!HU000004026T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 004 026
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA B60P 1/28
(21) Magyar ügyszám: E 06 112946 (22) A bejelentés napja: 2006. 04. 21. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20060112946 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1820691 A1 2007. 08. 22. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1820691 B1 2008. 06. 11.
(51) Int. Cl.:
(72) Feltaláló: Heyse, Francis, 9750 Huise-Zingern (BE)
(73) Jogosult: Konstruktiewerkhuizen STAS N. V., Waregem (BE)
B65D 88/12
(2006.01) (2006.01)
(74) Képviselõ: Kovács Gábor, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (54)
Konténer jármûhöz
(57) Kivonat
HU 004 026 T2
A találmány tárgya konténer (1) jármûhöz, amely konténernek (1) fenéklemeze (2) van, és ennek két átellenes széle (3, 4) gyakorlatilag egymással párhuzamos, továbbá a fenéklemezhez (2) két alsó merevítõgerenda (5, 6) van hozzáerõsítve, amelyek ezen két párhuzamos szél (3, 4) mentén futnak végig a konténer (1) elsõ oldala (7) és hátsó oldala között. A két alsó merevítõgerenda (5, 6) közötti távköz (A) a konténer (1) elsõ oldalán (7) kisebb, mint az alsó merevítõgerendák (5, 6) közötti távköz (B) a konténer (1) hátsó oldalán (8).
7. ábra
A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 5 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 004 026 T2
A találmány tárgya konténer jármûhöz, amelynek fenéklemeze van, és ennek két átellenes széle egymással gyakorlatilag párhuzamos, és a fenéklemezhez két alsó merevítõgerenda van hozzáerõsítve oly módon, hogy ezek mindegyike az említett két párhuzamos szél mentén fut végig a tartály elülsõ oldala és hátulsó oldala között. A találmány tárgya továbbá eljárás ilyen konténer gyártásához. A technika jelenlegi állása szerint az ilyen konténereket téglalap alakú fémlemezekbõl készítik, amelyek fémbõl készített merevítõgerendákkal vannak egymáshoz erõsítve, és amelyek keresztirányú merevítõgerendákkal vagy rudakkal vannak megerõsítve. Egy hagyományos konténer – amint azt például az EP 0 179 962 európai szabadalom ismerteti – egy téglalap alakú fenéklemezbõl áll, amelynek alsó oldala keresztirányú bordákkal van megerõsítve. A fenéklemez két átellenes párhuzamos szélére oldalról két alsó merevítõgerenda van felerõsítve. Ezekre az oldalsó alsó merevítõgerendákra két álló helyzetû lemez van hozzáerõsítve, amelyek viszont álló helyzetû bordákkal vannak megerõsítve. A konténerek súlya és a költsége is nagymértékben a felhasznált fém mennyiségétõl függ. A konténer súlyának csökkentése érdekében könnyûfémeket, például alumíniumot használnak. Ebbõl a célból készítenek hajlított fenékkel és oldalfalakkal kiképzett konténereket is. Ezek az úgynevezett kerekített konténerek annyiban elõnyösek, hogy szerkezeti kialakításukhoz kevesebb merevítõgerendára van szükség, és ezáltal könnyebbre és olcsóbban készíthetõk. Ezen túlmenõen a konténer lekerekített alakja lehetõvé teszi nagyon egyszerû és zökkenõmentes ürítésüket, ha a konténert megbillentik. A lekerekített konténerek azonban elõnytelenek amiatt, hogy töltési térfogatuk kisebb az egyenes konténerekkel összehasonlítva, továbbá