III. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia Budapest, 2012. április 10-11. dr. Czél István ügyvéd
Módosított és új jogszabályok:
1990. évi LXV tv. a helyi önkormányzatokról (Ötv.)
2011. évi CXCVI tv. a nemzeti vagyonról (Nvtv.)
2011. évi CLXXV tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.)
2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról (Gt.)
2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.) /Megj.: Az előadás jellege miatt a jogszabályi rendelkezések lényegét, és nem a pontos jogszabályszöveget mutatjuk be./
Az önkormányzati feladatok kiszervezésének egyik eszköze: gazdasági társaságok önálló, vagy piaci szervezetekkel közös alapítása.
alapíthatunk-e egy meghatározott tevékenység ellátására gazdasági társaságot?
létrehozhatunk-e holding társaságot erre a tevékenységre?
alapíthatunk-e közösen gazdasági társaságot tisztázatlan tulajdonosi hátterű céggel?
költségvetési szerv által ellátott közfeladatot kiszervezhetjük gazdasági társaságba?
Önkormányzati cég Mit értünk önkormányzati cég alatt?
Olyan a Gt. szerint létrehozott gazdasági társaság, általában korlátolt felelősségű társaság, vagy zártkörűen működő részvénytársaság amely társaságban az Önkormányzat részesedéssel rendelkezik.
A döntésekre tulajdoni hányada, vagy szavazati arányok miatt van befolyása. (pl, elsőbbségi szavazati jogot biztosító részvényaranyrészvény)
Az önkormányzat csak korlátozott felelősségvállalással lehet tagja gazdasági társaságnak. Ennek lényege, hogy a társaság tartozásaiért a részvényes, vagy tag csak vagyoni betétje törzstőke, vagy részvény névértéke erejéig felel. (Nvtv 9. § (2)) (nem kizárt, hogy betéti társaság beltagja legyen)
Önkormányzati gazdasági társaság által ellátható tevékenységek Alapelvek:
Önkormányzat alanyi jogon, bármely célra létrehozhat gazdasági társaságot, azonos feltételekkel, mint más személyek (Alaptörvény).
Az önkormányzati gazdasági társaságok tevékenységének alapvető korlátja a helyi közügy szolgálata, vagyis nem öncélú profitmaximalizálás, hanem annak szervezeti, személyi anyagi feltételeinek megteremtése. (Ötv. 1. § (2))
Az Ötv. szerint az Önkormányzat a közfeladatok ellátása tekintetében szabadon dönt annak szervezeti formájáról (Ötv. 81. § (1)).
Önkormányzati cég tevékenységeinek csoportosítása
Nem önkormányzat-specifikus tevékenységek
Önkormányzat specifikus tevékenységek - Az önkormányzat közfeladat ellátásához kapcsolódó tevékenységek (Ötv. (. § (1)-(4)); - Az önkormányzat kizárólagos vagyonához, illetve kizárólagos tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységek. (Nvtv. 12. § (2) –(14)) Egyes tevékenységeket a jogszabály kiemel, és meghatározza azok ellátására jogosult gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetét
Közfeladat ellátáshoz kapcsolódó korlátozó szabályok:
- Parkolási közszolgáltatást csak saját költségvetési szerv, társulás, vagy gazdasági társaság, illetve ennek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság láthat el. (Ötv. 9. § (5) bek.)
- Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. Ötv 109. § (1) bek
Kizárólagos önkormányzati tulajdonohoz, illetve tevékenységekhez kapcsolódó korlátozó szabályok Alapvető rendelkezések: I.
Helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági főszabályként koncesszió formájában láthatók el.
tevékenységei
II. Ha nem koncesszió formájában történik, akkor az önkormányzat, költségvetési szerv, társulás, intézmény, vagy ezek 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve annak 100%-os tulajdonában álló cég végezheti. (Nvtv. 12 § (2)) III. Ha a tulajdonosi struktúra a törvényben meghatározotthoz képest megváltozik, a jogosultság is elvész.
Kizárólagos önkormányzati tevékenységhez kapcsolódó korlátozások
viziközmű létesítmények létrehozása és működtetése 100%-os önkormányzati tulajdonú céggel, vagy az állammal közösen is végezhető (Nvtv. 12 § (9)) (cég cége nem!)
szerencsejáték szervezése az államot illeti, ez nem önkormányzati kizárólagos gazdasági tevékenység, de az Nvtv. szerint átengedhető az Önkormányzat többségi tulajdonában álló cégnek, vagy ezen cég többségi tulajdonában álló cégnek.
hulladékról szóló törvényjavaslat szerint hulladékgazdálkodási tevékenységet 2013. január 1től állami, vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, vagy annak többségi tulajdonában álló gazdasági társaság végezhet, feltéve, ha az FB, illetve a vezető tisztségviselők többségének választása és visszahívása jogával is élhet.
