16 LIMITE

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 4. (OR. en)

B PU

6785/16 LIMITE

C LI

JAI 186 CFSP/PESC 180 COSI 34 COPS 66 ENFOPOL 60 COTER 24 SIRIS 36 FRONT 112 CATS 13 EDUC 75 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett:

a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora a Tanács

Tárgy:

Helyzetkép az Európai Tanács tagjai 2015. február 12-i nyilatkozatának, az IB Tanács 2015. november 20-i következtetéseinek és az Európai Tanács 2015. december 18-i következtetéseinek végrehajtásáról

A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának e jelentése az Európai Tanács tagjai által 2015. február 12-én a terrorizmus elleni küzdelemről elfogadott következtetésekben foglalt mindegyik intézkedés kapcsán beszámol az elért előrehaladásról. Figyelembe veszi egyúttal az IB Tanács 2015. november 20-i következtetéseit (a terrorizmus elleni küzdelemről, valamint a terrorizmushoz és erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedések megerősítéséről), továbbá az Európai Tanács 2015. december 17– 18-i ülésének következtetéseit is. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora által kiadott 9422/1/15, 12318/15 és 14734/15 dokumentum az intézkedések végrehajtásának 2015. júniusi, októberi és novemberi állását ismertette.

6785/16 CAB Conseil UE

LIMITE

1

HU

A jelentés alapján a következő ajánlások fogalmazhatók meg: Europol: •

A tagállamoknak még több terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó szakértőt kellene kiküldeniük a koordinátor támogatása céljából. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora felkéri a Bizottságot, hogy növelje meg a koordinátori költségvetést.

•

Azokat a tagállamokat, amelyek még nem vagy viszonylag kis mértékben járulnak hozzá az „Utazók” profilhoz és az Europol által gondozott más munkafájl-profilokhoz, illetve az Europol Információs Rendszeréhez (EIS), arra bátorítjuk, hogy fokozzák hozzájárulásukat.

Utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) •

A tagállamoknak meg kellene gyorsítaniuk a PNR-irányelv nemzeti szintű végrehajtását, amint sor kerül annak tanácsi elfogadására (vagyis nem volna célszerű kivárniuk a végrehajtással az irányelvben engedélyezett két évet), valamint harmonizálniuk kellene a PNR-adatok felhasználását. Üdvözöljük, hogy a Bizottság felhívást kíván közzétenni a Belső Biztonsági Alap keretében az utasnyilvántartók közötti összeköttetés támogatása céljából. Felkérjük azokat a tagállamokat, amelyek még nem hozták létre saját utasnyilvántartójukat, hogy vegyék igénybe a Belső Biztonsági Alap tagállami részét annak létrehozása céljából.

Prüm: •

Azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem hozták létre az összes lehetséges operatív kapcsolódási pontot, ezt mielőbb meg kell tenniük.

Eurojust: •

A tagállamoknak lehetővé kellene tenniük, hogy az Eurojust összeköttetést hozzon létre a „Hydra” profillal, és így a kellő időben, hatékony módon támogathassa a tagállamokban folyó nyomozásokat, illetve büntetőeljárásokat.

•

Arra bátorítjuk a tagállamokat, hogy fokozottabb mértékben támaszkodjanak az Eurojustra információcsere, valamint operatív együttműködés céljából.

•

Meg kell erősíteni az Eurojust és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora közötti együttműködést.

6785/16 CAB

LIMITE

2

HU

SIS II: • • • • • •

Mielőbb létre kell hozni a SIS II-ben egy ujjnyomat-kereső funkciót. A tagállamoknak tovább kell fokozniuk a SIS II adatállományához és annak használatához való hozzájárulásukat. Az Europolnak mielőbb ki kell fejlesztenie egy szisztematikus keresést lehetővé tevő funkciót a SIS II-ben. A kockázatelemzés javítása és a gyanús utazások észlelése érdekében a Frontex számára is hozzáférést kell biztosítani a SIS II-höz. A SIS II-t a lehető legnagyobb mértékben nyomozási eszközként is igénybe kell venni. A holland elnökség által megkezdett munka, amely a SIS II használatával kapcsolatos jogi, műszaki és gyakorlati akadályok, illetve a bevált gyakorlatok összegyűjtését célozza, valószínűleg lehetővé teszi majd ezekre vonatkozóan néhány ajánlás kidolgozását az IB Tanács júniusi ülésére.

Eurodac: •

A tagállamok bűnüldözési hatóságainál és az Europolnál teljes mértékben ki kell használni az Eurodac-hoz való kapcsolódás lehetőségét, és gondoskodni kell arról, hogy e szervek végre tudják hajtani az Eurodacban a súlyos, illetve a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében szükséges adatlekéréseket.

Interpol: • •

Azon tagállamoknak, amelyek még nem hozták létre minden külső határátkelőhelyükön az Interpol eszközeivel az elektronikus összeköttetést, ezt a lehető legrövidebb időn belül meg kell tenniük. Felkérjük a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat az SLTD-adatok minőségének biztosítására irányuló erőfeszítéseikben.

Határbiztonság: •

•

•

• •

Az uniós polgárok szükséges szisztematikus határforgalom-ellenőrzésének tagállami végrehajtása terén elért előrelépést mérni kell. Felkérjük a tagállamokat, hogy szükség esetén korszerűsítsék az alkalmazott technológiát. Az uniós tranzitzónákban elsődleges feladatként meg kell erősíteni a regisztrációs munkát, valamint a megfelelő adatbázisokban való lekérdezések révén a biztonsági ellenőrzések végzését (a technológia, a személyzettel való ellátottság és a folyamatok tekintetében). A tagállamoknak további szakértőket kellene kijelölniük a Frontex számára az uniós tranzitzónákban folyó szisztematikus adatlekérdezésekben, illetve az Europol számára az elkülönített helyen való ellenőrzésekben való támogatásnyújtás céljára. Az uniós tranzitzónákban, valamint a migránsok számára rendelkezésre álló egyéb belépési pontokon elsődleges feladatként kell kezelni a hamisított biankó (jogosulatlanul kitöltött) útlevelek kiszűrését. Amint lehetséges, meg kell kezdeni a személyes adatoknak az Europol és a Frontex közötti szisztematikus cseréjét.

6785/16 CAB

LIMITE

3

HU

EU-IRU: •

A tagállamoknak és az Europolnak együtt kell működniük az Europol szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egysége által észlelt és jelzett esetek számának növelésében.

Rehabilitációs programok: •

Felkérjük a tagállamokat, hogy vegyék igénybe a Bizottság által a rehabilitációs programok kidolgozásához biztosított finanszírozást.

6785/16 CAB

LIMITE

4

HU

Áttekintés A jelentésből kiderül, hogy bár minden területen vannak előrelépések, az információk megosztása és a határbiztonság további sürgős javításra szorul. Az Europol és az Eurojust közvetítésével történő információcsere és operatív együttműködés 2014-hez képest jelentősen javult 2015-ben, illetve az IB Tanács legutóbbi, 2015. december 4-i ülése óta is. Mára csaknem az összes tagállamban létrejött a kapcsolat az Europol SIENA hálózatának terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos konfigurációjával (a fennmaradó 3 tagállam várhatóan 2016 márciusában csatlakozik). Ugyanakkor az információk megosztásának mértéke még mindig nem tükrözi a fenyegetés mértékét: bár mostanra ötször annyi személyre vonatkozó adategység szerepel az Europol „Utazók” profiljához kapcsolódó adatbázisban, mint a megelőző évben, az elemzőfájlban továbbra is mindössze 2 786 olyan személyre vonatkozó uniós tagállami bejegyzés szerepel, akik megerősítetten külföldi terrorista harcosok. Az Europol Információs Rendszerbe (EIS) csak 1 473 külföldi terrorista harcosról vittek be adatokat a tagállamok. Ezek az adatok annál is meglepőbbek, mivel jól megalapozott becslések szerint eddig mintegy 5 000 uniós állampolgár utazott azért Szíriába és Irakba, hogy csatlakozzon a Dáishoz vagy más szélsőséges csoportokhoz. Megjegyzendő továbbá, hogy a tagállamok által megerősítetten külföldi terrorista harcos személyekről bevitt, az „Utazók” profilhoz tartozó bejegyzések több mint 90 %-a mindössze 5 tagállamtól származik Nem minden külföldi terrorista harcosról készül szisztematikusan bejegyzés a SIS II-ben és az Europol EIS adatbázisában. A Prümi szerződésen alapuló adatbáziskapcsolatok száma nőtt az IB Tanács decemberi ülése óta, de további előrelépésre van szükség. Javítani kell továbbá az adatok minőségét (közös definíciók és formátumok), és egységesíteni kell a rendszerek használatát (különösen a figyelmeztető jelzések SIS II-be történő bevitele tekintetében).

6785/16 CAB

LIMITE

5

HU

Az Eurojustnál 2015-ben csak 18 külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatos operatív eset került rögzítésre, és mindössze 104 terrorizmussal kapcsolatos folyamatban lévő büntetőeljárásról kapott tájékoztatást az Eurojust. Mindez igaz annak ellenére, hogy a vonatkozó tanácsi határozat értelmében a tagállamok az összes ilyen büntetőeljárásról kötelesek tájékoztatni az Eurojustot. Az Europol Fraternité munkacsoportja, melyet a francia hatóságok kérésére hozott létre, hogy támogatást nyújtson a 2015. novemberi párizsi támadások kapcsán indult nyomozásokhoz, kiemelkedő példa arra, hogy a jövőben milyen támogatást lesz képes nyújtani a tagállamok számára a terrorizmussal kapcsolatos nyomozásokban az Europol égisze alatt 2016. januárban létrehozott Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja. Több tagállam már vállalta, hogy szakértőket küld a munkacsoportba és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorát támogató közös kapcsolattartó csoportokba. A 2016-os pénzügyi év költségvetésében egyelőre nem szerepelnek további álláshelyekre vonatkozó előirányzatok a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora hivatalának és a hozzá kapcsolódó legfőbb támogató kapacitásoknak – mint például az EU szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egységének (IRU) és a pénzügyi információs egységek hálózatának (FIU-net) – a létrehozásához kapcsolódóan. A biztonsági ellenőrzések szempontjából releváns uniós adatbázisok közötti interoperabilitás megvalósítása az Európai Tanács kérésének megfelelően elsődleges feladatot jelent. Az adatbázisok létrehozása óta a biztonság és fenyegetettség szempontjából megváltozott környezet csakúgy, mint a technológia fejlődése és az eltérő uniós jogi keretrendszer a kérdés mélyebb átgondolását teszik szükségessé. Összetett megbeszélésekre fog sor kerülni, amelyeken az EU-nak meg kell majd határoznia, hogy mit ért „interoperabilitás”-on, és mi az ambíciószintje. Fontos lesz a SIS II és az Eurodac vonatkozó jogi kereteinek felülvizsgálata (melyekre vonatkozóan ez évben várható, hogy elkészülnek a bizottsági javaslatok). A SIS-t (nemzeti szinten) egyre inkább egy olyan fejlett eszközként kell használni, amely a nyomozások támogatására szolgál, és nem pusztán a biztonsági ellenőrzések támogatására korlátozódik. A tagállamok bűnüldözési hatóságainál és az Europolnál teljes mértékben ki kell használni az Eurodac-hoz való kapcsolódás lehetőségét, és gondoskodni kell arról, hogy e szervek végre tudják hajtani az Eurodacban a súlyos, illetve a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében szükséges adatlekéréseket. A Bizottság jelenleg dolgozik az ujjnyomatfunkció azonosítási célokra való bevezetésén, amihez szükség van egy automatikus ujjnyomatfelismerő rendszer létrehozására.

6785/16 CAB

LIMITE

6

HU

Az Europol és a Frontex uniós adatbázisokhoz való kapcsolódása a november 20-i következtetésekben megállapított elsődleges feladatok közé tartozik, ám továbbra is kihívást jelent. Az Europol a Bizottsággal együttműködésben dolgozik SIS II-hozzáférésének és -használatának javításán annak érdekében, hogy annak adatbázisaiból kötegelt lekérdezéseket is végre lehessen hajtani, és így a SIS II eseti jellegű, manuális használatáról át lehessen térni annak szisztematikus használatára. Az Europolnál folyamatban van továbbá egy, a Vízuminformációs Rendszerhez és az Eurodac-hoz való hozzáférés létrehozásával kapcsolatos javaslat kidolgozása is (az Europol ezekhez még nem kapcsolódott). A vonatkozó operatív megállapodás megkötésével mára lehetővé vált a személyes adatok Europol és Frontex közötti megosztása. A megosztás részletes szabályozása még kidolgozás alatt áll; ennek elkészülte előtt a személyes adatok megosztása még nem működhet szisztematikus módon. Ami a külső határok biztonságát illeti, 2016 márciusáig nem jött még létre minden tagállamban az összes külső határátkelőhelyen az Interpol megfelelő adatbázisaival való kapcsolat és az úti okmányok automatikus egybevetése ezen adatbázisokkal. Arra bátorítjuk a tagállamokat, hogy szisztematikusan minden külföldi terrorista harcosról készítsenek bejegyzést a SIS II-ben. Erre szükség van a rendszer további tökéletesítése érdekében, többek között azért, hogy javuljon az egyrészt magukban a figyelmeztető jelzésekben, másrészt a kiegészítő adatok körében megosztott információk minősége. A tagállamok által az elnökség kérdőívére adott válaszok alapján az aktuálisan előttünk álló kihívások a következők: a rejtett vagy célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzések más figyelmeztetőjelzés-típusokkal való kompatibilitása és az ilyen figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról való tájékoztatás; a 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzéseknek a 26. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel való inkompatibilitása (amikor egy külföldi terrorista harcosra vonatkozóan európai elfogatóparancsot adnak ki egy másik tagállamban, a 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzést kiadó szolgálat erről nem értesül); tagállamonkénti különbségek a 36. cikk (2) bekezdése és a 36. cikk (3) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzések külföldi terrorista harcosokra vonatkozó használatában; a letartóztatás alapjának esetleges hiánya olyan esetekben, amikor a 36. cikk (3) bekezdése szerinti rejtett ellenőrzés történt egy külföldi terrorista harcosra vonatkozóan; valamint a figyelmeztető jelzésre magára vonatkozó kísérőinformációk hiánya (amely megnehezíti a külföldi terrorista harcosokra vonatkozó jelzések és az egyéb bűncselekmények elkövetőire vonatkozók egymástól való megkülönböztetését).

