Ikt.sz.: I. 290/2007
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS
Emdó:
POLGÁRMESTERE
Mell:
Békéscsaba, Szent István tér 7.
Hiv sz:
dr Szabados
-
Postacím: 5601 Pf. 112. Telefon: (66) 523-801
ft
Jáms
Q
Telefax: (66) 523-804 E-mail:
[email protected]
NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal egyszerű többséget igényel! Tárgy: Tájékoztató Előkészítő: Jogi és Önkormányzati Csoport Tisztelt Közgyűlés! Borbély Gábor Békéscsaba, Berzsenyi Dániel u. 95. szám alatti lakos 2006. július 7-én korlátozási kártalanítási kérelmet nyújtott be a Közigazgatási Hivatalhoz a békéscsabai 0632/8. hrsz-ú ipartelep besorolású ingatlanra elrendelt építési tilalom vonatkozásában. A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal 1/54-2/2007 (mellékelve), iktató számú határozatában 16.078.464,-Ft azaz tizenhatmillió hetvennyolcezer négyszázhatvannégy forint korlátozási kártalanítást állapított meg a fenti ingatlanra vonatkozóan a Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője által 1999.08.03-án elrendelt építési tilalom kapcsán. Borbély Gábor 2000. októberében kezdeményezett tárgyalásokat az Önkormányzattal a tilalom levételéről, 2001-ben építési engedélyért folyamodott, amit a tilalomra hivatkozva elutasított az építéshatóság. A határozat alapos a jogalapot tekintve. Tény, hogy az építési tilalom a szükséges terület helyett az egész ingatlanra lett bejegyezve és tény, hogy csak 2006. október 7-én lett az ingatlanról törölve. A határozatban foglalt korlátozási kártalanítási összeg 2007.március l-jén a jogosultnak kifizetésre került. A fentiek értelmében kérem a T. Közgyűlést, hogy határozati javaslatban foglaltak szerint döntsön. HATÁROZATI JAVASLAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal 1/54-2/2007 számú határozatával kapcsolatos tájékoztatót tudomásul vette. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: azonnal Békéscsaba, 2007. március 8. Vantara Gyula polgármester Ellenjegyzés: Jogi:
f
Q^j^ÁJtk
Pénzügyi
200/ FFfiR 16. DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL BÉKÉS MEGYEI KIRENDELTSÉGE ; »n „ _ ) 5600 Békéscsaba, József A. u. 2-4. Tel.: 66/441-594
Iktatószám: Ügyintéző.: Tárgy: Ügyfelek:
Fax: 66/441-529 E-mail:
[email protected]
1/54-2/2007. Dr. Deák Zoltán Korlátozási kártalanítás - Borbély Gábor (5600 Békéscsaba, Berzsenyi D. u. 95.), kérelmező - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) HATÁROZAT
Borbély Gábornak (5600 Békéscsaba, Berzsenyi D. u. 95.) a tulajdonában lévő békéscsabai 0632/10. (kisajátítás előtt 0632/3.) hrsz.-ú udvar besorolású ingatlanra vonatkozó korlátozási kártalanítás megállapítására irányuló kérelmét a jogszabályi feltételek fennállásának hiányában elutasítom. Borbély Gábornak (5600 Békéscsaba, Berzsenyi D. u. 95.) a tulajdonában lévő békéscsabai 0632/8. (kisajátítás előtt 0632/4.) hrsz.-ú ipartelep besorolású ingatlanra vonatkozó korlátozási kártalanítás megállapítására irányuló kérelmét alaposnak találtam, és annak helyt adok. Borbély Gábor részére a békéscsabai 0632/8. (kisajátítás előtt 0632/4.) hrsz.-ú ipartelep besorolású ingatlanra vonatkozó korlátozási kártalanításként 16.078.464.- Ft, azaz tizenhatmillió-hetvennyolcezer-négyszázhatvánnégy forint kártalanítást állapítok meg. Kötelezem Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy határozatom kézhezvételétől számított 15 napon belül a megállapított kártalanítási összeget Borbély Gábor részére a 10700165-33942900-51100005 számú számlára fizesse meg. Az eljárási költségek Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát terhelik. E határozat a közléssel jogerős, ellene közigazgatási úton nincs jogorvoslat, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a Békés Megyei Bíróságtól felülvizsgálatát lehet kérni. A keresetlevelet a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltségéhez (5600 Békéscsaba, József A. u. 2-4.) a határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A pert a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal ellen kell megindítani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtás foganatosítására jogosult szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható.
