n. é v fo ly a m
azám
W04 áprilia
\K
\ \
H IT B U Z G A L M I H A V I F O L Y Ó IR A T
asslsiSz.-Ferencz tiszteletének és Ili. rendjének terjesztéee a kathollkus vallás-erkölcsi élet ápolására. M E G J E L E N I K M I N D E N H Ó N A P ELSŐ NAPJAI BAN.
Főszerkesztő; Tréfán Xeonard, sz.-fer.-rendi áldozár M.-Vásárhely«. Társszerkesztök: J T /íj J fris z fid , 8z.-fer.-rendi áldozár Budapesten, U nghváry J in ta l, sz.-fer.-rendi áldozár Bajás.
/ (
XIIL Leó Pápa Ő Sienbifíe 1903. Jimliis IT-éo ZIcbj Gyula grór p. t kamarás ez. apát Úr Öméltósága áltiü apostoli áldását küldölte rolfólratuokoü.
FÖLTÁMADOTT!
• *i
A
zt hitték a balgák, hogy csakugyan meg ölték Krisztust. Az előttük annyira gyű löletes Mestert örökre elnyelte a sír ho
málya. A názáreti ács Fia nem tanítja többé a népet s nem vetheti többé nekik szemükre álnok gonoszságukat: ott fekszik már tehetetlenül .»• «í*
oltani nem lehet; az isteni fény a sir sötét éjj i'
'^ ‘"""E n yre r v a ir ié g b e n , mikor a ^ madara, a pacsirta fölfelé száll - ¿ 9 „messzire elhagyja a göröngy^ - - ^ f 97^ ^
:“
^ 1^—
—
170
' iI ••u-
föWirr.A.Y.
•••
n Ti in t
megmondotta
vala,
alleluja!
Örvendezzünk i pokolhoz láncolva a sátán, s a Le v:^n ayo?.''; nv^Qvái^ás íija . 5 :. K e :- z i égi glóriával övezve tű n ik fel a
y-
A
haímol-on. A? !. ¡en - . b e r meggyalázott alakja m illió meg millió léleknek váük niegdicsóüil eszményképévé. Mén feitámaiit Krisztus, alleluja ! És ebben a gondolatban rejlik mindenünk. Krisztus üres sirja mellett tól ittasul lelkünk. Érezzük, hogy
Diadalnak édes érzete
e győzelem
győzelm i m ám or hatja át szivünket.
nekünk is s z ó l. a föltámadás a .
egész kereszténység, s benne a keresztény em ber győzedelme. A lleluja! A gyászoló természet uj ruhába ö ltö z ik ; a nyúlszivu tanítványok szivét kifejezhetlen lelkesedés hatja át, s még a pogány római katonát is földhöz szegzi a csodás jelenség. Kereszthalála a bűn
és a sátán
feletti
győzedelm e volt.
Leigázása a gonoszság szellemének s m indennek,
m i a meg-
váltás útjáról útvesztőbe sodorja a lelkeket. Megalázása az ördögi jelszavaknak, csalfa Ígéreteknek. Meghazudtolása a po kol hitegetésének. Föltámadása
pedig m indezeknek betetőzése,
mely dicsőséges koszorúba fonja a
Krisztus
diadalait.
És e
koszorú örökkön-örökké virít hervadhatlan virágaival, hogy mig csak ember lesz a földön ide nézzen, s innen merítsen erőt a győzelemre.
f
*
r"K
*
A modern farizeizmus ma is vivja küzdelm ét az igazság ellen. Írástudók, bölcsek és hamis próféták csapata áll készen, hogy a halál és megsemmisülés sírjába temesse a názáreti Jézus tanítását. Fölemelt öklökkel és Judás csókjával, agyarko-
*
dással és hízelgéssel közelednek az egyházhoz, hogy a kálvá riára hurcolják s aztán eltemessék. Jelenségekkel állunk szemben, melyek előttünk megfejthetetenek. Minden percben halljuk a paradicsom i kigyó sziszecsalja sokszor még az igazakat is. Az igazs g ruha]ába öltözik a hazugság, szépség mezét veszi magára gonoszság, s megtántorodnak a Krisztus által m egváltott lel-.""
^
.
ti
I
171
kék. Hitközöny, szeretetlenség, Imádságtalan élet és lelki gond talanság vesz erőt rajtuk. Küzdeni nem akarnak, harcolni nem tudnak. Az uj-kor hangzatos jelszavaival nem mernek élbe állani. Bátorságuk nincs, erejük idő előtt elfogy. Gyávaság! Pedig ez a küzdelem nem is vinné őket a gyalázatos haiál kálváriá jáig. Ezt elvégezte helyettünk Jézus. Nekünk csak a feltámadás győzedelmét hagyta. És mi mégis csüggedünk! Lelkünket elborítja a haldokló reménység borúja, mely nem engedi látnunk a győzelmi fény derengő sugarát. M iért nem keressük hát, mikor a küzdelemben lankadunk? Valahányszor elbontja lelkünket a kétség, a Krisztus győzel mének fénye ott világosságot derítene és mi nem tévelyednénk el. Nem járnánk a bűn vészes utjain. A szenvedélyek nem győznének le minket. Soha sem lenne bennünk síri éjjel, az ördögnek gyászos rabszolgasága. Nem hurcolnánk rabbilincseket. Bensőnkben feljönne a föltámadás napja, örök fényévei, égi világosságával. Krisztus föltámadott, alleluja! Mi is föltámadunk, mi is győzedelmeskedünk, csak hinnünk kell! Hinnünk erősen, -gó szeretettel. A kkor soha sem látjuk meg a halált. Krisztus halála és feltámadása meggyőzte a poklot, megtörte a sátán ata m
I I I
1
íi' I
I
l5
í i. I
(
I V
nekünk élnünk k e ll! Élnünk örökké, ez a hivatásunk. Oh m iért engeditek hát, hogy már e földi életben a b gyászos
szetr,fed6ie takarja el lelketeket?!
Ne h.gy ‘ek^^^
még oly kemény is sziklasirotok, H usvét reggelén földalatti moraj
siriáról a
szott a föld gyomrából. Égi f elkövetkezett a föllepecsételt szíklatömböt és az em 9 támadás hajnala. És forró csokot nyomo hideg homlokára. Fülébe súgta, ajkára lehelte többé halál . . . N in c s ! Nem lehet, künk élnünk kell . • •
. ^
. ^-„halnunk örökre, ne® föltámadott I Alleluja ' A ureua-
i.
5
t7 2
M iliő n o d aé rn ek, in ie a ^ i r ;/v/7iv7,
D iiiiia lf >! itta s J z rn d n il:
E l v a n h ^ n g e ritv e o h a ín ln ta s szikla E s t'ires a s í r b o lt ;
C'to k rtc s o rs a ; ] 'í i c megicst--iic a G olirotha c n n a !. Ö
i7
M a jd cg v a n g y a lt la tm x k ; a z b u z.U tva
s ir lakvi'y iin u td r kc t ikip o n a- ;
/ s s ó la : — J é z u s f ö lt á m a d o tt m á r a v irra d ó ra *1 /in e s ir j a i t t v o lt.
Csak m a g á i o k o s b a ! -
Tonitosa v ü k (iz n iiiio k kcre:-^.'ri\
M t r í Hiogd^ kurom ló n Is ie n m k iu 'v d c , A z C ra í n o n fé lv é n ; A ll! lie (itkos a jk a h a llg a ta g örökre, RoíJiaiids, rHycs^cf le tt m éltó örökje A s s ik la s ir m é lyé n ' M ig a g y ilk o s csor
- Ú jr a é l te h á t a f ö lf e s z it e t t M esterf\ A z a p o s to lo k n a k beszéljétek e s t el J á m b o r nők k g o tta u ; G a iih 'á h a , m in t Ö ó h a jtja , tnetive T a lá lk o z n a k vé/e, lá t já k sse iH tő l-szcm b t: — /m e m e g m o n d o tta m . s
.A já m b o r cs a p a t f u t versenyez a széllel. H o g y m in é l g y o rs a b b a n a vá ro sb a érjen,
Oka szégyenüknek: M esterük h a lá la ; B o rs a lo n im a t néznek f ó ! a G o lg o th á ra , H o l lelkét kiadta.
S a z a p o s to lo k n a k E lm o n d já k m i t h it t a k , m i i m o n d o tt az (a n g y a l,
A g g ó d n a k: v a j’ r á ju k n i ifélc sors i 'á rh a t / yem -e as a szégyen^ tieni-e a g y a lá z a t, M ely a M estert érte ?. . ,
Á m d e szegényeknek a m o n d o tt ssa va kka i
Búslakodó lelkűk bősz csalódás té p i:
A h , de s z e m e ik rő l — a z is te n i Mester
~ f i t t ü n k beszédéiuk; o h ! m i h ittü n k
^ a g y ré m e t o k o s n a k . . .
