!HU000004219T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 004 219
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA H02G 3/08
(21) Magyar ügyszám: E 05 292582 (22) A bejelentés napja: 2005. 12. 06. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20050292582 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1675236 A1 2006. 06. 28. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1675236 B1 2008. 07. 23.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 20040013823 2004. 12. 23.
(73) Jogosultak: LEGRAND FRANCE, 87000 Limoges (FR); LEGRAND SNC, 87000 Limoges (FR)
FR
(72) Feltalálók: Robert, Michel, 87000 Limoges (FR); Roth, Jean-Paul, 87380 Saint Germain les Belles (FR); Cliquennois, Patrice, 23800 Lafat (FR); Favalessa, Thierry, 87240 Ambazac (FR) (54)
H02G 3/18
(2006.01) (2006.01)
(74) Képviselõ: Sipos József, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Tartóelem villamos szerelvényhez
(57) Kivonat
HU 004 219 T2
A találmány tárgya tartóelem (100) villamos szerelvényhez egy lapos, fém anyagú kerettel (110), amely négy szárral rendelkezik, amelyek összekapcsoló eszközökkel vannak ellátva egy díszítõ homloklemez számára és egy központi nyílást (103) határolnak, amely egy villamos szerelvényszerkezet aljzatainak (200,
300) felszerelésére alkalmas összeillesztõ eszközökkel (107) van körbevéve. A találmány lényege az, hogy a lapos keretre (110) egy szintetikus szigetelõanyagból levõ fedõréteg (120) van ráformázva, amely lefedi a keret elülsõ oldalának legnagyobb részét.
1. ábra A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 10 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 004 219 T2
A találmány tárgya általános értelemben egy tartóelem valamely szerelvényszerkezet, mint például egy villanykapcsoló vagy konnektor szerkezetének egy falba besüllyesztendõ vagy falból kiálló szerelõdobozba történõ beszereléséhez. Technológiai háttér Jelenleg ezek a tartóelemek leggyakrabban fémbõl készült keretekbõl állnak. Ismert például a WO 97/32380 számú iratból egy lapos kerettel rendelkezõ szerelvény-tartóelem, amely arra szolgál, hogy lezárja egy falból kiálló módon felszerelendõ fém szerelõdoboz elülsõ nyílását, vagy egy falba besüllyesztendõ fém szerelõdoboz elülsõ nyílását, vagy akár egy besüllyesztendõ mûanyag szerelõdoboz elülsõ nyílását. A tartóelem lapos kerete fémbõl van, és ez hordozza a földelõtüskét. Erre a fém anyagú keretre hagyományos módon egy díszlemez van felhelyezve, amely a villamos szerelõdoboz fedeleként szolgál. Ez a díszlemez fémbõl vagy mûanyagból van. Ezek a teljesen fém anyagú tartóelemek merevek és vékonyak, azonban a felhasználóban a biztonságérzet hiányát keltik, mivel villamosan vezetõ anyagból vannak készítve. Léteznek ugyanakkor kizárólag mûanyagból készített tartóelemek is. Ezek a tartóelemek biztonságérzetet keltenek a felhasználóban, mivel teljes egészükben szigetelõ tulajdonságú anyagból vannak, itt viszont merevségi problémák merülhetnek fel. Így ezek a tartóelemek viszonylag jelentõs vastagsággal rendelkeznek, hogy biztosítsák a kívánt mechanikai viselkedést. Végezetül vannak olyan vegyes tartóelemek, amelyek egy fém anyagú kerettel rendelkeznek, amelyre rápattintással egy mûanyag rész van felhelyezve, amely új funkciókat hoz magával. A találmány tárgya A fentebb idézett technika állásához képest a jelen találmány egy olyan új szerelvény-tartóelemet javasol, amely annak a villamos szerelvénynek az esztétikus megjelenése érdekében, amelybe beépítésre kerül, csekély vastagsággal rendelkezik, ugyanakkor kellõen nagy a merevsége, és a felhasználóban biztonságérzetet kelt az elektromos biztonság vonatkozásában, mivel alig vagy egyáltalán nem hagy látszódni fém anyagú részeket. Pontosabban szólva, a találmány egy, az 1. igénypont jellemzõi által meghatározott szerelvénytartóelemet javasol. A találmány szerinti tartóelem további elõnyös és korlátozást nem jelentõ jellemzõi a következõk: – a szigetelõanyagból levõ fedõréteg lefedi a lapos, fém anyagú keret oldalélét; – a fedõréteget képezõ szigetelõanyag egy mûanyag, mint például üvegszál-erõsítésû polimer vagy ABS (akrilnitril-butadién-sztirol); – alapvetõen négyszögletes alakja van, külsõ kerületi peremének mind a négy oldalán összeillesztõ eszközökkel egy ugyanilyen típusú tartóelemhez;
