Dr. Kelemen Judit főiskolai docens, szakfelelős (EKF Comenius Kar) Az óvodapedagógus szakos gyakorlati képzés jelenlegi jellemzőinek vizsgálata, kritikája, országos és kari jellemzők egybevetése. Előkészítő tanulmány a gyakorlati képzés programjának kidolgozásához.
1. Bevezetés Az „Együttműködés az észak- magyarországi pedagógusképzés minőségi megújításáért” TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0005 pályázat keretén belül a K/5 modul (A pedagógusképzés teljes vertikumát biztosító szervezeti integrációk megvalósítása, 10. sz. feladat) részeként készülő tanulmány célja javaslattétel a Comenius Kar óvodai gyakorlati képzésének szükséges korrekciójára, megújítására. Ennek lépései: a jelenlegi gyakorlati képzés objektív vizsgálata, más óvodapedagógus-képző intézmények gyakorlati képzéseire vonatkozó országos kitekintés, komparatív vizsgálat, következtetések levonása, végül pedig konkrét módosító javaslatok megfogalmazása.
2. Helyzetkép 2.1. C-SWOT analízis C – KÜLSŐ KORLÁTOK
a gyakorlóhelyként szolgáló intézmény (Carolina Óvoda és Bölcsőde) a szakvizsgával rendelkező mentoróvónők létszáma miatt jelenleg mindössze hat csoportban tud hallgatókat fogadni – a szakvizsgával rendelkező mentoróvónők létszámát növelni szükséges a mentoróvónők jelentős része a nyugdíjhoz közeli korosztályhoz tartozik – fiatalítás szükséges S – ERŐSSÉGEK
a Kar évszázados hagyományai és az ebből következő piaci értéket képviselő név gyakorlatorientált képzés – gyakorlatban hasznosítható versenyképes tudás korszerű, felújított és kibővített épületben, helyben működő gyakorló intézmény – megfelelő infrastruktúra, fizikai közelség, előnyös időgazdálkodás nagy tapasztalattal rendelkező, elhivatott óvodapedagógusok és oktatók óvodapedagógusok-oktatók közös szakmai munkájának hagyományai rendszeres heti élő kapcsolat, harmonikus szakmai együttműködés a módszertani oktatók és a mentoróvónők közt – megfelelő szakmai feltételek valamennyi mentoróvónő szakvizsgával rendelkezik – megfelelő személyi feltételek a Comenius Karon végzett mentoróvónők magas részvételi aránya a gyakorlati képzésben – „közös nyelv” a gyakorlati képzés minimum háromféle pedagógiai programú csoport munkájába enged betekintést
1
W – GYENGESÉGEK
egyéni gyakorlatok egymásutánisága (10-12 hét időtartam) – jelentős létszámú hallgató folyamatos távolléte a főiskolai kontaktórákról az első két félév gyakorlati munkájához nincs (vagy minimális) szaktantárgyi előzmény a nappali és levelező tagozat képzési koherenciájának hiánya – csoportos gyakorlat szervezése nem történik levelező tagozaton tanórai keretek közt nincs lehetőség a végzős hallgatók tapasztalatainak megbeszélésére a hallgatók feladatainak növekedése nem jelenik meg a teljesítményhez rendelt kreditszámban O – LEHETŐSÉGEK
az egyéni gyakorlatok párhuzamossá tétele – több óvodai csoport bevonása a gyakorlati képzésbe (mentoróvónők számának növelése) – ez a csoportos gyakorlat újragondolását jelenti a gyakorlati képzési struktúra újragondolása T – VESZÉLYEK
a kisebb gyermekek számára zavaró/ijesztő körülmények (sok idegen) – nagy létszámú hallgatói csoport esetén zsúfoltság a csoportszobákban a gyermekeknek újabb és újabb felnőttet kell megszokniuk a szeretett óvó néni helyett/mellett – a félév egésze során hallgatók dolgoznak a gyermekekkel nagy létszámú hallgatói csoportok esetén a hallgatói feladatok kényszerű megosztása, a hallgatók egyenlőtlen terhelése, saját gyakorlatuk kényszerű csonkulása 2.2. Problémafelvetések a C-SWOT analízis alapján Az objektív helyzetelemzés alapján megállapítható, hogy a Carolina Óvoda és Bölcsőde tárgyi és dologi feltételi rendkívüli és kimagasló lehetőségeket teremtenek a hallgatók gyakorlati képzéséhez, a személyi feltételek vonatkozásában azonban – a sokféle érték mellett – komoly probléma prognosztizálható. Feltétlenül szükséges bővíteni a hallgatók fogadását biztosítani tudó óvodai csoportok számát, ezzel együtt pedig gondoskodni az idősebb korosztályhoz tartozó mentoróvónők utánpótlásáról. Ehhez továbbra is nélkülözhetetlen a lehetőség (óvodapedagógusi részről pedig a hajlandóság) a fiatalabb korosztályt képviselő óvodapedagógusok beiskolázására a főiskola által indított mentorképzésre. Mivel a nagy létszámú hallgatói csoportok jelenléte pszichés terhet jelent az óvodai csoportok gyermekei számára, megoldás lenne, ha a gyakorlatot teljesítő hallgatókat minél több óvodai csoportban tudnánk elhelyezni. Ehhez azonban a jelenleginél több óvodai csoportot szükséges bevonni a gyakorlati képzésbe. Így vélhetően kiküszöbölnénk azt a problémát is, hogy a teljes félév alatt hallgatók foglalkozzanak egy-egy gyermekcsoporttal, valamint támogatnánk a főiskolai kontaktórákon való részvételt is. A mentoróvónők létszámának növekedése tehát elengedhetetlen feltétele az óvodai gyakorlat átalakításának.
