!HU000003931T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 003 931
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA A01N 25/30
(21) Magyar ügyszám: E 05 749309 (22) A bejelentés napja: 2005. 05. 21. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20050749309 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1755385 A1 2005. 12. 15. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1755385 B1 2008. 05. 14.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 102004026937 2004. 06. 01.
(73) Jogosult: Bayer CropScience AG, 40789 Monheim (DE)
DE
(72) Feltalálók: FRISCH, Gerhard, 61273 Wehrheim (DE); SCHNABEL, Gerhard, 63820 Elsenfeld (DE); RUDE, Janine, 65830 Kriftel (DE) (54)
(2006.01) A01N 25/02 (2006.01) A01N 57/20 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 05117583 PCT/EP 05/005524
(74) Képviselõ: Kerény Judit, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Tömény vizes növényvédelmi készítmények
(57) Kivonat A találmány tömény oldat alakjában jelen lévõ növényvédelmi készítményekre vonatkozik, amelyek (a) 1–50 tömeg% mennyiségben vízben oldódó növényvédõ hatóanyagokat az (1) általános képletû vegyületek és sóik csoportjából – e képletben
HU 003 931 T2
(1)
Z1 jelentése –OM, –NHCH(CH3)CONHCH(CH3)CO2M vagy –NHCH(CH3)CONHCH[CH2CH(CH3)2]CO2M képletû csoport, ahol M=H vagy sóképzõ kation [(a) típusú hatóanyag] –,
(c) 0–40 tömeg% szerves oldószert, (d) 1–80 tömeg% nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, amely (d) tenzidek hozzájárulnak a növényvédõ szer javított stabilitásához, növényekbe való felszívódásához vagy hatásához, (e) 0,1–20 tömeg% alkil-poliglikozid-csoportbeli nem ionogén tenzidet, (f) 0,1–25 tömeg% az ammóniumsók csoportjába tartozó szervetlen sókat, (g) 0–15 tömeg% más nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, (h) 0–30 tömeg% szokásosan alkalmazott formulációs segédanyagot és (i) 0,1–90 tömeg% vizet tartalmaznak.
A leírás terjedelme 8 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 003 931 T2
A találmány vizes oldatok alakjában jelen lévõ növényvédõ szerekre vonatkozik, amelyek (a) 1–50 tömeg% mennyiségben vízben oldódó növényvédõ hatóanyagokat az (1) általános képletû vegyületek és sóik csoportjából – e képletben
(1)
Z1 jelentése –OM, –NHCH(CH3)CONHCH(CH3)CO2M vagy –NHCH(CH3)CONHCH[CH2CH(CH3)2]CO2M képletû csoport, ahol M=H vagy sóképzõ kation [(a) típusú hatóanyag] –, (c) 0–40 tömeg% szerves oldószert, (d) 1–80 tömeg% nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, amely (d) tenzidek hozzájárulnak a növényvédõ szer javított stabilitásához, növényekbe való felszívódásához vagy hatásához, (e) 0,1–20 tömeg% alkil-poliglikozid-csoportbeli nem ionogén tenzidet, (f) 0,1–25 tömeg% az ammóniumsók csoportjába tartozó szervetlen sókat, (g) 0–15 tömeg% más nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, (h) 0–30 tömeg% szokásosan alkalmazott formulációs segédanyagot és (i) 0,1–90 tömeg% vizet tartalmaznak. Az EP–A-0048436, EP–A–00336151 és EP–A–1093722 számú szabadalmi leírásokból például ismertek glufozinát-ammónium vizes készítményei. A készítmények tenzideket tartalmaznak, amelyek a herbicid hatóanyag hatását fokozzák. Általában azonban a hatás a hatóanyag és tenzid közötti aránytól, illetve a koncentrációktól függ. Egyes glufozinát-ammónium-készítmények például zsíralkohol-poliglikol-éterszulfátot (például lauril-éter-szulfátot, ®Genapol LRO¹t, Clariantot) tartalmaznak, amely a készítményekben a glufozinát hatását fokozza. A 120 g/l, 150 g/l, 200 g/l hatóanyagot tartalmazó glufozinát-ammónium-készítmények esetén azonban gyakran figyelhetõ meg hatásveszteség, ha a tenzidek, így zsíralkohol-poliglikoléter-szulfát részaránya egy bizonyos