2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv

A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv Biológia gimnázium 1. Bevezetés 1.1. Kerettantervi bevezető A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók – az élő természettel kapcsolatos ismereteiket elmélyítve és gazdagítva - egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, beleértve az ember testi-lelki egészségét fenntartó tényezőket. E cél teljesülése közben fejlődnek tanulási képességeik: jártasságot szereznek tudásunk forrásainak feldolgozásában, érvényességi körének megítélésében és az új ismeretek önálló megszerzésében. Felkészülnek az ok-okozati összefüggéseket kereső, megértő és kritikus gondolkodásra, és egyre gyakorlottabban ismerik fel az áltudományos, megtévesztő propagandát, amelynek így elutasítására is képessé válhatnak. Mivel a NAT kiemelt célkitűzése a természettudományos műveltség erősítése, a gimnáziumi biológia tananyagának feldolgozása során fontos, hogy a tanulás folyamata a mindennapi élethez, a gyakorlathoz is kapcsolódó jelenségekből indulva vezessen el a mindennapi életben tapasztalható problémák megoldására is felhasználható ismeretekhez. Ez nemcsak a környező élővilág és saját szervezetünk jelenségeinek megértését teszi lehetővé, de alapot ad a tanulók környezet- és egészségtudatos magatartásának alakításához is. E célokkal összefüggésben a gimnáziumi biológiatanítás olyan természetszemlélet és biológiai műveltség kialakítására törekszik, amely alapot adhat egy kritikusan gondolkodó, önmagáért, a szűkebb-tágabb közösségért és a környezetért is felelősséget vállalni tudó magatartás és állampolgári gyakorlat megvalósulásához. A biológia különleges helyet foglal el a természettudományok között, hiszen vizsgálódási köre az élővilág. Tanulmányozása során a diákok nemcsak az élővilág állandóságának és változékonyságának alapjait és az élővilág egységét ismerik meg, hanem az embernek az élővilág evolúciójában elfoglalt helyét is. Fontos, hogy megértsék az ebből az egyedülálló helyzetből adódó szabadságot és felelősséget. Biológiai tanulmányaik hozzásegítik a fiatalokat a természeti, társadalmi és gazdasági rendszerek szoros kapcsolatának és rendkívüli összetettségének megértéséhez. Fontos belátniuk, hogy a fenntartható gazdálkodáshoz természettudományos ismeretek is szükségesek. A biológia tanulása közben a tanulók egyre rutinosabbá válnak a természettudományos megismerési módszerek használatában. A tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek, az önálló és a csoportmunka során a nyomtatott és elektronikus anyagok feldolgozása fejlesztik együttműködési készségüket, és ezen keresztül segítik az emberek sokféleségének értékként való elfogadását. A középfokú biológia tanulása során a megfigyelések, ismeretek megfogalmazása révén gazdagodik a tanulók anyanyelvi kifejezőkészsége. Egyre gyakorlottabbá válnak az objektív szemléletű leírásban, tapasztalataik esztétikus rögzítésében, az önálló ismeretszerzésben és a problémamegoldásban. A kritikus, önálló információszerzés, a médiatudatosság, a tudománytörténeti tájékozódás az európai és a hazai kultúra

1

megbecsülését erősíti. A fenntartható gazdálkodás feladatainak megfogalmazása a természeti feltételekkel és a nemzeti hagyományokkal összhangban álló gazdasági és vállalkozói kompetenciákat is fejleszti. Az egészségét fenntartó és az azt fenyegető tényezők megismerése segít az egészségtudatos magatartás kialakításában és megvalósításában. A biológiának a minden ember számára nélkülözhetetlen ismereteket és képességeket közvetítő műveltségkép eredményes közvetítése érdekében a kerettanterv a tematikai egységek feldolgozását gyakorlati problémák, jelenségek és gyakorlati alkalmazások fölsorolásával támogatja. 9–10. évfolyam A gimnáziumi biológia tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentő sokféleségének megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése – és egy részüknek a kipróbálása – fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazását erősíti, és az önálló tanulás képességét is fejleszti. 11–12. évfolyam A gimnáziumi biológiatanulás utolsó két évének diszciplináris témakörei a sejtbiológia, az ember szervezettana és élettana, a molekuláris genetika, az evolúció, az ökológia és az emberi viselkedés. E témakörök feldolgozásának középpontjában az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészsége közti kapcsolatnak a megértése áll. Ennek elemzése különböző szerveződési szinteken – sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet –, de azonos céllal történik. Az egyed feletti szintek az ember esetében átvezetnek a társadalmi jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket érintve a kapcsolatok fölismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az emberi társadalom tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A fenntarthatóság, mint cél nem egy kész algoritmus megtanulását igényli – ilyen jelenleg nincs –, hanem a biológiai ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. Az ismereteknek ahhoz a fölismeréshez is el kell vezetniük, hogy az ember testi és lelki egészségét közvetlenül, egyéni szinten is befolyásolja. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel. A témakörök biztosítják a tudás rendszerszerű építését, kapcsolódnak a mindennapi élet problémáihoz. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ átadásának útjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember megismerésekor a tanulók nem csak a testi felépítést, hanem

2

a lelki alkatot, az önismerettel, a tartós és kiegyensúlyozott társas kapcsolatokkal összefüggő biológiai kérdéseket is vizsgálják. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét. 1.2. Kerettantervhez való viszony A biológia tantárgyból az iskola más irányú profilja miatt az „A” kerettantervet választjuk. 1.3. A tantárgy óraszámai A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

9. évfolyam

–

–

10. évfolyam

2 óra

72 óra

11. évfolyam

2 óra

72 óra

12. évfolyam

2 óra

64 óra

1.4. Az éves órakeretek felhasználása 10. évfolyam: 72 óra: 65+7 szabad órakeret Tematikai egységek sorszáma

Tematikai egység címe

órakeret

1.

Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia

8 óra

2.

A Föld benépesítői: a növények és gombák

12 óra

3.

A Föld benépesítői: az állatok

15 óra

4.

Kapcsolatok az élő és élettelen között

12 óra

5.

Érthetjük őket? Az állatok viselkedése

8 óra

6.

Másfélmillió lépés Magyarországon

10 óra

Év végi összefoglalás, hiánypótlás Éves óraszám

7 óra 72 óra

3

11. évfolyam: 72 óra: 66+6 szabad órakeret Tematikai egységek sorszáma


órakeret

1.

Sejtjeinkben élünk - A sejt felépítése és működése

8 óra

2.

Ételek és életek – A táplálkozás

8 óra

3.

Jó a levegő? – A légzés

5 óra

4.

Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet

7 óra

5.

Erő és ügyesség - mozgás és testalkat

8 óra

6.

Elválaszt és összeköt - A bőr

4 óra

7.

Védelmi vonalaink - Az immunrendszer

6 óra

8.

A vérünkben van? – A hormonális szabályozás

8 óra

9.

Harcolj vagy fuss! - Az idegrendszer

12 óra

Év végi összefoglalás, hiánypótlás

6 óra

Összesen

72 óra

12. évfolyam: 64 óra: 54+10 szabad órakeret Tematikai egységek sorszáma


órakeret

1.

Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei

6 óra

2.

Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika

10 óra

3.

Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás

8 óra

4.

Az élet lehetőségei

4 óra

5.

Kibontakozás - a biológiai evolúció

10 óra

6.

Az ember egyéni és társas viselkedése

8 óra

4

7.

Gazdálkodás és fenntarthatóság

8 óra


10 óra

Összesen

64 óra



A témaegységenként meghatározott órakeretek összefoglalással és számonkéréssel együtt értendők, valamint tartalmazzák a szabad órakeretet is. A szabad órakeretbe új tananyagot nem iktattunk be. A 10. évfolyamon az 1. tematikai egység óraszámát eggyel növeltük az év eleji tudásszint felmérés miatt, a többi szabad órakeretet év végén tervezzük felhasználni ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, a hiányok pótlására.

 

1.5. Tantárgy-pedagógiai alapvetések Fejlesztési feladatok, lehetőségek A pedagógus fejlesztési feladatai: – Bemutatni, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon – – – – – – – – –

–

– – –

– –

valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget kialakítása, amelyben elfogadott az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége. Rámutatni az életközösségek szerveződésében felismerhető lényeges összefüggésekre. Az élő és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként megismertetni. Áttekintő képet nyújtani a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjairól. Természettudományos bizonyítékokkal alá támasztani az élővilág egységességét, egyúttal térben és időben elhelyezni az embert a földi élővilágban. Megismertetni a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és önszabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítani az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. A tevékenység során elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Képessé tenni a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságokkal összhangban levő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával kialakítani az önálló ismeretszerzés igényét. Elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Rámutatni a biológia etikai és társadalmi, gazdasági kérdésekkel való kapcsolatára. Tudatosítani, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van, egyúttal a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. Az élet minden területén kialakítani a környezettudatos magatartást. A tantárgy körébe tartozó korszerű elméleti ismeretek nyújtása, az egészség-kultúra fejlesztése, a munkaképesség hosszú távú megőrzésének megtanulása.

5

– A többi pedagógussal együttműködve felkészíteni a diákokat az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. – Csoportos tevékenységekkel fejleszteni az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adni, mely segíti az emberek sokféleségének elfogadását. – Érdeklődést kell kelteni a tanulókban a természet megfigyelésére, úgy, hogy közben a tanult eljárásokat, az elsajátított ismereteket tudatosan alkalmazzák és felhasználják. – A pedagógus érje el, hogy a tanulók törekedjenek az egészséges életvitel, a prevenció, egészségmegőrzés legfontosabb ismereteinek elsajátítására és aktív megvalósítására, a test és lélek harmóniájának kialakítására, végül a családi élet értékes, kulturált megélésére. – Kialakítani a tanulókban a szükséges készségeket, képességeket a fenntartható fejlődés biztosításához.

Ehhez szükséges, hogy a tanulók -

tapasztalati úton ismerjék meg a környezetük legfontosabb élő és élettelen anyagait,

-

az idő és a természeti jelenségek megismerésével összefüggő képet alakítsanak ki a földi élet múltbéli és jelenkori változásairól,

-

ismerjék meg a Föld élőlényeinek, de a sejten belüli anyagoknak is térbeli elrendeződését, ezek egymásra hatását,

-

rendelkezzenek megfelelő jártassággal a természettudományok megismerésében, lássák a biológia XXI. századi fejlődési lehetőségeit,

-

váljanak képessé arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket,

-

alakítsák ki önmagukban - tanári segítséggel - az önálló ismeretszerzés igényét,

-

megértsék állandóan változó világunkban a bővülő biológiai ismeretek nyomon követésének szükségességét.

Kulcskompetenciák, kompetenciák A biológia tantárgy természettudományos ismereteket közvetít, ezért elsősorban a természettudományos kompetencia fejlesztésében vesz részt. Tanulása során az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának (információk gyűjtése, feldolgozása, prezentációkészítés) esztétikai-művészeti tudatosságának (füzetvezetés, tablókészítés, prezentációkészítés) kifejezőképességének, anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciájának (szóbeli számonkérés, véleményalkotás, érvelés, szaknyelvhasználat) kezdeményezőképességének, vállalkozói és szociális és állampolgári kompetenciájának (kooperatív tanulási módszerek alkalmazása) fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának kialakítása is folyamatos feladat, melyet a változatos tanulásszervezési formák alkalmazása segít. A biológia tudomány történetének megismertetésével hozzájárul a

6

tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. Segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, mivel hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok felnőtté válásuk után felelős döntéseket hozhassanak. A csoportmunkában végzett tevékenységek és feladatok lehetőséget teremtenek a demokratikus döntéshozatali folyamat gyakorlására. A kooperatív oktatási módszerek a biológia órán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a fiatalok megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetek és a káros függőségek megelőzésével, a családtervezéssel, és a gyermekvállalással kapcsolatban. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik a médiatudatosságuk. Elvárható a felelősségvállalás másokért, amennyiben a tanulóknak szerepet kell vállalniuk a természettudományok és a technológia pozitív társadalmi szerepének, gazdasági vonatkozásainak megismertetésében, és az áltudományos nézetek elleni harcban, továbbá a csalók leleplezésében. A közoktatási biológiatanulmányok végére életvitelszerűvé kell válnia a környezettudatosságnak és a fenntarthatóságra törekvésnek. A fejlesztés várt eredményei az első és a második ciklus végén A tanuló ismerje a szerveződési szintek összetettségét és felépítését, az összetettségen belüli működési kapcsolatokat. Tekintse ezeket megőrzendő természeti értéknek. Ismerje az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas kapcsolatok biológiai funkcióit. Ismerje egy-két jelentős külföldi és hazai természettudós kutatási eredményeinek lényegét. Legyen képes értelmezni fénymikroszkópos képet a megismerés folyamatában. Használja önálló tanulása során az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Értse a személyes felelősségét a fertőzések megelőzésében, és tegyen meg mindent a sikeres gyógyulás érdekében. Legyen képes egyszerű kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit és tapasztalatait megfogalmazni, leírni. Legyen képes a problémák tudatos azonosítására, megoldására, a hipotézisek megvizsgálására. A tanuló gyakorlatot szerez a biológia különböző szerveződési szintjein – sejt, szerv, szervrendszer, egyed és egyed feletti szintek – a fölépítés és működés kapcsolatainak meglátására és elemzésére. A működés törvényszerűségeit képes lesz valamilyen sokaság alkotóinak közös viselkedésében keresni, legyenek azok gének, egyedek vagy fajok, s ezt a funkciót e működések magasabb szerveződési szintben betöltött szerepeként értelmezni. Szemléletében megjelenik a folyamatok egyszeriségét, megismételhetetlenségét jelentő történetiség is, a modern biológiát e két látásmód összekapcsolására tett kísérletként látja, melynek sikere vagy kudarca közvetlenül hat boldogulásunkra. Felismeri, hogy a funkciók keresése az egyén életében és a társas-társadalmi kapcsolatokban is az értelem keresését és újrafölismerését jelenti, mert a véletlenek sokaságát ez kapcsolja harmonikus egésszé a kibontakozás történeti folyamatában. Ez a tudás olyan világkép alapja lehet, amely megtartja a tudomány leíró módszereit és magyarázó erejét, de megtalálja az így leírt folyamatok és formák szerepét is a természet egészében. 2. A biológia tantárgy kerettanterve évenkénti bontásban 10. évfolyam Tematikai egység

Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia

Órakeret 7 óra

7

Előzetes tudás

Vírusok, baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák általános jellemzői.

A tematikai egység A mikrobák és egyszerű eukarióták példáján a széleskörű elterjedtség nevelési-fejlesztési és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének igazolása céljai konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért nem látom a mikrobákat a levegőben vagy a bőrömön? Honnan lehet tudni, hogy ott vannak, hogyan kerültek oda? Hogyan függenek össze a baktériumok életműködései az élelmiszerek romlásával, betegségekkel, járványokkal? Melyek a gyors szaporodás feltételei és következményei? A mikrobiális tevékenység mezőgazdasági, élelmiszer- és gyógyszeripari jelentősége.

Ismeretek: Az élettelen természet és az élővilág szerveződési szintjei, sejtes és nem sejtes szerveződési formák. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf élőlények működésének összefüggése. Az aerob és anaerob energianyerés. A fertőzések megelőzésének módjai, az orvoshoz fordulás szabályai. Az ember és a mikrobák sokrétű kapcsolata. Életterek benépesítési lehetőségeinek áttekintése a mikrobák példáján.

Fejlesztési követelmények Vázlatrajz készítése a megfigyelt preparátumról vagy élő baktériumokról (pl. tejsavbaktérium, szénabacilus): mikroszkópos kép értelmezése. A mikroszkóp nagyításának kiszámítása.

Kapcsolódási pontok Kémia: fertőtlenítőszerek; a kísérleti eszközök és használatuk.

Matematika: mennyiségi összehasonlítás, Egyszerű biológiai kísérlet önálló mértékegységek. elvégzése során az erjedés (pl. sörélesztő), a fertőtlenítő és Történelem, sterilizáló hatások megfigyelése.. társadalmi és állampolgári Az internet és a könyvtár ismeretek: a járványok használata a mikrobák történelmi szerepe. megismerésére. Fizika: energiaátalakulások. Magyar nyelv és irodalom: Boccaccio, Th. Mann (a járványok irodalmi ábrázolása); a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Földrajz: az antibiotikumok bevezetésének hatása a népességszám változására.

Kulcsfogalmak/ Sejtes és nem sejtes szerveződés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf életmód, aerob- és anaerob energianyerés, vírus, baktérium. fogalmak

8

A Föld benépesítői: a növények és gombák

Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 12 óra

Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), ivaros és ivartalan szaporodás. A rendszerezés lehetséges módjainak bemutatása. A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények? Mi magyarázza a környezetünkben élő növények jellegzetes életműködéseit: a felszívást, a növekedést, a virágzást, a levélhullást? Mi az évgyűrű, mitől odvasodnak a fák? Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? Mikor marad szép és finom a cseresznyebefőtt? Melyik gombát ne szedjem le? Hogyan kerülhető el a penészesedés, a kerti növények gombás fertőzése?

Fejlesztési követelmények A határozókönyvek felépítésének logikája és használatuk gyakorlása. Mikroszkópos képek, kész és készített preparátumok vizsgálata. Példák a növényi szövetek felépítése és működése közötti kapcsolatra. A megfigyelések rögzítése vázlatrajz formájában.

A növények szerepének bemutatása az emberiség táplálkozásában önálló ismeretszerzés alapján. A vizsgált növényi szervek felépítésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban. Ismeretek: Egyszerű élettani vizsgálatok Praktikus és fejlődéstörténeti (pl. ozmózis). Kísérletek önálló csoportosítás. A rendszerezés elvégzése. lehetséges szempontjai, A talaj és az élőlények gyakorlati alkalmazása a kapcsolatának elemzése konkrét mindennapokban. A törzsfa példák alapján. jelentése. A legfontosabb ehető és mérgező Testszerveződési típusok a gombák felismerése. növények országában. A növényi Gombaszárítás. szövettípusok. A nagy növényi rendszertani csoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzése. A testfelépítés, az életműködések és a szaporodásmód kapcsolata az

Kapcsolódási pontok Matematika: halmazok, felosztás. Kémia: a szerves és szervetlen anyagok megkülönböztetése, a víz adszorpciója, oxidáció, redukció, viaszok, cellulóz. Fizika: diffúzió, lencserendszerek, elektronmikroszkóp. Földrajz: egyes fajok jelentősége a táplálékellátásban. Művészetek: a fa- és virág-szimbolika.

9

élőhellyel. Evolúciós irányok a növényvilág fejlődésében. A növények ivartalan szaporítása a mezőgazdaságban és otthon. A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe. Az autotróf és heterotróf anyagcsere kapcsolata. A gombák testfelépítése, anyagés energiaforgalma, szerepük az életközösségekben. Az ehető és mérgező gombák. A növények, gombák, mikrobák szerepe a talaj képződésének folyamatában. A talaj védelmének fontossága a fenntartható gazdálkodásban. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fejlődéstörténeti rendszer, törzsfa, növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, diffúzió, ozmózis, féligáteresztő hártya, talaj. A Föld benépesítői: az állatok

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

10

Órakeret 15 óra

Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterjedése összefüggéseinek felismertetése. A felépítés és a működés kapcsolatának elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek megfigyelése során.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit tanulhat a technika az állatoktól? Az állattenyésztés hatása az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra és a népesedésre. Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, idegrendszere, táplálkozása, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz? Ismeretek: A mesterséges és a természetes rendszerezés alapelve.

Fejlesztési követelmények A határozókönyvek felépítésének logikája és használatuk gyakorlása. Egyszerű vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, a mikroszkópos képek elemzése. Preparátumok, makettek, terepi tapasztalatok ábrázolása. A vizsgált állati szervek felépítésének megismerésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban. Önálló kutatómunka a bionika eredményeiről.

Kapcsolódási pontok Filozófia: logika és kategóriák. Kémia: mészváz, kitin, szaru, hemoglobin, kollagén. Fizika: rakétaelv, emelőelv, gáztörvények (légzés), a lebegés feltétele, vezérlés, szabályozás. Földrajz: korallzátonyok,

Az állati és emberi szövetek főbb típusai. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, ízeltlábúak, tüskésbőrűek, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján. Állati szervek, életműködések és a környezet közti kölcsönös kapcsolatok. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában. Példák az állati egyedfejlődés típusaira (kifejlés, átváltozás, teljes átalakulás). A bionika és jelentősége: közös fizikai elvek az állati életműködésekben és a technikában.

édesvízi és tengeri mészkő; demográfia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ízeltlábúak egészségügyi jelentősége; a gerinces állatok történeti jelentősége.

Kulcsfogalmak/ Fejlődéstörténeti rendszer, állati szövet és szerv, bionika. fogalmak Tematikai egység

Órakeret 12 óra

Kapcsolatok az élő és élettelen között

Előzetes tudás

Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre, a tűrőképesség, a faj.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönhatások megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. A terepen végzett vizsgálatok során a természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mely fajok és miért élnek közös élőhelyen? Milyen kölcsönhatások kapcsolják össze az együtt élő fajokat? Miért hord tengeri rózsát a remeterák? Mi határozza meg egy élőlény szerepét az életközösségben? Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat

Biológiai jelzések (indikációk) megfigyelése és megfejtése. Az élőlények közötti kapcsolatok rendszerének elemzése. Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az írott szakirodalomból gyűjtött anyagok alapján. Életközösségek jellemző paramétereinek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése.

