XII. évfolyam Deczenfber szám AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET SZAKKÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1 ÉN

XII. évfolyam.

1897. Deczenfber 1.

12. szám

Méhészeti Közlöny AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET SZAKKÖZLÖNYE. M E G J E L E N I K M I N D E N HÓ 1 É N . A lap szellemi részét érdeklő közlemé­ nyek a „Méhészeti Közlöny" szerkesz­ tőségéhez czimzendők : Kolozsvár, Bástya-uteza, 9 . szám. Reclamatiok-, hirdetésekre vonatkozó megkeresések Wieder József főtitkárhoz intezendők (Hosszu-utcza 22.), a pénz­ küldemények: Biro Gyula egyleti pénztárnokhoz intezendők Kolozsvárt (Nagyutcza 4 4 . szám). A

kéziratokat

Rendes tagok

tagok

2 frt (4 korona),

köri

1 frt (2 korona) tagsági díjért

a „Méhészeti Közlöny"-t is kapják. Hirdetés díja : garmond soronként 8 k i . (16 fillér). Egy egész o l d a l : 3 frt (b Ko­ rona). Fél oldal: 1 frt 5 0 kr. (3 korona). Egyleti tagok, é v e s és féléves hirdetők 2 5 % leengedésben részesülnek. nem adjuk

vissza.

Olvasóinkhoz! A »Méhészeti Közlöny* i 898. januártól fogva szerkesz­ tőt cserél. Más irányú elfoglaltatásotn annyira igénybeveszi minden időmet, hogy a nagy felelősséggel járó szerkesztői teendőket többé nem végezhetem s igy kénytelen vagyok visszavonulni. Megnyugvással teszem azonban ezt, mert utódom Bálint Sándor dr. ur lesz, kinek neve sokkal ösmertebb a tudomá­ nyos és méhészeti szakirodalomban ; sokkal jobban ösmerik őt lapunk olvasói is, mintsem ajánlanom kellene. Fogadják őszinta hálás köszönetemet lapunk t. munka­ társai, kik e lapot egy évtizedre terjedő szerkesztésem alatt szívesek voltak támogatni s munkásságukkal nemcsak meg­ könnyebbítették terhes feladatomat, hanem erős támaszaim voltak ama törekvésemben, hogy közlönyünket irodalmi niveaura emeljem s egyben kielégíthessem olvasóink igényeit. Kérem önöket, hogy lapunkat s evvel a méhészet ügyét is, szíveskedjenek jövőre is támogatni. Bodor László. 24

-

254

—

A méhészeti szakoktatás kérdéséhez. T ö b b s z ö r foglalkozott már a szaksajtó az okszerű méhészet terjedésében eddig tapasztalt lassú menet o k a i v a l és nem e g y szak­ értő adott immár kifejezést abbeli v é l e m é n y é n e k , h o g y az ez irányú s z a k o k t a t á s tarthatatlan alapokon nyugszik, h o g y azon változtatni kell, ha az óhajtott e r e d m é n y t el akarják é r n i ; mert tanitóképezdei s z a k o k t a t á s v a l ó b a n csak illuzorius, a vándortaxiitói intézmény pedig, ú g y a mint az jelenleg fennáll, czélt t é v e s z t e t t és kár azért t o v á b b a n y a g i áldozatokat hozni. Sajnos, a földmivelésügyi miniszter m é g eddig nem tűzhette napirendre e kérdés megoldását. D e örömünkre szolgál, h o g y a k ö z o k i a t á s ü g y i minister is belátta a kérdés fontosságát és annak t é n y e k b e n is kifejezést adott. A

g a z d a s á g i ismétlő iskola szervezésére v o n a t k o z ó 60.764 számú rendelet értelmében, az ismétlő iskola növendékei, a második és harmadik évben rendszeres méhészeti oktatásban részesülnek, s ő t az arról is utasítást ad, h o g y a mennyiben lehet, már az elsJ é v b e n b e kell mutatni a gyakorlati kezelést, h o g y a méhészkedéshez k e d v e t kapjanak a n ö v e n d é k e k . E m e ü d v ö s intézkedéshez n a g y r e m é n y e k e t füzünk; ha ugyan a végrehajtás m e g fog felelni a rendelkezés intentióinak. Mert ha az ismétlő iskola növendékei nemcsak k e d v e t k a p n a k a méhészkedéshez, hanem, a b b a szakszerüleg be is v e z e t t e t n e k : nemcsak méhész­ munkásokat fogunk kapni, a kiket méhesek mellé alkalmazhatunk, a mi jelenleg, mondhatjuk teljesen hiányzik s e miatt e g y j ó kere­ setforrástól el v a n z á r v a a földmives osztály, — hanem az ismétlő iskolában szerzett elméleti és g y a k o r l a t i ismereteket saját méhesé, ben is igenjói fogja értékesíteni a tanuló. Miután p e d i g a rendelet 1. pontja értelmében, minden k ö z s é g , melyben a lakosság túlnyomó része g a z d á l k o d á s s a l foglalkozik s m e l y b e n t ö b b tanítóval biró elemi oskola, v a g y t ö b b oskola v a n — köteles a gazdasági ismétlő iskolát felállítani: a g a z d a s á g i ismétlő iskolák száma kétségen kivü[ o l y n a g y lesz, h o g y ebben a tekintetben semmi kívánnivaló fenn nem marad. Á m d e nem elég az ü d v ö s s é g r e , ha

beállítjuk a gazdasági is­

métlő iskolákat. G o n d o s k o d n u n k kell alkalmas szeti szakoktatásunk

mai

rendszere

mellett

tanítókról

pedig ez a

is

Méhé­

kívánság

-

2 5 S

-

elérhetetlen, mert nincsenek szakképzett tanítóink, minthogy a tanitóképezdék növendékeinek nem igen van alkalmuk, h o g y kü­ lönösen a g y a k o r l a t i téren elegendő ösmeretet szerezhessenek. De m é g ezt sem tartjuk elegendőnek, ha a méhészeti oktatás­ tól eredményt akarunk várni. S z ü k s é g e s n e k tartanok azt is és pedig feltétlenül, h o g y mindenik ismétlő iskola mellett méhes is l e g y e n , egy-két kas méhhel. Erre v o n a t k o z ó l a g a miniszteri rendelet nem intézkedik, de u g y véljük, h o g y a s z e m l é k ti o k t a t á s fontosságával indokolva volna az az a r á n y l a g c s e k é l y kiadás, a mit a m é h e k beszerzése igényelne. Simay L Tivadar.

A méhek téli nyugalma.* (Befejező k ö z l e m é n y )

N é h á n y év előtt éles viták t á r g y á t képezte a német szakla­ pokban, h o g y vájjon a meleg v a g y a hideg telelés felel-e m e g j o b ­ ban a méhek természetének és különösen, h o g y lehetnek-e az igen meleg kaptárak már csak azért is okai a rosz telelésnek, mert a lehűlést egyáltalán megnem e n g e d i k ; m i n t h o g y p e d i g a vita eldönthetlen maradt, nem csak j o g u n k van, de k ö t e l e s é g ü n k is, h o g y hozzá szóljunk. A kérdést K r a s i c k i vette fel, Dzierzon és Schönfeld p e d i g , voltak a s z ó v i v ő k , de szóllottak a vitához mind a két részről m á . sok is. Dzierzon a meleg telelés mellett volt, azt vitatván, h o g y b á r mily melegtartó legyen is a kaptár, nem lehet o k a a rosz telelésnek: sőt, h o g y nem is lehet a méheket tulmelegen beteleltetni; Schön­ feld ellenben, abból indulva ki, h o g y az állatok testi hőmérséklete akaratuktól független és a melegvérű állatoknál, de a méneknél, mint családoknál is csak s z ű k e b b határok k ö z ö t t i n g a d o z i k : azt állította, h o g y o l y lakások, a m e l y e k nem engedik a hőt alább szállani, mint a m e l y n é l a méhek t e v é k e n y s é g e már megindul, te­ lelés tekintetéből károsak is lehetnek. ^ Schönfeld érvelései — be kell ismernünk — o l y élénk látsza­ tával birnak a v a l ó s á g n a k , h o g y alkalmasak a g o n d o l k o z ó ember megnyerésére is, de azért mégsem állanak feltétlenül, mert t é v e s * Mutatványul a „Méh és Világa" czimü munkából. 24*

—

256

feltevésekből indulnak ki, a mennyiben absolut m e L g t a r t ó kaptár nincsen, a méhek testi hőmérséklete p e d i g j ó v a l t á g a b b határok k ö z ö t t ingadozik, mint a melegvérű á l l a t o k é ; hanem mégis igaza van valamiben, a vitát tehát az e g y i k v a g y másik részre egészben eldönteni nem lehet. Ha u g y tesszük fel a kérdést, h o g y : iehet-e a kaptár meleg­ tartósága o k a a ross'. telelésnek, — feltéve, h o g y terjedelme arány­ ban áll a népség t ö m e g é v e l , — Dzierzonnak van igaza, mert ha volna is o l y melegtartó lakás, m e l y éppen semmi kihűlést m e g nem engedne, a repülő l y u k o n át és pedig — mint tudjuk — an­ nál inkább hűl a kaptár, ninél n a g y o b b benne a meleg. D o már csak abban az esetben is, ha l a k i s s/.ük és a méhek m e g vannak szorulva, Schönfcldnek kell igazat adnunk, mert ily k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t nem lehet a lehűlés o l y g y o r s , h o g y a hő min­ dig azon h fokon álljon, mely a telelő méhek nyugalmára való tekintetből l e g k í v á n a t o s a b b . í g y áll a d o l o g a telelés első időszakára nézve ; a második időszakban azonban, midőn a méheknek vizre é g e t ő szükségük van. — különösen, ha azt kívülről be nem szerezhetik, — a n a g y o n melegtartó lakásokban csak u g y telelhetnek jól a méhek, ha vizet adunk neki, különben czélirányosabbak oly kaptárak, a melyeknek falai legalább annyira lehűlnek, h o g y valami csapadék képződik rajtuk, a miből a méhek vizet meríthetnek. Ha azonban az értelemben v é s z ü k a kérdést, melyben a vi­ tához szóllók np.gyrészc vette, v a g y i s : h o g y váljon a tulmeleg v a g y a hideg telelés károsabb-e a m é h e k r e ? — csak u g y lesz igaza Dzierzonnak, ha a méhek egyszersmind r ö p k ö d h e t n e k v a g y lega­ lább szellőztethetik lahásaikat, ellenkező esetben szintén Schönfeld részére kell a vitát eldöntenünk, mert — ide nem értve a rendkí­ vül szigorú teleket — a hidegen telelő méhek csak többet fogyasz­ tanak, a melegen telelők azonban e mellett sok mindenféle bajnak vannak kitéve, sőt —• mint ezt az igen melegtartó többes kaptá­ rokban és p»villonokban sokan tapasztalták — g y a k r a n el is pusztulnak. A mi azonben a kérdés elbírálásánál szintén igen fontos, az, h o g y a hideg telelés k ö v e t k e z m é n y e i — m é g ha károsok volná­ nak is — többnyire már csak a tél v é g e felé jelentkeznek, a mi-

dőn k ö n n y e b b a méheken segíteni; m í g ellenkezőleg, az igen mele­ gen telelő méhek nyugtalansága, röpködése, esetleg megizzadása igen hamar, g y a k r a n már a tél elejével b e k ö v e t k e z i k és ha a la­ kás g y o r s a n le nem hűthető, rövid néhány nap alatt tönkre tehetik magukat, mert lehütödzés czéljából lakásaik elé sem fekhetnek ki mindég, m i n t h o g y sokszor 10 — 15 fokon áll a higeg, a mi néhány perez alatt megdermcsztené őket. V é g r e : bár tagadhatlan, h o g y a hidegen telelő méhek na­ g y o b b fogyasztása is o k a lehet annak, h o g y korábban kezdjék a fiasitást, b i z o n y o s az is, h o g y a mit szorosan ö s s z e h ú z ó d o t t méhek fiasithatnak, sem igen sok, sem rájuk nézve n a g y o n k á r o s nem lehet; a melegen telelőknél azonban o l y terjedelmet ölthet a fészek, h o g y nemcsak temérdek mézet pazarolnak el a fiasitásra, hanem megszorulnak viz dolgában is és pedig néha o l y annyira, h o g y nem törődve életükkel, röpködni kezdenek, ha p e d i g vizet k a p n a k a röpködés u g y a n m í g szűnik, de m é g n a g y o b b baj, az idő előtt való tulszaporodás k ö v e t k e z i k be, a mi már nem e g y melegen telelő családot juttatott tönkre. Szóval : éghajlatunk alatt szükséges u g y a n , h o g y n a g y o b b hidegek ellen oltalmat nyerjenek a m é h e k ; ha azonban csak a hideg v a g y tulmeleg telelés k ö z ö t t volna v á l a s z t á s u n k : h a b o z á s nélkül válaszuk a higeget, mert a m e g b í z h a t ó b b határozottan ez. Sötér Kálmán.

