A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIÁJA KONFERENCIA. Budapest, november 12

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIÁJA KONFERENCIA

Budapest, 2009. november 12.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIÁJA Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete

Tartalomjegyzék MEGNYITÓ.................................................................................................................. 3 ELİADÁSOK............................................................................................................... 5 Dr. Jakab Marianna ................................................................................................... 5 Dr. Falus György..................................................................................................... 11 Hámorné Dr. Vidó Mária ........................................................................................ 20 HOZZÁSZÓLÁSOK .................................................................................................. 28 Dr. Józsa István ....................................................................................................... 28 Fónagy János ........................................................................................................... 29 Molnár Béla............................................................................................................. 30 Járai Zoltán .............................................................................................................. 32 Keleti György .......................................................................................................... 35 Vlastimil Altner....................................................................................................... 37 Jan Sabel.................................................................................................................. 40 Phd. Vojuczky Péter................................................................................................ 40 Dr. Havelda Tamás.................................................................................................. 41 Kalmár István .......................................................................................................... 42 Reagálások................................................................................................................... 42 Dr. Józsa István ....................................................................................................... 42 Szalay Gábor ........................................................................................................... 43 ÖSSZEGZÉS............................................................................................................... 43

2

KONFERENCIA 2009. november 12.


MEGNYITÓ Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete elnöke megnyitja a konferenciát. Tisztelettel köszöntöm a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete szervezésében lebonyolítandó konferencia résztvevıit, amely konferencia a Magyar Köztársaság Energiapolitikai Stratégiájáról szól. Ez összhangban van a kialakult gazdasági válság negatív hatásainak csökkentésével kapcsolatos európai uniós szabályozási folyamattal is, illetve azzal a folyamattal, amely korábban elindult az Európai Unióban. Engedjék meg, hogy elıször a nemzetközi vendégeinket mutassam be:

-

Reinhard Reibsch kollégát, az Európai Bánya-, Vegyipari- és Energia Szakszervezetek Szövetsége fıtitkárát, az Európai Bizottság állandó tárgyaló partnere, s ezen a területen jelentıs ismeretekre és tapasztalatokra tett szert,

-

Jean-Pierre Damm kollégát, az Európai Bányász Ágazati Párbeszéd Bizottság soros elnökét, a munkavállalói oldal képviselıjét,

-

Patrick Pierron kollégát, a francia CFDT-FCE elnökét, az EMCEF alelnökét,

-

Jean – Francois Renucci kollégát,a francia CFDT – FCE elnökségi tagját,

-

Sylvain Lefebvre kollégát, a francia CFDT – FCE nemzetközi titkárát,

-

Jan Sabel kollégát, a Cseh OS PHGN elnökét,

-

Vlastimir Altner kollégát, a Cseh OS PHGN fıtanácsosát,

-

Irma Prohaszkova a cseh delegáció szakértıjét,

-

Gerald Kreuzer kollégát, a GMTN osztrák szakszervezet ágazati titkárát,

-

Bernard Rothleitner kollégát, a GMTN osztrák szakszervezet képviselıjét, az Európai Bányászati Ágazati Párbeszéd Bizottság tagját.

Köszöntöm a megjelent hazai parlamenti párok és állami szervezetek képviselıit, név szerint is: -

Dr. Józsa István urat, az MSZP országgyőlési képviselıjét, az Országgyőlés Gazdasági és Informatikai Bizottság alelnökét,

-

Dr. Fónagy János urat, a FIDESZ országgyőlési képviselıjét, az Országgyőlés Gazdasági és Informatikai Bizottság tagját,

-

Fekete László urat, a KDNP Szakértıi Tanács elnökét,

-

Járai Zoltán urat, az MDF Infrastruktúra Bizottság elnökét, 3



-

Szalay Gábor urat, az SZDSZ szakértıjét,

-

Keleti György urat, az MSZP országgyőlési képviselıjét, az Országgyőlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottság alelnökét,

-

Matók Miklós urat, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkárát,

-

Dr. Katona Gábor urat, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettesét,

-

Dr. Szıllısi László urat, a Magyar Energia Hivatal az Ár és Fıosztályvezetıjét.

Szeretném bemutatni a mai felkért elıadóinkat is: -

Dr. Jakab Marianna úrhölgyet , a KHEM Energiagazdálkodás és Szabályozási Fıosztály tanácsosát, aki a mai elsı elıadásunkat tartja,

-

Hámorné Dr. Vidó Mária, az UCS technológiáról,

-

Falus György aki a CCS technológiáról, a szén-dioxid leválasztás és tárolás technológiájáról fog elıadást tartani.

Köszöntöm a hazai tudományos élet, a szakmai gazdasági társaságok, a szakmai szervezetek, a szociális partnerünk a Magyar Bányászati Szövetség és a társzakszervezetek vezetıit és képviselıit.

A mai menetrendben három bevezetı elıadás után a parlamenti pártok álláspontját hallgatnánk meg, majd azt követıen mindenkinek lehetısége lesz hozzászólni. A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete XXXII. kongresszusára készül, ezen kongresszus programadó napja holnap lesz. Akkor tudjuk sikeresen megfogalmazni az érdekvédelmi stratégiánkat, ha világosabban látjuk, hogy a politikai pártok, a Magyar Országgyőlés és a Magyar Köztársaság Kormánya, szakmai szervezetek, hogyan és milyen módon gondolkodnak Magyarország energiapolitikai stratégiájáról.

4



ELİADÁSOK Dr. Jakab Marianna KHEM Energiagazdálkodás és Szabályozási Fıosztály tanácsos

A magyar energiapolitika irányai az EU harmadik belsı piaci jogszabálycsomagja tükrében „A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIÁJA„ c. Konferencia 2009. november 12. Dr. Jakab Marianna KHEM- Energetikai Szakállamtitkárság

2. EU-n belüli források jobb kihasználása Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból elıállított energia támogatásáról átültetési határidı: 2010 december

5



3. kıolaj- és földgáz ellátásbiztonság megerısítése • Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kıolaj- és/vagy kıolajtermékkészletezési kötelezettségérıl • 2004/67/EK irányelv felülvizsgálata: A földgázellátás biztonságának megırzését szolgáló intézkedésekrıl szóló rendelet javaslat

4. Energiahatékonysági csomag • Energiafogyasztó termékekre vonatkozó energiacímkézés • gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történı címkézésérıl; • Épületek energiateljesítményérıl • Kapcsolt hı – és villamos energiatermelés

6



A HARMADIK BELSİ ENERGIA PIACI CSOMAG Elızmények

A Bizottság 2007. január 10-i közleményei: „Európai energiapolitika" címő közleménye "A földgáz és a villamos energia belsı piacának jövıbeni lehetıségeirıl" címő közleménye "Vizsgálat az európai gáz- és villamosenergia-ágazatról (zárójelentés)" címő közleménye

A harmadik belsı energiapiaci jogszabálycsomag Az Európai Parlament és a Tanács az alábbi irányelveket és rendeleteket fogadta el: 713/2009/EK rendelet az Energiaszabályozók Együttmőködési Ügynöksége létrehozásáról 714/2009/EK rendelet a villamos energia határokon keresztül történı kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekrıl és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl 715/2009/EK rendelet a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeirıl és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve a villamos energia belsı piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezésérıl Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve a földgáz belsı piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezésérıl

7



A harmadik belsı piaci energiacsomag A csomag öt fı célkitőzést jelölt meg, amelyek elérése az Európai Bizottság szerint biztosítja egy hatékony belsı liberalizált energiapiac mőködését, ezek: I.

a tevékenységek szétválasztása (unbundling);

II. a nemzeti hatóságok függetlensége; III. a piaci átláthatóság javítása; IV. az átviteli rendszerirányítók (TSO) együttmőködése; V. az Energiaszabályozói létrehozása.

Együttmőködési

Ügynökség

I. A tevékenységek szétválasztása Mind a villamos energia, mind a földgáz szektorban ha 2009. szeptember 3-án az átviteli rendszerben tulajdonnal rendelkezı vállalkozás vertikálisan integrált vállalkozás része, a következı 3 opció áll rendelkezésére a szétválasztásra: 1.

Teljes tulajdonosi szétválasztás (9. cikk)

2.

Független Rendszerüzemeltetı kijelölése (13. cikk/ISO ill. 10. cikk)

3.

Független átviteli/ ill. szállításirendszer- üzemeltetıre vonatkozó követelményeknek való megfelelés (V. ill. IV. fejezet)

+ harmadik országokra vonatkozó kiterjesztés (11.cikk)

8



II. A nemzeti szabályozó hatóságokra vonatkozó elıírások A szabályozó hatóság függetlenségének erısítése és hatáskörének kiterjesztése különösen: piacszabályozási kérdésekben, a piac és a verseny megvalósulásának figyelemmel kísérése a szétválasztással kapcsolatos felügyelet tekintetében Információhoz való hozzáférés és Fogyasztóvédelmi intézkedések terén.

III. A piaci mőködés javítása

Az átláthatósági követelmények javítása Kibıvített fogyasztóvédelmi intézkedések Információk a mérési adatokról, Intelligens mérési rendszer bevezetése, stb.

9



V. Energiaszabályozók Együttmőködési Ügynöksége

Nemzeti Szabályozó biztosítása

hatóságok

együttmőködésének

TSO-k együttmőködésének felügyelete Határon átnyúló infrastruktúrákhoz kötıdı ügyekben határoz Általános tanácsadó iránymutatást adhat ki.

szerep,

10

véleményt,

ajánlást,

ill.



Dr. Falus György Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI), tanácsosa

CO2-elkülönítés és geológiai tárolás: kihívás és lehetıség Magyarország számára CO2 capture and geological storage: challenge and opportunity for Hungary Falus Gyö György, Szamosfalvi Ágnes, Jencsel Henrietta, Há Hámorné morné Vidó Vidó Mária, Hegedő Hegedős Endre

A szén-dioxid föld alatti elhelyezésének elvi lehetıségei a következık: - letermelt szénhidrogén telepek, - bányászatra alkalmatlan széntelepek, - valamint mélyen fekvı, egyéb használatra alkalmatlan sósvizes víztartó rétegek. Ez utóbbiak jelentik a legkomolyabb tárolási potenciált.

A CO2-elkülönítés és tárolás (Carbon capture and geological storage – CCS)

A fosszilis tü tüzelı zelıanyagok elé elégeté getése sorá során keletkezı keletkezı szé sú szén-dioxid súlyosan befolyá a Fö befolyásolja Föld éghajlatá ghajlatát. Az égeté getés sorá során felszabaduló szé felszabaduló szén-dioxid azonban levá és leválasztható lasztható tartó a fö alatti tartósan föld pórusokba visszahelyezhetı visszahelyezhetı. Ez az eljá – amely eljárás jelentı csö az jelentısen csökkenti üveghá gázok vegház-hatá hatású kibocsá kibocsátását, lelassí lelassítva ezzel az éghajlatvá – a ghajlatváltozá ltozást fenntartható energiafenntartható energiarendszerek kialakí kialakításának egyik kulcs eleme lehet.

ELGI-ben 2003 óta folynak kutatások

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIÁJA

11

2009. november 12.



A CCS-technológia alkalmazása - jelenlegi feltételezés szerint – 2050-re a szükségesnek vélt kibocsátáscsökkentés 20%-t biztosíthatja, sok egyéb eszköz mellett, úgy mint az energiahatékonyság növelése, megújuló energia, stb…

A CCS-technológia szerepe


2009. november 12.

