21. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2015.05.18-22 2015.05.18. HÉTFŐ DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla N. J.
Információ:
09:00
Erős felindulásban elkövetett 2015.05.18. emberölés bűntette
Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015 januárjában N. J. vádlottat erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette és közveszélyokozás bűntette miatt 5 év 6 hónap börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság kötelezte a vádlottat a 2,6 millió forint bűnügyi költség megfizetésére is. A vádlott büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére téves minősítés miatt és súlyosítás érdekében fellebbezett. Megalapozatlanság miatt indítványozta az ítélet hatályon kívül helyezését. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott nehéz anyagi és családi körülmények között élt Mikepércsen. Italozó életmódot folytatott, rendszeresen gyógyszerre ivott, munkahelye nem volt. Az alkohol útján fűzte szorosabbra a kapcsolatát a sértettel, közöttük nagyon szoros apa-fia viszony alakult ki. A vádlott a rossz egészségi állapotban lévő sértettnek rendszeresen segített a ház körüli munkákban. Az idős férfi 2013 tavaszától szeretett volna szexuális viszonyt is kialakítani a fiúval. A vádlott azonban változatlanul apjaként szerette a férfit, annak közeledését nem vette komolyan. 2013 júliusában a már ittas állapotban lévő N. J. a szőlőskertben, összetalálkozott a sértettel, aki a boltból hazafelé tartott. A sértett járókerettel közlekedett, mivel egy korábbi balesetben eltört a medencecsontja. Elkezdtek beszélgetni, majd a sértett beinvitálta a vádlottat az udvarra. Iszogatás közben a sértett ismét szexuális célozgatásokba kezdett, és addig-addig erőszakoskodott, hogy a vádlott némi vita után, kizárólag a sértett eddigi „jóságára” figyelemmel, annak kérését teljesítette és belement az orális együttlétbe. A sértett azonban az aktus után ennél is többet akart, zsarolni kezdte a vádlottat azzal, hogy fiaként szereti és mi mindent megtett érte az elmúlt években. A beszélgetés során mindketten indulatba jöttek. A sértett késsel támadt a vádlottra, a sértett védekezés közben, szúrt sérüléseket szenvedett. A vádlott ezután kicsavarta az idős férfi kezéből a kést és többször megszúrta. A vádlott a sértettet olyan erővel és olyan intenzitással bántalmazta, hogy az belehalt a sérülésekbe. A vádlott otthagyta, este azonban visszatért, hogy eltüntesse a nyomokat és felgyújtotta a fáskamrát. A tűz a lakrészre is továbbterjedt, illetve a tarlón át a szomszédos házakat is veszélyeztette. A lángok terjedését végül a tűzoltók és a helyi lakosok akadályozták meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
1
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó utca 27. II./36 25.B.311/2012
Hivatali bűntette
vesztegetés 2015.05.018.
08.30
A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint: az I. r. vádlott 2003. november 1-től 2008. május 16-ig a Budapest Airport Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Zrt. (BA Zrt.) jogi előadója volt. Közvetlen felettese a II. r. vádlott jogi igazgató volt. A BA Zrt. több ügyvédi irodával rendszeresen, illetve esetileg kötött megbízási szerződést különféle jogi feladatok ellátására. A megbízási szerződések megkötésére többnyire a II. r. vádlott javaslatára került sor, ő döntötte el, hogy a BA Zrt. egy adott jogi munka elvégzésével melyik ügyvédi irodát bízza meg. 2007. év végén, 2008. elején az I. és II. r. vádlottak elhatározták, hogy a BA Zrt. által az ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből az ügyvédi irodák részéről eljárt ügyvédektől (a III.r., a IV. r., az V. r., a VI. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. vádlottak) jogtalan előnyt kérnek. A II. r. vádlott közreműködésének köszönhetően a BA Zrt. olyan ügyvédi irodákat bízott meg, amelynek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét jogtalan előnyként átadják az I. és II. r. vádlottaknak. Az ügyvédekkel többnyire az I. r. vádlott tartotta a kapcsolatot és az ügyvédi irodák által kiállítandó számlák végösszegét a részükre kifizetendő összeg (ált. 5-10%) egy részével megemelte. Miután a számlák összegét a BA Zrt. az ügyvédi irodák részére átutalta, az I. r vádlott az előre meghatározott összeget jogtalan előnyként az ügyvédektől átvette, majd ennek egy részét továbbadta a II. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott a BA Zrt-vel szerződéses kapcsolatban álló ügyvédekkel azt éreztette, hogy amennyiben nem hajlandóak a megbízási díj egy részét a számunkra visszafizetni, a jövőben nem, vagy csak csökkentett mértékben fognak megbízásokat kapni. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott és felesége elhatározták, hogy megvásárolnak egy III. kerületi ingatlant, mely az OTP Lakáslízing Zrt. tulajdonában állt. Az I. r. vádlott több alkalommal egyeztetett a vételárról és a finanszírozás feltételeiről a X. r. vádlottal, majd később T. Gy-vel az OTP Lakáslízing Zrt. kockázatkezelési és műszaki igazgatójával. Az I. r. vádlott 2,5 millió Ft-ot ígért a X. r. vádlottnak azért, hogy az összeg egy részének továbbadásával T. Gy-t rábírja arra, hogy - kötelességét megszegve, munkáltatója gazdasági érdekeit megsértve - az ingatlan áron alul, az OTP Lakáslízing Zrt. részére előnytelen feltételekkel való értékesítésében közreműködjön. A X.r . vádlott meg nem állapítható mértékű jogtalan előnyt ajánlott fel T. Gy-nek kötelessége megszegésért, de ezt T. Gy. elhárította. A 3. vádpont szerint az I.r . vádlott 2008. május 19-től a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. alkalmazásában állt, mint jogi igazgató, a XI. r. vádlott pedig a BKV informatikai igazgatója volt. A vállalat szerződéseinek nyilvántartásához 2009 májusában szükségessé vált egy szerződéstár beszerzése. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre fog szert tenni, és a XI. r. vádlottal megállapodott abban, hogy a megszerzendő jogtalan előnyből a részére is juttat, amennyiben a szerződés létrejöttében közreműködik. Az I. r. vádlott 2009 nyarán felvette a kapcsolatot a Q. Kft egyik ügyvezetőjével, a XII. r. vádlottal és felkérte, hogy a BKV Zrt. felhívására nyújtsanak be ajánlatot. Az I. és XII. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy az ajánlott vállalkozói díj legfeljebb 30 millió Ft + ÁFA összegű lesz és ebből 12 millió Ft-ra az I. r. vádlott tart igényt jogtalan előnyként. Az I. r. vádlott éreztette a XII. r. vádlottal, hogy a 12 millió Ft-ért segít abban,
2
hogy a Q. Kft-nek a megbízást elnyerje. Az I. és a XI. r. vádlottat két másik cégtől is kértek ajánlatot, melyek ajánlatai meghaladták a Q. Kft-vel egyeztetett árat. Az I. r. és a XI. r. vádlott a BKV Zrt. vezérigazgatójának címzett közös levelében javasolta, hogy a szerződéstár elkészítésével a Q. Kft-t bízza meg. A BKV Zrt. vezérigazgatója a levélben foglaltakat jóváhagyta, megkezdődött a beszerzés. A szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá, a végleges vállalkozói díj 28 millió Ft volt, melyből az I. r. vádlott 11,8 millió Ft-ra tartott igényt. Az I. r. és a XII. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy a jogtalan előnyt készpénzben egy közös ismerősük, a XIII. r. vádlott juttatja el az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott sürgette a XI. r. vádlottat, hogy minél hamarabb állítsák ki a teljesítés igazolást, hogy a vállalkozói díj átutalásra kerülhessen és az I. r. vádlott a jogtalan előnyhöz minél hamarabb hozzájuthasson. A teljesítési jegyzőkönyvet a XI. r. vádlott visszadátumozva írta alá, annak ellenére, hogy a tesztelések még nem fejeződtek be, így a Q. Kft. a vállalkozási szerződésben vállaltakat teljesen nem végezte el. A XIII. r. találkozót beszélt meg az I. r. vádlottal a pénz átadására, mely során a nyomozó hatóság őket tetten érte, így az I. r. vádlottnak már nem állt módjában a jogtalan előnyt megosztani a XI. r. vádlottal. Az ügyészség az I. r. vádlottat 5 rb. bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen – három esetben folytatólagosan – elkövetett vesztegetés bűntettével, felbujtóként gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével, valamint gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. A II. r. vádlottat 5 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen – három esetben folytatólagosan – elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. A III. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. A IV. r. és az V. r. vádlottakat bűnsegédként elkövetett gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. A VI. r., a IX. r., a X. r., valamint a XII. r. vádlottakat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja, míg a XIII. r. vádlottat ezen bűncselekmény bűnsegédletével vádolja. A VII. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, egy esetben részben mint felbujtót, részben mint tettest, részben mint bűnsegédet, egy esetben mint bűnsegédet vádolja. A VIII. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, egy esetben részben mint felbujtót, részben mint tettest, részben mint bűnsegédet, egy esetben mint tettest vádolja. A XI. r. vádlottat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik.
Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78.
3
22.B.920/2010
hűtlen kezelés bűntette 2015.05.18.
8.30
A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az IL FERRO Kft. 2006 januárjától gépkocsireklámmal kapcsolatos tevékenységet folytatott. Ennek során a cég a gépjármű-tulajdonosok, mint reklámközzétevők részére kínált hasznosítási és reklámszerződési lehetőségeket. Új gépkocsi vásárlása esetén határozatlan időre szóló, úgynevezett „Hasznosítási” szerződés megkötésére volt lehetőség, amelynek során az IL FERRO Kft., mint reklámszolgáltató vállalta, hogy biztosítja a vele szerződő ügyfél részére a gépjárművet, akár 0 Ft induló részlet esetén is, és fizeti a gépjármű havi törlesztő részletét, maximum 40.000 Ft-ig. A gépjármű tulajdonosának, mint reklámközzétevőnek egyszeri 5.000, majd 2007 januárjától 10.000 forintos ügyintézési díjat kellett fizetnie és a járművet az IL FERRO által kijelölt gépkocsiforgalmazóknál vásárolhatta meg, lista áron. Használt gépkocsi esetében a gépjármű tulajdonosa, mint reklámközzétevő 2 vagy 5 éves időtartamra szóló „Reklámszerződést” köthetett az IL FERRO Kft-vel, melynél a 2 évre szóló szerződés esetén regisztrációs díjként 180.000 Ft-ot, míg az 5 éves szerződésnél 330.000 forintos egyszeri díjat kellett befizetni. Az IL FERRO Kft. vállalta, hogy havonta 50.000 Ft reklám díjat fizet a reklámhordozó részére. A minimális tőkeállománnyal alakult IL FERRO Kft. megalapításától kezdődően likviditási gondokkal küzdött. 2006. január 15-től 2007. március 15-ig összesen 10.557 db szerződést kötött és 1.529.043.032 Ft szerződéskötési díjat szedett be, míg reklámdíjként 1.042.198.709 Ft-ot fizetett ki. A járulékos költségek (matrica, rezsi, bérleti díj, bérköltség stb.) 322.694.490 Ft-ot tettek ki. A Kft. 2007. március 1-jével 3 hónapra felfüggesztette a reklámdíj kifizetéseket, ugyanakkor 2007. április 12-ig további 380 db szerződést kötöttek. Az IL FERRO költségei jelentősen megnőttek, 2007 áprilisára több mint 480.815.000 Ft-tal haladták meg a szerződésekből befolyó összeget. Az I. r. vádlott, mint az IL FERRO Kft. ügyvezetője és a II. r. vádlott, mint a MALINI Kft. ügyvezetője – 2006 májusától az IL FERRO Kft. ügyvezetője is – hálózatfejlesztés céljából megbízási szerződést kötöttek ügynöki tevékenységre. A megállapodás szerint a MALINI Kft., az IL FERRO Kft. részére végzett hálózatfejlesztés során saját nevében ügynöki szerződéseket köthetett autókereskedésekkel, melyből eredő jogok és kötelezettségek a MALINI Kft-t illeték. Ezzel szemben az IL FERRO vállalta, hogy biztosítja a MALINI Kft. részére a tájékoztatáshoz szükséges helyet az irodáiban, illetve hozzájárult, hogy az ügynöki munkát alkalmazottai végezzék a MALINI Kft. részére. A MALINI Kft. számlájára 174.068.638. Ft került átutalásra ügynöki jutalék címén. Az I. r. vádlott üzletkötői jutalék címén 2006 áprilisától 2006 októberéig összesen 311.888.000. Ft-ot utalt át a III. r. és az V. r. vádlott által képviselt Kft. részére. Az IL FERRO Kft. nem állt üzleti kapcsolatban ezzel a Kft-vel, mely a szóban forgó időszakban sem üzletkötői, sem egyéb tevékenységet nem végzett. A III. r. és az V. r. vádlottak a pénzt felvették és átadták L. Róbert részére. A VI. r. vádlott által kiállított fiktív számla alapján az I. r. vádlott 94.000.000. Ft-ot utalt át az IL FERRO számlájáról egy másik Kft. részére, mellyel nem állt üzleti kapcsolatban. Az I. r. és a II. r. vádlottak 2006 júliusától úgy kötöttek hasznosítási és reklámszerződéseket, hogy tisztában voltak azzal, hogy a szerződésekben 2 vagy 5 évre vállat havi reklám díj fizetési kötelezettségének a társaság nem, illetve csak 2-3 hónapig tud eleget tenni, mivel a Kft. hosszú távú működése nem volt biztosított. Az ügyészség a vádlottakat többek között különösen nagy értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, valamint nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével is vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik.
4
KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 115.
B. Z.
Információ:
emberölés kísérlete
bűntettének
május 18.
9.00
Az 50 éves vádlottat felesége elhagyta, a vádlott azonban szerette volna kapcsolatukat továbbra is folytatni. 2014. augusztus 8-án, a sértettet szülei házába csalta, ahol kijelentette neki, hogy most mindketten meghalnak. A sértettet kb. másfél deci gyomirtószerrel itatta meg. Befejezés várható. Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367
[email protected]
PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz. II. tárgyalóterem emberölés bűntette és 2015. G.B. más bűncselekmény 05.18.