M egjelenvén n é k ik tö b b s z ö r, ismételten, — Leesett a h á ly o g ;
( N é k i; De nthuieum k v é g t! —
i^Io st m á r n in c s h a tá r a a z a p o s to l hévnek C sak J é z u s é rt m in d e n t! C s a k Ö é rte é h u k
Vasárnapon reggel néhány já m b o r
A h u ta n ítv á n y o k .
^ fasssony, H o g y a h o lt Mesternek bticsussót m ond-
B u z g ó s z iv e ik n e k a s jn o s t m á r a vagva, f'fo g y a z Ü d í'ö z itö t h ó d o lv a im á d ja
megitésse s írjá t, M ég ko ra hajnalban elhagyja a v á r o s t; tö p re n g n e k: v a j’ s ír já t k i n y itja f ö l
M in d e n ik te re m tm é n y ; E z képezi le lk ű k leg esle gfö bb g o n iljá l: S z a v a ik é rt, h o g y h a k d l , v é rü k e t o n tják
u!* » á r m ost? ritsze n úk nem b iíjd k .
J é z u s t h ó n szeretiién. (R ó m a }.
P . Manő.
£
í
\
►
?
I
..
n »A
S'-
?• .V.
ÎS ' i !•. r:
A HARMADRENDI TE S TV É R E K É LE TE l'j.
M it
J iiv á n
a
b iin h á tió
re n d ?
m últ alkalomból szólottunk a bojtról általában. A har madrendi testvér előtt nem is kell részletesebben kifej teni a böjt célját, hasznát, üdvös v o ltá t; tisztában van vele, hogy mely napokban kell bőjtölnie, és hogyan kell bőjtölni megtanulta és tudja m int jó keresztény a prédikációkból, vagy ha még el nem felejtette, a katekizm usból. A böjtről csak
A
mint az önmegtagadás eszközéről szólottam. melyet minden tökéletességre törekvő kereszténynek gyakorólnia kell. Az anyaszentegyház által parancsolt böjtökön kivü l azonban van még rendi bójt is, melyre nézve a szabályzat a következőket m o n d ja : Mindnyájuknak bőjtölni kell a bold. Szűz szeplőtelen fogantatása ünnepe előtt, vagyis december 7-én és sz. Ferenc atyánk ü n nepe előtti napon, vagyis október 3-án. — E napokon tulaj donképen a huseledelektől való megtartóztátás van előírva. — Igen dicséretes, ha találkoznak olyanok, akik a harmadrendiek régi szokása szerint minden szerdán megtartóztatják magukat a huseledelektől. De hogy az egyház böjti és megtartóztatási nap jait is megtartaniok kell, az önmagától értetődik“ .
175
A mértékletességre vaió intelemhez hozzácsatolja még a szabályzat: „ és az asztalhoz ne üljenek s onnét fel ne keljenek az Istenhez való hálás fohászkodás: asztali ima nélkül**. Ez az intelem nagyon fontos, mert még igen sok, egyéb ként jám bor keresztény katholikus megfeledkezik ebbeli kötele zettségéről ! Vájjon kötelezettség-e ez? Ezt kérdezni annyi, mint kétségbe vonni azt, vájjon a hátára köteleztetve vagyunk-e? A hála a sziv, a lélek egyik legszebb virága. Ha a szentirást lapozzuk, úgy azt találáljuk, hogy az Isten leikétől ihletett Írók kifogyhatatlanok ezen erény dicsőítésében. Különösen a nemzetek apostola, szent Pál hangoztatja, hogy hálásak legyünk és adjunk hálát Istennek mindenben, mindenekért, a természet és kegyelem adományaiért. A mindennapi táplálék a természetes adományok között a legmegbecsülhetetlenebb, s az Isteni gond viselés sehol sem mutatja ki annyira szeretét és jóságát, mint a mindennapi kenyér megadásában. Ezt bámulja a királyi lan tos is, midőn zsoltáraiban énekli : „Mindenkinek szemei Te benned biznak Uram, és Te adsz nekik eledelt alkalmas idő* ben ; felnyitod kezeidet és betöltesz minden állatot áldással“ . És a zsoltáros ezen éneke manapság minden jóravaló keresz tény katholikus ember imájává lett. Lehetetlen, hogy hálával ne teljék el az ember szive, midőn az asztalhoz ül és ne képzelje oda azt a jóságos atyai kezet, mely odarendelte számunkra a napi táplálékot. A hála érzete egyebekben is nyilvánuljon. Ha bőségben vagy, oszd meg a szegényekkel falatodat, vagy adj a fölöslegből, semmiféle pénz nem kamatozik annyit, mint a sze gényeknek nyújtott alamizsna ! Ha kevés jutott az asztalra, vagy kevésbbé izes étel. akkor is adj hálát az Istennek, meggondolván : hányan megennék ezt a szűkös, ízetlen ételt is, csak volna nekik ! Hányan megennék azt a száraz kenyeret is de beteg^ ségük nem engedi! Mindezen gondolatok fölkelthetik benned hálát a jó Isten iránt és imádságodat Ne resteld ezt mások előtt se . Durva, = v^r az a sz.v, az Isten iránt tartozó köteles háláról megfeledkezik. 1*. K ű i f i A r i s z t i d .
A Z ELSŐ H U S V É T . eteljesedett,
amit
a
próféták
megjövendöltek.
Jézus keresztre feszittetett és az elemek re t tenetes harca között kiadta lelkét. A félelem, amely pénteken az egész Jeruzsálemet meg rendítette. a szombati ünnepen még mindig nem csökkent. Kőtörm elékek borítják az u t cákat, amelyeket a földindulás tördelt le a falakról és az utcasarkokon még m indig félve suttognak az emberek ama rettenetes dolgok ról, amelyek a csodálatos galileai férfiú halálát követték, akit már tegnap a Kálvária hegy melletti Nikodem us kertjében sirba helyeztek. A templomban is nagy zavarok vannak, a szombat dacára is dolgoznak ott, hogy a földrengés okozta kőtörm elé keket eltakarítsák és a kettéhasadt kárpitot kijavítsák, m ert már itt a korai áldozat Ideje. — Az apostolok félénken zárt ajtók mögött rejtőzködnek az utolsó vacsora termében, nem tudva maguknak megmagyarázni a történteket. De legszomorubb a bold. Szűz helyzete, ki^a szent asszonyok társaságában, ugyan azon ház egy elkülönített szobájában tartózkodik. Mély gyásza jeléül, zsidó szokás szerint, hamuval behintett zsámolyon ül és csendes
megadással sirdogál isteni
gyermeke
csúfos halálán.
177
Lelki szemei előtt lebeg Jézus összeroncsolt hollteste, amelyet tegnap ölében tartott és amely már a rideg sziklasirban nyug szik. szive csaknem meghasad szörnyű fájdalmában. Vele szem ben ül Mária Magdolna, mellette pedig Mária, Kleofás felesége, Salome. János anyja és Johanna, mig Veronika és a többi aszszonyok a szombat ünneplésére hazasiettek. A heves termé szetű Magdolna egyre törekszik a bold. Szüzet megvigasztalni, de csak rajta is minduntalan kitör a zokogás; a többieknek pedig már könnyeik is elapadtak, eltompulva ülnek ott, csak közben-közben hangzik fel egy-egy fájdalmas zokogás; és igy húzódik át lassankint ez a kinos. gyötrelmes szombat. Az aszszonyok alig várták már. hogy beesteledjen. Amint feltűntek a csillagok, jelezve a szombati ünnep végét, összesúgtak és las san fölemelkedve kisurrantak az utcára, hogy drága keneteket vegyenek Jézus holttestének bebalzsamozására. amelyet tegnap József és Nikodemus a nagy sietségben csak félig*meddig tud tak bebalzsamozni. Nemsokára megrakodva tértek vissza és hozzáfogtak a kenetek elkészítéséhez. A munka, különösen a Jézusért végzett munka, feledteti a fájdalmat. Érezték ezt az asszonyok is, megállt könnyeiknek árja halk bánatos hangon beszélgetni kezdtek. Sőt a bold. Szűz is, leküzdve kinzó fáj dalmát. közéjük vegyült munkálkodni. Sokat tervezgettek, ho gyan fogják majd hajnalban bebalzsamozni az édes Üdvözitó holttestét, de többször aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy ki fogja azt a nagy sziklát a sir bejáratától elhengeriteni, amelyet József és Nikodemus Pilátus embereivel helyeztek oda. Hagyjuk el most a munkálkodó sz. asszonyokat és ménjü n k Nikodemus kertjébe. Jézus sirjához. Két hatalmas lobogó ércserpenyö oszlatja itt el a sötétséget, amelyek világánál tisz tán lehet látni a lepecsételt kősziklát és előtte a róma, t o nákat, kik hosszú lándzsáikat vállaikra vetve nagy
'
nak föl s alá a sir előtt. Az éjfél elmúlt már ^ közeledik és az örök semmi gyanús neszt sem jíu h » S r n y u g o d t és csendes, üdvözítőnk drága teste lepedőkbe göngyölve pihen sziklasirjában.