Hogyan kapcsolódik a CCStechnológia az energiabiztonsághoz? A megfelelı energiaellátás a modern élet fontos pillére. Az ellátási zavarok jelentıs gazdasági kárral járnak ezért a biztonságos energiaellátás stratégiai kérdés úgy Magyarország, mint az Európai Unió számára. Az éghajlatvédelmi törekvéseket ezért minden Tagállamban szorosan össze kell hangolni az energiapolitikával. Az EU által végzett hatásvizsgálat azt igazolja, hogy az éghajlatváltozást kezelı uniós intézkedések jelentısen növelnék a Tagállamok energiabiztonságát. Az olaj‐ és gázbehozatal mértéke a tervezett intézkedések hatására 2030‐ra számottevıen csökkenne.


12

2009. november 12.



A kihívás I. Nemzetkö Nemzetközi jogi kihí kihívás: A Klí Klímama- és Energiacsomag 2009. évi elfogadá elfogadása, amely jelentı kibocsá jelentıs kibocsátás-csö csökkenté kkentést irá irányoz elı elı az euró európai tagá tagállamok szá számára.

20202020-ig 20% CO2 kibocsá kibocsátás csö csökkenté kkentés - Kibocsá Kibocsátás kereskedelmi rendszer - Szé Szén-dioxid geoló geológiai tá tárolá rolása


2009. november 12.

A kihívás II. Energetikai kihívás: A hazai erımőpark jelentıs része több mint 25 éves, ráadásul kis hatásfokú. Az elkövetkezı 15 évben 5000-6000 MW erımővi kapacitást kell építeni, mindezt már az új európai szabályozásnak megfelelıen, de az energiabiztonság növelését és a versenyképességet is szem elıtt tartva.


13

2009. november 12.



Szén-dioxid geológiai tárolása Az európai direktíva számos – kötelezıen végrehajtandó – tagállami feladatot fogalmaz meg: - tárolási potenciál felmérése - hatósági feladatok (engedélyezés, ellenırzés)


2009. november 12.

Miért nem alkalmazzák? A módszer alkalmazásának nincs elvi akadálya. Gyakorlatilag minden technológiai feltétel adott. A leválasztás esetében az ipari mérető leválasztás egyelıre nem teljes egészében megoldott. A megvalósítás legjelentısebb akadálya : költségek A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIÁJA

14

2009. november 12.



Költségek Jelen pillanatban – néhány speciális alkalmazástól eltekintve – kb. 7090€/t a CCS technológia alkalmazásának költsége. Ezzel szemben a kvóták piaci ára mai napon 13.56 € (…). Óvatos becslések szerint 2011-2012-tıl jelentısen és dinamikusan fog emelkedni 30-50 €. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIÁJA

2009. november 12.

Lehetıség A jogszabályi feltételek meghatározása mellett az EU a CCS-technológia európai szintő demonstrációjának finanszírozási alapját is megteremtette. Az Unió 10-12 ún. zászlóshajó szén-dioxid elkülönítési és geológiai tárolási projekt pénzügyi támogatását határozta el.


15

2009. november 12.



Az Uniós támogatás lényege, hogy a jelenleg még nem piacképes CCS-technológia alkalmazásából származó gazdasági hátrányt csökkentse.

EU demonstrációs program Piaci fázis: CCS piaci szempontból életképes

CC kö S -te lt s ég chno e lóg ia

Gazdasági rés

Demonstrációs (támogatott) fázis: A CCS nem életképes és szükséges az állami/EU-s támogatás

Piaci ár

Támogat ottfázis (~4GW)

Korai piaci fázis

Érett piaci fázis

(~20 GW)

(~ 80 GW)

McKinsey A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIÁJA

2008 2010

2015

2009. november 12.

2020

2025

Nincs demonstrációs program Támogatott projektek

Nincs meghatározó EU-s projekt

Korai „piaci” projektek EU demonstrációs program Támogatott projektek Korai piaci projektek

7 – 13 év

McKinsey

működő támogatott projektek

2030

A demonstrációs projektek finanszírozásával a CCS-technológia mintegy 7-13 évvel korábban piacképes technológiává válhat, mit az Európai Uniós támogatás nélkül. Ez pedig – a klímaváltozási elırejelzéseket figyelembe véve – nélkülözhetetlen a kibocsátás-csökkentési célok eléréséhez

működő piaci projektek


16

2009. november 12.



Hazai kutatás

2003 óta fokozatosan nemzetközi „nyomás”

erısödı

CCS-technológiában rejlı gazdasági potenciál – felszín alatti pórustérfogat, mint „ásványi nyersanyag”


2009. november 12.

Magyarország CO2tárolási lehetıségei a kibocsátási forrásokkal (piros körök), és a lehetséges földtani tároló-objektumokkal (szén-szürke; letermelt szénhidrogén tároló-narancssárga; mélyen fekvı, sósvizes víztartó rétegek). A bemutatott eredmények az EU GeoCapacity, európai kutatás-fejlesztési projekt keretében születtek meg.

Összességében kb. 2000 Mt CO2 tárolókapacitás áll rendelkezésre szemben évi kb. 24 Mt ipari kibocsátással


17

2009. november 12.



Elızetes eredmények

Magyarorszá Magyarország geoló geológiai adottsá adottságai és a rendelkezé álló földtanirendelkezésre lló ldtani-bányá nyászati tudá tudásanyag alapjá alapján rendkí rendkívül kedvezı kedvezı helyzetben van a szé szén-dioxid fö földalatti elhelyezé elhelyezésének szempontjá szempontjából. A jelenlegi ipari kibocsá kibocsátását aká akár tö több tí tíz évig, teljes mennyisé mennyiségben biztonsá biztonságosan el tudja helyezni a fö földfelszí ldfelszín alá alá. Jelentı Jelentıs gazdasá gazdasági potenciá potenciállá llá fejleszthetı fejleszthetı.


2009. november 12.

Magyarország haszna

Klí Klímavé mavédelmi szempontbó szempontból fenntartható fenntartható energiarendszer, Versenyké Versenyképes energiatermelé energiatermelés; Hazai lignitlignit-készleté szletét kiakná kiaknázása, Csö Csökkenı kkenı importfü importfüggı ggıség, Növekvı vekvı ellá ellátásbiztonsá sbiztonság ; Új ipará iparág (know(know-how) Többletforrá bbletforrások.


18

2009. november 12.



További közvetett haszon CCS-technológia megtelepedésével kibocsátás-intenzív iparágak számára vonzóvá válhat az ország Pl.: cement gyártás, vegyipar, … Új munkahelyek, GDP növekedés, stb…


2009. november 12.

Legújabb magyar fejlemények

Konzorcium alakult egy hazai CCS projekt megvalósítására, az európai finanszírozásának elnyerése céljából


19

2009. november 12.



Hámorné Dr. Vidó Mária Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI), Adatkezelési Fıosztály Fıosztályvezetı helyettes A földalatti kıszén-elgázosítás technológiája és lehetısége Magyarországon Az elıadás célja, hogy képet adjon hazánk jelenlegi kıszén készletérıl, a mőködı bányák számáról és az új technológia, a földalatti kıszén-elgázosítás révén lehetıséget mutasson fel a hazai ásványkincs újrahasznosítására az ELGI-ben mőködı projekt bemutatásával. Magyarország terüle-tén, 8 tájegységen találunk jelentısebb kıszén medencét. A legnagyobb készlettel rendelkezik a Mecseki kıszén, ami egyetlen feketeszenünk. A barnakıszeneink Ajka, Oroszlány Balinka, Tatabánya Dorog térségében fordulnak elı, míg lignit elıfordulásaink Vár-palota, Nógrád Borsod, Bükkalja és Torony környezetében helyezkednek el.

Magyarország kıszén elıfordulásai

Ásványi nyersanyag készletek és bányák Összesen

Ásványi nyersanyag

Mőködı bánya

Leállított bánya

Szabad terület

Mineral resources

Operating mine

Suspended

Deposit without mine opening

Total

Feketeszén - Hardcoal

-

8

11

19

Barnakıszén - Brown coal

13

97

100

210

Lignit - Lignite

2

-

12

14

Összes szén - Total coals

15

105

123

243

Kıolaj, Földgáz és Széndioxid összesen Crude oil, Natural gas and Carbon-dioxide in total

132

36

61

229

Ércek – Total ore

4

25

8

37

Bauxit –Bauxite

11

38

212

261

Nemfémes ásványi nyersanyagok – Non metallic minerals

1120

590

1166

2876

1282

794

1570

3646

Összesen - Total

Ásványi nyersanyag potenciál szempont-jából Magyarország közepes ellátottsággal rendelkezik méreteit figyelembe véve. A 2008. január 1-i állapot szerint az MBFH 1282 mőködı bányája közül 15 bánya rendelkezett mőködési engedéllyel, melyek közül 8 bányából történt kitermelés.

Forrás: MBFH/2008

20



Ásványi nyersanyag készletek és bányák

2008. január 1-i állapot

Forrás: MBFH/2008

A kıszén felhasználás visszaszorulása ellenére megállapítható, hogy energia importunkban a szén importunk volt a legnagyobb az elmúlt 15-20 évben a földgáz és kıolaj mellett. Figyelembe véve, hogy a földgáz és kıolaj készletek kimerülése a várható energia igény növekedésével tovább növeli energiafüggıségünket.

Magyarország energia import változása

1990. és 2005. között a nyersanyag igény folyamatosan nıtt

A primer energiaimport-függıség alakulása Magyarországon 1990 és 2005 között 1990

1998

2005

%

%

%

Szén

16,4

28,6

39,6

Olaj

75,9

80,9

86,1

58

72,7

81,8

Villamos energia (primer)

21,1

1,7

12,9

Egyéb (koksz, brikett, tőzifa és egyéb megújuló)

43,4

-16

8,5

Földgáz

Forrás: Energia Központ Kht

21



Új technológiák alkalmazása a meglévı ásványvagyon hasznosítására

CÉLJA: az energia függıség csökkentése az energia diverzitás és biztonság fenntartásával, a gazdaság mőködési alapjának megerısítésével és munkahelyteremtéssel

MÓDJA: Elérhetı legjobb technológiák alkalmazása (BAT) A nemzeti ásványkincs hasznosítására

ALKALMAZÁSA: Éghetı fosszilis energiából származó környezetterhelés minimalizálása a földalatti kıszénelgázosítással (UCG & CCS – ZEP)

A hazai kıszénkészletek újbóli felmérése és hasznosítása az elérhetı legjobb technológiákkal csökkentheti Magyarország kiszolgáltatottságát az energiaforrások sokszínőségének fenntartásával és olcsóbb energiák biztosításával. Ilyen új a környezeti elvárásokat is kielégítı technológia a földalatti kıszén-elgázosítás (UCG).

Az UCG mőködését az ábra illusztrálja, ahol egy kútpárral történik az kıszénben rejlı Földalatti kıszén elgázosítás, UCG elvi mőködése energia kinyerése. A FOLYAMATA: besajtolási ponton az 1. fúrólyukba levegıt és • 1. ELİZETES forró vízgızt juttatunk környezetvédelmi, területi felmérés a technológiai a begyújtott kıszénalkalmassághoz telepbe. A két kút között az izzó szén • 2. A TEREMELÉS során kémiai reakcióba lép a monitorozó, modellezı eszközök az vízzel és a levegı elgázosításhoz és a oxigénjével. A keletkörnyezetkockázati kezett termék a mérésekhez szintézisgáz, mely • Cél: ZEP közeli szénmonoxid, szénenergiatermelés 2 lépcsıs dioxid metán és CO2 leválasztással és hidrogén keverékébıl tárolással (UCG CCS-sel) áll. A termelıkúton kiáramló gáz keverékbıl a gázok szétválasztásra kerülnek és a széndioxid leválasztása után a gáz földalatti tárolással kerül vissza a geológiai közegbe. A szétválasztott gázokat hı, energiatermelésre és kemikáliák gyártására használják, vagy metán tartalmát nemzetközi hálózatokon keresztül földgázként értékesíthetik. A hıés energia, valamint a kémiai ipar (hidrogén, ammóniagyártás) által keletkezett széndioxid újból leválasztásra és földalatti tárolásra kerül. Összességében az így nyert energia a széndioxid

22



kibocsátás szempontjából a legalacsonyabb rendszer (0,1 % CO2 t/MWh), fele a jó mutatókkal rendelkezı földgáz erımővek széndioxid kibocsátásának.

