X. évfolyam.
1895.
12.
Deezember 1.
szám.
MÉHÉSZETI KÖZLÖNY AZ E R D É L Y R É S Z I M É H É S Z - E G Y L E T KÖZLÖNYE, MEGJELENIK MINDEN HO 1-ÉN.
T A R T A L O M : Egyletünk küldöttei a földmivelésügyi kongreszusa. Szöllősy László.
—
Geotropicus
jelenségek
a
miniszternél. •— A m a g y a r m é h é s z e k méneknél.
— A m é z besüritése k é r d é s é h e z . Csiki
— A méz „íze."
Dr.
Ribáry
F.
J,
—
Vegyesek.
—
„Értelem
János. —
és
ösztön."
— A méhek nyelve.
Szerkesztő
postája.
—
Tagsági nyugta. —
E f o l y ó i r a t o t a z e g y l e t r e n d e s é s k ö r i t a g j a i a t a g s á g i díjért
kapják.
Rendes t a g é v e n k é n t 2 f r t o t (4 k o r o n a ) , k ö r i t a g 1 f r t o t (2 k o r o n a )
KOLOZSVÁR, 1895.
AZ E G Y L E T T U L A J D O N A GÁMÁN J. ÖRÖK.
KÖNYVNYOMDÁJA.
fizet.
é
^Eeg: j e l e n t
MÉH
é s VILÁGA"
Elméleti é s gyakorlati bevezetés
!'£
a méhek alapos ismerete és sikeres tenyésztésébe | a méhek iránt Irta:
lí
érdeklődő
közönség
számára.
£
Sötér K á l m á n .
'*
Hgjj E k o r s z a k a l k o t ó n a g y m u n k a első r é s z e , mely 5 0 0 , finom velin | ^ J | p a p í r r a n y o m o t t oldalon, a szövegbe n y o m o t t számos illustraczióval m á r ^ Jfi: m e g j e l e n t : 4.
%
1896. j a n u á r i - i g
5íj előfizetési
árban
megrendelhető
az
erdélyrészi
•€••
A m e g r e n d e l é s W i e d e r József f ő t i t k á r h o z H o s s z u - u t c z a 22 43 A bolti á r j ő v a l m a g a s a b b l e í z . •é F ű z ö t t p é l d á n y á r a 3 t'rt, diszkötés 4 frt.
egyedüli nagy
KISS ERNŐ
s 4B
;í méhész-egyletnél.
?
i n t é z e n d ő ; Kolozsvár, 5* ,T ^
raktára
vaslcereskedésében,
K o l o z s v á r t , f ő t é r 2 2 . sz.
„ H u n g á r i a " Budapesti
részvénytársaság
MUtrágyagyári termékei kizárólagos nagy A nmltsg. minisztérium elrendelte
raktára. az állami birtokokon e m ű
trágya kizárólagos használatát.
Ztx/f-CLlép -N7-aJód.i T7la,s:zfból ára kilónként 2 frt 3 0 kr. M e g r e n d e l é s e k e t postafordultával p o s t a i u t á n v é t mellett küld. Árjegyzék ingyen.
10—12
I
— Tagsag-i dijat fizettek: 1893-ra: Rendes tagok: B c i ő József, G á b o r Mihály, Kempelen Imre, Mesko J a k a b , Nemes Sámuel, gyalui Rosenberg .Mátyás, Scultety István. KÖN t a p k : Benedek Gábor, dr. Csizér Ákos, Nagy J á n o s . Liszkay J á n o s . Ulrich Márton. 1894-re: Rendes tagok : Abend A n d r á s , Bedő József. Czehe Imre. Gaal Péter, Gábor Mihály, Harmath Lajos, Kempelen Imre, L á z á r Kornél, Meskó J a k a b , Nemes Sámuel, gyalui Rosenberg Mátyás, Simay F e r e n c z , Scultety István. KÖN t a g o k : Balogh Gergely. Bartha Gyula, Benedek Gábor, Benkő Ákos, d r . Csizér Ákos, Dubszky Gusztáv, Éltető Károly, Gáspár Gyula, G o b ó c z y Károly, Líszkav J á n o s , Kisújszállási Méhész-egylet, Müller J a k a b , Nuszbek S á n d o r . Nagy Bela. Nagy J á n o s , Papp (iábor, Páll'y István, Petrisor Péter. U d v a r d y Péter, Ul rich Márton, Vajda Miklós. Vincze Albert. 1895-re : Rendes t a p k : Hj. Adorján J á n o s , BalLi Kálmán, Bedő József, C a m p e a n u Ilyes, C h o r u s Gyula, C s á s z á r G y ö r g y , Csere Lajos. Czehe Imre, E r d ő d y István, F a d g y a s Sándor, Fatter Péter, F o d o r Ferencz. Gaal Péter, Gábor Mihály. Gara Márton, Gibbon Albert, Harmath Lajos, Herepci Gergely, Hcrctik Lndre, Hönsch Ede, lndig Áron, J ó n a László, Kálmán J á nos. Kende Dániel, Kempelen Imre, Kozáki J e n ő , Kovács Sándor, Kovácsics J ó zsef, 7.. Knöpfler Károly, L á z á r Kornél, Malatinszky Lajos, Máthé B a r a b á s , Nyéki Méhes Balázs, Meskó J a k a b . Mihály L á s z l ó . Németh A n d r á s , Payer J á n o s , P a t k a Venczcl, gyalui Rosenberg Mátyás, Simay Ferencz, Sipos Gábor, Sipos G y ö r g y , Scultety István, L. Velics Károly. Z s u r k a Riedl J á n o s . Köri taQOk: Aján L u k á c s , Alexa Miklós, B a k a József, B a k ó József, Balogh Gergely, Bágyi Miklós. Bálint J á nos. Bartha Gyula, Bárány Márton. Bene Sándor, Benedek (iábor. Benkő Á k o s . Bocsanczy András, Boér J á n o s , B o d László, Boross Vidor, dr. Csizér Akos, Csen geri József, Csuka Mátyás, Czecz L u k á c s , Deák Gerő, Dobos J o t c h i m , Dósa Dé nes, Drágos Sándor, Éltető Károly, Esztegár Antal, F'odor A n d r á s , Gallovich Ist ván. Gáspár Gyula. Germán J á n o s , Gobóczy Károly, Gyenge Károly, H a r a g a F e rencz. Haiszer Henrik. Hodorean J á n o s , Horváth Gyula, llykovics Bazil, Kapatán Márton. Kcpri József, Kcrcsedi György, Kindl J á n o s . Kiss István, K o p á r Kristóf, Kovrig Simon, Kovrig .1. Gergelv, Kozma Dömén, Kriza Sándor, Kühne Ferencz, L a k a t o s Károly, L á z á r Gerő, Liszkay J á n o s , Lőrinczi Menyhért, L u k á c s y Zsig m o n d . Márczián Lázár, Kisújszállási Méhész-egylet, Merza J á n o s , Molnár J á n o s , Morár T ó d o r , Müller J a k a b , Nagy Béla, Nagy J á n o s , Nóvák Antal. Nuszbek Sán dor, Ö n n . kath. népiskola, Oláh Dániel. Oltossy Pál, Oncs Józsei, Osváth Albert, széki. Papp Gáhor, Pap Gerő, Papp Sándor. Páll Antal, Páll Kristóf, Pál Károly, Periot J a k a b , Péterffy Gyula, Rósa Sándor, Sáhin Márton, Serlegi Dezső, Schilling Ottó. Schlamdingc Alajos, Suciu László, Szentgyörgyi Emil, Szilassy S á n d o r , S z u ' o h o d a Ignácz, ÁH. tanítóképezde Losonczon, T o d o r e á n Endre, T u r a y Vincze, T u r t s a Lukacs, L'dvardy Péter, Ulrich Márton, Uray József, Vanky József 1 — 1, Vásárhelyi Boldizsár, Veress Lajos, Velcser Miklós, Vincze Albert, Voith Gergely, Voith Lajos, Zeffcr Lukács, Balogh Sándor, Baska Adolf. Baudexler István, Bernáth Zoltán. Budai Zádor, Burgya J á n o s , Bácskai Sámuel, Bacsó A n d r á s , Bernáth Dezső. Berzeviczy István, Béressy Árpád, Csiba György, C z o m p o l y József, Damjanovics Ágoston, Deák Bertalan, Diószeghi Pál, Dobej Mihály. D u c h n o v s z k y Ist ván, Ember J á n o s . F e k é s h á z y Sándor, Fekete T i t u s z , Gábor J á n o s , Garav Ignácz, Glatz Sámuel, Grofcsik J á n o s , Hada Sándor, Hubrich Hugó, Herczegh Károly, ö z v . I z a y Gyuláné, I g n á c z y J á n o s , J u h á s z Kálmán, Jakovics J á n o s , Kaufmann Mór, Katkó István, Kende Zsigmond. Kecskeméthy Lajos, liláin Sándor, Kozma József, Kozma Márton, Kota István, Kopinecz Antal, Naménvi Koncz István, Kusnyiri Gyula. Lásztókai Béla, Lichtwarschik Mihály, L u b y Géza, Magyar József, gr. Mailátli József. Mátrai Béla, Mezei Mór. Minay István, Miháük J á n o s . Mok F e r e n c z , More Gábor, Móricz Endre, Thuri Nagy Sándor, Nemes József. Nóvák Lajos. O r mós István, Oelberg Károly, Özvegyi Ferenczné, P a p J á n o s , P a p Lajos, P a p Zsig mond, Pálffy Béla Polák József, Pribék József, Rajz József, Répay László, R ó z s a J á n o s . Sárkány Gábor, Soltész Imre, Süttő József, Steiner Lajos. Strecker I.aj o s n e . Szamay Péter, S z a b ó István, S z a b ó Lajos, S z a b ó Pál, Szilágyi S á n d o r , Szopó József, T a r y Károly, T a b ó d y Jenő, Vagner Emánuel, Veiner Vilmos, itjabb Virág Józsei", Weiszberger Lipót. Z á b o r s z k y Ferencz, Zeisler Lajos. Kijavíttatnak: Gurey Elek. Bernáth Zoltán, Hubrich Hugó. Oelberg Károly, Ortutay Antal köri tagok nevei. (Folytatjuk.)
