Pordány Sarolta Konferencia a fejl dés-orientált feln ttképzésr l (Budapest, 2006. november) Második alkalommal rendezett feln ttképzési konferenciát a Feln ttképzés Fejlesztéséért Egyesület (FFE) és a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat Szövetségi Irodája (TIT) „A magyar tudomány ünnepe” rendezvénysorozat keretében. Ez utóbbi programsorozatot 1997ben indította el a Magyar Tudományos Akadémia azzal a céllal, hogy a tudományos eredmények, és a hazai kutatók munkássága szélesebb körben is ismertté váljon. Kezdetben „A magyar tudomány napja” elnevezést viselte, de 2003-ban, sikerességének köszönhet en országgy lési határozat született kib vítésér l, és elnevezése is változott. Ekkor kapta „A magyar tudomány ünnepe” elnevezést. A mára már hagyományosnak mondható kezdeményezés, amely megvalósításában kezdett l együttm ködnek a szaktárcák, a társadalmi intézmények, a tudományos szervezetek, az oktatási intézmények és az egyetemek, honlapot is m ködtet, ahol a keres program segítségével b vebben is lehet tájékozódni a rendezvényekr l (http://www.tudomanyunnep.hu). A „Feln ttképzés, feln ttkori tanulás és fejl dés” konferenciacímet is az MTA ajánlásaihoz igazították a szervez k, ugyanis az idei tudomány ünnepe rendezvények az „Evolúció, fejl dés, revolúció” hármas gondolatkörére épültek. Ezzel a témamegjelöléssel az Akadémia a tudomány oldaláról is hozzá kívánt járulni az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának ünnepléséhez, egyben felhívta a figyelmet az evolúció gondolatának tudományos fontosságára is. A TIT és az FFE novemberi konferenciáját ebben az évben is támogatta a Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttm ködési Intézete (IIZ/DVV). Ez a jelent s, nemzetközi tevékenységet kifejt szervezet a 90-es évek elejét l, tíz éven keresztül m ködtette kihelyezett irodáját Budapesten, számos feln ttképzési szakkönyvet kiadva, és jelent s anyagi segítséget nyújtva a hazai feln ttképzés újjászervezéséhez, meger sítéséhez. A két hazai civil szervezet kapcsolatépít munkájának eredményeként ez a nagy múltú nemzetközi együttm ködés továbbra is folytatódik, így lehet ség nyílt arra is, hogy külföldi el adó, Geoff Trantner, a Német Népf iskolai Szövetség nyelvi intézetének (DVV/WBT) angol f vizsgáztatója is meghívást kapjon a rendezvényre, és el adást tartson a nyelvvizsgáztatás új EU szintrendszereir l. A tudományos szakirodalom (többek között éppen az IIZ/DVV kiadásában megjelent kiadványok) egyébként fejl désorientált feln ttképzés (development-oriented adult education) gy jt névvel illeti mindazokat a képzési területeket, tanácsadó munkát, amely a hátrányos helyzet , szegénységben él , analfabéta, vagy nagyon alacsony iskolai végzettség feln tt lakosság tanulását segíti. Ennek a kétnapos konferenciának minden el adója, és a kerekasztal-beszélgetéseken résztvev k is elemezték, értékelték az alacsony iskolai végzettség ek, vagy a tanulásból kimaradók életesélyeit, valamint fejlesztésük, oktatásuk lehet ségeit. Az el adók közül Dr. Benke Magdolna, a Nemzeti Feln ttképzési Intézet kutatója konkrétan is kitért erre a kérdéskörre, tájékoztatást adva arról az országos kutatásról, amely a feln ttek tanulási részvételét a tanuló régiók koncepcióval összefüggésben elemzi, és a kistérségek helyzetér l is tartalmaz adatokat. A kutató elmondta, hogy a tanuló régió-koncepció csak sz k körben ismert hazánkban, a hátrányos helyzet ek tanulással kapcsolatos érdekérvényesít képessége is igen alacsony és a gazdasági-társadalmi fejl dés érdekében további beruházások szükségesek.