Kapcsolódási pontok Fizika: hatásfok, a termodinamika főtételei, a nyílt rendszerek jellemzői. Földrajz: korfa, demográfiai mutatók, évszakos és napszakos változások, a földrajzi övezetesség. Matematika:

11

Egyszerű kísérlet tervezése és elvégzése az élőlények egymásra Ismeretek: gyakorolt hatásának vizsgálatára, Egyed feletti szerveződési szintek az eredmények elemzése. leírására szolgáló néhány módszer. A populáció és A biológiai rendszerek térbeli és életközösség (társulás) fogalma, időbeli változásait leíró jellemzői. A biológiai (ökológiai) grafikonok, diagramok indikáció. értelmezése. Populáción belüli és populációk Mennyiségi és minőségi közti kölcsönhatások: a változások okainak elemzése. szabályozás megvalósulása a Struktúra és funkció populációk és a társulások összefüggéseinek elemzése egyed szintjén. fölötti szerveződési szinteken. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendeződésének okai. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő-, fogyasztó-, lebontó szervezetek). Táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomassza). Gyöngyvirágtól lombhullásig: ciklikus folyamatok. Beerdősülés és leromlás: egyirányú változások. Járványok, hernyórágás: véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások. mutat?

matematikai modellek (gráfok, függvények, függvényábrázolás, statisztikai elemzések). Kémia: növényvédőszerek, antibiotikumok, kolloidok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a szikesedés és talajerózió mint történelemformáló tényezők (Mezopotámia, Hortobágy); növényi, állati és emberi élősködők demográfiai hatásai.

Kulcsfogalmak/ Fajlista, korfa, szimbiózis, predáció, élősködés, antibiózis, versengés, antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége, diverzitás, fogalmak biomassza, táplálékpiramis. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése


Órakeret 8 óra

Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérletezés módszerei és célja.

A tematikai egység Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös nevelési-fejlesztési sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés mint céljai alkalmazkodási folyamat bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek,

Fejlesztési követelmények Az öröklött és tanult

Kapcsolódási pontok Fizika: hang és

12

gyakorlati alkalmazások: Hogyan deríthető ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebből mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója az állati (és emberi) viselkedéseknek? Mi az állati tájékozódás alapja? Mi vezeti haza a galambokat? Hogyan találják meg a méhek a mézelő területeket, a virágokat? Miről és miért „beszélgetnek” az állatok? Megérthetjük-e „beszédüket”? Ismeretek: Az inger, kulcsinger és a motiváció. Az öröklött és tanult magatartásformák és azok kombinációi. Jelentős kutatók módszerei, tapasztalatai és magyarázatai. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Memória és a tanulás (rövid- és hosszú távú memória, felidézés). Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában.

magatartásformák megkülönböztetése példák alapján. Különböző tanulási módszerek gyűjtése, összehasonlítása különböző szempontok alapján (pl. hatékonyság). Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése, az eredmények bemutatása. Szaporodási stratégiák, az állati viselkedés és a környezet összefüggéseinek elemzése. Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése vizsgált példákon keresztül.

ultrahang (frekvencia). Etika: csoportnormák, önismeret, énkép. Magyar nyelv és irodalom: a verbális és nonverbális kommunikáció. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a tömegek manipulálásának eszközei. Vizuális kultúra: a reklámok hatása, szupernormális ingerek. Informatika: prezentációkészítés, internethasználat.

Kulcsfogalmak/ Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus, kulturális öröklődés. fogalmak Tematikai egység Előzetes tudás

Másfélmillió lépés Magyarországon

Órakeret 10 óra

Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség.

A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó A tematikai egység üvegházhatás, savas eső, „ózon-lyuk”) következményeinek nevelési-fejlesztési megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. A céljai lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése.

13

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei a magyarság több mint 1000 éves történelme során? Milyen következményekkel jár az emberi tevékenység? Milyen formában nyújthat tartós megélhetést az ott élő közösségeknek? Mi jellemzi a közvetlen környezetem élővilágát? Mit védjünk? Ismeretek: Néhány jellemző hazai társulás (táj, életközösség) és állapotuk. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái. A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetettség formái és a védelem lehetőségei.


Kapcsolódási pontok

Terepen vagy épített környezetben végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok gyűjtése, rögzítése, a fajismert bővítése.

Földrajz: hazánk nagytájai, talajtípusok, éghajlati viszonyok, erózió, mállás, humusz.

Egy helyi környezeti probléma felismerése, tanulmányozása és bemutatása: okok feltárása, megoldási lehetőségek keresése. A lokális és globális megközelítési módok alkalmazása egy hazai ökológiai rendszer tanulmányozása során.

Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek, rovarölőszerek, az indikáció általános elvei. Matematika: grafikonok, mérés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Kárpátmedence történeti ökológiája (pl. fokos gazdálkodás, lecsapolás, vízrendezés, szikesek, erdőirtás és -telepítés, bányászat, nagyüzemi gazdálkodás). Magyar nyelv és irodalom: természetleírások (pl. Jókai Mór, Fekete István, Áprily Lajos).

Kulcsfogalmak/ Biológiai sokféleség, természeti érték, természetvédelem, fenntartható fejlődés. fogalmak 11. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás

Sejtjeinkben élünk - A sejt felépítése és működése

Órakeret 8 óra

A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai.

A tematikai egység Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek nevelési-fejlesztési megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer céljai és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének

14

és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Problémák, jelenségek, gyakorlati Fizikai-kémiai folyamatok alkalmazások: biológiai szerepének, az élő állapot fizikai feltételeinek, A sejt a legkisebb élő egység? határainak elemzése. Miért van többféle felépítésű és Kémiai fölépítés és biológiai működésű sejt is az funkció összefüggéseinek élőlényekben? elemzése megfigyelések, Milyen fizikai-, kémiai hatások vizsgálatok, kísérletek során.. A befolyásolják a sejtek működését? sejten belüli kémiai folyamatok Milyen kémiai összetétel jellemzi szabályozottságának belátása. a sejteket? Hogyan megy végbe a Enzimműködés vizsgálata egy sejtekben az anyagok átalakítása? elvégzett kísérletben, a folyamat Milyen hatások gátolhatják, elemzése. veszélyeztethetik a sejtek anyagcseréjét? Miért igényelnek a sejtek Az élő rendszerek energiát? Miben tér el, és miben energiaszükségletének megértése, hasonlít a fény-, illetve kémiai a sejtszintű energiaátalakító energiát hasznosító sejtek folyamatok lényegi ismerete, felépítése és működése? kapcsolatuk belátása. Hogyan képesek a szervezet Struktúra és funkció sejtjei összehangolni a összekapcsolása a sejtszintű működésüket? Hol fordulnak elő folyamatok elemzése során. sejthálózatok, és mi jellemzi ezeket? A szabályozott sejtműködés néhány funkciójának értelmezése Ismeretek: a soksejtű szervezeten belül. A A víz biológiai szempontból sejtek közötti anyag- és fontos jellemzői. A sejtek információforgalom víztartalma. A környezeti jelentőségének belátása, példákon koncentráció hatása. A sejthártya keresztül. áteresztőképessége, transzportfolyamatok. A sugárzások és az életlehetőségek közötti összefüggések (fototrófia, UV-védelem). Biogén elemek, nyomelemek. Az élő rendszereket felépítő szerves

Kapcsolódási pontok 15 Fizika: diffúzió, ozmózis; hő, hőmérséklet; elektromágneses sugárzás spektruma, energiája; geometriai optika, a lencsék képalkotása; energia fogalma, mértékegysége, formái és átalakíthatósága; potenciál, feszültség. Matematika: hossz-, terület-, felszín-, térfogatszámítás; mértékegységek, átváltások; nagyságrendek; halmazok használata, osztályokba sorolás, rendezés. Kémia: fontosabb fémes és nem fémes elemek; ionok; szerves vegyületek sajátosságai, csoportjai; kémhatás, pH; oldódás, oldatok koncentrációja, kémiai kötés, katalízis, katalizátor. Informatika: az információ fogalma, egysége.

anyagok fontosabb típusai, sajátos biológiai funkciói. Az enzimműködés lényege. A sejtkárosító hatások főbb típusai, lehetséges forrásaik (nehézfémek, mérgek, maró anyagok, sugárzások, hőhatás). A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői. Az energia elsődleges forrása. A folyamatok alapegyenlete, szakaszai, energia- és anyagmérlege, helye a sejten belül. A sejtmembrán jelforgalmi fehérjéi. A sejtek közötti fizikai kapcsolatok formái. A kémiai kommunikáció lehetősége. A membránfelszínt csökkentő és növelő folyamatok szerepe.

16

Kulcsfogalmak/ Biogén elem, enzim, denaturáció, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere (lebontó és felépítő), autotróf, heterotróf, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, fogalmak sejtalkotó . Tematikai egység

Előzetes tudás

Ételek és életek – A táplálkozás

Órakeret 8 óra

A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A tápcsatorna fő szakaszai, működése. A táplálkozás alapvető minőségi és mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, testsúlyproblémák okai és következményei.

A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet erősítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, A tematikai egység gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti nevelési-fejlesztési igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A céljai fontosabb emésztőszervi és anyagcsere betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli képességek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Problémák, jelenségek, gyakorlati A táplálkozás szervezet- és alkalmazások: sejtszintű folyamatainak Miért van szükségünk a különféle összefüggésbe hozása. A nyílt

Kapcsolódási pontok Kémia: Szerves vegyületek, szénhidrátok, zsírok,

tápanyagokra? Hogyan függenek össze a sejtekben zajló folyamatok a táplálkozásunkkal? Mi történik az elfogyasztott ételekkel a tápcsatornában? Hová kerülnek a bélrendszerből felvett tápanyagok, mi történik velük a szervezetben? Hogyan függ össze a normál testsúly megőrzése a helyes táplálkozással? Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, az elhízásnak, illetve az alultápláltságnak? Milyen minőségi és mennyiségi szempontokat kell figyelembe venni a megfelelő táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszer-összetétel és -minőség? Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Ismeretek: Tápanyagok energiatartalma, kémiai összetétele, jellemzésük módja. A sejt felépítő és lebontó folyamatait jellemző anyagforgalom összefüggése a táplálkozással (főbb szerves anyagcsoportok szerepe, jelentősége az energiabevitelben és az anyagcsere folyamatokban). A tápcsatorna szakaszai és működésük. A fontosabb emésztőenzimek, termelődésük és hatásuk helye. A máj elhelyezkedése és szerepe a szervezet működésében. A tápanyagok szállítási módjai. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei, és emelkedő kockázatuk. A tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság jelei, következményei. A kiegyensúlyozott, változatos

rendszer működésének értelmezése az anyagcsere példáján. A tápcsatorna-szakaszok felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok kémiai szintű értelmezése, ennek alapján folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Egy szerv több funkciójának értelmezése a máj példáján. Az emésztési és a sejtszintű lebontási folyamatok közötti összefüggés felismerése. A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása, a túlsúly és az elhízás kockázatainak felismerése. Életmódhoz igazodó étrend tervezése, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok használatával. Vita a különböző táplálkozási szokások, divatok (pl. vegetarianizmus) előnyeiről és veszélyeiről. Az emésztőszervi fertőzések tüneteinek, valamint a megelőzés, a gyógyulás és a fertőzés terjedésével kapcsolatos teendők összegyűjtése. Liszt- és tejcukor-érzékeny beteg diétás étrendjének összeállítása. A diétahiba veszélyeinek bemutatása. Az epe hatásának modellezése. Az enzimmüködés bemutatása egy-egy tápanyag példáján.

fehérjék; oldhatóság; fehérjék harmadlagos szerkezete, katalizátor, aktiválási energia, reakcióhő. Lipidek, szteroidok, koleszterin; glükóz, keményítő; fehérjék elsődleges szerkezete, aminosavak, cellulóz. Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; nyílt rendszer. Matematika: átlagérték, szórás. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, egészséges ételek, élelmiszerek. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés.

17

étrend jelentősége. Hiánybetegségek lehetséges okai, tünetei. Az emésztőszervi fertőzések leggyakoribb okai. Az élelmiszerhigiénia jelentősége. Élelmiszerallergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz hatása az emésztőrendszerre. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői. A szájhigiéné, a rendszeres fogápolás helyes gyakorlata.

18

Tápanyag, étel, élelmiszer (minőség), étrend, tápanyag-energiatartalom, Kulcsfogalmak/ mennyiségi és minőségi éhezés, alapanyagcsere, túlsúly, elhízás, fogalmak tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia. Tematikai egység Előzetes tudás

Jó a levegő? – A légzés

Órakeret 5 óra

A légutak és a tüdő felépítése, működése és funkciói. A sejtlégzés. A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek.

A felépítés és a működés közötti kapcsolat értelmezése a légcsere és az öntisztulási képesség magyarázatában, valamint a tüdő léghólyagjainak A tematikai egység felépítése és a külső gázcserefolyamat közötti összefüggés nevelési-fejlesztési felismerésében. céljai Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati készségek, a fontosabb légzőszervi betegségekkel összefüggő ismereteken alapuló, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök formálása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a légzés élettani szerepe, hogyan függ össze a légzés a sejtjeinkben zajló folyamatokkal? Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan szabályozza a szervezet a légzés teljesítményét? Hogyan és miért változik a be- és kilélegzett levegő összetétele? Mi az összefüggés a légzés és a hangképzés között? Melyek a leggyakoribb

Fejlesztési követelmények A légzés szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüggésbe hozása.


Kémia: Oxigén; oxidáció, redukció. Fehérjék negyedleges szerkezete, vas és A légutak és a tüdő felépítésének, vegyületei, komplex a bennük végbemenő élettani vegyületek; savak, pH, folyamatok elemzése (ábrázolás, kémhatás: a szén-dioxid ábraelemzés). oldódása és a szénsav A légcsere biomechanikai reakciói. értelmezése egy készített modell alapján. Földrajz: a Föld légköre; alapgázok és Légzésfunkciós vizsgálat szennyezők. értelmezése Fizika: gázok nyomása,

légszennyező anyagok és hogyan hatnak az egészségünkre? Melyek a gyakoribb légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Ismeretek: Az oxigénfelvétel és a széndioxid leadás összefüggése a sejtlégzés biokémiai folyamatával. A légzési teljesítmény és a szervezet energiafelhasználása közötti összefüggés. A felső- és alsó légutak felépítése. A tüdő elhelyezkedése a mellüregben. A ki- és belégzés folyamata, a légcsere biofizikai alapja. Légzőizmok. A léghólyagok felépítése, gázcsere fogalma és feltételei. Külső és belső gázcserefolyamatok és fizikai hátterük. A légzési gázok szállítási módjai, a hemoglobin szerepe, jelentősége. A vér kémhatása és a szén-dioxid-szint közti összefüggés. A gége felépítése, funkciói. A hangszalagok elhelyezkedése, szerepe, hangadás és hangképzés biológiai tényezői. Savas gázok, mérgező vegyületek, allergének, szálló por, füst (dohányzás) kockázatai. Néhány gyakori légzőszervi megbetegedés jellegzetes kórképe, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségei. A dohányzással összefüggő megbetegedések.

A gázcsere, a légzési gázok szállításának, a szervek oxigénellátásának a fizikaikémiai összefüggéseket figyelembe vevő magyarázata. A gégeműködést bemutató film, vagy ábra elemzése, a működés összekapcsolása a fizikai ismeretekkel. Kísérlet során vizsgált, vagy internetről gyűjtött légszennyezési adatok értelmezése. A dohányzás kockázatainak elemzése.

áramlása; a hang keletkezése, hangmagasság, hangerő, hangszín. Magyar nyelv és irodalom: hangok, hangzók, intonáció. Ének- zene: énekhangok.

19

Technika, életvitel és gyakorlat: a biztonságos otthon, külső és belső terek; allergén anyagok. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés.

Kulcsfogalmak/ Légcsere, gázcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. fogalmak Tematikai egység Előzetes tudás

Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet

Órakeret 7 óra

A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. A keringési rendszer felépítése. Véráramlás, a vérkörök. A szív üregei, szívbillentyűk, szívritmus, pulzus.


Rendszerszemlélet fejlesztése a belső környezet és a nedvkeringés biológiai folyamatában, a különböző anyagforgalmi folyamatok egymással való kapcsolatában. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód-elemek iránti igény felkeltése, erősítése, pozitív attitűdök kialakítása. Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan keringenek testfolyadékaink? Milyen folyadékterek fordulnak elő a szervezetünkben? Mi a kapcsolatuk? Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan és miért alvad meg a vér? Hogyan biztosítja a szív a vérkeringés irányát és változó teljesítményét? Mi az erek feladata? Hol és hogyan tapintható a pulzus, mérhető a vérnyomás? Miért változó a vizelet mennyisége és összetétele? Hogyan függ ez össze a belső környezetünk viszonylagos állandóságával? Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Ismeretek: Folyadéktér fogalma. A vér oldott és sejtes elemei. A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A hajszálerekben zajló anyagáramlás iránya és oka. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat fő lépései és tényezői.

Fejlesztési követelmények A nedvkeringés rendszerszemléletű értelmezése, a testfolyadékok megkülönböztetése és összefüggésük felismerése. A vérvétel, a laboratóriumi vizsgálat és orelemzés jelentőségének belátása, a fontosabb adatok értelmezése.

Kapcsolódási pontok Kémia: Oldószer, oldat; molekula polaritás; kolloid rendszerek. Koaguláció; hidratáció; oldatok; ionvegyületek. Fizika: áramlások; sűrűség; nyomás, nyomásmérés; elektromos áram; diffúzió, ozmózis.

Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a folyamat értelmezésében. A véralvadás folyamatának megértése, jelentőségének Testnevelés és sport: felismerése, a trombózisos életvezetés, betegségekkel való összefüggésbe egészségfejlesztés; hozása. Technika, életvitel és Az érrendszer és a szív felépítése, gyakorlat: család, valamint a bennük végbemenő háztartás; egészséges élettani folyamatok életmód; baleseti összekapcsolásán alapuló veszélyek, kockázatok. folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Körfolyamat értelmezése a szívciklus példáján. Vérnyomásmérés osztálytársakon; statisztikai átlag számolása és ábrázolása. A vese felépítése és a benne végbemenő élettani folyamatok összefüggésbe hozásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő

20

A vérrög képződés kockázati tényezői és következményei. A szív fölépítése és működése, kapcsolata a szívizom sajátosságaival. A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. Értípusok, felépítésük, funkciójuk. A vénás keringést segítő tényezők. A véreloszlás szabályozása. A vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. A homeosztázis értelmezése a folyadékterek összetételének példáján. A vese szervi felépítése, a vesetestecske felépítése és működése. A vízvisszaszívás mértékének szabályozása. Ionháztartás zavara, kiszáradás, rehidrálás. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll.

ismeretek alapján következtetések levonása az egészségmegőrzésre irányuló életvitelt illetően. Szív-tüdő készítmény vizsgálata, működésének elemzése Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). 21

Kulcsfogalmak/ Folyadéktér, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, kapilláris, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, fogalmak homeosztázis, újraélesztés. Tematikai egység Előzetes tudás

Erő és ügyesség - mozgás és testalkat

Órakeret 8 óra

A csontszöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása.

A felépítés és a működés kapcsolatának különböző megjelenése az emberi mozgás szervrendszerében. A tematikai egység Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izomösszehúzódás, az nevelési-fejlesztési izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos céljai életmódra való törekvés alakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése, a testmódosítás különféle módjaival összefüggő értéktudat, érvelési és döntési képesség

fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben hasonlít és miben tér el testfelépítésünk az emberszabású majmokétól? Mi a különbségek oka? Hogyan fejlődik, változik a mozgásunk a magzati élettől az idős korig? Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? Milyen a csont összetétele, szöveti és szerkezeti felépítése? Mi a magyarázata az izom összehúzódási képességének? Milyen mechanikai elvek alapján írható le az izommozgás? Hogyan alakul ki az egyes testrészek mozgásképessége? Mi az oka az izomfáradtságnak? Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Milyen életmóddal őrizhető meg a mozgásképesség? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések? Hogyan növelhető a fizikai teljesítőképesség? Milyen kép él bennünk a testünkről? Hogyan változott a szépségideál a múltban, és mi határozza meg a jelenben? El tudjuk-e fogadni a saját testünket? Hogyan módosítható a test megjelenése, formája? Ismeretek: A két lábon járás testi következményei. A kéz és a koponya jellegzetességei. A mozgás szerepe az emberi kommunikációban. A magzatra jellemző mozgások.

Fejlesztési követelmények Evolúciós szemlélet alkalmazása az emberi mozgásképesség eredetének, jellegének magyarázatában. Érvek gyűjtése a helyes testtartás fontosságáról.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték.