önkormányzati helyi vasúti személyszállítás létesítése, fejlesztése, szervezése (2005. évi CLXXXIII. tv.) Az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaság, vagy részvénytársaság (közlekedésszervező) végezheti. Jogszabály nem tiltja, hogy a meghatározó befolyás holding formában valósuljon meg.
Önkormányzati holdingokat érintő jogszabályváltozások Holding?
Nem cégjogi definíció, mégis általában ugyanazt értjük alatta. Egy társaságot és a társaság tulajdonában vagy résztulajdonában álló további cégeket, amelyek felett valamilyen mértékben, társasági jogi és más eszközökkel a társaság irányítást gyakorol.
Önkormányzatok valamely közfeladat, vagy közfeladatok megoldására létesítenek holdingstruktúrát, ahol az egyes különböző részfeladatokat, vagy akár kifejezett közfeladatokat is egyes holdingszervezetek a holding társaságból nézve portfoliószemléletben látnak el.
Cégjog több helyen foglalkozik az egyes társaságok és tulajdonukban álló más társaságok viszonyaival. Legfontosabbak a vállalatcsoportokat érintő szabályozások.
Holdingokat érintő új jogszabályi korlátozások:
Az állam/önkormányzat többségi tulajdonú gazdasági társasága csak az alapító hozzájárulásával dönthet új cég alapításáról, vagy részesedés megszerzéséről eladásáról.
Az állam/önkormányzat többségi tulajdonú nonprofit gazdasági társasága csak nonprofit gazdasági társaságot alapíthat (a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve).
Az így alapított nonprofit gazdasági társaság további társaságot nem alapíthat, és gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést. (Nvtv. 8. § (9)
100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat végzésére, amelynek ellátására létrehozták - az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok kivételével - gazdasági társaságot nem alapíthat. (Nvtv. 8. § (6)). (Kellőképpen nem átgondolt szabály.)
A Vagyontörvény önkormányzati cégtulajdonosok személyével kapcsolatos korlátozó rendelkezései Önkormányzati cégben üzletrész, illetve részvény tulajdon létrejöhet
közös alapítás során, öröklés, vagy törvény rendelkezése, illetve követelés fejében történő vagyonszerzéssel, adás-vétellel, ide értve a csere esetét is A vagyontörvény valamennyi szerzésmódot korlátozza, az átlátható szervezetekre vonatkozó új rendelkezésekkel.
A Vagyontörvény tulajdonosok személyével kapcsolatos korlátozó rendelkezései (Nvtv. 8. § (1)- (5)). Ki lehet a cégtársunk?
Nem alapíthat az önkormányzat céget olyan szervezettel közösen, amely nem átlátható, bármilyen részesedése is legyen ennek a cégnek a létrejövő új társaságban.
Az Önkormányzat nem szerezhet semmilyen mértékű részesedést sem olyan cégben, amely nem átlátható, vagy amelynek valamely akármekkora részesedéssel rendelkező tagja nem átlátható.
Nem tarthat fenn részesedést olyan társaságban, amelyben később válik valamely tulajdonostárs nem átláthatóvá, bármennyi is a részesedése.
Alapítási, részesedés-szerzési, részesedés fenntartási tilalom áll fenn többségi önkormányzati tulajdonú társaság többségi tulajdonú cégére nézve is.
Mit jelent az, hogy a tulajdonostárs átlátható?
A természetes személy mindig átlátható.
Vannak a törvény erejénél fogva eleve átlátható szervezetek: pl. kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, költségvetési szerv stb. (Nvtv. 3. § 1. a) pontban meghatározottak,
A többi szervezetnél vizsgálni kell az átláthatóság meglétét. (Nvtv. 3. § 1. b) pont)
Átlátható gazdasági társaságok (Nvtv. 3. § 1.)