2
Törekednünk kell arra, hogy hallgatóink megfelelő elméleti felkészültséggel kezdjék meg az óvodai gyakorlatot: ez felveti a csoportos gyakorlat későbbi kezdésének gondolatát. Az első féléves egyéni gyakorlatot érdemben nem befolyásolja e tényező, hisz a feladatok teljesítéséhez még nincs szükség az első félév alapozó szakmai ismereteinek abszolválására. Azonban a második félévhez kapcsolódó egyéni és csoportos gyakorlat időtartamának, követelményeinek, számonkérési módjának és a teljesítéshez kapcsolódó kreditértéknek e megközelítésből való újragondolása hangsúlyosan javasolt. Mintatantervünk és gyakorlati képzési kalauzunk a levelező tagozatos hallgatók számára is előírja a csoportos gyakorlatot, noha ez számukra a mentoróvónő tevékenységének hospitálását és elemzését jelenti. Mivel ez így nincs szinkronban a nappali tagozatos hallgatók képzési rendszerével, lehetőségként felmerül vagy a tanegység elnevezésének és tartalmának megváltoztatása, vagy a csoportos gyakorlat levelező képzésben is megvalósítható formájának kialakítása, esetleg a levelező képzés számára önálló gyakorlati képzési struktúra kidolgozása. A külső szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatók számára jelenleg tanórai keretek közt nincs mód az átélt tapasztalatok, az esetlegesen megfogalmazódó kérdések megbeszélésére, megnyugtató tisztázására. Hallgatóink és oktatóink is érzik ennek szükségességét – e lehetőség megteremtése hangsúlyosan javasolt. Félévenként egyre növekvő mennyiségű, egyre komolyabb szakmai tartalmú feladatot kell hallgatóinknak teljesíteniük, e mennyiségi és minőségi mutatók azonban nem tükröződnek megfelelően a jelenlegi mintatantervben. Lehetőségként felmerül a szakmai gyakorlati képzési modul óra- és kreditszámainak módosítása. A szakmai gyakorlati modul jelenlegi szerkezete a kifutó évfolyamokon
Tanegységnév
1.
Egyéni óvodai gyakorlat 1
2
Egyéni óvodai gyakorlat 2
2.
3.
4.
2
Egyéni óvodai gyakorlat 3
3
Egyéni óvodai gyakorlat 4
3
Egyéni óvodai gyakorlat 5 Csoportos óvodai gyakorlat 1 Csoportos óvodai gyakorlat 2 Csoportos óvodai gyakorlat 3 Csoportos óvodai gyakorlat 4 Csoportos óvodai gyakorlat 5
5.
3 2 2 2 2 2
6.
Kredit
Értékelés
2
min. ai.
2
min. ai.
3
gy
3
gy
3
gy
2
min. ai.
2
min. ai.
2
gy
2
gy
2
gy
3
Külső szakmai gyakorlat Összesen
4
4
5
5
5
9
9
9
32
min. ai.
A Comenius Kar óvodapedagógus szakos hallgatói képzésük teljes intervalluma alatt 480 órányi óvodai gyakorlaton vesznek részt, 32 kredit értékben. A gyakorlati képzést a 6. félévben a kétszer négyhetes összefüggő külső szakmai gyakorlat zárja, melynek során az óvodapedagógus-jelöltek megtartják zárófoglalkozásukat. A 2013-14-es tanév elején végrehajtott tantervi átalakítás az első félévben 1-1 órára csökkentette mind az egyéni, mind a csoportos gyakorlat óraszámát, hisz hallgatóink a hospitáláshoz szükséges elméleti előismerettel még nem rendelkeznek. Teljesítményük értékelése gyakorlati jeggyel történik. Mivel közben elkezdődött a gyakorlati képzés megújítási folyamata, de még nem került kidolgozásra a teljes koncepció, automatikusan a második félévre került az így felszabadult 1-1 óra/kredit. Hallgatóink átmenetileg – elég szerencsétlen módon – 3 kreditet és minősített aláírást kapnak a második félévben mindkét gyakorlattípusból.
3. Országos kitekintés 3.1. Az országos kitekintés célja A Comenius Kar (továbbiakban CK) óvodai gyakorlatának megújítása előtti munkálatok során érdemes és szükséges tájékozódnunk más óvodapedagógus-képző intézmények gyakorlati képzéseinek rendszeréről is. Az országos kitekintés és az ezt követő komparatív elemzés során az alábbi kérdésekre keressük a választ: Létezik-e valamelyest egységesnek tekinthető országos modell? Mennyire követi a sárospataki képzés az országos gyakorlatot? Mely vonatkozásban igazodunk a többség által követett struktúrához? Mely vonatkozásban tekinthető egyedinek a pataki képzés? Ez az egyediség okozott-e eddig megtapasztalt szakmai ellentmondásokat vagy problémákat? E problémák orvoslására nyújt-e megoldási lehetőséget más képzőintézmények gyakorlati képzési struktúrája? Található-e más intézményeknél olyan elem, melynek átvétele és képzési rendszerünkbe illesztése megfontolás tárgyát képezheti? 3.2. Az országos kitekintést érintő általános megjegyzések Az országos kitekintés során valamennyi óvodapedagógus-képző intézmény szakmai gyakorlati modulját megvizsgáltuk. Mivel a mintatantervek szerkezete más-más formátumban került kialakításra, az átvételnél arra törekedtünk, hogy csupán a vizsgálat szempontjából releváns adatok kerüljenek a tanulmányba, így mindenütt elhagytuk a tanegységek kódjait, a szakmai tantárgyi előfeltételek megnevezését, valamint a különféle ún. megjegyzéseket.
4
Feltüntettük viszont a mintatantervek érvénybelépésének évszámát – ahol felmenő rendszerben érvényesülnek az esetleges változások, ott a legfrissebb verziót vettük alapul. Ahol nem szerepelt az összkredit/óraszám, ott ezt is kiegészítettük. Minden esetben feltüntettük azt is, ha kiegészítés vagy külön kidolgozott tantervi háló vonatkozik a levelező tagozatos hallgatók számára. Több esetben alkalmunk nyílt betekinteni az intézmények gyakorlati képzési kalauzába is, további értékes információkat nyerve a képzés részleteiről. A különböző képzőintézmények szakmai gyakorlati moduljaiban a gyakorlati képzés alábbi szervezeti formái jelennek meg: Nyári gyakorlat: tapasztalatgyűjtés és tevékeny bekapcsolódás az óvoda nyári pedagógiai munkájába, valamint kitekintés más gyermekkorosztály iskolán kívüli foglalkoztatási formáiba. Komplex gyakorlat: a pedagógiai szaktárgyakhoz kapcsolódó megfigyelések és tevékenységek. Egyéni gyakorlat: bekapcsolódva az óvoda mindennapi életébe, meghatározott tevékenységek végzése (megfigyelés és munkavégzés, önálló feladatok ellátása: gondozás, napi tevékenységek végzése, játéktevékenység irányítása, tervezett tevékenységek előkészítése és irányítása). Csoportos gyakorlat: a gyermekek közt tevékenykedő hallgatótárs megfigyelése, munkájának meghatározott szempontok szerinti elemzése és értékelése. Összefüggő külső szakmai gyakorlat: a hallgatók által önállóan szervezett gyakorlat külső intézményben. 3.3. Az képzőintézmények szakmai gyakorlati moduljainak bemutatása (alfabetikus rend szerint) 3.3.1. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác, 2013. Szakmai törzsanyag Tantárgy Óvodai gyakorlat 1. megfigyelés, hospitálás, gondozás Óvodai gyakorlat 2. játék Óvodai gyakorlat 3. játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mese, vers Óvodai gyakorlat 4. játék, ének-zene, külső világ Óvodai gyakorlat 5. játék, mozgás, matematika Záró tevékenység Óvodai bemutató 1. vers-mese, énekzene Óvodai bemutató 2. rajz-mintázás, külső világ Óvodai bemutató 3. matematikai jellegű tapasztalatszerzés, mozgás Összefüggő külső szakmai gyakorlat 1.
