!HU000004089T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 004 089
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 05 815480 (22) A bejelentés napja: 2005. 10. 27. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20050815480 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1805366 A2 2006. 05. 04. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1805366 B1 2008. 03. 19.
(51) Int. Cl.: E01D 2/04 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 06045294 PCT/DE 05/001927
(30) Elsõbbségi adatok: 102004052374 2004. 10. 28. DE (72) (73) Feltaláló és szabadalmas: Back, Walter, 63808 Stockstadt (DE)
(74) Képviselõ: Farkas Tamás, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
(54)
Többcélú út
(57) Kivonat
HU 004 089 T2
A találmány tárgya többcélú út (1), amelyben függõleges támasztópillérek (2), valamint vízszintes útszakaszok (3) vannak elrendezve a támasztópilléreken (2) egymás szomszédságában, továbbá számos útszakasz (3) egy, vagy több egymás fölött elrendezett úttestet (4), vagy csõvezeték hordozására szolgáló felületeket (5) alkot, és belsejükben üreges kamra (6) van kialakítva, amely a többcélú út (1) teljes hosszában végigvonul, valamint az alátámasztó pillérek (2) és/vagy
az útszakaszok (3) fa anyagú rétegelt lemezbõl vannak kialakítva, és az egyes útszakaszok (3) hosszanti oldalfelületei minden esetben trapéz alakúak, és az útszakaszoknak ferde végfelületeik vannak, valamint az útszakaszok (3) egymáshoz képest váltakozva vannak elrendezve úgy, hogy ferde végfelületeik minden esetben vagy kényszerkapcsolatban, vagy nem kényszerkapcsolatban vannak egymással felületük jelentõs részén.
1. ábra A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 4 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 004 089 T2
A találmány tárgya többcélú út, amely függõleges támasztópillérekbõl és vízszintes útelemekbõl áll, amelyek egymás mellett vannak elrendezve a támasztópilléreken, továbbá az útelemek legalább egy útsávot vagy teherhordó felületeket alkotnak, továbbá belsejükben folyamatos üreget képeznek a többcélú út teljes hossza mentén. A technika állásában a német DE 43 04 434 A19 számú közzétételi irat tár fel sokoldalúan használható utat, amely acéloszlopokból és kereszttartókból, valamint útelemekbõl áll. Az útelemek üreges, hengeres elõre gyártott betonelemek, amelyeknek sugárirányban nyílásaik vannak, amelyeken át lehet helyezni a kereszttartókat. A sínszerû elemek, amelyeket az útelemek felsõ és alsó oldalába illesztenek be, lehetõvé teszik, hogy közúti jármûvek, például függesztett vasutak közlekedjenek az úton. Az üreges, hengeres útelemek belseje arra szolgál, hogy vízvezetékeket, csõvezetékeket és kábeleket helyezzenek el benne. Elõnytelen módon az acél, eltérõen a fától, nem megújuló, és ennélfogva hosszú távon rendkívül költséges nyersanyag. Ezenkívül például többcélú úthoz vagy hidaknál alkalmazott acél támasztószerkezetek esetében figyelembe kell venni különösen az acélelemek zsugorodását vagy hõtágulását is. Ez különösen fontos, ha ezeket az alkatrészeket az örök fagy körülményei között alkalmazzák. A technika állásával szemben a jelen találmány célkitûzése az, hogy olyan többcélú utat alkossunk, amelyek alkatrészeit a lehetõ legkésõbb kell lecserélni még nagyon komoly hõmérséklet-ingadozások esetén is, valamint az út tágulásával összefüggõ stresszhatások hosszirányban nagymértékben semlegesíthetõk a vízszintesen egymás után elhelyezett útszakaszok érintkezési pontjainak geometriája révén. Ezt a célt egy többcélú út kialakításával értük el, amelyre jellemzõ, hogy az alátámasztó pillérek és/vagy az útszakaszok fa anyagú rétegelt lemezbõl vannak kialakítva, és az egyes útszakaszok hosszanti oldalfelületei minden esetben trapéz alakúak, és az útszakaszoknak ferde végfelületeik vannak, valamint az útszakaszok egymáshoz képest váltakozva vannak elrendezve úgy, hogy ferde végfelületeik minden esetben vagy kényszerkapcsolatban vannak, vagy nincsenek kényszerkapcsolatban egymással felületük jelentõs részén. A fa rétegelt lemezes építésnél használt rétegelt lemez tömör fából, furnérlemezbõl vagy keménylemez blokkokból állhat, és mindig réteges szerkezete van, ahol az ugyanolyan típusú fából készült rétegeket tetszõleges formában kombinálják. A rétegelt lemezek elõállításához ragasztóként megfelelõek az idõjárásálló ragasztók, különösen a keménygyanták, amelyek edzõszer (például ammónium-klorid) hozzáadása után keményednek ki, általában magasabb hõmérsékleteken. Mindazonáltal akrilát és fenolgyanta bázisú ragasztókat, valamint rezorcinol gyantákat is alkalmazhatunk. A laminált lemezbõl vagy réteges lemezbõl álló panelek egymással érintkezõ felületeiken elláthatók foga-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
