!HU000006088T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 006 088
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA B27K 3/00
(21) Magyar ügyszám: E 05 027994 (22) A bejelentés napja: 2005. 12. 21. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20050027994 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1693171 A1 2006. 08. 23. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1693171 B1 2008. 05. 07.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 202005002735 U 2005. 02. 18.
(73) Jogosult: Holzindustrie Fürst zu Fürstenberg KG, 78183 Hüfingen (DE)
DE
(72) Feltalálók: Heidel, Andreas, D-78187 Geisingen (DE); Marx, Dipl.-Ing. Hans-Norbert, D-77815 Bühl-Vimbuch (DE) (54)
B27C 3/04
(2006.01) (2006.01)
(74) Képviselõ: Sipos József, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Berendezés faoszlopok perforálására
(57) Kivonat
HU 006 088 T2
A találmány tárgya berendezés (1) faoszlopok, fõként gömbfa formájú faoszlopok perforálására,
– két, egymástól bizonyos távolságra levõ felvevõszerkezettel (10, 20) egy faoszlop (100) számára,
1. ábra A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 2 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 006 088 T2
2
– egy fúrószánnal (30), amely bizonyos radiális távolságra van a felvett faoszloptól (100) elrendezve, radiális irányban meneszthetõ és számos fúróval (60) van felszerelve, – emellett szerkezetekkel a felvett faoszlop (100) átmeneti rögzítésére a faoszlop (100) perforálására szolgáló fúrási mûvelet során.
A találmány lényege az, hogy a fúrószán (60) közvetlen szomszédságában, vagy a fúrószánba (60) integrálva legalább egy nedvességmérõ készülék (40) van elrendezve, amely két mérõelektródát (43) tartalmaz, elõnyösen mérõcsúcsok formájában, amelyek benyomhatók a faoszlopba (100).
A találmány tárgya berendezés faoszlopok perforálására az 1. igénypont tárgyi köre szerint. A faoszlopok fogalma a találmány értelmében magában foglalja a faanyagú szerkezeti elemek mindenféle kiviteli változatát, fõként a gömbfákat. Azok a faanyagok és fából készült szerkezeti elemek, amelyek rendeltetésüket tekintve a talajba vagy vízbe kerülnek beépítésre (4. használati osztály a DIN 68 800 szabvány 3. része szerint), nagy fertõzésveszélynek vannak kitéve a falebontó organizmusok által, ami a szerkezeti elemek használati idejét jelentõsen korlátozhatja. A falebontó organizmusokhoz tartoznak fõként a farontó gombák a Bazidiomyceták csoportjából (például taplók, lemezes fenyõgombák) és/vagy az Ascomyceták, illetve a Fungi imperfecti csoportjából (pl. penészgombák), valamint a farontó rovarok, elsõsorban a cincérfélék családjából. A technika állásához tartozik, hogy a leírt falebontással szemben megfelelõ biocid impregnálással igyekeznek ellenhatni. A hatásos és tartós impregnáláshoz azonban lényeges az impregnálószer, illetve a hatóanyagok mély és egyenletes eloszlása a faanyagban, illetve a tárgy szerinti faanyagú szerkezeti elemek különös védelmet igénylõ tartományaiban, amely szerkezeti elemek kapcsán például villanypóznákról, komlókarókról, vízépítési faanyagokról, cölöpsorokról, lavinavédelmi szerkezeti elemekrõl, továbbá a gyümölcs- és szõlõtermesztésben felhasznált cölöpökrõl és karókról lehet szó, anélkül azonban, hogy a megnevezett alkalmazásokra korlátozódnánk. Az eloszlás szükséges egyenletessége és a szükséges behatolási mélység csak akkor érhetõ el, ha az impregnálandó faanyagok 30%-nál kisebb nedvességhányadot tartalmaznak, ahol a fanedvesség (U) az alábbiak szerint határozható meg:
