VÁM-, JÖVEDÉKI ÉS ADÓÜGYI SZOLGÁLTATÓK SZÖVETSÉGE 1134 BUDAPEST, LEHEL U. 11. Tel: +36 1 359 0662, Fax: +36 1 320 5344
[email protected]; www.vjaszsz.hu info
NAV AEO konferencia 2014-06-24 Budapest Szövetségünk alapelve a kezdetektől a NAV-al történő építőjellegű párbeszéd megteremtése és folyamatosságának fenntartása volt. Az elmúlt húsz év e gondolatnak a jegyében telt el és a mai nap, hogy most itt állhatok Önök előtt ékes példája annak, hogy nem csak mi, hanem a NAV is ugyan így gondolja – szükségünk van egymásra és a kölcsönös megbecsülésre. Fontosnak tartjuk mindkét oldalon, hogy meghallgassuk egymást, odafigyeljünk arra, amit a másik fél mond vagy gondol ugyan arról a dologról. Hogy miért, mert hogy egy klasszikust idézzek, az igazság mindig odaát van. És ebben az a jó, hogy bárhonnan is nézzük, az igazság valóban mindig odaát lesz. Úgy vélem bármiről is legyen szó soha egyikünk sem jelentheti ki, hogy Ő az egyedüli birtokosa az egyetlen és való igazságnak. Csak hogy plasztikus legyen a dolog, kérem gondolatban jöjjenek velem és képzeletben lépjünk be egy körbe. Képzeljék el, hogy mindannyian körbe állunk egy amorf tárgyat. Ez a tárgy minden részletében töredezett, lapokkal, törésekkel határolt. Ha én mondjuk állok a kör egyik pontján Önök közül bárki egy kicsit tőlem távolabb ugyanazon kör mentén, bár mindketten ugyan azt a tárgyat nézzük, mégsem ugyan azt fogjuk látni. Mi fog történni? Mindketten állítani fogjuk a saját igazunkat, és teljes hittel és meggyőződéssel fogjuk mondogatni egymásnak, hogy amit látunk, az maga a kézzel fogható valóság és persze, hogy az maga az igazság.
Kinek van hát igaza? Kinél van az igazság? Mint az előbb idéztem, az igazság mindig odaát van! Nos, úgy vélem, a vámjog pont egy ilyen amorf tárgy. Mindannyian olvassuk, úgy gondoljuk, hogy értjük, aztán meg időnként elkezdünk vitatkozni. Napjaink egyik aktualitása, hogy néhány évvel ezelőtt a NAV vezetése nagyon bölcsen felismerte azt, hogy a vámkezelések hazahozatalának alappillére az import ÁFA finanszírozásának valamilyen módon történő elengedése. Hiszen a hazai gazdálkodók tömegesen kezdtek el a környező országokban vámkezeltetni főként azért, mert ha ezt tették, akkor az ÁFA-t nem kellett a vámkezelés pillanatában megfizetni, majd adott esetben visszaigényelni. Mivel járt ez ránk nézve? A hazai vámügynökök, fuvarozók, szállítmányozók egy nagy része pozíciót és piacot vesztett, az állam pedig elesett a vámbevételek 25%-ától. Vajon kinek volt ez jó? Úgy vélem senkinek az itt ülők közül. Bár közvetett módon, de az AEO lett a kulcs e probléma megoldására. Hogyan? Nagyon egyszerűen: Szerezz AEO-t, Kérjél hozzá önadózói engedélyt, Vállalj közvetett képviseletet és máris lehetőséged lesz megrendeléshez jutni. Ennyire egyszerű a képlet, már ha ezt lehet egyszerűnek nevezni. Úgy vélem ez egy hatékony megoldás volt, mert működik. Egyre többen élnek a lehetőséggel, egyre több a hazai vámkezelés. Egyre több vámügynökség vág bele a közvetett képviseletbe, mert ezt kényszeríti rá a piac. Egyre több hazai fuvarozó és szállítmányozó kap ezáltal megrendelést. Munkahelyeket teremtett vagy tartott meg embereket korábbi állásában.
