XIX. ÉVFOLYAM PINC.ZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS. i-iad fl BUDAPEST, 1929 JANUÁR SZÁM

XIX. ÉVFOLYAM 2.

i-Iad

fl

BUDAPEST,

SZÁM.

JANUÁR

•

SEGÉOSZERKESZTŐ:

FOSZERKESZTŐ :

MAHÁCS LAJOS MEGJELENIK HAVONTA HÁROMSZOR

PINC.ZÉS Z OLTÁN

SZÁZADOS

, SZERKESZTŐSÉG ÉS KiADÓHIVATAL: BUDAPEST

1.,

SZÁZADOS

ORSZÁGHÁZ UTCA 30. SZ.

1929 10 .

XIX.

évfolyam.

Budapest, 1929 január 10.

PINCZÉS ZOLTÁN

FŐSZERKESZTŐ:

SZÁZADOS, SEGÉDSZERKESZTŐ :

ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 12 pengő,

Megjelenik havonta háromszor

iéiéne 6 pengő. .

"

',

�

.

'T.,

I:

.�'

. ", ,

'

,, '

.<

2. szám.

•

I

....

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszeh egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.

Illem és kötelesség. Két tiszthely'ett<es, eg,y fiatal csapatáJlomá,nyu és egy öreg gazdá szélJti, p arázs vitát rendezett arról, hogy melyik tartozrk a más,iknak ellŐre tisztele9ni? Nem tudván pedig a kérdést eldönteni, hozzánk fordu;tak, hogy tegyünk közöttük igazságot. Örülünk a kérdésnek, mert már régen tartogattunk valami mondanivalót azok számára, akiket illet, csak éppen llIZ alkalomm vá
'

.

\

MAHÁCS LAJOS

SZÁZADOS.

S Z E RK E S ZTŐ S É G ÉS K IADÓHIVATAL Bu dapest, I., Országház-utca 30. .,

"

"

"

,' .. :.1

l .

'

.

'

Hányszor kell ezt 8JZ embernek látnia, de hányszor kell ezt polgári egyéneknek, idegeneknek is látniok, Ekik azután természetesen \oemosol!:llÜgjá'k nemcsak a »tisz­ te],gést«, h,mem azon keresztül az egész csendőrsé­ get is. Határozottan vannak olyan, mondjuk: naiv emberek Ekik a szép, szabál!:lszerü tisztel!gést a tekintélyüket . veszelueztető valaminek tartjá,k, sőt azt hiszik, hogy ha hanyagul, immel-ámmal, csak ugy odavetve tiszteleg­ nek, mint ClJkinek »nem muszáj«, akkor ui polgári eg!:lé­ nek k ,étszemkkora uralmak fogják őket tartani, mint amekkorá,k s respektussal tesznek irántuk azért, mert ők viszont senkit sem respektálna
�

1929 j a n u á r 10.

CSENDORSÉGI LAPOK

34

A levenleügyről.. Irta: SCIDLLER KÁROLY százados.

Mielő tt e tárg!:] fejtegetésébe kezde nék, rá kelle ne mutatni a mag!:] ar nép lelki és testi á l lapot ára. AZ()n� b an már a hábo rut mege l őző évekb en is ol!:] sok szó esett erről , hog!:] ez alkal omm al ettől bátra n e1tek int� hetün k ennál is inkáb b, 'mive l lelki és testi fog!:]a t­ kozás aink mind n!:]áju nk el őtt ismer etese k. Mind azt az aggod almat és mind azt a sok intézk edésr e való fel­ hivás t, mel!:]e t e sz&vak kifeje ztek, teljes en, 'sőt a nem zet életer ejét me.j dnem tu lhalad ó mértékb2 n iga­ ZOltél a hábor u, a forrad alom és az ezt követő ese­ mén!:]ek hossz u l á ncolata egészen a mai napig . A l taláno s hibája az ember iségn ek, hog!:] vag!:] korán, vag!:] pedig későn alkotj a meg törvén!:]eit. E hibátó l mi mag!:]arok szintén n2m vag!:]unk m en� tesek, csakhog!:] hazánkban a törvén!:]ek rendsz erint inkább későn, mint korán látnélk napvil ágot. Ig!:] tör� tént 3 testnevelési törvén n!:]el is. Tu I erős fig!:]elmez­ tetések re volt szükség, hog!:] megalk ossuk és é letbe l éFtessük 3zt a törvén!:]t, amel!:] kén!:]sz eriti a nemzet ifjuság át szel leminek, vérének kiszel lőztetésér2, fel� frissitésére, életképességének és erejéne k növelés ére. se.j nos - kén!:]sze riteni kellett és kel l m a Mert is. Hiszen sok hel !:]en rriég a l egmüvel tebb, 12gtapas z� taltabb körök is vonakodn ak kötel ességüknek ezirán!:]� b an el eget tenni. Hát még az eg!:]szerü nép ! Ez még ma sem kapott észbe, még ma s�m tenne semmit a· saját érdekében s amit tesz. annak is legtöbbszö r an!:]agi érdek a rugój3. He. a háboruhoz pénz, pénz és pénz kell , akkor eg!:] népnek a fel támasztásá hoz nevelés, nevelés és

Magyar é;s:zakdk. Ott kél a !zold . . . a Ezüst palástia lassan titélre iár . . . A !zegy Öreg toronyban kong

hegy feiére ül, szétterül. tövén, alant eg'y vén harang.

Érces szaván rezdül a rengeteg. A föld vonaglik, szikla megremeg. Léptek dübögnek. Fönt a heg'ytetőn Oriás alak a vőlgybe néz merőn. Attila az. Nyakán az ér feszül, R.ettentő arca érccé merevül Ébredi halott nép«, - búg fel mély szava »Urad szólit! Veszélyben a haza!" a szóra im, ki mély sirban feküdt : Ébred. - Vitézek kelnek mindenütt, Miként ha zúgna rontó fergeteg: Etőrohannak iiias seregek.

S

II éres

zászlók repülnek légbe fel, V észtüz lobog, riong a harci iel, G,Yülemlik hadba száz pazdrás csapat, Habos lovakon harcos hún hadak . . . . ' " És minden éiiel zaig a holt határ' Attila népe gyül, seregbe áll, De ha dereng a szürke virradat: /(omor haraggal oszlik el a had.

kel l. ts pedig nem akármil!:]en nevelés, hanem krisztusi és nemzeti szel lemben való nevelés. Krisztusi, mert Krisztus tanitása az a sarkcsil l ag, amel!:] á l l an� dóan ott lebeg minden ember szeme elött. Ez a csil lag az, amel!:] az embernek l egbelsőbb lelki életében tájé� koztatóul szol
nevelés

Mig szunnyad élő s petyhüdt, mint a holt, Döntő csatát /Zefll láthat itt (f Izold, Hiába gyülnek !z egy hátán hadak, Amíg afant az élők alszanak . Ha maid ébred a most alvó n/aUj o .lar S izmos kezében villámot csallar: Maid akkor zúg le holtak hadsora S lesúit, miként az lsten ostora. /(utas /(álmán.

Hektor.. Irta : KISS ISTVÁN II. csendőr (Uj buta). Rozi néninek, az örs hüséges öreg fözönöjének panasza volt. Egy rablóg y i lko5ság f€lj€l€ntéséhez i I lö fontos ábrá­ zattal és megbotránkozással jelentette Kovács csen dőr urnak az örs közgazdálkodás vezetöjének. hogy a sertések részére naponként össze.gyüjtött moslékot, amit egy bádog csöbör!J€ a konyha folyosöján helyezett el. még mielött rendeltetési helyére j uttatná, nap-nap után ismeretlen tettes megdézsmálja. Kovács csendőr, mint jó gazdálkodásvezető utána nézett a dolognak. de ő is csak azt tudta megállapitani, amit az öreg Rozi néni. hogy tudniillik a moslék €ltü.nik, de hogy m i lyen körülmények kőzött, azt még az Ő »igen lele­ ményes« �n€k minősitett csendőrkoponyája sem tudta felfogni. Vacsora után, csendes dohányzás közben bajtársaival Széki és Vándor csendőrökkel is ism{!rteUe a sulyos esetet, amire az őrs ügyes nyomozója. Sz� ki csendőr azt aján­ most ő ugyis r lotta. hogy j ó volna lest tartani .

I

1 929 j a n uár tO.

CSE N D ö RSÉ GI LAP OK

35

Tévedés volna azt hinni, hogy a testnevelés pusz� tán az ·ember testét érintené és nagy hiba az, ha valaki az oktatók közül pusztán az ifju testét r,észe� siti figyelmében, a legbelső mOZJgató erőr,e, a 1élekre pedig nem hely.ez sulyt. M.ert mit használ a nemzet� nek, ha ifjusága ügyes, egészséges, erőtől duzzadó, amikor nincsen benne olyan lélek, mely azt korm� nyozni is tudja? Az ilyen ifjuság csak romlást okoz� hat, mert a 9y.eng,e vagy. éppen hiá'llyöó lelki erő nem képes a válgyaktól' és indulatoktól hajtott élet� erős testet tetteiben irányitami és korlátozni. Ezért szükséges a testneveléssel krupcsolatban az ifjuság 1e1� két is elsőrendü megmunkálásban részesiteni. Hogy a testnevelésnek milyen előnyei vannak, azt mindenki megtudhatja, ha elképöeli és követni ipar� kodik azt a fo1yrumatot, amely egy rendszeres torna által mozgatott testben lezajHk. Az izmok erősödnek s a csontozat pedig mozgékonyabb lesz, aminek következtében a szervez·et munkabirása növekedik. Az erő, kitartá·s, ügyesség· és gyorsaság fejLődik, ami egyszersmind gyaraIpitja a köznapi munka mennyi� ségéne.k és minóségének értékét. A gyakorlatban a kelleténél többet erőlkiödik, amellett olyan izmokaJt is igénybe vesz, amelyeknek müködésér·e nincsen szük� ség, murukája közben f,e1esleges módon pazruwlja erőit, ami idő előtt kifárasztja és a munka beszüntetésére kgnYiSöer1ti, sőt e , g'észségé . ben is veszélyezteti. A gya� korlott ember elLenben ügyesen f.elhasználva erőit, sokkal eredményesebben és könnyebben végzi mun� káját. Ha ez a g!:l'akorlott ember testét az időjárás ellen is megedzi, akkor gyakorlatban, puha ember� társaival szemben o1y, fölényt ér el, melynek révén becsületes munkával előnyöket s2lerezhet magának az éLetben.

A testgyakorlásnak még az a haszna is megvan, hogy a különböző társadalmi osztályokból a küJön� b?ző fog
álmatlanságban szenved, ma é j j e l ő k· e zdi meg a lesállást, hátha sikerül tettenérni a mosléktolvajt.

M á snap ebéd után ujra szóba került a Hektor-ügy, mire Széki kijelentette, hogy neki van már egy eredményre vezető terve, a g y anusitott elfogására, mit Vándor és Kovács érthető kiváncsisággal vártak, azonban Széki talán azért, hogy kiváncsiságukat jobban fokozza vagy mert a tolvaj­ fogást egyedül akarta elvégezni, vonakodott elmondani, de megnyugtatta őket, hogy ha az alkalom eljön, a kutya­ fogásban nekik is tevékeny rzszt és ennek megfelelő adag dicsőséget f.og biztositani. Az alkalom hamarább bekövetkezett, mint várták volna. Széki csendőr a konyhafolyosó felé nyiló ajtójának ldlin­ csére egy ruhaszáritó köteLet kötött s azt a legénységi szoba ablakán a szobába bevezette, hogy ha Hektor mos­ lékra éhezve ujra a folyosóra megy, " legénységi szobá­ b an a kötelet csak megrántsa és a tolvaj máris fogva lesz. Ekképen intézve a dolgot most már csak arra vártak, hogy a tolvaj ujra j e lentkezzék. . Hektor félbehag yva délutáni á lmát, nagyot nytljtozko­ dott s lustán feltápás zkodva, az őrslakta nya felé kezdett sompol yogni, hogy a moslékb ól meg is uzso�ázzék, dc szeren csétlen ségére Rozi néni, ki a tervbe mar be \ olt : avatva , é szrevette s az előre megáll apitott jelt - az eb­ resztő órával csenge tett - megad ta, ami azt jelezte, hogy a kutya a folyos ón már uzsonn ázik. Széki csendő r izgatottan rántot ta meg a l<ötelet, mig Vándo r és Kovács klroha nt �k . a folyos óra megné zn i , hogy milyen eredm énnyel végzod ott a kutyafogás. . var­ a ották. át felnyit ajtaj folyosó a an Amint azonb ható teremtettézés helyet t hango s nevetésre fakadt ak. l\'\iért ? H á t bizony ők nem azt várták , amit lattak, hanem :lzt. hogy Helctor mint valami vadálla t fog rájuk rohullll l. Ehd!lctt azonba n a fogoly háttal a folyosó végfal� nok tomuszkod\'u

Az el határozást tett kővette. Széki csendőr felfegy verezte magát kardjával s az e nyhe éjszakában az orgonacserjéből növelt kerités meUé huzódott. Kőrülbelül 21 óra tájban m�gl�pődve látj a , hogy a Varga szomszéd kertje felől valami n agy á l la t sompolyog a konyha felé. Lélegzetét visszafojtva figyeli az á l lat köze� ledését s mikor az a konyha folyosój ához ér, akkor ismeri meg, hogy az bizony a Varga szomszé d h á zőrző kutyája, a Hektor. A kutya, nem vevén észre a törvény képviselöjét, egész nyugodtan, mintha csak az ő részére lett volna a moslék a kon!J:la folyosójára hel yezve, a csöbörhöz ment és hatalmas étvággyal e lkezdett habzso l n i . De már ezt Széki csendőr nem tudta tűrni. Felugrott, hogy maj d megtanitja Hektort. Igen ám, de Hektornak is, mint a legtöbb tolvajnak nagyon jó füle volt, meghallotta a gyanus zörej t, amit Sz·éki felugrásával okozott s n�m várva meg, hogy a jó vacsora után egy kis n y omtatót kapjon, fürgén »meglógott Széki csendőr nagy bosszu­ ságára. De Széki sem abból a fából volt faragva, aki elől egy büntettes büntetlenül moegszökhetik, akármilyen nagy kutya legyen is! Gon do.lta: ha most e l is menté l, majd vissza huz még tég,e d a szived, vagy ha a z nem, a gyomrod, e zért tehát a legénységi szobába bemenve bajtársait fel� költötte s közölte velük a les á l lás eredményét. ( Nagyon büszke volt az eredményes lesállásra, de lehetett is, mert eddig eredményes lesállása még sohasem volt.) A kedvezően indult n yomozás jóleső tudatával aludtak e l s nemsokára három szólamban harsogó hortyogás verte fel a laktanya csend jét.

.

1929 j anuár 10.

CSENDöRSÉGI LAPOK

36

1 . mindennemü iskolában gondoslrodik mindkét nembeli tanulóifjuság rendszeres testnevel éséről, a fő­ iskolák körében pedig ezt minden hal l gató számára l ehetővé teszi ; 2. szervezi az iskolát elhagyó ifjuság testnevel ését oly módon, hogy ebben 2 1 -ik életévének betöltéséig a nemzetneK minden férfitagja kötel ezően részt vemJen. A községek és városok kötel esek a testnevelést előmozdita ni, a helyi szükséglet nek me.gfelelő j átszó­ terek létesitésével és fentartásáv al, valamint testneve­ l ési célokra szükséges egyéb terül eteknek h asznál atra való átengedésével, fürdők, uszodák stb. létesitésével vagy támogatásával. Minden, legalább 1 000 munkaerőt alkalmazó ke­ reskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy hatósági üzem ( gyár, vá llalat stb . ) köteles munkásai és egyéb alkal­ mazottai testnevelési szükségleteinek kielégitéséről ( sporttér, fürdőhely, gyakorlóterem stb.) megfelelően gondoskodni. Kisebb üzemek e cél érdekében nagyobb üzemekhez hozzácsatol andók, esetleg több kisebb üzem társitandó. A val lás- és közoktatásügyi miniszter által a test­ nevelési szakemberekből, orvosokból, tanférfiakból és sportszövetségekből al akitott Országos Testnevelési Tanács feladata a testnevelési kérdésekben véleményt nyilvánitani Iél s j avaslatokat tenni. E tanács a val lás­ és közoktatásügyi miniszter által kije l ölt ügyekben felügyelő és végrehajtó szervként is müködik. Minden ifju, aki nem jár olyan iskolába, ahol rendszeres testnevelés folyik, annak az évnek decem­ ber végéig, melyben 2 1 -ik életévét betölti, tartozik a szervezett testgyakorl ásban résztvenni. A népiskol a i smétlő iskol ai tanfolyamának és az iparos- es kereskedel mi tanonciskolának l átogatása a két elsö

lábát

szinte

könyörgöleg

terjesztve

feléjük,

oly

bünbánóan nézett rájuk, hogy már-már megkönyörü ltek rajta, a Szut. határozványaival ellentétben még szabadon i s eresz­ tik, ha Rozi néni a konyhából ki nem kiált, hogy : »Ugy

testgyakorlási kötelezetts�g alól nem mentesiti. A testgyakorlás-kötel es ifjak nyilvántartá sa a köz­ ségi előljáróságnak (I fel adata. A f!yi lvántartás e l ső izben általános, azután pedig évenkinti kiegészitő összelras utján történik. Az á ltalános összeirásba minden olyan ifj ut fel ke1I venni, aki 1 2-ik évét betöltötte és 21 -ik évét még nem hal adta meg, a 'ki­ egészitő összeirásba pedig azokat az ifjakat, akik az illető évben testgyakorl ás-köteles korba l épnek, vagy a nyIlvántartásban bármel y okból m'ég nem fordulnak elő, A kiegészitő összeirásnak minden évben julius hó 15-ig kel l megtörténnie. Az iskolát elh agyó ifjuság testi nevel ését a vallás­ és közoktatásügyi miniszter fenhatósága al att a követ­ kező szervek végzik : 1 , az Országos Testnevelési Tanács, 2. a törvényhatósági testnevelési bizottságok, 3, a községi ( kerületi, városi ) testnevelési bizottságok, 4. a testnevelési felügyelők es vezetők, 5. az ifjusági oktatók, 6. a Levente-Egyesületek. Minden vármegyében és törvényhatósági joggal f'e l ruhazott városban ( Budapest székesfővárosban ) tör­ vényhatósági testneve1ési bizottságot kel l al akitani. E bizottságnak tagj a hivartaIból az al ispán, i l letve a po1gármester, ki egyuttal a bizottsá,g el nöke, továbbá a törvényhatósági tiszti főorvos, a tanfelügyeJö és a testnevel ési felügyelő, továbbá a helybeli középfoku iskolák igazgatói közül a tankerületi főigazgató által kij e l ölt egyén, Ezenkivül vármegy ékben a "főszol ga­ birák és rendezett tanácsu városi poi'gármesterek, a székesfővárosban pei:Hg a kerületi előljárók is helyet foglal nak a bizottságban, amely a közvetlen fel ügyeA Hektor szöre, m i n t valami merinói gyapju, boritotta e l az egész folyosó kőkockáit, Széki csendör pe d i g elégülten tekintett a munkájukra Vándor már-már lehuzta a Hektor fejéröl a hátizsákot, mikor Kovács rákiáltott, hogy : » H agyd

merjék az urak veretlen ül elengedni azt a dögöt, hogy rögtön szedem a sátorfámat! Még mit nem ! Megeszi azt a drága sok jó moslékot s még meg is fogják érte j utal­ mazni az urak ! Ha most meg nem fenyitik, akkor leg­ közelebb maj d a csirkét fogja elhordani !«

rajta, még

De ennek már fele sem tréfa. Hektor, mintha csak megértette volna a Rozi nem kitöréseit, olyan ártatlan p::>fát vágott, mint a ma született bárány ( Kovács csendőr még arra is kész lett volna meg­ eskü dni, hogy könnyet látott a szeméböl kicsordulni ) , ugy, hogy már-már három csendőr kemény szivét is sikerCtlt meglágyitania, de hát másrészről meg ott volt a Rózi néni bosszu álló kivánsága is, amit a mai örsfözőnő viszo­ nyok mellett tanácsos mindig parancsnak tekinteni. Valami fenyitési módot tehát mégis csak ki kellett eszeln i.

lett volna szerszámozVa, ekkor aztán utjára eresztették. Hektor mint a n y i l suhant ki az ajtón, egyenesen neki az utca felőli keritésnek s nem nézve, hogy hol a1acsonyabb, mint valami müugró bajnok repülte azt át.

Ez hamar megvolt. Vándor csendőr eltünt egy pilla­ natra, beszaladt a csizmás kamrába s rövid idö mulva meg­ jelent egy hátizsákkal a kezében. Vándor csendőr a nyitott hátizsákot hirtelen a Hektor fejére huzta s a zsinór két végét összerántotta, úgy, hogy szegény kutya nem is védekezhetett, majd odaszólt Székiék­ nek, hogy hozzanak ollót. A Hektort megny irni. Pár perc mulva már csattogott az olló. A szegény Hektor el nem tudta képzelni, hogy mi történik vele, de azért nyugodtan tiirte a müveletet. Mint minden

nyirásnak,

végre ennek

is

vége szakadt.

ni ncs

készen !«

Éppen készenlétben volt egész doboz fekete bőrfestéke s egy rögtönzött ecset segélyével a H ektor csupasz hátára szabá lyszerü lószerszámot, azaz jobban

mondva kutyahámot

festett. Pár perc mulva

Hektor,

Az

utcára

érve

ugy nézett ki

vidám

csaholásba

tört

ki

mintha

fel

szabadsága

fölött érzett őrömében s először is az ismerös kutyákat szerencséltette meg látogatásával, azonban csalódottan hítta, hogy azok »szóba« sem á l lanak vele, hanem ugy ott hagy­ ják, mintha sohasem ismerték volna. Nem tudván ennek 'az okát, bosszuságában lakására, azaz a szalmakazalban levö vackára merlt, hogy a kiállott izgalmak után zavar­ talanul elmélkedhessék a történtek fölött. *

Másnap a tiszthelyettes ur Széki és Kovács csendőröket helyi szolgálatba vezényelte. Mikor a Varga szomszéd háza elé értek, annak udvarán nagy népcsődülést láttak. Már éppen oda akartak menni a csödülés okát meg­ tudni, mikor a házigazda észrevette őket s hozájuk sietett. Kölcsönös üdvözlés után Székiék a csődülés oka felöl érdek­ lődtek, mire Varga gazduram nagy böbeszé düséggel elö­ adta, hogy »a népek« bizony az ö Hektor kutyáját bámul-

r

1929 január 1 0.

CSEN DöRS ÉGI LAPO K

letet és ellenőrzést a testgyakorIási kötelezettség érvé­ nyesítése tekintetében rendszerint ezeknek a tisztvise­ lőknek utján gyakorolja. A törvényhatósági testnevelési bizottság 1 . a törvényhatóság területén figyelemmel kiséri él testnevelés ügyének állását és fejlődését, igyekszik aziránt a közérdeklődést és az áldozatkészséget fel­ kelteni és ébrentartani, ez ügyekben javaslatot tesz és megkeresésre véleményt mond, 2. különösen gondoskodik a Levente-Egyesületek megalakitásáról s a müködésükkel járó költségek elő­ teremtéséről adomán,yok, segélyek, alapitványok gyuj­ tése és kedvezmények kieszközl,ése által. A törvény­ hatóság területén fennálló Levente-Egyesületek bevo­ násával lehetőleg évente testnevelési ünnepélY't rendez, melyen az egyesületek müködésének eredményét kell bemutatni. A székesfőváros közigélizgatási kerületeiben, min­ den rendezett tanácsu városban és aookban a nagy­ községekbe'n, melyeket az Országos Testnevelési Tanács javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi minisz­ ter küíön kijelöl, községi '(kerületi, v'árosi) testnevelési bizottságot kell alakitani. Azokban a községekben, amelY'ekben külön test­ nevelési bizottság nem alakul, ennek tennivalóit a községi képviselőtestület látja el. f\ községi (kerületi, városi) testnévelési bizottság 1 . az iskolláJt elhag/yó testgyakcOlrlás-�öteles ifjak­ nak a községi előljáróság (kerületi előljáróság, városi tanács) által rendelkezésre bocsátott lajstroma (11. §.) alapján ez ifjakat Levente-Egyesületekbe beutalja -és az egyesületek müködés,ét eUenőrzi, 2. mulasztás esetén intézkedik a testgyakorlási kötelezettség érvényesítése iránt. ják; ő sem tu dja megérteni, hogy kik é s miért n y irhatták és festhették meg az ő kuty á j á t ilyen világ csufjára. De aztán hirtelen a homlokára csapott és felki áltott: »Tudom már, kik voltak! Azok j ártak itt ujra , akik 8 évvel ezelőtt ellopták két lovamat. Akkor megfogadtam, hogy lovat tőbbé nem tartok, miért is őkrőket velt2m. Ugy látszik azonban, hogy a ma é j j e li tolvajoknak csak lóra volt szükségük s mert lovat nem találtak, megfogták a kutyámat, megnyirták s lószerszámot rajzoltak rá festékkel, azért, hogy tudomásomra adják, hogy a lovaimat, ha lett volna, ujból e lvitték volna.<>< �

Varga szomszéd le leményes következtetését a már idö­ közben odagyült bámész nép is hal lotta s félóra mulva már az egész község az ál litólagos lopási kisérletről be­ szélt. Később már a gyanusitgatások i s megindu ltak s mivel a kutyát fekete festékkel festették be már �JYanuba is fogták a község koporsócsiná lóját, mint az egyetlent, aki fekete festéket haszn á l . Csak a j árőr hallgatott. H i á b a mondta Varga szomszéd, hogy a lopási kisérlet tettesei után jó volna nyomozni, megint csak hallgattak. A nyomozásból nem lett semmi, Hektor leszokott a lopásról, a szomszé d megnyugodott, Rozi néni kibékült, a tiszthe lyettes ur nem tudott meg semmit: igy végződött közmegelégeclésre örsünk legujabb szenzációja - a Hektor históriája. *

Vajjon szabadult?

hányan

irigy lik

Hektort,

hogy

i lyen

könnyen

37

A val.lá s- és közoktatásügyi miniszter az Országos . . . T.estnevelesl Tanacs Javaslata alapján a törvé nyható­ . z sagokba ?wknak eges területére kiterjedő hatáskörrel testnevelesi felügyelőt rendel ki. Ott. ahol a várm egyei tö.rvényhatóság székhelye valamely törvényhatósági varas, a testnevelési felügyelő mind a két törvé ny­ hatóságban eljárhat. A testnevelési felügyelő 1. előadój a a törvényhatósági testnevelési bizot t­ ságnak,

-

2. . gatasa

a törvényhatós�g! testne elési bizottság támo­ . � mellett es utasltasa szerint szervezi vezeti és ellenőrzi az iskolát elhagyó ifjuság testnevel�sét· külö­ nö�en üg�el a�ra, hogy a7. egész törvényhatóság terü­ . leten az ls olat e hagyo testgyakorlásra köteles ifju­ . . sagot nyIlvantartsak, ezeket a Levente-Egyesületekbe beszervezzék s mulasztás esetén a tesigyakorlási köte­ lezettség érvényesitése iránt intézkedés történjék, A testnevelési vezető CI törvényhatóság székhelyén, . al1andó vagy ideiglenes kirendel és esetén pedig a ki­ rendelés szinhelyén, mint ifjusági oktató jár el s magá­ ban a Levente-Egyesületben közntlenül látja el az iskolát elhagyó ifjak testnevelését. Mindazokon a helyeken, ahol az iskolát elhagyó ifjuság testnevelésének közvetlen ellátására testnevelési ve�e�ő nem áll rendelkezésre vagy az ifjak nagy szá­ manal fogva a munkát egyedül ellátni nem képes, a testnevelés közvetlen végzésére ifjusági oktatót, a szük­ séghez képest oktatókat kell alkalmazni. Az erre a tisztségre alkalmas (erkölcsileg megbizható és a test­ nevelésben kiképzett) egyéneket lehetőleg az önként jelentkezők sorából a községi (k�rületi, városi) kst­ nevelési bizottság, ilyennek nem létében a községi előljáróság szemeli ki s e részben B testnevelési fel­ ügyelőnek javaslatot tesz, ki a megbizás felett saját hatáskörében dönt.