mennyiséget meghalad. Máskülönben azonban növényvédõ szerek nagy koncentrációjú készítményei iránt mindig van igény, mert a nagyobb koncentrációnak számos elõnye van; például a nagy koncentrációjú készítmények esetén a csomagolási költség kisebb, mint alacsonyabb koncentrációjú készítmények esetén. Ennek megfelelõen az elõállítás, szállítás és tárolás költségei is csökkennek, és a felhasználási permetlé készítése is egyszerûbb a kisebb mennyiségek miatt. Meglepõ módon azt találtuk, hogy bizonyos formulációs segédanyagok kis mennyiségének adagolásával az (1) általános képletû vegyületek és sóik csoportjába
2
tartozó, vízben oldódó növényvédõ szerekbõl olyan készítmények állíthatók elõ, amelyek összehasonlítva nagyobb koncentrációjúak, azaz több hatóanyagot és/vagy hatásfokozó tenzidet tartalmaznak, és az al5 kalmazás során hasonló vagy jobb biológiai hatást tesznek lehetõvé. A találmány tehát vizes oldatban jelen lévõ folyékony növényvédõ szerekre vonatkozik, amelyekre jellemzõ, hogy 10 (a) 1–50 tömeg% mennyiségben vízben oldódó növényvédõ hatóanyagokat az (1) általános képletû vegyületek és sóik csoportjából – e képletben
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
(1)
Z1 jelentése –OM, –NHCH(CH3)CONHCH(CH3)CO2M vagy –NHCH(CH3)CONHCH[CH2CH(CH3)2]CO2M képletû csoport, ahol M=H vagy sóképzõ kation [(a) típusú hatóanyag] –, (c) 0–40 tömeg% szerves oldószert, (d) 1–80 tömeg% nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, amely (d) tenzidek hozzájárulnak a növényvédõ szer javított stabilitásához, növényekbe való felszívódásához vagy hatásához, (e) 0,1–20 tömeg% alkil-poliglikozid-csoportbeli nem ionogén tenzidet, (f) 0,1–25 tömeg% az ammóniumsók csoportjába tartozó szervetlen sókat, (g) 0–15 tömeg% más nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, (h) 0–30 tömeg% szokásosan alkalmazott formulációs segédanyagot és (i) 0,1–90 tömeg% vizet tartalmaznak. A találmány szerinti vizes készítmények elõnyösen az (a) típusú [glufozinát(sók)] hatóanyagok, különösen elõnyösen glufozinát-ammónium esetén alkalmazhatók. A növényvédõ szerek alkalmazásával pusztítható káros szervezetek: nemkívánatos növények. Az (1) általános képletû vegyületeknek aszimmetrikus szénatomja van. Az L¹enantiomert a biológiailag aktív izomernek tartják. Ezért az (1) általános képlet az összes sztereoizomert és azok elegyeit, különösen a racemátot és a biológiailag hatásos enantiomert magában foglalja. Az (1) általános képletû hatóanyagok példájaként az alábbiakat nevezzük meg: – glufozinát és sója racemát formájában, azaz 2¹amino-4-[hidroxi-(metil)-foszfinoil]-butánsav, illetve ammóniumsója, – glufozinát L¹enantiomerje és annak ammóniumsója, – bilanafosz/bialafosz, azaz L¹2-amino-4-[hidroxi(metil)-foszfinoil]-butanoil-L-alaninil-L-alanin és nátriumsója. A glufozinát-ammónium racemátját egyedül általában 200 g/ha és 1000 g/ha dózisban (g hatóanyag
1
HU 003 931 T2
1 hektárra) viszik ki. Ebben az adagolásban a glufozinát-ammónium fõleg akkor hatásos, ha zöld növényi részeken keresztül szívódik fel; lásd „The Pesticide Manual” 13th Edition, British Crop Protection Council 2003. Glufozinát-ammóniumot fõleg ültetvényekben és mezõgazdaságilag nem hasznosított földeken alkalmaznak gyomnövények és ¹füvek pusztítására, továbbá különleges kihordási technikákkal mezõgazdasági területeken, így kukorica¹, gyapotkultúrákban a sorok közötti gyomok irtására. Növekvõ jelentõségû az alkalmazás génmódosított kultúrákban is, amelyek a hatóanyaggal szemben rezisztensek vagy toleránsak. A glufozinát említett rövid elnevezése („common names”) szakember számára ismert; lásd például „The Pesticide Manual” 13th Edition, British Crop Protection Council 2003; a nevek a glufozinát