MAGYAR HONVÉDSÉG SZOLNOKI REPÜLŐTISZTI FŐISKOLA
REPÜLÉSTUDOMÁNYI ÉS
KIKÉPZÉSI KÖZLEMÉNYEK (TUDOMÁNYOS KIK r~PZÉSI KÖZLEMÉNYEK)
VI. évfolyam ! 7 -
18
1994 / 2- J.
z:í m
„
T A R T A L 0 M
llENYó GYÖRl'iY: Mit.. t..anul t..am .i.z Egyesül t.. Al l amok
IZ[PÜLÉS TUD OMÁNY I ÉS KIKÉPZÉS I KÖZLEí'<ÉNYEK A Magyar Honvédség Szolnok i Repü l őt i szti Fő i skola belső terjesztésű i dőszaki folyóirata
Egyetemén? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. .
Dr·. N~Mt::Tll MI KLóS: P.eplH éo;:;l ud.:.m.
D1-. PÖKORÁDI LÁSZLÓ: Rendszer·el: és f ·olyamalok g 1 l e t i vi2sg.
Dr. KISS LAJOS:
A r<'!'pUl<'.\gép-1.:er·-il: fékezése nedv1 s.zál l 6pál yán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .
SZERKESZTÖ BIZOTTSÁG:
Dr. SZABÓ LÁSZLÓ: "VERF.:B" f-.<·ls6szárnv.as motoros repU16gép - :;.zámít.ógéppel segft.et.t. - repi mechanikai elemzése .. . . . . . . . . . . . ... . .. . .
Elnök: Békési László mk. ezredes
HORVÁTH DEZSO: A repU16gép dinamikai t..ulajdons~ vizsgálat.a hossziránytl mozgás eset.én ....
FőszerkE:sztő: Óvári Gyula mk. alezredes
Dr. ESZE':NYI JÓZSEF': A ni.agyar l al.:osság bi ztonságt nak alakulása ... . . . . . . . . ... . . . . . . . . . . . . .
TAGJAI: dr. Lantcs Éva főisk. tanár Mikola István őrnagy Ribárszki István alezredes Sveh li k Jáncs mk. alezredes Szekeres Bálint főisk. adjunktus Szilágyi Sándor ka. Szurmay Zoltán szds. Verdes István alezredes Gépelés, szövegszerkesztés: Dömök Ján osné ka. FELELÖS KIADÓ: Nagy Sz il veszter mk.
SÁNDOR ENDRE: Szemel vények a Természet..t.udományJ szék t.udományos m~nkáj ..!.ból . . . . . . . . . . . . : .
vezérőrnagy
KÉSZÜLT: A Szolnoki Repülőtiszti Főiskola házi nyomdájában
KISS CSABA: Légi
Egy kUlönieges repU16gép t.ört.énete
jármlfvek oploelekt.ronikai rendsz,:;,r ei és bf zései C fordí lás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
STONI ER ROGER A. : A s t.eal t h t .ectmc.•l óqi a ki dol a második vi l .!\qhábor tlt.61 azÖböl Cfordít..is ) . . . . ~ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
-t
· -fRES L.P.-WALSll K.R.: Az F-15 repU16gép paran nek javítása egyesí tet. t.. haJ t..61mlvezér·l 6 gépvez~rl6 rer1do;:;ze-1-rel (fordít.ás) . . . . . . .
HUGHES. D. ··LENOROWITZ J. M.: Az F-l 17A r·epUlőgép rlfsít..•s• Cfordí~ás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
ROINE MATTSSON: A CF'D sztímí táscl: és =ozélcsalor s-=l' , l t?het .6ségek az úJ r·t?pUl.Sgépel' aerodi f·ejleszt.ésében és te-rvezéséber1 (fordítás) . WllI TTE rRANK: ~ r .=.-pUl .Sgép haj l ómO- jel l e-mzők v t.er1denci á.i, ( f ordí 1_~_s ) . • . _ . . . . . . . _ . . . . . . . MJCllEL TATU:
t\ :zarzavar
l.:ezel~s<> Cf.::.rdit.ás) ....
kel számol hat.6.
A csuszáskori kerék g~rdUlés paraméterét meghatározva, az
FN
3-as · s:z·ára:z
t'Ugg6leges t.erhelés egy rés:ze a
Feltételezik [2J, hogy a kapcsolat. hosszsur l ódási
és
részre kerUl. keresztiránytl
i gy meghatározhat.ó a:z ér lék e
egyUU.hat.ója azonos,
nedv,;,s :felszállópálya esetére:
A
9
Amennyiben:
A
9
=A
µ
µma.>~. -
CA 1
+ A
(1)
ma.x.
)
C2)
2
és alkalma:zva az 1-es és 2-es zónában a viszonylagos :folyadék nyomások feltételezését., kapjuk:
µR
A!../A= e ma.kpt/pL
(3)
A2 /A= cmi.1,Pz'."Pt
(4)
= µ,("µrnox. = l-Ccma1:1\/Pt
+ érnikpz/pt)
(5)
Az C5) egyenletet a NASA alapvet.6 siklási egyenletének leki nli.
Az ezzel kapcsolatos NASA Által alkalmazott számit.á-
si módszert. a.f2J szakirodalom részlet.esen.kif'ejli.
Az alk.almazot.t. elmélet számítási ·szakasz f' el lét.el ezi : -
több sebességen
.történik
a
f'ékezési
a
kövel-kez6ket.
kisérlet., hogy a
gi:Srbe ponl.jait f°el t.udják venni; -
f°elépilik az µR
=
f'(v/vc,,?
f'Uggvényt. a
kisérlel-ek
alap-
ján, DBV h1\.61ml eset.én pedig az µL kapcsolal-ot.; -
i nterpol á.ci óval
-
a f'oly;;..déknyomás alapján ill. ve-J
-
ki számi lják a e mo.k és e mik ért-ékét,; a
(:6) egyenlt.l segit..ségé-'
me-ghalározzák az µP. számitot.t ér·t.ékél;
a ballormyomást, ismertnek.. tekintve µmax. és rozhat.6;
vc„ meghat:
µ eff ki számi lhat.6 nedves f'elszáll6pályára. ·
Annak ellenére hogy az elmélet egyszeranek
és körmytJnék
t.Unik a:z alkalmazásra, meg1'igyelhel.6k a. nehézségei is. ábrán megadott.
kisérlel
adatai
Az. _3.
26,4mm vizrét.eg vastagságra
41
1
vonatkozik, 1.
ahol az alkalmazott. Jelölések:
hi dr.odi nami k ai
nyomás. n:H dközel ben;
2; át.szám,it.ott. se.béi;:ség; 3 .. i'olyadék dinalll,il<::ai nyomása; 4.
N°-1.. adó ért.éke a középvonalon;
5. N°~a. adó ért.éke a szomszédoS: i'el Ul et.r:.Sl; 6. borda;
7.
csatorna;.
B. nyomás adó elhelyezése; 9.
ballonnyomás.
s.ábra
Azt. a nyomást. amit. a bor da alatt. mérnek , csatornában mért. nyomást. pedig az 1 ..
a
2.
zónához•
a
zónáéhoz viszonyítják.
A következ.S NASA által alkalmazott. elmélet.ben a kiegészít.és abban áll,
hogy. a dinamikai .és viszkozus nyomásc.k egyen-
l&k a ballon nyomásával, CsE·d:>es:ség szerint.). a sel:>ésség pedig egyenl.S a _si_klás:,i Ccsus:_zás_l) sebességgel,
vc„ =·9 ~~
A. 3.. ábra bé111ut.at.ja .hogy ez .a i'eH.ételezés nem teljesen igaz. A NASA végrehajt.ot..t. kisérletei néhány para~t.er kapcs0la:-' t,át.
er.Ssit.et.t.ék
meg nedves. t'élszáll6pálya
t.erhel·4s;
i'ut.6gúmi
mélysége;
kopóréteg
rriéret.e,
sz•rkezet.e,
i:Ssszet.ét.ele;
eset.én:
r·adiális
mint..ázat.a; . cs:at.orruO:
h.Smérséket.;
vizrét.eg
vas-
42
1
\
....
.....,
tagsága;
f·e1szál16pál.ya
bor·i tásának
s2erkE>zete;
í'titók&rék
.gl:SrdUlésének módja és helyzet.e.
·Az 4.·ábra adátai ·a kerékkl:Speny ·kopásának hat·ás.át mutatj,a
be, 32
* a.a
VII
-ker·ékre, ··hossziránytl csatornával,
ballonny~más esetén,
1 ,03 MP.a
nedves pálya használatakor.
·4. ábra
Az ábra jelölései:
1
-
közepes µ;
2
-
gör·dülési ·sebesség;.
'3 -. k,;,rék kopás .%-ban. A
kapo:lt
értékek
át.számi-tására
tábl-ázatok :l{llnak
zésre,· -melyek -a csuszási egytiti:Jhat.6kkal
A NASA korábbi kutatásai
meggy6z6en bemut.at.t.ák.
csusz6 surl6dása jelentősen csökken
a
rendelke-
vannak kapcsolat.bar•. hogy á
hőmérséklet.
gumi
növelése-
kor.
AZ EREDMÉNYEK IPARI· FELH:A;::,-il~ÁLASA
A repül C.gép gyárt..ó cégek
t.ásos
és
megbizhat.ó
nagy f' i gyel met
f'ékr·endszerek
f·ordi tanak
gyártására.
nyomat.ék értékének követelménye és a.fékezési nyisége számitógépen kerül pé5. programok
f'eldolgoz.ásra
alkalmazásával,
A
a
ha-
i~ékezési
energia meny-
komplex számit6gé-
az -eddigi eredmények ismeret.é-
ben.
A rendszerek vizsgálatakor automatikus fékezési eljáráso-
43
~~~
~
kat. alkalmaznak: •
:t'ékezés állandó surl6dá~ü egytlt.t.hat.óval;
*
felszállópálya vált.ozó állapot.ának adapt.ác~ója, (nedves vi zt..ócsás és j e<Jes) ;
• s.t.abil mozgás a :fut.ókereken. hosszirányi:f lengés;
*
a fékez.S er6t. a repUlc5gépve:zet.6 vezérli;
•
felszállópálya egyenetlenség, pl.
fUves pálya eset.e.
' J.;,lenleg 4
családját.
alkalmazzák
az
ABS ·f"endszernek.
A
5. ábr·a próbapadi ért.ékeket. mutat. be három repUló'gépen alkal mazot,t. ABS t.ipusnál.
6 . .4bra
Az. ábra jelé:Slései: 1 - a :fékezés hat.ásoss.4ga; 2 - max.
meg.
surl6dási egyUt.that.ó;
3 - haladó mdszaki rendszer; 4 - ké:Szbens..S mllszaki rendszer; 5 - r4gi maszalci rendszer.
ZARO Mivel.
h1.4nyzik
a
MEGJEGY~
repUl~peklcel
f'olyt.at.ot;t.
pontos
pró-
bapadi ellenC:Srztfseic sora, a f'ent.1 lcislf.rlet.elcb<51 .az· igy a kapot.·l eredményeket. a hajózó s:zem4lyzet. lc4pz6sében csálc .óvat.o-
44
~!~
~
san· aH:almazhatj.oOc. t,it.,
A futóin"a ai"kalma:zásával a pálya állai:)o-
annak l-isztaságát javitását. kisérhetik f"igyelemmel.
Az ilyel'l pályákon t.Br-tén6 mo:zgások eset.én a fékezett kerekek di f'>ami.kai
t..ul ajdonságai . is tfr-dekesnek mondhat.ók.
Er-r61
a
k!:S-
követke:z'5 számban les:z szó.
ALKALMAZOTT JELÖLÉSEK 1
zóna f"olyadék nyomása;
-p
2
zóna t·o1yadék nyomása;·
-_p
ballonnyomás;
-p
1
2
1
-µR
gi:Srdti16 kerék hidrodinamikai
par·amét.ere;
-µL
csúszó kerék hidrodinamikai
-µ"
nedves feltileten a hosszirányú gé:kdUlési ellenállás;
-µ z
nedves f"elUlet.en a csuszási
-µYnO.X. = 0 9300 -µ.,_!"! -11
0,0011
paramétere;
surl6dási e l l . ;
pl;
µma.x"f/;
kisér-leti egyUtthat.6 CNASA).
FELHASZNÁLT IRODALOM 1
Brewer- H. K. Corner-ing Proper'-t„ies of Air-craft Tir-es, t.o be pr-esented illt t.he ASTM Tire Symposium, Akron, Ohio, Nov.13. 1974.
2. Hainline B C,
Amberg R L, Sr-inath S K: Pr-ediction of Aircr·aft Braking _Fr-iction on Wet. Runways, A look at past and cur- rent. research acti vi t.ies, SAE Tech. Pap. Ser, 1983,. No B3l 662, p.1 :-16.
on
3. Kiss Lajos: Lat.eral Motion of· Aircraft t.he Runway, 1$t.h Cor>gress of' t.ne Int.ernational Council of t.he Aeronaut.ical Sci ences, 19-23. sept.ember, :l 004, Anahei m, Cal i forni a, USA. 4. Kiss Lajos:
SZRF. "TK.K.
Fut.6kerékr·e ható Uzemeltet.ési 1993"'2-3 p.75-91.
paramét.ere-k.
MH.
6. Wat.t,ling A. G. The Dynamic Response of" .an Aircraft. Wheel t.o V'1lriat.ions in Runway Frict.ion, Aeronáut.ical Jour-i"tal 1999. 92. N° 915 P- 169-179.
45
~~~
~
Dr. Szabó László mk • .Srnagy "VÉR!m"
F'E:L.SőSZARNY AS
J<ÖNNYlJREPllLőGSP
MOTOROS
--szAMl TóGltPPEL SEGI TETT- REP~SMECHANI !
rész
BEVE~
Hazánkba.!!>
és
ul t.rakönny
egyre
nagyobb
mot.oros
népszerOséghek
könnyOrepUl <5gépek.
i:lrvendenek
az
El t.er jedésUk
f6
oka az egyszera kialakításuk miatt.! viszonylagos olcsóságuk, ernellet.t. kiválóan alkalmasak okt.at.ó, Sok
helyen
meglátva
kezdtek »Z ilyen letve épít.éséhez.
az
kat"""g6riájt.l
A Szo,lnoki RepUl.Stis"zti
sport. és egyéb célokra.
"rejlő
ebben
Uzlet.i
repUldgépek
lehet<Sségeket"
t.ervezéséhez,
il-
F.Siskolán 199a-ben kezdt:ek hoz-
zá e-gy mot.oros könny1'!repU16gép építéséhez Jiajagos Károly repU1<5gP.pvezoe.t6 cens
ok-• ~t.6,
vez,;,t"ésével .
Az
valalnint. Sveh!ik J<[,„:;..s fdiskolai
épí t.ést.
a
F.:51 sk.ol a
.:Jú-
RepUl <5gépépí t.<5
és
Konstrukt.c5r Szakkör"e és az azt irá,nyító RepU16technika Uzembér1t.1rl6 és Javító Tanszék répUl &;(ép a ra!
és
t.anári
"VERE:.B" "nevet. kapt.a.
merev iégcsavarral
munka.k"özössége vég..,zt.e.
A
A gépet. ROTAX 508'-as: motor -
lát.t.;;(k "el.
A légcsavar "t.ervez.Sje
és .készí t.Sje Nagy Szil veszt.er volt..
A Budapest.i MOsz,aki Egyetem .KözlekecléS:mérnöki Kar repU. kurzus di µl"omamunkájaként.· ezen repUl <5gépet. "
l .S
szakmérnöki
vál aszt.ot.·t.am.
Munk.árnat.
Dr.
St.ei ger
I st.ván egyet.emi
docens,
va;lamint. Svehlik János f.Siskolai "docens:-korizule.nsi irányít.ásá,val végez,t.em.
4 \\Ü;pl,omat.erv ."~~,l ja •z yolt.. hogy a s;z~khatósági énge-
~2•r:z""-"*2 ~z9kséges r'"lliPtll.4~-.oiJ~ ai s2;fmí Usok egy .r4$zét. - a;z ,er,r.e a C4H.ra megb,izoU. s2~~rt.Sl f«~ge:t.-: d„l y
leriUl„
s:i:áJ!líct.6g4pes
szof't.verek
"f:•lha.szn.illúáVal " -
46
~!!!!~
~
végezzem
el
és
ez:zel
a
munkával
hozzájáruljak
a
repU16gép
várható
t.ul ajdqnságai nak megi smeréséhe:z.
A k<:Svet ke:z6 f'el adat.ok el végzését. t.azt.em ki
célul:
S:zárnyprof'il vizsgálat.a; reptilési sebességek: meghatározása maximális és
a
fels:záll6stll y
f'igyel.embevételével;
reptilé5gép 'polárgi:>rbéinek
rendelkezésre. ál 16 CPenaud-·diagram:>;
vonóer6
az
szánútása;
és
a
t.el jesítmény
emelkedési
és
a. szárny
szUkséges
és
a
meghatározása
süllyedési
sebességek:,
illet.ve polárisok: meghat.ározása; az elérhet6 zuhanás,i. sebes·ség és zuhanásból való felvét.el Lása;
a
mir>imális sugarának kiszám!-,.
60°-os bedi:>nt.ésG forduló sugarának és idejének k:i-
számít.ása;
a
f'elszállási
és leszállási
dt.hossz l'Tteghat.ározá-
;;a; a r "'PUlőgép mel 1 s6 és hátsó súlypont. helyének ,
valamint.
a stat.ikai hosszst.abilit.ás ért.ék:ének kiszámít.ása.
REPULE':SMECHANIKAI ELEMZE':S K!INDl'Ló ADATAI A r·epül őgép szár· ny.a:
Szárnya egyf'ót..artós elcsav.arásment.es, '\..églalap alaprajzú,
:fémszerkezet a
Uvegsz.üas
zása 30',
hür.hossza 1 ,-49 m.
me-reví tői
diagonális
csatlakozása alul -f e.l Ul
e_gyaránt
úgyszi nt,éh.
ol dhat.6
csakúgy, mint a szárny beki:>t.6 vasal ásé. bor·dák,
Profilja
el6renyila-. Fémbord
és segédt.artóhoz ragaszt,ot.t és sze-gecsköt.éssel
cs.a t.l ak oznak ,
li
·0rr bor í t.ása
borít.ása vászon.
Pozitív V beállítása 1°30',
beépítési szöge 3, 2°,
f'őlart.óhoz
segédt ar· t6v.al.
mrigyant.a alapú,
Worlmann FX 60-126.
a
cső
al umí ni um
a
t..öbbi
Uzemanyagtart.ályok
dural'
Vég- és
csé5 mer·evítés1'.J
C26-26 l
)
a
t.&borda
Sz>lr nydúcok
köt.éssel
t.ört.éni k
tőbordák
könnyített. és
az
t..e--
bor-da.
1. sz.
borda
közi:>lt elhelyezve.
A t.eljes fesztáv ment.i csar6k differenciált., .mechanikus vezérlések (széri..a)
Cpusch-pull
oowden,
rudazat,
vált.ozatokon 2/3 :feszt.ávnyi
·himba).
csar.s,
Későbbi
1/3 :f'es:zt.áVnyi
47
1 .
"""41
egysz&r(f.
f'ék!::zárny
csökkentése,
t.erv&zett
a
fel..4
~
l ész.álld
tltboSsz
illet,ve az em&lked5 képesség Javítása érdeké-
. ben. Jelenlegi csllr6 geomet.riai el.csavarása 14°.
A. repUl~ép feszt.ávolsága: . . . . . . . . . . •. . . . . . . . . . . . . . . . . A
re:pUl~ép
A
szárny alapraj:2:i alakja:
A profil
szárnyfelUlet.e:
hdrhossza:
10,8 m
............••. : . . . . . • . 15.794
ma·
. . . . . . . . . • • , . . . . , . . . . ~ ... téglalap
... ·. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1,49 m
Az aerodinamikai tengely távolsága az orrpont:t.61: .. 1,2135 m A szárny beépítési szélge: A prot"il
. . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . -.· ... 3,2°
. . . . . . . . . • . . 5:$ A profil kri t i ktJs állásszöge: . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . 13:l44o A profil maximális f'e;>lhajt6er6-tényez6je: ... , . . . . . 1,65:=1, 7 A
felhajt6er6-tényez6 iránytangense:
profil Cy-ci,
A ví zszirit>.,.s
Cm-a, Cy-Cx értékei: . . . . . . . . . . . kat.alógtJsból
farokfel Ulet adat.ai: -
t'elUlet.e:
. . . . . . . . . . . . • . . . ; . 2.,324 m2
- ter jedt.sége:
. . . . . . ; . . . . . . . . • . a,ag m .
- beáll í t.ási szöge: ........
·!.,
il)agassági kormánylap hdrhossza:
A magassági
,,..
„ .„ .. ..
.-1
0
... , .......... , .. , .. 0.4Z .m
kormánylap maximái'is ld't.érít.ési szélgei: - lefelóf:
. , . . . . . . . . . . . . . . . . . . : . ... 17°
.
.
-·felfelé: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . .
-26
0
A farokfel Ulet. hdrhossz. negyedének. t.áVÓlsága az
orrpont.t.61:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . 4,89 m
A profil felhajt.óer6-t.ófnyez6 ii-ánytangense:
.... . . . . : .. 5,73
A fUgg6leges vezéi-s.ík adatai: felUlete:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . : .. 2,514 m2
- ter Jedt.s4'ge:
. • . . . • . . . . . • . • . . . • . . . . . . 1 •e
- be4p.ít.ési szl:Sge: lc:itéi-.íttfs:i s:i:l:Sge:
. . . . . . . . . , . . . . . ;_.. . . . . . . .
..
.
+
111
O0 0
..•.••....•.••.....• ·±26
- oldalkoi-~ny átlagos htlrhossza:
... 0,886 m
48
~!!~ ~
·"11111
1
AC t.ávolsága az orrpont.t.61,
4, 700 m
...... ;
a pro~il felhajt.óér-.S-t.ényez6 irányt.angense;
5;73
. .. .. .. . . . . .. .. . . . . . . . .
Tör7-s Törzse vegyes szerkezet.a. nium t.áma.szrudakkal. lok,
csövek
Az
Alumínium cs.S gerinc,
alumí-
utaskabin alumínium 'és acél
profi-
felhaszná:lásáva1
készUlt.
üvegszálas
epoxi
·m(J-
gyarit.a. alaptl borít.ássa!. lexán szélvéd.Svel és ajt.ok-kal, egymás mell.s.t.t.i t'a ·szerkezet.a kárpit.02ot.t. ülésekkel. ml:Sgöt.t.i
csomagt.ér
szélessége 1, 4.5 t.ott-szegecselt Kormánylapjai
m,
borít.ása vászon. magassága
dural
1 ,36
A kabin m.
A
és.S rácsszerkezet.
pvsch-pull.
Az ülések
hossz·a 1,65 m,
farokrész vászon
rendszer(! bowí::len,
ragasz-
bot-ít.ással.
rövid
r·udazat.ok
és himbák ko1nbinációjávál vezérelt.. bot.-·ráés zárt kabinnal
ki a.l akí t.ása: - hossza:
. . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ' ..
'3;475 m 1,46 m
- legnagyobb szélessége: legnagyobb magassága: - stlrol t. fel Ul et.e:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1,27 m 2 4, 18S m
. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .
Fut.6kerék homlokf'el ület.e:
............... , ........
Fut.6szárak homlok fel Ulet.e:
2 0,2123 m
Fut.ószár·ak kereszt.met.szet.i ala!<ja:
............
lekerekített.
Kormányozh.at.6 orrfut.ója mechaniktisal'l f•éke:zhet.S. mt'.lv"' progr.,,sszív karakt.eriszt.ikáj:ú spir'ál gumipogácsás lökésgát.16Val. kei
maanyag
2
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 'o,OB4 m
F<Sfut.6-
rugókkal· rug6zott.
FelfUggeszt.ése leng.skaros.
áramvonalaz6 borít.ást.
kapt.ak.
Kere-
Nyomt.áv 1,75 m.
t.engelyt.áv 1 ,29 m Ckés6bbi példányokon 1 ,!34 m-re t.
49
~~~ ~
Hajtóma <motor + légcsavar) ROTAX
MOtor ja heng.er·es motor
. !308,
ott.o~motOl".
tl:ieme
aiat.t
tápszivattyúval
a
,folyadékhOt.éses,
, U:teman~gellátása sz!vót.ér
t.l::Srt.énik.
vákuum
kétUt.emiJ,
indít..ishoz makl::Sdt.et.te
Indítása elelc:.t.romotoros,
két.-
kézi.
a
membrános gyújt.J:sa
elektronikus vezérlé.stf mágnesgyújtás .. ·
Légcsavar - .típusa: -
. . . . . . . . . . '. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . CLARK Y
át.mér6je:.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . ·. 1, 86 m
alapbeállít.ási szöge-: szögsebesség:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11,01°
. . . . . . . . . . , ..
„ •••.••.•.•••...•••.
276 1 /S
A hajt,óm(f r-endelkezésre iillló von68r~ ~ t.eljesít.m.fnye:
50
A
rendellcezt6sre
sebéssllfg
v .Vs
eV)
Qld era CFR) · t.eljestt.•ny CPR) a valaalnt. a 1-'gcsavar hat.llstolca Cl)) tUggvénYl§ben
'"
FR l
PR
e H
l)
e
KW l
e
"
]
0
1540.00
1
45.63
o.oo
a
1626. 86 · 1511. 27
45.83
3.33
3
46.02
1498.22
6.67
46.21
4
1480.72
5
46.39
1464.76
S.71 12.77
6
46.56
1448.32
16.73
7
46.71
1431.44
18.60
46.. 86
21.38
8
1414. OQ
g
45.99
13Q6.30
24.08
47.10
26.68 29.19
10
1378.06
11
47.20
1359.35
12
47.28
1340.22
31.62
13
47.36
1320.64
33,97.
14
1300.64
16
47,39 47.42.
1280.21
38.40
16
47.42
1269.37
40.60
47.40
42.51 44.45
36.22
17
1238.11
18
47,35
1216. 45
19
47.28
1194. 40
46.31
47.18
20
1171. 97
48.10
21
47.06
1149.15
49.81
46.90
51.46
63.03 54.64 66.98 67.35
22
1125.97
46.71
23
1102.43
24
46.49
1078.63
26
46.24
1054.30
45.96
26
1029. 73
27
45.64
58.67
1004. 83
46.28
28
59.QZ
979.62
44.89
29
61.11
954.10
44.45
62.24
51
~!~
~
y
e
~
J
p
FR N
i
1)
Jt (
KW J
[
„
l
ao
Q28~28
43.QS
31
83.32
902.17
43.47
64.33
32
~,79
42.ga
33
849.11
42.33
65.30 ee.20
34
822.17
41.CQ
35
f!n. 06
794.98
41.01
36
707. 63
40.29
~
f!n. es ee.69
73Q.84,
s
~-62
711.~1
38.70
39
68:9•74
37.84,.
"°
70.47
8!119; 3!3
.36~Q3.
70~Q8
4l.
152e;75
3!5.rn
42
f!lli11. sae.··
·s..rn
43
eee.s
s.~
·.
..
89~
QO.
71.43 71.&a .72.13
!539.ee
33"01 32.81.
•
m.o.23 480.eo
32:.ee
'.'72. 38 72.54
30;49
4t7
. 4!JO. 70
. :72.et
2fí.1g
420.eo
72.58
Z'f.88
49.
'.'72.4!5
3GO.l!i2
28.~
72.18
•ío
71. 7tS
.w. .
..,
.
... !SO
360.'ZI·
51
32Q.7S
se
l!m:O&
23.&
71.15
aa:.11
70.32
53
aea.21
20.54
!S&.
. 237.JQ
s.~
Ui.01
f!S?.74
ee.eo
!S&
eoe;;~
9,·
17~22
t74.oo·
15;49
S1
eS.20
1G;2f
13~ee'
111.!58.
w.es
11.83 9;92
. 9'.·71
ft>80.
OC>·
47"ST
7.0!5
01
:ao.13
l!S•Bl
e~m
02.
18~.~
-10. 40
3.94·
-atS.47
--
:
4?.c'T
51~
~!~ ~
...... Í
Villamos rendszere .12 V-<:JS
egye~ramll•
80 W t.eljesít.-
~nya ü:Slt.<5 m.ignessel . . Alckumulát.ora 35 ·A)'.>-ás,
a inot.or indí-
tásához szUks~ szerint. kUls" csaUakozással.
Fogyaszt.61
indít.ómot.oron t.dl: f"énymajak,
az·
hefyzet.f"ények, leszálló-guruló f"ényszórÓ,
fordulat.szátnmér6, Uzemid6-számlál6.
Mdszerezet.t.sége; variomét.er, elekt.romos
id66ra,
baromet.rikus
tizemid6-számlál6,
t.öl t.ésjel z6
és
sébesség,
inagasság
és
i'ol yadék csillapít.ásd mágneses irányt,il', elekt.ronikus f'ordulat.számmér6,
hengerí'ejh.Smér.S
forráspont . jel z6vel, · dsz6s
ri101cöoésl'.l' vizuális tizemanyag mennyiségmér6.
Rádi6ji. a 110-136
MHz-es t.a1·t.ományban legalább 25 kHz-ként. .hangolhat.6 URH ad6vev6 állomás.
;
.
Az Fx 50-126 katalégt:s adatai l:R 1
4t 3
MT
1.0.:.0.:.0
„ 7
.OG19a o0G.l!3 .OG554
12 13 14
S6J.OZ
17
·69133 eóf.(j74 062938.. ·5?750
.„cj„'\7
27
.„3„~9.
29 30 31
~t
33 3„ 35
36.
37
:.a
39 4C •1 '2
„„tta „„
.56~~~
.b:'\2„4.
.osiJa
••OJ6Jrj -·c~1i:a
.. · -·02b53 . • 09138 .. . -·Ci2b"i7 . .09160. -·03167 .Q9130 -•C.3392 009019 -·03b7„. o06oS9 -·{J~~~l 006&15 -·037'!1 o0öl27 -003746 007'.:ISS. . -0037;,7 ~09041
.:>7sss
007077
.lJJ~I)
.o6s·as
~0P41.~
006021 .os„s1 .o•aoa
•060?1t
•0515~
fi!»
IJ7
.c.:„~2
.03493 .• 02802 .02090 .OU49
.O„Oü~
.OCOGO
PitoFtLTl;~F~:
-•.li0208
-. :lC.a'53 ""•Ulu-,6 •oCl't:U
.ua„.es · e08t>79 .0110;3 .•
ol«Jó4~
.~U74
.00675
P·h:„F.IT•••~=. •12o : e03b
•010!i6 .
o:>G9C'i1 •Oü 41 •üG:>47 ·. •ÓG3\, 7 •(,GQ29
0060~2
·124~3
WOEL~"ilw/T
•0.10~3
.•01073
.• 06549 .. oG6o9C,4 ,o7„G2 ·. o077t!1
o4;;.é".4J . e37CSó ·.• 339"3l' e3üdó1 e27ó"li oé4".9d o22c::!l ol9!)5b . ·. . ·17037
. ··,OG102
•00ö45
•Oú9i+4 •01022. •.010j4
004!>67 og5!)f!4 • 5~89
.„6733
.o~~!IO
.
.o4oss .
.03&:2 .026<;0 • 011:2
lfo lt9
•OG4e3
•OüoIO •iiú7.32
.01177 .021e1 .02t>11 .· ,\)3070 .. .03552
•l4'1".'~ . „··1·~ •. „ .
21 2.? 23 24 2b .;!$
~01412
•0\,2~9
o0ú3!:7
;,Ot798.
.~5J5ü
16
..
.01oe4
od297Q • ao~3S • 77713
. l!> lb
~~·.
.Jooca .
,94ö48 o9;\i:'l9 .91:)71 obC)ó44 .67:>:,i(I
u;.
::
.9.;(;~4
0
8
·9, 10
·Ovu.;;o •OGUl't •GiiU68 • liü1:+6
.0002„
• 'iA;: :,1 • 97Jl•'t .
r.·
Yu/r
oOGOOO .
•9%~1
• 99~71
. !J
YO/T
-·03598
-·034,-,5 -· ... 3~62
-•C.3Cl~S
. ••f1Z761
-.02•'2
··02132 -·0179
--01012 ••GOolfl -·003J1
•OCi"JO
PUECKLAliJ, /T:
P"'ECKl.AGEIT:
T
54
~!~ ~
A szárny FX 60-126 profilja
<.O 0J 1
0 <.O
x LL
55
1 .
FX 60-126 0.
f,f
FX "1-f26
,
„
"lt
fO
•
'
•
56
,.,...
• .
....1
111••· ~
~
' ._,
V1
-0.8
-0.4
a R••3Ditt:J'
R.•O.totrl E> Ru JO•to' ~ R•• t.5.1)1 + Re· 2/J.•rl • R„2.5~rl
e
.
~
il/~r
·~~ ~ -0.2
.l;,,}
-0.J
-·~·~
. .___..--+
1.z f'.< 50-126 orofil btalégus ft'p.~vényei ·
Ca
2.0
05 •
.
'f()()"
TO ·Cw
-3
a8
-a4
Prolffm•uung Z•/chttungs-Nt.
-LominorWindllonol•
dN UnNBsilil STUTTGART
lnstitut Für Aero-lllld Ciosd.>namik
FX 60·126
1.
a
0
.lu. I
~-'-~+---L--1'~~~-l-~'-----+-~-'--~~~--t--1'-t---+-'--+---+--t---+ 4~ • .12 16 20 8 20 2'.
0 1
OA
0.8
1.2
1.6
Ca
2.0
statikus ho.~szst.abilit.ás vizsgálaU-i<:>z fe>lhaszruUt c-Labodics -J. repül<5111érri1$k CAe-r-oplex)- .Ht.ü k'4szít,et.t. ~ s:z6ft.v'er input készl;etér,ek kielégítésére r"'grésszi6vizsgálatot. kel lett végeznem a wortlltann-kat.alógus í'l..íggVényeoi alapján. A 'iizsgáll
·_A
•Vége:zt&m el;
·
A pr-of'il ellenál.lás-tényez.S _:__ ál.J.ásszög
f'Uggvény.
regre-sszi6s vizsgáJ.at:a másodf'olcú po.linommal
sor-
-"''1"
AZ ADATMÁTRIX --·-··~~--
szám 1 2 3
4
e 6 7 8 g
10 11 12 13
--~
~-:-:--c:x·
Cl
-
Crad)
--
*
-
C!l
CE-03)
0.126ES
10.0
-10.1186 0.1117 0.1047
9.6 9.0.
s.s·
- 0.0994 - o.ogas·
8.1
0.0837
7.6
-
7.9
- 0.0767
7.1
- 0.0663
7.2
- 0.0623 - 0.0436
6.8
0:0393 0.0261
6.7
-
7.1 6.7
14
- 0. 0191
6.7
16
0.0069
6.8
16
0.0000
6.9
17
0 .. 0104
7.1
18
0.0244
7~3
19
0.0349
7.6
20
0.0438
7 .. 7
21
0.0523
7.8 ·8.o
22
o.oeee
23
0.0750
24
0,0972
26
o.orrn
2e
0.1099
27
0.1221
28
0.1291
8.3 8.6 8.8 9.3 9.7 10.2
58..
ti .
í ....
....Í
AZ ADATMÁ~IX
e::
~)
sor-
Ol
szám
exOl <E-03)
29
0.1~31
10.6
30
O.H553
11.0
3:1.
0. l.67'5
11.6
32
0.101.5
11.Q
33
0.1004
12.6
34
0.2024
13. 7
35
0.2146
14.9
36
0.2234
16.8
37
. 0.2373
l..6. 6
39
0.2666
1~L7
39
o.~2
20.5.
40
0.2862
22.2
41
().31i,4
24 .. 0
AO
(Ahol:
*
(rad).
= 6. 936161~
E - 03
Al.
1 ..6466l;;i229 E - 03
A2
0.172647469
y
= Cx
A
(0 . • . M)
Igy:
SS
~!~ ~
"""''
REGREsSzI óS NEGYZETt)SSZEG
7.92633613 E. - 04
SZABADSÁGI FOK
Z
NEGYZET ÁTLAG . = 3 .. 96316807 E -
04
MARAóEJ< .6.S624SZ45 E - 06 38
NE:GYzETÖSSZEG
:SZABADSÁGI FOK
= 1.80591643
NE!GYZET ATLAG
E-
07
. ·.TELJES NEGYZETÖSSZEG
7, 9949'3o96. E
.SZABADSÁGI FOK
.40
- . 04 ..
= 21 94. 54676
F .PETERNINÁCióS. KORRE;LÁCióS
KOEFF . .
= 0, 99141649 0;99$698996
KOEFF.
BECSL~ .STANCARD DEV. ·.
= 4~ 24960755
04
E -
AZ.ADATJ,iATRIX.
*.'
*
sor-
a
szám
1 2
3
'
Crad)
6
e 9 .10
*
- 0.1256 -
s:2;AMl TOTI
o.11ée·
- 0.111 '7
Cl;:-Ö3)
Cx61 . M CE-03)
10.0
9.351
g.!5 9.0
9.067 e.0os
·- 0.104'1
e. !S
8.!5!5!5
0.0QQ4
8.1
8.3'77
o.~
7.g
0.1eso
0.0837
7.6
'7.907 '7. 724
5 7
MERT Cx·a
...
·-
0.0767··
7.1
-·0.06e3
-
0.0!523
7.2
'1.485
7.1
7.222
60
~!~
~
AZ. ADATMÁTRIX (~úLóa:)
*
a
szám
11
!€RT.
*
sor-.
Cx(ll
0
(rad)
-
szAM!TOTT
Cx
*
0.0436
CE-03)
*
6.8
CE-0:3) 7.093
12
- 0.0383
6.7
7.026
13
- o. 0261
6.7
5;910
14
- 0.0191
6.7
.6 ..867
15
-
0.0069
6.8
6.833
16
O.OÖOÖ
6.9
6.836·
17
0.0104
7.1
6.871
18
0.0244
7.3
6.979
19
0.0349
7.5
7.103
. 20
0.0436
.7.7
7.235 7.394
21
0.0523
7.8
22
o.oea0
8.0
7.620
23
0.0750
8.3
7.930
24 . 25
0.0872
0:e
8.291
0.0977
8.8
8.644
26
0.1099
9.3
9.101
27
0.1221
9.7
9.609
28
0.1291
10.2
. 9.924
29 . 30
0.1431
10.6
10. 605
0.1553
11. 0
11.253
31
0.1675
11.5
11. 953
32
0.1815
11.9
12. 819
33.
0.1884
12.6
13.270
34
0.2024
13.7
14.237
35
0.2146
14.8
15.135
36
0.2234
15.. 8
15. 815
37
0.2373
16.6
16.943
38
0.2565
18. 7
18.610
39
0.2652
20.5
19.408
40
0.2862
22.2
21. 440
41
0. 3114
24.0
24.376
ól
,....
;
. .
.....
(
·nyomatéléi-tény~z6..;-"'.<&llásszög CCm) tilggvény a regressziós vizsgálata negyedf'~lcú polinommal
A profil
AZ ADATMÁTRIX sor·-
a
szám
Cm
1
- 0.1395
2
-
- 0.1116
4
-.
9.62.'
- 10.25
0.1029
- 10.37
.... 0.0872
6
-
CE-02)
€i. 97.
.-
7
-10.62 .
0.0097
- 1(). 87
0.0523
- 11.00
8
- 0.0366
9
0.0156
10
-·o. 00<;>0.
11 12.
*'
0.1255
3 5
Ct
Crad)
·-... ·-
-
·0.0348 0.0523
14
0.0697
11 .• $7
-11.50
0. 0191
1.3
11.25
11.32·
11,36 11.0o
-· 1().87
- 10.70
15
O.OS'ra
1e
0.1098
- 10.50 - 10.37
17
0.1221
18
0.1569
9.76
19
0.1883
9.37 g_37
20.
0.2548
.81
0.2C17
g.!so
22
.0.27~
- 10.70
23
0.2987
24
0.$141
.
-
-
11.50 1.2.00
.
.A icÖZELITES y .• Aó + Ai • ·x + •••. + AH •
X"M AL,A1Cu
62 1 1
·I ~~~ ~
---
AO • -
0.11~
A1 •
e. OQ742138
-
A2, •
1 • 01721493
A:3 "' -
0.2370065
=-
10. 2276067
'A4
Y =
CAhol:
-------------------~~---~--~---·~.--
emx·
ACO: • • M>
= lcco••. M)
X '"'a
.Al.ew..,..U(>: ...t
ötat'A-
~llld<>
~
~
~ elRIAAet .a..z iA.(wt ~ ~ a;~)
REGRESSZIOS MEGYZEltt:ísZEG
SZAá.AD&(GI
= 1. 22128209
E -
03
. =. 3., 06346522 E -
04
FOK = 4
NEGYZET Án..AG
ICARADeK NSGYZEI'1Ssz.t:G
= 5.'62541765 E - 05
SZABADSAGI :FOK • 10 ~GYZET ATLAG
=.2.90911456 E - 06
TELJES NEGYZETÖSSZEG
=
1. 27559526 E -
03
SZABADSÁGI FOK = 23 F
= 104. 99'7763
DETERMINACiós KOEFF.
= 0.956718935
KORREL.ACiós
= 0. 979120103
I
BECSL.~ STANDARD DEV.
= 1 • 70631Q4S E . - 03
63
-~----
..
AZ AOATMATRIX ·
*
a
szám
1 2 3
4
~RT
*
sor-
-
-
-
Crad)
*
0.1396
-
0.1255
C.E-02)
9.62
-
9.916
10.25
··-
10. 337
0.1116
-
0.1029
- 10.37
0.0872
-
10.Sa
-
0.0697
1.0.87
7
-
-
0.0523
8 9
10 11 12
-
-
-
- 10.604 .- 10.867 .- 11. 082
1.1. 25.
- 11.230
-
0.0156
-11... 37
0.0000
-
0.0191
- 11.32
-
10 .. 178
11. 0()
0.0366.
· 0 ..0348
9.646
9.87
6
5
SZÁMITOTT
Cm(ll
- 11. 353
- 11. 388
11.50
-
11. 3e,ra
11.30
- 11. 20á
13
o.osz3
;_11.00
- 1L15a
14
0.0697
-·10.87.
15
- 10.968
0 ..0872
16
0.1098
17
0.1221
18
0.1569
19
0.1883
20
0.2546
21
0.2617
22
.0.a7Q2
23
0.2967
24
0. 3141
- 10.70 - 10.50
-
- 10. 742
- 10.408 - 10. 216 - 9.690 - 9.340 - ·9.638 - 9.802 - 10.359 - 11.159
1.0.37 ·9.75 9.37
-
9.37.
- 9.50 - 10.70 - 11. 50
- 12.00
- 12.a33
64
~~~
~
,,
A cikk Il. lamint.
a
réS::zo§ben a repUlfJsmec:hanikai s:zilmít..ásom. va-
st.at.ikus· · hoss:zst.abilit.ás
i::Sss:ze-f'IJggését. képlet.ék adt..ák
mut.at.om
vizsg.álat.om·
elMlét.i
be, ·amely elmlet.ek. , l:Sss:zéfUgg4selc,
ere-d~nyeiim
Cout.put.ok) alapj.át..
es
1
HORV.\TH D~éJ HK~ALEZREDES F6IsKOLAI D~NS ..
.
A REP~L6G~F DINAMIKAI ruLAJDONSAGAN.AK
. ··.
.
