2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat Dr. Fazekas Marianna az ELTE rektorhelyettesi megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről

Szenátus ülésének jegyzőkönyve

2007. november 26.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a 2007. november 26-i ülésen meghozott határozatai Határozatok tára

CCXXIV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat Dr. Fazekas Marianna az ELTE rektorhelyettesi megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. CCXXV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat Matkó János egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről a Természettudományi Karon. CCXXVI/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat Dr. Gellér Balázs habil. egyetemi docens Államés Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. CCXXVII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat professor emeritusi cím adományozásáról Rónay László részére a Bölcsészettudományi Karon. CCXXVIII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat professor emeritusi cím adományozásáról Hajdú Mihály részére a Bölcsészettudományi Karon. CCXXIX/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat professor emeritusi cím adományozásáról Komoróczy Géza részére a Bölcsészettudományi Karon. CCXXX/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat professor emeritusi cím adományozásáról Vörös Imre részére a Bölcsészettudományi Karon. CCXXXI/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat professor emeritusi cím adományozásáról Almási Miklós részére a Bölcsészettudományi Karon. CCXXXII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat professor emeritusi cím adományozásáról Bíró Ferenc részére a Bölcsészettudományi Karon. CCXXXIII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat professor emeritusi cím adományozásáról Domokos Péter részére a Bölcsészettudományi Karon. CCXXXIV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat professor emeritusi cím adományozásáról Király Erzsébet részére a Bölcsészettudományi Karon. CCXXXV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat professor emeritusi cím adományozásáról Gyurján István részére a Természettudományi Karon. CCXXXVI/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat Szilárd Leo professzori ösztöndíj adományozására vonatkozó javaslatról Angelusz Róbert, a Társadalomtudományi Kar professzora részére. CCXXXVII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat Szilárd Leo professzori ösztöndíj adományozására vonatkozó javaslatról Kullmann Lajos, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar professzora részére.


2007. november 26.

CCXXXVIII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat Szilárd Leo professzori ösztöndíj adományozására vonatkozó javaslatról Surján Péter, a Természettudományi Kar professzora részére. CCXXXIX/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat Közgazdaságtudományi Tanszék létesítéséről a Társadalomtudományi Karon. CCXL/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat az Eötvös Loránd Tudományegyetem K+F+I stratégiájáról. CCXLI/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi és egyetemközi kapcsolatainak kezelése koncepciójáról. CCXLII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Doktori Szabályzat kari doktori szabályzatok elfogadásával történő módosításáról. CCXLIII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat a Minőségfejlesztési Szabályzat mellékleteinek elfogadásáról. CCXLIV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat a Minőségirányítási Bizottság Gólyafelmérésről és az OMHV-ról szóló beszámolójának elfogadásáról. CCXLV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat az ELTE SZMSZ I. és III. kötetének felülvizsgálatáról és módosításáról a törvénymódosítás alapján. CCXLVI/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat az ELTE Pszichológiai, Nevelés- és Egészségtudományi Szakkollégium elnevezésének, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról. CCXLVII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát tartalmazó melléklete módosításának jóváhagyásáról.

2


2007. november 26.

Az egyes érdemi és ügyrendi határozatok, bejelentések, kérdések és válaszok 1. Napirend előtt Hudecz Ferenc rektor bejelentette, hogy Kosáry Domokos az ELTE tiszteletbeli doktora és professzora életének 95. évében, valamint Kubinyi András az ELTE professor emeritusa életének 79. évében elhunyt. A Szenátus egyperces néma felállással adózott emléküknek. 2. A Szenátus a kiküldött napirendet 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

3. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére vita nélkül, 29 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a CCXXIV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát Dr. Fazekas Marianna az ELTE rektorhelyettesi megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. 4. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, 29 igen szavazattal,1 ellenében meghozta a

CCXXV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát Matkó János egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről a Természettudományi Karon. 5. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, vita nélkül 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a CCXXVI/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát

Dr. Gellér Balázs habil. egyetemi docens Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről. 6. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor támogató előterjesztésére professor emeritus címek adományozásáról döntött: 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül CCXXVII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát professor emeritusi cím adományozásáról Rónay László részére a Bölcsészettudományi Karon; 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül CCXXVIII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát professor emeritusi cím adományozásáról Hajdú Mihály részére a Bölcsészettudományi Karon; 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal CCXXIX/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát professor emeritusi cím adományozásáról Komoróczy Géza részére a Bölcsészettudományi Karon; 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül CCXXX/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát professor emeritusi cím adományozásáról Vörös Imre részére a Bölcsészettudományi Karon; 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül CCXXXI/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát professor emeritusi cím adományozásáról Almási Miklós részére a Bölcsészettudományi Karon; 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül CCXXXII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát professor emeritusi cím adományozásáról Bíró Ferenc részére a Bölcsészettudományi Karon; 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal CCXXXIII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát professor emeritusi cím adományozásáról Domokos Péter részére a Bölcsészettudományi Karon; 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal CCXXXIV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát professor emeritusi cím adományozásáról Király Erzsébet részére a Bölcsészettudományi Karon; 28 igen szavazattal, 1 ellenében CCXXXV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát professor emeritusi cím adományozásáról Gyurján István részére a Természettudományi Karon.

3


2007. november 26.

7. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, vita nélkül 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a

CCXXXVI/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát Szilárd Leo professzori ösztöndíj adományozására vonatkozó javaslatról Angelusz Róbert, a Társadalomtudományi Kar professzora részére; 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen meghozta a CCXXXVII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát Szilárd Leo professzori ösztöndíj adományozására vonatkozó javaslatról Kullmann Lajos, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar professzora részére; 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXXXVIII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát Szilárd Leo professzori ösztöndíj adományozására vonatkozó javaslatról Surján Péter, a Természettudományi Kar professzora részére. 8. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor és Rudas Tamás dékán (TáTK) előterjesztésére, Hunyady György (PPK), Cseszregi Tamás elnök (EHÖK), Németh Ágnes (ÁJTK), Szenes Áron elnök (TTK HÖK) hozzászólásával, a helyszínen tett módosító indítvánnyal1 25 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXXXIX/2007. (XI. 26.) Szen. sz.

határozatát Közgazdaságtudományi Tanszék létesítéséről a Társadalomtudományi Karon (1. sz. melléklet). 9. A Szenátus Orosz Magdolna rektorhelyettes előterjesztésére2, Dezső Tamás dékán (BTK), Keszei Ernő (TTK)3, Németh Ágnes (ÁJTK), Michaletzky György dékán (TTK)4, Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató, hozzászólásával a helyszínen ismertetett módosításokkal5 29 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXL/2007. (XI. 26.)

Szen. sz. határozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem K+F+I stratégiájáról (2. sz. melléklet). 10. A Szenátus Hudecz Ferenc rektor előterjesztésére, Raczky Pál (BTK), Dezső Tamás dékán (BTK)6, Kozma László dékán (IK)7, Michaletzky György dékán (TTK)8, Németh Ágnes (ÁJTK)9, Cseszregi Tamás elnök (EHÖK), Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató hozzászólásával, a helyszínen ismertetett módosításokkal10 27 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat 1

Az előterjesztés 3. pontjának negyedik alpontja törlésre kerül. A előterjesztő hangsúlyozta, hogy az előterjesztést csak maga a stratégia képezi, a melléklet és a függelék tájékoztató jellegű, erről nem dönt a Szenátus, azok nem is részei az elfogadott előterjesztésnek. 3 Keszei Ernő javasolja, hogy a 3. pont első bekezdése első mondata helyébe az alábbi szöveg lép: „Az egyetem a képzéshez kapcsolódó területeken, tudományterületeken, illetve művészeti ágakban, alaptudományi, alkalmazott kutatásokat, továbbá közreműködik kísérleti gyártásban és termékfejlesztésben, valamint mindezeket támogató tudományszervezési szolgáltatásokat nyújt.” 4 Michaletzky György arra hívta fel a figyelmet, hogy az anyag tartalmaz utalásokat a függelékre és mellékletre, ezeket törölni kell a szövegből. 5 Az előterjesztés 4. oldal utolsó bekezdéséből „Az elkészített helyzetelemzés alapján” szöveg törlésre kerül, a 7. oldal első bekezdés második mondata kiegészül: „Az Egyetem e folyamat fontos elemének tekinti és kidolgozza egy nyitott, világos szabályrendszerrel működő egyetemi szintű forrás megnyitása feltételrendszerét,…” 6 Michaletzky György hozzászólását követően jelzi, hogy az 5. oldal második bekezdését nem célszerű törölni, helyette módosítani indítványozza. 7 Felhívja a figyelmet az UN, UNICA tagság felmondásának veszélyeire, kéri ennek törlését. 8 Javasolja az 5. oldal második bekezdésének valamint a III. 3. pont utolsó előtti mondata törlését. Második hozzászólásában az 5. oldal második bekezdésében az Európán kívüli térségek mellett az európai térségekre is terjedjen ki. 9 A hallgatókkal való kapcsolatok vonatkozásában koncepció kidolgozását tartja hasznosnak. 10 A III.3. pont „A több ciklusú” kezdetű mondata törlésre kerül, a IV.4. pont utolsó mondata kiegészül a „komplementer tevékenységek összehangolását érintő” kitétellel, az 5. oldal második bekezdése az európai térségre utalással, a hálózatokból történő kilépésre utaló rész törlésre kerül, az V. pont második bekezdésében a Rektori Titkárság helyett a rektor kerül megjelölésre. 2

4


2007. november 26.

nélkül meghozta a CCXLI/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát az Eötvös Loránd

Tudományegyetem nemzetközi koncepciójáról (3. sz. melléklet).

és

egyetemközi

kapcsolatainak

kezelése

11. A Szenátus Zentai László rektorhelyettes előterjesztésére, vita nélkül, 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXLII/2007. (XI. 26.) Szen. sz.

határozatát az Egyetemi Doktori Szabályzat kari doktori szabályzatok elfogadásával történő módosításáról. 12. A Szenátus Zentai László rektorhelyettes előterjesztésére, Keszei Ernő (TTK), Rudas Tamás dékán (TáTK), Kozma László dékán (IK), Németh Ágnes (ÁJTK), Szenes Áron elnök (TTK HÖK), Stéger Csilla oktatási igazgató11 hozzászólásával, 26 igen szavazattal, 1 ellenében, tartózkodás nélkül meghozta a CCXLIII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát a

Minőségfejlesztési Szabályzat mellékleteinek elfogadásáról. 13. A Szenátus Zentai László rektorhelyettes előterjesztésében meghallgatta és Németh Ágnes (ÁJTK) hozzászólásával 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a

CCXLIV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát a Minőségirányítási Bizottság Gólyafelmérésről és az OMHV-ról szóló beszámolójának elfogadásáról. 14. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, Rudas Tamás dékán (TáTK), Németh Ágnes (ÁJTK), a helyszínen ismertetett módosítással12 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXLV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát az ELTE SZMSZ I. és

III. kötetének felülvizsgálatáról és módosításáról a törvénymódosítás alapján (4. sz. melléklet). 15. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXLVI/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát az ELTE

Pszichológiai, Nevelés- és Egészségtudományi Szakkollégium elnevezésének, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról (5. sz. melléklet). 16. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, Szávay István elnök (BTK HÖK) hozzászólásával13, 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a

CCXLVII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát tartalmazó melléklete módosításának jóváhagyásáról (6. sz. melléklet). 17. Az egyebek között Cseszregi Tamás elnök (EHÖK) felhívta a Szenátus figyelmét az ELTE Online Hírlevélre, amellyel kapcsolatban kiemeli, hogy az tartalmazza őfensége Hassan bin Talal jordán herceggel készített interjút, amelynek külön érdekessége, hogy a magyarországi médiában ez az egyedüli interjú; Szenes Áron elnök (TTK HÖK) kérdést intéz Zentai László rektorhelyetteshez a mesterszakok indítására irányuló MAB engedélyekkel, a mesterszakok, továbbá különösen a diszciplináris14 11

Az 5. pontban egy új „y” pont lép be: „nem az oktató végezte az értékelést”. Az FKR 82. § (2) és (4) bekezdésre irányuló módosítást az előterjesztő visszavonta, a Szenátus ügyrendje 4. § (5) bekezdésében a „meghívóban megjelölt” szöveg „meghívóban kötelezően megjelölendő” szövegre módosul. Az FKR 66. § a korábbi (7) bekezdés számozásának (8) bekezdésre módosításával kiegészül egy új (7) bekezdéssel, arra vonatkozóan, hogy „A tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak a pótlékalap 50%a mértékéig illetménypótlékban részesülnek.” 13 Bejelenti, hogy az előterjesztés ismeretében a BTK HÖK Küldöttgyűlése a kért kiegészítéseket átvezette. 14 HELYESBÍTÉS: a hozzászólás a diszciplináris és nem az interdiszciplináris mesterszakokra vonatkozott. 12

5


2007. november 26.

mesterszakok vonatkozásában a felvételi követelmények kidolgozottságával, illetve az IFT 2007-es vállalásai teljesüléséről szóló beszámoló esedékességével kapcsolatban. Zentai László rektorhelyettes a következő ülésre ígéri a választ, Hudecz Ferenc rektor jelzi, hogy a tavaszi szenátusi ülésre tervezi az IFT teljesítésével kapcsolatos beszámolót. Németh Ágnes a GT emlékeztetőit hiányolja a honlapról, Rónay Zoltán jelzi, hogy az emlékeztetők elkészültek, azok minden esetben felkerülnek a honlapra, feltehetően technikai okai lehetnek annak, hogy nem az összes emlékeztető látható. Budapest, 2007. november 27.

Dr. Hudecz Ferenc Rektor a Szenátus elnöke Hitelesítő: ………………………………………….. dr. Rónay Zoltán főtitkár a Szenátus titkára

6


2007. november 26.

1. sz. melléklet

CCXXXIX/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat Közgazdaságtudományi Tanszék létesítéséről a Társadalomtudományi Karon 1. A javasolt szervezeti egység típusa: önálló tanszék Elnevezése: Közgazdaságtudományi Tanszék 2. Az önálló Közgazdaságtudományi Tanszék létrehozásának indoklása A modern társadalomtudomány sem az oktatásban, sem a kutatásban nem nélkülözheti a gazdasági szempontok megfelelő súlyú figyelembevételét a társadalmi folyamatok elemzésében. A társadalomtudományi szakemberek képzésében ezért erősíteni szükséges a közgazdasági ismeretek jelenlétét, a közgazdasági látásmód kialakítását. A Közgazdaságtudományi Tanszék létesítése, a közgazdasági oktatás megindítása, egy közgazdasági kutató bázis kiépítése, az ELTE oktatási struktúrájának a közgazdasági képzési területtel történő kibővítése nagymértékben elősegíti az ELTE és a Társadalomtudományi Kar fejlődését, versenyképességének növelését, hozzájárulhat egyetemünk universitas jellegének erősítéséhez, presztízsének növekedéséhez és új lendületet adhat a már meglévő ilyen irányú képzési tevékenységek együttműködésen alapuló fejlesztésének. 3. Az önálló tanszék feladatai Az alkalmazott közgazdaságtan alapszak oktatásának megszervezése és megindítása 2008. szeptemberében a Magyar Akkreditációs Bizottság engedélye alapján. A későbbiekben a közgazdasági alapszakra és más alapszakokra építő közgazdasági mesterszak oktatási dokumentumainak elkészítése, az akkreditáció biztosítása, a tervezett mesterszakon folyó oktatás megszervezése. Általános közgazdasági tárgyak oktatása a Társadalomtudományi Karon. Együttműködés az ELTE más karain működő közgazdasági jellegű képzést nyújtó szervezeti egységekkel. 4. A tanszék személyi bázisa és működési feltételei A tanszék a Karon működő Közgazdasági Szakcsoport bázisán, annak személyi állományából (három fő teljes állású oktató: dr. Pete Péter egyetemi tanár és két tanársegéd) jön létre. A tanszék munkájában óraadóként részt fognak venni a következő külső szakemberek: Gács János (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), Gál Róbert Iván (TÁRKI), Kertesi Gábor (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), Király Júlia (Magyar Nemzeti Bank), Kovács János Mátyás (MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Institute for Human Sciences, Bécs), Köllõ János (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), Laki Mihály (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), Oblath Gábor (Konjunktúra és Piackutató Intézet), Szántó Zoltán (Corvinus Egyetem), Váradi Balázs (Miniszterelnöki Hivatal), Zentai Viola (Közép-Európai Egyetem). A tanszék létrehozása nem jár új infrastrukturális vagy pénzügyi igénnyel. Esetleges új alkalmazás a tanszék oktatási terhelésének függvényében kerülhet sorra.

7


2007. november 26.

5. A Közgazdaságtudományi Tanszék létrehozásának szervezeti támogatása A tanszék munkájának elősegítésére együttműködési megállapodást kötöttünk az MTA Közgazdaságtudományi Intézetével. A megállapodás keretében az Intézet vállalta, hogy a tanszék szakmai tevékenységét támogatja, együttműködik a tanszékkel oktatási és kutatási feladatok megoldásában. Nemzetközi Tanácsadó Testületet és hazai Támogató Testületet szerveztünk. Az előbbinek tagjai többek között Anthony Atkinson, Claus Offe, Nicholas Barr, Peter L. Berger, Wendy Carlin, Kornai János, Richard Freeman, Joseph Stiglitz (Nobel díjas), Irena Grosfeld, a nemzetközi közgazdaságtudomány kiemelkedő személyiségei. A támogató szervezetek közé tartozik a Raiffeisen Bank Zrt., az Eximbank Zrt., az OTP Stratégiai és Pénzügyi Divízió, az ING Bank Rt., az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt., az Erste Bank Hungary Nyrt., a Concorde Értékpapír Rt. Ez a szakmai-szervezeti környezet nemcsak azt biztosítja, hogy a tanszék oktató- és kutatótevékenységét a legmagasabb szakmai szinten, a munkaerőpiac igényeire mindig gyorsan reagálva végezze, hanem azt is, hogy az ELTE tevékenységének támogatói köre újabb, kiemelkedő fontosságú vállalkozásokkal bővüljön. A szakmai mellett jelentős anyagi támogatást is várunk külső partnereinktől. A fentiek alapján kérjük az ELTE Szenátusát, járuljon hozzá a Közgazdaságtudományi Tanszék létesítéséhez a Társadalomtudományi Karon.

Budapest, 2007. november 26.

Dr. Hudecz Ferenc s.k. rektor

8


2007. november 26.

2. sz. melléklet

CCXL/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem K+F+I stratégiája

Budapest 2007. november 26.

9


2007. november 26.

1 Preambulum .................................................................................................... 11 2 Az ELTE tudományos küldetése ..................................................................... 12 3 Stratégiai célkitűzések ..................................................................................... 12 Az eredményes K+F+I tevékenység ösztönzése ...................................................................... 13 Az ELTE kutatási portfóliójának összeállítása ........................................................................ 13 A K+F+I tevékenység eredményeinek hasznosítása................................................................ 14 A K+F+I forrásbevonás jelentős növelése a vállalkozói tőke, valamint magyar és nemzetközi pályázati tevékenység fokozásával, a szükséges folyamatos proaktív tudománypolitikai tevékenység megszervezése ..................................................................................................... 14 A K+F+I együttműködések elősegítése hazai és nemzetközi partnerekkel. ............................ 15 A K+F+I tevékenységet támogató intézményi struktúra fejlesztése........................................ 15

10


2007. november 26

1 Preambulum

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a hatályos 2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról 5 § (1) pontját követve megalkotott K+F+I stratégiájában meghatározza azokat az intézményi szintű intézkedéseket és módszereket, amelyek elősegítik a magas szintű tudományos és kutatási tevékenység fenntartását és további erősítését az egyetemen. A stratégia megalkotásában figyelembe veszi az ELTE jelenlegi erősségeit és lehetőségeit. További erőfeszítéseiben elsődleges szempontként hirdeti meg, hogy a kutatási tevékenység legfontosabb forrása a kiemelkedő teljesítményű, az Egyetem céljaival azonosuló szakember. Az egyetem tradicionális, Humboldt-i modelljének értékeit, a kutatás szakmai autonómiáját az ELTE megőrzi, ha szükséges, meg is védi. A felsőoktatás és a társadalom kapcsolatának intenzívvé válását követve az Egyetem kiemelt célokként határozza meg kutatási tevékenységének átláthatóságát, annak eredményei számára a széleskörű nyilvánosság biztosítását és azok társadalmi hasznosításának elősegítését. Az ELTE arra törekszik, hogy továbbra is kiváló legyen a kutatásban, az oktatásban, a színvonalas felsőfokú végzettség megszerzési lehetőségeinek szélesedő körű biztosításában és a szakmai továbbfejlődéshez elengedhetetlen folyamatos továbbképzési kínálatában is. Ezek a tevékenységek egymást erősítve függnek össze egymással. E célkitűzések eléréséhez az ELTE minden szakterületén nemzetközi beágyazottságú, jó európai színvonalat képviselő oktatási és kutatási tevékenységet vár el minden egyes oktatójától és kutatójától. Az Egyetem K+F+I stratégiája megfogalmazza azokat az intézményi szintű intézkedéseket, amelyek elősegítik a tudományos kutatás magas szintjének fenntartását és további erősítését az egyetemen. A K+F+I stratégia szerepe, hogy középtávú szempontrendszert adjon az egyetemen folyó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység fejlesztésére, amelynek révén az egyetem kiterjeszti az ELTÉ-n művelt K+F+I irányzatokat és az Egyetem szervezetén belül megnyitja a lehetőséget az azokhoz való alkotó csatlakozásra. A következőkben kifejtett stratégia az ELTE K+F+I tevékenységének a jövőjét határozza meg. Kijelöli a kutatás, fejlesztés és innováció terén az Egyetem küldetését, az abban megfogalmazott célok elérése érdekében elvégzendő átfogó fejlesztési feladatokat és a cselekvési terv legfontosabb pontjait.


2007. november 26.

2 Az ELTE tudományos küldetése Az Egyetem missziójának tekinti, hogy a tudományos fejlődési irányokkal összhangban álló, a világszínvonalat mércének tekintő, az összetett társadalmi kihívásokra tudományosan megalapozott válaszokat adni képes, a hagyományos diszciplínák értékeit új minőséggé ötvöző, a társadalmi és technológiai megfogalmazású feladatokra fokozottan koncentráló kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet folytasson. Az Egyetem stratégiai célja, hogy európai értelemben is versenyképes kutató egyetemmé váljon, amelynek nagy hatású jelenléte Magyarországon és a nemzetközi tudományostechnikai színtéren is folyamatos.

3 Stratégiai célkitűzések Az egyetem a képzéshez kapcsolódó területeken, tudományterületeken, illetve művészeti ágakban, alaptudományi, alkalmazott kutatásokat, továbbá közreműködik kísérleti gyártásban és termékfejlesztésben, valamint mindezeket támogató tudományszervezési szolgáltatásokat nyújt. Kiemelt erőfeszítéseket tesz az eredményekre alapozható technológiai innovatív termékfejlesztési folyamatba történő bekapcsolódásra. Mindezek célja az oktatás minőségének állandó emelése, amelynek érdekében közvetlen oktatásfejlesztő kutatásokat is végez. A kutatási tevékenységek magját az ELTÉ-n a továbbiakban is a modern tudomány szerves fejlődésében kialakult kutatási területek adják. Az Egyetem intézményi szinten elő kívánja mozdítani a társadalmi és természeti környezetben felmerülő összetett problémák megoldását szolgáló, esetenként közvetlen gazdasági haszonnal is járó kutatásokat, amelyek több tradicionális terület alkotó és feladatra fókuszált összefogását igénylik. Az ELTE az alapkutatás terén az ország egyik vezető egyeteme, a felsőoktatási intézmények kutatási produktumaiból, illetve a kutatási ráfordításokból mintegy 10% részesedéssel. Az alkalmazott kutatások területén szerepe kisebb, éves szerződéses bevétele alapján az országban a 7-8. helyet foglalja el. Az alapkutatást tekintve a pozíciók továbbjavítása, az újabb kutatási irányzatok befogadására alkalmas, a tudomány fejlődésében felvetett kérdésekre folyamatosan és rugalmasan válaszolni képes rendszer kiépítése; az alkalmazott kutatás területén az országos jelentőségű projektek megvalósításába történő bekapcsolódás, köztük néhány kiemelt projekt vezetésének vállalása a fő cél. Ehhez az alapkutatástól az innovációig ívelő kutatási szemléletet intézményi szinten el kell fogadtatni. Készséggé kell fejleszteni a hallgatók és a fiatal oktatók innovatív folyamatokba való bekapcsolódását, a kutatások során létrehozott technológia hasznosítását. Az Egyetem vezetési szintjei számára az alábbi átfogó stratégiai feladatok fogalmazhatók meg: az eredményes K+F+I tevékenység ösztönzése, az ELTE kutatási portfoliójának összeállítása, a K+F+I tevékenység eredményeinek hasznosítása, a K+F+I forrásbevonás jelentős növelése a vállalkozói tőke, valamint magyarországi és nemzetközi pályázati tevékenység fokozásával, az ezt megalapozó folyamatos proaktív tudománypolitikai tevékenység megszervezése, a K+F+I együttműködések elősegítése hazai és nemzetközi partnerekkel. A K+F+I tevékenységet támogató intézményi struktúra fejlesztése.

12


2007. november 26.

Az eredményes K+F+I tevékenység ösztönzése A K+F+I tevékenység ösztönzésének alapja az egyetem által alkalmazott oktatók kutatói kiválósága, a legkiválóbbakra koncentrált támogatás, amelynek része az oktatási és kutatási terhelés kiegyensúlyozott megosztása, valamint a célzott pénzügyi támogatás. A hazai és nemzetközi kutatási pozíciók erősítésének feltétele az új tehetségek és a kiemelkedő képességű fiatal kutatók részére is nyitott álláspályázatok meghirdetése, vezető oktatói, kutatói alkalmazásuk, amely megadja egyben anyagi és erkölcsi elismerésüket is. Az ELTE arra törekszik, hogy növekvő mértékben vonzza a tudományos kutatást ambicionáló kutatókat és hallgatókat. Folyamatosan javítani szándékozik a színvonalas kutatómunka alapfeltételét: a támogató szervezeti környezetet és a méltó munkafeltételeket. Az Egyetem vezetése folyamatosan elemzi a sikeres kutatási és innovációs kezdeményezéseket, az ezeket megvalósító kutató csoportok tevékenységét. A jó és követhető példákra alapozza általános intézményi politikáját a kevésbé sikeres csoportok felzárkóztatására, illetve azoknak új csoportokkal történő felváltására. Az egész Egyetemen folyó aktív és hatékony kutatómunka többletvonzást biztosít az ELTE számára a legjobb hallgatók toborzásában. A kutatóknak, oktatóknak és a kutatásba bekapcsolódó hallgatóknak nyújtott megfelelő környezeti feltételek biztosítják az intézmény nemzetközileg elismertethető kutatási kultúrájának az alapját. A fiatal kutatók megtartásában is elsőrendű fontossággal bír a kutatási és innovatív alkalmazásokat is támogató környezet. Az Egyetem kutatási tevékenységét a nemzetközi standardok alapján fejleszti – fenntartva és erősítve az ELTE európai értelemben vett kutatóegyetemi pozícióját15, illetve kutatási központ szerepét Magyarországon és a kelet-közép európai térségben. A nemzetközi mérőszámok (többek között a kutatásból származó növekvő mértékű bevételek) alapján folyamatosan értékeli helyzetét az európai vezető egyetemek, többek között a Európai Kutató Egyetemek Ligája tagjaihoz viszonyítva.

