MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankismeret Dr. Bozsik Sándor egyetemi docens
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tananyag Kötelező irodalom: • Előadások anyaga (PP prezentációk) melyek a tanszék honlapjáról letölthetők. • A tantárgy letölthető jegyzete
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Ajánlott irodalom: • • •
• •
Bozsik Sándor: Banküzemtan ME 1997: 6. 11. 12. fejezetek Pénzügytan Szöveggyűjtemény II. 10. és 19. fejezet (elektronikusan letölthető a tanszék honlapjáról) Stabilitási jelentés, mely a Magyar Nemzeti Bank honlapjáról letölthető. (Az aktuális megjelenése 2011. november 10-én várható. Ezt megelőzően az áprilisi jelentés tölthető le a honlapról.): www.mnb.hu A Felügyelet 2011. évi első kockázati jelentése (PSZÁF honlapról tölthető le: www.pszaf.hu) Julie Mabberley: Pénzügyi intézmények controllingja. Panem, Budapest, 1999.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Vizsgára bocsátás feltétele (csak nappali tagozat) • A félév során a szemináriumokon 5 alkalommal ellenőrző dolgozat kerül megírásra az előadásokon elhangzottakból. Felkészülni a tanszék honlapjára feltöltött PP anyagokból és az elektronikus oktatási segédletből lehet. A dolgozatokkal megszerezhető pontok összege összesen 20 pont (4*5 pont). Pótlás az elővizsgahéten a szeminárium időpontjában! • Csoportosan megírt és nyomtatott, illetve elektronikus formában leadott házi dolgozat. A leadás határideje: 2011. november 2. 8 óra. A dolgozatok terjedelme maximum 30 oldal! • A beadott házi dolgozat prezentálása, melyben minden csapattag egyenlő arányban vesz részt. A prezentáció időtartama max 15 perc. A prezentációval és a beadott dolgozattal elérhető pontszám a csoport minden tagjára egyformán kerül megállapításra. Az így elérhető pontok száma maximum 20.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Számonkérés módja: • Félév végén vizsgadolgozat megírása (tesztkérdések, kifejtős kérdések és számolási feladatok) • Nappalin összpontszám: 80 pont • Levelezőn összpontszág: 40 pont
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Érdemjegy megállapítása Az év közben megszerezhető pontok: Év közben megírt ellenőrző dolgozatok: Házi dolgozat és prezentáció: Vizsgadolgozat: Összesen: Ponthatárok: 0 - 40 pont 41 - 50 pont 51 - 60 pont 61 - 70 pont 71 - 80 pont
20 20 40 80
1 2 3 4 5
Bankismeret
pont pont pont pont
elégtelen elégséges közepes jó jeles
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bankszektor szereplői, bench mark. A pénzintézetek szervezeti felépítése.
Bankismeret
dr. Bozsik Sándor egyetemi docens
[email protected]
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Összehasonlítás és benchmarking • A számszerűsíthető tényezők értékelésére szolgál a folyamatok általános vonásairól, az azt befolyásoló tényezők hatásai irányáról, intenzitásáról, kapcsolatairól ad információt. • A problémák: az összehasonlíthatóság/azonos módszer és tartalom az adatok kiszámításában/, és az összehasonlítás mértéke; • A torzító tényezők kiszűrésének módjai: azonos ár/árfolyam alkalmazása /deflálás, változatlan ár/ egységre vetítés /kapacitásváltozás kiszűrése/; egymásra vetítés; "közös nevező"/naturáliák esetén/; • Fajtái: • 1. Terv/tény és vagy tény/normatíva; • 2. A bankon belüli, érdekeltségi alapon elhatárolt egységek; • 3. Időbeli; • 4. Regionális, nemzetközi; • 5. Más sokasággal, egységgel; Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Megfelelő benchmark – erős versenytárs • Azonos ágazat • Azonos (hasonló kockázatú piac) • Azonos méret
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
• A benchmarking vezetési eljárás, a termékek, szolgáltatások és a folyamatok összehasonlító elemzését jelenti a versenytársakkal az iparág/szektor vagy az adott belső folyamat legjobbjaival szemben. • A benchmarking az az elemzési eljárás, amellyel azonosítjuk, megértjük és adaptáljuk a világ bármely szervezetének kiemelkedő gyakorlatát és folyamatait annak érdekében, hogy segítsük saját szervezetünket teljesítményének fejlesztésében, a legjobb gyakorlat bevezetése érdekében. • A módszer strukturált megközelítést alkalmaz, feltárja a változtatásokra érett területeket, a fejlődési lehetőségeket. • A teljesítményellenőrzés fontos módszere. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Három alapvető típusa: • -szervezeten belüli benchmarking; (a szervezeten belüli hasonló tevékenységek összehasonlítása) • szervezetek közötti benchmarking; (adott profilú vállalat azonossal vagy hasonlóval történő összehasonlítása) • - funkcionális benchmarking; (termékek, szolgáltatások folyamatok, eljárások összehasonlítása függetlenül a szektortól.)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankok elemzési csoportjai Nagybankok: MFÖ > vagy = 3 % ∑ szektor (pl: OTP, CIB, Erste, stb.) 2. Középbankok: MFÖ > vagy = 0,9% ∑ szektor (pl:Budapest Bank, Commerzbank, Volksbank, stb.) 3. Kisbankok: MFÖ < 0,9 % ∑ szektor (pl: Porsche Bank, Kinizsi Bank, Deutsche Bank, stb.) 4. Szakosított hitelintézetek (pl: FHB, UniCredit Jelzálogbank, Fundamenta, stb.) 5. Fiókintézmények (pl: Citibank, ING, Axa stb.) 1.
6. Állami hitelintézetek (EXIM Bank, Keler Rt, MFB) Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az egyes bankcsoportok fontosabb jellemzői KisMFB, Szövet 2011. II. negyed Nagy- közép- Szako- Exim, ke- Fiók- Összeév bankok bankok sított Keler zetek telep sen Mérleg-főösszeg 66.1% 7.5% 9.2% 82.9% 4.5% 5.0% 33 203 mrd Ft. Ügyfélhitel (mrd 66.6% 8.1% 11.2% 86.0% 4.6% 3.7% 19 472 Ft) Ügyfélbetét (mrd 74.8% 6.0% 3.3% 84.0% 0.8% 10.1% 13 639 Ft) Kamatbevétel (mrd Ft) 64.4% 8.2% 12.4% 85.1% 2.9% 5.6% 1 172 Tőkemegfelelési mutató 13.8 15.5 11.0 13.8 16.7 15.1 14.0 Foglalkoztatottak száma (fő)Forrás: PSZÁF 66.9%
9.6%
1.1%
Bankismeret
77.6%
1.4%
21.0%
39 429
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) • A Szervezeti és Működési Szabályzat a Bank Alapító Okirata után a legfontosabb belső utasítás. • Áttekintést ad a Bank szervezetéről, a szervezeti tagolódáshoz kapcsolódó felelősségi- és hatásköri megosztásról. • Érvényessége kiterjed a Bank összes munkavállalójára Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Felügyelő Bizottság
A TANPÉLDA BANK ZRT. SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA
VEZÉRIGAZGATÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ II.
ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ I. Basel II. Tanácsadó Fizetési Forgalom Szakterület
Belső Ellenőrzési Szakterület
Üzleti Területek Ellenőrzése Osztály
Pénz- és Tőkepiaci Üzletág
Service Területek Ellenőrzése Osztály
Nemzetközi Üzletek Üzletág
Compliance Officer
Törzskar
Jogi Osztály
Kockázatkezelési Szakterület
Hitelkockázat Elemzési Osztály
Szabályozási Osztály
Titkársági Osztály
Hitel Portfólió HitelMenedzsment adminisztrációs Osztály Osztály
Bér- és Munkaügyi Osztály
Személyzeti Osztály
Security Officer
Piaci Kockázatkezelési Osztály
Egyéb üzletág Számlavezetési Értékkezelési és Átutalási Számlavezetési Devizaforgalmi Osztály Osztály Osztály Osztály
Bankkártya Back Office Osztály
Pénz- és Pénz- és Tőkepiaci Tőkepiaci Trading Osztály Sales Osztály
Privát és Lakossági Ügyfelek Osztály
Ügynöki Üzletek Osztály
Üzletfejlesztés
Nemzetközi Ügyfelek Osztály
Projekt Finanszírozási Osztály
Vállalati és Intézményi Ügyfelek Üzletág
Számviteli Osztály
Pénzügyi Osztály
Információ Szolgáltatási Osztály
Számviteli Szakterület
Informatikai Osztály
Bank- és Informatikai Biztonsági Osztály
Üzemeltetési és Beruházási Osztály
Informatikai, Üzemeltetési és Bankbiztonsági Szakterület
Letétkezelési Osztály
Elszámolási Osztály
Treasury Back Office Osztály
Pénz- és Tőkepiaci Back Office Szakterület
Vállalkozás és Vállalati Önkormányzat TermékfejleszFinanszírozási tési Osztály Osztály
Controlling Szakterület
Egyéb Üzletág
Portfolió- és Vagyonkezelési Önálló Osztály
Értékpapír Pénzügyi Osztály
Egyéb üzletág Egyéb üzletág Termék Üzleti Menedzsment Kapcsolatok Hitelprogramok Osztály Osztály Osztály
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Belső ellenőrzési szakterület Fő feladatai és felelőssége: A Bank belső ellenőrzési apparátusának hatékony, a külső és belső előírások szerinti megszervezésével, a vizsgálatok szakmai színvonalának folyamatos növelése; A jogszabály alapján vagy banki elhatározásból megbízott külső ellenőrző szervezetekkel a Bank szabályzatai által meghatározott keretek között történő együttműködés. Kötelezően véleményt nyilvánít a banki szervezeti struktúra változásairól. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kockázatkezelési szakterület Fő feladatok: A Bank stratégiai céljaival, a törvényi előírásokkal és a belső szabályzataival összhangban hatékony és eredményes hitelkockázat elemzési tevékenység végzése; Az üzletágakkal való együttműködés; A prudenciális szabályzatoknak és a kockázati döntéseknek megfelelően a hitelfolyósítások lebonyolítása; A kintlévőségek folyamatos monitoringja; A hitelezéshez kapcsolódó szerződés- és számlanyilvántartások vezetése. A Bank kockázatkezelési stratégiájának és politikájának karbantartása. A kockázatos hitelek és kintlévőségek szakszerű kezelése, a követelések peres és peren kívüli behajtása. A BAR adatszolgáltatás teljesítése; A Bank teljes kockázati kitettségének folyamatos monitoringja. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Fizetési forgalom szakterület • A Bank fizetési forgalomhoz kapcsolódó termékeinek- és szolgáltatásainak folyamatos fejlesztése és bővítése, az ügyfelek belföldi és nemzetközi fizetési forgalmának szakszerű és költséghatékony lebonyolítása; • A pénz- és értékkezelés, készpénzellátás és szállítás folyamatos magas színvonalú működtetése; • A levelezőbankokkal történő kapcsolattartás; • A BAR adatszolgáltatás teljesítése.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Treasury üzletág Fő feladatai és felelőssége: Magas színvonalú, széles körű treasury és kötvénykereskedési szolgáltatások nyújtása, melynek célja, hogy a Bank a piaci lehetőségek hatékony kihasználásával egyre nagyobb nyereséget realizáló, aktív, elismert bankközi piaci szereplővé váljon; A kitűzött üzletági célok minél eredményesebb megvalósításához szükséges lehetőségek aktív kiaknázása, a szükséges eszközök és források felkutatása, a termék- és szolgáltatáskínálat folyamatos korszerűsítése és bővítése; A Bank ügyfelei részére magas színvonalú befektetési szolgáltatások nyújtása. Új ügyfelek megszerzése, a meglevő ügyfelekkel való folyamatos kapcsolattartás; Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Controlling szakterület Fő feladatai és felelőssége: A Bank mindenkori üzleti és jövedelmezőségi helyzetének nyomonkövetése és magas színvonalú, rendszeres elemzés, beszámoló készítés segítségével a vezetők információkkal való ellátása, a vezetői döntéshozatal hatékony támogatása. Egyéb feladatok: A controlling típusú irányítási rendszer módszertanának, információs mechanizmusának kidolgozása, működtetése; A stratégiai és operatív üzleti tervezés módszertanának kidolgozása; A stratégiai és az operatív tervezési folyamat banki szintű koordinálása; Belső jövedelem elszámolási rendszer kialakítása és működtetése, stb. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Hitelfolyósítási folyamat nyomon követése Ügyfél
Kockázatkezelés
Döntéshozó
Kockázatkezelés
Jogi osztály
tanácsadó
Ügyfél tanácsadó
Security officer
Fizetési forgalom
Deviza fizetési forgalom
Hitel Back Office
Bankismeret
Treasury Treading
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
További hasznos információk:
• • • •
www.mnb.hu www.pszaf.hu www.privatbankar.hu www.portfolio.hu;
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bankok működését meghatározó szabályrendszer. A BIS kialakulása, szerepe és a CRD.
Bankismeret
dr. Bozsik Sándor egyetemi docens
[email protected]
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
És amiről még szó lesz:
Miért kell a bankokat szabályozni? Mi a BIS? Hogyan alakult ki? Mi a szerepe? Milyen szabályrendszer működteti a bankokat?
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Banki szabályozás oka • Banki betétek védelme – magas tőkeáttétel • Morális hazárdírozás, kontraszelekció veszélye • „Too big, to fail” • Fertőzési hatás • (Fogyasztóvédelem)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Banki kockázatok • Hitelkockázat • Piaci kockázat – Kamatkockázat – Árfolyamkockázat – Árkockázat
• Működési kockázat* • Fizetőképességi kockázat – Likviditási – Szolvencia Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Működési kockázatok • Belső és külső csalás • Foglalkoztatási gyakorlat és munkahely biztonság • Ügyfélszolgálati kockázat • Fizikai eszközök károsodása • Informatikai rendszer károsodása • Üzleti folyamatok hibái Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kockázattípusok összehasonlítása Tényezők
Piaci kockázat
Hitelkockázat
Működési kockázat
Kitettség mérhetősége
Igen, naponta
Igen, negyedévente
Nehezen körülhatárolható
Jellemzője
Jól mérhető, gazdag statisztikai adatbázis
Bizonytalanabb, sok kivétel
Statisztikailag nehezen kezelhető
Kockázati tényező
Kamatlábak, devizaárfolyamok, részvényárfolyamok
Adós nem teljesítési valószínűsége, és a kitettség
Események gyakorisága és súlyossága
Kockázat felmérés
VAR, stressz teszt, gazdasági tőke
Minősítési rendszerek, PDLGD modellek
Nincs konszenzus
Mérés megbízhatósága
Jó
Elfogadható
Alacsony
Kockázatkezelés
Limitek, származtatott termékek, ALO menedzsment
Limit, fedezet, minősítés, diverzifikáció, értékpapírosítás, hitelderivatívák
Folyamatszervezés, ISO, kulcsmutatószámok, kontrolling, belső ellenőrzés
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Nemzetközi Fizetések Bankja - BIS • Alapító okirat: 1930. január 20. • Eredeti célja a Young terv végrehajtásának pénzügyi támogatása; • 1931: Nemzetközi hitelválság Fő feladata a központi bankok tartalékainak menedzselése lett; • II. vh alatt a BIS tevékenysége csökken, megalakul az IMF; • 1948 Churchill Zürichi beszéde EGK megalakulása BIS a JB elnökök rendszeres találkozási pontja Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
• A ’60-as években szerepet vállalt a Bretton Woods-i rendszer fenntartásában; • Szerepe volt a ’70-es évek olajválsága során a tőkeáramlások hatékonyabbá tételében; • A ’80-as évek nemzetközi adósságválságának kezelésében is szerepet játszott az IMF-el együtt. • Folyamatos kutatások, és elemzések a monetáris és pénzügyi helyzettel összefüggésben!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
• Nemzeti szakértők bevonásával ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizációja érdekében. Ajánlásai nem kötelező jellegűek, ám a gyakorlat mégis bizonyítja, hogy a Bank által megfogalmazott célok és javaslatok teljes mértékben a nemzeti jogrendszerek szerves részévé válnak.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Hitelkockázat vállalásra vonatkozó szabályok 1. Hitelnyújtás szabályozása; 2. Belső hitelekkel kapcsolatos szabályok; 3. Fedezetek;
4. Ingatlan befektetések; 5. Tartós befektetések; 6. Tőkemegfelelés szabályozása;
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hitelnyújtás és Hpt. szerinti szabályai Nagykockázat = A bank kockázatvállalása egy ügyfél, vagy ügyfélcsoport részére! Nagysága: (>vagy =), mint a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10 % ∑ nagykockázat < szavatoló tőke 8-szorosa Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Ügyfélcsoport = (A kapcsolatban álló ügyfelek csoportja!) Két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet, vagy a bankcsoport több tagja, kockázatot vállalt, és akik részére történő kihelyezés egyetlen kockázatnak minősül! (pl: meghatározó befolyás, veszteségspirál, stb.) Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
∑ megengedhető kockázatvállalás Egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben < mint a szavatoló tőke 25 %-a!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Befektetések Ingatlan befektetés = A nem közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokba[1] történő befektetés! Mértéke: < vagy = mint, a szavatoló tőke 5%-a! Kivételek és azok szabályozása![1]
Tartós befektetés = A hitelintézet nem rendelkezhet egy vállalkozásban: a.) a szavatoló tőkéjének 15%-át meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetéssel; b.) a vállalkozás jegyzet tőkéjének 51%-át meghaladó közvetlen és közvetett részesedéssel.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Fedezetek A hitelintézetek a hitelkihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie az alábbiakról: a.) a szükséges fedezetek, illetve biztosítékok meglétéről; b.) azok valós értékéről; c.) a fedezetek érvényesíthetőségéről. Mi nem fogadható el fedezetként? saját részvény, banki tulajdonban lévő vállalat kezessége/garanciája Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kötelezően elkészítendő belső szabályzatok Kockázatvállalási szabályzat; Befektetési szabályzat; Ügyfél-, és partnerminősítési szabályzat; Fedezetértékelési szabályzat; Ügyletminősítési és értékelési szabályzat; Értékvesztési és céltartalék képzési szabályzat. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató Szavatoló tőke (T1+T2) > 8% Kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeg Alapvető tőkeelemek (Tier 1): 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Járulékos tőkeelemek (Tier 2):
Alaptőke 1. Tőketartalék 2. Eredménytartalék 3. Lekötött tőke Általános tartalék Mérleg szerinti eredmény Általános kockázati céltartalék* - Immateriális javak - Visszavásárolt saját Bankismeret részvény
Értékelési tartalék Alárendelt kölcsöntőke - Nem képzett céltartalék/értékvesztés
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kritika a hagyományos kockázatkezeléssel szemben • Nem veszik figyelembe a piaci és a működési kockázatot • Az „építőkocka” elv nem veszi figyelembe a portfólió kockázatcsökkentő hatását • Nem veszik figyelembe a nettósítás lehetőségét (fedezeti ügyletek) • Negyedévente kell készíteni őket nem naponta • Könyv szerinti értékre koncentrálnak és nem piaci értékre • A hitelek minősítése túl merev, nem veszik figyelembe a fedezetek kockázatcsökkentő hatását
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Basel II három pillére
Minimum tőke-tőke követelmények
+
Felügyeleti felülvizsgálat
Bankismeret
+
A piac fegyelmező ereje
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Basel II. elvei • cél: biztonságos, tiszta és átlátható (nemzetközi) pénzügyi rendszer • eszköz: kifinomult kockázatmérés (választási lehetőségek) • a kockázatot szavatoló tőkével kell fedezni • magas biztonságot (99.9%) előírása
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Basel II. szerkezete Pillérek
Tőkemegfelelési előírások
Felügyeleti ellenőrzés
Kockázati kitettség
Hitelkockázat
Standard módszer
IRB módszer
Szavatoló tőke
Mûködési kockázat
Alapvetõ módszer
Standard módszer
Transzparencia
Piaci kockázat
Fejlett módszer
Standard módszer
Alapvetõ tõkeelemek
Belsõ modell
Járulékos tõkeelemek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Fizetőképességi mutató korrigálása puhítás • Alapvető tőke/RWA – 4% • Szavatoló tőke/RWA – 10%
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Első pillér I.