9.00
A vádirat szerint a vádlott és a sértett 2008-ban ismerkedtek meg, ettől kezdve a vádlott több alkalommal vásárolt a sértettől kábítószert, illetve a sértett segített a vádlottnak számítógépet összeállítani. A vádlott ezért több alkalommal járt a sértett lakásán. 2010. január 30-án este 22.15 és 22.30 között a vádlott a sértett lakóhelyére ment, ahová a sértett beengedte. Rövid időn belül közöttük dulakodás alakult ki, melynek során a vádlott a pulton lévő olajsütővel közepes erővel a sértett koponyájának hátsó részére, majd nagy erővel az arcára sújtott. Az ütésektől a sértett a földre került. A vádlott egy kést vett magához, majd a földön fekvő sértett mögé lépett és a késsel a sértett nyaki ereit balróljobbra, hátra- felfelé irányuló mozdulattal átmetszette. A Pécsi Törvényszék 2012. december 19-én jogerősen felmentette a vádlottat az ellene emelt vád alól. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt nyújtott be az ügyben új bizonyítékokra hivatkozva. A Pécsi Ítélőtábla elrendelte a perújítási eljárás lefolytatását. A perújítási eljárásban a bíróság folytatja a tárgyalást. Információ:
Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710
[email protected]
Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz. II. tárgyalóterem Jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett személyi 2015. S.J. és 2 társa szabadság megsértésének 05.18. bűntette és más bűncselekmény
13.00
5
A vádirat szerint az I.r., a II.r. és a III.r. vádlottak egy sütőipari kft. péküzemében dolgoztak, mint a későbbi sértett is. 2014. március 30-án 13 óra körüli időben az I.r. vádlott egy sűrített levegős pisztollyal takarítani kezdte a zsemleadagoló gépet úgy, hogy a 6 BAR nyomású pisztollyal a lisztet lefújta róla. Eközben az I.r. vádlott a sűrített levegős pisztollyal egy közelben tartózkodó kollégája után nyúlt és a pisztolyból levegőt fújt felé. Ez után az I.r. vádlott, a II.r. vádlott, a III.r. vádlott és egy másik kollégájuk felé is több alkalommal fújt levegőt a pisztolyból, közben azt mondta nekik, hogy fel kéne fújni a sértettet. Ekkor a mellette elhaladó sértettet az I.r. vádlott elkapta, majd azt kiáltotta a II.r. és III.r. vádlottaknak, hogy segítsék lefogni. A II.r. és a III.r. vádlottak odaugrottak, segítettek lefogni a sértettet úgy, hogy a sértett lábát és derekát lefogták. Ekkor az I.r. vádlott a 6 BAR nyomású sűrített levegős pisztolyból a sértettbe levegőt fújt. Egyik kollégájuk ekkor megpróbált közbelépni és elhúzni a sértettet, de nem sikerült neki. A vádlottak ekkor elengedték a sértettet, aki kórházba ment. Az igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint – ugyan a sérülés 8 napon belül gyógyuló - de, tekintettel az anatómiai elhelyezkedésére, jellegére az azt létrehozó elkövetési eszközre és jellemzőire, a keletkezettnél jóval súlyosabb – akár életveszélyes - sérülés is bekövetkezhetett volna. A bíróság a tárgyalást megkezdi. Információ:
Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710
[email protected]
6
2015.05.19. KEDD KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.22.
D.F.
csalás bűntette
május 19.
8.30
A 48 éves kaposvári vádlott kortárs festőkkel korábban élt neves művészek alkotatásait készíttette el, melyeket eredetinek feltüntetve adott el a sértetteknek, ezzel összességében több tízmilliós kárt okozva. Folytatólagos tárgyalás. Információ:
Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367
[email protected]
KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott K.I. és társai ügy bűnszervezetben időpont 2014. május elkövetett, az 19. és 21. 9 óra adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények Folytatódik a bűnszervezetben elkövetett „gabonás ügy” tárgyalása 7 tanú kihallgatásával folytatódik az úgynevezett gabonás ügy. A vádirat lényege szerint a bűnszervezet keretei között tevékenykedő az I. r., II. r. és III. r. vádlottak 2010 nyarán megállapodtak abban, hogy szlovák gazdasági társaságok felhasználásával nettó áron, közösségi beszerzés keretében gabonát vásárolnak, amelyet Magyarországon belföldi áruként értékesítenek. Az I. r., II. r. és III. r. vádlottak eleinte egy gazdasági társaság nevében értékesítették a Magyarországra behozott gabonát, később azonban már további, ugyancsak általuk irányított gazdasági társaságok: nevében végezték a gabonaértékesítést. A közösségi beszerzés keretében Romániában megvásárolt áru vevői bajai és Baja környéki gabona-nagykereskedő gazdasági társaságok voltak, akik az ellenértéket banki úton egyenlítették ki. Az elkövetők által működtetett gazdasági társaságok beszerzésük ellenértékét bankszámlán nem utalták el, egymás között és a román eladók felé készpénzben számoltak el. A tényleges magyar vevőiktől banki úton érkező vételárat pedig képviselőik, illetve meghatalmazottaik készpénzben vették fel és osztották el egymás között. A vádlottak célja a ténylegesen közösségi beszerzés keretében, adózatlanul behozott és Magyarországon értékesített gabona után a belföldi értékesítést terhelő általános forgalmi adó kikerülése, meg nem fizetése volt. Ennek érdekében a vádlottak valótlanul, a belföldi beszerzés látszatát keltve, a 7
beszerzést terhelő általános forgalmi adót az értékesítést terhelő általános forgalmi adóból levonásba helyezték és ily módon valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtottak be az illetékes adóhatósághoz. A vádlottak magatartásukkal a tényleges általános forgalmi adó fizetési kötelezettségük tekintetében az állami adóhatóságot megtévesztették és ezzel az állami adóbevételt csökkentették. A fentiekben leírt cselekményeket a vádlottak szervezetten, hosszabb időn keresztül – 2010 augusztusától 2011 novemberéig terjedő időszakban – végezték oly módon, hogy egymás között a feladatokat összehangolták, megosztották. A bűnszervezetet I. r. és III. r. vádlott hozta létre 2010 nyarán és felkutattak olyan személyeket, akik a fiktív gazdasági társaságokból álló hálózatot kiépítették, az abban szereplő cégeket – névleg – létrehozták, valamint az azok nevében végzett számlázásban, a fiktív CMR-ek bélyegzésében, továbbításában, az átutalásokban és készpénz felvételekben, a pénz továbbításában, a gabona felvásárlásában és továbbértékesítésében közreműködtek. A bűnözői csoport tagjai egymással telefonon, faxon és emailben is tartották a kapcsolatot. A bűnszervezet működését a jól szervezettség és összehangoltság jellemezte, a csoport hosszabb időre alakult. A cselekményeket a bűncselekmények elkövetéséhez felhasznált társaságok megalapításától, a bűncselekmények dokumentumokkal való alátámasztására kiterjedően a legapróbb részletekre is megtervezték és ez alapján hajtották végre. A fentiekben felsorolt gazdasági társaságokat a bűnszervezet időszakosan, néhány hónapig használta, ezt követően I. r., II. r. és III. r. vádlottak az alászámlázó cég továbbértékesítése és új cég bevonása iránt intézkedtek. I. r. és III. r. vádlottak közvetlenül utasították az alászámlázó cégek nevében eljáró, a bűnszervezetben értékesítést végző gazdasági társaságok részére belföldi beszerzést igazoló számlákat kiállító, részben ismeretlenül maradt személyeket. Az adócsalás elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságokat 2010 szeptemberétől 2011 áprilisáig az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VII. r. és IX. r. vádlottakból álló személyi kör működtette, akik az I. r. és III. r. vádlottak utasításainak megfelelően, szervezetten, hosszabb időn keresztül végezték tevékenységüket, a feladatokat megosztották, összehangolták. 2011 áprilisától 2011 novemberéig terjedő időszakban – I. és III. r. vádlottak konfliktusát követően – a részben a korábbi személyi körbe tartozó IV. r., V. r. és VII. r. vádlottak, részben a csoportba újonnan bekerülő tagok: így VI. r. és VIII. r. vádlottak tevékenységét a III. r. vádlott koordinálta, az egyes tagok konkrét feladatait a IV. és V. r. vádlottakkal együtt ő határozta meg és hangolta össze. Az I. r. vádlott az elkövetői csoport tevékenységében 2011 áprilisát követően nem vett részt. Az ügyészség – többek között - végrehajtandó szabadságvesztés és – összességében 2 milliárd forintot meghaladó összegre - vagyonelkobzás kiszabását indítványozza a vádlottakkal szemben. Ítélethirdetés nem lesz.
8
Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 25. vádlott V.B. és társai ügy emberölés bűntette
időpont 2015. május 19. és 21. 9 óra
Folytatódik a zaklatás miatt elkövetett emberöléses ügy tárgyalása A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott 2010. június 16. napjától egyéni vállalkozóként egy üzletet üzemeltetett Kalocsán, valamint üzletkötőként is dolgozott. Kalocsán egy családi házban élt a szüleivel, a III.r. és IV.r. vádlottakkal. 2012. év elején a sértettnek pénzre volt szüksége, így az ismerőse az I.r. vádlottat ajánlotta neki, hogy ő mint üzletkötő kölcsönt tud intézni. A sértett és az I.r. vádlott között 2012. március 4. napjától szerelmi kapcsolat alakult ki. Az I.r. vádlott nemcsak a sértett lakásán találkozott rendszeresen a sértettel, hanem őt a szüleinek, a III.r. és IV.r. vádlottaknak is bemutatta, mint a barátját, sőt több alkalommal - mint I.r. vádlott barátját - vendégül is látták a sértettet. A sértettnek anyagi gondjai voltak, így I.r. vádlott - a sértettel fennálló kapcsolata alatt - négy kölcsönt is intézett a számára, melyek részleteit heti rendszerességgel kellett fizetni. Mivel a sértett nagyon szerelmes volt az I.r. vádlottba, volt olyan, hogy - az anyagi gondjai ellenére - úgy vett fel kölcsönt a saját nevére, hogy a felvett összeget az I.r. vádlott által üzemeltetett üzletbe fektette, azaz a pénzfelvételt követően a pénzt az I.r. vádlottnak adta. Mivel a sértett az egyik banknál lévő folyószámlájához kapcsolódó 36.367,Ft tartozását nem tudta fizetni, így ellene 2012. november 20. napján végrehajtási eljárás indult, melynek következményeként 2013. május 2. napján személygépkocsiját is lefoglalták és május 7. napján kivonták a forgalomból. 2012. novemberében az I.r. vádlott tudomására jutott, hogy a sértett büntetett előéletű, illetve tartozásai, anyagi gondjai vannak, ezért a vele való kapcsolattartást próbálta leépíteni, abbahagyni. A sértett viszont szerelmes volt I.r. vádlottba, így egyrészt a szexuális kapcsolat ritkulása miatt, másrészt az I.r. vádlott üzletébe általa fektetett pénz követelése miatt rendszeresen kapcsolatot keresett I.r. vádlottal, melytől viszont I.r. vádlott elzárkózott. A sértett kapcsolat-keresése addig fajult, hogy 2013. februárjától szinte napi szinten fenyegette az I.r. vádlottat, hogy a munkája során tanúsított törvénytelenségeket bejelenti a munkáltatójának és így teszi tönkre az I.r. vádlottat. Az I.r. vádlott szülei (a III.r. és IV.r. vádlottak) eleinte jó kapcsolatban voltak a sértettel, de 2013. februárjától már az I.r. vádlott zaklatásai ezt a viszonyt kikezdték.
9
2013. március 23. napjána sértett az I.r. vádlottat 13 órakor a munkahelyén megfenyegette, arcon vágta, majd sértett e napon később az I.r. vádlott szüleivel is összeveszett. A történtek hatására 2013. március 26. napján az I.r. vádlott feljelentést is tett a sértett ellen zaklatás vétsége miatt, mely ügyben a Kalocsai Rendőrkapitányságon eljárás is indult. 2013. márciusában a sértett az I.r. vádlott munkahelyén jelezte, hogy kétes szerződéskötései vannak az I.r. vádlottnak, ezért - a vizsgálat idejére – az I.r. vádlottat 2013. április 5. napján a munkájából felfüggesztették, majd - mivel a vizsgálat a munkájában hibát nem tárt fel -, április 17. napján visszahelyezték a munkakörébe. Annak ellenére, hogy az I.r. vádlott a szerelmi kapcsolatot nem kívánta felújítani Korbel Attila sértettel, ezt követően is tartotta a kapcsolatot vele, továbbra is találkozgatott a sértettel, a találkozásaik 2013. augusztus közepéig szexuális együttlétet is magukba foglaltak, de most már a szülők tudtán kívül, titokban, illetve nem olyan sűrűséggel, mint a kapcsolatuk elején. Az I.r. vádlottnak ezzel az volt a célja, hogy a sértettet abban a hitben tartsa, hogy még mindig szerelmesek egymásba, ugyanis ezzel próbálta elérni, hogy a sértett ne tegyen újabb bejelentést ellene és a rendőrségen se jelentse fel. Közben az I.r. vádlott 2013. márciusában közelebbi kapcsolatba került a II.r. vádlottal is, akivel szintén szexuális kapcsolatot tartott fenn. A sértettet a ritkuló szexuális együttlétek féltékennyé tették, viszont a feljelentési szándékától nem állt el. 2013. július 11. napján, amikor az I.r. és a IV.r. vádlottak az I.r. vádlott boltjának felszámolásakor a boltban takarítottak, a sértett az üzlet előtt a szülei jelenlétében fenyegette meg az I.r. vádlottat, hogy fel fogja jelenteni a rendőrségen, mert lopja és csalja a pénzt. A zaklatások, a sértett állandó pénz-visszakövetelése, a feljelentésre irányuló fenyegetései miatt az I.r. vádlott számára már annyira terhes volt a sértett jelenléte, magatartása, hogy az I.r. vádlott elhatározta, hogy a sértettet úgy megvereti, hogy nyomorékká váljon, mert akkor nem tudja majd tovább zaklatni őt és a családját. 2013. májusában az V.r. vádlottal meg is egyezett abban, hogy az V.r. vádlott keres valakit, aki a sértettet megveri. Ezért 300.000,-Ft-ot adott át a részére, illetve elmondta, hogy a sértett hol lakik, milyen kocsija van. Az V.r. vádlott végül a VI.r. vádlottal állapodott meg abban 2013. július elején, hogy a VI.r. vádlott megveri a sértettet és ezért 200.000,-Ft-ot fizet neki a megbízást adó hölgy által. Továbbította neki a megverendő férfiról az I.r. vádlottól kapott információkat is. 2013. augusztus 2. napján 18 óra 30 perc körüli időben a sértettet a VI.r. vádlott egy autómosónál ököllel úgy fejen ütötte három alkalommal, hogy nevezett az ütésektől eszméletét vesztette.
