2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv

A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv Magyar nyelv és irodalom 1.

1.1.

1.2.

Bevezetés A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára1 és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Kerettantervi bevezető Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. A tanuló folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Az anyanyelvi nevelés további feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről. Kerettantervhez való viszony A képzés során a magyar nyelvet és irodalmat két tantárgynak tekintjük. Mivel ez az esetleges emelt szintű képzés óraszámát is érinti, 11-12. évfolyamon az emelt szintű képzés keretében csak akkor tekintjük a magyar nyelvet és az irodalmat egy tárgynak, ha az iskolai órakeretek mást nem tesznek lehetővé. A tanulók többsége számára a reális cél a középszintű érettségi megszerzése.

1.3.

A tantárgy óraszámai Évfolyam 9. 10.

Tantárgy magyar nyelv irodalom magyar nyelv irodalom

Óra/hét 2* 2 1 3

11.

magyar nyelv irodalom

1 3

12.

magyar nyelv irodalom

1 4°/3

Óra/év 72 72 36 108 36 108 32 128/96

2

* osztálybontásban tanítható ° 12. évfolyamon az általános profilú osztályban az irodalom tantárgy óraszáma 4 óra/hét A tanulóknak 11-12. évfolyamon lehetőségük van heti 1 órában. a magyar nyelv és irodalom tantárgyat választaniuk középszintű képzési formában. Ezeknek az óráknak az elsődleges célja a tanult tananyag gyakorlása, elmélyítése: 11. 12 óra 12 óra 12 óra

12. 10 óra szövegértési gyakorlat 10 óra szövegalkotási gyakorlat 12 óra érettségi tételek kidolgozása

1.4.

Az éves órakeretek felhasználása A témaegységenként meghatározott órakeret magyar nyelvből összefoglalással és számonkéréssel együtt értendő . Irodalomból tanévenként megjelöltük, hogy a fenn maradó órakeret milyen számonkérésre fordítható.

1.5.

Tantárgy-pedagógiai alapvetések A középiskolai magyar nyelv és irodalom oktatás legfontosabb céljainak az alábbiakat tartjuk: o A tanulók nyelvi és kulturális identitásának fejlesztése, a képzelet, a kreativitás, a kritikai gondolkodás és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. o A diákok életkorának megfelelő szóbeli és írásbeli kommunikációs képesség fejlesztése. o Annak tudatosítása, hogy a nyelv változó rendszer, de normái, szabályai megismerhetők, elsajátíthatók. o A magyar nyelvi és irodalmi tanulmányok emberi és társadalmi problémák megértéséhez segítenek hozzá, hozzásegítenek az önismeret és az emberismeret kialakulásához. o Az irodalomtanítás fontos feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. o A magyar nyelv és irodalom a tantárgyak között az egyik legfontosabb tantárgy, amely lelki, érzelmi és erkölcsi nevelést is nyújt. Az egyes tanévek végére a fejlesztés alábbi várt eredményei hangsúlyosak: o A nyelvi rendszer, a művelt köznyelv, a nyelvhelyességi és a helyesírási normák ismerete. o Könyvtárhasználat, elektronikus információhordozók használata. o Szövegek szerkezeti és grammatikai jellemzőinek felismerése. o Szövegek tartalmának összefoglalása, jegyzet- és vázlatkészítés, szövegek kapcsolatainak felismerése és összehasonlítása. o Álláspontok azonosítása, követése, vitatása, összehasonlítása, saját vélemény kifejtése.

2.

o Önálló szövegalkotás: definíció, magyarázat, prezentáció, egyszerűbb értekezés, hivatalos írásművek alkotása. o Irodalmi alkotásokban értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, emberi magatartások felismerése. o Irodalmi alkotások műfaj szerinti szövegfeldolgozó eljárásainak ismerete, művek ismertetése és értelmezése, elemzése. o Stíluskorszakok és irányzatok bemutatása. o Kifejező szövegmondás, memoriterek szöveghű tolmácsolása. A magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettanterve évenkénti bontásban A színes kiemelések jelentése: Lila szín: új ismeret vagy módszer a középiskolai tananyagban. Zöld szín: terminológiai vagy sorrendi változtatás szükséges a kerettantervhez képest. Kék szín: memoriterek. 3

9. évfolyam, magyar nyelv , heti óraszám: 2 A témaegységek óraszámai összefoglalással és számonkéréssel együtt értendőek. Tematikai egység: Kommunikáció, tömegkommunikáció Óraszám: 12 Ismeretek /fejlesztési követelmények Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak  A kommunikáció folyamata, kommunikációs tényezők, funkciók A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával.  A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátossága A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szóés beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése.  A társalgás A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése.  A nem verbális kommunikáció A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban.  A tömegkommunikáció A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái.  Sajtóműfajok

Előzetes tudás: Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. Fejlesztési célok: A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. Kapcsolódási pontok: Mozgóképkultúra és médiaismeret: médiaműfajok és jellemzőik; médiatudatosság. a média társadalmi hatása. Dráma és tánc: beszédhelyzetek, dramatikus játékok. Vizuális kultúra: A vizuális kommunikáció különböző formái; megkülönböztetés, értelmezés. Fogalmak: Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet,

Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.  Sajtónyelv  A manipuláció Tematikai egység: Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői Ismeretek /fejlesztési követelmények 

Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői.  A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése.  A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás.  Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik.  A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése.  A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében.  A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban.  A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése.

Tematikai egység: Szövegértés, szövegalkotás Ismeretek /fejlesztési követelmények 

Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szövegfeldolgozási mód megválasztásával.



A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.



Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége.

olvasói levél, ismertetés, ajánlás).

Óraszám: 20 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok Előzetes tudás: Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás4 folyamatában. Fejlesztési célok: A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. Kapcsolódási pontok: Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv hangtana, alaktani szerkezete, szóalkotási módjai, mondatszerkezete. Fogalmak: Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat.

Óraszám: 8 (+8 óra a következő tanévben) Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Fejlesztési célok: A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének,



 

Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés.

szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek alkotásának képessége. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző típusú források feldolgozása. Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés. Informatika: információkezelés, forrásfelhasználás, hivatkozás, szöveges Fogalmak: Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény.

5 Tematikai egység: Helyesírási ismeretek Ismeretek /fejlesztési követelmények     

A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírásellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban.

Tematikai egység: A szöveg Ismeretek /fejlesztési követelmények     



 

A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség Az internetes szövegek jellemzői.

Óraszám: 8 (+5 óra a következő tanévben) Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. Fejlesztési célok: A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. Kapcsolódási pontok: Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata. Fogalmak: Helyesírási alapelv, nyelvi norma.

Óraszám: 22 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szövegfeldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat. Fejlesztési célok: A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szövegtípusokon. A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.



Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák.



  

Kapcsolódási pontok:Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a forrásszövegek típusai. Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek kultúrafüggő felépítése. Biológia-egészségtan; Fizika; Kémia; Földrajz: a természettudományos ismeretterjesztő, illetve szakszövegek témahálózata, szókincse, felépítése. Fogalmak: Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz,

kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi 6 séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).

9. évfolyam , irodalom, heti óraszám: 2 Fennmaradó órakeret: 7 óra (Ebből dolgozatírásra: 4 óra, szövegértésre 2 óra, memoriter kikérdezésére: 1 óra) Tematikai egység: Görög mitológia, epika és líra Óraszám: 10 Ismeretek /fejlesztési követelmények Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Ismeretek:     

Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen.

Fejlesztési követelmények: A tanuló  felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban  megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat;  elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét; felismeri a görög kultúra máig tartó hatását: pl.

Előzetes tudás: Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai. Fejlesztési célok: Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antikgörög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra: az antik-görög művészet néhány alkotása; illusztrációk és irodalmi művek párhuzamai, későbbi korok témafeldolgozásai. Földrajz: topológiai tájékozódás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az

archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs.

antik világ nagy szónokai, történetírói. Matematika; fizika: tudománytörténet; az antik világ tudományosságának öröksége. Filozófia: antik filozófusok, filozófiai irányzatok. Fogalmak: Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.

Tematikai egység: Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Ismeretek /fejlesztési követelmények

Óraszám: 6

Ismeretek:  Az antik görög színház jellemzői.  Drámai előadások (tragédia és komédia), versenyjátékok.  Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete).  Az antik dráma hatása a drámatörténetre. Fejlesztési követelmények: A tanuló  képes dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet előadására;  felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke;  pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak; képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására.

Előzetes tudás: Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus. Fejlesztési célok: Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése.

Tematikai egység: Világirodalom – antik római irodalom Ismeretek /fejlesztési követelmények

Óraszám: 4

Ismeretek: 

Szemelvények a római lírából és epikából: Horatius és Vergilius egy műve



Továbbá például Catullus, Ovidius, Phaedrus – művek vagy részletek.



A római irodalom műfajainak, témáinak, motívumainak hatása, továbbélése.

Fejlesztési követelmények: A tanuló  azonosít, értékel emberi magatartásformákat a művek, illetve a szerzők portréi alapján; véleményezi a horatiusi életelvek érvényességét;  megismer irodalmi műfajokat, versformákat;

Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak

7

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög és római színházépítészet. Földrajz: egy-két fennmaradt antik színház topológiája. Etika; filozófia: Arisztotelész Poétikájának néhány alapvetése. Dráma és tánc: színházművészet, színháztörténet. Fogalmak: Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis.

Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés. Fejlesztési célok: Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége, azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel. Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Földrajz: az antik római kultúra topológiája. Vizuális kultúra: korabeli művek és későbbi feldolgozások. Fogalmak: Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga,

 értelmezi a görög és római kultúra viszonyát; felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben).

episztola, ars poetica, átváltozás-történet.

Tematikai egység: Világirodalom – Biblia Ismeretek /fejlesztési követelmények

Óraszám: 10 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.

Ismeretek:  Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok).  Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete).  A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban). Fejlesztési követelmények: A tanuló  megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat;  tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését;  ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát;  tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában; ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre (zene, képzőművészet, film; dramatikus hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból).

Tematikai egység: Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor) Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:  Szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból, példák, jellemző rövid részletek a különféle irodalomtípusokra, pl. himnuszköltészet, vallomás, legendák; hősi ének, trubadúr- és lovagi költészet,vágánsdalok.  Dante: Isteni színjáték (részlet/ek a Pokolból).  Villon művei (pl. egy-két részlet a Nagy testamentumból, 15. sz.).

8 Fejlesztési célok: A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása. Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Ének-zene: a Biblia hatása más művészeti ágakra; különböző korok bibliai témafeldolgozásai, különféle művészeti ágak példáival. Fogalmak: Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.

Óraszám: 6 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Himnusz, verses epika, rím, középkor. Fejlesztési célok: Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása. Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Ének-zene: a

  

Fejlesztési követelmények: A tanuló megérti a történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáit (ókor- középkorreneszánsz fogalmak koordinátái; megismerkedik a középkori irodalom jellegével az ókeresztény és középkori szakaszban; a vallásos és világi irodalom együtthatásával; felismeri az antikvitás hatását a középkorra (pl. Vergilius-Dante); néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét.

középkori építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása. Informatika, könyvtár: tájékozódás a Villonfordításokról. Fogalmak: Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, nyugateurópai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén.

9

Tematikai egység: Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) Ismeretek /fejlesztési követelmények

Óraszám: 5

Ismeretek: Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz irodalomból:  Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett),  Boccaccio: Dekameron (egy novella). Fejlesztési követelmények:

Előzetes tudás: Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz.

A tanuló  tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat;  Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát.

Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak

Fejlesztési célok: Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése. Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus). Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Ének-zene: a reneszánsz építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása. Fogalmak: Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.

Tematikai egység: Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Ismeretek /fejlesztési követelmények

Óraszám: 4

Ismeretek: Néhány sajátos színjátéktípus a 10–16. században (a középkor és reneszánsz vallásos és világi előadási formái). Rögtönzés cselekményváz alapján. Fejlesztési követelmények:

Előzetes tudás: Dramatikus megjelenítés, előadási formák.

A tanuló  részt vesz a témakörhöz kapcsolódó drámajáték előkészítésében és előadásában;  képes rögtönzésre (cselekményváz és adott állandó típusok alapján);  megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; felismeri az előadásmódok és színpadformák

Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak

Fejlesztési célok: A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, váratlan helyzetek kezelése. A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Kapcsolódási pontok: Dráma és tánc: dráma és színháztörténet, játéktípusok.

sokféleségét a középkori játéktípusokban. Fogalmak: Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, állandó típusok, színpadformák.

Tematikai egység: Középkori nyelvemlékek Ismeretek /fejlesztési követelmények

Óraszám: 3 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak

Ismeretek:  Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek.  Halotti beszéd és könyörgés;  Ómagyar Mária-siralom.

Előzetes tudás: Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda, himnusz.

Fejlesztési követelmények: A tanuló  értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelező művek: HB; ÓMS);  megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét és továbbélésüket későbbi korokban (l. „Halotti beszéd”-ek)

Fejlesztési célok: A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése.

10

Kapcsolódási pontok: Történelem és állampolgári ismeretek: a könyvnyomtatás történetéről; könyvtártörténet. Fogalmak: Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció.

Tematikai egység: Janus Pannonius portréja Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek: 

Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség).  Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez). Fejlesztési követelmények: A tanuló  megismeri egy humanista alkotó portréját, költői és emberi szerepvállalását; személyes élményanyagának költészetformáló szerepét;  tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek);  megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma); elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve.

Tematikai egység: Balassi Bálint portréja

Óraszám: 6 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Humanizmus, humanista. Pannónia dicsérete Fejlesztési célok: Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei. A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 15. sz. kulturális élete Magyarországon. Vizuális kultúra; Ének-zene: a reneszánsz kultúra Magyarországon. Fogalmak:

Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus. Óraszám: 8

Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek: Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője.  Egy katonaének (kompozíció, értékrend).  Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers / Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet) Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció). Fejlesztési követelmények: A tanuló  megismeri az alkotó költői portréját és magatartását (az életmű 3-4 darabja nyomán);  tudatosítja az életmű megközelítési problémáit (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika);  megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát;  tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát; elemzési minimuma: Egy katonaének és még egykét mű.

Tematikai egység: Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század) Ismeretek /fejlesztési követelmények

Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum. Fejlesztési célok: A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései: végvári élet, költő lét. Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré11 közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek: a 16. sz. kulturális élete Magyarországon. Vizuális kultúra: a reneszánsz kultúra Magyarországon; az aranymetszés. Fogalmak: Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa.

Óraszám: 3 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak

Ismeretek:

Előzetes tudás: Reneszánsz, humanizmus, reformáció.

 

Fejlesztési célok: A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére.

 

A reneszánsz kései szakasza (manierizmus). Szemelvény a korszakból: Cervantes: Don Quijote (részlet). Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek). Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről.

Fejlesztési követelmények: A tanuló  ismeri a fogalomhasználati problémákat (művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat);  tisztában van irányzatok egymás mellett élésével;  meg tudja különböztetni a reneszánsz / barokk / klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét; műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet).

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Ének-zene: az irányzatokhoz kapcsolódó, jellemző alkotások formajegyei (minden művészeti ágból). Fogalmak: Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat.

10. évfolyam, magyar nyelv, heti óraszám: 1 Többletórák a kerettantervi óraszámokhoz képest: szövegértés, szövegalkotás: +3 óra, helyesírás:+1 óra, jelentéstan:+1 óra, stilisztika: +4 óra Az egyes témaegységek sorrendje felcserélhető. Tematikai egység: Szövegértés-szövegalkotás Ismeretek /fejlesztési követelmények   



Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).

Óraszám: 8 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és 12 gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.

Fejlesztési célok: Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző típusú források feldolgozása; esszéírás. Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés. Informatika: információkezelés, forrásfelhasználás, hivatkozás, szöveges Fogalmak: Esszé, értekezés, tanulmány.

Tematikai egység: Helyesírás Ismeretek /fejlesztési követelmények 

Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása.  Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

Óraszám: 5 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. Fejlesztési célok: A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. Kapcsolódási pontok: Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata. Fogalmak: Helyesírási alapelv, nyelvi norma.

Tematikai egység: Jelentéstan Ismeretek /fejlesztési követelmények

Óraszám: 9 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak

      

A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat- és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvigrammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.

Előzetes tudás: Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima). Fejlesztési célok: A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése. 13 A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése. Kapcsolódási pontok: Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Etika; Filozófia: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése.

Fogalmak: Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés. Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.

Tematikai egység: Stilisztika Ismeretek /fejlesztési követelmények 



 

A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk.

Óraszám: 14 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma. Fejlesztési célok: Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése.