tényleges tulajdonosa megismerhető (az a természetes személy tulajdonos, aki legalább 25%-kal rendelkezik, vagy a Ptk. Szerint meghatározó befolyással bír közvetve, vagy közvetlenül) EU-ban, vagy Európai Gazdasági Térségben, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában, vagy olyan államban vagy adóilletősége, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatást elkerülő egyezménye. nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak (1996. évi LXXXI tv. /Tao tv./ Legalább 10%-ban van magyar tulajdonosa, és bevételei 50%-a Magyarországról származik, kivéve, ha ott valós gazdasági jelenléttel bír, stb.) a vizsgált gazdálkodó szervezet 25%-ot meghaladó szavazattal, vagy tulajdonnal rendelkező tulajdonosai közt sem lehet nem átlátható szervezet
Tulajdonostárs azonosítása
Jogkövetkezmények, már az alapításkor nem átlátható cég tulajdonosi részvétele esetén (1):
Ha valótlan tartalmú a tulajdonostárs nyilatkozata, a szerződés semmis. (Nvtv. 3. § (2))
A Gt. 9. § (2) bekezdése szerint, a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak, a Gt.-ben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelőn alkalmazni.
Ha a tulajdonostárs nyilatkozata semmis, - a társaság már már az alapításkor nem volt átlátható - akkor a társasági szerződés, ami a Ptk. értelmében szintén szerződés, a Ptk. 200. § (2) bek. szerint érvénytelenné válik.
Jogkövetkezmények, már az alapításkor nem átlátható cég tulajdonosi részvétele esetén (2).
Ha a cég bejegyzését megelőzően derül fény: a társasági szerződést az eljáró ügyvéd nem jegyzi ellen, nem nyújtja be a cégbíróságra, a társaság nem jön létre.
Cég bejegyzését követően derül fény: a Ctv. szerinti eljárások közül csak a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezhető, melynek eredményeképp, mivel ez a jogsértés – t. a társasági szerződés érvénytelensége - ki nem küszöbölhető - a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja. A megszűntnek nyilvánítást követően vagy felszámolást, vagy kényszertörlési eljárást rendel el. A társaság kényszertörlése, felszámolása után, a társaság hitelezői követelésének kielégítését követően fennmaradó vagyona felosztásra kerül a tulajdonostársak között.
Ha a társtulajdonos megtévesztette az önkormányzatot, akkor bíróság előtt teljes kártérítés követelhető, ide értve a társaság működésének ellehetetlenüléséből eredő elmaradt haszon is.
Jogkövetkezmények, ha az alapítást követően válik nem átláthatóvá a cégtárs. Nyilatkozata annak megtételekor érvényes volt, így a társasági szerződés nem érvénytelen
A jogszabály szerint az önkormányzati tulajdonos „kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát, és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének az átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.” Nvtv 8. § (2) (4) (5)
A szabályozás kötelezettséget állapít meg, de jogokat nem rendel hozzá. - nem mondja ki, hogy a részesedés szerzés semmis, illetve - nem határoz meg közvetlen cégjogi következményeket, pl. a tag elveszíti részesedését, befolyását, stb.
Jogi természetét tekintve semmilyen „együttműködési” kötelezettséget nem ró a társaságra, illetve annak többi tagjaira, vagy nem átláthatóvá váló tagjára, így nincs az önkormányzati tag kezében semmilyen eszköz, jogcím amivel rákényszeríthetné a többi tagot, a társasági szerződés, vagy a tulajdonosi szerkezet módosítására.
jogszabály hatálybalépését megelőzően már tulajdonostársként szereplő nem átlátható szervezet esetén 2012. dec 31-ig rendezni kell a már fennálló gazdasági társaságok tulajdonosi szerkezetét. Ha ezt követően válik nem átláthatóvá, nincs határidő.
Jogi megoldások arra az esetre, ha a működés során válik nem átláthatóvá a cégtárs
üzletrész, részvény forgalomképességét szigorúan korlátozni/szabályozni kell;
társasági szerződésben, illetve szindikátusi megállapodásban rögzíteni kell az átláthatóság követelményét;
a kötelezettség megszegőjével szemben szankciót kell előírni ami lehet pl. a szavazati jogának korlátozása, vagy részesedésének előre meghatározott értéken történő átruházása,
Megvalósítás korlátai: Bármilyen kötelezettséget vállal a polgári jogi szerződésben vagy a társasági szerződésben az érintett cég, a változás (tulajdoni hányad, szavazat) bejelentése a cégbíróságra csak taggyűlés, közgyűlés döntése alapján lehetséges. Ha az érintett, a legfőbb szerv ülésén ezzel ellentétesen szavaz, csak rendes bíróságon lehet kikényszeríteni ezeket a kötelezettségeket., és ennek eredményét követően a cégbírósághoz fordulni, a változások bejegyzése céljából.
Az Államháztartásról szóló törvény az önkormányzati gazdasági társaságokról. (1)
1922. évi XXXVIII. tv. nem hatályos Áht.