10
A sértett azonban a megveretését követően is folytatta zaklató, fenyegető magatartását. Miután 2013. augusztusában a sértett tudomására jutott, hogy az I.r. vádlott a II.r. vádlottal szerelmi kapcsolatot tart fenn, akkor a II.r vádlottat és családját is figyelte, fenyegette. A sértett 2013. augusztusában - a megveretését követően - ismét bejelentést tett az I.r. vádlott munkája miatt, így az I.r. vádlottat 2013. augusztus 13. napján ismét felfüggesztették a bejelentés kivizsgálásának idejére. Mivel a sértett a megveretését követően nemcsak folytatta, de nagyobb intenzitással zaklatta, fenyegette az I.r. vádlottat, ő ismét feljelentést tett. 2013 augusztusában az I.r. vádlott 2013. augusztus végén ismételten felkereste az V.r. vádlottat annak érdekében, hogy ismételten megverettesse a sértettet, de most már nagyobb eredménnyel. Ettől nevezett teljesen elzárkózott, ezért az I.r. vádlott elhatározta, hogy ő maga fogja elintézni a sértettet. 2013. szeptember 1. napjára (vasárnap) délután 18 órára a sértettet az I.r. vádlott a házukba hívta arra hivatkozva, hogy a szülők nem lesznek otthon. A III.r. és IV.r. vádlottak ezen a napon délután valóban elmentek otthonról. Az I.r. vádlott viszont e napon odahívta a lakásába a II.r. vádlottat is, akivel nem közölte, hogy a sértett is jönni fog hozzá. Az I.r. vádlott a kb. 18 óra 35 perckor érkező sértett elé ment, a lakás műhelyében találkoztak. Az I.r. vádlott vitát kezdeményezett, így a hangos szóváltásra a II.r. vádlott is lement a műhelybe. Amikor a sértett meglátta II.r. vádlottat, a vita tovább fajult, a sértett sértegette a II.r. vádlott jelenléte miatt az I.r. vádlottat, majd meglökte az I.r. vádlottat és távozni készült. Ahogy a sértett a kijárat felé fordult, a II.r. vádlott a kezébe vett kb. 10-15 mm átmérőjű, vélhetőleg egy méter hosszú vascsővel hátulról, nagy emberi erővel egyszer fejbe vágta, minek következtében a sértett a földre került. II.r. vádlott a földön fekvő sértett arcára még további ütéseket mért, az ütéseket a feje felől indítva. A már földön fekvő sértett arcára az I.r. vádlott is több ütést mért a kezében lévő 22-28 mm átmérőjű vascsővel, nagy emberi erővel, felülről lefelé irányuló mozdulattal. Amikor észlelték, hogy a sértett a bántalmazásuk következtében elhalálozott, akkor I.r. vádlott - 19 óra 13 perckor kezdeményezett hívással - hazahívta a szüleit, a III.r. és IV.r. vádlottakat, akiknek elmondták, hogy a bántalmazásuk következtében a sértett meghalt. A négy vádlott a sértett holttestét a III.r. vádlott gépkocsijába tette, majd a III.r. vádlott által vezetett gépkocsival a holttestet a Kisfoktő külterületén, az 51-es főút közelében lévő Nagy-éri-csatornához vitték és a csatornába rejtették. Ugyancsak a csatornába dobták a kocsiban a holttest alá tett nylon zsákokat és a sértettől elvett telefont is. 2013. november 10. napján a sértett holttestét a Kisfoktő külterületén található Nagy-éri-csatornában megtalálták. A tárgyalás tanúk kihallgatásával folytatódik.
11
MISKOLCI TÖRVÉNYSZÉK Miskolci Törvényszék D.Á. és 2 társa vádlottak Miskolc, Dózsa Gy. u. 4. Fszt/12. tárgyalóterem
Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal, azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többek által folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmény
2015. május 19.
8:00 óra
Május 19-én 8 órától a fszt. 12. tárgyalóteremben kezdi tárgyalni a bíróság annak a három fiatalkorú vádlottnak a büntetőügyét, akit a B-A-Z Megyei Főügyészség tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal, azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többek által folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette és más bűncselekménnyel vádolt meg. A vádlottak a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében bántalmazták kiskorú zárkatársaikat „combozással” (a sértett kiáll a zárka közepére és a többiek a combját rugdossák sípcsonttal), „kutyajátékkal” (a „Ki a kutya?” kérdésre adott választól függően ököllel ütik a sértettet), illetve az előzőekhez hasonló „tiszteletjátékkal” (akit kérdésre nem tisztel, ő üti a sértettet). Ezen túlmenően több alkalommal szexuális erőszakot is elkövettek rajtuk. Információ:
Miskolci Törvényszék 06-46/ 815 -249
Miskolci Törvényszék Cs. R. vádlott Miskolc, Dózsa Gy. u. 4.
Különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen sértett sérelmére elkövetett emberölés bűntette
2015. május 19.
8:30 óra
I/113. tárgyalóterem Folytatódik a Cs.R-rel szemben különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen sértett sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatti büntetőügy tárgyalása május 19-én 8:30-tól a 113. tárgyalóteremben. Az ügyben perbeszédek, majd befejezés és határozathirdetés is várható. A vádlott a vádirat szerint 2013. év júniusában Járdánházán olyan súlyosan bántalmazta az ágyon fekvő édesapját egy baseball ütővel, hogy az belehalt a sérüléseibe. A sértett megelőzően volt feleségét, a vádlott édesanyját szidalmazta, több alkalommal megütötte, lábával rugdosta, mikor a földre került. Ekkor a további bántalmazást a vádlott akadályozta meg, édesanyját lefektette aludni. Ezt követően a vádlott visszatért az apja lakrészébe és megelégelve a bántalmazásokat, a baseball ütővel támadt apjára „most agyon ütlek” felkiáltással.
12
Információ:
Miskolci Törvényszék 06-46/ 815 -249
PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz.II. adóbevételt különösen nagy 2015. mértékben csökkentő 05. 19. és 9.00 R.G.V. és négy társa adócsalás bűntette és más 05.21. bűncselekmények
Az ügyészi vád szerint a vádlottak közül az I.r. vádlott 2007. decemberétől volt a Pécsi Női Kosárlabda Kft. ügyvezetője, mely kft. működtette az NB1-es pécsi női kosárlabdacsapatot. A kft. az általa szerződtetett játékosokkal egyrészt munkaszerződést, másrészt egy úgynevezett szindikátusi szerződést kötött, mely utóbbi szerződések tartalmazták a játékosok azon járandóságait, amelyről a játékosokkal megállapodtak. A munkaszerződésben a minimálbérhez közeli fizetések kerültek megállapításra. A Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeinek túlnyomó részét reklámbevételek adták, melyek után áfa fizetési kötelezettség állt fenn, míg jelentős mértékű vagyoni kötelezettségként jelentkeztek a cégnél a szindikátusi szerződések alapján fennálló kötelezettségek. A kft. ügyvezetője (az I.r. vádlott), valamint a cégben vezető tisztséget nem viselő, azonban a kft. működésében a gazdasági döntések meghozatalában ténylegesen szerepet vállaló II.r. vádlott ezért 2007. év végén elhatározták, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. megbízási keretszerződést köt a II.r. vádlott vezetése alatt álló gazdasági társasággal. A szerződés tartalma szerint a II.r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére marketing tevékenységet végez. Ténylegesen azonban ezen megbízási keretszerződés megkötésére azért került sor, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeit terhelő áfa fizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentse, illetve hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. a vele szerződtetett játékosoknak járó járandóságok jelentős része tekintetében a kifizetéseket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget kijátssza. A II.r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére a megbízási szerződésben meghatározott marketing tevékenységet nem végezte el, csupán a vele leszerződő játékosok részére a személyi alapbéren kívüli összegeket fizette ki járulék levonása nélkül, majd hogy ő is mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól, a cége könyvelésébe valótlan tartalmú számlákat állított. A Pécsi Női Kosárlabda Kft. összesen több, mint 400 millió forintot utalt át a II.r. vádlott cége részére, aki erről marketing tevékenység címen állított ki számlákat. A valótlan tartalmú számlákkal összesen több, mint 80 millió forint áfa adóhiányt okoztak a vádlottak a költségvetésnek. A vádlottak cselekménye az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntettének a megállapítására alkalmas, mely bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.
13
A bíróság a tárgyalást folytatja. További tárgyalási határnapok: május 26., május 28. Információ:
Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710
[email protected]
TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz.1-os tárgyaló H. T. A.
Információ:
14. életévét be nem töltött 2015. május 09.00 személy sérelmére elkövetett 19. emberölés bűntette
Vádlott 2013. év elején teherbe esett, terhességét eltitkolta családja elől, nem hízott sokat, így a környezete az állapotát nem észlelte. 2013. szeptember 26. napjára virradó éjszaka vádlott észlelte, hogy a szülés megindult, kis idő elteltével életképes leánygyermeket szült. Az újszülött hamarosan nyöszörögni kezdett, ekkor vádlott a kezét a torkára tette, először nem szorította erősen, de miután még hallotta a nyöszörgést rövid időre megszorította, majd elengedte, pár percig figyelte, hogy mutat-e életjeleket. Amikor meggyőződött arról, hogy a gyermek meghalt, a takaró sarkát ráhajtotta, összecsomagolta és betette egy hátizsákba. A vádlott a szülés nyomati eltakarította, és reggel úgy viselkedett, mintha mi sem történt volna, gyermekeit elindította az iskolába, a megszokott tevékenységet végezte. Az újszülöttet tartalmazó hátizsákot egy vagy két nap múlva levitte a társház hátsó ajtaja mellett lévő ún. takarítóeszköz tárlóba és otthagyta. Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell.
[email protected]
VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz. 2. sz. tárgyaló Bf.723/2014. P. L.né és társa Uzsora-bűncselekmény bűntette
2015. május 10,00 19.
A törvényszék az ügyben nyilvános ülést tart. A megállapított tényállás szerint:
14
K. A. sértett a p.-i közös udvaros, több lakásos ház 11. számú lakásában lakott 2010-től 2012 őszéig, Ny. L. nevű élettársával, és három, majd négy kiskorú gyermekével. A sértett gyest és családi pótlékot kapott, összesen 92.000 forint körüli összegben. Élettársa alkalmi munkákból élt, azonban a háztartás költségeivel és a gyermekek megfelelő gondozásával nem törődött, ez a sértettre maradt. A sértett és gyermekei nélkülözések között éltek, az ingatlan alapvető higiéniai hiányosságokban szenvedett, a gyerekeknek nem jutott rendezett ruházatra, és gyakran megfelelő élelmiszerre sem. Családjának helyezte miatt a sértettet családgondozó látogatta rendszeresen, és alapvető higiéniai, életvezetési, pénzkezelési tanácsokkal látta el. A fenti p.-i házban lakott I. rendű P. L.né vádlott, akit rendszeresen látogatott lánya, II. rendű S.né P. B. vádlott is. A vádlottak ismerték a sértett és gyermekei életkörülményeit, tisztában voltak azzal, hogy súlyos nélkülözések között él, I. rendű vádlott alkalmanként enni is adott a sértett gyermekeinek. A II. rendű vádlott 2010 folyamán, pontosan meg nem határozható időpontban kölcsönt adott a sértettnek azzal, hogy azt a következő gyesből vagy családi pótlékból kétszeres mértékben kell visszaadnia; a pénzkölcsönzés ezen feltétellel rendszeressé vált. Néhány hónap múlva I. rendű vádlott ugyanezen feltételekkel szintén kölcsönözni kezdett a sértettnek. A kölcsön átadására és törlesztésére rendszerint I. rendű vádlott lakásán került sor. A vádlottak tevékenységüket legalább 2010-től 2012 augusztusáig, körülbelül két évig folytatták oly módon, hogy egymástól függetlenül heti több alkalommal, alkalmanként 1.000-10.000 forint közötti összegekben adtak kölcsönt a sértettnek, II. rendű vádlott jobb anyagi helyezte okán nagyobb összegeket. Egyes hónapokban előfordult, hogy a havi kölcsönösszeg elérte vagy meghaladta a 40.000 forintot, ezért a következő hónapban a sértett valamennyi, gyesből, családi pótlékból származó jövedelme elment a dupla törlesztésre, így további megélhetésére azonnal újabb kölcsönt kellett felvennie a vádlottaktól – ugyanolyan feltétellel. A vádlottak a sértett rászorultságát kihasználva tudtak a sértettre nézve súlyosan kedvezőtlen kölcsönfeltételeket kikötni, és ezzel a sértett és gyermekei általuk jól ismert nélkülözését tovább mélyítették. Az I. rendű vádlott fenti rendszerességgel összesen legkevesebb 180.000 forint, a II. rendű vádlott legkevesebb 360.000 forint kölcsönt adott a sértettnek, és ugyanekkora összegű jogosulatlan haszonra tettek szert. A sértett az őt ért kár megtérítése iránt polgári jogi igényt terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság I. r. P. L.né vádlottat és II. r. S.né P. B. vádlottat üzletszerűen elkövetett uzsora-bűncselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért az I. r. vádlottat egy év - végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 150.000,- Ft pénzbüntetésre, míg a II. r. vádlottat egy év négy hónap – végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 300.000,- Ft pénzbüntetésre ítélte. Ezen kívül a bíróság kötelezte az I. r. vádlottat K. A. magánfél részére polgári jogi igényként 180.000,- Ft, a II. r. vádlottat pedig 360.000,- Ft megfizetésére és a bűnügyi költség viselésére. Az elsőfokú ítélettel szemben a vádlottak és védőik felmentésért, az ügyészség a kiszabott pénzbüntetés mellőzéséért jelentett be fellebbezést. Információ:
dr. Laczkó Henriett sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069
[email protected]
15
2015.05.20. SZERDA DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Gy. Zs.
Információ:
Emberölés bűntette
09:00
2015.05.20.
Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015 februárjában Gy. Zs. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 3 év 10 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 áprilisában Gy. Zs. vádlott Konyáron a lakásában tartózkodott. Ezen a napon Gy. P. T., a vádlott unokatestvére, illetve R. A. az egyik szomszéd házban együtt italoztak, minek hatására ittas állapotban kerültek. R. A. és Gy. P. T. hazaindult és a vádlott háza előtt összeszólalkoztak, lökdösődni kezdtek. A verekedést megakadályozandó R. R. (R. A. testvére) megpróbálta őket szétválasztani. Ezt észlelve a vádlott magához vett egy kapát, azzal kiszaladt az utcára és a kapával R. R. sértettet fejbe vágta. A sértetthez a közelben tartózkodó rokonok azonnal mentőt hívtak. A helyszínre érkező helyi körzeti megbízottak az időközben egymásra támadó családtagokat szétválasztották. A sértett a bántalmazás következtében arcidegsérüléseket szenvedett, amelyek maradandó testi fogyatékosság visszamaradásával gyógyultak. Figyelemmel az elkövetés eszközére, a kifejtett erőhatás nagyságára, akár halálos eredmény is bekövetkezhetett volna, annak elmaradása kizárólag a véletlenen múlt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
Debreceni Ítélőtábla T. L. + 1 fő
Emberölés bűntette
11:00
2015.05.20.
Határozat hirdetés! Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 decemberében T. L. I.r. vádlottat emberölés bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. T. R. II.r. vádlottat emberölés bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók. A vádlottak enyhébb minősítésért és enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2013 novemberében I. és II.r. vádlott Tiszagyulaházán az esti órákban ittas állapotban elindultak M. Jné sértett lakóházához, hogy onnan készpénzt és más értéktárgyat tulajdonítsanak el. A vádlottak az idős néni házához érve magukhoz vettek egy fejszét 16
Információ:
és egy kalapácsot. A bejárati ajtót és annak üvegét megrongálva a zárat kifeszítve jutottak be a házba. A konyhában kutatni kezdtek és onnan 16 doboz gyufát elvettek, majd tovább mentek a hálószobába. A sértett a zajra felkelt, mire I.r. vádlott bántalmazni kezdte. A sértettet 5 alkalommal, ököllel az arcán megütötte. Majd a nála lévő kalapács fejének tompa részével egyszer nagy erővel a füle mögött megütötte. A hálószobában kutatást végző II.r. vádlott értéktárgyat és készpénzt nem talált. Ezért a vádlottak a vérző sérülésekkel eszméletlen állapotban, ágyban fekvő sértettet hátrahagyva távoztak. A sértett koponyacsonttörést, arccsonttörést szenvedett. A kórházi kezelés, valamint az későbbi ápolási intézetben töltött időszakban eszméletét már nem nyerte vissza, 2014 márciusában elhunyt. Az elszenvedett sérülések és a halál beállta között közvetlen ok-okozati összefüggés van. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
Debreceni Ítélőtábla V. P.
Információ:
Testi sértés bűntette
13:00
2015.05.20.
Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék V. P. vádlottat 2015 februárjában testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész, súlyosításért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 júliusában V. P. Debrecenben egy szórakozóhelyen italozott, amitől ittas állapotba került. A vádlott édesanyjával Sz. Cs. T. sértettel, és anyai nagymamájával lakott együtt. A sértett a nap folyamán kimosta a fia térdnadrágját és annak zsebében egy önzárós nejlon tasakban ismeretlen mennyiségű, feltehetően marihuána típusú kábítószer maradt. Amikor a vádlott hazatért, kérdőre vonta a sértettet, hogy hol van térdnadrágja. Az asszony átadta a vádlottnak a mosás után megmaradt marihuánát, melynek hatására a vádlott indulatos lett és édesanyját szidalmazni kezdte, majd őt a lakás előszobájában bántalmazni kezdte. Ököllel e fején ütötte, majd a földre került sértettet megrugdosta. A sértett védelmére kelő nagymamát is ellökte a vádlott. A vádlott dühében ököllel szétverte a lakásban lévő mellékhelyiség ajtaját is, majd távozott a lakásból. Másnap a szokásos időben megjelent a munkahelyén. A sértett kifejezett kérésére nem hívtak hozzá mentőt. Azonban a sértett állapota rosszabbodni kezdett, értesítették a mentőket, akik a sértettet kórházba szállították, ahol azonnal meg kellett műteni. A sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A bordatörések következtében mellűri léggyülem jött létre, amely közvetett életveszélyes állapotnak tekinthető. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
17
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II. 36. 25.B.311/2012
Hivatali bűntette
vesztegetés 2015.05.20.
08.30
A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint: az I. r. vádlott 2003. november 1-től 2008. május 16-ig a Budapest Airport Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Zrt. (BA Zrt.) jogi előadója volt. Közvetlen felettese a II. r. vádlott jogi igazgató volt. A BA Zrt. több ügyvédi irodával rendszeresen, illetve esetileg kötött megbízási szerződést különféle jogi feladatok ellátására. A megbízási szerződések megkötésére többnyire a II. r. vádlott javaslatára került sor, ő döntötte el, hogy a BA Zrt. egy adott jogi munka elvégzésével melyik ügyvédi irodát bízza meg. 2007. év végén, 2008. elején az I. és II. r. vádlottak elhatározták, hogy a BA Zrt. által az ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből az ügyvédi irodák részéről eljárt ügyvédektől (a III.r., a IV. r., az V. r., a VI. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. vádlottak) jogtalan előnyt kérnek. A II. r. vádlott közreműködésének köszönhetően a BA Zrt. olyan ügyvédi irodákat bízott meg, amelynek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét jogtalan előnyként átadják az I. és II. r. vádlottaknak. Az ügyvédekkel többnyire az I. r. vádlott tartotta a kapcsolatot és az ügyvédi irodák által kiállítandó számlák végösszegét a részükre kifizetendő összeg (ált. 5-10%) egy részével megemelte. Miután a számlák összegét a BA Zrt. az ügyvédi irodák részére átutalta, az I. r vádlott az előre meghatározott összeget jogtalan előnyként az ügyvédektől átvette, majd ennek egy részét továbbadta a II. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott a BA Zrt-vel szerződéses kapcsolatban álló ügyvédekkel azt éreztette, hogy amennyiben nem hajlandóak a megbízási díj egy részét a számunkra visszafizetni, a jövőben nem, vagy csak csökkentett mértékben fognak megbízásokat kapni. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott és felesége elhatározták, hogy megvásárolnak egy III. kerületi ingatlant, mely az OTP Lakáslízing Zrt. tulajdonában állt. Az I. r. vádlott több alkalommal egyeztetett a vételárról és a finanszírozás feltételeiről a X. r. vádlottal, majd később T. Gy-vel az OTP Lakáslízing Zrt. kockázatkezelési és műszaki igazgatójával. Az I. r. vádlott 2,5 millió Ft-ot ígért a X. r. vádlottnak azért, hogy az összeg egy részének továbbadásával T. Gy-t rábírja arra, hogy - kötelességét megszegve, munkáltatója gazdasági érdekeit megsértve - az ingatlan áron alul, az OTP Lakáslízing Zrt. részére előnytelen feltételekkel való értékesítésében közreműködjön. A X.r . vádlott meg nem állapítható mértékű jogtalan előnyt ajánlott fel T. Gy-nek kötelessége megszegésért, de ezt T. Gy. elhárította. A 3. vádpont szerint az I.r . vádlott 2008. május 19-től a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. alkalmazásában állt, mint jogi igazgató, a XI. r. vádlott pedig a BKV informatikai igazgatója volt. A vállalat szerződéseinek nyilvántartásához 2009 májusában szükségessé vált egy szerződéstár beszerzése. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre fog szert tenni, és a XI. r. vádlottal megállapodott abban, hogy a megszerzendő jogtalan előnyből a részére is juttat, amennyiben a szerződés létrejöttében közreműködik. Az I. r. vádlott 2009 nyarán felvette a kapcsolatot a Q. Kft egyik ügyvezetőjével, a XII. r. vádlottal és felkérte, hogy a BKV Zrt. felhívására nyújtsanak be ajánlatot. Az I. és XII. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy az ajánlott vállalkozói díj legfeljebb 30 millió Ft + ÁFA összegű lesz és ebből 12 millió Ft-ra az I. r. vádlott tart igényt jogtalan előnyként. Az I. r. vádlott éreztette a XII. r. vádlottal, hogy a 12 millió Ft-ért segít abban,
18
hogy a Q. Kft-nek a megbízást elnyerje. Az I. és a XI. r. vádlottat két másik cégtől is kértek ajánlatot, melyek ajánlatai meghaladták a Q. Kft-vel egyeztetett árat. Az I. r. és a XI. r. vádlott a BKV Zrt. vezérigazgatójának címzett közös levelében javasolta, hogy a szerződéstár elkészítésével a Q. Kft-t bízza meg. A BKV Zrt. vezérigazgatója a levélben foglaltakat jóváhagyta, megkezdődött a beszerzés. A szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá, a végleges vállalkozói díj 28 millió Ft volt, melyből az I. r. vádlott 11,8 millió Ft-ra tartott igényt. Az I. r. és a XII. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy a jogtalan előnyt készpénzben egy közös ismerősük, a XIII. r. vádlott juttatja el az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott sürgette a XI. r. vádlottat, hogy minél hamarabb állítsák ki a teljesítés igazolást, hogy a vállalkozói díj átutalásra kerülhessen és az I. r. vádlott a jogtalan előnyhöz minél hamarabb hozzájuthasson. A teljesítési jegyzőkönyvet a XI. r. vádlott visszadátumozva írta alá, annak ellenére, hogy a tesztelések még nem fejeződtek be, így a Q. Kft. a vállalkozási szerződésben vállaltakat teljesen nem végezte el. A XIII. r. találkozót beszélt meg az I. r. vádlottal a pénz átadására, mely során a nyomozó hatóság őket tetten érte, így az I. r. vádlottnak már nem állt módjában a jogtalan előnyt megosztani a XI. r. vádlottal. Az ügyészség az I. r. vádlottat 5 rb. bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen – három esetben folytatólagosan – elkövetett vesztegetés bűntettével, felbujtóként gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével, valamint gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. A II. r. vádlottat 5 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen – három esetben folytatólagosan – elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. A III. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. A IV. r. és az V. r. vádlottakat bűnsegédként elkövetett gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. A VI. r., a IX. r., a X. r., valamint a XII. r. vádlottakat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja, míg a XIII. r. vádlottat ezen bűncselekmény bűnsegédletével vádolja. A VII. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, egy esetben részben mint felbujtót, részben mint tettest, részben mint bűnsegédet, egy esetben mint bűnsegédet vádolja. A VIII. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, egy esetben részben mint felbujtót, részben mint tettest, részben mint bűnsegédet, egy esetben mint tettest vádolja. A XI. r. vádlottat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. 19
Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 17.B.1284/2014
csalás
2015.05.20.
08.30.
I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt – ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, aláfölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni 20
nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy 21
az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják, valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét – különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik.
GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék 1. G. József B.42/2015.
1. több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete
2. 2015. 3. május 20.
4. 08.30 5. fszt. 16.
22
A vádirat szerint a vádlott 2014. szeptember 14-én délelőtt nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott, majd 13 óra körüli időben az egyik győri „betérőbe” ment, ahol folytatta az italozást - két nagyfröccsöt, egy üveg sört és egy vodka-narancsot ivott – és láthatóan ittas állapotba került. Az ittas állapotát a felszolgáló észlelte és a vádlott rendelését emiatt nem teljesítette. Ezt a vádlott nem vette tudomásul, vitatkozott és az egyik vendéget kérte, hogy „intézze el” részére az ital kiszolgálását. Miután kérését nem teljesítették, a vádlott a vendéglő teraszán zaklatta az asztalnál üldögélő vendégeket, előbb cigarettát, majd azt kérte, rendeljenek részére italt. Ez a kérése sem teljesült, így leült az egyik asztalhoz és amikor az egyik vendég italt rendelt magának, a felszolgálást követően átnyúlt az asztalon és beleivott az italba. Ezen vita, dulakodás alakult ki, a vádlott szemüvege és sapkája a földre esett, majd a vádlott távozott a vendéglőből. Rövid idő múlva a vádlott visszatért, tovább folytatta vitáját az egyik vendéggel, majd felkapta a korábban leesett sapkáját és ismét távozott, indulatos állapotban ment haza. Néhány óra múlva a vádlott elhatározta, hogy visszamegy a vendéglőbe, de előtte a konyhában magához vett egy 22,6 centiméter hosszú, 12,6 centiméter pengehosszúságú ún. filéző kést és egy 16,7 centiméter hosszúságú, 7,2 centiméter pengehosszúságú konyhakést. A késeket a bőrdzsekije oldalzsebébe tette és délután fél hat körül másodszor is visszatért a vendéglőbe. A teraszon egyenesen ahhoz az asztalhoz lépett, ahol korábban zaklatta a vendégeket és dzsekijéből mindkét kést elővette, jobb kezében a filéző kést tartva. A kést látva az egyik vendég felkiáltott, „vigyázz, kés van nála!”, mire a vádlott azt kiabálta, „megöllek benneteket!” és a jobb kezében lévő késsel az asztal mellől felugró sértettet figyelmeztetés nélkül megszurkálta a hasán, a jobb karján és a fején. A sértett vérzett, a teraszon riadalom támadt. Erre jött ki a teraszra a pult mögül a felszolgáló, aki, mivel nem tudta mi történt, rászólt a neki háttal álló vádlottra, hogy „mit csinál megint, miért nem bír magával?” Erre a vádlott megfordult és figyelmeztetés nélkül nyakon szúrta a felszolgálót. A sértett vérzett, bemenekült a mosdóba, közben az egyik vendég értesítette a mentőket. A felszolgáló sértett élettársa a vendéglő belső helyiségében hallotta a kiabálást és a vádlott nevét, ezért kiment a teraszra, ahol látta, hogy a vádlott el akarja hagyni a helyiséget. Utánament és ahogy megszólította, mire a vádlott felé fordult és vívó mozdulattal a jobb kezében lévő filéző késsel mellkason szúrta. A sértett hátrálni próbált, de a vádlott, mindkét kezében kést tartva támadta. A sértett egy székkel próbálta a támadást megakadályozni és sikerült kiütnie a vádlott kezeiből a késeket. A vádlott ezután menekülni próbált, de a vendégek a rendőrség megérkezéséig visszatartották, a kiérkező mentők pedig mindhárom sértettet kórházba szállították. A vádlott a bűncselekmény elkövetésekor súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában lehetett. A sértettek közül ketten nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek, egy vádlott sérülései nyolc napon túl gyógyultak. Valamennyi sértett esetén azonban a bántalmazás módja az elszenvedettnél súlyosabb sérülés okozására is alkalmas volt. Szakértői bizonyítás, majd perbeszédek várhatók. KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 118.