178
— Ide bizony kár volt az őröket állitani — tűnődik m a gában az egyik katona, megtámaszkodva lándzsájára — mert senki sem bántja az agyonkinzott Názáreti Jézus holttestét. — De hailga . . . ' A íö!d alól tompa moraj hallatszik, meginog, megrázkódik r ícid, mintha félne, borzadna ; a rettenthetlen római katonák lábai a rémülettől a földbe gyökereznek: recsegni, ropogni kezd a sziklasir és iszonyú robajjal gördül ki a sirt elzáró hatalmas szikla, szele lecsapja a remegő katonákat, egy vakítóan fehér iulvüagi szellem ereszkedik le a sziklára és a sírból mennyei fényesség árad ki. Krisztus lelke visszatért a pokol tornácából, magával hozva az ó-szövetség sz. lelkeit, hegy fényes diadalát a halál fölölt még dicsőségesebbé tegyék. Itt vannak a pátriár kák és próféták fényes seregei, kiknek minden reménye K risz tusban összpontosult. Itt van Dávid, ki hárfája mellett hajdan Így énekelt Krisztus föltám adásáról: „A z én testem m egnyu godott « reményben, m ert nem fogod lelkem et a pokol torná cában hagyni és nem fogod engedni, hogy Szented rothadást lásson.“ (15. zsolt.) és egy másik zsoltárban: „Megkísértettél engem Uram és megismertél engem, megismerted az én ülé semet és [öltámadásomat." (138. zsolt.) Itt van Izaias, ki igy jövendölte meg előre Krisztus föltám adását. ^ Am a napon állani fog Jesse gyökere jelül a népeknek, im ádni fogják őt a nem zetek és sirja dicsőséges leend.“ Itt van Ábrahám , az igazhí vók atyja, itt van Melchisedek, az Ú r Jézus élőképe, itt van Izsák, Jákób és a többi pátriárkák és próféták, kik diadalmi éneket zengnek a győzedelmes Isten Fiának, aki most nyitja meg számukra a mennyek kapuit. Megszólalnak az égi harso nák és dicsőségteljesen emelkedik íöl Jézus megelevenedett teste, lehull róla a halotti lepel és ő a pátriárkák és próféták fényes seregével megkezdi diadalutját az égbe. A dicsőség ki rályának vállait biborpalást födi. kezében zászló van, m int örök diadalának jele, sebei vakítóan fénylenek, dicsősége és égi fénye leírhatatlan. .Nyissátok meg fejedelmek kapuitokat, emelkedje-
4 , I
'1
179
tek föl örök kapuk és be fog menni a dicsőség királya“ . (23. zsolt.) Alieluja ! Az Üdvözítő föltámadt halottaiból. Alleluja ! Alleluja ! E pillanatban földerül Mária arca a dolgozó sz. asszonyok között, kik már egészen elkészüllek a kénetekkel, fölkel és klsiet, a sz. asszonyok csodálkozva néznek utánna, de tisztelet ből egyik sem meri követni. Mária pedig sietve megy Nikodemus kertje felé. mert oda hivta őt egy égi szózat, szivében a remény hangosan lüktet és alig várja, hogy a kertbe érjen. Végre a kerthez ér, kinyitja az ajtót és ime egy fényes alak jön feléje, vállain biborpalást s kezében zászló van. Mária egy éles sikolylyal rogy lábaihoz, mert hisz’ ő az, az 6 drága egy szülött Fia. „F iam , drága fia m !“ suttogják ajkai és nem szün meg csókolni a szögek helyeit, amelyek Jézus lábain oly cso dálatosan fénylenek. Jézus gyöngéden emeli föl anyját, szere tetteljes szavakkal szól hozzá, majd elbúcsúzva tőle, a városba visszabocsátja. Mária nem is megy. hanem repül vissza a sz. asszonyokhoz, hogy nekik az örömhírt megvigye. Ah ! de mire visszaér a szoba már üres, a sz. asszonyok, kik nyugtalankodni kezdtek Mária hosszas kimaradásán, fölpakolva a keneteket a sz. sirhoz indultak, mert úgy vélték, hogy Máriát úgy is ott fogják találni, pedig az utón elkerülték egymást. A bold. Szűz kim erülve ült le és édesen kezdett merengeni a történteken, íme ! nem csalta meg reménye, Jézus föltámadott és e gon dolatra kimondhatlan édes vigasz tölté be lelkét. A sz. asszonyok ezalatt a sirhoz siettek, Magdolna, kinek az Üdvözítő iránti lángoló szeretet és a bold. Szűzért való ag gódás mintegy szárnyakat kölcsönöztek, oly izgalommal rohant előre, hogy Salome, Mária Jakab anyja és Johanna, akik pedig szintén siettek, messze elmaradtak tőle. Alig ért Magdolna ikodemus kertjébe, rögtön a sir felé rohant, es ím e! a o e hengeritve, a sir üres, se' Jézus, se Mária. - Ah ! - sóhaj tott fel keserű csalódással, megállva e vitte az ^ Egyet gondolva a város felé kezdett futni, hogy az apostolokat
180
értesítse. Egészen kim erülve érkezett az apostolok rejtekéhez és zörgetni kezdett. Sokáig zörgetett, míg végre Péter és János yr,v:to‘ Lák az ajtót, és Magdolna lelkendezve kiáltott n e kik; „E lvitLék az Urat és nem tudjuk hová tették Péter és János n^ajd kővé meredtek e szavakra, egy pillanatig tétováztak, majd a bi' felé kezdtek szaladni, hogy meggyőződjenek a történtekről. Mig ezek történtek, a többi sz. asszonyok is a sirhoz é r tek és azt nyitva találva behatoltak. De m ily nagy volt az ijedtségük, midőn két hófehér angyalt láttak a sirban ülni. kik Jézus föltámadását hirdették nekik és egyúttal meghagyták, hogy menjenek ezt az apostoloknak is hirül vinni. Remegve léptek ki a sirból és a város felé kezdtek sietni és ima, egyszer csak előttük állt Jézus, kinek örvendve borultak lábaihoz. Ezalatt Péter és János is a sirhoz értek, de ott
csak
Krisztus lepedőit találva visszasiettek a többi apostolokhoz, hogy velük e különös dolgot megbeszéljék. A többi apostolok azon ban nagy örömmel fogadták őket, mert az Ú r távollétükben megjelenve Jakabnak, föltámadását neki h irü l adta. Nemsokára Péter is látta az Urat, és a tizenegy szegény, félénk apostol nak öröme egy édes, vigasztaló imában olvadt össze. Végre Magdolna is részesült abban a szerencsében, hogy az Urat láthatta. Ó ugyanis Péter és János után sirva m ent vissza a sirhoz és itt az Úr, kit ő eleinte a kertésznek nézeti, fájdalmát örömre fordította. Jézus föltámadása, m int a futó tűz jerjedt el Jeruzsálem ben és híveit a legnagyobb öröm mel töltötte el, édesen hang zott íöl mindenütt ajkukról a zsidók szokásos öröm szózata: «Halleluja“ , ami annyit jelent m in t: dicsérjétek az Urat. És ez örömkiáltást megtartotta az anyaszentegyház az eredeti zsidó formájában és nem kevesebb öröm mel hangoztatja a mai húsvétón, mint Krisztus szerettei az első husvéton. A lleluja! A lleluja! U tifilii'á rii
%
A n ta l.
ERÉNYISKOLA.
.9
As
a ló z a t o s s á f j fo h u ii. (Folytatás.)
^
e talán szeretnéd indokait is hallani, hogy miért vesse magát alá az ember Isten akaratának ? Meghallod m indjárt. Isten azt akarja, hogy
minden jó t öntu
datosan cselekedjünk, nem dróton rángatott bábokat akar látni, hanem öntudatosan cselekvő alattvalókat, akik önkényt hódolnak meg szentséges akaratának. Az indokokat erre nézve világossá teszi. Először is méltó dolog, hogy az ember alávesse
magát Isten akara
tának. m ert az ö akarata höícs. Az Isten végtelenül bölcs, aki nem csalhat és nem csalatkozhatik. Mindent, ami van
szeretetből
teremtett,
és szere-
tetből tartja fönn. Már pedig senki szeretete tárgyát meg nem csalja. Isten, ki annyira ment
szeretetének tuláradásában,
hogy
boldogságát akarja az
em berrel megosztani, s e czélból odanyujtja neki a boldogság elérésére ve zető eszközöket, vájjon ellentmondhatna-e magának azáltal, hogy az embert ellenkezőre vezesse? Hisz’ ha az Isten az embert megcsalni akarná, akkor saját czélja, terve, akarata ellen tö rn e ! Ezt pedig a
legbölcsebb
feltételezni képtelenség. Azután Isten mindentudó is, aki a jö v ő u k v t. Ez el van rejtve
szemeink
bölcseségéből kifolyólag, ha kefí.
elöl.
erőszakkal
Ő is
végtelen elhárítja
Istenről
n jcUnben látja szeretetéböl és az akadályokat,
melyek jövendő boldogságunknak útját állhatják. És talán nem megy simán, hanem keserű könnyeinkbe kerül. Szivünkben fekszenek az akadályok, hozzá vannak nőve, az Isten keze leszakitja, eltávolítja azokat. A mi meg rom lott akaratunk, a szenvedés első hevében ezt igazságtalanságnak mondja, de ha észrejövünk, s az
önszeretet
hályoga lejön lelki szememkro, meg
lá tju k a m indent bölcsen intéző Isten atyai kezét. Az Isten akarata képtelen az igazságtalanságra a jogta lanságra. Csak a mi igaz. méltányos, jogos, azt
követeli,
azt a arja.
