MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Banküzemtan. dr. Bozsik Sándor egyetemi docens

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Banküzemtan

dr. Bozsik Sándor egyetemi docens [email protected]


Tananyag Kötelezı irodalom: • Elıadások anyaga (PP prezentációk) melyek a tanszék honlapjáról letölthetık. • Gál Erzsébet: Bankok, bankügyletek (egyetemi jegyzet)

2008.09.08.

Bankügyletek

2


Ajánlott irodalom: • Bozsik Sándor: Banküzemtan ME 1997. • Pénzügytan Szöveggyőjtemény II. 7. 8. 9. 10. fejezetek (elektronikusan letölthetı a tanszék honlapjáról) • Dr. Huszti Ernı: Banktan • Meier Kohn: Bankok és pénzügyi piacok Osiris 1996

2008.09.08.

Bankügyletek

3


Számonkérés módja: • Év végén vizsgadolgozat megírása (tesztkérdések, kifejtıs kérdések és számolási feladatok);

2008.09.08.

Bankügyletek

4


Érdemjegy megállapítása Az év közben megszerezhetı pontok: Vizsgadolgozat: Összesen:

50 pont 50 pont

Ponthatárok: 0 – 25 pont 26 – 31 pont 32 – 37 pont 38 – 43 pont 44 - 50 pont

2008.09.08.

1 elégtelen 2 elégséges 3 közepes 4 jó 5 jeles

Bankügyletek

5


A bank monetáris pénzügyi közvetítı • Bank = hitelintézet • Pénzügyi közvetítı, kapcsolatot teremt a beruházók és a megtakarítók között: betétet győjt; hitelez; pénzforgalmi számlát vezet más szolgáltatásokat nyújt. 2008.09.08.

Bankügyletek

6


A bank monetáris pénzügyi közvetítı A Bankok „…a bankok összehangolják a megtakarítók és a hitelfelvevık igényeit: összegyőjtik a kisösszegő megtakarításokat, transzformálják a lejáratokat, megosztják a kockázatot: Közvetett és közvetlen finanszírozás Információs aszimmetria mindkét fél számára kielégítı módon mérséklik a kamatszintet, valamint csökkentik a tranzakciós költségeket.” [Király 1995] 2008.09.08.

Bankügyletek

7


Pénzügyi közvetítés avagy „Az én kalandom a Te pénzeddel!” 12 000 000 11 215 385 10 745 959

10 000 000

8 000 000

6 000 000

4 000 000

2 140 089

2 003 739

2 000 000

Betétek

2008.09.08. Forrás: PSZÁF: Bankszektor összesített adatai

Saját tıke 2008.03.31 2007.12.31 Bankügyletek

8


A bank pénzügyi szolgáltató üzem • a szolgáltatások jellemzıi: – elválaszthatatlanság, tárolhatatlanság, élımunka-igényesség, szállíthatatlanság, megfoghatatlanság.

• a pénzügyi szolgáltatók kockázatokkal kereskednek • a pénzügyi szolgáltatókra speciális és kifinomult szabályozás vonatkozik 2008.09.08.

Bankügyletek

9


A kétszintő bankrendszer magyarországi kialakítása – 1987.01.01 Mesterséges kialakítás a meglevı elemekbıl: • MNB – csak jegybank • 3 újonnan létrehozott kereskedelmi bank (MHB,OKHB,BB) • MKB és ÁÉB kereskedelmi banki jogosítványt kap • OTP, takarékszövetkezetek • Vegyesbankok • Decentralizált pénzalapok banki jogosítványt kapnak (kisbankok) 2008.09.08.

Bankügyletek

10


A bankrendszer problémáinak felszínre kerülése –az 1990 1990--es évek elsı fele • Átláthatóság iránti igény: 1990. vége szabályozási változások („törvénykezési sokkterápia) – Pénzintézeti törvény; hitelek minısítése, céltartalék képzési kötelezettség, TMM; Számviteli tv.; Csıdtörvény; • A bankrendszer strukturális gyengeségei és a transzformációs válság összekapcsolódása – rossz hitel probléma kiélezıdése.

2008.09.08.

Bankügyletek

11


Bankkonszolidáció és bankprivatizáció • Miért volt szükség konszolidációra?

1. Hitelkonszolidáció

2. Adóskonszolidáció

3. Bankkonszolidáció

• Stabilizáció, privatizáció 1995-1996; • A bankrendszer 1997. után…

2008.09.08.

Bankügyletek

12


A szereplık számának csökkenése • A banki szolgáltatások piaca oligopol piac, • Legnagyobb hazai szereplık. (Hogy mérjük a bankok nagyságát?) • Legkisebb szereplık (takarékok) • Fúziós hullám a világban • Ennek lecsapódásai Magyarországon – Pl. K&H, Erste, Unicredit, CIB+Inter-Európa, 2008.09.08.

Bankügyletek

13


A kiemelkedıen magas külföldi tulajdon Miért jönnek ide a külföldi bankok? • „Defensive expansion” hipotézis • Az üzleti lehetıségek kihasználása • A székhelyszerinti országban lévı erıs verseny és kevés üzleti lehetıség 2008.09.08.

Miért jó megnyitni a hazai piacot? • Hazai tıkehiány • Technológia, tudásátadás • Külföldi befektetık (nem banki) bizalmának növelése

Bankügyletek

14


További hasznos információk:

• www.mnb.hu • www.pszaf.hu • www.penzportal.hu honlapokon.

2008.09.08.

Bankügyletek

15


KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

2008.09.08.

Bankügyletek

16


A pénzpiac és tıkepiac. A banküzem sajátosságai

Bankügyletek Gál Erzsébet


A pénzügyi piacok fogalma • A pénzügyi piacok pénzügyi instrumentumok adás-vételeinek színterei. • Pénzügyi instrumentum = pénzre szóló követelés, vagy kötelezettség, amely mögött valamilyen jogviszony (szerzıdés) van. (pl. váltó, kötvény, részvény, bankbetét, bankhitel) • A pénzügyi instrumentum lehet egyedi és standardizált szerzıdés. 2008.09.08.

Bankügyletek

18


A pénzügyi piacok fogalma • Kereslet= likviditási igény ↔ finanszírozási igény. igény • Kínálat= pénzkínálat, megtakarítások, - különbözı idıpontban rendelkezésre álló pénzek és pénzügyi instrumentumok adásvételének színterei. - Befektetés, - Pénzügyi szolgáltatók, pénzügyi ügynökök 2008.09.08.

Bankügyletek

19


A pénzügyi piacok szereplıi • • • • • • •

2008.09.08.

szereplık: - pénztöbblettel rendelkezık (többletlikviditás) - megtakarítók(befektetık), - pénzhiányban szenvedık (likviditáshiány) - beruházók, a finanszírozást igénylık, - arbitrazsırök, - spekulánsok,

Bankügyletek

20


Tıkepiaci finanszírozás két alaptípusa • - közvetlen finanszírozás, amely értékpapírok (pl. kötvény, részvény) kibocsátásán és forgalmán alapul. • - közvetett finanszírozás, amely pénzügyi közvetítık (pl. hitelintézeteket, üzleti biztosítók, nyugdíjalapok) beiktatódása révén valósul meg. 2008.09.08.

Bankügyletek

21


Finanszírozási szolgáltatás tıkeáramlás

Közvetlen

Másodlagos piaci szereplık

Közvetett

Elsıdleges piaci szereplık

Nem monetáris közvetítık

Monetáris közvetítık

Monitor szervezetek

2008.09.08.

Bankügyletek

22


A bank monetáris pénzügyi közvetítı és kockázatokkal kereskedı üzem • A bankok, a bankrendszer biztosítja a gazdaság számára a pénzt, a mai pénz a bankrendszerre szóló követelés. • A bank pénzt győjt, teremt, helyez ki, amely tevékenységekkel kockázatokat kezel, és maga is kockázatot vállal.

2008.09.08.

Bankügyletek

23


A bank monetáris pénzügyi közvetítı • • • • • • • • •

2008.09.08.

Vagyona (eszközök) Pénzeszközök Jegybankképes értékpapírok Kihelyezések (hitelek, egyéb) Befektetések Stratégiai~ Portfólió~ Kényszer~ Banküzemi eszközök

• A vagyon finanszírozási forrásai

• Idegen források • Ügyfélbetétek, • Vásárolt források • Jegybanki források

• Tıke

Bankügyletek

24


A bank „kockázatokkal kereskedı „üzem” a különbözı gazdasági szereplık kockázatait diverzifikálja; jövedelme az általa vállalt kockázatokkal arányos. A kamatrésben a közvetítés költsége és az elvárt hozam jelenik meg. a gazdasági szereplık kockázatait átvállalja; Σ nagy tıkeáttétel 2008.09.08.

Bankügyletek

25


A bank alapvetı konfliktusai- a „mágikus háromszög” • Likviditás = fizetési kötelezettségeinek idıveszteség és vagyoni veszteség nélkül eleget tud tenni.

• Szolvencia = tıkéje pozitív érték, ezért fedezetet nyújt kihelyezéseinek és kötelezettségeinek értékkülönbözetére.

• Jövedelmezıség = biztosítani tudja tulajdonosai jövedelemelvárásait, eredménye képes növelni tıkéjét. • A három követelmény egymás rovására tud érvényesülni. 2008.09.08.

Bankügyletek

26


A pénzügyi piacok szegmensei • Pénzpiac - pénz- és likvid pénzügyi instrumentumok cserélıdnek - Források kínálói: hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, Jegybank, stb. - Források felhasználói: Államkincstár, Hitelintézetek; Jegybank, stb. • Tıkepiac – megtakarítások és finanszírozási instrumentumok cserélnek gazdát. Finanszírozási igények kielégítésének színtere. – Források kínálói: Háztartások, Üzleti biztosítók, Nyugdíjpénztárak, önkormányzatok, stb. – Források felhasználói: Nem pénzügyi társaságok, háztartások, különbözı szintő kormányzatok. • Devizapiac – különbözı törvényes fizetıeszközök és ezekre szóló instrumentumok cserélnek gazdát. – mély és sekély piacú valuták. – Szereplıi: Tızsdék, FX piacok, pénzváltók 2008.09.08.

Bankügyletek

27




A fizetési rendszer mőködése

Bankügyletek


Fizetési rendszer • Pénzforgalom: a fizetési mőveletek összessége. A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság különbözı szereplıi között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az idıbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. • Hatásai: • 1. Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság mőködését. • 2.Növeli a pénz forgási sebességét, • 3. Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítıje. 2008.09.08.

Bankügyletek

30


A fizetési rendszerek alaptípusai • Nettó elszámolás: – Az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik. – Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó. – A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb. • Bruttó elszámolás: – Az elszámolás és a kiegyenlítés egy idıben történik. Amennyiben van elegendı fedezet, akkor a tranzakció a küldés idıpontjában véglegessé válik. – Jelentıs technikai likviditási igénye van. – A nem fizetések kockázata alacsony. 2008.09.08.

