2014-es tanévtől felmenő rendszerben működő helyi tanterv

2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben működő helyi tanterv Mozgóképkultúra és médiaismeret 1.

Bevezetés A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, 1 hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió, sugalmazza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Az internet virtuális közege nagyon sok fiatal második otthonaként funkcionál, ahol több időt töltenek el, mint bárhol másutt. Mivel a média képes arra, hogy átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze.

1.1.

Kerettantervi bevezető A médiaműveltség fejlesztése szoros kölcsönhatásban van a résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátításával, valamint a kritikai és kreatív képességek fejlesztésével. Ily módon hozzájárul a Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák fejlesztése közül az anyanyelvi kommunikációs készség, a digitális, a szociális és állampolgári kompetenciák, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztéséhez.

1.2.

Kerettantervhez való viszony A sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Hozzájárul a kiemelt fejlesztési követelmények közül az erkölcsi neveléshez, a demokráciára neveléshez, az önismeret és társas kultúra fejlesztéséhez, a testi és lelki egészségre neveléshez és természetesen mindenekelőtt a médiatudatosságra neveléshez. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók felkészültséget szerezzenek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat – vagyis a mozgóképi írás-olvasástudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése. Ehhez az alsóbb iskolafokokon más tantárgyakban modulárisan megjelenített és elsajátított alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottság áttekintésére, összekapcsolására, alkalmazására és továbbfejlesztésére, valamint a naiv fogyasztói szemlélet átértékelésére van szükség. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a technikai képreprodukcióknak miféle viszonya van a valósághoz, a mozgóképi vagy internetes tartalmak mennyiben alkalmasak a tapasztalati világ reprodukálására, egyúttal a személyes közlésre. Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus,

konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték- és érdekrendszerének felismerését jelenti. A tanulóknak lehetőséget kell kapniuk a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, arra, hogy a megfelelő szövegek, mozgóképi alkotások tanulmányozása útján jobban megismerhessék saját személyiségüket. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék kifejező képességüket és kifejezőkedvüket. A digitális technológiák térnyerése megkerülhetetlenné teszi, hogy a tanulók aktív résztvevői, ne csupán 2passzív befogadói legyenek a mediális kommunikációnak. 11. és 12. évfolyamokon a médiajelenségekkel kapcsolatos elvontabb társadalomtudományi gondolkodás fejlesztése és a konvenciókon túlmutató művészi alkotások, az új média-nyelvhasználat értő befogadása a célja. A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy célrendszerében 11–12. osztályban kiemelt helyet foglal el a kommunikációs készségek és a digitális kompetencia fejlesztése. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztéséhez a tantárgy azáltal járul hozzá, hogy a változatos médiaszövegek, alkotói és befogadói nézőpontok azonosítása révén segíti a kulturális sokszínűség jelenségének megértését és elfogadását. Az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség szintén a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgy legfontosabb fejlesztési területei között van. A tantárgy a 11–12. évfolyamon elsősorban a médiatudatosság fejlesztési területén fejti ki hatását, de komplex eszközrendszerével hozzájárul a diákok tanulás-módszertani fejlesztéséhez, erkölcsi neveléséhez, valamint állampolgárságra, demokráciára és környezettudatosságra nevelésükhöz. Tantárgyunk két nagy tematikai egységet, s egyszersmind két fő fejlesztési területet ölel fel. Egyrészt előmozdítja a média kifejezőeszközeinek felismerését, értő befogadását és adekvát használatát, azaz fejleszti az audiovizuális szövegértést és szövegalkotást. Másrészt ismereteket közvetít a média társadalmi szerepével kapcsolatosan, ezáltal elősegítve a saját befogadói tapasztalatok megfelelő kulturális és elméleti kontextusban való helyes értelmezését, valamint a tudatos és szelektív médiahasználat képességének elmélyítését.

1.3.

A tantárgy óraszámai Évfolyam 9. 10. 11. 12.

1.4.

Tantárgy Mozgóképkultúra és médiaismeret -

Óra/hét

Óra/év

2

72

-

-

Az éves órakeretek felhasználása 3 A témaegységenként meghatározott órakeret Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyból összefoglalással és számonkéréssel együtt értendő.

1.5.

Tantárgy-pedagógiai alapvetések A tantárgy a 11. évfolyamon elsősorban a médiatudatosság fejlesztési területén fejti ki hatását, de komplex eszközrendszerével hozzájárul a diákok tanulás-módszertani fejlesztéséhez, erkölcsi neveléséhez, valamint állampolgárságra, demokráciára és környezettudatosságra nevelésükhöz. A tantárgy tanításának célja az alapvető médiaműveltség megszerzése, a mozgóképi szövegértés fejlesztése, a média társadalmi szerepének és működésmódjának megismertetése. Célja továbbá, hogy a tanulók magabiztosan tudjanak tájékozódni és választani a hagyományos és az új médiumok világában, hogy értő, kritikus, egyenrangú résztvevői lehessenek az új társadalmi színtereken zajló érintkezésnek. 11. évfolyamon ennek keretében a hangsúly a tudatos médiatartalom-választásra, azok adekvát használatára és a nem kívánatos tartalmak kritikus elutasítására esik. Ennek szolgálatában áll többek között a mozgóképi szövegek kifejezőeszközeinek pontosabb felismerése és árnyaltabb értelmezése is. A szóbeli, írásbeli és képi kifejezés különböző formáinak gyakorlása mellett a tanuló ebben az életkorban egyre magasabb szinten válik képessé az információ feldolgozására és rendszerezésére is. A mozgóképkultúra és médiaismeret tárgy elősegíti a tudásmegosztó és tudásépítő platformok használatát is. A tantárgy rendszeres véleményformálás gyakoroltatása révén önismeretre nevel, de hozzájárul a felelősségvállalás elmélyítéséhez is. A napi aktualitású médiaszövegek értelmezése során körvonalazódik a normák mibenléte, azok elfogadásának vagy elvetésének társadalmi kontextusa; a tanuló egyre inkább átlátja a normaszegések következményeit, képessé válik értékkonfliktusok felismerésére, és kezelésükben is némi gyakorlatot szerez. A társadalmi szerepek mibenlétének és médiareprezentációjának megértése hozzásegíti a diákot a sztereotípiák működésének pontosabb megértéséhez, az előítéletes magatartás felismeréséhez és átalakításához .A tantárgy lényeges fejlesztési célja képessé tenni a tanulót a valódi és virtuális kapcsolatok természete közötti különbségtételre. A technológiai fejlődés társadalmi hatásainak pontosabb megértése révén, amely szintén fontos feladata a tárgynak, a fiatalok fokozatosan megértik majd a globális problémák és lokális cselekvések, sőt az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. E két képesség hozzásegíti majd őket, hogy bekapcsolódhassanak különböző kisközösségekbe, és a civil társadalmi aktivitás értékét átlátva állampolgári jogaikat és kötelességeiket a helyi közösségekkel együttműködve hatékonyan gyakorolhassák.