�

�

Az ifjusági oktatókat éli községi (kerületi, városi) testnevelési bizottság dijazásban részesitheti. Azokat az ifjusági oktatókat, akik kötelességüket nem teljesitik vagy akiknek magatartása az ifjuságnak való példaadás szempontjából kifogásolható, a test­ nevelési felügyelő azonnal felmen'ti. Az ifjusági oktató az iskolát elhagyó testgyakorlás­ kötel'es ifj akat fel veszik a Levente-Egyesületekbe és vezetik a Levente-Egyesületekben az ifjuság testgya­ kor1ását a testnevelési felügyelők és vezetők utasítása szerint. Az iskolát elhagyó ifjak testnevelése renaszerint melyeknek alap­ a Levente-Egyesü/eteMet! történik, szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter alla­

pitja meg. Ugyanabban a helységben több Levente-Egyesület is állhat fenn arra kell azonban törekedni, hogy ameny­ nyiben azt � rendelkezésre álló játszóterek és �elyi­ ségek megengedik, az ifjak minél kevesebb egyesuletbe tömörittessenek. Ha valamely ipari vagy kereskedeln�i . vállal�t, avagy mezőgazdasági üzem ugyanazon kozseg teru­ letén legalább 1.000 alkalmazotta t foglalkoztat, ak �k közül legalább 1 00 alkalmazott a kötelező .te. tne��l.�s alá esik ennek éli vállalatnak alkalmazottalboi kulon Levente;Egyesületet kell alakitani, mely a hivatalos testnevelési szervezetnek éppen ugy alá van rendelvc, mint az általános Levente-Egyesületek. Ilyen Levente-Egyesület több vállalat (üzcm) al-

38

CSENDORSÉGI LAPOK

IH�lmazotta iból közösen is alakitható, amennyiben a vállalatok együtt a kötelező testgyakor lás alá eső leg­ alább 100 alkalmazottat foglalkoztatnak. Háromsz áz koronától százezer koronáig terjed­ hető pénzbirsággal büntetendő 1 . az oly szülő, gyám, munkaadó v�gy más egyén, aki a háztartás ában élő és felügyele te alatt álló vagy gondozásá ra bizott kiskorut testgyakor lási kötelezett­ ségének teljesitésé ben figyelmeztetés Qllenére akadá­ lyozza vagy figyelmeztetés ellenére n2m gondoskodi k arról, hogy a kiskoru testgyakorlás i kötelezettségét tel j esitse, 2. az életfentartás áról önállóan gondoskodó oly kiskoru, aki testgyakorlási kötelezettségének teljesitését igazólatlanul elmulasztja, 3 . oly munkaadó, aki megszab ott kötelezettségének a törvényhatósá gi testnevelési biz::>ttság vagy az Orszá­ gos Testnevelési Tanács erre irányuló felhivásának kézbesitésétől számitott három hóna? alatt eleget nem tesz. A pénzbirságot Buda.pesten a kerületi előljáró, törvényhatósagi j oggal Íelruházott városokban a tanacs­ tól megbizott tisztviselő, renoezett tanácsu városokb an a tanács, más helyeken pedig a járási fősrolgabiró szabja ki. A pénzbirságot · kiszabó határozat e llen, ha a kerületi előljáró vagy a tanácstól megbizot;!: tiszt­ viselö hozta, a tanácshoz, egyéb esetekben az alispán­ hoz van helye a kÖz]'·2stől számitott 15 nap alatt fel­ lebbezésnek. A másodfoku határozat ellen további fel­ lebbezésnek nincs helye. A pénzbirságot szabadságvesztés-büntetésre átvál­ toztatni nem lehet. 1 928. évi szeptember hó lO-én jelent meg a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 69.000-1 927. XIII. számu rendelete a testgyakor1ásra kötelezett ifj ak kötelességeiről és e kötelességek teljesitésének bizto­ sitásáról. E rendeletnek fontosabb részei a köv-etkező­ képen hangzanak : Minden olyan ifju, aki a testgyakorlásra köteles, tekintet nélkül arra, hogy e kötelességét Levente­ Egyesületben vagy más egyesületnek, avagy a Magyar Cserkész Szövetség kötelékébe tartozó cserkész-csapa­ toknak levente-osztályaban teljesit-e - köteles : összeirás végett a lakóhelye szerint illetékes községi előljáróságnál ( kerületi előljáróságnál, városi tanácsnál a közhirré tett határidőben) jelentkezni és lakásának vagy lakhelyének minden változását - az emlitett hatóságnál felhivás bevárása nélkül nyolc nap alatt bejelenteni ; a lakóhelyvá ltozCJsát mind az elhagyott községben ( városban), mind az uj l akóhelyén b e kell jelenteni ; az összeirás és j elentkezés alkalmáv al a valóság­ nak megfelelő helyes adatoka t jelenteni ; az oktatás ·és foglalko zás idejében és helyén ren­ ? esen, tiszt�n és józan állapotb an p ontosan megjelenni es a tanulasb an s a gyakorla tokban lelkiisme retesen résztvenni ; az oktatás helyén illedelm esen viselked ni s az oktatás bárm ely zavar ásától tartózkodni ; az. ifjusági oktatók , segéd oktatók és a testnev elés­ b �n. kozre mükö dő más szemé lyek ( testnevelési bizott­ sa9. 1 �agok, testnevelés i vezetők, felüg y,dők stb . ) iránt Illo tiszteletet tanusitani. A bátorság nemcsak léglz a;ó;a az emelkedésnek, hanem szálló ernyö is lrsülyedéskor. BOri/e.

1 929 január 10.

Fegye lmi büntetést kell alkalm azni az ellen, aki megszaiJott kötelességeinek nem tesz eleget. A köteles­ ségek megsze gésének kell tekinteni különösen azt, ha az ifju : az oktatóv al vag!:l a testnevelésben közrem üködő más szemén yel ( törvényhatósági testneve lési bizottság­ nak vagy a községi, kerületi, városi testnevelési bizott­ ságnak tagjával, a testnevel,ési felügyelőkkel vagy ve­ zetőkkel, oktatókka l stb . ) felesel, az oktatás körébe vágó parancsa ikat nem teljesiti, nekik ellenszegült, . társát szóval vagy tettel megbántj a, avagy szán­ dékosan megkárositj a, az oktatás céljara szolgáló b erendezést, helyiséget, taneszközt, sportpályát stb. szándékosan bemocskolja vagy rongálj a, vagy a hazafias érzést vagy szemérmet sértő viselkedést tanusit. Fegyelmi büntetések : 1 . megin�és ; 2. a szülő ( g.y ám, munkaadó ) irasbeli értesitése ; az értesitést a községi ( kerületi ) előljáró is láttamozza ; 3. megfeddés végett a járasi főszolgabiró ( p olgár­ mester, kerületi előlj áró ) elé idézés ; 4. visszatartás, amely reggel nyolc órától este nyolc óráig, három órátó l tizenkét óráig terjedő tar­ tamban alkalmazható. A fegyelmi büntetést rendszerint az ifjusági oktató szooja ki. A visszatartást az ifjusági oktató csak négy óráig terj edő időre és csak abban az esetben rendelheti el, Iza erre a testne velési felügyelö irásban kiilön fel­ ;ogositotta. A visszatartást hat órrug terjedő időre

az ifjusági oktató előterj esztésére a községi ( városi, kerületi ) testnevelési b izottság elnöke, tizenkét óráig terjedő időre a főszo],gabiró ( p olgármester, kerületi előljaró ) rendeH el. A visszatartást a községnek ( városnak) valamely alkalmas hivatalos helyiségében kellő felügyel-et alatt kell végrehajtani. Nem szabad a visszatartást az elzárásra szolgáló zárkában vagy oly helyiségben foganatositani, amely a.z egészségre ártalmas. A visszatartást az élelmezés korlátozásával vagy elvonásával is össze lehet kapcsolni. A visszatartást elrendelő szerv erről az intéz­ kedésről a szülőt ( gyámot, munkaadót) még a vissza­ tartás előtt köteIes értesiteni. A foglalkozásról elmaradt if;unak a foglalkozás helyére elövezetése végett, továbbá a fegyelmi bün­ tetések alkalmazásakor a közigazgatási hatóságok segélyét - ideértve a ;,özbiztollsági szerveket is igénybe lelzet venni.

Ha a rend és a fegyel<em megzavarása büntett, vétség vagy kihagás tényálladékát is magában fog­ lalj a, az ifjusági okta tó az esetet a legközelebbi rendőri hatóságnál ( csendőrörsön) bejelenti. A m. kir. csendőrség részéről nagyon sokan érdeklődtek az iránt, hogy miként vehetnének részt e törv-ény végrehaj tásaban. Az alábbiakba n ez érdek­ lődésekre kisérlern meg- él válaszadást. Előrebocs átom, hogy a csendőrsé g ta�j ai csak oly mértékbe n foglal­ kozhatnak a testnevel essel, amennyir e azt másirány u hivatásszerü szolgálati teendőik megenged ik. Már a puszta érdekl ődés is sokat jelent. A j ár­ őrök . portyá zások .�lkalm.ával az egyes községekben megpihenve folytatjak utJukat . A szolgál at termés ze­ tesen ily-enkor is rendes medréb en folyik, mert hiszen

19'29 jAnuár 10.

39

CSENDöRSÉGI LAPOK

élJ

csendőr nyitott szemekkel és nyitott füLekkel fi9!.Je1i körny,ezetét. Ilyen alkalommal egy könnyen odavetett kérdésre - mi van itt a leventékkel? - adott felelet már bőséges bepillétlntást enged a leventeintézmény helyi állBipotába annál is inkább, mivel a csendőr jól ismeri a lakossá'got és az �9yes szerepd játszó egyé­ . neket. A járási és meg,yei központokba.n müködő test­ neveIési vezetőknek, iHetve felügyelőknek tudniok kell, hogy va.n-e a közs·égekiben olyan ifju, aki mint köteles , t az összeirás alól. A csendőr ilyenek ifju, kivonta. magá után is érdeklődik és héli talál, annak szem élyi adatait felj-egyzi, egyben figyelmezteti az iIletöt és szüleit vaglJ munkaadóit a törvény betartására. Ugyanigy jár el a mulasztókkal szemben. A csendőr me_gfigy.elheti továbbá a, testnevelési intézmény ellen izgatókat, akik eHen élJ feljelentést hivatalból is köteles megtenni. Különösen jó fclvilá'gositást nt.jujthatnak a' Levente­ Egy.esül,etek oktatói, tisztikara és elnöke. Ezért a csendőr jól teszi, ha ezekkel min-él előbb megismer­ kedik és alkalomadtán őket munkájukban támogatja. A legtöbb esetben !li szüks-éghez mért eréllyel történő csendőri beavatkozá,s többet segít, mint a hetekig, hónapoki'g hivataLos eljárás.

TélJlán nem lehetetlen a portyázást ugy beosztani, hogy a járőr n-éha a Levente-Egyesületek foglalk;ozási , ben érkezzék a községbe. Ha a csendőr ily.enkor idejé semmi egy.ebet nem tesz, csak odaáll néhány percre szemlélőnek, beszédbe ereszkedik a foglalkozást vezető oktmóval, már sokat cselekedett. Es ha ugyanez alka­ lommélJl segitségére van az oktatónak a fegy.elmetlen­ k;edők megféke2!ésében, továbbá a hatóság felhivása ' az dk nélkül távolmara­ alapján foglalkozáshoz v-ezeti dókat, akkor olyan nyomatékot adott a törv,énynek, hogy nem igen lesz szükség ezt BiZ eljárást meg­ ismételni. Szükség eset-én az örsparancsnok a törvény ellen vétőket - bárki legyen is az -- megintésben is része­ sítheti. Az örspa.rancsnük és az örs tagjai is kisérjék figydemmel a helybeli Levente-Egyesületek müködését és ha csak lehets-éges, igyekezzenek arra, hogy eglJ ésendőr, akinek a községben éppen dolga van, a fog­ lélJlkozáson - s2Jolgálaton kivül is - 'legalább rövid időre megjeJ.enj ék. Nagy szolgálatot tenn-znek az örsök, ha a test­ nevelés terén szerzett tapa1sztalataikat sürgős esetben e.wnnal, máskor pedig kisebb-nagyobb időközökben irálsbemeg j.elentenék éli járási székhely termetén tar­ tózkodó testnevelési vezetőknek vag.y ha ilyen nem volna, akkor a vá1rmeg1yei felügyelőnek, akinek hiva­ télla rendes,en el váifmeg!JIeházán van. Az eddig. felsowltakat a szolgálat teljesitése köz­ ben is lehet végezni. Te,gadhatatlan, hogy nyomában szép eredmény mutatkozna. . n örülnék, ha cikkemmel a csendőrs-ég tagj:linak Ige jó szűlg.álatot tettem v, olna, mert egy dolog bizonyos: él csendőrség meg,értő és klkes támoga.tása nélkül a 1 fejlődésének üteme erősen megléll ssulna. leventeügy A bátor magyarság két császár és a nemzetisé­ gek ellen védte szabadságát eg)' időben ... Egy nemes népnek Iu'izdefme volt ez, hogy l1legv:fd;e életét, vagyo­ nát rablóltordák ellen, amPlyellel Ausztria és Töröl/­ ország szláv részeiből szabaditattak rá. (Edmond Spenser, angol költő (1552-1599) 1851. Travels in European TlIrkey ll. 11')

A magyar csendőrök a déli harctéren 1914-18. Ida: SUHAY IMRE

tábornok_

(2. közlemény).

B)

A vonatl.örletben:

. Minden g. w�1oghadosztály, a hadosztály vonatkör1eteben, va.lammt a hadosztályparancsnokság közvetlen �lekulatainál taUesitendő rendészeti szolg:ilatára l csend­ orparancslloksigot áUit fel. Ezen parancsnokság . nak előbb felsorolt felgdatai­ hoz tartozik m0g a hátram�mő tehergépkocsik ellen­ őrzés,e is, e.melY'e.k olyan esetben, amikor nel/1 tisztán

katOf/ai anyagokat szállitanak, külön igazolvánnyal kel! ellátva legyenek. Eme

tisztbő12s 8 - s 6 emberből. ' ttes) é helye

csendőrparancsnokság

áfl:

3

csendőrjárörből éi 1 altiszt (1 A ha,dtesteknél. levő hivatásos csendőrlegc?nység -eme hadosztál-y csendőralakulatok kereteit kép2Zik. A kiegészités elsősorba'n a törzscsapato,kból és csak másodsorban a harcoló. csapatokból tört-2nik. A hivatásos csendőröket ennélfogva célszerübb lesz élt szóban forgó csendőrjárőrök parancsnokaiként, mint küldönc vagy kurirszolgálatban, felhasználni. Ezen itt felemlitett csendőrközeg2k ugyan1Zokat a ;ogokat és liötelességeket gyakarol;ák, I/l'nt a tábori csendőrség. Ennélfogva megfelelő igazolvánlJokkal és

fekete-sáT,ge , karszalaggal látandók eJ. A hadtestparancsnokságoknál b2osztott hivJtásos csendőrtisztek ezt a csapatcsendőri szervezetet és :lnnak tény kedését ellenörizik. A csapatcsBTIldö
Városol,ban és he!ysége!I!Jl'n

való szalgálat.

A városnkbe n és helységekben való szolgálatot , külön kell meg szervezni. Ha mozgóharcokra kilátás van, már a támadócsata , dók repülő Ite!l'ségparal/csnoksigol; előtt összeállite n e.zon helységek megszálliisára és az ottani szolgálat megszervezésére, elmelylek a haderő előnyomulási terü­ letéb,en fekszenek. E2Jen osztBgo'k parancsnoka ugyanazokat a jogokat és kötelmek,et gy.Bkorolja, mint a kat::mailag megszállt területek városparancsno1kai. . ségparancsnokságok a tekintet�e EDen repülő heJy átmenetileg szállják m2g cs , jövő helységeket csak seregtesteiket követik, mihelyt a. IIadt:1J111atósdgok bl'­

érkezl/ek.

A szóbe,nforgó helys2gparancsnokságok közl'ctli'l/ü! vannak alárendelve. a hadseregparancsnoksigokl/ak Támadó csaták esetén ezen parancsnokságok a had­ seregparancsnoksá . 'g,(}któl megfelelő LI tasitásokkal l? tatt­ ne.k el és az -élhadosztályokhoz - ha lehet mar az elővédekhez, felMtlenül azonban a főcsapathoz -- osztatnak be_ Mihelyt a,z élhadosztály na.gyobb helység elé érke­ zik, e.z előv2d ezen, a mindenkori harchelyzetnek meg­ feleMe.n, tulhe.lad. Az elővédparancsnok felelős azért, hogy cS2lpatá1ból senki a helységbe vissza Ile lllaradjJtl és hogy lllbban fosztogatás ne történjék -l Itt'll-St-gt'!

azután (/ repülő hc!.l'ségparal/csl/oks.1g SZIlli/ti fIIcg es éj helységszol,gálatot a következők szerint szen'ezi l11eg: .

.

CSENDöRSEGI LAPOK

40

Helység (fö) őrség felállitás �. ' .. Statáriu m kihirdetése különfele buncsele kme­ nyekre u. m. : kémkedés, fosztogatás, rombolás , stb. . c) Túszok kiemelés e és azoknak őrzés�. . , d) A helységnek őrségek kel valo . el�arasa ( a fo­ _ de bejárCltokon tiszti őrség, különben altisztI orségek, legClIább i s kettős őrszem ) . , . , a) b)

Ezen rendszabályok flsősorball a /iémelltardast c� ­ lozzák. A polgári lakosság addig, amig csapatmozgas '

van, a helységet semmi körülmé ny között el nem hagyh�ja. . , VisszamaradoUak gyüjtése. A hely�eget �lssza­ maradottak (buj kálók) után át kell ku�atm. Ha. lly�nek vannak, azok gyüjtendők és zárt egysegekben 11letekes cSllipattesteikhez küldendok. e) A helységparancsnokság rend�szeti járőrökk el a helység főutvonal ait rögtön atkutat)fi. Eme ténykedés célja az, hogy a hely ?égbe a f ? sz­ togatás, házak erőszakos fe�nyitása, , az elelmlszer uzemek kiroolása stb. megakadal yoztassek. , . t) Orségek állit8lndók a pályaud� arra es ml� den katonailag fontos épületekhez pl. . raktarakh�z! .gyar�k­ hoz, nagyobb üzletekhez, bankhazakho z, )oleh Intezményekhez, kutakhoz, stb. . . . . , . cr) Gondoskodás megfelelő UtCBl vt1agttasrol. . , h) Gyüjtőállomás létesitése elma.radott? k (buJka­ lók) és hadifoglyok számára. Gondoskodas ezeknek élelmezéséről. i) Gyengélkedőház berendezése. i) Fogházhelyiségek kiválasztása és őrzése. k) A helységben levő mindennemü készlet meg­ állapitása, a hadseregparancsnoksághoz való bejelen­ tése és az esetleges zsákmánygyüjtő szolgálat meg­ szervezése. l) ElelITÚszerek gyüjtése és a felvételező csapa­ toknak kiadásra való előkészitése. _

1 929 j A n u á r 1 0.

tábori csendőrségnek kell megakad�lyoznia a készletek . fel­ elprédálását és segitenie kell élelml, s�b. keszle�ek , hajtásában, azok biztositásában ; tehat anyagi teren is fontos szerep j utott neki. . A háboru pszihózisához tartozik a !osztogata,s, lopá,s, rablás ; a kiéheZiett, elfáradt katonak, ?e meg inkább az elmaradt bujkáló egyének nagy ha)lammal birtílJk eme visszaé1ések elkövetésére. " Ezért minduntala n eZien vétségek megakadaly oza­ sárél és megtorlásár a hivja fel a fentneve�ett szolgálati utasitás a tábori csendőrség figyelmet. Emlékezzünk vissza, hogy ugy Szerbiában, mmt Olaszországban a nagy pincékben . az elcsigá�o1t ka­ tonák lerészegedve a csapok�t nytt� a h �Qyvan bele­ fulladtak a borba illetve rakiba ( szlI vapahnkaba ) . A jövőre l1'é�ve i s megszivlelendő a , f�lhivás _ az élutóközlekedés, a tehergépkocsik ellenőrzeset ül,etoen. Itt részben rendészeti szolgálatról van szó, reszben pedig a. csempésZiés, rablott, lopott holmi elszállitásáne,k megakadályozásárót . " Végül szembetün�k, hogy a haboru �e�e fele a ha.dseregek növekedé�e, a megszál.lt, me�ho�Jtott �eru" � letek nagymérvü , kiterjedése foly tan a hl vatasos taborI .

A csapatszükségletet a városparancsnok bejelenti.

Egyesek rekvirálása, legyen az tiszt, altiszt vagy egyszerü katona, szigoruan tilos. Ezt az őrségek, őr­

szemek, ha kell fegyverrel is kötelesek megakadályo zni.

Törekedni kell azonban, hogy a csapat bejelentett igényIései minél előbb llielégitést nyerjenek . A szolgálatban levő j árőrök különös feladatá t ké­ pezi li helységben bujkáló katonákat, hadifog lyokat felkeresni, 1:. lakosságnak házról-h ázra való gyanus lopódzá'sát megakadály'Ü2Ini. Vétkesek letartóztatandó k és példásan megbüntetendők. m) A helységpélimncsnokság gondo skodik tovább á, hogy 11 csapatok által igénye lt szerszámok, zsebkések, fehérnemü, szappan, lámpák stb. amenn yiben a he1y­ ségben ilyen készletek volnán ak, felvételezésre gyorsa n tárolt1lssanak. n) Az üzlete k nyitva tartan dók. Egyes ek árukat csak készpénz fizetés ellenében vihetnek el. Felvétele

is csak a városparancsnokság által kiadott utalványok alapján eszközölhet ő. o ) Végül 11 helységparancsnokság fontos feladatát a szálláselőkés zités képezi. A szállá sokat a helys ég­

parancsnokság választja ki a besz állás olásr a jelentkező parancsnokságoknak és csapatolmak. Mint látju k, ezen uja9 b utasitás már szám olt a háboru következményeivel és a leszürt tapasztalatokkal. Mindenekelőtt fel kell hivn om a figyelmet, hogy már ITÚnden ezrednek ( csapattestnek ) megvan a mag a külö n tábori csendőrsége. Feltünő rendelkezés 1:. multhoz kép est, hog y a

A r�püló osztagok hangárjaira tábori csendórök ügyeltek fel.

J

csendőrÖ'ket már csak mint ki képzőket, osztag- ( j árőr ) ­ pa.rancsnoko'kat aLkalmaz zák. Az előbb emlitettekből láttuk a tábori csendőr ­ ség feladata it, amiTIt azokat békében elgondo lták s a tovább i feladat ok egész lavináj át, a reális élet köve­ telmény eit, amelyek et a háb oru s különös en annak előre nem látott hossza támasztott a tábori csendő r­ séggel szemben. A tábori csendő rség már 11 mozgó sitási állomá sok­ tól való elszál litás alkalm ával kezdt e meg szolgá latát. A mBga sabb parancsnokságok nál a mozg ósitás i álLomásokon több száz szem ély gyült össze , a.kikkel soksz or nem tudtá,k ma.gu kat a felj ebbva lük megé rtetn i. I gy pl. az 5. hadseregp aranc snok ságn ak mozg ósitá si állomása Zágr áb volt. Oda vagy 400 tarta lékos , pót­ tílJrta1ékos tiszt , aLtiszt, küld önc, lová sz, tiszt iszol ga, stb. stb. vonult be. A 'Legénység nagy obb rész e horvát volt, akik kel a tisztek jó része nem tudott besz élni . En ott él tábod csen dőr oszt ago mat bizt am meg több i között a bevo nuló legénység beos ztás ával , fe­ gyel mezésével és felügyeletével. Az 5. had sere g tábo ri csendőrségének nag yobb része horv át, kise bb rész e ma-

1 929 jAnuár 10.

CSENDöRSÉGI

gya.r volt, németül jóformán egyikőjü k sem tudott. Szerencsére mind ö három nyelvet b eszélve megmagya­ ráztam a feladatukat, a magyar bevonu ló legénységet

Az 5

hadseregparancsnokság

vonatát Zágrábban vaggo­

nokba rakják. él

magy ar, a horvátokat a horvát csendőrök vették ál, osztották be, oktatták ki őket, u gy hogy a második nélp estéj én teljesen rendben vol t mi nden, ami nem -kis feladatot képezett, hiszen kb. 400 emberről volt szó. Már a szállitás alatt is sokszor igénybe vettem szolgálatukat, különösen a p olgári személyekkel, kocsi­ sokkal, fuvarosokkal stb. szemben. A szállitás a,latt minden vonatra b eosztottam csend­ őreimből néhányat. Kifogástail an rendben is ment végbe az egész szállitás. Felvonulási áll omásunkba Brcskoba érkezve, ott kezdőd ött aztán meg a tábori csendőrség igazi fel ­ adata. TudvalevőLeg a déli harctér szerb ( görög-keleti va.násu) lakosságának egy része a hosszas propaganda által felbujtogatva a szerbekhez szított. Bőven akadt köztük hazaáruló, kém. A wieni Kriegsarchiv, a vezérkar nyilvántartó iro­ dájáne,k iratai között ott találjuk a bizonyitékok egész hal mazát, mint uszitottá ,k a Báná t, Szerémség, Bosznia

LAPOK

41

szerb lakossá gát ellenünk A Belgrá dban ( szabad kőmü1Jes páholy ) Loznic c:.-Ljes nica-n lehgla lt jrahk mind­ megennyi élő vádpont, de persze mi idéztük fel a világhá borut. Szomoru er�gtéte l számunkra, hogg most c:.l i g 10 évvel a »felsza baditás « és »egyesülés« után, mint lázonge;néIJk a »felsza �aditott testvérek« felszab a­ di tóik ellen. Egy-egy pisztoly lövés a szerb vezető2rTl­ b erek eHen, élénk fényt vet a jeíenlegi ál Japotokra, milyen jól élnek és mily megelégedettek c:. jugoszlá v államba n a mi »zsarnoki b éklyóinkból kiszabad itott testvérek«. S Mr megvolt akkoriban minden okunk a félre­ vezetett szerb h,kosságga l szemben a legnagyobb bizal­ matlansággal viseltetni, el kell azonban ismerni azt is, hogy él horvát és b osnyák ( katholikus és mohamedan) lakosság nagy része hü polgára volt a monarchiának s gyülölte a szerbeket. A határvidéken a hü elemek, élmennyiben nem voltak hadkötelesek, önmaguk j212nt­ keztek biztonsági szolgáletra Belőlük alakultak az első ugynevezett önkéntes portyázókülönitmények »Frei­ will iges Streifkorps«-ok. Ök vették él biztonsági csend ­ őrségi szolgála,t egy részét át �s hivatásos csendőr altisztek vezetése alatt derekasan és tisztesség-esen meg­ feleltek kötelezettségükn2k. Alábbi képünk ily2n Streif­ korpsnak egy részét mutatja, mielőtt portyázó körut­ jám indulna.