VÍZSGALATA HOSSZJ:it.lMYd
MOZG.(S ESE'ttN A repulögép térbeli mozcás~aJc egyenletei A"repülő(;ép
el: a
,·1
moz11;ását._ két. mozgás f'ormájában képzelhet.jük
t.öme~középpont. adot.t._ pályán t.ör:t.énö> és a repülőgép, mint. szi-,
lárd test. e t.öniegközéppont. körüli mozgása. Ezen mm.~gásák h_at !:>zabadságf'okkal rendelkeznek. At.ömegközéppont. heiyzet.ét. e(;y adot.t. koordinát.arendszerhez Viszoriyít.va,lineáris
koordiriát.ák
hat.árc:izzák. meg:a H repülési ma-
cassáf;~X megt.et.t. út.,2! qldalelt,érés.A Ünt;iáris kqordinát.ák mellett.
mé11;
szö:;koordinát.ák i_s jellemzik
a·
repülőgép helyzetét.. Ezen. kíVul .
még f'igyelembe kell venni a repülés azon para111ét.ereit. is,amelyek a repülőgép mozgását. a levecőhöz vinonyít.va .jellem:i!:ik: vsebesség,a
állásszögdl csúszáSszög •. A kormáriyzot.t.repíilés v~g~ehajt.iis~ céljából vált.~zt.at.ni kell
a repülőgépre.. ható F erőket. és H nyomat.ékokat.. A f'elaqat._ vég-
· rehat.ása.
céljából
összehasonlítják t.ás
ereqményeként.
nyolult.
nio:i;gását.
a
mozgás
pillanatnyi
paraniéi;ereit. állandóan
a szüksége!i> paramét.erekkel,majdaz összehasonlívezérlő . jeleket. alakítanak ki. A repülőgép .bo-
egy sor ·egyszerű mozgás:i;-a bontják és ÍgY tanul-
mányozzák valamennyit.. A léci jár11úvek repülésdina111ikájánakvizsC:álat.át. derékszöcll és polcir koordinát.arendszerek secít.sécével végzik el. · A repillöcép egyeJJlet.einek mechat.ározáSára a követ.kezéi koord,inát.arendiszereket. használJ Földi k~rdinát.are~ilz~r. b.> Földi koordinát.arendszer a·repül~p t.a-ck&céppont.ú origóval.
56
e.> A repülógéppel összekapcsolt. koordinát.arendszer. d.> Sebességi koordinát.arendszer. A repülögép t.érbeli mozgását. t.anu.lmányozva a f'öldi koordinát.arendszerhez viszonyít.va az idö t.örvényszerúségeket. is
:függvényében,a
kineniát.ikai
f'igyelembe véve két. derékszö11:ű .koórdinát.a-
rendszert. használnak: o X0 Y0 Z0 f'öldi és o x .Y z repülögéppel 1 1 1 összekapcsolt; koordinát.ákat..
A · repülö11:ép
t.öinetközéppoilt.ját.
az
0
XQ Y
0
Z
0
koordinát.a
rendszerben három·liileáris koordin.it.a:L megt.et.t. út.,Z oldalelt.érés, H. repülési magassá11:,és a
repülő11:éppel összekapcsolt. 0 X Y 2
ko1 1 1 ordinát.áknak,a f'öldi koordinát.a rendszerb.ez viszonyít.ot.t. szö11:koordinát.ák: meg.·
l/l
irány,8 .bólint.ási
és
r
bedönt.ési szög-e hat.árazzák
A repülés f'olyam.in. f'ont.osparam~t.er az a·á11ásszög és a
(3
csúszá~szög.
Kinemat:ikai összef'üggés,amely összekapcsolja a a állás- és e pályaszögeket.: 8
lt
bólint.ási
=.·e+ a
A repülőgép f'öldi koordinát.árendszerhez viszony.ít.ot.t. mozgásának
t.eljes elemzéséh.ez a kinemat.ikai egyenlet.ek nem elegendő"'
ek,szükséges
még
megoszlását.. Ezek hat.árazzák meg.
ismerni a
a
repülőgép
repülőgéprehat.ó erök és nyomat.ékok ·st.abilit.ás.Ít. és kormányozhat:óságát.
A d i n a • i. 1:: a a rendszerek· mozgása .közöt.t.i. kapcsolat.ot. a rájuk hat.ó erők és nyomat.ékok f'igYelembevét.elével vizsgálja, a repülőgép t.érbeli mozgását. leíró mat.emat.ikai modell. lét.rebozását. t.eszi lehet.övé.
57
~!~
~
A repülógép térbeli mozgását. hat. dinamikai C1,2>.és
hét.
kinemat.ikai C3,4,5,6,7,8) egyenlet. irja le~összesen 15 ismeret.lennel. Diniiilü.kai ecyenlet.ek:
n
m e vx + vz ")r - vy 4>z >
l:
i=1
Fix
.
n I:
~
(1)
Hiy } (2>
i=1 . G\,
""Z
I
Z
+ 1'.l_ G.L --x _ y
(.
I
y
-
I
X
) + C o._ 2 ..,. .-.\ 2 ) I y
""X
.·
xy
.n
=
l:
i=1
AZ dinamikai
<1,2) egyenlet.rendszereket. a repülőgép mozgását.
leíró
egyenlet.eknek nevezzük.A hat. dif't'erenciálégyenlet.,hat.
ismeret.lennel
rendelkezik:Vx Ct.>;VY C.t.>;Vz _Ct.>; ·"'x Ct.>;4>z Ct.>;
"\. Ct.>.Bizonyit.hat.ó,hogy a C2) egyenlet.rendszerben lévő
Ixy
e _"'x· i:.y - i:.y ) ;
Ixy
'"\-
Ixy
e ."\- +
-~ +
"'x 2
2
58
\
....
~
);
>;
tagok ért.éke hanyagolható.
az egyenletrendsZerben más tacokböz viszonyítva el-
egyenle~ek:
Kinematikai
v
-
(
Vx ;Vy ;Vz ; 'P ;8 1 1 1
= f'2
(
vx ; Vy ;Vz ; 1 1 l,
Ifi
f' 3
(
v
Ifi ;&
0
0
(3)
f'1
vx
vy
VB + 4 UT
vz 0
dt.
x1; vy1 ;Vz1 ;
.
1
e ."'y
cos.&
.
&
"\r
.; ==
'"x -
sin
)
;o- ;r
}
;r
)
VB sin 8
.. dt..
>Ii.=
;r
r
t.g tJ
cos
r -
+ ~ cos
< "'y
cos
(5)
G>z
sin
r >
r
}
r - "\:
sin
(Ó)
r >
y .
a "" -
.!L..
(7)
vB
8 + a
ahol:
v8
{8)
a repÜlőgép levegohöz viszonyít.ot.t. sebességvekt.ora;
69
~~~
[!]
-··
A UT - szélsebeaségvekt.or; a f'öld f'elet.t.i sebesség osszet.evónek Vx ;Vy ;Vz ·vet.ület.ei a f'öldi koor.,1
1
1
dinát.areildszerben
Heg jegyzést a.) AH repülési magasság idöbeni változását. az 0. X Y Z 0
koordinát.arendszerben a C5) kinematikai egyenlet. írja le.
0
0
b.) A repülés f'olyamán f'ont.os paraméter. az a.áll.ásszöc;: és a
(3
csúszásszög. Általában
V Í'o!d f'elet.t.i sebességvekt.9r érint,ő:...
a.
l.eges a _repülés pályájához és nem esik :_gybe a
v8
le.vef;Öhöz viszo-
nyít.ot.t.sebességr;el, melynek bel.yzet.e az U szélsetiességvekt.ort.ól. f'ügr;. A v8 vekt.or összetevői nát.arendszerben:
VB
x
"" VB cos
(3
a
repulógéppel ös~ekapcsolt. koordi-
cosa
~ (9).
A (9) egyenlet. f'elhasznál.ásáyal:
t.g a
VB
= - _ ...y_,...
(10) i
.sin (J =
(11)
e.> A gyaicorlat.ban az a és a fJ ért.éke n.ein haladja mec- a 1.5° ért.éket.,ezért.
sin (3 "'p.
70
~~~
~
'!
d.).Abban az eset.ben.ha a repülócép
t.urtiulens at.moszf'é-
ban repül,méc ecy kiecész.ít.éi °T álUsszöc is l.ét.reJön:
= aa
a
- °T
ahol: c:8 - a repülőgép levegőhöz viszouyít.ot.t. sebesség;-
vekt.ora által létrehozott állásszög. A dinamikai és kinematikai nemlineáris bonyolult egyenlet.eket
elektronikus számít.ógéppel lehet megoldani. Bizon)'os módszerek egyszerűsíthetők
felhasználásával
(linearizálás módszere a·leggya-
kor,ibb> a dif'f'erenciálegyenlet.ek. A nem
repülőgép
szükséges
a
szöghelyzet.e st.abilizálásának ineghat.ározásánál repülfJli;ép
akkór,ha
magasság
koordinái:áinak kiszámítása.Különösen a
repülés .f'olyamán
változik.így,ha nem veszük f'igyelembe .a levegó tozását,akkor a repülési
repülőgépre
magasságt.ól
és
a
hat.ó
erők
jelent.ősen
sűrűségének
nem
a vál--
és nyomatékok nem f'üggnek a
C3,.(l.,5) kinematik<;ii egyenleteket f'i-
gyelmen kívül hagyhat.juk. Bizonyos meghat.ározot.t f'elt.ételek liiellet.t.,a t.ehetet.lenségi kapcsolat. két
f'igyelmen
csoportra
leíró
hagyása éset.én,a megmaradt eli;yenleÍ:ek
oszt.hatók:a hosszirányú és a kereszt.irányú mozgást.
egyenlet.rendszerekre.Ezek
egyenlet hetőség
kívül
mindegyikébe
három
dinamikai
tart.ozik. Az egyenlet.eket. már Ünea:dzálhat.juk, és így le-
nyílik azok. analit.ikus megoldására. Hosszirányú mozgásnak nevezzük az olyan inozg-ást.,amelyet.
repülőgép
H
a
repülési
f'üggőleges
síkban az a
állás~it
a
bólint.ási,epályaszög,a
magasság vált.ozt.at.ása mellett ·tiaj;t. végre,az Y koordi-
náta-tengely ment.én. Egyenesvonalú,egyenletes mozgás fogalmán ért.jük az egyenesvonalú,bedönt.és és csúszás nélküli vízszintes repülést.. 71
1
A. .azaáseCYeaelet.elc. Megoldása.
, ·A dinanrikai. és kinemat.ikai lllOZCásecyenlet.ek rendszerét. csak akkor
lehet.
eró és
mecoldani,haislllert.Cek) a repülöc;épre l;lat.ó összes
nyomat.ékCok>.Ez lehet.övé t.eszi ,hoc;y meckapjuk az idö
f'üggvényében az összes kereset.t. válik a t.ömegkőzéppont.
mozcásparamét.ert.,azaz lehet.övé
mozcást.örvényének és pályájának, valamint. a "
repülógép térbeli helyzetének jellemzése.A dinamikai egyenlet.ek jobb oldalai az erők vagy a nyomatékok összegei,és azok pedig mechat.ározhat.ók a repülög-épet terheló erökre és nyomat.ékokra hat.ó valamennyi vezérlóazerv kit.érései alapján. Az C1,2) ec;yenlet.ekben szerepló erők és nyomat.ékok vet.üle-
t.ei az O x1 Y1 2 1 tengelyekre a Vx;VY;VzH•>xH~y;'\: f'ücgvényében: n
:r Fix
i=1·
= px
+ F9x(t.) + Gx + Rx
= Fx
C Vx;VY;Vz;~;<.>y;'\: ) .
n
;r Kix
i=1
= "x +
"sx
= l'JxC
= py .+
Fey + Gy + Ry = Fy ( v,évy;Vz;Ci>:x;~;'\:
Vx;VY;Vz;CO>:x;<.>y;'\: >
n
:r Fiy
i=1
>
>- C12)
n
4 Miy
im1
= My:x;Gly;'\:
= My
+ "ey
= Pz
+ 8ez +_Gz + Pz = FzC Vx;Vy;Vz;<.'>x;Gly;'\: >
= Kz
+ MazCt.> • Hz
)
n
4 Fiz
i•1 D
4 K1 z
1•1
. A
<
Vx;Vx;VF;YyJ OJ Yz;<.'>xJ">yJ'\: >
G• m C llÚlyeró Yt!tt.Ület.ei:: Gx ey
ez 72
--
=•
•e •e e
•in 0 cos -'a cosr csa 0 0 sin.r
>- <13)
Linearizálasi .odszer Cvariációs lllÓdszer,kis növekinények ll!ódszere>: ·.Tegyük f'el, hogy a rendelkezésünkre.· áll az C1, 2> egyenlet.rendszer
v.alamilyen
megf'elel egy V0 t.ört.énő
kel
megoldása. A
megoldást. úgy tekintjük, hogy az
;a0 ;Vz = O;~ = 0;G>,c0 = Qyo = G>zo =
egyenesvonalú
egyenlet.es
repülés
O paramét.erek-
f'eltételeinek.Az
egyenletekben szerepló változók pedig A növekményt kapnak.
vxo + A Vx;
vx
'>x= A G>x;
a
ao + A a;
vy
vyo
Qy
t,.
ft
+ t. Vy;
''\-;
G>z
bo + fi ft;
t,. Vz;
vz
1/1
-
t,.
0z;
} (14)
Ifi+ t,. 1/1; 0
Az erők és. nyomat.ékek line.arizáláaánál f'igyelembe kell venni, hogy azok linearizálása a nyugalmi pontban történik, Ez az a.dott pillanatban
megf'elel ·az
egyen~svc:inalú,egyenlet.es mozgásn~k,csú
száa nélkül,így n
n
:L F • :E F i=1 xo 'i=1 yo
n
n
n
n
:L F ; :LM ; :E MY ; :L Mzo i=1 ZO i=1 XO i=1 ·0 i=1
mennyiségek
azonosan egyenlőek nullával. Ezen erők és nyomát.ékek <12) dif'f'erenciáljai: n d
< :E
Fix)
i=1
+
d
°".
6 F
+
~ 6
"Y
d
"Y
+.
d G>z
73
;
}
(15)
Figyelembe véve a zavarás okozta kis_ növekményeket, valcimi.n. azt,ho"y
a változók deriváltjai lineárisak,a f'elválthatjuk vé~es növekményért.ékkel.
6 Fv
">z -
- - <.ly+ 6 <.ly
+
!..!i, 6
vz
A
v.
+•e cos &o
~-
+
6 Co>x
Co>x·. +
~' 6 <.ly
<.ly +
„e
dif'ferenciál.okat.:
•in &o .0. &
~ ">z
6
">z
.,.
+ ~ (16)
74
,.....
~!~ ~
d I - CG>,c>
-
x dt.
+
d I
xy d.t.
ó 11" 6 G>,c
Á
(,)
X.
6 Mx
Coy> =
-
6
+
6.M"
vx
(,)y +
6 Qy
6 Mx
6Mx
ó vy
6
A Vx + - A vy +
vz
6 l'fx 6~
''\:
.
fi.'
A repülőgép szimmet.riája,csúszásment.essége eset.én a
együt.t.hat.ók is
egyenlők
Kis Vz; ~;
G>y;
nullával.
ért.ékekenél a
75
Á.
vz +
is nullával egyenló.Hasonlóan elhanyagolhatók:
és
óF _:..i
6
'"'z
.<.:>z tagok is.
A !'elsorolt egyszerúsitésekbÖl következik,hogy kis Vx;VY; Vz;ox;oy;oz értékeknél a (16) egyenlet.rendszer jelentősen le egyszerűsödik két rendszerre,a hosszirányú- és a keresztirányú moz;_ .
gást. leíró rendszerre. A hosszirányú mozgást. leíró rendszer m (
m
(
d
dt
d ...... 4 vr
dt
-
y·
xo ~
)
ó Fy
=6
vx
4 vx +
ó Fy 6 vy
4 vy
} C17>
m r;. sin 80 A & I
z
.
d
'"'z
d t.
6 Mz
= -6 · 4 vx
vx
+
6 Mz 6
vx.
.
4 vx
+
ó Mz ó vy
t.. Yy
+
Ezek az eli;yenlet.ek méc; ec;yszerűbb f'ormában is f'elirhatók, ha a repülőgéppel ösneka.pcsolt. koordináták helyet.t.,sebesséc;i koordinát.ákat ·aikalmazunk~ A repülögép hosszirányú mozc;ásának egyenlet.eit. sebességi
75
koordinát.ákban
közvet.elenül a C17> a·repülógép RIOZgásegyenlet.éból
kapjuk .• A követ.kezó t'elt.ét.elek teljesülése meúet.t.: Vz Vy
=
„
O;r "' O;
O,valamint. t'igyelenibe vesszük azt..hogy az O X sebességi ko-
ordiát.a t.engely a vízszint..es síkban.a horizont.hoz v·iszonyít..va pályaszög szerint.. helyezkedik el.
e
A f'elt.ét.elek alapján: d m
in
v
d t..
v
d
v
d
t.
da d t.
d H d
t.
Hosszirányií mozgás eset.éh a repülőgépre hat.ó erők és nyomatékok valóságos megoszlása: l1
a
u
l1 UB + l1 Un; {t
0
as ·= a· + d
G>z
}- (19)
a,.
e
d t.
a s:i:élsebességvekt..or repülésirányával ellent.ét.es és oldalirányú
77
~~~
~
összet..evője.
Ha nem vesszuk f'igyelembe az Xb homlokellenállást.,az Mza aerodinamikai nyomat.ékvekt.orokat. és
f'elhajt.óerót.,az
a
YB ~p haj-
t.ómü állásszöget.:
p cos a
Fz
Xa cos
+ Xa sin ~ P sin a Mz = Mz "'ez (t.) a
- -
°T °T
+
Ye
+ YB
sin
°T
r
COS°'f
Az egyenesvonalú egyenletes repülés esetén a ti -
a
c20)
szögek
különbsége kicsi és az a szög is kicsi,így f'elt.ét.elezhet.jük,hogy cos e· -+ 1 ; cos a 8 -+ 1 ; sin P
°T -+ °T,
így a
e20>
egyenlet.:
Xe + Ya ~
Fa +.X9
°T
r
+ Yb
C21>
Az x8 ;Y8 erők iis.Hz;M8 Ct.> nyomat.ékek a követ.kezd f'izikai z
paraméterek függvényei:
r C:.22> ~
= P < V;H;6HVK >
Mz • Mz C a;ii;V;<..>z;H;6vv ahol: 6cs
6vv
>
a csürók kitér~séne~ szöge; a vízszintes vezérsík kit.éréstinek szöge;
60 k
az oldalkorll!ány kit.érésének szöge;
6HVJC p
a hajtómú vezérlőkar helyzét.e; a levegő sürúsége Ckg/m3 J;
s
a szárny f'elület.e
78
cm2 J.
A (18) egyenlet. a követ.kezöképpen módosul,ha f'igyelembe ve.sszük a C21 - 22> ecyenlet.eket., valamint. azt., hogy
d
v
d
t.
m
sin
d {t m -d t.
s m e;
d2 {t
Iz
,...._-... d t.2
cos
+ (
s)~
e
.} C23>
p y2
mz
...._!! 2
b
s
d ti
"\:
d,
t.
d H
d
t. ahol: b
A hosszir-ányű mozgás dinamikai lineár-izá.U. egyenlet.eí
(
m s +
~ '1x
) .ll V + (
6
e
lix
óv
A V - C m V0 s +
79
.1:
1'I'
szer-int) és rövid (27). egyenletet.:
periódusű
(állásszög szerint.),ha megoldju,k a
0
C28)
ahol: ~.;~K:_;~;~ - a hosszú periódusú, és rövid periódusú mozgások csillapi t.ási eaütt.hat..ói. és körf'rekvenciái. Árepülógéprea repülÍ!!s f'olyamán külso zavarások sokasága hat: pL: vezérlő
.s8 \'K
a. hajtómű vezérlésekor,6vvvízszintes vezér-
sík kit.érése,Ócs csörók kit.érése és a zavaró jeiek
Va•ctr·
A repülőgép reakcióját valamilyen konkrét. jelre a $lUiperpo-
zíció elve alapján határozhatjuk meg. A.szuperpozíció lényf;!ge:ha egy. lineáris rendszerre 4'i'f;Yide-
jÜleg néhány zavaró jel hat.úgy ezek közös hat.á$a egyenlöminden e:;yes jel ál(al kivált.ott. liatás összegével. A repül.őgép reakciója a· ráhatásokra a hosszirányú mozgá!>
kinemat.ik,ai ·paramétereinek változásával CAV;Aa;a&;AH> jellemezbef..ó., amelyeket.. egyút.t.al kj.nienö jeleknek t.eki.nt.ünk.
A repülőgép reakqiója a zavaró jelekre meghatározható a llleg:fe!elO átviteli f'ügr;vények segít.ségéveL Határozzuk meg a AV repülési sebességvált.ozását.ci ~vv·víz ;-;:a~nt~s
>rez9rsík kit.érésének következt.ében. A.
k'Slresett. át..vit.eli f'üggvény;amely összekapcsolja a .Svv(s)
bemenő jelet a
AVCs> kimenö jellel,a
6 WV
V'V(S)
~ve.t.kezó:
avcs> (29)
~~~
~
+A.X>Att
YA = 66__....A u y..
.X
s +
+
~ >
ó a
e
6 Y8
·+
6 a
A a +
e
I
z
x8 > a
s2 -
6
F C24>
>
Hz s
ó V
A &
=
ö .ahol: s
=
A Ux
d d t
-
a t.
u8 vektor vetülete az 0 X tengelyre.
~- ·'"-~
«
~
„ .•
-...... ...... ~..L..lo..J~
A repül ép auto·mat..ikus vezérlését. .bizt.osí t.ó rendszerek létrehozásának alapja,a repülőgép mozgásának .matematikai modellje.Az egyenlet.ek mát.rix :formában t.ört.énő vizsgálat.ához vezes~ük be a kö-· vet.kező
jelöléseket.: ...., aij -
változók a C24> egyenlet. bal oldaliin lévő változó paraméterekre;
- cij - együtthatók pedig a külső zavarásokra vonatkozóan .• Az aij;cij együtthatók :figyelembevételével a C24) egyenle-
tet a
következőképpen
írhatjuk le;
81
~
A
de~erminánst.
egyenlővé
nullával
karat.eriszt.ikus egyenlet.ét.
e
C25)
t.éve,megkapjuk a mozgás
s helyet.t. a karakt.eriszt.ikus egyenlet.
). gyökénel( ért.ékét. irjuk f'elJ: A. + a11
-
8
-
a31
21
a12
ö
a13
- 0„ + a22>
O.+a~3>
0
-
n2-a33)A.
0
DCs>""
= CaaoA.+aa2>
,.... 8 41
a42
-a43·
0
Á.
C26) .A (25> és (26> egyenlet.rendszerek adják · a repülpgép hosszi.rá11yú mozg,isának máiemat.ikai modelljét.. A C26) egyenlet. ír ja le. a
82
~~~
~
.... 1
nem kormányzott repülógép hosszirá;iyú mozgásápak dinamikáját.nyugalomban lév6 Czavarásment.es'> at.moszf'ét.ában.
A hosszirányú 111CZgás szabályozási IAOdellje
pülőgép mozgására vonaU::ozóan pe(lig a rövid és hosszú periódusú,
valamint a bedöntés és elf'ordulás szerinti mozgásainak vizsgálatá-
ra. A C26) determinánst ki:fejtve a következö polinomot kapjuk:
0
(27>
ahol:
"-1
a11. + a22
A.2
a11 a22
-
a33 (
A3
-
;\4.
a13 a21 a32
a30 a11 + a22
a11 a22 a33
a33 - a32 - a30 a11 - a12 d21 + a33 a11 a21 a12 li33 + a21 a13 a_30 )
K:övetkeztetés! A karaterisztikus egyenletnek öt .gyöke van.AZ egyik egyenlő nullával.Ez
azt
magasságváltozást
jelenti,hogy a repülógép semlegesen viselkedik a illetöen C aerodinamikai e:rók és nyomatékok nem
f'üggenek a mag-asságtól). A többi négy g-yök komplex konjugált és jelentős mértékben különbözik
egymástól.Ezért
matát
mozgásf'ormában
két
a hosszirányú mpzgás tranziens :folyaírhatjuk le:hosszú periódusú (sebesség
83
~~~ ~
szerint.>
és
~eriódusú
rövid
(áll~zög szerint.),ha megoldjuk a
(27) ecyenlet.et.:
s
e s
2
+ 2
~+ ~
s +
"'+2 >< s 2
ahol: ~.;~IC;"'+;'..ltc
+ 2
~K '..ltc
s +
,~2 > = o
(28)
- a bosszú periódusú és rövid periódusú mozgáscik csillapit.ási együt.t.hat.ói és körf'rekvenciái.
A reipülógépre a repÜl~s :folyamán külsózavarások sokasága llat.q:>l.: vezérló
'1tvIC
'1.
hajt.óm'ú vezérlésekor,6vvvízszint.es vezér-
.:;;i.k kit.érése,6cs csörók ki~rése é!\' a zavaró jelek Ye•Br·
repülógép reakcióját. valamilyen konkrét.·· jelre· a ·i;;zup.erpo-
.A
z.i'.ció .elve. alapján hat.ározhat.juk meg. ·A szuperpozíci.6 lényege: ha. egy lineáris rend&zeirre egy ide- ·
jilleg néhany zavaró jel h.at., úgy ezek ·közös . ba~sa egyenl6 minden.. i?Cyes jel ált.al kivált.ott. hat.ás osszec;ével. A repülógép reakciója .a ráhat.ásokraa hosszirányú mozgás
ld.nemat.ikai
paramé:t.ereinek vált.ozásával (4.V; Aci; M;.AH> jell~zhe
t.ő, amelyeket. egyút.t.al ki.menő jeleknek tekintünk •
. A repülócéJ> reakciója a
,
!Í!lll~i'.elelö
. zavaró ·Jli!Íekre meghat.ározbát.ó a
at.vit.eli f'üggvények ség.ít.ségével.
iiat..ároz2:uk meg a Av repülési sebessée;vált.ozását. a óvv víz"." c1Jl;z.i:nte1;1 ·vei;H€!rsík kit.érésének következtében. ,:i,
~~i"~<>!l!tt. átviteli :f'üggvény,amely összekapcsolja a óvv<s)
lb!!.~end jelei:. a AV(s) killlEilö jellel,a ki;ivetkezö:
AVCs)
t..övv Cs)
A. Cralilér·&Zabály &zerint..itlegoldva.a c25) er;yenlet.et. a 4VCs> . kimen8 jelfin tiriony.ítva: .
D VCs)
'AV<s> =
a.hol:
D VCs> -
a
C30)
D Cs>
C25> egyenlet cieterminánsa,amelynél az.
egyijU,hat.ók bsZlÖpát. f'élcserélt.em .a megÍ'eleló zavarások oiizloj:}ával. CA•\..:v• .O;
AÚx • O;°T
= Ö;AóH\IK = Ö).
6 vv . . D VCs> .= Aóvv cs> .l> Cs>
(31)
v
,Így: D V Cs>
6
l>
C32> :vv<s>
V·
A (30) és (32) egyenleteket: behelyett.esít;ve a C2tl> egyenmegkapjuk a Aóvv<s> bemenő és AV13 kililenó jel át.viteli függ-
letbe vényét:
6
D VCS)
DyvvCs)
6 . Dyvv Cs>'
VB
D Cs)
l) VCs)
D Cs)
w vv. (S)
S
ahol:
v
t:"
2+8Vs3+8V ..8 2+8V · 1 2 3 s
v
v
8 1 ;82 ;83 ;B4
v
-
+Bv 4
C33)
a sebesség szerin.ti együtt.hatók
85
~~~
ll!J
A többi lehetséges átviteli f'üggvény: ·
„ ·s2. + "3 s { s4 + „ ''-1 s3.. + "'"2 ....
6 vv
W
ét
s
Cs)=----D Cs>
2 + B s + 8 1 2
--------------=-----=--------..-- {35) s C s4 + Áts3+ X2 s2 + i\.3 s + i\.4
>
6 vv
DH Cs>.= o· C$>
s
e
s4 + i\.1 53 +· i\.2 s2 + i\.3 s + i\.4
> {36) )·'
Hasonlóan más za11aró ha.Üsok AUx;~;6avK át.vit.eli f'üg:;~ vényei szél eset.éll
vx Cs> = v
w
°T.
v Dv x<s> D
= O;A61JVIC = ();A6vv
vx
w
Cs>
ét
Cs>
= O~így:
v Détx Cs> D
Cs> ~ {37)
ux
w
a
u
Cs>
=
D0 " Cs> D Cs>
..
. u
W X. H
Cs>
ux DH Cs>
= D Cs>
akkor:
86
;
.
y°'r V
D~
Cs> •
Cs) --.-..D Cs)
. D~
°T
W 8
Cs>
Cs>
= -----D Cs) C38)
0:7 Cs)
D <s>
.;
.,,°'f
(S)
H
o;?' D
Cs>
clsi>
A HVK e·lmozdít.ásakor és más .zavarás hiánya eset.én
CA6HVIC
· 6 H\IK
wv
= 0;..16vv = O;AUX = O;~ = 0);
(S)
~·
6 0 vHVIC Cs)
·o Cs>
.,,
6 HVIC.
lt
<s>
6 .. D HVIC és> lt
.o Cs>
,. (39)
6
w HVIC q
Cs>
· 6 ifVJC Cs> Det D Cs>
6
w HVIC H
Cs> ==
6 HVIC Cs) DH D Cs>
87
.1:
1'I'
"·
~Üyozilsi kiir 6.
W'Vv(S)
VCs)
cllCs> Wcs)
il<s>
v
-
wa6 vvCl!I) 6
V vv<s> &
6.
Y
H
""<·s>
íliit.l"iX ..
toi'lláan
y6uvc:<•> 'V
v6avkcs> a
v.S..Vlécs> &
\i'5uvt:<s> H
u yX Cs>
y°'r(fli)
6vv<•>
(l!J)
v°Tcs>
6uvJcCs>
v ux v a
u yX
" u
yx R
v
Cl
ts)
ll°'t<s>
tJx(s)
y°'fts>
~(l!I)
&
és>
H
A maperpoz1c1ó eivft ~s&ii:ea1uto1.t. 1'.33, •~ :m. 3CI .• 3t. 38. u.) ál:vhíeii. tvc~téli: abaP..:J• 1el;réhozbat.6 a repG1'clpp ~irányú
~tihaic: l!iZaWi;;m:a&i '~11.Je az
á:t.vitiel:i:
idt.~bc
1.l!ICbk'kaI.
~!~
~
z
v
A.
AUeCs)
v
v
6vv<•>
6
y vvC$) a
E
z
6
W vvCs)
É
"ó
R
W vv(s) l:f'
L
.6
6ffVKC$)
v
a
lt
.~
y°'r(s)
AaCs)
E
N.
w xcs>
"
1
C<
u
.u wóeVIC<s>
A.VCs)
H
W xCs) .
w°'rcs>
v
u
w6eVJC(s) a
WHVJC(s)
0 J(
K
u
w xcs>
v
.
s
l
6 W HVJCCs)
. 6
A
i 1 Cs) •••. ·tn<s>
!
!
6 W vv<s>
A R F 0 R R
'ITcs>
w°'r<s>
.·
"
6
AH Cs)
E
J
w xcs)· · w"'rcs> H H
. ..
A&Cs)
...
L „ .„ •
E
K
FELHASZNÁLT .t~ODALOH
1. A. ti. Taraszenkov· és .mások: Dinamika paljot.a i .bö'jevovv. manyovroványijá let.at.yelnih apparat.ov. Moszkva,.1984; Zsukovszkij Akadémia
2.A..A..Kraszovs~kij:Sziszt.yémi·avt.omaat.icsoszkovo upravlé„,_ . n)'íjá pciljot.oni pilot.yirujemíh let.at.yelnih appaJ;"at.ov. Moszkva,1971.Zsukov&Zkij A.dadémia 3. N. F. Krasznov, V. l'L JCosevoj és mások.: Prikladnaja. aerodi.nami-
ka Mószkva,1974.Viszsaja Skola
89
~~~
~
...1
Sándor Endr-e tanszékvezet.t; föiskol ai docens
Szcniel vényék a Ter-mészét tudományi tanszélc tuckimányoSi JIU.mlcájából .
Főiskolánkon - hely:zeténél f'ogva - a. hrdományos kutatás tekintetéber.
é>ppeon r.em "'z elméleti .kutatásokon (nem is ·am-'
_líl.ve az álapkutatásokat.) tárgyalásmódj.ának,
van· a
f'<5. hangstlly,
.hanem a
témák
a tananyag· rendszerbe ágyazásának opti má-
l i s ldmunkálásán kell
dolgoznunk.
t~éhát.
pedagógia kUl <:inböző · ter.Ul el.el nek mOVe~
az al k a1 mazot t
A f''5 tevékenységi
t.ertilet
lése.
Az ilyen jelleg(J tud~mányos kutatásnak,
kának· sok bukt.at.6ja van, .t.&k,
de ugyanakkor
tudományos mun-
vannak olyan terflle-
amelyek r1em··egyérteimCYen kidolgozottak.
A tanszéki
t-udományos. munka e
terUletek 1!1!'9Y részét. cé-
lozta meg, lényegében az alábbi három problémakörben:
1./ J\Mrés - ért.ékelés,
a .. /
A prob.léma111egcldő gondo.lkodás fejleszt;ése,
3. /
Bizonyos témák okt.atásm6djának · fin<">mít.ása.
A két
utolsó témát.
kal.é\;óriájába,
illet&en il"lkább a
míg az első téma pedig a
tudományos munka
tudományos kutató-
munka f'ogalomkörébe tartozik.
ad. 1., .A ~rés és ért.ékelés a lehel6sen _n;;>uralg!kus
pont.ja.
tekint.el-ben adnak Jránymul-atásokat, lakitására %-os megoszlásban, Ilyen· irodalom
az
pedagógiai
Vannak
a
amelyek
e
pl. :az oszt..
Gauss-görbének
Oros2-Nagy-Agoston
írott. "Mérási módszerek a
munkának rneg-
.irodalmak,
megfelel&en.
szerzdhármas
pedagógiában" e.
ké:Snyv is.
gében ez Yblt. a forrásmunkája a tanszéken folyó 1.ln.
\
......
~~~
~
ált.al Lénye-
"szintek
szel"int.i"
vizsgázt.at.ási
gázt.at.ási
el Járás t.öbbé-kevésW lehetc5vtf, teszi
ldalakít.-ásá~'>ál
Mi
a
módszer
az
az érdemjegy
az indivl.duiHis elemek kil:Us.zöbl.slését...
hel.rzet.
a
dolgozat.Ok
ságban két.!'éle gyakorl.at. sabb):
Ez a vizs-
kidolgozásának.
van.
értékelésénél?
Ál.t.alános-
egyik (s ez az ált.al.áno-
Az
ér·tékelés pant.ozás alapján
t.8!-t.énik;
a
inásik:
a
t.ánár alapvet.i!Sen ér-zásekr-e-. benyoillásokra t.ámaszkodv.- dl:)nt. az ötfc;kozat.tl skála valanely eleme.melle-t.t.. ~de-kes az a
t·ranciaországi
eléDl!;!:és, _D)ely az ért.ékelés
megbízhat.óság.át. vizsgált.a,.
"Kimut.at.t.ák, nyos dolgozat UHyzat.ot, go:zátc&a'l
hogy ugyanaz
kazlU
-volt
t.aná!'
37 t.er'l)lészet.t.udon:i.á-
az e1<$:zc5vei
e-gyez6 os:z-
t1jra javHt.at.t.ák vele :C30 eselbe-n 1-t..~l 10 por,.t).g
i;1gya,nezeri
*l6~:ti vel
a
hét.re írt.
mikor· hái:-am év m1.Uva a:Z egyszer már ért.ékelt. dol-
t.ii-1' j ed6. k til önbs~ge.k
ut.án
t:'.sak
3.7
vol t.ak) .
Egy másik •t..a-Qár,. 10 hc,Snapi · i ,jc5
dol go:z:at.b61
csak
hatra
a. 1.0 :hón
írt.
azonos .jegyet., ·.a ·t.öbbi~l .azonban .az el t.~rés .bem
4
.pontnál
nagyobb.
kapot.t.
ugyanaz
a
LényegeseJ'I
dolgoza·l
más
és
kül<:\nb~z!S
:más
05;it.;Qyzat.ot.
vizsgázt.at.ók-n.á.l:
6
ér:..,lts'égi vi "'"'gázLa.l6 lanárr.al bÍrál t.~t.t.ak: el 100 dölgozat.ot. ktlli:lnböz5 t-árgyak.b6l. :Az .angolban, káb.ain ·8-9 pontig, ban
és. a
a
mat.emat.ikában,
a loatinbói -val6. f:ordít.ásbán,
fl'anciában
:12-'13
ponli_g
is
a
terjed.S
a :t'izi-
filoz6f'iá_eltér:ések
voltak" .
."Ezek a ké:Svet.kezet.lenségek olyan ..íl"ásbeli vizsgák értékelésében jel,;o,l'lt.Y.ezt.E>k, amelyeknél a !"el adat. azonos volt., és amelyeket. névtel E.-nUl adt.al: bE!i·, ismerete
n.;·m
játszott
t.ehál a
szerepet
az
vizsgázó személyének
érdemjegy
sánál " (Dr. Kiss Ar pád).
91
;
.
megállapítá-
Ezek
a
gondok
eogyszersmi.nd fel vet.ik
azt.
a
problémát.,
hogy egy f'eladl;>t.ra adot.t. pontszám mennyire adekvátan t.UkrBzi
a megoldásba f'ekt.etett.. szellemi t.eljesiít.ményt.! Mitlden
ném más,
m..rés
!:Ssszehasonlít.ás.
mint. .a mért.ékegységgel
Természet.esen
f'izikai
ez az elv nag;yszertleri allcal inazhat.6,
lemi
jellernz.Sk
tBrténcS
mérésénél
de mi· a. helyzet. a
szel -
t.""ljesít.mény mérésénél? Lehet.-e ezéket. valamilyen "jól
det'iniáll(?)'' mér·t.ékegységgel valóban. egzakt:an Bss2ehas0 ni!tani? Mégis tesszUk ezt., "-ck
rnegoldásának
veozzlik ezt. i
t'elhasznál t az
jel
szint.jét.
pontnak
-
gondol a.t.1
l'!.meret.ek
hisz tBbbnyire· pont.ozzuk a De
lét.ezik-e olyan egység -
amely egy feladat.sorozat..
rie-
kapcsál"i a
elemek Cpl. algor-i tmqs f'elállí lása),
alkalmazásának ·mérésére
t.anszéki.
f'elada-
egyaránt.
alkalmas.
s
A
munk.a éppen ennek kide;orít.ésére vállalko-
zott..
A már "'mlítet.t. méréssel f'oglalkozó irodalom viszonylag jól
kezelhet.S
elveket
ad
visszaadásának mérésére.
a
def'iníciók
S t.erU.let.en az 1
egység elég markánsan def'iniálható,
s
jE>lzet.t.
l::ét
t.ertilet.en
kompatibilisnek
elvek.et.
nem
rl;)gz!t.em,
csak
annyit
-
és
bizonyítások
pont. rni_nt. mért.ékmegkockáztatom -
is ·tekint.het.6.
jegyzek, meg,
a
Ezen
hogy
ezek.
alapj.án ell::észUlt. a matematika L"1rianyag de-finíi::i6 jégyzél::e_a megállapított. pontértél::kel egylJt.L
Egy definíc,i.6nak
l ehet.séges.
ti .
vagy
t..ékelése vagy O pont,
logil:::ai
ért.elemben· csak
.J 6, vagy nem vagy a
visszaadot.t. def"iníci6nál i
j 6.
~mnek
két.
állapota
megl'"el el 6en ér -
maximális pont.,
illet.ve a
jól
pont. erejéig csak a szabat.os meg-
fogalmazásban lehet kUll:lnbség.
Lényegesen nagyobb volumena munka az elmélet. allcalmazá-
s
Font.os kérdés
- ·éppen az éissszehasonl í t.hat.ós.;{g sze-mpontjából
eld6nt.ése,
hogy egy problémamegoldáshoz szUl::séges
-
annak
döntésbe-n
mi
az egység? Mi
ségnek?
\'agy
kint.het.S
az a gondolati· lépés, ami .megfelel .;,gy ..,gy-
egy
feladat.
-goldása
mi
kivitelezésében
s .e-z kompat.ibilis-e a
egységnek,
gondolati
te-
t.evé-
k
hogy a döntéshez sztikséges i rifor mác i 6t.ar -
El t épze-1 het.6,
t-al makhoz rendel het.6 1 -1 egység,· de még mindig éles kérdt'f,;; a gondolat,i
láncolat
észrevételéhez
való
pont.ért-ék· hozzáren-
ezek
tisztázására
delése.
A
t'elvál1alt.
tanszéki
munka
t-örekAz egy-
szik,
ha egyáltalán ezek a kt'frdésk5rök tisztázhaic6k.
séges
mér.éshez és éricékelést1e:z azonban mindenképpen s:ztiksé-:kezel het.6 rendezőel vekeic
ges viszonylag jól
ál l apodhaicunk .Eibban is,
adni.
Pl. ,
Heg-
hogy a középi.skolai ismereicek helyes
kivitelezése nem .ponl-ozhat.6,
de az ·ébben való hibázás
min-
denképpen pontlevonást igényel.!
Az szab.
j
1 Y""n jelJ "'9(! munka nyilván sokréicö' elemző t'eladat.ot.
A végso álláspont. kialakításához sok, tanszéken .belUli
egyeztet.
megt.„.:-,;;zélésre,
elegend6
pél.daanyag
és vélemények ·uud:lzt.et..ésére van szUkség.
kidolgozására
Sajnos a docimol6-
giával fogl alkoz6 irodalmak ilyen jelleg()" kérclésekr-.e még nem adtak
egyo'\rtelmt1
választ..
Kialakult.
gyakorlat.ok
vannak,
ru.
e.:zeknek éles kr·it.ikáját. adta az említett. :fr-anciaor-szági felmér.és.
SzUkséges
tehát.
f"oglalkozhunk
a
pontozási
rendsze-r
.kialakH.ás~nak ·módjával.
''N"'m rendszer
ar r 61 nem
van
mutat.
szó,
hogy
kUlönbözőséget
megáll apí t.ot. t. a
pont.ozási
teljésít.mér;yek
ki:.;zöt.t,,
de gyakran pc·mt..osan azokat. a jegyeket. képtelenek .érvényesen, niegbí zhatóan t·e1 l-ár ni , lehetnek
„ e Dr . Ki SS
Ahogy a hatunk
felhozot~t
pusztán
a
amelyek egy döntésnél meghatározhat.ők
Árpád).
!'el mérés. is mutat.ja,
praxisból
f'akad6
nen·, hagyatkoz-
pontért.ékek
93
1
megállapít.á-
még akkor
sár-a,
rendelke.:zik.
sem,
ha v&lakt rendlcivtll
mérés objekt.ivit.ás.a a
A
nagy gyalcorlat.t.al
mérdes:zlcéSz egzakt. vol-
tán. és a mért5eszkéSznelc a méren&5 mennyisoéggel való éSsszehasonl H.)'ia t.6ságán mtlli k ..
·Jelenleg
a
t.eljesít.ményorient.ált.
vil.ágban
általános
probléma, ·hogy az objelct.ivit..;ls csalc igen kevéssé bizt.osí.thit..., t.6.
Ennek
t.ermészet.esen
vannak
individuális
olca,1.
is,
de
olyan vonzata is v;r.n. hogy: .„ A legalább ál t.ai ános .tanul mányi eredmE>nyé1-t. ugyanis a pedagógust is :fele16ssá tes:zik,
a
p<1>-
dag6gus munkáját tanulói elért. tudásszintje alapján .min6sít.ilc" CDr.Kiss Árpád).
Ez a.mint5sítés nem feltét.len ad tiszt.a·
képet egy pedagógusi munlcár61, alábbi ~ál.l apitása:
"A ·pedagógus ,
mert
érvényes Dr. Kiss Árpád
nem éSszt.i:Snzt5 le l:lr nyezet.ben .ki t. Cfn6 tani t.ás
~ i'endlcivUli ert5f'eszítések ellenére is érhet. st5t gyenge t-an.ul ~nyi eredmányt ".
Természetesen egy obj.elct.ív mérési kl;;teles a
f'ent..i
el
rendszer
lcé:Szepes,
lcimunlcál.ása
negatív tén}'ez&et Hgy\!!"lmen ldvUl
hagyni,
Jcl:lt.elessége, hogy a:z individuális befolyásokat. a mini.l!lálisra csé;Sld:entse, s helyes kimunkálása eset.én a. pontérték lliégálla-
pítá~a tanárt.-01
fUggetlen legyen és
az
ezelc
alapján adott
osztályzat. valóban.adekvátan tUkrBzze a tudásszintet..