2.

2.1.

A Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy kerettanterve évenkénti bontásban

Mozgóképkultúra és médiaismeret 9. évfolyam ---

2.2.

Mozgóképkultúra és médiaismeret 10. évfolyam --4

2.3.

A Mozgóképkultúra és médiaismeret 11. évfolyam Tematikai alapegység (főtéma)/ Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei A technikai úton rögzített kép és hang, mint a mozgóképi ábrázolás anyaga

Órakeret 2 óra

Az ábrázolás és a reprodukció, a mozgókép kettős természete fogalmának ismerete.

Előzetes tudás

5

Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, A tematikai egység komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és nevelési-fejlesztési kritikus attitűd kialakítása, a mozgóképi írás- olvasástudás fejlesztése. céljai Középszintű mozgóképnyelvi tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Annak megtapasztalása, felismerése és tudatosítása (például mobiltelefonra felvett álló- és mozgóképek, beállítások elkészítésével vagy interneten elérhető mozgóképes anyagok, például klipek vagy reklámok tanulmányozásával), hogy a mozgóképi szöveg

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete.

egyszerre ábrázol és reprodukál; információban rendkívül gazdag, ám a szöveg jelentésének meghatározása a nyelvi közlésnél sokkal bizonytalanabb; utalásokkal telített. Annak megfogalmazása, mire vezethető vissza a mozgóképi közlés néhány alapvető sajátossága (a technikai kép- és hangrögzítésnek a tapasztalati valósággal való erős kapcsolatára). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Filozófia: a valóság mint tudatunktól függetlenül vagy attól függően létező (lételméleti vagy ismeretelméleti szemlélet).

Dokumentum, fikció, reprodukció, ábrázolás, valóság, utalás.

A média kifejezőeszközei Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A figyelemirányítás, hangulatteremtés és értelmezés fő eszközei

Órakeret 8 óra

Vizuális kultúra: képkivágás, gépállás, gépmozgás, beállítás, jelenet.

A tematikai egység Sajátos mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése és alkalmazása. nevelési-fejlesztési

Az intertextualitás jelenségének felismerése és értelmezése.

céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények 1/0. A látványszervezés alapeszközei (képkivágás, gépállás, nézőpont, szemszög, kameramozgások, beállítástípusok, megvilágítás) fogalmainak tudatosítása, ezen eszközök szerepének értelmezése és tudatosítása saját felvételek készítése és mozgóképi szövegrészletek elemzésével.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: mozgóképi közlés, a mozgóképi nyelv alapjai.

6 1/1. A mozgóképi látványszervezés (pl. kompozíció, megvilágítás, Magyar nyelv és kameramozgás, szemszög, színkezelés) megfigyelése változatos irodalom: művek (pl. reklám, filmrészlet, televíziós műsor részlete) példáján. Intertextualitás 1/2. Az egyes mozgóképi szövegszervező eszközök (pl. jelensége, utalás, fényviszonyok, képkivágás, kameraállás) megváltoztatása rövid és vendégszöveg. célirányos szövegalkotási gyakorlatok során. Az ily módon elért Stílusimitáció, paródia, hatás (pl. a kép hangulatának vagy a látványhoz rendelt értelmező intertextualitás. elemek megváltozása) tudatosítása elemző megállapítások révén. 1/3. Mozgóképi idézet elemzése (pl. filmalkotás vagy -jelenet összevetése annak remakejével), különös tekintettel a mozgóképi kifejezőeszközök eltérő alkalmazására, valamint e transzformáció jelentésalakító hatására. 1/4. Rövid mozgóképi szöveg (pl. ismert reklám) újrafogalmazása megadott kritériumok (pl. parodisztikus hatás elérése) alapján; részletes munkaterv összeállítása, majd annak megvalósítása egyszerű eszközökkel (pl. mobiltelefon). Kulcsfogalmak/ Nézőpont, távolság, fényviszony, mozgás, mozgóképi idézet. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A média kifejezőeszközei

Órakeret 6 óra

A mozgóképi elbeszélés Tér- és időszervezés, utalás, verbális tartalmak audiovizuális adaptációja.

A tematikai egység A filmelbeszélés eszközrendszerének tudatosítása. nevelési-fejlesztési Összetettebb (időben és térben elkülönülő) cselekmények céljai megjelenítése tagolása. Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

2/1. A montázs idő- és téralakító hatásának, a kép és a hang montázsviszonyának, valamint az intellektuális montázs szerepének megfigyelése filmes példák (pl. szovjet avantgárd) alapján. Következtetések megfogalmazása szóban vagy írásban. 2/2. Az irodalomból már ismert problémaközpontú szerkesztésmód (expozíció – bonyodalom – kibontakozás – tetőpont – megoldás) elemeinek felismerése egyszerűbb (pl. rövidfilm, reklám) és összetettebb (pl. játékfilm vagy filmsorozat) mozgóképi példák segítségével. 2/3. Összetett cselekményű (több szálon futó, nem lineárisan előrehaladó időkezelésű, bonyolult térszerkezetű) szövegformák tagolása, értelmezése.

Magyar nyelv és irodalom: Verbális és nonverbális jelek a közlésfolyamatban. Cselekményes műnemekhez tartozó alkotások szerkezetének problémaközpontú 7 megközelítése; jellemrendszer, a jellemzés eszközei; adaptáció.

2/4. Szövegelemzési gyakorlat: az elbeszélő mibenléte a mozgóképi szövegekben.

Dráma és tánc: stílus, karakter, státusz 2/5. A szerepjáték elemeinek (fotogenitás, a viselkedés metakommunikációs jelrendszere) azonosítása játékfilmes példákon. A gesztusok és a ábrázolása; mimika jellem- és hangulatábrázoló erejének sajátélményű érzelemkifejezés és kipróbálása rövid dramatikus szituációkban. A státuszviszonyok és jellemzés azok módosulásának felismerése. metakommunikációs 2/6. Valós vagy fiktív esemény mozgóképi (pl. kisfilm) szöveggel eszközökkel; történő megjelenítésének megtervezése story-board készítésével, a dráma és a színház majd kivitelezése egyszerű eszközökkel (pl. mobiltelefonnal) formanyelve.