Lajcsák
Mihály,
Leszállított áron kapható: Méhészeti Kalauz, irta Zágoni
(Albu)
József,
ára 25 kr.
Megrendelhető Wieder József m. e. főtitkárnál Kolozsvárt, (hosszuutcza 2 2 . sz.), ki az árak beküldése után díjmentesen küldi el.
A p r ó hirdetések. E r o v a t b a n a méhészegylet tagjai 2 sorig minden félhasábos petit sor 4 kr.
VÁSÁROL.
|
Csurgatott és pergetett mézet Lerner Vilmos, G y ö n g y ö s ö n . Minta k ü l d e n d ő .
Ara 10 frt. Megrendelés méhész-egylet elnökségéhez
M é z e c z e t e t a méhész-egylet gyárá ból, Hirschfeld S á n d o r kereskedése, Kolozsvár, főtér. ;
Szabó LáSZlÓ Vésztőn, Békésmegye 45 kgr, pergetett mézet, a 50 kr.
100 darab uj egyes Dzierzon-kaptárt, d a r a b j á t 3 írtjával, Ködmön Gábor tanitó, Karczagon. Kis János „Népszerű méhészkönyv" cz. munkájából n é h á n y példány eladó. — Ara postai küldéssel 30 kr. Megren delést elfogad az erdélyrészi méhész egylet főtitkára, Kolozsvárt, h o s s z u u t c z a 22. s z .
Barabás Sándor Brassóban 18 méhcsa ládot Bodor-féle kettős falu k a p t á r b a n . Pinkert JÓZSef Béga-Szentgyörgyön pergetett mézet, kilónkint 50 kr. MéSZárOS Endre S z a k á c s i b a n (Szi- ! l á g y m e g y e ) 3 és fél m m á z s a akáCZ- \ mézet és 2 m á z s a b a r n á b b szinü, j ó minőségű pergetett mézet. Méter m á z s á j a átlag 42 frt.
Két méhdUCZ ( S t o p p e l ) álló k a p t á rokból összeállítva, hat c s a l á d r a ; z á
ezen felül
5 m é t e r m á z s a szép tiszta, világos s á r g a pergetett mézet Voith Gergely ta nító, Szamosujvárt. Kívánságra mintát is küld.
ELAD.
Nagy JánOS tanitó, Bonyha, 70 kilog r a m m fjnom pergetett mézet, kilónkint 50 kr.
r o s ajtókkal. az erdélyrészi Kolozsvárt.
hirdethetnek;
Balogh Gergely T o m p a h á t (u. p o s t a Szentes) 150 keret beboltozott, tele lésre alkalmas lépes mézet; kilója 60 kr.
Pergetett é s nyersmézet, lépes mézet, v i a s z t , méhcsaládokat parasztkasok és kaptárakban vásárol Kovács S á n d o r keres kedelmi mébtelepe Xagy-Becskereken. Minták küldendők. U g y a n o d a egy k a p tárkészitésben j á r t a s méhész is alkalmaztatik.
50 kilogramm pergetett mézet á 50 kr. HirSCtl Jakabné, Maros-Bogát.
ingyen
| j |
Szonlagh Elek Krakkón, 11. p . M.Igen, 3 0 darab méhcsaládot és 54 darab jól kéSZÜlt mii-kaptárt. Ugy a kaptárak, mint a méhcsaládok egyenként is el adók.
ALKALMAZÁS. Méhésznek ajánlkozik Fülep Miklós Radnótfája u. p . Sz,-Régen. (Erdély.)
1
ZMZeg j e l e n t
|
„MÉH é sV I L Á G A " Elméleti és gyakorlati b e v e z e t é s
f •£
. . a méhek alapos ismerete és sikeres tenyésztésébei a méhek iránt
2fl
érdeklődő
közönség
számára.
£
Irta: Sötér K á l m á n .
I
t
E k o r s z a k a l k o t ó n a g y m u n k a első r é s z e , m e l y 5f<0, finom velin p a p í r r a n y o m o t t oldalon, a szövegbe n v o m o t t s z á m o s i l l u s t r a c z i ó v a l m á r * megjelent: " 4
Z
1895. decz. i-igf előfizetési
árban
megrendelhető
az erdélyrészi
A m e g r e n d e l é s W i e d e r József f ő t i t k á r h o z H o s s z u - u t c z a 22 A bolti á r jdval m a g a s a b b l e s z . F ű z ö t t p é l d á n v á r a 3 frt, diszkötés 4 frt.
méhész-egyletnél.
intézendő;
Kolozsvár,
SS
H^/fénészeti esszlsözöls egyedüli nagy
£ > > '*
m
raktára
K I S S E R N Ő vaskereskedésében, K o l o z s v á r t , f ő t é r 2 2 . sz.
„ H u n g á r i a " Budapesti
részvénytársaság
Mütrágyagyári termékei kizárólagos nagy A nmltsg. minisztérium elrendelte
raktára. az állami b i r t o k o k o n e m ű
trágya kizárólagos használatát.
lv£-u.lép -va2ód.i T7-ia,szToól ára kilónként 2 frt 3 0 kr. Megrendeléseket p o s t a f o r d u l t á v a l p o s t a i u t á n v é t mellett küld. Árjegyzék ingyen.
9—12
u
Leszállított áron kaphatók a következő könyvek: Méhészeti Kalauz, irta Zágoni
(Alim)
József,
ára 25 kr.
Megrendelhető Wicder Józsefm. e. főtitkárnál Kolozsvárt, (hosszuutcza 2 2 . sz.), ki az árak beküldése után díjmentesen küldi el.
Apró hi E r o v a t b a n a méhészegylet minden félhasábos petit s o r 4 kr.
tagjai
VÁSÁROL. Csurgatott és pergetett mézet Lerner Vilmos, G y ö n g y ö s ö n . Minta k ü l d e n d ő .
\
ros ajtókkal. az erdélyrészi Kolozsvárt.
hirdethetnek;
ezen felül
Ára 10 frt. Megrendelés méhész-egylet elnökségéhez
5 m é t e r m á z s a szép tiszta, világos sárga pergetett mézet Voith Gergely ta nító. Szamosujvárt. Kívánságra mintát is küld. MézeCZetet a méhész-egylet gyárá ból, Hirschfeld S á n d o r kereskedése, Kolozsvár, főtér.
ELAD. 50 kilogramm pergetett mézet á 50 kr. HirSCh Jakabné, Maros-Bogát.
100 darab uj egyes Dzierzon-kaptárt, darabját 3 frtjával, Ködmön Gábor tanitó, Karczagon.
Szabó LáSZlÓ Vésztőn, Békésmegye 45 kgr, pergetett mézet, á 5 0 kr.
Kis János „Népszerű méhészkönyv" cz. munkájából néhány példány eladó. — Ára postai küldéssel 30 kr. Megren delést elfogad az erdélyrészi méhész egylet főtitkára, Kolozsvárt, hosszuutcza 22. sz.
Barabás Sándor Brassóban 18 méhcsa ládot Bodor-féle kettős falu k a p t á r b a n . Pínkert József Béga-Szentgyörgyön pergetett mézet, kilónkint 5 0 kr. j '
Nagy JánOS tanitó, Bonyha, 70 kilo g r a m m finom pergetett mézet, kilónkint 50 kr. Két méhdUCZ (Stoppel) álló kaptarokból összeállítva, h a t családra ; z á -
ingyen
Balogh ^Cergely T o m p a h á t (u. posta Szentes) 150 keret beboltozott, tele lésre alkalmas lépes mézet; kilója (50 kr.
Pergetett és nyersmézet, lépes mézet, viaszt, méhcsaládokat parasztkasok és kaptárakban vásárol Kovács Sándor keres kedelmi méhtelepe Xagy-Becskereken. Minták küldendők. U g y a n o d a egy k a p tárkészitésben j á r t a s méhész is alkal m a z tátik.
Mészáros Endre S z a k á c s i b a n (Szi l á g y m e g y e ) 3 és fél m m á z s a akáCZm é z e t és 2 V, m á z s a b a r n á b b szinü, j ó minőségű pergetett mézet. Méter m á z s á j a átlag 42 frt.
sorig
Ssontagh Elek Krakkón, u. p . M.igen, 30 darab méhcsaládot és 54 darab jól kéSZÜlt mii-kaptárt, Ugy a kaptárak, mint a méhcsaládok egyenként is el adók.
ALKALMAZÁS. j
j
Méhésznek ajánlkozik Fülep Miklós Radnótfája u. p. Sz.-Régen. (Erdély,)
X. évfolyam.
Deczeniber 1.
12.
szám.
Méhészeti Közlöny AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET SZAKKÖZLÖNYE. M E G J E L E N I K M I N D E N HÓ 1 É N . A lap szellemi részét érdeklő közlemé nyek a „Méhészeti K ö z l ö n y " s z e r k e s z tőségéhez c z i m z e n d ő k :
:
Kolozsvár, B á s t y a - u t c z a , 9. szám.
^
Reclamatiok-, hirdetésekre v o n a t k o z ó megkeresések 'Wieder József főtitkárhoz intezendők ( H o s s z u - u t c z a 22.), a p é n z küldemények: Jiiró Gyula egyleti p é n z árnokhoz intezendők Kolozsvárt ( T r e n csin-tér 13. s z á m ) .
x T
Rendes
:
A k é z i r a t o k a t nem
tagok a
t a g o k 2 frt (4 k o r o n a ) , köri 1 frt (2 k o r o n a ) tagsági díjért
„Méhészeti K ö z l ö n y " - ! is kapják.
Hirdetés díja : g a r m o n d s o r o n k é n t 8 k i . (16
fillér). E g y egész o l d a l : 3 frt (6 k o
rona). Fél o l d a l : 1 frt 50 kr. (3 k o r o n a ) . Egyleti tagok, éves és féléves h i r d e t ő k 30%
adjuk
leengedésben részesülnek.
vissza.