A szénre épülı kitermelési módok közül az UCG hasznosuló energiája a legnagyobb. A helyben lévı földtani vagyonra esı legnagyobb energia kihozatalt az elgázosításból nyerjük úgy, hogy az ásványi nyersanyag több mint 90 %-a részt vesz a kémiai reakcióban, és nem kell számolni a bányászati tevékenységbıl származó hígulással, a mellékkızetekkel való keveredéssel.

A hasznosuló energia mennyisége különbözı technológiákkal azonos területre számítva

Hidrogén

Szénmonoxid Szén Metán

Metán

Földalatti kıszén elgázosítás

Bányászat

Kıszén-metán

Szintézis termékek Ammónia Üzem anyag

En er gi a

SZÉN

H2

Acél

Szintézisgáz

Olaj feljavítás

CO Földgáz

Metán Kemikáliák

Kemikáliák Benzin

Olefinek Egyéb kemikáliák

Az ábra a szintézisgázból kinyerhetı és tovább feldolgozható termékeket mutatja be, igazolva, hogy az UCG-vel nem csak hı és villamosenergia állítható elı, de a piac igényeit követı folyékony üzemanyag gyártható, és a ma még csak kísérleti szinten létezı hidrogén alapú közlekedés üzemanyagát is biztosíthatja.

Ecetsav

Formaldehidek

Poliolefinek

23



Különbözı UCG mőködési technológiák CRIP Függıleges kutak

(Controlled Retraction Injection Point) Szabályozottan visszahúzható befecskendezı pont

Kimerült kutak Levegı

Termék

Meredek dıléső telep Termelt gáz

Levegı/oxigén

Levegı/O2

Termék

Földalatti mőködtetés bányavágaton keresztül

A következıkben az UCG néhány bányászati technológiáját mutatjuk be.

Olaj és Gáz (CBM) Technológiák használata az UCG-ben • Kutatás-Termelés – 3D szeizmikus kutatás – értelmezés – mag fúrás • Kétirányú fúrás – kormányozás – metszéspontok és elágazások kialakítása • Kivitelezés – mozgatható befecskendezés, gyújtás – forró többszakaszos keringetés

Termelı kút – Spanyolország UCG Trial 1998

• Mélyáramlásos eljárással – szőrés, – mosás, – savas gázok eltávolítása

24

Az UCG az olaj és gáz (kıszén-metán is) iparbaj évtizedek óta kidolgozott és alkalmazott kutatási termelési és monitorozási technológiákat alkalmazza és fejleszti tovább. Ez nagy költség igényő földtani-geofizikai kutatást és a mőködés során végzett rendszeres megfigyelı hálózat kiépítését igényli.



Az UCG alkalmazás elınye a kıszénvagyon hasznosítására

Környezetbarát technológiával, nagyobb környezetvédelmi kockázat nélkül a szennyezés és rehabilitációs költség minimális Biztonságos - a felszínalatti és felszíni vizek zavarása minimális Felszíni mőködtetéssel – nagyobb bányabiztonság – nincs földalatti munka kockázat Alacsony mőködési költséggel – nincs bányászati- vagy szénhulladék kezelés Megvalósítható CO2 tárolás pl. a földalatti kiégett üregekben (ZEP) A tıkebefektetés költsége 75% a felszíni elgázosításhoz képest Majd 200 éves tapasztalaton alapuló felszíni elgázosításon alapul Majd 100 éves UCG tapasztalatok Oroszországban, Üzbegisztánban, Dél-Afrikában, USA-ban, Kínában, Európában

Az UCG környezettudatos gondolkodással felépített rendszer, melynek számos elınye van, melyeket az ábrán részletezünk.

Az ELGI tevékenysége az UCG kutatásban

A földalatti kıszén elgázosításra alkalmas kıszén-elıfordulások meghatározása Magyarország területén

Földtani feltételrendszer kialakítása az UCG technológiához

Információs csomagok készítése az Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) részére

Tanácsadás és feladatmegoldás az ipari megrendelıknek az UCG-vel kapcsolatos földtani – geofizikai kutatásokban (White Coal Energy Kft., K-Mecsek)

Tanácsadás, projekt értékelés az EU Szén és Acél Közösség (RFCS) pályázatainál

25



A földalatti kıszén elgázosítás (UCG) földtani feltételei és kinyerhetı potenciálja Magyarországon Az ELGI projekt célkitőzései 2009-2011 között

1. Adatbázis készítés a magyarországi kıszénkutatófúrások sztratigráfiai és kıszén vastagsági elıfordulási adatairól

2. UCG szempontjából alkalmas területek kijelölése, a szén települési mélység, vastagság, minıség és hidrodinamikai szempontok szerint

3. Információs csomagok készítése térinformatikai megjelenítéssel és nyilvántartással MBFH részére

A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet feladata, hogy a Magyar-országon lévı kıszénelıfordulásainkat a technológiai feltételek figyelembevételével újra értékeljük. Kijelöljük a technológia szempontjából alkalmas területeket és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felé jelentést tegyünk errıl a potenciálról.

A Kelet-Mecsek kıszén medence egységes telepazonosítása az UCG kutatáshoz

A Kelet-Mecsek kıszénmedencék szelvényei

Váralja - Máza-D

144 szelvény

Komló

4 terület

420 szén kutatófúrás 9860 szén réteg

Hosszúhetény

4300 telep

Pécs

26



Állami kötelezettségeink mellett szakmai tanácsadással és feladatmegoldással segítjük a kutatásban érdekelt vállalkozásokat. A továbbiakban egy ilyen feladat részleteit szeretnénk megmutatni a KMecsekben végzett kutatásról, ahol a telepfolytonosság igazolására a korábban mővelt szénmedencékben használt telepszámozás helyett egy egységes telepszámozási rendszert dolgoztunk ki.

Hosszúhetény kıszéntelepei az egységes telepszámozás alapján

Összefoglalás

Az UCG alternatívát nyújthat az energiahiánnyal mőködı gazdaságoknak Kedvezı környezeti és gazdaságossági feltételekkel a Magyarországi szénvagyon egy része felhasználható Fokozott földtani-geofizikai kutatást és bányászati-technológiai innovációt igényel A földtani-geofizikai feltételrendszer kidolgozása az ELGI feladata A technológia bevezetése új munkahelyeket biztosít a bányászatot már ismerı és elfogadó régiókban

27

Összefoglalóan az UCG egy olyan újra felfedezett technológia, mely energia biztonságot nyújthat Magyarországnak és számos felsorolt elınye mellett új munkahelyeket teremthet olyan területeken, ahol a bányászatnak tradíciója van és társadalmi elfogadottsága nagyobb az ország más részeihez képest.



HOZZÁSZÓLÁSOK Dr. Józsa István az MSZP országgyőlési képviselıje, az Országgyőlés Gazdasági és Informatikai Bizottság alelnöke Nem könnyő dolog egy párt állásfoglalásáról tájékoztatni a konferenciát. Ahogy a bevezetı elıadásokban is elhangzott, van egy egyre jobban szabályozott környezet, amelyben a magyar energiapolitikát meg kell valósítani. Örvendetesen hallhattunk a legújabb technológiákról, amelyek reménnyel töltenek el bennünket, hogy a szenes technológiának is van jövıje. Nem szeretném teljesen elrontani az esélyemet, de elmondanám, hogy én az elmúlt 30 évben az energiaiparban, a szénhidrogén iparban dolgoztam, a szenes területen viszont nem tevékenykedtem. Nagyon nagy élvezettel hallgattam ezeket az elıadásokat, amelyek igazán imponáló és új lehetıségeket tárnak fel. Azt hiszem, kiindulásként el kell mondanom, hogy 2008 áprilisában fogadtuk - el többségi határozattal - a hazai energia politikáról a 2008-2020-as évekre vonatkozó országgyőlési határozatot. Ezt széles körő elıkészítés elızte meg, elsısorban szakmai berkekben vitatták meg, több tonnányi anyag született. Ebbıl aztán egy rövid, célratörı országgyőlési határozat született. Ebben az a gyakorlati szempont is megnyilvánult, hogyha 3 évig is vitatkozunk egy vastag anyagról és nem jutunk megállapodásra, akkor az alapvetı célokat kell megfogalmazni, mert azok talán könnyebben tudnak támogatásra találni. Azon túlmenıen, hogy ez az energiapolitikai határozat az országgyőlésben nem élvezett teljes körő támogatást, de ha jól emlékszem, végül az ellenzék véleménye az volt, hogy ami benne van, azt ık is támogatják, ık ennél valamivel többet szeretnének. Ennek a lényege az ellátásbiztonság. A bevezetı elıadásban is elhangzott, hogy ahhoz, hogy az ország versenyképessége megırizhetı, a lakosság ellátása biztosítható legyen, ahhoz az ellátásbiztonság, mint prioritás kell, hogy szerepeljen. Ebbıl természetesen az is következik, hogy azok a meglévı termelı helyek, amelyekbe beletartoznak a szénbázisra épülı rendszerek is, szükség van. Inkább ezeknek a korszerősítésében, további mőködésében érdemes gondolkodni, s nem a leállításában. Azt hiszem, sok igazságot hordozott magában az az elıadás, ami arról szólt, hogy a termelı bázisok jelentıs részét le kell cserélni a következı 1015 évben. Erre vonatkozóan én azt hiszem, hogy összhangban az elfogadott energiapolitikai határozattal, a parlament a rá vonatkozó egyik legfontosabb döntést meghozta. Az atomenergia felhasználási területén a Paks II-re vonatkozó elvi határozattal. Ez – úgy gondolom - az energia biztonságon túlmenıen széndioxid kibocsátásmentes energiatermelést, tehát a klímakövetelményeknek való megfelelést is szolgálja. Ez egy távolabbi belépéssel szolgál. Ugyanakkor jóval közelebbi a szintén alap erımőnek számító Mátrai Erımő kapacitását mintegy 50 %-kal megnövelı, döntıen MVM finanszírozású beruházás. Azt tudom mondani, hogy ez is egy kormányzati, állami döntés eredménye, hogy ebben az MVM részt vehet. Azt hiszem, hogy a lignit felhasználás jövıjét ez egyértelmően kifejezi nemcsak szavakban, hanem konkrét beruházási döntés formájában is. Örömmel hallottam, hogy megalakult ez a konzorcium a késıbbiekre vonatkozóan. Ha jól értettem, ez nagyon friss dolog az MVM, a Mátrai Erımő és az önök szakmai cégei részérıl. A parlamenti pártoknak, a parlamentnek az a feladata, hogy ezeknek a feltételeit biztosítsa. Tehát olyan szabályozási környezetet teremtsen, amely nem gátolja, hanem elısegíti ezeknek az új technológiáknak a bevezetését, ösztönzi, jutalmazza, az elmaradását bünteti.

28



Ennek tanúi lehetünk a gyakorlatban. Ezen túlmenıen akkor járunk el helyesen, hogyha ezeket a szakmai konferenciákat felhasználjuk egy kölcsönös tapasztalatcserére, ha nyitottak vagyunk arra, kinek milyen javaslata van még, elıre mutató javaslata azt illetıen, hogy a szabályozással hogyan lehet tovább segíteni egy-egy iparág kibontakozását, jövıképét. Én a magam és a frakciónk részérıl eziránt nyitott vagyok és örülök a meghívásnak. Köszönöm a figyelmüket.