Hitelkockázat mérése sztenderd módszerrel A tőkemegfelelés szabályozása a korábbi eljárás szerint történik. Változások: a.) a kockázati súlyok köre tágult valamint b.) több lehetséges kockázati kategóriát alakítottak ki, ami a kockázatérzékenységet nagymértékben növeli. Kockázattal súlyozott kitettségi érték meghatározása: Minden kitettséget be kell sorolni valamely (a Hpt. által meghatározott) kitettségi osztályba. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kitettség meghatározásánál 100%100%-os súlyt kell alkalmazni! Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Standard módszer - kockázati súlyozás Minősítés Szuverén (export-hitel biztosító min.) Bank 1. (ország1-gyel lerontva) (CR%) Bank 2. (bank minősítés, 3m) Vállalat (külső minősítés)
AAA/ AA-
A+ / A-
BBB+ / BBB-
BB+ / B-
Balatt
Nincs
0 (1)
20 (Mo.)
50 (3)
100 (4-6)
150 (7)
100
20
50
100
100
150
100
(1.6)
(4)
(8)
(8)
(12)
(8)
20 (20)
50 (20)
50 (20)
100 (50)
150 (150)
50 (20)
100
100 "BB-" -ig
150 "B+" -tól
100 (SME)
20
50
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Standard módszer - kockázatcsökkentés
• komplex módszer: óvadék C piaci értékének CA diszkontált értéke: CA = C × (1-HC-HFX) • H: kockázatvállalás értékének, óvadék értékének volatilitása, ill. deviza mismatch • H: 99%-os 10 napos tartási periódusra adott tábla, ezt skálázni kell a letétkiigazítási és újraértékelési frekvenciával (ha nem napi) • kitettség csökken (hitelkonverziós faktorok alkalmazása mérlegen kívüli tételekre)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Standard módszer - kockázatcsökkentés • reziduális kockázatok: eltérés (mismatch) a kockázatvállalás és a kockázatcsökkentő instrumentum között • működési, likviditási, piaci kockázatokat okozhatnak • többféle CRM eszköz → kockázat szétosztás
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
CRM (Credit Risk Mitigation techniques) 1. 2. 3. 4. 5.
Mérlegen belüli nettósítás; Repóügyletre, értékpapírra, stb. vonatkozó nettósítási megállapodás; Biztosíték; Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek; Hitelderivatíva.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
II. Hitelkockázat mérése belső minősítési modellekkel (IRB: Internal ratings based aproaches) Alkalmazhatósága szigorú minimumfeltételekhez és közzétételi kötelezettség teljesítéséhez kötött.
Alap módszer (foundation IRB) A bank csak a nemfizetés valószínűségeit becsli, a többi tétel becslésére a Felügyelet által megadott paramétereket alkalmazzák.
Bankismeret
Fejlett módszer (advanced IRB) A bank saját belső becslésit alkalmazza az egyes kockázati paraméterek becslésére.
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Becsülendő kockázati komponensek 1. Nemfizetés valószínűsége (probability of default, PD PD) 2. A fizetés elmaradásakor a veszteség átlagos mértéke (loss given default, LGD LGD) 3. A fizetésképtelenség bekövetkezésekor a kockázati kitettség várható értéke (exposure at default, EAD EAD) 4. Futamidő (maturity, M) Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
IRB • minősítéssel szemben támasztott követelmények: – differenciáltság: • min. 7 teljesítő és 1 nem teljesítő kategória • elkülönült adós és tranzakció kockázat (PD vs. LGD) • egy kategóriában max. a bruttó kihelyezések (30%-a)
– teljeskörűség és a minősítő függetlensége – a minősítési rendszer működtetése – PD értékek rendelése a kategóriákhoz (2+3=5y): • saját belső nemfizetési statisztika • mapping (közös adatbázis vagy minősítési rendszer) • statisztikai modell használata
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
IRB kockázati súlyozás • kockázattal súlyozott eszközérték (risk weighted assets, RWA) meghatározási folyamata: – folytonos valószínűségi fv.: PD→benchmark kockázati súly (benchmark risk weight, BRW) – RW = Min (LGD/45 × BRW; 12.5 × LGD) – lejárati korrekció (alap: 2.5éves futamidő)→RW* – RWA= Σ ( kockázatvállalás értéke × EAD × RW*)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
IRB-módszer • A kockázati súlyok a bizottság által kifejlesztett súlyfüggvényen keresztül határozódnak meg. A súlyfüggvény konkrét értékét egy adott eszköz esetében paramétereit részben a bank részben a felügyelet által meghatározott paraméterek határozzák meg, a választott módszer függvényében (alap és fejlett) • Az adós nemteljesítési valószínűségét (PD) minden esetben a bank saját maga becsüli. Megnevezés
Veszteség ráta(LGD)
Módszer Vállalatok Bankok Országok Retail
A
adott
F
Nemteljesítéskori kockázati összeg(EAD) A F
A
saját
adott
adott saját
saját
Lejárat szerinti Koncentrációs korrekció(M) korrekció(G) F
Nincs alapmódszer, csak a paraméterek saját becslése
A
F
sztenderdizált
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
IRB kockázatcsökkentés
• LGD értékek:
– alapmódszer: • • • •
nem fedezett követelések esetén 45% alárendelt követelések esetén 75% pénzügyi biztosítékok (lsd.komplex módszerek) (F) lakás és kereskedelmi célú ing. – F
kitettség 140%-a →LGD=35%
• vevőkövetelések (0-125%, min. 35%), egyéb fizikai (30-140%, min. 40%)
– fejlett módszer: • saját fedezetértékelés és LGD számítás
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
IRB - Retail • kockázati szegmentációs előírások: – – – – –
termék szerint (hitelkártya, fogyasztási hitel, overdraft, jelzálog, SME) adós kockázatossága szerint - scoring alapon késedelemben lévő hitelek (min. 2 kategória) folyósítás éve szerint egyéb (biztosíték, lejárat, méret, stb.)
• RWA meghatározása: – PD és LGD vagy EAD szegmensenkénti becslése – 3 eltérő BRW függvény a jelzálog fedezetű, rulírozó és egyéb hitelekre (itt alacsonyabb!)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
IRB tőkekövetelmény kockázatérzékeny tőkekövetelmény formula: ügylet tőkekövetelménye (RWA × 8%) = f(PD, LGD, EAD, AT, TO, M) PD: egy éven belüli nemfizetés valószínűsége LGD (%): fedezetlenségi ráta EAD: kintlevőség nagysága AT: eszköszegmens (corp, ret, SL, FI, SOV, EQ, receivables) TO: éves árbevétel (micro, sme, corp) M: lejárat
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
IRB - összefoglalás M G LGD
Módszer
F
A
EAD
F
A
(maturity) (granularity)
F
Vállalat Bank Ország (no 3bp, 30%)
Háztartás
45 75 35
CCF saját saját B.I.
2.5 (+) (b)
A
F
A
GSF koncenb trációs (PD) korrekciós két tényező vál. CR* = CR+GSF4%RW A
paraméterek saját becslése, M=2.5év (lakáshitelre LGD = min 10%)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
IRB - felkészülés • 2008-as bevezetés • teljesség: anyabank IRB → leánybank IRB! (saját vagy anyától átvett módszerekkel) • PD becslés: 5 éves tapasztalat = 2 éves tapasztalat + 3 éves átmeneti periódus • retail: ugyanez a PD, LGD és EL-re is • 3 éves stabil rating rendszer, teljeskörűség tekintetében is átmeneti periódus • alap és fejlett min. 2 évig párhuzamosan
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Működési kockázat tőkekövetelményének szabályozása A működési kockázatot az emberek, a belső folyamatok és rendszerek nem megfelelő vagy hibás működése, illetve külső tényezők által előidézett veszteségek kockázata. 1. Az alapmutató módszer (basic indicator approach). Egyetlen mutató jelzi az intézmény teljes működési kockázatát. Tőkekövetelmény = Bruttó bevétel fix százaléka 2. A sztenderd módszert (standardised approach).[1] Az intézmény teljes tőkekövetelménye = ∑ Bruttó bevételek fix százaléka (üzleti területenként) 3. A fejlett mérési módszer (advanced measurement approach) Saját becslések (PD, LGD, EAD) várható veszteség üzleti területenként. konverziós faktor Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Piaci kockázat tőkekövetelménye „A piaci árak mozgásából eredő mérlegen belüli és mérlegen kívüli veszteségek kockázata.” A kereskedési könyvben lévő kamatozó eszközökhöz és részvényekhez kapcsolódó kockázatok (kamat- és részvényárfolyam kockázat), illetve a devizakockázat és árukockázat (árfolyam- és árukockázat). Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kockáztatott érték - VAR
Definíció: A VAR a várható maximális veszteség (vagy legnagyobb veszteség) adott időtávon, adott konfidenciaszinten számított értékét adja meg. Időtáv: likviditás foka határozza meg (eszköz szokásos körülmények között készpénzzé váltható) vagy ellenőrzés költségei és a probléma nem felismeréséből adódó költség optimumával Konfideciaszint: Tetszőleges (97,5% - EU ajánlás az európai bankok számára)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
VAR megvalósítása
1. Eloszlás átalakítása standard normális eloszlássá (standardizálás) 2. Kockáztatott érték kiszámítása
VAR = W0 ∗ α ∗ σ ∗ T Ahol,
W - várható érték alfa - adott szignifikanciaszinthet tartozó szórásparaméter szigma - változó szórása T - időtáv napokban
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Konfidenciaszint, alfa és szórás közötti kapcsolat Szórások Konfidecia- paramétere Időtáv Tényleges Kritikus szint (alfa) (napokban) szórás érték 99% -2,33 14 3,92% -20,73 97,5% -1,96 360 20,00% -88,54 95% -1,64 91 9,99% -37,36 90% -1,28 1 1,05% -3,05
Tényleges szórás = Éves szórás * idő négyzetgyöke Kritikus érték = -VAR/Várható érték VAR = - Várható érték * Kritikus érték
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa - BUX
Histogram 1200
1000
800
600
Frequency
400
Std. Dev = ,02
200
Mean = ,001 N = 2257,00
0
25 ,1 00 ,1 75 ,0 50 ,0 25 ,0 00 -,0 25 -,0 50 -,0 75 -,0 00 -,1 25 -,1 50 -,1 75 -,1
Hozam
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
VaR koncepció • biztonsági szint választás (99.75%) • időhorizont választás (1 év) Adott időtávon belül adott biztonsággal a hitelezési veszteség nem haladja meg a VaR értéket • VaR = várható + „nem várható” veszteség • VaR = kockázati felár + közgazdasági tőke
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
VaR koncepció Credit Loss Distribution 5.00%
Expected Loss
VaR99.75
4.50% 4.00%
Prob(Loss=x)
3.50% 3.00% 2.50% 2.00% Economic Capital 1.50% 1.00% 0.50% 0.00% x
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Második pillér Felügyeleti felülvizsgálat Célja: 1. A bankok kockázati profiljának megfelelő tőkeszint kialakítása. 2. Magas színvonalú kockázatmenedzselés működtetése. A felügyeleti hatóság felelőssége! Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Harmadik pillér A piaci fegyelmező erejének megerősítése Alapelvek: 1. Minden kockázati területre külön-külön meg kell fogalmazni a kockázatkezelés célját, politikáját, stratégiáját, a folyamatokat illetve a kockázatfedezési/ csökkentési politikát. 2. A felső vezetés által elfogadott közzétételi politika kialakítása.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Basel III. – Válasz a pénzügyi válságra (Szolvencia követelmények változásai) • Elsőrendű tőkeigény 4%-ról 6%-ra. Az első rendű tőke csak a jegyzet tőke és az eredménytartalék. • A másodszintű tőkeelemeket harmonizálták. • A harmadrendű tőkeelemeket eltörölték. • Basel III bevezetett további tőkekövetelményeket. – kötelező tőkekonzerváló tartalék, ami az RWA 2,5% – esetleges anticiklikus tartalék, amit a nemzeti szabályozó hatóságok írhatnak elő, maximum az RWA 2,5%-a erejéig, ha a hitelexpanzió túl erős.
• A saját tőke/mérlegfőösszeg aránynak minimum 3%-nak kell lennie. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Új tőkekövetelmények • Két új előírás a rövid távú fizetőképességet szabályozza: – A likviditási ráta előírja a bankoknak, hogy megfelelő jó minőségű likvid eszközt tartsanak a 30 napos nettó pénzáramuk fedezetére. – A nettó stabil finanszírozás rátája meghatározza azt a stabil forrásigényt, amit a bankoknak kell tartaniuk, hogy egy éves időszakra vészhelyzet esetére megfelelő forrással rendelkezzenek.
• Növelték a kockázati kitettség nagyságát a repo ügyletek, az értékpapírosítás és a banki származékos ügyletek után Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bankmenedzsment célfüggvénye, a pénzügyi kimutatások elemzési szempontjai.