Az ELTE kutatási portfóliójának összeállítása Az ELTE úgy kívánja fenntartani az intézményben művelt sokféle tudományágban a kutatási témák változatosságát, hogy egyidejűleg kijelöli, támogatja és hasznosítja azokat a területeket és témákat, amelyekben meghatározzák az intézmény hazai és nemzetközi arcélét, megalapozzák kutatásainak ismertségét. Az Egyetem egyensúlyt keres a tudományos irányzatok dinamikájára épített alapkutatás és a versenyszerű alkalmazott kutatási tevékenységek között. Az Egyetemnek stratégiai céljait folyamatosan változó külső körülmények között kell megvalósítania, amikor az elérhető jelentős külső anyagi források kezelői olyan kutatási területeken igényelnek magas színvonalú kutatási tevékenységet, amelyeken a lehetséges társadalmi-gazdasági megtérülési ráta a legnagyobb. Ezeknek a forrásoknak a megszerzéséhez az Egyetemnek a pályázatot kiíró partnerek által megjelölt területeken magas színvonalú, nemzetközileg is elismert kutatási tevékenységet kell folytatnia, továbbá jelentős saját pénzforrást is fel kell mutatnia. Mindez a saját források szelektív felhasználását, a jelentős emberi és pénzforrásokat igénylő kutatási témák támogatásában intézményi szintű stratégiai döntéseket követel meg. 15

Az Academic Ranking of World Universities alapján 2005-ben a 124-168, 2006-ban pedig a 123-171. az európai egyetemek rangsorában. Ezzel 2005-ben csak a Szegedi Egyetem és a Prágai Egyetem, 2006-ban pedig csak a Prágai Egyetem előzi meg a közép-kelet-európai egyetemek közül.

13


2007. november 26.

A K+F+I tevékenység eredményeinek hasznosítása Az innovációs teljesítmény növeléséhez az ELTE áttekinti az egyetem meglevő cégkapcsolatait, létrehozza a kapcsolati adatbázist. Egy éven belül egyetemi tudás és technológia térképet hoz létre (a humán és társadalomtudomány területén is) az egész egyetem innovációs kapacitásának felmérésére. Megvizsgálja az egyes egyetemi kutatási eredmények hasznosíthatóságát. Tapasztalatokat gyűjt a lehetséges hasznosíthatósági modellekről és ajánlásokat dolgoz ki az egyes tudományterületek kutatási sajátosságaira is figyelve. Ösztönzi az egyetemi spin-off cégek számának növekedését, továbbá a kooperációs kutatási bevételek erőteljes növekedését. Ezen mutatóknak az alakulása középtávon (3-5 éves távlatban) értékelendő. Az ELTE szabadalmaztatási támogatást nyújt azoknak a kutatási eredményeknek, amelyek hasznosításához szabadalmi védelem szükséges. A K+F+I forrásbevonás jelentős növelése a vállalkozói tőke, valamint magyar és nemzetközi pályázati tevékenység fokozásával, a szükséges folyamatos proaktív tudománypolitikai tevékenység megszervezése Az ELTE az ország egyik legjelentősebb tudományos és felsőoktatási intézményeként vállalja a felsőoktatás-, a fejlesztés- és a tudománypolitikában ráháruló proaktív vélemény- és döntésformáló szerepet. Különösképpen nagy társadalmi felelőssége van a közoktatás fejlesztésében (annak szakmódszertani, szociológiai és pedagógiai vonatkozásaiban). Az Egyetemnek számos, gyakran ellentmondó igényeket kifejező várakozásnak kell megfelelnie. Helyzetének stratégiai előretekintéssel történő stabilizálása érdekében meghatározza azokat a kutatási témákat, amelyek fejlesztése lehetőséget ad további jelentős források bevonására. Ehhez olyan környezeti feltételeket kíván biztosítani, amelyek lehetővé teszik a kutatási tevékenység megfelelő tervezését egyéni, kutatócsoporti, intézeti, kari és intézményi szinten. Kutatási tevékenységét a nemzetközi irányzatok mentén végzi, amely ma már mind a vállalkozási, mind az állami szektorban jelentkező országos és a helyi (fővárosi) igények követését is megköveteli a tudományos tendenciák figyelembevétele mellett. Az ELTE felismeri kiemelt lehetőségét és felelősségét Budapesttel kapcsolatban. Budapest regionális és fővárosi szerepére, a budapesti életkörülményekre vonatkozó speciális kutatásaival elősegíti, hogy Budapest továbbra is világváros maradjon, a közép-kelet európai régióban vezető szerepet tölthessen be a kultúrában, a tudományban, az oktatásban és a közéletben egyaránt. Prognosztizálható, hogy a kutatások területén az intézményi finanszírozással szemben a céltámogatás pozíciói tovább erősödnek. Az Egyetem erőfeszítéseket tesz e források bevonására, ami elsősorban a nagy pályázati rendszerekből lehetséges (pl. az EU strukturális alapjai vagy a hazai K+F alap). A projektköltségek tervezésekor az általános intézményi fejlesztéshez való hozzájárulás ésszerű mértékét is figyelembe veszik. A vállalkozói források bevonása a kutatási ráfordítások rendelkezésre állásának mértékét javíthatja, mivel az utólagos finanszírozás a költségvetési források rendelkezésre bocsátásának is jellemzőjévé vált. A vezető oktatók és kutatók szemléletének, az adminisztráció munkaszervezésének ''átállítása'' a pályázati források megszerzésére jelentős feladat. Az Egyetem e folyamat fontos elemének tekinti és kidolgozza egy nyitott, világos szabályrendszerrel működő egyetemi szintű forrás megnyitása feltételrendszerét, melynek célja a potenciális projektek számára – azok szakmai és gazdaságossági/megtérülési értékelése, rangsorolása után – az ún. saját forrás biztosítása. 14


2007. november 26.

A K+F+I együttműködések elősegítése hazai és nemzetközi partnerekkel. Az ELTÉ-n folyó kutatások tematikus sokfélesége lehetővé teszi a diszciplínák közötti együttműködést, valamint a diszciplinárisan nem besorolható kutatások megvalósítására alkalmas kutatócsoportok megszervezését. Az ELTE e célok eléréséhez még szorosabb együttműködést alakít ki a K+F tevékenység közvetlen környezetét jelentő tanszékek, intézetek, karok és az egyetem vezetése és Tudományos Tanácsa, valamint a kutatás pénzügyi-adminisztratív-jogi környezetét biztosító központi és kari szervezetei között. Az Egyetem ugyanakkor újraértékeli és megerősíti más intézményekkel felépített kapcsolatait hazai és nemzetközi szinten is, és stratégiai szövetségeket/együttműködéseket alakít ki stratégiai céljainak elérése érdekében. Az ELTE kiemelt partnere a tudományos kutatásokban a Magyar Tudományos Akadémia.

A K+F+I tevékenységet támogató intézményi struktúra fejlesztése Az egyetemi K+F+I teljesítményt a kari kutatási eredmények határozzák meg. Ezért elengedhetetlen, hogy a karok az ELTE kutatóegyetemi pozíciójának megteremtését és erősítését teljes egészében saját céljukként fogadják el. A közös célhoz közös eszközökre van szükség. A kutatások eredményességének elemzése csak nemzetközi formátumot követő, hiteles és folyamatosan naprakész nyilvántartások alapján lehetséges. További hatékony eszközként az Egyetem folytatja olyan központi szolgáltató egység kialakítását, amely a kari igényekre válaszolva pénzügyi, tudományszervezési/pályázatkezelési, jogi hátteret biztosít, és szolgáltatásaival elősegíti a kutatók munkájának eredményességét. A karok és a központ közötti kooperatív kapcsolat kialakulásához az Egyetem javítja az információáramlás hatékonyságát, átláthatóvá teszi az intézmény költségvetését, egységes és átlátható egyetemi kutatási szabályzatot dolgoz ki, emeli a pályázókat segítő infrastruktúra színvonalát, és arra törekszik, hogy láthatóbbá váljanak a központi szolgáltatások.

Budapest, 2007. november 26. Dr. Hudecz Ferenc s.k. rektor

15


2007. november 26.

3. sz. melléklet

CCXLI/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi és egyetemközi kapcsolatainak kezelése koncepciójáról. I. Bevezetés Az ELTE Intézményfejlesztési Tervében megfogalmazott elsődleges célja, hogy mind az oktatás, mind a kutatás területén a következő évtizedben a kelet-közép európai régió vezető kutatóegyetemévé váljon. Ennek egyik feltétele, hogy az egyetem világos koncepcióval rendelkezzen és meghatározza azokat a prioritásokat, amelyek alapján nemzetközi tevékenységét folytatni kívánja. A koncepció alapja az ELTE karain folyó, nemzetközileg elismert szakmai (oktatási, kutatási) tevékenység. Az ELTE hallgatói létszámát, a képzés és a kutatás minőségét, nemzetközi kapcsolatrendszerét és presztízsét tekintve, az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye. Az egyetem értékeit jól jellemzi az ELTE által kínált szakok hagyományosan széles választéka, az oktatói kar összetétele és kiemelkedő szakmai minősége, a doktori képzésben és a pedagógusképzésben elért kimagasló eredményessége. Mindezen erények nemzetközi téren való jelenleginél markánsabb megjelenítése és megerősítése az egyetem számára elengedhetetlenül fontos. Európai Uniós tagországként hazánk számára számos olyan program elérhető, amelyek révén külföldi tapasztalatokra tehetnek szert oktatók, kutatók, diákok, vagy az adminisztrációban dolgozók. Az egyetem Szenátusa által 2007. január 19-én elfogadott Intézményfejlesztési Tervnek megfelelően elkészült jelen koncepció az ott megfogalmazott gondolatok mentén jelöli ki – a karok javaslatait figyelembe véve – az e téren megteendő lépések irányát. II. Célok Az ELTE az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatait fejleszteni kívánja. Az egyetem ösztönzi a hazai és nemzetközi inter- és transzdiszciplináris együttműködéseket, és olyan feltételeket kíván biztosítani, amelyek magas színvonalú oktatási és kutatási eredményekhez vezetnek. Az egyetem nemzetközi tevékenységének célja: - az ELTE kelet-közép európai régióbeli vezető szerepének elősegítése; - közös nemzetközi képzési, valamint kutatási programok létrehozása; - az ELTE hallgatói nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeinek bővítése; - növekvő számú nemzetközi hallgató fogadása, ennek érdekében az egyetem oktatási tevékenységének nemzetköziesítése, az idegen nyelven folyó kurzusok, képzések számának növelése; - szakmai és személyes kapcsolatok kialakítása mind az egyetemi vezetők, az oktatók és kutatók, mind az oktatás- és kutatásszervezésben dolgozó munkatársak számára; - részvétel a felsőoktatással, kutatással kapcsolatos európai politikai döntéshozatal befolyásolásában; - a partneregyetemek gyakorlatának megismerése, információcsere, újabb szakmai és személyes kapcsolatok kialakítása mind az egyetemi vezetők, az oktatók és kutatók, mind az oktatás- és kutatásszervezésben dolgozó munkatársak számára. 16


2007. november 26.

III. Elvek Az ELTE kutatóegyetemként partnereinek megválasztásánál, kapcsolatainak további fejlesztésénél, erőforrásainak koncentrált felhasználásánál arra törekszik, hogy partnereit az alábbi szempontok alapján válassza meg: - kutatóegyetemek illetve szakmailag kiemelkedő intézmények, - olyan térségek intézményei, amelyek hazánk szempontjából gazdasági, kulturális, vagy oktatás okokból kiemelt szerepet élveznek, valamint - olyan intézmények, amelyek oktatói-kutatói tevékenységet folytatnak a magyar nyelv, kultúra vagy finn-ugrisztika területén; Az ELTE nemzetközi kapcsolatait földrajzi értelemben elsősorban három fő irányban kívánja megerősíteni. 1. Kelet-Közép Európa E régió országaként fontos, hogy a szomszédos, illetve a régióbeli országok rangos kutatóegyetemeivel erős, működő szakmai kapcsolat folytatódjon, illetve létesüljön. Mivel ezen országok egyetemei hasonló történelmi, gazdasági, finanszírozási körülmények között működnek, hasonló problémákkal küzdenek, ezért az együttműködés és a közös európai szintű fellépés mindenképpen előnyt jelent az ELTE számára. 2. Az Európai Unió Az Európai Felsőoktatási és az Európai Kutatási Térség tagjaként a magyarországi egyetemek számára elvitathatatlan fontosságú, hogy megismerjék a nyugat-európai kutatóegyetemek felépítését, működését, kutatási programjait. Ez egyrészt segítséget nyújthat abban, hogy a bolognai folyamatba való bekapcsolódás minél kevesebb zökkenővel mehessen végbe, másrészt a magyarországi oktatók, kutatók számára inspiráló hatású lehet az otthonitól eltérő kulturális és gazdasági hátterű intézmények munkájában történő részvétel. 3. Európán kívüli térség Kiemelt szerepet kap a fejlesztésben a Távol-Kelet: India, Japán, Kína, Korea, és dél-kelet ázsiai országai (pl.: Szingapúr, Vietnam), a volt Szovjetuniót alkotó országok, valamint Brazília. E társadalmakban jelentős forrásokat biztosítanak a kutatás és a felsőoktatás fejlesztésére, a kialakult (kialakuló) erős középosztály pedig már megteheti, hogy gyermekeit más ország egyetemére járatja. Mivel a felsőoktatási intézmények között óriási harc folyik a hallgatók megszerzéséért, ezért az ELTE-nek ki kell használnia mindazon előnyöket, amelyek helyzetéből fakadnak. Magyarország vonzó lehet ezen országok számára, hiszen az EU tagjaként mindazon lehetőségekkel és előnyökkel bír, mint bármely más korábbi EU-tag. Ugyanakkor a megélhetési költségek alacsonyabbak az EU-átlagnál. Az ELTE kutatási és oktatási kapcsolatainak bővítésében stratégiai szerepe van az Egyesült Államok egyetemeinek. IV. A nemzetközi együttműködések formái A nagyszámú, európai és nem-európai egyetemekkel létrehozott kétoldalú egyetemközi szerződés funkciója megváltozik. A kétoldalú keret-megállapodások egyrészt tovább szolgálják az egyetemközi kapcsolatokat, másrészt egyre inkább segítik a közös, többrésztvevős európai kutatási és oktatási programok kialakítását, EU pályázatok előkészítését, vagy más nemzeti (pl.: USA, Ausztrália, Kína, Japán, India), vagy nemzetközi (pl.: WHO, UNESCO) finanszírozási lehetőségek bevonását. 17


2007. november 26.

Fontos új elem, hogy a nemzetközi kapcsolatok keretében az ELTE az oktatók, kutatók és hallgatók cseréje mellett megjelenik az oktatás és kutatás irányításában, a szolgáltatásban (pl.: diák-ügyfélszolgálat, könyvtár, karrierközpont) és a PR tevékenységben résztvevő egyetemi alkalmazottak cseréje a nemzetközi gyakorlat megismerése céljából. Az ELTE a nemzetközi együttműködések különböző formáit egyaránt, de egymástól eltérő módszerekkel támogatva kívánja fejleszteni. 1. Egyetemek, felsőoktatási intézmények nemzetközi hálózatai E hálózatokat az érintett intézmények saját jogon és szándékkal hozzák létre. A hálózatokban való részvétel lehetőséget nyújt az egyetem számára a tagegyetemekkel történő tapasztalatcserére (oktatás- és kutatás-szervezés, kutatási és pályázati menedzsment, egyetemgazdálkodás stb.), a nemzetközi tendenciák megismerésére és az információáramlás elősegítésére. Az ELTE 2006-ban az European University Association (EUA), a Coimbra Csoportban (CG), a Dunai Rektori Konferencián (DRC), a Network of Universities from the Capitals of Europe (UNICA) és az Utrecht Network (UN) keretében fejtette ki tevékenységét. A European University Association a legjelentősebb, az európai oktatáspolitikára nagy befolyással bíró szervezet, amely a résztvevő egyetemek rektorainak/elnökeinek biztosít stratégiai kérdésekben konzultációs és politikaformáló fórumot. Az EUA rendszeresen szervez tematikus szemináriumokat is. Az ELTE 2005-től vesz részt újra az EUA munkájában. A Coimbra Csoport a történelmi, magas színvonalú egyetemek európai szervezete. Az ELTE képviselője rektori felkérésre látja el e tevékenységet és 2006-tól tagja a Csoport vezető testületének. Az éves közgyűlések előtt rendezett rektori tanácskozások stratégiai kérdéseket tárgyalnak, míg a – szervezetre jellemző – munkacsoportokban gyakorlatorientált munka folyik. Az ELTE jelenleg két munkacsoportban képviselteti magát. 2008/2009-ben az ELTE az EUA illetve a Coimbra csoport közgyűlés megszervezésére szeretne vállalkozni. A Dunai Rektori Konferencia regionális szerveződés, mely Közép- és Dél-Kelet-Európa egyetemeinek egyre nagyobb csoportját fogadja magába. Jelenlétünk fő célja a regionális kapcsolatok építése és erősítése. 2007 tavaszán az ELTE megrendezte a DRC nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóinak munkaértekezletét Budapesten. 2007 őszén az ELTE rektorát a DRC alelnökévé választották, s ezzel eldőlt, hogy a 2008/2009. tanévben az ELTE látja el az elnöki teendőket. A nemzetközi egyetemi hálózatokban csak akkor célszerű fenntartani a tagságot, ha azokban az ELTE hosszú távon és aktívan kíván részt venni, ami jelenti: - a tapasztalatok szervezett, ellenőrizhető hasznosítását az egyetemi oktatási/kutatási/adminisztrációs tevékenységben, - aktív részvételt az éves közgyűlések, valamint szakmai műhelyek munkájában, - nemzetközi hálózati rendezvénynek szervezését. Az ELTE a jövőben három nemzetközi szervezetben kívánja megerősíteni részvételét (CG, DRC, EUA). E hálózatok részletes bemutatását az 1. számú melléklet tartalmazza. Az ELTE tagja ezen kívül két további hálózatnak (UNICA, UN). Az UNICA és az UN keretében több éves szünet után az ELTE jelenléte a közgyűléseken való részvételre korlátozódott. Munkacsoportjaikban, tevékenységükben az ELTE részvétele formális, ugyanakkor jelentős tagdíjfizetési kötelezettséggel jár (UNICA: 3050 euro, UN: 3000 euro) E két hálózat jelentősége az EUA létrejöttével jelentős mértékben csökkent. Az ELTE célul tűzi ki belépését a 2002-ben létrejött League of European Research Universities (LERU) szervezetébe. 18


2007. november 26.

2. Az Európai Unió vagy EU államok kormányzatai által működtetett nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatok Az egyetem jellemzően a Socrates/Erasmus és a Central European Exchange Program for University Studies (CEEPUS) programokban vesz részt. Az Erasmus programban a 2005/06. tanévben újra az ELTE utaztatta az országban a legtöbb hallgatót (290 fő) és oktatót (88 fő). Az Erasmus program keretében 15 országból idelátogató hallgatók többsége (35 fő) Németországból érkezett. Többen jöttek Olaszországból, Franciaországból, illetve Finnországból. A CEEPUS programban a 2005/2006-os tanévben négy ELTE részvételű hálózatban 82 oktató és hallgató kapott ösztöndíjat, míg az egyetemre érkező hallgatók jelentős része Romániából jött (18 fő). Az átlagnál többen érkeztek Szlovákiából (8 fő). A nem-csereprogram keretében az ELTE-n tanuló hallgatók száma viszonylag alacsony. Az ELTE az Európai Unió által meghirdetett – elsősorban oktatási célú – általános programokat (Erasmus-Mundus, Tempus) és a regionális együttműködéseket elősegítő programokat (CEEPUS, Visegrádi csoport) közös képzés (MSc,MA és PhD) előkészítésére, valamint közös kutatási programok kidolgozására, a hallgatói, az oktatói és a szolgáltatásban dolgozók mobilitásának ösztönzésére, és a legjobb külföldi diákok ELTE-re vonzására kívánja felhasználni. Az ELTE ösztönözni kívánja az oktatókat újabb szerződések előkészítésére. Az ELTE részt vesz a Közép-Európai Kezdeményezés Egyetemi Hálózatában, amelyet a KEK tagállamokhoz tartozó egyetemek alkotják. Célja az egyetemek közötti együttműködés előmozdítása azáltal, hogy támogatást nyújt az oktatói, hallgatói mobilitáshoz. Az Európai Unió által meghirdetett kutatási programokban (FP6, FP7) az ELTE növekvő mértékben vesz részt. Stratégiai cél – a részvételi arány fokozása mellett – a konzorciumvezetői (programvezetői) szerepvállalás erősítése. Az ELTE motiválni kívánja az oktatókat/kutatókat e programokban való kezdeményező részvételre. 3. Egyetemközi kétoldalú nemzetközi kapcsolatok Az ELTE kiterjedt kétoldalú egyetemközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, elsősorban Európában. Ezt alátámasztja az a mintegy 70 külföldi (európai, amerikai, afrikai és ázsiai) egyetemmel kötött kétoldalú, intézményi szintű szerződéses kapcsolat. Ezen megállapodások nagyobb része szándéknyilatkozat, amely nem tartalmazza az együttműködés részleteit. Kisebb részük (közel 30) konkrét cserekeretet tartalmaz, melyek évente összesen kb. 1200 napot tesznek ki kölcsönösségi alapon. A megállapodások, amelyek a rektor, a karok, vagy külső partner kezdeményezésére jönnek létre, lehetőséget biztosítanak rövidebb időtartamú oktatói-kutatói és a szolgáltatásban dolgozók cseréjére. A gyakorlatban az egyezményeknek kétféle típusa alakult ki. Az egyik az oktatási-kutatási együttműködést szolgálja, míg a másik a kulturális együttműködés fejlesztését célozza. A kétoldalú kapcsolatokat megalapozó szerződések stratégiai szempontú, alapos felülvizsgálata a karok bevonásával elkerülhetetlen. A meghatározott kereteket (napok, személyek) tartalmazó szerződéseket azok lejárta után, közös megegyezéssel nyílt végű (keret-) megállapodássá célszerű átalakítani. Az ELTE stratégiai partnerének tekinti azokat az egyetemeket, amelyekkel több képzési szinten, illetve tudományterületen létezik aktív együttműködés. A kétoldalú nemzetközi kapcsolatok bővítését – a meglevő hagyományos együttműködéseken túl – az európai és Európán kívüli térségekben célszerű megvalósítani, különös tekintettel azokra a kultúrákra, amelyeknek oktatása-kutatása az ELTE-n tradicionálisan magas színvonalú. A kétoldalú kapcsolatok 2007. október 16-i állapotát részletesen bemutató táblázat a 2. számú mellékletben szerepel.

19


2007. november 26.

4. Nem-egyetemközi, kétoldalú nemzetközi kapcsolatok A kétoldalú állam-, kormány- és/vagy tárcaközi oktatási/kulturális (OKM) és kutatási (TéT, MTA) programok fontos szerepet játszanak új ELTE kapcsolatok kialakításában, valamint a meglévő, de más forrásból nem támogatott együttműködések fenntartásában (pl. nyelvi lektor programok, államközi ösztöndíjak). Az ELTE célja e programokban rejlő lehetőségek maximális kihasználása mellett olyan új javaslatok kidolgozása, amelyek kiterjeszthetik az együttműködést az oktatás, a kutatás eddig nem, vagy nem megfelelő mértékben támogatott területeire. Kiemelt szerep hárul e formára az interkulturális programok, a különböző társadalmak, kultúrák befogadását segítő programok, komplementer tevékenységek összekapcsolását érintő területén. V. Szervezeti felépítés és feladatmegosztás A koncepció a korábbiakkal ellentétben nem kíván elkülönült, pusztán a nemzetközi tevékenységek kezelésére központi szervezeti egységet létrehozni, hanem a létező funkcionális egységekhez (Rektori Titkárság, Oktatási Igazgatóság, Tudományszervezési, Pályázati és Innovációs Központ) telepíti az adott szakterülethez kapcsolódó nemzetközi jellegű feladatokat. A nemzetközi kapcsolatok koordinációjáért, valamint a nemzetközi hálózatokban való részvétellel kapcsolatos feladatokért és a magas szintű nemzetközi kapcsolattartásért a rektor felelős. A nemzetközi kapcsolatok oktatást érintő területein való együttműködés (oktató- és hallgatócserék, tanulmányutak) az Oktatási Igazgatóság feladata. A nemzetközi tudományos és kutatási együttműködések a Tudományszervezési Pályázati és Innovációs Központ feladatkörébe tartozik. Hangsúlyozottan fontos e területek összehangolt együttműködése. A nemzetközi (hálózati, egyetemközi, specifikus nemzetközi) kapcsolatok keretében kiutazó ELTE munkatársak (oktatók, kutatók, adminisztratív munkatársak) körének kialakítása célszerűen pályázati úton történik. VI. Finanszírozás A nemzetközi kapcsolatok finanszírozására az egyetem központi költségvetése dedikált forrást biztosít. Belső források mellett fokozottan szükséges és lehetséges külső források (pályázat, alapítványi, magán) bevonása is. Fontos annak vizsgálata, hogy milyen módon történjen a nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások finanszírozása (pályáztatás, matching fund stb.). A központi erőforrásokat – a képzés és kutatás multilaterális feltételeinek javítása céljából – a nagy európai hálózatokban való hatékony részvételre célszerű összpontosítani. A jövő évi költségvetés megtervezése során biztosítani kell a jelen koncepcióból adódó feladatok megvalósításához szükséges forrásokat új rend szerint. - Nemzetközi hálózati részvétel A nemzetközi hálózatokban való részvétel finanszírozása – jellegéből adódóan – központi finanszírozást igényel. A nemzetközi hálózatokban történő részvétel éves költségvetése fedezi a tagdíjat, átlagosan 4 fő részvételét a szervezet közgyűlésén/értekezletein, valamint egy rendezvény (workshop, konferencia) hazai megszervezésének költségeit. Ennek becsült összege a három nemzetközi hálózatra (CG, DRC, EUA) vetítve együttesen 10-11 millió Ft. - Egyetemközi (kétoldalú) nemzetközi kapcsolatok A bilaterális együttműködések biztosítására részben központi, részben kari, de főként külső források bevonása szükséges. 20


2007. november 26.

Az ELTE szerződésben vállalt kötelezettsége, hogy fogadja a partneregyetemekről érkező oktatókat és kutatókat, valamint, hogy számukra szállást és napidíjat biztosítson. Az egyetem központi forrásból 2000-2007 között átlagosan 2,5 millió Ft-ot fordított a partneregyetemekről érkező oktatók és kutatók fogadására. Az ELTE-ről történő kiutazások támogatására 2000-2004 között központi forrásból átlagosan 4,5 millió Ft fordítódott, 20052006-ban ez az összeg nullára csökkent. A jövőben az egyetemközi kétoldalú nemzetközi kapcsolatokra – a szerződések korábban jelzett átalakításáig – évente központi költségvetési forrásból meghatározott összeget, 2008ban összesen 2,5 millió Ft-ot célszerű biztosítani, amely pályázati alapon kerül felhasználásra. Ettől függetlenül kialakítandó egy olyan alap, amely a kétoldalú kapcsolatok felhasználásával, közös oktatási (pl. Erasmus-Mundus), illetve kutatási (pl. FP7) programok kialakítását tűzi ki célul. Ez az alap a rövid célzott kiutazások költségeinek 50%-át támogatja központi költségvetésből, pályázati úton, abban az esetben, ha a másik 50%-ot a kiküldő egység, vagy külső forrás (alapítvány, bank stb.) biztosítja. - Specifikus programok A hallgatói, oktatói, kutatói mobilitás elsősorban a specifikus programok révén valósul meg, így finanszírozásának kérdése megoldottnak tekinthető. Kiegészítő források további bevonása elsősorban a hallgatói mobilitás tekintetében megvizsgálandó. Az adminisztrációban dolgozók mobilitását segítheti a 2007-ben kiterjesztett ERASMUS program. - Állam- és egyetemközi szerződések alapján megvalósuló mobilitás A specifikus programok keretén kívül megvalósuló mobilitás (hallgatói, oktatói, kutatói, adminisztratív) finanszírozása csak részben megoldott. Határozati javaslatok: - a Szenátus a koncepciót elfogadja; - a Szenátus – a rektor javaslatára – meghatározza a stratégiai partnerek körét; - a költségvetés tervezése során a rektor a vonatkozó keretekre minden év december 31-ig tegyen javaslatot. Budapest, 2007. november 26. Dr. Hudecz Ferenc s.k. rektor

21


2007. november 26.