Egyletünk küldöttei a földmivelésügyi miniszternél. A földmivelésügyi miniszter állása elfoglalása alkalmá ból a következő leiratot intézte egyesületünkhöz: Ő császári és apostoli királyi F e l s é g e e hó 2 - á n Bécsben kelt legfelsőbb kéziratával e n g e m földmivelésügyi miniszte révé l e g k e g y e l m e s e b b e n kinevezni méltóztatott. Midőn tehát a mai napon a földmivelésügyi minisztérium vezetését átN'enném, szívesen jelentem ki, hogy hazánk föld mivelésügyi érdekeinek előmozdítását czélzó t e v é k e n y s é g e m ben az egyesület közreműködésére is számitok, s biztosithatom egyúttal az egyesületet, hogy ö r ö m ö m r e fog szolgálni, ha hasonló törekvéseit m a t ' a m részéről is támoo;athatom.« Egyletünk választmánya múlt ülése határozatából Bodor László alelnök és Wieder József főtitkár fölküldettek D a r á n y i földmivelésügyi miniszterhez, hogy egyesületünkhez, uj állása alkalmával intézett szívélyes hangú leiratára válaszul szemé lyesen üdvözöljék a minisztert, egyszersmind adják át a Sötét 22
—
278 —
K á l m á n »Méh és Világa« czimü munkája első része egy dísz példányát. A megbízottak Borszéki
S o m a min. osztálytanácsost, az
erdélyrészi méhészegylet t. tagját, kérték még föl a küldött s é g b e és n o v e m b e r 27-én tisztelegtek a miniszternél. Alelnök az erdélyrészi méhészegylet nevében üdvözölve a minisztert, kérte, hogy az erdélyrészi méhészegyletet, a méhészet é r d e k é b e n kifejtendő m u n k á s s á g á b a n , melylyel a közjót igyekszik előmozdítani, támogassa, egyszersmind tö r e k v é s e egyik irányzatát b e m u t a t a n d ó : átnyújtotta a »Méh és Világa« egy díszpéldányát, mire a miniszter
következőkben
válaszolt: Igen örvendek, hogy Önöket, mint az erdélyrészi mé hészegylet küldötteit fogadhatom.
Örvendek azért is, mert
félig
bár
magam
is erdélyi
vagyok,
nem
születtem
Er
délyben. H a nem is vagyok méhész: ö s m e r e m a méhészet fontosságát s biztosithatom az urakat, hogy a méhészet érde kében kérni fogom az egylet t á m o g a t á s á t . E könyvet pedig mint a m a g y a r méhészet h a l a d á s á n a k zálogát fogadom el és köszönöm. A miniszter a küldöttség tagjait igen szívélyesen fogadta és a bizottság tagjaival folytatott beszélgetés folyamán kitűnt, h o g y a miniszter a méhészeti viszonyok iránt már tájékozva van. Különösem p e d i g felösmerte a m a g y a r méhészek egyik l e g n a g y o b b baját, azt, hogy a méhészeti t e r m é n y e k e t
nem
értékesíthetik megfelelő módon és hangsúlyozta, hogy a m a g a részéről is szükségesnek látja az állandó
árucsarnok
létesíté
sét, miért oly régóta, d e sajnos, e r e d m é n y nélkül fáradtak az egyletek, m e r t a k o r m á n y o k részéről eddig nem részesültek megfelelő t á m o g a t á s b a n . A m a g y a r méhészet gyors felvirágzásának egyik bizto-
—
279
—
sitékának tekinthetjük a miniszter a m a kijelentését is, h o g y méhészetünket érdeklő kérdésekben, a döntés m é r l e g é b e n az egyesületek szavának is súlya lesz. Méhészetünk ujabb fejlődését elősegítő mozgalom társa dalmi uton k e z d e m é n y e z t e t e k ; az ügyért lelkesedő, buzgó és önzetlen egyének kezdeményezésére indult m e g ez üdvös moz g a l o m ; ez a lelkesedés t e r e m t e t t e m e g és ez tartja fenn az egy leteket; ezen az uton várhatjuk a további sikert, m é g pedig olyat, minőt a bürokratikus szervezettel elérni soha sem l e h e t De, hogy az egészséges és gyors fejlődésnek semmi a k a d á l y a se legyen: szükséges a társadalmi és állami tényezők h a r m o nikus együttműködése, a mi, sajnos, eddig nem mindég volt meg. Melegen üdvözöljük az uj földmivelésügyi minisztert, ki a magyar méhészet fénykorát van hivatva m e g t e r e m t e n i .
A magyar méhészek kongresszusa. A ezredéves országos kiállítás alkalmával t a r t a n d ó m a g y a r méhészek kongresszusát előkészítő bizottság november 27-kén tar totta második ülését Budapesten Liebner József elnöklete alatt. Je lenvoltak: Borszéky Soma, Binder Iván, Bodor László, Wadászfy Jenő, Wicdcr József. Előadó Binder Iván jelenti, h o g y utólagos j ó v á h a g y á s remé nyében felszólittattak az erdőigazgatóságok, t u d o m á n y egyetem és a horvát egyesületek a kongresszusban való részvételre. Előadja to vábbá, h o g y a kongresszus programmjában fölvett szakelőadásokra eddig előadó nem jelentkezett, mire elhatározta a bizottság, h o g y többeket fel fog kérni szakelőadások tartására, és p e d i g : 1. Kovács Antal m. felügyelőt a méhészeti szakoktatás, tekin tettel a vándortanitói intézményre. 2. Bodor László törvényszéki birót a méhészeti védt'órvényre. 3. Rodiczky Jenő gazdasági akad. igazgatót: a magyar mé hészek országos szövetkezete és az állandó kongresszus. 22*
—
28o —
4. Borszéky Soma min. osztálytanácsost a méz értékesítése. 5. Binder Iván >M. Méh « szerkesztőjét, Kovács Antal m. vándortanítót és Ki'tline Fcrenczet a kaptár és keretméret egysége. 6. Dr. Firbász Nándort a mézIegcl'Jk javítása. 7. Binder Ivánt, gyakorlati előadások a méhészet és méhészeti ipar köréből. 8. S'ótér Kálmánt Magyarország méhészete története meg írására. 9. Dr. Bálint Sándor erd. muzeum-egyleti őrseged a méh ter mészetrajzából. A jelenvoltak közül, Borszéki Soma, Binder Iván és Bodor László a megbízást elfogadták, s ugyanekkor elnök kijelentette, h o g y értesülése szerint t ö b b kiváló egyén, mint Kovács Antal, dr. Firbász Nándor és Kühne Ferencz hajlandók lesznek a felajánlott t á r g y a k r ó l értekezést írni. Kifejezést adott azonban a bizottság ezúttal is annak, hogy ez az intézkedés csak arra az eshetőségre való tekintettel történt, hogy ha a p r o g r a m m b a fölvett t á r g y a k közül valamelyikre nem akadna önkéntes j e l e n t k e z ő : a p r o g r a m m o t nem lehetne betartani s eset leg a legfontosabb t á r g y maradna megfelelő megvitatás nélkül. Mindenkinek szabadságában áll azonban, — sőt kívánatos, hogy minél többen jelentkezzenek — h o g y tetszés szerinti tárgyról érteke zést írjon, s azt 1896. évi május hó t-ig benyújtsa Binder Ivánhoz, a m. országos M. E g y l e t titkárához Budapesten. Az előadásra elfogadandó értekezések 100 korona tisztelet díjban fognak részesülni. Elnök előterjeszti, h o g y ő már évek előtt 200 korona jutal mat tűzött ki Magyarország méhészete története megírására; mint h o g y azonban egyetlen pályázó sem jelentkezett: most ismét fel ajánlja a 200 korona jutalmat annak, a ki a millenniumi kongreszszusra a munkát elkészítené. Terjedelmes mnnka nem kívántatik; 3 — 3 / n y o m t a t o t t ívnyi terjedelem elégséges, s az országos, va lamint az erdélyrészi méhész-egylet szaklapjában lesz közölve, egyidőben. x
2
A bizottság köszönetté! fogadta Líebner nagylelkű adományát. Elhatároztatott, h o g y a bizottság az ország valamennyi mé hész-egyletét fel fogja kérni, h o g y a kongresszuson képviseltesse ma-
—
281 —
gát, megelőzőleg pedig, a m a g y a r méhészek országos szövetkezete és az állandó kongresszusra vonatkozó tervezetet véleményezés vé gett megküldi valamennyi méhész-egyletnek, h o g y a terv megösmertetésével k ö n n y e b b é tegye a tanácskozást és az eldöntést s lehetőségig oda fog törekedni a bizottság, h o g y a többi értekezé sek is a kongresszus előtt ismertetve legyenek. E g y másik fontos t á r g y a volt még az ülésnek a kongresszus elnökei és titkárának megválasztása iránti ajánlat-tétel. Klnök előterjesztést tesz, h o g y helyén való volna, ha a bi zottság kongresszusi védnököt is választana, mire a bizottság egy hangúlag elhatározta, h o g y Wekerle Sándor volt miniszterelnököt kéri föl védnökségre, és fölkérte az elnököt, h o g y egy bizottságot jelöljön ki, mely az ő vezetése alatt W e k e r l é t a védnökségre kérje föl. Ezután a bizottság közfelkiáltással a következőket határozta el a kongresszusnak megválasztásra ajánlani : E l n ö k : Liebner József, alelnök I. Borszéky Soma, II. Bodor László, titkár Bituler Iván, pénztárnok Rithne Ferencz. A beküldendő értekezések biráló bizottsága elnökéül felkére tett Liebner József, jegyző Binder I v á n ; az éztekezések utóbbihoz lesznek beküldendők. A bizottság megállapodott abban, h o g y a bi ráló bizottság tagjait ezután fogja kijelölni.
Geotropicus jelenségek améheknél.* R é g ismeretes a méheknek az a sajátsága, h o g y akár egyen ként, akár seregesen, vagy mint családok, mindig felfelé törekesznek; a kaptárakban lehetőleg a felső részeket foglalják el, s ha megfordítjuk azokat, csakhamar ismét felhúzódnak, — a szabad ban megszállott méhek — ha ugyan fel nem röpülhetnek, a ki emelkedő t á r g y a k r a másznak fel és általában mindenütt a maga sabb pontokat igyekeznek elfoglalni. A régiek m e g n y u g o d t a k abban, h o g y ez a méhek termé szete ; L o e b ujabb nyomozásai azonban kiderítették, h o g y ennek és hasonló jelenségeknek oka nem az állatban, hanem külső té nyezőkben van, a melyek mozgást keltő inger g y a n á n t hatnak a " M u t a t v á n y a Sötér K á l m á n „Méh és világa" czimü m u n k á j a Il-ik kötetéből.
