszer-ipari alapismeretek érettségi vizsga a 9-10. osztályban agrárorientációs ismeretek témaköreibıl, valamint a 11-12. osztályban az élelmiszer-ipari alapismeretek tantárgy élelmiszer-kémia, élelmiszer-ipari mőveletek, mikrobiológia moduljaiból tanult azon ismereteket tartalmazza, amelyek az érettségi vizsga utáni szakmai képzésbe beszámíthatóak. Ezzel a képzési idı az OKJ-ban meghatározott 3 éves képzési idıvel szereplı szakképesítéseknél - kivétel a sütı- és cukrásztechnikus - 2 évre lecsökkenthetı, az iskola Pedagógiai programjában meghatározottak szerint. Témakör
Követelmény középszinten
Követelmény kiegészítése emelt szinten
Nyersanyagok feldolgozása az - Csoportosítsa az élelmiszer-ipari élelmiszeriparban iparágakat. - Növényi eredető - Ismerje a nyersalap- és segédanyag nyersanyagok és fogalmát. élelmiszerek - Ismerje a növényi és állati eredető - Állati eredető nyersanyagokat. nyersanyagok és - Ismerje az ivóvíz jellemzıit. élelmiszerek - Víz - Ismerje a környezet és Élelmiszer-ipari környezetvédelem fogalmát, környezete - Környezetvédelem feladatait. - Környezeti ártalmak - Sorolja fel a környezeti ártalmakat. - Környezetgazdálkodás - Ismerje a talaj-, a víz- és 287
levegıvédelem fontosságát. Tápanyagok - Szénhidrátok - Zsírok - Fehérjék
- Ismerje a szénhidrátok, fehérjék és zsírok táplálkozásban betöltött szerepét. - Ismerje a tápanyagok összetételét, csoportosítását. - Jellemezze tulajdonságaikat.
- Értékelje a fehérjék táplálkozásélettani jelentıségét. - Magyarázza a túlzott szénhidrátfogyasztás következményeit. - Mutasson be egyszerő kísérletet, jellemzı reakciót.
Élelmiszertechnológiai - Ismerje az élelmiszer-adalékok - Magyarázza az emberi felelısség adalékok csoportjait, azok jellemzıit és szerepét az adalékanyagok - Ízesítık - Színezékek jelentıségét. kiválasztásában és alkalmazásában. - Tartósítószerek - Állományjavítók Mikroorganizmusok hasznos tevékenységei a különbözı - Ismerje a mikroorganizmusok - Ismertesse az élelmiszeriparban élelmiszer-ipari okozta hasznos elváltozásokat. hasznos mikroorganizmusokat. ágazatokban - Irányított erjedések - Élesztıgyártás - Starterkultúra - Ismerje az áramlástanban használt mértékegységeket. - Ismerje az áramló közeg jellemzıit és törvényeit. Áramlástani - Jellemezze az ideális és reális alapfogalmak, közegeket. áramlástani - Tudja az áramlás jellegét, a - Végezzen számításokat a tanult törvények - Közegek fogalma, határréteg fogalmát. képletek alapján. felosztása - Definiálja a viszkozitás fogalmát - ps, hs meghatározására. - Csıvezetékek és típusait. - Értékelje, hasonlítsa össze a jellemzıi - Végezzen számításokat a tanult kapott eredményeket. képletek alapján. - Folytonossági törvény - Átlagos áramlási sebesség - Bernoulli-egyenlet meghatározására. - Térfogatáram, tömegáram meghatározására. - Re szám meghatározására. - Készítsen vázlatrajzot a - Ismerje a folyadékok és gázok legjellemzıbb szivattyúkról és Folyadékok és szállítására alkalmazott gépek elvi léggépekrıl. gázok szállítása mőködését, felépítését, - Határozza meg a - Szivattyúk és szállítóképességet. csoportosítását, alkalmazási léggépek területeit. - Elemezze a szabályozási lehetıségeket. - Ismerje a szétválasztó mőveletek - Végezzen számításokat a tanult Szétválasztó fogalmát, az alkalmazás területeit. képletek alapján. mőveletek és - Tudja a szétválasztó mőveletek - Kiülepíthetı részecske átmérı, gépek
288
- Gravitációs ülepítés - Centrifugális ülepítés - Szőrés - Préselés - Passzírozás
törvényeit, a szétválasztó Reü szám meghatározására. mőveletek gépeinek mőködési - Hasonlítsa össze a különbözı elvét. mőveleteket. - Válassza ki a megfelelı szétválasztó mőveletet. - Végezzen számításokat a tanult képletek alapján. - A gravitációs és centrifugális ülepítés idejének, sebességének meghatározására. - Centrifuga jelzıszám meghatározására. - Ismerje a mőveletek alkalmazási - Végezzen számításokat a tanult Homogenizáló területeit. képletek alapján. mőveletek - Ismerje a homogén anyag - Keverés - Keverı teljesítményének fogalmát, a homogenizáló - Emulgeálás meghatározására. mőveletek célját, berendezéseinek - Homogenizátorok - Vonjon le következtetéseket az mőködési elvét. - Aprítás mőveletei és emulzió elıállítását és tárolást - Értse a homogenizálás berendezései befolyásoló tényezıkbıl. törvényszerőségeit. - Ismerje a hıtani alapfogalmakat, Hıtani a mőveletek célját, alkalmazásának mőveletek és lehetıségeit. - Tudja számolni a hıelvonás gépek - Hıterjedési - Ismerje a hıtani mőveletekhez energiaszükségletét. módok használt gépek és berendezések - Tudjon anyag- és hımérlegét - Hıcserélés mőködési elvét. készíteni bepárlásra. - Bepárlás - Elemezze a hıtani mőveletek - Hasonlítsa össze a különbözı főtési folyamatát, a hıcserélés anyag- és módokat. - Hıkezelés - Elıfızés, fızés hımérlegét. - Magyarázza a hıtani mőveleteket - Sütés, pörkölés - Tudjon számításokat végezni a befolyásoló tényezık hatását. - Hőtés, hıvezetés, hıáramlás, fagyasztás hıátbocsátás képleteivel. Anyagátadási mőveletek és gépek - Molekuláris és - Ismerje az anyagátadási mőveletek áramlásos diffúzió célját, az alkalmazás lehetıségeit. - Tudjon vázlatrajzot készíteni az - Állandósult és - Tudja az anyagátadási mőveletek anyagátadási berendezésekrıl. nem állandósult törvényszerőségeit, a berendezések - Tudja kiszámítani a szárítás anyagátadás mőködési elvét. anyag- és hımérlegét. - Fázisok, - Magyarázza a mőveletek során - Hasonlítsa össze a különbözı fázistörvény bekövetkezett változásokat. szárítási módokat gazdaságossági - Szárítás, - Tudja kiszámítani a szárítás szempontból. kondicionálás anyagmérlegét. - Diffúziós lényerés - Kristályosítás - Lepárlás mőveletei ÁBRÁZOLÓ ÉS MŐVÉSZETI GEOMETRIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
289
A vizsga formája Középszinten: írásbeli. Emelt szinten: írásbeli. Az általános és mővészeti geometria tantárgy általános jellemzése A tantárgy megalapozza a mőszaki és képzımővészeti ábrázolások geometriai tartalmának a megértését, és hozzásegít az e területen végzendı ábrázolási feladatok megoldásához, ezzel fontos részévé válik a vizuális kultúra terén folyó nevelésnek. Segítséget nyújt az elektronikus gépi ábrázolás tervezéséhez és megszervezéséhez azzal, hogy megismertet a geometriai képalkotás módszereivel és alapvetı tulajdonságaival. A tantárgy oktatásának célja: - a környezetünkben elıforduló geometriai formákkal leírható jelenségek értelmezése; - az alapvetı vetítési rendszerekben (axonometria, perspektíva, két képsíkos vetítési rendszer) való jártasság; - a szerkesztési menetek sajátosságainak megismertetése; - vetületi rajzok szabadkézi vázlatainak elkészítésében való készségek kialakítása, rekonstrukciós feladatok kapcsán; - a tantárgy kultúrtörténetének átfogó ismerete, kiemelkedı személyiségek életmővének rövid ismertetése (mővészek, matematikusok, mőszaki értelmiségiek); - a különféle szakokhoz tartozó sajátosságok szakonkénti ismertetése; - a 3D-s számítógépes programok elméleti felvezetése. A tantárgy sajátos pedagógiai feladatai A tananyag feldolgozása során a pedagógusnak olyan eszközöket és módszereket kell alkalmaznia, hogy a tanuló a követelményekben megfogalmazott szintre jusson. A tananyag összetettsége miatt változatos módszereket igényel. A frontális osztálymunka mellett a rajzos, számításos anyagrészek feldolgozásánál a csoportmunka és az egyéni munka kerüljön elıtérbe. A hatékony munkához biztosítani kell a hagyományos tankönyveket és egyéb írott segédanyagokat. Az ismeretek átadásához szükséges számítógépes és speciális eszközrendszer miatt adott feladatokat csak csoportbontásban lehet megoldani. A tananyag feldolgozása során törekedni kell arra is, hogy az információhordozók széles körő használata mellett az önálló ismeretszerzés kerüljön elıtérbe. A tananyag jellemzıi A tantárgy komplex jellegénél fogva felöleli a mőszaki ábrázolás alapjait, és a mővészeti rajz szerkezeti értelmezésében ad segítséget. Az iskola jellegétıl függıen az egyes anyagrészek más-más hangsúlyt kaphatnak, ennek tartalmát és mélységét a helyi tanterveknek kell tisztázniuk. Az érettségi vizsga tematikája tételszerően nem tartalmazza a tananyagnak azokat a pedagógiailag fontos részeit, amelyek a témákba beépülve a tárgy történetével, mőszaki, képzımővészeti és egyéb alkalmazásaival foglalkoznak. A középszintő vizsga az ábrázoló és mővészeti geometriában tájékozódni tudó ember mőveltségét, szerkesztıi képességeit, téri ábrázolások gyors átlátásában való jártasságát, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja. A vizsga a jelöltektıl a szerkesztési ismeretekben való alapos jártasságot, szerkesztési úton történı kifejezı képességet és kultúrtörténeti vonatkozások ismeretét várja el.