új 2011. évi CXCV. tv. hatályos Áht.
A korábbi Áht. VIII/A fejezete rendelkezett a közfeladatok gazdálkodó szervezetben való részvétellel történő ellátásáról. Az új Áht. kifejezetten nem rendelkezik semmilyen a költségvetési szervek gazdálkodó szervezeteivel kapcsolatos szabályról.
Az Államháztartásról szóló törvény az önkormányzati gazdasági társaságokról. (2) A korábbi Áht. 100/N §-a tartalmazta, hogy
az önkormányzat és annak 100%-os gazdálkodó szervezete közti szerződést a cégiratok közt letétbe kell helyezni,
közszolgáltatás céljára alapított 100%-os gazdálkodó szervezetnél az ügyvezető hatáskör elvonásának lehetőségét,
100%-os önkormányzati tulajdonú cég esetén a személyi kérdések kivételével az alapító köteles volt az FB és a vezető tisztségviselők véleményét bekérni, a véleményeket és a jegyzőkönyvet a cégbíróságon letétbe helyezni, és erről az alapító okiratban rendelkezni
Ezek a szabályok a Civil tv. szerint már csak a nonprofit közhasznú gazdasági társaságokra érvényesek.
Célszerű volna e tárgykörben módosítani a jogszabályt, vagy külön törvényt alkotni.
Az Államháztartásról szóló törvény az önkormányzati gazdasági társaságokról. (3)
A korábbi Áht. 100/O-P §. szabályozta a közfeladat gazdálkodó szervezetnek történő átadása, visszavétele rendjét
Kijelentette, hogy ha közszolgáltatást/közfeladatot gazdálkodó szervezetben kíván az önkormányzat ellátni, akkor a megszűntetésnek és az alapításának összhangban, egymásra tekintettel kell megtörténnie. Szabályozta, hogy költségvetési szervet úgy kell megszüntetni és gazdálkodó szervezete úgy kell alapítani, hogy a megszűnés napjától az utódszervezet megkezdhesse működését.
Jelenleg nincs olyan szabály, amely az összhangot előírná. Ezt követően a cégbíróság sem vizsgálhatja, hogy a közfeladat átadás kapcsán a megszüntetés és az alapítás egymásra tekintettel történt, vagy sem. Azaz előre meg lehet alapítani egy céget és a közfeladatot csak később – önkormányzati rendelettel- ráruházni.
Közhasznú nonprofit gazdasági társaságok - változások
Régi: 1997. évi CLVI tv. a közhasznú szervezetekről
Új: 2011. évi CLXXV tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról A jogszabály VII. fejezete vonatkozik gazdasági társaságokra is, többi fejezete egyesületekre és alapítványokra vonatkozik.
Közhasznú nonprofit gazdasági társaságok - változások
A Gt. Alapján alapított nonprofit gazdasági társaságok továbbra sem kötelesek közhasznú minősítést kérni a cégbíróságtól.
Változás: kiemelkedően közhasznú minősítés megszűnik, csak közhasznú minősítést kérhetnek, ami gyakorlatilag megfelel a korábbi kiemelkedően közhasznú minősítésnek.
Egyesület, alapítvány csak két lezárt üzleti év után kérheti közhasznú minősítések elismerését.
Gazdasági társaság már a megalakulásakor, de rendelkeznie kell közszolgáltatási szerződéssel, és vállalnia kell, hogy két évig megfelel a Civil tv. előírásainak. Ha ezt nem teljesíti, a cégbíróság meg is foszthatja ettől a minőségtől őket.
Beszámolót évente megvizsgálja a cégbíróság.
Civil tv. 2 évre szóló előírásai a közhasznú szervezeti minőséghez A két üzleti évben igazolni kell, hogy - a társadalom és az egyén szükségleteinek kielégítéséhez hozzájárul más is igénybe vehette a szolgáltatásait, a beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján) - megfelelő erőforrás áll rendelkezésre: átlagos éves bevétele meghaladta az 1M Ft-ot, vagy két év adózott eredménye nem negatív személy jellegű ráfordításai (kivéve a vezető tv.-et) elérik az összes kiadás ¼- ét - megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható 1%-ok elérik a normatív állami támogatás nélkül számított összes bevétel felét közhasznú tevékenység érdekében felmerült ktg.-ek elérik az összes ráfordítás felét (2 év átlagában) legalább 10 önkéntes segíti tevékenységét (2 év átlagában)
Köszönöm a figyelmüket !
További kérdés:
[email protected]