Az Országos Rádió és Televízió Testület 2724/2006. (XII. 12.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió ZRt. (1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató 2006. július 3-án, 10-én, 17-én, 24-én és 31-én, augusztus 1-jén, 2-án, 7-én, 21-én és 28-án, szeptember 4-én, 11-én, 18-án és 25-én, október 2án, 9-én, 16-án és 30-án megsértette az Rttv. 16. § (3) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdése b) pontjának felhatalmazása alapján vizsgálta a televíziós vásárlási műsorablakok időtartamát az országos vételkörzetű műsorszolgáltatók műsorszolgáltatásában. A vizsgálat a TV2 műsoraiban törvénysértést tárt fel. Az AGB-Nielsen Media Research-től kapott adatok szerint a TV2-n sugárzott televíziós vásárlási műsorablakok időtartama a fentebb jelzett 18 napon túllépte az Rttv. 16. § (3) bekezdésben előírt napi legfeljebb 2 órát. A Műsorszolgáltató még a vizsgálat előtt, augusztus 31-én kelt levelében jelezte, hogy belső kimutatása szerint július 31-én 15 perccel, augusztus 1-jén pedig 30 perccel túllépte az Rttv. 16. § (3) bekezdésében a televíziós vásárlási műsorablakokra engedélyezett műsoridőt. Előadta, hogy a hiba oka emberi mulasztás, a TV2-nek a jelzett műsorablakok sugárzására megbízása nem volt, azok tévedésből kerültek adásba. A Műsorszolgáltató kérte, hogy a Testület ne alkalmazzon súlyos szankciót a törvénysértés miatt, hiszen ilyen jellegű törvénysértés először fordult elő a TV2 műsorszolgáltatásában, és a jelzett esetekben a TV2-nek bevétele sem keletkezett a „plusz” műsorablakokból. A Testület Műsorfigyelő és –elemző Szolgálatának négy hónapra kiterjedő vizsgálata során kiderült, hogy a Műsorszolgáltató adásnaponként, és nem naptári naponként ad két óra televíziós vásárlási műsorablakot, és ennek következtében rendszeresen 15-30 perccel túllépi a – Testület álláspontja szerint naptári naponként számítandó – időkeretet.
A Műsorszolgáltatóval szemben november 21-én indult közigazgatási hatósági eljárás. A Testület megküldte a TV2 részére a vizsgálat megállapításait, és nyilatkozattételre hívta fel. A TV2 képviselője az előírt határidőn belül az alábbi nyilatkozatott tette. I. A megkeresés formailag hibás, mert nem jelöli meg, hogy pontosan mikor indult az eljárás. További hiányossága, hogy nem tartalmazza a nyilatkozattételre felhívó levél megküldéséig keletkezett valamennyi iratot, a Testület rendelkezésére álló bizonyítási eszközök felsorolását és az ellenőrzés megindításának módját (azt, hogy az eljárás hivatalból vagy kérelemre indult). A TV2 képviselője az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is hiányolta a megkereséséből. II. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint az Rttv. 16. § (3) bekezdése nem fogalmaz egyértelműen, amikor előírja, hogy a televíziós vásárlási műsorablakok teljes időtartam nem haladhatja meg a napi két órát. Nem rendelkezik ugyanis a Törvény arról, hogy milyen időszakon belül kell érteni ezt az időtartamot – a napi műsoridőn (a műsorszolgáltatás kezdete egy adott nap reggelén és az utolsó műsorszám közötti időszak), vagy egy naptári napon (0-24 óra) belül. Ha az előbbi értelmezés szerint vizsgáljuk a TV2 műsorát, vagyis az adásnaphoz rendelt műsoridőt vesszük figyelembe, akkor a Műsorszolgáltató nem követett el törvénysértést. A Műsorszolgáltató kiemelte, hogy 10 éves működésük során nem követtek el ilyen jellegű törvénysértést, majd utalt az augusztus 31-én kelt bejelentésre, melyben kifejtették, hogy az ott említett két napon sugárzott televíziós vásárlásra a TV2-nek nem is volt megrendelése, azaz bevétele sem keletkezett, a fennmaradó napokon sugárzott, és a Testület által „többletként” értékelt televíziós vásárlási műsorablakok pedig csak a napi műsoridő eltérő értelmezése miatt kerültek adásba. Hozzátette, hogy a nézői érdekek egyik esetben sem sérültek, mert a műsorszámokat éjjel két óra körül sugározták; adataik szerint a műsorablakok nézettsége elenyésző volt. A Műsorszolgáltató képviselője végül