2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv

A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv Életvitel és gyakorlat 1.

Bevezetés

1.1.

Kerettantervi bevezető A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy elősegítse az önálló, felelősségteljes, önfejlesztésre képes, a családi életre alkalmas ember nevelését, segítse a kulturált beilleszkedést a mindennapi életbe, a társadalmi együttélés szabályait követő hozzáállás kialakulását, 1 valamint társadalmi, technikai kérdésekben az alapvető tájékozottságot. Kiemelt elvárás a megalapozott elméleti ismertek szélesebb körű felhasználása, a problémamegoldási képességek és formák változatainak különböző szintű alkalmazása a mindennapok gyakorlatában. A szemléletformálás változatos tartalommal és sokféle módszerrel valósítható meg, fontos a helyi adottságokhoz, elvárásokhoz való illesztés, a személyi és tárgyi feltételekhez illő (de nem megalkuvó) igazítás. A Család, otthon, háztartás tematikai egység fő célja a családban felmerülő problémák azonosítása, az egyéni és társadalmi szükségletek összefüggéseinek feltárása, szabatos megfogalmazása és megvitatása után az igények elemzése alapján választott, életszerű és célszerű megoldási módok bemutatása, kidolgozása. Előremutató módon a párkapcsolat, a házasság, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés kérdéseiben igyekszik támpontokat adni, így szolgálva a majdani családalapítást. Napjainkban hangsúlyosan halaszthatatlan megoldásra váró kérdés a gondozás feladatainak és felelősségének megosztása a családban és környezetünkben, a gyermek-, fogyatékos- és idősgondozás, valamint betegápolási munkák ellátása a kötelezettségeknek és kötelességeknek megfelelően. Gazdálkodni nemcsak az anyagi javainkkal (háztartási jövedelmek) kell, hanem a fizikai, lelki, szellemi energiáinkkal és az időnkkel is, ezért igen fontos a szabadidő hasznos eltöltésére, az aktív és passzív pihenésre nevelés. Fontos ezen túlmenően felismerni, hogy a szabadidő alkalmas lehet a környezetért, illetve a környezetben élő rászorulókért való tevékenységre, az önkéntesség gyakorlására. Újabb kiemelt fejlesztési cél a környezettudatosságra, takarékosságra, tudatos fogyasztói magatartásra nevelés, a fenntarthatóság elvének követése. Az alapvető pénzügyi és gazdasági ismeretek mellett a vásárlói és fogyasztói érdekvédelem érvényesítésével, valamint a hivatali ügyintézéssel is meg kell ismerkedniük a tanulóknak. A Közlekedési ismeretek tematikai egység célja a közlekedési helyzetekben követendő etikus magatartás, a magabiztos tájékozódás. Emellett a közlekedés rendszer-jellegét, környezeti és társadalmi hatásait is vizsgálja. Az Életpályatervezés témakörben a továbbtanulásnak és a munkába állásnak gyakorlati kérdéseit tárgyaljuk, s az ezekhez szükséges kompetenciák fejlesztését helyezzük előtérbe. Ezzel egyfelől a tanulás világából a munkavállalói létbe való átlépést kívánja megalapozni, másfelől az élet munkavállalással kapcsolatos nehézségeire is igyekszik felkészíteni.

1.2.

Kerettantervhez való viszony Intézményünkben az életvitel és gyakorlat tantárgyat a 12. évfolyamban tanítjuk heti 1 órában.

1.3.

A tantárgy óraszámai

Évfolyam 9. 10. 11. 12.

1.4.

1.5.