6785/16 CAB

LIMITE

7

HU

A rendszerek közötti koherencia hiányát jelzi továbbá a különböző adatbázisokba bevitt bejegyzések közötti számadatok különbsége: a SIS II-be a 36. cikk (3) bekezdése alapján, nemzetbiztonsági célokból bevitt figyelmeztető jelzések száma 2015. december 31-én összesen 7 945 volt, míg az EU tagállamai által az EIS-be külföldi terrorista harcosokra vonatkozóan bevitt bejegyzések száma 2016 január végéig az 1 473-at érte csak el. A tagállamok külföldi terrorista harcosokra vonatkozóan a SIS II-be bevitt összes bejegyzésének alapszabályként, mindig át kellene kerülnie az EIS-be is. Az érzékenyebb jellegű kiegészítő információkat elemzés céljából továbbítani kellene az Europol „Utazók” profilja számára (úgy, hogy az adatokat küldő fél létrehozóként teljes körűen rendelkezhessen az adatok felett). Bár az uniós tranzitzónákban javulás tapasztalható a biztonsági ellenőrzések és a regisztráció terén, további előrelépésre van még szükség. A 2015. november 20-i következtetéseknek megfelelően előkészítés alatt áll néhány tisztviselő Europol által koordinált kiküldése a tranzitzónákba, hogy támogassák a másodlagos biztonsági ellenőrzéseket; ehhez tagállami támogatásra is szükség lesz – többek között kiküldött nemzeti szakértői minőségben tapasztalt személyzet kirendelése révén –, valamint biztosítani kell az Europol számára a szükséges finanszírozást is. Komoly aggodalomra adnak okot a Szíriában és Irakban ellopott, és azután a Dáis által felhasznált biankó útlevelek. Sürgős fellépésre van szükség ennek a problémának a kezelése céljából. Franciaország javasolta annak megvizsgálását, hogy hogyan lehetne különleges, ezeknek a biankó útleveleknek (hamisított okmányoknak) a kiszűrésére szakosodott csoportokat kiküldeni a tranzitzónákba és a migránsok által használt egyéb belépési pontokra. A tranzitzónákban már mindenütt ott vannak a Frontex magasan képzett okmányszakértői, akik közvetlenül támogatják az előszűrést végző szakértői csoportokat a személyazonosság-megállapítási eljárások során. Fontos feladat lesz annak mérése is, hogy milyen eredményeket sikerül elérni a tagállamok által az EU külső határain végrehajtandó, megfelelő adatbázisokban történő automatikus és szisztematikus ellenőrző lekérdezések megvalósításában. Több fronton is előrehaladás tapasztalható a tűzfegyverek kapcsán, így többek között (13-ről 20-ra) nőtt az uniós szakpolitikai ciklus keretében a tűzfegyverekkel kapcsolatos kiemelt terület résztvevő tagállamainak száma. Fontos feladat lesz biztosítani a különböző kezdeményezések közötti koordinációt. Több tagállamnak kellene ugyanakkor részt vennie a SIS II tűzfegyverekkel kapcsolatos rész-adatbázisát és az Interpol I-ARMS adatbázisát összekötő egységes belépési pont és keresőfelület létrehozását célzó kísérleti projektben (egyelőre csak két tagállam vesz részt benne).

6785/16 CAB

LIMITE

8

HU

A terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program (TFTP) jelentős értéket képvisel a terrorizmus-finanszírozási tevékenységek visszakövetése szempontjából. Annak fényében azonban, hogy a SEPA-tranzakciók nem tartoznak a TFTP hatálya alá, kellő időben meg kell vizsgálni egy, a TFTP-t kiegészítő uniós rendszer létrehozásának a lehetőségét, amint azt a Bizottság is javasolta a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló (2016. február elején kiadott) cselekvési tervében. Bár a Bizottság finanszírozást különített el a tagállamok számára a börtönökön belüli és azokon kívüli rehabilitációs programok kidolgozásához, az első ilyen felhívás nyomán kevés tagállam nyújtott be pályázatot. A benyújtott pályázatok elsősorban a kockázatértékelési módszerekre összpontosítanak. Az újabb, a tagállamok ilyen célú támogatására vonatkozó felhívást a Bizottság 2016 közepén fogja közzétenni. Végezetül pedig: nőtt a terrorista eszmék terjesztése elleni fellépést célzó intézkedések száma (pl. az Europolnál az EU IRU munkája keretében, illetve az ahhoz kapcsolódóan az internetszolgáltatók által tett önszabályozási lépések révén). További erőfeszítésekre van azonban szükség annak érdekében, hogy több ilyen bejelentésre kerüljön sor a közösségi média különböző platformjain.

6785/16 CAB

LIMITE

9

HU

MELLÉKLET Részletes beszámoló a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni fellépést célzó közelmúltbeli, illetve tervezett tevékenységekről Tartalomjegyzék I. A POLGÁROK BIZTONSÁGÁNAK VÉDELME 1.

Utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) .......................................................

12

2.

Információmegosztás és operatív együttműködés .........................................

12

(Europol; Prüm; A releváns adatbázisok interoperabilitásának biztosítása a biztonsági ellenőrzések tekintetében; A terrorista fenyegetéssel kapcsolatos operatív együttműködés strukturált, többoldalú megközelítése; A terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározat naprakésszé tétele; az ECRIS-ről szóló tanácsi kerethatározat naprakésszé tétele; Eurojust) 3.

A külső határok ellenőrzése...........................................................................

20

(A Schengeni határ-ellenőrzési kódex célirányos felülvizsgálata; Megfelelő jogalap arra, hogy a Frontex hozzájárulhasson a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez, és hozzáférhessen a vonatkozó adatbázisokhoz; Adatbevitel a SIS II-be és a rendszer használata; SIS II biometrikus adatok; Az Interpol-adatbázisok használata; A közös kockázati mutatók alkalmazása; Az uniós tranzitzónák biztonsági szempontjainak megvalósítása/Frontex; A migrációs válság kezelése az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések révén – Biztonság és uniós tranzitzónák; A Frontex, az Europol és az Eurojust közötti együttműködés / A migránsok biztonsági ellenőrzései) 4.

Tűzfegyverek és robbanószerek ....................................................................

28

5.

Biztonsági szolgálatok ...................................................................................

29

6.

A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem...............................................

30

(EU–USA TFTP; FIU-net)

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

10

HU

7.

A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv ................................................ 32

8.

E-bizonyítékok .......................................................................................................... 33

II. A RADIKALIZÁLÓDÁS MEGELŐZÉSE ÉS AZ ÉRTÉKEK MEGÓVÁSA 1.

Megelőzés – általánosságban..................................................................................... 34 A radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat (RAN) – Kiválósági központ

2.

Internet ....................................................................................................................... 35 (A szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (IRU); Uniós internetes fórum; Szíriai stratégiai kommunikációs tanácsadó csoport (SSCAT))

3.

Büntető igazságszolgáltatási fellépés a radikalizálódás ellen.................................... 37

4.

A radikalizálódásnak az oktatás révén való megelőzése, a tolerancia előmozdítása és küzdelem a hátrányos megkülönböztetés, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen .. 39 (Oktatás; A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem; Az erőszakra és gyűlöletre uszító online gyűlöletbeszéd terjedésének megfékezése; A tisztelet, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség EU-n belüli kommunikálásának eszköztára)

III. EGYÜTTMŰKÖDÉS NEMZETKÖZI PARTNEREINKKEL (A közel-keleti és észak-afrikai régió (MENA), valamint Törökország; Nyugat-Balkán; A légi közlekedés védelme).....................................................................................................41

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

11

HU

I.

A POLGÁROK BIZTONSÁGÁNAK VÉDELME

1.

Utas-nyilvántartási adatállomány (PNR)

2015. december 4-én, azaz négy és fél évvel azután, hogy a Bizottság benyújtotta a PNR-irányelvre irányuló javaslatát, a Tanács jóváhagyta az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és az elkövetők büntetőeljárás alá vonása érdekében történő felhasználásáról szóló irányelvtervezetnek az Európai Parlamenttel egyeztetett kompromisszumos szövegét. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) 2015. december 10-én jóváhagyta a szöveget. Az Európai Parlament nyáron fog szavazni az irányelvtervezetről, amelyet ezt követően a Tanácsnak nyújtanak be elfogadásra. Az elfogadást követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésükre ahhoz, hogy hatályba léptessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. A tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a nemzeti végrehajtást annak érdekében, hogy az irányelvnek a lehető leghamarabb megfeleljenek. Az új irányelv értelmében a légi fuvarozók kötelesek lesznek átadni a tagállami hatóságoknak az EU-ba tartó vagy onnan induló repülőjáratokra vonatkozó utas-nyilvántartási adatállományt. Az irányelv nem írja elő kötelező jelleggel, de lehetővé teszi azt is, hogy a tagállamok egyes (kiválasztott), EU-n belüli járatokra vonatkozóan is bekérjék az utas-nyilvántartási adatállományokat. Minden tagállamnak úgynevezett utasnyilvántartó hatóságot kell létrehoznia; a légi fuvarozók e hatóság részére küldik meg a PNR-adatokat. A Bizottság több tagállamnak támogatást nyújtott az utasnyilvántartó hatóság létrehozásához, és felkérést kapott arra, hogy támogassa a többi tagállamot is. 2.

Információmegosztás és operatív együttműködés

Az igazságügyi és belügyminiszterek a 2016. január 25-én Hágában tartott nem hivatalos találkozójukon megbeszélést folytattak az információmegosztásról. A holland elnökség 2016. március 1-jére a terroristák utazásának megakadályozásával kapcsolatos magas szintű találkozót szervez, amelyen a résztvevők áttekintik majd a terroristák utazásának felderítésével és megakadályozásával, az információcserével, a hatékony információcsere akadályainak azonosításával, valamint a javítási javaslatokkal kapcsolatos aktuális helyzetet.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

12

HU

–

Europol

Az Europol 2016. január 1-jén elindította a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának (ECTC) működését. Az ECTC olyan fórum, amelyen keresztül a tagállamok fokozhatják az információk megosztását és az operatív együttműködést a következő területeken: külföldi terrorista harcosok nyomon követése és azonosítása, illegális tűzfegyverek kereskedelme és a terrorizmus finanszírozása. A tagállamok támaszkodhatnak az Europol szervezett bűnözés és számítástechnikai bűnözés területén meglévő képességeinek teljes skálájára. Az ECTC a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos információs csomópontként szolgál az uniós tagállamok és további országok bűnüldöző hatóságai számára, operatív támogatást, koordinációs szolgáltatásokat és szakértelmet nyújt a tagállamok által folytatott nyomozásokhoz, továbbá stratégiai támogatási kapacitást biztosít, többek között a közösségi médiának a radikalizálás céljaira való használata tekintetében. 2015. december 7-én a francia hatóságok kérésére létrejött az Europolon belül a Fraternité munkacsoport, amely hosszú távon segíti az érintett nyomozó hatóságok munkáját. A Fraternité munkacsoport általános feladata a 2015. november 13-i párizsi terrorista támadásokat követő európai terrorizmusellenes nyomozások támogatása. Az Europolon belül több mint 60 tisztviselőt irányítottak át az azonnali reagálású támogatási tevékenységek területére. Jelenleg 21 Europoltisztviselő végez állandó jelleggel a Fraternité munkacsoportot közvetlenül támogató tevékenységet, ami jól illusztrálja, hogy hogyan lehet felhasználni az ECTC-t a jövőben. Az Europol költségvetésében a 2016-os pénzügyi évre vonatkozóan mindezidáig nem irányoztak elő további álláshelyekhez kapcsolódó költségeket az ECTC kialakítására, ideértve a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egységet (EU IRU) és a pénzügyi információs egységek hálózatát (FIU-net) is. Az Europol 2015 decemberében az ECTC-vel kapcsolatos forrásokra vonatkozó javaslatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz. Több tagállam, például Ausztria (támogatás a Dumas munkacsoportnak), valamint az Egyesült Királyság, Németország, Spanyolország és Franciaország növelte az Europol Összekötő Irodákban foglalkoztatott személyzet létszámát a terrorizmus elleni küzdelmet támogató munkatársakkal (közös összekötő csoport a határokon átnyúló nyomozási tevékenységek megerősítésére). A párizsi támadásokat követő nyomozások támogatása céljából létrehozott Fraternité munkacsoportot jelenleg 4 kirendelt nemzeti szakértő támogatja: hárman Franciaországból, egy szakértő pedig Spanyolországból. Felkérjük a tagállamokat, hogy növeljék a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó, a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának (ECTC) támogatására az Europolhoz kirendelt nemzeti szakértők számát.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

13

HU

A tagállamok számottevő eredményeket értek el a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságaiknak a SIENA egyedi terrorizmusellenes konfigurációjával való összekapcsolása terén: 2015. december elején még csak 15 uniós tagállam, jelenleg már 25 tagállam van összekapcsolva a SIENA-ban a terrorizmus elleni küzdelem területével (és a még fennmaradó három tagállam terrorizmusellenes hatóságai is várhatóan hamarosan csatlakoznak). 2016. január végéig hat harmadik fél is csatlakozott. A SIENA-t 2016-ban (előreláthatóan a harmadik negyedévben) „EU Confidential” szintre fejlesztik. A tervek szerint a terrorizmusellenes rendőrségi munkacsoport (PWGT) „EU Secret” szintű kommunikációs hálózatának a jövőben az Europol ad helyet és azt az Europol hálózatába integrálják; így létrejön a terrorizmus elleni küzdelemért felelős hatóságoknak az Unió egészére kiterjedő, koherens kiegészítő kommunikációs infrastruktúrája. A Bizottság szakértői és jogi elemzése alapján az Europol megkezdte a 2015. november 20-i tanácsi következtetések végrehajtása érdekében végzendő munkát. Az említett következtetések szerint lehetővé kell tenni, hogy az Europol adatbázisait szisztematikusan összevessék a SIS II-vel úgy, hogy kötegelt kereséseket indítanak a SIS-ben. Az Europol felülvizsgálta a 2016. évi munkatervét a nagyméretű adatbázisokhoz – így a SIS II-höz, a VIS-hez és az Eurodachoz – való hozzáférés feltételeinek javítása, valamint a rendszerek kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos kérdések előtérbe helyezése érdekében. Az Europol jelenleg manuális lekérdezéseket végez a SIS II-ben, és korlátozottan használja az adatbázist (2015-ben, a SIS II-höz való kapcsolódásának első évében mindössze 741 lekérdezést hajtott végre). A SIS II-re vonatkozó jogi eszközökkel összhangban az Europol nem vihet be figyelmeztető jelzéseket a SIS II-be, továbbá nincs hozzáférése az eltűnt személyekre, illetve a tagállamok területére való belépés vagy az ott tartózkodás tilalmára vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez. Emellett az Europol nem továbbíthatja a SIS II-ben szereplő adatokat az Europol által vagy az Europolnál működtetett egyetlen adatgyűjtő és -kezelő számítógépes rendszerbe sem, továbbá nem töltheti és nem másolhatja le a SIS II egyetlen részét sem. A SIS II-nek az Europolnál jelenleg rendelkezésre álló bűnüldözési hírszerzési információkat kiegészítő fontos információforrássá kell válnia. Például a SIS II-ről szóló tanácsi határozat 36. cikke alapján a SIS II-be bevezetett, egy meghatározott személyre vagy járműre vonatkozó adatok ( „rejtett ellenőrzés”) információként szolgálhatnak az Europol számára arról, hogy egy másik tagállam már nyomozást folytat az adott ügyben. Az Europolnak lehetősége van arra, hogy a kommunikációs csatornáin keresztül (különösen a nem SIS-tag tagállamoktól vagy harmadik felektől) szerzett információkat összevesse a SIS II-ben található adatokkal, és ez segíti az Europolt abban, hogy uniós információs csomóponttá váljon. 2016-ban az Europol fejleszteni kívánja a kötegelt lekérdezések SIS II-ben történő rendszeres végrehajtására vonatkozó kapacitásait. Ez különösen akkor nagyon fontos, ha nem schengeni országoktól kapott információk ellenőrzésére van szükség.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