De mit is értünk fejl dés alatt? A fogalom szélesebb tudományos értelmezéséhez, a tanulás és fejl dés kapcsolatának többoldalú megközelítéséhez hívták a szervez k segítségül a történelemtudomány képvisel jét, Dr. Hahner Péter egyetemi docenst, a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékér l. Az el adó összefoglalta a fejl déssel kapcsolatos európai gondolkodók nézeteit az egyes történelmi korszakokban, és nagy ív el adásában bemutatta a fejl dés eszméjének átalakulását, különböz történelmi formáit. A XIX. században, a tudomány fejl désének nagy századában például a gondolkodók közül több nem csak hitt a fejl désben, hanem a tudomány eszközével próbálta bebizonyítani szükségszer ségét is, azt állítva, hogy a tudomány segítségével végs , megkérd jelezhetetlen igazságokat tárhat fel. Csakhogy a tudomány számára ilyesmi nem létezhet. A tudomány mindörökre nyitott tevékenység, amelyben végs igazságok nincsenek. A feln ttképzés hazai tudományos elitjének tíz szakemberét hívta kerekasztalbeszélgetésre Dr. Juhász Erika tanszékvezet , az egri Eszterházy Károly F iskola docense és Feketéné Dr. Szakos Éva a Szent István Egyetem docense, akik egyben az FFE elnökségi tagjai is. Az els beszélgetésen, amelyen részt vett Zachár László, a Nemzeti Feln ttképzési Intézet igazgatója, Dr. Sz. Tóth János, a Magyar Népf iskola Társaság elnöke, az esztergomi f iskola andragógia tanszékének vezet jét, Dr. T. Kiss Tamás, a szegedi f iskolai tanára, valamint Farkas Éva, a Pécsi Tudományegyetem FEEK egyetemi tanársegédje, a szakképzési rendszer jelenleg folyó átalakításáról, az új andragógus képzés elindításáról, és az andragógiai tanszékek létrehozásáról, az Európai Unió legfrissebb szakmapolitikai dokumentumairól volt szó. Az egyik legérdekesebb gondolatmenet a hazai feln ttképzésben résztvev k tényleges létszámának latolgatása során hangzott el, rávilágítva az adatgy jtési rendszerek hiányosságaira, a további finomítás szükségességére. A jelenlév k több százalékponttal nagyobbnak ítélték a feln tt tanulók létszámát, mint amennyit a statisztikák tartalmaznak. A beszélgetés vezet je körkérdést intézett a meghívottakhoz arról is, hogy mit tesznek a feln ttképzés fejlesztéséért? Egyébként a konferenciát szervez , feln ttképzési kutatókat és oktatókat tömörít , 2004. májusában létrehozott egyesület, éppen ilyen szerepet vállalt a hazai közéletben, hiszen az FFE alapító dokumentumában megfogalmazott célok között szerepel: a feln ttképzés elméletének és módszertanának fejlesztése; a feln ttképzés új tudományos eredményeinek közzététele, hazai megismertetése; az EU tagországok közötti feln ttképzési együttm ködések er sítése; az élethosszig tartó tanulás nemzetközi tapasztalatainak közvetítése, a hazai feln ttképzési intézmények közötti kapcsolattartás és együttm ködés er sítése. A második napon megtartott kerekasztal-beszélgetés, amelyet Feketéné Dr. SZAKOS Éva hívott össze és vezetett, témája a feln ttkori tanulás és fejl dés értelmezése a hazai kutatásokban volt. Felkért résztvev i pedig Dr. Csoma Gyula, oktatáskutató, Kraiciné Dr. Szokoly Mária f iskolai docens, ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet, Andragógia Tanszék, Zalay Szabolcs, egyetemi tanársegéd, PTE FEEK Alkalmazott Kommunikáció-tudományi Tanszék, Pécs, Somogyiné Dr. Petik Krisztina, pszichológus, f iskolai oktató, Sapientia F iskola voltak. A kutatók bemutatták saját tudományos eredményeiket, többek között a hazai mentorképzéssel kapcsolatos tapasztalatokat, a tanulásbiográfia új útjait, valamint a feln ttkor közepén megjelen krízis-helyzetek feldolgozásának lehetséges taníthatóságát. Tartalmilag ide kapcsolható, bár az els napon hangzott el Dr. Maróti Andor, nyugalmazott egyetemi docens, az FFE tiszteletbeli elnökének az el adása a feln ttképzésben jelentkez tanulási problémákról. A fels oktatásban szerzett tapasztalatai alapján Maróti professzor beszámolt a feln tt tanulók komoly szövegértési problémáiról, és jelezte, hogy a PISA vizsgálat a feln tt tanulóknál is hasonló változtatási szükségleteket jelezne.