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
– az összeillesztõ eszközök egy, a külsõ kerületi peremrõl kiálló beilleszkedõ elemet és egy befogadóelemet tartalmaznak; – mind a négy szárán rögzítõeszközökkel van ellátva, amelyek alkalmasak egy szerelõdobozon való rögzítésére; – két egymással szemközti párhuzamos szárán két leválasztható résszel rendelkezik, amelyek mindegyike az érintett szár hosszának legalább egy részére terjed ki; – mindegyik leválasztható rész a tartóelem érintett szárának a teljes hosszára kiterjed; – mindegyik leválasztható rész a tartóelem érintett szárával egy darabban van összekötve egy gyengített ellenállású törésvonalon keresztül; – a tartóelem mindegyik érintett szára tartalmaz egyrészt excentrikus helyzetben egy, a törésvonalról helyileg kiálló retesznyúlványt, amelyet a leválasztható rész körülvesz egy kivágás által, másrészt pedig ezen retesznyúlványtól bizonyos távolságra és annak megfelelõen elrendezve egy kiegészítõ alakú körvonallal rendelkezõ reteszfészket. Egy kiviteli példa részletes leírása A csatolt rajzra hivatkozó és korlátozást nem jelentõ példakénti kiviteli alakokat ismertetõ alább következõ leírás világosan érthetõvé teszi, miben is áll a találmány lényege és hogyan valósítható meg. A csatolt rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti szerelvény-tartóelem vázlatos távlati nézete, a 2. ábra egymáshoz négyzet alakban hozzárendelt négy 1. ábra szerinti típusú tartóelem vázlatos homloknézete, a 3A. és 3B. ábra az 1. ábra szerinti tartóelem vázlatos távlati nézete, ahol a tartóelem egy leválasztható része le van választva, a 4. ábra két egymáshoz hozzárendelt 3B. ábra szerinti tartóelem vázlatos távlati nézete, az 5. ábra egy kétmodulos aljzat vázlatos távlati nézete, a 6. ábra egy 1. ábra szerinti tartóelembe beépített 5. ábra szerinti aljzat homloknézete, a 7. ábra egy védõszárnyas egymodulos aljzat vázlatos távlati nézete, a 8. ábra egy, az 1. ábra szerinti tartóelembe beépített 7. ábra szerinti aljzat homloknézete, a 9. ábra az 1. ábra szerinti tartóelem homloknézete, amely tartóelemre két egymodulos aljzat van felszerelve, a 10. és 11. ábra egy-egy vízszintesen, illetve függõlegesen felszerelt találmány szerinti tartóelem homloknézete, a 10–17. ábrák egy találmány szerinti, kijelölõelemekkel ellátott tartóelem homloknézeteit tüntetik fel a villamos szerelvényszerkezet aljzatainak különbözõ szerelési alakzataival, míg
1
HU 004 219 T2
a 18–20. ábrák egy másik találmány szerinti, kijelölõelemekkel ellátott tartóelem homloknézeteit tüntetik fel a villamos szerelvényszerkezet aljzatainak különbözõ szerelési alakzataival. Az 1. ábrán egy villamos szerelvény 100 tartóeleme látható, amely arra szolgál, hogy rögzíteni lehessen egy (nem ábrázolt) házban, mint például valamely falba, például egy méhsejtszerû falba besüllyeszthetõ szerelõdobozban, vagy egy ilyen falból kiálló módon felszerelendõ szerelõdobozban. A 100 tartóelem egy vagy több szerelvényszerkezet, mint például villanykapcsoló, konnektor, telefon-dugaszolóaljzat vagy árammegszakító házának vagy dobozának belsejében végzett szerelésre szolgál. A 100 tartóelem egy fémbõl készült, jelen esetben négyzet alakú lapos 110 kerettel rendelkezik. A 110 keret egy 101 külsõ kerületi perem és egy 102 belsõ kerületi perem között húzódik, mely utóbbi egy szintén négyzet alakú 103 központi nyílást határol. Amint azt az 5–9. ábrák részletesebben is mutatják, a 100 tartóelem 103 központi nyílása arra szolgál, hogy be tudja fogadni a szerelvényszerkezet egy vagy több aljzatát. A 100 tartóelem négyzet alakú 103 központi nyílása be tud fogadni egy kétmodulos 200 aljzatot, amelynek négyzet alakú homlokfelülete kitölti a 103 központi nyílás felületét, vagy két egymodulos 300 aljzatot, amelynek egy-egy téglalap alakú homlokfelülete a 3 központi nyílás felületének a felét tölti ki. A szerelvényszerkezet 200, 300 aljzatainak felszereléséhez a 100 tartóelem 103 központi nyílása mind a négy oldalán összeillesztõ eszközökkel van szegélyezve, jelen esetben összepattintható eszközökkel, amelyek egy 104 megakasztó bordát tartalmaznak, amely egy, a 100 