!HU000003823T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 003 823
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 720285 (22) A bejelentés napja: 2003. 05. 01. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20030720285 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1549969 A1 2003. 11. 13. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1549969 B1 2008. 03. 05.
(51) Int. Cl.: G01S 7/495 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 03093861 PCT/DK 03/000286
(30) Elsõbbségi adatok: 138036 2002. 05. 01. US (72) (73) Feltaláló és szabadalmas: Bogh-Andersen, Torben, 2610 Rodovre (DK)
(74) Képviselõ: Szabó Zsolt, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
(54)
Lézertranszponder
(57) Kivonat
HU 003 823 T2
A jelen találmány tárgya lézertranszponder (1), amely mozgó jármûre monitorozó lézernyalábot bocsátó lézeres sebességmonitorozó készülék (7) blokkolására szolgál a lézeres sebességmonitorozó készülék (7) za-
varó lézernyalábbal történõ besugárzása útján. A monitorozó lézernyaláb elsõ f1 frekvenciával emittált, legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozatokat magában foglaló monitorozójel (8) alakjában áll
1. ábra A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 8 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 003 823 T2
2
elõ. A zavaró lézernyaláb második f3 frekvenciával emittált, legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozatokat (67) magában foglaló zavarójel (11) alakjában áll elõ. A lézertranszpondernek (1) ismert monitorozójelek közül legalább néhánynak a szóban forgó elsõ f1 frekvenciájához adatbázisban referenciaértékeket, és valamennyi szóban forgó referenciaértékhez a zavarójel tekintett második f3 frekvenciájának megfelelõ értéket szintén letároló mikroprocesszora (4), a monitorozójel (9) vételére szolgáló optikai vevõegysége (2), a monitorozójelet (8) villamos monitorozójellé (9) átalakító és a szóban forgó jelet bemenetként a mikroprocesszorba (4) küldõ monitorozójel-átalakítója
(3), a kapott villamos monitorozójelet (9) az adatbázis tekintett referenciaértékeivel összehasonlító, a megfelelõ második f3 frekvenciát kiválasztó vagy referenciaértékek hiányában a második f3 frekvenciaként az elsõ f1 frekvenciát, vagy egy, az adatbázisban letárolt tetszés szerinti frekvenciát választó és a kiválasztott frekvenciával villamos zavarójelet (10) elõállító mikroprocesszorbeli (4) programja, a mikroprocesszor (4) szóban forgó villamos zavarójelét (10) fogadó és azt a zavarójellé (11) átalakító zavarójel-átalakítója (5), valamint a lézeres sebességmonitorozó készüléket (7) a tekintett zavarójellel (11) besugárzó optikai adóegysége (6) van.
A jelen találmány lézeres sebességmonitorozó készülék blokkolására szolgáló lézertranszponderhez kapcsolódik, amelynél a monitorozó lézernyaláb elsõ f1 frekvenciával emittált, legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozatokat magában foglaló monitorozójel alakjában, míg a zavaró lézernyaláb második f3 frekvenciával emittált, legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozatokat magában foglaló zavarójel alakjában áll elõ. A kommunikáció és a felügyeleti rendszerek területén, valamint az olyan egyéb területeken, ahol információcserére van szükség, az információ optikai vételére és kisugárzására napjainkban széles körben kerülnek lézertranszponderek alkalmazásra. Egyre fokozódik azonban az igény az iránt, hogy az információfeldolgozás a kommunikációs kapcsolat nagyobb megbízhatósága mellett történjék. Az átviteli sebesség, az elküldött adatok mennyisége, valamint a kapcsolat megbízhatósága mindazonáltal egymással szorosan összefüggnek, és az egyik paramétert illetõen elért elõrelépés csökkenti a másik kettõ minõségét. Emellett az egyre kisebb elektronikus áramkörök iránti fokozódó igény egy újabb számításba veendõ tényezõt eredményez, mivel a kisebb rendszerek jelentõsebb melegedéssel kapcsolatos problémákat hívnak életre. Az US–5,767,954 sz. és az US–5,793,477 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmak lézeres sebességmonitorozó készülék blokkolására szolgáló rendszereket ismertetnek. A szóban forgó rendszerek sebességmonitorozó készülék optikai jelének vételét hajtják végre és ismerik azt fel, majd ezt követõen a sebességmonitorozó készülék blokkolására egy rögzített nagy energiás jelet bocsátanak ki. A sebességmonitorozó készülék jelének hatására bekövetkezõ mûködésbelépéskor a tekintett rendszerek egy nagy energiás, a lehetséges frekvenciák széles sávját lefedõ jel formájában válaszolnak, ami a lézerdióda túlmelegedésének kockázatával jár, hacsak ezután a lézerdióda adott ideig mûködésképtelenné nem válik, ami a rendszereket ezen idõ alatt használhatatlanná teszi. Továbbmenve, a lézeres sebességmonitorozó készülék könnyedén észlelheti az ilyen típusú lézeres za-