 

A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző forrásszövegek stílusjellemzői. Idegen nyelvek: beszélt nyelvi stílusregiszterek. Biológia-egészségtan; Fizika; Kémia; Földrajz: metaforák a természettudományos szövegekben. Dráma és tánc: drámajáték; társalgási stílusárnyalatok megjelenítése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei. Informatika, könyvtár: kézikönyvek, egynyelvű szótárak használata.

14

Fogalmak: Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.

10. évfolyam, irodalom, heti óraszám: 3 Fennmaradó órakeret a kerettantervhez képest: 7 óra, ebből dolgozatírásra 4 órát, szövegértésre 2 órát, memoriter kikérdezésére 1 órát fordítunk. Tematikai egység: Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:



Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása).



Shakespeare egy drámája (Hamlet / esetleg Romeo és Júlia vagy más, választott mű).

Fejlesztési követelmények:

A tanuló  ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét;  képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére;  megérti a befogadói elvárások (korabeli

Óraszám: 6 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete. Fejlesztési célok: A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. A szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének módjai.

A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása, a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve

 

  

közönség) és a dramaturgia összefüggését; részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); műismereti minimuma: egy Shakespearedráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Tematikai egység: Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:

A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái. Fejlesztési követelmények:

A tanuló  felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését;  megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum);  képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére;  részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában;  lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét);  műismereti minimuma: egy Molière-mű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

színházi előadás élményének megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének, művészetének mai hatására. Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Ének-zene; Mozgóképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, zenei és filmes feldolgozások Shakespeare-művekből. Dráma és tánc: színháztörténet, színházművészet, színpadi hatás. Fogalmak: Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse.

15

Óraszám: 6 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete. Fejlesztési célok: Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Kapcsolódási pontok: Dráma és tánc: színháztörténet, a színpadi kísérő zene, a koreográfia. Fogalmak: Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr.

Tematikai egység: Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Ismeretek /fejlesztési követelmények  

Magyar barokk irodalom. Szemelvény: Pázmány Péter értekező prózájából (hitvita, prédikáció).



Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény /a főhős mint Krisztus katonája; értékrend).

A tanuló  felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal;  megismeri világkép és műfajok, poétikai / retorikai megoldások összefüggését;  tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény);  műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlete).

Óraszám: 6 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek). Fejlesztési célok: A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása.

16 Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Ének-zene: a

barokk formajegyei a festészetben, építészetben, a zenében. Fogalmak:

Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat. Tematikai egység: Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:





A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó.

Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból, pl. Defoe, Swift, Jane Austen; Voltaire, Rousseau;

Óraszám: 8 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. Fejlesztési célok: Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése. A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság eszményének különböző megközelítései.

Goethe, Schiller különféle műfajú alkotásaiból.  A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Fejlesztési követelmények:

A tanuló  megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáit;  megismeri a bölcseleti háttér és a stílusirányzat, műfaj, tematika néhány összefüggését, az egyes irányzatok jellemző tendenciáit, irodalmi műfajait, máig ható kérdésfeltevéseit az európai irodalmakból vett egyes szemelvények alapján;  választható beszámolót készíthet olvasmányélménye vagy látott színházi élménye alapján (pl. Defoe, Jane Austen, Schiller művei); műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének /részletének ismerete.

Tematikai egység: Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:





  



A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Művelődési programok. Bessenyei György értekező prózai művének részlete (pl. Magyarság). Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak (pl. Batsányi János, Kármán József). Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz,

Összehasonlítás és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése. Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Ének-zene: klasszicizmus, rokokó más művészeti ágakban; megzenésített irodalmi művek (pl. Goethe, Schiller alkotásai). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Filozófia; Etika: a felvilágosodás korának bölcselete; értekezések a kor szerzőitől. Fogalmak: Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői 17 nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem).

Óraszám: 20 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Fejlesztési célok: Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése. A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; ének-zene:

stílusirányzatok egymásmellettisége a 18. században. Földrajz: a témakörhöz, az alkotókhoz kapcsolódó



Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben.

Fejlesztési követelmények:

topológia. Fogalmak: Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési

program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus.

A tanuló  ismeri a magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatait; Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát;  tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét;  tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat;  műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű. Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Tematikai egység: Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:



 



A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból, pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; Victor Hugo,

18

Óraszám: 12 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője. Fejlesztési célok: A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és

E. T. A. Hoffmann, Puskin vagy mások alkotásaiból; illetve Balzac, Stendhal, Gogol műveiből. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

állampolgári ismeretek; Vizuális kultúra; Énekzene: a romantika művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a romantika, romantikus mai médiaértelmezése.

Fejlesztési követelmények:

groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény.

 felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika, realizmus tendenciái, l. Goethe/Hugo/Stendhal, Balzac) és a romantika korstílus-jellegét, jelentőségét; a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatását;  megismeri az irodalmi liberalizmus szerepét és hatását az esztétikára (új műfaji változatok; stiláris és hangnemi összetettség, irónia és groteszk);  műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol egy-egy művének / részletének ismerete;  képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után;  beszámolót/könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak műveiből; alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Tematikai egység: Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:

Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Pl.  magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések;  a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe). Fejlesztési követelmények:

A tanuló  ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására);  képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet

Fogalmak: Műfajkeveredés, hangnemi kevertség,

19

Óraszám: 6 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása. Fejlesztési célok: Élet-válaszutak a különböző helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint közös ismeret. A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Kapcsolódási pontok: Ének-zene: operafeldolgozás.

és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás)  megismer néhány álláspontot a műértelmezéshez;  lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt;  műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Tematikai egység: Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:



 

 

Magyar irodalmi élet a 19. század első felében; orgánumok, folyóiratok, alkotói csoportok. A reformkori nemzeti romantika. A népiesség programjai. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és / vagy a Parainesis részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény).

Fejlesztési követelmények:

A tanuló  ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében;  felismeri a reformkor-nemzeti romantikanépiesség fogalmak tartalmát, szerepét és jelentőségét;  tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével,

Fogalmak: Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika.

20 Óraszám: 17 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt ; Vörösmarty Mihály: Szózat Fejlesztési célok: Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkor–nemzeti romantika– népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Ének-zene: a

magyar romantika más művészeti ágakban. Földrajz: az alkotókhoz kapcsolódó topológia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a reformkori művelődés és társadalmi élet. Fogalmak: Irodalmi élet, népköltészet,

népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus irónia, drámai költemény.

szerepével a magyar irodalom történetében;  műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. 21 Tematikai egység: Életmű – Petőfi Sándor Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:

   

 

Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén, és még legalább három-négy lírai alkotás elemző feldolgozása. Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

Fejlesztési követelmények:

A tanuló  ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Petőfi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét;  tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának együtthatásával;  műelemzések során megismeri Petőfi jellemző témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit; megkülönbözteti jellemző hangnemeit (pl. humor és irónia);  képes önálló műértelmezés megfogalmazására;  műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal ; János vitéz; A puszta, télen; A XIX. század

Óraszám: 12 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről. Anyám tyúkja; Füstbe ment terv; János vitéz; Az Alföld; Nemzeti dal és más lírai alkotások. Fejlesztési célok: A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) befogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Kapcsolódási pontok: Hon és népismeret: Petőfi

emlékhelyek. Földrajz: Petőfi életútjának topológiája. Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika művészete, Petőfi művek feldolgozásai (hangoskönyv, színház, rajzfilm, dal). Fogalmak: Népiesség, elbeszélő költemény,

versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő.

költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még három-négy mű és memoriterek; képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

22 Tematikai egység: Látásmód – Jókai Mór Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:



Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében.



Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség.  Problematika (az adott műhöz pl. természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem). Fejlesztési követelmények:

A tanuló  tisztában van a korabeli és a mai olvasóközönség befogadói elvárásainak különbségével;  ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit;  felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemző műfaji változatait;  képes egy regény sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére;  műismereti minimuma: egy regénye: Az arany ember (vagy más, pl. Egy magyar nábob, Fekete gyémántok) egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására.

11. évfolyam, magyar nyelv, heti óraszám: 1

Óraszám: 8 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye. Fejlesztési célok: A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve beszélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése. Kapcsolódási pontok: Hon és népismeret;

történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra; ének-zene: a romantika művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Jókai-művek filmes feldolgozásai. Földrajz: a regény/ek topológiája. Fogalmak: Történelmi regény, vallomásregény,

epizód, leírás, utópia, humor, anekdota.

Fennmaradó órakeret: 5 óra, ebből kommunikáció: +1 óra, retorika:+1 óra, általános nyelvészet:+3 óra, a szövegalkotás témaegységet a következő tanévben fejezzük be. Tematikai egység: Kommunikáció Ismeretek /fejlesztési követelmények 

 



Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése.

Óraszám: 5 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció. Fejlesztési célok: A különböző kommunikációs

színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt formák megsértésének dekódolása, 23 a szándék felismerése, megfelelő kezelése. A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Kapcsolódási pontok: Mozgóképkultúra és

médiaismeret: reklám, meggyőzés, manipuláció. Vizuális kultúra: képi közlés. Dráma és tánc: szituációk, dialógusok értelmezése. Fogalmak: Kommunikációs zavar. Manipuláció.

Tematikai egység: Retorika Ismeretek /fejlesztési követelmények            



A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben.

Óraszám: 13 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás. Fejlesztési célok: A klasszikus retorika

alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszólalásokban. A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megismertetése. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek: antik szónokok, neves magyar szónoklatok (pl. Kölcsey, Kossuth, Deák). Közéleti megnyilatkozások retorikája. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a meggyőzés, befolyásolás, a hatás eszközei. Dráma és tánc: a színpadi beszéd retorikai elemei, klasszikus monológok értelmezése. Matematika: bizonyítás, érvelés, cáfolat. Filozófia: Érvelési szerkezetek Fogalmak: Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta



Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.

Tematikai egység: Általános nyelvészeti ismeretek Ismeretek /fejlesztési követelmények   

 

Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.

Tematikai egység: Pragmatikai ismeretek Ismeretek /fejlesztési követelmények 

 

A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata.

(bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.

Óraszám: 4 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási 24 pontok, fogalmak Előzetes tudás: Kommunikáció, jelentéstan. Fejlesztési célok: A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. Kapcsolódási pontok: Idegen nyelvek: nyelvtípus,

kommunikáció, nyelvi tolerancia. Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői. Fogalmak: Nyelvtípus (agglutináló, izoláló,

flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv.

Óraszám: 7 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek. Fejlesztési célok: A nyelv működésének, a

nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Kapcsolódási pontok: Idegen nyelvek: idegen nyelvi

kommunikáció, udvariassági formák. Fogalmak: Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási

forduló, szóátvétel, szóátadás. Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).

Tematikai egység: Szövegalkotás (A témaegységet a következő tanévben fejezzük be) Ismeretek /fejlesztési követelmények 



Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.

Óraszám: 4 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A kommunikációs céloknak

megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak 25 megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Fejlesztési célok: Gondolkodásfejlesztés, az

önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Kapcsolódási pontok: Informatika: szövegszerkesztési, könyvtárhasználati, információkeresési ismeretek. Filozófia: A globális világ kihívásaira kínált erkölcsfilozófiai válaszok megfogalmazása. Fogalmak: Szövegalkotás, szövegszerkesztés

11. évfolyam, irodalom, heti óraszám: 3 Fennmaradó órakeret: 5 óra (Ebből dolgozatírásra: 4 óra, , memoriter kikérdezésére 1 óra) Tematikai egység: Életmű – Arany János Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:

 

Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotások. A romantika utáni költőszerep-lehetőségek és lírai tendenciák.  Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák), hangnemek, műfajok (pl. elégiko-óda, elégia) és szerkesztésmód, verstípusok (pl. idő- és értékszembesítés, létösszegzés) a nagykőrösi és a kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két-három lírai alkotás).  A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi

Óraszám: 10 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör. Fejlesztési célok: Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés,

 

bárdok és még legalább 1–2 ballada). A Toldi estéje elemző bemutatása. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

Fejlesztési követelmények:

értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány verses epikai alkotása. Kapcsolódási pontok: Informatika: könyvtári és

internetes tájékozódás. Etika: bűn, bűnhődés, testvérféltékenység. Fogalmak: Elbeszélő költemény és verses regény,

A tanuló ballada, ütemhangsúlyos- és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és  ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; értékszembesítés, létösszegzés). Arany költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; 26  műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását;  megismeri a lírikus és epikus költőszerep szembeállítását, változó megítélését;  képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéje néhány szempontú összevetésére;  műismereti minimuma: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör, további egy-két ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot, Epilogus és még két-három lírai alkotás (memoriterek is); képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Tematikai egység: Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:

  

 

Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés. A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre. Felépítés (cselekmény-szerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan / lírai szerkezet: tematikus, szétválássorozat). Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus). Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében.

Óraszám: 6 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége. Fejlesztési célok: Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében. Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből.

Fejlesztési követelmények:

A tanuló  megismeri a drámai költemény műfaji változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hőseit; többféle világfelfogás egyidejű létezését; - értelmezi a művet (lehetőleg többféle megközelítésből);  megismerkedik néhány műértelmezéssel, állásponttal;  lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt és a mű színpadra állításának lehetőségeit;  műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Tematikai egység: Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) Ismeretek /fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok: Etika; Filozófia: filozófiai

irányzatok a 19. században. Dráma és tánc: színházművészet, a mű színrevitele különböző felfogásokban. Informatika, könyvtár: tájékozódás a Tragédia hazai és nemzetközi színházi előadásairól, fordításairól, adaptációiról. Fogalmak: Drámai költemény, lírai dráma,

bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus. 27

Óraszám: 12

Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Ismeretek: Előzetes tudás: Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges ember, a  A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- hivatalnok), regényciklus, analitikus regény; impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a és formajegyek) a 19. század közepétől; a műfordítások szerepe. prózaepika újításai (nézőpontok, 





síkváltások, időszerkezet, polifónia; új műfaji változatok) a kis- és nagyepikában. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból (pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) műveiből. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.

Fejlesztési követelmények:

A tanuló  felismeri a romantika és realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában;

Fejlesztési célok: A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése, a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése és értékelése. Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására. Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Ének-zene:

impresszionizmus, szimbolizmus más művészeti ágakban. Fogalmak: Realizmus, naturalizmus,

impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény,

 

 

értelmezi a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőit; megismeri az impresszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát; képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére; beszámolót / könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak szerzőinek műveiből; műismeret: néhány mű / részlet pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből; alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.

Tematikai egység: Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:





 

Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében – a korszak drámairodalmának újdonságai és két drámai alkotás, két szerző dramaturgiája. Egy drámai mű elemzése a 19. század második feléből (pl. Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A vadkacsa – az ibseni dramaturgia sajátosságai, pl. az analitikus szerkesztésmód felújítása, középponti szimbólumok alkalmazása, reformátorok és rezonőrök, hangnemkeveredés stb.; a szerző problémafelvetése, pl. házassági válság, élethazugság). Egy Csehov-mű elemző bemutatása (pl. Ványa bácsi, Három nővér). A csehovi dramaturgia sajátosságai (pl. a drámaiság fogalmi változása; drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekmény-nélküliség; csoportképek/cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus.

Fejlesztési követelmények:

polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers.

28

Óraszám: 8 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia. Fejlesztési célok: A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok értő és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének morális vonatkozásai különböző művekben. A férfinői társadalmi szerepek megértése. A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának megvitatása, két jelentős szerző egyegy alkotásának, figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása. A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok. Kapcsolódási pontok: Dráma és tánc:

színháztörténet. Etika: a szerzői problémafelvetések etikai szempontú megvitatása, értékelése. Fogalmak: Drámaiatlan dráma, analitikus drámai

szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság.

A tanuló  megismeri a romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciáját;  elemzi két jelentős szerző egy-egy alkotását, újításaik figyelembevételével, bemutatja dramaturgiájuk sajátosságait;  megismer néhány álláspontot a művek értelmezéséhez;  lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt;  lehetőség szerint kidolgoznak egy-egy jelenetet az elemzett művekből;  műismereti minimuma: egy dráma a 19. század második feléből és Csehov egy drámája; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Tematikai egység: Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:

 





 

A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább egy műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös). A századvég és századelő novellisztikája (műelemzési lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy Sándor műveiből). Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete...) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás).

Fejlesztési követelmények:

29

Óraszám: 10 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője), novellaelemzések. Fejlesztési célok: Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi– nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések felvetését is jelentheti. A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése: sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Kapcsolódási pontok: Etika: Mikszáth műveiben

felvetett erkölcsi kérdések megvitatása, pl. a kapcsolatok világa, törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, etika, erkölcsfilozófia. Földrajz: a földrajzi tér regionális szerveződése, a Mikszáth-regény/ek topológiája.

