2013/2014-es tanévben felmenő rendszerben működő helyi tanterv Ének-zene 1.
Bevezetés A zene az emberi élet és kultúra alappillére. A műveltség egyik eleme a zenében való tájékozódás képessége. Az ének-zene a szavak fölött „hangzó nyelv” élményével és az aktív zenei tevékenységekkel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés lehetővé teszi a zenei 1 műveltség elsajátítását.
1.1.
Kerettantervi bevezető A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. A tanulóknak be kell mutatni a zene fejlődését népzenei és műzenei vonalon egyaránt. Meg kell ismertetni a tanulókat a művészileg magas fokú alkotásokkal, be kell mutatni azok szépségeit. Meg kell ismerkedniük a zenetörténeti korok nagy művészeivel. Legfőbb cél a zene megismertetése és megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismertetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek lehetővé teszik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban.
1.2.
Kerettantervhez való viszony Ének-zene tantárgyból az alábbi kerettanterv kerül választásra: Ének- zene B változat A zenei nevelés sajátos eszközei a zene megértésén, befogadásán és reprodukálásán keresztül lehetőséget teremtenek a harmonikus személyiség kibontakozásához. Kiemelkedően fontos a zenei ízlésformálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A zenei jelrendszerek megismerése és alkalmazása a zene megértését, befogadását jelenti. A zeneirodalom alkotásainak megismerésén keresztül más művészeti ágakkal és műveltségi területekkel is kapcsolat teremtődik. A nemzeti kultúránk részét képező magyar népzene és műzene megismerése igen fontos a nemzeti identitás megőrzésében. Zenei hagyományaink, az európai zenekultúra alkotásainak tanulmányozása és a távoli kontinensek zenei nyelvének megismerése együttesen segíti a tanulókat zenei világképük kialakításában. Az általános iskolában megalapozott zenei nevelés, a zenei írás-olvasás készség elsajátítása a középiskolában továbbfejlesztendő. A zenei nevelésben előtérbe kerül a zene önálló értelmezésének segítése. Fontos, hogy a tanulók a zenei műalkotásokat megismerve tájékozódjanak korunk kulturális sokszínűségében, értelmezzék a zene különféle funkcióit, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepét. Zenei dokumentumok gyűjtésével fejlődjön rendszerezési és feldolgozási készségük, megtapasztalják az önkifejezés élményét, képesek legyenek önálló véleményalkotásra, értékelés megfogalmazására. Az éneklési készség fejlesztésekor az életkornak megfelelő éneklés technikai képzése, az éneklési kultúra kialakítása mellett előtérbe kell helyezni az értelmi, érzelmi kifejezést. A zenehallgatás értelmi, érzelmi erőket mozgósít és hozzájárul a személyiség belső harmóniájához. A fejlesztés során
kialakuló értékrend lehetővé teszi a művészi értékek felismerését, a kritikai gondolkodást és az ízlés formálódását. A zenehallgatás feladata az összefüggések megragadása, a tájékozódás, a morális, erkölcsi tartalmak felismerése, a zenei élmény átélése. A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként el lehet jutni az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, mely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, a szintetizálást és a fogalomalkotást. 1.3.
1.4.
A tantárgy óraszámai Évfolyam 9. 10. 11. 12.
Tantárgy Ének-zene Ének-zene -
Óra/hét 1 1 -
Óra/év
2
36 36 -
Az éves órakeretek felhasználása Az ének- zene tantárgy esetében az éves órakeret 36 óra. A kerettantervben meghatározott órakeretből fennmarad 3,5 óra az adott tanévben. Ezáltal lehetőség nyílik további szóbeli (ének) számonkérésre egyéni-csoportos szinten illetve egy-egy zenemű DVD- n való megtekintésére.
1.5.