Fk. B.B és társai
új pszichoaktív anyaggal május 20. visszaélés bűntette
8.30
23
A 22 éves I. r., a 19 éves II. r. továbbá a fiatalkorú III. és IV. r. vádlottak internetes honlapról megrendelt vegyületekből pszichoaktív anyagot kevertek, melyet iskolák környékén értékesítettek. Első tárgyalás. Információ:
Marosiné Tumó Tünde sajtótitkár 06/30 206-0474
[email protected]
MISKOLCI TÖRVÉNYSZÉK Miskolci Törvényszék H. V. vádlott Miskolc, Dózsa Gy. u. 4. I/127. tárgyalóterem
Információ:
Tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette
2015. május 20.
8:00 óra
Tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt indult eljárás az ellen a vádlott ellen, aki a vádirat szerint 2013. év őszén teherbe esett élettársától, akivel már négy közös gyermeket neveltek. A vádlott a terhességet családja elől eltitkolta, majd 2014. június 18-án a gyermekét a fürdőszobájukban szülte meg. Az újszülöttet ekkor egy törülközőbe csavarta és a WC-ben letette a földre. A „csomagot” a családtagok vették észre és értesítették a rendőrséget. Az ügyben határozathirdetés várható. Miskolci Törvényszék 06-46/ 815 -249
SZEKSZRÁDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Járásbíróság Szekszárd, Augusz I. u. 1-3. IV. emelet 3. tárgyaló 31.Fk.446/2014.
rablás bűntette
2015.05.20.
08.30
Első tárgyalás A vád szerint a vádlott 2013. március 30. napjának hajnalán a sértett nyugdíjának jogellenes eltulajdonítása céljából bemászott annak ingatlanába. A házba történt bejutás során észlelte, hogy a sértett az elfogyasztott több liter bortól súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt áll. A vádlott az alvó sértettre ráült, a ruházatában pénz után kezdett kutakodni. Cselekményére a sértett felriadt, kezével kapálózva védekezni próbált, aminek következtében a vádlott ököllel, közepes erővel legalább öt alkalommal arcon ütötte. Miután a sértett - az ütések ellenére - még mindig védekezni próbált, a vádlott a sértett által a hasonló támadások esetére védekezésül odakészített fejsze fokával a sértettet két alkalommal homlokon vágta. A vádlott a sértett nadrágja zsebéből mintegy 165.000,- forint készpénzt vett magához, majd távozott a házból. Az ügyészség a vádlottat felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével és éjjel elkövetett magánlaksértés bűntettével vádolja. 24
Információ:
Dr. Kovács Ildikó Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője 06-20-405-8180 06-74-419-511
[email protected] Dr. Hideg Milán Szekszárdi Törvényszék sajtótitkára 06-30-986-88-40 06-74-419-511/319
[email protected]
TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 1-estárgyaló P. T. J. és 23 társa
csalás bűntette és más bcs-ek
2015. május 08.30 20.
Három gyógyszertárat üzemeltető cég a 2008-2010. években jelentős számban fiktív vényeket számolt el a TB (E alap) terhére. A vények fiktivitása azt jelentette, hogy az azokon felírt speciális, igen drága, tehát magas támogatás tartalmú kötszereket a betegek nem váltották ki, nem kapták meg, vagyis a kötszer receptek mögött nem történt „gazdasági esemény”. A vények után elszámolt támogatást a patikákat üzemeltető cégek kivétel nélkül megkapták, képviselőik a bankszámlákról készpénzben felvették az összegeket. A patikákat üzemeltető cégek a kötszerek beszerzését úgyszintén fiktív számlákkal igazolták. A beszerzést igazoló fiktív számlákat ténylegesen nem működő társaságok nevében „képviselőik” állították ki. A „számlagyárak” megalapításában ügyvéd működött közre. A patikákat üzemeltető, és a fiktív vényeket elszámoló gazdasági társaságok – akik valós gazdasági tevékenységet is folytattak – a vényeket közvetítők útján szerezték be a kötszer-rendelő orvosoktól. A közvetítők korábban orvos-látogatókként működtek, tehát kiterjedt orvosi ismeretséggel rendelkeztek. A vád szerint a támogatott, drága kötszereket szabálytalanul – a betegek személyes adataival visszaélve, a betegek tudta nélkül – felíró orvosok tisztában voltak azzal, hogy csalásban vesznek részt. A fiktív receptek felírására „dömpingszerűen”, egy-egy napon jelentős mennyiségben került sor, ezeket két közvetítő juttatta el a miskolci, mohácsi és szajki székhelyű vállalkozásokhoz. A 24 fős elkövetői kör a fenti módszerrel, a hamis vények elszámolásával az érintett két év tekintetében milliárdos kárt okoztak a költségvetésnek. Információ:
Folytatólagos tárgyalás – vádlottak szembesítése. Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 25
34/513-100/118.mell.
[email protected]
26
2015.05.21. CSÜTÖRTÖK KÚRIA KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem Ő. Szabolcs I. r. és 2 társa
Információ:
kábítószerrel bűntette
visszaélés 2015. 05. 21.
09.00
1. Az I. r. és a II. r. terhelt több alkalommal Hollandiába utazott Hollandiába extasy tablettát vásárolni, továbbértékesítési céllal. A kábítószer az I. r. és a II. r. terhelt lakásán került lefoglalásra. 2. A II. r. terhelt hosszabb időn keresztül több alkalommal adott el különböző személyeknek kábítószert, illetőleg egy alkalommal megkísérelt kábítószert eladni, azonban ezt a rendőri intézkedés megakadályozta. 3. Az I. r. és a II. r. terhelt több éven keresztül heti rendszerességgel, a VI. r. terhelt pedig napi rendszerességgel fogyasztott különböző fajta kábítószereket. 4. A VI. r. terhelt lakásában állított elő kiskereskedelmi forgalomban kapható vegyszerekből kábítószert saját fogyasztásra, ill. értékesítés céljából. A VI. r. terhelt kábítószert adott át a III. r. terheltnek. A VI. r. terhelt lakásán lefoglalt kábítószerek összes hatóanyag-tartalma meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07
[email protected] [email protected]
KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem G. Valéria Erika és 1 társa előre kitervelten, 2015. 05. 21. nyereségvágyból elkövetett (határozatemberölés bűntette hirdetés)
11.30
Az előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben első fokon eljáró törvényszék az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával bűnösnek mondta ki - az I. rendű vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérletében és 2 rb. közokirathamisítást bűntettében, amelyből 1 rb. társtettesként elkövetett, 1 rb. pedig kísérlet, - a II. rendű vádlottat pedig bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérletében és 2 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítást bűntettében, amelyből 1 rb. kísérlet. Egyben mindkét vádlottat felmentette az ellenük emberölés bűntette miatt emelt vád alól. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet mindkét vádlott tekintetében – a 2012. évi C. törvény szerinti minősítéseket alkalmazva – megváltoztatta: - az I. rendű vádlott vagyon elleni bűncselekményként értékelt cselekményét emberölés előkészülete bűntettének és társtettesként elkövetett csalás bűntette kísérletének, a közbizalom elleni bűncselekményét pedig 1 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének és 1rb közokirat-hamisítás bűntette kísérletének; 27
- a II. rendű vádlott vagyon elleni bűncselekményként értékelt cselekményét emberölés előkészülete bűntettének és bűnsegédként elkövetett csalás bűntette kísérletének, a közbizalom elleni bűncselekményét pedig 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének és 1rb közokirat-hamisítás bűntette kísérletének minősítette. Az I. és II. rendű vádlottat a 2012. évi C. törvény szerint minősülő társtettesként, illetve bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól tekintette felmentettnek. A másodfokú ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére eltérő minősítés és a büntetős súlyosítása érdekében; az I. rendű vádlott védője a másodfokú határozat megváltoztatása, az I. r. vádlott emberölés előkészületének bűntette miatt emelt vád alól történő felmentése és a büntetés enyhítése, másodsorban a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és új eljárás lefolytatása érdekében; a II. rendű vádlott védője pedig a másodfokú határozat megváltoztatása, a II. rendű vádlott cselekményének emberölés előkészülete bűntetteként történő minősítésre utaló rendelkezése mellőzése érdekében jelentett be másodfellebbezést. Információ: Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07
[email protected] [email protected] DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla O. Gy. E.
Emberkereskedelem bűntette
10:00
2015.05.21.
Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 júniusában O. Gy. E. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. T. M. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. B. I. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt 2 év 2 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. G. M. IV.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Sz. P. V.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt 2év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. T. Ané VI.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. D. M. VII.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen az ügyész V. r. vádlott terhére súlyosabb minősítésért, I., II. és V. r. vádlott esetében vagyonelkobzásért fellebbezett. I., II., III.,VI. és VII.r. vádlott felmentésért illetve enyhítésért, V.r. vádlott eltérő jogi minősítésért és enyhítésért fellebbezett. IV.r. vádlott tudomásul vettet az ítéletet. A bíróság által megállapított tényállás szerint III. és IV.r. vádlottak 2010 tavaszán elhatározták, hogy jövedelmüket prostituált futtatásával egészítik ki. Felvették a kapcsolatot II.r. vádlottal, akinek voltak ilyen 28
Információ:
irányú kapcsolatai. P. E. sértett, tatárszentgyörgyi családi házukból rendszeresen megszökött és az ország különböző területein csavargott. Egy ilyen alkalommal fogadta őt be bökönyi házába I.r. vádlott azért, hogy a lányt prostituáltként megvételre felajánlja. Azt remélte, hogy 60.000.- forintos tartozását is meg tudja adni V.r. vádlottnak. V.r. vádlott értesítette II.r. vádlottat, hogy van egy lány, akit el lehet adni 200.000.forintért. 2010 májusában I.r. vádlott háza előtt megtörtént az adásvétel. III. és IV.r. vádlott megvette I. VI. és VII.r. vádlottaktól / ők képviselték II.r. vádlottat / a sértettet. V.r. vádlott pénzügyi lebonyolítóként vett részt az üzletben. A vevők lealkudták a vételárat 180.000.- forintra. II.r. vádlott kapott 100.000.- forintot, V. r. vádlott megkapta a 60.000.- forintját, míg I.r. vádlottnak 20.000.- forintja maradt. A lányt néhány nap múlva már „munkába állították”. A sértett azonban még aznap hazasétált tatárszentgyörgyi otthonába. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. III. számú tárgyalóterem MAL Zrt. „f.a.” I. r. Kártérítés megfizetése alperes
Információ:
2015.05.21.