Testnevelés és sport: A helyes testtartás szerepe az énkép és Változás és fejlődés értelmezése testkép kialakításában; az egyén mozgásképességével mozgáskultúra; összefüggésben, a folyamat főbb prevenció, életvezetés, lépéseinek meghatározása. egészségfejlesztés; a A testi képességek, adottságok és fittség jellemzői. a munkavégzés, munkaformák Mozgáskultúra; összefüggésének tudatosabb életvezetés, értelmezése. egészségfejlesztés; energiabefektetés A csontok mechanikai szerkezete, tudatossága. kémiai összetétele és biológiai Gerincvédelem. funkciója közötti összefüggésekkel kapcsolatos Technika, életvitel és kísérletek elvégzése. gyakorlat: Példák a különböző Eszközhasználat. csontkapcsolatokra. Generációs kapcsolatok a családban. Család, A csontok egymással és az háztartás; egészséges izmokkal való kapcsolódási életmód; tárgyi kultúra, módjainak összefüggésbe hozása termelés; közlekedés. a mozgásképességgel. Testi veszélyek, kockázatok. Az izomzat hierarchikus felépítésének belátása, a Művészetek: az rendszerszerűség felismerése. emberábrázolás, az A molekuláris, szöveti-, szerv- és életkorok szervezetszintű működések megjelenítése. összefüggésbe hozása. Ennek során a mechanikai elvek, Fizika: sűrűség, biomechanikai és biokémiai szilárdság, szemlélet alkalmazása. rugalmasság; erő, munka, energia; Elsősegélynyújtás különböző egyszerű gépek. típusú mozgásszervi sérülések esetén. Kémia: kalcium és A mozgásszegény életmód vegyületei, fehérjék. A egészségkárosító hatásainak víz; kolloid állapot. felismerésén alapuló, rendszeres,

22

Az újszülött öröklött mozgási reflexei. A csecsemő és a kisgyermek mozgásában bekövetkező változások (átfordulás, mászás, ülés, járás, kézhasználat). Az öregedéssel járó mozgásképesség változások és az életmód összefüggése. A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A csontok formai típusai. A csontok kapcsolódási formái. A végtagok és függesztő elemeik, a gerincoszlop és a bordák, a koponya fontosabb csontjai. A vázizmok összehúzódási képességének magyarázata, a molekuláris struktúra felépítése és működése. Az izmok hierarchikus felépítése. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán, az izmok csontokhoz tapadásának módja. Emelő elv érvényesülése. A mozgás idegi szabályozása. Az izomerő és munka értelmezése. Sérülések típusai (rándulás, ficam, húzódás, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológia alapjai, fontossága. Szűrővizsgálatok lehetősége, fontossága. A mozgásszegény életmód káros következményei. A mozgás, az életmód és az energiaszükséglet összefüggései. Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. A versenysporttal, különféle sportágakkal járó terhelés hatása a mozgás szervrendszerére. A sporttal, testépítéssel elérhető alakformálás lehetőségei, szélsőségei. Az énkép összefüggése a test fejlődésével, külső képével.

életmódszerű testmozgás. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása.

Vizuális kultúra: Emberábrázolás és változásai; szimmetriák, arányok. Reklámok.

Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata egyszerű mérésekkel, ezek értékelése. Csontok fizikai szerkezetének és kémiai összetételének vizsgálata. Érvelés a táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők használatával kapcsolatban (előnyök, hátrányok, veszélyek). Érvek gyűjtése a testképre ható divatok veszélyeiről.

23

Testkép és lelki egyensúly összefüggése. Ideálok és változásuk. Táplálkozási zavarok. Az öltözködés, a divat szerepe. A plasztikai sebészet módszerei, hatásaik, mellékhatásaik és veszélyeik. Kulcsfogalmak/ , ízület, függesztő öv, csontsűrűség, vázizom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izomösszehúzódás, fogalmak Tematikai egység Előzetes tudás

Elválaszt és összeköt - A bőr

Órakeret 4 óra

A hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A bőr felépítése, főbb funkciói. Gyakoribb bőrsérülések és ellátásuk. Higiéniai alapismeretek, a bőrápolás szempontjai és módjai.

A bőr felépítése és működése közötti összefüggések alkalmazása A tematikai egység magyarázatokban. Állandóság és változás megfigyelése, értelmezése a nevelési-fejlesztési bőr állapotával, fejlődésével és egészségével összefüggésben. A személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és céljai egészségmegőrzésével kapcsolatos életviteli és gyakorlati készségek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Hogyan épül föl? Mit jelez a bőr testünk állapotából? Mi alakítja ki a bőr alapszínét? Milyen bőrszín változatok jellemzőek az emberi fajra? Hogyan jelenik meg a biológiai sokféleség az emberi faj testi jellemzőinek esetében? Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, melyek ezek kockázati tényezői, mit tehetünk a megelőzés érdekében?



A bőr funkcióinak és felépítésének kapcsolata a szervezetszintű működésekkel – hőszabályozás elemzése.

Fizika: hő, hőterjedés, párolgás; elektromágneses sugárzások spektruma, UV-sugárzás, dózis.

Az emberi faj bőrszínskálájának a biológiai sokféleség részeként Kémia: zsírok, való értelmezése. kémhatás; mosó- és tisztítószerek. Képek gyűjtése a különböző bőrbetegségekről, tünetek Testnevelés és sport: felismerése. Érvek gyűjtése a higiéniai ismeretek szűrővizsgálatok, illetve az tudatos alkalmazása; önvizsgálat fontosságáról. prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés. Kozmetikumok összetételének vizsgálata és kapcsolatba hozása Matematika: Ismeretek: a bőr felépítésével és szimmetria; alá- és A bőr funkciói, rétegei, szöveti működésével. fölérendeltségi felépítésük, függelékei, mirigyei, viszony; receptorai. mellérendeltség. Az erek, a zsírszövet és a mirigyek szerepe a Vizuális kultúra:

24

hőszabályozásban. Bőrflóra, pattanás, mitesszer, hámlás. A bőr regenerációja, sebgyógyulás. Bőrpigment, melanin. Éghajlati alkalmazkodás és bőrszín összefüggése. A napozás hatása, veszélyei, átmeneti barnulás. Az emberi rasszok jellemző testi jellegei. A testi jellegek népcsoporton belüli eltérései, átlagértékek és szélsőségek. A bőr higiénéje (rendszeres tisztálkodás, sérülések fertőtlenítése). Kiszáradás elleni védelem, táplálás. Bőrallergia okai, tünetei. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. A szoláriumhasználat kockázatai. Más szervrendszerek betegségeire utaló jelek a bőrön.

formák arányviszonyai. Földrajz: kontinensek földrajza, népek, népcsoportok.

25

Kulcsfogalmak/ Hám, irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, pigment, bőrszín, érző idegvégződés, bőrallergia. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás

Védelmi vonalaink - Az immunrendszer

Órakeret 6 óra

A vér összetétele, az egyes alkotók szerepe. Belső környezet fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (a vércukorszint szabályozása).

Rendszerszemlélet alkalmazása az immunrendszer és a szervezet A tematikai egység egészének viszonyára, valamint az immunrendszer komplexitásának nevelési-fejlesztési belátására. Az oksági gondolkodás fejlesztése az immunrendszer céljai működését feltáró kísérletek értelmezése során. Az ismereteken alapuló döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk biológiai „önvédelemre”? Mit jelent az önazonosság, és mi veszélyezteti ennek megőrzését? Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet

Fejlesztési követelmények Az immunrendszer működését feltáró kísérletek és az arra adott magyarázatok értelmezése. Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alapján valós helyzetek elemzése, cselekvési lehetőségek mérlegelése.

Kapcsolódási pontok Kémia: fehérjék harmadlagos szerkezete; cukrok, poliszacharidok, lipidek. Technika, életvitel és gyakorlat: család,

be az átültetett szervek kilökődése? Mi a magyarázata a védőoltások hatékonyságának? Milyen betegségeket sikerült leküzdeni, vagy visszaszorítani ezen a módon? Mi gyengíti, és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? Ismeretek: Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. A kórokozók által okozott lehetséges hatások. A saját sejtek meghibásodásának veszélye. A veleszületett és a szerzett immunitás. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Az immunválasz szabályozása. Vércsoportok, vérátömlesztés, Rh összeférhetetlenség, szervátültetés. A kórokozók hatása és a védekezés lehetősége (Semmelweis, Pasteur). Passzív és aktív immunizálás. Gyakoribb védőoltások, az immunizálás közegészségügyi szerepe. Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kontrollált stressz és a gyógyszerek hatása az immunrendszerre. A rákos megbetegedések és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések. Az immunrendszer rosszindulatú megbetegedése. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Autoimmun betegség.

Az információ értelmezése a saját-idegen felismerési mechanizmusokban. A veleszületett, természetes védekezőképesség, valamint a szerzett, specifikus immunitás megkülönböztetése. A szervátültetéssel kapcsolatos vélemények, magatartásformák azonosítása, összevetése.

háztartás; egészséges életmód; egészségügyi intézmények, hatóságok. Testnevelés és sport: mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés.

A védőoltások indokoltságának értelmezése. A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai magyarázata. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életviteli és gyakorlati lehetőségek megismerése, összevetése a saját életmóddal. Vér(csoport)vizsgálatok eredményének megfigyelése, értelmezése.

Kulcsfogalmak/ Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) immunitás, antigén, antigén felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt fogalmak (limfocita), Rh és ABO vércsoportrendszer, védőoltás, immunizálás, immunológiai memória.

26

Tematikai egység

Előzetes tudás

A vérünkben van? – A hormonális szabályozás

Órakeret 8 óra

Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). A stressz biológiai értelmezése.

A tematikai egység Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról nevelési-fejlesztési és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes céljai (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen sajátosságai vannak a kémiai jelátvitelnek a szabályozásban? Milyen anyagok a hormonok, mi jellemzi termelődésüket, szállításukat és hatásukat? Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális szabályozás között? Mi jellemzi munkamegosztásukat? Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek, és mi a hatásuk? Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? Mi a kapcsolat a teljesítményfokozó szerek és a hormonrendszer között? Jár-e valamilyen veszéllyel ezek alkalmazása? Ismeretek: A kémiai jelátvitel jellemzői. Belső elválasztású mirigy. Hormon és receptor összefüggése, specifikus hatás. A folyamatba való beavatkozás lehetősége. A hipofízis- és a hipotalamuszrendszer felépítése és működése. A hormonális



A hormonhatás specifikusságának megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének felismerése.

Kémia: lipidek, szteroidok; peptidek; glükóz, glikogén; jód, komplex vegyületek; kalcium és vegyületei.

A szabályozás és vezérlés fogalmának elmélyítése a hormonális működés példáján. Az idegi és hormonális szabályozás összehangoltságának megértése a hipotalamuszhipofízisrendszer felépítése és működése alapján. Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése, következtetések levonása. Érvelés a teljesítményfokozó és izomtömeg-növelő szerek használata ellen.

Testnevelés és sport: prevenció, egészségvédelem, teljesítményfokozó szerek veszélyei.

27

szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése. A hormonhatás időbeli jellemzői. Példák a központi idegrendszerben termelődő hormonok hatásaira (szorongás, eufória). A vércukorszint szabályozásában résztvevő mirigyek és hormonjaik, a szabályozás mechanizmusa. A tiroxin és az adrenalin hatása. A cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelése. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei.

28

Kulcsfogalmak/ Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvese-hormonok. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás

Harcolj vagy fuss! - Az idegrendszer

Órakeret 12 óra

Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. A szem és a fül felépítése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei.

Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai A tematikai egység értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló nevelési-fejlesztési szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság céljai magyarázatában. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben különbözik az idegsejt felépítése és működése a többi sejtétől? Hogyan képes a szervezet

Fejlesztési követelmények A szabályozás és vezérlés fogalmainak alkalmazása az idegrendszer működésének magyarázatakor. Állandóság és változás szempontjain alapuló

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: A személyes környezetre ható technológiák; baleseti veszélyek, kockázatok.

beállítani belső állapotának életfontosságú jellemzőit? Hogyan képes válaszolni az idegrendszer a külső és belső ingerekre? Hogyan állítják elő és továbbítják az idegsejtek a jeleket? Mi az oka az idegrendszer belső aktivitásának? Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? Melyek az emberi érzékelés területei? Milyen közös és egyedi sajátosságok jellemzik érzékszerveinket? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megőrzése érdekében? Milyen szabályozó rendszerek őrködnek létfenntartó életműködéseink felett? Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Mi történik pihenés, feltöltődés során? Hogyan szerveződik az emberi agy? Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol és hogyan őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? Melyek az idegrendszert érintő fontosabb rendellenességek, megbetegedések? Mit tehetünk megelőzésük érdekében?

folyamatelemzés és magyarázat.

Fizika: elektromosság, töltéshordozó; A jel fizikai, kémiai és biológiai potenciál, feszültség; értelmezése. polarizáció, A környezetben előforduló, az elektromágneses élőlények számára adekvát sugárzások; hő, hatások, energiaformák hőmérséklet; látható azonosítása, az inger fogalmának fény, domború lencse értelmezése. képalkotása, törésmutató; rezgések Reflextípusok és hullámok, megkülönböztetése, a reflexkör hullámtípusok, felépítése és működése közötti hullámjelenségek, kapcsolat értelmezése. Elvégzett hullámhossz és reflexvizsgálat értelmezése. frekvencia; mágnesség, A környezetben előforduló, az rezonancia; élőlények számára adekvát röntgensugárzás. hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának Kémia: a molekulák értelmezése. szerkezete, energia- és Az érzékszervek felépítése és információtartalma. működése közötti összefüggés elemzése. Testnevelés és sport: Elvégzett érzékelés-élettani Motoros képességek; kísérletek értelmezése. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, Szomatikus és vegetatív relaxáció. szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás néhány területének, módjának és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése példákon.

Ismeretek: A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Egy példa ismerete. Az idegsejt felépítése. A nyugalmi potenciál tényezői, értéke. Akciós potenciál kialakulása, terjedése. Az idegsejtek közötti kölcsönhatások formái és jelentőségük. A szinapszisok működésére ható anyagok. Az idegsejtek aktivitásának belső ritmusa (biológiai órák). A gerincvelő felépítése, kapcsolatai, funkciói. Szomatikus

Felépítés és működés kapcsolatba hozása, a rendszerszerűség felismerése és magyarázata. A gyakoribb idegrendszeri megbetegedések azonosítása jellegzetes tüneteik alapján.

29

és vegetatív gerincvelői reflexek. Az inger fogalma, típusai. A receptor funkciói. A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. A kémiai érzékelés (szaglás, ízlelés). Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Zajártalom. Az érzékszervek vizsgálati módszerei. Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Szimpatikus és paraszimpatikus működés. Egy vegetatív működés szabályozásának példája (pl. légzés). Az agy részei. Agyidegek. Az agykéreg komplexitása, sejthálózatok, kéreg alatti magvak, fehér állomány. Az értelmi és érzelmi működés, a memória. Éberség és alvás ritmusa, az ingerek változatosságának szerepe. Az agy vizsgálati módszerei. Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei (ideg-, gerinc-, agysérülés). Fejlődési rendellenességek, fogyatékosság. Fertőzések. Agyi keringési zavarok. Parkinson-kór, Alzheimer-kór, prionbetegség.

30

Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), akciós potenciál, ingerküszöb, szinapszis, reflexkör, szomatikus és vegetatív Kulcsfogalmak/ idegrendszer, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés, fogalmak érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, dúc, mag, ideg, pálya, szürkeállomány, fehérállomány. . 12. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás


Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei

Órakeret 6 óra

A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének. Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Öröklődnek-e a szerzett tulajdonságok? Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Mi az oka és jelentősége biológiai sokféleségünknek? Ismeretek: Mendel szemléletmódja (a gén mint szerkezet nélküli egység), módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások (dominancia). Példák emberi tulajdonságok öröklődésére. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye). Példák hajlamok öröklésére. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a



Mendel módszereinek, eredményeinek és ezek érvényességi körének értelmezése. Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása (az öröklésmenet ismeretében). Következtetés allélkölcsönhatásra (az eloszlás ismeretében). Családfa elemzése. Ikervizsgálatok értelmezése. Kockázati tényező és elővigyázatosság értelmezése genetikai példán.

Matematika: valószínűség, eloszlás.

Minőségi és mennyiségi jelleg megkülönböztetése. Mennyiségi eloszlás grafikus megjelenítésének értelmezése.

Magyar nyelv és irodalom: példák az emberi élet értékére (Teiresziasz, Oidiposz). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: termékeny félhold – az állat- és növénynemesítés történelmi szerepe, helyszínei.

31

társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A környezet hatása mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén – egy tulajdonság kapcsolat. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység Előzetes tudás

Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás). Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika

32 Órakeret 10 óra

A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). A sejt fölépítése.

A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának A tematikai egység belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek, nevelési-fejlesztési tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. céljai Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Miből vannak, hol vannak és hogyan működnek a gének? Mi rögzíti bennük az információt? Mi a szerepe a szexualitásnak a faj szempontjából (összehasonlítva az ivartalan szaporodással)? Hogyan alkalmazkodik az élő rendszer (sejt, szervezet)a környezethez? Hogyan lesz a megtermékenyített petesejtből ember? Mi dönti el, hogy mely gének, mikor és meddig működnek? Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért jönnek

Fejlesztési követelmények Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában. A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. Kodon-szótár használata. Génmutáció következményének értelmezése kodon-szótár segítségével. Szabályozott génműködés értelmezése ábra alapján. Daganatra utaló jelek fölismerése. Sebkezelés elsajátítása. Az érvek és ellenérvek összevetése. Információforrások kritikus értékelése.

Kapcsolódási pontok Kémia: Cukrok, foszforsav, kondenzáció. A fehérjék fölépítése. Fizika: elektromágneses és radioaktív sugárzások típusai. Magyar nyelv és irodalom; mozgóképkultúra és médiaismeret: Fejlődés, öregedés és halál témái. Tudományosfantasztikus témakörök. Történelem, társadalmi és állampolgári

létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk, és miért halunk meg? Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az ember a genom működésébe? Miben segíthet a számítógép használata a génműködés megértésében, a személyre szabott gyógyításban, a múlt feltárásában? Ismeretek: A genetikai kapcsoltság és oka (kromoszómák). A számtartó és a számfelező osztódás; a sejtciklus. A nukleinsavak alapfölépítése. A vírusok szaporodása, vírus okozta betegségek. Testi és ivari kromoszómák, az ivari kromoszómákhoz kötött öröklés jellemzői. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők (sugárzás, vegyületek). Mutagén hatások kerülésének, ill. mérséklésének módjai. Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara (daganatos betegségek). Az őssejtek lehetséges felhasználása. A környezeti tényezők génmódosító hatásai (epigenetika). Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élőlények, génterápia). A genomika céljai.

ismeretek: Hiroshima, Bhopal, Csernobil – környezeti katasztrófák. Etika: a tudományos eredmények alkalmazásaival kapcsolatos dilemmák. 33

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika.




Órakeret 8 óra

Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján. Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi működések példáján. A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő önismeret fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét, az ivarsejtek és az ivarsejteket létrehozó egyedek különbségeit, a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? Ismeretek: Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. Klónozás. Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése, a nemi működések szabályozása. Fogamzásgátlás. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői.

Fejlesztési követelmények Az ivartalan és az ivaros szaporodás összehasonlító jellemzése. Az ivarsejtek összevetése. A ciklikus működések megértése. A családtervezés lehetőségei kapcsán érvek és tények megbeszélése. Filmek, folyamatábrák, makettek értelmezése.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; magyar nyelv és irodalom; technika, életvitel és gyakorlat: A nemi különbségeket kiemelő, illetve az azokat elfedő szokások, öltözetek. A szerelem és szexualitás, a család és születés, a gyermekkor és serdülés mint irodalmi téma. Etika: az egyén szabadsága és felelőssége.

34


Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatestserkentő és sárgatesthormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.


Órakeret 4 óra

Az élet lehetőségei

Nyílt és zárt rendszer. A sejt felépítő és lebontó folyamatai. A genetikai információ működése és átadása. Életkritériumok. A globális anyagforgalom és energiaáramlás jellemzői.

A tematikai egység A rendszerfogalom általánosítása, a vezéreltség, szabályozottság nevelési-fejlesztési általános mechanizmusainak mélyebb megértése. A hierarchia és a céljai hálózatosság következményeinek elemzése élő rendszerekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért alkalmas a Földünk az élet kialakulásra? Lehet-e élet más bolygókon? Mennyire különleges, egyedülálló bolygó a Föld? Véletlenül ilyen, vagy maga is homeosztatikus rendszer?

Fejlesztési követelmények Rendszer-környezet kölcsönhatások elemzése. Az ellentétes nézetek, érvek összevetése. A földi légkörre vonatkozó adatok értelmezése. A környezettudatosság értelmezése a Gaia-elmélet alapján. Miller kísérletének értelmezése.



Fizika: rendezettség és rendezetlenség, a folyamatok iránya. Informatika: információ Etika: az ember helye, szerepe. Földrajz: A Naprendszer fölépítése. A Föld mágneses tere. A Hold szerepe. A lemeztektonikai mozgások feltétele.

Ismeretek: Az élet kialakulásának, a Föld különleges helyzetének kérdése (őslégkör, szerves molekulák és önszerveződő struktúrák). A Gaia-elmélet lényege. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Nyílt rendszer, rendezettség, önsokszorozó reakció, , redukáló/oxidáló légkör. Kibontakozás - a biológiai evolúció

Órakeret 10 óra

Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként.

35

A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, a környezet iránti felelős magatartás erősítése. A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a folyamat az ember által szándékosan (nemesítés) vagy akaratlanul (járványok kialakulása). Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövőt meghatározó folyamatokat? Ismeretek: Darwin és kortársainak érvei a fajok változása mellett. Az evolúció darwini leírása. A populációgenetikai modell (véletlen, öröklődő variációk gyakoriság-változása). Szelekció-típusok. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők. A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése: eukarióta sejt, oxidáló légkör, soksejtűség, szárazföldre lépés, önreflexió (tudat). Fajok, csoportok kihalásának

Fejlesztési követelmények Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. Populációgenetikai folyamatok értelmezése. A korreláció-elv alkalmazása. A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése.

Kapcsolódási pontok Fizika: az Univerzum kialakulása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: társadalomfejlődési Érvek és ellenérvek összevetése, elméletek; példák a az evolúció mechanizmusaira technikai evolúcióra; a vonatkozó információforrások szelekció szerepe a kritikus felhasználása. növény- és állatnemesítésben; Palacknyak hatás értelmezése ásatások, restaurálás, kormeghatározás; járványok történelemformáló szerepe. Magyar nyelv és irodalom: népek és nyelvek rokonságának kérdése. Művészetek: stílusok változásai. Etika: az ember helye és szerepe.