A méhek betegségeiről. 1.

A

fiasitás-rothadás.

A haszonméhészet e g y i k l e g n a g y o b b s eddigelő m é g mindig g y ő z t e s ellensége a rothadás,

fiasitás-rothadás

(költésseuyv, ragadós

költés-

méhpestis.)

Nálunk, hála a gondviselésnek, nem o l y g y a k o r i ben v a l ó jelentkezése, mint pl.

Ausztráliában,

nagymérték­

v a g y Észak-Ameri­

kában, hol g y a k r a n egész méheseket teszen

tönkre. E b b e n

ban része van

rabló-gazdálkodásnak

minden esetre

a nagymérvű

azon­

i s ; amit ú g y kell értenünk, h o g y vannak méhészek, (főleg A m e r i ­ kában) kik e g y nyáron szeretnének m e g g a z d a g o d n i a méhészetből,

—

258

—

holott ez t u d v a l e v ő l e g csak t ö b b év folytán lehetséges. A z ilyen méhészek azután u g y el sanyargatják méheiket, h o g y a fejlődő fiasitást fődetlenül s étlenül k é n y t e l e n e k h a g y n i , a mely elpusztulva rothadásnak indul. E z által megadják a talajt a baktériumok útján terjedő j á r v á n y o s , ragadós b e t e g s é g n e k . Pedig erre nem is kell oly igen előkészitni a v i s z o n y o k a t a méhesben, mert már a méhek rendes (normális) családi élete o l y a n , h o g y a legjobb meleg á g y ­ ként szerepel az ilyen contagiosus b e t e g s é g számára. T ö m ö t t e n élnek e g y ü t t s a k a p t á r o k b a n éppen a kellő magas hőmérsék van elegendő n e d v e s s é g g e l párosulva e g é s z nyáron. N e m c s a k az álczákat, hanem e g y m á s t is etetik a beleikből szájukon át kiömlesztett t ö b b c - k e v é s b b é j ó l megemésztett, de bélnedvvel minden esetre ke­ vert t á p a n y a g g a l . Innét van az, h o g y a h o v á e g y s z e r befészkelte m a g á t a ragály, o l y nehéz kipusztítani. A fiasitás-rothadás különben e g y á l t a l á n nem modern beteg­ s é g . V o l t vele baja már az ősrégi méhészeknek is. A r i s z t o t e l e s is m e g e m l é k s z i k a m é h e k büdös betegségéről, mely minden valószínű­ ség szerint a fiasitás rothadás volt. ') Feltűnő, h o g y É s z a k - A f r i k á b a n (Algír, Tunisz, E g y i t o m ) , nem fordul elő (legalább eddigelő). Eddigi ismereteink alapján azt mondhatnánk, h o g y európai (?) b e t e g s é g , s innét terjedt el ÉszakA m e r i k á b a s onnét Ausztráliába, hol szintén n a g y pusztításokat v é g e z . N o de itt k ö n n y ű a bajt kiheverni, mert Ausztráliában nincs tél s s e g y é v e n át e g y családot könnyűszerrel lehet 20 — 3o-ra, sőt állítólag m é g többre is szaporítani. A fiasitásrothadás — mint neve is mutatja — abban áll, h o g y a fiasitás 2—3 napos korától k e z d v e a befödött b á b o k i g elrothad. Tehát egyformán támadja meg az álezákat a himporral való ete­ tés alatt és titán is. A m e g t á m a d o t t álezák g y ö n g é n sárgás sziszinüekké válnak v a g y szürke foltok jelennek m e g rajtok. A kór előhaladtával összeesnek a sejt fenekén alaktalan t ö m e g g é , mely először fehér, s á r g á s v a g y szürke szinü, csakhamar azonban sötét barna' lesz. E b b e n az állapotban az a n y a g ragadós és nyúlós. Ez­ után az időjárástól f ü g g ő l e g rövidebb v a g y hosszebb idő al att

') A

fiasitás-rothadás

ága 1 0 0 0 — 1 0 1 6 lapjain.

történelméről

bővebbet l á s d : Sötér K.

A méh és vi-

—

259

—

sötét, kávébarna k é r e g g é száradnak össze s a sejtfenékhez o l y sen tapadnak oda, h o g y a méhek rendesen nem is próbálják az odaszáradt hullamaradékot eltávolítani, mert a sejtfal is szakadna Hanem inkább lerágják a sejtfalakat, s uj sejteket nek, v a g y m é g azt is megteszik, h o g y mézet raknak rá, ez öntudatlanul conserválván a b e t e g s é g e t máskorra.

erő­ meg vele épitáltal

Ha az álczák csak b e b á b o z ó d á s után rothadnak el, a k k o r a födél közepét rendesen kilyukasztják a bennt fejlődő g á z o k , m e l y e k eltávozása után a födél behorpad, megtartván a közepén l é v ő nyi­ last. Ha e g y e s esetekben a födél nem is lyukad ki, (mert e l é g g é likacsos lévén, a g á z o k eltávozhatnak), de behorpad és sokkal s ö tétebb szinti, mint az ép b á b o k fölött. K e z d e t b e n csakis erről lehet megtudni a b e t e g s é g jelenlétét. K é s ő b b már szagja is elárujla, mely undorító, dohos, rothadó hús szagára emlékeztető. A milyen mértékben terjed a kór, o l y mértékben szüntetik be — végül teljesen is — a méhek a külső munkát s mindinkább csak a szellőztetéssel foglalkoznak. N é m e l y k o r kivándorolnak, ha ezt nem teszik s kellő időben s e g é l y nem érkezik, tönkre m e g y az egész család. A ragály megjelenése igen különböző időben történhetik. L e g t ö b b n y i r e nyáron jelentkezik, ritkábban tavaszszal. T a v a s z s z a l u g y mondják a fiasitás meghűlés k ö v e t k e z t é b e n elpusztul, rothadásnak indul s kiüt a költésrothadás. D e ez nem áll, mert a fiasitásrothadás csak akkor lép föi, ha jelen van a Bacillus alvei, a r a g á l y t o k o z ó bacillus. A z ilyen pusztulásnak indult álczák csak j ó tenyész­ tői, de nem o k o z ó i a betegségnek, mert a l e g t ö b b esetben az i g y tlpusztult álczák beszáradnak, a méhek kihordják s nincs fiasitásrothadás. A költéssenyv(edés)nek *jó indulatú* és » w ű indulatú* v a g y i s ragadós fajtáját szokás megkülönböztetni. A »jó indulatának* jellemző tulajdonsága, h o g y csak a nyilt (még födetlen) fiasitást támadja m e g ; a rothadó álczák nem válnak nyúlós, ragadós a n y a g g á ; nem tapadnak hozzá a sejt falához, a méhek tehát kihordhatják, a mit t é n y i l e g m e g is tesznek. E z a fajtája nem ölt n a g y o b b mérveket s rendesen m a g á t ó l szűnik m e g . A z o k az esetek, m e l y e k e t ilyen czimen írtak le, valószínűleg e g y

—

2ÖO

—

sem volt fiasitás rothadás, h a n e m csak kihűlés v a g y más ok miatt pusztultak el az álczák. A

fiasitás

rothadást

o k o z ó baktériumról

a Bacillus alveiről

első b i z t o s adatunk

1868-ból származik. ])r. Preuss ugyanis ebben

az évben terjesztette

a költés-rothadásra v o n a t k o z ó vizsgálatai ered­

ményeit a n é m e t - o s z t r á k - m a g y a r méhészek darmstadti v á n d o r g y ű l é s e elé. O azonban csak annyit tudott konstatálni, h o g y a b e t e g s é g oka e g y alsóbbrendű g o m b a , m e l y e t a M i k r o k o k k u s n a k nevezett. Preuss halála

után Schönfeld

n a g y nevű angol

tiszteletes ur s vele csaknem

méhészeti iró Cheshire

egyidejűleg a

vizsgálatai derítették

ki

v é g é r v é n y e s e n a d o l o g miben létét s a fölfedezett bacillus Bacillus alvei nevet nyert. Cheshire vizsgálataiból azonban m é g az is kitűnt — és ez a t é n y a kór g y ó g y k e z e l é s é n é l szerfölött fontos — h o g y nemcsak az álczák vannak inficiálva, hanem a kifejlődött méhek is, sőt az a n y a m é h «ly mértékben,

h o g y a lerakásra

kész

petékben

már benne van a bacillus. T e h á t a fiatal áleza m a g á v a l hozza a világra a b e t e g s é g csiráját.

Innét van, h o g y már 2 napos

álczák

is pusztulnak. H a Bacillus alveiből gelatin culturát készítünk, v a g y főtt bur­ g o n y á n tenyésztjük,

nyúlós, r a g a d ó s a n y a g képződik, mely g y ö n ­

gén alkalikus v e g y h a t á s u és a fiasitás rothadás bűzére emlékeztető szagja van. A z ilyen culturákat

szabad

hamao

telepednek

a

rothadás

baktériumai

l e v e g ő r e h e l y e z v e , csakbeléjök,

elpusztítván

minden szerves a n y a g o t A Bacillus alvei igen

SZÍVÓS

természetű.

Észak-Amerikában

m e g f a g y a s z t o t t á k 35° F.-nál ( = körülbelől 40° C ) , a mi elég tekin­ t é l y e s hideg. K i e n g e d é s után észrevehetően nem veszített erejéből. K i s e b b f a g y n a k többszörösen kitették minden káros utóhatás nélkül a Bacillusra v o n a t k o z ó l a g . Gyógyítása. 1. T a r t s u n k mindig j ó erős családokat, különösen tavaszszal. E z a legelső föltétel a baj 2. A

elbárithatására.

l e g n a g y o b b kíméletlenséggel kell

szekkel

szemben,

akarják

titkolni,

kik a telepükön v a g y az

eljárni

olyan

méhé­

kiütött r a g á l y o s b e t e g s é g e t ei

ilyen b e t e g s é g g e l inficiált

kaptárokat,

mézet, lépeket stb., stb., kellő desinficiálás nélkül használják v a g y épen t o v á b b

adják.

— Itt

már

szükséges

a

261

—

fiasitásrothadásról

intézkedő

törvény.

É s z a k - A m e r i k a több államában nemcsak t ö r v é n y van, hanem állami­ lag kinevezett foulbrood Inspector a is kinek j o g a van s z ü k s é g esetén egész méhészetet

fölégetni, rendőrség

i g é n y b e v é t e l é v e l is. Német­

országban, pl. M e c k l e n b u r g h e r e z e g s é g b e n

16 §-ból álló t ö r v é n y t

hoztak t a v a l y a költésrothadás kezelésére n é z v e . 3. H a már kiütött a r a g á l y , akkor mindenekelőtt a Lichtentháler-féle eljárást kell foganatositni. Szerinte a Bacillus l e g n a g y o b b ellensége a méhek mérgében található h a n g y a s a v , m e l y t. i. erős desinficiens. — H a már most a méhek minden tekintetben rendezett v i s z o n y o k k ö z ö t t élnek, a k k o r a l e g t ö b b esetben ők maradnak g y ő z t e s e k . Ha azonban a család életének e g y e n s ú l y a m e g z a v a r t a ­ tik, akkor a b e t e g s é g marad felül a küzdelemben. I l y e n k o r t á v o ­ lítsuk el 32 napra az összes fiasitást, szorítsuk a fészket annyira össze, h o g y ujabb fiasitás, ezen idő alatt, lehetetlenné l e g y e n t é v e . Tápláljuk őket dúsan, a mit nyáron a j ó hordás pótolhat. E z e n kívül az anyát okvetetlen helyettesítsük ép családból származóval. Más o r v o s s á g a számtalan v a n . Mert a z összes desinficiáló v a g y annak tartott szereket m e g p r ó b á l t á k s a l e g t ö b b e t mint j ó o r v o s s á g o t irták. be. Igen, mert sok esetben a b e t e g s é g csak szórvá­ n y o s lévén, a j á r v á n y o k h o z hasonlóan m a g á t ó l elmúlt s nem tudván a járvány megszűnésének tulajdonképeni okát, ráfogták az épen alkalmazott o r v o s s á g r a , holott az s z e g é n y egészen ártatlan v o l t a dologban. í g y keletkezett az a sok csalhatatlanul — (nem) g y ó g y í t ó orvosság a fiasitásrothadás ellen. E z az e r e d m é n y t e l e n s é g az o k a aztán annak a másik végletnek, h o g y sokan e g y e d ü l a méhcsalád­ nak kaptárostől, mindenestől v a l ó m e g é g e t é s é t tartják e g y e d ü l j ó orvosságnak. A n n y i b i z o n y o s , h o g y az legradikálisabb. D e azért nem j ó n a g y o n sietni vele, mert okszerűen j á r v a el, el lehet fojtani a kórt, ha van m é g e l é g kijáró méh. A sok eljárás közül csak a z o k a t említjük föl, m e l y e k az eddigi kísérletek alapján általánosabb elismerésben részesülnek. Ilyen a Hilbert-féle cylsav-gőzöket

s a l i c y l s a v - g ő z ö k k e l v a l ó kezelés. A sali-

Bertrand féle füstölővel

kaptárba és p e d i g v a g y kora otthon vannak,

(fumigator)

vezetjük be

a

r e g g e l v a g y estve, m i k o r a méhek

A g ő z ö l é s alatt a m é h m e n ő k é t

nem s z ü k s é g e s el-

— 2Ö2 zárni. A kaptárban az o l y a n h e l y e k e t , a h o v á nem érünk a fumig a t o r c s ő v é v e l , a k ö v e t k e z ő folyadékkal mossuk m e g : S a l i c y l s a v 28'5

gr.