9.00
Folytatólagos tárgyalás, határozathirdetés várható 2010. október 4. napján az I. r. alperes gátja átszakadt, a nagy sebességgel kizúduló jelentős mennyiségű, erősen lúgos kémhatású vörösiszap elöntötte a környező településeket: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Jelen eljárásban 67 felperes nyújtott be keresetet a MAL Zrt. „f.a.” I. r. és a Középdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség II. r. alperesekkel szemben kártérítés megállapítása érdekében. Az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék ítéletében az I. r. alperest kötelezte 9 felperes részére vagyoni és nem vagyoni kártérítések megfizetésére 148.000,- Ft-tól 7.446.000,- Ft-ig terjedő összegben. Ezt meghaladóan a törvényszék a felperesek keresetét elutasította. Az elsőfokú ítélet ellen 30 felperes, illetve az I. r. alperes terjesztett elő fellebbezést. Az első fellebbezési tárgyalást a II.r. alperes személyében bekövetkezett jogutódlás miatt kellett elhalasztani. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354
[email protected]
29
KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG I. emelet 124. vádlott T.G. ügy rablás bűntette
időpont 2015. május 21. 8-30 óra
Kezdődik az áruházi rablással vádolt nő büntetőpere A vádirat lényege szerint a vádlott 2014. november 25. napján 06 óra 33 perc körüli időben Kecskeméten, az egyik áruházban a nála lévő piros színű – nem átlátszó – nejlon táskába jogtalan eltulajdonítási szándékkal berakott 10 doboz fogkrémet és 1 db mosószert, mindösszesen 9.750,- Ft értékben. Az áruházban alkalmazottként dolgozó sértett – aki a vádlottat korábbi, hasonló cselekménye folytán már ismerte – a pénztárhoz beálló vádlott mellé lépve a táskában lévő árucikkek eredete felől érdeklődött. A vádlott a sértett kérésének nem tett eleget, hanem a fenti eltulajdonított árucikkekkel az üzlet kijárata felé indult. A sértett a vádlottat az üzlet előterében ismét felszólította, mutassa meg a táskában lévő árucikkeket, illetve igazolja azok eredetét. A sértett ekkor a vádlott kezében lévő táskát megfogta, erre a vádlott jobb kezét ökölbe szorítva, a lopott dolog megtartása érdekében a sértettet bal arcfelén ököllel megütötte. A sértett a táskát maga felé húzva a táska füle elszakadt, így a táska – az eltulajdonított árucikkekkel – a sértett kezében maradt, a vádlott azt hátrahagyva az üzletből távozott. A sértett a bántalmazás következtében a bal arcfélen, a nyak és a fül környezetében bőrpír folytán – mely a 4 órával később foganatosított ambuláns vizsgálatkor már csak a bal arcfélen, az állkapocscsont felső szárának környezetében külsérelmi nyom nélküli fájdalmasságban nyilvánult meg – 8 napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett el. Az ügyészség börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 25. vádlott V.B. és társai ügy emberölés bűntette
időpont 2015. május 19. és 21. 9 óra
Folytatódik a zaklatás miatt elkövetett emberöléses ügy tárgyalása A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott 2010. június 16. napjától egyéni vállalkozóként egy üzletet üzemeltetett Kalocsán, valamint üzletkötőként is dolgozott. Kalocsán egy családi házban élt a szüleivel, a III.r. és IV.r. vádlottakkal. 2012. év elején a sértettnek pénzre volt szüksége, így az ismerőse az I.r. vádlottat ajánlotta neki, hogy ő mint üzletkötő kölcsönt tud intézni. A sértett és az I.r. vádlott között 2012. március 4. napjától szerelmi kapcsolat alakult ki. Az I.r. vádlott nemcsak a sértett lakásán találkozott rendszeresen a sértettel, hanem őt a szüleinek, a III.r. és IV.r. vádlottaknak is bemutatta, mint a barátját, sőt több alkalommal - mint I.r. vádlott barátját - vendégül is látták a sértettet.
30
A sértettnek anyagi gondjai voltak, így I.r. vádlott - a sértettel fennálló kapcsolata alatt - négy kölcsönt is intézett a számára, melyek részleteit heti rendszerességgel kellett fizetni. Mivel a sértett nagyon szerelmes volt az I.r. vádlottba, volt olyan, hogy - az anyagi gondjai ellenére - úgy vett fel kölcsönt a saját nevére, hogy a felvett összeget az I.r. vádlott által üzemeltetett üzletbe fektette, azaz a pénzfelvételt követően a pénzt az I.r. vádlottnak adta. Mivel a sértett az egyik banknál lévő folyószámlájához kapcsolódó 36.367,Ft tartozását nem tudta fizetni, így ellene 2012. november 20. napján végrehajtási eljárás indult, melynek következményeként 2013. május 2. napján személygépkocsiját is lefoglalták és május 7. napján kivonták a forgalomból. 2012. novemberében az I.r. vádlott tudomására jutott, hogy a sértett büntetett előéletű, illetve tartozásai, anyagi gondjai vannak, ezért a vele való kapcsolattartást próbálta leépíteni, abbahagyni. A sértett viszont szerelmes volt I.r. vádlottba, így egyrészt a szexuális kapcsolat ritkulása miatt, másrészt az I.r. vádlott üzletébe általa fektetett pénz követelése miatt rendszeresen kapcsolatot keresett I.r. vádlottal, melytől viszont I.r. vádlott elzárkózott. A sértett kapcsolat-keresése addig fajult, hogy 2013. februárjától szinte napi szinten fenyegette az I.r. vádlottat, hogy a munkája során tanúsított törvénytelenségeket bejelenti a munkáltatójának és így teszi tönkre az I.r. vádlottat. Az I.r. vádlott szülei (a III.r. és IV.r. vádlottak) eleinte jó kapcsolatban voltak a sértettel, de 2013. februárjától már az I.r. vádlott zaklatásai ezt a viszonyt kikezdték. 2013. március 23. napjána sértett az I.r. vádlottat 13 órakor a munkahelyén megfenyegette, arcon vágta, majd sértett e napon később az I.r. vádlott szüleivel is összeveszett. A történtek hatására 2013. március 26. napján az I.r. vádlott feljelentést is tett a sértett ellen zaklatás vétsége miatt, mely ügyben a Kalocsai Rendőrkapitányságon eljárás is indult. 2013. márciusában a sértett az I.r. vádlott munkahelyén jelezte, hogy kétes szerződéskötései vannak az I.r. vádlottnak, ezért - a vizsgálat idejére – az I.r. vádlottat 2013. április 5. napján a munkájából felfüggesztették, majd - mivel a vizsgálat a munkájában hibát nem tárt fel -, április 17. napján visszahelyezték a munkakörébe. Annak ellenére, hogy az I.r. vádlott a szerelmi kapcsolatot nem kívánta felújítani Korbel Attila sértettel, ezt követően is tartotta a kapcsolatot vele, továbbra is találkozgatott a sértettel, a találkozásaik 2013. augusztus közepéig szexuális együttlétet is magukba foglaltak, de most már a szülők tudtán kívül, titokban, illetve nem olyan sűrűséggel, mint a kapcsolatuk elején.
31
Az I.r. vádlottnak ezzel az volt a célja, hogy a sértettet abban a hitben tartsa, hogy még mindig szerelmesek egymásba, ugyanis ezzel próbálta elérni, hogy a sértett ne tegyen újabb bejelentést ellene és a rendőrségen se jelentse fel. Közben az I.r. vádlott 2013. márciusában közelebbi kapcsolatba került a II.r. vádlottal is, akivel szintén szexuális kapcsolatot tartott fenn. A sértettet a ritkuló szexuális együttlétek féltékennyé tették, viszont a feljelentési szándékától nem állt el. 2013. július 11. napján, amikor az I.r. és a IV.r. vádlottak az I.r. vádlott boltjának felszámolásakor a boltban takarítottak, a sértett az üzlet előtt a szülei jelenlétében fenyegette meg az I.r. vádlottat, hogy fel fogja jelenteni a rendőrségen, mert lopja és csalja a pénzt. A zaklatások, a sértett állandó pénz-visszakövetelése, a feljelentésre irányuló fenyegetései miatt az I.r. vádlott számára már annyira terhes volt a sértett jelenléte, magatartása, hogy az I.r. vádlott elhatározta, hogy a sértettet úgy megvereti, hogy nyomorékká váljon, mert akkor nem tudja majd tovább zaklatni őt és a családját. 2013. májusában az V.r. vádlottal meg is egyezett abban, hogy az V.r. vádlott keres valakit, aki a sértettet megveri. Ezért 300.000,-Ft-ot adott át a részére, illetve elmondta, hogy a sértett hol lakik, milyen kocsija van. Az V.r. vádlott végül a VI.r. vádlottal állapodott meg abban 2013. július elején, hogy a VI.r. vádlott megveri a sértettet és ezért 200.000,-Ft-ot fizet neki a megbízást adó hölgy által. Továbbította neki a megverendő férfiról az I.r. vádlottól kapott információkat is. 2013. augusztus 2. napján 18 óra 30 perc körüli időben a sértettet a VI.r. vádlott egy autómosónál ököllel úgy fejen ütötte három alkalommal, hogy nevezett az ütésektől eszméletét vesztette. A sértett azonban a megveretését követően is folytatta zaklató, fenyegető magatartását. Miután 2013. augusztusában a sértett tudomására jutott, hogy az I.r. vádlott a II.r. vádlottal szerelmi kapcsolatot tart fenn, akkor a II.r vádlottat és családját is figyelte, fenyegette. A sértett 2013. augusztusában - a megveretését követően - ismét bejelentést tett az I.r. vádlott munkája miatt, így az I.r. vádlottat 2013. augusztus 13. napján ismét felfüggesztették a bejelentés kivizsgálásának idejére. Mivel a sértett a megveretését követően nemcsak folytatta, de nagyobb intenzitással zaklatta, fenyegette az I.r. vádlottat, ő ismét feljelentést tett. 2013 augusztusában az I.r. vádlott 2013. augusztus végén ismételten felkereste az V.r. vádlottat annak érdekében, hogy ismételten megverettesse a sértettet, de most már nagyobb eredménnyel. Ettől nevezett teljesen elzárkózott, ezért az I.r. vádlott elhatározta, hogy ő maga fogja elintézni a sértettet. 2013. szeptember 1. napjára (vasárnap) délután 18 órára a sértettet az I.r. vádlott a házukba hívta arra hivatkozva, hogy a szülők nem lesznek otthon. 32
A III.r. és IV.r. vádlottak ezen a napon délután valóban elmentek otthonról. Az I.r. vádlott viszont e napon odahívta a lakásába a II.r. vádlottat is, akivel nem közölte, hogy a sértett is jönni fog hozzá. Az I.r. vádlott a kb. 18 óra 35 perckor érkező sértett elé ment, a lakás műhelyében találkoztak. Az I.r. vádlott vitát kezdeményezett, így a hangos szóváltásra a II.r. vádlott is lement a műhelybe. Amikor a sértett meglátta II.r. vádlottat, a vita tovább fajult, a sértett sértegette a II.r. vádlott jelenléte miatt az I.r. vádlottat, majd meglökte az I.r. vádlottat és távozni készült. Ahogy a sértett a kijárat felé fordult, a II.r. vádlott a kezébe vett kb. 10-15 mm átmérőjű, vélhetőleg egy méter hosszú vascsővel hátulról, nagy emberi erővel egyszer fejbe vágta, minek következtében a sértett a földre került. II.r. vádlott a földön fekvő sértett arcára még további ütéseket mért, az ütéseket a feje felől indítva. A már földön fekvő sértett arcára az I.r. vádlott is több ütést mért a kezében lévő 22-28 mm átmérőjű vascsővel, nagy emberi erővel, felülről lefelé irányuló mozdulattal. Amikor észlelték, hogy a sértett a bántalmazásuk következtében elhalálozott, akkor I.r. vádlott - 19 óra 13 perckor kezdeményezett hívással - hazahívta a szüleit, a III.r. és IV.r. vádlottakat, akiknek elmondták, hogy a bántalmazásuk következtében a sértett meghalt. A négy vádlott a sértett holttestét a III.r. vádlott gépkocsijába tette, majd a III.r. vádlott által vezetett gépkocsival a holttestet a Kisfoktő külterületén, az 51-es főút közelében lévő Nagy-éri-csatornához vitték és a csatornába rejtették. Ugyancsak a csatornába dobták a kocsiban a holttest alá tett nylon zsákokat és a sértettől elvett telefont is. 2013. november 10. napján a sértett holttestét a Kisfoktő külterületén található Nagy-éri-csatornában megtalálták. A tárgyalás tanúk kihallgatásával folytatódik.
PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz.II. adóbevételt különösen nagy 2015. mértékben csökkentő R.G.V. és négy társa 05. 19. és 9.00 adócsalás bűntette és más 05.21. bűncselekmények
Az ügyészi vád szerint a vádlottak közül az I.r. vádlott 2007. decemberétől volt a Pécsi Női Kosárlabda Kft. ügyvezetője, mely kft. működtette az NB1-es pécsi női kosárlabdacsapatot.
33
A kft. az általa szerződtetett játékosokkal egyrészt munkaszerződést, másrészt egy úgynevezett szindikátusi szerződést kötött, mely utóbbi szerződések tartalmazták a játékosok azon járandóságait, amelyről a játékosokkal megállapodtak. A munkaszerződésben a minimálbérhez közeli fizetések kerültek megállapításra. A Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeinek túlnyomó részét reklámbevételek adták, melyek után áfa fizetési kötelezettség állt fenn, míg jelentős mértékű vagyoni kötelezettségként jelentkeztek a cégnél a szindikátusi szerződések alapján fennálló kötelezettségek. A kft. ügyvezetője (az I.r. vádlott), valamint a cégben vezető tisztséget nem viselő, azonban a kft. működésében a gazdasági döntések meghozatalában ténylegesen szerepet vállaló II.r. vádlott ezért 2007. év végén elhatározták, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. megbízási keretszerződést köt a II.r. vádlott vezetése alatt álló gazdasági társasággal. A szerződés tartalma szerint a II.r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére marketing tevékenységet végez. Ténylegesen azonban ezen megbízási keretszerződés megkötésére azért került sor, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeit terhelő áfa fizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentse, illetve hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. a vele szerződtetett játékosoknak járó járandóságok jelentős része tekintetében a kifizetéseket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget kijátssza. A II.r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére a megbízási szerződésben meghatározott marketing tevékenységet nem végezte el, csupán a vele leszerződő játékosok részére a személyi alapbéren kívüli összegeket fizette ki járulék levonása nélkül, majd hogy ő is mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól, a cége könyvelésébe valótlan tartalmú számlákat állított. A Pécsi Női Kosárlabda Kft. összesen több, mint 400 millió forintot utalt át a II.r. vádlott cége részére, aki erről marketing tevékenység címen állított ki számlákat. A valótlan tartalmú számlákkal összesen több, mint 80 millió forint áfa adóhiányt okoztak a vádlottak a költségvetésnek. A vádlottak cselekménye az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntettének a megállapítására alkalmas, mely bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. A bíróság a tárgyalást folytatja. További tárgyalási határnapok: május 26., május 28. Információ:
Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710
[email protected]
Siklósi Járásbíróság (7800 Siklós, Batthyány K. u. 1.) lőfegyverrel visszaélés 2015. K. S. bűntette és állatkínzás vétsége 05.21.