Fónagy János a FIDESZ országgyőlési képviselıje, az Országgyőlés Gazdasági és Informatikai Bizottság tagja Jó napot kívánok! Egyetértve Józsa képviselıtársam szavaival az elmúlt években kevés olyan területe volt a magyar gazdaságpolitikának, a magyar belpolitikának, ahol sikerült alapkérdésekben konszenzusra jutni. Ennél az asztalnál közös örömmel mondhatjuk, hogy az energia volt az egyik olya terület, ahol a legfontosabb kérdésekben a magyar belpolitikai élet szereplıi között mind a jelen megítélése, mind a közép és hosszú távú dolgok többségében párbeszéd volt, és fontos ügyekben konszenzusra jutottunk. Ennek az egyik legfontosabb eredménye a már elıbb említett Paksra vonatkozó elvi döntések meghozatala. Ennek elırebocsátásával engedjék meg, hogy néhány olyan, az asztal körül ülık elıtt pontosan ismert tényre hívjam fel a figyelmet, amely már a jelen és a közeljövı cselekvésben is meghatározó. Ismert, hogy a magyar energiarendszeren belül a gáz szerepe túlfejlesztett. Túlfejlesztett mind a magyar energia egészében, mind ezen belül a villamosenergia elıállításában. A gáz az elmúlt 30-40 év különbözı feltevéseinek következtében – például mindig jön az olcsó, orosz földgáz- mindent a rendkívül kényelmes, és valamikor olcsó gázra tettünk. Ezek a feltevések az elmúlt 1-2 évtizedben megdıltek. Magyarországon adott a helyzet, Magyarország földgáz szempontjából Európa egyik legaránytalanabb, legkiszolgáltatottabb országa. Ez jelenti, importfüggıséget, jelenti az ellátásbiztonság kérdését. Kérem, gondoljanak a januárban mindig szükségszerően elıkerülı ukrán-orosz, orosz-ukrán-európai vitákra, s egyáltalán az ez által elıidézett helyzetre. Ennek oldása, megoldása az egyik feladat. A másik, s talán ezzel kellett volna kezdenem, hogy a legolcsóbb és legtisztább energia az, amit nem fogyasztunk el. Tudom, hogy egy energiakonferencián hálátlan dolog takarékoskodásról beszélni, de végsı soron az a legtisztább, a legolcsóbb energia, amit nem fogyasztunk el. Azt mindnyájan tudjuk, hogy Magyarország fajlagos energia felhasználása Európában az egyik legmagasabb: lényegesen több mint a nyugat-európai országoké. Meggyızıdésünk, hogy a legjobb és leggyorsabb lépés - a gyorsaság itt relatív dolog, hiszen évek és évtizedek kellenek hozzá-az-, hogy a magas fajlagos felhasználásunkat mérsékeljük. Az energiapolitikánkban az elsıdleges célnak az energiatakarékosságnak kell lennie. Ennek összetevıit a jelenlévık nálam jobban tudják. Kérem, gondoljanak csak a több mint hatszázezer távfőtött lakásnak a technológiai színvonalára, vagy gondoljanak az elızı kiváló elıadásokban már felemlegetett erımő hatékonyság szerepére, jelentıségére. Mind az ellátásbiztonság, mind az importfüggıség mérséklése, mind a megfizethetıség - errıl még nem volt szó, de hallatlanul fontos-, mind a versenyképesség, mind a megfizethetıség a lakosság szempontjából és mind a klímavédelem szempontjából rendkívül fontos.

29



Tehát az adott helyzetbıl kell kiindulni, és a reális cselekvési lehetıségeket kell keresni. Ebbıl az egyik Paks, tehát az atomenergia. A másik- meggyızıdésünk szerint legalább ennyire fontos-a hazai energiabázisok kihasználása. Errıl az elıbb hallottunk kiváló elıadásokat. Az itt ülık kivétel nélkül tudják, hogy a költségek tekintetében Paks után a Mátrai Erımő Zrt. a második. A 10-15 évvel ezelıtti állapothoz képest a mátrai kén és szilárd anyag kibocsátás korszerősítı beruházások eredményeként jelentısen megváltozott, tehát a hagyományos, forrásoknál is van egy komoly elırelépés. Nem azt mondom, hogy minden problémát sikerült megoldani, messze nem minden tökéletes, de ha arra gondolunk, hogy 15-20 évvel ezelıtt mit bocsátottak ki a lignites erımővek, ahhoz képest ma egy komoly elırelépést tapasztalhatunk. Nem töltöm az idejüket azzal, hogy a gázellátás kérdését részletezem. Az egyik elıadásban elhangzott a többirányú betáplálás kérdése. Ilyenkor mindig felmerül a gáz beszerzésének diverzifikációja, és elıkerül a hazai gázkészletek kihasználása illetve további feltárása. Nagyon fontosnak tartjuk, a jelenlegi és kimenetelében még nagyon bizonytalan válság kezelését. Ezzel szoros összefüggésben áll a foglalkoztatottság. Amikor a hazai energiabázisokról beszélünk, akkor mindig tegyük hozzá, hogy minden olyan hazai energiaféleség a revitalizációja, újraélesztése, az elmúlt 20-30 év sommás véleményeinek a felülvizsgálata - gondoljunk itt a hazai szénvagyonnak a megítélésére -, nemcsak energetikai, vagy klímavédelmi kérdés, hanem alapvetıen foglalkoztatási kérdés is. Engedjenek meg nekem egy szubjektív megjegyzést én életembıl 38 évet Ózdon töltöttem. A farkaslyuki bányában kezdtem el dolgozni, és 15 évet Putnokon töltöttem. Személyesen is megtapasztalhattam, hogy az elmúlt két évszázadban a magyar bányászat, és ezen belül a magyar szénbányászat mit jelentett a magyar termelési kultúrában, mit jelentett a magyar társdalomban és mit jelentett a magyar megélhetésben. Anélkül, hogy a nosztalgia csúszós talajára tévednék, meggyızıdésem, hogy ott, ahol a technológia ezt lehetıvé teszi, ott sommás a véleményeket a politikának is felül kell vizsgálnia. Ez a felülvizsgálat az ellátásbiztonság, a megfizethetıség, az importfüggıség csökkentése, a klímavédelem mellett a foglalkoztatást is elı fogja segíteni. A FIDESZ ezeknek a gondolatoknak a jegyében állítja össze az energia politikai koncepcióját. Remélem, hogy ennek a részletes tartalmával mielıbb önök is meg fognak ismerkedni. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Molnár Béla a Kereszténydemokrata Néppárt országgyőlési képviselıje A különlegességekre szeretném felhívni a figyelmet. A határok a lignittelepeknek, a gáztelepeknek nem szabnak határt, tehát az egész Kárpát-medencérıl ejtek szót. Ha ebbıl a rossz gazdasági helyzetbıl egy dinamikusabban fejlıdı, jobb gazdaság felé vesszük az irányt, akkor biztos vagyok benne, hogy ez jelentıs energiaigény növekedést is fog jelenteni. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a lehetı legkevesebb energiát használjuk fel egy adott feladatra egyetértek ebben Fónagy úrral-, de ha újabb munkahelyet akarunk teremteni, az újabb energiaigényekkel fog járni. Nem tudjuk azt kimondani, hogy az energiatakarékosság, energiafelhasználás csökkenésével fog járni. Ez kimondható, hiszen a Föld népessége nagymértékben nı. Az egész világ követeli az egyre több energiát, s ebbıl mi sem leszünk kivétel. Ezért az energiakoncepciókban figyelembe kell venni a korlátokat. Az energiáinkat megfelelıen kell csoportosítanunk, ezért kidolgoztunk egy értékelési szempontot. Nagyon sokféle értékelési szempont létezik, errıl szeretnék beszélni néhány szót.

30



Az elsı fontos szempont az energia ára. Nézzük meg, hogy mi az ára az egyes energiafajtáknak, hiszen ki kell fizetni. A másik szempont a biztonság, ez most egy kicsit kevert fogalom, mert az ellátásbiztonságról nagyon sok szó esik, de a nemzetbiztonságról is szólni kell. Ha a jelenlegi állapotot tekintjük, hogy az import gáz 80 %-a egy irányból jön, ez kiszolgáltatottságot jelent. A közbeszédben benne van, hogy ezen javítani kell. Le kell írni, hogy a nemzetbiztonsági szempont egy-egy energia preferálásánál fontos dolog. Energiáról nem lehet beszélni környezetvédelem nélkül. Ha megnézzük ezek alapján, hogy az egyes energiafajta közül melyik pozitív vagy negatív, akkor érdekes a kialakult kép. A szén számomra nem túl gazdaságos, hiszen a szénre alapuló energiatermelés nem olcsó. Ugyanez a helyzet az olajjal és gázzal. Az atomerımőben termelt energia és vízenergia tekinthetı számomra – lehet, hogy ez szubjektív - pozitívnak. Ezt lenne érdemes a továbbiakban preferálni. A szél- és a napenergia a hatásfok miatt problémás, azonkívül az átvételi ára is meglehetısen drága. Ez 5 %-nál még nem jelent problémát, de ha elérnénk egy EU-s 20%-ot, akkor erısen befolyásolná otthon mindenkinek a villanyszámláját. A gazdaságosság így nálam negatív. A geotermia az, ahol kérdıjellel kell élnünk: nekem az a véleményem, hogy ma még talán drága, ma még talán problémás, de ez a jövı lehetısége Magyarország számára. Bízzunk benne, hogy ez néhány évtized alatt megteremtıdik. A biomasszával kapcsolatban nekem negatív a véleményem, hiszen erıs a környezetszennyezés. Amit a növény tavaly fölvett széndioxidot-mondják sokan -, azt bocsátja ki, s ez nulla. Az én olvasatomban ez nem nulla. Minden kibocsátott széndioxid szennyezést jelent. Meg kell akadályozni! A két bevezetı elıadás olyan optimista jövıt vetített elénk - s nekem ez a konferencia ezért is szimpatikus -, melyben az új energiákat meg kell találnunk, s a két elıadás erre mutatott rá. A megújuló energiákkal kapcsolatban divat elmondani, hogy szeretjük, akarjuk. A szélrıl mondanék pár szót: boldogabb országokban, Dániában, Hollandiában a tengerparton 20km/órával bármikor fúj a szél. Ott szélerımővet egészen más építeni, mint Magyarországon. Egészen más ott, ahol a tenger és az óceán hozza azt a lehetıséget, hogy állandóan fúj a szél. Egészen más Magyarországon, ahol vagy fúj, vagy nem, ezért háttér erımővek kellenek. Úgy gondolom, hogy a megújuló energiát óvatosabban kellene kezelni, mint ahogy manapság szoktuk. Gyakran elhangzik, hogy a gáz- és olajfelhasználást csökkenteni kell. Ennek megvannak a jó indokai. De az elmúlt századokban az ember ezeket a primér hordozókat használja. Magyarország méreténél fogva sem tud ebbıl kilépni. A Mátrai Erımő nem megkerülhetı, s ezzel együtt kell élnünk. Hadd hívjam fel a figyelmet az elfekvı kincseinkre! Megépítettük Tiszalököt, de kellene Csongrádnál is egyet építeni: hol van a második erımő? Azt is tudjuk, hogy a Rábán és Rábcán sok évtizeddel ezelıtt kis erımővek tömkelege üzemelt. Mára már csak egy van. Egyébként ez is német tulajdon. Vannak kihasználatlan lehetıségeink, s remélem, hogy ezek elıbb-utóbb szem elé kerülnek és megvalósulnak. Az atomenergia a legolcsóbb energiánk. A parlamentben teljes volt az összhang az atomerımő tovább fejlesztésének kérdésében. Ez az az út, amely ténylegesen több energiát ad. Ezzel lesz megvalósítható az 5000-6000 megawatt nagyobbik része. Hiába fejlıdik a technológia a geotermikus energia területén, csak kis teljesítményekben lehet gondolkodni. Ha abban gondolkodunk, hogy az országnak 5000-6000 megawattra van szüksége, akkor szén-, olaj- , gáz-, atom - és vízenergia az, amirıl érdemes beszélgetnünk. Ezek reális dolgok. Mindegyik mellett lehet érveket és ellenérveket is hozni, de itt van a megoldás köre. Viszont a szél- és napenergia, biomassza és a geotermikus energia nem fog országos megoldást hozni az elkövetkezı évtizedekben. Az önkormányzatok azonban a saját területükön az energiaellátást maguk kívánják megoldani. Ez hasznos és támogatandó. Itt beszállhatnak még a kisebb vízerımővek is. Már most több kis település maga csinál villanytelepet, közmőveket, maga égeti el és visszatermeli energiává a kommunális hulladékot.