290
Az emelt szintő vizsga elsısorban a felsıoktatásban továbbtanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektıl a középszintő követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb szerkesztési feladatok megoldását, magasabb fokú gondolkodást, önállóbb információfeldolgozást vár el az adott témakörökbıl. A tárgy jellegébıl adódóan a vizsgafeladatok elsısorban szerkesztési feladatokat jelentenek, és ehhez képest másodlagos a verbális kifejezés. Ilyen típusú feladatok találhatók Baticz Levente-Kólya Dániel: Mőszaki rajz feladatgyőjteményében. Ez a feladatgyőjtemény megfelel mindkét irányú képzés (mind a mőszaki, mind a mővészeti) alapismereteinek. Az ábrázoló geometria érettségi vizsga általános tartalmi követelményei Az emelt szintő követelmények oszlopában csak a középszintő követelményeket kiegészítı részek szerepelnek. Az emelt szintet a középszinttıl fıként a megoldandó ábrázolási feladatok nehézségi foka különbözteti meg. Követelmények a középszintő Követelmények kiegészítése érettségi vizsgán az emelt szintő érettségi vizsgán Legyen képes felsorolni a tárgy legkiemelkedıbb alakjait (az Tudja, hogy a tárgy története ókortól napjainkig), rövid életrajzi során milyen sokszínően alakult, 1. A tárgy bemutatásuk során helyezze el és mind a mővészeti, mind a kultúrtörténete ıket történelmi korszakok szerint, mőszaki oldalról szoros értelmezze munkásságuk kapcsolatok jellemzik. fontosságát az adott korban. A képsíkrendszer és egybeforgatása; képsíktengely. Pont, egyenes, sík ábrázolása; a képsíkhoz képest 2. Két képsíkos speciális helyzető térelemek. (Monge-féle) ábrázolás Párhuzamossági és illeszkedési ismertetıjegyek. Síkok metszésvonalának, sík és egyenes metszéspontjának szerkesztése. Képsíktranszformáció; egyenesek és síkok speciális helyzetbe való transzformálása. Méretes feladatok megoldásának a módszerei; sík és A képsíktranszformáció egyenes merılegességének az alkalmazása szemléletes kép ismertetıjegyei. Vetítısík képsíkba nyerése céljából. Általános helyzető forgatása; a síkidom és beforgatottja sík képsíkba forgatása; adott közötti affin kapcsolat; síkalakzat síkalakzat ábrázolása általános ábrázolása vetítısíkban. Szakasz helyzető síkban. valódi hosszának a szerkesztése; szakaszfelmérés egyenesre; a szög valódi nagyságának a szerkesztése. Kör ábrázolása vetítısíkban. Síkalapú testek (poliéderek) Körábrázolás általános helyzető ábrázolása a képsíkhoz képest speciális helyzetben; metszésük síkban. Síkalapú test és egyenes vetítısíkkal. Síkalapú testek és metszéspontjainak a szerkesztése. vetítı hasábok áthatásának a Témakör
291
szerkesztése. Pont, egyenes, síkidom, kör és egyszerőbb poliéder árnyéka. Gúlák, hasábok hálójának a szerkesztése. Forgástestek ábrázolása képsíkra merıleges forgástengellyel: gömbök, hengerek, kúpok.. Forgástestek síkmetszése vetítısíkkal
Síkalapú testek ábrázolása általános helyzetben; szabályos testek (kocka, oktaéder, tetraéder) ábrázolás. Síkalapú testek és képsíkkal párhuzamos hasábok áthatása. Forgástest és vetítıhenger áthatása. Forgásfelület és egyenes metszéspontjainak szerkesztése. Síkba fejthetı forgásfelület hálója.
Az axonometrikus ábrázolás alapelve: merıleges és ferde axonometria. A rövidülés fogalma; a gyakorlatban legtöbbet használt axonometriák tengelykeresztjei (izometrikus, dimetrikus, 3. Axonometria kavalier axonometriák; katona perspektíva). Sokszögek, körök képeinek a szerkesztése a képsíkokban és a képsíkokkal Síkalapú testek metszeteinek párhuzamos szerkesztése síkokban. Síkalapú testek axonometrikus képe. A centrális vetítés tulajdonságai; a centrális vetítırendszer. Alapsíkon lévı sokszögek és alapsíkon álló síkalapú testek ábrázolása. Az alapsíkon lévı kör perspektív 4. Perspektíva Centrális-axiális kollineáció. képe. Síkalapú test perspektív képének a szerkesztése merıleges vetületeibıl. Az árnyékszerkesztés elve centrális megvilágítás mellett. Ismerje a vetületi ábrázolás alapjait. Képes legyen szabadkézi rajzzal készült testek vetületeivel való Képes legyen adott tárgyról 5. Vetületi ábrázolások bemutatására, valamint adott „felmérı” vetületi rajzot vetületek alapján tudjon készíteni. megjeleníteni szintén szabadkézi rajzzal különféle nézıpontból összetett (csonkolt) testeket. Mindezt képes legyen mind síklapú
292
6. Számítógépes alapismeretek
testeknek, mind forgásfelületek esetén létrehozni. Egy vetületes ábrázolás, a képsíkrendszer bıvítése, a harmadik kép. Ismerje az árnyékrajzolást. Külön képes legyen megjeleníteni mesterséges (centrális) természetes fény által keletkezett árnyékot. Sajátítsa el a CAD-rajzolás Önállóan tudjon alkalmazni egy alapismereteit. CAD programot.
NÉPMŐVÉSZET ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszint: szóbeli vizsga. Emelt szint: szóbeli vizsga. A középszint és az emelt szint viszonya A tanulónak mindkét szinten általános érvényő és értékő tudásról kell tanúbizonyságot tennie. A középszintő vizsga a népi kultúra egyes témaköreiben, azok történeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásaiban általános mőveltséghez tartozó tájékozottságot követel meg, míg az emelt szintő vizsga ezek összefüggéseinek elmélyültebb és alaposabb ismeretét várja el. A tantárgy oktatásának célja A tantárgy oktatásának célja a kultúra és a társadalom együttes mőködésének felismertetése. A tantárgy hármas egysége: egy tárgy (kultikus tárgy, használati tárgy vagy emléktárgy) története, használata, kontextusa; és e tárgy készítése, valamint készítıjének, forgalmazójának használójának mőveltsége, világnézete, kultúrája. Ezen keresztül jön létre a népmővészet kulturális beágyazottságának és társadalmi környezetének megértése, megértetése. A rendszerezett szakmai és elméleti ismeretek átadásán túl a tantárgy elsısorban az érdeklıdés felkeltését, a további tájékozódáshoz szükséges és lehetséges utak bemutatását szolgálja. A tantárgy általános fejlesztési követelményei A tanulók ismerjék - a közösségek, a társadalmak és civilizációk kialakulásának és mőködésének fıbb vonalait és a munkák specializálódásának nagyobb állomásait; - a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait; - az egyén, a közösség és a kultúra viszonyait. A tanulók legyenek képesek - tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni és azzal együtt értelmezni; - a megértés igényével viszonyulni saját környezetük és az eltérı, távoli vagy idegen csoportok és kultúrák megnyilvánulásaihoz egyaránt. A NÉPMŐVÉSZET TANTÁRGY SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖVETELMÉNYRENDSZERE
293
Témakör A kultúra általános fogalmai és történetiségük
Középszint A civilizációk kialakulásának lehetséges okai. A kultúra fogalma.
Emelt szint Az etnográfia, az etnológia, a folklór és a kulturális antropológia fogalma, területei. A népmővészet felfedezése, népi A népmővészet felfedezése, népi kultúra, nemzeti kultúra és kultúra, nemzeti kultúra. értelmezései a XIX-XX. században. Jel és megszemélyesítés. Jel és megszemélyesítés. Motívumok és szimbólumok a Motívumok és szimbólumok a népmővészetben (és a Világkép, folklór népmővészetben (és a népköltészetben); a jelek és a népköltészetben). nekik tulajdonított jelentések, azok történeti változásai. A naptári ünnepek, egyházi Naptári ünnepek, egyházi ünnepek, népszokások; a vallás(ok) ünnepek, népszokások és a és a naprendszer periódusosságának népszokások költészete. kapcsolatai. A népköltészet, a népzene és a néptánc mőfajai és összefüggéseik. Rítus és szórakozás. Az epikus A népköltészet, a népzene és a mőfajok (feltételezett) eredete; a néptánc mőfajai és összefüggéseik. zene és a szöveg kapcsolata a Rítus és szórakozás. balladában és a lírában, a tánc dramatikus hagyományai. A zenészek specializálódása. Az emberi élet fordulói és a hozzá Az emberi élet fordulói és a hozzá főzıdı szokások; az átmeneti főzıdı szokások. rítusok fontossága. Család, rokonság, Társadalom, gazdaság, Család, rokonság, munkaszervezet, munkarend, az mesterség munkaszervezet, munkarend. életkorokhoz főzıdı szerepek. A mezıgazdálkodás, a paraszti munkák és munkarend kialakulása, A mezıgazdálkodás, a paraszti történeti változásai; elsıdleges munkák és munkarend kialakulása, (nemek szerinti) munkamegosztás; történeti változásai; elsıdleges nyomásos gazdálkodás, másodlagos (nemek szerinti) munkamegosztás. munkamegosztás, specializálódás. Új növények megjelenése. A családokat összefogó közösségek rendje; a falu, a piac. A A családokat összefogó központosított közigazgatás közösségek rendje; a falu, a piac. szerepe, adózás, szabványosítási kísérletek. A falu hierarchiája. A parasztság és A falu hierarchiája. A parasztság a nemesség rétegezettsége. A föld rétegezettsége. nélküliek, az értelmiségiek, az iparosok, a kereskedık. halász, vadász, „İsmesterségek”, halász, vadász, „İsmesterségek”, madarász” juhász, gulyás, kanász, madarász” juhász, gulyás, kanász,
294
csikós. Pásztormővészet.