Ezek
a
tények
mér1ytám.aszt-ásnak, kálkodilc.
ad tudás
a.,
t'eltétle-n .:.lapjai
melyen a
tanszék
az
egységes
követel-
állománya éve
óta mun.-
A pr'oblémamegaldó gondolkodás,
pusztán
csak
rut.i nt'el adat.ok
kapcsán nem dlald thót.6 Jd.
a
teljesít.&épes
l'M!>gol dása,
~gol dat.ás a
Kifejis-zet.ten pe-dagógiai
ke-11 elkéSnyvelnUnk, ha egy e-lniélet allcalma:iásat -
hibának
f'6k4nt az
•redlll4nye-sség C?). el ér-ése érd.ek~n - · rut.i nf'el adatok megol - · dási'ra kor l átoz2ul<'.
~!~
~
A valóság,
a
maszal:i élet. alig~ szállít. készen olyan
~oblofmát., mely szint..'e a.2 unásig gyakorolt., imnlár gondoH:o-' dilst. nem igénylt> allcalma2~ssal_ megoldhat.6. t.i,
hogy rutinfeladat.ok
Ez neni azt. .jél•n-
megoldásilra ninés ·szUlcs"9!
SzerepUk
csak annyi, hogy egy t.anult. eljárás· alkalmazásának gyakorlását. segít.ik el~.
9riJ!1Agukban azonban nem képesek
a
probléma-
mégol d6 gc:mdolkodás kífejleszlésérce.
A v"lóságban az pkt.aloU, ariyag r·észei problémald:Srbe,
csak .r~zf'eladatként.
s
egy deriválási.
egyi nt.egrálszámít.ási l'eladat.,
dif't'erenciálegyenlet dás
f'ejles:zt.ése
egy akár
vagy akár' egy
A problén1amegoldÓ ·gondolko-
tehát.
célszer-a
olyan
feladatokat.
lnélyekbe valamilyen f'or-mába beágyaz6dl'lak az
okt.at.<.:>tt· számít.ási kell
megoldása.
ér-dekében
is konst.ruálni, ki
beágyazódnak
jelent.ke:zhet: pl.
s
eljár<{sok,
azokat.
a
megoldáshoz
onnan
bt.">nt.ani.
Lényegében adatsor·ozat,
ilyen
n!élyb-51
gondolat.ok példaként.
t.anszéki
fel~
t.erméke ,egy
szolgáljor1
az
alábbi
hár-om
feL;i.daL
·.t. /
Rajzolhat, 6-e ,;,gy egyenl6szártl derékszögtl hár-omszög 3 2L valamely cs•lcsával az X<:O f'élsíkon az y ~./!. és a:z y _görbék messék a
met.széspont.jába
tlgy,"
= 1
a
hogy
háromszög
oldalai
4
ne
görbéket.? CEz hogyan t.ehet.6 meg?)
sí°kgörbének
2
és
xy
2L
+
4
P.0 C 1 ; 1 7) · pont.on át.men,~> megoldás gör béjér.ek?
3. /
Tudjuk,
hogy anr>ak
az
f'Cx)
f'Uggvénynek
mely ér- i nt.6jének i rányt.angens·e minden pont.on inter-vallummal
4
~
;
görbéje,
~ x+Z, a r O; 21
nagyságtl t.erUlet.et.. zár közr-e.
95
a
Van-e . olyan
pont a számsíkon. amelyen ·a2 y' -3y =-9'„ia ·dif:ferenciál:.. egyenht·t. olyan .párt.ikuláris 1111egoldáJSg(:SrbéJe. hal.ad át.; amely meg~ik· f:C:Q-s:zel'?·'C.Ezek hol ···helye:zlcédnek ei'?:>.
Az ·e1s6 of:eladat.
vekt.ÓJ"al.gebrai
l~ri~ébe>n
dif!'erencLUszám!.t.ási
appar'át.us ··f1!!!lhas~zriálását.
Fel Jc:é>ll islliér~ie a
hall:gat.énak, hogy a
t.es%i
·és
s:zUkségessé.
fel.adat. :-a differen-
ciálhányados geomet.ri·ai jelentése.alapján·oldhat.6 meg.
A ''második 1ll&góldásának
:feladát.
a
di:ffereruzi'!Uegyenhrl•. part.iku1ári.s
meghaloározásán
töl,
:tgényl i
a
me.gol.dásgörbe
sz-é1sd .értékének viz!Sgálatát. is.
·A ·hal'madik :f'eladat.'. l:Ssszekapcsolja „a dU':feren.::iál·- • . az int.egr'ál-számít.ás és a ·di!'ferenciálegyer'>letelc kUl1:Sl">b8z6 elJá:..
:.r-ásai t., ·ugyanakkor-. a. k"érd
·ád 3, , ··A foglakó:zá$ok 'fllégt.art.á$ánalc 'egyik· f:.ont.os ;kér.dése ·a
t.émáhó:z ;,és ··a •hal 1g.atl6k 'f'él 11:.észUl tségébe:z . i l leszked<5
· m&iszer-ek megvál·as2t.ása.
'''éi-tém.
Nem csak
magát. ·az
I t.t. .a ··módszel't..: s:zélesébb ért.él ember. okt.atási · módszert <::a· szakdi·dal::ti -
Icát),· hanem egy·t..éma e~ctlálui lehet::..Ssé§ei··. l::6:zöt.i.i·.megt:e-le15 vál.'aszt.ásl i-s. · Nevezet.'és:Em egy téma· f"el vá:zolásánalc. olyan 1116ds:zerére .·gondolok, 'vélhet.sén
-
·a
amély .az eddigi
m.a;gért.és '· telci-nt.&t.ében
gyal:orlat.hoz 'ké.pest
-
nág,yobb oha.Ukol'lyságot.
·biztosít. .. Tel"mészi;.t.e-seri e választ.ott. -.az eddigiekt.iSl -eÍt.él'.".S
- t,árgyalás!nód ·i'iem·· sértheti· a t.udományoss4,g elvét.
'Ilyen' tansli!4"ki
USrelc~l . f"aka(lt..
pl.
.a ·deriválhat.6
f'Uggvél"lyek konvexit.iis4nak vizsgt,.iisa •. cmi.ly•á:z.,; '61.t.a.hmk. i•s-rt·..•. szaldr.cxtal.omban: .nem t;a-
. 1:&tha1.6.
~~~ ~
Ez a tif>t.el
a 1'1.:lvetkez6t. mondja:·
Legyen
rcx:>
az
f'Uggwny az
t.arto~nyának
értel_mezési
valamely ca,bl részintervalluún legalább két.szer deriválhaAz f'Cx) f'Uggvény akkor. is csak akkor konvex az fa,pJ-on,
t,6.
ha olt. minden xef a, bl
eset.én
r "( x)
2: 0.
E tétel klasszikus bizonyításának. mégér'lése a hallgatók_ számára nehézségeket okozotL, így ennek érthet6b~ tétele űj gondolat.ot szUll, ri>ély az alábbi _det'inición alapszik.
rcx:i f'Uggvény az ért.el mezési tartomány.inak
A t'ol yt.anos I a, bl
x
in'lervall um.án konvex,
ha minden [a, bl
interval luiiibeli
4's x -r"" t'ennáll az alábbi tulajdonság: 1 2
S:zem1é1...,tesen
h_·:~:: .. I
f
!
mondja,
1___,,,.;";. ; :
...
•
.
ax
f.
X:t~
.
·
-z-
1
A
a
det'in!ció
azt. a
vált.oz6 bármely két. értékének számtani
k&?eí>E'hez
t.art.ozó
fUggvényérték
~.)
'
x4J
-
.
hem nagyobb "'
o
ké+~
vál tozóho:z tartozó
f'Uggvényértékek számtani közepénél.
bizonyítás
lényegében
definíció felhasználásával sából
ez
hogy .konvex f'Uggvényeknél
azon
alaps;zik,
inegmut.atjuk:
az
hogy
t'enti
konvexitá-
s
megf·ordi t.-
f 'C x) n1onoton növeked6 vol la következik,
va, ha r'Cx) monoton né>,
a
f(x)
'1kkor ott. f'C>:)·konvex.
Bizonyít.ás: Szill:s
f'Cx)
konvex
az
[a,bl-on,
akkor
monoton n6. Legyen /i.'(.
r x--2 -. x
Ax
>
O
t.x + -a-l
:lélesziSleges
e r a, bl.
97
;
.
és
ott
Ekkor a feltétel miatt
re
X)
=
f
x+Ax+x-Ax (----a-. ...,.2::---~a--h
( f x +.
Ax)'á + '(_x-2 Ax) _.
a
!
azaz
~") ~.
( ÁXJ 2 .
+ f . x~
Rendezve
Osztva mindkét oldalt
~
C>0.) -vel
A Lagrange-tétel szerint l~tezik olyan
t~
e[:x:- a
·· ~1
Ax.' •
ás
"'E
' ..
·[x·" x aAx] · +
~
n.
és
1
·
hogy
Ax
.x+a
melyekre illetve
f(~~-f(X) ÁX
•
s így
2 t'C{)
s r•c.,µ,
azaz
f'CX) mot>ot.on ni:Svet~.
.....1
Bi :z.
: Legy.e,r>
ÁX rx--~.x
r.
és
a
r1
váltc.,zók, Ekkor
f·
+ -
A>: .6x
>
-l 2
+~et.sz!Sl
0
· e C.a,bl
Lagrange .
f.e,lt.E>t.elt.
melyekre ~-:-
f''Cx)
eges,
monot.on
ÁX
2
:;;
.,.me-1 yr-e
minden x-r·e,
< x
I;
t.ovábbá
kie-légít.6
növekedése
~
x
miatt.
olya11 !.,,··<
+ ~-·
f '({)
:::-;
•e r,).
A Lagrange-tét.e-1 szerint :f( :x) +t'( x-ÁX) 2
t·' e Y)"J,=
és
Ax
2 ÁX
.fC x--::;;) -.fC x) t''({)=
"" ÁX
2 .f(x)-.f(x~~) Igy
Lx
2
~x
Szorozva
C>O)-ve-1
íCx)-.f(x-A~
fCx-~)-f(X)
:::-;
Rendezve:
2fCx) :;; :f Cx + A:)
+ t· ex- L>x)
„
2'
így
fCx)
Kapt.uk
lx-
ÁX
2
;
az
x
t·Cx) ÁX
+
2
az [a; bJ -•:>ri. Az eredeti
1
1·Uggvér1y
részint,erv.?>.llumok
Ezzel
~
int.ervallum
konvex,
t.ehát.
fCx)
minde-n
konvex
t.ét.e-1 tink bi zoriyí t,ás. t. nyert..
tét-e-lben
szereplő
ad6dik, ff'Cx)l'
[a;bJ
az
f"Cx) '.!:'. 0,
hisz
f"Cx)-re vonat-kozó állít.ás már
ha
f '(x)
monoton
és meg:fordít-va.
gg
;
'
n-ő,
FEµi.ASZNAL T IRODALOM Dr-. Kiss Árpád: Hérofs, 4r-tékelá. osztályozás Cl,978): OJ'osz-Nagy-~oslón: Méréses Jm5dSzerek a pedagógiában (1971).
100
;
Dr.Bsz6nyi J6ssef alezredes HM f&aunkatilrsa
A MAGYAR LAKOSSÁG 81Z'l'ORSÁC'l'UDATMAK ALAltULÁSA
Dolgozatunk témája szempontjából ell5ször idézzük fel, egy 1980-as vizsgálat néhány eredményét, melyet a Tömegkommunikációs Kutatóközpont végzett a magyar f elnl5tt lakosságot reprezentáló mintán./1/ Vannak-e olyan országok. amelyek
Magyarország
békéjét.
biztonságát veszélyeztetik? (Válaszok %-os eloszlása az iskolai végzettség függvényében)
0-7 osztály
Altalános iskola
Közép-iskola
Fl5iskola egyetem
Válaszolók öszszesen
Vannak
38
42
27
30
37
Nincsenek
36
49
71
69
51
Nem tudja
24
9
2
1
12
100
100
100
100
100
Az adatok azt,mutatják, hogy a több évtizedes Kelet-Nyugat szembenállás Európában, az állandó fegyverkezés és a Varsói Szerz6dés (valamint a szocialista orszá9ok hivatalos politiká-
,......
~!~ ~
ja) által folyamatosan hangoztatott •NATO agresszív jellege" sztereotip itélet ellenére a magyar lakosság 51 \-a nem érezte az orszáo biztonságát fenyegetettnek. Ugyanakkor 59 \-uk/2/ vélte dgy, hogy "a szövetségesi kötelezettségek fokozott terhe..; ket rónak gazdaságunkra•, 45\-uk/3/ tartott attól, hogy a Szovjetunió oldalán olyan fegyveres konfliktusba keveredhetünk, amihez· semmi közünk nincs, és 41 %-uk/4/ értett egyet azzal, hogy a "tájékoztatási eszközök el tdlozzák azt a szélyt, amit a nyugati hatalmak jelentenek."
hábords ve-
1989-re 46 \-ra. emelkedett azoknak az aránya, akik dgy gondolták, hogy •vannak olyan országok, ameiyek a mi békánket, biztonságunkat veszélyeztetik". Az e véleményen levl5knek csak 1 \-a emlitette az :&sz1t-t, és 87 \-uk. Romániára utalt válaszában.IS/ A ltel~t-Eur6pában lezajlott változások, a korábbi "kétpólusd világ;-end• alapjait változtatták 111eg. A két hatalmas katona.i töillb (NATQ, VSZ) szeillbenUUsa idején a .megva.lósult és .111Clködtetett biztonság - bár a. szellemi ás anyagi energiák iszonyd pazarlása árán - végülis alkalmasnak bizonyult a világháboró megakadUyozásái-a. Napjainkra a társadalmi .változások hatására ez a többé-kevésbé• kiegyensólyozott "mérleg" felbillent. A hidegháboró véoe, a bipolária világrendszer meoszClnése, a hozzá kapesolódó ne111zetközi atruktórák szétesése a várakozásokkaal eUentéthn · n• erftdafnteaett homogén, stabil neaz•tközi rendszert. A téraf9, aaelrben cflUnlc 11eolehetCSaen in•tabUJá vált és 6j t1PUs6 kockázatok :Jöttek létre. Baek 1119ött eorréazt a volt szocialista !»lokk orssáaainak OHtdcláai folra.atai játsszák a fCSszerepet a neazetis'9i probléllák óriási terheivel, !aásrészt a szocialista rendszerek piac9azdasáara és demokratikus politikai struktdrára .történCS ellent110ndáaokkal terhes áttérc!ai folyama- .
102
ta,
amely
néhány
országban csak nagyon
lassabban mint ahooy következményeit a el tudja viselni -,
lassan
halad
el6re
-
lakosság tíirtsképessége
ami latens fenye.getésként tartja fenn he-
lyenként a kísérlet sikertelenségének, s a totalitárius hatalmi restaurációknak a veszélyét.
gi garanciákra szert tennie, ki
hj ztol"sá~i
saját
anikor a
tntéz:mél"!yei,
térségnek :t~em dlakul t.d;.. ki~;:~·
:másfe.!51 nöi.·ekec!ett a
mithatatlanság és csökkent az el6re jelezhet6ség. Biztonságunkat - nem eibagatellizálva a h:odsereg szerepét - els6scr::ian p;:;litikai-diplomáciai eszközökkel kell megvalósítani. A közvéleménykutatások eredményei. tanúsítják, ?~nk·h~n ~
tár!=i'?~~lTT'!:i
?}~pért~!~'?'li': hc~~z 1~.
t~v0!"
hogy ha-
~ci~~·")n.f:os2l)~~---
ként jelentkezik a biztonság. amikqr a
biz-
tonságpolitikát els6sorban nem katonai kérdésne]( tartják,
A hadseregr61 az állampolgárok akkor is,
mint
a
biz.tonság egyik fontos bizt.osítékáró1 gondolkodnak.
nagy a különbség abban, típusú
és
hogy a
intenzitású
De i·;;cn
társadalom mely rétegei milyen
fenyegetettséget
érzékelnek,
mennyire
tartják ezek kivédésére, ellensúlyozására képesnek a politikaidiplol!láciai eszközöket és mennyire szükségesnek és alkalmasnak a
fegyveres
hogy
ki
ereit.
mennyit
Abban
kíván
is
igen
vállalni
jelent6s eltérés mutatkozik, a
védelem
terheiből,
hogyan oldaná fel a védelmi szektor igényei és a lis hélyzet javítási kényszere közti
fjelenleg
illetv~
romló szociá-
feloldhatatla~
nak tiln61 ellentmondást. A magyar lakosságnak a szomszédos országok lakói irányfba
megnyilvánuló
el5ítéletei
(előfeltevései)
vizsgálatakoJ.·
egyik fontos szempont annak elemzése, hogyan viszonyulnak a h?;.·· zánkban tartózkodó po 1 i tikai-gazdaság i menekül tekbez, me:o y
ré;~e:·
gek szolidárisak, illetve ellenségesek velük szemben.
1C3
,......
.... 1
Az egzisttenciálís biztonság mei;irendiilése (és ezért fontosságának felértékel5dése) csökkentette az álla111polgárok toleránciaképesséi;iét és seg1t5készséi;iét a menekültekkel szemben. Ezzel ei;iyütt megntltt a veszélye .az idei;ienekkel szembeni el51téletesség er5södésének is. A
közvéleménykutatások/6/ szer.int a
(a mássággal)
lakossái;i többsége
űgy véli, hogy komoly veszély és· fenyegetés rá nézve a menekül-
tek
számának
növekedése.
A
megké.rqezettek
kétharmada
nagyon
súlyos, illetve sűlyos problémának tartja a menekültek számának növekedését. A fenyegetettség érzésének fokozódásával viszont amint erre számta,J.an példát látha.ttunk a történelemben 7'" az emberek egyre kevésbé. differenciálnak azok közöt.t, akikt~l e;a a fenyegetés származik. Ez a társadalomlélektani hatás érvényesül a vizsgált kérdéskör esetében is:. az embei-ek a veszé.lyérzet növekedésével párhuza111osan egyre kevésbé látnak különbséget a menekültek között; . a
szolidaritást háttérbe szorítja az egzisz-
tenciális fenyegetettség.
A helyzetet bonyolítja,
hogy az Er-
délybtH évek óta tömegesen érkez5 állandó vagy alkalllli munkavállalók éppen a hazai munkaer5piacnak a munkanélküliség által leginkább érintett szegmensein teremtenek állandó konkurrenciát. A kutatások tapa.sztala.tai szerint a szociálisan leszakadó .• anya,gilag el1ehetetlenül5 rétegek köt'ében él a legnagyól:>b !élelem a
meriekültáradattal
kapcsolatban.
Tehát a
szakképzetlen,
vagy alacsonyan kvalifikált fizikaiak körében er5södik fel ·az ·erdélyi menekültekkel szemben táplált ellenszenv.
A következ6 két táblázaton a Romániából érkez5 menekültekkel szembeni attltCf4ök változ4sait láthatjuk az elmúlt évek folyamán. 171
104
......
tív
.A Romániából érkeza maayar menekültekre yonatkoz6 poziállitjsO)c (eqyetérta válaszok aránya)
tartalmű
1989 %
1991
1992
1993
%
%
%
Szerencsétlenek, segíteni kell rajtuk
85
68
70
65
Az itt él6 magyarokban er5sítik a nemzeti érzést
70
44
40
31
Nekik köszönhet6, hogy nem fogy Magyarország lakossága
41
28
26
30
Fegyelmezettebbek, mint az itthoniak
37
19
17
16
1
·---·-
.,..~ n:;má::iáb~l
~rl:ez~ :::agy~r meneki!lk.:::l~r.:. -.;o:-,_at!-\:0zó
utya.-
tiv tartalmú állitások (egy~tért6 válaszok aránya) 1989 %
1991 %
1992 %
1993 %
Cserbenhagyják az ottani magyarságot
32
47
42
44
Elveszik az itteni magyaroktól a munkahelyeket
27
40
43
52
Nem is igazán magyarok
13
26
25
26
7
14
13
17
Felesznek mindent
Az utóbbi néhány évben - rohamosan cs6kkent • helyzet
romlásával
mint az adatokból
is kiderül
társadalom befogadókészsége. A gazdasági
arányosan
évr61
évre
n6 azoknak a
száma,
akik az jdegenekt61 féltik egyre bizonytalanabb egzisztenciájukat.
lGS
A kérdésekre adott válaszok alapján a kutatók megkülönböztetnek manUeszt és látens eUSitéleteuéget. A kevésbé iskolázottak általában nyiltabban vallják meg idegengytilöletüket, míg a képzettebbeknél ez leplezettebben jelenik meg. A tapasztalatok szerint a státushierarchia közepén elhelyezked6k (a középosztálybeliek) halmozták fel magukban a le9több el6itél~tet. Egy másik vizsgálat/S/ szerint ·a lakosság majdnem háromnegyede elutasító a cigányokkal, több, mint fele az arabokkal és majdnem fele a feketékkel szemben. Ugyanakkor a válaszolók kétharmada űgy vélte "szigorűbban kellene megakadályozni, hogy ilyen sok külföldi uta:.i;hasson be az országba", valamint csa.kne!Q háromnegyede értett egyet .aHal a kijelentéssel. hogy •a rendl:Srli~gnek eré!yesebben" keúene fellépnie ai.itt éltS kü!fl;ildiekkeJ szemben, trzékenyen . reagál a közvélemény a kelet-eu~ópai térségben zajló eseményekre,és sokan ÚOY' ·vélekednek, hoc;iy a Mat;!yarország és a szomszédos államot( v:!.azonyál:>an . meglévl5 feszül tsé~ c;iek .az ors%ágot akár fegyveres konfHktµ11ba is sodor!Jal:ják. A veszélyezte!;:.ettsé9 6r;ésének társadalomban való meg~elenését és növekedését mutatják a következ6 adatok; EHSfordulhat haz;ánlc és yalamelv. szomq;~os oru;ág_kö~öt':" tj. Mb!;ml -f~qyyeres ~onfliktJis
11ivaU$os/9/ ál 1.olllánr 1990.okt. 5;!%
so~-1101
álloJllány 19n.jjin.
Polgád/11/ lakOIJBág ·. l992.m.ij.
so
(17' '
Pol9ád/12i.
l<Jkosság
1992.aec.
56%
Sor-113/
·. állolllánr 1993.okt. 92\
1992-ben/14/ wtencUlis ~to~i fentft9etésttöbb or321.ig rész6dH b érzékeltek az 4lh'8POJ.$114J:ok, 019k '56~). •kifs egy l11b•t•11faca fe9YYef'1a kplJflilstAI k~roJ$ant;6„t yalagilxen 1dntcn vtl§UínGaij;9tt(~k. EJ>ben ai: ért•1e~n a ves~élyforrás nem egyközP<>nttl - a válaszok kétharlQada töbl:> országot. onz.ii;icso..:.
1C5
portot
is
tartalmazott
szín.tereként
igen
nagy
a válaszadók fegyveres konfliktus számban jelölték meg mind .az ország
északi, mind a. déli, m_ind a keleti határszakaszát. Legtöbben a vc;>lt Jugoszlávia terüietén zajló polgárháborO hatásaitól, annak továbbgyUrUzésétt51
tartottak.
Valamivel
kevesebben említették
Szlovákiát, illetve Romániát. A fenyegetettség érzésének mértékét és· irányát leginkább az határ6zta meg, hogy a kérdezettek hol éltek, hogy lakóhelyük mennyire esett közel az általuk veszélyesnek
tartott
határszakaszokhoz.
Bár
a
közvélemény
egy
része konfliktusokkal számolt és meg tudta határozni azokat a szomszédos
országokat
problémája
adódhat,
is,
felvetést,
hogy Magyarország deklarálja,
amelyekkel
Egy
együtt
a
térségben
azonban
hazánknak
azt a mell' államokat ke_zel ellenségként. A megkérdezettek .körében szinte tel_jes volt az egyetértés, hogy "a magy<;1r honvédségne~ el6zetesen egyetlenegy országot sem kellene ellenségnek tekintenie" ( 86% l •
valamennyi
ezzel
elutasított<:
ne.mzetközi vizsgálat /15/ szerint a
térség szinte
.u lamában
az
(így
Magyarországon . is l,
országukat
fenyeget6 legnagyobb ·veszélyt majdnem azonos mértékben valamelyik szomszédjukban látják az állampolgárok •.Tehát a félelemérzet kölcsönös, kép".
és láthatóan tovább él a
"történelmi ellenség-
Fenyegethetnék-e oruága biztonságát •.• (az igennel válaszol6k százalékában) kisebb- bev.án- szom- ó.rosz- Néinet- USA ségek dorlók szédok orsz. orsz. Bulgária Csehország Szlovákia Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Fehéroroszország Ukrajna Horvátország
'46 44 53 26 35 60 13 30 24 57
38 23 51 41 16 61 22 6
28
107
61 35 46 64 62 67 60 20 10 62
5 38 26 13 63 62 3 13 19 34
3 38 21 6 68 13 3 14 3 3
4 6 5 3 11 10 14 13 4
6
A hadsereg hivatásos és sorálloniányának megitélése (feltételezése) szerint a szomszédos nemzetek velünk kapcsolatos attittldjei er6sen polarizálódnak. f;gyik véglet az inkább barátságosnak vélt országok, a másik oldalon azok, amelyeket kevésbé tartanak barátságosnak. A vélemények alakulásában a közös történelmi tapasztalato)(, a ma9ya:r kisebbségek helyzete és az országok· bels6 viszonyai játszanak dönt6 szerepe.t. Az alább felsorolt nemzete!chez tartozók egyáltalán nem barátságosak velünk szemben (eqyetért6 v.álaszok \-os aránya): Hivatáso.s/16/ állomány .1992~
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Román szerb S%lovák Cseh Szlovén Jlorvát 1. Lengyel 8. Os.ztrák 9, Ukrán
Sor-1111 állomány 1992.
57 57. 21 .12
62 38 26 20 16
6 5
22
l l 1
7 2
_:,
..
.9
Sor-1181 ál!Omány 1993. 53 45 30 24 19 25 9 3
10
A déllJzláy h.iborll elhi:izcSdása, k.iláU!Stahnsága, a nemzetközi biztons.Sgi garanciák hiánya, és - a nyilv,inosság kiszélesedésével -% l:)atáSJára a lákosság egyre. i.nkább egyetért haélseregünk fegyverzete modernizál.i•ának szükségességével. Modernizálni kt;;ll a h1-dsereq féqyi!'@i"zetét (eqyet6rJ;<S yálaszok aránxa) : Poloári/19/ lakossáo 1991 • .febr. 72 '
Hivatásos/20/ állómány 1991 • .febr.
98 '
sor-/21/ állomány
1991.feb;:.
84 '
Ezent61 több pénz Jcellene a hadseregnek (polgári
lakos-
ság egy~tért~ válaszainak aránya.>: 1990./22/ jan. 20%
1991./23/ febr. 35%
1992./24/ nov.-dec.
1992./25/ dec.
59%
60%
~.Mi!9Y.
országok
szintién kell állnia Cegyetértl'S válaszok aránya): Hivatá-/26/ SOS állomány 1990.okt. 65%
Hivatá-/27/ SOS állomány 1991..febr. 79%
Sor-1281 állomány 1991.febr 61%
.
Polgá··/29/ ri lakosság 1991.febr.
Pol-/30/ gári lakosság 1992.dec •
81%
85%
Tanulságos az is, hogyan ítéli meg a polgári lakosság a Magyar Honvédség védelmi képességét./31/ Míg 1990-ben a megkérdezettek 39%-a, lentéssel,
1991-ben már 52%-a értett egyet azzal a kije-
hogy "a . hadsereg nem képes megvédeni az országot."
1992-93-ban a kérdezés módja differenciáltabb volt:/32/ A honvédség fegyverzetét. felszereltségét tekintve képes-e ellátni az ország ••• ;.,területének védelmét? 1992. %
1993. %
Igen, teljes mértékben
13
9
Igen, de csak korlátozottan
53
45
Nem képes
32
36
2
10
100
100
Nem tudja megítélni összesen:
l::JS
~!JJ ~
, •• légterének .védelníét?
1992. \
1993. \
Igen, teljes mértékben Igen, de csak korlátozottan Nem képes Nem tudja megítélni
10 50 37 3
38 8
összesen:
100
100
9 45
Az eddigiekMl világosan látszik, hog:y a határainkon kívüli - .a térsé9et destabilizáló "'." jelenségek (délszláv háborű,a
kisebbsé9ek hátrányos aegküHSnböztetése, a nacionalizm\lsok felertSsödése), határainkon belül az erCSazak szaporodó individuális kifejeatSdései <skinhead akciók, egyre brutáÚsabb bllncselekmények, a szer1rezett bl1nözés me9jelenéae stb.) mellett. az e«JYéni bizonytalansá9érzés és az ezekbtSl fakadó frusztráció csoporttudatként ia·m~jelenik a társadalom killönböztS réte9eiben. Ű9y 9ondoljuk, a lakossá9 veszélyeztetettséoérzeté komo_l:ran veendtS tény, és mieltSbb lépéseket kell. tenni csökkentésére, neho9y a ·helirzet tov.ább .· eszkalálód,jon (töme<;Jpszichózis kialakulása, b
válság
lehettSségszerinti
- A Urség orsdoainak gazdasági-politikai stabilizálása, demokratiz616d4suk kitdjesedésének eUJaeoitése.
110
.....
- Az európai oazdasági és katonai integrációs szervezetek .és a közép-európai országok kap<::solatai intézményesedésének meggyorsitása · (az demokratikus
inteoráci6 eHSrehaladása
értékeket
és
eleve
erl5sitené a
intézményeket,. valamint
n<>velné
a
nemzetközi ellen6rzést az államok szuverenitásának rovására). -
Magyarország
és
szomszédai
közötti
minél
szélesebb
körll és tartós politikai, gazdasági, katonai, kuiturális és tudományos kapcsolatok kialakítása, er6sítése (csak a Budapest és a szomszédos f5városok közötti bizalom légkörében csökkenhet a kisebbségben veszélyt látó, velük szemben ellenséges érzületa csoportok befolyása egyes ké>rnyez6 országokban). - A katonai kapc-;ol«tokban a bizalom, a ké>lcsönös ellen5rizhetl5ség, a katonai adatok kicserélhéttlsége és az eoyütt111a-· ködés egyre nagyobb s\llyának alapul vétele·. A kelet-európai térségben a
kisebbségek-etnikumok hely-
zetének nemzetközi normák alapján történ<5 se.
t~rgyálásos
rendezé-
- Végül a biztonság fontos tényez5jének tartjuk olyan, a kor színvonalán álló,
nemzeti hader5 fokozatos kialakítását és
fenntartását, amely (a jöv5ben a NATO tagjaként) hozzájárul hazánk szuverenitásának gárantálásához.
111
.,
....
Jeqvzetek· 1. Lázár Guy: Közv~leménykutatás a Varsói Szerzt5désrt51. TömegkOlll!llunikációs Kutatóközpont, Bp.1981. 19.old. ·2. Ugyanott 28. oldal. 3. t)gyanott. 4. Ugyanott 32. oldal .•
S. Lázár Guy; Mindig van valami. Közvélemény-kutatá.sok a nemzetközi helyzet alakulásáról. JEL:-K!P 1989/4.szám. 6. Népszabadság, 1993.09.27. 22.oldal. 7. Népszabadság, 1993.04.02.
8.óldd.
8. HVG. 1992.04.18. 76-77.oldal. 9. Hader6reform II. Kutatási beszá1110ló. A HM me~bizásá ból készitette a .ZMKA Szociológia tanszék, 1990 .október. 10. Közérzet 1992. Kutatá.l!li jelentés. A HM megbbásából készitette a ZMK~ Szociológia tanszék, 1992.jónius. 11. Népszabadság, 1992.07.04. !.oldal. 12. Közvéleménykutatás a HM-r61 és az MB-ról. A HM megb1zásáb61 készitette Rill and .Knowlton, 1992.december. 13. Közvélelllén:rkutatás a sorállománr körében. Gyorsjelenté.s. A HM -vbizásából készítette a ZMKA Szociológia tanszék, 1993. október. 112
1
~!Y ~
14. Ugyanott, mint 12-e• jegyzet. 15. Magyar Hirlap, 1993.07.07. 11.olclal. 16. Ugyanott, mint 10-ea .jegyzet. 17. Ugyanott, mint 10-es jegyzet. 18. Ugyanott, mint 13-as jegyzet. 19. Szecs5dy Péter: Vélemények a hadseregr51. Kézirat, Budapest, 1991. 20• Vallás
1991. kuta.tás. A HM megbizásából kész.itette a
ZMKA Szocio.lógia tanszék, 1991. február. 21.. Ugyánott, mint 20·-as jegyzet. 22 •. Ugyanott,· mint 19-es jegyzet. 23. Ugyanott, mint 19-es jegyzet.
a társadalomban. Gyorsjelentés. Honvédelmi Minisztérium, Batthyány.Lajos Alapítvány,
24. A HM és az MH képe
Hann s Seidel Alapítvány. 1992.november-december. 25. Ugyanott, mint 12-es jegyzet. 26. Ugyanott, mint.
9-es jegyzet.
27. Ugyanott, mint 20-as jegyzet. 28. Ugyanott, mint 20-'as jegyzet. 29. Ugyanott, mint 19-es jegyzet.
~!Y ~
30. Ugyanott, mint 12-es jegyzet. 31. Ugyanott, mint 19-es jegyzet. 32. A HM és az MB képe a lakosság körében. A HM megb~zá sából készítette a ZMKA Szociológia tanszék a Hanns .Seidel Alapítvány támogatásával. 1993. október.
114
~!!~ ~
Kis Csaba 1. éves f5iskolai hallgató: l,r~"Y KtlI.öNLa:;E$ REPtll.O'.;tp 'l'ÖRTINETE - Me. 210-es a magyar légier6ben -
Hayden Sándor're?il&kadémikus és mindilzon Me. 210-es hajózók emlékére, akik az utolsó pillanatig teljesítették kötelességüket.
1944-45-ben a Magyar Királyi 'Honvéd Légiere> - ha mennyiségben nem is - minőségben megközelítette a kor színvonalát. El-
rrondhatjuk, hogy - az 1939-40-es állapotokhoz képest - egy fejlettebb ret:Ülfü.parra támaszkodó, korszerű: légiere>t sikerült ki~ píterü, azokban az években. Ennek a
repülófegyvernemnek egyik érdekes és figyelemre
méltó repülé5géptíPJSa volt a Messerscmitt Me.210. Szános alkalonmal és szános helyen vitatkoztak már ennek a repül~ a tulajdonságairól, alkalmazhatóságáról. Az alábbiakban a Me. 21.0-es magyarorszáoi történetét kivá-: _ nan felvázolni. :.
'ÓirW,.
,
-'
·
.·,„, e·l>~
ée:f~~~é~\;~~y
~)Ai ~l16i2~~~era'~.ur';~l~~ ~~'.:A::::';'.:{~--
i~ye ~r a ~~k'vil~furo el6tt
~~:>1940- '' >; ~ '."'
felmerlllt, de ben vált igazán- föntoSsá. tzt_ német részr61 is táffpgatták, hiszen lehett5séget lá_ttak_ az elszenvedett veszteséoek pótlására és az elavult teChnika korszerffi:Jbre c;serélésére. Ehhez nagy segítséget n:fújthatott a ·méQ nem hadvisel6 Magyar Királyság ipari potenciál ja.
115
.... ,
1941. nárdus 10. és 14. között Budapesten tárgyalá!'iok kezd6itek arról, hogy hogyan iehetne a magyar. rePile>ipart is bevon-
ni a korszera repüHStechnika gyártásába.
1
A táI'IJYalásokon az - akkor rrég fejlesztés alatt álló - Messerschmitt Bf. .109 F együléses vadászrepiil&;Jép és a kébwtoros Meszerschmitt Me.210-es többfeladatű romboló.
2
gyártásáról, va-
lainint ezen repÜl&;Jépekhez sziikséges l!Dtorok magyarországi szere lésé+51 volt szó. '"
A magyar ~zemek szerzl5désben vállalták.a Me. 210-es tfp.isb61 havi 50 db legyártását és a hcizzá való DB-605 A és B Upusd lli:>torok el&llitását. •
lll!!Q
A gyártásból a Me. 210-es esetében 1:1 arányban t)atáro:i:ták az elosztást. A repiU~ sárkányát a.Dunai Repiiltfgépgyár
Rt., míg a re-
pül~rokat a csepeli We:iss-Manfréd Repültsgép és ~torgyár Rt. üzemei szer.elték.
1942-ben kerül.t
s
ser
a milltadarabok legyártására. Eközben
azonban megváltoztak a gépl;1pus8ai kapcsolatos - alkalmazási és gyártási - tervek. A mémetek ugyanis .űj, 1023 KW. (1450 LE) tel~ jesitménytJ IE-605 11Dtorokat hciztak ki. 1gya kébwtoros ranbol~ kat 1 m-rel hosszabb törzsszerlct?zettel és új lll;)torókkal kezdték el gyártani; • A Dmai Repiiltfgépgyár 1943-ra felkészült a Me. 210-es gyár.;, tásra. Decemberben már havi háran repüll5gépet adtak át a típust repül~ alakulátoknak. 7 Az év ~ig 484 db motor és 104 db repöltígép készült el.
1944-re felfutott a termelés, így napi 5 db notor és 1 db rePiltfgép került ki a gyárból.
115
t!f
00
Az els5 tíz magyar repül~]
a
kivánságok szerint 2 db-
ot távolfelderít6nek, 4 db-ot közelfeldt!rítl5nek, egyet nehéz vadásznak, egyet pedig lokátoros éjszákai vadásznak alakítottak át • •
1944. rrájus l-én született döntés a Me. 210-es gyártásának leállításáról. Helyette június 16-t61 az űn. "vadászprogram" került megvalósításra.
10
Az 1943-44-ben végrehajtandó hadrendi változás szerint az
alakulatok ellátása az ój Me. 210-esekkel a következi') sorrendben kellett volna hogy történjen: 5/1. éjjeli kisérleti vadászszázad (22 db); 3/2. közelfelderít5 század (12 db); a repül6gépszerelé5 osztály (5 san; 1 bombázó ·kiképz5 osztály (18 db); a megfigyelé5 kiképzi') osztály (12 db). Ézután a 412. közelfelderit5 századok feltöltése
következhetett
volna.
11
·
A tervezet végrehajtása
azonban számos - a gyártásból adódó - nehézség miatt nem valósulhatot . l!le<J maradéktalanul. 1943. ápriJisáJ::an. kezdi el szervezni Krúdy Mám százados Me. 210
ca-o
gépekkel rendelkez5 5/1. éjjeli vadászszázadát;Fe-
rihegyen. Az egység 194~. llárcius 17-t5lállt a honi légvédelem rendelkezésére. Szintén Ferihegyen telei;ült a Rei;ül5 Kísérleti Intézet (R.K.I.)
rombolószázada, Me •. 210 ca-1 repül5gépekkel,
D6CzyL6ránd alezredes p:1rancsnoksága alatt~ A Me.210-esek
1945.
12
rrárciusáig számos bevetésen vettek
·részt, ki.ilönbözé5 feladatkörökben. Ezekr51 a bevetésekré51 a késé5bbiekben részletesebben írok. Nehézvadászként
val6
alkalmazásán
kívül
a
Me.
2i0-est
gyorsbatázóként is repül tették, egészen a háboru végéig. Az elsé5 gyorsbombázó alakulat a 102/1. önálló század volt, ezt követte a 102/2. felállítása.
117
,.....
.....
A 10211.század 1944. májusában alakult;a volt 3/1.banbázó századból,Herszényi István százados parancsnoksága alatt.
13
A
102/1. gyorsbornbázó század jűlius közepén kapta meg Me. 210 Ca-1 típ.u; repültSqépeit és kezdte meg nüködését Bod6 ·Pál százados parancsnoksága alatt. ~ 1944. deceriierében Wágner Károly hadnagy követte, aki a háborű befejezéséig állt a század élén. 1944.
november l:..én Várpalotán a ~t,
14
mindaddig önálló
gyorsbcmbázó századból megalakult a 102. 9Yorsbombáz6 osztá}y, Martini Albert eírnagy parancsnoksága alatt, a 102. repülexfundár alárenc3eltségében. 15 Október máaodik felében az osztály hárdm súzadc:)á fejleídött, miután a R. K. I. Me. 210~1 álló nehé~adász századát Pé:.. ·
terdi János századcia í;laranc:snoksá9a alatt beolvasztották az alakulatba. 18 Az osztMy századai 1102/1. •Sas-", 102/2. "Ti9r1s•, 102/3, "Villám") 1945.• márciusáig 'részt vettek a harcokban.
A továbbiakban a ~· 210-es alkal~sát kivánan vizs9álni, a bevetéaek részleteeebJ:> leiráilával, a ti.PUB veszteségeinek• és az alkalníazhatóság kárdésének figyelerile vételéVel. A Me. 210-eseket eleíször éjszakai, illetve nehézvadászként alkal!Mzták, tehát elstlkánt azokkal a · bevetésekkel foglalkozan; ahol a. ilyen feladattal vetették harCba.
tíP.tst
A Magyarország elleni elstS légitámadásra 1944. április 3-án került sor, amikor a 15. Amerikai IS;iihadsereg 200 négymotoros
118
.....
bontlázója mért csapást Budapest környéki célpontokra. A Brit Királyi Légier6 (Royal Air Force) 205. bamb1z6ezrede a támadást az éjs?.aka folyamán megisnételte. Az elhárításra felszállt magyar vadászok között ott voltak az 5/1. éjjeli vadászszázad Me. 210esei ·is. J",égi győzelmet azonban - 6 bombázó ·és két kisérővadász lelövésével - csak az együléses 9épeken repülő nappali vadászok értek el két fő veszteség mellett. 17
Áprílis 12-én délután a Wiener Neustadt felé átrepülő amerikai kötelék ellen szállt fel a R.K. I. rombolószázada, de is légigyőzelem nélhiil tértek vissza,
sőt
veszteségüket, hé5si halált halt a fiatal Hayden Sándor kadémikus.
13
A
ők
elszenvedték elsé5 repülőa
tánBd6 amerikai kötelékek pedi9 szinte minden
alkalonmal elérték céljukat és ledobták bombaterhüket, kivételt időjárási
azok az eetek képeztek, amikor
okok, vagy szervezési
hiba miatt kellett a feladat vé9rehajtásáról lenondaniuk. Egy
nar:pal késé5bb délelOtt 11 órától a 15. Amerikai l.é<Ji-
hadsereg gépei több hullámban, összesen 353 bombázó bevetésével intéztek támadást magyarországi célr:ontok ellen. bevethető vadászt a tá513._, 1/1. vadászszázadok Me. 109-esei mellett felszálltak az 5/1. éjjeli vadászegység és a R. K. r. rombolói is. 19
A Légvédelmi Parancsnokság minden
madók ellen vezényelt.
A
!gy a 2/1.,
Me. 210-esek válogatott, profi szernélyzetei bátran har-
coltak a több százszoros
tűlerőben lévő
amerikai kötelékek el-
len. Déczy ale2redes és lövésze S~rk szakaszvezető egy P-38-ast és egy B-24-est 16tt le. 20 A
túlerőben
lév5 amerikai
kisérővadászok
ták a magyar rombolókötelékeket.