Bankügyletek

31


Magyarország • 1987 elıtt nem mőködtek fizetési és értékpapírelszámolási rendszerek: az MNB vezette – az egyszintő bankrendszer elveinek megfelelıen – a gazdálkodó szervezetek számláit és „ı” bonyolította le a vállalatok számlapénzforgalmát. • 1987 után az MNB-nek kulcsszerepe volt a fizetési és az elszámolási rendszerek kialakításában és fejlesztésében • Nemzetközi pénzügyi tendenciák: – Dereguláció, liberalizáció – Technikai fejlıdés, forgalom növekedése 2008.09.08.

Bankügyletek

32


A fizetési rendszer résztvevıi 1. • Pénzügyi intézmények: – Hitelintézetek – Pénzügyi vállalkozások

• Befektetési szolgáltatók • Giro Elszámolásforgalmi Rt.: Tulajdonosai a hitelintézetek, az MNB és a KELER Rt. Pénzügyi szerepet nem játszik a rendszerben; az adatforgalom lebonyolítása és a központi adatfeldolgozó rendszer mőködtetése a feladata. A Bankközi Klíringrendszer (BKR) üzemeltetıje.

2008.09.08.

Bankügyletek

33


A fizetési rendszer résztvevıi 2. • Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. KELER Rt.: Kezeli a fizetési rendszer napközbeni likviditását biztosító értékpapír fedezeteket és a kapcsolódó információs rendszert • GIRO Bankkártya Rt.: Nincs pénzügyi szerepe a rendszerben, birtokolja az egyetlen magyarországi kártyavédjegyet (GBC). Tagjai (16 tag) számára bankkártya elszámolási szolgáltatásokat nyújt

2008.09.08.

Bankügyletek

34


A fizetési rendszer résztvevıi 3. • Magyar Posta Rt.: Nem vezethet pénzforgalmi számlát ügyfelei számára, készpénzfizetési szolgáltatásokat nyújt. • Magyar Államkincstár: Kb. 2.000 költségvetési intézmény számára nyújt bankszámla-vezetéshez hasonló szolgáltatásokat a ktgvetés által finanszírozott tevékenységekhez kapcsolódó kifizetések céljaira.(Elıirányzatok) 2008.09.08.

Bankügyletek

35


A fizetési rendszer résztvevıi 4. • Az MNB, – …mint szolgáltató – …mint felvigyázó – …mint szabályozó • PSZÁF: célja a fizetési rendszer zavartalan és eredményes mőködése: átlátható üzleti folyamatok; tisztességes verseny • Magyar Bankszövetség: Tv. és jogszabályalkotásban vesz részt • Fogyasztóvédelem: célja a problémás ügyek bíróságon kívüli elintézése

2008.09.08.

Bankügyletek

36


A végsı kiegyenlítı Magyar Nemzeti Bank •

Szabályozza, felügyeli és mőködteti a belföldi fizetési rendszert, • Vezeti a következı gazdasági szereplık elszámolási számláit: – Hitelintézetek(kereskedelmi bankok), – Országos Betétvédelmi Alap, – Elszámolóházak, – Befektetıvédelmi Alap, – Magyar Posta Rt. – Magyar Államkincstár, – Államadósság Kezelı Rt. – ÁPV.Rt. 2008.09.08.

Bankügyletek

37


Fizetési módok 1. • Készpénzfizetés: azonnali lebonyolódás, hamisítás és rablás veszélye • Készpénzkímélı és –helyettesítı fizetési módok: a pénz valós fizikai formájában nem vagy csak a ki/be fizetéskor jelenik – Átutalás: • Egyszerő átutalás • Csoportos átutalás – Beszedési megbízás • Azonnali beszedési megbízás • Csoportos beszedési megbízás (inkasszó)

– Okmányos meghitelezés (akkreditív) 2008.09.08.

Bankügyletek

38


Fizetési módok 2. – Csekk – Bankkártya • Betéti k. • Hitel k. – Egyéb fizetési módok: • Kereskedıi kártyák • Postai eszközök: – Készpénzátutalási megbízás(sárga csekk) – Belföldi postautalvány (rszín csekk) – Kifizetési utalvány

2008.09.08.

Bankügyletek

39


A fizetési módok idıigénye és költségei • Készpénz: Azonnali lebonyolódás, magas tranzakciós költség. Kockázata a hamisítás és rablás. • Kp. kímélı módok: Lebonyolítása technika függı(on line, off line),fajlagos költsége kisebb, idıigénye van. Kockázata a hamisítás, nem fizetés ~, mőködési~. • Átutalás, inkasszó: Lebonyolítás technika függı, mőködési~, nem fizetési~ és csalási kockázat merül fel. (Az inkasszónál pluszban hitelezési kockázat van jelen!) 2008.09.08.

Bankügyletek

40


A fizetési rendszer globális kockázataikockázatai- és kezelésük a korszerő fizetési rendszerekben

• Nem fizetés~: elızetes fedezetvizsgálat. • Likviditás hiány: elızetes fedezetvizsgálat. (Veszélye a körbetartozás kockázata.) • Mőködési kockázatok: az ügylet menet megszakadásának és/vagy meghiúsulásának valószínősége. 2008.09.08.

Bankügyletek

41


A magyar belföldi fizetési rendszer • Bankközi Klíring Rendszer (BKR)

+ • Valós idejő bruttó elszámolás (VIBER)

2008.09.08.

Bankügyletek

42


A magyar belföldi fizetési rendszer 1. • Bankközi Klíring Rendszer (BKR): – Késleltetett elszámolású, fedezetvizsgálatot is végzı bruttó rendszer. – Sok, kis összegő fizetések elszámolása – 2 elszámolási ciklus – Résztvevık: MNB, hitelintézetek, GIRO Rt. , KELER Rt.

2008.09.08.

Bankügyletek

43


A magyar belföldi fizetési rendszer 2. • Valós idejő bruttó elszámolási Rendszer (VIBER) – A kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata idıben nem válik el egymástól. Sürgıs, nagy összegő bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása. – Résztvevık: hitelintézetek, KELER Rt., Magyar Államkincstár, MNB.

2008.09.08.

Bankügyletek

44


Az egyes rendszerek forgalma

2008.09.08.

Bankügyletek

45


BKR Fizetések típusa Egyszerő átutalás Csoportos átutalás Csop. beszed. Postai kif. ut. Egyebek Össz. 2008.09.08.

Forgalom Forgalom 2003 Mrd 2004. Mrd Ft Ft 45.189 47.588

Forgalom 2005. Mrd Ft 50.827

2.756

3.179

4.136

128 87 297 48.456

157 53 341 51.320

175 126 346 55.610

Bankügyletek

46




A bankügyletek osztályozása a Hpt. szerint. Semleges bankmőveletek: bankszolgáltatások, banki kötelezettségvállalások (A kereskedelem finanszírozás és a hitelnyújtási kötelezettségvállalások)

Bankügyletek


Az elıadás tartalma • • • •

2008.09.08.

A Hitelintézeti törvény felépítése, a hitelintézeti rendszer elemei; A hitelintézeti tevékenység tartalma; A pénzügyi szolgáltatások és kiegészítı pénzügyi szolgáltatások; Semleges bankmőveletek bemutatása.

Bankügyletek

49


A Hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény (Hpt) felépítése A Hpt tartalmilag négy logikai részre bontható:

1. A pénzügyi szolgáltatások meghatározása. A fenti tevékenységek végzésére felhatalmazott szervezetek típusai; 2. A banküzem mőködési feltételeinek meghatározása (alapítás, engedélyek, prudenciális szabályok); 3. Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mőködési szabályzata. 4. Az Állami Pénz és Tıkepiaci Felügyelet (ÁPTF) mőködési szabályai, szervezeti felépítése;

2008.09.08.

Bankügyletek

50


Mi a pénzügyi intézmény? Hitelintézet vagy Pénzügyi vállalkozás, melyek a pénzügyi szolgáltatások végzésére jogosultak. (Ezen kívül üzletszerően végezhetnek még egyéb szolgáltatásokat is!)

2008.09.08.

Bankügyletek

51


Mi a hitelintézet? Az a pénzügyi intézmény, amely a Hpt. 3.§-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább az alábbiakat végzi: Betét győjtés; Hitel vagy pénzkölcsön nyújtása; Elektronikus pénz kibocsátás;

2008.09.08.

Bankügyletek

52


Kizárólag hitelintézet jogosult: 1. Betét győjtésére; 2. Pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására; 3. Képszpénzhelyettesítı fizetési eszközök kibocsátására; 4. Pénzváltásra;

2008.09.08.

Bankügyletek

53


A hitelintézeti rendszer elemei A Hpt. a hitelintézeti rendszernek alapvetıen négy elemét különbözteti meg, melyek hitelintézetként mőködhetnek: 1. Bankok; (A hitelintézeti tevékenységek teljes körének végzése!) Mi a bankként történı mőködés feltétele? 2. Szakosított hitelintézetek; (A hitelintézeti tevékenység meghatározott körének végzése, szavatoló tıke és egyéb feltételek alapján!) 3. Szövetkezeti hitelintézetek; (Betét és hitelnyújtás a Hpt-ben megfogalmazott kivételekkel!) 4. Külföldi hitelintézet fióktelepe; (A végezhetı tevékenységeket a Hpt rögzíti. Székhely szerinti felügyeleti hatóság engedélyével!) 2008.09.08.

Bankügyletek

54


Mi a pénzügyi vállalkozás? A hitelintézetek 4 felsorolt típusa mellett, illetve azok kiegészítése céljából mőködnek; Hitelintézeten kívüli jogi személyek; A Hpt-ben meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül (a Hpt. 3. § (1) alapján) csak egyet vagy azok egy meghatározott körét végezhetik; Mit nem végezhet? Pl: pénzügyi holding, hitelintézeti elszámoló ház.

2008.09.08.

Bankügyletek

55


A Hitelintézeti tevékenység tartalma A hitelintézetek által végezhetı tevékenységek besorolása: Aktív bankügyletek; Passzív bankügyletek; Értékpapírokkal végzett ügyletek; Deviza- és valutaügyletek; Fizetési forgalommal kapcsolatos bankügyletek; Egyéb bankügyletek.

2008.09.08.

Bankügyletek

56


2008.09.08.

Bankügyletek

57


A pénzügyi intézmények által egyéb, üzletszerően végezhetı tevékenységek Biztosítási ügynöki tevékenység; Árutızsde-ügynöki tevékenység; Befektetési szolgáltatási és kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenységek; Aranykereskedelmi ügyletek; 2008.09.08.

Részvénykönyvvezetés; Elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatások; Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elısegítése.

Bankügyletek

58


A hitelintézetek által nem, vagy csak korlátozottan végezhetı tevékenységek Biztosítás ügynöki tevékenység; Árutızsde-ügynöki tevékenység; Befektetési szolgáltatási és kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenységet; A hitelintézeti tevékenységen kívül más üzletszerő tevékenységet.

2008.09.08.

Bankügyletek

59


Semleges bankmőveletek Semleges bankmőveleteket Mérleg alatti tételek Megjelenése a bankok mérlegében? Definiálása: Minden olyan bankmővelet semleges, ami nem tartozik az aktív illetve a passzív bankmőveletek közé!

2008.09.08.