Bankismeret dr. Bozsik Sándor egyetemi docens [email protected]
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Témakörök 1. Kik érdekeltek a pénzintézetek teljesítményében? 2. A beszámoló felépítése, sajátosságai. 3. A pénzintézetek pénzügyi kimutatásainak elemzési módszerei.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kik érdekeltek a bankok teljesítményének értékelésében? értékelésében? Részvényesek; Potenciális befektetők; Partnerbankok; A bank ügyfelei; Hatóságok; (PSZÁF, könyvvizsgáló cégek) Hitelminősítő cégek; (Standard&Poor's, Moody's) Bank vezetői és dolgozói; Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A mérleg felépítésének sajátosságai 1. Eszköz oldalon a leglikvidebb eszköztől halad a legkevésbé likvid felé, forrás oldalon a rövid lejáratú kötelezettségtől a saját tőke felé; 2. Pénzeszközök: Pénzeszközök MNB-nél vezetett pénzforgalmi és devizaszámla MNB-nél vezetett tartalékszámla más hitelintézetnél lévő betétszámla és devizaszámla giroszámla készpénz átvezetési számlák csekk és a fizetési forgalomban is használt érmék Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A mérleg felépítésének sajátosságai 3. Állampapírok a)forgatási célú b)befektetési célú Tartalma a magyar állam és az MNB által kibocsátott értékpapírok: kötvény kincstárjegy kárpótlási jegy egyéb hitelviszonyt megtestesítő kamatozó és diszkont értékpapírok Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A mérleg felépítésének sajátosságai 4. A pénzeszközök, az állampapírok és a hitelintézetekkel szembeni követelések képezik a bank likvid eszközeit; 5. Eszköz oldalon a pénzintézet által nyújtott hitelek, forrás oldalon a pénzintézetnél elhelyezett betétek szerepelnek. Betét elhelyezésekor és hitelnyújtáskor a bank eszköz és forrás állománya egyaránt nő. Hitel visszafizetésekor és betét felvételekor pedig egyaránt csökken. 6. A pénzintézet rövid lejáratú forrásai a jegybanki refinanszírozási hitelek és a bankközi források. Tartós külső forrásnak számít a banki kibocsátású kötvény, vagy más hosszú lejáratú értékpapír. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre • Képzésének szabályozása c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék • várható kötelezettségre – nem pénzügyi garanciális kötelezettségek Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Céltartalékok - 2 Felhasználás: • Ha az adott eszköz, hitelezési veszteség leírásakor, értékesítésekor az e címen megképzett céltartalékok nem nyújtanak elegendő fedezetet, akkor az általános kockázati céltartalékból egészítjük ki a hiányzó összeget. • Ha a képzés meghaladja a kötelező mértéket, akkor a céltartaléktöbbletet fel kell használni
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Jellemzői: • szerződésbe foglalt • 5 évnél hosszabb lejáratú • (kiegészítő alárendelt kölcsöntőke esetén 2 évnél hosszabb lejáratú) • felhasználható adósságrendezésre Megjelenésük a könyvviteli nyilvántartásban: • elkülönítetten kell kimutatni: – az 5 éven túli – az 5 éven belüli lejáratú hátrasorolt kötelezettségeket Bankismeret
• a tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletet nem szabad átsorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé
b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása c) egyéb hátrasorolt kötelezettség
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A saját tőke elemei 1. Jegyzett tőke;
2. Jegyzett, de be nem fizetett tőke; 3. Tőketartalék, 4. Általános tartalék; 5. Eredménytartalék; 6. Lekötött tartalék; 7. Értékelési tartalék; 8. Mérleg szerinti eredmény
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Általános tartalék Az adózott eredményből az osztalék és a részesedés kifizetése előtt képzendő, a tárgyévi adózott eredmény 10 %-nak erejéig; A pénzintézetet kérelmére a Felügyelet mentesítheti, ha tőkemegfelelési mutatója 12 % felett van és nincs negatív eredménytartalékja; A megképzett tartalék kizárólag a tevékenységéből eredő veszteségek fedezésére használható fel; A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az eredménykimutatás egyszerűsített sémája Eredménykimutatás egyszerűsített sémája 1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 2. Fizetett kamatok, kamat jellegű kifizetések 3. A bank tevékenységéből származó kamatkülönbözet (1-2) 4. Egyéb tevékenység eredménye 5. Pénzitnézeti tevékenység költségei 6. Szokásos vállalkozási eredmény (3+4-5) 7. Rendkívüli eredmény 8. Adózás előtti eredmény (6+7) 9. Adó 10. Adózott erdmény (8-9) 11. Általános tartalék képzése és felhasználása 12. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 13. Fizetett osztalék, részesedés 14. Mérleg szerinti eredmény (10+/-11+12-13)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Tartalma:
• kamatozó értékpapírok eladási árában lévő kamatrész • befektetési jegy hozama
b) egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
• • • • •
betét hitel egyéb követelés bankkölcsön egyéb ügyleti kamat után felszámított késedelmi kamat • pénzügyi szolgáltatásból származó jutalékbevételek, amelyekhez kamatbevétel kapcsolódik • például:
Tartalma: (a hitelintézet aktív bankműveletinek bevételei) Bankismeret
– rendelkezésre tartási jutalék, – hitelelbírálási díj, – folyósítási díj
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Fizetett kamatok és kamatjellegű ráf.--ok ráf. Tartalma: • • • • • •
betét hitel egyéb kötelezettség bankkölcsön ügyleti kamat után fizetett késedelmi kamat kamatozó értékpapírok vételárában elismert (bevételeket csökkentő tételként elszámolt) kamat • jutalékráfordítás, amelyhez kamatráfordítás is kapcsolódik
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kapott (járó) jutalékjutalék- és díjbevételek a) egyéb bevételeiből
pénzügyi
szolgáltatás
b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét)
Tartalma: • lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok • postaforgalmi díjak • garancia- és kezességvállalási díj • lakossági folyószámla vezetése esetén a tételdíjak • hitelvizsgálati díj • egyéb pénzügyi szolgáltatás után felszámított díjak • befolyt késedelmi kamatok • hitelezési veszteségként leírt vásárolt követelések utólag befolyt összege
Tartalma:
Bankismeret
• értékpapír-forgalombahozatal szervezési, lebonyolítási díjak és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokért felszámított díjak, • jutalékok • bizományosi tevékenység után felszámított díjak és jutalékbevételek • letétkezelési, letétőrzési tevékenység miatt felszámított díjak és egyéb jutalékok
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Fizetett (fizetendő) jutalékjutalék- és díjráf.--ok díjráf. a) egyéb pénzügyi ráfordításaiból
szolgáltatás
b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait)
Tartalma: • lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok • postaforgalmi díjak • garancia- és kezességvállalási díj • hitelvizsgálati díj • egyéb pénzügyi szolgáltatás után fizetett díjak • fizetett késedelmi kamatok • vásárolt követelések hitelezési veszteségként leírt összege
Tartalma:
• értékpapír forgalombahozatalának lebonyolításáért, szervezéséért és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokért felmerült költségek, közvetítési díjak • bizományosi szolgáltatás miatt felmerült költségek, ráfordítások, közvetített szolgáltatási díjak, közvetítői díjak • letétkezelési, letétőrzési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő ktg-ek, ráfordítások (ide sorolandó az elszámolóháznak fizetett őrzési, letéti igazolás, egyéb Bankismeret díjak)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Általános igazgatási költségek a)
személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések (társadalombiztosítási költségek, munkáltatót terhelő táppénz, korengedményes nyugdíjhoz való hozzájárulás, végkielégítés, önkéntes kölcsönös biztosítóba, magánnyugdíjpénztárba fizetett tagdíj-kiegészítés, a TB-költségekből: nyugdíjjal kapcsolatos költségek)
ac) bérjárulékok Ebből:
– társadalombiztosítási költségek – nyugdíjjal kapcsolatos költségek b)
egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) + pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült összes banküzemi költség Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bank végső jövedelmezőségét meghatározó tényezők ✔A
bank kamatjövedelme; ✔ A bank nem kamat jellegű jövedelme; ✔ A bankműködés költségei; ✔ A céltartalékképzés szabályai; ✔ A fennálló adószabályok.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Elemzési módszerek ✔ Pénzügyi
kimutatások idősoros elemzése; ✔ Peer group összehasonlítás; ✔ Pénzügyi mutatók elemzése; ✔ CAMELS elemzési módszer alkalmazása;
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Alkalmazható mutatócsoportok 1. Eredménymutatók (ROE, ROA, ROI) 2. Jövedelmezőségi mutatók 3. Likviditási mutatók 4. Tőkeellátottsági mutatók 5. Eszközminőségi mutatók 6. Hatékonysági mutatók 7. Piaci mutatók Cél: Olyan összefüggések felismerése, melyre a pénzügyi kimutatások nem világítanak rá kellő módon. Tendenciák csak több év összehasonlításával vonhatók le. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
CAMELS elemzés C: Capital A: Assets M: Management E: Earnings L: Liquidity S: Sensitivity to market risk
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
További információk Hitelintézeti számvitel (Saldo 2005) Banküzemtan (BKÁE) Banküzemtan (Miskolci Egyetem kiadó) Béhm Imre: Gazdasági-pénzügyi mutatók gyűjteménye (Novorg Bp. 1997.)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Pénzintézetek CAMELS típusú elemzése
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
CAMELS C
M
1. Capital (Tőkemegfelelés ) 3. Management (Vezetés képességei, adottságai)
L
A
2. Assets (Eszközök minősége)
E 4. Earnings (Eredményszintje , minősége)
S 5. Liquidity (Likviditás)
Bankismeret
6. Sensitivity to market risk (Piaci kockázattal szembeni érzékenység)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A CAMELS módszer lényege Összetett minősítés a pénzintézet pénzügyi helyzetét és működését jellemző 6 tényező alapján. A tényezők értékelése figyelembe veszi: – a pénzintézet méretét – gazdálkodási tapasztalatát – tevékenységének természetét, komplexitását és – kockázati profilját Az összetett minősítés egy 1-től 5-ig terjedő skálán történik: 1. A legmagasabb teljesítmény és a legjobb kockázatkezelési gyakorlatot jelöli 5. A leggyengébb teljesítmény és a nem megfelelő kockázatkezelési gyakorlat (az 1. és a 2. osztályzat nem igényel bankfelügyeleti beavatkozást) Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az elemzés menete Az elemzés szakaszai 1. Előzetes felkészülés 2. Elemzés végrehajtása 3. Előzetes eredmények megvitatása a menedzsmenttel 4. A végleges elemzés elkészítése Az elemzés írásba foglalása 1. Bevezető bekezdés 2. Az értékelési szempontok listája 3. Osztályzatok jellemzése 4. Értékelés gyakorlati megvalósítása, annak eredményei Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A Tőkemegfelelés értékelése a tőke szintje és minősége, a pénzügyi helyzet; a menedzsment képessége, hogy kezelje a pótlólagos tőke iránti növekvő igényt; a problémás eszközök természete, trendje, volumene; a hitelezési veszteségekre és egyéb minősítésekre képzett tartalékok figyelembevétele; a Mérleg összetétele; a Mérlegen kívüli tételek kockázata; növekedési kilátások, tervek, múltbeli tapasztalatok; a Tőkepiachoz, egyéb tőkeforrásokhoz való hozzáférés (anyavállalat által nyújtott támogatás).
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A tőkemegfelelés osztályozása • • • •
•
Az 1-es osztályzat erős tőkeszintet jelent. A 2-es osztályzat kielégítő tőkeszintet jelent. A 3-as osztályzat a kielégítőnél alacsonyabb tőkeszintet jelent. A 4-es osztályzat hiányos tőkeszintet jelöl. A kockázati profil fényében a pénzintézet életképessége veszélybe kerülhet. Szükség lehet a részvényesek vagy más külső pénzügyi források segítségére. Az 5-ös osztályzat kritikus tőkeszintet jelöl, így a pénzintézet életképessége veszélyeztetett. Azonnali pénzügyi segítségre van szükség. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az eszközminőség értékelési szempontjai aláírási jogok szabályozása, hiteladminisztráció, kockázatok azonosítása; a problémás, minősített, átütemezett és befagyasztott eszközök; a hitelezési veszteségek leírása, képzett tartalékok; a hitelezési és a beruházási portfólió minősége, diverzifikáltsága; értékpapírokkal kapcsolatos aláírói tevékenység, a partnerekkel szembeni kiszolgáltatottság a forgalmazási tevékenység során; az eszközkoncentráció mértéke; a menedzsment képes-e az eszközök megfelelő nyilvántartására; belső ellenőrzési és vezetői információs rendszer; a hitelezésnél alkalmazott kivételek volumene, természete. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az eszközminőség osztályozása • • •
• •
Az 1-es osztályzat kiváló eszközminőséget és hiteladminisztrációt jelent. A 2-es osztályzat kielégítő eszközminőséget és hiteladminisztrációt jelent. A 3-as osztályzat a kielégítőnél rosszabb eszközminőséget jelöl. A trendek stabilak lehetnek, vagy az eszközök minőségének romlását illetve a kockázat növekedését mutathatják. A 4-es osztályzat általában elégtelen eszközminőséget vagy hiteladminisztrációt jelöl. Az 5-ös osztályzat kritikusan elégtelen eszközminőséget vagy hiteladminisztrációs gyakorlatot jelent, ami a pénzintézet életképességét veszélyezteti. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A menedzsment értékelési szempontjai
az Igazgatóság és a menedzsment áttekintő
képessége, a fellépő kockázatokat tervezésére és kezelésére; megfelelőek-e a belső szabályok; a vezetői információs- és kockázati monitoring rendszer hatékonysága; auditálás és a belső ellenőrzés; a felügyeleti szervek és a könyvvizsgálók ajánlásainak megfogadása; a menedzsment mélysége sikeressége; a juttatások méltányossága; a közösség banki szolgáltatások iránti igényének kielégítése; az intézmény összteljesítménye, kockázati profilja. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A menedzsment osztályozása • • •
•
•
Az 1-es osztályzat erős vezetői teljesítményt és kockázatkezelési gyakorlatot jelent. A 2-es osztályzat megfelelő vezetői teljesítményt és kockázatkezelési gyakorlatot jelent. A 3-as osztályzat fejlesztendő vezetői teljesítményt, illetve az intézmény tevékenységének természetéhez képest a kielégítőnél rosszabb kockázatkezelési gyakorlatot jelöl. A 4-es osztályzat hiányos vezetői teljesítményt vagy kockázatkezelési gyakorlatot jelöl, ami nem felel meg az intézmény által végzett tevékenység természetének. Az intézmény stabilitásának megőrzése érdekében azonnali beavatkozásra van szükség az Igazgatóság és a menedzsment részéről. Az 5-ös osztályzat kritikusan hiányos vezetői teljesítményt illetve kockázatkezelési gyakorlatot jelent. Szükség van az Igazgatóság és a menedzsment leváltására, megerősítésére. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az eredményesség értékelési szempontjai az eredmény szintje, trendje, stabilitása; a tartalékolt eredmény hozzájárulása a megfelelő tőkeellátottsághoz; az eredmény forrása és minősége; a költségek szintje a tevékenységhez viszonyítva; megfelelő-e a költségvetési rendszer, az előrejelzési eljárások és a vezetői információs rendszer általában; a jutalékok megfelelően kompenzálják-e a hitelezési veszteségek és egyéb eszközértékelés miatti leírásokat; az eredmény mennyire függ a piaci kockázattól (kamatláb, valuta-, árfolyamváltozások kockázata). Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az eredményesség osztályozása • •
•
• •
Az 1-es osztályzat erős eredményt jelent. A 2-es osztályzat kielégítő eredményt jelöl. Azon intézmények, amelyek eredménye statikus vagy enyhén csökkenő, 2-es osztályzatot kapnak, feltéve, hogy az eredmény megfelel a fenti értékelési szempontoknak. A 3-as osztályzat növelendő eredményt jelöl. Az eredmény nem járul teljes mértékben hozzá a működéshez, a tőke növekedéséhez, a leírások kompenzálásához. A 4-es osztályzat rossz eredményt jelent. Ezeket az intézményeket a nettó bevételek vagy a nettó kamatrés jelentős ingadozása jellemzi. Az 5-ös osztályzat kritikusan rossz eredményt jelöl. Ezek a pénzintézetek veszteségesek, ami veszélyezteti a pénzintézet életképességét a tőkeveszteségen keresztül. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A likviditás értékelési szempontjai megfelelő-e a likviditás forrása; rendelkezésre állnak-e olyan eszközök, amelyek minimális veszteség mellett azonnal készpénzzé tehetők; milyen a pénzpiacokhoz és egyéb forrásokhoz való hozzáférés; milyen a finanszírozási források diverzifikáltságának szintje mérlegen belül és kívül; milyen a rövid lejáratú források szintje; betétek trendje, stabilitása; képesek-e egyes eszközcsoportokat értékpapírosítani és eladni; a menedzsment képessége, hogy megfelelően felmérje, mérje, nyomonkövesse és ellenőrizze a pénzintézet likviditási pozícióját. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A likviditás osztályozása • • • • •
