Gépgyártás 2012. Konferencia, Budapest, 2012. november 14-16.
A HATVANY JÓZSEF INFORMATIKAI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA EDDIGI EREDMÉNYEI JÓZSEF HATVANY DOCTORAL SCHOOL FOR INFORMATION SCIENCE, ENGINEERING AND TECHNOLOGY: THE RESULTS ACHIEVED SO FAR
Tóth Tibor DSc Professor Emeritus
TARTALOMJEGYZÉK 1. Előzmények 2. A Doktori Iskola bemutatása: kutatási terület, képzési program 3. A DI belső szervezete 4. A DI hazai és nemzetközi kapcsolatai 5. Az eddig elért eredmények 6. C-SWOT analízis 7. Stratégiai értékelés 8. Köszönetnyilvánítás
2/22
1. ELŐZMÉNYEK A Miskolci Egyetemen a doktori képzés 1992. február 1 -jén kísérleti jelleggel, 1994-től pedig akkreditált doktori programok keretében indult meg. Hat egyetemi karon kilenc doktori program hat tudományágban eredményesen működött 2001. áprilisában megjelent 51/2001. (IV.3 .) Kormányrendelet „A doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről” szerint a doktori képzés átszervezésére került sor. Ezen rendelet alapján, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) állásfoglalásainak figyelembevételével pályáztak a doktori programmal rendelkező karok doktori iskolák létrehozására. 3/22
1. ELŐZMÉNYEK A MAB 2002-ben hét doktori iskola akkreditációjáról döntött. Ezek a következők: Műszaki Földtudományi Kar : Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola; Műszaki Anyagtudományi Kar: Kerpely Antal Anyagtudományok és technológiák Doktori Iskola; Gépészmérnöki és Informatikai Kar: Sályi István Gépészeti tudományok Doktori Iskola, Hatvany József Informatikai tudományok Doktori Iskola ;
Állam- és Jogtudományi Kar: Deák Ferenc Állam- és jogtudományi Doktori Iskola; Gazdaságtudományi Kar: Vállalkozáselmélet- és gyakorlat Doktori Iskola; Bölcsészettudományi Kar: Irodalomtudományi Doktori Iskola . 4/22
1. ELŐZMÉNYEK A Miskolci Egyetem vezetése és oktatói -kutatói kollektívája számára nagy örömet jelentett, hogy a Gépészmérnöki Karon (a jelenlegi Gépészmérnöki és Informatikai Kar jogelődjén) a korábbi Gépészmérnöki Tudományok Doktori Program egyik alprogramjának továbbfejlesztéseként egy új doktori iskola létrehozására nyílt mód az informatikai tudományok területén. A DI vezetésére Tóth Tibor a műszaki tudomány doktora kapott megbízást, aki a 2001. december -2012. október időszakban a DI Tanácsának elnöki tisztét is ellátta . Tőle származott az a javaslat is, hogy az új doktori iskola Hatvany József nevét vegye fel. A név egyhangú elfogadását Hatvany Józsefnek az alkalmazott informatika számos területén kifejtett nemzetközi hatású munkássága, a számítógéppel segített tervezés és gyártás, a termeléstervezés –és irányítás integrált rendszereinek elméleti megalapozásában elért eredményei és a tehetséges fiatalok képzésében, a kutatómunkába való bevezetésében tanúsított iskolateremtő tevékenysége nagyon meggyőző érvekkel támogatták. Ez az életmű nagyszerű és lelkesítő tudományos és emberi hátteret nyújtott az újonnan megalakult doktori iskola tudományterületi profiljának kimunkálásához.
5/22
2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM A Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola (továbbiakban DI) a 2002-ben történt akkreditálás során jóváhagyott és a DI Működési Szabályzatában rögzített hierarchia szerint működik. Ugyanebben a szabályzatban található a mindenkori kutatási és képzési program kereteinek tartalmi behatárolása is. A DI műszaki tudományos szakmai háttere a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara. Ennek megfelelően a képzés főként gépészeti alkalmazott informatikai tudományos tématerületekre irányul.