tartórész elülsõ oldala felõl lejtõs peremet képez. Ily módon az adott aljzat tartóelemre való rászerelésének iránya nem teszi szükségessé az utóbbi tájolását a szerelvényezett fal vízszintes vagy függõleges kiterjedéséhez képest. Ebbe a 104 megakasztó bordába való beakasztásra szolgálnak a 202, 302 bepattintható fogak, amelyek a szerelvényszerkezet 200, 300 aljzatainak két egymással átellenes 201, 301 oldalfelületérõl kiálló módon vannak kialakítva. Elõnyösen a 100 tartóelem fémbõl készült 110 keretére egy 120 fedõréteg van ráöntve villamos szigetelést biztosító mûanyagból. A szigetelõ mûanyagból levõ 120 fedõréteg lefedi a lapos, fém anyagú 110 keret elülsõ és hátsó oldalának legnagyobb részét. A 120 fedõréteg ugyancsak lefedi ezen keret oldalélét is. A fém anyagú 110 keret nagy merevséget kölcsönöz a 100 tartóelemnek, míg a mûanyagból levõ 120 fedõréteg a felhasználó számára a villamos biztonság érzését adja, miután egy villamos szigetelést képez. A lapos, fém anyagú 110 keret és az ezen 110 keretre ráöntött 120 fedõréteg egymáshoz való hozzárendelése lehetõvé teszi egy csekély vastagságú, ugyan-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
akkor nagy mechanikai szilárdságú esztétikus 100 tartóelem megvalósítását. A 100 tartóelem egy elõnyös kiviteli alakja értelmében a 120 fedõréteget képezõ villamosan szigetelõanyag egy mûanyag, például üvegszálakkal erõsített polimer vagy ABS (akrilnitril-butadién-sztirol). Amint az az 1. ábrán látható, a 100 tartóelem mind a négy szárán rögzítõeszközöket tartalmaz, amelyek alkalmasak egy házhoz vagy szerelõdobozhoz való rögzítésére. Ezek a rögzítõeszközök egy 105 áttörést tartalmaznak egy kulcslyuk formájában, amely összességében körben terjed ki, és a 100 tartóelem 103 központi nyílásának C középpontjára van központosítva. Mindegyik 105 áttörés lehetõvé teszi egy rögzítõcsavar menetes testének áthatolását, ahol a rögzítõcsavar a nem ábrázolt házba vagy szerelõdobozba való becsavarozásra van elõirányozva. Meg kell jegyeznünk, hogy a 120 fedõréteg mindegyik 105 áttörés körül egy 121 többletvastagságot képez, és hogy ezen a helyen a fém anyagú 110 keret láthatóvá válik. Egyébként a 100 tartóelem négy szárának mindegyikében az egyes 105 áttörésektõl kétoldalt egy nem ábrázolt díszítõ homloklemez 108 összekapcsoló eszközei vannak elrendezve. Amint azt az 1. és 2. ábra részletesebben mutatja, a 100 tartóelem 101 külsõ kerületi peremének mind a négy 101A, 101B, 101C, 101D oldalán 107 összeillesztõ eszközökkel rendelkezik egy másik azonos típusú tartóelemhez. Itt elõnyösen a 107 összeillesztõ eszközök, amelyek a 100 tartóelem 101 külsõ kerületi peremének oldalain vannak kialakítva, lehetõvé teszik ezen tartóelem összeerõsítését egy azonos típusú másik tartóelemmel, hogy ily módon egyetlen merev alkatrészt képezzenek, amely egy szerelõdobozra ráilleszthetõ és ráerõsíthetõ. Elõnyösen a 101 külsõ kerületi perem mindegyik 101A, 101B, 101C, 101D oldalán elõirányzott 107 összeillesztõ eszközök egy, a külsõ kerületi peremrõl kiálló 107A beilleszkedõ elemet és egy 107B befogadóelemet tartalmaznak. A 107 összeillesztõ eszközök a 100 tartóelemmel együtt kerülnek kialakításra. Pontosabban szólva, a 107 összeillesztõ eszközök a 101 külsõ kerületi perem mindegyik 101 A, 101B, 101C, 101D oldalán egy 107A retesznyúlvánnyal és ezen 107A retesznyúlványtól bizonyos távolságra, azzal összhangban, egy kiegészítõ körvonalú 107B reteszfészekkel rendelkeznek. A 100 tartóelem mindegyik külsõ oldalán kialakított 107A retesznyúlvány arra szolgál, hogy beakadjon egy azonos típusú másik tartóelem megfelelõ külsõ oldalán kialakított 107B reteszfészekbe. Amint azt a 2. ábra részletesebben mutatja, ezek az egymással azonos 107 összeillesztõ eszközök, amelyek ki vannak képezve a 100 tartóelem mindegyik oldalán, elõnyös módon bármely irányban lehetõvé teszik a 100 tartóelem hozzárendelését egy vagy több azonos típusú másik 100 tartóelemhez. Tulajdonképpen mindegyik 100 tartóelem hozzárendelhetõ akár
1
HU 004 219 T2
