Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Faanyagtudományi, Műszaki és Művészeti Kar 2014/2015-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Informatikai és Gazdasági Intézet NymE Technológia Transzfer Iroda Iparjogvédelmi szakértő A Gazdasági jog c előadási anyag kizárólag a tárgyat felvett hallgatók számára készült szerzői jogilag védett szellemi alkotásnak minősülő szerzői mű. Az előadási anyag bármilyen formában és módon történő felhasználása (pl. másolás, sokszorosítás, terjesztés) nem megengedett.
Az egyéni vállalkozás alapvető szabályai Vonatkozó jogszabály: 2009. évi CXV. törvény Az egyéni vállalkozás fogalma Az egyéni vállalkozás egy természetes személy, aki saját nevében és kockázatára végez, rendszeresen üzletszerű -termelő vagy szolgáltató – tevékenységet nyereségés vagyonszerzés céljából.
Gazdasági tevékenység az üzletszerűen – ellenérték fejében, nyereség-és vagyonszerzés céljából,
rendszeresen
– folytatott termelő vagy szolgáltató
tevékenység.
A vállalkozás történhet az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság avagy a szolgáltatások területén.
Az egyéni vállalkozó közvetlenül teljes vagyonával felel az tartozásaiért. Èppen ezért a törvény nem határozza meg az egyéni vállalkozáshoz szükséges vagyon minimumát.
1
Az egyéni vállalkozás alapításának feltételei Egyéni
vállalkozás
alapítására
az
a
belföldi
természetes
személy
jogosult,
aki
cselekvőképes, lakóhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton ügyfélkapun
keresztül
(https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu)
vagy
személyesen
kezdeményezhető. A Hatóság, minden, a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára ingyenes ügyfélkaput hoz létre. A bejelentész az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni. A bejelentés tartalmazza:
a bejelentő családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési idejét és helyét, állampolgárságát, lakcímét
nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn kizáró okok: Nem lehet ui egyéni vállalkozó, aki
korlátozottan
cselekvőképes,
vagy
cselekvőképtelen
-akit a közélet tisztasága elleni, gazdasági , vagy vagyoni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül
aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja
a főtevékenységet és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (TEÁOR lista)
a székhely, telephely és a fióktelep címét.
Az elektronikus bejelentés megtételét követően a Hatóság a bejelentő számára beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, a statisztikai jelét és ezt követően az adatokat elektronikus úton továbbítja a nyilvántartást vezető szervhez, mely az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi, és a bejelentő részére erről igazolást küld. Az igazolás tartalmazza:
az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és a bejelentés napját
az egyéni vállalkozó természetes személy személyazonosító adatait
az egyéni vállallkozó székhelyét és telephelyét, fióktelepét
az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek a megjelölését
az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai, számjelét és nyilvántartási számát.
2
Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt állít ki. Az egyéni vállalkozás működési szabályai
Az egyéni vállalkozó tevékenységét csak az egyéni vállalkozói engedély birtokában kezdheti meg és csak az igazolványban meghatározott tevékenységet folytathatja.
Ha jogszabály képesítési feltételeket ír elő (meghatározott végzettség, gyakorlati idő) a képesítéshez kötött tevékenységet a vállalkozó csak akkor végezhető, ha ő maga, vagy alkalmazottja vagy segítő családtagja megfelel a feltételeknek.
Az egyéni vállalkozó a nyílt árusítású üzletét, termelő-szolgáltató egységét cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az ott folytatott alapvető tevékenységet, az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét.
Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségéért teljes vagyonával felel minden korlátozás nélkül.
Az egyéni cég Fogalma: Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanya, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet
és kötelezettségeket vállalhat. Az egyéni cégnek kizárólag egy tagja
lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja lehet. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag. Az egyéni cég alapítása Az alapításhoz közjegyző által készített alapító okiratra van szükség (lásd melléklet).Az alapító okiratban meg kell határozni: -
az egyéni cég cégnevét és székhelyét
-
az egyéni cég alapítójának nevét, lakóhelyét, és az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát
-
az egyéni cég tevékenységeit
-
az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, a rendelkezésre bocsátásának módját és idejét
-
a tag korlátlan vagy korlátozott felelősségét, korlátozott felelősség esetén annak mértékét (a pótbefizetés összegét)
3
-
az egyéni cég működésének időtartamát, ha azt határozott időre alapítják
Az egyéni cég vagyona Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. Ha a jegyzett tőke a 200. 000 Ft-ot meghaladja, a jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat. A vagyoni betét értékeléséről az alapító a bejegyzés iránti kérelemben nyilatkozik. A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Az egyéni cég felelőssége A tag az egyéni cég tőkéjét meghaladó kötelezettségeket teljesítéséért választása szerint korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat. Korlátlan mögöttes felelősség esetén az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel. A korlátolt mögöttes felelősség esetén az alapító okiratban meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amelynek erejéig az egyéni cég tartozásaiért az alapító saját vagyonával felel. Ha az egyéni cég vagyona a tartozások kielégítését nem fedezi, a tag a pótbefizetésből szükséges összeget köteles az egyéni cég rendelkezésére bocsátani. Az egyéni cég működése Az egyéni cég tagja dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az egyéni cégre vonatkozó jogszabály a legfőbb szerv hatáskörébe utal. Az egyéni cég átalakulása és megszűnése Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át. Az egyéni cég megszűnik, ha: -
az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult
-
elhatározza jogutód nélküli megszűnését
-
elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulás)
-
a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja
-
a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését
-
a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti
4
A gazdasági társaságok közös szabályai Vonatkozó jogszabályok
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2006. évi V. törvény A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
A. Társaságok alapítás I. A társaság tagjai Tagjai lehetnek természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gt.-ok, külföldiek és belföldiek egyaránt. Természetes személy Egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Ezért a tagoknak nyilatkozniuk kell arra nézve, hogy nem tagjai más közkereseti társaságnak, betéti társaságnak nem beltagjai, valamint nem folytatnak egyéni vállalkozói tevékenységet.
II. A társasági szerződés A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés (részvénytársaságnál: alapszabály, egyszemélyes kft.-nél és rtr.-nél alapító okirat), megkötése szükséges. A társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írni. A társasági szerződést közjegyző által elkészített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. (A kkt., bt., kft. esetében a Cégtv. –ről szóló 2006. évi V. törvény mellékletét képező szerződésminta kitöltésével is elkészíthető). A társasági szerződésben meg kell határozni: a). a társaság cégnevét A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos, vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll.A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaikszó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.