zással vagy olyan profilokkal, amelyek növelik a stabilitást a nyíróerõkkel szemben. A laminált ugyan olyan könnyen megmunkálható mint a tömör fa, de zsugorodása vagy hõtágulása a hõmérséklet-ingadozások során elõnyösen kisebb. A rostokkal párhuzamos tágulási együtthatója 0,005% fenyõ és erdei fenyõ esetében. Rétegelt lemez esetén a számos faelem ellenirányú laminálása kompenzálja a fa egyes részeinek hosszváltozását. Ezenkívül az egyes farétegeket gondosan meg kell szárítani a laminálást megelõzõen. Az „út” kifejezésen ebben a találmányban jármûvek számára készült utat értünk, amely függetlenül kormányozható gumikerekû jármûvekkel, valamint sínnel megvezetett jármûvekkel egyaránt járható. A síneken megvezetett jármûvek lehetnek hagyományos vonatok, valamint mágnesesen lebegtetett vonatok és légpárnán megvezetett jármûvek is. A találmány lényege abban áll, hogy megújuló fa nyersanyagokat alkalmazunk többcélú út kialakítására, amely pilléreken nyugvó, sorba rendezett trapéz alakú útszakaszokból áll. Rétegelt falemezt használunk az útszakaszok kialakítására, amelyeket moduláris módon szerelhetünk össze, és amelyeket pillérek tartanak. Ez a többszörösen rétegelt lemez jellemzõen különbözõ tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek szerkezeti fizikai tulajdonságai miatt útépítésre alkalmassá és értékessé teszik. A rétegelt lemez hõmérséklet és páratartalom vagy nedvességfüggõ zsugorodása és hõtágulása viszonylag alacsony. Az útszakaszokban fellépõ hosszirányú változásokat a találmány egy további lényeges eleme szerint úgy kompenzáljuk, hogy az útszakaszokat váltakozva rendezzük el egymáshoz képest, és a szögletes végfelületek felületük jelentõs részén érintkezésben vannak, és függõleges irányban ezek mentén elcsúszhatnak. Ezenkívül a rétegelt lemez hõvezetõ képessége kicsiny, ezért az útszakaszok belsejében kialakított üreges kamrák, amelyek csõvezetékek elhelyezésére szolgálnak, szigetelve vannak a külvilágtól. Ennek következtében, különösen az állandó fagy birodalmában fellépõ szélsõséges hõmérséklet-ingadozások csillapíthatók. Ez a tulajdonság különösen fontos télen, amikor a kõolaj szállítási hõmérséklete 50° fölött van. Szigetelés nélkül a külvilág és a csõ belsõ része között fellépõ szélsõséges hõmérsékletgradiensek következtében törések és repedések léphetnek fel az acél csõvezetékekben, és ezeket ezért rendkívül bonyolult módon kell szigetelni. Mindazonáltal a rétegelt falemezbõl készült útszakaszok, kiegészítve az üreges kamrákkal, amelyekben a vezetékek elhelyezhetõk, teherhordó elemek és ugyanakkor szigetelnek is. A találmány egy további kiviteli alakjában a függõleges laminált elemek kiegészítõ stabilizációja érdekében legalább külsõ tartományukban csapos illesztékeket alkalmazunk. Ezen a módon a nedvesség behatolását a külsõ régiókba, és az ennek következtében fellépõ fagy általi rongálódást elkerülhetjük. A trapéz alakú útszakaszok szélsõ peremeinek dõlésszöge legalább 5° az alapfelületre merõleges vonal-
1
HU 004 089 T2
hoz képest. Mondanunk sem kell, hogy a táguló és összehúzódó útszakaszok közötti hosszirányú kiegyenlítés kisebb ellenállással megy végbe, hogyha a dõlésszög nagyobb. Mivel a végfelületek növekvõ ferdesége esetén a peremek az alapfelületnél és a hosszanti hosszabb széleknél törékenyebbek lesznek, ezért a dõlésszög felsõ határát a rétegelt lemez stabilitása határozza meg ebben a peremrégióban. Annak érdekében, hogy legyõzzük a hõ hatására kitáguló útszakaszelem mozgások kezdeti ellenállását, azt az útszakaszt, amelyiknek rövidebb hosszanti pereme alkotja az út alsó szélét, és amely végszakaszán egy alátámasztó pilléren nyugszik, egy