amiatt, hogy a hajlított fenéklemez közepe vagy alsó része hajlamosabb a kopásra, és kevésbé tartós a hagyományos egyenes konténer fenéklemezéhez képest. A találmány célja ezen hátrányok orvoslása egy olyan konténer létrehozása útján, amely nagyon egyszerûen és zökkenõmentes módon üríthetõ ki felbillentés útján, amely ezen túlmenõen könnyû, szilárd, tartós, és egyszerûen elkészíthetõ minimális mennyiségû nehéz merevítõborda alkalmazásával a jelenlegi hagyományos konténerekhez képest. Ebbõl a célból a két alsó merevítõgerenda közötti távköz a konténer elülsõ oldalán kisebb, mint ezen alsó merevítõbordák közötti távolság a konténer hátulsó oldalán. Az alsó merevítõgerendák gyakorlatilag részben átfedik a fenéklemezt az említett széleken, és az átfedés a konténer elülsõ oldalán nagyobb, mint a konténer hátsó oldalán. Az alsó merevítõbordáknak elõnyös módon egy elsõ pereme van, amely párhuzamosan helyezkedik el az említett fenéklemezzel, és legalább részben erre támaszkodik. Egy különösen elõnyös megoldás esetében a fenéklemez az alsó merevítõgerendák mindegyikének az
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
említett elsõ pereme és egy második pereme között támaszkodik. Itt az elsõ perem elõnyösen egy kis távközzel feljebb helyezkedik el a fenéklemez vonatkozó szélétõl, mint a második perem. A találmány szerinti konténer egy különleges kialakítása értelmében a konténer elülsõ oldala és hátulsó oldala között két álló helyzetû lemez helyezkedik el, amelyek hozzá vannak erõsítve az alsó merevítõgerendák egyikéhez, és felsõ széleik egymással párhuzamosak. A találmány egyik elõnyös kiviteli alakja értelmében az álló oldallemezek hosszirányú fémlemezekbõl vannak kialakítva, amelyeknek hosszú oldalai párhuzamosak, és amelyeken legalább egy hajlítás van, amely végigfut az oldallemez teljes hossza mentén. Ez a hajlítás biztosítja azt, hogy az oldallemezek alsó és felsõ szélének kiemelkedései úgy keresztezõdjenek, hogy az oldallemezeknek az alsó merevítõgerendákra történõ rászerelése után alsó széleik hozzákapcsolódjanak az alsó merevítõgerendákhoz, és az oldallemezek felsõ szélei egymással párhuzamosak legyenek. A találmány szerinti konténer egyik érdekes kiviteli alakja értelmében az álló helyzetû oldallemezeknek van egy felsõ része, amely az oldallemezek párhuzamos felsõ széleihez kapcsolódik, és amely gyakorlatilag derékszögben helyezkedik el ezen felsõ szélek által képzett felsõ felülethez képest. A találmány tárgya továbbá eljárás egy ilyen konténer gyártásához. A találmány további egyedi jellegzetességei és elõnyei a konténer egy elõnyös kiviteli alakjának és ezen találmány szerinti konténer gyártására irányuló eljárásnak az alábbi ismertetése alapján érthetõk meg, amely leírást csupán a példa kedvéért adjuk meg, de ez nem korlátozza semmiféle módon sem az igényelt oltalmi kört, és a továbbiakban alkalmazott hivatkozási jelek a csatolt rajzokra vonatkoznak. Az 1. ábra nyerges pótkocsira szerelt billenõkonténer elõnyös kiviteli alakjának oldalnézete. A 2. ábra a nyerges pótkocsin lévõ konténer oldalnézetképe billentett helyzetben. A 3a. ábra a 2. ábrán levõ I–I vonal szerinti vázlatos keresztmetszetben mutatja a fenéklemezt