varótranszpondereket, és ezáltal figyelmeztetheti a sebességmonitorozó készülék használóját, hogy a sebességmonitorozó készülék zavarás tárgyát képezi. Ennek megfelelõen a találmány elsõ aspektusa egy olyan új és továbbfejlesztett lézertranszponderre, valamint a vételre került jelre választ adó olyan eljárásra irányul, amelyek az alkatrészek túlmelegedése nélkül folyamatosan és megbízhatóan képesek mûködni. A találmány második aspektusa egy olyan lézertranszponderre és egy olyan eljárás megvalósítására irányul, amelyek a szükséges információt gyorsan és megbízhatóan fogják továbbítani. A találmány harmadik aspektusa egy olyan lézertranszponderre és egy olyan eljárás megvalósítására irányul, amelyek az általánosan használt infravörös (IR)-diódák helyett lézerdiódákat alkalmaznak. A találmány negyedik aspektusa egy olyan lézertranszponderre és egy olyan eljárás megvalósítására irányul, amelyeket egy lézeres sebességmonitorozó készülék nem érzékel zavaróeszközökként. Az újdonság és a sajátosság abban áll, hogy a zavaró lézernyalábot második frekvencián emittált, legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozatokat tartalmazó zavarójel képezi, ahol a monitorozó lézernyaláb elsõ frekvencián emittált, legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozatokat tartalmazó monitorozójel alakjában áll elõ. A találmány egyik elõnyös kiviteli alakjánál a lézertranszpondernek számos ismert monitorozójel közül legalább néhánynak a szóban forgó elsõ frekvenciájához adatbázisban letárolt referenciaértékekkel rendelkezõ és valamennyi tekintett referenciaértékhez a zavarójel szóban forgó második frekvenciájának megfelelõ értéket ugyancsak letároló mikroprocesszora, a monitorozójel vételére szolgáló optikai vevõegysége, a monitorozójelet villamos monitorozójellé átalakító és a szóban forgó jelet bemenetként a mikroprocesszorba küldõ monitorozójel-átalakítója, a kapott villamos monitorozójelet az adatbázisban lévõ tekintett referenciaértékekkel összehasonlító, a megfelelõ második frekvenciát kiválasztó vagy referenciaértékek hiányában a második frekvenciaként az elsõ frekvenciát választó és a kiválasztott frekvenciával villamos zavarójelet elõállító,
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
1
HU 003 823 T2
mikroprocesszorban elrendezett programja, a mikroprocesszor szóban forgó villamos zavarójelét fogadó és azt a zavarójellé átalakító zavarójel-átalakítója, továbbá a lézeres sebességmonitorozó készüléket a szóban forgó zavarójellel besugárzó optikai adóegysége van. A program a zavaró impulzussorozatot egy meghatározott, azon idõintervallumnak megfelelõ idõintervallumban kisugárzó eljárást is magában foglalhat, amelyben a lézeres sebességmonitorozó készülék az általa kibocsátott monitorozó impulzussorozat visszaverõdésére vár. A találmány egyik változatánál a zavaró impulzussorozat kibocsátásához szükséges idõintervallum meghatározása érdekében az idõintervallum egy vagy több feljegyzett paraméter, úgymint például valamelyik áramköri komponensben jelentkezõ késleltetés vagy két monitorozó impulzussorozat közötti idõ alapján kerül kiszámításra. Ez elõnyösen lehetõvé teszi a transzponder számára az olyan változók, mint a lézertranszponder villamos áramköreiben fellépõ idõbeli késleltetések vagy a forgalomban lévõ lézeres sebességmonitorozó készülék által elfogadott idõbeli késések számításba vételét és ezáltal a lézeres sebességmonitorozó készülék megfelelõbb és sokkal megbízhatóbb zavarásának biztosítását. A program emellett egy, a zavaró impulzussorozat oly módon történõ kibocsátására szolgáló eljárást is magában foglal, amelynél a zavaró impulzussorozat a monitorozó impulzussorozattal fázisban van. Egy lehetséges másik kiviteli alaknál az elsõ frekvenciát egy változó frekvencia és/vagy a második frekvenciát egy változó frekvencia képezheti, miáltal lehetõvé válik az olyan lézeres sebességmonitorozó készülék zavarása, amely változó frekvenciájú monitorozójelet bocsát ki. A lézertranszponder számára ezáltal megfelelõbb detektálás és több lézeres sebességmonitorozó készülék beazonosíthatósága válik lehetõvé. Korábban a lézerdiódák alkalmazása rendkívül rövid üzemi idõtartamra korlátozódott, mivel a korábbi eljárások által kibocsátott zavaró impulzussorozat az összes ismert lézeres sebességmonitorozó készülék teljes frekvenciasávjában bocsátott ki információt, ezáltal olyan rendkívül nagy energiájú jelet sugározva ki, amely a lézerdiódát túlhevítené, ha annak folyamatosan kellene üzemelnie. Továbbmenve, a kibocsátott nagy energiás zavaró impulzussorozatot a lézeres sebességmonitorozó készülék könnyedén zavarójelként észlelné, és ennek megfelelõen riasztaná a lézeres sebességmonitorozó készülék használóját. Ennélfogva sok egyéb alkalmazás esetében is infravörös (IR)-diódák kerültek felhasználásra. Ezeknek az az elõnye, hogy rendkívül alacsony energiákon üzemelnek és ezért nem hevülnek túl. Azonban az IR¹diódák a maximális energiát 870 nm¹nél emittálják és az elterjedt lézersugárzó és lézervevõ eszközök üzemi hullámhosszán, ami 905 nm, a 870 nm¹nél kisugárzott energiának csupán a 20%¹át bocsátják ki, tehát azok-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
nál az alkalmazásoknál, ahol csupán egyetlen lézerdióda szükségeltetik, több IR¹diódára lesz szükség. A lézerdióda folyamatos üzemeltetésének egy másik elõnye, hogy a lézerdióda az IR¹diódához képest sokkal nagyobb energiákkal tud üzemelni; egy IR¹dióda fényt jellemzõen 100 mW teljesítménnyel sugároz ki, míg a közönséges lézerdiódák egészen 50 W¹ig tudnak emittálni és ezáltal a kommunikációs kapcsolat sokkal nagyobb megbízhatóságát eredményezik. Tehát a találmány olyan lézertranszpondert és eljárást biztosít, amelyek képesek egy lézeres sebességmonitorozó készülék észlelésére, továbbá olyan jelet állítanak elõ, amely az adott sebességmonitorozó készülék zavarásához elegendõ információt tartalmaz, ezáltal elkerülve a nagy energiás jeleket és lehetõvé téve a lézerdióda folyamatos és oly módon történõ üzemeltetését, hogy a lézeres sebességmonitorozó készülék számára a lézertranszponder érzékelése lehetetlen és a lézerdióda nem hevül túl. A találmányt az alábbiakban a rajz alapján, egyik elõnyös kiviteli alakjának ismertetése útján mutatjuk be részletesebben, ahol az 1. ábra egy találmány szerinti lézertranszponder tömbvázlatát