6/22
2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM A DI kutatási, képzési programja a
tématerület témacsoport téma hierarchia szerint szervezett. A DI eredetileg jóváhagyott négy tématerülete és a tématerületekhez tartozó témacsoportok a következők: Alkalmazott számítástudomány (Algoritmuselmélet és alkalmazásai; Mérnöki számítási algoritmusok; Adat - és tudásbázisok, tudásintenzív rendszerek; Párhuzamos és elosztott rendszerek). Termelésinformatika (Számítógéppel integrált gyártás informatikája; Mérés - és irányítástechnikai információs rendszerek). Anyagáramlási rendszerek, logisztikai informatika . 7/22
2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM Az Alkalmazott számítástudomány tématerület szakmai hátterét elsősorban a Analízis Tanszék, az Alkalmazott Matematikai Tanszék, valamint az Általános Informatikai Tanszék adja. A Termelésinformatika tématerület szakmai hátterét az Alkalmazott Informatikai Tanszék és az Automatizálási Tanszék, valamint az Elektrotechnikai- és Elektronikai Tanszék adja. Az Anyagáramlási rendszerek és logisztikai informatika szakterület gazdája az Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék.
8/22
2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM A DI képzési folyamatában az első elvégzendő feladat minden doktorandusz hallgató számára a szakterületi kutatómunkához nélkülözhetetlen elméleti alapok elsajátítása. Ez a feladat két egymást kiegészítő részfeladatra bontható: 1.
A 3 tantárgyból álló, adott választékból kötelezően választandó tantárgycsoport felvétele és az eredményes vizsga letétele a matematikai és informatikai modellezési szaktudás megszerzését szolgálja. Itt a szokásos egyetemi ismereteknél mélyebb elméleti megalapozottságú és összetett modellek biztos kezelésének elsajátítása a cél. Az alkalmazott informatikai tématerületnek megfelelően a hallgató a súlypontot – érdeklődésének és választott témájának megfelelően – vagy matematikai, vagy informatikai szakterületre helyezheti (2:1 arányban). Ha a választott kutatási terület indokolja, további elméleti alapozó tárgyak vehetők fel a Választható tárgyak blokk keretének terhére, vagy akár azon felül is. A matematikai alapozás fő területei: a Modern analízis, a Diszkrét matematika és a Matematikai logika. Az elméleti informatikai alapozás fő területei az Információelmélet, a Programozáselmélet és a Programozási paradigmák. 9/22
2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM 2.
A tématerülethez és a témacsoporthoz tartozó egy-egy, adott választékból kötelezően választandó alapozó tantárgy felvétele és az eredményes vizsga letétele a választott alkalmazási (kutatási) terület elméleti ismereteinek megszerzését szolgálja. Itt a szokásos egyetemi ismereteknél mélyebb és átfogóbb szakterületi fogalmak, összefüggések és törvényszerűségek biztos kezelésének elsajátítása a cél. A tématerületek és témacsoportok általában egy -egy összefoglaló tárgyat írnak elő itt, de a DI szakmai struktúrája megengedi ezek későbbi bővíthetőségét a hallgatók igényeinek megfelelően.
10/22
2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM A DI sorrendben második (de jelentőségében egyáltalán nem alacsonyabb rendű) feladata a választott kutatási munka elvégzése és új tudományos részeredmények elérése, publikálása. Ez a feladat szintén két részfeladatra bontható: 1.
2.
Egy, legalább 3 tárgyas tantárgycsoport felvétele és eredményes vizsgák letétele a Választható és az Alapozó tantárgyi blokkok tárgyai közül. Ezek a tárgyak a hallgató tudományos kutatási tervében megfogalmazott kutatómunkához szükséges specializált ismereteket tartalmazzák. Itt lehetőség van a Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola meghirdetett tárgyainak felvételére is. Ajánlott a tárgyak közül legalább 1 vagy 2 tárgyat az alkalmazott információs technológiák elméleti hátterének mélyebb megismerésére fordítani. Itt az Iskola azért nem fogalmaz meg szigorúbb feltételeket, hogy a hallgató önállóságát a kutatási téma megválasztásában ne korlátozza. Ebben látjuk egyik biztosítékát a doktori képzés kutatás -orientáltabb átalakításának anélkül, hogy ez az elméleti igényesség rovására menne. A fenti képzési feladattal párhuzamosan és azt követően önálló kutatási téma választása, kutatási terv készítése, szisztematikus és célirányos kutatómunka végzése, amely publikálásra és a tudományos közéletben megmérettetésre érett eredményeket hoz. E szakasz befejező eseménye a Doktori tézisek megfogalmazása és eredményes megvédése. 11/22
2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM A DI által kitűzött két alapvető képzési célt sikerült megvalósítani: 1. 2.
az alkalmazott informatika területén új tudományos eredmények elérésére képes kutatókat neveljen; erősítse a magas szintű tudományos kutatási együttműködést a képzésben résztvevő oktatók és kutatók között, valamint más doktori iskolákkal.