Önkéntes portyázó külónilmény Bjelinéban 1914 októberében.

'. .

Másr é zt ezt is b e kell ismerni, hogy a tulzás ba vitt óvatosság, a tülfütött fantázia ártatla n d ?lgok mögött is látott árulá st, titkos jeledá st. Igy. pl. eppen tábori csend őreimnek jelentett2k, hogy a DrIna mellett egy házb ól fényj eleke t adnak. A járőr meglep�tes­ szerü en nyi tott b e a jelzett házb a, mely ben eg�. tm:lro­ álJom ásun k vol t s amint a katonak a meg\llagttott élb lak előtt elha ladt ak, az hol elsöt2tült , hol lsmct világossá vált s igy Morse-je lekn�k v21tek emb ercInk B vélet len ezen játékát. Más kerd es volt pers ze, hogH háboruba,n az ellens2g felé néző olda lon szabad-e abIl111Ot kivilágitva hagyni. . . Pers ze a· b osszu nak, stb. s ol, r�szc volt a. l\Uil)n­ böző feljel entésekben, mellJeknek csend őreink 111llldellutt t('nlll..'� ,il lelkii smer etese n utánajártak, d e másr0szt , loegtöbb feljel entésnek volt alapj a. A fcl\'onulas l �dr ld , egyes vidék ei tényl eg ala volta k ak mlZ\:a, ilZ dln­ séges érzelmü, képmutató és álnok lakossag csapa tdlllk .

Önkéntes járór.

melyne k fóreladata a kémelháritás és a akosság megfigyelése volt.

l

..

CSENDűRSEGI LAPOK

Tábori csendőrök autón kisérnek egy fontos parancsot vivő

vezérkari tisztel.

minden mozdulatát elárulta vagy legalább is igyekezett az ellenségnek tudtul adni. A csapatok a végletekig el voltak keseredve s ha egy�egy ilyen árulót elcsip­ tek, bizony azzal röviden végeztek. Az ügyes lovas csendőröket sokszor alkalmazLák fontos jelentések átvitelére, kémszemlékre menő vezér� kari tisztek kiséretére stb. En sokat voltam a csapatoknál, terepszemléimen mindig elkis2rt néhány ügyes lovas csendőröm, akiket már akkor karabély okkal fegyvereztünk fel ismét. Szeretettel emlékezem vissza Magyar nevü m. kir. es Grbanovic horvát�szlavon lovascsendőrre, akik leg� többször kisértek. Vitéz magatartásukért (komitácsik támadtak bennünket) a belgrádi konak udvarán az ezüst vítézségi éremmel tünfették ki őket, a kivonult törzscsapatok jelenlétében. A tábori csendőrség különben is sokoldalu tevé­ kenységének egyik legfontos3�b ágát képezte a lakos­ ság ellenőrzése, a kémkedés meggátlása, a saját le­ génységünk féken tartása (különasen a vonatok legény� ségére ke\1ett erősen felügyelni, mut ezek távol az ellenségtől, néha napokig tétleneK lévén, hajlottak legjobban a rendbontásra, kicsapongásra), végül pedig

\9\4 október <'s novemberben a Macsva feneketlen utain lábori csendőrök kisérték a 4- 6 fogatos országo� kocsi­ kal, melyek a tábori postát szállilollák.

1 9 29 január 1 0.

már 3Z első offenz iva meghiu sulása után szüksé ges volt a megbiz hatatla n cseh legénys ég fékenta rtására kordonokat felállitani. Eme különlege s feladatokat elsősorba n az ugy­ nevezett csendőr portyázók ülönitmén yek ( Gend armerie Streif-abteilung ) látták e1. A mozgósitási parancs folyományak,ént a m. kir. csendőrség egyik része, mint tudjuk, tábori szolgálatra vonult be, a visszamaradó rész pedig mint határszéli és belterületi csendőrség továbbra. is ered2ti .szol­ gálatát látta el. Utóbbi csendőrség azonban nemcsak ez ország belrendj ének biztositására volt hivatva, ha­ nem feladata volt azonfelül az országnak ellenség által veszélyeztetett területein2k biztositásában is közremü­ ködni. A belterül,eti csendőrség eme felada.tában az 1 886. évi XX. törvénycikk 4. §-a alapján népfölkelő csapatok által megerősithető volt. A háboru kitörésekor a hadvezetőség a m. kir. csendőrségnek megerősitésül összesen 5040 népfölk21őt bocsátott rendelkezere. . A népfölkelők által megerősített be/területi cS!!lId­ (h'ség kiilönösell Erdélyben iátszoft nagyobb szert'pet,

Magyar és Grbanovic lovas tábori csendőri:ik kilüntetése

a belgrádi kODak udvarán \ 9 \ 4 december havában.

mert eme országrés z biztositás a az oláh hadüzenetig főleg az ottani csendőrs-é g feladata volt. Ismeretes , hogy mikor 1 9 1 4-ben a monarchi a hadbavon ult, p21� dáját a hármasszövetség államai közül csak Német­ ország követte, Olaszország és Románia azonban vára­ kozási állá �po�t �a helyezke dtek. Annak elleníre , hogy , nyilatko zatot adott mmdke, t utobbl allam semlege ssegi ki, magatartásuk megbiz hatatla n volt, illetve a háboru menetéhez alkalm azkodott. Ha a közpon ti h atalm aknak jól ment . soruk, akkor volt szövetségesei barátsá go­ s!lJbban VIselke dtek, de politik ailag agress zivvé váltak mihely t a hadiszerencse Ausztr ia-Magyaror szágtó l vag y Németor szágtól elfordult . Igy p.éldául már 1 9 1 4 októb er 20-án !lJ Désen sZékelő Pflan 21er-B altin- féle hadse regcso port paran cs­ , alatt a h onv2d elmi noksa, g Op. Nr. 282. szam minis z­ ter urh ?� fordu ! és hivatkozva arra, hogy Rom ánia a gahc l81 esem enY'ek hatása alatt esetleg ellen séges maga tarta st tanus Jthat , Erdé ly véde lmén ek m egerő si­ tésére önkéntes csapatok felállítását javas olja. ( Folytatj uk. )

1 929 ianuÁr tO.

CSENDÖRSÉGI LAPOK

A börtönügyi múzeumban. Irta : SZLADEK BARNA

(2, közlemény,)

ny.

százados.

A nyügvasak viselése a mult században még a magyar börtönökben is általános szokásban volt, sőt a megyei rabok gyakran még az utcasöprést is vasban végezték. Az e l í télt lábá'ra erősitették, aki azt éjjel-nappal magán viselte. Örjz­ nek . itt egy nyügvasa't, mely az egyik fegyház régi föld­ alatti bőrtönéből került elő. Mikor megtalálták, benne vol­ tak a láb,szárcsontok is, kétségtelen bizonyitékául annak, hogy az eloitélt abban pusztult el. Az alábbi felvételünkőn egy baltát és egy faragott botot örök itettünk meg . A balta Mogoré, Sobri Jóska ban­ dájának egyik leghirhe dtebb tagjáé volt. Veszprémben al{asz­ tották fel 1 837 telén. A baltának erősen kiugró foka van, nyele végig gondosan kifaragva, rajta több helyen rézveretü diszitmények. A bot Zöld Marci faragott botja. Neve be van vésve

43

és ugyanoly szépen kifaragva, akár Magor baltájának nyele. Zöld Marci a Palatinszky ( másnéven Decskereki) bandájához tartozott, mely annaki dején az egész Tisza­ mel �ékét rettegésben tartotta. A band avezérrel Palatinszkyvel . egyutt 1816 decemberében elfogták Zöld Marcit is és »a nyomban büntető ítélőszék" Törökszentmiklóson halálra itélte őket. Min d�ettőjüket a fegyverneki pusztán akasztot­ ták fel. Zöld Marciról még két fényképmásolatot is talá­ lunk a muzeumb an . Egyik Zöld Marcinak és társainak felakasztását ábrázolja, a másik Zöld Marcit örökiti meg l OVOIi. Az elsőn a z akasztófa alatt a következő felirás van: -Ez a három Hartzi, Detskerekivel Zöld Marci, a har­ madik Pal atinszky: Lásd már mivel fizettek ki.« ( A betyár ponyvairodalom egyik füzetéből.) Nyaklókalodák ásitoznak le a fal másik részéről. Egyik fából , a másik vasból. A nép brugónak, hegedÜJ1ek nevezte el:3o nyaklókalodát, mert a csuklókban befogott alsó karok oly helyzeíbe kerültek, mint amikor valaki hegedüléshez kezd, Ezek a nyaklókalodak is sürün voltak még a mult század eLején és közepén használatban. Megszégyenitő bün­ tetésként al kalmaztak ugy férfiaknál, mint nöknél, néha gyermekeknél is. A n agyobb nyi lásba került a fej, a két kisebbikbe a két kéz. Rendesen a lopatt holmit is ráaggatták a kalodára és sok helyütt dob- meg zeneszóval, persze a gyermeksereg nagy hahotája között k i sérték végig a tol­ vajt a falun vagy városon, akinek még a bpott holmit is kinálnia kellett »csirkét vegyenek« vagy egyéb kiálltással.

A börtönügyi múzeumbó!: Nyaklókalodák.

Ké,?ek o"bö,.tönügyi múzeumból: Zöld Marci faragott bolja, mellette Mogor baltája.

A nyaklókalodáknál régebbi eredetüek a lábkalodak ; az elnevezés a szláv »klado«-ból származik, eredetileg magyarul lábkarónak hivtak. Az e litélt lábát két Jmró közé szori­ tottak, azután a karókat összekötözték. Ma is használalos afrikai gyarmatokon fogoly bennszülöttek szállitására, illetve megbüntetésére. A kalodába zárt egyén ü lhetett vagy hanyat feküdhetett. Volt egy másik módja is a klodába zárásnak, amikor a megbfintetett egyén rajta ült a kalodán. vagyis a lába térdepl6 helyzetben volt Jeszoritva. H a csak a fé l­ lábát csukták be, tovább birta, de ha mindkét lába benn volt a kalodában, akkor csak nagyon rövid ideig birta ki kinos helyzeíét. A kalodának jelentősége is volt. amennyi­ ben a falusi biró hatalmi je lvényét képezte s rendesen az ő háza előtt ál lott. Biróvá lasztáskor a kalodát ünnepé­ lyese n. gyakran muzsikaszóval vitték az uj biró háza eJé. mire az ál domást adott. A börtönügyi muzeum birtokában vannal, oly lábkalodák is, melyek öt-hat személy részére készü ltek; gyakran együtt ült ezekben egu eg z �(lJ\"�j­ famiUa.

44

CSEN D O RSeGl il.

igalsag szolgalt ahisnak ez az és nem a közvetle n érdek!?l ­

büntclö

A

pel lcngcr !

l pcrs�� csak n2künk

0r,kk,'s

lekrd, ) �szköz� a I,öz�pk� r m2gsz�g yenitő büntetés ei között a e l s o h�I!I�t fog l a l j a 2 1 . Akit cgysz2r a p 2 1 1engérre á l l i ­ tollak. a z bizony pJlgári t�kint2ly 2t h:Jsszu időre, olykor \

PI.

a

a

tekinté ly

p e l l engére

kivágá a, számüz2 tés az orszag­ büntC'tések is. hól s ehhez has�nló büntet�s 2k. Egy i t yen pellengé rt, m e l y ­ nck magyar n21'2 szégyeno szlop. sl2gyenf 3, őriz a börtlin­

1810.

közs�gne k

köz!?:�b2n

kapu

A

albtt.

a

a

szerint

hagyJm<í nYJk

Gáva

oszlop

Az

a

ez

ajándéka

szőlőkert jében

alapitott

évben

község

tölgyfa� szIJp.

e l látott

kez,assa l

és

nyak-

I,özsegbő l .

Gál'a

muzeum

ugy i

a n y 2 1v

A

bej áró­

kártétel­

ben megfogott egy2nt a szőlőpászt Jrok az oszlophoz vasalva addig tartották fJg\'3, amig a földesuri megbizott, az u . 11 . kertbirak. a kártevőre kiszab:Jtl büntet2st, rendszerint 1 2 kemény

pálcaüt2st rajta

fordult

meg,

a

hogy

l'OIt,

ban

az

lopott h�lmit é

legtöbb

a

is

rendelk2Z2st

:Jly

emb�r

Szokás­

akasztották

nyakába

megbün tetettnek i t21et n2ha

pel Ieng2r külön­

udvarán.

községháza

a

vagy

piacon

ah:J1

felál litva,

volt

ott

rendszerint

ben

A

végrehaj t�tlák.

jar.

kiultotta. a

pJros�ló

vesszözni

kezdte.

A muzeumban látható egy fénykép.

"'Iri

muzeumban

őrzött

Ha

rágalmaz<.

aki

j ár,

. I gy

lop-,

aki

mely

nyakbaakasztó

a székesfehér­

szégyentábláról

szűlt. A szégyentábla egyik o l d a l ára ez van felirva : az

moslo/1II

IIISzir<álllÍk,

aOl'juk:tt

mefl.ll'lrcollák,

másokJlak

pilddu/

két

édes u /pi

nem

atyjukat

ké­

"MiveL

pedig/eu

kiu ttílldsra

és

ké[­

szerlc I'aló pál«ízúsra iliUl'ltck « . A m ásik o l d alon egy tehén

rajza és a következő f2lirá s :

»

61 p.1ICt1li tésrl' és

III/h/tJlt, llZ,'rl

[clréu lopásball tOpJlSZ­

l1il '('1

egi'

l'szteudöbeli rabságra

ilalelett .

A

is,

ami

középkorban

krhágás

ma

már

esik

szigoruan

vagy

bűntetés

gyakran

pelleng2rr�

burgban

megbüntettek

büntetlék

azt

a

cselekmény t

káromkodást.

A

káromkodót

egyáltalában

alá :

a

á l l itották.

Egy

nem,

i l yen

vagy

csak

itéletet

mint

jegyzett

fel a börtönügyi krónika 1628-ból. A németországi Walden ­ káromkodás2rt

egy

Hausen

Reinhart

ne\'ü egyént. Azt it2let magyarra leforditva igy hangzik : frllÍsokuak u/ldorodására a vád/ott az ő káromkodása és ,zakramen tomnás,1 I'égett veressék IIl'akvasba és Ilét 6r6/1 kerc'sztlil álLit/assék ki a templomajt6ba, majd azután luí­ rom hétig fogságba I'e!tessék " .

s

A pellengé rre

talán

itt

leljük

állitás meg

szórakoz ást

az

okát

nyujtott

annak,

a

hogy

népnek i s számtala n

oly bünteté st találtak ki, melyek lényegé ben m i n d a pellen­ gérre emléke ztetnek . I lyen v o l t példáu l a .vizes ketrec" . A vizes ketrec fából vagy vasból készült alkotm ány volt, melyet rákötö ttek egy gémesk ut á llvány ához hasonl ó fel-le

mozga tható Tudra s amelye t a !:llyó vagy tó partjá n álli­ tottak fel. A delikv enst beleü l tették ebbe a ketrec be s a nézőközönség szeme láttára a vizben egysze r vagy többsz ör megm artott ák. Célj a ennek a büntetésnek kettős volt. E l ő ­ sz r, hogy a bűnöst a nyi lvános ság elött megsz égyen itse, maso clswr , hogy az elköv etett büncs elekm ényt a viz lemos sa.

�

��� �� �������������� �

fr

A .hu� Ok csizm ája ered etileg term észet es sárg a szin b �n kes � u : a sz r elől levő rész � hoss zu hegy ben vég­ . � . . rnde n . drsz ltes nélk ül \' aló volt . A mind en korb an on l ge�l rk Inrs ze a sárg a szin össz es árny alata i't i elt k: I!:Szar csrzm a 1754 -től feke te lett és ezre denkint k'u \ on " ])" .ozo sz mu . �sinó rokk al szeg ték és e l ő l rózs ácskak kal ? rszrt ette. k . A ZSm órt és a rózs ácsk át 1 7 70- től 1867 -i . . mw den utt egy form an fekete-sárg ána k irtá k e l ö m ' a j d 1 867-1o ezeket a drszeket fekete szij ból kés zitv e ren ds eres it�tték,

�?dÖk � �� : � w

í

1

a

szégyent

procedura ny:Jmta legtöbb

esetben

nem

le

a sz � gyen

rá

az

mosta

i lyen

a

viz,

örökös

söt

éppen

ez

bélyegét, ugy

vizbemártogatott

egyén,

a

hogy

ha

nem

a

bün­

is volt rá kiszabva számüzelés, vette a cókmókj át és eU,ö l ­

tözött

más

tájékra.

E l öszeretettel

alkalmazták

ezt

tetést oly nőszemély eknél is, kik a z erkölcsösség é s szemérem

e l len

vétkeztek.

Hogy

a

bünte téseket

hajtották végre, embereket

annak

hasonló

többnyire

'2redeti

tettek

a

cíl j a

n y i lvánosság

az

volt,

elkövet�sétöl

hogy

előtt

a

visszariasszák.

többi

Ezt

csak akkor remélték elérh etni, ha a büntetést n y i lvánosságra

hozták, a nyi lvánosságra hozásnak pedig legegyszerübb, leg­

b i z tosabb

módja

az

i télet

Manapság ettöl

az

nyi lvános

elvtől

már

végrehajtása

teljesen

volt.

e l tértünk s

igy

az általános emberi méltóság alapj ában véve inkább védett­

nek látszik. Hogy az ezen szisztemával való szaki tás m i n den

egyes

esetben

t.e kinthető-e,

csakugyan az

megint

valóságos kérdés,

és

m e ly

hasznos felett

h a l a dásn al,

a

filozófus

és

a jogász, a csendör és a pszihológus, meg a többiek a l a p o ­

san h a j b a kaphatnának.

a

tartal­

mazott, mely szerint a bünös I,öteles volt hangosan kiáltan i : .Igy

Persze

sulyos

más

j ártal,

karöltve

legtöbbs zőr

cgyütt

d l l it�j ;sal

e et v:Jlt, mert

j obbik

a

meg

l'S,ctt oda. ez

csak

azonba n

Ha

('lvQSzte tt2.

életre

cg�S7.

az

1 929 j A n u Á r 1 0.

LAPOK

A régi

büntetési

kalauzom,

me ly

művészeti

k i á l l i tásra

eszközök

teremben

terméből

a

l á tottak

emlékeztetnek,

egy

másikba

vezet

inkább

ipar­

rabmunkák

meg­

sokkal

m i nt

őrzésére szánt muzeumra. Meglepetéssel, cso d á l k ozáss a l , tapasz­ talja itt a látogató, az

ő

hogy

a

kényszertétlenségében,

szabadságától az

ember

megfosztott

unaimában

mi

m in d e n t tud

előteremten i , alkotni, rendszerint oly do lgokból , melyek érték­ telen, használhatatlan l i m l omnak látszanak. Mindegyik tárgy é rtékes adatokat s z o l g á l ta t a bünözöknek á l t a l ános és e lké­ szitöjüknek

egyéni

ezek a tárgyak

lelki

v i lágáról.

annak,

hogy

Kétségtelen

bizony itékai

az emberben mennyi

tehetség,

mennyi é rtékes anyag van r e n dszerint rejtetten, tulajdonosaik előtt

is

lIitása

ismeretlenül

feltétlenül

dolkodót, akik

felhalmozva.

azok

táborába

Ezeknek

viszi

azt hi rdetik, hogy

jó és értékes

hogy

s

az

a

a

tárgyaknak

szemlélőt és

g011-

ember alapj ában

az elítéltek kezelésénél

a

véve

g y ü l ő l ettel

szemben e l őtérbe k e l l helyezni a szeretetet, mert ha ez nem is

segit

mindig,

esetben csak

a

megáta lkodottabbá

A készitmények

kodnak, fangos,

g y ü lölet

sokszor

nagyrészt

i zlésesek,

olykor

mélységesen

elénk. Alig hihető, hogy ret, pléhdobozt,

fát,

ség

maga

a

megvetés

teszik

szomoru

A

m inden

egyes

tehetség ről

tanus­

bünöst.

olykor

humoros,

gondolatokat

papirt,

ha

lehetséges,

hasznot szerezni

rab

nekifog

felhasználn i . A tétlen­ valamilyen

Ezerszámra

igyekszik

vannak

a

felhalmozva.

munkáj á])61

muzeumban

Felvételeinken

ily

természetesen

munkának.

szórakozásbó l.

valami

m a g a számára.

a

tárnak

rong!Jdarabkák at, h á n ­

Legtöbbször csak időtöltésből, unalomüzésbő l, Persze,

fur­

a r a b a kezeügyébe kerülő kenye­

mi ndenre t u d j a

halál.

a

határoz·ott

ötletesek,

vásznat,

csot, cérnát, stb. m i

és

előnyt,

rabkészitmények

csak

egy

nagyon

fel

figyel­

kis töredékrészt örökithettünk meg. Szol g á lj anak ezek rövi dke bepi lIantásul. Egyik

münket.

n y i lásán

A

helyen

át

feszülete t lettek

Hogy

uvegbe

rakott

szorul

fából kifarag va. a

karikára

ságáb an pallos,

Az

feszü l '! t kés,

gipszb ől

kezében

egyes

analizá lásába

üvegbe

feszület

apró

darab

berakva

m e llett.

Ugyan csak

füzött

egy bal

az

rakott

képező

és

hivja

fácskák

az

üveg

ott bent össze­ mekkor a türelm� t igényel t ez a munka, nem magyar ázatra. Madára laku repülőg ép van az

á l litva. igen

üvegbe

egy

villa,

tárgy akban

bocsát kozr]Í

egész

darab

kanál

készü lt

levágott

Az

is,

szobo r

fej.

rej lő

persze

fából áll,

darab

van kifara gva

m e l y nek

valós zinü nem

egyetl en

szoms zéd­

jobb

kezéb en

szimb oJumo knak

lehet.

Tul

m2sszi re

,

1929 iAnUÁr 10.

CSENDÖRSÉGI LAPOK

45

hajó. A I{ézfejet

I�gelső modell tőkéle t s mása. A kőzépső polcon . . � . "le latunk. Kes ztto salat jobb kézfejét gyurta ki gipszb , azt a kezét, amellyel embert őlt. Ha egyik-másik ,: . targ yn�l nem en lékeztetnének a mag yarázó szavak, hogy : ennek_ JS, annak JS, amannak is kezeihez embervér, sokszor a lega. tatlanabb emberek vére tap ad, akkor ez nem is jutna � az eszun'kbe. A börtönügYi muzeumban csa k olyan tárgyak nyernek , elhelyezest, elY2 k ' nek elkészitése a raboknak m az életben , fOlytatot lparagu on a z szakmáju'kon kivül esne k. Igy pl. :. �� a 8. s amu f vetelunk on az üvegszekrény legfelső polc � � án , agyagbol k2sz ult oly szobrocskák vannak egy más melktt . . s�TJab a rakva, melyeket nem szobrász , rajzoló vagy festő keszJtett, ha em egy la at s. S � � ?ját mellszobrát, mely a jobb .. , sarokban lathato, tukorbol keszit-:?tte el. A l g lsó polcon balról jobbra : � egy gipszből késZÜlt slIobormu Il: "Leány a kutnál«, mel lette � r. Ferencz József szobra, utana egy női fejet ábrá zoló gipszdombormü.

�

�

�

�

A bÖl'lÖnügyi múzeumbó[: Rab munkák. vezetnének és nagy kérdés az is, hogy vajjon a találgatá­ sok egyemének-e mindazon gondolatokkal, amiket e tárgyak készítői

tudatosan

vagy

tudat

alatt

készitményeikbe

bele­

formáltak. A lelógó abrosz::>k, tőrülkőzők is rabmunkák, ugyszintén az a citera is,

melyre a repUlőgép és

feszület

ra vannak

helyezve. Egy

őszibarack

csákányok,

kapa,

készitmények

magjából

fejsze,

feküsznek

kifaragott

bicska, az

majom,

tlikőr,

egyik

fakanál

polcon.

kereplők, és

Feltünő

egyéb sok

a

játékkártya. Legérdekesebb az, melynek figurái egy-egy neve­ sebb politikust ábrázolnak (készitőjiik valószinüleg nagy dio lemma előtt állott, amikor a tőkfilkónak ilyetén v,:!ló per­ szonifikálására került a sor). ból

készült

titkos

nyilásu

vannak felhalmozva.

A

Vőrősrézből,

dobozok

dobozos

is

fából

nagy

szekrény

és papir­

mennyiségben

mellett

a fő.Jdre

állítva látunk két kosarat, melyeket csempészésre használtak. Az egyiknek

a szakadozott bels2jébe dohányt dugtak el,

a

másiknak a feneke alatt egy nyilas van, amelybe fürészek és reszelők

voltak

elrejtve,

nyilván

segitségével

szőkést

kisérel}en

Rákóczi

Ferenc

elfogatását

azért,

hogy

a

rab

azok

az

egyik

meg. őrőkitette

meg

fegyenc agyagban és gipszben. Mindkét dombormü kiválóan sikerült. Külőn helyen őrzik a lószőrből készitett tárgyakat, lán­ cokat, gyüfÜket, ecseteket, stb. A kővetkező szekrénynek

felső háTom

polcát

állitottuk

a fényképezőgép elé. Csupa gi pszből és ke'nyérbélből készült alakok, tárgyak.

A

szekrénl)

tetején

a

Szent István

gőz-

A börtönügyi múzeumbó[: Kenyérbélból készült rózsafa, melynek tetejében egy sólyom tartja szájában a magyar cimer!. A legalsó polcon, mely azonban felvételünkön már nem látható, kisérőm két olyan rabkészitményre hívja fel figyel­ memet, amelyek müvészi kiállítás tekintetében mélyen alatta maradnak a tőbbi tárgynak, de jelentőségüknél és rendel­ tetésüknél fogva érdemesek a megemlítésre. Az egyik egy papirból készüH kop::JrSó, melyben egy nagy zőld szőcske

fr I #

, ••

van. .,

,. �\I t .4:.J,;. ,

.

M.

M.

fegyenc

az

1908.

év

egyik

napján

szőkést

kiséreit meg a budap,esti gyüjtöfogházból, a nyomda mllnka­ termének fedelén át. Rajtavesztett és amikor visszahozták, kigunyolására rabtársai ezt a koporsóba zárt szöcskét tették a zárkájába. A másik egy harangszót utánzó készülék, amellyel F. L.