lop várható élettartama 1–5 év, egy egyenetlenül impregnálté 2–10 év, míg egy teljesen egyenletesen impregnált oszlop használati idõtartama 20–40 év. Egy elõnyös eljárás faoszlopok impregnálására az úgynevezett KVD-telítés, vagyis a kazános-vákuumosnyomásos (Kessel-Vakuum-Druck) telítés, amelynél a telítõoldatot nyomáskülönbségek segítségével juttatják be a faanyagokba. Fõként faoszlopoknak telekommunikációs célokra és nagyfeszültségû vezetékeknél történõ felhasználásához járulékosan speciális eljárásokat fejlesztettek ki, hogy a faanyag teljes mértékû átitatását érjék el az impregnálófolyadékokkal. Így például az oszlopokat elõször lehántolják, ezt követõen a kritikus tartományokban, amelyek késõbb a levegõ és talaj közötti határtartományt képezik, és a korhadást elõidézõ farontó organizmusok támadásának leginkább ki vannak téve, úgynevezett oszlopfúró gépekkel perforálják és ezt követõen impregnálják. Perforálásnak egy, a nehezen impregnálható faanyagok, mint a lucfenyõ (Picea abies) impregnálásának megkönnyítésére szolgáló eljárást hívtunk. Ennek során a perforálás általában a kritikus tartományokra, fõként a föld/levegõ zónára korlátozódik. Föld/levegõ zóna alatt azt az átmeneti tartományt értjük beépített állapotban (például cölöpöknél, póznáknál), amely a talajszint fölött 10–30 cm¹re és a talajszint alatt 20–60 cm¹re terjed ki, és ahol a levegõ és a nedvesség hozzájutása optimális létezési feltételeket biztosít a farontó organizmusok számára, így ebben a tartományban különösen magas követelményeket kell állítani a kielégítõ védõszerfelvétel, a hatásmélység és a hatóanyag-eloszlatás elé. A kritikus zóna (például az említett föld/levegõ zóna) perforálását általában teljesen vagy félig automatizáltan mûködõ perforálóberendezésekkel végzik. Az ilyen berendezések általában két, egymástól bizonyos távolságra levõ felvevõszerkezetet tartalmaznak egy faoszlop számára, egy fúrószánt, amely bizonyos radiális távolságra van a felvett faoszloptól elrendezve, radiális irányban meneszthetõ és számos fúróval van felszerelve, emellett tartalmaz szerkezeteket a felvett faoszlop átmeneti rögzítésére a faoszlop perforálására szolgáló fúrási mûvelet során. Az oszlopfúró géppel végzett perforálásnál a faoszlopot a kerületén és egy tengelyirányú szakasza mentén, amely az elõzõekben leírt határtartománynak (föld/levegõ zónának) felel meg, számos fúrólyukkal látják el, miáltal könnyebb és jobb lesz az impregnálófolyadék behatolása.
15
20
25
30
35
40
45
(MF–MT)·100 U[%]=–––––––––––, MT ahol „MF” a nedves faanyag tömegét, „MT” pedig a száraz faanyag tömegét jelenti. Az említett fanedvességnek (U>30%) már egy kismértékû túllépésénél, illetve az úgynevezett rosttelítettségi határ fölött homogén impregnálást már nem lehet elérni, és így már nem biztosítható egy minõségileg kifogástalan impregnálás. Problémát jelent az a körülmény is, hogy különösen erõsebb méreteknél (például faoszlopoknál) az egyenetlen száradás erõs különbségekhez vezet a fanedvességben, és ezzel a telítésre való érettségben. A helyzet jobb megértéséhez meg kell jegyezni, hogy például egy nem impregnált faosz-
50
55
60 2
1
HU 006 088 T2