182 ,v r,
“ srt Ő az U r, m i pedig terem tm ények, vL'cr': /''g yü n k Istennel
/ ‘ v c ifi T j.g riu k ;
sze-etelet. 2
*r:\ '
szem ben. M in t atya,
engedelmességet.
mennyei ju ta lo m
sroi.j<^::itunkr.:, kO :vo n a k-la kötelm einket.
o T ii kívpíel, c!y aranyíalanu! kevés azzal
M in t
Ur,
eilenértékeül meg-
Úgy
is
a
ju ta lo m m a l
a
szeretet.
oly
csekély az
szem ben,
am it
r.ckCnk mcoigéii. Az isién akarata s -c rc h ‘tíc!J*'s. isten
A karatában
nincs
semmi, ami zsarnokságra, kényuri szeszélyre m utatna. Ő atya, és ez m indent megmagyaráz. Aíyai szeretetében,
szeretetének
kim utatásában
nem ismer
korláiokat. Az ő szereteíe túláradó szeretet! Már pedig az ilye n szeretetnek tulajdonsága, hogy am it szereteíe tárgyával tenni akar, azt m ind en akadály dacára is keresztül viszi. Isten csak azt akarja velünk, am i n e kü n k javunkra válik. Ezt el kell ismernünk. Ha tehát egy vizbefulót
hajánál fogva kiránt
az édes atyja, vájjon a megmentett szeretetlenségről
panaszkodhatik-e ? A
szeretet erőszakos, bírni akarja tárgyát, ha Isten kénytelen kem ényebb esz közökhöz nyúlni, hogy minket birjon, ki m ondhatja Ö t kegyetlennek? Akarata még a fizetésben is szeretetteljes: meinken alul büntet.
Érdemeinken
fe lü l
ju ta lm a z ,
és érde
P . A ru s z tid .
:
r<-'
s
X lll. LE Ó P Á P A ÉS SZ. F tR E N C Z KARM.ADRE'-'D]E. (Vége.)
MiT^dftí) kérészién.^ invCn*'-* t
t
Krisztus c sient ssregéce btrira:kozr.i ne v c ";a k "'i/-: . Xl:l.
in t győzedelmes hadsereg állt Krisztus Egyházának vár fokán
minden
időben
szent
Ferencz
harmadrendje,
m elynek vezérei: a lángbuzgalmu férfiak Isten ügyének zászlaját lengették Sión
ormain.
Ez nem nagyhangú
.Tiagasztalás, de az évszázadok komoly történelme bizonyitja ezt. Midőn a XIII. század
erkölcsduló viharai
tom boltak a föld hátán, s a tévely orkánjai zajgá hűllám okat hsmpölygettek az egyház ellen; szent Ferencz megalapitotta a 111. rendet, .m ely felkarolja, a kiknek anyai
a tiszta erkölcsöket
védSbástyául szolgáHon* s mely
szeretettel ölelte keblére
a nemzeteket,
azokat az igazság egységében és a a lelkeket a kölcsönös szeretetten egyesit.e . időben dicső fé rfia ka t nevelt, kik az egyház ügyene
hogy
minden ,j,hetlen ^ ^
bajnokoknak m u ta ttá k magukat. — Ne ^ n, rendet. Ő azi Leö .K ris z tu s tá b o rin a k - .szent '’ " ^ ; " ; f " " ' r i s z l u s istenségének glóriája akarta, hogy v a la m in t hajdan e rend z ragyogta kö rü l, annak lobogóján ma a sz.
méretet langy-fuvalma a jólét kertjében századokon
és boldogság dicsőségét lengesse; amelyne „„vanottszende ibolyaként ét a legnemesebb erkölcsök v iríto tta k : korunk a ^ m osolyogjanak az erény virágai. ^ ^ példás élete napként m inél szélesebb körökben tért hódítson s tagjainak p ■
.Az
1882. szepl. 17-én kelt .Ausp.caW
... - I V ■
Ö. .Sse»f
uöke“ 1903. év ju liu s i szám 26. 1. , . ^ , H in tő b " mu!t évi 12. 9* * A . idéz6 j . l közé tett mondatok .t kö izé te tt körlevélből vannak véve.
H>rj„ s „ . k 48. 1.
184 tűndököijö.n mások előtt és vonzzon. A karjuk, hogy a III. rend naprói-napra le n e d je n .— szeretnők, ha
minden keresztény
harm adrendi
tag
le n n e .’
F6 óhajunk az, hogy minden család a III. rendbe Iratkozzék és a családatya övéi'/ei naponkint elm ondja a 12 M iatyánk, Űdvözlégy és Dicsőséget.III. rend terjesztésében legyetek kitartók . .
„A
M indezek oly szavak, m elyek
s h 3 rmadrend ügyéért dobogó szivü ember ajkáról lebbentek el. H alljunk még egy beszédet a nagy Leó ajkáról, m elyet 1884. május M én a kapucinus káptalanhoz
intézett s melyben a s z . Ferenc rendjeinek
elterjedése fölötti örömét önti k i : .K edves fiaim ! — hangzott
a
beszéd
napon számosán és különböző nemzetségek Sokaságtok
bizonyitja, hogy sz. Ferenc
—
örvendünk,
fia it
nagy
láthatunk
rendje
terjedve, s melyből m in t nemes és jó fából hajtott ága. Isten különös
hogy e mai szinünk előtt.
csodálatosan el van
ki
gondviselése folytán sz. Ferenccel
a
kapucinus
rend
ugyanaz történt, mi
hajdan az egyházzal t. i. a szerény helyről ( P o r c iu n k tila ) fia in a k sokasága m ajd
az egész
földön
elterjedt,
bizonyos
hasonlósággal ahhoz (t. i. az
Egyházhoz) mely kezdetben kicsiny helyre szorítkozott, de gyors roham m al ölelte keblére a fö ld e t". És ha úgy ezen, m int más szerzetes rendeket az em berek behatóbban megismernék és méltányosabb Ítéletben
részesítenék,
helyen rut hálátlansággal meggyalázva a
szerzetes
nem
látnók oly sok
rendeket. M indam ellett
a rosszat jóval ke ll meggyőzni és arra ke ll törekedni kedves fia im , hogy e mostoha körülm ények között az erény
az
emberek
lölete fölé emelkedjék. Azon érdemekre való Ferenc-rend
minclen időben
tündökölt,
e rend a jövőben is megfogja
hozni
m éltatlansága és gyű
gondolat,
m elyekkel a szent
biztos rem ényt ke lt bennünk, hogy ama
gyüm ölcsöket,
magán, m int a közjóra áldásosak. Ugyanazért a III.
m elyek úgy a
rend irá n t m indig ke
gyelettel és különös buzgalommal v o ltu n k .“ * E buzgalomról a m ú lt évben többször vo lt
alka lm un k
meggyőződni.
Láttuk m int sorozza K ris z tu s c szent seregébe a róm ai sz. Péter kö r ifjú leventéit, " m int örvendez a tíroli tertiariusok sokaságán, * m in t a já n lja hí veinek figyelmébe a III. rendet stb. De buzgalmában tovább m ent. A szabad kőmivesek támadásai ellen az egyház
egyik
legbajnokabb tábora gyanánt
* A kapucinus rend főnőkéhez 1888. febr. 18. V . Ö. „ H i m ő k " 1903. ju l. sz. 27.1. - U gyanott ^ A belgiuini „ L a M essa g cr de S . F m ttc o i.'i iV A s $ is e " ÍÖsierkesztőjéhez október 5. * A n n a le u Ord. Mia. Cap. 1, ]9. ^ Sz. Ferenc Hírnöke 1903. Juliusi sz. 24. l. ” Sz. Ferenc Hírnöke 1903. szeptemberi sz. 14. l.
1891.
185 a III. rendet tekinti.