A börtönügyi múzeumból : Rabmunkák.

életf,ogytig tartó fegyházra itélt fegyencet rémitgctték

zob8-

CSENDO RSÉGI

46

1929 j a nuár tO.

LAPOK

zé t, � r. kesZl\­ hogy á l lását e lnyerh ess·2. Fegye nctúrs ai cs n á l tak egy c fegyen léket, mcly hh'en utánoz za a harang szot, ezt a annak agya ala helyez ték s a szom szédos ágybó l rángat ták F.

társai.

egy

meggy ilkolt

ugyan is

L.

ll1adzagját.

Virágo k,

szemün k.

virágh ázba á l litva rózsák ,

a

hogy

készült .

kenyér bélböl

van

rózsafa tetejéb e

festve

levf:lek

Ugyan e ak

a

�

meg

vannak ,

kenyér bélböl

készitn ,

a

eg)1

h e lyezve, melyet

magya r cimer

a

hagy

r � Jta,

lehetne eszreve �n 1 , s hogy az egesz

közelrő l

csak nagyon

aka

eleven ek

hüel{,

oly

levelek

�

rózsaf án

hatalm as

közelé ben

szekré ny

A

harang ozót

sólyom tart szájába n. Ezt a rózsa fát
ditott

és

oh-as:Jm :

1ll1jjoll le

"ujjo" le

követke zöket

a

rákarco lva

HiveI

azon

Illk:ll,

(I

a

zrír

Csak még l'!!.1' sz"J' le.!!..l':' k szabad "udúr."

A'ellettem

asztalka ipse, kis

hat

fel2.

század:Js

asztalkán a

10. az

csorbitott

kalauzom

.Tiz,mhárom ur !

Nézzen

azokat

számu

segitségével nappal

álló

annak

a

kaon próbás

csak

elkiiszitiis

zsebkéssel

és

s

az

Ezeknek

szökiist

fürészelte

kiséreIt

éjjente

az

az

volt

mutatja

amiket

rózsafának k2szitöje e l ött

visz

gazember

ide!«

d:>lg:Jkat,

felv2telünkön.

a

fog

alig

az

nekem

olvasó

az

egyik az

a

is

lát­

néhány

hó­

eszközöknek

meg.

Reszelövé

ablakrács ot

s

az

átfürészelt részeket, hogy észre n'2 vegyék kel1yérbéllel tömtl.?

A bör/önügyi múzeumbó[ : Szi!vamagból készü l t emberi alak. doljuk, hogy

A

börlönügyi múzeumbó[ : E�zközök. melyek segitségével a rózsafa elkészitöje szökést kiséreit meg.

be. A felvételen

látható kötelek

mazsák burkából készültek. Az

h i rhedtebb notórius betörőinek.

a

fegyencsálból és a szal­

il letö egyike Budapest

leg­

mintha sötét darócruhába ö l töztetett kitömött bábbal á llanánk szemközt,

közelebb

szilvamagból

hónapok

alkothatunk

türelemröl.

nek, néha

anélkül,

ha

az

átfüzött

munkája

veszett

készitöt,

aki

magunknak

A

Kri sztusnak

gyógykezeHék.

hogy

a

a

cérna

valamelyes

határos

egyébként a

kettérepedt

volna,

valahol e lszakadt,

kárba,

csodával

képzelte,

( Vége

mag

tize­

magát

rabkórház

he�

fog almat

kitartásról Arpád

és

vezér­

elmeosztályán

következik.)

fegyházra itélt fegyenc készitette. Egy

emberi alak, hátán a kereszttel. Első p i l l anatra ugy látszik,

ember

sikerült

továbbá, hogy tek,

Érdekes rabmunkát látunk a terem egyik sarkában. Eg!)

rablásért három évi

dikné l

a szi lvamagok átfurása csak kb. m i n den

menve

azonban

készült.

Az

látjuk,

i 1 letö

hogy

az

szi lvamagokat

egész

furt

át egy hegyesvégü eszközzel, a szi lvamagokon cérnát füzött keresztül s igy készitette ezt a türelmek-tür elmének nevez� hetö munkát. Rá kel l nézni a képre, el kell gondo l n i , men n y i szilvamagot kelJett

itt összegyüjteni, s

ha meggon-

A békelét számba n fölösleg es katonal ovakna k polgári egyéne khez haszná tatra való Idadásá t a régi honvéd ségnél kezdték , a m u l t század hetvene s éveinek e lején. Ezt a m ód� szert Rákócz i kuruc h a d a i ban m á r alkalm azta a z egyik kuruc ezred. amely nek MImkács vácába n nagy szekér vonata v o l t, s hogy az i g á s l ? vak é� ökrök haszn álatlan ul ne á ll j a � n a k , tehát megbi zhato polgar oknak adták k i ; termés Z2t�s hogy ha szüksé g volt az á l latokr a, vissza kellet t hozn i azokat.

(

\

1 929 jAnuár 1 0.

CSENDöRSÉGI LAPOK

Rendőrség és bünözők Barcelonában.

pénzhamisitÓ. Ezeknek száma is nagy volt Barcelonában és csak szintén a legutóbbi idők drákói szigoruságu törvényei szabtak határt celonában

Irta : ERNST ENGELBRECHT bűnügyi rendőrbizto s (Berlin).

átvett

Mikor a berlini spanyol követségen utlevelem láttamozá­ sat kértem, elsősorban arra szólitottak fel, hogy igazoijam megbizhatóságomat.

Az

éppen

jelenl2vő

bolgár

és

litván

főkonzulok igazolták, hogy nem vagyok kommunista agitátor. Igy

azután

megkezdhettem

utazásomat,

melymk

célja

a

Földközi tenger n agyobb kikötövárosainak, közöttük a spanyol Barcelonának

is,

megtekintése

volt.

Barcelona

kö rülbelül

ugyanazt jelenti S panyolország és fővárosa, Madrid számára, mint

H amburg

Németországnak

és

Berlinnek.

A

városnak.

kb. egymillió lakosa van és mint a Pyreniiusi félsziget leg­ nagyobb kikőtője egyike a Főldkőzi tenger legfontosabb ki­ kőtővárosainak is. Politikai vonatkozásban Barcelonának gya­ korta külön leges szerep jutott. Barcelonából az anarchisztikus mozgalom, az

országban

e rősen

mely

a

indult meg az

rendet és biztonságot

veszélyeztette

s

amely

azután

mint

rendkivüli elháritási módot a katJnai diktaturát szükségessé tette. A városba érkezö idegennek rögtön fel tünnek a sürü rendőrjárőrök, melyek éjjel-nappal sürün portyázzák a város utcáit és különböző részeit. Mint idegennek kezdettől fogva az a benyomása van az embernek, hogy Barcelonában min­ denütt, még

az ó-város bünö zőnegyedében is

a Iegmegbiz­

hatóbb rendő ri védelem a latt áll.

Az utvonalak közlekedési

rendőrei

fehér

vörös

formakabátban és

vezénylö

botjaikkal

kezükben, semmivel sem állanak a többi európai nagyvárosok közlekedési rendör2i mögött. Barcelona polgárságának rendőri védelme

egy

.Cuerpo de

mintasz2rüen

kiképzett

Seguridad«-nak kezébe

rendörcsapatnak,

van letéve,

mely

a

iránt

a lakosság a legnagyobb bizalommal viseltetik. Sajnos, mm sikerült

megtudnom

ennek

a

.ClIerpo

de

47

Seguridad« -nak

a

ma

nagyon elterjedt

sem

pénzdarabot,

Külön

fejezet

akad

kereskedö,

mielőtt alá

pénzh amisitásnak.

fiókjába

t a rtozik

a

aki

Bar­

elmulasztaná

b�tenné,

az

megpengetni .

prostitució.

A

prostituált

nők ötven százaléka külföldi, többnyire francia, kik Párisból, MarseiIleböl vagy Lyonból utaztak ide, hogy itt Barceloná­ ban folytassák szomoru pályájukat. A német nők is - saj­ nos - elegendő számban vannak itt képviselve. Mint minden nagyobb kikötövárosban, Barcelonában is a kikötőt környezö városrészekben van a bünözök tanyája.

A legveszedelmesebb bünözöközpont közvetlen közelében van a legforgalmasabb helynek, a Rambla centrálénak, melyen

éjjel -nappal óriási a forgalJm. Érdekes véletlen, hogy ebbe a betörőnegyedbe vezetö sz ük utca szemben van a város legelökelőbb szál lodájával, a »Grand Hotel«-Iel. Egy alig 3 méter széles, ives kap:l visz be ebbe a szük kis utcába,

ahonnan labirintusszerüen futnak szerteszét lebujokkal teli kis zugutcák, melyeknek sötét szállásain biztonságban érzik

magukat Barcelona sötét lovagj ai.

Ami itt feltünő, az, hogy ellentétben Marseillével, ezek a szük

utcák

aránylag tiszták. A

»Calle

Cires«

tánchelyi­

ségeiben nagy lármát csap a muzsika, zsivajgó, kavargó zür­ zavar a termekben, akik itt táncolnak, egy különös keveréke a

bünöző

világnak

és kikötöproletáriátusnak. Katonák, ki­

kö tőmunkások, matrózok, betörők és utcalányok beszélgetnek vagy kiabálnak a boroskancsó mellett, legtöbbje táncol, nem közö ttük

ritka

a

fiatal

anya

két-három

éves kisgyerekkel

karján. A zenét katonazenekar szolgáltatja. Az egyik terem­ ben féltucat játékasztal van felálIitva sürün teli j átékosokkal. kik közül

a

magasabb székeken ülö

croupier-k feje emel­

kedik ki. Majomszerü gyorsasággal osztják ki ezek a crou­ pier-k

a

játszó

fél

nyereségét,

még

gyorsabban

és

még

gyakrabban söpri k be annak veszteségé!. »Inlepe«-nek hivják

számbeli erejét, d'2 ugy hiszem, rendkivül erös, mert valóban

ezt

mindenütt, ugy a legforgalmasabb utvonalakon, mint a város­

másik, népies nen is :

hoz tartozó más csendesebb elhagyatott részeiben találkozni

A fogadási és játékos szenvedély igen nagy szerep2t játszik

lehet a sürü egymásutánban felbukkanó járőrőkkel. A guar­

a spanyol nép életéb�n. Erösen a hajnaiba nyulnak be ezek

diák ( rendörök) állandóan kettesével látják el szolgálatukat

a játékok, nappal pedig az utcákon kinálgatnak mindenf21e

és a piroshajtókás sötétkék lInib rmisukkal, az angol rend­

sorsjegyeket megvételre.

örsisakkal kitünö dépeni

benyomást

leküzdése

rendörség

is,

itt

(Cuerpo de

ponti parancsn::>kságnak, criminal«-nak

van

tesznek.

mint

bünözök

Németországban,

Vigilanci a ) a

A

bünügyi

feladata, mely egy köz­

madridi .Brigade de investigation

alárendelve.

A

barcelonai

rendörkerület

bünügyi

statisztikája

általánosságban

nem

nagy. Rablógyi lkosságok és más, az élet ellen ir ányuló bün­ cselekmények, mint szándékos emberölés, testi sértések arány ­ lag ritkán fordulnak elö, dacára a spanyol forróvérü, szen­ vedélyes jellemének, és

féltékenység

ami

okozta

pedig

az

ilyen,

büncselekmények

a

harag,

elkövetését

bosszu félig­

meddig érthetövé tennék. Gyakori azonban a betöréses lopás, a

zsebtolvajlás

és

kisebb

csalások.

a

vidékiek

rászedése.

Különösen a zsobtolvajlás öltötl utolsó években oly arányokat, hogy valóságos

járvánnyá

lett

közkedvelt

büffében

hazárdjátékot, melynek

eredeti

,. Burro«,

óriás

azonban van egy

azaz »az ostobák játéka.«

hordókból

csapJlják

a

bort,

az éhséget pedig hosszu fapáIcákra tüzdelt olajozott, ubor­ kával kevert szardellák csillapitják.

Ezekben

a lokálokban

találhatók azok az undoritó fiatal férfiak, kik a tengerészek­ nek abnormi tásra hajló természetét pénztárcáik megduzzasz­ tására használják ki. Akárhányszor látni, hogy fiatalemberek

12 rendőrkörzetre van felosztva. Barcelona

A

tulajdJn­ a

a

és

különleges

óvrendszabá­

Iyokal tett szükségessé. A spanyol büntetötörvény nem ismer - mint például a német - büntetés sulyosbitó visszaesést

a s panyol zsebtolvajok meglehetös könnyü bünteté­ sekkel uszták meg az elkövetett zsebmetszéseket. A legutóbbi idökben alkalmazott slllyosabb büntetések csökkentették a zsebtolvajlások számát. A vidékiek csalójának ( Bauernfiing 2r)

s ezért

azonban továbbra is könnyü a dolga és némelyik j áratlan kasztili a i paraszt, aki almát, olajat, gyapjut vagy buzát hozott a városba, esik áldozatul a kikötővár os agyafurt csalóinak. Még egy másik büntettes érdemel emlitést ; a

egyike tükrö t, puderesdobozt huz ki

a zsebéböl, hozzá még

ruzs! is és »kikésziti« magát. Spanyolországnak is meg van ugyan a maga errevonatkozó büntetö paragrafusa, Barcelonában e

tekintetben

nagy

azonban

elnézést gyakorolnak.

A Marque del Duerón már jobb lokálokat lehe! találni, ahol nem uralkodik annyira a prostituált elem. Kispolgárok. munkások családjaikkal

szórakoznak

ezekben

tánc

és

bor

mellett erőmérö boxlapdákkal és más hasonló mulatságokkal. Utcán, kávéházakban és más szórakozóhelyeken elmaradha­ tatlan

jelenség

Barcelonában

a

cipőtisztitó.

Alig

telepedik le valahol egy asztal mellett az ember, már ott terem egy ilyen cipöpucoló

és nyájas gesztussal figyelmeztet, hogy a

lábbelinek nem

ártana

helyeken sem

a

fényesitőkefe.

h i ányoznak ezek

a

Még

a

cipőtisztitók és

nyilvános a

tánc­

helyiségekben egyes táncok !<özött megkülönböztetett tisz ­ telete és f igyelme je iéül, a gavallér tisztogatja imádottja cipőit. És meg kell hagyni, hogy ezek a cipőpucolók értik a

mesterségüket.

Sehol nem

látni

annyi

tükörfényes cipőt

és csizmát, mint Spanyolországban. Tovább

a

Marque

del

Puerón

szánlOS

mozi,

szinIuiz,

CSENDORSEGl

48

kabar<.', húr és egyéb szórakozóhelyek erösen e m lékeztetnek

a btcsi Prátcrt átszel ö aIéra. Az esti és éjszakai portyázá­

s lln IUl U I

uzért

sztpcn

Barcelonában

mindenütt

megférnek.

mindenütt

nyugalom

Egyetlen

élénk

hono l,

részeg

életet

az

találtam,

emberek

emberrel nem

de

egymással

találkoz­

tam, dacára annak, hogy mi ndenütt meglehetös nagy meny ­

nyiségü A

bort

fogyasztanak.

barcelona i

bünügyi

rendörség

pesten, Nápolyban, Génuában,

itt is a

épp

ugy

A törvény

razziák,

igazoltatásJk

feljogositja

a

sürün

rcndörs2get,

Buda­

12generg il<usabb esz­

közökkel, a legcélravezetőbb módon harcol a Nagystilü

mint

bünözök e l l e n .

követik

hogy

egymást.

gyanus

szemé­

lyeket letartóztatásba helyezzen és ezeket 15 napon keresztül

fogva tarthassa.

Ha ezen

idö alatt nem lehet r á j uk semmit

rábizonyitani, akkor termész2t;>s2n ujra szabadlábra kerülnek. Barcelonai látogatásom ból gammal,

hogy

a

kitünöen

azt

a

meggyözödést

megszervezett

hoztam m a ­

rendöri

szolgálat

minden tekintetben biztos i t a n i tudja a közönség biztonságát.

1 929 j A nu4r 1 0.

LAPOK

idegell dolga, dl' onna!l hiállya az öl/fegy elmezés és rállepelés hiánya is. *

.. Iz I'mberek mcgakadilyozllali egy bt/lIleltest . {/ toviÍbbi I//ellellii/ésébel/ , de aztáll egy i/w ek sem !ut ('szébe, hogy őt azol/nal ártalmatlanl/á ��gy�k. Az el­ " fogott, il/etve bekerített ott ál! a gyuru kozepél/, de az emberelweh /lel/L jat eszükbe, hogy kezed meg­ kötözzék zsebeit Ilikutassák s hogy tőle a revolvert, mely eb ben az esetben nem volt, de éppugy lehetett volna - elvegyék . Az önjeláldozási készség és lélek ­ jdel/fét Iziányához itt hozzátársul még a járatlanság is. Az emberek IIem tudják, mitévők legyenek olyan eselellben , melyek az Ő megszokoit életükben . nem mindennap fordulnak elő. Nem tudják, mert az isko ­ lákban órák alatt az absztra!lt tudományokna!l és holt nyelve!lneh szinte megemészihetetlen menny!ségét t?m ­ jük magunkba, a tízperces sziinetl'kben pedig társall1k ­ t6l tanuljnh a - virlust.

,

*

Portyázás. A főváros egyik forgalmas utcáján világos nappal , l'akmerő rab!6támadást hajlott végre két egyen. Egy boltészolgától rabolták el pénzt tarlalmazó aktatáská­ ját és vad iramban futni luzdtek. A járókelők észre­ vették a gyorsan lejátszódó jelenetet és üldőzőbe vet­ ték a két rablót, kik egymástól különválva , két külön ­ böző irányba futottak. Sikerült is elérni éppen azt, aki kezében tartotta az aktatásl/át, pillanatok alatt egész embergyürü támadt körülötte és mi sem lett volna természetesebb folytatása {'/Inek a dolognak, mint /iogy a merénylőt átadják a legközelebbi rendőr­ őrszelllnek. - De mi történt? Amidőn a rabló látta, hogy menekülése utját clzártáll, jobb kezével nadrágja hátsó zsebéhez kapott olyan mozdulattal, llzintha revol­ verét akarná kirántani. A körülállóli ennek a mozdu ­ /..atnak láttára elvesztették bátorságukat, az elllbergyűrü szétnyilt s a merénylő, akinél - meLLesleg megje­ gyezve - nem is volt revolver, szabadon futhatott tovább. Egészen vak véletlen, hogy később mégis csak kézre került. *

A z eset meglehetős tág teret nyujt a szemlélődésre. Első és legfőbb, egyszersmint legszonwrubb jelenség itt az, hogy az emberek távolról sincsenek tudatában annak, nem érzik, nem diktálja nekik egy magasabb parancsoló hang, hogy bizonyos esetekben az életet IlLÍnden gondolkodás nélkül kockára kell tenni. Ameny­ nyire megfertőzött bennünket az oktalan virtuskodás szelleme, oly mértékben hiányzik a nemes önfeláldozás készsége. Soha egy pillanatig nem volna szabad ha­ bozni, ha egy fiúdoklónak, egy égő házbalI rekedtnek megmentéséről, avagy egy gonoszteviJ lefüleléséről vall szó. Nem szabad véletlenül sem felvetődnie annak a gondolatnak, vajjon nem veszélyes -e a dolog, vajjon nincs -e kockára téve az élet? *

Lélekjelenlét ! - Egy mozdulat elegendő arra, /zogy egy tucat ember ijedten szétre bbenjen . Ne nevessünk ezen! - A világháboruban nem egy példa �olt �rra, hogy hár�m- négy főből álló lovasjárőr meg­ ,e/enese rendetLenseget, sőt pánikszerü kavarodást idé­ ?ett elő egész zászlóaljakba n. A lélekjelenlét egyrészt _

. . . . igy aztán az erények megtanulására, önjel­ áldozási készségre, lélekjelenlét megőrzésére és gya­ korlati hasznu más dolgok megtanulására sem óra alatt, sem órán !livül nem jut idő. *

folyamatban lévő nagy bünperek egyik vádlo �t­ , ját, a bir6vádloitat szabadlábra helyezték. Nem dalt el még, nem tudjuk, vajjon bünös - e vagy sem, - a szabadlábra helyezés amellett sz61, hogy a sulyos váda!l nagy része nem nyer megnyugtat6 beigazolást. Örülünk annak, hogy ez a bünper ilyen fordulatot vett. Jabban örülünk, mint/za a vádak valóban igazak lettek. volna. Szinte lúnos volt hal/ani, hogy egy biró herült a vádlottak padjára. Igaz, hogy egy kristály ­ tiszta t6 vizét nem mocskolhatja be egy porszelll, mely beléje hull s éppugy egy ember bünös meg­ tévelyedése nelll ejthet csorbát a bir6i kar tehintélyén . - De mégis ! - Mégis jobb szeretjük, Iza a t6 át­ látsz6 vizét nem zavarja egy porszem sem. A biró, ki állásával járó hatalmát vagyonszerzésre használná, hasO/úitana ahhoz a csendőrhöz, aki a mások életét, vagyonát védeni hivatott szuronyával zárat teszít tel, hogy raboljon. Ugy a bir6i karban, mint a csendőr­ testületben ennek csak torz gondolatnak szabad lennie, sohasem - valóságnak. .ri

*

Hogy eLLenőrökben nálunk nincs hiány, - arról meggyőződhetik akárki, aki gyakran érinti a vám ­ sorolllpót, aki gyakran utazik villamoson vagy aki valamelyill ujság hymen-hireit rendszeresen követi. Itt láthatja az ember, hogy a hivatalnokok és allwlmaz ot­ tak mindell harmadillja valamilyen »e/!enőr«, - a for­ galmi adóe/lenőrt nem is számítva ide. Mégis, az esetell után indulva, az ember azt hihetné, hogy nálunk nagyobb hiálly vel/l eLLenőrben, millt llalácsban, fában vagy - lilit mondjak hirtelen - mint józanságban. Nemrég egy igazgatót tarfáztatlak le, aki egy év­ tizeden át adta ki a hamis érettségi bizonyitványolwt, évek óta jolyik egy nagy per a Széch enyi-fürdő épit­ Ilezési panam:íja körül. Ezek a bünperek, panamák polipszerüen szerteágazva, arra a kétségbeesett gond o­ latra vezet.'k az embert, - vajjon van - e egyáltalában még valaki, akit ellenőrizn ek? Egyik gyárban most derült ki, hogy az egyik pénztáros hóna poko n keresztül addig ját­ szott a munkásoknak karácsonyra és sziLveszterre eltett pénzével lóversenyen, amig a kassza teljesel/ kiiirÜl!. Hol

,

CSENDÖRSÉGI LAPOK l'G/1

q

h t és mit csinál a sok el/ enör ? - Vagy az . »e!/e nor« csa/l fdulus, mely nek semm i vel sincs komo ­ ll:abb jl'l{'nt ség � , min - teszem azt - egy Erdélyi­ fcle dokto rl dlplom:lIIak vagy R.öser - fé/e érettségi bizon yit l'áfl.1' na k ?

�

!

*

A köny vről, a Illagyal' /Iölly vröl és magyar irók­

ról mostal/!Í.bal/ nagyon sokat irnak. Lehet, hogy e pillanatban m!Í.r készül is egy 7 -800 oldalas munka, lllely aranyozo tt diszkötés ben arra lesz (csakugyan arra?) h i vatva, /zogy a közönség megismerje a magyar flönyl' válságánah ohai! és megismerje a magyar irók helyzetét. A m a 800 oldalas diszhötéses Illunka leg ­ alább 30 pengöbe fog herülni és aki elolvasná, az ncm fogja tudni megvfÍsfÍrolni. Ahi meg vásárolja, az elhelyezi majd a köny vtára egyik poldn és gyönyör­ hödni fog a m eggyszinü diszkötésben, mely ugy oda ­

taJál a már meg/évö galambszinü mellé. Igy azután II magyar hönyv és magyar iróh sorsa a hövetkezö évtizedben is marad, ahogy addig volt, csak egy - egy u; bérpalota fog majd arról tanus/wdni, /zogy néha több hasznát veszi az ember, ha izlésesen meg tudja választani egy könyv diszkötéséi, l/zintha szivét, agyát örömböl, szórahozásbó/, pihenésböl k i vonva, beleir a hésö éjszaMhba . . . *

Hogy a tél be:íllt, megint egyre - másra követflez ­ l/ek disznótorofl és banketiek. A kinaiah hamarabb fognak lemondani tudni az ópiumról, mint mi a ban ­ /l ettekröL és disznótoroflról. Ha már azonban nem tudunk leszokni arról, /z ogy 8 - 1 0 fogásos banhetieket rendezzü nk, legalább a dihciókról szohnának le. Ha a lelliiismeret megszólalna imitt-amott, vajjon szabad-e egy emberneh együLtében '8 tányér ételt megennie, az ember valahogy el/zaLLga tiatná azzal, hogy mindel/ figye/mét a tejfe/es özcomb élvezeténeh szentelné. Nem lehet azonban, mert minden. harapásnál ll; szónok emel­ hedih szólisra s amig mi ugy teszünk, nlintha oda figyelnénk, amig »ugy van « -ozunk és az éljenzéssel koccintgatunk, jobbra- balra után dikció befejezett leLkiismeretünh eLlensulyozóját, a tejfeles özcombot nem lehet enni, mert

- fli/zült.

figyelö.

