Nyugat – magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2013/2014-es tanév II. félév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga
Szerződések joga Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Informatikai és Gazdasági Intézet NymE Technológia Transzfer Iroda Iparjogvédelmi szakértő A Gazdasági jog c előadási anyag kizárólag a tárgyat felvett hallgatók számára készült szerzői jogilag védett szellemi alkotásnak minősülő szerzői mű. Az előadási anyag bármilyen formában és módon történő felhasználása (pl. másolás, sokszorosítás, terjesztés) nem megengedett. A szerződésekre vonatkozó általános szabályok Jogszabály: 2013. évi V . évi törvény a Polgári Törvénykönyvről A. A szerződéskötés
1. A szerződési ajánlat Az egyik fél ajánlatot tesz, a másik fél pedig elfogadja.
A szerzödéskötésre irányuló akarat háromféle alakban tehető: - szóban (jelenlévők között, telefonon) - írásban (levél, e-mail, távirat) - ráutaló magatartással (pénz bedobása az automatába)
Ajánlati kötöttség: az ajánlattevő az ajánlat megtétele után bizonyos ideig állni köteles az ajánlatát. Célszerű a szerzödés ben meghatározni az ajánlati kötöttség időtartamát. Ha nem rendezik a felek a következő szabályok érvényesülnek: - jelenlévőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha az az ajánlatot nyomban el nem fogadja - távollévőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő a válasz
megérkezését rendes körülmények között várhatta. ( ajánlott levél esetén a feladástól számított 5 munkanapon belül kell a levelet a címzettje megérkezettnek tekinteni). Ajánlati kötöttség Elkésett
elfogadás
Visszavonás az ajánlattal egyidőben
Ajánlatot
elutsították
érkezik
Ajánlattól
Ajánlat
tartalmú
érkezik –
eltérő
válasz
érkezik
nem jön létre nem jön létre nem jön létre új ajánlatnak szerződés az
szerződés
szerződés
minősül
időben
ajánlat és
elfogadás
egybehangzó Szerződés létrejön
ajánlattevőt
értesíteni kell
2. A szerződés alakja
Szerződés lehet: szóban, írásban ráutaló magatartással kötni. Vannak azonban olyan esetek, mikor a törvény a szerződés érvényességéhez különös alakot kíván: • egyszerű írásba foglalás: a szerződés írásba foglalása és a felek aláírják • minősített okiratba foglalás:az írásba foglaláson és aláíráson túl tanukkal hitelesítik. • közokiratba foglalás:közjegyző, bíróság, más állami hatóság által hitelesített alakban kiállított okirat.
3. Képviselet Szerződést megkötni nemcsak személyesen lehet, hanem más személy, azaz képviselő útján is. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá és kötelezetté.
A képviselet alapulhat: • egyoldalú címzett jogügyleten (meghatalmazás) – jogügyleti képviselet • törvényen, vagy hatósági rendelkezésen – törvényes képviselet (pl. szülő, gyám) • jogi személy alapszabályán – szervezeti képviselet Álképviselet = ha a képviselő képviseleti jogkörét túllépve, vagy képviseleti jogkör hiányában jár el. Az álképviselő által kötött szerződés érvénytelen.
B) A szerződés érvénytelensége 1. Az érvénytelenség fogalma
Vannak olyan szerződések, amelyektől az állam megtagadja az elismerést, vagyis az ilyen szerződésekhez nem kapcsolódik joghatás.
Érvénytelen a szerződés, ha a törvényben meghatározott valamely oknál
fogva nem alkalmas célzott joghatás előidézésére. Érvénytelenség esetén a szerződéskötés előtti állapotot kell visszaállítani 2. Semmisségi és megtámadhatósági okok
Azokat az okokat, amelyek érvénytelenségre vezetnek, érvénytelenségi okoknak nevezzük.
Az érvénytelenségi okok lehetnek: • a szerződési akaratban (akarathiba) • a szerződési nyilatkozatban (nyilatkozati hiba) • a célzott joghatásban (jogi hatás hibája)
C.A szerződés tárgya, tartalma A szerződés tárgya a szolgáltatás. A szolgáltatás az a magatartás, amelyet a
jogosult a kötelezettől követelhet, ill. amelyet a kötelezett a szerződés alapján tanusítani köteles.