14

HU

Az Europol még nem kapcsolódik sem a Vízuminformációs Rendszerhez (VIS), sem az Eurodachoz (ehhez az adatbázishoz a holland nemzeti hozzáférési ponton keresztül kíván kapcsolódni). Némi időre van még szükség az optimális konstrukció kialakításához. 2016-ban az Europol ki fog dolgozni egy az egymást kölcsönösen kiegészítő képességekre vonatkozó javaslatot, és ennek során figyelembe fogja venni mind a VIS, mind az Eurodac kapacitásait. 2015-ben a tagállamok a 2014. évinél sokkal jelentősebb mértékben járultak hozzá az Europol eszközeihez, illetve vették igénybe azokat. De a fenyegetettség szintjét figyelembe véve ez még mindig nem elegendő. Az „Utazók” profil például az európai külföldi terrorista harcosok becsült számának még mindig csak kevesebb mint a feléről tartalmaz adatokat. Ezen a téren további javulásra van szükség. Az Europol Információs Rendszer (EIS) – a tagállamok számára közvetlenül rendelkezésre álló referenciarendszer – jelenleg több mint 3800 külföldi harcosról és hozzájuk köthető társakról tartalmaz adatokat, többek között harmadik felektől (főként az Interpoltól) származó adatokat is. Ugyanakkor, a 2015. novemberi párizsi támadásokkal is összefüggésben, a terrorizmussal kapcsolatos bejegyzések száma az EIS-ben összességében meghaladja a 7700-at (azaz a terrorizmussal kapcsolatos bejegyzések száma több mint duplájára nőtt a 2015. 3. negyedévi 3732höz képest). Jelenleg több mint 4300, a terrorizmussal kapcsolatba hozható személy szerepel az EIS-ben (beleértve a fent említett külföldi harcosokat és társakat is). Az EIS-ben végrehajtott tagállami lekérdezések száma 63%-kal nőtt (a 2014. évi 367 922-ről 2015-ben 598 652-re). 2014ben az uniós tagállamok mindössze 18 külföldi terrorista harcosról vittek be adatokat az EIS-be, 2016. január végéig pedig összesen 1473 külföldi terrorista harcosról. Ez számottevő növekedés, ám még mindig nem tükrözi a fenyegetettség valós szintjét. Az „Utazók” profilban jelenleg 18 572 személyre vonatkozó adategység szerepel. Csaknem egy évvel ezelőtt ez a szám még csupán 3600 volt. A teljes számon belül (ami tartalmazza a társakat stb. is) jelenleg 4714 fő a megerősítetten úton lévő külföldi terrorista harcos. Ebből a 4714 főből a tagállamok 2015 végéig 2407 megerősítetten külföldi terrorista harcost vittek be a rendszerbe, 2016-ben pedig további 379-et jelentettek (ez összesen 2786 megerősítetten külföldi terrorista harcos). Vagyis a megerősítetten külföldi terrorista harcosok száma 1023 fővel nőtt a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának legutóbbi, 2015. novemberi jelentése óta. A jelenlegi adatok alapja több mint 1900, a tagállamoktól és a társult partnerektől származó adatszolgáltatás (egy évvel ezelőttig hozzávetőleg 600 adatszolgáltatás történt). A 2016. évi számok már most jelentős emelkedést valószínűsítenek a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a tagállamok által 2015-ben bevitt, megerősítetten külföldi terrorista harcosokra vonatkozó, az „Utazók” profilhoz tartozó bejegyzések több mint 90 %-a mindössze 5 tagállamtól származik.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

15

HU

Azokat a tagállamokat, amelyek még nem vagy számottevően kisebb mértékben járulnak hozzá az „Utazók” profilhoz és az Europol által gondozott más profilokhoz, arra ösztönözzük, hogy fokozzák hozzájárulásukat. Az Europol terrorizmussal kapcsolatos elemzési munkafájlján belüli „Hydra” profilban (iszlamista terrorizmus), jelenleg több mint 620 000 adategység található: ebből 64 000 a személyre vonatkozó adat (többek között gyanúsítottak, társak stb.; ez több mint 3500-zal meghaladja a 2015. évi személyre vonatkozó adategységek számát), és több mint 11 000 a hálózatokra és szervezetekre vonatkozó adat (2015 elejéhez képest több mint 300-zal emelkedett). Ezt a számot az Europol a partnereivel együttműködésben folyamatosan frissíti. Az adat a „Hydra” profilba eddig bevitt 12 800 bejegyzésen alapul (12%-os emelkedés 2015-höz viszonyítva). A tagállamok 2014 és 2015 között csaknem megduplázták a „Hydra” profilba bevitt bejegyzéseik számát (543-ról 1031-re), a tagállamok által szolgáltatott, magánszemélyekre vonatkozó adatok száma pedig ugyanezen időszakban csaknem megháromszorozódott (1589-ről 4398-ra). Javasoljuk, hogy a tagállamok segítsék elő, hogy az Eurojust kapcsolódhasson a „Hydra” profilhoz, és így kellő időben, hatékony támogatást nyújthasson a tagállamokban folyó nyomozásokhoz és büntetőeljárásokhoz. –

Prüm

A prümi adatcsere-mechanizmuson keresztül (a 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat) a tagállamok a bűnüldözés és a terrorizmus elleni küzdelem céljából kölcsönös hozzáférést engedélyeznek egymásnak az igazságügyi szakértői biometrikus adatbázisaikhoz (DNS, ujjnyomatok), valamint a gépjármű-nyilvántartási rendszereikhez. A 2016. januári adatok szerint 22 tagállam vesz részt operatív módon a mechanizmusban a DNS-adatok tekintetében (2015. november végén: 21 tagállam), 21 tagállam az ujjnyomatok tekintetében (a korábbi adat: 20), és 20 tagállam a gépjármű-nyilvántartási adatok tekintetében (2015. november végén: 18 tagállam). A 2015. decemberi IB tanácsi ülés óta számottevően növekedett a prümi kapcsolódások száma a 22 tagállam körében (7 új kapcsolódás DNS-adatok cseréje céljából, illetve 18 új kapcsolódás ujjnyomat-adatok cseréje céljából). Mindazonáltal van négy olyan tagállam, amely része a prümi mechanizmusnak, de operatívan nem vesz részt az adatcserében, és a legtöbb tagállam továbbra sem aknázza ki teljes mértékben a teljes körű összekapcsolódás kínálta előnyöket e három adattípus tekintetében. Ez leginkább tagállami szinten orvosolandó technikai és szervezési problémák következménye.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

16

HU

–

A releváns adatbázisok interoperabilitásának biztosítása a biztonsági ellenőrzések tekintetében

Az uniós adatbázisok interoperabilitásáról folytatott első megbeszélésre a COSI 2016. március 2–3i ülésén került sor. Fontos cél az interoperabilitás meghatározása és az ambíció kívánt szintjének megállapítása a megnövekedett fenyegetettség és a technológiai fejlődés figyelembevételével. A Bizottság az intelligens határellenőrzésről szóló, március végén benyújtandó csomagjával összefüggésben közleményt kíván kiadni, amely különösen a csomag egyik aspektusával foglalkozik, nevezetesen azzal, hogy hogyan tehető hatékonyabbá a határőrizeti és bűnüldözési informatikai rendszerek lekérdezése. Az interoperabilitás a SIS II-rendelet és az Eurodac-rendelet naprakésszé tétele kapcsán is fontos kérdés lesz. –

A terrorista fenyegetéssel kapcsolatos operatív együttműködés strukturált, többoldalú megközelítése

A COSI 2016. március 2–3-án tartotta az ezzel a témával foglalkozó első megbeszélését, és megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy kidolgozza a terrorista veszélyek elleni fellépés terén folytatott operatív együttműködésre vonatkozó strukturált, többoldalú megközelítés módszereit. –

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározat naprakésszé tétele

A Bizottság 2015. december 2-án a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslatot terjesztett elő, amely naprakésszé teszi a jelenleg hatályos 2002/475/IB kerethatározatot. Az irányelvjavaslat a büntetni rendeltség új, kibővített keretét hozza létre, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2178 (2014) sz. határozatában, valamint az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményéhez fűzött, az EU nevében 2015. október 22-én aláírt kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt követelményekkel összhangban határozza meg a külföldi terrorista harcosok jelenségével kapcsolatos bűnöző magatartást. A kiegészítő jegyzőkönyv rendelkezéseinek az uniós jogba való átültetése megnyitja az utat az előtt, hogy a szóban forgó jegyzőkönyv az Európai Parlament egyetértésének függvényében véglegesen megkötésre kerüljön az EU nevében. A büntető anyagi jogi munkacsoportban 2016 januárja óta folytatott intenzív megbeszélések eredményeként az elnökség kompromisszumos szöveget fog benyújtani az IB Tanács 2016. március 11-i ülésére azzal a céllal, hogy annak alapján a Tanács általános megközelítést fogadjon el. Az általános megközelítés alapján a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az irányelvtervezet végleges elfogadása céljából.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

17

HU

Az ECRIS-ről szóló tanácsi kerethatározat naprakésszé tétele A Bizottság 2016. január 19-én elfogadta a 2012-ben létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) módosítására és fejlesztésére irányuló javaslatát. A javaslat célja a nem uniós állampolgárokkal kapcsolatos bűnügyi nyilvántartási adatok cseréjének elősegítése az Unióban. A javaslat célja biztosítani azt, hogy a tagállamok teljes körűen kiaknázzák azokat a lehetőségeket, amelyeket az ECRIS – az uniós polgárokkal kapcsolatos bűnügyi nyilvántartási adatok cseréjére már jelenleg is széles körben használt rendszer – kínál. A Tanács várhatóan 2016 júniusában fogadja el az irányelvjavaslatra vonatkozó általános megközelítését. –

Eurojust

Habár 2014 és 2015 között jelentősen bővült az Eurojust keretében folytatott információcsere és operatív együttműködés, a számadatok még mindig nem tükrözik a fenyegetettség valós szintjét. Az Eurojustnál nyilvántartásba vett, terrorizmussal kapcsolatos ügyek száma számottevően nőtt 2014-hez képest (2015-ben: 41 ügy, amelyből 39 operatív, ebből 18 külföldi terrorista harcossal kapcsolatos; 2014-ben: 14 ügy, amelyből 13 operatív, ebből 3 külföldi terrorista harcossal kapcsolatos). Az Eurojust 2015-ben megszervezte az első koordinációs központját (külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatban), és 15 koordinációs ülést tartott terrorizmussal kapcsolatos operatív ügyekben (ezek közül hat külföldi terrorista harcosokat érint). Az ügynökség továbbra is támogatást nyújtott a közös nyomozócsoportoknak terrorizmussal kapcsolatos ügyekben: 2014-ben ez két közös nyomozócsoportot érintett, amelyekben négy tagállam vett részt, 2015-ben pedig három közös nyomozócsoportot, hat tagállam részvételével. Jelentősen nőtt azon információk mennyisége is, amelyeket a tagállamok büntetőeljárásokra és ítéletekre vonatkozóan, a 2005/671/IB tanácsi határozat alapján továbbítottak az Eurojustnak. A folyamatban lévő büntetőeljárásokra vonatkozó információk mennyisége például háromszorosára nőtt (2014-ben 30 ügyről, 2015-ben pedig 104 ügyről továbbítottak információkat). Nőtt az Eurojustnak bejelentett, terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos lezárt bírósági eljárások száma is (a 2014. évi 180-ról 2015-ben 217-re). A lezárt bírósági eljárások 2015-ben 513 személyt érintettek, akik közül 85 volt nő. Felkérjük a tagállamokat, hogy a továbbiakban is fokozzák a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatban az Eurojusttal folytatott információcserét, és minden ilyen jellegű információt rendszeresen, időben és szisztematikusan továbbítsanak.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

18

HU

Amint azt a 2005/671/IB tanácsi határozat előírja, az Eurojusthoz továbbítani kell minden terrorista bűncselekmény ügyében folytatott büntetőeljárás és ítélet adatait, valamint az említett bűncselekmények sajátos körülményeire és a más releváns ügyekkel való kapcsolatra, továbbá a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésekre és a megkeresések végrehajtására vonatkozó információkat. Az információcserének köszönhetően a tagállamok jobban kihasználhatják az Eurojust arra vonatkozó képességét, hogy feltárja az egyes ügyek közötti összefüggéseket, továbbá élvezhetik az Eurojust azon törekvésének előnyeit is, hogy folyamatosan összegyűjtse és elemezze a terrorista bűncselekmények ügyében folytatott büntetőeljárásokhoz kapcsolódó bevált gyakorlatokat és nehézségeket. Az ezzel kapcsolatos információkat az Eurojust elsősorban a terrorista bűncselekmények ügyében hozott ítéletekről szóló értesítők (TCM) és a terrorizmus EU-n belüli helyzetéről és alakulásáról szóló jelentésekhez (TE-SAT) való hozzájárulása keretében osztja meg a tagállamokkal. A következő TCM 2016. március elején jelenik meg, a 2016. évi TE-SAT-hoz történő hozzájárulását pedig 2016. február végén nyújtotta be az Eurojust. Az ügynökség mind a TCM, mind a TE-SAT keretében továbbra is figyelemmel kíséri a terrorizmussal kapcsolatos tagállami jogszabályok változásait. Az Eurojust 2015 novemberében tette közzé a „Külföldi terrorista harcosok: Az Eurojust véleménye a jelenségről és az arra adható büntető igazságszolgáltatási válaszlépésekről” (Foreign Fighters: Eurojust's Views on the Phenomenon and the Criminal Justice Response) című, harmadik minősített jelentését. A jelentés elemzi a külföldi terrorista harcosok jelenségére adható büntető igazságszolgáltatási válaszlépésekkel kapcsolatos különféle nemzeti megközelítéseket, valamint a külföldi terrorista harcosok ügyében folytatott nyomozások és büntetőeljárások tanulságait. Az Eurojust testülete február 16-án hagyta jóvá a jelentés főbb megállapításainak összefoglalóját, amelyet ugyanazon a napon Eurojust LIMITED dokumentumként tettek közzé. Az európai uniós tagállamok legfőbb ügyészeinek konzultatív fóruma a 2015. december 11-én tartott 10. ülésén következtetéseket (5930/16) fogadott el három fő témáról, köztük a terrorizmus elleni küzdelemről. Az Eurojust 2015. november 25-én otthont adott egy a számítástechnikai bűnözés elleni igazságügyi hálózat létrehozásával foglalkozó találkozónak. A találkozón részt vevő szakértők egyetértettek abban, hogy az Eurojust támogatásával létre kell hozni egy ilyen szakosodott hálózatot. Az ECTC-nek szorosan együtt kell működnie az Eurojusttal azzal a céllal, hogy teljes körűen építhessen az Eurojust koordinációs eszközeire és jelentős mennyiségű, konkrét ügyekben szerzett tapasztalatára, továbbá a terrorizmus ügyeivel foglalkozó – a tagállamokban, valamint Norvégiában, Svájcban és az USA-ban kijelölt – nemzeti kapcsolattartóinak hálózatára.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

19

HU

3.