CSENDŐR LEKSZIKON.. 2. Kérdés. Egy 600 kataszteri 1I0ldat kitevö, élösövéllY ­ nyel k öriilvett szőlőterülelell az egyes tulaidol/os ok akkél/t l'aJ1I1ak érdekefl'e, hogy m illdeg)'ikü kllek ('zell a területell 2 - töl 30 holdig leriedő birfakrészlete vall . G.I'akorolhatiák-e az egyes részlet- tlllaidollosok a I'lldászafi iogot saidt ten/ ­ Il'tükőll I'agy átruházhatiák-e ezt a iogu1wt másra? Válasz. A vadászati törvény ( V . T . ) 2. §-a szerint saját földbirt okán a tulajdon os gyakoro lhatja a vadásza tot, ha a b i rtok 200 h :Jl dn á l ugya n kisebb, de keritéssel e l van zárva, kertsze rü müvelés alatt á l l , belsö telek vagy

szölöföld. A törvénynek ez a kivéte les intézk edése tehát meg­ enged i a földtu laj don:Js nak a vadás zatot saját b i rtokán a meg, törvén yben meg irt feltéte lekkel . A törvén y nem mond ja mi lyenne k kell lennie a kerité snek. Elege ndö tehát, hogy hogy az a kerité s fogalm ának megfe leljen ; nem szüks éges, n a a vad k i - vagy bevál tását mega kadá lyozz a. Ily módo telke n törvé nysze rü és szaba d a vadá szat a legki sebb belsö . éppe n ugy , m i nt a sok hol dra terjedő telep eken

49

Meg ke l l egyébként jegyeznünk, hogy felfogásunk sze­ rint a tőrvény v i l ágos értelme az, h:Jgy minden oly terü­ letet, amely szölönl van beültetve és i lyenként müvelik, minden további néLkül öná l ló vadászterűletnek kell tekinteni . H a tehát szőlőről van szó, nem kell vitatkozni aznn, h:Jgy a szőlőművelés kerti müvelésnek mondható-e, söt az sem szükséges, hogy keritett terület legyen. Minthogy ekként a legkisebb szőlőterület is önálló vadászterül'et és igy ott könnyen üzhetnek alattomos vadá­ sza tot a környező vadászterűletrő l od avonzott átváltó vada­ kon, kűlönösen a szőlőmüvelés érdekeit tartva szem elött, a hegyközségek a szőlőbz.n vadászást szükségszerüen és sza bályrendeleti uton korlátélZlli szokták. A vadászati j og átruházása elvileg lehetetlen, mert az az ingatlan tulajdonától elválaszthatatlan . Az a helyzet tehát, hogy '� földtulajd:Jn a vadászati j og hij ával legyen és hogy az i d egen d :>logbeli jogként a tulajdonostól külön­ böző személyt i l l essen : mm fordulhat elö. Más a helyzet a vadászati jog gyakorlásával az u . n. vadászati üzem n 21. A vadászati üzem foly tatásának j oga haszonbérleti szerzö­ désben másra átruházható, sőt általában ez az átruházás kötelező 200 h oldon alul. 3. Kérdés. A vadászatra iogositott tilalmi idöbell I'adá­ szik s a iárőr éppell akkal' éri tettell, mikor eg)' vadai /elö. Orizelbe vehető - e a I 'adászatra iogasitott ff'gyvere ily esetben ? Válasz. Véleményünk szerint semmi akadálya nincs annak, hogy a vadászatra j:Jgositott fegy vere és vadászati felsze­ relése őri zetbe vétessék. A lefogla lás és elk Jbzás törvényes alapja a Btk. 6 1 . §-a, amely kimondja azt az elvet, mint szab á lyt, hogy mindazokat a tárgyakat ( bünje l eket ) , amelyek bű ntett vagy véts2g elkövetésére szolgáltak, el kell kobozni. A kih. Btk. 12. §-a értelmében pedig »a büntettekröl és vétsé gekről r endelkező Btk. általános határ:Jzatai, amenny i ­ ben e z a ( ki h . ) büntetőtörvény e llenkezőt nem állapit m2g, a kihágások eseteiben is alkalmazandók.« Miután a V. T . a tilos i döben lőtt hasznos vad elkobzásán kivül (31 . § . l a z elkobzás egyéb es2teiröl nem tartalmaz rendelkezéseket, az igy hagyott hézagot a kih. Btk. i devágó intézkedéseivei kel l klpótolni. ll. Kérdés. Eg)' 14 é ves szoigagyerek azzal fellyegeti meg gazdáiát, hog)' beléie SZllr a bicsMiál'al, ha meg merné öt fenydeni. BÜlltetendö cselekméllyt követett-e el a szolgagyere k ? Válasz. A szolgagyerek kijelentése a Kih. Btk. ll l . §-ába ütköző közcsend e llen való kihágás tényálladékának meg­ á l l a pítására alkalmas. Mindenesetre akánnily e lözménye is van a dolognak, meg kel l az esetet vizsgálni s a szolgagyereket fel kell j e lenteni a fiata lkoruak biróságánál. Még akk-'lr is megdöbbentő dur­ vaság ez egy III éves gyermek részéről, ha netán nem tulságosan kimé letes bánásmódban volt része gazdájánál. Szükség van arra, hogy a gyermek jövendő fej lődése érde­ kében megvizsgálják tettének okait, mérlegeljék környezeté­ nek viszonyait és esetleg megfelelő intézkedéssel a gyer­ mek további eldurvulásának el�jét vegyél\. 5. Kérdés. A vadásza Ira iogositolt tetles eg)' tally" udvara közelébell vadászik. A tallya szomszédságáb an lévő szőlöbell három zsenge koru gyermek tartózkodik ; lőlük tiz lépésnyire a kisérefükbell lévő kutyát (l tettes agyonlől'i. Büntetendő cselekményt kÖl'elett-e el a tettes ? Válasz. A lövőfegy verrel való gondatlan bánás, mint veszélyeztető cselekmény a Kbtk. 1 1 5. §-a értelmében esik büntetés alá, ha tilalom ellenére valamely községben vagy ennek közvetlen közelségében lövöldöznelc Ha a tettes la' vadászati üz{'m gyakorlásában jogos terű leten mo zgott, a Kbtk. 1 1 5. §-únak tényál Jadéka rá nem

CSENDÖRSEGI

50 \'onatkoztatható

ugyan,

de

a

kutya

megokolatlan

elpuszti­

tásáért a tulajdonos inditványára bünvádi felelősségre vonható a

Btk.

418.

§-ába

ütköző,

megsemmisitésének 6.

Kérdés.

haladl'a

Egy

hirtelelI

ufiúr.

elúl/ia

vétsige

id�gen

ingó

miatt.

cselldö"'!!y!'1I

sz(!/IIbr>

frlib,.

a

"1:'.1'

kerül

pDlgári

kell kit:Jmic,

lIeki

/II :,rt

a

egyénIlel,

aki

Ilér,

a

öt s azt m-Jlldia,

gyalogiáró

pénzén készült. Mikéllt /"el/ ebb!'1/

gyctfagiáróll

Illag.l'arázafot

polgári egyéu becs/llérlő sZC/I'"k/"71 illeti hogy

szándék:Js

keskellY

(f

löle

cSelldör

dolog

a

a

az cselbell

polgárság

csell döm!'I,

fellép"ie?

Válasz. H a az il lető csendört szolgá latteljesitis közben

éri

i lyen

eset,

19 1 4 : XL.

közege A

t.

a

c.

e l len

p o lgári

4.

§-ának

való

szolgálatban

egyén

erőszak

lévő

2.

m a g atartása

bekezdésébe

vétséginek

csendőr

tehát

kim\!riti

ütköző,

összes

a

vel\!

ily

az

hatóság

tényelemeü. m odorban

érintkező egyént azonnal. mint e vétség gyanusitottját kezel­ heti.

Az

bünvádi

i l lető

egy2bkint

vele

ilyen

becsületsértő

tartozik.

felelőss2ggel

történik

a

eset,

Ha

szavakért

nem

m i ndenesetre

szolgálat

jogában

áll

külön

kőzben

először

is a személyes szabadságát sértő magatartást megszÜTItet n i , a becsmérlő

szavak i r t p e d i g

Tekintve azt,

hogy

bünvádi

feljelentést tenni. '

a haszn á l t sertő szavak

és

az

eset

körülményei szerint a becsül2tsértés felhatalmazásra, minden

valószjnüség szerint hivatalból üldözendő, a Szut. 1 1 0. p:Jntja

értelmében kell

á l lunk-e szemben

lehet az

az

tással.

is, hogy

1921 : I I I .

t.

c.

i lyen esetben nem

izga­

6. §-ába ütköző

7.

Kérdés. A fettes /(ároll' - csapo tkeresztet köt iuhának nyakába s igy peuri vé!!ig a Hzsé" n tcáián a legelőre. Követeli - e el a tettes bünl,'tendő cselekminyt?

Válasz. A Károly-csapatkereszt

tonai

hónapi

emlékkereszt. szolgálat

2lnyerésének

vagy

hitétel\!

sebesülés

volt

az

kérdésben

jelentősigét,

s

egyuttal

azokat, akik

ezt az emlékkereszt\!t mellükön,

donitani

az

ilyen

tárgyává

akarta

alacsonyHani

séggel viselik.

De

a

cszlekedetév\!1

továbbmznő

t ettn�k ;

tenni

azt

magát a

három

m i ndenesetre

K á o l y -csapatkereszt

nyi lvánosan

ka­

arcv:Jnalban.

a

akarta

a lapitott

legalább

A tettes

le

leirt

1 916-ban

gúny

becsét

tárgyává

és

tette

j J gos büszke­

j e l entőséget

is

leh\!t tulaj ­

t.

a

tettes

i..

hogy

katonai érdemet, a

gúny

1 91 4 : X L I . t.

miért

c. 2.

szerint minősülő, a

is

�-ába

a

tettes

ütköző,

felelősségre

a 3.

§.

2.

vonható

és

3.

izgatás

hogy

fogalmának

cselekmény

a

magatart ása

egyáltal ában.

szembeő tlően

�mlt .. felkelt, vagy . u lzl,:s ember nél

tettes

ennek

durva az

és

i zléstelen ;

érzése

vagy

az

a

szerint

az a

benyom ás,

a l a csonya bb

gúnyD s kárőrö m kifejez ődése . I l y sz
csak

le

a

h

csoportokkal

n

kereskede l m i

egyes

irányadók ;

iparkamara

való

kétség

Amennyiben

bejelentett

kivül

esetében

az

erről

az

i l letékes

megh a l l g a tása

üzleti

kereskedelmi

után

az

szakma

vagy

j l lető

kereskedőt

fogla lk:nn i

kiván,

azok

azzal

é

iparható­

szakmák

az

ö

és

hogy

amelyek

b g l a l kozik,

v

szokások

m e g á llapithatj a ,

árusitásával

kereskedelmi

esnek,

az

iparhatóság

cikkek

oly

kereskedő

tartozik,

a

áru­

vagy

árukkal

mily

szakmákhoz

kereskedés

véleményének

ság határoz.

a

a

ü zletkőrén

a

s f

•

E

felhivással

(

értesiti, hogy ha az ü z l etkörén kivü l eső cikkek árusitásával tovább

is

belül,

időn hével,

a

külön

Feltett

rendőri

büntető

jgazolványt

kérdésére

ltereskedéshez,

az

is hozzátartozik

eljárás

kell

válaszunk

üzleti

árusitására

és ezt m á r

tehát

az

határ­

meginditásának

szereznie.

szokások

záros

az,

szerint,

hogy a

iparigazolvány

a

ter­

vegyes­

lisztárusitás

iránti kérés­

ben fel szokták tüntetni. Kifogás esetén ezt pótlólag i s meg lehet ten n i . 9.

Kérdés.

Vall - c ioga

szúrn l'parallcsnokot

lj

helyette­

sitö szakaszparallcsnoknak szabadságot ellgedilyezni és milyen kiméretben?

Válasz. A Szut. 590. pontj a egyenkint felsorolj a azokat az

ügyeket,

amelyeket

a

kaszparancs.noknak

szárnyparancsnokot

nem

szabad

elintéznie,

h elyettesitö hanem

sza­

elintézés

végett vagy az osztályparancsn:Jksághoz vagy

az ezzel meg­

a szabadság enged2lyezése ebben a

e l nem

bizott tiszti szárnyparancsnokhoz kell e l ő terjesztenie. Miután pontban

intéz­

hető ügyként n i n csen felsorolva, természetes, hogy a szárny­ parancsnokságot

vezető

szakaszparancsnJk

js

szabadságot

és

pedig

o l y an

mint

parancsnok.

Önként

értendő,

levő szárnyparancsnoknak

Itiméretben, hogy

j :Jgában

az

engedély\!zhet a

szárny­

ideiglenesen

áll

bármi lyen

ügy

távol ­

elin­

tézését, i g y tehát - sürgős esetek kivételével - a szabad­ ságok

engedélyezésit

is

m a gának

fentarta n i .

TANULSÁGOS NYOMOZÁSOK. A helyes következtetés gyors eredménye.

pontja

megfelel -e

Vélemén yünk

ji

kérdéses szakma, i l letőleg szakmák üzletköréhez tartozó tevé­ kenység folyt a tására j o gosit. Abban a kérdésben, h o g y az

8. §. 3. p:Jntja értelmében a honvédelmi

vonatkozt atni, akkor elsősorban azt kellene eldöntenü nk, hogy ez a cselekmén y a katonaság intézmény e vagy a m . kir. ' honvédsé g e l len gyüliilet felkeltésé re alkalmas- e, másodsor ­ azt,

B

keres­

iparigazolvány

kiadott

foly tatására

szakma

több

vagy

Egy

kiván.

foglalkozni

amelyekkel

vagy

kedelmi

az

Az 1 92 1 : I I I . t . c . 6 . § - a bünteti azt, aki a katon9Ság intézménye vagy a magyar fegyveres erő ellen gyülöletre izgat. Ha ezt a tőrvényhe lyet akarjuk a tettes cselekede tére

pedig

N

be­

nyujtott beadványába n köteles m 2 g j e lö l n i azt a kereskedelmi szakmát, i l letőleg azokat a kereskedelmi szakmákat, amellyel

miniszter felhatalmazá sára hivatalból üldőzendő becsületsérté s vétsége miatt.

ban

l!

zászló­

hoz való hüséget é s m a g á t a katJnaságot is. A cselekedet ily értelmezésénél jog:>san tekinthetjük a tettes magatartását a hadsereg ellen lealacsonyitó é s megszégyenitő cselekmény elkövetésének,

iránt

k i á l litása

iparigazalván y

üzni,

kiván

kereskedést

eljárni.

Mérlegelés tárgya

1 929 jAnuár 1 0

LAPOK

(A "Csendörségi Lapok" nyomozási pályázatán dicséretet nyert pályamü.) Irta: CSIBI FERENC tiszthelyettes. (Sárvár). A helyes kővetkeztetés és a tett szinhelyé n v a l ó gyors megjelen és igen fontos tényezői a nyomozá snak. H og y orosz­ lámészb en ezek biztositj ák a z eredmén yt, a z a z alábbi eset gyors ki deritésébő l

év

1 922.

m á j us

szigetc sépi örsre j ő tt

évben hó

lakásá ba

sek

kivül

mindent

Káros

ll-én

lakos,

és

is

k itiinik.

Tökölőn

reggel

6

örs parancs nok.

óra

törvény hatósá gi

panasz olta, betörv e,

elvi ttek.

hogy

utbizto s,

azon

én

nem

mezőr e mente m,

kukor icával bevete ndő

t á j ban

h á lószob ájából

megér kezése kor

mert 5 órako r a

voltam

fél hold

Méger

a

csupas z

voltam a

Sándor

kerékp áron

é j j e l ismere tlen

hogy

bérel t

Ugyana zon

j e len

az

tette­

butoro kon az

orson ,

n a pszám osom n alt

földet megm utassa m.

,

1929 január 10.

CSENDöRSÉGI LllPOK

Mielőtt azonban a mezőre elmentem volna, 5 Ól"ától Kovács Balázs tőrzső rmester és Disznós Ferenc csendőrből állott j árőrt Szigetujfalu, Szigetszentmárton és Szi getcs'2 p községek leportyázására utijárőr szolgá latba vezényeltem. Alig hogy kiérkeztem a kukoricaföldhöz, észrevettem, hogy Finta K á Lmán csendőr lihegve szalad fel,ém, aki azután a történteket fentebb leirtak s�erint jelentette. llzonnal h aza­ vettem utamat, F intának p2dig, a k i fiata l csen dőr volt, meghagytam, hogy amilyen gyo,rsan csak tud szaladj 'Ü n az örsre és helyettesemnek j e lentse meg, hogy m i g én haza­ érkezem, JlIekem és őneki ( Finta csen dőrnek) irja elő a szoJ.gá latot, hűgy még azzal se szenvedjünk késedelmet és minél e lőbb a tett szinhelyére j ussunk. Egyben megha­ gyattam Finta cs'e:n dőrrel azt is, hogy valaki szaladjűn a már 5 órakor e lillditott Kovács törzsőrmester és Disznós csendőrből á lló j árőr után, hogy az utirányt megváltoztatva azonnal Szi g,etcsépre siessen a nyomozásnál való segéd­ kezés célj ából . Mire az őrsre él'k eztem, parancs·om szerint, hely et­ tesem már elő i s i r ta a swlgálatot, mi pedig Finta csend­ őrrel nyomban felszerelve a helyszinre siettünk. Megérkezé­ sűnklwr károst és nejoét j a j v,eszékelve találtuk, akik kezeiket tördelve kért,ek, hogy kövessünk e l mindent a tettesek Mzre­ kerítésére, mert telj esen kifosztották őket. II tettes ek való­ ban nem sokat hagytak vissza. Mintegy 5-600.000 k'O rona . értékü ruhanemű t é s ékszert vittek el, ami bizony akkior még tekintélyes összeg volt. Iparkodtam őket megnyugtatni, hogy tőlünk telhetően m indent elkövetünk az ügy kideri­ tésére. Amint a kifosztott szobába beJ.éptem, láttam, hogy a ruhasz€lkrény,eket telJesen k i üritették, sőt a nehéz matracp­ kat leszámitva, a tel}es ágynemüt is elcipelték. Helyszinen megállapüottam, hogy tettesek az utca felőli egyik ablak űvegtábláját sárral betapasztották, azt benyom­ ták, az igy keletkezett nyíláson benyulva belülről az a b lakot kihorgolták és igy j utottak be a szobába. H ogy az ablak betapasztására a sarat honnan szerez­ ték, azt csak a tettes ek b e i smerésével lehetett tisztázni, mert akkor száraz i dőjárás lévén, sehol sár nem volt a kőzelben. Tettesek a helyszinen semmi nyomot nem hagytak hátra, de h a maradt voina is, az 'Odasereglett kiváncsi közönség, ami, sajnos, ilyen esetben e lmaradhatatlan, azt már a j árőr megérkezése előtt összetaposta volna. E szerint csak tapo­ gatózásra és találgatásra voltunk utalva. Káros é s neje mondották ugyan, hogy a lopást meg­ előző napon egy előttü!k névleg ismeretlen tököli ember j á rt a lakásukon, aki füv,et akart tőlük vásárolni s annak a határozott meggyöződésűkl1'ek adtak kifeJezést, hogy a lo­ pást min den valószinűszg szerin t ez az ember követhette e l , annyival is inkább, mert igen széjjelnézett a lakás körű l. Már-már ezen bemondásra épitve akartam bevezetni a nyomozást, mi dőn a füvet vásárolni szándékozó ember ki­ léte után puhatűlva, együk korcsmában megtudtam annak nevét. Az i l letőt személyesen is ismertem, mint köztisztelet­ ben álló és jómódu embert és meg voltam gyöződve, hogy hamis uton j árnék, ha a tettest ennek személyében akar­ nám keresni. Inkább arra gondol tam, hogy a tettesek Budapestről vagy Pesterzs·ébetről rán dll,lhattak ki, mert nem ritka eset, hogy egy-egy ilyen hetörőtársaság ki-ki rándul a vidéki falukat megti.sztelni láto.g atásával. H a pedig a tettesek tény­ leg innen jött2k, csa'kis oda mehettek vissza ; és pedig a kora regge li vonatta l, melyre vagy 'Ott, vagy a szomszédos állomások valamelyikén ü lhettek fel. Azonban ugy a sziget­ csépi, mint a szomszédos ál lomásokon megejtett ezirányu puhatolás eredményre nem vezetett. Most már az volt a feltevésem, hogy ha a vonattal n' 2m

51

mente k el a tettes2k, akkor még a sziget en kell rejtőz köd­ niök, ahonn an ha elmen tek csakis az Ercsi vagy Majo si komp okon mehettek el. Ezért a nyom ozásn ál ugyan csak jelenlévő Kovác s törzső rmest er és Diszn ós csend őrből álló j árőrt utasit ottam , hogy azonn al az Ercsi komp hoz menje n, maga m pedig járőrt ársam mal a Majos i komp hoz siettem . Mikor a Majoos i kompn ál a révész től megtu dtam, hogy ·ott nem mente k át tettes'ek é s olyan rejtek hely sem volt azon az o l d a lon, hol a2JOk nappa lra elrej tőzhettek volna, a másik valósz inüség jöhetett számít ásba, hogy t. i. mégis csak Ercsi felé v,ették utjukat, mely követk eztetés em, mint alább k iderül , helyes is volt. A Majos i révész nél tőrtén t ered­ ményt elen puhato lás után magam is Ercsi felé vettem az utat, s mikor az Ercsi révkor csmáho z értem, láttam , hogy az arra i r ányitot t Kovács törzsör mester és Disznó s csendő r­ ből állott j á rőr a diszes társasá got éppen összefo gdosta s az általuk e llopo,tt összes ruhanem üt a révkocs máros egy­ lovas f'O gatára rakatta. Te'ttesek hárman voltak és pedig Juhász József * ) , Juhász László és Juhász Anna ű l lői i l letőségű cigányok szemé­ Jyébe:n, kik a lopott bortól megittas odva, miután a kompon nem vitték á t őket, a kocsma közeJ.ében lévő erdőben az éjszakai fáradságo s mU'l1k'l után aludni tértek, h o l azután a j á rőr rájuk tal ált. Mikor ezt a három mákvirágot a tett szinhelyére ki­ sértűk s a káros neje őket meglátta, ájultan esett a földre, annyira megi}ecLt arra a gondolatra, hogy ha ők felébrednek s a lopást észreveszik, azok meg is gyilkol­ hatták volna őket. Itt megjegyzem, hogy káros családjával nem a kifosz­ tott h á loószobában, hanem az azzal szomszédos konyhában aludt. Tettesek, beismerésük szerint, már két nap óta tartóz­ kodtak a környék,en s tanuLmány ozták, hogy hová törhet­ nének be, joó zsákmány reményében. A Lopást megelőző egész napot a községtől fél km. távolságra eső üres csősz­ kunlJhóban töltötték, honnan éjféltájban, csizmáj ukat a kuny­ hóban hátra hagyva, mezitláb mentek be a községbe. Ott a betört a bLak alatt a földre v.i zeltek, ebből sárt csinál,tak s ezze l tapasztották be az ablakot, hogy ne csörőmpöljön. Azután Juhász József !:Jement a szobába, ott gyertyát gyujtott s az ősszes ágy nemüt, a szekrényekből a ruha­ nemüt, cipőket és több ékszert az ablakon kiadogatta künn levő társainak, kik a lopott holmit lepedőbe kötve elszálli­ tották abba a csőszkunyhóba, hol csizmájukat hagyták. Ott a szintén ezen lopásból származó 5-6 liter bort, mely egy fonott kosárban volt, meg itták, ami vesztüket is okozta, mert a bortól megittasodva rájuk virradt s igy nem juthat­ tak át a Dunán reggel előtt, mely kőrülmény pGfsze nekűnk kedvezett a kézrekerités tekintetében. A Dunán való á bkelésük azért nem sikerült, mert pénzük nem lévén a révész nem vitte át őket pénz nélkül s igy kénytelenek voltak az erdőben rejtőzni, várva a kővetkező éjszakára, hogy valamelyik 'Orvhalász vagy zugcsónakos pár értékes ruhadarabért vagy ékszerért átvigye őket Ercsibe. H a ez sikerűl nekik, bizony nehéz lett volna nyomukat felkutatni. Ugyancsak ez alkalommal derült ki Firmiger István és Varga Sándorné szigetcsépi lakosok kárára 1921 nov. 29--én elkövetett 87.8/U kiorona értékben és Fanó Ervin ercsi lakos kárára 1922 április 22-én 1.35.500 korona értékben elkövetett betöréses lopás is, mely lopásokat szintén nevezett cigány társaság követte el. Ezt is beismerték. Sajnos, azon­ ban a két utóbbi lopásból származó tárgyak már nem

*) Tettesek nevét megváltoztattuk.

Szerk.

voltak kézre

kerithetők,

orgazdáknak eladták.

mert

azokat

Budapesten

ismeretlen

Tettes2k a pestvidék i kir. ügyészsé gnek adattak át, hogy m i l y büntetés t kaptak nem tudom, m ert időközbe n a tökőll s

örsről e l kerültem

bünper

a

fIgyelemmel. Ezen

kerületi

én

nyomozásért

dicsérő

és

lefolytatá sát Kovács

Balázs

Disznós

okiratot kaptunk,

nem kisérhett em törzsőrm ester

Ferenc és

helyes következtetés

vonattal nem

egyikét

mehettek

használhatták

hagyhatták

ségeiben

biztositotta,

kellett

el

a

el,

fel

akkor

csak

menekülésre,

szigetet,

nekik

hogy

ugy

rejtőzniök

tettesek, a két ha

valahol

a

Finta

részesülte k.

Kálmán csendörők pedig nyilvános d i cséretben Amint a nyomozásból kitünik a gyors eredményt

sem

1 929 j a n uár 1 0.

CSENDöRSÉGI LAPOK

52

ha

dunai

pedig

a

a

a

korai

átkelő

még

sziget

következő

az

itt

erdő­

éjszakáig.

A kővetkeztet:\s tehát m2gis meghozta a várt eredményt.

Lapszemle. (ItáliaI Fiamme d'argento ( ardzsénto ) . ( . Ezüst lángok«, a királyi .Carabirtieri« testület havi i l l usztrált folyÓirata. Nyolcadik évfolyam. Évi e lőfizetés 30 Iira, egy szám 3 Iira. Az olasz cse:ndőrőket rővid lőfegyverük után .karabélyJsok«­ nak, -carabinieri«, kőznyelven azonban a sapkáj ukat diszitő e züstözött lángoló kézibomba után -fiamme d'argento«, vagyis .ezüst lángu«-nak nevezik, megkülönbőztetésül a -fiamme gialle« ( dzsál le ) , vagyis -sárga lángu«-nak neve­ zett pénzügy őrségtő l , m e l!) testület ugyancsak katonailag szervezett és ugyanolyan, d 2 aranyozott j e lvényt hord a sapkáj á n . )

J I. szám 1928 n o vem/Jel . Ez a szám, éppugy m i n t a legtöbb katonai lapnak 1 928 novemberi száma a v i l ágháboru befejezése 10 éves emlékének van szentelve. Az olasz csendőrség l a p j á t azon­ kivül a fasizmus, vagyis a lángoló honszeretet j e l lemzi, mert minden caralJinieri term2szetes2n fasiszta is. A b e ­ vezető cikkek ennek megfelelően hazafias tartaImuak : H ó ­ dolat a -katona királynak., ahogyan a fasiszták az olasz királyt nevezik ; hazafias felhivás az I t á l iához csatolt Trieszt város és vi dékének lakosságához és a .duce« ( ducse ) , vagyis a -vezér. Mussol i n i üzenetei a -camice (kamicse) n e r i « , magyarul -fekete i n gesek«-hez, ahogyan a fasiszták magu­ kat nevezik, az olasz földmivesekhez é s a harcosokhoz, mely utóbbiak soraiba a csendőrök is tartoznak. Luigi (Luidzsi) Fenolin a n:\vtelen katonáról ir, akinek fogalmát a hon fogalmával azonos i t j a. Sonce/li (Szoncselli) öm. .Szerény hőstett. cim alatt egy csen dőr vitézségéről mond történetet. Amikor 1 9 1 8 tava­ szán az a l pesi fronton osztrák részről többször történt k i ­ sé �le� a z olasz csapatokat demor3lizálni és fegyverletevés re csáb�tanl, egy carabinieri önkéntesen vállalkozott, hogy .ber­ saglJerl« ( berzaliér i ) -nek öltözve a lázitókat elfogja és át­ hozza az osztrák vonalból az o laszokhoz. Art�lro Ba,! cs.endörszázados e lmésen meséli e l egy z ö l d karosszék tortenetet, melyet F21tre városka csendőrőrs e régi laktanyájá n talált, amidön a németek után oda ismét b e ­ vonult. . . D . D. � i�:\. érzelgős kivonatot közől egy ifj u cara­ blm�n naplojab l? 1 . E z az érzelgöss ég érthetővé válik, ha .. a kepeket megnezzu k, mert az olasz cs�ndőrök nagy része egész fiatal legényke. .L : A lld�eieif.· A Szá�Z2S . Látszóla g orosz történet egy . 10 evl 1J0rtonre es azutan Tobolszk ban bányamun kára itélt po lit�kai fog ? I)!Tó l , aki a �örtönben felakaszt otta magát, .. . . mmtan az ora k agyonutot tek egyetlen barátját egy szehd egeret. . c. . Mondel f a ezr. a.z olasz csendőrs ég történet ét ismer­ . teh fobl? �rkoICSl vopasal ban, 18H-be n történt a lapitása . . ota . Kulon osen kiemel! a katona i kitüntetéseket, amelye k a .. . testüle t zaszlaj át diszitik . Ezek között a legérté keselJb ek Pastrengl? ( 1 8�8) és Podga ra ( 19 1 5 ) eml:\k ei, .. Ezuta n mar csa k techni kai és szépir odalm i aprós ágok kovetk�zn.ek, lllin ! pL R. A. Tate angol tanuló találm ánya a I!e �e zse9 1 torve ny eltörl ésérő l, vagy legalá lJb is csőkk enesero t' l ( ?. ) . A végü l következő hivat alos rész többe k közöt t a gyar ­ mato k és . a � yarmaEpoli t a fon�o á t s és á .� az orszá g mü­ � í! . veletlen reszemek muve leser ol szala torvé nyt tárgy alja. .