vízszintesen vagy akár függõlegesen egy másik 100 tartóelemhez oly módon, hogy a 100 tartóelemek egy függõleges vagy vízszintes sort, vagy akár egy négyzetet képezzenek, amint az a 2. ábrán látható. Még ha el is forgatjuk a 100 tartóelemet egy azonos típusú másik tartóelemhez képest, az elforgatott tartóelem 107 összeillesztõ eszközei megfelelõen pozicionálva maradnak azon tartóelem összeillesztõ eszközeihez képest, amely nem lett elmozdítva, hogy együttmûködhessenek azokkal a tartóelemek egymással való összekötése céljából. A 100 tartóelemek 2. ábrán bemutatott egymáshoz rendelését oly módon valósítjuk meg, hogy a 100 tartóelemek központi nyílásainak C középpontjai között az L távolság 71 milliméter nagyságrendû. Ahhoz, hogy létrehozzuk a 100 tartóelemet, mindenekelõtt hagyományos módon méretre kivágjuk a fém anyagú 110 keretet, majd ezt a 110 keretet behelyezzük egy öntõformába, és oly módon zárjuk össze az öntõformát, hogy benne a 110 keret a 105 áttörések körül legyen befogva, majd az öntõformába bejuttatjuk a 120 fedõréteget képezõ mûanyagot oly módon, hogy az lefedje a fém anyagú 110 keret elemeinek összességét, és öntéssel kiformázza a 107 összeillesztõ eszközöket. A 120 fedõréteg lefedi ugyanis a 108 összekapcsoló eszközöket, miként a 104 megakasztó bordát is. Amikor a 100 tartóelemet eltávolítjuk az öntõformából, csupán a keretnek az öntõformába való befogásához szükséges részei maradnak lefedetlenül a mûanyagból levõ 120 fedõréteg által. Amint azt a 3., 3B. és 4. ábra részletesebben mutatják, a 100 tartóelem két egymással átellenes párhuzamos szárán két 100A leválasztható résszel rendelkezik, amelyek mindegyike az adott szár hosszának legalább egy részére terjed ki, jelen esetben a 100 tartóelem adott szárának teljes hosszára. Mindegyik 100A leválasztható rész egy darabban van összekötve a 100 tartóelem adott szárával, egy csökkentett ellenállású 130 törésvonal mentén. Ezenkívül a 100 tartóelem mindegyik érintett szára tartalmaz egyrészt egy excentrikus helyzetben levõ, a 130 törésvonalról helyileg kiálló 142 retesznyúlványt, amelyet a 100A leválasztható rész körülvesz egy 143 kivágás által, másrészt pedig tartalmaz ezen 142 retesznyúlványtól bizonyos távolságra, azzal összhangban egy kiegészítõ körvonalú 141 reteszfészket. Ily módon, elõnyösen kívánsága szerint, a felhasználó eltörheti a tartóelemet a 130 törésvonalak egyike mentén, hogy leválasszon egy 100A leválasztható részt, amint azt a 3A és 3B. ábrák mutatják, hogy szétválassza a 142 retesznyúlványt és az ennek megfelelõ 141 reteszfészket, és ezt a 100 tartóelemet egy azonos típusú másik 100 tartóelemhez társítsa, amelynek 100A leválasztható része szintén a megfelelõ törésvonal mentén végzett töréssel lett leválasztva. Amint azt a 3B. ábra mutatja, amikor a 100A leválasztható rész le lett választva a 100 tartóelemrõl, a 142, 141 összeillesztõ eszközök, amelyeket a retesznyúlvány és a reteszfészek képez, a 130 törésvonal menti letörés által képzett új 101’C szélrõl állnak ki.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
Ily módon a felhasználó egymáshoz tud társítani két 100 tartóelemet 57 milliméteres tengelytávval, vagyis a 100 tartóelemek 103 központi nyílásainak C középpontjai 57 milliméteres L1 hosszúságú távolságra vannak egymástól. A 7. és 8. ábrán egy villamos szerelvényszerkezet villamosan szigetelõanyagból levõ 300 aljzata van feltüntetve, amely arra szolgál, hogy a villamos szerelvény 100 tartóelemének 103 központi nyílásába legyen beszerelve. Ez a 300 aljzat különleges jellemzõként azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy legalább egy 310 szárnyat hordoz, amely kiállva húzódik egyik hosszanti szélétõl lényegében az aljzat homloksíkjában, és amely arra szolgál, hogy lezárja a 100 tartóelem 103 központi nyílásának egy részét, amely szabadon maradt a 300 aljzat ezen nyílásba való beépítése után. Tulajdonképpen jelen esetben a 300 aljzat egy egymodulos aljzat, amely akkor, amikor be van építve a négyzet alakú 100 tartóelem 103 központi nyílásába a 302 bepattintható fogak segítségével, ezen központi nyílás felületének csak a felét tölti ki. Elõnyösen a 300 aljzat két azonos 310 szárnyat hordoz két párhuzamos hosszanti szélén, amelyek lehetõvé teszik a központi nyílás szabadon hagyott részeinek lezárását a 300 aljzattól kétoldalt, amikor azt rászereljük a 100 tartóelemre a 103 központi nyílás közepén (lásd 8. ábra). Egyébként