Tantárgy-pedagógiai alapvetések Tantárgyi cél: tiszta éneklés, egységes hangzás, ritmikai és dallami pontosság, helyes artikuláció ritmusképletek kottaképről felismerése, hangoztatása kottaolvasási készség elmélyítése, a különböző hangnemekben való írás ismertetése, gyakorlása a magyar népdalok elemzésének ismertetése, alkalmazása formailag, szerkezetileg, hangközök felismertetése, alkalmazása zenetörténeti korok, illetve a hozzájuk tartozó zenei formák és műfajok bemutatása, ismertetése a zenei szemelvények alapján Nevelési cél: erkölcsi nevelés (emberi kapcsolatok normáinak és szabályainak elfogadása) nemzeti öntudat, hazafias nevelés (hagyományok, ünnepek, szokások, kultúrák ismerete és tisztelete) állampolgárságra és demokráciára nevelés (közösségben való elhelyezés, szabályok fontosságának megértése) önismeret és társas kultúra fejlesztése (kommunikációs képességek) testi-lelki egészségre nevelés (harmonikus személyiség fejlesztése, érzelmi intelligencia)
médiatudatosságra befogadására)
nevelés
(választékosság,
motiváció
az
értékes
médiatartalmak
Kulcskompetenciák fejlesztése: esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőkészség anyanyelvi kommunikáció digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetencia hatékony, önálló tanulás 3 2.
2.1.
Az ének-zene tantárgy kerettanterve évenkénti bontásban
Ének-zene 9. évfolyam Zenei reprodukció I. – Éneklés Éneklési készség fejlesztése, dalkincsbővítés, motivált éneklés kialakítása, kifejező ének. Zenei reprodukció II. – Generatív, kreatív zenei tevékenység A korosztály elvárható zenei képességének, érdeklődési körének kibontakoztatása. Zenei reprodukció III. – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti ismeretek Az általános iskolában elsajátított zeneelméleti alapismeretek elmélyítése. Zenei befogadás I. – A befogadó kompetenciák fejlesztése Fejlett formaérzék, hangszerek, zenei együttesek, énekhangok hangszínének ismerete. Zenei befogadás II. – Zenehallgatás Az általános iskolában tanult zeneművek részleteinek felismerése.
2.2.
Ének-zene 10. évfolyam Zenei reprodukció I. – Éneklés A korábban megismert népzenei és műzenei szemelvények elsajátítása során kialakult éneklési készségek, zenei ismeretek. Hangképzéssel, helyes énektechnikával a motivált éneklés kialakítása. Zenei reprodukció II. – Generatív, kreatív zenei tevékenység A zenei mondanivaló verbális kifejezésére való törekvés, ritmikai készség fejlesztése, dallam reprodukálása. Zenei reprodukció III. – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti ismeretek A korábban tanult felismerő kottaolvasási és zenei ismeretek elmélyítése, rendszerezése, további
gyakorlás kottaolvasással, kottakövetéssel. Zenei befogadás I. – A befogadó kompetenciák fejlesztése A zene különböző funkcióinak, a médiában és a filmművészetben betöltött szerepének értelmezése, ismeretszerző tevékenység zenei dokumentumok gyűjtése által. Zenei befogadás II. – Zenehallgatás Zenehallgatási ismeretek kronológiai rendszerezése, tájékozottság a zeneművek műfajában és a különböző zenei nyelvhasználatokban 3. 4.
Az érettségi vizsga formái és követelményei A tanulói előmenetel ellenőrzésének és értékelésének formái, gyakorlata
4
Éneklés – szóbeli számonkérés emlékezetből, ill. kottából, tankönyvből Ritmus – szóbeli számonkérés: ritmikai elemek, ütemek, kottakép ritmikai elemeinek verbális ismerete Zenei írás- olvasás – a tanulók hangjegyfüzetének időszakos ellenőrzése, egyéni értékelés, olvasási készség felmérése egyéni ill. csoportos szinten Zenei ismeretek- zenei hallás – szóbeli és írásbeli számonkérés Zenehallgatás- zeneirodalom – szóban vagy írásban való számonkérés, a zenehallgatási anyagból vett tanult énekelhető témák bemutatása egyénileg vagy csoportosan 5.