119
azonban szétszór-
Vadászaink veszteséc;Jei Súlyosak voltak. AZ 5/1. század kilenc gépéb.51 hállÍlat leUSttek, a R. K. I. tizenkét 210-eséMl hatot veszített. Három pilóta és öt lövész halt hc5si halált. 21 Az április 13.-i véres harcok krónikájához tartozik még, hogy D5czy alezredes 210-esét rögtön a "Liberato~" lelövése után több amerikai vadász támadta meg. Az állandóan tilz alatt tartott romboló kigyulladt, a lövész ejtl'Sernyóvel elhagyta a gépet, míg a pilóta sikeresen kényszerleszállt. 22 Boskovits főhadnagy gépét két P-38-as támadta meg. A nagy repülótudással l"E!ndelkezó, kitünéí pilótánák sikerült a lángoló nehézvadászt.hasra tenni. Azonban miközben a két hajózó a kabint igyekezett elhagyni, a Me. 210.-es felrobbant, a sz~lyzet hősi halált halt. 23 Paw kp.id hadnagy, Nagy Kornél főhadnagy és Parcsami József hadnagy szintén kényszerleszállt, több repülőgép pedig sérülésekkel tért vissza. 24 ÖSszegeZve tehát, a Me. 210-esek két nagy bevetésen vettek részt, ezeken elértek 2 légigy5zelmet 10 repű15qép veszteség mellett. Mielőtt ítéletet 11Dndanánk a 210-esek légvédelmi alkalnezhatósága felett, vizsgáljuk meg a kor~li léoiharceljárást is. A korszerű légiharc llDZZanatai a nánet vadászok harceljá-
rása alapján: - az ellenség felderítése, megpillantása; - az ellenség megközelitése, előnyös helyzet elf<>Qlalása; - tánedás, célzás, lövés, -:.sikertelen támadás esetén a harc félbeszakítása
2 "'
120
~!~ ~
Az els6 10C>zzanattal nem kell foglalkoznunk, mivel ennek si-
keressége a léc;Jtérfigyelés szervezettségétlSl, a kötelék tagjalt.61, valamint a földi vadászirányítást.61 függ, Az ellenség megközelítése sem okozhatott gondot a Me. 210esnek. A két DB-605-'Ös zrotor ugyanis ehhez elegendő sebességet (560 km/hl biztosított a nagy
repülési időtartam mellett.
A problémák sora a harmadik IOC>zzanatnál kezdődik. A 210-es ugyanis nem volt képes csak felülről és hátulról támadni, fegyvereinek irányozása, valamint gyenge emelkedöképessége miatt.
2<5
Alulról és hátulról, csak az e91TI10toros vadászgépek tudtak támadni. Ennél a pontnál tehát már hátrányos helyzetbe kerülhetett a Me. 210-es a zárt tüzrendszert alkotó kötelékben repülő bombázókkal szemben. A legnagyobb gond a 210-es hajózói számára az utolsó zrozzanat, a harc niegszakítása és a harc színterének elhagyása lehetett. A bombázók elleni támadás után vagy közben túlerejű kísérő vadászkotelékek "zúdultak" a magyar rombolók "nyakába". A nehézkes, kevésbé fordulékony és gyengébb emelkedöképességgel rendelkező ~le. 210-es rombolónak pedig nem volt esélye az amerikai va-
dászokkal szeinben. Hasonló következtetésre juthattak a
légierő vezetői
is,
mert a Me. 210-es tí~st nem vetették be többet) nappal. A 210-esek éjszakai vadászként való alkalmazásáról meglehetősen kevés adat maradt fenn. 1944. szeptember l-én sikerült az
5/1. éjjeli -.·adászszázadnak négy, éjszaka átrepülő ellenséges repüle)gépet megsemnisíteni, saját veszteségről nincs feljegyzés. 27·
A 11e. 210-es harmadik és talán legsikeresebl! alkalmazása a gyorslxxnbázóként való bevetés volt.
121
...,.,
Egyes bevetések részletes leírása terjejelmi_ okok miatt nem lehetséges, mivel a 102. gyorsbathizó osztály gépei
kb.
300 be-
vetést teljesítettek, ~lyek egy része banMzás, más része pedig
alacsony-~dás volt. Eközben 10 légigy6zel~t arattak és 11 gépszemélyzetet, valamint 1 f6 pilótát veszítettek. 28 Visszaemlékezések ala~n tudjuk,hogy a reflex-célzókészülékkel (Reflex visiev)felszerelet Me. 210-essel nagyon pontosan lehetett bombázni, ha nem volt er6s a szél. Hatezer métert61 háromezerig tartó zuhanás után·is lehetett egy 20 méter átmér6jü körben találatot elérni. A személyzet elengedhetetlen volt. 29
jó kiképzettsé<;le természetesen
_A gyorsbathizó osztály gépeit 1945 •. március 26-án
Parn-
dorfbm (Ausztria) felrobbantja, így a Mi:!. 210-esbl51 egy példány sem maradt ineQ.
A vélemények lehetnek különböz6ek, egy azonban biztos - és ezt a llDst kővetkezts l!Üszaki leírás is alá~sztja '"" hogy a Me.
210-es kora egyik kiemelked6. reP.ili'.ígéptíp.isa, jó és rossz tulajdonságaival együtt,_ llgyanakkor számos korszerű megoldással. A Me.210-es nijszaJci_ jellemz6i
A Me. 210-es egy hossltl fejlesztési 111.lllka során kialakított
dűr-almúnium héjszerkezetíí, nagy teljesítménya, jó mCfszerezettség(f és az akkori legfejlettebb niiködésteclmikai megoldá$0kkal
(pl. hátratüze16 ~ka m::>zgató mechaniznusa, elektraros tiizkiváltás) ellátott ~ltlgép volt. A gép két 00-605-ös 11Dtorral (ill. annak kiilönböz6 változataival) volt felszerelve.
122
,
....
~!~ ~
Kabinja egynás rrögötti ülésekkel volt berendezve úgy, hogy a rádiós-lövész a pilótának háttal ült és így tudta a törzs oldalára szerelt, hátratüzel5, IOCJZgatható, 13 l!lll-es gé~kákat vezérelni. Fesztáv:
16,34 m
Hossz:
12,13 m
Magasság:
4,28 m Szárnyfelület: 36,2 m2
Szerkezeti tömeg: 5.400 kg Felszálló tömeg:
8.900 kg
Maximilis sebesség: 560 km/h Hatótávolság: 1600 km Maximills repülési magasság: 10 OOO m A ll'Otor jellemzt5i: DB-605 A/B, folyadékhütéses 2 x 1475 15er5s, háromágű állítható, fém légcsavárral. Fegyverzet: - 2 db 7,9 l!lll ürméret5 l'f3-17 géppuska - 2 db 20 l!lll ürméreta !lr';-151/20 el5retüzelö gépá~-ű - 2 db 13 nm ürméretö M:i-131 hátratüzelö géppuska 30 - 1000 kg bomba teher Személyzret: 2
fő
(pilóta, hajózó
távírász~.
123
.....
~ir~ ~
~!~ ~
111••·
'
1:-.:~
' ~
Q z
~
:e > 0
w
„
...
t-r
1-
~
~
'
lhl!h~)i!>__
.
~
r:;:;:-;":I
szürkészöld RLM 74 szürkésvio!a RLM 75
-
.
t
41d
A vizszintes vezersik also festése
i---
RLM 76
D
vilcigoskék
D
RLM szürke RLM 02
scirga RLM 04
D
Felsö felület szabvanyos festése
fai fekete
Je!zÖrnlmok
-
qteher
6 7 piros
9
·~
J
Zöld
f~_,;,i
asa
12 3 4 5
~s~~~~~
\'11.' rl:sz!et
,!! .átantMoolrut ..:. uab61ytolelnul
1
.,.:°'."~,~~L
l
~m
.mr~
'
„G·G"metszet
---·----·----·
···-----·
----~-
-----
·-···
····-----·--·
------
·-··
·-·---
1za~6 41 ~!•lzöszamokhoz 9.._~_...---'.._,__,"1'-.
1,-•."t.!1! RU1 .Zü'k1 Rl.H 02
rn ·s;:ga RlH04
-
111ctte
piros
~
"X" risztel
A scirtcci~ gobvd~ '!!ti„ ~~
;L 1
...t..__
'- .
•
„„„.·--~
\ .. A !!!!gya~gyQttolt llÍat!t Ho 110 Ca-1 a!l!!!i~ irl2tHi
HADITECHNIKA 199314
J.
,
....
~!Y ~
.....
Me 210 gyorsbombázó
(a
szerző r,:rjza h;r~1br.Ji. fc.t .:.~- ,~.:dl.' i~~td
N. Me 210 kablnbOfendezé•ének rojZa
Me 210 C
,..,...
Jegyzetek 1
Nagyváradi Sándor - M. Szabó Miklós-Winkler László: Fejezetek: a magyar katonai rei;:ülés történetél:X51 Maszaki Könyvkiadó, Bp. 1986.
2 A rcxnboló megnevezést sok esetben - f5ként a típust egykor rei;:ülő hajózók - nern tartják megfelelőnek. Mogyorossy Sándor vezérezredes a légierő akkori parancsnoka, emlékirataiban "nehézvadász és egyben bomb.izó" elnevezéssel ernlfti. Rei;:üléstörténeti írásokban azonban megmaradt a rcxnboló kifejezés, ezért a továbbiakban én is használni fogom. 3 Honvédelmi Levéltár, Vezérkarfőnökség Elnöki 1. osztály 1941/6064, 1941/5564. 4 Nagyváradi
•••• 213.o.
5 A Dunai Rei;:ülőgépgyár Rt-től a Pestvidéki Gépgyárig .fr HADITECHNIKA 93/3 29. o. 6 Nagyváradi ••••• 7
u.o.
o.
214.
222. o.
8 A Dunai
Rei;:ülőgépgyár
••• 30.
9
U.o.
30. o.
10
U.o.
. 30. o.
11
Nagyváradi •••• 233. o.
ó.
124
.....
12
HL. VKF. Elnöki 1.o. 1942/5598
13
Visszaemlékezés: A magyar királyi 102/1. honvéd gyorsbombázó század megalakulására, müködésére és megszünésére. I n • Magyar Szárnyak 1990.
5.o. C A továbbiakban: MSZ/90) 14
A M. Kir. 102/2. honvéd gyorsbornbázó század megalakulása és müködése in. Magyar Szárnyak 1991. 39.o. (A továbbiakban: MSZ/91.)
15 MSZ/90.
6.o.
16
Nagyváradi • • . 237 .o.
17
l!.o. 263. o. és Punka György: tjszakai vadászok L1°Aero Historia 1992.
18
Punka: idézett
raű
8.o.
19
Punka: idézett mű
8 .e·.
20. Bernárd Dénes - Mujzer Péter - Hangya János: Horrido (-Légicsaták a keleti fronton) OMIKK - Bp. 1992. 52.o. raű
21
Punka : idézett
22
Bernárd •••. 57.o.
23
Uo.
24
Punka: idézett
25
U.o.
8 . o.
52.o. raű
8.o.
5.o. alapján
125
.....
~ii~ ~
26
A gyenge emelked6képesség nyilván kihat a második zanatra is, hiszen a pilótának
űgy
1TOZ-
kell a közelítés
irányát és magasságát megválasztania, hogy rombolójával lehetőleg magassági fölénnyel és hátulról indítson tá-
madást. (PunJca: idézett ml
27 28
alapján)
Nagyváradi ••• 220.o. MSZ/90 és MSZ 191. alapján
1. o. 29
6.o.
74.o.
Gaál Gyula: Gyorsbombázók: adalékok és kérdések In Magyar Szárnyak 1991. 39. o.
30. A Magyar Királyi Honvédség fegyVerzete Zrinyi
360.o.
125
.....
~!Y ~
L~GI
JÁRHOVEK OPTOELEKTRONIKAI RENDSZEREI
~S
BERENDEZE':SEI <áttekintés a külföldi szaksajtó alapján) Fordíl6:
Napjainkban a mi rid
gyakrabban
amelyek
Eszes János mk.százados
korszera r·epU16gépeken
alkalmaznak
biztos! tJ ák
a
Az
gépek
rendszer.;,ket,,
alkalmazási
és rossz· id6Járási
optoelektronikai
helikoptereken
optoel ektroni kai
harci
kiszélesf"lését éjszakai
és
rendszerekhez
a
t,er Ul et-ének
viszonyok ki:lzbtt.
következ6k
tartoz-
nak:
-
h6tel ev!ziós re-ndszerek ·ca t.ovábbiakbat'l HTV);
-
nagy t'ényérzéken)"'ég(f t,..,.l e-víziós ren;Jszer·ek;
-
l éz<' r· berendezések;
-
komplex réndszerek, mCfködr5 al r·ends.zer-t
-
amelyek
k Ul i:lnbözt'.5 elven
éjjellátó szemüvegek.
HŐTELEVI2IÓS
a.
a
(HTV) RENDSZEREK
működésüket;
Alkalmazásukat
-
többféle.
tart.al rna:zr1ak;
az alábbi
v.;,v.S h6érzékeny eleme
k<:kUlmények korlátozhat.Ják:
hűtést
127
igényel;
-
az
indikát.oron
megjelenc5
képen
nem
érzékelhet.i5ek
a
távolságok C"mélységhiányos" kép);
-
hc5mérséklet.i
elt.őn
át.fedések miatt. fontos részletek
het.nek a képernyc5rc51;
-
viszonylag drága kivit.ele:zhet.6ség.
Mindezekb61
kövelkezik,
hogy miel6t.t. HTV-rendszert.
lepílenének a repU16gép fedélzetére, vetelményeket.,
l'•
várhat~6 el6nyöket.
a
HTV-rend:;zereket.
megáll ap! that6,
"'.avarvédelts~~IJk,
alkalmas d15n,
r·ossz
a
bat.6t.ávolságuk
viszonyok
között,
és
nagyobb a
kisebb.
kUlör1böz6
A
HTV
fUsl-kö-
s.St ritka lombo:zalon kereszt.Ul _t.ört.éncS célt'elder!t.ésre.
A:z amerikai _HTV-reru:lszerekben o?gyaránt.
használatos
a
párhuzamos pászt.áz.ásl
a
párhuz.amos
ler.ep
ás
a
alkalmazó rer1ds:zerek
r<Ss sugArakat. érzékeli. át.fogja a
teljes
feltérképezésére
soros
egy ffJgg6legesen e-lhe-lyeze-t.t. fot.ocell.asor,
l"int
öss:zehasonl ! t.va
fel bont.6képességUk
•.Jgyanakkor
látási
és hát.rányokat..
rádi 61 okát.orokkal
hogy jobb a
t.e-
figyelembe veszik a kö-
p.o1szt.ázú.
A
hcSérzékeny eleme amely az infravö-
A minlegy 180 ér·zékel6 helys:zög szelát.ós:zéSget.,
kUlön veszik le a videojelet. .. Ez a kialakít.ás Jó és
viszonylag
pásztázás.
pedig egy
ér_zékel6r.Sl
viszcmyt.
a
szeri.nt.
segít.ségével
.jel-zaj
történik
a:zimut.
forgó t.Ukör
alacsony
Minden egyes
pászt.áz6sebességet.
bizt..osít..
Soros pászt.~zás eset.én a
terepet. egy (vagy néh.ány)
ér zékel6 elem pásztázza soronként., -zaJ
viszony javítása érdekében az érzékeltSrcSl
ket. összegzik, kompromis_szumos mérnökök. db
l'lagy sebességgel.
ami
tljabb nehézségeket.. jelent..
megoldáshoz
folyamodtak
levet.l. EbbcSl
angol
A v!zs:zintesen p;;(s:zt.á:z6 érzékelcSblokk
h6érzékel.S elemet
tartalmaz
és 8
htS-
A jel jele-
adódóan francia
x
m.o1t.rixelrendezés:ben,
8
= 48
így
az
128
.....
indJ kát<~ron egyszeri pásztáz.ásra S képrés:zlet.et. tlj.ít meg .
.A
HTV-rendszerek
3-6 és 8-12 µm.
használ at.os
hull ámhoss2
t.art.ományai:
°c
Megfelel(S Mlt.és mellett. képesek 0,8
htS-
IJlérséklet.kUlönbség felderítésére.
A célok fe-lderít.ésére általában kétféle lát.ószöga pászt~z.ás használ atc.,~.
p~s.ztá.zás sor-án l ehet.6.;;ég van. a
p„ szél 1?s
célok elhelyezke-désének
t'ehatárolásár.a.
h,,..t.6vé t,,..szi .a célkiválasztást.. káció js ....1.ssegít..
A szak
amelyet. a
látószög le-
kin.agyit.ot.t. indi-
A HTV-r·endsz,,..rek t.al án l.egront.os.abb része maga a zékel6 egység.
Az
j
nh·avörös
f'.ényt.
él <"mél-" ,;;ok:féle anyagból a
jellé alakít.6 áramköri
és technológiával készUlnek.
hJ gany-k admi um-t.el l ur az
elektromos
ötvözet.
alkalmazása.
indi um-ant.i mon,
h6ér-
Gyakori el 6-
Emel lett.
platina-szilícium,
irídium
al ap•J ér-zékel6k is.
A
Hg-Cd-Te
szony! agos
gany ugyard=::
-platina
kiválik
alaj'.>tl
vegyUletnél
valamint a
darabonként
közöt.t
inhomogén
érzék&l6k
felé
fordult.
megemlítend6
vi-
.a
hi -
>
i...1·.ist.ályrác.sból.
nem renye.-get
állítása ls olcsóbb. 1 ák
hátrái~yai
öt.vözel
drágasága,
a
a
s2ilíciun1-
:figyelem,
a. kristályrács torzulása,
mivel s<St
e
el.S-
t.üg az el.Sbbi anyagból készUlt. f·otocel-
néhány dollár- ba,
addig
a
szil .í ci um-pl at.i na
érzéke16k csak néhány centbe ker-Ulriek.
A Si -.Pt zék<">ny.
érzékel.S a
Gyártása során
3 ... '3 µm hullámhossztl· sugarakr-a ér-platinát.
párologt.at.nak
lecsapat.ják szilícium IC--k relUletére. képpen
az
IC :felUlet.én
Si -Pt
vegyUlet.
vastagsága mindössze 4. molekulányi Ckb.
129
el,
majd
ezt.
A rolyamat. eredményekeletkezik,
20
A).
a
r·éteg
A
technológia
l
jól
bc51
és
l ehet6vé
teszi
3.2
E;gy Si -Pt. érzéke16 elemek-
ilyen ekzélcel 6lc sorozatgyártását..
felépített. és 1'olyékony N -hat.éssel 2 5000 USD.
ell.1t.ott. inf'ravl:Srl:Ss
vev6 e16állítási kl:Slt.sége kb.
A:z ef'fekt.ív malc:l:Sdés érdekében az érzékel6t. hat.eni kell. 6 -90 c, a a ... 12 µm-en m(Jki:Sd.S
A 3 ... 5 µm-en m'l'.Jk&:16 érzékel 6
°c
-200 mert.,
h6mérsékletet
például
a
igényel.
A
hLJt.ésre
Joule-Thomson-:féle hatés,
t.l:Sbb
eljárás
melynek
is-
során sa-
rítétt gáz segítségével 80 K h6mérsékletet. lehet. elérni.
Az érzékel6 által
el6állít.ott elekt.rom6s jel er<5sít.ésre
lce-rUl .ts kUltsnbtS:tCS f'eldolgozás'.ok, l"lik az OJ:><&rát.or (pildt.a) di k.át.oroli:
525
vagy
ol yán nlégol dis í s,
lcépern)'(Sjén.
625 . sor
ahol
át.alakít.ások után lilé<;;J.jele-
képcső
a
ábrázolt.a képet. a
s:tUl ofk egységes kijelzc5jére vetítik,
és
rep il"lf'ravl:Srös lcép4hék egyidejO megjelenítése.
A repU16f'edll!lzet.i
f'el bont.óképesség\lek.
repülési
in-
Létezik cél zóké-
iehe-t.ség~ a te--' na.vf~ációs adat.oknak
.!s így -
·A Hl'V-reondszerek f'eié):t>ít.ésébén n.agy szérepe van az egy-'
rés:tegy!\4g-m6dulolmak~
ségeg;ít.et.t.
melyek
gyártásában
llj inaszalci ll!égoldá$ok kif'ejleszt.hében az USA, nia,
Fráhciaország .fs
delkezik. mert.
rendszérek,
~
del'ít..5
Néllll!tlors:tílg
nagy
Ilyen univerzAlis modulokból Jiú.nt
p4ld.tul
a
kl:Svet..Sréondszer vagy a
lifs
az
Nagy-Srit.lan-
t.apaszt.alat.t.al
ren-
épUlnek !"el· olyan is-
LANTIRN
riavigációs-cé}:fel-
TADS/PNVS navigációs -
cél-
:felderít.S rendszer CAH~64 Apache).
A7. számára
!St.l:Sdik
gen•r.tciós
kif'ejles::a:t.et.t.
harci
gápek
CRa:fale,
F-aa,
:felderít..S-c~lzórendszerelcben
el15relekint.6 inf'raVl:Sr<Ss.
l~é:!:.S
fognak
rendszerelc4nél
kut.atási
allcalm.azni,
amélyek
40 %-Ica! nagyobb.
és_ fejlesztési
programok
EFA:> olyan
-
hat.6t.:.Cvols.1ga
FLIR) a
ma
Ezl„els6sorb.an olyan
eredményezték,
amelyek
130
......
célja •lj, S.;>
nagyt,el jesít,ményd fényérzékeriy elemek kifejle.;;.zt.é-
vol l .
Napjainkban egyr-e inkább teret h6dítar1ak a mátr ix-t'el,;
Ezek
egyidejd követése,
Az
a.merikai
.jellemzt5je a. nagy hatótávolság, na.gyobb za.varvédett-ség,
Texas
Instruments
ált.al
64x64 db érzékel6elemet t-ar·t.almaz; 1·et"'n llleszb,,.dn"'k jele
kUlör1álló
a
vev6
kifejlesztet.t.
az elemek 6x6 mm-es f·e1U-
szilícium alaf1lapra.
er-6sítésre
t.c·bb ctfl
),isebb méretek.
ker·ül.
Ez
a
M.inde-n egye-s
vev6egység
.;,lem
egy
pers-
pekt-ivikus harckocsielhárít-ó rakéta koordinátorához készült.
A maz,
Rockwell
CUSA)
valami n.t
a
GBU-15
lézerir-.'lr>yítású felde-rft.eni
a
A Texas
r-er1dszer
tartal-
H€
eszkl:)zök).
r"'pUl6 helikoptert. 8
A
km-r-61,
al kai mazzák
( .;,zek
vevőegység
Lt"p.,,.s
har·ckoc::;it_ kikap-
4,5 km-r·61.
A 1-rfV--r-e-ndszerek lehet.
A V€
koor di nát-or-ában
megsemmisít6
hajtóműv"'1
csc,J t
bomba
122 elemet_
122 x
vev6egysége
egy elém .1í:t.mér6je 60 µm.
gyakorlati
Instr·ume.nts
r·észei:
a
HTV
megvalósítása
igen
sokféle
OR-89/AA jeli'.l HTV-r·e.nd:sz"'r'"" ige.n
be-rendezés,
a
t.ápegység
és
az
i r·á-
nyí tó blokk.
A re.ndszer s'.:::erínt :!: 200°,
f"6bb jellemz6i:
A West-inghouse CUSA) által a
sisakra
eleme-ível. sát,
szerelt A
l .át.6s:z:ög
célme-gjelöl6
HTV érzékel6je
dZi
tömeg 121
illet-ve- 0 ... -84°,
mut. és hel yszög
kg.
javasolt rendszer kombinál ja és
köve-ti
kijelző
a
re-ndszert_
pilót_a
t'ejének
.amelyet_ két mágnese-s szöghelyzet-adó segít-ségével
sít_anak meg (az egyik a sisakon, hat-ó).
a
a
HTV
mozgáva.ló-
másik a kabint<'>t-t5n t.alál -
A kl:>rnye-26 t-er-e-p h6képét. azut-án a
sisak
jéb<'> integrált ki jel 26n megj el enít.i k,
131
~!Y ~
szemellenz6-
Eml!tésr-e mélt..6 még mert
h6pelengátor-
az
IRST-rends:zer-,
tovább.fejlesztése,
kiter-jesztése és a FLIR-rends:zerrel
.amely a
har-ci
már-
is-
lehet..6s:égeinek
való kombinálása.
NAGY F~NY~RZE!KENYsi::GO TELEVI2IÖS RENDSZEREK
Ezen
f6 feladata,
ber-endezések
hogy
lehet6vé
feladat végrehaj+,ását olyan körUlmények között, nem hatékony,
tegyék
a
amikor- .a HTV
mag.as: pár-atar-talom esetén vagy homogén h6-
pl.
mérs:ékleta környezetben.
Hátr-ányuk,
hogy alkalmazásukat kor-
látozza a me-gvilág!tás er6ss:ége.
L~ZERBERENDEZE':SEK
A
kor-s:zera
r-epUlcSgépeken
alkalmazhatnak: célkövet6,
lézer-
Ulbbféle
lávmér-6
távmérő
-
célmegjelöl6 ber-endezések
A lézert .az 1960-as: _évek végétcSl
használják távol s:ágmé-
r ésr-e kUlönböz6 fegyverrends:zerekben, i ~.
energí.!j•j
A
l egegyszo;-rObb
impulzusokat
lehetsége,,-.
rJt:
így a
távol ,,ágmér-6
sugároznak
ki
·1is:s:zaér-kez6 jeleket optikai rendszer másik
fol y!'>matc>s
a
céltárgyra,
jel
a
kis:
része
egy
nagy és
a
veszik.
A
C1-.idiófr$k-
:folyamatos vétele.
távolságot
impulzus kisug.:i.r·zása és .a visszavert jel között elt.elt id6 .alapján határozzák
r-epU16gé-
segítségével
Az i.mpulzustizema lézer-távmér-é5vel
energiájának
harci
rendszernél
l.!-zerkisugát'zás
,;.;,nciás modulációval) és: a visszavert
pulzus
meg.
a
lézer-
beérkezése (vétele) A kisugárzott
fotodiódár-a
jut,
A
s:z.ámlál6t
ha energiája átlépi
a
visszavert
jel
100
beér-kezés:e állítja meg,
a megadott kUs:zöbértéket..
132
im-
amely
beindítja a számláló ber-endezést (ennek fr-ekvenciája kb. MHz).
is:
automatikus
lézerlokátor· és egyéb ber-endezéseket.
Lézer-
peken
lézer-ber-endezést
célmegjelöl6,
A számláló im-
pulzus .• ; nak rozhat.6 a
és
az
et.al ont·r·ekv.r.nci ának
céltárgy távolsága,
í smeret.ében
amely az oper·átor
meghat.á-
.indikoitorán
ki jel z~sr-e ker-Ul.
lézer-· t.ávmér-t5kben leginkább a
A
zer-eket a.lábbi
alkalmazzák, Láblázat_
de
neodímium -
a
el6t'or-dul
gr-á:nát lé-
széndioxid-lézer
t.ar-t-almazza a két.t'éle lézer-
is.
Az
jellemzt5 par-amé-
ter·ei.t.
Vizsgált
Hullámhossz Cµnu
1,06
Ener·gía CJ)
0,2
J'fa>e lel jesí t.m.
CMW)
Napjainkban a
harci
széleskör-(fen
0,2 2
2
26
'3
;::;.~
Tömeg (kg)
zet.éri
9-11
10
~4)
Hat.ásfok (
co2
N.r.odi mi um-g1· ár.át
jellem:z.S
repülőgépek
•?lt..er·jedt..
a
és
lézer
helikopt..r.rek
t.ávmér-t5k
Néhány típus rr..-;Víd is.tw~r-tet.~se és f'l1bb t..echnikai
Cilas A
a
Ft_~bb
sugárzás
helikopterek
.ad.at.ok:
A
sze1l1ét. szar.s
ü.1
J;
~:z
hat.,6t..ávolság 20 km;
impulzus
t.ömeg 8
idl't..art.am.a
1CJ
ns;
kg.
TAV-38 (Franciaország)
A t á vmér 6t a
sz3.mlál6
Az oper-át.or-
hullámhossz 1 ,06 µm;
erú?.·r-gi~_ia
Thornsori
alkalmazzák.
c:sillapítás.a .az Uzemi hull.ámhosszta.r-t..ományban
iinpulzust.elJesít.mény 4 MW;
toza.taira
f"edélz.r.t-én
lavinadi6dát. épít.enek."
.a.melyne-k
70 dB.
jellemz~i:
TCV 115 CFranciaország)
ber.r.ndezést.
vevő.r.gységbe
6\r_ia,
f"edél-
alkalmazása.
_T a.guár-
szer-elik.
A
és .Mi r ag.r. F1
r· epUl 6gépek .r.xpor t. vál -
vev&egység la.vinadiódás felépít.ésl'.l.
etalonf"re.kvericiája
29,98
MHz.
A
lézer-sugár·
A
célr-a-
133
......
.....
irányítása mozgat.ható optikai eltérít.c5 rendszer segítségével U5rt.ér'lik.
F<Sbb adatok:.
hullámhossz 1 ,06 µm;
hatótávolság 10
km; a sugár eltérítése helyszl;Sg és azimut szerint. egyaránt. 10°; tömeg 20 lcg.
±
- Ferranti LRMTS CNagy-Brit.annia) A t.ávmércS és célmegjélölcS· a
harci
gépeke.n
nyert.
JagU:ar,
alkalmazást.
Harrier 4s Tornado
naodímium-gránát.
A
lézer
stabiliz.;(lt. h.ázban foglal helyet., amely biztosít.ja a lézersug
hullámhossz 1 , 06 µm;. hatót.ávol ság 9 km; a sugár
kit.ér! t.ése hel yszög szerint +3 ...
-ao0
azi mut. s:zer i nl ± 12°;
;
diSlés szerinti stabilitás ± 90 fokig.
Ll§zer lokátor ok
A
ho:z:
14zerlokát.or
maJcC:Sdési
elve hasonló a
az objékt.ív lálószi;Sg.;§be ésc5 tér
rádiólok.ít.oré-
valamennyi
pontja tá-
volságának meghatározása. Az. indikátoron megjelenő ábrázolás Ckép) ennek a követ.ke-zmt§nye.
A lézerlokát.or nagyobb felbontóképességgel
mint
a
kisebb.
rádi 61 ok át.or ,
mert.
Ez lehet.c5vl§ t.eS:zi
az
üzemi
rendelk:ezik,
hullámhossza
.jóval
olyan (nehezen észlelhet6) objek-
tumok relderítését., mint ~ldául az elektromos légvezetékek. Hasonlóan a
F"LIR-rendszerekh'!'z,
szakai Uzemel t~tésr&, romdimenziós "ml§! ységét ").
a
léz.erlokátor
de képmi nc5ségé sokkal
megjelenítésre
Ca:z
operátor
A lézersugár
energiája a
lfte és szórása miatt gyorsan csökken. távolság elér-héti
a 10 km-t.,
képes há-
ét'zékeli · a
Az alkalmazás lehetőségeit elscSsorban a ság kor-látozza.
alkalmas éj-
jobb!
kép
kis hatót.ávol~
levegcS fényelnye-
Tiszta időben a ható-
de bords idc5ben a
a FLIR-rendszer hatótáVolságával egyező,
hatótávolság
vagyis 3-5 km.
134
~!!~ ~
Egy
font..os
elt.érés
azonban
ált.al· szolgált.at.oU, kép a szít,
él·essE!-.géb61,
addig
láLás
a
míg a
amíg
vev6 t'ogadja a
a
r-omlásával
lézerlokát.ort,
jel.;:ok eolveszt-ése akadályozza: kép,
van:
F"LIR-rendszer-
fokozat.osan
csak
a
mindaddig éles,
Visszav,;;,rl
ve-
visszaver-t
kont.raszt.os .a
jeleket.,
fUgget.lenUl
a
jelek ,;;,nergi áját.61.
A le\zerlokátor nagy el6nye, hetséges melynek
f'elf.,;;,dni
és
zavar·ni.
hogy gyakor-latilag nem le-
A lokátor
gít.ségével
adott
'kép
(
sor-onb~nt.i
ugyanazon opt-.ikai
mint. a
pászt.ázás).
r·endszeren
ker,;,szUll
A
lézef'.,
rendszer-
pásztázza a lát-6szög adot.t. szekt.or-át..
.e.redményeképpen hasonl6 .kép kelet.k.e.zik, t-al
ft5 eleme a
kibocsájt.ot.t. sugár-nyalábja egy opt.ikai
t..e.levízi6 ál-
visszaver-t.
ker·Ul
s.e.-
A pászt.ázás
r·á
a
jel
vevtSegy-
ségr-e.
"LR" lézerlokát.or Az
n6ség(f,
"LR"
f'.ant,ázianevű
CLaser
Radar)
lézer-lokát.or-
j6 mi-
a cél azonosít.ás.ár-a alkalmas képet. szolgál.t.at, a
t.árgyr·ól,
egyúttal
cél -
meghatározza annak távolságát. is ..
A lokát.or az infravörös és .a látható fény hat-árát. magában foglaló spekt.rumban dolgozik. az opli kai dejt'.ll;;,g a
lokátor méri
k,;,t , mí nt a
Ez a
mérhető
r·endszerekéhez
és kijelzi
kör·Ulmény bizt.osít.j.a
fel bont.6képességet.. ugyanazokat, a
Egyi -
paramét-er·e-
r· ádi 61 okát.or.
A kísérleti st.ádiumban lév6 berendezésben arzén-gallium diódát alkalmaznak 1 ézerfényt'orráskénl Ci n:fr·avörös spekt,rumban) 4 MHz-es amplit.ud6moduláci6val. azimut. fokos.
szerint. A
mechanikus
távolságmérés
alapján· t.ört_énik. szögébe l
a
útor1
A pászt..ázás helyszög és
tört.éník,
visszaverl
Bármely objeklum,
megfigye-lhet.~·
a
lát.6szög
jel
amely
30x30
l'áziselt.ol6dása a
lokát.or
lát.6-
a 64x64 pixelt, Cképpont,ol) t-ar-
135
I~
....,
lalmazó
képerny6n,
amelyen
az
információ
másodpercenként..
négyszer újul meg.
A távolságok ér:zékelt..et..ésére ktlll::lnbö:z6 színek, valamint a sztlrké ktllönbl::lz6 árnyalat..ainak segít.ségével van mód.
A kísérleti ménye (120 mW-J delkezik.
1 okátor
az al kal mazot.t 1 ézer kis teljesít..-
miat..t csak
kb.
50 m-es hatót..ávolsággal
A bemutat.6 során a:z
ren-
indikát.oron a:zonosít..ani· lehe-
t..et..t a mozgó lövészpáncélost.
A "PAVE PENNY" RENDSZER A
rer1dszer
f·éjjel cél
alkalmazási
t'elszerel t
lertilete-:
megsemmis!t6'
megvilágítását. végezheti földi
célra
szolgáló
csoport
célmegjell::ll6
t..evékenységét
geszthet6 konténer, tronikus
bi zt..osí tj.a.
bere.ndezést
A
amely
rendszer
opt..ikai
t.art.almaz:za;
l::lnirányít..6
célravezérlése.
A
állomás vagy ktilön erre a
reptil6gép,
amely az
lézeres
eszkl::lzök
.a
csapásmér6
részei:
f1Jg-
rendszert és az elek-
egyeztet..6
blokk,
amelyen
keresztül a rendszer csat.lakozik a fedél:zeli fegyverrendszer egységes indikátorához; irányító pull.
A r·endszer
í'6 eleme az
opt..i kai
f"Ugges:ztésa és elt'ordíthat.ó mind a szi nte-s síkban. visszave-rt
Az optikai
fej
lézerimpulzusokat
a
fe-j,
ame-ly kar dán-fel -
fUgg6lege-s,
mind a
veszi és fókuszál ja a szilícium alaptl
víz-
célról.
:fotodiódán,
amely a kardání'elf"Ugge-szt.és bels6 keret.én helyezkedik el.
Az
optikai fej lehet6vé teszi a célok keresését és felderit.ését
± 90° -os szl::lgben azi mut szerint és + 15 ... -90°:._os szögtart.ományban helyszög szerint.
Az
egyezt.E'l't.6 blokk
helyzet.ének t..;ís
és
d6lés
viszonyí~ási
bizt.osít..ja a
helyesbít.ését.. a szerint.,
cél.Jel
célzókészülék
valamint..
a
kont.éner
rendsze-reinek összehangolását..
136
C "célkereszt.")
kijelz.Sjén bólinés
a
reptil6gép
~
.
.
•e
..... !~;";~~~ ,.,,• • ·.-,,.
-<'
'i•,:
.':l";"'-.'•
,
A
vezérl6pult.
Uzemmódj ai ·•
segítségével
valamint
a
ror·gatható skála
segítségével
kiválaszthatja
bombavetési
a
kiválaszt.hatók
pásztázás a
m6dj a
a
rendszer
C s:z1H es-sztllc:).
Egy.
repUÚ5gépvezet.c5 (operátor)
módot:
vízszintes
repUléstx51.
zuhanórepUlésb61, stb. A :fUggeszthet6 konténerben helyezkednek el nyomt..atott tartalma:>:za;
áramköri a
lap,
amely
az
továbbá:
elektronikus
öt
blokkokat.
:feszUlt.ségszabályo:zó és áramátalakító,
vala-
mint a beépít.ett ellen6rz6 eszközök. Speciális szerel6nyílásokon kereszt-ül könnyen hozzá:férhel-6tö•k az egyes blokkok, a· hibakere·sés n;:,gymérték~I'! :i.utomatizált,
és bl•c,kkcserével y_;ors.an megszlintet-het.6 a meghibáso-
dás.
A rernjszer t_cL:
h"-t6távcl5ága 10 km f°ölött.
hul.lámhoss2 1,ü6 ,:...im~
van.
Egyéb ada-
tömer;t 1'3 kg.
KOMPLEX RENDSZEREK Az i nt·ravörös,
t.elevízi6s és lézerrendszer·ek
kUlönböz.S
lehet.6ségekkel rer,delkeznek az álcázot.t. célok :felderítésére. !gy például a cázott
cél
TV-r·endszerek gyakorlatilag· nem alkalmasak ál-
felderítésérf!',
míg
az
in:fravör·ös
rendszerek
jó
e1-edménnyel találják meg az álcázot.t célokat.. A kUlönböz6 elven mi'.Jköd6 rendsz.,,rek egyesítése és egységes k"'res6 1 amennyi
célzórendszerbe :foglalása lehet-6vé teszi
va-
t. ! pusó rendszer elc5nyei nek maximális ki használását.
Néhány komplex rendszer :fc5bb ismérvei:
137
,,...,
"Pave Taclc" rendszer Az alábbi feladat.ok végrehajtását. biztosít.ja: -
kisméret.a célok Ct.eheraut.6,
-
kut.at.ás:a,
felderítése és azonosítása
harckocsi stb.);
célkövetés és célzáshelyesbít.és:; lézeres célmegjelölés; 14 féle fegyver alkalmazása, t.ai t. a
-
a navigációs rendszer adatainak korr·ekciója;
-
terepkövet.6 funkció kis:magass:ágtl repülésnéÍ;
-
a csapás kiértékeléséhez videofelvétel készítése.
A rei-,ds:zer részei: nerben foglal vek,
melyek ballisztikai ada-
fedélzeti számítógép memóriája tartalmazza;
opt-oelektronikai
helyet,
amelyek a
valamint.. a
b,;,rendezés,
amely konté-
v,;,zérl6 és indikációs: szer-
fülkében találhatók.
CF-111F,
F-4F,
RF-4C re-
pülőgépekE>n).
Az
opt-oelekt.ronikai
alrendszer,
lézertávmérő
részt alkotó blokkok: -
célmegjelöl6 és
h<Stelevíziós
az
elekt-roniku:::
alaplapon,
t'or9athat.óan
blokkok. A rendszer
helyezkedik el,
optikai része stabil
az elfordítás s:zi:lge lehet6vé t.a-s:zi
a
r.=.pUl,.5-
gép >ilatti t.érré;;.z gyak:orlati.l.ag teljeskönl me9figyelését..
A konténert F-4-esen ti:lrzs al«tti az F-111 típuson a rögzítik:,
így az félig törzsbe süllyesztett helyzetben van.
Napjainkban folyik
a
típus átalakítása,
nert be lehet majd htlzni a tével,
t.;,.rt-6ra !'üggesztik.,
t.i:lrzsön belüli (bomba.kamrában lev6) zárra
így csökken a
A· konténer
mely után
bombakamrába a
a
konté-
!'el.adata bef"ejez-
repüldgép légellenállása.
hossza
4,1
m.
átmér6je 0,!31
kg.
138
.....
m,
tömege 590
A kabinban találh.io.tó a
vezérl6 panel,
a TV-indikátor, .a
célkövet6-helyesbít.6 és a lézerberendezés vezérl6 szervei.
- "LANTIRN" rendszer A r<>nd::;;zer 1 ehetc5ségei:
-
nappali
és éjszakai
kismagass:ágtl terepkövet.6 prof'iltl
repülés és navigáció; lézeres célmegjelölés,
bet·ogás és automatikus célké:$-
vetés Cf'öldi célok eset.én); hat
ktili!:>nböz.S cél
egyideja t.ámadása
Maverick
t.ípustl
rakétákkal.
A rendszer·
g á c i
ó
két konténer·ben nyer-t
s
elhelyezést. blokkjai
A
na v i-
a követ.kez6 fel.a-
dalokat látják el:
a ter·ep pr·of.iljának követése; - szUkséges s:zámítások elvégzése; a terep ábf"ázolá.sa .az operátor képernyc5jén;
- a kör- nyez6 1 eveg6 paraméter- ei t
1' i gyel embevev6 hel_ yes-
bí tés.
Ezeket a t·eladal.okat.. a
követ-kez6 blokkok látják el:
- terepkövet-6 r-ádiólokát-or-; -
inf'r-avör-ö"'
e1'5r-<>lekint-ő
-
kut-aL.ó rendszer CFLIR);
- irányító számítógép; -
helyesbít.S blokk;
- bt?épí tett el 1 e1~6r-z6 rendszer·; -
tápegység.
A rádiólokátor öt uzemmódon mOkl;;dhet._. speciálisan,
<>Sc5ben
tl;;rténő
har-ci
amelyek közUl egy
t'eladat
végrehajt-ására
terveztetett.
139
...
,
Az el.Srenéz.S infravörC:Ss r·endszer
el:ford!t.hat.6 a követ.-
ke26 man6ver· irányába, !gy a pilóta az indikátoron megszemlétheti a t.erepet még a man.Sver megkezdése el.St.t.,
vagy azo-
nosíthatja az tltvonal követlcez6 t.ámpontját.. A navigációs konténer hossza 2 méter, tömege 200 kg.
A
e é
e i
l m e g j
szer másik el eme;
ö l
6
ki sméret.t'.f cél ok
k o n t é n e r támadását. segíti
a rendel 6 éj-
szakai alkalmazás során. F6bb alkotórészei: -
F'LIR-rendszer
kéU"éle (2,25 .x 2,25° és 10,8 x
10°)
1 átószöggel ; - a FLIR-rendszer lát.6szögének változt.atását és a lát.6mez6 t.er.gel yének ki t.érí t.ését. létrehozó rendszer; - lézeres távmér6 és célmegJelöl6; - irányító számít.ógép; - a Maverick-rakéták kontrollere; - a célkövet6 blokk elekt:.ronikus egysége. A konténer hossza 2,5 méter, tömege 240 kg. -
TADS.l'PNVS
A Mart.in-Mariett,a áJ·tal kifeJlesztett. rendszer az AH-64 Apache harci helikopter számára készUlt. Rendeltetése:
a re-
pUlés biztosítása éjjel és célfelderítés bármely napszakban, valamint közepesen bonyolult. i d.Sj ár ás! viszonyok között.. A TADS Ccélfelderít6 és megjelöl.S célzc5JcészUlék) bizt.osít.ja
a
cél
befogását
és
automatikus
követését.,
valamint
célfelderítését bármely napszakban és a célok helyzetének és távolságának meghat.árazását..
140
~!JJ ~
A TADS-rendszer·t. 5
-
alrends:zer egytit.t.ese alkot.Ja:
nappali TV-rendszer'
a.
amely
nagyí t.ási
Uzemmódban
dolgozik;. -
kö:zvet.len képf'ormálástl opt.ikai
rendszer
a
nagyít.ási
foko:zat.t.al; -
lézert.ávmérő
- célnlegjelöl6, amely a Hellf'ire rakét.ák
célravezetését. i s biztosítja; -
lézert·ényfolt.ot.. lehetővé
azt. másik -
t...eszi
:felderít..cS és a
célmegjelölő
FLIR-rendszer,
követ.S rends;<er,
amely
célf'elderít..ést.. abban a:z esetbel'l,
ha
állomás világít.ja meg;
amely söt.ét.ben és rossz lát.ási
viszo-
nyok közölt. is hat.ékony.
A TADS-rendszer
int~orlnáci6t..
z6vonallal rendelkeznek,
szolgál t.at.ó adói kl:>zös cél -
az opt..ikai rendszer elemei st..abili-
zált. alaplapon vannak elhelyezve, hel ikopt.er
A
·manőverei
személyzet.
szerint,;,.
