Nyugat – magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar 2015/2016-os tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga
Szerződések joga Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Informatikai és Gazdasági Intézet NymE Technológia Transzfer Iroda Iparjogvédelmi szakértő A Gazdasági jog c előadási anyag kizárólag a tárgyat felvett hallgatók számára készült szerzői jogilag védett szellemi alkotásnak minősülő szerzői mű. Az előadási anyag bármilyen formában és módon történő felhasználása (pl. másolás, sokszorosítás, terjesztés) nem megengedett. A szerződésekre vonatkozó általános szabályok Jogszabály: 2013. évi V . évi törvény a Polgári Törvénykönyvről A. A szerződéskötés 1. A szerződési ajánlat Az egyik fél ajánlatot tesz, a másik fél pedig elfogadja. A szerzödéskötésre irányuló akarat háromféle alakban tehető: - szóban (jelenlévők között, telefonon) - írásban (levél, e-mail, távirat) - ráutaló magatartással (pénz bedobása az automatába) Ajánlati kötöttség: az ajánlattevő az ajánlat megtétele után bizonyos ideig állni köteles az ajánlatát. Célszerű a szerzödés ben meghatározni az ajánlati kötöttség időtartamát. Ha nem rendezik a felek a következő szabályok érvényesülnek: - jelenlévőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha az az ajánlatot nyomban el nem fogadja - távollévőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. ( ajánlott levél esetén a feladástól számított 5 munkanapon belül kell a levelet a címzettje megérkezettnek tekinteni).
Ajánlati kötöttség
Elkésett
Visszavonás az
Ajánlatot
elfogadás
ajánlattal
elutsították
egyidőben
Ajánlattól eltérő
Ajánlat időben
tartalmú válasz érkezik – ajánlat érkezik
érkezik
és elfogadás egybehangzó
nem jön létre
nem jön létre
nem jön létre
új ajánlatnak
Szerződés
szerződés
szerződés
szerződés
minősül
létrejön
az ajánlattevőt értesíteni kell 2. A szerződés alakja Szerződés lehet: szóban, írásban ráutaló magatartással kötni. Vannak azonban olyan esetek, mikor a törvény a szerződés érvényességéhez különös alakot kíván: egyszerű írásba foglalás: a szerződés írásba foglalása és a felek aláírják minősített okiratba foglalás:az írásba foglaláson és aláíráson túl tanukkal hitelesítik. közokiratba foglalás:közjegyző, bíróság, más állami hatóság által hitelesített alakban kiállított okirat. 3. Képviselet Szerződést megkötni nemcsak személyesen lehet, hanem más személy, azaz képviselő útján is. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá és kötelezetté. A képviselet alapulhat: egyoldalú címzett jogügyleten (meghatalmazás) – jogügyleti képviselet törvényen, vagy hatósági rendelkezésen – törvényes képviselet (pl. szülő, gyám) jogi személy alapszabályán – szervezeti képviselet Álképviselet = ha a képviselő képviseleti jogkörét túllépve, vagy képviseleti jogkör hiányában jár el. Az álképviselő által kötött szerződés érvénytelen.
B) A szerződés érvénytelensége 1. Az érvénytelenség fogalma Vannak olyan szerződések, amelyektől az állam megtagadja az elismerést, vagyis az ilyen szerződésekhez nem kapcsolódik joghatás. Érvénytelen a szerződés, ha a törvényben meghatározott valamely oknál fogva nem alkalmas célzott joghatás előidézésére. Érvénytelenség esetén a szerződéskötés előtti állapotot kell visszaállítani 2. Semmisségi és megtámadhatósági okok Azokat az okokat, amelyek érvénytelenségre vezetnek, érvénytelenségi okoknak nevezzük. Az érvénytelenségi okok lehetnek: a szerződési akaratban (akarathiba) a szerződési nyilatkozatban (nyilatkozati hiba) a célzott joghatásban (jogi hatás hibája)
C.A szerződés tárgya, tartalma A szerződés tárgya a szolgáltatás. A szolgáltatás az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, ill. amelyet a kötelezett a szerződés alapján tanusítani köteles. A
szerződés
közvetett
tárgyát,
a
dolgokat
különféle
kritériumok
alapján
csoportosíthatjuk: a. Főszolgáltatások és mellékszolgáltatások b. Tevőleges és nem tevőleges c. Egyszeri, tartós, időszakonként visszatérő d. Személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatások e. Egyedi, tartós, zártfajú és vagylagos szolgáltatások Egyedi a szolgáltatás, ha a tárgyat konkrétan megjelölték. Ilyenkor a szolgáltatás mással nem helyettesíthető. Ha ez a dolog elpusztul, a szerződéses kapcsolat meghiúsul. Fajlagos a szolgáltatás, ha azt fajta és mennyiség szerint határozták meg. (pl. 5 tonna búza)
Zártfajú a szolgáltatás, ha a szolgáltatás meghatározása a fajtán belül valamiféle korlátozást, vagy szűkítést tartalmaz pl. minőségi vagy földrajzi megkötéssel ( pl. bánáti búza, tatai szén, maga termelte szőlő)
f. Visszterhes és ingyenes szolgáltatások Visszterhes a szolgáltatás, ha a szolgáltatással szemben egy másik vele egyenértékű szolgáltatás áll. A Ptk. ezt tekinti főszabálynak. (ingyenes szolgáltatásnál a szolgáltatással szemben nem áll ellenszolgáltatás pl. ajándékozás) D. A szerződés teljesítése A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A teljesítés megtörténtének igazolására szolgál a nyugta, melyben a jogosult írásbeli nyilatkozattal ismeri el a teljesítést. A jogosult köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő volt. Az ellenőrzés a szolgáltatás minőségi és mennyiségi megvizsgálását jelenti az adott szakmai szokások szerint. E. A szerződés megszegése Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény, állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik fél szerződéssel kapcsolatos jogait. Objektív = a szerződésszegés egyik fél felróható
magatartására
sem vezethető vissza A szerződésszegés lehet: Szubjektív
=
a
szerződésszegés
valamelyik vagy
mindkét
fél
felróható
magatartására vezethető vissza.