Tantárgy Életvitel és gyakorlat

Óra/hét 1

Óra/év 32

Az éves órakeretek felhasználása Az éves órakeretet a kerettantervnek megfelelően használjuk fel, a rendelkezésre álló 10 %-át pedig egy-egy téma elmélyítésére és gyakorlásra használjuk. Tantárgy-pedagógiai alapvetések 2 Célok, feladatok, fejlesztendő területek A technika és életvitel tantárgy tanításának a célja az, hogy a 10 – 16 éves tanulókat az őket körülvevő társadalmi, természeti és technikai környezetben való tájékozódásában, abba való beilleszkedésében, valamint a technikai műveltség elsajátításában és az aktív alkotó tevékenységében egyaránt tovább segítse. A tanítási folyamat alapja a bevezető és kezdő szakaszban történő játékos cselekedtetés során megszerzett tapasztalatokból kiinduló élményszerű megismerés folytatása, amely során az alapozó szakaszban (az 5-6. évfolyamon) a tanulók életkori sajátosságaihoz, gyermeki gondolkodásuk fejlődéséhez igazodva erősödik az alapkészségek alakítása, fejlesztése a nem szakrendszerű nevelésoktatás elveinek megfelelően, az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz kötött képi gondolkodás függvényében korszerű, hatékony és meggyőző módszerekkel. A fejlesztő szakaszban (a 7-8. évfolyamon) előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás, így a hétköznapokban is hasznos ismeretek, tevékenységek körét ennek megfelelően tágíthatjuk a helyi lehetőségeket kihasználva a küldetésünk, az elkötelezettségünk, a közösségünk iránt érzett felelősségünk tudatában. A befejező szakaszban (9-10. évfolyam) az önálló, felelősségteljes, önfejlesztésre képes, a családi életre alkalmas emberré nevelés, valamint a mindennapi élet kultúrájában való jártasságok elsajátíttatása a cél. Fő feladataink a folyamatos fejlesztés során:  a tájékozódás és az egyéni, a családi, az iskolai és lakókörnyezetünkben való tájékozottság igényének a felkeltése;  az összefüggések és kölcsönhatások keresése; az érdeklődésből származó információk és az egyéni tapasztalatok összehangolása;  rendszerszemléletű gondolkodásmód következetes kialakítása (a természeti, társadalmi és technikai környezet kapcsolatrendszere);  a problémaérzékenység erősítése, és a folyamatok tudatos, tervezett végig vitele a problémafelismeréstől a problémamegoldásig;  a fenntartható fejlődés lehetőségeinek megismertetése, s ennek megfelelően az új szemléletmód és a korszerű életvitel alakítása;  a szükségletek és a lehetőségek felismertetése, egyeztetése és a tudatos fogyasztói szokások kialakítása;  a környezettudatos magatartás mindennapokban történő gyakoroltatása, hogy aktívan alkalmazzák a környezetbarát technológiákat;  a munkamegosztás, az önálló munkaszervezés, az önkiszolgálás, az önellátás, az önellenőrzés, a reális értékelés fokozatos kiépítése;  a tervezés és az alkotás örömének az átélése, az agyag – forma – funkció – esztétikum – gazdaságosság egységének megvalósítása;  célszerű, takarékos és hatékony gazdálkodás az anyagi és humán erőforrásokkal (az anyaggal, az energiával, a munkával, az idővel);  a lelki és testi egészség fenntartását elősegítő életvitel kialakítása, különös hangsúly helyezve a megelőzésre;  a kölcsönös bizalomra, toleranciára épülő kapcsolatrendszerek kialakítása, melyben felelősek

        

2.

2.1.

vagyunk önmagunkért és másokért; a kritikus önértékelés és mások tetteinek és alkotásainak tárgyilagos, közösen kialakított szempontok szerinti megítélése; a technikai fejlődés főbb irányainak és a találmányok, feltalálók történeti korok szerinti megismertetése (technikatörténet); az önművelés igényének és szokásainak kibontakoztatása, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek, módszereinek megismertetése; a mindennapi együttéléshez nélkülözhetetlen szokások, szabályok kialakítása, mintaadás és gyakorlóterep adása a magatartási normák és szabályok elsajátításához és a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához (viselkedéskultúra); értékőrző, hagyománytisztelő, a saját és más népek kultúrája iránt érdeklődő magatartásra nevelés (hagyományismeret); az esélyteremtés érdekében az egyéni képességek támogatása: a tehetség kibontakozásának, illetve 3 a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulók segítése, sikerélményhez juttatása, a gyermekek eltérő fejlődéséből adódó hátrányok csökkentése; az információszerzés, -tárolás és -továbbítás korszerű ismereteinek felhasználása a gyűjtőmunkáknál, prezentáció készítése; a kézügyességet továbbfejlesztő tevékenységek előtérbe helyezése, mert a kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek- és ifjúkor a legalkalmasabb, s bizonyított tény, hogy később már kevésbé pótolhatók az itt elkövetett mulasztások; a technika-életvitel tantárgy tanulási szokásrendjének kialakítása (kommunikáció, mintakövetés, munkafogások, önellenőrzés, hibajavítás, könyvtárhasználat, IKT alkalmazása).