Vizuális kultúra: téridő kifejezése; látványhang-mozgás összekapcsolása. Kulcsfogalmak/ Montázs, elbeszélő, szerepjáték, státusz. fogalmak


Előzetes tudás

A média kifejezőeszközei Szerzői kultúra és tömegkultúra, mint eltérő beszédmódok

Órakeret 18 óra

Tömegkultúra, archetípusok (a mítoszokban és az irodalomban), a történetiség és műfajiság megközelítési módjai (az irodalomban).

A tematikai egység A szerzői nézőpont, a szemléleti és műfaji keretek felismerése, az nevelési-fejlesztési ezeket szolgáló audiovizuális kifejezőeszközök azonosítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények 3/1. A mozgóképi szövegek archetípusokon alapuló működésmódjának megfigyelése. Egyes archetípusok (pl. „a szépség és a szörnyeteg” különböző előfordulásai) jelentésmezejének értelmezése klasszikus filmes példák alapján. A jelentéskör állandó és változó elemeinek meghatározása.


Magyar nyelv és irodalom: műfajok rendszere; archetípus, 8 stílusirányzatok története; nézőpont, elbeszélői pozíció; az 3/2. Műfaji jegyek felismerése rövid filmrészletek alapján, néhány irodalom klasszikus filmműfaj (pl. western, melodráma, sci-fi) tipikus határterületei: a eszköztárának feltérképezése. szórakoztató irodalom műfajai (krimi, 3/3. Saját médiafogyasztói élmények alapján rokon műfajok kalandregény, rendszerének felvázolása, az egyes filmműfajokhoz jellegzetes szerelmesregény stb.) példák gyűjtése (pl. interneten fellelhető tralierek letöltése révén), a hozott szövegrészletek önálló elemző bemutatása (pl. rövid prezentáció keretében). Történelem, 3/4. Önállóan gyűjtött mozgóképi példák bemutatása annak társadalmi és érzékeltetésére, hogyan keverednek a műfaji jegyek egyes állampolgári posztmodern filmalkotásokban, illetve kortárs magyar filmekben. ismeretek: a globalizál dó világ és 3/5. A sztárfogalom kialakulása és módosulása. Sztárjelenség a Magyarország – a filmen és a médiában: ismert filmszereplő és médiaszemélyiség tömegkultúra. image-ánek elemzése, a hátterében fellelhető archetípusok meghatározása. 3/6. Filmalkotások, esetleg szemelvények megtekintése a szerzői film történetéből. A legfontosabb korstílusok (német expresszionizmus, francia avantgárd, szovjet avantgárd, olasz neorealizmus, francia és cseh új hullám, német új film) jellegzetes példái alapján a szerzői film sajátosságainak felismerése, elemző és értékelő megfigyelések megfogalmazása (pl. vita keretében). 3/7. Önálló anyaggyűjtés a film stílustörténetének témájából, irányzatok, filmalkotói életművek, fontos alkotások értelmező bemutatása pl. kiselőadás formájában. A magyar filmművészet értékeinek megismerését elősegítendő feldolgozásra javasolhatók például a következő jelenségek, csoportok és szerzők: – parabola a magyar filmművészetben, a cenzúra filmjei, magyar dokumentumfilmek; – Budapesti Iskola, a magyar új hullám;

– Makk Károly, Fábri Zoltán, Huszárik Zoltán, Szabó István, Jancsó Miklós, Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla. Kultúra és tömegkultúra, műfajfilm, műfajkeveredés, posztmodern, szerzői Kulcsfogalmak/ film, kézjegy, archetípus, sztár, hős. fogalmak

Tematikai alapegység (főtéma)/ Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei Az új média néhány formanyelvi sajátossága

Órakeret 9 2 óra

Az új média, az interaktivitás és a nem lineárisan szerveződő szöveg fogalmának ismerete.

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet működési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mozgóképi írásolvasástudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai és kreatív képességek fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A hagyományos (analóg) és az új médiaformák (interaktív, nemlineáris, digitális) közötti alapvető különbségek tudatosítása. Hagyományos szövegtípusok formanyelv-használata módosulásának megfigyelése és elemzése az újmédia felületein (néhány jellemző példa, elsősorban a reklám, a hírszövegek területéről). A web 2.0-ás alkalmazások formanyelvi gondolkodásának megfigyelése (pl. interakció, választás, az animációs és grafikai megoldások terjedése, játékosság, irónia és a szövegek folyamatos alakítása).

Kapcsolódási pontok Informatika: miért és hogyan értelmezi át a digitális kép (hang) a technikai kép (hang) hagyományos médiában történő alkalmazásait (nincs eredetije – számsorokba kódolt információk sokasága; könnyen manipulálható, így megkérdőjelezhető a valóságtartalma/ valóságreferenciája;

könnyen hozzáférhető és átalakítható, így kevésbé fontos a szerzője is). Kulcsfogalmak/ Valóság, tapasztalati valóság, web 2.0, nem lineáris, interaktivitás, irónia, manipuláció, közösségi hálózat. fogalmak 10 Tematikai alapegység (főtéma)/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata A kommunikáció történe ének fordulópontjai és a nyilvánosság

Órakeret 4 óra

A kommunikáció története alapvető fordulópontjainak (írásbeliség, sokszorosítás, fotografikus képrögzítés, digitális jelkezelés / hálózati kommunikáció) ismerete. Előzetes tudás

A meghatározó társadalmi struktúrák, hatalomgyakorlási rendszerek ismerete. A magánszféra és a közszféra fogalma. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása.


Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikáció története alapvető fordulópontjainak (írásbeliség, sokszorosítás, fotografikus képrögzítés, digitális jelkezelés / hálózati kommunikáció) az ezekhez tartozó művelődéstörténeti háttér (kiemelkedő feltalálók, találmányok, évszámok) megismerése, e fordulópontok jelentőségének értelmezése a nyilvánosság történetében.

Kapcsolódási p ntok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A kommunikáció története alapvető Annak tudatosítása, miért törekszik a média kezdetektől a látvány és a fordulópontjai, hang lehető legvalószerűbb, a valóságtól egyre kevésbé ezen megkülönböztethető rögzítésére. fordulópontok A nyilvánosság jelentése az életünkben, a mai nyilvánosság kialakulása, jelentősége a nyilvánosság egy adott kor és társadalom nyilvánosságának vizsgálati módjai. (Az

információk birtoklása és megosztása – hatalmi viszonyok; az egyén helyzete az adott társadalomban, például hagyományok, neveltetés, iskolázottság, anyagi helyzet; az infokommunikációs technológiák fejlettsége; a média szabályozása, cenzúra).

történetében. A mai nyilvánosság kialakulása, egy adott kor és társadalom nyilvánosságának vizsgálati módjai.