Ezen nagy ráfordítást igénylõ kezelés ellenére újra és újra veszteségek lépnek fel a felhasznált faoszlopoknál korhadás kialakulása következtében, amelynek az okát a faanyag túl nagy nedvességtartalmában látják az impregnálásnál. A találmány által megoldandó feladat ennélfogva egy olyan berendezés létrehozása, amelynek a segítségével sikerülhet kiküszöbölni a technika állásának eddigi hátrányait. A találmány értelmében ezt egy olyan berendezéssel oldjuk meg, amilyen az 1. igénypont jellemzõivel van leírva. A találmány elõnyös továbbfejlesztései az aligénypontokban vannak megadva. A találmány azon a gondolaton alapszik, hogy a faoszlop nedvességtartalmát a perforálás során, vagyis az impregnálást megelõzõen kell meghatározni. Ehhez a faoszlopok perforálását végzõ berendezés legalább egy nedvességmérõ készülékkel van felszerelve. A nedvesség perforálás alatti mérése révén biztosítható, hogy csak olyan oszlopok kerüljenek impregnálásra, amelyek kellõen szárazak. A túl nagy maradó nedvességgel rendelkezõ oszlopokat felismerjük, és ezeket utószárításnak vethetjük alá. Mivel a nedvességtartalom különösen azon a helyen érdekes, ahol a perforálást elvégezzük, a nedvességmérõ készülék elõnyösen oldalt, a fúrószán mellett, a felvevõszerkezeteken van elrendezve. Egy elõnyös kiviteli alakra az jellemzõ, hogy két nedvességmérõ készüléket alkalmazunk közvetlenül a fúrószán szomszédságában, ahol helytakarékossági okokból elõnyös, ha a nedvességmérõ készülékek a faoszlopok felvevõszerkezeteiben a fúrószán felé nézõ oldalon vannak elrendezve. Egy elõnyös kiviteli alaknál a nedvességmérõ készülék két mérõelektródát tartalmaz mérõcsúcsok formájában, amelyek benyomhatók a faoszlopba. Ezek a mérõelektródák elõnyösen egy elektródatartón vannak rögzítve és azon cserélhetitek. Ezáltal szükség esetén különbözõ hosszúságú mérõelektródák használhatók fel, hogy például különbözõ átmérõjû faoszlopokat optimálisan lehessen vizsgálni. Egy további elõnyös kiviteli alaknál a mérõelektródák az elektródatartón és egy nyomóbélyegen keresztül egy sûrített levegõs munkahengerrel vannak összekötve, amely beállítható lökettel van kialakítva. Járulékosan a sûrített levegõs munkahenger ellátható egy állítható leszorítóval is a felvett faoszloptól való radiális távolság beállítására. Egy elõnyös továbbfejlesztés értelmében a sûrített levegõs munkahenger egy ütemadóval (órajel-generátorral) van felszerelve egy-egy mérési mûvelet kiváltására, ahol az ütemadó elõnyösen úgy van kialakítva, hogy percenként akár 30 mérést is lehetõvé tesz. Az ütemadó úgy is beállítható, hogy a mérést a mindenkori fúrási mûvelettel egyidejûleg, vagy a mindenkori fúrási mûvelethez képest idõben eltoltan tegye lehetõvé. A nedvességmérõ készülék elõnyösen egy egységgel rendelkezik a nedvességtartalom megállapítására a két mérõelektróda között mért villamos ellenállás
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
függvényeként. Egy ilyen mérés könnyen megvalósítható, és megbízható eredményt szolgáltat. Egy további elõnyös kiviteli alakra az jellemzõ, hogy a nedvességmérõ készülék egy vezérlõegységgel van összekapcsolva, amely egy, a nedvesség vonatkozásában meghatározott határérték túllépésekor a faoszlopokat további szárításhoz kiszortírozza. A perforálásra szolgáló elõnyös berendezések egy mozgatható szánnal rendelkeznek, amely célszerûen 5–50 darab, elõnyösen 2–5 mm vastag fúrót hordoz, azok hajtásával együtt (motorok és hajtómû). Minden egyes fúrási mûvelet után a gömbfát 10–30°-kal elforgatjuk a hossztengelye körül, és a fúrószánt ismét rávezetjük a faanyagra és folytatjuk a perforálást. A rendszer mechanikája lehetõvé teszi, hogy minden egyes fúrási, illetve perforálási mûvelettel egyidejûleg egy nedvességmeghatározást is végezzünk ellenállásmérés segítségével. Ebbõl a célból az ismertetett fúrószánon szigetelten elektródákat rögzítünk, amelyeket minden egyes fúrási mûveletnél szintén benyomunk a faanyagba. Egy elõnyös kiviteli alaknál maguk a fúrók vannak közvetlenül mérõelektródákként kiképezve és a nedvességmérõ készülékkel