4. sz. melléklet

CCXLV/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend, az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási Követelményrendszer, valamint az ELTE Szenátus ügyrendjének módosításáról 2007. szeptember 1. napján lépett hatályba a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi CIV. törvény, amelynek rendelkezései több helyen szükségessé teszik az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) mindhárom kötete [I. kötet, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR), II. kötet, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR), valamint a III. kötet, a Foglalkoztatási Követelményrendszer (a továbbiakban: FKR)] módosítását. Ugyanezen időponttal ugyancsak hatályba lépett a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról rendelkező 2007. évi C. törvény, amely az FKR kiegészítését tette szükségessé. A HKR módosításának kodifikációja a hosszabb egyeztetési folyamatra tekintettel nem képezi a jelen előterjesztés tárgyát, az erre vonatkozó indítvány a következő szenátusi ülés napirendjére került beterjesztésre. Jelen előterjesztés a fentieken túl több, a jogszabályváltozástól független, jogalkalmazást segítő egyéb módosítási javaslat átvezetését is kezdeményezi, ezek részletezésére a II. fejezetében kerül sor. A módosítások indokait (az I. rész esetében a vonatkozó jogszabályhelyre utalással) lábjegyzetben jelezzük. I. Jogszabályváltozás indokolta módosítási javaslatok 1. Az SzMR 59. § (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép16: „59. § (4) A Szenátus 2 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján választja.”

2. Az SzMR 59. § (6) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép1. „59. § (6) A Szenátus 11 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot és egy doktori képzésben részt vevő tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon választja.”

3. Az SzMR 60. § (3)-(5) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek1: „60. § (3) A Szakszervezet és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat saját hatáskörében gondoskodik a tagok választásáról. (4) A választások törvényességét a főtitkár ellenőrzi, ennek során megvizsgálja a választásról készített, jegyzőkönyveket – hallgatók esetében a hallgatói jogviszony igazolásokat –, ennek alapján ellenőrzi a mandátumokat. (5) Szenátusi tagságból eredő feladatait csak az a tag gyakorolhatja, akinek választásáról a jegyzőkönyvet, hallgatók esetében a hallgatói jogviszony fennállásáról a megfelelő igazolást a főtitkárnak legkésőbb a választást követő első ülést megelőzően bemutatta. Ennek hiányában a tag csak tanácskozási joggal vehet részt a Szenátus ülésén és személyét a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.” 16

Lásd: Ftv. 28. § (1) bek.

22


2007. november 26.

4. Az SzMR 64. § (2)-(3), valamint (7) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek1: „64. § (2) A szakszervezet által választott tagok mandátuma három évre, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által választott tagok megbízatása egy évre szól. (3) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) felmentéssel, d) a jelen Szabályzat erejénél fogva [64. § (6) bek.], e) a tag halálával. (4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről. (7) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott módon szűnik meg a szenátusi tagot választó testület köteles új tag választásáról 30 napon belül gondoskodni.”

5. Az SzMR 71. § (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép17: „71. § (3) A Szenátus határozatait a jelenlevő tagok egyszerű többségével (az érvényes szavazatok több mint fele) hozza meg, kivéve a törvényben előírt következő eseteket: […] b) a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával - kezdeményezheti a rektor visszahívását, - rangsorolja az egyetemi és főiskolai tanári pályázatokat, - engedélyezheti magasabb vezetői megbízás időtartama egy részének a hatvanötödik életév betöltését követő kitöltését; […]”

6. Az SzMR 72. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép18: „72. § (2) […] d) javaslatot tesz az oktatási miniszter részére a rektor juttatásainak meghatározására és a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részének jóváhagyására, […]”

7. Az FKR 9. § (1)-(4) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek19: „9. § (1) Az Egyetemen kizárólag nyilvános pályázati eljárás eredményeképpen tölthető be a) az egy tanévnél hosszabb időre szóló - egyetemi és főiskolai tanári, - egyetemi és főiskolai docensi, - a kutatóprofesszori és tudományos tanácsadói, b) a Harmadik Részben meghatározott magasabb vezetői és vezetői, c) a kari szervezeti és működési szabályzatban meghatározott az a) és b) pontba nem tartozó egyéb oktatói, kutatói és vezetői, d) a külön jogszabályban meghatározott tanári és nem oktató-kutatói munkakör. (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkakörök betöltésére vonatkozó pályázati felhívást az Egyetem honlapján, valamint a felsőoktatás felügyeletét ellátó minisztérium hivatalos lapjában, a szerkesztőség által meghatározott rendnek megfelelően kell közzétenni. (3) Ha az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkakörre az Egyetem pályázatot ír ki, azt minden esetben a rektor írja alá, kivéve a rektori tisztségre vonatkozó pályázatot. (4) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó pályázati kiírásnak az Mt. 80. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak mellett minden esetben tartalmaznia kell a) a munkakör pontos megnevezését, b) az előírt végzettséget és képzettséget, c) a szükséges szakmai gyakorlat jellegét és időtartamát, 17

Lásd: Ftv. 96. § (9) bek. Lásd: Ftv. 115. § (12) bek. ab) pont 19 Lásd: Kjt. 20/A. § (1) bek. 18

23


2007. november 26.

d) határozott idejű kinevezésnél a jogviszony időtartamát, e) a pályázatra vonatkozó tartalmi előírásokat, f) a pályázathoz csatolandó mellékleteket, így különösen – az oklevél és bizonyítvány-másolatok, – szakmai önéletrajz, – szükség esetén publikációs és hivatkozási jegyzék, stb., g) a pályázat benyújtásának időpontját, helyét, valamint annak a személynek megjelölését, akihez a pályázatot be kell nyújtani.”

8. Az FKR a 9. § kiegészül egy új (5) bekezdéssel, a (5)-(10) bekezdések számozása egyidejűleg (6)-(11) bekezdésre módosul20: „9. § (5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben a pályázati kiírást mellőzni lehet, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.”

9. Az FKR 9. §-nak a 8. pont szerint módosított számozású (7), (9)-(11) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek21: „9. § (7) Az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi esetben a közzétételt a rektornál kell kezdeményezni, aki azt a Főtitkárság útján juttatja el a felsőoktatás felügyeletét ellátó minisztérium hivatalos lapjának szerkesztőségébe, vagy a külön jogszabályban meghatározott szervhez. Egyetemi és főiskolai tanári pályázat kiírását a rektor is kezdeményezheti a kar vezetőjénél. (9) A pályázati kiírást olyan időpontban kell a rektorhoz felterjeszteni, hogy figyelembe véve a megjelenéshez szükséges időt, a pályázat benyújtására nyitva álló határidőt [(10) bek.], valamint a kinevezéshez esetenként szükséges testületi véleményezés lebonyolítását (pl. Szenátus, Kari Tanács munkatervében meghatározott időpont) a kinevezés (a közalkalmazotti jogviszony létesítése) a 7. §ban foglaltakra is figyelemmel megvalósítható legyen. (10) A pályázat benyújtására rendelkezésre álló időszak nem lehet rövidebb az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkakörök esetében harminc, az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben tizenöt napnál. A magasabb vezető, illetve vezető beosztásra vonatkozó pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához – a pályázatnak a véleményező testület (Szenátus, kari tanács) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább 30 napot köteles biztosítani. (11) Ha a jelen szakasz (9) bekezdésében meghatározott kinevezési határidőt a pályázati kiírás várható közzétételének (a Közlönybe történő leadástól számított 6-8 hét) elhúzódása miatt nem tudná a kezdeményező betartani, a felterjesztésben kérheti – saját költségére – a sürgősséggel történő közzétételt a Főtitkárságtól.”

10. Az FKR a 9. § kiegészül egy új (12) bekezdéssel22: „9. § (12) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben a kinevezésre jogosult vezető, vagy az általa indokoltnak tartott esetben az általa összehívott eseti bizottság rangsorolja a pályázatokat, majd a rangsor figyelembevételével dönt a közalkalmazotti kinevezésről.”

11. Az FKR 66. § kiegészül egy új (7) bekezdéssel, a korábbi (7) bekezdés számozása egyidejűleg (8) bekezdésre módosul23: „66. § (7) A tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak a pótlékalap 50%-a mértékéig illetménypótlékban részesülnek.”

20

Lásd: 53/2006. Korm. rendelet 1/A. § Lásd: Kjt. 20/A. § (4) bek. 22 Lásd: Kjt. 20/A. § (5) bek. 23 Lásd: 53/2006. Korm. rendelet 12. § 21

24


2007. november 26.

12. Az FKR 82. § kiegészül egy új (6) bekezdéssel, a (6) bekezdés számozása egyidejűleg (7) bekezdésre módosul24: „82. § (6) A felsőoktatási intézmény az általa kutatói munkakörben foglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra megbízási jogviszonyt csak akkor létesíthet, ha a kutatási feladat nem esik a kutató munkaköri feladatainak körébe, és a kutatás külső megbízás keretében valósul meg. A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerződést kell kötni.”

13. A FKR 82. § (7) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép25: „82. § (7) Az oktató és kutató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot – az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató, kutató – írásban adott nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe.”

14. Az FKR 84. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép26: „84. § (1) Az Egyetemen magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás – ha jelen Szabályzat eltérően nem rendelkezik – legfeljebb a hatvanötödik életév betöltéséig adható.”

15. Az FKR 84. § kiegészül egy új (2) bekezdéssel, a (2)-(6) bekezdések számozása egyidejűleg (3)-(7) bekezdésre módosul27: „84. § (2) Ha a magasabb vezetői megbízás időtartamának egy része a hatvanötödik életév betöltését követően kerülne kitöltésre, a magasabb vezetői megbízás a szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával meghozott döntésével adható meg, így a megbízás teljes, a hatvanötödik életév betöltését meghaladó részében is kitölthető.”

II. Jogalkalmazást segítő módosítási javaslatok 16. Az SzMR 65. § kiegészül egy új (6) bekezdéssel28: „65. § (6) A Szenátus tagjait a tudomásukra jutott állam-, szolgálati és üzleti titkot jelentő információkkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli. Ilyen adatot, információt tartalmazó előterjesztés, dokumentum esetében a titoktartási kötelezettség tényét, a titok minősítését az előterjesztésben fel kell tüntetni.”

17. Az SzMR 50. § (4) bekezdésében és az SzMR 82. § (2) bekezdésében a „kutatási igazgató” szövegrész helyébe a „pályázati és innovációs igazgató” szöveg lép29.

24

Lásd: Ftv. 93. § (3) bek. Lásd: Ftv. 84. § (5) bek. 26 Lásd: Ftv. 96. § (9) bek. 27 Lásd: Ftv. 96. § (9) bek. 28 Különösen az ingatlanértékesítésekkel összefüggésben tett szenátusi előterjesztések kapcsán derült fény e szabályozási hiányosságra, amit részben az SzMR, részben az ügyrend kiegészítése orvosol. 29 A TPIK vezetőjének megnevezését már az SzMR előkészítése során hosszas vita előzte meg. Az akkor elfogadott „kutatási igazgató” megjelölés félreérthető és nem fedi a tényleges feladatokat. A javasolt megnevezés a vezetői munkakör két legfontosabb elemét emeli ki és egyértelműsíti az adott vezető szerepét az Egyetemen. 25

25


2007. november 26.

III. Az ELTE Szenátus ügyrendjét érintő módosítási javaslatok 18. Az ügyrend 4. § kiegészül egy új (5) bekezdéssel, az (5) bekezdés számozása egyidejűleg (6) bekezdésre módosul30: „4. § (5) Állam-, szolgálati és üzleti titkot képező adatot, információt tartalmazó előterjesztés, dokumentum, vagy annak vonatkozó része a szenátusi tagok részére sem kézbesíthető, sem elektronikus, sem postai úton, az a Szenátus titkára által a meghívóban kötelezően megjelölendő módon ismerhető meg.”

VI. Záró rendelkezések 19. A jelen határozattal elfogadott módosítások 2008. január 1. napján lépnek hatályba.



30

Lásd 16. ponthoz írt indokolást.

26


2007. november 26.

Melléklet Segédlet az eredeti szöveg és a módosítási javaslat összehasonlításához

I. Jogszabályváltozás indokolta módosítási javaslatok 1. 2.

3.

4.

5.

SzMR 59. § (4) A Szenátus 2 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján delegálja. SzMR 59. § (6) A Szenátus 11 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot és egy doktori képzésben részt vevő tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja. SzMR 60. § (3) A Szakszervezet és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat saját hatáskörében gondoskodik a tagok delegálásáról. (4) A választások és a delegálás törvényességét a főtitkár ellenőrzi, ennek során megvizsgálja a választásról készített, illetve a delegálásról történő határozathozatalról felvett jegyzőkönyveket – hallgatók esetében a hallgatói jogviszony igazolásokat –, ennek alapján ellenőrzi a mandátumokat. (5) Szenátusi tagságból eredő feladatait csak az a tag gyakorolhatja, akinek választásáról, illetve delegálásáról a jegyzőkönyvet, hallgatók esetében a hallgatói jogviszony fennállásáról a megfelelő igazolást a főtitkárnak legkésőbb a választást, illetve delegálást követő első ülést megelőzően bemutatta. Ennek hiányában a tag csak tanácskozási joggal vehet részt a Szenátus ülésén és személyét a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. SzMR 64. § (2) A szakszervezet által delegált tagok mandátuma három évre, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által delegált tagok megbízatása egy évre szól. (3) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) a delegált tag visszahívásával, d) felmentéssel, e) a jelen Szabályzat erejénél fogva [64. § (6) bek.], f) a tag halálával. (4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről. A delegált tagot az őt delegáló – hallgatói képviselő esetében az Alapszabályban meghatározott módon – bármikor visszahívhatja. (7) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott módon szűnik meg, akkor a választott tag esetén az őt választó testület köteles új tag választásáról, delegált tag esetében új tag delegálásáról 30 napon belül gondoskodni. SzMR 71. § (3) A Szenátus határozatait a jelenlevő tagok egyszerű többségével (az érvényes szavazatok több mint fele) hozza meg, kivéve a törvényben előírt következő eseteket: […] b) a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával - kezdeményezheti a rektor visszahívását, - rangsorolja az egyetemi és főiskolai tanári pályázatokat; […]

27

SzMR 59. § (4) A Szenátus 2 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján delegálja választja. SzMR 59. § (6) A Szenátus 11 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot és egy doktori képzésben részt vevő tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja választja. SzMR 60. § (3) A Szakszervezet és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat saját hatáskörében gondoskodik a tagok delegálásáról választásáról. (4) A választások és a delegálás törvényességét a főtitkár ellenőrzi, ennek során megvizsgálja a választásról készített, illetve a delegálásról történő határozathozatalról felvett jegyzőkönyveket – hallgatók esetében a hallgatói jogviszony igazolásokat –, ennek alapján ellenőrzi a mandátumokat. (5) Szenátusi tagságból eredő feladatait csak az a tag gyakorolhatja, akinek választásáról, illetve delegálásáról a jegyzőkönyvet, hallgatók esetében a hallgatói jogviszony fennállásáról a megfelelő igazolást a főtitkárnak legkésőbb a választást, illetve delegálást követő első ülést megelőzően bemutatta. Ennek hiányában a tag csak tanácskozási joggal vehet részt a Szenátus ülésén és személyét a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. SzMR 64. § (2) A szakszervezet által delegált választott tagok mandátuma három évre, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által delegált választott tagok megbízatása egy évre szól. (3) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) a delegált tag visszahívásával, d c) felmentéssel, e d) a jelen Szabályzat erejénél fogva [64. § (6) bek.], f e) a tag halálával. (4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről. A delegált tagot az őt delegáló – hallgatói képviselő esetében az Alapszabályban meghatározott módon – bármikor visszahívhatja. (7) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés b)-f e) pontjában meghatározott módon szűnik meg, akkor a választott tag esetén az őt a szenátusi tagot választó testület köteles új tag választásáról, delegált tag esetében új tag delegálásáról 30 napon belül gondoskodni. SzMR 71. § (3) A Szenátus határozatait a jelenlevő tagok egyszerű többségével (az érvényes szavazatok több mint fele) hozza meg, kivéve a törvényben előírt következő eseteket: […] b) a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával - kezdeményezheti a rektor visszahívását, - rangsorolja az egyetemi és főiskolai tanári pályázatokat, - engedélyezheti magasabb vezetői megbízás időtartama


6.

SzMR 72. § (2) […] d) javaslatot tesz az oktatási miniszter részére a rektor juttatásainak meghatározására és a rektor munkaköri leírásának jóváhagyására, […]

7-10.

FKR 9. § (1) Az Egyetemen kizárólag nyilvános pályázati eljárás eredményeképpen tölthető be a) az egy tanévnél hosszabb időre szóló - egyetemi és főiskolai tanári, - egyetemi és főiskolai docensi, - a kutatóprofesszori és tudományos tanácsadói, b) a Harmadik Részben meghatározott magasabb vezetői és vezetői, c) a kari szervezeti és működési szabályzatban meghatározott az a) és b) pontba nem tartozó egyéb oktatói, kutatói és vezetői, munkakör. (2) Az (1) bekezdésében meghatározott munkakörök betöltésére vonatkozó pályázati felhívást az Egyetem honlapján, valamint a felsőoktatás felügyeletét ellátó minisztérium hivatalos lapjában, a szerkesztőség által meghatározott rendnek megfelelően kell közzétenni. (3) Ha valamely munkakörre az Egyetem pályázatot ír ki, azt minden esetben a rektor írja alá, kivéve a rektori tisztségre vonatkozó pályázatot. (4) A pályázati kiírásnak az Mt. 80. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak mellett minden esetben tartalmaznia kell a) a munkakör pontos megnevezését, b) az előírt végzettséget és képzettséget, c) a szükséges szakmai gyakorlat jellegét és időtartamát, d) határozott idejű kinevezésénél a jogviszony időtartamát, e) a pályázatra vonatkozó tartalmi előírásokat, f) a pályázathoz csatolandó mellékleteket, így különösen – az oklevél és bizonyítvány-másolatok, – szakmai önéletrajz, – szükség esetén publikációs és hivatkozási jegyzék, stb., g) a pályázat benyújtásának időpontját, helyét, valamint annak a személynek megjelölését, akihez a pályázatot be kell nyújtani.

(5) Ha jogszabály, vagy a felügyeletet gyakorló minisztérium meghatározza az egyes munkakörökre kiírandó pályázat szövegét vagy tartalmát, akkor a pályázati kiírást ennek megfelelően kell elkészíteni. A kötelezően alkalmazandó formátumnak az érintett szervezeti egységekkel való közléséről a főtitkár gondoskodik. (6) A közzétételt a rektornál kell kezdeményezni, aki azt a 31

Lásd: Ftv. 96. § (9) bek. Lásd: Kjt. 20/A. § (1) bek. 33 Lásd: 53/2006. Korm. rendelet 1/A. § 32

28

2007. november 26. egy részének a hatvanötödik életév betöltését követő kitöltését31; […] SzMR 72. § (2) […] d) javaslatot tesz az oktatási miniszter részére a rektor juttatásainak meghatározására és a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részének jóváhagyására, […] FKR 9. § (1) Az Egyetemen kizárólag nyilvános pályázati eljárás eredményeképpen tölthető be a) az egy tanévnél hosszabb időre szóló - egyetemi és főiskolai tanári, - egyetemi és főiskolai docensi, - a kutatóprofesszori és tudományos tanácsadói, b) a Harmadik Részben meghatározott magasabb vezetői és vezetői, c) a kari szervezeti és működési szabályzatban meghatározott az a) és b) pontba nem tartozó egyéb oktatói, kutatói és vezetői, d) a külön jogszabályban meghatározott tanári és nem oktató-kutatói32 munkakör. (2) Az (1) bekezdésében a)-c) pontjában meghatározott munkakörök betöltésére vonatkozó pályázati felhívást az Egyetem honlapján, valamint a felsőoktatás felügyeletét ellátó minisztérium hivatalos lapjában, a szerkesztőség által meghatározott rendnek megfelelően kell közzétenni. (3) Ha valamely az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkakörre az Egyetem pályázatot ír ki, azt minden esetben a rektor írja alá, kivéve a rektori tisztségre vonatkozó pályázatot. (4) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó pályázati kiírásnak az Mt. 80. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak mellett minden esetben tartalmaznia kell a) a munkakör pontos megnevezését, b) az előírt végzettséget és képzettséget, c) a szükséges szakmai gyakorlat jellegét és időtartamát, d) határozott idejű kinevezésénél a jogviszony időtartamát, e) a pályázatra vonatkozó tartalmi előírásokat, f) a pályázathoz csatolandó mellékleteket, így különösen – az oklevél és bizonyítvány-másolatok, – szakmai önéletrajz, – szükség esetén publikációs és hivatkozási jegyzék, stb., g) a pályázat benyújtásának időpontját, helyét, valamint annak a személynek megjelölését, akihez a pályázatot be kell nyújtani. (5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben a pályázati kiírást mellőzni lehet, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételek valamelyike fennáll33. (5 6) Ha jogszabály, vagy a felügyeletet gyakorló minisztérium meghatározza az egyes munkakörökre kiírandó pályázat szövegét vagy tartalmát, akkor a pályázati kiírást ennek megfelelően kell elkészíteni. A kötelezően alkalmazandó formátumnak az érintett szervezeti egységekkel való közléséről a főtitkár gondoskodik. (6 7) Az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi

Szenátus ülésének jegyzőkönyve Főtitkárság útján juttatja el a felsőoktatás felügyeletét ellátó minisztérium hivatalos lapjának szerkesztőségébe. Egyetemi és főiskolai tanári pályázat kiírását a rektor is kezdeményezheti a kar vezetőjénél.

(7) A pályázati kiírás iránti kezdeményezésben igazolni kell, hogy a jelen Szabályzat 8. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. (8) A pályázati kiírást olyan időpontban kell a rektorhoz felterjeszteni, hogy figyelembe véve a megjelenéshez szükséges időt, a pályázat benyújtására nyitva álló határidőt [(9) bek.], valamint a kinevezéshez esetenként szükséges testületi véleményezés lebonyolítását (pl. Szenátus, Kari Tanács munkatervében meghatározott időpont) a kinevezés (a közalkalmazotti jogviszony létesítése) a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel megvalósítható legyen. (9) A pályázat benyújtására rendelkezésre álló időszak nem lehet rövidebb harminc napnál. A magasabb vezető, illetve vezető beosztásra vonatkozó pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához – a pályázatnak a véleményező testület (Szenátus, kari tanács) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább 30 napot köteles biztosítani.

(10) Ha a jelen szakasz (8) bekezdésében meghatározott kinevezési határidőt a pályázati kiírás várható közzétételének (a Közlönybe történő leadástól számított 6-8 hét) elhúzódása miatt nem tudná a kezdeményező betartani, a felterjesztésben kérheti – saját költségére – a sürgősséggel történő közzétételt a Főtitkárságtól.

11.

12.

FKR 82. § (6) Az oktató és kutató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot – az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során legfeljebb kettő, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató, kutató – írásban adott nyilatkozata határozza meg, hogy 34

2007. november 26. esetben a közzétételt a rektornál kell kezdeményezni, aki azt a Főtitkárság útján juttatja el a felsőoktatás felügyeletét ellátó minisztérium hivatalos lapjának szerkesztőségébe, vagy a külön jogszabályban meghatározott szervhez. Egyetemi és főiskolai tanári pályázat kiírását a rektor is kezdeményezheti a kar vezetőjénél. (7 8) A pályázati kiírás iránti kezdeményezésben igazolni kell, hogy a jelen Szabályzat 8. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. (8 9) A pályázati kiírást olyan időpontban kell a rektorhoz felterjeszteni, hogy figyelembe véve a megjelenéshez szükséges időt, a pályázat benyújtására nyitva álló határidőt [(9 10) bek.], valamint a kinevezéshez esetenként szükséges testületi véleményezés lebonyolítását (pl. Szenátus, Kari Tanács munkatervében meghatározott időpont) a kinevezés (a közalkalmazotti jogviszony létesítése) a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel megvalósítható legyen. (9 10) A pályázat benyújtására rendelkezésre álló időszak nem lehet rövidebb az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkakörök esetében harminc, az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben tizenöt napnál. A magasabb vezető, illetve vezető beosztásra vonatkozó pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához – a pályázatnak a véleményező testület (Szenátus, kari tanács) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább 30 napot köteles biztosítani. (10 11) Ha a jelen szakasz (8 9) bekezdésében meghatározott kinevezési határidőt a pályázati kiírás várható közzétételének (a Közlönybe történő leadástól számított 6-8 hét) elhúzódása miatt nem tudná a kezdeményező betartani, a felterjesztésben kérheti – saját költségére – a sürgősséggel történő közzétételt a Főtitkárságtól. (12) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben a kinevezésre jogosult vezető, vagy az általa indokoltnak tartott esetben az általa összehívott eseti bizottság rangsorolja a pályázatokat, majd a rangsor figyelembevételével dönt a közalkalmazotti kinevezésről. FKR (6) A felsőoktatási intézmény az általa kutatói munkakörben foglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra megbízási jogviszonyt csak akkor létesíthet, ha a kutatási feladat nem esik a kutató munkaköri feladatainak körébe, és a kutatás külső megbízás keretében valósul meg. A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerződést kell kötni34. FKR 82. § (6 7) 35Az oktató és kutató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot – az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során legfeljebb kettő, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató, kutató – írásban adott nyilatkozata határozza meg,

Lásd: Ftv. 93. § (3) bek. A módosítást azon alap- és mesterképzési szakok esetében kell alkalmazni, amelyek indítási kérelméről 2007. IX. 1. napját követően kérte meg intézményünk a MAB szakértői véleményét. Az ELTE működési feltételeinek megléte, illetve a fent nem említett alap- és mesterképzési szakjai tekintetében a megváltozott rendelkezést 2010. IX. 1. napjától kell alkalmazni. 35

29

1314.

Szenátus ülésének jegyzőkönyve melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe. FKR 84. § (1) Az Egyetemen magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás legfeljebb a hatvanötödik életév betöltéséig adható.

II. Jogalkalmazást segítő módosítási javaslatok SzMR 50. § (4) A Tudományszervezési, Pályázati és 15. Innovációs Központ vezetője a kutatási igazgató, szakmai felügyeletét a rektor közvetlenül, vagy rektohelyettes útján látja el. SzMR 65. § (1) A Szenátus valamennyi tagja az Egyetem 16. egészének és összes polgárának érdekét szem előtt tartva köteles eljárni, ennek érdekében a) a Szenátus munkájában legjobb tudása szerint közreműködni, b) a Szenátus ülésének teljes időtartamában részt venni. (2) A Szenátus tagjait indítványozási, észrevételezési, véleménynyilvánítási, javaslattételi és szavazati jog illeti meg. (3) A Szenátus tagjai a Szenátus ülésén napirendtől függetlenül is jogosultak bármely témában az Egyetem rektorához, rektorhelyetteseihez, gazdasági főigazgatójához, főtitkárához, továbbá az önálló egyetemi szintű szervezeti egységek vezetőihez, illetve az EHÖK elnökéhez kérdést intézni. Amennyiben a Szenátus ülésén a válaszadásra nincs lehetőség úgy a megkérdezett 8 napon belül írásban köteles válaszolni. (4) A Szenátus tagjai a Szenátus ülésén kívül is írásban bármikor kérdést tehetnek fel a (3) bekezdésben felsorolt vezetőknek és az EHÖK elnökének, akik 8 napon belül írásban kötelesek válaszolni. (5) A Szenátus tagjai jogaikat csak személyesen gyakorolhatják. A Szenátus kari vezető tagjának akadályoztatása esetén az ülésen helyettese tanácskozási joggal részt vehet.