10.00
A vádirat szerint röviden: a vádlott életvitelszerűen egy bekerítetlen családi házban él. Szomszédja tulajdonát képezi egy 6 éves palotapincsi keverék szuka kutya. A vádlott 2013. október hónapban, kölcsönkérte egy ismeretlen személyazonosságú személytől a Slavia 631 típusú légpuskáját, illetve 51 db magyar gyártmányú Superrapid 34
típusú 4,5 mm kaliberű légfegyver lövedéket és azt családi házának kazánházában helyezte el. 2014. április 20-án 12 óra körüli időben a vádlott a lakóhelyén tartózkodott, amikor arra lett figyelmes, hogy szomszédjának kutyája a libáit kergeti. A vádlott elhatározta, hogy elkergeti az ebet, ezért bement a kazánházba, onnan kihozta a légfegyvert, majd azzal a kutya felé lőtt. A vádlott lövésével az ebet a bal lába felső része és mellkasa találkozásánál találta el. Az eb a szügy bal oldalának 1-1,5 cm hosszúságú, 2-2,5 mm mélységű, hámfosztásos sérülését szenvedte el, mely maradandóságot nem okozott, azonban ennek lehetősége fennállt. A vádlott a fegyver tartására engedéllyel nem rendelkezett. A bíróság folytatja a tárgyalást. Információ:
Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710
[email protected]
SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Törvényszék Bf.160/2014.
Kerítés bűntette bűncselekmények
és
más 2015. május 9.30 21.
Másodfokon és nyilvános ülés keretében jár el a törvényszék a fenti számú büntetőügyben. A Szekszárdi Járásbíróság hozott első fokon határozatot, melyben az I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki kerítés bűntettében, többrendbeli testi sértés bűntettében, személyi szabadság megsértésnek bűntettében, kábítószer kereskedelem bűntettében és más bűncselekményekben, ezért halmazati büntetésül 8 év és 2 hónap börtönre, a közügyek gyakorlásától 10 évi eltiltásra ítélte és elrendelte a korábbi végrehajtásában felfüggesztett 10 hónap börtönbüntetés végrehajtását is. Az ügy II.r., III.r. és IV.r. vádlottjait hamis tanúzás bűntettében mondta ki bűnösnek az elsőfokú bíróság , ezért a II.r. vádlottat 1 év 4 hónap börtönre és a közügyek gyakorlásától 3 évi eltiltásra, a III.r. vádlottat,mint többszörös visszaesőt 1 év börtönre és a közügyek gyakorlásától 3 évi eltiltásra ítélte, míg a IV.r. vádlottat 1 év 6 hónapra próbára bocsátotta. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére súlyosítás végett, míg a vádlottak és védőik elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett jelentettek be fellebbezést. Rövid tényállás: Az I.r. vádlott 2009-2011 években Szekszárdon párhozamos és párkapcsolatnak nem tekinthető kapcsolatot létesített négy nővel azzal céllal, hogy rajtuk szadisztikus fantáziáit kiélje, illetve részben azért, hogy tulajdonaként kezelhesse őket, uralkodhasson felettük, szexuális partnerei legyenek, valamint nemi vágya természetellenes fokozása érdekében. Az előbbieken túl egy nőt külföldi prostitúciós munkára is kényszerített, továbbá egy férfit kardutánzattal bántalmazott féltékenysége miatt, valamint huzamosabb időn keresztül kábítószert szerzett meg és adott át a vele élő nőknek is. Az II.r , III.r és IV.r. vádlottjait ugyanezen ügyhöz kapcsolódó büntető ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt ítélte el első fokon a járásbíróság , miután 2014. szeptember 24-én az ügy lényeges körülményeire vonatkozóan tettek valótlan tartalmú vallomást. 35
Információ:
Dr. Hauszmann-né Dr. Szőke Rita sajtószóvivő
[email protected] 06-20/619-2570
TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló K. A. és társai
hivatali visszaélés bűntette 2015. május 9.00 és más bűncselekmények 21.
Rendőr vádlottak jogtalan előnyhöz juttatták ismerőseiket. A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt K. A. és társai ellen indult büntető ügyben a Győri Ítélőtábla 9 vádlott vonatkozásában hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatását rendelte el. Információ:
Bizonyítás. Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell.
[email protected]
36
2015.05.22. PÉNTEK FŐÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055 Budapest, Markó utca 16. fszt. 3. S. I. I. r. vádlott H. K. II. r. vádlott M. J. III. r. vádlott csalás bűntettének 2015. május 22., május N. J. IV. r. vádlott kísérlete és más 27. és 9.00 L. T. V. r. vádlott bűncselekmények június 5. K. G. B. VI. r. vádlott R. M. VII. r. vádlott S. I. I. r. vádlottal és társaival szemben a Fővárosi Főügyészség csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. A Fővárosi Törvényszék a 2014. április 29. napján kihirdetett ítéletével S. I. I. r. és H. K. II. r. vádlottakat - 2 rb. – egy esetben felbujtóként, egy esetben bűnsegédként elkövetett – csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés és (6) bekezdés a) pont), - bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba) és bc) pontok, (5) bekezdés b) pont), - felbujtóként elkövetett sikkasztás bűntette (Btk. 372. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba) és bc) pontok, (5) bekezdés b) pont), valamint - 3 rb. – bűnsegédként elkövetett – hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 18.000.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el velük szemben. M. J. III. r. vádlottat - 2 rb. – bűnsegédként elkövetett – csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés és (6) bekezdés a) pont), - csalás bűntette (Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba) és bc) pontok, (6) bekezdés b) pont), - csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés bc) pont és (6) bekezdés b) pont), - bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba) és bc) pontok, (5) bekezdés b) pont), - csalás bűntette (Btk. 373. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont), - közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 342. § (1) bekezdés b) pont), valamint - 6 rb. – egy esetben folytatólagosan, három esetben bűnsegédként elkövetett – hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. N. J. IV. r. vádlottat - 2. rb. csalás bűntettének kísérlete (1978. évi IV. tv. – régi Btk. – 318. § (1) bekezdés és (7) bekezdés a) pont), - csalás bűntettének kísérlete (régi Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pontok, (6) bekezdés b) pont), - sikkasztás bűntette (régi Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, (6) bekezdés b) pont), valamint - 3 rb. magánokirat-hamisítás vétsége (régi Btk. 276. §) miatt – mint többszörös visszaesőt – halmazati büntetésül 6 év 6 hónap fegyházbüntetése és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. 37
L. T. V. r. vádlottat - bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba) és bc) pontok, (6) bekezdés b) pont), - bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés és (6) bekezdés a) pont), valamint - 2 rb. bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. K. G. B. VI. r. vádlottat - 2 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés és (6) bekezdés a) pont), valamint - 2 rb. bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. R. M. VII. r. vádlottat - bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés és (6) bekezdés a) pont), valamint - bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 1 év 9 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett továbbá a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről, a lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. P. D. sértett polgári jogi igényének érvényesítését elutasította. - oo Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás: I. tényállási pont: M. J. III. r. vádlott az alapítástól kezdődően az I. Kft. ügyvezetője volt. 2005. június 2. napján a cég – mint letevő – képviseletében közraktári szerződést kötött a C. K. Zrt.-vel – mint letéteményessel – a tulajdonát képező 50 hordó személygépkocsi motorolaj közraktározására vonatkozóan. A közraktári szerződés alapján az összesen 10.000 liter motorolajról közraktári jegyek kerültek kiállításra, melyeken a közraktárra helyezett motorolaj értékeként összesen 60.320.000 forint került feltüntetésre. A III. r. vádlott a közraktári szerződés megkötése után a motorolaj eredetét a C. H. Kft. mint eladó által az L. Kft. mint vevő részére 50 hordó, 75.788.562 forint értékű motorolaj értékesítéséről kiállított valótlan tartalmú számlával igazolta. A valóságban a számlán szereplő értékesítés nem történt meg, az eredeti számla a C. H. Kft. és a K. Kft. közötti, 685.853 forint értékű termékértékesítéséről lett kiállítva. A III. r. vádlott a közraktár felé az I. Kft. tulajdonjogát az L. Kft. által az I. Kft. részére 50 hordónyi, 75.000.000 forint értékű motorolaj értékesítéséről szóló, valótlan tartalmú számlával igazolta. A motorolaj minőségét és értékét szakvéleménnyel igazolta, amely szakvéleményt a szakértő a hordók tartalmának vizsgálata nélkül, a hordókon található címkéken feltüntetett paramétereket elfogadva, az interneten a hasonló tulajdonságokkal bíró motorolaj minőségére és árára vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján készítette el.
38
A III. r. vádlott által a közraktárban elhelyezett hordókban nem a valótlan tartalmú okiratokkal igazolt motorolaj, hanem motorolajjal szennyezett víz, vízzel szennyezett motorolaj, illetve víz volt, amellyel a III. r. vádlott tisztában volt. Ily módon a C. K. Zrt.-hez benyújtott valótlan tartalmú okiratok alapján kiállított közraktári jegyek a közraktárban elhelyezett áru értékét a valóságtól eltérően, jóval magasabb értékben jelölték meg. M. J. III. r. vádlott később zálogkölcsön szerződést kötött a C. K. Zrt.-vel, amelynek fedezetéül a korábban a közraktárban elhelyezett, a közraktári jegy által igazoltan 60.320.000 forint értékű, de valójában értéktelen motorolajat ajánlotta fel, és a valótlan tartalmú közraktári jegyeket óvadékként letétbe helyezte. A zálogkölcsön szerződés alapján a C. K. Zrt. 29.892.395 forint zálogkölcsönt utalt át az I. Kft. bankszámlájára, amely összeget a III. r. vádlott még aznap felvette. A III. r. vádlottnak már a szerződés megkötésekor sem állt szándékában a kölcsön visszafizetése, és azt a szerződésben meghatározott határidőben nem is fizette vissza. Mindezekre tekintettel a C. K. Zrt. a szerződést felmondta, a követelés kielégítés érdekében a hordókat felnyitotta, azonban az értéktelen zálogtárgyból a követelését kielégíteni nem tudta. A C. K. Zrt.-t így a III. r. vádlott magatartása folytán összesen 29.892.395 forint kár érte, amelyből a III. r. vádlott által korábban több részletben megfizetett 9.751.037 forint térült csak meg. II. tényállási pont: A vádlottak laza kötődésű, alkalmi szerveződésű bűnözői csoportot alkottak, és a 2006-2007. években különböző vagyon elleni bűncselekményeket követtek el az alábbiak szerint: II/1. M. J. III. r. vádlott mint az I. Kft. ügyvezetője 2006 júliusában megkereste a D. Zrt. egyik alkalmazottját abból a célból, hogy a D. Zrt.-vel az I. Kft. követelését faktoráltassa. Ennek érdekében ismeretlen személy által készített valótlan tartalmú és hamis dokumentumokat adott át az ügyintézőnek. Később a III. r. vádlott által átadott iratok felkeltették a D. Zrt. egy másik alkalmazottjának gyanúját, ezért ellenőrzést végeztek, és így az iratok hamis voltára, a III. r. vádlott által állított követelés valótlanságára még a faktorálási szerződés létrejötte előtt fény derült. A bűncselekmény befejezése esetén M. J. III. r. vádlott 207.187.200 forint összegű jogtalan haszonra tehetett volna szert, és a D. Zrt.-t ekkora kár érte volna. II/2. 2006 októberében S. I. I. r. vádlott arról tájékoztatta N. J. IV. r. vádlottat, hogy egy cég ügyvezetését kell elvállalnia és a cég számára hitelt kell felvennie. N. J. IV. r. vádlott H. K. II. r. vádlott ügyvédi irodájában ismerkedett meg a J. Kft.-t irányító személyekkel, valamint P. D.-vel, aki felvenni kívánt hitel fedezetére szánt ingatlan tulajdonosa volt. Az I. és II. r. vádlottak ajánlására a J. Kft. tagjai megbízták N. J. IV. r. vádlottat az ügyvezetői teendők ellátásával. Az ügylet valamennyi résztvevője számára ismert volt, hogy a hitel felvételére részben azért kerül sor, illetve P. D. azért adja jelzálogfedezetül az ingatlant, hogy a felvételre kerülő pénzből az ingatlan vitás tulajdoni helyzetét rendezzék. N. J. IV. r. vádlott 2007. elején a J. Kft. nevében hitelkérelmet nyújtott be az MKB Bankhoz. A kérelmét a bank kedvezően bírálta el, így 2007. február 26. napján N. J. IV. r. vádlott, H. K. II. r. vádlott és P. D. a bankfiókban a hitelszerződést megkötötték. 2007. március 1. napján a bank a hitel összegét – 205.520 svájci frank összegű devizahitelt és 10.000.000 forint összegű folyószámlahitelt – jóváírta a J. Kft. bankszámláin. 2007. március 2. napján N. J. IV. r. vádlott H. K. II. r. vádlott jelenlétében 10.000.000 forintot felvett a J. Kft. folyószámlájáról, majd 2007. március 5. napján a svájci frank alapú hitelből is felvett 31.400.000 forintot. N. J. IV. r. vádlott a felvett pénzből 1.000.000 forintot fizetett ki jutalékként a hitelügyintézésben közreműködő közvetítőnek, míg az összeg többi részét eltulajdonította, és S. I. I. r., valamint H. K. II. r. vádlottaknak átadta. A hitelszerződés megkötését N. J. IV. 39
r. vádlott a Kft. tulajdonosai elől elhallgatta, így ők csak utólag értesültek arról, hogy N. J. IV. r. vádlott a fent említett összeget felvette. II/3. M. J. III. r. vádlott 2006 októberében személyesen jelentkezett az MKB Bank Nyrt. székházában abból a célból, hogy az I. Kft. MÁV Zrt.-vel szemben fennálló követelését faktoráltassa. Az ügylet létrejötte érdekében olyan, L. T. V. r. vádlott közreműködésével készített hamis iratokat nyújtott be a pénzintézetnek, amelyek alkalmasak voltak annak a tévhitnek a kialakítására, hogy a MÁV Zrt. 348.210.000 forinttal tartozik a III. r. vádlott cégének. A hamis iratok benyújtását követően az I. Kft. nevében M. J. III. r. vádlott, valamint az MKB Bank Nyrt. a faktoring keretszerződést megkötötték, amely alapján a bank 273.626.160 forintot utalt át az I. Kft. bankszámlájára. M. J. III. r. vádlott a bank által átutalt teljes összeget eltulajdonította. Annak érdekében, hogy a felelősségre vonást elkerülje, M. J. III. r. vádlott egy magát M. S.nek kiadó ismeretlen személlyel olyan cégiratokat nyújtottak be az MKB Bank Nyrt.-nek, amelyek szerint M. J. III. r. vádlott az I. Kft.-ben lévő üzletrészét M. S.-nek értékesítette. M. S. személyazonosságát hamis személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával igazolták. M. J. III. r. és L. T. V. r. vádlottak összesen 273.626.160 forint kárt okoztak az MKB. Bank Nyrt.-nek, amely az eljárás során nem térült meg. II/4. 2007 februárjában S. I. I. r. és H. K. II. r. vádlottak kezdeményezésére a G. Kft. tulajdonosai N. J. IV. r. vádlottat bízták meg a társaság ügyvezetésével. Ezt követően N. J. IV. r. vádlott S. I. I. r. és H. K. II. r. vádlottak irányításával és felügyeletével a társaság nevében faktorálási ajánlatokat és hitelkérelmeket nyújtott be különböző pénzintézetekhez. Mindezekhez N. J. IV. r. vádlott a H. K. II. r. és M. J. III. r. vádlottak által készített hamis okiratokat, valamint a társai útmutatása alapján saját maga által készített számlákat használt fel. M. J. III. r. vádlott L. T. V. r. és K. G. B. VI. r. vádlottak közreműködésével megszervezte, hogy N. J. IV. r. vádlott R. M. VII. r. vádlott közreműködésével először az M. Zrt.-nél próbálja meg a G. Kft. állítólagos követelését faktoráltatni. Közvetítő cégként az S. Kft.-t R. M. VII. r. vádlott kereste meg. A hamis papírok felhasználásával benyújtott faktorálási ajánlatot az M. Zrt. vezetői elutasították, amelynek azonban nem az volt az oka, hogy feltárták az iratok valótlan voltát, hanem mert a követelés kötelezettjeként megjelölt MÁV Zrt. rossz pénzügyi adatai alapján nem látták biztosítottnak a MÁV Zrt. szabályszerű teljesítését. A faktoring szerződés létrejötte esetén az M. Zrt.-t a vádlottak cselekménye folytán kb. 686.330.000 forint kár érte volna. II/5. N. J. IV. r. vádlott – S. I. I. r. vádlott kíséretében – 2007. május 4. napján a G. Kft. egyik tulajdonosa nevében folyószámlahitel iránti igényt nyújtott be a Raiffeisen Bank Zrt.-hez. A hitelkérelem alátámasztására N. J. IV. r. vádlott az M. J. III. r. és H. K. II. r. vádlottak által készített hamis okiratokat csatolt. A Raiffeisen Bank Zrt. 30.000.000 forintos folyószámlahitelre adott ajánlatot a G. Kft.-nek. A szerződéskötésre és a kifizetésre csak azért nem került sor, mert N. J. IV. r. vádlottat 2007. május 31. napján a rendőrség elfogta. II/6. 2007. május 2. napján H. K. II. r. és N. J. IV. r. vádlottak az általuk készített hamis dokumentációval pénzügyi tanácsadókkal vették fel a kapcsolatot, akik a C. Zrt.-t javasolták a G. Kft. MÁV Zrt.-vel szemben fennálló állítólagos követelésének faktorálására. A C. Zrt. ügyintézője a vádlottak által készített, 857.916.000 forintról egy összegben kiállított számlát szokatlannak találta, és erről értesítette N. J. IV. r. vádlottat, aki a K. G. B. VI. r. vádlott által készített újabb számlát és teljesítésigazolást bocsátott a C. Zrt. rendelkezésére.