5
A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető. A cégnévnek az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően –megtévesztő. Két azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. A cég nevét cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt” („b.a.”) toldattal, a cég felszámolása illetve a végelszámolás esetén pedig „felszámolás alatt” („f.a.”) és „végelszámolás alatt” („v.a.”) toldattal kell használni.
b). A társaság székhelyét = a cég székhelye a a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak az átvétele, érkeztetése, őrzése történik. A cégnek a székhelyet cégtáblával kell megjelölnie. A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának olyan tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. A cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye. c). a társaság tagjait, nevük, (anyja neve),cégnevük (cégjegyzékszám) és székhelyük feltüntetésével d). a társaság főtevékenységét és azon tevékenységeket, melyeket a társaság a cégjegyzékben fel kíván tüntetni, (un. TEÁOR lista: lehívható. www.portal.ksh.hu/portal) e). a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét. A tagok által a társasági vagyon javára nyújtott szolgáltatások kétfélék lehetnek: pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások (apport). Apport : vagyoni értékkel rendelkező dolog (ingó dolog :gépek, anyagok és ingatlan: földterület, épületek), szellemi alkotáshoz fűződő jog és egyéb vagyoni értékű jog (pl. bérleti jog, melynek vagyoni értéke van, a társaság számára tényleges gazdasági értéket jelent), ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. (A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.) Problémát jelenthet azonban az
apport vagyoni értékének meghatározása. A Gt. az
apport értéklésére nem állít fel általános szabályokat, mely szerint a társasági szerződést kötő tagokra van bízva, hogy milyen módszerrel
és milyen összegre értékelik a nem
pénzbeli vagyoni hozzájárulást, A Gt. Ezért úgy rendelkezik, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított ötéves jogvesztő határidőn belül helytállni köteles a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. (nem az értékállandáságot kell tehát garantálni a tagnak, hanem csak a szolgáltatás időpontjában fennállott értékért kell helytállnia a társasággal szemben.) Azok a tagok pedig, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadtatták el, a nem vagyoni szolgáltatást
6
teljesítővel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért. f). a tagok által vállalt személyes közreműködés módját és tartalmát, g). a társaság képviseletét, a cégjegyzés módját, A cégjegyzési jog: jogosultság a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra. A cégjegyzés módja lehet önálló, vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg. Ugyanaz a személy csak egyféle módon jegyezheti a céget. A cégjegyzésre jogosultaknak a cég nevében olyan módon illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (közjegyzői hitelesítéssel ellátott címpéldány, amit a cégbíróság felé meg kell küldeni) tartalmazza. h). a tagok által kijelölt első vezető tisztségviselő, az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét, lakóhelyét i). a taggyűlés működésének szabályait j). a társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre hozzák létre k). mindazt, amit a gt.-szól szóló törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előírt.
A társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságként működik. A társasági szerződésben megjelölt vezető tisztségviselők a társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az iratokon és a megkötött ügyleteknél azonban a társaság elnevezéséhez a „bejegyzés alatt” („b.a.”) toldatot kell fűzni. A létrehozni kívánt gazdasági társaság cégneve alatt az előtársasági létszakaszban is jogképes. Az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
tagjainak személyében változás nem következhet be a társasági szerződés módosítására nem kerülhet sor hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet gazdasági társaságot nem alapíthat ill. abban tagként nem vehet részt.
III. Cégbejegyzési kérelem A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított max. 30 napon belül - bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak. A cégbejegyzéshez szükséges iratok:
7
létesítő okirat (társasági szerződés) hiteles cégaláírási nyilatkozat jogszabályban meghatározott közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása az adószám megállapításához szükésges áfa-val kapcsolatos nyilatkozat tagjegyzék hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról ha a társaságnál könyvvizsgáló működik, az apport értékéről adott könyvvizsgálói vélemény 1. A kérelem megvizsgálása
A cégbíróság a cégbejegyzési kérelem beérkezésekor a cég azonosítására, ill. valamennyi más cégtől való megkülönböztetésre alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdve valamennyi iraton fel kell tüntetni. A cégbíróság beszerzi az adószámot és a statisztika jelet. A cégbíróság a bejegyzési kérelem beérkezését követő egy munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott elnevezéssel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e. Érdemi vizsgálat: a cégbíróság a kérelem érkezését követő 3 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a bejelentésben közölt adatok, a csatolt iratok megfelelnek-e a jogszabályoknak. Ha szükséges a cégbíróság hiánypótlást rendel el, megfelelő határidő kitűzésével. Ennek a határidőnek az elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy a cégbíróság a kérelmet végzéssel elutasítja. A cégbíróság elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.