a 103 központi nyílás középpontja 151 csúcsok vagy nyilak segítségével van meghatározva, amelyek a 103 központi nyílás párhuzamos széleinek közepén elõirányzott 150 kijelölõelemek fölé vannak felszerelve (lásd 3B. ábra). Ezek a 150 kijelölõelemek jelen esetben (a 3B. ábrán látható) négyzetes alakú érintkezõvégek, amelyek a 120 fedõréteg ráöntése révén vannak ráformázva, és együttmûködnek a 300 aljzat szélein kialakított kiegészítõ alakú megfelelõ beugró fogakkal. Amikor a 7. ábrán bemutatott 300 aljzatot beépítjük a 100 tartóelem 103 központi nyílásába, az teljesen le van zárva a 310 szárnyak, valamint maga a 300 aljzat által. Ezek a 310 szárnyak olyan védõszárnyak, amelyek megakadályozzák, hogy a felhasználónak lehetõsége legyen hozzáférnie az aljzat tartóelemre való felszerelése után a villamos szerelvény aktív részeinek zónáihoz. Ezek az aktív zónák például a szerelvényszerkezet bekötési zónái. Elõnyösen mindegyik 310 szárny el van látva a külsõ szélein 323 beugró fogakkal vagy hornyokkal, amelyek együttmûködnek a 100 tartóelem 103 központi nyílásának szélein kialakított kiegészítõ alakú 160 kiugrásokkal, és ezek a szárnyak a 300 aljzattal egy-egy 320 elvágható összeköttetésen keresztül vannak összekötve. Mindegyik 310 szárny a 300 aljzattal egy darabban van kialakítva mûanyag öntésével, és mindegyik elvágható összeköttetés csökkentett szilárdságú zónákat tartalmaz, amelyeket 321 hornyok és pontozott vonalak formájában megvalósított 322 elvékonyodó zónák sorozata képez.
1
HU 004 219 T2
Amennyiben a felhasználó arra igényt tart, kedve szerint leválaszthatja a 300 aljzat egy vagy két 310 szárnyát az alkalmazott tartóelem központi nyílása nagyságának és azon modulok számának függvényében, amelyek a központi nyílás belsejébe kerülnek beépítésre. Különösképpen, a felhasználó leválaszthatja a 300 aljzat két 310 szárnyát abból a célból, hogy egy hagyományos egymodulos aljzathoz jusson, amelyet összekapcsolhat egy másik egymodulos 300 aljzattal a 100 tartóelem központi nyílásában (lásd 9. ábra). A 10. és 11. ábrán egy több elembõl álló villamos szerelvényszerkezet 100’ tartóeleme van feltüntetve, amely egy alapvetõen téglalap alakú keretet tartalmaz, amely egy téglalap alakú 103’ központi nyílással van ellátva, amely a négy oldalfelületén a villamos szerelvényszerkezet legalább két 200, 300 aljzatának összeillesztõ eszközei által van szegélyezve. Elõnyösen a 100’ tartóelem egy 400 keresztmerevítõt is tartalmaz, amelynek téglalap alakja van, és amely arra szolgál, hogy be legyen illesztve a téglalap alakú 103’ központi nyílásba oly módon, hogy annak hossztengelyére keresztirányban terjedjen ki, ahol ez a 400 keresztmerevítõ két 400A hosszanti szélén a villamos szerelvényszerkezet 200, 300 aljzatainak megfelelõ összeillesztõ eszközökkel van ellátva. Ily módon elõnyösen, amint azt a 10. és 11. ábra mutatja, ennek a 400 keresztmerevítõnek köszönhetõen a 100’ tartóelemet fel lehet használni egy, az X tengely menti vízszintes felszereléshez (lásd 10. ábra) és egy Y tengely menti függõleges felszereléshez (lásd 11. ábra). A 100’ tartóelem vízszintes felszerelésénél a 400 keresztmerevítõ nem szolgál a szerelvényszerkezet 200 aljzatainak tulajdonképpeni felszerelésére, amelyek 202 bepattintható fogaik révén akadnak össze, amely fogak magának a 100’ tartóelemnek az összeillesztõ eszközein levõ két átellenes 201 oldalfelületen vannak kialakítva, viszont arra szolgál, amint azt a 10. ábra mutatja, hogy lezárja a 103’ központi nyílás szabadon hagyott térközét a 200 aljzatok beszerelése után, és hogy pozicionálja a 200 aljzatokat a meghatározott nagyságú, jelen esetben 71 mm¹es tengelytávra. Ezzel szemben, amikor a 100’ tartóelem függõlegesen van tájolva, amint azt különösen a 11. ábra mutatja, csupán a 103’ központi nyílás keresztirányú szélei hatékonyak a (negyed fordulattal a vízszintes tartóelemen való tájolásukhoz képest elforgatott) 200, 300 aljzatok 100’ tartóelemre való összepattintás általi rászerelése szempontjából, és a 400 keresztmerevítõ kiegészítõ alakú összeillesztõ eszközöket tartalmaz a 200, 300 aljzatoknak a 100’ tartóelemre való rápattintásához. Ily módon a 100’ tartóelem függõleges pozicionálása során nincs szükség kiegészítõ kapcsolóelemek felhasználására a 200, 300 aljzatok oldalfelületein ezeknek a tartóelemre való felszereléséhez, és erre a célra ezen aljzatokról származó 202, 302 bepattintható fogakat használunk, amelyek beakadnak egyrészt a 100’ tartóelembe, másrészt a 400 keresztmerevítõbe.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