31



Ez lokális lehetıség. Ez más elbírálást kap, mint egy országos lehetıség. Országosan nem építenék biomassza erımővet, mert szennyez. De kisebb helyeken támogassuk! Ezért ezt a kérdéskört több szempontból kell néznünk. Ha így teszünk, kellı felelısséggel alakítjuk ki a jövı energia stratégiáját egymást támogatva és segítve. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Járai Zoltán az MDF Infrastruktúra Bizottság elnöke Szeretettel köszöntöm a megjelenteket. Nagy örömömre szolgált a meghívás, aminek örömmel tettem eleget. Elıttem már mindenki mindent elmondott, amit szerettem volna elmondani. Nekem már kevés jutott. Így arról beszélnék, hogy az MDF hogyan jutott el az energiáig. Mi más aspektusból közelítettük meg ezt a témát, de így is ide jutottunk. Pártunknak az elsıdleges prioritás az energia. Ez az alapállás, amit szeretnék elmondani. A közlekedéssel kezdtük, az elmúlt másfél-két évben azt vettük észre, hogy akár EU-s, akár ENSZ konferencia anyagát megkaptuk, ott mindig egy hármas egységet vizsgáltak: közlekedés, energia és környezte. Mi is ezt tesszük. Miért történik mindez? Az ENSZ adatai szerint az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának 2/3 részét az energia termeli. A megtermelt energiának a 25%-t a közlekedés emészti fel. Ez durva arányszám. Magyarország is beleesik ebbe az arányszámba: mi 24.5 % körül vagyunk. A magyar gazdaság nem stabil, ugyanis a közúti közlekedésünk több energiát használ, mint a teljes ipar összességében. E téren nagy aránytalanságot tapasztaltunk. Már mutatkozik a környezet, energia és közlekedés hármas egysége. Már elhangzott, hogy az energiaszerkezetünk is nagyon rossz. Abnormálisnak nevezem azt, hogy a teljes energiafelhasználásunk 55 %-a gáz. A nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve ezt kb. 20 % körülire tudnánk szorítani, s akkor nemzetgazdaságunk is, a kiszolgálás biztonsága is a helyére kerülhetne. Hogyan lehetne megváltoztatni ezt az arányt? Van elképzelésünk, s ez is elhangzott az elızı elıadóktól. Mi három lépésben gondoltuk ennek a megvalósítását. Az elsıdleges az atomerımő. Mi maximálisan támogatjuk, és mondhatni, követeljük, hogy minél gyorsabban valósítsa meg az ország a második atomerımővet. Így megduplázódhatna a jelenlegi termelés. A jelenleg létesítendı új típusú atomreaktorok teljesítménye kb. 1700-1800 megawatt. Ez gyakorlatilag majdnem akkora teljesítmény, mint a Paksi Erımő négy blokkja összesen. Tehát meg kellene duplázni. Érdemes szót ejteni ezzel kapcsolatban az ellendrukkerekrıl. Milyen biztonságot ad, rugalmatlan… én egyetlen példát hozok erre. A hatszor nagyobb lakosú Franciaország villamos ellátásának kb. 80 %-át atomreaktorok biztosítják. S iparuk 20-30-szor nagyobb, mint a magyar ipar. S nem hallottunk semmilyen problémáról. teljes biztonsággal tudják a villamosenergia termelést biztosítani. A javaslatunk az, hogy minél kisebb arányban kerüljön földgáz felhasználásra villamos áram termelésére. A második dolog, ami segítene az arányszám csökkentésében, a takarékosság. Az osztrák barátainknál 30 %-kal kisebb a fajlagos energia felhasználás, mint a magyar háztartásokban. Ez iszonyatos pazarlás! Ha az áramfejlesztést visszafogjuk, takarékosságra buzdítunk, akkor a felére lehetne csökkenteni a gáz felhasználását, ebbıl adódóan a gázimportot is. Az elképzelésünk harmadik lába a szénbányászat támogatása. Nem létezı frakciónk felkérte októberben az Országgyőlés Elnökét, hogy a dubicsányi barnaszén bánya, és a Komját mellett található lignitmezı megnyitására vonatkozóan tegyen az állam hathatós lépéseket. Mindez 2700-3000 fınek jelentene munkahelyet 30 éven keresztül, s kb. 200-250 megawattos erımő ellátását tudná biztosítani 30-35 éven keresztül.

32



Néhány szót hadd szóljak a Nabucco gázvezetékrıl! Személy szerint rettenetesen szkeptikus vagyok, s ez már januárban elkezdıdött. Amikor Magyarországon volt a Nabucco-csúcs körülbelül 30 ország részvételével, a magyar miniszterelnökön kívül egyetlen miniszterelnök vett részt. A többi ország másod és harmadsorban lévı politikusokat küldött. Nekem ez üzenetértékkel bírt: azzal, hogy ık ezt nem veszik komolyan. Valószínő, ennek megvolt az oka. Több olyan kérdés van, amire hónapok óta nem kapunk választ. Az egyik ilyen kérdés, hogy honnan jön a gáz a vezetékbe. A vezeték 3300 km lesz - írják többen. De honnan tudja, milyen hosszú lesz, ha azt sem lehet tudni, honnan jön bele a gáz. Így a költségeket sem lehet megítélni. Nekünk nincs szükségünk erre a vezetékre horribilis összegért, ha megpróbálunk takarékoskodni. Várjuk a fejleményeket. Az atomenergiával kapcsolatban is felmerül a megtérülés költsége. Az informatikai beruházások mellett az energetikai beruházás az egyetlen olyan beruházás, ahol egyenes ágon számítható a megtérülés. Az MDF egyetlen fontos szempontot tart a szeme elıtt, hogy ha megvalósul az atomerımő, hogy állami kézben maradjon. Igaz ez a már meglévıre is. Az a megtakarítás, ami elérhetı a gáz el nem égetésébıl, az a haszon ne kerüljön magánkézbe, hanem maradjon az ország, az állam vagyona. Fölmerült a biztonság kérdése is. Én úgy érzem, hogy egy 10-20 hektáros területet sokkal könnyebb védeni, mint egy 3300 kilométeres vezetéket. Kisebb a biztonsági kockázata. Összefoglalva a gondolatomat: támogatjuk azokat a modern és új technológiákat, amelyekrıl itt is hallhattunk. Ilyen közel a pártok még nem álltak soha egy témában, mint ebben. Köszönöm szépen még egyszer meghívást és a figyelmet!

Szalay Gábor SZDSZ Szakértı Tisztelt Résztvevık! Én az utóbbi két évtizedben tanúja és részese voltam annak, hogy minden nagy energiapolitikai vita kapcsán az álláspontok nem pártvonalak mentén különböztek egymástól, hanem szakmai meggyızıdések okán. De ez nemcsak nálunk volt így, hanem az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlésének szakmai bizottságaiban, az Európai Parlamentben is. A hazai éles pártharcokkal szemben az energiapolitika területen nem pártkülönbözıségek vannak. Ez így volt az elmúlt 20 évben mindig. Ezért van az, hogy abban, amit az elıttem hozzászólók elmondtak, nagyon sok hasonlóság van. Ezért én nem is kívánok külön liberális energiapolitikáról beszélni. Ilyen nincs is, mint ahogy nincs konzervatív energiapolitika sem és szocialista sem meggyızıdésem szerint. Csak végrehajtható, társadalmi költségekkel fedezhetı energiapolitika van. Vagy ennek az ellenkezıje. Én inkább egy –két ötletszerően kiragadott részkérdéshez szeretnék hozzászólni annak kapcsán, ami itt elıttem elhangzott. Lehet persze, hogy ez nem áll össze egy átfogó energiapolitikai hitvallássá. Csak egy – két elemet szeretnék említeni az elhangzott felszólalások kapcsán. Abban mindenki egyetért, hogy a hosszú távon is biztonságosan fenntartható körülmények azok, amelyeket szolgálnia kell az energiapolitikának. Néhány alapvetés, ami Magyarország energiapolitikájában rendkívül fontos. Elıször is az importra utaltságunk. Ez elhangzott. Ez vagy 65 % -os, ami már önmagában is nagyon súlyos, vagy 75 % -os. Attól függıen, hogy a paksi főtıelemeket beleszámoljuk –e vagy sem. Azért érdemes megkülönböztetnünk ezt a kétfajta számot, mert a nukleáris energetikai főtıelemek nagyon kis volumetriával rendelkezvén könnyen tárolhatóak. A beszerzésük is több forrásból megoldható lenne.