csikós. Pásztormővészet, technikái, tárgyai és funkciói. Malmok, molnárok; a malom mint fórum. Kézi malom, száraz malom, Malmok, molnárok; a malom mint vízimalom, szélmalom, fórum. hajómalom; gızmalom, mint konkurencia. Kovácsok, kovácsmőhelyek, a Kovácsok, kovácsmőhelyek, a mőhely, mint fórum. Patkoló mőhely, mint fórum. kovács, szerszámkovács, cigány kovács, csontkovács. Ácsok, asztalosok, a tetıszerkezet Ácsok, asztalosok, a tetıszerkezet típusai, bútorok fajtái, ácsszerkezet típusai, bútorok fajtái, ácsszerkezet és asztalos szerkezet. A és asztalos szerkezet. főrészmalmok és az asztalosbútorok tömeges elterjedése. Bognárok, kerékgyártók. A híres Bognárok, kerékgyártók. A híres magyar kocsigyártás. A közlekedés magyar kocsigyártás. és szállítás eszközeinek fejlıdése, és szerepük. Ruhakészítés. Szabó, gubacsapó és Ruhakészítés. Szabó, gubacsapó és szőrszabó; úri szabó, német-szabó, szőrszabó; úri szabó, német-szabó, nıi szabó. Alapanyagok, nıi szabó. szabásminták és a készáru kereskedelme. Bırkészítés, bırfeldolgozás. Tímár, Bırkészítés, bırfeldolgozás. Tímár, varga, csizmadia, szíjgyártó. varga, csizmadia, szíjgyártó. Lábbeli, bırruházat, lószerszám és más állatok szerszámai. Kéreg, vesszı, gyékény és faedények. Kosárfonó, gyékényes, Kéreg, vesszı, gyékény és teknıvájó, kádár és pintér. A faedények. Kosárfonó, gyékényes, termékek felhasználásának teknıvájó, kádár és pintér. ismertetése, pl. kenyérdagasztás, bortermelés. Ezermesterek, barkácsolók. Céhek és kontárok. Házilag készített, Ezermesterek, barkácsolók. Céhek alkalmi eszközök; pl. és kontárok. szerszámnyelek, játékok. Árutermelés. Nomadizálók lakóterei, „gubba, Nomadizálók lakóterei, kerek hajma”. Kerek alaprajzú épületek. alaprajzú épületek, „gubba, Otthon, lakótér és Továbbélésük; Halászkunyhó, hajma”. Használatuk, (férfi-nıi tárgyi világa pásztorkunyhó. Használatuk, térfél, kultikus tér, munkatér), (férfi-nıi térfél, kultikus tér, bútorzatuk. munkatér), bútorzatuk. A kerek és a szögletes alaprajz A kerek és a szögletes alaprajz történeti alapmintái, sátor és történeti alapmintái, sátor és veremház. Építıanyagok, veremház. Építıanyagok. megmunkálási technikák.
295
Népi kerámia
Textilek
Ülıgödör. A ház fejlıdése, tüzelıberendezések A ház fejlıdése, tüzelıberendezésekés alaprajzi típusok. A és alaprajzi típusok. modulrendszer változása, a méretek és az építıtechnikák változásai. Tüzelıanyagok (rönkfa, nád, Tüzelıanyagok (rönkfa, nád, szalma, kukoricaszár, trágya) és szalma, kukoricaszár, trágya) és tüzelıberendezések ökológiája. tüzelıberendezések ökológiája. Táji, területi típusok. Füstelvezetés, nyitott fedélszék, Füstelvezetés, nyitott fedélszék, kürtık, kémények. Rúdra valók és kürtık, kémények. Táji, területi bútorok. típusok. Rúdra valók és bútorok. A bútorok elhelyezésének rendje, diagonális és párhuzamos A bútorok elhelyezésének rendje, elrendezés. Ácsolt és diagonális és párhuzamos asztalosbútorok, megmunkálásuk elrendezés. szerszámai, technológiájuk története. Házilag készített bútorok. Településtípusok, város és falu. Településtípusok, város és falu. Telekformák, gazdasági épületek. Telekformák, gazdasági épületek. A falvak alaprajzi típusai. A falu életének és szerepének, A falu életének és szerepének, változása az ipari civilizáció változása az ipari civilizáció korszakában. Polgári, kispolgári korszakában. Polgári, kispolgári minták, panel. A régi házak és minták, panel. technikák mai utóélete. Az agyagmővesség története, Az agyagmővesség története, kialakulásának gazdasági kialakulásának gazdasági feltételei. Az agyag alkalmassága, feltételei. az égetés. Agyaglelıhelyek Magyarországon, Agyaglelıhelyek Magyarországon, fazekasközpontok. Mázas, mázatlan fazekasközpontok. cserép, oxidációs, redukciós égetés (fekete edény). A cserépedények típusai, A cserépedények típusai, terminológiája. Égetıkemencék terminológiája. típusai, égetési módok. Kereskedelem, cserekereskedelem, piacozás. Kereslet és kínálat. Kereskedelem, cserekereskedelem, Hétköznapi és ünnepi, férfi és nıi piacozás. Kereslet és kínálat. használatra készült tárgyak. Díszítések, felíratok. A fonás, szövés ısi technikái. A fonás, szövés ısi technikái. Nemez készítés. Fonott falazatok, kerítések, hálók. A fonás, szövés alapanyagai A fonás, szövés alapanyagai (növényi és állati) és (növényi és állati) és feldolgozásuk. A fonalak típusai és feldolgozásuk. színezésük. A szövés termékei, használatuk. A szövés termékei, használatuk. A
296
hétköznapi és az ünnepi textilek, viseletek. A viseletben megjelenı táji, A viseletben megjelenı táji, etnikus hovatartozás, nem, kor, etnikus hovatartozás, nem, kor, családi állapot, vagyoni helyzet. A családi állapot, vagyoni helyzet. szıttesek stílusjegyei. A hímzések és nagyobb táji típusaik. A díszítettség történeti korszakai, a gyári áru színre lépése, a piaci A díszítettség történeti korszakai, megrendelések hatása. A a gyári áru színre lépése, a kivetkızés. Kékfestés. Csipke. Népi kivetkızés. formák és motívumok továbbélési lehetıségei. MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A népzene érettségi vizsga célja A magyar népzene átfogó ismerete. A népzene népi kultúrában elfoglalt helyének és szerepének bemutatása. A szakmai továbbtanulásra való felkészítés A népzene ismerete a jelen kultúrájának, zenéjének megismeréséhez, megértéséhez alapvetıen fontos. Hozzájárul a mővészetekben, különösen a zenében való önálló tájékozódáshoz, az érzelmi és intellektuális élmények átéléséhez, a biztos ítélıképesség kialakításához. Az érettségi vizsga lehetıvé teszi a zenemővészet ilyen irányú megismerését, összefüggéseinek megértését, a zenei kultúra és mőveltség további szakmai elmélyülését, ennek minısítését és értékelését. 1. A népzene tantárgy tanításának célja Tudatosítani a növendékekben, hogy a népzene és általában a népi kultúra az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános mőveltség szempontjából is szükséges. Közelebbi célja, hogy - megismertesse a magyar népzene általános vonásait, elsajátíttassa az általános zenei mőveltséghez szükséges ismeretanyagot, - adjon kellı jártasságot a néphagyományban való általános eligazodáshoz, - segítse a mőzene és népzene összefüggéseinek megértését és felismerését (ezen belül ismertesse meg a növendékekkel a Bartók és Kodály mővekben - esetleg a korábbi korokban a zeneszerzık által - felhasznált népi dallamok néhány dallamának forrásait, pl. a bécsi klasszikus mesterek magyaros kompozícióinak forrásait), - ismertesse meg zenetörténetünk azon korszakait, melyek történelmünkbıl kifolyólag ma már csak a népzenei emlékekbıl ismerhetık meg, - tudatosítsa a szájhagyományban fennmaradt ezen dallamok segítségével is, hogy a népzene a képzımővészethez hasonlóan történelmünk része, - ismertesse meg a fıbb zenei stílusrétegeket, a fıbb népzenei dialektusterületeket és azok jellemzı vonásait,
297
- ismertesse meg a néphagyomány néhány kiemelkedı énekesének és hangszeres elıadójának mővészetét, nevét, - ismertesse meg a magyar népzenekutatás vázlatos történetét, a szakterület kiemelkedı képviselıit, - készítse fel a növendékeket a felsıfokú tanulmányokra, közte más népek zenéjének befogadására, - hozza összhangba az elméleti (pl. hangrendszerek, hangsorok ismerete) és gyakorlati tudnivalókat (pl. valamely népdal hangsorának felismerése hallás alapján, a dallamtípus és a dallamegyed közötti kapcsolat tudatosítása: az állandó és variatív elemek felismerése, az adott dallamstílus lényegének megértése és az adott népdal stílusos elıadása stb.), - segítse összhangba hozni a más elméleti tárgyak óráin tanultakat a népzene tantárgy elméleti anyagával (szolfézs és zeneelmélet <->népzeneelmélet), - legyen képes a növendék a stílusokban és stílusrétegekben való eligazodásra, számára ismeretlen dallam esetén is, - sajátítsa el - mint jövendı professzionista muzsikus - az esztétikai élményszerzés és az élményadás módját a népzenén keresztül is. Fejlessze: - a népdalokon, hangszeres dallamokon keresztül is általános zenei képességeit: hallás, ritmus, dallamíró, transzponálási és improvizációs képességét, zenei ízlését, stílusérzékét, - ösztönözze az autentikus népzenei felvételek (ún. Pátria hanglemezsorozat, az MTA Zenetudományi Intézet - közte mint iskolai alapanyag a Rajeczky Benjámin által szerkesztett Magyar Népzene I-III. hanglemezek - Kallós Archívum stb. kiadványai stb.) hallgatására, élı népzenei koncertek és egyéb rendezvények látogatására, sıt az ezeken való szereplésre (népzenei versenyek), - ösztönözze az élı népzenei hagyomány ápolására, értékeinek megırzésére (esetleg felkutatására és feltárására), - fejlessze ki a növendék azon képességét, mellyel alkalmassá válik egy állandóan változó zenei világ igazi, idıtálló értékeinek megismerésére, megtanulására és megbecsülésére, profi zenészként pedig képessé válik bizonyos korszakok zenéjének átlátására, illetve más oldalról történı megközelítésére (pl. a verbunkos, illetve a tágabb cigányzene <-> magyar romantika, pl. Liszt magyar rapszódiái stb.). 2. A népzene érettségi vizsga általános tartalmi követelményei A növendék a középfok szintjén elvárható mértékben - rendelkezzék átfogó ismeretekkel a magyar népzenérıl, legyen általánosan tájékozott a magyar nyelvterületen, legyen tájékozott a népzenei dialektusterületeket és az ott élı etnikai csoportokat illetıen, - ismerje hangszere zeneirodalmának olyan darabjait, melyek magyar népzenei eredetőek, s tudja e dallamok forrásait, illetve a feldolgozott dallamok stílusbeli hovatartozását, - legyen képes tiszta, stílusos népdaléneklésre, a magyar népdalok deklamálás-módját legyen képes kamatoztatni hangszerjátékában a népzenei eredető darabokban is, - díszített népdalt is legyen képes kottából stílusosan szöveggel lapról énekelni, - rendelkezzék biztos memóriával, megfelelı repertoárral és stílusismerettel. A tantárgy specifikuma az, hogy minden más zenei tárgyhoz hasonlóan (pl. az általános gimnáziumok ének-zene tantárgya) igazán zeneivé csak zenei tevékenységben válik. Ezért az érettségi vizsga egy része a szorosan vett elméleti tudnivalókat, másik része pedig a zenei képesség, illetve a mővészi felkészültség fokának vizsgálatát jelenti. Ez utóbbit a Zenei felkészültség címszó alá vontuk. 298