és ezen konténer elülsõ oldalán a hosszirányú alsó merevítõgerendákat. A 3b. ábra a 2. ábrán levõ II–II vonal szerinti vázlatos keresztmetszetben mutatja a fenéklemezt és ezen konténer hátulsó oldalán a hosszirányú alsó merevítõgerendákat. A 4. ábra egy alulról vett nézeti részletben mutatja a 2. ábra I–I vonala mentén vett részmetszetben a fenéklemezt, és a konténer elülsõ oldalán a hosszirányú alsó merevítõgerendát. Az 5. ábra egy alulról vett nézeti részletben mutatja a 2. ábra II–II vonala mentén vett részmetszetben a fenéklemezt, és a konténer hátsó oldalán a hosszirányú alsó merevítõgerendát. A
1
HU 004 026 T2
6. ábra
egy alulról vett nézeti részletben mutatja a 2. ábra III–III vonala mentén vett részmetszetben, különösen a fenéklemezt a két hosszirányú alsó merevítõgerendával és a két oldallemezzel, valamint az azokon lévõ két sarokacélt. A 7. ábra ezen konténer vázlatos nézeti képe, különösen a fenéklemezé a két hosszirányú alsó merevítõgerendával és a rajta lévõ két oldallemezzel. A 8. ábra a két, egymással szemben álló helyzetben elhelyezkedõ oldallemez hátulnézete. A 9. ábra az egyik oldallemez oldalnézeti képe. A 10. ábra két egymással átellenes helyzetben álló oldallemez nézeti képe. A 11. ábra ezen konténer oldalnézeti képe. A 12. ábra ezen konténer alulról vett nézeti képe. A 13. ábra ezen konténer hátulnézeti képe. A 14. ábra ezen konténer felülrõl vett nézeti képe. A 15. ábra ezen konténer elölnézeti képe. A találmány tárgya egy jármûhöz való 1 konténer, amely alkalmazható például teherautóhoz, pótkocsihoz vagy nyerges pótkocsihoz. Az 1. és 2. ábra egy nyerges pótkocsira szerelve mutat egy 1 tartályt, amelynek 2 fenéklemeze van, amelynek két átellenes, gyakorlatilag egymással párhuzamos hosszirányú széle van, amelyek mentén a 2 fenéklemezhez két alsó merevítõgerenda van hozzáerõsítve oly módon, hogy ezek a merevítõgerendák az 1 tartály elülsõ 7 oldala és hátulsó 8 oldala között futnak végig a 2 fenéklemez mindkét oldalán. Az 1 tartálynak továbbá 2 álló helyzetû fala van, amelyek úgynevezett 13 és 14 oldallemezek formájában vannak kialakítva, és ezek az alsó merevítõgerendákhoz vannak hozzáerõsítve, és ugyancsak az 1 tartály elülsõ 7 oldala és hátulsó 8 oldala között futnak végig. A találmány értelmében a konténer elülsõ 7 oldalán az alsó merevítõgerendák közötti távköz kisebb, mint ezen alsó merevítõgerendák között az 1 konténer hátulsó oldalánál lévõ távköz. Ennek eredményeként az 1 tartály feneke az elülsõ 7 oldal felõl a hátulsó 8 oldalirányában fokozatosan szélesedik. Mivel a puttonyként való kialakítás különösen elõnyös, ezért a továbbiakban csak egy ilyen kiviteli alakra hivatkozunk. Amikor az 1 konténert a 2. ábrán látható módon felbillentjük, akkor az elsõ oldala a 7 nyíllal jelzett módon felemelkedik a hátulsó oldalhoz képest, amit 8 nyíl jelöl, akárcsak egy hagyományos billenõkonténer esetében, és az 1 konténerben elhelyezkedõ rakomány a gravitációs erõ következtében a 8 hátulsó oldal felé csúszik. Mivel a találmány szerinti 1 konténer a 8 hátulsó oldalnál szélesebb, mint az elülsõ 7 oldalnál, ezért az 1 konténernek ezen a hátulsó 8 oldalán át történõ ürítése gyorsabb és egyszerûbb, mint egy olyan konténer esetében, amelynek oldalfalai egymással párhuzamosak. Pontosabban véve kisebb az esélye annak, hogy az 1 konténer rakományát képezõ ömlesztett anyagból valamennyi visszamaradjon az 1 konténerben, amikor felbillentik.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