Bankügyletek

60


2008.09.08.

Bankügyletek

61


Mérlegen kívüli tevékenységek: 1. Kötelezettségvállalások: A bank vállalja, hogy valamely jövıbeni idıpontban finanszírozni fog. 2. Bankszolgáltatások: Azon pénzügyi szolgáltatások, melyeket a hitel-betét üzletágon kívül a bank még ellát. A legfontosabb a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítása!

2008.09.08.

Bankügyletek

62


Kötelezettségvállalások I. Kereskedelem finanszírozás: A vevı fizetıképességét erısíti; Banki kötelezettségvállalás; Formái: kereskedelmi garancia, elfogadvány hitel és kereskedelmi akkreditív 1. Kereskedelmi garancia = Bankgarancia A vevı fizetıképességét vizsgálni kell; A vevı garancia díjat fizet;

2008.09.08.

Bankügyletek

63


2. Elfogadvány hitel (akcept hitel) Bankgarancia, mely váltó formát ölt; Normál esetben nem kerül sor hitelnyújtásra; A vevı fizetéséért a bank vállalja a kötelezettséget; A bank kényszerhitelezıvé is válhat, a vevı nemfizetése esetén; Számos elınye van a szállító számára.

2008.09.08.

Bankügyletek

64


2008.09.08.

Bankügyletek

65


II. Hitelnyújtási kötelezettség vállalások Rendelkezésre tartás; Rendelkezésre tartási jutalék; 1. Hitelkeret:

2008.09.08.

2. Rulírozó hitelszerzıdések: Hitelszámlához kapcsolódik; Limit kerül elıírásra; Rövid lejáratú finanszírozás eszköze;

Bankügyletek

66


3. Értékpapír ügyletek: a.) Kötvénykibocsátás (banki kötelezettségvállalással); Állampapír, kincstárjegy b.) Értékpapírosítás Célja, hogy az egyedileg kis összegő illikvid követeléseket likviddé, pénzpiacon eladhatóvá tegye. Magyarországon elıfordulása nem jellemzı.

2008.09.08.

Bankügyletek

67


További hasznos információk 1. Hitelintézeti számvitel (Saldo Rt. 2005); 2. Bozsik Sándor: Banküzemtan 3. Hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény 4. www.pszaf.hu

2008.09.08.

Bankügyletek

68




A bank passzív mőveletei. Befektetési és megtakarítási számla konstrukciók. Bankügyletek


Az elıadás tartalma • • • • • • • • •

2008.09.08.

A passzív bankügyletek definiálása; A passzív bankügyletek csoportosítási lehetıségei; A betétgyőjtés definiálása; Az EBKM; Betétbiztosítás itthon és külföldön; A betétek csoportosítási lehetıségei; Látra szóló betétek és kamatszámítási módszerei; Lekötött betétek (megtakarítási és befektetési számla konstrukciók); Egyéb betétek.

Bankügyletek

71


A passzív bankügyletek • Segítségükkel pótlólagos pénz érkezik a bankba, amellyel egy idıben tartozása keletkezik a bankoknak azzal szemben, akitıl a pénz érkezik, vagyis a pénz tulajdonosával szemben. • A passzív bankügyletek során a hitelintézet más pénztulajdonosok átmenetileg vagy tartósan szabad pénzeszközeit összegyőjti abból a célból, hogy saját forrásait kiegészítse, illetve az aktív bankügyleteit finanszírozza. 2008.09.08.

Bankügyletek

72


Csoportosítási lehetıségek -1 a.) betétgyőjtés; b.) banki értékpapír kibocsátás (pl. bankkötvény vagy letéti jegy formájában); c.) hitelfelvétel (a Jegybanktól vagy más kereskedelmi banktól).

2008.09.08.

Bankügyletek

73


Csoportosítási lehetıség - 2 a.) aktív módon szerzett források; b.) passzív módon szerzett források.

2008.09.08.

Bankügyletek

74


A betétgyőjtés jellemzıi • Az ügyfél a bankkal kötött szerzıdés alapján meghatározott pénzösszeget, meghatározott idıszakra helyez el; • A bank a betét után kamatot ad, és lejáratkor a betét összegét kamattal növelve fizeti vissza. • A betétszerzıdéshez nem feltétlenül szükséges bankszámlát nyitni. (pl. nyereménybetét) • Futamidı lehet 1,2,3,6,9,12 hónap illetve éven túli. • A kamatfizetés mértéke fix vagy változó. • Látra szóló és lekötött betétek (egyszeri, folyamatos). • Küszöbös és sávos kamatozás. • A betét devizaneme lehet forint vagy más deviza (árfolyamkockázat). • Minimum leköthetı összeg.

2008.09.08.

Bankügyletek

75


Az EBKM • A különbözı betéti termékek jövedelmezıségének összehasonlításában lehet segítségünkre az egységesített betéti kamatlábmutató (EBKM). • Ennek segítségével lehet összehasonlítani a betéti kamatokat és a betéteket terhelı költségeket. • Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendı (jóváírandó) összeg vehetı figyelembe. • Ha a kifizetendı kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell. 2008.09.08.

Bankügyletek

76


Betétbiztosítás itthon… • 2004. május 1-jétıl, Magyarország Európai Unióhoz történı csatlakozásától, a betétbiztosítási értékhatár megváltozott. Személyenként és bankonként kamatokkal együtt maximum 6 millió forint. (Korábban 1 millió Ft.) • Egy esetleges bankcsıd esetén az OBA 1 millió forintig a betét 100%-át, az 1 millió forint feletti betétrésznek pedig a 90%-át, de legfeljebb 6 millió forintnyi kártalanítást fizet ki személyenként és hitelintézetenként összevontan.

2008.09.08.

Bankügyletek

77


Példa: Betétösszeg: 4 800 000 Ft kamat: 200 000 Ft Összesen: 5 000 000 Ft Kártalanítás: 1 000 000 Ft-ig 100%, azaz 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft felett 90%, azaz 3 600 000 Ft (5 – 1 millió Ft 90%-a) Összesen 4 600 000 Ft 2008.09.08.

Bankügyletek

78


…. és külföldön • Az EU-n belül a betétbiztosítás kötelezı szolgáltatási minimumát uniós elıírás rögzíti. • Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án elfogadta a betétbiztosítási rendszerekrıl szóló irányelvét. • A 94/19 EK irányelv minimálisan 20 000 euróban határozta meg a betétbiztosítás kártalanítási értékhatárát személyenként és hitelintézetenként. • Tájékozódni az OBA honlapján lehet. 2008.09.08.

Bankügyletek

79


A betétbiztosítási rendszer várható változásai Amerikában és Angliában

London: 35e font 50e font (2e fontig 100%-ot fizet, az e fölötti részre 90 %-ot.) USA FDIC (Amerikai Szövetségi Betétbiztosító): 100e USD 250e USD 2008.09.08.

Bankügyletek

80


A betétek csoportosítási lehetıségei 1. 2. 3.

2008.09.08.

Látra szóló betétek; Lekötött betétek: Megtakarítási számlák; Befektetési számlák Egyéb betétek;

Bankügyletek

81


Látra szóló betétek • Helye: A fizetési forgalom lebonyolítására szolgáló elszámolási betétszámlán képzıdik a látra szóló betét. • Kamatozása: Ezen betéttípus után a bank vagy egyáltalán nem fizet kamatot, vagy mindössze egy minimális összegő kamat íródik jóvá a számlán. • Célja: A számla lehetıvé teszi, hogy a bank lebonyolítsa az ügyfél fizetési forgalmát, kifizetéseket és jóváírásokat enged. 2008.09.08.

Bankügyletek

82


Kamatszámítási módszerek 1. Német: Minden hónap 30 nap, az év 360 nap. A legegyszerőbb kamatszámítási módszer. 2. Francia: Minden hónap annyi napos, amennyi a naptári napok száma, de az év 360 napos. 3. Angol: A hónap napjainak száma megegyezik a naptári napok számával, az év napjainak száma 365 (szökıévben 366). 2008.09.08.

Bankügyletek

83


Lekötött betétek 1. Megtakarítási számlák: Azonnali eléréső számlák; Lekötött betétek; Értékpapírral győjtött források; Takarékbetétkönyv. 2. Befektetési számlák: Tagi betét; Befektetési jegy; Indexhez kapcsolt számlák; Nyugdíj elıtakarékosság; Életbiztosítással egybekötött betét. 2008.09.08.

Bankügyletek

84


Egyéb betétek 1. 2. 3. 4. 5.

2008.09.08.

Befektetési célbetét; Importfedezeti betét; Váltófedezeti számla; Csekkfedezeti számla; Letéti számla.

Bankügyletek

85


További hasznos információk 1. Hitelintézetekrıl és pénzügyi; vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény; 2. Bozsik Sándor: Banküzemtan; 3. www.oba.hu; 4. www.pszaf.hu; 5. www.mnb.hu;

2008.09.08.

Bankügyletek

86




A bank aktív mőveletei I. A hitelek! (Csoportosítási lehetıségek) Bankügyletek


Ez elıadás tartalma 1. Az aktív bankügyletek definiálása. 2. A hitelek definiálása, szerepe a gazdasági életben. 3. A hitelek csoportosítása és az egyes csoportok jellemzése.

2008.09.08.

Bankügyletek

89


Aktív bankmőveletek Eszközök Pénz

2008.09.08.

Források Betét

Hitel

Bankügyletek

Pénz

90


Aktív bankmőveletek

• •

2008.09.08.

Az aktív ügylet eredménye a mérleg eszköz oldalát mindenképpen befolyásolja, amit két módon tehet meg: növeli annak nagyságát: pénzteremtı hitel esetében; az eszközök összetételét változtatja meg: pénz-újraelosztó hitel esetében. Bankügyletek

91


Mi a hitel? A hitel (a legáltalánosabb definícióval élve) nem más, mint pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében, melynek során a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás idıben elválik egymástól.

2008.09.08.

Bankügyletek

92


Mi a hitel szerepe a gazdasági életben? 1. A gazdasági szereplık bevételei és kiadásai (pénzáramai) idıben eltérnek egymástól. 2. Hitel nélkül a gazdálkodók folyamatos termelése nem lenne biztosított: a.) a magas készpénzállomány visszavetné a jövedelmezıséget. b.) a beruházások elhalasztása a technikai haladásnak szabna gátat. 3. A betétesek szempontjából: a.) a hitelkamat és jutalékbevételek banki bevételek b.) a betétek kamata csökken csökken a megtakarítási kedv 2008.09.08.

Bankügyletek

93


A hitelek egy lehetséges csoportosítása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 2008.09.08.

Fedezet szerint; Lejárat szerint; Technikai forma szerint; Döntési szint szerint; Kamatláb szerint; Devizanem szerint; Ágazat szerint; Hitelcél szerint; Hitelfelvevı szerint. Bankügyletek

94


1. Fedezet szerint

2008.09.08.