E célok elérését a DI matematikai és számítástudományi alapképzéssel, alkalmazott informatikai szakképzéssel és az önálló kutatómunka hangsúlyos támogatásával sikeresen és folyamatosan valósította meg . A DI az akkreditált tudományos -szakmai területen – az ME Műszaki-természettudományi Habilitációs Bizottsága által előírt dokumentumok birtokában – habilitációs eljárásokat kezdeményez és végrehajtását szervezi. 12/22
3. A DI BELSŐ SZERVEZETE A DI oktatási-kutatási tevékenységét, oktatási -kutatási programját a
- tématerület, - témacsoport, - téma hierarchiának megfelelően szervezi. Az Informatikai tudományok már ma is rendkívül széles, várhatóan tovább bővülő spektrumából a DI három, célszerűen kiválasztott nagyobb tématerületnek megfelelően konkretizálta a fenti általános hierarchiai szinteket, amelyek egyrészt a Kar szakmai hátterét, másrészt tudósainak szerteágazó ismereteit is tükrözik. A választott három tématerületből két esetében mindhárom hierarchiai szint megvan, egy tématerületnél a középső szint (témacsoport) beiktatása nem látszott indokoltnak. 13/22
3. A DI BELSŐ SZERVEZETE A három kiemelt tématerület és a hozzájuk tartozó témacsoportok a következők: 1. Alkalmazott számítástudomány Algoritmuselmélet és alkalmazásai Mérnöki számítási algoritmusok Adat- és tudásbázisok, tudásintenzív rendszerek
2. Termelésinformatika Számítógéppel integrált gyártás informatikája Mérés- és irányítástechnikai információs rendszerek
3. Anyagáramlási rendszerek, logisztikai informatika.
14/22
4. A DI HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI A hazai kapcsolatok közül első helyen az MTA SZTAKI-val fennálló folyamatos együttműködést emeljük ki. A DI több tanára és doktorandusza számára az NKTH által támogatott VITAL konzorciális projekt a nemzetközi kutatás élvonalához tartozó feladatok megoldásában való részvételhez nyújtott lehetőséget. Változatlanul szoros az együttműködés a BME -VIK és BME-GÉK több tanszékével. Összességében a DI mintegy 10 magyar egyetemmel és kutatóintézettel, valamint kb. 20 külföldi intézménnyel áll folyamatos kapcsolatban. A külföldi kapcsolatok közül a Delfti Műszaki Egyetem, a Middle East Technical University Ankara, a Kobe-i Egyetem (Japán), a Nagaoka University of Technology (Japán), a Gironai Egyetem, a Kassai Egyetem, valamint a Kolozsvári Egyetem emelhető ki. 15/22
5. AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A DI legfontosabb feladata (fő funkciója) a doktori képzés folyamatának végrehajtása, a tudományos kutatás eredményeképpen létrejött PhD értekezések munkahelyi és nyilvános vitájának előkészítése, megszervezése és lebonyolítása. Kiegészítő fontos feladat az Informatikai tudományágban habilitáció elnyerésére pályázók eljárásának megszervezése és lebonyolítása az ME Műszaki-természettudományos Habilitációs Bizottságának felügyelete mellett . Az akkreditáció óta a DI keretében összesen 112 fő nyert felvételt , 61fő szerzett abszolutóriumot és 27 PhD értekezés sikeres megvédésére került sor. A kiadott doktori oklevelek közül 7 oklevelet olyan személyek kaptak, akik a DI jogelődjének tekintett doktori programban nyertek felvételt és doktori képzésüket az akkreditáció után fejezték be. 2003 óta 9 habilitációs eljárás eredményes lefolytatása történt meg. Mindkét oklevél -típus birtokosai az általuk választott szakterületen (a felsőoktatásban, a kutatómunkában, valamint az elért eredmények ipari és szolgáltatási alkalmazásaiban) kiemelkedően eredményes munkát végeznek. A PhD védések és habilitációs eljárások legfontosabb tényadatai a DI honlapján megtekinthetők ( http://www.hjphd.iit .uni -miskolc.hu). 16/22
6. C-SWOT ANALÍZIS A C-SWOT analízis lényege, hogy táblázatba szedve felsorakoztatja a vizsgált intézmény korlátait, gyenge és erős pontjait, lehetőségeit (beleértve a mozgósítható erőforrásokat), valamint az intézményt fenyegető veszélyeket. Az alábbiakban az általános módszert a Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola vizsgálatára alkalmaztuk.
