2014-es tanévben felmenő rendszerben bevezetésre kerülő helyi tanterv

2013/2014-es tanévben felmenő rendszerben bevezetésre kerülő helyi tanterv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 1.

1.1.

Bevezetés

Kerettantervi bevezető A középiskolai történelemtanítás az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül, jellegét tekintve azonban már forrás- és tevékenységközpontú. Olyan nevelő-oktató tevékenység, amelynek célja az általános történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése, valamint a magasabb műveltség megalapozása. A történelmi 1 tanulmányoknak jelentős szerepük van a tanulói személyiség fejlődésében, társadalmi cselekedeteik tudatosulásában. Fontos a történelmi eseményekben részt vevő egyének és csoportok nézeteinek és tetteinek megismerése, az ezek mögött húzódó motívumok, szándékok és élethelyzetek felismerése és megértése, a résztvevők felelősségének belátása. Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése. Olyan alapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása az egyetemes történelem elemzésével. Ezeken túl a társadalomismereti modulok és tantárgyrészek segítségével sor kerül a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelésre; az állampolgári feladatokra és a tudatos közéleti részvételre való felkészítésre; az alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák megismerésére és tiszteletére; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztésére; a szociális érzékenység kialakítására a társadalmi egyenlőtlenségeik okainak megismertetésével. Kiemelt cél annak érzékeltetése, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum együttműködésének az eredménye is. Nyitott, elfogadó gondolkodást kell kialakítani az eltérő kultúrák vonatkozásában a kisebbségek történelmének áttekintésével – beleértve a határon túli magyarság és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét is –, különös tekintettel a Kárpát-medencében együtt élő népekre. Cél továbbá a környezettudatosságra és fenntarthatóságra nevelés a környezet és a természet, valamint az ember kapcsolatának koronkénti bemutatásával. A középiskolai történelemtanítás a források önálló feldolgozásán alapuló, elemző jellegű, ami az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti. Ugyanakkor törekedni kell a történelem élményszerű tanítására, közös feldolgozására, ami örömet és feladatokat jelent a diákok számára. Ehhez igénybe kell venni a hagyományos eszközök (tankönyvek, egyéb olvasmányok, térképek, audiovizuális anyagok stb.) mellett a média modern eszközeit is (világháló, kép-, videó-, hang-megosztók, stb.). Az ismeretátadással azonos súllyal kell kezelni a tanulói képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – fejlesztését, melyet kellően változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni. Ez azért is szükséges, hogy a tanulók képessé váljanak önálló ismeretek szerzésére, értelmezésére, azokkal kapcsolatban önálló vélemény megfogalmazására. Fontos feladat a differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, amely azonos események, történések különböző szempontú megközelítését jelenti. Hiszen minden történelmi esemény több szempontú, ennek megfelelően eltérő interpretációi is lehetnek. A tanulóknak ezeket kell felismerni és megérteni, azonosulni velük vagy elutasítani azokat, átlátva, hogyan éltek és gondolkodtak az adott kor emberei. Mindehhez szükséges a hagyományos politikatörténet feldolgozása mellett a társadalom-, művelődés- és mentalitástörténet megfelelő súlyú kezelése. Ehhez nyújt segítséget a közműveltségi tartalmak mellett megjelenő ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák egy jelentős része. Végső soron törekedni kell arra, hogy a tanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen bővítésének igényére, az önálló tájékozódási és tanulási módszerek elsajátítására, a problémaérzékenységre és a kritikai gondolkodásra is. Ennek eléréséhez fontos feladat a különböző képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – azonos súlyú fejlesztése, hogy ezek révén rendelkezzenek a tanulók a történelmi gondolkodás kialakításához szükséges alapokkal; birtokában legyenek alapvető történelmi tények ismeretének; tudják használni a szaknyelvet, értsék a történelmi fogalmakat; képesek legyenek ismereteiket szóban és írásban egyaránt előadni. Ugyanakkor követelmény az is, hogy a tanulók legyenek képesek értelmezni a történelmi múlt és a jelenkor társadalmi eseményeit, álláspontjukat pedig érvekkel alátámasztva tudják képviselni. A tantervi táblázatok fejlesztési követelmények oszlopában a Nat-ban rögzített négy fejlesztési

feladattípusra lehet példákat találni. Az elvárás az, hogy a kétéves ciklusok során, a Nat-ban a megfelelő évfolyamokhoz kötött fejlesztési feladatok megvalósítását segítő adott tevékenységek mindegyike legalább egyszer megjelenjen. A szaktanár döntheti el, hogy melyik témánál mely fejlesztési feladatokat vagy tevékenységeket, milyen konkrét formában dolgozza fel. A táblázatok ismeretek rovatában dőlt betűvel jelöltek a tájékoztató jellegű, csupán javasolt ismétlődő és hosszmetszeti témák, a fejlesztési követelmények példaként szolgáló feladatai, valamint a kapcsolódási pontok ajánlott anyagai. A történelemtanítás feladata a tanulók történelemszemléletének formálása, ugyanakkor a pluralizmus jegyében az alkotmányos alapelvekbe nem ütköző, eltérő szemlélet tiszteletben tartása is elengedhetetlen. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei a társadalmi gyakorlatra összpontosító szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon próbálnak reagálni a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. Problémafelvetésük és szóhasználatuk olyan tudományterületekre épül, mint a szociológia, a szociálpszichológia, a politológia, a jogtudomány, a közgazdaságtan és a média tudománya. Az e témakörökben megjelenő ismeretek fontos szerepet játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozó középiskolai tudás összekapcsolásában. Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogy miként működik a társadalom, az állam és a gazdaság, amelyben a diákok mindennapi élete zajlik. Ezért fontos, 2 hogy közismereti tanulmányaik utolsó szakaszában a fiatalok találkozzanak e témakörökkel, és a felnőtt kor küszöbén alapvető ismereteket, valamint ösztönzést kapjanak ahhoz, hogy aktív állampolgárként kapcsolódjanak be egyrészt saját helyi közösségeik, másrészt az ország egészének életébe.

1.2.

Kerettantervhez való viszony Az alap kerettantervet választottuk.

1.3.

A tantárgy óraszámai A történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy óraszámaiba és követelményrendszerébe beépítettük a korábban önálló tantárgyként tanított társadalomismeret és a bevezetés a filozófiába tantárgyakat Évfolyam

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

9. 10. 11. 12.

1.4.

Tantárgy

A osztály

B osztály

C osztály

D osztály

Óra/hét

Óra/év

Óra/hét

Óra/év

Óra/hét

Óra/év

Óra/hét

3*

108

3*

108

2*

72

2*

72

3

108

3

108

3

108

3

108

5

180

3

108

3

108

3

108

4

128

3

96

4

128

3

96

* osztálybontásban tanítható Az éves órakeretek felhasználása A 3 3 5 4

9. 10. 11. 12.

HETI ÓRASZÁMOK B 3 3 3 3

C 2 3 3 4

D 2 3 3 3

9-10. évfolyamok Tematikai egység

Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma

Kerettantervi óraszámok 8 11 12

Helyi tantervi óraszámok 3+3 2+3 14 8 20 11 20 12

Óra/év

Középkor A magyarság története a kezdetektől 1490-ig A világ és Európa a kora újkor Magyarország a kora újkorban Felvilágosodás, forradalmak, polgárosodás Az újjáépítés kora Magyarországon Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Az óraszámok összesen:

Tematikai egység

18 16 12 14 15 9 15 130

11-12. évfolyamok Kerettantervi óraszámok

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ Magyarország 1945-1956 között A két világrendszer versengése a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak Az egységesülő Európa a globalizáció kiteljesedése A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépülése Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Munkavállalás Rendszerező ismétlés Az óraszámok összesen:

22 32 20 24 22 16 26 216

18 23 20 24 22 16 26 180

16 16 16 18 16 15 8 10 8 10 8 6

Helyi tantervi óraszámok 5+4 3+3 3+4 16 16 26 18 18 27 18 18 30 18 18 29 18 18 33 20 20 35 16 9 16 18 11 18 16 9 16 14 11 14 14 9 14 10 7 10

4 4 5 5 18 183

5 5 5 5 20 308

4 4 5 5 22 204

3

5 5 5 5 20 236

A témaegységenként meghatározott órakeret összefoglalással és számonkéréssel együtt értendő. Tanévenként és témánként megjelöltük, hogy fennmaradó órakeret mire fordítható. A plusz órákat elsősorban kompetenciafejlesztésre használjuk. A tananyag elmélyítését, gyakorlását, valamint a problémamegoldást, kreativitást, tájékozottságot, azaz a tanulók képességeinek és készségeinek a fejlesztését szolgálják. Heti 1 órában választható tantárgy a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek a 11. és a 12. évfolyamokon. Választható tantárgy a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek heti 1 órában Óraszám Feladat: 12óra Kompetenciafejlesztés 11. évfolyam (36 óra/tanév) 12óra A tananyag elmélyítése 12óra Érettségi témakörök kidolgozása, gyakorlása 12. évfolyam (32 óra/tanév)

1.5.

Tantárgy-pedagógiai alapvetések

10 óra 7 óra 15 óra

Kompetenciafejlesztés A tananyag elmélyítése Érettségi témakörök kidolgozása, gyakorlása

A középiskolai történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy tanítás céljai és feladatai:

                      

az általános történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése a magasabb műveltség megalapozása kultúraközvetítés, értékorientálás, szocializálás, személyiségfejlesztés sikeres érettségi vizsga kulcskompetenciák kialakítása humanista és demokratikus értékrend közvetítése a magyar történelemmel a nemzeti azonosságtudatot, az európai és a világtörténelemmel az egyetemes emberi identitást formálni, erősíteni nemzeti hagyományaink megismertetése, ápolása aktív, felelős állampolgári feladatokra és a tudatos közéleti részvételre való felkészítés 4 alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák megismertetése az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése a szociális érzékenység kialakítása a társadalmi egyenlőtlenségek okainak megismertetése a nemzedéki kapcsolatok felfedezésének segítése közösségi kulturális kódok átörökítésének támogatása nyitott, elfogadó gondolkodás kialakítása az eltérő kultúrák vonatkozásában a kisebbségek történelmének áttekintésével – beleértve a határon túli magyarság és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét társadalmi környezetben való gazdag eligazodás segítése a történelmi tudat és történelmi gondolkodás kialakítása filozófiai kérdések, nézőpontok megismertetése kritikus gondolkodás kialakítása helyes pályaválasztási irány megalapozása egészségfejlesztésre, környezetvédelemre és a fogyasztói kultúra elsajátítására tanítás a tanulás módszertani ismereteinek bővítése

A középiskolai történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy tanítás céljai és feladatai az alapfokú oktatás során kialakított képességekre, ismeretekre épülnek és kultúraközvetítő, értékorientáló, valamint szocializációs funkciókat foglalnak magukba. A történelem tantárgy a múlt bemutatásának, valamint értelmezésének több szempontú és problémaorientált megvitatásával, a tágan értelmezett források (minden szöveg, tárgy, kép stb., ami a múltat jelenti) feldolgozásával lehetőséget teremt a humanista és demokratikus értékrend közvetítéshez, a nemzedéki kapcsolatok felfedezéséhez, a közösségi kulturális kódok átörökítéséhez, a középiskolai tanulók társadalmi környezetben való gazdag eligazodásához, szocializációjához és az aktív állampolgári lét feltételeinek kialakításához. A történelem tantárgy tanulása járuljon hozzá a helyes pályaválasztási irány megtalálásához és megalapozásához. A tanulók a középiskola befejezésére váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére A történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tanításának célja annak a történelmi műveltségnek az elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot, és ezáltal a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösségek számára. A magyar történelem a nemzeti azonosságtudatot, az európai és a világtörténelem az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelmi folyamatok, jelenségek megismerése, megértése megalapozza a történelmi tudat és történelmi gondolkodás kialakulását. A tanulás végeredményeként a tanuló úgy képes a múlt-jelen-jövő hármas dimenziójában gondolkodni, hogy életkori sajátosságainak és fejlettségi szintjének megfelelően ismeri és tudja alkalmazni a történettudomány vizsgálati eljárásainak legfontosabb alkotóelemeit (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az interpretáció módszereinek ismerete és alkalmazása, történeti probléma megoldása válaszadással és ítéletalkotással). Az új szemléletű történelemtanítás segíti a tanulókat abban, hogy felismerjék és megértsék, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élő utódaik. A történelemmel való foglalkozás így hozzásegíti őket a történetileg és kulturálisan eltérőnek, másnak, különbözőnek a megértéséhez. Ennek kapcsán egyfajta kritikus gondolkodást kell elsajátítaniuk, hogy a történeti szöveges és képi forrásokban meglássák az azt létrehozó szerzők érdekeit, elfogultságát, szubjektivizmusát stb. A történelemtanulásnak ez a felfogása végül is azt a belátást erősíti, hogy az emberek

gondolatai és cselekedetei idő-, tér- és érdek-függőek, valamint azt, hogy a történelmi változások lehetségesek, azok nem maguktól történnek, hanem a változások emberi cselekedetek által jöttek létre. A történelem segít tehát belátni, hogy a múlttól a jelenen át a jövőig vezető hosszú távú fejlődési trendek léteznek, és a jelen változásai is tevékenységek által valósulnak meg. Fontos célként fogalmazható meg, hogy a középiskolai tanulmányokat záró történelem érettségi – elősegítve az élethosszig való tanulás feltételeit – nemcsak a lexikai adatok elsajátítását, az egyszerű reprodukciót, hanem a különböző típusú ismeretforrások gyakorlati használatát, történelmi összefüggések magyarázatát, a kritikai gondolkodás kialakulását, valamint a kommunikációs képességek alkalmazását várja el. Továbbá azt is ösztönzi, hogy az eseménytörténeti ismeretek mellett több figyelmet kapjanak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a tartalmak, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek. A művelődéstörténet, az életmód-, és mentalitástörténet feldolgozása lehetőséget teremt az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, a normák változásának bemutatására. Az érettségi követelmények olyan kritikai szemléletmód fejlesztésre ösztönöznek, amelynek segítségével a tanulók a múltban és jelenben is képesek a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére, továbbá azt rögzítik, hogy korszerű történelmi műveltséggel ma az rendelkezik, aki gazdag és sokrétű ismeretanyag birtokában5van, szemléletét a nyitottság, a problémaérzékenység jellemzi, aki ugyanakkor tisztában van a múlt rekonstruálásának objektív és szubjektív korlátaival, és gondolatait képes mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni. A történelem tantárgy általános funkciója, hogy a személyiségfejlesztést, a kulcskompetenciák kialakítását, valamint a jelen világában való eligazodást segítse. A történelmi múlt több nézőpontú (multiperspektivikus), élményszerű és tanulói tevékenységekre épülő feldolgozása mind az értelmi, mind az érzelmi fejlesztést eredményesen szolgálja, így jelentős szerepe van a személyiségfejlesztésben. A történelmi személyiségek cselekedeteinek és döntéseinek elemzése, a társadalmi-, politikai- és gazdasági jelenségek problémaközpontú feldolgozása nagymértékben segítheti a szociális és állampolgári kulcskompetencia kialakulását. A múlt eseményeinek földolgozása, az általánosítható analógiák, következtetések, magyarázatok keresése és a jelen viszonyaival való összevetés eredményesen járulhat hozzá a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek értelmezéséhez. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, továbbá a kisebbségi, migráns tanulókkal való foglalkozás a történelem tantárgyi órákon is szükséges: ami a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálásnál nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybe vételét teheti szükségessé. Figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési tervek kialakításakor, a tanórákon a csoportok szervezésekor, a tanórák tanulásszervezési eljárásainak tervezésekor. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül ugyanis nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Figyelembe kell venni a tervezéskor a tanórán kívüli lehetőségek felhasználását is. A történelem tantárgyi kerettanterv érvényesíti az iskolai oktatás-nevelés közös, átfogó elveit, így részt vállal az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem társadalmi feladataiból. A történelem tantárgy egészségnevelési feladata elsősorban azokban a témakörökben, ahol a mikrotörténelem és a mindennapi életmód, mentalitás jelenik meg, továbbá a jelenkor kihívásait feldolgozó tananyagoknál kézenfekvő, hiszen az itt megjelenő tartalmi elemek alkalmat adnak arra, hogy elősegítsék a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását a megjelenő ismeretek értelmezésén, továbbgondolásán keresztül. A környezettudatosságra nevelés érdekében a történelem tantárgy igen alkalmas arra, hogy különböző egymásnak is ellentmondó adatok és tények felhasználásával, problémákat vitassanak meg, átélhető feladatokat oldjanak meg a tanulók, amelyeken keresztül megismerhetik, megérthetik, valamint végiggondolhatják azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak, továbbá konkrét európai és hazai példákon is felismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Az egészségvédelemhez és a környezetvédelemhez hasonlóan a fogyasztóvédelemre, a tudatos kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés is jól megoldható a történelem tananyag gazdasági és társadalmi témakörein keresztül, amely amúgy is fontos területe a mindennapokban megjelenő problémák, összefüggések vizsgálatának. A mindennapi életmód, mentalitás feldolgozásán keresztül mód van az egyes termékekről való beszélgetések kezdeményezésére, a tömegmédiumok reklámtevékenységeinek megvitatására vagy szituációs játékokon, video-anyagok feldolgozásán keresztül a fogyasztói szokások elemzésére.

Az egyes tanévek végére a fejlesztés alábbi várt eredményei hangsúlyosak: A történelem tanításának fejlesztési feladatai abból indulnak ki, hogy a múlt eseményeinek megismerése során a tanulók tényeket, adatokat, ismereteket, összefüggéseket tanulnak meg, amelyek általános történelmi műveltségük fundamentumát képezik. Történelmi tényismeretük és tudásuk azonban csak abban az esetben válik saját maguk és a társadalom számára is releváns, hasznos tudássá, ha a történettudomány által kínált konstrukciókat, sémákat, fogalmakat rugalmasan képesek adaptálni a múlt, valamint a jelen megértéséhez. 6

9-10. évfolyamvégére: Az ókori, középkori és koraújkori egyetemes és magyar történelemre vonatkozóan elvárt eredmények:  Az egyetemes emberi értékek tudatos vállalása, családhoz, lakóhelyhez, nemzethez való tartozás fontosságának felismerése, elfogadása.  A múltat és a történelmet formáló, összetett folyamatok, látható és háttérben meghúzódó összefüggések felismerése, és ezek erkölcsi-etikai aspektusainak azonosítása.  A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a különböző államformák működési jellemzőinek felismerése.  Ismerje fel a tanuló a civilizációk történetének jellegzetes sémáját (kialakulás, virágzás, hanyatlás).  Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelem értelmezését segítő kulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmi tájékozódás és gondolkodás érdekében.  Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példákat mondani különböző korok eltérő értékítéleteiről egy-egy történelmi személyiség kapcsán.  Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat.  Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági, szellemi tényezők együttesen befolyásolják.  Ismerje a világ és az európai kontinens eltérő fejlődési irányait, ezek társadalmi, gazdasági és szellemi hátterét. Tudja azonosítani Európa különböző régióinak eltérő fejlődési útjait.  Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi, gazdasági, szellemi összetevőket egy-egy történelmi jelenség, folyamat értelmezésénél.  Tudja értelmezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi, gazdasági viszonyok közötti összefüggéseket.  Ismerje a keresztény Magyar Királyság létrejöttének, virágzásának és hanyatlásának főbb állomásait, a koraújkor békés építőmunkájának eredményeit, valamint a polgári Magyarország kiépülésének meghatározó gondolatait és kulcsszereplőit.  Legyen képes a tanuló ismereteket meríteni, beszámolót, kiselőadást készíteni és tartani különböző írott forrásokból, történelmi kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból és internetről.  Legyen képes a szerzett információk rendezésére/értelmezésére, és tudja a rendelkezésre álló információforrásokat áttekinteni/értékelni is. Tudjon kérdéseket megfogalmazni a forrás megbízhatóságára és a szerző esetleges elfogultságára vonatkozóan.  Legyen képes különböző magatartástípusok és élethelyzetek megfigyelésére/következtetések levonására. Tudja írott és hallott szövegből a lényeget kiemelni tételmondatok meghatározásával, szövegek tömörítésével és átfogalmazásával egyaránt. Legyen képes a többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárására.  Legyen képes feltevéseket megfogalmazni történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról.  Legyen képes történelmi helyzeteket elbeszélni, a különböző szereplők nézőpontjából.

 Legyen képes saját véleményét megfogalmazni, közben legyen képes vitában a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetésére.  Legyen képes folyamatábrát, diagramot, vizuális rendezőt (táblázatot, ábrát) készíteni, történelmi témákat vizuálisan ábrázolni.  Legyen képes az időmeghatározásra konkrét kronológiai adatokkal, valamint történelmi időszakokhoz kapcsolódóan egyaránt, és tudjon kronológiai adatokat rendszerezni. Használja a történelmi korszakok és periódusok nevét. Legyen képes összehasonlítani történelmi időszakokat, egybevetni eltérő korszakok emberi sorsait a változások szempontjából, és legyen képes a változások megkülönböztetésére is.  Legyen képes érzékelni és elemezni az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusát, illetve ezek kölcsönhatásait. Tudja az egyes korszakokat komplex módon jellemezni és bemutatni.  Legyen képes különböző információforrásokból önálló térképvázlatok rajzolására, különböző időszakok történelmi térképeinek az összehasonlítására, a történelmi tér változásainak leolvasására, az adott témához leginkább megfelelő térkép kiválasztására.

7 A 11-12. évfolyam végére: Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelemre, társadalmi és állampolgári ismeretekre vonatkozóan elvárt eredmények:  Az események rendszerező feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat és aktív állampolgárságra nevelés.  A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozati összefüggések felismerése (pl. a globalizáció felerősödése és a lokális közösségek megerősödése) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, ezeknek jelenre vonatkoztatása, megítélése.  Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek árnyalt felismerése, több szempontú értékelése.  A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása újkori és modernkori egyetemes történelemre.  A történelem értelmezését segítő kulcsfogalmak és egyéb egyedi fogalmak rendszeres és szakszerű alkalmazása révén, többoldalú történelmi tájékozódás és árnyalt gondolkodás.  Ismerje fel a tanuló, hogy az utókor, a történelmi emlékezet a nagy történelmi személyiségek tevékenységét többféle módon és szempont szerint értékeli, egyben legyen képes saját értékítélete megfogalmazásakor a közösség hosszú távú nézőpontját alkalmazni.  Ismerje a XIX-XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.  Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az 1849 szabadságharc leverésétől a kiegyezésen át a trianoni országvesztésig, illetve a második világháborús pusztításon át a kommunista diktatúra létrejöttéig, valamint az 1956-os forradalomtól a demokratikus jogállam megteremtéséig. Legyen képes e bonyolult történelmi folyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőit beazonosítani, valamint legyen képes egy-egy korszak főbb kérdéseinek problémaközpontú bemutatására, elemzésére.  Ismerje az új- és modernkorban meghatározó egyetemes és magyar történelem eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik.  Tudja, hogy az újkortól kezdődően lényegesen átalakul Európa társadalma és gazdasága (polgárosodás, iparosodás) és ezzel párhuzamosan új eszmeáramlatok, politikai mozgalmak, pártok jelennek meg. Ismerje fel, hogy az USA milyen körülmények között vált a mai világ vezető hatalmává és mutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra.  Tudja a trianoni országvesztés súlyos körülményeit és máig tartó hatását, következményeit értékelni és legyen képes a határon túli magyarság sorskérdéseit felismerni.  Tudja a demokratikus és diktatórikus államberendezkedések közötti különbségeket, legyen képes a demokratikus berendezkedés működési nehézségeit és a jogállamiságot veszélyeztető jelenségeket felismerni és azokat elemezni.  Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, pl. betegségeket, elszegényesedést, munkanélküliséget, élelmiszerválságot, tömeges migrációt.  Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket, Magyarország politikai rendszerének legfontosabb intézményeit, értse a választási rendszer működését.  Legyen képes ismereteket meríteni különböző ismeretforrásokból, történelmi, társadalomtudományi,



 

  

2.

2.1.

filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból, szaktudományi munkákból, legyen képes ezek segítségével történelmi oknyomozás megszervezésére. Jusson el az előadás önálló jegyzetelése szintjére. Legyen képes az internetet kritikus és tudatos használatára történelmi, filozófia- és etikatörténeti ismeretek megszerzése érdekében. Legyen képes különböző történelmi elbeszéléseket (pl. emlékiratok) összehasonlítani a narráció módja alapján. Legyen képes a különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és megítélésére a történelmi hitelesség szempontjából. Legyen képes történelmi jeleneteket elbeszélni, adott esetben eljátszani különböző szempontokból. Legyen képes erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és bemutatni. Fogalmazzon meg önálló véleményt társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, filozófiai kérdésekről. Legyen képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembe vételére, a meghatározott álláspontok cáfolására, a véleménykülönbségek tisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására is. Legyen képes történelmi-társadalmi adatokat, modelleket és elbeszéléseket elemezni a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Legyen képes összehasonlítani társadalmi-történelmi jelenségeket strukturális és funkcionális 8 szempontok alapján. Legyen képes értékrendek összehasonlítására, saját értékek tisztázására. Értékelje a társadalmi-történelmi jelenségeket az értékrendek alapján. Legyen képes történelmi-társadalmi témákat vizuálisan ábrázolni, esszét írni (filozófiai kérdésekről is), ennek kapcsán kérdéseket világosan megfogalmazni. Legyen képes a történelmi időben történő tájékozódás eddig elsajátított összetevőinek és jelentőségének a bemutatására példákkal. Legyen képes a különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása során a változások (pl. területi változások, népsűrűség, vallási megosztottság stb.) hátterének feltárására. Legyen képes a nemzet, a kisebbség fogalmának és a helyi társadalom fogalmának k szakszerű használatára, tudjon érvelni a társadalmi felelősségvállalás, illetve a szolidaritás fontossága mellett. Legyen képes átlátni a nemzetgazdaság, a bankrendszer, a vállalkozási formák működésének legfontosabb szabályait. Legyen képes munkavállalással összefüggő, a munkaviszonyhoz kapcsolódó adózási, egészség- és társadalombiztosítási kötelezettségek, illetve szolgáltatások rendszerét átlátni.

A történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy kerettanterve évenkénti bontásban

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek a 9. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az őskor és az ókori Kelet

Órakeret 8 óra

Az őskori ember világa. Ószövetségi történetek. Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek, vallások, építmények).  A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző szaktudományok módszereit és eredményeit hívja segítségül a múlt rekonstruálásához, mivel a történelmi források sokszínűek. Tudatosul benne, hogy az emberi történelem korai időszakára vonatkozó eltérő tudományos megközelítések alapvetően a forrásanyag hiányosságából fakadnak. Felismeri, hogy a közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal, szabályokkal, az államok jogrenddel teremtik meg az együttélés szükséges feltételeit. Belátja, hogy az emberi faj fennmaradása a természet és a társadalom szerves összefüggésében lehetséges. Megérti, hogy az ember az alkotó munka során állandóan felhasználja tapasztalatait, ismereteit. Felismeri, hogy a közösség teremti meg az embert, az ember viszont létrehozza és fenntartja közösséget. Felismeri, hogy minden társadalomnak megvannak a maga szabályai, s maga kormányzata, amelyek az emberek életét irányítják, s fordítva, a kormányzás is hat a társadalomra. A források önmagukban nem adnak válaszokat a kérdéseinkre. Elemzésre és a forrásokból kiolvasható információk megszólaltatására van szükség ehhez. Felismeri a természeti adottságok meghatározó szerepét az első államok, birodalmak keletkezésében és

felbomlásában. Megismeri az ókori keleti vallások szellemi, társadalmi gyökereit, megérti az emberi kultúra fejlődésére gyakorolt hatásukat. Belátja, hogy a társadalom az ókori Keleten tagolt, melyben az engedelmesség, az emberek közötti kölcsönös függés és hierarchia egyaránt fontos. Képes ismereteket meríteni különböző információforrásokból, és azokat rendszerezni. Képes időmeghatározásra történelmi időszakokhoz kapcsolódva és konkrét eseményekhez kapcsolódva egyaránt. Témák A történelem forrásai. Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A folyamvölgyi kultúrák. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. A földrajzi környezet. Az ókori Kelet kulturális öröksége.