A találmány egyik elõnyös kiviteli alakja esetében az 1 konténer fenekét egy téglalap alakú 2 fenéklemez alkotja, amelynek két, egymással majdnem párhuzamos hosszirányú 3 és 4 széle van, amit a 3a. és 3b. ábra mutat. Ezen 3 és 4 szélek mindegyikére egy fémmel készített alsó 5 és 6 merevítõgerenda van ráhúzva oly módon, hogy az 1 konténer elülsõ 7 oldalánál az alsó 5 és 6 merevítõgerendák közötti A távköz kisebb, mint az 1 konténer hátulsó 8 oldalánál ugyanezen alsó 5 és 6 merevítõbordák közötti B távköz. Ennek eredményeként az alsó 5 és 6 merevítõgerendák az 1 konténer hátulsó 8 oldalán C távközzel el vannak csúsztatva az egymással párhuzamos 3 és 4 szélektõl az 1 konténer elülsõ 7 oldalához képest, amit a 4. és 5. ábra is mutat. Ennek következtében az alsó 5 és 6 merevítõgerendák a 2 fenéklemezt részben átfedik a vonatkozó 3 és 4 széleket, és ez az átfedés az elülsõ 7 oldalon nagyobb, mint a hátulsó 8 oldalon. Az 1 konténer különbözõ részei önmagában ismert eszközökkel vannak összeerõsítve, így például csavarokkal és/vagy hegesztéssel. Az 5 és 6 merevítõgerendák elõnyösen gyakorlatilag teljes hosszuk mentén hozzá vannak hegesztve a 2 fenéklemezhez. Ezáltal a 2 fenéklemez és az alsó 5, 6 merevítõgerendák képezik az 1 konténer alsó oldalát, amelynek gyakorlatilag egyenlõ szárú trapéz alakja van, amelynek átfogói az 1 konténer elülsõ 7 oldala és hátulsó 8 oldala között helyezkednek el, és amelynek rövidebb párhuzamos oldala az 1 konténer elülsõ 7 oldalán, míg hosszabb párhuzamos oldala az 1 konténer hátulsó 8 oldalán helyezkedik el. Mindegyik alsó 5 és 6 merevítõgerendának egyrészt egy elsõ 9 és 10 pereme van, amely párhuzamosan helyezkedik el a 2 fenéklemezzel, és arra támaszkodik, másrészrõl egy második 11 és 12 pereme van, amely ugyancsak párhuzamosan helyezkedik el a 2 fenéklemezhez képest, és a 2 fenéklemez erre támaszkodik. Ennek következtében a 2 fenéklemez a két 9, 11, valamint 10, 12 perem között helyezkedik el az egyes alsó 5 és 6 merevítõgerendák között oly módon, hogy az elsõ 9 és 10 peremek a 2 fenéklemez felsõ oldalán, míg a második 11 és 12 peremek a 2 fenéklemez alsó oldalán helyezkednek el. A 2 fenéklemez a második 11 és 12 peremek szabad végén támaszkodik, és teljes hossza mentén egy hegesztéssel hozzá van rögzítve. A 3a. ábra is mutatja továbbá hogy a fent említett elsõ 9 és 10 peremek mindegyike a 2 fenéklemez megfelelõ 3 és 4 szélétõl D távközön át fekszik rá a 2 fenéklemez felsõ oldalára. Ez a D távköz kisebb, mint a második 11 és 12 peremek távolabbi vége, és a 2 fenéklemez közelben elhelyezkedõ megfelelõ 3 és 4 szélei közötti E távköz. A találmány ezen elõnyös kiviteli alakja értelmében az 1 konténer elsõ 7 oldala és hátsó 8 oldala között két, egymással átellenesen elhelyezkedõ álló 13 és 14 oldallemezek helyezkednek el, amelyek hozzá vannak erõsítve az alsó 5 és 6 merevítõgerendák egyikéhez, amint azt a 6. és 7. ábra mutatja.