S z ó d a - B o r a x 28-5

gr -1

L á g y (folyó) viz 2 /,

liter.

Minden kaptár 4—6-szor g ő z ö l e n d ő m e g 6 naponként. A m é h e k minden második este a k ö v e t k e z ő keverékkel etetendők. 200 cc. sziruphoz (illetőleg higmézhez) 3o—50 cseppet a k ö v e t k e z ő oldatból.

adunk

-

K r i s t á l y o s salicylsav 28 5 gr. T i s z t a Q6"|„-OS A l k o h o l 228 gr. A z ilyen b e t e g családoktól elvett mézet g y o r s a n jól föl kell főzni s a beteg családok etetésére felhasználni a fennt irt módon. Eladni, v a g y más e g é s z s é g e s családnak beadni nem tanássos u g y sem. A z o n méhesben, hol a b e t e g s é g föllépett, az összes i g y etetendők a b e t e g s é g tartama alatt.

családok

A z összes e s z k ö z ö k és a méhész kezei munka után salicylsav oldattal g o n d o s a n desinficiálandók. Bálint Sándor dr.

Öngyilkos méhcsalád. Különös jelenséget

tapasztaltam

ez idén tavasszal, a melyet

azonban idő h i á n y á b a n közölni reá nem Még tavaly

azaz

1896.

utórajt, a m e l y valahonnan fán mégtelepedett.

év május

éitem. hó v é g é n

szereztem e g y

m e g s z ö k ö t t és e g y igen m a g a s j e g e n y e ­

A z illető megtaláló m e g is érdemelte

borravaló­

ját, mert o l y magasan m é g nem is láttam rajt letelepedni. T e k i n t v e , h o g y az a n y a m é g fiatal, bár terméketlen

volt, reászántam

maga­

mat a g y e n g é c s k e utóraj m e g v é t e l é r e . Némi segítség mellett telelő­ k é p e s lett, népe u g y a n e l e g e n d ő v o l t , de mézét pótolni

kellett.

K í v á n c s i a n v á r t a m a tavaszt, h o g y ez az idegen család miként válik

be?

népe

kissé m e g f o g y o t t ,

A

tavaszi

átvizsgáláskor a fiasitás

k ö z e l é b e n más nem volt, szinte kezdtek

szépen

mert a tavasz

gyarapodni, módfelett

rendbe

szépen

volt, méze elegendő,

megindult.

e g y m a g á b a állott.

T ö b b i méheim

a mint t. i. az időjárás

kedvezőtlen

v o l t ; az

Ezen család

idegen

megengedte, méhcsalád

azonban n e m h o g y g y a r a p o d o t t volna, hanem állandóan f o g y o t t . A

—

263

—

mint e g y kissé verőfényes idő volt a többi alig g y ő z t e a vizet hordani, emennél m e g azt észleltem, h o g y a mely méh v i s s z a t é r ő ­ ben a kaptárdeszkájára szállt, azt az őrállók r ö g t ö n m e g c s í p t é k és a földön keringéltek vele. A z o n hiszemben voltam, h o g y r a b l ó k támadtak reá, a két b i r k ó z ó méhet szétválasztottam s ime mind­ kettő u g y a n c s a k a röpdeszkára szállt s most már mindkettőt el­ martak. K é s ő b b hazajött e g y virágporral m e g r a k o t t méh, hát csak azt is leölték; a k á r h á n y méh csak visszaszállt e g y e t sem engedtek a kaptárba visszamenni, csupán ha az idő hűvös lett és a r ö p l y u k a t a méhmenökét nem őrizték. A kijáró méhek mind üres g y o m o r r a l jöttek k i ; ha a méhcsaládot elzártam, más méh ezen kaptárnál nem j e l e n t k e z e t t ; tehát rablás nem volt. S z a g o s i t ó v a l is próbáltam a békét helyreállítani, de nem ért az se semmit. Május k ö z e p é r e annyira m e g f o g y o t t a népe, h o g y alig v o l t roo munkás a szép, nagyratermett és n a g y r e m é n y ű annya körül, méze v o l t b ő v e n 3 klg. K é n y t e l e n voltam ezen összeférhetlen méheket nemző a n y á t elpusztítani. A legelső himpor legelő a méhesben. Észlelhette azt minden méhésztárs, h o g y a akkor

indul

meg

tulajdonképpen

a

bő

fiasitás,

méheknél csak ha

a virágokról

virágport bőven hordani kezdenek. Igaz u g y a n , h o g y

akárhányszor

január v é g é n is találtam e g y - e g y t e n y é r n y i

n a g y s á g ú lépet költés­

sel m e g r a k v a , ámde ez mind csak o l y a n erőltetése a méhcsaládnak, A mint azonban

megindul

teszem a nyár-, fűzfák virágzása, s ha

az idő is k e d v e z a méheknek,

a k k o r fognak

c s a k igazan hozzá a

fiasitáshoz. N e m csoda, ha ezen méhész ú g y , másik a m ú g y óhajt méhein segíteni. A k á r hányan próbálták már a lisztetetést. E t á r g y r ó l beszélgettem a bélabányai főerdőőrrel, ki igen érdemes és b u z g ó méhész s az elmondotta, h o g y ő a lisztetetésnél j o b b a t ismer. M é g pedig tavasszal szed ő feslő b o d z a v i r á g o t (a fái bodzáról), ezt ő felfűzi füzérekbe és a méhesét tele aggatja v e l e . O t t is marad az érintetlen tavasz nyiltáig. H a j ó az idő s a m é h e k kirepülnek, de virágport a szabadban nem találnak, ú g y mind megrohanja a b o d z a ­ virágot, bár egészen kiaszott s g y ö n y ö r ű e n szednek h i m p o r t lábacs­ káikra. E z t a mesterséges legelőt a k k o r h a g y j á k abba, ha annál j o b b a t találnak. T e s s é k utána kísérelni I

Valló János.

—

2Ö4 —

A méhészet barátaihoz! Beállt

u g y a n a méh

pihenésének

méhészé. M o s t az idő a méhészet dést

felkelteni, ismereteket

időszaka, de nem az igaz

ü g y é t előmozdítani, az érdeklő­

terjeszteni, h o g y mentől többen része­

sülhessenek a méhészet áldásában és hasznában. Itt az idő, a hosszú esték, midőn az e m b e r e k t á r s a s á g o k b a v e r ő d n e k ; mindenfelé meg­ indult azon mulattatva

törekvés, hogy oktatására

ezen kinálkozó alkalmat a k ö z ö n s é g

fel kell használni.

A földmivelési

minister

mindenfelé megindította a fötdmivelők téli oktatását, az utolsó kis falucskában is m e g lesz a mód tanulságosat hallani. V i l á g o s , h o g y a nagyobb

k ö z s é g e k , a v á r o s o k sem maradhatnak és nem is ma­

radnak el ezen áldásos működésben. Máris halljuk, olvassuk, h o g y itt-ott tartattak oktató, tanul­ s á g o s előadások — csak a méhészetnek nem akadt m é g pártolója! Rajta,

tisztelt

méhésztársaim,

álljunk mi a sorompóba, huz-

ditsuk a k ö z ö n s é g e t a méhészkedésre,

terjesszük a szükéges isme

reteket, l e g y ü n k szószólói a méz hasznos v o l t á n a k és irtsuk a mé­ hészet felől elterjedt

b a l v é l e m é n y e k e t . E z e n áldásos

működésünk­

nek is mi v e s s z ü k hasznát első sorban, mert e g y kis m é z k ó s t o l ó v a l e g y b e k ö t v e , ily m ó d o n teremthetünk m é z f o g y a s z t ó közönséget. A közelmúlt napokban

alkalmunk volt hallani e g y i g y e k e z ő

méhésznek estvéli előadását o l y városi k ö z ö n s é g részére, mely nem méhész. T e r m é s z e t e s , h o g y m é h é s z e k n e k inkább a méhészeti teen­ dőkről kell beszélni. K ö z ö l j ü k az előadást azon hő k í v á n s á g g a l , h o g y mentől t ö b b követője l e g y e n !

Philiseus.

A m é h t e n y é s z t é s mint m é l t a t v a nincs, arra csak

g a z d a s á g i mellékfoglalkozás, kellőkép

a m ú g y félvállról tekintenek s különben

j e l e s g a z d á k a méhészettel foglalkozni m e g sem kisérlenek. H o g y mily c s e k é l y mértékben van a méhészet elterjedve, azt láthatjuk. Igaz

u g y a n , h o g y ez is

mindazonáltal m é g

tetemes

haladás a múlthoz képest,

sem olyan az, mint a minőt a

g a z d a s á g is, a

m é h t e n y é s z t é s is megérdemelne. Mindenekelőtt szet a felkarolásra?

tartozom

kifejteni,

Mentől okszerűbben

miért

is érdemes a méhé­

gazdálkodunk, annál na-

—

265

—

g y o b b a kárunk, ha nem méhészkediink. A méhnek hivatása van, ki van s z a b v a rendeltetése a természet tartásában.

igen fontos csodás ház­

A kert és mező v i r á g a nem a mi szemünk g y ö n y ö r k ö d t e t é ­ sére pompázik annyiféle színben. A z ezerféle n ö v é n y , b i m b ó nászruháját, szirmainak b á r s o n y á t , e g y e d ü l hű lovagja, a z ü m m ö g ő bo­ g á r k a kedvéért ölti f e l ; nemcsak a színdús ruha, hanem a szerte­ áradozó virágillat csak c s a l o g a t ó — méhünk számára is. H a a v i r á g észrevétlen nem marad, m e g is jutalmazza hiv látogatóját a kicsi sziv l e g n a g y o b b g y ö n y ö r é v e l : ez édes nektárral. Hiszen régen irta m e g G o e t h e : Ein Blume bloch so von B o d e n hervor, w a r früh gesprosset im lieblichen Flor, da kam ein Bienchen und naschte fein, die müssen w o h l beidé für einander sein. A mit a k ö l t ő ekként sejtett, be is van bizonyítva. K ö z t u ­ domású, h o g y a virágnak két főszerve v a n : a termőszál és a por o z ó s z e r v e k ; ha a termőszálra a p o r o z ó u fejlődő v i r á g p o r nem juthat: a v i r á g meddő marad, g y ü m ö l c s e , magja nem k é p z ő d i k . V a n n a k növények, m e l y e k e n a p o r z ó s z e r v e k és a termőszálak kü­ lön más-más virágban vannak, habár u g y a n a z o n n ö v é n y e n pl. a m o g y o r ó , uborka stb.-nél. V a n n a k ismét más n ö v é n y e k , m e l y e k n e k termő virágai, m e g a p o r o z ó s v i r á g o k , más-más n ö v é n y e n vannak, sokszor távol e g y m á s t ó l . M é g ha u g y a n a z o n virágban van a termő­ szál, m e g a p o r z ó is, m é g ez esetben is c s a k a k k o r lesz t ö b b , erőteljesebb és kitejlődöttebb mag, v a g y g y ü m ö l c s , ha a terméke­ nyítő por u g y a n a z o n fajú n ö v é n y , de más v i r á g b ó l került a termő­ szálra. A k á r h á n y virágban megfigyelhetjük, h o g y a természet mint­ e g y lehetetlenné teszi a v i r á g saját termőjével v a l ó b e p o r o z á s á t , habár a porzószál közvetlen mellette v a g y felette van, m é g p e d i g az által, h o g y a termoszai már teljesen érett s a t e r m é k e n y i t ő porra v á r ; ámde a porozószálon a por m é g éretlen és burokjában el van z á r v a ; v a g y u g y is van, h o g y a p o r t tartalmazó burok szétpattant, pora kihullott rég, mikor m é g a termő fejletlen, éret­ len volt. Mi hordja át a v i r á g t e r m é k e n y i t ő p o r á t sokszor j ó messze is ? N é m e l y n ö v é n y n e k megteszi a szél, ámde a n ö v é n y e k n a g y részénél e g y e d ü l a r o v a r o k a virágpor szállítói. Mentől intenzivebb a gazdálkodás és mentől n a g y o b b súlyt h e l y e z ü n k arra, h o g y a