Plusz órák Heti 3 óra Heti 2 óra esetében esetében 6 óra 0 óra  Térképhasználat  Forráselemzés  Tanulói kiselőadások  Munkafüzet használat  Feladatok megoldása

 

Összegzés Ellenőrzés, korrekció

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás:  Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése. (Pl. az első civilizációkról fennmaradt források csoportosítása különböző szempontok szerint.)  A földrajzi környezet szerepe az egyes civilizációk életében. (pl. nagy folyók, tagolt partvidék). Kritikai gondolkodás:  Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek problémaközpontú elrendezése. (Pl. egy folyamvölgyi kultúra sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján.)  Társadalmi csoportok, intézmények működésének összehasonlítása. (Pl. eltérő és hasonló vonások az ókori Kelet civilizációinak társadalmi szerkezetében, államszervezetében.)

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: A homo sapiens egységes faj. Földrajz: Kontinensek, rasszok, térképolvasás. Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, az írás kialakulása, jelentősége, nyelvcsaládok. Vizuális kultúra: Az ókori Kelet művészeti emlékei (pl. Willendorfi Vénusz, II. Ramszesz sziklatemploma, Echnaton fáraó családjával, a gízai piramisok). Matematika: A számegyenes, az idő mértékegységei (nap, hónap, év, évtized, évszázad). Informatika: Glog (interaktív tabló) készítése az ókori Egyiptom témájában.

Kommunikáció: Szóbeli beszámoló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretek alapján. (Pl. az ókori keleti civilizációk jellegzetes tárgyi emlékeinek és kulturális örökségének feldolgozása.) Tájékozódás térben és időben  Megismert történelmi események időrendbe állítása. (Pl. ókori keleti civilizációk ábrázolása idővonalon.) 

A Témák oszlopban dőlt betűvel jelöltük itt és a továbbiakban a Nat azon feldolgozható ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témáit, melyek illeszkednek az adott ismeretanyaghoz.

9

 A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. Mezopotámia államainak elhelyezkedése, Egyiptom területi változásai.) Értelmező kulcsfogalmak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték.

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, politika, állam, államforma, egyeduralom, államszervezet, birodalom, monoteizmus, politeizmus.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz. Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem. Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora).

Tematikai egység Előzetes tudás


Az ókori Hellász

Órakeret 11 óra

Görög istenek, hősök, tudósok, művészek, olimpia, görög-perzsa háborúk. A demokrácia alapelvei.  A tanuló képes jellemezni a különböző államformákat (királyság, köztársaság) és a hatalomgyakorlás eltérő formáit (demokrácia, diktatúra). Megismeri az ókori demokrácia alapelveit, vázlatosan összehasonlítja a modern demokrácia alapelveivel. Áttekinti a háborúk – történelmi, politikai, gazdasági, vallási, etnikai, hatalmi – okait, különválasztva az ürügyektől. Azonosítja a háborúk egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásait. Elfogadja a közügyekben való részvétel fontosságát. Belátja a humánum, a szépség és jóság antik eszméje megbecsülésének és a művészi értékek megóvásának szükségességét. Felismeri, hogy túlnépesedő területekről általában a népesség kiáramlásra kerül sor. Érzékeli, hogy a gazdaságilag fejletlen és fejlett területek közötti kereskedelem meglehetősen élénk lehet: nyersanyagokat, élelmiszereket ad az egyik oldal, míg iparcikkeket a másik. Átlátja, hogy európai civilizáció gyökerei az antikvitásból erednek. Képes az európai civilizáció gyökereinek feltárására, az ókori demokrácia alapelveinek vázlatos összehasonlítására a modern demokrácia alapelveivel. Képes a szerzett információk rendezésére és értelmezésére, kiselőadás tartására. Képes különböző időszakok történelmi térképeinek az összehasonlítására.

Témák A polisz kialakulása. A földrajzi környezet. Az athéni demokrácia működése. Államformák, államszervezet.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés különböző médiumok anyagából, szaktudományi munkákból. (Pl. a görög művészet témájában.)

Földrajz: A Balkán-félsziget déli részének természeti adottságai. Testnevelés és sport: A sport- és olimpiatörténet

10

A hatalommegosztás formái, szintjei. Spárta. Kisebbség, többség. A görög hitvilág, művészet és tudomány. Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Birodalmak. Plusz órák Heti 3 óra Heti 2 óra esetében esetében 9 óra 0 óra

       

Vázlatkészítés Térképhasználat Forráselemzés Tanulói kiselőadások Munkafüzet használat Feladatok megoldása Filmrészletek elemzése Audiovizuális anyagok használata

 


 Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a görög-perzsa háborúk hőseinek áldozatvállalása.) Kritikai gondolkodás:  Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. (Pl. az arisztokratikus és a demokratikus kormányzás előnyeiről, hátrányairól.)  Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. (Pl. Spártáról a történetírásban kialakult hagyományos kép árnyalása.)  Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Hellász történelmét feldolgozó hollywoodi filmek.)

alapjai. Magyar nyelv és irodalom: Görög mitológia, homéroszi eposzok, az antik görög színház és dráma, Szophoklész: Antigoné. Dráma és tánc: Az ókori színház és dráma. Vizuális kultúra: Az antik görög képzőművészet (pl. a Dárdavivő, a Delphoi kocsihajtó, a Laokoón-csoport). Matematika: Pitagorasz-tétel, Thalész-tétel, Eukleidész (euklideszi geometria), görög ábécé betűinek használata a matematikában. Pi szám jelölése [π]. Fizika: Arkhimédész, ptolemaioszi világkép, Arisztotelész természetfilozófiája.

Kommunikáció:  Folyamatábra, diagram elemzése/készítése. (Pl. az athéni demokrácia kialakulása.)  Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. gyarmatváros és anyaváros kapcsolata.) Tájékozódás időben és térben:  Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. Nagy Sándor birodalmának kialakulása térképek alapján.)  Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján. (Pl. a görög gyarmatosítás fő irányai.)

Értelmező kulcsfogalmak

Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, jelentőség.

11


Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás, kereskedelem, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, demokrácia, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, politeizmus.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög istenek. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. V. század közepe (Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása).



Órakeret 12 óra

Az ókori Róma

Az ókori Róma alapítása. Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókori Rómában. Újszövetségi történetek.  A tanuló felismeri, hogy egy több évszázadon keresztül fennálló állam felemelkedésében és hanyatlásában több tényező együttes hatása játszik szerepet, valamint, hogy a hosszú életű birodalmak társadalma, gazdasági élete, politikai berendezkedése folyamatosan változik. Megismeri a birodalomszervezési elveket, valamint azt, hogy a kormányzati hatalom sokféle tényezőn nyugodhat: anyagi tényezők – tulajdon, jövedelem; politikai tényezők – legitimáció, jogok, jogkörök; társadalmi tényezők - társadalmi támogatottság; kulturális tényezők – ideológia; egyéb tényezők – erőszak. Látja, hogy a kormányzati hatalom általában egyének és testületek között oszlik meg. Megérti, hogy a gazdasági és katonai hatalom birtoklása alapja lehet egy-egy személy vagy csoport politikai befolyásának, de a politikai befolyás is gazdasági hatalomhoz juttathat embereket. Érzékeli a zsidó gyökerekből is táplálkozó kereszténység kialakulásának és egyházzá szerveződésének hatását a későbbi korok fejlődésére, valamint felismeri annak civilizációformáló szerepét. Belátja, hogy az ókori Római Birodalmat a katonai erő, fejlett jogrendszer és államszervezet jellemezte. Tudja, hogy az antik kultúra a görög és a római kultúra kölcsönhatása során alakult ki, látja ennek az európai civilizációra gyakorolt hatását. Képes források megbízhatóságára vonatkozó kérdések megfogalmazására, valamint feltevéseket megfogalmazni, közben vitában tárgyilagosan érvelni. Képes történelmi témákat vizuálisan ábrázolni (folyamatábra, diagram, vizuális rendező stb.).

Témák Róma útja a köztársaságtól a császárságig. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Államformák, államszervezet. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás:  A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése. (Pl. a köztársaság államszervezeti ábrái.)  Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. gazdaság, gazdálkodás a császárkorban.)  A tanultak felhasználása új

Kapcsolódási pontok Földrajz: Az Appennini-félsziget természeti adottságai. Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, Vergilius, Horatius. Az írás kialakulása, jelentősége, nyelvcsaládok. Matematika: A római számok.

12

A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók. Pannónia provincia. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

Plusz órák Heti 3 óra Heti 2 óra esetében esetében 8 óra 0 óra

       

Munkafüzet használat Feladatok megoldása Filmrészletek elemzése Vázlatkészítés Térképhasználat Forráselemzés Tanulói beszámolók Audiovizuális anyagok használata

 




feladathelyzetben. (Pl. a görög és a római mindennapi élet összevetése.) Kritikai gondolkodás:  Különböző szövegek, hanganyagok, filmek vizsgálata a történelmi hiteleség szempontjából. (Pl. Róma alapítása, Jézus élete.)  Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Caesar és Augustus intézkedései, Constantinus reformjai.)

Vizuális kultúra: Pantheon, Colosseum, Augusztus szobra. Etika; filozófia: A kereszténység története. Az európai civilizáció és kultúra zsidó-keresztény gyökerei. Informatika: Multimédia CD-ROM használatával Pannónia földrajzi, közigazgatási, társadalom- és hadtörténeti emlékeinek bemutatása. Virtuális utazás az ókori Rómában.

Kommunikáció:  Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése. (Pl. a római kultúra emlékei napjainkban.)  Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, rádió- és tévéműsorokból. (Pl. a gladiátorok élete.) Tájékozódás térben és időben:  Történelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása. (Pl. hasonló tartalmú görög és római események kronológiai párba állítása.)  Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. a kereszténység terjedése.)

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, önkényuralom, diktatúra, politikai párt, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság.

13

Fogalmak, adatok

Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, rabszolga, provincia, triumvirátus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás. Személyek: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila. Topográfia: Róma, Karthágó, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása).



A középkor

Órakeret 18 óra

A középkori élet színterei és szereplői. A lovagi életmód és a keresztes hadjáratok; új mezőgazdasági eszközök és módszerek; a céhek. A középkori járványok.  A tanuló látja, hogy a felszínen változatlannak tűnő korokban végbemenetnek olyan változások, amelyek csak később és hosszabb távon fejtik ki hatásukat jelentősen az emberek életviszonyaira és életmódjára. Nyomon követi a középkori keresztény vallásos világkép módosulását a történelem során. Meghatározó európai fejlődési mozgatórugókként értékeli az egyéni érdekeltség kiterjedését, a hatalommegosztás elvének megjelenését az egyházi és világi, illetve a központi és helyi hatalom között. Érti a keresztény vallás szerepét az európai szellemi és hatalmi expanzióban, azonosítja az egyház társadalomépítő és -szabályozó tevékenységét, megérti távlatos jelentőségét. Tudatosítja az iszlám vallás civilizációformáló szerepét. Nyomon követi a középkori keresztény vallásos világkép módosulását a történelem során. Kimutatja a humanizmus örökségét a modern ember gondolkodásmódjában. Felismeri a könyvnyomtatás kulturális és politikai szerepének, jelentőségét. Azonosítja a rendiséget mint a modern állam középkori gyökerét. Kimutatja a középkori város továbbélését a modern európai civilizációban, felméri a városokat megillető közösségi szabadságjogok és önkormányzatiság értékét. Feltárja a középkori keresztény civilizáció örökségét és kimutatja a középkori városi civilizáció továbbélését a modern európai civilizációban. Felismeri a termelés új szervezeti formáinak társadalomformáló hatását. Különböző szempontok alapján összehasonlítja Európa eltérő gazdasági fejlődésű régióit. Tudja, hogy a népsűrűség eloszlásából egy területen sokféle következtetést le lehet vonni (pl. a gazdaság fejlettségről, a városiasodás mértékéről, háborús pusztításokról). Képes írott és hallott szövegekből tételmondatokat kiemelni, szövegeket tömöríteni és átfogalmazni. Képes többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek a feltárására. Képes történelmi helyzetek dramatizálására.

Témák



Róma örökösei: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római Birodalom létrejötte. Birodalmak.

Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés szaktudományi munkákból. (Pl. a feudalizmus terminológiája.)  Információk önálló rendszerezése, értelmezése és következtetések levonása. (Pl. a keresztes hadjáratok európai anyagi és szellemi

Földrajz: Európa természeti adottságai, az arab világ földrajzi jellemzői, világvallások, arab földrajz (tájolás, útleírások), az ún. kis jégkorszak Európában.

A nyugati és keleti kereszténység. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában.

Magyar nyelv és irodalom: Lovagi költészet, vágánsköltészet, Boccaccio,

14

Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban. Erőforrások és termelési kultúrák.



Az iszlám és az arab hódítás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatása. Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A technikai fejlődés feltételei és következményei.



A rendiség kialakulása. Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Korok, korstílusok. Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Világkép, eszmék, ideológiák. Korok, korstílusok. Hétköznapi élet a középkorban.


    

Munkafüzet használat Feladatok megoldása Térképhasználat Forráselemzés Tanulói beszámolók

 




kultúrára, életmódra gyakorolt hatásainak összegzése.) Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. az iszlám mindennapi életet szabályozó előírásainak betartása; a vallási fanatizmus megjelenési okai, megjelenési formái.) Ismeretszerzés grafikonokból, diagramokból. (Pl. Európa lakosságának becsült növekedését bemutató diagram kapcsán.) Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Jeanne d’Arc életútja és halála.)

Kritikai gondolkodás:  Kérdések önálló megfogalmazása. (Pl. az uradalom felépítésével és működésével kapcsolatban.)  Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Nagy Károly portréja krónikarészlet alapján.)  Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. a mezőgazdaság fellendülésében szerepet játszó tényezők elemzése.)  Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. (Pl. a középkori ember gondolkodásának átélése és megértése; a zsidóság szerepe az európai városiasodásban, antijudaista törekvések az egyház részéről.) Kommunikáció:  Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák)

Petrarca. Etika: Hit és vallás, a világvallások emberképe és erkölcsi tanításai, az intolerancia, mint erkölcsi dilemma. Vizuális kultúra: Bizánci művészet, román stílus, gótika, reneszánsz (Leonardo, Michelangelo, Raffaello). Matematika: Arab számok (hindu eredetű, helyi értékes, 10-es alapú, arab közvetítéssel világszerte elterjedt számírás), arab algebra. Fizika: Arab csillagászat (arab eredetű csillagászati elnevezések, csillagnevek, iszlám naptár stb.). Középkori technikai találmányok, a gótikus stílus technikai alapjai (támív, támpillér); tudománytörténet, asztrológia és asztronómia. Biológia-egészségtan: Az arab orvostudomány eredményei. Ének-zene: A középkor zenéje; a reneszánsz zenéje. Informatika: Internetes gyűjtőmunka és feladatlap megoldása (pl. a keresztes hadjáratok témájában).

15







készítése. (Pl. a hűbéri viszony és hűbéri lánc bemutatását szolgáló ábra.) Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. miért nem nevezhetők a Nyugatrómai Birodalom bukása utáni évszázadok sötét középkornak?) Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. egy középkori vár lakóinak egy napja.) Esszé írása történelmitársadalmi témákról. (Pl. a város, mint az egyik legsajátosabb európai intézmény.)

Tájékozódás időben és térben:  Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. összehasonlító időrendi táblázat készítése a XIV–XV. századi Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa legfontosabb politikai eseményeiről.)  A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. az arab hódítás fontosabb szakaszainak bemutatása.)  Egyszerű térképvázlatok rajzolása információforrások alapján. (Pl. Európa régióinak bejelölése a vaktérképen.) Értelmező kulcsfogalmak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, ok és következmény.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom,

16

önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi, janicsár. Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, IV. Henrik, VII. Gergely, Gutenberg. Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze. Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása).

Tematikai egység

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Órakeret 16 óra

Előzetes tudás

Mondák a magyarság vándorlásáról, mondák és történetek a honfoglalásról, kalandozásokról és az államalapításról. Géza fejedelem és (Szent) István király műve. Az Árpád-ház uralkodói, szentjei. Nagy Lajos, a hódító és törvényhozó. Hunyadi János a törökellenes küzdelmek élén. Hunyadi Mátyás portréja.


 A tanuló felismeri és tudatosul benne, hogy a magyarság eredetére vonatkozó álláspontok különbözősége a források rendkívüli hiányosságából és az egyes szaktudományok (történettudomány, régészet, nyelvészet) kutatási eredményeinek egymásnak olykor ellentmondó adataiból fakad. Felismeri azt is, hogy egy régió vagy ország gazdasági és demográfiai megerősödése növeli a katonai potenciált, s ez felerősíti az expanzív törekvéseket, illetve a politikai megosztottság meggyengíti egy régió vagy egy ország katonai ellenálló erejét és agresszióra csábítja a szomszédokat. Látja, hogy a külső agresszió egységbe forrasztja a megtámadott ország politikai erőit és lakosságát. A magyarság korai történetének tanulmányozása során belátja, hogy az új tudás elsajátítása, a környező népektől való tanulás, az alkalmazkodási képesség fontos feltétele volt népünk fennmaradásának. Megérti, hogy a kereszténység felvétele és az erre épülő államalapítás teremtette meg a magyar állam megerősödésének és fejlődésének feltételeit. Felismeri, hogy az Árpád-korban megszilárdult a keresztény magyar állam. A korszak jelentős uralkodói politikai életpályájának megismerésén keresztül belátja, hogy Magyarország a közép-európai régió egyik legerősebb államaként fejlődött, sorsa több ponton összekapcsolódott a környező államok és NyugatEurópa fejlődésével. Tudja, hogy az ország fejlődésének lehetőségeit lényegesen befolyásolta a tatárokkal és az oszmán törökökkel folytatott küzdelem. Képes többféleképpen értelmezhető szövegek eltérő jelentésrétegeinek a feltárására. Álláspontját tárgyilagos érveléssel tudja előadni.

Témák A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). Uralkodók és államférfiak. A társadalom és a gazdaság



Ismeretszerzés, tanulás:  Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben. (Pl. Szent István törvényeiben.) – Információk gyűjtése és önálló rendszerezése, értelmezése. (Pl. az Aranybulla elemzése, korabeli törvényi előírások az idegenekről; középkori városaink jellemzőinek, a lakosság összetételének,

Magyar nyelv és irodalom: A magyar nyelv rokonsága, története, nyelvcsaládok, régi magyar nyelvemlékek: a Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Eredetmondák (pl. Arany János: Rege a csodaszarvasról). Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, Katona József: Bánk Bán, Arany János: Toldi.

17

változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig.

–

A Magyar Királyság, mint jelentős közép-európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában. Fölzárkózás, lemaradás.

–

A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca. Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század folyamán. A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.


            

Munkafüzet használat Feladatok megoldása Filmrészletek elemzése Vázlatkészítés Térképhasználat Forráselemzés Tanulói kiselőadások Vita Helytörténet Múzeumlátogatási beszámoló Audiovizuális anyagok használata Összegzés Ellenőrzés, korrekció

rétegződésének kutatása.) Tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (Pl. korstílusok azonosítása magyarországi műemlékeken.)

Kritikai gondolkodás: Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfolására. (Pl. a magyar honfoglalás lefolyása.) – Kérdések megfogalmazása a források megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságára, rejtett szándékaira vonatkozóan. (Pl. korabeli utazók, krónikaírók leírásainak elemzése.) – Különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. a jobbágy fogalom jelentésváltozása.) – Híres emberek, történelmi személyek jellemzése, feltevések megfogalmazása a cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. Hunyadi Mátyás külpolitikája.) – Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek megismerése és bemutatása. (Pl. Nándorfehérvár ostromának rekonstruálása magyar és török korabeli források alapján.) – Különböző szövegek, kép- és hanganyagok stb. vizsgálata történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. a XIX. századi historizáló festészet alkotásai [pl. Fesztykörkép].) Kommunikáció: Esszé írása történelmitársadalmi témákról. (Pl. I. Károly gazdasági reformjainak okai.) – Történelmi, társadalmi

–

Vizuális kultúra: A nagyszentmiklósi kincs, a honfoglalás korát feldolgozó képzőművészeti alkotások megfigyelése, elemzése. Román, gótikus és reneszánsz emlékek Magyarországon (pl. a jáki templom). Ének-zene: Reneszánsz zene: Bakfark Bálint. Matematika: Térbeli modellek készítése (pl. korstílusok) demonstrálásához. Informatika, könyvtárhasználat: A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország története az államalapítástól 1990-ig c. állandó kiállítása középkori része Hunyadi Mátyás kori anyagának feldolgozása sétálófüzet kitöltésével. Internetes gyűjtőmunka a magyarok eredetével kapcsolatos elméletek témájában.

18

témák vizuális ábrázolása. (Pl. a magyar társadalom változásai az Árpádkorban.) Tájékozódás térben és időben:  Tanult események, jelenségek topográfiai meghatározása térképen. (Pl. a magyarság vándorlásának fő állomásai.)  Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése. (Pl. a kereszténység felvétele, államok alapítása.)  Egyszerű térképvázlatok rajzolása információforrások alapján. (Pl. a tatárjárás.)

2.2.

19


Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint, regálé, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvina. Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Topográfia: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckeihágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár. Kronológia: 895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István), 1077–1095 (I. /Szent/ László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205–1235 (II. András), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308–42 (I. Károly), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 10. évfolyam Tematikai egység

A világ és Európa a kora újkorban

Órakeret

12 óra Előzetes tudás


Felfedezők, utazók, reformátorok, a Napkirály udvara, a felvilágosodás eszméi.  A tanuló érzékeli, hogy az emberek a maguk által leghelyesebbnek gondolt módon cselekszenek. Az azonban, hogy a különböző korokban mit tartottak helyesnek vagy helytelennek jelentős mértékben eltért egymástól. Ahhoz, hogy az emberek tetteit és döntéseit helyesen tudjuk megítélni, először meg kell érteni a helyzetet, amelyben éltek. Belátja, hogy a világ különböző civilizációit összeköti az emberi alapszükségletek biztosításának igénye (élelem, biztonság, világ megértésének igénye stb.). Megérti, hogy a kultúrák találkozása milyen esélyeket és/vagy veszélyeket hordoz magában. Képes empatikusan, a leigázottak szempontjából is értékelni a földrajzi felfedezéseket és az azt követő gyarmatosítást. A tanuló belátja, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztatta a világ képét. Felismeri, hogy a kereskedelmi utak feletti ellenőrzés általában jelentős hatalmi pozíciót is jelent, valamint hogy a kereskedelemi utak terén lezajló változások átrendezik a régiók közötti gazdasági erőviszonyokat, hosszú távon jelentős gazdasági, társadalmi és politikai következményekkel járnak. Átlátja a tőkés gazdaság működési mechanizmusát, felismeri a termelés új szervezeti formáinak társadalomformáló hatását. Tudja, hogy a reformáció a katolikus egyház világi hatalmával való szembefordulás nyomán jött létre, és érti, hogy a hitélet megújítása mellett a protestáns gondolkodásmód (önkormányzatiság, hivatásetika) terjesztésével jelentős eszmei és társadalmi hatást gyakorolt Európára. Megismeri az európai régiók eltérő fejlődését és egymásra hatását. Képes összehasonlítani történelmi időszakokat, egybevetni eltérő emberi sorsokat. Képes a történelmi tér változásainak leolvasására, az adott témához leginkább megfelelő térkép kiválasztására.

Témák Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség és alávetettség. A fanatizmus jellemzői és formái. Reformáció és katolikus megújulás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai. Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. Erőforrások és termelési kultúrák. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Kisállamok, nagyhatalmak. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A hatalommegosztás formái, szintjei.



Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző típusú forrásokból. (Pl. a 95 pontból a lutheri tanok kimutatása; a barokk stílusjegyeinek felismerése képek alapján.) – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a polgárosult angol nemesség és a francia nemesség összehasonlítása.) – Információk önálló rendszerezése és értelmezése. (Pl. a harmincéves háború okainak csoportosítása.)

Földrajz: Földrajzi felfedezések topográfiai vonatkozásai, a holland mélyföld, a Naprendszer.

Kritikai gondolkodás: – Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. (Pl. forradalom volt-e a XVII. századi angliai átalakulás?)

Fizika: A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői. A Föld, a Naprendszer és a Kozmosz fejlődéséről alkotott csillagászati elképzelések. Kepler törvényei, Newton.

Magyar nyelv és irodalom: Shakespeare, Molière. Dráma és tánc: Az angol reneszánsz színház és dráma, a francia klasszicista színház és dráma. Vizuális kultúra: A barokk stílus. Ének-zene: A barokk zene.

20

A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. Közép- és Kelet-Európa a XVI– XVII. században. A tudományos világkép átalakulása. Plusz órák: 8 óra  Feladatok megoldása  Filmrészletek elemzése  Vázlatkészítés  Térképhasználat  Forráselemzés  Tanulói kiselőadások  Táblázatok, ábrák készítése  Vita

 


–

A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. az ipari termelési keretek – céh, kiadási, felvásárlási rendszer, manufaktúra – összehasonlítása.)

Filozófia: Descartes, Bacon, Locke.

Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a XVI. századi világkereskedelem működése.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. az angol polgárháború szakaszairól.)

21

Tájékozódás időben és térben: – A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. a reformáció egyes irányzatainak a térhódítása.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, antijudaizmus.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter. Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár. Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642–49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása).

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Magyarország a kora újkorban

Órakeret 14 óra

A mohácsi csata, a végvári harcok hősei, a hadvezér Zrínyi Miklós, kuruc mondák és történetek.  A tanuló tudja, hogy a sorsfordító történelmi események nem kizárólag egy kiváltó okra vezethetők vissza, és következményeik döntően befolyásolhatják egy adott állam/közösség fejlődésének lehetőségeit. Értékeli a Rákóczi-

szabadságharc idején létrejött széles társadalmi összefogás mozgósító erejét és a kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás hosszú távú jelentőségét. Felismeri a kiemelkedő történelmi személyek közösségformáló és társadalomátalakító szerepét. Megérti, hogy a reformáció a bibliafordítás, a magyar nyelvű hitélet és a magyar írásbeliség fellendülése révén formálta jelentősen a magyar művelődéstörténetet, a katolicizmus megújulása során kialakított hagyományok a magyar nemzettudat fontos részévé váltak. Belátja, hogy az oszmán-török katonai fölény mellett a politikai megosztottság is hozzájárult az ország három részre szakadásához. Megérti a részekre szakadt ország helyzetét a két nagyhatalom ütközőzónájában, és belátja, hogy a török kiűzését a hatalmi erőegyensúly felbomlása tette lehetővé. Átlátja a másfél évszázados török uralom rövid és hosszú távú következményeit. Képes elemezni az egyetemes és magyar történelem eltérő időbeli ritmusát, és ezek kölcsönhatásait. Képes különböző információforrásokból egyszerű önálló térképvázlatok rajzolására. Témák A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség. Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés. A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. A török kiűzése Magyarországról. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI– XVII. századi Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc. Egyezmények, szövetségek.

Plusz órák: 10 óra

     

Feladatok megoldása Filmrészletek elemzése Vázlatkészítés Esszé írása Térképhasználat Forráselemzés



Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés szaktudományi munkákból (pl. Erdély aranykoráról). – Az internet kritikus felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. a magyarországi oszmán – török építészeti emlékekről.)

Magyar nyelv és irodalom: A reformáció kulturális hatása; Pázmány Péter; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, kuruc költészet, Mikes Kelemen.

Kritikai gondolkodás: – Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a narráció módja alapján.(Pl. Brodarics István és Szulejmán a mohácsi csatáról.) – Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. Szapolyai királyságának szerepe az önálló Erdélyi Fejedelemség későbbi létrejöttében.)

Földrajz: A természeti környezet változása a török korban.

Kommunikáció: – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. kép alapján váralaprajz elkészítése.) – Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. az ország előtt 1526-ban álló alternatívák megvitatása.)

Ének-zene: Szegénylegény katonaénekek (pl. Csinom Palkó).

Matematika: Képzeletben történő mozgatás (pl. átdarabolás elképzelése; testháló összehajtásának, szétvágásoknak az elképzelése; testek különféle síkmetszetének elképzelése – váralaprajz készítése). Informatika: Törökországi magyar emlékhelyek keresése az interneten, virtuális séta.

22

   

 

Tanulói kiselőadások Táblázatok, ábrák készítése Vita Audiovizuális anyagok használata

–


Tájékozódás időben és térben: – Az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a Rákócziszabadságharc és a spanyol örökösödési háború eseményei között.) – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. az ellenreformáció térnyerésének nyomon követése.)

Esszé írása történelmi témákról. (Pl. a török uralom hatása Magyarország fejlődésére címmel; valamint Schulhof Izsák beszámolója Buda visszavívásáról c. forrás elemzése.)

23


Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, trónfosztás. Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Bécs. Kronológia: 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves háború), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).

Tematikai egység

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

A felvilágosodás eszméi; az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca; a francia forradalom vívmányai; a terror; Napóleon; az ipari forradalom találmányai.