2 INDOKOLÁS Az eljáró hatóság a rendelkezésre álló iratok, az ügyfelek nyilatkozatai és a szakértői vélemény alapján a következő tényállást állapította meg: Borbély Gábor a békéscsabai 0632/10. (kisajátítás előtt 0632/3.) hrsz.-ű udvar besorolású ingatlan, és a békéscsabai 0632/8. (kisajátítás előtt 0632/4.) hrsz.-ú ipartelep besorolású ingatlantulajdonosa 1992 óta. Békéscsaba Megyei Jogú Város a Külterület Általános Rendezési Tervéről alkotott 22/1995. (VI. 1.) sz. önkormányzati rendeletében rendelkezett a 44. sz. főút Békéscsabát elkerülő szakaszának nyomvonaláról, amely cél megvalósítását az 549/1998. (XI. 19.) sz. Közgyűlési Határozatával erősítette meg. Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője 1999.08.03-án kelt, 1999. szeptember 10. napján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett XIV. 334/1999. ikt. számú határozatával építési tilalmat rendelt el az érintett ingatlanra. Az indokolás szerint azért szükséges az építési tilalom elrendelése, mert az ingatlanokat a 44. sz. főút Békéscsabát elkerülő szakászának nyomvonala érinti. Az indokolásban szerepel továbbá a hatályos jogszabályok szerinti korlátozási kártalanítás lehetőségéről való tájékoztatás. A tulajdonos 2000. október 4. napján kelt 33/2000. ikt. számú levelében jogi képviselője útján kezdeményezte a Vagyonkezelő Irodánál az Önkormányzat által igénybe venni szándékolt ingatlanrész területcsere útján történő átruházását. Kérelmét azzal indokolta, hogy az ingatlan egészére elrendelt építési tilalom gátolja az ingatlannak a kisajátítással nem érintett részének hasznosításában is. Az egyeztetés sikertelen volt. A tulajdonos a házastársával közös tulajdonú Szilvia Market Kft.-ben az érintett ingatlanokon folytatott tevékenységét szerette volna fejleszteni, és ezért egy új üzemcsarnokot kívánt a 0632/8. (kisajátítás előtt 0632/4.) hrsz.-ú ingatlanon építeni. Az új üzemcsarnokot 2001-ben megterveztette, és az építésügyi hatósághoz építési engedély iránti kérelmét benyújtotta. A műszaki leírásban szerepel, és a helyszínrajzból megállapítható, hogy a tervezett raktárépület az építési tilalom bejegyzésének alapjául szolgáló útépítés építési szabályzatban meghatározott helyszínét nem érinti, attól kb. 110-120 m-re található. Az építésügyi hatóság 2001. június 29. napján kelt XVII.858/2001. ikt. számú határozatával az egész ingatlanra bejegyzett építési tilalomra figyelemmel az építési engedély kiadását megtagadta. Az ingatlanokra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004-ben kisajátítási eljárás megindítását kérte. A tulajdonos 2005. május 19. napján kelt levelében kezdeményezte az önkormányzatnál a kártalanítást. A Vagyonkezelő Iroda 2005. június 29. napján kelt IV.435/2005. ikt. számú levelében úgy tájékoztatta a tulajdonost, hogy nem áll módúkban kártérítési egyeztetést lefolytatni, mivel kisajátítási eljárás van folyamatban, ami kárigényével összefügg. Egyidejűleg tájékoztatták
3 arról is, hogy egy év múlva az épített környezetről szóló 1997. évi LXXVIJJ. tv. 30. § alapján kérheti a korlátozási kártalanítást a Közigazgatási Hivataltól. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal 2005. szeptember 19. napján kelt 1/259-22/2005. ikt. számú határozatával kisajátított a békéscsabai 0632/4. hrszú ingatlanból 496 m2, a békéscsabai 0632/3. hrsz.-ú ingatlanból 561 m2 területet. 2006. január 26-ától az ingatlanokra vonatkozó övezeti előírások megváltoztak, a beépíthetőség 40%-ról 50%-osra növekedett. Borbély Gábor 2006. június 30. napján kelt kérelmében kártalanítási eljárás lefolytatását kezdeményezte a Békés Megyei Közigazgatási Hivatalnál. Kérelmében a fentiekben kifejtett eseményeken felül előadta, hogy az építési tilalom a telep teljes területére kiterjedt, holott tudomása volt arról, hogy ez indokolatlan, mivel az Önkormányzat az építési tilalom bejegyzésekor tisztában volt azzal, hogy a telep déli széléből 496 m2 területet akar kisajátítani. Az 1997. évi LXXVIII. tv. (az épített környezet alakításáról és védelméről) 20.§ (2) bek. alapján a tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni. Az önkormányzat a törvényi szabályozás ellenére a telep 2,5%-nyi területére szándékolt kisajátítás biztosítására a teljes területre rendelte el az építési tilalmat, ami ez esetben jogellenes magatartás. 