A szerződés közvetett tárgyát, a dolgokat különféle kritériumok alapján csoportosíthatjuk:
a. Főszolgáltatások és mellékszolgáltatások
b. Tevőleges és nem tevőleges
c. Egyszeri, tartós, időszakonként visszatérő
d. Személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatások e. Egyedi, tartós, zártfajú és vagylagos szolgáltatások
Egyedi a szolgáltatás, ha a tárgyat konkrétan megjelölték. Ilyenkor a szolgáltatás mással nem helyettesíthető. Ha ez a dolog elpusztul, a
szerződéses kapcsolat meghiúsul.
Fajlagos a szolgáltatás, ha azt fajta és mennyiség szerint határozták meg. (pl. 5 tonna búza)
Zártfajú a szolgáltatás, ha a szolgáltatás meghatározása a fajtán belül valamiféle korlátozást, vagy szűkítést tartalmaz pl. minőségi vagy földrajzi megkötéssel ( pl. bánáti búza, tatai szén, maga termelte szőlő) f. Visszterhes és ingyenes szolgáltatások
Visszterhes a szolgáltatás, ha a szolgáltatással szemben egy másik vele egyenértékű szolgáltatás áll. A Ptk. ezt tekinti főszabálynak. (ingyenes
szolgáltatásnál a szolgáltatással szemben nem áll ellenszolgáltatás pl. ajándékozás)
D. A szerződés teljesítése A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.
A teljesítés megtörténtének igazolására szolgál a nyugta, melyben a jogosult írásbeli nyilatkozattal ismeri el a teljesítést. A jogosult köteles meggyőződni
arról, hogy a teljesítés megfelelő volt. Az ellenőrzés a szolgáltatás minőségi és mennyiségi megvizsgálását jelenti az adott szakmai szokások szerint. E. A szerződés megszegése Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény, állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik fél szerződéssel kapcsolatos jogait.
Objektív = a szerződésszegés egyik
felróható
fél
magatartására
sem vezethető vissza A szerződésszegés lehet:
Szubjektív = a szerződésszegés valamelyik vagy
mindkét
fél
felróható
magatartására vezethető vissza.
A szerződésszegésnek számos fajtája van, a leggyakoribb esetek a következők:
• kötelezetti késedelem
- a teljesítési határidő eltelt és a kötelezett nem teljesített • jogosulti késedelem
- a jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el
- elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek.
- a teljesítés megtörténtéről nem állít ki nyugtát. • hibás teljesítés pl.
- minőségi hibás teljesítés
- mennyiségi hibás teljesítés
- a használati utasításra vonatkozó kötelezettség elmulasztása F. A szerződés megerősítése A jogosult kétféle, a kötelezettben rejlő veszéllyel számolhat. Egyrész azzal,
hogy a kötelezett nem lesz hajlandó teljesíteni. Másrészt azzal, hogy nem lesz képes teljesíteni.
Az első esetben a jogosult szerződési pozícióját kell megerősíteni. Ezt
nevezzük a szerződés megerősítésének. A szerződés megerősítését
szolgálja pl.: a foglaló és a kötbér
A második esetben pedig előre gondoskodni kell a teljesítés fedezetének biztosításáról. Ezt nevezzük a szerződés biztosításának. A szerződés, azaz a fedezet biztosítását pedig a zálogjog és a kezesség alapozhatja meg.
A szerződés megerősítése 1. Foglaló
A szerződés megkötésekor, a kötelezettségvállalás jeléül foglaló adható.