kombinálva. Egy további elõnyös kiviteli alaknál az elektródák saját pneumatikus, hidraulikus vagy mechanikus hajtással is benyomhatók a faanyagba, ahol a fúrási és mérési mûveleteknek gondosan szinkronizáltan kell lezajlaniuk. Egy további elõnyös kiviteli alaknál a mérõelektródák szigetelt szárral is elláthatók, hogy így a faanyag nedvességét meghatározott mélységekben megállapíthassuk. Az elektródák alkalmas módon egy kiértékelõelektronikával vannak összekötve, amely egyrészt a villamos ellenállásokat a fanedvesség értékeivé alakítja át és regisztrálja, másrészt beállított határértékek átlépésekor optikai és/vagy akusztikus vészjelzést vált ki. Alapvetõen a találmány szerinti rendszerben lehetséges egy vagy több olyan elektródapár elrendezése, amelyek lehetõvé teszik a fanedvesség egyidejû meghatározását bizonyos vagy különbözõ tartományokban. A találmány szerinti rendszer különleges elõnye abban van, hogy a nedvességmérés egy további eljárási lépés beiktatása nélkül automatikusan és a gömbfák teljes kerületén lehetõvé válik, és ezáltal egy hatékony eljárást képez a szükséges telítésre való érettség biztosítására. A kiértékelõelektronika lehetõvé teszi a telítésre még nem érett faanyagok kivétel nélküli elkülönítését, és így jelentõsen hozzájárul minõségileg magas szintû impregnálások garantálására, összekapcsolva egy hosszú használati idõtartammal, és az így megvédett faanyagok nagy forgalmazási biztonságához. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajz ábráin vázlatosan bemutatott kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra egy oszlopfúró gép perspektivikus nézete egy felvett faoszloppal, míg a 2. ábra egy oszlopfúró gép keresztmetszete egy felvett faoszloppal.
1
HU 006 088 T2
A faoszlopok perforálására szolgáló 1 berendezés két, egymástól bizonyos távolságban levõ 10, 20 felvevõszerkezettel rendelkezik egy 100 faoszlop számára, egy 30 fúrószánnal, amely radiálisan bizonyos távolságra van a felvett 100 faoszloptól elrendezve, radiális irányban meneszthetõ, és számos 60 fúróval van felszerelve, és rendelkezik emellett szerkezetekkel a felvett 100 faoszlop átmeneti rögzítésére a 100 faoszlop perforálására szolgáló fúrási mûvelet alatt, ahol a 30 fúrószán közvetlen szomszédságában legalább egy 40 nedvességmérõ készülék van elrendezve. A 10 és 20 felvevõszerkezetek egyaránt két-két 11, 12, illetve 21, 22 felvevõpofából állnak. Ezek a felvevõpofák a 10 és 20 felvevõszerkezetek oldalsó részeiként mûködnek, és párhuzamosan egymás mellett vannak elrendezve. A 10 és 20 felvevõszerkezetek a 11, 12, illetve 21, 22 felvevõpofáikkal a 100 faoszlop felé nézõ oldalukon egy vályúszerû kiöblösödéssel rendelkeznek a 100 faoszlop felvételére. Ennek a vályúszerû kiöblösödésnek a tartományában a 10 és 20 felvevõszerkezetek két-két 13, 14, illetve 23, 24 rögzítõgörgõvel rendelkeznek, amelyek a 11, 12, illetve 21, 22 felvevõpofák között vannak elrendezve, és ezek által vannak ágyazva, ahol a 11, 12, illetve 21, 22 felvevõpofák a 12, 13, illetve 23, 24 rögzítõgörgõk hordozóiként mûködnek (a 24 görgõ az ábrákon nincs feltüntetve). A 13, 14, illetve 23, 24 rögzítõgörgõk úgy vannak elrendezve a 11, 12, illetve 21, 22 felvevõpofák között, hogy rádiuszukkal a 11, 12 és 21, 22 felvevõpofák határolóvonalán túl benyúlnak a 10 és 20 felvevõszerkezetek vályúszerû kiöblösödéseibe, hogy ott a felvett 100 faoszlopot a fúrási mûvelet alatt a 13, 14, illetve 23, 24 rögzítõgörgõk között rögzítsék. A 10 és 20 felvevõszerkezetek vályúszerû kiöblösödése két különbözõ szárral rendelkezik. Van egy lapos szögû alacsonyabb