A tanuló  tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival, ismeri a korszak néhány jellemző tendenciáját;  megismeri a Petőfi és Ady közti, Arannyal részben párhuzamos líra helyzetét; Vajda és az Ady fellépése előtti költők (pl. Reviczky, Komjáthy) szerepét;  a századvég novellisztikájának néhány darabját értelmezve fejleszti novellaelemzési készségét;  ismeri Mikszáth helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre; lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélménye alapján;  műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Tematikai egység… Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:







 

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány

Fogalmak: Hangulatlíra, filozófiai dal,

anekdotikusság.

30

Óraszám: 7 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma. Fejlesztési célok: Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű törekvések együttese. Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni. Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; ének-zene:

impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió más művészeti ágakban. Filozófia: életfilozófiák, időproblémák. Fogalmak: Impresszionizmus, szimbolizmus,

szecesszió.

példája. Fejlesztési követelmények:

A tanuló  felismeri a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a nemzedékkorszakolást későbbi tanulmányai során;  tudja a korban megismert stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjét; műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Tóth Árpád egy-két műve. 31

Tematikai egység: Életmű – Ady Endre Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:

  

Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziósszimbolista látásmód; a versritmus megújítása.



Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A halottak élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján jellemző alkotásainak értelmezése A Sionhegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., esetleg egy-egy részlet publicisztikájából is).  Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája Fejlesztési követelmények:

A tanuló  ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét;

Óraszám: 10 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fog Előzetes tudás: A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn Fejlesztési célok: Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemz kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezh hazaszeretet és haladás kérdései. Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költő költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jel köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási k fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a szóló vélemények, elemzések értelmezésével is.

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgá

ismeretek: társadalmi modernizáció, városiasodás, a modern újságírás. Vizuális kultúra: Ady-illusztrációk. Földrajz: Ady-emlékhelyek topológiája. Informatika: tájékozódás a Nyugat digitalizált változatában.

Fogalmak: Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista l

tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.

 tisztában van a 20. eleji magyar irodalom sajátosságaival és a megújítás szándékával;  műelemzések során megismeri Ady jellemző köteteit, szerkesztési módszereit, lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait;  képes önálló versértelmezések megfogalmazására;  műismereti minimuma: A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű; képessé válik az Ady-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Tematikai egység: Portré – Móricz Zsigmond Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:

 

 

Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja. Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella, elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok). Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentri-ábrázolás).

Fejlesztési követelmények:

A tanuló  ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében (Nyugat; népi írók mozgalma, Kelet Népe); alkotásmódjának jellemzőit;  képes néhány alkotásának sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műértelmezésre (novellaelemzések megfogalmazására);  lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélménye alapján;  műismereti minimuma: Móricz egy regénye

32

Óraszám: 6 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska Fejlesztési célok: Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja jellemzőinek megismerése, alkotásainak több szempontú megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására. A megjelenített létformák morális és társadalmi kérdései. Kapcsolódási pontok: Mozgóképkultúra és

médiaismeret: Móricz-művek filmes, televíziós adaptációi (pl. Pillangó, Égi madár, Rokonok, Barbárok, Árvácska). Fogalmak: Realista és naturalista ábrázolásmód,

népi írók mozgalma.

(házi olvasmány) és egy novellája; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Tematikai egység: Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd Ismeretek /fejlesztési követelmények

Óraszám: 6

Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Ismeretek: Előzetes tudás: Stílusirányzatok a századfordulón. Fejlesztési célok: Modernség és hagyomány 33  Világirodalom – avantgárd irányzatok. kérdésfelvetései a magyar avantgárd irodalomban.  Formabontás és formaépítés (közös A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a tendenciák a stílusirányzatokban). csoportok, programok szándékainak, esztétikai Futurizmus, expresszionizmus, elveinek, poétikai megoldásainak feltárása. szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd irányzatok dokumentumaiból, illetve sajátos helyzetéről, Kassák szerepéről. néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Apollinaire, Éluard műveiből). Mozgóképkultúra és médiaismeret: az avantgárd a  A jellemzően nem irodalmi irányzatok képzőművészetekben (futurizmus, (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) expresszionizmus, szürrealizmus, kubizmus, néhány célkitűzése, formajegye. konstruktivizmus, dada); az expresszionista és  A magyar avantgárd sajátosságai, az szürrealista filmművészet. aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Fogalmak: Avantgárd, futurizmus, Mesteremberek; A ló meghal...). expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, Fejlesztési követelmények:

A tanuló  megismeri a 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait; a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét.

Tematikai egység: Életmű – Kosztolányi Dezső Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:





Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kis-

szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers.

Óraszám: 10 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek. Fejlesztési célok: Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó szolidaritás. Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése.

 



és nagyszerkezetek; ars poeticák;legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek: urbanizáció, kulturális élet, sajtó. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kosztolányiművek filmes feldolgozásai. Etika; Filozófia: filozófiai, lélektani irányzatok, pl. a freudizmus és hatása. Fogalmak: Versciklus, novellaciklus, példázat,

lélektan. 34

Fejlesztési követelmények:

A tanuló  ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét;  tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével;  műelemzések során megismeri Kosztolányi jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait; kisés nagyepikájának néhány jelentős darabját;  képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására;  műismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai alkotásai, Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egykét műve (memoriter is); képessé válik a Kosztolányi-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Tematikai egység: Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:



Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalemberrel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény

Óraszám: 8 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja. Fejlesztési célok: A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önértelmezésében.

  



darabjai alapján. Humorfelfogása (humoreszkjei). Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző /mű és paródiája) az Így írtok ti szemelvényei alapján. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe. A Krúdy-művek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése (stílusimitációk, pl. Márai Sándor: Szindbád hazamegy; Huszárik Zoltán: Szindbád).

Fejlesztési követelmények:

Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések. Kapcsolódási pontok: Mozgóképkultúra és

médiaismeret: Huszárik Zoltán Szindbádja. Karinthy műveinek filmes adaptációi, műveinek előadó-művészeti példái. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, városi élet Budapesten. 35 Fogalmak: Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.

A tanuló  kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a korszakban (újságírás; Nyugat, illetve csoporthoz nem tartozás); ismeri alkotás- és látásmódjuk jellemzőit;  képes néhány alkotás értelmezésére, műelemzések kritikus befogadására, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műmegközelítésre (pl. novellaelemzések megfogalmazására);  képessé válik összehasonlító elemzésekre (párnovellák, pl. A jó tanuló felel / A rossz tanuló felel; ellentétesek, pl. Magyar dolgozat / Röhög az egész osztály); mű és paródiája összevetésére); novellaciklus és film összehasonlító elemzésére; műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája. Tematikai egység: Életmű – Babits Mihály Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:



 

Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai; esszé- és irodalomtörténet-írói, műfordító tevékenysége. Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége.

Óraszám: 10 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. Fejlesztési célok: A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismerése. Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási



 



Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál). A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

képesség fejlesztése. Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra: Babitsportrék. Informatika: adattárak internetes közlések (pl. a Nyugat), hanganyagok. Etika; Filozófia: filozófiai, etikai irányzatok és hatásuk. Fogalmak:

Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. 36

Fejlesztési követelmények:

A tanuló  ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét;  tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével;  műelemzések során megismeri Babits jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait és a Jónás könyvét;  képes Babits-művek önálló értelmezésének megfogalmazására;  műismereti minimuma: Esti kérdés, Ősz és tavasz között és még egy-két műve (memoriter is) és a Jónás könyve; képessé válik a Babits-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

12. évfolyam, magyar nyelv A témaegységek sorrendje felcserélhető, a szövegalkotási témaegység bármelyik félévben tanítható. Fennmaradó órakeret: 3 óra. (Ebből szövegalkotásra +1 óra, nyelv és társadalom témaegységre +2óra) Tematikai egység: Szövegalkotás Ismeretek /fejlesztési követelmények

Óraszám: 5 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak



Az érvelő esszé szerkezete.

Előzetes tudás: A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. Az esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. Fejlesztési célok: A szövegalkotási képesség fejlesztése. Esszéírási gyakorlatok. Kapcsolódási pontok: Informatika: szövegszerkesztési, könyvtárhasználati, információkeresési ismeretek. Filozófia: A globális világ kihívásaira kínált erkölcsfilozófiai válaszok megfogalmazása. 37 Fogalmak: érvelő esszé.

Tematikai egység: Nyelv és társadalom Ismeretek /fejlesztési követelmények  

Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései.



Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata.

 

A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra.

   





Óraszám: 11 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. Fejlesztési célok: A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek jellemzőinek megfigyelése. Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi nemzetiségek, bevándorló magyarság, szórványmagyarság kialakulásának történelmi, társadalmi okai, tendenciái. Mozgóképkultúra és médiaismeret: az információs társadalom, mediatizált nyelvhasználat. Földrajz: a magyar nyelvhasználat területi tagolódása. Fogalmak: Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.

Tematikai egység: Nyelvtörténet Ismeretek /fejlesztési követelmények 

Változás és állandóság a nyelvben.



Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői.



A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténetinyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője.

 

  



Tematikai egység: Ismeretek a nyelvről Ismeretek /fejlesztési követelmények A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése.

Óraszám: 8 óra Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások. Fejlesztési célok: A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi 38 tanulmányokkal. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar nép vándorlásának története, nyelvemlékek, kódexek. Fogalmak: Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.

Óraszám: 9 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A tanult anyanyelvi ismeretek. Fejlesztési célok: Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítása. Kapcsolódási pontok: Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek; Etika; Filozófia; Idegen nyelvek: a nyelvről, a nyelvhasználatról szerzett ismeretek. Fogalmak: Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás

12. évfolyam, irodalom, heti óraszám: 4/3 óra Fennmaradó órakeret: 40/17 óra (Ebből: dolgozatírásra:6/ 4 óra, szövegértésre: 6/2 óra, szövegalkotásra 6/0 memoriter kikérdezésére: 2/1 óra, ismétlésre 18/10 óra,színházi előadás vagy film megtekintésére 2/0 )

Tematikai egység: Életmű – József Attila Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:



 

  

József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mann üdvözlése). Stílusirányzatok (pl. expresszionizmus, szürrealizmus, Medáliák) és stílustendenciák (pl. újnépiesség) hatása. Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932-1934 között (pl. Téli éjszaka, Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek (síkváltások). Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky, Nagy László). A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

Fejlesztési követelmények:

A tanuló  ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; József Attila helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét;  műelemzések során megismeri József Attila jellemző lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait;  képes önálló versértelmezések megfogalmazására;  műismereti minimuma: Külvárosi éj; Óda; Tudod, hogy nincs bocsánat és még 4-5 műve (memoriter is); képessé válik az életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben

Óraszám: 12/10 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8. évfolyamról. Fejlesztési célok: Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak többféle megközelítésmódot39 alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellege. A komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Kapcsolódási pontok: Informatika: könyvtári és

internetes tájékozódás József Attila dokumentumokról. Ének-zene: megzenésített költemények. Etika; Filozófia: korabeli irányzatok és hatásuk; filozófiai kérdésfelvetések. Fogalmak: Komplex kép, síkváltás, szabad vers,

létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás.

kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Tematikai egység: Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:





Epikus művek (szemelvények, részletek a kis- és nagyepikából) pl. Kafka (pl. Az átváltozás); Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a varázsló; Bulgakov: A Mester és Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs művekből. A választott szerzők jellemző tematikája, kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati sajátosságai. Művek és adaptációik összevetése. Lírai alkotások (szemelvények, részletek). Legalább egy lírikus látásmódja egy-két művének elemző megközelítésével (pl. T. S. Eliot). A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentum-irodalom, parabola, egzisztencializmus).

Óraszám: 10/8 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Avantgárd irányzatok. Fejlesztési célok: Valóság és fikció, a bűntelenség 40 és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Kapcsolódási pontok: Mozgóképkultúra és

médiaismeret: filmes feldolgozások, pl. Kafka, Orwell, Hrabal műveiből. Fogalmak: Neoavantgárd, posztmodern,

családregény, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika, abszurd.

Fejlesztési követelmények:

A tanuló  megismeri a 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciáját;  ismer néhány jellemző, jelentős 20. századi epikus művet, részletet (pl. Bulgakov, Camus, Faulkner, Hemingway, Hrabal, Kafka, Thomas Mann, Orwell, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból) és kortárs szerzők epikai és lírai alkotásait;  ismeri egy kiemelkedő lírikus portréját, egy-két művét (pl. T. S. Eliot);  képes önálló műértelmezések megfogalmazására; lehetőséget kap saját olvasmányélményeinek előadására (műbemutatás / ajánlás).

Tematikai egység: Színház- és drámatörténet – a

Óraszám: 6/6

20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése Ismeretek /fejlesztési követelmények

Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Ismeretek: Előzetes tudás: Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája.  A 20. századi és/vagy a kortárs Fejlesztési célok: A színházi hatásrendszer drámairodalom egy-két jellemző befogadása; a társadalmi, közösségi és egyéni tendenciája (pl. az epikus dráma, abszurd konfliktusok hátterének megértése. Annak dráma, egzisztencialista dráma, groteszk színház, amerikai drámairodalom köréből). megélése, hogy a művekben megjelenített konfliktusok átélése, megértése segítséget ad a saját  Szemelvények, részletek drámai művekből, életproblémák felismerésében, értelmezésében. A pl. Brecht (pl. Koldusopera /Kurázsi mama; színház és a dráma alakulása, jellegzetes 41 Beckett: Godot-ra várva; Ionesco: A kopasz tendenciák. A drámai történetmondás sajátosságai. énekesnő; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy Színház és dráma kapcsolata. látogatása/A fizikusok); egy szerző, mű Kapcsolódási pontok: Dráma és tánc: középpontba állítása.A választott színháztörténet, színházművészet. szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. epikus színház, elidegenítő Fogalmak: Epikus színház, abszurd dráma. effektusok, song, tézisdráma, abszurd dráma, példázatosság, groteszk komédia, paradoxon). Fejlesztési követelmények:

A tanuló  megismeri a 20. századi és/vagy kortárs dráma és színház néhány jellemző tendenciáját;  elemez egy-két jelentős 20. századi vagy kortárs alkotást, újításaiknak (vagy a hagyomány és újítás kettősségének) figyelembevételével; bemutatja dramaturgiájuk sajátosságait;  megismer néhány álláspontot a művek értelmezéséhez;  lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt;  lehetőség szerint kidolgoznak egy-egy jelenetet az elemzett művekből; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására.

Tematikai egység: Portré – Radnóti Miklós Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:



Radnóti Miklós portréja.Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság,

Óraszám: 7/4 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története. Fejlesztési célok: A költői és prófétai hivatás a







tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

világháború küszöbén és a II. világháború alatt. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szempontú megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése. Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek: munkaszolgálat, munkatábor. Földrajz: emlékhelyek, Radnóti életének, sorsának topológiája. 42 Fogalmak: Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.

Fejlesztési követelmények:

A tanuló  tisztában van Radnóti életművének jellegével; a költő helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával;  felismeri jellemző műfajait, versformáit;  műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve; Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Tematikai egység: Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:







Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach

Óraszám: 15/15 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy portréja. Fejlesztési célok: Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Kapcsolódási pontok: Mozgóképkultúra és



   

1944, Apokrif stb.). Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvin-kódex margójára Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről) Illyés Gyula esszérészlet (pl. Hajszálgyökerek ) Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés.

médiaismeret: Bódy Gábor: Psyché. Informatika: adattárak, honlapok, önálló tájékozódás pl. a Márai-és az Ottlik- kultuszról. Fogalmak: Szerepvers, stílusutánzás, négysoros.

43

A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. 

Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

Fejlesztési követelmények:

A tanuló  tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében;  műismereti minimum: Szabó Lőrinc egy-két műve, Weöres Sándor egy-két műve; Pilinszky János Harmadnapon és még egy műve;  választhat: Márai Sándor egy-két alkotása; Ottlik Géza egyik műve; a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására

Tematikai egység: Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:



 

Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek). Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai). Nagy László költői világa, alkotásmódja

Óraszám: 12/12 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására. Fejlesztési célok: Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat meg.



(pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz minden időben, Ki viszi át a szerelmet; József Attila!; Menyegző). Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és / vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

Fejlesztési követelmények:

Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egyegy mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák). Kapcsolódási pontok: Mozgóképkultúra és

médiaismeret: Örkény műveinek filmes adaptációi. Informatika: internetes közlés, adattárak –önálló tájékozódás.