Jelent sége miatt a konferencia teljes idejének egynegyedét a feln ttek és az elektronikus tanulása témaköre töltötte ki. A témáról Dr. Kovács Ilma, a Budapesti Corvinus Egyetem magántanára tartott bevezet el adást. Ezt három vitaindító el adás követte, amelyb l az els t Vörös Miklós, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Távoktatási Koordinációs Központ igazgatója tartotta Információs társadalom, elektronikus tanulás - mit, miért, hol és hogyan tanuljunk? - címmel. A fogyatékkal él k, különös tekintettel a vakok és gyengénlátók tanulását támogató, valamint Internet-használatának segítését szolgáló technikai alkalmazásokra hívta fel a figyelmet Vigh György, a Magyar Posta Zrt. informatikai ügyfélmenedzsere, Webes alkalmazások akadálymentesítése cím el adásában. Arról beszélt, milyen apró technikai trükkökkel, programozás-technikai fogásokkal tudjuk mindenki, még a vakok számára is elérhet vé tenni webes tananyagainkat (pl. ECDL), illetve honlapjainkat. Dancsó Tünde, feln ttképzési szakért , a Kodolányi János F iskola f iskolai adjunktusa, pedig az információs társadalom elvárásairól tartott el adást. Végül, de nem utolsó sorban a hazai és nemzetközi feln ttképzési gyakorlatból három jó példát bemutató, egyéni hangvétel beszámolót hallgathattak meg a résztvev k. Olyan kevéssé ismert, vagy még nyilvános el adásban el sem hangzó ismertet ket kértek a szervez k, amelyek egymástól lényegesen különböz , de eredményesen m köd szakmai filozófiákra, módszerekre hívják fel a figyelmet. Így a kelet-közép európai régióban végzett fejleszt munka eredményeként létrehozott közösségi iskolák hálózatáról L rinczi Csaba projektvezet , a Szegedi Közm vel dési Nyári Egyetem tíz éves feln ttoktatási tapasztalatairól Török József, a nyári egyetem titkára, a Csongrád Megyei Közm vel dési Tanácsadó Központ munkatársa, valamint az írországi feln ttképzés fejl désér l, szervezetér l, irányításáról Váradi Andrea nyelvtanár, a téma szakért je számolt be. Mindkét nap végén a résztvev k lehet séget kaptak az elhangzottakkal kapcsolatos véleményük elmondására. E záró szakmai beszélgetéseken, amelyeket az FFE elnöke vezette, ismételten kiderült, hogy a hazai, nem túl szerencsés feln ttképzési gyakorlatot követve, nem maradt elég id a résztvev k hozzászólásaira, egyetért , vagy kritikai észrevételeik, reflexióik elmondására. A jöv évi konferencián ezért olyan munkaformák alkalmazását tervezzük, amelyek ezt a nyitott eszmecserét jobban segítik. A nagyon sikeres, sok id sebb és fiatalabb leend szakembert megmozgató rendezvénynek kit n házigazdája volt Piróth Eszter, a TIT igazgatója, valamint Zoltai Márta feln ttképzési szakért , a TIT munkatársa. A két feln ttképzési célú civil szervezet sikeres együttm ködése jelzi, hogy a partnerség valóban jelent s segít er és egyben a siker feltétele és garanciája. A konferencia résztvev ir l – a résztvev k véleménye a konferenciáról A két napos rendezvény összes résztvev jének száma: 118 f . Ebb l 21 szakember vett részt mindkét nap valamennyi programján. A két konferencianapon megközelít en azonos számú volt a részvétel, els napon 53 f , második napon 64 f írta alá a jelenléti ívet. Elképzelhet , hogy voltak olyan látogatók, akik nem írták ezt alá, de erre vonatkozóan nincs pontos információnk. A legtöbb érdekl d a két kerekasztal-beszélgetésen vett részt, ugyanis mindkét napon zsúfolásig megtelt a konferenciaterem.