Az 1-es osztályzat erős likviditást és fejlett finanszírozási gyakorlatot jelent. A 2-es osztályzat kielégítő likviditási szintet és finanszírozási gyakorlatot jelöl. A 3-as osztályzat olyan likviditási szintet és finanszírozási gyakorlatot jelent, ami fejlesztésre szorul. A 4-es osztályzat hiányos likviditási szintet vagy nem megfelelő finanszírozási gyakorlatot jelöl. Az 5-ös osztályzat olyan kritikusan hiányos likviditási szintet illetve finanszírozási gyakorlatot jelöl, ami veszélyezteti a pénzintézet életképességét. Ezeknek a pénzintézeteknek azonnali külső pénzügyi segítségre van szükségük, hogy kielégítsék lejáró kötelezettségeiket vagy egyéb likviditási szükségletüket.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A piaci kockázattal szembeni érzékenység értékelési szempontjai a pénzintézet nettó eredményének vagy értékének érzékenysége a kamatlábak változásaival szemben; a pénzintézet kereskedelmi portfóliójának illetve devizakészletének volumene, összetétele és illékonysága; az eredmény, illetve a tőke meglévő vagy potenciális illékonysága a kereskedelmi portfólió, illetve az értékpapírok piaci értékelésével kapcsolatban; a menedzsment képessége, hogy felismerje, mérje, nyomon kövesse és ellenőrizze a kamat- az ár- és a valutakockázatot, ahol alkalmazható és meghatározó jelentőségű.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A piaci kockázattal szembeni érzékenység osztályozása – – –
– –
Az 1-es osztályzat minimális kiszolgáltatottságot jelent a kamat-, ár- és valutakockázattal szemben. A 2-es osztályzat mérsékelt és ellenőrzött kamat-, ár- és valutakockázatot jelent. A 3-as osztályzat azt jelenti, hogy a komponens egy vagy több eleme fejlesztésre szorul. Emelt szintű kamatérzékenységet, illetve szignifikáns valuta-, vagy árkockázatot is jelent, amelyek mérsékelten befolyásolják az eredményt és a tőkét. A 4-es osztályzat jelentős piaci kockázatnak kitett pénzintézetet jelöl, ami felemésztheti az eredményt és veszélyeztetheti a fizetőképességet. Az 5-ös osztályzat rendkívüli kamat-, valuta- vagy árkockázatot jelöl, ami kritikus hiányosságokat okoz, és veszélyezteti az intézmény további életképességét. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
1. Capital a) Saját tőke alakulásának %-os eltérései b) Mérlegfőösszeg alakulásának vizsgálata %-os eltéréssel c) Tőkemegfelelési mutató vizsgálata Szavatoló tőke Korrigált mérlegfőösszeg d) Tőkeakkumulációja Adózott eredmény - kifizetett osztalék Saját tőke Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2. Assets a) Eszközök összetétele, %-os céltartalék mértéke) Képzett céltartalék Minősített eszközök összesen
alakulása
(Képzett
b) Céltartalékképzés, értékvesztés gyakorlata, minősége (Leírtsági mutató) Leírt követelések Minősített eszközök c) Portfólió összetételének vizsgálata (Hitelportfólió min.) Minősített eszközök összesen Összes hitel állomány Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
3. Management a) A management előírásoknak
képzettsége
megfelel-e
a
törvényi
b) Hogyan alkalmazkodik a változó üzleti feltételekhez c) Milyen az intézmény teljesítménye hatékonyság mutatója) Összbevétel - Összes működési kiadás Mérlegfőösszeg
Bankismeret
(Működési
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
4. Earnings
a)Az eredmény összetevőinek alakulása b)Du-pont elemzés ROE (tőkejövedelmezőség) = ROA (eszközjövedelmezőség) * EM PM * AV * EM (Árbevétel arányos (Eszköz (áttétel) eredmény) forgási sebesség) Adózás utáni eredmény = Adózás utáni er. Saját tőke Eszköz állomány
Bankismeret
*
Eszközállomány Saját tőke
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
4. Earnings (2) c) Valamely eredmény kategóriára számítható (Bevétel arányos eredmény) Valamely eredmény kategória Összes bevétel d) Bevétel arányos jövedelmezőség Összes bevétel - Összes kiadás Összes bevétel e) Kamatmarge Kamatbevétel - Kamatkiadás Mérlegfőösszeg Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
4. Earnings (3) f) Hitel - betét üzletág jövedelmezősége Kamatbevétel - Kamatkiadás - Értékvesztés növekmény Kihelyezett állomány g)Pénzügyi szolgáltatások jövedelmezősége Jutalék bevétel - Működési költség Mérlegfőösszeg + Kötelezettségvállalások h)A bank költséghatékonyságának mutatója Árbevétel Adózás utáni eredmény Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
5. Liquidity a) Likviditási mutatók Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek b) Tőkeforgalmi kimutatás c) Lejárati összhang elemzés d) Betétek alakulásának vizsgálata Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Sensitivity to market risk a) Kamatkockázat elemzése b) Hogyan kezeli a menedzsment a kamat-, ár- és valutakockázatot c) Devizakészlet vizsgálat
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tőkemegfelelés elemzése (1) 1.táblázat: Saját források alakulása Megnevezés
2002. (eFt)
2003. (eFt)
2004. (eFt)
03/02 (%)
04/03 (%)
Jegyzett tőke
28.000
28.000
28.000
-
-
Tőketartalék
52
52
52
-
-
Általános tartalék
34.169
41.325
51.807
21 %
25 %
Eredménytartalék
84.261
130.465
177.401
55 %
36 %
Lekötött tartalék
16.883
14.328
14.588
- 15 %
1,8 %
0
0
0
-
-
42.478
47.606
53.130
12 %
12 %
205.843
261.776
324.978
27 %
24,1 %
Céltartalékok
20.974
26.773
32.584
28 %
22 %
Alárendelt kölcsöntőke
15.511
15.413
14.324
-0,6 %
-7%
242.328
303.962
371.886
25 %
22 %
Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke
Saját források összesen
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tőkemegfelelés elemzése (2) 2. táblázat: Céltartalékok Megnevezés
2002. (eFt)
2003. (eFt)
2004. (eFt)
03/02 (%)
04/03 (%)
Nyugdíjra és végkielégítésre
1.000
1.546
740
55 %
-52 %
Kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre
3.732
7.294
9.002
95 %
23 %
Általános kockázati céltartalék
14.254
17.057
21.571
20 %
26 %
1.988
876
1.271
- 56 %
45 %
20.974
26.773
32.584
28 %
22 %
Egyéb Céltartalékok összesen
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tőkemegfelelés elemzése (3) 3. táblázat: A Tőkemegfelelési mutató alakulása: 2003 (MRD FT)
2003 (MRD FT)
MEGNEVEZÉS OTP SZAVATOLÓ TŐKE KORRIGÁLT MÉRLEGFŐÖSSZEG TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ
BANKSZEKTOR
OTP
BANKSZEKTOR
193,018
1.114,2
143,817
1.018,2
1.725,655
9.639,5
1.364,573
8.308,0
11,2 %
11,5 %
10,5 %
12,2 %
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tőkemegfelelés elemzése (4) 4. táblázat: Tőkeakkumuláció számítása Megnevezés Adózott eredmény Fizetett osztalék Saját tőke Tőkeakkumuláció
∆ (%)
2003 (eFt)
47.197
71.562
52
104.818
47
0
16.800
100
41.206
245
205.843
261.776
27
324.978
24
22,9%
20,9%
-
19,6%
-
Bankismeret
2004(eFt)
∆ (%)
2002 (eFt)
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Eszközminőség elemzése (1) 5. táblázat: Minősített hitelintézeti és ügyfélkintlévőségek Megnevezés
2003.
2004.
Változás
Részarány változás
MFt
(%)
MFt
(%)
MFt
(%)
(%)
Külön figyelendő
14.015
25,1
35.896
50,2
21.881
156,1
25,1
Átlag alatti
19.266
34,6
14.591
20,4
-4.675
-24,3
-14,2
Kétes
14.885
26,7
12.185
17,0
-2.700
-18,1
-9,7
Rossz
7.591
13,6
8.884
12,4
1.293
17,0
-1,2
Minősített összesen
55.757
100,0
71.556
100,0
15.799
28,3
-
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Eszközminőség elemzése (2) 6. táblázat: Minősített eszközök alakulása 2002. Megnevezés Problémamentes
MFt
2003 %
MFt
2004. %
MFt
%
2.161.051
96,5
1.216.685
95,6
1.421.124
95,2
Minősített
78.769
3,5
55.757
4,4
71.556
4,8
- ebből problémás
57.384
2,6
41.742
3,3
35.660
2,4
14.015
1,1
35.896
2,4
1.272.442
100,0
1.492.680
100,0
- ebből külön figyelendő Összes minősítendő
2.239.820
Összes eszköz
2.390.120
1.) Eszközminőség Képzett céltartalék 2.) Képzett célt. mért. Összes hitel 3.) Hit. portfólió min.
100,0
2.758.606
3.044.772
-
3,3
-
2,02
-
2,3
17.986
-
24.351
-
21.571
-
-
22,8
-
43,7
-
30,1
1.992.081
-
2.228.287
-
2.314.092
-
-
3,9
-
2,5
-
3,1
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Likviditás elemzése (1) 7. táblázat: A likviditási mutató egyik számítási módja Megnevezés
2002 (MFt)
2003 (MFt)
2004 (MFt)
Pénzeszközök
346.963
252.975
399.401
Értékpapírok
407.537
410.171
302.441
Követelések
1.273.354
1.254.367
1.452.522
Rövid lej. köt.
2.104.797
2.326.249
2.526.042
Likviditási mutató
0,96
0,82
Bankismeret
0,85
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Likviditás elemzése (2) 8. táblázat: Kamatozó források alakulása 2002. Megnevezés Hit-el szembeni köt.
Összeg (MFt)
2003. Arány (%)
Összeg (MFt)
2004. Arány (%)
Összeg (MFt)
Arány (%)
28.220
1,4
91.080
3,8
203.864
8,0
Ügyf-el szembeni köt.
2.011.042
97,4
2.234.874
95,4
2.318.527
91,3
•Lakossági •Vállalkozói •Önkormányzati
1.523.725 341.902 145.415
75,8 17,0 7,2
1.656.317 421.380 157.177
74,1 18,8 7,1
1.737.750 421.098 159.679
74,9 18,2 6,9
9.419
0,5
5.944
0,1
3.118
0,1
15.511
0,7
15.413
0,7
14.324
0,6
Kötvények és más ép. Alárendelt kölcsöntőke Összesen
2.064.192
86,4
2.347.311
85,1
2.539.833
83,4
Mérleg főösszeg
2.390.120
100
2.758.606
100
3.044.752
100
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Semleges Bankügyletek: Befektetések I: Csereügyletek. Mire jó a swap? (kamatlábcsere, devizacsere)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Témakörök 1. Mit nevezünk semleges bankügyletnek? 2. Mi a swap ügylet, hogyan alakult ki, mi a jelentőssége? 3. A swap műveletek alapfogalmai. 4. Mire jó a swap ügylet a vállalatok életében? 5. Mire jó a swap ügylet a bankok életében? - kamatlábcsere; - devizacsere.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Hol helyezkednek el a semleges bankügyletek a bankok mérlegében? Semleges bankműveleteket Mérleg alatti tételek Megjelenése a bankok mérlegében? Definiálása: Minden olyan bankművelet semleges, ami nem tartozik az aktív illetve a passzív bankműveletek közé!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mi a swap ügylet? Definíció Definíció:: A swap (vagy másként csereügyletek) ügyletek egyéni megállapodások arról, hogy a résztvevők a jövőben egy előre meghatározott formula alapján kicserélik a pénzáramlásaikat. Attól függően, hogy a pénzáramok cseréje mire vonatkozik, megkülönböztetjük a: kamatlábcsere ügyleteket
devizacsere ügyleteket
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A swap ügylet kialakulása
Első swap ügylet 1981: Világbank és IMF között (devizacsere); Korai szakaszában főként devizacsereügyletek; Napjainkban a kamatlábcsere az elterjedtebb. (kb. 80%). Megteremtődik a pénzügyi piacok nemzetközivé válása; Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa: Amerikai „A” bank Hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek
Rövid lejáratú betétek
Európai „B” bank Változó kamatozású LIBOR-hoz kötött rövidhitelek
swap
Bankismeret
Hosszú lejáratú, fix kamatozású kötvények
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A swap ügyletek szereplői 1. Vállalat - vállalat 2. Bank - bank 3. Vállalat – bank – vállalat (közvetítő bekapcsolásával)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Alapfogalmak 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Kamatlábkockázat; Kamatcsere-ügylet; Deviza kockázat; Devizacsere-ügylet; Rögzített árfolyamrendszer; Lebegő árfolyamrendszer (Magyarországon 2008. február 26-tól);
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A kamatcserekamatcsere-ügylet és alaptípusai Definíció: A kamatcsere-ügyletek (swap-ügyletek) egyéni megállapodások két fél (pl. vállalatok, bankok, más pénzügyi intézmények) között arról, hogy a jövőben egy meghatározott névértékre (eszmei tőkére) vonatkozó kamatfizetéseiket előre meghatározott időközönként cserélik ki. A kamatfizetések cseréje azonos pénznemben történik. A névérték (eszmei érték) a valóságban nem cserél gazdát, csupán a kamatok számításának alapjaként használják és a különbözetek kerülnek megfizetésre. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
…alaptípusai 1. Kupon-kamatlábcsere (kupon swap) 2. Alap-kamatlábcsere (bázis swap)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankközi referencia kamatlábak 1. 2. 3. 4.
LIBOR: London Interbank Offered Rate BUBOR: Budapest Interbank Offered Rate EURIBOR Jegybanki alapkamat (jelenleg: 7,0%)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamat--swap vállalatok között Kamat Változó kamatlábon fizető 9,5%
swap
Fix kamatlábon fizető
9,75%
X
Libor+1%
Y Libor
Adatok: X vállalat hitelfelvétel 9,5% Y vállalat: hitelfelvétel LIBOR+1% Swap ügylet kötése: X fizet Y-nak LIBOR-t, Y fizet X-nek 9,75%-ot
Bankismeret
Tőkepiaci fix kamatlábak: X vállalat: 9,5% Y vállalat: 11,5% Pénzpiaci változó kamatlábak: X vállalat: LIBOR + 0,25% Y vállalat: LIBOR + 1%
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankok közötti kamatkamat-swap Alaphelyzet: „B” bank
„A” bank Fix kamatláb 10 Mó Ft
Változó kamatláb 10 Mó Ft
Változó kamatláb 10 Mó Ft
Fix kamatláb 10 Mó Ft
Swap után: „B” bank
„A” bank Változó kamatláb 10 Mó Ft
Változó kamatláb 10 Mó Ft
Fix kamatláb
Fix kamatláb
10 Mó Ft
10 Mó Ft
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A kamatláb swap mechanizmusa a bankok között Fix kamatláb: 30% „B” bank Forrásköltség: Fix kamat 25%
„A” bank Forrásköltség: Változó kamat 26% Változó kamat: 25% + 4%
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Devizacsere Az árfolyamkockázat kivédésének eszköze a bankok életében. Ha egy bank forrásai és betétei különböző devizanemben esedékesek, a bankot veszteség érheti, ha az árfolyamok számára kedvezőtlenül alakulnak!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa: devizacsere ügyletre „A” bank: Betét összege: 100Mó USD Lejárata: 1 év Betéti kamat: 5%
„B” bank: Betétek devizaneme: EURO
Kihelyezés devizaneme: EURO F/X rate: 1,5 EURO/USD) Kihelyezett hitel: 1,5 EURO/USD * 100USD = 150Mó EURO Hitelkamat: 9%
Kihelyezések devizaneme: USD
Betéti kamat: 4%
Hitelkamat: 10%
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Deviza swap mechanizmusa „A” bank Forrás: USD 5%-os kamat Hitel: EURO 9%-os kamat Marge: 4%
Eurohitel
Dollárhitel
Bankismeret
„B” Bank Forrás: EURO 4%-os kamattal Hitel: USD 10%-os kamattal Marge: 6%
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Semleges Bankügyletek: Befektetések II: Határidős ügyletek Kamatmaximum, kamatminimum ügyletek
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Témakörök 1. Pénz és tőkepiaci ügyletek csoportjai: Azonnali ügyletek; Határidős ügyletek. 2. Kötelező ügyletek: forward; futures. 3. Opciós ügyletek. 4. Kamatmaximum, kamatminimum ügyletek szerepe, jelentőssége. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Pénz-- és tőkepiaci ügyletek Pénz Pénzpiac
Tőkepiac
Megtakarításról történő lemondás, egy későbbi fogyasztás reményében!
éven belüli; nagy volumenű; pénz; forgótőke finanszírozás; likviditás biztosítása.
éven túli; nagy és kis volumenű; pénz és értékpapír; állótőke beruházások; finanszírozás biztosítása.
Tőzsdén vagy tőzsdén kívül (bankközi pénzpiac) is megköthetőek ezek az ügyletek. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Azonnali (prompt) ügyletek Jellemzői: Az ügyletkötés és a teljesítés időben nem válik el; Bizonyos mértékű eltérés az ügyletek lebonyolításának időigénye miatt van (tőzsdei ügyletek elszámolása); Az ügyletek teljesítése 2-7 nap az egyes országok elszámolási sajátosságai alapján; Az ügylet iránya alapján lehet vételi és eladási. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Határidős (termin) ügyletek Jellemzői: A teljesítés egy későbbi időpontban történik; Mit rögzítünk a jelenben? ár; mennyiség; minőség; teljesítés időpontja. A jelenben kötelezettség keletkezik egy későbbi időpontra vonatkozóan. A jelenben nem kell rendelkezésre állnia a pénznek, pénzügyi instrumentumnak. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mire jó a termin ügylet? Az ügylet résztvevői előrelátósága; Üzleti kockázat csökkentése; Az piaci bizonytalanság csökkentése; Pl: exportőr termelő vállalat, hosszú távú beruházás (kb.6 év); beruházási hitel + saját erő. Milyen kockázatokkal kell a vállalatnak számolnia? Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A határidős devizapiac kialakulásának körülményei I. Vh. után az aranystandard rendszer összeomlik; A külkereskedelem jövedelmezősége kiszámíthatatlan; Ingadozó árfolyamok; Export csökkenése termelés visszaesése lassuló gazdasági növekedés a munkahelyek száma csökken csökkenő adóbevételek csökkenő társadalmi jólét; Gyengülő külker. hatékonyság, hazai termelés; Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Nemzetközi munkamegosztás csökkenése; Globális mértékű hatékonyságcsökkenés; 1971: Bretton Woods-i rsz. összeomlik; Növekvő nemzetközi bizonytalanság és bizalmatlanság; 1970: kamatlábkockázat (inflációs nyomás)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Nyitott pozíció Ha valakinek árár-, árfolyam árfolyam-- vagy kamatlábváltozásnak kitett eszköze vagy forrása van. rövid (short) Vételi szándékot jelent; Pl: importőr devizaszükséglete;
hosszú (long) Eladási szándékot jelent; Pl: exportőr, aki devizát akar eladni;
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Nyitott pozíció kockázatának csökkentése Határidős és azonnali piacon is csökkenthető; rövid (short) pozíció azonnali vagy határidős vásárlással zárható; hosszú (long) pozíció azonnali vagy határidős eladással zárható; Hogyan szűnik meg a kockázat?