—

266

—

k a l á s z o s o k o n kívül más hasznotadó n ö v é n y e k e t termesszünk, ha a t a k a r m á n y t e r m e l é s , a kertészet s a g y ü m ö l c s t e n y é s z t é s r e is g o n d o t fordítunk, annál fontosabb a g a z d á r a nézve, h o g y a méhészetrő, m e g ne felejtkezzék. Hiába t r á g y á z z a pl. a jeles p o m o l o g u s kertjét a legdusabban ; hiába szaporítja és ülteti a l e g k i v á l ó b b fajokat és hiába idomítja a c s e m e t é k e t remek művészettel,- h o g y ú g y s z ó l v á n odaparan solja a v i r á g b i m b ó t a csupasz g a l y r a , ha a r o v a r v i l á g hasznos p é l d á n y a i t kertjéből kitiltja. V a l ó , h o g y a méheken kivül más r o v a r o k is teljesitik a vi­ r á g o k t e r m é k e n y í t é s é t , hanem a v a d m é h e k , p ö s z ö c z ö k stb.-nek nincs gondozója, de annál t ö b b pusztítója. F é s z k e i k e t az eke ki­ szántja, az áttelelőket az e g e r e k , a madarak a hosszú télen át annyira kipusztítják, h o g y számuk vajmi k e v é s a teljesitendő fel­ a d a t h o z k é p e s t . A l e g k e d v e z ő b b esetben is, a l e g n a g y o b b v i r á g z á s idejéig nem s z a p o r o d h a t n a k el annyira, h o g y a méhet nélkülözhet ő v é tehetnék. Midőn az ausztráliai telepitők g y ü m ö l c s f á k a t ültettek, hiába v á r t a k bőtermést. E v e k multak és mentől több volt a g y ü m ö l c s ö s , annál inkább terjedt azon nézet, h o g y az ausztráliai klíma v a g y talaj a g y ü m ö l c s t e n y é s z t é s n e k nem való, mert a b ő v i r á g z á s daczára g y ü m ö l c s alig termett. A mint azonban méhcsaládokat hozattak oda és méhészkedni kezdettek, a m e d d i g a méhek c s a k röpkédhettek, v o l t g y ü m ö l c s t e r m é s akár csak E u r ó p á b a n . A z ó t a a méhé­ szet a m o t t r o h a m o s a n elterjedt és a mezei g a z d á l k o d á s szintén j ö v e d e l m e z ő á g á v á vált. A n g l i á b a n p e d i g e g y tábla baltaczim v e t é s t k é t e g y e n l ő részre o s z t v a , az e g y i k e t o l y f á t y o l s z ö v e t t e l takarták be, melyen át az eső, n a p s u g á r átmehetett, de a r o v a r o k n e m ; a másik része szabadon maradt. A z előbbi részen alig termett valami, a szabadon állón p e d i g a termés majd 3 hectoliter volt. E g y hires t e r m é s z e t t u d ó s a herefélékkel kísérletezett hasonló módon, i o o íő fehérherén t e r m e t t 2290 csiraképes mag, mert a méhek a v i r á g o k a t s z a b a d o n bújhatták; a tüllel elzárt 20 t ö v ö n e g y e t l e n e g y csiraképes m a g sem termett. U g y a n a z o n eredménye v o l t a v á r á s (hájas) herével tett kísérleteinek. A c e y l o n i vanilla-termelők a v i r á g o k beporozását, illetve ter­ m é k e n y í t é s é t n a g y k ö l t s é g g e l n a p s z á m o s o k k a l v é g e z t e t t é k . A mint

—

2Ó7 —

a méheket amott is meghonosították, az a n a p s z á m o s o k munkáját sokkal j o b b a n és olcsóbban v é g z i .

tökéletlen

Mindeme példák k é z z e l fogható módon igazolják, h o g y mily jelentékeny a méhészet ezen indirekt haszna és mennyire óhajtandó volna, h o g y é p u g y jeles gazdáink, mint g a z d a s á g i e g y l e t e i n k a m é h t e n y é s z t é s i is figyelmökre érdemesítsék és terjedéséhez legalább valamivel hozzájárulnának. A z e g y s z e r ű földmives is k í v á n c s i v á lesz, ha m é h e k e t szer­ zett, a z o k valóban csudálatos e g y ü t t m ű k ö d é s é r e . O l y a n különös jelenségeket tapasztal, m e l y e k figyelmét, érdeklődését annyira felköltik, h o g y gondolkozni, kutatni k e z d ; a m é h e k e t m e g k e d v e l i és szabad idejében méheit szemlélgeti, abban s z ó r a k o z á s t talál. K e r e s i az alkalmat, h o g y a m é h e k felől valamit hallhasson, o l v a s h a s s o n és ilyen módon a tanulságos olvasgatásra rászokik. Á l t a l á b a n tapasztalhatjuk nek mivelődnie alkalma soha által mintegy buzdítást nyer a sére, csak némi f o g é k o n y s á g a

azt, h o g y m é g azon méhész is, ki­ sem volt, az a méhek tenyésztése méh jeles tulajdonságainak k ö v e t é ­ l e g y e n a j ó , a szép és nemes iránt.

A méh hazája, családja j a v á é r t életét bátran f e l á l d o z z a ; az élelme után járó méh soha senkit sem bánt, s ha v a l a m i idegen t á r g y a t észrevesz, a l e g n a g y o b b sietséggel menekül. A méhestől távol a méhtől félni okunk nincs. A minő b é k é s és szinte g y á v a hazájtól távol, ép olyan v a k m e r ő a méhes k ö z e l é b e n és nincs m ó d ő k e t megfélemlíteni. Á l l a t , ember csak futás által menekedhetik támadása'k elől, ha e l é g oktalan volt ő k e t felingerelni. A méh szorgalma felől mindenki hallott, k i méhet nem is látott, de épen olyan takarékos, rendszerető. A méhek fiaikhoz a l e g n a g y o b b gond­ dal ragaszkodnak, ú g y s z i n t é n szülőikhez. K i tagadhatná ezen apró rovar elragadó példájának hatását, kivált ha azt naponként szemléli? Teljes igaza van Reaumurnek, h o g y minden k í v á n c s i s á g és t u d á s v á g y nélkül kellene születnünk, ha látván a kis méhet, nem óhajtanánk behato.ini a titokba, h o g y a n mivelhet az o l y c s o g a d o l g o k a t . K i népünk életét ismeri, az belátja azt is, h o g y a méhészet terjedésének mily n a g y s z ü k s é g e van a mai korban. V a n n a k és lesznek, kik a méhészet ama hasznát, h o g y a méhek a n ö v é n y virágait megtermékenyítik, méltányolni nem tudják, k i k n e k a

—

2fj8 —

mezei g a z d á l k o d á s poezise irányában érzékük nincs és a méhészet erkölcsnemesitő hatása felől k ö z v e t l e n tapasztalataik sincsenek és c s a k az a n y a g i haszon, a j ö v e d e l m e z ő s é g előtt meghajolnak. T e r m é s z e t e s , h o g y a méhek is o t t fejthetik ki n a g y szorgal­ mukat, a hol v a n honnan és mit g y ű j t e n i ; a n a g y városokban a sok ház és utcza mind legelőjüket kevesbíti, itt tehát a hely kev é s b b é k e d v e z ő a méhészetre. A földmivelést ü z ő kisebb v á r o s o k és faluk a méhészetre alkalmasak; egész vidékünk felette k e d v e z ő a méhtenyészrésre, hiszen ezen területen a méhcsaládok száma 10 év alatt megkétszeresedett Mielőtt a méhészet j ö v e d e l m e z ő s é g é t t o v á b b fejtegetném, ki kell jelentenem, h o g y niai nap azt nevezzük méhtenyésztésnek, a midőn a g a z d a méheivel törődik is. N e m elngendő e g y néhány méhcsaládot, mondjuk méhkast, beszerezni, hanem azon c s e k é l y időt, fáradságot alig i g é n y l ő g o n d o z á s t tőlök sajnálni nem szabad, a mit okszerű méhészkedésnek neveznek. A mondott feltétel alatt j ó lélekkel áliithatom, h o g y minden e g y e s életképes méhcsalád évenkint 10 k l g . m é z m e n n y i s é g e t f o g adni felesleg, azaz évi ha­ szonképen. E z e n állításomat t é n y e k igazolják. Jóval n a g y o b b ered­ m é n y t értek el vidékünk majd minden járásában nemcsak intelligens tisztviselők, n a g y - és kisbirtokosok, p l é b á n o s o k és tanítók, hanem a mi f i g y e l e m r e m é l t ó : e g y s z e r ű , sokszor irni-olvasni nem tudó földmivelők is. Emiitett m é h é s z e t e k n e k j ö v e d e l m e z ő voltáról számszerinti ki­ mutatást be nem mutathatok, hanem szolgáljon adatul e g y teljesen megfelelő v i d é k méhészetének ezen adata ; e g y 608 frtnyi kiadással berendezett okszerű méhészet a j ö v e d e l m e t a d ó 3. évtől k e z d v e 3oo—600 frtnyi é v i hasznot nyújtott, u g y , h o g y 10. é v alatt kész­ pénzben és g y a r a p o d á s b a n 2406 frtot adott, a mi fehát 5 0 — i o o ' / n y i j ö v e d e l e m n e k megfelel. 0

Igen természetes, h o g y nemcsak a befektetési tőke, hanem a reáforditott munkadíj is számításba v e e n d ő , ámde a méhészet azon szerencsés h e l y z e t b e n v a n , h o g y pl. 10 — 20 méhcsaládból álló m é h é s z e t e k b e n az i g é n y b e v e e n d ő idő és munka alig áll e g y pár napból. A kisebb g a z d a v a g y földmivelő a méhészeti tennivalókat, e g y n e k k i v é t e l é v e l , a k k o r v é g e z h e t i , midőn másfelé elfoglalva nincs, a v é g z e t t munka, a reáforditott c s e k é l y idő számításba nem jöhet.

