NAV sajtótájékoztató háttéranyag
Budapest, 2013. november 28.
NAV sajtótájékoztató háttéranyag, Budapest, 2013. november 28. Válasz a NAV-ot ért támadásokra A feketegazdaság elleni harc komoly háború, melyhez nem összeesküvés-elméleteket gyártó gerillaharcosokra van szükség, hanem jól felkészült hadseregre elkötelezett katonákkal. A volt NAV alkalmazott, Horváth András 2013. november 8-i sajtótájékoztatója és az azóta a témában a nyilvánosság előtt zajló események olyan állításokat, vádakat, rágalmakat tartalmaznak, amelyek egy ponton túl a NAV-ról sem pereghetnek le. A Horváth András, illetve a vélhetően sértett volt adóhatósági munkatársak által megfogalmazott, és a politika által felkarolt, minden konkrétumot nélkülöző, alaptalan vádak sértik, és rossz színben tüntetik fel a NAV szervezetét, működését és az alkalmazásában álló munkatársait, illetve alkalmasak a NAV tevékenységébe vetett közbizalom megingatására. Mindez nyilvánvaló módon rombolja az adózói morált és ezzel veszélyezteti a költségvetési bevételeket, így lényegében a közszolgáltatások biztosítását. A NAV ez idáig nem kívánt részese lenni egy minden szakmai alapot nélkülöző, nyilvánvalóan politikai indíttatású nyilatkozatháborúnak, a közvélemény tájékoztatása érdekében ugyanakkor elengedhetetlen, hogy néhány tényre a NAV rávilágítson. Miért elég egy hétvége Több vád érte a NAV-ot, hogy a nemzetgazdasági miniszter által, a Horváth András féle állításokkal kapcsolatosan elrendelt vizsgálatot rendkívül rövid idő, mindössze egy hétvége alatt lefolytatta. Ki kell emelni, hogy sem a nemzetgazdasági miniszter közleménye, sem pedig a NAV nem állította azt, hogy egy hétvége alatt sor került volna a szervezet átvilágítására, vagy akár egy klasszikus értelemben vett belső ellenőrzésre. Kérdésként merül fel, hogy mit vizsgálhatott egyáltalán a NAV. Kivizsgálni csak konkrét állításokat lehet, általánosságban megfogalmazott, minden konkrétumot nélkülöző vádakat nem. Horváth András nyilatkozataiban nem fogalmazott meg semmilyen konkrét visszaélésre utaló információt, illetve konkrét jogsértést sem hozott a nyilvánosság tudomására. Annak ellenére, hogy a sajtóban megjelentek általánosságban megfogalmazott, minden konkrétumot nélkülöző vádaskodások voltak, azok valóságtartamának tisztázására az adópolitikáért felelős miniszter belső vizsgálatot (és nem átvilágítást) rendelt el, amelyet a NAV lefolytatott. Tekintettel arra, hogy a NAV előtt nem ismert az ügyészséghez benyújtott feljelentés tartalma, a vizsgálatot kizárólag a sajtóból rendelkezésre álló információk tekintetében volt lehetőség lefolytatni. A belső vizsgálat tárgyát egyrészről a kiemelt adózók ellenőrzésével, az ellenőrzések esetleges „leállításával”, másrészt Horváth András tevékenységével kapcsolatban rendelkezésre álló adatok kigyűjtése és áttekintése képezte, abból a célból, hogy a rendelkezésre álló információk igazolják-e Horváth András sajtóban megjelentetett állításait. A sajtóban megjelent állítások alapján egy konkrét ügyet lehetett nagy valószínűséggel beazonosítani, melyet a NAV munkatársai tételesen megvizsgáltak, de visszaélést ebben a konkrét ügyben sem állapítottak meg. Összességében az volt megállapítható, hogy Horváth András nyilatkozatai, illetve a Levegő Munkacsoport internetes oldalán közzétett „tanulmánya” egyrészt a határokon átnyúló, láncolatos Áfa csalások vonatkozásában tartalmaztak a NAV belső oktatási anyagaiban is szereplő, általános információkat, azokat lényegében összeollózva, átfogalmazva, saját megalapozottnak vélt 1