I. Személyi hitelek

II. Reálhitelek

a.) Biankó hitelek

a.) Lombardhitelek

b.) Kezeshitelek

b.) Cessziós hitelek

c.) Váltó leszámítolási hitelek

c.) Jelzálog hitelek

Bankügyletek

95


2. Lejárat szerint a.) Rövid táv: ez 1 évnél rövidebb futamidı; b.) Közép táv: ez 1-5 év közötti futamidı; c.) Hosszú lejárat: 5 évnél hosszabb futamidı.

2008.09.08.

Bankügyletek

96


3. Technikai forma szerint a.) Folyószámlahitelt; b.) Rullírozó hitelt; c.) Készenléti hitelt; d.) Eseti hitelt.

2008.09.08.

Bankügyletek

97


4. Döntési szint szerint a.) Bankfiók hatásköre; b.) Központi hitelosztály hatásköre; c.) Igazgatói hatáskör; d.) Igazgatótanácsi hatáskör; e.) Közgyőlési hatáskör.

2008.09.08.

Bankügyletek

98


5. Devizanem szerint Deviza

Forint

1. Olyan hitel,amelynek összegét nem forintban,hanem valamely más pénznemben határozzák meg. 2. Alkalmazott árfolyamok: - folyósításkor: deviza vételi - törlesztéskor: deviza eladási 3. Vételi árfolyam < Eladási árfolyam 4. Vételi árfolyam – eladási árfolyam = árfolyam rés 5. Konverziós díj 2008.09.08.

Bankügyletek

99


A devizahitelek buktatói 1. Devizahiteleknél a tıketörlesztés és kamatfizetés nagysága is változhat. 2. Az adott deviza kamatának függvényében gyakrabban változhat a kamatláb. Ez egy hosszabb lejáratú hitelnél a törlesztı részlet jelentısebb növekedését is okozhatja. 3.Az árfolyamgyengülés mértékével azonos arányban növekszik a havi törlesztı részlet forintban kifejezett nagysága. 4. A devizahitelek kamatai a külföldi kamatok ingadozása miatt is változhatnak. 2008.09.08.

Bankügyletek

100


7. Ágazat szerinti csoportosítás • • • • • •

2008.09.08.

ipari; mezıgazdasági; szolgáltató; kereskedelmi; állami; lakossági.

Bankügyletek

101


8. Hitelcél szerint a.) beruházási hitelek; b.) tartós forgóeszköz finanszírozási hitelek; c.) átmeneti forgóeszköz hitelek.

2008.09.08.

Bankügyletek

102


9. Hitelfelvevık szerint

1. 2. 3. 4.

2008.09.08.

Lakossági; Vállalati; Költségvetési; Bankközi.

Bankügyletek

103


6. Kamatozás szerint 1. Fix kamatozású; 2. Változó kamatozású; 3. Diszkont kamatozású. A hitel ára a kamat!

2008.09.08.

Bankügyletek

104


Egy nem tipikus hitel a „diákhitel” Jogosult: • Felsıfokú intézmény adott képzési idıszakra bejelentkezett hallgatója. • A hiteligénylınek nincs másik érvényes hitelszerzıdése. • Bejelentett lakcíme van. • 40 év alatti. • Magyar állampolgár. 2008.09.08.

Bankügyletek

105


További hasznos információk • Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó • Bozsik Sándor – Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyőjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc • Magyar Nemzeti Bank Rt.: A pénz beszél! Te is érted? (www.mnb.hu) • PSZÁF (2006): Amit a devizahitelekrıl tudni kell (www.pszaf.hu)

2008.09.08.

Bankügyletek

106




A bank aktív mőveletei II. (Lízing, faktoring, forfeting, tartozásátvállalás, váltó) Bankügyletek


Ez elıadás tartalma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2008.09.08.

Az aktív bankügyletekrıl még egyszer. A lízing definiálása, fajtái. A hitel és a lízing. A faktoring definiálása, a faktor szolgáltatásai. A forfeting definiálása. Forfeting és faktoring. Tartozásátvállalás definiálása. A váltó típusai; váltó és a kockázat; a váltó, mint finanszírozási és hiteleszköz. Bankügyletek

109


Aktív bankmőveletek (ismétlés) Eszközök Pénz

2008.09.08.

Források Betét

Hitel

Bankügyletek

Pénz

110


A lízing definiálása adás-vétel

Lízingtársaság

Szállító

lízingszerzıdés szállítás

Lízingbe vevı

A lízing olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység (általában három szereplıs ügylet), amelynek során a bérlı valamely termelıeszközt a lízingtársaságtól használat céljára, elıre meghatározott idıtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevı rendszeres, a szerzıdésben elıírt lízingdíj fizetésére kötelezett. 2008.09.08.

Bankügyletek

111


A lízing fajtái 1. 2. 3. 4.

2008.09.08.

Pénzügyi lízing; Operatív lízing; Szerviz lízing; Visszlízing.

Bankügyletek

112


A pénzügyi lízing • A lízingbe vett eszköz a szerzıdés lejáratakor maradványértéken (vagy a nélkül) átmegy a lízingbe vevı vállalat tulajdonába; • A lízingdíjban térül meg a lízingtársaság összes költsége; • A lízingtársaság felméri a lízingbe vevı hitelképességét; • Kérdés: a vállalat a lízingelt eszközt is munkába állítva, képes lesz-e a lízingdíjat kitermelni? 2008.09.08.

4. Lízingbe adó

2.

3.

6. 5. Szállító

Lízingbe vevı 1.

Bankügyletek

113


Operatív lízing • Rövid lejáratú bérleti szerzıdés; • A gép fizikai és közgazdasági élettartamánál rövidebb idıre szól; • A gép a használati idı alatt nem amoritzálódik el. (Pl. autókölcsönzés, padlószınyeg tisztító gép kölcsönzése); • A lízingtársaság költségei több egymást követı lízingügylet során térülnek meg; • A lízingtársaságok nagyobb kockázatot vállalnak. 2008.09.08.

Bankügyletek

114


Szerviz lízing • Ez a konstrukció nem egy új lízingfajta, hanem egy szerviz szolgáltatással kibıvített lehetıség. (pl. telefonközpont lízingbe adása karbantartással). • Lehet pénzügyi vagy operatív lízing, melyhez kapcsolódik a szerviz. • A fizetendı lízingdíj mértéke attól függ, hogy mennyire széles körő szervízszolgáltatást vállal a lízingtársaság. 2008.09.08.

Bankügyletek

115


Visszlízing (sale and lease back) • A vállalatok a saját befektetett eszközeiket eladják a lízingtársaságnak, majd azonnal visszalízingelik; • Ez a lízing ügylet két szereplıs; • A visszlízing mindig pénzügyi lízing; • A finanszírozási gondokkal küzdı vállalat számára elınyös. 2008.09.08.

Lízing társaság

Vállalat

Befektetett eszközök: - Gép

Befektetett eszközök: - Gép

Forgó eszközök - Pénz

Forgó eszközök - Pénz

Bankügyletek

116


A hitel és a lízing összehasonlítása Jellemzı

Hitel

Lízing

1. Mőködési metódusa

Megelılegezi a vállalatnak a javak beszerzéséhez szükséges pénzeszközt, amit egy késıbbi idıpontokban kell törleszteni.

2. A szerzıdés felmondása a bérelt eszköz megrongálódása esetén

A vállalat a szerzıdést nem mondhatja fel, ha a gép vagy berendezés tönkremegy. Ebben az esetben is törleszteni / fizetni kell.

3. Haszon

A kamat.

A lízingdíjnak a gépért kifizetett összeg feletti része.

4. Tulajdonjog

A hitelfelvevıé.

A lízingbe adóé.

5. Nemfizetés

Jogi eljárás útján indítható igényérvényesítés a hitelszerzıdés felmondását követıen.

A gépet a lízingbe adó jogi eljárás nélkül visszaveheti, a lízingdíjat nem kell visszaszolgáltatni.

6. Kockázatvállalás

Kisebb

A lízingbe vevıé nagyobb, mint a lízingbe adóé.

7. Finanszírozás mértéke

Saját erı + hitel

100%-os finanszírozás is lehetséges

8. Adózás

Az adózás utáni pénzáramból kell kitermelni hitelt és Bankügyletek kamatait.

A lízing bizonyos korlátok költségként elszámolható.

2008.09.08.

között 117


A faktoring definiálása A faktoring egy pénzügyi szolgáltatás, amelyben az áru eladója rövid lejáratú hiteleladásainak ellenértékét (könyv szerinti követeléseit) átruházza a faktorra, aki garantálja annak behajtását az adóstól (vevı) és magára vállalja a behajtás sikertelenségének kockázatát is.

A faktoring keretében a faktor a következı szolgáltatásokat nyújtja ügyfelének: a.) átvállalja a hitelezési kockázatot; b.) finanszírozást nyújt az eladónak; c.) elvégzi az adminisztrációs teendıket. 2008.09.08.

Bankügyletek

118


1. A hitelezési kockázat átvállalása A hitelbe történı értékesítés kockázatának átvállalása a vevı cégkockázatának átvállalása faktorház által! Mikor? Ha az eladó a szerzıdéses kötelezettségének eleget tett, a vevı azonban nem! fizetıkészsége fizetıképessége változott meg! 2008.09.08.

Bankügyletek

119


Visszkereseti faktorálás A faktor a vevı kockázatát semmilyen mértékben sem vállalja. Faktor: pay as paid, vagyis „fizeti ha már fizettek” (A faktor nem fizeti ki a számlát az eladónak mindaddig, amíg azt a vevıtıl be nem szedte.) Ha a faktor elıre fizet A kikötés (visszkereset) Ha a vevı nem / részben fizet, az eladó köteles a követelés teljes összegét, illetve a különbözetet a faktornak megfizetni! 2008.09.08.

Visszkereset nélküli faktoring Faktor: a szerzıdés szerinti összeget mindenképpen kifizeti. A faktor megvizsgálja a vevı fizetıképességét és csak azután dönt a faktorszerzıdés megkötésérıl.

Bankügyletek

120


2. Finanszírozási funkció • A faktor a faktorálandó számlák ellenértékét a követelés esedékessége elıtt megelılegezi az eladónak; • A számla ellenértékének 90%-ig; • A faktorálás során a faktornak (banknak) a vevıket kell bevizsgálnia, a vevık kockázatát viseli .

Eladó

Vevı

1.

4.

3.

2.

Eladó (engedményezı)

1.

Vevı

2008.09.08.

Hitelezı

Bankügyletek

3. 4.

2.

Faktor (engedményes) 121


Nemzetközi faktorálás • Az exportkövetelések faktorálása; 3. Adminisztratív funkció • A negyedik szereplı, az ún. importfaktor, aki az importır ország területén mőködı • alap faktoring; faktorintézet. • a faktor vezeti az ügyfele • Az importfaktor az igazi faktor, adósnyilvántartását, aki a vevı fizetıképességét elıjegyzi a fizetések vizsgálja, behajtja a követelést esedékességét, elküldi az és vállalja a nemfizetés inkasszókat, felszólítja a kockázatát. hátralékos adósokat, • Az exportfaktor a követelést gondoskodik a hátralékok tovább engedményezi az importfaktorra, aki az behajtásáról. importırnek fizet. • Az importır a faktorálásba semleges szerepet játszik, rá többletköltség a faktorálás miatt nem hárul. 2008.09.08.

