Beszámoló a IV. Impel Konferencia eseményeiről
Budapest, 2010.03.03
Előadásomat az alábbi három témakör köre csoportosítom: 1. 2. 3.
Az ellenőrök és engedélyezők tisztességére vonatkozó kérdések. „Cselekedjünk megfelelően”, kockázatalapú ellenőrzéstervezés. Hatékonysági mutatók a környezetvédelmi ellenőrzések és a felügyelőségek számára.
1. Az ellenőrök és engedélyezők tisztességére vonatkozó kérdések
A bemutató címe: A környezetvédelmi ellenőrök és engedélyezők tisztességét fenyegető veszélyek Előadó neve:
Dagmar Dreager
Szervezet: részleg
Darmstadt, Munkavédelmi és Környezetvédelmi
1. Az ellenőrök és engedélyezők tisztességére vonatkozó kérdések.
Szervezési intézkedések a tisztességet fenyegető veszélyek elkerülése érdekében: - világos feladat meghatározás a személyzet részére, valamint a vezetők, mint modell szereplők számára - a döntések felelőssége az egész szervezetre kiterjedően Szervezeten belüli veszélyek: - vakbizalom a régóta adott munkahelyen dolgozó személyzetben - egyazon ügyintéző hosszú ideig tartó felelőssége
- felettesek/vezetőség negatív példái
1. Az ellenőrök és engedélyezők tisztességére vonatkozó kérdések Vezérfonal a szervezet részére: évenként egyszeri oktatás Példák: Engedélyezők és felügyelők esetében: a csoportmunka azt jelenti, hogy a korrupció valószínűsége csekély, mivel a döntés együttes erőfeszítés. Politikai szintű befolyás: némely ügyfél úgy vélheti, hogy élve politikai összeköttetéssel, kapcsolattal befolyásolhatja az ellenőrt/engedélyezőt a döntéshozatali folyamat végén. Amennyiben az ellenőröknek félniük kell az elmozdítástól, vissza vannak tartva a karrierjükben, vagy más módon büntetve vannak a népszerűtlen, de korrekt döntés meghozatalában ez káros hatással van az egész adminisztráció feddhetetlenségére. Ezért fontos, hogy a szervezet egészét irányító vezetők felelősséget vállaljanak az egyének által hozott döntésekért.
2. „Cselekedjünk ellenőrzéstervezés
megfelelően”,
kockázatalapú
A bemutató címe: „Cselekedjünk megfelelően”. A kockázatalapú ellenőrzéstervezés gyakorlati megközelítése. Előadó neve: Tony Liebregts Szervezet: Főfelügyelőség, Eindhoven A bemutató címe: „Cselekedjünk megfelelően”, gyakorlati alkalmazás Előadó neve: Isabel Santana Szervezet: Főfelügyelőség, Lisszabon
2. „Cselekedjünk ellenőrzéstervezés
megfelelően”,
kockázatalapú
folytatás
A bemutató címe: Kockázatalapú ellenőrzéstervezés a Cseh Köztársaságban Előadó neve: Frantisek Kraus Szervezet: Cseh Környezetvédelmi Felügyelőség A bemutató címe: Kockázatalapú megközelítés a hulladék szállítás területén Előadó neve: John Burns Szervezet: Környezetvédelmi Ügynökség, Newcastle upon Tyne
2. „Cselekedjünk ellenőrzéstervezés
megfelelően”,
kockázatalapú
A környezetvédelmi ellenőrzések minimum követelményeiről szóló Ajánlás értelmében (Ajánlás) minden ellenőrzési tevékenységet előzetesen meg kell tervezni. Szükségessé vált egy a tervezéshez megfelelő, prioritásokat meghatározó Útmutató. E célból a „Cselekedjünk megfelelően” metodológiája fejlesztésre került, útmutatóban lett lefektetve.
2. „Cselekedjünk megfelelően”, kockázatalapú ellenőrzéstervezés folytatás
A metodológia kiinduló pontja a Környezetvédelmi Ellenőrzések ciklusa, amely az útmutató alapján 7 lépésből áll: tartalom (feladat) leírása prioritások beállítása célok és stratégiák meghatározása tervezés és felülvizsgálat kivitelezés rendszere megvalósítás és beszámolás teljesítmény ellenőrzése
2. „Cselekedjünk megfelelően”, kockázatalapú ellenőrzéstervezés folytatás
Az első 4 lépés alkotja a tervezési ciklust, amelynek kimenete az ellenőrzési terv. Elsőként azonosítania kell azon tevékenységeket, amelyeket a tervnek le kell fednie és információkat kell ezekről gyűjteni. Ezen adatok alapján az ellenőrző hatóság fel tudja becsülni adott tevékenység kockázatát és meghatározza a prioritást. A prioritás meghatározásánál figyelembe vett tipikus kritériumok a környezetvédelmi hatás, a megfelelőségi előélet, a joganyagból eredő ellenőrzési kötelezettség, (nemzeti) irányvonalak és célok, valamint a rendelkezésre álló erőforrások. A prioritás jelzi, hogy mely tevékenységek kell, hogy a (legnagyobb) figyelmet kapják.