ismert származékait, így sóit, különösen a kereskedelmi forgalomban lévõ formákat is magukban foglalják. A jelen találmány vonatkozásában a „szerves oldószer” [(c) komponens] kifejezés például nempoláros oldószereket, polárprotonos vagy nemprotonos poláros oldószereket és azok elegyeit jelenti. Példák a találmány értelmében vett oldószerekre az alábbiak: – alifás vagy aromás szénhidrogének, így például ásványi olajok, illetve toluol, xilol és naftalinszármazékok; – halogénezett alifás vagy aromás szénhidrogének, így diklór-metán, illetve klór-benzol; – alifás alkoholok, például 1–12 szénatomos, elõnyösen 1–6 szénatomos alkanolok, így metanol, etanol, propanol, izopropanol és butanol, vagy többértékû alkoholok, például etilénglikol, glicerin, – éterek, így dietil-éter, tetrahidrofurán (THF), dioxán, – alkilénglikol-monoalkil-éterek és ¹dialkil-éterek, például propilénglikol-monometil-éter, propilénglikol-monoetil-éter, etilénglikol-monometil-éter vagy ¹monoetil-éter, diglimek és tetraglimek; – amidok, így dimetil-formamid (DMF), dimetilacetamid, dimetil-kaprilamid, dimetil-kaprinamid (®Hallcomide) és N¹alkil-pirrolidonok; – ketonok, így aceton; – glicerin- és karbonsavbázisú észterek, így glicerin-mono¹, ¹di- és ¹triacetát; – ftálsav-észterek; – laktámok; – szénsav-diészterek; – nitrilek, így acetonitril, propionitril, butironitril és benzonitril; – szulfoxidok és szulfonok, így dimetil-szulfoxid (DMSO) és szulfolán; – olajok, például növényi eredetûek, így kukoricacsíra-olaj és repceolaj. Gyakran alkalmazhatók különbözõ oldószerek kombinációi is, amelyek járulékosan alkoholokat, így metanolt, etanolt, n¹ és i¹propanolt, n¹, izo¹, terc- és 2¹butanolt tartalmaznak. Egyfázisú vizes-szerves oldatok esetén a teljesen vagy nagymértékben vízzel elegyedõ oldószerek vagy oldószerelegyek jöhetnek számításba.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
Elõnyös szerves oldószerek a találmány értelmében aromás oldószerek, így toluol, o¹, m¹ vagy p¹xilol és elegyei, 1¹metil-naftalin, 2¹metil-naftalin, 6–16 szénatomos aromás vegyületek elegyei, például a Solvesso®-sorozat (ESSO) a Solvesso® 100 (forráspont: 162–177 °C), Solvesso® 150 (forráspont: 187–207 °C) és Solvesso® 200 (forráspont: 219–282 °C) típusokkal, ftálsav-(1–12C)-alkil-észterek, különösen ftálsav(4–8C)-alkil-észterek, vízzel nem elegyedõ ketonok, így például ciklohexanon vagy izoforon, vagy 6–20 szénatomos alifás vegyületek, amelyek egyenes szénláncúak vagy ciklusosak lehetnek, így a Shellsol®sorozat termékeinek T¹ és K¹típusa, vagy PB¹paraffinok, észterek, így glicerin-triacetát, valamint N¹metilpirrolidon és Dowanol® PM (propilénglikol-monometiléter), két poláros szerves oldószer. Különösen elõnyösek a poláros szerves oldószerek. Az anionaktív tenzidek példáiként az alábbiakat soroljuk fel (EO etilén-oxid-egységet, PO propilén-oxidegységet és BO butilén-oxid-egységet jelent): d1–1) 10–24 szénatomos zsíralkoholok anionos származékai, amelyek tetszõleges sorrendben 0–60 EO¹t és/vagy 0–20 PO¹t és/vagy 0–15 BO¹t tartalmazhatnak, például éter-karboxilátok, szulfonátok, szulfátok és foszfátok és azok szervetlen (így alkálifém- és alkáliföldfém¹) és szerves (így amin- vagy alkanolamin-bázisú) sói, például a Genapol®LRO, Sandopan® márkanevû, valamint a Clariant gyártotta Hostaphat/Hordaphos® márkanevû termékek; d1–2) 400–108 közötti móltömegû, EO¹, PO¹ és/vagy BO¹egységekbõl álló kopolimerek anionos származékai éter-karboxilátok, szulfonátok, szulfátok és foszfátok és azok szervetlen (így alkálifém- és alkáliföldfém¹) és szerves (így amin- vagy alkanol-aminbázisú) sói alakjában; d1–3) C 1 –C 9 -alkoholok alkilén-oxid-adduktumainak anionos származékai éter-karboxilátok, szulfonátok, szulfátok