Mivel a zenei szakközépiskola olyan speciális iskolatípus, melyben a tanulók négy éven keresztül folyamatosan magas fokú zenei képzésben részesülnek, az érettségi vizsga középfokú formáját kizárólag a zenei szakközépiskolában tanult és végzett, de nem a zenei pályára továbbmenı növendékek vehetik igénybe. Természetesen szintén igénybe vehetik a középszintő érettségit a nem szakirányú felsıfokú iskolába, de zenei szakra jelentkezı növendékek (azok tehát, akik a közoktatás területére irányulnak, pl. óvónıképzıbe, egy adott fıiskola általános iskolai énektanári szakára). Az alábbiakban megjelölt témakörök javaslatok, ezért a tanár éljen a tanári szabadság lehetıségével. Az egyes témákat tetszése szerint szabadon párosíthatja egymással. Továbbá a tágabb helyi hagyományra vonatkozó ismeretanyag beépíthetı a tételekbe, mely kiegészítheti a tananyagon alapuló tételsort. Tartalmi követelmények KÖVETELMÉNYEK A KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN TÉMAKÖRÖK I. Elmélet 1. Általános kérdések, fogalmak - A népdal, népzene fogalma. - A modern népzenekutatás magyarországi történetének vázlatos ismertetése. - A magyar népzenei dialektusterületek és az egyes területek jellemzı etnikumai vázlatos bemutatása. - Egy-egy jellemzı hangszer vagy hangszer-párosítás, illetve jellegzetes dallam bemutatása legalább két-három különbözı földrajzi területrıl. 2. Vokális népzene A pentaton kvintváltó stílus - A régi stílus pentaton ereszkedı stílusrétege általános vonásainak ismertetése és egy az e stílusba tartozó népdal eléneklése, valamint elemzése. - A pentaton kvintváltó dallamokhoz kapcsolódó ún. kanásztáncritmus és jellemzı ritmusképletei. A diatonikus stílus - A sirató mint népszokás és zenei vonásai -> a diatonikus siratóstílus. - A diatonikus siratóstílusba tartozó egy recitatív népdal eléneklése, a recitatív jellemvonásainak ismertetése az énekelt és elemzett dalon keresztül. - Jellemzı hangsorok, kadenciaképletek, szótagszámok a stílusba tartozó dallamok bemutatásával. - A diatonikus siratóstílusba tartozó táncdallamok jellemzése egy elénekelt és elemzett népdal bemutatásával. Ballada A ballada mint szövegmőfaj, régi stílusú balladák a magyar népzenében és kapcsolódásuk a zenei stílusokhoz (diatonikus sirató, pszalmodizáló, egyéb régi stílusú). A pszalmodizáló stílus - A pszalmodizáló stílus fı vonásainak ismertetése, jellemzı hangsorai és kadenciaképletei. - A keserves szöveg-mőfaj bemutatása egy népdalon keresztül, földrajzi elterjedtsége, jellegzetes díszítésmódja és elıadásmódjának egyéb vonásai, kapcsolódása a zenei stílusokhoz. Népzene és zenetörténet - Volta dallamok.
299
- Históriás énekek (diatonikus sirató) és egyéb történeti énekek. - A Rákóczi dallamkör bemutatása elénekelt és elemzett népdalokon keresztül. - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc népzenei emlékei. Az új magyar népdalstílus - Kormeghatározás és a stílus legjellemzıbb vonásainak ismertetése egy-két elénekelt és elemzett népdalon keresztül. - A népies mődal fogalma, összefüggése az új stílusú magyar népdallal. A jeles napok és egyéb népszokások - A naptári év jeles napjaihoz kapcsolódó zenés népszokások. - Néhány jellegzetes téli, illetve tavaszi népszokás ismertetése. - A gyerekjátékdalok és népszokásdallamok közös (zenei) vonásainak (a jellemzı hangkészletnek) bemutatása. - Lakodalmas dallamok eléneklése és helyének, szerepének megnevezése a lakodalmi szertartáson belül. 3. Népi hangszer, hangszeres népzene - A népi hangszer és a hangszeres népzene fogalma. - A népi hangszerek osztályozása. - A hazai kutatástörténet vázlatos bemutatása (Vikár B., Bartók, Kodály, Lajha győjtıútjai és győjtéseinek jelentısége). - A magyar nyelvterület jellemzı hangszerei valamely hangszertípus szerint (például chordofonok, vagy aerofonok). A magyar nyelvterület jellemzı hangszerei területek szerint (pl. Gyimes: hegedő-gardon, Dél-Dunántúl: hosszú furugla stb.). - A parasztzenészek és a cigányzenészek (az elıadók rétegzettsége: amatırök és professzionisták). - A cigányzenészek szerepe zenetörténetünkben: a verbunkos és hatása a nép- és mőzenénkre. II. Zenei felkészültség 1. Rendelkezzék a tanuló megfelelı anyagismerettel. A két év alatt megtanult 200 népdalból tudjon emlékezetbıl 100-at (70 kötelezı és 30 szabadon választott) stílusos elıadásban (megfelelı díszítésekkel) elénekelni. A vizsgabizottság a tanult népdalok közül legalább két, különbözı stílusba, illetve más-más stílusrétegbe tartozó népdalt (szokásdalt stb.) kérdezzen, melyet a növendék eléneklés után szakszerően elemez. 2. Felismerés zenehallgatás alapján: autentikus zenei felvétel meghallgatása és egyszeri hallás után az adott stíluskörbe sorolása, zenei karakterisztikumainak jellemzése (a növendék legalább 2 versszakot halljon). 3. Népzenei forrásismeret Egy, a saját hangszerére írt, a tanuló által elızetesen szabadon kiválasztott magyar zenemő (Bartók, Kodály, Weiner), esetleg más (nem föltétlenül magyar) zeneszerzı kompozíciója népzenei forrásának bemutatása, ha az év során a tanár bemutatott ilyet (pl. a bécsi klasszikus mesterek). KÖVETELMÉNYEK AZ EMELT SZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN TÉMAKÖRÖK I. Elmélet 1. Általános kérdések, fogalmak
300
A népdal, népzene fogalma - A népzenekutatás magyarországi történetének vázlatos ismertetése (a XIX. századi elızmények vázlatos bemutatásával). - A magyar népzenei dialektusterületek és az egyes területek jellemzı etnikumai bemutatása. - A magyar népzenében jellemzı hangsorok, valamint kapcsolódásuk a zenei stílusokkal (pl. a lá-pentaton hangsor és az ereszkedı szerkezet, valamint a pszalmodizáló stílus kapcsolata, pl. a dór és a fríg hangnem, valamint a diatonikus sirató stb. kapcsolata) - egy-egy jellemzı példával illusztrálva. - Az ütempáros szerkezetek hangkészletének bemutatása (jellemzı dallamfordulatok, közte az ún. regıs kvint). - A magyar népzene fı stílusainak, rétegeinek ismertetése jellemzı dallampéldákkal. - A népdal elıadásmódja: a dallamvonal-vezetés, az egyes stílusok, az egyes mőfajok valamint az egyes tájegység jellemzı díszítései, a régi és új énektechnika különbsége, a hangszín, a vibrato szerepe stb. - Egy-egy jellemzı hangszer vagy hangszer-párosítás, illetve jellegzetes dallam bemutatása legalább két-három különbözı földrajzi területrıl. 2. Vokális népzene A pentaton kvintváltó stílus - A régi stílus pentaton kvintváltó stílusrétege általános vonásainak ismertetése az e stílusba tartozó énekelt és elemzett népdalokon keresztül (legalább két népdal). - A bartóki I. dialektusból Belsı Somogy, Tolna „páva”-dallamainak bemutatása, az ún. dunántúli pentaton. - Az ún. reális („merev”) és tonális kvintváltás. - A pentaton kvintváltáshoz kapcsolódó kanásztáncritmus és jellemzı ritmusképletei. Diatonikus siratóstílus - A sirató mint népszokás és zenei vonásai -> a diatonikus siratóstílus. - Egy 4 sorossá szilárdult diatonikus sirató bemutatása (pl. Kodály nagyszalontai győjtésébıl). - A stílusra jellemzı hangsorok, dallamvonal-vezetés és a jellemzı kadenciaképletek, szótagszámok bemutatása (énekelt és elemzett példákkal - legalább két példa). - A recitatív fogalma és rövid bemutatása a mőzenében és a népzenében. - Zenetörténeti emlékeink: a XVI. századi históriás énekek, (pl. Tinódi), XVII. századi széphistória [Gergei (Gyergyai) Albert: Árgirus királyfi széphistóriája) és a néphagyományban fennmaradt alakjának bemutatása. - A stílus tánczenei funkcióban: 8 szótagszámú dudanóták és 11-es szótagszámú (tripódikus) táncdallamok. Pszalmodizáló stílus - A pszalmodizáló stílus jellemzı vonásainak bemutatása (legalább két énekelt és elemzett példa alapján, a „pszalmodizáló” szó eredetének megmagyarázásával), kapcsolata a recitatív siratóval. - Jellemzı dallamindítások, dallamvonal-vezetések, kadenciaképletek, szótagszámok, ambitusok. - A dallamtípusokhoz kapcsolódó szövegtípusok (ballada, keserves), az elterjedtség földrajzi területei. A keserves és a ballada - A keserves szöveg-mőfaj bemutatása egy népdalon keresztül, kapcsolódása a zenei stílusokhoz az elıfordulás földrajzi területe bemutatása, elıadásmódja. - A ballada mint mőfaj bemutatása.