Az alkalmazható tankönyv és kiválasztásának elvei Lukin László – Ugrin Gábor: Ének-zene középiskola 9-10. évfolyam A helyi tanterv elvárásainak a javasolt tankönyv felel meg tartalmi és formai szempontból egyaránt a követelmények és a tananyagok figyelembe vételével.
6.
Emelt szintű képzési program óraterve ének-zenéből -
2013/2014-es tanévtől kimenő rendszerben működő helyi tanterv
5
ÉNEK-ZENE
ÉNEK-ZENE 9-10. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. A muzsikának jellemformáló ereje és szerepe van, a közös éneklés, a csoportos zenélés, és az improvizációk mind-mind arra ösztönzik a diákokat, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. A középiskolai énekoktatás a már meglévő ismereteket és készségeket összegzi, és ezekre épít az életkori sajátosságoknak megfelelően. Segít a zenei ízlés kialakításában, tágítja a tanulók zenei világképét. Célja, hogy a kreativitást fejlessze, sokrétű zenei élményeket adjon és fejlessze a diákok zenei írás-olvasási készségeit. Cél a komplex művészeti nevelés, a zenetörténeti korszakok ismertetésénél utalni kell más művészeti ágak jellemzőire, a korok egymásra hatásaira is.
Fejlesztési követelmények Éneklés Az éneklés sok tanuló számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség, az énekhang még mindig sokaknak az egyetlen bármikor igénybe vehető hangszer. Gimnáziumban megfelelő irányítással és érzelmi háttérrel tényleg a művészi önkifejezés szintjére emelhető, ezáltal közelebb jutnak a magyar és egyetemes muzsika remekműveihez. Fontos a megfelelő irányítás, a tiszta intonáció, a kifejező szövegkiejtés, pontos ritmus és a zenei hallás fejlesztése. Egy magasabb lépcsőfok lehet a többszólamú éneklés, amely a többszólamú hallást fejleszti. Zenei írás-olvasás A zenei írás-olvasás fejlesztése is cél a gimnáziumokban. A szolmizációs és ABC-s hangnevek ismerete, kottaolvasás 3// 3b-ig, a bonyolult ritmusképletek értelmezése és a dallam és ritmus lejegyzése a cél. Ezek gyakoroltatása eljuttatja a tanulót a reprodukálás képességéhez. Zenehallgatás A zenehallgatás és a hangzó zene megfigyeltetése a zenei hallás fejlesztését szolgálja. A közös zenehallgatás lehetővé teszi a már meglévő zeneelméleti ismeretek elmélyítését, segít eligazodni a kottaképben, lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, és a zenei összetevők tudatosítását. 9-10. évfolyamban tovább fejlődik a diákok zenei ízlésrendszere és véleménynyilvánítási készsége, mivel a zeneirodalmi idézetek hallgatásával közelebb jutnak a különböző korok általános művészeti jellemzőihez, azok elhatárolódásaihoz és összefüggéseihez. Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A diákoknak tudniuk kell bizonyos részfeladatok önálló feldolgozását, kotta,
6
szakkönyv, hangzó anyag, CD felhasználásával és az Internet segítségével. Kísérjék figyelemmel lakóhelyük kulturális programjait, zenei hangversenyeit, operaelőadásait, és ezeken rendszeresen vegyenek részt. Az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Pl.: zenei vetélkedők szervezése a Zenei Világnap alkalmából, iskolai és városi rendezvényeken az énekkar és kisebb zenekarok részvétele, a népzenei hagyományok megőrzése stb. Kollektív művészeti tevékenység A kollektív művészi munka színterei: az énekkar, zenekar, kamaraegyüttesek, néptánc együttesek bővítik az önkifejezés eszköztárát, és fejlesztik az előadói készségeket. 7
Nevelőmunkát segítő eszközök: Ötvonalas tábla Szemléltető eszközök: Táblázatok Hi-fi berendezés Cd Zongora Ritmushangszerek: triangulum Csörgődob Kisdob Furulya Szekrény Tankönyv Hangjegyfüzet
1 db/tanterem 5 db/tanterem 1 db. 30 db. 1 db. 2 db. 1 db. 1 db. 3 db. 1 db. 1 db/fő 1 db/fő
9. évfolyam Évi óraszám: 37 Tananyag
Éneklés Népdalok a magyar népdal minden műfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta) Énekes anyag a magyar zenetörténetből a XVIII. század végéig (történeti énekek, virágénekek) Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal) Reneszánsz énekes művek (motetta, madrigál) Barokk zeneművek, énekes szemelvények, klasszikus dalok, zeneművek. Zeneirodalom- és hallgatás Népzenei felvételek a magyar népdal minden műfajából Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII.század végéig Reneszánsz és barokk énekes és hangszeres művek A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei összevetve más művészeti ágakkal.