� !

Feltünő, hogy a csenuőrsé g legfontos abb szolgálat áró l : ól és a nyomozásr ól - egyáltalán nem eSik szó. portyázásr a (Spanyolo rszágI Revista tecnica ( . eknica ) d2 II g aardia ( g vardi a ) civil. ( A polgárörség technikai szemléje. CimKéppel e l l átott havi folyóirat 19. évfolyam. Spanyolorsz ágban polgár­ őrségnek

nevezik

a

csendőrsé g e t . )

1 928 novemberi szám . A beveutő eikk ismerteti az uj büntető törvényköny v szellemét, amely főleg a büntetésnek a büntetendő szemé l y i ­ ségéhez v a l ó alkalmazásába n nyi lvánul meg. H ogy e z t e l ­ érhessék ,szükséges a biróságat m i nden tekintetben függet­ leniteni. J. O. P. a/eZ/'. tőrténetet mond a csendőrők leleményes­ ségéről. Az EsztTemadura vad hegyvidékei külőnösen a l k a l ­ masak gonosztettek e l kővetésére, m e r t a gonosztevőket n e ­ hezen lehet ü ldőzni . A történet arról s z ó l , hogy mikép2n raboltak el á l arcos rablók egy kastélyból 20.UOO duraszt ( 1 duró kIJ. 5 pengő) é s hogyan keritették őket kézre a csendörök. A. csendőrséget érdeklő napihirek és a november havi vadászati és h a l ászati naptár után az uj büntető törv:\ny­ könyvet teljes egészében kőzli a l a p és igéri, hogy a követ­ kező számokban m indazokat a fej ezeteket b e l ő l e részlete­ sebben fogja fejtegetni, amelyek a csendörséget közelebbről érdeklik.

e n

II

f \

•

(AusztriaI Der GendarmerielJeamte. ( Az osztrák csendőr­

ség pártonkivüli szaklapja, M e g i n d u l t 1923-ban, m:>st tehát 6-ik évfolyamába lépett. Meg j e l enik havonta kétszer, l -én 1 5 -én 1 2 nagy, n a p i l a p o l d a l n y i terjed e l emben . )

1928 december

15. szlÍm. FizelJsi politika eim a l a tt annak a helyess:\gét vitatja, hogy a kormány a tisztviselők m i n d en fizet:\sjavitási kéreI­ mét e l vben elutasitj a, amint azonban a tisztviselők a k:\ré­ süknek nagyobb nyomat:\kot adnak, mégis teljesiti. A tiszt­ viselök szerény kérelmeinek á l landó e l ö térlJe iolása az ország lakosság ában azt az érzést k e l ti , hJgy az á l l amháztartást az elégedetlen tisztviselök m i att nem lehet rendbehozni, holott nemcsak a tisztviselők e l :\ g e d 2tlenek, hanem a mun­ kás, az iparos, a gyáros, a földmives stb. is. Az egyéni existeneia biztositása nélkü l az á l l a m léta l a p j a szilárd nem lehet. Az Arbeiferzeifung .Feketesárga csendőrs:\g« cim a latt megtámadta a . D e r Gendarmeriebeamte«-t két, szabá l y t a l a n ­ s á g o k m i att elbocsát:>tt hirdetési ügynők e l l e n i nditott peré­ vel kapcsolatb,m s azzal v á d o l ta meg a csendőrs:\g lapját, hogy nem i l l ö uton szerez hird etéseket é s aZJkat drágán megfizetteti. A lap a támadást erélyesen visszautasi t j a . Ray. Insp. I(napp. A z osztrák csendőrségnél rendszere­ .;! teU u . n. .őrszolgálati pótdi j « , mely a csendőrségnek veszélyes szolgál atáért i l l e tékes, rendfJkozatonkint em21kedő összegben van megál lapitva. Szerző valamennyi rendfokozat részére egy ősszeget j avasol m e g á l lapitani azzal az i n d o k o ­ l á s s a l , hogy e szolgálat rendfokozatra való tekintet n é l kül m i n denkire egyformán veszélyes.

Dr. Albert Langer : a h e l yes köve.tkeztetés a la p j a i t, fajait és módj a i t tárgya l j a a nyom:l Zásban. A kővetlleztetést ana­ liti kusnak és synthetikusnak nevezi aszerint, hogy j e lekből eseményekre vagy eseményekből j e lekre k e l l következtetnünk. Ovja a nyomozót az e lhamarkodott kővetkez tetéstől, ettől csak a következtetés á l landó gyakorlása m enti m e g . A d d i g , a m i g valamiben egyetlen lehetöségen kivül m i nd e n m á s lehe­ tőség nincsen kizárva, határozott véleményt vagy éppen ité­ letet nem szabad alkotn i . Egy meg nem nevez2tt levéliró a g g á l y á t fej e z i k i a j árásparancsnoksá gok megszünl'etés:\vel szemben, a m i t f e l ­ söbb helyen - az örsökőn keringö hirek s z e r i n t - ter­ veznek. A l a p megnyugtatja o l vasóit, hogy i lyen tervről i l letékes helyen nem tudnak. A csendőrség munkában eim alatt ismerteti azokat a nevezeteseb b eseményeke t, amelyeket az örsők az utóbbi i d ő alatt elértek. ( Az ismertetés valószinüleg n e m t e l j es és csak azt tartalmazza, amit az őrsök beküldenek.) A WieJler· Nellsfadfi Heim weh.r-fel vonulás alkalmiib ól ősszponto sitott csendőrsé gröl 20 felvétel kapható darabon­ kint 30 garasért. A lap belsö politika i szinezel ü kőzlemé nyeket is tarta l ­ m a z , ezek m i nket n e m érdekelnek.

Dúsgazdag bánya rt tapasztalás Melyböf sok ember életkillcset 6s.

.,

•

Petöfi.

1 929 ianuÁr 1 0.

CSENDŐRSÉGI Li\POK

KÜLFÖLDI CSENDŐRSÉGEK A

jugoszláv csendőrség. (3 1 . közlemény).

i\z a ) a latti esetben a z esetleges szükséges boncolás elvégzése után a csendőrtiszt a ho lttest eltemetését rendeli el. H a a halált öngyi lkosság okozta, a bizottság köteles megáll apitani, mi lyen okokból követtetett el az öngyi lkosság. Ezen megál lapitások eredményét a jegyzökönyv végén kel l feltiintetni, az orvosnak pedig a saját véleményezésében fel kell tüntetnie ; hogy a hol ttest boncolása szükséges-e, vagy nem. Ha a halál kéts2gtelenül saját hibából következett be, az a) pont alatti módon rende ltetik el a ho lttest eltemetése. H a a bizottság megállapitja vagy kétség merül fej, hogy a h a J á l t más hibája okozta , erröl é rtesitendö az ille­ tékes nyomozó hatóság, hogy a szükséges nyomozást meg­ inditsa. i\ bizottság jegyzökőnyve a következőket tartalmazza : 1 . K inek a meghagyására vezettetik nyomnás. 2. H o l é s mely napon vétetett f e l a jegyzőkönyv. 3 . M i a ny::>mozás tárgy a . 4. K ik a bizottság tagj ai. 5. fl tett leirása, a h ::> lttest áll ása. 6. Mibe van a h o l ttest felöltözve. 7. Hogyan okoz­ tatott a halál. 8. i\ hol ttestnzl talált tárgy ak. 9. K i álla­ pitotta meg a hal :;tt személyazonosságát. 10. fl tanuk Id­ hal lgatása. 1 1 . fl bizottság véleménye . 1 2 . i\ bizottsági tagok alái rása. Ezen jegyzökönyvhöz az orvos véleménY2 csatoltatik. A jegyzőkönyv a dandárparancsnokhoz terjesz­ tendő fel. 19. A cselldőrségi alfiszfek képzeltségi! és fiszt lliselőklié val6

/úllevezése.

Ez a ha dsereg megszervezéséről szóló törvénnyel sza­ b á lyoztatott. 20. A cselldőrők Ilősülése. I deiglenesen a hadügyi és tengerészeti m i niszter rende­ letével szabá lyoztatott. 2/.

A eSl'llrlőrs,�gi is/w/ák .

A csendőrség i iskolák a következők : a ) csendőrség i elő­ készitő iskolák ; b ) j á rőrvezetői iskolák ; c) i\ csendőrség altiszti isk o láj a ; d ) tanfolyamok csendőrtisztek számára. Csendőrségi e l őkészitő iskolák és járőrvezetői iskolák a dandároknál tartatnak. Ezen iskolák müködési programmját, va lamint egyes tanfolyamok i dőtartamát külön rendeletekkel szabályozzák. i\ csendőrség altiszti iskolája az 1920 feb ruár l -é n kelt csen dőrségi altiszti iskola megszervezéséről szóló F . G y . O. 102 . 039 számu szabályzat a lapján alakult. 22. Jelentkezések.

Olyan helységekben, ahol csendőrörs van s ha helyben nincsen katonai á l lomásparancsnokság, az örspa rancsnok kö­ t�les előlj áróinál személyesen jelentkezni, ha azok az örs­ ál lomásra érkeznek. Az örsparancsnok azokn á l a tiszteknél is j e lentkezni tartozik, akik magán vagy szolgálati ügyben az illető helyre j önnek. Ha az örsparancsnok távol van, helyettese je lent!lez ik, ha ez is távol van, akkor a legidösebb csendőr, aId az örsön van . i\ kerületi és jár ási e lőlj árók és azok helyetteseinek a belügym iniszter és a tartományi kormányzatok képviselői-

l

53

nek megérkezésekor a csendőrörs parancsnoka ( annak távol­ létében helyettese) köteles azoknak bemutatkozni. Az örs ujonna n kineve zett paranc snoka a szolgá lat át­ vétele után az összes helybel i hatóság ok előljáró inak be­ mutatk ozni köteles .

TÖRVÉNY a csendörségi nyugdíjalapról. ( K ihi rdettetett 1922 febru á r 18-án. Közzététetett a hivatalos lap ( Szluzsbene Novine) 1922 ápri lis l -én megjelent 75. számában.) I. RÉSZ. ÁlfallÍllos relldelkezésC'k.

1 . A csendőrök és családjaik biztositására .Csendőrségi nyugdijalap« állittatik fel. 2. Ezen alap célj a az, hogy a csendőröket alkalmatlan­ ságuk és öregségük esetére, a csendőrök elhalálozása után pedig csa l ádjukat segitse. 3. i\z a l a p vagyona : aj A csendőrök havi hozzáj árulása i . b J i\ fizetés é s a szolgálati pótdij emelése az előlép­ tetés vagy a meguj itott idő első hónapjára. ej Az egész összeg, melyet a csendőrök a .Rokkantsági alap«-b a ( I nvalidszki Fond) helyeztek el 1919 január 1. óta mostanáig. ri J Önkéntes adományok és alapitványok. ej Ezen al ap készpénzének és ingatlan vagyonán3k jövedelme. 4. Az alap az á llam felügyelete alatt áll, amit az állam nevében a hadügy i és tengerészeti miniszter gyakorol. Az alap készpénze az i\lapok Igazgatóságának (Uprava Fondova) adatik át megőrzésre. 5. 1\ szerbek, horvátok és szlovénok királysága össz�s csendőreinek, ténylegeseknek és nyugdij asoknak j oga és kö­ telessége ezen a lapba hozzájárulás::>kat befizetni. A hozzájárulás a fizetésnek és a szolgálati pótdijnak, i l letve a nyugdij nak 3 0 0 - át teszi ki, a befizetés havi rész­ letekben történik. 6. i\ csendőröknek és családjaiknak ezen alapból való segitése a következő címeken történik : aj A csendőrök nyugctijai. /J J özvegyi nyugdijak. rJ A gyermekek eltartása. ri J

eJ 7. aj

bJ niszter tart.

c)

Egyszer s m i ndenkori s�gély és A temetkezési költség . Semmiféle segélyt ezen alapból nem élvezhet : Aki a j ugoszláv á llampolgársági kötelékből kilép. Aki idegen á l lamban a hadügyi és tengerészeti mijóváhagy ása nélkül telepszik meg, visszatéré séig. Aki állami szolgál atba lép, amedd ig e szolgál ata

ri J

Akit büncse lekmén y, becsületbe vágó cselekmény vagy kihágá s miatt elitélte k, tekinte t nélkül a büntet endő cselek­ mény termé szetér e, 6 hónap n á l hossza bb ideig tarto szabadságvesz tés büntetésre itéttek el. .. . ­ a csendofSeg e J Aki a kötele ző idő leszo lgálas a után be'l való továb bi szolg álatró l saját akara tából mond le

I) Aki szökést követ e l . miat t �lbog J Aki a csend örség ből rossz maga visel et

csáttalik é s It) Akit saját kérésére a csend őrség töl elboc sátan ak. 8. Mind en havi segél y ezen a lapbó l egész dinár okban adatik ki. i\ tört, mely a parak !!t képvi seli, ha több�t

t és leslűlelünk dicsőségét szolgálják ! Használjuk a csendörségi emlékalap levelezölapjaít I Művésziek, olcsók ! Hőseink emléké

1 929 j A n u 4 r 1 0.

CSE N D ö R S É G I LAPOK

tesz

ki

nem

kell

50

paranal.

figUclembe

Am e d d i g

9.

egész

din�rba

venni .

a

csendőr

számittatik,

tényleges

különben

szolgálatot

teljesit,

sem neki. s�m csa ládj ának ezen alapból semmiféle segélyre joga

n i ncs.

10.

Csendör

a l tisztek.

név

alatt II.

10

A

évi

nyugdij ra

cS2ndörségi

való

a

ért2tnek.

csendörségi

RÉSZ.

.-1 (S('lldörök

11.

törvényb2t1

közleg�nyek

és

káplárok

cun

1I.1'u!!tli;órtíl.

jogot

szolgálat

a

után

csendör

nyeri.

a

befejezett

melyek

közül

az

utolsó ö t évnek megszakitás nélküli sz�lgálatnak k e l l lennie.

A szolgálati évekbe a próbacsendöri énk i s beszámittatnak. évek

12 . A csendör nyugd i j a a csenciörségb2n töltött szolgálati száma

és

utolsó

szerint

nagysága

fizetés2nek

határoztatik

és

meg,

szolgálat i

ugy

hogy

pótdij�nak

a

kitöl tött

10 é v i szolgálat után a fizet2s és szo l g á l a t i pótdij

teszi

ki

a

nyugdij A

nyugdij

3 0 0 -k a l kitöltött

fejében egész

és

m i n den

további

növekszik. 30

utolsó

évi

szolgálat

szolgálati

után

fizetését és

a

szolgál ati

'40 0'0-át évvel

csendör

pót d i j á t

a

nyugdij

kapja.

töltött

háborus

évek

a

cspndör

b a l k á n i é s európai ezen törvény 15.

A

hónapi

esetben

A

szolgálat

szolgálatban

p2dig

16.

nem

telt

számit.

szabadságon

nem számittatik b e

a

olyan

csendörségtöl

tetik,

a

vagy

s

késöbb az

Az

s később

olyan

aki a

akik

a csendőrség i

abból

évnek ; töltött

miatt

csendőrségbe

aki

egyszer

és

elött

nyugd i j á t

sem

i d ő,

ha

nélkü l ,

nyugdij

b;,Jcsáttatik ujból

fe lvé ­

eltöltött ezen

m i ndenkorra

i dö

törvény

vett�

szolgálatba visszatér - az a z

személyi ,

sem

csal á d i

nyugdijra

19. Saját kérelmére a csen dör nyugdij azható : a)

a csendőrség i szolgálat 55. életévét betöltött e.

b)

20.

H ivatalb ól

vagy

ha

szakitás 21.

60.

nélkü l

Ha

az

egy

évét

kitöltötte,

nyugd ijazhat ó

sze l l em i leg é letévét

30.

a

szo l g á l atra

betőltö tte évig

előbb i

a

nem

vagy

szaka sz

cse.ndő r :

fe!

i dö ,

b)

a)

nézve.

amikor

amikor

ha

betegs ég

pontj a

m i att

válik ;

szolgi latot. alapj án

meg­

nyug ­

dijazo tt csendőrők megg yógyu lnak, vissza térhet nek a őrség i szolg álatba , h a arra alkalm asak.

csen d ­

való

alkal­

22.

A

m asság át

�

csend őrnek

vagy

a

továb bi

a l kabna tlansá gát

szolgá latra

csaki s

az

a

hadseregbe l i

fel lvizsg áló-b izottság hivat ott megá llapit ani, melyt12k terü­ leten a nak a csend őrdan dárna k a tőrzs e van, amely ikben � a csendor szol gála tot telj� it. ..

23 .

szolgálat

válik,

a

nyugdijra

kérelmére,

felhozottak

A

csendőr

27.

A

nyugdij azott

bérre

is

való

dijmil

igénye

a

nyugdija

van.

lakbér

A

520

évi

A

160

tényleges

napj ától

lakbér

a

tesz

a lakbér é v i

arányl agos

a

szakasza

nem

tőrvény

nyug­

19. sza­

cs2t1dörségi

kezdődik .

n y u g d i j :lI1

nyugdij

meg :

d i n árt

ezen

töltőtt

alkalmat­

13.

csendőr

a

az

csendőrnel<

dinárnál

drágaság ra

a

ál lapittatik

d i n á r n y i nyug d i j n á l

hogy

kivéve

részben

törvény

miatt

fe l m e ntése

kővetkezöképen

ezen

esetét.

26.

alól

az

alkalmatlanság

díj azható saj át

gálat

teljesitésében

nem

be

szol­

kivül

nagysága

lak ­

szer i n t

600 d i n árnyí n y u g ­

évi

ki,

m inden

további

200

40 dinárral riövekszik. ugy

semmiesetre drágaság i

sem

lehet

pótlékot

kap

nagyobb. a

nyug­

dij ás cseíl dőr, u g y , m i n t a többi nyugdij azott á l lami

alkal­

mazottak, a z á l l a m i p o l g á r i és katon ai a lkalmazottak, n y u g ­

d i j a sok

drágasági

pótlékáról

g ) pontj a szerint.

-

28.

A

csendörnek

megszünik

az

eun

azonkivül

a

7.

a

17.

tőrvény

nyugdijra

törvény

még

szóló

és

lakbérre

szakaszában

következő

szakaszá­ való

j og a

felsorolt

esetekben :

a)

okok­

amikor

nyugdij azott csendőr nem tesz eleget a behivásnak az 21.

megh a l .

szakasza

értplmében,

III.

és

b)

ha

a

a

ezen

n y u g d i j azott

RÉSZ.

A

29.

nyugdijra

özvegyének következö ha

i de j e

férj

kőzben

c)

ha

30.

a

ha

ideje

a

özvegyi sZ2rinti

történt,

nyugdij utolsó

ha

az

és

léptek

nem

l e g a lább

kivéve

d)

van

h a l á la

tényleges

férj

házasságkőtés

h a l á lesetet ;

j og a

annakelötte

i d e j én

e l ött

csendőr

férjének

v�gy

hal ála

Az

szerzett

nyugd i j ra

történt

együttélt. g á l ati

a l att

a)

h á z asságkőtésük

évesnél ; a

alapból

eS2tekben :

szol g á l a t i

b)

ezen

j ogot

volt

a

szolgálat halála

elhalt

fizetésén e k

férj és

a

pedig

csendőrségi

házasságra ; i dősébb

hárem

férje

után

55

hónappal

t e l j esítése

idején

tény l\?g2s szolgálati

vele szol­ pót­

dij ának összege sZ2rint á llapittatik meg és pedi g : 1 200-1400

nyugdij, 800 d i n á r, 1 400-1800 dinárig özv. 1000 d i n á r , 1800-21J00 d i n á r i g őzv. nyugdij , 1 200 d inár, 2400-3000 d i ná r i g özv. n y u g d i j . HOO d i ná r . d i n árig

özv.

nyug d í j ,

( Fo l]Jtatjuk.)

testi­

alkalm atlann á

telj esitett a)

és

a

szolgá latot

hat

melyre i lyen módon ki l e U elégitv2, nem számit be a szo l ­ gálati évekbe,

ha

kaszában

a

csen dörségi

e l l enkezö

a személyi

hibái

elbocsátás

csendőrnek,

értelmében

ha

és pedig megszakitás

nem számittatik b e a szolgálati évekbe. 18.

éve,

betegségben

csendörnek,

csendörségben

47. szakasza

csendörökre,

egész

a szolgálati évekbe

szempontjábó l . Az

a

ut�lsó

el,

egy éve t vagy többet tesz ki

17.

azokra

szer i n t fognak nyugdijazta t n i .

csendörségi

idö

s

háborura

évi

Részbeni

törvény

csendőrségnél

10

szerint jogosult.

14.

nyug d i j ába kétszeres2n számitanak. Ez vonatkozik az e l m u l t

leg

lanná

bói.

A

A

csendör,

1 3 . A csendör nyugd i j a semmiesetre sem lehet kisebb évi

480 dinárnál.

el

25.

.A bünü g y i e l j árás alatt á l l ó csend ör nem nyug dlJ azha to addi g. amig bünü gyén ek letár gyal ása vége tt nem ér. . 24. Tekmtet nélk ül a csendőrség szol gála tába n eltő l­ . .. e t � tt Idor a csendőr t el j es fize tésé nek és szol gála ti pót­ : dlJa nak osszege erej éig terj ed ő nyu gdi j ra tart hat igén yt, ha v alam ely a szo lgal at telj esit ése kőz ben kap ott sérü lés . foly tan, vag y a szo lgál at mia tt, m i n d enn emü mun kár a a l k a l ­ matla nná válik .

T Á R O G AT Ó t! legkönnyebb fuvó hangszer l Saját találmány I

Ovakodás ulánzatoktól J mert mmd mf'lyek n 'm gyáramh61 erednek. silány. külföldön készül után· zalok. Hegedük, Trombiták. Harmonika é s 870 összes httngsurek és hurok legfinomabb kivitel· ben szóllilja ez

ELS Ö MAGYAR HANGSZERGYÁR STOWASSER ki�� 'i��·ri á

Budapest, II., Lánchíd u.

5.

6

KivánaIra árjegyzék bérmentve .

Az egyedüli magyar haDgszer�yár az országbaD, (sendöröknek kedvezményes reszletfize. és

,

,

IROGEPEK Eladás, sere ét I. c. : � : szaksze ru lavltomu hely. Budapesi,

I

V., AlkohaánJ'u,

31.

az ósszes rends z rüek g"ra nciá � _ hze tesl val, kedv ezo felté lele kke l.

ENERGIA

Vilmos csásdr-út sarok.

irógép és i rodh felszer elés í váll alat.

Teleloa : Automata 1 4 1

05.

1 929 január 10.

CSENDORSÉGI LAPOK

HIREK

55

csos a Népszövetségi Ligák jelentőségéről értekezik. A Szemle első

--- ----

felét

a

világpolitika

legérdekesebb

aktualitásáról,

a

Ketlog -pafdumról szóló kimeTitő és részletes értekezés zárja

I

KISS SÁ NDOR

Vitéz

be.

I

öl'na�y

munkául

bajtárstól kell örök bucsut vennünk, mint amilyen bajtársunk örnagy

Sálldor

volt.

Aki

egyedül

csak

szelid,

halk szerénységéve l, örök komolyságával, kristá lytiszta, igaz emberi jóin dulatával, hal lgatag, de rendithetetlen, p i l l anatra sem ernyedö munkásságával érle e l az e lőljárók megbecsülését s

a

bajtársak

tiszteletét

sorába tartozott,

mert

és

szeretetét.

senkinek

nem

Az

igaz

ártott,

emberek

segitett

azon,

akin segithebett s a munkát ma'g á:'! rt a h ivatásért, magáért a munkáért Nyilt,

végezte

egyenes,

má,ban

értékes,

bajtárs

és

az

utols'ó

becsület
mtnt

a

pillanatig,

meleg

férfi

volt,

testü1et

amig ereje

s�ivü,

egész

aki

értékes

mint

birta.

élettartal­

ember,

munkása,

mint

tökéletes'en

áHotta meg helyét. Nemesvel'etü, tiszta j e llemet kellett vde e ltemetnünk. Sorsa

különben

is

oly

tragikus

volt,

ami

a

hozzá

hasonló embereknek a v,égzet különös j átéka folytán gyak­ ran

jut

osztályrészül.

tő1e a halál most már A

Alig

teljesen

állomásozó

bel ügyminisztérium teljes számban

nejét

elragadta

parancsnoksága

csak nem

s zeretett

teljes

jelent

részv,é ttel,

kir.

Józse! t ábornokkal, a

Fischer

osztá lyából

alatt

tábornokkal, a m.

osztályának

amikor

vették,

e lhatározással döbbenetes

és

b.

a

vezetőjével

v,ett részt a temetésen.

fakadtak,

legénysége

VI.

és

reren c

Schill

csendőrség felri.igyelőjével

hirét

hogy

árván maradt .

állott vidéki tisztikar

nak

éve,

két apró gyermeke a ljlj éves apa elhunytával

s

Budapesten

ny,ekre

két

az

az

örsök

számban,

meg

a

iga.

fáj dalommal

halá lá­

szolgá latmentes

spontán

sirnál ;

élen

A l árendeltjei köny­

parancsnokuk

tiszt

és

egyöntetü

és

á tlott

legénység a

koporsó

mel lett : ime egy tragikus emberi sors z áróakkordja, amely­ nél szebb, harmónikusabb é s megtisztelöbb végtisztesség em­ bert nem

kutatásokhoz

a tudományos

szolgál,

az

állandó

valósággal forrás­ van

ropatokban

lefektetve. A

szerkesztőbizottság elnöke Gratz Gusztáv ny. kü lügymini szter,

a szivbe markol, de killönösen fájdalmasan kondul, ha olyan Kiss

Kü lügyi Szemlél1Qk legértékesebb és legmaradandóbb

része, mely

Megint bucsuznunk kellett . A lélekharang hangja mindig

vitéz

A

helyettese Eöttevél1yi Olivér ny.

főispán, főszerkesztője Hor­

vátlz Jellö egyetemi tanár, mig felelős szerkesztője Drucker

a

György,

Magyar

KülUgyi

Társaság

sajtótitkára.