A tanuló Fogalmak: Népi írók mozgalma, irodalmi  tisztában van az adott 20. századi szerzők szociográfia, hosszúének, portrévers, képvers, életművének jellegével; az alkotók helyével, groteszk látásmód, egyperces novella. szerepével a magyar irodalom történetében;  műismereti minimuma: Illyés Gyula egy műve;  továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy László egykét műve; esszérészlet Illyés Gyula, Németh László műveiből; a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Tematikai egység: Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:

Választás alapján művek, szemelvények 20. századi:  szépprózai alkotásokból, pl. Gion Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő József (pl. Úz Bence, Kopjafák), Szabó Magda (pl. Abigél), Sánta Ferenc (pl. Sokan voltunk), Sütő András műveiből;  lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi Domokos egy-két műve;  értekező prózai művekből, esszékből, pl. Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és mások műveiből, például Szabó Dezső Adyról írt esszéiből.  Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás: a nemzeti konzervatív irodalom, a népi írók mozgalma, a határon túli és emigráns irodalom. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Fejlesztési követelmények:

44

Óraszám: 8/8

Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, látásmódok). Fejlesztési célok: Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar irodalom sokféleségének, határokon átnyúló egységének megbecsülése. Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése. Kapcsolódási pontok:

Informatika: internetes közlés, irodalmi adattárak és honlapok. Fogalmak:

Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői

szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; A tanuló emigráns irodalom; „ötágú síp”.  tisztában van a választott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében;  megismeri a század irodalmának néhány törekvését, sajátosságát (nemzeti konzervatív irodalom, népi írók mozgalma, határon túli magyar és emigráns irodalom);  választhat műelemzést / műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

45

Tematikai egység: Portrék, látásmódok a kortárs Óraszám: 10/10 irodalomból (választható szerzők, művek) Ismeretek /fejlesztési követelmények Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A 20. és 21. századi magyar Ismeretek: irodalom tendenciái.  Szemelvények a kortárs szépprózai Fejlesztési célok: Az önálló olvasóvá válás alkotásokból, lírai művekből, támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és esszéirodalomból. műválasztásokra, a választott művek önálló  A kortárs dráma és színház világa (egy feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos választott mű elemzése). vélemények megosztására.  Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas: Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések Kertész Imre Sorstalanság című regénye). megismerése segíti a körülöttünk levő világ  Kortárs irodalmi élet. megértését. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az fogalmi ismeretek. eligazodás támogatása; a fogalmi műveltség  Tájékozódás az irodalmi és könyvtári bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről adatbázisok, blogok, kritikai folyóiratok, szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A internetes folyóiratok között. kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása.  Önálló olvasmányválasztás szempontjai, Kertész Imre Sorstalanság című regényének indoklása, értékelése, mások feldolgozása. szempontjainak értelmezése. Az elektronikus tömegkommunikáció és az Fejlesztési követelmények:

A tanuló  tisztában van a kortárs irodalomból választott szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével;  megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajátosságát, a posztmodern, digitális irodalom, hangoskönyv fogalmát;  választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján;  értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről);  információkat szerez a kortárs irodalmi életről (könyvünnepek, sikerkönyvek); irodalmi díjakról (pl. Kertész Imre Nobel-díjas

irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Kapcsolódási pontok: Dráma és tánc: a kortárs

színház irányzatai, példái. Mozgóképkultúra és médiaismeret: az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Informatika: a digitális közlés példái. Fogalmak: Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és

internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés.

Sorstalanság című regényéről); a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Tematikai egység: Regionális kultúra Ismeretek /fejlesztési követelmények

Óraszám: 4/2 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: A választott tárgyhoz kapcsolódó Ismeretek: irodalmi ismeretek.  A régió, tájegység, település, kerület, iskola Fejlesztési célok: Azonosulás a szűkebb-tágabb 46 kulturális, irodalmi, múltbeli és jelen tájegység történeti és jelenkori értékeivel, a hagyományai (pl. kisebbségi irodalom, regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, folklór, múzeum, színház stb.); az ide nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és kötődő, ehhez kapcsolódó szerző(k) tapasztalatszerzés a irodalmi műve(i). tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális,  Irodalmi emlékhelyek (szülőház, irodalmi hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről. emlékszoba, kiállítás, múzeum, temető, Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Hon és színház stb.). népismeret; Földrajz; Történelem, társadalmi és A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi állampolgári ismeretek: régió, tájegység, történelmi ismeretek. emlékezet, emlékhely, hagyomány. Társadalomismeret: civil társadalom, a lokális kulturális szerveződések jelentősége. Fejlesztési követelmények: A tanuló Fogalmak: Régió, regionalitás, hagyomány,  tisztában van a tájegység / település / kerület / kisebbség, nemzetiség, folklór, az irodalom iskola stb. kulturális, irodalmi hagyományaival, „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet. ismer irodalmi emlékhelyeket; a tematika kapcsán alkalmassá válik egy szóbeli témakör kifejtésére (érettségi követelményrendszer).

Tematikai egység: Az irodalom határterületei Ismeretek /fejlesztési követelmények Ismeretek:



 

A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, scifi, lektűr; dalszöveg). Az irodalom filmen; filmes feldolgozások. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek.

Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai. A választott témához kapcsolódó fogalmi ismeretek. Fejlesztési követelmények:

Óraszám: 4/4 Előzetes tudás, fejlesztési célok, kapcsolódási pontok, fogalmak Előzetes tudás: Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg. Fejlesztési célok: Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány.

A tanuló  tisztában van az irodalmiság változó fogalmával;  megérti az ízlés kontextuális függőségét;  alakul igénye és képessége az ízlés önálló fejlesztésére;  fejlődik médiatudatossága, esztétikai és művészeti tudatossága;  választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmány-élményei/filmélményei alapján; a tárgykör kapcsán alkalmassá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére.

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra: kortárs

művészet. Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások, mediatizált kultúra. Ének-zene: a zene fogyasztásának jelenségei, zenei szubkultúrák. Társadalomismeret: a kulturális fogyasztás társadalmi jellemzői; értékviták. Fogalmak: Ízlés, értelmezés, szórakoztatás,

populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció.

47

Az érettségi vizsga formái és követelményei ÍRÁSBELI Középszint Emelt szint 1. Szövegértés: 800-1100 szavas szöveghez 1. Nyelvi-irodalmi-műveltségi feladatsor (1,5 –2 oldal) kapcsolódó feladatok (40 pont) A feladat időtartama 1 óra, pontértéke 40 pont 2. Műelemzés (25 pont) 2. Szövegalkotás: műelemzés, összehasonlító 3. Reflektálás egy jelenségre (20 pont) elemzés vagy érvelés a tanuló választása 4. Gyakorlati írásbeliség ( 15 pont) szerint A feladat időtartama 3 óra, pontértéke 60 pont Az írásbeli vizsga időtartama 4 óra (tartalom:20 pont,szerkezet:20 pont, nyelvhasználat 20 pont ; helyesírás :-15 pont, rendezetlen íráskép:-3 pont) 3.

SZÓBELI Középszint: saját tanár vizsgáztat Emelt szint: független vizsgabizottság vizsgáztat Nyelvtan: 20-25 tételt a szaktanár állít össze;a 8 A szóbeli témakörök évente februárban kerülnek témakör mindegyikéből minimum 2 tétel kötelező. A nyilvánosságra az előző évhez képest 30% tételek szöveghez vagy szituációhoz kapcsolódnak, a változtatással. tétellapon 1 feladat szerepel. Nyelvtan: a témakörök megegyeznek a középszintű 1. Ember és nyelv témakörökkel, de a fogalmi tudás pontosabb, a 2. Kommunikáció nyelvi elemzések bonyolultabbak. 3. A magyar nyelv története Irodalom: a művek elemzésének mélysége és 4. Nyelv és társadalom tágassága más, a kötelezően előírt szerzők, művek és 5. Nyelvi szintek korszakok száma nagyobb: 6. Szöveg A többlet a középszinthez képest: 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés Irodalom: 1. Kötelező életművek: Petőfi, Arany, Ady, 1. Kötetek, kompozíciós elvek, irodalomtörténeti Babits, Kosztolányi, József Attila szemlélet 2. Portrék (4 db): Balassi B., Csokonai, Berzsenyi, 2. Három-négy lírai és egy-két epikai alkotás Kölcsey, Vörösmarty, Mikszáth, Móricz, Szabó Lőrinc, Radnóti, Weöres, Ottlik, Márai, Pilinszky 3. Látásmódok (3+2): Zrínyi, Jókai, Krúdy, 3. Négy szerző, alkotások különböző műnemekből Karinthy, Kassák, Illyés, Németh László,

Örkény, Nagy László, Nemes Nagy Á., Szilágyi Domokos 4. Egy szerző és műve a kortárs irodalomból 5. Világirodalom (2 korszak): antikvitás, a Biblia, a romantika, a századfordulós modernség 6. Színház- és drámatörténet: (2 szerző): Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona, Madách 7. Az irodalom határterületei (1 téma)(tömegkultúra, film,tévé, más művészeti ágak) 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra (1 téma): a régió kulturális hagyományai, a tájhoz kötődő szerzők (A tételek évente 30 %-ban változnak) Megközelítési módok irodalomból mindkét szinten:  Irodalomtörténet  Korszakok, stílustörténet  Témák, motívumok  Műfajok, poétika

4. Költő, drámaíró, prózaíró egy-két műve 5. Kötelező az összes korszak és korszakonként 2-2 mű 6. Ibsen, Csehov, az epikus és az abszurd dráma 7. Az olvasáskultúra jellemzői, az elit- és tömegkultúra viszonya 8. Nincs kijelölt téma 48

A szóbeli vizsga értékelése mindkét szinten: Tartalom: 25 pont(Tájékozottság, tárgyi tudás, gondolatgazdagság, memoriter ) Előadásmód: 25 pont (Szóhasználat, tagolás, érvelés, lényegkiemelés, rendszerezés) Végső értékelés középszinten: 80 %-os teljesítmény Végső értékelés emelt szinten: A vizsga letételéért a jeles, 25% az elégséges ponthatára +7 felvételi pont jár, 60%-os teljesítmény a jeles 4. A tanulói előmenetel ellenőrzésének és értékelésének formái, gyakorlata Az értékelési alkalmak (pl. évközi dolgozatok, projektmunkák, szóbeli prezentációk) megtervezése, az értékelt teljesítmények jellegének, valamint az értékelési kritériumoknak a világos, egyértelmű, következetes közlése a tanár feladata. A tanulói teljesítmények értékelésének lehetőségei A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanórai tanulói tevékenységek szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet, így például:  szövegek, jelenségek, problémák írásbeli vagy szóbeli kifejtése, értelmezése adott témakörben adott vagy önállóan választott szempont alapján;  írásbeli vagy szóbeli beszámoló (olvasónapló, műsorrészlet) egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján;  kiselőadás, önálló anyaggyűjtés előadása (adott és/vagy a tanuló által választott szempontokkal, adott időkeretben);  szituációs játékok (történetek, jelenetek, improvizációk) eljátszása;  vitaszituációkban való részvétel;  művek, műrészletek (memoriterek) előadása;  évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján (például az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége, a fogalomhasználat minősége) minősítés céljából;  tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából;  projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése; A tanári értékelés mellett a más hatékony formák is érvényesíthetőek, így a tanulók önértékelése (pl. a

saját kiselőadásáé, fogalmazásáé). A diáktársak is felléphetnek az értékelő szerepében: pl. a disputaprogramban, szituációs játékok, kifejező szövegmondás értékelésében. Irodalomból az osztályzatok száma félévenként minimálisan legyen több eggyel, mint a heti óraszám. Törekszünk arra, hogy a tanulóknak félévenként legalább egy szóbeli feleletjegye legyen. Szövegértési dolgozatot 9-11. évfolyamokon tanévenként egyet íratunk, a 12. évfolyamon kettőt. Mindkét félévben íratunk egy-egy fogalmazást a tanítási órán az érettségi követelmények szerint. A szövegalkotási feladatok értékelése az érettségi követelmények alapján történik, de két jeggyel osztályozzuk: a tartalom az irodalom tantárgy osztályzata, a szerkezet, a nyelvi minőség és a helyesírás a magyar nyelv osztályzata Témazáró dolgozatot témakörönként íratunk, a témazáró dolgozatok elmulasztása esetén pótló dolgozatot íratunk. A témazáró dolgozatok értékelése:

49

85-100%- jeles 84-70%-jó 50-69%30-49%- elégséges 0-29%- elégséges Magyar nyelvből az osztályzatok száma minimálisan eggyel több, mint a heti óraszám.. Törekszünk arra, hogy félévenként legalább egy szóbeli felelete legyen minden tanulónak . Ebből a tárgyból a félévi és év végi osztályzat kialakítása során a nyelvtani és a szövegalkotási feladatok szerkesztési,nyelvi minőségi és helyesírási részterületeinek figyelembe vételével történik. A szerkezet, a nyelvi minőség és a helyesírás minden megfelelő terjedelmű (legalább egyoldalas, 32 soros) szövegalkotási feladatban értékelhető. A szövegalkotási feladatok nyelvi osztályzatának kialakítása az érettségi követelmények adaptálásával történik. Önálló munkára, órai szereplésre, kiemelkedő versenyeredményre a szaktanár külön érdemjegyet adhat. Az érdemjegyek javítására indokolt esetben adunk lehetőséget, pl. hosszabb igazolt hiányzás vagy kevesebb érdemjegy esetén. Témazáró dolgozatot témakörönként íratunk, a témazáró dolgozatok elmulasztása esetén pótló dolgozatot íratunk. A témazáró dolgozatok értékelése: 85-100%- jeles 84-70%-jó 50-69%30-49%- elégséges 0-29%- elégséges 5.

6.

. Az alkalmazható tankönyvek és kiválasztásának elvei A tankönyvválasztás kritériumai: a tankönyv elsődlegesen nem a tananyag otthoni felidézésre szolgál, hanem a tanórai munka egyik legfontosabb eszköze. A tanulók érzelmi és erkölcsi nevelését is szolgálja, és változatos tanulási formákat kell lehetővé tennie. Az érettségi követelményekhez, a saját helyi tantervünkhöz jól illeszkedő, az életkori sajátosságoknak megfelelő, jól tanulható, didaktikailag kimunkált és megfelelő tipográfiával készült tankönyveket részesítjük előnyben, amelyet a munkaközösség választ ki. Alkalmazható taneszközök a tananyaggal összefüggésben: munkafüzet, fóliasorozat, videofilmek, DVD-k, kivetített képek, ábrák, falitáblák, térképek, számítógépes oktatóprogramok, hangfelvételek stb. Emelt szintű képzési program óraterve magyar nyelv és irodalomból

6.1.

Emelt szintű képzési program óraterve matematikából 11. évfolyam 2x36=72 óra I. félév (kb. 18 hét, 13x2 irodalom és 5x2 nyelvtan) Irodalom 1-2. Az antik líra és epika 3-4. Az antik dráma 5-6. A Biblia 7-8. A középkor irodalma 9-10. A reneszánsz a világirodalomban

II. félév ( kb. 18 hét, 13x2 irodalom és 5x2 nyelvtan) Irodalom 27-28. Csokonai és Berzsenyi 29-30. Kölcsey és Vörösmarty 31-32. Petőfi Sándor 33-34. Arany János 35-36. A realizmus, a realista epika a világirodalomban 11-12.A magyar reneszánsz, Janus Pannonius 37-38. A 19. századi dráma: Ibsen, Csehov és Balassi Bálint 13-14. A barokk a művészetekben és az 39-40. Madách Imre irodalomban, Zrínyi, Mikes, Pázmány 15-16. A romantika a művészetekben 41-42. A szimbolizmus, az impresszionizmus és a szecesszió 17-18. A romantika a lírában (pl.Byron, 43-44. A modern francia költők: a Shelley, Keats stb.) szimbolisták és a parnasszisták 19-20. A romantika az epikában 45-46.Jókai-Mikszáth 21-22. A színjátszás hagyományai, a nemzeti 47-48. Próbatesztek történelmi dráma 23-24. Próbavizsga 49-50. Próbavizsga 25-26. Értékelés: erősségeink, gyengeségeink 51-52. Értékelés: erősségeink, gyengeségeink Nyelvtan Nyelvtan 1-2. Az ember és a nyelv, a nyelv 11-12. A stílusrétegek rendszerszerűsége 3-4. Hangtan, alaktan 13-14.Nyelvművelés, nyelvhelyesség 5-6. Mondattan, jelentéstan 15-16. Szóképek és alakzatok 7-8. Szövegfajták, szövegtan 17-18. Érvelési és esszéírási gyakorlatok 9-10. Próbavizsga 19-20. Próbavizsga Világirodalomból minden korszakhoz kapcsolódóan 2-2 mű részletes elemzése. 6.2.