Félév 1
Értékelés gy
Kredit 2
Nap, óra/félév 5 nap, 25 ó
2 3
gy gy
2 2
5 nap, 25 ó 5 nap, 25 ó
4
gy
2
5 nap, 25 ó
5
gy
2
5 nap, 25 ó
6 1
s a
4 0
5 nap, 25 ó 2 nap, 10 ó
2
a
0
2 nap, 10 ó
3
a
0
2 nap, 10 ó
2
gy
3
10 nap, 50 ó
5
bölcsődei - óvodai hospitálás Összefüggő külső szakmai gyakorlat 2. általános iskolai - óvodai hospitálás Összefüggő külső szakmai gyakorlat 3. Összefüggő külső szakmai gyakorlat 4. Összesen:
3
gy
3
10 nap, 50 ó
4 5
gy gy
3 3 26
10 nap, 50 ó 10 nap, 50 ó 380
A váci képzés tanegységeinek elnevezése részletesen utal az egyes gyakorlatok szakmai tartalmára. Gyakorlati képzési útmutatójukból az is megtudható, hogy az Óvodai bemutató 13. nevű tanegységek csoportos bemutatók, míg az Óvodai gyakorlat 1-5. nevű tanegységek egyéni hospitálást és egyéni gyakorlatot, valamint ennek zárónapján csoport előtti hallgatói tevékenységet foglalnak magukban. A képzés egyedi vonása a négy belső félévre szervezett, félévenként kéthetes időtartamú összefüggő külső szakmai gyakorlat, melynek első két féléve (bölcsődei ás általános iskolai kitekintést is magában foglaló) hospitálás biztosítását, második két féléve pedig óvodapedagógusi teendők végzését jelenti. A zárófoglalkozást szigorlati értékű jeggyel értékeli a bizottság. Az azonos nevű tanegységekhez (Óvodai gyakorlat 1-5. és Összefüggő külső szakmai gyakorlat 1-4.) végig azonos kreditszámot rendel az intézmény mintatanterve. A KKK meghatározza az összefüggő külső szakmai gyakorlat időkeretét (8 hét), valamint az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértékét (9 kredit). E kritériumok azonban nem tükröződnek a váci gyakorlati képzési modulban. 3.3.2. Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Hajdúböszörmény, 2012. Tantárgy neve
Egyéni óvodai gyakorlat I. Egyéni óvodai gyakorlat II. Egyéni óvodai gyakorlat III. Egyéni óvodai gyakorlat IV. Egyéni óvodai gyakorlat V. Egyéni óvodai gyakorlat VI. Csoportos óvodai gyakorlat I. Csoportos óvodai gyakorlat II. Csoportos óvodai gyakorlat III. Csoportos óvodai gyakorlat IV. Külső szakmai gyakorlat
1. félév óra/vizsga kredit
3. félév óra/vizsga kredit
4. félév óra/vizsga kredit
5. félév óra/vizsga kredit
6. félév óra/vizsga kredit
30/B 2
Összesen 27 kredit, 515 óra
6
2. félév óra/vizsga kredit
30/B 2 30/gyj 2 30/gyj 2 30/gyj 2 15/B 1 15/B 1 45/gyj 2 45/gyj 2 45/gyj 2 200/gyj 9
A hajdúböszörményi képzés végig azonos tanegység-elnevezéseket használ, így a részleteket ezúttal is a gyakorlati képzési útmutatóból ismerhetjük meg. Az egyéni óvodai gyakorlat minden félévben, míg a csoportos óvodai gyakorlat a második félévtől kezdve minden félévben jelen van a képzési rendszerben. Az egyéni gyakorlatra az első félévben + 5 óra előadás keretében történik a felkészítés. Az összefüggő külső szakmai gyakorlatra a 6. félévben (általában április második hetétől) kerül sor. A képzés egyedi vonása, hogy a levelező tagozatos hallgatók csoportos gyakorlata a félévek elején (a konzultációs időszakban) a felkészítés témakörében
zajlik (2+3 óra), az egyéni gyakorlat letöltését követően pedig (5 órában) a tapasztalatok összegzését jelenti. Az összefüggő külső szakmai gyakorlatot is külön direktívák alapján teljesítik a levelező tagozatos hallgatók. Az egyéni gyakorlatok első öt félévéhez azonos óra- és kreditszámot rendel az intézmény mintatanterve, míg a csoportos gyakorlat 2-3-4. féléve azonos kreditszám mellett növekvő óraszámot mutat. Szokatlan, hogy a csoportos gyakorlatok más képzőintézményekhez képest magas óraszámot kapnak, valamint az is, hogy az utolsó félévben az összefüggő külső szakmai gyakorlat mellett is teljesítenek egyéni gyakorlatot a végzős hallgatók.
3.3.3. Eötvös József Főiskola, Baja, 2012. Kr.
I.
Komplex óvodai szakmai gyakorlat I.
2
30/g/2
Komplex óvodai szakmai gyakorlat II.
2
Óvodai gyakorlat I.
2
Óvodai gyakorlat II.
4
Óvodai gyakorlat III.
4
Óvodai területi gyakorlat
12
Nyári gyakorlat
0
Összesen
26
II.
III.
IV.
V.
VI.
Óra
30
30/g/2
30 45/g/2
45 60/g/4
60 75/g/4
75 180/g/ 12
180
Teljesítendő az I. vagy II. év befejeztével/0
2
2
2
4
4
12
420
A gyakorlati képzési útmutatóból megtudható, hogy a bajai modell valamennyi képzési típust magában foglalja, azonban csoportos gyakorlat csak nappali tagozaton van. Hogy e képzéstípusok hogyan és milyen arányban épülnek a mintatantervben megnevezett tanegységekbe, csak az útmutatóból követhető. 1.-2. félév: egyéni gyakorlat, 3.- 4.- 5. félév: kéthetes egyéni gyakorlat, ennek záró napján csoportos gyakorlat, a nyári gyakorlat pedig kredit nélküli kritériumtantárgy. Az viszont nem ismeretes, hogy a levelező tagozatos hallgatók gyakorlati képzési struktúrájában milyen változásokat eredményez a csoportos gyakorlat elhagyása.