33



Tehát a nukleáris főtıelemek importra utaltsága nem ugyanaz, mint a szénhidrogének esetében. Ezért van ez a megkülönböztetés. Lényeges kérdés továbbá, hogy milyen fejlıdés áll elıttünk energetikai szempontból. Másfél év óta egy hihetetlen krízisben van az egész világ gazdasága. Ez igen jelentıs energetikai, energiafogyasztási visszaesésben nyilvánult meg. Magyarországon tavaly augusztus óta a villamosenergia fogyasztás minden hónapban jelentısen kevesebb, mint az elmúlt évek hasonló idıszakában. A mélypont ez év április volt, amikor 11%-kal kevesebb volt ez a fogyasztás, mint 2008 áprilisában. De ennél még sokkal nagyobb visszaesés van a földgáz területén, ahol a 14.5 milliárd köbméteres felhasználással szemben jövıre például 10.8 milliárd köbméterrel számolnak a szakmai szervezetek. Ez 25%-os visszaesést jelent. Világos, hogy kilábalva ebbıl a nehéz helyzetbıl, az energiafogyasztás ismét növekedni fog. Összenergia tekintetében 0,5 és 1 % között, a villamosenergia tekintetében 1-2 % között. Ugyancsak lényeges szempont – s erre is történt itt utalás-, hogy mennyi is a fogyasztásunk. Pazarlók vagyunk, vagy nem vagyunk azok? Azok is vagyunk, meg nem is. Ezt úgy kell érteni, hogy az ország egy fıre esı energia felhasználása rendkívül alacsony. Az EU 27 tagországa közül Magyarország a 26. a sorban. Nálunk kevesebb egy fıre esı energia felhasználás csak Lengyelországban van. Ugyanakkor egy teljesen más kérdés az energiaigényesség, energia intenzitás kérdése. Az, hogy egy egységnyi GDP-t mennyi energia felhasználásával állítunk elı. S itt már egy másik végletnél vagyunk: az EU átlaghoz képest a GDP vásárlóerı szerint számított értéke szerint 20 %-kal haladjuk meg az EU-s átlagot. Ezekbıl az alapokból kell kiindulnunk. Ezek után egy-két kérdést ragadnék ki. Divatos téma a megújuló energiák kérdése. Való igaz, hogy ezt lehetıségeink szerint támogatnunk kell. De van ennek egy társadalmilag elviselhetı felsı plafon értéke, amit túllépni ostobaság lenne. Nem képviselhetı és nem lenne eladható az abszolút korlátok nélküli támogatás. Ha megnézzük az EU 27 országában a megújuló energiák fölhasználásának az arányát, akkor azt látjuk, hogy iszonyatos különbségek vannak. Vannak olyan országok, ahol 25 % fölött van ez az érték (Svédország, Finnország, Ausztria). Vannak olyan országok (Benelux államok, Egyesült Királyság), ahol pedig 1-2 % között van. Magyarország ott van a középmezınyben. A számok alapján megállapítható, hogy ott magas a megújuló részarány, ahol vizi energiát használnak. Ahol erre nincs lehetıség, nos ık a sereghajtók. A helyzet az, hogy Magyarországnak minden hiedelem és szándék ellenére sajnos nem jók az adottságai nemcsak a fosszilis energiahordozók területén, de a megújuló energiahordozók területén sem. Közismert, hogy a vizi energiáról az elmúlt évtizedekben önként mondtunk le. Ez csak Nagymaros – Bıs kapcsán évi 1000 gigawatt óra áram kiesését, évi mintegy 10 milliárd forint elvesztését jelenti. Hátrányos helyzetben vagyunk. De itt említhetném a második lényeges elemet: a biomasszát. A biomassza azáltal, hogy nálunk alapvetıen tőzifa felhasználást jelent – óriási károkat okoz bizonyos szempontból más területeken. Érthetı, miért tőzifa és miért nem mezıgazdasági hulladék. Azért, mert ha az egykori szenes kazánokat tőzifával főtjük, akkor nem kell azokat átalakítani. Ha viszont valódi biomasszát akarnánk tüzelni, akkor súlyos és költséges átalakításokra vagy új kazánokra lenne szükség. Ezért aztán nálunk a biomassza cím alatt a tőzifa megy. Ez pedig tovább nem növelhetı. Nem a megújuló energiák ellen akarok beszélni, de jó ha tisztán látjuk, milyen hátrányaink, kötöttségeink és korlátaink vannak. Ezek figyelembe vételével kell terveinket vázolnunk. Beszéljünk az olcsó áramról! Magyarországon gyakorta fölmerül, hogy milyen felháborító az, hogy a világon mindenhol csökken mostanság a villamosenergia ára, nálunk meg növekszik. Sajnos ez így van, és ennek nagyon egyszerő oka van: a szerencsétlen kötelezı átvételi rendszer. Ennek háromnegyed részét nem a megújulók kapják, hanem az egyébként is gazdaságos és hatékony kapcsoltan termelı erımővek. A kötelezı átvételi árak magasak. Ezért is nem tud nálunk olcsóbb lenni a villamosenergia. De ebbe belejátszanak a rendszerhasználati költségek is.

34



A villamosenergia nem tárolható. A rendszer egyensúly folyamatos fenntartása pedig nagyon kényes feladat. A megnövekedett import miatt az országban egyre kevesebb azon erımővek száma, kapacitása és teljesítménye, amelyek rendelkezésre állnak a rendszerszabályozás szempontjából. Még egyetlen dolgot szeretnék mondani. Fontos a biztonság, az energiaellátás biztonsága, de ez is pénzbe kerül. Nagyon sok pénzbe. Mégha vannak is aggályok a Nabucco megvalósíthatóságával kapcsolatban, de mi nem lehetünk ennek a gátjai és akadályai, segítenünk kell megvalósítását. De a Déli Áramlatnak is biztosítanunk kell a megvalósíthatóságát. A térségben nekünk a legnagyobb a gáztároló kapacitásunk. Ezeket a beruházásokat idıben kezdtük el. Ezek lényeges tételek az energiabiztonság szempontjából, de sok pénzbe kerülnek. Elnézést a csapongásért, de ez egy hatalmas terület. Köszönöm a türelmüket.

Keleti György az MSZP országgyőlési képviselıje, az Országgyőlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottság alelnöke Jó szerencsét! Az ötödik parlamenti ciklusban választottak meg egyéni országgyőlési képviselınek Komárom-Esztergom megyében. Ebben jelentıs szerepet játszott az, hogy Oroszlány és az ott lakó emberek baloldali gondolkozásúak. Nem akarok politizálni, ezt tényként állapítottam meg. S az is nagy szerepet játszik benne, hogy a Bányász Szakszervezet, ahova tartoznak erıs, és baloldali gondolkodású. Akárhányszor jobboldali kormány volt, mindig be akarták zárni az erımővet, s mindig, amikor a baloldal volt hatalmon, gondoskodtak arról, hogy az erımő és a bánya tovább mőködjön, s ha szükséges volt, valamilyen gazdasági támogatáshoz jusson. Az MVM ez év májusában készített egy igazgatói tanácsi jelentést, ami szerencsére lekerült a napirendrıl, Ez azt tartalmazta, hogy a Vértesi Erımő Zrt.-t vagy azonnal, vagy legkésıbb ez év végéig be kell zárni. Az elıterjesztés azt is tartalmazta például, hogy 1994 óta 42 milliárd forint támogatást is kapott az erımő. Ezzel is szeretném jelezni, hogy állami tulajdonban tartani egy erımővet nem könnyő és nem olcsó dolog. De úgy gondolom, hogy ez a tulajdoni forma alkalmas egyedül arra, hogy ne csak gazdasági érdekeket nézzünk, hanem foglalkoztatási, szociálpolitikai szempontok is érvényesüljenek. Így jártunk idén is,amikor az MVM Zrt. egyik napról a másikra be akarta zárni. Szerencsére a Bajnai-kormány megértette a helyzetet. Azt, hogy ez a lépés megengedhetetlen a gazdasági válság közepén. Nem lehet 2100 munkavállalót elküldeni az erımőbıl, nem lehet tönkre tenni további 1500 külsıs munkavállaló megélhetését. A kormány hozott egy határozatot - s erre eddig nem volt példa -, amelyben kimondta, hogy nemzetgazdasági, szolgáltatási biztonsági, környezetvédelmi és foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján szükség van a Vértesi Erımő Zrt.-re. Ezt szeretném hangsúlyozni, mert a kormány ezzel a döntésével lemondott arról, hogy az MVM Zrt. befizessen ebben a gazdaságilag nagyon nehéz idıben az államkasszába - az akkori számítások szerint - kb. 12 milliárd forintot, hogy segítse az erımő és bánya továbbélését. Ez pedig nagy áldozat volt a részérıl. Gondoljanak bele: történik ez akkor, amikor a kórházigazgatók éhségsztrájkot akartak csinálni, s mindezt 25 milliárd forintért tették volna. A Vértesi Zrt. így, a szénfillérrel együtt 20 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott hozzá. Én ezt helyesnek tartom. Nemcsak azért, mert ott vagyok országgyőlési képviselı, hanem azért is, mert ha felszámolják az erımővet, s vele a bányát, Magyarországon megszőnik a mélymőveléső szénbányászat. 35



Mert bármennyire is szomorú, az országnak ez az egyetlen mélymőveléső szénbányája. Ha megnézik nyár végén a bányásznapi ünnepség kapcsán, hogy milyen városokban tartanak bányásznapi ünnepséget, akkor Komlótól Dorogig, Putnoktól Tatabányáig sok helyen, ahol már nincs is bánya, de emberek százai emlékeznek erre a kultúrára. S ennek nemcsak a munka szempontjából van hagyománya, dinasztiák fontos megélhetési lehetısége, hanem kulturális hagyományai is vannak. Mára a Vértesi Erımő Zrt. létszáma drasztikusan le csökkent. Én sokszor azt gondolom, hogy a Vértes menedzsmentje nem jó úton jár - bányászati szempontból mondom. Ugyanis egy bánya folyamatos mőködtetése - még akkor is, ha azt lecsökkentjük két frontról egy frontra egy bizonyos szakmai létszám tartalékot igényel. Könnyen elıfordulhat egy olyan helyzet, s ettıl én nagyon tartok, hogy annyira ki van centizve a föld alatt dolgozók létszáma, hogy elkövetkezhet az az idı, hogy egy-két ember megbetegszik, és utána valaki széttárja a karját, hogy ma nem tudunk dolgozni, mert nincs villanyszerelı, vagy frontmester vagy bárki más. A takarékosságnak is van egy egészséges határa. Nagy örömmel hallgattam ezeket az elıadásokat, s örültem annak, hogy senki sem mondta, hogy a Vértesi Erımő Zrt.-t be kell zárni. A FIDESZ-nek végre nyilatkoznia kellene, hogy mit akarna a Vértesi Erımő Zrt.-vel, ha hatalomra kerülne. Eddig ugyanis csak politikai kérdést csináltak belıle, s nagy hiba lenne, ha a választás során kampánykérdést csinálnának az erımő sorsából. Az ilyen licitálásnak csak az ottani munkavállalók innák meg a levét. Befejezésül arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a parlament a héten egy jelentıs kérdésben szavazott. Arról döntött, hogy a korengedménnyel nyugdíjba vonultak közül, akik 2008. január 1. elıtt mentek nyugdíjba, megszőnik a keresetkorlátozás. Akik ez után mentek korhatár elıtt nyugdíjba, azaz akik ismerték a korlátozást, azoknál is megemeltük a keresetkorlátozás mértékét a minimálbér másfélszeresére. Ezt nagy eredménynek tartom. Megalázónak tekintem, hogy például Oroszlányban is, akik - hiszen ez a munka roppant megterhelı - joggal mentek el korkedvezménnyel úgynevezett bányásznyugdíjba, most, hogyha a minimálbérnél többet akarnak keresni, elmehetnek csatornát ásni vagy az urak kerti medencéjének földjét kiásni feketemunkában. Ez megalázó. Egy bányász, aki tisztességgel ledolgozta a 25 évét, választhasson magának tisztességgel egy munkát, amibıl meg tud élni. S ennek a feltételeit a törvénnyel biztosítani kell. Köszönöm a figyelmüket!

36



Vlastimil Altner a Cseh OS PHGN fıtanácsos Szeretném bemutatni a Cseh Köztársság új, állami energetikai koncepcióját, a munkáltatók és a munkaadók közötti együttmőködést szempontjából. A Cseh Köztársaság a 2005-ös év Státní energetická koncepce óta rendelkezik elfogadott állami České Republiky energiapolitikai ČR má od roku 2005 přijatu Státní energetickou koncepcióval, koncepci postavenou na mixu s využitím jaderné amely atomenergia, energie, uhlí a obnovitelných zdrojích ale szén és a megújuló pokud by se nepokračovalo v jaderném energiaforrások programu a nepovolila se těžba uhlí přes mixe. De ugyanúgy, stanovené územně ekologické limity těžby tak mint Magyarorszáby se zvýšila dovozní energetická závislost ČR gon, Csehországz 40% na nejméně 80%. ban is vannak a proto vznikl návrh nové Státní energetické parlamentben koncepce - prognózy byly koncipovány úgynevezett ökolós výhledem do r. 2030 a 2050. giai terroristák, ezek a zöld párt képviselıi. Ez a 2 párt meg akarta szüntetni a szénbányászatot és az atomenergia használatát abban az idıben, mikor Topolánek kormánya volt. Ha ez sorra kerülne, akkor Csehország energiafüggısége 40 %-ról legalább 80 %-ra növekedne. Ezért a szakszervezet és a munkáltatók képviselıi meghatároztak egy új energiapolitikai koncepciót, errıl szeretnék egy pár szót mondani.