Bankügyletek

122


Forfeting Egy késıbbi idıpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép-, illetve hosszú lejáratú követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlása. Jellemzı

2008.09.08.

Faktoring

Forfeting

Lejárat

Rövidebb lejárat (< mint 180 nap)

Közép és hosszú lejárat (> mint 180 nap)

Kockázat

Csak az adós gazdálkodásából eredı kockázatot ismeri / ismerheti el.

A forfetır visszkereset nélkül finanszírozza meg az eladót, így ezzel a követelésbıl eredı összes kockázatot átvállalja.

Szolgáltatás

Számos szolgáltatás kombinálható általa.

Kizárólag követelés megvásárlást jelent.

Bankügyletek

123


Tartozásátvállalás • Rövid lejáratú kereskedelemfinanszírozó eszköz. • Ebben az esetben nem a szállító, hanem a vevı számlavezetı bankja vásárolja meg a követelést, vállalja át a vevı tartozását a szállítóval szemben. A bank a vevı helyett fizeti ki az árut. • A bankok ekkor szorosabban akarják ellenırizni azt, hogy ügyfeleik mire költik a pénzüket. • Ha a bank és az adós közötti bizalom gyengül.

2008.09.08.

Bankügyletek

124


Váltó A váltó a kereskedelemben fontos szerepet játszó, a törvényben meghatározott, szigorú alakisághoz kötött értékpapírfajta. Rövid lejáratú hiteleszköz és fizetési eszköz egyben: a kereskedelmi hitel értékpapír formája és ennyiben hiteleszköz, forgatásakor fizetési eszközként funkcionál. 2008.09.08.

Bankügyletek

125


Saját váltó A kibocsátó fizetési ígérete: „Fizetek én e váltó alapján 20.. év … hó…. napon, „Z” összeget, „XY” rendeletére” szöveget tartalmazza. A kibocsátó egyben a kötelezett is, aki a fizetést teljesíti, A rendelvényes a kedvezményezett, akinek a rendelete szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni. 2008.09.08.

Idegen váltó A kibocsátó a váltó kiállítója. A címzett (a kötelezett), aki fizet a rendelvényesnek. A rendelvényes, (kedvezményezett) akinek a részére fizetnie kell a címzettnek. „Fizessen Ön e váltó alapján 20… év …. hó …. napon „Z” összeget, „XY” rendeletére.” Bankügyletek

126


A váltó, mint fizetési eszköz

A váltó, mint hiteleszköz

Kékacél Kft.

Acélmő Rt.

•

•

Rövid lejáratú köt: -Váltótartozás

2008.09.08.

Rövid lejáratú köv: -Váltókövetelés

•

Bankügyletek

A rendelvényes (kedvezményezett) forgatással átruházhatja a követelését, ezáltal fizetést teljesítve a neki árut szállítók felé. A forgatással megjelölt új kedvezményezett a forgatmányos. İ kapja meg lejáratkor a váltóban szereplı összeget. Egy váltón több forgatmányos is szerepelhet. Mindig az utolsónak feltüntetett részére történik a kifizetés. 127


A váltó és a kockázat • A váltóforgalom szabályozását a váltótörvények oldják meg (1930-as genfi nemzetközi váltóegyezmény); • Egyetemleges felelısség intézménye; • Megtérítési igény visszkereseti jog; • Gyorsított bírósági eljárás; • Váltóperes eljárás óvatolás; • Váltókezesi nyilatkozat avizált váltó 2008.09.08.

Bankügyletek

128


További hasznos információk • Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó; • Bozsik Sándor – Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyőjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc; • Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképzı; • Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp; • Vaday Tamás (1995): A váltó és banki gyakorlata I-IIIII., Bankszemle 1995/6 36-48 p; Bankszemle 1995/7 31-35 p; Bankszemle 1995/8-9 69-76 p.

2008.09.08.

Bankügyletek

129




Bankügyletekkel kapcsolatos számítások (Gyakorlat!) Bankügyletek


Kamatszámítás

Egyszerő kamatszámítás

Csak a tıkeösszeg kamatozik; A kamatot a betétszámlán írják jóvá, a tıkeösszeg önállóan fordul meg; Hozama kisebb.

Kamatos kamatszámítás

A kamaton keresett összeg a tıkeösszeggel együtt kamatozik; A kamat a tıkeösszeggel fordul meg; Hozama nagyobb.

Vegyes kamatszámítás 2008.09.08.

Bankügyletek

132


• Ha 100 ezer forintot 5 évre egyszerő kamatozással fektetünk be, 10%-os kamattal, akkor az alábbiak szerint gyarapszik: 1. Kamat 10 000 Visszakapom a tıkét 10 000 Összesen

2. 10 000 10 000

3. 10 000 10 000

4. 10 000 10 000

5. 10 000 100 000 110 000

150.000 Ft

• Ha viszont kamatos kamattal számolunk, akkor a kamaton keresett összeg is kamatozik: 1. Kamat 10 000 Visszakapom a tıkét 10 000 Összesen

2. 11 000 11 000

3. 12 100 12 100

4. 13 310 13 310

5. 14 614 100 000 114 614

161.051 Ft

Feltételezés: egy évben csak egyszer van kamatfizetés

2008.09.08.

Bankügyletek

133


Képlettel ….jelenbıl jövı: kamatos kamatszámítás! A befektetett 100.000 Ft 5 év múlva 161.051 Ft-ot fog érni. FV = PV * (1+r)n FV = 100.000 * (1 + 0,10)5 FV = 161.051 2008.09.08.

Bankügyletek

134


…. jövıbıl jelen: diszkontálás! Például: Mekkora összeget helyeztem el 7,5% éves hozamot (kamatos kamat) fizetı befektetésben, ha 5 év múlva 287.126 Ft-ot kaptam? FV = PV * (1+r)n

PV = FV / (1+r)n

PV = 287.126 / (1+0,075)5 PV = 200.000 Ft

2008.09.08.

Bankügyletek

135 135


FV = C 0 * (1 + r ) n

P V

Jelenérték PV

(kamatos) kamatoztatás 1

2

3

4

1 PV = C n * (1 + r ) n

5

n-1

…

Jövıérték FV

diszkontálás

C0 = befektetett összeg 0. idıpontban Cn = befektetett összeg n. idıpontban r = kamatláb n = befektetési periódusok (ált. évek) száma 2008.09.08.

Bankügyletek

136


Példák Mennyit fog érni 500.000 Ft? • 3 év múlva évi 6% kamattal? • 3 év múlva évi 7% kamattal? • 20 év múlva évi 6% kamattal? Mit számolunk?

2008.09.08.

Bankügyletek

137


Megoldás a.) 3 év múlva évi 6% kamattal ⇒ 500.000 * (1 + 0,06)3 = 595.508 Ft b) 3 év múlva évi 7% kamattal ⇒ 500.000 * (1 + 0,07)3 = 612.522 Ft c) 20 év múlva évi 6% kamattal ⇒ 500.000 * (1 + 0,06)20 = 1.603.568 Ft

2008.09.08.

Feltételezzük, hogy egy évben csak egyszer van Bankügyletek kamatfizetés!

138


Példa Mennyit ér ma? 3 év múlva esedékes 10.000.000 Ft évi 7,5% hozammal számolva? Mit számolunk? Megoldás:

PV = FV / (1+r)n 10.000.000 / {(1+0,075)3} = 8.049.605 Ft 2008.09.08.

Bankügyletek

139


Példa Mekkora összeget vehetünk fel 1 év múlva, ha elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatot negyedévente számolják el és a tıkéhez csapják!? (Francia kamatszámítás) Mit számolunk?

2008.09.08.

Bankügyletek

140


Kamatos kamat számítás tn=t0*(1+i/m)n tn: a betét felvételekor kapott összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje alatt a kamatelszámolások száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma Megoldás: tn = 100*(1+0,2/4)4 = 121,55 2008.09.08.

Bankügyletek

141


Példa Mekkora összeget vehetünk fel 1 hónap múlva, ha április 22-én elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatokat negyedévente számolják el! (Francia kamatszámítás) Mit számolunk?

2008.09.08.

Bankügyletek

142


Egyszerő kamatszámítás tn = t0*(1+i*n/360)

tn: a betét felvételekor kapott összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje naptári napokban;

Megoldás: tn = 100* (1+0,2*30/360) = 101,67 2008.09.08.

Bankügyletek

143


Példa Április 22-én 1 éves lejáratú betétet helyeztünk el, amire minden negyed év végén számítanak fel kamatot és a kamatot a tıkéhez csapják. Mekkora összeg lesz a betétszámlán 1 év múlva, ha a kamatláb fix 20%? (Francia kamatszámítás) Mit számolunk?

2008.09.08.

Bankügyletek

144


Vegyes kamatszámítás tn = t0 * (1+i*n1/360)*(1+i/m)N*(1+i*n2/360) tn: a betét felmondásakor kifizetett összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; N: a betét futamideje alatt a teljes kamatperiódusok száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma; n1: a betét elhelyezésétıl az elsı kamatelszámolásig eltelt napok száma; n2: az utolsó kamatelszámolástól a betét felmondásáig eltelt napok száma.

2008.09.08.

Bankügyletek

145


Megoldás tn= 100*(1+0,2*69/360)*(1+0,2/4)3*(1+0,2*22/360) = = 121,67

2008.09.08.

Bankügyletek

146


• A betéti kamatról (EBKM), az értékpapírok hozamáról (EHM) és a teljes hiteldíj mutatóról (THM) a 41/1997 (III.5) Kormányrendelet rendelkezik. • Ezek bevezetésére azért volt szükség, mert a bankok például a betét/hitelkamatot több címen (pl. kezelési költség, folyósítási jutalék, stb.) csökkentették/megnövelték, így a fogyasztó végül messze nem olyan kedvezı betétkamathoz/hitelhez jutott, mint gondolta.

2008.09.08.

Bankügyletek

147


Az EBKM számítása a.) Éven belüli lejárat esetén:

jövıérték

jelenérték

Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévı napok száma; (k + bv)i :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 2008.09.08.

Bankügyletek

148


b.) Éven túli lejárat esetén: jövıérték

jelenérték

Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; t i: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévı napok száma; (k+bv)i :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 2008.09.08.

Bankügyletek

149


Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett betéti kamatláb közötti különbség: Az éves banki kamatlábak általában 360 napra vetítve kerülnek megállapításra, s egy évnél rövidebb futamidı esetén a kamat visszaforgatását, tıkésítését nem veszik figyelembe; Az EBKM egy adott év, azaz 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetendı kamatösszeg nagyságát.

2008.09.08.

Bankügyletek

150


Példa: 50.000 forintot szeretnénk 7 évre befektetni! Három befektetés közül választhatunk: a) minden év végén hozzátesznek a pénzünkhöz egy fix összeget, 7.500 forintot, ami az eredeti összeg 15%-a; b) 11%-os kamatos kamatot fizetnek; c) az elsı évben 17% kamatot kapunk, majd évente 2%-kal csökken, míg eléri a 7 %-ot, és ennyit kamatozik az utolsó évben is. Melyik befektetés a legkedvezıbb?