1
HU 004 026 T2
Az álló helyzetû 13 és 14 oldallemezek felsõ 15 és 16 széle rendre egymással párhuzamos, miközben alsó 17 és 18 széleik két olyan vonalnak megfelelõen helyezkednek el, amelyek meghosszabbításai keresztezik egymást. Ez a felsõ 15 szél és az alsó 17 szél vonatkozásában a 13 oldallemez 8. és 9. ábrán bemutatott hátulnézetébõl és oldalnézetébõl vehetõ ki. Ebbõl a célból a 13 és 14 oldallemezek mindegyikét egy fémlemezbõl készítjük, amelynek két hosszú oldala egymással párhuzamos, amilyen például egy téglalap alakú lemez. A 13 oldallemez teljes hosszán négy 21, 23, 25 és 27 hajlítás van kialakítva, aminek eredményeképpen a 13 oldallemezen három megkülönböztethetõ 29, 31, 33, 35 és 37 felület van, amelyek végighaladnak a 13 oldallemez teljes hosszúságán, amint azt a 9. és 10. ábra is mutatja. Az átellenes 14 oldallemez gyakorlatilag a 13 oldallemez tükörképét alkotja, következésképpen ugyancsak ehhez azonos módon négy 22, 24, 26 és 28 hajlítással van kiképezve a lemez teljes hosszúsága mentén, és rajta, öt megkülönböztethetõ 30, 32, 34, 36 és 38 felület van, amelyek ugyancsak a 14 oldallemez teljes hossza mentén ki vannak képezve. Ezáltal az 1 konténer falai nagyon egyszerû módon gyárthatók, és nem kell ellátni õket álló helyzetû erõsítõbordákkal. Ez biztosítja azt, hogy egy nagyon könnyû szerkezetet lehet elérni. A 13, 14 oldallemezek vonatkozó legfelsõ 29 és 30 felületei szomszédosak a 39 felsõ felülettel, amelyet a 13 és 14 oldallemezek egymással párhuzamos felsõ 15 és 16 szélei képeznek, és gyakorlatilag a 13, 14 oldallemezekhez képest merõleges szögben állnak. Az álló helyzetû 13 és 14 oldallemezek az 1 konténer hátsó 8 oldalánál gyakorlatilag ugyanolyan magasak, mint az elülsõ 7 oldalon, oly módon, hogy a felsõ 39 felület gyakorlatilag párhuzamos a 2 fenéklemezzel. Mivel az álló helyzetû 13 és 14 oldallemezek felsõ 15 és 16 szélei egymással párhuzamosak, ezért az 1 konténer felsõ 39 felületében a nyitott felsõ 40 oldal egy téglalapot képez. Mivel a 13 és 14 oldallemezek vonatkozó legfelsõ 29 és 30 felületei derékszöget képeznek a felsõ 39 felülettel, ezért az 1 konténer felsõ része gyakorlatilag tartó alakú, akárcsak egy hagyományos konténer esetében. Következésképpen az így kialakított nyitott felsõ 40 oldal szükség esetén lefedhetõ egy téglalap alakú záróeszközzel. Az álló helyzetû 13 és 14 oldallemezek felsõ 15 és 16 szélei továbbá erõsítõ- 41 és 42 gerendákkal vannak ellátva, amelyek végigfutnak a 13 és 14 oldallemezek teljes hossza mentén, amint azt a 6. és 7. ábra mutatja. Az 1 konténer hátsó 8 oldala két erõsítõ- 43 és 44 tartóval vannak ellátva, amelyek hozzá vannak erõsítve a 13 és 14 oldallemezekhez. A 33 felületet a felette elhelyezkedõ 31 felülettõl a 29 felület választja el. Akárcsak a 29 felület, a 13 oldallemez 33 felülete ugyancsak merõlegesen helyezkedik el a fent említett felsõ 39 felülethez képest. Ehhez hasonló módon a 14 oldallemez 34 felülete ugyancsak merõlegesen helyezkedik el a felsõ 39 felülethez képest.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
Az 1 konténer elülsõ 7 oldala továbbá egy erõs 45 válaszfallal van ellátva, amely hozzá van kapcsolva a 13 és 14 oldallemezekhez, valamint a 2 fenéklemezhez, és hátulsó 8 oldala egy rakodó 46 csuklós lappal van ellátva, amint az a 11., 12., 13., 14. és 15. ábrán látható. Az 1 konténer belsõ oldalán a 2 fenéklemez és minden egyes 13 és 14 oldallemez közötti szöget egy hajlított sáv alakú 47 és 48 lemez hidalja át, amely gyakorlatilag az alsó 5 és 6 merevítõgerenda teljes hossza mentén végigfut. A hajlított 47 és 48 lemezek egyik szélüknél fogva a 2 fenéklemezhez, míg ezzel átellenes szélük a vonatkozó 13 vagy 14 oldallemezhez van hozzáerõsítve. A hajlított 47 és 48 lemez lekerekített alsó oldala teljes hossza mentén egy 51 és 52 bordával van ellátva, amely az alatta