301
- Régi stílusú balladatípusok és kapcsolatuk a zenei stílusokhoz (pl. diatonikus siratóstílus, pszalmodizáló stílus, egyéb régi stílus). Népzene és zenetörténet - Volta dallamok. - Históriás énekek (pl. diatonikus sirató) és egyéb történeti énekek. - Rákóczi dallamkörbıl legalább két dal bemutatása elénekelt és elemzett népdalokon keresztül. - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc népzenei emlékei. Az új magyar népdalstílus - A népies mődal fogalma, kialakulása, majd megjelenése a XIX. századi ún. „népdal”-kiadványokban, szerepe az új stílus kialakulásában. - Az új magyar népdalstílus kialakulásának ideje és társadalmi háttere, elterjedése, elızményei a régi stílusú népzenén belül. - Legjellemzıbb vonásainak ismertetése legalább két énekelt és elemzett népdalon keresztül: jellemzı dallamvonal, hangsorok, szótagszám, ambitus, az ún. alkalmazkodó ritmus, a tempó giusto szerepe. - Az új stílusú népdal formai, hangnemi, elıadásbeli stb. különbsége a régi stílussal szemben. A jeles napok és egyéb népszokások - A naptári év kiemelkedı eseményeihez, valamint az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó sárdózás, villızés, pünkösdölés bemutatása, az elıfordulás helyével. - Nyári népszokás: a Szent Iván napi tőzugrás és a hozzá tartozó dallamanyag bemutatása (egy dal eléneklésével és elemzésével). - Téli népszokások általános jellegő bemutatása (hégetés Moldva, betlehemezés, karácsonyi köszöntés, regölés, szilveszteri kongózás) egy-egy karácsonyi köszöntı, illetve betlehemes dallam eléneklésével. - Lakodalmas dallamok eléneklése és a hagyományos szertartáson belüli helyének meghatározása (pl. menyasszonykikérı). - Népszokásdallamok Kodály ismertebb kórusmőveiben (a tanár lehetıleg olyan mőveket jelöljön ki, melyeket a növendékek énekeltek az iskolai kórusban, illetve a népzene órán foglalkoztak a forrással - pl. A Vidrócki híres nyája, diatonikus siratóstílus, 8, 5 4 2 → Mátrai képek 1. dallam). 3. Hangszeres népzene - A népi hangszer és a hangszeres népzene fogalma, a népi hangszerek osztályozása. - A hazai kutatástörténeti vázlatos bemutatása (Vikár B., Bartók, Kodály, Lajtha győjtıútjai és győjtéseinek jelentısége). - Az idiofon hangszerek elıfordulása a magyar néphagyományban. - A chordofon hangszerek csoportjába tartozó magyar népi hangszerek ismertetése. - Az aerofon hangszerek csoportjába tartozó magyar népi hangszerek ismertetése. - A magyar nyelvterület jellemzı hangszerei területek szerint, egy-egy jellemzı dallam bemutatásával (dúdolva; pl. Gyimes: hegedő-gardon, Dél-Dunántúl: hosszú furugla stb.). - A duda bemutatása, magyarországi elıfordulásának területei. - Az énekelt dudanóta, jellemzı ritmusképletek, dallamvonalak, hangsorok és kadenciák - legalább két énekelt és elemzett dallampéldával. - A tekerı bemutatása, magyarországi elıfordulásának területe, a hangszeren játszott repertoár (egy jellemzı dallam énekelt bemutatása) és a jellemzı hangszertársítás. - A parasztzenészek és a cigányzenészek (az elıadók rétegzettsége: amatırök és professzionisták).
302
- A cigányzenészek szerepe zenetörténetünkben, a verbunkos és hatása nép- és mőzenénkre. - Cigánybandák a magyar nyelvterületen: jellemzı hangszer-csoportosulások a Felvidéken, Erdélyben, illetve egyéb területeken. II. Zenei felkészültség 1. Rendelkezzék a tanuló megfelelı anyagismerettel. A két év alatt megtanult 200 népdalból tudjon emlékezetbıl 100-at (70 kötelezı és 30 szabadon választott) stílusos elıadásban (megfelelı díszítésekkel) elénekelni. A vizsgabizottság a tanult népdalok legalább két, különbözı stílusba, illetve más-más stílusrétegbe tartozó népdalt (szokásdalt stb.) kérdezzen, melyet a növendék éneklés után szakszerően elemezzen. 2. Felismerés zenehallgatás alapján Autentikus zenei felvétel meghallgatása és egyszeri hallás után az adott stíluskörbe sorolása, zenei karakterisztikumainak jellemzése (a növendék legalább 2 versszakot halljon). 3. Dallamírás Autentikus népzenei felvételrıl egy szöveges népdal vagy egyszerőbb hangszeres zenei felvétel egy versszakának középrészletes lejegyzése (tehát tartalmazzon díszítıhangokat - ha vannak a népdalban -, valamint a vizsgázó a vokális dallam 1. versszaka szövegét is írja le, többszólamú hangszeres dallam alatt fokokkal jelölje pl. a kíséretet), minimum öt, maximum nyolcszori meghallgatás alapján. 4. Népzenei forrásismeret Egy, a saját hangszerére írt, a tanuló által elızetesen szabadon kiválasztott magyar zenemő (Bartók, Kodály, Weiner) népzenei forrásának bemutatása. Ha nincs ilyen, vagy a növendék nem kívánt élni ezzel a lehetıséggel, az érettségi vizsgán kapjon bemutatásra egy Bartók vagy Kodály kórusmővet, illetve egyszerőbb zenekari darabot. HANGTANI ÉS AKUSZTIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli. A hangtan érettségi vizsgatárgy általános követelményei, megalkotásának céljai - Tájékoztatást nyújtani a tárgy jelentıségérıl, szükségességérıl. - Fontosnak tartjuk annak hangsúlyozását, hogy a zenemővészeti szakközépiskolában a hagyományosan oktatott fizika tantárgy mellett szükséges a hangtani ismereteknek olyan szintő feldolgozása, amely kiegészíti a zenei képzést, segíti a zenei tudás kialakulását. Ennek tényét a vizsga céljának meghatározásával fejezzük ki. - A tapasztalatok és a korábbi munkálatok alapján rögzítjük a vizsga szintjét és formáját. - Összeállítjuk a vizsga témaköreit és a hozzájuk kapcsolódó tartalmi követelményeket, amelyek alapján a részletes vizsgakövetelmények (vizsgaleírások) megalkothatók. A hangtan érettségi vizsgatárgy megalkotásának szükségességérıl, jelentıségérıl Az 1997-ben kiadott, a zenemővészeti szakközépiskolákra érvényes zenész szakképesítés központi szakmai programjainak - tanterveinek fontos eleme annak meghatározása, hogy az adott zenei tárgy hangszeres fıtárgy - oktatása milyen kapcsolatban van más tantárgyak követelményeivel.