2008.09.08.

Bankügyletek

151


Megoldás a.) Az a.) esetben a kamat összege: 7.500 * 7 = 52.500,-Ft A lejáratkor fizetendı összeg: 50.000 + 52.500 = 102.500,-Ft b.) Kamatos kamatszámítás: FV = 50.000 * 1,117 = 103.808,-Ft (Milyen feltételezéssel éltünk?)

2008.09.08.

Bankügyletek

152


c.) A kifizetett összeg = 50.000 * 1,17*1,15*1,13*1,11*1,09*1,07*1,07 = 105.305,-Ft Megoldás: a.) 102.500,-Ft b.) 103.808,-Ft c.) 105.305,-Ft

2008.09.08.

Bankügyletek

153


Példa Melyik betéti konstrukció választása a legkedvezıbb az ügyfél számára? a.) Betéti kamat 12 %; (EBKM:11,5 %) b.) Betéti kamat 11,8 %; (EBKM: 11,7 %) c.) Betéti kamat 11,5 %; (EBKM: 11,6 %) Mit vizsgálunk? Miért?

2008.09.08.

Bankügyletek

154


Abszolút és éves hozam A bankunk ügyfele 90 napos kincstárjegyet vásárolt 97,75%-os árfolyamon. 90 nap múlva ezt 100%-on vette vissza tıle a Magyar Államkincstár. Mekkora abszolút hozamot ért el ügyfelünk?

r=(FV/PV) -1 90 nap alatt

(100/97,75) – 1 = 2,3%

Milyen éves hozamnak felel ez meg?

r=(FV/PV)1/n -1 vagy r=(FV/PV)365/n -1 Annualizálnunk kell a befektetést! 1 év = 365 nap 2008.09.08.

(100/97,75)(365/90) – 1 = 9,67% Bankügyletek

155


Milyen feltételezésekkel éltünk az éves hozam meghatározásánál? Azt feltételeztük, hogy az ügyfél újra be tudja fektetni pénzét az eredetihez hasonló feltételekkel. Kamatos kamat alapján számoltunk. Egy évben egy kamatfizetéssel kalkuláltunk.

2008.09.08.

Bankügyletek

156


THM Mi a THM? Milyen költséget tartalmaz a THM? • • • • •

2008.09.08.

a kamatot, a kezelési költséget, a hitelbírálati díjat, az értékbecslési díjat és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját.

Bankügyletek

157


Mit nem tartalmaz a THM? • a késedelmi kamatot, • a hitel futamideje meghosszabbításának költségét, • az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerzıdésben vállalt kötelezettség nem teljesítésébıl származik, • a biztosítási és garanciadíjakat, valamint • az átutalási díjakat. Mindig egy évre vonatkoztatjuk! 2008.09.08.

Bankügyletek

158


A THM számítása a.) Egy részletben történı folyósítás esetén:

• H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggı – a Banknak fizetendı – költségekkel; • Ak: a k-dik törlesztı részlet összege; • m: a törlesztı részletek száma; • tk: a k-dik törlesztı részlet években, vagy töredékévekben kifejezett idıpontja; • i: a THM századrésze. 2008.09.08.

Bankügyletek

159


b.) Több részletben történı folyósítás esetén:

• Ak: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggı költségekkel, • A’k’: a k’ sorszámú törlesztı részlet összege, • m: a hitelfolyósítások száma, • m’: a törlesztı részletek száma, • tk: a k-adik hitelfolyósítás években vagy töredékévekben kifejezett idıpontja, • tk’: a k’-adik törlesztı részlet években vagy töredék években kifejezett idıpontja, • i: a THM századrésze 2008.09.08.

Bankügyletek

160


Példa: Az ügyfél a cége számára tartós forgóeszköz hitelt kíván igénybe venni, melyhez két banktól kapott ajánlatot, az alábbiak szerint: „A bank”: 100Mó HUF összegő hitelt tudna nyújtani 4 éves futamidıre. A kamatlábat 12,5%-ban határozták meg. A bank egy akció keretében elengedi az értékbecslési díjat, így a THM évi 15% lenne. „B bank”: Ugyan azt az összeget tudná folyósítani, 6 éves futamidıre, és a kamatláb 13,5% lenne. Itt a közjegyzıi díjat engednék el neki, és a THM évi 15% lenne. Határozza meg, hogy mennyi az egyes hitelek törlesztı részlete, illetve azok tıke és kamattartalma, ha csak a kezdı részletre vagyunk kíváncsiak, törlesztés nem történt? Állítson fel sorrendet a hitelek között a kamatláb, és a törlesztı részlet alapján! Melyik konstrukció a kedvezıbb az ügyfél számára? Miért? 2008.09.08.

Bankügyletek

161


Megoldás A bank: A törlesztı részlet: 100Mó HUF = X (1/1,125+1/1,1252+1/1,1253+1/1,1254) X = 33.270.791 HUF Ebbıl: Kamat: 100.000.000 HUF * 0,125 = 12.500.000 HUF Tıke: 33.270.791 – 12.500.000 = 20.770.791 HUF B bank: A törlesztı részlet: 1000Mó HUF = X *(1/1,135+1/1,1352+1/1,1353+1/1,1354+1/1,1355+1/1,1356) X = 25.364.587 HUF Ebbıl: Kamat: 100.000.000 HUF * 0,135 = 13.500.000 HUF Tıke: 25.364.587 – 13.500.000 = 11.864.587 HUF

2008.09.08.

Bankügyletek

162


Sorrend: Sorrend

1.

2.

Kamatláb

A

B

Törlesztı részlet

B

A

A= B

A= B

THM

2008.09.08.

Bankügyletek

163


Példa Melyik a legelınyösebb? A : a pénzünket évi 21%-os kamatra tesszük be, és évenként tıkésítenek? B : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és félévenként tıkésítenek? C : a pénzünket évi 19,5%-os kamatra tesszük be, és havonta tıkésítenek? D : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és naponta tıkésítenek? 2008.09.08.

Bankügyletek

164


Megoldás • • • •

2008.09.08.

A: (1+i)1 = 1,21 B: (1+0,2/2)2=1,21 C: (1+0,195/12)12 =1,2134 D: (1+0,2/365)365=1,2213

Bankügyletek

165


Példa: Egy váltó október 31-én jár le. A váltó névértéke 1 millió forint. A váltót a bankhoz augusztus 22-én nyújtották be leszámítolásra. Mekkora összeget fog a bank levonni, ha a bankári diszkont 25%? (Francia kamatszámítás módszerével). 2008.09.08.

Bankügyletek

166


Megoldás A lekötés idıtartama: 9+30+31 = 70 nap A diszkont nagysága: D = V*i*n/360 = 1.000e*0,25*70/360 = 48,61e forintot kell levonni. A kifizetendı összeg: 951 eFt! D: a diszkont összege; V: a váltó névértéke; i: a bankári diszkontláb; n: a váltó futamideje

2008.09.08.

Bankügyletek

167


Mekkora hitelkamatlábnak feleltethetı meg az ügylet hozama? d = 360*i / (360 - i*n) d: matematikai diszkont i: bankári diszkont n: a váltó futamideje Megoldás: d = 360*0,25 / (360 – 0,25*70) = 0,26 Bankári diszkont (0,25) < Matematikai diszkont (0,26) 2008.09.08.

Bankügyletek

168




A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai.

Bankügyletek


Ez elıadás tartalma 1. A hitelintézetek prudens mőködésének szabályai. 2. Kockázatosnak minısített hitelintézeti tevékenységek. 3. A hitelnyújtás és Hpt. szerinti szabályai. 4. Befektetések szabályozása. 5. Fedezetek, fedezetértékelés. 6. Az új bázeli tıkemegfelelés szabályozásának alapjai. 2008.09.08.

Bankügyletek

171


A hitelintézetek prudens mőködésének szabályozása 1.

Általános tartalékképzés Hogyan kell képezni? Mibıl lehet feltölteni? Mire használható fel? Mikor kap egy hitelintézet mentességet?

2.

Szavatoló tıke Alapvetı tıkeelemek + Járulékos tıkeelemek

2008.09.08.

Bankügyletek

172


3. Tıkemegfelelés Az elıírás célja? Minimális mértéke? Mérése: fizetıképességi mutató (szolvencia ráta): Szavatoló tıke / Korrigált mérlegfıösszeg 4. Folyamatos fizetıképesség fenntartása Likviditás ≠ Szolvencia Tartalma: folyamatos fizetıképesség; követelések és tartozások lejárati összhangja; eszközök és kötelezettségek összhangja.

2008.09.08.

Bankügyletek

173


5. Kockázati céltartalék képzés, értékvesztés elszámolás Minısítési kötelezettség: kintlévıségek, befektetések, mérlegen kívüli kötelezettségek; Minısítési kötelezettség: ¼ évente;

2008.09.08.

Bankügyletek

174


6. Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) Kinek fizet? A tıke vagy (és) a kamat (is) biztosított? Az OBA-tól igényelhetı kártérítés mértéke? A betétes kitıl követelhet a fennmaradó összegre kártérítést?

2008.09.08.

Bankügyletek

175


Kockázatosnak minısített hitelintézeti tevékenységek szabályozása 1. Hitelnyújtás szabályozása; 2. Belsı hitelekkel kapcsolatos szabályok; 3. Fedezetek;

2008.09.08.

4. Ingatlan befektetések; 5. Tartós befektetések; 6. Tıkemegfelelés szabályozása;

Bankügyletek

176


A hitelnyújtás és Hpt. szerinti szabályai Nagykockázat = A bank kockázatvállalása egy ügyfél, vagy ügyfélcsoport részére! Nagysága: (>vagy =), mint a hitelintézet szavatoló tıkéjének 10 % ∑ nagykockázat < szavatoló tıke 8-szorosa 2008.09.08.

Bankügyletek

177


Ügyfélcsoport = (A kapcsolatban álló ügyfelek csoportja!) Két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet, vagy a bankcsoport több tagja, kockázatot vállalt, és akik részére történı kihelyezés egyetlen kockázatnak minısül! (pl: meghatározó befolyás, veszteségspirál, stb.) 2008.09.08.

Bankügyletek

178


∑ megengedhetı kockázatvállalás Egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben < mint a szavatoló tıke 25 %-a!

2008.09.08.

Bankügyletek

179


Befektetések Ingatlan befektetés = A nem közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokba történı befektetés! Mértéke: < vagy = mint, a szavatoló tıke 5%-a! Kivételek és azok szabályozása!

2008.09.08.

Tartós befektetés = A hitelintézet nem rendelkezhet egy vállalkozásban: a.) a szavatoló tıkéjének 15%-át meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítı befektetéssel; b.) a vállalkozás jegyzet tıkéjének 51%-át meghaladó közvetlen és közvetett részesedéssel.

Bankügyletek

180


Fedezetek A hitelintézetek a hitelkihelyezésrıl történı döntés elıtt meg kell gyızıdnie az alábbiakról: a.) a szükséges fedezetek, illetve biztosítékok meglétérıl; b.) azok valós értékérıl; c.) a fedezetek érvényesíthetıségérıl. Mi nem fogadható el fedezetként? A törvény tételesen rögzíti ezen fedezetek körét! 2008.09.08.