7
A mintatanterv óra- és kreditszámainak emelkedése tükrözi a hallgatók folyamatosan növekedő munkájának mennyiségi és szakmai-tartalmi paramétereit. A KKK a külső szakmai gyakorlat összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértékét 9 kreditben jelöli meg – sem a mintatantervből, sem az útmutatóból nem derül ki, hogy a területi gyakorlat 12 kreditje pontosan mit takar. 3.3.4. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara, Budapest, 2013., nappali tagozat Szakmai gyakorlat 521 óra
Kredit 1. 27
Egyéni óvodai gyakorlat I. Egyéni óvodai gyakorlat II. Egyéni óvodai gyakorlat III. Egyéni óvodai gyakorlat IV. Egyéni óvodai gyakorlat V. Csoportos óvodai gyakorlat I. Csoportos óvodai gyakorlat II. Csoportos óvodai gyakorlat III. Csoportos óvodai gyakorlat IV. Csoportos óvodai gyakorlat V. (esetelemzés) Összefüggő külső szakmai gyakorlat
1 2 2 2 2 1 1 1 1 4
Zárófoglalkozás
1
2.
3.
4.
5.
6.
3x5 m 25 gyj 25 gyj 25 gyj 25 gyj 3m 3m 3m 3m 2m
9
8 hét 8x28 m 2 gyj
Budapesten az egyéni óvodai gyakorlat az első öt félévben jelen van a képzési rendszerben, a csoportos óvodai gyakorlat pedig a második félévtől a képzés végig tart. Egyedi vonás a csoportos gyakorlat kizárólag minősített aláírással történő értékelése, valamint az utolsó félév feladatrendszerének összetettsége. A képzési útmutatóból megtudható, hogy esetelemzés során biztosítják a végzős hallgatók számára a nyolchetes összefüggő külső szakmai gyakorlat és a zárófoglalkozás során szerzett tapasztalatok és az átélt élmények feldolgozását, a sikerek és kudarcok okainak tudatos elemzését, valamint a problémás helyzetek optimális kezelésének megbeszélését. A mintatanterv az első és az utolsó félév kivételével azonos óra- és kreditszámot társít az azonos elnevezésű tanegységekhez. Külön gyakorlati képzési struktúrát dolgozott ki az intézmény a levelező tagozatos hallgatók számára:
8
Szakmai gyakorlat 192 óra
Kredit 1. 27
Óvodai gyakorlat I. Óvodai gyakorlat II. Óvodai gyakorlat III. Óvodai gyakorlat IV. Óvodai összefüggő gyakorlat I. Óvodai összefüggő gyakorlat II.
2 3 3 3 8 5
2.
3.
4.
5.
6.
15 m 15 m 15 m 15 m 70 gyj 48 gyj
Zárófoglalkozás Csoportos gyakorlat (esetelemzés)
1 2
2 gyj 12 m
A levelező képzés egyedi vonása, hogy a hallgatók azonos óraszám mellett minősített aláírást kapnak az első négy félév gyakorlatának megvalósításáért, s csak az összefüggő gyakorlatot – melyet szintén egyedi módon, két félévre bontva teljesítenek – értékeli az intézmény gyakorlati jeggyel. A nappali tagozatosokhoz hasonlóan konzultációs keretek közt számukra is adott a lehetőség az önálló pedagógiai munkával kapcsolatos tapasztalataikról szóló konkrét beszámolókra. 3.3.5. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, 2012. Tanegység neve Egyéni gyakorlat Egyéni gyakorlat I. Egyéni gyakorlat II. Egyéni gyakorlat III. Egyéni gyakorlat IV. Csoportos óvodai gyak. I. Csoportos óvodai gyak. II. Csoportos óvodai gyak. III. Csoportos óvodai gyak. IV. Nyári óvodai gyakorlat Nyári nevelési gyakorlat Külső szakmai gyakorlat, zv Összesen:
Óraszám 30 gyj3 30 gyj3 30 gyj5 30 gyj5 30 gyj5 30 gyj3 30 gyj3 30 gyj3 30 gyj3 30 gyj3 30 gyj3 240 570
Kredit 2 2 2 2 2 1 1 1 1 2 2 9 27
Félév 1. 2. 3. 4. 5. 2. 3. 4. 5. 3. 5. 6.
A kaposvári képzés útmutatójából megtudható, hogy az első félév egyéni gyakorlata 1-1 nap bölcsődei és iskolai, valamint 2 nap óvodai hospitálást tartalmaz. A 2. félévtől párhuzamosan folyik az egyéni és csoportos gyakorlat, gyakorlattípusonként végig azonos kredit-és óraszámmal. Nyári gyakorlatok formájában biztosítja az intézmény a tapasztalatgyűjtést és tevékeny bekapcsolódást az óvoda nyári pedagógiai munkájába, valamint a kitekintést más gyermekkorosztály iskolán kívüli foglalkoztatási formáiba. A levelező tagozatos hallgatók számára külön gyakorlati képzési struktúrát dolgozott ki az intézmény. A zárófoglalkozást is tartalmazó 6. féléves gyakorlat kivételével minden gyakorlattípus azonos óraszámmal folyik. Tanegység neve Egyéni gyakorlat bölcsőde – iskola - óvoda Egyéni gyakorlat I. Egyéni gyakorlat II. Egyéni gyakorlat III. Egyéni gyakorlat IV. Egyéni gyakorlat V. Nyári óvodai gyakorlat Nyári nevelési gyakorlat
Óraszám 5nap (30 óra) gyj3
Kredit 2
Félév 1.
5nap (30 óra) gyj3 5nap (30 óra) gyj3 5nap (30 óra) gyj3 5nap (30 óra) gyj3 10nap (60 óra) gyj5 5nap (30 óra) gyj3 5nap (30 óra) gyj3
3 3 3 3 9 2 2
2. 3. 4. 5. 6. 2. 4.