előadta, hogy a TV2 a televíziós vásárlási műsorablakok sugárzásának jellegét – függetlenül attól, hogy jogi álláspontjuk eltér a Testület jogértelmezésétől – legkésőbb az ügy jogerős befejezéséig átalakítja, és a továbbiakban a naptári nap szerinti értelmezést veszi alapul a műsorablakok teljes időtartamának számításánál. Egyben kérte, hogy a Testület döntését követően a Testület Irodája egyeztessen a TV2 képviselőivel a „két óra” értelmezésének kérdésében. A Testület az alábbi álláspontot alakította ki az eljárási kifogásról A Műsorszolgáltatónak megküldött irat nem minősül a Ket. 29. §-ában szabályozott értesítésnek. Az ORTT ugyanis a műsorszolgáltatónál folyamatos ellenőrzési feladatot ellátó hatóság, így a Ket. 29. § (4) bekezdés c) pontja alapján a jelen ügyben nem terheli az eljárás megindításáról szóló értesítés kötelezettsége. Az irat megküldésével az ORTT a Ket. 51. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségének tett eleget, miszerint a hatósági eljárás alá vont ügyfél számára még az érdemi döntés meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani a nyilatkozattételre. Minderre 2
tekintettel nem megalapozottak azok az alaki kifogások, amelyek a Ket. 29. § (5) bekezdésében előírt tartalmi elemeket kérik számon a megküldött iraton. Nem helytálló a Műsorszolgáltató azon megjegyzése sem, miszerint nem kapta meg az ügyben addig keletkezett valamennyi iratot. A Testület ugyanis az említett megkereséssel, valamint az annak mellékleteként megküldött irattal (a hatósági ellenőrzés megállapításai) a jelenlegi hatósági ügyben addig fennálló minden érdemi körülményről tájékoztatta a Műsorszolgáltatót, aki így kellő információkkal rendelkezhetett az ügyféli nyilatkozat megtételéhez. A Testület a Ket. 68. § (1) bekezdése alapján biztosítja a Műsorszolgáltató számára az iratokba való betekintés lehetőségét. Az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatról A vonatkozó szabályok: Rttv. 2. § 22. Televíziós vásárlás: az a reklám, amely árunak (beleértve az ingatlant is), szolgáltatásnak, jogoknak és kötelezettségeknek - a kereskedelmi elosztóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történő - értékesítésére vagy más módon történő igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot. 2. § 22/A. Televíziós vásárlási műsorablak: az a legalább tizenöt perc időtartamú televíziós vásárlási műsorszám, amelyet nem televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásban tesznek közzé. Ha e törvény másként nem rendelkezik, televíziós vásárlás alatt televíziós vásárlási műsorablakot is érteni kell. 16. § (3) A televíziós vásárlási műsorablakok száma nem haladhatja meg a napi nyolcat. Teljes időtartamuk nem haladhatja meg a két órát. A 112. § (1) bekezdés d) pontja szerint alkalmazható szankció a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.5.1.13 pontja alapján: Ha a televíziós vásárlási műsorablakok napi teljes időtartama meghaladja a 2 órát, a kötbér mértéke minden, a 2 órát meghaladó perc után a kötbér alapjának 0,25 százaléka. A Testület az „adásnap-naptári nap” vitában nem osztja a Műsorszolgáltató álláspontját. Az Rttv. valóban nem határozza meg, hogy a kötelezettség naptári napra vonatkozik, mert az egyértelműen következik a törvényi és szerződéses rendelkezések összességéből. Ha a jogszabály napot (hónapot, évet) említ, azon a Testület álláspontja szerint mindig naptári napot (hónapot, évet) kell érteni, kivéve, ha a jogszabály (szerződés) külön meghatározza, hogy pl. adóévre, tanévre, üzleti évre stb. vonatkozik az előírt kötelezettség. Értelmezésünket támasztja alá a Műsorszolgáltatási Szerződés több rendelkezése. A Szerződés ugyan nem határozza meg, hogy pontosan milyen időtartamról van szó ott, ahol „napi” kötelezettséget ír elő, viszont használja az „év” és „üzleti év” megkülönböztetést. A Fogalom-meghatározások című fejezetben az üzleti év definíciója a következő: „megegyezik a naptári évvel. Az első üzleti év a Szerződés aláírásának napjától ugyanazon év december 31-ig tart. Az utolsó üzleti év 2012. január 1-től 2012. július 9-ig tart”. A fenti fogalommeghatározásból kiderül, ha a Szerződés nem „naptári év” értelemben használja az „év” kifejezést, akkor külön meghatározza, hogy azon mit ért, és ez milyen időtartamot jelent. 3