2001-ben az építés megtiltásával az önkormányzat a 0632/4. hrsz-ú ingatlanon a vállalkozása fejlődését megakadályozta, és kárt okozott, a telek felépítményei fejlesztése lehetetlenné válása miatt Kétegyházán kellett a szükséges épületeket megépítenie. A kár mértéke a kérelem beadásának időpontjáig nagyságrendileg mintegy 16 millió forint + ÁFA összeg. Az építési tilalom miatt az ingatlan értéke csökkent, amelynek összege kimunkálásra eddig nem került. A 0632/3. hrsz.-ú ingatlant korábban bérbe adta, amely bérleti szerződést a bérlő a tervezett kisajátítás indokával felmondta, így emiatt 2006 májusáig összesen 2.000.000,-Ft + ÁFA kára keletkezett. Az eljáró hatóság kártalanítás mértékének megállapítása érdekében a kisajátításról szóló 1976. évi 24, számú tvr. (Ktvr.) végrehajtására kiadott többször módosított 33/1976(IX.5.) MT rendelet (Vhr.) 35§ (2) bekezdés b) pontja alapján szakértő rendelt ki. Az építési tilalmat az építésügyi hatóság 2006. október 6. napján kelt XVII.2105/2006. ikt. számú határozatával törölte. Az elkészült szakvéleménnyel kapcsolatban Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata észrevételezte, hogy nem ért egyet a kárérték meghatározására szolgáló módszerrel, mert beépíthetetlen terület forgalmi értékét az úttal kapcsolatosan kialakult kisajátítási értéken veszi figyelembe 2.000.-Ft/m2 áron, de a kisajátított területek is beépíthetőek voltak. Megjegyezték továbbá, hogy álláspontjuk szerint a szakértő által alkalmazott számítási módon túl más alkalmas számítási módok is ismertek, és szívesen vették volna ezek alkalmazását. A tulajdonos észrevételezte, hogy a forgalmi érték megállapításához használt kiindulási alapot nem tudja elfogadni, mivel az szántó ingatlanok értékét veszi alapul korrekciós tényezők figyelembevételével. Összehasonlítási alapnak csak azonos besorolású területet tudnának elfogadni, de ilyen ingatlan nem került értékesítésre a közvetlen környezetben a közelmúltban. Álláspontjuk szerint a nem beépíthető terület elvesztette forgalmi értékét, ezért
4
a követendő módszer a beépíthetetlenné vált terület bérleti díjjal csökkentett forgalmi értékének kártalanításként való megállapítása. Hivatkoztak továbbá a korábban hatályos építési törvényben alkalmazott számítási módra, mely az évenkénti 5%-os értékcsökkenéssel, illetve kárral számol az ingatlan egészére vetítve. Kezdeményezték új szakértő kirendelését. A szakértő az észrevételekre vonatkozóan a szakvéleményét kiegészítette. A 2007. január 15. napján megtartott tárgyaláson a szakértő pontosította a szakvéleményét azzal, hogy a már beépített terület 1.290 m2, továbbá annyiban módosította, hogy felmerült jogkérdéseket (a kisajátítás előtti vagy utáni területnagyság, 40%-os vagy 50%-os beépíthetőség veendő-e figyelembe) tekintetbe véve 4 számítást vezetett le. A tulajdonos álláspontja szerint az építési engedély kérésekor meglévő területnagyságot kell figyelembe venni, 19.646m2-t, és amikor a tilalom megszűnt 50%-os volt a beépíthetőség. A bérleti díj miatti levonást nem tartotta jogosnak, mert az ingatlant nem az eredeti rendeltetés szerint tudta használni. Az önkormányzat képviselője a szakértő módszerét megismerte, tudomásul vette, de nem fogadta el. A tárgyaláson nem született egyezség. Az eljáró hatóság a 0632/10. (kisajátítás előtt 0632/3.) hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó korlátozási kártalanítási kérelmet elutasította, a 0632/8. (kisajátítás előtt 0632/4.) hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó korlátozási kártalanítási kérelemnek helyt adott, és rendelkezett a tulajdonos részére járó kártalanítás összegéről a következők alapján: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 60. § (2) bek. szerint e törvény 30. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni a törvény hatálybalépésétől kezdődően a korábbi rendezési tervek alapján fennálló, a tulajdonosi érdekeket sértő övezeti előírások változásával, az egyedi határozattal elrendelt, továbbá az egyedi határozattal el nem rendelt tilalmakkal kapcsolatban. A korábban hatályos építési törvény, és a benne alkalmazott számítási mód, mely az évenkénti 5%-os értékcsökkenéssel, illetve kárral számol az ingatlan egészére vetítve a jelen eljárásban már nem alkalmazható. Az Étv. 30. § (7) bek. szerint a kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az ingatlan fekvése szerinti illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel. A megállapodásra jogszabály által meghatározott egyéves határidő eredménytelenül telt le, ezért a tulajdonos kérelmére korlátozási kártalanítási eljárás megindításának volt helye. Az Étv. 30. § (1) bek. szerint ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg. Az eljárásban megállapítást nyert, hogy a békéscsabai 0632/8. (kisajátítás előtt 0632/4.) hrsz.ú és a békéscsabai 0632/10. (kisajátítás előtt 0632/3.) hrsz.-ú ingatlanok az építési tilalom
5 elrendelését megelőzően az övezeti előírásoknak megfelelően 40%-ig beépíthetőek voltak. Az építési tilalom elrendelésekor azonban ezen rendeltetésük megváltozott, az addig be nem épített területrész elveszítette beépíthetőségét. A Étv. előírásai szerint a kártalanítás feltétele, hogy a tulajdonosnak kára származzon a korlátozásból következően. A 0632/8. (kisajátítás előtt 0632/4.) hrsz.-ú ingatlannal kapcsolatban a tulajdonos iratokkal támasztotta alá azt, hogy egy új üzemcsarnokot kívánt az ingatlanon építeni. Az építésügyi hatóság 2001. június 29. napján kelt XVII.858/2001. ikt. számú határozatával az egész ingatlanra bejegyzett építési tilalomra figyelemmel az építési engedély kiadását megtagadta, noha a létesíteni kívánt épület az építési tilalom elrendelésének alapjául szolgáló útépítés helyszínét nem érintette, attól kb. 110-120 m-re található. Borbély Gábort emiatt egyrészt a teleknek az elmaradt beruházásból származó érték növekedés elmaradásával ingatlantulajdonosként érte kár, másrészt a házastársával közös tulajdonú Szilvia Market Kftben az érintett ingatlanokon folytatott tevékenységének fejlesztése hiúsult meg, noha már az új üzemcsarnok terveit is elkészíttette. A Kft. ezután az ingatlanra továbbiakban tervezett épületeit - gabonatároló - Kétegyházán valósította meg. Az eddigiekből következően az ingatlannál a kár bekövetkezése és annak az építési tilalommal való okozati összefüggése bizonyított. A 0632/10. (kisajátítás előtt 0632/3.) hrsz.-ú ingatlan esetében a becsatolt iratok szerint a Betonút Szolgáltató és Részvénytársaság Rt. a kisajátításból adódó területcsökkenés miatt 2004. október 12. napján felmondta a bérletet, és ezzel a tulajdonost állítása szerint kár érte. Az eljáró hatóság azonban már a kisajátító határozatban megállapította, hogy a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. (Ktvr.) végrehajtására kiadott 33/1976(IX.5.) MT rendelet (R.) 12.§. (1) bek. szerint a bérlő és a haszonbérlő az ingatlan egy részének kisajátítása esetében a jogviszony megszüntetését, vagy a bér (egyéb ellenérték) mérséklését kezdeményezheti; az ügyfelek között ezzel kapcsolatban keletkezett vitában a bíróság dönt. A kisajátításra vonatkozó szabályok nem tették lehetővé ezzel kapcsolatban kártalanítás megállapítását. Amennyiben a tulajdonos sérelmezte a bérlet megszűntetését, bírósághoz fordulhatott volna. Az elrendelt tilalom és a bérlet felmondása között ezen felül nem állapítható meg okozati összefüggés. Az 0632/10. (kisajátítás előtt 0632/3.) hrsz.-ú ingatlanon a tulajdonos nem kívánt építési tevékenységet folytatni, más bizonyítékkal pedig nem tudta alátámasztani, hogy az építési tilalom következtében őt milyen kár érte az adott ingatlanon. A 0632/10. (kisajátítás előtt 0632/3.) hrsz.-ú ingatlan esetében ezért az eljáró hatóság mellőzte a szakértő kirendelését. Az Étv. 30. § (2) bek alapján a kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. A kártalanítás kiszámításánál nem vehető figyelembe a tulajdonos által a kár kiszámítására használt módszer, melynél a területen érvényes bérleti díjakat, és a kieső bevételeket vette figyelembe. Az eljáró hatóságnak meg kellett állapítania, az ingatlan rendeltetetése szerinti beépíthető állapotú forgalmi értékét, valamint az építési tilalommal terhelt forgalmi értéket, és ezek különbözetét. A szakértő szakvéleményében a Gipe-4 övezetbe tartozó 0632/8. (kisajátítás előtt 0632/4.) hrsz.-ú ingatlan árát építési tilalommal nem terhelt állapotban 3.992.-Ft/m2-re becsülte.