—
282
—
rovarok n a g y részére, arra utalván őket, h o g y feléjük haladjanak, v a g y tőlük távolodjanak. Nevezetesen ilyen a fény, mely bizonyos rovarokra vonzó, m á s o k r a taszító erőt gyakorol (heliotropismus) és ilyen a föld von zása is, mely egyik-másik rovarra positive hat, másokat pedig arra ösztönöz, h o g y ellenkező irányba törekedjenek. * Ez az utóbbi hatás utalja a kikelt és a földön szétmászott hernyókat arra, h o g y a fákra és mindenre, a mi utjokba esik, fel másszanak és ez nyilvánul a méneknél is, a melyek e szerint ne gatíve geotropicusok. Bármi csekélységnek látszik is pedig ez, nemcsak elméleti tekintetből érdekes dolog, hanem a gyakorlatban is értékesíthető. í g y például ha a raj valamely fa törzsére telepszik, igen ne héz besöpörni, de ha tndjuk, h o g y nem marad helyben, hanem fölebb húzódik : fölébe állítunk egy k a p t á r t és önként belevonul. R é g tudvalevő dolog az is, h o g y ha a méheket felülről lefelé söpörjük, igen felingerlődnek, ** ellenben nyugodtan tűrik, ha alul ról felfelé mozdítjuk a söprőt, mert maguk is ebbe az irányba igyekeznek. Általában pedig levonhatjuk ebből a következtetést, hogy bármiféle müvelet könnyebben sikerül, ha a méheket nem le, ha nem felfelé mozdítjuk ki állásukból, mert erre negatív geotropicus természetüknél fogva önként is hajlandók indulni,
„Értelem és ösztön." Gyönyörűen és terjedelmesen tárgyalja S'óter Kálmán nagy mesterünk a »Méh és Világa* czimü nagy munkája első részében e czim alatt azt a kérdést, ha vájjon a méhek ösztönszerűleg végzik-e szépen rendezett államukban a munkát, ha vájjon mindaz, a mi a méhek élete, munkássága vizsgálásánál, tanulmányozásánál bámulatra ragad, ösztönszerűleg történik-e v a g y értelemmel.' ha vájjon az állatoknak s így a méheknek is, vannak-e psychicus ké pességei, melynélfogva képesek tapasztalatokra s azok alkalmazá* Der Heliotropismus der Thiere cet. YVürzburg, 1890. ** L. W i t z h u m Handgriffe u. lepsch ; Die Biene III. 470, 1,
Erfahrungen
1834. 44. 1. 50) alatt, ugy Hcr-
— 283
—
sára? Ez alapot meggyőző érvekkel támogatva, társul véleményé ben Swammerdamm, Helmont, Reaumur és Bonnethez, kik szintén azt állítják, h o g y a méhnek értelme van.* Sötér több világos példát hoz fel, melyek a méhek psychicus tehetsége mellett bizonyítanak. Helmont idézete, ki a »mértan és építészet nagy mesterének« tartja a méheket, emlékembe hívja pár év előtti tapasztalatomat, melyet időszerűnek tartok közleni. Két év előtt, aprilban vásároltam egy méhcsaládot. Olyan Berlepsch kaptárban volt, melyben léczeken függöttek a normál méretű félkeretek. Pavillonomban kilenczes álló k a p t á r o k vannak, horny-rendszerre építve. T e h á t a vásárolt méhkasbeli kereteket, minthogy rövidebbek voltak, nem helyezhettem másként az én kaptáromba, mint ugy, ha valamiképen a felső keretlécz két végét megnyújtom. Erre nem készültem előre, s így, megfelelő szegekről, melyekkel a léczck megnyújtását legkönnyebben elkerülhettem volna, nem gondoskodtam. De volt egy néhány apró, vékony g o m b o s t ű méhesemben. Ezeket szúrtam a keretléczek végébe, s így végez tem az áttelepítést, közbe-közbe beakgatván 3 v a g y 4 üres, kiépí tett keretet, melyek felső léczei k a p t á r o m n a k megfelelő hosszúsá gúak voltak. U g y maradt kaptárom, a mint aprilban rendeztem. Akácz virágzáskor megnyitottam a mézkamrát. A költőkamra már tele volt néppel és épitménynyel. E k k o r meglepetve tapasz taltam, h o g y a gombostűvel meghosszabbított keretek közül több, tele volt frissen hordott mézzel. De a keretek külső szélei, t ö b b helyt erősen reá voltak ragasztva a k a p t á r oldalfalaihoz, míg a saját, rendes kereteimet, szintén tele mézzel és hasítással, abban az állapotban találtam, a mint beakgattam. Az én kitűnő architectoraim, munkaközben észrevették, h o g y a vékony gombostű, mely a teher alatt görbülni kezdett, engedni fog a behordott a n y a g súlyának s le fog e s n i ; ezért ugy segítettek a bajon, h o g y még a maga idejében, a k a p t á r oldalfalaihoz ra gasztották E g y másik, nem kevésbé érdekes tapasztalatom a k ö v e t k e z ő : A mult év június havában befedett anyaházzal meganyásitot* Sötér „Méh és Világa" I. rész. 4 4 8 — 4 7 1 . lap.
— 284
—
tam egy népes családot. Körülbelől két, v a g y három napos lehetett a kibujt anya. E k k o r átvizsgáltam a kaptárt, nem azért, hogy meg győződjem, ha vájjon az anya megtermékenyült-e, mert arról szó sem lehetett, m i n t h o g y a folytonos esőzés miatt a párosodás nem történhetett meg, hanem inkább azért, hogy tisztában legyek a felől, ha vájjon az anyaházat nem rombolták-e szét? A harmadik keret belső felén volt a beadott anyaház. Midőn ezt kivettem, láttam, hogy nem történt semmi rendellenesség, az anya kibnjt. Midőn vissza akartam helyezni a keretet, elejtettem. A keret mindkét oldalát tömötten boritó nép egy része a pavilon nyitott ajtaján kiröpült, e g y része pedig a földön futkosott. Most már meg kellett győződnöm, ha vájjon nem repűlt-e ki az anya is ? Szétszedtem az egész kaptárt, az anyát nem találtam. Meg voltam győződve, h o g y v a g y kirepült az anya, mely a leej tett kereten lehetett, v a g y már megelőzőleg elpusztult. De inkább az előbbi vélemény mellett voltam, mert megelőzőleg az anyátlan ság jeleit nem tapasztaltam. Ujabb anyaházat akartam beadni, midőn észrevettem a pavillon eresze alatt egy ökölnyi méhcsomót. Azt is tapasztaltam, h o g y a pavillonból kiröpködő egyes méhek gyorsan a csomóra szállanak. Bizonyos voltam, h o g y a kereten volt méhek gyülekez tek az a n y a körül, mely a kérdéses kereten volt. L é t r a után kellett látnom, h o g y a kis raját befogjam. Mig az előkészületekkel készen voltam; többféle közbejött akadály miatt, mintegy / óra telt el. Mire visszatértem, már hült helyét találtam a csomónak. Csak egy néhány méh futkosott és szimatolt a csomó helyén. Boszusággal távoztam méhesemből. Más nap a k a p t á r t vizsgáltam, a nélkül, h o g y az építményt mozdítottam volna. Az anyátlanságnak semmi jele. Jobb meggyő ződés okán egy keret friss fiasitást adtam be, tudva, h o g y ha anyátlanság v a n : anyaház építéshez fognak. H a r m a d n a p r a meg vizsgáltam a kaptárt. L e g n a g y o b b örömömre termékeny anyát ta láltam abban. Bizonyos tehát, h o g y a még soha ki nem repült, terméketlen a n y á t az a maroknyi nép terelte haza, mely a keretről az anyával együtt leesett. 3
4
-
285
—
Mit mondanak ezekhez a példákhoz, a kik tagadják a rovar nak s igy a méhnek psychicus tulajdonságait? Szöllősy László.