és foszfátok és azok szervetlen (így alkálifém- és alkáliföldfém¹) és szerves (így aminvagy alkanol-amin-bázisú) sói alakjában; d1–4) zsírsav-alkoxilátok anionos származékai éterkarboxilátok, szulfonátok, szulfátok és foszfátok és azok szervetlen (így alkálifém- és alkáliföldfém¹) és szerves (így amin- vagy alkanol-amin-bázisú) sói alakjában. Elõnyös anionaktív tenzidek az alábbiak: alkilpoliglikol-éter-szulfátok, különösen zsíralkohol-dietilénglikol-éter-szulfátok (például Genapol LRO®, Clariant), vagy alkil-poliglikol-éter-karboxilátok [például 2¹(izotridecil-oxi-polietilén-oxi)-etil-karboxi-metil-éter, Marlowet 4538®, Hüls]. Kationaktív vagy kettõs ionos tenzidként az alábbiakat soroljuk fel (EO etilén-oxid-egységet, PO propilénoxid-egységet és BO butilén-oxid-egységet jelent): d2–1) zsíraminok alkilénadduktumai, 8–22 szénatomos kvaterner ammóniumvegyületek (C8–C22), például a Clariant gyártotta Genamin® C, L, O, T márkanevû termékek; d2–2) felületaktív kettõs ionos vegyületek, így tauridok, betainok és szulfobetainok, így a Tegotain® márka-
1
HU 003 931 T2
nevû Goldschmidt-termék vagy a Hostapon®T és Arkopon®T márkanevû Clariant-termék. A nemionos tenzidek példáiként említhetõk: d3–1) 10–24 szénatomos, tetszõleges sorrendben 0–60 EO¹ és/vagy 0–20 PO¹ és/vagy 0–15 BO¹egységet tartalmazó zsíralkoholok. Ilyenek például a Genapol®C, L, O, T, UD, UDD, X márkanevû termékek (gyártó: Clariant), a Plurafac® és Lutensol® A, AT, ON, TO márkanevû termékek (gyártó: BASF), Marlipal® 24 és O13 (Condea), Dehypon® termékek (Henkel), Etylan® márkanevû termékek, így Ethylan CD 120 (Akzo-Nobel); d3–2) zsírsav- és triglicerid-alkoxilátok, így a Serdox® NOG (Condea) vagy az Emulsogen® (Clariant) márkanevû termékek; d3–3) zsírsavamid-alkoxilátok, így a Comperlan® márkanevû (Henkel) vagy az Amam® márkanevû (Rhodia) termékek; d3–4) alkindiolok alkilén-oxid-adduktumai, így a Surfynol® (Air Products) márkanevû termékek; cukorszármazékok, így amino- vagy amidocukrok (Clariant); d3–5) glükitolok (Clariant); d3–6) szilikon¹, illetve szilánbázisú felületaktív vegyületek, így a Tegoren® márkanevû Goldschmidt-termékek vagy az SE® márkanevû Wacker-termékek, valamint a Bevaloid®, Rhodorsil® és Silcolapse® márkanevû Rhodia-termékek (Dow Corning, Reliance, GE, Bayer), d3–7) határfelület-aktív szulfonamidok, például Bayertól; d3–8) határfelület-aktív poliakril- és polimetakrilszármazékok, így a Sokalan® márkanevû termékek (BASF); d3–9) felületaktív poliamidok, így módosított zselatin vagy átalakított poliaszparaginsav (Bayer) és származékai; d3–10) tenzid hatású polivinilvegyületek, például módosított PVP, így a Luviskol® (BASF) és az Agrimer® (ISP) márkanevû termékek, vagy átalakított polivinilacetát, így a Clariant gyártotta Mowilith® márkanevû termékek vagy a Wacker Pioloform® márkanevû termékei, vagy módosított poli(vinil-alkohol), így a Mowiol® márkanevû termékek (Clariant); d3–11) maleinsavanhidrid és/vagy maleinsavanhidridszármazékok bázisú felületaktív polimerek és/vagy maleinsavanhidridet és/vagy származékait tartalmazó kopolimerek, így az ISP Agrimer®-VEMA márkanevû termékei, d3–12) földviasz, polietilén- és polipropilénviaszok felületaktív származékai, így a Hoechst®-viaszok vagy a Licowet® márkanevû termékek (Clariant), d3–13) poliolbázisú alkilén-oxid-adduktumok, így a Polyglycol® márkanevû Clariant termékek; d3–14) határfelület-aktív poligliceridek és származékaik (Clariant). A találmány szerinti készítmények (e) komponensként nemionos tenzidek az alkil-poliglikozidok csoportjából. Elõnyösen alkalmazhatók e6) C8–C10-zsíralkohol-bázisú alkil-poliglikozid-alkilpoliszacharid keverékek, így ®Glucopon 225 DK és ®Glucopon 215 CSUP (Cognis).