Azonban nem szabad elmennünk egy nem is annyira apró részlet mellett. Sajnos azt kell ma mondanom, hogy a közvett képviselő kezd egyre kedvezőtlenebb színben föltűnni a NAV előtt. És ez a rendszerre nézve káros lehet. Tendenciózus az a vélekedés az utólagos ellenőrök között, hogy mindenről a közvetett képviselő tehet. Kezd Ő lenni a rosszfiú. Az utólagos ellenőrzések során egyre inkább úgy tűnik, hogy a közvetett képviselő okolható mindenért, az importőr pedig a végén még áldozat szerepében tűnhet föl. Szeretném jelezni ezen a fórumon is, hogy akár közvetlen, akár közvetett képviseletről beszélünk, azt nem szabad elfelejtenünk, hogy CSAK egy szolgáltatást végzünk. A CSAK-ot nagybetűvel írom, mert nem jelenti azt egyetlen vámügynök részéről sem, hogy ki szeretne bújni valamilyen felelősség alól, de mint ahogy az ellátási lánc többi szereplője, úgy a vámügynök is csupán egy részfeladatot lát el egy import tevékenység során. Feladata egy adott részlet lefedését szolgálja, az egész ügyletet szemlélve annak egy töredéke, mégis e szerephez köthetően sokkal nagyobb terhet ró rá a vámjog. Félre értés ne essék, nem kívánom ezt bírálni. Ez így van rendjén, hiszen a vámkezelés bár csak egy kis része az ügyletnek, az állami bevételek szempontjából a legfontosabb mozzanat. Mindössze annyit kívántam jelezni, hogy a szerepeket fontos minden félnek tisztán látnia. Ne mossunk össze sem szerepköröket, sem tevékenységeket és ezzel együtt ne mossunk össze felelősségi köröket sem. Joggal kérdezhetik, hogy hogy jön ez ide? Hiszen a meghirdetett programban nekem nem a vámkezelésekről kellene beszélnem, hát nem is teszem, tovább lépek, de még vissza fogok ide utalni. A mai téma, amivel kapcsolatban szeretném megosztani Önökkel a gondolataimat az induló vállalkozások AEO tanúsítvány iránti kérelme.
Tanácsadói munkám során az elmúlt évek alatt számos esetben találkoztam újonnan alakult társasággal. Így elmondhatom, hogy van némi fogalmam erről. És itt szeretnék visszacsatolni az előbbi témához, a közvetett képviselethez. Nyilván senki előtt nem titok, hogy az elmúlt években több alkalommal jött létre gazdasági társaság ilyen vagy olyan formában, arra az üzleti modellre építve, amit az imént fölvázoltam. Mi is hát a probléma, ha egyáltalán problémának nevezhetjük, az újonnan alakult társaságokat? Ha profán akarok lenni, akkor azt mondom, hogy nekem ugyan semmi. Hiszen önmagában az a tény, hogy egy újonnan alakult vállalkozás AEO tanúsítványért folyamodik nem, hogy meglepő, de olyannyira természetes, hogy maga a jogalkotó is készült erre az AEO szabályok kialakítása során. Ezekre a cégekre közvetlen és közvetett módon is találunk utalásokat az AEO eljárásokban. Első helyen közvetlenül a Vámkódex 14 h. cikk (3) bekezdés szerint: „Ha a kérelmezőt három évnél rövidebb ideje alapították, a vámhatóságok a számukra rendelkezésre álló nyilvántartások és információk alapján értékelik előéletét a vámszabályok betartása tekintetében” Közvetve pedig az Önértékelési kérdőív egyes kérdéseiben köszön vissza az újonnan alakított társaságok lehetősége. Például az egyes számú kérdéskörben, ahol az üzleti vállalkozás forgalmát és ezzel együtt a pénzügyi helyzetét méri fel a kérdőív. Itt így szól a kérdés és a hozzá fűzött megjegyzés: „A három legutóbbi elkészült éves beszámolóban szereplő éves üzleti forgalom összegét adja meg. Ha új az üzleti vállalkozás, az N/A jelölést tüntesse fel” Nos, a helyzet az, hogy Önök, mint gondolom többségében már AEO tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók pontosan ismerik a tanúsítvány megszerzéséhez vezető utat. Nyilvánvalóan tisztában vannak azzal is, hogy egy auditálás során minden esetben az adott társaság tevékenységét három évre visszamenőlegesen vizsgálják.