36

lehetséges okai. Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Evolúció, kiválogatódás (szelekció), fosszília, korreláció, törzsfa.



Órakeret 8 óra

Az ember egyéni és társas viselkedése Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás).

A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek megelőzésében. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése. A fogyatékkal élő emberek megismerése, állapotuk megértése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben közösek az emberi és az állati csoportok, és miben különbözünk egymástól? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Mi ébreszti föl és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit? Ismeretek: Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés (párkapcsolat, család), csoportnormák és ezzel kapcsolatos érzelmek. A szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő

Fejlesztési követelmények Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok különbségeinek megfogalmazása. Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők különbségeinek megfogalmazása az állatok és az ember között. A tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolatot fenntartó és fenyegető hatások értelmezése. Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet fölismerése és megkülönböztetése. Az alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése. A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeinek fölismerése.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: kommunikáció, metakommunikáció; érvelés; példák aláfölérendeltségen alapuló és szabad választáson nyugvó emberi kapcsolatokra; az agresszió és a segítőkészség, befogadás és kirekesztés irodalmi feldolgozása; az egészség és betegség mint metafora; az alkoholizmus, a játékszenvedély, a személytől való függés példái; szerelem és csalódás témái.

37

csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Az ember, mint megismerő lény (utánzás, belátás, párbeszéd, gondolati sémák, előítéletek). Szociokulturális hatások (testkép, fogyatékkal élők, idős emberek, betegek, magzatok életének értéke). Az érzelmek biológiai funkciói, megküzdési stratégiák. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Történelem, tásadalmi és állampolgári ismeretek: az agresszor fogalmának történeti megközelítése; történeti perek, előítéletek, propagandahadjáratok példái.

Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, megküzdés, függőség. Órakeret 8 óra

Tematikai egység

Gazdálkodás és fenntarthatóság

Előzetes tudás

Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Genetikai sokféleség.

Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, A tematikai egység földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata. nevelési-fejlesztési A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. céljai Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen mértékig és mennyire tartósan befolyásolhatjuk e feltételeket? Mik a történelem biológiai tanulságai? Milyen gazdálkodási és gondolkodási- életmódbeli

Fejlesztési követelmények A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természetvédelem genetikai hátterének értelmezése. Az ökológiai lábnyom csökkentése lehetőségeinek megfogalmazása az iskolai, ill.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történeti ökológia; civilizációs korszakváltások okai; példák nemzetközi egyezményekre; globalizációs tendenciák és

38

formák lehetnek fennmaradásunk feltételei?

lakókörnyezetben. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése.

Ismeretek: Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. Az ökológiai krízis társadalmiszemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Magyar nyelv és irodalom: ember és természet viszonyának megfogalmazásai. Etika: környezeti etika.

Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, kibocsátás (emisszió), határérték, környezeti terhelés.

3. Az érettségi vizsga formái és követelményei  Középszint:  az írásbeli vizsga egy feladatlapból áll: - időtartama 120 perc - pontértéke 100 pont  a szóbeli vizsga - a tételsor legalább 20 tételből áll - valamennyi tételhez két feladat tartozik: A) feladat: projektmunka vagy gyakorlati feladat B) feladat: egy téma kifejtése

-

függetlenségi törekvések hátterei.

időtartama 15 perc pontértéke 50 pont

39

 értékelése: 0-24% 1 25-39% 2 40-59% 3 60-79% 4 80-100% 5  részletes követelményei az alábbi linken olvasható: www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/vizsgatargyak/biovk.pdf 40

4. A tanulói előmenetel értékelésének formái, gyakorlata Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló lényeglátó, összefüggéseket feltáró és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni az élőlények, jelenségek megfigyelése és a biológiai vizsgálatok során szerzett tapasztalatok szakszerű leírását és értelmezését. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek. Az értékelés formája lehet önálló és csoportos tanulói tevékenység, írásbeli és szóbeli, tanórai és tanórán kívüli:



év eleji diagnosztikus tudásszint felmérés százalékos értékelése,



szóbeli és írásbeli felelet,



feladatlapok, tesztek, témazáró dolgozatok,



órai munka,



ábrák, grafikonok, táblázatok készítése, elemzése,



megfigyelés, vizsgálat végzése, jegyzőkönyv készítése,



kiselőadások, bemutatók tartása,



IKT alkalmazása,



csoportmunka,



házi feladatok, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok,



munkafüzeti tevékenység, füzetvezetés,



gyűjtőmunka (kép, szöveg és szemléltető anyag)



poszter, plakát, prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint,



természetben tett jelenségekről,



üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása,

megfigyelések,

saját

fényképek

készítése

élőlényekről,



projektmunka.

Az értékelés gyakorlata:  az érdemjegyek minimális száma félévenként a heti óraszám+1  az értékelés a tanév során egyenletes kell, hogy legyen  a tanulók munkájának értékelése során a változatosság elve érvényesüljön: szóbeli, írásbeli és gyakorlati tevékenység értékelése  félévente egy-egy témazáró dolgozatot írjanak a tanulók. 5. Az alkalmazható tankönyvek és kiválasztásának elvei A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, lefedje a biológia tantárgy kerettantervi anyagát; – a biológia tankönyv tartalma korrekt és igényes legyen szaktárgyi szempontból – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a biológia tanítására rendelkezésre álló órakeretben; – a taneszköz segítségével a biológia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, nyelvezete alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; – a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő biológiai, illetve természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését;

– az ismeretközvetítése életszerű, gyakorlatias legyen, – a taneszköz segítse a tanuló motiválását, érdekes, sokszínű, változatos legyen. Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal;

6. Emelt képzés: nincs.

41

Biológia szakközépiskola 7. Bevezetés 7.1. Kerettantervi bevezető A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a szerveződési szintek működése fontosabb módjainak és funkcióinak, az ember testi-lelki egészségét fenntartó tényezőknek a megismerésében. Eközben jártasságot szereznek tudásunk forrásainak feldolgozásában, érvényességi körének megítélésében és az új ismeretek önálló megszerzésében, felkészülnek a megértő, és kritikus gondolkodásra, mindinkább képessé válva a megtévesztés felismerésére és elutasítására. Biológiai ismereteik a mindennapi élethez kapcsolódva megalapozzák a környező élővilág és saját szervezetünk jelenségeinek megértését, így a tanulók növekvő mértékben képessé válnak ezek felelős befolyásolására. A biológia tanulásának eredményeként a folyamatosan alakuló természetszemlélet és biológiai műveltség alapján a tanulók felismerik, hogy a különböző szerveződési szintű élő rendszerek eltérő módon, de egymással összefüggésben működnek. Rájönnek, hogy az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség megőrzendő természeti érték. Vizsgálják és értelmezik a biológiai, és az ezzel összefüggő természeti, társadalmi és gazdasági rendszerek szoros kapcsolatát, belátják, hogy a fenntartható gazdálkodáshoz a természettudományos ismeretek is szükségesek. Megérthetik az élővilág állandóságának és változékonyságának alapjait, az élővilág egységét, az ember helyét az élővilág evolúciójában, rávilágítva fajunk különleges helyzetére, szabadságunkra és felelősségünkre is. Tanulmányozzák az emberi szervezet lényeges önfenntartó folyamatait, középpontba állítva az egészséget mint értéket, kialakítva az egészség megőrzését szolgáló magatartásformákat. Feltárják az ember társas kapcsolatainak biológiai hátterét, a biológia etikai kérdésekkel való kapcsolatát. A tanulók megismerik és alkalmazzák a természettudományos gondolkodás módszereit, elsajátítják a megismerés gyakorlati készségeit. A tanulás során alkalmazott egyéni és a csoportmunka módszerek fejlesztik együttműködési készségüket, segítik az emberek sokféleségének elfogadását. A szakközépiskola sajátos képzési céljainak megfelelően a biológia témakörök tanulása rendszerezett elméleti tudás építését teszi lehetővé, amelyhez a lehető legtöbb gyakorlati alkalmazást igyekszik hozzákapcsolni, ezzel is segítve a tanulók pályaorientációját, későbbi szaktudásuk megalapozását. A megszerzett, mindenki által elérhető természettudományos műveltség birtokában nem csak szakemberként állhatják meg helyüket, hanem mindennapi életvitelüket is értékekre alapozottan, a természet és saját egészségük iránt érzett felelősséggel alakíthatják ki. A biológia tantárgy széleskörűen kapcsolódik a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladataihoz. Az élő természettel és az emberi szervezettel foglalkozó témakörök tanulása közvetlenül fejleszti a fenntarthatóság és a környezettudatosság, valamint a testi- és lelki egészséggel kapcsolatos kompetenciák alakítását. Tudásuk alkalmazásával a tanulók olyan cselekvési képességekre tesznek szert, amelyek a másokért való felelősségvállalás, az állampolgársággal járó demokratikus szerepek gyakorlására is felkészítik őket. Az ember mint biológiai lény többszempontú megismerése fejleszti önismeretüket és feltárja a társas kapcsolatok, azon belül a család fontosságát. A Kárpát-medence természeti értékeinek megismerése, az élő környezet változásának történetisége gazdagítja a hon- és népismeret körébe tartozó kompetenciákat, miközben a nemzeti ön- és azonosságtudatot is fejleszti. Az élő természet védelmével, az egészségünk megőrzésével kapcsolatban felmerülő erkölcsi

42

kérdések megválaszolásával fejlődik a tanulók személyisége, elmélyül önismeretük, és érettebbé válik társas kultúrájuk. A tanult ismeretek felhasználásával, a természet és az ember iránti nyitottság és érdeklődés kialakításával a biológia elősegítheti a pályaorientációt, a természettudományos területeken való továbbtanulás választását. A korszerű, aktív tanulási módszerek a tanulás tanítását is lehetővé teszik, miközben sokféle információforráshoz adnak hozzáférést, elősegítve a tanulók médiatudatosságának fejlődését. A biológia tanítása során kiemelt feladat a kulcskompetenciák tudatos fejlesztése. Jellegénél fogva a természettudományos és technikai terület áll a középpontban, ehhez közvetlenül kapcsolódnak a témakörök közműveltségi elemei és fejlesztési feladatai. A jelzett tantárgyi kapcsolódásokban megjelennek a matematikai kompetencia elemei, melyek nélkül nehezen képzelhető el a tudás gyakorlati alkalmazása. A tanuláshoz felhasznált információforrások, az információs és kommunikációs eszközökre alapozott korszerű tanulási környezet feltételezi és fejleszti is a tanulók digitális kompetenciáit, lehetőséget adva a hatékony és önálló tanulás erősítésére. Az egyéni és csoportos tanulási helyzetekben kiemelten fontosak az anyanyelvi kommunikáció készségei és képességei, ezek fejlesztését jól megtervezett helyzetek és eszközök szolgálják. A természet nem csupán értelmi oldalról közelíthető meg, fontos emellett a pozitív érzelmi viszonyulások kialakítása is, ehhez eszközül szolgál az esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőkészség. A szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztése érdekében a tanítás során hangsúlyozni kell a fenntarthatósággal és egészségmegőrzéssel kapcsolatos személyes felelősséget, felkészítve a tanulókat az ezek érdekében való aktív szerepvállalásra. 9–10. évfolyam A biológia tanulásának ebben a szakaszában a tanulókban – korábbi tanulmányaikat kiegészítve és rendszerezve – átfogó kép alakul ki az élőlények testfelépítéséről és életműködéseiről, egyre jobban megértik az egyes csoportok közötti fejlődéstörténeti eredetű különbségeket és hasonlóságokat. A megismerés különböző módszereinek alkalmazásával és a tanulói teljesítménysegítő értékelésével egyre fejlődik egyéni tanulási stílusuk. Az életközösségek természeti környezetben végzett megfigyelésével, az élővilág és az élettelen környezet közötti kölcsönhatásokat tanulmányozva felismerik az élőlényeknek az élőhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodását. Az egyed feletti szerveződési szintek megismerése, az ökológiai rendszerek vizsgálata nemcsak az összetett rendszerszerek működésébe ad betekintést, hanem rávilágít a megóvásukkal és fenntartásukkal kapcsolatos feladatokra és gyakorlati teendőkre is. Az állati viselkedés különféle formáinak és biológiai funkcióinak megismerése alapot ad az emberi magatartás megértésére is. A korábban megismert távoli tájakról alkotott képbe beillesztik a Kárpát-medence élő természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak ismereteit, ezzel fejlődik a hazához való kötődésük. A fenntarthatóságra nevelés céljaival összhangban elképzeléseket, attitűdöket formálnak az élő természeti értékek és a környezeti rendszerek megóvásáról. 11–12. évfolyam E tanulási szakasz célja az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészségének, a természeti környezetbe való beilleszkedésének vizsgálata. Az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel, ezzel elősegítve a tanulás tanítását is. A mindennapi élettel való kapcsolódások az érdeklődés felkeltését és a tudás alkalmazását egyaránt szolgálják, egyben erősítik a gazdasági nevelést és a pályaorientációt. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ szempontjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember minél mélyebb

43

megismerése érdekében nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel és a társas magatartással összefüggő problémákat is vizsgálják. Ezek a biológiai ismeretek megalapozzák a tanulók önismeretét és társas kultúráját, felkészítik őket testi és lelki egészségük tudatos fejlesztésére, megőrzésére. Ez a cél összekapcsolódik a másokért érzett felelősségvállalással, ezzel a közösségi érzést, a hazafias nevelést is erősítve. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív állampolgári részvétel képességét. 7.2. Kerettantervhez való viszony Biológia tantárgyból nincs választási lehetőség, egyféle kerettanterv készült a szakközépiskolai osztályok biológia-egészségtan tantárgyának tanításához. 7.3. A tantárgy óraszámai A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

9. évfolyam

–

–

10. évfolyam

2 óra

72 óra

11. évfolyam

2 óra

72 óra

12. évfolyam

1 óra

32 óra

7.4. Az éves órakeretek felhasználása 10. évfolyam: 72 óra: 65+7 szabad órakeret Tematikai egység címe

Órakeret

Láthatatlan élővilág – Mikrobák

11 óra

A Zöld Birodalom – A növények világa

12 óra

Akik benépesítik a Földet – Az állatok világa

13 óra

Kapcsolatok az élők és élettelenek között - Élőlények és környezetük

10 óra

Érthetjük őket? – Az állatok viselkedése

10 óra

Másfélmillió lépés Magyarországon…. – A Kárpát-medence élővilága

9 óra


7 óra

Éves óraszám

72 óra

44

11. évfolyam: 72 óra: 64+8 szabad órakeret Tematikai egység címe

Órakeret

I. Sejtjeinkben élünk – A sejt

8 óra

II. Szépség, erő, ügyesség – Az emberi test

12 óra

III. Szorgos szerveink – A szervezet anyagforgalma

15 óra

IV. Védelmi vonalaink – Az immunrendszer és a bőr

6 óra

V. Egyensúly és alkalmazkodás – Az életműködések szabályozása

14 óra

VI. Vagyok, mint minden ember…. – Az ember egyéni és társas viselkedése

9 óra


8 óra

Éves óraszám

72 óra

12. évfolyam: 32 óra: 28+4 szabad órakeret Tematikai egység címe

Órakeret

I. Az élet kódja – A biológiai információ és átörökítése

9 óra

II. Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás

7 óra

III. Kibontakozás – Biológiai evolúció

6 óra

IV. Jövőnk a tét – Gazdálkodás és fenntarthatóság

6 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

4 óra

Éves óraszám

  

32 óra

A témaegységenként meghatározott órakeretek összefoglalással és számonkéréssel együtt értendők, valamint tartalmazzák a szabad órakeretet is. A szabad órakeretbe új tananyagot nem iktattunk be. A 10. évfolyamon az 1. tematikai egység óraszámát eggyel növeltük az év eleji tudásszint felmérés miatt, a többi szabad órakeretet év végén tervezzük felhasználni ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, a hiányok pótlására.

45

7.5. Tantárgy-pedagógiai alapvetések Fejlesztési feladatok, lehetőségek A pedagógus fejlesztési feladatai: – Bemutatni, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon – – – – – – – – –

–

– – –

– – – – – –

–

valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget kialakítása, amelyben elfogadott az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége. Rámutatni az életközösségek szerveződésében felismerhető lényeges összefüggésekre. Az élő és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként megismertetni. Áttekintő képet nyújtani a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjairól. Természettudományos bizonyítékokkal alá támasztani az élővilág egységességét, egyúttal térben és időben elhelyezni az embert a földi élővilágban. Megismertetni a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és önszabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítani az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. A tevékenység során elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Képessé tenni a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságokkal összhangban levő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával kialakítani az önálló ismeretszerzés igényét. Elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Rámutatni a biológia etikai és társadalmi, gazdasági kérdésekkel való kapcsolatára. Tudatosítani, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van, egyúttal a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. Az élet minden területén kialakítani a környezettudatos magatartást. A tantárgy körébe tartozó korszerű elméleti ismeretek nyújtása, az egészség-kultúra fejlesztése, a munkaképesség hosszú távú megőrzésének megtanulása. A többi pedagógussal együttműködve felkészíteni a diákokat az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejleszteni az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adni, mely segíti az emberek sokféleségének elfogadását. Érdeklődést kell kelteni a tanulókban a természet megfigyelésére, úgy, hogy közben a tanult eljárásokat, az elsajátított ismereteket tudatosan alkalmazzák és felhasználják. A pedagógus érje el, hogy a tanulók törekedjenek az egészséges életvitel, a prevenció, egészségmegőrzés legfontosabb ismereteinek elsajátítására és aktív megvalósítására, a test és lélek harmóniájának kialakítására, végül a családi élet értékes, kulturált megélésére. Kialakítani a tanulókban a szükséges készségeket, képességeket a fenntartható fejlődés biztosításához.

46

Ehhez szükséges, hogy a tanulók -

tapasztalati úton ismerjék meg a környezetük legfontosabb élő és élettelen anyagait,

-

az idő és a természeti jelenségek megismerésével összefüggő képet alakítsanak ki a földi élet múltbéli és jelenkori változásairól,

-

ismerjék meg a Föld élőlényeinek, de a sejten belüli anyagoknak is térbeli elrendeződését, ezek egymásra hatását,

-

rendelkezzenek megfelelő jártassággal a természettudományok megismerésében, lássák a biológia XXI. századi fejlődési lehetőségeit,

-

váljanak képessé arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket,

-

alakítsák ki önmagukban - tanári segítséggel - az önálló ismeretszerzés igényét,

-

megértsék állandóan változó világunkban a bővülő biológiai ismeretek nyomon követésének szükségességét.

Kulcskompetenciák, kompetenciák A biológia tantárgy természettudományos ismereteket közvetít, ezért elsősorban a természettudományos kompetencia fejlesztésében vesz részt. Tanulása során az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának (információk gyűjtése, feldolgozása, prezentációkészítés) esztétikai-művészeti tudatosságának (füzetvezetés, tablókészítés, prezentációkészítés) kifejezőképességének, anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciájának (szóbeli számonkérés, véleményalkotás, érvelés, szaknyelvhasználat) kezdeményezőképességének, vállalkozói és szociális és állampolgári kompetenciájának (kooperatív tanulási módszerek alkalmazása) fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának kialakítása is folyamatos feladat, melyet a változatos tanulásszervezési formák alkalmazása segít. A biológia tudomány történetének megismertetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. Segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, mivel hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok felnőtté válásuk után felelős döntéseket hozhassanak. A csoportmunkában végzett tevékenységek és feladatok lehetőséget teremtenek a demokratikus döntéshozatali folyamat gyakorlására. A kooperatív oktatási módszerek a biológia órán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a fiatalok megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetek és a káros függőségek megelőzésével, a családtervezéssel, és a gyermekvállalással kapcsolatban. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik a médiatudatosságuk. Elvár-

47

ható a felelősségvállalás másokért, amennyiben a tanulóknak szerepet kell vállalniuk a természettudományok és a technológia pozitív társadalmi szerepének, gazdasági vonatkozásainak megismertetésében, és az áltudományos nézetek elleni harcban, továbbá a csalók leleplezésében. A közoktatási biológiatanulmányok végére életvitelszerűvé kell válnia a környezettudatosságnak és a fenntarthatóságra törekvésnek. A fejlesztés várt eredményei az első és a második ciklus végén A biológiai szerveződési szintek ismerete, megfelelő kezelése a problémamegoldás során. Felépítés és működés összefüggésén alapuló magyarázatok, következtetések a növényi és állati szervezet megismerése során. Az autotrófia biokémiai lényegének és ökológiai jelentőségének felismerése. A természetes élőhelyek típusainak, jellemzőinek lényegi ismerete, az egyes élőlénycsoportok környezeti igényével való kapcsolatba hozása. Az állati viselkedésmódok céljának, formáinak és eredetének, az állati közösségekben meghatározó társas kapcsolatok formáinak és funkcióinak ismerete. Etikai elvek alkalmazása az ökológiai problémák értelmezése és megoldása során. Aktív szerepvállalás és cselekvőképesség a helyi természeti értékek védelmében. A biológiai vizsgálatok megfelelő eszközeinek és módszereinek gyakorlati alkalmazása. Az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségek használata az önálló tanulás során. A tanuló gyakorlatot szerez a felépítés és működés kapcsolatának felismerésére és elemzésére a biológia különböző szerveződési szintjein. Képes lesz valamilyen élő rendszerben a működés törvényszerűségeit keresni, a funkciót a magasabb szerveződési szintben betöltött szerepként is értelmezni. Szemléletében megjelenik a folyamatokat jellemző történetiség, a modern biológia tudományát e két látásmód összekapcsolásaként látja. Olyan világképre tesz szert, amely megtartja a tudomány leíró módszereit és magyarázó erejét, egyben képessé válik a folyamatok és formák szerepének a természet egészében való elhelyezésére. Képet kap a Föld élővilágának gazdagságáról, természeti örökségünk jelentőségéről és veszélyeztetettségéről. Testi és lelki egészségét biológiai ismereteire alapozott, tudatosabb életmóddal képes megóvni. Tudása révén képessé válik az értékes hagyományok és az önpusztító szokások közti különbségtételre. A környezetet, a testi és szellemi egészségünket próbára tevő globális válság következményeinek felismerése, valamint biológiai ismeretei alapján a fenntarthatóságot szolgáló cselekvési késztetésekre és gyakorlati készségekre tesz szert. 8. A biológia tantárgy kerettanterve évenkénti bontásban 10. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás

Láthatatlan élővilág - Mikrobák

Órakeret 10 óra

Vírusok, baktériumok, egysejtűek, gombák általános jellemzői.