szemlélteti; a 2. ábra egy találmány szerinti berendezés egyik elõnyös kiviteli alakja hardverjének részletes áramköri kapcsolását ábrázolja; a 2a., 2b. és 2c. ábra a 2. ábra szerinti kapcsolást szemlélteti felnagyított nézetben; a 3. ábra egy vételre került és egy kibocsátott jelet ábrázol; a 4. ábra a jel mikroprocesszorbeli feldolgozására szolgáló eljárás folyamatábrája; az 5. ábra a 4. ábrán szemléltetett eljárás zavarási szekvenciájának folyamatábrája; és a 6. ábra egy elõnyös zavarási szekvenciát szemléltet. A következõkben – kizárólag illusztrációs célokból – az „idõkeret” megjelölést az idõintervallum egyik példájaként használjuk. Amint azt az 1. ábra mutatja, az 1 lézertranszponder 2 optikai vevõegységet, 3 monitorozójel-átalakítót, 4 mikroprocesszort, 5 zavarójel-átalakítót, valamint 6 optikai adóegységet tartalmaz. A 6 optikai adóegységet egyik kiviteli alakjában egy jellemzõen a 904–905 nm hullámhosszon üzemelõ lézerdióda, míg egy másik kiviteli alakjában egy jellemzõen a 870 nm hullámhosszon mûködõ IR¹dióda képezi. A 4 mikroprocesszor az ismert monitorozójelek közül legalább néhánynak a frekvenciájához referenciaértékeket tárol, továbbá a szóban forgó referenciaértékek mindegyikéhez egy, a zavarójel egy másik frekvenciájának megfelelõ értéket is tárol. Az egyik kiviteli alaknál a szóban forgó referenciaértékek változtathatóak. Mûködés közben a 7 lézeres sebességmonitorozó készülék 8 monitorozó lézerjelet bocsát ki, amelyet a 2 optikai vevõegység vesz. Az optikai vevõegység a monitorozó lézerjelet a 3 monitorozójel-átalakítóhoz to-
1
HU 003 823 T2
vábbítja, amely a tekintett jelet villamos 9 monitorozójellé alakítja, ami a 4 mikroprocesszorhoz kerül továbbításra. A mikroprocesszor egy, a fogadott villamos monitorozójelnek az adatbázis szóban forgó referenciaértékeivel való összehasonlítására, a megfelelõ második frekvencia kiválasztására vagy amennyiben referenciaértékek nem találhatóak, a második frekvenciaként az elsõ frekvencia kiválasztására szolgáló programmal rendelkezik. A mikroprocesszor a villamos monitorozójelet a kiválasztott második frekvenciájú villamos 10 zavarójellé dolgozza fel, és ezen jelet a 5 zavarójel-átalakítóhoz továbbítja, amely a villamos zavarójelet 11 zavaró lézerjellé alakítja, amit a 6 optikai adóegység a lézeres sebességmonitorozó készülékhez sugároz vissza. A 2., 2a., 2b. és 2c. ábra a találmány szerinti lézertranszponder egyik elõnyös kiviteli alakjának részletes 21 kapcsolási rajzát mutatja. Az áramkör öt darab részáramkört tartalmaz: egy IR¹fotodiódával szerelt 22 detektoráramkört, egy 23 mikroprocesszor-áramkört, egy zavaróimpulzus-szélességet korlátozó 24 áramkört, egy lézerdiódával szerelt 25 áramkört, továbbá egy feszültségszabályozó 26 áramkört. Az IR¹fotodiódával szerelt detektoráramkör a területen járatos szakember számára ismert, klasszikus tranzisztoros 28 erõsítõelrendezésben két párhuzamosan kapcsolt 27 IR¹fotodiódát tartalmaz az ingadozás és a hõmérsékleti drift elkerülése érdekében negatív visszacsatolással. Az erõsítõ nagy erõsítési tényezõvel (>50 dB) rendelkezik és a két fotodiódából érkezõ ac¹csatolt villamos monitorozójelet erõsíti. A bemutatott kiviteli alaknál a detektor érzékenységének fokozása céljából két diódát válogatunk össze. Annak biztosítására, hogy a mikroprocesszor bináris jelet kapjon, a jelet ezután egy egytranzisztoros Smitt 29 triggerfokozaton bocsátjuk keresztül. A 23 mikroprocesszort egy 8 bites flashmikrokontroller képezi. A mikroprocesszor egy 20 lábas CPU, ahol a találmány bemutatott kiviteli alakjánál 11 darab láb van használatban. A processzor mûködés közbeni energiaellátásához a GND láb és a VCC láb a processzort 26 feszültségszabályozóhoz csatlakoztatja. A megszakító és bemeneti PD2 láb rendre az IR¹fotodiódával szerelt detektoráramkörhöz és a feszültségszabályozóhoz van csatlakoztatva. Az XTAL1 és XTAL2 lábak egy külsõ 10 MHz¹es 30 oszcillátorhoz vannak csatlakoztatva, amely a mikroprocesszor számára az órajelet biztosítja. A bemeneti és megszakító PD3 láb, a bemeneti PD0 láb, valamint a kimeneti PD1 láb mindegyike a feszültségszabályozóhoz van csatlakoztatva. A RESET láb egy, a területen jól ismert egyszerû visszaállító áramkörhöz van csatlakoztatva és a mikroprocesszor törlésére szolgál. A PB0 és a PB1 egyaránt kimeneti lábak, melyek a 24 impulzusszélesség-korlátozó elemen keresztül a lézerdiódával szerelt áramkörhöz vannak csatlakoztatva. Az IR¹fotodiódával szerelt detektoráramkörbõl érkezõ monitorozójel a megszakító PD2 lábon keresztül indítja el a mikroprocesszor jelfeldolgozó programját.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
A monitorozójelek jelfeldolgozó program általi feldolgozását követõen a mikroprocesszor a 24 impulzusszélesség-korlátozó elemhez csatlakoztatott kimeneti PB0 és PB1 lábakra villamos zavarójelet ad ki. A zavaróimpulzus hosszát korlátozó elem egy, a szakmában ismert differenciálóegység, amely a PB0 és a PB1 lábakra van csatlakoztatva, továbbá 31 leválasztóerõsítõt és 32 kapacitást foglal magában, és a 39 lézerdiódák túlterhelésének elkerülése céljából korlátozza a lézerimpulzus impulzusszélességét; a bemutatott kiviteli alaknál az impulzusszélességet 150 ns maximális értékre korlátozzuk. Ezáltal nagyon nagy csúcsteljesítmény érhetõ el, amely a lézerdióda túlterhelése nélkül nagy távolságokon is rendkívül hatékony zavarást eredményez. A 25 lézerdióda-meghajtó két fokozattal rendelkezik. Az elsõ fokozat a két, elõnyösen azonos 34 IC¹ben lévõ, a lézerdiódák meghajtására szolgáló FET tranzisztorokat hajtó 33 IC¹beli két FET