Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga
A munkajog alapjai Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Informatikai és Gazdasági Intézet NymE Technológia Transzfer Iroda Iparjogvédelmi szakértő
A Gazdasági jog c előadási anyag kizárólag a tárgyat felvett hallgatók számára készült szerzői jogilag védett szellemi alkotásnak minősülő szerzői mű. Az előadási anyag bármilyen formában és módon történő felhasználása (pl. másolás, sokszorosítás, terjesztés) nem megengedett.
Vonatkozó jogszabályok: 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
A). A munkaviszony létesítése I. -
Ki létesíthet munkaviszonyt?
Az, aki a 15. életévét nem töltötte be, még szülői beleegyezéssel sem létesíthet munkaviszonyt. A 15 életévét betöltött, de a 16. életévét még el nem ért személy munkaszerződést iskolai szünet idejére köthet. A 16. évét betöltött fiatalkorú, szüleinek jóváhagyása nélkül létesíthet munkaviszonyt. A munkavállaló 18. életéve betöltéséig fiatal munkavállaólnak minősül.
II.
A munkaszerződés alaki kelléke
A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést, ha a munkaviszony 5 napot meghaladó időtartamra létesül, akkor kötelező írásba foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.
III.
A munkaszerződés tartalma
A munkaszerződésben meg kell határozni: 1. a munkavállaló személyi alapbérét 2. munkakörét = A munkakör azoknak a feladatoknak a keretszerű összefoglalása, amelyeket a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt végez. 3. a munkavégzés helye 4. a felek nevét, ill. megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A munkaszerződésben szabályozásra kerülhetnek még:
a). próbaidő A munkaszerzödésben a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A felek a próbaidő sikeres elteltétől teszik függővé a munkajogviszony további sorsát. A próbaidő kikötése akkor érvényes, hogy az a • a munkaszerződés megkötésekor, • általában 30 nap, (max 3 hónapra a kollektív szerződés értelmében) • írásban történik. A próbaidő alatt a munkaviszony minden kötöttség nélkül azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntethető.
b). A munkajogviszony kezdő időpontja Eltérő megállapodás hiányában munkába lépni a munkaszerződés megkötését követő első munkanapon kell. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. c). A munkaszerződés időtartama A munkaviszony – ha a munkaszerződés másként nem rendelkezik – határozatlan időre jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát meg kell határozni, de az 5 évnel hosszabb nem lehet.
d). A munkaszerződés módosítása A munkaszerződést a munkavállaló és a munkáltató csak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkaszerződés módosítására a munkaszerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A munkaszerződés módosítására adhat okot pl. • ha a munkavállalót más munkakörbe helyezik, • magasabb végzettséget ér el, • személyi alapbére módosul, • állandó munkahelyről változó munkahelyre osztják be, vagy • teljes munkaidő helyett a jövőben csak részmunkaidőben foglalkoztatják.
A munkaszerzödés módosításáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell a munkakört, a személyi alapbért, a munkavégzés helyét, a módosítás hatálybalépésének időpontját. Ha a munkavállaló nem járul hozzá a munkaszerződés módosításához, a munkáltató a rendes felmondás szabályai szerint szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát.
B). A munkáltató és a munkavállaló alapvető jogai és kötelezettségei
I.
A munkáltató kötelezettségei és jogai:
A munkáltató kötelezettségei: 1. Foglalkoztatási kötelezettség 2. munkabér fizetési kötelezettség
A munkáltató jogai: 1.irányítási jog; A munkáltató jogosult a munkavállalónak a munkavégzés módjára, helyére, idejére és egyéb körülményeire nézve utasítást adni. A munkáltató ezt munkaköri leírásba is foglalhatja. A munkavállaló kérésére az utasítást irásba kell foglalni.
2.fegyelmezési jog; a munkáltató az utasítási jogából eredően bármikor felhívhatja a munkavállaló figyelmét olyan, általa helytelennek tartott magatartásra, ami kötelezettségszegésnek minősül.
II.