2007. november 26. hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe. FKR 84. § (1) Az Egyetemen magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás – ha jelen Szabályzat eltérően nem rendelkezik – legfeljebb a hatvanötödik életév betöltéséig adható. (2) Ha a magasabb vezetői megbízás időtartamának egy része a hatvanötödik életév betöltését követően kerülne kitöltésre, a magasabb vezetői megbízás a szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával meghozott döntésével adható meg, így a megbízás teljes, a hatvanötödik életév betöltését meghaladó részében is kitölthető36. SzMR 50. § (4) A Tudományszervezési, Pályázati és Innovációs Központ vezetője a kutatási pályázati és innovációs igazgató, szakmai felügyeletét a rektor közvetlenül, vagy rektohelyettes útján látja el. SzMR 65. §

SzMR 82. § (2) Az Egyetemvezetői Értekezletet a rektor vezeti, tagjai a rektorhelyettesek, a karok vezetői, a gazdasági főigazgató, a főtitkár, az oktatási igazgató, a kutatási igazgató, az Egyetemi Kollégium főigazgatója és az EHÖK elnöke.

(6) A Szenátus tagjait a tudomásukra jutott állam-, szolgálati és üzleti titkot jelentő információkkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli. Ilyen adatot, információt tartalmazó előterjesztés, dokumentum esetében a titoktartási kötelezettség tényét, a titok minősítését az előterjesztésben fel kell tüntetni. SzMR 82. § (2) Az Egyetemvezetői Értekezletet a rektor vezeti, tagjai a rektorhelyettesek, a karok vezetői, a gazdasági főigazgató, a főtitkár, az oktatási igazgató, a kutatási pályázati és innovációs igazgató, az Egyetemi Kollégium főigazgatója és az EHÖK elnöke.

II. Az ELTE Szenátus ügyrendjét érintő módosítási javaslatok 4. § (1) A Szenátus hatáskörét kizárólag az ülésein 18. gyakorolhatja, ennek megfelelően döntéshozatalra csak az

4. § (1) A Szenátus hatáskörét kizárólag az ülésein gyakorolhatja, ennek megfelelően döntéshozatalra csak

17.

36

Lásd: Ftv. 96. § (9) bek.

30

Szenátus ülésének jegyzőkönyve ülésen, az adott napirend tárgyalása során kerülhet sor. Levélszavazás (akár papíron, akár elektronikusan) tartása kizárt. (2) A Szenátust az elnök az ELTE SzMSz-ben meghatározottak szerint írásos meghívóval hívja össze. A meghívót az ülést megelőzően legalább hét nappal kell kézbesíteni. A tag erre irányuló nyilatkozata alapján a meghívóval együtt az előterjesztéseket írásban is meg kell küldeni. (3) A meghívónak tartalmaznia kell a) az ülés helyét, időpontját, b) a napirendi javaslatot, c) az egyes napirendi pontok előterjesztőjét, d) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a napirendhez kapcsolódó előterjesztés elektronikusan került megküldésre, illetve, hogy elektronikus dokumentumként hol érhető el, e) valamint, hogy a kimentés bejelentésére az ülés napján 10 óráig van lehetőség, f) továbbá minden, az üléssel kapcsolatos lényeges információt. (4) A Szenátus napirendjén szereplő előterjesztéseket – terjedelmüktől függően vagy a tagok által előzetesen megadott elektronikus postafiókra kell megküldeni, vagy az Egyetem honlapjára kell feltölteni.

(5) Ha a Szenátus tagjainak egyharmada, vagy valamelyik kari tanács, vagy az EHÖK elnöksége – a napirend megjelölésével – írásban a Szenátus összehívását kéri, az erre vonatkozó előterjesztésüket az elnöknek elektronikus formátumban kell benyújtani, aki köteles a Szenátus ülését – 15 napon belül – összehívni.

31

2007. november 26. az ülésen, az adott napirend tárgyalása során kerülhet sor. Levélszavazás (akár papíron, akár elektronikusan) tartása kizárt. (2) A Szenátust az elnök az ELTE SzMSz-ben meghatározottak szerint írásos meghívóval hívja össze. A meghívót az ülést megelőzően legalább hét nappal kell kézbesíteni. A tag erre irányuló nyilatkozata alapján a meghívóval együtt az előterjesztéseket írásban is meg kell küldeni. (3) A meghívónak tartalmaznia kell a) az ülés helyét, időpontját, b) a napirendi javaslatot, c) az egyes napirendi pontok előterjesztőjét, d) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a napirendhez kapcsolódó előterjesztés elektronikusan került megküldésre, illetve, hogy elektronikus dokumentumként hol érhető el, e) valamint, hogy a kimentés bejelentésére az ülés napján 10 óráig van lehetőség, f) továbbá minden, az üléssel kapcsolatos lényeges információt. (4) A Szenátus napirendjén szereplő előterjesztéseket – terjedelmüktől függően vagy a tagok által előzetesen megadott elektronikus postafiókra kell megküldeni, vagy az Egyetem honlapjára kell feltölteni. (5) Állam-, szolgálati és üzleti titkot képező adatot, információt tartalmazó előterjesztés, dokumentum, vagy annak vonatkozó része a szenátusi tagok részére sem kézbesíthető, sem elektronikus, sem postai, az a Szenátus titkára által a meghívóban kötelezően megjelölendő módon ismerhető meg. (5 6)Ha a Szenátus tagjainak egyharmada, vagy valamelyik kari tanács, vagy az EHÖK elnöksége – a napirend megjelölésével – írásban a Szenátus összehívását kéri, az erre vonatkozó előterjesztésüket az elnöknek elektronikus formátumban kell benyújtani, aki köteles a Szenátus ülését – 15 napon belül – összehívni.


2007. november 26.

5. sz. melléklet

CCXLVI/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat az ELTE Pszichológiai, Nevelés- és Egészségtudományi Szakkollégium elnevezésének, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról 1. A Szenátus a XXXIV/2007. (III. 26.) Szen. sz. határozattal megalapított Pszichológiai, Nevelés- és Egészségtudományi Szakkollégiumot Illyés Sándorról nevezi el. A szakkollégium új neve: Illyés Sándor Szakkollégium. 2. Ahol szabályzat, rektori utasítás Pszichológiai, Nevelés- és Egészségtudományi Szakkollégiumról rendelkezik, ott Illyés Sándor Szakkollégiumot kell érteni. 3. A Szenátus a Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására vonatkozó, jelen előterjesztés mellékletében ismertetett javaslatokat elfogadja. 4. A jelen határozattal elfogadott módosítások 2007. december 1. napján lépnek hatályba.



32


2007. november 26.

Melléklet az ELTE Pszichológiai, Nevelés- és Egészségtudományi Szakkollégium nevének, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) módosítását elrendelő határozathoz I. A Szabályzat módosítását kezdeményező szövegszerű javaslatok: 1.

A Preambulum első mondatának helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Illyés Sándor Szakkollégium a PPK, a BGGyFK és a TÓFK hallgatóinak szellemi és közösségi műhelyeként működik.”

2.

A 18. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „18. § (1) A Szakkollégium önkormányzatának legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a szakkollégistákból, az igazgatóból, az adott félévben kurzust indító oktatókból, a kollégiumi nevelőtanárból és a mentorokból áll (tanácskozási joggal meg lehet hívni az eruditorokat).”

3.

A 18. § (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „18. § (2) ([…] A Közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen […]) b) a Kommunikációs, Közösségi, Gazdasági, Belügyi és Szakmai alelnököknek, a Választmány elnökének, a Felvételi Bizottság és az Ellenőrző Bizottság tagjainak, valamint a Közgyűlés elnökének megválasztása.”

4.

A 18. § (4) bekezdés első mondatának helyébe az alábbi rendelkezés lép: „18. § (4) A Közgyűlés határozatképes, amennyiben a szavazásra jogosultak több, mint fele jelen van.”

5.

A 18. § (7) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „18. § (7) A szakkollégista elveszti szakkollégiumi tagságát, ha egy szemeszterben két alkalommal igazolatlanul nem vett részt a Közgyűlésen, kivéve, ha a Felvételi Bizottság 15 munkanapon belül a tagság helyreállításáról határoz.”

6.

A 19. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „19. § (1) A Közgyűlést a Közgyűlés elnöke félévente háromszor, a szorgalmi időszakra eső időpontra hívja össze. A Közgyűlés elnöke a szorgalmi időszakban köteles haladéktalanul, tizenöt napon belüli időpontra összehívni a Közgyűlést, ha azt a Választmány elnöke vagy a Szakkollégium bármely tíz tagja azt tőle írásban kéri. Ezen kívül kérelemre vagy saját kezdeményezésre bármikor összehívhatja a Közgyűlést, ha szükségesnek tartja. A Közgyűlést összehívhatja az igazgató, ha, […]”

7.

A 20. § (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „20. § (3) A Szabályzatok módosítására vonatkozó javaslatokat írásban, a Közgyűlés összehívójához, a Közgyűlést megelőző ötödik nap éjfélig kell benyújtani.”

8.

A 21. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

33


2007. november 26.

„21. § (1) A Közgyűlés legalább félévente beszámoltatja a Választmány elnökét, az igazgatót, az e szabályzatban meghatározott bizottságok vezetőit, a Felvételi Bizottságot, valamint a mentorokat végzett munkájukról. Valamennyi közgyűlésen meghallgathatja a Bizottságok vezetőinek beszámolóját az aktuális kérdésekről és az eltelt időszakban végzett munkáról. A Közgyűlés az egyes beszámolókat követően kérdéseket intézhet a tisztségviselőkhöz, majd nyílt szavazással dönt a beszámoló elfogadásáról. A Felvételi Bizottság beszámolóját annak elnöke terjeszti a Közgyűlés elé. Az elnök által előterjesztett beszámolót követően, a szavazás előtt minden felvételi bizottsági tag előterjeszti a saját tevékenységére vonatkozó, önálló beszámolóját.”

9.

A 21. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „21. § (2) Amennyiben a Választmány elnöke, az egyes bizottságok vezetői, a Felvételi Bizottság vagy a mentorok beszámolóját a Közgyűlés két egymás utáni alkalommal nem fogadja el, úgy megbízatásuk automatikusan megszűnik. A Választmány elnöke megbízatásának megszűnése esetén jogait és kötelezettségeit a következő Közgyűlésig a Közgyűlés elnöke gyakorolja. Amennyiben az igazgató beszámolóját a Közgyűlés nem fogadja el, a Közgyűlés külön szavaz arról, hogy megvonja-e a bizalmat. A bizalom megvonása esetén a Közgyűlés kezdeményezi a rektornál az igazgató elmozdítását.”

10. A 24. § kiegészül egy új (1) bekezdéssel, az (1)-(2) bekezdések számozása egyidejűleg (2)-(3) bekezdésre módosul: „24. § (1) A Közgyűlés szabályos menetéért a Közgyűlés elnöke felel.”

11. A 24. §-nak a 10. pont szerint módosított számozású (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „24. § (2) A Közgyűlés általános menete: a) a jelenlévők számbavétele; b) a napirend meghatározása; c) egyebek, a napirend szerint.”

12. A 26. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „26. § (2) A Választmány tagjai: a) a Választmány elnöke, b) a belügyi alelnök, c) a gazdasági alelnök, d) a kommunikációs alelnök, e) a közösségi alelnök, f) a szakmai alelnök, g) az igazgató.”

13. A 26. § (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „26. § (3) A Választmány dönthet úgy, hogy meghatározott feladatkörre további munkacsoportot, illetve munkacsoportokat állít fel. A döntést haladéktalanul közzé kell tenni úgy, hogy az alelnök és az egyes tagok, valamint a Bizottság által ellátott feladatkörök egyértelműen kitűnjenek.”

14. A 26. § (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „26. § (4) A belügyi, gazdasági, kommunikációs, közösségi és a szakmai alelnök a hatáskörébe tartozó egyes feladatok ellátásával a bizottság tagjait bízhatja meg.”

34


2007. november 26.

15. A 27. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „27. § (1) A Választmány tagjait (az igazgató kivételével) a Közgyűlés meghatározott feladatkörre választja a szakkollégisták közül. Az adott tisztségre jelöltek közül az tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Azonos szavazatszám esetén új szavazás dönt, melyben csak a legtöbb érvényes szavazatot kapott jelöltekre lehet szavazni. A Választmány tagjainak megbízatása egy évre szól. A Választmány tagjai és elnöke újraválaszthatók.”

16. A 27. § (3) bekezdés b)-c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „27. § (3) (A választmányi tagság megszűnik: […]) b) tartós távolléttel (a Választmány valamely tagja 30 napnál hosszabb ideig tartó akadályoztatása, illetve a választmányi ülésről való háromszori indokolatlan távolmaradása miatt); c) a tisztségről való lemondással; […]”

17. A 27. § (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „27. § (4) A választmányi tag lemondását a soron következő választmányi ülésen köteles bejelenteni, és azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.”

18. A 28. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „28. § (1) A Választmány szorgalmi időszakban legalább kéthetente, vizsgaidőszakban legalább kétszer ülést tart. Ülésén meghatározza következő ülése pontos helyét és időpontját.”

19. A 28. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „28. § (2) A Közgyűlés elnöke a Választmány ülésén részt vesz, azon tanácskozási joggal rendelkezik.”

20. A 28. § (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „28. § (4) A Választmány határozatképes, ha legalább négy tagja jelen van.”

21. A 29. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „29. § A Választmányi ülésekről készült jegyzőkönyvet az ülést követő két napon belül kell közzétenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább a résztvevők nevét, a határozatképességet, az ülés időpontját, a főbb napirendi témákat, a meghozott határozatokat, a szavazatok arányát, valamint a következő ülés pontos helyét, és időpontját. A jegyzőkönyv közzétételéért és pontosságáért a Választmány jegyzőkönyvvezetője, ha ilyen nincs, a Választmány elnöke felel.”

22. A 31. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „31. § Ha az igazgató vagy bármely szakkollégista vagy oktató a Választmány határozatát a Szakkollégium valamely Szabályzatába ütközőnek vagy jogszabálysértőnek tartja, és ezt a közzétételétől számított öt napon belül jelzi, a következő ülésén a Választmány köteles azt újra érdemben megvitatni. Ha a kezdeményező az igazgató vagy a Választmány tagja, és véleményét fenntartja, az ügyet az újabb üléstől számított öt napon belül az Egyetem hatáskörrel rendelkező szerve elé terjeszti. A vita eldöntéséig a határozat nem hajtható végre.”

23. A 32. § utolsó mondatának helyébe az alábbi rendelkezés lép: „32. § […] A jegyzőkönyv közzététele ilyen esetekben is kötelező.”

35


2007. november 26.

24. A Szabályzat kiegészül egy új paragrafuscímmel és egy új 35. §, a 35. § és paragrafuscíme egyidejűleg törlésre kerül: „BELÜGYI ALELNÖK 35. § (1) A belügyi alelnök feladata a Szakkollégium szabályszerű működéséhez szükséges feltételek biztosítása. A belügyi alelnököt feladatai ellátásában a Belügyi Bizottság segíti. (2) A Belügyi Bizottság feladata a Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának folyamatos felülvizsgálata, a szükséges módosítások előterjesztése, valamint azok végrehajtása a Közgyűlés döntésének értelmében. (3) A Belügyi Bizottság tagjai ismerik a Szakkollégiumot érintő jogszabályokat, különösen a Ftv., az Egyetem SzMSz-ének vonatkozó részeit, valamint a Szakkollégiumi Charta-t, azokról naprakész ismeretekkel rendelkezik. A Belügyi Bizottság munkája során különös figyelmet fordít a Szakkollégium SzMSz-ének ezen jogszabályokkal történő ellentmondásmentes összehangolására. (4) A Belügyi Bizottság feladata a Választmány és a Bizottságok Ügyrendjének felügyelete. (5) A belügyi alelnök meghatározott feladatkörre létrehozhat referensi tisztségeket, úgy, hogy az egyes referensek feladatkörei egyértelműek legyenek.”

25. A 36. § paragrafuscíme helyébe az alábbi lép, ahol a 36. § gazdasági vezetőről rendelkezik egyidejűleg gazdasági alelnököt kell érteni: „GAZDASÁGI ALELNÖK”

26. A 36. § kiegészül egy új (3) bekezdéssel, a (3) bekezdés számozása egyidejűleg (4) bekezdésre módosul: „36. § (3) A gazdasági alelnök meghatározott feladatkörre létrehozhat referensi tisztségeket, úgy, hogy az egyes referensek feladatkörei egyértelműek legyenek.”

27. A Szabályzat kiegészül két új paragrafuscímmel, valamint az új 37-38. §-okkal, a 37. § számozása egyidejűleg 39. §-ra módosul: „KOMMUNIKÁCIÓS ALELNÖK 37. § (1) A kommunikációs alelnök feladata a Szakkollégium külső kapcsolatainak ápolása. Munkájában a Kommunikációs Bizottság segíti. (2) A Kommunikációs Bizottság munkája során különös figyelmet szentel a volt szakkollégistákkal, az egyetemi és a kari szervekkel, más egyetemekkel, más szakkollégiumokkal, a pszichológusi és pedagógusi szakma képviselőivel való kapcsolatok ápolására. (3) A Kommunikációs Bizottság gondoskodik arról, hogy a Szakkollégium által szervezett programok a szükséges publicitást megkapják, valamint hogy az azokra vonatkozó információ az érintettekhez kellő időben eljusson. (4) A Kommunikációs Bizottság külön figyelmet fordít a Szakkollégiumról az Interneten megjelenő tartalmak, ennek keretében a Szakkollégium saját honlapjának folyamatos frissítésére. A kommunikációs Bizottság feladata továbbá a Szakkollégium hirdetőin megjelenő tartalmak frissítése. (5) A kommunikációs alelnök kiemelt feladata a bejáró szakkollégistákkal való hatékony kommunikáció fenntartása, valamint a Felvételi Bizottsággal együttműködve a Szakkollégiumba frissen felvett tagok megfelelő tájékoztatása. (6) A kommunikációs alelnök meghatározott feladatkörre létrehozhat referensi tisztségeket, úgy, hogy az egyes referensek feladatkörei egyértelműek legyenek. KÖZÖSSÉGI ALELNÖK 38. § (1) A közösségi alelnök feladata a Szakkollégium közösségi életének fejlesztése. Munkájában a Közösségi Bizottság segíti. (2) A közösségi alelnök gondoskodik a Szakkollégium által szervezett közösségi programok és a kulturális- és sporttevékenység szervezéséről, valamint a Szakkollégium hagyományainak ápolásáról. (3)A közösségi alelnök a programok tervezésekor különös figyelmet fordít a Szakkollégium hagyományos rendezvényeire, valamint a többi szakkollégiummal közösen szervezett eseményekre.

36


2007. november 26.

(4) A Közösségi Bizottság feladata, hogy a belső rendezvényekről a Szakkollégium tagjait megfelelően tájékoztassa. Ehhez igénybe veheti a Kommunikációs Bizottság segítségét. (5) A közösségi alelnök feladata a Szakkollégium külső rendezvényeken való megjelenésének biztosítása. Ehhez igénybe veheti más bizottságok segítségét. (6) A közösségi alelnök kiemelt feladata a Felvételi Bizottsággal együttműködve a Szakkollégiumba frissen felvett tagok fokozott bevonása a Szakkollégium közösségi életébe. (7) A közösségi alelnök meghatározott feladatkörre létrehozhat referensi tisztségeket, úgy, hogy az egyes referensek feladatkörei egyértelműek legyenek.”

28. A 27. pont szerint módosított számozású 39. § paragrafuscíme helyébe az alábbi lép, ahol a 39. § szakmai vezetőről rendelkezik egyidejűleg szakmai alelnököt kell érteni: „SZAKMAI ALELNÖK”

29. A 27. pont szerint módosított számozású 39. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „39. § (1) A szakmai alelnök feladata a Szakkollégium szakmai munkájának koordinálása és rendszeres ellenőrzése, valamint a Szakkollégium egészét érintő szakmai programok (konferenciák, szakmai hét) szervezése. A szakmai alelnököt feladatai ellátásában a Szakmai Bizottság segíti.”

30. A 27. pont szerint módosított számozású 39. § kiegészül két új [(6), (7)] bekezdéssel: „39. § (6) A szakmai alelnök feladata a Felvételi Bizottsággal együttműködve a Szakkollégiumba való felvétel szakmai feltételeinek meghatározása. (7) A szakmai alelnök meghatározott feladatkörre létrehozhat referensi tisztségeket, úgy, hogy az egyes referensek feladatkörei egyértelműek legyenek.”

31. A Szabályzat kiegészül egy új paragrafuscímmel, valamint egy új 40. §-sal, a 27. és jelen pontban foglalt kiegészítések alapján a 38-50. §-ok számozása 41-53. §-ra módosul: „ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG 40. § (1) Az Ellenőrző Bizottság feladata a Közgyűlés és a Választmány szabályszerű működésének, illetve a működés során született döntések felügyelete. (2) Az Ellenőrző Bizottság hat tagból áll. A Bizottság elnökét a tagok maguk közül választják. (3) Az Ellenőrző Bizottság munkája során ellenőrzi a Szakkollégium működésének szabályszerűségét, a jogszabályok és más általános érvényű rendelkezések, belső szabályzatok, utasítások és határozatok megtartását, a feladatok és határozatok megfelelő teljesítését. (4) Az Ellenőrző Bizottság köteles vizsgálatot indítani a Választmány és a Közgyűlés működésére vonatkozóan, ha azt a Szakkollégium bármely tagja tőle írásban kéri. Ezen kívül az Ellenőrző Bizottság saját kezdeményezésére is indíthat vizsgálatot, ha azt indokoltnak tartja. (5) Az Ellenőrző Bizottság a vizsgálatról jelentést készít, mely tartalmazza a tényállást, az ellenőrzés eredményét képező megállapításokat, és amennyiben szükséges, személyes felelősséget állapít meg, illetve a Választmány és a Közgyűlés tagjait kötelezi a szükségesnek látott intézkedések végrehajtására. (6) Az Ellenőrző Bizottság fegyelmi eljárás kezdeményezését javasolhatja az Igazgatónak. (7) Az Ellenőrző Bizottság tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a Közgyűlés felé. (8) Az Ellenőrző Bizottság feladata a Közgyűlés és a Választmány jegyzőkönyvének vezetése, annak nyilvánosságra hozása, valamint a szavazatok megszámlálása és az eredmény kihirdetése. (9)Az Ellenőrző Bizottság hatáskörét, illetve feladatait nem ruházhatja át. (10) Az Ellenőrző Bizottság tagjai más bizottságoknak nem lehetnek tagjai.”

32. A 31. pont szerint módosított számozású 41. § (1) bekezdés első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „41. § (1) Mentor lehet az, aki a Karon egyetemi tanulmányait és szakkollégiumi tanulmányait sikeresen befejezte, és akit a Közgyűlés pályázat alapján egy évre megválasztott. […]”

37


2007. november 26.

33. A 31. pont szerint módosított számozású 41. § (2) bekezdés első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „41. § (2) A mentorok elsődleges feladata a szakmai-tanulmányi munka szervezése és a szakmai műhelyek támogatása, amelynek munkájában közreműködik. […]”

34. A 31. pont szerint módosított számozású 43. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „43. § (1) A szakkollégiumi tagság a Felvételi Bizottság ilyen tartalmú döntése alapján, a döntés kihirdetését követő nappal jön létre.”

35. A 31. pont szerint módosított számozású 43. § (2) bekezdés d)-e) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „43. § (2) (A szakkollégiumi tagság megszűnik:[…]) d) a jelen Szabályzatban meghatározott esetekben a tagság elvesztésére okot adó cselekmény vagy esemény időpontjában, illetve abban az utolsó időpontban, amikor még az elmulasztott kötelezettséget teljesíteni lehet; e) a 18. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a Közgyűlést követő 16. munkanapon, amennyiben a Felvételi Bizottság a tagság helyreállításáról nem határozott.”

36. A 31. pont szerint módosított számozású 43. § (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „43. § (4) A félévhalasztó szakkollégiumi tagsági jogai és kötelezettségei szünetelnek, és a félévhalasztás időszaka szakkollégiumi tagságának idejébe nem számít bele.”

37. A 31. pont szerint módosított számozású 43. § (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „43. § (5) A szakkollégista külföldi távolléte ideje alatt tanulmányi jogai és kötelezettségei kérésére szünetelnek. Ezt a távollévő az igazgatónak írt hivatalos levélben köteles bejelenteni elutazása előtt. Az egyéb jogok és kötelezettségek megilletik akkor, ha kollégiumi díját a szünetelés ideje alatt is fizeti. A szünetelés ideje azonban szakkollégiumi tagságának idejébe nem számít bele.”

38. A 31. pont szerint módosított számozású 44. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „44. § (1) Azokat a bejáró szakkollégistákat, akik bentlakóvá szeretnének válni, a Közgyűlés meghallgatja, és státuszukról titkos szavazással dönt.”

39. A 31. pont szerint módosított számozású 45. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „45. § (2) A szakkollégista minden félévben – ha a szakkollégium valamely szabályzata ez alól kivételt nem tesz – választása alapján a 26. § (2) b)-f) pontjaiban felsoroltak által vezetett bizottság vagy a Felvételi Bizottság vagy az Ellenőrző Bizottság munkájában vesz részt.”

40. A 31. pont szerint módosított számozású 48. § (1) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „48. § (1) (A szakkollégista joga […]) d) részt venni a szakkollégiumi önkormányzat munkájában, választó és választható; […]”

41. A 31. pont szerint módosított számozású 48. § (2) bekezdés egy új f) ponttal egészül ki: „48. § (2) (A szakkollégista köteles […]) f) a szakkollégiumi félév második hetének végéig a 45. § (2) szerint bizottsági munkára jelentkezni.”

38


2007. november 26.

42. A 31. pont szerint módosított számozású 52. § d) pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: „52. § (A Szakkollégium Szabályzatainak alkalmazása során […]) d) Szabályzat alatt a Szervezeti- és Működési Szabályzatot kell érteni; […]”

II. Segédlet az eredeti szöveg és az előterjesztés mellékletében részletezett módosítási javaslatok összehasonlításához 1.

2.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai, Nevelés- és Egészségtudományi Szakkollégium a PPK, a BGGyFK és a TÓFK nappali tagozatos hallgatóinak szellemi és közösségi műhelyeként működik. 18. § (1) A Szakkollégium önkormányzatának legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a szakkollégistákból, az igazgatóból és a mentorokból áll (tanácskozási joggal meg lehet hívni az eruditorokat).

3.

18. § (2) […] Közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen […] b) a Kommunikációs és Közösségi, Gazdasági és Szakmai Bizottság vezetőinek, a Választmány elnökének és a Felvételi Bizottság tagjainak.

4.

18. § (4) A Közgyűlés határozatképes, amennyiben a szavazásra jogosultak legalább fele jelen van. A létszám megállapításánál nem vehető figyelembe az, aki tartósan (legalább 30 nap) távol van. Ezt a távollévő az igazgató számára írt hivatalos levélben köteles bejelenteni elutazása előtt. Kizárólag ugyanazzal a napirendi pontokkal ismételten összehívott Közgyűlés a szavazásra jogosultak harmadának jelenlétében határozatképes. A megismételt Közgyűlést legkorábban az eredeti Közgyűlést követő hetedik napra lehet összehívni. 18. § (7) A szakkollégista elveszti szakkollégiumi tagságát, ha egy szemeszterben két alkalommal igazolatlanul nem vett részt a Közgyűlésen, kivéve, ha a következő Közgyűlés jelenlévő tagjainak minősített többségével a tagság helyreállításáról határoz.

5.

6.

19. § (1) A Közgyűlést a választmányi elnök félévente háromszor, a szorgalmi időszakra eső időpontra hívja össze. A választmányi elnök a szorgalmi időszakban köteles haladéktalanul, tizenöt napon belüli időpontra összehívni a Közgyűlést, ha azt a Szakkollégium bármely tíz tagja azt tőle írásban kéri. Ezen kívül kérelemre vagy saját kezdeményezésre bármikor összehívhatja a Közgyűlést, ha szükségesnek tartja. A Közgyűlést összehívhatja az igazgató, ha […]

7.