ékfelületre fektetjük fel. Az éket úgy rendezzük el, hogy minden esetben a szomszédos útszakasz irányába emelkedjen. Belátható, hogy a támasztópillérek, amelyek befogadják az útszakaszokat, egy vagy több sorban rendezhetõk el. A támasztópilléreknek kétsoros elrendezése nyilvánvalóan megfelelõen széles útfelületet eredményez. A találmány oltalmi körén belül van az is, hogy több útszakaszt egymás fölött és egymás mellett rendezünk el. Az is elképzelhetõ, hogy a számos útszakasz csak egymás mellett rendezhetõ el. Az útszakaszok elhelyezhetõk az üreges elemek fölött vagy alatt, amelyek végighúzódnak a többcélú úton. Hogyha az utat a csõvezetékeket hordozó üreges kamrák alatt rendezzük el, elõnyösen egy tetõt kapunk az útszakaszokon, amely különösen elõnyös olyan helyeken, ahol gyakori az erõs hóesés. Az útszakaszon lévõ hó, amely felül van, könnyedén eltávolítható, mivel a hó lehull az útpálya mellett, amikor megtisztítják. Természetesen a csöveket vagy távvezetékeket befogadó üreges kamrák különbözõ módon rendezhetõk el. Annak érdekében, hogy optimális szigetelést alakítsunk ki, az üreges kamrákat egymás mellett helyezzük el párhuzamosan egymással. Hogyha az útszakasz üreges kamrák fölött helyezkedik el, az üreges kamrák felsõ oldalát elõnyösen szintén szigeteljük. Mivel a nedvesség behatolhat a rétegelt falemez végfelületein, a végfelületeket le kell zárnunk. Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a nedvesség behatolását az útszakaszokba, tömítést helyezünk el a végfelületek érintkezési pontjának külsõ része körül. Ez a tömítés vagy szigetelés ideális esetben egy nyújtható, maradandóan rugalmas anyagból, például gumiból vagy szilikonból készülhet. Ez a tömítés, amely körbeveszi a külsõ részt, rendkívül elõnyös az üreges kamrák hõszigetelése szempontjából is, amelyek az útszakaszok belsejében fekszenek, és a csõvezetékek szempontjából is, amelyek bennük futnak. Ebben az esetben belátható, hogy az egyes kamrák is szigetelve vannak egymástól. Esetleg az útszakaszok végfelületei között lévõ tömítés állhat saválló köracélból vagy egy lekerekített, U alakú saválló rugóacél profilból, amelyet hozzányomunk a fülkék ferde végfelületeihez, és ezzel megvédjük a többi tömítõanyagot a savak okozta roncsolódástól. Hogyha a szigetelés vagy tömítés az egyes fülkék között az út belsejében is szükséges, egy tömítést fek-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
tetünk a falak végfelületeire, amelyek az egyes fülkéket alkotják. Ezen a módon a tömítõelemek egy hálózatszerû szerkezetet alkotnak és ebben a formában helyezhetõk be az egyes útszakaszok közé. Az útszakaszok segédelemekkel történõ csatlakoztatása nem feltétlenül fontos akkor, hogyha az út egységes szerkezete már stabilitást nyújt számos útszakaszon. Mindazonáltal elméletileg elképzelhetõ, hogy az útszakaszok végfelületeinek érintkezési felületei minden esetben olyan kialakításúak, amelyek egymást kiegészítik, például hornyokat tartalmaznak, amelyek megakadályozzák az oldalirányú elcsúszást. Esetleg fecskefarok illesztések vagy nyelvek is kialakíthatók a fában két, egymással szomszédos útszakaszelemben. Az ilyen nyelvek és hornyok kialakíthatók fémbõl vagy mûanyagból, amelyek független alkotóelemek, és be vannak ágyazva a fába, és az útszakaszok végfelületeihez vannak rögzítve. Egy ilyen kiviteli alak különösen elõnyös földrengés sújtotta területeken. Lehetséges az is, hogy acélrudakat és/vagy menetes perselyeket alkalmazzunk. Ezek vagy hasonló, a szakmai gyakorlatban alkalmazott megoldások megakadályozzák az útszakaszok oldalirányú elcsúszását, amelyek végfelületeik ferde helyzete miatt egymáshoz képest elmozdíthatók. A találmány oltalmi körén belül van az is, hogy vasprofilokat fektessünk le az útszakaszok vízszintesen egymáshoz illeszkedõ peremei mentén, amelyeknek szög keresztmetszetük van. A profilok szárszélessége körülbelül 20 mm. A szögprofilok arra szolgálnak, hogy megvédjék az útszakaszokat és tovább stabilizálják vagy szigeteljék a rétegelt falemez alkatrészeket, amelyek éleik mentén vannak összekapcsolva. A találmány oltalmi körén belül van az is, hogy a támasztópillérek betonalapokba vannak beágyazva. Ezek az alapok helyben önthetõk vagy