NAV sajtótájékoztató háttéranyag, Budapest, 2013. november 28. megjegyzéseivel, vélelmeivel ellátva foglalta össze. [Meg kell jegyezni, hogy a Horváth András által jelzettek – általánosságban a feketegazdasággal kapcsolatos leírás, a körbeszámlázásos, határokon átnyúló csalási metódus – elleni küzdelem a NAV folyamatos feladatát képezi, ezért azokkal tisztában van, mindamellett, hogy az EU szinte minden tagállamában felmerülő problémát tükröznek. Ezen adóelkerülő magatartások ellen a NAV megalakulása óta kiemelt küzdelmet folytat – erősítve a kiutalás előtti ellenőrzési területet, folyamatosan fejlesztve a kockázatkezelési, kiválasztási tevékenységét, továbbá kiemelt figyelmet fordítva az adóellenőrök oktatására, módszertani anyagokkal történő felkészítésére.] Valamennyi adóellenőrzés releváns adatai a NAV egységes informatikai rendszerében rögzítésre kerülnek, azok informatikai úton legyűjthetők, elemezhetők. Így a fentiek mellett ellenőrizhető volt, hogy a NAV kockázatkezelési rendszereinek adatai alapján elrendelt vizsgálatok ténylegesen lefolytatásra kerültek-e, az adott vizsgálat milyen fázisban, milyen eredménnyel zárult, sor került-e adókülönbözet, adóhiány megállapítására, és az adóhatóság alkalmazott-e, és ha igen, milyen összegű szankciót. A NAV az ellenőrzési nyilvántartó rendszer adatai alapján ellenőrzés monitoring rendszert működtet, amelyben a kiemelt ellenőrzési területekre vonatkozóan hetente, míg egyéb ellenőrzési területekre havonta kerülnek statisztikai kimutatások előállításra, havonta és negyedévente készülnek adózói magatartásformákra vonatkozó tematikus jelentések. Tekintettel arra, hogy – kizárólag az ellenőrzési szakterület munkájára vonatkozóan – töbszáz vezetői információs táblával rendelkezik a NAV, amely alapján rövid idő alatt elkészíthetők a vizsgálat lefolytatásához szükséges kimutatások, továbbá a vizsgálatot végzők rendelkezésére álltak a hivatkozott jelentések, beszámolók, az NGM sajtóközleményben említett belső vizsgálat a folyamatosan rendelkezésre álló adatok szöveges elemzése alapján valósult meg. „Kiváltságos (?)” kiemelt adózók A, „ezermilliárdos áfa-csalásokról” szóló nyilatkozatok rendre súlyos fogalmi zavarral küzdenek, összekeverednek bennük a „kiemelt adózók”, a „nagy adózók”, a „központosított ellenőrzés” és az ezeket a feladatokat ellátó szervek. A különböző fogalmak ismerete és pontos alkalmazása, valamint az elmúlt években végbement szakmai folyamatok átlátása számos kérdésre adhat választ az elbizonytalanodó állampolgárok számára. Ha az adózó a jogszabályban meghatározott adóteljesítményre vonatkozó feltételnek megfelel, ún. „legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó”-nak minősül. A kiemelt adózók a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körén belül kiemelkedő adóteljesítményük alapján külön csoportot képeznek (az adóteljesítményen túl csoportképző tényező pl. a működési forma, tevékenységi kör[biztosító, hitelintézet]). A fővárosi, illetve pest megyei székhellyel rendelkező kiemelt adózókra speciális hatásköri szabály vonatkozik, melynek alapján ezen adózók adóügyei a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának hatáskörébe tartoznak. Az EU csatlakozást követően megnövekedett számú és volumenű, határokon átnyúló csalások felderítése és visszaszorítása érdekében a jogalkotó az adózás rendjéről szóló törvénybe iktatta a központosított ellenőrzés jogintézményét, amelynek az a lényege, hogy a legkockázatosabb adózói magatartásokat, így például a láncolatos csalásokat országos illetékességgel, illetékességi megkötés 2
NAV sajtótájékoztató háttéranyag, Budapest, 2013. november 28. nélkül vizsgálhatta az erre kijelölt szervezeti egység. A központosított ellenőrzés tehát elsősorban egy jogszabályban biztosított vizsgálati módszer, melynek minél hatékonyabb alkalmazására törekedett az adóhatóság. A kiemelt hatékonysági szempont adott esetben szervezeti átalakításokat, vezető váltásokat tett szükségessé, mely a gyakorlati tapasztalatok és a szakmaiság elsődleges figyelembevételével került végrehajtásra. 