A tematikai egység

 A tanuló megérti, hogy a korszakban a társadalmi és gazdasági átalakulás

nevelési-fejlesztési céljai

egymást erősítve bontakozott ki, valamint, hogy az ipari forradalom máig ható gazdasági, társadalmi folyamatok elindítója volt. Látja, hogy a felvilágosodás állította középpontba a világmindenség megértésének igényét, a tudományos megismerés elsőbbrendűségét állította, és hogy ezzel a tudományok fejlődésének új korszaka kezdődött. Belátja, hogy a hatalommegosztás és a képviseleti elv általánossá válása a polgári államokban a demokratikus jogok gyakorlásának kiterjesztését eredményezte. Tudja, hogy a felvilágosodás során fogalmazódtak meg a máig is érvényes demokratikus eszmék és elidegeníthetetlen emberi jogok, amelyek mind a mai napig a nyugati típusú demokráciák jogrendjének alapját képezik. Megszületik az állam és egyház szétválasztásának gondolata. Látja, hogy a korszak forradalmi eszméi – szabadság, egyenlőség, testvériség – nem egyszer egymást kizáró módon valósultak meg. Érzékeli, hogy a hatalmi harcot, harcokat konfliktusok és kompromisszumok egymást váltó sorozataként lehet leírni. Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrások hasznosítása mellett új technikai eszközök alkalmazásával és a termelési formák átalakításával létrehozta az ipari társadalmat, a népesség számszerű gyarapodását, urbanizációt és az ipari munkásság létszámának növekedését eredményezte. Ismeri a korszakban kialakult politikai ideológiák – liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus – jellemzőit, és átlátja, hogy ezek átalakult formában ma is léteznek. Látja, hogy a korszak tette az uralkodók és hatalmon levők feladatává a közjó szolgálatát, amely szélsőséges formájában zsarnoki, terrorisztikus eszközökkel történő „népboldogításhoz” vezetett. Tudja az egyes történelmi korszakokat komplex módon elemezni és bemutatni. Képes a változások megkülönböztetésére.

Témák A felvilágosodás. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. A felvilágosult abszolutizmus. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Egyezmények, szövetségek. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. Forradalom, reform és kompromisszum. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. Az ipari forradalom és hatásai. A technikai fejlődés feltételei és következményei. A XIX. század eszméi. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika.



Ismeretszerzés, tanulás: – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a tömegek bekerülése a politizálásba.) – Információk önálló rendszerezése és értelmezése. (Pl. az ipari forradalom találmányai és jelentőségük.)

Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a romantika, a francia Enciklopédia, Voltaire: Candide.

Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek okairól. (Pl. a forradalmi terror és szükségessége.) – Történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása viselkedésük mozgatórugóiról. (Pl. Robespierre, Napóleon.)

Fizika: Hőerőgépek, a teljesítmény mértékegysége (watt).

Kommunikáció: – Elsődleges történelmi források elemzése,

Vizuális kultúra: Klasszicizmus és romantika. Ének-zene: , A klasszika zenéje (pl. Haydn, Mozart, Beethoven), Marseillaise.

Erkölcstan; etika: Állampolgárság és nemzeti érzés. A szabadság rendje: jogok és kötelességek. Magánérdek és közjó. Részvétel a közéletben. A társadalmi igazságosság kérdése. Földrajz: Urbanizációs folyamatok és hatásaik.

24

Plusz órák: 7 óra

        

Vázlatkészítés Feladatok megoldása Térképhasználat Forráselemzés Tanulói kiselőadások Táblázatok, ábrák készítése Vita Összegzés Ellenőrzés, korrekció

–

–

–

– –

összefüggések felderítése. (Pl. a Függetlenségi nyilatkozat elemzése és a felvilágosodás hatásának kimutatása.) Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a hatalommegosztás elvének ábrája.) Beszámoló, kiselőadás tartása népszerű tudományos irodalomból, (Pl. a szabadkőművesség témájában.) Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. a francia forradalom korszakai.) Események, történetek dramatikus megjelenítése. (Pl. XVI. Lajos pere.) Esszé írása történelmi, filozófiai kérdésekről (Pl. a „Mi viszi előre a világot? Forradalom vagy szerves fejlődés” témájában.)

Filozófia: A felvilágosodás filozófusai (pl. Diderot, Voltaire, Rousseau), a német idealizmus (pl. Kant, Hegel), Marx. Biológia-egészségtan: Védőoltások (az immunológia tudományának kezdetei). Mozgóképkultúra és médiaismeret: A modern nyilvánosság kialakulása. Informatika: Prezentáció készítése pl. az iparipari forradalom témájában.

Tájékozódás időben és térben: – Események időrendbe állítása. (Pl. a 1848-as forradalmak.) – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Lengyelország felosztása.) Értelmező kulcsfogalmak

Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság, lelkiismereti szabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus, emancipáció, antiszemitizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció. Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx. Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-

25

Amerikában, Waterloo. Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában).



Az újjáépítés kora Magyarországon

Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalom keretei között. Nemzetiségi viszonyok.  A tanuló felismeri, hogy az uralkodó és a rendek egymásra utaltsága, a központi és a helyi hatalom egyensúlya jelentett garanciát a békés építőmunkára, ugyanakkor 26 ahhoz, hogy a változások mértékét és jelentőségét helyesen meg tudjuk ítélni, fontos, hogy jól ismerjük a változások előtti és utáni helyzetet, és ezt össze tudjuk hasonlítani egymással. Átlátja, hogy a modernizációs kényszer nyomán alakult ki közéletünkben a ma is meglévő „magyar gondolat” és „szabad gondolat” szembenállása. Látja, hogy mindez egy soknemzetiségű államot eredményezett, amely később nemzetiségi ellentétek és konfliktusok alapjául szolgált. Ugyanakkor e nemzetiségek/etnikumok előbb a gazdasági fejlődésben, majd a politikai életben is fontos szerepet játszottak. A tanuló tudja, hogy az ország újjáépítése együtt járt más népek, nemzetiségek befogadásával/betelepülésével/betelepítésével. Megérti a gazdasági, kereskedelmi, kulturális fejlődést. Tudatosul benne, hogy Magyarország a Habsburg Birodalom részét képezte, megérti a birodalmiságból fakadó problémák lényegét, és reális képet alkot Magyarország birodalmon belüli helyzetéről. Érti a vármegyerendszer szerepét a függetlenség bizonyos elemeinek a megőrzésében. Látja, hogy a változások kedvezően érintették a mezőgazdaság helyzetét, de bizonyos értelemben gátját jelentették a hazai ipari termelés kibontakozásának. Képes statisztikai, demográfiai adatok komplex elemzésére. Ismereteket tud meríteni szakmunkákból is.

Témák


Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Kisebbség, többség, nemzetiségek.

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. a korszakra vonatkozó demográfiai adatok elemzése, értékelése.) – A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (Pl. a felvilágosodás fogalmainak azonosítása a korszak uralkodói intézkedéseiben.) – Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Martinovics Ignác perújrafelvétele.)

A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai. Plusz órák: 7 óra



Esszé írása

Órakeret 9 óra

Kritikai gondolkodás: Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. II. József politikai életpályájának elemzése.)

–

Kapcsolódási pontok Földrajz: Magyarország természeti adottságai. Magyar nyelv és irodalom: Nyelvújítás: Kazinczy Ferenc. A magyar felvilágosodás irodalma: Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály. Ének-zene: A barokk zene (pl. J. S. Bach, Händel), a klasszika zenéje (pl. Haydn). Vizuális kultúra: Barokk stílusú épületek (pl. a fertődi Esterházy-kastély), freskók, szobrok és táblaképek Magyarországon, Informatika: könyvtártípusok, könyvtártörténet. . Grafikonok, diagramok készítése a demográfiai adatok szemléltetésére.

       

Feladatok megoldása Térképhasználat Forráselemzés Tanulói kiselőadások Táblázatok, ábrák készítése Vita Összegzés Ellenőrzés, korrekció

Kommunikáció: Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. (Pl. nemzetiségek Magyarországon.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. jobbágyterheket szemléltető ábra készítése.)

–

Tájékozódás térben és időben: A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Magyarország etnikai összetételének, elemzése.) – Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján. (Pl. a népességmozgások irányainak megjelenítése.)

–



Fogalmak, adatok

27

Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás. Fogalmak: betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc. Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát. Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia), 1780–1790 (II. József).



Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Órakeret 15 óra

A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai ünnepély, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei.  A tanuló tudja megkülönböztetni egymástól azokat az okokat, amelyek már jóval a vizsgált esemény előtt léteztek azoktól, amelyek az esemény közvetlen kiváltó okaiként értékelhetők. Látja, hogy az események bekövetkeztének vannak közvetett és közvetlen okai, ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a dolgok bekövetkeztének mindig vannak közvetett feltételei és vannak közvetlen kiváltó okai. Megérti, hogy a közös cél eredményezte a forradalom és szabadságharc idején létrejövő nemzeti egységet és összefogást, amely számos politikai, társadalmi és katonai eredménnyel járt, és hogy mindezt csak két nagyhatalom külső katonai agressziója volt képes leverni. Érti, hogy a korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése, valamint az európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza meg. Belátja,

hogy ezek nyomán fogalmazódott meg a jobbágyi és rendi viszonyok megszüntetésének, az érdekegyesítés, a közteherviselés, valamint a nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége, amelyek a polgári viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését célozzák. Tudja, hogy e célok megvalósítása állította középpontba azokat a nagyformátumú politikusokat, akik túllépve egyéni érdekeiken, egymást kiegészítve a közösség hosszú távú érdekeit szolgáló reformprogramok mellé állították a közvéleményt. Képes felidézni a polgárosodó Magyarország kiépülésének meghatározó gondolatait, megidézni annak kulcsszereplőit, egyszerűbb biográfiákat összeállítani. Ismeretek



Az átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.

Ismeretszerzés, tanulás: – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a nemesi életszemlélet megismerése Pulszky Ferenc műve alapján.) – Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Petőfi Sándor halála.)

Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a reformkor irodalma. Nemzeti dráma, nemzeti színjátszás kezdetei.

A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzárkózás, lemaradás. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. Kisebbség, többség, nemzetiségek. A reformkori művelődés, kultúra. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és kompromisszum. A szabadságharc története. Békék, háború, hadviselés. Plusz órák: 11 óra

       

Feladatok megoldása Vázlatkészítés Térképhasználat Forráselemzés Esszé írása Tanulói kiselőadások Táblázatok, ábrák készítése Vita

Kritikai gondolkodás: – Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása viselkedésük mozgatórugóiról. (Pl. Széchenyi István, Görgei Artúr; az érdekegyesítéssel és a törvény előtti egyenlőséggel kapcsolatos viták bemutatása.) – Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Németh László Az áruló című történeti drámája.) Kommunikáció: – Elsődleges történelmi források elemzése, összefüggések felderítése. (Pl. Széchenyi programja a Stádium 12 pontja alapján.) – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a reformkori rendi országgyűlés felépítése és a törvényhozás menete.) – Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. Széchenyi és Kossuth

Dráma és tánc: A XIX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Vizuális kultúra: Klasszicizmus és romantika (pl. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum). Ének-zene: Himnusz, Szózat, Erkel Ferenc: Hunyadi László – a nemzeti opera születése, Liszt Ferenc. Földrajz: Magyarország természeti adottságai, folyamszabályozás. Informatika: Glog (interaktív tabló) készítése Széchenyi István gyakorlati újításairól. Az 1848-49-es szabadságharc számítógépes stratégiai játék alkalmazása.

28

  

Filmrészletek elemzése Helytörténet Audiovizuális anyagok használata






2.3.

vitája.) Tájékozódás időben és térben: – Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1848-as forradalmak kölcsönhatásai.)  Események időrendbe állítása. (Pl. a pesti forradalom eseményei.)


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény. Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgey Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József. Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos. Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 11. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás


A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

Órakeret 16 óra

Az egységes Olaszország és Németország létrejötte. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért, élet a gyarmatokon.  A tanuló látja, hogy az okok közötti összefüggések vizsgálata segít annak a megállapításában, hogy mely tényezők játszották a legfontosabb szerepet az események bekövetkeztében. Felismeri, hogy a történelmi események magyarázata nagyon sok esetben az egyének és csoportok személyes indítékainak feltárásán és bemutatásán alapul. mely állami keretként. Tudja, hogy a modern polgári államszervezet új funkciói kiterjedtek az oktatásra, az egészségügyre és a szociálpolitikára. Megérti azokat a régi fejlődési kereteket szétfeszítő törekvéseket, amelyek szükségszerűen vezettek el egy olyan mértékű hatalmi versengéshez, amely beletorkollott az első világháborúba. Felismeri, hogy a nemzetállami keret képes hatékonyan megjeleníteni, megvédeni egy nemzet érdekeit, melynek tagjainak jogai ekkor számos, a

29

közösséget összetartó elemmel bővültek. Érti, hogy a nacionalista eszme terjedése, az ipari forradalom belső piacteremtő képessége együttesen segítették elő a nemzetállamok létrejöttét. Felismeri, hogy a különböző nemzetállamok megteremtésének igénye és a tőkés termelés állandó bővítésének kényszere magában hordozta a nemzetek közötti versengés kiéleződését, amely többek között a gyarmatosítás új szakaszának megjelenését eredményezte. Belátja, hogy az ipari forradalom újabb szakaszának eredményei (új iparágak, találmányok stb.) számos árnyoldallal (környezetkárosítás, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése) jártak. Képes saját ismeretforrások segítségével történelmi oknyomozásra, ehhez önálló jegyzetelésre, tudatos és kritikus internethasználatra. Témák Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok). Kisállamok, nagyhatalmak. Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. az egyenlőtlen fejlődés fogalmának értelmezése.) – Önálló információgyűjtés különböző médiumokból. (Pl. az ipari forradalom második szakaszának találmányai; a Dreyfus-ügy.)

Kritikai gondolkodás: Az iparosodás új szakaszának – Különbségek felismerése és hatásai (társadalom, a változások nyomon gondolkodás, életmód, épített és követése egy-egy történelmi természeti környezet). jelenség kapcsán. (Pl. Technikai fejlődés feltételei és szövetségi rendszerek.) következményei. – Híres emberek, történelmi személyek jellemzése, A munkásság érdekképviseleti feltevések megfogalmazása a és politikai mozgalmai, történelmi személyiségek szervezetei. cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. A modern polgári állam Bismarck politikai pályája.) jellegzetességei. Hatalommegosztás formái, – Önálló vélemény színterei. megfogalmazása történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, filozófiai Az Európán kívüli világ kérdésekről. (Pl. a változásai a XIX. század gyarmatosítás ideológiája.) második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. Kommunikáció: Függetlenség, alávetettség, – Esszé írása történelmi – kisállamok, nagyhatalmak. társadalmi témákról. (Pl. a technikai fejlődés hatása a környezetre és az Plusz órák életmódra.) Heti 5 óra Heti 3 óra – Mások érvelésének esetében esetében összefoglalása és figyelembe 10 óra 0 óra vétele. A véleménykülönbségek  Feladatok megoldása

Kapcsolódási pontok Földrajz: Kontinensek földrajza, Európa országai, Balkán, a városfejlődés szakaszai. Magyar nyelv és irodalom: Stendhal, Balzac, Victor Hugo, Puskin, Zola, Dosztojevszkij, Verlaine, Rimbaud, Baudelaire, Keats. Vizuális kultúra: Eklektika, szecesszió és az izmusok meghatározó alkotói és művei. Ének-zene: Verdi, Puccini, Wagner, Debussy. Fizika: Tudósok, feltalálók: Faraday, Helmholz. Kémia: Meyer, Mengyelejev, Curie házaspár. Biológia-egészségtan: Pasteur, Darwin: evolúcióelmélet. Testnevelés és sport: Újkori olimpiák.

30

          

Vázlatkészítés Térképhasználat Forráselemzés Tanulói kiselőadások Esszé írása Táblázatok, ábrák készítése Vita Filmrészletek elemzése Helytörténet Összegzés Ellenőrzés, korrekció


tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. rabszolgakérdés, női emancipáció.) Tájékozódás térben és időben: – Történelmi időszakok összehasonlítása a változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. (Pl. gyarmatbirodalmak kiterjedése a XIX. század elején és végén.) – Események, jelenségek, tárgyak, személyek időrendbe állítása. (Pl. az olasz és a német egység megvalósulásának fő területi lépései.)

31

Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés, jogegyenlőség, emancipáció,

Fogalmak, adatok

Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás, emancipáció, antiszemitizmus, cionizmus, szakszervezet, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, antant, keleti kérdés. Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln, Rotschildok, Viktória királynő, XIII. Leó. Topográfia: Piemont, Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna, ElzászLotaringia, Balkán. Kronológia: 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinoi ütközet), 1861–65 (az Egyesült Államok polgárháborúja), 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1907 (a hármas antant létrejötte).

Tematikai egység

Előzetes tudás


A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

Órakeret 16 óra

Megtorlás, önkényuralom és kiegyezés. Magyarország fejlődése a dualizmus korában, a Monarchia együtt élő népei, a nemzetiségek helyzete.  A tanuló megérti, hogy a szabadságharc idegen katonai erővel történt leverése nem járt együtt az összes vívmány megsemmisítésével, hiszen azok egy részére (pl. jobbágyfelszabadítás) az új hatalomnak is szüksége van saját helyzete stabilizálásához. Átlátja, hogy az új polgári világ kiépülése Magyarországon számos

vonatkozásban értékteremtéssel és értékvesztéssel járt, így az európai élmezőnyhöz való felzárkózási kísérlete az eredmények mellett számos – akár máig ható – társadalmi, gazdasági és szellemi, ideológiai ellentmondást is magában hordozott. Belátja, hogy Magyarországon a dualizmus korában következett be a – máig meglévő – szakadás az elit- és a tömegkultúra között. Megérti, hogy a kiegyezés reális kompromisszum volt, amely megfelelt a kor erőviszonyainak. Látja a kiegyezés hosszú távú hatásait Magyarország fejlődésére, mely folyamatban a hazai zsidó polgárság kiemelkedő szerepet játszott. Felismeri, hogy a dualizmus korában a magyar sajtó a modernizálódó magyar állam negyedik hatalmi ágává alakult. Képes különböző történelmi elbeszéléseket egybevetni egymással. Tud jeleneteket elbeszélni, erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és bemutatni. Témák A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom A kiegyezés létrejötte és tartalma. Államformák, államszervezet. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Fölzárkózás, lemaradás; Népesség, demográfia. Budapest világvárossá válása. A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. A dualizmus válságjelei. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón.


     

Feladatok megoldása Vázlatkészítés Térképhasználat Forráselemzés Tanulói kiselőadások Táblázatok, ábrák készítése



Ismeretszerzés, tanulás: – Példák gyűjtése a szabadságharcot követő megtorlás és üldöztetés magyar, valamint más nemzetiségű áldozatairól, formáiról, eszközeiről, méretéről. (Pl. a lengyel, olasz és német származású honvéd tisztek kivégzése, a hazai zsidó közösségekre kirótt hadisarc.) – Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból. (Pl. a dualizmuskori gyáripar.) – Egy történelmi oknyomozás megtervezése.

Magyar nyelv és irodalom: Arany János: A walesi bárdok, a századforduló irodalmi élete (pl. a Nyugat).

Kritikai gondolkodás: – Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek felismerése, bemutatása. (Pl. az aradi vértanúk búcsúlevelei, a tiszaeszlári vérvád képtelensége.) – Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a narráció módja alapján. (Pl. a kiegyezés mérlege Eötvös József és Kossuth Lajos írásai alapján.) – Feltevések megfogalmazása egyes jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. a zsidó emancipáció okai, a zsidóság részvétele a modernizációban.) Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram

Vizuális kultúra: Romantika és realizmus (pl. Munkácsy Mihály), a szecesszió és eklektika jellemzői (pl. Steindl Imre: Országház). Ének-zene: Liszt Ferenc, az operett születése, Bartók Béla, Kodály Zoltán. Földrajz: Folyamszabályozás, természetkárosítás, árvizek kiváltó okai. Fizika: Az elektrifikáció, a transzformátor, a villamos mozdony, a karburátor. Testnevelés és sport: Magyar olimpiai részvétel – Hajós Alfréd, magyar sikersportágak (pl. úszás, vívás). Informatika: Internetes forrásgyűjtés pl. a dualizmus kori élclapok (Bolond Miska, Borsszem Jankó, Üstökös) anyagából.

32

   

Vita Esszé írása Filmrészletek elemzése Helytörténet

–




–



–

készítése. (Pl. a dualizmus pártviszonyai.) Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. a dualista állam.) Beszámoló, kiselőadás tartása történelmi forrásszövegek alapján. (Pl. dualizmuskori színházkultúra.) Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. (Pl. jelenetek egy pesti kávéház mindennapjaiból.)

Tájékozódás időben és térben: – Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a kiegyezés létrejöttét elősegítő külpolitikai tényezők számbavétele.) – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. a magyarországi vasúthálózat fejlődése.) Értelmező kulcsfogalmak

Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, korfa, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, vallás, jogegyenlőség, emancipáció,

Fogalmak, adatok

Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű Párt, Szociáldemokrata Párt, választójog, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, millennium. Személyek: Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Jászi Oszkár, Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám. Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, Bosznia-Hercegovina. Kronológia: 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi és népiskolai törvény, a horvát-magyar kiegyezés), 1875–90

33

(Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság).


Az első világháború és következményei

Órakeret 16 óra

A tudomány és technika fejlődésének új szakasza. Nagyhatalmi konfliktusok és a szövetségi rendszerek kialakulása. A keleti kérdés. A dualista monarchia válsága.

 A tanuló megérti, hogy ugyanazzal a történelmi eseménnyel kapcsolatban az okok és a következmények kiválasztása és logikai összerendezése között jelentős különbségek lehetnek. Érzékeli, hogy az okozati összefüggések feltárása közötti különbségek miatt lényeges eltérések lehetnek ugyanazon történelmi esemény bemutatása, értelmezése és értékelése között. Látja az első világháború kirobbanásához vezető okokat, és azok komplex jellegét. Felismeri, hogy a korábban kialakult nagyhatalmi egyensúly felbomlása, a gyarmatokért való versengés, a létrejövő katonai szövetségek, a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni helyzet együttesen vezetett a háborúhoz. Érti, hogy az új hadászati eszközök és módszerek alkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási ember- és anyagi veszteséggel jártak, és minden állampolgárt érintettek. Felismeri a háború sajátos, az emberi történelemben ez idáig nem létező új vonásait. Tisztában van a háború emberiségre gyakorolt romboló morális A tematikai egység hatásaival. Ismeri és érti a trianoni trauma lényegét, máig tartó hatásainak nevelési-fejlesztési mozgatórugóit. Megérti, hogy a későbbi győztesek olyan – sok tekintetben irracionális, megalázó – békeszerződéseket kényszerítettek rá a legyőzöttekre, céljai melyekkel igazolni lehetett a háborús társadalmi áldozatvállalás értelmét, ugyanakkor ezek magukban hordozták egy újabb fegyveres konfliktus kényszerét. Reálisan értékeli a történelmi tényeket, figyelembe véve a háborút lezáró békerendszert. Felismeri a békerendszer keltette új ellentmondásokat, különös tekintettel a kelet-közép-európai régióra. Érti az oroszországi események társadalmi, gazdasági, ideológiai hátterét és az emberi történelem további alakulására gyakorolt hatásait. Látja, hogy a világháború Európa hatalmi pozícióvesztését, az Egyesült Államok centrális helyzetbe kerülését, a bolsevizmus hatalomra jutását, a tömegdemokráciák kialakulását, valamint a korábban egységesülő világpiac felbomlását eredményezte. Képes különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és megítélésére a történelmi hitelesség szempontjából. Önálló véleményt tud megfogalmazni történelmi eseményekről. Témák Az első világháború. Hadviselés. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése SzovjetOroszországban. A háborús vereség következményei



Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, diagramokból. (Pl. háborús veszteségek.)  Önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból. (Pl. haditudósítások, plakátok.)  Információk gyűjtése múzeumokban. (Pl. a korszak helytörténeti vonatkozásai.)

Földrajz: Európa domborzata és vízrajza. Magyar nyelv és irodalom: Móricz Zsigmond: Barbárok, Ady Endre, Babits Mihály háborús versei. Kémia: Hadászatban hasznosítható vegyi anyagok. Mozgóképkultúra és

34

Magyarországon: az OsztrákMagyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa. Kisállamok, nagyhatalmak.


           

Feladatok megoldása Vázlatkészítés Térképhasználat Forráselemzés Tanulói kiselőadások Táblázatok, ábrák készítése Vita Filmrészletek elemzése Helytörténet Esszé írása történelmitársadalmi témákról Összegzés Ellenőrzés, korrekció

Kritikai gondolkodás:  Különböző szövegek, képek, plakátok, karikatúrák vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Ferenc József korának plakátjai, karikatúrái.)  Tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. (Pl. hadicélok, haditervek – békecélok, békeelvek, és ezek megvalósulása.)

médiaismeret: Tömegkommunikáció, médiumok hatása a mindennapi életre.

Kommunikáció:  Esszé írása történelmitársadalmi témákról (Pl. a trianoni békediktátum hatásai.)  Mások érvelésének összefoglalása és figyelembe vétele. A véleménykülönbségek tisztázása. (Pl. Magyarország részvétele a világháborúban.)  Történetek dramatikus megjelenítése. (Pl. a magyar delegáció részvétele a béketárgyalásokon.) Tájékozódás térben és időben:  Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a háború kiemelkedő eseményeinek időrendje.)  Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai adatainak elhelyezése vaktérképen. (Pl. a békeszerződések területi vonatkozásai.)

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, demokrácia, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, antiklerikalizmus.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns, bolsevik,

35

szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror. Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Aponyi Albert, Horthy Miklós. Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, a trianoni Magyarország. Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni békediktátum aláírása).



Európa és a világ a két világháború között

Órakeret 18 óra

A gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban és Európában, diktatúrák és diktátorok földrészünkön.  A tanuló átlátja, hogy a politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, akik diktatórikus rendszereket vezettek be. Ismeri a diktatúrák működési mechanizmusát; tudja, hogy faji vagy osztályalapon, a bűnbakképzés eszköztárát alkalmazva embercsoportokat bélyegeztek meg, telepítettek ki, vagy gyilkoltak meg, és a társadalmat „fenyegető veszélyre” való tekintettel mindenkinek korlátozták a szabadságjogait. Érti, hogy az emberek élete még akkor is különböző, ha ugyanabban a korban és ugyanabban az országban éltek, hiszen az adott korban is különböző gondolkodású emberek léteztek, ezért a korszakra jellemző általános dolgok nem mindig igazak mindenkire. A tanuló érti, hogy az Egyesült Államokban az 1920-as évek nagy gazdasági fejlődést és lényeges életmódbeli átalakulást hoztak (pl. az autók elterjedése), amelyet az évtized végi nagy válság követett. Látja, hogy a válságból való kilábalást különbözőképpen találták meg a világ vezető hatalmai és országai. Felismeri, hogy a háborús pusztítás, különösen a vereség és a gazdasági válságok egyik következménye a szélsőségek térnyerése. Belátja, hogy a korszakban megtörtént az elitkultúra és a tömegkultúra végérvényes szétválása. Tudja, hogy a korszakban hatalmas lépés történt a női emancipáció felé. Képes társadalmi-történelmi események összehasonlítására, értékrendek egybevetésére, azok értékelésére, saját álláspont megfogalmazására.

Témák Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. a német választások eredményei 1928–33 között; a munkanélküliség alakulása az Egyesült Államokban 1929–1937.) – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a GULAG táborainak

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Az avantgárd (pl. Apollinaire, Borges, Bulgakov, Faulkner, Thomas Mann, Orwell, Szolzsenyicin, Iszaak Babel). Vizuális kultúra: A technikai képalkotás: fényképezés, film jelentősége. Az avantgárd: Picasso: Guernica. Fényképek értelmezése. Ének-zene: Az avantgárd zene, a dzsessz.

36

Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. A fanatizmus jellemzői és formái. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete. Tudomány és művészet a két világháború között. Korok, korstílusok. Életmód és mindennapok a két világháború között. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák Plusz órák Heti 5 óra Heti 3 óra esetében esetében 11 óra 0 óra .

           

Feladatok megoldása Vázlatkészítés Térképhasználat Forráselemzés Tanulói kiselőadások Esszé írása történelmitársadalmi témákról Táblázatok, ábrák készítése Vita Filmrészletek elemzése Helytörténet Összegzés Ellenőrzés, korrekció

élete Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja című műve alapján.) Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek okairól. (Pl. az antiszemitizmus okai.) – Különböző szövegek, hanganyagok stb. vizsgálata a hitelesség szempontjából. (Pl. különböző propagandafilmek elemzése.) – Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Gandhi és a polgári engedetlenségi mozgalom.)