Ugyanis
az 1884. ápril.
20-án
a szabadkőművesek
ellen kiadott íiitm n m tm genus kezdetű bullájában kifejti, hogy az emberi nem az ördög in'cselkedése folytán két ellentáborra oszlott: egyik a Krisztusé másik a sátáné, melyek minden időben egymással. X III.
Leó az em lített
bullában
a leghevesebb ellentétben álltak
erélyesen ki
kel a szabadkőműves
ség ellen. T agjait
leálcázza: fellebbenti a fátyolt, mely alatt a tudatlané✓
kát a szabadság,
egyenlőség és testvériség jelszava hangoztatása mellett
elcsábitják és minden tevékenységüket oda irányítják, hogy felforgassák azt. m it a kereszténység alkotott s Krisztus egyháza romjain építsenek páholyt a M iu d d is c g E p itó M c s k rc ttc k . Úgyszintén felemelte szavát a szabadkőművesek elvei ellen, melyek szerint ,az embert nem szabad sem m iféle vallási rendszer nyűgébe z á rn i; minden vallás egyenlően jó vagyis jobban mondva egyenlően rósz“ , stb. Hathatós eszközöket ajánl püspökeinek az em litett szekta aknam unkáinak meggátlására. a többi közt a III. rendet m elyről igy i r : „Ugyanazért a kedvező alkalm at előbb hangoztattunk: sz. Ferenc II!.
megragadván, rendjét
a
megüjitjuk
legnagyobb
azt. mit
buzgalommal
védeni és terjeszteni kell. Ennek ugyanis alapítójától kitűzött célja ez: az embereket Jézus Krisztus követésére, az egyház szereíetére, a kér. erények gyakorlására h iv n i: következőleg nagy hatással kell legyen társulatok ragályának
megfékezésére.
Folytonos
tehát közismeretűvé e sz. társulat, . . . melytől
gyarapodás
az
istentelen
által legyen
várni lehet, hogy a lelkeket
szabadság, testvériség és jogegyenlőségre ve ze ti; nem olyanra, mmt a sza badkőm űvesek helytelenül értelmezik, hanem m ilyent Jézus Krisztus az em beriségnek szerzett és Ferenc követett.
Szabadságra (vezérli) -
mondjuk
— az h tc H f ia in a k szabadságára, melylyel sem a sátánnak, sem a vá gyak zsarnokainak nem szolgálunk: testvériségre, melynek központja Isten, a m indenek fenntartója és terem tője; egyenlőségre, mely igazság es szereteten alapulván, bár nem szűnteti meg a kűlömbségeket. de az elet, híva a és rangkűlömbségekből megteremti azt a csodás egyetértést vagy osszhango . mely természeténél fogva a társadalom hasznára és jóletére van hivatva^ A dja Isten, hogy eddig közölt dolgozataim célját a b u z g ó katholikusok megértsék és a b. e. p ip a fe lh iv is á t követve, minél kozzanak szent Ferencz III.- rendjének ziszlója ala. Én is egy p ^ rig ó t akartam tűzni a ju b llíló agastyin érdem koszorujiba, de la,dalom . csak sírjára tehetem. Áldás emlékére, K u s e b in s .
* A cta O rdinis tU. évf. 73. i.
186
fjusvéfí bárány. \ t
f t
az nu'k
^ rr,
• J'i;.
sz<^peii.
a b b iin /n z \j( i^ , M:!.< ;
if.r///
/ >■: d ó :!-, h o g y m Ü y fv I f iO 'f " ’ . l : o n ín n a k o d iu ik . in d iiv a tty o s , í ’an ínnacs a k á rh á n y ; E g v ik k i d / / : L c g s s flib já té k A „ H u s i'é ti b á r á n y ! ' „ J ó /es^ : u g \' ¡ess ; a s t já ts z ó d ju k ]'' ^ ^ g y c r'n e k h a d . ^ A n u h ' b a rá u y tf fe h é re t, ac ✓
. H d ó s a ira k i a d ?** K is s ^ tá v o l a c so p o rttó l Szende ¡a n yka já ts z ik , — S z e g tu v özvegy beieg Id n y a — B á rá n y k a i*a l já ts z ik . C iró g a tja , dédelgeti, C sokrot k ö t n y a k á r a ; tY irtő s Je jé t lede te szi P u h a b u n d á já ra . V g y e h n u la t, ú g y e ljá ts z ik , X em is lueszt észre, f i úg y elölte a g y frm e k -J ia d , E lén a vezére. „ A z t a z iz é t a d d ide h é ! — S z ó l a kam as:: d u rv á n — y.H usifétosdit ket i h o g y jd ts z s z u n k S nincsen vetünk b á rd n v / “ „ E s t w m a d o m , m m a d h a to m , Több b a rik á n k nincsen ! H a bántoto k, eti<essitek, M egbüntet a z Iste n „Id e íűsle'nt, élhetetlen l M a jd adok én néked l . A í bántsatok s ir a liin v k a , A b á rá n y m eg béget.
„ H a nem a d ja k is niakacscsn, E l k e ll i'e n n i tő le !" M e g ra g a d já k szegény b a r it S le csa p já k a fö ld r e . „M o s ta n r a jt a ! d o ro n g o k k a l L á s s a to k u tá n a , X e tegyen m it vigyorog-oa H a s a v ig y e n m á m a !" E lte rü lv e , élettelen F e k s s ik a b á r á n y k a ; Keservesen s i r je le tte S zegény beteg lá n y k a . A kegyetlen p a jk o s f ű k G o n o s s s á g g a l te lv e : „ M o s t e n g e d jü k — g ú n y o ló d n a k M u la s s á l kedvedre'." De im J é z u s a j ó
M ester,
K isd e d e k b a rá tja J ö n , h o g }' velü k csei'eghessen, H o g y ó kct m e g á ld ja . D e m in t keló nap s u g a ra S z é tü s i a z á r n y a t: F u tn a k J é z u s elől, m in th a l'in n é k sebes s z á rn y a k .
fi K ö n n yb e n a rc o d m it ő l á z ik ? B ú b a n m ié r t égel ? J ó n ő v é rk é m ! m o n d d k i b á n to tt K é r d i gyöngédséggel. F e le o k o g a szegény lá n y k a Keservesen s i r v á n : „M e g ö lté k a g o n o s z J tu k K edves k is b á rá n v k á in !“ M e g s z á n ja a kegyes Jé zu s A kesergó á r v á t : „N e s i r j \ — m o n d ja — v is s z a k a p o d N edves k is b á rá n y k á d ." F o g ja a s z e lid á lla tk á t. F e le m e li, s élve O d a te s z i a z u jjo n g ó L e á n y k a ölébe.
G aál
H a lá z ii.
A JERU ZSÁLEM l SZEN T SIR L A T IN ' ÓREl ÉS A GÖRÖGÖK. (Hite)es kutforrások alapján«)
őst
a húsvéti szent időben, sok keresztény-katholikus
ember gyakran zarándokol
lélekben Krisztus Urunk
jeruzsálemi szent sirjához. vagy legalább is többször beszél
róla
kegyelettel:
de nem igen jut
eszébe
azon férfiak iránt érdeklődnie, a kik e szent helyet, a kereszténység e drága resztül
megvédték
ereklyéjét m ár több m in t egy fél évezreden ke
és számunkra
fönntartották.
Ezen férfiak pedig nem
mások, m int szent Ferencz fia i, a szent sir és a többi szentföldi katholikus szentélyek hűséges őrei. Pedig kedves olvasóim,
nem oly könnyű
dolog ezeknek megőrzése.
És ezt m indenki beláthatja, aki legalább megközelítőleg ismeri a szentföldi viszonyokat. Mindazonáltal valódi fogalmat e dolog nehézségeiről sokan nem igen alkothatnak maguknak. Ezért foglalalkozzunk keveset azon emberekkel. kikn e k gonoszsága jelenleg leginkábbb súlyosbítja az őrködést. A ferenciek majdnem öt évszázadon keresztül voltak kénytelenek Mohamed fanatikus követői ellen keményen küzdeni a szent sir birtok-jogáért és nem egyszer, cserébe adni.
de számtalanszor életüket is azért és a szent helyekert
Innét van az, hogy
csali
a szeráfi
rendből többen olettek
ff
meg Krisztusért egyedül a Szentfaldón, m int a házi rendekből együttvéve az egész földkerekség ‘^akülombozobb h lye.m A m uzulm ánok azonban jóllehet vérengzSk valának korán ,ak oly veszélyes ellenségei a palesztinai
katholikusoknak és «
. ennek azon m indenki előtt ismeretes dolog, hogy a nyílt ;
; L
'
i Latinoknak
nevezik a jeruzsilem i
szak.dár
pedig a latin nyelv m iatt, melyet az I.tenitezlele.nél hasznllnak.