20. § (3) A Szabályzatok módosítására vonatkozó javaslatokat írásban, a Közgyűlés összehívójához, a Közgyűlést megelőző nap éjfélig kell benyújtani. A benyújtott javaslatokhoz kapcsolódó módosító javaslat – elsősorban a Szabályzatok ellentmondás mentességének megőrzése érdekében – később is benyújtható. 21. § (1) A Közgyűlés legalább félévente beszámoltatja a Választmány elnökét, az igazgatót, az e szabályzatban

8.

39

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai, Nevelés- és Egészségtudományi Szakkollégium a PPK, a BGGyFK és a TÓFK nappali tagozatos hallgatóinak szellemi és közösségi műhelyeként működik. 18. § (1) A Szakkollégium önkormányzatának legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a szakkollégistákból, az igazgatóból, az adott félévben kurzust indító oktatókból, a kollégiumi nevelőtanárból és a mentorokból áll (tanácskozási joggal meg lehet hívni az eruditorokat). 18. § (2) […] Közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen […] b) a Kommunikációs, és Közösségi, Gazdasági, Belügyi és Szakmai Bizottság vezetőinek alelnököknek, a Választmány elnökének, és a Felvételi Bizottság és az Ellenőrzési Bizottság tagjainak, valamint a Közgyűlés elnökének megválasztása. 18. § (4) A Közgyűlés határozatképes, amennyiben a szavazásra jogosultak legalább több mint fele jelen van. A létszám megállapításánál nem vehető figyelembe az, aki tartósan (legalább 30 nap) távol van. Ezt a távollévő az igazgató számára írt hivatalos levélben köteles bejelenteni elutazása előtt. Kizárólag ugyanazzal a napirendi pontokkal ismételten összehívott Közgyűlés a szavazásra jogosultak harmadának jelenlétében határozatképes. A megismételt Közgyűlést legkorábban az eredeti Közgyűlést követő hetedik napra lehet összehívni. 18. § (7) A szakkollégista elveszti szakkollégiumi tagságát, ha egy szemeszterben két alkalommal igazolatlanul nem vett részt a Közgyűlésen, kivéve, ha a következő Közgyűlés jelenlévő tagjainak minősített többségével Felvételi Bizottság 15 munkanapon belül a tagság helyreállításáról határoz. 19. § (1) A Közgyűlést a választmányi Közgyűlés elnöke félévente háromszor, a szorgalmi időszakra eső időpontra hívja össze. A választmányi Közgyűlés elnöke a szorgalmi időszakban köteles haladéktalanul, tizenöt napon belüli időpontra összehívni a Közgyűlést, ha azt a Választmány elnöke vagy a Szakkollégium bármely tíz tagja azt tőle írásban kéri. Ezen kívül kérelemre vagy saját kezdeményezésre bármikor összehívhatja a Közgyűlést, ha szükségesnek tartja. A Közgyűlést összehívhatja az igazgató, ha […] 20. § (3) A Szabályzatok módosítására vonatkozó javaslatokat írásban, a Közgyűlés összehívójához, a Közgyűlést megelőző ötödik nap éjfélig kell benyújtani. A benyújtott javaslatokhoz kapcsolódó módosító javaslat – elsősorban a Szabályzatok ellentmondás mentességének megőrzése érdekében – később is benyújtható. 21. § (1) A Közgyűlés legalább félévente beszámoltatja a Választmány elnökét, az igazgatót, az e szabályzatban

9.

Szenátus ülésének jegyzőkönyve meghatározott bizottságok vezetőit, a Felvételi Bizottságot, valamint a mentorokat végzett munkájukról. Valamennyi közgyűlésen meghallgathatja a Bizottságok vezetőinek beszámolóját az aktuális kérdésekről és az eltelt időszakban végzett munkáról. A Közgyűlés az egyes beszámolókat követően kérdéseket intézhet a tisztségviselőkhöz, majd titkos szavazással dönt a beszámoló elfogadásáról. A Felvételi Bizottság beszámolóját annak elnöke terjeszti a Közgyűlés elé. Az elnök által előterjesztett beszámolót követően, a szavazás előtt minden felvételi bizottsági tag előterjeszti a saját tevékenységére vonatkozó, önálló beszámolóját. 21. § (2) Amennyiben a Választmány elnöke, az egyes bizottságok vezetői, a Felvételi Bizottság vagy a mentorok beszámolóját a Közgyűlés nem fogadja el, úgy megbízatásuk automatikusan megszűnik. Amennyiben az igazgató beszámolóját a Közgyűlés nem fogadja el, a Közgyűlés külön szavaz arról, hogy megvonja-e a bizalmat. A bizalom megvonása esetén a Közgyűlés kezdeményezi a rektornál az igazgató elmozdítását.

1011.

24. § (1) A Közgyűlés általános menete: a) a jelenlévők számbavétele; b) a levezető elnök megválasztása; c) a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjének és a három főből álló szavazatszámláló bizottságnak a megválasztása; d) a napirend meghatározása; e) egyebek, a napirend szerint. (2) Ha a Közgyűlésen sor kerül a tisztségviselők beszámoltatására, akkor a beszámolók meghallgatására és a beszámolókról való szavazásra lehetőség szerint a napirend meghatározását követően, az egyéb napirendi pontokat megelőzően kell sort keríteni.

12.

26. § (2) A Választmány tagjai: a) a Választmány elnöke, b) a kommunikációs és közösségi vezető, c) a gazdasági vezető, d) a szakmai vezető, e) az igazgató.

13.

26. § (3) A Választmány dönthet úgy, hogy meghatározott feladatkörre további munkacsoportot, illetve munkacsoportokat állít fel. A döntést haladéktalanul közzé kell tenni úgy, hogy a vezető és az egyes tagok, valamint a Bizottság által ellátott feladatkörök egyértelműen kitűnjenek. 26. § (4) A kommunikációs és közösségi, gazdasági és a szakmai vezető a hatáskörébe tartozó egyes feladatok ellátásával a bizottság tagjait bízhatja meg.

14.

15.

27. § (1) A Választmány tagjait (az igazgató kivételével) a Közgyűlés meghatározott feladatkörre választja a szakkollégisták közül. Az adott tisztségre jelöltek közül az tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A Választmány tagjainak megbízatása egy évre szól. A Választmány tagjai és elnöke újraválaszthatók.

40

2007. november 26. meghatározott bizottságok vezetőit, a Felvételi Bizottságot, valamint a mentorokat végzett munkájukról. Valamennyi közgyűlésen meghallgathatja a Bizottságok vezetőinek beszámolóját az aktuális kérdésekről és az eltelt időszakban végzett munkáról. A Közgyűlés az egyes beszámolókat követően kérdéseket intézhet a tisztségviselőkhöz, majd titkos nyílt szavazással dönt a beszámoló elfogadásáról. A Felvételi Bizottság beszámolóját annak elnöke terjeszti a Közgyűlés elé. Az elnök által előterjesztett beszámolót követően, a szavazás előtt minden felvételi bizottsági tag előterjeszti a saját tevékenységére vonatkozó, önálló beszámolóját. 21. § (2) Amennyiben a Választmány elnöke, az egyes bizottságok vezetői, a Felvételi Bizottság vagy a mentorok beszámolóját a Közgyűlés két egymás utáni alkalommal nem fogadja el, úgy megbízatásuk automatikusan megszűnik. A Választmány elnöke megbízatásának megszűnése esetén jogait és kötelezettségeit a következő Közgyűlésig a Közgyűlés elnöke gyakorolja. Amennyiben az igazgató beszámolóját a Közgyűlés nem fogadja el, a Közgyűlés külön szavaz arról, hogy megvonja-e a bizalmat. A bizalom megvonása esetén a Közgyűlés kezdeményezi a rektornál az igazgató elmozdítását. 24. § (1) A Közgyűlés szabályos menetéért a Közgyűlés elnöke felel. (1 2) A Közgyűlés általános menete: a) a jelenlévők számbavétele; b) a levezető elnök megválasztása; c) a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjének és a három főből álló szavazatszámláló bizottságnak a megválasztása; d b) a napirend meghatározása; e c) egyebek, a napirend szerint. (2 3) Ha a Közgyűlésen sor kerül a tisztségviselők beszámoltatására, akkor a beszámolók meghallgatására és a beszámolókról való szavazásra lehetőség szerint a napirend meghatározását követően, az egyéb napirendi pontokat megelőzően kell sort keríteni. 26. § (2) A Választmány tagjai: a) a Választmány elnöke, b) a belügyi alelnök, c) a gazdasági alelnök, b d) a kommunikációs és közösségi vezető alelnök, c e) a gazdasági vezető közösségi alelnök, d f) a szakmai vezető alelnök, e g) az igazgató. 26. § (3) A Választmány dönthet úgy, hogy meghatározott feladatkörre további munkacsoportot, illetve munkacsoportokat állít fel. A döntést haladéktalanul közzé kell tenni úgy, hogy az vezető alelnök és az egyes tagok, valamint a Bizottság által ellátott feladatkörök egyértelműen kitűnjenek. 26. § (4) A belügyi, gazdasági, kommunikációs, és közösségi, gazdasági és a szakmai vezető alelnök a hatáskörébe tartozó egyes feladatok ellátásával a bizottság tagjait bízhatja meg. 27. § (1) A Választmány tagjait (az igazgató kivételével) a Közgyűlés meghatározott feladatkörre választja a szakkollégisták közül. Az adott tisztségre jelöltek közül az tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Azonos szavazatszám esetén új szavazás dönt, melyben csak a legtöbb érvényes szavazatot kapott jelöltekre lehet szavazni. A Választmány tagjainak megbízatása egy évre szól. A Választmány tagjai és elnöke

Szenátus ülésének jegyzőkönyve 16.

17. 18.

19. 20. 21.

22.

23. 24.

27. § (3) (A választmányi tagság megszűnik: […]) b) tartós távolléttel (a Választmány valamely tagja 30 napnál hosszabb ideig tartó akadályoztatása, illetve a választmányi ülésről való négyszeri indokolatlan távolmaradása miatt); c) a tisztségről való lemondással; a lemondást a választmányi ülésen be kell jelenteni, és azt a Választmányi Hírekben rögzíteni kell; […] 27. § (4) A választmányi tag lemondását a soron következő választmányi ülésen köteles bejelenteni, és azt a Választmányi Hírekben rögzíteni kell. 28. § (1) A Választmány szorgalmi időszakban hetente, vizsgaidőszakban legalább kétszer ülést tart. Ülésén meghatározza következő ülése pontos helyét, időpontját és várható napirendjét. 28. § (2) Az igazgató a Választmány ülésén részt vesz, azon tanácskozási joggal rendelkezik. 28. § (4) A Választmány határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. 29. § A Választmányi ülésekről készült Választmányi Híreket az ülést követő két napon belül kell közzétenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább a résztvevők nevét, a határozatképességet, az ülés időpontját, a főbb napirendi témákat, a meghozott határozatokat, a szavazatok arányát, valamint a következő ülés pontos helyét, időpontját és várható napirendjét. A jegyzőkönyv közzétételéért és pontosságáért a Választmány jegyzőkönyvvezetője, ha ilyen nincs, a Választmány elnöke felel. 31. § Ha az igazgató vagy bármely szakkollégista a Választmány határozatát a Szakkollégium valamely Szabályzatába ütközőnek vagy jogszabálysértőnek tartja, ezt a közzétételétől számított öt napon belül jelzi, és következő ülésén a Választmány köteles azt újra érdemben megvitatni. Ha a kezdeményező az igazgató vagy a Választmány tagja, és véleményét fenntartja, az ügyet az újabb üléstől számított öt napon belül az Egyetem hatáskörrel rendelkező szerve elé terjeszti. A vita eldöntéséig a határozat nem hajtható végre. 32. § […] A Választmányi Hírek közzététele ilyen esetekben is kötelező. KOMMUNIKÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI VEZETŐ 35. § (1) A kommunikációs és közösségi vezető feladata a Szakkollégium külső kapcsolatainak ápolása. Munkájában a Kommunikációs és Közösségi Bizottság segíti. (2) A kommunikációs és közösségi Bizottság munkája során különös figyelmet szentel a volt szakkollégistákkal, az egyetemi és a kari szervekkel, más egyetemekkel, más szakkollégiumokkal, a pszichológusi és pedagógusi szakma képviselőivel, valamint a pénzügyi Bizottsággal együttműködve a Szakkollégium pénzügyi támogatóival való kapcsolatok ápolására. (3) A Kommunikációs és Közösségi Bizottság gondoskodik arról, hogy a Szakkollégium által szervezett programok a szükséges publicitást megkapják, valamint hogy az azokra vonatkozó információ az érintettekhez kellő időben eljusson. (4) A Kommunikációs és Közösségi Bizottság külön figyelmet fordít a Szakkollégiumról az Interneten megjelenő tartalmak, ennek keretében a Szakkollégium saját honlapjának folyamatos frissítésére. A kommunikációs Bizottság feladata továbbá a Szakkollégium hirdetőin

41

2007. november 26. újraválaszthatók. 27. § (3) (A választmányi tagság megszűnik: […]) b) tartós távolléttel (a Választmány valamely tagja 30 napnál hosszabb ideig tartó akadályoztatása, illetve a választmányi ülésről való négyszeri háromszori indokolatlan távolmaradása miatt); c) a tisztségről való lemondással; a lemondást a választmányi ülésen be kell jelenteni, és azt a Választmányi Hírekben rögzíteni kell; […] 27. § (4) A választmányi tag lemondását a soron következő választmányi ülésen köteles bejelenteni, és azt a Választmányi Hírekben jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 28. § (1) A Választmány szorgalmi időszakban legalább kéthetente, vizsgaidőszakban legalább kétszer ülést tart. Ülésén meghatározza következő ülése pontos helyét, és időpontját és várható napirendjét. 28. § (2) Az igazgató Közgyűlés elnöke a Választmány ülésén részt vesz, azon tanácskozási joggal rendelkezik. 28. § (4) A Választmány határozatképes, ha legalább két négy tagja jelen van. 29. § A Választmányi ülésekről készült Választmányi Híreket jegyzőkönyvet az ülést követő két napon belül kell közzétenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább a résztvevők nevét, a határozatképességet, az ülés időpontját, a főbb napirendi témákat, a meghozott határozatokat, a szavazatok arányát, valamint a következő ülés pontos helyét, és időpontját és várható napirendjét. A jegyzőkönyv közzétételéért és pontosságáért a Választmány jegyzőkönyvvezetője, ha ilyen nincs, a Választmány elnöke felel. 31. § Ha az igazgató vagy bármely szakkollégista vagy oktató a Választmány határozatát a Szakkollégium valamely Szabályzatába ütközőnek vagy jogszabálysértőnek tartja, és ezt a közzétételétől számított öt napon belül jelzi, és a következő ülésén a Választmány köteles azt újra érdemben megvitatni. Ha a kezdeményező az igazgató vagy a Választmány tagja, és véleményét fenntartja, az ügyet az újabb üléstől számított öt napon belül az Egyetem hatáskörrel rendelkező szerve elé terjeszti. A vita eldöntéséig a határozat nem hajtható végre. 32. § […] A Választmányi Hírek jegyzőkönyv közzététele ilyen esetekben is kötelező. KOMMUNIKÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI VEZETŐ 35. § (1) A kommunikációs és közösségi vezető feladata a Szakkollégium külső kapcsolatainak ápolása. Munkájában a Kommunikációs és Közösségi Bizottság segíti. (2) A kommunikációs és közösségi Bizottság munkája során különös figyelmet szentel a volt szakkollégistákkal, az egyetemi és a kari szervekkel, más egyetemekkel, más szakkollégiumokkal, a pszichológusi és pedagógusi szakma képviselőivel, valamint a pénzügyi Bizottsággal együttműködve a Szakkollégium pénzügyi támogatóival való kapcsolatok ápolására. (3) A Kommunikációs és Közösségi Bizottság gondoskodik arról, hogy a Szakkollégium által szervezett programok a szükséges publicitást megkapják, valamint hogy az azokra vonatkozó információ az érintettekhez kellő időben eljusson. (4) A Kommunikációs és Közösségi Bizottság külön figyelmet fordít a Szakkollégiumról az Interneten megjelenő tartalmak, ennek keretében a Szakkollégium saját honlapjának folyamatos frissítésére. A kommunikációs Bizottság feladata továbbá a Szakkollégium hirdetőin

Szenátus ülésének jegyzőkönyve megjelenő tartalmak frissítése. (5) Továbbá a kommunikációs és közösségi vezető feladata a Szakkollégium közösségi életének fejlesztése, a Szakkollégium által szervezett közösségi programok és a kulturális- és sporttevékenység szervezése, valamint a Szakkollégium hagyományainak ápolása. (6) A kommunikációs és közösségi vezető kiemelt feladata a külsős szakkollégistákkal való hatékony kommunikáció fenntartása, valamint a Felvételi Bizottsággal együttműködve a Szakkollégiumba frissen felvett tagok fokozott bevonása a Szakkollégium közösségi életébe. (3) A kommunikációs és közösségi vezető a programok tervezése során különös figyelmet fordít a Szakkollégium hagyományos rendezvényeire, valamint a többi szakkollégiummal közösen szervezett eseményekre.

25. 26.

GAZDASÁGI VEZETŐ 36. § (3) A Gazdasági Bizottság a Szakkollégium számára hozzáférhető pályázatokról nyilvántartást vezet, amelynek tartalmát folyamatosan frissíti. A nyilvántartás pontos vezetéséért a gazdasági vezető felelős akkor is, ha a nyilvántartás vezetését a Bizottság valamely tagjának feladatává teszi.

27.

42

2007. november 26. megjelenő tartalmak frissítése. (5) Továbbá a kommunikációs és közösségi vezető feladata a Szakkollégium közösségi életének fejlesztése, a Szakkollégium által szervezett közösségi programok és a kulturális- és sporttevékenység szervezése, valamint a Szakkollégium hagyományainak ápolása. (6) A kommunikációs és közösségi vezető kiemelt feladata a külsős szakkollégistákkal való hatékony kommunikáció fenntartása, valamint a Felvételi Bizottsággal együttműködve a Szakkollégiumba frissen felvett tagok fokozott bevonása a Szakkollégium közösségi életébe. (3) A kommunikációs és közösségi vezető a programok tervezése során különös figyelmet fordít a Szakkollégium hagyományos rendezvényeire, valamint a többi szakkollégiummal közösen szervezett eseményekre. BELÜGYI ALELNÖK 35. § (1) A belügyi alelnök feladata a Szakkollégium szabályszerű működéséhez szükséges feltételek biztosítása. A belügyi alelnököt feladatai ellátásában a Belügyi Bizottság segíti. (2) A Belügyi Bizottság feladata a Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának folyamatos felülvizsgálata, a szükséges módosítások előterjesztése, valamint azok végrehajtása a Közgyűlés döntésének értelmében. (3) A Belügyi Bizottság tagjai ismerik a Szakkollégiumot érintő jogszabályokat, különösen a Ftv., az Egyetem SzMSz-ének vonatkozó részeit, valamint a Szakkollégiumi Charta-t, azokról naprakész ismeretekkel rendelkezik. A Belügyi Bizottság munkája során különös figyelmet fordít a Szakkollégium SzMSz-ének ezen jogszabályokkal történő ellentmondásmentes összehangolására. (4) A Belügyi Bizottság feladata a Választmány és a Bizottságok Ügyrendjének felügyelete. (5) A belügyi alelnök meghatározott feladatkörre létrehozhat referensi tisztségeket, úgy, hogy az egyes referensek feladatkörei egyértelműek legyenek. GAZDASÁGI VEZETŐ ALELNÖK 36. § (3) A gazdasági alelnök meghatározott feladatkörre létrehozhat referensi tisztségeket, úgy, hogy az egyes referensek feladatkörei egyértelműek legyenek. (3 4) A Gazdasági Bizottság a Szakkollégium számára hozzáférhető pályázatokról nyilvántartást vezet, amelynek tartalmát folyamatosan frissíti. A nyilvántartás pontos vezetéséért a gazdasági vezető felelős akkor is, ha a nyilvántartás vezetését a Bizottság valamely tagjának feladatává teszi. KOMMUNIKÁCIÓS ALELNÖK 37. § (1) A kommunikációs alelnök feladata a Szakkollégium külső kapcsolatainak ápolása. Munkájában a Kommunikációs Bizottság segíti. (2) A Kommunikációs Bizottság munkája során különös figyelmet szentel a volt szakkollégistákkal, az egyetemi és a kari szervekkel, más egyetemekkel, más szakkollégiumokkal, a pszichológusi és pedagógusi szakma képviselőivel való kapcsolatok ápolására. (3) A Kommunikációs Bizottság gondoskodik arról, hogy a Szakkollégium által szervezett programok a szükséges publicitást megkapják, valamint hogy az azokra vonatkozó információ az érintettekhez kellő időben eljusson. (4) A Kommunikációs Bizottság külön figyelmet fordít a Szakkollégiumról az Interneten megjelenő tartalmak, ennek keretében a Szakkollégium saját honlapjának


28. 29.

2007. november 26. folyamatos frissítésére. A kommunikációs Bizottság feladata továbbá a Szakkollégium hirdetőin megjelenő tartalmak frissítése. (5) A kommunikációs alelnök kiemelt feladata a bejáró szakkollégistákkal való hatékony kommunikáció fenntartása, valamint a Felvételi Bizottsággal együttműködve a Szakkollégiumba frissen felvett tagok megfelelő tájékoztatása. (6) A kommunikációs alelnök meghatározott feladatkörre létrehozhat referensi tisztségeket, úgy, hogy az egyes referensek feladatkörei egyértelműek legyenek.

SZAKMAI VEZETŐ 37. § (1) A szakmai vezető feladata a Szakkollégium szakmai munkájának koordinálása, valamint a Szakkollégium egészét érintő szakmai programok (konferenciák, szakmai hét) szervezése. A szakmai vezetőt feladatai ellátásában a Szakmai Bizottság segíti.

30.

31.

43

KÖZÖSSÉGI ALELNÖK 38. § (1) A közösségi alelnök feladata a Szakkollégium közösségi életének fejlesztése. Munkájában a Közösségi Bizottság segíti. (2) A közösségi alelnök gondoskodik a Szakkollégium által szervezett közösségi programok és a kulturális- és sporttevékenység szervezéséről, valamint a Szakkollégium hagyományainak ápolásáról. (3)A közösségi alelnök a programok tervezésekor különös figyelmet fordít a Szakkollégium hagyományos rendezvényeire, valamint a többi szakkollégiummal közösen szervezett eseményekre. (4) A Közösségi Bizottság feladata, hogy a belső rendezvényekről a Szakkollégium tagjait megfelelően tájékoztassa. Ehhez igénybe veheti a Kommunikációs Bizottság segítségét. (5) A közösségi alelnök feladata a Szakkollégium külső rendezvényeken való megjelenésének biztosítása. Ehhez igénybe veheti más bizottságok segítségét. (6) A közösségi alelnök kiemelt feladata a Felvételi Bizottsággal együttműködve a Szakkollégiumba frissen felvett tagok fokozott bevonása a Szakkollégium közösségi életébe. (7) A közösségi alelnök meghatározott feladatkörre létrehozhat referensi tisztségeket, úgy, hogy az egyes referensek feladatkörei egyértelműek legyenek. SZAKMAI VEZETŐ ALELNÖK 37 39. § (1) A szakmai vezető alelnök feladata a Szakkollégium szakmai munkájának koordinálása és rendszeres ellenőrzése, valamint a Szakkollégium egészét érintő szakmai programok (konferenciák, szakmai hét) szervezése. A szakmai vezetőt alelnököt feladatai ellátásában a Szakmai Bizottság segíti. 39. § (6) A szakmai alelnök feladata a Felvételi Bizottsággal együttműködve a Szakkollégiumba való felvétel szakmai feltételeinek meghatározása. (7) A szakmai alelnök meghatározott feladatkörre létrehozhat referensi tisztségeket, úgy, hogy az egyes referensek feladatkörei egyértelműek legyenek. ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG 40. § (1) Az Ellenőrző Bizottság feladata a Közgyűlés és a Választmány szabályszerű működésének, illetve a működés során született döntések felügyelete. (2) Az Ellenőrző Bizottság hat tagból áll. A Bizottság elnökét a tagok maguk közül választják. (3) Az Ellenőrző Bizottság munkája során ellenőrzi a Szakkollégium működésének szabályszerűségét, a jogszabályok és más általános érvényű rendelkezések, belső szabályzatok, utasítások és határozatok megtartását, a feladatok és határozatok megfelelő teljesítését.


32.

38. § (1) Mentor lehet az, aki a Karon egyetemi tanulmányait szakkollégistaként sikeresen befejezte, és akit a Közgyűlés pályázat alapján egy évre megválasztott. […]

33.

38. § (2) A mentorok elsődleges feladata a szakmaitanulmányi munka szervezése és támogatása Tanulmányi Szabályzatban meghatározott szakmai műhelynek, amelynek munkájában közreműködik. […]

34.

40. § (1) A szakkollégiumi tagság a felvételiztető testület ilyen tartalmú döntése alapján, a döntés kihirdetését követő nappal jön létre. 40. § (2) (A szakkollégiumi tagság megszűnik: […]) d) a Tanulmányi Szabályzat 28. §-ában meghatározott esetekben a tagság elvesztésére okot adó cselekmény vagy esemény időpontjában, illetve abban az utolsó időpontban, amikor még az elmulasztott kötelezettséget teljesíteni lehet; e) a 18. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a következő Közgyűlés utáni napon, amennyiben a következő Közgyűlés a tagság helyreállításáról nem határozott.

35.

36. 37.

38. 39.

40. § (4) Az évhalasztó szakkollégiumi tagsági jogai és kötelezettségei szünetelnek, és az évhalasztás időszaka szakkollégiumi tagságának idejébe nem számít bele. 40. § (5) A szakkollégista külföldi távolléte ideje alatt tanulmányi jogai és kötelezettségei kérésére szünetelnek. Az egyéb jogok és kötelezettségek megilletik akkor, ha kollégiumi díját a szünetelés ideje alatt is fizeti. A szünetelés ideje azonban szakkollégiumi tagságának idejébe nem számít bele. 41. § (1) Azokat a külsős szakkollégistákat, akik belsőssé szeretnének válni, a Közgyűlés meghallgatja, és státuszukról titkos szavazással dönt. 42. § (2) A szakkollégista minden félévben – ha a szakkollégium valamely szabályzata ez alól kivételt nem tesz – választása alapján a 26. § (2) c)-f) pontjaiban felsoroltak által vezetett bizottság munkájában vesz részt.