A bemutatott példa esetében a 100’ tartóelem keretének téglalap alakú 103’ központi nyílását és az egyes 400 keresztmerevítõket szegélyezõ összeillesztõ eszközök összepattintható eszközök, amelyek egy megakasztó bordát tartalmaznak a 202, 302 bepattintható fogak számára, amelyek a szerelvényszerkezet 200, 300 aljzatainak 201, 301 oldalfelületein vannak kiugró módon elrendezve (lásd 5. és 7. ábra). Mindegyik 400 keresztmerevítõ el van látva két átellenes 400B keresztirányú szélén másféle 401 összeillesztõ eszközökkel, amelyek alkalmasak arra, hogy együttmûködjenek azokkal az összeillesztõ eszközökkel, amelyek a 100’ tartóelemkeret téglalap alakú 103’ központi nyílását szegélyezik. Jelen esetben a 400 keresztmerevítõ 401 összeillesztõ eszközei összepattintható eszközök, például bepattintható fogak. Mindegyik 400 keresztmerevítõ egyetlen darabból van kialakítva mûanyag öntésével. A 100’ tartóelem keretének mind a négy szárán rögzítõeszközökkel van ellátva, amelyek megengedik a rögzítését egy házhoz vagy egy szerelõdobozhoz. Ezek a rögzítõeszközök jelen esetben 105’ áttöréseket tartalmaznak rögzítõcsavarok átvezetésére, ahol ezek a 105’ áttörések azonosak a fentebb ismertetett 100 tartóelem 105 áttöréseivel. A 12–20. ábrákon különbözõ, de azonos típusú 100’, 100’’ tartóelemeket szemléltetünk, amelyek olyan több elembõl álló szerelvény-tartóelemek, amelyek egy alapvetõen téglalap alakú keretet tartalmaznak, amely egy téglalap alakú 103’, 103’’ központi nyílással rendelkezik, amelyet a négy oldalán egy szerelvényszerkezet legalább két 200, 300 aljzatának és/vagy egy tartozék, mint például egy 400 keresztmerevítõ összeillesztõ eszközei szegélyeznek. Elõnyösen mindegyik 100’, 100’’ tartóelem rendelkezik 103’, 103’’ központi nyílásának két hosszanti széle közepén 150’, 150’’ kijelölõelemekkel, amelyek fölé beazonosító 151’, 151’’ csúcsok vagy nyilak vannak felszerelve (lásd 12. és 18. ábra), hogy megjelöljék az adott tartórészre ráillesztendõ 200, 300 aljzatok vagy egy tartozék, mint például a 400 keresztmerevítõ szerelési helyzetét. A 150’, 150’’ kijelölõelemek által megjelölt szerelési helyzet elsõsorban egy, a 100’, 100’’ tartóelem téglalap alakú 103’, 103’’ központi nyílásának közepén elfoglalt helyzet. Jelen esetben a kijelölõelemek az adott központi nyílás hosszanti széleibõl kiálló, két egymással szemközti négyzet alakú érintkezõvégbõl állnak, amelyek képesek együttmûködni kiegészítõ alakú beugró fogakkal, amelyek a megfelelõ aljzaton vagy tartozékon vannak kialakítva. Természetesen az érintkezõvégeknek egy teljesen másféle alakjuk is lehet, mint például egy lekerekített alak, egy háromszögletes alak vagy egy téglalap alak. Egy, a rajzon fel nem tüntetett kiviteli változatnál elõirányozható, hogy a kijelölõelemek egymással szemközti hornyokból álljanak, amelyek képesek együttmû-
1
HU 004 219 T2
ködni az adott aljzat vagy tartozék szélérõl kiálló csúcsokkal vagy érintkezõvégekkel. A kijelölõelemeknek köszönhetõen a felhasználó a kívánsága szerint elrendezheti az egymodulos vagy többmodulos aljzatokat az adott tartóelem központi nyílásában, hogy hozzáigazítsa az aljzatok szerelését a díszítõ homloklemez nyílásának méretéhez, amely azért kerül a tartóelemre, hogy a szerelvényszerkezetek mûködtetõrészei hozzáférhetõk legyenek a felhasználó számára ezen a nyíláson keresztül. A 151’, 151’’ csúcsok vagy nyilak éppen azért vannak ott, hogy jelezzék a felhasználó számára a kijelölõelemek helyét, és megkönnyítsék számára a szerkezet a tartóelemre való felszerelésének munkáját. Például a 12–17. ábrákon egy 100’ tartóelem van feltüntetve, amely akár öt egymodulos 300 aljzatot is képes befogadni, vagy egymodulos aljzatokkal kombinált többmodulos aljzatokat. A 12. ábrán a felhasználó a 150’ kijelölõelemeket használhatja fel arra, hogy egymással szomszédosan pozicionáljon a 100’ tartóelem 103’ központi nyílásának