A tematikai egység A mikrobák elterjedését biztosító anyagcsere és genetikai változatosság nevelési-fejlesztési értelmezése a felépítés és működés, valamint a rendszerek szempontjából. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és céljai gazdasági jelentőségének felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



48

Hogyan lehet vizsgálni a szabad szemmel nem látható élőlényeket? A mikrobiológia alapvető vizsgálati módszerei. Melyek a mikrobák főbb csoportjai, milyen a testfelépítésük? A vírusok szerkezete. A baktériumok sejtfelépítése. Az egysejtű eukarióták sejttípusa, változatos testfelépítése és mozgástípusa. A gombák testfelépítése, az egysejtű, fonalas és teleptestű típusok. A mikrobák elhelyezése az élővilág méretskáláján. Melyek a mikrobák életfeltételei? Mi befolyásolja környezeti elterjedésüket? Anyagcsere típusok. A mikrobák földi anyagforgalomban játszott szerepe, jelentősége. Ősbaktériumok. Szélsőséges életformák, feltételezett földön kívüli életlehetőségek. Hogyan előzhető meg a káros mikrobák elszaporodása? Fertőtlenítés és sterilizálás fogalma, jelentősége, néhány módszer példája. A mindennapi környezet higiéniájának jelentősége. Az élelmiszerek romlásának okai, tartósítási lehetőségek. Növények mikrobiális kártevők elleni védelmének jelentősége, módszerei.

Az élővilág szabad szemmel nem látható mérettartományának beillesztése a természet méretskálájába. A természeti rendszerek, szerveződési szintek egymásba épülésének felismerése. A mikrobák környezetünkben való általános előfordulásának felismerése. Mikroszkópos megfigyelések végzése. A baktériumok és az egysejtűek sejttípusainak a felépítés és működés, a rendszerek szempontjai alapján való összehasonlítása. Mikrobák csoportosítása a rájuk jellemző anyagcsere típusok alapján, környezeti jelentőségük példákkal való bizonyítása. A mikrobák és a környezetük közötti kölcsönhatások rendszerszemléletű elemzése. Az élet fizikai határainak tágabb értelmezése, Földön kívüli lehetőségeinek tudományos alapú felvetése. Példák a mindennapi életben használható fertőtlenítési és sterilizálási eljárásokra. Előnyök és hátrányok összegyűjtése.

Fizika: geometriai optika, domború lencse képalkotása. Kémia: kísérleti eszközök és használatuk; a szén szervetlen és szerves vegyületei; a kén és vegyületei; a metán; oxidáció és redukció; fertőtlenítőszerek; halogén elemek. Földrajz: a Naprendszer bolygói, mellékbolygói; a fertőző betegségek, járványok összefüggése a népességszám alakulásával. Matematika: geometria, poliéderek; mennyiségi összehasonlítás, mértékegységek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az antibiotikumok bevezetésének hatása a népességszám változására; a járványok történeti jelentősége.

Néhány, a mikrobák tevékenységéhez köthető tartósítási, konyhatechnológiai, élelmiszeripari és gyógyszergyártási folyamat kipróbálása. Kísérletek önálló elvégzése és értelmezése (erjedés, Magyar nyelv és fertőtlenítőszerek hatása). irodalom: a járványok Melyek a mikrobák gazdasági irodalmi ábrázolása. Kutatómunka a helyi és hasznosításának lehetőségei? világjárványok kialakulásáról, a A mikrobiális tevékenység mezőgazdasági, élelmiszeripari és megelőzés és elhárítás lehetőségeiről; a fertőzések gyógyszeripari jelentősége. Az megelőzési lehetőségeiről. ehető gombák táplálkozási Az orvoshoz fordulás jelentősége. szükségességének felismerése.

49

Mi a fertőzés, hogyan terjednek a fertőző betegségek? A mikrobiális fertőzések módjai, megelőzésük és gyógyításuk lehetőségei. Helyi és világjárvány fogalma, megelőzés és elhárítás lehetőségei. Kulcsfogalmak/ Sejtes és nem sejtes szerveződés, mikroba, vírus, baktérium, penészgomba, élesztő, egysejtű, autotróf és heterotróf, antibiotikum. Fogalmak 50 Tematikai egység

Előzetes tudás

A Zöld Birodalom - A növények világa

Órakeret 12 óra

Szerveződési szintek, sejt és szövet fogalma, az élőlények csoportosításának elvei. Ivaros és ivartalan szaporodásmódok lényege. Az éghajlati alkalmazkodás példái a növényvilágban. Az éghajlati övek természetes életközösségei.

A rendszerezés különböző lehetséges módjainak felismerése. A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti, A tematikai egység egészségügyi és gazdasági jelentőségének a fenntarthatóság, valamint a nevelési-fejlesztési tudomány, technika, kultúra szemszögéből való értelmezése. céljai A növények esztétikai szerepének felismerése. A biológiai ismereteken alapuló önálló véleményalkotás, tudatos vásárlói attitűd formálása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miért tekinthetők a növények az életközösségek termelőinek? Hogyan függenek össze a növények életfolyamatai a sejtszintű felépítéssel és működéssel? A növényi sejtek felépítése, sajátos alkotói. A növényi sejt anyagfelépítő működése, a fotoszintézis folyamata, feltételei. Hogyan függ össze a növények testfelépítése és életmódja? A növényi szövetek alaptípusai. A hajtásos növények létfenntartó szerveinek felépítése és működése.



A növényi sejttípus vizsgálata, a felépítés és funkció kapcsolatának elemzése. Egyszerű preparátumok készítése és mikroszkópi vizsgálata.

Kémia: a víz adszorpciója, oxidáció (sejtlégzés) és redukció (fotoszintézis), viaszok, cellulóz, szénhidrátok, olajok, fehérjék, vitaminok.

A biológiai szerveződés sejt, szövet, szerv szinten való értelmezése. A virág felépítésének és működésének elemzése. Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása az ivaros és ivartalan szaporodásmódok esetében. Megfigyelések a természetben, egyszerű laborkísérletek, az

Fizika: lencserendszerek (mikroszkóp), elektronmikroszkóp. Vizuális kultúra: a faés virágszimbolika. Földrajz: a Föld

Hogyan szaporodnak a növények? Milyen feltételeket igényelnek fejlődésükhöz? A virág felépítése, a megtermékenyítés. Beporzási módok. A növekedés és fejlődés tényezői, szabályozása. A növényi egyedfejlődés típusai (példákkal). Ivartalan szaporodási módok.

eredmények rögzítése, következtetések levonása. A fejlődéstörténeti rendszerben tükröződő evolúciós folyamatok felismerése. Adott szempontok alapján halmazba sorolás.

A növényvilág és az emberi társadalom sokoldalú kapcsolatának (pl. élelmezés, Melyek a növényvilág jelentősebb ipari nyersanyagok, jóléti csoportjai, jellegzetes képviselői? funkciók) értelmezése néhány A nagy növénycsoportok konkrét példán keresztül. (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) főbb A mezőgazdaságban jellemzői. Példák evolúciós alkalmazható termelési módok folyamatokra, irányokra. lényegi jellemzőinek összehasonlítása, vásárlói attitűd Mely növények fontosak a tudatosítása. gazdálkodásban és mindennapi A fenntarthatóság kérdésének környezetünkben? Hogyan és kritikus elemzése, alternatívák miért jelennek meg a növények a megfogalmazása. városi, épített környezetben? Gabonafélék, ipari növények, erdőalkotó fák, dísznövények (néhány ismert példa). A városi parkok jelentősége, jellegzetes növénycsoportjai, a szobanövények gondozási módjai. Milyen anyagokat köszönhetünk a növényeknek? Növényi eredetű anyagok (élelmiszer alapanyagok, ipari nyersanyagok, gyógyszer hatóanyagok jelentősége, példái). Hogyan jelennek meg a gazdálkodás és a fenntarthatóság szempontjai a növénytermesztésben? Talajminőség, talajművelés. Vegyszeres növényvédelem előnyei, hátrányai. A nagyüzemi monokultúra és a biogazdálkodás előnyei, hátrányai. A nemesítés és a fajtamegőrzés jelentősége, eljárásai.

természetes növénytakarója; egyes fajok jelentősége a táplálékellátásban; a mezőgazdaság termelési módjai, ágazatai; globális környezeti problémák. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a termelési módok és a társadalmi fejlődés kapcsolata. Matematika: halmazok.

51

Kulcsfogalmak/ Fotoszintézis, növényi szövet és szerv, fejlődéstörténeti rendszer, nemzedékváltakozás, nyitvatermő, zárvatermő, növénynemesítés. fogalmak Tematikai egység

Akik benépesítik a Földet - Az állatok világa

Előzetes tudás

Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). Az éghajlati övek természetes élővilága.

Órakeret 13 óra

A felépítés és a működés összekapcsolása az állati szövetek, szervrendszerek leírásában. A nagy élőlénycsoportok környezeti, A tematikai egység egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Az nevelési-fejlesztési alkalmazkodás és az állatfajok földrajzi elterjedése közötti összefüggések értelmezése az állandóság és a változás szempontjából. céljai Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása, a fenntarthatóság szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miért van szükségük az állatoknak szerves táplálékra? Hogyan függenek össze az állatok életfolyamatai a sejtszintű felépítéssel és működéssel? A lebontó anyagcsere biokémiai folyamatai, sejten belüli lokalizációja. A sejtlégzés folyamata, feltételei. A felépítés, anyagátalakítás, raktározás lehetőségei.

Fejlesztési követelmények Az állati sejtek lényegi jellemzőinek, a felépítés és funkció kapcsolatának felismerése. A táplálkozás, tápanyagfelvétel és lebontás, valamint a szervezet energiaigénye és ellátása közötti összefüggés felismerése.

A szervrendszerek törzsfejlődésének az állandóság és változás szempontjain alapuló Hogyan függ össze az állatok értelmezése. testfelépítése és életmódja? Megfigyelések, modellek, Az állati szövetek alaptípusai. Az makettek használata, kísérletek állati szervezet létfenntartó önálló elvégzése, a mikroszkóp szervrendszerei és szervei. önálló használata. Meghatározó evolúciós folyamatok, fejlődési lépések és Állandóság és változás irányok. szempontjainak alkalmazása a szaporodásmódok és az Milyen szaporodásmódok egyedfejlődési folyamatok fordulnak elő az állatvilágban? értelmezésében. Hogyan alakult ki és mi a jelentősége az ivaros (szexuális) Lényegi jellemzők szaporodásnak? megkülönböztetésén alapuló Ivartalan szaporodásmódok rendszertani csoportokba sorolás. példái. Ivaros szaporodás elve, a megtermékenyítés módjai.

Kapcsolódási pontok Kémia: oxidáció; oxigén és vegyületei; fehérjék, szénhidrátok, zsírok; fehérjék, kalcium és vegyületei, hemoglobin, kollagén. Fizika: rugalmasság, szilárdság, emelőelv, gázok oldhatósága vízben. Földrajz: korallzátonyok, édesvizi és tengeri mészkő. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a gerinces állatok történeti jelentősége. Magyar nyelv és irodalom: a kutya szó nyelvi jelentésvilága, kapcsolódó jelentései.

52

Egyedfejlődési szakaszok, típusok. Egyedfejlődés és törzsfejlődés kapcsolata. Melyek az állatvilág, nagyobb csoportjai, jellegzetes képviselői? A nagy állatcsoportok főbb jellemzői, jellegzetes fajok. Példák evolúciós folyamatokra, irányokra. Melyek a gazdálkodás szempontjából legfontosabb állatcsoportok? Milyen gazdasági és környezeti hatása van a nagyüzemi állattenyésztésnek? Milyen alternatív gazdálkodási módok vannak? Halászat, haltenyésztés. Vadállomány, vadgazdálkodás. Húshasznosításra tartott állatok. Tejtermelés, tejtermékek, fogyasztásuk előnyei. Az állattenyésztés biológiai alapjának jelentősége. A takarmánytermesztés, hulladékelhelyezés környezeti hatása.

Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása, Etika: az élet tisztelete. a fenntarthatóság szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek. Etikai elvek szélesebb értelmezése, kiterjesztése az állatokkal való bánásmód területére. Érvek és ellenérvek a hobbiállatok tartásával kapcsolatban. Ismeretterjesztő források feldolgozása a bionika témaköréből, az információk kritikus értelmezése a tanultak tükrében.

Miért tartunk társként, kedvtelésből állatokat? Melyek az állattartás elemi szabályai, törvényi keretei? A kutya és az ember együttélése, kutyatartási szokások, szabályok. Egyéb társ- és hobbiállatok, tartásuk módjai (halak, madarak, hüllők tartása). Az etikus állattartás elvei, törvényi szabályozása. Az állatvédelmi törvény főbb elvei, előírásai. Mit tanulhat a technika az állatoktól? A bionika fogalma, területei, néhány fontosabb alkalmazás példája. Kulcsfogalmak/ Sejtlégzés, mitokondrium, embrionális és posztembrionális fejlődés, állati szövet és szerv, gerinctelen és gerinces állat, állattenyésztés, fogalmak vadgazdálkodás, bionika.

53


Kapcsolatok az élők és élettelen között - Élőlények és környezetük

Órakeret 10 óra

Az időjárás és az éghajlat elemei, élettelen környezeti tényezők, tűrőképesség, faj, a fizikai környezet jellemzői (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás).

Az életközösségek mint rendszerek vizsgálata, a természet erőinek és A tematikai egység kölcsönhatásainak megismerése. Az életközösségek változásának, az nevelési-fejlesztési anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. Természeti rendszerek céljai leírására szolgáló módszerek használata terepen végzett vizsgálatok során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Melyek az élővilág magasabb (egyed feletti) szerveződési szintjei? Populáció, társulás fogalma, jellemzői. A bioszféra szintje, a globális folyamatok iránya, jelentősége.



A rendszerek szemléletmódjának alkalmazása az élővilág egymásba épülő szerveződési szintjeinek értelmezésében.

Földrajz: földrajzi övezetesség; a föld gömbhéjas szerkezete, bioszféra; az éghajlat tényezői, a levegő és a felszíni vizek felmelegedése.

Az élettelen környezet és az élővilág közötti kölcsönhatások elemzése. Hogyan befolyásolják az élettelen Életközösségek vizsgálata Matematika: környezeti tényezők az élőlények terepen, a tapasztalatok rögzítése. matematikai modellek létfeltételeit? (gráfok, függvények, Az élőlények környezeti igénye Az élőlények egymásra gyakorolt függvényábrázolás, (napfény, hőmérséklet, levegő, hatásának vizsgálata statisztikai elemzések); víz, talaj), a szárazföldi és vízi megfigyelések és kísérletek mennyiségekkel való környezet sajátosságai. alapján. Az élőlények műveletek. Környezeti eltartóképesség, életközösségekben játszott tűrőképesség, korlátozó tényező, Történelem, bioindikáció, indikátor szervezet szerepének elemzése, összehasonlítása diagramok, társadalmi és fogalma, példái. képek, videók alapján. A állampolgári Hogyan vizsgálhatók az biológiai hálózatok felépítésének ismeretek: életközösségek? Milyen és működésének bemutatása Erőforrások, termelési kapcsolatok, kölcsönhatások konkrét példákon. kultúrák, működnek az együtt élő fajok környezetátalakítás. között? Hogyan jellemezhető az Életközösségek vizsgálata A szikesedés és élőlények komplex életfeltétel terepen, a tapasztalatok rögzítése. talajerózió mint rendszere? Az anyag, energia és információ történelemformáló Állapotjelzők és módszerek. Az szempontjainak alkalmazása az tényezők; növényi, életközösségek vízszintes és életközösségekben zajló állati és emberi függőleges elrendeződése. folyamatok értelmezésében. Az élősködők demográfiai Populációs kölcsönhatások anyagi körfolyamatok és az hatásai. fogalma, példái. Niche fogalma, energiaáramlás közötti különbség néhány példa. A szabad és a felismerése. A táplálékhálózatok foglalt niche biológiai felépítése, a táplálékpiramisok és következményei. a mezőgazdaság, élelmezés

54

Milyen változások, folyamatok figyelhetők meg az életközösségekben? Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra. Táplálékpiramis. Ciklikus folyamatok, egyirányú változások, véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások.

kérdései közötti összefüggések keresése.

Populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra, élőhely, niche, szimbiózis, Kulcsfogalmak/ predáció, élősködés, antibiózis, versengés, környezeti eltartóképesség, fogalmak biodiverzitás, biomassza, táplálékpiramis, táplálkozási hálózat. Tematikai egység

Előzetes tudás

Érthetjük őket? - Az állatok viselkedése

Órakeret 10 óra

Az éghajlati alkalmazkodás példái az állatvilágban (biomok). Jelentősebb állatcsoportok lényegi jellemzői. Állati viselkedésformák, öröklött és tanult magatartás. Megfigyelés és kísérletezés célja és módszerei a biológiában.

Az állati magatartás megfigyeléséhez és elemzéséhez szükséges alapfogalmak, szemléletmódok kialakítása. Viselkedésformák A tematikai egység példáinak típusokba sorolása, a cél, forma és eredet kérdéseinek nevelési-fejlesztési megválaszolása. A viselkedés és a környezet kapcsolatának céljai megfogalmazásán keresztül az állati viselkedés alkalmazkodási folyamatként való értelmezése. Az emberi viselkedésre vonatkozó tanulságok és következtetések levonása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Milyen szerepe lehet a viselkedésnek az állatok életében? Az állati magatartás funkciójának értelmezése, fontosabb területei és példái.

Az állati viselkedésmódok motivációinak, alkalmazkodási és optimalizációs jellegének felismerése. Megfigyelt jellemzők alapján típusok felismerése, besorolás.

Milyen formái, elemei lehetnek az állatok viselkedésének? Az állati viselkedés megfigyelése, A magatartás (mozgási) elemekre, a tapasztalatok rögzítése, egységekre bontása, elemekre bontás és összegzés. mozgásmintázat fogalma, példái. Az öröklött és tanult Miben térnek el a magatartás magatartásformák, tanulási öröklött, illetve tanult formái? típusok megkülönböztetése, Feltétlen reflex fogalma, példái. típusokba való besorolás. Öröklött mozgáskombináció A magatartás és az állatok jellemzői, feltételei (inger, környezethez való kulcsinger, belső motiváció). A alkalmazkodása közötti tanult magatartásformák összefüggés felismerése.

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: mozgásformák. Magyar nyelv és irodalom: verbális és non-verbális kommunikáció. Fizika: rezgések, hullámok, frekvencia; hang, ultrahang. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a

55

jelentősége az alkalmazkodásban, optimalizációban. Társításos (feltételes reflex), operáns és belátásos tanulás. A megerősítés szerepe. Hogyan kommunikálnak az állatok? Az állati kommunikáció célja (pl. jelzés, figyelmeztetés, agresszió) és formái (pl. akusztikus, kémiai és vizuális jelzések).

Az állati kommunikáció módjainak felismerése konkrét magatartásmódok, viselkedési helyzetek esetében. Az állati viselkedés és az emberi magatartás bizonyos területeinek és elemeinek összehasonlításán alapuló következtetések, a hasonlóságok és különbségek felismerése.

tömegek manipulásának eszközei. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a reklámok hatása, szupernormális ingerek. Etika: csoportnormák, önismeret, énkép.

Milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az állati viselkedés és az emberi magatartás között? Agresszió, önzetlenség, személyes tér, államalkotás jellegzetességei. A szocialitás megjelenése, a kultúra magatartást befolyásoló hatása. Kulcsfogalmak/ Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus, kulturális öröklődés. fogalmak Tematikai egység Előzetes tudás

Másfélmillió lépés Magyarországon... - A Kárpátmedence élővilága

Órakeret 9 óra

Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség, diverzitás

A hazához való kötődés erősítése Magyarország és a Kárpát-medence életközösségeinek megismerésével. Egyes környezeti problémák A tematikai egység következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenységnek nevelési-fejlesztési a környezetre való hatásának a vizsgálata. Helyi környezeti problémák megismerése, felkészülés a figyelemfelhívásban és megoldásban való céljai aktív szerepvállalásra. A természetes életközösségek, a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos értékszemlélet, felelősségérzet, attitűd és szokásrendszer fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Melyek a Kárpát-medence jellegzetes élőhelyei, életközösség típusai és társulásai? Miként védik élő természeti örökségünket nemzeti parkjaink? Vizes élőhelyek, fátlan társulások, fás társulások, erdő típusok.