A munkavállaló kötelezettségei és jogai
A munkavállaló munkaviszonyból eredő fő kötelezettsége a munkavégzési kötelezettség. Ezen kötelezettsége alapján a munkavállaló köteles: • • •
munkavégzésre alkalmas állapotban az előírt helyen és időben megjelenni, munkaidejét munkában tölteni; a munkaidő során a munkáltató rendelkezésére állni munkavégzés céljából, munkáját a munkáltató utasítása szerint végezni, munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, az előírások és utasítások szerint végezni, munkatársaival együttműködni , és olyan magatartást tanusítani, hogy az mások egészségét és testi épségét ne veszélyzetesse,
• •
•
a munkavállaló a munkáját személyesen köteles ellátni, a munkája során tudomására jutott üzemi (üzleti) titkot, valamint a munkáltatóra vonatkozó minden alapvető fontosságú információt megőrizni, a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, az előírt vizsgákat letenni.
A munkavállaló jogosult a munkaszerződés és egyéb jogszabályok szerinti foglalkoztatásra és az általa elvégzett munkáért járó díjazásra.
C). A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó alapvető szabályok
I.
A munkaidőre vonatkozó rendelkezések
A munkaidő a munkavégzésre előírt idő, amely alatt a munkáltató tényleges foglalkoztatja a munkavállalót és a munkavállaló munkavégzésre köteles. Rendes munkaidőben a munkavállaló külön utasítás nélkül, a munkabeosztásánál fogva köteles munkavégzésre. A teljes munkaidő napi mértéke 8 óra, heti mértéke 40 óra. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól munkaidőkereten felüli, ill. a készenlét alatt elrendelt munkavégzés.
eltérő,
a
Az ügyelet és a készenlét alatt a munkavállaló - köteles gondoskodni a munkára képes állapot megőrzéséről. - A munkáltató rendelkezésére kell állnia és - Utasítása esetén munkát kell végeznie.
II.
A pihenőidőre és a szabadságra vonatkozó rendelkezések
1. A pihenőidő fajtái • A munkaközi szünet Ha a munkavállaló napi munkaideje a 6 órát meghaladja, a munkavállaló étkezése és pihenése céljára min. 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. • A napi pihenőidő A napi munka befejezését követően a másnapi munkakezdésig 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. Ettől a szabálytól a kollektív szerződés, vagy a felek eltérhetnek, de min. 8 óra pihenőidőt ebben az esetben is biztosítani kell. •
A heti pihenőnap
A munkavállalót hetenként 2 pihenőnap jár, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. • Munkaszüneti napok A munkavállaló a munkaszüneti napnak minősített ünnepnapokon a törvényben meghatározott kivétellel – mentesül a munkavégzés alól. E napok jelenleg: január 1., március 15., Húsvét hétfő, május 1., Pünkösd hétfő, augusztus 20., október 23., december 25-26.
2. A rendes szabadság mértéke és kiadása
A munkavállalót pihenése céljából minden munkaviszonyban töltött naptári évben évi hosszabb pihenöidő, un. rendes szabadság is megilleti. A rendes szabadság a minden munkavállalót megillető alap –és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 nap, amely a munkavállaló életkorával - 25. életévének betöltésével a 45 életév betöltéséig - fokozatosan emelkedik. (21. életévtől 21 munkanap, a 45. életévben pedig 30 munkanap illeti meg a munkavállalót). A rendes szabadság igénybevételének időpontját a – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg. Ez a szabadság kiadása.
3. Betegszabadság A betegszabadság a munkavállaló keresőképtelen betegsége idejére járó szabadság. A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A keresőképtelenség tényét a kezelőorvossal igazoltatni kell, de évente egy alkalommal max. 3 munkanapra orvosi igazolásra sincs szükség.
4. Egyéb munkaidő kedvezmények
a). Szülési szabadság Időtartama 24 hét, és úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés előtti időre essen. A munkáltató a munkavállaló kérésére fizetés nélküli szabadságot biztosít, ha a szülési szabadság már letelt, s a munkavállaló a gyermek gondozása céljából otthon akar maradni.
b). Fizetés nélküli szabadság A munkavállalót az alábbi szabályoknak megfelelően fizetés nélküli szabadság illeti meg. -
-
A fizetés nélküli szabadság a gyermek 3 éves koráig adható. Ez az időtartam a gyermek 10 éves koráig meghosszabbítható, ha a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos. Közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából Magánerőből történő lakásépítésre tekintettel is jár fizetés nélküli szabadsá, max1 évig.