2007. január 1-jétől a Kiemelt Adózók Igazgatóságán belül, majd 2010. október 1-jétől a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságán belül a Központosított Ellenőrzési Szakterület (KESZ) végezte az adózás rendjéről szóló törvény szerinti központosított ellenőrzéseket. A KESZ működésével kapcsolatban ugyanakkor két jelentős probléma merült fel: - a szakterület kezdetektől fogva jelentős méretű adókülönbözeteket tárt fel ugyan, amelyek azonban - éppen a Horváth András által kifogásolt - alsóbb szintű láncolati elemeknél (eltűnő kereskedőknél) kerültek megállapításra, a haszonhúzókhoz nem jutottak el. - a folyamatban lévő ellenőrzések száma jelentősen megnőtt, azonban az ellenőrzések az elévüléshez közeli időszakokat (régmúltat) érintették, ami azt eredményezte, hogy az ellenőrzés időpontjában a láncolatot alkotó cégek már rég megszűntek. 2011. január 1-jével az APEH és a VP összevonásával létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ezzel egy szervezet keretei közé vonva az adóellenőrzés és az adónyomozás szakértelmét, eszközrendszerét és információit. A központosított ellenőrzési módszertanra épített szervezeti egység 2007-2012 között a rendelkezésére álló jelentős erőforrások ellenére csupán részeredményeket tudott felmutatni. Időközben a megyei adóigazgatóságok nagy tapasztalatra tettek szert a láncolatok vizsgálata terén, a saját illetékességi területükhöz tartozó adóalanyok ellenőrzése mellett egyre növekvő számban végeztek az illetékességi területen kívül is ellenőrzéseket, így gyakorlatilag megvalósították azt az elvárást, amely a központosított ellenőrzésekkel szemben került megfogalmazásra és amely elvárásnak a kötött szervezeti forma nem tudott megfelelni. Fentiekre tekintettel ez, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságán működő, kötött szervezeti forma 2013. január 1-jétől megszűnt. Szó sincs azonban arról, hogy a központosított ellenőrzés, mint vizsgálati módszer eltűnt volna az adóhatóság eszköztárából. Az országos koordinációs feladatokat átvette a NAV Központi Hivatala, a központosított ellenőrzéseket pedig a megyei adóigazgatóságok végzik. E változások nyilvánvalóan személyes érdeksérelmet okoztak az érintett munkatársaknak és elsősorban a korábbi vezetőknek. Ki is Horváth András? Horváth András egy 22 ezer fős szervezet egyik főigazgatóságán dolgozott ügyintézőként, aki kiemelt adózókat soha nem ellenőrzött és soha nem dolgozott a Kiemelt Adózók Igazgatóságán. Az elmúlt 3 évben mindössze 1 vizsgálatban vett részt, melynek során 10 hónapi vizsgálódást követően sem sikerült érdemi eredményt felmutatni egy jellemzően néhány napos célvizsgálat során. A sajtóban megjelent anyag egy része tényeken alapul, melyek több száz revizor munkájának eredménye, másrészt fikció. 3
NAV sajtótájékoztató háttéranyag, Budapest, 2013. november 28. Horváth András az adó-vám- bűnügyi szakterület által szervezett országos akciók előkészítésében soha nem vett részt, azokra tényleges rálátása nem lehetett. Ennélfogva nem tudta, nem tudhatta, hogy a NAV minden egyes szakterülete milyen heroikus küzdelmet folytat az adócsalások legkülönbözőbb módozatai ellen, az utolsó cigarettacsempésztől a legnagyobb adózókig.
Adóellenőrzések leállítása Mindazok számára, akik valaha bepillantást nyertek a NAV működésébe értetlenül állnak azon vádak előtt, amelyek egyes vizsgálatok „leállíttatásáról” szólnak. Az informatikai rendszeren alapuló
kiválasztás alapján kiállított konkrét ellenőrzés lefolytatására vonatkozó megbízólevélen csak meghatározott esetben hajtható végre bármilyen módosítás, illetve – kivételes – esetben vonható vissza, úgy hogy ennek minden esetben nyoma marad az informatikai rendszerekben. Egy 22 ezer fős rendkívül tagolt (főigazgatóság – igazgatóság – főosztály – osztály) szervezetben, amely erős hierarchia szerint, a szolgálati utak mindenkori megtartása mellett működik elképzelhetetlen egy Horváth András által leírt „kézi irányítás”.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
4