A szerződésszegésnek számos fajtája van, a leggyakoribb esetek a következők: -
kötelezetti késedelem
a teljesítési határidő eltelt és a kötelezett nem teljesített
jogosulti késedelem
-
a jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el
-
elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek.
-
a teljesítés megtörténtéről nem állít ki nyugtát.
hibás teljesítés pl.
-
minőségi hibás teljesítés
-
mennyiségi hibás teljesítés
-
a használati utasításra vonatkozó kötelezettség elmulasztása
F. A szerződés megszűnése Nem minden szerződés tölti be rendeltetését, s az ilyen szerződést meg kell szüntetni. A jogosult kielégítése nélküli megszüntetésnek két csoportja van: a felek akaratából és egyéb okból való megszüntetés, megszűnés. 1. A szerződés megszűnése a felek akaratából - A szerződés megszűnése a felek (kétoldalú) nyilatkozatával Megszüntető szerződés = A felek a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg (ex nunc hatálya). A szerződés megszűnéséig teljesített szolgáltatás ellenértékét ki kell fizetni. Felbontó szerződés = A felek a szerződést annak megkötési időpontjára visszamenőleges hatállyal szüntetik meg (ex tunc hatály). Ez annyit jelent, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot, azaz olyan helyzetet kell teremteni, mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna. Vannak olyan szerződések, ahol fogalmilag kizárt az eredeti állapot helyreállítása, a teljesített szolgáltatásokat nem lehet visszaadni. Ilyen esetekben a felek csak megszüntető szerződéssel szüntethetik meg az alapszerződést.
- A szerződés megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal A szerződésnek egyoldalú nyilatkozattal való megszüntetése azt jelenti, hogy valamelyik fél jognyilatkozatával a szerződést felmondja, vagy attól eláll.
Felmondás A rendkívüli felmondás a szerződésnek azonnali, felmondási idő közbeiktatása nélküli megszűntetése. A szerződés a felmondás időpontjában, azonnali hatállyal szűnik meg. A rendes felmondás ezzel ellentétben azt jelenti, hogy a jövőre nézve szüntetik meg, a felmondási idő elteltével. 2. Elállás Valamelyik szerződő fél visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést. Ez a szerződés megszüntetésének a legsúlyosabb módja, így elállásra csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor. A felek egyébként az elállás jogát a szerződésben kiköthetik, de az elállás jogának elismerése fejében gyakran ellenértéket kell fizetni. Ez az un. bánatpénz.
2. A szerződés megszűnése egyéb okból A szerződést megszünteti: - confusio (ha a kötelezett és a jogosult személye ugyanaz lesz. (pl. öröklés vagy jogi személyek fuzionálása esetén, akkor a szerződés megszűnik) - az egyik fél halála (ez csak akkor szünteti meg a szerződést, ha nincs jogutód., vagy ha a szerződés személyes szolgáltatáson alapul (pl. műszaki alkotás készítése).
A gazdasági élet tipikus szerződésfajtái Tulajdonátruházási, un. adásvételi típusú szerződés Cél: a tulajdonosváltozás Adásvétel (Ptk.6:215.§-6:227. §) 1.Fogalma: Adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolgo átvételére köteles. 2.A szerződés alanyai: Eladó és a vevő 3. A szerződés tárgya: minden olyan dolog, amely nincs kivonva a forgalomból (Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni). 4. Felek jogai és kötelezettségei
ELADÓ
Tulajdonátruházás + a dolog birtokba adása
VEVŐ
Dolog átvétele + vételár megfizetése Eladó Az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dolgokkal kapcsolatos fontos követelményekről és a dolgokkal kapcsolatos terhekről tájékoztatni, valamint az ezekre vonatkozó okiratokat átadni.