Miért jelennek meg egyre inkább a közszférában a médiakörnyezet változásával a magánszféra ügyei? – vita, érvelés, példákkal.

Szóbeliség, írásbeliség, információ, technikai képreprodukció, mágikus 11 Kulcsfogalmak/ gondolkodás, nyilvánosság, reprezentatív és népi nyilvánosság, polgári nyilvánosság, cenzúra, a tömegkommunikáció nyilvánossága, hálózati f galmak kommunikáció, köz- és magánszféra.


A médiakommunikáció szereplői, médiaintézmények és közönségek

Előzetes tudás

A cselekmény- és történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) fogalmának ismerete, az expozíció, bonyodalom, lezárás szakaszainak felismerése mozgóképi alkotásokban.

A média társadalmi szerepe, használata

Órakeret 3 óra

A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: a fogyasztók/felhasználók és a médiatartalom-előállítók. A média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/követelmények

A tanuló felismer olyan történetjavaslatokat, amelyeket a médiaintézmények bocsátanak közre. ismeri és a médiajelenségekkel kapcsolatban helyesen alkalmazza a tematizálás, a napirend és a diskurzus fogalmát.


konkrét példákon értelmezi a közönség befolyásolásának fontosabb eszközeit (a közlés felületének egyszerűen átlátható, ismétlődő megszerkesztését, a rovatszerkezeteket, a műsorrend kialakítását, az intézmény-image felépítését, a sorozatelv érvényesítését. ismeri a közszolgálati, a kereskedelmi és a közösségi média eltérő szerepét a nyilvánosságban. jellemzi a médiaintézmények és azok meghatározó szövegeinek célközönségeit (elsősorban életkor, nem, végzettség, kulturális és egzisztenciális háttér, érdeklődés).

12

bemutatja, hogyan, és kifejti, hogy miért keveredik a tartalom előállító és a közönség szerepe a web 2.0-ás alkalmazásokban. felismeri, hogy a médiakommunikáció során a médiaszöveget kibocsátó intézmény kerül elbeszélő szerepbe, amely történetjavaslatokat bocsát közre, piaci versenyben a néző figyelméért a konkurens médiaintézményekkel. tudatosítja, melyek a médiaszöveg-fogyasztás maximalizálásának, a közönség befolyásolásának alapeszközei. megkülönbözteti egymástól a fontosabb médiamodelleket. Tudatosítja, miért jelenik meg a média közönsége kettős szerepben, mint vásárló és mint áru. Megkülönbözteti azokat a fontosabb tényezőket, melyek alapján jellemezhetőek a médiaintézmények célközönségei. Kifejti, mennyiben tekinthető közösségnek a közösségi hálózatra csatlakozók sokasága. Napirend-kijelölés, diskurzus, rovatszerkezet, műsorrend, műsoridő, Kulcsfogalmak/ sorozatelv, közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média, fogalmak web 2.0.



Órakeret

A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése

5 óra

Előzetes tudás

A médiaszövegek szövegalkotó kód-típusainak, kifejező eszközeinek ismerete. A médiaintézmény, a diskurzus, a sztereotípia és a reprezentáció fogalmának ismerete. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása.


Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.

13

Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/követelmények

A tanuló kreatív gyakorlati feladatok során és megbeszélés útján tudatosítja, hogy a médiaszövegek értelmezése egyaránt függ a szövegtől, a befogadótól és attól a médiakörnyezettől, amelyben a szöveg nyilvánosságra kerül (vagyis a médianyelvtől, a nyelvhasználattól, a közönségtől és a kontextustól). felismeri és megnevezi a médiaintézmények által közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére szolgáló direkt értelmezési kereteket. Aktuális médiaesemények feldolgozása és elemzése során feltárja, hogyan és miért érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. ismeri a reprezentáció fogalmát és alkalmazza a nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek a tapasztalati valóságtól eltérő médiamegjelenítésével kapcsolatban, miközben tudatosítja, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). Ily módon tudatosítja, miért problematikus, hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban. az életkornak megfelelő médiaszövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában kreatív gyakorlati feladatokkal vagy megbeszélés útján (pl. feltevéseket, állításokat fogalmaz meg médiaszövegek keletkezésének hátteréről, a közlő (médiaintézmény) szándékairól;

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a tömegkommunikáció médiumainak jelrendszerei, kódjai.

élményeket és tapasztalatokat vet össze a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talkshowk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi portálok alapján az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése). összeveti azonos események eltérő megfogalmazásait, ésszerűen indokolja az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeit (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség, illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban).

14

Kulcsfogalmak/ Szimbolikus kód, technikai kód, értelmezési keret, sztereotípia, reprezentáció. fogalmak



Órakeret: 4 óra

Médiahasználat, médiaetika A digitális médiaeszközök alapszintű felhasználói ismerete.

A médiaszövegekben megjelenő információk kritikus szemlélete. Előzetes tudás

Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat, a hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok ismerete, alkalmazása.

A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi A tematikai szerepének, működési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd egység kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése, a naiv fogyasztói nevelésiszemlélet átértékelése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep fejlesztési céljai elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/követelmények


A média fejleszti a digitális médiaeszközök használatának képességét (az elérhető programok funkcionális használatával a kép, mozgóképés hangadatok rögzítését, célszerű szerkesztőprogramba történő betöltését, szerkesztését, kiírását, online közzétételét).

Informatika: a „régi” és az „új” média használatának összehasonlítása. egymástól.

A tanuló tudatosítja és példákkal világítja meg a médiakonvergencia jelenségét.

Az internetes és mobilkommunikáció fontosabb

saját tapasztalatai és ismeretgyűjtés alapján jellemzi az internetes és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságait (pl. interaktivitás, a kommunikáció térbeli és időbeli szabadsága, figyelemmegosztás, multitasking, virtuális kapcsolatok, konstruált személyiségek, anonimitás és annak korlátai, erészvétel, e-demokrácia, amatőr és professzionális tartalomgyártás, médiahasználat más emberek jelenlétében és annak normái).

sajátosságai. Az internethasználat biztonságának problémái. A média törvényi szabályozása.

példákkal, jó és helytelen gyakorlatok bemutatásával illusztrálja az internethasználat biztonságának problémáit (pl. személyes adatok védelme, hamis vagy megbízhatatlan oldalak, információk kiszűrése, ismerkedés veszélyei).