A méz besüritése kérdéséhez. A külső hőmérséklettel szemben a méhlakásokban a légcserét a méhek indítják meg. Bármely toknál, a 35° alóli levegő, a mint a méhcsomóba ért, ott a méhek meleg kipárolgása által hőfoka emeltetik, szétterjed, megkönnyebbül és összes páratartalmával a súlyosabb levegőből felfelé száll. Ugyanazon mozzanatban, a mely ben nagyobb hőfokot öltött a külsőnél, szétfeszül, t. i. terjedelmé ben nő és nyomást gyakorol azon légkörre, mely a k a p t á r által a külsőtől el van különítve, de a közlekedő nyilason át a külső levegőre is, lefelé. Midőn melegedésével n a g y o b b terjedelmet ö l t ö t t : ugyanabban a perczben nemcsak felemelkedik mint könnyebb, de a légkörének egy részét ki is szorítja. Minthogy a külső levegő ellennyomása ugyanavval az erővel hat vissza, mint a belső leg melegebb levegő feszereje, egy középen álló légrétegnek kell a kaptárból kinyomulni a közlekedő nyilason. Avval, h o g y a meleg levegő felemelkedett és feszerejével egy rész a belsőből kiszorult, a folyam már megindult; mert a felemelkedett levegőt a meleg forrás központjától távolabbi helyeken a lakás falai által befolyá solva, rögtön hülés követi. A hülés által, a külsőt ellensúlyozó feszerejéből veszítve, a központi levegőnek feszereje és a külső nyomása következtében kisebb helyre szorul, mit rögtön követ a a külső benyomulása, mely mint legsűrűbb és súlyosabb, a fészek alatt foglal helyet. U g y a n e k k o r a fészekbeli, mint legkönnyebb, a felsőbb helyre emelkedik újra, az oldalokra széjjelnyomva a már hőfokában csökkent belső levegőt. Ez a melegében csökkenő le vegő, az oldalfalaknál mindinkább hűlve, a melegebbek által foly tonosan lennebb szoríttatva, végre a nyilashoz ér, hol a külső, még mindig hidegebb, súlya által és a belső, melegebb feszereje által nyomva, a közlekedő nyílás megosztásával a felső részen kimegyen. Ez gyors és folytonossá válik. Ez az egyszerű légcsere magyarázata alsó közlekedő nyilassal egy kaptárban, v a g y bármi lyen méhlakásban. Ha
betölti
a méhcsalád
lakását egészben,
ha csak e g y kis
részletét foglalja el csomójával, minthogy a melegforrás 3$ fokig tőle ered nevelőleg, a változást a külső és belső között ő idézi elő, onnan indul meg a légfolyam a zárt helyiségben, annak helyét kell betölteni a külső levegőnek, mely ott szintén változáson menve keresztül, az előbbinek útját követi szakadatlan folyamban. Ha S. ur azon nézetének adunk helyet, h o g y az oldalfalakon is szivárog hat be levegő ; ugy is okvetetlen a méhcsomón kell keresztül hú zódnia ; mert a kaptárban megmelegedett levegő a felsőbb helyekre törve, elfoglalja fele részben a felsőbb helyeket és a külső, hide g e b b levegőtől nyomva, a található finom nyilasokon kimegyen, ugyanolyan mennyiségben jöhet be a k a p t á r alsó felén levő finom nyilasokon a hűvösebb levegő, mely az összes külső lebegő nyo mása következtében a méhcsomót elhagyó melegebb levegő he lyébe nyomatik és mindig csak az alsó részen. Ez máskép nem is lehet, ugy, h o g y bátran elmondhatjuk, h o g y a méhlakásokba jutott levegő a méhcsomót egyszer meg kell, hogy járja; de megjárja részben többszörösen i s ; mert a benyomuló külső levegő által foly ton felkavartatik kitörő útjában, hűtve és összekeverve visszaragadtatik a méhcsomóba. Ha most helyet adunk annak a nézetnek, h o g y a roszul készült méhlakásokban az oldalfalakon is szűrődhe tik ki s be a levegő, és helyt adunk annak a nézetnek is, h o g y a méhektől elhagyott helyeken is van bőven sűrítendő méz : ugy is a méhektől még független levegő csupán a méhlakás alsó felé ben sűríthetné a mézet, mielőtt a fészekbe j u t n a ; mert felül most is csak az a levegő van, a melyet a méhek már párájukkal teli tettek. De láttunk-e méhcsaládot akár építeni, akár mézelni oly helyeken, a melyeket a méhek egyszersmind bőven nem is lepnek el? Én részemről mindig csak azon helyeken láttam, a melyet már megelőzőleg elfoglaltak. Az kivételes eset, midőn ősz felé, mikor már mind a népség, mind a fiasitás a természetes apadásban van és a méhlakás felső- és oldalrészei tömve mézzel, hirtelen nagy gyűjtés következik forró meleg napokkal, a méhek a kaptárban összehúzódásukból ismét szétterjednek s minthogy egész a Hasításig már tömve lakásuk mézzel, a szélső és alsó lépekbe kénytelenek mézelni, de ekkor már azon helyeket ismét megszállva tartják, mig a mézelés tart. Majd ezen kevés jó napot ismét hűvös idő váltja fel és a méhek fedetlen odahagyják a mézet, összébb húzódnak,
—
287 —
Ilyen eset nállam gyakran történt, de mindig azt tapasztaltam, hogy sürü méz maradt pecsételetlen hátra. H o g y be nem pecsé telték azonnal, egyik oka abban rejlik, h o g y a sejtek rendesen még nem voltak t e l v e ; a másik ok az, h o g y megapadt számukkal nagy terjedelemben nem képesek azon meleget előállítani a köz ponton kívül is, mely a pecsételéshez szükséges viasz előállításához szükséges; harmadik ok, h o g y a méhek a hátsó lépekből mindég a kikelt fiasitás helyére szokták hordani a mézet, midőn betelelésükre készülnek és ezen számításból oknélküli munkát nem is vé geznek. H o g y ezen h á t r a h a g y o t t méz később megromlik mind a mellett, h o g y be volt sűrítve: oka abban rejlik, mert a hűvösebb időkben a sok páralerakódás mind felhígul. A mézgyüjtés és méz elraktározás a főmézelési időszakban rendes körülmények között nem a most elmondott sorban t ö r t é n i k ; mert midőn a hasításban a tetőpontot elérték és a midőn egyszersmind az egész k a p t á r t betöltik népességben, ha külön mézürük nincs, és ha van is, de az rácscsal el van választva, mindig a fiasitás közvetlen szomszéd ságában a fiasitás felett, első sorban, azután a méhlakás szerkezete szerint, hátul kezdik a r a k t á r o z á s t ; még pedig a felső részen is mindig hátulról a röpnyilás felé haladva elé és le. A méheket sa ját természeti eljárásukra bízva, a mint az a n y a m é h petézésének tetőpontját elérte, lehet a mézelés bármily kitűnő, mert azon idő szaktól a fiasitásban apadás áll be, t. i. a hátul, illetőleg az olda lokon és íelső részeken kikelő fiasitás helyére mézet raktároznak, a fiasitást folyton a központ felé szorítva és inkább a röpnyilás felé. Az elválasztott mézürbe mindig csak azon mézet rakják a bő hordással, a mi a költőkamrába el nem férhetett a fiasitással még bőven elfoglalt helyért. Ezen eljárásukhoz oly szívósan ragaszkod nak, hogy az időközökben csökkenő mézelésekkel már a mézürbe hordott és a leghátul álló lépekről is a fedetlen mézet is a méz szomszédságában kikelő fiasitás helyére hordják, tehát a központ felé összpontosítják. R é g e b b közölt munkáimban ezt is elmondám. Ha S. ur azt tapasztalta, hogy időközökben a mézürből a fedetlen méz megapad, semminek sem tulajdonithatja egyébnek, mint annak, hogy az azon nap folyamán b e h o r d o t t méz nem volt oly sok, hogy a besürités után elégséges lett volna a kikelt fiasitások he lyére, a már elraktározott méz közvetlen szomszédságában a méhek
— 288
—
pedig- előkészülvén a betelcléshez, a távolabbi helyekről a központ felé igyekeznek elhelyezni, mint a hol annak idejében a legkönynyebben juthatnak hozzá. Igen természetes, hogy ilyenkor mindig a távolabb levő fedett mézet hordják első sorban, de ha a mézelés annyira csökkent, h o g y kívülről a kikelő fiasitás helyét nem képe* 8ek a mondott sorban ellátni, bizony akkor a mézürből és a hátsó helyekről még a befedelezettet is felbontják és elő-, illetőleg le' ^ hordják. A S. ur által m e g t á m a d o t t ezikkemben sehol sincs ki mondva annak lehetősége, hogy mind a hátul, mind a felül alkal mazott mézürbe ne hordanának egyáltalán süritetlen mézet. Hátul í alkalmazott mézürrel épen mindenkor megtörténő esetnek tartom, ; h o g y az alsó lépsorban süritetlen mézet raknak le a méhek, mint h o g y nagy hordások alkalmával a hazatérő méh az aljdeszkán hátramenve, oda könnyebben jut, mint a tömött költőkamrába, s ha már nincs hely a költőkamrában sehol, de már a mézkamra nyitva van, igen természetes, h o g y oda rakják le terhüket, a hol üres sejteket találnak, s ha nincsenek üres sejtek: építenek. Mindez nem zárja ki azt a lehetőséget, h o g y első behordása után a belmunkások újból fel ne szednék és süritve ne raknák befedelezési helyükre. A n n a k igazsága pedig nem általam észleltetett és állítta tott először, h o g y a hordó méhek a fiasitás körül és alatta s még közötte is leghajlandóbbak elhelyezni a mézet, ha csak üres sej tekre találhatnak, sőt még a petékre is gyakran reá rakják szo rultságukban, a honnan reggelre eltűnik a méz. A hordóméheknek ezen sajátságán alapszik a Neiszer k a p t á r rendszere. S ha valaki a levegő sűrítésére fekteti a méz besiirüsödésének lehetőségét, csakis a Neiszer-féle k a p t á r t használhatja, mint evégre a legalkal masabbat, mert itt érheti a páramentes szabad levegő, legalább részben, a ínéhcsomón áthúzódása előtt a fedetlen és süritetlen mézet. Én m e g m a r a d o k szilárdan azon állitásom mellett, hogy a hordóméhek csak akkor hordják a felső mézkamrába a friss mézet, ha a költőkamrában sehol sem találnak üres sejtet és habár a mézkamrában elég üres sejt van is, fel nem hordják még a sűrített mézet se, ha a költőkamrában, a fiasitás felett kikelő fiasitások nyomán, sejtek nyílnak a méz elraktározására. A mézelés tehát mindig felülről le, hátulról elé, az oldalokról összébb halad min denütt a méz szomszédságában kikelő fiasitások nyomán. í g y a