szár, amely a 100 faoszlopok bevezetésére szolgáló oldal felé néz, így azok könnyen bevezethetõk kezelésük tartományába, és van egy meredekebb szögû magasabb szár, amely által megakadályozható a kezelés alatt a 100 faoszlop kigurulása, és amelynek tartományában a 13, 14, illetve 23, 24 rögzítõgörgõk vannak elrendezve. Az így kivitelezett 10 és 20 felvevõszerkezetek a perforálást végzõ 1 berendezésben olyan távolságra vannak egymástól, hogy biztosított a 100 faoszlop biztos felfekvése és egy kellõen nagy tartomány áll rendelkezésre a perforáláshoz. A 10 és 20 felvevõszerkezetek között a faoszlopok bevezetésével átellenes oldalon a felvett 100 faoszloptól bizonyos radiális távolságra, radiális irányban meneszthetõen egy 30 fúrószán van elrendezve. A 30 fúrószán számos 60 fúróval van felszerelve, amelyek a 100 faoszlophoz képest tengelyirányban egy vagy több sorban lehetnek elrendezve. A 60 fúrók mellett a fúrószán a 100 faoszlop felé nézõ oldalán legalább egy 31 távolságérzékelõvel rendelkezik, amelynek segítségével a 60 fúrók behatolási mélysége a fúrási mûvelet folyamán vezérelhetõ. A 30 fúrószán radiálisan, a 100 faoszlop irányában meneszthetõen van elrendezve.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
A 30 fúrószánnal átellenes oldalon, a 10 és 20 felvevõszerkezetek között középen, egy, a 100 faoszlop felvételéhez elegendõ távolságra egy, a 13, 14, illetve 23, 24 rögzítõgörgõktõl lefelé elbillenthetõ 50 rászorítóegység van elrendezve, amely két 51, 52 szárból áll, amelyekben két 53, 54 rászorítógörgõ van ágyazva. Az 51, 52 szárak a felsõ tartományukban, amelyben az 53, 54 rászorítógörgõk is ágyazva vannak, a 13, 14, illetve a 23, 24 rögzítõgörgõk irányában szögben be vannak hajlítva, így a fúrási mûvelet folyamán lehetõvé válik a 100 faoszlop rögzítése az 50 rászorítóegység és a 13, 14, illetve a 23, 24 rögzítõgörgõk által. Az 53, 54 rászorítógörgõk úgy vannak az 50 rászorítóegységben elrendezve, hogy a rögzítendõ 100 faoszlop irányában kinyúlnak az 50 rászorítóegységbõl, úgyhogy a 100 fatörzs az 54, 53 görgõk között rögzíthetõ. Az 50 rászorítóegység úgy van kivitelezve, hogy a 100 faoszlop bevezetésekor a fúrószántól távolodva, lefelé elbillenthetõ, és így szabaddá teszi az utat a 100 faoszlop bevezetéséhez. A 30 fúrószán közvetlen szomszédságában legalább egy 40 nedvességmérõ készülék van elrendezve. A 40 nedvességmérõ készülék egy 41 sûrített levegõs munkahengerbõl áll, amelynek 44 nyomóbélyegén egy 42 elektródatartó van a 43 mérõelektródák számára elrendezve. A 40 nedvességmérõ készülék oldalt, a 30 fúrószán mellett, a 10, 20 felvevõszerkezetek egyikén, vagy a fúrószán felé nézõ oldalon, vagy pedig – amint az az ábrán is látható – a fúrószánnal átellenes oldalon van elrendezve. Elõnyös, ha a fúrószán mindkét oldalán egy-egy nedvességmérõ készülék van felszerelve, mivel ily módon biztosítható, hogy a nedvesség a perforálásra elõirányzott teljes tartományban meghatározásra kerül. A 40 nedvességmérõ készülék mérési elve a két 43 mérõelektróda közötti villamos ellenállás mérésén alapszik, amely mérõelektródák mérõcsúcsokként vannak kialakítva, és a nedvesség méréséhez behatoltatjuk ezeket a 100 faoszlopba. Ezek a 43 mérõelektródák egy 42 elektródatartón és egy 44 nyomóbélyegen keresztül egy 41 sûrített levegõs munkahengerrel vannak összekötve. A 42 elektródatartó úgy van kivitelezve, hogy a 43 mérõelektródák cserélhetõk legyenek. Ily módon lehetõvé válik, hogy különbözõ hosszúságú 43 mérõelektródákat alkalmazzunk. A 41 sûrített levegõs munkahengernek az a feladata, hogy a 43 mérõcsúcsokat