elhelyezkedõ alsó 5 vagy 6 merevítõbordára támaszkodik. Ezáltal ezek a hajlított 47 és 48 lemezek egy fokozatos átmenetet képeznek a 13 és 14 oldallemezek, valamint a 2 fenéklemez között. A hajlított 47 és 48 lemezek, valamint az alsó 5 és 6 merevítõgerenda esetlegesen rendre egyetlen darabból alakítható ki. A 2 fenéklemezt egymással párhuzamos 49 támasztórudak hordozzák, amelyek az alsó 5 és 6 merevítõgerendák között helyezkednek el az 1 konténer alján, amint az a 12. ábrán látható. Ezeknek a 49 támasztórudaknak a távoli végei ferdén vannak kialakítva, oly módon, hogy ezáltal beleilleszkednek az egyes alsó 5 és 6 merevítõgerendák említett második 11 és 12 peremébe. A találmány tárgya továbbá eljárás az 1 konténer gyártására. Ezen eljárás értelmében a két alsó 5 és 6 merevítõgerendát rácsúsztatjuk egy fémbõl készített és téglalap alakú 2 fenéklemez vonatkozó 3 és 4 széleire, oly módon, hogy az alsó 5 és 6 merevítõgerendák közötti távolság a 2 fenéklemez hosszirányát tekintve az 1 konténer elülsõ 7 oldalától a hátulsó 8 oldal irányában növekszik. Ekkor meg kell gyõzõdni arról, hogy az említett alsó 5 és 6 merevítõgerendák elsõ 9 és 10 peremei legalább részlegesen átlapolják a 2 fenéklemezt. Az oldallemezeknek az alsó 5 és 6 merevítõgerendákhoz történõ hozzáerõsítése elõtt az egyes alsó 5 és 6 merevítõgerendákhoz a fent ismertetetteknek megfelelõen, kívánt esetben egy-egy hajlított 47 és 48 lemez erõsíthetõ hozzá. Az 1 konténer oldalfalai hosszúkás lapos fémlemezekbõl vannak kialakítva, amelynek hosszabbik oldalsó élei egymással párhuzamosak. A lemezek alakja elõnyösen majdnem téglalap alakú. A fémlemezekbe azok teljes hossza mentén hajlításokat készítünk oly módon, hogy ezután a hosszirányú szélek már nem párhuzamosak. Ezeknek a hajlításoknak legalább az egyike nem párhuzamos a lemezek hosszabbik szélével. A lemezek különösen úgy vannak meghajlítva, hogy annak oldalsó szélei közötti szög gyakorlatilag megegyezik az alsó 5 és 6 merevítõgerendák, valamint a 2 fenéklemez hosszirányú 50 szimmetriatengelye közötti szöggel.
1
HU 004 026 T2
Az így megkapott oldallemezeket – amelyek az oldalfalakat alkotják – hozzáerõsítjük az alsó 5 és 6 merevítõgerendákhoz. Ezen eljárás értelmében az alsó 5 és 6 merevítõgerendák közé egymással párhuzamos és egymást követõ 49 támasztórudak vannak behelyezve a 2 fenéklemez alsó oldalára támaszkodva, amelyek gyakorlatilag keresztirányban hidalják át az alsó 5 és 6 támasztógerendákat, amint az a szakember számára ismert. Az 1 konténer elülsõ 7 oldalára egy elülsõ 45 választóval van felszerelve, amely ellátható egy dugattyúval az 1 konténer felbillentéséhez. A hátulsó 8 oldal egy rakodó 46 csuklós lappal van ellátva, amelyen egy végdarab és egy csukló van. A találmány szerinti konténer egy másik kiviteli változata értelmében – amely az ábrákon nincs feltüntetve – a 13 és 14 oldallemezek az alsó 5 és 6 merevítõgerendához erõsített, álló helyzetû közbülsõ oszlopok útján vannak rászerelve az alsó 5 és 6 merevítõgerendákra. Ez lehetõvé teszi a 13 és 14 bordalemezeknek, például a hajlított 47 és 48 lemezekhez történõ hozzáerõsítését. A konténer elõnyös kiviteli alakjának egy további változata esetében – amely az ábrákon nincs feltüntetve – a 13 és 14 oldallemezeken csupán egyetlen hajlítás van, ami az oldallemez teljes hossza mentén ki van alakítva. Az ábrákon fel nem tüntetett elõnyös kiviteli alak még egy további változata értelmében a 13 és 14 oldallemezeken a fent említett hajlítások helyett számos folyamatos görbület van kialakítva. Természetesen a találmány nem korlátozódik a fent ismertetett eljárásra, és a csatolt rajzokon bemutatott eszközre. Így például az álló helyzetû 13 és 14 oldallemezek magassága a hátsó 8 oldalon változhat az elülsõ 7 oldal magasságához képest, és ezáltal az 1 konténer felsõ 39 felülete a 2 fenéklemezhez képest lejtõsen helyezkedik el. Így például az alsó 5 és 6 merevítõgerendák és a hajlított 47 és 48 lemezek rendre egyetlen darabból készíthetõk. Az egymástól megkülönböztethetõ 29 és 30, 31 és 32, 33 és 34, a 35 és 36, 37 és 38 felületek a 13 és 14 oldallemezeken lehetnek görbültek vagy egyenesek.