tranzisztorból áll. Amikor a lézerdiódák hidegek és ennélfogva lassú indítási függvénnyel jellemzett állapotban vannak, a CPU védelmük érdekében az elsõ négy darab impulzus esetében a lézerdiódákat kisebb árammal hajtja meg. Ezt oly módon valósítjuk meg, hogy a két 34 meghajtó egyikét egy, az áramot korlátozó soros 35 ellenállással látjuk el. A lézerdiódák további védelmét 36 biztosító diódák („free-wheel diodes”) képezik, amelyek megakadályozzák bármilyen áramnak a lézerdiódákba történõ visszafolyását. A feszültségszabályozó 26 áramkört egy, a szakmában jól ismert áramkör képezi, és az két darab 37, 38 feszültségszabályozó elemet foglal magában. Az elsõ 37 feszültségszabályozó elem egy, a National Semiconductors cégtõl származó háromcsatlakozós pozitív visszacsatolású szabályozó, amely valamennyi digitális IC¹t 5V VCC feszültséggel látja el. A második 38 feszültségszabályozó elem egy, szintén a National Semiconductors cégtõl származó háromcsatlakozós hangolható szabályozó, amely az áramkör többi részét – ideértve a lézerdiódákat is – tápláló fõ VDD tápfeszültség beállítására szolgál. A 3. ábra a találmány elõnyös kiviteli alakja szerinti S1 monitorozójelre és S2 zavarójelre mutat be egy-egy példát. A monitorozójelnek f1 jelfrekvenciája van, és több impulzusból álló, f2 sorozatfrekvenciával rendelkezõ impulzussorozatokat foglal magában. A zavarójelnek f3 jelfrekvenciája van, és azonos vagy eltérõ számú impulzusból álló, f4 sorozatfrekvenciával (amely a 3. ábra szerint f2-nél nagyobb) rendelkezõ impulzussorozatokat foglal magában. A két pontozott vonal Dt1-gyel megegyezõ nagyságú idõkerettel rendelkezõ idõablakot jelöl ki. Ezen idõablak azon idõkeretet jelöli, amelyen belül a zavarójelben lévõ impulzussorozat kibocsátásra kell kerüljön annak biztosítása érdekében, hogy a lézeres sebességmonitorozó készülék a szóban forgó idõkeretben a tekintett impulzussorozatot általa visszavártként regisztrálja, és így a vételre került impulzussorozatot a kibo-
1
HU 003 823 T2
csátott monitorozó impulzussorozat visszaverõdéseként értelmezze. Mind a monitorozó impulzussorozatok, mind a zavaró impulzussorozatok állhatnak egy vagy több impulzusból. Ennélfogva a találmány oltalmi körébe esik azon eset is, amikor egy monitorozójelben egy csupán egyetlen impulzusból álló impulzussorozat kerül zavarásra egy zavarójelbõl származó, több impulzusból álló impulzussorozat útján, és megfordítva. A területen járatos szakember számára nyilvánvaló továbbá, hogy egy csupán egyetlen impulzusból álló monitorozó impulzussorozat egy szintén egyetlen impulzusból álló impulzussorozattal is zavarható, továbbá az, hogy egy több impulzusból álló monitorozó impulzussorozat egy szintén több impulzusból álló impulzussorozattal zavarható. Az egyik elõnyös kiviteli alaknál a zavarójel a monitorozó impulzussorozattal fázisban kerül kisugárzásra, ezáltal biztosítva, hogy a zavaró impulzussorozatok mindegyike a várakozás szerinti idõkeretben kerüljön vételre. Nyilvánvaló, hogy a fenti módszerek olyan alkalmazásnál is használhatóak, ahol a monitorozójel (nem ábrázolt) változó frekvenciákat tartalmazó modulált jelet foglal magában. Ilyen esetben a monitorozójel a szakmában ismert eljárásokkal demodulálható és a találmány szerinti módszerrel valamennyi frekvencia külön-külön analizálható. Az eltérõ frekvenciáktól függõen a kibocsátott zavarójel szintén tartalmazhat változó frekvenciákat, ezek mindegyike a monitorozójel mozgó jármûrõl neki megfelelõ frekvencián való visszaverõdését jelenti. A 4. ábra szerinti blokkdiagram a mikroprocesszorbeli program lefolyását, továbbá a villamos monitorozójel feldolgozásának folyamatát ismerteti. A 40 induláskor a program 41 készenléti üzemmódba kerül. Itt üresjáratban marad egészen egy 42 fényérzékelésig, amely a bemeneti PD2 lábon – amely egy, a programot indító megszakítóláb – villamos jelet eredményez. A vételre került jelet ezt követõen 43 szûrõrendszerben dolgozzuk fel. A jelen kiviteli alaknál a 43 szûrõrendszer két darab szûrõbõl áll: elõször egy közvetlenbecsapódás-szûrõbõl, amely egy olyan szûrõ, amely azt hivatott kiküszöbölni, hogy a mikroprocesszor a monitorozó lézernyaláb IR¹fotodiódára való közvetlen becsapódása által az IR¹fotodiódán kiváltott telítés miatt fals választ adjon. A fals válasz elkerülése érdekében a közvetlenbecsapódás-szûrõ az IR¹fotodióda telítése esetén adott ideig, például 1 ms¹ig blokkolja a mikroprocesszoron lévõ bemeneti csatlakozót. A közvetlenbecsapódás-szûrõn történõ áthaladást követõen a jel egy 70–700 Hz¹re beállított frekvenciasávval jellemzett sáváteresztõ szûrõn halad keresztül oly módon, hogy az ismert lézeres monitorozóberendezések üzemi tartományát képezõ 100 Hz és 600 Hz közötti frekvenciák kerülnek áteresztésre. A program mûködésének javítása és a szükségtelen adatok feldolgozásának elkerülése, valamint a lé-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