a méréshez benyomja a 100 faoszlopba, amihez egy elõre megadható lökettel, valamint egy állítható leszorítóval van kialakítva a felvett 100 faoszlop radiális távolságának a beállításához. Ezenfelül a sûrített levegõs munkahenger egy ütemadóval van felszerelve a mérési mûvelet kiváltásához, ahol akár egy percenként 30 mérést elérõ ütemidõ is lehetséges. Az ütem úgy állítható be, hogy egy mérés egyidejûleg történjen a mindenkori fúrási mûvelettel, vagy ahhoz képest idõben eltoltan legyen végrehajtva. A 40 nedvességmérõ készülék járulékosan egy nem ábrázolt vezérlõegységgel van összekapcsolva,
1
HU 006 088 T2
amely a nedvesség egy elõre megállapított határértékének túllépésekor egy jelet ad le, és a mindenkori berendezési elrendezéstõl függõen az adott faoszlopot további szárításhoz kiszortírozza. Az 1. és 2. ábra alapján most járulékosan ismertetjük a perforálást végzõ, találmány szerinti berendezés mûködésmódját is. A 100 faoszlop felvételéhez elõször lefelé billentjük el az 50 rászorítóegységet. Ezt követõen a 100 faoszlop bevezetésre kerülhet a 10 és 20 felvevõszerkezetek vályúszerû kiöblösödésébe, és ott a 13, 14, illetve a 23, 24 rögzítõgörgõk, valamint az 54, 53 rászorítógörgõk segítségével rögzítésre kerül. A rögzítés után indítható a fúrási mûvelet, amikor is a 30 fúrószánt radiálisan menesztjük a 100 faoszlop irányába. A 60 fúrók behatolási mélységét a 31 távolságérzékelõkön keresztül szabályozzuk. A fúrási mûvelet során így a 100 faoszlop nedvessége meghatározható a 40 nedvességmérõ készülék által, amikor is a 43 mérõelektródákat mint 43 mérõcsúcsokat benyomjuk a faanyagba. Az elvégzett mérés után ezeket a 43 mérõcsúcsokat ismét visszahúzzuk. A nedvességmérés az ütemet tekintve végrehajtható egy idõben a fúrási mûvelettel, de akár ahhoz képest idõben eltoltan is. Ezt a fúrási és mérési mûveletet olyan gyakran ismételjük, amíg a faoszlop a kerületén nem lett teljesen perforálva és bemérve. Kitûnt, hogy kb. 10–15 nedvességmérés a 100 faoszlop kerületén elegendõ ahhoz, hogy a faanyag nedvességét megbízhatóan megállapítsuk. Ezután a perforálást végzõ 1 berendezésbõl kibocsátott 100 faoszlopot vagy tovább feldolgozzuk és impregnáljuk, vagy a nedvességtartalom túllépése esetén egy járulékos szárításhoz elkülönítjük. Az itt leírt kiviteli példában a Gann Meß- und Regeltechnik GmbH, Stuttgart nevû cég Gann Hydromat DMT–8 jelû készülékét alkalmaztuk, amely egy 10% és 50% fanedvesség közötti mérési tartományt fed le. A mérési idõ legalább 1,0 s, és az ütemsorozat maximum 30 mérés percenként. A készülék egy 3–6 bar nagyságú sûrítettlevegõ-csatlakozással van felszerelve. A leszorító állítási magassága a felvett 100 faoszlop radiális távolságának beállításához 12 mm¹t tesz ki. Az elektródák cserélhetõk, és 40, illetve 60 mm hosszúsággal rendelkeznek. A faoszlopok perforálására szolgáló, találmány szerinti 1 berendezés segítségével a faoszlopok kellõ mértékû és megbízható impregnálását lehet biztosítani. A farontó organizmusok által okozott veszteségek ily módon drasztikusan csökkenthetõk. A leírt rendszer a telítésre való érettség biztosítására felhasználható valamennyi védõszertípushoz, mint például krómtartalmú és krómmentes favédõ szerekhez, kõszénkátrányolajhoz és annak oldószertartalmú és vízzel hígítható modifikációihoz, valamint vizes és oldószertartalmú hidrofobizálókhoz, anélkül, hogy ehhez bármely, a megnevezett eljárásokra való korlátozás kapcsolódna. A leírt eljárás a fanedvesség és a telítésre való érettség folyamatos meghatározására valamennyi fafajta és valamennyi kialakítás számára alkalmas.