A külső határok ellenőrzése

–

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex célirányos felülvizsgálata

Az IB Tanács 2015. novemberi ülésén, majd az Európai Tanács 2015. decemberi ülésén adott megbízásnak megfelelően az érintett munkacsoport és az IB-tanácsosok prioritásként megvizsgálták a Schengeni határ-ellenőrzési kódex célirányos módosítására vonatkozó (2015. december 15-én beterjesztett) bizottsági javaslatot. E javaslat legfontosabb eleme, hogy kötelező, szisztematikus ellenőrzéseket vezetnének be a külső szárazföldi, tengeri és légi határokon az uniós polgárok és a szabad mozgás jogát élvező egyéb személyek tekintetében, akiket az érintett adatbázisokkal összevetve szisztematikus ellenőrzéseknek kellene alávetni. Az uniós polgárok szisztematikus ellenőrzése az adatbázisban találati alapon történik (van találat/nincs találat), az adatbázisok oly módon való felhasználásával, hogy az a személyes adatok védelméhez való jogot csak a biztonsági célok által indokolt, igen korlátozott mértékben érintse. Az elnökségi kompromisszumos szöveggel kapcsolatos általános megközelítés az IB Tanács 2016. február 25-i ülésén jött létre. –

Megfelelő jogalap arra, hogy a Frontex hozzájárulhasson a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez, és hozzáférhessen a vonatkozó adatbázisokhoz

A Bizottság 2015. december 15-én az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó rendeletjavaslatot terjesztett be (amely a Frontex megbízatásának jelentős megerősítésének tekinthető, és átnevezi az ügynökséget). A jelenleg a Tanácsban tárgyalt tervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az ügynökség számára, hogy kockázatelemzésében foglalkozzon a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus kérdésével, mégpedig azáltal, hogy a rendelet lehetővé teszi számára a terrorista cselekményekben való részvétellel gyanúsított személyek személyes adatainak kezelését, és úgy rendelkezik, hogy az ügynökség működjön együtt egyéb uniós ügynökségekkel és nemzetközi szervezetekkel a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus megelőzése érdekében. A nemzeti és az európai adatbázisokhoz való hozzáférést illetően a rendelettervezet kötelezettséget ír elő a tagállamoknak, hogy tegyék hozzáférhetővé az ilyen adatbázisokat az Európai Határ- és Parti Őrség csapatai számára. A Bizottság az indokolásában kifejtette, hogy tanulmányozni fogja annak a lehetőségét, hogy hozzáférést biztosítson az ügynökség számára az európai adatbázisokhoz, köztük a SIS-hez, és fontolóra veszi, hogy szükség esetén javaslatokat nyújtson be az ezen adatbázisok jogalapját képező jogi aktusok módosítására.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

20

HU

–

Adatbevitel a SIS II-be és a rendszer használata

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) eredményes használatához szükség van a releváns adatoknak a 36. cikk (2) és (3) cikke szerinti szisztematikus megosztására, valamint az adatminőségi előírások betartására. Az elmúlt 12 hónapban jelentősen nőtt a SIS-ben található figyelmeztető jelzéseknek és találatoknak a 36. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti felhasználása, és az uniós tagállamoknak több mint fele élt az azonnali jelentéstételi mechanizmussal. 2014. december 31.

2015. december 31.

Személyekre vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések (36. cikk (2) bekezdés)

44 669 figyelmeztető jelzés

61 575 figyelmeztető jelzés

Nemzetbiztonsági célokból személyekre vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések (36. cikk (3) bekezdés)

1 859 figyelmeztető jelzés

7 945 figyelmeztető jelzés

Azonnali jelentéstételt igénylő, személyekre vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések a 36. cikk (2) és (3) bekezdése szerint

–

5 189 figyelmeztető jelzés

Ezt a funkciót 2015 februárjában vezették be.

(21 uniós tagállam által rögzített adatok)

A SIS II használatának gyakorisága jelentős mértékben eltér az egyes tagállamok között, és a tagállamok eltérő előírásokat alkalmaznak a SIS II-nek a terrorizmus elleni küzdelem céljából való felhasználására (lásd: 5722/16 EU RESTRICTED). Emellett nincs mód megkülönböztetni, hogy hány figyelmeztető jelzés vonatkozik a külföldi terrorista harcosokra/terroristákra. A külföldi terrorista harcosok/terroristák a figyelmeztető jelzések egyéb kategóriáiban is megjelenhetnek, így például a letartóztatást vagy a beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések között. Az alábbi problémák merültek fel: a figyelmeztető jelzések közötti kompatibilitásra vonatkozó szabályok, amelyek meggátolják azt, hogy ugyanarra a személyre vonatkozóan több különböző cikk alapján hozzanak létre figyelmeztető jelzést (pl: a SIS II-határozat 26. cikke – amikor egy külföldi terrorista harcossal szemben európai elfogatóparancsot adtak ki – és 36. cikke szerint); a SIS II egységes tagállami felhasználásának hiánya a külföldi terrorista harcosok tekintetében; a figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó megfelelő információk hiánya; rejtett ellenőrzés esetén az adott személyek helyszínen tartásának nehézsége; érvénytelen úti okmánnyal utazó személyre vonatkozó találat esetén a vonatkozó eljárások hiánya; valamint nem minden tagállam rögzíti szisztematikusan a külföldi terrorista harcosok adatait a SIS II-ben.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

21

HU

A tagállamok javaslatai között szerepel a külföldi harcosokra/terrorizmusra vonatkozó külön figyelmeztető jelzés kialakítása, a külföldi terrorista harcosok tekintetében a 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzések létrehozására vonatkozó egységesebb szabályok, valamint a SIS II-ben található információk elemzése az Europolnál. A Bizottságot fel kell kérni a következőkre: a) az olyan kérdések nyomon követése, mint például a figyelmeztető jelzésekre vonatkozó közös adatminőségi előírások, a SIS/VISbizottságban, a schengeni kérdésekkel foglalkozó munkacsoportban (SIS/SIRENE), valamint a terrorizmus-munkacsoport 2016. március 8-án rendezendő ülésén a SIS/SIRENE-szakértők részvételével folytatott megbeszélések alapján, és b) a gyakorlati iránymutatások megkönnyítése a tagállamok számára. Megoldást jelenthet a SIS II-határozat kiegészítése egy konkrétan a terrorista bűncselekményekre vonatkozó új cikkel, vagy ha megállapodás jön létre arról, hogy a már meglévő cikkek egyikét alkalmazzák a terrorista bűncselekményekre annak érdekében, hogy meg lehessen különböztetni a terrorizmussal kapcsolatos figyelmeztető jelzéseket az egyéb bűncselekményekre vonatkozó jelzésektől. A külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatos figyelmeztető jelzéseknek – esetleg egy új formában történő – rögzítésére vonatkozó közös kritériumokkal és előírásokkal együtt ez lehetővé tenné, hogy a SIS II-t egységesebben alkalmazzák a külföldi terrorista harcosok és más, terrorizmussal gyanúsított személyek tekintetében. Fontos, hogy ezeknek az előírásoknak az alapján képzést tartsanak (mindenekelőtt a végfelhasználók számára) valamennyi tagállamban, a CEPOL támogatásával. Fel kell kérni a Bizottságot, hogy dolgozza ki ezeket az előírásokat, és a SIS II végrehajtásáról szóló, 2016 áprilisára előirányzott jelentésével/tanulmányával együtt terjessze elő ezeket. Emellett, a SIS II-re vonatkozó, 2016 végére tervezett új jogalkotási javaslatokra tekintettel egységes, közös megközelítést kell kialakítani a figyelmeztető jelzések létrehozására és azok tartalmára vonatkozóan. –

SIS II biometrikus adatok

Noha a SIS II-rendszer 90 000 ujjnyomatot tartalmaz, egyelőre nincs mód ezekre rákeresni. A fényképekhez és az ujjnyomatokhoz kizárólag a személyazonosság megerősítése céljából van lehetőség hozzáférni, kétségek esetén (lásd mindkét releváns SIS II jogi eszköz 22. cikkének b) pontját 1). A jelenlegi jogi eszközök már lehetővé teszik az ujjnyomatok biometrikus azonosítóként való felhasználását a személyazonosság megállapításához (biometrikus keresési funkció az ujjnyomatokra), amint ez technikailag megoldható lesz. A Bizottság 2016. február 29-én jelentést nyújtott be a technológiára vonatkozóan, és konzultálnia kell az EP-vel (a 22. cikk c) pontja2).

1

Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.), és a Tanács 2007/533/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205. 2007.8.7., 63. o.).

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

22

HU

–

Az Interpol-adatbázisok használata

A Tanács a november 20-i következtetéseiben előírta, hogy 2016 márciusáig az összes külső határátkelőhelyen elektronikus összeköttetést kell létesíteni az Interpol megfelelő adatbázisaival, és az úti okmányokat automatikusan egybe kell vetni ezen adatbázisokkal. Ennek ellenére legalább két tagállam továbbra sem hozott létre elektronikus összeköttetést az Interpol-adatbázisokkal az összes külső határátkelőhelyén (szárazföldi, légi és tengeri). Több tagállam továbbra is manuálisan frissíti az ellopott és elvesztett úti okmányok adatbázisát (SLTD), ami késlelteti a frissítést, és jelentős emberi erőforrásokat igényel, ha azt szisztematikusan kívánják végezni. Néhány tagállam továbbra sem végez automatikus ellenőrzést az SLTD-adatbázis alapján. Az összes tagállam által lebonyolított SLTD-keresések száma a 2014-es 280 749 717-ről 2015-ben 360 359 191-re nőtt. Az adatminőség mindazonáltal egyre jelentősebb probléma, és azt az Interpol Főtitkárságának támogatásával a tagállamoknak tovább kellene javítaniuk (pl.: minden ellopott és elveszett úti okmányt az adott útlevelet kiállító tagállamnak vissza kellene vonnia). Emellett fel kell hívni a nyilvánosság figyelmét arra, hogy az ellopott vagy elvesztett útleveleket bűnözők és terroristák, köztük külföldi terrorista harcosok felhasználhatják arra, hogy az Unión belül hamis személyazonossággal utazzanak. Fel kell kérni a Bizottságot, hogy az Interpollal szorosan együttműködve támogassa a tagállamokat az adatminőség garantálására, valamint a nyilvánosság tájékoztatására irányuló erőfeszítéseikben. –

A közös kockázati mutatók alkalmazása

A Frontex által koordinált közös műveletek operatív terveit módosították, és így azok utasításokat tartalmaznak arra nézve, hogy hogyan azonosíthatók a külföldi terrorista harcosok a releváns adatbázisokban szereplő adatok összevetésével, a közös kockázati mutatókat alkalmazva. Ehhez a potenciálisan érintett alanyokat részletes, elkülönített helyen történő ellenőrzésnek kell alávetni, és szükség esetén az adatokat tovább kell küldeni a nemzeti titkosszolgálatoknak. Ezeket az eseteket jelenteni kell a Frontexnek is az arra vonatkozó, továbbküldésre érdemesnek bizonyuló információkkal együtt, hogy a gyanúsított mennyiben felelt meg a közös kockázati mutatóknak, illetve a megjelenített új mutatóknak. A Bizottság és a Tanács kérésének megfelelően a Frontex támogatást nyújt a tagállamoknak a közös kockázati mutatók alkalmazásához a határátkelőhelyeken lebonyolított valamennyi művelet részeként. A Frontex ezt a műveleti célt és a vele kapcsolatos jelentést külön tevékenységként beépítette az összes olyan szárazföldi és légi műveletbe, amelyekre a határátkelőhelyeken kerül sor.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

23

HU

A Frontex által koordinált, a tengeri határátkelőhelyeknél folytatott műveletek megtervezésére valamikor 2016 folyamán fog sor kerülni. A külföldi terrorista harcosok gyanús utazásainak észlelésével kapcsolatos jelentéstétel a kockázatelemzési egységnél összpontosul, és így különválik a rendszeres műveleti jelentéstételről. A Frontex megkapta a közös kockázati mutatókat, és a kiküldött és kirendelt határőrök körében a közös műveletekhez való kiküldésüket megelőzően „A közös kockázati mutatók gyakorlati alkalmazása” című kézikönyvet is terjeszti. A kézikönyvet aktualizálni kell az Europol által rendelkezésre bocsátott, illetve a Frontex által koordinált közös műveletek során összegyűjtött információkkal. A Schengeni határ-ellenőrzési kódex célirányos módosításának hatálybalépése hatással lesz a közös kockázati mutatók alkalmazására is. A javaslat értelmében a külső határokon áthaladó valamennyi utazóra (harmadik országok állampolgáraira és az uniós polgárokra) az a szabály lesz érvényes, hogy velük kapcsolatban szisztematikus ellenőrzést kell végezni a vonatkozó adatbázisok alapján, a szárazföldi és a tengeri határokra vonatkozó eltérések, valamint a légi határoknál a rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapos átmeneti időszak betartásával. Az eltérések/átmeneti időszak hatálya alá tartozó határátkelőhelyekre továbbra is a közös kockázati mutatók maradnak érvényben. –

Az uniós tranzitzónák (hotspots) biztonsági szempontjainak megvalósítása/Frontex

A Bizottság 2015. február 10-én átfogó közleményt tett közzé az uniós tranzitzónák olaszországi és görögországi megvalósításáról 2, és ehhez kapcsolódóan ajánlásokat fogalmazott meg. A cél, hogy az uniós tranzitzónákban valamennyi érkező migráns ujjnyomatát levegyék, és a migránsokat ellenőrizzék. A fogadó államok kormányai jelenleg erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megoldják a tranzitzónákban a hiányzó infrastruktúrából (pl. az adatbázisokba való adatfeltöltésekhez és az adatbázisok alapján elvégzendő ellenőrzésekhez szükséges nagy sebességű internetkapcsolat, a rendelkezésre bocsátott infrastruktúra és szolgáltatások), valamint a hiányzó emberi erőforrásokból (pl.: koordinátorok) fakadó legjelentősebb problémákat. Megnőtt a levett ujjnyomatok aránya, ugyanakkor ezeket továbbra sem töltik fel szisztematikusan az adatbázisokba, illetve nem vetik őket szisztematikusan össze valamennyi adatbázissal. A terrorizmus elleni küzdelem jelenlegi helyzete Olaszországban az uniós tranzitzónákkal kapcsolatos megközelítés megvalósítása tekintetében: •

2

A Frontex személyre szabott támogató csomagot készített Olaszország számára a személyazonosítás, a regisztrálás, az okmányellenőrzés, a személyes meghallgatás és a visszaküldés területén (25 Frontex-tisztviselő kirendelése).