— 269 —' A munkadíj csak az esetben jön számításba, ha a méhészet már a középszerűn túlmegy, t ö b b száz v a g y ezer méhcsaládból áll, m e l y esetben természetesen már külön s z e m é l y z e t g o n d o z z a a méhest E b b ő l m e g g y ő z ő d h e t ü n k , h o g y az okszerű m é h t e n y é s z t é s bátran vetekedhetik a mezei g a z d á l k o d á s bármely más á g á v a l s mindenki, ki a méhészetet g a z d a létére nem pártolja, nemcsak a közjó, hanem saját érdeke ellen vét. E l é g sajnos, h o g y nálunk nemcsak a méhet, hanem, a mi szintén fontos, a mézet sem becsüljük m e g érdeme szerint. A m é h e k a v i r á g o k b a n található édes a n y a g o t , a nektárt e g y b e g y ű j t i k , sürüsitve és némileg átalakítva, szípjukon át, a sejtekbe öntik. N e h o g y a méz v á l t o z z é k , a m é h e k azt a sejtekben viasszal teljesen elzárják, bepecsételik. H a a mézet a sejtekből, a léppől kiolvasztják, miképpen r é g e n cselekedtek, a méz elveszti tulajdonkép v a l ó ízét és illatát s minden méz v i a s z l é p s z a g u v á lesz E z e n l é p s z a g a k k o r is előtűnik, ha a mézet sejtestől fogyasztjuk. M e g e s i k azonban az is, h o g y ilyen módon é l v e z v e a mézet, e g y e s idegen alkatrészek, nevezetesen: v i r á g p o r a l e g n a g y o b b v i g y á z a t mellett is a mézbe keveredik, a mi aztán soknál kellemetlen utóhatásu lesz, kivált ki a mézet mohón enni szokja. Mai nap tehát nemcsak azért, h o g y a méh munkáján könynyitsünk, hanem, h o g y főleg a mézet o l y módon nyerhessük, h o g y abban aztán semminemű idegen a n y a g hozzá ne keveredjék és az eredeti szine, illata és íze megmaradjon, a mézes sejtekből v a g y lépből o l y g é p s e g í t s é g é v e l hajtjuk kí a mézet, m e l y forgása által a mézet a sejtből m i n t e g y kiönti, a lépet p e d i g sértetlen és üresen újra a méneknek visszaadjuk. Ily uton nyerjük a tiszta, minden idegen a n y a g t ó l ment pergetett mézet, m e l y a v a l ó s á g o s m é z min­ den j ó tulajdonságával bir. A p e r g e t e t t méz a szerint, h o g y minő virágból ered, más-más szinü, illatú és izü is. A z a k á c z m é z pl. világos, a hárs- és takarmányfüvek méze már sárgás, a fenyőfa méze barnás, a pohánkáé már sötétes. A méz eredetének, a virág­ nak illata mindannyiszor é s z r e v e h e t ő . A méz néha m e g j e g e c z e d i k (ikrás lesz). A tiszta, v a g y i s pergetett méznek igen n a g y a tápláló ereje, a czukorral össze sem hasonlítható. A czukor ugyanis, mint o l y a n emészthetlen. A g y o m o r nedvei a czukrot elébb átalakítani kény25

— 270 — telének, h o g y táplálékul szolgálhasson. G y e n g é b b emésztéssel birok a c z u k o r n a g y o b b mérvű átalakítását nem is g y ő z i k , a miért is s o k g y o m o r - s a v fejlődik, minek aztán k á r o s hatása is lehet. A m é z n e k a testbe v a l ó felvételére a g y o m o r munkát nem v é g e z . D r . R e c l a m , berlini orvosi tanácsos, D r . mann állítják, h o g y a méznek n a g y gyógyereje

K r ö n e r , Dr. is van.

Hürt-

Csodálatos, h o g y azon vidéken, hol sokkal silányabb mézet termelnek, sőt azt sokfélekép hamisítják is, a méz élvezete o l y általános s z e g é n y és g a z d a g n á l e g y a r á n t , h o g y az mellék- v a g y utóétel g y a n á n t naponkint az asztalon van; sőt minden tisztességes v e n d é g l ő b e n a só, eczet stb. mellett a mézet is ott látjuk. Nálunk, hol e g y é b jeles t e r m e i v é n y mellett, kitűnő minőségű a k á c z m é z z e l b ő v e n rendelkezünk, itt örülünk n a g y o n , ha ezt a minőségű mézet N é m e t o r s z á g és S z á s z o r s z á g császári illetve királyi családjának e g y e s tagjai kitűnőnek találják, de h o g y magunk is fogyasszuk, olyan nincs, a k k o r már j o b b n a k tartjuk a czukrot, a műédességet. Teljesen hasonló a z eset, ha a műbőrt j o b b n a k tartanok a termé­ szetesnél. Hadd rontsák g y e r m e k e i n k t o v á b b is g y o m r u k a t , fogai­ k a t a silány c z u k o r r a l l K i k azonban g y e r m e k e i k e g é s z s é g é v e l tö­ rődnek, a z o k ne sajnálják tőlük a mézet, m é g pedig a tiszta per­ g e t e t t mézet. Minden iparkodó g a z d á n a k is oda kell törekednie, h o g y csa­ ládja részére elegendő mennyiségű mézet termeljen és családja j o b b és e g é s z s é g e s e b b táplálkozásához tehetsége szerint hozzájáruljon. A méhészet által kiadásait kevesbítené, j ö v e d e l m é t pedig gyarapithatná. A z okszerű m é h t e n y é s z t é s n a g y o n is k ö n n y e n beilleszthető a földmivelő g a z d á l k o d á s á b a ; mert n a g y o b b befektetést nem kivan, a g a z d á l k o d á s h o z v a l ó időt a g a z d á t ó l m e g nem vonja s m é g a c s e k é l y méhészeti tennivalókat a g a z g a s á g i munkára már képtelen is k ö n n y ű módon v é g e z h e t i . H o g y a méh m u n k á l k o d á s á v a l az embernek csak hasznára van, az az előadottakból e l é g g é v i l á g o s . N e m hallgathatom el azonban azon előítéletet, mintha a méh a szőlőkben a szőlő éredése alkalmával kárt tenne. M é g az elfogultak sem állithatják azt, h o g y a méh bármiféle g y ü m ö l c s n e k , v a g y a s z ő l ő b o g y ó héját m e g r á g t á k , v a g y k i k e z d t é k volna. E z t nem állithatja senki, mert nem is láthatta, hanem igenis kikezdik a g y ü m ö l c s ö t és szőlőt is

— 271 — a darázsok, m e l y e k m é g a m é h k a p t á r a k b a is bejárnak mézet lopni. A méhek aztán a darazsak által m e g t á m a d o t t s z ő l ő b o g y ó t látogat­ ják, tehát csakis azt, a mi már ú g y i s v e s z e n d ő b e m e g y . Mindez azonban o l y c s e k é l y s é g , h o g y napi bebizonyítottam

s z ü k s é g l e t ö k r e sem e l e g e n d ő ;

ezt akként, h o g y k ö z v e t l e n a szüret után, e g y a

szőlő k ö z e p é n álló méhesnek kaptáraiból a lépeket e g y e n k i n t szét­ szedtem s a mi m é z volt pedig, elegendőt találtam, azt mind t a v a s z és nyáron gyűjthettek, mert mind be is v o l t p e c s é t e l v e , holott a késő őszi gyűjtés már c s a k pecsételeniil, nyitottan marad. iránt minden

Egyéb­

szőlősgazda, ki azon t é v e s nézetben volna, h o g y a

méhek szőlőjében kárt tesznek, igen k ö n n y e n segíthet képzelt baján, ha a darazsokat tavasszal pusztítja, midőn e g y - e g y

darázs elpusz­

tításával az e g é s z kolónia t ö n k r e m e g y . C z u k r o s v i z ü v e g e k b e t é v e , a darazsakat tönkre teszi és e k k o r m e g fog g y ő z ő d n i , h o g y a da­ rázsok o k o z t a kárt a méhekre fogta. M e g fog g y ő z ő d n i m é g arról is, h o g y a méhek m é g a s z ő l ő s g a z d á n a k is csak hasznára

válnak.

V i d é k ü n k ö n nem találtam k ö z s é g e t , hol haszonnal méhészkedni nem lehetne; minden g a z d á n a k mindig van m é g annyi ideje, h o g y méhészkedhessék i s : mi az o k a tehát, h o g y annyian nem méhészkednek? K ö z ö n s é g e s e n reá sem g o n d o l n a k ,

hogy

e b b ő l is tisztes­

s é g e s j ö v e d e l m e t nyerhetnének. E z irányban tehát a buzdítás n a g y o n is helyén v a n és ideje volna, h o g y a g a z d á k érdekeit

intéző

és

ápoló testületek a m é h t e n y é s z t é s i is iscápolhatnák. Sokan

szeretnének is méhészkedni és mindenféle

okot

tenek, csak az igazat nem, t. i. félnek e kis b o g á r t ó l , lánkjától. Félni p e d i g éppen nem tulajdonságunk,

illetve ful-

ezt m é g ellensé­

g ü n k sem foghatja ránk. Nincs is ok arra, h o g y a méh annyira rettegjünk, h o g y mint

a háborúk

emlí­

históriája

fulánkjától

regéli, vitéz

hadseregek is a méhek elől futásnak eredtek. M é g p e d i g azért nem kell félnünk a méhtől, mert okkal-móddal ki tudjuk kerülni a méh fulánkját, azaz j o b b a n m o n d v a , o k o s kezelés mellett nem ingerlőd­ nek fel a méhek. T u d n u n k kell ugyanis, h o g y mint

minden

állat

a méh is m i n t e g y h o z z á s z o k i k a csendes, n y u g o d t b á n á s m ó d h o z és a k á r h á n y s z o r v a n alkalmunk v a l a m e l y ü g y e s e b b méhész kezelésén csodálkoznunk, ki bátran a m é h e k k ö z é nyúl puszta k é z z e l anélkül, h o g y a méhek f e g y v e r ö k k e l élnének. Mint már említettem, a méhek féltékenyek v a g y o n u k r a , családjukra, de csak az esetben, ha ellen25*

s é g e t v é l n e k észrevenni. E l l e n s z e n v e s p e d i g a méh előtt minden kellemetlen s z a g és bűz, különösen p e d i g a k u t y á r a és lóra könyn y e n m e g h a r a g u s z n a k , v a g y , ha lehelletünket reájok bocsátjuk. S z i n t ú g y felingerlődnek, ha kaptáruk előtt v a g y mellett g y o r s moz­ dulatokat v e s z n e k észre, v a g y ha a méhes előtt állva, hozzá lévén s z o k v a a rendes útjukhoz, véletlen belénk ütődnek és esetleg ha­ j u n k b a v e r ő d n e k . E b b ő l k ö v e t k e z i k , h o g y a méhes előtt ne álldo­ gáljunk, útjukat el ne álljuk és ne hadonásszunk. Innen van az, h o g y a méh csakhamar kiválasztja a legfélénkebbet, mert az foly­ ton i z e g - m o z o g s m é g a legjámborabb méhet is felharagitja. Inger­ l é k e n y a méh t ö b b n y i r e n a g y h ő s é g idején, ha pl. zivatar van k i t ö r ő b e n . Miután azonban a l e g t ö b b méhészkedési munka időhöz k ö t v e nincs, hagyjuk a m é h e k e t békén, ha éppen ingerültek vol­ nának. Csupán a k e z d ő használhatja a fejvédőt, de azt is csak ad­ dig, m i g v a l a m e l y jártasabb méhésztől el nem tanulta a méhekkel v a l ó bánást. Minden méhész, m é g a legjártasabb is, i g é n y b e veszi a méh ellenében a s z o k o t t és legjobban bevált csillapitószert, a füstöt. Szivarfüst v a g y pipaszó mellett a legnehezebb munkálatokat elvégezhetjük, mert hébe-hóba e g y kis dohányfüst u g y tartja féken a méhet, mint a g y e p l ő a szilaj csikót. M e g e s i k azonban, h o g y a l e g ü g y e s e b b méhész is megszorít e g y - e g y méhet, a m e l y aztán akarata ellen is kénytelen fulánkját kiölteni és szúrni, de ez esetben nincs v e s z é l y b e n az ember egész­ s é g e és é l e t e ; mert e g y e t l e n e g y méh szúrása veszedelmessé m m válhatik a k e z d ő r e nézve sem, hiszen feje ó v a van és a kézen az csupán a d d i g o k o z némi daganatot, mig h o z z á nem szokunk N e m szabad u g y a n i s a méhszúrást más rovarok csípésével összezavarnunk, m e l y e k mint pl. a l é g y c s í p é s , sokszar igen veszé­ l y e s lehet, mert m e g m é r g e z h e t i a vért, holott a méh fullánkjával csak u g y a n a z o n h a n g y a s a v éri testünket, mint a mely a csalán érintése által az ismert égetést o k o z z a . A z ü g y e s és j á r t a s méhész ellenében a méh f e g y v e r é t nem használja, de az n a g y o n is szükséges, h o g y a méh családját és kincseit m e g v é d h e s s e a tudatlan és telhetetlen ember ellen, mert különben r é g elpusztult volna a föld színéről. Hiszen i g y is igen s o k méhcsalád esik áldzatul az ember tudatlanságának, előítéletének és kapzsiságának