Emelt szintű képzési program óraterve matematikából 12. évfolyamon 2x32 óra=64 óra I. félév (kb. 18 hét, 13x2 irodalom és 5x2 nyelvtan) Irodalom 1-2. Bevezetés, a Nyugat 3-4. Babits Mihály 5-6. Kosztolányi lírája és egy regénye 7-8. Ady Endre 9-10. Móricz Zsigmond 11-12. Az avantgárd 13-14. Műfajelmélet: a líra

II. félév (kb. 13 hét, 10x2 irodalom és 3x2 nyelvtan) Irodalom 27-28. Két regény: Örkény, Márai, Kertész, Szabó Magda, Németh László vagy Ottlik 29-30.Műfajelmélet: az epika 31-32. Két kortárs mű 33-34. Műfajelmélet: a dráma 35-36. Szerzői portrék: 3-4 lírai alkotás 37-38. Szerzői portrék:1-2 epikai alkotás 39-40. Esszéírási gyakorlat

50

15-16. Látásmódok: két szerző, alkotások különböző műnemekből 17-18. Látásmódok: két szerző, alkotások különböző műnemekből 19-20. Reflektálás egy jelenségre 21-22. Gyakorlati írásbeliség 23-24. Próbatesztek 25-26. Zárás, értékelés Nyelvtan 1-2. A nyelvi szintek grammatikája 3-4. Szövegek és szövegtípusok 5-6. Közlésmódok és műfajok 7-8. Stílus és jelentés 9-10. Általános nyelvi ismeretek Amennyiben a csoport összetétele változik, ismétlő anyagok az első félévben: az antikvitás és a reneszánsz, a barokk és a felvilágosodás, a romantika és a reformkor

41-42. Műelemzési gyakorlat

43-44. Nyelvi- irodalmi- műveltségi feladatsor 45-46. Nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor 47-48. Reflektálás egy jelenségre 49-52. Műelemzési gyakorlatok Nyelvtan 11-12. Kommunikáció 13-14. Nyelvtörténet 15-16. Nyelv és társadalom

51

Amennyiben a csoport összetétele változik, ismétlő tananyagok a második félévben : realizmus és naturalizmus, szimbolizmus, a Nyugat és az avantgárd

A tananyag rugalmas átcsoportosítására, a csoport képzettségének és haladási tempójának megfelelő sűrítésére vagy bővítésére minden félévben lehetősége van a szaktanárnak.

A 2013/2014-es tanévtől kimenő rendszerben működő helyi tanterv

A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve

52

MAGYAR NYELV 9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

37 hét

37 hét

37 hét

32 hét

heti óraszám

2,5

2,5

1

1

évi óraszám

92,5

92,5

37

32

otthoni tanulási idő

37

37

18,5

16

I. Célok és feladatok A magyar nyelv tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. A tantárgy feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. A tantárgy céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a "szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a XXI. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

53

II. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és-alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és a társas-társadalmi életének, a tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó kommunikációs funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére és hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása, kitüntetetten a kapcsolatteremtés és az együttműködés a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítás: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásaink alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában, értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés szerteágazó lehetőségeivel.

54

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvétel, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról; történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában. 55

9. évfolyam Évi óraszám: 92,5 óra Otthoni tanulásra: 37 óra

Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás: A

kommunikáció

tényezőiről

és

funkcióiról

tanult

ismeretek

felhasználása

a

tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális formában a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése).

Szövegértés: Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben. Gyakorlatok

a

köznyelvitől

elütő

(például

régiel,

elliptikus,

bonyolult

mondatszerkezetű) szövegek megértésére. Szövegalkotás: A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejlettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás.

Tanulási képesség: Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról.

56

Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete: A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában.

57

9. évfolyam

MAGYAR NYELV Évi óraszám: 92,5 óra Heti óraszám: 2,5 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra

58 I.

A tömegkommunikáció

10 óra

II.

A nyelvtani szintek grammatikája

25 óra

III.

A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje

5 óra

IV.

A szöveg jelentése

5 óra

V.

Helyesírás

VI.

Könyv- és könyvhasználat

3 óra

VII.

Leírói nyelvtani ismeretek

18,5 óra

23 óra

+ Dolgozat írása:

4 óra

Az óraszám 20%-a a gyakorlást, elmélyítést szolgálja. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.

Összesen:

92,5 óra

Témakörök, Fejlesztendő tartalmak készségek I. A tömegkommuni- Kultúrált nyelvi káció: (10 óra) magatartás. A médiaműfajokkal A kommunikációs szemben kritikus folyamat tényezőinek és értékítélet. A média funkcióinak áttekintése. manipulatív hatásának A média meghatározó műfajai, ezek nyelvi felismerése. kifejezésformáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai.

II. A nyelvi szintek A nyelvi szintek grammatikája: (25 óra) szabályairól és elemkészletéről tanult - hangtani ismeretek: ismeretek magyar hangállomány, felhasználása hangtörvények különböző - alaktan: szóelemek, szótő, képző - jel - rag feladatokban. -

-

kapcsolódása és változataik. szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. mondattan: a mondatok osztályozása szintagmák, egyszerű és összetett mondat. Jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken.

III. A szöveg szer- A szövegek mikro- és kezete és szintaktikai makroszerkezetének szintje: (5 óra) feltárása. Különféle tartalmú - A szöveg és a mondat, publicisztikai, rendszermondat, szakmai, tudományos, szövegmondat. közéleti gyakorlati - A szöveg felépítése, szövegek elemzése. szövegegységek. - A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. - A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének kapcsolata a szövegbe ágyazottsággal, a tagolás.

Tanulói Minimális tevékenységek teljesítmény Kommunikációs Törekedjen a tanuló szituációk. Egyéni és ismert csoportos kommunikációs feladatmegoldások helyzetben megfelelő szóban és írásban. hangnemű, stílusú és kultúrált véleménynyilvánításra. 59 Egyéni és csoportos feladatmegoldások. Hangtani és alaktani gyakorlatok. Gyűjtőmunka a hangtani és alaktani törvények érvényesüléséről. Szófajtani és mondattani gyakorlatok végrehajtása kisebb szövegrészlet segítségével.

Az alapvető hangtani, alaktani, szófajtani, szintagmatikus és mondattani fogalmak ismerete. A nyelvtani szintek szabályrendszerének alkalmazása. Hangalak és jelentés kapcsolatának ismerete.

A hivatalos levél, az A szövegtani önéletrajz alapfogalmak sajátosságainak ismerete és ismerete, készítése. használata. Szövegtani elemzések Szövegértelmezési, egyszerűbb szintű szövegértési végrehajtása. gyakorlatok, szövegalkotás gyakorlása.

IV. A szöveg jelen- A szövegfonetikai Olvasási, kiejtési, tése: (5 óra) eszközök szerepének szövegmondási felismerése és igényes gyakorlatok. A szemantikai és a alkalmazása különféle pragmatikai szint, a szövegek szöveg és a

A szószerinti jelentés és a többletjelentés megkülönböztetése szépirodalmi szövegekben.

kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe.

értelmezésében.

V. Helysírás: (23 óra)

A helyesírás alapelveinek ismerete. A helyesírás szabályrendszerének készségszintű ismerete az életkornak megfelelő szinten. Önálló könyvtári ku- Intézménylátogatások. Jártasság az alapvekönyvtár- tően fontos lexikonok tatás, különböző do- Önálló kumentumok kivá- használati elsajátítása. és szótárak használalasztása, értékelése és tában. felhasználása adott témában.

A magyar helyesírás Helyesírást fejlesztő alapelveinek ismeret- gyakorlatok végzése. A szöveg központosítása. ében készség az önálA magyar helyesírás ló hibajavításra. alapelvei

VI.

Könyvés könyvhasználat: (3 óra ) Témafeldolgozás különböző információhordozók felhasználásával. Debreceni könyvtárak, levéltárak.

VII. Leíró nyelvtani A leíró magyar ismeretek: (18,5 óra) nyelvtan rendszerének, gyakorlati felSzófajtan, mondattan és használásának mélyíjelentéstan ismereteinek tése az idegen nyelv mélyítése, amely az idegen nyelv hatékony sikeresebb elsajátítása érdekében. tanulását szolgálja.

Gyakorlati feladatok végrehajtása a nyelvi szintek magasabb egységeiből (szófajtan, mondattan). Ezek fogalmazás szintű felhasználása rövidebb szövegrészletek írásánál.

60

Fogalmak: A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. A helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve.

Ellenőrzés a 9. évfolyam végén: Magyar nyelvből:

tanév kezdetén szintfelmérés, tanév közben témazáró feladatlapok, tanév végén összefoglaló feladatlapok.

61

10. évfolyam Évi óraszám: 92,5 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra

Belépõ tevékenységformák: Kulturált nyelvi magatartás: 62 A kommunikációs helyzetnek megfelelõ nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és mûfajú szóbeli megnyilatkozással különbözõ kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd elõadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával.

Szövegértés: A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek mûfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különbözõ korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különbözõ stílusrétegek és a közöttük lévõ viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mû szövegének részleteiben.

Szövegalkotás: Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban.

Hivatalos írásmûvek (meghatalmazás, elismervény, jegyzõkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzõinek ismerete és önálló szövegalkotás e mûfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés).

Tanulási képesség: Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyûjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetõségekkel. A megfelelõ információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerûbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelõen döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásmûvek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés mûfaji jellemzõinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi mûvekben, értekezõ prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibõvítése: a tanulmányokban elõforduló nem latin betûs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletû idegen szavak helyesírásával.

63

10. évfolyam MAGYAR NYELV Évi óraszám: 92,5 óra Heti óraszám: 2,5 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra

I.

Leíró nyelvtani ismeretek

II.

Nyelvváltozatok

14 óra

III.

Szövegtípusok

12 óra

IV.

Alapvető retorikai ismeretek

20 óra

V.

Helyesírás

18 óra

VI.

Könyv- és könyvtárhasználat

4 óra

VII.

A bihari és a hajdúsági nyelvjárás

2 óra

+ Dolgozatírás:

18,5 óra

4 óra

Az óraszám 20%-a a gyakorlást, elmélyítést szolgálja. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.

Összesen:

92,5 óra

64

Témakörök, tartalmak

Fejlesztendő készségek

Leíró nyelvtani ismeretek: (18,5 óra) A

beszédhelyzetnek

Szófajtan, mondattan.

a

I.

és

stílusrétegnek

megfelelő,

kultúrált

nyelvhasználat szóban és írásban. II. Nyelvváltozatok: (15 óra) Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyílvános; élőszóbeli és írott kommunikáció; a dialogikus és a monologikus forma különbsége.

Eltérő

Tanulói tevékenységek

Minimális teljesítmény

Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv néhány különböző sajátosságának felismerése nyelvi gyakorlatok segítségével. Szófajtani, mondattani elemzések. Összehasonlító elemzés a tanult idegen nyelv grammatikájával. Helyzetelemző gyakorlatok.

Az anyanyelvi grammatikai tudás felhasználása az idegen nyelv tanulásában.

stílusréteghez Elemzési gyakorlatok a

tartozó

kommunikáció manipuszövegek lációs szándékának felismerése.

elemzése,

Elemzési gyakorlatok a stílusrétegek, a stílus és jelentés kapcsolatának köréből.

értelmezése.

Irodalmi

Önellenőrző szövegek tok.

gyakorla-

elemzése, értelmezése.

III. Szövegtípusok: (12 óra) Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rend- Szövegalkotás szerezése. A hallgató igénye, a be- különböző stílusban: szélő lehetőségei a különféle szövegfajtákközéleti, hivatalos stb. ban. Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; az értékelés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, önéletrajz.

Konfliktusok elemzése, feloldása. Kommentár, kiegészítés, cáfolat készítése. Szövegelemző gyakorlatok, szövegértelmezések. Szaknyelv használatának gyakorlása szóban és írásban. Magán- és hivatalos iratok szerkesztése.

A szófajtani, mondattani ismeretek fogalmi szintű megfogalmazása, elemzési jártasság. A beszédhelyzet felismerése, a megfelelő hangnem és stílus megválasztása új, ismeretlen kommunikációs szituációkban is. A beszélő valódi szándékának felismerése a közéleti és tömegkommunikációs helyzetekben. Véleménynyilvánítás, kultúrált vitakészség magánés közéleti kommunikációs körben. A művelt köznyelv jellemzőinek ismerete és használata. Kreatív szövegalkotási képesség. Törekvés mások álláspontjának megértésére, saját vélemény indoklására, a konfliktusok nyelvi megoldására. A meggyőzés képességének fejlesztése különböző kommunikációs szinteken. Az önkontroll fejlesztése. A személyiségnek megfelelő, árnyalt önkifejezés.

Kreatív szövegalkotási képesség.

65

IV. Alapvető retorikai ismeretek: (20 óra) Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás. nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei. A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. A szónoklat (alkalmi beszéd) előadásának követelményei.

V. Helyesírás:

Viták, disputák.

Jegyzetelés,

Világos nyelvi közlésre törekvés.

Kommentár, kiegészítés, készítése.

cáfolat Kreatív szövegalkotási képesség: szöveg-átalavázlatkészítés, kítás nézőpont- és stíRetorikai alapismere- lusváltással. tömörítés, kifejtés, tek alkalmazása. Szövegalkotás érvelés, értekezés, Önellenőrző gyakor- különböző stílusban. latok. adatgyűjtés. A hallgató befolyásoláVideofilmek, hangfel- sa, meggyőzése érvekvételek, tömegkom- kel, ellenérvekkel. munikációs eszközök használata. Az ismeretterjesztő szövegek felhasználása álLényegkiemelés, ösz- lítások bizonyítására. szefoglalás. Anyaggyűjtés megadott témához.

Szótárhasználati gya- A tanuló rendelkezzen korlat. elfogadható helyesírás Helyesírás. Írás- és helyesírási gya- készséggel. A nem latin betűs korlatok minden szö- Ismerje a helyesírási tulajdonnevek és a vegtípusban. szabályokat, tudja azogyakran használt új keletű kat alkalmazni. idegen szavak írásmódja. Legyen képes a nyelvi ismeretek összefoglaló felidézésére a szabályrendszer felismerésével és megnevezésével. Látogatás az iskolai és Téma szerinti keresés a VI. Könyvés lakóhelyi könyvtárban. könyvtár tájékoztató könyvtárhasználat: A Könyvtárhasználat a eszközeinek segítségé(4 óra) pályaválasztáshoz. vel. Könyvtári katalógusok, tömegkommunikációs Katalógushasználat. számítógépes adatbázisok. Lexikonok, segédkönyAz Internet szerepe az inSzámítógépes tájé- vek, számítógépes tájéformációszerzésben, té- eszközök közléseinek koztatók használata. koztató segédletek haszmák feldolgozásában. nálata. Ismerje a tanuló a VII. A bihari és racionális megítélése, Adatgyűjtés, rendszerezés. lakókörnyezetre hajdúsági nyelvjárás: Személy-, állat-, jellemző helyes értelezése. (2 óra) földrajzi nevek nyelvváltozatot, az Tájnyelvi szavak, kifejezések gyűjtése. gyűjtése. eltérést a köznyelvtől. (18 óra)

Nyelv és jellemző névadások.

helytörténet: nevek,

66

Ellenőrzés: Magyar nyelvből:

tanév közben témazáró feladatlapok, tanév végén összefoglaló feladatlap.

67

11. évfolyam

Évi óraszám: 37 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 18,5óra

Belépõ tevékenységformák:

Kulturált nyelvi magatartás: Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelõ stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékû szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben.

Szövegértés: Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése.

Szövegalkotás

Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mûvészeti élményekrõl önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle mûfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés.

68

Lényegre törõ, világos felépítésû, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelõ, meggyõzõ, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetõségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.

Tanulási képesség Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztõ, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylõ szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követõ anyaggyûjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete: A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintû megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a mûelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelmûség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi mûvek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a mûfajnak megfelelõ árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében.

69

A helyesírás értelmezõ, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetõségek felhasználása saját szövegalkotásban.

Stílusirányzatok jellemzõ, esetleg mozgalomszerû vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzõmûvészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemzõ vonások, jellegzetes mûalkotások társítása. 70

11. évfolyam MAGYAR NYELV Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 18,5 óra

71 I.

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

19 óra

II.

Szépirodalmi stílus

10 óra

III.

Helyesírás

4 óra + Dolgozatírásra:

Összesen:

4 óra

37 óra

Az óraszám 20%-a a gyakorlást, elmélyítést szolgálja. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.

Témakörök, tartalmak

Fejlesztendő készségek

Tanulói tevékenységek

Minimális teljesítmény

I.Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban (19 óra) Kulturált nyelvhasználat, Kommunikációs helyzetek Megfelelő A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; jelentésmező. Denotatív és konnotatív jelentés. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmaitudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben.