A napi legkevesebb műsoridőre vonatkozó kötelezettség meghatározásánál a Szerződés egyértelműen fogalmaz: „4.1.1 pont A Műsorszolgáltató […] az év minden napján napi legkevesebb 18 óra műsoridőben („Műsoridő”), saját megkülönböztető azonosítási jelét használva köteles […] műsorszolgáltatást végezni.” A 16. § (3) bekezdés megsértése esetén alkalmazható kötbér mértékét a Szerződés 11.5 pontja határozza meg, ami szintén naptári napokkal számol. A Szerződés ezen pontja arról rendelkezik, hogy a műsorszerkezetben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén milyen mértékű kötbér alkalmazható a Műsorszolgáltatóval szemben. A műsorszerkezetet meghatározó 3.1 melléklet pedig naptári évről, hétről és napról rendelkezik. A fentiek alapján az Rttv.-ben használt „napi műsoridő” kifejezés sem értelmezhető másként, mint naptári napokra előírt kötelezettségként. Az Rttv. 16. §-a szerint: „(1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a televíziós vásárlásnak a televíziós vásárlási műsorablak nélkül számított időtartamát. (2) A műsoridő - bármely módon számított - egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot. (3) A televíziós vásárlási műsorablakok száma nem haladhatja meg a napi nyolcat. Teljes időtartamuk nem haladhatja meg a két órát.” A Testület álláspontja szerint a Műsorszolgáltató helytelenül értelmezi a rendelkezést, ha a napi műsorszolgáltatás kezdete és vége közötti időtartamot veszi alapul a számításnál. A Testület álláspontja szerint a TV2 az alábbi napokon megsértette az Rttv. 16. § (3) bekezdését: 2006. július Bemutatás napja 2006. július 3. 2006. július 10. 2006. július 17. 2006. július 24. 2006. július 31. 2006. augusztus Bemutatás napja 2006. augusztus 1. 2006. augusztus 2. 2006. augusztus 7. 2006. augusztus 21. 2006. augusztus 28.
Televíziós vásárlás időtartama összesen (óra:perc:mp) 2:15:04 2:15:03 2:15:02 2:15:16 2:15:16
Túllépés mértéke (perc:mp) 15:04 15:03 15:02 15:16 15:16
Televíziós vásárlás időtartama összesen (óra:perc:mp) 2:30:16 2:30:16 2:30:16 2:30:03 2:15:03
Túllépés mértéke (perc:mp) 30:16 30:16 30:16 30:03 15:03
4
2006. szeptember Bemutatás napja 2006. szeptember 4. 2006. szeptember 11. 2006. szeptember 18. 2006. szeptember 25. 2006. október Bemutatás napja 2006. október 2. 2006. október 9. 2006. október 16. 2006. október 30.
Televíziós vásárlás időtartama összesen (óra:perc:mp) 2:15:16 2:15:04 2:15:15 2:15:14
Túllépés mértéke (perc:mp) 15:16 15:04 15:15 15:14
Televíziós vásárlás időtartama összesen (óra:perc:mp) 2:15:05 2:15:13 2:15:15 2:11:32
Túllépés mértéke (perc:mp) 15:05 15:13 15:15 11:32
A vizsgált időszakban sugárzott televíziós vásárlási műsorablakok listáját, benne a sérelmezett napokat, a határozat melléklete tartalmazza. A szankció kiválasztásánál a Testület figyelembe vette, hogy először észlelte a 16. § (3) bekezdés megsértését a TV2 műsorszolgáltatásában; a törvénysértés oka a Műsorszolgáltató téves jogértelmezése, amellyel kapcsolatban egyeztetést is kezdeményezett nyilatkozatában; az emberi mulasztás miatt bekövetkezett hibát (július 31-ei és augusztus 1-jei túllépés) a TV2 jelezte a Testületnek; a nézők érdekeit nem sértette a reklámidő túllépése, mert a „plusz” műsorablakokat éjjel két óra körül sugározta a Műsorszolgáltató, a nézettség ebben az időszakban elenyésző volt, valamint hogy a Műsorszolgáltató kijelentette, a továbbiakban a naptári nap szerinti értelmezést veszi alapul a műsorablakok teljes időtartamának számításánál. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. Törvény 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (2) bekezdése biztosítja. Budapest, 2006. december 12. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s. k. elnök
5