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
Elõnyösen az (e) komponensként alkil-poliglikozidalkil-poliszacharid keverékeket alkalmazunk, mint amilyen az Atplus 435. A találmány szerinti készítmények (f) komponensként az ammóniumsók csoportjához tartozó szervetlen sókat, például ammónium-szulfátot, ammónium-kloridot, ammónium-bromidot, elõnyösen ammónium-szulfátot tartalmaznak. Növényvédõ szerekben az alkilpoliglikozidok tenzidkénti alkalmazása elvben ismert (lásd például EP–A–0511611=US–A–5,258,358 számú szabadalmi leírás). E leírásban azt is említik, hogy az ammónium-szulfát fagyásgátlóként adagolható, konkrét példát azonban nem közölnek. Ezen túlmenõen eddig nem ismerték fel, hogy az (e) tenzid és (f) sók kombinációja segítségével a hatóanyagot (a) és a tenzideket (d) különösen nagy koncentrációban tartalmazó, igen erõs hatású készítmények állíthatók elõ. A találmány szerinti készítmények adott esetben (g) komponensként egyéb anionaktív, nem ionogén, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzideket tartalmazhatnak. Az ilyen tenzidek lehetnek a fent (d) komponensként említettek. A találmány szerinti készítmények (h) komponensként szokásosan alkalmazott formulációs segédanyagokat tartalmaznak, például közömbös anyagokat, így tapadásfokozó, nedvesítõ¹, diszpergáló¹, emulgeálóadalékot, penetrációt elõsegítõ, konzerváló- és fagyásgátló anyagokat, töltõ¹, hordozóanyagot, színezéket, párolgásgátlót és a pH¹értéket (puffert, savat, lúgot) vagy a viszkozitást befolyásoló (például sûrítõanyagot) habzásgátlót. Vizes készítmények esetén gyakran elõnyös a habzásgátlók adagolása. Habzásgátlóként az összes szokásos habzásgátlóként jöhet számításba. Elõnyösek a szilikonbázisú habzásgátlók, például szilikonolajok. Elõnyös habzásgátlók a lineáris poli(dimetil-sziloxánok) csoportjából azok, amelyek 25 °C¹on mért átlagos dinamikus viszkozitása 1000–8000 mPa·s (mPa·s=millipascal·szekundum), elõnyösen 1200–6000 mPa·s, és kovasavat tartalmaznak. Kovasavon itt olyan formákat/módosulatokat értünk, mint amilyenek a polikovasavak, metakovasav, ortokovasav, kovasavgélek, diatómaföld, kicsapott SiO2 stb. A lineáris poli(dimetilsziloxánok) csoportjához tartozó habzásgátlók kémiai vázként HO–[Si(CH3)2–O¹]n–H képletû vegyületet tartalmaznak, a terminális csoportok módosítottak, például éterezettek vagy általában –Si(CH3)3 csoporthoz kapcsolódnak. A kovasavtartalom széles tartományon belül változtatható, általában 0,1 tömeg% és 10 tömeg% közötti, elõnyösen 0,2 tömeg% és 5 tömeg% közötti, különösen elõnyösen 0,2 tömeg% és 2 tömeg% közötti, a poli(dimetil-sziloxán) tömegére vonatkoztatva. Ilyen habzásgátlók például ®Rhodorsil Antifoam 416 (Rhodia) és ®Rhodorsil Antifoam 481 (Rhodia). ®Rhodorsil Antifoam 416 közepesen viszkózus szilikonolaj, 25 °C¹on mért dinamikus viszkozitása mintegy 1500 mPa·s; tenzidet és kovasavat tartalmaz. A tenzidtartalom következtében sûrûsége a tiszta szilikonolajénál kisebb, mégpedig körülbelül 0,995 g/cm3.