Ha a gazdasági társaságot a cégbíróság jogerősen bejegyzi, az előtársasági létszakasz a cégbejegyzéssel megszűnik, és az előtársasági létszakaszban kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek. A gazdasági társaság feletti törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerinti illetékes cégbíróság látja el. A cégbíróság a bejegyzett cégekről cégnyilvántartást vezet. A cégekre vonatkozó, adatok nyilvántartása a cégjegyzékben történik. Ez tartalmazza: -
a cég cégjegyzékszámát
-
a cég nevét, székhelyét, a létesítő okirat keltét
-
a cég fő tevékenyséét a KSH nomenklatura szerint
-
a cég bejegyzett tőkéjét
-
a képvislelet módját,a cég képviseletére jogosultak nevét
-
a cég adószámát, bankszámlaszámát
-
a cégbejegyzés időpontját
8
-
és mindazt az adatot , melyet az egyes társasági formáknál még kötelező jelleggel szabályozni szükséges
-
a csődeljárás kezdő időpontját
-
a felszámolás kezdő időpontját
-
a végelszámolás megindítását
-
a törlési eljárás kezdő időpontját
A cégbíróság által vezetett cégnyilvántartás a cégjegyzékből és a cégiratokból (a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló dokumentumok) áll. A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. A cégjegyzék adatai, valamint a cégiratok teljes körűen nyilvánosak. A nyilvánosságot a Cégbíróság a Cégközlönyben való közzététellel biztosítja. A Cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány kiadása kérhető. Cégmásolat: a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát tartalmazza Cégkivonat: a cégjegyzék fennálló adatait tartalmazza Cégbizonyítvány: a kérelmező által megjelölt, a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen
A cégbíróság törvényességi felügyelete A törvényességi felügyeletei eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a Cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Erre okot adó körülmények: A létesítő okirat vagy annak módosítása törvénysértő a cég a működése során nem tarja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ill. a létesítő okiratban foglaltakat. A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági és célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. A cégbíróság hivatalból jár el, ha az arra okot adó körülményről maga szerez tudomást, vagy az eljárást más bíróság kezdeményezi. Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult személy kezdeményezi. A cégbíróság lehetséges intézkedései a törvényességi felügyeleti eljárás során:
9
felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására a vezető tisztségviselőt 100 000Ft.-tól 10 millió Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújtja, megsemmisíti a cég által hozott jogszabálysértő, vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot és szükség esetén új határozat meghozatalát írja elő összehívja a cég legfelsőbb szervét, ha a cég törvényes működése előreláthatólag helyreállítható ha a cég törvényes működésének helyreállítása más módon nem biztosítható, felügyelőbiztost rendel ki ha a cég működése a cégbíróság intézkedései ellenére sem áll helyre, akkor a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja
B). A gazdasági társaság szervezete I. A gazdasági társaság legfőbb szerve:
közkereseti és betéti társaságnál : a tagok gyűlése
kft.-nél : taggyűlés (kiv. egyszemélyes kft. esetében ahol a gazd. társaság legfőbb szervének hatásköreiben az egyedüli tag írásban határoz)
rt.-nél: közgyülés.(kiv. egyszemélyes rt., ahol a gazd. társaság legfőbb szervének hatásköreiben az egyedüli részvényes írásban határoz)
Összetétele : a legfőbb szerv ülésén minden társasági tag jogosult részt venni. A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata elsősorban a társaság alapvető, stratégiai ügyeiben való döntés. A gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó kérdések :
a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása (a társaság alapitásakor ezeket az alapitók a társasági szerzödésben jelölik ki.) a társasági szerződés módosítása a társaság átalakulása, megszűnésének elhatározása.
Az ülések összehívása A társaság legfőbb szerve határozatainak meghozatala céljából ülést tart. Az ülésekre a tagokat a vezető tisztségviselő hívja meg írásbeli meghívóval, mely tartalmazza, az ülés napirendi pontjait, amelyben a tagok határozatot kívánnak hozni. A mehgívóban (hirdetményben) nem szereplő kérdéseket a legfőbb szerv csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, és a kérdés napirendi pontra való tűzéséhez egyhangúlag hozzájárul. Határozathozatal : A gazdasági társaság legfőbb szerve a határozatait –ha a gt. vagy a társasági szerződés másképp nem rendelkezik egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A társasági szerződés módot adhat arra, hogy a tag vagy meghatalmazottja a legfőbb szerv ülésén való személyes
10
részvétel helyett a tagsági jogaikat elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolhatja. Azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudják, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság jelentős érdekeit sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő károkért.
II. A gazdasági társaság ügyvezetése, képviselete A gazdasági társaságok ügyvezetését és képviseletét a vezető tisztségviselők látják el. A törvény a gazdasági társaságok operativ vezetését ügyvezetés néven fogja össze. A társaságok külső viszonyokban, 3. személyekkel szembeni megjelenését pedig a képviselet néven foglaljuk össze. Vezető tisztségviselők : Kkt.-nél , bt.-nél: az üzletvezetésre jogosult tag (tagok) Kft.-nél : az ügyvezetők ( egy vagy több) Rt.-nél :
igazgatóság mint testület
(és az igazgatóság tagjai minősülnek vezető
tisztégviselőnek) A nyilvánosan működő rt. alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy az igazgatótanács látja el egységesen az ügyvezetési és ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű rt.ez esetben a rt.-nél felügyelőbizottság nem működik, és az igazgatótanács tagjai minősülnek vezető tisztségviselőknek. Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő feladatit csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. A vezető tisztségviselőkkel szembeni további korlátozások : Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az,
akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amig a büntetett előélethez fűzödő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az itélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő a gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követő 3 évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztégviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatal napját megelőző 2 évben legalább 1 évig a felszámolásra került gazdasági társaságnál vezető tisztégviselő volt. A gazdasági társaságnak a cégjegyzékből hivatalbóli törlési eljárás következtében történő törlését követő 2 évig nem lehet más gazdasági társaság vezető
11
tisztégviselője az a személy, aki a törlést megelőző évben a törléssel megszűnt gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.
Összeférhetetlenségi szabályok
A vezető tisztségviselő nem szerezhet társasági részesedést - kiv. a nyilvánosan működő rt -ban való részvényszerzés –a gazdasági társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, továbbá nem lehet ilyen gt-nál vezető tisztségviselő (kiv. Ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése lehetővé teszi, vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárult. ) a vezető tisztégviselő és azok közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont) nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket a gazdasági társaság vezető tisztégviselője és közeli hozzátartozója ugyanannál a társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható.
Az összeférhetetlenségi szabályok megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kát megtérítésére vonatkozó igényt a társaság a kár bekövetkezésétől számított egy éven belül érvényesítheti a vezető tisztségviselővel szemben.
1. A vezető tisztségviselők feladat és hatásköre a). Ügyvezetés Az ügyvezetés (kkt.-nál és bt.-nél az üzletvezetés) azon tevékenységek, jogkörök és hatáskörök gyűjtőfogalma, amely a vezető tisztséget betöltő személyek vagy azok testületei operatív-ügyintézési tevékenységében nyilvánul meg. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. A vezető tisztségviselők főbb feladatai a következők :
A szervezet működésének biztosítása A jogellenes társasági határozatok meghozatalának megakadályozása, a jogszerű határozatok végrehajtása ellenőrzési kötelezettség a társaságot ill. Egyes szerveit terhelő kötelezettségek teljesítése és végrehajtása tekintetében
12
együttműködés a társaság más szerveivel a társaság gazdaságos tevékenységének biztosítása –versenyképesség, likviditás, igényérvényesítés a társasági tagokat megillető jogok gyakorlását elősegíteni Hitelezői érdekek védelme -a tagok kérésére a társaság ügyeiröl felvilágositást adni a gazdasági társaság munkavállalóival szemben gyakorolja a munkáltatói jogokat
b). Képviselet E tevékenységek közül a leggyakrabban elöforduló feladat a gazdasági társaság törvényes képviselete; a cégjegyzés. A gazdasági társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt a vezető tisztségviselők képviselik. A cégjegyzés úgy történik, hogy a gazdasági társaság képviseletére jogosultak a társaság cégnevéhez saját aláirásukat csatolják. Ha a társaságnak több képviselöje van, akkor az ő cégjegyzési joguk elméletileg kétféle lehet : vagy önálló, vagy együttes. Önálló cégjegyzési jogról beszélünk, ha a képviselő a többi cégjegyzére jogosulttól függetlenül jegyezheti a céget, míg együttes cégjegyzési jog esetében legalább két cégjegyzésre jogosultnak kell aláírnia a társaság nevében teendő nyilatkozatot. A gazdasági társaság vezető tisztségviselöinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga a gt értelmében önálló -a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is. (A társasági szerződés azonban ettől eltérően is rendelkezhet) Az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláirására van szükség. A vezető tisztségviselők képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja, ill. több vezető tisztségviselők között megoszthatja.