Biológia-egészségtan: Vitaminok, penicillin – antibiotikumok, védőoltások. Mozgóképkultúra és médiaismeret: A média kifejező eszközei és ezek hatásmechanizmusa. A korszak stílusirányzatai. Testnevelés és sport: Olimpiatörténet – a berlini olimpia (1936). Informatika: Archív filmfelvételek keresése az interneten és elemzésük.

Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a világgazdasági válság jelenségei.) Tájékozódás időben és térben: – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Köztes-Európa nemzetiségi térképének összevetése az első világháború előtti és utáni államhatárokkal.) – Történelmi időszakok összehasonlítása a változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. (Pl. a hagyományos női szerep megváltozása fél évszázad alatt.)


Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia,

37

demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: általános választójog, tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, tömeg propaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma tengely, Anschluss, tekintélyelvű állam, erőszakmentes ellenállás, magaskultúra (elitkultúra), tömegkultúra. Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Gandhi. Topográfia: Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin, weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék. Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929–1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin–Róma tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia).



Magyarország a két világháború között

Órakeret 16 óra

Politikusportrék a két világháború közötti Magyarországon. Trianon és következményei – a nemzeti összetartozás napja.  A tanuló felismeri, hogy önmagában az a tény, hogy egy történelmi beszámolóban nincsenek valótlan tények és hamis állítások, nem biztosítja azt, hogy a beszámoló hiteles és megbízható képet ad az eseményekről. Félrevezető lehet például az, ha bizonyos tényeket nem említ, vagy olyan összefüggéseket sugall az események között, amelyek valójában nem léteztek. Érti a kisebbségi lét problémáit, átérzi a határok által elszakított területeken kisebbségi sorba kényszerített magyarság helyzetét. Szélsőségektől mentesen értékeli az adott történelmi időszakot, annak eseményeit és személyiségeit. Tisztában van a külpolitikai alternatívákkal és képes azonosítani azok mozgatórugóit. Érti, hogy a két világháború közötti magyar fejlődés legfontosabb mozgatórugója a trianoni békeszerződés és annak hatásaira való reflektálás volt. Tudatosulnak benne a trianoni békeszerződés politikai életre, gazdaságra, társadalomra és közgondolkodásra gyakorolt hatásai. Képes különböző időszakokat bemutató történelmi térképek összehasonlítására, a különböző változások (területi, etnikai, demográfiai stb.) hátterének a feltárására.

Témák


Kapcsolódási pontok Földrajz: Magyarország és Közép-Európa természeti adottságai.

A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. Kisállamok, nagyhatalmak.

Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. magyar gazdaság a két világháború között.)  Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. az egyes társadalmi csoportok életkörülményei.)

A revízió lépései és politikai következményei

Kritikai gondolkodás:  Feltevések megfogalmazása

A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. Államformák, államszervezet. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években.

Magyar nyelv és irodalom: A Nyugat mint folyóirat és mint mozgalom; József Attila; a népi írók; a határon túli irodalom. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Tömegkommunikáció, médiumok hatása a mindennapi életre, a magyar hangosfilmgyártás kezdetei. propaganda-eszközök

38

Magyarországon. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Szegények és gazdagok világa. Egyenlőség, emancipáció.



Tudomány és művészet a két világháború között. Tömegkultúra és -sport. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. Plusz órák Heti 5 óra Heti 3 óra esetében esetében 17 óra 2 óra

            

Feladatok megoldása Vázlatkészítés Térképhasználat Forráselemzés Tanulói kiselőadások Táblázatok, ábrák készítése Vita Esszé írása történelmitársadalmi témákról Filmrészletek elemzése Helytörténet Audiovizuális anyagok használata Összegzés Ellenőrzés, korrekció



a történelmi személyiségek cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. Horthy Miklós politikai életpályája.) Történelmi – társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. (Pl. a magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.) Különböző hanganyagok, filmek vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. a korabeli játékfilmekből kirajzolódó mindennapi élet és társadalomkép összevetése a történeti valósággal).

Biológia-egészségtan: Szent-Györgyi Albert. Vizuális kultúra: avantgárd – Kassák Lajos. Informatika: Anyaggyűjtés tudatos és kritikus internethasználattal a revízió, irredentizmus témájában.

Kommunikáció:  Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. (Pl. a korszak helytörténeti vonatkozásai.)  Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. (Pl. az antiszemitizmus témában.) Tájékozódás térben és időben:  A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a német befolyás erősödése és hatásai.)  Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. (Pl. a revíziós politika eredményei 1938– 39.)


Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,

39

politika, állam, államforma, államszervezet, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, centrum, periféria, választójog, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus, numerus clausus, földreform, népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió, irredentizmus, kultúrfölény, társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, a nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás, zsidótörvény, győri program, első bécsi döntés. Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Szent-Györgyi Albert. Topográfia: Felvidék, Kárpátalja. Kronológia: 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége), 1927 (a pengő bevezetése), 1932–1936 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938. november 2. (az első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása).

Tematikai egység

A második világháború

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

A második világháború jellemzői és következményei. Magyarország a második világháborúban. A holokauszt Európában és Magyarországon.


 A tanuló ismeri az újfajta hadviselés jellegzetességeit és azok hatásait, a hátországot, a civil lakosságot sem kímélő modern totális háború jellemzőit és a tömegpusztító hadászati eszközök használatát. Feltárja a politikai antiszemitizmus megnyilvánulásai megerősödésének mozgatórugóit, azonosítja veszélyeit, Elítéli a diszkriminációt, és elutasítja az ún. fajelmélet következményeit (megkülönböztetés, jogfosztás, elkülönítés, deportálás, megsemmisítés). Tudja, hogy mennyi áldozattal, pusztítással járt a második világháború, és hogy a holokauszt az emberiség, valamint az egész magyarság tragédiája. Belátja, hogy az ország számára veszteségként értelmezhető a hazai zsidó származású művészek, tudósok, feltalálok emigrációba kényszerülése (pl. Bartók, Neumann, Teller). Megismer olyan történelmi helyzeteket, amelyek a háborús viszonyok közötti népek, népcsoportok vagy személyek megmentését eredményezték. Megérti, miként került a háború során Magyarország kényszerpályára és ez milyen következményekkel járt az ország sorsát illetően. Képes önálló véleményt megfogalmazni társadalmi-történelmi eseményekről, azok főbb szereplőiről. Képes erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és megvitatni, valamint a hatalmon lévők és a társadalom felelősségének mérlegelésére a hazánkat érintő alapvető tragédiákban (pl. a doni katasztrófa, a holokauszt).

Témák



A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió elleni német támadásig. Békék, háború, hadviselés.

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés szaktudományi munkákból. (Pl. Magyarország háborús veszteségeiről.) – Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból. (Pl. az első és második zsidótörvény.) – Emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. kollaboránsok,

Fizika: Nukleáris energia, atombomba.

A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. Egyezmények, szövetségek. A második világháború

Etika: Az intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus. Magyar nyelv és irodalom: Radnóti Miklós, Semprun: A nagy utazás, Kertész Imre: Sorstalanság. Személyes történetek, naplók, memoárok

40

jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon. A fanatizmus jellemzői és formái. Plusz órák Heti 5 óra Heti 3 óra esetében esetében 20 óra 5 óra

             

Feladatok megoldása Vázlatkészítés Térképhasználat Forráselemzés Tanulói kiselőadások Táblázatok, ábrák készítése Vita Filmrészletek elemzése Helytörténet Audiovizuális anyagok használata

Múzeumi beszámoló Esszé írása történelmitársadalmi témákról Összegzés Ellenőrzés, korrekció

ellenállók, embermentők a második világháborúban.) Kritikai gondolkodás: – Híres emberek jellemzése (Pl. Churchill, a brit elszántság jelképe.) – Értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. (Pl. Göring-, Höss-idézetek alapján a náci gondolkodásról.) – Történelmi-társadalmi jelenségek értékelése a saját értékrend alapján. (Pl. holokauszt.) – Filmek a történelmi hitelességének vizsgálata. (Pl. A halál ötven órája [1965].) – Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára vonatkozóan (pl. Horthy Miklós emlékiratai kapcsán). – A zsidótörvények változásainak felismerése, az okok megkeresése.

Vizuális kultúra: A technikai képalkotás: fényképezés, a film jelentősége. Fényképek értelmezése (pl. Capa: A normandiai partraszállás fényképei) Mozgóképkultúra és médiaismeret: Videó-interjúk, visszaemlékezések, a videóinterjú, mint műfaj elemzése

41 Informatika: Archív filmfelvételek keresése az interneten, és elemzésük.

Kommunikáció: Események dramatikus megjelenítése. (Pl. Churchill és Roosevelt vitája a második front megnyitásának helyszínéről.) Érvelés: (pl A náci fajelmélet tarthatatlansága.) Tájékozódás időben és térben: – A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. a náci Németország és a Szovjetunió terjeszkedése 1939–1941.) – Kronológiai adatok rendezése.


Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, diktatúra,

közigazgatás, birodalom, szuverenitás, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

2.4.

Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot. Személyek: Hitler, Churchill, Sztálin, Roosevelt, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg. Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia, Újvidék, Kamenyec-podolszki, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék és Észak-Erdély. Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, el-alameini csata), 1943 (véget ér a sztálingrádi csata, a kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború). 1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).

42

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 12. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

Órakeret 8 óra

A második világháború eseményei, a sztálinizmus jellemzői, az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyai, a gyarmatok helyzete a két világháború között.  A tanuló felismeri, hogy a katonai és a gazdasági erőviszonyok között lehetnek összefüggések. A katonai fölény azonban nem jelent feltétlenül gazdasági és kulturális fölényt. Felismeri és elítéli a diktatórikus rendszerek szabadságot korlátozó és versenyképtelen vonásait. Belátja, hogy a demokrácia a közös döntés intézményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosító formája. A tanuló értelmezi a háború utáni helyzetet és a megosztott világ kialakulásának folyamatát. Felismeri a hidegháború keltette helyi háborúk máig ható következményeit. Hiteles kép alakul ki benne a két tömbben élők különböző helyzetéről, mindennapjairól. Képes társadalmi-történelmi jelenségeket értékrendek alapján mérlegelni, társadalmitörténelmi témákat vizuálisan ábrázolni, valamint a történelmi időben történő sokoldalú tájékozódásra.

Témák A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, vizuális

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Orwell, Szolzsenyicin, Hrabal, Camus, Garcia Marquez.

kialakulása. Erőforrások és termelési kultúrák. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. Egyezmények, szövetségek. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása. Plusz órák Heti 4 óra Heti 3 óra esetében esetében 8 óra 1 óra

         

Munkafüzet használat Feladatok megoldása Vázlatkészítés Térképhasználat Forráselemzés Táblázatok, ábrák készítése Vita Audiovizuális anyagok használata



rendezők készítése. (Pl. a két szuperhatalom jellemzőinek összegyűjtése.) A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. (Pl. Kelet-Közép-Európa országainak szovjetizálása.)

Kommunikáció:  Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a két szuperhatalom katonai kiadásai.)  Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény megfogalmazása. (Pl. az iszlám fundamentalizmus okai, hatásai.)

Kémia: Hidrogénbomba, nukleáris fegyverek. Vizuális kultúra: A posztmodern, intermediális művészet. Testnevelés és sport: Olimpiatörténet.

43

Tájékozódás térben és időben:  Múltban élt emberek életének összehasonlítása a jelennel. (Pl. Közép-Európa államai a szocializmus időszakában és napjainkban.)  Tanult helyek megkeresése a térképen. (Pl. a két tömb meghatározó államai.)



Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma, újantiszemitizmus. Személyek: Sztálin Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy Ben Gurion. Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam. Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv, a párizsi béke, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a

Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba), 1950–1953 (a koreai háború), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság,), 1957 (a római szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1962–1965 (a második vatikáni zsinat),



Magyarország 1945–1956 között

Órakeret 10 óra

A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei és céljai. A határon túli magyarság sorsa. Október 23. mint iskolai ünnepély.  A tanuló felismeri, hogy amikor egy esemény bekövetkeztének az okait kutatjuk, nemcsak azt a kérdést kell feltenni magunknak, hogy miért következett be az az esemény, hanem azt is, hogy miért nem valami más történt helyette. Látja a magyar és az egyetemes történelem összefüggéseit. Átlátja, hogy nehéz történelmi helyzetben az emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja. Megismeri és elítéli a totális kommunista diktatúra emberiség elleni bűneit. Átérzi a szabadságharc hőseinek és áldozatainak a sorsát, szolidáris velük. Belátja, hogy a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra a lakosságot szabadságjogaiban korlátozta. A jogfosztások következményeként számosan emigrációba kényszerültek, amely az ország szempontjából veszteségként értelmezhető. Felismeri a szovjet megszállás és az ebből fakadó korlátozott állami szuverenitás következményeit. Megérti, hogy Magyarországnak 1956-ban a rendkívül kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyensúlyra épülő politikai viszonyrendszerben nem sikerült kiszakadnia a szovjet tömbből. Felismeri, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc jelenlegi demokratikus rendünk egyik talpköve. Képes felhasználni különböző visszaemlékezők adatközléseit, kiszűrve azok szubjektív elemeit, objektív történelmi kép kialakítása céljából az adott korról.

Témák


Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Függetlenség és alávetettség.

Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből és megfigyeléséből. (Pl. az 1956-os események résztvevőinek visszaemlékezéseiből.)  A tanultak felhasználása új helyzetekben. (Pl. Magyarország szovjetizálása.)  Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Tóth Ilona ügye.)  Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, vizuális rendezők készítése. (Pl. Magyar lakosság kivándorlásának és emigrációjának irányai, célállomásai [pl. Nyugat Európa országai, USA, Izrael] létszámadatai, és

Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői. Forradalom, reform és kompromisszum. Plusz órák Heti 4 óra Heti 3 óra

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Dokumentumfilmek, híradók elemzése. Testnevelés és sport: Olimpiatörténet, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin. Informatika: Multimédia CD-ROM használatával Magyarország XX. századi eseményeinek és azok hátterének megismerése.

44

esetében 8 óra

         

esetében 1 óra

Munkafüzet használat Feladatok megoldása Vázlatkészítés Térképhasználat Forráselemzés Táblázatok, ábrák készítése Vita Audiovizuális anyagok használata Összegzés Ellenőrzés, korrekció

következményei.) Kritikai gondolkodás:  Feltételezések megfogalmazása híres emberek viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Nagy Imre/Kádár János 1956-os szerepvállalása.)  Érvek gyűjtése feltevések mellett és ellen, az érvek kritikai értékelése. (Pl. koncepciós perek.)  Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Rákosikorszak viccei.) Kommunikáció:  Beszélgetés egy történelmi témáról. (Pl. a Nyugat magatartása 1956-ban.)  Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. az 1945. és 1947. évi választások eredményei.) Tájékozódás időben és térben: A világtörténet, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1956-os forradalom és környezete.)


Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, egyházüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, aranycsapat, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció. Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László, Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István. Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os

45

forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár. Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése), 1947. február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen).


Órakeret 8 óra 46 A kétpólusú világ kialakulása a második világháborút követő években. A szovjet tömb és a nyugati integráció legfontosabb jellemzői. A hidegháborús szembenállás. A gyarmati rendszer felbomlása. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

 A tanuló érti és tudja, hogy milyen tényezők vezettek a kétpólusú világrend megszűnéséhez. Felismeri a kommunista társadalmi-gazdasági berendezkedés fejlődésképtelenségét. Érti a két világrendszer közötti versengés legfontosabb mozgatórugóit, ismeri annak legfontosabb állomásait. Átlátja a leglényegesebb különbségeket a két A tematikai egység nevelési- szembenálló tömb országai között a politikai rendszer működése, a gazdaság, a fejlesztési céljai társadalom és az életmód terén. Felismeri, hogy a modern technológia, a globalizációs folyamatok, a szabadság ideológiája és a kommunikációs rendszerek milyen szerepet töltöttek be a szovjet típusú rendszerek bukásában. Képes ismereteket meríteni különböző történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból. Ezek tanulmányozását követően kialakult álláspontját képes vitában megvédeni. Témák



Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei.

Ismeretszerzés, tanulás:  Különböző élethelyzetek megfigyelése. (Pl. mindennapi élet a vasfüggöny két oldalán.)  Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. az SZKP XX. kongresszusa.)

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Tömegkommunikáció, a média és a mindennapi élet.

Kritikai gondolkodás:  Feltevések történelmi személyiségek cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. szovjet és amerikai politikusok szerepe a korszakban.)  Elbeszélések, filmek vizsgálata a hitelesség szempontjából. (Pl. A mások élete [2006].)  Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők

Biológia-egészségtan: A DNS és a géntechnológia.

Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése. Plusz órák Heti 4 óra Heti 3 óra esetében esetében 8 óra 1 óra

Informatika: Neumann János és a modern számítógépek. Az internet.

Fizika: Az űrkutatás. Ének-zene: A beat és a rock. Szórakoztató zenei műfajok.

         

Munkafüzet használat Feladatok megoldása Térképhasználat Forráselemzés Tanulói kiselőadások Táblázatok, ábrák készítése Vita Audiovizuális anyagok használata Összegzés Ellenőrzés, korrekció

nézőpontjából. (Pl. a hippimozgalom.) Kommunikáció: Képi és egyéb információk elemzése. (Pl. szovjet és amerikai karikatúrák elemzése.) Tájékozódás térben és időben:  Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a hidegháború, enyhülés, kis hidegháború.)  Egyszerű térképvázlatok készítése.

47


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi források, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális piacgazdaság, ökumené, harmadik világ, beat korszak, hippi mozgalom, olajválság, iszlám fundamentalizmus, terrorizmus, Cartha ’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás, Európai Unió, PC, mobiltelefon. Személyek: Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Ceaușescu, Willy Brandt, Thatcher, Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, II. János Pál. Topográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár. Kronológia: 1964–1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”),.1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína, párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1972 (SALT-1 szerződés), 1975 (a helsinki értekezlet), 1979 (SALT-2 szerződés, szovjet csapatok Afganisztánban), ), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása).



A Kádár-korszak

Órakeret 10 óra

A Kádár-korszak legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzői. A szocialista rendszer válságának okai. A magyar rendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői.  A tanuló családtagjain keresztül tájékozódik a megélt és megírt történelem különbözőségeiről. Tudatosítja a hatalom által a társadalomra kényszerített kompromisszum jellemzőit és hatásait. Átlátja a szocialista időszak Magyarország további történelmére és jelenére gyakorolt hatásait. Megérti, hogy Kádár János

személye és a nevével fémjelzett korszak miért osztja meg ma is a közvéleményt. A tanuló megismeri az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kegyetlen megtorlás tényeit, a törvénytelen bírósági tárgyalások, ítéletek jellemzőit. Ismeri a Kádár-rendszer jellegét és tisztában van annak mozgásterével. Képes sokoldalúan elemezni a Kádár-rendszer válságának és bukásának okait, körülményeit, felismeri a rendszer lényegi reformálhatatlanságát. Ismeri a békés rendszerváltozás menetét. Képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembe vételére, meghatározott álláspontok cáfolására, véleménykülönbségek tisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására. Témák


Megtorlás és a konszolidáció.

Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés statisztikai Gazdasági reformok, társadalmi táblázatokból, változások a Kádár-korszakban. diagramokból. (Pl. a földterületek nagyságának Életmód és mindennapok, a változása 1956–1980 szellemi- és sportélet. között.)  Ismeretszerzés írásos A Kádár-rendszer válsága, a forrásokból. (Pl. a külpolitikai változások és az gazdasági mechanizmus ellenzéki mozgalmak. reformja.)  Emberi magatartástípusok, A rendszerváltozás élethelyzetek megfigyelése, „forgatókönyve”, mérlege, következtetések levonása. nyertesek és vesztesek. (Pl. a Kádár-korszak Forradalom, reform és besúgói; ellenzéke.) kompromisszum. Kritikai gondolkodás: Nemzeti és etnikai kisebbségek  Feltevések megfogalmazása Magyarországon a kétpólusú egyes társadalmi-történelmi világ időszakában. jelenségek hátteréről. (Pl. a Népesség, demográfia. magyar társadalom megbékélése a kádári A határon túli és a világban hatalommal.) szétszóródott magyarság  Tételmondat helyzete a kétpólusú világ meghatározása, időszakában. szövegtömörítés. (Pl. a rendszerváltó pártok Plusz órák programjai.) Heti 4 óra Heti 3 óra  Többféleképpen esetében esetében értelmezhető szövegek 4 óra 1 óra jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Kádár-korszak viccei.)  Munkafüzet használat  Forráselemzés Kommunikáció:  Táblázatok, ábrák – Folyamatábra, diagram  

készítése Vita Filmrészletek elemzése

készítése. (Pl. a parlamenti patkó az 1990-es választás után.) – Beszámoló, kiselőadás

Kapcsolódási pontok 48 Magyar nyelv és irodalom: Németh László, Nagy László, Sütő András, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény István. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Dokumentumfilmek, híradók elemzése; stílusirányzatok: budapesti iskola. Testnevelés és sport: Olimpiatörténet, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin.

 


tartása (Pl. ifjúsági szubkultúrák a Kádárkorszakban címmel.) Tájékozódás időben és térben: A világtörténet, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. összehasonlító kronológiai táblázat készítése.)


Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Tematikai egység

49

Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens, amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, lakótelep, televízió, Rubik kocka, ellenzéki mozgalmak, szamizdat,besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, pluralizmus, jogállam, nemzeti kerekasztal, sarkalatos törvények, Alkotmánybíróság. Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád, Sólyom László, Teller Ede. Topográfia: Salgótarján, Szászhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros. Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról). Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai. A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban. Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, migráció, klímaváltozás.

Tantárgyi fejlesztési célok

 A tanuló tisztázza álláspontját a globalizációval kapcsolatban, annak előnyei és hátrányai ismeretében.

Azonosul a fő morális célokkal (demokrácia, antirasszizmus, háborúellenesség), felismerve azok esetenkénti ellentmondásait is. Képes a demokratikus értékek ismeretében a történelmi-társadalmi kérdések, folyamatok árnyalt megítélésére, érti a felelős állampolgári magatartás lényegét. Kialakul benne a környezettudatos magatartás, ismeri az ehhez kapcsolódó egyéni feladatokat, valamint felismeri a társadalom egészének érdekeit. Megismeri a globalizáció fő mozgatórugóit, és tisztában vannak a világ fejlődésére gyakorolt hatásaival. Képes a globalizációs folyamatok, kihívások és az egységesülő Európa előnyeinek és hátrányainak sokoldalú feldolgozására. Képes önálló esszé készítéséhez önálló kérdések világos megfogalmazására, és magának az esszének a megírására is. Képes más iskolai tantárgyak ismeretanyagának a felhasználására is. Témák


Az információs – technikai Ismeretszerzés, tanulás: forradalom és a tudásipar. A  Az internet felhasználása globális világgazdaság új kihívásai történelmi ismeretek és ellenmondásai. szerzésére. (Pl. Technikai fejlődés feltételei és atomfegyverrel rendelkező következményei. országok az ezredforduló Erőforrások és termelési kultúrák. után.)  Vizuális rendezők (táblázatok, A fenntarthatóság dilemmái. A ábrák, vázlatok) készítése. (Pl. civilizációk, kultúrák közötti a mai hatalmi viszonyokat ellentétek kiéleződése. bemutató ábra.) Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái. Plusz órák Heti 4 óra Heti 3 óra esetében esetében 6 óra 1 óra

       

Munkafüzet használat Térképhasználat Forráselemzés Táblázatok, ábrák készítése Vita Audiovizuális anyagok használata Összegzés Ellenőrzés, korrekció

Kritikai gondolkodás:  Adatok, modellek, elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. (Pl. globális világ fejlődésének határai.)  Erkölcsi kérdéseket felvető helyzetek felismerése, bemutatása. (Pl. klónozás) Kommunikáció:  Tabló készítése önállóan gyűjtött képekből. (Pl. globális környezeti problémák.)  Beszélgetés (vita) társadalmi, történelmi témákról. (Pl. Brazília, Oroszország, India, Kína) megnövekedett szerepe.) Tájékozódás térben és időben: A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. centrumok és perifériák napjainkban.)


50

Földrajz: Az EU kialakulása, jellemzői, tagállamai; globális világgazdaság napjainkban, globális környezeti problémák; népesség, népesedés, urbanizáció; fejlődő és fejlett országok gazdaságának jellemzői; Kína. Informatika: Információk gyűjtése az internetről. Bemutatók, dokumentumok készítése. Információs társadalom. Információkeresés, információfelhasználás. Etika; filozófia: Korunk erkölcsi kihívásai. Ének-zene: Világzene.


Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus, vallási fanatizmus, fogyasztói társadalom, adósságspirál, globális felmelegedés, ökológiai 51 katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet, diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció. Személyek: George Bush, Borisz Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair, George W. Bush. Topográfia: az EU tagállamai. Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1993 (Csehország és Szlovákia szétválása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 1999 (a NATO bombázza Szerbiát), 2001 (terrortámadás az Egyesült Államok ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is). A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon



Órakeret 6 óra

A magyar rendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon. A szomszédos országokban élő magyarság sorsa.  A tanuló híve és őrzője demokratikus rendszerünk vívmányainak, elkötelezettje a továbbfejlesztésének. Felismeri a közösségi és egyéni érdekek ütközését, kiegyenlítési törekvéseit a társadalomban. Megérti a kisebbségi lét problémáit a Magyarországon élő etnikai és kulturális kisebbségek, illetve a határokon túl élő magyar kisebbség szempontjából egyaránt. A tanuló átlátja a békés rendszerváltás jelentőségét és tudatosulnak benne annak árnyoldalai, ellentmondásai (pl. forradalomszerű átalakulások társadalmi egyeztetés nélkül). Belátja, hogy a rendszerváltozásnak nyertesei és vesztesei egyaránt voltak, nem mindig a társadalmi igazságosságnak megfelelően. Tisztában van a rendszerváltozás előtti és az azt követő időszak politikai és gazdasági rendszere közötti legfontosabb különbségekkel. Reális kép alakul ki benne Magyarország szerepéről és lehetőségeiről az európai integráción belül, továbbá ismeri fontosabb külkapcsolatait, és tudatosul benne a jelentősebb nemzetiségi és emigráns közösségek híd-szerepe. Képes a nemzet, kisebbség és a helyi társadalmak fogalmak szakszerű használatára. Érvekkel is alátámasztott véleményt tud megfogalmazni az elmúlt évtizedek hazai gazdasági-társadalmi folyamatairól.

Ismeretek A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. Hatalommegosztás formái,

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. Magyarország demográfiai helyzete.)  Magatartástípusok,

Kapcsolódási pontok Informatika: Információkeresés, információfelhasználás. Matematika: Diagramok, táblázatok, grafikonok – adatleolvasás, készítés, értelmezés, statisztikai

színterei. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok (romák). Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, szegények és gazdagok világa. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Plusz órák Heti 4 óra Heti 3 óra esetében esetében 4 óra 1 óra

   

Munkafüzet használat Vázlatkészítés Forráselemzés Táblázatok, ábrák készítése








élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. kisebbségek határon innen és túl.) Az internet felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. Magyarország és az Európai Unió kapcsolata.)

fogalmak ismerete. Etika; filozófia: Korunk erkölcsi kihívásai.

Kritikai gondolkodás: Különbségek felismerése, a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. Magyarország államberendezkedésének változásai a XX. század folyamán.) Kommunikáció:  Beszélgetés (vita) egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény megfogalmazása. (Pl. cigányság romák integrációja.)  Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. hajléktalansors, munkanélküliség, a mélyszegénység problémái.) Tájékozódás térben és időben: Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. (Pl. Magyarország népesedési viszonyainak, az életkörülmények változásainak bemutatása.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, tények és bizonyítékok, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: privatizáció, kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerkezet, munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, integráció, népszavazás. ombudsman, autonómia, magyar igazolvány, kettős állampolgárság.

52

Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter. Topográfia: a határon túli magyarlakta területek. Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás millenniuma), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).

Tematikai egység

Társadalmi ismeretek

Órakeret 4 óra

A társadalmi tagozódással kapcsolatos korábbi történelmi és földrajzi ismeretek, valamint személyes tapasztalatok.

Előzetes tudás


 A társadalom makro- és mikrostruktúráját alkotó elemek azonosítása. A társadalom tagoltságából eredő egyenlőtlenségek felismertetése, ezek okainak azonosítása. A társadalmi felelősségvállalás elvi szükségességének megértetése és néhány gyakorlati módjának megismertetése. A kisközösségek szerepe a helyi, lokális és országos ügyek alakításában.

Ismeretek Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség.

Fejlesztési feladatok


Ismeretszerzés, tanulás: Családtípusok azonosítása és jellemzése személyes tapasztalatok és a médiából vett példák alapján.

Földrajz: Magyarország régiói; demográfiai mutatók; a magyar tájak kulturális, néprajzi értékei.