Szer­

kesztőség és kiadóhivatal Budapest, V., Országház, XI . kapu. Évi

e lőfizetési

Kapható

20

dij

mi nden

pengő,

nagyobb

egyes

szám

ára

pengő.

6

könyvkereskedésben.

Bajtársi összejővetel Budapesten : A budapesti csendőr­ laktanyában

lévő

tiszti

étkezde

és

háborut é s a forradalmakat erősen

kaszinó

helyiségei

a

megsinylették. Mindez­

ideig nem lehetett köitségfedezetet biztositani, hogy a tiszti étkezde megfe lelő áll apotba hozassék, most azonban a m. kir. Belügyminiszter

ur

az

étkezde

rendbehozatta, sőt azok

összes

helyiségeit fényesen

beosztásán is célszerü módositáso­

kat eszközö ltetett . A munkálatok bef2je�ése után, január 5-én volt az e lső baj tá'fSias összejövetel az átalakitott szép helyi­ ségekben, amelyen Schill rerellc tábornok, a m. kir. csend­ őrség felügyelőjén,ek vezetésével az egész budapesti tisztikar csalá dtagjaival együtt tiszt

vi dékről

kötött

is

felrándult

összejövetel

legjobb

megjelent,

az

hangulatbam

az

összejöveteire sok

Budapestre.

igazi

telt

sőt

el

A

tánccal

bajtársiasság és

csak

egybe­

jegyében

az éjfél

·s

a

utáni órák­

ban ért véget.

llgyonlőtte a járörvezetöjét. F. hó lj-én 1 1 órakor Eredics J ózse! őrmester és BIlitás Józse! csendőrből álló szentgyörgy­ völgyi

örsbe li

járőr

Nemesnép

községben

betért

az egyik

korcsmába, ott italt fogyasztott s ittas állapotban a korcs­ mából kijö vet Bujtás csendőr Eredics őrmestert sziven lőtte, ki a helyszi.nen meghaLt. Bujtás csen dőr tettének elkövetése után a köze li és e l fogták.

er dőbe m:m ekült, ahol később lefegyverezték

Az ügy kivizsgálása fol yik és nincs kétségünk

az iránt, hogy Az alkohol eme észretériti e

érhet.

az

itélet

a

szörnyü

tetthez

ujabb gonClsztette talán

szenvedély

Feyyverh asználat.

méltó

l esz.

végre mégis csak

rabjait.

Gerse

Józse!

őrmestert

f.

hó

1-én

Katonai multja tündöklő lapokból áll. Ennek az utjának

szolgá laton kivül Kecel községben rodor Antal ottani lakos

kU,ométerkövei : a vasikorona rend 3. osztá lya, a tiszti ezUst

zsebkéssel megtámadta. mire Gecse őrmester kardjával neve­

vitézségi érem, a kétszer adományozott 3 . osztályu katonai

érdemkereszt

kardokkal,

a

kétszer

adományozott

ezüst

és

bronz katonai érdemrend kard:1kkal, a Károly csapatke n szt.

zetten 20 napon fel ü l gyógyuló sérülést ejtett. Fodor Antalt a kalocsai érseki kórházban vették ápolás alá. A kivizsgálás folyik. R.

H áborus érdemeiért a vitézi rend tagjai sorába is felvették.

A csendőrség,nél 1921 november l -én véglegesitették, ahol haláláig hUs'éges és hasznos tagja maradt a testületnek . --. ....= .

-

Nagy

Pár tiszthelyettes a bprettyóujfalui vegyes örsön

az ottani vasutállomáson mint vasutügyeleti járőr teljesitett szolgálatot. GYl/rica Józse! furtai

lakost, ki részeg á llapot-

pr

Megjelent a Külügyi Szemle. A Magyar KUlügyi Társa­

ság kiadásában a Külügyi Szemre cimü külpolitikai, nemzet­ közi

jogi

és

v i l ággazdasági

most ha.gyta el teTjekelemben

( mintegy

n{)gye dévenMnt vél1yi

Ofivér,

folyóirat

1929 . januári

180 o l dal) a sajtót.

megjelenő

a KülUgyi

folyóirat

Társaság

első

Az

ügyvezető

irá nyitója,

Külpolitika és

2 1 n ök

a

nemzetközi

ről tőle megszokott alapossággal ny.

miniszter

teget i , harc

a

Horvá(h

Kü lügyi

parlamentárizmus

jog

eimen

értekezik,

e

L u k á cs

nemzetközi

, "

legfőbb György

ismerteti

mély

történelmi

Hal/tos nell1ér ny. ál lamtitkár a kö�épeurópai

tudással,

á l l amok gaz­

•

.

I} ,; _

AL �P I T VA :

_l" 5ZA L L l TÓ I

.

•

o

KO

�u. 5. KL OT I LDJ lA LOTA YÓ 8U DA PE §T, IV.,I.'z�k ��gyen.. . . .K.z:�.'!s

Rákóczi út 60.

dasági egymásraulaltságáról, Paikert Araios miniszteri taná-

r

-:,.. '

" . 11 '

királyi hangszergyár BUDAPEST

mig

..... i "

F-',.

+ ..�,'1 " '1- ,�+ t"" l., \

.

Világcég : Sternber,d

fej­

Jelli! egyetemi tanár a magyar szabadság­

diplomáciáját

.

, '. . .:,

kérdés­

válságát

" '. '

ÜÖ TV ÖS . ' . t f( S I E R tS1I89, Ó� . R= ÁSL,OMZ !oV ÁR-

Eötte ­

ki eglJben

Szemle

"' ..

.

:,:,,:":; . - C5. é)K IR. UO \l.

alelnöke pro­

grammot ad, G ra tz Gusztáv ny. kiiliigyminiszt2r, miaJt szerkesztőbi zottsá'gi

.d

. " . '_

egyelőre

számában

5.. ". ..J1G.'f '' ''-f. : , : �h�NOS '�

. . . •... .

száma

rendkivül váltClzatos tartalommal és vaskos

� •

•

-

Képes árjegyzéok ingyen

.

J

< G I LA PO K C SE N D Ö R S E _� _ _ _ _ _ _ _ __ _

6

_ 5

__

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __

ban botrányt okozott, fclszólitotta, hogy botrányt keltő visel­ ked sét hagyja abba, m i rc nevezett ahelyett, h ogy engedel­ lévő

meskedett volna, megragadta a tiszthelyettzs balkarján azt

s

karabélyát

szuronnyal

feltüzőtt

a

rántva

felé

maga

A ki­

Sérülése könnyebb természetü.

homlokát m.:!gsebezte. I'izsgálás folyik.

HOfl'lÍrl!

öngyilkosság.

örsbeli

sárbogárdi

I.

Jdl/os

a z örslaktanyaba n karabélyavai szá­

csendőr mult hó 27-én

öngyi lk:Jsság kivizsgalása

Az

j ába lött és azonnal meghalt. folyik.

é� kritikai folyóirat kiadási elökészü­ olvasóinkat. A lap elsö száma mult évi

társadalmi

iro d a l m i ,

letéről értesitetlük

Vl'árl' AI/dor szerkesztésében megjelent.

15-én

december hó

A lap szerkesztöjének irodalmi biztositék

elegendő

is

a

amit

azért

kapnak

értéket

példányt teljesen

a

benne.

A

gyum2keknek

k i á l l í tása

kiadóhivatal :

és

félévre 5.'10

P,

negyedévre 2.80

i z léses,

takarékpénztári

a

VII.,

Budapest,

Sip-utea

39.760.

csekkszámla :

Előléptek : A m. kir. blldapesti

"1olnár ,j1ihá/.1' csendör.

_.

A

m.

igen

lap

a

maradó

kitöltse.

módon

előfi zetési 10

évre

P.

ára

Kül­

Szerkesztőség

oldal.

16

terjedelme

irodalom,

üresen

15-én,

egész

köl ­

megtalálju k

is

Altalában

P,

regény,

a

müvészet,

kritikáját

és

szellem

és

költőink

legjobb

otthonban

1 -2n

hónap

minden

Megjelenik

a

szórakoztató

szinesen,

szépen,

félórákat

valót,

csa l á d i

a

hogy

de

tarkitják.

képek

szöveget

arra,

szépiroda lJm :

a

ismertetö

képzőmüvészet

alkalmas

seje,

főszerepet,

a

tartalom

a

lap­

született

frissen

A

hoznak.

ál dozatért,

csekély

igen

aránylag

az

komoly

olvasói

lap

a

hJgy

Természetesen

kielégiti. viszi

rangj a, tehetsége önmagában

várak:Jzásunkat

át1apozva,

teményeit,

arra,

e lőfizetéséV21

lap

elbeszélés szinház,

a .Magyar Otthon« c. szép­

12. számában

Lapunk mult évi

első és második száma.

Otthon«

.Magyar

Megjelent a

szám.

3.

Posta­

I . kerületben ';rmcs{erré: kir.

P2csi

I V . kerületben

órmesferré : -'1egyer O l'Ö"!<1' csendőr. - A m. k i r . debreceni V I . kerü letben

törzsörmesrerré : KO l'ács

Józse!

I.

és

Képiró

László őrmesterek. Ormesferri: Szentmiklósi Péfer, Moll!ár AI/fal, Dá,'id Oábor, Va!{l' L:Jjos, Balla FereI/C, Demeter Ferenc, Ral/fal Sándor, OÖl1l'zi Anfal és Szafmári Lajos csendőrök.

A

m. kir.

budapesti I . kerületben Cs. Km'ács János törzsőrmester Pil/fér Máriával Cegl{!den, pUéz Várhelyi Istvál/ törzsőrmester Tóth Aláriával Jász­ dózsán. - A m . kir. székesfehérvári I I . kerületben Szőke AI/fal tiszthelyettes Bubemik Jl/liával Györszentivá n köz ­ Házasságot kötöttek :

�ghen.

-

Is h 'áll

A

örmester

községben. tiszthelyettes .HolltJr

A m.

mester

m.

Tóth

szomhathelyi

Juliannál'al

A m. kir.

Blesz

Vendel

kir.

kir.

őrmester Balogh

Rozália

őrm2Ster

debrecen i

Sisilla

p2csi

VI.

Máriával

III.

kerületben

Bogyiszló

I V . kerületben

AmáliáFal

Oombos kerületb en

Török

( Sopron

m.)

Tókos 16110.1

Mecseksza bolcson,

Rozáliával

H e tesen.

Ká/mál/di Kálmáll

N y irábrány ban

Karolil/(i" al Kisvár dán.

és

Bal/kó

őr­

L(fios

�

évfo lyam unk

mellékelj ük.

tarta lomj egyz ékét

mai

SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Cikket nemcsak a csendőrség tagjaitól, hanem bár­ kitől eliogadunk s azt közlés esetén megfelelően hono­ ráljuk. A lapunkban megjelent közlemények tulajdon­ jogát fenntartjuk, azokat tehát beleegyezésünk nélkül nem szabad utánnyomatni. - Kéziratokat nem adunk vissza. A közleményeket kérjük az ivnek csak az egyik oldalára, félhasábosan és irógéppel vagy könnyen olvas­ ható írással írni. Kéziratok sorsárol csak a szerkesz­ tői üzenetek között adunk választ, azért kérjük mindig megírni, hogy milyen jelige alatt válaszoljunk. - A szer­ kesztői üzenetekben mindenkinek válaszolunk, levelet nem irunk. Jeligéül kérjük kisebb helységek neveit vá­ lasztani, mert az azonos jeligékből származó félreérté­ seket csak igy lehet elkerülni. Ha jelige nincsen meg­ jelölve, az érdekelt nevének kEzdőbetüit és az állomás ­ helyét használjuk jeliege gyanánt. Közérdekü kérdé. sekre a "Csendőr Lekszikon" rovatban válaszolunk. Előfizetni csak legalább félévre lehet. A csendőrség tényleges és nyugállomány .. legénységi egyénei az elő­ fizetési ár felét fizetik. Az előfizetéseket kérjük ponto­ san megujitani, mert a felszólítás költségét külön fel­ számitjuk. - A nekünk saánt pénzküldeményeket kér­ jük a Nemzeti Hitelintézet Budapest-krisztinavárosi fiók­ jának (Budapest I., Krisztina kör..t 141) 1672. számu csekkszámlájára befizetni, a csekkre pedig feljel!'yezni, hogy a befizetés a Csendőrségi Lapok javára történt. A hozzánk intézett leveleket igy kell címezni : "A Csendőr­ ségi Lapok szerkesztőségének, Budapest I. ker., Vár, Országház utca 30. szám".

•

v

Tanulságos nyomozások. A legutóbbi időben surun be­ érkezett tanulságos nyomozásokból közölni fogj u k : S. P. tiszth., Szeged. - D. I . tiszth., Ózd. - B. M. tiszth., Pécsvárad. Esetleg közlzsre kerülnek : F. I. tiszth., Tőrök­ szentmiklós. - V. Gy. törm., Somogyszentmiklós. - B . r. J. őrm., T i b o l d d aróc. Nem V. liszth., Bonyhád. - M. J. őrm., Kunmadaras. - M. P . tiszth., közölhetök : Z. Ludány . - P . K. őrm., Sző n y . Remény. M e g k e l l v á r n i a , m i g a 28. életévét betőlti. Addig a nősül{!si kéreimét nem adhatj a be. K i vételt e tekin­ tetben tenni nem lehet. Kárpáti. A gazdászati tiszthelyettesekre i s vonatkozik az, hogy a parancsoknak e leget tenni kötelesek. H a tehát parancs a l a p j á n. történt, akbr. kötelező. Hegedil Harmonium Tárollstó csak itt 8. valódi C/,., ba/o,., Ha,.",onllca Clte,.a

összes henpszerek, legjobbak. csakis itt a gyárban kaphat6k. Múvés:.c. iesen javit. legjobb hurokat készit. Árjegyzeket ingyen küld

és az

MOGYORÓSSY GYULA

�;r. 8zab.

_-::--:::::-_----:___� hangszergyéra m.

Egyedüli magyar baogszergyár az országbao

BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI.ÚT

Csend6rségnek

részletfizetési

71.

kedvezmé.,y

_

A m . kir. honvéds 2g' 60 éves jubileum a a lkalmáb ól a I-Iadtörté n� ln: i Levéltár a régi honvéds égről müvészi levelező ­ l apokat keszlttetett. Az egyszinü ek ára darabJn kint 12 filJér a . s � ll1eseké 20 f i J l 2 r darab:1n kint. Megren delhetők a Had� tortene imi Levélt árnál ( B udapes t, I . , Bécsik apu-té r 4. ) . Kérelem . Somegy i Ernő villam: svezető keresi azt az e l ötte ismer etlen r �ndfo knat u csend 5rt, aki 1928. évi riJ­ vemher 1 2 -én 12 óra tájba n a Rott2 nbiJ ler-u tcába n a 27-es jelzésü vil lamos sal utaz·) tt s aki tanuj a volt a v i l l amJs {!s e y teherautó összeütközésének. Kéri, hogy eimé t vele kö­ . zolm sZlveskedjék. Buda pest , V U . , Dem binsz ky-u tca 52., I I I . 6 1 . sz. alá. Mul t

1 0. 92 1� �á�r� a n�u j� �9� �

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __

szám unkh oz

Fagyási bántalmak kezelése a kezeken és lábakon m utatkozik. Kezdődi k vőröes, l i l a ­ szinü foltokkal, e l hanyago'ás esetés kelevények támad­ hatnBk, A fagyási bán t a l m a k gyors eltüntetésére szolgál 3 liter meleg lábvizben feloldott jó evökanálnyi Szenl Rókus-só, m e lyben a fagyos leslrészt lefekvés elött ázlatjuk. Igen elönyös. h a a fagyos lábat könnyen msgm assziroz­ z u k egy kis va� e l i n nal, azulán jó meleg ruhával bela. karjuk. A fagyások megelőzésé re ajántatos a lábat jól megedzen i. E célból mindazok nak, akik lélen sokat á l l n ak egyhelyb en, nedves, sáros talajon, ajánlatos hete n ki n t. egyszer egy Szen I Rókus-Iábfürdöt venni. •

1 nagy csomag SZENT RÓKUS láb só 1 P 28 fill.

Kapható "gyógyszertárakban, drogériák ban.

,

1 929 j a nuár tO .

CSENDöRSÉGI LAPOK

Bácska, Vita, Várdomb, Előre, Monostor, H. B. cs. Válasz a leksz ikon rovatban. Főldreform. 1 . Az adók sorába tartozik az egyházi adó i s . A földreform során az örsnek j uttatott föld után az összes adókat az örs tagjainak ke l l fizetniök, ha tehát a templomépitéssel kapcsolatosan a földekre adót vetettek k i , ez alól a z örs sem zárkózhatik e l . 2 . Sulyba vett puskával. 3. Pontosan ugy a helyes, amint az emlitett mel lékletben látja, tartsa ahhoz magát. 4. A szóbeli engedély elegendö. 5. Fogalmunk sincs róla, de a körülmények teljes isme rete hi ányában nem is lehet. Különben is szolgálati ügy, az elöljárók döntését szolgálati uton maj d megismeri. Szabó Miklós csendőr, Nagycsere. Előfizetése a mult év végével j á r t le, addig rendezve volt. A szelvény t postán visszakü ldöttük. Németb Sándor II. csendőr Balatonfüred, Jankó Imre tőrm. lUgyő, Szabó János ny. tb. Devecser-ujtelep, Högye József őrm. Berekböszörmény. Előfizelésüket a beküldött 6 pengővel a folyó év végéig rendezték. Egy m. kir. csendőr. Min denkinek válaszolunk, csak annak nem, aki a nevét nem i r j a o da a levele alá. Igazság. Aki haragszik és aki erőszakosan, kihivóan hangoztatja, fitogtatja a maga igazát, hogy ezzel másokat bosszantson, - annak soha sincs igaza, m2g ha igaza van, akkor sem. Mások győngéi!, tévedéseit, gyarlóságait bizo­ nyos fokig elnézni okosabb és célravezetóbb , mint minden mákszemnyi igazságot firtatni és kőrömszakad tig hangoz·· tatni erőszakolni. Ennek a türelemnek természetese n csak addi g a határig szabad elmennie, � mig a mások s k � lö­ nősen amig a köz érdeke azt karosan meg nem erzl. Nagyon sok olyan apró emberi h i b a van, ami . senkinek sem árt, az i ly en esetekben a f� lfortyana s . csak kar ? s lehet. A számbajö vő hibákat, mulaszta sokat elnezm termesze tese,n nem szabad, de i ly enkor sem a személye s hercehur c.a . utJ at kell választa ni, hanem az illetékes magasab b hatosagh oz kell fordulni feljelenté sseL Fejér 1\ndrás tb., Szigetv ár. Előfizet ését a jövő év auguszt us hó végéig rendezt e. .. Közg azdálko dás. H iába főz akármi lyen jól i s az o r� ­ főzönö h a tiszliele tlen és megbiz hatatla n, akkor a laktan ya­ ban n'incs helye. Semmi képen .sem kivá � atos, hogy egy rosszin dulatu i degenn ek bepilla ntast enged junk az ors belso é letébe, mert egy pletyk a és hazudo z ? fözönö felbor.i.t�.atl a a leg harmo nikusa bb örs nyuga lmát IS . tp p' e� . .a fozono k azok a k ivételes polgá ri egyén ek, a.k1k .az orsoko n
57

.. �rdi LászlÓ . ny. őr � . . Óbuda (gázgyár ). Előfizeté sét a be­ kuldott 4 pengöve i f. eVl augusztu s hó végéig rendezte . Franek �yula m : kir. rendőrs égi biv. tiszt. Január l - vel a lapot Clmere meg In dJtottuk. Alapsza bályaink értelméb en a legrövideb b "löfizetési idötartam fél év, még 3 pzngő be­ küt dését kérjük. Örs, Ercsi. Egész évfolyam ot pótolni nem tudunk. 1926ból tartalékp éldányok nincsene k. Szenved ély. Ha még azt irta vQlna, hogy az oceánt . atugrani lehetetlz n, azt alái rjuk . De hogy a dohányzá sról . temonda nI leh"tetle n, az mesebesz ed. Irja, hogy megprób álta a fl lko � ont, m� gpróbált a a csökkentés utján vató leszokás t, megpro � alt . mInden csalafInt aságot, amivel állitólag ettöl a . s abadul ni leh et. szenv� delytol Öszintén sajnáljuk azért az . � . . a mko energla pazarlas� rt, amIt Ine � len2S szerekre és a maga � ' ara e�eszen becsapas slkertelen ul aldozott. Higyje el, hogy talan mIndenki t b2 tud c � 3pni az ember, csa� saját magát . nem . Ha kom .Jlyan menekul m akar a szenvedel y rabságáb ól ajánl � nk egy tökéletesen megbizha tó és kétségtele n sjkerr � . vezeto szert : az akaratot. Dz az aztán férfias legyen. Látogatás . Rövidebb időre szóló utlevelet abban az esetben i s kaphat, h a a z optát ási ügyét még nem intézték el. Helyesirás . A Magyar Tudomány os Akadémia össze­ álli totta »A magyar nyelv helyesirási szabályait«, ezt a füzete t bármelyik könyvkeresk edésben megkapja 1 pengöért. Nagyon okosan teszi , ha megveszi, mert a helyesirás sza­ bályainak ismerete nélkül teljes értékre sem a szolgálatában , sem a magánéletében emelkedni nem tud. Keresetképtelen. Olvassa e l lapunk mult évi 8. számában » Val tásadó« jeli gére küldött üzenetünket. Próbacsendőr. Névtelen levé lre nem válaszolunk. Szabolcs. 1 . Csak augusztus-szeptember hónapokban jelentkezhetik. Tudomásunk szerint a mostani évfolyam a z utolsó, amelyik még bejuthat, mert fokozatosan meg akarják szüntetni. Jul iusban ujból érdeklődjék, akkor már biztosat tudunk mondani. 2. Olvassa e l lapunk 1925 . évi 1 2. számá­ nak 218. otdalán erre vonatkozólag közzétett tájékoztatást. Esztergomi szárny. Csak a 9. számból tudtunk küldeni. Jó hir. Önre is vonatkozik. Olvassa el az 1924. évi 9 . s�. Csendörségi Közlönyben m2gjelenL 120.377 ein. VI. c . 1924. sz. B . M. rendeletet, abban mindent megta lál, ami csak ehhez a kérdéshez tartozik. Levetében talált 8 filléres bé­ lyeget lapunk j avára bevételeztük. Hercegfalvai örs. Elfogyott. Ha meg tudjuk es2tleg szerezn i, elküldjük. Nyirábrányi őrs. 1925-ös évfolyambeli tartalékpéldány aink ni ncsenek. A másikat elküldöttük.

Csendörségí szállító !

OPERA ,

,

Khaki posztó, Loden, színtartó gyapju, a legerösebb

strapára, méterje Ugyanaz "Herkules Loden"

_

-

_

_

minöségben

Khaki kammgarn, szintartó, tiszta gyapju

Ugyanaz extra finomban -

-

-

Csend6rkalap-toll, valódi kakastoll, csak

-

-

-

- 16'SO P

-

- 1 9 '50 - IS'SO

-

- 25'60

-

39

év óta

és

fennálló

a

csendiírségnél

"

BUDAPEST, ANDRÁSSY-UT

20.

AZ OPERA MELLETT.

elismert

egyenruházati intézetében Budapest. VIII., Baross-tér 9.

a Keleti p.-udvar érkezési oldalán, a Baross-szoborral sze mben. :

"

S'SO "

M Á R E R Telefon

"

dupla, dus

kivitelb'''1 van raktáron. tollforgótokkal együtt

a

RUHAZATI VALLALAT

József 321 -78.

FIGYELEM I A legmesszebbmenó fizetési fellételek I Egyenruha-szeb6ságom és sapkamühelyem 8 he.lyszinen személyes szakképzett vezetéscm melJell működIk.

F é r f i és női ruházati cikkek, vásznak. selymek,

fehérnemüek,

szőnyegek

a

csend@rség tagjainak k é s z p é n z á r b a n,

8

h a v i r é s z l e t f i z e t é s re

SZ.

CSENDÖRSÉGI

58

hla :

itt-ott

ugynevezett

KALETSKY ZOLTÁN

portugál

Mindenütt épitl,ezés és terjeszkedés s hónapr ól-hóna pra, mintegy varázsla tra nőnek és teremne k a z uj városne gyedek. Bár sok és nagy gyára van, azok mégsem képesek a szük­

számba ­

egyedül i

az

Pauló

Sao

mivel

ségletet kielégiteni,

város s ez van hivatva ellátni produkt umaival az egész államot. Magas fekvésénél fogva nagyon kell'2l11es az éghajlata , bár a nyári hónapok alatt itt is sokat szen­ vednek az emberek a tropusi hőségtől. Az »Avenida Pau­ vehető ipari

pénzarisztokratái

tulajdonos ai.

ültetvények

hatalmas

a

és

állam

az

laknak

ítt

beépítve ;

van

villákkal

szegélyezv e s

van

pálmákka l

hosszában

egész

utcája ,

principál

a

lista«

már

látunk

csak

kisebb

»Characa«-kat.

vagy

olasz

zöldséggel és

telepeket,

Ezek

távolodik

ritkuLnak

mig

kis

száguldunk uj

keresztül.

telepes

ujra erdö a

aztán

szelik

buj a

hol

egy Itt

cédrusok

itt

már

és

a

a

bolgár

mi

a

csak

várost ker­

őserdőkön

ismét

melyen

csak

fürésztelep életet

pálya

első

kéményei

tör­

talá lunk.

hogy

és

az

mellett,

oszlopokká,

az

erdő

Megérkezünk

zajos

hevernek

deszkává

sokái.fJ

hatalmas

el

irtásokat,

szépségével.

maga

rendszerint

látják

már

néhol

szorgoskodik,

magasba.

átméröjü

végre

Látunk

az

vonat'Unk, annál jobban

a

kisebb faluba, tetnek

telepek,

Ök

hasonlitanak

tészeinkhez. Minél jobban e

ültetvényeket,

tulajdonosai

bevándoroltak.

gyümölccsel,

Saő-Paulót,

elhagyva

fe1é

Nyugat

ál lapotokat.

s

nyokat

Brazilián keresztül.

1 929 j anuár 1 0.

LAPOK

Nagy

ezeket

aztán

füré­

vagónba

rakva, mint épületfát a városba szállitsák. A vállalat angol

A szokásos autókorzókat is ítt tartják meg naponta. Kávé­ hüsítőt elfogyasztva a kért házai nem szórakozóhel yek ;

vezetést. Bár

vagy feketét, már is tovább kell mennünk, hogy az ujabban

erdők övezik, a fának, legyen az tüzi-, butor� vagy épületfa,

j ötteknek adjuk át helyünket.

mégis nagyon magas ára van. Ennek okát részben a hiányzó

Altalában itt nagy szenvedély a kávé fogyasztása, amely is

i degenekre

az

200 reisbe kerül,

átragad.