— 273 — A l i g szűnik m e g a méh munkaideje, midőn a l e g n a g y o b b szorgalommal s fáradtsággal gyűjtött édes kincseit gondosan őrzi, nem h o g y saját m a g a élvezze, hanem h o g y családja, utódai élete biztosítva l e g y e n ; eljön az értelmes ember és a mit sem a legked­ vezőtlenebb legelő, a legrosszabb időjárás s mindenféle ellenségek elpusztítani nem birtak, azt a k e g y e t l e n ö l d ö k l ő m e g t e s z i ; tönkre teszi a méh csodás államát. Es mit hozhat fel erre mentségül? T a l á n szüksége van a méh húsára, b ő r é r e ? K o r á n t s e m , h o g y ha­ sonló példát mondjak, ú g y jár el, mint az a g a z d a , ki tehenét agyonüti, h o g y megfejhesse, v a g y a gyümölcsfát kivágja, c s a k h o g y g y ü m ö l c s é t leszedhesse A z élő méh, az e g y ü t t élő méhcsalád érté­ ket képvisel m é g ősszel is, hiszen a méh felnevelésére szintén sok élelem fogy el s a g a z d a a tőkét minden haszon nélkül tönkre teszi. A z ilyen eljárás v i l á g o s , h o g y a g a z d a saját m a g a k á r á v a l jár és ezen évenkinti önkárositást könnyen el lehetne kerülni, csak e g y kis jóakaratra van szükség a m é h é s z k e d ő g a z d a részéről. Tapasztalhatjuk, h o g y a méhészet a l e g k e v e s e b b befektetéssel jár. E g y kisebb náddal, szalmával fedett méhes és néhány saját­ fonta szalmakas; ez minden, mert a méhcsaládot, illetve a rajt is többnyire az Isten adja, u g y találja a mezőn, n a g y ritkán vásárolja. A z okszerű kezeléshez is az ilyen felszerelés mind igen j ó és m e g ­ felelő, mert a méhek természetök szerint v a l ó g o n d o z á s a nem a külsőségben áll. Bármily e g y s z e r ű is l e g y e n a méhszin: m e g t e s z i feladatát, ha a méhkasokat v a g y kaptárakat eső, nap nem éri. A z már aztán l é n y e g e s és fontos dolog, h o g y a méhes u g y l e g y e n felállítva, h o g y a ki- bejáró méheket a h i d e g szél le ne verje. N e m a napsugár k e d v e é r t állítjuk méheseinket keletnek, d é l n e k ; hanem azért, h o g y legalább hátával adjon e n y h e t az északi és n y u g o t i k e g y e t l e n szelek ellen. K i é p p e n s é g g e l szalma kasokban akar méhészkedni, az ok­ szerűen méhészkedhetik azokban is, csak csináljon a k a s o k h o z v a l ó o l y a s g y á m o l o k a t és toldásokat, a m e l y e k e t a kas tetejére le­ hessen felrakni. M é g j o b b azonban, ha a m é h é s z g a z d a ilyes kap­ tárokat csinál, v a g y hozat K o l o z s v á r r ó l a fogháztól. ( A k a p t á r t természetben bemutatjuk.) E g y s z e r ű e n fűzfa-vesszőből is csinálhat mindenki m a g á n a k k a p t á r o k a t és ezekhez sem asztalos-szerszámra, sem valami n a g y ü g y e s s é g r e s z ü k s é g nincs, m e g t ö b b e sem kerül-

— 274 — nek a szalmakasná). M i hát a k ü l ö n b s é g a k ö z ö n s é g e s kas és kap­ tár k ö z ö t t ? A z a különbség, h o g y a kasban lakó méhcsalád csinjátbinját nehéz kitanulni és m é g nehezebb a netalán előforduló bajo­ kon segíteni. A k a p t á r b a n azonban a lépek ilyen keretekbe, rá­ m á k b a é p i t v é k s i g y a l é p e k e t e g y e n k é n t ki lehet szedegetni, viszs z a r a k n i ; az egész méhcsaládot kitelepítjük, ha bajban vannak, segíthetünk rajtuk; czélunkat, a n a g y o b b hasznot k ö n n y e b b e n el­ érjük, mert ha a mézgyüjtésre j ó az idő, m ó d o t nyújtunk, h o g y a méhek gyüjthessenek is ; ha gyűjtöttek, a felesleget kiszedhetjük s a család is t o v á b b r a élhet, elpusztítanunk sem kell. E z t a kassal m e g nem tehetjük. V a j m i s o k s z o r megesik, h o g y a kasban a m é h e k henyélni k é n y t e l e n e k , midőn éppen legjobb a gyűjtés és naponkint kilószámra g y a r a p o d n a mézkészletünk. N é h a a k a s sokat is rajzik, néha m e g é p p e n semmit. E z e n g y a k o r i bajokon a kaptárban k ö n n y e b b e n se­ gíthetünk, mint a kasban. H a az ilyen méhészkedésben a g a z d a jártas nem is volna, ez nehézséget, a k a d á l y t nem o k o z h a t , mivel mindenkinek, a ki a mé­ hészetben útbaigazítást és tanítást kíván, azt az arra rendelt mi­ nisteri s z a k k ö z e g díjtalanul a méhészetre beoktatja. A j ó z a n o k o s s á g tanácsolja a t ö r e k v ő gazdának, h o g y ne h a g y j a hiába elveszni azt az értéket, a mi méhek nélkül a v i r á g o k millióiban k á r b a m e g y , s e m m i v é válik.

Az estélyröl. A n o v b , 27-én tartott

méhész

estélyen, P r ó n a y A l b e r t tag­

társ a rajzás körül tart szerzett tapasztalataiból

felolvasást.

A z é r d e k e s felolvasásból közöljük a k ö v e t k e z ő k e t : M i n t tudjuk, a méhészetben kétfélekép szaporodnak a méhek, a természetes szabad rajzás és a

műraj

által;

ez utóbbi képvise­

lője a kaptár, az előbbié az ú g y n e v e z e t t parasztkas. E z e k előnyeit és hátrányait

összehasonlítva

egymással,

már

számtalanszor

g y a l t á k , i g y azt m o s t mellőzöm. Mi a tulajdonképeni z á s n a k ? E z a méh ösztönében fekszik, i g y e k e z v é n tért v a l ó küzdelemben

oka

tár­

a raj­

e g y faját, a lé­

fenntartani.

D e már most lássuk a méhek

rajzását,

m e l y n e k mint mon­

dám a szalmakas, a képviselője. Mi az o k a annak, h o g y a kapta-

— 275 — rokból o l y nehezen rajzik a méh? É n szerintem először is az, h o g y a kaptárok rendesen n a g y o b b ürtartalmuak; v a g y i s t ö b b idő kell arra, h o g y megteljenek. E z s z o k o t t t ö b b n y i r e , ha nem is mindig, a szülő o k a lenni a rajzásnak. Mert b i z o n y v a n rá eset, h o g y a méhlak nincs m é g egészen tele és a rajzás m é g i s megindul. T é n y az, h o g y a rajzás nem mindig függ össze mereven a k a p t á r n a g y s á g á v a l , hanem sokkal inkább az a n y a petéző k é p e s s é g é v e l , mikor is a költés terjedelme elérte a tető pontját. Miután ebben a tekintetben az a n y á k k ü l ö n b ö z ő k : i g y ez az időpont e g y i k n é l h a m a r á b b be­ k ö v e t k e z h e t , mint a másiknál. T é n y t o v á b b á az, h o g y az ö r e g anyá­ val biró törzsek j o b b a n szeretnek rajzani, mint a a fiatal a n y á s o k . A rajzással tehát a m é h e k nemcsak szaporodnak, hanem az a n y a cserét is v é g z i k , mert az a n y á t ó l függ a méh állam existencziája. E g y fiatal, életerős a n y a ezen czélnak mindenesetre j o b b a n meg­ felel, mint e g y kimerült, a g g . A rajzás a költéstől f ü g g ; ennek a fejlődésnél a meleg a főtényező, i g y , igen helyesen j e g y z i m e g D r . Dzierzon, h o g y a napsugarainak kitett k a p t á r o k , m é h l a k o k i n k á b b a rajzásra; az á r n y é k b a n l é v ő k inkább a mézelésre szolgálnak. A második főoka a k a p t á r o k ritka rajzásának az é p í t m é n y s z a k g a t o t t volta. I g y van ez az e g y l e t i k a p t á r o k b a n ; de a Neiszer félében is. Neiszer azt m o n d j a : kaptárában a méh rajzásra birható, ha a választó deszkát kidobjuk. E z azonban tapasztalatom szerint, nem ' é g - I g y a 2 keretsor k ö z t o l y n a g y a h é z a g , h o g y az a n y a vajmi nehezen jön le az alsó keretsorra, tehát a 2 keretsort lehető k ö z e l kell e g y m á s h o z h o z n i ; azaz az alsó keretsort a v á l a s z t ó d e s z k a felső v á g á n y á b a tolni. V o l t a k e g y időben o r s z á g o s e g y l e t i kaptá­ raim is. Itt azonban a rajzást nemcsak az é p í t m é n y nem e g y ö n ­ tetűsége és a választó deszka, hanem a 3 keretsor léczei, s z ö g e i is a k a d á l y o z t á k . A kirajzani készülő a n y a mindezektől megijed. H a e g y ö r e g a n y á t az első rajnál a l e g c s e k é l y e b b k o p o g t a t á s , rázás, visszatartja a rajzástól; m e n n y i v e l inkább e z e k a d o l g o k , m e l y e k e g y e n k i n t magukban is felérnek a k o p o g t a t á s s a l . A rajzás a k a d á ­ lyául szolgál t o v á b b á a z is, h o g y a lépépitmény u g y az o r s z á g o s egyleti kaptárokban, mint a Neiszer-félében egészen más irányban fekszik, mint a szalmakasokban. D e ezen d o l o g b a n az is szerepet játszik, h o g y a m e l e g a szalmakasokban h a m a r á b b felfokozódik, mint, kivált a dupla falu k a p t á r o k b a n ; v é g ü l p e d i g , m é g általae

— 276 — ban az ingó szerkezetű méhlak az ember k e z é b e játsza az egész méhállamot é s vele e g y ü t t , n a g y o n természetesen, a heréket és a herefiasitást. E z t a modern méhészek mesterségesen megcsökkentik, n a g y o n h e l y e s e n . D e annyival helytelenebb, ha azt a kaptárból teljesen k i k ü s z ö b ö l i k . T e r m é s z e t e s , szabadrajzás, hereköltés, herék nélkül nem képzelhető. E n n y i t általában, most már a t á r g y a t rész­ letezem. Minden törzs már korán tavasszal a rajzásra gondol. A z t mondják, a természetes rajzásra a száraz év alkalmas N o de ezen tétellel az idén u g y a n megjártam. V o l t májusban annyi de annyi esőnk, a n a p v i l á g o t alig láthattuk; de azért raj volt b ő v e n . V o l t o l y a n első rajom, m e l y az esőtől vizes fára telepedett le V o l t délutáni első rajom is. V o l t o l y a n első rajom, m e l y a t e r m é k e n y a n y a mellett 4 fiatal terméketlen a n y á v a l j ö t t ki. T e h á t ebben a d o l o g b a n i g a z a v a n dr. A m b r ó z y n a k . A z ilyen első rajoknál g y a k ­ ran megesik az, h o g y az illető a n y a t ö r z s nem rajzik t ö b b e t és h o g y az ilyen raj rendcsen igen n a g y . Mi ennek az o k a ? A z h o g y az első raj e g y ü t t j ö t t ki a m á s o d i k k a l ; miután az előraj kijöveteleben valami ok miatt néhány napot késett. M e g e s i k g y a k r a n az is a rajzásnál, h o g y u g y az első raj, mint az utóraj, néha v i s s z a m e g y az a n y a t ö r z s r e A z ilyen első raj 3—4-ed napra rendesen újra ki­ j ö n ; nem u g y a másodraj. E z , tapasztalatom szerint nem jön k; t ö b b é ; hihetőleg azért, mert a m é h e k n e k a fiatal, erős a n y a j o b b a n megfelel, mint a z ö reg. E z az emiitett első rajom is vissza ment e g y s z e r , ki is j ö t t újra; de nem harmad n e g y e d , hanem csak 9-ed napra. E z az első rajom o l y a n k a p t á r b ó l j ö t t ki m e l y b e n csak 1 sorban 10 n a g y keret volt, e g y i k fennebb mondott tételem igazo­ lására. V o l t e g y másod rajom, m e l y r e az a n y á k egyáltalában nem tütültek. D e a l e g k ü l ö n ö s e b b eset az volt, h o g y t ö b b törzsem e g y nap 2-szer rajzott; persze mind utóraj volt. V o l t o l y a n tör­ zsem is, m e l y b e n e g y a n y a tütülni kezdett, ezt azonban a mé­ hek rövidesen l e v á g t á k és a raj szépen bennrekedt. V o l t e g y o l y a n esztendőm, mikor minden első rajom délután jött ki, persze délig sohasem v o l t a rajzásra alkalmas idő. Délelőtti másodrajt is k a p t a m már g y a k r a n . V o l t o l y a n másodrajom, melyre az a n y á k nem 4, hanem 7 n a p i g tütültek. V o l t o l y a n törszem is, melyre, a n y a h á z a k befedettek lévén, Neiszer G y ö r g y azt mondta, minden órában v á r h a t o m a rajt belőle. D e b e z z e g majd 1 hét telt el, mig