303
Az egyes hangszerekre összeállított tantárgyi programok a fizika tantárgy ismereteivel való kapcsolatot a következıképpen említik: A fizika tantárgy hangtani, akusztikai ismereteket nyújt, amelyek elısegítik az elképzelések hangszeren való megszólaltatását.” (gordonka), A fizika tantárgy segíti a tanulót a hangtani, akusztikai, hangtechnikai ismeretek megértésében.” (klarinét), A fizika segíti a növendéket a hangszeres játékhoz szükséges akusztikai, hangtani jelenségek megértésében, megismerteti a zenei tevékenységhez szükséges hangtechnikai alapfogalmakat.” (harsona), A fizika tantárgy teszi lehetıvé, hogy a tanuló hangtani, akusztikai és hangtechnikai ismereteket szerezzen.” (gitár), A fizika tantárgy segíti a tanulót a hangtani, akusztikai, hangtechnikai ismeretek megértésében, továbbá a hangszer mőködési sajátosságainak felismerésében.” (tuba) (Zenész szakképesítés, 1997). A fizika tantárggyal összefüggésben végzett kutatások, vizsgálatok egyértelmően a tárgy népszerőtlenségére utalnak. A helyi programhoz, az iskola jellegéhez igazodó fizikai ismeretek feldolgozása enyhíthet ezen a kialakult helyzeten. Fontos hangsúlyozni, hogy a pedagógiai folyamatban részt vevık értelmet keresı alkotómunkája eredményezhet változást a növendékek szemléletében. Az iskolai munkának értelmet az adhat, ha a tanítási-tanulási folyamatban lehetıség van azoknak az ismereteknek a feldolgozására, amelyekre az iskola sajátos programja miatt a tanulóknak szüksége van, és amely ismeretek érdeklıdésükhöz, szakmai munkájukhoz kapcsolódnak. A mővészeti szakközépiskolákban a tanulók tehetsége, érdeklıdése alapvetıen meghatározza a képzés jellegét. A mővészeti ismeretek oktatásának megvan az a nyilvánvaló elınye az általánosan képzı tárgyakkal szemben, hogy a tanulók érdeklıdése, nyitottsága, tehetsége, motiváltsága a választott mővészeti tevékenység felé irányul. Mővészeti szakközépiskolában természettudományt - így fizikát - tanulni és tanítani egyaránt sajátos és nehéz feladat. Az iskolatípus speciális jellege szükségessé teszi, hogy átgondoljuk: a képzés egészében tartalmilag és szerkezetileg milyen helyet foglaljanak el a fizikai ismeretek. Ha az általánosan képzı közismereti tárgyak - így a fizika - tanítása során a képzéshez igazodóan sikerül megvalósítani a tudásátadás és a képességfejlesztés feladatát, úgy az adott tárgy tanításának célját, feladatát - értelmét - találhatjuk meg, ugyanakkor hatékony segítséget lehet nyújtani a mővészeti képzéshez is. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a természettudományi tárgyak tanítása és tanulása is lehet eredményes és örömteli. Megfelelı módszerek megtalálásával a fizikai ismeretek feldolgozása szakszerő és érdekes lehet: a zenemővészeti képzésben célszerő és szükséges az általában periférikusán kezelt területnek, a hangtani ismereteknek a jelenleginél mélyebb megismertetése és hatékonyabb elsajátíttatása. Zenemővészeti szakos tanulók tanításakor tehát fontos szerepet kaphatnak a fizika részeként tárgyalt hangtani ismeretek, amelyek a hagyományos feldolgozás rendszerében többnyire csupán a hullámjelenségekhez kapcsolódó kiegészítı ismeretként jelennek meg. Jelenleg a zenemővészeti szakos növendékek a hangtani alapismeretek mélyebb és alaposabb megismerésével felsıfokú tanulmányaik során találkoznak, a megfelelı háttér híján tanulmányaikban nehézségek adódhatnak.
304
Indokolt tehát a középiskola évei alatt megismerkedniük azokkal a témákkal, fogalmakkal, jelenségekkel, összefüggésekkel, amelyek zenei tudásuk hátterét jól kiegészíthetik, teljesebbé tehetik. A hangtan érettségi vizsga célja A zenemővészeti tanulmányokat végzı növendékek tudásában legyenek jelen azok a hangtani-akusztikai ismeretek és az ezek elsajátításával összefüggı képességek, amelyek hozzájárulnak szakértelmük, zenei kompetenciájuk és általános mőveltségük megalapozásához, fejlesztéséhez. A hang fizikai fogalmából kiindulva a fizikai hangtan jelenségeinek megismerése segítségével értsék, értelmezzék a zenei hangtan fogalmait, elemezzék és értékeljék a jelenségeit, összefüggéseit. A hangtani ismeretek elsajátítása alapján és az elvégzett tevékenységek során megszerzett tudást alkalmazzák a hangszeres játék során. A hangtan érettségi vizsga tartalmi követelményei Követelmények A természet és mővészet kapcsolatának felismerése. A fizika és a zene kapcsolatának értelmezése. Természet és mővészet A természet anyagainak és jelenségeinek alkalmazása a zenei folyamatokban. A mővészet szerepének felismerése a kreativitás megteremtésében. A zenemővészet és más A mővészeti ágak kapcsolódási lehetıségeinek mővészeti ágak kapcsolata megismerése. Az információ, a közlés, a kommunikáció megjelenése a mővészeti alkotásokban. A hangtani ismeretek jelentıségének, szerepének azonosítása a tudomány és a mővészet történetében. A hangtan története Történelmi korok hangtani kutatásainak, felfedezéseinek, kísérleteinek felidézése, értékelése. A rezgı test mozgásának megfigyelése, jellemzıinek leírása. A rezgı mozgás és a hangjelenség kapcsolatának Rezgımozgás felismerése. A hangkeltés megoldásainak alkalmazása, összehasonlítása, elemzése. A hullámmozgás kialakulásának jellemzıinek meghatározása. A rezgımozgás és hullámmozgás kapcsolatának felismerése, értelmezése. A hanghullámok keletkezésének, jellemzıinek Hullámmozgás meghatározása, értelmezése. Az állóhullám jelenség megismerése, hatásának elemzése. A rezonancia jelenségének meghatározása, a rezonátorok és a hangenergia összefüggésének megfogalmazása, következményeinek bizonyítása, értékelése. A hangkeltéssel és hangérzékeléssel összefüggı folyamatok A hangkeltés, a hangképzés, a azonosítása. hangérzet, hallás A hangkeltés és érzékelés fizikai, biológiai, pszichológiai jelenségeinek megismerése, értelmezése, összefüggéseik Témakör
305
elemzése. A hullámokban terjedı energia áramlásának és hatásának megismerése. A hangintenzitás és hangosság jelentésének megértése. Hangerısség Hangforrások teljesítményének és hangosságának osztályozása, besorolása, összehasonlítása. A hangérzetek és a hangerısség összefüggésének megítélése, értékelése. A rezgések frekvenciája, frekvenciatartományok és a hangmagasság értékei összefüggésének vizsgálata, értelmezése. A hangszerek és az énekhang hangterjedelmének Hangmagasság összehasonlítása. A hangközök frekvenciatartományának meghatározása. A hangmagasság összefüggésének bizonyítása az intenzitással, idıtartammal, hangszínképpel. Alaprezgések és felharmonikusuk fizikai jellemzıinek megismerése. Az alaphang és felhangok viszonyának vizsgálata, Hangszín értelmezése. A hangszín szerepének kifejtése a zenei hangok kialakulásában, minıségében. A hangspektrum szerepének elemzése, értékelése. Az idı fogalmának fizikai, filozófiai megközelítése. A zenei hangzás idıbeniségének megfogalmazása. Idıtartam Az idı megjelenítése a zene alkotóelemeiben: használata a ritmus és a tempó alkalmazásában. Az idıtartam szerepének érvényesítése. A hangterjedés feltételeinek, jellemzıinek meghatározása. A terjedési jelenségek: interferencia, visszaverıdés, törés, elhajlás, Doppler-hatás törvényszerőségeinek értelmezése. A hangterjedés jelenségei A hangterjedés során észlelt jelenségek vizsgálata. A terjedés jelenségei és a teremakusztikai viszonyok kapcsolatának megalkotása, bizonyítása. A hangrezgés fizikai jellemzıinek alapján a hangérzetek különbözıségének felismerése. A zenei hang fizikai jellemzıinek azonosítása. A zenei hang és a zenei hallás A fizikai hangtól a harmóniáig kialakuló folyamat levezetése. A hangok mintázatainak összefüggésének megítélése a zene értékével, jelentésével. A hangszerek történetének, csoportosításának megismerése. A fizikai jelenségek használatának alkalmazása a hangszerek felépítésében és megszólaltatásukban. A hangszerek világa A hangszerek hangképzésének hatása alapján következtetés a zenei hang tulajdonságaira. A hangszerek és a zene fejlıdése összefüggésének megítélése. Az akusztikai jelenségek történeti fejlıdésének felidézése az ókortól napjainkig. Hangzás, akusztika, építészet A hangzás törvényszerőségeinek megfogalmazása az akusztikai hatásokkal összefüggésben.