így mtlk.ödésUk :fUgget..len a
U51.
kapcsol ők
legcélrave:zett5bb
és
segítségével
kiválaszt.hal.ja
a
leghatékonyabb . célf'elderít.ési
üzemmódot.. A PNVS (Pilot. éjszakai
kopt..er felderí.tése. nek
Night.. Vision
kí.smagasságtl répUlést,
opt.íkaí
orr-részébe,
része
Syst..em)
lehet:cSvé
teszi
heli-
A PNVS "lelke" .egy FLIR-rends:zer,
mely-
van
igen nehéz
az
a
forgat.hatóan
ezált..al
beépít.ve
a
helíkopt..er
és a pilóta t'ejmozgását. követi.
A TADS/PNVS komple>-."Um egytit.t.es tömege 274 kg:
-
Az
"OASYS" USA
szára:zf'öldi
olyan rendszerek, 16Láit.,
er6inél
kidolgozás
amelyek t'ígyelme:zt-et..ik a
ha akadály kerül
eléjük
141
(pl.
f"ák,
alatt.
állnak
helikopterek pi légvezet-ékek,
an-
t.emnák stb.).
Ily médon lehet.Své válhat. a feladat. kis magas-
ságori és nagy sebességgel A fák
kor-onájánál
U:Srt.én.S bizt.onságos végrehajt.ása.
alacsonyabb magasságú repUl és megnehezí t.i
a
a helikopt.er felfedMését. éS növeli
t.űléliSképességet..
Ám a
felbukkanó akadályok kikerülése ilyen magasságon nagy sebességnél olyan bonyolult., hogy a
pilót.a egyedUl nem boldogul.
Feladat.a még inkább nehezebbé vá-lik, t.ási viszonyok ké$z8t.t.,
ha
a:
repUlés rossz lá-
vagy éjszaka U:Si-t.énlk.
E probléma megoldására az USA szárazföldi erc5inek laborat6ri uma. kut.21tásokat. végez. zés
lét.r-ehözása,
zet.ét.
A program célja:
amely f'igyelmezt.et.i
a
egyűt.t:al
az elébe kerUl;,5 akadályt-a,
olyan berende-
helikopter
lehet.t5vé t.eszi
FLlR-r·endszer és éjjellát.ó szeint.iwi.g· alkalmazását.. bi
'...érvekben szerepel
olyan rer„dszer
utasít.ast. ad a pilót.ának a
sz&mély-'-
lét.reho:::ása,
-gt'elelc5 man~ver-re,
a
A t.ávolabamely nem
hahe-m aut.o-
mat.ikusán rnan5ver-be viszi a helikopt.ert~
.AZ
OASYS-program COAS'fS
-
Obst.acle
Avoidana
System
akadálykikér-Ul& rer1dszer) els-6 lépéseként. kísérleteket.. folyt.attak
az
Apache hellk-opter
r·endszer-ek, tek
folyamán
mint például
szimulát:orábat>,
a
F'LIR és PNVS
valamint. imitátorok f'elhasználásávaL a a
szake.mberek
olyan
szempontokat.
halótá.volsá:g Cés er.nek
pi.lót.a rendelkezésére áll),
A kísérlevi.zsgált.ak.
megf&lelő idő,
ami
a
lát.6sz<:;;g. :felbont.óképesség, rej-
t,&t.t. m(Jk&:!és és egyéb paramét.erek. amelyeknek egyenes. vonzata a befoglaló méré
t&neg,
egys:z&rd kons'trukci6,
költségék alakulásának Vizsgálat.a.
eredményekéj:>pen
:a
sltakernber-ek
két.
var-iánst.
t.art.anak ·alkal-
masnak az OASYS-rendszér-bén tört.éncS alkaJ.mazásra: t.er-es hullámhóss:Z'tl radart. és a
a millíiné-
lé!i:~lokát:Ort.:
A francia Thr::oillsón-tSF gyárt.ott.a
"R~~"
rádiőlokálor
'frekvenciamodulációs U:zemmódon dolgozik
jó sze-
A kfsérlet.ek
A :35 cm
kisugárzott. nyaláb eri5sen· !'ólc:uszált.,
az indikátbron megjéiernS kép méret:ei 90 x 30.;,.
142
A
mm-es
emiatt
-
r~mdsze-rek
tént..
az
. hatékonysága
légvezetékek tásos,
hullámokat
kUHSnösen poros,
ha
a
3. 2
A
el ma1·ad
t·e1derítése a besugárzás
atmoszféra
a
kevéssé
:fUst.é:Ss levego5ben a
rádi ól okálorét.ól.
radarral
is csak akkor
vezetékre
mm hull. ~mhosszú
radar
nyeli
közel
el,
az infravör<:Ss
mer6legesen
képerny.Sjén
a
De
volt ha-
már
tör38
a
mm
.át.mér·.Sjü káb.;_.l képe is "szét.folyt".
Lézerlokátor alkalmazásával C» a
kábel
él.,.sen t·og látszani.
m.iat.t
ciája
a
=
0,8 . . . l. •.06 µm".J
lézersugár
A
felbontóképesség
ugyanez
riagyfokú kóheren;'
.kedvez.Sbb.
másik
A
el.Sny,
hOgy a lézersugárzást jóval néhezebb felfedni, mint. a rádió. l ok á t.or mGk ödését .
A
lézer-lokátor
hátránya
a
rádi6lokát.orral
szemben
a
kisebb hatótávolság.
CAz mel l et l
Apache
Lo1~gbow
AH-640 helikopteren
~JJELLÁTÓ
Az éjje-llátó optikai szer(f l'.eze-lhél-o5ség,
mm-e-s
radar
SZEMÜVEGEK
észközök el.Snyei:
olcsóság,
hoz hasonló indikáció. lozza a
a
dönu:;l lék) .
valamint a
Há"lrányuk,
megvilágít.ás er6ssége,
kis U:lmég,
égy-
t.ermészeles látás-
hogy használatukat korlá-
valanu·nt. a
fér1yes objektumok
széU'ol_yhalnak ;, képen Cglória-jélenség). -
Eagle Eye ·("sasszen1")
Ez a el
berendezés könnyiJ C600 g) és 36 mm-re_ helyezkedik
a pi lót..;, szeme el 6t..t.. így a !"ej súl ypor.t.el t.ol 6dás.a mi ní -
málJs,
ami
font.cs
ki:lrtilmény
kat.apult.áláskor,
t.últerheléssel végreh..ajtot.t. m.an.Sverek eset.én.
143
~!~ ~
illet.ve.
nagy
A fényer6sítdlc oldalt, a sisakellenz6 alatt helyezked-
A feler6sített képel Uvegszálon keresztUl vetítik a
nek el.
szem el6tti indikálorra, amelyen megjeleníthet6ek mindazok a .
Jelzohlek, . . indikátor
amelyek .
a. célzókohlzUlék 0 120 x 110 .
egys4ges kiJelz6Jl!fn.
Az
lát6sz~e
Pvs-s. AVS-6 A
második
ofs
harmadik
jellemz6lckel rendelkeznek. tartományban dolgoznak,
generációs
szemUvegek
javított
A PVS-5 er6sít6i a 380-850 mm-es
amely magába foglalja a
teljes lát-
.ható spektrumot, valamint az infravl:Srl:Ss és ultraibolya tartományok egy-egy rohlzét.
Az AVS-6 az 550-950 mm-es spektrum-
ban
tartalmazza
maJcl:Sdik,
amely nem
a
kék
szín karnyékét,
viszont jelent6sen benytllik az infravl:Srl:Ss tartományba. A PVS-5 szemUvegek tipusé 7500 óra feletti.
üzemideje 2000-4000 óra,
az
AVS-6
További· el6nye az utóbbi típusnak,
hogy jobb a jel-zaj viszonya, amely dl:SntcSen befolyásolja az ·-er6sít6 Cs így az egész berendezés) tl:Sbbi paraméterét .. Az USA sz.:á'.razfl:Sldi er6i már megrendeltek a meglév6 4000
komplett
kiegészítéseként
további_
21. OOO
db
AVS-6
lípustl
éjjellátó berendeiést, a szállítás 1997-ben fog befejez6dni. A lecserélt PVS -5 szemüvegeket fogják használni.
a
pilóták
kiképzése során
Az asszeállítás az alábbi szakirodalom felhasználásával készill t: "Avilir. Wcclc and."Sp•c!' Tcchnol.", H~
' .1·
144
St-oni er Roger- A.
A STEALTH TECHNOL001.A KIOOLGOUSA A M-'SODIK VlLÁGHÁBOROTóL AZ ÖBÖL-HÁBOROIG Fordítás a
"SAMPLE JOURNAL" 1991,27,
N° 5 p 9-18.
megjelE.nt- cikke alapján For·dít,6:
A:z
IG:>rmendi Gé;za mk. alezl'ede.S
alábbiakban
t.árgyal t.
St.eal t.h-t.echnologiát.
az
ala-
csony f'elder!t.hét.6séga F-117A vadászrepUl6gép és a B-2 bombázó repU16gép harci t.llléltSlcépességének f'okozására dol'gozt.ák ki.
A kBzBlt. anyagok, t.erv-koncepciók és llj komplex t.echno-
l6giák e cél megvalósi t.ása érdekében szUlet.t.ek. A:z F-117A volt. ebben a kat.egóriában az USA l..égier6 els6
harcászat.i vadászrepU16géJ:>e,
melyr6l publikáció és képanyag
1990-ben jelent. meg el.SSzBr.· ·Ebben az id6ben lát.t.ak napvilágot. az els6 k8zlemények a Nort.hrop szUpert.it.kos B-2-es csupaszárny bombáz6gépér61 is. E kat.onai gépekbe int.egrált.ák az llj t.echnológiákat., egyebek kazBt.t. a kompozit. anyagok széleskBra f'elhas2nálását.,
melyek f'elderít.het.6sége a
rádiólokát.o-
rok f'rekvenciat.art.ományában, ·. opt.ikai, akuszt.ikus és inf'ravBrBs módszerekkel égyaránt. a t.ó.
kivánt. alacsony szint.en t.art.ha-
AZ llj t.echnol6giák eredményeként. -
melyek száler.SS!t.ésa
kompozit.okat. és maanyagokat. alkalmaznak kát.orképe
olyanná
vált.,hogy
a repU16gépek lo-
f'elderít.het.6ségUk
a
kBzvet.len
megjelenésUkig igen nehéz. kz F-117.A st.ealt.h vadászrepUl6gép
E szupert.it.kos vadászgép lét.rehozása 1978 decemberében kezd6dBt.t..
Els6 repUlését. 1981-ben hajt.ot.t.a végre,
els6 f'ot.ót. csak 1990-ben t.et.t.ék kBzzé róla.
m!g az
Az alkalmazot.t. /
t.echnol6gia eredményeként. a
gép -
145
~
vadászrepUltSlchBz vi-
szony!t.va - nagy magasságban. 4szrevát.lenUl, úlyen berepUlhet. az ellens4g t.erUlet.e f.!:Sli6.
Ilyenkor akár .meredeken emel-
kedhet. is, ami a c41 pont.osabb neghat.ározását. t.eszi lehet.6v.6. Az C1 l f'orrftmunlca al apjliln · az F-117A legfont.osabb . adat.a!:
szárnyt'eszt.ávolslilg 13,2 m. nyi l azási sz!:Sge · mális
t!J7°..
felszálló
t.!:Srzs
magassága
2
m.
a
t.!:Smeg 23800 kg.
a
fegyverzet.
2x900 kg-os
.bombáb61 .áll •. a szárny felUlet.i t.erhelése 0,379 MPa. k4t.áramtl General Elect.ric
gyárt.mányű,
t.ómO'vének t.ol 6erej e 64. 4 kN, besség alat.t.i,
a
szárny
a r epUl 6gi6p Ur es t.!:Smege 13600 kg, maxi -
hajt.6md
ut.án4get.6 nélkUli haj-
sebessége valamivel
t.ol6er6
k4t. db
repU16gép
a
stlly
hangseviszonya
0,45.
·~· 1. ábra Az ut.án4get.áS n4lkUli hajt.dmc?vek alkalmazását. az infra-
vör!:Ss
kisugárzás
. szlilrny f!:Sl<St.t.
;§s
a
zajszint.
csi:Skkent.ése
indokolja.
A
elhelyezett. hajt.dma-sz!Vócsat.orna belép6 ke-
reszt.met.szet.4ben rádióhullámokat. elnyel6,
kompozit. anyagból
146
\
......
~!~ ~
.;
n~:yzet.rác~okb6J
· Jc4's;z:IJH„
Jyoz;z:a
a~
in:fravtSrl:$s
v~.5\ernyi5
k.t,alalcit.ot,.t.
~aka~4-
lcis~,r~-st.,
~ F"1,i7/. $;ir!c4ny.fnak
~ 11!4tJy f~_.nt.
al\liAAn.t~~,i;
t.s·
r;:ulc lci§~Jl>. a"""'~"' k~~a~ lcl!fs~Qlt. - v.1';z:lat.os h"r9~4;z:et..t, raj~a a2! i. 4t>rgl'! Ut.ha*'~· AZ. a!ar;:sony rádiól)ullám-visszaverc5 képesség alapvetc5en a sárkány síkf'el i.!letekbc51 ki alaki tott f'orm<íjána.k kéSs;zéSnheto5. Amikor
mfg a:z
F-117k-t
modell, .illetve a
tervezték,
módszer
az
hiányzott
test. visszatUkt>özési. éS; Cl)ullám-)t.é)rési t.ároz.;isához.
.i;>.nalitikus áramvonalas
j<;>llemzo5inek megha-
A r~diólokát.or hullámolc elt,.érÚ.ése az el&biek-
t>e említett., a
f'Uggo5leges:t61
lapokkal ·megoldható, verik
az
aerodinamikailag
viss;2a.
adott. szöggel
elf'qrdi tot.t. sík-
melyek azokat. így f'elf'élé vagy lef"E>lé
A sárkányelemek
éles;
Cf'ogazoÜ.)
ki.alakit.ása
. ·rontja ugyan az aerodinamikai jellemz6ke.t, viszont.
a ráe-.
s.S sugarak Visszaver&;iési és dif'rakciós jellemz.Si is ros;zszabbak baisznek.
A t.l:Srzs véb;:.ny kilépc5éla hát.s.S s;z.i;>.kasza a
szárnnyal fecs;kef"orm.i:t .,,lkot. • .e:z;zel is a r6képes;ségét,. cséS.kkenve. mellso;S réSZél'e,
a
sugárzás visszave-·
Ugyane;z vc;:in,a.t.kozi k a ·bolnPat.ér ajt,ók
O~jt.ómd szereJ6ny.i;lás;ck f'aje!ére és
1 okUvegezés Jc eret.ér e.
a
hom-
A sár k ánybor Í t.ás k Ul s.5 f' E>l Ul et,.e .rádió_;
hu:).lámokat. e.J,nyel6. anya.o;;i~J,
készlJit.;· Annak ·érdekében,
hogy
az elektromos vezetJSképeSség l::>izt.osított. legyen .á homlokUve-' gezés é.s a f'Ulket.,..t6 ké)zött.. ver6képességet;
is
valamint: a
cséSkkeT1t.s~k,
rádi.óhulláin vissza-
az· Uvegezést.
vékony ar·any-
f'Ust.t.el vont.ák be. Az egysze.mélyes; vaciászJ'epUl.Sgépnek ,automat..j.kus. digit.á-
lis korniányvezérlc5 rend!ii;zere van,
mivel
r:í t.het.c5ségi s;:z;int. el éré~e :r.,..1 tételezi
t.ást .is.
A
szubs;zónikus ·gép
a
az alacsony f'eldest.at,.i kus i nst.abi.li -
szárnynyilazási
sz1:$ge
olyan
nagy, mil'!t. ami egyébként,. a s;zu"'"'rs:z.ónikus; repU1'5Qépekel jellemzi.
A haJti:sma tol,óereJe és; az aeroqinamikat
lemz6k a
hangsebesség f'eletU
repUl~st
147
,.....
jósági
jel-
i,s; lOl!>het.c5vé t.ennék,
~!!~
~
...
"
azonban néruiny szerlcezet..i anyag nem képes elviselni repüléSi ges
'lfezérsikot.
Viszont.
.olyan
az ezen
A f"üggé5le-
üzemmódhoz t.art..o:Zó .magas hé5mérséklét.et... szénszáleré5s!t.ésa
kompozit.-
anyagb61 alalc!t.ot.t.ák JcJ., amely ellenáll a szuperszónikus sebességeken jeient.kezé5 .hé5t.érhel ésnek.
Az
USA légieré5 vezet.áse szerint az F~117A alkalmas csa-
pásmérésre a
rádiólokációs
eszlci:lzi:llc
t.áinogat.ásánalc
f"elhász-
nálása nélkül is.
Az
els6 harci
repUlésre
beavat.kozás idején kerUlt sor, .lyen kockázat.t.al nem járt..
1989 ahol
decemberében,
a
panamai
ez gyakorlatilag semmi-
A t.ényleges harci bevet.ésben való
részvét.el ének helye 1991 -ben a Perzsa -,i:lbi:ll nél v! vc::.t. t. hábor tlban . .volt.. ·iraki
Az F-117A-k .hat..ékonyságát. lcellé5en bizonyít.ja, hogy
védet.t.
célpont.oic
elien .vet.et.t.ék
be és
a
végrehajt.ott.
1 OOO repül ás. sor ~n egyét.len egy sem sérült.. meg.
A B-,2-és Ezt.
a .2.
csupasz.árny)
ábrán
bOm'bázcSrepUlcSgép
lát.ható Cf"üggé5leges. vezérscÍk
rep0lé5gépet.
a
NÖR"l'HROP. cég
nélküli,
f"ejleszt.et.t.e ki.
f"Uggé5le~s irányi'elület.ek f"unkciój~t. a szárnylcilép~len
hel)'&Zett.,
11\Qzgat.hat.ó
lcor;~nylapolc
lát.Ják.
,.....,
el.
A
f"edélzet.i
~!~
~
A
el-
s:zámit.6gépen keres:zt.Ul hat;ók a:z inst.abil t.erye:zése ben
a
U:Srt.énés gyors ve:zérlésUkkel .bi:zt.os.ít.-
sárkány kívánt. aerOdinamikai
legt.e;i.Jesebp _t.it.okt.art.ás .'!'ellet.t.. a
ke:zd&:R>t.t..
A
ugyan kö:z:zét.et.ték,
program
n~t)ány
.elemét.
a.
jellem:zc5i.
A
'70-es évek-
'90-as
években
de lcUlsc5 képe csak 1Q8e.;.ban jelent. meg,
elsc5 repülését pedig 19.99-ben hajt.ott.a végre.
A B-2 s:zerke:zet.i t..ak
elemei
kö:zöt.t. széles körben alkalma:z-
széns:zálerc5s.ít.ésll kompozit.okat..,
van bevonva a
egyebek
ki:szöt.t..
keszon-kialakít.ástl szárnya is.
ilyennel
A t..örzs farok-
rész középsc5 és a szárny kUlsc5 szekciói a Boeing-:-cég t..echnológiája alapján kés:zUlt.ek.
A szárny hát.só rés:ze si :zónája -
a hajt.óma forró gázainak ki:ftlvá-.
magas hc5t.erhelésnek ellenáll.ó "szén-s:zén" speci-
ális kompozit.anyagból olyanra t..ervezt.ék,
let.t. kialakit.va . . A hajt.ónia :fllvócsövét.
hogy szét.szórva a
hc5t.. csökkent.se a
fels:z.ínrc51 is :felder.ít..het.c5 in:fravörös kisugárzást.. Cés
felUlet.en anyagokat._,
részben
a
belépc5éleken)
illet,,ve rét.egeket. használt.ak,
olyan
amelyek
:föld-
A szárnykompozit..:.. elnyelik
a
rádiófrekvenciás sugárzást..
Az
USA
hadit.engerészet.i
légiereje
számára
t.ervezet.t. is
Avenger
3.
ábra
jobb "lopakodó" jellemzc5kkel rendelke.:zik.
A t.echnikai
~!~
~
nehéz-
~
ságek
a pén:zUgyi korlálo:zások ldSVl!ttke:zt.ében azonban e:zt. a
f'ejles:zt.ési programot. t.8r8lt.4lc. A 4. · lbí'án a:z ugyanc:sálé !lltealt.i"i•t.1tehnoióg1áyal
4pUlt.
F'.""a2-ff lákt.lka1 vadás:zrepüi~~P lithat.d.
· 4. ábr.a A:z F"'a2--.s lc&nyt::f iu.tléánya: szénszál •r.'5$,t tésa kompo:zi -
t.okbdl, :Ulétv& . ahoi léhéhéges téiriíloplas:zUkWi: anyág6lcb6l éptil .tél.
A:z F'-22. ut.án4get.ifs néllcUl képes hangseobésség te·. . . .. . .. .
let.t repúlni, ami elengedhetet.leri a:z alacsoÍ"iy felder!t.het.cS- · si!fgi s:dnt bi:Ztosft.ására.
E f'éje:zet. átt.ekintdst ád á:folcrcSl
az álacsbny f'elder.íl-
het..Sséget. bt:ztos.ttd t.ei;:hriológiai lehet..SSégekr~l. melyek spéciális
s:zerlee:zeti
Íd,a:lakft..iss•Ü,
illetve
kömpo:Zi t.anyagok
f'elhásználá•lllvai "*1GS$tt.trat.6ic ~- A keírszerd rádiólokátorok ntaUban áz c1-1é)·.t:t0g ~ trekv•nt::Ut.aí'toiíi;lnyban dolgoznák.
Így a
repU.í~4p
.•z•rkézM.i eléiii&it, il.l.etw álí aikaimazott.
spi*CUlis anyágot •·
tr.tli:~bta:HöMti)'bli
t.•'t'tozd Hsug,tzás
•in)'81.k4r.• t.•U opumauz~li'i1. A lökátor-"tet::H'i'lth t'•Jl&sofSe
"*
a::t Uzéliili
tróltkveriaiat.artom::loy ki 11z•1 ~••
szUks•ss"
l '3Ü
......
""'1111
t.eszi
az elnyelési
nyeként. az ut.óbbi
t.art.omány kib6vit.ését.
is.
Ennek
eredmé-
~vekben gyors fej16désnek indult. a rádió-
hullámokat. elnyel.S anyagok t.echnológiája.
A repU16gép rádiólokát.or hullámokat. át.bocsájt.6, illet.ve a kompozit.ok visszat.Ukröz6 képessége anyaguk fizikai z6it.6l
-
mindenekel6t.t.
permeabilit.ásukt.61
-
és
a
dielekt.romos az
elekt.rornos
Ce)
és
jellem-
mágneses
(u)
karakt.eriszt.ikáikt.61
fUgg Cut.óbbihoz ért.ve. az R-L hullámok elhajlási szögét. is). Ennek megfelel6en az R-L hullámokat. lék, dielekt.romosak és mágnesesek
elnyel.S anyagok
lehet.nek.
két.fé-
A dielekt.romos
anyagok elnyel6képessége a kompozit.ok ohmikus energiaveszt.eségét.61 fUgg. és fémporok.
További
Dielekt.rikumolc lehet.nek például szén-,
font.os
ve-szt.eség · szögének
jell<ö'mz6k t.angense,
a
dialekt.romos
amely az
s2álának és mát.ri)G{hak anyagát.61 t'Ugg.
grafit.-
állandó és
a
alkalmazot..t. kompozit.· A mágneses. kompozit.ok
elnye16képessége a mágneses hi.szt.erézis t'ajt.áját.61 t'Ugg, ami akkor: t'igyelhet.6 meg, amikor .a mát.ri.xba kar})id vagy· vas-t'err.i t. anyagot. kevernek.
A mikrohullámok elnyelet.ésének elvét. a ért.el mezi.
CZJ
forrásmunka
A lokát.or kisugár:Zása el6ször. szabad t.éi~n t.ör-
.«í.ét)ik:; · amel)'hek "impedanci;iJ,a é:t.elJes ellenáÚása) · 2!~. hullám beesik
a· z 1
impedanciájll dielektromos
anyag felUlet.~re, ahonnan a
hul1ám0k egy .része
rözési egytit.t.hat.6val yisszavér6dik.
1
-
R
i +
z1 zo 21 zo
ahol:
t51
~!~
~
JJiaJd
vagy :mágneses
R
vi.i;;szat.Uk-
u
I /
"'/
0
.-e-o
A visszat.UkréSzd'dés megszanésének ami akkor kéSvetkezik be, ha
CR=O)
u
e
fel t.étele
z0
0 0
vagy! s azon a helyen, ahol .u
1
Nagyí'rekvenciák esetén azonban értéke nem érheti . e 1 -ét> ezért speciális anyagot, illetve szerkezeti megoldást kell alkalmazni.
Az anyagok die1ektronios és mágneses sajá-
tosságainak, vastagságának.. veszteségeinek., impedanciájának, bel$15 optikai . tulajdonságainak szabályozásával ható. a rádióhullám elnyeld' lcépes;ség egy, mennyi :frekvenciatartormányban.
A inilcrohuHámolc dielektróniPs elnyeléSi anyag ·vastagságának
e mélységének)
U;Sbb,
optimalizálvagy vala-
saJ;U„osságai az
:fUggvényéhen
vál t.oznalc.
<Ez~t: grad,iens...;.elnyeld'knelc is nevezik .'5ketD Ez az anyag elektromos
sajátosságainak
megosztásával érhet.cS el. rugalmas
polimerek,
m99'válto:itatásával.
·Ilyen anyagok lehetnek
:fenoplasziok.
A
atcsitések
a:
dielektromqs
merev és elnyel.S
:fels;c5 rét.égl.!k impec;tanci,ája megkéSzelít.i a szabadt.érét.
Ennek
hatására a :fell.!letrcSl téSrténcS visszavercSdés núnimumra cséSJcken, a beescS J•lek nagy rásze behatol az el,nyel.s· anyago.kba, ahol szétszór~ik CelnyelcSdik).
A veszt.eségek az anyag vas;-
t..agságával exponenciálisal'I csi:Slckel"lcS impedancia hatására jl:Snnek lét.re.
Az 6.
ábrál"I az R~L hul1ámolc energiacsl:Slclcenésénelc:
vázlatos rajza látható széles spelct.rulllbal"I elnyelc5 gradiens.,.clielelctrilcúm esetáhen.
CLeírása a C2J t'oa:-rásmunlcában) .. ·
Alkalmaznak merev, lcéSnnya :fenoplasztot. is, ini.lcrolcerámía
réteggel. plaszt -
A
raszteres
mintázattl
mint gradiens-elnyel6 -
ja (dB) a
frekvencia CGHz)
alacsony,
amint az a
6.
b~vonat.tal
ellátott.
feno-
visszatUkrBzési együttható-
függvényében széles tartolNinyban
ábrán lát.hat.ó.
Ilyen 1
mz
felület.a,
1,9 cm vast.agságtl anyag t.Bmege 0,915 kg.
a.---~-----------,
6 B 101Z1'f . FflEQUENCY GHz
1-bels6 hullám; 2-a bels6 energia 100 %-a 1 %-ra gyengUl 5. ábra
Amikor
a
jel
6.
t.eljesít.ményéri'"'.k
99
ábra
%-a
elnyel6d.ik,
visszat.UkrBzési egyUt.t.hat.ója 20 dB-re/lg (99+1) /1/ csBkken. A legkisebb k6zepes 96,9 .%-os elnyelési ért.éknek 15 dB f'elel meg.
A mágneses mikrohuliám-elnyel6k olyan elaszt.omer
poli-
merekb61 (mint. ~ldául poliizopren, neoprén, kaucsuk nit.rit., szilíc.ium,
uretán,
kaucsuk-fluorid)
t6lt6anyagként. · ferrit.et. tatnak
[ 31.
tagsá~a
Az
anyag kívánt mágneses
amelyekkel
magas értéke.
landó
készillnek,
am.elyekbe
mágnesezhet6 anyagot t:u1ajd1;::.nságai
szabályozására olyan polimereket alkalmaznak
ariyagként,
gabbak a
vagy INis
biztosítható a
szerkezet.!
tBl t.6-
mágneses permeabilit.ás
A mágneses elriyel6 anyagok rendszerint vasta-
die1ekt.roinosaknál,
vagy
jut-
és vas-
váltózó, elem által
ugyanakkor hatékonyabbak .is.
0,5-1 0 25
mm
k6z5t.t.i
megkívánt. for'májdra
vast.agságtlra, alakít.Ják
~!~ ~
ki.
Al:a Az
egy
vagy
két.
f'rekvencia
20-26 dB-re. csi:Skkent.ik
a
·elnyelésére jel ért.ékét.,
energiaelnyelésnek f'elel még). ban malci:Sdc5 anyagok elnyel.és).
Az
olyan
a
létrehozott. ami
anyagok
C99 és 99, 7
Y.-os
A széles f'rekvenciat.art.omány-
belsc5 jelet. 12 dB-re gyengítik C96 Y.-os
ismert.
Salisburi Screen ess:>
rezonáns-elnyélc5t:.,
mi.nt.
például·
már a· •40-es .években f'elf'edezt.ék.
csak sok évvel kés.sbb sza:badalmazt.at.t.ák .C 4].
Ebben a
a de
szend-
vics szerkezetben a visszat.Ukri:Sz6 f'elUlet.t.61 a belsc5 hullámhossz egynegyedének CA./4:> megf'elelc5 távolságra vékony ellenállás-rét.eget.. Cekránt..) helyeznek el. lUlet.i
ellenállásának
impedanciáját..,
ezáltal
Al t.alában az ekran f'e-
impedanciája megközelíti minimális.
lesz
az
a
ktilsc5 t..ér
elektromágneses
anyagról a visszaverc5dés .. Hasonló berendezést. szabadalmazt..at..ot..t. McMillan is 1969-bel') [5L
A 7 .. ábra az SS malcödési
el.-
vét. mutat.ja be. I 2J. Mv1...1Canc:ottation ol
Aanec.ied •ndt'''"fl:i,•"I Wilves I
,. y.
..
/ Toi11 .,-(„+fmeroant „.,, •.•w-. ~,
/ ./ •·f · 1;1
1-bels6 hullám;· 2-f'émvisszaver6 f'elUlet..; 3-X/4 vast..a,gságtl rét.eg 0 4-t..eljesen visszaverc5d6 ·hullám; 6-a . visszaver&:lc5 hullámok kölcsi:SnéSS: elnyel&!ése 7. ábra ·
Az ekrant. érts sugárzás egy része ki:Szve.t.lenUl visszaver6dik CR), további része a t.Ulcrl:Sz&:lik. vissza.
f'elUle~en mégt.i:Srve a. f'émrét:.egr61
Ez utóbbi hullállll)ak egy része. az eki-anon
át.haladva az kilép onnan Ce ), t.ovábbf.része.visszaver6dilc a 1
154
\
....
f'émf'elUlet..re és onnan tljra visszat..Ukrözc5dik így ismét..l6dik t..ovább, sága :>../4 az e lámhoz
1 képest.,
int..erferálnak
ef'fekt..us azonos azzal,
és
kiolt.Ják
hajlékony,
C2l.
f'olyamat..
az R hul-
egymást..
Ez
az
.ami az opt..ikai lencse visszaver6désA:z SS rezon.lins-elnyel6 a
f'rekvenciat..art..om.linyban a
X-os elnyelés)
és. a
hullám 180°-os fáziskésésbe kerUl
gát..16 felület.én t..<Srt..énik, let. szak
0
Mivel az ekrah és a f'émf'eltilet.. t..ávol-
bees6· je-
30 .dB-re csökkent..i
E megoldás hát..rányai,
C99,9
hogy az anyag nem
meglehet..6sen vast..ag CkUlöhösen alacsony f'rekven-
ciák ellen alkalmazva),
e16állit-ási
költ..ségei
viszont.. maga-
·sak,
E problém.lik részbeni kikUszöbölésére a kezdet..i id6szakban a Dallenbach ált..al javasolt.. CCD) rét.eget.. alkalmazt..ák, egyet.len
homogén
lap,
amely lehet.
akár
dielekt..rikum,
Ez
akár
mágneses, szendvics t..ölt..6anyagkényt.. pedig hajlékony polimert.. is használhat..nak, bilit..ásának
c,;u;e )tlgy,
A rét..eg dielekt..romos vagy mágneses permea-
növelése
megnöveli
a
visszat..Ukrözési
mut..at..6t..
hogy az SS-hez képest. jelent..6sen csökken a vas-
t..agság is Cl/-/uoe -vel arányosan),
A CD homlokfelUlet..ét.. ér6
?~
-~
•
3
Mllllor~.FibtrComposit•
Ground Plane
.
1-bels6 rádi6lokát..or hullám; 2-impedancia; 3-fém- vagy szénszáler6sít..ésa kompozit..-vissiat..Ukröz6 8, ábra
energia egy része a
f'ém vagy szént..art..almtl kompozit... vissza-
t..Ukröz6 felület.. felé haladva· is elnyelc5dik,
A kiegészít..6 el-
~!~
~
nyelff iényege Cua. felUlet.r61
mint. el6:z6 ford. ! ) , hogy a viss:zat.Ukrö:z6
viss:zaver&:l6 hullámrász a CD-n kereszt.Ul haladva
hát.ulr61 .eléri az ekran felUlet.et.,
ekkorra 180°:-os .fáziské-
·sésbe ker'.Ul az ugyane:zen pont.r6l kívUlr6l a szabadba visszaver&:l6 hullámrészhez képest., aminek eredményeként. nem lép ki energia SS-ének.
a
rends:zerb61. Té:Sbb
A CD
CD-rét.egb.Sl
vast.agsága
negyede
kialakít.ot.t.
lehet.
a:z
gradiens-elnyel6
lát.hat.6 a 8. ábrán.
Minden rét.eg vezet.6képessége kUlönböz6,
az impedanciá-
juk a kU1.s6t.61 a belsi5 visszat.Ukröz6 felUlet.ig exponenciálisan cs.ökken maximálisr61 kara:kt.eriszt.ilcák
a minimális ért.ékig.
rét.egenként.i
vált.ozása a
Az elekt.r.omos
t.ölt.és
mennyiség
bevi t.el e ál t.al tlgy van opt.i mali :zál va, hcigy el .Sr j élc a elnyel.Ssi ~rt.élcet.~
Amennyiben a
le í vánt.
t.ölt.és.konc;ent.ráció nagy.
elektromos vezet.&épesség is inegn6,
a)lli
t\at.skony
~
elnye1~st.
biztosít. az anyag belsejében.
A:z az elnyel6, amelyet: Jauman CSJ munkájában illut.at. :be a 9.
ábrán l.át.hat.6 ..
z ..........
uilsiM SHIU'.I
1
INCIDENT
WiNE.
3 Mllal•C-F;l>!l
<ö11CUaaP"at!1t
1-bels6 hullü;· 2-ell_enállás rét.egek; 3-fém vagy s:z.énSzáler6s! t.4sa Jcompozi t. visszat.tlkröz6 lap 9. ábra.
1515
1. . .
~!~
~
A
rét.egeket.
vast.agságtl
)\./4
méhsejt.
szerkezet.a. t.ölt.6-
anyaggal kUlönít.ik el egymást.ól. Mint. az a sikeres raszt.eres el.nyel.S PD-n Jliegfigyelhet.6, olyan t.öbbrét.ega dielek(romos bevonat.t.al lát.t.ák el, fémek
vagy
szilícium · Cfémkerámia)
g.Szeinek
amelyet.
kicsapat.ásával
állit.ot.t.ak el6, felUlet.ére négyzet.hálós mint.ázat.ot. marat.t.ak, ami
hat.ásosan gyengit.i
a
rádiólokációs sugarakat..
raszt.eres bevonat. hasonló a [7-10J,
A:z
ilyen
dikroikus ant.ennák felUlet.eihez
amelyek a hullámhosszt.ól fUgg6en egy vagy t.<:Sbb frek-
venciát. visszavernek, mig a t.<:Sbbit. át.bocsájt.Ják. A raszt.eres bevonat.oknak indukt.i vi t.ásuk van,
ért.ékUk a
t.ei vel,
a
és kapaci t.ihrnk
hálós inint.ázat. nagyságával, .geomet.riai
mint.ázot.t. alapelemek
periodici t.ásával,
a
.elekt.romos saját.osságaival Cdielekt.romos állandó és a t.eség sz<:Sgének t.angense) szabál yozhat.q. méret.e
amelyet.
t.er veznek
~
pol i i mid
rendszerint.
kisebb,
bevonat.ot.
mint. a
meghat.ározot.t. mi vel
vesz-
A raszt.eres mint.ázat.
hullámhossz.
al k al maznak ,
mére-
bevonat.
az
frekvenciához
Anyagául a
ál t.al ában
k övet.k ez.S el 6-
ny<:Slc et. bi:zt.osít.ja:. k<:Snny(J rá fémt.art.almtl bevonat.ot. felvinni,
illet.ye a
raszt.er -mint.ázat.ot. ki marat.ni; -
k<:St..Sanyagként. lekt.romos
jó,
t.ermikus paramét.erekkel
saját.osságokkal
bíró
epoxi
és die-
gyant.a
is
alkalmazhat.ó; -
Az
vást.agsága .kicsi CS,5 + 127)
elnyel6k
bonyolult.
ra$zt.eres
o.
6 10- m.
mint.ázat.ai
a
10.
ábrán
lát.hat.ők.
A bevonat.oh nagyszámtl bocsájt.ására alkalmas -
egyébként. egy-egy szak sáv át.-
négyzet.rács kombinációjával
157
és egy-
mást.ól X/4 t.ávolságra való elhelyezésével széles spekt.r:umban használhat.ó, vékony ·sugárzáselnyel6 nyerhet.6.
Minden
rét.eg
10. ·ábra
lcUlönbl:Sz6 sajáiosságolclcal .rendel).c.e:zilc és elékt.romos jellem-, z6i az el nyel 6 .t.el Jes vast.agsága men.t.én vál t.oznak. . egymást.ól
és. a
A rét.egek
.visszat.Ukröz6 .felUlet.t.cu- f'enopl.a:szt.ból
vagy
plaszt.ilcból kész.Olt., méhsejt. szerlce:zet.!1 t.ölt..6anyaggal vannak el választ.va.
A 11.
ábróiln egy szél.es spektrumban maJcl:Sc:l6 elnyel'5 t.ipikus
méhseojt. szerlce:zet.a t.ölt.6any.aganalc paramét.er'vált.ozása lát.hat.ó.
A t.öl t.6anyag vast.agsága 1.6 · ,inm.
.
3
anyagstrrlls•fae 32 lcg/m •
.egyet.lel) méhsejt. át.mér6je 6 mm. 0
'- .
-.a
"""
„,.
1\. -..;;;-
• „
~, •
~
t-i:re41ÍCftCJ'/Gll1
1-visszaver&iési
!·· l..... .„
'
.ll! fO)
ti
veszt.es"9 C~); 2-frelcvencia •1 nyei,.S.::WS s2áz,al éka 11. ábra
.CGHz);
~!~
~
3-az
A Wkony ellen.íll.ís
réteggel
bor!t.ot.t.
elekt.rom.ígneses
hullámelnyele5 m.ísik f'ajt.ája az 'llgynevezet.t. R-<:ard. Ezt. w10 kony c10m nagyságrenda), vákumban f'émekkel Carany, r4:z, nikkel
vagy szil!cium) t.éSlt.éSt.t. rét.egekb&
alak!t.j.ík
ki.
Az
ilyen bevonatot. Wkony polimid rétegre vagy Uvegszál ere5sít.ésa kompozit.anyagra hordják f'el. elnyel6 ellenállása a ki.alak.ít.ását.61
ft!gg6en
A R-Card t.ipus'll sugárzás
vast.agság fUggvényében -
a
szerkezeti
kUlönböztSképpen _változik
Cmásod-,
harmadfok'll parabola, exponenciálisan. logarit.inikusan). FELHASZNALT IRODALOM
l. AnllQll,A*tion ~-4 Spot:e T~ UJ (20),: 106 (19'.IO). - - .._ :- -- . -- -.•' t· ··' . ;, 2. R.N. IoMaon, "Radar-Absorbing Matcrials: A Passiw :.· Role in An Actlvc Scenario"; ln_llllemationat Cocuuo-- -': ·muuuru Handboolt, 1llh Edllion, E.W. · Communications, PaloAJto, CA. · ---· • _3. AnllQll,Avloti9n ffloek 4 Spoce T~ 1l1 (12)
',-„
109(1989).
:
•
.f. W.W. Salisbul)', "Absorbent Body for EiCctromasnetic
~-·. u.s. raiem 2,S99,944, (iiaiiii'lo, 19S2), usianed lo tbc Sccrelal)' oC the Navy, ~hiniton D.C. S. E.B. McMillan, "EICct10magnc1ic W.vc Absotbing Dieléctric w.Jls" U.S. Pa1cn12;81S,.f3S (Fcbnaary 2", 1959}. nol usl&nccL · · 6. E.F. Kno11, "Radar Crosi Sec:li()ll•, m..fsp«u of Modmi &44c E._Brookncr Ed., Arlech House, NolWOOd, MA, 1988, Oiaplcr 8 p. 413. OooclowrvieW oC 1ubjcct . -- . 7. R.A. S1onicr, SAMPE Na11 Ta:Ja.. 'conJ., '· 50.f (l9n). 8. D. Braciani, S. Contu, C. Brunei, D. Mirzl, · 0. ll:mpcsr., R. Stonier and O. Crone, "Devclopmen1 of A 1-m Dichroic Rellector lor Ku/Ka Frequcncy Bonds",JINA, 1988. 9. D.Brcsciani and S. Conru,Et.-..-gnetia,5(4), (1985). 10. C. Bruno, D. Marzi and R. Slonier, "lCchnological and Mecha_nical Activí1ics on Frcqucncy Sclec1ivc _ · Sub-&llcctors•, ESA Watkrhop on An1tNU1 · T«hnologiei, ESTEC, Noordwijk, Thc Netherlands, -. Nov. 1989, ESA Documcn1 esa WPP-12, Nov. 1989.
159_.
11: P.S. Bndshaw, l'roc. lOrlt /n17 EUtopan SAMPE a..,_ ConJ. FAlltcd br s. Bcnson, ct. al. Ebcvier . •. Sclcnce Publiaben B.v. Amstcnlam, 1989, p. 187. 12. E.Y. RobÜ)lon, R.A. Stoniet mid LC. Lolgren, ~o{IM '11tlnlASTM C-,-11~ Mataials: ~ ""4 Daip, ASTAI STP Sl6. 1914, p. 432 ·
ec..-an
13. B. Abt •nd H. Rieaer. SAMPE N•tional Syrnp
· 'br W.F. Banoa.
18. Rei 16, Oaaptcr 14, "Oibcr Radar lbplcs", p. 529. 19. M.R.. Stiglitzand C. Blanchanf, M~ loumla4
0
_ 33 (S), 32 (1990). . . 20. Allnoal.,A"""'°" Wed: • Spaa tcdutoloo Ul (23). 31(111911). . .
1130
~!~ ~
.... ,
MYRES L.P. - WALSH K.R. ·AZ F-t5 REPOLőG~P PARAHl::TEREINEK JAVITÁSA EGYESITETT. HAJTóMOVE~RLO
Fordíl-6:
A
repU16gép
kEPULOG~PVEZ~RLO
-
RENDSZERREL
Szabolcsi· Róbert. mk. százados
jell.,.mz6i
jelent6s
mért.ékbén
javulnak,
ha
les allr:almazását. nagyl.eljes.ít..ménya rnodern :fedélzE-t.i számítógépek
és
zolják, zál.ás.a
gyors
adat.buszok
t ..,.szik
leh.,,t6vé.
Kísérlelek
iga-
hogy.az egy"'s vezér·16 rer1dszerek f'Ugget.len opt.imalia
USbbi
rendszer
jellemz6inek
romlását.
idézi
el.S.
A
v"'zérl6 rendszerek egyesílet.l problémáinak
megoldására,
lamint a. paraméterek min6s~i
kiértékelésére a
HASA kidolgozta a
szét. képezi
a
és mennyiségi
IHDEC nevd pr·ogramját.,
melyn..-k
va-
t·ontos ré-
modernizált. hajt.6m'1v,;·zérl6 rendszer CADECs:>.