Etika: Kritikai gondolkodás: Társadalmi szolidaritás. Többség A nemzeti-, a közép-európaiés kisebbség. Nemzet és nemzetiség. , valamint az európai Kulturális és etnikai kisebbségek identitás értelmezése. Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalombiztosítás, oktatás) megismerése. Plusz órák Heti 4 óra Heti 3 óra esetében esetében 1 óra 0 óra

 

Kommunikáció: – Aktuális szocializációs kérdések, dilemmák és problémák megvitatása. – A többes identitás fogalmának és gyakorlati érvényesülésének megvitatása. – Egy nemzeti kisebbség, valamint egy hátrányos helyzetű társadalmi csoport életének bemutatása szóban vagy írásban.

Munkafüzet használat Vita

Kulcsfogalmak Fogalmak


Család, társadalom, szocializáció, kultúra, etnikum, nemzet, nemzetiség. Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség. Állampolgári ismeretek

Órakeret 4 óra

A politikai rendszerek és az állampolgárok közötti viszony történelmi

53

formáinak ismerete. Az iskolai diákönkormányzat működésével kapcsolatos tapasztalatok.


 Az aktív és felelős állampolgársághoz szükséges ismeretek és készségek megerősítése. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megismerése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása. Az ezek gyakorlásához kapcsolódó legfontosabb tevékenységi formák azonosítása. A magyarországi és az uniós politikai rendszer legfőbb elemeinek megismertetése, a politikai részvétel jelentőségének tudatosítása. Az új Alaptörvény szellemiségének és fontosabb pontjainak feldolgozása. Fejlesztési feladatok

Ismeretek Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára.

Ismeretszerzés, tanulás: – A magyarországi országgyűlési választások modellezése. – A hazai helyhatósági választások működési mechanizmusának modellezése.

Kapcsolódási pontok Földrajz: Az Európai Unió kialakulása és működésének jellemzői. Etika: Törvény és lelkiismeret.

Kritikai gondolkodás: – Az állampolgári jogok és kötelességek kölcsönös viszonyrendszerének elemzése. – A felelősségteljes választói magatartás értelmezése. – A többes állampolgárság fogalmának értelmezése.




Munkafüzet használat

Kulcsfogalmak

Fogalmak

Állam, állampolgár, politika, intézmény. Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti küszöb, állampolgári jogok biztosa, Állami Számvevőszék.

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Pénzügyi és gazdasági kultúra

Órakeret 5 óra

A bankok működésével kapcsolatos gazdaságföldrajzi ismeretek. A gazdálkodással és a pénzkezeléssel kapcsolatos személyes tapasztalatok.  Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak megismertetése, a gazdasági folyamatok fő hatótényezőinek megértetése. A tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elveinek megismerése, elfogadása.

54

Ismeretek


Az állam gazdasági Ismeretszerzés, tanulás: szerepvállalása és kapcsolata a – Az adók és járulékok gazdaság különböző szerepének megértése a szereplőivel. Az állam bevételei. modern nemzetgazdaságok Az állam stabilizációs, működésében. redisztribúciós és tőkeallokációs – A vállalkozási formák feladatai. különbségeinek megértése, különféle példák elemzése A költségvetési és a monetáris révén. politika eszköztára, szerepe a – A banki és a nem banki gazdaságpolitikai célok pénzügyi közvetítők sajátos megvalósításában. gazdasági szerepeinek azonosítása. A pénzpiac működése, – Néhány hazai vállalkozás és megtakarítók és forrásigénylők. a vállalkozói életforma A pénzügyi közvetítők helye a megismerése példákon nemzetgazdaságban. keresztül.

Kapcsolódási pontok Földrajz: A modern pénzügyi közvetítőrendszer a világgazdaságban (pénzügyi piacok, nemzetközi monetáris intézmények, nemzetközi tőkeáramlás, környezeti problémák, fenntarthatóság és az állam). Etika: A felelősség új dimenziói a globalizáció korában.

A vállalkozások helye a Kritikai gondolkodás: nemzetgazdaságban, szerepük a – A tőkeszerzés különféle GDP megtermelésében. lehetőségeinek (tőzsde, Vállalkozási formák. értékpapírok, lízing) Vállalkozások létrehozása és összehasonlítása. működtetése. A vállalkozások és – Az állami szerepvállalás és a piac kapcsolata. az adózás közötti Az üzleti terv. kapcsolatok feltárása. – A pénzügyekkel, Plusz órák gazdasággal foglalkozó Heti 4 óra Heti 3 óra írott, vagy audiovizuális esetében esetében médiaszövegek elemzése és 0 óra 0 óra feldolgozása. – Vázlatos üzleti terv készítése szituációs gyakorlat keretében. – Vita az adózási morállal kapcsolatos kérdésekről. Kulcsfogalmak

Fogalmak

Állam, gazdaság, piac, pénz. Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, kereskedelemi bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi közvetítő rendszer.

Tematikai egység

Munkavállalás

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

Diákmunka során szerzett személyes tapasztalatok. A környezet munkával kapcsolatos mintáinak ismerete.


 Az alapvető munkavállalói jogok és kötelezettségek tudatosítása. A munkába állás folyamatának és az alkalmazotti lét néhány fontos jellemzőjének megismertetése. A munkatevékenység emberformáló és értékteremtő erejének felismerése, elfogadása.

55

Ismeretek



A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön.

Ismeretszerzés, tanulás: Magyar nyelv és irodalom: – Munkaerőpiaci információk Tájékozódás listaszerű, nem folyamatos szövegekben. gyűjtése, a magyarországi Ismerkedés az olyan, és az uniós lehetőségek végrehajtásra szánt, aktusszerű feltérképezése (állások és Szakképzettség. Álláskeresési szövegekkel, mint a számla, az elvárások). technikák. Pályakezdés, önéletrajz, a szerződés és az beilleszkedés a munkahelyi – Egy állás elnyeréséhez adóbevallás. közösségbe. kapcsolódó lépések megismerése, tapasztalatok Informatika: Információk szerzése a dokumentumok Munkajogi alapok. gyűjtése az internetről. kezelésével kapcsolatban Foglalkoztatási formák. (álláshirdetés, tájékozódás, Bemutatók, dokumentumok A munkaszerződés tartalma. önéletrajz, motivációs levél, készítése. interjú, munkaszerződés). A munkaviszonyhoz kapcsolódó – A munkaviszonyhoz jogok és kötelezettségek kapcsolódó adózási, (munkaszerződés, bérszámítás, egészség- és adózás, egészségbiztosítás és társadalombiztosítási nyugdíjbiztosítás, kollektív teendők modellezése. szerződés). – Saját bankszámla nyitásának, bankkártya A munkaviszony megszűnése, kiváltásának és az internetes munkanélküli ellátás, bankfiók használatának álláskeresési támogatás, modellezése. visszatérés a foglalkoztatásba. – Tájékozódás a munkanélküliek ellátásáról, Plusz órák átképzési és visszatérési Heti 4 óra Heti 3 óra lehetőségekről a területileg esetében esetében illetékes hivatalokon 0 óra 0 óra keresztül. Kommunikáció: – A munkahelyi közösségbe  Összegzés való beilleszkedés  Ellenőrzés, korrekció problémáinak modellezése szerepjáték keretében. – Az egyéni és a vállalati érdek ütközését megjelenítő viták szervezése. Kulcsfogalmak Gazdaság, piac, munka. Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi Fogalmak jövedelemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás. Tematikai egység

Rendszerező ismétlés

Előzetes tudás

A középiskolai történelem, társadalom és állampolgári ismeretanyag.

Órakeret 18 óra

56

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülés az érettségi vizsgára. Plusz órák Heti 4 óra Heti 3 óra esetében esetében 2 óra 4 óra

 


57 3.

Az érettségi vizsga formái és követelményei Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek írásbeli érettségi Középszint Emelt szint Írásbeli feladatlap: Írásbeli feladatlap: Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a feladatsort kell megoldania. rendelkezésére álló 180 percet tetszése szerint I. feladatlap (90 perc) oszthatja meg az egyes feladatok között és Egyszerű, rövid választ igénylőfeladatok megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. megoldása: 45 pont A feladatlap két részből áll:  Egyszerű, rövid választ igénylőfeladatok II. feladatlap (150 perc) megoldása: 45 pont Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása: 45  Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása: pont 45 pont Összesen: Összesen: 90 pont szerezhető 180 percig írható és 90 pont szerezhető Minimálisan a pontok 12%-át meg kell szerezni Minimálisan a pontok 12%-át meg kell szerezni ahhoz, hogy a szóbeli vizsgát megkezdhesse a ahhoz, hogy a szóbeli vizsgát megkezdhesse a tanuló. tanuló. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek szóbeli érettségi Középszint Emelt szint A középszintű szóbeli vizsga tételsorának Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor összeállításáról a történelem érettségi útmutató alapján zajlik. alapján a vizsgáztató szaktanár gondoskodik. A Minden vizsgaidőszakban az országos szóbeli tematikát az előző évihez képest legalább vizsgaközpontnak nyilvánosságra kell hoznia a 20%-ban módosítania kell. követelmények és a szóbeli témakörök tartalmi szerkezetének megfelelő ún. tematikát, mely a Szóbeli tételek száma: 20-25 témakörökhöz kapcsolható korszakokat és Témakörök: résztémákat határozza meg. A szóbeli tematikát az 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra előző évihez képest legalább 30%-ban módosítania 2. Népesség, település, életmód kell. 3. Egyén, közösség, társadalom A tematikában kb. 30-40 címet kell megfogalmazni 4. Modern demokráciák működése és kiadni, mely alapja az egyes tételek kijelölésének. 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák A szóbeli vizsga témakörei: 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 7. Szabad (problémaközpontú) témakör 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom A tételsor egészében érvényesíteni kell azt, hogy a 4. Modern demokráciák működése feladatok kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század

történelme adja. Az első hat témakörből egyenként minimálisan két témát kell és maximálisan négy témát lehet jelölni. A szabadon választott témakör a helyi tantervnek megfelelően választható. A szóbeli vizsgarész értékelése  A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése: 12 pont  Tájékozódás térben és időben: 6 pont  A szaknyelv alkalmazása: 6 pont  Források használata és értékelése: 12 pont  Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása:18 pont  Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége: 6 pont Összesen: 60 pont szerezhető A felelet időtartama: 15 perc

Értékelés: Az írásbeli pontok és a szóbeli pontok összesítése után, amely maximálisan 150 pont lehet, a tanuló százalékos értékelése a következő: 100% - 80% jeles 79% - 60% jó 59% - 40% közepes 39% - 25% elégséges 24% - 0% elégtelen 4.

A szóbeli feleletek értékelése az egyes tételekhez készített részletes, központi értékelési útmutató alapján történik. Az útmutatók az alábbi szempontok alapján rögzítik a feladatmegoldáskor elvárható műveleteket és tartalmi elemeket.  A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése: 12 pont  Tájékozódás térben és időben: 6 pont  A szaknyelv alkalmazása: 6 pont  Források használata és értékelése: 12 pont  Az eseményeket alakító tényezők feltárása, 58 történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása:18 pont  Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége: 6 pont Összesen: 60 pont szerezhető A felelet időtartama: 20 perc Értékelés: Az írásbeli pontok és a szóbeli pontok összesítése után, amely maximálisan 150 pont lehet, a tanuló százalékos értékelése a következő: 100% - 60% jeles 59% - 47% jó 46% - 33% közepes 32% - 25% elégséges 24% - 0% elégtelen

A tanulói előmenetel ellenőrzésének és értékelésének formái, gyakorlata Az értékelési alkalmak és formák: A történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek az osztályzatok száma minimálisan eggyel több, mint a heti óraszám. Félévenként legalább egy témazáró dolgozatot íratunk, amelyben lennie kell kifejtendő szöveges feladatnak is. A témazáró dolgozatok értékelése egységesen:  100%-85% jeles  84%-70% jó  69%-50% közepes  49%-30% elégséges  29%-0% elégtelen Félévenként legalább egy szóbeli felelete legyen minden tanulónak. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelnie kell és személyre szóló fejlesztő értékelést kell adnia szóban. A tanulók értékelése Az egyéni értékelés különböző formái:

– – – –

Önálló, produktív írásbeli munka (pl. problémamegoldó vagy elemző esszé írása, házi dolgozat, projektmunka, elektronikus anyag, portfolió) készítése. Önálló szóbeli felelet (pl. tétel kifejtése, kiselőadás tartása). Pár- és csoportmunkában való részvétel (pl. disputa, vetélkedő, szerepjáték). Feladatlap kitöltése

– –

Dolgozatírás Félévente legalább egy témazáró dolgozat megírása.

A tanulók értékelésének főbb szempontjai:

– – – – – – – –

5.

Aktivitás és részvétel a tanulói tevékenységek során. Szóbeli és írásbeli feleletek, beszámolók esetében az összefüggő, követhető, logikus gondolatmenetre és árnyalt fogalmazásra való törekvés. Képes-e önállóan felépíteni feleletét? Képes-e kérdéseket, releváns megállapításokat, következtetéseket megfogalmazni? Az általános és adott korszakhoz kapcsolódó történelmi fogalmak szakszerű és helyes használata. Történelmi események, jelenségek, folyamatok, személyek elhelyezése időben és térben, tájékozódás a történelmi térképen. Egyéni és csoportos képességfejlesztő feladatok (pl. szöveges forrás-, kép-, film-, ábra-, grafikon-, 59 diagramelemzés) megoldása. Projektek (pl. tablók, házi dolgozatok, színielőadások, kiadványok, makettek, filmek, egyéb digitális anyagok) egyéni vagy csoportos elkészítése. Tanórán kívüli információszerzés, pl. kutató- és gyűjtőmunka produktumainak bemutatása, tanulmányi kirándulásokról, múzeumlátogatásokról készült jegyzőkönyvek, élménybeszámolók tartása.

Az alkalmazható tankönyvek és kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásának elvei A középiskolai korosztálynak olyan tankönyvet választunk, amely – a tantervi célkitűzésnek megfelelően – a múltat a maga sokszínűségében, gazdag forrásanyagra támaszkodva, sokoldalúan és összefüggéseiben mutatja be. Lehetőséget teremt a tanulói érintettség felkeltésére, az ismeretszerzés és tanulási képességek fejlesztésére, a problémaérzékenység, és az alternatívákban való gondolkodás kialakítására, a releváns összefüggések feltárására, az egyedi jelenségekből következő általánosításokra, az ellentmondások feltárására, megvitatására, valamint a szakszerű és árnyalt vélemények megfogalmazására. A könyv tematikája továbbfejleszti a tanulók időbeni tájékozódási képességét, a feldolgozott időszak dokumentumai (szövegek, képek stb.) a megjelenített korszak fontos és jellemző vonásait tükrözik. A tankönyv a feldolgozandó ismeretforrások megértését, elemzését változatos és gondolkodtató kérdések, feladatok alkalmazásával segíti. A tankönyv elsődlegesen nem a tananyag otthoni felidézésére szolgál, hanem a tanórai munka legfontosabb eszköze. Ezért a képek, ábrák, térképek, adatsorok ne csupán illusztratív szerepet töltsenek be: legyenek alkalmasak elemzésre, a tananyaghoz kapcsolódó irányított vagy önálló tanulói ismeretszerzésre. A képekre, ábrákra, térképekre feltétlenül vonatkozzanak kérdések, feladatok. A tankönyvi térképek funkciója más, mint a történelmi atlasz térképeié: egy-egy lényeges dolgot hangsúlyozzanak. Kerüljük a zsúfolt, nehezen áttekinthető térképeket, ábrákat tartalmazó tankönyveket! A képekről, ábrákról történő ismeretszerzésre a színes nyomású könyvek több lehetőséget nyújtanak. A taníthatóság-tanulhatóság feltétele a tankönyv jó tagoltsága. A nagy fejezetek és a leckék legyenek arányosak – már a könyv tagolása emelje ki a tárgyalt korszak sajátosságait. Különüljenek el a különböző didaktikai funkciójú szövegrészek (pl. törzsanyag, kiegészítő anyag, források, kérdések, feladatok). A tanulást különféle kiemelések segítsék. A túlzott tagoltság és sok kiemelés azonban már nehezíti a tanulást. Előnyös, ha a leckéket egyszerű vázlatok és összegző kérdések zárják. A nagy fejezeteket is zárják összefoglalások. A könyv nyelvezete legyen érthető, olvasmányos a tanulók számára. Ne tartalmazzon fölöslegesen sok fogalmat és adatot (nevek, évszámok, topográfia), ugyanakkor biztosítson minél több lehetőséget a tanulói tevékenységekre, a képességfejlesztésre (kérdések, feladatok). Ösztönözze az önálló tanulói ismeretszerzés tankönyvön belüli (ebben fontos szerepet tölthet be a tankönyv végi fogalomtár, névtár és az időrendi táblázat) és tankönyvön kívüli formáit. A kiegyensúlyozott oktató-nevelő munkát segítheti, ha olyan tankönyvsorozatot választunk, amelynek kötetei azonos didaktikai felépítésűek. A tankönyv képekkel, érdekes esetleírásokkal, feladatokkal ösztönözze vitára, állásfoglalásra a tanulókat.

6.

Emelt szintű képzési program óraterve történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyból

6.1.

Emelt szintű képzési program óraterve történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyból 11. évfolyamon 2x36 óra=72 óra Óra Téma Kiemelt feladat 1-4. Az őskor és az ókori Kelet Kritikai gondolkodás: Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek problémaközpontú elrendezése. (Pl. egy folyamvölgyi kultúra sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján.) Társadalmi csoportok, intézmények működésének összehasonlítása. (Pl. eltérő és hasonló vonások az ókori Kelet civilizációinak társadalmi szerkezetében, államszervezetében 60 5-9. Az ókori Hellász Kommunikáció: Folyamatábra, diagram elemzése/ készítése. (Pl. az athéni demokrácia kialakulása.) Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. gyarmatváros és anyaváros kapcsolata.) 10-14. Az ókori Róma Tájékozódás térben és időben: Történelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása. (Pl. hasonló tartalmú görög és római események kronológiai párba állítása.) Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. a kereszténység terjedése.) 15-22. Középkor Kritikai gondolkodás: Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. a mezőgazdaság fellendülésében szerepet játszó tényezők elemzése.) Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. (Pl. a középkori ember gondolkodásának átélése és megértése.) Kommunikáció: Esszé írása történelmi-társadalmi témákról. (Pl. a város, mint az egyik legsajátosabb európai intézmény.) 23-30. A magyarság története a kezdetektől 1490Kommunikáció: ig Esszé írása történelmi-társadalmi témákról. (Pl. I. Károly gazdasági reformjainak okai.) Tájékozódás térben és időben: Tanult események, jelenségek topográfiai helyének meghatározása térképen. (Pl. a magyarság vándorlásának fő állomásai.) Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése. (Pl. A kereszténység felvétele, államok alapítása.) 31-36 A világ és Európa a kora újkor Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés különböző típusú forrásokból. (Pl. a 95 pontból a lutheri tanok kimutatása; a barokk stílusjegyeinek felismerése képek alapján.) Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a polgárosult angol nemesség és a francia nemesség

37-43.

Magyarország a kora újkorban

44-49.

Felvilágosodás, forradalmak, polgárosodás

50-54.

Az újjáépítés kora Magyarországon

55-60.

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

61-66.

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

67-72.

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora

összehasonlítása.) Információk önálló rendszerezése és értelmezése. (Pl. a harmincéves háború okainak csoportosítása.) Kritikai gondolkodás: Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a narráció módja alapján.(Pl. Brodarics István és Szulejmán a mohácsi csatáról.) Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. Szapolyai királyságának szerepe az önálló Erdélyi Fejedelemség későbbi létrejöttében.) Kommunikáció: Elsődleges történelmi források elemzése, 61 összefüggések felderítése. (Pl. a Függetlenségi nyilatkozat elemzése és a felvilágosodás hatásának kimutatása.) Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a hatalommegosztás elvének ábrája.) Beszámoló, kiselőadás tartása népszerű tudományos irodalomból, (Pl. a szabadkőművesség témájában.) Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. a korszakra vonatkozó demográfiai adatok elemzése, értékelése.) Kritikai gondolkodás: Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. II. József politikai életpályájának elemzése.) Kommunikáció: Elsődleges történelmi források elemzése, összefüggések felderítése. (Pl. Széchenyi programja a Stádium 12 pontja alapján.) Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a reformkori rendi országgyűlés felépítése és a törvényhozás menete.) Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. Széchenyi és Kossuth vitája.) Kommunikáció: Esszé írása történelmi – társadalmi témákról. (Pl. a technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra.) Tájékozódás térben és időben: Történelmi időszakok összehasonlítása a változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. (Pl. gyarmatbirodalmak Tájékozódás időben és térben: Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a kiegyezés létrejöttét elősegítő külpolitikai tényezők számbavétele.) A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. a magyarországi

vasúthálózat fejlődése.)

6.2.

Emelt szintű képzési program óraterve történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyból 12. évfolyamon 2x32 óra=64 óra Óra Téma Kiemelt feladat 1-7. Az első világháború és következményei Kommunikáció: Esszé írása történelmi-társadalmi témákról (Pl. a 62 trianoni békediktátum hatásai.) Mások érvelésének összefoglalása és figyelembe vétele. A véleménykülönbségek tisztázása. (Pl. Magyarország részvétele a világháborúban.) Történetek dramatikus megjelenítése. (Pl. a magyar delegáció részvétele a béketárgyalásokon.) 8-14. Európa és a világ a két világháború között Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés különböző statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. a német választások eredményei 1928–33 között; munkanélküliség alakulása az Egyesült Államokban 1929–1937.) Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a GULAG élete Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja című műve alapján.) Történelmi időszakok összehasonlítása a változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. (Pl. a hagyományos női szerep megváltozása fél évszázad alatt.) 15-21. Magyarország a két világháború között Kritikai gondolkodás: Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. Horthy Miklós politikai életpályája.) Történelmi – társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. (Pl. a magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.) Különböző hanganyagok, filmek vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. a korabeli játékfilmekből kirajzolódó mindennapi élet és társadalomkép összevetése a történeti valósággal 22-28. A második világháború Kritikai gondolkodás: Híres emberek jellemzése (Pl. Churchill, a brit elszántság jelképe.) Értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. (Pl. Göring-, Höss-idézetek alapján a náci gondolkodásról.) Történelmi-társadalmi jelenségek értékelése a saját értékrend alapján. (Pl. holokauszt.) Filmek a történelmi hitelességének vizsgálata. (Pl. A halál ötven órája [1965].)

Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára vonatkozóan. (Pl. Horthy Miklós emlékiratai kapcsán.) 29-34.

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ

35-40.

Magyarország 1945-1956 között

41-44.

A két világrendszer versengése a szovjet tömb felbomlása

45-48.

A Kádár-korszak

49-54.

Az egységesülő Európa a globalizáció kiteljesedése

55-60.

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépülése Magyarországon

Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, vizuális rendezők készítése. (Pl. a két szuperhatalom jellemzőinek összegyűjtése.) A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. (Pl. Kelet-Közép- Európa országainak szovjetizálása.) Kritikai gondolkodás: Feltételezések megfogalmazása híres emberek viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Nagy 63 Imre/Kádár János 1956-os szerepvállalása.) Érvek gyűjtése feltevések mellett és ellen, az érvek kritikai értékelése. (Pl. koncepciós perek.) Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Rákosi-korszak viccei.) Ismeretszerzés, tanulás: Különböző élethelyzetek megfigyelése. (Pl. mindennapi élet a vasfüggöny két oldalán.) Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. az SZKP XX. kongresszusa.) Tájékozódás térben és időben: Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a hidegháború, enyhülés, kis hidegháború.) Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, diagramokból. (Pl. a földterületük nagyságának változása 1956–1980 között.) Ismeretszerzés írásos forrásokból. (Pl. a gazdasági mechanizmus reformja.) Emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a Kádár-korszak besúgói; ellenzéke.) Kommunikáció: Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a parlamenti patkó az 1990-es választás után.) Beszámoló, kiselőadás tartása (Pl. ifjúsági szubkultúrák a Kádár-korszakban címmel.) Kommunikáció: Tabló készítése önállóan gyűjtött képekből. (Pl. globális környezeti problémák.) Beszélgetés (vita) társadalmi, történelmi témákról. (Pl. Brazília, Oroszország, India, Kína) megnövekedett szerepe.) Ismeretszerzés, tanulás: Az internet felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. Magyarország és az Európai Unió kapcsolata.) Kritikai gondolkodás: Különbségek felismerése, a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl.

61.

Társadalmi ismeretek

62.

Állampolgári ismeretek

63.

Pénzügyi és gazdasági kultúra

64.

Munkavállalás

Magyarország államberendezkedésének változásai a XX. század folyamán.) Kritikai gondolkodás: A nemzeti-, a közép-európai-, valamint az európai identitás értelmezése. Kommunikáció: Aktuális szocializációs kérdések, dilemmák és problémák megvitatása. Kritikai gondolkodás: Az állampolgári jogok és kötelességek kölcsönös viszonyrendszerének elemzése. Ismeretszerzés, tanulás: Az adók és járulékok szerepének megértése a 64 modern nemzetgazdaságok működésében. A vállalkozási formák különbségeinek megértése, különféle példák elemzése révé Ismeretszerzés, tanulás: Munkaerőpiaci információk gyűjtése, a magyarországi és az uniós lehetőségek feltérképezése (állások és elvárások).

A 2013/2014-es tanévben kimenő rendszerben működő helyi tanterv

65

TÖRTÉNELEM

1. CÉLOK ÉS FELADATOK A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, akisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétel olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére.

66

2. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK: A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Jártasnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok,

grafikonok

elkészítésére,

elemzésére,

képi

ismerethordozók

gyűjtésére,

válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy a tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell

67

az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidőben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

3. BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Ismeretszerzési és feldolgozási képességek: -

Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal.

-

Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában.

-

Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban.

-

Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával.

-

Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata.

-

Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel.

-

Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről.

-

Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról.

A 9. osztály helyi tanterve Éves óraszám: 74 óra, heti óraszám: 2 óra heti otthoni óraszám: 1óra

68

Követelmény: Ismeretszerzési és feldolgozási képességek: -

Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és koraközépkori jelenségekben, folyamatokban. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről Feleletterv készítése megadott témáról. Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről.

Kifejezőképességek: -

Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek értékelése.

Tájékozódás az időben: A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással. A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Időrendi táblázat készítése.

Tájékozódás a térben:

69

Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése 11 történeti táj egységeiről. A tanuló a tanév végére ismerje és értse: -

az emberré válás folyamatának főbb állomásait;

-

a paleolitikum és neolitikum közötti alapvető különbségeket;

-

folyamvölgyi kultúrák, társadalmak kialakulásának folyamatát, jelentőségét a későbbi történelmi időszakokban;

-

a polisz kialakulását, jellemzőit;

-

az athéni demokráciához vezető út legfontosabb állomásait;

-

a spártai államszervezet és nevelésmód lényegét;

-

Róma városállamból birodalommá fejlődésének útját;

-

a köztársaság virágkorát és a válsághoz vezető út okait;

-

Caesar és Augustus tevékenységét;

-

a császárkor jellemzőit;

-

a kereszténység kialakulásának okait;

-

a kereszténység hatását a későbbi történelemre;

-

a Római Birodalom kettéválásának okait, és mindennek hatását a későbbi európai történelemre

-

a feudalizmus kialakulását; feudális gazdaság és társadalom jellemzőit

-

Frank Birodalom fejlődését

-

az iszlám és az arab világ sajátosságait

-

a magyar nép, őstörténetét és vándorlását, kalandozások jelentőségét

-

honfoglalás és államalapítás történetét

-

Géza fejedelem és István király életművét

Tartalom Módszerek: Ismétlő órákon: -

Önálló kiselőadások, beszámolók bővítése Tanulói előadások Forráselemzések Térképvázlatok készítése Helytörténeti gyűjtőmunka Múzeumlátogatásról beszámoló

Új anyag feldolgozó órákon: -

Tanári magyarázat Forrásszemelvények elemzése

70

-

Diagramok, statisztikák elemzése Térképhasználat Szemléltetés Vita

Értékelés: Értékelendő tevékenységforrás: -

Szóbeli felelet Órai hozzászólás Kiselőadás Önálló forrásfeldolgozás Anyaggyűjtés

71

Eszközök: Tanári segédletek: -

film, videokészülék, forrásgyűjtemény, tankönyv, munkafüzet, ajánlott irodalom, szaksajtó, falitérkép

Tanulói segédletek: - tankönyv, - munkafüzet, - atlasz

Tantervi tartalom


Tevékenységformák

Rendszerezze az em- Eltérő források összevetése: beri társadalom fejlő- A régészeti és a néprajzi désére ható természeti eredmények egybevetése. Bevezetés a történelembe. tényezőket. 2.IB Ismeretterjesztő szövegek Az emberré válás folyamata. Magyarázza el, mi a felhasználása - ellentétes Az élelemtermelés különbség a zsákmá- nézetek feltárása: kialakulása. nyoló és az élelem- Az emberré válás különböző Az ősi hiedelemvilág. termelő életmód kö- interpretációinak párhuzamba állítása. A folyamvölgyi kultúrák zött. (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Mutassa be, hogyan Vita rendezése: Városállamok és bizonyítható régészeti Az ember és az állatvilág birodalmak. leletekkel az élelem- közötti átmenet kérdése. - Az Vallás és kultúra az ókori termelés megindulása. új és a régi eszközök hatékonysága. - A sumérok Keleten. 3.I.B; 2. III. b eredetéről. + 3 óra: Gyűjtsön informáci- térképhasználat ókat a népszerű tudo- Lényegkiemelés: ábra - forráselemzés mányos irodalomból Leegyszerűsített - ábrák készítése, ta- az ősi hiedelmekről és készítése az emberré válás folyamatáról. Őskor és ókori kelet Ráfordítási idő: 13 óra

Minimális teljesítmény Érettségi témakörök: Vallás és kultúra az ókori keleten. Kronológia: a homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei, Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Si Huang-ti, Konfuciusz Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam,

nulói kiselőadások -

Összegzés. Ellenőrzés, korrekció.

szertartásokról.