D). A munkabér és egyéb juttatások alapvető szabályai
A munkavállalónak a munkaviszonya alapján a munkáltatótól a végzett munkáért – a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos - munkabér jár Személyi alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár. Ettől érvényesen nem lehet eltérni. A munkabér a végzett munka ellenszolgáltatása. Bizonyos esetekben munkavégzés hiányában is tartozik a munkáltató a munkabér kifizetésével. Pl. - szabadság idejére, - a munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre,
Törvényben rögzített bérpótlékok: • éjszakai munkavégzés bérpótléka • délutáni műszakpótlék, • éjszakai műszakpótlék, • rendkívüli munkavégzés bérpótléka, • készenléti pótlék • ügyeleti pótlék Ha akészenlétet teljesítő munkavállalót munkára is igénybe veszik, a munkavégzés időtartamára a rendkívüli munkavégzés díjazása szerint jogosult ellenértékre. A bérpótlék számítása alapja a munkavállaló személyi alapbére.
A munkabér védelme • •
•
• • • •
a munkabért a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. A munkabért a munkavállalónak kell kifizetni. A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésöbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. Késedele idejére a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár. A munkabért a munkavállaló munkahelyén, ill. a munkáltató telephelyén kell kifizetni. A munkabért munkaidőben kell kifizetni. a munkabérből való levonásnak (pl. nyugdíjjárulék) csak jogszabály alapján, vagy bírói ítélet alapján (pl. tartásdíj) van helye.
E). A tanulmányi szerződés
A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányaik alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, ill. a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja.
A tanulmányi szerződés kötelező tartalmi elemei: • írásba kell foglalni • meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét • a munkavállaló által - a támogatás mértékével arányosan - a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, mely max. 5 év lehet.
A munkáltató tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségei: • köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani, • vizsgára, diploma, szak és évfolyamdolgozat elkészítéséhez szabadidőt biztosítani.
A támogatásban részesülő tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségei: - tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek időben és legjobb tudása szerint eleget tesz, - munkaviszonyát a munkáltatói támogatás időtartama alatt és az előírt végzettség megszerzésétől számított max. 5 évig – fenntartja, - megszerzett ismereteit munkavégzése során hasznosítja, munkaköri feladatainak teljesítésekor azt hatékonyan alkalmazza. A munkáltató szerződésszegésének következményei: • amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő kárát érvényesítheti. • Ha a tanulmányi szerződés kikötése szerint a munkavállalót a tanulmányai alapján szerzett képesítésének megfelelő munkakörben kell foglalkoztatni, és ennek a munkáltató az elvárható időn belül nem tesz eleget, a munkavállaló jogszerűen szüntetheti meg ennél az oknál fogva a munkaviszonyát, és a munkáltató nem követelheti tőle a tanulmányaira fordított költségei visszatérítését.
A támogatásban részesülő szerződésszegésének jogkövetkezményei: • ha a támogatásban részesülő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, • nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, • a meghatározott időtartamot nem tölti le, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásának megfelelő összeg megtérítését.
F). A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének alapvető szabályai
A munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavállalóval el kell számolni: - ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait, - ki kell adni részére a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat (munkáltatói igazolást, - kérésre működési bizonyítványt, jövedelem-igazolást, a munkanélküli ellátás megállapításához szükséges igazolólapot).
A munkaviszony megszűnése A munkaviszony megszűnése azt jelenti, hogy a felek külön erre irányuló akaratnyilatkozatat nélkül meghatározott objektív körülmények beálltával a munkaviszony automatikusan megszűnik. Esetei: I. II.