végre c s a k u g y a n kirajzott. L á t t a m olyan elsőrajt, m e l y n e k kijöve­ tele előtt here nem volt látható, volt azonban érett herefiasitása, igazolásául annak, a mit Dzierzon m o n d : a rajzáshoz nem mindig és okvetlen kell teljesen kifejlett here ; e l é g arra néha az érett herefiasitás is. Délelőtti here járás rajzást v o n m a g a után; de b i z o n y nálam volt t a v a l y e g y eset, mikor a herék délelőtt 4 hétig jártak künn és b i z o n y a raj m é g s e m jött ki. L á t t a m olyan elsőrajt is, mely o l y n a g y szélben j ö t t ki, h o g y a szél a k a l a p o t a fejemről lefújta és u g y a n c s a k fogodznom kellett a méhes karfájába, h o g y ki ne dobjon. L á t t a m az igaz, csak e g y s z e r , e g y elsőrajt s z a k a d ó csőben kijönni. 1895-ben június 6-án e g y igen j ó méhész é v b e n , e g y szökött raj kastélyunk m a g a s , mint e g y 20 méteres k é m é n y é b e ült bele. A legkülönösebb ez esetben az, h o g y a k é m é n y orősen piszkos k o r m o s v o l t . T e h á t az a tétel sem áll feltétlenül, h o g y a méh csak a tiszta helyet szereti. Mindezen esetek kivételek, m é g pedig szerintem igen csattanósak és e l é g g é g y a k o r i a k a rajzási sza" b á l y o k alól. M á s o k azt hiszem, m é g e g y e b e t is tapasztalhattak. T i z e n n é g y évi tapasztalataim e r e d m é n y e ez. Conclusióim e z e k : mé­ hészkedni, csupán k ö n y v b ő l nem lehet. A régi rajzási s z a b á l y o k elvetendők, h e l y ö k b e ujakat, megfelelőbbeket kell t e n n i ; mert a fennt elmondott esetek m e g l e h e t ő s g y a k o r i a k . H o g y ezeknek mi az o k a ? En az időjárást tartom. Hasztalan minden » A z U r Isten a fő g a z d a * és »Hiábavaló az ember fáradozása, ha nincs rajta Isten áldása«. A z emberi művészet sokat, de mindent nem k é p e s megtenni. A méhek kivált az első rajok, az időjárásban v á l o g a t ó ­ sak, ez tény, de ha e g y s z e r n a g y o n a körmére é g e t t , kijön az az első raj m é g a rosz időben is. E z t t a p a s z t a l t a m ; ez hitem, m e g ­ g y ő z ő d é s e m Mindezek a d o l g o k a méhek n a g y alkalmazkodási ké­ pességén alapulnak. Mindezt méhésztársaim okulására h o z t a m fel, a Szent-írás ama szavait t a r t v a : A g y e r t y á t nem azért gyújtjuk meg, h o g y a v é k a alá rejtsük. Prónay Albert.

Szemle. - \ - A franczia méhészeknek n a g y g y á s z a van. A francziE mo­ dern

méhészet

atyja •— mint honfitársai

n e v e z t é k — G e o r g e s de

L a y e n s o k t ó b e r 23-án meghalt N i z z á b a n , 68 é v e s

korában.

— 278 — D e L a y e n s régi nemes család sarja v o l t . K e z d e t b e n mecha­ nikát tanult. 18Ő2. L u x e m b u r g b a n a g y ü m ö l c s é s z e t i , méhészeti tan­ f o l y a m o t hallgatta. 1860-as é v e k v é g e felé szerkesztette régi kere­ tes k a p t á r o k tanulmányozása alapján a nevét viselő kaptárt, mely F r a n c z i a o r s z á g b a n nemzeti k a p t á r lett. S z á m o s kitüuő méhészeti munkát irt. K é t l e g k i v á l ó b b és leg­ n a g y o b b munkája: L e Bucher illustré. ( A méhes képekben) rajzok és művészi kivitelű p h o t o t y p i á k albuma. T r a i t é complete d A p i c u l ture ( A méhészet teljes k é z i k ö n y v e ) , E z utóbbi munkáját a fraucziák m i n t a k ö n y v n e k tartjak. Irt s z á m o s floristikai muukát is. — ( L A p i c u l t u r e . Paris. 1897. Nr. 11.) = N e m z e t k ö z i kiállítás 1900-ban. M á r most kezdenek készülni a franczia m é h é s z e k a kiállításra, m e l y e t a chicagóinál is n a g y o b b ­ nak — legalább k ö l t s é g e s e b b lesz — óhajtanak. O k t ó b e r 20-iki g y ű l é s e n a k ö z p o n t i méhészeti és rovartani e g y e s ü l e t b i z o t t s á g o t küldött ki, m e l y a méhészeti kiállítás kérdé­ sét t a n u l m á n y o z z a s a kiállítás érdekében p r o p a g a n d á t csináljon a franczia és külföldi méhészek körében. (U. o ) j| A franczíáknái a m é z b o r (Hydromal) kérdrse igen n a g y szerepet játszik. A kérdést számos k i v á l ó v e g y é s z és g a z d á s z ta­ nulmányozza, a z o n k í v ü l e g é s z sora a j ó g y a k o r l a t i m é z b o r készi tőknek, kik e r e d m é n y e i k e t rendesen közlik az Apiculteure-ben U j a b b a n is Dr. E . K a y s e r t ő l (a nemzeti gazdászati intézet erjesztési laboratóriumának igazgatójától) és E . Boulanger agronommérnöktől e g y kis füzetet k i t e v ő értekezés jelent m e g a párisi A p i c u l ­ teure-ben » A H y d r o m e l (mézbor) természetes erjedése* czimen. A franczia o r s z á g o s g a z d a s . e g y l e t díszoklevéllel tüntette ki a munkát. A munka igen lelkiismeretes s minden oldalról i g y e k s z i k a kérdést lehetőleg megvilágitni. N a g y terjedelme s tartalma termé­ szeténél f o g v a k i v o n a t o t , m a g á t ó l é r t e t ő l e g , nem hozhatunk belőle. A z é r t emiitjük e h e l y e n föl, h o g y lássák a m a g y a r méhészek, h o g y külföldön mily n a g y erővel d o l g o z n a k a méhészeti termékek érté­ kesítésén (s i g y természeteten a műméhészet emelésén). Milyen hasznos volna, ha e téren e g y i k - m á s i k k i v á l ó méhésztársunk közölné tapasztalatait u g y , mint ezt a külföldiek teszik, kik bizony nem rejtik v é k a alá tapasztalaiaikat (U. o.) / \ Vájjon rossz ízt ad-e a lépesméznek a kénezés?

— 279 — N e m , főleg a k k o r nem, ha le v a n pecsételve. Mielőtt b e a d n ó k a méheknek, 2—3 napig szabad l e v e g ő n jól ki kell szellőztetni, a k k o r aztán a méhek minden ellenkezés nélkül alfogadják s föl­ használják a mézet. A z amerikaiak összes eladásra küldendő keretes mezőket kénnel füstölik m e g azért, h o g y a v i a s z m o l y ellen biz' viítsák. ( A Guide de TApiculteur de A . J. C o o k , i3-me ed. pi 292 et 326.) E z az e g y tény elegendő annak bebizonyítására, h o g y a kénezés nem árt a méznek. )Revue internationale d A p i c u l t e u r e 1897. Nr. 9.) | i A méh-méreg e g y új ellenszere — ha beválik. Dr" V e r . brughentől a R e v u e internationale ez idei 9-ik száma a k ö v e t k e z ő tanácsot k ö z l i : a méhszurásból a fullánkot g y o r s a n el kell távolitni s megnedvesitni. A z u t á n felmangansavas káliummal bedörzsölni. A felmangansavas kálium (Kálium hypermanganicum) g y ö n g e oldata élenyitő (oxydáló), s z a g t a l a n í t ó ; g y ö n g é n összehúzó i z ü ; törményen edző hatású. V e r b r u g h e n u g y a n i s fölteszi, h o g y a l e v e g ő b ő l streptococcus, staphilococcus stb. csirái is hatolhatnak be szúrás alkalmával a sebbe s e z e k o k o z z á k a n a g y m é r v ű g y u l a d á s o k a t . Szerinte ezért volna o l y k ü l ö n b ö z ő a méhszurás hatása. A felman­ g a n s a v a s kálium ezeket elpusztítja, ha a sebbe bejuthat, ha nem, a k k o r a seb felületét desinficiálja. A n n y i kellemetlenség jár a hasz­ nálatával, h o g y a bőr utána m e g s á r g u l , megbarnul. D e alkénsavas natnium oldatával (Nátrium hyposulfit) m e g m o s v a , azonnal eltűnik. (Nem valószinü azonban, h o g y ez az o r v o s s á S is t ö b b e t használ­ jon, mint a többi ellenszerek, azon ismereteink után, m e l y e k a méhméreg v e g y i összetételére v o n a t k o z n a k s a m e l y e k e t lapunk e g y korábbi számában részletesen ismertettünk. Ref.) 0 A z t irja e g y méhész Californiából, h o g y ő a propolist meggyüjti és ha raját akar belakolni, a k k o r közetlenül a belakolás előtt néhány pillanattal j ó erősen bedörzsöli a k a p t á r belsejét; ily módon é v e k óta e g y e t l e n raját sem veszített el. A Gleanings szer­ kesztője erre m e g j e g y z i , h o g y a propolis valószínűleg ad némi otthonias s z a g o t a kaptárnak, eltekintve ettől azonban a propolissal v a l ó bedörzsölés csak annyit használ, mint a holdvilág. (Gleanings in Bee-Culture. 97. Nr. 20.) - | - P. A . Sioli azt mondja, h o g y szerinte az a n y á n a k

nagy

— 28o befolyása

van a munkások

-

természetére

és

modorára

Volt egy

család barna méhe, m e l y különösen lusta lett. A n y a n e v e l ő t csinált belőlök s olasz a n y á t adott népe

be nekik. Ennek az a n y a n e v e l ő n e k a

azonnal jóindulatvá és s z o r g a l m a s s á vált. S o k k a l jellemzőbb

esete is v o l t . E g y család

anyját

azért

ölte m e g , mert a méhek

r e n d k í v ü l indulatosak v o l t a k . A z uj anya beadása után

nemsokára

teljesen m e g v á l t o z o t t a méhek temperamentuma és p e d i g o l y rövid idő alatt, h o g y az ö r e g méhek nem halhattak el' ( A szerkesztő a k ö v e t k e z ő m e g j e g y z é s t fűzi hozzá. előtt

behatóan

h o g y az a n y a Nr.

E z a kérdés

néhány é v v e l ez­

m e g v o l t v i t a t v a s az általános verdikt

az v o l t ,

csendesitőleg hat a munkásokra. (Gleanings.

1897.

20.) * Tudnak-e szint megkülönböztetni a m é h e k ? Czélszerü-e a

k a p t á r o k a t k ü l ö n b ö z ő szinre festeni? A . E . Frussler a Gleanings 1897. N i . 20 számában a követ­ k e z ő kísérletét irja le. Pavillont épített s a déli oldalon k e z d v e 6 lábnyit v ö n ö s , 6 lábnyit fehér, 6 lábnyit feketére, 6 lábnyit v é g ü l sárgára

festett,

ezzel az épület

közepéhez é t .

Most a színezést

újra kezdette, m í g az északi oldalon a v é g é h e z ért.