Életvitel és gyakorlat tantárgy kerettanterve évenkénti bontásban

Életvitel és gyakorlat 12. évfolyam

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 12. évfolyam

Tematikai egység

Előzetes tudás

1. Család, otthon, háztartás

Órakeret 15 óra

Tapasztalat, illetve saját vélemény megfogalmazása a család és a környezet életmódjáról. Az egészség és a környezet ügye iránti személyes felelősség elismerése és vállalása. A háztartásban elvégzendő mindennapi munkák ismerete. Előzetes tapasztalat és ismeretek a családi munkamegosztásról, az időbeosztásról. Közművek és szolgáltatások ismerete. Takarékossági lehetőségek ismerete. Egészség fogalma. Az egészséges életmód elemei. Családtagok és példaképek karitatív munkatevékenységeinek ismerete.

Kulturált véleménynyilvánítás, vita, meggyőzés eszközeinek ismerete. A tematikai egység Öntudatos, határozott, magabiztos, de mások érdekeit is szem előtt tartó nevelési-fejlesztési személyiség alakítása. Az egészséges családi élet és a gyermekvállalás iránti nyitottság céljai kialakítása, illetve erősítése.

A gyermekvállalással és a gyermekneveléssel kapcsolatos tájékozottság növelése. A gyermeknevelési problémák objektív, felnőtt módra történő értékelése képességének fejlesztése. Előrelátó pénzügyi tervezés képességének és gyakorlatának kialakítása. Az anyagi és humán erőforrások gazdaságos működtetéséhez szükséges képességek és tájékozottság kialakítása. Takarékos, önkorlátozó, tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. Alapvető jártasság kialakítása a fogyasztóvédelem lehetőségeiben és eszközeiben. Az egészség- és környezettudatos attitűd megszilárdítása. Tapasztalatok bővítése a környezetünkben élők tevékenységével, azok kölcsönhatásaival összefüggő egészség- és környezetkárosító hatások, veszélyek azonosítása, elemzése, a megelőzés és a kármentesítés 4 lehetőségeinek felmérése, alkalmazása terén. A karitatív tevékenységek iránti elköteleződés kialakítása. Felelős, öngondoskodó attitűd kialakítása. A pénzkezelés és a hivatali ügyek intézésében szerzett jártasság kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

1.1. Családi élet A család mint az egyén elsődleges társadalmi környezete. A házasság (a párválasztás szempontjai, a tartós párkapcsolat és a házasság jelentősége, feltételei, a házastársi kapcsolat ápolása, konfliktuskezelés). Családtípusok, családmodellek. Gyermekvállalás (a gyermekvállalás felelőssége a társadalom és az egyén szempontjából, kötelezettségek, lehetőségek, kockázatok, terhek és örömök). Gyermekvállalással járó jogok (szülési szabadság, GYES, GYED, családi pótlék, családi adókedvezmény, segélyek). Gyermeknevelés (a gyermeknevelés céljai, módszerei, eszközei, a családtagok és az iskola szerepe a gyermeknevelésben). Gyermekjogok és kötelezettségek. A család lelki egészsége (stressz, krízishelyzetek orvoslása). A segítség lehetőségei családok számára, intézmények, szervezetek. A közös étkezések, programok jelentősége a családi közösség formálásában.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Családformák a mai világban. Jogok és kötelességek, az alapvető emberi jogok, a gyermekek jogai. Pénzintézetek és tevékenységük (betétgyűjtés, hitelezés, kamat, tőke, árfolyam). Családi bevételek, családi kiadások. A lakossági folyószámlákhoz kapcsolódó banki tevékenységek.