Fejlesztési követelmények Terepen végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok gyűjtése, elemzése. A fajismert bővítése a vizsgált élőhelyek jellegzetesen magyar növényeivel és állataival.

Kapcsolódási pontok Földrajz: a Kárpátmedence, hazánk nagytájai, erózió, humusz. Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek, rovarölőszerek.

56

A magyarországi nemzeti parkok területi elhelyezkedése, jellegzetes tájai és védett értékei. A Kárpát-medence területén található jelentősebb természetvédelmi területek. Hogyan befolyásolja az emberi tevékenység az életközösségeket? Milyen veszélyek fenyegetik élő természeti értékeinket és mit tehetünk a védelmük érdekében? A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetés lehetőségei. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások példái. A természetvédelem törvényi szabályozása. Helyi cselekvési lehetőségek, civil szervezetek szerepe.

Helyi környezeti probléma felismerése, adatgyűjtés, cselekvési stratégia kialakítása. A lokális és globális megközelítési módok közötti kapcsolat felismerése az ökológiai rendszerek tanulmányozása során.

Matematika: grafikonok, mérés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Kárpátmedence történeti ökológiája (fokos gazdálkodás, lecsapolás, vízrendezés, szikesek, erdőirtás és -telepítés, nagyüzemi gazdálkodás). Magyar nyelv és irodalom: természetleírások.

Kulcsfogalmak/ Társulás, biológiai sokféleség, természeti érték, vizes élőhely, fás társulás, fátlan társulás, özönnövény, veszélyeztetettség, természetkárosítás, fogalmak természetvédelem. 11. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás


Sejtjeinkben élünk - A sejt

Órakeret 8 óra

A sejt felépítése, fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. Szövet fogalma, típusai. A sejt biológiai szerveződési szintként való meghatározása. Rendszer és környezet összefüggéseinek alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezet és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság és változás értelmezése a sejtben zajló folyamatok vonatkozásában.

57

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek, Milyen sajátos fizikai-, kémiai jellemzői vannak a sejteknek? A környezet fizikai hatásai és az életlehetőségek közötti összefüggések. A víz biológiai szempontból fontos jellemzői. A sejtplazma mint oldat. A környezeti koncentráció hatása. A sejteket felépítő szerves anyagok fontosabb típusai, sajátos biológiai funkciói. Hogyan működik a sejt, mint bonyolult vegyi üzem? Az enzimműködés lényege, jelentősége. A sejteket károsító fizikai és kémiai hatások főbb típusai.

Az élő állapot fizikai feltételeinek, határainak meghatározása. Rendszer és környezet összefüggésének elemzése. Az élő rendszerek sajátos kémiai összetételének ismerete, a bennük végbemenő kémiai folyamatok szabályozottságának belátása. A fizikai hatások élőlényekre gyakorolt hatásának elemzése, egyszerű kísérletek elvégzése, értelmezése.

Fizika: diffúzió, ozmózis; hő, hőmérséklet; elektromágneses hullámok, hullámhossz; energia fogalma, mértékegysége, formái és átalakíthatósága, potenciál, feszültség.

A sejtműködés szabályozottságának felismerése, általánosítása az élő állapotra.

Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüket? A sejtmembrán jelforgalmi funkciója. A kémiai kommunikáció, anyagfelvétel és -leadás módjai.

Tematikai egység


Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegének ismerete.

Miért igényelnek a sejtek energiát? Hogyan juthatnak hozzá? A biológiai folyamatok energetikai összefüggései. Az ATP szerepe. Felépítő anyagcsere: fotoszintézis. Lebontó anyagcsere: sejtlégzés, erjedés. A folyamatok alapegyenlete, energiamérlege.



Kémia: fontosabb fémes és nem fémes elemek; szerves vegyületek sajátosságai, csoportjai; kémhatás, pH; ion; oldódás, oldatok koncentrációja, kémiai kötés, katalízis, katalizátor. Matematika: a mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel, nagyságrendek; hossz-, terület-, felszín-, térfogatszámítás; halmazok használata, osztályokba sorolás, rendezés. Informatika: az információ fogalma, egysége

Biogén elem, enzim, kicsapódás, lebontó és felépítő anyagcsere, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, mitokondrium, zöld színtest.

Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test

Órakeret 12 óra

58

Előzetes tudás

A gerinces testfelépítés alapvető jellemzői. Az ember fő testtájai, arányai és szimmetriái. Az emberi egyedfejlődés főbb szakaszai. A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. A harántcsíkolt izomszövet felépítése. Az izomműködés alapvető mechanikai elvei. A törzs és a végtagok mozgásképességét kialakító szervrendszerek felépítése és működése. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása.


Az ember megismerésével és egészségével összefüggő tudatosabb testkép kialakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése. Az emberi mozgásképesség mélyebb megértése, a szervrendszerek felépítésének és működésének kapcsolatba hozása. A biológiai szerveződési szintek együttes kezelése a mozgásképességgel összefüggő magyarázatokban. A kémiai felépítés és a működés kapcsolatának értelmezése a csont és az izom vonatkozásában. Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izomösszehúzódás, az izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmód iránti igény kialakítása, erősítése. Az egészség megőrzendő értékként való tudatosítása. A testi és lelki egyensúly kapcsolatának, együttes jelentőségének elfogadtatása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek, Milyen külsődleges, formai jellegek figyelhetők meg az emberi testen? Szimmetria, testtájak és arányok. A felegyenesedett testtartás, gerincoszlop alakja, tartáshibák. A testi jellegek eltérései, átlagértékek és szélsőségek. Az emberi rasszok jellemző testi jellegei. Milyen kép él bennünk a testünkről? El tudjuk-e fogadni a saját testünket? Testkép és lelki egyensúly összefüggése. A normál testsúly, testalkat megőrzésének fontossága. A megjelenés, a testkép módosításának lehetőségei, előnyök, mellékhatások, veszélyek. Milyen a csont összetétele,

Fejlesztési követelmények Az emberi test szimmetria viszonyainak bemutatása, a fő testtájak megnevezése. Érvek gyűjtése a helyes testtartás fontosságáról. Az emberi fajra jellemző testi sokféleség okainak vizsgálata példákon. A saját testtel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, képzetek formálása, tévképzetek felszínre hozása, korrigálása. Önismeretet fejlesztő csoportmunka feladatok. A csontok szerkezete, összetétele és funkciója közötti összefüggések felismerése. A csontok egymással és az izmokkal való kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása a mozgásképességgel. Metszetek és makettek használata.

Kapcsolódási pontok Matematika: Halmazok használata; tulajdonságok kiemelése, analizálása. Szimmetria; forma, arányok összehasonlítása, osztályokba sorolása, rendezése különféle tulajdonságok szerint. Vizuális kultúra: formák arányviszonyai; vizuális reklámok. Földrajz: kontinensek földrajza, népek, népcsoportok. Fizika: sűrűség, szilárdság, rugalmasság; erő, munka, energia;

59

szöveti és szervi felépítése? Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A csontok formai típusai, kapcsolódási formái. Miként alakítják ki az izmok testünk mozgásképességét? A vázizmok összehúzódási képessége. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán. Az Emelőelv érvényesülése. Az izomerő és munka értelmezése. Milyen összefüggés van az életmód, munka és a mozgásszervrendszer állapota között? A fizikai terhelés hatása a csontozatra és az izomzatra. A munkaterhelés lehetséges hatása, az alkalmazkodás módja. Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések, sérülések? Milyen elsősegély alkalmazható sérülések esetén? A mozgásszegény életmód káros következményei. Szűrővizsgálatok lehetősége, fontossága. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológiai alapjai, fontossága. Sérülések típusai, alapvető elsősegélynyújtási ismeretek.

egyszerű gépek. Az izomösszehúzódás szöveti szintű értelmezése. Az izomzat hierarchikus felépítésének, rendszerszerűségének felismerése. A szövet-, szerv- és szervezetszintű működések összefüggésbe hozása. Mechanikai elvek alkalmazása. A testi képességek, adottságok és a munkavégzés, munkaformák összefüggésének elemzése. Adatgyűjtés a mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásairól. A rendszeres testmozgással kapcsolatos szokások és tapasztalatok felmérése az osztály tanulóinak körében. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. A balesetmegelőzés teendőinek összegyűjtése különböző élethelyzetekben (pl. sportolás, házimunka, közlekedés). Elsősegélynyújtás megismerése a vizsgált baleseti sérülések körében. Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata és értékelése.

Kémia: a víz; kalcium és vegyületei; fehérjék; kolloid állapot. Mozgóképkultúra és médiaismeret: emberábrázolás a képzőművészetben, filmben és irodalomban; a divat. Testnevelés és sport: mozgáskultúra, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a helyes testtartás; gerincvédelem; a fittség jellemzői. Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték.

Hogyan növelhető a fizikai teljesítőképesség? Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. Étrend, táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők - előnyök, hátrányok, veszélyek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Bilaterális szimmetria, testkép, testtartás, rassz, rasszjelleg, normál testsúly, túlsúly, elhízás, táplálkozási zavar, reflex, ízület, csontsűrűség, izom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izomösszehúzódás, relaxáció.

60

Tematikai egység

Előzetes tudás


Szorgos szerveink - A szervezet anyagforgalma Tápanyagok, a tápcsatorna szakaszai, emésztés és felszívódás. Élelmiszerminőség, a tudatos vásárlás szempontjai. Az egészséges táplálkozás étrendi összefüggései. Testsúlyproblémák okai és következményei. Légutak, tüdő, légcsere és gázcsere. A sejtlégzés folyamata. A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. Vércsoportok. Nyirok, nyirokkeringés. A szív és a keringési rendszer felépítése és működése. Az anyagforgalom beillesztése a szervezet egészének önfenntartó működésébe. A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet alakítása. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek fejlesztése az emésztési folyamatok és a máj élettani szerepének megértésén, értelmezésén keresztül. A légzőrendszer felépítésének és működésének megismerésén keresztül a légzőrendszerre ható környezeti hatások felismerése, megbetegedésekkel való kapcsolatának megértése. A levegőminőség védelmére irányuló cselekvési lehetőségek felismerése, az egészségmegőrzést szolgáló attitűdök alakítása. Az anyagfelvevő, szállító és kiválasztó folyamatok rendszerszintű értelmezése. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód megismerése, attitűdök fejlesztése. Elsősegélynyújtás elsajátítása alapvető vérzéseknél és szívmegálláskor.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek, Mi történik az elfogyasztott ételekkel a szervezetünkben? A tápcsatorna szakaszai. Az emésztés fogalma, emésztőnedvek, a folyamat lépései. A tápanyagok felszívódása. A tápcsatorna mozgása. A máj elhelyezkedése és szerepe a szervezet működésében.

Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, az elhízásnak, illetve az



A tápcsatorna felépítése és a benne végbemenő folyamatok élettani céljának, fő lépéseinek értelmezése. A máj funkciójának elemzése.

Kémia: Aminosavak. fehérjék szerkezete; katalizátor. Reakcióhő; lipidek, szteroidok, koleszterin; glükóz, keményítő, cellulóz; vas és vegyületei, komplex vegyületek; kémhatás, pH; oldószer, oldat; ionvegyületek; kolloid rendszerek, koaguláció; oldatok koncentrációja; ozmózis.

A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása, bizonyítékok gyűjtése a túlsúly és az elhízás kockázatairól. Életmódhoz igazodó étrendtervezés, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok kezelése, használata. A fontosabb emésztőszervi és

61

alultápláltságnak? Testtömegindex, normál testsúly, túlsúly és elhízás következményei és emelkedő kockázatok. Tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság, éhezés jelei, következményei. Milyen minőségi szempontokat kell figyelembe venni a helyes táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszer összetétel és minőség? A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Fehérjebevitel, élelmi rostok, vitaminok forrásai, hatásaik és jelentőségük. Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Az élelmiszer higiénia fogalma, gyakorlati szempontjai. A normál bélflóra jelentősége. Élelmiszer allergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz emésztőrendszerre gyakorolt hatása. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői. Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan változik a be- és kilégzett levegő összetétele? A felső- és alsó légutak felépítése. A ki- és belégzés folyamata, légzőizmok. A gázcsere fogalma és feltételei. A hemoglobin szerepe, jelentősége. Vitálkapacitás, légzési perctérfogat fogalma. Melyek a gyakoribb légzőszervi

anyagcsere-betegségek tünetei, kezelésük, az orvoshoz fordulás szükségessége. Ismertető összeállítása a szájhigiéné és a rendszeres fogápolás helyes gyakorlatáról. A légutak és a tüdő felépítése alapján a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése. A légcsere biomechanikai szempontú leírása. A gázcsere folyamatának és biológiai szerepének magyarázata. A fontosabb légzőszervi betegségek kockázatainak, tüneteinek összehasonlítása, azonosítása. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati teendők összegyűjtése (pl. légzésvédelem, higiénia). A külső és a belső környezet értelmezése, a szabályozottság élettani jelentőségének felismerése.

A vér összetételét, állapotát jellemző fontosabb adatok elemzése. A véralvadás folyamatának és biológiai jelentőségének megértése, a trombózisos

Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; gázok nyomása, áramlások; sűrűség; nyomás; diffúzió, ozmózis; elektromos áram. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés. Földrajz: a Föld légköre; alapgázok és szennyezők.

62

megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Levegőminőség jelentősége, jelentősebb légszennyező anyagok és szűrésük módjai. Kockázatok, kórképek, megelőzési és gyógyítási lehetőségek. Mi a szerepe a szervezet belső környezetét alkotó folyadéktereknek? Belső környezet fogalma, folyadékterek típusai, szabályozottságának élettani jelentősége. Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan és miért alvad meg a vér? A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A vér oldott és sejtes elemei. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat fő lépései és tényezői. A vérrög képződés kockázati tényezői és következményei. Hogyan működik a szívünk? Mi az erek feladata? A szív fölépítése, működésének szakaszai. A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. Értípusok, artéria, véna, kapilláris felépítése, funkciója. Vérkörök. Vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. Hogyan szabályozza a szervezet a testfolyadékok összetételét, mennyiségét? A vese szervi felépítése, a vesetestecske részei, működése. A vizelet képzése. A folyadékbevitel és a sófogyasztás összefüggése, a vérnyomásra gyakorolt hatásuk.

betegségekkel való összefüggésbe hozása. Az érrendszer és a szív felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése. A vese felépítése, a benne végbemenő élettani folyamatok értelmezése. Ismeretterjesztő anyag összeállítása a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségeiről, idejében való felismerése jelentőségéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről. Alapfokú elsősegélynyújtási (különböző vérzések ellátása) és újraélesztési gyakorlat (helyzetfelismerés és beavatkozás).

63

Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Érelmeszesedés, trombózis, infarktus, szélütés. Kockázatot jelentő élettani jellemzők Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggések. 64

Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll.


Tápanyag, élelmiszerminőség, étrend, energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia. Légcsere, gázcsere, légút, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. Belső környezet, folyadéktér, szabályozott állapot, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillyentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés.

Tematikai egység

Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

A vér összetétele, vérsejttípusok. A fehérvérsejtek feladatai. Nyirok, nyirokkeringés, nyirokszerv fogalma, funkciói. Belső környezet fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. A bőr felépítése, rétegei, függelékei. A bőr főbb funkciói.


Az immunrendszer szerepének, jelentőségének felismerése. A saját/idegen megkülönböztetésen alapuló védelmi mechanizmus megértése. Az autoimmun folyamatok értelmezése néhány gyakoribb betegség (pl. allergia) példáján. A rákbetegségek és az immunrendszer állapota közötti összefüggés megértése. Az immunrendszert erősítő, egészséges életmód jellemzőinek ismerete, alkalmazást segítő attitűdök erősítése. A bőrt veszélyeztető hatások felismerése, a megelőzést szolgáló életviteli szokások, ápolási eljárások megismerése. A testi-lelki egészség megőrzése iránti igény erősítése, a személyes felelősség tudatosítása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet be az átültetett szervek kilökődése? A veleszületett immunitás fogalma, folyamata. Gyulladás. A szerzett, specifikus immunitás jellemzői. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Antigén és antitest fogalma, reakciója. Miért van szükség a védőoltásokra? Mi a magyarázata a védőhatásuknak? Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. Passzív és aktív immunizálás. Az immunizálás közegészségügyi előnyei. Gyakoribb védőoltások. Mi gyengíti és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kezelt stressz immunvédelmet gyengítő hatása. A HIV fertőzés és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések, az AIDS betegség. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Mit jelez testünk állapotából? A bőr funkciói. A bőr rétegei, szöveti felépítésük. Felépítés és működés összefüggései. A bőr mikrobái, bőrflóra. Bőrhibák típusai, okai. A bőr regenerációja, sebgyógyulás.

Fejlesztési követelmények Az immunrendszer területeinek, komponenseinek és működésének összefüggésbe hozása. Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alkalmazása a mindennapi életvitelben. A védőoltások indokoltságának elfogadása, hatékonyságuk biológiai magyarázata. A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai érvekkel való alátámasztása. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életvitel jellemzőinek összegyűjtése. A bőr funkcióinak beillesztése a szervezet szintű működésbe. Felépítés és működés szempontú folyamatértelmezés. Személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos szokások, életmód tudatosulása.

Kapcsolódási pontok Kémia: fehérjék harmadlagos szerkezete; cukrok, poliszacharidok, lipidek; zsírok, kémhatás; mosó- és tisztítószerek. Fizika: hő, hőáramlás, párolgás; elektromágneses sugárzások spektruma, UV sugárzás, dózis. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: középkori járványok. Testnevelés és sport: mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; higiéniai ismeretek.

65

Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, mit tehetünk megelőzésük érdekében? A bőr higiénéje. Kiszáradás elleni védelem, táplálás. A bőrallergia okai, tünetei. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett immunitás, antigén, antigén felismerés, antitest, nyiroksejt, védőoltás, immunizálás; hám, irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, érző idegvégződés, bőrallergia.

Tematikai egység

Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések szabályozása

Órakeret 14 óra

Előzetes tudás

Vezérlés és szabályozás fogalma. Mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). Az idegi szabályozás alapelve. Az idegszövet felépítése, előfordulása és funkciói. Elemi idegi folyamatok, ingerület keletkezése és vezetése. Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. Reflex fogalma. Érzékek és érzékszervek, a szem és a fül felépítése. A gerincvelő elhelyezkedése, szerkezete és funkciója. Az agy részei, kapcsolatai és főbb funkciói. A stressz biológiai értelmezése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei.


A külső és belső érzékelés összefüggésbe hozása a szabályozott belső állapottal. A hormonális szabályozás konkrét mechanizmusainak értelmezése. A teljesítményfokozó hormonális szerek veszélyeinek felismerése, használatuk elutasítása. Hormonális rendellenességre visszavezethető betegségek, gyakoribb kórképek megismerése. Az idegi és hormonális szabályozás közötti kapcsolat felismerése. Az agyi funkciók hierarchikus egymásra épülésének felismerése. Az idegrendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek felismerése, a gyakoribb betegségtípusok megismerése, a megelőzést szolgáló életmód- tanácsok elfogadása. A mentálhigiéné értelmezése, lehetőségeinek megismertetése. A tudatmódosító, függőséget okozó szerek elutasítása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek, Hogyan képes a szervezet szabályozni belső állapotát? Vezérlés és szabályozás különbsége. A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív

Fejlesztési követelmények Az élő állapot értelmezése, feltételeinek megfogalmazása. A szabályozottság jelentőségének felismerése.

Kapcsolódási pontok Kémia: lipidek, szteroidok; peptidek; glükóz, glikogén; jód, komplex vegyületek; kalcium és

66

visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Milyen szabályozó rendszerek működnek a szervezetünkben? Milyen kapcsolat van közöttük? Az idegi és a hormonális szabályozás lényegi jellemzői, különbségek, munkamegosztás. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése, agyalapi mirigy hormonok, szabályozásuk és hatásaik. Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek és mi a hatásuk? A hormonhatás jellemzői, hormon és receptor összefüggése. A vércukorszint szabályozása. A pajzsmirigy hormonjai, hatásuk. A kalciumszint szabályozása. A mellékvese hormoncsoportjai, fő hatásterületeik. Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? A szerzett cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelésük. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei. Hogyan működnek az idegsejtjeink? Az idegsejt felépítése. Inger, ingerület, ingerküszöb fogalma. Idesejtek kapcsolódása, a kémiai szinapszis, serkentés és gátlás. A szinapszisok működésére ható

A hormonhatás megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. A hormonális és az idegi szabályozás időbeli jellemzőinek és hatásterületeinek összehasonlítása. A rendszerszerűség, összehangoltság elemzése konkrét példán. A belső elválasztású mirigyek fontosabb hormonjainak megismerése, szabályozási területeinek és hatásainak azonosítása. Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése. A teljesítményfokozó és izomtömeg növelő szerek használatának elutasítása. Különböző ingertípusok csoportosítása. A reflexes szabályozás elvének megértése, reflextípusok összehasonlítása. Reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése. Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése, megértése. Érvelés az érzékszervek egészségmegőrzését szolgáló életvitel, az egészséges környezet igénylése, az ahhoz való jog érvényesítése témájában. Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás területeinek,

vegyületei; a molekulák szerkezete, ionok. Fizika: elektromosság, töltéshordozó; potenciál, feszültség; látható fény, domború lencse képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és frekvencia. Testnevelés és sport: prevenció, egészségvédelem, teljesítményfokozó szerek veszélyei; motoros képességek, relaxáció. Technika, életvitel és gyakorlat: baleseti veszélyek, kockázatok.