6 Hasonló adottságú és besorolású terület nem került értékesítésre a közelben az utóbbi időben, tehát nem áll rendelkezésre ugyanolyan övezeti besorolású adat. Azonban a szakértő összehasonlításként a közelben elkelt szántó és kivett ingatlanok adatait oly módon használta fel, hogy az ingatlanok módosító tényezőit részletesen kidolgozta, figyelembe vette az előnyös, hátrányos tulajdonságokat, korrigálva a művelési ág alól kivonás költségével. A m2 ár helyességét alátámasztja az is, hogy a 2005-ben lefolytatott kisajátítási eljárásban az ingatlanok esetében 2.800.- és 3.000.-Ft/m2-es ár lett megállapítva, melyre vonatkozóan a felek nem kértek bírósági felülvizsgálatot. Figyelemmel az eltelt időre, és a közlekedési körülmények előnyös változására az értéknövekedés reálisnak tekinthető. A fentiekre tekintettel az eljáró hatóság a szakértő által 3.992.-Ft/m2-ben meghatározott árat elfogadta. Az építési tilalommal terhelt ingatlan értékének kiszámításához nem állt rendelkezésre semmilyen összehasonlító forgalmi adat. A szakértő számítása abból indul ki, hogy egy felépítményes ingatlan esetében a felépítmény által elfoglalt telekrész növekedésével egyenes arányban csökken a telek forgalmi értéke, és amikor a beépítettség eléri a rendezési tervben megadott értéket, az az állapot megfelel az építési tilalomnak, mivel több felépítmény már nem építhető. A módszert alátámasztja az a más ügyekben már felmerült ingatlanforgalmi gyakorlat, hogy ha egy beépíthető, de még teljesen beépítetlen építési telek esik korlátozás alá, az szinte teljes mértéken elveszíti értékét, mivel a rendeltetésének megfelelő célra alkalmatlanná válik, megmaradó értéke legfeljebb kizárólag mezőgazdasági célú felhasználású ingatlanokkal esik azonos megítélés alá. Amennyiben azonban az ingatlanon már van felépítmény, az értékcsökkenés mértékét a már beépített és a még beépítetlen, de beépíthető terület aránya befolyásolja. Az eljárásban a tulajdonos által beadott építési engedélytervből megállapítható, hogy az ingatlanból 1.290 m2 a beépített terület, mely az építési tilalom elrendelése óta változatlan. Az ingatlan alapterülete csak a kisajátítási eljárást követően csökkent 1 ha 9150 m2-re, azonban a tilalom elrendelésekor, az építési engedély elutasításakor, és a korlátozási kártalanítási igény önkormányzathoz való benyújtásakor is még 1 ha 9646 m2 volt. A korlátozási kártalanítás megállapításánál tehát ezt az alapterületet kell figyelembe venni. Az ingatlan beépíthetősége 2006. január 26-ától 40%-ról 50%-ra nőtt. A jogszabályban foglaltaknak szerint a kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. A korábbi szabályozásban 40%-ban volt beépíthető az ingatlan, a tilalom ennek kihasználását tette lehetetlenné. A beépíthetőség 50 %-ra növekedése a kártalanításban való megegyezés megkísérlése, és a kisajátítás után változott 2006-ban. A tulajdonos hátrányosabb helyzetbe nem került, addigra lényegében az építési tilalom elrendelésének alapjául szolgáló út céljára történő kisajátítás megtörtént, bár valószínűleg figyelmetlenségből a tilalom törlése nem történt meg, de annak fenntartását a továbbiakban semmi nem indokolta. Ha ekkor kívánt volna a tulajdonos építkezni a kérelem ezen az alapon nem lett volna elutasítható, tényleges korlátozás ebből már nem érhette. A fentiek alapján az eljáró hatóság álláspontja szerint a kártalanítási összeg megítélésekor 40 %-os beépíthetőséggel kell számolni.