1.2. A háztartás mint gazdasági formáció A család és háztartás működtetésének ismertető jegyei (háztartási munkafajták, családi munkamegosztás, munkaszervezés, a biológiai ritmus, a pihenés formái, szolgáltatások igénybevétele, időbeosztás, munkaterv készítése: napi, heti, havi házimunkák). A háztartási jövedelmek összetétele, eredete. Állandó, alkalmi és változó bevételek és kiadások. Közüzemi számlák tanulmányozása. Háztartás energiafogyasztása (háztartási fogyasztók energiaigénye). Takarékossági formák, tervek. Az energiafogyasztás mérséklésének lehetőségei (energiatakarékos technológiák, energiatakarékos életmód, megújuló energiaforrások bevonása a háztartás energiaellátásába). Pénzbeosztás különböző életszakaszokban. Hitelek (a hitelek fajtái, a hitelfelvétel lehetőségei, feltételei, kockázatai).

Osztályfőnöki óra: családi hagyományok, közösségépítés, normák. Biológia-egészségtan: az emberi test működése, betegségek. Informatika:

1.3. Tudatos fogyasztói magatartás A média és a reklámok befolyásoló szerepe a termékválasztásban. Környezet- és egészségtudatos fogyasztói magatartás. Tudatos vásárlás (pénz- és energiatakarékosság, előre átgondolt vásárlás, egészséges, környezetbarát anyagokból és környezetkímélő technológiával készült, megfelelő csomagolású, magyar, illetve helyi termékek, továbbá a méltányos kereskedelem előnyben részesítése). Védjegyek, eredetvédelem. A termékhamisítás veszélyei, társadalmi kockázata. Fogyasztóvédelem. Szavatosság, jótállás és az ezzel kapcsolatos fogyasztói jogok és lehetőségek (javítás, kicserélés, vételár-leszállítás, vételárvisszatérítés). Utazási szerződések, távollévők között kötött szerződések. Tisztességtelen reklámok és kereskedelmi gyakorlatok. Pénzügyi fogyasztóvédelem. Panaszügyintézés - a panasztétel lehetséges módjai (szolgáltatókra háruló válaszadási kötelezettség, fogyasztóvédelmi hatósághoz való fordulás), békéltető testületek.

információk gyűjtése, tárolása, feldolgozása, az e-ügyintézés lehetőségei.

1.4. Környezet- és egészségkultúra A magyar nép egészségi állapota (jelenségek, okok és következmények, egyéni és társadalmi felelősség). Egészségvédelem (egészségünk megőrzése, szűrővizsgálatok, orvosi ellátás igénybevétele, gyógyszerfogyasztási szokások, házipatika összeállítása). Higiénia (környezetünk, ruházatunk és testünk tisztasága, bőrkímélő és környezetbarát tisztító- és testápolószerek használata). Öltözködéskultúra (divatok, mértéktartó, alkalomhoz illő öltözködés, a ruházat gondozása). Egészséges táplálkozás (tudatos élelmiszer-választás, egészséges élelmiszerek, élelmiszer-biztonság, élelmezésbiztonság, az élelmiszerek kezelésének és tárolásának szabályai, étrend-kiegészítők és élelmiszer-adalékanyagok előnyei, hátrányai). A rendszeres testmozgás jelentősége. Egészséges környezet. Környezetjog (állatvédelem, természetvédelem, környezetvédelem).

Kémia: oldószerek, savak, lúgok, veszélyes anyagok, pH-érték.

1.5. Életminőség A nélkülözők, szűkös anyagi körülmények között élők, a támogatásra szorulók gyámolítása, közreműködés életminőségük jobbá tételében. A fogyatékosság fogalma, fajtái, következményei. A fogyatékkal élők jogai és lehetőségei. A fogyatékkal élők hivatali és önkéntes segítése. Önkéntesség lehetőségei. 1.6. Öngondoskodás Alapvető biztosítási fajták, szolgáltatások (életbiztosítás, vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás). Felelős viszonyulás a jövőhöz (kockázatok és ezek kezelése, a valódi, saját akaratból történő öngondoskodás céljai, formái, lehetőségei, ezzel kapcsolatos számítások). 1.7. Korszerű pénzkezelés A bank (célja, lehetőségei, előnyei, kockázata, fajtái). Bankhasználati ismeretek (hogyan válasszunk bankot, szolgáltatást,

Földrajz: energiatermelés. Fizika: energia, energiatermelés. Matematika: számolási algoritmusok, becslés,5 kerekítés, mértékváltás, százalék és kamatszámítás, grafikonok, statisztikai adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása.