Územní limity – blokované zásoby HU CSA 2145

Za územní zemními limity

Před územní zemními limity Source: Source: VUHU, 2008

2115 CCG (Czech Coal Group) Group) SD (Severoceske (Severoceske doly)

Vrš Vršany

Vrš Vršany

2068

Bílina

CSA

Bílina

Libouš Libouš

Libouš Libouš

2050

2021

2037

2035

2058

2035 2035

2037 2037

2058

2021

CCG

SD

SD

CCG

SD

SD

CCG

CCG

A bal oldalon a mostani, valóságos értékekrıl van szó, a jobb oldalon pedig arról, amit el akarunk érni. A barna szín a barnaszén, a kıszén az fekete, a kıolaj az kék, a sárga és a zöld a megújuló energiák. Ezek az elsıdleges energiaforrások, amelyekkel kb. 2050ig rendelkezne illetve foglalkozna a Cseh Köztársaság.

3

37



Egy sokkal jobb kép, ami az instalált erımővek termelését illeti ez a megújuló energiaforrások nélkül. Ami a megújuló energiaforrásokat illet, kollegám Sabel elnök fog beszélni.

Porovnání PEZ platné a návrhu SEK (PJ) 1900

1400

900

400

Hnědé uhlí platný SEK Černé uhlí + koks platný SEK Ostatní tuhá paliva platný SEK Surová ropa platný SEK Kapalná paliva platný SEK Plynná paliva platný SEK Jaderné palivo platný SEK Elektřina platný SEK Obnovitelné zdroje platný SEK

20 50 na

20 30 na

20 30 pl

20 20 na

20 20 pl

20 10 na

20 10 pl

20 05 na

20 05 pl

-100

Hnědé uhlí návrh SEK Černé uhlí + koks návrh SEK Ostatní tuhá paliva návrh SEK Surová ropa návrh SEK Kapalná paliva návrh SEK Plynná paliva návrh SEK Jaderné palivo návrh SEK Elektřina návrh SEK 6 Obnovitelné zdroje návrh SEK

2012-ben építik meg az atomerımőnek a következı részét és meglátjuk hogy ennek milyen hatása lesz az energiater-melésre. Azt tervezzük, hogy 5000 MW-ot fogunk termelni az atomerımővekben, ehhez kb. 50-55 évre adottak a tartalékok.

Instalované výkony elektráren mimo OZE ( MW ) y avb í 2020 ost n ní d konče e j á zah E – do – 2 T 201 ků JE lo 2b

18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2005

2010

2015

2020

2025

2030

2035

2040

2045

2050

Instalovaný výkon HU

Instalovaný výkon ČU

Instalovaný výkon zemní.plyn

Instalovaný výkon jaderné palivo

Při instalovaném výkonu cca 5 000 MW v jaderných elektrárnách současného 9 typu, představují těžitelné zásoby uranu palivo na minimálně 50 až 75 let.

38



2010-ben csökkeni fog a szilárd üzemanyagoknak a felhasználása, a gázhalmazállapotúk kb. 20 %-on maradnak, a cseppfolyós anyagok, mint például benzin 20 %-on marad és a szilád anyagoknak a kiesését atomenergiával pótoljuk.

SKLADBA ENERGETICKÉHO MIXU SKUTEČNOST ROKU 2005, VÝHLED ROKU 2030 A VIZE ROKU 2050 S k la d b a s tr u k tu r y p r im á r n íc h z d r o jů 50% 45%

42%

40% 35% 30%

20%

25%

24%

25%

21%

25% 20% 21% 19%

20% 20%

18% 15%

15%

15%

11%

10% 4%

5% 0%

2005 s k uteč nos t

2 0 3 0 vý h le d

2 0 5 0 viz e

t u h á p a liva

p ly n n á p a liva

k a p a ln á p a liva

ja d e rn é p a livo

o b n o vit e ln é z d ro je

10

Az energetikai koncepciónk szerint 2030Skladba výroby elektřiny as 15 %-át megújuló 70% energiaforrásokból 58% termeljük. 60% 53% Az elsıdleges energia47% 50% forrásokban a gáz marad 4 %-on – 40% Csehországnak is 32% 30% szüksége van ú.n. 28% 30% gyors forrásokra, de 19% készítünk gázt, mely a 20% 15% gázosítás eredményeként kerül az 10% 5% 4% 4% 4% erımővekbe. A 20301% 0% 0% as években az 0% energiaszükséglet 2005 skutečnost 2030 výhled 2050 vize 53 %-át fogjuk atomtuhá paliva plynná paliva kapalná paliva energiából ellátni. Ez 11 jaderné palivo obnovitelné zdroje azt jelenti, hogy továbbra is Ausztriának fogunk energiát átadni. Ennek ellenére tudjuk, hogy Zöldek Pártjának képviselıi továbbra is állítják, hogy nincs szükség atomenergiára, mert Prágában, ha akarjuk, mindig van elektromos energia.

39



Jan Sabel a Cseh OS PHGN elnöke Arról a német RWI kutatóintézet által készített kutatásról szeretnék pár szót szólni, melyet mi is átvettünk. Az RWI kijelentette, hogy a megújuló energiaforrásokból nyert energia nem segíti környezetvédelmet, a gazdaságot és a foglalkoztatottság sem. Néhány számot mondanék ebbıl a kutatásból. Ha azt mondjuk, hogy 1 KW energia 40 euró centben kerül a napenergiából elıállítva, a szél energia 8, a piaci ár 5 euró cent körül van. Ebbıl is látszik, hogy milyen drága az ilyen energia. Ráadásul 20 évig fizetni ezeket az árakat a termelı társaságoknak , ez egyes társaságok költségvetését jelentısen befolyásolja. Ezt az árat mindig a fogyasztó fizeti ki. Természetesen a társaságok sokat nyernek ezen. Ezért többet kellene foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, ami az egész európai koncepciót jelenti. Mi elkészítettük az energiakoncepciónkat, amit még nem fogadtak el. Csak jövı év elején tárgyaljuk meg ezeket a tripartit kérdéseket és a jövı év elején kellene elfogadni. Ez elıtt szeretnénk elfogadtatni a bányatörvényt is. Az RWI kijelenti a tanulmánya végén, hogy nagyon fontos a kutatással foglalkozni. Fontos a spórolás, de tudjuk, hogy nıni fog az energiafogyasztás. Például az elektromos autók megjelenése is ezt erısíti. Az ázsiai államokról sem szabad elfeledkeznünk, pl. Kínában is növekedni fog az elektromos energia fogyasztása. Támogatjuk az atomenergia és szénbıl származó energia termelését.

Phd. Vojuczky Péter a Bányászati Világkongresszus magyar képviselıje Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy tagja vagyok a bányászati világkongresszusokat szervezı kommunitének, így nagyon sokat találkozom azzal a nemzetközi tapasztalattal, amelyik a bányászat jövıjével foglalkozik. A világ legjobb klímával, bányászattal foglalkozó tudósai keresik, hogy mi lehet a szén helye a világ jövı energiapolitikájában. Az ott látott tapasztalatokban az mondható el, hogy készletekben nagyobb távlatokban, 100 éves távon perspektívát egyedül a szén ajánl. A szén földrajzi megoszlása legalkalmasabb arra, hogy a szállítók és a vevık közötti politikai feszültségeket minimalizálja. A harmadik tétel az - ezzel senki sem vitatkozik –, hogy a szénbányászat technikai fejlesztésével a lehetı leggyorsabban haladni kell, mert a szolgáltatás centrikus világban, inkább a termelés mennyiségére helyezik a hangsúlyt, a mőszaki fejlesztés helyett. Talán ez az oka annak, hogy a környezet terhelése a szénnek magasabb, mint aminek lennie kellene. Nem vitatja senki, hogy a környezeti problémákat gyorsan és hatásosan kell megoldani, de ez nem jelenti azt, hogy le kell mondani a szén hasznosításának lehetıségérıl. Villamos energiát a világban, mai tudásunk alapján szénbıl lehet a legolcsóbban elıállítani. Ez az oka annak, hogy a vezetı országok, az iparilag leggyorsabban fejlıdı országok sem hajlandók a szén hasznosításáról lemondani, sem ma, sem a perspektívában. A környezetvédelem kapcsán – a tanácskozásokon – a legnagyobb dilemma szinte az, hogyan lehet a legújabb kihívással szemben érveket találni, vagy mennyire lehet ezekhez alkalmazkodni, s ez a kihívás a klímapolitika. A széndioxid problémát megoldani a mai technikai elképzelések szerint hihetetlen drága, és aki ezen az úton halad, annak tudomásul kell vennie, hogy ez a széntermelés, szénfelhasználás legdrágább módja.

40



Ezért nagyon sok kutatóintézet a világban nagyon szigorúan foglalkozik azzal, hogy vajon valós-e az a probléma amit meg kell oldani. Szeretném jelenteni, hogy a közeljövıben – elıször 2007-ben, de most 2009-ben – nagyon hangsúlyozottan a NASA kutatóközpontjában dolgozók – egyébként magyar, Miskolci Ferenc vezetésével – és az EIKE német kutatóközpont kimutatták, hogy a szénfelhasználás növekedése és szénkibocsátás folyamatos növekedése ellenére az elmúlt 10 évben a Föld hımérséklete csökken. Pontosan kimutatták, hogy semmiféle korreláció aközött, hogy mennyi fosszilis tüzelıanyagot használ fel a világ és hogyan változik a hımérséklet nincsen. Szoros korreláció a naptevékenység és a hımérséklet között van. A lehetı legszorosabb korreláció. Ez a megállapítást 90000 mérésre alapozta NASA és az EIKE. Ezek között rengeteg kombinált mérés volt, többek között kémiai mérések is. Ekkora mérés adatbázis alapján, ezek mellett úgy elmenni, hogy egy politika alakítása mellett nem is vesszük figyelembe, nem lenne túl okos. Úgy gondolom, hogy ebben az ügyben – mielıtt hosszú távú politikai elhatározások születnének, amelyek végsı soron minden fogyasztónak a zsebére mennek – az lenne a helyesebb, ha egy nagyon nyílt, nagyon ıszinte, tudományos vitára kerülne sor, és meghallgatnánk a tudósoknak, és évszázadok óta a bányászattal foglalkozó embereknek a tapasztalatát, mielıtt hosszútávon döntünk. Akkor talán sokkal könnyebb megoldás lenne, ha jövıjét illetıen azoknak a régióknak, akik ebbıl tudnak megélni, mert ez az egyetlen megélhetési lehetıségük, mert nem tudnak semmiféle ipart vagy foglalkozást maguknak kitalálni.

Dr. Havelda Tamás Magyar Bányászati Szövetség alelnöke, a Márkushegyi Bánya bányászati igazgatója Havelda Tamás vagyok, az egyetlen magyarországi mélymőveléső szénbánya vezetıje. Az elhangzott elıadások és hozzászólások után nyugodtan hátra dılhetnék, hiszen itt elhangzottak olyan fogalmak, amelyek az ellátásbiztonságról, foglalkoztatásról szóltak, a hazai energiaforrások maximális kihasználásáról, kiaknázásáról beszéltek, 10-15 év után új termelı egységek bevezetésérıl beszéltek, ezek mind-mind összeillenek azzal az elképzeléssel, a mi bányánkból, az integrált társaság révén a saját erımővünkbıl az elkövetkezendı 5-6 évben legalább energiát termelhessünk. Való igaz, válságos idıszakot élünk, világválság idıszakát éljük, átmeneti támogatásra szorul társaságunk - ezekrıl a gondolatokról hallottunk. Úgy gondolom, hogy ennek a magyar energetikánk a palettáján, ennek a jelentıs átalakuláson átment társságnak – hiszen (engedjék meg ezt a gusztustalan kifejezést nekem) letoltuk a nadrágot a földig, ennek az átalakult társaságnak helye van a magyar energia palettán, hiszen hazai szénbıl, hazai energiát, hazai adófizetı polgárokat foglalkoztatva termelünk villamosenergiát. Ha a jövı évi fajlagos önköltségeinket nézzük – hiszen beszéljünk jövırıl is egy kicsit -, akkor várható gázárakhoz képest, GJ-ra vetítve, mintegy egyharmadáért fogjuk termelni az energiát a Márkushegyi Bányaüzemben, és ha mellétesszük azt, hogy rendkívül rossz hatásfokú erımővünkkel égetjük el ezt szenet, akkor sem lehet az, hogy háromszoros hatékonysággal lehessen gázbázison áramot termelni. Sajnos nem ismerjük jövı évi támogatásokat, de azt ígérjük, hogy térségben továbbra is megteszünk mindent annak érdekében, hogy hazai szénbıl, hazai energiát versenyképes áron termelhessünk.