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Konténer (1) jármûhöz – egy fenéklemezzel (2), amelynek két átellenes széle (3, 4) gyakorlatilag egymással párhuzamos, és – két alsó merevítõgerendával (5, 6), amelyek a fenéklemezhez (2) vannak erõsítve, és amelyek a két egymással párhuzamos szél (3, 4) mindegyike mentén a konténer (1) elsõ oldala (7) és hátsó oldala (8) között helyezkedik el, azzal jellemezve, hogy a két alsó merevítõgerenda (5, 6) közötti távköz (A) a konténer (1) elsõ oldalán (7)
50
55
60 5
2
kisebb, mint az alsó merevítõgerendák (5, 6) közötti távköz (B) a konténer (1) hátsó oldalán (8). 2. Az 1. igénypont szerinti konténer, amelynél az említett alsó merevítõgerendák (5, 6) az említett széleknél (3, 4) részben átlapolják a fenéklemezt (2), és amelynél a tartály (1) elsõ oldalán (7) az átlapolás nagyobb, mint a konténer (1) hátsó oldalánál (8). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti konténer, amelynél az alsó merevítõgerendáknak (5, 6) pereme (9, 10) van, amely az említett fenéklemezzel (2) párhuzamosan helyezkedik el, és legalább részben arra támaszkodik. 4. Az 1–3. igénypontok bármelyike szerinti konténer, amelynél a fenéklemez (2) az alsó merevítõgerendák (5, 6) mindegyikének két pereme (9, 10, 11, 12) közé támaszkodik. 5. A 4. igénypont szerinti konténer, amelynél a két perem közül az elsõ perem (9, 10) a fenéklemez (2) megfelelõ szélétõl (3, 4) kisebb távköznyire helyezkedik el, mint a második perem (11, 12). 6. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti konténer, két oldalsó fallal, amelyek álló helyzetû oldallemezeket (13, 14) tartalmaznak, és ezek a konténer (1) elsõ oldala (7) és hátulsó oldala (8) között helyezkednek el, ahol is ezek az oldallemezek (13, 14) mindegyike az alsó merevítõgerendák (5, 6) egyikéhez hozzá van erõsítve, továbbá ezen oldallemezeknek (13, 14) felsõ szélei vannak, amelyek egymással párhuzamosak. 7. A 6. igénypont szerinti konténer, amelynél az álló helyzetû oldallemezek (13, 14) mindegyikének alsó széle (17, 18) van, amely majdnem párhuzamosan helyezkedik el a vonatkozó alsó merevítõgerendával (5, 6), amelyre az oldallemez (13, 14) rögzítve van. 8. A 7. igénypont szerinti konténer, amelynél az álló helyzetû oldallemezek (13, 14) mindegyikének az alsó széle (17, 18) azon alsó merevítõgerenda (5, 6) pereméhez (19, 20) kapcsolódik, amelyhez az oldallemez (13, 14) rögzítve van. 9. A 7. igénypont szerinti konténer, amelynél az álló helyzetû oldallemezek (13, 14) mindegyike egy közbülsõ gerenda útján van hozzáerõsítve a megfelelõ alsó merevítõgerendához (5, 6). 10. A 6–9. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy az álló helyzetû oldallemezek (13, 14) egy hosszirányú lemezbõl vannak kialakítva, amelynek két hosszabbik széle egymással párhuzamos, és amelyben legalább egy hajlítás (21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28) van kialakítva, amely végighalad az említett oldallemez (13, 14) teljes hossza mentén, oly módon, hogy az oldallemez (13, 14) felsõ szélének (15, 16) meghosszabbítása és alsó szélének (17, 18) meghosszabbítása egymást keresztezi, és amelynél az oldallemezek (13, 14) alsó szélei (17, 18) az alsó merevítõgerendákhoz (5, 6) kapcsolódnak, és felsõ szélük (15, 16) egymással párhuzamos. 11. A 10. igénypont szerinti konténer, amelynél az álló helyzetû oldallemezeknek (13, 14) a felsõ szélekhez (15, 16) kapcsolódó felülete (29, 30) van, amely derékszögben áll ahhoz a felsõ felülethez (39) képest, amely tartalmazza az említett felsõ széleket (15, 16).