Leegyszerűsített ábra az hieroglifa, vallási dualizmus, buddhizmus, egyiptomi vagy az indiai kaszt, brahmanizmus. Ítélje meg az első társadalom felépítéséről. államok létrejöttének Topográfia: jelentőségét az embe- Tárgyi emlékek bemutatása Rudabánya, Vértesszőlős, élőszóban: riség történetében. Mezopotámia, Egyiptom, A szakóca használatának Főnícia, Palesztina, Sumer, Gyűjtsön adatokat és bemutatása. - Kiselőadás Asszíria, Perzsia, India, képeket az ókori Kelet készítése Bábel tornyáról Kína, Babilon, Türosz, Júdea, Izrael, Jeruzsálem. művészeti alkotá- vagy Kheopsz piramisáról. sairól. Változások, történelmi Emelt szintű követelmény: Kronológia: folyamatok bemutatása: Keressen közös saKr.e. 7. évezred, Kr.e. 612., játosságokat az ókori A népességrobbanás be- Kr.e. 538., Kr.e. 1400., Kr.e. Az írás VI. sz. keleti vallások taní- mutatása. fejlődésének figyelemmel tásaiban. kísérése. Személyek: Gilgames, Sarrukin, Hasonlítsa össze a Assurbanapli, Ménész, korábbi vallásokat a Időszámítás: Dzsószer, Saul, Az egyiptomi vagy a zsidó egyistenhittel. mezopotámiai történelem Nabukudurri-uszur, Kürosz, Kambüszész, Asóka Ismertessen bibliai párhuzamba állítása. Hasonló témában időrendi táblázat Fogalmak: történeteket. készítése. Austalopethecus, Homo Térképhasználat: A neolitikum, a réz-, a bronzés a vashasználat elterjedésének bemutatása elnagyolt térképvázlaton. -

habilis, Neander-völgyi ember, fetisizmus, totemizmus, emberfajták, demográfiai robbanás, templomgazdaság, ékírás, hangjelölő írás, nomadizálás

Térképvázlat készítése Topográfia: Ur, Uruk, Memphisz, Egyiptomról vagy Perszepolisz, Szidon, BübMezopotámiáról. - A Közel- losz, Ugarit, Ninive, As-sur, Keletet bemutató tematikus Harappa, Mohendzsodaro térképek elemzése.

Tantervi tartalom Az ókori Görögország: Ráfordítási idő: 13 óra A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A spártai állam. A görög-perzsa háborúk. Piac, pénz, kereskedelem a görög világban. A thén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus. + 4 óra - forrásfeldolgozás, - térképhasználat, - munkafüzeti feladatok megoldása - Összegzés.

Fejlesztési követelmények Magyarázza el, milyen összefüggés van a földrajzi környezet és a görög poliszrendszer kialakulása között. Fejtse ki, miben és miért különböztek Athén és Spárta. Hasonlítsa össze az athéni demokráciát a mai demokráciákkal. Mutassa be, milyen hatást gyakorolt a hellenizmus a kultúra fejlődésére. Értékelje Nagy Sándor szerepét.


Minimális teljesítmény

Eltérő források összevetése: Érettségi témakörök: Periklész a demokráciáról és a A demokrácia kialakulása szövetségesek adóiról. Athénban. A görög hitvilág, művészet, Ismeretterjesztő szövegek fel- tudomány. használása: Tanulói kiselőadás a görög mű- Tartalmak: vészetekről és tudományokról (az Új Képes történelem, a Kronológia: Múltunk születése stb. alapján). Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776.,Kr.e. 621., Kr.e. 594., Vita rendezése: Kr.e. 508., Kr.e. 490., Kr.e. Arisztokratikus és demokratikus 480., Kr.e 431-404., Kr.e. kormányzás. - Görögök és per- 336-323 zsák. - Themisztoklész és Ariszteidész. - Démoszthenész és I- Személyek: szokratész. Az ellentétes nézete- Szolón, Peiszisztratosz, ket egyes diákok vagy diákcso- Kleiszthenész, Miltiadész, portok képviselhetik. Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Lényegkiemelés: Hérodotosz, Thuküdidész, Egyszerűsített ábra készítése a Szókratész, Platón, görög gyarmatosításról, az athéni Arisztotelész, Nagy Sándor és a spártai társadalomról és az állam működéséről, a hellenisz- Fogalmak: tikus társadalomról. polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, Vázlatkészítés: esküdtbíróság, demokrácia, Folyamatábra készítése a görög sztratégosz, cserépszavazás, történelem lényeges folyamatai-

72

- Ellenőrzés, korrekció.

ról (görög-perzsa háborúk, arisz- filozófia, hellenizmus tokrácia és démosz harca, Spárta Topográfia: és Athén ellentéte és harca stb.) Athén, Spárta, Olümpia, Tárgyi emlékek bemutatása Marathón, Thermopülaiélőszóban: szoros, Szalamisz, Spárta, A görög szobrászat fejlődésének és Peloponnészosz, Makedónia, sajátosságainak bemutatása a Alexandria tankönyvi képek segítségével. - A görög hajótípusok leírása élőszóban a tankönyvi képek és ábrák segítségével. - A hoplita fegyverzetének bemutatása a tankönyvi képek segítségével.

Emelt szintű követelmény: Kronológia: Kr.e. XVI-XIII. sz., Kr.e. VIII-VI. sz., Kr.e. 560-510., Kr.e.492-448., Kr.e 479., Változások, történelmi folyama- Kr.e. 478., Kr.e. 338., Kr.e. III-I. sz. tok bemutatása: A polisz kialakulásának, virágzásának és hanyatlásának nyomonkövetése. - A görög hitvilág átalakulásai. Gazdasági folyamatok az ókori Hellászban.

Időszámítás: Párhuzamok az egyiptomi vagy a mezopotámiai történelemmel. Hasonló témában időrendi táblázat készítése.

Térképhasználat: Folyamatok ábrázolása térképvázlaton (görög gyarmatosítás, görögperzsa háborúk, Nagy Sándor hadjáratai). - A földrajzi tényezők történelmi szempontú értékelése (tagoltság, kereskedelmi adottságok, szomszédság más államokkal).

Tantervi tartalom



Személyek: Minósz, Drakón, Ariszteidész, Alkibiádész, II. Philipposz, Ptolemaiosz, Epikurosz, Zénon Fogalmak: palotagazdaság, gyarmatosítás, phulé, helóták, metoikoszok, perioikoszok, hoplita, napidíj, szofisták Topográfia: Knósszosz, Mükéné, Trója, Szürakuszai, Tarasz, Milétosz, Naukratisz, Tanaisz, Délosz, Plataia, Khaironeia, Isszosz, Gaugamela


Érettségi témakörök: Írja le, véleménye Eltérő források összevetése: Az ókori Róma: Ráfordítási idő: 20 szerint miért terjesz- Augustus önéletírása és a politi- A római köztársaság virágkora és kust bíráló szövegek összevetése válsága, az egyeduralom kialakítása. óra kedett Róma.

Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A család az ókori kultúrákban. - Összegzés. -Ellenőrzés, korrekció

(vagy Augustus cselekedeteinek A római hitvilág, művészet, szembesítése az önéletírásban tudomány. Hasonlítsa össze két hangsúlyozott cselekedetekkel). A kereszténység kialakulása és ellentétes beállíelterjedése. tottságú történelmi Ismeretterjesztő szövegek felforrásból egy-egy jel- használása - ellentétes nézetek Tartalmak: lemző részletet. feltárása: Kronológia: Fejtse ki Róma és a Kiselőadás: történelmi személyi- Kr.e. 753., Kr.e. 510., Kr.e. 367., provinciák kapcso- ségek (pl. Sulla, Caesar, Augus- Kr.e. 287., Kr.e. 264-241., Kr.e. 218latának előnyös és hát- tus) különböző megítélése ókori 201., Kr.e. 168., Kr.e. 48., Kr.e. 31., szerzők művei alapján. rányos oldalait. 212., 313., 395., 476. Vita rendezése:

Készítsen tablót a ró- Témák: Patríciusok és mai civilizáció ránk plebeiusok ellentéte. - Senatori maradt emlékeiből. rend és lovagrend. - A néppárti politikusok fellépése. - Caesar és a senatus viszonya. - Augustus és Antonius lépései a hatalom megszerzéséért. A parasztkérdés megoldásának alternatívái. - A hadsereg válsága. - Miért esett szét a Legyen képes a ke- Birodalom? A korai reszténység történe- kereszténységdogmatikai vitái tének eseményeit a (pl. az egylényegűségről).

Készítsen vázlatot az antik világ felbomlásának legfontosabb okairól.

Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Cicero, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál apostol, Constanti-nus, Attila, Lívius, Tacitus, Plutarkhosz

Fogalmak: patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, leRómai Birodaloméval gio, colonus, dominatus, zsinagóga, Lényegkiemelés: szinkronban látni. diaszpóra, apostol, egyház, püspök, Egyszerűsített ábra készítése a zsinat Vitassák meg, melyek római társadalomról, az állam és ezek Topográfia: voltak a kereszténység felépítéséről

73

+ 4 óra -térképhasználat -forrásfeldolgozás -tanulói kiselőadások

elterjedésének legfon- változásairól. - Vázlat készítése Róma, Karthágó, Cannae, Záma, megadott problémáról (pl. Hispánia, Gallia, Ac-tium, Cacia, tosabb okai.

népvándorlás). - Forráselemzés, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinákiemelve a szerző szándékait, a poly, Aquincum, Sopianae, Savaria forrás célját. Emelt szintű követelmény: Tárgyi emlékek bemutatása Kronológia: élőszóban: Kr.e. 494., Kr.e. 451., Kr.e. 443., A római építészet jellegzetes Kr.e. 396., Kr.e. 326., Kr.e. 202., emlékeinek (vízvezeték, Kr.e. 133., Kr.e. 105., Kr.e. 74-73., amphiteatrum, cirkusz, bazilika, Kr.e. 60., Kr.e. 43., Kr.e. 284., Kr.e. diadalív stb.) leírása képek 325., Kr.e. 451. segítségével. Változások, történelmi folyamatok bemutatása: Kiselőadás (folyamatábra, vázlat, házi dolgozat stb.) készítése a római történelmet átívelő kérdésekről (gazdaság, társadalom, hitvilág, külpolitika).

Személyek: Servius Tullius, Crassus, Kleopatra, Lepidus, Tibérius, Klaudius, Nero, Marcus Aurelius, Aurelianus, Arius, Aëtius, Odoaker

Fogalmak: proscriptio, gladiátor, veterán, praetorianusok, fiscus, házas rabszolga, Térképhasználat: patrocinium, presbiter, amphiteatTematikus térképek (gazdasági, rum, romanizáció, metropolita, klénépesedési, felekezeti, rus, evangélium, dogma természetföldrajzi) összevetése a történelmi folyamatokkal. - Topográfia: Térképvázlat hadjáratokról, Etrúria, Veii, Tarentum, Philippi, Pharszalusz, Püdna, Nicca, gazdasági jelenségekről. Catalaunum, Brigeio, Gorsium, Napoca

Tantervi tartalom


Gyűjtsön információkat a könyvtárban a kolostorokról és a A Frank Birodalom kia- szerzetesek életéről. lakulása. 2.IB A nyugati és keleti kereszténység eltérő fej- Fejtse ki, hogyan függ lődése. össze az iszlám vallás A feudális gazdasági és és az arab hódítás. társadalmi rend kialaku- 2.IIIA lása. A Bizánci Birodalom Rajzoljon térképvázfejlődése. latot Európa 1000 évAz iszlám és az arab vel ezelőtti államairól. világ. 5.IB Az államalapítások kora Észak-, Középés Magyarázza meg, Kelet-Európában. hogy a termelők érdekeltté válása hogyan + 2 óra: hatott a termelésre. - térképhasználat 2.IVC - forrásfeldolgozás A kora középkor Ráfordítási idő: 8 óra

- Összegzés. - Ellenőrzés-korrekció.

Tevékenységformák Eltérő források összevetése:

Minimális teljesítmény Érettségi témakörök:

Térkép, írott forrás és képek se- A feudális társadalmi és gítségével alkossunk képet a vi- gazdasági rend jellemzői. kingekről! A nyugati és keleti

Ismeretterjesztő felhasználása nézetek feltárása:

kereszténység eltérő fejlődése. szövegek Az iszlám vallás és az arab ellentétes világ.

Az Új Képes Történelem (vagy A múlt születése stb.) segítségével kiselőadások tartása (életmód, hadtörténet, felfedezések stb.). - Vitatott kérdések (morva állam, gazdasági fellendülés Nyugat-Európában) bemutatása.

Kronológia: 622., 732., 800., 843., 962., 1054.

Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, JustiniVita rendezése: anus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Témák: A pápaság és Bizánc el- Ottó, Mohamed lentéte. - Hűbérurak és hűbéresek. - Térítés a pogányok között. - Ariánusok és katolikusok. - Az iszlám és a kereszténység ellentétei.

Fogalmak: gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, Lényegkiemelés: hűbérbirtok, jobbágy, robot, alEgyszerűsített ábrák készítése a lódium, iszlám, Korán, kalifa hűbéri rendszerről, a Keletrómai Birodalom gazdaságáról, az uradalmak működéséről. - Transzparensek készítése megadott témákban (iszlám, ortodox egyház, katolikus egyház, szerzetesség).

Tárgyi emlékek élőszóban:

Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad

bemutatása Emelt szintű követelmény:

A kora középkori gazdálkodás Kronológia: ismertetése fényképek, korabeli 711., VI. század, 1000., 482., tárgyak segítségével. - A hajó- 754., 740.

74

zás, az építkezés eszközeinek vagy a fegyverzetnek az egybevetése a hasonló funkciójú római kori eszközökkel.

Személyek: Szent Gergely, III. Leó, Vitéz Boleszláv, Baján, Oleg, Hárún al-Rasid

Változások, történelmi Fogalmak: folyamatok bemutatása: hűbériség, beneficium, feuA társadalom, a gazdaság, a dum, hűbérúr, hűbéres, legelőfegyverzet, az egyház váltó, kétnyomásos és háromátalakulásának végigkísérése. nyomásos gazdálkodás, jobIdőszámítás: bágytelek, hidzsra, dzsihád, káRégiók fejlődésének ábrázolása di, ulcma összehasonlító táblázattal.

időrendi

Térképhasználat: Az egyes régiók felismerése falitérképen, atlaszon. - A régiók ábrázolása sematikus térképvázlaton. - A gazdasági folyamatok, a felekezeti megoszlás ábrázolása sematikus térképvázlaton.

Tantervi tartalom


Mutassa be a vándorlás hatását a magyar nép összetételére, Bevezetés a magyar társadalmára, műveltőstörténet kutatásba. ségére és életforA magyar nép májára. 2.IIIA őstörténete és vándorlása. Gyűjtsön szavakat a A honfoglalástól az könyvtárban a finnuállamalapításig. gor nyelvrokonság biGéza fejedelem és zonyítására. 2.IC. István király életműve. Eltérő elméletek, Számoljon be néhány, mítoszok a magyarság a honfoglalókra vonatőstörténetéről. kozó forrásról. 2.IA Témakörök Ráfordítási idő: 5 óra

+ 2 óra - térképhasználat - forráselemzés - Összegzés - Ellenőrzés-korrekció - Év végi összegzés


Topográfia: Gibraltár, Ravenna, Verdun, Monte Cassino, Medina

75


Eltérő források összevetése

Érettségi témakörök: A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. szövegek Géza fejedelem és István ellentétes király műve

Régészeti, nyelvészeti és írásos források összehasonlítása. Az eltérő eredmények okainak megvitatása.

Ismeretterjesztő felhasználása nézetek feltárása:

Az őshaza helyének meghatározása különböző munkákban. A magyar orientalisztika bemutatása. Korabeli utazók és krónikaírók véleményei a magyarságról.

Vita rendezése:

Tartalmak: Évszámok: 896., 955., 973., 997-10001038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök

Témák: Érvek és ellenérvek a magyarság finnugor vagy török eredetének kérdésében. - A honfoglalás kérdései (pl. kettős honfoglalás). - A honfoglalók lélekszáma. - A kalandozások: Fogalmak: kik vezették, miért voltak nomadizmus, sikeresek? fejedelemség,

kettős nemzetség, törzs, székely, kalandozások, Lényegkiemelés: Leegyszerűsített ábra készítése a szeniorátus, vármegye, ispán, finnugor népek családjáról, a tized honfoglalók társadalmáról, István király állam-szervezetéről. Topográfia:

Magna Hungaria, Levédia, Tárgyi emlékek bemutatása Etelköz, Vereckei-hágó, élőszóban: Augsburg, Pannonhalma, A nomád fegyverzet és öltözet Esztergom ismertetése. - A nomád életmód rekonstruálása tárgyi és írásos Emelt szintű követelmény: emlékek segítségével.

Változások, történelmi Kronológia: folyamatok bemutatása: VI-VII. század, VIII. század, Népünk vándorlásának IX. század, 862., 904., 933. végigkövetése: az anyagi kultúra,

az életmód és a hatalmi szervezet változásai. - Hogyan változott meg a magyarság életmódja a Kárpát-medencében?

Időszámítás: Összehasonlító időrendi táblázat készítése a magyar és az egyetemes történelem korabeli eseményeiről, folyamatairól.

Térképhasználat: Folyamatok (népünk vándorlása, finnugor szétvándorlás, kalandozások, honfoglalás) nyomon követése különböző típusú térképeken. Történeti és egyéb tematikus (pl. természetföldrajzi) térképek egybevetése, összefüggések megállapítása.

Személyek: Levedi, Kurszán, Ajtony, Gyula, Csanád, Anonymus, Julianus barát Fogalmak: őshaza, nyelvcsere, kende, gyula, vérszerződés, bőség, jobbágyok, ínség, primogenitura, leviratus Topográfia: Merseburg, Veszprém, Eger, Vác, Győr, Kalocsa, Pécsvárad, Gyulafehérvár, Bihar

A továbbhaladás feltételei: A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-20 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi

eseményeket,

folyamatokat

leolvasni

a középiskolában

használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.

76

A 10. osztály helyi tanterve Éves óraszám: 74 óra, heti óraszám: 2 óra heti otthoni óraszám: 1 óra Ismeretszerzési és feldolgozási képessége: Írott források elemzése: - Az egyes szövegek

forrásértékének

megállapítása,

ellentétes

felfogású

forrásrészletek összehasonlítása. -

A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása.

-

Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél.

-

Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.).

-

A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon.


Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban.

-

A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata.

-

Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül, vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15-20 sor stb.).

-

Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján.

-

A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése.

-

Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3-6 oldalas) tanulmány készítése.

-

Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével.

Tájékozódás az időben: -

Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása.

77

-

A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása.

Tájékozódás a térben: -

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl.: ásványkincsekbányavárosok).

-

Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken.

A tanuló a tanév végére ismerje és értse: -

Az érett középkor jelentős eseménysorozatát, ezek hatását az európai fejlődésre

-

A nyugat európai városfejlődés főbb sajátosságait

-

A rendiség kialakulását

-

Az Árpád-kor jellemzőit

-

A késő középkor tendenciáit

-

A rendiség kialakulását Magyarországon

-

A kora újkor jellemzői mellett ismerjék az európai régiók között kialakult különbségeket

-

Magyarország történetét 1490-1711 között, harcokat a megmaradásért a két nagyhatalom között

-

A korszakokban a gazdaság, társadalom, kultúra fejlődését

-

Az események közötti főbb összefüggéseket

-

Képes legyen következtetésre, véleményalkotásra, a történelmi idő és térbeni tájékozódásra

-

Tudja használni atlaszát

Tartalom: Módszerek: Ismétlő órákon: - önálló kiselőadások, beszámolók

78

-

forráselemzések térképvázlatok statisztikai adatok értékelése helytörténeti gyűjtőmunka múzeumlátogatásról beszámoló.

Új anyag feldolgozó órákon: - tanári magyarázat - forrásszemelvények elemzése - diagramok, statisztikák elemzése - térképhasználat - szemléltetés - vita.

79

Értékelés: Értékelendő teljesítményformák: - szóbeli felelet - órai hozzászólás - kiselőadás - önálló forrásfeldolgozás - anyaggyűjtés.

Eszközök: Tanári segédletek: - film, - videokészülék, - szöveggyűjtemény, - tankönyv, - munkafüzet, - ajánlott irodalom, - szaksajtó, - falitérkép. Tanulói segédlet: - tankönyv, - munkafüzet, - atlasz. Tantervi tartalom


Az érett középkor (X- Hasonlítsa össze a tankönyvi szöveg XIII. sz.) Ráfordítási idő: 9 óra alapján a középkori városok és falvak - Bevezető óra, életét. ismétlés - A középkori egyház Gyűjtsön és az uralkodói szépirodalmi példákat hatalom Európában. a lovagi életről,

Tevékenységformák Eltérő források megfeleltetése: Írott források és térképek egybevetése. Jeruzsálem és Antiochia ostromának megfeleltetése. Ábra és írott forrás elemzése: rendi szerkezet felkelők felhívása.

Minimális követelmény Érettségi témakörök: A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban

Kronológia: 1066., 1095., 1122., 1215., 130., 1278. Személyek: Források és szerzőik viszonya, I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. forrásértéke:

kultúráról.

Aacheni Alberich jeruzsálemi Ince, IV. (Szép) Fülöp, krónikája. Guibert de Nogent a Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Bizonyítsa az egyház kommunákról. Aquinói Szent Tamás. szellemi és gazdasági Ismeretterjesztő szövegek fel- Fogalmak: tevékenységének használása - jegyzetek, kiselő- Királyi udvar, kamara, kanadások készítése: jelentőségét. cellária, invesztitúra, kiköA középkor technikai zösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkviKészítsen rajzos forradalmának ismertetése Új Képes Történelem, Endrei zíció, eretnekség, kolduló vázlatot a román és Walter, stb. A román és a gót rendek, városi önkormánygótikus építészeti művészet bemutatása képek és zat, nyomásos gazdálkodás, stílus jellemzőiről. rajzok segítségével. hospes, céh, skolasztika, + 2 óra egyetem, lovagi kultúra, Vita rendezése: romanika, gótika. - forráselemzések Pápaság és császárság; eretnekek Topográfia: - vázlatkészítések és egymás; a rendiség és a királyi Szenföld, Genova, Velenhatalom kérdése; a kettős igazság ce, Flandria, Champagne, - Összegzés problematikája. Párizs, Oxford, Cambridge, - Ellenőrzés - korrekHanza városok, a levantei Lényegkiemelés: ció kereskedelem útvonala.

- A lovagkor - A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak - A középkori városok - A középkor művelődése - Mindennapok a középkorban

Leegyszerűsített ábra készítése az invesztitúra küzdelmekről. Folyamatábra készítése a gazdasági fejlődésről, a rendiség kialakulásáról, a rendi szervek működéséről.

Tárgyi emlékek bemutatása élőszóban: A lábítós szövőszék vagy a rokka működésének bemutatása élőszóval, táblai rajz (vagy fólia) segítségével. Lovagi fegyverzet (lovagi torna), középkori város nyüzsgésének, egyházi ünnepek élményszerű előadása élőszóban.

Emelt szintű követelmény: Kronológia: 1059., 1054., 1077., 1176., 1096-99., 1291., 1295., 1242., 1223. Személyek: I. Frigyes, II. Frigyes, II. Orbán, II. Fülöp Ágost, II. (Plantagenet) Henrik, II. Ottokár

Fogalmak: simonia, cölibátus, konkordátum, valdensek, albigensek, ferencesek, domonVáltozások, történelmi folya- kosok, kontárok, rendek, rendi gyűlés, kétkamarás matok bemutatása: hét szabad A gazdaság, a társadalom, a gyűlés, művészet

művészetek fejlődési ívének bemutatása szóban vagy írás- Topográfia: ban. Jeruzsálem, Bizánc, Canossa, Legnano, Akkon, LonIdőszámítás és térképhasználat don, Hastings, Worms, AlTérképvázlat készítése az euró- bi, Morvamező, Prága, pai régiókról összehasonlító Krakkó, Avignon, Kijev, kronológiai táblázattal kiegé- Novgorod, Kalka szítve.

Fejlesztési követelmények Az Árpád-házi kirá- Elemezze, hogyan tükröződnek a társalyok kora Ráfordítási idő: 10 dalmi változások óra Szent István törvényeiben. - Az új rend megszilárdítása - Rajzolják térképbe, társadalmi milyen védekező változások a XI. háborúkat viselt haszázadban zánk ebben a kor- Szent László és ban. Könyves Kálmán Tantervi tartalom

Tevékenységformák Eltérő vagy ellentétes források megítélése: Törvények egybevetése: László és Kálmán törvényei; Aranybulla és megújításai; Ábrák és szövegek megfeleltetése - III. Béla jövedelmei és a róla készült diagramm; Források és szerzőik viszonya, forrásértéke: Anonymus forrásértéke részletek segítségével; Rogerius a tatárjárásról; Tamás érsek a ta-

Minimális követelmény Érettségi témakör: Az Árpád-kor Kronológia: 1077-95., 1095-1116., 1172-1196., 1205-1235., 1222., 1235-70., 124142., 1301. Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon

80

- III. Béla kora - Az Aranybulla és a tatárjárás. II. András és IV. Béla kora - Gazdasági és társadalmi változások - A XII. században - Az Árpád-kori kultúra

Vessék össze László és Kálmán törvényeinek néhány részletét. Korabeli forrást használva vázolja a tatárok sikereinek okait.

tárjárás okairól;

Ismeretterjesztő szövegek felhasználása - jegyzetek kiselőadások készítése: Az Árpád-kor művészete. A mindennapok bemutatása - Új Képes Történelem. A magyarországi román és gót művészet bemutatása képek és raj- Topográfia: zok segítségével. Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Vita rendezése: Dalmácia, Szerémség, A tatárjárás okairól; a tatárok kivonulásának indítékairól; IV. Muhi, Buda

Mutasson be rajzokat, képeket Ár+ 2 óra pád-kori kultúránk (Kun) László értékeléséről; II. András új birtokpolitikájáról; - Szent László emlékeiből. törvényeinek Lényegkiemelés: Leegyszerűsített ábra készítése elemzése a magyar társadalom fejlő- A tatárjárás edéséről, a magyar külpolitika aseményeinek lakulásáról, a magyar államkövetése a szervezet működéséről. térképeken! - Összegzés - Ellenőrzés-korrekció

Tantervi tartalom

Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, hiteleshely, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok

Emelt szintű követelmény: Kronológia: 1031., 1044., 1051., 1091., 1231., 1267., 1282.

Személyek: Imre, Péter, Aba Sámuel, I. András, I. Béla, Tárgyi emlékek bemutatása Salamon, Kötöny, IV. élőszóban: (Kun) László, III. András Árpád-kori fegyverzetek, a Képes Krónika illusztrációinak Fogalmak: bemutatása élőszóval; vármegye, várbirtok, káptalan, kanonok, Változások, történelmi esperesség, dukátus, folyamatok bemutatása: kóborlók, regálé, A gazdaság, társadalom, a műkancellária, tárnokmester, vészetek fejlődés ívének beháramlás, pálosok, mutatása szóban vagy írásban. etnikum, tartományúr, Időszámítás és térképhasz- nemesi megye nálat: Térképvázlat készítése Ma- Topográfia: gyarország területének alakulá- Ménfő, Pécs, Gyulafesáról, az etnikai viszonyok vál- hérvár, Eger, Győr, Vác, tozásáról. A vándormozgal- Kalocsa, Veszprém, Vámak, a bányászat, a kereskedel- rad, Csanád, Pannonmi utak bemutatása halma, Pécsvárad, Óbuda, Szepesség térképvázlaton.

