1986, WWF - World Wide Fund For Nature (Formerly World Wildlife Fund) WWF Registered Trademark owner

©1986, WWF - World Wide Fund For Nature (Formerly World Wildlife Fund) ®WWF Registered Trademark owner

A WWF a világ legnagyobb nemzetközi, nem kormányzati természetvédelmi szervezete. Tagsága meghaladja a 4,7 millió fôt, nemzeti szervezet és képviselet 96 országban mûködik. A WWF küldetése, hogy megállítsa bolygónk élôvilágának pusztulását és olyan jövôt építsen fel, amelyben az ember harmóniában él a természettel. Fôbb célkitûzései: • az élôvilág sokféleségének megôrzése, • az erôforrások fenntartható módon történô hasznosítása, • a környezetszennyezések csökkentése.

A NYÍLT TERVEZÉS TAPASZTALATAI A RÁBA FOLYÓGAZDÁLKODÁSI PROGRAMBAN

Szerkesztette: Bera Márta WWF Magyarország

WWF-füzetek 25. Budapest, 2005

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm az Észak- és Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok munkatársainak, különösképp Lipovics Jánosnak, továbbá a WWF Magyarország lelkes önkénteseinek, Fülöp Juditnak, Szekeres Júliának és Tripolszky Saroltának a kiadvány készítéséhez nyújtott sokrétû segítséget.

SZERKESZTETTE: BERA MÁRTA LEKTOROK: GADÓ GYÖRGY PÁL (NYELVI), DR. IJJAS ISTVÁN (SZAKMAI) FOTÓK: CÍMLAP: LAKOSSÁGI FOGADÓÓRA SÁRVÁRON, KIS FERENC SZAKMAI FÓRUM SOBORON, HORVÁTH SZABOLCS NAPLEMENTE A RÁBÁNÁL, KIS FERENC A RÁBA TERV TÉRKÉPEN (KÖRMEND), ÉDUKÖVIZIG-NYUDUKÖVIZIG BELSÔ BORÍTÓ: TÔKÉS RÉCE, MÁTÉ BENCE HÁTSÓ BORÍTÓ: NAGY KÓCSAG (FELÜL), TÉLEN A JÉGEN (RÉTI SAS, SZÜRKE GÉM, DOLMÁNYOSVARJÚ) (KÖZÉPEN), BAKCSÓ (ALUL), MÁTÉ BENCE NYOMDAI ELÔKÉSZÍTÉS: AMBITUS GRAFIKAI STÚDIÓ KIADTA: WWF MAGYARORSZÁG, 1124 BUDAPEST, NÉMETVÖLGYI ÚT 78/B TEL: (1) 214 5554, FAX: (1) 212 9353 E-MAIL: [email protected] WWW.WWF.HU ADÓSZÁM: 18226814-2-43 SZÁMLASZÁM: RAIFFEISEN BANK: 12001008-00222222-00200006 A KIADVÁNY AZ ÉSZAK- ÉS NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG EGYÜTTMÛKÖDÉSÉVEL ÉS TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. BUDAPEST, 2005. DECEMBER ISSN 1216-2825 A KIADVÁNY ÚJRAHASZNOSÍTOTT PAPÍRRA KÉSZÜLT.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÔ 1. A RÁBÁRÓL 1.1 A RÁBA AZ ÉVTIZED FOLYÓJA 2. AZ INTEGRÁLT FOLYÓGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE, ELÔNYEI ÉS HIBÁI 2.1 AZ INTEGRÁLT FOLYÓGAZDÁLKODÁS MINTAPROGRAMJA – RÁBA FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERVEZET 2.2 A RÁBA FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS LÉPÉSEI 2.2.1 Az alapadatok összegyûjtése, alapozó tanulmányok elkészítése 2.2.2 A természetvédelmi és vízügyi feladatok szinkronizálása 2.2.3 Az önkormányzati igények illesztése a vízügyi – természetvédelmi alaptervhez 2.2.4 A társadalom bevonása, a terv véleményeztetése 2.3 A RÁBA FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS ÉS A NYÍLT ELJÁRÁS TAPASZTALATAI 2.4 A FOLYÓGAZDÁLKODÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER 2.5 FINANSZÍROZÁSI LEHETÔSÉGEK 3. NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS PÉLDÁK 4. A KÖVETENDÔ ÚT: A VÍZGYÛJTÔ-GAZDÁLKODÁS 4.1. JOGSZABÁLYOK HARMONIZÁCIÓJA UTÓSZÓ FELHASZNÁLT IRODALOM 1. MELLÉKLET Rába folyógazdálkodási akcióterv (2003) 2. MELLÉKLET A Rába folyógazdálkodási tervezés és a Víz Keretirányelv bevezetése során készült felmérések, tanulmányok (2005. június 30-ig elkészült tervrészek) 3. MELLÉKLET A 2002-ben, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által a polgármesteri hivataloknak kiküldött kérdôívek értékelése 4. MELLÉKLET A 2005-ben a WWF Magyarország által a polgármesteri hivataloknak kiküldött kérdôívek értékelése 5. MELLÉKLET A 2005-ben a WWF Magyarország által kiküldött lakossági kérdôívek kiértékelése 6. MELLÉKLET A nyílt eljárás során felmerült konfliktusos és konszenzusos pontok összefoglalása 7. MELLÉKLET A Rába folyógazdálkodási terv létesítményjegyzéke a 2005. évi nyílt eljárás alapján 8. MELLÉKLET Nemzetközi vízgazdálkodási példák 9. MELLÉKLET Nemzetközi kitekintés 10. MELLÉKLET Egyéb hazai tapasztalatok: A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) társadalmi egyeztetése

2 3 3 5 5 5 6 6 7 7 11 13 13 14 14 15 15 16 17 17

19

19

20 21 25 30 33 34

BEVEZETÔ A folyóvizek évezredek óta nagy szerepet játszanak a Kárpát medence népeinek életében. Az iparosodás kezdete elôtt a folyók mentén sok elembôl álló, változatos gazdálkodás zajlott, amely alkalmazkodott a folyóvizek természetes változékonyságához, és nem törekedett a természeti adottságok gyökeres átalakítására. A belterjes mezôgazdálkodás elterjedése és a népesség növekedése azonban magával hozta a folyóvizek szabályozásának igényét is. Magyarországon a XIX-XX. században a folyókat hatalmas erôfeszítések árán gátak közé szorították, a mocsaras területeket lecsapolták. Az akkori folyószabályozásoknak napjainkig ható következményei vannak. Az árvizek ellen ma is folyamatos fenntartási munkákkal és idônként újabb szabályozó beavatkozásokkal kell védekezni, ami hatalmas ráfordításokat igényel az állam költségvetésébôl. A társadalmi igények azonban folyamatosan változnak, újakkal egészülnek ki, kielégítésük új tervezési eljárásokat, új mérnöki és ökológiai módszereket követel meg.

Fotó: Máté Bence 2

Az Európai Unió elvárásainak megfelelôen a régi és új célkitûzéseket ma a folyó jó ökológiai állapotának biztosítása mellett kell elérni, a szükséges beavatkozások pedig csak széleskörû társadalmi támogatottság mellett hajthatók végre. Az új szemléletnek és követelményeknek köszönhetô, hogy sor került az integrált vízgyûjtô-gazdálkodás elméleti kidolgozására. A kiadvány célja, hogy rámutasson a szélesebb körû, több szempontot figyelembe vevô integrált vízgyûjtô-gazdálkodás szükségességére, egy közös tanulási folyamaton és hazai példákon keresztül bemutassa a Rába völgyében eddig még csak folyógazdálkodási szinten lezajlott tervezés tapasztalatait.

Márkus Ferenc igazgató WWF Magyarország

1. A RÁBÁRÓL A Rába a Duna egyik jelentôs magyarországi mellékfolyója. Ausztriában a Stájer-Alpok keleti oldalán a Fischbachi-Alpokban 1200 m magasságban ered. A folyó Alsószölnökön éri el a magyar határt, és Szentgotthárd elôtt egyesül a nála kétszer nagyobb Lapincs folyóval. Kezdetben átlagosan 2,5 km széles völgyben kelet felé halad, majd Rábahídvégnél északi irányba fordulva jut el Sárvárig. Onnan északkeleti irányban a Kisalföldön át halad tovább, és Gyôrnél torkollik a Mosoni-Dunába. A folyó teljes hossza 287 km, amelybôl a hazai szakasz 216 km. A Rába vízgyûjtôjét kettévágja az osztrák-magyar államhatár, így annak mintegy egyharmada Ausztria, kétharmada Magyarország területére esik.

fontos szerepet játszik a térség gazdasági életében, és sokrétû rekreációs lehetôségeket biztosít. 1.1 A Rába az évtized folyója A WWF Magyarország 2002-ben „Az év folyója” címmel programot indított, melynek célja a hazai folyók állapotának felmérése, természeti értékeik megismertetése, a problémák felderítése, valamint a megoldásukat szolgáló javaslatok és akcióprogramok kidolgozása. A WWF elsôként a Rábát választotta az év folyójának, majd nem sokkal késôbb szakmai partnerei kezdeményezésére, az Észak-dunántúli, valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságokkal közösen „Az évtized folyója“ címet adták hazánk egyik legtermészetesebb állapotában megmaradt folyójának. Ezzel a gesztussal elindulhatott a több szervezet együttmûködésén alapuló program.

A Rába vízgyûjtôje. Térkép: ÉDUKÖVIZIG A folyó Sárvár és Gyôr közötti szakasza (86 km) szabályozottnak mondható. Az országhatár és Sárvár közötti szakasza (130 km) többnyire „ôsállapotú“. Az utóbbi szakasznak mindössze 16%-a szabályozott, fôképpen a települések belterületén, a közlekedési mûtárgyak térségében, és a támfalak mentén. A víz átlagos sebessége 2-11 km/h, amely nagyban függ az ausztriai esôzésektôl és a hóolvadástól. A meder szélessége 30-50 m, vízmélysége 1,0-2,5 m, a duzzasztómûvek elôtt eléri a 10-12 métert. A Rába hazai szakasza zöld folyosóként köti össze az Ôrség és a Kisalföld eltérô jellegû, változatos tájait. A folyó mentén számos védett és fokozottan védett faj él (pl. vidra, magyar bucó, kis lile), sokhelyütt a megmaradt természetes vízi és vízparti növénytársulások teszik kiemelten értékessé a folyószakaszt. A táj arculatát meghatározó Rába

A 2002-es Rába konferencián, a „Rába, az évtized folyója” cím bejelentésének alkalmából minden résztvevô Rába emlékplakettet kapott. Fotó:Bera János A „Rába, az évtized folyója” program keretében elôször az együttmûködô szervezetek tíz pontban határozták meg a legfontosabb tennivalókat. Ezen irányelvek alapján készült el a Cselekvési Program és az Akcióterv (1. számú melléklet). A Cselekvési Program 10 célterülete A folyó természetes állapotának megôrzése 1. Természetes folyószakaszok megtartása a jellemzô fauna és flóra megôrzésével 3

2. A folyó hosszirányú átjárhatóságának biztosítása, hallépcsôk kialakítása 3. Keresztirányú átjárhatóság biztosítása, mentett oldali területek, holtágak rehabilitációja 4. Ártéri és hullámtéri gazdálkodás illesztése az ökológiai folyosók biztosításához Gazdálkodás a vízkészletekkel, szükséges beavatkozások, kezelések 5. Vízminôség javítása, vízkészletek biztosítása 6. Árvízi biztonság megteremtése a természetes állapot fenntartása mellett 7. Mérnökbiológiai módszerek alkalmazása a szük séges folyószabályozási beavatkozásoknál A társadalmi igények illesztése a folyó adottságaihoz 8. Ökoturizmus feltételeinek megteremtése 9. Rekreációs célok összehangolása a folyó jó ökológiai állapotának elérésével

A program kiterjesztése a vízgyûjtôre 10. A folyógazdálkodás kiterjesztése a vízgyûjtôre nemzetközi együttmûködéssel A program életképessége érdekében a legfontosabb feladat a megfelelô koordináció megszervezése volt. A „Rába az évtized folyója” program nem csak a kezdeményezô szervezetekre épül. Csak úgy lehet sikeres, ha egy-egy szakterületen belül több szervezet vállalja a közös célok eléréséhez szükséges feladatok megoldását. Ez egyrészt hatékonyabbá teheti a rendelkezésre álló közpénzek felhasználását, másrészt új források megszerzését is lehetôvé teszi. A távlati cél tehát az, hogy a „Rába az évtized folyója” program keretében a folyó vízgyûjtôjén mûködô szervezetek között érdemi szakmai-gazdasági-társadalmi együttmûködés valósuljon meg.

„Az évtized folyója a Rába, 2003“ konferencián leplezték le a Rábát és térségét szimbolizáló Rábavölgy logót. Fotó:Bajnóczy Gabriella

4

2. AZ INTEGRÁLT FOLYÓGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE, ELÔNYEI ÉS HIBÁI Az integrált folyógazdálkodás elméletének egyik leglényegesebb pontja, hogy a folyót és közvetlen környezetét nem pusztán az ember rövid távú igényeinek rendeli alá, hanem elismeri, hogy a folyóvíz és partja pótolhatatlan élettere a folyó menti élôvilágnak is. Az integrált folyógazdálkodás tehát a folyót olyan természeti erôforrásnak tekinti, amellyel a fenntarthatóság jegyében elôrelátóan kell gazdálkodni. A cél az, hogy a társadalmi és gazdasági igények figyelembe vétele mellett a folyószakaszok és folyóvölgyek vízháztartási és ökológiai állapota hosszú távon fennmaradjon. Ez csak úgy teljesülhet, ha a vízgazdálkodási beavatkozások várható hasznát már a tervezési folyamat során minden esetben összevetik azokkal a környezeti ártalmakkal (beszûkített hullámtér, medersüllyedés), amelyek a beavatkozások következményeként várhatóan jelentkezni fognak. Az integrált folyógazdálkodás, mint tervezési módszer három szempontból is lényeges változást jelent a folyószabályozáshoz, mint hagyományos mûszaki feladathoz képest:

korszerû célkitûzéseit, fogalomrendszerét és elôírásait, amelyektôl még kisebb hatásterület esetén sem célszerû eltérni.

1. A folyógazdálkodási terv egységesen vizsgálja az összefüggô vízrendszerek (folyóvölgy) területén a különbözô beavatkozásokat, és azok hatásainak összefüggéseit. Ennek elônye, hogy a teljes vízrendszer területén figyelembe veszi a beavatkozás jelentôs következményeit.

2.2 A Rába folyógazdálkodási tervezés lépései

2.1 Az integrált folyógazdálkodás mintaprogramja – Rába Folyógazdálkodási Tervezet A Magyar Kormány 2000-ben indította el folyógazdálkodási programját. A program célja az integrált folyógazdálkodás megteremtése és módszereinek kidolgozása. Az elsô folyógazdálkodási program Magyarországon a Rába-völgyben indult, melynek koordinációját és az alapterv elkészítését az akkori Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vízkárelhárítási Fôosztálya vállalta. A minisztérium a munka kísérleti jellege miatt szükségesnek tartotta, hogy a területi érdekegyeztetésekkel párhuzamosan folyamatosan tájékoztassa a Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, és a bizottságon keresztül a terv készítôi számára konzultációs lehetôséget teremtsen a további érintett minisztériumokkal.

A tervezés több évet felölelô, számos szereplôt megmozgató, összetett folyamat. A folyamat hat évének bemutatásakor a pozitív és negatív tapasztalatoknak egyaránt figyelmet kell szentelnünk.