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Határidős eladás Exportőr (Románia) (long pozíció)
Ellenérték USD-ben fizetve Importőr (USD) (short pozíció) Határidős vétel
Exportőr (USA)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamatparitás és egyéb devizaügyletek Ábra
Magyarázat
Devizanem
•1. Hitelnyújtás C1 1.
C2
2.
C3
• 2. Határidős hitelnyújtás
6. 4. B2 3. B3 7/a2 7/b 7/a1 A1 A22 A3 7/b 1
• 3. Határidős hitelfelvétel
5. B1
Idõ
• 4. Hitelfelvétel • 5. Azonnali devizacsere • 6. Határidős devizacsere • 7. Deviza-kamat csere
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Jellemző fedezeti ügyletek • • • • • • • •
Bankközi határidős devizaügylet Deviza-swap Kamatláb-swap Bankközi határidős kamatügylet Kamatláb-cap Kamatláb-floor Kamatláb-collar Hitelkockázati garancia
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Spekulánsok Akik a kockázatot keresik; Kockázatot vállal, amiért cserébe nyereséget könyvelhet el, de a kockázatot is viselni kell; Nem nyitott pozíciót fedeznek, hanem azt hoznak létre. Pl: t0 t1 t1’= 230 határidős eladás (a.) 15 Ft nyereség 220
215
határidős eladás (b.) 20 Ft veszteség
250
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kötelező ügyletek Az ügylet teljesítésétől nem állhatnak el, a megvásárolt pénzügyi eszközt a vevőnek ki kell fizetnie, az eladónak pedig át kell engednie a vevő részére; Tőzsdén és tőzsdén kívül is köthető; A tőzsdei ügyletek: futures ügyletek A tőzsdén kívüli ügyletek: forward ügyletek
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Futures ügyletek Standardizáltság jellemzi; Az ügyletkötéskor a teljes értéket és nem csak annak egy bizonyos százalékát kell letétbe helyezni; Letét célja: veszteség fedezése; Az elszámoló ár minden nap meghatározásra kerül: számszerűsíthető a nyereség vagy veszteség mértéke! A csökkentett letétet újra fel kell tölteni.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Nyereség / veszteség mértéke; A kötelezettség teljesítésének módja: tényleges teljesítéssel;(kevesebb, mint 1 %) ellentétes irányú ügylet megkötésével; (gyakoribb) Másodlagos piaca likvid; A piac koncentrált; Élénk kereskedés jellemzi
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Forward ügyletek Minden szempontból eltér a tőzsdei határidős piacoktól; Nem tőzsdei ügylet; Alkalmazkodik a partnerek igényeihez; Kereskedelmi bankok az ügyfeleik felé vállalt nyitott pozícióikat összesítik, és a nyitott állományokat a bankközi devizapiacon fedezik; A volumen nem korlátozott; A lejárati idő rugalmasan kezelhető; Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Nehéz ellenügylettel zárni a pozíciót; A másodlagos piaca illikvid; Teljesítési arány 90% fölötti; A futures piacon a letétet elhelyezve bárki bekapcsolódhat; A bankok megbízható ügyfelei számára nyitott;
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Opciós ügyletek Az opció vevője jogot vásárol annak eldöntésére, hogy az opció lejáratakor él-e az opciós jogával; A megvásárolt jog ellenértéke: opciós díj; Az opciós díj ügyletkötéskor (t0 időpont) kifizet a másik fél részére; Az opciós eladója (kiírója) az opciós díjért cserébe kötelezettséget vállal az ügylet teljesítéséért; Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Teljesítés időpontja: Európai opció Amerikai opció Fajtái: Vételi opció; Eladási opció
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Vételi opció A vételi opció vevője jogot szerez egy előre rögzített árfolyamon történő vásárlásra; Mikor él opciós jogával? opciós árfolyam < tőzsdei árfolyam Opciós árfolyam > tőzsdei árfolyam, veszteség, ami megegyezik az opciós díjjal; Vételi Vételi opció vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj; Vételi Vételi opció eladójának nyeresége korlátozott, maximum az opciós díj, vesztesége korlátlan. Az árfolyam milyen jellegű változására számít az opció vevője és eladója? Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Eladási opció Az eladási opció vevője jogot szerez egy előre rögzített árfolyamon történő eladásra; Mikor él opciós jogával a vevő? tőzsdei árfolyam < kötési árfolyam A jog ellenértéke az opciós díj, amit az eladási opciós eladójának kifizet a vevő; Az eladási opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége meghaladja annak értékét; Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az opciós díj Mit kell figyelembe venni: 1. Belső érték; (kötési ár – szerződéskötéskor aktuális tőzsdei érték) 2. Időérték; (lejárattól függ) 3. Az árfolyam volatilitása; (ingadozások mértéke) 4. Kereslet-kínálat alakulása.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamatminimum, kamatmaximum ügyletek Az opciós ügyletek alkalmazását jelenti a hitelszerződésekre; Kamatmaximum = kamatplafon megállapodások Maximális kamatláb meghatározása, amit a hitelszerződés kamatlába nem haladhat meg. Az ügyfél az opció birtoklója; a bank az opció kiírója Kamatminimum = kamatpadló ügyletek A kamatot fizető fél garanciát vállal arra, hogy a kamatlábak esése esetében is egy minimális kamatot fizet. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
További hasznos információk: 1. Pénzügytan II. szöveggyűjtemény 3. fejezet; 2. Bodie,Kane,Marcus: Befektetések I-II. 3. Brealey, Mayers: Modern vállalati pénzügyek;
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kockázatkezelési megoldások
177
o
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Fedezeti ügylet (hedge)
– Forward piaci fedezeti ügylet: egy eladás vagy vétel terminárfolyamon (pl. kamatláb-fedezeti ügylet határidős hitelfelvétellel, vagy deviza fedezeti ügylet) – Futures fedezeti ügylet: 3 részügylet – Opciós fedezeti ügylet: egy opció vásárlása és egy jövőbeni prompt ügylet
Általában igaz, hogyha egy cég rendszeresen köt fedezeti ügyletet, akkor az egyes esetekben érdemesnek bizonyulhat fedezeti ügyletet kötni, azonban – előre sosem lehet tudni pontosan, hogy érdemes-e fedezeti ügyletet kötni, – az árfolyam- és kamatingadozásokat a fedezeti ügyletek rendszeres kötése csökkenti. 178
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tipikus fedezeti politikák • Defenzív: garantált legrosszabb kimenetel meghatározása, és az annál rosszabb lehetőségek kizárása • Offenzív: a fedezeti ügyleteknek önállóan is nyereségeseknek kell lenniük Fedezeti célok: • abszolút biztonságra való törekvés: a cash-flow ingadozásának tökéletes kiküszöbölése, • relatív versenyelőny növelése: a cash-flow nagyságának maximalizálása, • védelmi szint meghatározása, • bizonyos mértékű részesedés az esetlegesen kedvező piaci mozgásokból, • finanszírozási költségek csökkentése, • hozammaximalizálás. 179
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Ajánlott stratégiák-import 280,0
275,0
270,0 Sima forward Gallér Sirály Részleges forward
265,0
260,0
255,0
250,0 250
255
260
265
270
275
280
285
290 180
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Ajánlott stratégiák - export 285,0
280,0
275,0
270,0
Sima forward Gallér Sirály Részleges forward
265,0
260,0
255,0
250,0 250
255
260
265
270
275
280
285
290 181
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Triggerek és opciók - import 300,0
290,0
280,0
Extra trigerrel
270,0
Extra triger nélkül Javitott trigerrel 260,0
Javított trigger nélkül Eladási opció
250,0
240,0
230,0 250
255
260
265
270
275
280
285
290 182
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Importőr árfolyamkockázatfedezése
Egy magyar importőrnek 2 hónap múlva 10 ezer eurót kell kifizetnie. Fél attól, hogy a forint leértékelődik. Az importőr kockázatminimalizáló, azaz minden árfolyamkockázatot szeretne elkerülni és már most szeretné tudni, hogy mennyit kell forintban fizetnie. Az importőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza: Sima forward
Sáv forward
Sirály short put
Határidős 270 ár
Részleges forward 260
Alsó ár
265
long call
275
Felső ár
275
short call
288
Határidős ár
273
Forward extra Határidős ár
272
Javított forward Határidős ár
260
Vételi opció
Kötési ár 270
Arány
50%
Trigger
240
Trigger
300
Opciós díj
10
Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az importőr által fizetett tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett? 183
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Töltse ki az alábbi táblázatot! Lejáratkori árfolyam (Ft/€)
Ajánlott technika: Határidős ügylet Határidős ügylet eredménye (Ft/euró) pénzárama
Átváltási (effektív) árfolyam
250 255 260 265 270 275 280 285 290 184
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Megoldás Lejáratkori árfolyam (Ft/€)
Ajánlott technika: sima forward Határidős ügylet Határidős ügylet eredménye (Ft/euró) pénzárama
Átváltási (effektív) árfolyam
250
-20,0
-200 000
270,0
255
-15,0
-150 000
270,0
260
-10,0
-100 000
270,0
265
-5,0
-50 000
270,0
270
0,0
0
270,0
275
5,0
50 000
270,0
280
10,0
100 000
270,0
285
15,0
150 000
270,0
290
20,0
200 000
270,0 185
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Előnyök: • • • • • • •
A jövőbeli deviza eladási tranzakciók árfolyama előre rögzített. A magas kamattartalom = magas árfolyam, főleg hosszabb lejáratok esetén. Védelem forint erősödése ellen. Biztosan kalkulálható forint cash-flow. Költségmentes, külön díj nélkül köthető. Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. Ha a fedezeti ügyletre már nincs szükség, az ügylet egy ellenirányú kötéssel lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően.
Kockázatok: • Az előre rögzített árfolyam a vártnál nagyobb mértékű forintgyengülésből eredő nyereségtől is „megóvhat”, mivel a cég köteles a határidős árfolyamon eladni deviza bevételét. 186
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Exportőr árfolyamkockázatfedezése
Egy magyar exportőrnek 2 hónap múlva 10 ezer euró bevétele lesz. Fél attól, hogy a forint felértékelődik. Az exportőr kockázatminimalizáló, azaz minden árfolyamkockázatot szeretne elkerülni és már most szeretné tudni, hogy mennyit fog forintban megkapni. Az exportőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza: Sima forward
Sáv forward
Sirály short put
Részleges forward 252
Határidős 270 Alsó ár ár
265
long put
265
Felső ár
275
short call
280
Határidős ár
267
Forward extra Határidős ár
268
Javított forward Határidős ár
280
Vételi opció Kötési ár 270
Arány
50%
Trigger
300
Trigger
250
Opciós díj 10
Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az exportőr által kapott tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett? 187
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Töltse ki az alábbi táblázatot! Lejáratkori árfolyam (Ft/€)
Ajánlott technika: Határidős ügylet Határidős ügylet eredménye (Ft/euró) pénzárama
Átváltási (effektív) árfolyam
250 255 260 265 270 275 280 285 290 188
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Megoldás Lejáratkori árfolyam (Ft/€)
Ajánlott technika: sima forward Határidős ügylet Határidős ügylet eredménye (Ft/euró) pénzárama
Átváltási (effektív) árfolyam
250
20,0
200 000
270,0
255
15,0
150 000
270,0
260
10,0
100 000
270,0
265
5,0
50 000
270,0
270
0,0
0
270,0
275
-5,0
-50 000
270,0
280
-10,0
-100 000
270,0
285
-15,0
-150 000
270,0
290
-20,0
-200 000
270,0 189
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Importőr árfolyamkockázatfedezése
Egy magyar importőrnek 2 hónap múlva 10 ezer eurót kell kifizetnie. Fél attól, hogy a forint leértékelődik. Az importőr egy szűk sávban hajlandó bevállalni a kockázatot. Az importőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza: Sima forward
Sáv forward
Sirály short put
Határidős 270 ár
Részleges forward 260
Alsó ár
265
long call
275
Felső ár
275
short call
288
Határidős ár
273
Forward extra Határidős ár
272
Javított forward Határidős ár
260
Vételi opció
Kötési ár 270
Arány
50%
Trigger
240
Trigger
300
Opciós díj
10
Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az importőr által fizetett tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett? 190
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2.b. Sáv forward (range forward/cylinder) deviza vétel: biztonság és lehetőség
• Amennyiben a lejáratkori árfolyam a felső sávszél felett van, jog keletkezik a határidős árfolyamnál némileg magasabb árfolyamon deviza vételére. • Amennyiben a lejáratkori árfolyam alacsonyabb az alsó sávszélnél, kötelezettség keletkezik a határidős árfolyamnál alacsonyabb árfolyamon deviza vételére. 191
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Exportőr árfolyamkockázatfedezése
Egy magyar exportőrnek 2 hónap múlva 10 ezer euró bevétele lesz. Fél attól, hogy a forint felértékelődik. Az exportőr egy szűk sávban hajlandó bevállalni a kockázatot. Az exportőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza: Sima forward
Sáv forward
Sirály short put
Részleges forward 252
Határidős 270 Alsó ár ár
265
long put
265
Felső ár
275
short call
280
Határidős ár
267
Forward extra Határidős ár
268
Javított forward Határidős ár
280
Vételi opció Kötési ár 270
Arány
50%
Trigger
300
Trigger
250
Opciós díj 10
Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az exportőr által kapott tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett? 192
300,0
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
290,0
280,0
270,0
Extra trigerrel Extra triger nélkül Javitott trigerrel Javított trigger nélkül
260,0
Eladási opció
250,0
240,0
230,0 250
255
260
265
270
275
280
285
290
193
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Likviditási kockázat, likviditásmenedzsment
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Témakörök 1. A bank likviditása: likvid eszközök; likviditási ráta; 2. Likviditáskezelés módszerei: tőkeforgalmi kimutatás; ”betétek szerkezete” módszer. 3. Likviditásmenedzsment politikák: Eszközkezelés (valós számla megközelítés, pénzpiaci megközelítés); Forráskezelés; 4. Készletmodellek alkalmazása a pénzgazdálkodásra: fizetési igények típusai egy bank esetében; Baumol modell; Miller-Orr modell; Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bankok likviditása A likviditás = A bank folyamatosan eleget tud tenni fizetési kötelezettségének, teljesíteni tudja ügyfelei követeléseit, ha pénzt akarnak felvenni számlájukról, vagy hitelt akarnak igénybe venni. A pénzintézetek elsősorban idegen forrásokkal gazdálkodnak, amiket lejáratkor vissza kell fizetniük. Lejárati transzformáció Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Lejárati transzformáció A pénzközvetítés során azt jelenti, hogy a bankok rövid lejáratú forrásokat vesznek fel a pénzpiacról és azokat hosszabb lejáratra kölcsönzik ki, vagyis nyújtnak belőle hiteleket az ügyfelek számára. Likviditási kockázat : Forrásait hamarabb kell visszafizetnie, mint ahogy a hitelei megtérülnek!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Likviditás
Fizetőképesség
Követendő likviditás politika, mely függ a vezetés kockázati preferenciájától, jogszabályi előírásoktól. Magasabb hozam elvárás (hosszabb lejáratú, kevésbé likvid eszközök formájában) alacsonyabb likviditás; Likvid eszközök növelése (alacsonyabb hozamok mellett) csökkenti a jövedelmezőséget.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Likvid eszközök A pénzeszközök, az állampapírok és a hitelintézetekkel szembeni követelések képezik a bank likvid eszközeit.
Elsődleges tartalékok
Másodlagos tartalékok
készpénz a bank pénztárában; Jegybaki kötelező tartalék; Jegybanki önkéntes tartalék; úton lévő pénz;
Bankismeret
kincstárjegyek; államkötvények; repo ügyletek; rövid lejáratú befektetések;
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kötelező tartalék ráta Tartalékköteles források: a) betétek és felvett hitelek; b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; c) repók, ideértve az óvadéki- és szállításos repó-ügyletek mellett az értékpapír- és arany eladási és -visszavásárlási (sell/buy-back) ügyleteket, valamint a készpénzfedezet melletti értékpapír- és aranykölcsönzés. 0% Egyéb források után 5%! 11/2005. (VI.11.) MNB rendelet
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Likviditáskezelés módszerei Mikor van szükség a likviditáskezelésre? Miből áll a likviditásmenedzsment? 1.