Etika: Kapcsolatok, egyén és közösség, magánélet és közélet. Törvények. A társadalmi együttélés közös normái. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás, hivatalos stílus. Mozgóképkultúra és médiaismeret; vizuális kultúra: reklámok.

mire ügyeljünk, mit számoljunk, ellenőrizzünk). Bankszámlák és bankkártyák típusai és a vele járó tudnivalók. Teendők elveszett, ellopott bankkártya esetén. 1.8. Hivatali ügyintézés A legfontosabb hivatalok (polgármesteri hivatal, adó- és vámhivatal, posta, kormányhivatal) és az ügyintézés lehetőségei. Internetes ügyintézés, információszerzés. Életmód, életvitel, házasság, élettársi viszony, várandósgondozás, csecsemőgondozás, költségvetés, jövedelem, bevétel, kiadás, megtakarítás, szolgáltatás, közüzemi díj, fogyasztóvédelem, jótállás, szavatosság, reklám, piac, marketing, élelmiszer-biztonság, higiéné, testápolás, háztartási Kulcsfogalmak/ vegyszer, veszélyes anyag, használati utasítás, egészség, betegség, járvány,6 fogalmak lappangási idő, betegség, tünet, betegápolás, egészségkárosító hatás, stressz, szenvedély- és kedélybetegség, karitatív munka, fogyatékossággal élők, önkéntesség, digitális ügyfélkapu, internetes vásárlás, pénzügyi tranzakció, ügyfélszolgálat, biztosítás, bank, öngondoskodás.

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 4 óra

2. Közlekedés A település közlekedési viszonyairól nyert tapasztalatok. Véleménynyilvánítás a közlekedési infrastruktúráról.

Önálló megfigyelés, adatgyűjtés, rendszerezés. Személyes életvitelt befolyásoló tényezők vizsgálata, értékelése. Magabiztos tájékozódás kialakítása. Udvariasság, előzékenység gyakorlása. Döntéshozatali képesség fejlesztése gazdaságossági számítások alapján.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

2.1. Közlekedési rendszerek Adott település közlekedési rendszere, a közlekedési infrastruktúra és a lakosság életmódjának, a terület gazdasági lehetőségeinek összefüggései.

Földrajz: települési struktúra, közlekedési rendszerek, energiaforrások, energiahordozók, légkör, klímaváltozás.

2.2. A közlekedési viszonyok társadalmi hatásai A közlekedési viszonyok társadalmi hatásai (a település közlekedési viszonyainak hatása a személyes életvitelre, a tömegközlekedési lehetőségek társadalmi hatásai). 2.3. A közlekedés környezeti hatásai A különböző közlekedési eszközök és közlekedési módok energiaigénye. A közlekedésből eredő levegőszennyezés. Az energiaigény és a levegőszennyezés mérséklésének lehetőségei (alacsony fogyasztású, illetve alternatív energiaforrású közlekedési eszközök, környezettudatos közlekedés). 2.4. Közlekedéskultúra Közlekedési kultúra (udvarias, biztonságos közlekedés, szabálykövetés, biztonság, balesetmegelőzés, előzékenység).

Kémia: energiaforrások, légszennyezés, szmog, savas eső, ózonlyuk. Biológia-egészségtan: klímaváltozás, környezettudatosság, természetvédelem, fenntarthatóság.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Közlekedési rendszer, járműpark, járatsűrűség, menetrend, károsanyag-kibocsátás, környezetvédelmi vizsgálat.

3. Életpálya-tervezés, munkavállalás, felnőttkori tanulási lehetőségek

Órakeret 9 óra

Elektronikus kommunikációs gyakorlottság. Önismeret (személyes erősségek, gyengeségek, tanulási képességek, ambíciók).