2. A természetvédelmi és környezetvédelmi szempontok a tervezés alapvetô elemei. 3. A döntéshozatal elôkészítése a társadalom széleskörû bevonásával történik. A módszer az érdekellentétekbôl adódó feszültségek elfojtása helyett azok megismerésére és megegyezéses kezelésére törekszik. Napjainkban azonban már a folyógazdálkodási tervezés is elavultnak számít. A gondolkodást sokkal nagyobb területre, minden folyóvíz esetében a vízgyûjtôre kell kiterjeszteni. Ez az egyetlen út a minden szempontot figyelembe vevô tervezéshez; nem is beszélve arról, hogy az EU csatlakozás óta a Víz Keretirányelv alapelvként követeli meg a vízgyûjtô szintû tervezést. A Keretirányelv rögzíti továbbá a tervezés

Fotó: Máté Bence

5

2.2.1 Az alapadatok összegyûjtése, alapozó tanulmányok elkészítése A folyógazdálkodás keretében a legidôigényesebb az elsô, vitára bocsátható alapterv elkészítése volt. Az elôkészítô munkák során a legtöbb problémát a vízgazdálkodási alapadatok hiánya jelentette. Nyilvánvalóvá vált, hogy megfelelô adatbázis hiányában nem csak a jelenlegi helyzet elemzése, hanem a lehetséges megoldási változatok kidolgozása is lehetetlen. Az alapadatok kiértékelése alapozó tanulmányok keretében történt (2. számú melléklet). Az elkészült alapozó tanulmányok célja, hogy vízgazdálkodási szempontból összegyûjtsék, és rendszerbe foglalják a folyó hidrológiai, hidraulikai, morfológiai jellemzôit és a folyót érô hatásokat. Sajnos a megalapozó tanulmányok nem tartalmaztak olyan fontos témákat, mint az ökológiai leltár, a tájhasználati lehetôségek elemzése, valamint a meglévô fejlesztési koncepciók vizsgálata. Az alapterv elkészítésekor nem állt rendelkezésre a VKI elôírásainak megfelelôen az elkészített elsô állapotértékelés, mely tárgyalja az emberi tevékenységek által okozott terhelések és hatásaik vizsgálatát is. Az alapadatok elemzésével párhuzamosan egy kísérleti szakaszon (Szentgotthárd-Csörötnek) a vízügyi igazgatóságok közremûködésével megindult a folyó menti igények felmérése és összegyûjtése. Sor került az elsô szakmai konzultációkra. Az elôzetes igényfelmérés legkedvezôbb tapasztalata az volt, hogy a tét nélküli, megelôzô egyeztetések lehetôvé tették a konfliktushelyzetek rugalmas megoldását. A résztvevôk nem a problémákat, hanem a megoldásokat keresték – a saját gazdasági vagy jogi kereteiken belül. 2.2.2 A természetvédelmi és vízügyi feladatok szinkronizálása 2001-ben a már rendelkezésre álló felmérések lehetôvé tették, hogy a természetvédelmi és a vízügyi igazgatóságok megkezdjék az egyeztetéseket a Rábavölgy integrált folyógazdálkodási tervének kidolgozása érdekében. A két szervezet szakmai alapelveiben természetesen eltérô hangsúllyal szerepelnek az ökológiai és a vízgazdálkodási szempontok. Elsô lépésben tehát e két szervezet kereste meg azokat a megoldásokat, amelyek érdeksérelem nélkül mind a vízügyi, mind a természetvédelmi feladatok ellátását lehetôvé teszik. A Fertô-Hanság Nemzeti Park 6

Igazgatóság szakemberei megfogalmazták azokat a legfontosabb természetvédelmi szempontokat, amelyeket a folyógazdálkodási tervben érvényesíteni kívánnak.

Hullámtér tavasszal (Uraiújfalu). Az egyik legnehezebb feladatnak az árvízvédelem és az ökológiai folyosók fenntartásának összeegyeztetése bizonyult. Fotó: Kis Ferenc A nemzeti park igazgatóság által megfogalmazott legfontosabb természetvédelmi szempontok:

• a kiemelt jelentôségû élôhelyek megôrzése • a vízben élô szervezetek szabad mozgásának és

•

•

terjedésének biztosítása, vagyis az ún. kékfolyosók folytonosságának megteremtése a vízhez kötôdô szárazföldi élôlények vándorlásának biztosítása, az ún. zöldfolyosók kijelölése, az ökológiai hálózat fenntartása az elpusztult és leromlott élôhelyek rehabilitációja

A vízügyi igazgatóságok által megfogalmazott legfontosabb tervezési szempontok:

• árvizek biztonságos levezetése • vízigények kielégítése • vízkészletek védelme

A tervezési folyamat során a késôbbiekben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a környezetvédelmi feladatok megoldásának (illegális hulladéklerakók, vízszennyezés, stb.) Az egyeztetést a résztvevôk a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról szóló 46/1999 Kormányrendeletnek megfelelôen kezdték meg, ami eleve leszûkíti a tervezés térbeli kereteit. A jogszabály korlátozott célrendszere ráadásul jelentôsen eltér a Víz Keretirányelv általános céljaitól. Megvizsgálták a mértékadó árvíz levezetésének feltételeit, majd a lehetséges ökológiai folyosók kialakításának feltételeit és a természetvédelmileg értékes élôhelyeket. Az egyeztetések során kitûnt, hogy legnehezebben az árvíz levezetésének és az ökológiai folyosó biztosításának igénye egyeztethetô össze. Ezért egymás értékrendjének megismerése érdekében a felek kiemelten foglalkoztak az ökológiai hálózat szerepével és az árvizek levezetésének lehetséges módjaival a hullámtéri, ártéri területeken. A tervezôk az alapadatok és alapelvek lefektetése után elérkezettnek látták az idôt egy cselekvési program kidolgozására. 2.2.3 Az önkormányzati igények illesztése a vízügyi – természetvédelmi alaptervhez Az egyeztetés 2002-ben folytatódott a Rába menti önkormányzatok bevonásával. Az egyeztetések során a tervezôk (Észak- és Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság) tartották magukat ahhoz az alapelvhez, hogy az árvízvédelem és a természetvédelem a lehetséges mértékig prioritást élvez a területhasználatot illetôen, és ehhez kell illeszkednie az egyéb területhasználati elképzeléseknek. Természetesen az egyeztetések során a területhasználók igényei visszahathatnak a természetvédelmi és az árvízvédelmi beavatkozásokra. Az önkormányzatok részére a tervezôk kérdôívet állítottak össze (3. számú melléklet), melynek segítségével felmérték helyzetüket, elvárásaikat, igényeiket. A megválaszolt kérdôívek alapján, 5 helyszínen (Szentgotthárd, Körmend, Sárvár, Nick és Gyôr) közvetlen egyeztetés történt a természetvédelmi, a vízügyi és az önkormányzati szakemberek részvételével. Azokat az önkormányzatokat, amelyek az egyeztetésen nem jelentek meg, a tervezôk külön is felkeresték. A tárgyalások során minden önkormányzat

az elôre kiküldött tervrészletek alapján ismerhette meg a folyóval kapcsolatos tervezett intézkedéseket. Felmerültek olyan települési igények is, melyek kielégítésének módjában az érintett szakemberek nem jutottak konszenzusra, de általában sikerült olyan megoldásokat találni, melyek mindhárom fél számára elfogadhatóak voltak. A fórum egyben lehetôséget teremtett olyan mûszaki megoldások kidolgozására is, amelyek lehetôvé teszik, hogy a települések által felvetett területhasználati igény se vízügyi, se természetvédelmi érdekeket ne sértsen. Az egyeztetéseket követôen a tervezett mûszaki javaslatokat 2003-ban egy alaptérképen tüntették fel. A természetvédelmi igények felvetése az egyeztetések során érdemi konfliktusokat nem okozott. Az ökológiai folyosó kialakítása ellen nem tiltakoztak az önkormányzatok, így várhatóan a készülô tervnek ez az eleme késôbb sem fog ellenállásba ütközni. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az ökológiai hálózatokra vonatkozó szabályozás még országos és helyi szinten is teljesen kidolgozatlan. A települések az egyeztetés során kinyilvánították, hogy igénylik az árvíz elleni védelem biztosítását. Az alapkoncepcióhoz illesztendô, legjellemzôbb helyi, önkormányzati igények az alábbiak voltak:

• • • • •

a víziturizmus fejlesztése, kikötôhelyek kijelölése a talajvízszint helyreállítása jóléti célra hasznosítható vízfelületek kialakítása a folyóba bedôlt, a víziturizmust akadályozó fák eltávolítása a rendkívüli vízkivételek elleni tiltakozás (Balaton vízpótlása a Rábából)

2.2.4 A társadalom bevonása, a terv véleményeztetése Ma már minden nagyszabású fejlesztési koncepció és program megvalósításának feltétele, hogy a döntéshozatalt a társadalom széleskörû bevonásának kell megelôznie. A nyílt tervezés során minden érintett szervezet számára biztosítani kell a programban való részvételt, hogy véleményüket és igényeiket megfogalmazhassák. Az idôben és célszerûen lebonyolított nyílt tervezés további elônye, hogy a területen élôk magukénak érezhetik a programot, ami egyrészt cselekvésre motiválja ôket, másrészt növeli a program támogatottságát és hatékonyságát. 7

A nyílt tervezés elméletben olyan folyamatot takar, ahol elôször a társadalom folyóval kapcsolatos véleményeinek, javaslatainak összegyûjtése és megvitatása a cél. Ezután következik az elhangzottak alapján a folyóra vonatkozó tervek elkészítése, majd nyilvánossá tétele és újbóli megvitatása, végül az eredményekre építve a minél szélesebb kör által elfogadható folyógazdálkodási terv kidolgozása. A nyílt eljárás alkalmat teremt a különbözô érdekekbôl fakadó igények megfogalmazására, egymás szempontjainak megismerésére. A társadalmi megmérettetés során a széleskörû felmérések ellenére számolni kell újabb igények megjelenésével is. A tervezôk feladata ebben az esetben annak megvizsgálása, hogy az újabb felvetést a többség támogatja-e, és a szakmai szervezetek is megvalósíthatónak tartják-e. A Rába esetében a gyakorlatban a nyílt tervezés nem a fenti sorrendben zajlott. Elôször a vízügyi ágazat szempontrendszere alapján megfogalmazott lehetôségekbôl álló terv készült el, majd azt módosították és egészítették ki a térség szakmai szervezetei, végül a civil szervezetek és a lakosság véleménye szerint. A Rába mentén az integrált folyógazdálkodási terv nyílt eljárását az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízásából a WWF Magyarország koordinálta. Bár a folyógazdálkodási tervezés folyamatában – a vízgyûjtô szemléletû tervezést szem elôtt tartva – a Rába egész vízgyûjtôjén, mind a négy érintett megye lakosai részt vehettek, a gyakorlati megvalósítás nehézségei miatt ez különbözô mélységben és leginkább a folyó menti régióban valósult meg. A nyílt eljárás legfontosabb elemei: A. B. C. D. E.

A terv elsô, bemutatható változatának elkészítése Az érintettek azonosítása, adatbázis összeállítása A terv megismertetése az érdekeltekkel Vélemények és javaslatok összegyûjtése A beérkezett vélemények és új javaslatok összesítése F. Az új, módosított tervezet kidolgozása G. Az új tervezet megvitatása és a konfliktusmentes elemek elfogadása

A. A terv elsô, bemutatható változatának elkészítése A Rába integrált folyógazdálkodási terv készítôi az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A térképes anyag térinformatikai módszerekkel M=1:10 000-es méretarányban készült el a Rába teljes magyarországi szakaszára. A terv a folyóra, a hullámtérre és a közvetlenül csatlakozó területek problémáira adott mûszaki javaslatokat. A folyó vízgyûjtô területére a terv nem terjedt ki. Terjedelmi okok miatt (52 darab A3 lap) az elkészült térképes anyag áttekintése és kezelése komoly feladat volt. A teljes térképes anyag digitális formátumban a nyílt eljárás honlapján (www.rabavolgy.hu) vált elérhetôvé, ahol a keresést települések szerinti regiszter is segítette. B. Az érintettek azonosítása, adatbázis összeállítása A társadalom széleskörû bevonása a tervezésbe ma még újszerû megközelítésnek számít Magyarországon. Ezért az egyeztetésen résztvevô és kapcsolatot tartó személyek felkutatása és mozgósítása komoly kihívást jelentett a szervezôk számára. Az érdekeltek felderítéséhez a magyar ágazati közigazgatás, a civil szféra és a helyi viszonyok ismeretére egyaránt szükség volt. Sajnos egyes szervek saját kompetenciájukkal sincsenek teljes mértékben tisztában. A folyótól távolabb élô potenciális partnerek (például önkormányzatok) közül többen elhárították a folyamatban való részvételt, mondván, hogy ôket a Rába vízgazdálkodása nem érinti. Nem mindig sikerült ôket ennek ellenkezôjérôl meggyôzni, pedig nyilvánvaló, hogy a tervezett beruházások közvetve rájuk is hatással lehetnek. A WWF a folyógazdálkodási terv egyeztetése során az alábbi ágazatokkal vette fel a kapcsolatot:

• Közigazgatás (Rába menti települési önkormány-

•

• A Rába integrált folyógazdálkodási terv esetében a nyílt eljárás fenti elemei eltérô mértékben valósultak meg, elsôsorban az egyeztetés során felmerült különbözô – késôbb részletezett – nehézségek eredményeképpen. 8

•

zatok, megyei önkormányzatok, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelôségek) Vízügy (vízi társulatok, víz- és csatornamûvek, vízerômûvek, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok) Természetvédelem (nemzeti parkok, civil szervezetek, arborétumok) Földmûvelésügy (megyei földmûvelésügyi hivatalok, agrárkamarák, falugazdászok, gazdálkodó szervezetek)

• Vidékfejlesztés (térségfejlesztési társulatok, regionális fejlesztési tanácsok)

• Erdészet (állami erdészeti szolgálatok és gazdálkodó szervezetek, magán erdôtulajdonosok)

• Vadászat (vadászkamarák, vadásztársaságok) • Halászat, horgászat (szövetségek, egyesületek) • Turizmus (vízitúra szövetségek, tourinform irodák)

• Oktatás (egyetemek, fôiskolák, múzeumok) • Minisztériumok (Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság tagjai) C. A terv megismertetése az érdekeltekkel, tájékoztatás Az adatbázis felállítása után a terv minél szélesebb körû megismertetése volt a cél. A terv ebben az állapotában még munkaanyagnak számított, amit a részt vevô felek módosíthattak, kiegészíthettek. A szervezôk a tervet eljuttatták az adatbázisban szereplô szervezetekhez, és sokféle csatornán keresztül igyekeztek a lakosságot is elérni. Felhívásukban hangsúlyozták, hogy a Rába jövôjét meghatározó terv még nem végleges. Várják a lakosság véleményét, még új javaslatok is bekerülhetnek az anyagba. A www.rabavolgy.hu honlapon a nyílt eljárás ideje alatt elérhetôvé vált a teljes térképes anyag, az írásos összefoglaló, valamint egy fogalomtár, amely a legfontosabb kifejezések magyarázatát tartalmazta. Ezen kívül felhívások hangzottak el a helyi rádiókban, televíziókban és újságokban. A WWF a lakosság bevonása érdekében minden Rába menti településen színes plakátokat helyezett ki „Közös szó, élô folyó” szlogennel, fôleg a polgármesteri hivatalokra koncentrálva. Az adatbázisban szereplô önkormányzatok és szakmai szervezetek részére a szervezôk postán juttatták el az anyagokat. Digitális formátumban (cd-n) a teljes tervdokumentációt megkapták, nyomtatott változatban pedig az írásos tervdokumentációt és a fogalomtárat. Az önkormányzatok a térképes dokumentáció azon lapjait, amelyek az ô területüket fedték le, színes nyomtatott formában is megkapták, így kifüggeszthették a polgármesteri hivatalukban. Az itt felsorolt sokszínû, sok elembôl álló tájékoztatás utólag is indokoltnak látszik, hisz a társadalom különbözô rétegeihez más és más módon lehet eljutni.

A lakosság bevonása érdekében minden Rába menti településen színes plakátok hívták fel az emberek figyelmét a véleménynyilvánítás lehetôségére. Fotó: Tripolszky Sarolta

Tájékoztató plakát a Rába menti lakossági fórumokról. D. Vélemények és javaslatok összegyûjtése A szervezôk a tervezet megismertetésével párhuzamosan arra is felhívták a helyi lakosság, és a szakmai szervezetek figyelmét, hogy számítanak a tervvel kapcsolatos véleményükre. Törekedtek tudatosítani az emberekben, hogy a nyílt eljárásban való részvétel alkalmat nyújt a tervezet és ezen keresztül saját jövôjük alakítására. A nyílt eljárást nagyban elôremozdította a helyi érdekképviseleti szervezetek aktív részvétele. Közülük is kiemelkedett a Rába Szövetség, amely 2003-ban azért jött létre, hogy megakadályozza, hogy 9

a Balaton vízpótlását a Rábából biztosítsák. A Szövetség célja a Rába menti települések és a Rábavölgy hatékony érdekvédelme. A gyakorlat igazolta, hogy a kisebb helyi szervezetek bevonása fontos eleme a folyógazdálkodási tervezésnek, mert leginkább ezek a szervezetek alkalmasak a hivatalos intézmények és a lakosság közötti kapcsolattartásra. Véleményük nélkül nem lehetett volna teljes a tervezési folyamat. A tervvel kapcsolatos vélemények megfogalmazására többször is alkalom nyílt. Egyrészt részletes kérdôívek készültek külön az önkormányzatok (4. számú melléklet) és külön a lakosság (5. számú melléklet) részére, másrészt lakossági fogadóórák és szakmai fórumok nyújtottak lehetôséget a nyílt, személyes érdekképviseletre, és találkozásra a terv készítôivel. A szakmai szervezeteket és önkormányzatokat megkeresô kérdôív összeállításakor a WWF szem elôtt tartotta, hogy mindenki teljes képet kaphasson a terv elemeirôl. Érdemes egy pillanatra idôben visszaugrani 2002-be, amikor az elsô kérdôíves felmérésre sor került. A 2002-es kérdôív tartalmában különbözött attól a kérdôívtôl, amit a WWF 2005-ben szerkesztett. Talán a legfontosabb, általánosan megfogalmazható tartalmi eltérés az, hogy a 2002-ben kiküldött, az ÉDUKÖVIZIG által szerkesztett kérdôív a vízügyi adottságok, víz okozta károk felmérését helyezte középpontba, míg a WWF 2005-ös kérdôíve a természet állapotában bekövetkezett változásokra, és az elérendô, kívánatos célállapotra helyezte a hangsúlyt Ezt egészítették ki a vízgyûjtô területre vonatkozó kérdésekkel. A 13 oldalas WWF kérdôív zárt (feleletválasztós) és nyílt (kötetlenül megválaszolható) kérdéseket egyaránt tartalmaz. Bár a nyílt kérdések feldolgozása sokkal idôigényesebb és nehezebb, de alkalmazásuk lehetôséget adott a szabadabb véleménynyilvánításra, ami lehetôvé tette az alaposabb problémafeltárást. A kérdések részben a meglévô problémák felmérésére, részben a lehetséges megoldások közötti választásra irányultak. Fontos megjegyezni, hogy a jövôben nyílt eljárás esetén mindenképp hasznos a jelenlegihez hasonló olyan kérdôív készítése, amely vízgazdálkodási, természetvédelmi és térségfejlesztési kérdéseket egyaránt tartalmaz. A megkeresés hatására számos szervezet eljuttatta a WWF-hez a Rába tervhez kapcsolódó tanulmányait, koncepcióit. Az összesítés során az ezekben foglaltakat is figyelembe vették a szervezôk. A helyben élôk öt helyszínen lakossági fogadóórák keretében a tervet jól ismerô szakemberekkel 10

konzultálhattak. Az ugyancsak öt helyszínen szervezett szakmai fórumokra a postai értesítésen kívül személyes telefonos megkereséssel is felhívták az érdekeltek figyelmét a szervezôk.