Tőkeforgalmi kimutatás Figyelembe veszi a betétfelmondás és a hitelnyújtás miatti likviditási igényt; Bármely betétfelmondás vagy hitelállomány növekedés tőkefelhasználást jelent; Bármely betétállomány növekedés vagy hiteltörlesztés tőkeforrást jelent; Számítható a mérlegből is, melynek célja, hogy megállapítsa milyen forrásokból szerezte adott időszakban a pénzt a bank és azt mire költötte. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Likviditáskezelés módszerei 2. Betétszerkezeti megközelítés Forró pénzek; Sérülékeny betétek; Stabil betétek. Hátrányai: - szubjektív; - csak a betétekre koncentrál; - nem veszi figyelembe az időszak alatt keletkezett új betéteket; (látra szóló betétek problémája) Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Likviditásmenedzsment politikák 1. Eszközkezelés a.) Valós számla megközelítés; b.) pénzpiaci megközelítés. 2. Forráskezelés Mikor melyik? Rövid betét és forrás lejáratok: forráskezelés! Növekvő lejáratok esetén: eszközkezelés!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 0-8
A likviditási pozíció dinamikus értékelése Lejárati struktúra – likviditási gap
Időtartam Mérlegtétel ESZKÖZÖK Pénzeszközök Kötelező tartalék Bankközi hitel Likvid eszközök Hitelek Váltók Befektetett eszközök Egyéb aktívák ÖSSZES ESZKÖZ FORRÁSOK Látra szóló betét Felmondásos betét Határidős betét Bankközi betét Egyéb passzíva Saját tőke Céltartalék ÖSSZES FORRÁS Fedezettség pozíció Kum. fed. pozíció Mérlegen kívüli Függő követelés Függő kötelezettség KORR. FED. POZÍCIÓ KUM. KORR. FED.POZ. POZÍCIÓ LIMIT ELTÉRÉS A LIMITTŐL
9-90
91-180 nap
181-360
Tartós
Összesen
526 498 2 20
1046
11700 100 2926 20
14746
11700 520 5897 80
18197
15600 1225 12487
3625 10080
29312
1586 256 15547
8028 200 20
32112 20 21386
80 12836
112 812 25
50
8248 -7202 -7202
21406 -6660 -13862
12916 5281 -8581
949 28363 19782
456 2586 125 35329 -19782 0
256
158 200 -6702 -13648 11827,2 -25475,2
856 4425 -9223 15769,6 -24992,6
2588 25775 16552 19712 -3160
500 -20282 -3730 23654,4 -27384,4
-6946 -6946 7884,8 -14830,8
526 498 39000 5472 31410 100 1586 256 78848 0 40140 212 35284 20 481 2586 125 78848 0 0 414 4144 -3730 -7460 78848 -95843
Gap tábla
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
S ta tik u s le já r a ts z e r k e z e t e le m z é s L e já r a ti id ô K a m a té rz é k e n y e s z k ö z ö k Á lla m i é r té k p a p ír P é n z p ia c i k ih e ly e z é s e k G a z d á lk o d ó i h ite le k J e lz á lo g h ite le k F o g y a s z tó i h ite le k F o ly ó s z á m la h ite l Ö sszesen K Á E Ö
ész p én z lló e s z k ö z ö k g y éb eszk ö zö k sszes eszk ö z
K a m a té rz é k e n y f o r r á s o k L e k ö tö tt b e té t Á lla m i b e té t É r té k p a p írr a l g y ü jtö tt f o r r á s P é n z p ia c i h ite l J e g y b a n k i h ite l A lá r e n d e lt k ö lc s ö n tô k e Ö sszesen L E S Ö
á tr a s z ó ló b e té t g y é b id e g e n fo rrá s o k a já t tô k e sszesen
1 -3 0 n a p 0 .0 0 .0 0 .0 4 3 3 .9 2 .3 1 6 .8 6 9 .3 5 2 2 .5
0 0 0 7 0 7 9 3
3 1 -9 0 n a p 9 .0 1 5 .8 3 0 .0 0 1 ,4 8 3 .1 2 4 7 3 .2 3 3 3 .7 5 6 9 .3 9 2 ,0 7 4 .3 3
9 1 -1 8 0 n a p 5 .0 0 5 .0 0 0 .0 0 0 .0 0 0 .0 0 5 0 .6 2 0 .0 0 6 0 .6 2
7 6 .0 4
2 7 1 -3 6 5 n a p 5 .0 0 0 .8 3 0 .0 0 0 .0 0 0 .0 0 5 0 .6 2 0 .0 0 5 6 .4 5
5 6 .4 5
1 -3 é v 9 9 .0 1 0 .7 0 .0 0 .0 0 .0 3 8 .8 0 .0 1 4 8 .6
0 5 0 0 0 6 0 1
3 é v fe 7 5 1 7 8 0 0 0 0 0 2 5 3
le tt .0 0 .3 3 .0 0 .0 0 .0 0 .0 0 .0 0 .3 3
Ö ssz esen 2 1 3 .0 1 2 0 6 .1 6 0 .0 0 1 ,9 1 7 .0 9 4 7 5 .5 3 2 4 1 .3 4 1 3 8 .7 8 3 ,1 9 1 .9 1
1 4 8 .6 1
2 8 6 .6 2 2 .9 6 .3 5 6 9 .2
1 4 4 2
0 0 0 0 0 3 4 3 4
.0 .0 .0 .0 .0 .7 .7
0 0 0 0 0 4 4
6 1 5 0 0 4 2 2 ,3 0 6
.1 .4 .7 .7 .0 .1 .2
4 4 6 6 0 8 8
.8 .1 .5 .1
1 0 4 9
9 8 3 1 8 3 ,5 0
.8 .1 .5 .8
8 0 4 0
5 2 2 .5 3
2 ,0 7 4 .3 3
2 7 4 2 5 3 0
8 3 0 0 0 0 8 7 3
.6 .8 .2 .7 .0 .0 .4
8 1 3 6 0 0 8
5 5 7 .4 8 7 .6 5 0 0 .5 0 .0 0 .0 0 .6 1 ,1 4 6 .2
6 3 3 0 0 2 4
0 0 1 7 0 0 0 0 1 7 0
.0 .0 .0 .0 .0 .6 .6
0 0 0 0 0 2 2
0 0 0 0 0 0 0
.0 .0 .0 .0 .0 .6 .6
0 0 0 0 0 2 2
0 0 7 5 0 0 0 7 5
.0 .0 .0 .0 .0 .6 .6
0 0 0 0 0 2 2
0 0 0 0 0 4 4
.0 .0 .0 .0 .0 .9 .9
0 0 0 0 0 6 6
9 8 0 0 9 7 2
.6 .0 .0 .1
9 0 0 7
9 8 0 0 1 ,2 4 4
9 0 0 3
0 0 0 1 7 0
.0 .0 .0 .6
0 0 0 2
0 0 0 0
.0 .0 .0 .6
0 0 0 2
0 0 0 7 5
.0 .0 .0 .6
0 0 0 2
9 8 0 0 1 0 3
.6 .0 .0 .6
9 0 0 5
.6 .0 .0 .9
6 0 .6 2
1 8 1 -2 7 0 n a p 2 0 .0 0 5 .4 2 0 .0 0 0 .0 0 0 .0 0 5 0 .6 2 0 .0 0 7 6 .0 4
6 9 3 1 8 9 4
0 0 4 0
2 8 6 .6 2 2 .9 6 .3 3 ,5 0 7 .8
8 1 9 3
3 3 9 0
6 0 4 7
1 4 4 0
K ü lö n b s é g K u m u lá lt k ü lö n b s é g
-4 4 9 .6 4 -4 4 9 .6 4
8 2 9 .4 0 3 7 9 .7 6
-1 1 0 .0 0 2 6 9 .7 6
7 5 .4 2 3 4 5 .1 8
-1 9 .1 7 3 2 6 .0 1
4 4 .9 6 3 7 0 .9 7
-3 7 0 .9 7 0 .0 0
0 .0 0 0 .0 0
K ü lö n b s é g % - b a n K u m u lá lt k ü lö n b s é g
-1 2 .8 2 % -1 2 .8 2 %
2 3 .6 4 % 1 0 .8 3 %
-3 .1 4 % 7 .6 9 %
2 .1 5 % 9 .8 4 %
-0 .5 5 % 9 .2 9 %
1 .2 8 % 1 0 .5 8 %
-1 0 .5 8 % 0 .0 0 %
0 .0 0 % 0 .0 0 %
a z ö ss z e s e s z k ö z % -b a n :
5 .9 0 %
K a m a tlá b k o c k á z a t s z á m s z e r ü s íté s e : L e já r a ti id ô K ü lö n b s é g É r té k e k 1 -3 0 n a p -4 4 9 .6 4 0 .5 0 3 1 -9 0 n a p 8 2 9 .4 0 1 .0 0 9 1 -1 8 0 n a p -1 1 0 .0 0 1 .5 0 1 8 1 -2 7 0 n a p 7 5 .4 2 2 .0 0 2 7 1 -3 6 5 n a p -1 9 .1 7 3 .0 0 1 é v f e le tt -3 2 6 .0 1 1 .0 0 Ö sszesen
-2 2 8 2 -1 6 1 5 -5 -3 2 2 0
4 9 5 0 7 6 6
.8 .4 .0 .8 .5 .0 .9
2 0 0 4 1 1 0
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Készletmodellek alkalmazása a pénzgazdálkodásra 1.
A bank esetében felmerülő fizetési igények típusai: a.) Készpénzes: Véletlenszerű fizetési igény; Határozott fizetési igény; b.) Készpénz nélküli: Külső klíringkör (véletlenszerű és határozott) Belső klíringkör (véletlenszerű és határozott)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2. Fedezet biztosítása: - Bankközi hitelfelvétellel; - Az MNB-nél vezetett tartalékszámla terhére; - A KELER-nél zárolt értékpapírok eladásával; - A bank számára jóváírt tételekből adódó pénzeszközzel; - A bankok kvázi giro-számla egyenlegéből.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A pénzkészlettel kapcsolatban felmerülő költségek I. Készlettartás költsége: finanszírozás; Tárolás; Pénzkészletben okozott kár; Lopás; Biztosítás; II. Készletkifutás költsége: Elveszett ügyletek bruttó nyeresége; Felesleges kapacitások; Goodwill elvesztése; III. Rendelési költségek Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Baumol modell A Wilson féle raktár gazdálkodási modell alkalmazása a pénzgazdálkodásra; Célja: Minimalizálni a készlettartás költségeit; Feltételezései: egyenletes és folyamatos pénzkészlet felhasználás; ha a pénzkészlet elfogy, újat rendelnek; A modell az optimális rendelésnagyságot állapítja meg, ami megfelel a maximális pénzkészletállománynak. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Baumol modell
pénzállomány
Diagram:
A rendelés nagysága: C=
Maximális állomány
Pénzkészlet feltöltés
2*D*b i
i: a készlettartás költsége; D: adott időszakban a készpénzkiáramlás nagysága; b: egy rendelés költsége
Átlagos állomány
hónap
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A Baumol modell feltételezései: 1. 2. 3. 4.
A bank állandó stabil környezetben működik, ahol a pénzáramok biztosak és állandóak; Az egy periódus alatti kiáramlás (D) folyamatos; A készpénzrendelés időszakonként, mindig állandó (b) tranzakciós költséggel jár; A pénzkészlet tartásával a bank kamathozamot veszít; a kamatláb nagysága éven belül állandó. Kritikája!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Miller--Orr modell Miller Figyelembe veszi a pénzbevételeket és pénzkiadásokat is; A modell azt vizsgálja, hogyan kell a pénzeszközökkel gazdálkodni, ha nem tudjuk előre jelezni a pénzbevételeket és pénzkiadásokat; Alsó és felső korlátot állapít meg. A felső korlát átlépése esetén alacsonyabb készletszintre kell visszatérni; Az alsókorlát átlépése esetén a pénzkészlet feltöltődik egy meghatározott szintre.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Miller--Orr modell Miller Alsó és felső korlátok közötti eltérés =
pénzkészlet
Diagram:
Felső korlát
(
Visszatérési pont
Alsó korlát
Idő Bankismeret
¾*
Transzkaciós ktg * pénzáramlás varianciája Napi kamatláb
)
1/3
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
További hasznos információk: 1. Bozsik Sándor: Banküzemtan 1997. 11. fejezet; 2. www.mnb.hu 3. Stabilitási jelentés 2008: www.mnb.hu;
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamatlábkezelés I. Gap és duráció duráció!!
Bankismeret
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Témakörök 1. Eszközök kamatlábkockázata: Kötvények értékelése 2. Duráció fogalma: diszkont kötvények és a duráció; kamatozó kötvények és a duráció . 3. Kötvények volatilitása 4. A duráció és a volatilitás közötti kapcsolat 5. Fix hozamú értékpapírok tulajdonságai 6. Lejárati szerkezet elemzés GAP számítás;
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
218
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az eszközök kamatlábkockázata A bankok kamatlábváltozásra való érzékenysége > gazdálkodó szervezetek kamatlábváltozásra való érzékenysége. A kamatlábkörnyezet változása milyen érzékenyen érinti a pénzintézet gazdálkodásának sikerességét.
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
219
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamatlábkockázat megjelenése!
Árfolyam
Példa: 100 Ft névértékű, 1 éves 10%-os kamatú kötvény
110 Ft
+10%
100 Ft 99 Ft
+11% -1% Ha itt eladom, még tőkét is veszítek!
Lejárat Futamidő
Vásárláskor még 10% volt a piaci hozamszint, az azt követő pillanatban azonban már 11%!!! A piaci helyzet változását okozhatja pl. egy rendkívüli MNB kamatemelés vagy egy rossz inflációs adat 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
220
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kötvényértékelő képlet Mi Mi határozza meg az értékpapírok árfolyamát? Az értékpapír kamatlába; A piacon aktuálisan elvárt hozam; Az értékpapír névértéke; Az értékpapír lejárata;
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
221
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Minden értékpapír árfolyama megegyezik az abból elérhető jövőbeni pénzáramok jelenre diszkontált értékösszegével!
A diszkontláb = a hasonló kockázatú és lejáratú értékpapíroktól elvárt hozam P0= Σct / (1+i)t + F / (1+i)N ct:: A t. időpontban esedékes kamatfizetés nagysága; F: A kötvény névértéke; N: A kötvény lejárata; i: diszkontláb; P0: az értékpapír jelenértéke
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
222
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az elvárt hozam összetevői Az áremelkedés kompenzálása
A pénzünket kölcsönvevő kompenzálja az árak emelkedését!
Jutalom, mert nem költjük el a pénzünket a jelenben 2008.10.27.
Másként kockázati prémium
Kockázati felár Inflációs felár Reál betéti hozam
Betéti hozam
Elvárt hozam
Előre ismert Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
223
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
N
P0=Σ ct / (1+i)t + F / (1+i)N t=1
Kamatfizetések jelenértéke
Lejáratkor esedékes névérték jelenértéke
Az érték két összetevője, amit a befektető kap a kötvényért!
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
224
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamatfizetések vizsgálata 1. Változó kamatozás a kamatláb egy pénzpiaci hozamhoz kötött; az egyes kamatfizetések különböznek, melyeket egyszeri független kifizetésként kezelünk; Mihez kötjük a kamatlábat? (JB-i alapkamat, kincstárjegy hozam); 2. Fix kamatozás
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
225
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamatfizetések vizsgálata 1. feltételezés: Nincs kamatfizetés! a.) Zéró kuponú (diszkont kötvény); b.) A kötvény másodlagos piacon történő értékesítésekor. Névérték elválik a kamatfizetéstől PO (principal(principal-only only) „csak névérték”
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
226
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2. feltételezés: Csak kamatfizetés van! Ekkor egy csak kamatot fizető értékpapírt kapunk. IO (interest only) Ha a kamatfizetés fix: annuitás, ami lehet örökjáradék is; Consol (jelző) A kamatváltozásokra a legérzékenyebben reagál! 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
227
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Duration (átlagos hátralévő futamidő) Kifizetés
Diszkont kötvények esetében a Duration megegyezik a hátralévő futamidővel!
Idő (év)
Duration (év)
Lejárat Utolsó Kifizetés (110 Ft)
3
Kamatozó kötvények esetében a Duration mindig kisebb, mint a hátralévő futamidő!