COM(2016) 85 final, Közlemény az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzetéről (2016.2.10).

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

24

HU

•

Az olasz hatóságok, az IOM és a Frontex által bejelentett ujjnyomatvételi arány majdnem elérte a 100 %-ot a működő uniós tranzitzónákban a közelmúltban végrehajtott partraszállások esetében (2016 januárjában összesen 87 %) 3.

•

Az ujjnyomatokat összevetik a nemzeti automatikus ujjnyomat-azonosító rendszerben (AFIS) szereplő ujjnyomatokkal, és továbbítják őket az Eurodac központi rendszerébe.

•

A Frontex támogatást nyújt a személyazonosítási eljárás során az okmányellenőrzéshez, és kétely esetén a Frontex tisztviselői a gyanús okmányt továbbadják az olasz hatóságoknak, amelyek elvégzik annak részletes ellenőrzését.

•

Olaszországban megfelelő a személyes meghallgatások végrehajtása és integrálása; az így szerzett információk kockázatelemzési célokat szolgálnak, valamint további feldolgozásukat követően megküldik azokat az Europolnak.

Az olasz hatóságok az Europollal az Europol nemzeti egységén keresztül folytatnak együttműködést, mivel a Frontex operatív harmadik félként nem része az Europol Információs Rendszer felhasználói közösségének. Az uniós tranzitzónákban eddig még nem alakítottak ki közvetlen együttműködést az Interpollal. Nehézséget okoz a tranzitzónák korlátozott kapacitása, ami miatt nincs elegendő idő a teljes személyazonosításra, a regisztrációra és a biztonsági ellenőrzésekre. Fontolóra kell venni további szakértők kiküldését a tagállamokból a szisztematikus ellenőrzések lehetővé tétele érdekében. Jelenleg tervezik egy mobil tranzitzónát működtető csoport létrehozását, amely az egyéb kikötőkben zajló partraszállásokkal foglalkozna. A terrorizmus elleni küzdelem jelenlegi helyzete Görögországban az uniós tranzitzónákkal kapcsolatos megközelítés megvalósítása tekintetében: •

Jelenleg az 5-ből mindössze 2 tranzitzóna teljesen működőképes (Leszbosz és Híosz).

•

Továbbra sem kerül sor az összes ujjnyomat összevetésére az Eurodac-kal.

•

Az ujjnyomatokat kezelő gépekre telepített regisztrációs alkalmazást úgy módosították, hogy a végfelhasználó egyetlen gombnyomásra keresést indíthasson a SIS II és az Interpol SLTD adatbázisában is a nemzeti adatbázisok mellett, a megadott név alapján.

•

Több uniós tranzitzónában továbbra sem végeznek biztonsági előszűrést.

A görög hatóságok az Europol nemzeti egységén keresztül folytatnak általános együttműködést az Europollal.

3

A 2016. február 10-i COM(2016) 85 final bizottsági közlemény 3. melléklete.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

25

HU

–

A migrációs válság kezelése az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések révén – Biztonság és uniós tranzitzónák

Az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések 2015. november 9-i, teljes körű bevezetése óta az elnökség több ezzel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetést vezetett le, amelyeken megvizsgálták a jelenlegi migrációs és menekültválság legproblematikusabb kérdéseit és a lehetséges megoldásokat. Javaslatok születtek a tanácsi döntéshozatal támogatására. A megbeszélések olyan központi témákról zajlanak, mint például az uniós tranzitzónák. Az elnökség prioritásként kezelte az uniós tranzitzónák létrehozását és megfelelő működését, ideértve a biztonsági ellenőrzéseket is. 2015. november 18-án és 2016. március 3-án célzottan az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedésekről szóló kerekasztal-megbeszélésre került sor Olaszország, Görögország az Europol és a Frontex részvételével. Egyetértés volt abban, hogy az uniós tranzitzónákban előtérbe kell helyezni a biztonság kérdését, a rendelkezésre álló EURODACmunkaállomásokon kezelni kell a hiányosságokat a megfelelő regisztráció és ujjnyomatvétel garantálása céljából, meg kell könnyíteni a nemzeti összekötő tisztviselők kirendelését az uniós tranzitzónákba a Frontexszel és az Europollal való együttműködés céljából, valamint szisztematikus ellenőrzést kell végezni több adatbázis alapján (SIS II, Europol Információs Rendszer, a rendőrségek nemzeti rendszerei, VIS és SLTD), kiegészítve ezeket adott esetben egyéb eszközökkel, mint például a Prüm és a FADO 4. Az elnökség javasolta egy olyan megoldás gyors kidolgozását, amely lehetővé teszi az ujjnyomatok tagállamok közötti cseréjét, továbbá a Frontex és az Europol között megkötendő, az adatcserére vonatkozó megállapodás véglegesítésének felgyorsítását szorgalmazta (időközben ez megtörtént). Különböző lépések történnek, hogy megoldást találjanak a hamisított okmányok problémájára: Görögország egy olyan új, ideiglenes személyazonosító okmányt hozott létre, amely az eddiginél több biztonsági elemet tartalmaz, emellett pedig Olaszországba és Görögországba tapasztalt okmányellenőröket küldtek ki. Figyelemre méltó példa a holland részről a Frontex által koordinált műveletekhez hat hónapra kiküldött határrendészeti támogató csoport. Ez egy 45 főből álló, teljesen felszerelt, multidiszciplináris csoport (tengeri rendőrség, katonai rendőrség, parti őrség, okmányszakértők stb.), amely képes a határbiztonság valamennyi kérdését kezelni, és megkezdte az alapvető biztonsági ellenőrzések végrehajtását.

4

A FADO (False and Authentic Documents Online – Hamis és eredeti okmányok online) a 98/700/IB tanácsi együttes fellépés által létrehozott, az úti és személyazonosító okmányokra vonatkozó információk okmányszakértők közötti cseréjét szolgáló, korlátozott hozzáférésű minősített rendszer. A FADO rendszerben tárolt, eredeti okmányokra vonatkozó információ egy része a PRADO rendszerén keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhető. A PRADO technikai jellemzőkről nyújt tájékoztatást, ideértve az úti és személyazonosító okmányok legfontosabb biztonsági jellemzőinek leírását is. Ez az információ az Európai Unió Tanácsának honlapján érhető el.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

26

HU

–

A Frontex, az Europol és az Eurojust közötti együttműködés / A migránsok biztonsági ellenőrzései

Jelentős előrelépések történtek a Frontex és az Europol közötti operatív együttműködésben. 2015. december 4-én a két ügynökség operatív megállapodást írt alá, hogy fokozzák a határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelem területén folytatott együttműködést az információcsere révén – ideértve a bűncselekménnyel gyanúsított személyek személyes adatainak cseréjét –, valamint az operatív tevékenységek közös megtervezése által. A Frontex igazgatótanácsa 2015. december 17-én végrehajtási intézkedéseket fogadott el a személyes adatok kezelésére vonatkozóan, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a Frontex a tagállamok által gyűjtött adatokat a Frontex közös műveletei, gyorsreagálású tevékenységei és kísérleti projektjei során vagy keretében kezelheti. A Frontex 2016-ban kísérleti projektet indított a személyes adatok kezelésére, illetve azoknak az Europol számára történő továbbítására vonatkozóan. Folyamatban van jelenleg egy kísérleti projekt a Tritón közös művelet keretében, hogy kidolgozzák a személyes adatokat a jövőben majd kezelő PeDRA-rendszerre vonatkozó részletes szabályokat. Ezt követően az európai adatvédelmi biztosnak kell végső beleegyezését adnia, mielőtt az Europol és a Frontex között szisztematikus személyesadat-cserére kerülhetne sor. Fontos, hogy a Frontex által szerzett információk megoszthatók legyenek nemcsak az Europollal, hanem a tagállamok érintett hatóságaival is. A jelenlegi rendelet 11c. cikkében foglalt rendelkezések értelmében azonban ez nem lehetséges. A Frontex nem kaphat és nem is használhat fel a bűncselekményekhez és a terrorizmushoz kapcsolódóan harmadik országoktól kapott személyes adatokat. A Frontex még nem rendelkezik hozzáféréssel a SIS II-höz. Márpedig ez a hozzáférés fontos lenne a kockázatelemzésekhez és a gyanús utazások felderítéséhez, valamint az információk rögzítéséhez, különös tekintettel az uniós tranzitzónákban és a nyugat-balkáni térségben folytatott operatív tevékenységekre. Emellett a Frontexnek a jövőben az intelligens határellenőrzésre vonatkozó adatbázishoz is hozzáféréssel kellene rendelkeznie. A migrációs válság uniós kezeléséhez hozzájárulandó az Europol rotációs alapon tisztviselőket küldött a Frontex által rendelkezésre bocsátott irodákba az EU cataniai (Olaszország) és pireuszi (Görögország) regionális akciócsoportjának hivatalaihoz, lehetővé téve a Frontex és az Europol számára, hogy koordinálják az elsődlegesen érintett tagállamoknak nyújtott támogatásukat, továbbá hogy a lehető legmegfelelőbben tudják felhasználni az uniós tranzitzónákban gyűjtött releváns információkat. Olaszországban és Görögországban nemzeti ügyészeket jelöltek ki az Eurojust kapcsolattartóiként, hogy támogatást nyújtsanak az uniós tranzitzónák területein, továbbá hogy továbbítsák a releváns információkat és ügyeket az Eurojust nemzeti irodáinak az uniós szintű igazságügyi nyomon követés és koordináció céljából.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

27

HU

4.

Tűzfegyverek és robbanószerek

2016. április 8-án lép hatályba a tűzfegyverek hatástalanításának közös minimumszabályaira vonatkozó végrehajtási rendelet. Fel kell kérni a Tanácsot és a Bizottságot ennek nyomon követésére, és arra, hogy garantálják a határidő betartását. A 2015. november 18-án beterjesztett, a tűzfegyverekről szóló 1991. június 18-i 91/477/EGK irányelv aktualizálására irányuló bizottsági javaslat alapján tárgyalások folynak a Tanácsban egy közös álláspont elfogadása céljából. A Bizottság 2015. december 2-án a tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata elleni uniós cselekvési tervet terjesztett elő. A cselekvési terv támogatást nyújt a jogszabálycsomaghoz az alábbiak révén: a tűzfegyverek felderítésével és nyomon követésével kapcsolatos kézikönyv, a tűzfegyverek és lőszerek magánszemélyek által történő adás-vételénél a készpénzes fizetés lehetséges tiltása, továbbá az EU-n belüli tűzfegyverátadásokra vonatkozó információcsere-rendszer módozatainak vizsgálata. Emellett a cselekvési terv felszólított a robbanóanyag-prekurzorokról szóló rendelet maradéktalan végrehajtására és annak a 2016-ban való felülvizsgálatára, továbbá arra, hogy megfelelőbb módon alkalmazzák a meglévő eszközöket és az innovatív felderítési módszereket a robbanóanyagok jelentette veszélyek megelőzéséhez. A Bizottság a cselekvési terv keretében különböző kezdeményezésekhez nyújt támogatást a Belső Biztonsági Alapon keresztül. Továbbra is kulcsfontosságú az Europolon keresztül a tűzfegyverekkel kapcsolatban folytatott operatív együttműködés a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus, mindenekelőtt a tűzfegyverekre vonatkozó operatív cselekvési terv keretében. 2015-ben 13-ról 20-ra nőtt azoknak a tagállamoknak a száma, amelyek az uniós szakpolitikai ciklus keretében részt vesznek a tűzfegyverekkel kapcsolatos prioritás végrehajtásában. Jelentősen nőtt a „Tűzfegyver” profillal foglalkozó szakértői csoport (Focal Point (FP) Firearms) igénybevétele. Amióta 2014 januárjában beindult a „Tűzfegyver” profillal foglalkozó szakértői csoport tevékenysége, több mint 3 500 bejelentést kapott, amelyek mintegy 663 nyomozási esethez kapcsolódnak, és több mint 42 000 tűzfegyvert, több mint 29 560 egyént és mintegy 3 340 (gyanús) vállalkozást érintenek. A „Tűzfegyver” profillal foglalkozó szakértői csoport 2015-ben 2 072 bejelentést kapott, ami az összes kapott bejelentés (3 507) 59%-át teszi ki. Ez 2014-hez képest 51%os növekedést jelent (a 2014-es 1 370-ről 2015 végére 2 072-re nőtt a szám), így a bejelentések száma 2015 végéig összesen 3 442 volt, jelenleg pedig 3 507-nél tartunk.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

28

HU

A Frontex hat operatív tevékenységben fokozta a részvételét, különös figyelmet fordítva a NyugatBalkánra, és jelentős szerepet játszik a tűzfegyverek kereskedelme ellen az EU külső határainál folytatott küzdelemben. A tiltott tűzfegyver-kereskedelem elleni küzdelem elősegítése céljából az Eurosur összevont szolgáltatásait az EMPACT tevékenységei vezetőinek rendelkezésére bocsátották. Megkezdődött a nyugat-balkáni országokkal a tűzfegyverekhez kapcsolódó bűncselekmények új mutatóinak tesztelése a Frontex által irányított regionális, nyugat-balkáni kockázatelemző hálózat keretében. Célja az adatgyűjtés az illegális tűzfegyvereknek a határoknál való felfedezéséről. A kísérleti szakaszt követően 2016-ban értékelni fogják az új adatcseremodell esetleges konszolidálását, ami hozzájárul majd az operatív válaszlépések megfelelőbb kialakításához. A Frontex 2015-ben részt vett a „Blue Amber” művelet keretében rendezett közös akciónapokon, amelyek célja a tiltott tűzfegyver-kereskedelem elleni küzdelem volt. A Frontex 2016-ban is támogatást fog nyújtani a közös akciónapokhoz több célt szolgáló közös műveletek révén, mindenekelőtt a nyugat-balkáni térségben. A COSI megállapodott arról, hogy áttekinti a tiltott tűzfegyver-kereskedelmet érintő valamennyi fellépést. 5.

Biztonsági szolgálatok

A holland elnökség irányítása mellett zajló, arra irányuló törekvések keretében, hogy tovább fokozzák a biztonsági szolgálatok közötti együttműködést az EU-n kívüli kontextusban, az Antiterrorista Szakértői Csoport a valós idejű, többoldalú adatcserék fokozásán dolgozik, és ennek megkönnyítésére 2016 közepéig egy új platformot kíván létrehozni. Az Antiterrorista Szakértői Csoport elnöke 2016. január 25-én tájékoztatta az IB Tanácsot a tervezett intézkedésekről. A tagállamok között már eddig is folytatott jelentős együttműködésen túl 2016. február 1-jén, a francia nemzeti hírszerzés koordinátorának kezdeményezésére sor került az európai kormányzati hatóságok 5 találkozójára Párizsban. A találkozó Bernard Cazeneuve belügyminiszter védnöksége alatt, a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának részvételével zajlott.