1
HU 003 931 T2
®Rhodorsil
Antifoam 481 közepesen viszkózus szilikonolaj, 25 °C¹on mért dinamikus viszkozitása mintegy 4500 mPa·s; kovasavat tartalmaz, sûrûsége körülbelül 1,045 g/cm3. További habzásgátlók a szilikonok csoportjából: Rhodorsil 1824, Antimussol 4459–2 (Clariant), Entschäumer V 4459 (Clariant), SE Visk és AS EM SE 39 (Wacker). A szilikonolajokat emulziók alakjában is alkalmazhatjuk. A fentiekben ismertetett készítmények elõállítására szükséges segédanyagok, így fõleg tenzidek elvben ismertek és például az alábbi irodalomban leírtak: McCutcheon’s „Detergents and Emulsifiers Annual”, MC Publ. Corp., Ridgewood N. J.; Sisley and Wood, „Encyclopedia of Surface active Agents”, Chem. Publ. Co. Inc., N. Y. 1964; Schönfeldt, „Grenzflachenaktive Äthylenoxydaddukte”, Wiss. Verlagsgesellschaft, Stuttgart 1976; Winnacker-Küchler, „Chemische Technologie”, 7. kötet, C. Hanser-Verlag, München, 4. kiadás 1986, valamint az ezekben megadott irodalom. A komponensek elegyei segítségével tehát növényvédõ szerek állíthatók elõ vizes oldatok formájában, amelyek (a) 1–50 tömeg% mennyiségben vízben oldódó növényvédõ hatóanyagokat az (1) általános képletû vegyületek és sóik csoportjából – e képletben
5
10
15
20
25
(1) 30 Z1 jelentése –OM, –NHCH(CH3)CONHCH(CH3)CO2M vagy –NHCH(CH3)CONHCH[CH2CH(CH3)2]CO2M képletû csoport, ahol M=H vagy sóképzõ kation [(a) típusú hatóanyag] –, (c) 0–40 tömeg% szerves oldószert, (d) 1–80 tömeg% nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, amely (d) tenzidek hozzájárulnak a növényvédõ szer javított stabilitásához, növényekbe való felszívódásához vagy hatásához, (e) 0,1–20 tömeg% alkil-poliglikozid-csoportbeli nem ionogén tenzidet, (f) 0,1–25 tömeg% az ammóniumsók csoportjába tartozó szervetlen sókat, (g) 0–15 tömeg% más nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, (h) 0–30 tömeg% szokásosan alkalmazott formulációs segédanyagot és (i) 0,1–90 tömeg% vizet tartalmaznak.
35
40
45
50
2
Az (e) nemionos tenzidek és az (f) alatt említett szervetlen sók tömegaránya általában 20:1 és 1:20 közötti, elõnyösen 10:1 és 1:15 közötti, különösen elõnyösen 5:1 és 1:10 közötti, a legelõnyösebben 1:1 és 1:2 közötti. Az (a) herbicid hatóanyag és a (d) alatt említett tenzidek tömegaránya általában 5:1 és 1:10 közötti, elõnyösen 5:1 és 1:10 közötti, különösen elõnyösen 2:1 és 1:6 közötti. Az (a) herbicid hatóanyag és az (e) alatt említett nemionos tenzidek tömegaránya általában 20:1 és 1:1 közötti, elõnyösen 10:1 és 2:1 közötti, különösen elõnyösen 8:1 és 3:1 közötti. A vizes egyfázisú oldatok elõállítására felhasználható oldószerek korlát nélkül vagy nagymértékben vízzel elegyedõ szerves oldószerek, így például N¹metilpirrolidon (NMP), dimetil-formamid (DMF), dimetilacetamid (DMA) vagy Dowanol® PM (propilénglikolmonometil-éter). Szokásosan használt formulációs segédanyagok például az említett közömbös anyagok, fagyásgátlók, párolgásgátlók, tartósítószerek, színezékek stb.; elõnyös (h) formulációs segédanyagok az alábbiak: – fagyásgátlók és párolgásgátlók, így glicerin vagy etilénglikol, például 2–10 tömeg% mennyiségben és – tartósítószerek, így például Mergal K9N® (Riedel) vagy Cobate C®, – habzásgátló. A találmány szerinti folyékony készítmények elvben ismert eljárások segítségével állíthatók elõ, azaz a komponensek keverés, rázás közben vagy statikus keverõeljárással végzett elegyítése útján. A kapott folyékony készítmények stabilak és jól tárolhatók. Az ammóniumsók csoportjához tartozó szervetlen sók, így ammónium-szulfát és az alkil-poliglikozid típusú nemionos tenzid, így Atplus 435 (Uniquema) (=alkilpoliglikozid-elegy) kombinációja nagyobb hatóanyagés/vagy tenzidkoncentrációt tesz lehetõvé, a hatás – kevésbé koncentrált készítmények hatásával összehasonlítva – hasonló, részben jobb, mint a hagyományos készítményekkel elérhetõ hatás. Ez a termelési, csomagolási, tárolási és szállítási költség csökkentését is jelenti. A találmány szerinti készítmények tehát különösen alkalmasak nemkívánatos növényi növekedés leküzdésére meg nem mûvelt földön és toleráns kultúrákban egyaránt. Az alábbi példákban a mennyiségi adatok, ha mást nem kötünk ki, a tömegre vonatkoznak. Az 1. és 2. táblázat találmány szerinti stabil készítmények összetételét adja meg. A „Biológiai példák” címû bekezdésben biológiai tesztek eredményeit foglaltuk össze.