Improvizáció Dallammodellként az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok, műzenei és népzenei periódusdallamok).
Fejlesztési követelmények Minimum követelmények (kompetenciák, képességek)
Önálló népdaltanulás kottakép alapján. Autentikus előadásra való törekvés a magyar népdal világában Énekes és esetleg hangszeres közreműködés csoportos zenei előadásban Többszólamú művek éneklése Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korokból Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése vezénylés alapján.
Néhány magyar népdal és tanult műzenei szemelvény éneklése emlékezetből. Kotta alapján zenei részletek szolmizálása és Abc-s hanggal való éneklése. Néhány kánon és többszólamú mű csoportos éneklése
A zene összetevőinek felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján Zenetörténeti korszakok jellemzése hangzó és írott dokumentumok felhasználásával Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, cd, oktatóanyagok használata.
A középkori, reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korszakok stílusjegyeinek ismerete. Műfajok felismerése hallás alapján. A magyar népzene stílusjegyeinek ismerete, kottakép alapján való értelmezése.
Szekvencia készítése megadott alapmotívumra. Műzenei és népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral, majd önállóan Ritmusképletek és ütemfajták gyakoroltatása adott dallamhangokkal.
Kvintváltó dallamok rögtönzése. Ritmus improvizálása könnyebb ritmusképletek alapján.
8
Zenei írás- olvasás Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai Hangnemek 3// 3b-ig.
Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján. Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról 3// 3b-ig. Abc-s hangok ismerete basszus kulcsban. Hármashangzatok felismerése kottáról. Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult hangnemekben. Eredeti hangnemből más hangnembe való áthelyezés.
Dallamok szolmizálása 3// 3b-ig. Adott dallamok transzponálása. Violin és basszus kulcsban való zeneművek hangjainak olvasása abc-s és szolmizációs hangokkal.
Zenei ismeretek: Népzene
Zeneelmélet
Zeneirodalom
Népdal, népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta Népdalok szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja, stílusa Népi hangszerek: citera, duda, cimbalom, tekerőlant, népi zenekar Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem Kottaismeret: 3// 3b-s előjegyzés, szolmizációs hangok és ABCnevek Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor moduláció Hangzatismeret: dúr és moll hármashangzat elve. A T-S-D Funkciók elve Zenei műszavak, előadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato, da capo al fine, coda, solo, tutti, opus, numero A magyar történeti zene műfajai: Virágének, históriás ének. Az európai zenetörténet műfajai: Egyházi: Gregorián, orgánum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passió, requiem. Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera, concerto, concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fúga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, trio.
9
Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus, triós forma, szonáta-forma Hangszerek: Hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő, fuvola, oboa, klarinét, fagott, trombita, harsona, kürt, tuba, üstdob, nagydob, pergődob, cintányér, triangulum, xilofon, marimba, harangjáték, orgona, csembaló, zongora, lant, hárfa Zenetörténet
A zenetörténet tanult korszakai: Őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus Zeneszerzők: Josquin, Lassus, Palestrina, Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, J.S.Bach, D. Scarlatti, J.Ch.Bach, C.Ph.E.Bach, Haydn, Mozart, Beethoven.