A lakossági fogadóórák lehetôséget biztosítottak a tervek és elképzelések egyeztetésére, Sárvár 2005. Fotó: Kis Ferenc

Szakmai egyeztetô fórum Soboron. Fotó: Horváth Szabolcs E. A beérkezett vélemények és új javaslatok összesítése A lakossági fogadóórákon és a szakmai fórumokon elhangzott véleményeket jegyzôkönyvezték. A jegyzôkönyvek alapján több konfliktus is kirajzolódott a folyó és a part menti területek használatával kapcsolatban. A kérdôíveket a 75 Rába menti önkormányzat csaknem fele töltötte ki és jutatta el a WWF-hez. A megkeresett szakmai szervezetek közül 40 válaszolt

a kérdésekre. A kérdôívek zárt kérdéseire adott válaszokat táblázatos formában, a nyílt kérdésekre adott válaszokat kérdésenként gyûjtötték össze a szervezôk. Az egyeztetés résztvevôi sok új területet javasoltak védelemre, kezdeményezték több holtág rehabilitációját, és egyéb folyót érintô intézkedésekre tettek javaslatot. A problémafeltáró kérdésekre adott válaszokból a meder- és parthasználattal kapcsolatban olyan gondokra derült fény, amelyek a tervben eddig kevésbé hangsúlyosan szerepeltek. Az összes vélemény és javaslat összesítésekor kirajzolódott, hogy melyek a terv konszenzusos elemei, és melyek azok a pontok, ahol olyan érdekellentétek, konfliktusok vannak, amelyeket csak további egyeztetés oldhat fel (6. számú melléklet). F. Az új, módosított tervezet kidolgozása Az összesített javaslatokat a WWF eljuttatta a terv készítôihez, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságokhoz. Az idôközben elkészült létesítményjegyzéket – amely településekre lebontva, pontos helymegjelöléssel tartalmazta az egyes tervezett munkálatokat – kiegészítették a nyílt eljárás eredményeként összegyûjtött új javaslatokkal, változatokkal. Az új létesítményjegyzék feltûntette az összes javasolt beruházást, külön hangsúlyt fektetve azokra a pontokra, amelyekben nem sikerült megegyeznie a résztvevôknek. Az ellenérdekelt felek azonosítása elengedhetetlen volt, hiszen a jövôben ezen szervezetek szorosabb együttmûködésére van szükség. G. Az új tervezet megvitatása és a konfliktusmentes elemek elfogadása A nyílt eljárást lezáró szakmai fórumok témája az újonnan tervezett létesítmények – és az ezek helyett javasolt különbözô változatok – megvitatása és elfogadása volt. A természetvédelmi célú beruházások (hallépcsôk, holtág rehabilitációk) minden esetben támogatásra találtak. Az árvízvédelemmel kapcsolatos megoldási módozatok, különösen a szabadon hagyandó sávok és vápák a természetvédelmi szervezetek számára továbbra is elfogadhatatlanok. A módosító javaslatok szerint elkészült létesítményjegyzék (7. számú melléklet) lett a szakmai egyeztetések alapdokumentuma.

A 2. szakmai egyeztetô fórumon a vita középpontjában a konfliktusos elemek álltak. Fotó: Siposs Viktória 2.3 A Rába folyógazdálkodási tervezés és a nyílt eljárás tapasztalatai A Rába folyógazdálkodási tervezés során a társadalom bevonásának módjáról szerzett tapasztalatok az Európai Unió által is elvárt vízgyûjtô-gazdálkodás során is hasznosíthatók lesznek. Ebben a fejezetben részletesen kifejtve és vázlatszerûen is áttekinthetôk a WWF Magyarország szervezésében 2004-2005-ben szervezett nyílt eljárás eredményei, továbbá azok a tényezôk, amelyek a terv és a tervezési folyamat hiányosságainak bizonyultak. A Rába folyógazdálkodási terv nyílt eljárásának legfôbb sikere, hogy tudatosította a résztvevôkben, hogy a folyó sorsának ôk maguk is tevékeny részesei és formálói. A folyó sorsának követése nemcsak a vízügyi hivatalok kötelessége, hanem minden Rába mentén élô, dolgozó emberé és szervezeté. Közös feladatunk és felelôsségünk a vízzel való gazdálkodás, a természet megóvása, a halállomány megôrzése, az erdôk megtartása, a természetkímélô mezôgazdálkodás és a turizmus fejlesztésének megalapozása. Akik a tervezési folyamatban részt vettek, nem lesznek többé közönyösek a szennyezések, a meggondolatlan építkezések, beruházások láttán. Jobban ismerik a folyót, és tudják, hogy számít az ô véleményük, akaratuk is. A nyílt eljárás során több civil szervezet, közöttük természetvédô szervezetek is örömmel állapították meg, hogy a vízügyi feladatokat ellátó szervek a régi gyakorlattal ellentétben most már az ô véleményükre is kíváncsiak. Sajnos ennek ellenére sok megkeresett 11

szervezet (pl. vízgazdálkodási társulatok, falugazdászok) semmilyen szinten nem szólt hozzá a tervhez. A fórumokon jelenlévôk közül sokan hiányolták néhány illetékes hatóság jelenlétét, melyek – bár kaptak meghívót – nem jöttek el a szakmai egyeztetô fórumokra. Különösen sajnálatos a vízmûvek, a kistérségi területfejlesztési társulások, a vízgazdálkodási társulatok, az agrárkamarák, és néhány közvetlenül érintett folyóparti önkormányzat távolmaradása.

az ôshonos fafajú parti erdôk védelme és a vegyszerhasználat mérséklése olyan kérdések, amelyekben további társadalmi és szakmai egyetértésre van szükség. Ezek a közös alapelvek segíthetik a vízgyûjtôgazdálkodás széles körû támogatásának biztosítását. Bár a terv értelmezését néhány kezdeti technikai nehézség is akadályozta (pl. hiányos jelmagyarázat), a vízügyi igazgatóságok felkészült szakemberei a legtöbb esetben ezeket rövid idôn belül helyrehozták. E kisebb hibák tovább nehezítették az amúgy is rövid rendelkezésre álló idôn belül a munkaanyagok feldolgozását, megértését és véleményezését. Elengedhetetlen továbbá, hogy a beavatkozások hatásairól megbízható adatokkal rendelkezzünk, és azokat szigorúan tudományos módszerekkel nyomon kövessük (monitorozzuk). A beavatkozások várható hatásait vizsgáló kutatásokat már a beavatkozás elôtt meg kell kezdeni az alapállapot rögzítésével. Minthogy a monitoring rendszerek mûködtetése forrásigényes feladat, – a kettôsségek elkerülése érdekében – csak olyan rendszert szabad fejleszteni, ami a Víz Keretirányelvben elôírt monitoring kereteibe illeszkedik. Eredmények:

2005 tavaszán összesen 15 hivatalosan szervezett fogadóóra és fórum biztosított lehetôséget a véleménynyilvánításra, egyeztetésre. Fotó: Bera Márta Ha az idô és az anyagi háttér lehetôvé teszi, természetesen a helyi szintû egyeztetô fórumok számának növelése fokozhatja a nyílt eljárás eredményesességét. Szükséges azonban azt is megjegyezni, hogy sok esetben nem a fórumok száma a döntô, hanem a résztvevôk tájékozottsága és tenni akarása. A nyílt eljárás egyik hiányossága volt, hogy nem sikerült még több emberhez eljuttatni az üzenetet, és hogy egyelôre néhány alapvetô kérdésben nem alakult ki szélesebb körû egyetértés. Ennek sok oka lehet, de leginkább az, hogy a nyílt eljárás során a már eleve meghatározott alapelvekrôl nem volt mód érdemi egyeztetést folytatni. Fontos tapasztalat, hogy az érdekhordozók és az érintett közösségek bevonását már a tervezési eljárás korai szakaszában meg kell kezdeni, enélkül nem biztosítható széles körû társadalmi támogatás. Emellett nem kerülheti el a figyelmünket, hogy az emberekben még nem tudatosult eléggé a véleménynyilvánítás lehetôsége, valamint nem alakult ki bennük az új gazdálkodási és fejlesztési célok iránti bizalom. Többek között a vízmegtartás jelentôsége, 12

• A vízügyi és természetvédelmi hatóságok együtt•

•

•

• •

•

•

mûködése kezdetektôl megvalósult. A civil szervezetek ténylegesen részt vehettek a tervezési folyamatban, (nemcsak utólag véleményezhették azt) személyes kapcsolatok építésére is lehetôség nyílt. Az egyeztetés során egyre több természetvédelmi célú intézkedést javasoltak, amelyek jelentôs részét késôbb el is fogadták. A tárgyalásokra a teljes vízgyûjtôn illetékes hatóságok és szervezetek is meghívást kaptak, sokan közülük a folyamatban részt is vettek. A nyílt eljárás során csaknem minden érintett ágazathoz és szervezethez eljutott a Rába terv híre. A nyílt eljárás során sok új probléma, újszerû helyzetértékelés, szabályozást kívánó szempont merült fel: pl.: talajvízszint csökkenése, osztrák szennyezések, illegális kavicskitermelés, motoros jármûvek használata, elektromos halászat, ôshonos fafajú erdôk pusztulása. A tervezési folyamatba az osztrák hatóságok bevonása a határterületen megtörtént, közös pályázati célokat fektettek le. A megkérdezettek közül sokan felismerték, hogy sok probléma közös eredetre vezethetô vissza

•

(pl. nem megfelelô tájhasználat, intenzív mezôgazdaság, a szennyvízkezelés hiánya, nem ôshonos fafajú erdôk telepítése). A folyó mentén nôtt a hajlandóság a természetkímélô gazdálkodási módok bevezetésére.

Nehézségek:

• A nyílt eljárás csak a tervezés utolsó szakaszában

• •

• • • •

•

•

• •

• • •

•

valósult meg, amikor az alapkérdéseket és a fôbb megoldási irányvonalakat már nehéz volt megváltoztatni. Elmaradt a természetvédelmi tervezés alapadatainak összegyûjtése és a részletes ökológiai felmérés. A folyógazdálkodási és a vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés célkitûzéseiben, elôírásaiban tapasztalható eltérések többször negatívan hatottak vissza a folyamatra. Rövid idô állt rendelkezésre a nyílt eljárás egyes szakaszainak megvalósítására. A folyógazdálkodási terv csak a folyóra és közvetlen környezetére terjedt ki. A tervezôi egyeztetéseken nehézségbe ütközött a tervezôk és a döntéshozók szerepének tisztázása. A kritikus megjegyzések nem mindig párosultak konkrét, a tervbe emelhetô javaslatokkal, s ezek kidolgozására a tervezôknek sem állt rendelkezésre elegendô idô és forrás. Volt aki nem bízott a tervezés nyíltságában, a résztvevôk egy része úgy vélte, a nyílt eljárás puszta formalitás az elôre eldöntött fejlesztések igazolására. A zöldfolyosó területeinek konkrét szabályozása kidolgozatlan maradt, a résztvevôk nem tudták mit kell elfogadniuk ebben a „csomagban”. Egyes résztervek beillesztése a tervbe alulbecsült nehézségnek bizonyult. Egyes ágazatokban (pl. a mezôgazdaságban) csak a legfelsôbb szintû hivatalokat sikerült bevonni az egyeztetési folyamatokba, a helyben gazdálkodók érdekeit képviselô szervezeteket és az egyes embereket kevéssé. A felvetett vízhasználati problémákra nem sikerült szabályozási javaslatokat kidolgozni. A terv a tájhasználati kérdésekkel alig foglalkozott. A nagyobb hatásterületen pozitívan ható tározóterek ellen a közvetlenül érintett települési önkormányzatok tiltakoztak. A várható hatásokat monitorozó rendszer terve további bôvítést igényel.

• A program nem rendelkezett megfelelô és kiszámítható finanszírozással 2.4 A folyógazdálkodási információs rendszer A nyílt tervezés egyik legfontosabb információs csatornája a www.rabavolgy.hu honlap, amely a Rába terv közvetlen és közérthetô bemutatására szolgál, és mindenki számára fórumot teremt a véleményezéshez. Ez az információs oldal egyben térinformatikai felületet is biztosít. Így bárki számára elérhetô az adatbázis, nyomon követhetôk a területhasználatok, a tervben foglalt módosítások, a nyílt eljárás összesítése, a jegyzôkönyvek és egyéb szakmai anyagok.

A www.rabavolgy.hu honlap bárki számára elérhetô információforrás volt az egyeztetési folyamat során.

2.5 Finanszírozási lehetôségek A program életképességét nyilvánvalóan a megfelelô finanszírozási háttér jelenti. Ennek biztosítása érdekében meg kell keresni azokat a programokat, amelyek illeszthetôk a „Rába az évtized folyója” programhoz, egyben egymás elképzeléseit és céljait is erôsítik. A sikeres pályázatok csak területi összefogással készíthetôk el, elsôsorban a helyi intézményekkel, szervezetekkel közösen. A jelenlegi kiírások korlátozott számban adnak lehetôséget a szakterületi feladatok támogatására. 13

3. NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS PÉLDÁK A folyó és vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés, a társadalom bevonása Európában sehol sem egyszerû feladat, de az elmúlt évtizedek számos tanulsággal (8. számú melléklet) szolgálhatnak számunkra. Ezeket érdemes áttekinteni és értékelni, mielôtt még hazánkban egy újabb tervezési folyamat megindul. A 9. számú mellékletben egy angliai példa olvasható, amely egy vízgyûjtôterületre kiterjedô kísérleti tervezés tapasztalatairól számol be. Országos szinten a Rábán kívül a közelmúltban a Közép-Tiszán kezdôdött meg a folyógazdálkodási tervezés, s ezzel egyidejûleg más utakon is indultak az egész folyót átfogó tervezések. Ilyen a Tisza teljes hazai szakaszát érintô Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, mely a sajátos árvízi eseményeket követôen külön kormányzati programként indult 2001-ben. A máig le nem zárult folyamatnak az egyik legfontosabb tanulsága egybecseng a Rába mentén tapasztaltakkal: a társadalom bevonását a lehetô legkorábban meg kell

kezdeni, és csak közösen lefektetett célok és alapelvek mentén kezdôdhet el a tulajdonképpeni tervezés. Bár a Rába és a Tisza sok tekintetben eltérnek egymástól, a jövôbeli tervezési folyamatok elindítása elôtt mégis hasznos lehet a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) megismerése (10. számú melléklet). Mindkét folyóra jellemzô a nagy vízjáték, a dinamikus vízszintváltozás, a meder bevágódása, ezek hasonló megoldásokat tehetnek szükségessé. A jelenlegi tájhasználati formák hasonlósága is felveti a közös gondolkodás szükségességét. Látható, hogy a folyógazdálkodási tervezések különbözô módon kezdôdtek meg Magyarországon, de a nemzetközi viszonylatban fejlôdô, hosszú múlttal bíró vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés ma már lehetôvé teszi, hogy a hazai folyamatok tapasztalatait is felhasználjuk a VKI alapján vizeink helyreállítása és fenntartható hasznosítása érdekében.