9
3.3.6. Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara, Nagykőrös, 2012. Tantárgynév
Kredit
Heti óraszám és értékelés
Összóraszám
Félév
Egyéni óvodai gyakorlat I. Egyéni óvodai gyakorlat II. (Játék) Egyéni óvodai gyakorlat III. (Énekzene, Rajz) Egyéni óvodai gyakorlat IV. (Anyanyelv, Testnevelés) Egyéni óvodai gyakorlat V. (Környezetismeret, Matematika) Csoportos óvodai pedagógiai gyakorlat I. Csoportos óvodai pedagógiai gyakorlat II. (Játék) Csoportos óvodai pedagógiai gyakorlat III. (Ének-zene, Rajz) Csoportos óvodai pedagógiai gyakorlat IV. (Anyanyelv, Testnevelés Csoportos óvodai pedagógiai gyakorlat V. (Környezetismeret, Matematika Nyári nevelési gyakorlat (1 hét=30 óra, 1 nap=6 óra) Szakmai módszertani gyakorlat tréning (tömbösítve) Összefüggő gyakorlatot előkészítő tréning (tömbösítve) Óvodai területi összefüggő komplex gyakorlat (8 hét) Összesen:
0 2 3
1ai 2é 3é
15 30 45
1 2 3
2
3é
45
4
3
3é
45
5
0
1ai
15
1
1
1m
15
2
1
1m
15
3
1
1m
15
4
1
1m
15
5
2
2é
30
5
5
2m
30
6
4
2m
30
6
9
16 é
240
6
34
525
A nagykőrösi szakmai gyakorlati modulban a tanegységek elnevezése részletesen mutatja az egyes gyakorlatok pontos tartalmát. Az első 5 félévben párhuzamosan folyik az egyéni és a csoportos gyakorlat. Az első félévben mindkét gyakorlattípust kredit nélkül teljesítik a hallgatók. A továbbiakban az egyéni gyakorlat növekvő kredit- és óraszáma jól tükrözi a hallgatók feladatainak folyamatos növekedését, míg a csoportos gyakorlat a képzés egésze során egyenletes heti egy órát jelent. A képzés nyári nevelési gyakorlatot is tartalmaz, egyedi vonásként pedig a 6. félévben két tömbösített tréningen vesznek részt a hallgatók – vélhetően mindkettő a területi összefüggő komplex gyakorlatot készíti elő (útmutató hiányában azonban csak az egyikről állíthatjuk ezt biztosan). 3.3.7. Kecskeméti Főiskola, 2011.
10
Tantárgy – tantárgyelem
Kredit
Ért.
1
Óvodai gyakorlat
32
5 telj.
472
2
3
4
5
6
Komplex óvodai pedagógiai szakmai gyak.
2
gy
Óvodai gyakorlat 2. Vers, mese, Viz. nev. Óvodai gyakorlat 3. testnevelés, matek Óvodai gyakorlat 4. Ének, környezet Óvodai területi gyakorlat
5
gy
5
gy
7
gy
13
gy
32 40 40 40 320
Kecskeméten a hallgatók csak a 2. félévben kezdik meg szakmai gyakorlatukat, és a mintatanterv szerint a képzés során nincsenek párhuzamosan teljesítendő feladataik. Útmutató hiányában azonban nem teljesen egyértelmű, hogy a félévenkénti óraszámok hogyan valósulnak meg a gyakorlatban (32 és 40 óra), viszont az azonos óraszámokhoz rendelt növekvő kreditérték a hallgatók tennivalóinak növekvő súlyát tükrözi. A KKK a külső szakmai gyakorlat összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértékét 9 kreditben jelöli meg – nem világos, hogy a területi gyakorlat 13 kreditje pontosan mit takar. 3.3.8. Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, 2013. Törzstantárgy/tantárgyelem Óraszám Pszichológia Önismeret Személyiség- és kommunikációfejlesztés Környezeti nevelés Természetismeret gyakorlat I. Természetismeret gyakorlat II. Óvodai gyakorlat Gyakorlati képzés I. Gyakorlati képzés II. Gyakorlati képzés III. Gyakorlati képzés IV. Gyakorlati képzés V. Gyakorlati képzés VI. Összefüggő külső szakmai gyakorlat
Javasolt félév
Értékelés formája
Kredit értéke
0/2 0/1
1 3
Összesen: G G
3 1 2
0/1 0/1
3 4
0/3 0/3 0/3 0/3 0/3 0/3
1 2 3 4 5 6
Összesen: G G Összesen G G G G G G
2 1 1 29 3 5 5 6 6 4
90 90
4 5
-
34
Összesen:
A soproni képzés szakmai gyakorlati képzési modulja a pszichológia és a környezeti nevelés tantárgyakat is magában foglalja. Az óvodai gyakorlat minden félévhez azonos tanegységelnevezést és óraszámot rendel növekvő kreditérték mellett. Az útmutató alapján az összefüggő külső szakmai gyakorlatot két félévre bontva teljesítik a hallgatók: a 4. és 5. félév szorgalmi időszakának első 3 hetében. A zárófoglalkozásra a 6. félévben kerül sor. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a KKK összefüggő külső szakmai gyakorlatra vonatkozó előírása (8 hét
időtartam, 9 kredit) nem teljesül ebben a mintatantervben. Az útmutató az óraszámhoz a „heti óra x 14” számítási képletet adja, ennek megfelelően a soproni képzés 432 óra óvodai gyakorlatot ír elő, a teljes szakmai modul pedig 502 óraszámot tartalmaz.
11
3.3.9. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központ, Esztergom, 2013. Szakmai gyakorlati modul – 31 kredit, 480 óra Tantárgy megnevezése Kredit Követelmény típusa Egyéni óvodai gyakorlat 1. Egyéni óvodai gyakorlat 2. Egyéni óvodai gyakorlat 3. Egyéni óvodai gyakorlat 4. Egyéni óvodai gyakorlat 5. Csoportos tevékenységkísérés 1. Csoportos tevékenységkísérés 2. Csoportos tevékenységkísérés 3. Csoportos tevékenységkísérés 4. Csoportos tantárgyi megfigyelés 1. Csoportos tantárgyi megfigyelés 2. Összefüggő komplex szakmai gyakorlat
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 9
gy gy gy gy gy gy gy gy gy gy gy gy
Heti óraszám
Ajánlott félév
20 (1 hét tömb.) 20 (2 hét tömb.) 20 (3 hét tömb.) 20 (4 hét tömb.) 20 (5 hét tömb.) 30 30 30 30 30 30 200 (8 hét tömb.)