7 Az eddigiekben kifejtettek szerint a számolás alapjául az eljáró hatóság a következőket vette: az ingatlan alapterülete 1 ha 9646 m2, beépített terület 1.290 m2, a terület 40%-a 7.858 m2, a be nem épített, de a tilalom következtében beépíthetetlenné vált terület 6.568 m2. A szakértő a beépíthető ingatlanra meghatározott 3.992.-Ft/m2 forgalmi érték és a beépített terület felhasználásával kiszámolt egy 1 m2-re jutó fajlagos telek forgalmi értéket (3,094), amelyet a teljes beépítettség (7.858 m2) esetén fennálló fajlagos értékkel (0,508) vetett össze. A különbözettel (2,586) egyenes arányban csökken a telek értéke, vagyis 1.544.-Ft/m2-re. Az építési tilalom elrendelése előtt beépíthető, de be nem épített terület 6.568 m2, beépíthető és a be nem építhető terület forgalmi értéke közötti különbözet 2.448.-Ft/m2. A kettő szorzata adja meg a kártalanítás összegét, amely 16.078.464.-Ft. A szakvéleményben a szakértő figyelembe vette azt, hogy a terület, mint tárolóterület használható volt, ezért a kártalanítás összegének az erre a területre megállapítható 5 évre szóló bérleti díjjal történő csökkentését javasolta, mely 5,25,-Ft/m2/hó, azaz 5,25 x 12 x 5 x 6568 = 2.Ö68.920.-FÍ. Az Étv. 30. § (2) bek azonban nem enged eltérést sem más (haszonelvű, újraelőállítási költségelvű) módszer alkalmazására, sem egyéb bevételek, vagy bevételkiesések beszámítására. A kártalanítás összegét egyértelműen csak az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet alapján lehet meghatározni. A kártalanítás összegének bérleti díjjal, mint bevétellel történő csökkentése a hatályos jogszabályok szerint nem lehetséges. Az eljáró hatóság a fentiek alapján a szakértő szakvéleményét a kiegészítésekkel együtt megalapozottnak találta, új szakértő kirendelését nem tartotta szükségesnek, és a fentiekben kifejtett szempontok szerint a kártalanítás összegét 16.078.464.-Ft-ban állapította meg. Az Étv. 30. § (6) bek. szerint a kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A tilalom elrendelésének alapjául szolgáló útépítéshez szükséges kisajátítás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata javára történt, a tilalom elrendelése az Önkormányzat érdekét szolgálta, ezért a kártalanítási összeg megfizetésére való kötelezésről ennek megfelelően történt rendelkezés. Az Étv. 30.§ (7) bekezdése szerinti kártalanítási eljárással kapcsolatos szakértői díj és költség azt terheli, akinek az érdekében a korlátozás történt, ennek hiányában a települési önkormányzatot. A szakértői díj és költség összegéről, és annak megfizetéséről a R. 59. § (1) bekezdésének megfelelően az eljáró hatóság külön végzésben rendelkezett.
Az Étv. 30. § (8) bek. alapján a közigazgatási hivatalnak a kártalanítás ügyében hozott határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással azonban kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A kártalanítási ügyben kezdeményezett bírósági eljárást a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani.
8 A határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezésének lehetőségéről a Ket. 109-111. §-ai alapján, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény közigazgatási perekre vonatkozó XX. fejezetének rendelkezéseire - különös tekintettel a 326. § (1) bekezdés második mondatára - figyelemmel történt tájékoztatás. Békéscsaba, 2007. február 8. Dr. Pataki István kirendeltségvezető megbízásából Dr. Kelemen József osztályvezető