Fejlesztési követelmények Elemezze a rendi országgyűlés fogalmát.

A késő középkor (XIV-XV. sz.) Ráfordítási idő: 6 óra Mutassa be a térképen Európa nagy - Nyugat-Európa régióit. válsága (éhínség, járványok, hábo- Készítsen rajzos vázrúk) latot a reneszánsz épí- Itália, a tészeti stílus jellemhumanizmus és a zőiről. reneszánsz - Az angol, francia Bizonyítsa, hogy a és a spanyol rendi török szultán kivémonarchia teles hatalommal ren-


Minimális követelmény

Eltérő források megfeleltetése: A válság elemzése szöveg, táblázat és térképvázlat segítségével.

Érettségi témakörök: A humanizmus és reneszánsz Itáliában. Angol és a francia rendi állam működése. Ismeretterjesztő szövegek Az Oszmán Birodalom felhasználása - ellentétes néze- terjeszkedése.

tek feltárása: Az Új Képes Történelem (vagy más kiadvány) segítségével a válság okainak a kilábalás módjainak, a művészetek fellendülésének bemutatása. A százéves háború angol és francia szemmel.

Kronológia: 1337-1453., 1356., 1389., 1410., 1415., 1453.

Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d’Arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburg) Károly, Husz Vita rendezése: János, Gutenberg, III. Iván, Válság vagy virágzás; a rene- II. Mohamed, Aragóniai szánsz embereszmény pozití- Ferdinánd, Kasztíliai Izabella

vumai és negatívumai; tábori-

81

felemelkedése delkezett. - A német császárság és a pápaság hanyatlása - A közép- és keleteurópai régió államai - Az Oszmán Birodalom terjeszkedése + 1 óra - A humanizmus és reneszánsz (műemlékezések) - Összegzés - Ellenőrzés-korrekció

ták és kelyhesek, reformerek és maradiak a konstanzi zsinaton, rendek és királyi hatalom a központosítás korában. Lényegkiemelés: Leegyszerűsített ábra készítése a százéves háborúról; az oszmán terjeszkedésről; a rózsák harcáról Tárgyi emlékek bemutatása élőszóban: Tűzfegyverek, korabeli bank, királyi udvar, az új találmányok bemutatása élőszóban, saját készítésű rajz segítségével. Változások, történelmi folyamatok bemutatása: A válság, a gazdaság, a központosítás bemutatása. Az orosz és az oszmán terjeszkedés nyomon követése. Időszámítás: A régiók időbeli mozgásainak megfeleltetése kronológiai táblázat segítségével. A főbb folyamatok korának meghatározása a főbb csomópontokkal.

Fogalmak rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező Emelt szintű követelmény: Kronológia: 1346., 1450., 1358., 1479., 1492., 1378., 1291., 1499., 1415., 1419., 1434., 1454., 1402. Személyek: Gutengerg, III. Edward, V. Károly, VII. Károly, Luxemburgi Zsigmond, III. Frigyes, I. Habsburg Miksa, Lokietek Ulászló, III. Kázmér, Jagello Ulászló, I. Murád, Timur Lenk. Fogalmak: válság, pusztásodás, nyomtatás, zsarnok-uralom, forint, zsoldosok, tűzfegyverek, cortez, Német Aranybulla, választófejedelmek, avignoni fogság, nagy nyugati egyházszakadás, kanton, KözépEurópa, táboriták, kelyhesek, kassai privilégiumok, prikáz, pomescsik, defterdár

Térképhasználat: A régiók meghatározása falitérképen vagy atlaszon, illetve saját készítésű elnagyolt térképvázlaton. A jelentősebb folyamatok térbeli változásainak ábrázolása Topográfia: térképvázlaton.

Crécy, Azincourt, Orleans, Calais, Granada, Avignon, Konstanz,

Fejlesztési Tevékenységformák követelmények hogyan Eltérő források megfelelMagyarország a Elemezze, XIV-XV. században tükröződnek a társa- tetése: Írott források és térképek Ráfordítási idő: 9 óra dalmi változások az egybevetése. Nándorfehérvár szöveg és 1351. évi törvények- ostromatérképvázlat. - Károly Róbert és ben. Nagy Lajos Források és szerzőik viszonya, forrásértéke: - Társadalmi válto- Fejtse ki, kinek vált Zách Klára tragédiája a zások. Népesség és hasznára a királyi Képes Krónikában; a török természeti környe- jövedelmek növelése. foglyainak helyzete Magyarországi György barát zet tollából. - Luxemburgi Zsig- Statisztikai adatok, mond kora diagramok segítségével Ismeretterjesztő szövegek - Védekezés az osz- elemezze a lakosság felhasználása - jegyzetek, kiselőadások készítése: mán - török ter- számának alakulását az Az Anjouk, Zsigmond vagy udvarának jeszkedés ellen. államalapítástól a XIV. Mátyás bemutatása az Új Képes Hunyadi János század végéig. Történelem kötetei alapján. - Hunyadi Mátyás uA török és a magyar ismertetése ralkodása. A köz- Készítsen vázlatot harcmodor hadtörténeti munkák alapján. pontosítás kísérlete Zsigmond Tantervi tartalom

Minimális követelmény Érettségi témakörök: Társadalmi, gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés Kronológia: 1308-42., 1342-82., 1351., 1387-1437., 1396., 1443-44., 1444., 1448., 1456., 145890. Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini. Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, ki-

82

- Életformák a XV. századi Magyarországon - Kultúra és művelődés

uralkodásának legfontosabb eseményeiről.

Vita rendezése:

Tartson beszámolót a Hunyadi család + 2 óra felemelkedésének - Az Aranybulla útjáról. módosítása - a törvények elem- Értékelje Mátyás zése társadalmi, gazdasági, - Hunyadi János külpolitikai és hadjáratainak kulturális törekvéseit. követése a térképen Elemezze a kül- és belpolitikai tényezők - Összegzés szerepét a magyar - Ellenőrzés-korrek- állam hanyatlásában és ció bukásában.

Zách Klára elítélése; Hunyadi László elítélése; Hogyan védekezzünk a török ellen; Mátyás nyugati politikájában értékelése; Nagy Lajos külpolitikájának elemzése.

lenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina.

Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Lényegkiemelés: Szilézia, Leegyszerűsített ábra Nándorfehérvár, készítése a királyi Bécs. jövedelmek alakulásáról. Emelt szintű követelmény: Folyamatábra készítése a Kronológia: magyar rendiség 1312., 1321., 1335., 1428., kialakulásáról, a törökök 1437., 1463., 1464., 1471., ellen folytatott honvédő 1479., 1483., 1485. harcról. Személyek: Tárgyi emlékek bemutatása Aba Amádé, Kán László, élőszóban: Anjou Endre, Erzsébet kiA bányászatban és a pénz- rályné, Kis Károly, Garai verésben használt eszközök Miklós, Cillei Hermann, Obemutatása. Török-magyar zorai Pipó, Budai Nagy Anösszecsapás élményszerű tal, Kapisztrán János, Sziláelőadása élőszóban. gyi Mihály, Thuróczy János.

Változások, történelmi fo- Fogalmak aranyforint, urbura, pénzvelyamatok bemutatása: A gazdaság és a népesség fejlődésének elemzése ábrák és térképvázlatok segítségével.

rési monopólium, ugyanazon nemesi szabadság, jobbágyság, bárói ligák, telekkatonaság, kápolnai unió, kincstartó, nádori törvények.

Időszámítás és térképhaszTopográfia nálat: Térképvázlat készítése a törökellenes harcokról, Magyarország ásványkincseiről és kereskedelméről.

Tantervi tartalom

Kora újkor (XVI-XVII. sz.) Ráfordítási idő: 12 óra -

-

-

-

-



Rozgony, Visegrád, Diósgyőr, Kolozsvár, Kápolna, Galambóc, Szendrő, Marosszentimre, Várna.


Érettségi témakörök: Gyűjtse össze a Eltérő források megfeleltetése: felfedezések technikai és Írott források, képek és térképek A nagy földrajzi felfedezések és követegybevetése. A lepantoi csata, az kezményei tudományos feltételeit.

Vázolja a reformáció és ellenreformáció hatását a A nagy földrajzi kultúra, az iskolázás, a felfedezések és kö- nemzeti nyelv fejlődésére. vetkezményei: az európai és Európán Olvassa le térképről, kívüli kultúrák melyek voltak a találkozása, a gyar- legnagyobb gyarmattartó matosítás. hatalmak. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A Értelmezze az modern világ- abszolutizmus fogalmát. gazdasági rend-szer kialakulásának kez- Mutassa be a hadsereg detei fejlődésének főbb Reformáció és ka- szakaszait a kora tolikus megújulás. középkortól a XVIII. A barokk századig. Az abszolutizmus. A modern állam ki- Magyarázza el, miért volt alakulása ellentét az angol A hatalmi viszo- parlament és a király nyok átrendeződése között. Európában: a fran-

Armada pusztulásának elemzése. A reformáció és a katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parForrások és szerzőik viszonya, lamentális monarchia megszületése forrásértéke: Angliában Angol parasztok levele a bekeA tudományos világkép átalakulása a rítések idején; Luther pontjai; felvilágosodás nantes-i edictum; Hans Dernschwam törökországi beszá- Kronológia: molója; 1492., 1517., 1588., 1618-48., 164049., 1689., 1701-1714. Ismeretterjesztő szövegek felhasználása - jegyzetek, kiselő- Személyek: adások készítése: Kolumbusz, Magellán, Vasco da GaA korszak jelentős személyisé- ma, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopergeinek (XIV. Lajos, Nagy Péter, nikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, V. Károly stb.) életének és Cromwell, Rechelieu, XIV. Lajos, munkásságának bemutatása Colbert, Nagy Péter kiselőadások során. A művéFogalmak: szetek és tudományok főbb igyarmatosítás, konkvisztádor, ültetrányzatainak és képviselőinek vény, világkereskedelem, abszolutizbemutatása alkotásaik segítsémus, reformáció, protestáns, evangéligével. kus, református, unitárius, ellenreforVita rendezése: máció, jezsuiták, manufaktúra, angliHatalmi érdekek feltárása el- kán, monopólium, puritán, Jognyilatlentétes nagyhatalmak érdeke- kozat, merkantilizmus inek bemutatása révén; a reforTopográfia: máció egyes irányzatai és katoGenf, Németalföld, Antwerpen, Lonlikusok közötti hitvita rendedon, Versailles, portugál és spanyol

83

cia hegemónia kísérlete - Háborúk és hadseregek a kora újkorban - Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása - A tudományos világkép átalakulása

Értékelje a Nagy Péter reformjait támogatók és a hagyományőrzők álláspontját. Mutasson be Versaillesról.

+ 3 óra - A nagy földrajzi felfedezések követése térképen. - A 30 éves háború alakulásának figyelemmel kísérése a térképek segítségével. - A tudományos világkép átalakulása a korabeli írások alapján. - Összegzés - Ellenőrzéskorrekció


Magyarország a kora újkorban (14901711) Harc a megmaradásért

Értékelje, milyen szerepet töltött be Erdély a három részre szakadt Magyarországon. 2.V

-

-

-

-



Eltérő források megfeleltetése - Írott források, képek és térképek egybevetése: A mohácsi csata leírása és a térképvázlat összevetése; A marhakereskedelem írott források, táblázatok és térképváz-latok alapján; a szulejmáni ajánlat az események és a adatokat térképvázlat tükrében.

Érettségi témakörök: A mohácsi csata és az ország 3 részre szakadása Az erdélyi fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarországa a XVII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák

Ismeretterjesztő kiadványok felhasználása: Az Új Képes Történelem és más kötetek segítségével mutassuk be a várháborúk jellegzetességeit!

Kronológia: 1514., 1526., 1541., 1552., 1566., 1591-1606., 1664., 1686., 1699., 170311.

Ráfordítási idő: 26 Gyűjtsön óra arról, milyen hatással

-

gyarmatok

Emelt szintű követelmény Kronológia: 1519., 1526., 1555., 1524-26., 1556., 1541., 1540., 1545-1563., 1600., 1571., 1566-1609., 1620. / 1542., képeket Lényegkiemelés: - 1651., 1658., 1572., 1598., 1614., Leegyszerűsített ábra készítése a 1704., 1572., 1648., 1700-1721. korszak fő folyamatairól: az abSzemélyek: szolutizmus kialakulása, re-forSzervét Mihály, Loyolai Ignác, IV. máció és ellenreformáció, gazPál, VIII. Henrik, Orániai Vilmos, Aldasági fejlődés, hatalmi át-renba herceg, Gusztáv Adolf, / I. Jakab, I. deződések. Károly, IV. Henrik, Sobieski János, Tárgyi emlékek bemutatása IV. Iván, XII. Károly, Köprülük, Newélőszóban: ton, Bacon, Locke Az Európán kívüli világ jellegFogalmak zetességeinek bemutatása kép-aárforradalom, centrum-periféria, két nyag segítségével. A hajótípusok szín alatti áldozás, szentségek, anabapfejlődése ábrákon keresztül. A tisták, predesztináció, presbiter, katolihaditechnika fejlődése. A hétkus megújulás, index, barokk, bekeríköznapi eszközök változása. tések, / presbiteiánus, independens, leVáltozások, történelmi folya- vellerek, alkotmányos monarchia, resmatok bemutatása: tauráció, hugenották, intendánsok, reA gazdaság és a népesség fejlő- guláris hadsereg, empirizmus, racionadésének elemzése ábrák és tér- lizmus, felvilágosodás képvázlatok segítségével. Topográfia: Időszámítás és térképhasználat: Jóreménység foka, Kuba, Hispaniola, Térképvázlat készítése az e-gyes Pávia, Wittenberg, Augsburg, Ttrident, régiókról, a felekezeti viszonyok Lepanto, Madrid, Utrecht, Fehérhegy, változásáról, a hatalmi átren- Lützen, / Nantes, Höchstädt, Narva, deződésről, a gazdasági folyama- Poltava. tokról.

Tantervi tartalom

-

zése; az abszolutizmus és a despotizmus hasonlóságainak és különbségeinek szembesítése; az abszolutizmus hatása-inak értékelése ellenkező megközelítésből.

volt a reformáció az irodalomra, a A Jagelló-kor. könyvnyomtatásra, a A török hódoltság. A habsburgok és a nép- és középfokú oktatásra. 2. IB magyar rendek Az Erdélyi Tartson beszámolót fejedelemség Függetlenségi harcok Zrínyi elképzeléseiről. és országegyesítő 3.IA. kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor Elemezze az ország felszabadításának és Zrínyi Miklós A reformáció és a következményeit. katolikus megújulás Rákóczi írásai alapján Magyarországo fel a Gazdasági és sorolja szabadságharc társadalmi változások. Népesség kitörésének okait. és környezet Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon A török kiűzése

Személyek: Források és szerzőik viszonya, Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai Jáforrásértéke: Kőszeg ostroma nos, II. Szulejmán, Fráter György, Zríkeresztény és oszmán szemmel; nyi Miklós, Báthory István, Károli Ferdinánd Fráter György Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gmeggyilkolásáról; Izabella királyné ábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a Buda elestéről; Pázmány a rendi költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai jogokról; Zrínyi halála; Jenő, II. Rákóczi Ferenc Ismeretterjesztő szövegek fel- Fogalmak: használása - jegyzetek, kiselőadások Örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, készítése - Vita rendezése: kuruc, labanc, rendi konföderáció, A Jagelló-kor külpolitikai lehetőségei; trónfosztás kettős királyválasztás, Ferdinánd vagy Szapolyai hűségén; megoldási Topográfia: lehetőségek Buda eleste után; Fráter Mohács, Eger, Szigetvár, Sáros-patak, György megítélése; vallásszabadság Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotkérdése Erdélyben; Erdély politikája a thárd, Zenta 15 éves háborúban, rendek és Emelt szintű követelmény: abszolutizmus, kurucok és labancok; a Kronológia: szatmári béke megítélése 1505., 1521., 1529., 1532., 1538., Lényegkiemelés: Leegyszerűsített ábra 1551., 1570. / készítése a korszak fő folyamatairól 1596., 1600., 1604-1606., 1608.,

84

- Rákócziszabadságharc + 4 óra - A mohácsi csata körülményeinek elemzése - Bocskai és a hajdúk kapcsolata, az utókor emlékezete - Zrínyi hadműveleteinek követése a térképen - A Rákóczi-kor emlékhelyek, a hadiesemények felelevenítése a térképek segítségével - Összegzés. - Ellenőrzés-korrekció

(gazdaság, etnikai viszonyok, rendiség 1635., 1621., 1645., 1660., 1671., szerepe, hatalmi viszonyok). 1681., 1705., 1707., 1708. Személyek: Bakócz Tamás, II. Ulászló, Werbőczy István, Tomori Pál, II. Ferdinánd, János Zsigmond, Sylvester János/ Habsburg Rudolf, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, Apafi Mihály, Zrínyi Péter, Thököly Imre, Lotharingiai Károly, Bercsényi Miklós, Károlyi Sándor, Pálffy János, I. Változások, történelmi folyamatok József bemutatása: A gazdaság és a népesség Fogalmak fejlődésének elemzése ábrák és Tripartitum, zsellér, végvár, olasz bástérképvázlatok segítségével. A tya, rendi dualizmus, vilajet, szanfelekezeti változások nyomon követése dzsák/ térképvázlat felhasználásával. Felségárulási perek, jogeljátszási elméIdőszámítás és térképhasználat: let, újszerzemény, fegyverváltság Összehasonlító időrendi táblázat Topográfia készítése a három részre szakadt Rákos, Kőszeg, Várad, Tokaj, Gyalu, ország történéseiről, valamint az Partium, Alvinc, Szolnok, Torda, Debegyetemes történeti szinkronról. recen, Nagyenyed/ Térképvázlatok készítése az ország Gyurgyevo, Mezőkeresztes, Szerencs, területi felosztásának nyomon Zsitvatorok, Nikolsburg, Kanizsa, Ekövetésére. A várháborúk menetének szék, Párkány, Nagyharsány, Karlóca, ábrázolása térképvázlatokon. Szécsény, Ónod, Trencsén, Szatmár Tárgyi emlékek bemutatása élőszóban: Fegyverek, mezőgazdasági eszközök, ötvöstárgyak bemutatása képek alapján élőszóban. A végvári életről, török rabságba kerültek sorsáról, főúri udvar mindennapjairól, hitvitákról élményszerű beszámoló készítése. A korszak építészetének, ruházkodásának bemutatása.

85

A továbbhaladás feltételei: -

A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban.

-

Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására.

-

Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kielőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján.

-

Képesek

legyenek

történelmi

folyamatokat,

korszakokat

felismerni,

megkülönböztetni.

-

Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.)

-

Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után.

-

Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem korszakainak szinkronban látására.

-

Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.

-

Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falikép megfelelő lapjáról.

-

Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.

86

A 11. osztály helyi tanterve Éves óraszám: 111 óra, Ebből haladás: 89 óra, Gyakorlás, rendszerezés, elmélyítés: 22 óra, heti óraszám: 3 óra, heti otthoni óraszám: 1,5 óra.

Követelmény: 87 Ismeretszerzési és feldolgozási képességek: Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség feltárása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata.

A

változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok

forrásértékének

összehasonlítása.

Történelmi

folyamatok,

korszakok

felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa - centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népesség adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.)

Kifejezőképességek:

A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű meghatározása. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével.

Tájékozódás időben: Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás a térben: Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása.

A tanuló a tanév végére ismerje és értse: -

A puritanizmus fogalma és irányzatai.

-

A merkantilizmus fogalma.

-

A hatalommegosztás elve.

-

A felvilágosult abszolutizmus fogalma és területei.

88

-

Észak és dél eltérő fejlődése az USA-ban. az amerikai angol gyarmatok elszakadási és egyesülési folyamata.

-

A francia forradalom kiemelkedő eseményei és szimbólumai.

-

Napóleon hatalmi rendszere.

-

A liberalizmus és a nacionalizmus fogalma.

-

Az ipari forradalom legfontosabb találmányai.

-

A jelentősebb 1848-as forradalmi események ismertetése térkép alapján.

-

Az ország nemzetiségi összetételének változásai.

-

A Pragmatica Sanctio lényege és hatása Magyarországra.

-

Mária Terézia rendeletei.

-

II. József reformtörekvései.

-

A Reformátorok Titkos Társaságának és a Szabadság és Egyenlőség Társaságának programja.

-

Széchenyi gyakorlati tevékenysége és politikai nézetei a Stádium 12 pontja alapján.

-

Kossuth politikai nézetei.

-

A reformországgyűlések legfontosabb eredményei.

-

Az 1848-as forradalom főbb eseményei Pesten és Pozsonyban.

-

Az 1848-49. évi szabadságharc legfontosabb eseményei.

-

A kis- és nagynémet egység értelmezése. Az egységes Németország kialakulásának folyamata térkép alapján.

-

Az ellentétek kiéleződésének okai az amerikai észak és dél között.

-

A második ipari forradalom legfontosabb találmányai.

-

az új vállalkozási formák típusai a második ipari forradalom idején.

-

Az imperializmus fogalma.

-

A központi hatalmak és az antant országai. A gyarmatbirodalmak jellegzetességeinek ismertetése térkép alapján.

-

A passzív ellenállás fogalma.

-

A kiegyezés által teremtett államrendszer.

-

A tőkés fejlődés legfontosabb eredményei Magyarországon a dualizmus korában.

-

A magyarság helyzetének változása a birodalmon és a Magyar Királyságon belül a dualizmus korában.

-

A kulturális és tudományos élet egy kiemelkedő egyéniségének élete.

89

Tartalom: Módszerek: Ismétlő órákon: - Önálló kiselőadások, beszámolók bővítése - Tanulói előadások - Forráselemzések - Térképvázlatok készítése - Helytörténeti gyűjtőmunka - Múzeumlátogatásról beszámoló 90

Új anyag feldolgozó órákon: - Tanári magyarázat - Forrásszemelvények elemzése - Diagramok, statisztikák elemzése - Térképhasználat - Szemléltetés - Vita Értékelés: Értékelendő tevékenységforrás: - Szóbeli felelet - Órai hozzászólás - Kiselőadás - Önálló forrásfeldolgozás - Anyaggyűjtés

Eszközök: Tanári segédletek: - film, - videokészülék, - forrásgyűjtemény, - tankönyv, - munkafüzet, - ajánlott irodalom, - szaksajtó, - falitérkép Tanulói segédletek: - tankönyv, - munkafüzet, - atlasz

Tantervi tartalom A felvilágosodás kora (1721-1849) Ráfordítási idő: 10 óra




Történeti adatok fel- Érettségi témakör: A felvilágosodás dolgozása: Európa demográfiai fejlődé-

se a XVIII. sz. első felében. - A felvilágosodás - Az európai egyensúly - Az abszolutizmus válsága Francia-országban - A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban - Az orosz nagyhatalom - A XVIII. századi életviszonyok

A centrum és periféria közötti gazdasági különbségek elmélyülésének statisztikai kimutatása.

+ 2 óra: forráselemzések a felvilágosodás, korából Összegzés Ellenőrzés, korrekció

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (17111790) Ráfordítási idő: 10 óra A magyar királyság a Habsburg Birodalomban Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása A régi és az új mezőgazdaság, a hazai ipar A társadalom képe A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése A felvilágosodás és a nemzeti ébredés Művelődés, egyházak, iskolák + 3 óra - Forráselemzések - Grafikonelemzések - Térképhasználat Összegzés. Ellenőrzés, korrekció.

Tisztázni, hogy mit jelent a háború gazdasági szempontból, ha a határokon kívül, ill. belül zajlanak le.

Forrásmunka: A Pragmatica Sanctio értékelése. A Zala megyei parasztok Mária Teréziához intézett levele (Tk. 100. o.) és az Urbárium (Tk. 101. o.) közötti kapcsolat. Titkos Társaság és a Szabadság és Egyenlőség Társaság programjának összevetése. Reformátorok összevetése. Véleményalkotás, vita: Összefüggések keresése a népességcsökkenése, ill. növekedése és a gazdaság teljesítménye között.

Kronológia: 1776., 1783., 11971., 1974. Személyek: Jefferson, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx. Fogalmak: A hatalmi ágak megosztása, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, polgári szabadságjogok, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár. Topográfia: Poroszország, angol gyarmatok Észak-Amerikában. Emelt szintű követelmény: Kronológia: 1776., 1783., 1791., 1794. Személyek: Voltaire, Rousseau, Diderot Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, társadalmi szerződés, alkotmány. Topográfia: Pétervár Érettségi témakörök: Magyarország a XVII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. Kronológia: 1722-23., 1740-80., 1767., 1780-1790. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz Fogalmak: Kettős vámrendszer, vallási türelem, úrbéri rendezés, nyelvrendelet. Topográfia: Határőrvidék Emelt szintű követelmény

A demográfiai változások és a népesség nemzetiségi összetételének alakulása közötti összeFogalmak: függések.

Helytartótanács, betelepítés, A magyar nemzeti megújulás és állandó hadsereg, mágnás, a nemzetiségek törekvéseinek állami oktatás. összevetése. Bécs pozitív, ill. negatív szerepé- Topográfia: nek megítélése a magyar nemze- Bánát. ti, politikai és gazdasági fejlődés szempontjából. A „nevezetes tollvonás” értékelése. Előadás A gazdaság új elemeinek kimutatása Magyarországon. Történeti adatok feldolgozása Grafikonon ábrázolni Magyarország demográfiai fejlődését és a nemzetiségi összetétel változá-

91

sát a XVIII. században. Térképhasználat A Tk. és a TA. Alapján megállapítani, milyen a XVIII. század elején Magyarország népsűrűsége.

Függetlenségi A polgári átalakulás A Nyilatkozat alapján kora (1711-1790) Ráfordítási idő: 19 óra ismertesse az amerikai függetlenségi háború Az észak-amerikai gyarma- legfontosabb okait.

Térképhasználat Vaktérképen ábrázolni a XVII. század végén Európában és ÉszakAmerikában létező államformákat.

tok függetlenségi háborúja Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmá- Mondjon véleményt XVI. Lajos, Roberspierre, Forrásmunka nya

Napóleon, egyéniségéről, A felvilágosodás eszméinek

A polgári forradalom tetteiről. kutatása a Függetlenségi Franciaországban. Az EmbeNyilatkozatban, az Emberi és ri és Polgári Jogok Nyilatko- Térképvázlaton ábrázolja, Polgári Jogok zata

hogyan hatottak egymásra Nyilatkozatában, ill. az 1848-as forradalmak. Montesquieu és Rousseau A napóleoni háborúk munkáiban. Európája A különböző találmányok 1815. nemzetközi rendszere ismerete. Véleményalkotás, vita A tőkés gazdaság Az ipari forradalom és Elemezze a kor szellemi kibontakozásának társadalmi hatásai mozgalmainak hatását az előfeltételei. Forradalmi hullámok a XIX. 1848-as forradalmakra. század első felében

A XIX. század eszméi A művészet fő irányai Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre + 3 óra - forráselemzés - térképhasználat - vita Összegzés Ellenőrzés, korrekció

Érettségi témakörök: A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX század eszméi Az ipari forradalom és következményei Kronológia: 1789., 1804-15., 1848. Személyek: Jefferson, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx Fogalmak: Terror, kapitalizmus, tőkés, proletár Topográfia: Angol gyarmatok ÉszakAmerikában Emelt szintű követelmény Kronológia: 1776., 1783., 1791., 1794., 1830. Személyek: Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Nelson, Kutuzov, Mazzini, Engels. Fogalmak. Nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, harmadik rend, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, civil társadalom. Topográfia: Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo.

92

A polgárosodás kezdetei Magyarországon 17901847. Ráfordítási idő: 10 óra A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon Az átalakuló társadalom nemesi, paraszti és városi életformák Új elemek és elmaradottság a gazdaságban A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A nemzetiségi kérdés A reformkori művelődés, kultúra + 4 óra - forráselemzések. - grafikonok készítése - bibliográfia készítése - vita Összegzés Ellenőrzés

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849)

Ráfordítási idő: 15 óra A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom Áprilisi törvények A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai A nemzeti önvédelem megszervezése 1848 telén A tavaszi hadjárat A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok A szabadságharc bukása Debrecen város szerepe az 1848-49. évi szabadságharcban + 3 óra - forráselemzés - térképhasználat - előadás Összegzés Ellenőrzés

Források alapján ismertetni a reformkor kiemelkedő politikusainak eszméit. A magyar nemzeti megújulás és a nemzetiségek törekvéseinek összevetése. Rajzok, képek gyűjtése a reformkor életéről. Rövid áttekintés a parasztság helyzetének változásáról, az Árpádkortól a XVIII. századig. Adatsorok alapján következtetések levonása a nemzetiségek összetételének megváltozásáról. Vázlat készítése a Habsburg Birodalmon belüli magyar államszervezetről. A felvilágosult abszolutizmus hatásának bemutatása Magyarország gazdasági és kulturális életére.