41



Kalmár István a Calamites Kft. ügyvezetı igazgatója Mi szeretnénk újra szenet bányászni Mecsekben. Ezzel meglepı kijelentéssel kezdeném. Néhány dologra szeretnék kitérni. Az egyik az, mikor a szenet összehasonlítjuk a földgázzal, mint fosszilis tüzelıanyagokkal, akkor a földgáznál csak ha a helyszíni elégetéskor való kibocsátást vesszük figyelembe. Nem vesszük figyelembe, hogy 8000 km-es út – vagy a 6000-et - amit megtesz, az alatt az út alatt nagyobb a kibocsátása földgáznak 1 MWó-ra vetítve, mint az égetéskor keletkezik. Ezen kívül, ha globális felelısséget érzünk Földünk iránt, akkor azt sem vesszük figyelembe, hogy a földgáznak a termelésekor lelıhely szerint 10-40 % közötti a széndioxid tartalma, ezen kívül egy csomó metán is elszökik levegıbe. Tehát ha globális felelısséget érzünk a klíma iránt, akkor a földgázt is úgy kellene kezelni, a bányászattól, a szállítástól, utána a ki- és betárolásnak, teljes folyamatnak a széndioxid kibocsátását meg kellene nézni. A Gazprom és az RWEON készített ilyen összehasonlítást. A szállításkori kibocsátás 1 MWó-ra vetítve 500 kiló fölött van, ezzel, ha mindent nézünk, a földgáz igazából nem tisztább globálisan, csak helyileg. A CCS – válasszuk le és dugjuk be a föld alá. Pont Magyarországon, ahol hazánk szülötte Oláh György, a Nobel díjas professzor, aki régóta és most is a Barroso úrral, a CCR-t, azaz a széndioxid befogását és az átalakítását proponálja, ami egyúttal nem csak a szenes erımővek jobb kihasználását teszi lehetıvé – mert a széndioxidot csökkenti és nyersanyagnak használja, hanem az atomerımővek éjszakai áramát a szenes erımővek kihasználatlan idejének az áramába a vízbontásból rekombinálhatja. Vagy pedig a széndioxidot a metánnal együtt rekombinálva metanolt állíthat elı és ezzel pótolhatja ez az iparág a magyarországi csúcserımővi kapacitásokat. tehát új technológiák léteznek, új gondolatok léteznek. A szénnek az alkalmazásánál csak az égetésrıl van szó, holott rengeteg szénelgázosítás, a szénnek az anyagában való hasznosítása és ezzel megvalósulhat mind munkahelyteremtés, mind az, hogy rossz hatásfokú erımőbe adjuk elı. A fentiek miatt szeretném, ha egy demonstrációs projekt kialakulna a Mecsekben, revitalizáljuk és ha ez a projekt sikerül, akkor ezeket az alkalmazásokat be lehessen vezetni. Amikor az európai szén-és acélközösség jövı tavaszra új irányelvet hoz ki az EU nyersanyag politikáján keresztül a szénnek a szerepét átértékeli, a tiszta szén technológiák tudomásul vételével, a széndioxid kibocsátás ára a technológiák függvénye.

Reagálások Dr. Józsa István Nagyon szép íve volt ennek a beszélgetésnek, vitának. A végét szeretném megragadni, amikor a szénbányászat jövıjérıl beszélünk. Ezekhez az alapkutatásokhoz is vissza kell tekinteni, ami a klímaváltozás megítélését illeti. A magam részérıl a szkeptikusokhoz tartozom, azért kel fel a nap, mert a kakas kukorékol, vagy pedig a kakas mindig kukorékol… Azt hiszem, egy kicsit bedıltünk a sok-sok kakasnak, és szükség van olyan alapkutatásokra, amelyek sokkal megnyugtatóbban tisztázzák ezt a kérdést. Biztos, hogy van korreláció a légkör széndioxid tartalma és a hımérséklet között, s ha pontosan tudjuk mérni a Föld a természetes széndioxid termelését, kicsit változó hımérséklet hatására, akkor valószínőleg okosabbak leszünk. Szeretném felhívni a figyelmet a bevezetıben bemutatott országgyőlési határozatra, amely nagyon óvatosan fogalmaz ezzel a kérdéssel kapcsolatban is.

42



Az 5. pont úgy szól, hogy „Biztosítani kell a magyar energiapolitika és klímapolitika közötti összhangot, az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére vonatkozó vállalások során. Figyelembe kell venni azoknak a magyar gazdaságra gyakorolt energiaellátás biztonsági gazdaságossági és versenyképességi hatásait.” Ez azt jelenti, hogy óvatosaknak kell lennünk. Szeretném közölni a tisztelt tanácskozással, hogy két héttel ezelıtt volt egy szők körő egyeztetés, hogy mit képviseljen Magyarország a Koppenhágai Klímacsúcson, az európai klímacsúcson. A miniszterelnök úrral abban állapodtunk meg, hogy ezt a nagyon differenciált magatartást, nem a túlvállaló magatartást fogja Magyarország követni, amelybe kifejezetten beletartozik az energiaszektor fenntartásának jelentıs része is. Amit itt elmondtak, a munkahelyi kultúra, a tudás, az energiabiztonság vonatkozásában, azzal messzemenıen egyetértek.

Szalay Gábor A mecseki kolléga elıadásához szeretnék egy mondatot hozzászólni. Teljesen egyetértek vele, azzal, amit elmondott. Ez az elem a CML 2000-es módszer, amivel a teljes életciklus során okozott környezetkárosítás szempontjából hasonlítják össze az egyes energiahordozókat. Ez valahogyan teljesen a háttérben maradt. Ha nem így lenne, közismertebb lenne az az összefüggés, hogy ha a hulladék az egész életcikluson keresztüli károsítását 100%-nak vesszük, akkor a földgázé 96 %, a lignité 85 %, a feketeszéné 78%. És ez a lényeg.

ÖSSZEGZÉS Rabi Ferenc Engedjék meg, hogy elmondjak pár záró gondolatot! Elıször is mindenkinek szeretném megköszönni, hogy elfogadták a meghívásunkat. Ezen a konferencián tudtunk egymással ismereteket megosztani, tudtunk véleményt cserélni. Minél több ilyen megbeszélésre van szükség, mert ez alapján lehet a legjobb megoldásokat megtalálni. Amennyiben csak szólamok és nem valós tudással megalapozott szavak hangoznak el, az a mi esetünkben is nagyon sok szénbányászati munkahely elvesztéséhez vezethet. A BDSZ öt évvel ezelıtt tudomásul vette, hogy ahol a villamos erımővekben nem épültek kéntelenítı berendezések, ott folyamatosan bezárásra kerültek a mélymőveléső szénbányák, mert nem akartunk káros anyag kibocsájtást, a kéndioxid miatt savas esıket. A bezárási folyamatot megtárgyaltuk a munkáltatókkal és a kormánnyal. Megállapodást kötöttünk a bányászok érdekében. Most viszont úgy érezzük, hogy megalapozatlan vélemények hangoznak el szénbázisú villamosáram termelésre vonatkozóan. A mai vita után is úgy látom, hogy tovább kell mőködnie 2014-ig az egyetlen mélymőveléső szénbányánknak. Havelda úr is elmondta, hogy jelentıs költségcsökkentést hajtottak végre és indokolt legalább 2014-ig a Márkushegyi Bánya mőködtetése. A Keleti képviselı úr által említett Vértes Zrt. veszteségekben van egy olyan nagy tétel, amit nem a bányászok és a villanyszerelık okoztak, hanem egy felelıtlen menedzsment döntés. Kereskedelmi megállapodásokról van szó, ez nagyságrendileg kb.12 milliárd forint veszteséget okozott a cégnek. Bizony ez nehéz helyzetbe hozta a Vértes Erımő Részvénytársaságot. Ez nem a munkavállalók felelıssége. Minden indok alátámasztja a mai konferencia alapján - holnap szeretném ezt kongresszusi döntésre emelni-, hogy a Mátrai Erımő Zrt. legalább 400 megawattos bıvítését támogassuk, követeljük. Ez egyrészt gazdaságossági, másrészt környezetvédelmi, harmadrészt pedig foglalkoztatási szempontok alapján is teljesen indokolt. Környezetbarát módon, olcsón termelnek villamos áramot. Támogatni kell ezt a beruházást, azért is mert ez jelentheti a két külszíni bányánk optimális kihasználását, a visontai és a bükkábrányi bányászok jövıjét.

43



A vitában elhangzott, hogy vannak Magyarországon olyan lehetıségek, melyeket érdemes kihasználni, az állásfoglalásunk továbbra is az, hogy a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni, de ez nem azt jelenti, hogy minden megújulónak nevezett energiatermelést, ami Magyarországon zajlott, el kell fogadni. Bőn szálfa erdıket elégetni szenes kazánokban, azzal hogy ez megújuló energia termelés. Amennyiben globálisan nézzük, a világ tüdejét, az amazonasi esıerdıket azért irtják ki, azért, hogy bioüzemanyagot tudjanak elıállítani az erdık helyén termelt növényekbıl. Szerintünk nem ez a megoldás, csak komplexen lehet a kérdéshez közelíteni, és ezt a komplexitást maximálisan támogatjuk. Támogatjuk azt is, hogy új technológiák kidolgozására kerüljön sor. Ebben benne van a széndioxid kémiai átalakítása, benne van a kazánok korszerősítése, kutatások, és benne vannak azok a technológiák is, amelyekrıl az elıadóink is szóltak. Azt gondolom, hogy az a felelıs pártpolitikai magatartás, amely a szempontjait úgy alakítja ki, hogy a magyar tüzelıanyag hasznosításának is legyen lehetısége, mert a magyar külkereskedelmi egyensúlyban az energiaszaldó mínusz 1600 milliárd forint volt. Amikor elkezd az ország növekedni, rögtön költségvetési egyensúlyi problémák lépnek föl. Ennek is oka, hogy a növekedéshez szükséges plusz energiaforrásokat külsı piacról hozzuk be. A gáz arányát a villamosenergia termelésében csökkenteni kell. Az Egyesült Villamos-, Energiaipari Dolgozók Szakszervezetével ebben a kérdésben egyeztettünk. Abban is egyetértettünk, hogy az atomerımő fejlesztését támogatjuk. Ugyanakkor szeretnénk felelıs kormányzati magatartást a széntüzeléső erımővek fejlesztése esetében is, a piaci szereplık orientálásával. Ha ez megvalósul, a mi területünkön, a szénbányászatban is új munkahelyek keletkeznek, jó munkahelyek és foglalkoztatási biztonságot teremtenek. Számunkra ezek az alapkérdések. Még egyszer köszönöm a részvételüket, és remélem, hogy ezzel a konferenciával a kongresszusunk elıkészítését is tudtuk segíteni.

Jó szerencsét!

44


A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIÁJA KONFERENCIA. Budapest, november 12

Recommend Documents