1 2 3 4 5 2 3 4 5 1 2 6
Esztergomban a gyakorlati képzés háromféle szervezeti formája folyik párhuzamosan. Az 1-2. félévben az egyéni gyakorlat mellett csoportos tantárgyi megfigyelést végeznek a hallgatók, a 2. félévtől pedig belép a csoportos tevékenységkísérés is. Útmutató hiányában úgy véljük, hogy az első két félévben tantárgyi megfigyeléseik során az alapvető pedagógiai és pszichológiai ismeretekre építenek a hallgatók. Mindhárom gyakorlattípushoz azonos kreditszám és értékelési forma tartozik. Nem világos azonban az azonos óraszámok mellé rendelt tömbösített hetek száma – e vonatkozásban csak a 6. félév egyértelmű, hisz a KKK a külső szakmai gyakorlat időkeretét 8 hétben jelöli meg. 3.3.10. Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, Szekszárd, 2012. Félévek Képzési formák Egyéni komplex óvodai gyakorlat
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
4 nap gyj 20 óra 1 kredit
5 nap gyj 22 óra 1 kredit 42 óra gyj 1 kredit
5 nap gyj 11-11 óra 1-1 kredit 21-21 óra gyj 1-1 kredit
5 nap gyj 11-11 óra 1-1 kredit 21-21 óra gyj 1-1 kredit
5 nap gyj 11-11 óra 1-1 kredit 21-21 óra gyj 1-1 kredit
zárófoglalkozás 4 óra
Csoportos óvodai gyakorlat
Önismeret-fejlesztési gyakorlat
30 óra gyj 1 kredit
Összefüggő külső gyakorlat Játszóképesség-fejlesztő tréning
Speciális modulok gyakorlata
Összesen: 600 óra, 32 kredit
12
200 óra 9 kredit 30 óra gyj 1 kredit 30-30 óra gyj 3-3 kredit
A szekszárdi modell egyedi vonásként az 1. félévben az egyéni gyakorlat mellett különféle tréningekkel készíti fel a hallgatókat az óvodai gyakorlat tennivalóira. A csoportos gyakorlat azonban csak a 2. félévben kezdődik, és az egyéni gyakorlattal azonos kreditértéket, de dupla óraszámot rendel hozzá az intézmény. Az útmutatóból megtudható, hogy a 3-4-5. félév feladatai közt 1-1 nap bölcsődei és iskolai hospitálás is szerepel, valamint az összefüggő gyakorlatot követően a gyakorló óvodában kerül sor a zárófoglalkozásra, melyet szigorlat értékű jeggyel értékeli a bizottság. Külön gyakorlati képzési struktúrát dolgozott ki az intézmény a levelező tagozatos hallgatók számára: Képzési formák Játszóképesség-fejlesztő tréning
I.
Félévek II.
III.
IV.
V.
VI.
5ó gyj 1 kredit
Egyéni komplex óvodai gyakorlat I.
6 ó gyj 1 kredit
Egyéni komplex óvodai gyakorlat II.
6 ó gyj 2 kredit
Egyéni komplex óvodai gyak. III.
6 ó gyj 1 kredit
Egyéni komplex óvodai gyak. IV. Egyéni komplex óvodai gyakorlat V. (Zárófoglalkozás) Csoportos óvodai gyakorlat I.
6 ó gyj 1 kredit 4 gyj 0 kredit 12 ó gyj 1 kredit
Csoportos óvodai gyakorlat II.
12 ó gyj 2 kredit
Összefüggő óvodai gyakorlat I.
30 ó gyj 3 kredit
Összefüggő óvodai gyakorlat II.
30 ó gyj 3 kredit
Összefüggő óvodai gyakorlat
96 ó gyj 9 kredit
Összesen: 213 óra, 24 kredit
3.3.11. Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, 2011. Tantárgy/tantárgyelem
kr
Ért
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Komplex óvodai pedagógiai szakmai gyakorlat 1.
2
gyj
Óvodai gyakorlat 2.
4
gyj
Óvodai gyakorlat 3.
4
gyj
Óvodai gyakorlat 4.
4
gyj
Óvodai területi gyakorlat 5.
10
ZV
215
Pedagógiai-pszich. szintetizáció
-
ai
15
45 75 75 90
13
Nyári nevelési gyakorlat
2
A modul kreditjei, tárgyelemei és órái összesen: 26
ai 600 óra
40 -
85
45 75
120
90
230
A szegedi szakmai gyakorlati modulra vonatkozó részletek ezúttal is az útmutató segítségével követhetőek. Az 1. félévben nem vesznek részt gyakorlati képzésben a hallgatók. A 2. félévben csak egyéni gyakorlatot teljesítenek, míg a 3-5. félév feladatai foglalják magukba az egyéni és csoportos gyakorlat tennivalóit. A 2. és 4. félévet követően nyári gyakorlatra kerül sor, melynek 1-1 napja bölcsődei és iskolai hospitálást tartalmaz. Kredit nélküli önálló tantárgyként a 6. félévben kerül sor a területi gyakorlat tapasztalatainak megbeszélésére. A KKK előírásával szemben (9 kredit) azonban Szegeden is 10 kredit jár az óvodai területi gyakorlat teljesítéséért. 3.3.12. Szent István Egyetem ABPK Szarvasi Intézet, 2013.
A szarvasi gyakorlati képzési modul útmutató hiányában nem teljesen egyértelmű. Az 1. félév minősített aláírással értékelt „bevezetés” az óvodai tennivalókba, az egyéni és csoportos gyakorlat pedig a 2. félévben kezdődik. Nem világos az egyéni gyakorlat 1-4. mellett a 3. félévtől párhuzamosan futó egyéni gyakorlat szerepe és tartalma, és csak találgatunk a nyári intézményen kívüli gyakorlat 1-2. tanegységekkel kapcsolatban is: vélhetően a hallgatók szabad választása alapján, a 2. vagy 3. félév után kerül sor az első alkalomra, míg a 4. és 5. félév után a második alkalomra. Az egyéni gyakorlatok sora végig azonos időtartamban és kreditértékkel történik, a csoportos gyakorlatok viszont jelentősen növekvő óraszámot kapnak a képzés második felében. A levelező tagozatos hallgatók számára nincs csoportos és nyári gyakorlat (csillaggal jelölt útmutatás a lábjegyzetben), a mintatantervből azonban nem derül ki, hogy esetükben hogyan alakul a szakmai gyakorlat struktúrája e változtatások érvényre jutásával.
4. Komparatív elemzés 4.1. Az országos kitekintés és a sárospataki képzés komparatív elemzésének első lépése a szakmai gyakorlati modulok óra- és kreditszámának összehasonlítása, mely az alábbiak szerint alakul nappali tagozaton:
14
SZIE ÁBPK
472/ 432/502 32 29/34
SZTE JGYPK
525/ 34
PTE IGYK
570/ 27
PPKE VJTK
KF
521/ 27
NYME BEPK
KGRE TFK
420/ 480/ 26 32
KE PK
EJF
515/ 27
ELTE TÓK
DE GYFK
EKF CK
AVKF
380/ 26
480/ 31
600/ 32
600/ 26
?/ 32
A CK gyakorlati képzésének óraszáma a középmezőnyben található, míg a hozzárendelt kreditérték a KKK előírása alapján (26-34 kredit) a felső tartományban szerepel. Matematikai pontossággal tükrözi az „1 kredit = 15 munkaóra” relációt.