306
Hanghatások összehasonlítása szabadban és a termekben. Az akusztika és az építészet viszonyának megítélése, értékelése. HANGKULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A tantárgy oktatásának célja és funkciója A Hangkultúra tantárgy általános oktatási-nevelési célja a tanulók felkészítése a hangzó világ megismerésére, annak felelıs használatára és tudatos alakítására, az élı- és hangfelvételeken rögzített hang fogékony és érzékeny befogadására, és ezzel egy érzelmileg fejlett személyiség formálásának segítése. Ezért fontos, hogy fejlessze a tanulók: - érzékeny, érdeklıdı, az akusztikus kultúrát megbecsülı magatartását; - a hangzó világ szépségének szeretetét és ezen keresztül érzelemvilágát, személyiségét. Mindezek birtokában a hangkultúra ismerete hozzásegíti a tanulókat - a mindennapok kulturált életviteléhez, - a felsıoktatásban - különösen a zenéhez és hangtechnikához kapcsolódó szakokon szükséges alapismeretek és tájékozottság megszerzéséhez, - hivatásuknak a mővészeti életben vagy a mővészet és technika háttérterületein történı gyakorlásához. A tantárgy oktatásának feladata - Az akusztikus környezetkultúra, az auditív kommunikáció és a média közlésformái sajátosságainak megismertetése. - A különbözı korok hangzásvilágának megismertetése, különös tekintettel a hangzó zene akusztikus környezeteire. - Az egyes korszakok zenéjével összefüggésben a hangszerek hangzásképe változásának bemutatása, kialakítva a zenei historizmus tárgyilagos szemléletmódját. - A rögzített hang biztos esztétikai ítéletének, az élı és a rögzített hang kapcsolatának értı, egymást nem kizáró, hanem kiegészítı elemzı befogadásának segítése. - Az egyetemes és nemzeti kultúra hangzó emlékei megbecsülésének segítése. A tantárgy jellemzıi, tárgyközi kapcsolatai A tantárgy szorosan kapcsolódik a zenetörténethez, mővészettörténethez, a teremakusztikán keresztül az építészethez, az elektroakusztikán keresztül a fizikához, informatikához, ily módon sajátosan határterületi jellegő, mintegy kapcsolatot teremtve a hang mint technika és a hang mint mővészet között. A hangkultúra tantárgy érettségi vizsga általános tartalmi követelményei KÖZÉPSZINTŐ ÉS EMELT SZINTŐ SZÓBELI VIZSGA Témakörök A hangkultúra története
Követelmények (ismeretek) - a hangszerek létrejötte - az ókori színház akusztikája - a középkor, reneszánsz és barokk hangideálja 307
Hangforrások akusztikája
Hangterek akusztikája
Mikrofonok
A térhatású technika
A keverıasztalok szolgáltatásai
Hangrögzítés
Digitális technika
- a többkórusosság és pszichoakusztikai háttere - operaházak, hangversenytermek létrejötte - a gépi hangkultúra elızményei, zeneautomaták, a gépzongora - a hangrögzítési és mősortovábbítási eljárások fejlıdése - a hifi, a sztereó és a sokcsatornás hang - a rögzített hang értékelése napjainkban - hangmagasság, hangsorok, hangszínezet (spektrum), hangmagaság, hangosság és hangnyomás - a hang idıbeli lefolyása, ennek zenei értékelése - sugárzási irányjellegek - a pódiumültetések akusztikai értékelése - hangvisszaverıdés, hangelnyelés - utózengési idı és jelentısége a zenei elıadásban - geometriai teremhangtan, homorú, domború és párhuzamos visszaverı felületek akusztikai hatása - stúdiók, hangversenytermek, próbatermek, a fıbb mőfajok akusztikai igényei - a fıbb átalakítási elvek: dinamikus- és kondenzátormikrofon - frekvenciamenet, érzékenység, iránykarakterisztikák - az emberi fül hallásmechanizmusa, a pszichoakusztika alapjelenségei, a halláskárosodás - a mikrofon és fül érzékelési tulajdonságainak összehasonlítása - a fül irányhallási mechanizmusai - a fejhez kötött sztereofónia megvalósítása és értékelése - a lehallgatóhelyiséghez kötött sztereofónia és értékelése - sztereó mikrofonrendszerek (XY, AB, mikrofonfüggöny, ORTF, elválasztótestes rendszerek) - a sztereó technika továbbfejlesztési lehetıségei (kvadrofónia, 3/2 eljárás, Dolby rendszerek, az 5.1 és 7.1 rendszer) - fılánc, keverés, erısítés - mellékláncok és effektusok (hangszínszabályozás, teremszimuláció, automatikus dinamikaszabályozás) - akusztikai ellenırzés, a hangszórók optimális elrendezése - optikai ellenırzés, a fizikai szint és a szubjektív dinamika összefüggései - mechanikus rögzítés, hanglemezfajták, lemezek tárolása, lejátszása - a mágneses hangrögzítés fizikai háttere, elımágnesezés - veszteségek, zajviszonyok, a Dolby zajcsökkentés alkalmazása - magnetofon- és szalagtípusok - blokksémák, stúdiórendszerek, házi hifi rendszerek - mintavétel, kvantálás, az A/D és D/A átalakítás - a bit-szám és a mintavételi frekvencia értékének hatása a hangminıségre, lézerlemez rendszerek, a DAT magnetofon, az adatredukció, az MO rendszer, a számítástechnika
308
hangtechnikai alkalmazásai - a különbözı hullámhosszak technikája és hangminısége A mősortovábbítás - a mőholdas mősortovábbítás - a digitális mősorszórás - az orgona (hydraulos, portatív, pozitív, a barokk- és a romantikus orgona jellegzetességei, a lábszámozás, a Hangszertörténet: billentyősök traktúra) - a klavikord, virginál, spinett, csembaló, a fortepiano és a zongora - schalmei-, barokk-oboa, oboa, angolkürt dulcián, barokkfagott, fagott - chalumeau, klarinét, barokkfuvola-fuvola, a furulya, Hangszertörténet: fúvósok - a kromatika megvalósításának megoldási módjai a rézfúvósoknál, tolótrombita, harsona, a tuba és közvetlen elızményei cink, natúrtrombita, trombita, natúrkürt, kürt - a középkor vonós hangszerei, a viola da braccio és viola da gamba Hangszertörténet: vonós-, húros - a barokk és a mai vonóshangzás különbözısége és ütıhangszerek - a lant, a gitár és a hárfa, - a fontosabb ütıhangszerek Valamennyi hangszer mőködésének vázlatos akusztikai háttere, a hangszerek és a hangtér kapcsolata - zenei felvételek szubjektív megítélése az EBU (Európai Rádiók Szövetsége) ajánlása alapján, hangfelvételek hangzás-esztétikai elemzése - a rádiójáték (története, kifejezési lehetıségei, fıbb típusai) Hangfelvételek esztétikai - az operaközvetítés és operafelvétel kérdései - a mővészi újjáteremtés lehetıségei a zenefelvételeknél - a kép és hang kapcsolata a zenés videoanyagoknál - az elektroakusztikus zene - az aktuális mősorok esztétikája és technikája Ismeretek, készségek A tárgy jellegébıl következıen a középszintő érettségi leíró, elemzı, illetve ítéletalkotó jellegő. A tanuló ismerje: - a hangkultúra történetének fıbb állomásait, a zenei elıadás és az akusztikai környezet mindenkori kapcsolatát, a rögzített hang fejlıdését, az élı- és rögzített hang kapcsolatát, korunkban betöltött funkcióját, - a hangtechnika alapvetı mőszaki hátterét, megvalósítási módozatait, lehetıségeit, - a hangszerek történetét, a hangszereknek a zenével, a zenei elıadással, az akusztikai körülményekkel fennállt mindenkori kapcsolatát. Tudja elemezni - a hangfelvételeket, mint szuverén mővész-technikai alkotásokat, mindenkor fígyelembe véve e kettı egységét, ugyanakkor a hangtechnikai-esztétikai jellemzıket külön is vizsgálva. - az élı zene megszólaltatásának akusztikai élményét, a zene és a hangtér kapcsolatrendszerében, a tisztán akusztikai jellemzıket külön is vizsgálva, Mind az élı-, mind pedig a rögzített hang esetében legyen képes a biztos ítéletalkotásra, nemcsak a mővészet, hanem a hangzás oldaláról is közelítve.
309
A hangfelvételek megítélésekor - különösen az archív felvételek esetében - vegye figyelembe a keletkezés korát, hangtechnikai színvonalát és általános kulturális környezetét. Legyen toleráns a különleges, szokatlan hangtechnikai-akusztikai megoldásokkal szemben, saját ízlésvilágát ne helyezze mindenáron elıtérbe, ítéletalkotása mindenkor higgadt, tárgyilagos legyen. Ítéletalkotásait mindenkor a magyar és európai hangzó emlékek megbecsülése jellemezze. Az emelt szintő érettségi a középszinttıl annyiban különbözik, hogy a leíró-elemzıítéletalkotó szóbeli vizsga mellett az írásbeli dolgozat is megjelenik. Az írásbeli dolgozat tartalmi követelményei A dolgozat központi témáit a tanulók az írásbeli vizsga napján kapják kézhez. A lehetséges témakörök a következık: - egy mővelıdéstörténeti korszak hangkultúrájának részletesebb kidolgozása, - egy hangszer vagy hangszercsoport története, - a hangtechnika egy-egy korszakának feldolgozása, - egy hangtechnikai téma feldolgozása, - egy zenei felvétel elemzése, - egy zenemő több felvételének összehasonlító elemzése. A fenti témakörök közül a vizsgaközpont hármat ad ki, melyek közül a vizsgázó egy témát dolgoz fel. Az írásbeli elkészítéséhez rendelkezésre álló idı max. 3 óra. A feladat megoldása esszé-jellegő. A központi írásbeli dolgozat témái 1. A fafúvós hangszerek története, és ennek akusztikai háttere. 2. A rézfúvós hangszerek története és ennek akusztikai háttere. 3. A vonós hangszerek története és ennek akusztikai háttere. 4. Az orgona története és az egyes fıbb típusok hangzása. 5. A billentyős-húros hangszerek története és az egyes típusok hangzása. 6. A hangverseny-helyszínek és a zenei élet kapcsolata a barokktól napjainkig. 7. Az operajáték akusztikai háttere a barokktól napjainkig. 8. Zenei felvételek esztétikai célkitőzései a kezdetektıl napjainkig. 9. Próza a hangszóróban. 10. Az elektroakusztikus-zene technológiája és szerepe a XX. század hangkultúrájában. 11. Operaközvetítés vagy stúdiófelvétel. 12. A „digitális forradalom” és a XX. század hangkultúrája. 13. Zenehallgatás a hangversenyteremben és a hangszórók elıtt. 14. A térhatású hangátvitel zenei és technikai elızményei. 15. Hangfelvételek szubjektív megítélése. 16. Zaj-zajgátlás és halláskárosodás. 17. Az emberi fül és a mikrofon. 18. Hangfelvétel-párok összehasonlító elemzése [pl. Beethoven: C-dúr zongoraverseny, 1. és 3. tétel, Schiff András - Staatskapelle Dresden-B. Haitink, (PolíGram), illetve Róbert Levin- A Forradalom és Romantika zenekara-J. E. Gardiner (Teldec) elıadásában]. 19. Egy adott hangfelvétel elemzése (pl. Dvořak: Vonósnégyes, No. 14, op. 105.Hagen kvartett (DGG). 20. Egy elektroakusztikai kompozíció elemzése (pl. Decsényi János: Dal (MRHUNGAROTON).