44

2007. november 26. (4) Az Ellenőrző Bizottság köteles vizsgálatot indítani a Választmány és a Közgyűlés működésére vonatkozóan, ha azt a Szakkollégium bármely tagja tőle írásban kéri. Ezen kívül az Ellenőrző Bizottság saját kezdeményezésére is indíthat vizsgálatot, ha azt indokoltnak tartja. (5) Az Ellenőrző Bizottság a vizsgálatról jelentést készít, mely tartalmazza a tényállást, az ellenőrzés eredményét képező megállapításokat, és amennyiben szükséges, személyes felelősséget állapít meg, illetve a Választmány és a Közgyűlés tagjait kötelezi a szükségesnek látott intézkedések végrehajtására. (6) Az Ellenőrző Bizottság fegyelmi eljárás kezdeményezését javasolhatja az Igazgatónak. (7) Az Ellenőrző Bizottság tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a Közgyűlés felé. (8) Az Ellenőrző Bizottság feladata a Közgyűlés és a Választmány jegyzőkönyvének vezetése, annak nyilvánosságra hozása, valamint a szavazatok megszámlálása és az eredmény kihirdetése. (9)Az Ellenőrző Bizottság hatáskörét, illetve feladatait nem ruházhatja át. (10) Az Ellenőrző Bizottság tagjai más bizottságoknak nem lehetnek tagjai. 38 41. § (1) Mentor lehet az, aki a Karon egyetemi tanulmányait szakkollégistaként és szakkollégiumi tanulmányait sikeresen befejezte, és akit a Közgyűlés pályázat alapján egy évre megválasztott. […] 38 41. § (2) A mentorok elsődleges feladata a szakmaitanulmányi munka szervezése és a szakmai műhelyek támogatása Tanulmányi Szabályzatban meghatározott szakmai műhelynek, amelynek munkájában közreműködik. […] 40 43. § (1) A szakkollégiumi tagság a felvételiztető testület Felvételi Bizottság ilyen tartalmú döntése alapján, a döntés kihirdetését követő nappal jön létre. 40 43. § (2) (A szakkollégiumi tagság megszűnik: […]) d) a Tanulmányi Szabályzat 28. §-ában jelen Szabályzatban meghatározott esetekben a tagság elvesztésére okot adó cselekmény vagy esemény időpontjában, illetve abban az utolsó időpontban, amikor még az elmulasztott kötelezettséget teljesíteni lehet; e) a 18. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a következő Közgyűlés utáni napon Közgyűlést követő 16. munkanapon, amennyiben a következő Közgyűlés a tagság helyreállításáról nem határozott. 40 43. § (4) Az félévhalasztó szakkollégiumi tagsági jogai és kötelezettségei szünetelnek, és az félévhalasztás időszaka szakkollégiumi tagságának idejébe nem számít bele. 40 43. § (5) A szakkollégista külföldi távolléte ideje alatt tanulmányi jogai és kötelezettségei kérésére szünetelnek. Ezt a távollévő az igazgatónak írt hivatalos levélben köteles bejelenteni elutazása előtt. Az egyéb jogok és kötelezettségek megilletik akkor, ha kollégiumi díját a szünetelés ideje alatt is fizeti. A szünetelés ideje azonban szakkollégiumi tagságának idejébe nem számít bele. 41 44. § (1) Azokat a külsős bejáró szakkollégistákat, akik belsőssé bentlakóvá szeretnének válni, a Közgyűlés meghallgatja, és státuszukról titkos szavazással dönt. 42 45. § (2) A szakkollégista minden félévben – ha a szakkollégium valamely szabályzata ez alól kivételt nem tesz – választása alapján a 26. § (2) c b)-f) pontjaiban felsoroltak által vezetett bizottság vagy a Felvételi Bizottság vagy az Ellenőrző Bizottság munkájában vesz

Szenátus ülésének jegyzőkönyve 40. 41.

42.

45. § (1) (A szakkollégista joga […]) d) részt vehet a szakkollégiumi önkormányzat munkájában, választó és választható; […] 45. § (2) (A szakkollégista köteles […]) e) a rábízott vagy az általa használt eszközöket rendeltetésszerűen használni, megőrizni, megóvni. 49. § (1) (A Szakkollégium Szabályzatainak alkalmazása során […]) d) Szabályzatok alatt a Szervezeti- és Működési Szabályzatot, a Tanulmányi Szabályzatot és a Felvételi Szabályzatot kell érteni; […]

45

2007. november 26. részt. 45 48. § (1) (A szakkollégista joga […]) d) részt vehet venni a szakkollégiumi önkormányzat munkájában, választó és választható; […] 45 48. § (2) (A szakkollégista köteles […]) e) a rábízott vagy az általa használt eszközöket rendeltetésszerűen használni, megőrizni, megóvni, f) a szakkollégiumi félév második hetének végéig a 45. § (2) szerint bizottsági munkára jelentkezni. 49 52. § (1) (A Szakkollégium Szabályzatainak alkalmazása során […]) d) Szabályzatok alatt a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Tanulmányi Szabályzatot és a Felvételi Szabályzatot kell érteni; […]


2007. november 26.

6. sz. melléklet

CCXLVII/2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát tartalmazó melléklete módosításának jóváhagyásáról Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke kérte, hogy a Szenátus november 26-i ülésén tűzze napirendre az EHÖK Alapszabály egyik mellékletének, a Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Alapszabályának módosítását (ezt a melléklet tartalmazza). A módosítás az alábbi rendelkezéseket érinti:

4. § 4. b) és c) pont, 7. pont, 8. c) pont, 11. pont 5. § 2. e) pont 6. § 2. i) pont, 3. pont 9. § 2. d) pont, 4. pont, 5. pont 10. § 1. pont, 2. a), b) és c) pont, 5. pont 12. § 3. pont 14. § 3. pont 15. § 2. a) pont 17. § 1. pont, 4. pont 19. § 1. pont, 4. pont, 5. a) és d) pont 20. § 1. d) pont, 3. pont 21. § 1. l) pont, 5. pont, 9. pont, 13. pont, 14. pont 22. § 19. pont, 21-24. pont 23. § 1-4. pont, 6. pont, 8. pont, 12. pont 24. § 6. pont, 10. pont 25. § 4. pont 26. § 31. § 2. pont 33. § 1. pont A módosítások alapvetően az érintett kari hallgatói önkormányzat belső működésére vonatkoznak, és egyik sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ellentétes lenne akár jogszabállyal, akár egyetemi szabályzattal. HATÁROZAT A Szenátus jóváhagyja az ELTE EHÖK Alapszabályának a BTK HÖK Alapszabályára vonatkozó mellékletét az alábbi két, a jogértelmezést segítő kiegészítéssel: – a 22. § 20. ponjában 21. §-ra történő utalásnál a § száma is feltüntetésre kerül: „A BA-s hallgatói érdekképviselőkre a szakos hallgatói érdekképviselőkre vonatkozó rendelkezéseket (21. §) kell megfelelően alkalmazni a jelen §-ban megfogalmazott eltérésekkel.”, – a 22. § 23. pontja pedig a következők szerint egészül ki: „A BA-s hallgatói érdekképviselők a 21. § 18. szerint meghatározott létszámhatárok alapján, a 21. § 14. pontban foglaltak megfelelő alkalmazásával választási körzetenként küldenek képviselőket a Küldöttgyűlésbe.” Budapest, 2007. november 26. Dr. Hudecz Ferenc s.k. rektor

46


2007. november 26.

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának Küldöttgyűlése – a felsőoktatásról szóló, 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezései alapján, az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatának keretei között, a hatályos egyetemi és kari szabályzatok figyelembevételével – az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának Alapszabályát (a továbbiakban: Szabályzat) az alábbiakban állapítja meg: 1. § ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Önkormányzat neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) Bölcsészettudományi Kar (a továbbiakban: Kar) Hallgatói Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat vagy HÖK). Székhelye: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. Az Önkormányzat nemzetközi neve: Students’ Union of the Eötvös Loránd University Faculty of Humanities. 2. A Hallgatói Önkormányzat az Egyetem hallgatóinak a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján létrehozott, demokratikus elven működő érdekképviseleti szervezete, amely kizárólagosan gyakorolja a hallgatói jogviszonyból eredő kollektív hallgatói jogokat, illetve a jogszabályokban, egyetemi szabályzatban ráruházott hatásköröket. 3. Az Önkormányzat tagja a Kar minden beiratkozott hallgatója. 4. A Hallgatói Önkormányzat egyéb, nem kari szervezetbe tartozó szervezeti egység. Nem jogi személy, azonban megilletik a jogszabályban és az egyetemi, kari szabályzatokban megállapított jogok, és terhelik a kötelezettségek. 5. A Hallgatói Önkormányzat tisztségviselőit és képviselőit a Kar hallgatói választják meg jelen Szabályzatban meghatározott módon. Ennek során minden hallgató választó, illetve választható. A választójog általános, egyenlő és titkos. 6. A választás érvényes, ha az adott tanévben az adott szakon megtartott választásokon összesen legalább a szak hallgatóinak 20%-a részt vett. 2. § A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 1.

A Hallgatói Önkormányzat a felsőoktatásról szóló törvényben és egyéb jogszabályokban, valamint az Egyetem és a Kar szabályzataiban meghatározott döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattevő, ellenőrzési és delegálási jogokat, illetve az azokban ráruházott egyéb hatásköröket gyakorolja.

47


2007. november 26.

2. A Hallgatói Önkormányzat feladatai: a) ellátja a Kar hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét, hallgatói képviselőket küld a Kari Tanácsba és az intézeti tanácsokba, valamint más vezető testületekbe; b) részt vesz a felvételi bizottságok munkájában, a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; c) segítséget nyújt a hallgatóknak a tudományos dolgozatok közzétételében; d) kialakítja saját szervezeti és működési rendjét, és dönt a jelen Szabályzatban ráruházott személyi és egyéb kérdésekben; e) javaslatot tesz a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, külső oktató (előadó) meghívására; f) irányítja az adminisztráció és a kapcsolódó irodák működését; g) részt vesz a hallgatók egyetemmel kapcsolatos tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási valamint egyéb ügyeinek intézésében; h) a szükséges feltételek megléte esetén kulturális, szociális szervezeti és szolgáltató egységeket létesíthet, irányíthat, megszüntethet; i) segíti a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építését, az Egyetem szellemével összhangban álló egyetemen kívüli tevékenységek folytatását; j) összeállítja az oktatói munka hallgatói véleményezésének kérdőívét, segít a véleményezés lebonyolításában, kiértékeli azokat, és közzéteszi az eredményt; k) véleményezi a Kar fejlesztési tervének és egyéb kari szabályzatoknak a hallgatókat érintő fejezeteit, a Köztársasági ösztöndíj pályázatokat és a demonstrátori megbízásokat; l) a Kar hallgatóinak érdekében egyéb tevékenységeket folytat. 3. A Hallgatói Önkormányzat egyetértést gyakorol: a) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; b) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; c) a hallgatói jóléti, kulturális, sport célú ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok, diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerű használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban; d) a hallgatói célú pénzeszközök felhasználásában; e) a térítési és juttatási rendelkezéseket tartalmazó szabályzatok (a képzésekért fizetendő, tandíjnak nem minősülő térítések meghatározását kivéve) elfogadásakor, módosításakor; f) a hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat elfogadásakor, módosításakor, g) a kollégiumi pályázati rendszer kidolgozásakor; h) a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szolgáltatási díjak megállapításakor; i) a kollégiumi szabályzat elfogadásakor, módosításakor. 4. A Hallgatói Önkormányzat tevékenységéről és a Kar életével kapcsolatos kérdésekről folyamatosan tájékoztatja a Kar hallgatóit, feladatainak ellátása során együttműködik a Kar vezetésével, oktatóival és hallgatóival, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal, valamint a hazai és nemzetközi hallgatói és felsőoktatási szervezetekkel. 5. Az Önkormányzat az Egyetem szellemével összeegyeztethető vállalkozásokat folytathat, amelyeknek bevételeit feladatának megvalósítására köteles fordítani.

48


2007. november 26.

6. Jelen Szabályzat határozza meg, hogy a Hallgatói Önkormányzat feladat- és hatásköreit annak melyik testülete, illetve tisztségviselője látja el. 3. § A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. Jelen szabályzat határozza meg, hogy a Hallgatói Önkormányzat egyes hatásköreit mely személyek, illetve testületek gyakorolják. Ezek a következők: a) A Küldöttgyűlés b) Az Elnök c) Az Alelnök d) Az Elnökség e) Az Intézeti Képviselet (a továbbiakban: IK) f) A Szakos Hallgatói Érdekképviselet (a továbbiakban: SzHÉK) g) A Szaktestület (a továbbiakban: Bizottság) h) A Választási Bizottság (a továbbiakban VB) i) Az eseti bizottságok j) Az Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: EB). 4. § A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT KÜLDÖTTGYŰLÉSE 1. A Hallgatói Önkormányzat legfontosabb döntéshozó testülete a Küldöttgyűlés. A Küldöttgyűlés dönthet minden olyan ügyben, amelyet jelen szabályzat, jogszabály, egyetemi, kari vagy egyéb szabályzat, egyedi aktus a hatáskörébe utal. Esetileg a Hallgatói Önkormányzat bármely testületének, tisztségviselőjének hatáskörét magához vonhatja, döntését megsemmisítheti. 2. A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a Hallgatói Önkormányzat elnökének, az Ellenőrző Bizottság, valamint a Választási Bizottság tagjainak megválasztása, beszámoltatása, visszahívása; b) a Hallgatói Önkormányzat Alapszabályának és egyéb szabályzatainak megalkotása, módosítása, hatályon kívül helyezése; c) a Hallgatói Önkormányzat éves költségvetésének elfogadása, az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása; d) a Hallgatói Önkormányzat elnöke, a Küldöttgyűlés elnöke, az alelnökök, az Elnökség tagjai, a referensek, a bizottsági tagok havi tiszteletdíjának megállapítása; e) a Küldöttgyűlési delegáltak tiszteletdíjának megállapítása; f) a Kari Tanácsba delegált hallgatói tagok megválasztása; g) döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattevő, ellenőrzési és delegálási jogot gyakorol minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, jelen Szabályzat, valamint bármely egyetemi és kari szabályzat, egyedi aktus a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 3. Az a), b), c), pontokban meghatározott hatáskörök a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, egyéb hatásköreit a Hallgatói Önkormányzat egyéb testületeire, illetve tisztségviselőire esetileg vagy jelen szabályzatban átruházhatja. Az átruházott hatáskörben végzett feladatokról a megbízott szerv vagy tisztségviselő a Küldöttgyűlésnek beszámolni köteles. A KÜLDÖTTGYŰLÉS FELÉPÍTÉSE, TAGJAI 49


4.

2007. november 26.

A Küldöttgyűlés tagjai: a) a Küldöttgyűlés elnöke, b) a két évre, szakonként választott, SzHÉK által delegált képviselők, c) az egy évre, választási körzetenként választott BA-s hallgatói érdekképviselők delegáltjai.

5. A Küldöttgyűlés tagját indítványozási, javaslattételi, véleményezési, észrevételezési és szavazati jog illeti meg, e jogokat a tagok az ülésen gyakorolhatják. A Küldöttgyűlés minden tagjának egy szavazati joga van. A Küldöttgyűlés tagjai mandátumukat egy, erre a célra szolgáló formanyomtatványon a SzHÉK-en belül átruházhatják. 6. A Küldöttgyűlés elnökének mandátuma megválasztásával jön létre. A Küldöttgyűlés elnökét a Küldöttgyűlés az Önkormányzat tagjai közül a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazatával két évre választja meg (egyszerű többség). 7. A Küldöttgyűlés tagjának mandátuma az adott SzHÉK által történt delegálás útján jön létre. 8. A Küldöttgyűlés tagjának mandátuma megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) az illetékes SzHÉK általi delegálás írásbeli visszavonásával vagy új személy választásával, c) az illetékes BA-s hallgatói érdekképviselők többsége általi delegálás írásbeli visszavonásával vagy új személy választásával, d) szakos jogviszonya megszűnésétől számított három hónap elteltével, e) lemondással. 9. A Küldöttgyűlés elnökének mandátuma megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) szakos jogviszonya megszűnésétől számított 3 hónap elteltével, c) visszahívással, d) lemondással. 10. A Küldöttgyűlés a hivatalban lévő küldöttgyűlési elnököt összes tagjai több mint felének indítványára, új küldöttgyűlési elnök-jelölt állításával, mandátumának lejárta előtt visszahívhatja. A visszahívásról és az új jelölt megválasztásáról a Küldöttgyűlés egy, titkos szavazással dönt. A visszahívás feltétele, hogy az indítvány a jelen lévők által érvényesen leadott szavazatoknak több mint kétharmadát megkapja. Eredménytelen visszahívás esetén a Küldöttgyűlés két hónapon belül nem szavazhat újabb visszahívási indítványról. 11. A Küldöttgyűlésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Kar dékánját, és az EHÖK elnökét. A KÜLDÖTTGYŰLÉS MŰKÖDÉSE 12.

A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak, azon a Kar valamennyi polgára részt vehet. A Küldöttgyűlés elnöke köteles zárt ülést elrendelni, ha azt a Küldöttgyűlés bármely tagjának indítványára a jelen levő tagok több mint fele támogatja.

13.

A Küldöttgyűlés üléseit a Küldöttgyűlés elnöke hívja össze, szükség szerint, azonban legalább félévente két alkalommal. A Küldöttgyűlést a Kar dékánjának, illetve tagjai 50


2007. november 26.

legalább egyharmadának a Küldöttgyűlés elnökéhez a napirend megjelölésével írásban benyújtott indítványára legkésőbb 10 napon belül össze kell hívni. Amennyiben az összehívás 10 napon belül nem történik meg, akkor a kezdeményezők önállóan is összehívhatják a Küldöttgyűlést. 14.

A Küldöttgyűlés ülései összehívás szempontjából minősülhetnek rendes küldöttgyűlésnek, illetve rendkívüli küldöttgyűlésnek. a) A rendes ülés meghívóját az ülés tervezett napját legalább 7 nappal megelőzően közölni kell a tagokkal és a meghívottakkal. b) Sürgős ügyek megtárgyalására rendkívüli ülés hívható össze. A rendkívüli ülés meghívóját az ülés tervezett napját legalább 3 nappal megelőzően közölni kell a tagokkal és a meghívottakkal. Rendkívüli Küldöttgyűlés nem dönthet a 4. § 2. a), b), c) pontokban felsorolt kérdésekről.

15.

A küldöttgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a Küldöttgyűlés tervezett kezdő időpontját (év, hónap, nap, óra, perc) és helyét (helyiség, irányítószám, közterület neve, száma, terem), a tervezett napirendi pontokat, a határozati javaslatokat és a napirendi pontokhoz kapcsolódó esetleges előterjesztéseket.

16.

A Küldöttgyűlés mandátuma idejére vonatkozó hivatalos létszáma az alakuló ülésen részt vevő tagok létszámával egyenlő. A határozatképesség megállapításánál ez a szám az irányadó.

17. A Küldöttgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Amennyiben az összehívott Küldöttgyűlés nem határozatképes, úgy leghamarabb 15 perccel későbbre, legkésőbb 15 napon belülre változatlan napirenddel újra össze kell hívni (megismételt küldöttgyűlés). A megismételt küldöttgyűlés határozatképes, ha tagjainak több mint egynegyede jelen van. 18.

A Küldöttgyűlés határozatot kizárólag ülésen hozhat. A határozathozatal – ha jelen Szabályzat eltérően nem rendelkezik – egyszerű többséggel történik.

19.

A Küldöttgyűlés üléseit a Küldöttgyűlés elnöke, akadályoztatása esetén a meghatározott Küldöttgyűlésre az általa felkért hallgató vezeti. A Küldöttgyűlés elnökét minden, az ülés vezetéséhez kapcsolódó eljárási jog, különösen a 4. § 19–23. pontokban foglalt jogok megilletik.

20.

Az Küldöttgyűlést az alakuló ülésen elnökének, illetve az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásáig a Választási Bizottság elnöke vezeti.

21.

A határozatképesség megállapítását követően a Küldöttgyűlés vezetője megnyitja a Küldöttgyűlést, majd – a napirendi pontok tárgyalása előtt – a Küldöttgyűlés a Küldöttgyűlés vezetője vagy bármely tag javaslatára – nem titkos szavazással – a Küldöttgyűlés tagjai sorából jegyzőkönyv-hitelesítőt választ. A jegyzőkönyvvezetés az EB valamely jelen lévő tagjának a feladata. A jegyzőkönyvet az ülést követő hét napon belül a Küldöttgyűlés és az Elnökség tagjai számára meg kell küldeni.

22. A Küldöttgyűlésen a szavazás kézfeltartással történik, kivéve, ha titkos szavazásra kerül sor. Titkos szavazásra kerül sor valamennyi személyi kérdésben, illetve ha azt a Küldöttgyűlés jelen lévő tagjainak legalább egyharmada kéri. Jelen szabályzat ez alól kivételt tehet.

51


2007. november 26.

23.

A szavazatok összeszámlálása és a szavazás eredményének megállapítása az EB valamely jelenlévő tagjának és két, a Küldöttgyűlés által – nem titkos szavazással – választott tagnak a feladata.

24.

A Küldöttgyűlés vezetője azt a tagot vagy egyéb jelenlévőt, aki a Küldöttgyűlésen súlyosan megbotránkoztatóan viselkedik, vagy a Küldöttgyűlés rendjét egyébként megzavarja, kiutasíthatja a Küldöttgyűlés adott üléséről vagy az ülés meghatározott részéről. A Küldöttgyűlés vezetője ebben az esetben is köteles biztosítani azonban, hogy a kiutasított tag – amennyiben erre irányuló szándékát a kiutasításkor jelzi – az érintett napirendi kérdésekben leadhassa szavazatát. 5. § A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE

1. A Hallgatói Önkormányzat elnöke (rövidítése: BTK HÖK elnök, a továbbiakban: Elnök) a Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseinek megfelelően, a hatályos jogszabályok, egyetemi és kari szabályzatok és a Hallgatói Önkormányzat szabályzatainak rendelkezései alapján irányítja és vezeti a Hallgatói Önkormányzatot. 2. Az Elnök feladatai: a) vezeti és képviseli a Hallgatói Önkormányzatot; b) folyamatos munkakapcsolatot tart fenn a Kar dékánjával, az intézeti képviseletekkel, a szakos hallgatói érdekképviseletekkel, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: EHÖK) Elnökségével, a HÖOK elnökségi tagjaival és a felsőoktatás egyéb szereplőivel; c) tisztségéből kifolyólag tagja: a Kari Tanácsnak, az Szenátusnak, az EHÖK Küldöttgyűlésének, az EHÖK Elnökségének, a HÖOK Küldöttgyűlésének. d) előkészíti, összehívja és vezeti az Elnökség üléseit, végrehajtja és képviseli a Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseit; e) előkészíti és vezeti a Szenátus Bölcsészettudományi Kari Hallgatói Frakciójának, a Kari Tanács Hallgatói Frakciójának, az EHÖK Küldöttgyűlés Bölcsészettudományi Kari Hallgatói Frakciójának, az Intézeti Képviseletek Elnökei Testületének munkáját; f) gondoskodik a Hallgatói Önkormányzat egyetemi és kari szintű dokumentumainak iktatásáról, felelős az Elnökség jegyzőkönyveinek elkészítéséért és nyilvánosságáért; g) kinevezi, beszámoltatja és visszahívja az alelnököket, a szaktestületek elnökeit, a Doktorandusz Bizottság elnökének kivételével az EHÖK Küldöttgyűlés Bölcsészettudományi Kari Hallgatói Frakciójának tagjait; h) javaslatot tesz a Küldöttgyűlés számára a Kari Tanács Hallgatói Frakciójának tagjait illetően; i) a Gazdasági Bizottság elnökével együtt gondoskodik az Önkormányzat szerveiben dolgozó, arra jogosult hallgatók tiszteletdíjának kiutalásáról; j) a Gazdasági Bizottság elnökével együtt felelős a Hallgatói Önkormányzat szabályszerű pénz- és vagyonkezeléséért, valamint a gazdálkodási szabályzat betartásáért, ezen jogkörében megtagadhatja az aláírást, ha a kért utalás 52


2007. november 26.

valószínűsíthetően jogszabály-ellenes vagy egyetemi, illetve kari szabályzatba ütközik, ezen döntése ellen a rektorhoz lehet fellebbezni; k) a Küldöttgyűlés elé terjeszti az éves költségvetési javaslatot; l) irányítja az irodák tevékenységét; az irodavezetők és az irodák egyéb alkalmazottai tekintetében utasítási joga általános; m) megváltoztathatja vagy megsemmisítheti a HÖK valamely szervének – a Küldöttgyűlés és az EB kivételével –, illetve tisztségviselőjének döntését, határozatát, ha az jogszabállyal, egyetemi, kari vagy önkormányzati szabályzattal, illetve határozattal vagy az Önkormányzat érdekeivel ellentétes; n) mandátumának megszűnésével az új elnöknek a függő és lezárt ügyeket, a tevékenység folytatásához szükséges információkat rendben átadja, ez alatt az új elnökkel szorosan együttműködik; o) elegendő számú szakos vagy BA-s hallgatói érdekképviselő hiányában jogosult megbízni az adott szak vagy intézet bármely hallgatóját – küldöttgyűlési tagság kivételével – érdekképviseleti feladat ellátásával; p) az Önkormányzat bármely jutalomban részesülő tisztségviselőjének jutalmát megvonhatja vagy csökkentheti, amennyiben az adott személy munkáját nem látja el vagy azt hanyagul végzi; q) akadályoztatása esetén – amennyiben jogszabály vagy szabályzat lehetővé teszi – kijelöli az őt helyettesítő alelnököt. 3. Az Elnök az 5.§ f), – j), m), o), p) pontokban foglaltak kivételével, amennyiben jogszabály, egyetemi vagy kari szabályzat, rektori vagy dékáni utasítás eltérően nem rendelkezik, feladat- és hatáskörét a Kar másik hallgatójára átruházhatja. Ebben az esetben a megbízott személy tevékenységéért sajátjaként felel. 4. Az Elnök tevékenységéről legalább félévente beszámol az Elnökségnek és a Küldöttgyűlésnek. AZ ELNÖK MEGVÁLASZTÁSA 5. Az Elnököt a Küldöttgyűlés választja. A Hallgatói Önkormányzat elnöke vagy egyéb tisztségviselője kizárólag az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló, a Karon tanulmányokat folytató személy lehet. Amennyiben szakos jogviszonya a tisztség betöltése alatt szűnik meg, a megszűnéstől számított legfeljebb 3 hónapig a tisztség – külön megerősítés nélkül, folyamatosan – betölthető. 6. Nem lehet Elnök, aki: a) az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban áll; b) a választás időpontjában az Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: EB) vagy a Választási Bizottság (a továbbiakban: VB) tagja, illetve elnöke. 7. Az elnökválasztó Küldöttgyűlés elnökjelöltekről szavaz. Elnökjelölt az lehet, akit a jelölt egyetértésével a Kar bármely 100 hallgatója írásban jelöl. Az írásos jelöléseket a Választási Bizottsághoz kell eljuttatni. Írásbeli jelölést csak a VB által kiadott jelölőlapon lehet gyűjteni. 8. A jelölésre való felszólítást legalább két héttel a jelöltállítás első napja előtt nyilvánosan meg kell hirdetni a VB által megállapított formai feltételekkel együtt. A jelöltállításra legalább 5 munkanapot kell biztosítani. 9. Az elnökválasztó Küldöttgyűlést a jelöltállítási időszakot követő 14 napon belül meg kell rendezni. A Küldöttgyűlésen az elnökjelöltek nyilatkozni kötelesek, hogy 53


2007. november 26.

vállalják-e a jelölést, illetve kötelesek az általuk kinevezendő alelnököket és szaktestületi elnököket bemutatni. 10.

Ezután a Küldöttgyűlés egyenként, a többi jelölt távollétében meghallgatja az elnökjelölt programját, a Hallgatói Önkormányzattal kapcsolatos elképzeléseit, majd a jelenlévők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre a jelölt válaszol. Ha több jelölt van, közöttük sorsolás útján kell a meghallgatás sorrendjét felállítani. Az összes elnökjelölt meghallgatása után a Küldöttgyűlés távollétükben vitát tarthat a jelöltekről.

11.

Ezt követi a szavazás. A HÖK elnökét a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel, titkos szavazással két évre választja. Az Elnök mandátuma a választást követő napon kezdődik.

12.

Az Elnök mandátuma megszűnik: a) az új mandátum létrejöttével / az időtartam lejártával, b) szakos jogviszonya megszűnését követő 3 hónap elteltével, c) lemondással, d) visszahívással.

13.

Amennyiben az Elnök mandátumának megszűnéséig a VB és a Küldöttgyűlés nem folytatta le az elnökválasztó eljárást, a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel, legfeljebb két hónapra ügyvivő elnököt választ. Az ügyvivő elnök gyakorolja mindazokat a jogosítványokat, amelyek az Elnököt megilletik.

14.