A z északi ol­

dalon minden szinmezőbe 3 családot tett. M i k o r a méhek kezdettek kijárni, számos méhet látott a déli oldal méhmenőkéinél röpködni, de különösen

s o k a t a fehér

szín előtt.

rodtak a m é h e k az északi oldalon,

A mily mértékben szapo­

o l y mértékben

déli oldal üres oldalára visszatérők száma is

gyarapodott a

E g y r e g g e l hirtelen

eső t ö m e g e s e n kergette haza a méheket. A déli oldal fehér m e z ő ­ jében t ö m e g e s e n s nagy

lepték el a r ö p d e s z k á t

tömegben

röpködtek

körülette,

himporral

terhelt méhek

m i g az üres

oldal többi

színei előtt t á v o l r ó l sem v o l t annyi. N e m d e elég j ó bizonyíték ez a m é h e k erős szinérzéke mellett ? A fehért természetesen azért vá­ lasztották t ö b b e n , mert messzire ellátszó föltűnő szin. A két fehér oldala a pavillonnak 24 lábnyira v a n e g y m á s t ó l , e g y i k a pavillon v é g é n , a másik a k ö z e p e táján. V

E s z k - A m e r i k á b ó l e g y uj méhellenségről, e g y sólyomféléről

j ö t t az előleges értesités a G l e a n i n g s 1897. 20-ik számában. Mivel a

m e g f i g y e l ő nem

nem k ö z ö l h e t t e

szakember,

a madár

tudományos

nevét

még

E s t e felé keresi föl a m é h e s e k e t s a hazatérő mé­

h e k e t i o g d o s s a el. E g é s z s ö t é t i g v a d á s z v á n rajok.

H o g y ez a ki-

— 28l — sebb fajta sólyomféle madár c s a k u g y a n »mé/tészkedik*, czolásakor a b e g y é b e n telált n a g y o b b m e n n y i s é g ű nyítja. A z eset azért

azt a bon-

méhhulla bizo­

érdekes, mert az uj méhellenség a r a g a d a z ó

madarak közül v a l ó . -|~ A m e r i k á b a n ,

hol

igen

n a g y a méz (lépes és

pergetett)

fogyasztása, sok a termelő, a versen is igen n a g y . A keretes m é z előállításában minden módot m e g p r ó b á l n a k »fancy« azaz tökéletes minőségű keretes méz előállítására. M i n t e g y éve e g y D a n z e n b a k e r nevű

méhész

több

kiállításon nyert

első dijat

keretes mézeivel,

mert nemcsak a lépesméz volt kitűnő minőségű, hanem a keretek is teljesen

tiszták

voltak, bár a k a p a r ó késnek semmi n y o m a sem

volt rajtok. 0 ezt a j ó eredményt a paralfin

papir

használatának

tulajdonította. F . L . T h o m s o n ez irányban tett

kísérleteiről a k ö v e t k e z ő k ­

ben számol be. A z t állították, h o g y a paraffinpapirral b e v o n t keretek mentek

a propolistól.

teit paraffinpapirral.

teljesen

T h o m s o n az előírás szerint v o n t a be kere­

A korai évadban egészen j ó l megfelelt, jóllehet

a keretek legalább két felső v é g ü k ö n mégis be v o l t a k kenve. K é ­ sőbb azonban a papir propolissal, mint

toldásainál,

egyebütt.

repedéseinél

A z t gondolja

tehát,

ép u g y b e r a k t á k h o g y a paraffin-

papirnak e g y é b eszközzel való combinálása utján j u t o t t a k a z o k h o z a szép keretes hatalmasabbak

m é z e k h e z és h o g y ezek az e g y é b d o l g o k s o k k a l voltak a

paraffinpapirnál.

© A milanói »Apicoltore« 1897. évi ro-ik számában olvassuk: A pfalzi Bienenzeitung szerkesztője

s z á m o s kísérlet után, h o g y a

Braula coecat, mely annyira alkalmatlan v e n d é g , s n é m e l y k o r o l y n a g y s z á m b a n lepi meg, főleg az anyaméhet, h o g y feladatának jesítésében

is a k a d á l y o z z a , legbiztosabban

naphtalinnal

lehet

tel­ el-

pusztitni. E g y sörös pohárban k e v é s naphtalint téve be a kaptárba, a B r a u . Iák 20—3o perc^ múlva n y u g t a l a n o k k á lesznek, elhagyják a m é h e k e t s éhen halnak a kaptár fenekén. K é s ő b b v a s t a g papírra hintett k e v é s naphtalint s u g y tette

be a kérdéses

családhoz, g o n d o l v á n , h o g y

e g y óra lefolyása alatt az összes Braulák al lesznek pusztulva, e helyett azonban csak kettőt talált a papíron. U g y látszik, a naphtalingőzök ilyen hígított állapotban n a g y o n lassan hatnak. A z o n b a n

— 2^2 — naponkén} t ö b b és t ö b b hullott le s 14 nap múlva a papirok tele v o l t a k hintve Braulával, az a n y a m é h és a munkások megszabdultak. -(- F r a n c z i a o r s z á g b a n ujabban mézzel készült csokoládét hoz­ t a k forgalomba. A z e g y e t l e n g y á r Hautmont (Nord departm.-ban) hetenként 1400 klg.-ot g y á r t o t t állítólag s m é g se g y ő z ö t t eleget tenni a megrendeléseknek. A clerikalis R e v u e éclectique g y a n ú b a fogta, h o g y nem valódi m é z g y á r t m á n y s D á v i d a b b é a megrendelt mintát m e g e l e m e z t e t t e G e m b l o u x - i állami agronómiai állomáson s kitűnt, h o g y e g y kilogrammjában a hires m é z c s o k o l á d é n a k van 500 g r a m m c a c a o , 43o g r a m m r é p a c z u k o r és 70 gr. méz. E b b ő i az alkalomból régi j ó olasz s z o k á s szerint e g y kis ártatlan tréfát mond el Rauschenfeld az A p i c o l t o r e szerkesztője. Ismeretes d o l o g — mondja — h o g y a tisztelendő urak min­ den időben kitűnő Ízléssel bírtak s nem e g y könnyen lehetett ő k e t izlés d o l g á b a n rászedni. E g y s z e r az A s s i s i S z t Ferencz rendjébe tartozó k é t militaus rendtag ivás után azzal az inpressióval váltak el, h o g y az e g y i k a sörnek vas-ízét érezte, a másik m e g pergament-ízét. A z o k a p e d i g az v o l t ezen kétféle íznek, [mint a rend k ö n y v t á r á b a n e s z k ö z ö l t fáradságos kutatások kiderítették h o g y r é g . mult időkben e g y pinczemester— testvér, bőrszíjra k ö t ö t t kulcsot ejtett a Rajnába, m e l y n e k vizét a siestáknál használt sör készíté­ séhez használták s z á z a d o k multán. E z csak e l é g finom í z l é s ! A z elmondottak i g a z s á g á é r t különben a felelősség Ritterhaus német poétát illeti. ( L A p i c o l t o r e , Milano, 1897. N o . 10.)

Meghívás közgyűlésre. A z erdélyrészi m é h é s z e g y l e t 1898 január 3o-án d. u. 3 órakor rendes k ö z g y ű l é s t tart az erdélyi g a z d a s á g i e g y l e t üléstermében (Belközép-utcza gr. Mikó-ház), melyre a t. t a g o k tisztelettel meg­ hivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. E l n ö k i m e g n y i t ó . 2. T i t k á r i jelentés a v á l a s z t m á n y évi munkásságáról. 3. Jelentés a S ö t é r K á l m á n »Méh és V i l á g a * czimü első k ö t e t e kiadásáról. 4. Pénztárnoki jelentés.

munkája

5. P é n z t á r v i z s g á l ó b i z o t t s á g jelentése. 6. A z 1898. évi k ö l t s é g v e t é s . 7. Indítványok. Br. Jósika Gábor, elnök.

Wíeder József, főtitk ár.

Vegyesek. — A t. tagtársakhoz. Felkérjük a tagsági díjjal hátralékos t. tagokat, hogy az esedékes tagdíjakat az év végén szíves­ kedjenek Egyletünk pénztárnokához (Bíró Gyula, lakik K o ­ lozsvárt, Nagy-utcza 44. szám) mulhatlanul megfizetni, mert a ki ebben az évben a hátralékát ki nem egyenlíti, januártól fogva a lapot nem küldjük. Önként következik, hogy a tag sági dij fizetési kötelezettség az alapszabályokban irt idő le­ jártáig tart. — Az erdélyrészi méhészegylet monográfiáját lapunk jelen szá­ mával megküldjük

t. tagjainknak, a v v a l a szíves kéréssel,

szíveskedjenek egyletünk működését minél szélesebb körben

hogy ismer­

tetni. E z alkalommal az első fejezet kiegészítéséül felemlítjük, h o g y Bálint

Sánzor dr. 1893 ban m e g v á l a s z t o t t k ö n y v t á r n o k érdeme, h o g y

az e g y l e t k ö n y v t á r a mintaszerűen rendeztetett. Mint elévülhetlen ér­ demét emiitjük föl, h o g y megirta jeles munkáját: rajzáét

és a z t egyletünknek

adományozta;

» A m é h természet­ v é g ü l elismerés illeti

m e g számos, kiválóan érdekes felolvasásaiért, m e l y e k k e l estélyeinket é v e k e n

át o l y élvezetessé tette,

nemkülönben

a

méhészeti

irodalom terén kifejtett szakadatlan munkásságért, m e l y l y e l lapunk tartalmát

gazdagította.

Sajnáljuk,

hogy

monográfiánkból

kimaradt, a minek nem mi v a g y u n k okai, hanem annak a metlenségnek

tulajdonítjuk,

mindez figyel­

h o g y a d o l g o z a t kefelenyomata n e m

küldetett m e g a szerkesztőnek, i g y s e m ezt a h é z a g o t nem pótol­ hatta, sem a számos sajtóhiba

kijavításáról nem g o n d o s k o d h a t o t t .

— A méhek veremben telelése előnyeit a »Die D e u t s c h e T h e o r i e und Praxis* a k ö v e t k e z ő hat pontban

emliti f ö l : 1. k e v é s fogyasz-

— 284 tás. Á t l a g 3 7-2 font kasonként. 2. K e v é s halálozás. 3 A kitételnél r o h a m o s tisztulási kiröpülés, s utána a család élénk. 4. B ő fiasitás, sokkal b ő v e b b , mint a szabadban telelésnél. 5. V é r h a s nem lép föl. 6. A lépek nem penészednek, k i v é v é n , ha a v e r e m nedves. — A budapesti kereskedelmi múzeum városligeti állandó kiállítását ajánljuk a méhésztársak n y e k e t is szívesen

szives figyelmébe. O t t a méhészeti termé­

elfogadják

s a ki o d a kiállít, bár

mintákat,

k ö z v e t l e n ü l összeköttetésbe jöhet a vásárlókkal. Tájékozásul felem­ lítjük, h o g y a keresk. 10 frt tagdijat fizet,

múzeum tagja

mely

lehet

minden

összegért az intézet

termelő, a ki

részéről

nyújtandó

minden előnyben részesül, u. m. az intézet műtárának, kiállításának i n g y e n e s látogatása,

árjegyzékei, kathatogusainak

ingyenes letéte-

m é n y e z é s e , a m e l y e k terjesztéséről az i g a z g a t ó s á g g o n g o s k o d i k , a k ö z p o n t i hivatal, t u d a k o z ó

iroda és k ö n y v t á r i g é n y b e v é t e l e , szak-

k ö z l ö n y díjtalan megküldése, az állandó kiállításon 1 rület díjtalan

méter te­

átengedése.

— A méz mint se/yemtisztitó anyag. 60 gramm méz, 60 gramm fekete szappan, 90 g r a m m spiritus j ó l ö s s z e v e g y i t v e . Ezzel, szivacs s e g é l y é v e l j ó l be kell kenni a tisztítandó s z ö v e t e t és kimosás után erősen hevített v a s a l ó v a l lesimitni. (O. e. Bienen Z t g . ) — Gyíkok a méhes körül. A legutóbbi méhészestélyen a méhek ellenségei felett

is eszmecsere fejlődött

ki s ennek folyamán D r .

Bálint Sándor e g y méhész közlése n y o m á n mint tapasztalati említette fel, h o g y a g y í k , ha a méhkas

tényt

mellé lopózhat, e g y m á s ­

után 25—00 méhet is elkapdos, de mindig a mezőről hazatérő és nem a kiröpülő méhet fogja el. Felemlítette azt is, h o g y a méhek fulánkja a hüllőknek nem árt,

T a r t a l o m : Olvasóinkhoz Bodor László. — A méhészeti szakoktatás kér­ déséhez. Simay_L. betegségeiről.

Bálint

Tivadar. — A méhek téli nyugaima. Söter Kálmán Sándor dr. — Öngyilkos méhcsalád

hészet barátaihoz, Philisais

Vall!

János

— A méhek — A mé­

— Az estélyről, Prónay Albert. — Szemle. — Meghívó

közgyűlésre. — Vegyesek.

Szerkesztésért felelős : Bodor László.