A foglaló lehet pénz, vagy valamilyen dolog is. A foglalóként átadott pénz,
vagy dolog e minőségének a szerződésből feltétlenül ki kell tűnni. (Az előleget be kell tudni a vételárba, a foglalónak azonban speciális a jogi
sorsa.) A foglaló jelentősége abban van, hogy védelmet nyújt a szerződés
meghiusulása esetére, nevezetesen:
a) ha a szerződés meghiusulása annak a félnek róható fel, aki a foglalót adta, akkor a foglalót elveszti.
b) Ha viszont annak róható fel a meghiusulás, aki a foglalót kapta, akkor
a foglaló összegének kétszeresét (mint minimum kártérítés) köteles visszafizetni.
c) Ha ameghiusulás mindkét félnek vagy egyiknek sem róható fel, akkor a foglaló visszajár. 2. Kötbér A kötbér a szerződés nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésének esetére kikötött pénzösszeg.
A kötbér elhatárolása a foglalótól:
2.
a kötbért nem a szerződés megkötésekor, hanem a szerződés
3.
nemcsak a meghiusulás, hanem a szerződésszegés (késedelmes
4. 5.
megszegése után adják,
teljesítés, nem a szerződésnek megfelelően teljesít) más esetei is sújthatók kötbérfizetési kötelezettséggel,
a kötbér csak akkor jár, ha a kötelezettnek a szerződésszegés felróható.
A kötbérfizetési kötelezettség alól tehát a kötelezett vétlenség bizonyításával mentesül. írásba kell foglalni.
Biztosítékadás
A jogosultnak érdekében állhat, hogy biztosítékot követeljen arra az esetre, ha fedezet hiányában nem jut hozzá követeléséhez.
A biztosítékadásnak két nagy csoportja ismeretes: a dologi és a személyi biztosítékadás.
A dologi biztosítékadás ismét két csoportra bontható: zálogjogra és
óvadékra.
A személyi biztosítékadás nem más, mint a kezesség. 1. Dologi biztosítékadás - Zálogjog
A zálogjog annyit jelent, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjognak két fontos jellemzője van: - Járulékos, azaz
• főkötelezettséget tételez fel,
• terjedelme általában a főkötelezettség terjedelméhez igazodik, osztja a főkötelezettség jogi sorsát (annak megszűnése esetén magától megszűnik),
• a követelés engedményezésekor a zálogjogosultság is átszáll az új jogosultra.
- Abszolút hatályú (mindenkivel szemben hatályos). Ez annyit jelent, hogy
a zálogtárgyból való kielégítést mindenki köteles tűrni, pl. az is, akinek a
zálogtárgy az elzálogosítást követően került a tulajdonába. Ez az oka annak, hogy a zálogtárgyat felismerhetővé kell tenni, s ez kétféleképpen tehető meg:
• a zálogtárgyat a zálogjogosult birtokába adják (kézizálogjog), általában ingó dolgok
• a zálogtárgyat megjelölik( jelzálogjog) Ingatlanok csak jelzálogban lehetnek.
A kézizálogjog az elzálogosított dolog átadásával jön létre. A zálogjogosultat
megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A dolgot azonban csak akkor
használhatja, ha erre őt a szerződés feljogosítja. A zálogjogosultat a rendelkezési jog nem illeti meg. Köteles a zálogtárgyat megőrizni, karbantartani, az ezzel járó költségek azonban a kötelezettet terhelik.
A zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik.
Jelzálogról akkor beszélünk, ha a zálogjogosultat nem illeti mega zálogtárgy
birtoklásának a joga. A jelzálog a szerződés írásba foglalásával jön létre és ingatlan esetén további feltétel az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés.
2. Személyi biztosítékadás – Kezesség A kezesség a szerződés teljesítésének személyi biztosítéka. A kezes arra vállal kötelezettséget, ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
G. A szerződés megszűnése Nem minden szerződés tölti be rendeltetését, s az ilyen szerződést meg kell
szüntetni. A jogosult kielégítése nélküli megszüntetésnek két csoportja van: a felek akaratából és egyéb okból való megszüntetés, megszűnés. 1. A szerződés megszűnése a felek akaratából
- A szerződés megszűnése a felek (kétoldalú) nyilatkozatával Megszüntető szerződés = A felek a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg
(ex nunc hatálya). A szerződés megszűnéséig teljesített szolgáltatás ellenértékét ki kell fizetni.