15

életkorának és tapasztalatainak megfelelő példákra alapozott, érvekkel alátámasztott állításokat fogalmaz meg a hálózati kommunikáció életmódra, életminőségre vonatkozó hatásáról, a személyiség felbontása és megsokszorozásáról, mint mindennapi gyakorlatról az online médiában, a médiahasználat veszélyeiről (pl. függőség, elmagányosodás, egészségkárosodás). Ismeri a médiában megjelenő erőszakkal kapcsolatos problémákat (pl. az erőszak, mint szórakoztató, stimuláló hatáselem; az erőszak, mint mindennapivá váló érdekérvényesítő és konfliktuskezelési eszköz). kérdéseket és állításokat fogalmaz meg az alkotók és felhasználók felelősségével, az egyének és közösségek jogaival kapcsolatban az írott, az elektronikus és az online médiában, tisztában van vele, hogy a média törvényi szabályozása miért szükségszerű. tudatosítja, hogy elkerülhetetlen az éles verseny közegében a médiaipari szövegtermeléssel együtt járó selejt, de azt igyekszik megkülönböztetni a manipulációtól. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás

Médiakonvergencia, multitasking, anonimitás, e-demokrácia, virtuális személyiség, médiaerőszak, közösségi média, médiaipari verseny, manipuláció. A média társadalmi szerepe, használata Tömegkommunikáció, nyilvánosság, hálózati kommunikáció

Órakeret 3 óra

A kommunikáció általános modellje; nyomtatott és online újságok, sajtóműfajok, a kommunikáció történetének alapfordulatai (írás, nyomtatás, távközlés, képrögzítés, hálózati és mobilkommunikáció).

A tömegkommunikációt és a mediatizált nyilvánosságot jellemző tények, modellek megismerése. A nyilvánosság átalakulása: a folyamat A tematikai egység főbb jellemzőinek végigkövetése, saját környezetben azok felismerése. nevelési-fejlesztési A hálózati kommunikáció hatása a nyilvánosságra: fogyasztói céljai tapasztalatok általánosítása a média közösségszervező funkcióval kapcsolatosan. Ismeretek/fejlesztési követelmények 4/1. A fontos tömegkommunikációs modellek (transzmissziós, rituális, propaganda-reklám, befogadási modell) működésének szemléltetése önállóan gyűjtött médiapéldák alapján (pl. rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, esettanulmány formájában). 4/2. Önállóan gyűjtött példák alapján reflektálás a magánélet és a közélet határainak változására (pl. lokális, országos és globális hatókörű online fórumokon megfigyelve egy adott téma megjelenését, a felhasználók reakciójának összevetésével).

Kapcsolódási pontok 16 Magyar nyelv és irodalom: tömegkommunikáció, sajtóműfajok.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a polgári nyilvánosság megszületése.

Informatika: hálózatok, web 2, közösségi oldalak használata, eszolgáltatások biztonságos igénybe vétele.

Etika: korunk kihívásai – a felelősség új dimenziói a globalizáció korában. Kommunikáció; közvetett/közvetlen, egyirányú/kétirányú, Kulcsfogalmak/ nonverbális/verbális/képi. Tömegkommunikációs modell; lokális/globális fogalmak nyilvánosság.


A média társadalmi szerepe, használata Az új média formái és szövegépítkezési sajátosságai

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

Szövegtípusok az új médiában, valós és virtuális tér, interaktivitás, online önreprezentáció, a hálózati kommunikáció hatása az életmódra, biztonságos internethasználat.

A tematikai egység Az internetes szövegépítkezés sajátosságainak megismerése, blogok, nevelési-fejlesztési közösségi oldalak stb. tartalmának elemzése, online médiaszövegek készítése. Részvétel a lokális nyilvánosságban. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények 5/1. A mindennapi kommunikáció formái (chat, SMS, e-mail, fórum) és nyelvi sajtosságaik (pl. szókincs, szavak alakváltozatai, mondatszerkesztés, az érzelemkifejezés eszközei) tudatosítása saját szövegalkotási gyakorlat révén (pl. adott téma megjelenítése több formában). 5/2. Nem lineárisan felépülő szövegek elemzése, saját hypertext létrehozása (pl. rövid novella átalakítása többszintű, sokféleképp bejárható, linkekkel működő szöveggé). 5/3. Identitások megjelenítése a virtuális térben: saját önreprezentáció eszköztárának (pl. Facebook-adatlapok információinak) elemzése.

Kapcsolódási pontok 17 Magyar nyelv és irodalom: a szövegek jelentésbeli és nyelvtani kapcsolóelemei, a szövegszerkesztés lépései.

Informatika: digitális tartalmak létrehozása, online publikációja; szerzői jogok, adatvédelem, adatkezelés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az ipari forradalom hatásai; a polgári nyilvánosság. A tudományostechnológiai fejlődés hatásai a gazdaságra, társadalomra és kultúrára; a tudás fogalmának átalakulása az információs társadalomban.

Földrajz: az egyén társadalmi szerepvállalása; helyi

szerveződések, regionális és nemzetközi összefogás a fenntarthatóság eléréséért; környezettudatosság: a közösségi média szerepe a környezetvédelemben. 18 Etika: korunk kihívásai – a felelősség új dimenziói a globalizáció korában. Kulcsfogalmak/ Multimédia, hypertext, interaktivitás, virtuális identitás. fogalmak


Előzetes tudás

A média társadalmi szerepe, használata Médiaipar, médiafogyasztás és -befogadás

Órakeret 4 óra

Kereskedelmi, közszolgálati és nonprofit média, alkotói szándék, célcsoport, közönség mint vevő és áru, médiafogyasztási szokások, médiafüggőség.

A tematikai egység A médiaipar működésének megismerése, médiajelenségekről szóló nevelési-fejlesztési elemzés értelmezése, önálló kérdések és vélemény megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A kritikai gondolkodás fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények


Történelem, társadalmi és 6/1. A nézettség- és fogyasztásnövelő stratégiák (pl. a műsoridő állampolgári elosztása, sorozatelv) megfigyelése egy kereskedelmi tévécsatorna ismeretek: A modern műsorrendjének segítségével. A műsorrend által közvetített kulturális tömegkommunikáció mintázatok körülírása, következtetés azok társadalmi hatásaira a kialakulása és csatorna kínálatának (pl. az egyes műsortípusok gyakorisága) társadalmi hatásai. elemzése révén. Helyi társadalom, civil 6/2. A reklám hatásmechanizmusának elemzése változatos példák társadalom, segítségével, kitalált termék reklámjának tervezése és elkészítése önkéntesség. különböző médiumok (pl. újság, óriásplakát, televízió, rádió) számára. .

6/3.