1
HU 004 026 T2
12. A 11. igénypont szerinti konténer, amelynél az említett oldallemezeknek (13, 14) legalább négy hajlítása (21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28) van, amely végigfut az oldallemez (13, 14) teljes hossza mentén, oly módon, hogy ennek az oldallemeznek (13, 14) két olyan felülete (29, 30, 33, 34) van, amely végigfut az említett oldallemez (13, 14) teljes hossza mentén, és amely derékszögben helyezkedik el az említett felsõ felülethez (39) képest. 13. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy téglalap alakú nyitott felsõ oldala (40) van, amely gyakorlatilag párhuzamos a konténer (1) fenéklemezével (2). 14. Eljárás konténer (1) gyártásához, amely konténernek (1) egyenlõ szárú trapéz alakú alsó oldala, és téglalap alakú felsõ oldala (40) van, amelynek során – gyakorlatilag egymással párhuzamos két széllel (3, 4) kiképzett, elõnyösen lapos fenéklemez (2) mindkét oldalára két alsó merevítõgerendát (5, 6) szerelünk, a merevítõgerendáknak (5, 6) a fenéklemez (2) széleire (3, 4) való rányomása és a fenéklemezhez (2) való hozzáerõsítése útján oly módon, hogy az alsó merevítõgerendák (5, 6) kö-
2
zötti távköz (A) a konténer (1) elsõ oldalán (7) kisebb, mint ezen alsó merevítõgerendák (5, 6) közötti távköz (B) a konténer (1) hátulsó oldalán (8), – az alsó merevítõgerendákhoz (5, 6) alsó széleiknél (17, 18) fogva a merevítõgerendákkal (5, 6) 5 párhuzamosan két oldallemezt (13, 14) erõsítünk, oly módon, hogy ezek az oldallemezek (13, 14) egy elõnyösen téglalap alakú lapos lemezbõl vannak kialakítva, két, gyakorlatilag egymással párhuzamos széllel, és amely oldallemezben (13, 10 14) legalább egy hajlítás van annak teljes hossza mentén, oly módon, hogy amikor az oldallemezek (13, 14) alsó oldalait (17, 18) párhuzamosan hozzáerõsítjük az alsó merevítõgerendához (5, 6), akkor a két oldallemez (13, 14) felsõ oldalai (15, 15 16) egymással párhuzamosak. 15. Alsó merevítõgerenda (5, 6) a 11–13. igénypontok bármelyike szerinti konténerhez (1). 16. Oldallemez (13, 14) a 6–12. igénypontok bár20 melyike szerinti konténerhez (1). 17. Jármû, amely az 1–13. igénypontok bármelyike szerinti konténerrel (1) van ellátva.
6
HU 004 026 T2 Int. Cl.: B60P 1/28
7
HU 004 026 T2 Int. Cl.: B60P 1/28
8
HU 004 026 T2 Int. Cl.: B60P 1/28
9
HU 004 026 T2 Int. Cl.: B60P 1/28
10
HU 004 026 T2 Int. Cl.: B60P 1/28
11
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
