Országos Tanévnyitó augusztus 31. Tantárgyi, műveltségterületi szekció Földünk - környezetünk. Ütőné Dr. Visi Judit EKF - OFI

Országos Tanévnyitó 2012. augusztus 31. Tantárgyi, műveltségterületi szekció Földünk - környezetünk

Ütőné Dr. Visi Judit EKF - OFI

A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet a NAT bevezetéséről 110/2012 (VI.4)

NAT

Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 kora ősz Pedagógiai program/ helyi tanterv 2012. szeptember-december

KT HT

KT HT

HT

A Nemzeti alaptanterv (110/2012 (VI.4) Kormányrendelet melléklete)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Általános rendelkezések A nemzeti alaptanterv és műveltségi területeinek felépítése A kerettantervek elkészítésére, kiadására és alkalmazására vonatkozó szabályok Nevelési-oktatási program A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések - nemzeti köznevelési A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések – nemzeti köznevelési Záró rendelkezések – 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” : szűkülés / bővülés, folyamatosság és változás

A NAT 2012 főbb jellemzői A NAT küldetésének újradefiniálása

A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése

Fejlesztési területek Nat 2012: Fejlesztési területek – nevelési célok

Nat 2007: Kiemelt fejlesztési feladatok   

  

  

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire

           

Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Közműveltség Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás.

Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.

Az elkészült dokumentum szerkezete – Földünk-környezetünk  Alapelvek, célok  Fejlesztési feladatok - nem fogalakozik az általános, minden tantárgyban megjelenítendő fejlesztéssel 1. Tájékozódás a földrajzi térben 2. Tájékozódás az időben 3. Tájékozódás a környezet anyagairól 4. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól 5. Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról 6. Tájékozódás a regionális és a globális földrajzi, környezeti folyamatokról  Közművelődési tartalmak

A közművelődési tartalmak kiválasztásának legfontosabb szempontjai  A közös nevelési-oktatási értékek, illetve a kiemelt fejlesztési feladatok megvalósításában betöltött szerep  A legfontosabb területek azonosítása: hon- és népismeret, európaiság, környezeti nevelés, szociális és állampolgári ismeretek, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek  A földrajzoktatás hagyományainak megőrzése és a tartalmi-szemléleti megújulás egyidejű elősegítése  Reflektálás a megváltozott társadalmi elvárásokra

A közművelődési tartalmak jellemzői  Képzési szakaszok (5-8, 9-12. évfolyam) szerint rendszerezett elemek, de nem feltétlenül a feldolgozás sorrendje Elvek:  Az egyes témákhoz, altémákhoz kapcsolódó fogalmi kör fokozatos bővítése, rendszerszemlélet  Konkrét, világos, de a megvalósítás szintjén nem korlátozza a felhasználó szabadságát

A közművelődési tartalom keretét jelentő tematikai egységek 1. 2. 3. 4.

A tér és ábrázolása Az idő A természeti környezet és jelenségei A társadalmi-gazdasági tér szerveződése és folyamatai 5. A földrajzi tér regionális szerveződése 6. Globális kihívások

Közműveltségi tartalmak - példák 5–8. évfolyam 1. A tér és ábrázolása  1.1. Téregységek Személyes tér. A földrajzi tér: a közvetlen környezet, lakóhely, környező táj, haza. Földrészek és óceánok; Térhierarchia (kis-, közép-, nagytáj; közigazgatási egységek és termelési területek, régiók).  1.2. Térábrázolás Térrajz, útvonalrajz, menetvázlat, térképszerű ábrázolások, térképvázlat; úti- és helyszínrajz; A térképi ábrázolás (égtájak iránya, szín- és jelkulcs, felirat, méretarány, aránymérték); Térképfajták (domborzati, közigazgatási, turista-, autós, időjárási térkép, kontúrtérkép); A földrajzi fokhálózat.