Az infotainment (a tájékoztató és szórakoztató funkciót

Magyar nyelv és

párhuzamosan megvalósító műsortípus) jelenségének tudatosítása rövid, aktuális médiaszövegek narratív szerkezetének (központi probléma és a felvezetés lépései) és eszköztárának (mozgóképi formanyelv, kommentárok, zene) leírásával. 6/4. Néhány választott befogadáselmélet (pl. lövedékelmélet, kétlépcsős hatás elmélete, szelektív észlelés elmélete, kultivációs elmélet, napirendelmélet, használat és kielégülés modellje) feldolgozása szakirodalmi részletek közös olvasásával. Reflektálás a kérdéskör időbeli fejlődésére és a megközelítések egymáshoz való viszonyára.

irodalom: tömegkommunikáció, reklám; a befogadó szerepe a jelentésteremtésben, befogadói stratégiák.

Földrajz: globális kihívások, tudatos 19 fogyasztói magatartás; környezettudatosság;a társadalmi célú reklámok.

Matematika: megismerés, gondolkodás; adatgyűjtés, adatok rendezése, adatábrázolás, adatok értelmezése; statisztikai gondolkodás, alapvető statisztikai fogalmak. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás


Kereskedelmi/közszolgálati/nonprofit média; közönség: vevő és áru; műsoridő, műsorrend, sorozatelv, infotainment.

A média társadalmi szerepe, használata Médiareprezentáció, valószerűség és hitelesség

Órakeret 5 óra

Médiaszövegek fikciós illetve dokumentumjellege, sztereotípia, reprezentáció, tematizáció, valóságábrázolás, hitelesség, hír. A hitelesség igényével fellépő médiaszövegek megalkotottságának tudatosítása. Azonos események eltérő médiareprezentációinak összevetése, eltérésük értelmezése. Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a médiaszövegekben, saját értékelő viszony kialakítása ezekkel kapcsolatban.

Ismeretek/fejlesztési követelmények


7/1. Társadalmi csoportok (pl. bizonyos foglalkozást űzők, nők/férfiak, korcsoportok, kisebbségi csoportok) és közéleti események megjelenítése a médiában. A reprezentációs stratégia sajátosságainak narratív és formanyelvi elemzés révén történő leírása, a felismert sztereotípiák kiemelése, értelmezése. 7/2. Esettanulmány készítése arról, hogyan kerül egy aktuális esemény napirendre, majd néhány héten át tartó folyamatos előfordulás-követés révén annak megfigyelése, milyen eszközökkel és formákban tartja a média napirenden az adott eseményt. 7/3. A dokumentarizmus jelensége: a dokumentumfilmezés klasszikus példáin bemutatni a reprodukciós és ábrázoló törekvések együttes jelenlétét. Egy áldokumentumfilm megtekintése, a megtévesztő jegyek (pl. részletgazdagság, verbális és vizuális forrásokra való hivatkozás) és az áruló jegyek (pl. irónia, túlzás) kiemelése közös szóbeli elemzés keretében. A környezettudatosságra nevelés érdekében ajánlottak környezeti kérdésekkel foglalkozó valódi (pl. Kellemetlen igazság) vagy áldokumentumfilmek (pl. A hülyeség kora, Olajfalók) elemzése.

Magyar nyelv és irodalom: sajtóműfajok (hír, kommentár, tudósítás, riport); a szóbeli történetmesélés (anekdota, adoma) szerkezete, értékelő elemei. 20 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: források hitelessége, forráselemzés, információgyűjtés és -rendezés.

Érvelő kisesszé írása a valóságtelevízió sikerének lehetséges társadalmi hátteréről. Vizuális kultúra: a tapasztalati és a reprezentált valóság viszonya. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás


Reprezentáció, hírérték, tabloidizáció, dokumentarizmus, valóságtelevízió, áldokumentumfilm.


Órakeret

Médiaetika, médiaszabályozás

4 óra

Norma/normaszegés a médiában, médiaetika, alkotók és felhasználók felelőssége, egyének és közösségek jogai. A nyilvános megszólalás szabadságának és felelősségének tudatosítása. Állásfoglalás a médiában fellelhető normákkal és esetleges normasértésekkel kapcsolatban. A média etikai környezetének és jogi szabályozásának megértése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 8/1.

Vélemények megismerése (pl. elemzések, reflexiók olvasása,

Kapcsolódási pontok Történelem,

a hátterükben megjelenő normarendszer tudatosítása) és saját társadalmi és viszonyulás kialakítása az újságírói etika, a hiteles médiaszemélyiség állampolgári és az intézményi etika kérdéskörében. ismeretek: polgári szabadságjogok; 8/2. A tartalomszabályozás a médiatörvényben: a törvény főbb cenzúra; globalizáció; tartalomszabályozó törekvéseinek kiemelése szakirodalmi szövegek az európai polgárok kivonatos összefoglalása segítségével. A korosztályos ajánlások alapvető jogai, rendszerének megértése, az egyes korosztályoknak ajánlható filmek állampolgári jogok és és televíziós műsorok tartalmi és formai jellemzőinek összegyűjtése. kötelességek. 8/3. Annak a kérdésnek disputa formában való megvitatása, hogy miért van kiemelt jelentősége egy adott ország médiatörvényének a nyilvánosság- és demokrácia-felfogás szempontjából. (Kitérve olyan kulcskérdésekre, mint pl.: szerzői jogok, nemzetközi és nemzeti jog hatálya, gyermekvédelem, szankcionálás, értéktámogatás, tulajdonkoncentráció.)

Etika: az erkölcsi szabályok természete, párbeszéd, vita, kétely, értékkonfliktus;

8/4. Érvekkel és példákkal alátámasztott vita az erkölcsi és jogi normák alkalmazásáról a médiában, a saját tartalmak közzétételének etikai hátteréről, a médiára vonatkozó szabályozás elveinek és gyakorlatának főbb kérdéseiről, különös tekintettel a hálózati kommunikáció szabályozási problémáira.

egyén és közösség – a szabad véleménynyilvánítás joga; visszaélés a szólásszabadsággal.

8/5. Az e-szolgáltatások (pl.: e-kereskedelem, e-bankolás, eigazgatás) igénybevétele a szerzői és személyiségi jogi normák ismeretében.

21

Informatika: információs szabadság, szerzői jogok, adatvédelem, adatkezelés.