elõre gyárthatók. Homokot öntünk be a támasztópillérek és az alap nyílása közötti térbe. Vibrációval a homokot olyan tömörre tömörítjük, amennyire csak lehetséges, és ennélfogva optimálisan stabilizáljuk a támasztópillért. A homokágy továbbá lehetõvé teszi az oldalirányú vibrációk optimális csillapítását. A homokágyat felsõ részén szigeteléssel vagy tömítéssel zárjuk le az idõjárási hatások és a növényi magok behatolása ellen. Ez az alap és támasztószerkezet megfelelõ olyan út számára, amelyet csak idõszakosan használnak, például egy építkezési területen lévõ vasút, mivel könnyen szétszerelhetõ és felhasználhatók a pillérei. További elõnye, hogy a pillérek együttállása szabályozható. A többcélú út standard változatában a támasztópillérek úgy vannak szétosztva, hogy minden esetben az egymással szomszédos útelemek közötti érintkezés alatt vannak. Ezenkívül további támasztópillérek rendezhetõk el ezek között. Ezzel a módszerrel a többcélú út gazdaságosabban elõállítható, különösen olyan útszakaszok alkalmazása esetén, amelyek nagyon keskenyek és/vagy szélesek, ha az út haladási irányában nézzük. A többcélú út további elõnyös változata a különösen gyakran felgyorsuló és lelassuló közlekedés ese-
1
HU 004 089 T2
tén – például tömegközlekedési rendszerek esetén, ahol sok megállóhely van – és/vagy különösen komoly környezeti hõmérsékleti fluktuációk, és ennek következtében nagy hosszirányú változások esetén javasolt. Ezekben az esetekben a támasztópillérek legalább egy réssel láthatók el, amely a támasztás irányába esik és merõleges az út hossztengelyére. Ezen a módon a támasztóelemek bizonyos rugalmasságot nyernek és egészen kis szögben hajlíthatók a vonat utazási irányában vagy a hosszirányú nyúlás vagy összehúzódás irányában. Ebben az esetben lehetõvé válik a szabadonfutó csapágyak helyettesítése, amelyek görgõi kikopnak, amelyeket egyébként általában egyik végükön rögzített hidaknál alkalmaznak. Az egyes útszakaszelemek hosszváltozásait az oszlopok enyhe csuklózásával kompenzálhatjuk. Ebben az esetben megfelelõ lehet a fékezõerõket az útszakaszokról a következõ útszakaszra átvinni úgy, hogy dinamikus hatáselnyelõ betéteket helyezünk el az egymás melletti útszakaszok között. Ezen a módon a kellemetlen, különösen a vészhelyzeti fékezés esetén fellépõ maximális lassulásnál fellépése vibrációk elkerülhetõk. Különösen egyszerû változat a súrlódásos hatáselnyelõ. Ebben az esetben egy súrlódó lemezt rögzítünk szilárdan, például csavarozással a rés egyik oldalán a résen túlnyúló támasztópilléren. A rés másik oldalán a lapot megnyomjuk egy meghatározott erõvel a támasztópillér irányába. Ebbõl a célból spirálrugót alkalmazunk, amelyet csavarokkal nyomunk le. Természetesen bármilyen másféle dinamikus hatáselnyelõ, például dugattyús hatáselnyelõk is alkalmazhatók. A többcélú út csõvezetékként történõ használata esetén rendkívül fontos, hogy hatásosan szigeteljük az útszakaszok közötti csatlakozást. Még hosszirányú változások esetén is, mint amilyet például a hõmérsékletfluktuáció és/vagy a fékezés okozhat. Ebbõl a célból a találmány U alakú maradandóan rugalmas profilt alkalmazunk, amely saválló anyagból készült. Megfelelõ anyag erre a célra például a rugóacél. Ez a profil az érintkezések mentén fut körbe és illeszkedik hozzá úgy, hogy a profil lába nekifekszik egy útszakasz felülete egyik végének és a másik oldalon egy szögben álló régiója van, amely szakállas horoggal van ellátva és bele van nyomva egy résbe. További keménygumiból lévõ tömítést illesztünk be a két láb közé. Ez a tömítés ellátható egy hõszigetelõ szalaggal a két útszakasz között érintkezésben, amely viszont kívülrõl lefedhetõ egy maradandóan rugalmas anyaggal. Ha egy ilyen tömítés eredményeképpen az útszakasz hosszirányú nyúlása, amely hõmérsékleti hatás következtében lép fel, tökéletesen kompenzálva van, az egyes útszakaszok trapéz alakú oldalai biztonsági elemként szolgálnak a szokatlanul nagy hosszirányú változások esetére, például amelyek különösen nagy hõmérséklet-változások és/vagy földrengések, vagy pedig az egy vagy több alátámasztó pillér rendellenessége következtében lépnek fel. Ebben az esetben (balesetben) a tömítés megsérülhet, de az útszakasz felfe-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