zertranszponder hatékonyságának fokozása céljából a villamos monitorozójeleket számos 44 küszöbértékkel hasonlítjuk össze, amelyek a vételre került jel tényleges monitorozójelként való értelmezéséhez jelentenek a program számára határokat kijelölõ értékhalmazt. A bemutatott kiviteli alaknál ezen küszöbértékek az impulzus felfutási idõtartama, a fényintenzitás, azonban nyilvánvaló, hogy ezekhez számos további küszöbérték is hozzáadható. A programban ekkor egy felvillanási ablak („flimmer window”) ugyancsak aktiválásra kerül, amely szintén a nem kívánt jelek nem kívánt feldolgozásának kiküszöbölését szolgálja. A felvillanási ablak annak megelõzése érdekében került beiktatásra, hogy a szoftver egy már érzékelt jelben, ugyanazon impulzussorozatban az impulzus felfutóélében jelen lévõ zaj következtében ne detektáljon hibásan új jeleket. Ezt oly módon értük el, hogy a szoftvert a felvillanási ablak idõkeretében új jeleket nem detektáló módon konfiguráltuk; a bemutatott kiviteli alaknál ezen idõkeret az elsõ impulzus detektálásának pillanatától 50–100 ms¹ra állítható be. Amennyiben a jel a meghatározott küszöbértékeken kívül esik, a program visszatér a 41 készenléti üzemmódba és egy következõ fényérzékelésre fog várakozni. Amennyiben a jel a kijelölt küszöbértékeken belül esik, a program elindít egy 45 idõzítõszámlálót, amely idõzíti az impulzussorozatok közötti idõtartamot, továbbá számolja a vételre került impulzussorozatok számát. A mikroprocesszorban letárolt program kiszámítja az x¹edik monitorozó impulzussorozatra rákövetkezõ impulzussorozat vételének várható idõpontját, a várható idõpontban a következõ zavaró impulzussorozatot elküldi a monitorozójel-átalakítóhoz, és az y¹adik monitorozó impulzussorozat várható idõpontjában megvizsgálja, hogy a lézeres sebességmonitorozó készülék sugároz¹e még, és amennyiben igen, úgy az y+1-edik monitorozó impulzussorozat várható idõpontjában egy zavaró impulzussorozatot küld a zavarójel-átalakítóhoz. A kiviteli alakok egyikénél az x értéke 5 és az y értéke 9. A program a 46 lépésben ellenõrzést hajt végre annak érdekében, hogy lássa vajon egy adott idõkeretben három impulzussorozat észlelésre került¹e. Amennyiben az impulzussorozatok száma háromnál kisebb, a program visszatér a készenléti üzemmódba és egy új impulzussorozatra várakozik, miközben az idõzítõ fut. Ha a program úgy találja, hogy a 45 idõzítõszámláló által beállított elfogadott idõtartamban három releváns impulzussorozat érzékelésre került, a program a 47 lépésre ugrik, ahol – a vételre került jel alapján – zavarójelhez megfelelõ értékeket és idõablakot választ, amelyben az elõállított zavarójel kisugárzásra kerül majd. A bemutatott kiviteli alaknál ezt két eltérõ módon valósítottuk meg. Az elsõ módszer egy táblázatban való visszakeresés, ahol a jel és az impulzussorozatok eltérõ frekvenciái különbözõ, felhasználó által meghatározott zavarójeleknek felelnek meg. Amennyiben egy ismert lézeres sebességmonitorozó készüléktõl szár-
1
HU 003 823 T2
mazó monitorozójel kerül vételre, döntõen ezt a módszert fogjuk használni. A második módszert akkor alkalmazzuk, ha vételre került a monitorozójel és a táblázatban nincs megfelelõ zavarójel. Másként kifejezve, a monitorozójelet egy ismeretlen lézeres sebességmonitorozó készülék emittálta. Ebben az esetben a program egy felhasználó által definiált zavarójelet fog választani. A bemutatott kiviteli alaknál ez a mikroprocesszorbeli adatbázis táblázatában lévõ elsõ zavarójel lesz, azonban a vételre került monitorozójel frekvenciájával azonos jelfrekvenciával kisugározva. A referenciaértékek hiányában egy lehetséges másik választás egy tetszés szerinti, adatbázisban letárolt frekvencia kiválasztása. A lézeres sebességmonitorozó készülék zavarásához egy speciális jelfrekvencia kiválasztásával – amint az a fentiek szerint történik – elkerüljük, hogy 5 MHz frekvenciával folytonos zavarójel sugárzására legyen szükség, és ehelyett olyan, impulzussorozatokból álló zavarójel kerül kibocsátásra, amelynél valamennyi impulzussorozat frekvenciája például 5 MHz lehet, továbbá a jelfrekvencia az ismert lézeres sebességmonitorozó készülékeknek megfelelõ tartományban – ami 100 Hz és 600 Hz közé esik – kerül beállításra. Az 5 MHz¹es folytonos impulzusokat kibocsátó nagy energiás jel – amely az optikai adóegységben nagyon sok hõt generál – fentiek szerint történõ elkerülésével a megtakarított energia felhasználható arra, hogy az impulzussorozatokban nagyobb teljesítményû impulzusokat emittáljunk vagy arra, hogy a zavarójeleket hosszabb ideig sugározzuk és ezáltal javítsuk a lézertranszponder használhatóságát. Továbbmenve, a felhasználó számára ugyancsak lehetõség van arra, hogy a szoftverbeli értékeket, úgymint a jelfrekvenciát és a zavarójel idõzítését vagy az impulzussorozat-frekvenciát, vagy a sorozatbeli impulzusok számát beállítsa. Így lehetõség van arra, hogy a lézertranszpondert a felhasználók speciális igényeihez igazítsuk. A mikroprocesszor olyan programozással bír, amelynek megfelelõen feljegyzi az egymásra következõ monitorozó impulzussorozatok vétele között eltelt idõtartamot, a tekintett feljegyzések alapján kiszámítja a következõ monitorozó impulzussorozat vételének idõpontját és elõállít egy, a zavaró impulzussorozatokat képviselõ villamos zavarójelet, amely a tekintett idõpontban kell kisugárzásra kerüljön. A 48 lépésben kiszámításra kerül azon idõablak, amelyben a zavarójel kibocsátására szükség van ahhoz, hogy a lézeres sebességmonitorozó készülék biztosan azon idõpontban vegye a zavarójelet, amikor saját monitorozójelének a visszaverõdését várja. Az idõablak a jelenlegi és a megelõzõ impulzussorozat közötti idõkülönbség átlagértéke (lásd a 3. ábra szerinti pontozott vonalakat) és az áteresztett impulzussorozatok száma alapján kerül kiszámításra. Ahhoz, hogy az idõablak helyes kiszámításáról meggyõzõdhessünk, a bemutatott kiviteli alaknál a program a 49 lépésben elõször folytatja a feldolgozást,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