A Küldöttgyűlés a hivatalban lévő Elnököt összes tagjai több mint felének indítványára, új elnökjelölt állításával, mandátumának lejárta előtt visszahívhatja. A visszahívásról és az új jelölt megválasztásáról a Küldöttgyűlés egy, titkos szavazással dönt. A visszahívás feltétele, hogy az indítvány a jelen lévők által érvényesen leadott szavazatoknak több mint kétharmadát megkapja. Eredménytelen visszahívás esetén a Küldöttgyűlés két hónapon belül nem szavazhat újabb visszahívási indítványról. 6. § AZ ELNÖKSÉG

1. Az Elnökség a Hallgatói Önkormányzat két, Küldöttgyűlés közötti irányító testülete és a Küldöttgyűlés döntéseinek végrehajtó szerve. 2. Az Elnökség hatásköre, feladati: a) a HÖK elnökének vezetésével irányítja a HÖK munkáját, valamint gondoskodik a döntések nyilvánossá tételéről; b) gyakorolja – a Küldöttgyűlés számára kizárólagosként megállapított hatáskörök kivételével – mindazokat a hatásköröket, amelyeket jogszabályok, egyetemi és kari szabályzatok a HÖK számára megállapítanak, továbbá azokat a hatásköröket, amelyeket számára e Szabályzat és más önkormányzati szabályzatok megállapítanak vagy rá átruháznak; c) gondoskodik jelen szabályzat, valamint a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról; d) egyetértési jogot gyakorol a 2. § 3. pontban foglalt, valamint az egyetemi, illetve kari szabályzatokban és a hatályos jogszabályokban meghatározott egyéb esetekben, amikor a Hallgatói Önkormányzatot egyetértési jog illeti; e) véleményezi a Kar fejlesztési tervének hallgatókat érintő részeit; f) meghatározza a Hallgatói Önkormányzat irodáinak szervezetét és működési rendjét, g) irányítja az intézeti képviseletek és a szaktestületek munkáját; 54


2007. november 26.

h) egyetértési jogot gyakorol az intézeti tanácsok hallgatói képviselőinek megválasztásában; i) kinevezi jóváhagyja az Intézeti Képviseletek elnökeinek személyét;elnökét az Intézethez tartozó szakok szakos hallgatói érdekképviselői közül; j) a Kar hallgatói közül egyes feladatok ellátására meghatározott időre eseti bizottságokat létesíthet, meghatározva azok tagjait, hatáskörét. Az Elnökség az eseti bizottságoknak nem delegálhat olyan feladatot, hatáskört, amely jelen szabályzat alapján a Hallgatói Önkormányzat testületeit, tisztségviselőit illeti; k) kezdeményezheti a Küldöttgyűlés összehívását. 3. Az Elnökség munkájáról félévente írásban beszámol a Küldöttgyűlésnek, tagjai tevékenységükről havi rendszerességgel írásban beszámolnak az Elnöknek. 4. Az Elnökség tagjai: a) Elnök, b) alelnökök, c) a szaktestületek elnökei. 5. Az Elnökség tagjainak megbízatása a mandátum megszűnésével szűnik meg. 6. A Küldöttgyűlés – tagjai több mint felének egybehangzó szavazatával – javasolhatja a HÖK elnökének valamely elnökségi tag visszahívását. A Küldöttgyűlés ezen javaslatát az Elnök nem köteles figyelembe venni. AZ ELNÖKSÉG ÜLÉSE 7. Az Elnökség üléseit szorgalmi időszakban legalább kéthetente az Elnök hívja össze. Az ülést össze kell hívni, ha azt a tagok legalább1/3-a kéri. Az ülést az Elnök vagy az általa kijelölt Alelnök vezeti. 8. Az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a HÖK Küldöttgyűlés elnökét, az EB elnökét, az intézeti képviseletek elnökeit, az irodavezetőket, az Önkormányzat lapjának felelős szerkesztőjét, valamint az állandó és ad hoc bizottságok vezetőit. A HÖK elnöke az ülésekre bármely más személyt meghívhat. 9. Az Elnökség ülésein csak a tagok és a meghívottak vehetnek részt. 10.

A meghívóban az ülés helyét, idejét és napirendi pontjait az összehívást megelőzően legalább 1 nappal közölni kell a tagokkal (rendes ülés). A rendes ülés határozatképes, ha az Elnökség tagjainak legalább fele jelen van.

11.

Amennyiben az elnökségi ülés nem határozatképes, úgy 15 perc múlva, változatlan napirenddel újra össze kell hívni. Az ülés ekkor már a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes.

12.

Sürgős esetben az Elnökség ülése az ok, körülmény felmerülésekor azonnal megtartható, amennyiben azon az Elnökség tagjainak legalább kétharmada és az Elnök jelen van (rendkívüli ülés). Rendkívüli ülés esetén a jelen nem lévő tagokat telefonon vagy más módon meg kell próbálni elérni, ebben az esetben a tag telefonon is szavazhat.

13.

A határozathozatalhoz a jelenlevők egyszerű többségének egybehangzó szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 55


2007. november 26.

14.

Titkos szavazásra kerül sor: a) valamennyi személyi kérdésben, kivéve, ha a jelöltek száma megegyezik a megválasztandók számával; b) ha az Elnök vagy az Elnökség legalább öt tagja kéri.

15.

Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az EB elnökének feladata. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a HÖK elnöke hitelesíti. Az ülés emlékeztetőjét a tagoknak és a meghívottaknak az ülést követő öt napon belül meg kell küldeni. Az elnökségi határozatok a hallgatók számára nyilvánosak. 7. § AZ ALELNÖKÖK

1. Az alelnökök a Hallgatói Önkormányzat elnökét helyettesítik akadályoztatása, illetve megbízása esetén. Az Elnök felkérésére ellátják annak egyes feladatait az 5§ 2. f), – j), m), o), p) pontokban foglaltak kivételével. 2. A Hallgatói Önkormányzat három alelnökét a HÖK elnöke nevezi ki az Elnökség tagjai közül. 3. Megszűnik az Alelnök megbízatása: a) a megbízás Elnök általi visszavonásával, b) az Elnök mandátumának megszűnésével, c) a szaktestületi, illetve az alelnöki megbízatásról való lemondással, d) szakos jogviszonya megszűnését követő három hónap elteltével. 8. § A SZAKTESTÜLETEK ELNÖKEI 1. A Szaktestületek (a továbbiakban: Bizottságok) elnökei a Hallgatói Önkormányzat szakmai feladatait látják el az Elnök irányítása és felügyelete mellett, utasításai alapján. A bizottsági elnököt az Elnök nevezi ki. 2. A bizottsági elnök feladata: a) segíti az Elnök munkáját az illetékes szakterületen; b) irányítja az adott szakterület, illetve szaktestület munkáját; c) tevékenységéről havi rendszerességgel írásban beszámol az Elnöknek; d) tevékenységéről félévente írásban beszámol az Elnökségnek, illetve a Küldöttgyűlésnek; e) összehívja és vezeti az adott szaktestület ülését, felelős a szaktestületi döntések végrehajtásáért; f) képviseli az érintett szaktestületet, a szaktestület munkájáról beszámol az Elnöknek, az Elnökségnek és a Küldöttgyűlésnek; g) elkészíti a feladatkörébe tartozó ügyek szabályzattervezetét, -módosítását; h) folyamatosan kapcsolatot tart a szakterületén érdekelt más kari és egyetemi hallgatói önkormányzati tisztségviselőkkel, valamint kari és egyetemi dolgozókkal; i) gondoskodik a szaktestület döntéseinek végrehajtásáról; j) ellátja mindazokat a feladatokat, amit jelen szabályzat vagy az Elnök a hatáskörébe utal. 3. A bizottsági elnök megbízatása megszűnik: 56


a) b) c) d)

2007. november 26.

a megbízás Elnök általi visszavonásával, az Elnök mandátumának megszűnésével, a szaktestületi megbízatásról való lemondással, a hallgatói jogviszony megszűnését követő három hónap elteltével. 9. § A SZAKTESTÜLETEK

1. A szaktestületek a Hallgatói Önkormányzat állandó bizottságai, feladatuk jelen Szabályzat alapján a szakmai döntések előkészítése és meghozatala. 2. A Hallgatói Önkormányzatban az alábbi bizottságok működnek: a) Belügyi, Szakos Képviseleti és Tudományos Bizottság, b) Diákjóléti Bizottság, c) Doktorandusz Bizottság, d) Főiskolai Integrációs Bizottság, e) Gazdasági Bizottság, f) Határon túli Magyarokért, Esélyegyenlőségért és Másoddiplomásokért felelős Bizottság, g) Kollégiumi Bizottság, h) Kommunikációs Bizottság, i) Kulturális és Sportbizottság, j) Külügyi Bizottság, k) Tanulmányi Bizottság. 3. A bizottságok tagjai a Bizottság elnöke, valamint a HÖK Elnökének egyetértésével, a Bizottság elnöke által kinevezett bármely, a Karon tanulmányokat folytató hallgatók. 4. A szaktestület Bizottság tagjának feladata, hogy a szaktestület Bizottság munkájában legjobb tudása szerint részt vegyen. 5. A Bizottságot az elnöke szükség szerint, de félévente legalább kétszer összehívja, vezeti az üléseket, és képviseli a szaktestületet Bizottságot. Akadályoztatása esetén az ülést a Hallgatói Önkormányzat elnöke vagy az általa felkért bizottsági tag vezeti. Össze kell hívni a Bizottság ülését a HÖK elnökének, a Küldöttgyűlés elnökének és vagy az EB elnökének a Bizottság elnökéhez intézett kérésére. 6. A Bizottság üléseire meg kell hívni a Hallgatói Önkormányzat elnökét, akit az üléseken a tanácskozási jogon felül indítványozási jog is megillet. 7. A bizottságok üléseinek pontos helyét és idejét az összehívást megelőzően legalább két nappal közölni kell a tagokkal és meghívottakkal. 8. A bizottságok szükség szerint, de legalább félévente beszámolási kötelezettséggel tartoznak az Elnökségnek és a Küldöttgyűlésnek. A beszámolókat a bizottságok elnökei készítik el és terjesztik a Küldöttgyűlés elé. 9. A Bizottság tagjának megbízatása megszűnik: a) amennyiben a megbízást a Bizottság elnöke a HÖK elnökével egyetértésben visszavonja, b) lemondással, c) szakos jogviszonya megszűnését követő három hónap elteltével. 57


2007. november 26.

10. § BELÜGYI, SZAKOS KÉPVISELETI ÉS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG 1.

A Bizottság elnökből és négy három tagból áll, amelyek közül egy a Tudományos Ösztöndíj Titkár, egy a SzHÉK-referens és egy a Tudományszervezési Referens.

2. A Bizottság elnöke: a) levezeti a SzHÉK-ek alakuló üléseit, segíti és koordinálja a SzHÉK-ek megalakulását és munkáját, b) levezeti a BA-s hallgatói érdekképviselők küldöttgyűlési tagot választó üléseit, c) folyamatosan tájékoztatja a SzHÉK-ek és IK-k vezetőit a Kar és az Egyetem életének azon kérdéseiről, amelyek az adott szak életére kihatnak, d) előkészíti és szerkeszti az Első Századot, a Hallgatói Önkormányzat tudományos folyóiratát, e) a Tudományos Diákkörök (a továbbiakban: TDK) elnökeivel egyeztetve biztosítja a megfelelő Tudományos Ösztöndíj-pályázati dolgozatok publikálási lehetőségét, f) ellátja a hallgatói képviseletet a TDK-val és az OTDK-val kapcsolatos ügyekben, együttműködésben a Kar illetékes oktatójával. 3. A Tudományos Ösztöndíj Titkár feladata: a) a Tudományos Ösztöndíj Kuratórium elnökével együtt felelős a tudományosösztöndíj-keret elosztásának félévenkénti megszervezéséért; b) kiírja a Tudományos Ösztöndíj-pályázatot; c) a Kar tanárai közül bíráló kuratóriumot kér fel, és a pályázati anyagot közvetíti a kuratórium tagjaihoz; d) gondoskodik a pályázati anyagok megőrzéséről és a későbbi pályázatok szempontjából fontos adatok nyilvántartásba vételéről; e) nyilvánosságra hozza a pályázatot elnyert hallgatók névsorát. 4. A Tudományszervezési Referens feladata: a) a szakos és intézeti képviseletekkel együttműködve részt vállal minden olyan rendezvény megszervezésében, amely az ELTE BTK tudományos tevékenységéhez kapcsolódik; b) a Kommunikációs Bizottság részvételével nyilvánosságot biztosít minden, az ELTE BTK-hoz tartozó tudományos tevékenységnek, c) szükség esetén segíti a Tudományos Ösztöndíj Titkár munkáját. 5. A SzHÉK-referens feladata: a) segíti és koordinálja a SzHÉK-ek megalakulását és munkáját, b) folyamatosan tájékoztatja a SzHÉK-ek vezetőit a Kar és az Egyetem életének azon kérdéseiről, amelyek az adott szak életére kihatnak, c) folyamatosan tájékoztatja az Elnökséget a SzHÉK eredményeiről, d) az egyes szakokat érintő kérdésekben az adott szak hallgatói képviseletének vezetőjével konzultálva, a HÖK elnökének egyetértésével tárgyalhat az Önkormányzat nevében a Kar és az Egyetem vezetőivel, e) segíti az egyetemi és kari tanácsi képviselők döntéshozatalát az egyes szakokat érintő kérdésekben, f) különös feladata az elsőévesek beilleszkedésének segítése és támogatása. 6. A bizottsági tagok egyéb feladatait a Bizottság elnöke határozza meg. 11. § DIÁKJÓLÉTI BIZOTTSÁG 58


2007. november 26.

1. A Bizottság elnökből és négy tagból áll. Az őszi rendszeres szociális támogatás pályázat lebonyolításának és elbírálásának időszakában a Bizottság a Bizottság elnökének javaslatára és a HÖK Elnök egyetértésével további tagokkal esetileg bővülhet. 2.

A Bizottság elsődleges feladata a hallgatói normatíva rendszeres és rendkívüli szociális támogatási keretösszegének elosztásával kapcsolatos feladatok ellátása, úgymint: a) javaslattétel a szociális támogatások benyújtásának és elbírálásának elveire, b) a hallgatói szociális támogatási kérelmek elbírálása, c) részvétel a hallgatói támogatási rendszer működtetésében, az egyetemi és kari szabályzatokban, valamint jelen Szabályzatban megállapított feladat- és hatáskörében. (A Bizottság hatáskörébe utalt támogatásokról, azok mértékéről a Kari Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat rendelkezik).

3. A Bizottság elnöke tisztségéből kifolyólag tagja: a) Az EHÖK Szociális Ösztöndíj Bizottságnak (SZÖB), b) az Egyetemi Ösztöndíj Bizottságnak (EÖB). 4. A bizottsági tagok egyéb feladatait a Bizottság elnöke határozza meg. 12.§ DOKTORANDUSZ BIZOTTSÁG 1. A Bizottság elnökből és öt tagból áll, akik a Kar különböző doktori iskoláinak hallgatói. 2. A Doktorandusz Bizottság tagja: a) ellátja a doktori képzésben részt vevő hallgatók és a doktorjelöltek érdekképviseletét; b) tisztségéből kifolyólag tagja a Kari Doktori Iskolai Tanácsnak. 3. A Doktorandusz Bizottság elnöke: a) tisztsége alapján tagja: a Kari Tanács hallgatói frakciójának, az EHÖK Küldöttgyűlésének, a Kari Doktori Tanácsnak, a Doktori Kreditátviteli Bizottságnak. b) irányítja és összehangolja a Doktori Iskolai Tanács (a továbbiakban: DIT) hallgatói tagjainak munkáját, c) rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a DIT Hallgatói Frakciójának elnökeivel, d) tartja a kapcsolatot a Doktoranduszok Országos Szövetségével. 13. § GAZDASÁGI BIZOTTSÁG 1. A Bizottság elnökből és két tagból áll. A Bizottsági tagjának feladatait a Bizottság elnöke határozza meg. 2. A Bizottság a HÖK elnökével egyetértésben a) irányítja és vezeti az Önkormányzat gazdálkodását és gazdasági ügyvitelét; b) felelős az Önkormányzat rendezvényeinek szervezéséért és lebonyolításáért. 59


2007. november 26.

3. A Bizottság elnöke: a) tisztsége alapján tagja Egyetem és a Kar gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságainak, Az EHÖK Gazdasági Bizottságának; b) a költségvetéssel kapcsolatban: részt vesz az egyetemi és kari költségvetési testületek munkájában, elkészíti az Önkormányzat éves költségvetési javaslatát, megtervezi és ellenőrzi az Önkormányzat által szervezett programok pénzügyi vonatkozásait; c) felelős: a Küldöttgyűlés által elfogadott költségvetés végrehajtásáért, a vállalkozásoknak a Kar jellegével és az e Szabályzatban foglaltak szellemével való összeegyeztethetőségéért, a vállalkozások felügyeletéért, az Elnökkel együtt az Önkormányzat szabályszerű pénz- és vagyonkezeléséért, a jelen Szabályzat mellékletében meghatározott Gazdálkodási Szabályzat előírásainak betartatásáért; d) folyamatosan segíti az egyetemi és kari tanácsi képviselők döntéshozatalát gazdasági ügyekben. 14. § HATÁRON TÚLI MAGYAROKÉRT, ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRT ÉS MÁSODDIPLOMÁSOKÉRT FELELŐS BIZOTTSÁG 1. A Bizottság elnökből, Esélyegyenlőségi Referensből és négy tagból áll. Két tag a Bizottság elnöke, két tag az Esélyegyenlőségi Referens munkáját segíti. 2. A Bizottság elnöke: a) ellátja a Kar nem magyar állampolgárságú, de magyar nemzetiségű hallgatóinak speciális érdekképviseletét valamennyi, őket érintő kérdésben; b) folyamatos munkakapcsolatot tart fenn hazai – határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó – civilszervezetekkel, alapítványokkal, hivatalokkal, a Márton Áron Szakkollégiummal és az Agora Irodával; c) folyamatosan informálja a határon túli magyar hallgatókat az őket érintő ügyekben (pl. tanácsadás pályázatokkal kapcsolatban); d) kulturális és közösségformáló programokat szervez; e) ellátja a Kar másoddiplomás hallgatóinak speciális érdekképviseletét, folyamatosan informálva őket az őket érintő ügyekben. 3. Az Esélyegyenlőségi Referens feladata: a) feladata a Kar hátrányos helyzetű és segítséggel élő hallgatóinak érdekképviselete; b) a Tanulmányi Hivatallal egyeztetve félévente összesítést készít a Karon tanulmányokat folytató hátrányos helyzetű és segítséggel élő hallgatókról, majd tájékoztatja őket tevékenységéről, elérhetőségéről; c) a Bizottság és a HÖK elnökével egyeztetve tárgyalhat civil szervezetekkel, a Kar és az Egyetem illetékes vezetőivel; d) kiemelt feladata a pályázati lehetőségek feltérképezése és a pályázatok benyújtása. 4. A bizottsági tagok feladatait a Bizottság elnöke határozza meg. 15. § KOLLÉGIUMI BIZOTTSÁG 60


2007. november 26.

1. A Bizottság elnökből és két tagból áll. A tag feladatait a Bizottság elnöke határozza meg. 2. A Bizottság elnöke: a) tisztsége alapján tagja az EHÖK Kollégiumi Összbizottságának, Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat (KollHÖK) Küldöttgyűlésének, az Egyetemi Kollégiumi Felvételi Bizottságnak; b) kollégiumi ügyekben képviseli az Önkormányzatot a kari, egyetemi testületekben, országos fórumokon; c) állandó munkakapcsolatot tart fenn kollégiumi ügyekben illetékes kari és egyetemi vezetőkkel, így a kollégiumok igazgatóival és a kollégiumi főigazgatóval; d) együttműködik a kollégiumi diákbizottságokkal, segíti a kollégiumi diákbizottságok munkáját; e) részt vesz a kollégiumi Küldöttgyűléseken és – lehetőség szerint – a kollégiumi bölcsész diákbizottságok ülésein; f) figyelemmel követi a bölcsész kollégiumi helyek számát; g) folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat a kollégiumi kérdésekről. 16. § KOMMUNIKÁCIÓS BIZOTTSÁG 1. A Bizottság elnökből és hét tagból áll. 2. A Bizottság elnöke a) szervezi a hallgatók folyamatos tájékoztatását az Önkormányzat tevékenységéről, különös tekintettel a HÖK honlapján és az ETR-ben történő információszolgáltatást; b) felelős azért, hogy a hallgatókat érintő kari és önkormányzati döntések és hírek hitelesen és időben, az Önkormányzat lapjában, honlapján és egyéb módon jussanak el a hallgatókhoz; c) szervezi a Kar épületei közötti információáramlást; d) tisztségéből adódóan állandó munkakapcsolatban áll az Önkormányzat lapjának felelős szerkesztőjével; e) kapcsolatot keres és tart fenn az írott és elektronikus hírközegekkel (média), valamint a hallgatói szervezetekkel. 3. A Bizottság tagjainak feladata: a) a beérkező albérlet- és lakáshirdetések, valamint a hallgatói hírlevelek szerkesztése, b) újságcikkek és kiadványok készítése, továbbá az írott és elektronikus médiával való kapcsolattartás, c) a HÖK plakátjainak, szóróanyagainak ELTE BTK épületeiben való kihelyezése és a plakátoló felületek gondozása; d) a HÖK honlapjának és a Kar honlapjának a HÖK által szerkesztett felületeinek naprakész frissítése. 4. A bizottsági tagok egyéb feladatait a Bizottság elnöke határozza meg. 17. § KULTURÁLIS ÉS SPORTBIZOTTSÁG

61


2007. november 26.

1. A Bizottság elnökből és három tagból áll, amelyek közül egy a sportügyekért felelős Sportreferens. 2. A Bizottság: a) elősegíti a hallgatók közművelődési és sporttevékenységét; b) ellátja a hallgatók szakmai gyakorlata költségtérítésének támogatására szolgáló ösztöndíjkeret pályázati úton történő elosztásával kapcsolatos feladatokat; c) javaslatot tesz a Bizottság hatáskörébe utalt támogatásokra benyújtható pályázatok benyújtásának és elbírálásának elveire; d) elbírálja az illetékességébe tartozó pályázatokat. 3. A Bizottság elnöke: a) irányítja a Kulturális és Sportbizottság munkáját; b) a Bizottság hatáskörébe tartozó támogatásokkal kapcsolatos ügyekben képviseli az Önkormányzatot; c) a pályázatokkal kapcsolatban: kiírja a pályázatot, gondoskodva arról, hogy a pályázati feltételek részletesen és minden hallgató számára hozzáférhető módon legyenek meghirdetve; gondoskodik a pályázati anyagok megőrzéséről, az adatok nyilvántartásba vételéről; d) összegyűjti a hazai és nemzetközi alapítványoknak az Önkormányzat tevékenységével összefüggő pályázati lehetőségeit. 4. A Bizottság sportügyekért felelős tagja: Sportreferens feladata: a) tisztsége alapján tagja az EHÖK Sportbizottságának; b) részt vesz az egyetemi és kari sportbizottságok munkájában; c) törekszik a hallgatók egyetemi sportolási lehetőségeinek bővítésére; d) folyamatosan informálja a hallgatókat a kari, egyetemi, országos sportrendezvényekről és sportlétesítményekről, azok látogatási lehetőségeiről; e) kapcsolatot tart az egyetemi sportlétesítmények vezetőivel; f) szervezi az Önkormányzat sportrendezvényeit; g) javaslatot tesz a hatáskörébe utalt támogatásokra benyújtható, sporttevékenység támogatását célzó pályázatok benyújtásának és elbírálásának elveire; h) elbírálja az illetékességébe tartozó pályázatokat. 5. A bizottsági tagok egyéb feladatait a Bizottság elnöke határozza meg. 18. § KÜLÜGYI BIZOTTSÁG 1. A Bizottság elnökből és két tagból áll. 2. A Bizottság elnöke: a) szervezi az Önkormányzat külkapcsolatait; b) külügyekben képviseli az Önkormányzatot; c) tisztsége alapján tagja: a Kar Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának, az EHÖK Külügyi Bizottságának; d) a külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatban: a Kommunikációs Bizottság elnökével együtt felelős a hallgatók folyamatos informálásáért; képviseli a hallgatókat az ezzel kapcsolatos fórumokon; javaslatot tesz a pályázás módjára; 62


2007. november 26.

e) f) g) h)

segíti és szervezi a pályázatokat elnyerők kiutazását; együttműködik a Gazdasági Bizottság elnökével az ösztöndíjas kinntartózkodások anyagi forrásainak felkutatásában; együttműködik a külügyekért felelős dékánhelyettessel és a kari Nemzetközi Titkársággal; szervezi az Önkormányzat külföldi vendégeinek itt-tartózkodását; kapcsolatokat teremt és folytat külföldi hallgatói szervezetekkel; külügyi és nemzetközi kérdésekben segíti az egyetemi és kari tanácsi hallgatói képviselők munkáját; fogadja az Erasmus- és a CEEPUS-hallgatókat és segíti beilleszkedésüket.

3. A bizottsági tagok egyéb feladatait a Bizottság elnöke határozza meg. 19. § TANULMÁNYI BIZOTTSÁG 1. A Bizottság elnökből és öt főből áll, amelyek közül egy a Jogsérelmi referens, egy a főiskolai referens és egy a BA-referens. 2. A Bizottság elnöke: a) tanulmányi és hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben képviseli az Önkormányzatot; b) tisztsége alapján tagja: a kari Tanulmányi Bizottságnak, a Köztársasági Ösztöndíj-pályázatokat véleményező bizottságnak, a gyakornoki megbízásokat véleményező bizottságnak, az EHÖK Tanulmányi bizottságnak; c) tanulmányi ügyekben elvi állásfoglalásokat fogalmaz meg, különös tekintettel azokra a kérdésekre, amelyekben az Önkormányzat egyetértési jogot gyakorol; d) folyamatosan felülvizsgálja az Egyetem és a Kar tanulmányi, valamint hallgatói támogatásokkal kapcsolatos szabályzatait és javaslatot tesz a szükséges módosításokra; e) koordinálja a hallgatói támogatások elosztásában döntési hatáskörrel felruházott önkormányzati testületek munkáját, és velük együttműködve kidolgozza a hallgatói támogatások elosztásának elveit, továbbá működteti a hallgatói támogatások rendszerét, e munkája során együttműködik a Diákjóléti Bizottsággal és a Kulturális és Sportbizottsággal; f) az egyetemi és kari szabályzatokban megállapított módon részt vesz a hallgatók juttatásaival, illetve tandíjával kapcsolatos ügyek intézésében; g) Az Önkormányzatot képviseli a hallgatókat ért jogsérelmek ügyében; h) a hallgatókra vonatkozó valamennyi jogszabályból naprakész ismeretekkel rendelkezik; i) részt vesz az Oktatói munka hallgatói véleményezésének (OMHV) egyetemi szintű kidolgozásában, illetve felelős az OMHV kari szintű alkalmazásáért; j) a HÖK Elnök egyetértésével kinevezi a kari Tanulmányi Bizottság hallgatói tagjait. 3. A Jogsérelmi referens: a) képviseli az Önkormányzatot a hallgatókat ért jogsérelmek ügyekben; b) eljár a Kar, az Egyetem, illetve a HÖK testületei részéről a hallgatókat ért jogsérelmek ügyében (pl.: ösztöndíj, juttatásképesség elvonása, illetve szociális és egyéb támogatásokból való kizárás stb.); 63


2007. november 26.

c) a hallgatókra vonatkozó valamennyi jogszabályból naprakész ismeretekkel rendelkezik; d) tisztségéből kifolyólag tagja a kari Tanulmányi Bizottságnak. 4. A főiskolai referens feladata, hogy a főiskolai képzésben részt vevő hallgatókat érintő speciális kérdésekben segítséget nyújtson, a hallgatók jogait biztosítsa. 5. A BA-referens feladata: a) vezeti a Tanulmányi Bizottság albizottságaként működő BA Bizottság munkáját, amelynek jelen paragrafusban alapszakonként meghatározott számú, elsőéves tagjait az intézetenként 1-1 tagját az IK-kban működő BA hallgatói érdekképviselők közül az IK elnökök Intézeti Képviseletek Elnökeinek Testülete javaslata alapján a HÖK elnöke nevezi ki; b) folyamatosan beszámol a saját és a BA Bizottság munkájáról; c) a Bizottság elnökének egyetértésével meghatározza a BA Bizottság tagjainak feladait. d) A BA Bizottságnak alapszakonként legfeljebb az alábbi számú tagja van: Anglisztika: 2 fő, Ének-zene: 1 fő, Germanisztika: 3 fő, Informatikus könyvtáros: 1 fő, Keleti nyelvek és kultúrák: 2 fő, Kommunikáció és médiatudomány 1 fő, Magyar: 2 fő, Néprajz: 1 fő, Ókori nyelvek és kultúrák: 2 fő, Romanisztika: 3 fő, Szabad bölcsészet: 4 fő, Szlavisztika: 2 fő, Történelem: 3 fő 6. A bizottsági tagok egyéb feladatait a Bizottság elnöke határozza meg. 20. § VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 1. A Választási Bizottság feladata: a) a választások időpontjának kitűzése; b) a jelöltállítások megszervezése és adminisztrálása; c) a jelöltek számára bemutatkozási lehetőség biztosítása; d) SzHÉK-választás és BA-s hallgatói érdeképviselők választása esetén a jelöltek, illetve SzHÉK-választás esetén a szak, BA-s választás esetén az intézet a választási körzet beiratkozott hallgatói számának figyelembevételével a választás módjának meghatározása, e) a választás szabályszerű lebonyolítása; f) az eredményhirdetés. 2. A Bizottságnak három tagja van. A Bizottság elnökét a Bizottság alakuló ülésén a tagok egymás közül választják meg. Az alakuló ülést az EB elnöke vezeti. 3. A Bizottság tagjait a Küldöttgyűlés két évre választja. Nem lehet a Bizottság tagja, aki SzHÉK-, BA- vagy és EB-választásokon jelölteti magát, valamint aki a HÖKelnökválasztásban érintett. 64


2007. november 26.