Felbontó szerződés = A felek a szerződést annak megkötési időpontjára
visszamenőleges hatállyal szüntetik meg (ex tunc hatály). Ez annyit jelent, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot, azaz olyan helyzetet kell
teremteni, mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna. Vannak olyan szerződések, ahol fogalmilag kizárt az eredeti állapot helyreállítása, a
teljesített szolgáltatásokat nem lehet visszaadni. Ilyen esetekben a felek csak megszüntető szerződéssel szüntethetik meg az alapszerződést. - A szerződés megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal
A szerződésnek egyoldalú nyilatkozattal való megszüntetése azt jelenti, hogy valamelyik fél jognyilatkozatával a szerződést felmondja, vagy attól eláll.
Felmondás
A rendkívüli felmondás a szerződésnek azonnali, felmondási idő közbeiktatása
nélküli
megszűntetése.
időpontjában, azonnali hatállyal szűnik meg.
A
szerződés
a
felmondás
A rendes felmondás ezzel ellentétben azt jelenti, hogy a jövőre nézve szüntetik meg, a felmondási idő elteltével.
2. Elállás
Valamelyik szerződő fél visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést. Ez a
szerződés megszüntetésének a legsúlyosabb módja, így elállásra csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor. A felek egyébként az elállás jogát a szerződésben kiköthetik, de az elállás jogának elismerése fejében gyakran ellenértéket kell fizetni. Ez az un. bánatpénz.
2. A szerződés megszűnése egyéb okból A szerződést megszünteti:
- confusio (ha a kötelezett és a jogosult személye ugyanaz lesz. (pl. öröklés vagy jogi személyek fuzionálása esetén, akkor a szerződés megszűnik)
- az egyik fél halála (ez csak akkor szünteti meg a szerződést, ha nincs jogutód., vagy ha a szerződés személyes szolgáltatáson alapul (pl. műszaki alkotás készítése).
A gazdasági élet tipikus szerződésfajtái A gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatok a szolgáltatás jellege alapján a következő csoportokba sorolhatók • Tulajdonátruházási un. adásvételi típusú szerződés - Adásvételi szerződés - Csereszerződés - A szállítási szerződés - A közüzemi szerződés - Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés • Tevékenységkifejtő un. vállalkozási - A vállalkozási szerződés - A fuvarozási szerződés • Ügyviteli típusú szerződések - A megbízási szerződés - A bizományi szerződés - A letéti szerződés
• Használati jellegű un.bérleti típusú szerződés - A bérleti szerződés - A haszonbérleti szerződés - A haszonkölcsön - A lízing (leasing) szerződés - Franchise-megállapodás
• Helytállási un. készenléti típusú szerződés - Pénzszolgáltatási szerződés (hitelszerződés) - Pénzkezelési szerződés - Biztosítási szerződés
Tulajdonátruházási, un. adásvételi típusú szerződés Cél: a tulajdonosváltozás
Adásvétel (Ptk.6:215.§-6:227. §)
1.Fogalma: Adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolgo átvételére köteles. 2.A szerződés alanyai: Eladó és a vevő 3. A szerződés tárgya: minden olyan dolog, amely nincs kivonva a forgalomból (Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni). 4. Felek jogai és kötelezettségei
ELADÓ
Tulajdonátruházás + a dolog birtokba adása Dolog átvétele + vételár megfizetése
Eladó Az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dolgokkal kapcsolatos fontos követelményekről és a dolgokkal kapcsolatos terhekről tájékoztatni, valamint az ezekre vonatkozó okiratokat átadni.