II. Szépirodalmi stílus (10 óra)

hangnem és megjelenítése szóban és stílus megválasztása nyelvi magatartás eltérő írásban. ismert és ismeretlen kommunikációs kommunikációs Kiselőadások a különféle szituációban. stílusrétegek köréből. A beszélő valódi helyzetben. szándékának felismerése a Elemzések a stílusrétegek, közéleti és a stílus és a jelentés tömegkommunikációs kapcsolatának köréből. helyzetekben. A címzettnek, a témának Önálló szövegalkotás a és a mondanivalónak A környezet, a média különböző stílusrétegek megfelelő szövegek szövegtípusai szerint. alkotása a mindennapi élet nyelvhasználatának magánés hivatalos Publicisztikai és műfajaiban. érzékelése, értékelése. ismeretterjesztő szövegek A különböző megértésének gyakorlása. stílusréteghez tartozó átlagos szöveg megértése.

A

stíluseszközök

A retorikai és stílus- Törekvés a szépirodalmi (szóképek, alakzatok stb.) eszközök felismerésének szövegek hiteles gyakorlása. felolvasására. használata a szöveg-

Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) alkotásban. nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. A retorika eszközeinek és Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a szándékának felismerése a mondatés a szövegalkotásban. szövegben.

III. Helyesírás (4 óra) A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb A helyesírási szövegekben. Brassai Sámuel fejlesztése. nyelvészeti munkája: szóalkotás, mondatszerkezet. A diáknyelv jellemzői városunkban, iskolánkban: szókincs, mondatalkotás.

Fogalmak:

Szépirodalmi stíluselemzése. Szövegelemző latok.

szövegek A retorikai és stíluseszközök felismerése. gyakor-

Írásés helyesírási A tanuló rendelkezzen gyakorlatok minden elfogadható helyesírási szövegtípusban. készséggel. Ismerje és alkalmazza a Kiselőadás. helyesírási szabályokat. készség Adatgyűjtés, rendszerezés. A tanuló ismerje a lakókörnyezetre jellemző nyelvváltozatot.

72

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmezõ, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizáció. Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költõi kép; alakzatok: ellipszis, kötõszóhiány, ismétlõdés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció

Ellenőrzés: Magyar nyelvből:

évközi témazáró feladatlapok, év végi összefoglaló feladatlap.

73

12. évfolyam

Évi óraszám: 32 óra Fentieken túl otthoni tanulásra: 16 óra

Belépõ tevékenységek: Kulturált nyelvi magatartás: Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, elõfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében.

Szövegértés: Kritikai érzék különféle mûfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minõségének mérlegelõ értékelésére, a szerzõi elõfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem inem irodalmi mûvek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerûbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (elõzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei).

Szövegalkotás:

74

Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelõ helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelõ hiteles, lényegre törõ szóbeli elõadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés).

Tanulási képesség: A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetû dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerû anyaggyûjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztõ információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete: Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvmûvelõ kérdések szakszerû megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlõdés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellõ tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyérõl a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvetõ kérdésérõl (nyelvvédelem és nyelvmûvelés). A magyar nyelv eredetérõl kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelõs magatartás a magyar nyelv értékeinek õrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszerérõl, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepérõl tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra.

75

12. évfolyam MAGYAR NYELV Évi óraszám: 32 óra Heti óraszám: 1 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 16 óra

76 I.

Általános nyelvi ismeretek

5 óra

II.

A magyar nyelv története

7 óra

III.

Nyelv és társadalom

5 óra

IV.

Nyelvünk változásai a XX. században

2 óra

V.

Anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

9 óra

+ Dolgozatjavításra:

Összesen:

4 óra

32 óra

Az óraszám 20%-a a gyakorlást, elmélyítést szolgálja. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.

Témakörök, tartalmak

Fejlesztendő készségek

Tanulói tevékenységek

Minimális teljesítmény

I. ÁLTALÁNOS NYELVI Általános nyelvészei ismeretek felhasználása a Szóbeli és írásbeli meg- Az általános nyelvéISMERETEK (5 óra) nyelvszemlélet tásában.

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.

tudatosí- nyilatkozások készítése a- szeti alapfogalmak is-

A témának, a beszédhelyzetnek megfelelő, a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód.

A megszerzett ismeretek birtokában következtetések levonása, össze* A nyelv szerepe a világról függések teremtése. Önmagunk és nemzetünk formált tudásunkban. A nyelvi változás, a nyelv, mint értékeinek nyelvi megformálása. változó rendszer.

dott témáról - fogalmazási merete. gyakorlatok. Törekvés a gondoTömörítési gyakorlatok. latok szabatos, nyelvileg korrekt megfoA tanult idegen nyelv és a galmazására. magyar nyelv sajátosságainak összehasonlítása. Rendezett íráskép, elfogadható helyesírás. Gyűjtőmunka.

II. A MAGYAR NYELV Az anyanyelv szeretete, Egyszerűbb nyelvészeti Nyelvtörténeti vállalása, értékeinek, szakszövegek olvasása, alapfogalmak TÖRTÉNETE (7 óra) hagyományainak őrzése.

Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete és rokonsága, érintkezés más nyelvekkel. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A magyar Rangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.

feldolgozása, beépítése a ismerete tanult anyagba. alkalmazása.

és

A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek Összehasonlító elemzési A különböző birtokában felelős nyelvi gyakorlatok régi szövegek nyelvtörténeti alapján. korszakokból magatartás fejlesztése. származó szövegek Régi magyar szövegek felismerése. olvasása, értelmezése. A tanuló tudjon Gyűjtőmunka, eligazodni a magyar rendszerezés. nyelv grammatikai rendszerében, Szótárhasználat - TESZ helyesírása legyen kielégítő.

III. NYELV ÉS TÁRSA- Kulturált nyelvhasználat Gyűjtőmunka, szótárhasz- A tanuló ismerje a szóban és írásban. nálat különböző nyelvvál- különböző DALOM (5 óra) A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai.

Témakörök, tartalmak

tozatokhoz tartozó szö- nyelvváltozatokat, a vegek elemzése. kommunikációs helyzetnek Önellenőrzési gyakor- megfelelően képes latok. legyen alkalmazásukra, Irodalmi alkotások elem- legyen tisztában a zése a nyelvhasználat jel- kulturált Az önkontroll képességé- lemzésként történő alkal- nyelvhasználat nek fejlesztése - az elmé- mazása szempontjából. követelményeivel. leti tudás alkalmazása a mindennapi nyelvhasználatban. A kommunikációs követelmények érvényesítése a magánéletre, a kisközösségekre, a nyilvánosságra, a tömegkommunikációra vonatkozóan.

Fejlesztendő készségek

Tanulói tevékenységek

Minimális teljesítmény

77

*Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődése. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. A rétegnyelvi szótárak. Legalább egy nyelvjárástípus jellemzése irodalmi és nem irodalmi szövegben. A főbb nézetek a kétnyelvűségről. A nyelvpolitika, nyelvi tervezés. IV. NYELVÜNK VÁLTOIdegen nyelvi ZÁSAI A XX. SZÁZADBAN (2 óra) helyes kezelése. Az idegen nyelvek hatása mai nyelvünkre.

V. AZ ANYANYELVI ISMERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS RENDSZEREZÉSE (9 óra) A kommunikáció tényezői és funkciói. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan, alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. *A leíró grammatika és a szövegtan emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelően: hangállomány, hangrendszer és nyelvtörténet, helyesírás rendszere, szófajváltás, többszófajúság, rendszermondat, szinteződés, a szóalkotás ritkább módjai, szóteremtés, kohézió, szövegelemzés.

Szótárhasználat; önálló hatások gyűjtőmunka. Egyszerűbb irodalmi és nyelvészeti szakszövegek olvasása, elemzése idegen szavak alkalmazása szempontjából. A kommunikációs köve- Kommunikációs telmények érvényesítése a helyzetgyakorlatok, megnyilatkoztatásokban. szituációs játékok, interaktív gyakorlatok. Tárgyilagos és kulturált véleménynyilvánítás. Elemzések a hangtan, Elméleti ismeretek szótan, alaktan, gyakorlati alkalmazása. mondattan köréből.

78

A tanuló legyen képes eltérő stílusréteghez tartozó átlagos szöveg megértésére.

A tanuló tudjon eligazodni a magyar nyelv grammatikai Fogalmazási gyakorlatok: rendszerében. szerkezet, tételmondatok, kulcsszavak megállapítása Értekezés és esszé adott szövegben, illetve írása megfelelő kulcsszavak, helyesírással és tételmondatok alapján nyelvhelyességgel szerkezeti egységek szabatos és egyéni alkotása. stílusban. Tömörítési gyakorlatok.

Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a fõbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, õsnyomtatvány; õsi szavak, jövevény és idegen szavak, belsõ keletkezésû szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, õsmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, új magyar korszak; mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvûség, kettõs nyelvûség, két nyelvûség. 79 Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótársa (TESZ).

Ellenőrzés: Magyar nyelvből:

évközi témazáró feladatlapok, év végi összefoglaló feladatlap.

Emelt szint 1. MAGYAR NYELV TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint

1.1. Ember és nyelv

A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.

1.2. Kommunikáció

A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. 80

1.2.1. A jel, a jelrendszer

A nyelvi jel sajátosságai.

1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció

Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire egy-két példa (a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere). A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe.

1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok

A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása.

1.2.5. Személyközi kommunikáció 1.2.6. A tömegkommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1 A magyar nyelv rokonsága

A nyelvrokonság kutatásának módszerei. Az ősmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újmagyar kor. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben – néhány példával.

1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen).

TÉMÁK 1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvművelés 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok

1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat

VIZSGASZINTEK Emelt szint Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó). A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi 81 művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a kettősnyelvűségről. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.

1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1.5. A nyelvi szintek

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje.

1.5.1. Hangtan

A magyar hangállomány. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai.

1.5.2. Alaktan és szótan A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. 1.5.3. Mondattan 1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban

A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat.

1.5.7. Szókincs és frazeológia

A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések. A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés.

A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint

1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése 1.6.3. Szövegértelmezés 1.6.4. A szöveg szóban és írásban

A szöveg dinamikus és statikus összetevői.

1.6.5. Az intertextualitás

82

1.6.6. A szövegtípusok

A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai. A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer).

1.7.2. Szöveg a médiában

Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők. Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai.

1.7. A retorika alapjai

A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. A retorika mint a szónoklás tudománya Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása. A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.)

1.7.1. A nyilvános beszéd

1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita

1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai

TÉMÁK 1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus

1.8.2. A szójelentés

1.8.3. Állandósult nyelvi formák

VIZSGASZINTEK Emelt szint A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. A szójelentés változásai. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai 83 eszközök lehetőségeiről. Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek.

1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok 1.8.5. Stíluseszközök 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat

Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. A mondatszerkezet stiláris változatai – a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. A stílus és norma koronkénti változatai – néhány példa bemutatásával.

A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve

IRODALOM 9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

37 hét

37 hét

37 hét

32 hét

heti óraszám

2

2

3

4

évi óraszám

74

74

111

128

otthoni tanulási idő

37

37

55,5

64

84

I. Célok és feladatok A magyar irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. A tantárgy feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együtt érzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. A tantárgy céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a "szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a XXI. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

85

II. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és-alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és a társas-társadalmi életének, a tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó kommunikációs funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére és hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása, kitüntetetten a kapcsolatteremtés és az együttműködés a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítás: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásaink alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában, értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés szerteágazó lehetőségeivel.

86

Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása is, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációnak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve mások írói, költői portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, a kritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.

87

9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Otthoni tanulásra: 37 óra

Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás: Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában.

Szövegértés: Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Szövegalkotás: A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejlettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. Kreatív gyakorlatok az "alkotótárs" helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők

-

drámai

szituációhoz

kötődő

-

feltételezhető

gondolatainak

megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez.

Tanulási képesség:

88

Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata: 89 Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görögrómai antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbélésről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás).

Irodalmi kifejezésformák:

Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „én”-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (például) beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése.

A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a szöveghangzás szerepének fölismerése a tanult művekben. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színházés színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben.

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység:

Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének

90

értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

91

9. évfolyam

IRODALOM Évi óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra 92 I.

Szerző - mű - befogadó

II.

Mítosz és irodalom

6 óra

Az antikvitás irodalma

12 óra

III.

A Biblia és hatása az irodalomra

8 óra

IV.

A középkor irodalma

9 óra

V.

Portrék, vasas és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból

14 óra

VI.

A magyar barokk irodalomból

7 óra

VII.

Az európai színház történetéből

12 óra

+ Dolgozat írása:

6 óra

Összesen:

74 óra

Ezeknek az óraszámoknak 20%-át elmélyítésre, ismétlésre fordítjuk (Ez 15 óra). Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.

Témakörök, tartalmak

Fejlesztendő készségek I. Szerző - mű - Irodalmi művek olvabefogadó: (6 óra) sása, élményszerzése. Az irodalomelméleti Műelemzés és műértés alapfogalmak elsajátíverses és prózai művek tása. kreatív feldolgozásával.

Tanulói tevékenységek Elbeszélés, cselekményelmondás, műismertetés véleménynyilvánítás.

Minimális teljesítmény A művekben megjelenő erkölcsi kérdések felismerése, értelmezése. Az értelmezéshez szükséges alapfogalmak ismerete.

Az irodalmi művekben feltáruló élethelyzetek, emberi kapcsolatok megértése. Cselekmény- és témaismertetés. Szövegértelmezés. Memoriterek kifejező interpetálása. Véleményalkotás.

Műértelmezések szóban, írásban. Magatartásformák elemző értékelése. Memoriter: 20 sor Szophoklész drámájából

Az olvasott művek elemzése szóban és írásban. Egy mitológiai történet ismerete, önálló szavakkal megfogalmazott elmondása. 1-1 jellemző rész ismerete az Iliászból és az Odüsszeiából.

II. Mítosz és irodalom, Az antikvitás irodalma: (12 óra ) - Mitológiai történetek - Magyar népköltészeti alkotások. - Jellemzőrészletek az Iliászból és Odüsszeiából. -A görög dráma: Szophoklész egy drámája.

III. A Biblia és hatása Erkölcsi és esztétikai az irodalomra: (8 óra) értékek megértése. A művek értelmezése. - Részletek az Ó- és Az olvasási készség Újszövetségből. fejlesztése. - Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban.

Irodalmi művek Legalább egy történet olvasása. ismerete a Bibliából, Elbeszélés, ennek értelmezése. cselekményelmondás. Kiselőadásokra felkészülés.

IV. A középkor Szövegértelmezés, irodalma: (9 óra) szövegelemzés. Aktuális fogalmak, Legalább öt szemelvény műfajok.

Kiselőadások készítése a középkor irodalmának egy-egy részéből. Memoriter: A Halotti beszéd szövegrészletének ismerete mai olvasatban (10-12 sornyi)

A Halotti beszéd és az Ómagyar Máriasiralom ismerete. A középkor legnagyobb alkotóinak összefoglaló ismerete néhány mondatban.

V. Alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból: (14 óra)

Műelemzés, műértelmezés szóban és írásban. Pályaképek bemutatása. Memoriter: Janus Pannonius 2 verse, Balassi B. 2 verse

Legalább 1-1 vers ismerete. Verstani alapfogalmak ismerete. A költők életútjának és munkásságának vázlatszerű ismerete.

Kiselőadások az adott korstílusról, történelem és irodalom összefüggéséről. A retorikai szöveg,

A Szigeti veszedelem egy jellemző részletének önálló szavakkal adott ismertetése.

tematikai és műfaji változatosságban a középkori irodalmából (himnuszok, legendák)

Műelemzés, szövegelemezés. Verstani ismeretek mélyítése. Szövegértési, Janus Pannonius és szövegalkotási Balassi Bálint költői gyakorlat. portréja. Egy-két szemelvény a Érvelés mélyítése. XVI. századi irdalomból.

magyar

VI. A magyar barokk Epikai műfajú irodalomból: (7 óra) szövegek elemzése, értelmezése. Zrínyi Miklós és a barokk Korábban megismert eposz. fogalmak mélyítése.

93

Egy részlet Pázmány Pétertől vagy Mikes Kelementől.

Memoriter: 20 Zrínyi eposzából

sor vagy a napló műfajának megismerése a történelem függvényében.

VII. Az európai Az irodalmi színház történetéből: művekben feltáruló (12 óra) élethelyzetek, emberi Shakespeare drámái kapcsolatok, legalább egy mű konfliktushelyzetek feldolgozásával. A francia klasszicista megértése. Véleményalkotás, dráma (Moliere). véleménynyilvánítás.