2. A vezető tisztségviselői megbízás létrejötte és tartalma A vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani
-
társasági szerződés ettől eltérően is rendelkezhet. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy általi elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők újraválaszthatók és a társaság legfőbb szerve által bármikor, indoklási kötelezettség nélkül visszahívhatók.
13
3. A vezető tisztségviselők kötelezettségei és felelőssége Kötelezettségei :
adatszolgáltatási kötelezettség = A társaság alapításának, a társasági szerződés módosításának, valamint a cégjegyzékbe bejegyzendő jogoknak és kötelezettségeknek és ezek változásainak az illetékes cégbírósághoz való bejelentése információátadási kötelezettség = A vezető tisztségviselők kötelesek a tagok kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. titokvédelem = A vezetö tisztégviselők a gazdasági társaság ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni. Munkáltatói jogok gyakorlása = A társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat a vezető tisztségviselő gyakorolja. Testületi vezetés esetében a társasági szerződésben, illetve a testület ügyrendjében kell rendelkezni a munkáltatói jogok gyakorlásának a tetsület tagjai közötti megosztásáról. a gazdasági társaságok törvényes képviselete és cégjegyzése
A vezető tisztségviselők felelőssége A gazdasági társaság ügyvezetése során a vezető tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől
elvárható
fokozott
gondossággal,
a
gazdasági
társaság
érdekeinek
elsődlegessége alapján – a jogszabályoknak, a társasági szerződésnek, és a gazdasági társaság legföbb szerve által hozott határozatok szerint - kötelesek eljárni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés illetve a társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettség felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.
III. A gazdasági ellenőrzése
társaság
működésének
tulajdonosi
és
közérdekvédelmi
1. A felügyelő bizottság A felügyelő bizottság jelentősége A gazdasági társaságokban a tagok által rendelkezésre bocsátott vagyon kezelése, az azzal való gazdálkodás sokszor nem a tagok, hanem a vezető tisztségviselők, ill. a társaság más vezetői, a management kezében van. A tulajdonosi érdekek szem előtt tartásához elengedhetetlen, a management tevékenységének az ellenőrzése. Csakhogy a tulajdonosok,
14
akik sokszor csak a tőkéjüket fektetik be a társaságba, de a társaság üzletével kapcsolatban szakmai ismeretekkel nem rendelkeznek, nem alkalmasak az ellenőrzési funkció betöltésére. Ezért célszerű tulajdonosi ellenőrzési funkcióját egy speciálisan erre a célra kialakított társasági szerve, a felügyelőbizottságra bízni, amely szervezetet a tőketulajdonosok választanak meg.
A felügyelőbizottság kötelező tételének három indoka tehát :
a tőkebefektetői, dolgozói kontroll a management ellenőrzésére
a törvényesség biztosítása a közérdek védelmében
a kisebbség érdekeinek védelme
A felügyelő bizottság létrehozása Felügyelő bizottságot (3-15 tagból álló) bármely társaságnál létre lehet hozni, ha ezt a társaság tagjainak száma, tevékenységének jelentősége vagy jellege indokolja. A tagok ezirányú elhatározásukat a társasági szerződésben rögzitik. Kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha
nyílvánosan működő rt.-nél – kivéve, ha az rt. az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik (board rendszer) zárt rt.-nél, ha azt a szavazati jogok min. 5 %-val rendelkezők alapítók ill. tagok (részvényesek) kérik a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt a törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja (ilyen sajátos helyzet áll fenn a köztulajdont működtető társaságoknál, ahol a közpénzek felhasználásának átláthatóságához, célszerűségének biztosításához fűződő érdek indokolja a fel. Biz. Létrehozását.) ha a gt. teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma az éves átlagban a 200 főt meghaladja. Ebben az esetben a felügyelőbizottság tagjainak 1/3a a munkavállalók képviselőiből áll.
A felügyelő bizottság tagjait a legfőbb társasági döntéshozó szervek választják meg és díjazásukról is itt döntenek. A felügyelő bizottság testületként jár el. Tagjai sorából elnököt választ. A felügyelőbizottság határozatképes, ha a tagjainak 2/3-a, de min. 3 tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Tagaji kötelesek személyesen eljárni, képviseletnek helye nincs. Összeférhetetlenségi szabályok :
A felügyelő bizottság tagjává nem választható a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, vagy annak közeli hozzátartozója.
15
A tag az új tisztség elfogadásától számított 15 napon belül köteles tájékoztatni azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bízottsági tag. A felügyelő bizottsági tagok kötelesek személyesen eljárni.
A felügyelő bizottság feladata A Felügyelő bizottság legföbb feladata a társaság ügyvezetésének ellenőrzése. Ez alapján
-a vezető tisztégviselőktől, ill. a gazdasági társaság vezető állású munkavállalóitól jelentést, felvilágositást kérhet a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja, ill. szakértővel megvizsgáltathatja -köteles megvizsgálni a társaság legfőbb szerve elé terjesztett valamennyi fontosabb jelentést, továbbá mérleget és a társaság vagyonkimutatását a gazdasági társaság szerve az adózott eredmény felhasználásáról csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
Ha a felügyelö bizottság megitélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, ill a gazdasági társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság , vagy a tagok érdekeit, összehívja a gazdasági társaság legfőb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére. . Felelősségük : A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért
2. Könyvvizsgáló A könyvvizsgáló a társaság törvényes működése és a közérdek védelme egyik biztosítékaként szolgáló intézmény. A könyvvizsgáló társaságokban való működése vagy kötelezően előírt, vagy a társaság legfőbb szervének döntésén alapul. (határozott időre, de max. 5 évre kell megválasztani) Könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevétele kötelező: -
a részvénytársaságnál valamint
-
ha azt a törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja.