VEVŐ
Vevő A vevő köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni
Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet – előtte azonban köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni a tulajdonszerzés akadályainak elhárítására. Az eladó viseli az átadással és az A vevőt terhelik a szerződéskötési ingatlan-nyilvántartásban költségek, a tulajdonátruházási feltüntetett állapot rendezésével illeték, továbbá az átvétel és a kapcsolatos költségeket tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartásba való bejegyzésének költségei
A vállalkozás (Ptk 6:238.§-401.§) 1. Fogalma: Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. 2. A szerződés alanyai: Megrendelő – vállalkozó
3. A szerződés tárgya: eredmény, mű létrehozása 4. A felek jogai és kötelezettségei
Megrendelő
Meghatározott dolog elkészítése
Szolgáltatás átvétele+ vállalkozói díj fizetés Megrendelő
Vállalkozó
Vállalkozó A tevékenység végézésnek feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezésété. Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni. A díj a vállalkozás teljesítésekor A vállalkozó a munkát saját esedékes. költségén végzi el. A vállalkozót a díj biztosítáásra zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a válllalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát saját maga végezte volna. Az
Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat, vagy a feladatot a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára elvállalhatja. A vállalkozó köteles a munkát elvégezni. Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, munka gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni. A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elálhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés
alvállakozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért, amely anélkül nem következett volna be. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállakozó köteles őt erre figyelmeztetniA vállalkozó köteles a megrendelő utasítását megtagadni, ha annak égrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszéleztetné mások személyét vagy vagyonát. A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. A vállalkozók kötelesek munkavégzést összehangolni.
a
A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte.
megszűnésével okozott kárt megtéríteni.
A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.
A megbízás (Ptk. 6:272.§-6:278.§)
1.Fogalma: Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. 2. A szerződés alanyai: megbízó – megbízott
3. A szerződés tárgya: a szerződésben meghatározott ügy ellátása a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően. 4. A felek jogai és kötelezettségei
megbízó
A rábízott ügy ellátása
Díjfizetés + indokolt költségek megtérítése
megbízott
Megbízó
Megbízott Köteles a megbízást a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően teljesíteni.
A megbízó köteles a megbízási díjat kifizetni. A díj a szerződés A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezett megszűnésekor esedékes. eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.
Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasítása szerint, a megbízó kockázatára elláthatja.
A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járók költségek előlegezésére köteles. A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Ha a megbízó célszerűtlen, vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni.
Meg kell tagadni az utasítás A megbízó köteles megtéríteni az teljesítésété, ha annak végrahjtása utasítás teljesítésével kapcsolatban jogszabály vagy hatósági határozat felmerült költségeket. megsérétésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat
ellátásáról kívánságára, szükség esetétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utsítások módosításátá teszik indokolttá. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.
5. A megbízás megszűnése A megbízás megszűnik: • a megbízás teljesítésével • a megbízás teljesítése nélkül, ha - valamelyik fél a szerződést felmondja - bármelyik fél meghal, vagy cselekvőképtelenné válik - a megbízás tárgytalanná válik
A bérlet (Ptk.6:331.§-6:341.§)
1.Fogalma: Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolgo időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és a bérleti díj fizetésére köteles. 2. A szerződés alanyai: bérbeadó - bérlő
3. A szerződés tárgya: minden forgalomképes dolog 4. A felek jogai és kötelezettségei
bérbeadó A szerződés tárgyát használatba adja
Időszakonként előre bért fizet + dolog visszaadása Bérbeadó A bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni. A bérbeadó - ellenőrizheti a használatot, - követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszűntetését, - az ilyen használatból eredő kárának e megtérítését.. A bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a bérlőt megfelelő határidő kitűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett.
Bérlő
Bérlő A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye A bérlő köteles bért időszakonként előre megfizetni.
A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész időtartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak.
A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dolgora vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. A dologgal kapcsolatos nagyobb kiadásokat és a közterheket a bérbeadó viseli.
Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett a felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet. Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő elállás helyett a szerződést felmondhatja. A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő viseli. . A bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe vagy harmadik sezmély használatába adni.
Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulásával adta albérletbe vagy más használatába, az albérlő és a használó magatartásásért gy felel, mintha a dolgot maga használta volna. Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulása nélkül adja albérletbe vagy engedi át másnak használatra, azokért a károkért is felel, amelyek enélkül nem következtek volna be. A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja.
5. A bérlet megszűnése A bérlet megszűnik: • a szerződésben meghatározott idő elteltével • a határozatlan időre kötött bérletet 15 napra fel lehet mondani • A dolog elpusztul