17/22
Korlátok (Constraints)
Erősségek (Strengths)
Gyengeségek (Weaknesses)
Lehetőségek (Opportunities)
Visszatérő probléma a felvételhez rendelkezésre álló mindenkori ösztöndíjas keret szűkös volta.
A Doktori Iskola (DI) széles profilja miatt országos igényt elégít ki és olyan interdiszciplináris témakörök művelésére ad lehetőséget, amelyekben erős a matematikai tudományok szerepe.
A DI széles profiljának Az informatika igen dinamikusan műveléséhez több specialistára fejlődik, így új lehetőségeket hoz a lenne szükség a témavezetők DI által művelt területeken is. és oktatók tekintetében.
Gazdasági hanyatlás, a támogatások fokozatos elvonása, a kutatási és pályázati lehetőségek szűkülése, a pályázati követelmények növekvő szigorodása.
A versenyszféra nem kellőképpen preferálja a megszerzett PhD fokozatot.
A tudományos vezetők többségének nemzetközi elismertsége.
Az MSc képzésben a tehetséges hallgatók kiválasztása, tudományosszakmai motivációja nem megfelelő. Nem elegendő a TDK munkák hatékonysága és a legjobb hallgatók tudományos konferenciákon való szereplésének támogatása.
Valós ipari projektekbe történő bekapcsolódás lehetősége, ezáltal a gyakorlatorientált képzés erősítése. Széles ipari (személyi) kapcsolatok kialakítása, PhD kutatási témák ipari problémákhoz való kapcsolásának elősegítése.
A csökkenő beiskolázási létszám fokozatosan eléri a felsőoktatási intézményeket, ezáltal az ME Gépészmérnöki és Informatikai Kar, ezzel együtt a DI minősített utánpótlása veszélybe kerülhet (potenciális státuszhiány).
A PhD hallgatói ösztöndíjak alacsony összege miatt a legjobb tanulmányi eredménnyel végzett hallgatók többsége a versenyszférában jóval magasabb jövedelemmel helyezkedik el.
Igen eredményes, folyamatos kutatási együttműködés a termelésinformatika különböző részterületein az EU Kiválósági Központ címet elnyert MTA SZTAKI-val.
Az egyetemi oktatók publikációs aktivitása , részben oktatási és adminisztratív túlterhelés, részben a nemzetközi tudományos konferenciákon való részvétel anyagi feltételeinek beszűkülése miatt – az utóbbi években visszaesett.
PhD ösztöndíjprogramok elősegítése ipari kapcsolatok felhasználásával bel- és külföldön.
A professzori utánpótlás csökkenése. Nem versenyképes vezetőoktatói jövedelmek.
6. C-SWOT ANALÍZIS
Veszélyek (Threaths)
18/22
Korlátok (Constraints)
Erősségek (Strengths)
Gyengeségek (Weaknesses)
Lehetőségek (Opportunities)
Veszélyek (Threaths)
6. C-SWOT ANALÍZIS
Az MSc szintű villamosmérnök képzés hiánya.
Egyes kutatási területeken korszerű laboratóriumok (folyamatos fejlesztés és korszerűsítés).
A hallgatók idegen nyelv ismeretének alacsony volta (előképzés problémája).
Külföldi ösztöndíjak, Az egyetem műszaki karaira részképzések együttműködő jelentkezők számának és felsőoktatási intézményekben. természettudomá-nyos előképzettségi színvonalának csökkenése.
Költségkorlátok a mindenkori oktatási és kutatási eszközrendszer (laboratóriumi hardver és szoftvereszközök, hálózatok, stb.) fejlesztését illetően.
Erős nemzetközi kapcsolatok, Nem biztosított a professzori kar MSc -szintű villamosmérnök eredményes együttműködés folyamatos utánpótlása. Az egyetemi képzés indítás feltételeinek több közös kutatási témában. tanárok átlagéletkora magas. Az megteremtése. egyetemi tanárokkal szemben támasztott követelmények teljesítésére a vezető oktatók és kutatók közül kevesen vállalkoznak.
A korszerű szakkönyvek és folyóiratok beszerzésének pénzügyi korlátai.
A Doktori Iskola eredményes tudományos vezetése: Viszonylag nagy számú, színvonalas PhD védés (summa cum laude minősítéssel) és több sikeres habilitációs eljárás.