Ez az a pont, ami miatt ma van miről beszélnünk. A profánságom mögött megint csak visszahivatkozva az előbbiekre, az a bizonyos amorf tárgy áll, amit vámjognak hívunk. Nézem ezt a valamit az én szemszögemből. Akár tanácsadó vagyok, akár újonnan alakult cég, ugyan azt látom. Azt írja itt nekem a kisokos, hogy ha még nem telt el három év az alapításom óta, akkor ezt meg ezt kell tennem, így meg így kell válaszolnom a feltett kérdésekre. Hát én így teszek, így válaszolok és pont. Igen ám, de ha nem profán akarok lenni és persze, hogy nem akarok az lenni, mert akkor ma nem állnék itt, ezért egy kicsit hegyezem a fülem és igyekszem meghallani a NAV-os kollégák mondanivalóját, vagy azon a bizonyos körön mozdulva teszek egy két lépést feléjük és az Ő szemszögükből is ránézek arra az amorf tárgyra. És akkor mit fogok látni? Hát tényleg, egy kicsit mást, mint az előbb. Meglepő? Talán annyira nem is. Lépjünk bele egy pillanatra az Ő szerepükben és próbáljuk meg értelmezni a jogszabályban megfogalmazottakat. Auditáljak egy céget a jogszabálynak megfelelően legyek körültekintő legyek tárgyilagos legyek segítőkész, hogy a Közösségen belül a saját hazámat is segítsem, és előnyökhöz juttassam és talán nem is biztos, hogy az Ő szemszögükből nézve az utolsó helyre téve, de feleljek meg a főnökeim elvárásainak is. Hát ez nem lesz könnyű, ugye belátjuk. Ha az a bizonyos cég nemhogy nincs három éves, hanem mondjuk a kérelem benyújtásának pillanatában még csak éppen pár hónapos – bár még ilyennel én sem találkoztam - de egyébként meg akár lehetne egy két hetes is -, hát bizony
én személy szerint inkább visszalépnék azon a bizonyos körön egy két lépés a magam helyére. Na és Önök? Nyilván nincs könnyű helyzetben az a kolléga, akinek visszamenőleges adatok és tapasztalatok hiányában felelős döntést kell hoznia arra nézve, hogy az adott társaság életképes lesz vagy sem. Majdan jogkövető akar lenni, vagy sem? Persze mondhatja az a vámos kolléga, hogy ez meg nem az Ő baja, Ő megvizsgálja az elé tárt információkat. Ha az minden a 2008 óta már valahogy mégiscsak kialakult elvárásoknak és a jogszabályokban meghatározott kötelmeknek megfelel, akkor hát legyen, engedjük útjára a céget. A megélhetését meg bízzuk rá, majd az élet meg a piac eldönti, hogy mi lesz a sorsa. Ez ugye megint csak egy szemszög az amorfon. Én viszont ehhez szeretném hozzátenni az én saját gondolatomat, csak hogy még egy helyen legyen egy törésvonal a látószögben. Az elmúlt években több AEO konferencián, tájékoztatón és megbeszélésen vettem részt a NAV-al együtt. Egyik ilyen alkalommal én ajánlottam föl az AEO tanúsítványt kiadó igazgatóságok számára, hogy elmondom azt, hogy egy tanácsadó szerepében milyen módon készítjük fel megbízóinkat, hogyan vezetjük végig őket az első pillanattól kezdve a tanúsítvány kiadásáig, majd annak utógondozását hogyan végezzük. Ennek az előadásnak egy pontján jeleztem, hogy bár személy szerint – hozzáteszem hála Istennek azóta sem – én még nem találkoztam arra utaló jelekkel, hogy valaki visszaélve a lehetőséggel, bűnös, előre megfontolt szándékkal szerezne AEO-t csak azért, hogy visszaéljen a jogszabályban adott kedvezményekkel, és ezt felhasználva bűncselekményt kövessen el. De ma is állítom, hogy ez nem zárható ki. Örüljünk neki, hogy ebben még nem látták meg a fantáziát azok, akiknek nagyon nem kellene ezt meglátniuk. Az, hogy egy vállalkozás mennyire áll biztos lábakon anyagi tekintetben épp ezért véleményem szerint biztonságpolitikai kérdés. Miért? Gondolom senkinek nem nehéz azt belátni, ha egy gazdálkodó nehéz anyagi helyzetben van, akkor könnyebb megkörnyékezni Őt, mint ha biztos háttérrel rendelkezik.