A személyes életpálya-lehetőségeket meghatározó objektív és szubjektív tényezők felismerése és reális értékelése, a tervezett pálya jellemzőinek 7 helyes megítélése. Véleményalkotás tipikus életpályákról, életpályamintákról, összevetésük A tematikai egység a saját életpálya-tervekkel. nevelési-fejlesztési Kitartó, fegyelmezett munka, a munkamagatartásban megnyilvánuló céltudatosság erősítése. céljai Reális önértékelésen alapuló pályaválasztás, a tervezett életpálya jellemzőinek számbavétele és összevetése a személyes elképzelésekkel. A folyamatos egyéni művelődés, szakmai továbbfejlődés fontosságának, az egész életen át tartó tanulásnak (LLL) az elfogadása és érvényesítése. ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

3.1. Személyes adottságok és az objektív lehetőségek A személyes ambíciók, képességek, objektív lehetőségek komplex mérlegelése, a saját életpályára vonatkozó döntések meghozatala. Az életpálya tervezésekor mérlegelendő körülményekről, tényezőkről szóló adatok, információk gyűjtése. Különböző megélhetési lehetőségek összehasonlítása, feltételek, körülmények, kockázati tényezők, ezek hatása az életminőségre. Előnyök és hátrányok vizsgálata.

Osztályfőnöki óra: pályairányítás, pályaalkalmasság, egyéni tanulási módszerek, önismereti tesztek, vizsgálatok.

Történelem, társadalmi és állampolgári 3.2. Továbbtanulás ismeretek: Jogok és A szakmatanulási, illetve a felsőoktatási továbbtanulási lehetőségek, a kötelességek. jelentkezés, felvételi eljárás megismerése. Munkahely és A szakképzés és a felsőoktatás rendszerének, a szakképzettségek munkavállalói szerep. (szakmák), felsőoktatási kimenetek főbb jellemzői. Önképzés, távoktatás, felsőoktatási szervezési formák jellemzői. Informatika: 3.3. Álláskeresés, munkavállalás, munkaviszony, munkanélküliség adatgyűjtés az Munkaviszony keletkezése, megszűnése, munkavégzés. internetről. A személyes kapcsolatok és a munkamagatartás, munkakultúra szerepének felismerése az álláskeresésben és a munkahely Etika: korunk megtartásában. kihívásai, a A munkavállalás jogszabályi környezete, különböző tudományos és munkaszervezetek, munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyok technikai haladás, a jellemzői, a munkaszerződés kötelező kellékei, a munkavégzésre, a felgyorsult világhoz munkaidőre, a próbaidőre, a szabadságra, a munkabérre vonatkozó való alkalmazkodás. szabályok. A tanulói, hallgatói jogviszony melletti munkavállalási feltételek és kötelezettségek. Az álláskeresést segítő szervezetek, információforrások, álláskeresési technikák, eljárások. A munkaviszony nélküli állapot lehetőségei és veszélyei, a

munkanélküliséggel járó lehetőségek, jogok és kötelezettségek. Életpálya-terv, karriercél, jövedelem, megélhetés, munkavállalás, álláskeresés, közalkalmazott, köztisztviselő, vállalkozó, munkaszerződés, Kulcsfogalmak/ munkaügyi ellátás, önéletrajz, motivációs levél, foglalkozási mobilitás, felsőoktatás, felvételi, kétciklusú, illetve egységes képzés, egész életen át fogalmak tartó tanulás (LLL), munka melletti tanulás, munkavégzés tanulás mellett, felnőttképzés, közművelődés, távoktatás, egyéni tanulás, önképzés.

A nevelés-oktatás eredményeként olyan gyakorlati tudás megszerzése, amelynek birtokában a tanulók könnyen eligazodhatnak a mindennapi élet számos területén. 8 Képesség kialakítása önmaguk megismerésére, a konfliktuskezelésre, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, a pozitív életszemléletre, az egészséges életvitelre és a harmonikus családi életre. Felelős gondolkodás, átgondolt döntések képességének kialakítása a pénzügyek kezelésében, a fogyasztási javak használatában, a szolgáltatások igénybevételével és a jövővel kapcsolatban. Mindennapokban nélkülözhetetlen életvezetési és háztartási ismeretek, „háztartási praktikák” ismeretében a napi munka szakszerűbb, hatékonyabb, gazdaságosabb elvégzése. Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatából, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémamegoldások során, a tevékenységek gyakorlásakor. Használati utasítások értő olvasása, betartása. A fejlesztés várt Tudatos vásárlókká válás, a fogyasztóvédelem szerepének, a vásárlók jogainak ismerete. eredményei A szociális érzékenység növekedése (a fogyatékkal élők és az idősek segítése). Karitatív tevékenységek végzése melletti elköteleződés. Hivatalos ügyekben érdekek képviselete, kulturált stílusú ügyintézés szolgáltatóknál, ügyfélszolgálatoknál. A korszerű pénzkezelés lehetőségeinek és eszközeinek megismerése. A biztonságos, balesetmentes, udvarias közlekedés szabályainak betartása. Magabiztos tájékozódás közvetlen és tágabb környezetben. Közlekedési szabályok és a közlekedési etika alkalmazása. A veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása, az elsősegélynyújtás, valamint a balesetvédelem legalapvetőbb ismereteinek alkalmazása. A személyes ambíciók, képességek, objektív lehetőségek komplex mérlegelése, a saját életpályára vonatkozó helyes döntések meghozatala. A személyes kapcsolatok és a munkamagatartás, munkakultúra szerepének felismerése az álláskeresésben és a munkahely megtartásában. A munka és az aktivitás iránti elkötelezettség. Az egész életen át tartó tanulás, a szaktudás, a műveltség fontosságának elfogadása és érvényesítése.