310
21. Egy archív hangfelvétel elemzése (pl. Bartók: Concerto - Boston Symphony Orchestra-Koussevitzky -1944. (Naxos). 22. A barokk hangzáskultúrája. Irodalomjegyzék Dr. Tarnóczy Tamás: Zenei akusztika (Zenemőkiadó, Budapest). Van der Meer: Hangszerek az ókortól napjainkig (Zenemőkiadó, Budapest). A SZTEREO és MÉDIATECHNIKA c. folyóiratok idevágó cikkei (a térhatású technika, a felvétel-esztétika és a hangtechnika aktuális témáiban). A zenei folyóiratok (Muzsika, Gramafon, Magyar zene) elemzései, kritikái. Ujházy László: Hangkultúra I-II-III. (A Szent István Király Zenemővészeti Szakközépiskola jegyzetei). MŐVÉSZETTÖRTÉNET ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga szintjei és formája Középszinten: szóbeli. Emelt szinten: szóbeli. A mővészettörténet érettségi vizsga célja A mővészettörténet érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - készségszinten felismeri-e a leghíresebb, legkiemelkedıbb alkotásokat, azaz a megfelelı mennyiségő vizuális ismeret birtokában van-e, - rendelkezik-e azzal a jártassággal, hogy meghatározza az egyes alkotások, mely korszakhoz, mely stíluskörhöz tartoznak. A középszintő érettségi vizsga esetén a cél lemérni, hogy a tanuló - rendelkezik-e a választott tantárgyból egy általános ismeretanyaggal, kellı mértékő jártassággal a fogalomalkotás és az elemzés terén, - ismeri-e az adott stíluskorszakok, stílusirányzatok legfontosabb jellemzıit, - felismeri-e a legfontosabb alkotásokat, - képes-e arra, hogy azokat stíluskritikai módszerekkel elhelyezze a mővészettörténet korszakaiban, - az egyes mővek elemzése során önállóan ki tudja-e fejteni a stílus, a forma - funkció és a forma - tartalom összefüggéseit, - képes-e arra, hogy az elsajátított ismeretek segítségével tájékozódjon a különbözı mővészeti ágak, mővészeti mőfajok és stílusok között, felismeri-e és értelmezni tudja-e az idetartozó alkotásokat. Az emelt szintő érettségi vizsga célja a tanuló készségeinek és jártasságának mérésén felül, hogy felkészítse a felsıfokú szakirányú továbbtanulásra. Az emelt szinten a vizsga célja lemérni, hogy a tanuló: - érti-e az összefüggéseket mővészeti mőfajok és a társmővészetek, az irodalom és a történelem között, - képes-e az ismereteit komplexen, az összefüggéseket értelmezve, azokat önállóan alkalmazni egy probléma megoldásánál, - rendelkezik-e azon képességgel, hogy az egyes korszakok és stílusok jellemzı vonásait egymással összehasonlítsa, - meg tud-e határozni egy számára ismeretlen mővet kizárólag stílusjegyei alapján, és elhelyezni azt a mővészettörténet stíluskorszakaiban, - ismeri-e a mő létrehozásában szereplı kulturális és személyi tényezıket, és ezeket az elemzés során feltudja-e használni. 311
Az érettségi vizsga tartalmi követelményei Az emelt szintő követelmények oszlopa csak a középszintet kiegészítı követelményeket tartalmazza. Követelmények Követelmények kiegészítése a középszintő érettségi vizsgán az emelt szintő érettségi vizsgára A szerkezet, motívum, jelkép, Vizuális eszközök A vizuális közlés eszközeinek ritmus felismerése a mőveknél és fajtáinak felismerése és (pont, vonal, sík, felület, tónus, történeti fejlıdésének ismerete, a helyes használata a szín, kompozíció) felismerése és párhuzamok elemzésénél ezek képelemzések során használata az elemzés során. használata. A térábrázolási módok ismerete és Térábrázolási módok felismerése. összehasonlító értelmezése az elemzés során. A vizuális minıségek (tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra /struktúra) ismerete és megkülönböztetése. A látványértelmezésben szerepet játszó tényezık (nézıpont, arányok) ismerete és alkalmazása. A színharmóniák, színkontrasztok (fényA kontrasztok kiemelı szerepének árnyék, hideg-meleg, elemzı vizsgálata a konkrét komplementer, szimultán, magában példán keresztül. való, mennyiségi, minıségi) felismerése. A vizuális eszközök jelentését meghatározó összefüggések, a kontextus felismerése és értelmezése az elemzés során. A mővészetben használt alkotói A technikák leíró jellegő technikák felismerése. A mővészi Mővészeti technikák ismerete, az eljárás lépéseinek kifejezésben betöltött szerepének ismerete. ismerete. A tömegkommunikáció A tömegkommunikáció A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak mőködési hatásrendszerének és média eszközei ismerete. ismerete. A mozgóképi kifejezés eszközeinek A fotó és a mozgókép (montázs, kameramozgás, mőtípusainak ismerete. képkivágás, nézıpont, világítás, hang és képkapcsolat) ismerete. A különbözı mővészeti korokból és kultúrákból származó tárgyak, A tárgy, a fogyasztói szokás és Tárgy és környezetének objektumok stílusjegyeinek az életmód közötti kapcsolat ismerete, ezek alapján történı kapcsolata értelmezése az elemzés során. besorolása, funkció- és formaelemzése. A mővészeti ágak (képzımővészet, Mővészeti ágak, építészet, iparmővészet) mőfajok legfontosabb jellemzıinek ismerete. Készségek, képességek
312
A képzımővészeti mőfajok ismerete. Mővészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és mővészetföldrajzi területek
A legfontosabb jellemzık ismerete.
A legfontosabb jellemzık összehasonlító elemzése.
A legfontosabb alkotások és alkotók Kormeghatározás évszázados ismerete, felismerése és pontossággal. stílusmeghatározása. A mőelemzı módszerek A mőalkotás kompozíciós (stílustörténeti, forma-funkció, elrendezésének felismerése, a forma-tartalom, összehasonlító kompozíció vonalainak ikonográfia) ismerete és használata bemutatása. az elemzés során. A mővek tárgyi- és kulturális Az összefüggések felhasználása az összefüggéseinek felismerése. elemzés során. A mőalkotás létrehozásában A mőalkotás létrehozásában szereplı tényezık (kulturális szerepet játszó tényezık környezet, megrendelıi igény, összefüggéseinek értelmezése és technikai feltételek, alkotói felhasználása az elemzés során. beállítottság) ismerete. Az ıskori ember mővészete: Az ıskori ember tárgykultúrája, a İskor mővészete építészet, szobrászat, fazekasság emlékei. barlangfestészet. Az ókori mezopotámia népeinek Mezopotámia mővészete mővészete (sumer, akkád, Babilon, asszír, perzsa). Az ókori Egyiptom építészete, Egyiptom mővészete A dinasztiák elıtti kor mővészete. szobrászata, festészete. Az ókori görögség építészete, Görög mővészet Prehellén mővészet. szobrászata, iparmővészete. Az ókori Római birodalom Római mővészet építészete, szobrászata, festészete, Etruszk mővészet. iparmővészete. Pannónia provincia mővészetei emlékei. Katakombák mővészete, kora Ókeresztény mővészet keresztény építészet. Bizánc és az iszlám A középkori orosz (pravoszláv) Bizánc építészete, mozaikfestészet. világ mővészete mővészet. Az iszlám világ építészete és díszítımővészete. Népvándorlás-kori népek Népvándorláskor mővészete. Honfoglaló magyarság mővészete. Az európai román kor építészete, Karoling- és Ottó-kori Román kor mővészete szobrászata és festészete. elızmények. Magyar román kor mővészeti emlékei.
313
A magyar koronázási jelvények. Az európai gótika építészete, Gótika mővészete szobrászata, festészete és Az angliai gótika mővészete. üvegfestészete. A magyarországi gótika mővészeti emlékei. Az itáliai reneszánsz építészete, Reneszánsz szobrászata, festészete. A németalföldi és a német reneszánsz festészet és grafika. A reneszánsz Mátyás király udvarában. Az európai barokk építészet, Barokk A manierizmus Európában. szobrászat és festészet. A magyarországi barokk mővészeti A rokokó kiemelkedı alkotói, emlékei. alkotásai. Az európai klasszicizmus és Francia forradalmi építészet. Klasszicizmus és romantika irányzatának Biedermeier, szentimentalizmus romantika építészeti, szobrászati és festészete. festészeti emlékei. A klasszicizmus és romantika mővészeti emlékei Magyarországon. A XIX. században jelentkezı Realizmus realista törekvések a festészetben. Realista tendenciák Magyarország festészetében. Az impresszionizmus, a neoimpresszionizmus és a Impresszionizmus és Plein air festészet Európában posztimpresszionizmus posztimpresszionizmus és Magyarországon. festészetének törekvései, jelentıs képviselıik. Az európai századforduló Századforduló A Nabis csoport mővészete. Az mővészete: mővészete, a szimbolizmus és a angliai Arts and Craft’s szimbolizmus, szecesszió festészete, a szecesszió mozgalom. szecesszió építészete és iparmővészete. A magyarországi századforduló A magyarországi századforduló hivatalos mővészeti irányzatai: mővészete; szecesszió, historizmus, akadémizmus, szimbolizmus. eklektika. A fauve, expresszionista, kubista, futurista, dadaista irányzatok Avantgárd irányzatok a törekvései jelentısebb mővészeik és XX. század elején mőalkotásaik Európában és Magyarországon. A Bauhaus, De Stijl, funkcionalista, A XX. századi építészet purista és organikus építészet irányzatai jellemzıi. A két világháború közti A szürrealista iskola. A Mővészet a két geometrikus és a lírai absztrakció Magyarország mővészeti világháború között irányzatai Európában, jelentıs csoportosulásai: Szentendrei
314
képviselıik és alkotásaik.
iskola, KÚT, Római iskola és a Gresham-kör.
Neoavantgárd irányzatok: informel (tasizmus, gesztusfestészet, kalligráfia), Mővészeti csoportok és tudományos, technicista Mővészet a második irányzatok (Op-art, kinetika, irányzatok Magyarországon a világháború után minimal-art, post-painterly második világháború után. abstraction, konceptuális mővészet, land art, earth art, arte povera). A Pop art és egyéb jelenségek (combine painting, assemblage, environment, Nouveau Realisme, hiperrealizmus). Transzavantgarde és posztmodern mővészeti irányzatok, kifejezési formák (akciómővészet; happening, performance, fluxus, body art, process art, mail art, magánmitológiák, Spurensicherung).
315