közepén két azonos kétmodulos 200 aljzatot. A felhasználó elõször a 150’ kijelölõelemekkel szemben egy elsõ 200 aljzatot helyez el, majd ehhez az elsõ 200 aljzathoz hozzáragasztja a második 200 aljzatot. A 13. ábrán egy 100’ tartóelem látható, amely öt egymodulos 300 aljzattal van felszerelve. Ezen összeszerelés megvalósításához a felhasználó elõször felszerel egy 300 aljzatot a 103’ központi nyílás közepén, együttmûködésre késztetve ezen 300 aljzat beugró fogait a kijelölõelemekkel, majd ezen 300 aljzathoz hozzáragasztja a többi 300 aljzatot a 103’ központi nyílásban. A 14. ábrán olyan 100’ tartóelem van feltüntetve, amelybe három egymodulos 300 aljzat és egy kétmodulos 200 aljzat van beillesztve. Ezen összeszerelés megvalósításához a felhasználó felszerel egy egymodulos 300 aljzatot a 103’ központi nyílás közepébe, és együttmûködésre készteti ennek beugró fogait a kijelölõelemekkel, majd hozzáragaszt ehhez a 300 aljzathoz egy kétmodulos 200 aljzatot és két egymodulos 300 aljzatot. A 15. ábrán egy 100’ tartóelem látható, amelybe egy kétmodulos 200 aljzat és egy hárommodulos 500 aljzat van beillesztve. Ezen összeszerelés megvalósításához a felhasználó a 151’ csúcsok vagy nyilak által megjelölt kijelölõelemeket használja fel oly módon, hogy excentrikusan helyezi el a hárommodulos 500 aljzatot a 103’ központi nyílásban, majd hozzáragasztja ehhez a hárommodulos 500 aljzathoz a kétmodulos 200 aljzatot. A 16. ábrán egy olyan 100’ tartóelem látható, amelybe 103’ központi nyílásának közepére egy négymodulos 600 aljzat van beépítve, amely központosított módon van elrendezve a 103’ központi nyílásban, köszönhetõen ezen 600 aljzat beugró fogainak a 100’ tartóelem kijelölõelemeivel való együttmûködésének. A 17. ábrán egy olyan 100’ tartóelem látható, amelybe egy ötmodulos 700 aljzat van beillesztve,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
2
amely gyakorlatilag lefedi a 103’ központi nyílás felületének az egészét. A 18. ábrán egy azonos típusú másik 100’’ tartóelem látható, amelynek egy téglalap alakú 103’’ központi nyílása van, amely akár nyolc egymodulos aljzatot is képes befogadni. A 18. ábrán bemutatott összeszerelés három egymodulos 300 aljzatot tartalmaz, amelyek 310 szárnyakkal vannak ellátva, és amelyek egymástól 400 keresztmerevítõk által vannak elválasztva. Ezen összeszerelés megvalósításához a felhasználó mindegyik 300 aljzatot behelyezi a 103’’ központi nyílás egyes szabad tereibe, amelyeket a 100’’ tartóelem és két 400 keresztmerevítõ határol, ahol a keresztmerevítõket elõzetesen szereljük fel a 100’’ tartóelemre a 100’’ tartóelem hátsó oldalán kijelölt helyeken. A 19. ábrán egy másik összeszerelés van feltüntetve a 100’’ tartóelemen, ahol 310 szárnyakkal felszerelt három egymodulos 300 aljzat van egymással összekapcsolva. Ezen összeszerelés megvalósításához a felhasználó elõször egy egymodulos aljzatot helyez el a 103’’ központi nyílás közepén, köszönhetõen a 100’’ tartóelem kijelzõelemeinek a 300 aljzat beugró fogaival való együttmûködésnek, majd hozzákapcsolja a 100’’ tartóelem téglalap alakú 103’’ központi nyílásának közepére felszerelt 300 aljzathoz a két másik 300 aljzatot. A 20. ábrán egy másik, 100’’ tartóelemet felhasználó összeszerelés van feltüntetve, ahol ezen tartóelem téglalap alakú 103’’ központi nyílásában 310 szárnyakkal felszerelt négy egymodulos 300 aljzat van elrendezve. Ezen összeszerelés értelmében a 300 aljzatok össze vannak kapcsolva egymással, ily módon elegendõ csupán az elsõ 300 aljzatot kijelölt módon felszerelni a 100’’ tartóelem 103’’ központi nyílásának közepén a kijelölõ elemeket képezõ érintkezõvégekre, és hozzákapcsolni a három másik aljzatot, hogy könnyen megvalósítsuk az összeszerelést. Elõnyösen, a kijelölõelemeknek köszönhetõen a felhasználó hozzáigazíthatja az aljzatok összeszerelését a 100’, 100’’ tartóelemben az erre a tartóelemre ráhelyezett homloklemez nyílásméreteihez, amely homloklemez esztétikus megjelenést kölcsönöz az érintett villamos szerelvénynek. A jelen találmány semmiképpen sincs korlátozva a fentebb ismertetett és az ábrákon bemutatott kiviteli alakokra, hanem kiterjed valamennyi olyan változatra, amelyet szakember a találmány szellemében hoz létre.