A hagyományos hajt.óm'1vezér16 rendszerben a. hajl6m'1 biztonságos
működése
érdekében
a
kül.s6
kombinációjának f'igyelembevét.elével nyezőt
hagynak
a
pompázs s:zer i r1ti gépp,;,l. dulva, meg.
pompázsjelenségre. bi :zt.onsági
a
repül É!si
a
t.énye:z6t
rendszerben .a
( t-artal ékot.)
hajt,~ma pc•mpá:zs szer·inti
javít.ására, így a
l üzel 6anyag-t'ogyászl ás, !'ordítani.
valamint,
a
repUl 6kiin-
az
a
üzemi
hómé.r sék 1 et.
t,art.alék
k ompress2or s(lr í t.ési
j ének CEPR)
növelését szolgálja.
replJlő·;iépen
berepUllék,
a
tart.~~lékát
tc.·16er6 növelésére,
A pompá:zs szerinti
t óma j .:-11 emzt5i nek Ja ví lás át.,
4.
ADECS
Az
paraméterek t· 1 gyel embevélel ével halá.ro:z:zák
Ez lehet6vé teszi
csöH~ent,ésére
a
legrosszabb
hajtómllvel szemben lámas:ztot.t, követ,elményekb61
a h«jt6m'1 jellemz..Sinek a
:zavarások
igen nagy biztonsági té-
A:z ADECS rendszel't. az
kísérlet.ek,
számú irodalom t,árgyalja.
161
a
repUlések
haj-
t.ényez6F-16
eredményeit
A
VE~RLORENDSZER
LEIRÁSA
A NASA kísérleti F-15 repUl<Sgépein gázturbinás
kétáramtl
moder r.i zál t
F-100-PW-100 használtak. látorát rát,
az ég6terét.,
t.eret_,
Az
tökéletesítették,
tlj,
utánégető
modernizált
az
hajtóma ventil-
továbbfejlesztették
a
16 szegmensb61 alakít.ották ki
valamint di gi L i l i s
rendszera,
sugárhajtómt'.rvet
kompresszoaz utánéget.6
Uzemmódvezérl6 rendszert. alkalmaz-
nak CDEEC).
DEEC llzemmódvezérlt5 rendszer
A
f6 része, mald:ldni.
ami
hidromechanikus
A DEEC rendszer vezérli
a
hajt_óma f6- és ut_ánégetcS terébe, tést
a
kompresszor'tól,
HIDEC rendszer
a
tartalék
Uzemmódban
egyik képes
t.Uzel6anyag-bet.áplálás:t a leveg.Sá+-E~resz
biztosítja a
maködteti
is:
az
álló-terel.S lapátkoszo-
rtlt és szabályozza a gázkiáramlás sebességfokozó r@dcSnyeinek keresztmetszétét is.
A DEEC zárt szabályozási
tosítja
továbbá
hajt.óm(I
C.WACC),
valamint
korlátozza a
a a
fajlagos
t~nyezcS CEPR)
sar í tési
turbina el6tt.i
réndszére biz-
lévég.Sfogyaszt.ásának
lefékézett
szabályozását
és
levegcSáram h.Smérsék-
letét is CFTID.
A HIDEC projekt C DEF.C)
r e-ndszér ének
és
a
1· epUl
C DEFCSJ elkészítését. j.e-1 énti.
A repU16gépvezérl6 r•'H'H1<;:z,;>r
CúEEC)
rendszer
rendszer-
oper·ációs
számít,.6gépe
digitalizált
(['EFCS)
és
a
kt'>re~zt.IJl
rendszerét.
t.árolja,
mely a
részeit. képézi.
162
r endszér nek mint, a hagyo-
formában
CCAS).
ha_1tói;,.:; üzemm6dve-
digitális interfésze.n
telt ellen6rz.S kontrolleren ADECS
<Sgépvézér 16
A DEFCS nem más,
mányos kormányvezérl.S rendszer
zér·l6 rendszer
hajtóma Uzémm6dvez~rlc5
megvalósítása a
és
.a.z adatátvi-
1
.:.z
i
k.a.pcsc•lódnak össze_ a
DFCC
repUlésve-zérléS
.OEFCS réndszer
t'ontos
A HIDEC rendszer blokksémája az. 1.
ábr-án láthat6 .
-
.......,.., ,..,., _
e
_
7
llL·ITll-lllU--
1S
-16
UAllT
1_-levegőjel-rendszer számít-6gépe; 2-inerciális na.vigáci.6s rerrdszer; 3-mat1orizont; 4-térbeli helyzet. nieg.jel.,,nít.S; !3-központi számítógép; 6-navigációs indikátor·; 7-F'-1!3 CH009) adatbusz; 8-HIL·-STD-1!3'33 ad<>.tbusz; 9-a NASA :feladalAinak segédszámí t ógépe; l O·- "fedélzet - föl d" r ádí óv::,nal NASA-val ; 11-a NASA ad<>.t.barikJa; 12-kormár;ysz&rvek és informáci6megjel.:-nílé5 a kabinban; 13-a HlDF.C r·.,.ndsz&r· vez•frlési tör·vényei;
a
14-a CAS r·endszer VJ?Z~r-l~Si di gi tál is i nt.ear f·észe é;;;. a
tór·vényei; v~zér 16
15-a HJDEC reridszerpa.r: ancsok adatbusza;
16-UART-adalbusz; 17--repUlésve:zérléi;;; 18-boU:ormány; 19-pedál ol:; 20-hajl·~ma-vezérl 6l:ar; 21 ·-haJt.ómO'v&l·:; 22-pilót.a. 1. ábra
le111bev4't.~léve-J.
,j.-\
haJt.óm•.l i:_·..ar·amétere1ből
t_.örténik
lis l:arakter·i.ö-Zlikák majd ezek alapján az zása.
A két
reszt.ül
.;._
jel
DEEC
l:özül
a
kisebbik
rends.zer-bE.·
J::erül,
153
a
KEPR
anü
az optimá-
EPRP jel
kidolgo-
s:zorzóegységén
bizt.osítja
a
ke-
hajt-6m(:f
állandósult. opt.imális Uzemét..
A bizt.on.;;:ágos mffi::ödés érd..,ké-
ben a DEEC rendszerben a beavatkozó jelet. korlátozzák.
,_
Az ADECS rendszer blokksémája a 2.
ábrán lát.ható.
.!
1,„-J.
r---------: -CLJJ I.ID,
1-
.--
-
1 ,--1:::::= - L_ l '-t
-
.„__,
.,
1 1
-__ ,
L-------1 .__
.,..... "'=-. ;• ...-------------~· ...... "l;;k„, ·: ·-l'.„ 11 "
f
:.... L.::::::::.• ·~·· 1
....... ....,
""
1
1
1
tU
1ffauc: ....,
1
t-~DUC
1-repUlési viszonyok. a r·eplH6gép szögsebes:;;:égei és szöghe!yzete. a pilóta parancsai; 2-az et. (~. PLA .szögek számítása, a botkormány ki térítése; 3-a bemenE>t.i ;?;av.ar·ások me<;ih.at.ározása; 4-a hajt6mll állandósult. optimális Uzelliének Jellemz6i ismeret.ében az EPRP korrekciós jel k.\dolgozása; S-az EPRS jel lcf.:lolgozása; 6-a in.tr>imum krit.érium kiválasztása; 7-F'-100. sugárhajt.óm(l; a-.,. DEEC rendszer érzékel.Sí; 9-a Df;EC rent;lsz"'r parancsai; 10-a hajt.óm(J paraméterei; 11-a DEEC rendszer bizt.onság.:>s U2emmódjai; 12-a r.;,pülésvezérl6 rends.zer számít.ógépe. 2.ábra A HIDEC EPR r.;.r1dszer bl·okksémája a
A hajt 6mll. munkaegyel'lese 6 t.art,ományt
szokás
a
t.art.aléknak nevezni.
.és
a
rendelkezésre A s(fr.(t.ési
3.
ábrán lát.hat.ó.
pompázsvonal álló,
1
pompázs
köz öt.ti szerint.i
l-ényez6 st.abilit.ásának vizs-
gálat.a során az összes olyan zavarás hat.ását. vizsgálják, a
pompázs
venl-ilátor
szív6csat.orná-ba akkor
belép.S
:;;:zerint.i
leveg.S.áram
az Uzemm6.:lvez~rl6 rendszer
m(Jködésébe,
hogy a
t.art.alékát.
sllrft.ési
csökkent.J..
örvényess~ge
dgy avat.koztk
t.ényez6
EPR
ami Ha
a
ni:$veks.zik,
be a
szerint.!
hajt.6ma
t.art.aléka
164
....
,
~!~ ~
.....
álla.r.dó maradjon. A sarílési tényez.S zárt. szabályozási rendszere a 4. ábrán látható.
~arí-
kív.ínt.
t..
tényez.S áll and6
tAsi
t-art-ását gázkiáramlás ségfokozó
sebesred6nyök
ker- esz tmetszet.ének változtat.ása sít~ ja.
·-~ ........ „Cl
.o.?.selén,
1-a kompresszor stabil mGk&:lésének hat.ára Cpompázsvonal); 2-a turbina el6t.t.i leveg.Sáram h.Smárséklete F"TIT szerinti korlátozás; 3-~arítési tényez6 EPR szerinti korlátozás, melyet a DEEC rendszer valósít meg; 4-a sOrítési tényez6 EPR optimális értékei; 6-a sOrítési tényez6 EPR szerinti stabil maködés határa; 6-a hajt6ma munkaegyenese; 7-a turbina el6tti h&nérséklet növekedése; 8-a ventilátor viszonyított forgási sebessége. 3.
J.\bra
.'::(fríttfsí
fc1rg.;i·~i
-a sar í tési tényezc5 EPR pi 11 analnyi ért.éke; 2-a. sar-ítési tényez6 EPR kívánt értéke; 3-arányos-int,egráló t,ag; 4-a gázkiáramlás sebességfokozó red.Snyök AI keresztmetszete; 6-a sar í t-ési tényez.S EPR parancs a DF"CC rendszert61; 6-a sOrítési tényez6 EPR programvezérlése; 7-a gázkiáramlás sebességfokoz6 red.Snyök AI programvezérlése. :1
4-.
ábra 16'3
a
t_.urbina.
lis h6mér-séklet, közelében
F"TIT
működik.
akkor a minimális lev...g6fogyasztás,
vala-
mint
opti -
a
mális s~l
t.ol6er6
értéken
t.a.rtá-
a ·..1-ent.í 11 át.ür vi -
szonyítot.t SE-bessége
A prog1·amvezé--r-eJt
vent.illát... os vis.zc,nyit.ott
ha
a. megengedet. t.. maxi má -
r-i nt.í
biztosítj.E!.
bizto-
Nagy M-számok
N:1 C2
sze-
szabályozás
t.áriyezó EPR ért.ék4't
s.:~bes.sége N1C2 alapján
a
szá-
mítják.
Ezután a
sűrítiési
tényező
az
arányos
integráló beavatkozó szerv tartja állandó ért.éken a
gázkiá-
redőnyök
ramlás sebességt'okoz6
EPR értékét.
szabál yo-
kere-sztme-tszetének
zásával.
A HAJTóMC1
OZEMMóDVE~RL
RENDSZER
KIS~RLETI. EREDM~NYEI
A
hajtómű
eft'ekLív
tol6.:-rejének
álla.nd6 gyorsulás.ok esét...Etn az 6.
A sdril4s.i
Uzemmódvezérl 6
tényE>zC:l
rendszer
ábrán
t..a.rlaléka .~d
CFNP)
5.zerint
változását
~..rezér-elt.
kctl mazásának másik er.S
15
(~·~)
l,í~_bat.Juk.
hajtóm(!
ei6ny& a
rajlagos
nyag-1'6gyaszt.ás hányados
r --rm,ooo -------------311,0DD
- - - - - ........
CTSFC)
csökkenése
ál -
1 and-5 tol 6er6 me-11 et t. ;
„„...:..;-
---------~__ ..,..::.-------------~: 40,000
fajlagos tUzel6anyag-t'o-
kos csökkenését
= 9150
1 . l ' - - - - -•.1.7-----.1..l--.;.;..;.;;;....-",..s_._ ságor1,
don ábra.
A
gyasztás CTC'JO százal é-
és H
6.
tol6-
tUzel6a-
a
M
=
0,6
méter magas-
utánéget.6 Uzemmó•3.
ábr· a
szem! él -
teli.
Állandó sal, H .:;i
= 1602'3
magasságon
gyorsulásm repUléa
hajtómű
maximális t_el j esí tményén végr ehaj t.ot. t.
repUlés
ese-t.én az ADECS rendszer
-az ADECS rendszer nélkUli;" O'-az AOECS rendszer m(fkéSdik; 1-számítot.t. alkalmazásának előnyeit. érték 17 %; 2-lépték 4448 N. a 7. ábra mutat.ja be; 6.
ábra
166
.... ,
A
ide-je
7 . . á_brán
van
lát-hat.6 cst5kkenti
a
vízszintes-
ábr.ízolva_
az ""-Z
ADECS M
=
~--~-bari
r·er1ds:z"'r 0, B
Lengelyen
kifejezve.
a
repUlés
az
l...fint
alkalmazása
a
mint.,,gy
f'ajl.agos;
7.
ábr.án
24
'Y.-kal
·-ról
id ... jét.
1.1
Adv•nced Mlglne
1.5
control ayat.m -Off - ---On
1.4 1.3
Mach 1.2
-
1.1
„ „
1.0
L...~~~......~~~......~~~-'-~~~~
0
~-·-·---
50 Tlme, ,._.., az
t...DECS
rE.~rjdszer·
75
1ot'
működik~
FELHASZNÁLT IRODALOM 1
Mycrs, L. P., and Burcham, F. W., Jr., "Propulsion Control Exporicncc U~ in thc Highly lntcgr•1cd Di1ilal Elcctronic Control (HIOEC) Proaram," NASA TM-8'!1'14, 1984. 2 Burcham, F. W., Jr., •nd Hacring, E. A., Jr., "Hiahly lntqralcd Digital Ensinc Control Systcm on an F-15 Airplanc." NASA TM· 86040, 1984. \. . ·. 1Burcham, F. W., Jr., Myers, L. P., and Ray, R. J., "Prcdiclcd Performance Bcncfits of an Adaptivc Digital Ensiitc Control Systcm on an F-15 Airplanc," AIAA P_-per 85-0255, Jan •. 1985. 'Mycrs, L. P., and Walsh, K. R., "Prcliminary Flight Rcsuhs of an Adaptivc Enginc Control Systcm on an F-15 Airplanc," ~IAA Paper 87·1U7, Junc 1987. - . 1 Mycrs, L. P., and Burcham, F. W., Jr., "Prcliminary Flight Test Rcsults of thc FIOO EMD Enr;inc in an F-IS Airplanc," AIAA Paper 84·1332, Junc 1984. .- . 6 Burcham, F. W., Jr., Mycrs, L. P., and Walsh, K. R., "Flight Evaluation Rcsults for a DitiUI Elcctronic Engine Control ln an F·IS Airplanc," NASA TM-84918, 1983. 7 Landy, R. J., Yonkc, W. A., and Stcwart, J. F„ "Ocvclopmcnt oí. HIDEC Adaptivi: cnginé Confröl Systcms," ASME 86-GT-252, Junc 1986. 1 Ray, R. 1„ and Mycrs, L. P., "Test and Evaluation of thc HIDEC Enginc Uptrim Algorithm," AIAA Papcr 86-1676, Junc 1986.
167
~!~ ~
....,
HUGHES, D.
AZ
-
LENORO\llI TZ,
J. M.
F-117A REPOLOG~P KORSZEROSIT~
AVIATION WEEK AND SPACE TECNOLOGY
. Fordítás az
1991-ben megjelent cikke alapján
Fordító:
Szabolcsi
Róbert mk.százados
A stealth technológia alapján gépet
1991 -ben,
el6tl.
és
F'()RCE
Párizsban
A párizsi
végre a
a
mutat. ták
kiállításon
LOCKHEED
készített. F'-117A repU16-
vált
be
a
nagy
ismertté,
repUl<'ígépgyár
egész
nyi 1 vánosság
hogy az
sor
US
újítást
AIR
hajt
r e-pUl 6gépe-n.
ü i f +..- ...'is.ük
Az
közUl
-
a r·epúlé5gép
-
a
.3.
l egfont_osabba.k;
elekt~roniloJs.
berendezéseinek cseréje;
haj tóma gá:zkí áram! ássebesség-t-okoz6 red6nyei nek mó-
dcs.í t..ása.;
- a
futómll ker·ekei nek,
1engés·csi11 ap.í t6i nak
és a
fékek
módosítása; -
a
fémépítésa
vezérsíkok
cseréje
kompozit.
anyagokból
készU16 vezérsíkokra.
A terv.,..zett újít.ások a
hivatottak Öböl -háború
A
szolgálni. után
núnt a
kezdték
el,
felsorolt.
en.y6t.
munkálatokat.
fit"lanszírozását
clj
az
típusa
jobb U:Smít.éseket
és
új
gázelvezet.6t.,
gázkiáramlás sebességfokozó red6t">yök kilép.S élei
Az ·F-117A
az USA
reke-
A szabályozó rendszerUk tökéletesebb h6ár-
h6áll6képességa anyagból
nyei
könnyebb és olcsóbb kiszolgálást
fenti
gázldáramlássebesség-fokozó red6r1yök
szes kialakítású. nyékol6
A
repUlcSgép
•">agyon magas
valanagy
készU16 borítást kaptak.
gázkiáramlássebésség-f'okozó
h6'mérsékleta és sebesség(] gázáramban
168
.....
red6van-
n.ak
elhelyezve.
repU16gépen
egyes részeit koz6
is
t.ávozó
ki:$rUláramolják.
rendszerét.
t,ervezt.ék
részei
repU16gépekkel
hajt.ómab.Sl
red.Snyi:$k
el.St.t.
Más
a
és
a
ki:$zé t,artozi k.
kiszolgál ás l ehet.6ségei l . egy repült.
6r·a
egyik
F-11 7A
az
Öbl:Sl-háborll
leginkább
igénybevet.t.
véleménye szerint.
red6nyök
alkalmazása
az
tlj
javít.ja
a
Ennek eredményeképpen csökkent.het.6
kiszolgálásához
szükséges
Az tlj gázkiáramlássebesség-.fokozó rendszer v.ált.ozt.at.ja meg a
.az
sárk.ányszerkezet.
gázk1áraml.ássebesség-fo-
szakemberek
gázkiáramlássebesség-.fokoz6
az
A
a
mint.egy ·t.íz. évvel
repU16gép A
éller1lét.ben,
gázok
repU16gép korábbi
munkaóra
szám.
t.ermészet.esen nem
in.fravörös és rádi6loká-·
toros .felderít.het.6ségét...
Tervezik a
a
répU16gépen a
graf'it.· termoplaszt.ikus.
pít.ését,
bár
ve-zérsíJ..:
el veszt.ését.
repül 6gép l.ör t.ént. •
négy évvel
nagy oldali r ányű
Az említ.ett baleset
forgási
egyes
t, úl t..er hel és
vezérsík
az
leválás.a.
ki próbálása
mel 1 el t.
A vezér-sík
beé,;,gyik
és
aooo
a
során 1 i t.e-
leszakadása elle-
leszállást, hajt.olt. végre.
ut.án az űj .vezérsíkot, beépítve kor-
repülési
p.a.r·amét-ereket.:
szögst?bes.ségeket..
F-117A. r,,,.pülőgéppar·k
A
r·endszerei nek
hely,;,t.t.
készült.ek
pr6barepüléskor
er·edményezte.
f egyver·lechni kai
r"'pülőgép si~:eres
lát.ozr1ak
anyagokból
,;,zel6t..t. ez
r· es t..Uzel6anyag-töllés mellet-t.. nére a
t'émépít.és
kompozit.
Az
új
az
állásszöget.
és
be-épít.és;él.
az
vezérsíkok
min+,egy f"elé~ elvégezt.ék
a
munkálat.okat
azonban az Öböl-háború miatt f'élbeszakítcit.ták.
Az F--117A elekt.ronikus bBirer1de:zés.ein.e-k cseréje során új t,ípus.d
lézer-giroszk6pokr·a
h.;,lymeghat.ározó nagypont_oss~gú
.alkalrnazzákl
épülő
rendszert.
épít,en.;,k
SPN- ·GEANS
i nerci ál
navigác:.:iósb.;,. j
s
A
és
m(fholdas
repül.Sgéper>
n.ct'.-ri gáe:i6s
ma
a
rendszert..
melyet. a B-52 re-pülógépe-n i.s. használnak.
A l éz.;,r giroszkóp alkalmaz.ás.a l eh.;,t.6vé t,.;,s.zi
a
navi gáci -
6s rendszer egy meghibásodA!"
pontoss
Az üzemeltetési
nését. várják .a. fent említett kalmazot.t
navigációs
cserétől,
rendszer
költségek a
mivel
gyárt..ísa
korábban al -
B-52-es
a
csökke-
bombáz6
gyártásával együtt megszant.
Az F-117A reptil6gép ha.rei WELL
U:Sbbcélű
vállalat
HARRIS cég által
lehetőségeit
display-ének
kifejlesztett
javítja a
alkalmazása,
HONEY
mely
a
"digitális térkép" Uzemm6don
maködve a repU16gépvezet6 számára jobb és pontosabb információt szolgált.at a repUlési helyzetré51.
A repül ·.'5gépen .a. di gi tál is térkép, és a cél -=;zolr;tál.
·play-t..
vala.mint- a
t'ényképek
n""gJelenftésére két. kat,ódsugárcsöves színes.display ,'\z
in!'ormáci6-bevitelre
1-ielye:zt,ek
el,
mel)fTlek
folyadékkristályos
segít.ségével
az
dis-
elekt.ronílcus
rer1ds:z*rPk 2"'J6 1Jzemm6dja közül lehet kivála·s:zt.ani .a. megr'elel6t..
Ezeknék
orie-nLíció
az
űj
berende-zéseknek
o;,lv~sztésének
a
f6
lel.a.dat.a "
térbeli
megakadályozása, aminek követke:zté-
be-n eddig is két_ kataszt.róf·a történt.
Az F-117A re-ptil6gépek
mode-rnízálásuk után repü16s:zázadokhoz kerülnek, ·ahol a pil6ták megtanul j.>ik az űj rendszerek kezelését,, A repülőgép egyik adot,t helyr·"" vagy a
tipikus fela'data,
haszÍ-.álatát..
hogy adot-t id.Sben,
cél közelébe érkezzen.
Ezen font,os f'e-la-
datnak a megoldását, tol6er6-automat.a alkalmazása teszi lehetővé.
Szükséges megemlíteni,
modernizált,
hogy az Öböl-háborűban egyetlen
t,ol6er6-automat,ával
ellátott.
F-117A
reptil6gép
bevetésére sem kerUlt sor. Az
EgyeslJl t
Ál 1 amok
Kongresszusa
rendszer kif'ejles:ztését, hagyta j6vá,
űj
űtvonal
tervezt5
mint az F-117A repU16-.
gép modernizációs program.j.l1nak font..c's: kiegészít.S részét. Öböl-háborű
tapasztalatai
igazodnia kell a nőverekhez,
azt igazolták,
változó repUlési
hogy a
~
rendszernek
feladat-okhoz és harci
ma-
cselekményekhez.
170
.....
Az
llt.vonalt.ervezc5
fejleszt.eU.e
rends:ziert.
repül c5gépve:zetc5 el f ár adásának ve:z6 rendszert.
a
LOCKHEED
repU15gépgyár
az egyUléses bombázó repülc5gépek szám.ára a
ki
már
az
elsc5
csök kent.ésér e.
F-117A
A:z
llt. vonal t.er -
repUlc5gépekbe
is
beépí-
t.ett.ék.
A LOCKHEED r"'pU16gépgyár e-ltért attól
az elképze.léstc51,
mely szerint. a
re-pUlc5gép minden id6ben
történő
hoz
rádi61okát.or
Az
t'.,.délze-ti
azonban
még
er·re
célr·a
a
rádiólokát.orral
rint a kor
technológiai
repUJ6gép
A
anyagú
fékberendezés szer·k,;,zet pes
JY1ár 60 %-os
leadni.
jobb
A
f"ékberendezé:=::
maga.sságban
főleg
a)kalmazá5:.a
é:-lhc-lyezked6
a
1:e-nger~.zint.
elődjénél_
ct
légi
repUlt.~géper1
fék-
fE.·lctt.i
törtéon6
Az
új
r-:ia.g}'
Uzemelt.etés
F-1:17A reptilr.5gép
szerkezet.eit.
"'-Z
F'-15E
rendszert..
célokr·C::.l
.a
TEXAS INSTRU-
.a sárkány alsó és f"éls.6 T"ás.:zén ir1fr·avör8s
.;_ légi
Ez a két. rendszer alkotja a
e-redő
úJ.
STEALTH program k,;,retében gyárt.ott. adók és
érzékel.6ket. helyezt.ek el
A
és :földi
célok :fel derft.ésé-
célfeldei-ít6 és célmegjelöl6
lézeres· mt':'gvilágít.ó
az
IRADS
rendszer
és al .apvet.ő rendel t.etés:é az adat.feldolgozásból
hiba. kor·rekciója.
volságr61
az
rendelkező
képességgel a
lengéscsillapft_6
F'-117A repül6gépen
r· észét_ képezi
sor·án
hagyományos
A
azonosakra csei-élik.
MENTS cég ál ta1
re.
kis fei-
moder·nizálás
h6energiáját,
r·epU16lér!'"6l
és
IRADS
a
és
s.:ze-
abszorbci6s kihasználtság mellett. kéabszorbci6s
kerékabroncs.;.it
F-117A
a
helyet.t-esítik.
abszorbált
ked--.,....e-:z:6bbnek
Az
véléménye
r·endélkez.5 lokát.orok a.lkalmazását..
sor.án bizonyult
i-epfJ16g<"-ppe1
kUlön
energiaf"orrások
s.zínvonala lehelc5vé teszi
kompozit.okkal
maximális
r·epUll;gépe-k
hGt.ésUket.
Szakemberek
fékbe-t.~·tj<'?it
acél
alkalmazásá-
első
ellát.va,
villamos
bizt.osít.ják.
val 6színGséggel
szén,..szén
vol+-ak
rendszeresített.
egyéb berendezések
dérítési
szllkségés.
tiirt.énó
Az
célzása
F'-117A repUl.Sgép megengedet.t. táeset.én
a
lézert·olt.
át.mér·6je
171
-41
C30-46cm).
A
l ézer:fol t..ot..
az
I RADS
rendszer
st.:abi l izál ja
a
c4'1 on . . Az Öböl -háborö idején az I RADS rendszer t..e-t..t..e l ehe-t.6vé a repU16gépve:zet..6k számára a :fé:Sldi objekt..umok szell6z~e rende:z4osbe t.l:Srt..én6 pont.cs bel e>t..al ál ást...
Az F-117A repU16gép gyárt..ása során az el6állít..ási sé'gek
csökkent.ése
érdekében
megfelel.S rendszert..
léte:z6,
igyekezl.ék
berendezést..
és
z(:;t,t. a
C-130 repU16gép magassági
F .. ·A-18
re-pU16gép
rep1Jl6gép
hajt_ómt1vél
homlokUveg
és
rézvezet.ékb.51
IRADS
Az.
készült.
szi,
hogy az IRADS rendszer
lámokat.. visszaverje. lít.ási
zenid hagyományi::•s
Ez
USD,
az
F/A-18
rends:zt.rét..
érzékel.Sít.
hálóval az
sara
borítják,
árnyékolás
érzékel.S :feje a
A r-ézb.Sl
költ.sége 7000
Az
tlgy
hogy az költ..s:_égmegt.akarít..ást..
rendszer
ki.
kl:S-
valamint.
s:egédhajt.ómt1vét...
ár-nyékoló
LCX:KHEED cég :fejleszt.et.t
kl:Slt..mindén
Igy t.i:Sbbek
berendezéseit..,
int·ormáci6megjelenít..6
m6dosítot.t..ák az F-117A számára, er.r.drnényezelt..
:felhasználni
szövésa, melyet.
lehet..Své
a
t_e--
bees6 rádióhul-
készült. árnyékoló háló el6ál-
míg a
germánium ·vagy gallium-ar-
költ..s.ége 500000
árnyékolás.
USD.
A
rádió-
hullámok ellen véd.S árnyékolás ugyanakkor az iruravörös és a lézersugarak
esetében .széle>ss.i,vtl át..eresztés-t.
kell
biztosít..-
son.
Az
F--117A
kívél,elével va.
-
r.i.pUl.Sgép
t...J>ljes
rádióhullámokat..
A PITOT-csövef
t'elUlet.e
és
LOCKHEED
repül 6gépgyár
megol dhat.6 során.
végeinek
problémák
Mivel
veg.Sjelek
jelent.ős
kl:Sr Ul áramlása
PITOT-csövek
a
PITOT-csövek van ellát_-
t'elUletét.. a t'ellép.S erózió miat.t.. nem le-
het. a fent- említ.et.t.. boríLissal bevonni, r .... t.e
-
elnyel.S borít.ássa!
elkészít.. és.e
az
t.art.ozot.t.
a
egyik
s:zerint.
és megbízhat..6 mérése,
a
legnehezebben
repUl6gép
t.e!"'vezése
az F-117 !"'epU16gép szániára nagyon :font.cs
pont.cs
.A
vál t.o:zna.
véleménye
s:zak ember- ei nek
közé
mert. a PI TOT-cs.S mé-
mért.ékben
a
le-
ezért. PITOT-csöveket..
a repUl.Sgép meghat.á!"'ozot.t.. helyére pont.osan épít.enek be.
172
.... ,
A repU16gépen az
alkalmazott. kompczi t
lőgép
&szU:Smegének kb.
h~szUl
nek a
~<:-át
5
+.eszik ki.
a
anyagok
r·epU-
Kompozit. anyagból
bombat.ér aknaajt6i és ·a :fut.ész.árak.
Az F-117 r·epU16gép gyártására 1978-ban aláírt. szer·z6dés éttel mében kerUl t
új
sor.
A tervezés -
vezetőfUlke elkészít.ését
került..
is -
összeg·~·
Sok vagy kevés ez az
személygépkocsi
mely magába foglal ja az
összesen 2
milliárd USD-ba
úgy hír·lik,
hogy a
nagy
gyártó cégek ennél nagyobb összegeket for·dí-
t.anak egy-egy új típus kifejlesztésére.
A LOCKHEED r·epU16gépgyár 12 szakember·e dolgozik légibázison, 16száz.a.d
ahol
a
lelepUl. A
két. har-ci
és az egy
századokat.
úgy
kiképző
állítot.t.ák
nagy távolságban elhelyezked6 r-epU16t.erekr61 pUl 6gépek üzemel t..et.ése, len6r·z6
berendezés
gyárt.olt.
F-117
fel,
mint.ha
t.ört.énne a
r·e-
föl di kiszolgál ás hoz mi ni mál is el -
a
szükséges.
repül.Sgép
szám bizt.osít.ja,
azon a
F-117 repU-
A
STEALTH
Uzembent.art.ását
program
ker,;,t.ében
hasonló
munkaóra
mint. az F-15C repül6gépét..
A repUl.Sgép r.'!idióhullámokat. elnyelő borításának kiszolgálása ar.nyi gép
idé.'f. v,;,sz igénybe,
t..er-ve:zések:or-
előLt
ellenőrizni
t.e.-risztikákat..
$Zer·tJ
ép5-égének
el végezni.
dc5rök
á.l t.al
eszközzel
a
'"""
mint a
hogy
féker·r1y6é.
minden
egyes
A
feleslegess!fg
.:-legend&
\fizs-g.ála"lára.
sebes.ségfnérésre
eir-edmén:·,res.ségél.
használt.
173
t.lorít.ás.
pi s.zt.ol yhoz
egy-
elnyelő
ja.vít..á-
új r·ét.eg f"elvil.élével
javításának
lehet elJen6r1zni.
k.arak-
mert.
rádióhullámokat.
A spec.:.i.ál.is
szórópiszt..0lly.:tl borítás
a
váll.}
repülő
:felszállás
r·.:í.diólokációs. par.a.mét.erE:oket,t
azonban
vizsgák
s.át egyszer'1 kézi het
vélt.ék.
kell
}-11ndez
vizuális
bor·it.á.s.
úgy
a
ler eri-
hasonló
Roine Mat.t.sson, MSc. Saab Milit.ary Aircraft A CFD SZ(MJT-'SOK ~S SZf:LCSATORNAME':~K, LEHETOs~GEK AZ. UJ REPOLOG~PEK AERODINAMIKAI FEJLESZT~BEN ~ TER~S~BEN
A fordítás a Y..Magyar Repüléstudományi Napok ·
kiadványának !!.kötetében C152-161 oldal) megjelent cikk alapján készült
Fordította és megjegyzésekkel ellátta: Dr.Pokorádi László mk. 6rnagy, f6iskolai docens Tisztelt 01 vasó! Matt.sson úr el6adásár1ak hallgatása és tanulm.ányának olvasása köz.ben több, a t.émához kapcsolódó gondol atom ébredt. Ezért dönt,öttem úgy, hogy cikket l ""'ford! tom és .::.. f6iskoL.inkon - általam - oktat.ott áram.lástannal való kapcsolatokra r~mutató rnegjP-gyzéseimrnel egyUtt közreadom.
„
Az észre-vételeimet Lábjegyzetek formájában vagy beb!>l'P.ot.~ve helv~.,.+-?m el, hogy .-i.~gyért.elmtl(;.•n lát..s.z6djon 1 mi· az. amit a sze~·z6, és mi az, amit a t·ordft6 "szellemi termékének" kell
tulajdon!lani.
Eztit,c"ri í s · sz~r ~t. nr.?m me9közzC.nnJ..
f6iskolai tan.ár segíts4-g~t. v""l ny•lj tot,t..
Dr. PaZ.%T_e1 Y-'k Adrienne
melyet. fordításom ellen6rzésé-
Dr. Pokorádi Lólszló
Tartalmi kivonat A min6ségf szélcsat.orna· vizsgálat már polgári
és a
katonai
els6 számll eszkl:Sze. ·példa
nélküli
nylljtan.ak. áramlástani
A
A mode-rn
fejl&:lése ld:SvE>tkez6
mérnöki
hosszú évek óta a
repUlc5gépek áramlástani CFD
módszerek
következtében rövid
munkákban
ma
a
dj
összefoglaló való
fejlesztés-ének számít.ógépek lehet6ségeke-t a
együttes
két
módszer
alkalmazását.
mutatja be.
174
~!~ ~
1 • Be.vezet..:>
svéd repül 6i par -.J s6sorban évt.i zede.ken ke-
A korábban a reszt.ül pekel. pek
a Ez
Svéd Légier6 számára fejlesztet.t. katonai
repU16gé-
a
repül 6gé-
nemzetközileg
kifejl ,;>sztése
aer·odi na mi kai nye-1 t.. 1-e-pUlés
érdekében
i sm,;>r e-tet
Az utóbbi
szekt.or·b6l
végzet_t
és
t.ör·t.ént.
tevékenység
alkalmazási
t.iz évbe-n a
t.e-r·Uletér.
t.ében ma már á
is .ver·senyképes katonai
gép,;>k
-
több mint. a
jellemzők,
eset.ében,
r~agyon
t.ervezési
Polgári
~s
vAgy
előző
jel ent.6ség1'.fek
a
a
kat.onai
gép
t.ul ajdonság8.i
14pésélől
~sz t.és..l
a
-
F'el s::
tel j,;>sít.ménye
szempont j áb61 _ mérr1tiké.lk
égy új
ke-:zdve folv.a.mdt.os.:t.n kC.:z-
repUlőgép
vagy
a
f'ejleszt.ése
általában
megrendel 6r.ek,
Hi vat.al '.!.nak,
egy ilyen munka
r-epül őgépek
aero-
repU16-
ffiunk ák b..:i.r1.
mér·éséből
a
számára
fej l eszt.éséb61
péJ dául
megbizásátJ61 a
a a
indul
kiip.dul.ási
a.l.a-·
szár?llaz6 t ap.aszt.al a-
a.:z aerodin.amlkdi kul.alások és az általános kézi·kéinyvben
t„ok, leírt,
módszer·ek
leszriek.
koz:ik
a
forllos
l.ovábbi
Az egyik
jelenségeket
A
Ezen
kiviJl
aerodir1amikai
módszer.
a. kiséorlet.j
mér·és.eken alapul. kaí
kövel.l·:ez-
f·ele ebb61
meghat.ározott
mind
hogy az ár-a.rnlást.ani
kat.onai
f',;>l
polgári,
~si
legelső
f e- .i l
Termés.-zet.P.s~n
pok .az
r-epUl
Iont..os az,
i gény,;>k
Svéd Védel mi ki.
mind a
els6rend'1
program
r- emLfk é..idj ~riek · a
piaci
i gé-
polgári
szár·mazí k.
gazdaságos.sági
Ezért
vállalat
termékváltása
vállalat. f·orgalmár,ak
A replJ16gép kUls6 g,;>om,;>triája ált·al dinamikai
k épessége-k et.
Saab Aircraf·t.
siker·es
magasfokú
más~k
leír-ó matema-t„íkai
CF'D-módszer-en
alapszik
Swedish Det·erice Mat..er·ial
két_,
mód-szer
inf·ormációk:
tinál-
nyer·ésére.
amely szélcsat,or·nákban végzett
az el mél et.í
nagyt.el jesí tménya számítógépek f·e1 veze+-t.
még
m6dszer,
haszn~.1-ásán
CComput.a.Lional
Admirtist.rat.ion
175
amely a
t·i·zi -
t.:S:s:szef'Uggések leírásán és az.az az úgyneFluid
Dynantics
-
2 F'ólyadélcok dinamikáj.tr1ak numérikus módszerei ).
2. A
A
r!!>pUlŐgépek
nyosabb módszere
~zélcsat.or·na
f'ejleszt.ésének
a
gép
els6
t.ipusú szélcsat:orna-mér·ések felelőbb
·és
leghagyomá-
eliSt.t.
k-Ul~nbtsz6
a
Még ma is ez a
végzése.
legmeg-
Maga" módszer azt. a tényt. használ-
hogy a re-pUló'gép és a
úgyanúgy lépnek ·nevezik
legrégebbi
f'elszállása
és leghat.ékonyabb eljárás a szükséges aerodinamikai
jellemz<Sk megismerésér.-. ja ki,
1ftódszer
a
i·e1.
relatív
akár
ki:knyez6 leveg6áram közt.i
a
gép,
mozgásnak,
ami
levegő
a
akár
jelen
er6k
mozog.
,;,set.ben
Ezt.
számunkra
·i- orit. os .
KUH$nbé:IZ6 bénhUk,
'tip<Jsú
szél<:satA:irnák
ho.gy nu:nd&gyi'k j 6
'!:égÍ'f'ség-4-vel
·nu n'5s~a
•té<~.Sárám sl!ibi!!s'ségét
:11·br·:ált.:niak ·kell
r-endel-kéz'ik
Ji51
'lehr;i·e,
·'egyenl'etes etosz·lásiát
va:1:amint
s'el::iess.égét.. ·bizt.óSít.ja a
amely
a
·e::z
de
·ú~t. r-eho:z:n-i .
·l Efhet.
A
azaz ):>ortt.osan :1ca-
kel•l :1siner.nUrik,
mifr-dt~l'ben
•a
•sebess-ég
'.l.ét.eznek ·úg.yneve~
amelyek nagyn)'Olllású .tar't.ályok-
és a
el W.z~U'lr-~ndsz;e.rrel
!i:'Zi ·1~h'ét.Csvé,
kl:S2Bs
'l·éveg&r.alllbt.
zett. 'reri.lv6 szelcs:átor'rufk •is,
lE•ppel ·rendelké:tnek.
'léteznek,
ke'l·l ·aizlOSift:anurilc.
;k:ail. 'fEil't.Öl't.S réndszerr-eil . Va.gy az
az
~Y részegységgel ,
mér6t.eret. a
összek<:;t:ö,
száb.a.d l~ldSr--rel
gyors
Csák rrBvid ,ideig C!S -
hogy Této:r~ózzuk a kivánt.,
mGktldésa
sze-
30 mp-ig) rt_e-
Másfajta maködésil szélcsat;ornákban ·egy 'lágcsavar vi·ss:zát.erc'.S al'agdt.ban az ·egyen.let.es eloszlástl és
'folyamat)c:;s ·megf'tlvást.,
hds's·ztl idön keres:tt.Ul.
a kissébess·ega sz'élcsat.oi>n'ákra jellem:t6.
Ez a •kialakítás
3
~' A ·ma9yar
s'zakirodalomban ·áz 4ramlást.an·ezen t.erU.l·et;e,a numer'Íküs ·aerodin-áiiúka MVen szer'epel. ·A numerikus .'aerodinamilc~ az ·ár'áml ást.an • per;a;mért.ék·-f'el-adat.ainak szá111.f t.6gáppel ·t.Brt.-én6 nu~r' f ktis 'llÍl!l-gol'dásával f'ogl al 1coz6 • t.udorllány r 1' l.
9'-'--""--'--'-"~------'-'---------"---~-------------sz'-el.csát.orriák ki.aJ·;ikít..ási 1116dJait. r·~szlet.esebben lásd .a
'A
( 31
.i.ród.alolllban.
176
......
Lf !~
~
Egy adott egy,
a
nak
ter·v aer· odi nami k ai
valóságos repül.5gépr61
megfelelt5en ·kialakít.ott,
modell
1 ehet.
nem
nagyobb
vizsgál at.ának
készült s
a
ar·ányos modell
a
mér6t.ér·
szüks.éges.
kialakuló
szabad
áramlástól
sít.ja,
tiogy a mikor
a
mod.:-11
rete szint.én az
m.a.l í
fog
valóságos
modellt.
A
félhelyezni.
amely
egy
bizto-
levegőáramhoz képest. elfordít.ható lE--
a
helyzeteket.
szimuláljuk
helyzet.e,
adot.t. szélcsatorna font.cs
f6 cél
a
mér6tér falá-
a
viselkedni.
kell
t.ámaszt.órendszer
A
a
követ.kezt.ében
.kUlön!'éle !'eptilési
szélcsat.ornában.
zésUknél
t-l tér6en
táma~.zt.órendsze.rr·e
speciális
gyen,
interferencája
célEz a
megengedet t.nél,
ál t.al
mert. máskUlönben az ázt körUláram16 leveg6 va'i
el végzés.éhez
kivánt. mérési
a
alakja és mé-
jellemz6i,
az dgynevezet.t. i nt.erí'erenci a
l.e!'ve-
hat.ások .mini -
ás.a.
z~l
levegőáram
Az
helyeknél mérjük,
nem
a
minden
valóságos
ezért ot_t. a
mérés:i
ilyen
elt.Ekése
hel yzet.nek
miat.t
a
meg!' el el 6
adat..okat. korl'igálni
rögzítési
jel l emz6ket
kell.
3.A Reynolds:.Oszám Ahhoz.•
hogy a
dellezzük a l ,;,veg6ben arány
fellép.S
azonos
1·ejezi
ki
t.ehet.et.l enségi
legyen
.a CRe -vel
Ez a
hasonl &s.ági
t_ .-=i
ne„l'-ét.
;,.
valóságos repülési
helyzetet. pont.ossar1 mo-
szélcsatornában bizt..osít.ani
a
valós
jelölt)
és
kell
hogy,
stk l ódási
áramláséval.
Ezt.
Reynolds-szám~
az
k özöic t i
erőarányt.
Alt.a.lában nagyon
szán·1 O·.sbor·rie Reynol t...,:S angol
:.::::.:zárn;·
az áramló
er 6k
ri ZJ. kusröl
J.: ap-
t .... .á:.;..:i.:
'~
l
ahol: e
.a.z áraml 6
közeg se-be-ssége;
az ár·amlásba helyezett. leest. jellemz6 t,ossz dimenziójú jel 1 emzé; mér el.e; i> az .áramló kt:5zeg kinem.at.ikai viszkozitási tényez.Sje. A í'enici egyenlet a stklódási és a t.ehet..et.lenségi er6k arányának felír·ásából, a dimenzióanalizis alkalmazásával, vezet.het.6 le - 1 ásd [ 3) irodalom ..
177
\
....