Alkalmassági feltétel: aki a könyvvizsgálói nyilvántartásban szerepel
16
Nem lehet könyvvizsgáló: gazdasági társaság alapítója, tagja vezető tisztségviselője felügyelő bizottsági tagja ezek közeli hozzátartozója, élettársa a gazd. társ. munkavállalója ezen minőség fennálta idején valamint annak megszünésétől számított 3 évig. Feladata
ellenőrzi a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának valódiságát Megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről és megfelel-e a jogszabályoknak köteles ellenőrizni a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, ill. megfelel –e a jogszabályoknak, betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől felügyelő bizottsági tagoktól a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, megvizsgálhatja a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír-és áaruállományát, szerződéseit. Köteles a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén részt venni
Ha a könyvvizsgáló megállapítja, vagy egyébként tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, vagy olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők, vagy a felügyelőbizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a gazdasági társaság legfőbb szervének összehívását kezdeményezni. Ha ez nem történik meg ill. a kívánt döntést a szerv nem hozza meg, értesíti a cégbíróságot. Megbizatás megszünése A gazdasági társaság legfőbb szervének döntése alapján
visszahívással
a könyvvizsgálóval kötött szerződésben meghatározott határidő lejártával
a törvényben szabályozott kizáró ok beálltával
könyvvizsgáló felmondásával
17
C). A tagsági jogviszony és a társaság megszűnése Megszűnik a tagsági jogviszony:
ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesített, közös megegyezéssel rendes felmondással (3 hónap, írásban), a társasági részesedés átruházásával, (a tag a társasági részesedését írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára, vagy 3. személyre átruházhatja. Az átruházás a társasági szerződés módosításával válik hatályossá. (egyhanguság szükséges hozzá!!) és át kell vezetni a tagváltozást azonnali hatályú felmondással, (bármelyik tag a jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi vagy olyan magatartást tanusít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.
A társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A megváló tag követelését a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni.
A gazdasági társaságok megszűnése
A gazdasági társaságok jogutód nélkül cégjegyzékből történő törléssel, vagy jogutódlással a szűnhetnek meg. Jogutódlással 1. formaváltás 2. szétválás 3. egyesülés
Ha
Jogutódlás nélkül 1. határozott idő letelt 2. legfőbb szerv elhatározza 3. tagok létszáma lecsökken 4. cégbíróság elrendeli
a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, végelszámolásnak van helye. A
társaság legfőbb szerve a végelszámolás megindításáról szóló határozatában kijelöli a végelszámolót, aki lehet a – társaság vezető tisztségviselője, vagy más személy.
18
A gazdasági társaság jogutódlással történő megszűnésének esetei: Formaváltás= ha a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más társasági formát választ Egyesülés = esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet összeolvadással vagy beolvadással. Szétválás = esetén a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének kivételével – két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással. A gazdasági társaság az átalakulásról hozott döntését követö 8 napon belül köteles az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. Az átalakulás korlátai
nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a gazdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében legalább a törvény által az adott társasági formára előírt legkisebb mértékű jegyzett tőke követelményének a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.
Az átalakulás felelősségi hatásai Az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja, ezért megilletik a jogelőd gazdasági társaság jogai és terhelik annak kötelezettségei. A jogelődöt megillető kedvezmények és az átalakulás előtt kiadott hatósági engedélyek a juogutódra átszállnak. A gazdasági társaság
jogutódlással történő
megszűnése esetén a jogelőd kötelezettségeiért a jogutód társaság tartozik helytállni. Igy az átalakulás az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Ha a korlátlanul felelős
tag az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá
(részvényessé) válik, e változás bekövetkeztétől számított 5 évig – ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi – korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság azon tartozásaiért, amelyek korlátlanul felelős tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkeztek.
19
D). A végelszámolás eljárás, a csődeljárás, a felszámolási eljárás alapjai I. Végelszámolás A cég jogutód nélküli megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen – végelszámolásnak van helye. A végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozat alapján kerülhet sor. A végelszámolás menete:
a végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri követeléseit behajtja tartozásait kiegyenlíti jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti.
A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti. Ha a végelszámoló arra a következtetésre jut, hogy a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére nem elegendő, és emiatt a fizetésképtelenség fennáll vagy előreláthatólag bekövetkezik, köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet előterjeszteni.
II. Csődeljárás Ha a cég fizetőképtelen két lehetőség van:
a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek csődeljárás útján történő újjászervezése (reorganizációja), ha ez pedig nem lehetséges , felszámolás útján való megszüntetése
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós -a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez, ill. csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Adós fogalma: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előre láthatólag nem tudja kiegyenlíteni. Hitelező fogalma: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős, végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz-vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van A vagyon fogalma: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít.
20
A csődeljárás megindítása A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. A csődeljárás menetét az adós székhelye szerinti illetékes fővárosi, ill. megyei bíróság ellenőrzi. Csődeljárás iránti kérelmet két éven belül csak egyszer lehet benyújtani, mivel a csődeljárás során létrejövő megegyezés rendszerint az adóst juttatja előnyösebb helyzetbe.
Egyezség a csődeljárásban A csődeljárás az adós kezdeményezésére indul, s ennek során meg kell szerezni a hitelezők egyetértését ahhoz, hogy azok járuljanak hozzá követeléseiknek egy későbbi időpontban és bizonyos nagyságrendű kielégítéséhez. Az adósnak először össze kell hívni a hitelezőit és kérnie kell, hogy számára biztosítsanak minimum 90 napos un. fizetési moratóriumot. Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Ha a reorganizációs tervet az adós hitelezőinek többsége elfogadja, akkor az eljárás megszűnik, és az adósnak e terv ütemezése szerint kell kötelezettségeit teljesítenie. A csődeljárás tartama alatt az adós gazdasági tevékenységét a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő ellenőrzi, aki egyrészt őrködik a hitelezői érdekek felett, másrészt szigorúan kontrollálja az adós gazdasági tevékenységét.( ui. minden kifizetéshez a vagyonfelügyelő ellenjegyzése kell.) Ennek keretében: áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet és erről tájékoztatja a hitelezőeket. Felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását. A csődeljárás sikertelensége esetén az eljárás átfordulhat felszámolási eljárásba, ha annak megindítására kérelem érkezik a bírósághoz.