A továbbhaladás feltételei Éneklés 15 új dallam – népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek – éneklése emlékezetből, az osztály énekes előadásában. Valamennyi tanult zenei műből részletek éneklése kottából szolmizálva és ABC-s névvel. Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott művekben, részletekben. Improvizáció Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel Kvintváltó dallamok rögtönzése Zenei írás-olvasás Ismert dallamok utószolmizálása 3// 3b ismerete Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése Dúr és moll karakter felismerése Elemzési feladatok (hangnem, forma, szerkesztésmód)
10
Tervezett zenei anyag 9. és 10. osztályban Népdalok A bolhási kertek alatt A mi házunk fölött A nagy bécsi kaszárnya A Vidróczki híres nyája Aj, sirass édesanyám Annyi bánat a szívemen Béreslegény Beteg asszony Duna parton van egy malom Elindultam szép hazámból Erdő mellett estvéledtem Hej, önkéntesen iratkoztam huszárnak Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg Jaj, jaj, jaj, jaj, kedves bátyám Katona vagyok én Kis kertembe’ szedik a virágot Körösfői kertek alatt Kőműves Kelemen Madárka, madárka Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből Bocsásd meg Úristen-Balassi ének a Kájoni-kódexből Hej Rákóczi, Bercsényi Áll előttem egy virágszál-virágének a XVIII.századból Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes műzenei szemelvények Alleluja dallamok Handel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Haydn: Szerenád Mozart: Oragna figa Mozart: Figaro házassága (válogatva) Beethoven: Örömóda Schubert: A pusztai rózsa, Hová?, A patak bölcsődala Schumann: A két gránátos Liszt: Magyar ünnepi dal Gaudeamus igitur Verdi: Szabadség-kettős (Don Carlos)
11
Erkel: Keserű bordal, Hazám, hazám (Bánk bán) Puccini: Zümmögő kórus (Pillangókisasszony) Kodály-Berzsenyi: A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Orff: O, fortuna (Carmina Burana) Gershwin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag Ut queant laxis Moniot d’Arras: Nyári ének Fornsete: Nyárkánon Josquin: Ave vera virginitas Lassus: Zsoldos szerenád, Visszhang Palestrina: Jesu rex admirabilis Monteverdi: Era l’anima mia, Ecco mormorar l’onde Vivaldi: A négy évszak Bach: h-moll szvit, II. Brandenburgi verseny, c-moll preludium és fúga Handel: F-dúr szvit (Vízizene), Halleluja (Messiás) Haydn: Simon gazda áriája, Viharkórus (Évszakok) Haydn: C-dúr („Kaiser”) vonósnégyes – II. tétel, D-dúr szimfónia Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331.) Mozart: Requiem, Lacrimosa Mozart: Figaro házassága Beethoven: III. V. IX. szimfónia Schubert: h-moll (befejezetlen) szimfónia, Erlkönig Schumann: A két gránátos Chopin: f-moll etűd, polonézek, mazurkák Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány, I. szimfónia Mendelssohn: Szentivánéji álom, e-moll hegedűverseny Csajkovszkij: h-moll patetikus szimfónia Liszt: Les Preludes, Esz-dúr zongoraverseny Verdi: Don Carlos, Aida, Nabucco Wagner: Trisztán és Izolda, Lohengrin Erkel: Hunyadi László, Bánk bán Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Dvorak: Újvilág szimfónia Puccini: Tosca, Pillangókisasszony Debussy: A tenger, Három nocturne, Trois chansons Ravel: Bolero Sztravinszkij: Tavaszi áldozat, Zsoltárszimfónia Berg: Hegedűverseny Kodály: Székelyfonó, Esti dal, Akik mindig elkésnek Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára), Ne menj el, Bartók: Cantata Profana, A kékszakállú herceg vára, Concerto Orff: Carmina Burana Bárdos: Széles a Duna Orbán Gy.: Ave maris stella Szokolay: Cantate Domino Kodály-Tillai: Bánat, Tillai: Dunántúli népdalok
12
10. évfolyam Évi óraszám: 37 Tananyag
Éneklés Régi, új, és vegyes stílusú népdalok. Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai. Más népek újabb dalai. XIX.századi magyar dalok. XX.századi zenei szemelvények Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből. Ismertebb zeneművek könnyen megszólaltatható témáinak éneklése. Zeneirodalom- és hallgatás Népzenei felvételek, népdalfeldolgozások. Művek, műrészletek a XIX. és XX.század kiemelkedő zenei alkotásaiból. A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben, a XIX. és XX.században. A szórakoztató zene napjaiinkban, különféle zenei irányzatok.