A gyakorlatorientált témákhoz nincs elegendő laboratóriumi fedezet.
Tudományos hozzájárulás az e-Europa megvalósításához.
Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben résztvevő és az egyéni tanulmányokat folytató PhD hallgatók növekvő tandíja, szemben a gazdasági feltételek romlásával.
Nem kielégítő a hallgatók előadó- és PhD ösztöndíjprogramok Hiányzik a PhD fokozatot szerzők vitakészségének színvonala, különösen elősegítése vállalati anyagi megbecsülése, valamint a idegen nyelven. kapcsolatok felhasználásával. vonzó életpálya modell.
Kevés pályázó a külföldi PhD- és posztdoktori ösztöndíjakra.
Fokozni kell a minőségi munka elismerését, ösztönözni az egyes szakterületek mérvadó nemzetközi folyóirataiban való publikálást (ez egyaránt vonatkozik oktatókra és hallgatókra).
A DI-ban végzett tudományos témavezetési, oktatási és szervezési munkát valódi értékénél sokkal alacsonyabb mértékben számítják be a jelenlegi hivatalos oktatói terhelések kiszámításakor.
19/22
7. STRATÉGIAI ÉRTÉKELÉS Stratégiai célként a Doktori Iskolának a soron következő működési periódusra vonatkozó fennmaradását és eredményes működését kell tekintenünk. A stratégiai cél megvalósítása a globálisan és országosan romló külső feltételek (korlátok és veszélyek) között a megelőző periódushoz képest még nagyobb tudományos -szakmai elkötelezettséget , valamint még hatékonyabb képzési és egyéni kutatási ráfordítást követel meg, mind a DI tagjai (törzstagok, témavezetők, oktatók), mind a PhD képzésben való részvételre vállalkozó friss diplomások részéről. Az erősségeket megtartva a DI erőfeszítéseket kíván tenni mindazoknak a gyengeségeknek a felszámolására, ill. mérséklésére, amelyeket saját hatáskörében képes befolyásolni jobb szervezéssel és előkészítő munkával. Mindez azonban a sikeres doktori képzéshez nem elegendő. Feltétlenül szükséges lenne országos szinten a doktori képzésre vállalkozó fiatal szakemberek (doktoranduszok) ösztöndíjas támogatásának javítása, valamint a PhD fokozat megszerzése révén nyert magas szintű tudás erkölcsi és anyagi elismerésének javítása még a súlyosbodó gazdasági feltételek között is. Elkerülhetetlen teendő a matematika és a természettudományok oktatásának jelentős javítása a közoktatás területén, a szaktanárok képzésének, továbbképzésének intézményes támogatásával. 20/22
7. STRATÉGIAI ÉRTÉKELÉS Az állam feladata a reál -szféra által igényelt , magas szintű szaktudás megszerzésének preferálása . Az informatikai tudományo k területén működő doktori iskolák, így a Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola is jelentősen képes hozzájáru lni a termelésben és a szolgáltatásban felmerü lő komplex problémák megoldásáho z magas színvonalú képzéssel és valós feladato khoz köthető kutatási témák doktori értekezés szintjéig történő feldolgo zásával. A PhD képzés egyúttal hozzájárul a felsőoktatásban szükséges tudományos szakmai utánpótlás biztosításához is. A Doktori Iskola infrastrukturális feltételeinek jelentős javulása várható a Miskolci Egyetem által előterjesztett és a második forduló s pályázati dokumentáció alapján is támogatásra érdemesnek ítélt TIOP projekttő l, amelyben az egyik kiemelt fejlesztési cél az ME informatikai infrastruktúrájának általáno s fejlesztése és az informatikai szakirányú képzés hálózati, hardver és szoftver eszközrendszerének kiemelt szintű korszerűsítése volt . Ez azt is jelenti, hogy a DI eredményes működése szempontjábó l kiemelkedő fontosságú tanszékeknek a képzésben felhasználh ató erőforrásai lényeges mértékben javulhatnak a következő működési periódusban. Ehhez viszo nt alapvető környezeti feltétel az ME Informatikai Épületének jó minőségben való átadása az indokolatlanul elhúzó dó rekonstrukció után. 21/22
8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola keretében folyó doktori képzéshez 2011.szeptember óta a TÁMOP-4.2.2./B-10/1-2010-0008 jelű projekt az Európai Unió támogatása és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása révén jelentősen hozzájárul.
22/22