miután a program az idõablak számára négy impulzussorozatot felhasználva kiszámította a középértéket. Az idõablak számítását követõen a program az 50 lépésben egy zavarási szekvenciába kezd, a zavarást részletesebben a következõkben az 5. ábrához kapcsolódóan fogjuk ismertetni. Amikor a program a zavarást befejezte, az 51 lépésre halad tovább annak eldöntésére, vajon a rendszer továbbra is vesz¹e még impulzussorozatokat. Amennyiben igen, a program az 52 lépésre ugrik, ahol a 48 lépésben leírtakkal megegyezõ módon az elõzõ idõablakok alapján egy új idõablakot számít ki, majd ezt követõen visszatér az 50 lépésre és megismétli a zavarást. A kiviteli alakok egyikénél a mikroprocesszort úgy programozzuk, hogy az – például minden ötödik várakozás szerinti monitorozó impulzussorozatnál – megvizsgálja, vajon a lézeres sebességmonitorozó készülék az 51 lépésben sugároz¹e még és amennyiben igen, úgy a hatodik monitorozó impulzussorozat vételekor zavaró impulzussorozatot küldjön a zavarójel-átalakítónak. Amennyiben további monitorozójeleket nem észlelünk, a program a 41 lépésben visszatér a készenléti üzemmódba, ahol a következõ fényérzékelésre várakozik. A 4. ábra szerinti zavarás részleteiben az 5. ábrához kapcsolódóan kerül ismertetésre. A zavarás 60 lépésben történõ megkezdésekor a program a 61 lépésben kimenetre küldi a választott zavarójelet. A jel kibocsátását követõen a program 62 riasztást hoz mûködésbe, amely figyelmezteti a felhasználót arra, hogy megfigyelés alatt áll; ez jellemzõen akkor következik be, amikor a monitorozó impulzussorozat elõre meghatározott számú alkalommal már vételre került. A bemutatott kiviteli alaknál a riasztás audioriasztásból és vizuális riasztásból áll, ahol az audioriasztás egy apró berregõ, amely berreg, míg a vizuális riasztás egy dióda, amely mûködésbe lépésekor fényt bocsát ki. A két riasztás aktiválható egyidejûleg vagy a felhasználó dönthet úgy, hogy csupán az egyiket vagy akár egyiket sem aktiválja. Egy lehetséges másik kiviteli alaknál a vizuális riasztás egy kijelzõ, például egy LCD vagy egy PDA számítógép alakjában is biztosítható, amely megjeleníti az információkat, úgymint a lézeres sebességmonitorozó készülék típusát, valamint az annak frekvenciájára vonatkozó információt. A transzponderbe emellett további hangjelzõ eszközként egy hangmodul is beépíthetõ, amely elektronikus hangon informálja a felhasználót arról, hogy megfigyelés alatt áll. A 63 lépésben a program az idõzítõhöz fordul és lekérdezi az áthaladt impulzussorozatok számát. Amennyiben kilencnél kevesebb impulzussorozat került detektálásra, a program visszatér a 61 lépéshez, folytatja a zavarójel kibocsátását és a riasztást továbbra is aktivált állapotban tartja. Amennyiben kilenc impulzussorozaton már túl vagyunk, a program a 64 zavarást befejezi, kikapcsolja a riasztást és visszatér a 4. ábra szerinti 51 lépéshez.
1
HU 003 823 T2
A 6. ábra az elõnyös zavarás egy lehetséges másik példáját szemlélteti. Egy lézeres monitor 100 Hz impulzusfrekvenciával ötven darab 65 impulzusból álló sm monitorozójelet bocsát ki. Az illusztráció kedvéért a 6. ábrán csupán az elsõ nyolc impulzust tüntettük fel a nekik megfelelõ p1, p2, p3, p4, p5, p6, p7 és p8 idõpontokban. Egyik elõnyös kiviteli alakjában a transzponder a p1, p2 és p3 idõpontoknál a 4. ábra szerinti 44 lépésben elmondottak szerint a monitorozó impulzusok esetében megvizsgálja a küszöbértékeket, és amennyiben a monitorozó impulzusok nem egyeznek meg a küszöbértékekkel, a transzponder újraindul. Amennyiben a p3 idõpontbeli monitorozó impulzus szintén megegyezik a küszöbértékekkel, kiszámításra kerül a monitorozójel frekvenciája és a megfelelõ sj zavarójelet a táblázatból kikeressük. Amint azt a vonalkázott terület jelzi, a transzponder vevõegysége a transzponder által végzett zavarás és energiamegtakarítás közben az interferencia elkerülése érdekében a p4, p5 és p6 idõpontokban üzemképtelen. Amint azt a 4. ábra szerinti 48 lépés kapcsán ismertettük, zavaró impulzussorozat kibocsátásához 66 idõkeret kerül kiszámításra, továbbá a transzponder ezen 66 idõkereten belül 25 ms idõtartamig 5 MHz frekvenciával 67 zavaró impulzussorozatot bocsát ki, ami összességében 125 impulzust jelent. A könnyebb átláthatóság kedvéért a kibocsátott 67 impulzussorozatok 3–3 darab impulzust foglalnak magukban. A 66 idõkeret kiszámítása nem szükségszerûen történik csupán a monitorozóimpulzusok közötti idõkülönbséget megadó idõérték alapján, a további paraméterek, úgymint – a teljesség igénye nélkül – a monitorozójelet kibocsátó lézeres sebességmonitorozó készülék típusa alapján is beállítható, ahol a paraméterek a korábban ismertetett adatbázisban vagy egy másik adatbázisban vannak letárolva. Ezen utóbbi adatbázis például egy összehasonlító táblázatot vagy kísérleti úton, vagy tesztekkel meghatározott referenciaértékeket tartalmazhat. Egy lehetséges másik, szintén alkalmazható paraméter például a lézertranszponder áramkörének villamos összetevõiben jelentkezõ idõkésleltetés. A 6. ábrán bemutatott eset kapcsán számított 66 idõkeret a p4, p5 és p6 idõpontok körül szimmetrikusan kerül alkalmazásra. A p5 és a p6 idõpontokban a transzponder a kiszámított 66 idõkeretben zavaró 67 impulzussorozatokat bocsát ki, miközben a vevõegység továbbra is üzemképtelen marad. Nyilvánvaló, a zavaró 67 impulzussorozatok kibocsátása mindaddig nem szükséges, hogy mindenkor pontosan ugyanabban a pillanatban történjék, amíg az a számított idõkereten belül esik. Amint az a p4, p5 és p6 idõpontokban látható, a zavaró impulzussorozatok a létrehozott 66 idõkereten belül eltérõ pontokban kerülnek kisugárzásra. A p7 pillanatban az adóegység leállítja a zavarójelek kibocsátását és mûködésbe jön a transzponder vevõegysége, továbbá megvizsgálja, hogy a lézeres monitorozókészülék kibocsát¹e még impulzusokat.