Kifizetések (10 Ft / év)
Idő (év)
Duration (év) Lejárat 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
228 228
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mi a duráció? Duráció, duration, Dur Átlagos hátralévő futamidő; Az értékpapír átlagos élettartamát jelöli; A kötvény kamatláb érzékenységét méri; Kockázat mérőszáma; Az átlagos idő, ami alatt a befektetés megtérül; Zéró kuponú kötvények (pl. diszkont kincstárjegy) durációja és lejárata megegyezik. (Itt nincs közbenső pénzáram); Kamatozó kötvények esetében a duráció mindig kisebb, mint a futamidő! Mindig pozitív érték! 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
229
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Duráció képlettel N
N
D = Σ vt * t = 1 / P0 * [Σ ct / (1+i)t * t + F / (1+i)N * N] N] t=1
t=1
A hátralévő átlagos futamidő kiszámítását egy angol aktuárius, Frederick Macaulay javasolta először 1938-ban.
Macaulay először kiszámolta, hogy az egyes évek pénzáramlásai mekkora súllyal esnek latba a jelenérték kiszámításakor.
Az így kapott súlyokkal beszorozta az adott pénzáramokhoz tartozó éveket, és eljutott a hátralévő átlagos futamidőig 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
230
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Duráció számítása t
Kamatláb
Pénzáramlás (Ct)
PV (Ct)
Vt
1
20%
12
10
13,1%
0,13
2
20%
12
8,3
11,0%
0,22
3
20%
12
6,9
9,1%
0,27
4
20%
12
5,8
7,6%
0,3
5
20%
112
45
59,2%
2,96
76,1
100,0%
3,89
Összesen:
kötvény lejárata 5 év; kötvény kamata 12 % p.a. kamatkörnyezet (piaci kamatláb) 20 % p.a. névérték 100 2008.10.27.
t*Vt
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
Duráció
231
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kötvények árrugalmassága Árrugalmasság (E): A piaci kamatláb 1%-os változásának hatására hogyan változik az árfolyam!? Képlettel: E = (∆ (∆P0 / P0) / (∆ ( ∆i / i) < 0 Az árrugalmasság mindig negatív; Az árfolyam és a piaci kamatok mindig egymással ellentétesen változnak; Ha a piaci kamatláb nő, az árfolyam csökken és fordítva! 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
232
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Árfolyam és a kötvényhozam közötti kapcsolat Egyre drágábban jutunk ugyanazon kifizetés-struktúrájú kötvényhez
Egyre olcsóbban jutunk ugyanazon kifizetés-struktúrájú kötvényhez
Az árfolyam emelkedik 0.év
-103
-102
-101
-1 0 0
-99
-98
-97
-96
1.év
10
10
10
10
10
10
10
10
2.év
10
10
10
10
10
10
10
10
3.év
10
10
10
10
10
10
10
10
4.év
10
10
10
10
10
10
10
10
5.év
110
110
110
110
110
110
110
110
IRR
9,22%
9,48%
9,74%
1 0 ,0 0 %
10,27%
10,53%
10,81%
11,08%
A piaci hozam csökken 2008.10.27.
Az árfolyam csökken
A piaci hozam emelkedik
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
233
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Duráció és árrugalmasság E = D * (i / (1 + i)) E: kamatláb árrugalmassága; (<0) D: duráció; (>0) i: piaci kamatláb (Az egyenlőség abszolút érték esetén igaz!)
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
234
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mitől függ a duráció? Annál nagyobb, minél hosszabb a kötvény lejárata; Annál nagyobb minél kisebb a piaci kamatláb; Az árváltozás képletébe behelyettesítve!
∆P0 = -D * ((∆ ∆i / (1+i))*P0 Mitől függ az árfolyam (ár) változása: duráció; piaci kamatláb; Példa: ∆P = -3,89 * (0,01/1,1)*100 = -3,53 Vagyis: ha a kamatláb 1%-al nő, az árfolyam 3,53%-al csökken! 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
235
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Lejárati szerkezet elemzés Kamatláb változásra mi reagál érzékenyen? egyes eszközök
bankok
Bankok esetében erről akkor beszélünk, ha az eszközök és a források fix kamatozásúak;
Mivel védekezhet a bank a kamatlábak változása ellen? Teljes védelmet nyújt ez? 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
236
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A lejáró forrásokat és hiteleket csak új kamatláb mellett lehet megújítani. Eszközök és források lejáratát közelíteni kell egymáshoz! Ha az eszközök és a források lejárata összhangban van és az eszközök és a források fix kamatozásúak, a kamatlábkockázat kivédhető a bankok esetében! 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
237
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Lejárati szerkezet tábla Eszközök és források csoportosítása kamatlábra való érzékenység szerint; A kamatlábra érzékeny eszközök és források felosztása a tényleges lejárat szerint történik; A kamatlábra érzéketlen eszközöket 3 évnél hosszabb lejáratúnak tekintik; Elszámolási betétszámlák 80 %-át úgy tekintik, mintha nem lenne lejáratuk, 10-10 %át pedig 2 évnél rövidebb lejárattal értelmezik; 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
238
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Elszámolási betétszámlák 80 %-át úgy tekintik, mintha nem lenne lejáratuk, 10-10 %-át pedig 2 évnél rövidebb lejárattal értelmezik; A 3 évnél hosszabb lejáratú források nagy része a saját tőke; a.) Megfelelő eszköztételekből kivonják a megfelelő forrástételeket; b.) A kapott különbségeket kockázati faktorokkal szorozzák be, majd osztják a mérlegfőösszeggel;
GAP (rés) %
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
239
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
GAP értelmezése a.) Pozitív GAP az eszközök átlagos lejárata nagyobb; - Ha a kamatlábak emelkednek, a bank nyeresége csökken; - Ha a kamatlábak csökkennek, a bank nyeresége nő; b.) Negatív GAP a források átlagos lejárata nagyobb; - A pozitív GAP esetében leírtak ellentéteként alakul. 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
240
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
- 5%-on belüli GAP: alacsony kamatlábkockázatra való érzékenység; - 5-10% közötti GAP: a kamatlábkockázatra való érzékenység közepesnek mondható; - 10% fölötti GAP a kamatláb kockázatra való érzékenység magas!
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
241
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
További hasznos információk: 1. Bozsik Sándor: Banküzemtan 1997. 12. fejezet; 2. www.mnb.hu 3. Stabilitási jelentés 2008: www.mnb.hu;
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
242
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
243
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamatlábkezelés II. Hozamgörbe, hozamgörbével kapcsolatos elméletek.
Bankismeret
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Témakörök 1. Hozamgörbe definíciója Miért van rá szükség? 2. Hozamgörbe és a kamatlábciklusok recesszió; fellendülés; virágzás; visszaesés. 3. Hozamgörbével kapcsolatos elméletek a.) Gazdasági várakozások elmélete; b.) Likviditáspreferencia elmélet; c.) Piacszegmentációs elmélet 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
245
Kamatlábak alakulása az üzleti ciklusban Kamatláb Rövid távú kamatláb
Hosszú távú kamatláb
Recesszió Fellendülés Virágzás
Visszaesés
Idő
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Hozamgörbe alakja Recesszió
Fellendülés
Hozam
Hozam
Lejárat Virágzás
Lejárat Visszaesés
Hozam
Hozam
Lejárat
Lejárat
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Hozamgörbe és kamatlábak lejárati szerkezete Mi a hozamgörbe? A hozamgörbe megmutatja a lejárat és a hozam közötti kapcsolatot az azonos kockázatú értékpapírok esetén. (pl. állampapírok) i = f {N} Másként: kamatlábak lejárati szerkezete!
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
248
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hozamgörbe alakjai 1. Emelkedő (pozitív meredekségű); 2. Csökkenő (negatív meredekségű); 3. Lapos (zéró meredekségű); 4. Hullámos (a meredekség változik); Mit mutat meg: A kamatlábak színvonalát! magas 2008.10.27.
változó Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
alacsony 249
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hozamgörbe szerkesztés célja Meghatározni azon értékpapírokat, melyek hozamai eltérnek a hasonló lejáratú, azonos kockázatú kötvények kamataitól. „kívülállók” Felül árazott értékpapírok
2008.10.27.
Alul árazott értékpapírok
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
250
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Ha a kötvénypiac tökéletesen működik, minden értékpapírnak helyes az árfolyama (a görbén fekszik); Az elemzést torzítja: - Tranzakciós költségek; - Adók; - Újabb kibocsátások, stb.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hozamgörbe használata Amit vizsgálni kell: Hol helyezkedik el a görbéhez képest az értékpapír hozama? a.) Görbe felett: A hozam magas, árfolyam alacsony A spekuláció az árfolyam emelkedésére irányul; b.) Görbe alatt: A hozam alacsony, árfolyam magas A spekuláció az árfolyam esésére irányul 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
252
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Hozamgörbe és a kamatlábciklus A kamatlábciklus elmélet: A kamatlábak alakulását próbálja magyarázni, a konjunktúra ciklus változása alatt; Hogyan igazodnak a konjunktúra alakulásához a rövid és a hosszú lejáratú kamatlábak? recesszió fellendülés A kamatlábak csökkennek! A kamatlábak nőnek! 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
253
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hozamgörbe alakja a gazdasági ciklusok függvényében 1. 2. 3. 4.
Recesszió Fellendülés Virágzás Visszaesés
Szakaszok
2008.10.27.
Hogyan viselkednek a bankok ezekben a periódusokban?
Kamatszint Hitelkereslet Banki likviditás
Fő feladatok
1.
alacsony
gyenge
maximumon
Forrásköltség csökkentés
2.
emelkedő
növekvő
csökkenő
Megfelelő kihelyezés
3.
magas
erős
minimumon
Likviditás kezelés
4.
csökkenő
gyengülő
növekvő
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
Minősített hitelek kezelése 254
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Gazdasági várakozások elmélete A befektetők elvárásai a jövőbeni rövid lejáratú kamatlábakra vonatkozóan meghatározza a hozamgörbe meredekségét. Mivel a csak a várakozások hatásaival magyarázzák a hozamgörbét Egyszerű várakozáselmélet
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
255
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az elmélet feltételezései: A befektetők profitmaximalizálók, várakozásaik erősek, egységesek és tartósak; Tökéletes bizonyossággal előre tudják jelezni a kamatlábakat; Nincsenek tranzakciós költségek; Várható kamatláb általános képlete: n n E[rm ] = [(1+rm+n)m+n / (1+rm)m] - 1
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
256
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Likviditáspreferencia elmélet Hicks nevéhez fűződik; Azt kutatta, hogy átlagosan miért magasabbak a hosszú lejáratú kamatlábak, mint a rövidebbek; A jövőbeni kamatlábak és árfolyamok bizonytalansága miatt a befektetőknek díjat kell kapniuk, hogy vállalják a kamatláb és lejárat bizonytalanságból eredő kockázatot hosszabb távon; A várakozások elméletében felállított egyenlőség valójában egyenlőtlenség; 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
257
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az egyenlőtlenséget a likviditási prémium állítja helyre: n n (1+rm) *(1+E[rm])n*(1+fm)
n
= (1+rm+n)m+n
Vagyis a hozamgörbe alakját a jövőbeli rövid lejáratú kamatlábakra vonatkozó várakozások és a likviditáspreferencia határozza meg.
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
258
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Piacszegmentációs elmélet Egy intézményi megközelítés, mely a piaci résztvevők kockázatkezelő magatartására összpontosít; Szegmentált piacok keresletét és kínálatát alakító erők meghatározzák az ezen a piacon elérhető hozamok nagyságát; Képlettel nem írható le
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
259
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Várható magatartások a.) rövid távú szegmens likviditást igénylő vállalatok dominálnak (bankok, pénzpiaci alapok, stb); főként a tőke biztonságára figyelnek, mint a jövedelemre; Rövid távú eszközökbe fektetve felverik ezen eszközök árát, alacsony kamatlábak esetén; b.) hosszú távú szegmens hosszú távú forrásokkal rendelező befektetők dominálnak (életbiztosítók, nyugdíjbiztosítók); Hosszú távú eszközökbe fektetnek; Cél a jövedelem biztonsága. 2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
260
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
c.) Középtávú szegmens Az itt tevékenykedő intézmények köre nehezen meghatározható; Átfedő piacok, a piacszegmentáció szélsőséges változata ellen érvelnek; Egy lejárati szegmensben a kereslet és kínálat erői döntik el az árakat, a jövőben várható hozamok és kamatlábak kivételével.
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
261
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
További hasznos információk: 1. Bozsik Sándor: Banküzemtan 1997. 12. fejezet; 2. www.mnb.hu 3. Bodie/Kane/Marcus: Befektetések;
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
262
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
2008.10.27.
Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret
263
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Költségek típusai, tevékenység alapú költségelemzés
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A költségszerkezet és változásának főbb tendenciái Költségszerkezet: • Azon arányszámok, melyek az egyes költségcsoportok viszonylagos nagyságát fejezik ki; • Alkalmas a vállalkozás összes költségének a jellemzésére (viszonyszámok képzése); • Alkalmas az egyes költséghelyek vagy költségviselők (termékek, tevékenységek) belső struktúrájának a jellemzésére is; • Mindig az elemzés célja dönti el, hogy a költségszerkezet meghatározásához milyen költségcsoportosítási ismérvet alkalmaznak. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A költségszerkezet és változásának főbb tendenciái A leggyakrabban alkalmazott csoportképző ismérvek: • Költség nemek; • Költséghelyek és költségviselők; • Termelési volumennel való összefüggés; • Költségek közgazdasági tartalma; • Különböző költségokozati, költség elszámolási szempontok.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A költségszerkezet és változásának főbb tendenciái Közvetett költségek súlyának, növekvő tendenciájának okai: • A tágan értelmezett marketingköltség gyors növekedése (bankszektorban is jellemző); • Gyártástechnológia fejlődése; • Érdek-érdekeltségi hatáselemek; • Költésnövelő hatású tervezési módszerek;
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Állandó és változó költségek A volumennel való összefüggés szempontjából
Fix költség
Változó költség - proporcionális; - progresszív; - degresszív; - regresszív; Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tevékenységalapú költségelemzés Activity Based Costing • Robert Kaplan, Robin Cooper, H. Thomas Johnson: Harvard 1987; • Kezdetben a sikeres költséggazdálkodás titka a közvetlen munkaerő és a gépek hatékony kihasználása volt; • A vezetők információ igénye megnőtt a folyamatok, termékek és vevők költségeiről; • Az ABC rendszer lehetővé teszi, hogy a közvetlen és egyéb költségeket először tevékenységekre és folyamatokra, majd termékekre, szolgáltatásokra és vevőkre osszák szét; • Létrejön a tevékenységalapú költséggazdálkodás (ABM)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ABM
Operatív ABM Csináljuk jól, amit csinálunk!
Stratégiai ABM Csináljuk azt ami jó!
Az elvégzendő tevékenységek kiválasztása
A tevékenységek hatékonyabb elvégzése
•Terméktervezés; •Termék és vevőösszetétel; •Beszállítói kapcsolatok; •Vevőkapcsolatok; •Ármeghatározás; •Szállítás, csomagolás; •Rendelési tételnyagyság; •Piacszegmentáció; •Elosztási csatornák.
•Tevékenységmenedzsment; •Folyamatok újraszervezése (BPR); •Teljes körű minőségbiztosítás; •Teljesítmény mérés;
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az ABC kialakulása a szolgáltató szektorban • • • •
Változó versenykörnyezet az 1980-as évek óta; Dereguláció, liberalizáció; Növekszik az vezetés információs igénye; A szolgáltató szektor kiválóan alkalmas az ABC elemzésre (a költségek jó része közvetett és fix); • A szolgáltató vállalatoknak az erőforrásaikat előre kell biztosítaniuk; • Határköltség problematikája a szolgáltató szektorban;
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Értékközpontú vezetés Termékek és ügyfelek menedzselése • Pl: csekkszámla, megtakarítási számla, fogyasztói és kereskedelmi hitel…stb. Minegyik saját jellemzői révén különböző mértékben veszi igénybe a szervezet erőforrásait; • A termékmix folyamatos értékelése szükséges; • Az ügyfelek közgazdasági jellemzőire kell koncentrálni; • Ügyfélszerzés problematikája (régi-, új ügyfél);
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Értéklánc alkalmazása Infrastruktúragazdálkodás Emberierőforrás-gazdálkodás Rendszer/technológia fejlesztése és fenntartása Pénzügyek és kockázatok menedzselése Számlák Hitelezés és vezetése és hitelmonitoring feldolgozása
Marketing Új és termékek Befektetések értékesítés fejlesztése kezelése
Eszközök behajtása
Bankismeret
Közönségszolgálat
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kiegyensúlyozott üzleti mutatószámrendszer – Balanced Business Scorecard, BBS Pénzügyi szemlélet Milyennek látszunk a részvényesek szemszögéből?
Fogyasztói szemlélet Milyennek látnak a fogyasztóink?
Vállalaton belüli szemlélet Mit kell meghaladnunk?