"
k.thol,kasokat. Még
188 sincsen akkora
romboló hatása,
m int a csendben
folyó alattom os áskáló-
dásnak. Egyébiránt a katholikus valláson m indig bebizonyult az egyházi iró Isa . „Sanguis m artyrum est semen C h ristia n o ru m “ . A m i édes hazánk nyelvén Tidq\á
szóról-szóra
annyit
teszen :
: am it pedig úgy ke ll
,A
m ártírok
vére
érteni, hogy mennél
a
többen
kereszténység ontják vérüket
K r;situséri, anná! többen lesznek a keresztények, m intha a kiontott vérből, magból teremnének. A görögök akik m ajdnem szüntelenül viszálykodnak a kathoükusokkal. látszik csak azért nyertek orosz befolyás folytán részleges jogot a szent sir fölött a konstantinápolyi Eris alm ájáról fides nulla
portától, hogy
és bebizonyítsák
fides“ .
gondoskodjanak
ama régi közm ondás
-Görög hűség
nem
Jeruzsálemben
igazságát : „G raeca
hűség“ . Tehát kettőzött
figyelem
mel kell az öröknek vigyázniok. Hasonlólag a katholikusokhoz a szent sim á i a görögöknek is vannak saját őreik.
Ezen őrök
pedig szintén
névre. Ók vezetői a szent város mazik minden egyenetlenkedés
szerzetesek — ha
schism atikus
ugyan
m éltók e
görög hívőinek. T ő lü k szár
az egyes felekezetek és la tin o k
között. Ők
szítják a gyűlöletet híveik szivében a katholíkusok iránt. T ő lü k ered a szent sir vagy annak
tem plom a
m ia tt tám asztott
viszály,
m ely
után
rendesen
m int ártatlanok kezüket mossák. Ha pedig ilye n ko r m in t győzők nem hetvenkedhetnek, úgy ezt csak szent Ferenc
kisebb
testvérei éberségének és
ügyességének köszönheti a katholikus világ. De nézzük csak, k ik ezek a görög szerzetesek és m iért olyan veszé lyes ellenségei nemcsak a jeruzsálem i, de m oíidhatni
az összes k a th o lik u
soknak, m ivel szentföldi testvéreink sorsát az egyház m inden hű gyerm eke szivébe kell hogy zárja. E kérdésre; k ik ezen emberek ? azt felelhetjük, hogy ezen őrök bárdolatlan. tudatlan zsiványok. Ezen ugyan kissé vakm erőnek tetsző, de alap jában véve
nagyon
meg is m utatjuk,
is gyenge
állítás helyességét a
a melyekből
ennek
igazsága a
következőkkel tüstént napnál is
világosabban
előtűnik, A görögök m ár nem ism ernek el sem m i szentet, sem m i magasztosai. Ennélfogva a
papi
alázzák. Az egyházi
és szerzetesi méltóságot is egészen a sárga földig le állásokat
pénzért vásárolják és ezért
azoknak viselői között egyet-kettőt, akinek rettenetes
bűnétől.
Sőt
lelke
nem borzadnak vissza
tiszta volna más
vétkektől sem, ha akad valaki, aki kevélységüknek ' Lelki javakkal és egyházi közösttéssei vuit.
hivatalokkal
való
alig találhatunk a szim o n ia '
nagyobbnál-nagyobb ú tjá t
állja. Ilyen eset
kereskedés, m elyet
az egyház
ki-
189 fordult elő a 80-as évek elején Is. Egy szerpap ugyanis, akit a görög pa pok külön e célra fölbéreltek, saját pátriárkáját meg akarta fojtani; de ez utóbbinak szolgája a gyilkosságot még idejében meghiusitotta. M ivel a pénz irányítja ezen
lelketlenek tetteit, nincs m it csodálkoz
nunk, ha a pópáknak és szerzeteseknek túlnyomó részét olyanok képezik, akik nemrég még az eke után ballagva, vagy kamrájukban bocskort varrva félretették garasaikat, a papi szentelések
megvételére. A görög klastromok.
hogy lakóikat szaporítsák, ellenkezőjét tartják a katholikusok azon vélennén y é n e k : „H abitus
non facit m onachum “ .
„Nem ruha teszi a szerzetest.*
Tehát szerintük az öltözet teszi a barátot. Ama legutóbbi emlékezetes v irfürdő alkalm ával is (1901. nov. 4.) amelynek a ferenciek küzül tizenöten estek áldozatul, szakadár szerzetesi ruháha bujtatott suhancok és naplopók voltak, akik fejszékkel, kövekkel és botokkal az assisi nagy szem védtelen fia it megtámadták. Mindezekből kitűnik,
hogy a műveltség igen
alacsony fokán állanak
a jeruzsálem i görögök vezetői. Egyszersmind beláthatjuk,
hogy az állásuk
nak megfelelő tudom ányt is hiába keressük náluk, melynek
igazi hiányait
a következő egyszerű tényből is láthatjuk, amelyről minden szentföldi láto gató személyesen meggyőződhetik. A szent sir templomának bejáratával szemközt levő középső hajója ugyanis manap a görögök katolikon-nak ne vezett tem plom a, melynek közepén a legtudósabb pópák egy gömbbel jelö lik földünk középpontját, m ivel azt még m indig óriási korongnak kepzelik. M űveltségükkel és tudatlanságukkal karöltve jár nagy erkölcsi sulyedésük, m elyei az eddig
mondottakból eléggé láthatunk.
Mindezeken feiul
csak egyet-mást szükséges még megjegyezni, hogy ebből az a fonne . zsiványok“ elnevezés méltányossága annál jobban bebizonyuljon. Mivel 1
am int
m ár
em lítettük -
a görög pópáknak többé
mar semmi sem
szent, nincs m it álm élkodnunk azon. ha a szent helyet a zsarolás forrasaiva és büntanyákká
lealacsonyitják. így például:
denféle babonás tárgyak eladása, amelyeknek
bűvös
‘ ‘
^
híveik, Sa. arra vetemednek, hogy drága pénzért , mennyország biztos elérésére. Öe mindez meg hagyjan volna, ha ojya ^ bolrányos szertartásokkal és erkölcsi kihágásokkal ‘ ^ helyeket, m elyek szentségüket sértik, vagy ezeket megfertíztetik és SmÓŰJUK SZCncu VI* ezen cselekvésmódjuk szerint értve 1 Legalább mást tételezni. Ugyanis rosszul magyarázzák a
közepének m o n d ja :' , Isten a mi királyun
r
.
.
nem lehet róluk fela föld kó¿s körülötte a földekej,*
zepett.- Zsolt. 73 .E z 'j^ ^ s á ie m három föidrésztól körülvéve. Ezek. 5. o E helyek azonban úgy értendők, hogy je mintegy közepe vo lt az akkor ismert világnak.
vr
190 kényszerítik.
kezesis'^pe" X-
.í
;; H görögök
rr- - '
.".' <-.
,tf:’en
nagyszom batján
nagy
végbemenő
fústfelhőket zár
cr még annyiban
'.*:e , ígalál'b a íe rm r-^ -'
Ilyen dolgok pedig
helyes,
magába a
amennyiben
:c n rajongó m eztelen em berekre, akiket
a siégyenpir és a k ik e rö v id fáklyákkal
úgy Íá :í:;k rr!í"acnlr,'Trd eihagy!"*
v5oy más lo ío r ió tűzszersnÁrr.okkal égetik testüket és ennek esetleg betrg resie:;.
Ehbő! iáts'zil« mi
ház szőiőíövérő!
!e'>7 a vesszőből,
ha le m e tszik az igaz egv-
— Ezen szertartással azonban, m ely m inden évben mei’-
ujul, nem elégedtek meg a görög
szerzetesek, hanem
el is követtek éj' -
lenkint magában a templomban olyan dolgokat, m elyeknek leírásától minden becsületes Író tolia visszaborzad, de am elyet oly titk o n végeztek, hogy scij nos, a ferenciek legnagyobb ébersége dacára rüihettek nyilvánosságra.
Minek
egy rendeleíet kibocsátani,
következtében
csak jó hosszú idő után k*-II. M iklós
melynek értelm ében m inden
cár
jó n a k látia
orosz hajadonnak
megtiitja az utitársak nélküli zarándoklást Jeruzsálembe. Ilyeténképen meg fosztva látván bűnük áldozatától magukat, m áshol akartak hasonló ocsm ány ságokra kárpótlást szerezni.
E célból
látogatnak, egy csinos házikót
félreeső helyen,
m elyet a latinok is
emeltek, de a kisebb testvérek
tartom ány-
főnökének erélyes és határozott föllépése ezt eltávolította. (F o lyta tju k.)
P.
V ú lv z
P é te r.