Kiselőadások a színház fejlődéséről. Műelemző és műértelmező feladatok egyéni és csoportos formában. Memoriter: 20 sor a Rómeó és Júliából.

Kötelező olvasmány: Szophoklész egy műve (pl. Antigoné) Shakespeare egy műve (pl. Rómeó és Júlia) Moliére egy műve (pl. Tartuffe) Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlet)

Memoriter: Szophoklész művéből - részlet Halotti beszéd - részlet Janus Pannonius 2 verse Balassi Bálint 2 verse Zrínyi művéből - részlet

Shakespeare és Moliere egy-egy drámájának összefoglaló ismerete.

94

Fogalmak: Művelődéstörténeti korszak, korstílus, népköltészet, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mese, mítosz, testamentum, evangélium, példázat, zsoltár; eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, epilógus, prológus, monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, drámai jambus; értelmezés, érték, értékelés.

Ellenőrzés a 9. évfolyam végén: Irodalomból:

a tanév folyamán két szövegmű elkészítése a következő műfajokban (élménybeszámoló, jellemzés, megadott szempontú műelemzés) 2 témazáró feladatlap

95

10. évfolyam Évi óraszám: 74 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra

Belépõ tevékenységformák: Kulturált nyelvi magatartás: 96 A kommunikációs helyzetnek megfelelõ nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. Az órai eszmecserékben és az irodalmi mûvekben megjelenõ álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérõ vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékû mintáinak tanulmányozása, értékelése.

Szövegértés: A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek mûfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különbözõ korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhetõ hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. Szövegalkotás:

Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egyegy korszak mûvészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésrõl. Önálló mûelemzés készítése elõre megadott szempont szerint.

Tanulási képesség: Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyûjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetõségekkel. A megfelelõ információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerûbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata: Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedõ alkotóiról, a szerzõ, a mû, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról Néhány alapmû kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társmûvészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvetõ példájának bemutatása.

Irodalmi kifejezésformák: Az újonnan szerzett mûfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a mûértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott mûvek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában.

97

A tanult epikai, lírai és drámai mûvek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különbözõ szövegelemzõ eljárásokkal, mûfajelméleti ismeretek alkalmazásával.

Ítélõképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység: A tanult epikus és drámai mûvekben a szereplõk rendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A mûvek szereplõit vezérlõ értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.

98

10. évfolyam IRODALOM Évi óraszám: Heti óraszám:

74 óra 2 óra

A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra

I.

Írók, költők, irányzatok

II.

Katona József

5 óra

III.

Romantika a világirodalomban

8 óra

IV.

A magyar romantika irodalma - 3 portré

V.

Petőfi Sándor

8 óra

VI.

Arany János

8 óra

VII.

Debrecen

2 óra + Dolgozatírás:

19 óra

18 óra

6 óra

Ezeknek az óraszámoknak a 20%-át elmélyítésre, ismétlésre fordítjuk. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.

Összesen:

74 óra

99

Témakörök, tartalmak

Fejlesztendő készségek

Írók, költők, irányzatok: (19 óra) Irodalmi művek Néhány szerző és irányzat az európai és a olvasása, magyar felvilágosodás korából (Voltaire). élményszerzés. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két mű. Csokonai Vitéz Mihály három műve.

I.

II. Katona József:

Cselekmény-

és

(5 óra) témaismertetés. Bánk bán műelemzés és értelmezés.

Minimális teljesítmény

Pályaképek bemutatása. A lírai műfajok jellemző jegyeinek elemzése. Verselemzésekversértelmezések: költői képek, kulcsmotívumok elemzése. Verstani gyakorlatok. Memoriterek: Csokonai és Berzsenyi legalább 11 verse.

Az olvasott művek elemzése szóban és írásban. A jelentést hordozó kulcsmotívumok felfedezése, megnevezése. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél című versének elemző értelmezése. A költeményekben megjelenített erkölcsi kérdések felismerése, értelmezése. A művek értelmezéséhez szükséges poetikai fogalmak ismerete. Erkölcsi, társas-társadalmi érzékenység, ítélőképesség fejlesztése: a feltárt emberi kapcsolatok, nézőpontok, magatartások, indítékok, konfliktusok áttekintése, tettek, döntések erkölcsi elemzése. Tájékozottság az olvasott szövegekben. A természet és a civilizáció kapcsolatának vizsgálata a művekben. Fogalmak, fogalomkörök alkalmazása a műértelmező tevékenységben.

Kreatív szövegalkotási gyakorlatok, például szövegdramatizálás. Műértelmezések szóban és írásban. Memoriterek.

Szövegelemzések stílusjegyek feltárásával. A romantikus alkotások szövegértelmezés. témáinak sokszínűsége témajegyek összeállítása. A természet és az ember/társadalom viszonya a művek tükrében. Kiselőadások Aktuális fogalmak, festményekről, zeneművekről.

III. Romantika a világirodalomban: (8 óra) Szövegelemzés, Két epikai mű vagy műrészlet, két vers a 19. század világirodalmából (Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből).

Tanulói tevékenységek

motívumok, idézetek felhasználása szövegalkotásban.

a

100

Dokumentumgyűjtés a reformkorról, kultúráról. Magatartásformák elemző értékelése. Műfaji változatok Véleményalkotás, hasonlóságának és 1. Kölcsey Ferenc különbségeinek alkotói portréja, a Him- értékelés, érvelés, megfigyelése, nusz és 3 verse, részletek értelmezése. értekező prózájából vagy meggyőzés. Kreatív szövegalkotási egy beszédéből. gyakorlatok, például 2. Vörösmarty szövegdramatizálás. Mihály alkotói portréja, Műértelmezések szóban a Szózat és 4 verse és írásban. (köztük a Vén cigány), Memoriterek: Csongor és Tünde Kölcsey Ferenc: Hymnus 3. Jókai Mór egy Mihály: regényének (Az arany Memoriterek kifejező Vörösmarty Szózat ember vagy más továbbá a költők még 1regény), vagy 3-4 novellájának részletes interpretálása. 1 verse.

IV. A magyar romantika irodalma Három portré: (18 óra)

feldolgozása.

V. Petőfi Sándor: (8 óra)

A magyar irodalomban nagy hatású, jelentős művek alaposabb ismeretének bizonyítása szóban és írásban. Kötelező művek elemezése (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Jókai Mór: Az arany ember). Képesség saját probléma feldolgozására művészi élmények segítségével. Fokozatosan tudatosodó olvasói magatartás: az élmény és értelmezés összefüggésének felismerése, az értelmezés megértő jellege.

Dokumnetumok gyűj- Alkotói portrék ismeretése az alkotói portrék te az életút és pályakép felvázolásához. lényeges tényeinek beJellemző műfajok, témák mutatásával. Petőfi életművében, teljes művek és részletek Első kiadások, előszók feldolgozásával, legalább és utószók bemutatása. Olvasmányaival összetíz mű a korábban Beszámoló olvasói él- függő néhány alapvető Az erkölcsi, érzelmi, ményről. tanultakkal együtt. támpont (tény, adat) bir(Az apostol, A helység tokában az olvasott műkalapácsa, A négyökrös esztétikai értékek Műértelmezések szóban vek elhelyezése különszekér, A puszta télen, böző kontextusban, pélés írásban. Egy gondolat bánt dául a magyar irodalom megtalálása, átélése, engemet, Minek történetében, az alkotó Műfaji vázlatok hasonnevezzelek?, Pacsirtaszót lóságának és különbsé- életpályájában. hallok megint) aktualizálása. geinek megfigyelése, VI. Arany János: (8 óra) Néhány kiemelkedő mű Jellemző műfajok, értelmezése. tágabb horizontjának korszakok az életműben, legalább tíz műve a feltárása; az alkotó Magatartásformák korábban tanultakkal személyisége, életútjáelemző értékelése. együtt. (Toldi estéje, nak állomásai, szellemi Letészem a lantot, A kötődései. Memoriterek: lejtőn, A tölgyek alatt, Petőfi Sándor két verse, Epilógus, Mindvégig, A Arany János két verse. Teljes művek, műrésztramburás öreg úr, Ágnes letek szöveghű felidézéasszony, V. László, se. Tengerihántás)

VII. Debrecen: (2 óra)

Tanulmányi séták, kirándulások. Színházlátogatás. A médiák aktuális műsorainak megtekintése.

Debrecen és a felvilágosodás, a Kollégium kulturális szerepe. Csokonai, Kölcsey, Arany János kötődése. Emlékek, emlékhelyek.

Házi olvasmányok: Voltaire:

Candide

Puskin:

Anyegin

101

Katona József:

Bánk bán

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Petőfi Sándor:

A helység kalapácsa vagy Az apostol

Jókai Mór:

Az arany ember

Memoriter: Csokonai Vitéz Mihály egy verse Berzsenyi Dániel egy verse Katona József:

Bánk bán - részlet

Kölcsey Ferenc:

Himnusz, Huszt

Vörösmarty Mihály: Szózat és részletek néhány más művéből Petőfi Sándor:

három verse

Arany János:

három verse

Fogalmak: Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; elégicoóda, komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idõ- és értékszembesítõ verstípus, létösszegezõ vers; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, mûfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés.

Ellenőrzés: Irodalomból:

a tanév folyamán két szövegmű elkészítése az alábbi műfajokban (műelemzés, pályakép bemutatása elemzéssel, értekezés), két témazáró feladatlap

102

11. évfolyam

Megjegyzés: a * az „emelt szint”-re vonatkozik Évi óraszám: 111 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 55,5 óra

103

Belépõ tevékenységformák: Szövegértés: Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. 20. századi mûvek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Mûvek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása.

Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mûvészeti élményekrõl önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle mûfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai mûvek szóbeli és írásbeli bemutatása, különbözõ nézõpontból, illetve különféle címzetteknek.

Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával.

Tanulási képesség A hosszabb fölkészülést igénylõ szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követõ anyaggyûjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztõ (például mûelemzõ, mûvelõdéstörténeti, mûvészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselõadás, hozzászólás formájában.

Irodalmi kifejezésformák: A hagyományos mûnemi és mûfaji keretek átalakulásának, megszûnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangnemûség, a groteszk és az irónia szerepe. Mûvek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életmûvekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemzõ, esetleg mozgalomszerû vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzõmûvészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemzõ vonások, jellegzetes mûalkotások társítása.

Irodalmi mûveltség, ítélõképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság: Jellemzõ hõstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnõtté válás, bûn, bûnhõdés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése.

104

Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életmûvek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életmûvekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendezõdésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mû alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínûségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett élésébõl néhány következtetés megfogalmazása.

105

11. évfolyam

IRODALOM Évi óraszám: 111 óra Heti óraszám: 3 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 55,5 óra

106 I.

Madách Imre

8 óra

II.

Világirodalom-széppróza, líra, dráma

18 óra

III.

Portrék a magyar szépprózából

18 óra

IV.

Ady Endre

14 óra

V.

Porték a Nyugat első nemzedékéből

VI.

Babits Mihály

13 óra

VII.

Kosztolányi Dezső

14 óra

VIII.

Stílusirányzatok, képek, formák

7 óra

IX.

Debrecen és költői

3 óra + Dolgozatírásra:

Összesen:

8 óra

8 óra

111 óra

Ezeknek az óraszámoknak a 20%-át elmélyítésre, ismétlésre fordítjuk. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.

Témakörök, tartalmak I. Madách Imre (8 óra) Az ember tragédiájaműelemzés, műértelmezés

Fejlesztendő készségek

Tanulói tevékenységek

Minimális teljesítmény

Kreatív szövegalkotási gyakorlatok, például szövegdramatizálás. Műértelmezés szóban és Irodalmi olvasásból, írásban. Memoriter: műrészletek. hangjátékból, filmből,

színházlátogatásból II. Világirodalomszéppróza, líra, élményszerzés. dráma (18 óra) Művek és részletek a 19. század második felének európai prózaés drámairodalmából és lírájából. Balzac egy regénye, Gogol, Tolsztoj vagy Élményalapú Dosztojevszkij egy műve vagy részlete; Csehov műismertetés. vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak lírájából) III.Portrék a magyar szépprózából (18 óra)

Az olvasmány ismertetése a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a mű kezdete és befejezése bemutatásával. Gondolatok, eszmék néhány szempont szerinti magyarázata. Különböző szempontú Tájékozottság az olvasott szövegelemző műveletek szövetekben. egyre önállóbb elvégzése: cselekményvázlat Szerkezeti és készítése, összehasonlítás, stílusjellemzők stílusjegyek feltárása. felismerése, nyelvi kifejeződése, néhány Kreatív szövegalkotási szempont szerinti gyakorlatok. értelmezése az olvasott művek világában. Műértelmezések szóban és írásban.

Pályaképek bemutatása. A regény és novella műfaji jegyeinek elemzése.

Mikszáth Kálmán egy alkotások regénye vagy kisregénye, Művészi két novellája; Krúdy Szövegértelmezések önálló stílusjegyek feltárásával. Gyula egy novellája; értékelése, Móricz Zsigmond egy véleményalkotás. regénye, két novellája.

Néhány alapvető támpont (tény, adat) birtokában eligazodás az olvasott művek tágabb kontextusában korszakban, a legjelentősebb változások sorában.

Művek összehasonlítása néhány szempont hasonló téma, eltérő lévő érzelmi, gondolati, kifejezésmód alapján. IV. Ady Endre (14 óra) Verselemzések, Ady Endre életútjának, erkölcsi, esztétikai értékek versértelmezések, költői pályaképének ismerete Jellemző témák, képek, kulcsmotívumok, lényeges tények korszakok az életműben, felkutatása, megértése. szimbólumok elemzése. bemutatásával. legalább nyolc mű, tematikai Verstani gyakorlatok. Az olvasott versek változatosságban, egy elhelyezése az alkotó ciklus mélyebb ismerete és Memoriter: Ady Endre 4 életpályájában. egy publicisztikai műve. verse (Az eltévedt lovas, A A jelentést hordozó Sion-hegy alatt, Góg és szimbólumok felismerése, Magóg fia vagyok én, értelmezése. Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton, Az ős Kaján, Teljes művek szöveghű Héja-nász az avaron, De felidézése. ha mégis?) A művészi alkotásokban

107

V. Portrék a Nyugat első nemzedékéből (8 óra) Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két Az üzenettartalom szépprózai alkotás (Tanár úr kérem és még egy megfogalmazása, műve). Juhász Gyula, Tóth Árpád aktualizálása. két-két műve. VI. Babits Mihály (13 óra) Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet (Esti kérdés, Húsvét előtt, Cigány a siralomházban, Ősz és tavasz között, Balázsolás) VII. Kosztolányi Dezső (14 óra)

Vitakészség,

érvelés,

bírálat, meggyőződés.

Élethelyzetek, konfliktushelyzetek

Jellemző témák, megértése. korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt vers (A szegény kisgyermek panaszai, Boldog, szomorú dal, Problémafelvetés, kezelés. Halotti beszéd, Hajnali részegség, Számadás) és egy esszé vagy esszérészlet. VIII. Stílusirányzatok, világés képek, formák (7 óra) Optimista életszemlélet. Művek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (Apollinaire, Kassák Lajos egy-két műve) IX. Debrecen és költői (3 óra) Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpádkötődések, emlékhelyek.

Műértelmezések szóban és Alkotói portrék ismerete az életút és pályakép írásban. lényeges tényeinek bemutatásával. Beszámoló

olvasói

Olvasmányaival összefüggő néhány alapvető támpont (tény, adat) birtokában az Magatartásformák elemző olvasott művek elhelyezése különböző értékelése. kontextusban - a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. Verstani gyakorlatok. élményről.

Néhány kiemelkedő mű tágabb horizontjának Műfaji változatok feltárása; az alkotó hasonlóságának és személyisége, életútjának állomásai, szellemi különbségeinek kötődései. megfigyelése, értelmezése. Az olvasói magatartás tudatosítása, az élmény és Memoriterek: értelmezés összefüggésének Juhász Gyula egy verse felismerése. Babits Mihály egy verse Teljes művek nagy vagy 2 versrészlete, műrészletek szöveghű részletek a Jónás felidézése. szövegéből Kosztolányi

Dezső

egy

verse vagy 2 versrészlete. Kiselőadások a korszak Az irodalomra való önálló irányzataiból - reagálás képességének festményekről, bizonyítása - beszámoló, zeneművekről. ajánlás készítése.

Tanulmányi séták, kirándulások. Színházlátogatás. A média aktuális műsorainak megtekintése.