lé nyomódhat anélkül, hogy megsérülne és újra felhasználható az alátámasztás kijavítását követõen. Egy további elõnyös kiviteli alakban különösen olyan utak esetében, amelyeknek rendkívül kis keresztmetszetük van, vagy amelyekben fontos okoknál fogva számos kamrát nem lehet elhelyezni egymás fölött, hanem egymás mellett kell elhelyezni, gazdaságosan megvalósítható az, hogy fém merevítõket vezetünk be a rétegelt falemezbe. Ebben az esetben a találmány szerint acélhevedereket alkalmazhatunk; ezek elhelyezhetõk a fa rétegelt lemez szakaszok között vagy a külsõ szélen. Egyszerû változat az, amikor a rögzítést úgy végezzük, hogy furatot készítünk, kilyukasztjuk vagy kiégetjük a lyukat, amelyen át csavarok vagy csapok vannak átdugva. Hogyha nagyobb igény lép fel az acélhevederek teherbíró kapacitásával szemben, akkor a találmány szerint elõnyös hegesztett acélcsapok alkalmazása az acélhevedereken, amelyek érintkezésben vannak a rétegelt falemezben lévõ megfelelõ furatokkal. Az elõfeszítés érdekében az acélhevedereket felhevíthetjük elhelyezésük elõtt. Ennek következtében ezek kitágulnak. Amikor elhelyezzük õket felhevített állapotban, a hûlés következtében összehúzódnak és ennélfogva elõfeszítés jön létre. További lehetõség a rétegelt falemezprofilok megerõsítésére az, hogy acélprofilokat vezetünk be. Érdekes megoldás ezeknek az összeerõsítésére az, ha a találmány szerint nagy területen perforáljuk az acéllemezeket. Fapeckeket vagy csapokat vezethetünk be ezekbe a furatokba, amelyek érintkezésbe lépnek a megfelelõ furatokkal, amelyek a rétegelt falemezpanelekben vannak a falemez vagy a fapanel mindkét oldalán. Ennek eredményeként lehetõvé válik, hogy erõket vigyünk át az acélprofilon. Az acélprofilok hozzácsatlakoztathatók, hozzáköthetõk a fához. Ha a ragasztó állandóan rugalmas típusú, akkor korrózióvédelmet is ellát. Ezt követõen a csapok az erõk átvitelére szolgálnak. Amennyiben a többcélú utat csõvezetékként használjuk, akkor rendkívül hasznos, hogyha lezárjuk az alsó szakaszokat. Egy másik megfelelõ célszerû kiviteli alakban egy lezáró csúszkát használunk erre a célra, amely 2 alátámasztó pillérben lévõ résbõl, egy menetes orsó és egy anya révén, amelyet áthajthatunk azon, illeszthetõ be az út (3) szabad keresztmetszetébe. A két útszakasz csatlakozására további változat egy rövidebb útszakasz, amelynek ugyanolyan keresztmetszete van, mint a hosszú útszakasznak. Ez a rövid szakasz mindkét végén ferde. Minden egyes homlokperem kivitelezhetõ a találmány szerinti minden kiviteli alakban. A rövid szakaszt egy támaszon helyezzük el, de teret hagyunk mindkét oldalán, amelyek egy hosszú útszakaszra fekszenek fel. Ennek a változatnak a határozott elõnye az, hogy az út síkja ugyanabban a formában marad az egyik 3 útszakaszon, mint a következõn, nagyon komoly hõmérsékleti változások, és az ennek eredményeképpen fellépõ nagy hosszváltozások esetén is. Mindössze az út hossza változik. Ezeknek a hosszváltozásoknak a kompenzálása fésûszerû kompenzáló elemekkel az út
1
HU 004 089 T2
felületén vagy a sínek felületén hidak esetében a technika állásához tartozik. A többcélú út rendeltetése szállítási és ellátó útvonalak építése járhatatlan területen. Ezekben az esetekben gazdaságilag célszerû, hogy elkerüljük egy további út építését az építõanyag ellátó út, valamint a munkásokat szállító út mentén. Ebbõl a célból a találmány azt javasolja, hogy egészítsük ki a többcélú utat szállítójármûvekkel és egy daruval, amely az útelemek tetején vezethetõ vagy esetleg azokon belül is. Ebben az esetben a darut úgy kell méretezni, hogy a szállítójármûrõl helyére tehessen egy komplett útszakaszt önmagán túl, vagy önmaga elõtt az út végén. Egy további fejlesztés esetén a daru karja úgy méretezhetõ, hogy egy útszakasz végén leemelhessen egy elõre összeszerelt tartópillért a szállítójármûrõl és elhelyezze és letegye arra a helyre, ahova szánták. Többcélú út készítése esetén, amely el van látva egy ilyen daruval és szállítójármûvel, a következõ eljárás nyújt költségelõnyöket a teljes kalkulációban. A darus jármû és a szállítójármû egy már összeszerelt útszakaszon van; a szállítójármûvek felvesznek