67

drogok, mérgek. Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? A gerincvelő felépítése, elhelyezkedése, kapcsolatai, funkciói. Reflexkör fogalma. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Hogyan képesek érzékszerveink a környezeti ingerek felfogására? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megőrzése érdekében? A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. A kémiai érzékelés. Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Zajártalom. Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Mi történik pihenés, feltöltődés során? Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Szimpatikus és paraszimpatikus működés. Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? Az agy részei. Agyidegek. Agykéreg, kéreg alatti magvak, fehérállomány. Értelmi és érzelmi működés, memória. Éberség és alvás ritmusa. Milyen idegrendszeri zavarok, rendellenességek és

módjainak és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése egy példán. Felépítés és működés kapcsolatba hozása a legfontosabb agyi területek esetében. A gyakoribb idegrendszeri zavarok, rendellenességek és megbetegedések azonosítása, a megelőzés és gyógyítás lehetőségeinek összegyűjtése.

68

megbetegedések fordulhatnak elő? Mit tehetünk megelőzésük érdekében? Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei. Fejlődési zavarok, rendellenességek, fogyatékosság.


Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvesehormon, idegsejt, inger, ingerület, szinapszis, gerincvelői reflex, szomatikus és vegetatív idegrendszer, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg.

Tematikai egység

Előzetes tudás


Vagyok, mint minden ember… - Az ember egyéni és társas viselkedése

Órakeret 9 óra

Az ember testi és szellemi fejlődésének szakaszai, főbb jellemzői. Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok. Szerepek a családban, a társadalomban. A viselkedési normák és szabályok szerepe. Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárssegítők és szakemberek segítségével. Az önismeret, önelfogadás, társas együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség tudatosítása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének, élethelyzetek megoldási lehetőségeinek értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az emberi agresszió és összetartozás jellemzőinek, okainak, befolyásolása módjainak megismerése. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése, más kultúrák elfogadásának és tiszteletének erősítése. A fogyatékkal élő emberek állapotának megértése, a segítő magatartás erősítése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának belátása. A tanulási képességekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismeretek és gyakorlati készségek fejlesztése. A motiváció, az érzelmi viszonyulás tanulással összefüggő jelentőségének felismerése, a pozitív attitűd erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miben közösek az emberi csoportok az állatokéval és miben különbözünk tőlük? Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás,

Fejlesztési követelmények Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése. Az állati és az emberi csoportokban uralkodó

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Kommunikáció, metakommunikáció; az emberi

69

empátia, tartós kötődés, csoportnormák elfogadása és az ezzel kapcsolatos érzelmek kimutatása, a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Hogyan valósul meg az emberi viselkedésben a személyiség értelmi és érzelmi kettőssége? Hogyan tanulunk? Az ember, mint megismerő lény. Az érzelmek biológiai funkciói. Az állatok és az ember tanulási képessége. Tanulási típusok. A tanulás és a memória kapcsolata. A motiváció, az érzelmi viszonyulás jelentősége a tanulásban. Mi ébreszti föl és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Szociokulturális hatások. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai, testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Mit tehetünk mentális egészségünk megóvása érdekében? A lelki egészség fogalma. Élethelyzetek, krízisidőszakok előfordulása, kezelése. A segítségkérés és nyújtás lehetőségei a köz- és a civil szférában. A párkapcsolat és a munkahelyi közösség, a baráti kapcsolatok jelentősége. A tevékenység, az alkotás és a személyi autonómia fontossága. Az orvoshoz fordulás

kapcsolatok összehasonlítása, csoportosítása. Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet fölismerése. A tanulási képességet, hatékonyságot befolyásoló tényezők alapján következtetések levonása, tanulási szokások tudatosítása, alakítása. Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők összehasonlítása állatoknál és embereknél. Az egészség és betegség fogalmaira vonatkozó különböző szemléletű magyarázatok összevetése. Betegjogok, az alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése. A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeinek bemutatása.

kapcsolatok, az agresszió, segítőkészség, befogadás és kirekesztés irodalmi példái; szerelem és csalódás témái. Az érvelés módjai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az agresszor fogalmának történeti megközelítése; történeti perek, előítéletek, propagandahadjáratok példái. Etika: emberi kapcsolatok; befogadás, kirekesztés; agresszió.

70

szükségességének esetei. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, deviancia, lelki egészség, megküzdés, függőség.

12. évfolyam Tematikai egység

Előzetes tudás


Az élet kódja - A biológiai információ és átörökítése

A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. A biológiai sokféleség példái a távoli tájak és a Kárpát-medence élővilágával kapcsolatban. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. A sejt szerkezete és kémiai fölépítése. Vércsoport-antigének. A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). A faj fogalma A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása a betegségek kockázati tényezőivel összefüggésben. A tudományos ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése (pl. géntechnológia). A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. Az orvoshoz fordulás szerepének, helyes időzítésének belátása az egészség megőrzésében. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása (betegségek kockázati tényezői, mutáció, evolúciós folyamatok).

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? Gén és génváltozat fogalma. Mendel vizsgálati módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások. Példa emberi tulajdonságok öröklődésére. Genetika betegség fogalma, példák egy génes típusokra. A minőségi és mennyiségi tulajdonságok öröklődése. A beltenyésztés kockázata és lehetséges előnyei. Milyen mértékben

Órakeret 9 óra

Fejlesztési követelmények A megjelenés (fenotípus) és az azt meghatározó biológiai rendszer (genotípus) megkülönböztetése, a változékonyság/változatosság okainak elemzése. Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása. Minőségi és mennyiségi jellegek példáinak gyűjtése, összehasonlítása. A genetikai meghatározottság és az életmód általi befolyásolhatóság felismerése, összefüggésbe hozása. Az egészségért való személyes

Kapcsolódási pontok Kémia: cukrok, foszforsav, kondenzáció; a fehérjék fölépítése. Fizika: elektromágneses és radioaktív sugárzások típusai. Matematika: valószínűség. Magyar nyelv és irodalom: fejlődés, öregedés és halál témái az irodalomban;

71

befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Több gén által meghatározott jellegek. A genetikai hajlam fogalma, néhány példája. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Mi a szerepe és haszna a szexualitásnak a faj szempontjából (szemben az ivartalanul szaporodással)? A genetikai kapcsoltság és oka. A számtartó és a számfelező osztódás, a sejtciklus. Testi és ivari kromoszómák, a nemhez kötött öröklés jellemzői. Miből állnak, hol találhatók és hogyan működnek a gének? A nukleinsavak alapfölépítése. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők. Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk és miért halunk meg? A sejtek differenciálódása, a többsejtűek egyedfejlődése. Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara, daganatos betegségek. Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás és regeneráció.

felelősség belátása. Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában. A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. Kódonszótár használata. Génmutáció következményének levezetése. Mutagén hatások kerülésének, ill. mérséklésének módjaival összefüggő lehetőségek gyűjtése. Szabályozott génműködés értelmezése. Daganatra utaló jelek fölismerése. Tények és érvek gyűjtése az őssejt kutatások céljával, jelentőségével és kockázataival kapcsolatban. Szempontok gyűjtése a különböző információforrások kritikus értékeléséhez. Tények és érvek gyűjtése a géntechnológia lehetőségeiről és kockázatairól; véleményalkotás a témával kapcsolatban.

példák az emberi élet értékére; tudományosfantasztikus témakörök. Etika: a tudományos eredmények alkalmazásával kapcsolatos kérdések; környezeti etika.

72

Az öregedés lehetséges okai Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az ember a genom működésébe? A géntechnológia lényege, lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása. A genomika céljai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás). Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika.

Tematikai egység

Előzetes tudás



Órakeret 7 óra

Biológiai sokféleség fogalma. Ivartalan és ivaros szaporodási formák az állatvilágban. Az emberi szaporodással, szexualitással kapcsolatos alapfogalmak, szervrendszerek és működések. Az emberi életkorok fő jellemzői, a testi és lelki fejlődés lényegi lépései. Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. Az adott életkor jellemzőinek értelmezése. A pályaválasztást elősegítő önismeret fejlesztése. A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszainak ismerete, értékeinek belátása. A nemi élettel kapcsolatos személyes felelősség felismerése, alapvető morális és egészségügyi szabályok betartása mellett szóló érvek bemutatása. Érvelés a tudatos családtervezés, a várandós anya felelősségteljes életmódja mellett.




Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét? Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. Növények ivartalan szaporítása. Klónozás. Ivarsejtek, megtermékenyítési módok a növény és állatvilágban (néhány példa).

Az ivartalan és az ivaros szaporodás előnyeinek és hátrányainak összevetése. Az ivarsejtek összehasonlítása. A ciklikus működések megértése. A családtervezés lehetőségeivel kapcsolatos tájékozottság megszerzése.

Földrajz: a kontinensek jellegzetes élővilága.

Mi a jelentősége a biológiai sokféleségnek? A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége).

A biológiai sokféleségnek az élet általános értelmezéséhez való kapcsolása. Biológia ismeretekre alapozott, erkölcsi, etikai szempontú érvek

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a nemi különbségeket kiemelő, ill. az azokat elfedő szokások, öltözetek. Magyar nyelv és irodalom: szerelem és szexualitás, család és

73

Mi okozza a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése. A menstruációs ciklus hormonális szabályozása. Fogamzás és fogamzásgátlás, családtervezés. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői. Kulcsfogalmak/ fogalmak

gyűjtése a tudatos családtervezéssel kapcsolatban.

a születés, az abortusz traumájának irodalmi feldolgozása; a gyermekkor és serdülés mint irodalmi téma. Etika: kapcsolatok, felelősségvállalás, az élet tisztelete. 74

Ivartalan és ivaros szaporodás, klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatest serkentő és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.

Tematikai egység

Kibontakozás - Biológiai evolúció

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben.


Az evolúció egyirányú folyamatként való értelmezése, a fajok megőrzésének fontosságára való figyelem felhívása. Az élővilág evolúciójáról alkotott elképzelések értelmezése az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a folyamat? Az evolúció darwini leírása. A neodarwinista szemlélet lényege. A populációgenetikai modell. Szelekció típusok. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők.

Fejlesztési követelmények Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. Az evolúciós rendszerek általános leírása. Populációgenetikai folyamatok példáinak elemzése. Az evolúció közvetlen és közvetett bizonyítékainak összehasonlítása. Biokémiai törzsfa értelmezése. A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése.

Kapcsolódási pontok Fizika: kozmológia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A szelekció szerepe a növény- és állatnemesítésben. Ásatások, restaurálás, kormeghatározás. Népek és nyelvek rokonságának kérdése.

Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója, azaz a lelet kora. Biokémiai törzsfa. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai.

Érvek és ellenérvek összevetése. Információforrások kritikus felhasználása.

Járványok történelemformáló szerepe. Művészetek, informatika: példák a technikai evolúcióra, stílusok, divatok, szokások, rítusok, nyelvek stb. átalakulásaira.

Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövőt meghatározó folyamatokat? Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). A Gaia-elmélet lényege. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kibontakozás (evolúció), kiválogatódás (szelekció), kövület (fosszília), korreláció, törzsfa.

Tematikai egység

Előzetes tudás


Jövőnk a tét - Gazdálkodás és fenntarthatóság

Órakeret 6 óra

Ökológia: életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Genetikai sokféleség. A természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései. Az éghajlati övek jellegzetes élővilága, életközösségei (biomok). Élőhelyek pusztulásának okai. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre. Az ember szerepének kritikus vizsgálata. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségeinek bemutatása. Egészségés környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban, munkahelyi és lakókörnyezeti közösségekben.




75

Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen gazdálkodási és életmódbeli formák fennmaradásunk feltételei? Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. Az ökológiai krízis társadalmiszemléleti hátterének fő tényezői. Ökológiai lábnyom. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. A természeti értékek védelmének lehetőségei.

A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természeti értékek fennmaradási feltételeinek elemzése. Az ökológiai lábnyom iskolai, illetve lakókörnyezetben való csökkentési lehetőségeinek összegyűjtése. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése. Természetes életközösség megfigyelése, mérések elvégzése terepen, következtetések levonása, cselekvési szándék erősítése, tervkészítés.

Milyen hatásokat okoz a természetes életközösségekben az emberi tevékenység? Mit lehet tenni a veszélyek csökkentéséért, a károk mérsékléséért? A természetes vagy természetközeli életközösség/állapot értelmezése, helyi példái. Az emberi tevékenység hatásaira utaló változások. Az életközösség változásának követésére alkalmas állapotjelzők, indikátorok, a megfigyelés és mérés lehetőségei. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Történeti ökológia; civilizációs korszakváltások okai, az állat- és növénynemestés történelmi szerepe, helyszínei. Környezeti katasztrófák a történelemben és a jelenkorban. Példák nemzetközi egyezményekre. Globalizációs tendenciák és függetlenségi törekvések hátterének elemzése. Magyar nyelv és irodalom: ember és természet viszonyának megfogalmazásai. Földrajz: A település, az infrastruktúra elemei; a gazdaság területei; a mezőgazdaság technológiái. Etika: környezeti etika kérdései.

Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, indikátorszervezet, erózió, kibocsátás, határérték, környezeti terhelés, degradáció.

9. Az érettségi vizsga formái és követelményei  Középszint:  az írásbeli vizsga egy feladatlapból áll: - időtartama 120 perc - pontértéke 100 pont  a szóbeli vizsga

76

-

a tételsor legalább 20 tételből áll valamennyi tételhez két feladat tartozik: A) feladat: projektmunka vagy gyakorlati feladat B) feladat: egy téma kifejtése

-

időtartama 15 perc pontértéke 50 pont

 értékelése: 0-24% 1 25-39% 2 40-59% 3 60-79% 4 80-100% 5  részletes követelményei az alábbi linken olvasható: www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/vizsgatargyak/biovk.pdf 10. A tanulói előmenetel értékelésének formái, gyakorlata Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló lényeglátó, összefüggéseket feltáró és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni az élőlények, jelenségek megfigyelése és a biológiai vizsgálatok során szerzett tapasztalatok szakszerű leírását és értelmezését. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek. Az értékelés formája lehet önálló és csoportos tanulói tevékenység, írásbeli és szóbeli, tanórai és tanórán kívüli:



év eleji diagnosztikus tudásszint felmérés százalékos értékelése,



szóbeli és írásbeli felelet,



feladatlapok, tesztek, témazáró dolgozatok,



órai munka,



ábrák, grafikonok, táblázatok készítése, elemzése,



megfigyelés, vizsgálat végzése, jegyzőkönyv készítése,



kiselőadások, bemutatók tartása,



IKT alkalmazása,



csoportmunka,



házi feladatok, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok,

77



munkafüzeti tevékenység, füzetvezetés,



gyűjtőmunka (kép, szöveg és szemléltető anyag)



poszter, plakát, prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint,



természetben tett jelenségekről,



üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása,



projektmunka.

megfigyelések,

saját

fényképek

készítése

élőlényekről,

Az értékelés gyakorlata:  az érdemjegyek minimális száma félévenként a heti óraszám+1  az értékelés a tanév során egyenletes kell, hogy legyen  a tanulók munkájának értékelése során a változatosság elve érvényesüljön: szóbeli, írásbeli és gyakorlati tevékenység értékelése  félévente egy-egy témazáró dolgozatot írjanak a tanulók. 11. Az alkalmazható tankönyvek és kiválasztásának elvei A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, lefedje a biológia tantárgy kerettantervi anyagát; – a biológia tankönyv tartalma korrekt és igényes legyen szaktárgyi szempontból – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a biológia tanítására rendelkezésre álló órakeretben; – a taneszköz segítségével a biológia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, nyelvezete alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; – a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő biológiai, illetve természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését;

– az ismeretközvetítése életszerű, gyakorlatias legyen, – a taneszköz segítse a tanuló motiválását, érdekes, sokszínű, változatos legyen. Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal;

12. Emelt képzés: nincs.

78

2013/2014-es tanévtől kimenő rendszerben működő helyi tanterv

79

BIOLÓGIA

11-12. évfolyamon A gimnáziumi biológia kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A gimnáziumi biológia kerettantervben kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, azonosíthatók benne a Nat-ban kiemelt kompetenciák. A gimnáziumi biológia kerettantervben foglaltak alkalmasak a kompetenciák fejlesztésére, meghatároznak egy koherens szaktudományi műveltségképet, segítik a differenciált tanulást és útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind a műveltségi területhez rendelt fejlesztési feladatok teljesítéséhez. A gimnáziumi biológia kerettanterv oly módon igyekszik meghatározni a tantárgy tartalmi követelményeit és fejlesztési feladatait, hogy ezzel elősegítse az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását a környezeti és gazdasági fenntarthatóság kialakulásához és a társadalom felelősségtudatának erősödéséhez. Figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös, globális természeti-környezeti problémákra, hangsúlyozva az egyén és a kisebb és nagyobb közösségek felelősségét a veszélyek csökkentésében, elhárításában. A gimnáziumi biológia kerettanterv alapvető céljának tekinti tanulók a felnőttek életének sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulási eljárások és módszerek terjedésének elősegítését. A gimnáziumi biológia kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése A biológia gimnáziumi oktatásának – az oktatási rendszer egyik elemeként – szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a személyes boldogulásukhoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Természetesen a gimnáziumi biológia kerettanterv a tantárgy jellegéből adódóan nem egyformán kínál lehetőséget minden kulcskompetencia fejlesztésére – de ha eltérő mértékben is, mindegyik kulcskompetencia fejlesztése lehetséges a tantárgy segítségével. A biológia oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya, a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének átalakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a

80

környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és lehetővé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A biológia oktatásában a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap a nyelvi, elsősorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. Képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A gimnáziumi biológiaoktatás számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében a tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket és az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes lesz indokolni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Törekedni fog arra, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A modern biológiatanítás nem nélkülözheti a digitális kompetencia meglétét sem. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló a gimnáziumban képes lesz a biológia tudományának megfelelő formában és módon használni az olyan főbb számítógépes alkalmazásokat, mint a szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő prezentáció- kommunikáció. A gimnáziumi oktatás részeként, a biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idõvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erõs és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére.

81

A gimnáziumi biológia tananyagnak több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. A tanuló rendelkezi fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit. Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók a gimnáziumban folytatják népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részének megismerését. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. Az iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre Célok és feladatok: A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségnek elválaszthatatlan kapcsolatát valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Mutassa be, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget alakítson ki, melyben az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelenősége alapvető. Mutasson rá ökológiai rendszerek működésében felismerhető lényeges összefüggésekre. Nyújtson áttekintő képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és értesse meg, hogy az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában

82

és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segít az emberek sokféleségének elfogadását.

Fejlesztési követelmények: Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésre, egyszerűbb vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzésére. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában.

Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységben használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és segítsük hozzá a tanulót, hogy legyen képes a különböző jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában.

83

Segítsük a tanulót, hogy vizsgálati eredményeit, ismereteit tudja megfogalmazni, és rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos legfontosabb diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni.

Tegyük képessé a tanulót arra, hogy a tanulás során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének megőrzését tekintse értéknek. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságai, az élő anyag jellemzőit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelelő módon történő beillesztésére. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élő rendszerek is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet fejlődéséről, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

11. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák: A legjellegzetesebb élőlénycsoportok általános jellemzése.

Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és rövid ismertetése. A legismertebb élőlénycsoportok testfelépítési és életműködési jellemzőinek ismertetése ábrák, makettek segítségével. A különböző életfolyamatok lényegének kiemelése. Az élőlények testének felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A legismertebb élőlénycsoportok tipikus képviselői testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcserefolyamatok alapján.

84

Tanulói kiselőadás készítése önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének és működésének összefüggéseiről. Fénymikroszkóp használata, a látómezőben lévő kép leírása, értelmezése tanári segítséggel. Egyszerű kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok dokumentálása és értékelése. A többi természettudományos tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása a biológiai jelenségek értelmezésében. A sejtek összetevőinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszintű és a szervezetszinű életfolyamatok között kapcsolat belátása. Egyszerű sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. A kémiai és biológiai tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével.

85

Témakörök, tartalmak


Tanulói tevékenységi formák

Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokariótiák Magyarázzák, miért állnak a Kiselőadások kutatók vírusok, az élő és az élettelen életéről, munkásságukról haátrán. (Ivanovszkij és az eukarióta Leevenhock, Hasonlítsák össze a Semmelweis). egysejtűek: prokarióta és az eukarióta A növényi és állati sejt sejt legfontosabb jellemzőit. összehasonlítása. Egysejtűek - A vírusok életciklusa és Ismerjenek néhány vírus és mikroszkópos vizsgálata egészségügyi jelentősége. baktérium okozta a látottak értékelése, - A prokarióta sejtek felépítése. - Autotróf és heterotróf megbetegedést, illetve lerajzolása. Ábrák, fotók baktériumok, a bakériumok eukaióta egysejtűt. elemzése. A egészségügyi jelentősége és legfontosabb sejtalkotók. szerepe a bioszférában.

Minimális követelmények

Alapfogalmak (sejt prokarióta, eukarióta autotróf, heterotróf). Egy-egy példa a vírusok, baktériumok, egysejtű eukarióták közül. A sejt általános felépítése.