4. A KÖVETENDÔ ÚT: A VÍZGYÛJTÔ-GAZDÁLKODÁS Az Európai Unió 2000 decemberében léptette hatályba a Víz Keretirányelvet, amely alapvetôen meghatározza az európai tagállamok jövôbeni vízgazdálkodását. A Keretirányelv fô célja többek között a folyó- és állóvizek további romlásának megelôzése és a jó ökológiai állapotának elérése. A fenntartható vízhasználat biztosítása érdekében a Keretirányelv alapvetô célként jelöli meg az ökológiai és a társadalmi szempontok érvényesítését, továbbá a vízgyûjtô léptékû gazdálkodást. Magyarország területét vízgazdálkodási tervezési egységekre osztották fel. Az ország a Duna vízgyûjtô kerületéhez tartozik, amely 4 részvízgyûjtôt (Duna, Tisza, Dráva, Balaton), és 17 tervezési alegységet foglal magába. A fejlettebb országok vízgazdálkodási gyakorlata és az Európai Unió követelményei (Víz Keretirányelv) egyaránt arra mutatnak rá, hogy a vízgazdálkodás területén a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok jelentôsége megnövekedett. Az ökológiai folyamatok fenntartásának és rehabilitációjának egyik eszköze a folyó által közvetlenül és alapvetôen befolyásolt területek arányának növelése. Ezzel 14

párhuzamosan a tervezési területet a vízgyûjtô terület teljes egészére ki kell terjeszteni. Fontos feladatként jelentkezik még a területhasználat megváltoztatása, a fenntartható vízhasználat kialakítása, egyes szabályozó mûtárgyak átalakítása és a szennyezés csökkentése (pl. lakossági szennyvíztisztítás). Várható, hogy a Tiszán az árvízi tározók létrehozása, míg a Rába mentén a holtágak revitalizációja hozzájárul a folyó ökológiai rendszerének, természetközeli állapotának helyreállításához. Azonban ahhoz, hogy a folyóvizek ökológiai állapota érdemben javulhasson, a folyók teljes vízgyûjtô területét érintô döntésekre és változtatásokra van szükség. Törekednünk kell arra, hogy a majdan elkészülô, átfogó vízgyûjtô-gazdálkodási tervekben a természetvédelmi (helyreállítás, tájhasználat stb.) és vízgazdálkodási (pl. ivóvízhasználat, árvízvédelem) érdekek minden esetben együtt jelenjenek meg, hiszen a helyi szintû, folyó menti problémákat sokszor csak vízgyûjtôszinten lehet megoldani. A vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés mellett szól az is, hogy a folyót nemcsak a közvetlen környezetében levô beavatkozások befolyásolják, hanem a vízgyûjtôterületén folyó tevékenységek is (területhasználat,

mellékág mentén zajló ipari tevékenység). Ezért veszélyes elôször folyógazdálkodási tervet készíteni, mert olyan beavatkozásokat végezhetnek, amelyek a rendszer egészét tekintve a jövôben feleslegesek lehetnek. 4.1. Jogszabályok harmonizációja Hazánkban jelenleg két jogszabály szabályozza a tervezést. Az egyik kizárólag a kormányzati szervek számára kötelezô érvényû határozat (2083/2003. (IV. 24.) Kormány Határozat az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról), míg a másik korszerûbb és felsôbb szintû közösségi jogból származtatott rendelet valamennyi érintett szervezet és természetes személy számára meghatározó (221/2004. (VII. 21.) Korm.

Rendelet a vízgyûjtô-gazdálkodás egyes szabályairól a Víz Keretirányelv elôírásainak figyelembevételével). Ezek harmonizációja még nem történt meg, ami a jövôben a hatékony tervezési munka gátja lehet nem csak a Rába, de a többi hazai folyó esetében is. Éppen ezért a fent említett folyógazdálkodási kormányhatározatot mielôbb illeszteni szükséges a Víz Keretirányelvben elôirt vízgyûjtô-gazdálkodási elvekhez. A Víz Keretirányelv szerinti vízgyûjtô-gazdálkodás tervezéséhez, ezen belül a nyilvánosság bevonásához egy nemzetközi munkacsoport angol nyelvû útmutatót állított össze (Guidance on Public Partcipation in Relation to the Water Framework Directivewww.euvki.hu), amely várhatóan a közeljövôben magyar nyelven is meg fog jelenni, segítve a hivatalos szervek és az érintett szervezetek együttmûködését.

Magyarország részvízgyûjtôkre felosztott térképe. Térkép: KvVM

UTÓSZÓ A természeti rendszerek mûködése – különösen az ember által jelentôsen megváltoztatott rendszereké – gyakran nehezen érthetô meg, így a jövôbeni viselkedésük elôrejelzése is bizonytalan. Tapasztalataink szerint az újabb beavatkozások hatásai összegzôdhetnek, jelentôsen felerôsödhetnek, vagy akár ki is olthatják egymást. Ezért az ilyen rendszerekkel való gazdálkodás óvatos és bölcs magatartást igényel.

Bízunk benne, hogy a következô tervezési folyamat nemcsak azt tekinti céljának, hogy egy folyónak és közvetlen környezetének gondjait orvosolja, hanem kiterjed a teljes vízgyûjtô területre, az országhatárokon túlra is, így teremtve meg az átgondolt és felelôs, az európai követelményeknek megfelelô integrált vízgazdálkodás alapjait. 15

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Annex II. Examples of Public Participation in Water Management Projects, In: Guidance on Public Participation in Relation to the Water Framework Directive, 2002 November 2. Deseô Éva (2003): A nyílt tervezési eljárás tapasztalatai a Rába folyógazdálkodási tervezése során (KvVM) 3. Fülöp Judit (2005): Rába menti lakossági kérdôívek kiértékelése – WWF Kézirat 4. Láng István (2002): Folyóinkkal való gazdálkodásról 5. Láng István (2003): Egyeztetett szakmai igények a Rába Szentgotthárd-Gyôr szakasza mentén 6. Láng – Nagyszeghi (2004): Rába stratégia 7. Kis Ferenc (2005): Tapasztalatok a Tisza-völgyi Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) és a Rába Folyógazdálkodási Tervének (RFT) társadalmi egyeztetése kapcsán – WWF Kézirat 8. Nagyszeghi Ferenc (2003): Stratégiai tervezési tréning a Rábáról 9. Siposs V., Kis F., Figeczky G., Gulyás L. (2003): A WWF Magyarország észrevételei a hullámtér mûszaki tervezéséhez 10. Szekeres Júlia (2005a): A Rába menti polgármesteri hivataloknak és szakmai szervezeteknek kiküldött kérdôívek kiértékelése – WWF Kézirat 11. Szekeres Júlia (2005b): Rába menti szakmai szervezetek véleményei és kivonatai – WWF Kézirat 12. Szekeres Júlia (2005c): A 2002-ben, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által a polgármesteri hivataloknak kiküldött kérdôívek értékelése 13. Tripolszky Sarolta (2005): A nyílt eljárás eredményeinek rövid összefoglalása – WWF Kézirat 14. Dr. Varga István szerk. (2002. február): Árvízi tározók területének tájgazdálkodási, ökológiai célú hasznosítási lehetôségei és gazdaságossága 15. www.environment-agency.gov.uk/ribblewfd 16. www.vizugy.hu 17. www.kdvvizig.hu

16

1. MELLÉKLET Rába folyógazdálkodási akcióterv (2003) Az akcióterv az Észak-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságok, valamint a WWF Magyarország és a BUDAVAT Értékelemzési Kft. közremûködésével készült. Az egyes sorok végén zárójelben az ötlet „gazdája” van feltüntetve; V = Vízügy, W = WWF, BV = BUDAVAT 1. Természetes folyószakaszok megtartása: 1. a folyó morfológiájából meghatározható területsávok állami kezelésbe vétele (V), 2. új mûtárgyak, építmények létrehozásának, felállításának szigorú szabályozása, tiltása (V+W), 3. meglévô ligeterdôk megvédése, invázív növényfajok visszaszorítása, vegyes korú állományok kialakítása, gazdag cserjeszint megôrzése (W), 4. új telepítések, felújítások során ôshonos fafajok elônyben részesítése (W), 5. intenzív szántóföldi mûvelés megszüntetése; mûvelési ág változtatása (W), 6. vizes élôhelyek védelme, rehabilitációja (W), 7. ökoturizmus fejlesztése a természeti értékek háborítatlanságára tekintettel (W), 8. tájvédelem, természetvédelem biztosítása (BV), 9. adott területen a kavics- és homokbányászat tiltása (BV). 2. A folyó hosszirányú átjárhatósága, hallépcsôk kialakítása: 1. hallépcsôk utólagos megépíttetése (V+W), 2. új építmények csak hallépcsôvel, víziturizmus igényeire is tekintettel (V+W), 3. határozott idôre szóló üzemelési engedélyek (V), 4. zöld folyosók – ennek hiányában „stepping stone”-ok – kialakítása (W), 5. infrastruktúra biztosítása pl.: csónakok kiemeléséhez, továbbításához (BV). 3. Keresztirányú átjárhatóság biztosítása, mentett oldali területek, holtágak revitalizációja: 1. holtágak élôvízi kapcsolatának helyreállítása (V), 2. idôszakos vízpótlás lehetôségeinek megteremtése (V), 3. nagyobb holtágak jóléti hasznosítása (V), 4. hullámterek, árterek beépítésének korlátozása (W), 5. kubikgödrök visszacsatolása (W),

6. vizes élôhelyek védelme, rehabilitációja (W), 7. mintaterületen folyó menti életközösség bemutatása (W), 8. töltéshez közeli – stabilitást veszélyeztetô – kubikgödrök felszámolása (BV). 4. Ártéri és hullámtéri gazdálkodás illesztése az ökológiai folyosók biztosításához: 1. hullámtereken mûvelési ág megváltoztatása (V+W), 2. intenzív gazdálkodás helyett extenzív gazdálkodás kialakítása (W), 3. gyepterületeken a legeltetés, kaszálás újbóli bevezetése a szukcesszió megakadályozására (W), 4. mélyebb fekvésû területeken idôszakos vagy állandó vízállású vizes élôhelyek kialakítása, helyreállítása (W), 5. kubikgödrök megtartása, hiszen ezek kedvezô élô-, szaporodó- és táplálkozási helyek (BV), 6. hullámterek, mellékágak, holtágak turisztikai célú hasznosítása: kikötô, strand, kemping, horgászterület (BV), 7. árvízvédelmi töltéseken kerékpárút kialakítása (BV). 5. Vízminôség javítása, vízkészletek biztosítása: 1. vízkivételek ésszerû keretek, határok között tartása (V), 2. szennyvizek megfelelô hatásfokú tisztításának elôírása, megkövetelése (V), 3. „természetkímélô” szennyvíztisztítási technológiák szorgalmazása (V), 4. egyes vízi életterek ökológiai vízigényének meghatározása a folyó ökológiai vízkészletének biztosítása céljából (V+W), 5. intenzív szántóföldi mûvelés megszüntetése, mûvelési ág változtatása (V+W), 6. pontszerû szennyezô források megszûntetése (W), 7. illegális kavicsbányászat elleni fellépés (W), 8. rendszeres vízminôség vizsgálattal újabb szennyezô források korai észlelése (W), 9. ôshonos flóra védelme (W), 10. büntetési tarifák, környezetvédelmi bírságok emelése, hogy elegendô visszatartó erôt jelentsenek (BV), 11. környezetvédelmi szemléletô térségfejlesztési programok kidolgozása (BV), 12. a folyó szennyvíz- és hulladékbefogadó valamint hulladékfeldolgozó funkcióját meg kell fizettetni az azt igénybe vevôkkel (BV), 17

13. megfelelô szintû és mértékû szennyvíztisztítási beruházások (BV). 6. Árvízi biztonság megteremtése a természetes állapot fenntartása mellett: 1. árvédelmi mûvek építése (V), 2. árapasztók létesítése (V), 3. tározási lehetôségek létrehozása (V+W), 4. hullámterek szélesítése, növelése (V+W), 5. ártéri halgazdálkodás lehetôségének biztosítása (W), 6. vízgyûjtô területek rendezése, pl.: teraszírozás, övgátolás, vízmosáskötés (BV), 7. vízgyûjtô területek használatának szabályozása, pl.: lefolyáskésleltetô növényzet, erdôsítés, rétegvonalas mûvelés (BV), 8. megfelelô biztonságú észlelési, elôrejelzési, riasztási feltételek (BV). 7. Mérnökbiológiai módszerek alkalmazása a szükséges folyószabályozási beavatkozásoknál: 1. természetes, természetközeli szabályozási anyagok felhasználása (V+W), 2. fenti anyagok beépítésekor több funkció együttes ellátásának elôsegítése (V+W). 8. 1. 2. 3. 4.

Ökoturizmus feltételeinek megteremtése: ökoturisztikai bázisok kialakítása (V), fenti bázisok felhasználása tájékoztatási célokra (V), turisztikai igények pontos felmérése (W), vendégfogadási lehetôségek mennyiségi, minôségi javítása (W),

5. szükséges infrastruktúra fejlesztése (W), 6. ökoturisztikai térképek, anyagok létrehozása, terjesztése (W), 7. tanösvények, bemutatóhelyek kialakítása (W), 8. a népmûvészeti értékekre (kerámia, fafaragás, népviselet, táncok) tekintettel hagyományôrzô rendezvények elterjesztése (BV), 9. kiadványban népszerûsíteni az arborétumokat, gyûjteményeket, botanikai és zoológiai ritkaságokat (BV), 10. gyógyhatású hévizekre, történelmi, építészeti emlékekre, templomokra, várkastélyokra alapozvakirándulási lehetôséget kínálni a folyó teljes hosszában (BV), 11. gátôrházak turisztikai hasznosítása: szállást, ellátást biztosít a kirándulóknak (BV). 9. Rekreációs célok összehangolása a folyó jó ökológiai állapotának elérésével: 1. a jelenlegi ökológiai állapot felmérése (W), 2. a környezetkímélô rekreáció szemléletformáló „zöld reklámokkal” történô elôsegítése (W), 3. közoktatás valamennyi szintjén átfogó környezeti nevelési stratégia kialakítása (BV). 10. A folyógazdálkodás kiterjesztése a vízgyûjtôre nemzetközi együttmûködéssel: 1. nemzetközi kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás vízügyi és civil szervezetekkel (V+W), 2. együttes fellépés a folyó érdekében (V+W), 3. akár határmenti igényekhez igazodva a kisvízerôhasznosítást lehetôvé tevô létesítmények teljesítmény.

2. MELLÉKLET A Rába folyógazdálkodási tervezés és a Víz Keretirányelv bevezetése során készült felmérések, tanulmányok (2005. június 30-ig elkészült tervrészek) • • • • • • • • 18

Légi fotó alapú 3 D alaptérkép Felszíni víztestek tipizálása Alapterv a szükséges mûszaki beavatkozásokról Gazdasági értékelés Hidraulikai modell felépítése Beavatkozások tulajdonjogi kimutatása Magyar-osztrák határszakasz részletes terve A Rába Rábagyarmati szakaszának részletes folyógazdálkodási terve

• • • • •

Egységes térinformatikai platform kialakítása Morfológiai vizsgálatok Ökológiai vízigény vizsgálata Víztestek referenciahelyének kijelölése Konzultáció az ellenôrzô monitoring tervezéséhez, a felszíni és felszín alatti víztestek tipizálási javaslatának kidolgozása

A szakmai anyagokkal kapcsolatban a következô telefonszámon lehet érdeklôdni: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Osztály; telefon: 06-96-500-000

3. MELLÉKLET A 2002-ben, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által a polgármesteri hivataloknak kiküldött kérdôívek értékelése Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól megkapott, a 2002-es kérdôíves felmérés adatait összesítô táblázatból a következô eredmények olvashatók ki: A kérdôív eredményeinek összefoglalásakor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az értékelt kérdôívben a vízügyi szempontok hangsúlyosan szerepeltek. A víz okozta károkra vonatkozó kérdések minden kérdéskörben megelôzték a megoldásra, egyéb szempontokra vonatkozó kérdéseket, így a válaszokból kirajzolódó kép is többnyire az elôzetes vízügyi koncepciót tükrözi. A kérdôív kérdései helyenként túlbonyolítottak, szóhasználatuk túlságosan szakmai jellegû. A problémafeltáró kérdésekre adott válaszok közül kiemelendô: • A válaszadók a legnagyobb arányban a felszínalatti vizek minôségét, a parteróziót és csapadékvíz elvezetését tartották problémásnak.

• Az árvizek elsôsorban a mezôgazdasági területeket veszélyeztetik. • A mederhasználat legfontosabb problémája a zátonyok képzôdése, a bedôlt fák, megállt uszadék kérdése. A megoldási javaslatokra vonatkozó válaszok közül kiemelendô: • Az enyhe többség elfogadhatónak tarja a természetközeli állapot megváltoztatását, a meder szabad vándorlásának megakadályozását. • Fontos eredmény, hogy a többség még saját területén is elfogadhatónak tartja az árvíztározó építését, a szélsôséges vízhiányok megakadályozása érdekében. • A többség a vízrendezésben és nem a racionális földhasználat megvalósításában látja az árvízi károk mérséklésének módját. • A többség szükségesnek tartja a holtágak rehabilitációját.

4. MELLÉKLET A 2005-ben a WWF Magyarország által a polgármesteri hivataloknak kiküldött kérdôívek értékelése A kérdôívet a megkeresett 65 önkormányzat közül 29, vagyis a megkeresett önkormányzatok 45%-a küldte vissza. A „hallgató” önkormányzatokat utólag telefonon megkérdeztük, hogy miért nem válaszoltak. A nagyobb településeken a hivatal útvesztôi és a kérdés felelôsének hiánya miatt kallódtak el leveleink, a kisebb településeken a hozzáértés hiánya volt a leggyakrabban említett ok. A kérdôív valóban hosszú és sok szakmai elemet tartalmaz, ez esetleg elriaszthatta a válaszadókat. A túlzott egyszerûsítés azonban a tárgyszerûség rovására ment volna. Fontos elôrelépésnek tekinthetô, hogy a 2002-es felméréstôl eltérôen, 2005-ben minden válaszadó úgy nyilatkozott, hogy már hallott a Rába folyógazdálkodási tervrôl.