NAGYHETS SZOKÁSOD
K
U
-
‘ em ok nélkül nevezzük a húsvéti szent ünnepeket megelőző hetet nagyhétnek. Minden
napja nagyszerű ese
m ényeket ju tta t emlékezetünkbe. Mert hiszen bin^rfatra rr.éltó dolgokat műveltek ugyan egyes h&ök, igy pV ?“ >"?■>= neoély v o lt a ^ m id^n a rómaiaknál a gySztes hadvezer te m érdek nép örömrivalgása között tartá bevondisat országa T6 r s ib a s úgy hullott r . a virágok s >^os.or. a záporesa; lélekemelő <*o>o^elüiitan, . o n zetét, k ik Dugovics T.t^sz, Z n y ^
- ^ e ..k e
" „ é n e k hallatára megdobban ^ „ö ,
J
minden igaz magyar szive • • • . pülnek azon magasztos férfiúhoz hasonlítva, kinek
g Istenember. Jézus
Krisztus, a vilá g M egváltója ! az em beriség üdvössége érdekében Az ő szenvedéseit s halálat. nielyei az v á lla lt m agára, idézi elénk a nagyhet. V ir á g v a s á r n a p p a l kezdődik e - e g h ‘ 6 , d o . hatását csak a kőszívű
ember
nem
eszünkbe ju tta tja azon pálmagallya at. érkező Messiást üdvözölték. Mily le‘® a já m b o r keresztények
.
rnelynek megrendítő
a zsidók a Jeruzsál®^ látvány az® ^^g^atben körmenetet láma
szentelt
, szép örömének:
tem plom kö rü l, s ezer meg ezer ajak Megválté k irily u n Méltó tisrteletet Uru Dicséretlel á'd^s‘
. S „r.„e . .B a r .- ,. —
^
tegyünk: hiv, .
a i*
c müvéből.
V
192 S •■■Jt.;:. r íko: :; biv:-;ó / i . ’ i: sokasága a tem plom ajtajához vissza-
% V
!. > : ¡ f '/ v - '-.tEn csak akkor n y ílik meg, m időn a • '
;•
í
::: ^r.rfui, nogy
. ki
5 ¿:ob 2 ‘ .-í sze~! ke;'
az
örök
boldogság kapuját
meg szám unkra . . . M ily szépen ékesíti srenteit barka, m elyet a tü k ö r vagy valam ely
siovtak
!
A na^yhét egyik nevezetességét
képezi
az
úgynevezett
vagyis Jézus Krisztus szenvedéseinek előadása. K ántor
p a s s ió
r'v
*% $♦
is,
uram m á r hetekkel
előbb kiválogatja az alkalmas éneklőket, k ik közül az egyik jé zu s Krisztust, a másik Judást. Pétert, Pilátust személyesíti. Hát a lámentációk vagyis Jeremiás prófétának nak meg ? Bizcn> érzéketlen szivü ember az, k i
sira lm a i k it nem hat
ezek
hallatára meg nem
indul. Mintha az U r Jézus panaszos siralm ait hallaná az em ber, m elyekkel megtérésre szólítja fel a bűnöst. Az oltár
előtt
három szegü
nagy fehér gyertya eg, tizenkét sárga gyertyától körülvéve. után oltogalja el a harangozó. Hát
ennek
van-e
állványon egy E zeket egymás
va la m i jele n té se?
Van
bizony, még pedig nagyon is mély é rte lm ű ! T u d n iillik igy hagyták el Jézus Krisztust szenvedése idején ta n ítv á n y a i. . . A lám entációk
végeztével a pap
megzörgeti az oltár lépcsőjét. Sokan azt hiszik, hogy ez P ilá tu s kergetését je e n ti. ki Jézus Krisztusra kim ondta a
szentenciát.
Pedig
arra emlekeztet e zörgetés, hogy
Üdvözítőnk
h a lá la ko r
édes
hát voltaképen a kősziklák
nagy robajjal megrepedtek. Kinek nem ju tn a eszébe ilye n ko r a szent ének eme reszlete ; A kősziklák repednek. Nap és hold sötétednek, Minden állat megindul. Csak a bünös nem b ú s u l'?
méq eav ^mpnh mossa tu d n iillik a 12 aDostolt
^ püspöki tem plom okban az olajszentelésen kivü l 1 2 'T
z e g t n y lr r
csókolja.
megmosta, hogy ezzel is "k im 'm ^ *
A
Krisztus az utolsó vacsorán szintén
szertartást apostoli királyunk 3 f e l s L T s ^ a v T ' T ' ^ ' aények^ilyenkor szép alamizsnát is L p n a k emlékezetére
M ily m ent,^
™ ^dkozik az S
"^P ja,
Jézus ^
t i,
^
'
s z 7 r h ::t:,r :"
megtéréséért is ! M ily ájtatos éf 7 Pi ilyenkor a szent sir k ö rü l!
12 szegény
^ K risztus
halálának
-y -z e n ,e g y h á z
eretnekek, zsidók s pogányok térdelnek a buzgó keresztények
' ^ ^ ^ ” ° m b a t már félig a gyász, félig az
aröm
napja. Előkészület
ts
193 e:: ■ husvét szent ünnepére. A gondos gazdasszony tisitogaüa házát, suti r
alácsot, a leányok főzik a berzsenyt s festik a tojásokat. E nap a
c
nteléssel kezdődik. Judást égetik! mondják a tü i k ö ó l
rpfr'vck . . . Este felé aztán, úgy alkonyat táján
áldooáló gyer-
rr.egk^-ícií'-lk á feUáír;3 d?s;
.sortartás, s egészen kicserélve ér7i magát az t-mber, ,-ni'i5n (cínarsan az c
endetes ének: Fellám aát Krisztas e A lle lu ja ! Hála légyen az ls te 'r :s i w**
Boldog m in d e n k i; feledi ilyenkor nyon,: :
a szenvedő, go nd jait az élet terheivel küzködc' ZTűO':: a biztató szó ; A lle lu ja ! Ború után derű! M ásnap, azaz husvét v a s á ru a p jiiit, nehéz kosarakbar. '/¡szrit a lomba a sok ennivalót, hogy az Ur
szolgája megáldja azokat. Szép régi
szokás ez, s em lékeztet arra, hogy őseink a negyvennapi böjt után mega datták a legnagyobb részben huseledeleket, hogy az egészségnek^ ne árt sanak; de egyúttal arra is figyelmeztet e szép szokás, hogy rnertekletesen éljünk Isten adom ányaival, ha azt nem akarjuk,
hogy to.kun ra orr]
mohó élvezet. H usvét első napjának délutánján már késziti az fogy a rózsavíz a p a tiká b ó l; a leányok meg eljön-e ez meg az locsolni, öntözködni masnap
^ azaz a m_nt^^^^
szokták nevezni, v iz b c h iin y ö ¡u 'tjo n ^ S tözködni jö tt látogató. A piros tojás szépen J
a fe ltá m a d á s
örömet. A tojás ugyanis mozdulatlan tes ne belsejében s
igy
nagyon
jutassa jézus
alkalmas
Krisztust, ki halála után harmadnapon^
felett érzett szendereg
feltámadt, azaz kilépett .-¡¿n fölösleges is emlitem.
ic
sírjából; Hogy a piros szín az oromét je e m . Hanem sokan lehetnek olyanok, ki
azo^
megvan a maga
öntözködés m ié rt divatozik husvét m ^n a p j
régen, a kereszténység
m agyarázatja, még pedig igen szép- ^ ^ ilr te k e t első századaiban a keresztény vallásra te^ek« nagyszombaton keresztelték meg vagyis n ka tkoliku so kná l aztán meg
a
a
is
húsvéti
d ir v a
emlekére
,
keresztkutszenteles. A ré9
öntözködés,
me
rendje s m ódja szerint megy vegbe, nagyL
husvét táján, rendesen
módon
történi
patakba viszik a szegény leányok tegséget kapnak. Azért hát szépen.
^ e.
,
nagj^^
an v.déken
[ öntözik, valuta meghűlvén ¡nedelmesen, U
e
r f
I
I
194 Csakis igy lesz
méltólag
m egtartva a husvét szent
ünnepe.
Sok
helyen
versel mondanak az öntöző legények, m ilyenek például a következők : ^Ez háznak kis keltjében Van egy rózsatő, Rózsás kedvben növelje A jó terem tő! V izet öntök a tövére Szálljon áldás a fe jé re ! Az Istentől ezt kérem» Piros tojás a bérem.*
Más helyeken meg a következő, m ár kom olyabb
verssel
üdvözlik a
ház népét az öntöző le g é n ye k: .K ed ve s bátyám uram . ez ház családfője. Kedves néném asszony, ennek kedves nője» Szomorú nap vala ez e lő tt harm adnap: Nagy kinok közt halt meg a legnagyobb főpap. De m ár kiszabadult a halál fogságból, Föltám adott s k ijö tt az gyászkoporsóból. Egy kedves kis lánykát ide szalasztottunk, A kinek mi m indig a nyom ába voltunk. Nyájasan akarunk mi ő vele bánni Otet egy pár tojás m egfogja váltani. Még pedig pirosán meg légyen az festve, Úgy a vizöntéstől meg is lészen mentve.