-
213/ 24
-
SZIE ÁBPK
PTE IGYK
-
-
SZTE JGYPK
PPKE VJTK
-
NYME BEPK
270/ 27
KF
192/ 27
KGRE TFK
-
KE PK
-
ELTE TÓK
külön direktívák
EKF CK
-
EJF
AVKF
DE GYFK
4.2. Négy képzőintézmény (30%) külön gyakorlati képzési modellt dolgozott ki a levelező tagozatos hallgatók számára, vagy egyéb rendelkezésekkel biztosítja a hallgatók gyakorlatának gördülékenységét (továbbra is hangsúlyozzuk: a tanegységek elnevezése mellett az esetlegesen elérhető útmutatók szolgálhattak támpontul sok további kérdés megválaszolásában, e lehetőség azonban nem volt minden esetben elérhető, tehát a tanulmányban feltüntetett számadatok/százalékok sem tekinthetőek pontosnak). Az óra- és kreditszám az alábbiak szerinti:
-
A CK-n jelenleg nincs sem külön kidolgozott képzési struktúra, sem kiegészítő útmutatás a levelező képzésben részt vevő hallgatók számára.
-
x
x
-
-
-
x
SZIE ÁBPK
-
SZTE JGYPK
KF
KGRE TFK
KE PK
ELTE TÓK
EKF CK
-
PTE IGYK
x
PPKE VJTK
-
NYME BEPK
-
EJF
AVKF
DE GYFK
4.3. A gyakorlati képzés szervezeti formái közt öt intézmény (38%) alkalmazza a nyári gyakorlat rendszerét:
x
A CK-n jelenleg nincs nyári gyakorlat a szakmai gyakorlati képzési modulban.
x
-
-
-
x
x
SZIE ÁBPK
-
SZTE JGYPK
KF
KGRE TFK
KE PK
x
PTE IGYK
-
ELTE TÓK
EKF CK
EJF
x
PPKE VJTK
-
NYME BEPK
x
DE GYFK
AVKF
4.4. Hat intézmény (46%) biztosít bölcsődei hospitálási lehetőséget hallgatói számára:
-
A CK-n ez a lehetőség jelenleg nem adott hallgatóink számára. 15
x
x
x
-
x
x
x
SZIE ÁBPK
-
SZTE JGYPK
KF
KGRE TFK
KE PK
ELTE TÓK
EKF CK
x
PTE IGYK
x
PPKE VJTK
x
NYME BEPK
x
EJF
AVKF
DE GYFK
4.5. A csoportos gyakorlat tizenegy intézmény (85%) képzési struktúrájában szerepel:
x
A CK szakmai gyakorlati képzési moduljában is megtalálható ez a gyakorlattípus.
-
x
x
-
SZIE ÁBPK
-
SZTE JGYPK
KF
KGRE TFK
-
PTE IGYK
x
PPKE VJTK
x
KE PK
-
ELTE TÓK
-
NYME BEPK
x
EKF CK
-
EJF
AVKF
DE GYFK
4.6. A csoportos gyakorlat öt helyen – a fent megjelölt intézmények 46%-ában – csak a második félévben kezdődik:
-
A CK-n mind az egyéni, mind a csoportos gyakorlat megkezdődik már az első félévben.
KF
gyj
min -
-
-
gyj
gyj
gyj
SZIE ÁBPK
KGRE TFK
min -
SZTE JGYPK
KE PK
min gyj
PTE IGYK
ELTE TÓK
gyj
PPKE VJTK
EKF CK
min gyj
NYME BEPK
EJF
gyj
DE GYFK
AVKF
4.7. A csoportos gyakorlat értékelésében két intézmény (15%) alkalmazza a minősített aláírást és a gyakorlati jegyet együtt a teljes képzés során, hat (46%) csak gyakorlati jeggyel, míg három (23%) csak minősített aláírással értékeli e gyakorlattípus teljesítményét:
min -
A CK képzési struktúrájában mindkét értékelési forma megjelenik.
-
-
1. fé
-
SZIE ÁBPK
-
SZTE JGYPK
KF
KGRE TFK
6. fé
PTE IGYK
-
PPKE VJTK
-
KE PK
-
ELTE TÓK
-
NYME BEPK
-
EKF CK
-
EJF
AVKF
DE GYFK
4.8. Egy-egy képzőintézmény szakmai gyakorlati moduljában találkozunk felkészítő tréninggel is az első vagy a hatodik félév feladataira vonatkozóan:
-
A CK-n nem szerepel külön felkészítő tréning a gyakorlati képzési struktúrában. 4.9. Három mintatantervben (23%) a zárófoglalkozás külön feltüntetésre kerül az összefüggő külső gyakorlat mellett, szigorlattal vagy gyakorlati jeggyel értékelve:
16
-
-
sz
-
SZIE ÁBPK
-
-
SZTE JGYPK
PTE IGYK
-
PPKE VJTK
gyj
NYME BEPK
KE PK
-
KF
ELTE TÓK
-
KGRE TFK
EKF CK
-
EJF
DE GYFK
AVKF
sz
-
A CK-n nincs külön zárófoglalkozás elnevezésű tanegység.
-
-
-
x
SZIE ÁBPK
-
SZTE JGYPK
KF
KGRE TFK
-
PTE IGYK
-
PPKE VJTK
x
KE PK
-
ELTE TÓK
-
NYME BEPK
-
EKF CK
-
EJF
AVKF
DE GYFK
4.10. Az összefüggő szakmai gyakorlat tapasztalatainak megbeszélésére mindössze két képzőintézmény (15%) biztosít lehetőséget:
-
A CK-n jelenleg nincs lehetőség a végzős hallgatók számára tapasztalataik összegzésére, kérdéseik megnyugtató tisztázásra kontaktóra keretein belül.