A problémafeltáró jellegû kérdésekre adott válaszok közül kiemelendô: • A mederhasználat legfôbb korlátjaként a válaszadók többsége a szélsôségesen alacsony vízszintet jelölte meg. • A területhasználat legfôbb problémájaként a legtöbben a rendkívüli vízhiányt, aszályt jelölték meg. (Ez lényeges változás 2002-höz képest, amikor a legsúlyosabb problémának legtöbben a felszínalatti vizek minôségét, valamint a parteróziót és a csapadékvíz elvezetésének problémáit jelölték meg.) • Az ember által okozott hanyatlás jeleinek a válaszadók többsége a halak számának csökkenését, illetve egyes halfajok megritkulását tartja. • A talajvízszint csökkenését a döntô többség érzékeli. • A szöveges válaszokban a legtöbben az elektromos halászatot, az osztrák és magyar ipari vízszennyezést és az idôszakos drasztikus vízhiányt sérelmezték. 19

A megoldási javaslatokra vonatkozó válaszok közül kiemelendô: • A holtágak helyreállítását a nagy többség támogatja, és konkrét helyszíneket is javasoltak. • Árapasztó vápaként a legtöbben a meglévô holtágakat tartják elfogadhatónak. • Néhány konkrét javaslat érkezett a fokgazdálkodás megvalósításának helyszíneire, bár a többség nem tartja megvalósíthatónak. • A hullámterek szélesítését a többség nem támogatja, de árvíztározók kialakítását elfogadhatónak tartják. Többen említették a Rába és Marcal közötti területet, azt javasolva, hogy a településeket körgáttal védjék. • A döntô többség szükségesnek tartja a talajvízszint

•

•

• •

megemelését, és ezt legtöbben a tavaszi víztöbblet tározásával oldanák meg. A hullámtéri erdôk esetében a megkérdezettek támogatnák az ôshonos ártéri ligeterdôk nagyobb arányát. A területhasználatok megváltoztatásához a válaszadók a pénzügyi kompenzáció és a támogatások eszközeit javasolják. Az árvizek kárainak mérséklésére a töltésezést, ill. árvízi tározók kialakítását tartanák szükségesnek. A folyótól távolabb, a vízgyûjtôn a válaszadók által legfontosabbnak ítélt beruházások: szennyvíztisztítók építése, a Rába mellék-vízfolyásainak élôhelyrehabilitációja.

5. MELLÉKLET A 2005-ben a WWF Magyarország által kiküldött lakossági kérdôívek kiértékelése A kérdôíveket a megadott határidôig 21-en küldték el, a késôn érkezô válaszok számából ítélve hosszabb határidôre lett volna szükség (2 hónap állt rendelkezésükre). Másrészt a kérdôívek, egyéb információs anyagok terjesztésébe aktívabban be lehetne vonni az önszervezôdô kisebb, helyi szervezeteket, (gazdaegyesületek, zöld szervezetek) annál is inkább, mivel a helyi viszonyok ismeretében jobban ki tudnák választani a célközönséget. Így meg lehetne elôzni azt a helyzetet, ami most elôállt: a felmérést beküldô ötven fô közül a folyógazdálkodási tervben csupán négy válaszadó érintett közvetlenül (földterületileg). A problémafeltáró jellegû kérdésekre adott válaszok közül kiemelendô: • A mederhasználat legfôbb problémájaként legtöbben a kedvezôtlen vízminôséget és a szélsôségesen alacsony vízszintet jelölték meg. • Az emberek által okozott hanyatlás jeleként a többség a halak és halfajok számának csökkenését, valamint a vízi növényzet jellegének megváltozását említette. • A többség talajvízszint csökkenést tapasztal. • A szöveges válaszokban a legtöbb panasz az ipari szennyezésre, az elhanyagolt, gondozatlan partvonalakra, a vízelvezetésbôl adódó vízhiányra vonatkozott. 20

A megoldási javaslatokra vonatkozó válaszok közül kiemelendô: A válaszok megegyeznek az önkormányzati kérdôívekre adott válaszokkal, kivéve, hogy: • A nyílt ártéri, és a hullámtéri területhasználatra a többség a természetes ártéri ligeterdôt, és a halgazdálkodást választotta (a kérdôívek eltérô kérdéseibôl adódóan). • A területhasználatok megváltoztatásának eszköze elsôsorban az önkormányzati tulajdonba, természetvédelmi kezelésbe vétel, és csak másodsorban a pénzügyi kompenzáció, támogatás. • Fontos, hogy a válaszadók közül sokan a racionális földhasználat megvalósításában látják az árvízi károk mérséklésének módját. Az árvíz elleni védekezés megoldásaként árvédelmi töltések kialakítását, árvíztározó létesítését részesítették elônyben a folyószabályozással (gáterôsítés) szemben. Az árvízi károk mérséklését a legtöbben a termôhelyi adottságokhoz jobban illeszkedô, ésszerû földhasználat megvalósításával képzelik el. A többség támogatja a természetvédelmet, a holtágak, vizes élôhelyek rehabilitációjával mindenki egyetért. A fórumoknak és a kérdôívnek láthatóan nagy jelentôségük volt nemcsak az érdekérvényesítés, a vélemény- és információcsere szempontjából, hanem azért is, mert a szemléletváltást segítik.

6. MELLÉKLET A nyílt eljárás során felmerült konfliktusos és konszenzusos pontok összefoglalása (WWF Magyarország, 2005. június) A nyílt eljárás során a hozzászólóknak lehetôségük volt újabb igények és szempontok megfogalmazására, és saját érdekeik képviseletére. A kiküldött kérdôívek, valamint a fogadóórákon és a fórumokon elhangzott vélemények feldolgozása után ebben a rövidített dokumentumban az önkormányzatok, a lakosság és a (hivatalos és civil) szakmai szervezetek által legfontosabbnak ítélt problémákat foglaltuk össze. Ezután röviden felsoroljuk azokat az elemeket, melyekkel az eddigi nyílt eljárás folyamán minden jelenlévô egyetértett, tehát társadalmi konszenzussal elfogadottnak tekinthetôek, továbbá azokat a pontokat, amelyek megvalósítására vonatkozóan az érdekeltek között konfliktus alakult ki. Legfontosabb problémák A.) Mederhasználat: a Rába idônkénti szélsôségesen alacsony vízszintje. A meder bevágódása, a nagyvizek túl gyors lefolyása, kedvezôtlen vízminôség. B.) Területhasználat: rendkívüli vízhiány, az idôszakos drasztikus vízhiány, aszály, a felszín alatti vizek süllyedése, erôteljes ártéri gyomosodás. C.) A folyó és környezetének élôvilága: egyes halfajok megritkulása, özönnövények terjedése, a folyóparti erdôk kiszáradása (fûz-nyár ligeterdôk pusztulása), tarvágások, tájidegen erdôk telepítése. D.) Természetvédelem, tájvédelem: Az önkormányzatok enyhe többsége elégedetlen a Rába-völgy természetvédelmével, de senki nem tartja azt túlzottnak. A szakmai szervezetek közül a térség természetvédelmét többen is fejlesztendônek ítélik. A lakosság elégedetlen a Rába természetvédelmével. Több természetvédelmi terület kijelölésére érkezett javaslat. E.) Árvízi védekezés, árvízkárok mérséklése: az árvizek kárainak mérséklésére az önkormányzatok a töltésépítést és töltésemelést, továbbá árvízi tározók kialakítását tartanák szükségesnek. A lakosság a tározók kialakítását, a szakmai szervezetek a tavaszi víztöbblet tározását, az árvizek esetén az alternatív vízvisszatartási módokat és a megfelelô területhasználat

kialakítását, a reaktivált ártér kiterjesztését támogatják. F.) Vízszennyezés: mezôgazdaság, ipari szennyezések (pl. osztrák bôrgyárak, különbözô magyarországi üzemek), egyes helyeken lakossági szennyvíz. G.) További konfliktusforrások: elektromos halászat, szabályozatlan vízi turizmus, illegális hulladék, illegális kavicsbányászat, uszadék, szigetek, zátonyok elkotrása, motoros vízi jármûvek Konszenzusos pontok A) Vízszintemelés, vízvisszatartás A szakmai önkormányzati és lakossági kérdôívekbôl, a fórumokon és fogadóórákon elhangzottakból is kiderült, hogy a mederhasználatnak, a területhasználatnak is legfôbb problémája az alacsony vízszint, a vízhiány, az aszály, a felszín alatti vizek süllyedése. Az aszály és a vízhiány okozta károkat sokan ugyanolyan problémának látják, mint az árvizet. A vízhiány gondokat okoz a mezôgazdaságban, de egyéb problémák is felmerültek a fórumok során: a talajvízszint csökkenése a folyóparti házak falainak repedezéséhez vezet. A túl alacsony nyári vízszintek a vízitúrázókat is akadályozhatják. A vízszint csökkenése hozzájárul az ártéri erdôk pusztulásához és a halállomány megfogyatkozásához is. Ezen szempontok miatt világossá vált, hogy minden érintett támogatná a vízszint emelkedését elôsegítô változásokat. A vízhiány csökkentése, a vízszint emelése a tervezet konszenzusos pontjai közé sorolható. A megoldási javaslatok két irányból közelítik meg a problémát. Természetközeli megoldások: • a holtágak, kavicsbányák, stb. rehabilitációja • a folyó kanyargósságának megôrzése, kanyarlevágódás megakadályozása Mesterséges megoldások: • vízkivitelek csökkentése • nagyvizek visszatartása, oldalirányú kivezetése • fenékküszöbök B) Zöld folyosó (ZF) A ZF szükségességével kapcsolatban alapvetôen nem 21

merültek fel érdekellentétek, ezért ez mindenképpen a tervezet konszenzusos pontjai közé sorolható. Azonban a ZF kijelölésével, és jövôbeni használatával kapcsolatban felmerültek kérdések, amelyeket a további egyeztetés elôtt tisztázni szükséges. A tervezés jelenlegi fázisában a tervezôk még nem tudtak a lakosságnak konkrét válaszokat adni a ZF területén található földek tulajdonjogának és területhasználatának várható változásaival kapcsolatban. A tervezôk a jövôben elképzelhetônek tartják többek között a kisajátítást, a csereföldet, vagy kompenzációval együtt a mûvelési ág váltásra kötelezést. A jövôben meg kell vizsgálni, hogy az agrár-környezetvédelmi programnak milyen lehetôségei vannak a ZF-val kapcsolatban. A megkérdezettek többsége a mûvelési ág váltás megvalósítását, magántulajdon esetében a kompenzációt és a támogatások rendszerét látják a legjobb megoldásnak. A megkérdezettek a nyílt ártéren és a hullámtéren a természetes, ártéri ligeterdôt, és a rétet, legelôt tartották kívánatosnak, harmadik fontos területhasználat: a kikötô, strand. Az erdôk kezelésére vonatkozóan minden megkérdezett az ôshonos ártéri ligeterdôk nagyobb arányát tartja kívánatosnak. A szakmai szervezetek és a lakosság a halbölcsôk létrehozását is támogatnák, a szakmai szervezetek egyéb területhasználatra vonatkozó javaslatokat is benyújtottak. A ZF kijelölése korábban (2000-ben) történt meg, mint a Natura 2000 hálózat kijelölése (2004), ezért azt a Nemzeti Park Igazgatóságok (NP) még nem vehették figyelembe. A Nemzeti Park Igazgatóságok ígéretet tettek arra, hogy a zöldfolyosóknak megfelelôen korrigálják a korábbi területhatárokat és kijelöléseket. Az egyeztetô fórumok során a résztvevôk elfogadták a Természetvédelmi Törvényben leírt ökológiai folyosó definícióját, mint a ZF kijelölésének alapját. Az 1996. évi LIII. – a természet védelmérôl szóló – törvény kimondja az ökológiai hálózat létrehozásának szükségességét. Az ökológiai hálózat a már védett természeti területek és védôövezetük, valamint a természeti és természetközeli területek ökológiai folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak térbeli rendszere. Ennek megfelelôen a hálózat funkciója szempontjából minden tér a hálózat eleme (még a települések is). Az ökológiai folyosók az azonos vagy különbözô típusú élôhelykomplexek közötti átjárhatóságot, a fajok populációinak kommunikációját biztosító „útvonalak”. Folyosóknak tekinthetô az azonos típusú élôhely-töredékekbôl álló, egymástól elérhetô távol22

ságra lévô ún. „stepping stone”-ok rendszere, ahol a fajok az elnevezésnek megfelelôen lépésrôl lépésre haladnak (pl. pihenô, táplálkozó helyek). Univerzális ökológiai folyosó nincs, ahány faj, annyi folyosó. Legfeljebb az valószínûsíthetô, hogy egy természetszerû élôhely sok faj számára ökológiai folyosó lehet szétterjedési, vándorlási, kommunikációs stb. szempontból. A természetvédelemnek az alapelveken túl egységes álláspontot kellene kidolgoznia arról, milyen elvárásaik merülnek fel a ZF területekkel kapcsolatban (területhatárok meghúzása, egyezés a már védett területekkel, területhasználat, erdôsítés, ökológiai felmérés stb.). C) Holtág-rehabilitáció A nyílt eljárás során minden fél megegyezett a holtágak rehabilitációjának fontosságában. Sem a szakmai szervezetek, sem az önkormányzatok, sem a lakosság részérôl nem érkezett a holtágak rehabilitációját ellenzô javaslat. Voltak viszont olyanok, akik megjelölték, hogy melyik holtágak rehabilitációját javasolják. A rehabilitációt megelôzôen azonban mindenképpen szükséges a holtág élôvilágának felmérése, hidrológiai, morfológiai, kémiai vizsgálatok elvégzése, és ennek ismeretében kell a rehabilitáció módjáról dönteni (lesz-e mederkotrás, hogyan történik a vízpótlás, lesz-e a vízbevezetést szolgáló mûtárgy, vagy csak passzív ki- és befolyással frissül a víz, stb.) Az egyeztetetés során szükséges tisztázni azt is, hogy a jövôben ki lesz a holtágak kezelôje, mert horgászegyesületek és turisztikai érdekeltségek részérôl is felmerült igény a használatra. Kérdés volt, hogy lesznek-e magántulajdonosok erre kötelezve. Halászati részrôl a holtágak halállományának összetétele és a halászati jogok kérdése merült fel. A nemzeti parkok nem támogatták, hogy a holtágak használói és fenntartói horgászegyesületek legyenek. D) Hallépcsôk, kék folyosó Bár egyes önkormányzatok nem tartják szükségesnek a hallépcsôk kialakítását, az egyeztetô fórumokon senki nem ellenezte a hallépcsôk építését és a kék folyosók kialakítását. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy a hallépcsô építése elôtt mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy a létesítmény milyen hatással lesz a környezetére. E) Fenékküszöbök A vízszint megemelésének

egyik

módja

a

fenékküszöbök beépítése. A fórumokon a többség támogatta a fenékküszöbök beépítését, a kérdôívekben sokan ellenkezô véleményüket is kifejezték. A fenékküszöb hidraulikai szempontból rontja a meder levezetô képességét, kisvíznél gátolja a halak vándorlását, ezáltal a kékfolyosó funkció teljesülését akadályozza. Felmerült, hogy újabb fenékküszöbök építésénél hallépcsô beépítése is szükségessé válhat. F) Kikötôk, hajókiemelôk, strandok, kempingek Csak egyetlen helyen jeleztek ellentétet kikötôvel kapcsolatban: a gyirmóti csónakkikötô helyett a Nádorvárosi Sporthorgász Egyesület (NSHE) a kovalteri kifolyónál javasolja csónakkikötô létesítését. Konfliktusos pontok A) Szabadon hagyandó sáv (SZHS) A szabadon hagyandó sávok kérdése a terv konfliktusos pontja, rendkívül sokan ellenzik kialakításukat. A vízügyi szakemberek szerint árvízvédelmi szempontból a SZHS az árhullám alacsonyabb szintû levezetése érdekében mindenképpen kívánatos. A lakosság körébôl azonban többen sérelmezték a nagy területeket érintô erdôkivágásokat, a tájkép megváltozását, az ilyen típusú drasztikus beavatkozásokat. Több önkormányzat is ellenezte a területén SZHS kialakítását. Szakmai szervezetek is jelezték fenntartásaikat a SZHS-okkal kapcsolatban. Felmerült annak a veszélye is, hogy a folyó egy nagyobb árvíz során levágja a kanyarokat, lerövidíti a medret, és a SZHS területén új medret alakít ki,. Ugyanez a veszély fennáll az árapasztó vápáknál is. Megfogalmazódott annak az igénye, hogy a SZHSokkal és árapasztó vápákkal ne segítsük elô a kanyarlevágódást, hanem igyekezzünk a folyó természetes kanyargósságát megôrizni. A zöld szervezetek mindenképpen fontosnak tarják a SZHS kialakításakor az elôzetes élôhely-vizsgálatot, és az egyeztetést a Natura2000 (N2000) hálózattal. SZHS és N2000 terület egybeeséskor meg kell vizsgálni, hogy az adott területen az EU Élôhely Irányelv alapján található-e olyan növénytársulás, amely a N2000 szerint kijelölô társulás, és hogy él-e ott olyan védett faj, amelynek állománya a beavatkozás során jelentôsen sérülne. Ha igen, akkor külön vizsgálat szükséges, hogy a kijelölt terület károsodása megengedhetô-e vagy sem. Az egyeztetési folyamat során felvetôdött az igény, hogy más árvízvédelmi megoldásokkal váltsák ki a SZHS-okat. Alternatívaként szóba jöhet például a