40
A C. Zrt. az ügyletet továbbra is gyanúsnak találta, ezért az üzleti kapcsolat fennállását a MÁV Zrt.-nél közvetlenül is leellenőrizte, így a benyújtott iratok valótlanságára fény derült. A bűncselekmény befejezése és a követelés faktorálása esetén a C. Zrt.-t kb. 686.330.000 forint kár érte volna. - oo Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott tekintetében súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében, illetve a VI. és VII. r. vádlottak tekintetében a büntetés végrehajtását felfüggesztő rendelkezések mellőzése végett jelentett be fellebbezést. S. I. I. r., H. K. II. r., M. J. III. r., L. T. V. r. és K. G. B. VI. r. vádlottak és védőik felmentésért, N. J. IV. r. vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. P. D. sértett az elsőfokú ítélet polgári jogi igényének érvényesítését elutasító rendelkezése ellen, a polgári jogi igényének helyt adó határozat hozatala érdekében fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a vádlotti és védői fellebbezéseket alaptalannak, a sértetti fellebbezést részben alaposnak tartotta.
Információ:
dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803
[email protected]
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II., Fő utca 70- 78. 22.B.920/2010
Hűtlen kezelés bűntette 2015.05.22.
08.30
A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az IL FERRO Kft. 2006 januárjától gépkocsireklámmal kapcsolatos tevékenységet folytatott. Ennek során a cég a gépjármű-tulajdonosok, mint reklámközzétevők részére kínált hasznosítási és reklámszerződési lehetőségeket. Új gépkocsi vásárlása esetén határozatlan időre szóló, úgynevezett „Hasznosítási” szerződés megkötésére volt lehetőség, amelynek során az IL FERRO Kft., mint reklámszolgáltató vállalta, hogy biztosítja a vele szerződő ügyfél részére a gépjárművet, akár 0 Ft induló részlet esetén is, és fizeti a gépjármű havi törlesztő részletét, maximum 40.000 Ft-ig. A gépjármű tulajdonosának, mint reklámközzétevőnek egyszeri 5.000, majd 2007 januárjától 10.000 forintos ügyintézési díjat kellett fizetnie és a járművet az IL FERRO által kijelölt gépkocsiforgalmazóknál vásárolhatta meg, lista áron. Használt gépkocsi esetében a gépjármű tulajdonosa, mint reklámközzétevő 2 vagy 5 éves időtartamra szóló „Reklámszerződést” köthetett az IL FERRO Kft-vel, melynél a 2 évre szóló szerződés esetén regisztrációs díjként 180.000 Ft-ot, míg az 5 éves szerződésnél 330.000 forintos egyszeri díjat kellett befizetni. Az IL FERRO Kft. vállalta, hogy havonta 50.000 Ft reklám díjat fizet a reklámhordozó részére. A minimális tőkeállománnyal alakult IL FERRO Kft. megalapításától kezdődően likviditási gondokkal küzdött. 2006. január 15-től 2007. március 15-ig összesen 10.557 db szerződést 41
kötött és 1.529.043.032 Ft szerződéskötési díjat szedett be, míg reklámdíjként 1.042.198.709 Ft-ot fizetett ki. A járulékos költségek (matrica, rezsi, bérleti díj, bérköltség stb.) 322.694.490 Ft-ot tettek ki. A Kft. 2007. március 1-jével 3 hónapra felfüggesztette a reklámdíj kifizetéseket, ugyanakkor 2007. április 12-ig további 380 db szerződést kötöttek. Az IL FERRO költségei jelentősen megnőttek, 2007 áprilisára több mint 480.815.000 Ft-tal haladták meg a szerződésekből befolyó összeget. Az I. r. vádlott, mint az IL FERRO Kft. ügyvezetője és a II. r. vádlott, mint a MALINI Kft. ügyvezetője – 2006 májusától az IL FERRO Kft. ügyvezetője is – hálózatfejlesztés céljából megbízási szerződést kötöttek ügynöki tevékenységre. A megállapodás szerint a MALINI Kft., az IL FERRO Kft. részére végzett hálózatfejlesztés során saját nevében ügynöki szerződéseket köthetett autókereskedésekkel, melyből eredő jogok és kötelezettségek a MALINI Kft-t illeték. Ezzel szemben az IL FERRO vállalta, hogy biztosítja a MALINI Kft. részére a tájékoztatáshoz szükséges helyet az irodáiban, illetve hozzájárult, hogy az ügynöki munkát alkalmazottai végezzék a MALINI Kft. részére. A MALINI Kft. számlájára 174.068.638. Ft került átutalásra ügynöki jutalék címén. Az I. r. vádlott üzletkötői jutalék címén 2006 áprilisától 2006 októberéig összesen 311.888.000. Ft-ot utalt át a III. r. és az V. r. vádlott által képviselt Kft. részére. Az IL FERRO Kft. nem állt üzleti kapcsolatban ezzel a Kft-vel, mely a szóban forgó időszakban sem üzletkötői, sem egyéb tevékenységet nem végzett. A III. r. és az V. r. vádlottak a pénzt felvették és átadták L. Róbert részére. A VI. r. vádlott által kiállított fiktív számla alapján az I. r. vádlott 94.000.000. Ft-ot utalt át az IL FERRO számlájáról egy másik Kft. részére, mellyel nem állt üzleti kapcsolatban. Az I. r. és a II. r. vádlottak 2006 júliusától úgy kötöttek hasznosítási és reklámszerződéseket, hogy tisztában voltak azzal, hogy a szerződésekben 2 vagy 5 évre vállat havi reklám díj fizetési kötelezettségének a társaság nem, illetve csak 2-3 hónapig tud eleget tenni, mivel a Kft. hosszú távú működése nem volt biztosított. Az ügyészség a vádlottakat többek között különösen nagy értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, valamint nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével is vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik.
GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék 1. K. Ismail B.359/2014.
1. Emberölés bűntettének kísérlete
2. 2015. 3. május 22.
4. 09.00 5. fszt. 26.
Elsőfokú határozat várható az egyik soproni étteremben történt emberölési kísérlet ügyében. A vádirat szerint a vádlott - az egyik soproni étterem üzemeltetője – alkalmazottja volt a sértett, akivel a vádlott egy évig, 2011. januárjáig párkapcsolatban élt. Kapcsolatuk megromlott, a sértett elhagyta a vádlottat és munkahelyét is. A vádlott mindezt nem tudta elfogadni, a sértettet új munkahelyén rendszeresen felkereste, elmondva neki, hogy a vádlottnál kell dolgoznia és másé nem lehet, a sértett az ő „tulajdona”. A sértett 2011. június 24-én éjszaka dolgozott új munkahelyén, egy másik soproni étteremben. Az étteremben a vádlott megjelent, leült és fogyasztott, majd összetört egy poharat. Amikor a sértett a vádlott mellett söpörte fel a törött üveget, a vádlott elővette zsebkését, azt kinyitotta és két alkalommal a sértett jobb oldalát megszúrta, majd mikor a sértett megfordult, bal oldalán is két alkalommal, utána pedig a hátán 42
is egy alkalommal megszúrta. A vádlott a helyszínről elmenekült, a sértettet életveszélyes állapotban szállították kórházba, életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Elsőfokú határozat várható. Információ:
dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303
[email protected] [email protected]
NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Törvényszék ( Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) O.C.I.
Különös kegyetlenséggel 2015. elkövetett emberölés 22. bűntette és más bcs. 9 óra
05. fszt.7. tárgyalóterem
O. C. I. vádlott szerencsejáték szenvedélye miatt gyakran vitáztott feleségével, S. N. sértettel. A vádlott külföldön végzett munkát, míg felesége itthon vezette vállalkozásukat. A vádlott 2012. szeptember 3. napjától itthon tartózkodott és megtudta, hogy a felesége a házasságon kívül szerelmi kapcsolatot létesített, ezért 2012. szeptember 18. napján kérdőre vonta S. N. sértettet közös lakásukban. A beszélgetés előtt a vádlott a házasságból született gyermeküket O. J-t az emeleten lévő gyerekszobába küldte azzal, hogy akkor se jöjjön le, ha kiabálást hall. S. N. sértett kijelentette a vádlottnak, hogy el kíván válni tőle. A vádlott feleségét puszta kézzel, ököllel több alkalommal megütötte, egy kerámia tállal fejtetőn ütötte, majd az összetört tál darabjával megszúrta a fejét. A szomszédok a veréssel járó zajokat, a sértett segélykiáltásait hallva a lakásba az ablakon keresztül bekiabáltak, valamint tojással dobták meg az ablakot. A vádlott a bántalmazást kis időre félbehagyta, az ablakokat bezárta majd késsel folytatta felesége bántalmazását. Eközben O. J. sértett az emeleti gyerekszobából lemenve, meglátta erősen vérző anyját és apját a bántalmazáshoz használt véres késsel. A gyermek segítségért kiabált, mely hallatán a szomszédban lakó tanú a lakás csengőjének folyamatos nyomásával próbált segítséget nyújtani. Ezt követően a gyermek a bejárati ajtót kinyitotta, majd a vádlott az ajtókinyitást észlelve felesége bántalmazásával ismét felhagyva gyermekét hátulról megtaszította. A gyermek így a bejárati ajtón át kijutott a lakásból. A vádlott ezt követően a bejárati ajtót bezárta és tovább folytatta felesége késsel történő bántalmazását. A szomszédok értesítése alapján a helyszínre érkező rendőrök felszólítására sem nyitotta ki az ajtót a vádlott, mikor a szomszédos erkélyről átmászó rendőröket meglátta, ennek hatására hagyta abba a sértett bántalmazását és nyitott ajtót. S. N. sértett nyakán lévő szúrt sérülések azonban olyan súlyosak voltak, hogy az elszenvedésüket követően néhány percen belül a helyszínen elhalálozott. A Nyíregyházi Törvényszék O. C.I. vádlottat emberölés bűntettében (Btk.160.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés d) pont) és kiskorú veszélyeztetése bűntettében (Btk.208.§ (1) bekezdés) mondta ki bűnösnek, és halmazati büntetésül 18 (tizennyolc) év fegyházbüntetésre és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra ítélte. A Debreceni Ítélőtábla a törvényszék ítéletét 2014. szeptember 25. napján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
43
A törvényszék a megismételt eljárást 2015. május 22. napjára kitűzött tárgyalással folytatja.
Információ:
Dr. Toma Attila sajtószóvivő helyettes 30/380-6786
[email protected],
[email protected]
44