5. Következtetések Az országos kitekintés és komparatív vizsgálat tapasztalatait a 3.1. alpontban megfogalmazott kérdések alapján az alábbiak szerint összegezzük: 5.1. Létezik-e valamelyest egységesnek tekinthető országos modell? Nincs olyan általános felépítésű gyakorlati képzési modell, mely az intézmények többségében jelen volna. Bizonyos képzéstípusok, képzéstartalmak több tantervben is megtalálhatóak, de semmiként sem tekinthetőek országosan egységesnek. 5.2. Mennyire követi a sárospataki képzés az országos gyakorlatot? Mivel egységes országos gyakorlatról nem beszélhetünk, inkább úgy fogalmazunk, hogy a pataki képzés szerkezete sok vonatkozásban hasonlít más intézmények modelljéhez, de eltérések is mutatkoznak. 5.3. Mely vonatkozásban igazodunk a többség által követett struktúrához? A képzőintézmények többségéhez hasonlóan a CK-n is megtalálható mind az egyéni, mind a csoportos gyakorlat. A gyakorlati képzés nálunk is megkezdődik már az első félévben. Tapasztalataink szerint a csoportos gyakorlatra nagy szükség van minden résztvevő szempontjából, hisz a hallgató(k)-óvodapedagógus-oktató egyidejű jelenléte a módszertani tanulmányok olyan szintézisére kínál lehetőséget, amely mindhárom nézőpont megjelenítésére is alkalmat ad. (Mivel a csoportos gyakorlat megfigyelésből és az ezt követő szakmai értékelésből áll, megfontolandó viszont, hogy érdemes-e már az 1. félévben indítanunk ezt a gyakorlattípust.) A képzőintézmények nagy részéhez hasonlóan azonban a mi szakmai modulunkból is hiányzik néhány olyan képzési elem, mely egyedi vonásként máshol megtalálható, és esetleg érdemes megfontolnunk e képzési megoldások némely ötletének átvételét. Jelenlegi képzési struktúránkban – a
17
többséghez hasonlóan tehát – nem szereplő mozzanatok: a nappali és levelező tagozatos képzés tartalmi koherenciája, bölcsődei hospitálás, nyári gyakorlat, felkészítő tréning, valamint az összefüggő külső gyakorlatot követő tapasztalatcsere. 5.4. Mely vonatkozásban tekinthető egyedinek a pataki képzés? Nem egyedi vonás, mégsem jellemző a képzőintézmények tantervében az 1. félévben indított csoportos gyakorlat magas kreditszámmal. Általában csak 1 kredittel értékelve kerül bevezetésre ez a gyakorlattípus, több képzési modulban csak a 2. félévben. Számunkra is megfontolandó, hogy hallgatóink tudnak-e szakszerűnek tekinthető megfigyelést, elemzést és értékelést végezni, elvárható-e tőlük bármilyen szakmai megnyilvánulás előtanulmányok nélkül. 5.5. Ez az egyediség okozott-e eddig megtapasztalt szakmai ellentmondásokat vagy problémákat? Mentor óvodapedagógusaink jelezték, hogy nem tartják szerencsésnek az 1. félévben indított csoportos gyakorlatot épp az előbbi pontban megfogalmazott problémák miatt. 5.6. E problémák orvoslására nyújt-e megoldási lehetőséget más képző intézmények gyakorlati képzési struktúrája? Több képzőintézmény csak a 2. félévben vezeti be ezt a típusú gyakorlatot – nekünk is ajánlatos átgondolni ezt a variációt. 5.7. Található-e más intézményeknél olyan elem, melynek átvétele és képzési rendszerünkbe illesztése megfontolás tárgyát képezheti? A bölcsődei hospitálás mindenképpen indokolt, hisz egyre több alkalommal találkoznak hallgatóink még bölcsődés korú, de már óvodába járó kisgyermekkel gyakorlataik során. A kisgyermekekkel való bánásmódot pedig nagyban segítené hallgatóink bölcsődében szerzett tapasztalat-együttese, amennyiben tudja őket fogadni a bölcsőde. (Nagy létszámú csoportok esetén azonban ennek biztosítása nehézségekbe ütközhet.) Nagyon fontos a nappali és levelező tagozat képzésének maradéktalan összehangolása vagy határozott elkülönítése, valamint az összefüggő külső gyakorlatot követő szakmai tapasztalatcsere. Noha csak három képzőintézmény mintatantervében szerepel külön tanegységként a zárófoglalkozás, megfontolandó, hogy az összefüggő külső gyakorlat mellett önálló tanegységként is kiemelésre kerüljön.
6. Konkrét javaslatok megfogalmazása az óvodapedagógus szak gyakorlati képzésének megújítására 6.1. Az első félév egyéni gyakorlatába 1 nap bölcsődei hospitálás illesztését javasoljuk. A korábbi időszakban karunkon is megvolt ez a lehetőség, de a sárospataki bölcsőde akkori helyzetének bizonytalansága miatt kikerült a képzési struktúrából. Azóta megnyugtatóan rendeződött a bölcsőde helyzete, átszervezésre kerültek az önkormányzati intézmények, ennek következtében pedig az óvodai gyakorlat helyszínét adó Carolina Óvoda és Bölcsőde egyazon intézményen belül (feltételezhetően) tudja biztosítani a lehetőséget.
18
6.2. A nappali és levelező tagozatos gyakorlati képzés koherenciájának megteremtésére két megoldás kínálkozik: 6.2.1. Mindkét tagozat számára azonos gyakorlati képzési szakmai modul, de az útmutatóban külön szabályozás a levelező képzés csoportos gyakorlatainak kontaktórákon történő megvalósulására. A félévek elején felkészítő tréningre, a félévek végén pedig a tapasztalatok megbeszélésére irányul a gyakorlatok tartalma. 6.2.2. Önálló gyakorlati képzési szakmai modul mindkét tagozat hallgatói számára. A levelező képzés mintatantervéből kikerül a csoportos gyakorlat fogalma. 6.3. A hallgatók megfelelő szakmai felkészítése a csoportos gyakorlat kezdetére szintén hangsúlyos feladatunk. Ennek megnyugtató rendezésére az alábbi megoldások körvonalazódnak: 6.3.1. Továbbra is indul az 1. félévben a csoportos gyakorlat 1 kredit értékben. Alaposan újragondolt, előtanulmányok nélkül is teljesíthető feladatok (megfigyelési, elemzési és értékelési szempontok) kerülnek kidolgozásra. 6.3.2. Továbbra is indul az 1. félévben a csoportos gyakorlat 1 kredit értékben, azonban a tanegység tartalma tréning jellegű felkészítés főiskolai kontaktóra keretében. 6.3.3. Csak a 2. félévben kezdődik a csoportos gyakorlat. 6.4. Javasoljuk, hogy a félévenkénti gyakorlatokhoz rendelt kreditszámok növekedése is tükrözze a hallgatói feladatok növekedését. Az 1-3. félévekben ez különösen indokolt. 6.5. Csoportos gyakorlat vagy más elnevezésű tanegység beillesztését javasoljuk a 6. félévre az összefüggő külső szakmai gyakorlatot követően. A területi gyakorlathoz kacsolódó tapasztalatcserére nagy igény mutatkozik mind a hallgatók, mind az oktatók részéről. A hallgatók számára fontos élményeik megbeszélése, kérdéseik megnyugtató megválaszolása, valamint az esetleges problémás helyzetek, kudarcok kezeléséhez szükséges tanácsadás biztosítása. Az oktatók számára pedig szükséges a visszajelzés az elmélet és a gyakorlat egységének megvalósulása szempontjából. 6.6. Javasoljuk a zárófoglalkozás hangsúlyosabb megjelenését a mintatantervben. Az összefüggő külső gyakorlathoz tartozó minősített aláírás mellett a zárófoglalkozás gyakorlati jeggyel értékelt önálló tanegységként szerepeljen. 6.7. Amennyiben a mentor óvodapedagógusok száma növekszik, mindenképpen törekednünk kell az egyéni gyakorlatok párhuzamossá tételére és a hallgatói létszám maximalizálására (6 fő/csoport).
19