4. A Bizottság tagja választható, illetve delegálható a Szenátusba, a Kari Tanácsba, az egyetemi és kari bizottságokba. 5. A VB megfigyelői jogú tagjai: a rektor és a dékán által ilyenként kinevezett személyek. Megfigyelőket delegálhatnak a választásokon indult jelöltek is. 6. A VB az alakuló ülésén elfogadott és az EB által jóváhagyott ügyrendje alapján tevékenykedik. 7. A VB a választások lebonyolításakor szavazatszedő bizottságokat állíthat fel. A szavazatszedő bizottság tagjai a választásokon az adott szakon nem jelöltethetik magukat. 8. A Bizottság elnöke az EB, illetve a Küldöttgyűlés alakuló ülését azok elnökeinek megválasztásáig vezeti. 9. A VB tagjának mandátuma megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) szakos jogviszonya megszűnését követő 3 hónap elteltével, d) visszahívással. 10. A Küldöttgyűlés a VB bármely tagját a Küldöttgyűlés összes tagjai több mint felének indítványára, új VB-tag jelölt állításával, mandátumának lejárta előtt visszahívhatja. A visszahívásról és az új jelölt megválasztásáról a Küldöttgyűlés egy, titkos szavazással dönt. A visszahívás feltétele, hogy az indítvány a jelen lévők által érvényesen leadott szavazatoknak több mint kétharmadát megkapja. Eredménytelen visszahívás esetén a Küldöttgyűlés két hónapon belül nem szavazhat újabb visszahívási indítványról. 21. § SZAKOS HALLGATÓI ÉRDEKKÉPVISELET 1. Az egyes szakok hallgatói maguk közül képviselőket választhatnak a következő feladatok ellátására: a) a hallgatók képviselete tanszéki értekezleten szavazati joggal, b) egyetértési jog gyakorlása: a félév végi vizsgák számának meghatározásában, a vizsgáknak a vizsgaidőszakon belüli elosztásával kapcsolatban; c) véleményezési jog gyakorlása: a tanszéki óratervek összeállításában, a tanszéki könyvtár nyitva tartásának és működési szabályainak meghatározásában, a Tudományos Ösztöndíjak elbírálásában, a gyakornoki tisztségek betöltésénél; d) javaslattételi jog gyakorlása: külső oktatók megbízása, illetve tanszéki rendezvények terveinek összeállítása esetén; a szabadon választható tárgyakat, valamint az egyes tanegységekhez tartozó kreditpontokat illetően, és a szakon tankönyveknek minősülő művek listájának összeállítása esetében; e) szakmai gyakorlatok szervezése; 65


2007. november 26.

f) a szakos hallgatói fórumok összehívása, ahol lehetőség van a hallgatókat érintő fontosabb kérdések megvitatására, valamint beszámolni munkájukról; g) kapcsolattartás a HÖK egyéb szerveivel, különösen a Belügyi, Szakos Képviseleti és Tudományos Bizottsággal; h) szakos programok szervezése; i) infrastrukturális fejlesztés az adott szakon; j) a hallgatók informálása a Karon folyó ügyekről; kommunikáció a szak hallgatói és más egyetemi polgárok között; k) az elsőévesek beilleszkedésének segítése; l) a 22. jelen § 14-18. pontja alapján hallgatók delegálása a HÖK Küldöttgyűlésébe. A SzHÉK VÁLASZTÁSA 2. Alapelvek: a) az SzHÉK-be az adott szak minden beiratkozott hallgatója választó és választható; b) jelölési joga minden hallgatónak minden szakján van; c) a hallgató a szakján csak egyszer szavazhat; d) a képviselők mandátumukba újraválaszthatók; e) a választásokat kétévente kell megtartani; f) a képviselő mandátuma a következő választás eredményének kihirdetéséig vagy lemondásig van érvényben. 3. A választásokat a VB szervezi meg és bonyolítja le. 4. A választás érvényes, ha azon a szakra beiratkozott hallgatók legalább 20%-a részt vesz. 5. A SzHÉK létszáma legfeljebb 15 fő lehet. A 2007. május 1-jét követően tartott SzHÉK-választásokon szakonként legfeljebb 10 szakos hallgatói érdekképviselőt lehet választani. A jelöltek közül a tizenöt tíz, legtöbb szavazatot kapott hallgató nyeri el a mandátumot. 6. Pótválasztást kell kiírni: a) legkésőbb a következő félévben, ha a szakon nem alakult meg SzHÉK; b) ha a SzHÉK-ben megüresedett helyek száma meghaladja az alakuló ülésen megállapított létszám felét. 7. A választások eredményeiről, illetve azok lefolyásáról a SzHÉK a megalakulásától számított 8 napon belül köteles összefoglalót küldeni a Belügyi, Szakos Képviseleti és Tudományos Bizottságnak. A SzHÉK MŰKÖDÉSE 8.

Az alakuló ülést a Belügyi, Szakos Képviseleti és Tudományos Bizottság elnöke vezeti. A többi ülést a SzHÉK elnöke vezeti.

9.

Az alakuló ülés: a) a képviselők közül a SzHÉK elnököt választ, b) igény szerint egyéb képviselőket is választ, c) a képviselők közül megválasztja a tanszéki értekezletekre és a HÖK Küldöttgyűlésbe delegált hallgató(ka)t. Az utóbbi választáson azonban a BA-s hallgatói érdekképviselők nem rendelkeznek szavazati joggal. 66


2007. november 26.

10.

A SzHÉK ülése határozatképes, ha azon a tagok legalább fele jelen van. Amennyiben az ülés nem határozatképes, úgy 15 perc múlva, változatlan napirenddel újra össze kell hívni. Az ülés ekkor már a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes.

11.

Az ülés nyilvános, azon bármely, a szakra beiratkozott hallgató részt vehet. Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Belügyi, Szakos Képviseleti és Tudományos Bizottság elnökét, valamint a HÖK elnökét.

12.

A határozathozatalhoz a jelenlévők egyszerű többsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén a SzHÉK-elnök szava dönt.

13.

A SzHÉK tagjai egybehangzó szavazással esetileg megbízhatják a szak bármely beiratkozott hallgatóját a 22. jelen § 1. pontban – az a), b), c), d) és l) pontok kivételével – meghatározott feladatok elvégzésére. A megbízott feladatát megbízásától a megbízatás megszűnéséig, lemondásáig, illetve a SzHÉK által történő visszahívásáig látja el. KÜLDÖTTGYŰLÉSI TAGOK VÁLASZTÁSA SZAKOS HALLGATÓI ÉRDEKKÉPVISELŐK KÖZÜL

14.

A HÖK Küldöttgyűlésének összetétele a Kar SzHÉK-jein alapul. A SzHÉK-ek küldöttgyűlési képviselőjüket / képviselőiket az alakuló ülésen – többségi szavazással – saját tagjaik közül választják.

15.

A küldöttgyűlési tagok mandátuma két naptári évre szól. A delegált tagot saját SzHÉK-je visszahívhatja.

16.

A visszahívás új küldöttgyűlési tagjelölt állításával történik. A visszahívásról és az új jelölt megválasztásáról a SzHÉK egy, titkos szavazással dönt. A visszahívás feltétele, hogy az indítvány a jelen lévők által érvényesen leadott szavazatoknak több mint felét megkapja.

17.

A delegált küldöttgyűlési tagot újra lehet delegálni.

18.

A Kar SzHÉK-jei a Küldöttgyűlésbe az alábbi módon delegálnak képviselőket: a) a 100 főnél kevesebb beiratkozott hallgatóval bíró szakok SzHÉK-enként 1 képviselőt, b) a 100 főnél több, de 200 főnél kevesebb beiratkozott hallgatóval bíró szakok SzHÉK-enként 2 képviselőt, c) a 200 főnél több, de 300 főnél kevesebb beiratkozott hallgatóval bíró szakok SzHÉK-enként 3 képviselőt, d) a 300 főnél több, de 400 főnél kevesebb beiratkozott hallgatóval bíró szakok SzHÉK-enként 4 képviselőt, e) a 400 főnél több beiratkozott hallgatóval bíró szakok SzHÉK-enként 5 képviselőt delegálnak. 22 § BA-S HALLGATÓI ÉRDEKKÉPVISELŐK

19.

A tanulmányaikat 2006. szeptember elseje után megkezdő hallgatók (továbbiakban: BA-s hallgatók) jelen paragrafusban alapszakonként vagy szakirányonként meghatározott választási körzetek alapján az adott intézeten belül maguk közül 67


2007. november 26.

hallgatói érdekképviselőket választhatnak. 20.

A BA-s hallgatói érdekképviselőkre a szakos hallgatói érdekképviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a jelen §-ban megfogalmazott eltérésekkel.

21.

Az adott IK-hoz tartozó BA-s hallgatói érdekképviselők létszáma legfeljebb 3 fő lehet. Választási körzetenként a hallgatók legfeljebb hat képviselőt választhatnak, kivétel ez alól a Szabad bölcsészet, ahol a megválasztható képviselők száma legfeljebb tizenöt fő.

22.

A BA-s hallgatói érdekképviselők nem alkotnak külön SzHÉK-eket, hanem alapszakjuk vagy szakirányuk szerint tagozódnak be a már meglévő szakos képviseleti rendszerbe.

23.

A BA-s hallgatói érdekképviselők a 21§. 18. szerint meghatározott létszámhatárok alapján, választási körzetenként küldenek képviselőket a Küldöttgyűlésbe.

24.

A BA-s hallgatói érdekképviselők választása az alábbi alapszakonként vagy szakirányonként meghatározott választási körzetekben zajlik: a) Anglisztika, b) Ének-zene, c) Német d) Német nemzetiségi, e) Néderlandisztika, f) Skandinavisztika, g) Informatikus könyvtáros, h) Arab, i) Hebraisztika, j) Indológia, k) Iranisztika, l) Japán, m) Kínai, n) Mongol, o) Török p) Újgörög q) Kommunikáció és médiatudomány, r) Magyar, s) Néprajz, t) Asszíriológia, u) Egyiptológia, v) Klasszika-filológia, w) Francia, x) Olasz, y) Portugál, z) Román, aa) Spanyol, bb) Szabad bölcsészet, cc) Cseh, lengyel, szlovák, dd) Orosz, ukrán, ee) Bolgár, horvát, szerb, szlovén ff) Levéltár, múzeológia, történelem, gg) Régészet. 68


2007. november 26.

23. § INTÉZETI KÉPVISELET 1. Az Intézeti Hallgatói Érdekképviseletet (a továbbiakban IK) az adott intézethez tartozó szak(ok)on alakult Szakos Hallgatói Érdekképviselet(ek) és a BA-s hallgatói érdekképviselők alkotják. 2. A Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet és a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet hallgatói érdekképviselői a Hallgatói Önkormányzatban egy intézeti képviseletet alkotnak, így tizennégy intézeti képviselet működik. 3. Az ének-zene (alap)szak érdekképviseletet alkotnak.

hallgatói

érdekképviselői

önálló

hallgatói

4. Az IK elnökét a HÖK Elnöksége kéri fel az IK tagjai maguk közül választják, személyét a HÖK Elnöksége hagyja jóvá. 5. Az IK elnöke: a) előkészíti, összehívja és vezeti az IK üléseit; b) vezeti az Intézeti Tanács Hallgatói Frakciójának munkáját; c) koordinálja az Intézethez tartozó tanszékeken, valamint az Intézeti Tanácsban folyó érdekképviseleti munkát; d) munkáját a HÖK Elnökével valamint a Belügyi, Szakos Képviseleti és Tudományos Bizottság elnökével együttműködve végzi; e) tevékenységéről havi rendszerességgel írásban beszámol az Elnöknek; f) tevékenységéről félévente írásban beszámol az Elnökségnek, illetve a Küldöttgyűlésnek; 6. Az IK ülése nyilvános, azon bármely, az Intézethez tartozó (alap)szakra beiratkozott hallgató részt vehet. Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Belügyi, Szakos Képviseleti és Tudományos Bizottság elnökét, valamint a HÖK elnökét. 7. A meghívóban az ülés helyét, idejét és napirendi pontjait az összehívást megelőzően legalább 3 nappal közölni kell a tagokkal. 8. Az Intézethez tartozó (alap)szakokon tanulmányokat folytató hallgatók érdekeinek képviseletét az adott intézetben az Intézeti Tanács Hallgatói Frakció látja el. 9. Az Intézeti Tanács Hallgatói Frakció tagjait az IK választja. A tagok megválasztásában a HÖK Elnöksége egyetértési jogot gyakorol. 10. Az Intézeti Képviseletek Elnökeinek Testülete szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. Feladata a Karon folyó érdekképviseleti tevékenység összehangolása. A Testület üléseit tisztségéből kifolyólag a HÖK elnöke vezeti. 11. Az Intézeti Képviseletek Elnökeinek Testülete javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik a Hallgatói Önkormányzat Elnöksége felé minden kari szintű döntés meghozatalakor, illetve a HÖK Elnökségének bármely döntése kapcsán. 12.

Amennyiben az adott Intézethez tartozó szakon nem működik SzHÉK, vagy feladatát nem tudja ellátni, az IK jogosult a tagjai közül az adott (alap)szak tanszéki értekezletére hallgató(ka)t delegálni. 69


2007. november 26.

24. § ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG 1. Az Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: EB) feladata a Hallgatói Önkormányzat szabályszerű működésének, illetve a működés során született döntések felügyelete. 2. Az EB feladatait az ellenőrzés és a jóváhagyás intézményén keresztül látja el. Az ellenőrzés során az EB a feladatait érintő tényeket tár fel és mérlegel, s amennyiben szükséges, a tények alapján személyi felelősséget, valamint szükséges intézkedéseket állapít meg. 3. Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni: a) a működés szabályozottságát, b) a jogszabályok és más általános érvényű rendelkezések, belső szabályzatok, utasítások, határozatok megtartását, c) a működés szabályszerűségét (különös tekintettel a bizonylati rend, az okmányfegyelem és a munkarend betartására), d) a feladatok határozatoknak megfelelő teljesítését (különös tekintettel a végzett munka minőségére és a megállapított határidők betartására), e) a feladatok finanszírozottságának mértékét és indokoltságát. 4. Az ellenőrzés kezdeményezése: a) felkérés alapján, ha a Kar bármely hallgatója írásban, pontos tárgymegjelöléssel kéri; b) bejelentés alapján, ha a Kar bármely hallgatója írásban olyan jelenségre hívja fel az EB figyelmét, amelynek alapján az EB indokoltnak találja vizsgálat indítását; c) megbízás alapján, amennyiben a Kar dékánja kéri; d) saját kezdeményezésre, ha azt saját feladatkörében indokoltnak találja. 5. Az ellenőrzés következményei: a) a vizsgálatok alapján ún. „Ellenőrzési jelentés” készül, amely tartalmazza a tényállást, az ellenőrzés eredményét képző megállapításokat, s amennyiben szükséges, személyi felelősséget állapít meg, illetve a HÖK valamely tagját/tagjait kötelezi a szükségesnek látott intézkedések végrehajtására; b) az „Ellenőrzési jelentés” tartalmát az EB a Küldöttgyűlés, az Elnökség és külön a felelősként megjelölt személy(ek) tudomására hozza; c) az „Ellenőrzési jelentés“ alapján a HÖK valamely tagját/tagjait (a továbbiakban: intézkedésért felelősként megjelölt személy(ek) a szükségesnek tartott intézkedések végrehajtására kötelezheti; d) az EB fegyelmi eljárást kezdeményezhet a Kar dékánjánál. 6. Az EB beszámolási kötelezettséggel tartozik a Küldöttgyűlés felé. Tevékenységéről félévente írásban beszámol a Küldöttgyűlésnek. 7. A jóváhagyás során az EB feladata minden olyan, a Hallgatói Önkormányzat által meghozott döntés jóváhagyása, amely az Önkormányzat működésével és gazdálkodásával kapcsolatos, és amelyet az ellenőrzés során megvizsgált. 8. A jóváhagyás nélkül, mintegy ellenjegyzés hiányában az Önkormányzat tevékenységébe tartozó döntésének EB által történt kétszeri elutasítása után, az Önkormányzat Küldöttgyűlésének minősített többségi döntése a jóváhagyást szükségtelenné teszi. Ehhez azonban kell az Elnökség ülésének egységes állásfoglalása. Ha ezen ülés egybehangzó véleményét az EB elutasítja, a 70


2007. november 26.

Küldöttgyűlés minősített többségi döntése esetén, a Küldöttgyűlés határozata érvényes. 9. Az EB jogosult: a) betekinteni és szükség esetén másolatot készíteni az Önkormányzat minden olyan iratába, amely a megítélése szerint szükséges; b) figyelemmel kísérni a Küldöttgyűlés munkáját: részt venni az üléseken és bekérni az azokról készült jegyzőkönyveket; c) figyelemmel kísérni a bizottságok munkáját. 10.

Az HÖK tagjai Önkormányzat tisztségviselői kötelesek a vizsgált ügyekről adatokat szolgáltatni, az azokra vonatkozó iratokat bemutatni, illetve a feltett kérdésekre nyilatkozatot tenni.

11.

Az EB kötelességei: a) a felkérés vagy megbízás alapján kezdeményezendő vizsgálatokat lefolytatni; b) bejelentés vagy felkérés esetén kérésre a bejelentő vagy felkérő anonimitását biztosítani; c) a vizsgálatok alapján ún. „Ellenőrzési jelentést“ írni; d) az „Ellenőrzési jelentés“ tartalmát a Küldöttgyűlés, az Elnökség és külön a felelősként megjelölt személy(ek), illetve a Kar dékánjának tudomására kell hozni; e) ellenőrizni, hogy az „Ellenőrzési jelentés“ alapján a szükséges intézkedéseket az intézkedésért felelősként megjelölt személy(ek) megtette/megtették-e; f) a Küldöttgyűlés 50%-ának vagy az Elnökség 3 tagjának kérésére a Küldöttgyűlés, illetve az Elnökség előtt beszámolni a lezárt vizsgálatokról;

12.

Az EB legalább egy tagjának részt kell vennie a Küldöttgyűlés ülésein.

13.

Az EB a Kar bármely polgárának kérésére értelmezi e Szabályzat rendelkezéseit.

14.

Az EB hatáskörét, illetve feladatát nem ruházhatja át.

15.

Az EB-t érintő minden más kérdésben az EB ügyrendje az irányadó. Az ügyrend nem lehet ellentétes az SZMSZ-ben megfogalmazott szabályokkal.

16.

Az EB tagjai a Kar beiratkozott hallgatói közül a Küldöttgyűlés által megválasztott tagok, összesen 3 fő.

17.

A tagok mandátuma két naptári évre szól.

18.

A tagok nem lehetnek tagjai a HÖK más szerveinek, de választhatók, illetve delegálhatók a Szenátusba, a Kari Tanácsba, az egyetemi és kari bizottságokba.

19.

Az EB tagjai az ügyrendben, valamint az Önkormányzat szabályzataiban meghatározott módon tevékenykednek. Az EB üléseit az EB elnöke vezeti. Az EB alakuló ülését a Választási Bizottság elnöke vezeti le.

20.

Az EB tagjának mandátuma megszűnik: a) lemondással, b) a mandátum lejártával, c) szakos jogviszonya(inak) megszűnését követő 3 hónap elteltével, d) visszahívással. 71


21.

2007. november 26.

A Küldöttgyűlés az EB bármely tagját Küldöttgyűlés összes tagjai több mint felének indítványára, új EB-tag jelölt állításával, mandátumának lejárta előtt visszahívhatja. A visszahívásról és az új jelölt megválasztásáról a Küldöttgyűlés egy, titkos szavazással dönt. A visszahívás feltétele, hogy az indítvány a jelen lévők által érvényesen leadott szavazatoknak több mint kétharmadát megkapja. Eredménytelen visszahívás esetén a Küldöttgyűlés két hónapon belül nem szavazhat újabb visszahívási indítványról. 25. § A KARI TANÁCS HALLGATÓI FRAKCIÓJA

1. A Kari hallgatók érdekeinek képviseletét a Kari Tanácson a Kari Tanács Hallgatói Frakciója látja el. 2. A Frakció vezetését hivatalból a HÖK elnöke látja el. 3. A Frakció tagjait a HÖK-elnök javaslatára a Küldöttgyűlés választja két évre, titkos szavazással. 4. A Frakció a Kari Tanács előtt egy órával összeül, és állásfoglalást alakít ki az előterjesztésekről, amely álláspontot azután a szavazáskor egységesen képviselni köteles a Kari Tanács ülésén. 5. Amennyiben az előterjesztésről küldöttgyűlési határozat létezik, a Frakció – mint magasabb rendű határozatot – azt köteles képviselni. 6. A Frakció tagjának mandátuma megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) szakos jogviszonya megszűnését követő három hónap elteltével. 7. A Küldöttgyűlés a Frakció bármely tagját az Elnök vagy a Küldöttgyűlés összes tagjai több mint felének indítványára, új frakciótagjelölt állításával, mandátumának lejárta előtt visszahívhatja. A visszahívásról és az új jelölt megválasztásáról a Küldöttgyűlés egy, titkos szavazással dönt. A visszahívás feltétele, hogy az indítvány a jelen lévők által érvényesen leadott szavazatoknak legalább kétharmadát megkapja. 26. § A SZENÁTUS BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARI HALLGATÓI FRAKCIÓJA 1. A kari hallgatók érdekeinek képviseletét a Szenátusban a Szenátus Bölcsészettudományi Kari Hallgató Frakciója (a jelen szakaszban: Frakció) látja el. 2. A Frakció vezetését hivatalból a HÖK elnöke látja el. 3. A Frakció a Szenátus előtt kialakítja álláspontját, amelyet a szavazáskor egységesen képviselni köteles. 4. A Szenátus Bölcsészettudományi Kari Hallgatói Frakció tagjainak mandátumát érintő kérdésekben az EHÖK SZMSZ rendelkezései az irányadók.

72


2007. november 26.

27. § AZ EHÖK KÜLDÖTTGYŰLÉS BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARI FRAKCIÓJA 1. A kari hallgatók érdekeinek képviseletét az EHÖK Küldöttgyűlésében az EHÖK Küldöttgyűlésének Bölcsészettudományi Kari Hallgatói Frakciója látja el. 2. A Frakció vezetését hivatalból a HÖK elnöke látja el. 3. A Frakciónak hivatalból tagjai a HÖK elnöke és a Doktorandusz Bizottság elnöke. A Frakció többi tagját a HÖK tisztségviselői közül a HÖK elnöke nevezi ki. 4. A Frakció tagjainak mandátuma megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) szakos jogviszonya megszűnését követő három hónap elteltével. 5. A Frakció valamely tagjának akadályoztatása esetén a helyettesítést a HÖK elnökének felkérésére bármely elnökségi tag elláthatja. 28. § AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1. A HÖK a hallgatók tájékoztatása, informálása céljából rendszeresen megjelenő kari újságot ad ki, a Kar vezetőinek egyetértésével. A felelős szerkesztőt a HÖK Elnöke nevezi ki. 2. A felelős szerkesztő: a) vezeti és felügyeli az általa kinevezett szerkesztők munkáját; b) megszervezi: a cikkek megírását, a nyomdakész tördelés elkészítését, a nyomdával kapcsolatos feladatokat, a terjesztést; c) felelős: a lap Egyetemhez méltó színvonaláért és megerősített híranyagáért, az Önkormányzat által a hallgatóknak szánt információk megjelenéséért; d) elosztja a munkatársak között az Önkormányzat költségvetésében megszavazott összeget; e) elszámol az esetleges reklámbevételekkel; f) szorosan együttműködik a HÖK Elnökséggel, különösen a Kommunikációs Bizottság elnökével. 29. § AZ ÖNKORMÁNYZAT IRODÁI 1. Az Önkormányzat feladatainak ellátására a HÖK irodákat működtet. 2. Az irodák szervezetét és működési rendjét az Elnökség javaslatára a Küldöttgyűlés állapítja meg. 3. Az irodák szervezeti és működési rendjéért az irodák előadói a felelősek. 4. Az irodák: a) ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatásokat nyújtanak a hallgatóknak; b) infrastrukturális és információs hátteret biztosítanak hallgatói szakmai szervezeteknek és más hallgatói közösségeknek. 73


2007. november 26.

30. § A RENDSZERGAZDA 1. A rendszergazda felelős a Hallgatói Gépterembe és a HÖK irodáiba telepített számítógépes hálózat szakszerű üzemeltetéséért. 2. A rendszergazdát a HÖK elnöke nevezi ki, és maghatározza részletes feladatait. 3. A rendszergazda köteles megbízatásának megszűnése után az új rendszergazdának a lezárt és függő ügyeket átadni, ezalatt az új rendszergazdával szorosan együttműködni. 31. § JUTALMAK 1. a) b) c) d) e) f) g) h)

Állandó havi jutalomban részesülnek: az Elnök, az alelnökök, az Elnökség, a szaktestületek tagjai, a HÖK Küldöttgyűlés elnöke, az intézeti képviseletek elnökei, az EB elnöke és tagjai, valamint a rendszergazda.

2. A Küldöttgyűlés tagjai küldöttgyűlésenként 3000 5000 forint tiszteletdíjat kapnak, azonban csak azok, akik részt vesznek a Küldöttgyűlés teljes ülésén. 3. A havi állandó jutalmak összegét a Küldöttgyűlés határozza meg. 4. A fenti összegeket a rendszeres közéleti ösztöndíjkeret, illetve a HÖK-jutalomkeret terhére kell kifizettetni a Kar Gazdasági Osztályával; ezt a kérelmet a HÖK elnökének és a Gazdasági Bizottság elnökének kell minden hónap első hetében – az előző hónap munkájának értékelése alapján – megírnia és a Kar Gazdasági Osztályának vezetőjétől a kiutalást kérnie. 32. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen Szabályzat a Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése 2006. április 1-jén 2007. október 16-án tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta. E Szabályzat elfogadásának szenátusi jóváhagyásának napján lép hatályba. A Szabályzat módosítása és hatályon kívül helyezése a Küldöttgyűlés kétharmados szavazatával lehetséges.

74

2007. (XI. 26.) Szen. sz. határozat Dr. Fazekas Marianna az ELTE rektorhelyettesi megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről

Recommend Documents