21
III. Felszámolási eljárás A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Fizetésképtelen adós az, aki
a nem vitatott tartozását, az esedékességet követő 15 napon belül nem egyenlítettet ki; vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt; a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
A bíróság az adós felszámolását végzéssel rendeli el, és egyúttal kijelöli a felszámolót, aki a felszámolás kezdő időpontjától fogva egyedül jogosult az adós vagyoni ügyeivel kapcsolatos jognyilatkozatok tételére. A felszámóló feladata az adós vagyonának értékesítése és a befolyó vételárból a hitelezők meghatározott sorrend szerinti kielégítése. Ezt hívjuk kielégítési sorrendnek. A felszámoló felszólítja a hitelezőket követeléseik bejelentésére, behajtja a kintlévőségeket, majd zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít. A felszámolási eljárásban a hitelezői követelések kielégítésének sorrendjét a törvény állapítja meg, ez a következő:
a felszámolás költségei (ide tartozik az adóst terhelő munkabér, a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítés); zálogjoggal, óvadékkel biztosított követelés, de csak a zálogjog, óvadék erejéig; a céget terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék; természetes személy nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (pl. jótállásból származó, károkozásból eredő követelések); társadalombiztosítási tartozások, adók; egyéb követelések; adóhatóságnak fizetendő pótlék, bírság.
22
A személyegyesülés jellegű társaságok A Közkereseti társaság A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlan és egyetemlegesen helytállnak.
A társaság tagjai
A társaság tagjai nem lehetnek egyidejűleg korlátlanul felelős tagjai más gt.-nak (más kkt., bt. beltagja, egyéni vállalkozó)
A tagok - vagyoni hozzájárulás (nincs törvényi minimum) közreműködése - személyes közreműködés, melyért a tagot díjazás illetheti meg A társaság vagyona A társaság tevékenységéhez szükséges vagyont a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére (nincs törvényi minimum) A tag felelőssége a A társaság kötelezettségeiért elsősorban saját vagyonával felel. társaság Amennyiben a társaság vagyona a követelést nem fedezi, a kötelezettségeiért társaság kötelezettségeiért a tagok korlátlanul (magánvagyonukra is kiterjedően) és egyetemlegesen (bármelyik tag köteles helytállni a társaság egész tartozásáért) felelnek.
A nyereség veszteség viselésének szabályai
A társaságba belépő tag felelőssége a belépés előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos. A társaságtól megváló tag a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 5 évig - a többi taggal azonos módon felel – a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásaiért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett. és A nyereség és a veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg (társasági szerződés ettől eltérően is rendelkezhet, de egyik tagot sem lehet kizárni a veszteség viselésének kötelezettségéből, vagy a nyereségből való részesedésből.
Korlátlan felelősség fogalma: Amennyiben a társaság vagyona a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok korlátlanul (magánvagyonukra is kiterjedően) kötelesek helytállni. Egyetemlegesség fogalma: bármelyik tag köteles helytállni a társaság egész tartozásáért.
A társaság „szervezete” A kkt. egyik – a jogi személyiség hiányával, valamint a személyegyesülés jellegével összefüggő – jellemzője, hogy nincs a tagoktól elkülönült belső szervezete.
23
A „tagok gyűlése” = a tagok összessége kkt legfőbb döntést hozó szerve a tagok összessége. Hatásköre: A taggyűlés határoz az üzletvezetés körébe nem tartozó mindazon ügyben, melyet a törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalt. Főszabályként valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. Ettől a társasági szerződésben el lehet térni, de min. 1 szavazat minden tagot megillet. Határozathozatal: főszabályként egyszerű többséggel, kiv. ahol maga a törvény vagy a társasági szerződés 3/4-es szótöbbséget (pl. a tag kizárása), illetve egyhangúságot (pl. a kkt. jogutód nélküli megszűnése) ír elő. A társaság üzletvezetése és képviselete Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, akkor a társaság üzletvezetésére mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult. A társasági szerződésben a tagok az üzletvezetésre egy vagy több tagot is megbízhatnak. Ebben az esetben a többi tag üzletvezetésre nem jogosult. Az üzletvezetésre jogosult tagok vezető tisztségviselőknek minősülnek, így a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyi előírásokat az üzletvezetéssel megbízott tagra is alkalmazni kell. A társasági ügyek vitelét üzletvezetésnek nevezzük. Az üzletvezetés körébe tartoznak mindazon kérdések, amelyekről nem a tagok gyűlése dönt. Az üzletvezetésre való jogosultság tehát szükségképpen egyben képviseleti jogosultságot is jelent. A képviseleti jog legfontosabb eleme a cégjegyzés jogosultsága, ami a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően illeti meg a társaság képviselőit. A cégjegyzés akként történik, hogy a társaság képviseletére jogosult a cégszöveg alá saját teljes nevét írja.
24
A betéti társaság A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállaja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag ( a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért nem tartozik helytállási kötelezettséggel. Felelősségi alakzatok: Beltag felelőssége: korlátlan és a többi beltagéval egyetemleges. Korlátlan felelősség fogalma: Amennyiben a társaság vagyona a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok korlátlanul (magánvagyonukra is kiterjedően) kötelesek helytállni. Egyetemlegesség fogalma: bármelyik tag köteles helytállni a társaság egész tartozásáért. Kültag: vagyoni betétje erejéig köteles helytállni. Ennek a társasági formának a nagy előnye, hogy módot ad korlátozott felelősség melletti tőkebefektetésre. A társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az itt tárgyalt eltérésekkel. Eltérések a közkereseti társaságtól: 1. A kültag korlátozott felelőssége A kültag felelőssége a társasági szerződésben kikötött betét összegének erejéig áll fenn. A hitelezők felé ez a pénzösszeg az, ami a kültag betétjeként szerepel, s amelynek erejéig felelősségre vonható. 2. Üzletvezetés A kültagok nem jogosultak üzletvezetésre. Ennek az az oka, hogy kiegyensúlyozatlan helyzetet
teremtene,
ha
a
kültag,
aki
nem
tartozik
felelősséggel
a
társasági
kötelezettségekért, az üzletvezetés körébe tartozó döntéseket hozhatna, amelyekért végső soron nem neki, hanem a beltagnak kellene helytállnia. A társaság képviseletére a kültag nem jogosult.