~!~ ~
..../
nehéz
a
szélcsat.orna
vizsgál.;lt.okat.
t.art.om4nyban. el végezni. r-'sek
V-1\QY •
porat.osalc
a
.leljes
Reynolds-szám
E2 legi n.kább azl jel •nt.i,
hogy a mé-
vagy a nagyon kicsi ,~e ,ért.éknél
kicsi,
és ezért. korrekciókat. kell
alkalmazni
a
lesznek
mért.
ada-
t.okon.
A Reynolds-szám né:Svelése céljából kell
alkalmazni
velrii
kell. leveg6nyomást.,
tet.
szélcsaLornában.
a
egyi le
a
n<Sveli
mérések a
vagy
nagyobb modell l
Cez nagyobb mér6t.eret. is igényel), esetleg csé:$kkent.&r>i
h6mérsék1emind-
ké:Sl t.ségei nek növekedését. eredményezi,
mivel
a
szélcsat.orna,
módszert.
a
v.ollaszt.juk,
modell,
Bár.melyik
vagy né:S-
az energia
és
a
mér6beren-
jelenségek
nem nagyon
.;lez.ések ké:$lt.ségéL
~z.tmur;ikr.a
A
"1'z.'6kier>y~
,r,411pU1~.k
nü.ai\..t•.•
aerQCíli~mi,kai
font.<:>$
a ~eyno,lds-sz.~in ~rt..~ek,re. !.eJJ.es.zt.és•or..
l:\MJY<;>n
Ez .az.t. ,gyakran
j1;1tl~nt.i,
hogy a
~:<;das.ági
okok
az..inkább kicsi Reyr>e>loi!s-sz,ámd .mér~E!!kre .kerUl sor és
~y-:k.ét. k:i:V:.U.~sz.t.ot;t. eset.e)cre, mi.rit. el l.en6rz6 pont.1.">kra használják a drágább,
nagy Re-,.s;ámú szélcsat.9rn,1k~n.
Mi:lyen módon .kaphat.julc ·irteg .a,z aerodinallli,kal a
. s.zél cs.at.or,na
~rések
1116dszer .lét.e;tilc .• · at.t.~l dául
mérhet.link
vagy
helyi
során? f0gg'5en.
st.at.lkus
t.erhelést.
Hagysz,imll,
és
vagy
j,;.l.lemz~et.
egymást.ól
el t.ofr.5
hogy mit. akarunk mérni. cli~mi.kus
jellemz6t.,
nyomáseloszlást..
Néha. az
Pél -
t.eljes :1ra;mlás
lát.h;11.t.,óvát.ét.ele ,is ért.ékes inf.ormáci6kat. nytljt.hát. s:z.ámunkra .
lege1t.•rjet.let;.b ~ja a .t.eljes vagy helyi
. A vizsgálat.ok st.at.H<us
t.erheléselc
,.i.;;z .n;;kgyon font.cs
hely.i:et.ekben
a
aerodinamikai médeggel repUltSg.fp ,t•lUlet.én ,a
ébred~
-rodinami"lcai
ny"n;alc ~is~r:é$éhez. t.6s~elc
t.!Sr-t.én6 mér.ése.
·.Jct1Hmt'61• i-epUlési
er6lc .nag~nak
.és· ir-'-:
Az aerodinamU;~i .t.o1tr:hel;ések .és leh&>-
ellen6rzése c4ljából
vég.zet.t.
170
mérési
soro7.,,.tok
a
r!?-
pUlés:i sebEoss'*g• h•l yz•t.•k,
t.art.al-zz.l:lc. h.at'-ro::o:'."11!~
""'"' .;Ul-'sszög, a fékszárny „s korm.inyf"•lUlet
valamint
g.-o-t.riai
Ezek A 14g«-&
m.g
a
r•pUl 6gép
.lll
konf'i9ur-'ci 6k
v-'1 t.ozat.ai t.
hajt:ÓlllCJwiok t.olóerc.'5! v•l és
r.epUJ.ési
1:1Ar16v..,.rez6
~yUH
k4'pes-
ségét.
mod-:?11 t
A
kE-resztül részét~
e-gy
ál t.a 1 ában
kötik
összE-.
*lhelye~ett
A
'-'~~1
-
ahc,1
a
modél 1
bel sej ébe-ri
hár·omdimer,ziós
mérleg
csillapító
érzékel6k az elekt-romos jelek vált-ozásá-
val reagálnak a kUlönf'éle léger6terhelésekre. tó terhelési kell
jeleket. .a mér.ések
A mérlegre ju-
megkezdése el.St.t. pont.osan be
kalibrálni.
A repUlési
helyzet. és a
mér 1 égr.Sl kapot.t. összes jel ,
leveg.S állapot.ának leírásához a valamint a szél cs:at.ornában mért.
egyéb adat.ok ismeret.e szükséges:. áramlás: sebessége,
a
r·epUlt5gép állásszöge. rögzít.éni
kell.
Ilyen például
a
zavart.alan
csatornában uralkodó st.at.ikus nyomás, Ezeket
A modern
az adat.okat. a
sz~lcsatorn-'k
a
kis:érlet.ek
során
számítógéppel
'tezé-
relt.ek és nagyleljesit.ménya számítógépes rendszerekhez csat.lakozt..at.hat.6k, az adat.ok mint-avét.elezése, lenit.ése érdekében. na.míJ..-aj
t.árolása és· m..,gje-
Igya mérnökök a számukr·a font.cs aeródi-
je1lemzr5ket
m;!tr
röviddel
d
mérés
lerut.ása
ul.án
t_.a-
~ulmányozhat.J~k.
5. Egy pé-1-da a
\.régzett aerodinamikai
-mérések ti:jbbségét
a
modern S7..t?J csatcff·na-vi:zsgála.tr·a
f'e.jl-:szt.és~hez
svájci
szél csat.ornában végezt.Uk el. és egy
m..,revít.ővel
szükséges. szélc:sat.ornct-
Luzer-ben lévcS F'+W kissebesség(! A modell
rög:zít.ett.ük a
1: 6
mérőt,ér
méret.aráriyó volt..
t.-el-ejéhez Cl. ábra),
mely kereszlmet.szet.ének mér·et.e 7x5 m.
179
.....
~!~ ~
A
modellt
í'elszer,;..ltük
a
tett mérleggel, tettünk. ~egy
teljes
statikus
amelyet
A modell
két
a
forgó
érdekében
a
beépí-
merevítóhöz rögzí-
légcsavarának
tengelyében
egy-
a nyomaték és tolóer6 méréséhez.
9 mérleget helyeztünk el az oldalkorm.ányokon és a
í'ékszárnyakon, mérjük.
mérése
0s_3 nyomaték)
testen belül
mérleget helyeztünk el
Ezen kívUl
terhelés erő
""9Y 6-komponensa C3
hogy ott a
A f'entieken t.tll
nyom.ásmér6
szonda
gondolákon,
a
helyi ercSJ<et és csuklónyomatékokat
lehet.SségUnk volt még kb.
elhelyezésére
a
=:z.irnyakon,
500 darab a
hajt6ma
tör·zsöri és a f'arokfelületen.
.,
1. ábra
A munka során egy átlagos napon kb. v4gezt.tink.
Minden
egy-egy vál to:zat_a
mér-ésr·e volt
az
ál 1 ás.szög
jellemz6.
Ez
35 különböz6 mérést vagy
azt
a
csúszásszög
jelentette,
hogy a
mérést végz6 mr.mkacsoportnak !"laponta kb 600 OOO mért aerodinamikai adatot kellett f'eldolgoznia az ért.ékelés során.
Ezek
kBzül
hogy
a és
60 OOO adat. a
lnérn/:lköknek grafikus
hogy -
a
gyors
mérlegekt61 és
Nyilvánvaló,
hatékony számítógép,,.,.
mlS'gj01enítő
mérési
érkezett..
program
rendszerre módosítása
volt
adat.feldolgozó
szükségük
érdekében
-
az
ahhoz,
irií'ormá.-
180
.....
c:i ót. i doelben t.udj.&lc t.araul iúnyozr.t . _
A2 ut.6bbi 20 ,fvben r-endlc!vUli 1116don javult.alc a r-iepU1c.'Sg6pek .áramlás t.ani
j e-1 l e-mzt5i l'lék
(:FD t~chnika n:1ndír:ikább pek
tervezésben.
A
1ehet.6stfgei ,
szerepet.
lehetőségek
men1ór- i a
száud tógépek
számi t.ási
i~f-:.los.
~s
ma a
repUlög~
f-ó
ok.a
.a
pr· oct!'sszor t.el j es.í t.rr:~nyénel..:
példanélktili gyors f·ejlc5désében t.al.álhat.ó. mat.ikai
a
kí~zéle-sedéséne-k
~s
mér e-Lének
játs=ik
A numerikus mat.e-
módszerek is jelent.c5s mér·t.ékben tökélet.esedt.ek haté-
konyságuk szempont.jából.
Mi
az oka ennek
a
hat.almAs
memória
méret.
és processzor
t.eljes!tmény igénynek? Mat.emat.ikailag az áramlás leírása egy nemlineár-is,
parciális
het.séges. - melyet. di f-f er· enci ál pulzus
és
differenciálegyenlet.-rendszerrel
Na vi er -St.ok es
egyenlet.nek
az
energia
egyenl et.nek
f"izikai
jelent.ése a
megmar·adása
az
és
,;,gy
"'-p.?Ci ál is
mu1~ka
mérnöki
r- eptil ési
t.ömeg,
.áranllási
egyenlelr·endszer megoldása ""9Y valóságos ár a
neveznek.
eset, re
az
t,érben.
r·epUlőgép
(ami
font.os
le-
Az
ölim-
Ezen
geomet.ril_ehet_
a
számár·a) egy nagyt.eljesíl-ménya számítógépet. és
pár· órát, igényel.
Az
égyenletrendszer-
•-er-et nagyszámú,
kicsi
numerikus
méretű
megoldásához
cellából
az
.áramlási
álló hálózatban disz-
kretizál
ják~ Az öt.. E-gyenlel.et. minden egyes cellára meg kell
old.ani,
E::-7.ért_
hőmérséklet
l ákban.
=.:zUkségszer(í
st.b.
értékeit
A végeredmény
•-os,
hogy a
lően
J..: i csi nyek
ismerrii az
megfelelő
cellaméorelek legyenek.
a
a
nyomás,
aktuális
a
a
sebesség,
.a.
szomszédos
cel-
pontosságához rendkí vUl
f·or1-
repülőgép
és
modellhez
I gy ál t.al ában
képest
kel-
l-öbb százezer ,
néha
5~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~A háJózat.i fE>losztás célja az, tiogy az áramlást. leiró (1) C 5) di ft'erE>nci ál egyenl elek di ff·erer1ciaegyenleLé val 6 átal ak í l-ás után a hálózat. adt,a t.x t.y és t.z lépésekkel minden l-:ijelölt, pont.r-a megoldjuk.
181
....
,
...,
U:Sbb millió cellával
kell
számolnunk.
Ez~rt.
a számít.óprog-
ramnak több millió ismeret.len változóval kell dolgoznia. + iK. pv)
iK. pw)
ay- +·az-·
~wJ)
iK.pi.J)
a:r+
~~uv
- µ
[~ ~)} +
0
(1)
+ + -a. (puw
(clu
µ -:-- + : ) ] i)z
= 0 (2)
iK pv) i) [ - + .,-pvu aT iJx
i)[2
+ Oy pv
+
ri)u _ay
µ -,-- +
:;J]
+
-J]
[i)v
::> ·~{TV
p -- µ 20y -
+
iJ iJz [ pvw -
µ
(av iWJ] az + oy
=
ü
(3)
0 (4)
kaT) ox
+ -·[Ce+p)w 0i)z.
.
i)u)
(""' Oy Jtv) 8z
µ (""' -+- u - µ -+- w .(tx i)z
.
(5)
Na:uier-Stokes etn1enietek
18Z
+
p 'T
u
-·
..,v
a köa;eg saras41ge;· 1dc5;
x ir-'nyll s•bess;Jg; y iralnytl sebess„g; z irányll sebesség; st.at.ikus nyomás; áramlási sebesség vekt.or; Hami 1 t.on-fél e C nabla) operát.or; a közeg dinamikai viszkozil.ási tényezc5je; é-gységnyi t.ért'ogat.ll közeg helyzet.i energiája; a közeg adiabat.ikus kitevc5je; a közeg h.Smérsékl el.e,
p 'íj
9 µ
e 1t
T
Az. egyenlet.ekkel
kapcsolat.cs megjegyzések:
Az C1) egyen! et. - a nálunk használt. t.ermi noi ógi á szerint. a folytonossági U:Srvény di ff·erenci ál alakjával egyezik meg, figyele'mbe véve a iKpu) + 8Cpv) 8Cpw) - div Cpc-) ~ ~+az-egyen! ,SSéget.. A (2) ; C3) ; C4) egyenlet.ek az egységnyi· t.érfogat.ű sllrl6dásos közeg ára~ására, az x ; y és z tengelyek irányában felírt impulzuslét.elnek f'elelnek meg .. Azok a t.agok, melyekben a µ dinain.H:us viszkozitási t.ényez6 szerepel. a közeg súr·lódása követ.keztében fellép.S er6ket. fej1'l'Zik ki lásd [2) irodalom. Az C5) egyenl"'t fP-lel meg:;.. l..erminolóy.ánk szerinti Navi.:-r -St.okes egyei~letnek. Pont.os azonban rruS>gJegyezni, hogy itt. a törvényszeraség nem vekt.'orosan van felírva, így kapt.uk az alaki 1 ag el t.ér6 k j t'<'>.i•'>:".é:;::C. .!:.? .,.) + 4ré'< m;;:,;,.i. io: oJ: a ;..~ 10
hogy· ...;. i..:J.j
csak ·-::::~.r-=t
A
jroda.lomt..ar, s.ze-replő NaviE-""r·-S_t.ok~s. egyerile-t de C!) összeriyomhaLatla.n köze-g ;,.~r'.!it~))~· (Lásd mif.; l..;J irod.a.lom.:..t..)
a sürJr.._·"kJás.c.,s, J.=.tt f~lfrv~-
kon1pl ex
r-epUl 6gépgeon!E't-r ia
lélr·ehozása nagyon bonyolult
s.=ámár·a
.alkalmas .hálózat.
numerikus munka.
Ma. m.
létez-
nek speciálisan i 1 yen célra }:i fej 1 es.ztett. programok.
Mivel a lára
egy
mat.ematikai
nagy
kapcsolat. nem lineáris,
méret.a egyenlet.r·endszert.
kapunk,
183
,....
~!~ ~
minden celme-lyet.
nem
·lehet. 11199oldani
e-gys:zera út.riXinverzióval.
het;s.fges megoldás az
H.eráció~
Az
ret.len voilltozó ~sUlt. „rlék~e1 kell indítani. ·l.OlllÍnal,
l'ia számí t.ást. a
Ál t.al ában a
!Ílár
Minden alka-
t.eoljes hál.ó:zat.Ol'1 el~z:zUk • . egynuis
ut.án, · 9gyre ~ntosabb m.goldásokat.. kapun!<;. addig keoll fUtt.atní.
egyet.len le-
Ezt. az eljároilst. mJ,.nden i.s--
míg az eredmények
l)&IW
Ezt.. az H.eráclót ·... ·. . 7 változnak t..ovább.
el fogadható · eor edMny · el ér"5éi g · tl:Sbb.
ezer
ít.erációt. kell elvégezni.
a.ábra
A
S..:.ab
cégnél
a
repUlcSgépek
gyakorlat.i
:fejleszt.ése során az N/S programot. csak a
aerodinamikai
t..eljes repUlcSgép-
tl
Az it.eráci6 egy olyan mat.emat.ikai @ljár·ás, mellyel bizonyos - tlgyn.s.vezt?t.t implicit. - t?gyenlet.t?k. megold.is.S.hoz jut.halunk. Lényege, hegy kiindulva valamely, a megoldáshoz "viszonylag kéSzeli" értékb61, ugyanazon eljárás t.éSbbs:zl:Sri alkalmazásával - jelen ese.tben az C1) - C!5) egyenlét.eknek az áramlási tér... ben téSrléruS megoldásával - egyre pontosabb ·•redményt. kapunk Cehhez t.öbb fel t4t...e-lnek is t.eljesUlnie kell). 7 Az i lerációt a mé-rné:Ski gyakorlatban addig i-;;~tt!!>l jlJk, míg az utol $Ó ·eljár ás ki i radu.1 ó adat.a és ér ed~raye k özt.i k Ul éSnbs"9 e-gy ál t.ahsnlc választ olt ért.ék al ;<( ném csl:Skken.
184
~!~ ~
geol!IE'lr-iát. tar-talmazó. részpr-obléúk llllt'goldásához haszl'l.tlJuk. Gyakr-An v~Unk k•tdiiaerazicSs vizsgála~olc:at.,
l4'r-H.•H.
f4kszár-nnya.1
•set.a.kt..n
nagyora kdekes
simuló áramlást r-ésnél ,
a
eUátot.t
r-és
a
*QY k1-
qiegvizsg.Uni .a sz:irray f•1Ulet.4're ~t.só
profil
méretének
ptfl~ul
i;;zún)'Jl!9t.sa•t. -•t.""' . .Il)'9ra F'ész""' t.alll:lhat.6 f"kszSrny-
meghat.ál"'ozása
vagy &l l encSr-zése ér--:
dekébf!lon.
7. Gyakorlati köz&litéselc A.
repUlcSgép 'felületén
egyenlcS;
és
a
felület.t.61
resztül
növekszik,
r-éteget
n&ve:zzUk
többségéb.aon
ez
a
az
ár-amlási
távolodva
általános
ki vUl i
ár aml ást.61
sítet.t Ez az
a
repülési
aerodinalllikai l'epU16gép
Ezt a esetek teljes
az át.esés elérése
he.l.yzet.re helyes
függen&k
ahol
Ez számos,
ke-
megállapít.ás.
A
jell&mzc5i ekkor fcSleg a ha.tárrét.egen és
Navier-St.okes
alakjával,
Az
stlr-lódásos ·határréteg a
repUl 6gép aerodi namikaj,
számít.hatj1..dc
zérussal
vékony rétegen
melyben a sörlódás hatása doni.iná1. határrét.&gnek.
felületén meglehet.<5sen vékony. el.St.ti
sebesség
egy
a
így
azokat.
e.gyenlet
súrl.ódásos
jó
egy
pontossággal
olyan· egysz..,ra-
tagokat.
elhanyagoljuk.
Euler-egyenlet.~
A t·ent.i
egysze!"'C'sít.és
vagy
köz.-J flés
t.eszi
viszonylag üsszet-et.t. geomet.r·iák eset.én is a
lehet6vé
repülési
gyakor J ati számi t.ásai nak megft-l el é5 ponl.osságú el végzését.. Euler·-egyenlet. példáját. a 3.
ábr-án lát.hat.juk kb.
a·
esetek Az
300000 cel-
1 ával.
További közelítéseket. olyan t.el"'Uleteken lehet alkalmazrii az áramlási 1,3 -
t.ér ben,
ahol
"' helyi
sebesség nem 1 épi
t.úl
az
1,4-szeres hangsebességet. és ahol az áramlást. er6s ör-
8 Az ár-anllást.anban járatosak közöt.t. az köztudott, hogy az Euler· -egyen! et. a Navi er -St.okes egyen! et "s úr l 6dásnemtes pár- ja". Jelen eset.ben az (2) - C5) egyenletek mindegyikét a µ=O egyenl 6ség fi gyl ernbevét.el éve! kell m6dcz! tanunk.
185
~!~ ~
vények nem fékezik.
Ebben az esetben az egyenleteket
het.
egy l'lemlineáris
e-gyszerl'.Ysít.eni
egyeJ'Uet-r e, , ~DQ. t
poténci ~
~et. '1-goldás.-
parcLU is
~~y~ml et.nek
hívnak. · Ezen egyszer q
ki'sept.· szbittdg4p id'5L
igánye1.,
bony'cihtHabb Euler vagy. Navter-Stokes egy:Éinlet.eJc. r(Jl;>b')~ olcsóbb számf,t~t
le le-
dift'er er1c1ál
mint
a
Ez egysze-
·1116dot.. :J•l~t.
3.ábra
Nagy különbséget egyenl el
jelent a
lineáris, · vagy
számítási
ne.ml i neár is.
in6dszerben, !'ont .os
Több
hogy az
r epUl ési
eset t.anulmányozása magában f"oglalja a t,<:>rzs és. a szárny körüli
kis sebességa jelenségeket, mint például
2000 repül6gépek
eset.én.
Alt.a.lában a
gyon kicsinyek és így jó pontos.ággal áris potenciál
módszert.
A 4.
Ennek est.én
a
c~n
l·i neár is
nem szUlo;ség•s
a
~...aat.'
340 és
tagok
alkalmazhatjuk
a
amit
na-
line-
ábra egy magasabb szinta,
romdimenziós panel hálózatot i 11 usztr ál , v.znek és a Saab
a
nemlineáris
PHOBOS-nak
háne-
fejleszlett.Unlc ki: potenci .n cP.llák
módszer nelc
hálózatát
a
az
al k .a.1111.lizása
r•pllloSgép
~!~ ~
k~rUli
....,
teljes
t&rberi foE>lállítaFli,
f"o&lCileth>
létro&hozni.
b.a.r.aem elego;-nd6. a
vagyis
a. fe.liUleto&ket
irlOE:le.ll
szilárd
úgynevezett
p.a.-
nele-li::re- felosztani .•
4. ábr.a
A Saab 2()00 gép ilyen .számítását" kb. zás.~val
vég.,,,;,UH:
f·elel6en két
ponb::>s
el,
m""gj..,.l,;mi-.ését
tulajdonságot.
er6sségét..
Ezen
kapjuk me-g a
amel:,· :;zámítás a
biztosít.ja.
kapcsc.1-_unk, szi ngul a:- i lások
a 9
A
.~zj
juk meg winde-r1,
ngul .ar· 1 t.á.s.i
Mindet~
f'orrásoss;a.g óssz.e.-gei nek.
melybői
teljes potenc:ált.,
d-en pontjában meg J ehet h:. ·-ár·ozrli tényezr~t..
5000 panel
a
a1kalma-
teljes gec.metria. m-eg-
és
panelhoz a
dipólus
er-edményként.
az ár·amlási t.ér .mir1-
sebes.séget és a. nyomás-
pane"l ek. hc:,sszai. t
kö2vet.l einUl
..a. szilár:-d :·.a1at át.r ....'4zoló panelre„
a
kap-
zéré' me-
A tér azon por1t.jait., ahol .;.z áramlást leír6 ·egyenlet.. fizikailag r•em ér te-1 mezhet-ő. sz: ngi l ár is pontnak nevezzUk. Ilyen például az - általunk í s r.asznál t" i:-.otenci ál os örvény kt:Széppont ja. Az elméleti aer·c,di :-.amika azon módszer· él, ahol a test kékUli áramlást. ilyen szín,;;iulari t.ások Cörvényvo1~alak, forr ásol.: és nyel 6k:). s·egí tségé'-·el model 1 ezí k, a szi ngul ar i l.ások módszer· ének nevezzUk. Ré.s=:l etesebben lásd még a [ 4J irodalomban.
187
....
,
,,.,.,
r.Sleges áramlási
sebesség :feltételéb<'51.
.·
er.Ssségében
nagyméret(f
lineáris
Ez a sz1ngularilások
egyenletrendszert
eredmé-
nyez, ·melyet hatásossan egy blokk-iterációs módszerrel hatunk meg.
old-
S.A CFD és a· szélcsatorna-méréselc együttes alkalmazása
A numerikus aerodinamikában minden bizonnyal í'og az utóbbi A számi t6gépek bak
:folytatódni
évtizedben tapaszt.alt. péld.a nélkUli nagyobb tel .Jesí t.ményUek,
lesznek és nagyobb memóriával
:fejl6dés.
gyorsabbak,
fognak
ol csób-
r·endelkezni.
Ma az
egyik nyilvánvalónak lát.s.zó lend..-ncia a ·CFD-módszer párhuzamos alkalmazásának elt.olódása .e-gy, a
_i.:H.61
nagysz.amban ·párh1..1zamosan
a munkaállomások csoport.mt1kÖdtS
gépek
:felé.
Ezzél
.:.gy id6ben a numerikus malemat.ikai módszereket. t.ov:;{bb fogják fejleszteni
a
jobb t.urbulenciamodellezés és a
gyorsabb kon-
vergencia elérése érdekében.
A mérnökök a a repU16gépek ihoz.
Ennek,
sokkal kell
mint.
és
végUl
felület
eoft'ekt.ív
munka miatt.
a számi t.<{si hálózat. ki vál aszt.ása
ut.ósz.;ímít.ások
nagy
t.agjaként.
munkáeljárá-
model 1 ezáseo,
egy·l:;ínc
alkalmazni
aerodinamikai m.is
az
eszköznek
években kezdték
.o(lt.alános
egyUt.t.malc&:lnie a CAD rendszeren belül,· a
meghat::;{rozása,
~rnöki
CFD-t. az utóbbi
fe-jleszt.úének
elvégzese
jeleonl.Sséga,
féleo rendszerekeot használható irit.erf'ace-ekkel 1 yek segí t.ségév.:.l
érdekében.
hogy ezeket.
a
lát.J.:ík el,
könnyen és gy._:,r-san lehet. mozgat.ni
A
kUlBn-
a
me-
r-er1d-
szerek ld:Szé:St,t. az i rit'orm.ici ókat.. ·
Amikor-
a
mérnökök
munk<{juk
elemzik ,
a ld:Svet.k ez.S 1 épés
r-iáj
megv<{l t.ozt.alá.sa
során
a
v.al ós:i:.í nUl eg a
lesz.
Ez
azt.
CFD
er-edményeket.
r- epUl t5gép geomet. -
jeleni,
hogy
néhány
·órán belUl ·módosit.ani lehet. a r·e-pU16gép geoemet.ri
cellák hálózat.át. a követ.kez.S sz.;ímítás
188
,.....
~!~ ~
A szélcsat.orna mérés
volt. és bizonyára még néhány évig
az a módszer lesz, niellyel nagymennyiséga aerodinamikai adat.ot.t
lehet
r1yerni.
A CFO-t.echnH:a
geometri.tra vonatkozó elképzel
ny\ljtott.a
lehet.6ségelc
a
és
megf'elel6 javaslat.ok
kidolgozásához lehet. majd f'elhasználni.
A k~lt.séges szélcsa-
lor·na modellek a már majdnem kész conf'iguráci6kra fogank le..-.~
~ J-~-;.,'
-:-:,·
>-:.
?
: t·<-·
-·-
L
Fokor· ádi L.á:=..::;:l 61' Áf?r·odi n.anü ka II. /... stlr 1 {:id,?isos é:.:. E-is·s::.e-n)'·ornf~c.t<'.·. Lí:izE~-;Iek .a.er·od1r.anükáj.a, f"őiskol..:i.i j egyezet MH. SzRF, Szol nok ~ 1 993. 1.:-·· _
.:..:::
1
1
4.
Repülési
Lexikon,
Akadémi.
189
~!!!~ ~
.....
A REPULOGEP HA.JTOMO-JELLEMZOK VÁJ.Toz.<s!
TENDENCI~I
Az ~B~!Ac;:TPOEHHE ~ ~· ~~e1ent e~~~
Körmendi
For~itó:
Az
.e-ls6
jelentek nagy
gázt.urbinás
meg.
repülési
A
s~á~~a,~
~za
mlc.alezredes
sugárhajt.6m'1vek
repülésben
sebesség
4~
fP,rditása
és
való széles távolság
az
1930-as
évekbén
kört'.! elt.erjedésük
elérésének
a
biztcsít.ása
miat.t t.ör·tént. meg.
Az 1960-as években sugárhajt.örn11vek, fekü
m<;\jd
gázturb1r.ás
terhe1ést1
száll~tó
jelent.ek
a
'70-es
me<;1
sugárhajtómCfv.,,k, repU16gépek
a. két.áramú
években
a
n,;.gy
amelyek
gázturbii~ás
!<:étáramúsági
a
nagy
hasznos
egész nemzedékét !<:iszolgálták
CJT9D, RB-21 l • CF1:H3 • CF6-30). A SNF!CMf- c"'g a közepes rnél nc1 •!>gLH.. al k al mazot t r>ek
( pl :
a
Az 1980-as évekber1 nem ért.,;,k el
t:erlJletén.
AL~tt.i
hajt6m'1vek
Ugy~nakkor
ebben
~6 .energiafelhasznáf~
A
az
id6szAkban
fejlr:Sq4-s
J t...6-.r epUl .S~ép!>lc A t.,ér;iyleljl.es
gyárt.ásának
értek· el
hal.A-
valamint. a hAjt:ómCfben v4-
par.Amét.ereinek opt.imalizálásában.
t.Uz.el.-'anyag-fé>gyaszt.ás
t.~éfln.o~.Ó9.Íai
j.a-l2nt..'.S!!> ;;or·edményeket A
tervezésén19'k,
dást. a .modul r·ends.zera épit.ésben,
~i
t.echam.el y-
t.clÓ!!!'reje 100 kN).
hangsebesség
;;z~:l}
is új
CFM56 -2 típusú haj t.6mll,
cs_i;;kk_..,nt.ésének
.mozgat.6 r.'1.9ój;;,.
-1'
szánd~)
a
,h_.;.ng~e~ssé"1. alaU..i
j'1a jt.6rnav:"t~ n~ f.e. jlr-;2,t.„s4-~_n.
t.Uz.el6any~~.,._kö).ts~ ·.~
rSt'<:>r.:;t.í.lások 16-25
·':<-~t..
t.~z~
,ki
lcl:S~.v~'.9•~
a
-~_em,el.te
r.°'pl,}~<%1,lfp
~!~ ~
.Upus-''.'"
t..61,
a
repülési
Az
1.
feladaU„ól
ábrán
vál t.ozásának
l át-hat..6
és a 1..Uzel.Sanyag árát..61
a
fajlagos
f·Ugg6en.
t.Uzel &nyag-fogyaszt..ás
t.endenci áj
relatiw lajlago' IOZ tl61ny1g..fo-
gyautés 1
A:z
•1•6 GTSH
1,00
•1•6 Dm•nlció•
-T .....
kétáramú sugár-
ht.ilómO
J.-T
0.10
fajlagos
t.Uzel 6-
a
nlció• kiláramú •ugálhejtómO
csökken és
.1--;T..~ T
lap61ő
ezr-ed-
!ordul 6r-a vár·hat.6
25„~.
.L '-lT""'
:
jelen-
és az
t.6s
ha.ilhon 1611csavaros hajtómO
.L
0,40
ábr-án hogy
má•odk gene-
"""
0,10
1.
lát.haló,
a
vál tozlat.hd.t.6
körf"olyama.t.ú ven-
.„.
1HO
1170
1110
1.
UIO
t.i 11 álorós
~
2000 1
~.'sg].:1:-
ábra
tóm(f megjelenés.E-, amelynek
fajlagos
fogyaszlása 72 %-kal
kevesebb,
A
CFM56
fajl.a.gos
mint
az E-1 s6 gázt..urbi nás
CCFM'3f3-5A)
t·ogyaszt.á.;.a 14
f.;;,lépítésd 1979-ben mE-gjelent.
Szak;?,rt..ők úgy vélik, alkalmazásr·a
kE-r-Ulő
binás ha„ftómdvek ~(--k.?il
lehet
hajt~ómt'.J
típusú ~-~-kal
kevesebb, első
hogy a
burkolat.
sugárhajt6műé
volt..
ulolsó
vállozatának
mint. a
közel
azonos
vált..ozat..é volt...
közeljöv6ben széles
nélküli
venlillát..oros
körben gázt..ur-
f'ajlagos t..Uzelöa.nya~;_:t f·ogy.aszt.ása mintegy 25
ke\lese-bb
a
jE
h.asználat.os
hajt.6mavek
Ic,-
gyas_ztásához képest.
E>ls~;
Az mozgott.., veknél
míg
két.áramú az
hajt..6mavek
1970-es
ez el ért.e a:z 5
években
ért.éket..
két.áramúsági h.a.sználat..ba
Ezzel
16.a.nyag-fogyaszt..ás és csökkent... a
fok.a. vet..t..
1
körül
hajt..6ma-
egyUt..t.. csökkent.. a
t.Uze-
zajszint...
191
kf!~ ~
.... ,
A 2.
ábrán a
két.áramtlsági
fok
fajlagos tUzel6anyag-fo-
gyasztásra kifejtett. hatása látható. lllai6onmm6d H „ 11 km.M= 0,8
„„
hajtóma
A
~
•.1-----------------. ...„„.taZtlhnJJll„~"' kafdlNI
tol6erejének vel~ekor
nö-
a
n6
bei:Sml&satorna, a
•••
ventillátor
•••
r6je
és
a
tolóer6 irányváltó re-ndszer át.méennek
és
megfelel6en
nő-
vekszik a hajtóma
„
···~.---.....,,.,.,---.-J----~----'
•
2.
gondola kUls6 fe-
ami a U16n11n6'6gi .1.Ulete, fot ellenst1r.1.6dási
ábra
állás növekedé.sél okozza.
A 2.
ábr·ából. leolvashat.6,
-fogyasztás 36-40-re ke-1 l felemészt.neli
la
}~-os
ni:Svel ni. ·a
hogy a
csökkentéséhez Ugyanakkör
gondola
~t
fajlagos t.Uzel6anyag-
a
két.áramtlsági
fok
a r1yereséget. teljesen
ellená:llásának
növekedése. egyetlen t1tnak
Igy
járható
a
vent.i 11'(-
t.or burkolat. elhagyása
mut.atkozik,
a
ami
burkolat.,
nél kUl i loros
vent.i 11 á-
ha.jt6ml'.l
al-
kalmazását er&dmér1yezi.
M
„.
A
...
„,
3.
ábrán a
légcsavar (vent.illát.or)
3. ábra
hat.ásfoká-
nak változása lát.ható a repülési M-szám függvényében .
.192
~!~ ~
.....
Hat.ás1'oka M > 0.56 eset.én ro-
A hagyoní.!nyc•s légcsavar
Ez is indokolja, hogy a hagyományos légcsa-
hamosan csökken.
vart neh.éz és. U:Szepes repUlc5gépeken- neD) alkalmazzák.
Már
ki dol gozt.ák a
lapát.ok
bít.et.t.ek és s.arlóalakúak. 4
helyet. t.
8-12 dara bot.
tlj
Az új
vál t.ozat.ai t..
lapát.okból
-
let.t a repülést. M
légcsavar
A
lehet..Své t-eszik 0,7~
g6
lapátsorból
eredményezi .
a
Ez a
még magas hat.ás.1'ok mel-
a
lapát.ok
után
örvényl és.i
Ha a lég.,::savar két. eller1t.ét.,,,.s.en t·or·-
úgy a
áll,
.z..mi
megszanik,
i 1 yen nem
Az
nevezzUk hajlít.ott. la-
Mach-számon is..
h.>.5Znál at.ákor
veszteségek lépnek fel.
amelyek gör -
már· megszokot.t.
épí t.enek be .e.gy agyba.
is légcsavarok nem is vent.illát.orok pát.tl légcsavar·nak
a
légcsavar
.légcsavar
hat.ás.fok
ut~án
27
a
leveg6 1'orgása
~•-os
megoldás l ehet.6vé t.es:zi az M
e-melkedését.
= 0, S6
M-s.zá-
mon v.aló r·epUlést is.
A
4.
Mindkét
ábr·án
két.
légcsavar
generáció lapátjai
lát.t1at.6k.
légcs.avAr 100 kN vqnóer6t. Ct.ol6eri5t.) hoz lét.re.
A
•mms •11:1a••1t
t.et.t hajlítot.t.
'liSZO!IY
4
lapátozású kc·12110
l1plllok U61111!
axiál.is
FELSZALLO C2EMMOO 990 1/min
282 ""'
korszerasi-
lég-
csavar át.mér{;-
lorclitalsz6m kfllllfli stbndg
je
%-kal
kisebb,
VTAZO OZEMMOO
miköz-
0.55
ben
OJlll
ménye
három-
szoros
a
0,55
t.el j esí t.-
ha-
gyományos. lég4.
ábra
·csavarhoz
ké-
pest..
193
~!~ ~
....
A már tot.t
meglév.S hajlít.ott.
hajt6m'1vek
CTYNE;
lapátozású légcsavarral reduktorait.
·f58)
teljesítmény át.vitelére tervezt.ék. vezett Uzemid.S 6000 óra.
legt'eljebb
ellá-
4500
kW
A reduktor cseréjéig ter-
Az ilyen t.ípusú hajt6mC1vek
mctszaki
kiszolgálási költségének nagy részét. a redúktor e.mészti !'el. Ezzel együtt. szükség van nagyméreta olajtartályra és olajhat.Sre is.
A reduktor elhagyása esetén egy alt.ernatív megoldás
lehet a lása.
légcsavar
Mivel
tétes
és turbina tengely közvetlen összekapcso-
két. légcsavar van,
!'orgásiráhyú
i r- ánybar1
viszonylag ki s
for-górészét. l»el yez.i. k forgó
közvetlenül
el_
Az
turbi.nák
b~pítése,
-terel.S külön
van '""
arra,
koaxiális
Az
a
turbina
közé nem s.zükséges
t.urbinát,
hogy
el hel y.:-z"'t. •„
ami igen nagy el•Snyt
l ur- bi nák ·
második
turbina
!'orgórésze
el l entét&s
áll6-l&rel.S
jelent...
ellentétes
forgó
!gy a
mögött
i r· ánybar-:
lapát.koszof•j
ter·vezők
olyan
amely .:zer-int két„ ellent.éles irány-
alkalmaznak
lapát.koszorú
megfelel.Sen két ellenszükség.
s.ebes.séggel
">ls6
.;.gymás.uLfri
elhatározásra jutottak, ban forgó
van
kerül .,.1_1
lehet.~ég
alkalmazásakor
ennek
turbinára
a
t'or-górészek
elhagyásával.
tengelyeken
A
közöt.t.i
légcsavar
helyezkednek
el
a
álló-
!_apát.sor-ok .lapát.állító
mechanizmussal. együt.t..
A General
Electric és a
SNECMA vállalatok
jelentős
ku-
t.atásl- végeztek és sok modellkísérletet., valós nlé!'ell'.l hajtóma
viz.sg;;ílatot.
hajtot.t.ak
végre,
amelyek
fent leírt ·korn;:epci6 hasznosságát., maszaki
megval6sít.hat6ságát..
130
al.álámaszt.oU„ák
repülési
vizsgálatot.
tottak végre Boeing 7Z7 és MDSO típusú repül6géppel. gála(ok eredményei meger.Ssít.et.t.ék,
a
valamint. az elképzelések. haj-
A vizs-
hogy.a hajt.óml'.l megfelel
a
.FAR36 C3. pont.) l,fgUgyi el.Síriilsban !'oglalt. reptll.St.ér ki:Srnyéki zajszint. t.olt.iilk
ki:Svelel ményeknek.
alá,
hogy a
Ugyancsak
repülCSgtfp bels.S
a
vizsgál a tok
terében
a
t..áma.sz-
zajszint.
nem
magasabb a legkorszérabb repül.Sgépekben mérhet.S ért.éknél.
Igy minden f"elt.ét.el adot.l ahhoz, lított. lapát.~ légcsavarral
hogy megkezdjék á haj-
felszerelt. hajt.6mavek gyártását..
194
A katonai zc51
az
szony.
Az 5.
·~"*SlllJ ~szony
11
repUlc5gépek alapvet6 repUléstechnika1
aerodinanúkai ábrán a
Cmin6ség)
jóság
és
a
Je1lem-
tolóer6-sllly v i -
tolóerc5-sllly viszony rolyamatos növekedése látható a
·
katonai
repU-
1 őgép hajt6ma-
10
v.;,k
fejl6désé-
r1.;,k
ftlggvényé-
ben.
A WhiUle
WZ
B,
ATAR
az
' 9K50 és .a."Z M88 típusú m0v.;.-k
"'-~~~-'-~~~~"-'-~~~-'-~~~~-'-~~~-'--1150 tHO 1170 1HO
5.
Ugyanakkor
hajtómt'.f
szor
t.öbb,
a
az
Ez
hajtómG
W2
azzal
hajt.ómO'vek
típusú
ge,
az
más
j
hajtómt'.fé.
tíj
és
össze
Az
f'.ele
három-
20
utóbbi
ATAR
az
tolóereje
to-
ren-
é•;rben
gyártása s.or-án f·elh.aszeredn1ényei
áll-alános
hogy
kaptal a
Uzembent.... rt.ha't6s.ág,
kompresszor
kN
t.,
ugyanakkor
jellE.·mz6i
alig
vál-
repUl őg~)'.:.'l .hajt.~irni'.'fvekhez képest._
magyar-ázhal-6,
i nfrav0'"' 0~ és
Az
mind-
f"ajlagos
célú hajt6milvek
hajt6m0 vezérelhet.ősége,
~z
t_örnege
amelynek
kUlstS alakja
pol g.ár-i
75
l6er6vel
anya.glechnol ögia legújabb
hajl-ómt'.!vek
l-ozt..a.k a
a
kat,onaí
lítőer:i. azonos,
kb.
ábr·a
tömegének,
mint.
lát,r-ehc1zott. n.ál 'lák
MBB
az
91(50
'"°
m•!li•l•nts ~
hajt6megk őze-
beszer·zés
1
és
c:élr--e:„.
többek
ké=::zül t
között.
a
Uzemi'?lt.et.és köll,sév;, l "nnj rit.
el der· í lhető:=.ég.
kidolgozásakor·
aer-odi namikal
ket ona.i
t..Uz.e-l 6'anyag-t'ogy!'lsZt..~s.,
r-ádl ól c~káci ós
hajt..ómOvek
, _':.\
prioritást,
a) apvet.6 követelmény
í „11 emz6i ne-k
::•pt.i mali zál ás.<;.
a
A
195
....
?"_"
hajt.6m(f hat.ásfokának
és
st.abil:
ml'.fködésének
javít.ása,
vala-
mint. az egyes fokoz.a tok l et.er hel ésének növelése l ehet.6vé t.eszi
kisebb
méret.a
és
egytlt.t. csökkentik a t.6m(f
stllyll
hajtómavek
lét.rehozás<(t.
t.Uzel6anyag-fogyasztást.,
vezérelhet.6ségi
jellemz6it
let.erhelésének növelését. és az
is.
A
Ezzel
javít.Ják a haj-
kompresszorfokozai.ok
át.mér.S csökkent.ését.
a
leveg6
<(ram elfordít.ás és a megengedet.t. M-számok növelése teszi
le-
het.6vé.
A
hajt.6mtl
U:fübi
konst.rukci6.Jában lesztés
során.
a
volt.
amelyen keresztí.Íl
zetés a
turbinába.
Ezzel
csökkent.ésében,
a
gyt1r•.1s el
ég6tér
.az
egye-nlet.esebbé tételében. hajt.óma els6 változat.<(n
minőségének
az
Az
ut.6bbi
stllyának
A gytlrtls
gázbeve-
ATAR-hoz
sike-rült.
30
Az
ATAR 20.
és a porlaszt..is az
ég6tér
égőt.e-rének
~{;-kal
az
utóbbi
mére-
hossz-.~t
kevesebb.
a.mi
az
tovább csökkent..
'50 évb€!'n
gázh6mér:;;ék l ,;,t.
képest.
j€!'lent.6s
mére-t.einek
először
1948-ban.
nyomás növel~sével
jeleritősen
is
és
h6mérsékl et. eloszlás
ég6t.eret.
Az M63 típustl hajt.6ma
M-88 t.í pusrj t1ajt.6m(Jnél
el 6t. t.i
fej-
egyet.len
vált.ozat.án t..öbb •.::sö-
kifejleszt.6i
ég6t.ér
alkalmazták
u+.áni
jávításáv.al
mér6 viszonya
hajt.6mave
A W2 vált.ozat.on az ég6t.érben le-
valamint. a ker Ul e-t.ment.i
teit. csökkenteni ..
f6ég6t.ér
lüzel6anyag beporlaszt.ást. alkalmazt,ak.