5

Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

29

HU

6.

A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

A Bizottság 2016. február 2-án közzétett egy cselekvési tervet, amely a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítését szolgálja, és összesen 20 intézkedést tartalmaz, többek között jogalkotási aktusokra és nem jogalkotási tevékenységekre vonatkozó javaslatokat. Az ECOFIN Tanács 2016. február 12-én következtetéseket fogadott el, amelyekben üdvözölte a cselekvési tervet, különösen a pénzmosás elleni irányelv módosításait és az ENSZ vagyonbefagyasztási intézkedéseinek gyorsított végrehajtását. Sürgette a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a pénzmosás elleni irányelv átültetését. A Tanács azon személyeket és szervezeteket tartalmazó uniós platform létrehozására szólított fel, akiknek vagy amelyeknek a vagyonát az egyes tagállamok a saját nemzeti jogszabályaik szerint a terrorizmus elleni intézkedésként befagyasztották. A 2015. május 20-án elfogadott, a pénzmosás elleni küzdelemről szóló 4. irányelvet tagállami szinten legkésőbb 2016 végéig át kell ültetni a nemzeti jogba. A Bizottság a pénzmosás elleni küzdelemről szóló 4. irányelvnek a következők tekintetében történő módosítására vonatkozó jogalkotási javaslatot fog benyújtani: a jelentős kockázatot képviselő harmadik országok esetében harmonizált és megerősített átvilágítási intézkedések és/vagy esetleges ellenintézkedések, virtuális valutaváltási platformok, előrefizetett eszközök, a pénzügyi információs egységek és más illetékes hatóságok hozzáférése a központi nyilvántartásokban található banki és fizetésiszámla-adatokhoz vagy az elektronikus adatlekérdező rendszerekhez, valamint a pénzügyi információs egységek információszerzésének és információcseréjének javítása. A Bizottság azt is bejelentette, hogy hamarosan a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméhez kapcsolódó illegális pénzmozgások elleni uniós cselekvési tervet fog előterjeszteni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa 2015. december 17-én elfogadta a 2253. sz. határozatát, amelynek célja a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítése, különösen a Dáis esetében. A Biztonsági Tanács a magánszektor fokozott bevonását szorgalmazza. A tagállamoknak és az Europolnak tovább kell erősíteniük a magánszektorral folytatott együttműködést a terrorizmus finanszírozása elleni hatékony, operatív szintű küzdelem érdekében.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

30

HU

–

A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁNAK FELDERÍTÉSÉT CÉLZÓ EU–USA PROGRAM (TFTP)

A TFTP 2010-es bevezetése óta a program több mint 16 700 nyomozási kiinduló adatot szolgáltatott. 2015. január és 2016. január vége között az amerikai hatóságok 50 esetben tettek bejelentést, a tagállamok és az Europol pedig 160 kérelmet küldtek, így összesen több mint 9 400 nyomozási kiinduló adat keletkezett a 28 tagállamra vonatkozóan. Ebből közel 100 információcsere úton lévő harcosokra vonatkozik (Szíria/Irak/Iszlám Állam), a jelenséggel kapcsolatban (27 tagállamot érintve) több mint 2900 adatot generálva. A TFTP közel 800 adatot biztosítva a 2015. novemberi terrortámadások nyomozását is támogatta. Általánosságban megállapítható, hogy a TFTP a terroristák elleni nyomozások értékes eszközének bizonyul: elősegíti a terroristahálózatok feltérképezését, és gyakran pótolni tudja a nyomozások hiányzó láncszemét. Az EU-USA TFTP-megállapodás 4. cikke kizárja a megállapodás hatálya alól az egységes európai fizetési térséghez kapcsolódó (SEPA), pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat (valamennyi uniós tagállam, valamint Izland, Norvégia, Liechtenstein, Svájc, Monaco és San Marino euróban denominált pénzügyi tranzakciói). A 2013-as hatásvizsgálat megállapításai szerint az egységes európai fizetési térségen belüli nyomonkövetési rendszer aránytalan, és csekély hozzáadott értéket képvisel. 2014 februárja óta az eurót használó országoknak minden euróban végzett átutalást és beszedést az egységes európai fizetési térséghez kapcsolódó tranzakciókkal kellett felváltaniuk az euróövezeten belül. Az uniós tagállamokban 2016 februárjában megszűntek az átmeneti mentességek. Az EU-n kívüli SEPA-országoknak a tervek szerint 2016. október végéig kell megfelelniük a SEPAszabályozásnak. Ennek alapján a TFTP nem minősül olyan eszköznek, amellyel nyomon lehetne követni a terrorista (finanszírozási) tevékenységeket a SEPA-országokon belüli és a SEPA-országok közötti SEPA-tranzakciók esetében, ezek ugyanis az EU-USA TFTP-megállapodás 4. cikke értelmében nem tartoznak a megállapodás hatálya alá.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

31

HU

Ez főképp a külföldi terrorista harcosokra és társaikra vonatkozó információk elvesztésével jár a SEPA-országokban, aminek következtében kevesebb lehetőség nyílik a terrorista (támogató) hálózatok felderítésére és működésük felszámolására, ideértve a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási tevékenységeket is. A pénzügyi információs egységek (FIU) hálózata 2016-ban beolvad az Europolba, de ez a tény nem fogja megszüntetni az információs rést, mivel a TFTP keretében alkalmazott megközelítés nem tartozik a FIU-hálózat munkamódszerei közé. A Bizottság a 2016. február 2-án közzétett, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítését szolgáló uniós cselekvési tervében megemlíti, hogy 2016 negyedik negyedévéig meg fogja vizsgálni, hogy célszerű-e az EU-USA TFTP-megállapodás mellé létrehozni egy kiegészítő rendszert. –

FIU.net

A FIU.net 2016. január 1-jén beolvadt az Europolba (Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja – ECTC). A platform jelenleg az Europol keretébe tartozik, de a FIU.net és az Europol adatbázisai nincsenek összekapcsolva. A pénzügyi információs egységeknek lehetőségük van arra, hogy a FIU.net keretében kommunikációt folytassanak és összevessék a valós idejű FIU–FIU adatokat. 2016-ban a fő feladat az lesz, hogy a FIU.net az irányítás és a technológia szempontjából is teljes mértékben beépüljön az Europolba. E tekintetben lényeges, hogy megőrizzük a Match3 adatbázis jellemzőit és technológiáját. 7.

A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv

A luxemburgi elnökség 2015. december 7-én nem hivatalosan megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel a hálózat- és információbiztonság EU-szerte való növelését célzó közös szabályokról. Az új irányelv kiberbiztonsági kötelezettségeket határoz meg az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra és a digitális szolgáltatókra nézve. Mindezen szolgáltatóknak – típusuktól függő szabályok szerint – intézkedéseket kell majd tenniük a hálózatukat fenyegető kockázatok kezelésére, a jelentős biztonsági eseményeket pedig jelenteniük kell. A holland elnökség azt tervezi, hogy az elkövetkező hónapokban több olyan ülést tart, amely a CSIRT-hálózat (operatív együttműködési hálózat) létrehozásával foglalkozik.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

32

HU

8.

E-bizonyítékok

Az internetes kommunikációs csatornákat és a közösségi média különféle, adott esetben titkosításon alapuló technológiáit széles körben alkalmazzák terrorista célokra. A luxemburgi elnökség széles körű irányadó vitát indított a Tanácson belül az e-bizonyítékok lekérésével és a büntetőeljárások során való felhasználásukkal összefüggő kérdésekről, ideértve a kölcsönös jogsegély meglévő keretének hatékonyságát, annak következményeit, hogy az Európai Bíróság érvénytelenítette a 2006/24/EK irányelvet (adatmegőrzési irányelv), a felhőalapú számítástechnikát és a joghatóságot, a szolgáltatókkal és az amerikai hatóságokkal folytatott együttműködést, valamint azt az elvárást, hogy e területen biztosítani kell az alapvető jogok tiszteletben tartását. Az Eurojust és az Europol operatív és gyakorlati tapasztalatok alapján egy közös dokumentumban (14812/15) ismertette a kiberbűnözés elleni küzdelem közös kihívásait és az ilyen kihívások kezelésének lehetséges megközelítéseit bűnüldözési és büntetőeljárási szempontból. A holland elnökség folytatni fogja a felsorolt témákról szóló megbeszéléseket, különösen szem előtt tartva azt, hogy milyen módon lehetne biztosítani a kölcsönös jogsegélyt nyújtó eljárások hatékonyságát, milyen közös megközelítést lehetne kidolgozni például az alkalmazandó joghatósági szabályokra olyan esetekben, amikor az adatok földrajzi helye vagy a kibertámadás eredete ismeretlen, valamint milyen közös együttműködési keretet lenne célszerű létrehozni a magánszektorral, illetve különösen a külföldi internetszolgáltatókkal folytatandó együttműködés érdekében. A bel- és igazságügyi miniszterek 2016. január 25–26-i amszterdami nem hivatalos ülését követően az elnökség 2016. március 7–8-án a kibertérben alkalmazandó joghatóságról szóló konferenciát tart, ahol további szakértői véleményeket vár e kérdésekkel kapcsolatban. A konferencia eredményeinek megvitatása az IB Tanács 2016. júniusi ülésének napirendjén fog szerepelni.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

33

HU

II.

A RADIKALIZÁLÓDÁS MEGELŐZÉSE ÉS AZ ÉRTÉKEK MEGÓVÁSA

1.

Megelőzés – általánosságban

A holland elnökség „Gondolkozz globálisan, cselekedj helyben: A radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzésének átfogó megközelítése” címmel 2016. február 1–2-án konferenciát rendezett Amszterdamban, ahol megvitatták a helyi szereplőknek a terrorizmus elleni uniós szintű küzdelemben betöltött fontos szerepét és a radikalizálódás elleni fellépés személyre szabott megközelítésének jelentőségét, ideértve a nemek kérdésének szempontjait és a visszatelepülőkre fordítandó figyelmet. A radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózattal (RAN) foglalkozó új LOCAL munkacsoport napirendjére fogja tűzni a helyi kapacitások növelésének kérdését, aminek célja, hogy a radikalizálódással több ügynökségre kiterjedő struktúra keretében lehessen foglalkozni. E munkacsoportnak a feladata lesz, hogy biztosítsa az egyéb érintett kezdeményezésekkel való kapcsolatot. –

A radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat (RAN) – Kiválósági központ

A Bizottság 25 millió euróig terjedő összeget különített el a 2015. október 1-jén létrehozott, A radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat (RAN) – Kiválósági központ számára a 2014– 2017-es időszakra. Az új központ már meg is kezdte a működését, ezen belül látogatás keretében tanulmányozta a Párizsban és a Vughtben (NL) található börtönöket, továbbá szintén tanulmányozta a jobboldali erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem német megközelítését. Megbeszélésekre került sor arról, hogy milyen módon lehet megtalálni és kezelni az egyéni elkövetőket, és hogyan lehetne mentális egészségügyi szakembereket bevonni a kilépési stratégiákba. Az oktatással, a büntetés-végrehajtással és pártfogó felügyelettel, a rendőrséggel és bűnüldözéssel, az ifjúsággal, családokkal és közösségekkel, a kommunikációval és narratívákkal, a helyi hatóságokkal, a terrorizmus áldozataira való emlékezéssel, illetve az egészségügyi és szociális ellátással foglalkozó munkacsoportok szintén üléseket tartottak. Az elkövetkező hetekben további tárgyalásokra és munkacsoporti ülésekre kerül majd sor. A RAN Kiválósági központja a tevékenységeiben való részvételre ösztönzi a tudományos és a gyakorlati szakembereket. A nemrég létrehozott RAN Local munkacsoport, valamint az egészségügyi és szociális ellátással foglalkozó munkacsoport reprezentatív összetételének javítása céljából elsősorban Kelet- és DélEurópából származó gyakorlati szakemberek jelentkezését várjuk. A nemzeti hatóságok személyre szabott RAN-támogatásra jelentkezhetnek a tagállamukban (képzések, műhelyek és tanácsadás), amit teljes egészében a Bizottság finanszíroz – a RAN Kiválósági központ már szervezett Bécsben egy műhelygyakorlatot a segélyvonalakkal kapcsolatban, valamint Athénban is sor került az oktatók képzésével foglalkozó RAN-műhelyre. A Bizottság vizsgálja, hogy miként lehetne bevonni a RAN-t a legfontosabb harmadik országokkal folytatott tevékenységekbe, különös figyelmet fordítva a közel-keleti és észak-afrikai régióra (MENA), a Nyugat-Balkánra és Törökországra.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

34

HU

2.

Internet

–

A szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (IRU)

Az EU továbbra is kiemelten foglalkozik az online radikalizálódás elleni küzdelemmel. Az Europol IRU egysége, amely most már az ECTC-hez tartozik, összesen 3351 potenciálisan erőszakos, illetve szélsőséges tartalmat azonosított, ebből 2037-et bejelentett, 1793-at pedig eltávolított. A sikeres bejelentések aránya 88%. Folytatódik az internetszolgáltatókkal való proaktív együttműködés. Az IRU a 2015. július 1-jei létrehozása óta 26 tagállamból 144 bejelentést kapott. Az EU IRU csak akkor lehet sikeres, ha a tagállamok szorosan együttműködnek vele annak érdekében, hogy növekedjen a bejelentések mennyisége. Négy tagállam még nem jelölt ki IRU nemzeti kapcsolattartó pontot, de ezt minél előbb pótolniuk kell. AZ EU IRU-ban rejlő képességek kiaknázása erőteljesen függ az erőforrásoktól. Az egység célja, hogy a létrehozó iratában szereplő jóváhagyott és tervezett létszámmal rendelkezzen. Az IRU 2016-ban ki fog dolgozni egy központosított koncepciót a közösségi média figyelemmel kísérésére, fejleszteni fogja az EU IRU azon képességeit, hogy „megfejtse”a dzsihádista hálózatoknak a közösségi médiában betöltött funkcióit, tovább fogja fejleszteni a magánszektorral fennálló kapcsolatát, többek között az „együttes fellépés napjai” keretében, aktívan hozzá fog járulni az uniós internetes fórumhoz, valamint létre fogja hozni az Europol szakértői platformot az egyetemekkel és kutatóközpontokkal kialakítandó kapcsolatok szervezése és megkönnyítése céljából. –

Uniós internetes fórum

A Bizottság 2015. december 3-án megrendezte az uniós internetes fórum első miniszteri szintű találkozóját, amelyen a bel- és igazságügyi miniszterek, valamint a világ vezető közösségimédiaszolgáltatóinak magas rangú képviselői vettek részt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Dáis és más szélsőséges csoportok propagandacélokra, toborzásra és az erőszak népszerűsítésére használják az internetet. Egyaránt osztották azt a véleményt is, hogy a kormányoknak és az ágazatnak együttesen hatékony módszereket kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy haladéktalanul eltávolítsák a terrorista tartalmakat és hatékony ellenpropagandát fejtsenek ki. A miniszterek megerősítették továbbá, hogy uniós szintű párbeszédet kell kialakítani az ágazattal az online gyűlöletbeszédek ellen. Ez az uniós párbeszéd adott esetben az uniós IT-fórum keretébe illeszkedhetne, teljes mértékben kapcsolódva a terrorizmussal szembeni fellépést szolgáló intézkedésekhez.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