A polgári átalakulás bemutatása az áprilisi törvények alapján. Térképvázlat készítése a szabadságharc valamelyik hadjáratáról.

Érettségi témakörök: A reformmozgalom kibontakozása és a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1975., 1844. Személyek: Martinovics, Kossuth Lajos, Széchenyi István. Fogalmak: Magyar jakobinusok, örökváltság, közteherviselés, érdekegyeztetés. Topográfia: Pest-Buda, Pozsony.

Forrásmunka A 12 pont és az Ellenzéki Párt követeléseinek összehasonlító elemzése. A végrehajtó és a törvényhozó hatalom szabályozása az áprilisi törvényekben. A választás és választhatóság szabályozása az „áprilisi” törvényekben. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának, az angol Jognyilatkozatnak és az „áprilisi” törvényeknek az összehasonlító elemzése.

Véleményalkotás, vita A francia és a magyar forradalom különbségeinek megállapítása (a forradalom vezető rétegének társadalom szerkezete, a tömegbázis társadalmi összetétele, stb.) A korabeli források ismeretében mérlegelni, hogy alacsony vagy magas a választójogi cenzus (angol, francia példák alapján) Az amerikai függetlenségi háború és a magyar szabad-

Emelt szintű követelmény: Kronológia: 1825., 1830., 1832-36., 1847. Személyek: Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Batthyányi Lajos, Wesselényi, I. Ferenc Fogalmak: Reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, védővám Topográfia: Fiume, Vaskapu Érettségi témakörök: A polgári forradalom A szabadságharc Kronológia: 1848. III. 15., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 14., VIII.3., X. 6. Személyek: Petőfi, Görgey, Bem, Jellasics, , Haynau Fogalmak: Márciusi ifjak, felelős kormány, nemzetiségi törvény Topográfia: Pákozd, Komárom, Segesvár, Arad Emelt szintű követelmény: Kronológia: 1849. április 6., május 21., Személyek: Jókai, Klapka, Damjanich, Windischgrätz Fogalmak: Nemzetőrség, függetlenség, jobbágyfelszabadítás, választójog Topográfia: Kápolna, Isaszeg

93

ságharc közötti hasonlóságok értékelése.

Előadás: A tavaszi hadjárat hadtörténete Az európai forradalmi hullám hanyatlásának hatása a magyar szabadságharcra Debrecen város szerepe a szabadságharcban. Történeti adatok feldolgozása Diagramon szemléltetni a magyar és az ellenséges hadseregek létszámának alakulását.

94

Térképhasználat

A nemzetállamok és az Az egységes Olaszország és Németország imperializmus kora kialakulásának (1849-1914) Ráfordítási idő. 15 óra végigkövetése a Történelmi Atlasz Gazdasági és társadalmi alapján. változások a fejlett orszá- Elemzés készítése a XIX. gokban, a második ipari Századi államok forradalom működésének új Az egységes Olaszország vonásairól. és Németország kialaku- A gyarmatosítás lása hatásainak elemzése. A krími háború. Vélemény kialakítása Az orosz reformkísér- arról, hogy miért válhatott letek az USA nagyhatalommá. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom Latin-Amerika, Kína és Japán A "keleti kérdés" és a Balkán A munkásság politikai erővé szerveződése Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón A Művelődés új keretei + 4 óra - Vita rendezése - Előadás (tanulói) - Forrásfeldolgozás - Táblázatkészítés - Diagram elemzés Összegzés Ellenőrzés, korrekció

A pesti forradalom fontosabb helyszíneinek és eseményeinek ábrázolása térképen. Véleményalkotás, vita: Az első és a második ipari forradalom összehasonlítása (vezető országok, felhasznált alapanyagok, energiaforrások, multiplikátorok, munkaszervezés, gyártási technológiák, stb.) Az új vállalkozási formák (monopóliumok, részvénytársaságok, stb.) előnyei és hátrányai.

Előadás: Az új technikai eszközök ismertetése és bemutatása képek segítségével. Puskás Tivadar tudományos munkássága Az ipari forradalom hatása a filozófiában Bismarck és Cavour politikai életútja. Történeti adatok feldolgozása Az USA népességének ábrázolása diagramon. Táblázat készítése az amerikai észak és dél háborús erőforrásairól (lakosság-hadsereg, vas-szén, lőfegyver, hajó, állatállomány, búza termelés stb.) Táblázat készítése a nagyhatalmak területi kiterjedéséről, lélekszámáról és gazdasági teljesítményéről. Ezek alapján nagyhatalmi sorrend felállítása.

Térképhasználat:

Érettségi témakörök: Nagyhatalmak és katonaipolitikai szövetségek a századfordulón Tudományos technikai felfedezések, újítások és következményei Évszámok: 1861-65., 1871., 1907. Személyek: Cavour, Garibaldi, Bismarck, Lincoln Topográfia: Piemont, Német Császárság, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária Fogalmak: Szociáldemokrácia, részvénytársaság, monopólium, középosztály, antant, keleti kérdés, bolsevik, szakszervezetek Emelt szintű követelmény Évszámok: 1853-56., 1861., 1866., 1870., 1882., 1904., 1905. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin Topográfia: Krím-félsziget, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna Fogalmak: Internacionálé, kersztényszocializmus, centrum, periféria, hármas szövetség, anarchizmus

Az USA területi növekedésének elemzése (Tk, Ta) A fejlődés élén álló (centrum) és lemaradó-felzárkózó (periféria) országok jelölése vaktérképen. Következtetések levonása a nagyhatalmak gyarmatainak elhelyezkedése alapján. gyűjtése a Véleményalkotás, vita: A polgárosodás kibonta- Adatok bukása A kiegyezés értékelése kozása Magyarországon szabadságharc utáni ellenállás különböző gazdasági, politikai és (1849-1914) Ráfordítási idő. 20 óra formáira. nemzeti szempontból. A megtorlás, a Bachrendszer kiépítése A passzív ellenállás A kiegyezés megszületése Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái Népességnövekedés A nemzetiségi kérdés A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák-Magyar Monarchiában Asszimiláció és kivándorlás A városiasodás A tudományos és művészeti élet fejlődése Pártok és pártküzdelmek A szocialista és agrárszocialista mozgalmak A dualizmus válsága a XX. század elején belső ellentmondásai + 3 óra - tanulói kiselőadás - térképhasználat - forráselemzés - összegzés - ellenőrzés, korrekció

A kiegyezés előnyeit és hátrányait hangsúlyozó forrás összevetése. Ebből következtetni arra, hogy Előadás: mi lehet az oka az Kossuth az emigrációban. Az ellenállás különböző ellentétes értékelésnek. formáinak jelentkezése Magyarországon 1849 után. Vélemény megfogalmazása: miért válhatott Budapest rövid Történeti adatok feldolgozása A nemzetközi és a idő alatt világvárossá. magyarországi események időszalagon Szépirodalmi művek ábrázolása alapján adatok gyűjtése a (1850-es évektől 1867-ig). kiegyezés utáni korabeli politikai rendszer A kormánystruktúra bírálatára. működésének ábrázolása. készítése Egy magyarországi Táblázat nemzetiség történetének Magyarország és az örökös nemzetiségi nyomon követése a tartományok XVIII. századtól 1918-ig. viszonyairól. Ezek alapján következtetések levonása a fennálló politikai berendezkedés működőképességének fennmaradásáról.

Térképhasználat: A magyar nyelvhatár és a magyarság által belakott területek változása a XVIII. és a XIX. sz. között. (A TA. alapján)

Bibliográfia: Bibliográfia készítése dualizmus koráról.

a

Érettségi témakörök: A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változásai a dualizmus korában Életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Évszámok: 1867., 1868., 1896. Személyek: Ferenc József, Haynau, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Tisza István Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest Fogalmak: Passzív ellenállás, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, asszimiláció Emelt szintű követelmények: Évszámok: 1849. október 6., 1875-90. Személyek: Bach, Baross Gábor, Jászi Oszkár Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Fogalmak: Horvát kiegyezés, obstrukció úri középosztály, népoktatás, cseléd, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, állami anyakönyvezés.

95

Éves óraszám: 111 óra Ebből haladás: 89; gyakorlás, rendezés, elmélyítés: 22. Heti óraszám: 3 óra

A továbbhaladás feltételei: -

Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére.

-

Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára.

-

Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet tartani történelem témákról.

-

Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után.

-

Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség).

-

Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

96

A 12. osztály helyi tanterve Éves óraszám: 128 óra, heti óraszám: 4 óra heti otthoni óraszám: 2 óra

Követelmény Ismeretszerzési és feldolgozási képességek: -

Írott források értelmezése, feldolgozása.

-

Különböző típusú források összevetése.

-

A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése.

-

A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése.

-

Nemzetközi

szerződések,

békekötések,

97

szövetségi

megállapodások,

nemzetközi

szervezetek alapokmányainak elemzése. -

Tájékozódás a szakirodalomban.

-

A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása.

-

Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése.

-

Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján.

-

A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.


Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése.

-

A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata.

-

Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén.

-

Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása.

-

A huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése.

-

A források értékelésével saját szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről.

-

Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése).

-

Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról.

Tájékozódás időben: A világ-, az európai és a magyar történelem főbb eseményeinek szinkronban látása Tájékozódás térben:

A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása A tanuló a tanév végére ismerje és értse: -

az első világháború kirobbanásának okait és a háború menetét a Párizs környéki békéket Magyarország szerepét a világháborúban az „őszi rózsás forradalom” és tanácsköztársaság létrejöttének okait a trianoni béke hatását a magyarságra a Horthy rendszer kialakulásának és megszilárdulásának főbb állomásait az 1929-33-as világgazdasági válság okait és következményeit Hitler hatalomra jutásának okait a sztálini diktatúra működési mechanizmusát a második világháború kitörésének okait, lefolyását, a fő frontokat és a háború lefolyását Magyarország jobbratolódásának okait és legfontosabb állomásait Magyarország második világháborúban való részvételének okait, a katonai verség főbb állomásait és a nyilas hatalomátvétel következményeit Magyarország szovjet megszállásának következményeit a két világrendszer kialakulásának okait a kommunista diktatúra kiépítésének lépcsőfokait az 1956-os forradalomhoz vezető utat, a forradalom és szabadságharc lefolyását és a megtorlást a Kádár rendszer kiépülését és megszilárdulását a rendszerváltás okait és menetét

Tartalom: Módszerek: Ismétlő órákon: -

önálló kiselőadások, beszámolók készítése,

-

tanulói előadások,

-

forráselemzések,

-

térképvázlatok készítése,

-

statisztikai adatok értékelése,

-

diagramok értékelése,

-

helytörténeti gyűjtőmunka,

-

beszámoló múzeumban látottakról.

98

Új anyag feldolgozó órákon: -

tanári magyarázat,

-

forrásszemelvények elemzése,

-

diagramok, statisztikák elemzése,

-

térképhasználat,

-

szemléltetés,

-

vita. 99

Értékelés: Értékelendő tevékenységforrás: -

Szóbeli felelet Órai hozzászólás Kiselőadás Önálló forrásfeldolgozás Anyaggyűjtés

Eszközök: Tanári segédletek: -

film,

-

videokészülék,

-

szöveggyűjtemények,

-

tankönyv,

-

ajánlott irodalom,

-

szaksajtó,

-

falitérkép

Tanulói segédletek: -

tankönyv,

-

atlasz,

-

munkafüzet

Fejlesztési Tevékenységformák Minimális követelmény követelmények Az első világháborútól Elemezze a szemben Vita rendezése: Érettségi témakörök: a nagy gazdasági vál- álló országok háborús Az antant és a központi Az első világháború jellege, célkitűzéseit, és hatalmak esélyei gyors és jellemzői, A Párizs környéki ságig (1914-1929) Tantervi tartalom

Ráfordítási idő: 18 óra - Az első világháború kirobbanása, jellege, története - A Párizs környéki békék - Az orosz forradalmak - A bolsevik pártállam kiépítése - Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában - Az olasz fasizmus - A parlamentáris rendszerek (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország) - A gazdaság és társadalom új jelenségei a fejlett világban és a női emancipáció - Összegzés. - Számonkérés

térképen mutassa meg a elhúzódó háború esetén. háború legfontosabb frontjait. Térképhasználat: A háború fő frontjainak Vesse össze a versaillesi bemutatása. békerendszerben kialakult új európai Változások, történelmi folyahatárokat a háború előtti matok bemutatása: határokkal. Oroszország a világháborúban, a Hasonlóságok és forradalmak és a Szovjetúnió eltérések a különböző létrejötte. országok 1919-29 közötti fejlődésében. Térképhasználat: A határok átrendeződése Gyűjtsön információkat Közép-Európában az első a két világháború világháború után. közötti életmódváltozásról (a Lényegkiemelés: nők új szerepe a Az olasz fasizmus létresportok, a film az autók jöttének okai. elterjedése) Tárgyi emlékek bemutatása: Ebből a korszakból származó levelek, írott források vagy használati tárgyak bemutatása, elemzése

békék A gazdaság és társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Évszámok: 1914-18., 1917., 1919., 1922., 1925. Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini Topográfia: Szarajevó, Marne, Sommine, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal Fogalmak: villámháború-állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem Emelt szintű követelmény: Személyek: Schlieffen, Gavrilo, Princip, Lenin, Wilson, von Hötzendorf, Pershing, Ludendorff, Hindenburg Topográfia: Verchun, Ipern, Przemysl

Galícia,

Fogalmak: Etnikum, verduni „vérszivattyú”, Bruszilov „gőzhenger” terror, gépek háborúja, béketárgyalások, kisantant, antant, permanens forradalom Fejlesztési Tevékenységformák követelmények Az első világháború és Gyűjtsenek a családban Lényegkiemelés: következményei vagy a lakóhelyen első Leegyszerűsített ábra készítéMagyarországon világháborús emlékeket. se Magyarország első világA Trianon utáni ország háborús szerepvállalásáról, a élete (1914-1931) Különböző politikai különböző frontokról. Ráfordítási idő: 15 óra elképzelések az őszirózsás forradalomtól Vita rendezése: - Magyarország rész- a Tanácsköztársaságig. Miért Magyarország szenTantervi tartalom

Minimális követelmény Érettségi témakörök: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és követelményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód Évszámok:

100

-

-

-

vétele a világháborúban. Debrecen az első világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke: Hatása a gazdaságra, társadalomra és az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. Az ellenforradalom A Horthy rendszer konszolidációja. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. Debrecen a két világháború között. Összegzés. Számonkérés.

vedte el a legnagyobb területi 1914. július 2., 1918. október veszteséget az első világhá- 31., 1918. november 3., 1919. ború után? március 21., 1920. március 1., június 4., 1921-31., 1927., 1919. Térképhasználat: augusztus 1. Mutassa be Magyarország Trianon előtti és a Trianon Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, utáni határait. Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, Vesse össze a vörös és fehér terrort. Ellentétes nézetek feltárása, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, összehasonlítása: Elemezze a Bethlen- A vörös és fehér terror össze- Peyer Károly. kormány legfontosabb hasonlítása Topográfia: intézkedéseit. Doberdó, Isonzó, trianoni MaVázlatkészítés: gyarország, Piave Értékelje Horthy Folyamatábra készítése a szerepét a konszolidáció lényeges állo- Fogalmak: konszolidációban. másairól. őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Ismertesse, milyen Forráselemzés: Tanácsköztársaság, vörös- és fehatással volt A két világháború közötti hérterror, numerus clausus, antiMagyarország életére a magyar társadalom külön- szemitizmus, irredentizmus, revítrianoni béke. böző rétegeinek jellemzése a zió, társadalombiztosítás, konforrások alapján. szolidáció. Ismertesse a magyar Emelt szintű követelmény: külpolitika erőfeszítéseit Évszámok: a 20-as években. 1915-18., 1916. december 30., 1918. október 24-31., 1919. Számoljon be a korszak március 20., 1919. november 16., kiemelkedő szellemi 1921. november 6., 1921. teljesítményeiről. december 12., 1926., 1931. augusztus A dokumentumok és források alapján alkosson véleményt a Tanácsköztársaság legfontosabb intézkedéseiről.

Személyek: Matuska Szilveszter, Ferenc József, IV. Károly, Gömbös Gyula, Károlyi Gyula, Clerk, Feidl Gyula, Huszár Károly, Vyx, Landler Jenő, Simonyi-Se madam Sándor Topográfia: Przemysl, Bécs, Sopron, Biatorbágy Fogalmak: ABC, királypuccs, frankhamisítási pénzreform, Vyx statárium, paktum, hatalmak, antant Fejlesztési követelmények A nagy gazdasági vál- Statisztikai adatok ságtól a második világ- segítségével mutassa be, háború végéig (1929- mit jelentett a gazdasági 1945) válság Európa és a világ Ráfordítási idő: 18 óra különböző országaiban. Tantervi tartalom

Tevékenységformák Lényegkiemelés: Leegyszerűsített ábra készítése a válság hatásairól a különböző országokban.

Caporetto,

fajvédők, botrány, jegyzék, központi


Érettségi témakörök: A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években Változások, történelmi fo- A második világháború előzmé- Az 1929-33-as Források segítségével lyamatok bemutatása: nyei, jelentős fordulatai világgazdasági válság elemezzék a német Hitler térnyerése Németor- Az USA és a nagy gazdasági - A nemzetiszocializ- nemzetiszocializmus szágban. világválság 1929-33 mus hatalomra jutása alaptéziseit. Évszámok: és működési mechaVita rendezése: nizmusa Vitassák meg, melyek A demokráciák és 1929., 1933., 1936., 1938., 1939. - A sztálini diktatúra a voltak a sztálini diktatúrák berendezkedése, szeptember 1., 1941. június 22.,

101

30-as években - A második világháború története - A szövetségesek győzelme, a háború jellege - Demokráciák és diktatúrák - Válságkezelés a nyugati demokráciákban - A német-olasz-japán tömb sikerei - Összegzés - Számonkérés

diktatúra kialakulásának előnyeik és hátrányaik okai és legfontosabb kiemelése. jellemzői. Vázlatkészítés: Hasonlítsa össze a Folyamatábra készítése az demokráciák és 1929-33 közötti legfondiktatúrák uralmi tosabb eseményeiről. rendszerét. Időszámítás: Készítsen kronológiai A különböző frontok szinkrontáblázatot az összefüggései a második 1929-39 közötti időszak világháborúban. legfontosabb világtörténeti Térképhasználat: eseményeiről. A frontvonalak mozgása, a tengelyhatalmak visszaszoKészítsen térképvázlatot rulása, a szövetségesek előa háború főbb frontjairól renyomulása és térnyerése. 1941 elején, 1943-ban és 1945 elején.

1944. június 6., 1945. május 9., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle. Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia. Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, Tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Führer-elv, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, néirtás, holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció Emelt szintű követelmény: Évszámok: 1931., 1933. január 30., 1934., 1935., 1936., 1936-39., 1939. szeptember, 1940. május, 1941. december 7., 1942. augusztus-43. február, 1943., 1944. augusztus Személyek: Sztálin, Gandhi, Hirohito, Ribbentrop, Ciano, Molotov, Patton, Csujkov, Mihály király, Rokosszovszkij, Trusan Topográfia: Nagaszaki, Dachan Kisinyov, Berlin, India, Hawai, Fülöpszigetek Fogalmak: krach, személyi kultusz, végső megoldás, SS, SA, NKVD, áttörés, villámháború, szőnyegbombázás, atombomba, békaugrás, kamikaze

Tantervi tartalom Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-45) Ráfordítási idő: 17 óra - Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában - A revíziós külpolitika eredményei Belesodródás a világháborúba - Magyarország háborús részvétele. A Kállay-kormány politikája - A német megszállás

Fejlesztési követelmények A világgazdasági válság hatásának bemutatása grafikonokkal, irodalmi alkotásokkal és a korabeli szociográfiai irodalom felhasználásával. Vitassák meg, hogy a magyar társadalom döntő többsége miért támogatta a területi revíziót és ez hogyan vezette az országot a németek csapdájába. Ismertesse Magyarország



Ismeretterjesztő szövegek felhasználása - ellentétes méretek feltárása: Magyarország jobbratolódása különböző interpretációinak párhuzamba állítása.

Érettségi témakörök: A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon

Vita rendezése: A területi revízió támogatói Évszámok: 1938. november 2., 1939. és ellenzői. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, Lényegkiemelés: leegyszerűsített ábra készítése 1944. március 19., 1944. október a gazdasági világválság 15., 1944. december 21., 1945. április. hatásairól.

Személyek: Tárgyi emlékek bemutatása Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömnémet élőszóban: bös Gyula, Bárdossy László,

102

- A holocaust Magyar- megszállásának okait és Írott és tárgyi források a országon következményeit. világháborúból. - A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátTérképhasználat: vétel. A magyar honvédség - Magyarország szovjet hadműveletei a második felszabadítása és világháborúban. megszállása - Debrecen a második világháborúban - Összegzés - Számonkérés

Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla. Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar. Fogalmak: Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság Emelt szintű követelmény: Évszámok: 1933., 1936., 1939. november 2., 1940. augusztus 30., 1940. december, 1941. december, 1943. január 12-február 9., 1945. április 13. Személyek: Jány Gusztáv, Kéri Kálmán, lakatos -géza, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Imrédy Béla, Darányi Kálmán Topográfia: Kárpátok, Kassa, Győr, Kijev Fogalmak: visszavonulás, áttörés, cserkészek, leventék, antikomintern paktum, hungarista mozgalom, bécsi döntések, barátsági és megnemtámadási szerződés, vérengzések, sárga csillag, fegyverszünet

Fejlesztési követelmények A jelenkor (1945- Hasonlítsa össze Középnapjainkig) Európa 1945 utáni Ráfordítási idő: 17 óra helyzetét a háború előttivel. - A hidegháborús szembenállás a máso- Statisztikák alapján dik világháború után vesse össze az USA és - A fejlett piacgaz- Szovjetunió háború daság, a demokra- előtti és utáni helyzetét. tikus berendezkedés országai Értelmezze a - Az európai integráció hidegháború fogalmát. története - A „harmadik világ” Jellemezze néhány - A szocialista rendsze- európai integrációs rek kialakulása, fejlő- szervezet működését. dése és kudarca - A közel-keleti konf- Elemezze, miben liktusok jelentett változást az - Kelet-Közép-Európa SZKP XX. és a Balkán a rend- kongresszusa. szerváltás után Készítsen - Az emberiség az ez- összehasonlító redfordulón: a globá- kronológiai táblázatot az Tantervi tartalom



Vita rendezése: A kommunista és kapitalista országok közötti különbségek: előnyök és hátrányok.

Érettségi témakörök: A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása Rendszerváltozás KeletEurópában

Térképhasználat: A gyarmati rendszer visszaszorulása a gyarmatok Évszámok: önállóságának visszanyerése. 1947., 1948., 1949., 1955., 1956., 1957., 1961., 1968., Vita rendezése: 1975., 1991. A Közel-keleti konfliktusok és szembenállás megoldási Személyek: lehetőségei. Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Lényegkiemelés: Truman, Adenauer, Hruscsov, A kommunista rendszer Nasszer, Kennedy, XXIII. János, bukása a különböző Brandt, Walesa, Reagan, országokban. Gorbacsov. Ismeretterjesztő szövegek felhasználása: Tanulói beszámoló a „Japán csodáról”.

Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Trumanelv, Mashall-segély, szociális

103

lis világ és problémái - A távol-keleti régió: Japán és Kína - Összegzés - Számonkérés

1945. és 1990. közötti időszak legkiemelkedőbb világpolitikai eseményeiről.

piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyevdoktrína, globális világ, enyhülési politika

Véleménye szerint milyen okok vezettek a kommunista diktatúra bukásához.

Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea

Bizonyítsa Japán világpolitikai, világgazdasági jelentőségét. Használjon statisztikai elemzéseket.

Emelt szintű követelmény: Évszámok: 1946., 1950-53., 1953., 1955., 1956. február, 1959. január, 1961. április, 1967., 1968., 1969. július, 1973., 1975., 1978. 1980., 1982., 1986., 1989., 1990., 1991. Személyek: Ceausescu, Szaddam Husszein, Andropov, Gagarin, Armstrong, Martin Luther King, Szadat, Begin, Carter Fogalmak: űrkutatás, fegyverkorlátozás, Watergate-botrány, SALT, atomerőmű-katasztrófa, Öbölháború, FÁK, kulturális forradalom, EFTA, Topográfia: Csernobil, Dien bien phu, Genf, Panmindzson, Szuez

Fejlesztési követelmények Magyarország a Készítsen elemzést a második világháború háborús után (1945-napjainkig) emberveszteségekről és Ráfordítási idő: 18 óra az ország anyagi pusztulásáról. - A háborús károk felszámolása Elemezze a vezető - A demokratikus politikai pártok közélet kiépítésének célkitűzéseit. kísérlete - A párizsi Vitassák meg, milyen békeszerződés szerepet játszott a Vörös - A határon túli Hadsereg jelenléte a magyarság sorsa politikai helyzet - A kommunista alakulásában. diktatúra kiépítése - A forradalomhoz Elemezzék a kortársak vezető út visszaemlékezései - Az 1956-os alapján a parasztság, a forradalom és munkásosztály és az szabadságharc értelmiség helyzetét. - Debrecen és az 1956os forradalom Értékelje az ÁVH - A Kádár-rendszer szerepét a totális kiépülése: megtorlás diktatúra és diktatúra kialakulásában. - Eltávolodás a szovjet modelltől Bizonyítsa az 1956-os - Gazdasági reform- forradalom és Tantervi tartalom



Lényegkiemelés: Érettségi témakörök: Leegyszerűsített ábrák és A szovjet felszabadítás és meggrafikonok készítése a szállás háborús pusztításokról. A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és Vita rendezése: működése A pártok programjában Az 1956-os forradalom és való azonosságok és szabadságharc eltérések. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás Tárgyi emlékek bemutaÉvszámok: tása élőszóban: Kiselőadás az ÁVH 1946., 1947. február 10., 1948., módszereiről és a recski 1949., 1953., 1956. október 23., november 4., 1963., 1968., 1989. táborról. október 23., 1990., 1991. Eltérő források összevetése: Az 1956-os események régi és új értelmezése. Lényegkiemelés: Grafikon készítése a demográfiai változásokról.

Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád

Fogalmak: Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beTárgyi emlékek bemuta- szolgáltatás, ÁVH, pártállam, tása élőszóban: földosztás, ötvenes évek, internálás, Kiselőadás a forradalom munkástanács, ellenzéki mozgalmak,

104

kísérletek - Az életmód változásai - Demográfiai változások - A városiasodás és következményei - Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése - A rendszerváltás

szabadságharc utáni megtorlásról. nemzetközi jelentőségét. Vita rendezése: Készítsenek beszámolót Az ellenzéki mozgalmak a 60-80-as évek megjelenése és megerőgazdasági és társadalmi södése a 80-as években. változásairól. Térképhasználat: Milyen okok vezettek a Az 1956-os forradalom kommunista hatalom alatti sortüzek helyszíösszeomlásához? nének bemutatása.

Petőfi Kör, reform-szocializmus, második gazdaság. Emelt szintű követelmény: Kronológia: 1945., 1948. június, 1949., 1950., 1953. július, 1953. október 6., 1956. október 30., 1958. június 16., 1968., 1978., 1980., 1987. szeptember, 1988., 1989. június 16., 1990., 1991. Személyek: Tildy Zoltán, Dobi István, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Grósz Károly, Nyers Rezső, Németh Mik-lós, Pozsgai Imre, Horn Gyula, Lezsák Sándor Fogalmak: Államosítás, sortüzek, gulyás-kommunizmus, puha diktatúra, szalámi taktika, legvidámabb barakk, MVK, eladósodás, háztáji, TSZ, új gazdasági mechanizmus, maszek Topográfia: Recsk, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Lakitelek, Tököl

Ismétlés: Szóbeli érettségi témakörök: Ráfordítási idő: 25 óra

Témakörök:

1.

Az ókor és kultúrája

2.

A középkor

3.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

4.

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

5.

Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg-Birodalomban

6.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

7.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

8.

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

9.

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

10.

Magyarország 1945-től a rendszerváltásig

11.

A jelenkor

105

12.

A mai magyar társadalom és életmód

106

2014-es tanévben felmenő rendszerben bevezetésre kerülő helyi tanterv

Recommend Documents