Egy

a

ott

cukor

csésze

kis áll

az

asztalon

kávé

jó

igazi s

tetszés

pénzcsoporté,

már

első

Saő

pillanatra

Paulót csak néhány

ség ekben

találjuk

saő-paulói

meg.

1000

állomáson

vizvezetéki

ismeretlen fogalom. Az erdők

A szépen bokat

berendezett mozgószinházakban

hozzák ;

szeretik

asztalánál

a

általában

fantasztikus

a

és

cow-boy

Rengeteg nincs Ez

nap,

itt

a hogy

nagy

sok veszti

szegény el.

munkás

is.

áruló

Uton-utfélen

Egy -egy

képviselet, meg­

nagy

molesztálják

m indennapos.

A

müvészetért

nem

igen

nagy

sulata. nem A

részében

Néha

sokáig

Mocca

zárva

jönnek

olasz

maradnak,

nincs

vagy

mi vel

városnegyed

látogatott.

van,

á l landó

spanyol

többnyire

lóversenypály ája

szinésztár­ a

is,

de

szinház.

ellenben

erősen

Verseny állományuk

nagy része európ1li nevelés. Van egy urLovas klubjuk is, a »Sociedade Hippica Paulista«, mely egyuttal Brazília legelőkelő bb klubja, ennek csak braziliai

állampol gár

lomaták, kik

lehet tagja,

tiszteletbeli

tagok.

megismerni

lósportju kat,

áll, tisztán

angol

gatottak

Délame rika

néhán y

s

számm al

A város, jedelmes

összes

Concour

államaí

a

dip­

közelebb ről

magas

nivón

verseny ei

láto­

képvise lve

vannak

Rio

de

Janeiro , szép

j átszóterekkel

van ellátva

állatok kal,

van

és

diszítve.

ter­

szakértelemmel vezetik. A sportn ak nagy hódoló i, egy -egy Tegatta- vagy futballversenyen sokszor 70-80 ezer ember is van. Lapja i termékenyek és o l vasottak. A kormá ny híva­ alos lapja, a z »Esta do de Saő-P aulo« , egyik e a leg­ )obbaknak, nagy olvasó közön ségge l, terjed eLme három szor ora, mint bárme lyik legna gyobb napila punké. Van OI3SZ, nen:et, fr�c ia, or.oSZ, ango l, sőt még magy ar lap is, mely »Del amerikai magyar ujság « eimen jelen ik meg hetenként egyszer.

�

�

De

lássuk

állapotokat, hihetetlen tül

most ismerjük

dol got

már meg

mesélnek.

ken

az az

orszá g

belse jében

»Int erio r«-t ,

uralk odó

mel yről

ann yi

Többször volt aika lmam Bra zilia belső terü lete it kere sz­ j árni s igy közelebbről megismerni az otta ni visz o�

és

azért csak

a

nagy

a

telepek,

vasut

kerül, nincs

értéke,

a

örülnek,

csakhogy

vasutvonalak faluk és

épülnek.

A

a

800

kb.

része még ma is

gyárak,

mentén

cédrus

mely

elszállitja,

csak közvetlenül

kezd telepes

ez

érin­

mentén

városok i s bevándorlók

munkához.

Brazilia belső területein alig van valami értéke a nek,

pár

száz De A

melyen

ember

telepes

trópusi

a

hogy

első saját

legyen

zivatarok

kedéseitőJ.

A

.lehogy

nagy

a

a

keze s

ahol

aki

oly

az

fákat

Augusztus

1zhet is

tud

körülbelül

aikalmas

helyén,

» R anchot«

meg védi

állatok

viharok

öt

a

kellemetlen­

azért kell

kiirtani,

által

kidöntött

fák

havában

kezdik

meg

termőföldet

félméter

egy

mely

erdei

álló

meg

összetákolt

helye,

föld­

erdöt

itt

kiirtani

által

fedett

»házat«. fákat

talpán,

földjének

gyawori

a z erdő irtását ott, A

a

körül

és

100 hold

söt

munkája,

esőitől

rancho

összenyomják előkésziteni.

legyen

területet,

lakását,

megépiti,

50,

Millreisért

50 négyzetméter

akar valaki

magasságban

magának

vágják

le

s

halomra döntve, két-három hónapon át száritják. December­ ben van

az

égetés

idej e ;

a

jól kiszáradt, halomra

döntött

fákat petróleummal öntik le s meggyujtják. A kiirtott terü­ let nagyságától és a fa mennyiségétől függ most már, az

hogy eltart.

égés

A

mennyi

ágakat

s

ültetnek.

kezdik

rizst Sehol

meg

(mind

emlékeztetö

a

voltak.

néha

összeszedik az

irtott

a

hetekig

is

megmaradt

területről,

hogy

A

legközele bbi

az

őstalaj

müvelését,

mely

müveletre szoritkozik. Elsőizben kapásnövény ) ,

gyökérnövé ny)

sem

láttam

kukoricát , mint ezeken nem

igénybe,

után

lehordják

kezdetleges kapálási kukoricát,

eső

vesz

azt.

Februárban

gonyára

idöt

legközelebl>i

megtisztitsák

Allat­

látszik rajta, hogy

élőfának

kivágja

hibátlan

nagyon kicsi ' része az, mely az erdőlep·te, lakatlan területe­

vastagabb

mint

és

volt

határ.ozottan

azoko n.

parkok kal

képeznek

Alkalmam

iskolát követve.

ugyanu gy

kertje gazdag on

mely

kivételt

legtöbbnyire

maradni.

rajonganak.

szinészek üres

azokat,

j áró­

Európai lIlÍ!ntára épült nagy színhilzuk, a »Teatro Municipal« az év

irtják

erdei

ki

járatlan,

vásárolni.

kelőket az utcai sorsjegyárusok. A hamisitványok utcai el­ adása

és

részét

a

Az

ember,

tetlen

lenne.

ne

gyorsan

keresetének

de

honoráJnak.

huzása

szeretne

dara­

kedvelik,

füttyszóval

sorsjegynek

mindenki

elhelyezve.

Legujabb

filmeket

sorsjegyeket

egy -két

szenvedély,

gazdagodni, sorsjegyen

különböző

a

filmeket

ideg izgató

sikerült jelenetet hangos tapssal és

van

akad

ki.

Millreisbe

pengöt

bár

európai

órai gyalo,glásra ös­

köbméter,

ha

a

tesz

Egy

szerint fogyasztható. Vizet nem szerviroznak, ha valakí meg­ mely

az

szállitó utban, részben pedig a z igen magas szállitási költ­

szomjazik, saját magát kell kiszolgálnia az állandóan csorgó csapnál,

láthatjuk

telepes, faluba

még

és

mandiokát néhány

olyan

a

babot,

(a

bur­

gyümölcsfát

hatalmas

növésü

a telepeken , bár müvelve egyáltalán befejezve az ültetési munkálat okat, vagy

városba

megy munkaalk almat keresni, hogy az aratásig megkeres se a kenyerét . Májusba n kezdődik a szüretelés. Kis termését elraktáro zva, most már hozzáfog a tisztítás hoz. Sarlószeru késsel ( »frica«) lemetszi az uj irtás kuszó növénye it, száradn i h a g y j a s m a j d ezt is

meggy ujtja.

fog és kezdi

Ha

most

terjesz kedni

az e gészet előlröl .

Az i l y

akar,

ismét

irtásho z

módon irtott terü­ leteket csak hosszu évek multán lehet ekével szántan i , mert a benmar adt gyökerek a szántás t megaka dályozz ák. Ezért

· 1 929

j a nuár t O .

CSENDÖRSÉGI LAPOK

a telepes csak k",vés földet tesz müvelhet övé . csak ann y 'l t t . amit maga s a családja képes megmunká lni. Tultermelé sre nem törekszik, mert utak h i á nyában ugy sem tudná ter­ méke it e �s z á l l itani. Valósá ggal ál latí módon él a telepes s csak neha, ha gyufara vagy sóra van szüksége, megy a városba, de hogy ezeket meg vehesse, kény t,elen itt néhány . heti munkára szegődni. B z i l i a i benszülött nem foglalbzik telepalapitá ssal, bár �� ott szule � et t az őser � ők föld}én, mégis i rtózik ann3k még . .. . . a k ? zelsegetol IS. Tobb erdei 'expediciómnak csak nagyon . ntkan volt benszü lött tagja, azt is nagyon meg kellett, . hogy flzessem, de szükségem volt Tá az utak' ismer�te m iaU. Az i nterior városai sem mon dhatók népeseknek, a lakosság nagy része keresk·e delemmel foglalkozik, össze­ vásárolj a a környék telepes'2inek felesleg·es termését s szál­ lit j a a partok felé. Utcáik rendetlellek, piszkosak és pJrosak. Teki nntettel a rossz és kevés utakra, az interiorban csak őszvéren vagy lóháton közlekednek. Az esős évszak beáll­ forgalom szünetel a tával - jun ius-j ulius - m i n den városok feJ .é . Az interior b 2 1sejében feküsznek a nagy ter­ jed elmü káv,é ültetvények, Brazília egyik legfontJsabb kere­ seti forrásának aranybány á i . Az ü l tetv,é nyek nagy része brazilia iak ke:oén van, de hatalmas ü ltetvény·e kkel rendel­ keznek a németek és angolok is. Egy-egy ilyen ültetvény horribilis tőkét képvisel, m ivel annak i rtásához a munkások százainak évekre terj edö munká j a szükség2s. A kávécserjék sorj ába vannak ültetve s csak a harmadik évben adnak termést. Nagy gondozást igényelnek : évente háromszor kell k a p á l n i s ugyanannyiszor tisztítani és ritkitani a cserjéket. Egy -egy i l yen ü ltetvény, mely nek terjedelme a 3-11 ezer h o l dat i s meghaladja, a munkások ezr,e it foglalkoztatj a. Bár rosszul fizetik a munkásokat, m i n d i g akadnak uj beván­ dorLók, kik kapnak az elsö fe lkinált alkalmon, kimennek a z ültetvények poklába, mert }oggal nevezhetjük p:>kolnak azt a h e ly,et, h o l regg"ltől késő esti g a n agy hőségben kénY 'be1enek éves szerződésüknek eleget tenni s verejtékkel d o lgozni. . A müvelt v i lágtól távol, h Jva csak erdei ösvényeken á t lehet j utni, vannak Brazilia korlátlan urainak - k i s ­ királyainak - birtok a i , a » Fazendák«. SJk regét mesélnek ezekről, h o l rabszolgamódra kezelik még ma is az ott dol­ gozó munkásokat. Az a munkás, aki egy i ly·en b i r tokosnak a hálójába kerül, lemóndhat még az életéről i s , mert leg­ több esetben vagy öngyi lkos lesz, vagy legyilkolják. Tulaj ­ donosaik rendszerint müveletlen, vérengző emberek, k i k ü g y ­ n öke ik á l t a l n a g y fizetéseket igérve, cs alják k i a munká­ sokat a vadonban fekvő birtokra, hol a b i rtokos saját fegyveres embereivel ( » Capangas«-ok) őrizteti őket. Az őröket rendszerint szökött fegyencekből s g y ilkosságért körözött, e lvetemült, mindenre kapható elemekből tobor.o zzák. Ezek ügyelnek fel a munkára is. H a egy munkás megelé­ gelte már a dolgot s távozn i akar, kifizetik neki a meg­ á l lapitott magas bért, az összeg erejéig aláir egy átvételi e lismervény t s látszólag szabadon engedik. Most következik e m i n den emberi mivoltukból kivetkőzött gazemberek g y ilkos munkáj a . Az egyedüli kivezető utra capangások lesznek k i küldve, hogy a m i t sem sejtő munkást, ki örül a szabad­ ságának, u tjában feltartóztassák, a nála levő nehezen szer­ zett keresetet elvegyék, őt pedig meggyilkolva az erdő suru­ jébe vonswlj ák, ahol a vadak még az éj folyamán el i s takaritj ák. Egyik braziliai forradalom idej,én, Parana á l lam erdei­ ben, alkalmam volt ·egy i lyen bi rtokra kerülnöm, hol a forradalmi csapat osztagának vezetőj e , egy capangás besu­ .gása révén tudomást szerzett arról, hogy a b i rtok tulaj­ donosa pár nappal az'előtt 18 munkást tétetett e l lá)) a lól, kiket aztán, bár csak foszlányokban, de meg talál tunk a

59

te �ep ől kiveze tő ösvény oldalá n, néhán y lépésn yire az erdő � melye ben . A csapa t paran csnok ának i ntézkedésére azonn al I : �ogtak a tulajd Jnost . Mikor kérdő re vonta borza lmas tet­ te: rt, azt felelte , h ogy a munká s:>k i degen ek voltak s a penzt, amit ekik adott, külföl dre vitték volna, azért ölette � .. meg oket ; Jobb, ha a brazi liai pénz brazili aiak kezébe n marad . ! ermész etes'2n a tiszt, egy Európ át is bejárt kultur ­ em �e , osszefo gatta a b i rtok hatvan capang ászát s véreng ző :. vezeru kkel együtt főbelöv ette őke!. A b i rtokJt kifoszt va min­ � e � mozga tható ingósá gaitól, távozá sa után felgyuj tatta az epulete ket. Bucsut mondtu nk a fazend ának ' mely , ki t u d'J a , . ta tl an d o l gozó há ny ar munká snak volt utolsó haj li� k a ? Nagyon ehéz a ilyen harami ákkal szembe n a törvény �. � . sZlgora v 1 elJarnl, mivel legtöbb ször hiányza nak a határoz ott � b l zonyltek ok. Beszéltem csendőr ökkel, kik azt mondtá k, hogy sok ese : b n kapnak felhivás t és parancs Jt i lyen ügyek ki­ � nyomoza sara, de az a legtöbb esetben nem vezet ered­ mény . ! örtént már több '2set - mondják , - h:>gy 8-10 �: . álló j árőrt kül dtek csendorb oi k i ilyen fazendák ra, de nyo­ muk veszett, soha 112m jöttek többé vissza. Tehetetlen ek velük szem)):m s legtöbbje nagy tőkéje révén, i lletékes he­ lyeken is, befolyássa l i s rendelkezi k, sőt sokat e l i s néznek nekik, mert ők látj ák e l terményeik kel a városok piacát. Vannak ugyan rendeletek, melyek előirják, hogy munkásoka t csak akkor vihetnek birtokaikra, ha évi fizetésüket előre deponálják a állampénztárn ál s kötelezik magukat, hogy � m mden munkast visszahoznak s átadnak a hatósági irodá­ nak, de csak a legritkább eS2tben fordulnak ehhez a módhoz, mert ez nagyJn sulyJsan érinten2 a büdzséjüket, az állam pedig képtelen hathatósan keresztül vinni rendeletét. Tehát még ma is élik világukat egy olyan országban, ah()l az egyenjoguságJt uton -utfélen hangoztatják s ahol mégis le­ gyi lkolnak embereket, akiknek egyedüli bünük az, hogy h iszékenyek és hogy a fazendákon akartak megélhetést találni. Az interior nagy része lakatlan, őserdőkkel bJritott terület, hol az 'e rdők monoton egyhanguságát csak néhol váltja fel egy-egy füvel boritott camps. Az i lyen tisztások közelében már mozgalmasabb élet folyik. Itt t2nyésztik a szarvasmarhák százezre it. A campi ál lattenyésztés tisztán csak a husipart van hivatva szo lgálni. Szarvasmarhái a fel­ frissités h i ánya m iatt kisnövésü, degenerált állatok, melyek még tejet sem adnak. Igavonásra a nagy;>bb növé�ii zebut használják, ez-ek igen erős állatok, nagy teherbiró ki?pes­ séggel. Egyesbe is fogatoljálj: őket, a pupra akasztott hám­ mal vagy j árommal. Erdei irtásoknál a nagyobb törzsek vontatására is ezeket használják. A campokon tenyésztett állatok n incsenek gJndozva, ott élnek évről-évre istálló és felügyelet nélkül. Sok pusztul e J közülök s tetemeik ott heve rnek mindaddig, mig a ragadozó madarak és egyéb á l latok e l nem hordják. Bár a marhák százezrei tenyésznek a campokon, az árak mégis igen magasak, ez is az utak hiányában és a magas szállítási dij akban találja magiJa­ rázatát. A ,kereskedő, k i a campon veszi meg az áll�mányt, alig (izet darabj á,ért 10-15 Millreist, de mig azokat a városig lehajtja és szállitja, 60-70 o o -át is elveszti. Uttalan utakon menetelnek hetekig , sőt hónapokig, terelőik az ott »caipeiro« néven ismert hajcsár;>k, cowbJY;Jk s megtörténik, hogy néha 1-2 hét is eltelik, mig vizet ihatnak Yagy legdőt találnak. Sokat szenvednek utközben a ragadozó vadaktól ( j aguár) is . .A vasutáHomásig, amig berakják öket, bizony nagy;Jn megcsappan az á l lomány. Amazonas á l l�mhan, az őserdők rengetegcitöJ határo h a épült a Szent Benedek-rendnek egy kolostora, mdyh;?z igen nagy kiterjedésü campok tartoznak. Brazi liai tartózkodás,1m idején utam egyszer ide vezetett. BcszéltQm a rend ottani

CSEN DöRSÉGI

60

azokat. mert

tudják

de e l a d n i nem

szan J�lI1arh
ezer

800

I,b.

campjaiko n

hogy

m o n dta,


ki

fOllllké l d .

a hajc arutal,. m e l yel,en át lehajthat nák a vasut­ h l J '\Il
sll:bbici __

akkor

adnak,

idején

ellés

is csak az

'Jorj u n a l . Tejet "z�k

hónapos

4-5

itteni

egy

nagyobb ak

voltak

scm

I�g­

a

al latokat,

az

"zeke t

Láttam

Ntékcsi thctntlL

h('�ll

csal{ nagyon kel'2s mennyiséget. A nagy szárazsá g i dején

Az egyik pestmegye i közs2gben m2gtört2n t és az i l leté­ kes örs részéröl feljelzntés tárgyát képezte a köntkezö csct. ( A község nev.?t ér thető ok:lkból nem irjuk k i és a nev2it

a k i mulat:lzni szeret s a k i t emiatt a feleség'2 m i nden

mü\'cs

zsák

�gy

buzak2szletükböl

képező

nej2vzl közös szzrzeményt

a

penzröl e l szak:ltt számoltatnl,

pitz "Vlór gabonakereskedön2k 1 1

zel

föl d ­

vagy:J Il0s

B o l d i zsar

H arl'áth

15-2n

j u líus

1928

m2gváltoztatt uk ) :

is

elment

Boka

Gábor

p2llgöért eladta. A p.?nz­

korcsm ajába,

lakossal együtt mulatni kezd2tl s

és

elvitt

titakban

buzát

több

tása után alaposan megittasodJtt.

Számlájának kiegy e n l i tés2 után

ahol

több

ottani

liter bJr elLJgyasz­

i n n 2 n kb.

l

�12 óra táj ­

ban eltávozott. Nem meSSZ2 a karcsmától szembe talá ll
á l lomás felé hajtott, beült a kocsib'3 s a fuvar;Jst felszólította, hogy

hajts:lIl

1' 21c a cigánysorra, zenészekre \'an szüksige.

mert

mulatni

akar

s

]l. cigánysoron felLJgadta Gyenge Ferenc, Gyenge Rudolf,

Lakatos

és

Imre

BJtJS

Ferenc

cigányzzn2szeket

a kocsiba ültetve a Tarisnyás testv2rzk

s

öket

vend2glöje e l é haj ­

tatott. ahová valamennyien bementek és Z2nz m z llett 1 5 óráig

mulatva erösen

szólította Boka

megitt3.sodtak. Gábort,

�áját fizesse k i , mir� az

\'an,

ezen

de

a

ig2n

számlát

hogy

holnap

tursaságot k i utasitotta. Boka

GábJr,

tökéletese n

a

s

vendéglös

47

pengö

k i j elentette,

felmérgelődöt t

ültek a kocsira

A

ki

s

fogja

az

fuvaros

italt

és

a

ezt

látva,

fel ­

1 6 f i l l é r n y i szám ­

hogy

csak

fizetni.

37

A

beszünt2tve

zenészek

f i l l ér j e

vendéglös

,rre

az

egzsl

ujr3

fel ­

mgy ének- és zeneszó mellett m Jst m á r

megittaso dva

az

özv.

Barátka

Lörincn2

kJrcs­

máj ába mentek, ahol először borI, m a j d rumot és szilvóriu mot fogyaszt ottak, amitöl teljesen leittasod tak. Boka itt sem tudott fizetni s ezért a kJrcsmá rosn2 1 7 óra tájban szinté n kiutasit otta öket.

A fuvaros és a ze.nész ek a fuvar, i lletve zened i j at köve­ telték, mire BJka azt mon dJtta nekik, hogy menje nek haza lakásá ra. ott m a j d a nejélö l pinzt fog kérni és kifizet i öket. Bokán é

társas ág kezében

fuvarost János an Péter

éppen

a

odaér kezett . levö

és 8

János

a

ház

mesze lő

belül

látva , h ogy

falát

ittas

nyelév el

zenés zeket

napon

udvar i

Férjén ek

kezdt e

mesze lte,

á llapJt án

elöbb

a

ütleg elni,

gyógy uló

testi

amikJ r

a

majd

a

felínd u lv3

férjét ,

miköz ben

sérülé st

a

Péter

OKozo tt.

a fuvar dijat nem k3pja meg, e g y , lévö aszta lhoz m e n t , amel yen egy 3bros zon 10 kg. tarho nya szára dt s az abros zt a tarh:l nya a l ó l kirán tva a tarho nyát pedi g a földr e szór va, fuva rdij fejé­ ben mag ával vitte . Ezt látva a zené szek , az udva ron köté ­ len szár adó fehé rnem üből Össz esen 6 drb. inge t, 3 drb. lábr aval ót és 1 drb. fehér női alsó szok nyát lesz edte k és zene dij fejé ben közö sen elvit tek. Bok áné ezt látv a az utcára sza ladt és .To lvaj ok , rab lók�

az

udva ron

kiég.

pusztulnal,

h i á nyzik

a

el

éhen,

takarmány.

ban foglaIkaznak, ezek közül

mert

a

fü

föképen

nagy

része

á l l am a i ­

déli

Brazilia

csak

i n tenziven

A l lattenyésztéssel

» R i o Grande d e Sul�

és .Santa Catarin3� államokban, hova már európai tenyész­ á l latokat erdővel

is

impJrtá lnak.

boritJtt

s

a

hőség

Az

északi

miatt

á l l amJk

gyéren

lakJtt.

nagy

része

( FollJta tjuk. )

szek

(A Csendőrségi Lapok pályázata.)

szem21y2k

ezerszámra

szavakkal seg itségért kiá ltatt ; a fuvaros a kJcsiján, a zené ­

A baj nem jár egyedül.

szer"plő

1 929 j a n u á r 1 0.

LAPOK

pedig

gyalog

elmenekültek.

Péter J á n os fuvar:ls azonban részint ittas á l lapota, részint

pedig

az

hogy

a

asszany

BJkáék

k i a b á l ása

udvarától

kicsödült emberek

közü l

kb.

gyJrsan

méternlJire

Istvánné

hajtott,

a

á l d ott

lármara

á l l ap;Jtban

az emiatt másnap méhmagzatát

e l vesztette. ]l.

Jlyan

150

Faragó

lévö nöt elütötte u g y , hogy

István

m i att

l á rm ára

k i j ött

az

utcára

a

községi

rendőr

is,

aki

menekülö

a

közelben

lakó

B i n ge

cigányak

után

vetette magát, hogy elfogja öket ; az ü l döz2sben hozzá csat­

lakoztak M i l ítovics Géza és Fehir Ignác odavaló lakosok is. A

cigányak,

látva,

hJgy

ü l dözőik

utól

fJgják

érni

öket,

beszaladtak a H osszu M i klós udvarára, maj d a lakósz:Jb á j á b a és

azt

magukra

Mik lósnak dett

és

hogy

zárták.

sógornöje

a

h i rtelen

A

is,

szobában

aki

már

berohanó

szivszélhüdést

kapott

tül

H JSSZU

felszólitotta

a

szenve­

azonnal

ugy

megijedt,

meghalt.

hozzá csatlakJzott üldö­

M i klóssal

cigáJnyok3.t,

szivbajban

cigány tól

B inge István községi rendör a zökkel, valamint

H JSSZU

régen

n égy és

tartózkJdott

együtt

hJgy

az

az

ajtón

keresz­

a j tó t n y i ssák

ki

és

azonnal j ö j je n ek k i , m i r e nevezettek azzal v á l aszoltak, hogy nem

jönnek

betörték zenész

ki,

az

mert

ajtót

azanban

a

menek ü l n i . B i n ge

meggát o l j a ,

s

megverik a

öket.

szabába

kinyitott

Az

ü l dözők

hatJItak,

ajtónak

rohant

és

István községi rendőr, hagy

kihuzott

kardj á v a l

Gyengére

adták,

Gyenge

a

cigányoka t e l fogták

Ferencet

pedig

kórházba

egy és

Ferenc

el

akart

a menekülést

s ö t fej é n e l ta l á lva, r a j ta 3 2 n apig g y ó g y u l ó okozott. Ezekután

ekkor

Gyenge

ütést testi

az

mért

sérülést

örsnek

át­

szá l l i tatták.

Kérdés:

1 . Ki m i l y e n büncselekminyt ( büntett, vétség, kihágás) követett le

el

kell

az

irni,

rendelet,

stb.,

m e g k el l

itt

leirt

hogy

melyik

indokl i n i .

2. K i k et kellett v á l asz

A

egyéneitöl

-

a

( örsparancsno lmál

Szut.

nem

-

legjobb

legjobb

választ

pályázat

csak két s

büncselekménynél

r e n d e l et, s

elfogni

a

A

azokon

igazol n i a

kell,

lapunkba n

pedig

azt

is

és m i é r t ?

csendörség

gépirásos

szabá l y ­

röviden

vagy

legénységi

négy

p á l y á zat0kat

kéz­

február

az örsparancsno knak

szakaszparan csnoknak,

bekü l d ö i t

megjutalmazni.

a l a p j án

h a l a dhat.

beküldeni a

törvény,

miért.

pályázó szerkesztette.

]l.

fogjuk

ütközik

el

szárnyparan csnoknak) ban a

szakaszába

amelyet

meg

l -i g k e l l hozzánk

M inden

m 21 y ik

hogy

fogadunk

irásos hasábJt

esetben ?

az

hogy

közölni

a

választ

bgjuk,

egy-egy

A pályáz at eredmé. nyét február 20-iki juk közö l n i .

utóbb i a k n á l

szép

a

a

való­ három

könyvvel

számun kban

fog­

....... ....... ........ .... .... ........ ........ .... ..... .... ..... ....... ............... ..... ....

A szerkesztésért és kiadás ért felelős : PINC ZÉS ZOLTÁ N száza do •.

HEL lOS. nyom da Buda peste n. VII., Sip·u tca 3. sz. Tele fon : Józs ef 4 1 3-27. Fele lős vezető : Weil z Kár oly ,