2
SZABADALMI IGÉNYPONTOK
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
1. Berendezés (1) faoszlopok, fõként gömbfa formájú faoszlopok perforálására, – két, egymástól bizonyos távolságra levõ felvevõszerkezettel (10, 20) egy faoszlop (100) számára, – egy fúrószánnal (30), amely bizonyos radiális távolságra van a felvett faoszloptól (100) elrendezve, radiális irányban meneszthetõ, és számos fúróval (60) van felszerelve, – emellett szerkezetekkel a felvett faoszlop (100) átmeneti rögzítésére a faoszlop (100) perforálására szolgáló fúrási mûvelet során, azzal jellemezve, hogy a fúrószán (60) közvetlen szomszédságában, vagy a fúrószánba (60) integrálva legalább egy nedvességmérõ készülék (40) van elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvességmérõ készülék (40) oldalt, a fúrószán (30) mellett, a felvevõszerkezetek (10, 20) egyikén van elrendezve. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy második nedvességmérõ készülék (40) van közvetlenül a fúrószán (30) szomszédságában, a második felvevõszerkezeten (10, 20) elrendezve. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvességmérõ készülékek (40) a felvevõszerkezeteknek (10, 20) a fúrószán (60) felé nézõ oldalán vannak elrendezve. 5. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvességmérõ készülék (40) két mérõelektródát (43) tartalmaz, elõnyösen mérõcsúcsok formájában, amelyek benyomhatók a faoszlopba (100). 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mérõelektródák (43) egy elektródatartón (42) vannak rögzítve. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mérõelektródák (43) cserélhetõk. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy különbözõ hosszúságú mérõelektródák (43) alkalmazhatók. 9. Az 5–8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mérõelektródák (43) az elektródatartón (42) és egy nyomóbélyegen (44) keresztül egy sûrített levegõs munkahengerrel (41) vannak összekötve. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sûrített levegõs munkahenger (41) egy beállítható, elõre megadható lökettel van kialakítva. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sûrített levegõs munkahenger (41) egy állítható leszorítóval van ellátva a felvett faoszloptól (100) való radiális távolság beállítására. 12. A 9–11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sûrített levegõs mun-
1
HU 006 088 T2
kahenger (41) egy ütemadóval van felszerelve egy mérési mûvelet kiváltásához. 13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az ütemadó úgy van kivitelezve, hogy percenként akár 30 mérést is lehetõvé tesz. 14. A 12–13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az ütemadó úgy állítható be, hogy egy mérést a mindenkori fúrási mûvelettel egyidejûleg tesz lehetõvé. 15. A 12–13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az ütemadó úgy állítható be, hogy egy mérést a mindenkori fúrási mûvelethez képest idõben eltoltan tesz lehetõvé. 16. Az 1–15. igénypontok szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvességmérõ készülék (40) egy egységgel rendelkezik a nedvességtartalom meg-
2
állapítására a két mérõelektróda (43) között mért villamos ellenállás függvényeként. 17. Az 1–16. igénypontok szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvességmérõ készülék (40) 5 egy vezérlõegységgel van összekapcsolva, amely egy, a nedvesség vonatkozásában meghatározott határérték túllépésekor a faoszlopot (100) további szárításhoz kiszortírozza. 18. Az 5–17. igénypontok bármelyike szerinti be10 rendezés, azzal jellemezve, hogy a mérõelektródák szigetelt szárral vannak ellátva. 19. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább egy fúrópárnál a fúrók közvetlenül nedvességmérésre alkalmas mérõelektródákként 15 vannak kialakítva, és kombinálva vannak a nedvességmérõ készülékkel (40).
6
HU 006 088 T2 Int. Cl.: B27K 3/00
7
HU 006 088 T2 Int. Cl.: B27K 3/00
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