Ha én így gondolom, akkor a NAV-osok miért ne jutottak volna ugyan erre a következtetésre, és természetes, hogy jutottak is. Tudom nagyon furcsának gondolják az előbbieket, de az a mi szerencsénk, hogy a terrorizmust tekintve nagyon nyugodt helyen élünk. Ugyanakkor az AEO jóval több, mint amire mi itthon használjuk. Az AEO jelenleg nekünk főként a pénzügyi előnyöket juttatja eszünkbe. De a terrorizmus nem ismer országhatárokat és bárhogy is nézzük, az AEO-val rendelkező cégek a vámhivatalok szemszögéből nézve egész Európában az alacsony kockázati besorolásba esnek. E kockázatok felismerése vezet a kombinált AEO szétválasztására és az én véleményem szerint pontosan a biztonság és védelem típusú tanúsítványok előtérbe helyezését célozza. Ugye, hogy kicsit máris más szemszögből látják Önök is ezt az amorf tárgyat? Ha a szövetségünk a saját alapelvének szeretne megfelelni, akkor most itt az idő, hogy meghalljuk a NAV gondolatait és mi is fogjuk föl úgy az újonnan alakult társaságok AEO kérelmét, mint egy kockázati tényezőt. A korrektség okán pedig álljunk ki mellettük és támogassuk azt a törekvést, hogy kezeljük a problémát. Én magam még egy gondolatot szeretnék ehhez hozzátenni és javasolni, hogy ebbe a körbe vonjuk be azokat a gazdasági társaságokat is, amelyek többségi tulajdona és tevékenységi köre kevesebb, mint három éve változott. Hogy miért? Mert a tapasztalataim alapján egyértelmű, hogy nem csak új cégek alapításával, de már meglévők megvásárlásával is jelentkezik az a szándék, hogy szerezzünk AEO-t. Ugyanakkor fontosnak tartom kiemelni, hogy ez nem azt jelenti és nem jelentheti senki számára, hogy akár az újonnan alakított, akár az újonnan vásárolt cégek hátsó szándékkal kérnének AEO tanúsítványt, vagy hogy mindez önmagában bárki számára is negatív megítélést eredményezzen. Pusztán a kockázati tényezőkre kívánom felhívni a figyelmet. Összegezve az elmondottakat, véleményem szerint leszögezhetjük, hogy e kérdésben helyén való valamilyen szigorítás akár csak a hazai jogszabályokban is. Hogy ennek mi legyen a módja, azt viszont mindenképpen az érintett összes fél bevonásával, széles kompromisszumokra épített alapokra kell helyezni.
Így befejezve mondandómat szeretném keretbe foglalni azt és ezúton felajánlani a NAV részére a szövetség együttműködését a párbeszéd megindítására a meglévő jogszabályok finomítására, módosítására. Köszönöm a lehetőséget és a megtisztelő figyelmüket!