- Az eukarióta egysejtűek néhány képviselőjének jellemzői, és jelentősége. Az állatok teste és életműködései

-

-

-

-

-

-

-

Vizsgálják meg Szövetek mikroszkópos mikroszkóppal az állati vizsgálata, felismerése Az állatok szöveteket, hasonlítsák össze ábrákról. testszerveződésének és a tapasztalatokat. életműködéseinek általános Az egyes életműködések jellemzői. Fogalmazzák meg az állatok összehasonlítása Az állati sejt és a főbb életműködéseinek lényegét. különböző állatoknál. szövettípusok jellemzői. Ismerjék fel, hogy ugyanazt Az állatok mint heterotróf az életműködést többféle Az állatok testfelépítése élőlények, szerepük a felépítésű szerv is és életműködése közötti bioszférában. létrehozhatja. összefüggések Az önfenntartó megfogalmazása. életműködések Hasonlítsák össze és állítsák összefüggése. fejlettségi sorrendbe az egyes egyes Az önfenntartó életműködéseket produkáló Az szervrendszerek életműködések, valamint a szerveket, szervrendszereket. felépítésének elemzése környezet, az életmód és a testszerveződés Magyarázzák meg a ábrák segítségével. kapcsolatának táplálékszerzés módja, a kutatók összehasonlítása az alábbi táplálék minősége és a Kiselőadások életéről, munkásságukról állatcsoportoknál: tápcsatorna felépítése közötti (Malpighi, Herman Gerinctelen állatok: a összefüggéseket. Ottó), illetve különleges szivacsok és a csalánozók, a szaporodási, meg az állatok férgek, a puhatestűek Magyarázzák táplálkozási törzsén belül a csigák, a anyagszállítás kagylók és a fejlábúak, a szükségességét a többsejtű viselkedéséről. ízeltlábúak törzsén belül a álltatoknál. rovarok, a rákok és a Értelmezzék az anyagcsere, pókszabásúak. táplálkozás A gerincesek törzsén belül a légzés, összefüggését az halak, a kétéltűek, a hüllők, anyagszállítással. a madarak és az emlősök. Az állatok társas Mondjanak példákat a viselkedése, különböző típusú kommunikációja. kültakarókra, Az állatok szexuális mozgásformákra, légzési, viselkedése, az táplálkozási, anyagszállítási, ivadékgondozás különböző kiválasztási, szabályozási,

Egy-egy példa különféle állati szövetekre, kültakarókra, mozgásformákra, táplálkozásformákra, légzéstípusokra, anyagszállítása állatokra. A heterotróf anyagcsere lényege. Egy-egy példa különféle szaporodású állatokra, az ivadékgondozás különböző formáira. Az egyedfejlődés fő szakaszai, főbb állomásai.

86

formái.

A növények teste és életműködései

- A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői. - A növényi és állati sejt felépítésének összehasonlítása. - Az autotróf anyagcsere lényege, anövények szerepe a bioszférában. - Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. - Telepes növények: a mohák test és anyagforgalma. - A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. - A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. - A növények anyagfelvétele és leadása. - Gázcsere és párolgás. - A szállítónyalábok felépítése és működése. - A növények tápanyagraktározása. - A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. - A szövetes növények szaporodása. - Az ivaros és ivartalan szaporodási módok jellemzői. - A zárvatermők szaporodása és egyedfejlődése. - A szaporodás, az egyedfejlődés és a környezet kapcsolata.

szaporodási módokra. Csoportosítsák az érzékszerveket. Szerezzenek gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében, a látott kép értelmezésében. Tudjanak elvégezni egyszerű vizsgálatokat, megfigyeléseket és azokat tudják értelmezni. Nevezzék meg a növényi szöveteket, a növényi sejt fontosabb sejtalkotóit. Sorolják fel a zárvatermők szerveit, fogalmazzák meg feladatukat. Hasonlítsák össze a légzést a fotoszintézissel, az ivaros és az ivartalan szaporodást. Ismerjék a növények életfolyamatainak lényegét.

Mikoszkópos vizsgálatok sejt, szövet).

Növényi-állati sejt (növényi közötti legfontosabb különbségek.

Megfigyelések (csírázás, Növényi szövetek fotoszintézis, légzés). elhelyezkedése egyes szervekben, az Növények autotrófia lényege. meghatározása. Növényi tápanyagok. Kiselőadások kutatók munkásságáról (Hooke, A nedvkeringés Paál, Liebig). lényege. Ábrák elemzése (pl.: A zárvatermők ivaros kettős szaporodásának megtermékenyítés). lényege. A felépítés és a működés A csírázás feltételei. közötti összefüggések megfogalmazása.

87

Rajzolják le a gombák felépítését.

kalapos Kiselőadások kutatók munkásságáról (pl. Femming) Magyarázzák meg a gombák A gombák teste és miért alkotnak külön Gombák határozása. csoportot az élővilágban. életműködése Gombák mikroszkópos Ismerjék fel a gyilkos vizsgálata. galócát. A gombák testfelépítése Csoportosítsák a gombákat és a heterotróf életmódjuk szerint. anyagcsere közötti - A gombák testfelépítésének összefüggés feltárása. sajátosságai. Ismerjék a gombák - A gombák életmódja, hétköznapi jelentőségét. gyakorlati és egészségügyi jelentősége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal.

Alapfogalmak szimiózis).

(pl.:

Gombák rendszertani besorolása. Bazidiumos gombák testfelépítése.

88

- A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése.

A sejtek felépítése és anyagcseréje Ismerjék a sejtet alkotó A sejt mikroszkópos anyagok felépítését, vizsgálata, a látottak A sejtek felépítése fontosabb tulajdonságait, lerajzolása. - A biogén elemek. - A víz biológiai szempotnból fontos biológiai szerepét. Az anyagcseretulajdonságai. - A szénhidrátok, a lipidek, a folyamatok kísérletes fehérjék és a nukleinsavak Hasonlítsák össze a növényi, vizsgálata, tapasztaltak legfontosabb tulajdonságai. értelmezése (pl. - A membránok, a színtestek, a álltai sejt felépítését. sejtlégzés, erjedés). mitodondrium és a sejtmag funkciója.

A sejtek anyagcsere folyamatai - A sejtek anyagfelvétele és leadása, a paszív és aktív transzport jellemzői.

- Enzimek szerepe. - A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok összefüggése. - A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. - A sejtek energiaforgalma.

Értsék meg a sejtalkotók Hétköznapi jelenségek felépítése és működése megfigyelése, közötti összefüggéseket. magyarázata (pl. izomláz, fogszuvasodás, a tej megsavanyodása). Lássák be, hogy a melózisnek fontos szerepe Elektronmikroszkópos van az élővilág képek elemzése tanári változatosságának segítséggel. fenntartásában. Az ember kromoszómakészletének megfigyelése (testi-ivari kromoszómák).

Alapfogalmak ismerete (pl. biogén elem, anyagcsere, enzimek, sejt, gén, mitózis, meiózis). A sejtet felépítő makromolekulák felsorolása, biológiai jelentőségük. Jelentősebb sejtalkotók és biológiai szerepük. Az anyagcsere két iránya a fotoszintézis, sejtlégzés, erjedés lényege, jelentősége. A DNS és tulajdonságok összefüggése.

a

A szaporodás és öröklődés sejttani alapja - Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. - A gén és az allél fogalma. - Az öröklődő információ megnyilvánulása: DNS → RNS → fehérje → tulajdonság. - A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. - A mitózis és meiózis folyamata és biológaiai jelentősége. - A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. - A mutációk típusai és következményei. - Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei.

A mitózisd és a meiózis lényegének kiemelése, jelenőségük megfogalmazása.

A továbbhaladás feltételei: -

Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat.

-

Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni.

-

Ismerjék fel, hogy többféle testfelépítés is eredményezhet hasonló működést.

-

Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani.

-

Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését.

-

Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül.

-

A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében.

-

Értsék az autotróf és a heterotróf anyagcsere lényegét.

-

Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára.

89

-

Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit.

-

Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseiket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg.

-

Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait.

-

Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit.

-

Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja.

-

Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira.

-

Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzőit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát.

-

Legyenek képesek egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni.

-

Szerezzenek gyakorlatot a fénymikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében.

-

Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni.

-

Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni.

-

A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat.

90

12. évfolyam Belépő tevékenységformák: Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és életműködések közti kapcsolatok felfedezése.

Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok elvégzése, dokumentálása, értékelése. A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. A betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoldások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi- és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Önálló anyaggyűjtés és előadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelősségteljes nem magatartásra való törekvés kialakítása. A lakosság egészségügyi mutatóinak megismerése, a veszélyeztető tényezők felismerése, és tájékozottság a megelőzés gyakorlatában. Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése. Az öröklődés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. Annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat. Annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadások tartása. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító tevékenységek ellen. Egyszerű ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. A táplálkozási hálózatok mennyiségi jellemzőinek változatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. Élőlények és élőhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról, és minél részletesebb megismeréséhez.

91

Önálló tájékozódás az élővilág természetes rendszerébe, annak elfogadása, hogy a fejlődéstörténeti rendszer a természetes rendszer. Az ember elhelyezése a földi élővilág rendszerében. A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztető jelenségek felismerése, környezetkímélő társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatok környezetkímélő magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni.

A legfontosabb evolúciós események időrendjének áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult.

92

Témakörök, tartalmak


Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása Az önfenntartó működések Legyenek képesek ábrák segítésével az egyes szervrendszerek áttekintése felépítését elemezni.

Tanulói tevékenységi formák

Minimális követelmény

A felépítés és a működés közötti összefüggések feltárása.

Az alapfogalmak ismerete (pl. belső környezet, emésztés, felső-alsó légutak, artériák, vénák, kapillárisok, immunitás, reflexkör). A legfontosabb belső szervek elhelyezkedése az emberi testben. A bőr mechanikai, vegyi, fény- és hőártalmak elleni védőműködése. A bőr tisztításának, ápolásának módjai. A csontváz és az izomzat együttműködése. A leggyakoribb mozgásszervi elváltozások, sérülések, megelőzésének módjai. A szájürek, a gyomor, a máj, a hasnyálmirigy, a vékonybél, a vastagbél részvétele az emésztésben és az anyagfelvételben. A fogápolás és az egészséges táplálkozás legfontosabb szabályai. A levegő útja a légzőszervrendszerben. A hangadás. A légzőfelület csökkentő hatások (légszennyezettség, dohányzás, gyulladás) következményei és azok megelőzése. A vér anyagszállítása és védőműködése. A vér útja a nagy- és a kisvérkörben. A leggyakoribb szívés érrendszerbeli betegségek megelőzésének lehetőségei. A vizelet kialakulása és elvezetése. A vese és a húgyutak leggyakoribb betegségeinek megelőzése. Az idegrendszer főbb részei és a hormontermelő mirigyek neve, elhelyezkedése, biológiai szerepük. Egy-egy példa az idegi és a hormonális szabályozásra. Egy-egy példa az akaratlagos és az akarattól független szabályozására. Az érzékszerv fogyatékosság korrigálásának lehetőségei. A leggyakoribb hormonhiány okozta betegségek és gyógyításuk lehetőségei.

Értsék meg, hogy a Ábrák és grafikonok elemzése. - Az egyes életműködések különféle funkciója a belső környezet életműködéseknek élettani állandóságának fenntartásában. milyen szerepe van az Egyszerű ember létés vizsgálatok Az idegi és hormonális fajfenntartásában. elvégzése, értelmezése (pl. szabályozás Tárják fel az vérnyomásméret, összefüggéseket a pulzusmérés..). szervek, szervrendszerek - A szabályozás fogalma. felépítése és működése Az egyes - Az idegsejtek felépítése, az között. szervrendszereket idegszövet. érintő gyakoribb - Az ingerlékeny sejtek Legyenek képesek betegségek és nyugalmi és ingerületi egyszerűbb élettani gyógymódjuk állapota. vizsgálatokat, összegyűjtése. - Az ingerület átadása. kísérleteket elvégezni, a - A reflexív elve. kapott eredményeket Kiselőadás készítése - A szem felépítése és megfelelő módon pl. a gyermekkori működése. rögzíteni, értelmezni. védőoltásokról, - A hallószer felépítése és kutatók működése. Sorolják fel, mely munkásságáról. - Az egyensúly érzékelése. szervrendszerek vesznek - Az íz- és szagérzékelés. részt a salakanyagok A különböző - A bőr érző működése. eltávolításában, azaz a életműködések - Az érzékszervek védelme és belső környezet lényegének, betegségei állandóságának jelentőségének - Az idegrendszer tagolódása. fenntartásában. kiemelése. - A központi idegrendszer felépítése, az agyvelő részei. Ismerjék fel a keringési A vérerek - Az idegrendszer szomatikus és rendszer és az felépítésének, vegetatív működése immunrendszer szoros működésének - Az idegrendszer működésével kapcsolatát. összehasonlítása. kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Magyarázzák meg az Az idegi és - A hormonális szabályozás idegrendszer és a hormonális alapelvei. hormonális rendszer szabályozás - A hipotalamusz-agyalapi kapcsolatát. összehasonlítása. mirigy rendszer. - A pajzsmirigy, a mellékvese, a Hasonlítsák össze a két hasnyálmirigy legfontosabb szabályozó rendszer hormonjai és ezek hatása felépítését, működését. - A szervezet belső környezete.

Csoportosítsák az érzékszerveket a felfogott ingerek alapján.

93

A keringési rendszer - A vér összetétele, alkotói.

- A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója. - Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése. - A szív szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója. - A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése.

94

Az immunitás - Az immunrendszer funkciója. - A fehérvérsejtek típusai, a sejtes és az antitestes immunitása lényege. - A védőoltások. - A vércsoportok. - Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.

A táplálkozás - Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. - Az előbél szakaszai és ezek funkciói. - A táplálkozással kapcsolatos mindennapi egészségügyi ismeretek.

A légzés - A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. - A tüdő felépítése, a gázcsere folyamata. - A légzőmozgások. - A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A bőr és a mozgás - A bőr felépítése, az egészséges bőr. - A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában. - A csontok szerkezete és kapcsolódása. - A csontváz fontosabb részei. - Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. - A mozgási szervrendszer akaratlagos és akaratunktól független szabályzása. - Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentősége.

95

A kiválasztás - A vese, felépítése és működése. - A húgyutak. - A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

Az ember szaporodása és egyedfejlődése Az ember szaporodása - Az ivarsejtek. - A hím ivarszervek: a here felépítése és működése, a járulékos ivarmirigyek és az ivarutak. - A hím ivari működések hormonális szabályozása. - A női ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és működése, a ciklus. - A ciklus hormonális szabályozása. - Az emberi szexualitás. - A fogamzásgátlás módjai.

Az ember egyedfejlődése - A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. - Az embrionális és posztembrionális fejlődés testi és pszichés jellemzői. Általános egészségtan

Tudatosuljon bennük, hogy a korai szexuális élet ártalmas lehet, illetve, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű. Legyenek jártasak testükkel, életműködéseikkel és az egészségükkel kapcsolatos önálló ismeretszerzésben. Az ember testfelépítéseinek, betegségeinek megismerésében szerepet játszó kutatók (Pavlov, Szent-Györgyi Albert) munkássága.

A női és férfi nemi szervek és működésük összehasonlítása.

Az ivarsejtek termelődésének helye és ideje. A megtermékenyítés helye és ideje. A menstruációs ciklus. A magzat fejlődésének időtartama és főbb állomásai. A szülés. A születés utáni fejlődés szakaszainak legjellemzőbb testi, lelki és viselkedésbeli megnyilvánulásai.

96

Egészségügyi ismeretek - A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. - Veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak. - Szenvedélybetegségek. - Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. - Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. - A lelki egészség.

Értsék meg az elsősegélynyújtás fontosságát. Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére, az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra. A betegségek leküzdésében jelentős eredményeket elért kutatók (Pasteur, Jenner, Semmelweis, Koch) munkássága.

Önálló tapasztalatszerzés, adatgyűjtés. Kiselőadások készítése. Pl. kutatók munkásságáról.

Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítőanyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Lássák világosan, hogy az örökítőanyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. Az öröklődés törvényeinek feltárásában meghatározó szerepet játszó kutatók (Mendel, Morgan) munkássága.

A tulajdonságok kialakulásának értelmezése. A domináns-recesszív és intermedier öröklésmenetek összehasonlítása. Egyszerű genetikai feladatok megoldása. Mutációt kiváltó tényezők gyűjtése a hétköznapi életből. Kiselőadás készítése a genetika gyakorlati hasznáról.

A legegyszerűbb elsősegélynyújtási módszerek ismerete (pl. sebkötözés). A betegségmegelőzés lehetőségei, az egészségkárosító hatások következményei. Az alkohol és a leggyakrabban használt drogok, kábítószerek élettani hatása. Az orvosi ellátás (védőoldások, szűrővizsgálatok szakvizsgálatok, terhesgondozás, gyermekgyógyászat) igénybevétele. A fogamzásgátlás leggyakoribb módjai, a leggyakoribb nemi- (kankó) és nemi úton terjedő (AIDS szifilisz) betegségek elkerülésének módjai.

Az öröklődés Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése - A fenotípus lés a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. - Az intermedier és a dominánsrecesszív öröklésmenet valamint a kodominancia lényege. - Néhány emberi tulajdonság, betegség, öröklődése.

Több tulajdonság egyidejű öröklődése - A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. - Az emberi ivar kialakulása. A gének és a környezet hatása a tulajdonságok kialakításában. A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai - A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. - A gének kölcsönhatásának jelentősége, a mennyiségi jellegek kialakulása. - A genetikai kutatások jelenősége. - A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései

Alapfogalmak ismerete (fenmotípus, genotípus, homozigóta, heterozigóta, mennyiségi, minőségi tulajdonságok). A genotípus és a fenotípus összefüggése egymással. Egy-egy példa az uralkodó-lappangó és a köztes öröklésmenetre. Az ember nemének öröklődése. Egy-két példa az örökölhető betegségekre, fogyatékosságokra. A mutáció jelentősége az evolúcióban.

97

A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságai és Értsék meg, hogy a változásai fotoszintézis miért olyan alapvető az élővilág - Egyedszám, egyedsűrűség és számára. Lássák meg az ezek változása, koreloszlás. összefüggést a - Túlélési stratégiák. környezetében előforduló növények életmódja és a Az élettelen környezeti környezet napi, illetve évi változásai között. tényezők és ezek változásai Legyenek képesek a táplálékhálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az - A legfontosabb élettelen ilyen ábrákat értelmezni. hogy környezeti tényezők jellemzői, Igényeljék, biológiai környezetüket a víz, a levegő és a talaj minél részletesebben védelme. Tudjanak - Az élettelen környezeti ismerjék. érvelni a tényezőknek az élővilágra természetvédelmi gyakorolt hatása. területek fontossága mellett és a Ökológiai rendszerek környezetszennyező, környezetpusztító - Populációk közötti magatartás ellen. kölcsönhatások. - Táplálkozási hálózatok. - A létfontosságú anyagok körforgása a természetben. - Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. - Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Természetes és mesterséges életközösségek

Vázlatrajzok, ábrák önálló elemzése (pl. anyagforgalom, energiaáramlás, táplálékhálózatok). A környezeti tényezők és a körülöttünk élő életközösségek és változásuk megfigyelése, vizsgálata tanári segítséggel és az eredmények értékelése, magyarázása. A természetes és mesterséges életközösségek összehasonlítása. Az emberi tevékenység következményeinek ismertetése. A környezetvédő magatartás fontosabb ismérveinek felsorolása. Önálló ismeretszerzés és kiselőadások készítése.

Az élőlényekre ható környezeti tényezők. Az élőlények táplálkozási kapcsolatai a táplálékláncok szintjei. Egy anyag körforgása a bioszférában. Egyszerű növényés állatazonosító eljárások használata. Egy védett terület (Hortobágyi Nemzeti Park, Nagyerdő) néhány jellemzője. A környezetszennyezés legfontosabb forrásai, megelőzésük.

A fejlődéstörténeti rendszer lényegének kiemelése. Az evolúció legfontosabb forrásainak felsorolása, a természetes szelekció értelmezése. Az evolúciós bizonyítékok csoportosítása. Fontosabb élőlénycsoportok besorolása az

Az evolúció legfontosabb hatóereje a természetes szelekció. Az élővilág szerveződési szintjeinek kialakulási sorrendje. Az emberi törzsfejlődés leglényegesebb képviselőinek neve, külleme, élete és megjelenésének hozzávetőleges ideje. Egy-két bizonyíték az élőlények származására, rokonságára.

- Az életközösségek fogalma és jellemzői. - A természetes életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. Az élővilág sokféleségének fontossága. Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és Jussanak el arra a bizonyítékai következtetésre, hogy az - Az evolúció lényege. élőlények és az élővilág - Adaptív és nem adaptív állandóan változnak. evolúciós folyamatok; a fajok Legyenek képesek az kialakulása. élőlényeket lényeges - Az evolúció bizonyítékai. tulajdonságaik kiemelésével különböző csoportokba sorolni. Tudjanak az élővilág fejlődéstörténeti rendszerében tájékozódni. Az evolúció folyamatának feltárásában meghatározó szerepet játszó kutatók

98

Az evolúció folyamata - Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések. - A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élővilág evolúciójával. - A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. - A többsejtűek evolúciójának legfontosabb lépései a tengerekben. - A szárazföldi növények törzseinek kialakulása. - Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. - A jelenkori élővilág kialakulása.

Az ember evolúciója - A korai emberfélék evolúciója. - A Homo nemzetség evolúciója. - A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció.

A bioszféra jelene és fövője - A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás. - A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. - A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. - A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. - Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. - Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. - A fejlődés alternatív lehetőségei. - A bioszféra jövője.

A továbbhaladás feltételei:

99

Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értség meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mid a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek helyét, funkcióját és működésük összefüggését. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Sorolják fel a legfontosabb hormontermelő mirigyeket, tudják ezer hormonjainak legfőbb hatásait. Sorolják fel a férfi és a női ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének működésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként. Tudjon érveli a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója.

100

Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változások olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni.

101

2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv

Recommend Documents