mentett oldalra való kivezetés, melyet a megkérdezettek a talajvízszint emelése és a vízvisszatartás szempontjából is támogatnak. Árvíztározó kialakítását az önkormányzatok és a lakossági válaszadók többsége és a szakmai szervezeteknek is csaknem a fele elfogadhatónak tartja. A KÖVIZIG ígéretet tett arra, hogy az ezzel kapcsolatos számításokat elvégzi, és az alternatívák mûszaki megvalósíthatóságát bemutatja. Egy másik lehetôség a hullámterek szélesítése. Ezt a szakmai szervezeteknek csaknem fele támogatja, az önkormányzatok többsége azonban nem, vagy csak megszorításokkal, a külterületi szakaszokon tartja elképzelhetônek. B) Árapasztó vápa A SZHS-okhoz hasonlóan heves vita alakult ki az árapasztó vápáknál is. A vélemények többnyire megoszlottak. A legtöbb önkormányzat a kérdôívekben az árapasztó vápa kialakítását a meglévô holtágak helyén látta elképzelhetônek. A szakmai szervezetek viszont nem, vagy csak bizonyos feltételek mellett látták elfogadhatónak árapasztó vápa kialakítását. A vízügyi szakemberek szerint ez a megoldás növeli az árvízvédelmet, sôt ezt a már meglévô árapasztókkal kapcsolatos tapasztalatok is alátámasztják, éppen ezért a felmerült félelmeket nem tartják valósnak. C) Vízkivétel Fôként a Kis-Rábába való vízkivezetéssel kapcsolatban fogalmazódtak meg ellenvélemények. Az alsóbb szakaszokon élôknek hiányzik az a víz, amit Nicknél kivezetnek. A Kis-Rába parti településeknek viszont elengedhetetlen a vízpótlás. A jelenlegi vízkivitel érvényes vízjogi engedéllyel történik. Ennek megváltoztatását kérelmezni lehet, a KÖVIZIG számításai szerint azonban a Kis-Rábába való kivitel megszüntetése csak minimális vízszintemelkedést okozna az alsóbb szakaszokon. D) Part- és mederbiztosítások A zöld szervezetek és a Nemzeti Park Igazgatóságok jelezték, hogy a tervezett mértékû part-, és mederbiztosítás bizonyos helyeken nem indokolt. A lakossági válaszadók az építmények védelmén kívül nem tartják indokoltnak a természetközeli állapot megszüntetését, a medervándorlás megakadályozását. E) Part menti földek védelme az önkormányzat kérésére Több önkormányzat kérte, hogy bizonyos helyeken a part menti földtulajdonok védelmében akadályozzák 23

meg a folyó vándorlását. Természetvédelmi szempontból viszont a folyómeder természetes alakulása tekinthetô kívánatosnak. Amennyiben a folyó menti földtulajdonos károsul, akkor kártérítési igényét a KÖVIZIG-nek és a KÖTEVIFE-nek kell jeleznie. További felmerült igények, észrevételek • A tervezést átfogó ökológiai felmérésnek és a térségi területhasználati célkitûzések meghatározásának kellett volna megelôznie. A létesítmények megvalósítása elôtt ez mindenképpen történjen meg. • A fórumok során többször felmerült, hogy árvizek idején a hidak környékén felgyülemlik az uszadék. Az önkormányzatok nehezményezték, hogy az uszadék eltakarítása nem történik meg szervezetten.

• Az adatszolgáltatással kapcsolatban a szakmai szervezetek jelezték azt az igényüket, hogy a tervezést megalapozó tanulmányok váljanak hozzáférhetôvé pl. a Rába-völgy honlapon keresztül, vagy CD-n. • Felmerültek olyan javaslatok, hogy a tervet egyeztetni szükséges a Rába menti területfejlesztési, rendezési tervekkel, kistérségi programokkal. • A tervezést ki kell terjeszteni a Rába tágabb környezetére, a vízgyûjtôre. • A töltéseket tegyék alkalmassá a kerékpározásra! • A tervben hangsúlyozni kell a vízbázisvédelemjelentôségét.

Konszenzusos pontok Létesítmény

A létesítmény támogatottságának okai

Egyéb javaslatok

Vízszintemelés, vízvisszatartás

• • • • • •

mezôgazdasági érdekek élôhelyek biztosítása ártéri erdôk pusztulásának megállítása halállomány növekedése vízi túrázók házfalak megrepedezése talajvízszint csökkenés miatt

Természetközeli megoldások: • A holtágak, kavicsbányák, stb. rehabilitációja • Folyó kanyargósságának megôrzése, kanyarlevágódás megakadályozása Mesterséges megoldások: • vízkivitelek csökkentése • nagyvizek visszatartása, oldalirányú kivezetése • fenékküszöbök

holtágak, kavicsbányák, stb. rehabilitációja

• hozzájárul a talajvízszint megemeléséhez • lelassul a vízfolyás, így a víz tovább idôzik az adott szakaszon, a meder nem mélyül tovább • értékes élôhelyek alakulnak ki, biodiverzitás megôrzése

• A rehabilitáció módját mindig az adott holtágnál, kavicsbányánál, stb. szükséges tisztázni. Fel kell mérni a holtág már meglévô élôvilágát, és ennek ismeretében kell a rehabilitáció módjáról dönteni.

zöld folyosó

• folyó menti élôhelyek megôrzése • élôlények számára összefüggô életterek kialakítása

• jövôbeni területhasználat és tulajdonjog tisztázása • egyeztetés Natura 2000 és más védett területekkel • erdôsítés • ökológiai felmérés

hallépcsôk, kék folyosó

• halak, vízi élôlények szabad vándorlása

Fenékküszöbök

• vízi élôlények vándorlását akadályozza • hidraulikai szempontból rontja a meder levezetô képességét • hallépcsô beépítése is szükségessé válhat

kikötôk, hajókiemelôk, strandok, kempingek

• helyi, önkormányzati érdekek

24

• alternatív vízszintemelési megoldások keresése (ld. „Vízszintemelés, vízvisszatartás”)

Konfliktusos pontok Létesítmény

Felmerülô konfliktusok okai

Megoldási javaslatok

szabadon hagyandó sáv

• • • •

• mentett oldalra való kivezetés • töltés erôsítése, magasítása • hullámterek szélesítése, a reaktivált ártér kiterjesztése • tavaszi víztöbblet tározása

csak árvízvédelmi szempontokat vesz figyelembe túl gyors vízelvezetés, a víz „elsuhan” további medermélyülést okozhat nagy területüket érintô, esetleg értékes élôvilággal rendelkezô, ôshonos erdôk kivágása • tájkép megváltozása • a folyó egy nagyobb árvíz során itt új medret alakíthat ki • egyezés védett és Natura 2000 területekkel

árapasztó vápa

• gyorsabb árvízlevezetés • kanyarlevágódás veszélye, új medervonal képzôdésének veszélye

Vízkivitel

• Kis-Rábába való vízkivezetés: az alsóbb szakaszokon élôk kifogásolták, Kis-Rába parti településeknek elengedhetetlen a vízpótlás

• aktuális vízjogi engedélyek felülvizsgálata

Partbiztosítások

• egyes helyeken túlzott, szükségtelenül hosszú

• szükségesség felülvizsgálata

megôrizendô partvonalak szántóföldek védelmében

• tulajdonosnak kárt okoz a területvesztés • közpénzekbôl nem finanszírozható a védôgát építése • természetvédelmi szempontból nem indokolt a medervándorlás megakadályozása

7. MELLÉKLET A Rába folyógazdálkodási terv létesítményjegyzéke a 2005. évi nyílt eljárás alapján 2005. szeptember 28. Térképlap száma

Megnevezés

Szelvényszám

Hely

1 1 1 1 2 2 2 3 3 4 4 4 4 4 4, 5

Hallépcsô Hajókiemelô Partbiztosítás Partbiztosítás Holtágrehabilitáció Hallépcsô Kikötô, hajókiemelô, kemping Holtágrehabilitáció Partbiztosítás Holtágrehabilitáció Kikötô, hajókiemelô Hallépcsô Önkormányzati mûtárgy Kikötô, hajókiemelô Önkormányzati töltés

214+660 214+400 212+700-213+000 211+700-211+850 208+150-208+300 206+860 206+000 204+400-204+700 203+700-207+300 197+600-197+900 196+900 196+800 196+800 195+100 193+500-195+200

Alsószölnök Suszter patak torkolata Rába jp. Rába jp. Rába bp. Rábatótfalu Szentgotthárd Szentgotthárd Szentgotthárd Szentgotthárd Magyarlak, Malom-csatorna Rába jp. Magyarlak Malom csatorna mûtárgyához Malom csatorna vízbetáplálása Csörötnek, Rába jp. Csörötnek Rába bp. 25

Térképlap száma

Megnevezés

Szelvényszám

Hely

5 5

Partbiztosítás Komplex természetvédelmi rekonstrukció Önkormányzati töltés Kikötô Önkormányzati töltés Szennyvízbevezetés megoldása

193+250-195+450 187+560-193+000

Csörötnek Rába jp, bp. Csörötnek-Rábagyarmat

187+500-187+800 187+300 184+300-185+100 174+600

Holtágrehabilitáció Partbiztosítás Önkormányzati töltés Kikötô, hajókiemelô, kemping Partbiztosítás Vízátvezetés a Csörnöc-Herpenyôbe Hajókiemelô Hallépcsô Kikötô, strand, kemping Várkerti holtág rehabilitációja Partbiztosítás Szennyvíztisztító telep vízminôségének javítása Kikötô Kikötô, csónakkikötô, kemping Partbiztosítás Holtágrehabilitáció Új híd Partbiztosítás Víztpótló mûtárgy, mellékág rehabilitáció Kemping, kikötô Régi híd maradványainak eltávolítása Partbiztosítás Partbiztosítás Holtágrehabiltáció, vízpótló mûtárgy

174+500-174+700 174+230-174+450 174+100-175+300 173+200 173+020-173+620 162+400 160+700 160+560 159+500 158+350 156+700-159+550 157+400

Rátót (Vörös-patak mellett) Rába bp. Rátót, Rábagyarmat Gasztony (Vörös-patak mellett) Ivánci szv.tiszt. Tisztított szennyvize a holtág helyett közvelenül Rábába vezetendô Ivánc, Malomház mellett Rába, Csákánydoroszló Csákánydoroszló (Vörös-p. mell.) Rába bp. Csákánydoroszló Csákánydoroszló mindkét oldalon A Rába és a Csörnöc közti terület Pinka torkolat, Rába bp. Körmend Körmend Körmend Körmend, Rába bp, jp. Körmendi szennyvíztisztító tisztított szennyvize Magyarszecsôd Molnaszecsôd Molnaszecsôd Egyházashollós Egyházashollós Egyházashollós Rábahídvég Rába jp.

Holtágrehabilitáció, vízpótló mûtárgy Partbiztosítás Vízátvezetés a Csörnöc-Herpenyôbe Holtágrehabilitáció, vízpótló mûtárgy Partbiztosítás Kikötô, kemping Vízátvezetés a Csörnöc-Herpenyôbe Holtágrehabililtáció Holtágrehabilitáció, vízpótló mûtárgy Vízpart szabad megközelítése, min. 3 m-es sáv Partbiztosítás

125+680 124+550-124+820 121+700 120+400 113+150-114+450 113+150 112+500 109+000 107+100 104+200-104+300

Rábahídvég Rábahídvég Rábahídvég Püspökmolnári, mindkét parton Molnaszecsôd-Hollós között, Püspökmolnári Püspökmolnári, Árapasztó vápaként Püspökmolnári Rába bp. és jp. A Rába és a Csörnöc közti terület Zsennye, Alsóújlak Rum, mindkét oldalon Rum községnél A Rába és a Csörnöc közti terület Balozsameggyes Balozsameggyes Meggyeskovácsi Rába jp.

103+650-104+500

Meggyeskovácsi mindkét oldalon

5 6 6 7

7 7 7, 8 8 8 9, 10 10 10 10 10 10, 11 11 12 12 12 13 13 13 14 14 14 14 14, 15 15 15 15, 16 16 16 17 17 17 18 18 19 19 26

151+000 144+530 144+220-145+150 142+000-142+300 141+700 141+530-142+350 134+940 134+600 134+590 134+200-135+500 128+900-130+100 128+150

Térképlap száma

Megnevezés

Szelvényszám

Hely

19

102+200-104+500

Ikervár-Meggyeskovácsi

100+800-101+800 100+780 100+600 100+670 100+400 93+200-96+800

Ikervár Ikervár Ikervári duzz. Ikervár Rába bp. Ikervári duzz. Ikervár

22 22, 23 22, 23 22-46 24 24 24 24-46 25

Holtágrehabilitáció, 3 db vízpótló mûtárgy 6 méteres sáv Kisherpenyô vízpótlása Hallépcsô Hajókiemelô Kikötô Üzemvíz csatorna melletti halastavak rehabilitációja Kikötô, kemping Partbiztosítás Partbiztosítás Töltéserôsítés * Mellékág rehabilitáció Mellékág rehabilitáció Partbiztosítás Töltéserôsítés * Gyöngyös torkolati hallépcsô

89+100 88+600-89+700 87+800-89+700 13+050-86+500 85+800 84+700 84+110-84+320 13+050-83+000 82+950

25 25 25

Kikötô Mellékág rehabilitáció Partbiztosítás

81+700 81+500 81+450-81+550

25, 26 26 26 27 27 27 28 29 29 29 29 29 29 30 31 31 31 31 31 31 31 31 31 32 32

Partbiztosítás Partbiztosítás Partbiztosítás Partbiztosítás Holtágrehabilitáció Partbiztosítás Partbiztosítás Partbiztosítás Mellékág rehabilitáció Hallépcsô Mellékág rehabilitáció Kikötô, hajókiemelô Hallépcsô Partbiztosítás Mellékág rehabilitáció Árapasztó hídnyílás Partbiztosítás mindkét oldalon Partbiztosítás Hallépcsô Fenékküszöb Vízkivétel, mellékágrányitás Vízkivétel, mellékágrányitás Kikötô Partbiztosítás Kikötô

80+180-80+620 78+600-78+820 77+600-77+720 75+700-75+900 75+400 73+250-73+400 70+300-40+400 69+150-69+250 68+700 68+600 68+400 68+550 68+200 63+400-63+550 62+400 62+250 62+200-62+360 61+900-62+050 60+850 59+000 59+400 59+000 59+500 58+700-58+900 59+100

Sárvár, Rába jp. Sárvár, Rába jp. Sárvár, Rába bp. Rába jp. Rába jp. Sárvár alatt Rába bp. Sárvár alatt Rába jp. Sárvár alatt Rába bp. Rába bp. Gyöngyös torkolati hallépcsô Rába bp. Rábapaty Rába jp. Ostffyasszonyfa térsége Rába bp. Szapud árok torkolatánál Rába bp. Uraiújfalju térsége Rába bp. Uraiújfalju térsége Rába bp. Uraiújfalju térsége Rába jp. Uraiújfalu 0212/2 hrsz Rába bp. Ragyogói hídnál mindkét oldalon Rába bp. Rába jp. Rába jp. Nick duzz. Felett Kis Rába vízkivételi zsilip Nicki duzzasztó felett Rába bp. Nick Nicki mûgát Rába jp. Rába jp. Kecskédi híd felett Kecskédi hídnál Kecskédi hídnál Rába jp. Kecskédi híd alatt Répce-árapasztó torkolata Rába bp. Rábakecöl Rába jp. Pápóc Rába bp. Rábakecöl Rába jp. Pápóc Rábakecöl, Rába bp. Rába jp. Pápóc

20 20 20 20 20 21

27

Térképlap száma

Megnevezés

Szelvényszám

Hely

32 32 32 32

Horgásztó bôvítése Partbiztosítás Megôrizendô partvonal Töltésáthelyezés Natura 2000 terület határáig Fokgazdálkodás ** Holtágrehabilitáció Partbiztosítás Partbiztosítás Fokgazdálkodás ** Partbiztosítás Vízbevezetést szolgáló mûtárgy Kikötô, strand, kemping Mûtárgy Mûtárgy Fenékküszöb Partbiztosítás Partbiztosítás Holtágrehabilitáció Kikötô Vízkivétel, mellékágrányitás Partbiztosítás Töltésáthelyezés zöldfolyosó határáig Uszadék visszatartás orvoslása Partbiztosítás Kikötô, strand Fenékküszöb Partbiztosítás Kikötô Vízkivétel, mellékágrányitás Partbiztosítás Kikötô Partbiztosítás Partbiztosítás Partbiztosítás Partbiztosítás Partbiztosítás Kikötô Ökoturisztikai centrum Partbiztosítás Partbiztosítás Fenékküszöb Kikötô, kemping Partbiztosítás Szabadon tartandó sáv Vízkivétel, mellékágrányitás Vízkivétel, mellékágrányitás

58+500 57+200-57+500 55+400-55+800 54+800-56+000

Rába bp. Rábakecöl Rába jp. Rábakecöl térsége Rábakecöl-Vág között Rába bp.