35

HU

Az IT-főrum 2016. január 22-én Brüsszelben ismét összeült, hogy megvitassa a 2016-os konkrét feladatok menetrendjét. A menetrendet és prioritásait az összes érdekelt közreműködésével dolgozzák ki, az alakuló ülésen megvitatott célkitűzések figyelembevételével, beleértve az online gyűlöletbeszédek elleni fellépést, illetve a káros tartalmak eltávolításának jobb módszereit. –

Szíriai stratégiai kommunikációs tanácsadó csoport (SSCAT)

Az SSCAT 2015 decemberében tartotta az első képzést 20 tagállam szakértői, valamint a Bizottság és az EKSZ képviselői számára. A képzésen a Facebook, a Twitter és a YouTube adott gyakorlati tanácsokat a hálózat részére, hogy ezáltal a résztvevők betekintést nyerjenek abba, hogy az egyes platformokon milyen módon lehet a leghatékonyabb online kampányt kifejteni. Ezenkívül az Al Jazeera bemutatta a Life on Hold című internetes dokumentumfilmjét. A cél az volt, hogy az SSCAT-hálózatot megismertessék a magánszektorban meglévő szaktudással, különös tekintettel a legújabb technológiákra, a digitális történetmesélési technikákra és a szerkesztési eljárásokra. A jelenlegi projekt keretében az SSCAT 2016 júniusáig folytatja az együttműködést a brit Belügyminisztériumnál létrehozott RICU-egységgel. Erre az időszakra a tanácsadó csoport kiegészült egy magas rangú kreatív igazgatóval, aki jobban eleget tud tenni a tagállami ügyfelektől érkező konkrét kreatív kérelmeknek. Eddig 13 tagállam vette igénybe az SSCAT tanácsadó szolgáltatását. Az SSCAT-hálózat 2016. március 16-án Brüsszelben tartja a következő ülését, 2016 júniusában pedig konferenciára kerül sor. A Bizottság bevonásával jelenleg véglegesítik a projekt 2016 közepe utáni folytatásának módozatait.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

36

HU

3.

Büntető igazságszolgáltatási fellépés a radikalizálódás ellen

A radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási fellépéssel foglalkozó, 2015. október 19-i magas szintű konferenciát követően a Tanács 2015. november 20-án elfogadta a terrorizmushoz és erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedések megerősítéséről szóló tanácsi következtetéseket. A Bizottság az alábbi lépésekkel kezdte meg a következtetések végrehajtását. A Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) a Bizottság felkérésére módosította a 2015-ös és 2016-os költségvetését, és 2015 októbere és 2016 márciusa között négy másfél napos képzést szervezett a terrorizmus elleni küzdelemnek és a radikalizálódás megelőzésének igazságügyi szempontjairól. A program Franciaország, Spanyolország, Németország és Belgium jogi egyetemeivel együttműködésben zajlik, és mind a 28 tagállam bírái és ügyészei előtt nyitva áll. Összesen 240 bíró, ügyész és igazságügyi oktató részvételére számítanak. 54 szakosodott és nem szakosodott bíró és ügyész vesz részt átlagosan három napos és hét tagállamban tartott cserékben (IT, FR, UK, BE, SE, ES, DE). A Bizottság által kért igazságügyi képzések lezárásaként és összefoglalásaként 2016. május 20-án záró konferenciára kerül sor Brüsszelben, amelyen Věra Jourová biztos is részt vesz, és ahol elsősorban a börtönszemélyzetnek a radikalizálódás visszaszorításával kapcsolatos képzéséről lesz szó. A projekt 2015-ös és 2016-os finanszírozására a Jogérvényesülés programban már elkülönítették az alábbi összegeket: 1,5 millió EUR a 2015-ös igazságügyi képzési pályázati felhívásra (JUST/2015/JTRA/AG/EJTR) „A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem igazságügyi szempontjai”, valamint „A fogva tartás alatti radikalizálódás megakadályozása” prioritás keretében. Az elbírálás még folyamatban van. 1 millió EUR a 2015-ös igazságügyi együttműködési pályázati felhívásra (JUST/2015/JCOO/AG) „A terrorizmus elleni küzdelem a radikalizálódás megakadályozása révén” prioritás keretében. A pályázatot 2015 novemberében írták ki, és 2016 januárjában zárult. A prioritások a következők: 1. A radikalizálódás megakadályozása a börtönökben, többek között rehabilitációs programok révén; 2. A fogva tartás helyett alternatívák alkalmazása, és a radikalizálódás elleni küzdelemben a pártfogó felügyelet szerepének uniós szintű megvizsgálása, ideértve a rehabilitációs programokat is; 3. Kockázatértékelési módszerek kidolgozása; és 4. A fiatalkorúakkal foglalkozó igazságszolgáltatási rendszerek szerepe a terrorizmus elleni harcban. A Bizottság csak néhány pályázatot kapott, amelyek értékelése jelenleg még tart.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

37

HU

A Jogérvényesülés program 2016. évi (még el nem fogadott) éves munkaprogramja tartalmaz egy 4 millió eurós pályázati felhívást olyan projektek támogatására, amelyek célja a terrorizmushoz és erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megakadályozása. A pályázati felhívás 2016 közepén fog megjelenni, prioritása pedig a büntető igazságszolgáltatási intézkedésekről szóló, 2015. november 20-i tanácsi következtetések végrehajtásának támogatása. A Bizottság együttműködik az Eurojusttal a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatban az EU-ban hozott ítéletek nyomon követésének rendszerére vonatkozóan (Terrorism Conviction Monitor (TCM), mégpedig a tagállamokban a terrorizmus és az erőszakos radikalizálódás tekintetében alkalmazott jogi keret és vonatkozó ítélkezési gyakorlat szempontjából, beleértve a büntetőeljárás alá vonás és a fogva tartás alternatíváinak igénybevételét is. A Bizottság együttműködik a Pártfogó Felügyelői Szolgálatok Európai Szövetségével (CEP) és az EuroPris-zel – mindkettő a Jogérvényesülés programból kap működési támogatást –, hogy bevonja őket a börtönszemélyzet és a pártfogó felügyelők célirányos képzésébe. Az EuroPris 2015. november 24–25-ére megszervezte a radikalizálódással foglalkozó szakértői csoport ülését. A büntető-igazságszolgáltatási platform (EuroPris, CEP és a helyreállító igazságszolgáltatási európai fórum) 2016. április 26-án Barcelonában tartja a radikalizálódással és az erőszakos szélsőségességgel foglalkozó konferenciáját. A Bizottság az Európa Tanáccsal is együttműködik: a kriminológiai együttműködési munkacsoport (PC-CP) a radikalizálódással foglalkozó kézikönyvet dolgoz ki a börtönszemélyzet számára. A Jogérvényesülési Főigazgatóság 2016-ban közvetlen, vissza nem térítendő támogatást nyújt az Európa Tanácsnak a SPACE statisztikák kidolgozása és a tagállamokban a börtönöket felügyelő szervek hálózatának létrehozása céljából. Ez lehetővé fogja tenni az adatgyűjtést arról, hogy a tagállamokban milyen léptékű problémát jelent a radikalizálódás. A RAN büntetés-végrehajtással és pártfogó felügyelettel foglalkozó munkacsoportja szintén részt fog venni a 2015. november 20-i következtetések végrehajtásában.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

38

HU

4.

A radikalizálódásnak az oktatás révén való megelőzése, a tolerancia előmozdítása és küzdelem a hátrányos megkülönböztetés, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen

–

Oktatás

A Bizottság konkrét kezdeményezéseket tervez az oktatás, az ifjúság, a kultúra és a sport területén a radikalizálódás megakadályozása céljából. Ennek keretében vezérprojektek kijelölésére, valamint az Erasmus + égisze alatt célirányos pályázati felhívásokra fog sor kerülni (2020-ig 400 millió EUR értékben). Az oktatási miniszterek 2015. március 17-i párizsi nyilatkozatának célkitűzései már 2016-tól elsőbbséget élveznek az. Erasmus + keretében történő finanszírozásban. –

A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem

A Bizottság a Szerződések őreként 2015 decembere óta több tagállamban vizsgálja a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározat átültetését és végrehajtását annak érdekében, hogy szükség esetén kötelezettségszegési eljárást indítson. Egyidejűleg fokozott intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a proaktív nyomozási és bűnüldözési gyakorlatok továbbfejlesztéséhez, többek között 2016-ban létrehoz egy új uniós magas szintű munkacsoportot, amely a rasszizmussal, az idegengyűlölettel és az intolerancia egyéb formáival foglalkozik, és fórumként működik majd a bevált gyakorlatok cseréjéhez, a tagállamoknak szóló iránymutatások kidolgozásához és az érintett szereplőkkel, többek között a civil társadalommal folytatott együttműködés erősítéséhez. Az intolerancia minden formájának megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem továbbra is kiemelt finanszírozásban részesül a Jogok, egyenlőség és polgárság program keretében, és a finanszírozás 2016-ban ki fog terjedni a köztisztviselők célirányos képzésének támogatására, valamint a gyűlöletbűncselekmények és a gyűlöletbeszéd minden esetének ellenőrzésére, jelentésére és nyilvántartására.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

39

HU

Ezenkívül a 2015. október 1–2-án megtartott, alapjogokról szóló első éves kollokviumot követő intézkedésként a Bizottság kinevezte Katharina von Schnurbeint az antiszemitizmus elleni küzdelem koordinátorának, David Friggierit pedig a muszlimellenes gyűlölet elleni küzdelem koordinátorának. A két koordinátor legfőbb feladata az lesz, hogy a Bizottság politikai szintjén is felhívják a figyelmet az érintett közösségek aggodalmaira, valamint elősegítsék a tevékenységeknek a szolgálatok közötti koordinálását a rasszizmussal, az idegengyűlölettel és az intolerancia egyéb formáival foglalkozó átfogó bizottsági szakpolitika összefüggésében. A koordinátorok kapcsolatot fognak tartani a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, a többi intézménnyel és az érintett civil társadalmi szervezetekkel. –

Az erőszakra és gyűlöletre uszító online gyűlöletbeszéd terjedésének megfékezése

Az alapjogokról 2015. október 1–2-án megtartott első éves kollokviumot követő intézkedésként az EU az online gyűlöletbeszéddel kapcsolatos párbeszédet indított informatikai vállalatokkal, tagállamokkal és civil társadalmi szereplőkkel. Az uniós párbeszéd célja annak megvizsgálása, hogyan lehetne javítani a gyűlöletbeszéddel szembeni üzenetek megfogalmazását, továbbá hogyan lehetne megbírkózni a jelenlegi jelentéstételi rendszerek fejlesztése terén fennálló kihívásokkal és biztosítani, hogy az erőszakra uszító tiltott gyűlöletbeszédet mielőbb eltávolítsák. A párbeszéd célja emellett az is, hogy megvitassák a „megbízható bejelentők” és a civil társadalom szerepét az online gyűlöletbeszéd észlelésében és bejelentésében, valamint hogy növeljék az értesítési-eltávolítási eljárások alkalmazásának átláthatóságát. Az online gyűlöletbeszéddel kapcsolatos munka szorosan kapcsolódik a 2015 májusában elindított digitális egységes piaci stratégiához. Ezzel összefüggésben, ami a szabályozási válaszlépést illeti, 2015. december 30-án lezárult a platformokról és a tiltott tartalmakról szóló nyilvános konzultáció, amelynek keretében egyebek mellett megvizsgálták az e-kereskedelemről szóló irányelv szerinti, felelősség alóli mentesség hatályát, az értesítési-cselekvési eljárásokat és a gondossági kötelezettséget. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv – amelyben gyűlöletbeszédet tartalmazó műsorok sugárzását tiltó szabályok is szerepelnek – szintén felülvizsgálat alatt áll, mindenekelőtt annak kiderítése érdekében, hogy az irányelv hatékony-e a konvergens médiakörnyezetben.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

40

HU

–

A tisztelet, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség EU-n belüli kommunikálásának eszköztára

Az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) és az Osztrák Köztársaság Belügyminisztériuma 2015 decemberében közös munkaértekezletet tartott Bécsben egy olyan eszköztár létrehozásáról, amely a tisztelet, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség EU-n belüli kommunikálásának legjobb gyakorlatait tartalmazza. A résztvevők között voltak különböző uniós intézmények, valamint nemzeti és helyi hatóságok képviselői, továbbá olyan kommunikációs szakemberek, akik a rasszizmus elleni küzdelem, a deradikalizálás, valamint a tolerancia, a tisztelet és a megkülönböztetésmentesség előmozdításának szakértői. Az értekezlet fő eredményei a következők voltak: a kommunikáció nem tekinthető egy egyirányú, fentről lefelé ható eszköznek, sokkal inkább egy párbeszédnek; a párbeszédben részt vevő partnereket be kell vonni a kommunikációs stratégia kidolgozásába; hangsúlyozták a helyi szintű szereplők fontosságát; kommunikálni kell az Alapjogi Chartában rögzített jogokat és értékeket; a reagálásról át kell térni a megelőzésre, azaz az „ellenes” narratívák helyett pozitív narratívákra van szükség. Ezekről az eredményekről tájékoztatást fognak kapni a Tanács érintett munkacsoportjai, továbbá uniós és nemzeti szinten a megfelelő szereplők is. Emellett a FRA 2016. júniusi alapjogi fórumának témái között is szerepelni fognak. III. EGYÜTTMŰKÖDÉS NEMZETKÖZI PARTNEREINKKEL A Külügyek Tanácsa december 14-én megbeszélést folytatott a terrorizmus elleni küzdelem külső uniós prioritásairól, és a főképviselő előzetesen kiosztott levelében megfogalmazottakkal összhangban megállapodott abban, hogy a Külügyek Tanácsának a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2015. február 9-i következtetéseit sürgősen végre kell hajtani. A főképviselő a levelében néhány olyan prioritást élvező régióra összpontosított, amelyekben a terrorista csoportok a leglátványosabban veszélyeztetik az EU érdekeit (Közel-Kelet és Észak-Afrika, Törökország és a Nyugat-Balkán), és számos tematikus prioritást is megjelölt, ideértve az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelmet, a terrorizmus finanszírozását és a légi közlekedés védelmét.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