—
289
—
fennebb elmondott kivételes eseten kivül a fedetlen és szintén süritetlen méz, a méhek apadásával is, mindig a párával telt méhcsomóban van, a hová lehetetlen a szabad levegőnek a méhek kikerülésével jutni. Ezt az igazságot tagadni nem lehet. Ha pedig a fedetlen és süritetlen méz a méhektől már fedetlen helyen van, oly következetes igazság a páralecsapódás azon helyeken, mint a szabad természetben a páratelt levegőnek lehűlése után a h a r m a t és e s ő ; mert bizonyos, h o g y azon helyeken a méhcsomó által okozott légforgással a páratelt levegő veszi lehuzódási útját kifelé, a mely az elhagyott hivesebb lépeken folyton vészit páratartalma ból. Ott nem sűrűsödik a méz, hanem ha pecsételctlen maradt, már higul és jegcezesedik. Mindezeket nem tévedésen alapuló szá mításokból mondom — mint a mivel S. ur vádol — hanem tapasz talati igazságokból. Azon eshetőségeknek sem adhatunk helyet, h o g y a méhiakások finom likacsain szűrődjék át a levegő és felül a méhek ki kerülésével juthatna a sűrítendő mézhez; mert a k a p t á r felső részén csak a belső levegő kifelé szürődhetése történhetik és csak a kö zépen alól a külső hűvösebb levegő beszürődése. D e már fennebb emiitettem, h o g y ezek a finom likacsok a páralecsapodásokból a hajcsövesség törvényeinél fogva h a m a r á b b telnek meg vizzel, mint hogy a levegő ottan ki- v a g y bevonulhatna és a mig méh van benne, mindig is szívják a nedvet magukba, ugy, h o g y ottan a légfolyásnak folyton utja van állva. Más, ha a méhlakás roszul van készítve és nagy nyílások vannak rajta. De azért a levegő még sem sűrítheti a mézet, a mint h á t r á b b meglátjuk. De váljon ki alkalmaz mézelésre oly szegény családot, a mely a mézelési időszakokban az összes épitménynyel telt lakást szorosan be ne töltené, még pedig a lakás oldalfalainál és az aljlépeknél legtömöttebben? U g y a n hol lehet helye akár az oldalfalakon beszűrődő, akár a röpnyiláson felfelé nyomuló levegőnek, a S. ur elmélete szerint, a méhektől függetlenül a mézhez jutásra? De látott-e va laki rendes fejlődési és mézelési folyammal oly gyarló méhcsaládot, a mely a tőle elhagyatott helyekre mézel? Én n e m ! Ha megtör ténik a gyengébb méhcsaládoknál, h o g y az a p a d ó népség a hűvö södő és hosszabbodó éjszakákon már oda-odaha;>yja a mézürt és a bepecsételetlen mézet is ott hagyja (akkor is első sorban a be-
—
290 —
pecsételt mézet hagyja oda), váljon lehet-e ebből oly mereven állítani, h o g y a levegő sűríti be a mézet és épen éjjel nagyobb mértékben a méhektől elhagyott helyeken ? Hát tavaszszal és nyár elején, mikor épen a főmézelési időszakok vannak, a méhekkel t ö m ö t t kaptárokban, kúpos kasokban, a hol nincs helye a szabad levegő hozzáférhetőségének, nem sürüsödik-e be a méz és nem épen a méhektől t ö m ö t t k a p t á r o k b a n és nem épen a főmézelési időszakokban a leggyorsabban ? mig a nyár utolsó felében a gyen gülő családoknál, a hol a szabad levegő hozzáférhetőségének is lehetőség van adva, mind lassúbb folyamban, későbbre sürittetik be. H o g y a n egyeztethető össze ezen fordított arány a S. ur elmé letével? De hiszen mind a felső, mind az oldal és hátsó elhagyott mézes helyeken a méhektől elszálló, párákkal telt s már a köz ponttól távolabb hűvösödő levegő járja át a mézes lépeket, a mely nem párologtató, de páralerakó képességgel bir. Ha S. ur azon eshetőségekkel számolt le csak, h o g y keretes rendszerünkkel mind a felső, mind a hátsó mézürrel az ablakok roszul illeszkedésével a külső levegő behatolhat az elhagyott mézes lépekhez, ugy a légáramlatot nem vette tekintetbe, mert a légáramlat a méhlakásokban — ha a lehetőség meg van adva — mindig felfelé iránylik, mindaddig, mig a belső hőt a külsővel szemben a méhek emelik. T e h á t mind a röpnyiláson, mind az ablaknyiláson csakis alól áramlik be a szabad levegő, folyton a melegítő csomóban összpontosulva, húzódva, mig a melegedett levegő a csomóból szétsugározva, a felsőbb helyeken kiáramlik. í g y csakis a Neiszer rendszerének van jogosultsága a levegő által sűríteni a mézet. De emlékszem, hogy S. ur azt mondotta, h o g y a méhek által mind fokozottabb mér tékben meleg levegő által sürittetik n a g y o b b mértékben a méz. N o de a méhektől elhagyott helyeken csak hül a méhektől elszállott meleg, ez bizony nem emeli páratartalmát. H á t ez bizony nem t ö r t é n h e t i k : ha akarom a méhek által fokozott meleg levegő vel, ha akarom, a méhektől független levegővel. A méhlakások felső részén röpnyilást általánosságban nem alkalmazunk, ugy, h o g y a lakás alsó része teljesen légzáró legyen, h o g y t. i. a külső levegő csak felső nyilason közlekedhessen a belsővel, a természetben azonban sok ilyen méhlakás van, de a méhek kikerülésével az ilyenekbe sem juthat a külső levegő a
mézhez. Tudjuk, hogy a méhek a nyilas közelében foglalnak állást minden időben ; itt van téli fészkük is, még pedig felső nyilassal múlhatatlanul, szaporodásukkal innen terjednek szét minden irány ban és közvetlen a nyilas előtt mézet sohasem raktároznak. Midőn a külső levegő benyomul, a nyilas előtt közvetlen a méheket érinti, de a méhcsomón át nem törhet, mert innen a m á r felmelegedett és megkönnyebbült levegő terjed szét és állja útját a külső levegő nek, a mely által már fennebb nem szoríttathatván, csak kifelé veheti folyását. Ezen kifelé és a méhcsomóból felfelé terjedő lég folyással szemben a külső súlyosabb levegő kénytelen a nyilasi oldalon lesülyedni és a lépek alján szétterjedni, felszorítván a belső melegebb és k ö n n y e b b levegőt a lépsorok között. Ezalatt a lakásbeli meleg szétsugárzásánál fogva ismét k ö n n y e b b é válik a külső nél, mely által az előbbi uton szintén lenyomatik, a hol a méh csomón átfolyván, folytonos melegedéssel és könnyebbüléssel a nyílás felső részén, szemben a befelé törekvő légáramlattal, azon mennyiségben, a h o g y a külső befoly, kiáramlik. T e h á t a légfor gás kevés különbséggel szintén az, mi alsó nyilassal volt. A hol pedig méz van, méh is van és a levegő felvonulási útjában méze lési időszakban mindég első sorban van fiasitás, mint méz, a me lyeket a méhek körben v a g y félkörben mindig tömött külburokkal vesznek körül, csak ezeken áthatolva juthat mindig, de mindig a levegő az elraktározott mézhez, a hol bizony a méhek és fiasitásuk által n a g y mennyiségű párával láttatik el. Csiki J á n o s .
A méhek nyelve. Minden méhész tudja, h o g y minő hivatása van a méhek nyel vének s hogy annak hossza befolyásolja a mézgyüjtő képességet. Ebből kifolyólag, nem indokolatlan a méhész abbeli törekvése, h o g y minél hosszabb nyelvű méheket szaporítson; hiszen vannak virágok, melyekbői a nektárt a méhek épen a nyelvök rövidsége miatt nem tudják kiszívni. Ezt a kérdést tárgyalja a »Journal des Debats« rikai méhészeti szaklap nyomán.
egyik ame"
—
292
—
Czélszerü — irja a közlő — anyaméhek tenyésztésére oly kaptárakat választani, melyek lakóinak elég hosszú nyelvök van arra, h o g y azokból a virágokból is kiszívhassák a nedvet, melyekhez nem férhettek a többi méhek. Némelyek, bizonyos progressiv kiválogatás utján rcméllik el érhetni a czélt, h o g y tökéletesbitett, hosszú nyelvű fajhoz juthas sanak. E d d i g ez még csak remény ugyan, de remélik, hogy való sulni fog. Már eddig is különböző szerkezeteket találtak föl a nyelv hossza megmérésére. Ezeket »glossometer«-nek nevezik. Charton-Traissord (méhtenyésztő Dompierreben — Aube) 1892ben konstruált ilyen glossometert. Ez egy 1 2 cm. hosszú, 4 cm. széles, fémből készült d o b o z ; ehhez egy meghajlított fenék van forrasztva, melynek egyik vége a doboz tetejét érinti, másik vége pedig 1 2 mm. mélységben van. A doboz sodronyszövettel van födve, melynek szálai 2 mm. távolságra vannak. Az alapon egy fokonkénti beosztás van, mely a' tető és a meghajlított alap kö zötti távolságokat mutatja. A dobozba czukortartalmu folyadékot öntenek s azután víz szintes állásban, valamelyik k a p t á r b a helyezik. A méheknek időt kell engedni, h o g y a sodronyszöveten át, az edénybe öntött édes folyadékot felszívhassák. A beosztás, melybe a ezukros folyadék leért, mutatja a mélységet, melyet a méhek nyelvökkel el tudtak érni, s igy a nyelvök hosszát is. Traissord ugy találta, h o g y az első kaptárban a folyadék 7V10 mm.-ről szívatott föl; a másodikban 9 / mm.'ről, a harmadik k a p t á r b a n pedig 8 / mm.-ről, sat. T e h á t a méhek között voltak különböző hosszúságú nyelvűek. A hosszú nyelvűek a virágok nedvét 9 mm. mélységből is képesek felszivni, mig ellenben a többiek csak kevésbé mély szirmú virágokból gyűjthettek. 2