Újságírói/intézményi etika, hitelesség, tartalomszabályozás, médiatörvény, Kulcsfogalmak/ normaszegés, médiaerőszak. fogalmak

A tanuló

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

felismeri és megnevezi a mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeit. alkalmazza az ábrázolás megismert eszközeit egyszerű mozgóképi szövegek értelmezése során (cselekmény és történet megkülönböztetése, szemszög, nézőpont, képkivágat, kameramozgás jelentése az adott szövegben, montázsfunkciók felismerése). a mozgóképi szövegeket meg tudja különböztetni a valóság ábrázolásához való viszonyuk és az alkotói szándék, és a nézői

elvárás karaktere szerint (dokumentumfilm és játékfilm, műfaji és szerzői beszédmód). az életkornak megfelelő szinten meg tudja különböztetni a fikció és a virtuális fogalmait egymástól. tisztában van a média alapfunkcióival, a kommunikáció története alapfordulataival, meg tudja fogalmazni, milyen alapvető tényezőktől függ valamely kor és társadalom nyilvánossága. tudja, melyek a kereskedelmi és közszolgálati médiaintézmények 22 elsődleges céljai és eszközei a médiaipari versenyben. megkülönbözteti azokat a fontosabb tényezőket, melyek alapján jellemezhetőek a médiaintézmények célközönségei. meghatározza és alkalmas példákkal illusztrálja a sztereotípia és a reprezentáció fogalmát, ésszerűen indokolja az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeit. érvekkel támasztja alá álláspontját olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. jellemzi az internetes és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságait, az internethasználat biztonságának problémáit. az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. alkalmazza a mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is. 2.4.

Mozgóképkultúra és médiaismeret 12. évfolyam ---

3.

Az érettségi vizsga formái és követelményei A vizsga részei

Írásbeli vizsga

Középszint Gyakorlati vizsga

Írásbeli vizsga

180 perc 50 pont

Projekt 50 pont

180 perc 60 pont

Emelt szint Gyakorlati Szóbeli vizsga vizsga Projekt 60 pont

20 perc 30 pont 23

A vizsgán használható segédeszközök Középszint Gyakorlati Írásbeli vizsga vizsga A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

NINCS

NINCS

video lejátszó vagy DVDlejátszó és tv vagy kivetítő

NINCS

Emelt szint Írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga NINCS video lejátszó vagy DVDlejátszó és tv vagy kivetítő

Szóbeli vizsga

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS

Nyilvánosságra hozandók Középszint Írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga

Anyag Mikor?

NINCS NINCS

Írásbeli vizsga

projektfeladatok Október 15. (November 1.); Április 15. (Május 1.)

NINCS NINCS

Emelt szint Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

NINCS Október 15.; Április 15.

NINCS Jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŐ VIZSGA Középszint Gyakorlati vizsga Projekt Médiaszöveg és Esszé elkészítése munkanapló („B” feladat) elkészítése

Fogalom- és tárgyismeret

Írásbeli vizsga 180 perc Feladatsor Mozgóképi szövegértés

Média miniesszé

(„A” feladat) 25 pont 25 pont 50 pont EMELT SZINTŰ VIZSGA

Médiaszöveg és munkana pló elkészítés e („A” feladat”) 20 pont

20 pont 60 pont

25 pont 50 pont

„C” feladat elkészítés e

Emelt szint Írásbeli vizsga 180 perc Feladatsor Fogalom- Mozgóké Média és pi miniesszé tárgyisme szövegért ret és

20 pont

15 pont

Gyakorlati vizsga Projekt Esszé elkészítés e („B” feladat)

10 pont

30 pont 60 pont

15 pont

15 pont

Szóbeli vizsga 20 perc Tételkifejtés Mozgókép Média 24 altételsor altételsor

15 pont

15 pont 30 pont

Középszint Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A feladatsor minden esetben tartalmaz egy videokazettára vagy DVD-re rögzített, néhány (kb.5-15) perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga önálló munka keretében kidolgozandó két különböző projektfeladat megoldásából áll. Az elkészült projektmunkát a vizsgabizottságot működtető intézményben kell legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig beadni, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni. Emelt szint Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A feladatsor minden esetben tartalmaz egy videokazettára vagy DVD-re rögzített, néhány (5-15) perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga önálló munka keretében kidolgozandó három különböző projektfeladat

megoldásából áll. A közzétett hat középszintű vizsgafeladathoz további három emelt szintű projektfeladat társul. Az elkészült projektmunkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadni, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni. Szóbeli vizsga Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsgán a vizsgázónak két altételt kell húznia és kifejtenie. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

25

A két altételsor közül az egyik a mozgóképkultúra, a másik a média világához kapcsolódó ismereteket, értelmezési képességeket ellenőrző altételeket tartalmaz. Nyilvánosságra hozható a központi tételsor, a jogszabály szerint. Témakörök 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai 2. Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek 3. Mozgóképi szövegalkotás 4. Műfaj- és műismeret 5. Korstílusok, szerzők és művek 6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek 7. Magyar filmtörténeti ismeretek 8. Média a mindennapi életben 9. A médiaszövegek befogadása és a média közönsége 10. Médiaintézmények 11. A reprezentáció 12. Jellegzetes televíziós műsortípusok

4.

A tanulói előmenetel ellenőrzésének és értékelésének formái, gyakorlata Félévente 3-3 érdemjegyet kapnak a diákok, melyekből 1-1 a témazárók eredménye. Az érdemjegyek szóbeli vagy írásbeli felelet, dolgozat, egyéni és kiscsoportos formában végzett projektmunka, ill. a témazárók eredményei. A témazáró dolgozatok értékelése:

85-100%- jeles 84-70%-jó 50-69%- közepes 30-49%- elégséges 0-29%- elégtelen

5.

Az alkalmazható tankönyvek és kiválasztásának elvei Olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag feldolgozásához, amelyek a tankönyvjegyzékben szerepelnek. A tankönyv, a feladatgyűjtemény és a hozzájuk tartozó digitális tananyag megfelel az iskola helyi tantervének, didaktikai szempontoknak, életkori sajátosságoknak. A tankönyvrendelésnél szem előtt tartottuk, hogy a tankönyvcsomag együttes értéke nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az iskola a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási 26 Így keretből ellenszolgáltatás nélkül tud az ingyenességre jogosult tanulók rendelkezésére bocsátani. a könyvtár készletét igyekszünk feltölteni, hogy minden tanuló hozzáférjen a tankönyvhöz. Tanórán kivetítő segítségével szemléltetésre kerülnek a digitális tananyag, a szaktanár vázlatai, a diákok elkészült projektmunkái.

6.

6.1.

Emelt szintű képzési program óraterve Mozgóképkultúra és médiaismeretből

Emelt szintű képzési program óraterve Mozgóképkultúra és médiaismeretből 11. évfolyam ---

6.2.