legalább egy további útszakaszt és/vagy tartópillért és/vagy más anyagot, amely a többcélú út továbbépítéséhez szükséges. A szállítójármûveket a darus jármûhöz csatolják. Abban az esetben, hogyha a daru az elsõ jármû, egy ilyen vonat mindaddig futhat, amíg el nem éri a többcélú út már elkészült végét. Itt a daru kiüríti a szállítókocsit. Ez úgy van tervezve, hogy akár oldalra kilengeti az elemeket vagy felemeli azokat önmaga fölé mindaddig, amíg el nem érik az út másik végét. Az útszakaszok és a támasztópillérek elõgyártásának, elõkészítésétnek mértékétõl függõen az útszakaszokat és a pilléreket csak a véghelyzetükig kell szállítani, és végül összeszerelni ott, miután a daru letette õket. Mindazonáltal a leggyorsabb elõrehaladást az útszakasz építésében akkor érjük el, ha mind az alátámasztó pilléreket, mind pedig az útszakaszokat teljes egészében összeszereljük és a daru hatóköre, és elhelyezési pontossága megfelel az alátámasztó pillérek elfordításának, valamint az útelemek elfordításának, amikor végsõ helyzetükbe helyezi õket. A találmányt a továbbiakban részletesen kiviteli példák bemutatásával ismertetjük. A bemutatott példák nem szolgálnak a találmány korlátozására, csak magyarázzák azt. A sematikus ábrákon az 1. ábra többcélú utat mutat be oldalnézetben, a 2. ábra alátámasztó pilléreket mutat egy zakasszal keresztmetszetben, a 3. ábra tömítést mutat be az útszakaszok között, a 4. ábra többcélú utat mutat be rövid útszakaszokkal a hosszú útszakaszok között. Az 1. ábra az 1 többcélú utat oldalnézetben mutatja, a doboz alakú 3 útszakasz metszetben látható. A 3 útszakasz függõleges 2 alátámasztó pilléreken nyugszik és belsejében egy üreges 6 kamra van, amely átmegy az 1 többcélú út teljes hosszában. A bemutatott példában a 4 útszakasz elhelyezhetõ a 3 útszakasz tetején, illetve az üreges 6 kamrában is. Oldalnézetben a 3 útszakasz trapéz alakú és esetleg el-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
rendezhetõ úgy, hogy a trapéz hosszabbik oldala elõször felfelé, majd lefelé halad. A végfelületek ferde kialakítása a 3 útszakasz alapfelületéhez képest körülbelül 5° a bemutatott példában. Amikor a hõmérséklet emelkedése következményeképpen rétegelt falemezbõl lévõ útszakasz tágulása bekövetkezik, a 3 útszakaszok, amelyek hosszú oldalai felfelé néznek a bemutatott példában, minden esetben függõlegesen mozdulnak el. A 3 útszakaszok, amelyek rövidebb oldalukkal fekszenek fel a 2 tartópillérekre a bemutatott példában, nem közvetlenül a 2 tartópillérek tetején ülnek, hanem egy 7 ék alakú gyámon, amely a 2 tartópillérek felsõ vége és a 3 útszakasz alsó fele között van. A 3 útszakasz tágulása esetén kis hõmérséklet-emelkedés esetén ez az ék a hosszirányú mozgást függõleges irányúvá alakítja, vagyis felfelé. A végfelületek ferde voltának következtében további hõmérséklet-emelkedés esetén, vagyis a 3 útszakasz még nagyobb tágulása esetén, a felfelé tartó mozgás még tovább folytatódik. Ezen a módon a többcélú út elõnyösen teljes hosszában feszültségmentes marad, függetlenül a hõmérséklettõl. A 2 alátámasztó pillér alsó végét beillesztjük egy 8 alapba. A 2 alátámasztó pillér kerületmenti felülete és a 8 alap belsõ része között 10 homokágy van. 9 tömítés vagy szigetelés megakadályozza, hogy a 10 homokágyat az idõjárás befolyásolja, vagy élõ szervezetek, vagy növényi magok kerüljenek be. A 9 táguló tömítés és a 10 homokágy lehetõvé teszi a 2 alátámasztó pillérek oldalirányú vibrációjának gyengítését és felvételét. A 2. ábra alátámasztó pillért és útszakaszt ábrázol keresztmetszetben. A 3 útszakasz a 2 támasztópilléren nyugszik és belsõ részében számos üreges 6 kamrára van osztva. Az üreges 6 kamrák hozzáférhetõek és arra szolgálnak, hogy 5 csõvezetékeket helyezzünk el bennük. A bemutatott példában a 4 úttest a 3 útszakaszok felsõ részén vagy felsõ oldalán van elrendezve. 