2
Mivel a lézeres monitorozókészülék még emittál impulzusokat, a transzponder a p8 idõpillanatban folytatja a zavarást, miközben az sd detektorelem ismételten deaktiválódik. A területen járatos szakember számára nyilvánvaló, 5 hogy a találmány szerinti, elõzõekben bemutatott lézertranszponder egyéb zavarási célokra, például távolsági zavarásra – ahol a jármû sebessége zérus – szintén felhasználható. Az is a találmány körébe tartozik továbbá, hogy a 10 transzponder az elõzõekben bemutatott hullámhosszaktól eltérõ hullámhosszakkal rendelkezõ optikai jeleket is vehet, illetve emittálhat. 15 SZABADALMI IGÉNYPONTOK
20
25
30
35
40
45
50
55
60 7
1. Lézertranszponder (1) mozgó jármûre monitorozó lézernyalábot bocsátó lézeres sebességmonitorozó készülék (7) blokkolására a lézeres sebességmonitorozó készülék (7) zavaró lézernyalábbal történõ besugárzása útján, ahol a monitorozó lézernyaláb elsõ f1 frekvenciával emittált, legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozatokat (65) magában foglaló monitorozójel (8; s1; sm) alakjában áll elõ, továbbá a zavaró lézernyaláb második f3 frekvenciával emittált, legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozatokat (67) magában foglaló zavarójel (11; s2; sj) alakjában áll elõ, azzal jellemezve, hogy a lézertranszpondernek – ismert monitorozójelek közül legalább néhánynak a szóban forgó elsõ f1 frekvenciájához adatbázisban referenciaértékeket, és valamennyi szóban forgó referenciaértékhez a zavarójel tekintett második f3 frekvenciájának megfelelõ értéket szintén letároló mikroprocesszora (4); – a monitorozójel (s1; sm) vételére szolgáló optikai vevõegysége (2); – a monitorozójelet (8, s1; sm) villamos monitorozójellé (9; s1; sm) átalakító és a szóban forgó jelet bemenetként a mikroprocesszorba (4) küldõ monitorozójel-átalakítója (3); – a kapott villamos monitorozójelet (9) az adatbázis tekintett referenciaértékeivel összehasonlító, a megfelelõ második f3 frekvenciát kiválasztó vagy referenciaértékek hiányában a második f3 frekvenciaként az elsõ f1 frekvenciát, vagy egy, az adatbázisban letárolt tetszés szerinti frekvenciát választó és a kiválasztott frekvenciával villamos zavarójelet (10; s2; sj) elõállító mikroprocesszorbeli (4) programja; – a mikroprocesszor (4) szóban forgó villamos zavarójelét (10; s2; sj) fogadó és azt a zavarójellé (11; s2; sj) átalakító zavarójel-átalakítója (5); valamint – a lézeres sebességmonitorozó készüléket (7) a tekintett zavarójellel (11; s2; sj) besugárzó optikai adóegysége (6) van. 2. Az 1. igénypont szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy a zavarójelnek (11; s2; sj) a monitorozójelétõl (8; s1; sm) eltérõ frekvenciája van.
1
HU 003 823 T2
3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy a legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozatok (67) a legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozathoz (65) képest magasabb frekvencián kerülnek kibocsátásra. 4. Az 1., a 2. vagy a 3. igénypont szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy az elsõ f1 frekvencia egy változó frekvencia és/vagy a második frekvencia egy változó f2 frekvencia. 5. Az 1., a 2., a 3. vagy a 4. igénypont szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy a zavarójel (11; s2; sj) a monitorozójellel (8; s1; sm) fázisban kerül kibocsátásra. 6. Az 1–5. igénypontok bármelyike szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszor (4) legalább az – egymást követõ, legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozatok (65) vétele között eltelt idõtartam feljegyzése, – a tekintett feljegyzések alapján a következõ legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozat (65) vétele idõpontjának számítása, és – a szóban forgó pillanatban kibocsátani szándékozott legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozatokat (67) képezõ villamos zavarójel (10) elõállítása lépésének végrehajtására van programozva. 7. Az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszor (4) emellett vagy ehelyett idõintervallumot (66) számít, továbbá a lézertranszponder a legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozatot (67) a kiszámított idõintervallumban (66) bocsátja ki. 8. A 7. igénypont szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy az idõintervallumot (66) egy, a következõ feljegyzett paraméterek közül egy vagy több alapján számított idõintervallum (66) képezi: – a paramétert a legalább két egymást követõ, legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozat (65) között eltelt feljegyzett idõtartamot magában foglaló idõérték képezi, – a paramétert az említett vagy egy másik, ismert lézeres sebességmonitorozó készülékeknek megfelelõ értékeket tartalmazó adatbázisból származó legalább egy értéket magában foglaló táblázat vagy referenciaérték képezi, és – a paramétert a lézertranszponderek villamos összetevõinek idõkésleltetése által meghatározott értéket magában foglaló késleltetési érték képezi. 9. Az 1–8. igénypontok bármelyike szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszor (4) – az x¹edik legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozatra (65) rákövetkezõ impulzussorozat vétele várható idõpontjának kiszámítására, – a várható idõpontban a következõ legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozat (67) zavarójel-átalakítóhoz (5) küldésére, és
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 8
2