50 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Tartóelem (100) villamos szerelvényhez egy lapos, fém anyagú kerettel (110), amely négy szárral 55 rendelkezik, amelyek összekapcsoló eszközökkel vannak ellátva egy díszítõ homloklemez számára és egy központi nyílást (103) határolnak, amely egy villamos szerelvényszerkezet aljzatainak (200, 300) felszerelésére alkalmas összeillesztõ eszközökkel van szegé60 lyezve, azzal jellemezve, hogy a lapos keretre (110) 6
1
HU 004 219 T2
egy szintetikus szigetelõanyagból levõ fedõréteg (120) van ráformázva, amely lefedi a keret elülsõ oldalának legnagyobb részét. 2. Az 1. igénypont szerinti tartóelem (100), azzal jellemezve, hogy a szigetelõanyagból levõ fedõréteg (120) lefedi a lapos, fém anyagú keret (110) hátoldalának legnagyobb részét. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tartó (100), azzal jellemezve, hogy a szigetelõanyagból levõ fedõréteg (120) lefedi a lapos, fém anyagú keret oldalélét. 4. Az 1–3. igénypontok bármelyike szerinti tartó (100), azzal jellemezve, hogy a fedõréteget (120) képezõ szigetelõanyag egy mûanyag, mint például üvegszál-erõsítésû polimer vagy ABS (akrilnitril-butadiénsztirol). 5. Az 1–4. igénypontok bármelyike szerinti tartó (100), azzal jellemezve, hogy alapvetõen négyszögletes alakja van, külsõ kerületi peremének mind a négy oldalán összeillesztõ eszközökkel (107) egy ugyanilyen típusú tartóelemhez. 6. Az 5. igénypont szerinti tartó (100), azzal jellemezve, hogy az összeillesztõ eszközök (107) egy, a külsõ kerületi peremrõl (101) kiálló beilleszkedõ elemet (107A) és egy befogadóelemet (107B) tartalmaznak.
2
7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti tartó (100), azzal jellemezve, hogy mind a négy szárán rögzítõeszközökkel (105) van ellátva, amelyek alkalmasak egy szerelõdobozon való rögzítésére. 8. Az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti tartó 5 (100), azzal jellemezve, hogy két egymással szemközti párhuzamos szárán két leválasztható résszel (100A) rendelkezik, amelyek mindegyike az érintett szár hosszának legalább egy részére terjed ki. 9. A 8. igénypont szerinti tartó (100), azzal jelle10 mezve, hogy mindegyik leválasztható rész (100A) a tartóelem érintett szárának a teljes hosszára kiterjed. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti tartó (100), azzal jellemezve, hogy mindegyik leválasztható rész a tartó15 elem érintett szárával egy darabban van összekötve egy gyengített ellenállású törésvonalon keresztül. 11. A 10. igénypont szerinti tartó (100), azzal jellemezve, hogy a tartóelem mindegyik érintett szára tartalmaz egyrészt excentrikus helyzetben egy, a törésvo20 nalról helyileg kiálló retesznyúlványt (142), amelyet a leválasztható rész körülvesz egy kivágás (143) által, másrészt pedig ezen retesznyúlványtól bizonyos távolságra és annak megfelelõen elrendezve egy kiegészítõ alakú körvonallal rendelkezõ reteszfészket (141).
7
HU 004 219 T2 Int. Cl.: H02G 3/08
8
HU 004 219 T2 Int. Cl.: H02G 3/08
9
HU 004 219 T2 Int. Cl.: H02G 3/08
10
HU 004 219 T2 Int. Cl.: H02G 3/08
11
HU 004 219 T2 Int. Cl.: H02G 3/08
12
HU 004 219 T2 Int. Cl.: H02G 3/08
13
HU 004 219 T2 Int. Cl.: H02G 3/08
14
HU 004 219 T2 Int. Cl.: H02G 3/08
15
HU 004 219 T2 Int. Cl.: H02G 3/08
16
HU 004 219 T2 Int. Cl.: H02G 3/08
17
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