25
A tőkeegyesülés jellegű gazdasági társaságok
A korlátolt felelősségű társaság A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatásra és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. A társaság tagjai
Természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság A tagok - törzsbetét (= a tagok által a társaság rendelkezésére bocsátott közreműködése vagyoni hozzájárulás) szolgáltatása A tagok vagyoni hozzájárulása lehet pénzbeli és nem pénzbeli (apport) hozzájárulás A társaság bejegyzését követően a társasági tagsági jogok foglalata az üzletrész, mely -a tagok törzsbetétjéhez igazodik, -a tagot megillető szavazati jog mértéke ehhez igazodik, -a tagot a társaság mérleg szerinti nyereségének felosztható részéből ilyen arányban illeti meg a részesedés. mellékszolgáltatás = minden olyan vagyoni értékkel rendelkező szolgáltatás, mely nem képezi a törzstőke részét. A tagot díjazás illetheti meg érte. - Pótbefizetési kötelezettség (a veszteség fedezésére, a társasági szerződés felhatalmazása alapján a taggyűlés dönt róla) A társaság vagyona A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összegen nem lehet kevesebb 3.000.000 Ft.-nál A tag felelőssége a A tagok egyetlen kötelezettsége: törzsbetétjük szolgáltatása. társaság A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes kötelezettségeiért törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb 100 000 Ft.-nál – és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. A társaság kötelezettségeiért a tagok a társaság hitelezőivel szemben nem felelnek. -
26
A részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével működik, és a részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének a szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem köteles helytállni. A társaság alapítása, Tagjai lehetnek, természetes személyek, jogi személyek és jogi tagjai személyiség nélküli gt.-ok A társaság tagjait részvényesnek nevezzük. A részvénytársaság elnevezését, a működési forma megnevezésével „nyrt” ill. „zrt” a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A részvénytársaság zártkörűen vagy nyilvánosan működik. Zártkörű rt. az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére. Nyilvánosan bevezették.
működő
rt.
amelynek
részvényeit
tőzsdére
A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. Azokat a jogokat és kötelezettségeket foglalja magába, melyeket a részvényes az alaptőke egy hányadának átvételével megszerez.
Részvénytípusok:
-nyomdai úton előállított - dematerizált ( elektronikus úton létrehozott, rögzített és nyilvántartott adatösszesség. A részvényes adatait a javára vezetett értékpapírszámla tartalmazza. Nyilvánosan működő részvénytársaság csak dematerizált részvényt bocsáthat ki.
Részvényfajták:
- törzsrészvény = az a részvény, amely nem tartozik a többi részvényfajtába. Osztalékra és szavazati jogra mindegyik részvényfajta jogosít. E részvényfajtához semmilyen többletjog nem fűződik. A részvénytársaság által kibocsátott törzsrészvények névértékének öszegének mindenkor meg kell haladnia a részvénytársaság alaptőkéjének a felét. Ez más szóval azt jelenti, hogy az rt. által kibocsátható egyéb – tehát törzsrészvénynek nem minősülő – részvényfajták névértékének összeg nem érheti el az alaptőke felét. - elsőbbségi részvény = amely más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Ezen belül léteznek különböző részvényosztályok, melyeken belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények bocsáthatók ki. A részvényosztályok a következők: osztalékelsőbbségi részvény = a részvényesek között felosztható
27
adózott eredményből a más részvényfajtába tartozó részvényeseket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosítja tulajdonosát osztalékra. likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi, a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbsége szavazati joggal összefüggő elsőbbség = a szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat. Ide tartozó további alcsoportok: többszörös szavazati (max. tízszeres)jogot biztosító , valamint a vétójogot bíztosító részvény. vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésérevonatkozó elsőbbség = a részvényesek az alapszabályban meghatározott módon jogosultak az igazgatóság egy vagy több tagjának, de legfeljebb az igazgatósági tagok 1/3-nak a kijelölésére, akik ezáltal az igazgatóság tagjává válnak. A részvényesek jogosultak az általuk kijelölt igazgatósági tag visszahívására. Nyilvánosan működő rt. nem bocsáthat ki ilyen részvényt. elővásárlási jogot biztosító részvény = olyan elsőbbségi részvény, amely a részvényesnek azt a jogot biztosítja, hogy a rt. többi részvényeire, amennyiben azokat tulajdonosa adásvétel útján kívánja átruházni, elővásárlási jogot enged (15 nap). Nyilvánosan működő rt. nem bocsáthat ki ilyen részvényt. - dolgozói részvény = a részvénytársaságnál teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára – ingyenesen vagy kedvezményes áron – dolgozói részvény bocsátható ki. Dolgozói részvény kibocsátásának feltétele: az rt. alaptőkéjének egyidejű felemelésével és legfeljebb a felemelt alaptőke 15 %-nak mértékéig. A dolgozói részvény forgalomképessége korlátozott, mivel csak a rt. munkavállalóira (beleértve a nyugdíjba vonultakat is) ruházható át. - Kamatozó részvény = a részvényest a részvény névértéke után, a tárgyévi adózott eredményből a részvényen feltüntetett módon számított kamat illeti meg. A törvény a kamatozó részvény utáni kamat kifizetését csak az adózott eredmény terhére engedi meg, és legfeljebb az alaptőke 10%-ig. - Visszaváltható részvény = A közgyűlés az alaptőke 10%-át meg nem haladó mértékben olyan részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján a kibocsátandó részvényre a rt.-t vételi jog vagy a részvényest eladási jog illeti meg, az alapszabályban meghatározott feltételek szerint. A tagok A részvényes kötelezettsége a társasággal szemben a részvény közreműködése névértékének a szolgáltatására terjed ki. A részvény névértéke az az érték, amelyet a részvényen feltüntetnek, melyet a részvény az alaptőkéből megtestesít. A társaság vagyona Az összes részvény névértékének az összege a társaság alaptőkéje (jegyzett tőke). A részvénytársaságnak meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkéje van. A részvény névértékének nincs minimuma, de meghatározott összegre kell szólnia.
28
A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió Ft.nál. Nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió Ft.-nál. A társasági vagyon védelme: tilos a részvényesnek az alaptőke terhére kifizetést teljesíteni. A tag felelőssége a A részvényes kötelezettsége az általa átvett részvények társaság névértékének illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és kötelezettségeiért nem pénzbeli szolgáltatás befizetése, illetve a rendelkezésre bocsátása. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Részvényesi jogok A tagsági jogoknak két csoportja van: - Személyi (igazgatási) jogok, amelyek alapvetően a részvényest a közgyűlésen megillető szavazati jogokat jelenti. - vagyoni jogok, amelyen elsősorban az osztalékhoz (az adózott eredmény közgyűlés által felosztani rendelt – részvényei névértékére jutó – való jogot, valamint a likvidációs hányadhoz való jogot kell érteni.