1. táblázat Készítmények (találmány szerint) 1(1)
9
3
4
5
6
7
8
9
10
11
Glufozinát-ammónium (AS)
25,00
25,00
25,00
25,00
25,00
25,00
25,00
25,00
25,00
25,00
25,00
5902(2)
35,00
TEGO XP
5
HU 003 931 T2
1. táblázat (folytatás) 1(1)
Empilan KA 5(2)
9
3
4
5
6
7
8
35,00
30,00
25,00
20,00
15,00
10,00
10
C12/C14–O–(EO)2–SO3 300(2)
35,00
Berol 900(2) Geropon CF
11
35,00 –Na+
Sapogenat T
9
35,00 812–I(2)
35,00
Atplus 435(3)
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
Ammónium-szulfát
7,00
7,00
7,00
7,00
7,00
7,00
7,00
7,00
7,00
7,00
7,00
3,00
3,00
3,00
3,00
3,00
3,00
0,5
0,5
0,5
0,3
0,3
0,3
0,3
0,3
0,3
0,25
0,5
ad 100
ad 100
ad 100
ad 100
ad 100
ad 100
ad 100
ad 100
ad 100
ad 100
ad 100
Propilénglikol-monometil-éter Propilénglikol Rhodorsil
481(4)
Víz (ad 100%)
3,00
3,00 3,00
3,00 3,00
2. táblázat Készítmények (találmány szerint) 12(1)
13
14
15
16
17
18
19
Glufozinát-ammónium (AS)
25,00
25,00
25,00
25,00
25,00
25,00
25,00
25,00
C12/C14–O–(EO)2–SO3–Na+(2)
35,00
35,00
35,00
Glucopon 225 DK(3) Glucopon 215
35,00 35,00
CSUP(3)
35,00 35,00
35,00
Atplus 435(3)
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
Ammónium-szulfát
7,00
7,00
7,00
7,00
7,00
7,00
7,00
7,00
Propilénglikol-monometil-éter
3,00
2,50
2,50
2,50
2,50
2,50
0,50
0,50 0,50
0,50
0,50
ad 100
ad 100
ad 100
Propilénglikol Rhodorsil 481(4)
3,00 2,75
0,25
Rhodorsil 416(5)
0,25
Antimussol 4459–2(6) Rhodorsil
0,50
457(7)
Víz (ad 100%)
ad 100
ad 100
ad 100
ad 100
ad 100
Az 1. és 2. táblázat rövidítései: (1) Az oszlopokban az 1–11. (1. táblázatban), illetve 14–19. (2. táblázatban) készítmények összetételét adtuk meg, minden sor az 1. oszlopban megnevezett komponens mennyiségét adja meg tömeg%-ban. AS a hatóanyag mennyisége (=active ingredient, a. i.), (2) C /C –O–(EO) –SO –Na+=C /C -zsíralkohol-dietilénglikol-éter-szulfát (®Genapol LRO /Clariant/ formájában alkalmazva), 12 14 2 3 12 14 ®TEGO XP 5902: Trisziloxán és nátriumsóoldat elegye (Degussa), ®Empilan KAS (=5 EO¹t tartalmazó etoxilezett alkohol) (Huntsman); ®Sapogenat-T–300=30 EO¹egységet tartalmazó triizobutil-fenol-etoxilát (Clariant), ®Berol 300=40 EO¹egységet tartalmazó alkil-glicerid (ricinus-etoxilát) (Akzo-Nobel), ®Geropon¹CF 812–I=szulfoszukcinát-aminsó (Rhodia), (3) ®Glucopon 225 DK=C –C -zsíralkohol-bázisú alkil-poliglikozid-alkil-poliszacharid elegy (Cognis), 8 10 ®Glucopon 215 CSUP=C –C -zsíralkohol-bázisú alkil-poliglikozid-alkil-poliszacharid elegy (Cognis), 8 10 ®Atplus 435=alkil-poliglikozid-alkil-poliszacharid elegy (Uniquema), (4) ®Rhodorsil 481=polidimetil-sziloxán-olaj kovasavgéllel (Rhodia), (5) ®Rhodorsil 416=polidimetil-sziloxán-olaj kovasavgéllel és tenziddel (Rhodia), (6) ®Antimussol 4459–2=szilikonbázisú habzásgátló emulzió (Clariant), (7) ®Rhodorsil 454=kovasavmentes polidimetil-sziloxán-olaj-bázisú habzásgátló (Rhodia).
6
1
HU 003 931 T2
Biológiai példák Az 1. és 2. táblázat szerinti készítményeket vízzel hígítottuk, és 200 l/ha felhasználási mennyiségû vízzel meg nem mûvelt, a természetes körülmények között kikelt gyomnövények spektrumát tartalmazó földre juttattuk. A 4 héttel késõbb végzett kiértékelés azt mutatta, hogy a gyomnövények zöld részei elhaltak, azaz a káros növények elleni hatás jó volt.