55+800 54+200 52+800-53+050 52+150-52+300 52+000 51+300-51+850 51+900 51+200 51+200 51+150 50+700 50+190-50+500 49+960-50+340 49+300 49+100 49+100 45+350-45+600 42+200-44+400 41+400 41+100-41+300 41+000 41+000 39+600-39+800 38+000 38+000-38+800 37+600-38+000 36+800 37+150-37+300 36+290-36+470 35+950-36+080 35+720-35+850 35+200-35+350 35+250 33+700 34+250-34+450 34+150-34+300 32+000 29+300 29+000-29+350 28+300-29+900 27+150 24+600

Kavicsbányatavaknál Hullámtereken kavicsbányatavak Rába jp. Vág térsége Rába bp. Vág térsége Pálimalom és Vág-Súgó között Vág térsége mindkét oldalon Rába bp. Vág Rába bp. Vág Rába bp. Vág Rába bp. Vág Vág alatt Rába bp. Vág alatt Rába jp. Kemenesszentpéter Rábasebes, Rába bp. Rába jp. Kemenesszentpéter Rába bp. Rábasebes Kemenesszentpéter-Várkeszô között Szany térsége Várkeszôi híd Várkeszôi híd Rába bp. Várkeszô Rábaparti csárda Marcaltô Marcaltô közúti híd Rába jp. Marcaltô Marcaltô Rába jp. Malomsok térsége Rába jp. Rába jp. Malomsok Rába bp-on Malomsok térsége Malomsok térsége Rába jp. Malomsok térsége Rába bp. Malomsok térsége Rába jp. Malomsok térsége Rába bp. Rába bp. Sobor II. Rába bp. Sobor I. Sobor térsége jp. Sobor térsége bp. Sobor alatt Rába bp. Árpás Árpási közúti hídnál Árpás térsége Rába bp. Árpás térsége Rába bp. Rába bp-on Bodonhely felett

32 33 33 33 33 33 33 33 33 34 34 34 34 34 34 34 35 35 36 36 36 36 36 37 37 37 37 37 38 38 38 38 38 38 38 38 39 40 40 40 42 42 28

Térképlap száma

Megnevezés

Szelvényszám

Hely

42

Fokgazdálkodás ***

23+200

42 43 43

Partbiztosítás Kikötô Vízpótló mûtárgy ***

23+450-23+580 22+750 22+200

43

Vízpótló mûtárgy ***

21+200

43 43 43 43 44 44 44 44 44 44 44 44

Fenékküszöb Kikötô Kikötô Partbiztosítás Vízpótló mûtárgy Holtág összekötés Hídfelújítás Kikötô Mederrendezés a Mérgesi hídnál Partbiztosítás Holtágrehabilitáció Holtágrehabilitáció

20+800 20+400 20+400 20+350-20+500 19+800 18+700 18+170 18+200 18+170 18+050-18+220 18+700-23+200 17+400-18+700

44

17+380

45

Alsó holtágnál vízvisszavezetô mûtárgy Vízkivétel, mellékágrányitás

Bodonhelyi ártéri tó, Rábaköz-Tóköz projekt Bodonhelyi közúthídnál Rába bp. Bodonhely Rehabilitáció R.csécsény térségben Rehabilitáció R.csécsény térségben Rábaszentmihály Rába bp. Rábacsécsény Rába jp. Rábaszentmihály Rábacsécsény közúti híd Mérgesi Holt-Rába vízpótlása Mérges Mérgesi hídnál Rába bp. Mérges Mérgesi hídnál Mérgesi hídnál Bodonhelytôl mérgesig Mérges közig.tetületének teljes hosszában Mérges

45 45 45 45 45

Fenékküszöb Partbiztosítás Kikötô Vízpótló mûtárgy Holtágrehabilitáció

15+500 14+020-14+150 14+000 13+400 13+400

46 46 46 46 46 47 47 47 48 48 49 49 49 49 49

Fokgazdálkodás ** Hallépcsô Fenékküszöb Rehabilitálandó holtág Hallépcsô Kikötô Rehabilitálandó holtág Vízpótló mûtárgy Fokgazdálkodás ** Vízkivétel, mellékágrányitás Hallépcsô Holtágrehabilitáció Kikötô Hallépcsô Holtágrehabilitáció

12+800-13+400 12+350 12+350 11+400 10+700 8+700 7+500 7+500 5+400 5+300 3+250 3+230-7+900 2+540 2+530 2+220-3+200

16+000

Rába jp.-i hullámtérben, Mérges Rábapatona között Rábapatona fölött Patonai hídnál Rába jp. Rábapatona Vízbetáplálás a Holt-Rábába Rábapatona, Ikrény holtág, Holt-Rába Rábapatona-Ikrény holtág között Rábapatona Rábapatona Rába jp. Marcal duzzasztó Rába jp. Gyirmót Gyirmót térsége Gyirmót térsége Gyirmót, Rókadomb Gyirmót térsége Holt Marcal Holt Marcal Holt Marcal Tyúktelepi zsilip Tyúktelepi zsiliptôl, Marcal torkolatig, Holt-Marcal, Pándzsa öblözet 29

Térképlap száma

Megnevezés

Szelvényszám

Hely

50 1-50

Csónakkikötô Zöldfolyosó

2+220 1+920-216+212

Kovalteri kikötô Gyôr-Sopron vasút- Országhatár

* Megoldási alternatívák: 1. szabadon hagyandó sáv, 2. oldalirányú vízkivezetés. Költséghaszon elemzés szükséges, a KÖVIZIG csak az olcsóbb megoldást tudja támogatni, a drágább megoldás különbözetét az azt igénylôk biztosítják. ** Hosszútávon megoldható, viszont ebben az FM Hivatal, valamint a Horgászegyesület feladata egyeztetni. *** Rábaköz-Tóköz projekt.

Azon létesítmények jegyzéke, melyekben egyelôre nem született teljeskörû konszenzus és további egyeztetések, vizsgálatok elvégzése javasolt. Térképlap száma

Megnevezés

Szelvényszám

Hely

17 19

Árapasztó vápa* Árapasztó vápa*

111+900-113+100 104+500-105+200

Rum, Rába bp. Meggyeskovácsi Rába jp.

* A létesítményeket a KÖVIZIG szakmailag kívánatosnak tartja, az érintett két önkormányzat támogatja és igényli; a Rába Szövetség és a WWF Magyarország elveti, és más megoldási lehetôségek megvizsgálását tartja szükségesnek.

8. MELLÉKLET Nemzetközi vízgazdálkodási példák Nemzetközi Érintett vízgazdálkodási példák terület River sub basin 11 folyó (rész)vízgyûjtôje management plans in Flanders (Folyók részvízgyûjtôinek kezelése Flandriában, Belgiumban) Regional Planning System 5000 km2-es nagyságig (Regionális tervezési rendszer Dániában) 15 km hosszú patak és vízTubaek Stream gyûjtôje Storstroem megyében (Tubaek patak, Dánia)

A Graphics Corporate Szektor vízfogyasztásásnak csökkentése Dániában

Vállalatok, illetve az üzleti szektor

Megvalósítás ideje 2001-2006

További információ www.bekkenwerking.be

1970-es évektôl

www.mem.dk

1998-2001

Anette Larsen [email protected]; Henrik Dissing WWF Denmark [email protected] Henrik Dissing WWF Denmark [email protected]; Danish Technological University, Christian Poll, [email protected] www.wwf.uk

2000

Westcountry Rivers Trust, Délnyugat-Anglia (Cornwall és 1995 óta létezik a tröszt, a Devon területe), az egyes pro- Tamar 2000 projekt 3 évig Anglia jektek vízgyûjtôkre koncentráltartott nak, Pl. a Tamar 2000 projekt a Tamar folyó vízgyûjtôjére 30

Nemzetközi vízgazdálkodási példák DEFRA Stakeholder Sounding Board, Anglia The Wise Use of Floodplains Project az angliai Somersetben

Megvalósítás Érintett ideje terület 2001 elején alakult meg a A Víz Keretirányelvvel bizottság kapcsolatos kérdéseket vitat meg Angliában A Parett folyó vízgyûjtôje, ami a 2000. január-2002 március legnagyobb folyóhálózat Somersetben: 5 nagyobb folyó tartozik hozzá, 1665 km2 területû Szub-regionális nagyságú: 1999-2002 2 falvat érint egy folyó vízgyûjtô területén belül

További információ David Tickner, [email protected] www.floodplains.org

www.floodplains.org The Fens Floodplain Project, (Ártéri mocsras, lápos területek projektje Anglia keleti felén) 170 km2-es terület, 20 falu, www.ctc.ee; 1998-2001 Noo rural district 4000 lakossal Tartu [email protected] development of a municimegyében pal water supply and sewage system plan, Estonia, Községi Víz-és csatornahálózat terve Noo körzetben, Észtországban helyi anne-mari.ventela@pyhajarvi1999-200 Pyhajarvi tó: helyi instituutti.fi vízgazdálkodás Finnországban http://wb/ministere/organComité National de l'Eau, Az egész ország, 550000 km2, 1965 óta létezik a bizottság 60 millió lakosra 77 tag ismes/old/CNE.htm; Franciaország (Nemzeti Víz coralie@noel@environBizottság) nement.gouv.fr Regionális szintû, folyók víz1992-1997 coralie@[email protected]., Schémas gyûjtûjének szintjén nement.gouv.fr Directeurs d'Aménagement 2 (kb 100 ezer km -es et de Gestion des Eaux, területet, 5-15 millió lakost Franciaország (Folyók vízérint) gyûjtôgazdálkodási tervei) Helyi szintû kb 5 éves idôtartam coralie@[email protected]., Schémas nement.gouv.fr, d'aménagement et http://www.sitesage.org de gestion des eaux, Franciaország (Helyi vízgazdálkodási tervek) Helyi szintû, az egész 1994-1997 coralie@noel@environA Drom folyó vízgyûjtô területe nement.gouv.fr, www.icpdr.org folyógazdálkodási terve, (1640 km2 , 42500 lakosú) Franciaország 83 hatóság érintett A projektek általában több 4 hónap, de bizonyos esetek- cn-debatpublic@environNational Comission for ben 6 hónapra kiterjeszthetô francia régiót érintenek nement.gouv.fr Public Debate, Franciaország (Nemzeti Bizottság a Nyílt Eljárásról) 31

Nemzetközi Érintett vízgazdálkodási példák terület River Basin Management A Niers 3 részvízPlan Maas/sub-basin Niers gyûjtôre bontva (A Maas és a Niers folyógazdálkodási terve, Észak-Rajna Vesztfália, Németország) Erne sustainable wetlands A vízgyûjtô területére, a cross border Ireland and részvízgyûjtôre, országok Northern Ireland közötti együttmûködés (Fenntartható vizes területek az Erne mentén Írországban és Észak-Írországban) Integrated Reconnaissance Regionális szintû of the river Rhine, Waal and Ijssel (A Rajna, a Waal és az Ijssel integrált felderítési terve Hollandiában) IIVR project, Integrated 3 tartomány érintett, Planning of the Veluwe kb 64 km2 Lakes (A Veluwe tavak integrált terve, Hollandia) A város területe Waterplan for the municipality of Hilversum, Hollandia (Hilversum vízgazdálkodási terve) 2 km2-es terület Ettrick floodplain a Felsô Ettrick völgyben restoration project by Borders Forest Trust in the Scottish Borders, Scottland KB 4000 km2, több, mint Global flood defense plan egymillió lakossal in river Júcar, Spanyolország (Átfogó árvízmegelôzési terv a Júcar folyóra) Alcobendas város Alcobendas-city of water területe (Madrid külvárosa), for the 21st century, 90 ezer lakossal Spanyolország (Alcobendas-a víz városa a XXI. Században) Baleár Szigetek (5016 km2) The Water Forum (Víz Fórum) a Baleár Szigeteken, Helcomban, Spanyolországban

32

Megvalósítás ideje 2002-2004

További információ [email protected]; www.niers.nrw.de

1999. november-2002. március

Janie Crone [email protected]

1998-2001

1996-2010

www.iivr.nl (csak hollandul)

1995

1998-2002, és még további 5 év

http://www.bordersforesttrust. or/projects/ettrickhabitat.htm

www.mma.es; [email protected]

2000-2001

http://www.wwf.es

2001-legalább 2003-ig

www.ecodes.org; www.caib.es

Nemzetközi Megvalósítás További Érintett vízgazdálkodási példák ideje információ terület Co-operation on the 1994-tôl www.emaprojektet.h.se; 4500 km2-es vízgyûjtô területe Catchment Level in the Bodil Liedberg Jönsson Eman River Basin, [email protected] Svédország (Vízgyûjtô-szintû együttmûködés az Eman folyó vízgyûjtôjén ) 1600 km2, több vízgyûjtô 1990 elôttôl indult The Municipality of stadsbyggnadskontoret@oreterületre lebontva Örebro's water bro.se management plan, Svédország (Örebro vízgazdálkodási terve) vízgyûjtô területe (2000 km2) 1962-1983, most is Anders Larsson The Fyrisan River Water folyamatban Anders.Larsson@ Association, Svédország mk.uppsala.se ( Fyrisan Folyó Társaság) A területekbôl néhány több 1995 óta Lennart Gladh Helcom MLW, Baltic Sea 2 ezer km -es, 3 pedig [email protected]; Region (A Balti-tengeri Régió országhatárokon Henrik Dissing több országot érintô projektje) átnyúló terület [email protected] Több szinten, a részvízgyûjtôk1994 óta www.icpdr.org Danube River tôl a nemzetközi bizottságokig Commission/Danube Environment Forum (Duna Folyam Bizottság) 4 ország közti kooperáció a 2000-tôl, több évre tervezett, Charlie Avis Lower Danube Green vizes területek helyreállítására, folyamatban lévô program [email protected]; Corridor (Zöld-Duna kezelésére és védelmére, Henrik Dissing Program), Bulgária, 700 ezer ha területet érint [email protected] Románia, Ukrajna, Moldova Forrás: Annex II. Examples of Public Participation in Water Management Projects, In: Guidance on Public Participation in Relation to the Water Framework Directive, 2002 November.

9. MELLÉKLET Nemzetközi kitekintés A Ribble folyó Kísérleti Vízgyûjtô-gazdálkodási Terve (Ribble Pilot River Basin) Az Egyesült Királyság kormánya az Európai Bizottság együttmûködésével egy nemzeti Víz Keretirányelv Programot hozott létre, hogy kipróbálják és alkalmazzák az EU Víz Keretirányelvét. Az EU szintû Közös Végrehajtási Stratégia keretében NagyBritanniát 15 Kísérleti Vízgyûjtô-gazdálkodási Területre osztották, ebbôl az egyik a Ribble folyó vízgyûjtôje. A kísérleti területen Nagy-Britannia vállalta, hogy a Közös Végrehajtási Stratégia által meghatáro-

zott nyílt eljárást, valamint a tervezési folyamat mûködését teszteli. A Ribble folyó Kísérleti Vízgyûjtô-gazdálkodási Tervének készítése 2003 tavaszán indult. Az érintett terület mind társadalmilag, mind földrajzilag nagyon változatos képet mutat, a teljes vízgyûjtô területe megközelítôleg 1800 km2, 1,25 millió lakossal. A nyílt eljárás és a tervezési folyamat elsô szakasza 2003. márciusától 2004. májusáig tartott. A nyílt eljárás a Víz Keretirányelv egyik alapvetô kritériuma, a Keretirányelv a 14. cikkében az érintett felek bevonásának három módját határozza meg: • A nyilvánosság információhoz való jogát • Egyeztetést a tervezés szakaszaiban 33

• Az érdeklôdôk aktív bevonását a Keretirányelv megvalósításának folyamatába, különös tekintettel a tervezés idôszakára A Keretirányelv hatékony megvalósulása érdekében az elsô két pont kötelezô érvényû, a harmadikra pedig ösztönözni kell az érintett feleket. A Ribble folyó Kísérleti Vízgyûjtô-gazdálkodási Terv célja az volt, hogy az említett 14. cikk megvalósításának lehetôségeit tesztelje. Számos módszert kipróbáltak, hogy az érintett feleket bevonják a korai tervezési munkába, például tesztcsoportokat, munkacsoportokat hoztak létre, kérdôíveket küldtek az érintetteknek, fórumokat szerveztek, elôadásokat tartottak, szakértôi egyeztetéseket rendeztek. Létrehoztak egy honlapot és egy elektronikus folyóiratot is, ahol az addigi eredményeket közölték. A fenti módszerek mindegyike fontos eszköznek bizonyult a nyílt eljárás során, így a szervezôk szerint ezek a módszerek a késôbbiekben is lényeges változtatás nélkül alkalmazhatók lesznek. A helyi fórumok nagyon fontos összekötô szerepet kaptak abban, hogy a helyi elvárások és a Keretirányelv céljai összhangba kerüljenek. A szakértôi csoportok munkája, valamint a honlap is nagyon eredményesnek

bizonyult. A közvetlen kapcsolat eredményei azt mutatják, hogy az érintett feleknek nagyobb ösztönzésre van szükségük, hogy részt vegyenek az egyeztetéseken, ehhez erôsebb helyi akciócsoportok mûködése javasolt. A tervezési eljárás elôirányzott három szakasza a tapasztalatok szerint a gyakorlatban is jól alkalmazható, ugyanakkor javasolt a vízgyûjtô-szintû tervezést a körzetenkénti vízgyûjtô-tervezéssel együtt megkezdeni. A nyílt eljárás tapasztalatainak összegzése után célul tûzték ki a szoros együttmûködés fenntartását, hogy a tervezôk jobban megismerjék azokat a módszereket és technikákat, amelyek segítségével a regionális és helyi szintû érdekeltek a tervezés folyamatába jobban bevonhatók. Az érintettek továbbá jobb tájékoztatást fognak kapni arról, hogy a Keretirányelv hogyan befolyásolja majd tevékenységüket. A megvalósítás egyik végsô célja, hogy 2006-2007-ben elkészüljön a Vízgyûjtô-gazdálkodási Terv „prototípusa”, amely végsô formájában az Észak-nyugati Vízgyûjtô Terület Tervezett Vízgyûjtô-gazdálkodási Tervének (North West's River Basin District Draft River Basin Management Plan and Program of Measure) része lesz.