4.

A tanulói előmenetel ellenőrzésének és értékelésének formái, gyakorlata Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, az önmagához viszonyított fejlődésének, illetve a tanári közvetítés hatékonyságának és eredményességének a vizsgálata. Az értékelés igazodik az iskola pedagógiai programjában rögzített módjához (szöveges vagy ötfokú skála alapján történik).

Célszerű a tanuló munkáinak és hozzáállásának folyamatos megfigyelésére szolgáló Értékelő lap vezetése. A továbbhaladás feltételeinél felsorolásra kerültek azok a területek, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell mutatniuk. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a következő évfolyam munkáját elkezdhessék. A személyiség fokozottabb figyelembe vételéből kiindulva valósítható meg a személyre szabott értékelés, ami azt jelenti, hogy differenciálni kell a tanagyag elsajátíttatásában, a bánásmódban és az értékelésben egyaránt. Az értékelés főbb területei Alapvető tanulási- és munkaszokások elsajátítása Rend és tisztaság a munkahelyünkön a munkafolyamatok során. Célszerű és takarékos anyagfelhasználás és időkihasználás. Esztétikus, igényes kivitelezés. Szabály- és mintakövetés (balesetvédelmi óvórendszabályok ismerete). Önellenőrzés és hibajavítás. Szaknyelv használata (fogalomtárban szereplő ismeretek). Problémafelismerés és a problémamegoldás tervezése Technikai problémák felfedezése és megfogalmazása. A probléma megoldásához vezető út/utak keresése, választása. Tervkészítés (szóban, írásban, rajzban). Anyagszükséglet, szerszámszükséglet, műveleti sorrend tervezése. A terv megvalósíthatóságának megítélése (a képzelet és a megvalósítás realitásának összevetése). A munka megszervezése és kivitelezése Megoldási terv (műveletterv) készítése (algoritmikus gondolkodás szerint). Munkamegosztás, együttműködés, segítségnyújtás a megvalósítás folyamatában. A tevékenység (megvalósítás, kivitelezés) során az anyagalakítás és szerszámhasználat szakszerűsége. A megvalósítás értékelése Az alkotás, a kész munkadarab funkciójának, működőképességének, esztétikai képének ellenőrzése. A tanulók értékelésének formái Szóbeli feleletek 

összefüggő felelet



rövid beszámoló a megfigyelésekről, az egyénileg vagy csoportmunkában végzett anyagvizsgálatok és gyűjtőmunkák tapasztalatairól



kiselőadás a megfigyelésről, szakirodalomban olvasottakról

Írásbeli munkák 

rövid írásbeli felelet



témazáró dolgozat (ellenőrző feladatlap kitöltése)



házi dolgozat



rejtvénykészítés, rejtvényfejtés



számítási feladat megoldása



műszaki rajz készítése



gyűjtő- és kutatómunka (anyaggyűjtemények, szógyűjtés, technikatörténet)

9

 5.

6.

füzetvezetés

Az alkalmazható tankönyvek és kiválasztásának elvei  Szakmai elvek alapján  Korszerű, naprakész információt tartalmazzanak  Több tanéven keresztül használhatóak legyenek  Figyelembe véve a tanulók családjának anyagi helyzetét  A cél és követelmény elérését legjobban segítőek legyenek és a munkaközösség számára elfogadottak Emelt szintű képzési program óraterve életvitel és gyakorlatból 10