10
4
10
L e g s o s de la Clementrie (Seinc et Olse) a »Sociéte d'apiculture«-nek egy más fajta glossometert mutatott be. O kifogásolja a fém-sodronyszövet használatát, mert a szálak vastagsága miatt a mérében különbségek származhatnak. Szerkezetét ugy állította össze, h o g y egy egyszerű fémfeliiletet alkalmazott, mely 2 mm. átmérőjű, és kellő mélységű lyukakkal volt ellátva. Ez a fedél egy ezukros folyadékkal telt edényt föd és vízszintes állásba helyeztetik. Neve-
—
293 — 6
zett kísérletező ugy találta, h o g y méhei 6 / mm. legnagyobb mélységből szívta föl a czukortartalmu folyadékot. Amerikában Willams kapitány a méhtenyésztők évi gyüleke zetén jutalmat ajánlt annak a méhtenyésztőnek, ki képes lesz oly raját felmutatni, mely hosszabb nyelvű az övénél. A z ő méhei 8 / mm.-ről felszívják a mézet. 10
7
l0
A méz „íze". Többször volt már alkalmam bírálatot m o n d a n o m és bírálatot hallanom mézből, v a g y mézzel készült szeszes italokról, melyek egyébként ütötték a mértéket, de érzett rajtok a méz „íze". T a l á n egy pár kivételről tehetek említést, mint a Sötér Kálmán és br. Ambrózy Béla »konty alá való«-ja s utóbbinak egy-két tüzes pe csenye-bora, melyek, ebben a tekintetben dicséretesen megtagadják származásukat; mert a legroutinirozottabb nyelv sem képes oly finom analisisre, h o g y annak nyomán, az ízlelő, a kaptárra találhatna. Magam is méhész vagyok, de azért senki sem fogja tőlem rosz néven venni, h o g y épen a méz íze miatt helyezem ostrom állapotba a mézes italokat; hiszen maguk a méhészek, a kik a j méhészeti ipar eme ágával foglalkoznak, legjobban tudják, h o g y az e nemű gyártmány, épen az úgynevezett méz-íz miatt nem örjvendhet a kívánatos forgalomnak, s daczára a legnagyobb kedvezI menynek, a mit az állam a mézproduktumokra biztosított, a mé hészeti ipar eme ága nem tud zöld ágra vergődni. Mi tehát az a méz-íz? honnan kerül ez az unalmas idegen jaz italba, h o g y lehangoljon, mérsékletességre intsen? és h o g y a n [szabadulhatunk meg tőle? Először is a virágokból jön ez az íz. Hozzák a méhek a nektárban a dohányból, repczéből, pohánkából és még számtalan más virágból. De ez még nem okozna nagy bajt, ha t. i. minden méhész jpergetőt használna; mert ki tudná választani az italokhoz legalkal|masabb mézet. Nehezebben m e g y azonban a dolog a kasrendszer inél, a hol mindenféle méz egy helyre kerül, és kevés a roszból, ^megrontja a jót. A tulajdonképeni baj azonban nem a virágokban," hanem a méhész járatlanságában v a g y figyelmetlenségében van. 23
A méz magából a sejtből is vesz magába extractiv anya kat, melyek annak kellemetlen ízet adnak. Ide számítva még himport, mely sokszor megromlott állapotban kerül a mézbe, moly, pondrókat, penészt, ganajjal vegyes agyagtörmeléket, elhuK lott méheket, melyek sokszor fölös mennyiségben kerülnek a mé" be, főleg a kasokból, — nem csodálkozhatunk tehát, ha a mézből,/ megfelelő előkészítése nélkül, »unalmas* ízü ital kerül ki és n e | képes a forgalomban tért hódítani. E g y alkalommal ízleltem mézbort, melynek oly erős vasízé volt, h o g y beillett volna akár vasas-bor készítménynek; más alka lommal pedig tisztán kiízleltem a horgany- és ón-éleget s csak hamar reá is jöttem, h o g y egyik mézbor-gyáétó zománczozatlajj vasedényben forralta föl a mézet, a másik pedig zink-, a harmadtlí czin edényben forralta huzamosb ideig. Én, a bornak, v a g y édesített szeszes italnak szánt mézet mint? egy (a méz sűrűségéhez képest lehet több, vagy kevesebb) heted-í résznyi, tiszta folyó-, v a g y forrásvízzel vegyítve, lassú tűzön a forpontig hevítem s ekkor, forró állapotban, lenszöveten átszűröm. H o g y mennyi minden marad a szűrőben, a szennyes kitin ingecskö foszlány és báb-ürüléktől kezdve a propölis törmelékig, még a per-i getett mézből is, csak a tudja, ki a szűrő tartalmát közelebbről vizsgálgatja. I Ö n k é n y t következik, h o g y a méz fölmelegitése zománczozott érez-, v a g y porczellán-edényben kell, hogy történjék s később, a további főzés is. A közönséges cserépedényt nem ajánlom, még ha mázolva is van, mert a mézbeli savanyok a laza mázat megtámad-; ják s attól nemcsak idegen ízet kap a méz, hanem a máz ólom-, néha árzéri-tartalma egészségtelenné teszi a mézet. i A mézet, átszürés után, visszaöntjük az, előbb kitisztított főző edénybe és lassú tűzön addig főzzük, mig csak tömöttebb állományú h a b o t ad, a mi rendszerint megtörténik i ' — 2 óra alatt. Ezután, a főzéssel besűrített mézet ugyanannyi vízzel vegyítés után még forrpontig hevítem. 1
/ 2
E hosszas főzés alatt a mézben absorbeált terpentines részek j és illó olajok jó része elillan a vizpárákkal, minthogy amazok köny- I n y e b b e k a viznél. Azonban még mindig vannak a vízben tisztáta- j lan részek, melyeket el kell távolitni. ;
— 295 — Erre a czélra legalkalmasabb a szén. Rendszerint porrá tört í\sw^-szenet (spodium) szoktam hasz nálni ; azonban, ennek hiányában a frissen égetett kemény faszén is alkalmas. Ez utóbbit a méhész maga is előállíthatja olyképen, h o g y a jól kiégetett fát, midőn izzó szén, tiszta, mázatlan edénybe rakja, lehetőleg hamu nélkül és cserépfedővel lefödi. A szén, éleny hiá nyában csakhamar kialszik s ekkor, még frissen, porrá kell törni és a szűrőbe tenni és a vizzel higitott mézet m é g forró állapotban átszűrni. A szén, a mézben maradt minden idegen a n y a g o t elvon és szűrőn átfolyt rész alkalmas lesz ugy a bor, mint a liqueurok készítésére. A szürléző zsákot készíthetjük flanell, v a g y filczből. A ki m é g egyszerűbben akar czélt érni, öntse a szenet a hígított mézbe, ka" varja jól össze, tartsa rajta 24 óráig, ez idő alatt többször felka varva, v a g y rázva s azután lehető t ö m ö t t lenzsákon szűrje keresztül. Annyi szén kell, a mennyi a mézes edény ürmeitekének / ' részét elfoglalja. A ki e szerint az eljárás szerint tisztítja m e g mézét az idegen anyagoktól, annak méze nem lesz »unalmas c ízű és a ki issza (ó állapotban) tán a sem lesz unalmas. Dr. Ribáry F. J. 1
i
Vegyesek. — A tagsági dij hátralékok. Még mindig vannak, a kik hátra lékos tagsági dijaikat nem fizették be. E helyen is hivatkozunk választmányunk mult ülése határozatára. Kérjük annak figyelembe vételét. Azoknak, a kik deczember végéig nem fizetik be tagsági díjaikat, a lap további küldését beszüntetjük; a tagsági díj fizetés kötelezettség azonban tovább is fennáll s azok felhajtása iránt egy letünk az alapszabályok értelmében intézkedik. Lehetetlen, h o g y e g y egyesület a tagsági díjak pontos fizetése nélkül feladatának meg felelhessen. Midőn az egyesület ügyeinek intézői akkora mun kát és egyéb áldozatot hoznak a közös czél é r d e k é b e n : méltán elvárhatjuk, h o g y a zászlónk alá sorakozottak, kötelezettségeik pon tos teljesítésével szintén hozzák m e g az a m ú g y is csekély áldozatot. — Az 1895. nov. 16-án megejtett mával kihúzott nyeremények: 1. »A Méh és világa* nyerte
méhész-egyleti
sorsolás
Hirschfeld Sándor 23*
alkal
—
296
—
Neumann Samu Gajzágó Tivadar Geduly Elek Naláczy Géza Széky Miklós Benkő Mihály Márton Ferencz Q. » J » » R é p a y László Jóna László 10. * * * * Rosenberger Mátyás 1 1 . E g y fél. kilós pergetett méz Czipalt Áron 12. » » » » Bocsánczy A n d r á s 13. * » » Bakó Ferencz 14. » » » » Báró Bánffy Ernő. 15. * * * * Kapinetz Antal 16. » » » » 17. » » > » Szállásy Márton Csiky Lukács 18. > » » » T o r m a János 19. s » » » Pál Kristóf 20. » » » » Czecz Lukács 21. » » » » Nagy Tamásné 22. » » » Hermann József 23. » > > > Balázs Antal 24. » » » » A b e n d András 25. » > » » Dr. Zágoni Mózes. 26. » » » » Első n é g y nyeremény egyleti főtitkár, utóbbi nyeremények Hirschfeld Sándor helybeli kereskedőtől 1896. évi február hó vé géig átvehetők. — A kik bejelentettek az országos kiállításra, szíveskedjenek mi h a m a r á b b beküldeni a feleletet egyesületünk főtitkára Wícder Jó zsefhez (Kolozsvár, Hosszu-utcza 22. sz.) a következő kérdésekre : 1. átlag mennyi mézet termel évente? s ebből mennyi ákácz, hárs és közönséges m é z ; 2. mennyi a nyers viasz, a sárga és fehér kü lön-külön ; 3. mennyi mézet árusit el kicsinyben és mennyit nagy ban? mennyit a bel- s mennyit a külföldön s mekkora átlagos ár b a n ? 4. Készit-e mézbort, ha igen, mennyit? 5. éget-e mézpálin kát ? 6. mézből minő készítményt állit még elő ? Eme kérdésekre Kaptár Á t m e n e t i kaptár Anyanevelő k a p t á r E g y keret lépes méz » » » » E g y kilós pergetett méz 78. » » » »
2. 3. 456.