29
A részvénytársaság alapítása 1. Zártkörűen működő részvénytársaság esetében A részvénytársaság alapítása során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik. Zártkörű alapítás esetén tehát nincs nyilvános ajánlattétel és jegyzési eljárás. Mindebből következik, hogy zártkörű alapítás esetén az alapítók és részvényesek személye egybeesik. Az alapítók a részvénytársaság alapításáról , a valamint a részvénytársaság szervezetéről és működéséről az alapszabályban rendelkeznek. Az alapszabályt valamennyi alapító részvényesnek alá kell írnia, s azt közokirartba, vagy ügyvédei, jogtanácsosi ellenjegyzéssel kell ellátni. A részvénytársaság megalapításával és működésével egy olyan önálló társasági vagyoni entitás keletkezik, amely markánsan el kell, hogy különüljön a részvényes magánvagyonától. A részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható. A nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, szolgáltatásának időpontját az ellenében adandó részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató nevét és lakóhelyét (székhelyét), valamint a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapszabály szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló könyvvizsgáló vagy szakértő nevét és székhelyét. Ha a nem pénzbeli hozzájárulás olyan értékpapírokból áll, amelyek piaci értéke megállapítható , nincs szükség könyvvizsgálói jelentésre.
30
Alapszabály
Az alapszabály tartalmi elemei Kötelező tartalmi elemek A részvénytársaság cégnevét és székhelyét A társaság tagjainak nevét (természetes személynél anyja neve, jogi személynél a cégjegyzékszám) A társaság főtevékenységét és azon tevékenységeket, amelyekt a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván alaptőke összegét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét és a részvény névértékét az alapítók nyilatkozatát a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról A társaság képviseletét, a cégjegyzés módját az első igazgatóság tagjainak nevét az első könyvvizsgáló nevét A közgyűlés összehívásának módját és a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját A társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre hozták létre Lehetséges tartalmi elemei: A nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, szolgáltatásának időpontját az ellenében adandó részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató nevét és lakóhelyét (székhelyét), valamint a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapszabály szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló könyvvizsgáló vagy szakértő nevét és székhelyét. Az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz kapcsolódó jogokat , a részvények más részvényre történő átalakításának szabályait Részvények átruházásának korlátozását
2. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében A jogalkotó a nyilvánosan működő rt. esetébe a zártkörűen működő rt. szabályozását tekinti modellértékűnek. A nyrt.-re tehát a zrt.-re irányadó szabályokat kell alkalmaznia törvényben meghatározott eltéréssel. A jogalkotó a nyrt. esetében szigorúbb szabályokat alkalmaz, melyek indoka a befektető érdekek, a kisebbségvédelem, valamint a piaci szereplők tájékoztatása. A legfontosabb eltérések a következők:
a nyrt. részvényei kizárólag dematerizált módon állíthatók elő a nyrt. nem bocsáthat ki vezető tisztségviselők, vayg felügyelőbizottsági tag kijelölésére szóló és elővásrálási jogot biztosító elsőbbségi részvényt a nyrt. nem bocsáthat ki szavazatelsőbbségi részvényt
31
Nyilvánosan
működő
részvénytársaság
nyilvános
eljárással,
részvényjegyzés
útján
alapítható. A részvényjegyzés módjáról aza alapítási tervezet rendelkezik, melyet közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt valamennyi alapítónak alá kell írni.
a) Alapítási tervezet Az alapítók egy alapítási tervezetet készítenek, mely alapján a nyilvános részvényjegyzés történik. Az alapítási tervezetben a következőket kell meghatározni:
a részvénytársaság cégnevét és székhelyét, tevékenységét, időtartamát alapítók nevét(cégnevét, lakóhelyét (székhelyét) az alaptőke tervezett nagyságát a részvények számát és névértékét, a részvények előállítási módját, valamint szükség szerint a törzsrészvényeken kívül forgalomba hozandó részvényfajtákhoz kapcsolódó jogokat, a részvényesi jgook esetleges korlátozását a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében jegyezhető részvények számát, névértékét jegyzési minimum= a tervezett alaptőke aluljegyzése esetére a részvényjegyzés eredményességéhezt megkívánt részvények számát a túljegyzés esetén követendő eljárást az alakuló közgyűlés összehívásának a módját a nyilvános alapítás várható költségeit
b) Részvényjegyzés A jegyzési eljárás lefolytatására vonatkozó alapvető szabályokat a tőkepiaci törvény tartalmazza. A részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. A részvényjegyző – az alapító kivételével – csak pénzbeli szolgáltatásra válallhat kötelezettséget. A részvényjegyző köteles az általa jegyzett összeg min. 10%-át a jegyzéssel egyidejűleg befizetni. Az alapítókat megilleti az az előjog, hogy az alapító nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására is jogosult. Az alapítás meghiúsul, ha a részvénytársaság tervezett alaptőkéjét megtestesítő valamennyi részvényt a részvényjegyzésre megállapított zárónapig nem jegyezték le.(a befizetést teljesítő részére ilyenkor a befizetett összeget 15 napon belül vissza kell fizetni)
32
c) Alakuló közgyűlés Az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított 60 napon belül kötelesek az alakuló közgyűlést megtartani. Ha az alapítók ezt elmulasztják, úgy a részvényjegyző mentesül kötelezettségei alól és az általa befizetett összeget visszakövetelheti. Az alakuló közgyűlés megnyitásáig a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatását vállaló részvényjegyző köteles a jegyzés alkalmával fizetett összeget az általa jegyzett részvények névértékének 25 %-ra kiegészíteni. Az alakuló közgyűlés
megállapítja a részvényjegyzés eredményességét dönt a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról kiv. ha ezt a jogot az alapítók az alapítási tervezetben maguknak tartották fenn megállapítja az alapszabályt.
Az alakuló közgyűlés határozatképes: ha azon az alaptőke több mint 50%-t lejegyző részvényes jelen van. ( a határozatképesség megállapítása során a pénzbeli hozzájárulást vállaló részvényjegyzők közül azokat lehet számításba venni, akik a fent megállapított kötelezettségüknek eleget tettek, tehát a jegyzett reészvény névértékének min 25%-át befizették) Az alakuló közgyűlés a határozatokat ¾-es szótöbbséggel hozza.
33