értek
évben a kompresszor
a
hajt-6m(f
amely egy gyarahöz kapcso-
Whitt.le sorozat. \l/1
A
szembeni
egyid6ben
els6
a
=opirális pályán tört.ént, a
ves ég6tér volt elhelyezve.
e-16rehaladást.
változás
sor·ozal
felszerelve,
lódot.l,
veg6 árammal
összehasonl!t,va
legnagyobb
Whítt.le
A
nagy ég6t.ér·1-el
elemével
volt.
a
kat.onai
e-mel kedése
reptil6gépe-ken kezdet.ber1
a
turbina
jel €!'nt.ék t.el en
volt. és ezt. a kis emelkedést. az dj h6áll6 öt.vöze-t.ek alkalmazása eredmt!§.nyezt.e. évent.e)
volt.
tapaszt.al ha t.6
korszerasödésének
A 8 .
Ezt. követ.t5en jelenU5sebb növekedés C15
.ábrán á
a
t.ur bi nal apát.ok
°c
h(ft..:Sr endszer e
köszönhet.6~n.
Jc.at.onai
ct!§.ld. hajl6mavek
gázt.urbir1a e-lt5t.ti
198
.... ,
megengedet.t gázh6rllérsékletének folyan\atos emelkedése látható. ,_
lllflinl '*11 gtzh6mtrs6klll
A turbinala1100
pátokat
uoo
a
UOll
komputolsó
resszor-
fokozat.a
ut..án
1200
vagy
·-·-uoo
valamelyik
utolsó fokozattól elvezet.etl g6vel hatik.
leveA 7.
ábrán a. kUlönbl:Sz6
7 00
IOO
„.
mtllitlonls
·-
1..-.....;_ _.__ __.__ _ _..__ __.__ __.__ _ _ _ _ 500 11<0 1HO 1110 ·1HO 2-
lapáthat.ési módok l áthat.:6k hatásossági sorrendben.
húlh hal6-
sonéoa
o.• o.s o.•
0.2
0.1
191$
7.
A
kor·szerű
ábr-a
lapátbatések
kényszerkonvekci6ja a
19'0
1'7$
1171
ké.;zé
tar-tozik
lapát bels6 Uregeiben,
a
hidegJ.eveg.5
valam{nt a
pát. kUls6 védelme leveg6 hár-1.y.a ki.al.akítá::ával.
la-
A hár-tyát a
197
.....
kf !~ ~
.....
1 ap~t, be-1 scS teor ébcSl zet t
ny!l.isokon
éven kereszt-ül vözet-ekb6l
meogfel e-1 c5 alak tl és meogfel e-1 c5eon el he-1 ye-
kiáramló
a
leoveg6 hozza
lapát-ok nikkel
vákum
alat,t,i
precíziós
irányft,ot,t, krist.ályosftás, ter·jedése
és
az
AM-1
lét-re.
K.,.zdet-ben
ZO.
alaptl Nimonic és Udinet, öt,öntéss&l
Az
készültek.
valamint, az egykr-ist,ály öntés el-
jela
különleges
ötv<:Szet,
alakalmazás.a
eoredményeként jeoleont,c5s el6relépés t,ör-tént. a lapátok gyárL1si t,echrll6giájában.
Az említ.et,t. eljárások t.et.ték lehetc5vé,
hogy
az M88 t.ípusú hajt.6m(f turbinája elc5tt,i gázhcSmérséklet elért,eo az 1850 °K-t. szetében
a
Ennek megfelelc5en az égc5t.ér kilépc5 keresztme+"-
közepes
gázhc5mérséklet.
elérheti
a
2000
K-t,
a
maximális h6mérséklet 2300 K-hoz közelít..
A
hajt.6m(f
maximális
sarítési
viszonya
a
kompresszor
ut.ols6 í'okozatait, és a
Lurbinatárcsát. felépít6
lárdsági
fUgg.
körben
jellemzc5í l61
alkalmazzák
anyagokat.,
a
nikkel
amelye.kból
alka.u·-észekeL
Az
Korszer a alapc5
hagyományos
ezen
t,erUlet.en
hajt.6mdveknél
Inco
718
és
a
kovácsolással való
szi-
széles \llaspaloy
kész!+"enek
továbblépés
út.ja
a
porkohászat.i eljárások alkalmazása.
A SNECMA vállalat. kiválasztotta az N18 <>melynek 5egí tségével alkat-részek
hoz.hat.ők
kopásáll6ság és a
A
jela részecskét
speci ali st,ák véleménye szeri nl. olyan
létre,
repedések
amelye.k
leginkább
~eorjedésével
ség k özöt. t.i opt,i mál is k ompr- omi sszumot..
t.elJésítik
szembeni
a
érzékeny-
Az ut.6bbi i dc5ben mind
szélesebb körbeon alkalmazzák hajt6maelemek épít.ésében a kompozi t.okat..
A sze.rves-Uvegszál
kompozi+~okat.
és a
kevlárt már
alkalmazzák mérsékelt t-erhelésnek kitet.t. .alkatrészek (például
mellsc5 t.omft.<5 f.al
és a
külsc5 áram levegcScsat,ornája anya-
gaként. a LARZAC hajt6manél) anyagaként.. éget,c5 t.erét.
és a
~
e.l emeoi t.
Az M88 hajtóma ut.án-
is kompozi t.okb6l
szándékoznak
készí leni.
A hajt6ma szabályozó rendszer t~6m(f
normál
alapvet,<5 feladata a
haj-
maködésének bi zt.osí t.isa a repül 6gépvezet.c5 p.ar an-
198
,.....
..,.,
A mGködésél61
B.
fUgg6 r·epülési
Abrán
az
i
rányit 6
rendszer·
mllvelel sémája lálhal6.
·i
A haJtómú klRolg.._
B.
ábra
t. HVK beállításának és a hajt6md m1'.!ködési kör·ülményeinek
függvényében az irányító blc.'kk ul.asítások-.t
dolgoz
ki
a
t Uzel öanyag-1~ogy.asz t ásP a 4s. egyéb vál t.oz6k r .a a szUkséges t.o1 öer 6
hogy
hajtóm(!
Cpl. kerül e-ti lőgép
pil6L~ja
üzemmód
F·'raméter.e-i
sebesség,
lembe kelJerH::·
vagy a
„
együt_ t
elérjék
termikus
vezérelheti vE
t....art.ományon
hélyz.;,t..ét.61
Ezzel
cél _i ából .
lét r "'bc,zás·a a
a
megak adál yozz.a,
veszélyes
jellémz6k).
ér·lékeket
kc.rszerCI l'epti-
A
hajtómllvet .anélkül,
hc.,gy figye-
bár·milyen_korlátozást
a
belül~
r-P.ptilt5gép
f'ügget.le-nül
.a
teJ.jes. r·epülési t.ér·beli
harct..evékenyséber1 való részvétel mértéké-
t61.
Az ATAR típusú hajt.ómtlvek
első
:s:oro:z.a..t.aíben .az iráhyít.ó
blokk hidromechanikus rendszera volt_. ATAR-9K
hajtóm1'.!veken
megjelenlek
az
Az 1960-as években az els6 eleklroniY.us
199
~!~ ~
ele-
mek,
.az analóg h6mér-séklet. kor·r-ekt.or-ok.
A 9.
.íbr-án lát.hat.6 a hajt.6ma ir-ányít.ó r-endszer-
elektro-
nikus elemeinek fejlődése.
.
FAOEC dgltlilis
·
.
<.:... ~·-~~~-z•_mft~gtp _:.:~
.'.)',~~f0;'
.·. , ': .·.':'.-'·· · ·'' ,.
:. '_
'd'·:
· ATAR-111< hGmtrstt- .
SZIWIJOZO ko1nktor . :. : .... .~
1 1 1
9.
Jelent.<5s elc5relépést szerének nikus
fejlc5déséb@n
eszlr07:ÖYkel
ábra
jele.nt.et.t. a h.ajt.6m1l irányító r-end-
'.1alamenny1
val•5
1
számít.ási
megvalósítása
funkció
0:1981).
Igy
2000 repül•5gép M53-5 típusú hajt.ém•Jvét. szer-el lék analóg ir-ányít,ö blokkal. ték alkalma:zni
kUl
a digitális ir-ányító r-endszer-t..
sz.índékozzák
képes valamennyi
a
fel
Hirage
i
kezd-
Az M8B t-ípus-
olyan autonom digitális
ellát.ni,
1
aut-onom
1G84-ben az M53-PZ hajt6m1lnél
jeHJ per-spekt.ivikus hajtómavet. nyí t.6 bl c.'kkal
elektro-
.amely kor-látozások
iránél -
irányító funkció ellátására még a rend-
szer ~yes elemeinek m,;,ghibásodás.akor- is.
200
~!V ~
1
A
re-pUlésU:Sr-ténet.
ségrekordokat
els6
t1ar·minc
évében
sportrepUl.S versenyeken
a
r·epUl.Sgépgyárt.ók
preszt.i zs
-ben a
rekord 776 km./6 volt.,
sebességi
növelését
209-IV típusú replíl6géppel
értek
teor·
sebességi
r·epUl i5gép ~·~ezdve
Ei...té)l
ért.ék el, uma
a
let.L
t.árt..
már
a
sebességí
1958-ban
Hosszú id6r1
sebességi
az
meg az
M=2
h.a.Jt_,.:;ruűvel
tül
l égcsavar·os:
a
nem
repU16gép
Glos:t.er
976
szér·i a
1976-ban
távolságú
nö~„„ekede'*_t..
Ez
.;;.161
csak
sebe.5sége M=2.
ma-vekkel
"\.·'an
M=2
ha-
sebessége
szUlet.et.t., repU16gép
új ért.
a
a
a
jel
ket. kivéve a
maximál is
COMET
szár-
M=O~
Concord 693
gázkive-zet6 rendszerét.
együtt.
l'ejleszt.et.t.ék
hajt.6műhöz
képest.
a
r· epül és
L~sszefUggést.
a
Az
t.öb-
legkeve-
A 10. ábrán 1 ;lt.h.aló .:s. s.€-bio?~·ségnöveJ<edt:'::.. t örténeLének
r·epUlőgépek
ter-modi nam.i ka:
ki.
szériában gyár·t.ot.t. repül6gépek seb.,,.ssége jeleri-
folyamán.
A Concorde .:-lkészUl t.e után kezdett. kialakulni
g""ner·ációs
kivét.el,
t.í pusú haj t,ó-
t.Uzel őany.ag-t'ogy.aszt.ása
bír6
kö-
8-0, G-re
C:;5 év ót..d a Cc,ncorde és az SR-71 repül 6gépe-
nem növekedet.t.
E-r1de-r1ci áj..:.i. a
01 ympus
amelyeknek
SHECMA cégek
lemzőkke-1
Több mint
sebessége
f·r.an.e:ia-ar1gol
59.3 haJ t.ómű f"aj 1 agos
hasonló
t6~en
r·epUl 6gépek
való alkalmazásának
ut 2:1.26
A Cc-.ne:ord
fels:zer·e-1'·.,.re„
Rc..lls-Royce és
sebb.
repül6géper1
repül 61;1~pek
ezen
ame-1 ynek
ól ympus
;;;zál l í t.6
iel;;;z.o·relt_. ut.c.sszállító repül6gép,
szönhetően
gos
gépekkel
privilégi-
át.lépte az
_felderít-6
Me-
km/6-val.
repU16gépek
Csak
SR-71
a
1939-
800 km/ó :.ebe=:;sségéyel _ A gázt.ur-bi nás sugárhajl.6rna
f>-"9Y repülési
t_
az
amelyek
repülőgépek
kat.onaí
ért.éket..
amelyet.
1945-ben a rekordot.
katonai
a
el,
célozt.ák.
Az SR-71-t. M=3 st?bességre t.ervezt.ék.
nyalt_
bi,
el.
is
amelyet. a Messershmit-
rekordokat..
F-104A
kereszt-Ul
rekord,
1952-ben
a
a
sebességnövelés a
n,;,m haladta
el.
t.art,ot.t.a
repülési -sebes-
ért.ék
vj
'!='~onyl
állít
fel
) ét.r·ehozásár1ak ag
st.abl l
és
t.udományos
egySZL.'l Q"
.a különböz6 típusú
t.Uze16anyag-fogyas7t áo;a és
a
re.,.Ulési
a
második
alap_i;;.
t.udomány.
hajtóművek
A
.ci.mel y L"-jla-
Uze-mm6dok_ között..
201
\
.....
....,
A nagysebességa együt..L v
repül k
Mir1deddig igen
(11111/ltl 3500
1
nagy
t.liz<"l 6anyag-:fogyas:zt..ás.sal
fontos
és
megolda.t..lan
_jár
probléma
a
M•• 0800 m -.......... 3.0
;
1000·~
3000
2500 2.0
2000
FAJREY FD·2
Q
MIRAGE IV
1500
1000 m
1000
500
1900
1110
1920
1930
1940
10.
hangrobbanás,
amely
1950
1960
1970
1910
1990
2000 Mit
ábra
megakadályozza
a
nagy
méret a,
hangse-
besség feletti repül.Sgépek lakott terület felett..i repülését„. Várhat.óan a jöv6ben kis mérE>t.a hangsebÉisség t'elett..i szállító repül6gépek ker!llnek rendszeresítésre
Jelenleg a pUl és kor
légii'orgalmi
mintegy 12-15
órát
repU16gépek n.a:gy t...1volságö reU:SH.. ene-k
a
l eveg6ben,
ame-1 yet
szándékoznak jelent..6sen csökkenteni.
A hiperszónikus utasszállító repU16gépek száll !t-anának c$té:$d annyi i d6 al aU„, gépek, meg
mint a
200~300
M=6 sebességgel 9000 m magasságon C? :ford.).
kell
·alapozni
az
i 1 yen
szállítási
utast
jelenlegi repül 6-
rendszer
Jelerileg gazdas.ilgi
célszeraségét, bemutatva a kereskedelmi lehet6ségeket.
A kat..onai repUlésben nem szándékoznak az SR-7i sebességénél
nagyobb s.e-besség(J bombázó és elfogó vadászrepül&gépe-
2:02
••
....,
A pE-rspekUvikus ATB és
kel lcilejleszleni.
1.Sgépek fejlesztésekor lyet.t.
a
a ·f·.s f'igyelrnel
felderít.net..Ss-'g csökkentésére
el ker Ul het-et.l en
a
a
ATF katonai
fordít.Ják'.
fel der í t.6
nagysebességa
repü-
sebességn<:Svelés
he-
Ugyanakkor
repül .Sgépek
fej-
1 esztése is.
Az
els6 Aríane
heL5vé t.et.t.e„
s.ét.
Ezt.
r·ak:ét.ál
.a
kívánják
Ci+~éklére
c:sökkel'·1té~.0
csi:.;kl'.en+_ését teszi zók tfs
al k al m.az ása.
l es.z.ál l 6
a.z
síker-es
f"elhasználrii
rnellet,t..
1 ebet.Své a
.::..,
többször
r
amelyek
Hermes
a
le-
kozmjkus
indít~si
az
:~.f"or
költ.sé~oVábbí
dí t..ások:
f'el basználhat.ó hordo-
Ilyen bor dozók 1 ebel1'ek a
r-epUl t5gé-pek,
alkalmazása
rakéta ·f-~jlesztÉ-
Ari.ane 6
p.cílyár-a .á.llí~ás...:íhoz
r·8ipU15gép orbit.ális g!?k
hordozó r-akéták
hogy megkezdjék
zszí nt.esen t·e1 -
ví
l"'léhány nagy nemzet.közi
re·-
pül 6t,ér en t el epUl nér„;,k.
A
kUlönböz6
hajt,6mt1 variációk
ségtar t.ományban val 6 delkezik.
Igy a
megadot,t
repülési
se-bes-
al k.a.1 mazása ismert s.aját,osságokkal
kél,áramú
hajtómű
leghal,ásosabba1'
ren-
felszálló
sebesség<'>n és M=2-3 sebességen al kal mazhat6 C? t·or-d.).
A LC•rlósugár tományban
l,;,het.
hajtóműveket.
!"elhasználni.
leggazdaságosabba1' M=3-7 t.ar·A
t.art.ománya kiter·jeszthet6 H=lü-ig is, se-bességnél le-t t i
nagyobl:.•
,;
me-gol dás
a
A
még
áramlási
nagyobb
rakét.ah.:, j t.r.5tnLf'/E-k
vizszírJtesen fel-
zt5k
.az
és
hajtömű
torl6sugár· ha
égőt.érben
az
é:.E-besség
mt'.n:ödési hang-
C har;gsebes,s.t.g
s.:.b,;,sségt.artomár1yban
al k a.l mazása.
V.a.l
leszálló tlr·repülr.5gépek
ó:::~zí
fe-
optimáli;;
na,
hogy .a
hajtómve az e}ő-
kombinációja lesz.
A
turb~rak~~a-t~ajLómO
alk~lmaz~sa
egy
bi n.a. é>s egy f"olyékony· oxigén és hidr·ogén bajtóma egybeépít.ését
kUl~nálló
gáz~ur
hajt6anyagű
rakéta-
jel.:.nli.
A lurbórakét.a-hajl<..'lmL! l,;,gf6bb előnye az, mal:ödési
jellemz6it.
n.:.m
kor-látozz.a
a
l,urbina
hogy a előt.t.i
hajtómű
gázh5-
203
,....
~!~ ~
.....
,(
mérséklet. maradhat
A turbina élt5tt.i
a
speciális
gázh6mérséklet..
:;;zer kezet.i
anyagok
jelentésen alatt.a
és
t.Uzel 6anyag-ke-
verék L0 és .LH által maximálisan megengedett. értékeknek. A 2 2 hajtómí1 Uzemeltet.ésí lehet.<Sségei Mvíthet.61< a tur-binába lép.S gáz intenzív híltésével,
se a
hajtómíl
az Uzemelt.et.ési
súlyának
növekedésével
1 ul tságának :fokozódásával
A
gázgenerá+.orba
hel yEc-"zet t h.a.l
m~-=i.zál
ht5Cs·~r
l -"t.pot ö
k
~t,a-h.a
sem.
vál h ...-=tt.
j t_óm(f
t6sége fllg·~ a+.+„ól, amely.,.k
komb.tnál t tel
4-s
kép.,.sek
lép
a
ég6tér
nál.
A
~~
.fs.
o2 -vel
és
Uzemel6,
az
er&dményei
kihívást
A
Aérodíjelent
a
t,öbb:fokozat.tl hang-
égési
folyamat
közvet.lenUl
szakadat,lan
t'elhasználhatók
~gési
1'el..,t,l,i
folyamat
rint. a:z új
szerkezet.a leveg6-beöml6csatornák hár·omszor-ötször
lenlegiek.
A
el6nyökkel
bí1'nak.
hosszabbak
1 eveg.S-:fol yékony Ezzel
lcel 1
igen
meg:fel el ni Uk
szilárdság és
nagysebességű
ala.pvet.5en meghatározzák
kutatása
szigortl
megbízható
reptil6gép
a
csak
gázsebes-
mint.
h6cser él .Sk
úgy,
a :szerkezet.J
és
l eszn,;,k,
hidrogén
egyUtt
a
kutatásá-
A ter-veztSk véleménye sze-
ségfokozók
A
l.e.he-
al apvet6 fel té-
égést,eríl tor'lósugárhajt.ómllvek
hangsebE"s~Ag
réndszer.
h.i per·szórJ.t k us
gáitUri n'.ák. megtervezése.
alatti
m,egtelelő
g~n
turböra-
új eljárások bevezetése.
igen szak +.erlJl,;,tre kc,rlátozódot.t..
meg,
gáz
oxi
az
mCköd6
~9~Jazda5Jígc-sabb
szempont.ból. új
szerkezetek
követelményeknek
riagy
t ur tn náti.a
szUks~ges
nern
hevítéssel
a
t'olyékony hidrogént. &!párologtatni.
épft,~ben
korszerasít.éséonek hangsebesség
l
el6melegíthet.6
si k..,r . ..,s kidolgozásának
gáz halmazállapotú HZ és
Az
be
j t:)v(_"5
+..ermodinamikai
sebesség re1.et.U
bonyo-
hogy sikerUl-e olyan b6cserél.Sket gyárta-
haj+,ómílvek
e a gÁzturbina
namikai
szerkezet
ese+_.ben
az
hidrogén
a
a
A t_·urJo.ör.;ü:éta-hajt.ómű lét.re.hozásá1~ak
hajl/:>mlJ típusává.
ni,
A
hidr·ogén
Ebben
1·a drogén
bef~r..:.:ske-ndE-2ése
és
jár egyUt.t..
lép6
él 6beri.
tartomány szélesíté-
mint
a
je-
bi zoriyos
konst.r-ukciós nú ni mál is
mílködtet.ésű
hajt6mílvénelc
tö-
vezérl6
j.a-llemzt5it.
anyagok tulajdonságai.
204
......
....
Jelenleg
még
konkrél
korainak
l(Jnik
relépílésének
lervezési
rolyamat.ol
kut,ató munkát
a
perspekl.ivikus
meghat.ározása, kell
igényel.
oplimalizálni,
A 11.
r·epülőgép pe.r·spektivikus
ábrán
a
hajlómavek
elsődlegesen
merl
amely
még
.a.
komoly
híper·szónikus szá.llít.6
hajt6ni(Jvének
kif·ejleszt.ésér·e
hiva-
tott NIKR progr·am f6bb szakaszai lát.hat.6k. ~
t!:1 nc·~pció '?izski:in:-::;:;p:-:·.:..c.).':.
l-a :epülC;r;!ép
r~-.--.
galat-a; 2-·a ._~izsg~lGtB;
r~a)t·::,mü
'<'lZS9~ló
3-21.
b&-
elep:cr:ch."10l6giék t;:ur:.etSs-:e; S-a h::jtbr:;.;,1 f~bb ele:m.e.inek vi.z3gál&~e; 7-az eg~s2 rg.litreh0zj2~~a1 kspc~ola~~~ ha~t6md-ter
~:-----.._:--------' ~---s_ _J
20-~o.
16gép a
XXI.
sán.d.k
tJ.•„:ikuE .:urópa.i b-.:;rcit.:)z6 -sz8.m8ra
ábra
hogy a
hi perszón.íkus
száll t.6repU-
száz.a.d első évtizedében áll f'or·galomba.
szállíló-(Jrr·epUlőgép
f,.::.l.:ozatü további
dgy vélik,
10 évre. lesz
szükség.
forgalomba Az
a
Az e-gy-
állílá.s.ához
ilyen le.rvek
1·e1 t.ét e-le 1 esz
el engedhet etl e-n
resk"tÍ\7_
!N}iS
11.
Szakért. 6k
kc!:rnb..!.nélt.
tosj t'6rrpj k1rn.~..ai.~=..: ~~.B a pe:r:pe.k-
_ __....._ _ _.__ _..___ _'---'---'--'·v 2:if..J€.
8-a
'.J;::z.é?-;
még
megvalósílá-
nemzetközi
egyUt.'Lmd-
ködés. Szakér·t_6k hajt.óm(Jveinek
szerint
hangsebesség
fejl.;,sztésével
1"~ .~soL t_o·vábbr· 8 i :.::ignctk
a
i
~-
irányul ni .
.ct
t
alalti
kapcsolatos
te.ch1-,ol6gíai
H.ap j
.:-i.1
n>-: ban
megf· i gyt=-1 hel-é.:;
4lapokc1n á.lló légcs.a.var-os hajl.ómilvJ?.khez
rés.
Az
légi
új .koncepció elterjedése függ
növE>kech"-s.#'t~61 ,
útvonalakkal
A
kalonaí
t:ula-
Uz~l ·~any..ag-f·ogy~szt ás- csökker1t.ese 1·e1 é
elvi
zí lásának
r-epUlőgépek
a
a
t er1dene:.l a
.3.Z
lj_J
való viss.zat,é-
légít'orgalom int.en-
U.izel 6anyag-ár
vál tozását61
és
a
szemben t.ámaszt.olt. követelményekl61.
f'el használásra
szánl,
t.ervezésí
szakon
már
tl1llépetl M88 lípusl1 hajt6m(J ipari gyárt.ására el6relát.hal6an
205
~!~ ~
..... ,
az 1990-es évek
végén
hajt.óm(Jvek több,
mint 10 év múlva kerUlnek
kerülhet
sor.
Ezek
az
1Jj
gen
tömeg,;,s f,..lhasz-
n.lllásra Ca sz,;,rz6 cikkét 1988-bar. publikálta.
Ford.).
Az ój
generációs hajtóm(! szerkezetében alkalmazot·t legf»:5bb korszerasítéseket a 12.
ábra mutatja.
1
-13
~/ -N-"-J-
Ceramlc tutblne ua11
llonocrystal
....... ...., -
-
Composlte cerarnlc rehelll noule
16 .
1't
11
!Compos!le coki duci !
ce„mlc - "
10. tnmie tcimpozil •aour 11t11rhut 1f. llJISI„ twll h lutolll 12. t•Gs rtm •111~on forQOrhz 13. tlftmie IOmthet 1 lurlín6liln 1~. •!IJtristfllJ SZUPllGIWOUI h terfnnill lai*ot 15. llllfktMszlli lti*6ssll thzol szulltllhlul lurlinlllllcRI
.
111. kenlmil tompoz• elkllrhut 17. t1mpozil lnllsll nm lluitoi.r 12.
ábra
A kompresszorfokozatok számának további az
anyagtechnológia
hajtómavek
további
f ol yamat.os
fejle:szt_ése
t·ej l eszt.ése
a
la:szt.ók.
t.ol6er6 vektor
vezérl~ére
pozitok
lapát.koszorúk.
ój
szabályozható
lUzel.Sanyag-por-
A változt.athat6 geometria
új elekt-ronikus rendszereket. alkalmaznak, a kom-
szélesköra
burkol a tok,
Pl.:
szabályozható
vezérlés.
az
változtatható geomet.riájú
elemek számának növelésére fog irányulni. álló-terel.S
c:sökkenlése és mellet. t,
alkalmaz.llsa
r ed.Snyök anyagaként.
206
várható
tárcsák,
lapátok,
A
s:zál l í l61"'epülc5gép&k
n.agysebesség(J
fejlesztése
so!"'án.
szár;dek oznak kidolgozni
a.,.. M=Z-3 sebességgel
l"'epU16 nor-m:U.
hasznos l.e-r·helésa
r·epUl c5gépek..,t,,
b./
A
M
második
kenne
a
!3-13
sebesség(! hipe!"'sz6rlikus 1"'"'pU16gépekel.
f,;,j lesz tési
repülési
id6,
i l"'ány ·e!"'edményeként bár·
a:z
ilyen
jel ent.6sen
l"'epUlőgépek
csök-
gazdaságos
alkalmazása még nem bizonyított.
AZ ar-
r-epU16gép földköze1i
pái yál"'a
áll í táköltsége
sának
csökb~nthet6
binált
a kom-
hajtómavel
f"els:ié!"'ell,
13.
leszálló gép
al kal m.;,.:zásáv.al.
Ennek
t·e1 tét.el e
arl"'epU16gép-hor·dcz6k alk.al in.;,.:zás.a, .ahyag-t'ogyaszt-ás csökk,;,ntése, l ásók
fe-1 esl egessé
válás.a.
víz-
szí nt.esen f·e1 -
ábra
a
1 3.
d!"'!"'epU16használat-cs
.a t.Uzé-16.any.ag- és o>
valamint
A
többször
a speciális ind.íl.6ál-
á.br·ifri
egy
per·spekt-i vi kus
n
207
A ~VAR KEZB..EsE .
Az ARMEE D'AUJOURO'HUI 1994. áprilisi számában megjelent cikk fordítása
Irta: Michel Tatu Fordította: Venyige László alezredes
Immár nem szorul bizonyításra, hogy a k011111Jniznus és a hicfettiáború vége jókora felfortiJlást okozott a nemzetközi küzdőtéren. A 80-as évek végén a liberális denl>krácia végleges győzelméről elterjedt aptimista elméletek időszerűek lehettek a berlini fal leanlásakor, de a nacionaliznus és a fanatiznlls nagy feltámadásával, a világot azóta elárasztó er6szak Európáig Ztlduló rullámaival nem tudtak dacolni. Az az inkább mítikus entitás, ane'1yet pontatlanul "nemzetközi közösség"-nek neveznek, teljességgel tehetet.;. lennek bizonyult ezzel az eltire nem látott zOrzavarral sZflllDen. lUlflll
negvizsgálnánk, hogy miképpen lehetne orvosolni ezeket a zavarokat, érdemes áttekinteni ennek az új felállásnak a főbb tényezőit, ugyanis nagy a valószínűsége, hogy még hosszú éveken keresztül számolnunk kell velük. Legalább kettót vegyünk számba közülük. Mielőtt
Az ideológiák napja leáldozott, legalábbis egy jó hosszú időre, de ez nem jelenti azt, hogy egyszersmind a fanatiznusnak is vége. Csupán az történt, hogy a "klasszikus", azaz filozófiai vagy "tudományos" alapú ideológiák {mint a marxiznus) - bármekkora teret nyertek is - háttérbe szorultak a most újra felerósödó, sokkal régebbi eszmékhez és hitvallásokhoz képest. A vallási integriznus éppoly forradalminak tünteti fel magát, mint a világi ideológiák, azzal. a súlyosbító körülménnyel, hogy a legpusztítóbb szenvedélyeket és az "a cél szentesíti az eszközt" sztálini elvét törvényesíti az istenség nevében.
••• 208
.,.,
A nacionaliznus - pcntosabban az etnikai, törzsi, nemzetségi fel96bbségtudat - két okból is veszedelmes: egyrészt azáltal, hogy er6szakosan.és gyakorlatilag figyelmeztetés nélkül rontJol szét olyan társadalmakat, lyek hosszú éveken keresztül mOködtek a több etniklJlll és több kultúrájll népesség zavartalan együttélése alapján; másrészt azzal, hogy kibékíthetetlen ellentéteket szül: az ellenség már nem azért ellenség, amit tesz, vagy amit hisz, !1ar1em egész egyszerűen csak azért, ami. Innentöl kezdve a konfliktusokat nem lehet csupán politikai változ:lsokkal megoldani, ahogy az ideol6giák akarták. Földrajzi változásokhoz is - és föleg azokhoz -vezetnek, és mindahhoz, ami ezzel jár: területhódításhoz, romboláshoz, "etnikai tisztogatás"-hoz.
ame-
A kétpólusú világ megszűnése a legkülönfélébb törekvéseknek hagyott szabad teret. Az egyik szuperhatalom tartósan legyengült, a másik pedig ereje teljében sem szívesen bonyolódik bele olyan távoli konfliktusokba, „ahol már nincs jelen a történelmi rivális, hogy hasznot húzzon beHile. Ennek következtében szinte teljes szabadságot - úgy is mondhatnánk: büntetlenséget - élveznek szerte a világon nem csak hódítási mániában szenvedő diktátorok, hanem egyazon területen belül marakodó bandavezérek és törzsfő nökök is. Az egykori világhatalmi törekvéseket a regionális imperialiZlllls váltotta fel, amelynek még kiszámíthatatlanabbak a következményei.
„. A háború helyi haszonélvezői kedvük szerint ügyködhetnek, annál is inkább, mert könnyebben szerezhetnek maguknak fegyvert, mint a múltban: a szovjet arzenál, amely egykor Moszkva szigorú ellenörzése alatt állt, ma már hozzáférhető a magán-fegyverkereskedelem számára, s a háttérben ellenörizhetetlenül folyik a nukleáris anyagok drámai következményekkel fenyeget6 szétterjedése. Ezekhez az újkeletú tényez6khöz vegyünk hozzá egy régebbit, amely azonban az utóbbi időben sokkal nagyobb jelentőségre tett szert. A kormunikáció terén bekövetkezett robbanásnak és elsődleges következményének, a tömegtájékoztató eszközök elterj~ciésének kett6s hatása van. A képi megjelenítésnek juttatott els6bbség természetes módon el6nyt biztosít az er6szak látványának, és érzékenyebbé teszi a közvéleményt a nemzetközi problémák iránt, ugyanakkor csömört vált ki az entJerekb61. Még ha nem is jutnak el 209
,.....
....
mindenhová a médiák, azért a legvérlázítóbb jelenetek összeválogatásiival igyekeznek felháborodást kelteni. Az sem mellékes, hogy ezeknek az információknak ·a közlése gyakorlatilag azonnali: az utóbbi id6ben rendszerint niegelOzi a politikai d6ntést, amelyet dgy tekintenek, mint az .esemdnyekre való utólagos "reagálást". A legerOsebb országokat ma már kereskedO szemléleta, . liberálisan deIOOkratikus rendszerek kormányozzák, mindazokkal a magától értetOdO elOnyökkel, amelyek ebb(il következnek, de a vele járó nehézségekkel is. A kormányoknak gondot kell fordítaniuk a politikájukkal elérhető konszenzusra, egyszerűbben: a népszerOségUkre. Erős az a tendencia, hogy inkább követik a közvéleményt és az eseményeket, semhogy irányítanák az elsőt és elébe mennének az utóbbiaknak. A politikai éleslátást és képzelőerőt elhomályosítják a közvéleménykutatások eredményei, amelyek pedig végeredményben csak a fentebb említett tömegtájékoztatási ~ing visszatUkrözOdései. Abból adódóan pedig, hogy ezeknek az országoknak a többségében a ga_zdasági kapcsola"tokkal egyUtt a gazdasági nehézSllgek is nemzetközi kiterjeddsCíekké válnak, a kereskedelmi érdekek sokkal meghatározóbbak, mint valaha. Amyira, hogy feledtetik az olyan "régi" értékeket, mint a méltóság és a bátorság •••
.„ Ilyen körUlmények között ne csodálkozzuri< a "nemzetközi közösség" tétovázásán és tévedésein, amelyekkel a világ új viszályait fogadja. A vezetői nem vízionáriusok, hanem funkcionáriusok. Ok maguk is, a társadalmaik is még csak az elején tartanak egy hoss~nak ígérkezO tanulóidl5nek. Majd menet közben és csak fokozatosan fog alkalmazkodni a világ az új helyzet-· hez. Ez a folyamat, amely egyébkén már elkezdOdött, okot ad némi elmélke. désre. Jóllehet, az ideális cál továbbra is a béke és az egyetemes igazság, úgy látszik, mintha a közvélemény beletör6dne abba a nyilvánvalóságba, hogy soha nem. fog sikerülni örökre véget vetni minden konfliktusnak és helyrehozni minden hibát, 1111Bly csak létezik a világon. El6ször is, mert nincs olyan "egyetemes• norma, 1111Bly igazolna·egy ilyen vdllalkozást: hiába hivatkozik minderi
Azokon az "értékeken" túl, amelyeket egy szervezet vagy csoport egyetemesnek feltételez, a nemzeti érdekek mindig me!tlatározóak maramak. Abból, hogy egy koalíció az ENSZ jóváhagyásával véget vetett a Kuvait elleni agressziónak, nem következik egyenesen, hogy ugyanaz a koalíció, vagy egy másik újrá fel fog lépni egy hasonló kalandorvállalkozás ellen. A humanitárius segítségnyújtás hamar elérte a korlátait. A nemzetközi aktivitásnak ez az oldala minden bizonnyal tartósan az előtérben marad; kUlönösen a nagy nyugati dellDkráciák részéról lesz ez továbbra is természetes válasz arra az együttérzésre, amelyet a médiákban a nyomorúságról és erő szakról bemutatott képek ébresztenek. Ugyancsak tartósnak szánják a "humanitárius beavatkozáshoz való jog" alkalmazását, amely új fogalom a lakosságnak az illetékes kormányok hozzájárulása nélkül juttatható segélyadományokat takarja, s a hatása még akkor is kedvező, ha a megvalósítása rileglehetősen korlátozott: a diktátorok többé nem tekinthetik magukat büntetlenül ., népük "tulajdonosainak"; bizonyos esetekben legalábbis rendre lehet utasítani 1íket. Még annyit a humanitárius akciókról, hogy rendeltetésüknél.fogva csak rövid távú célokat szolgálhatnak. Csak arra valók, hogy sürgősen enyhítsék egy adott helyzet legdöbbenetesebb következményeit, és senmiképpen sem pótolhatják a politikai lépéseket, amelyeknek közép- és hosszú távú célkitÓzések elérésére kell irányulniuk: a helyzetet előidéző okok megszüntetésére, a konfliktusok rendezésére, a béke helyreállítására •. E nélkül a perspektíva .nélkül a humanitárius segély csakis fonák ereanénnyel járhat: akár úgy, hogy a tehetetlenség igazolásaként újabb áldozatokat szolgáltat a késfíbbi túlkapások számára, akár pedig-azáltal, hogy a hadviselő felek, vagy a háború egyéb vámszedői a saját hasznukra fordítják, s így a segély az egyébként elhatározott embargók és más gazdasági szankciók kijátszásának eszközévé válik. Az ENSZ ·gyengesége csupán következménye mindezeknek-a tényezőknek. Mindazonáltal elég jelentős eredményeket ért el a nemzetközi szervezet az utóbbi években. A hidegháború által szisztematikusan - és.mesterségesen szított antagonizmusok megszűntével ma már az együttműködés szelleme uralkodik ·a szervezetben, főleg a Biztonsági Tanácson belül, ami nagyon sok esetben leküzdi a vétójog jelentette akadályokat és a cselekvésképtelenséget, amely a gyakorlásával járt. Elismert tény, hogy az ENSZ a konfliktusok 211
~!!~ ~
.....
rendezésének a legfelső fóruna, és egyre inkább azzá válik a jövOben. Az utóbbi öt évben tizenhárom akciót hajtottak végre az égisze alatt, vagyis annyit, mint az elOz~ negyvertiárom esztenclO folyamán. Es ezek az akciók már nem csak békefenntartást ("peace-keeping") jelentenek, hanem a béke helyreállítására irányuló feladatokat is ("peace-making"): az egykori "megfigyelOk", akik olyan passzív szerepekre voltak kárhoztatva, mint befagyott tGzszünetekre felügyelni (Ciprus), vagy szakadatlan tGzszünet-rregsértéseket regisztrálni, foko~atosan átadját a helyet a "béke katonáinak", akik kényszeríteni is képesek a harcoló feleket.
ll""' De éppen itt mutatkoznak meg legvilágosabban a hiányosságok; elsősor ban a szervezeti felépítés hiányosságai, amelyek jól tükrözik, hogy az ENSZ nincs felkészülve katonai szerep vállalására. Á vezérkari bizottság, amelyet a szervezet alapítói még 1945-ben létrehoztak, a hidegháborús évek alatt mindvégig csak papíron létezett. Csak a legutóbbi idOben merült fel a szervezet feltöltésének a szükségessége. Még 1993-ban is hetvenöt alatt volt tagjainak a száma (ebből vagy ötvenen katonák), és semmiféle éjszakai ügyeletet nem· tartott, még akkor sem, amikor egyszerre tizenhét.beavatkozás volt folyamatban ••• De van ennél súlyosabb dolog is. Minden jól szervezett országban elfogadott, hogy civilek irányítják a katonákat. Oe az is elfogadott, hogy az utóbbiaknak joguk és kötelességük, hogy érvényesítsék a szempontjaikat, hogy ellenezzenek olyan feladatokat, amelyeket irreálisnak ítélnek, de legalábbis megfelelő eszközöket kérjenek ezekhez a feladatokhoz · és ellenőrizzék azok végrehajtását. Az ENSZ rendszerében, ahol a hatósági jogok felhígulása minden szinten működési zavarokat okoz, sermii ilyesmi nem létezik. A legfelső szinten a Biztonsági Tanács hozza a döntéseket, amelynek a különböző tagjait nem egyformán érinti egy-egy konfliktus, és nincs mindegyik jelen az adott területen. Az ebből következO "lágy konszenzus" talaján egyre inkább a humanitárius szónoklatok helyettesítik egy határa-· zott politikai cél megfogalmazását. Kint ·a területen.pedig a vezetési struktúra ellentétes mindennel, ami egy kicsit is katonai; hiszen legtöbbször New York-ig és az ENSZ főtitkáráig el kell menni harcászati szintG elhatározások meghozatalához. Márpedig az ENSZ fOtitkárának nincs - és valószíníileg soha nem is lesz - akkora "mellénye" és hatalma, mint bármelyik államfőnek, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka: elvégre csak egy diplomata a Biztonsági Tanácsban körülötte lévO többi diplomata szolgálatában. 212
....
,
1
! l
i
~
"'
1
1:l l
,\
j
j j
Ilyen körülml!nyek között meg lehet érteni .azt az ingerültséget, amely szinte minden ENSZ-parancsnok részérOl megnyilvánult, aki a volt Jugoszláviában teljesített szolgálatot: .pusztán.az a tény is sokat elárul a kl!ksisakosok lehetetlen helyzetérOl, hogy meg kell szavazni az ENSZ-ben azt a különleges határozatot, amely feljogosítja Oket egy ellenük irányuló támadás· visszaverésére. De még ha ezek a kérdések el is lennének rendezve, a vegyes összetételű, legtöbbször különböző nyelvO és kultúrájú. csapatok irányítása további problémákat vet fel. Eppen ezért van terjedőben az a nézet, hogy a nemzetközi katonai feladatokat külön kell választani két kategóriába: a hagyományos "békefenntartó" missziók, amelyek alacsonyabb szintű katonai beavatkozást, de annál több adminisztratív, választási és humanitárius feladatot igényelnek, maradhatnának az ENSZ hatáskörében; ez valósult meg kisebb-nagyobb sikerrel Kambodzsában, még ha a sebtében odaküldött, nagy erejű kéksisakos kontingens eredménytelén volt is a vörös khmerekkel szemben, akiket nem sikerült az ellenérzése alá vonnia, még kevésbé lefegyvereznie, ami pedig az egyezmények tulajdonképpeni célja volt. Az erőtelje ··sebb akciókat viszont, amelyekre akkor lenne szükség, amikor a "béke helyreállításáról" van szó, az ENSZ "alvállalkozásba" adná - akár egyes országoknak, amelyek elég erősek és kellőképpen érdekeltek is az ügyben, amilyen az USA esete volt az 1990-91-es Oböl-háborúban, de egy rövid ideig még Szomáliában is - akár pedig regionális koalícióknak vagy szervezeteknek. Ezt láttuk legutóbb a volt Jugoszláviában a NATO katonai akciója formájában, de már jóval korábban, az Afrikai Egységszervezet libériai fellépésekor is. !lf!Ull
Ez a ·fajta megbízás természetesen csakis jól meghatározott körülmények között lehetséges. Ahogyan az ENSZ, úgy a regionális szervezetek is csak a tagjaik által meghatározott erót .képviselnek, és katonai hitelképességük is a politikai és szervezeti összetartozásuk függvénye. A NyugatEurópai Uniónak soha nem lesz akkora sűlya a NATO-hoz viszonyítva, mint az Európai Közösségnek, amelynek elméletileg a NATO a fegyveres ereje, így nem is lesz olyan politikai és biztonsági szerepe.
(
\
\
\
Altalában minél erősebb egy nagyhatalom, annál inkább igényli, hogy egyedül irányíthassa a hadműveleteket, mintsem hogy engedje felhígítani katonai erejét egy rrultinacionális "hogyishívjákban". Ahogy az Egyesült Allamok is, valahányszor közvetlenül részt vett az ENSZ által szervezett, vagy 213
jóváhagyott katonai' akciókban (az 50-es években Koreában, azután Kuvaitban és Szomáliában), mindig maximális felhatalmazást és önállóságot követelt magának a hadmúveletek folytatásában. Es ez így .lesz e jövOben is, mert a béke megőrzése terén viselt felelOsség nemzetközi voltának erOsödése senmivel sem csorbítja a katonai nííveletek vezetésének alapszabályait: szoros együttműködés a polgári és katonai hatóságok között, egységes irányítás, a résztvevő csapatok eszközeinek és személyi állományának egyöntetűsége. Mindez megfontolandó példa Európa számára, aki csak akkor játszhatja az őt megillető szerepet Boszniában vagy másutt, ha majd valóban szervezetté válik politikai és katonai téren egyaránt. Ahogy egy ország védelrre elsősorban a nemzet saját erején nyugszik, és csak azután a szövetségeken, ugyanúgy a "béke túzoltójának" szánt nemzetközi szintű feladatok is következetes regionális és nemzeti erőfeszítéseket követelnek, arrelyekhez az ENSZ mindig is csak "napernyőként" fog szolgálni.
, ,'
'• 1
)
\
{
214
,
.....