11 köracélból készült tömítés fekszik neki a 3 útszakasz végfelületének és szigeteli a fülkék közötti függõleges falakat is. Ebben a kiviteli alakban a 11 tömítés hálózatszerû szerkezetû a további kiegészítõként hozzáadott párhuzamos rudak következtében. Fémbõl készült L keresztmetszetû 12 szögprofilok feszülnek neki a 3 útszakaszok vízszintes széleinek. A 12 szögprofilok arra szolgálnak, hogy megvédjék, stabilizálják és tovább szigeteljék ebben a tartományban a 3 útszakaszt. A 2 alátámasztó pillérek alsó végét beillesztjük a 8 alapba, amelyben a 10 homokágy felveszi a 2 alátámasztó pillérek oldalirányú vibrációját. A 10 homokágy tetején le van zárva egy 9 szigeteléssel. A 3. ábra két 3 útszakasz alrégióját mutatja be kötéssel a homlokperemek között. Egy U alakú 13 tömítõ profil nyomódik ezeknek a peremeknek. Ez laposan fekszik fel a peremre és a másik perem, amely ehhez hozzáér, egy szakállas horogerõsítõvel van ellátva szögben álló szalaggal mélyül egy horonyba. Két pere-
1
HU 004 089 T2
me között egy 15 gumitömítés van, amely nekinyomódik a két perem egyikének. A 3 útszakaszok közötti érintkezésbe egy hõszigetelõ 15 heveder van bevezetve, amelyet kívülrõl egy további gumitömítés véd. A 4. ábra egy többcélú út oldalnézete egy olyan kiviteli alakban, ahol 14 rövid útszakaszok vannak a 2 alátámasztó pilléreken. Ebben a kiviteli alakban minden 3 útszakasz hosszabb oldalfelülete felfelé néz. A 4. ábrán nyilvánvaló, hogy ebben a kiviteli alakban az út síkja ugyanaz marad az egyik 3 útszakaszról a következõig, még akkor is, ha erõs hõmérséklet-változások lépnek fel és a hossz megváltozik.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Többcélú út (1), amelyben – függõleges támasztópillérek (2), valamint – vízszintes útszakaszok (3) vannak elrendezve a támasztópilléreken (2) egymás szomszédságában, továbbá számos útszakasz (3) – egy, vagy több egymás fölött elrendezett úttestet (4), vagy csõvezeték hordozására szolgáló felületeket (5) alkot, és – belsejükben üreges kamra (6) van kialakítva, amely a többcélú út (1) teljes hosszában végigvonul, azzal jellemezve, hogy – az alátámasztó pillérek (2) és/vagy az útszakaszok (3) fa anyagú rétegelt lemezbõl vannak kialakítva, és – az egyes útszakaszok (3) hosszanti oldalfelületei minden esetben trapéz alakúak, és az útszakaszoknak ferde végfelületeik vannak, valamint – az útszakaszok (3) egymáshoz képest váltakozva vannak elrendezve úgy, hogy ferde végfelületeik minden esetben vagy kényszerkapcsolatban vannak, vagy nincsenek kényszerkapcsolatban egymással felületük jelentõs részén. 2. Az 1. igénypont szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy a rétegelt falemez legalább külsõ régióiban csapos illesztéssel van ellátva. 3. Az 1. és 2. igénypont egyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy az útszakaszok (3) érintkezési felületei végfelületének trapéz alakú dõlésszöge legalább 5° az alapfelülethez képest. 4. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy rövidebb hosszanti oldalaikkal lefelé nézõ útszakaszok (3) végei ék alakú gyámon (7) fekszenek fel, amely a szomszédos útszakasz (3) felé emelkedik. 5. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy számos út (4) van elrendezve egymás fölött és/vagy egymás mellett. 6. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy az útszakaszok (3) az úttestek (4) fölött vagy alatt fekvõ régióikban számos üreges kamrával (6) vannak ellátva, amelyek a többcélú út (1) teljes hosszán végigvonulnak, és egymás fölött, egymással párhuzamosak húzódnak.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
7. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy a támasztópillérek (2) egy vagy több sorban vannak elrendezve. 8. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy az útszakaszok (3) közötti érintkezési pontok ferde végei maradandóan rugalmas tömítõanyaggal vannak szigetelve. 9. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy az útszakaszok (3) közötti érintkezési pontok végein – kívülrõl körbefutó tömítés van elrendezve, és/vagy – kívülrõl, a fülkék között körbefutó tömítés van elrendezve. 10. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy az útszakaszoknak (3) függõleges, egymáshoz képest kiegészítõ formájú szerkezetük, vagy egy vagy több fecskefarok illesztésük van. 11. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy az útszakaszok (3) függõleges peremein L keresztmetszetû fém szögprofilok (12) vannak elrendezve. 12. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy fémbõl vagy mûanyagból kialakított, egymást kiegészítõ alakú horonyszerû elemek vagy fecskefarok illesztések vannak beépítve, amelyek az útszakaszok (3) végfelületein rögzíthetõk. 13. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy a támasztópillérek (2) beton alapokba (8) vannak beágyazva. 14. A 13. igénypont szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy az alap (8) és a támasztópillér (2) között homokágy van kialakítva, amely a tetején egy tömítéssel (9) van lezárva. 15. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy legalább egy útszakasz (3) fekszik legalább három támasztópilléren (2). 16. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy a támasztópillérek (2) – legalább egy, az alátámasztó pillér (2) függõleges alátámasztási irányában, és az útszakasz (3) hossztengelyéhez képest keresztirányban álló réssel vannak ellátva, valamint – az útszakaszok (3) holtjátékmentesen rögzíthetõk a támasztópilléreken (2), és – két útszakasz (3) dinamikus terheléselnyelõ elemmel csatlakoztatható egymáshoz. 17. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy a két útszakasz (3) közötti csatlakozás maradandóan rugalmas U alakú tömítõprofillal (13) van lezárva, valamint – minden egyes U profil egyik szára nekifekszik vagy be van ágyazva az útszakasz (3) homlokperemébe, továbbá – a szárak közötti gumitömítéssel (15), – és/vagy hõszigetelõ hevederrel (16), – és/vagy további gumitömítéssel egészíthetõ ki.
1
HU 004 089 T2
18. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy az útszakaszokon (3) acélhevederek vannak elrendezve, amelyek a fa rétegelt lemezhez célszerûen a rájuk hegesztett csapokkal csatlakoznak. 19. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy az útszakaszokon (3) a rétegelt lemez mindkét oldalán felfekvõ perforált acélprofilok vannak elrendezve, amelyek a rétegelt falemezben kialakított furatokba illeszkedõ szegecsekkel vannak csatlakoztatva, és az acélprofilok közvetlenül a rétegelt falemezeket terhelik. 20. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy két hosszú útszakasz (3) között fekvõ és azokhoz illeszkedõ, azonos keresztmetszetû rövid típusú útszakasz (14) tartópillérre (2) van felszerelve és mindkét oldalán helyet hagy annak érdekében, hogy minden esetben egy hosszú útszakaszra (3) feküdjön fel. 21. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy az alátámasztó pillérben (2) kialakított résbe illeszkedõ lezáró csúszólemez illeszthetõ be az útszakasz (3) vagy egy rövid útszakasz (14) szabad keresztmetszetébe menetes orsó, és egy erre ráhajtott anya segítségével. 22. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1), azzal jellemezve, hogy legalább egy szállítójármû és egy daru mozgatható az útszakaszon (3) vagy annak üreges kamrájában,
5
10
15
20
25
7
2
– a szállítójármû legalább egy útszakasz (3) hordozására van méretezve, és – a daru úgy van méretezve, hogy a daru elõtt vagy mögött elhelyezkedõ szállítójármûrõl egy útszakaszt (3) az út végére helyezhessen át. 23. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti többcélú út (1) kialakítására szolgáló eljárás, azzal jellemezve, hogy egy, már részben összeállított többcélú úton (1) – szállítójármûvek vannak megrakva legalább egy útszakasszal (3) és/vagy támasztópillérrel (2) és/vagy más, a többcélú út (1) építésének folytatásához szükséges anyaggal, – szállítójármûvek haladnak a daru mögött egészen a többcélú út (1) végéig, és a – szállítójármûvekrõl a daru leemeli a szállítmányt, és – a daru a szállítmányt rendeltetési helyére illeszti. 24. A 18. igénypont szerinti többcélú út (1) kialakítására szolgáló eljárás, azzal jellemezve, hogy az acélhevedereket felhevítjük, mielõtt elrendeznénk az útszakaszon (3). 25. A 22. igénypont szerinti többcélú út (1) kialakítására szolgáló eljárás, azzal jellemezve, hogy a részben már összeszerelt többcélú út (1) végén a daru az éppen kirakodott szállítójármûvet átrakja ugyanazon útszakasz (3) másik úttestére vagy egy másik útszakaszra (3), ahonnan a szállítójármû visszahajthat a rakodási helyre.
HU 004 089 T2 Int. Cl.: E01D 2/04
8
HU 004 089 T2 Int. Cl.: E01D 2/04
9
HU 004 089 T2 Int. Cl.: E01D 2/04
10
HU 004 089 T2 Int. Cl.: E01D 2/04
11
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