A helyszínválasztásból következ en legtöbben, 57 f , Budapestr l érkezett. A konferencia második napjának délel tti kerekasztal-beszélgetését 31 fels oktatásban tanuló, leend andragógus is meghallgatta, a Gödöll n m köd Szent István Egyetem diákjai. Részvételüket egyetemi oktatójuk, Feketéné Dr. Szakos Éva szervezte meg. Földrajzi megoszlás szerint is áttekintettük a résztvev k körét. Az ország 16 városából érkeztek szakemberek a konferenciára, s ez jelent s eredménynek tekinthet . A közelebbi elemzés viszont azt mutatja, hogy többségük a f városhoz közel fekv helységekb l érkezett, ahonnan könnyebben és gyorsabban megközelíthették a konferencia helyszínét. Itt kell megemlíteni, hogy a gödöll i egyetem tanulói között is többen a f városban laknak. 1. táblázat
Feln ttképzés, feln ttkori tanulás és fejl dés konferencia résztvev inek földrajzi megoszlása (1. nap. /2006. 11. 13.) Település Budakeszi Budapest Debrecen Eger Esztergom Gödöll Gy r Kaposvár Kistarcsa Pécs Sopron Szeged Székesfehérvár Szolnok Szombathely Tata Kanada Összesen
Résztvev k száma: 2 31 1 1 1 1 1 1 1 3 1 3 1 1 2 1 1 53
2. táblázat
Feln ttképzés, feln ttkori tanulás és fejl dés konferencia résztvev inek földrajzi megoszlása (2. nap. /2006. 11. 14.)
Település Budakeszi Budapest Gödöll Kaposvár Pécs Szeged Szolnok Kanada Németország Összesen
Résztvev k száma: 2 26 31 1 1 1 1 1 1 65
Sajnálatos, hogy míg a tavalyi konferenciánkon, ugyan nem nagy számban, de voltak kisebb településekr l, községekb l is résztvev k, az idén nem volt ilyen szakember. Ezt a problémát azért kell kiemelten kezelnünk a jöv ben, mert a konferencia több el adása is taglalta a kisebb településeken él k feln ttképzési szükségleteit. A résztvev k nemek szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy közel kétszer annyi n vett részt a rendezvényen, mint férfi. Az életkori megoszlást er sen maghatározta a nagy számú tanulói csoport részvétele, így összességében elmondható, hogy a 35 év alattiak létszáma jóval nagyobb volt, mint az id sebbeké. Azt is meg kell azonban említeni, hogy a konferencia mindkét napján jelen lév , úgynevezett törzsközönség az 50 évnél id sebbek közül került ki. A részvételt nagymértékben meghatározta és befolyásolta az, hogy a rendezvényt munkanapokon, munkaid ben tartottuk. Több olyan visszajelzés érkezett a szervez khöz, amely ezzel indokolta a távolmaradást. Különösen a tanárok, közalkalmazottak jelezték, hogy csak szabadságuk terhére van lehet ségük a munkahelyükr l való távolmaradásra. A résztvev szakemberek közül több mint tízen a TIT Szövetségt l, vagy annak tagszervezetit l érkeztek. Az FFE korábbi és új tagjai közül szinte mindenki részt vett a konferencián, s t jelent s szerepet vállalt a toborzásban és tájékoztatásban is. Külföldr l két résztvev volt, akik mindketten el adást is tartottak. Németországból az IIZ/DVV képviseltében az európai nyelvoktatás kérdéseir l, Kanadából egy szakember a közösségi iskolák támogatásának ügyér l tartott el adást. Az idén is kértük a résztvev kt l a naponkénti értékelés elvégzését, hogy a konferencia áttekint értékelését a résztvev k visszajelzései alapján is megtehessük. Az alábbi kérdések szerepelnek a tavaly kidolgozott és már kipróbált egyesületi kérd ívünkön: 1/ Mennyire tartotta aktuálisnak a konferencia témáit? 