Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14
A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás szerkezetében 1. Egy ország energiatermelése nemzetstratégiai kérdés 2. Magyarország jelentősen imporfűggő energiaellátásában Fosszilis energiahordozókra vetített import-függőségünk :61,3% a közlekedés 94%-os szénhidrogén-felhasználása 3. A zöldenergia termelés alacsony szintje – hazai termelésen belül Biomassza 16,5% - víz erőműi villamos energia 0,2% - a szél erőművi 0,3% 4. A zöldenergia felhasználás/potenciál rossz struktúrája biomassza tüzelésű erőművek hatásfoka 30% alatti 6-8 millió m3 kitermelt erdővagyonból évente 1 millió m3 aprítékfa nem hasznosul – faipari import vízenergia, mint a legnagyobb arányú megújuló forrás kiaknázatlan
2
A zöldenergiával kapcsolatos kormányzati politika alapvetései 1. ÚJ SZÉCHENYI TERV Kormány 2010.07.28-án mutatta be Hangsúlyos pillér: Zöldgazdaság-fejlesztési program 2. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 (NFM) OGY 2011.10.03 Cél: ellátásbiztonság - a versenyképesség - fenntarthatóság Megvalósítás: energiafüggőség oldása – állami szerepvállalás – iparági fejlesztések 3. NEMZETI KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (VM) -1307/2011 Kormány határozat célok - eszközrendszer – beavatkozási területek 4. K+F+I ÁGAZATI STRATÉGIAI FEHÉR KÖNYV „Energetika, környezetvédelem” témában (NIH - NGM) - folyamatban szakmai – társadalmi egyeztetés – 2012 IV. név közzététel 5. 2020-ig 14,63%-os megújuló energiafelhasználás (EU-s kötelezettségvállalás) 3
Válasz az energiastruktúra-váltással kapcsolatos kihívásokra I. 1. Új és hatékony technológiák bevezetése az alábbi kulcsterületeken: Ipari termelés energiatermelés és nem energiatermelési célú Közlekedés alternatív hajtásmódok, jelentős dekarbonizációs lehetőségek Nem ipari célú hőenergia felhasználás energiahatékony épületek, építőipar, építőanyagok LEGNAGYOBB MEGTAKARÍTÁSI POTENCIÁL 2. Társadalmi szemléletformálás szemlélet – piaci igény - gazdasági leképeződés
4
Válasz az energiastruktúra-váltással kapcsolatos kihívásokra II. Javaslatok a hatékony technológiák bevezetéséhez/kidolgozásához 1. Alkalmazásorientált kutatások finanszírozása Jelenleg a monitoring hiánya és az alacsony gazdasági hasznosulás jellemzi az elsősorban csak tudományos igényű K+F-eket 2. Technológia transzfer pilléreinek kiépítése cél: iparági szükségletek és a K+F kapacitások összekapcsolása 3. A gazdasági szereplők K+F igényeinek felmérése - BEKAPCSOLÓDÁSI PONT 5-10 éves távlatra kitekintő, integrált ágazati roadmap-ek a K+F irányokról, igényekről 4. Forrástérkép készítése EU, külföldi és hazai pályázati források, adórendszeren keresztüli eszközök + önrész kiegészítése lehetőségeinek kidolgozása 5. Oktatás fejlesztése – hosszú távú innovációs kapacitások életben tartása és fejlesztése mérnöki képzés fejlesztése (komoly agyelszívás) tanári pálya presztízsének visszaállítása természettudományos tanár = innovatív humántőke újratermelésének záloga 5
A zöldenergia fejlesztések iparstratégiai vonatkozásai Ipari termelés (energiatermelés és nem energiatermelési célú) - agroenergetika (fajtanemesítés, biomassza begyűjtés és feldolgozás, égőfejek fejlesztése, kazánok gyártása) - harmadik generációs (algákon alapuló) bioetanol kutatások – MOL önálló forrásból Közlekedés - Széchenyi Futam – alternatív hajtású járművek legrangosabb európai versenye (hidrogén, napenergia, sűrített levegő, elektromos hajtás) - elektromos autógyártó hazai potenciál (TZ-Elma, SoloDuo, Brixxon) Nem ipari célú hőenergia felhasználás energiahatékony épületek, építőipar, építőanyagok válság által legsúlyosabban érintett ágazat fellendülését hozhatja
6
A zöldenergia felhasználással, termeléssel kapcsolatos hazai és EU-s pályázati lehetőségek I. 1. Új Széchenyi Terv - Zöldgazdaság-fejlesztési program 2011 és 2013 között az Új Széchenyi Terv összesen 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és hazai forrás felhasználásával számol valamennyi kiemelt prioritás tekintetében ÉPÜLETENERGETIKA – MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉS + Zöld Beruházási Rendszer (NFM) nemzetközi karbonkvóta értékesítésből finanszírozott programok NAPKOLLEKTOR – ALTERNATÍV MEGHAJTÁSÚ BUSZOK - ÉPÜLETENERGETIKA 2. Eco-Innovation (Európai Bizottság) 30 millió euró Innovatív technológiát alkalmazó KKV-k prioritása Hazai együttműködő szervezet: HITA ÚJRAHASZNOSÍTÁS – ÉPÜLETEK, ÉPÍTŐIPAR – ÉLELMISZERIPAR - ZÖLDGAZDASÁG
7
A zöldenergia felhasználással, termeléssel kapcsolatos hazai és EU-s pályázati lehetőségek II. 3. HORIZON 2020 (2014-2020) – Kutatási és Innovációs Keretprogram közel 88 milliárd euró költségvetés – 4,7 millió új K+F munkahely a. Európai Kutatási Tanácsnak (EKT) támogatása 24,6 milliárd euró (EU-nak a tudományok terén világviszonylatban betöltött vezető szerepe) b. Iparfejlesztésre elkülönített 17,9 milliárd euró (innovációban, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása) c. Összefoglaló keretprogram 31,7 milliárd euró egészség, demográfiai változások és jólét – 8,03 élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, bioenergia – 4,15 biztonságos, tiszta és hatékony energia – 5,78 zöld, integrált közlekedési technológiák – 6,8 klímapolitika, erőforrás-hatékonyság, alapanyagok – 3,16 Innovatív és biztonságos társadalom – 3,82 8
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Dr. Lenner Áron Márk Iparstratégiai Főosztály – főosztályvezető
9