– az y¹adik monitorozó impulzusnyaláb (65) várható idõpontjában a lézeres sebességmonitorozó készülék (7) sugárzása fennállásának vizsgálatára, és ennek teljesülése esetén az y+1-edik monitorozó impulzussorozat (65) várható idõpontjában legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozat (67) zavarójel-átalakítóhoz (5) küldésére van programozva. 10. A 9. igénypont szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy x=5 és y=9. 11. A 9. vagy a 10. igénypont szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszor (4) minden ötödik várakozás szerinti legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozatnál (65) a lézeres sebességmonitorozó készülék sugárzása fennállásának vizsgálatára, és ennek teljesülése esetén a hatodik monitorozó impulzussorozat (65) vételekor legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozatok (67) zavarójel-átalakítóhoz (5) küldésére van programozva. 12. Az 1–11. igénypontok bármelyike szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy az optikai adóegység (6) egy jellemzõen 904–905 nm hullámhosszon üzemelõ lézerdióda. 13. Az 1–12. igénypontok bármelyike szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy az optikai adóegység egy jellemzõen 870 nm hullámhosszon üzemelõ infravörösdióda. 14. Az 1–13. igénypontok bármelyike szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy a legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozat (65) elõre meghatározottnál többszöri vétele esetén mûködésbe lépõ hangjelzõ eszköze van. 15. Az 1–14. igénypontok bármelyike szerinti lézertranszponder (1), azzal jellemezve, hogy az adatbázis a letárolt értékek változtathatóságát biztosítón van kialakítva. 16. Az 1–15. igénypontok bármelyike szerinti lézertranszponder (1) alkalmazása mozgó jármûre monitorozó lézernyalábot bocsátó lézeres sebességmonitorozó készülék (7) blokkolására a lézeres sebességmonitorozó készülék (7) zavaró lézernyalábbal történõ besugárzása útján, ahol a monitorozó lézernyaláb elsõ f1 frekvenciával emittált, legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozatokat (65) magában foglaló monitorozójel (8; s1; sm) alakjában áll elõ, azzal jellemezve, hogy a zavaró lézernyaláb optikai adóegység (6) útján második f3 frekvenciával emittált, legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozatokat (67) magában foglaló zavarójel (11; s2; sj) alakjában áll elõ a tekintett zavarójelnek (11; s2; sj) a lézeres sebességmonitorozó készülék (7) monitorozójellel (8; s1; sm) fázisban történõ besugárzására. 17. A 16. igénypont szerinti lézertranszponder (1) alkalmazása, azzal jellemezve, hogy a lézertranszpondernek (1) – egymást követõ, legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozatok (65) vétele között eltelt idõtartam feljegyzésére, – a tekintett feljegyzések alapján a következõ legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozat (65) vétele idõpontjának számítására, és
1
HU 003 823 T2
– a szóban forgó pillanatban kibocsátani szándékozott, legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozatokat (67) képezõ villamos zavarójel (10) elõállítására programozott mikroprocesszora (4) van. 18. A 17. igénypont szerinti lézertranszponder (1) alkalmazása, azzal jellemezve, hogy a lézertranszponder (1) mikroprocesszora (4) – az x¹edik legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozatra (65) rákövetkezõ impulzussorozat vétele várható idõpontjának kiszámítására, – a várható idõpontban a következõ legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozat (67) zavarójel-átalakítóhoz (5) küldésére, és – az y¹adik legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzusnyaláb (65) várható idõpontjában a lézeres sebességmonitorozó készülék (7) sugárzása fennállásának vizsgálatára, és ennek teljesülése esetén az y+1-edik monitorozó impulzussorozat (65) várható idõpontjában legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozat (67) zavarójel-átalakítóhoz (5) küldésére van programozva. 19. A 18. igénypont szerinti lézertranszponder (1) alkalmazása, azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszor (4) minden ötödik várakozás szerinti legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozatnál (65) a lézeres sebességmonitorozó készülék sugárzása fennállásának vizsgálatára, és ennek teljesülése esetén a hatodik legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozat (65) vételekor legalább egy impulzusból álló zavaró impulzussorozatok (67) zavarójel-átalakítóhoz (5) küldésére van programozva. 20. A 16–20. igénypontok bármelyike szerinti lézertranszponder (1) alkalmazása, azzal jellemezve, hogy a legalább egy impulzusból álló monitorozó impulzussorozat (65) elõre meghatározottnál többszöri vétele esetén mûködésbe lépõ hangjelzõ eszköze van.
5
10
15
20
25
30
35
40
9
2
21. A 16–20. igénypontok bármelyike szerinti lézertranszponder (1) alkalmazása, azzal jellemezve, hogy a transzponder adatbázist foglal magában, ahol az adatbázis a letárolt értékek változtathatóságát biztosítón van kialakítva. 22. Eljárás elsõ f1 frekvenciájú monitorozójel (8; s1; sm) alakjában monitorozó lézernyalábot kibocsátó lézeres sebességmonitorozó készülék (7) blokkolására második f3 frekvenciájú zavarójel (11; s2; sj) alakjában zavaró lézernyalábot kibocsátva, azzal jellemezve, hogy az eljárás keretében – ismert monitorozójelek (8; s1; sm) közül legalább néhánynak a tekintett elsõ f1 frekvenciájához mikroprocesszor (4) adatbázisában referenciaértékeket tárolunk le, továbbá valamennyi szóban forgó referenciaértékhez a zavarójel (8; s1; sm) tekintett második f3 frekvenciájának megfelelõ értéket szintén letárolunk, – optikai vevõegység (2) segítségével a monitorozójel (8; s1; sm) vételét végezzük, – a monitorozójelet (8; s1; sm) monitorozójel-átalakítóval (3) villamos monitorozójellé (9; s1; sm) alakítjuk és a szóban forgó jelet bemenetként a mikroprocesszorba (4) küldjük, – a kapott villamos monitorozójelet (9; s1; sm) az adatbázis szóban forgó referenciaértékeivel a mikroprocesszor (4) programja útján összehasonlítjuk, a megfelelõ második f3 frekvenciát kiválasztjuk vagy referenciaértékek hiányában a második f3 frekvenciaként az elsõ f1 frekvenciát, vagy egy, az adatbázisban letárolt tetszés szerinti frekvenciát választunk, továbbá a kiválasztott frekvenciával villamos zavarójelet (10; s2; sj) állítunk elõ, – a tekintett villamos zavarójelet (10; s2; sj) zavarójel-átalakító (5) útján a zavarójellé (11; s2; sj) alakítjuk, és – optikai adóegység (6) útján a lézeres sebességmonitorozó készüléket (7) a szóban forgó zavarójellel (11; s2; sj) besugározzuk.
HU 003 823 T2 Int. Cl.: G01S 7/495
10
HU 003 823 T2 Int. Cl.: G01S 7/495
11
HU 003 823 T2 Int. Cl.: G01S 7/495
12
HU 003 823 T2 Int. Cl.: G01S 7/495
13
HU 003 823 T2 Int. Cl.: G01S 7/495
14
HU 003 823 T2 Int. Cl.: G01S 7/495
15
HU 003 823 T2 Int. Cl.: G01S 7/495
16
HU 003 823 T2 Int. Cl.: G01S 7/495
17
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