5
10 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Növényvédõ készítmények vizes oldatok formájában, azzal jellemezve, hogy (a) 1–50 tömeg% mennyiségben vízben oldódó növényvédõ hatóanyagokat az (1) általános képletû vegyületek és sóik csoportjából – e képletben
15
(1) 20
Z1 jelentése –OM, –NHCH(CH3)CONHCH(CH3)CO2M vagy –NHCH(CH3)CONHCH[CH2CH(CH3)2]CO2M képletû csoport, ahol M=H vagy sóképzõ kation [(a) típusú hatóanyag] –, (c) 0–40 tömeg% szerves oldószert, (d) 1–80 tömeg% nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, amely (d) tenzidek hozzájárulnak a növényvédõ szer javított stabilitásához, növényekbe való felszívódásához vagy hatásához, (e) 0,1–20 tömeg% alkil-poliglikozid-csoportbeli nem ionogén tenzidet, (f) 0,1–25 tömeg% az ammóniumsók csoportjába tartozó szervetlen sókat, (g) 0–15 tömeg% más nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, (h) 0–30 tömeg% szokásosan alkalmazott formulációs segédanyagot és (i) 0,1–90 tömeg% vizet tartalmaznak. 2. Az 1. igénypont szerinti növényvédõ szerek, azzal jellemezve, hogy (a) 2–40 tömeg% mennyiségben vízben oldódó növényvédõ hatóanyagokat [(a) típusú hatóanyagokat], (c) 0–30 tömeg% poláros szerves oldószert, (d) 5–70 tömeg% nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, (e) 0,5–15 tömeg% mennyiségben nemionos tenzidet az alkil-poliglikozidok csoportjából, (f) 0,5–20 tömeg% az ammóniumsók csoportjába tartozó szervetlen sókat,
25
30
35
40
45
50
55
7
2
(g) 0–10 tömeg% más nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, (h) 0–20 tömeg% szokásosan alkalmazott formulációs segédanyagot és (i) 5–70 tömeg% vizet tartalmaznak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti növényvédõ szerek, azzal jellemezve, hogy (a) 5–30 tömeg% mennyiségben vízben oldódó növényvédõ hatóanyagokat [(a) típusú hatóanyagokat], (c) 0–20 tömeg% poláros szerves oldószert, (d) 6–60 tömeg% nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, (e) 1–10 tömeg% mennyiségben nemionos tenzidet az alkil-poliglikozidok csoportjából, (f) 1–12 tömeg% az ammóniumsók csoportjába tartozó szervetlen sókat, (g) 0–10 tömeg% más nem ionogén, anionaktív, kationaktív és/vagy kettõs ionos tenzidet, (h) 0–15 tömeg% szokásosan alkalmazott formulációs segédanyagot és (i) 10–50 tömeg% vizet tartalmaznak. 4. Az 1–3. igénypontok bármelyike szerinti növényvédõ szerek, azzal jellemezve, hogy (a) típusú hatóanyagként glufozinát-ammóniumot tartalmaznak. 5. Az 1–4. igénypontok bármelyike szerinti növényvédõ szerek, azzal jellemezve, hogy az (e) nemionos tenzidek és az (f) alatt említett szervetlen sók közötti tömegarány 20:1 és 1:20 közötti. 6. Az 1–5. igénypontok bármelyike szerinti növényvédõ szerek, azzal jellemezve, hogy a (d) tenzidek anionaktív tenzidek, és az (a) herbicid anyag és a (d) anionaktív tenzid tömegaránya 5:1 és 1:10 közötti. 7. Az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti növényvédõ szerek, azzal jellemezve, hogy az (a) herbicid anyag és az (e) nem ionogén tenzid tömegaránya 20:1 és 1:1 közötti. 8. Eljárás az 1–7. igénypontok bármelyike szerinti növényvédõ szerek elõállítására, azzal jellemezve, hogy az (a)–(h) komponenseket és adott esetben a készítményben szereplõ további komponenseket vízzel [(i) komponenssel] összekeverjük. 9. Eljárás nemkívánatos növényi növekedés leküzdésére, azzal jellemezve, hogy az 1–7. igénypontok bármelyike szerinti, egy vagy több herbicid hatású hatóanyagot tartalmazó növényvédõ szer hatékony mennyiségét a növényekre, részeikre vagy életterükre juttatjuk. 10. Az 1–7. igénypontok bármelyike szerinti növényvédõ szerek alkalmazása káros szervezetek pusztítására a növényvédelemben vagy meg nem mûvelt földeken, amikor is a szerekben lévõ hatóanyagok a káros szervezetek ellen hatékonyak.
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