108

Házi olvasmányok: Madách Imre:

Az ember tragédiája

Balzac:

Goriot apó

Gogol:

A köpönyeg

Ibsen:

Solness építőmester

Mikszáth Kálmán:

Beszterce ostroma

Móricz Zsigmond:

Árvácska; Tragédia; Barbárok

Karinthy Frigyes:

Tanár úr kérem

Babits Mihály:

Jónás könyve

Kosztolányi Dezső:

Édes Anna

Memoriter: Madách Imre:

Az ember tragédiája - részletek

Ady Endre:

4 verse

Juhász Gyula:

1 verse

Babits Mihály:

1 verse vagy 2 versrészlete

Kosztolányi Dezső:

1 verse vagy 2 versrészlete

Fogalmak: Pozitivizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlõdésregény, karrierregény, polifonikus regény, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, polifónia, hõstípus, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers.

Ellenőrzés: Irodalomból:

három szövegmű elkészítése az alábbi műfajokban: értekezés, portré, önálló szövegértelmezés, témazáró feladatlapok.

109

12. évfolyam

Megyjegyzés: a * az „emelt szint”-re vonatkozik Évi óraszám: 128 óra Otthoni tanulásra további: 64 óra

Belépõ tevékenységek: Kulturált nyelvi magatartás: Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, elõfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vevõ olvasók magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerû megfogalmazása.

Szövegértés: Kritikai érzék különféle mûfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minõségének mérlegelõ értékelésére, a szerzõi elõfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem inem irodalmi mûvek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerûbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (elõzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezetû, nyelvhasználatú mûvek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmezõ mûvek befogadása iránt.

110

Szövegalkotás: Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelõ helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelõ hiteles, lényegre törõ szóbeli elõadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a mûfajnak, a témának, a címzettnek megfelelõen szóban és írásban.

Tanulási képesség: A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetû dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerû anyaggyûjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) mûfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztõ információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése.

Irodalmi kifejezésformák: Az olvasott mûvekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelzõ jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bõvítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel.

111

Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott mûvek mûnemi, mûfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzõkbõl, elõadásmódból, versformákból szakszerû fogalomhasználattal. Mûnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a mûnek, témának és a kontextusnak megfelelõ alkalmazással. Különbözõ korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Különbözõ mûvészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzõmûvészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és mûvészi megjelenései: legalább egy korszak két mûvészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott mûvekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása.

Irodalmi mûveltség, ítélõképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság: Életmûvek, szerzõi portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerzõ (például József Attila, Kosztolányi Dezsõ, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, mûvészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyûjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak fõbb jellemzõi: tények és példák az olvasott mûvekbõl. Alapvetõ kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életmûvek és mûalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortársa kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítõ intézmények körében. Az irodalom határterületeinek néhány példával történõ bemutatása: mûvek és mûfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más mûvészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó „mûfajok”, amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene).

112

A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus mûfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása.

113

12. évfolyam IRODALOM Évi óraszám: 128 óra Heti óraszám: 4 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 64 óra

114 I.

József Attila

16 óra

II.

Portrék a magyar irodalomból (3)

20 óra

III.

Szerzők és művek

12 óra

IV.

Világirodalom a XX. században I.

10 óra

V.

Széppróza, líra, dráma

20 óra

VI.

Világirodalom a XX. században II.

10 óra

VII.

Kortárs magyar irodalom

20 óra

VIII.

Az irodalom határterületei

8 óra + Dolgozatírásra:

8 óra

+ Témazáró dolgozatra:

6 óra

Összesen:

128 óra

Ezeknek az óraszámoknak a 20%-át elmélyítésre, ismétlésre fordítjuk. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti.

Témakörök, tartalmak 1.

JÓZSEF ATTILA

Fejlesztendő készségek Szövegelemzés,

(16 óra) szövegértelmezés.

Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább 8-10 mű tematikai változatosságban. Az Óda és legalább egy vers választhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka, Karóval jöttél…, Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen…, Íme, hát megleltem hazámat című versek közül. * A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések. A művek fogadtatása, hatása. József Attila utóélete, helye és hatása az irodalmikulturális hagyományban. 2. PORTRÉK A MAGYAR IRODALOMBÓL

Erkölcsi, esztétikai felismerése. Memoriterek elmondása.

Minimális teljesítmény

Költői pályakép bemutatása. érzelmi, A különböző lírai műfajok értékek sajátosságainak jellemzői, hagyományai irodalkifejező munkban - rendszeresen.

Szövegelemzés, szövegértelmezés. Erkölcsi, érzelmi, (20 óra) esztétikai értékek Szabó Lőrinc alkotói felismerése. portréja, öt műve, köztük Memoriterek kifejező egy versciklus részletei. elmondása. Illyés Gyula alkotói portréja, egy prózája és egy verse. Radnóti Miklós alkotói portréja, négy műve, köztük egy ekloga. 3. SZERZŐK ÉS Érték és értéktelenség megkülönböztetése, MŰVEK (12 óra) felismerése. Németh László egy Hagyomány és újszerűség szépprózai mű vagy megláttatása. részlete, egy esszé (Pl: Iszony /Égető Eszter / Véleményalkotás, érvelés, Galilei / Két nemzedék / értékelés logikus Európai utas / Ha most gondolkodás. lennék fiatal stb.) Mária Sándor egy műve vagy szépprózai művészete (Pl.: Halotti beszéd / Egy polgár vallomásai / A gyertyák csonkig égnek / Eszter hagyatéka)

Témakörök, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Fejlesztendő készségek

Az életút, az életmű jelentős részeinek ismerete. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a pályakép főbb jellemzői. Legalább 3 vers ismerete, eligazodás József Attila Költői képek, eszközök költészetében témák megfigyelése, értelme- szerint. zése. Szövegalkotási gyakorlatok. Jellemző motívumok gyűjtése és értelmezése.

Életrajzi vázlatok A tanuló legyen képes az elkészítése - tömörítési egyes alkotások gyakorlatok. kompozícióját, művészi eszközeit felismerni, Társadalmi helyzet és értelmezni. művészi alkotás összefüggésének megfigyeltetése.

Önálló műolvasás, A tanuló ismerje fel a cselekményelmondás, művekben megjelenített témavázlat készítése. élethelyzeteket, konfliktusokat, értékelje a magaKreatív szövegalkotás az tartásformákat, értelmezze olvasott művek alapján. a felvetett társadalmi, erkölcsi kérdéseket.

Tanulói tevékenységek

Minimális teljesítmény

115

VILÁGIRODALOM Tendenciák felismerése a A XX. század irodalmi, művészeti irányzatairól A XX. SZÁZAD- művészetekben. kiselőadás készítése, BAN I. (10 óra) előadása. Önálló műolvasás, Két szerző egy-egy műve, irodalmi élmény szerzése. művészete (Pl.: F. Kafka / T. Mann / Hemingway / A választott műalkotásokLorca / Brecht / Bulgakov) nak megfelelően műnemi és műfaji sajátosságok rendszerezése. * 3 szerző egy-egy műve, művészete a fentiek közül.

A tanuló legyen képes az adott művek elhelyezése a világirodalomban, a megfogalmazott társadalmi, emberi, erkölcsi kérdések értékelésére.

Asszociációs képesség fejlesztése. (20 óra) Kapcsolatteremtés képességének fejlesztése Ottlik Géza egy regénye, társadalom - egyén részlete vagy két művész között. kisprózája (Pl.: Iskola a határon / Hajnali háztetők) Asszociatív gondolkodás Weöres Sándor két-három fejlesztése. műve (a tankönyv és a szöveggyűjtemény alapján) Pilinszky János három verse és egy prózája (a tankönyv és a szöveggyűjtemény alapján) Örkény István két-három műve, köztük egypercesek, egy dráma vagy drámarészlet (szöveggyűjtemény alapján / Tóték / Macskajáték / Pisti a vérzivatarban)

Formai jegyek gyűjtése, a művek formai jellegzetességei, azok jelentéstöbbletének értelmezése. Önálló műolvasás, a cselekmény és a szerkezet megállapítása.

A tanuló elméleti ismeretei alapján legyen képes az irodalmi alkotások értelmezésére, a felvetett társadalmi, erkölcsi, emberi kérdések értékelésére.

VILÁGIRODALOM Szövegelemzés, A XX. SZÁZAD- szövegértelmezés, a XX. századi ember életérzéBAN II. (10 óra) sének erkölcsi, személyiségbeli jellemzőinek megLegalább két szerző láttatása. szépprózai alkotása / művészete, legalább egy dráma (Pl.: Camus, Golding, Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal)

Önálló műolvasás. Kiselőadás a XX. század I. felének történelmi viszonyairól.

A tanuló elméleti ismeretei alapján legyen képes az irodalmi alkotások értelmezésére, a felvetett társadalmi, erkölcsi, emberi kérdések értékelésére.

Tanulói tevékenységek

Minimális teljesítmény

4.

5.

SZÉPPRÓZA, LÍRA, DRÁMA

6.

Az irodalmi alapanyag és a film összehasonlítása (esszé, kiselőadás, vita, ismertetés)

* Három szerző a fenti alkotók közül

Témakörök, tartalmak

Fejlesztendő készségek

116

7.

Nyitottság az értékek, a Önálló műolvasás. műalkotások, művészetek iránt.

KORTÁRS MAGYAR IRODALOM (20 óra)

Művek, művészetek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől (Pl.: Nagy László / Szilágyi Domokos / Nemes Nagy Ágnes). Legalább egy regény vagy kisregény a XX. század II. felének magyar irodalmából. 8. AZ IRODALOM Érték és értéktelenség A különböző művészeti megláttatása. ágak esztétikai értékeinek HATÁRTERÜLEösszehasonlítása. TEI (8 óra)

Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. * Az Alföld és más irodalmi folyóirat néhány számának áttekintése.

A tanuló ismerje a magyar irodalom fő korszakait, törekedjen a kortárs kultúrában való önálló ismeretszerzésre. Legyen tisztában az irodalom fő vonulataival.

A különböző művészeti ágak jellemzőinek ismerete, megkülönböztető jegyei.

Házi olvasmányok: T. Mann egy műve

Tonio Kröger / Mário és a varázsló

Kafka egy műve

Átváltozás

Brecht:

Kurázsi mama és gyermekei

Örkény István:

Tóték

Németh László, Márai Sándor, Ottlik Géza, Illyés Gyula egy-egy prózai műve vagy műrészlete.

Memoriterek: József Attila két verse és részlet Radnóti egy verse és részlet Szabó Lőrinc egy verse Illyés Gyula - részletek Weöres Sándor egy verse Brecht Örkény

- drámarészlet

117

Fogalmak: Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettcikulus; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idõ, objektív idõ.

118

Ellenőrzés: Irodalomból:

négy szövegmű készítése az alábbi műfajokban: -

összehasonlító elemzés,

-

értekezés,

-

esszé,

-

témazáró feladatlapok.

IRODALOM 2.1. Szerzők, művek TÉMÁK 2.1.1. Életművek

2.1.2. Portrék

2.1.3. Látásmódok

2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom

2.1.6. Színház- és drámatörténet 2.1.7. Az irodalom határterületei

VIZSGASZINTEK Emelt szint A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban – egy-egy példa. (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szinbád filmje). Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése. Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása). Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái). Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról. (pl. az olvasásterápia).

„Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

TÉMÁK

VIZSGASZINT Emelt szint

119

Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. 2.2.2. Műfajok, poétika Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regény-típusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). 2.2.3. Korszakok, stílustörténet 2.2.1. Témák, motívumok

2.2.3.1. Irodalomtörténet Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság és változás az irodalomban. (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok).

120

Ajánlott taneszközök, tankönyvek: -

Mohácsy Károly:

Irodalom I-IV.

-

Mohácsy Károly:

Irodalmi Szöveggyűjtemény I-IV.

-

Világirodalom középiskolásoknak;

Tanári segédkönyvek: -

Babits Mihály:

Az európai irodalom története;

-

Szerb Antal:

A magyar irodalom története;

-

Szerb Antal:

A világirodalom története;

-

E. H. Gombrich:

A művészet története;

-

Kerényi Károly:

Mi a mitológia?;

-

Gaves:

Görög mítoszok;

-

Szabó György:

Mitológiai kislexikon;

-

A Biblia világa;

-

A színház világtörténete;

-

Vajda György Mihály - szántó Judit: Színházi kalauz;

-

Sipos Lajos - Rónay László: Irodalmi fogalomtár;

-

Középiskolai irodalmi lexikon;

-

Erdődy Edit - Magyar Miklós - Tverdota György: Magyar irodalom a XX. században (tanulmányok I.);

-

Erdődy Edit - Magyar Miklós - Tverdota György: szöveggyűjtemény (tanulmányok II.);

-

Tanulmányok a magyar irodalom nagy alakjairól;

-

Világirodalmi kislexikon;

-

Magyar irodalmi lexikon I., II., III.,

-

A magyarok krónikája (Officina Nova);

-

Ötágú síp (a határokon túli magyar irodalom antológiája);

-

Fóliasorozat (készült a Világbanki ifjúsági Program keretében);

-

Hangkazetta az általános és középiskolák irodalom anyagának kötelező versanyaga

-

Kapcsolatok (Photo CD)

Az érettségi vizsga követelményei

magyar nyelv és irodalomból Írásbeli: Középszint 1. Szövegértés: 600-700 szavas szöveghez

Emelt szint 1. Nyelvi-irodalmi-műveltségi feladatsor (40

121

(1,5-2 oldal) kapcsolódó feladatok A feladatok időtartama 1 óra, pontértéke 40 pont 2. Szövegalkotás: műelemzés, összehasonlító elemzés vagy érvelés a tanuló választása szerint A feladat időtartama 3 óra, pontértéke 60 pont (tartalom: 20 pont, szerkezet : 20 pont, nyelvhasználat: 20 pont; helyesírás: -15 pont, rendetlen íráskép: -3 pont)

pont) 2. Műelemzés (25 pont) 3. Reflektálás egy jelenségre (20 pont) 4. Gyakorlati írásbeliség (15 pont) Az írásbeli vizsga időtartama 4 óra

Szóbeli: Középszint: saját tanár vizsgáztat Magyar nyelv: 20-25 tételt a szaktanár állít össze; a 8 témakör mindegyikéből minimum 2 tétel kötelező. A tételek szöveghez vagy szituációhoz kapcsolódnak, a tétellapon 1 feladat szerepel. 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelvi szintek 5. Szöveg 6. A retorika alapjai 7. Stílus és jelentés Irodalom: 1. Kötelező életművek: Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila 2. Portrék (4 db): Balassi Bálint, Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Mikszáth, Móricz, Szabó Lőrinc, Radnóti, Weöres, Ottlik, Márai, Pilinszky 3. Látásmódok (3+2): Zrínyi, Jókai, Krúdy, Karinthy, Kassák, Illyés, Németh László, Örkény, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos 4. Egy szerző és műve a kortárs irodalomból 5. Világirodalom (2 korszak): antikvitás, a Biblia, a romantika, a századfordulós modernség 6. Színház- és drámatörténet (2 szerző): Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona, Madách 7. Az irodalom határterületei (1 téma) (tömegkultúra, film, tévé, más művészeti ágak) 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra (1 téma): a régió kulturális hagyományai, a tájhoz kötődő szerzők (A tételek évente 30%-ban változnak)

Megközelítési módok irodalomból mindkét szinten: -

Irodalomtörténet

Emelt szint: független vizsgabizottság vizsgáztat A szóbeli témakörök évente februárban kerülnek nyilvánosságra az előző évhez képest 30% változtatással. Nyelvtan: a témakörök megegyeznek a középszintű témakörökkel, de a fogalmi tudás pontosabb, a nyelvi elemzések bonyolultabbak. Irodalom: a művek elemzésének mélysége és tágassága más, a kötelezően előírt szerzők, művek és korszakok száma nagyobb: A többlet a középszinthez képest: 1. Kötetek, kompozíciós elvek, irodalomtörténeti szemlélet 2. 3-4 lírai és 1-2 epikai alkotás 3. Négy szerző, alkotások különböző műnemekből 4. költő, drámaíró, prózaíró 1-2 műve 5. Világirodalomból kötelező az összes korszak és koronként 2-2 mű 6. Ibsen, Csehov, az epikus és az abszurd dráma 7. Az olvasáskultúra jellemzői, az elit- és a tömegkultúra viszonya 8. Nincs kijelölt téma

A szóbeli vizsga értékelése mindkét szinten: Tartalom: 25 pont (tájékozottság, tárgyi tudás, gondolatgazdagság, memoriter) Előadásmód: 25 pont (Szóhasználat, tagolás, érvelés, lényegkiemelés, rendszerezés)

122

- Korszakok, stílustörténet - Témák, motívumok - Műfajok, poétika Végső értékelés középszinten: 80%-os teljesítmény a jeles, 20% az elégséges ponthatára

Végső értékelés emelt szinten: a vizsga letételéért +7 felvételi pont jár, 60%-os teljesítmény a jeles

123