Vevő A vevő köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni
Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet – előtte azonban köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni a tulajdonszerzés akadályainak elhárítására. Az eladó viseli az átadással és az ingatlan- A vevőt terhelik a szerződéskötési nyilvántartásban feltüntetett állapot költségek, a tulajdonátruházási illeték, rendezésével kapcsolatos költségeket továbbá az átvétel és a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei
A vállalkozási szerződés (Ptk 6:238.§-401.§) 1. Fogalma: Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. 2. A szerződés alanyai: Megrendelő – vállalkozó 3. A szerződés tárgya: eredmény, mű létrehozása 4. A felek jogai és kötelezettségei Meghatározott dolog elkészítése Megrendelő
Vállalkozó
Szolgáltatás átvétele+ vállalkozói díj fizetés
Megrendelő
A díj a vállalkozás teljesítésekor esedékes.
Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat, vagy a feladatot a
Vállalkozó A tevékenység végézésnek feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezésété. Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni. A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. A vállalkozót a díj biztosítáásra zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a válllalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát saját maga végezte volna. Az alvállakozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért, amely anélkül nem következett volna be. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállakozó köteles őt erre figyelmeztetniA vállalkozó
megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára elvállalhatja. A vállalkozó köteles a munkát elvégezni.
köteles a megrendelő utasítását megtagadni, ha annak égrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszéleztetné mások személyét vagy vagyonát. Ha a tevékenységet a megrendelő által A vállalkozó a tevékenység megkezdését kijelölt munkaterületen kell végezni, a mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő köteles azt a tevékenység munkaterület a tevékenység végzésére végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó nem alkalmas. rendelkezésére bocsátani. Ha ugyanazon a munkaterületen A vállalkozók kötelesek a munkavégzést egyidejűleg vagy egymást követően több összehangolni. vállalkozó tevékenykedik, munka gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni. A megrendelő a munkát és a A vállalkozó nem mentesül a felhasználásra kerülő anyagot bármikor szerződésszegés jogkövetkezményei alól ellenőrizheti. amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte. A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elálhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszűnésével okozott kárt megtéríteni. A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.
A megbízási szerződés (Ptk. 6:272.§-6:278.§) 1.Fogalma: Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. 2. A szerződés alanyai: megbízó – megbízott 3. A szerződés tárgya: a szerződésben meghatározott ügy ellátása a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően. 4. A felek jogai és kötelezettségei
megbízó
A rábízott ügy ellátása
megbízott
Díjfizetés + indokolt költségek megtérítése
Megbízó
Megbízott Köteles a megbízást a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően teljesíteni.
A megbízó köteles a megbízási díjat kifizetni. A díj a szerződés megszűnésekor A megbízott megbízási díjra akkor is esedékes. jogosult, ha eljárása nem vezett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.
A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járók költségek előlegezésére köteles. A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére Ha a megbízó célszerűtlen, vagy utasítását fenntartja, a megbízott a szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott szerződéstől elállhat, illetve a szerződést köteles őt erre figyelmeztetni.
felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasítása szerint, a megbízó kockázatára elláthatja.
Meg kell tagadni az utasítás teljesítésété, A megbízó köteles megtéríteni az utasítás ha annak végrahjtása jogszabály vagy teljesítésével kapcsolatban felmerült hatósági határozat megsérétésére vezetne, költségeket. vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat ellátásáról kívánságára, szükség esetétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utsítások módosításátá teszik indokolttá. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.
5. A megbízás megszűnése A megbízás megszűnik: a megbízás teljesítésével a megbízás teljesítése nélkül, ha - valamelyik fél a szerződést felmondja - bármelyik fél meghal, vagy cselekvőképtelenné válik - a megbízás tárgytalanná válik
A bérleti szerződés (Ptk.6:331.§-6:341.§) 1.Fogalma: Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolgo időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és a bérleti díj fizetésére köteles. 2. A szerződés alanyai: bérbeadó - bérlő 3. A szerződés tárgya: minden forgalomképes dolog 4. A felek jogai és kötelezettségei
bérbeadó
A szerződés tárgyát használatba adja
Bérlő
Időszakonként előre bért fizet + dolog visszaadása
Bérbeadó A bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni. A bérbeadó - ellenőrizheti a használatot, - követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszűntetését, - az ilyen használatból eredő kárának e megtérítését.. A bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a bérlőt megfelelő határidő kitűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett. A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész időtartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dolgora vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza.
Bérlő A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye
A bérlő köteles bért időszakonként előre megfizetni.
Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett a felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet. Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő elállás helyett a szerződést felmondhatja.
A dologgal kapcsolatos nagyobb A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat és a közterheket a bérbeadó kiadásokat a bérlő viseli. viseli. . A bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe vagy harmadik sezmély használatába adni. Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulásával adta albérletbe vagy más használatába, az albérlő és a használó magatartásásért gy felel, mintha a dolgot maga használta volna. Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulása nélkül adja albérletbe vagy engedi át másnak használatra, azokért a károkért is felel, amelyek enélkül nem következtek volna be. A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja.
5. A bérlet megszűnése A bérlet megszűnik: a szerződésben meghatározott idő elteltével a határozatlan időre kötött bérletet 15 napra fel lehet mondani A dolog elpusztul