41

HU

–

A közel-keleti és észak-afrikai régió (MENA), valamint Törökország

A közel-keleti és észak-afrikai régió több prioritást élvező országában és Törökországban is a végrehajtás különböző szakaszaiban vannak egyes terrorizmus elleni csomagok. Kidolgozás alatt áll Mogherini főképviselő/alelnök Tunézia miniszterelnökének szóló levele, amelyben felvázolja a PBB 2015. november 26-ülésén jóváhagyott, Tunéziának felajánlandó átfogó, terrorizmus elleni csomag elemeit. Ezzel párhuzamosan folyamatban van a csomagban foglalt fellépések végrehajtása. Tunézia koordinátort nevezett ki a biztonsági ágazat reformjára vonatkozó 23 millió EUR értékű programhoz, hogy megkezdődhessen annak végrehajtása. A Bizottság 2015 decemberében finanszírozási határozatot fogadott el arról, hogy szakértőket rendel ki a tunéziai hatóságokhoz annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak a terrorizmus elleni küzdelem átfogó megközelítésének kidolgozásához és végrehajtásához. 2016 januárjában a terrorizmusellenes igazságügyi szerv támogatását célzó projekt indult (a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz hosszú futamidejű finanszírozásával, 300 000 EUR). A Bizottság 2015 decemberében határozatot fogadott el egy olyan projektről, amelynek célja a közösségi szerepvállalás növelése a határbiztonság és a határigazgatás területén, továbbá annak elősegítése, hogy a marginalizált határ menti közösségeknek tényleges megélhetési alternatívái legyenek. A projektet a dán menekültügyi tanács / a dán aknamentesítő csoport és az International Alert nevű szervezet hajtja végre több helyi nem kormányzati szervezettel partnerségben. A PREV-UE projekt keretében képzési programokat tartottak (a radikalizálódás megelőzése). A tunéziai hatóságok kérésére 2016 januárjában TAIEX-látogatásra került sor annak felmérése érdekében, hogy az EU milyen segítséget tudna nyújtani a terrorizmusellenes/biztonsági szerveknek a radikalizálódás megelőzése terén meglévő képességeinek megerősítéséhez. A radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat látogatása előkészítés alatt áll. Az Eurojust márciusra szakmai látogatásra hívott meg magához egy tunéziai küldöttséget, hogy megvizsgálják az együttműködés elmélyítésének lehetőségeit. Az Európa Tanács eszközeinek előmozdítása révén intenzívebbé kell tenni a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést is. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora és az EKSZ főtitkár-helyettese december 15–17én Jordániába látogatott. A jordániai hatóságokkal tartott találkozók során élénk érdeklődés mutatkozott a mélyebb együttműködés iránt a terrorizmus finanszírozása, a határbiztonság, a légi közlekedés védelme, valamint az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem területén. A jordániai kormány úgy határozott, hogy a közös prioritások egyértelművé tétele érdekében március 15-én tagállami szakértők részvételével a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó munkaértekezletet tart.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

42

HU

Az értekezlet eredményeként egy olyan közös ütemtervet kell kidolgozni, amely egyrészt képet ad a jelenlegi együttműködés léptékéről – ideértve azt a 10 millió EUR értékű projektet is, amelynek célja, hogy mind a jordániai kormány, mind a civil társadalom tekintetében kiépítse az erőszakos szélsőségesség jelentette kihívás kezeléséhez szükséges kapacitásokat –, másrészt új területeket is kijelöl a terrorizmus elleni küzdelem kapcsán folytatott együttműködés számára, ideértve például új kapacitásépítési projekteket, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésnek az Európa Tanács eszközei révén történő előmozdítását, továbbá az uniós ügynökségek – például az Europol és a CEPOL – bevonásával zajló tevékenységeket. A radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat küldöttsége december elején Jordániába látogatott, hogy megvitassák a börtönökön belüli radikalizálódás kérdését. 2016. január 26–27-én a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó párbeszédre került sor Libanonban. Az EU részéről a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora, az EKSZ főtitkárhelyettese, a DG HOME biztonsági igazgatója, valamint az Europol, a CEPOL és a FRONTEX vett részt a párbeszéden. Az EU jelenleg véglegesíti a terrorizmus elleni küzdelem területén a libanoni hatóságokkal folytatott együttműködés ütemtervét. Az ütemterv lesz az alapja a következő területeken folyó megerősített együttműködésnek: az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem; igazságszolgáltatás és bűnüldözés; büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés; a légi közlekedés védelme és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem. A felek egyetértettek abban, hogy az uniós ügynökségek, különösen az Europol és a CEPOL jelentős szerepet játszhat a szorosabb bűnüldözési kapcsolatok kialakításában. Az EU az ütemtervre építve egy terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos átfogó segítségnyújtási csomagot fog kidolgozni Libanon számára, a Tunéziára vonatkozó csomag mintájára. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora és az EKSZ főtitkár-helyettese 2016. február 16– 17-én Algériába látogatott. A Maghreb-országok és a Száhil öv országaival foglalkozó miniszterekkel, a belügyminiszterrel és vallásügyi miniszterrel, továbbá az igazságügyi minisztérium magas rangú tisztviselőivel folytatott magas szintű találkozók eredményeként megállapodás született arról, hogy 2016 nyara előtt munkaértekezletre fog sor kerülni a terrorizmus elleni küzdelemről, amelyen meghatározzák majd a terrorizmus elleni küzdelem területén folytatandó jövőbeli együttműködés konkrét területeit. A jövőbeli együttműködés lehetséges területei közé tartoznak a következők: a terrorizmus elleni küzdelem büntető igazságszolgáltatási megközelítése; a szakosodott, terrorizmusellenes igazságügyi szervek támogatása; a radikalizálódás megelőzése / deradikalizálás; terrortámadást követő válságkezelés; Algéria csatlakozása az Európa Tanács egyezményeihez; jogi szövegek kidolgozása; szorosabb együttműködés az uniós ügynökségekkel; valamint együttműködés a régió országainak biztosítandó kapacitásépítés céljából. Algéria a biztonságról és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló stratégiai párbeszédre tett javaslatot. Az EU is támaszkodhat majd Algéria szakértelmére, különösen a deradikalizálás területén. 2015 decemberében a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó biztonsági szakértőt rendeltek ki az EU algíri küldöttségéhez. A PBB/COSI március 3-án kap tájékoztatást a látogatásról, és iránymutatást fog nyújtani a következő lépésekről.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

43

HU

A terrorizmus elleni küzdelemről 2015 júniusában Törökországgal tartott munkaértekezletet követően 2016 tavaszára egy magasabb szintű, célzott párbeszédet terveznek a témáról annak érdekében, hogy véglegesítsék azt a megállapodást, amely több kulcsfontosságú terület tekintetében is meghatározza az EU és Törökország terrorizmus elleni küzdelmet érintő együttműködésének keretét. Miután egy, az Europol munkatársaiból álló csoport 2016. február elején Ankarába látogatott, az Europol igazgatótanácsa jóváhagyta azt a javaslatot, hogy mielőbb összekötő tisztviselőt küldjenek Törökországból az Europolhoz. Az EU emellett egy, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz révén finanszírozott projekt véglegesítésén is dolgozik, amelynek témája: „A külföldi terrorista harcosok jelentette fenyegetéssel szemben az EU és Törökország által tett közös fellépések hatékonyságának javítása”. A projekt segíteni fog abban, hogy a török határőrizeti hatóságok tájékozottabbak legyenek a külföldi terrorista harcosok visszatérése miatt jelentkező bevándorlási kihívások kezelése terén. A radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat ankarai látogatása előkészítés alatt áll. Több 2015-ben indított, a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó projekt terén is előrehaladás történt: A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz rövid futamidejű finanszírozásában részesülő projekt az EU és a MENA közötti, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos képzési partnerségre vonatkozóan (különös hangsúlyt fektetve a Tunéziának, Libanonnak, Jordániának és Törökországnak nyújtott képzési támogatásra a terrorizmus elleni küzdelem terén, valamint a közel-keleti és észak-afrikai régióbeli partnereknek szóló csereprogramokra és szakmai látogatásokra), amelyet a CEPOL hajt végre, és amely 2016 februárjában indult (18 hónap, költségvetés: 2,5 millió EUR). Stratégiai kommunikációra vonatkozó projekt, amely 2015 novemberében indult és főleg Tunéziára, Marokkóra és Libanonra összpontosít, és amelyet a British Council / RICU hajt végre (18 hónap, 3,5 millió EUR). A projektcsoport már dolgozik a tunéziai hatóságoknak nyújtandó támogatáson, és a következő hetekben tényfeltáró látogatásokat fog tenni Bejrútba és Rabatba. 2015 novemberében projektcsoportot küldtek ki Irakba, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadóval együttműködésben támogatást nyújtson az iraki biztonsági szerveknek információmegosztási és koordinációs mechanizmusaik kidolgozásában, valamint az emberi jogi normáknak való megfelelésük szavatolásában (18 hónap, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz rövid futamidejű finanszírozásával, 3,5 millió EUR). Az EKSZ által vezetett, arab stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport véglegesítette cselekvési tervét, és kísérleti kezdeményezéseket dolgoz ki a MENA-régió kijelölt országaiban és a székhelyeken, továbbá együttműködik más kapcsolódó projektekkel, elsősorban a fiatalok megszólításával kapcsolatban. Előkészítés alatt áll a Mogherini főképviselő/alelnök vezetésével megvalósuló, a fiatalokra, valamint az Európán és a MENA-régió országain belüli radikalizálódás elleni küzdelemre irányuló kezdeményezés. A DG EAC megvizsgálja, hogy a Tunéziában már működő eTwinning hálózatra építve – amely online platformon eddig közel 300 tanár és 85 iskola regisztrálta magát – hogyan lehetne bővíteni a diákok közötti virtuális kapcsolatokat a MENA-régió országaival.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

44

HU

A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora által készített vitaanyag alapján a COSI 2015 novemberében és decemberében két megbeszélést tartott arról, hogyan lehetne a MENA-régióban jobban kihasználni az IB-eszköztárat és -ügynökségeket. Az EU továbbra is támogatja az ENSZ különleges képviselője, Staffan de Mistura arra irányuló törekvéseit, hogy a regionális hatalmak bevonásával politikai megoldást találjon a szíriai konfliktusra. Az EU támogatta a február 4-i, Szíriáról szóló londoni konferenciát is, amelyen a résztvevők 11 milliárd dollár értékben tettek felajánlást abból a célból, hogy segítséget nyújtsanak a térségnek a szíriai konfliktus okozta nehézségek leküzdésében. A hatalmas humanitárius terhet magukra vállaló, Szíriával szomszédos országoknak ígért támogatás várhatóan segíteni fog eloszlatni a fokozott radikalizálódással kapcsolatos aggodalmakat. A Jordániával és Libanonnal kötendő uniós paktumok most készülő tervezete rávilágít a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott hatékony együttműködés fontosságára, valamint arra, hogy további eredményekre van szükség a társadalmi-gazdasági kérdésekkel és a menekültek befogadásával kapcsolatban. A Bizottság részéről (a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön keresztül, hosszú futamidővel) finanszírozásban részesülő száhil övi terrorizmusellenes projekt végső értékelése kimutatta, hogy a projekt alapvető szerepet játszott az EU Száhil övvel kapcsolatos stratégiájának és terrorizmus elleni stratégiájának végrehajtásában. A projektnek köszönhetően az EU hiteles biztonsági szereplővé vált a Száhil övben. Jelenleg több, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön keresztül finanszírozott projekt áll végrehajtás vagy előkészítés alatt Afrikában, regionális és országos szinten. A projektek prioritási területei: az erőszakos szélsőségesség megelőzése, büntető igazságszolgáltatási támogatás a terrorizmus elleni küzdelemhez, pedagógiai támogatás a madraszáknak, valamint a terrorizmus elleni küzdelem általános aspektusai. –

Nyugat-Balkán

A régióban a legfőbb kihívást továbbra is a megelőzés (többek között a börtönökben), a gyanús utazások (külföldi terrorista harcosok), a tűzfegyverek és a terrorizmus finanszírozása jelentik. Az IB Tanács 2015. december 3–4-én következtetéseket fogadott el a nyugat-balkáni terrorizmus és erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre irányuló integrált és kiegészítő megközelítésről (11625/2315) és megállapodott abban, hogy végrehajtják az EU–Nyugat-Balkán terrorizmus elleni kezdeményezés (WBCTi) 2015–2017-es integrált cselekvési tervét, amelynek kidolgozásában Szlovénia és Ausztria vezetésével számos tagállam részt vett. A biztonsági irányításon alapuló megközelítés célja, hogy összehangolja a terrorizmus / az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységeket és kezdeményezéseket a régióban, mégpedig politikai szinten a Regionális Együttműködési Tanácson (RCC platform), stratégiai szinten a délkeleteurópai rendőrségi együttműködési egyezményen (PCC SEE platform), műveleti szinten pedig a terrorizmus elleni kezdeményezésen (CTI platform) keresztül.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

45

HU

A Bizottság az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön keresztül pénzügyi támogatást nyújt a WBCTi végrehajtásához. Fontos, hogy ezt a támogatást a következő években is fenntartsuk és növeljük, többek között a radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat szakértelmének mielőbbi rendelkezésre bocsátása révén. Már folyamatban van a munka annak meghatározására, hogy mely lenne a radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat által nyújtott segítség legmegfelelőbb formája. –

A légi közlekedés védelme

A Metrojet járata ellen a Sínai-félsziget középső részén 2015. október 31-én, valamint egy Mogadishuból induló járat ellen február 9-én elkövetett terrortámadások könyörtelenül rávilágítottak arra, hogy a terroristák milyen veszélyt jelentenek a polgári légi közlekedésre. A Metrojet tragédiája után a Bizottság segített a tagállamok, az uniós szervek és a nemzetközi partnerek közötti információmegosztás koordinálásában. Több tagállam megbeszéléseket is folytatott egy közös megközelítés lehetőségének megvizsgálása érdekében. 2015. november 1-jén elindult az Afrika és az Arab-félsziget polgári légi közlekedésének védelme (CASE) elnevezésű, négyéves projekt. Ezt a kapacitásépítésre irányuló projektet a Bizottság finanszírozza (7,5 millió EUR, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön keresztüli hosszú futamidejű finanszírozás) és az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) hajtja végre tagállami szakértők bevonásával (rövid távú szakértői megbízatások). A CASE projektirányító csoportja 2016. február 3-án tartotta első ülését. Az EU-nak mérlegelnie kell annak lehetőségét, hogy a CASE projekt, vagy további segítségnyújtási intézkedések révén sürgős támogatást nyújtson a MENA-régióban és azon túl található azon repülőtereknek, amelyeket az európai polgárok a leginkább használnak. –

Az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem

Az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem az EU külső szerepvállalásával összefüggésben előkészület / végrehajtás alatt álló projektek egyik kulcsfontosságú eleme több kiemelt jelentőségű ország és régió tekintetében is. Az EU terrorizmus elleni MORSE projektje (nyomon követést támogató mechanizmus) keretében 2015 novemberében elemzést készítettek, amelyből kiderül, hogy az EU világszerte mintegy 142 millió eurót költött a terrorizmus / az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemmel kapcsolatos projektekre. Az EU január 13-án informális találkozót tartott az USA-val az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemmel kapcsolatban, amelyen a tevékenységek koordinálásáról folytattak megbeszéléseket. Hasonló egyeztetéseket terveznek más kulcsfontosságú partnerekkel is.

6785/16 MELLÉKLET

CAB

LIMITE

46

HU