Bankügyletek

181


Kötelezıen elkészítendı belsı szabályzatok Kockázatvállalási szabályzat; Befektetési szabályzat; Ügyfél-, és partnerminısítési szabályzat; Fedezetértékelési szabályzat; Ügyletminısítési és értékelési szabályzat; Értékvesztési és céltartalék képzési szabályzat. 2008.09.08.

Bankügyletek

182


Fedezetértékelés A bankok fedezetértékelési szabályzatban kötelesek rögzíteni az alábbiakat: A leggyakrabban alkalmazott biztosítékokat, jogi kikötéseket; Az elfogadhatóság, értékelhetıség és hozzáférhetıség vizsgálatában figyelembe vett szempontokat; Az alkalmazott fedezetértékelési módszereket; Személyi felelısök körét; „Utógondozás” módszerét, gyakoriságát. 2008.09.08.

Bankügyletek

183


A fedezetértékelésrıl a Hpt. szerint Szabályozza:

A. A kockázatvállalást megelızıen meg kell gyızıdni a szükséges fedezetekrıl!

2008.09.08.

B. Meghatározza azon fedezetek körét, melyeket a hitelintézet nem fogadhat el!

Bankügyletek

C. A hitelviszony fennállása alatt folyamatos monitoring szükséges!

184


Bázel II. Létrejöttének okai: 1988 Bázel I. Tıkemegfelelés 8%! Kritikai észrevételek a Bázel I-re: megkövetelt tıke ≠ közgazdaságilag szükséges tıke a kockázati struktúra nem tükrözi a tényleges hitelkockázatot; hitelkockázat nem értelmezi a mőködési kockázatot; kockázat a kockázatcsökkentési technikák csak szők körét ismeri el. 2008.09.08.

Bankügyletek

185


„3 pillér”

Minimum tıke-tıke követelmények

2008.09.08.

+

Felügyeleti felülvizsgálat

Bankügyletek

+

A piac fegyelmezı ereje

186


Elsı pillér I.

2008.09.08.

Hitelkockázat mérése sztenderd módszerrel A tıkemegfelelés szabályozása a korábbi eljárás szerint történik. Változások: a.) a kockázati súlyok köre tágult valamint b.) több lehetséges kockázati kategóriát alakítottak ki, ami a kockázatérzékenységet nagymértékben növeli. Kockázattal súlyozott kitettségi érték meghatározása: Minden kitettséget be kell sorolni valamely (a Hpt. által meghatározott) kitettségi osztályba. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kitettség meghatározásánál 100%100%-os súlyt kell alkalmazni! Bankügyletek

187


Példa: A Vállalati hitelek csoportja A jelenleg érvényes szabályozás alapján az egységesen alkalmazott kockázati súly 100%. Az új szabályozás 4 lehetséges besorolást enged meg: 20%, 50%, 100%, 150%. Hitelminısítési besorolás

1

2

3

4

5

6

Kockázati súly

20 %

50 %

100 %

100 %

150 %

150 %

Kockázati súly

20 %

50 %

100 %

150 %

150 %

150 %

a.) Külsı hitelminısítı szervezet minısítése

b.) Az a.) szerint valamint a kitettség futamideje legfeljebb 1 év

2008.09.08.

Bankügyletek

188


II. Hitelkockázat mérése belsı minısítési modellekkel (IRB: Internal ratings based aproaches) Alkalmazhatósága szigorú minimumfeltételekhez és közzétételi kötelezettség teljesítéséhez kötött.

Alap módszer (foundation IRB) A bank csak a nemfizetés valószínőségeit becsli, a többi tétel becslésére a Felügyelet által megadott paramétereket alkalmazzák.

2008.09.08.

Bankügyletek

Fejlett módszer (advanced IRB) A bank saját belsı becslésit alkalmazza az egyes kockázati paraméterek becslésére.

189


Mőködési kockázat tıkekövetelményének szabályozása A mőködési kockázatot az emberek, a belsı folyamatok és rendszerek nem megfelelı vagy hibás mőködése, illetve külsı tényezık által elıidézett veszteségek kockázata. Három módszert határoz meg a tıkekövetelmény számítására! 2008.09.08.

Bankügyletek

190


Bázel II. szerinti üzleti területek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2008.09.08.

Tıkepiaci finanszírozás (Corporate finance); Értékpapírkereskedelem (Trade and sales); Lakossági (Retail banking); Kereskedelmi banki (Commercial banking); Pénzforgalom (Payment and settlement); Letétkezelés (Agency service); Vagyonkezelés (Asset management); Lakossági bizományos (Retail brokerage).

Bankügyletek

191


Piaci kockázat tıkekövetelménye „A piaci árak mozgásából eredı mérlegen belüli és mérlegen kívüli veszteségek kockázata.” A kereskedési könyvben lévı kamatozó eszközökhöz és részvényekhez kapcsolódó kockázatok (kamat- és részvényárfolyam kockázat), illetve a devizakockázat és árukockázat (árfolyam- és árukockázat). 2008.09.08.

Bankügyletek

192


Második pillér Felügyeleti felülvizsgálat Célja: 1. A bankok kockázati profiljának megfelelı tıkeszint kialakítása. 2. Magas színvonalú kockázatmenedzselés mőködtetése. A felügyeleti hatóság felelıssége! 2008.09.08.

Bankügyletek

193


Harmadik pillér A piaci fegyelmezı erejének megerısítése Alapelvek: 1. Minden kockázati területre külön-külön meg kell fogalmazni a kockázatkezelés célját, politikáját, stratégiáját, a folyamatokat illetve a kockázatfedezési/ csökkentési politikát. 2. A felsı vezetés által elfogadott közzétételi politika kialakítása.

2008.09.08.

Bankügyletek

194


További hasznos információk • www.pszaf.hu: A bázeli új tıkemegfelelési szabályozás alkalmazási köre; • www.pszaf.hu: Validációs kézikönyv I. II. • Az 1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról; • A 196/207. (VII.30.) Korm.rendelet a hitelezési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményérıl; • A 13/2001 (III.9.) PM rendelet a tıkemegfelelési mutató számításáról; • A 14/2001 (III.9.) PM rendelet a kintlevıségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minısítésének és értékelésének szempontjairól; • Bozsik Sándor - Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyőjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc; • Mitró Magdolna - Fridrich Péter (szerk) (2005): Hitelintézeti számvitel, Bankszámvitel, Saldo Rt.; 2008.09.08.

Bankügyletek

195




A hitelezés folyamata, a hitelkérelem kellékei, elbírálásának folyamata, szempontjai Bankügyletek


Ez elıadás tartalma 1. Tájékozódás a hitelnyújtás feltételeirıl. 2. Felkészülés a hitelkérelem benyújtására. 3. A hitelkérelem benyújtása. 4. A kérelem átvizsgálása, az igénylı minısítése. 5. Döntés. 6. Az ügyfél tájékoztatása. 7. Szerzıdéskötés. 8. Folyósítás. 2008.09.08.

Bankügyletek

198


Tájékozódás szakasza 1. 2. 3. 4. 5. 6.

2008.09.08.

Információs csatornák; A hitelfelvétel lehetısége; Az igényelhetı hitelösszeg; A hitelbírálat idıtartama; Szükséges biztosítékok; A hitelezés egyéb feltételei.

Bankügyletek

199


Felkészülés a hitelkérelem benyújtására 1. A biztosítékok felmérése. 2. A hitelkérelem szükséges mellékleteinek beszerzése. 3. A „cégszerő” aláírás szerepe.

2008.09.08.

Bankügyletek

200


A hitelkérelem mellékletei 1. 2. 3. 4. 5. 6.

2008.09.08.

Cégkivonat (30 napnál nem régebbi); Társasági szerzıdés, alapító okirat. Aláírási címpéldány; Éves beszámoló (auditált); Nyilatkozatok (APEH, TB, VPOP); Biztosítékokra vonatkozó okiratok (Tulajdoni lap, MOKK). Bankügyletek

201


A hitelkérelem benyújtása 1. Tételes ↔ áttekintı ellenırzés; 2. A hitelkérelmek elbírálása: Hagyományos Komplex elemzés, ratingen alapul.

2008.09.08.

Egyszerősített Nagy tömegő, nem nagy összegő hitelek elbírálása. Algoritmuson alapul. (scoring)

Bankügyletek

Gyorsított Egyszerősített hitelbírálatot is jelent egyben.

202


A kérelem átvétele, a minısítés

Objektív szempontok A pénzügyi kimutatások adataiból nyerhetı mutatószámok.

2008.09.08.

Szubjektív szempontok Az ügyfelek gazdálkodását jellemzı, nem számszerősíthetı minıségi ismérvek.

Bankügyletek

203


Egyéb forrásból származó információk 1. 2. 3. 4.

Banki kapcsolatok; Vállalkozói „magatartás” vizsgálata; Korábbi hitelkérelmek sorsa; Korlátlanul felelıs tulajdonos, mint magánszemély banki kapcsolatainak vizsgálata; 5. Központi hitelinformációs rendszer vizsgálata. 2008.09.08.

Bankügyletek

204


A hitelbírálat során felhasználható adatbázisok 4. Opten; 5. Igazolások; 6. Földhivatal; 7. MOKK.

1. DATAX; 2. BAR; 3. Sajtófigyelés;

2008.09.08.

Bankügyletek

205


Döntés a hitelkérelemrıl

Elfogadás

2008.09.08.

Elutasítás

Bankügyletek

Elfogadás eltérı összeggel és/vagy egyéb kikötésekkel. kikötésekkel

206


Az elutasítás indokai 1. Jogszabályba ütközı célt szolgál; 2. A bank csak meghatározott ügyfélkört szolgál ki; 3. Az ügylet túl kockázatos; 4. Nincs elegendı biztosíték; 5. Instabil vagyoni helyzet; 6. Köztartozás áll fenn. 2008.09.08.

Bankügyletek

207


Döntés

Az ügyfél tájékoztatása

Szerzıdéskötés

Folyósítás

2008.09.08.

Bankügyletek

M O N I T O R I N G

208


További hasznos információk • Árvai Zsófia–Dávid Zsuzsanna–Vincze Judit (MNB mőhelytanulmányok): Hitelinformációs rendszerek. Gyakorlat és fejlıdési irányok • Béhm Imre (1997): Gazdasági-pénzügyi mutatók győjteménye, Novorg kiadó Bp, • Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó • Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképzı • Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp. 2008.09.08.

Bankügyletek

209




Fedezetek fajtái, jogi érvényesíthetıségük Bankügyletek

2008.09.08.

Bankügyletek

211


Az elıadás tartalma 1. A biztosítékok csoportosítási lehetıségei (Fı és kiegészítı biztosítékok). 2. A lehetséges biztosítékok fajtái. 3. A dologi biztosítékok bemutatása. 4. A személyi biztosítékok bemutatása. 5. Az egyéb biztosíték típusok ismertetése. 2008.09.08. 2008.11.17.