III.
a munkavállaló halála – a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait a hozzátartozónak kell kifizetni. a munkáltató jogutód nélküli megszűnése – a munkaválllalót a munkáltatói rendes felmondás esetén meghatározott felmetési időre járó átlagkeresetének megfelelő összeg, valamint végkielégítés illeti meg. a határozott idejű munkaviszony esetén meghatározott idő lejárta
A munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszüntetése azokat az eseteket jelenti, mikor a felek együttesen, vagy valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata folytán szűnik meg a munkajogviszony. A munkajogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokat csak írásban lehet megtenni. Esetei: I. II. III. IV.
közös megegyezéssel – mindkét szükséges, azonnali hatállyal a próbaidő alatt, rendes felmondással, rendkívüli felmondással.
fél
akarat
–elhatározása
A rendes felmondás
Munkáltató részéről Oka: - a munkavállaló képességével, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő indok pl. - üzemmel összefüggő indok - átszervezés és ennek következtében létszámcsökkentés lehet A felmondás előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre.) Indoklás A munkáltató köteles felmondását megindokolni, az indok valóságát és okszerűségét bizonyítani. Felmondási tilalmak: -
-
-
a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, a terhesség, a szülést követő 3 hónap ill. a szülési szabadság, a gyermek ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság, a sor-vagy tartalékos katonai szolgálatnak a teljesítésére vonatkozó felhívásnak kézhezvételétől számított időtartam
A felmondási tilalmak nem vonatkoznak a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.
Munkavállaló részéről
A munkavállalónak felmondási nyilatkozatát nem kell indokolnia.
A felmondás következményei: -
a felmondási idő = a rendes felmondás közlésével kezdődik és a munkajogviszony megszűnésének időpontjáig tart. Ideje: min. 30 nap (max. 1 év), és a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időtartamhoz igazodik. A felmondási idő felére köteles a munkáltató a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Átlagkereset illeti meg erre az időre.
Végkielégítés A végkielégítés a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időtartamhoz igazodó egyszeri juttatás. A végkielégítés mértéke: az adott munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött évek számától függ. min. 3 évi munkaviszony szükséges az egyhavi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítéshez Nem jár végkielégítés, ha: - a munkavállaló nyugdíjra jogosult - korengedményes nyugdíjat állapítottak meg a részére. -
A felmondás következményei: A munkavállaló köteles felmondási idejét letölteni, ez alatt a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek megilletik, ill. terhelik.
A munkavállaló felmondási idő előtti kilépése a munkaviszony jogellenes megszüntetését valósítja meg.
Rendkívüli felmondás Munkáltató részéről Oka: - ha a munkavállaló a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi pl. igazolatlan hiányzások, a munkáltató gazdasági érdekeinek súlyos veszélyeztetése. - ha a munkavállaló olyan magatartást tanusít, ami a munkaviszony fennállását lehetetlenné teszi. A közlés előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. Indoklás:világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Időbeli korlát: a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 nap, legkésőbb a felmondási ok bekövetkeztétől számított 6 hónapon belül Következményei: - azonnali hatállyal megszünteti a munkajogviszonyt - a munkaválllalót nem illeti meg végkielégítés, a felmondási időre járó átlagkeresete.
Munkavállaló részéről Oka: - ha a munkáltató a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi pl. nem fizet bért, nem biztosítja az egészséges munkavégzés feltételeit, megszegi a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó törvényi szabályozást. - ha a munkavállaló olyan magatartást tanusít, ami a munkaviszony fennállását lehetetlenné teszi.
Indoklás:világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Időbeli korlát: a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 nap, legkésőbb a felmondási ok bekövetkeztétől számított 6 hónapon belül Következményei: - azonnali hatállyal megszünteti a munkajogviszonyt - megilleti a munkáltatói rendes felmondás esetén járó átlagkerese, - végkielégítés szabályai megfelelően alkalmazandók, - követelheti felmerült kárának megtérítését is.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése A munkáltató által történő jogellenes megszüntetés következményei - a munkavállaló eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatása, vagy - anyagi kompenzációja (min.2, max. 12 havi átlagkeresetnek megfelelő osszeg) - meg kell téríteni a munkavállaló felmerült kárát.
A munkavállaló által történő történő jogellenes megszüntetés következményei - a munkavállaló köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni, - a munkáltató jogosult a fenti mértéket meghaladó kárának érvényesítésére.