2/ Mennyire volt elégedett a konferencia tartalmának összeállításával? 3/ Hogyan értékeli a meghívott el adók felkészültségét? 4/ Megfelel volt a helyszín és a körülmények? 5/ Elégedett volt a vendégfogadással és az ellátással? 6/ Volt lehet sége kapcsolatteremtésre? 7/ El tudta mondani véleményét hozzászólásokban, vagy egymás közötti beszélgetésekben? Javaslatok 1/ Milyen témáról rendezzük a következ évi konferenciánkat? 2/ Lát együttm ködési pontokat az Ön által képviselt szervezet és egyesületünk között? 3/ Egyéb észrevétel, javaslat A résztvev k mindössze 10%-a töltötte ki az értékel lapot, k viszont nagyon pozitív visszajelzéseket adtak a rendezvényr l. Többen név szerint is megdicsértek el adókat, továbbá javaslatokat tettek az együttm ködésre és a következ évi rendezvényre. A legtöbb kifogás a terem leveg tlenségére és a kivetít vászon nem megfelel , nagyon kis méretére vonatkozott. A szervezés szempontjából legkomolyabb kritikát a 7. kérdésre adott válaszokban fogalmazták meg az értékel k, ugyanis többségük elégedetlenségének adott hangot, mert nem volt módjuk saját véleményüket, tapasztalataikat elmondására.
Tájékoztatás és média Honlapunkon (feflearning.hu) nyilvánossá tettük a részletes szakmai programot, így id ben tájékozódhattak az érdekl d k. Honlapunk novemberi statisztikai adatai jelzik, hogy az elektronikus úton érdekl d k száma jelent sen meghaladta a személyes jelenlétet is vállalók számát. Média-szereplésünk is sikeres volt, mert módunk volt a Pet fi Rádió – Gordiusz M hely cím m sorában részletesen ismertetni (2006. november 16. szerkeszt : Gyarmathy Dóra) a konferencián elhangzottakat. Továbbá két szakmai lap, a TIT Hírek és a Feln ttképzési Hírlevél is részletes, fotókkal kiegészített cikket közölt a rendezvényr l. További terveink • Honlapunkon (www.feflearning.hu) megjelentetjük a konferencia fotóit, valamint az angol és magyar nyelv összefoglalókat. • 2007. novemberében, folytatva a megkezdett és immár hagyományosnak mondható rendezvényt ismét szeretnénk megrendezni a konferenciát. Összefoglalva elmondható, hogy az FFE és a TIT által szervezett kétnapos rendezvény hozzájárult a hazai és nemzetközi feln ttképzési kapcsolatok er södéséhez, szakmai kérdések szinte felvetéséhez, valamint a szakmai és egyéni kapcsolatok b vüléséhez. A jelenlév k tapasztalhatták, hogy szükség van a feln ttképzés gyakorlati és elméleti szakembereinek, a fiatalabb és az id sebb generáció tagjainak a találkozásaira, eszmecseréire. Jöv re ismét öszszehívjuk a feln ttképzéssel foglalkozó szakembereket, mert egymástól tanulni soha sem kés . Köszönetet mondunk az IIZ/DVV Nemzetközi Együttm ködési Intézetének a pénzügyi és szakmai támogatásért, és azért, hogy lehet vé tették Geoff Trantner igazgató el adásának megtartását. Ezzel a sikeres rendezvénnyel az FFE és a TIT is elmélyítette szakmai kapcsolatot és el mozdítottuk a magyar feln ttképzési szakemberek együttm ködést. Budapest, 2006. december 14.