Bankügyletek

212


A biztosítékok csoportosítási lehetıségei

Fı (önálló) biztosítékok

Alacsony kockázatú 2008.09.08. 2008.11.17.

Kiegészítı biztosítékok

Nem alacsony kockázatú Bankügyletek

213


A lehetséges biztosítékok fajtái •I. Dologi biztosítékok

•II. Személyi biztosítékok

•Egyéb biztosítékok

•1. Zálogjog dolgokon dolgokon:: •a.) Jelzálogjog: •- ingatlanon; •- ingóságon; •b.) Kézizálogjog: •- ingóságon;

•1. Kezesség: Kezesség: •a.) Egyszerő kezesség; •b.) Készfizetı kezesség; •c.) Váltó- és csekk kezesség;

•2. Vagyont terhelı zálogjog

•2. Bankgarancia és •2. Biztosítások egyéb garancia

•3. Zálogjog jogokon és követeléseken

•3. Külföldi bankári biztosítékok]

•4. Közraktárjegy

•1. Engedményezés

•3. Támogató tulajdonosi nyilatkozat •4. Biztosítéki kikötések

•5. Óvadék •6. Opció (vételi jog) 2008.09.08. 2008.11.17.

Bankügyletek

214


A dologi biztosítékok 1. Zálogjogok - A zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad (fontos: állagmegóvás kérdése és következményei); - Nem alapítható zálogjog a dolog „egy részén”; - A követelés elévülésének kérdése. 2008.09.08. 2008.11.17.

Bankügyletek

215


a.) Jelzálogjog ingatlanon: A jelzálogjog alapításának célja; Az ingatlan elzálogosításának lehetıségei; A jelzálogjog megjelenése és tartalma; Kockázati tényezık jelzálogjog esetén. b.) Jelzálogjog ingóságokon: A dolgokat terhelı zálogjogok alapításának célja és módja; Mi lehet a jelzálog tárgya; Mi a zálogjog megjelölésének módja; 2008.11.17. 2008.09.08.

Bankügyletek

216


c.) Kézizálogjog: - A kézizálogjog létrejöttének körülményei; - A kárveszély kérdése; d.) Vagyont terhelı zálogjog: - Alapítható a vagyon egészén, vagy annak egy részén; - A hitelbıl megvásárolandó vagyontárgyra alapítható-e zálogjog? - Mikor szőnik meg?

2008.09.08. 2008.11.17.

Bankügyletek

217


e.) Zálogjog jogokon és követelésen: - Zálogjog alapítható az Adós, vagy harmadik személy átruházható követelésén, vagy az ıt megilletı jogon is; - A követelés kötelezettjét értesíteni kell az elzálogosításról; - A zálogjog esedékessé válásának esetei:

2008.09.08. 2008.11.17.

a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta

a zálogtárgyból való kielégítési jog

elıtt

megnyílta után Bankügyletek

218


A keretbiztosítéki zálogjog: A zálogjog egy speciális formája; Akkor jön létre, ha a felek több követelést is egyazon jelzálogjoggal (ingó vagy ingatlan) biztosítanak; Legmagasabb összege, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. (kamatokkal, egyéb járulékokkal együtt, egy összegben kerül bemutatásra); Véghatárideje?

2008.09.08. 2008.11.17.

Bankügyletek

219


Jogi érvényesíthetıség kérdései:

Felszámolási eljárás során a zálogjogos hitelezı pozíciója; Ha a zálogjog a felszámolási eljárás megindulása elıtt keletkezett: Vételár - Megırzés költségei - Értékesítés költségei - Felszámolói díj Zálogjoggal biztosított követelések kielégítése

2008.09.08. 2008.11.17.

Vagyont terhelı zálogjog esetén a vételár 50%-a fordítható kielégítésre.

Bankügyletek

220


2. Közraktári jegy Zálogjog alapítható a közraktárban elhelyezett áruféleségekre; Részei: Árujegy Zálogjegy A zálogjog tárgya harmadik személy birtokában van: Közraktár Zálogjegy forgatása Zálogjog alapítása. A zálogjog mértéke = A zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeg + járulékai. 2008.09.08. 2008.11.17.

Bankügyletek

221


3. Óvadék Alapítható: bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb pénzügyi eszközön; Alapítása: szerzıdés útján; Rendelkezés az óvadék tárgyáról:

A bank szabadon Más, egyenértékő rendelkezhet vele. fedezet cseréje. Beszámítás. Kiegészítı biztosíték vagy kiengedés. 2008.09.08. 2008.11.17.

Bankügyletek

222


Az óvadék jogi érvényesíthetıségének kérdései a.) Az óvadék lejárata ↔ banki kockázatvállalás lejárata; b.) Óvadékból történı kielégítés a felszámolási eljárás során, 2004. május 1. után; c.) felszámolás

3 hónap

közzététele Mint óvadék jogosultja élhet kielégítési jogával 2008.11.17. 2008.09.08.

Bankügyletek

Mint zálogjogosult élhet kielégítési jogával 223


4. Opció Jelentése = Vételi jog Fı és kiegészítı biztosítékként is alkalmazható; A vételár értéke Forgalmi érték A vételárat mindig ÁFA-val növelten kell bemutatni; Lejárata:

Opciós és hitel szerzıdés aláírása

2008.09.08. 2008.11.17.

Hitel szerzıdés lejárata

Opciós max. 5 év szerzıdés lejárata Határozatlan idıre szóló opció, max.. 6 hónap! max Bankügyletek

224


Az opció jogi érvényesíthetıségének kérdése

A felszámolási eljárás megindulásától a felszámolási vagyon része az opcióba helyezett vagyontárgy;

A bank feladata: 1. A hitelszerzıdés felmondása; 2. Nyilatkozat a szándékról a felszámolási eljárás megindulása elıtt!

2008.09.08. 2008.11.17.

Bankügyletek

225


Személyi biztosítékok 1. Kezesség - Csak írásban köthetı; - Amennyiben a kötelezett nem fizet, a kezes teljesít helyette; Egyszerő kezesség A kezes megtagadhatja a teljesítést! Miért? 2008.09.08. 2008.11.17.

Készfizetı kezesség a.) A felek így állapodtak meg; b.) Kár megtérítésére vállalták; c.) A bank vállalta. Bankügyletek

226


2. Garancia Egyoldalú jogügylet, mely nyilatkozat kiadásával önállósul; Hitelgarancia Rt és Agrárgarancia Rt. szerepe; 3. Külföldi bankári biztosítékok Avizált váltó, bankgarancia, akkreditív; Csak a hitel-visszafizetési garancia tekinthetı teljes értékő bankári biztosítéknak; 2008.09.08. 2008.11.17.

Bankügyletek

227


Egyéb biztosítékok 1.

2008.11.17. 2008.09.08.

Engedményezés: A jogosult követelését szerzıdéssel másra átruházza. Az engedményezésrıl a kötelezettet - minden esetben írásban - értesíteni kell. Az értesítést megelızıen a jogosult az engedményezınek, ezt követıen az új jogosultnak (engedményes) teljesít. Hitelezıi szempontból az olyan követelés engedményezése tekinthetı biztonságosnak, amely már teljesített szolgáltatáson alapul!

Bankügyletek

228


2. Támogató nyilatkozatok Az aláíró - rendszerint az érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás, mint hiteligénylı javára - azt ajánlja és egyúttal kéri a hitelezıtıl, hogy a megnevezett ügyfél által igényelt hitelt/kölcsönt engedélyezze a kérelmezınek. puha

2008.09.08. 2008.11.17.

kemény

Bankügyletek

229


3. Euroklauzulák a.) Negative pledge b.) Pari passu c.) Cross default d.) MAC

2008.09.08. 2008.11.17.

Bankügyletek

230


További hasznos információk • Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó • Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképzı • Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp. • Polgári törvénykönyv

2008.09.08. 2008.11.17.

Bankügyletek

231



2008.09.08.

Bankügyletek

232


Rating és scoring

Bankügyletek

2008.09.08.

Bankügyletek

233


Rating • ügyfél- illetve partnerminısítés. • szempontrendszere hosszú évek tapasztalatai alapján alakult ki a nem-fizetés kockázatának elırejelzésére. • objektív (mennyiségi) és szubjektív (minıségi) faktorok. • az eljárás eredménye adós osztályba sorolás. • munkaigényes eljárás, jelentıs kockázatvállalásnál alkalmazzák. 2008.09.08. 2008.11.24.

Bankügyletek

234


Rating • Számszerő tényezık elemzése – Az adatok forrása: auditált beszámoló, – A nemfizetés kockázatát elırevetítı tényezık kiemelése. – Az adatok elemzése mutatószámok képzése, ezek benchmark értékekkel történı összevetése

2008.09.08. 2008.11.24.

Bankügyletek

235


Rating • Mérhetı tényezık: – Tıkehelyzet, tıkeösszetétel.(F) – Vagyoni helyzet, vagyoni szerkezet (E) – Jövedelmezıség – Tartalékok – Likviditás ∑ pontszám

2008.09.08. 2008.11.24.

Bankügyletek

236


Objektív minısítési szempontok Mindig auditált beszámolón alapuljon! a.) Tıkeösszetétel; b.) Vagyonösszetétel; c.) Jövedelmezıség; d.) Befektetések, céltartalékok; e.) Likviditás; f.) Egyéb mutatók…stb. 2008.09.08. 2008.11.24.

Bankügyletek

237


Rating • Minıségi tényezık pl. – Tulajdonszerkezet, vezetés, annak megbízhatósága, – Piaci helyzet, piac szerkezete, versenytársak, partnerek, piaci kockázatoknak kitettség, – A vállalkozás fejılédése, – Bankkapcsolatok, ∑ pontszám 2008.09.08. 2008.11.24.

Bankügyletek

238


Szubjektív minısítési szempontok Tulajdonosi struktúra;

Piaci / ágazati tendenciák;

Bankkapcsolatok megítélése;

A vállalkozás fejlıdése az utolsó évzárás óta;

Vezetés színvonala;

Konjunktúra függıség;

Együttmőködési készség;

Vállalati tervezés;

A pénzügyi és számviteli nyilvántartások helyzete;

Költségvetési Partnerkör kapcsolatok diverzifikáltsága; rendezettsége;

Jövedelemterv és jövıbeni adósságszolgálati képesség;

Export / import kockázatok;

Különleges ügyfélkockázatok;

Versenyhelyzet megítélése; Termékválaszték, termékminıség; A teljesítmény színvonala, megítélése; 2008.11.24. 2008.09.08.

Bankügyletek

239


Scoring • Egyszerőbb fizetıképesség minısítés, • Kisebb összegő kockázatvállalásnál alkalmazzák, • A minısítás eredménye: hitelképes v. nem hitelképes

2008.09.08. 2008.11.24.

Bankügyletek

240


Scoring • A fizetıkészséget és képességet meghatározó faktorok vizsgálata Pl. – Jövedelem, életkor, foglalkozás, – Telefonszámla, közüzemi számla, – Számlatörténet

2008.09.08. 2008.11.24.

Bankügyletek

241



2008.09.08.

Bankügyletek

242

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Banküzemtan. dr. Bozsik Sándor egyetemi docens

Recommend Documents