s
s
» » » » » nyerte
—
297
—
azért szükséges feleletet kérnünk, mert a kinyomtatandó kiállítási katalógusba a bejelentett méhészeti ipari terményre vonatkozó, fennebbi adatok is fölvétetnek, épen a bejelentők érdekében, h o g y a vá sárolni szándékozók már a katalógusból teljes tájékozást szerezhes senek. A legjobb piacz nyittatik meg ezen az uton a kiállítók előtt, melynek megszerzése semmi áldozatba sem kerül. Sokszor és sok felől halljuk a panaszt, h o g y méhészeti terményeinket nem tudjuk értékesíteni, ragadjuk meg tehát a j o b b értékesítéshez kínálkozó alkalmat. — A millenniumi kiállításra bejelentett tárgyak méretei. T ö b b bejelentő kapott ielszólitást az igazgatóságtól, h o g y a bejelentett tárgyak pontos méreteit és rajzát küldje fel. E miatt többen for dultak egyesületünkhöz kérdéssel, h o g y miért kívántatik a rajz, holott a bejelentési iven csak a méretek kívántattak, s a kiírt határidőre el nem készithetés minő következménnyel j á r n a ? Értesítjük az érdek lődőket, h o g y a kiállítandó t á r g y pontos méreteinek bejelentése elégséges. A ki ezt bejelentette, az, a szabályoknak eleget tett. A ki állványt, szekrényt akar igénybe v e n n i : ott indokoltabb a rajz beküldése; de a melyik kiállító a méreteket pontosan elkészítette, ott nem feltétlenül szükséges. Megjegyezzük azonban, h o g y a mint meggyőződtünk, némely bejelentési iven a kiállítandó tárgy-térfo gata nincs kellőképen megjelölve, s akkora helyet igényel némely kiállító, a mekkorára, előreláthatólag nem lesz szükség. Ilyen esetek ben, igen természetes, h o g y az igazgatóság utalva van arra, h o g y további felvilágosítást kérjen, másként lehetetlen a rendezés nehéz munkáját megfelelően végezni. — Régi kaptárok és kasok fényképe. Az ezredéves országos kiállításra egyletünk bejelentette a régi kasok, k a p t á r a k és méhé szeti eszközök fényképeit, számitva arra, h o g y a méhésztársak és a méhészet barátai, különösen pedig a m. vándortanítók eme ér dekes és tanulságos kiállítás egybeállításában segédkezni fognak. Első sorban felkértük a m. felügyelőt és valamennyi m. vándor tanítót, — minthogy ez utóbbiaknak legtöbb alkalmuk van — h o g y ez irányban tudakozódhassanak, de eddig csak egyetlen vándor tanító, Valló, méltatta figyelemre az ügyet, habár nem kívánt egyletünk többet, mint, h o g y tudassák azokat a helyeket, honnan az igényelt tárgyak beszerezhetők. Ily körülmények között a hatósá-
—
298
—
gokhoz és tanítókhoz fordult a végrehajtó bizottság, s ez úton több érdekes t á r g y létezéséről szereztünk tudomást, melyekről annak 0 idejében részletesebb közléseket fogunk adni. — Sötér Kálmán »A Méh és Világa* czimü müvét eddig meg- . v e t t é k : Balogh Gergely, F a d g y a s János, Riedl Gusztáv, Kamarás , Béla, D e á k Gerő, Szamosujvári méhészkör, Sötér Ferencz, Kallá-i nyi Ferencz, dr. Seyler Emil, Szentiványi Zsigmond, L é v a y Antal, Bacskay Sámuel, Józsa Dezső, Kozma Márton, Szabó Béla, Nyéki Méhes Balázs, dr. Hilbert István, T o r d a i Sámuel, dr. Bálint Sán dor, Wieder József, H u t k a y László, dr. Klatrobecz Gyula, Szukup Lajos, Frauen Mihály, Hlatky Miklós, Horváth János, Barna Sán dor, Ván István, Gyenge Sándor, Bodor László, Gulyás Elek, Hor v á t h József, dr. N a g y Á r p á d , Csiky János, Kovács István, Pohánka Ödön, Juhász Vincze, Orosházy János, Szepesmegyei méhész-egy let, Kovács Béla, Csiki J. János, dr. Zágoni Mózes, Biró Gyula, Malatinszky Lajos, Szvacsina Géza, Szolnay István, Valló János, Csere Lajos, Hubrich Hugó, Kamenszky Géza, dr. Nóvák Endre ifj. Gebé A n d o r , báró Sennyei Béla, gróf T ö r ö k István, Jakovits János, Neumann Samu, Süttő József, Oelberg Károly, Neményi Koncz István, Gersentzky Antal, Sirokkai Albert, Korondi méhész kör, Bod László, G e b h a r d t Imre, Szelecsényi Lajos, Berényijózsef, Binder Iván, F o r s t e r Gyula (20 péld.), V á m o s s y Mihály, E r d ő d y István, Patka Venczel, N y i t r a y Aurél, Ifj. Schilberszky Károly, Kir. József-műegyetem, dr. Lendl Adolf, dr. Lippi Rodiczky Jenő, Fá bián T ó t h István, dr. Szontagh Adolf, H o r v á t h Miklós, Tersztyanszky A n d o r , Popovits László, Zombartsevits Ferencz, Bandár Miklós, Slatz Sámuel, V é g h Rezső, Koczka József, Rozsházi István, Kovács Antal, Hives Pál, Dr. Kovách Endre, Peti Lőrincz, Laszkéry Pál, Vimmer Ferencz, Georgievits Sándor, Liptay Ferencz, P o k o r n y Péter, Dr. Kürtössy József, Szontagh Pál, Nagy Iván, Br. Majtényi László, W i d d e r Cyprián, N a g y György, Szita Béla, M á t r a y Gyula, Csurgói tanítóképezde, Horváth Béla, Kühne Ferencz, D r . Haniczy Gyula, Tihanyi Endre, V á n k y József, W a g n e r Emánuel, Ballá Kálmán, Bozsolik Ferencz, Gr. Majláth József, Buday Zádor, Rózsa János, Veszély Antal, Révész Menyhért, Komárommegyei gazd. egyl. méh. szakoszt., Bernáth Zoltán, Akolicsányi Manó, Lichtvarschik Mihály, Molnár Máté, N a g y Sándor, Berkó István,
— 299 — Bolgár Andor, Gyula, István, Forster
János, Tschida Ártur, Majtényi Oszkár, Bolgár Endre, Zsötér Manajó G y ö r g y , Huszár Miklós, K o v á c s G y ö r g y , Vincze Id. Gödri Ferencz, Nemes Sámuel, Gonda Béla, Á d á m o v i t s Borbély Pál, Juhász Vincze, T ó t h Lajos, Szilágyi Rezső, Géza, M. orsz. gazd. egyesület.
— Méztisztitás krétaporra/. Bemutatás és ajánlás végett vettünk egy csomagot teljesen kifogástalan kiállításban, avval a fölírassál: »Biztos méztisztitó szer«. A vizsgálatból kiderült, h o g y a *biztos« szer nem egyéb, mint porrá tört szürke hegyi kréta. Miután a be küldő értesítése szerint, hasonló mutatvány-példányokkal t ö b b méI hészt felkeresett, kötelességünknek tartjuk óvatosságra figyelmeztetni a méhész-közönséget. A krétaport általában nem tartjuk alkalmas nak méz tisztításra. Még ha előbb kimossuk i s : megérzik a méz ízén. A kaolin (porczellánföld), mivel a bort is tisztítják, alkalmasabb erre a czélra. Ez csak fizikai összeköttetésbe jön a mézzel, igy, ha jól ki van mosva, semmi káros hatása nincs. E mellett m é g e g y adag krétapor e g y korona (!) a mely mennyiséget minden üzletben meg lehet kapni / árban, / árban pedig a kaolint. 1
1
1 0
6
— A méz habja. Kérdést intézett hozzánk egyik tagtárs, h o g y mit csináljon a mézbor előállításánál leszedett mézhabbal? Hasz• nálhatja-e a méhek tavaszi etetésénél? — Méhetetésre nem ajánl: ható ; mert a benne levő tisztátalanság miatt nem egészséges. Legczélszerübb vízzel hígitni s kiforrás után, kifőzni pálinkának. A ki : ezt nem t e h e t i : az, a kiforrott mézbort öntse eczetágyra. — A méhek étető' edénye. Az »Oe. U . B. Ztg.« érez-, üvegvagy porczellánedényt ajánl erre a czélra, minthogy ezek legkönynyebben és legjobban tisztithatók. Részünkről az üveg- és porczellán-cdényt ajánljuk inkább, mint az érczből valót, a melyet a méz: ben levő savak megtámadnak, az eként származó só vegyül a mézzel s esetleg h á t r á n y o s lehet a méhekre. A porczellán- és üvegi edénynél roszabb hővezető a cellulose s a mellett kellőképen tisz| titható és nem t ö r é k e n y ; igy, azt hisszük, e volna a legalkalma: sabb méh-étető edénynek. — A méhek száraz ürü/éke. A lipcsei kiállítás alkalmával be\ mutatott kísérlet azt bizonyította, h o g y az egészséges és jól táplált méh ugy télen, mint nyáron száraz ürüléket választ ki. E g y p á r , .kas méhet kosárba söpörtek s tiszta fehér papirra b o r í t o t t á k ; a ;
— 3oo — W e i g a n d t jelenlétében és az ő ellenőrzése mellett történt a kísérlet konstatáltatott, h o g y a papir tele volt száraz excrementummal. eredményt bemutatták Dr. Dzier somiak is, a ki mindaddig neá hitte a száraz kiválasztást. (Schl. B. Ztg.) — Mennyi mézet gyűjt egy méh életében? Covvan, az ösmerl angol tudós állítása szerint egy méh az egész életén át tartó szá galmas munkája után nem gyűjt több mézet, mint egy theás ka nálnyit. — Hogyan mézelnek Amerikában a méhek? E g y amerikai mé hész állítása szerint az ő méhkasai az idén átlag 90 font méze gyűjtöttek, s volt olyan kas, mely 140 fontot gyűjtött, igy ií család után 1 5 5 0 font mézet nyert. (Schl. B. Ztg.) — Lépesméz hamisítás Francziaországban. Eddig Amerikából importálták a hamis lépesmézet; most már Francziaországban ii vannak gyárak, melyek parafin- és viasz-vegyitékből előállított sejtekbe öntött szirupot hoznak forgalomba lépesméz gyanánt. A hamisítás oly tökéletes, h o g y külsőleg semmiben sem különbözik a valódi lépesméztől. Arról nem szól az értesítés, hogy a franczia hatóságoknak van-e erről tudomása, s a hamisítás ellen tétetett-e intézkedés? — Birsmustár mézzel. 4—6 darab birsalma, 200 gr. sárga-, 50 gr. zöld mustármag, 6 gr. székfüszeg, ugyanannyi gyömbér, 5 gr. koriander s ugyanannyi ánizs; mindezeket finoman össze kell zúzni, a birsalmát meghámozás után megtelelő mennyiségű jó édes mézborban megfőzni, azután áttörni finom szitán. Ezután forró ál lapotban hozzá kell adni a mustárt s végül a többi anyagokat; az egészet szitán át keli törni s kész a mustár. A legmagasabban fekvő méhes 1800 méternyire van a tenger színe felett (Saas-sée-Valais), a hol 20 méhcsalád 3oo kilo mézet termel.
•— Jelen számunkhoz mellékelten veszik t. olvasóink 1895. évi »Tartalom-jegyzék«-ét.
Szerkesztésért felelős : BodOF László.
lapunk