10. MELLÉKLET Egyéb hazai tapasztalatok: A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) társadalmi egyeztetése A közel évtizedes száraz, aszályos idôszakot követôen 1998 és 2001 között négy rendkívül veszélyes árvíz vonult le a Tiszán. E négy év alatt a mintegy 120 milliárd Ft-os védekezési, kárelhárítási és újjáépítési költséget okozó árvizek társadalmi, politikai hatása igen kedvezôtlen volt. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepció-terv a Vásárhelyi Pál által a XIX. században kigondolt rendszerre épül, ezért kapta a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (a továbbiakban VTT) elnevezést. A koncepció teljes megvalósítása mintegy tíz évet vesz majd igénybe. Ahhoz, hogy ennek a rendkívül hosszú, bonyolult és sokrétû tervezési folyamatnak a tapasztalatait minél hatékonyabban lehessen akár a Rába Folyógazdálkodási Tervezés további szakaszaiban, akár más folyókon zajló tervezés során használni, érdemes idôrendi sorrendben követni a VTT fejlôdésének és egyeztetésének folyamatát. 34

A VTT alakításában sok más szervezettel együtt a WWF Magyarország is aktívan részt vett. A WWF nyomon követte a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) kidolgozását, és részt vett annak alakításában. Tanulmányok írásában vállalt szerepet (Árvízi tározók területének tájgazdálkodási és ökológiai célú hasznosítási lehetôségei és gazdaságossága), állásfoglalásokat adott ki, szakmai tanácskozásokat szervezett a Tisza megmaradt ártereinek megóvása érdekében. A VTT nyilvánosságra hozatala 2001. október közepére a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium megbízásából elkészült a VTT tervezet elsô változata, melynek elsô társadalmi bemutatására 2001. szeptemberében a II. Ártéri Gazdálkodási Konferencián került sor, Sárospatakon. A minisztérium a tervet az elektronikus világhálóra (www.vizugy.hu) kihelyezte, szakmai és társadalmi szervezetekkel folytatott véleménycsere keretében számos intézményt, szakmaitudományos és civil szervezetet kért fel arra, hogy vitassák meg a koncepció-terv munkaközi anyagát, és azzal kapcsolatban tegyék meg észrevételeiket, javaslataikat.

A véleményt formáló felek közül többen kifejtették, hogy a VTT az integrált regionális vízgyûjtô-gazdálkodásnak csupán egyetlen, kiragadott része. Az integrált vízgyûjtô-gazdálkodás kimunkálásakor emiatt a hidrogeológiai, a biogeográfiai, a környezet- és természetvédelmi, valamint a vízgazdálkodási és tájökológiai-területfejlesztési szempontokat együttesen kellett volna figyelembe venni. Ezek a kritikai észrevételek megjelentek a Rába nyílt tervezési eljárása során is, ezért megoldásként feltétlenül javasolt a szakmai körben folytatott elôzetes koncepcionális tervezés. 2001. december 5-én az érintett tárcák közötti egyeztetô megbeszélés folyamán több meghívott jelezte, hogy a VTT koncepció-tervhez, illetve annak társadalmi konszenzuson alapuló elfogadott végsô változatához a környezeti hatások vizsgálatát (természetvédelmi és vízminôség-védelmi) megalapozó koncepciót el kell készíteni. Már ebben a fázisban elhangzott az is, hogy a folyógazdálkodás része a holtág-rehabilitáció, a természet- és árvízvédelem. Elôremutató jelnek tekintendô, hogy a szükséges természetvédelmi, vízminôségi és holtág-rehabilitációs kérdések a Rába Folyógazdálkodási Tervben már eleve integráltan szerepeltek. 2002. február 22-én, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésérôl Szolnokon, a Tisza Vízgyûjtô Programrégió Önkormányzati Társulás és a Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzat közös rendezésében szakmai konferenciát tartottak, ahol ismét megerôsítésre került, hogy az árvízi tározók rendszertelen elöntése helyett, célszerû lenne olyan vízpótlási üzemrendet kialakítani, amely a nem közvetlenül árvízvédelmi célú víztározási és vízszállítási viszonyokat is optimálissá teheti. Ez a megoldás hozzájárulhat a természetvédelemhez és a környezet elemeinek (víz, föld, levegô) védelméhez, az emberi létbiztonsághoz, a gazdálkodás és az életminôség javulásához. Ha szélesedik az ökológiai (zöld) folyosó, akkor nôhet a biodiverzitás, és vízátvezetésekkel egyúttal az ökológiai vízigény kielégítésére is lehetôség nyílik. Az így létrejövô vizes élôhelyek biztosíthatják a nem-pontszerû szennyezések kiszûrését a folyóból, továbbá a turisztikai hasznosítás (ökoturizmus, halászat és horgászat, sport, üdülés stb.) feltételei is kedvezôbbé válnak. A társadalmi vitákat követô kormányzati döntések A Kormány 2003. március 27-én hozott döntését (1022/2003), amely a VTT koncepcionális kérdéseirôl döntött, széleskörû társadalmi vita, több mint 50 helyszíni ismertetés elôzte meg. Egyértelmû tapaszta-

lat, hogy az ellenvélemények nagyobbrészt abból fakadtak, hogy a tervezés, az elôkészítés elsô szakaszában még nem lehetett konkrétan felvázolni az érintettek, elsôsorban is a földtulajdonosok részére az árapasztó tározórendszer megvalósításával összefüggô kompenzációkat, valamint a jövôbeni gazdálkodás támogatási formáit, mértékét és a vidékfejlesztési, valamint infrastrukturális beruházásokat. 2003. szeptember 18-án a Tisza megmaradt ártereinek megóvása érdekében a WWF Magyarország szakmai tanácskozást szervezett, ahol meghívottként jelen volt a KvVM képviselôje és a tervezésben résztvevô szervezetek munkatársai is. A tározók kijelölése mellett a hullámtéri beavatkozások tervezése is zajlott, melynek egyes részei a még megmaradt természetes erdôk gyérítését irányozták elô, másutt vitatható övzátonyrendezést és partbiztosítást jelentettek. Ezek a kérdések a Rába mentén is rendszeresen visszatérô elemei voltak az egyeztetéseknek és vitáknak. Tiszai tapasztalat, hogy a terepi bejárás és a többoldalú egyeztetés a területet kiválóan ismerô szakemberek között a legtöbb vitás esetben megfelelô megoldást hozott. A társadalmi egyeztetés szempontjából fontos megemlíteni, hogy az illetékesek ezen a fórumon, tehát a VTT koncepciójának elsô hivatalos bemutatása után két esztendôvel tettek ígéretet arra, hogy a VTT háttéranyagainak, megalapozó kutatásainak és tanulmányainak minden eleme nyomtatott és elektronikus formában hozzáférhetôvé válik. Az elektronikus formátum biztosításától késôbb elálltak az érintett szervek, de tény, hogy a legtöbb tanulmány, mûszaki dokumentáció, ökológiai felmérés hozzáférhetô a VITUKI könyvtárában. A térképes anyagok, terepi jegyzôkönyvek egy része azonban az érdeklôdô civil szervezetek és magánszemélyek számára ma is hozzáférhetetlen. Ennek magyarázata egyrészt a hazai kormányzati szervek közötti kusza adatszolgáltatási gyakorlat, másrészt az, hogy egyes adatgazdáknak kizárólagos, egyszeri felhasználási engedélyük volt. Hasonló tapasztalatok adódtak a tározóterületek határainak kijelölésével kapcsolatban is. Ezeket a tervváltozatokat a tervezett több ezer kisajátítás miatt lehetett, szükséges bizalmasan kezelni. Hasonló adatkezelési nehézségek a Rába Folyógazdálkodási Tervezése során is felmerültek. Elsô tanulságok A VTT kidolgozása során a tervezôk, szakmai és civil szervezetek, önkormányzatok és minden érintett 35

egyetértett abban, hogy a programon belül különleges jelentôsége van a tájhasználat-váltást megalapozó vidékfejlesztési intézkedéseknek, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekrôl szóló hazai és EU döntéseknek, hiszen ezek nyithatják meg az utat a gazdálkodás ésszerûsítése, és a táj adottságaihoz történô alkalmazkodás irányába. Ha ez nem történik meg, akkor a gazdasági tevékenység feladása, a területek erodálódása és további elvándorlás fenyeget. Ennek fényében különösen sajnálatos, hogy a több száz lakossági fórum, tervezôi egyeztetés és szakmai konferencia jelenléti íveinek tanúsága szerint az érintett, vidékfejlesztéssel foglalkozó minisztérium érdemben nem vett részt a tárgyalásokon. A lakossági egyeztetéseknek ebben a szakaszában egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a Tisza teljes hosszáról, a tervezett beavatkozások minden részletérôl sem a tervezôk, sem az érintettek nem képesek felkészülten, egymás megértésére törekedve tárgyalni. Ezeket az egyeztetéseket folyamatosan nehezítette, hogy a lakosság, a polgármesterek, a média képviselôi számára nehezen értelmezhetôek például a koncepció, tervváltozat, megvalósíthatósági tanulmány és hatástanulmány kifejezések, nem látják át, hogy az egyes fogalmaknak mi a szerepük és helyük a tervezési folyamatban. Ugyanakkor az is jellemzô volt, hogy a tervezéssel megbízott irodáknak, mûhelyeknek, szervezeteknek gyakran nagyon szoros határidôkkel, nehezen koordinálható, egymásra épülô folyamatokkal kellett volna megbirkózniuk. Különösen igaz volt ez például az ökológiai térképezésre, amelyre 2003 nyarán csupán néhány hónap állt rendelkezésre. Kellemetlen tapasztalat volt, hogy a tervezôi egyeztetéseken sorra nehézségbe ütközött a tervezôk és a döntéshozók szerepének tisztázása, a döntési hatáskörök és tervezôi feladatok összehangolása. Nyilvánvaló volt, hogy egy tájhasználati tervezôi fórumon az építendô töltések mûszaki paramétereivel kapcsolatban nem kaptak választ az érintettek, és a nyomvonal pontos helyérôl a mûszaki tervezô a következô fórumon sem tudott nyilatkozni. Amikor végül ugyanebben a térségben sor került a töltés végsô nyomvonalának kijelölésére, az érintetteknek már annyira elveszett a tervezôk iránti bizalma, hogy el sem mentek a számukra talán legfontosabb egyeztetésre. Az évek múlásával és az egyeztetések, fórumok számának növekedésével egyre több polgármester és helyi képviselô érezte úgy, hogy nem a számukra elképzelt ütemben és módon fejlôdik a VTT. Különösen a kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésekkel voltak 36

elégedetlenek. 2004. március 30-án életre is hívták a VTT-vel érintett polgármesterek Szövetségét, amely érdekképviseleti funkciót tölt be az I. ütemben tározókkal érintett 26 település számára. Elmondható ugyanis, hogy az agrár-szerkezetváltási kérdések mellett az infrastrukturális beruházások ügye volt a másik nem kellôen hangsúlyosan kezelt kérdés. Pedig ez a csomag a tározókkal érintett települések számára mintegy 35 milliárd forint értékû mezôgazdasági utat, szennyvíztisztítót és belterületi vízrendezést jelenthet. Több település önkormányzata és lakossága a kapcsolódó infrastruktúrális beruházások miatt döntött úgy, hogy a VTT mellé áll. Az elsô tározók kivitelezése már el is kezdôdött, amikor az ígért infrastrukturális beruházások tervezése még el sem indult, mivel a tervezôk ezekre a kapcsolódó létesítményekre nem kaptak megbízást. A polgármesterek a kormányzattól vártak intézkedést – hiába. Fontos kiemelni, hogy a VTT koncepciója alapelvként rögzíti az árvízi biztonság és az ökológiai állapot egyidejû javításának szükségszerûségét. Mind a VTTben, mind a Rába Folyógazdálkodási Tervben megjelenik az ökológiai (zöld) folyosó, mely szakmai körökben és a lakosok között is számos félreértésre ad lehetôséget. Az ökológiai (zöld) folyosó jelenlegi fogalmi zûrzavarán csak egy egységes értékelô szempontrendszer kialakítása segíthet. Ezt a – valószínûleg hosszantartó feltárást igénylô – lépést nem lehet kikerülni. Az ökológiai (zöld) folyosók gyakorlati igényeket kielégítô szabályozása az árvízi tározók tervezéséhez és a nagyvizek mederben történô levezetéséhez egyaránt elengedhetetlen. Könnyen belátható, hogy hazánkban a vízgazdálkodás egészen napjainkig olyan mezôgazdasági igényeket szolgált ki, amelyek a területhasználat homogenizálását, egyben a termelés intenzifikálását célozták. Ennek következményeként alakult ki a természetes területek feldarabolódása (fragmentálódása), amely még bizonyos élôhelyek teljes eltûnésénél is jelentôsebb ökológiai problémát jelent. Az EU tagországok által támogatott és elfogadott Páneurópai Ökológiai Hálózat lehetôséget nyújt ennek regionális kezelésére. A Hálózat kialakítását a hazai természetvédelemnek teljes erejével támogatnia kell. A VTT elvi érdeme, hogy hangsúlyosan figyelembe veszi az árvízi tározók területének természetvédelmi célú hasznosítását. Ez a „hasznosítási forma” azonban csak akkor lehet eredményes, ha a tározóterek mûtárgyai alkalmasak lesznek az ilyen típusú (elsôsorban vizes) élôhelyekre jellemzô vízforgalmi sajátosságok biztosítására.

EDDIG MEGJELENT WWF-FÜZETEK 1. MÁRKUS FERENC: Az intenzív mezôgazdaság és földhasználat hatása a természeti értékekre Magyarországon, 1992.

13. FRED PEARCE: A világ éghajlata: Megérett az idô a cselekvésre, 1998.

2. NAGY SZABOLCS: Füves élôhelyek természeti értékei és védelme az Alföldön, 1992.

14. HARASZTHY LÁSZLÓ: Természeti értékeink megôrzésének lehetôségei az Európai Unióban, 1999.

3. DOBROSI DÉNES-HARASZTHY LÁSZLÓ-SZABÓ GÁBOR: Magyarországi árterek természetvédelmi problémái, 1993.

15. MOLNÁR ZSOLT-KUN ANDRÁS (szerk.): Alföldi erdôssztyepp-maradványok Magyarországon, 2000.

4. FARAGÓ SÁNDOR: Vadon élô állatfajok fennmaradásának lehetôségei mezôgazdasági környezetben Magyarországon, 1993.

16. FARAGÓ TIBOR-KOCSIS KUPPER ZSUZSANNA: Accidental transboundary water pollution: Principles and provisions of the multilateral legal instruments, 2000.

5. MÁRKUS FERENC (szerk.): Növényvédô szerek környezeti hatásai Magyarországon – Vegyszeres növényvédelem csökkentésére irányuló programok Dániában, Hollandiában és Svédországban, 1993. 6. MÁRKUS FERENC: Extenzív mezôgazdaság és természetvédelmi jelentôsége Magyarországon, 1993. 7. FIDLÓCZKY JÓZSEF: Erdôgazdálkodás helyzete és annak természetvédelmi vonatkozásai, 1995. 8. HARASZTHY LÁSZLÓ: Biológiai sokféleség megôrzésének lehetôségei Magyarországon, 1995. 9. NAGY SZABOLCS-MÁRKUS FERENC: A mezôgazdasági és természetvédelmi politika összehangolásának lehetôségei az Európai Unióban, 1995. 10. MÁRKUS FERENC-NAGY SZABOLCS: A mezôgazdasági és természetvédelmi politika összehangolásának lehetôségei Magyarországon (Különös tekintettel a Környezetileg Érzékeny Területek rendszerének hazai bevezetésére), 1995. 11. NAGY SZABOLCS-MÁRKUS FERENC: Az agrártámogatások természetvédelmi hatásai, 1996. 12. HARASZTHY LÁSZLÓ-MÁRKUS FERENCBANK LÁSZLÓ: A fás legelôk természetvédelme, 1997.

17. HARASZTHY LÁSZLÓ: A Tisza-völgy természeti értékeinek megôrzése, 2001. 18. BARTHA DÉNES: Veszélyeztetett erdôtársulások Magyarországon, 2001. 19. BOZSÉR ORSOLYA: Hódok az Óvilágban, 2001. 20. DOBROSI DÉNES-SZABÓ GÁBOR: A Tisza ártéri erdeinek változása 1990 és 2000 között, 2002. 21. EXNER TAMÁS-JÁVOR BENEDEK: Erdôfigyelô jelentés, 2003. A védett területek kezelésérôl a WWF Magyarország felmérésének tükrében, 2003. 22. DR. KERT ÁGOTA: A természetvédelem nemzetközi és Európai Unió-beli jogi rendszere, 2002. 23. EXNER TAMÁS-MÁTHÉ LÁSZLÓ: A természetközeli erdôtelepítés lehetôségei Magyarországon, 2004. 24. FIGECZKY GÁBOR: A legeltetéses állattartás szerepe és helyzete napjainkban, 2004.