Emelt szintű képzési program óraterve Mozgóképkultúra és médiaismeretből 12. évfolyamon ---

2013/2014-es tanévben kimenő rendszerben működő helyi tanterv

27

MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET

12. évfolyam Célok és feladatok A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is elsõsorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attitûd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, mûködési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvetõ eszköze. A 8. évfolyamon megszerzett alapszintû mozgóképnyelvi és mûvelõdéstörténeti tájékozottság felidézését követõen a cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejezõkészség fejlesztése mellett elsõsorban a stílustörténet néhány fontos mozzanatának ismerete, a mûismeret és az elemzési készség fejlesztése. Fontos eleme a tárgy gimnáziumi oktatásának a mozgókép magaskultúrájának és tömegkultúrájának viszonya, az eltérõ alkotói és nézõi szerepek felismertetése. A médiaismereti stúdiumok elsõsorban a médiaintézményekre ható alapvetõ gazdasági, politikai és jogi, illetve a médiaszövegek befogadására, a közönségre hatással lévõ tényezõk tanulmányozását célozzák. Tárgyalni kell a tapasztalati valóság és a média által reprezentált, filmvásznon, képernyõn megjelenõ virtuális világ viszonyát, az eltérés tényén túl annak okait, például az etnikumok és a különbözõ kultúrák tekintetében. A 11. és a 12. évfolyamokon a mûvek feldolgozása során fokozatosan erõsödik a fogalmi gondolkodás, az absztraháló készség fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésekor pedig az ismeretek alkalmazása. Ugyanakkor továbbra is meghatározó a kreatív gyakorlatok, az önálló tevékenységi formák, a projektmunka szerepe. Belépõ tevékenységformák A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásában az általános iskola végén alkalmazott többnyire élményközpontú, kreatív helyzetekre épülõ tevékenységformák többsége érvényesen adaptálható a gimnáziumi környezetben is. Mûvek, mûsorok, illetve azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése [a mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelmébõl adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhetõ, a mûveket a kötött idõkereteken kívül kell megtekinteni]. Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: kreatív gyakorlati feladatokkal (pl. felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése); - megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés). Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képsorterv, story-board [rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv], illetve jelenetterv készítése, élõkép [pillanatra megdermedõ szituáció], kialakítása, megvilágítási kísérletek, fõcímkészítés [pl. egy tévémûsor bejelentkezõ képsora], kommentár, illetve hangalámondás-készítés). Rövid tanulói beszámoló, kiselõadás, demonstráció (pl. alkotók pályaképe, filmstílusok, filmmûfajok bemutatása, nézettségi adatok feldolgozása, fogyasztói szokások, trendek értelmezése, mûvelõdéstörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján). Az életkori sajátosságoknak megfelelõ és a fogalmi gondolkodás és kifejezõkészség fejlesztését szolgáló tevékenységek, így az esszéformában feldolgozott problémák, pl.

28

összehasonlító elemzés, kritikaírás. Szakfolyóiratok tanulmányozása, idegen nyelvű szakirodalom gyűjtése, szakirodalmi szövegek kivonatos összefoglalása, absztraktok készítése. Szerkesztési feladatok, headline és filmelőzetes készítés. Projektmunka: az órakeretet meghaladó és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió- és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, forgatókönyv készítése, fotó, illetve videoetűd készítése, interjú és riport készítése, filmelőzetes megtervezése, illetve elkészítése, logó-, illetve címlaptervezés, munkanapló készítése).

12. évfolyam Témakörök

Tartalmak

A mozgóképi szövegek rendszerezése

Szerzői film és tömegfilm. Rendszerezés az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: szerzői film, tömegfilm. A szerzői film néhány stíluskorszaka. A szovjet avantgárd, a német expresszionizmus. Az olasz neorealizmus, európai új hullámok. Epizódok a magyar film történetéből. A háború előtt, az 50-es évek, 60-as évek, a 70-es évek, a kortárs magyar film.

A média társadalmi szerepe

Hatás és olvasat, a közönség állampolgári, fogyasztói és társadalmi nemi szerepei. A média, mint a morális diskurzusok megjelenítője. A médiabotrány. A médiatizált nyilvánosság jogi/etikai környezete. A médiaintézmények. A média szabadságának határai (politikai, gazdasági és jogi kontroll, törvények, kvóták) morális határok; az ábrázolás normái: a személyiség védelme, az erőszak ábrázolása. A valóság médiareprezentációja. Az ideológia és a politika reprezentációja. Tapasztalati valóság és az audiovizuális médiában megjelenő virtuális valóság viszonya.

Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok

A hírműsorok. A hírek objektivitása. Hír és vélemény. Hírek a piacon. A hiteles médiaszemélyiség és a néző megszólítása. A talkshowk és a valóság showk. Az új médiumok, közlésformái. Multimédia és Internet. Szövegformálás, -választás és –befogadás a linearitás és szövegek hierarchiájának eltűnésével (interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, vitruális valóság).

29

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során tudja alkalmazni is. Tudjon különbséget tenni a mûvészfilm és a tömegkultúra jellemzõ alkotásai között a témaválasztás, a formanyelv és a feldolgozási mód szempontjából. Ismerje a filmtörténet nagy korszakainak egy-egy jellegzetes alkotását és a magyar filmtörténet néhány meghatározó alkotóját, filmjét. Vegyen részt riportok, videoetûdök, iskolai eseményekrõl készült képes beszámolók készítésében. Legyen tisztában a média befolyásolási technikáival, tudatosítsa és alakítsa saját befogadási szokásait. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A Mozgókép és médiaismeret oktatása során az ellenõrzés, a mérés illetve a minõsítés elsõdleges lehetõsége a projektmunkára alapozott értékelési módszerek alkalmazása. A projektfeladat néhány oldalas, elemzõ esszé vagy valamely médiaszöveg és az ahhoz tartozó munkanapló benyújtását jelenti, melyet a diák önállóan, néhány hét alatt készíthet el. Az esszé-típusú munkák elsõsorban az abban tükrözõdõ ismeretek, a szöveg világos és helyes felépítettsége, érvelési-kifejtési technikája valamint az önálló megfigyelések, a személyesség szempontjából értékelendõek. A médiaszöveg az (önreflexív) munkanaplóval összefüggésben annak tudatossága, megformáltsága (a kivitelezés minõsége), továbbá a szöveg személyessége alapján értékelhetõ. A projektmunkák eredményeire alapozott minõsítést az értékelõ tanár kiegészíti a tanórai aktivitás figyelembe vételével. Az érdemjeggyel történõ minõsítés mellett (esetenként azt helyettesítve) ajánlott a szöveges értékelés, mivel a tárgy a tanulóktól nyitottságot, elõítéletektõl mentes gondolkodást, az ismeretek valós helyzetekben történõ alkalmazását követeli meg.

30

2014-es tanévtől felmenő rendszerben működő helyi tanterv

Recommend Documents