Innovációs és tanulási szemlélet Képesek vagyunk-e fejlődni és értéket teremteni? Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A tevékenységalapú költségelemzés használata Stratégiai értékgazdálkodás
Ügyféljövedelmezőség
Termékköltségelemzés
Működési költség gazdálkodás Költségcsökkentés
Stratégiai tervezés Tevékenységalapú vezetés
Erőforrás gazdálkodás
Folytonos vezetés
Tevékenységalapú költségelemzés
Folyamat vezetés
Bankismeret
Teljesítménymenedzsment
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tevékenységalapú költségelemzés folyamata Tranzakciós rendszerek Főkönyvek
Kiigazítások
Költségösszevonások Tevékenységek listája Tevékenységek mércéje
Hozzárendelési szabályok Tevékenységek költségei
Felhasználás
Tevékenységek költségrátái Erőforrásszámla
Bevétel, mérleg finanszírozási ráták
Bankismeret
Beszámolók
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tevékenységlista elkészítése • Tevékenységalapú információs rendszer alapja a tevékenység; • A tevékenységek jellemzői: - Ugyan az a tevékenység több funkcionális területen megjelenik; - Minden munkavégzés a szervezeten belüli tevékenységek szerint osztályozható; - A tevékenységeknek általában mérhető outputja van; - A tevékenységek emberi és más erőforrásokat hasznosítanak. • A tevékenységlista meghatározásának szintje a szervezet különböző részeiben változó lehet; • A tevékenységek definiálása pontos legyen. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Költségek tevékenységekhez rendelése 1. -
Főkönyvek: A törvény által szabályozott pénzügyi beszámolók forrásai; Jogi alapegységként számla szintű mélységig részletezett formában rögzítik az adatokat; Több fajta költségbázis létezik (aktuális, költségvetésben tervezet, előre tervezett, előre jelzett); Adatok stabilitása fontos szempont a költségadatok időhorizontjának megválasztásához.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Költségek tevékenységekhez rendelése 2. Kiigazítások - Az adatokat úgy kell összegyűjteni, hogy a komponenseket, ha a döntéshozatal ezt megkívánja, újra szét lehessen választani. - Célszerű bizonyos költségeket külön gyűjteni. 3. Költségösszevonások - Az egyes költségszámlákat összevonják, csoportosítják; - Csak ugyan olyan tulajdonságokkal rendelkező számlák kerülhetnek egy csoportba; - célja: Idő és pénzmegtakarítás az információ szerzés során, illetve kevesebb hozzárendelési szabály alkalmazása. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Költségek tevékenységekhez rendelése 4. Hozzárendelési szabályok - Ezek adják a költség hozzárendelés alapját a számláktól a tevékenységig; - Mivel egy alkalmazott több tevékenységben is részt vesz, az időfelhasználás alapú hozzárendelés a legkedvezőbb megoldás; - Egyéni technikák: interjú készítés, historikus átlagolás, előre meghatározott időnormák alkalmazása;
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Költségek tevékenységekhez rendelése 5. Tevékenységek költségei - Az adott felelősségi központon belüli összes költség, ami az adott tevékenységhez kapcsolható;
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tevékenységek
Alkalmazotti költség
Munkaállomás költsége
Információtechnika működési költsége
Kommunikációs költség
Információs rendszer költsége
Hozzárendelési szabály
Tevékenységre fordított idő
Hely használása
Rendszer használata
Becsült használat
Becsült használat
Tevékenység költsége
Piaci figyelem fenntartása
6 303
1 650
0
960
3 156
12 069
Kereskedelem
8 453
2 211
…
…
…
….
Pozícionálás
…..
….
.…
…
….
Menedzsment beszámoló
…..
….
….
….
…
…
……
…..
…
….
….
….
….
22 431
6 213
7 981
2 560
5 260
44 445
Teljes költség
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A tevékenységek költségviselőkhöz kötése • Tevékenységmércék: segítségével egy adott tevékenység egységköltsége becsülhető meg; • Pl: Az ügyfélkérés, kérvények kezelésének mércéje lehet a beérkezett űrlapok száma és az azokkal eltöltött idő; • Tevékenységfelhasználás: Az egyes felelősségi centrumokon belül végzett tevékenységeknek a tevékenységmércében kifejezett mennyisége; • Pl: A tevékenység az ügyféltanácsadói munka, a mérce a megkötött hitelszerződések száma; • Erőforrásszámla: A tevékenységek felsorolása, hozzárendelve azt, hogy melyik költségviselő mennyit „fogyasztott” belőle. Az egyes költségviselő költségeinek és nyereségének kiszámítására szolgál. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az érték megjelenése a beszámolóban • Az érték növelés módjai: - egy adott tevékenység, illetve folyamat által teremtett érték javításával; - adott tevékenység vagy folyamat költségének csökkentésével; • Minden a termékek vagy szolgáltatások nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tevékenység hozzáad az értékhez. • Fontos, hogy a magatartást meghatározó tényezők megfelelő figyelmet kapjanak, és az egyes vezetők motiválva legyenek.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Felhasznált irodalom • Dr. Illés Mária: Vezetői Gazdaságtan • R.S. Kaplan, R. Cooper: Költség és Hatás • Julie Mabberley: Pénzügyi intézmények controllingja
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Banki bevételek típusai, kamatrés számítás
Bankismeret
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bank bevételei az eredménykimutatás alapján 1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek; 2. Értékpapírból származó bevételek (osztalék és részesedés); 3. Jutalék és díjbevételek (pénzügyi és befektetési szolgáltatásból) 4. Üzleti tevékenységből származó bevételek 5. Rendkívüli bevételek
2008.11.17
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az OTP Bank bevételei 20062006-07 07--ben 2006 Mó Ft % Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek Bevételek értékpapírból Kapott jutalék és díjbevételek
2008.11.17
2007 Mó Ft
%
318 391 16 252
41% 2%
401 014 18 920
40% 2%
146 691
19%
153 346
15%
Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Rendkívüli bevételek
245 555 44 703
32% 6%
409 212 24 217
41% 2%
Bevételek összesen
771 592
100%
1 006 709
100%
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A kamatrés és számításának formái Mi a bank kamateredménye? A betéti kamat és hitel kamat közti különbözet legáltalánosabban. A kamatrés számítást mindig átlagos állományokkal kell elvégezni. Ennek megfelelően három fajtáját különböztetjük meg: a.) kamateredmény a teljes eszközállományon (interest margin); b.) kamateredmény a kamatozó eszközökön; c.) spread.
2008.11.17
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamateredmény számítási módszerek és képletek 1. Kamateredmény a teljes eszközállomány (interest margin): Kamatbevétel – kamatráfordítás Átlagos mérlegfőösszeg
* 100
2. Kamateredmény a kamatozó eszközökön: Kamatbevétel – kamatráfordítás Kamatozó eszközök átlagos állománya
* 100
3. Spread: Kamatozó eszközök átlagkamata (%) – Kamatozó források átlagkamata (%) 2008.11.17
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A kamatrés számítás általánosítható problémái A problémák az előző időszakkal történő összehasonlítás során merülnek fel. 1. Jegybanki kötelező tartalékolás szabályának változása
Nem piaci kamatozású;
A JB nem minden esetben fizet kamatot a kötelező tartalékra;
A kötelező tartalék alapját, rátáját és kamatlábát a JB szabályozza. Mindhárom tényező változhat.
A tartalék alapját elsősorban az ügyfélbetétek képezik, de a nem kamatozó források egy része is lehet tartalék köteles. 2008.11.17
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2. Cél jellegű refinanszírozási hitelek
Ker.bankok alacsony kamatozású forrása;
Meghatározott hitelcélokra használható fel, meghatározott feltételekkel;
A kedvezményes hitelprogramok célja, kerete és feltételei változékonyak;
Nem piaci kamatozásúak sem az eszközök sem a források. Korrigált margemarge-számítás A kötelező tartalék eredményre gyakorolt hatását a tartalékköteles forrásoknál veszik figyelembe; A cél jellegű refin.források hatását az ezen forrásokból nyújtott hiteleknél veszi figyelembe. 2008.11.17
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Egyszerűsített bankmérleg
Megnevezés Eszközök Kamatozó eszközök Üzleti kihelyezések Kötelező tartalék (7%) Együtt Nem kamatozó eszközök Eszközök összesen Források Kamatozó források Nem kamatozó források Források összesen Kamateredmény
Kamatbevétel/k Átlagállomány Átlagkamatláb amatráfordítás
336 000
12%
40 320
25 200 361 200 38 800 400 000
3% 11,37%
756 41 068
10,27%
41 080
350 000 50 000 400 000 400 000
-9% -
31 500
-7,88% 2,39%
31 520 9 560
Marzsok: 1. Interest margin? 2. Kamateredmény a kamatozó eszközökön? 3. Spread?
2008.11.17
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az eredmény részekre bontása és a kamateredmény Az eredmény egyes tételeinek felosztása négy csoportba történik: Kamateredmény
2008.11.17
nem kamat bevételek és ráfordítások
működési költségek
Bankismeret
kockázati költségek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamateredmény A kamateredmény részekre bontásához a számviteli információk nem elégségesek; Belső kamatelszámolási rendszereket alkalmaznak; Belső elszámoló árak jelentősége; Az elszámoló árak technikája: Nettó belső elszámolási rendszer (single pool)
2008.11.17
Bruttó belső elszámolási rendszer (multiple pool)
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Nettó belső kamat elszámolási rendszer
2008.11.17
Egyetlen belső elszámoló árat használnak; A vizsgálni kívánt részegység (fiók, termék, ügyfél, értékesítési csatorna) eszköz és forrásállományai alapján részmérleget kell összeállítani. A részmérleg általában nincs egyensúlyban. Az összbanki forráshiány vagy forrástöbblet után kamatelszámolás történik a központi elszámolóházon keresztül. Ez a TREASURY! (A treasury haszna.) A Treasury elszámolóházi funkciója nem termel eredményt. Nyereség vagy veszteség a pénzpiaci kihelyezések és pénzpiaci források kamatából származik. A bank lehet nettó kihelyező és nettó forrásgyűjtő a pénzpiacon. Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bruttó belső kamatelszámolási rendszer Több belső elszámoló árat használnak; A belső elszámoló árakat eszköz és forráscsoportonként állapítják meg; Elszámolás lépései: a.) Az elszámolóház a befolyt források után különböző mértékű belső kamatot fizet a forrásgyűjtőknek; b.) Az elszámolóház finanszírozza a kihelyezéseket és belső kamatot fizet a kihelyezőknek; c.) A treasury haszna (ha van ilyen) csökkenti a betétek (források) belső kamatát és növeli a hitelek (eszközök) kamatát. 2008.11.17
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A Treasury kamateredménye 1. Saját pénzpiaci ügyletek kamata; 2. Belső pénzpiaci ügyletek belső kamateredménye; Tartalma: a.) A likviditásgazdálkodási tevékenységért kapott kamat; b.) A banki eszközök és források szerkezeti összetételének eltéréséből származó eredmény. (nyereség vagy veszteség)
2008.11.17
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A belső kamat megállapításának módszerei bruttó belső kamatelszámolás esetén 1. Kamatrés-felosztás: Alapelve: a kamateredmény egyik fele az eszközöket illeti meg, a másik fele a forrásokat illeti meg; Belső kamat megállapítása 1. Banki kamatláb - ellenkező oldali átlag kamatláb = „kamaterdmény” 2. Kamateredmény / 2 = „fél marzs” 3. Fél marzs – adott oldal saját kamatbevétele = „elszámoló ár” 2008.11.17
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa kamatrés felosztásra Hitelügyletek
Me
Átlagállomány Kamatbevétel
Kamat
1. ügylet
Mó Ft
11 000
1 540
14%
2. ügylet
Mó Ft
20 000
3 200
16%
3. ügylet
Mó Ft
20 000
2 910
14,55%
Összesen
Mó Ft
51 000
7 650
15%
1. Mennyi az elszámoló ár? 2. Mennyi a belső kamat? 3. Mennyi a kamateredmény? Az ellenkező oldali átlagkamat 8,5%
2008.11.17
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2. Piaci kamat módszere Minden egyes mérlegsort (terméket) önállóan értékel; Kérdés az alternatív piaci ügyleti kamatláb mértéke; Mi az alternatív piaci ügylet? Mi a kamatlejárat? Kamateredmény
2008.11.17
Üzleti (vagy ügyleti) kamathozam. Kondíciós hányad.
Lejárati kamathozam Struktúra járulék Kockázati kamateredmény
Az egyedi ügylet kamatának és az alternatív pénzpiaci ügylet kamatának különbözete. A kockázatmentes hozam.
Az aktív és passzív ügyletek kamatlejárat szerinti összetételéből adódó kamateredmény, mely az egyedi ügylet szintjén nem értelmezhető.
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A nem kamatozó állományok kezelése 1. Miért fontos ezen tételek felosztása? 2. Fontosabb csoportjaik
2008.11.17
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Köszönöm a figyelmet!
2008.11.17
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Pénzintézetek belső ellenőrzése
Bankismeret
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A belső ellenőrzés helye a bankok szervezetében 1. Független operatív munka; operatív vezetők; 2. Kívülről szemlél; 3. FB felügyeli
2008.11.24
Függetlenített belső ellenőrzés !
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A belső ellenőrzési rendszer kialakításának szempontjai Szolgáltatási tevékenység és sajátosságai; Szolgáltatási tevékenység kockázatai; Törvényi előírások: Belső ellenőrzési rendszer
Belső ellenőr
-Bankok; -Szakosított hiteliintézetek
-Szövetkezeti hitelintézet; -Pénzügyi vállalkozás
Elemei: Belső ellenőrzés
VIR
Tevékenységei: Vezetői -Folyamatban épített ellenőrzés; Információs -Vezetői ellenőrzés; Rendszer -Belső ellenőrzési szervezet. 2008.11.24
Bankismeret
Internal control!
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A belső ellenőrzési rendszer kialakításának szempontjai Célja:
Ügyfelek védelme; Tulajdonosok védelme; Pénzügyi és egyéb információk szolgáltatása;
Feladata:
Hatályos jogszabályok betartása; Belső szabályzatok kialakítása (jogszabályoknak megfelelően); Javaslattétel a hibák helyreállítására; Törvényességi, biztonsági és áttekinthetőségi szempontú ellenőrzés;
FB szerepe (alkalmazottak, vizsgálatai terv) 2008.11.24
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A belső ellenőrzési rendszer elemei 1. Folyamatba épített ellenőrzés A munkafolyamat végrehajtása során munkafolyamati szakaszonként ellenőrzési pontokat iktatunk be; A „négy szem elvének” érvényesülése; Az egyes szervezet munkatársainak kötelezettségei (SZMSZ, munkaköri leírások).
2. Vezetői ellenőrzés A munkafolyamatban épített ellenőrzés megvalósulásának vizsgálatai; Beszámoltatás, jelentések készítése, teljesítmény értékelés; Kettős jelentési rendszer kialakítása
3. Vezetői információs rendszer Vezetőség részére információk biztosítása; Külső adatszolgáltatáshoz szükséges információk biztosítása; 2008.11.24
Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
4. Függetlenített belső ellenőrzési szervezet (internal audit) Hpt. előírásainak betartása (magyar nyelvűség, jegybanki ellenőrizhetőség); Hpt. előírásai a feladatok vizsgálatok, munkaszervezés, felelősségi körök, FB , IG és az ügyvezetők tekintetében; Belső ellenőrzési szabályzat;
2008.11.24
Gál Erzsébet - Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A belső ellenőrzés éves munkarendje Éves vizsgálati terv
Jogszabályi előírásokon alapuló Kiszervezés; Hitelintézet pénzváltójának ellenőrzése; Kereskedési könyvi kockázatok; Pénzmosás megelőzésének vizsgálata; Peresített követelések vizsgálata.
2008.11.24
Kockázati kitettségen alapuló Aktív tevékenységek; (hitelezés, lejárt hitelek, befektetések, kockázatkezelés) Passzív tevékenységek (likviditáskezelés, treasury, E/F bizottság (ALCO); BO tevékenységek
Gál Erzsébet - Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A belső ellenőrzés éves munkarendje Éves belső ellenőrzési terv összeállítása, elfogadása; Terv szerinti vizsgálatok
Rendkívüli vizsgálatok
Az éves belső ellenőrzési terv végrehajtása Beszámolás
2008.11.24
Gál Erzsébet - Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A belső ellenőrzés kiemelt feladatai 1. Transzparencia: Szervezettség; Szabályszerűség;
2. Hatékonyság; 2. Kockázatkezelés eredményessége
2008.11.24
Gál Erzsébet - Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Belső ellenőrzési munkamódszerek 1. Folyamatvizsgálat
szabályozottság vizsgálata; 2. Belső ellenőrzési munkamódszerek:
Rendszerszemlélet; Kockázati pontok meghatározása; Egyszerűség; Tömörség.
3. Vizsgálati módszerek: 2008.11.24
Folyamatvizsgálat; Összehasonlítások, elemzések; Szemrevételezés; Munkalapok; (specializáció, részletezettség, teljeskörűség,) Mintavétel; (tételes, szúrópróbaszerű) interjú Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A belső ellenőrzési vizsgálat lebonyolítása 1. Felkészülés az ellenőrzési feladatok megtervezése); Tartalma: Vizsgálati célok kitűzése, Vizsgálat típusának kiválasztása (átfogó, cél-, utó- és témavizsgálat); Vizsgálat módszereinek kiválasztása. 2. A vizsgálat lebonyolítása 3. Vizsgálati jelentés elkészítése 4. Javaslatok végrehajtása 5. Utóvizsgálat 2008.11.24
Gál Erzsébet - Bankismeret
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Köszönöm a figyelmet!
2008.11.24
Bankismeret