Improvizáció Dallammodelként: A XX.századi zene ritmus és dallammodellei.
Fejlesztési követelmények Minimum követelmények (kompetenciák, képességek)
Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából. Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven. Többszólamú művek éneklése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel. Zenei karakterek kifejezése önállóan.
Néhány népdal ismerete emlékezetből minden stílusban. 2-3 XIX. és XX. századi műzenei szemelvény részletének éneklése emlékezetből. Bartók és Kodály kórusműveinek csoportos éneklése. Dalok éneklése hangszerkísérettel.
A XIX. és XX.század jellegzetes meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során. Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete. A romantika és a XX. század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, elemzése és összehasonlítása. Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása példákkal. Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és a társművészetek között. Önálló könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó cd, egyéb oktatóanyagok használata.
A XIX. és XX.századi zene megkülönböztetése stílusjegyek alapján hallás után. Az új zenei műfajok és formák ismerete. Mai zenei irányzatok ismerete. A különböző zenei korszakok összehasonlítása, átfogó értelmezése.
Aszimmetrikus ütemformákban ritmus rögtönzése. A 12 fokúság gyakorlása adott dallamra.
Aszimmetrikus ütemű ritmusok rögtönzése megadott dallamra.
13
Zenei írás- olvasás A XIX. és XX.századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga. Hangnemek 4// 4b-ig. Zenei kifejezések.
Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. Könnyebb aszimetrikus ritmusok és egyszerű dallamok lejegyzése emlékezetből 4// 4b-ig.
Dallamok szolmizálása 4// 4b-ig. Transzponálás adott hangnemekbe. Néhány alapvető zenei kifejezés ismerete.
Zenei ismeretek 14 Zeneelmélet
Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8. Poliritmia. Kromatika, egészhangúság, a-, bi- és politonalitás, dodekafónia. Modális hangsorok, szűkített és bővített hármashangzat elve.
Hangszer
Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin.
Zeneirodalom
Népies műdal, magyar nóta, cigányzene. Dal, mazurka, keringő, polonéz, impromptu. Etűd, fantázia, nocturne, rapszódia. Szimfonikus költemény, romantikus és nemzeti operák. Programzene, operett, musical, chanson. Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, jazz. A mai könnyűzene aktualitásai.
Zenetörténet
Romantika, nemzeti romantika. A XX.századi zenei irányzatok: Impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia. Új kifejezési, megjelenési formák: bruitizmus, aleatória, minimal art, szerializmus, elektronikus zene, filmzene, rockopera, folk-pop, új jelenségek. Zeneszerzők – XIX.század: Schubert, Schumann, Chopin, Mendelssohn, Brahms, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner, Dvorák, Puccini. Zeneszerzők – XX.század: Debussy, Ravel, Gershwin, Strauss, Sztravinszkij, Orff, Honegger, Hacsaturján, Britten, Berg, Schönberg, Bartók, Kodály, Bárdos, Szokolay, Kocsár, Tillai. és más ma élő szerzők. Filmzene és könnyűzene: Lehár, Joplin, Bernstein, Beatles, Webber és a mai zene aktualitásai.
A továbbhaladás feltételei Éneklés 15 újabb népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórusmű-részlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálók más feladatot oldanak meg). Zenehallgatás A XIX. és XX.század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során. A Zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása. Improvizáció Aszimmetrikus ütemű ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel. Zenei írás- olvasás Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről, és lejegyzése emlékezetből 4// 4b-ig.
15