2. „Cselekedjünk megfelelően”, kockázatalapú ellenőrzéstervezés folytatás
A következő lépés meghatározni a (mérhető) ellenőrzési célokat és feladatokat és a célok elérése érdekében kiválasztani a leghatékonyabb ellenőrzési stratégiát. Mindezek a lépések hozzájárulnak az ellenőrzési tervhez. Megállapítások: kockázatelemzés nélkül lehetetlen a prioritások helyes meghatározása a prioritások meghatározásában a környezeti hatás nem az egyetlen kritérium
2. „Cselekedjünk megfelelően”, kockázatalapú ellenőrzéstervezés Kockázatalapú megközelítés a hulladék szállítás területén A különböző típusú hulladékok nagymértékű keletkezése okán egyértelmű, hogy a szabályozók képtelenek ellenőrizni minden szállítmányt. Angliában kifejlesztettek egy értelem vezérelt megközelítési módot, annak érdekében, hogy világossá váljék az exportált, kulcs hulladék típusok (a kommunális hulladékból származó papír és műanyag, a kommunális hulladékból, valamint kereskedelmi forrásból származó elektronikai hulladék) miképpen vannak kezelve, és hogyan kerülnek az illegális export kereskedelembe.
2. „Cselekedjünk megfelelően”, kockázatalapú ellenőrzéstervezés Kockázatalapú megközelítés a hulladék szállítás területén folytatás
Elmozdultak a határ és kikötő ellenőrzésektől, hogy kifejlesszenek egy kontroll stratégiát, amely azonosítja a hulladék ügyletek kulcsszereplőit, és amely lehetőséget biztosít, hogy a jogalkalmazók a leghatékonyabban közbelépjenek annak érdekében, hogy a hulladék a legális hulladékláncban maradjon. Ez számtalan tevékenységet foglal magába, beleértve a „jó gyakorlatot”, a tudatosság fokozását, együttműködést a szállítási ügynökökkel és fuvarozó társaságokkal és a megfelelő kikényszerítő cselekményt. Ez utóbbi egy sor eszközt foglal magába, amelyet beépítettek a szabályozásba, amely illegális szállítás felderítésekor lehetővé teszi az azonnali cselekvést.
2. „Cselekedjünk megfelelően”, kockázatalapú ellenőrzéstervezés Kockázatalapú megközelítés a hulladék szállítás területén folytatás
Lényegesnek vélt megállapítások: - ahhoz, hogy hatékonyan szabályozzák és ellenőrizzék a hulladékot meg kell érteni a piacot és annak szereplőit - a teljes megértés megköveteli, hogy a nemzeti határokon túl kell dolgozni - az illegális tevékenységek megelőzése érdekében más hatóságokkal együttműködve egy sor eszközt kell alkalmazni - az illegális export megakadályozására a különböző országoknak, saját körülményeikre alapozva eltérő megközelítést kell alkalmazniuk
3.
Hatékonysági mutatók a környezetvédelmi ellenőrzések és a felügyelőségek számára
A bemutató címe: Hatékonysági mutatók a környezeti ellenőrzések és a felügyelőségek számára Előadó neve: Benjamin Huteau Szervezet: Dreal Midi-Pyrénées, Toulouse
A bemutató címe: Az indikátorokkal kapcsolatos dániai tapasztalatok Előadó neve: Henning I. Hansen Szervezet: Aarhus Önkormányzata, Dánia
3.
Hatékonysági mutatók a környezetvédelmi ellenőrzések és a felügyelőségek számára
folytatás
A bemutató címe: Melyek a releváns indikátorok Előadó neve: Joanna Piekutowska Szervezet: Főfelügyelőség, Varsó A bemutató címe: Relevánsak-e az indikátorok és becsülhető-e általuk a felügyelőségek teljesítménye? Előadó neve: Simon Bingham Szervezet: Skóciai Környezetvédelmi Ügynökség
3.
Hatékonysági mutatók a környezetvédelmi ellenőrzések és a felügyelőségek számára
A mutatók kidolgozásának nehézségei: összevethetőség, az eredménymutatók meghatározása, a lényeges információk megszerzése. Lengyelországban alkalmazott indikátorok I Input: az ellenőrök száma a vállalkozások száma II Output: az ellenőrzések száma az egy főre eső ellenőrzések száma az ellenőrzéseket követő intézkedések száma, beleértve a kötelezéseket az ellenőrzést követő levelek száma, más közigazgatási szerv felé az adminisztratív bírságok száma és a megfellebbezett bírságok száma III Eredmények – a vállalkozások viselkedése: az olyan vizsgálatok szintje, ahol az utólagos intézkedések arra utalnak, hogy a törvényeket nem teljes mértékben tartották be az utólagos kötelezések a megvalósításának szintje azon bírságösszeg, amelyet a vállalatok környezetvédelemre fordítottak (a bírság kifizetése helyett többet beruháznak, mint amennyi a büntetés lenne, ami előnyös a környezet számára)
3.
Hatékonysági mutatók a környezetvédelmi ellenőrzések és a felügyelőségek számára
Az indikátorok használatának elsődleges célja a felügyelőségek esetében nem a teljesítmény kimutatása, hanem a javulás ösztönzése és a források megfelelő információn alapuló hatékony felhasználása. Ha vállalkozóként gondolkodunk, akkor az segít nehéz vállalkozói döntéseket hozni, amikor híján vagyunk a forrásoknak. Ha hosszabb időre rendelkezünk indikátorral, akkor meg van a lehetőségünk arra, hogy döntéseinket tisztán tudományos alapokon hozzuk meg, és megteremtődik annak is a lehetősége, hogy bemutassuk a társadalomnak és az ügyfeleknek, hogy mivel is foglalkozik a felügyelőség.
Köszönöm figyelmüket!