A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT) „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák:  a nevelés és oktatás céljait,  a tantárgyi rendszert,  az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát,  a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit,  továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait,  és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” Forrás: Nemzeti alaptanterv

Előzmények: előkészítő K+F szakasz 1. A tartalmi szabályozók struktúrájának vizsgálata A NAT 2012 hatása a kerettanterv/ek/re (előzetes hatásbecslés) ; A tartalmi szabályozás alakulása az 1990-es évektől máig; A tartalmi szabályozás nemzetközi gyakorlata – minták, példák

2. Kerettantervek tartalmi elemzése Az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szereplő akkreditált kerettanterv adott kategóriák szerinti felosztása, besorolása, az elemzési szempontrendszer kialakítása, majd a kerettantervek kvalitatív elemzése

3. A jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlatának vizsgálata Milyen mértékben veszi figyelembe az iskolai gyakorlat a központi tartalmi szabályzó dokumentumokat? Mennyire érik el céljukat a központi tantervi előírások? Képesek-e ezen szabályzók, előírások hatékonyan befolyásolni a tanítás-tanulás folyamatát, vagy önmagukban alig hatnak a napi gyakorlati munkára?

Következtetés – a kerettantervekkel szembeni elvárások • Az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált • törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre. • A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. • Alapja a helyi tantervnek de nem egyenlő a pedagógiai programmal. • Biztosítja a differenciálás lehetőségét (pl. alternatívák megjelenítése az órakeretekre, tananyagok variációjának lehetősége). • Meghaladja a NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét, de nem éri el a tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget.

Kerettantervi mappák 10 egységes struktúrájú kerettantervi csomag  Alsó tagozat  Felső tagozat  Négy évfolyamos gimnázium  Hat évfolyamos gimnázium  Nyolc évfolyamos gimnázium  Szakközépiskola  Szakiskola (külön projekt keretében készült)  Két tanítási nyelvű iskolák – felső tagozat – négy évfolyamos gimnázium

További fejlesztések:  Nemzetiségi iskolák – alsó tagozat felső tagozat – négy évfolyamos gimnázium  SNI kerettantervek – alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára – felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

Földrajz kerettantervek      

Általános iskola 5-8. osztály Általános iskola 7-8. osztály 6 osztályos gimnázium 8 osztályos gimnázium 4 osztályos gimnázium 9-10. osztály Szakközépiskola 9-10. osztály

Kerettantervi szerkezet Tematikai egység/

A Föld kozmikus környezete

Órakeret

Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Kapcs. pontok

Kihívások - sajátosságok  8. évfolyam végéig kerek egész ismeretrendszer és alapvető földrajzi képességek → általános földrajzi tartalmak, ismeret és képesség jellegű alapozás szükségessége  Középiskola: Az ismeretek bővítése – új ismeretek, tudásmélyítés – kiegészítő ismeretek, alkalmazható tudás (Hogyan? Miért?) és földrajzi képesség.  Lineáris és spirális (horizontális) jellegek ötvöződése

Mire figyeljünk? A kerettantervben  Tantárgyak iskolatípusonként  Néhol több változat  2 éves ciklusok  a témakörök óraszámainak értelmezése  90%

A helyi tantervben  Válogatás lehetősége  Éves ciklusok kialakítása  Az óraszámok és a témák egymáshoz rendelése 90+10%  Értékelés rendszere  Az összes óraszám ne lépje túl a törvényi keretet

Az iskolák feladatai  Kerettantervi rendelet várható megjelenése: 2012. szeptember  Helyi tantervek elkészítése: 2012. december végéig  döntés a szabad órakeret felhasználásáról: pl. a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése;  Az értékelési rendszer kialakítása;  a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele  Tantárgyfelosztás, óraterv elkészítse a 2013/14-es tanévre.  Tankönyvrendelés átgondolása  Megvalósítás: 2013. szeptembertől

Köszönöm a figyelmet!