De m ind a kettőnél ezerszerte szebb ez n i: «Gyönyörű a tavasz, m osolyog az élet, Áldásokat m utat az arany k ik e le t Fellám adt a Jézus, m ondják az írások. Vízöntő hétfőre buzognak források. Mi is ide jö ttü n k ifiú kedvünkbe, Hogy harm atot öntsünk kedves növendékre. M ert ha meg nem öntjük ezt a növendéket, Nem virágzik nékünk jövendőre szépet. Á ldja meg az Isten ékes virágokkal. N yerjen az egekből dicső ko ro n á ka t!“
Különben boldog a llelu ját kívánok m indenkinek igaz szeretette l!
H a b ik József.
195
SZEN T ERZSEBET. (Gróí M:intalembert után franciából (Folytatás.)
Azt hiszitek talán, hogy midőn szent Erzsébet csak Istennek és szenvedő embertársainéik élt, már elérte az önmegtagadásnak tető pontját? — Nem igy gondolko zott Konrád atya, hanem amint észrevette, hogy Erzsébetnek ter mészetes öröme telik jótétemé nyeiben, — megtiltotta, hogy ezután egy fillérnél nagyobb ala mizsnát adjon. Kemény tilalom
volt ez és
Erzsébet meg is kisérlette Konrád alyát kijátszani,
anélkül,
hogy
egyenesen vétsen az engedelmes ség ellen. Midőn a szegények a szűk alamizsna miatt panaszkod tak, igy szólt hozzájok: „Nem szabad egyszerre többet
-
adnom, de
ennyit
adok vala
hányszor visszatértek.* Elgondolhatjuk, hogy kétszer sem mondatták a koldusok, hanem
fordultak
ezt
maguknak
egyet a kórház körül és visszatértek
számtalanszor ism ételték ezt. —
Konrád
atya
nagyon
és
megharagudott
e
ravaszságért; most m ár egészen betiltotta a pénzosztást és Erzsébet csak kenyeret
adhatott,
sem m it. Konrád mességből Félve
ezt
atya
is
csak
szelve,
végre
egyáltalán nem adhatott
csak a betegápolást engedte meg neki; és engedel
még ezt az áldozatot is megtudta tenni. engedelmeskedett;
gyontatójának
benne Istennek személyesitőjét látta: tisztelek, m ennyire
.H a
akarata
egy
volt
halandó embert
kell akkor féljen, az Istent, KI
'‘ ' T o n ré .i atya egyre szigcritotta
szent
előtte, annyra
n^inden embernek ura
rendeleteit:
vigasztalástöl megfosztotta, hogy annál közelebb ^ küldte, mellSle barátnSit, k ik eddig hiven követtek eletenek na.nden
196 r Jí ában: -
utolsónak maradtak Isentrud és Guta, gyerm ekkori játszótársai,
:-;okedves«bb barátnői. Erzsébetnek szive m ár alig-alig birta el ezt a nehéz r - V '- ii; Sir:, zokogott — de engedelm eskedett; m egvált utolsó vigasztalóitól -i magányt sem hagyta meg neki
Konrád
- j -.ársnőkeí: egy durva paraszt leányt, k i
atya: oly
rendelt Erzsébet
csúnya volt, hogy a
- - -e k e k e t ijesztgették vele, — meg egy özvegy asszonyt,
öreg zsémbes
aki éjjel-nappal mérgelődött. Szegény Erzsébet belenyugodott ebbe i s ; igyekezett alázatos lenni a paraszíieánynyal és türelm es az öreggel — Jézus
irá n ti
szeretete m inden
áldozatra képessé te lte ; megtagadta önmagát, felvette a-keresztet és követte Jézust. Ily nagy erényt. Isten m ár e földön is m egjutalm azott, és az emberek előtt kitüntetett. Naponként
több
látható
kegyelem m el
ajándékozta
meg
Erzsébetet: im áit csodákkal áldotta meg és m időn Erzsébet K onrád atyának tilalm a m iatt m ár nem oszthatott alam izsnát — adott ennél nagyobb jókat im ái által. Lássuk csak a példákat. Egy alkalom m al a kórház a jta ja előtt, Erzsébet egy szegény, nyom orék, süket-néma íiucskát la la lt. Az édesanyja
hozta
volt
mert szégyenlette Gyermekét. Erzsébet szánakozólag
ide. s aztán elm ent, leh ajo lt
a torzalakhoz
és igy s z ó lt; .M ond csak gyermekem, hol vannak szüleid? K i hozott ide té g e d ? “ — de a fiú nem válaszolt. „U gyan m i bajod folytatá Erzsébet szelíden : — a fiú szótalanul
van?
m iért
nem szólsz?“
nézett reá. E kko r Erzsébet
azt hivén, hogy ördöngös a gyermek, még jobban m egsajnálta és hangosan igy szólt: ,A mi U runk nevében parancsolom neked és annak aki benned van, mond meg honnan jö s z !“ A gyermek azonnal
felállott,
szava
m e g jö tt:
„A nyám
hozott id e “
mondá. És elbeszélte, hogy e napig süket-néma vo lt és születése óla nyo morék. Most egyenesen, ép tagokkal állott Erzsébet előtt és elkezdett sirni örömében, hogy ime meggyógyult. .H á la Iste n n e k!“ mondotta „én eddig nem ism ertem ő t ; nem tudtam mi az ember, teljesen öntudatlan vagyok az állatnál, mert most
vo lta m ;
tudok
csak
Istenről
m ost beszélni.
érzem, Á ld o tt
hogy több a kérdés,
melyet intézett hozzám ; most m ár nem halok meg úgy a m in t eddig é ltem .“ Erzsébet jól látta, hogy Isten itt csodát tett és térdre
borult, hogy a
gyermekkel együtt könnyek között adjon hálát ezért. Azután fe lá llo tt és igy szólt a fiúhoz : ,,No most menj hamar vissza szüléidhez, de ne
mond el mi történt
197 veled k iv á lt rólam ne beszélj senkinek; csak azt mondd, hogy a jó Isten megsegített. Éjjel-nappal őrizkedjél a vétektől, különben újra beteg leszesz. Sohase feledd el. hogy mennyit szenvedtél eddig úgy m in t én fogok teérelted“ .
és
imádkozzál érettem
Erre gyorsan távozott, de már jött a gyermeknek gyermekének változása felett Így kiáltott fe l;
anyja és elámulva
..Ki gyógyított m e g ? !" ..Egy szürkeruhás jó úrnő parancsolta az U r Jézus Krisztus nevében, hogy beszéljek, és én soha nem tanult szavakkal feleltem neki", mondá a gyermek. Az édesanya futott Erzsébet után, és bár nem
érte utol. megismerte
és m indenütt elbeszélte a csodát. — Jöttek is szenvedők mindenfelől, hogy Erisébetnek hathatós szószólását ké rjé k; sokszor az ő ártatlan szemeiből elég volt arra. hogy
egy
szánakozó tekintet
meggyógyítsa a hozzá folya
modókat. A meghallgatott im a után, Erzsébet m indig istenfélő életre intette pártfogoltjait és velük együtt hálát adott a nyert kegyelemért, melyből semmi érdemet nem tulajdonított magának. Elgondolhatjuk, hogy nemcsak testi fogyatkozásokra terjedt ki Erzsé betnek segítő im á ja ; hiszen a telkeknek üdvét mindenekfölött becsülte. Egyszer meglátogatta őt egy előkelő lovagnak felesége, fiát is magával hozta, a gyermek gyönyörűen volt
ki
14 éves
öltözve és úgy látszott,
hogy nagy öröme telt szép ruháiban. Erzsébet szerető gondossággal intette m eg: ..Kedves fiam , te túlságosan igyekszel a világnak tetszeni ; miért nem gondolsz inkább arra, hogy Istennek tetszését megnyerjed? szebb lesz azáltal. Azt hiszed talán, hogy ami Urunk
Tested, lelked
ilyen ruhákat viselt.
midőn alázatosan vérét ontotta érettünk?“ Az ifjú igy fe le lt: .,0 h asszonyom, kérje az
Urtól,
hogy Ót szolgál
h a ssam !" , „Igazán akarod ezt?“ kérdé Erzsébet. ..Akkor menjünk a tempiomba és im ádkozzunk 'együtt e kegyért“ . Miután az oltár előtt egy kevés
ideig
imádkoztak
a fiú felkiáltott:
Oh édes asszonyom ne imádkozzon tö b b e t! De Erzsébet nem halgatolt reá. „Asszonyom szűnjön ism étlé a fiú „m á r nem bírom tovább, egész testem eg.
Az
¡rnádk«ni‘ ' Urnák neveb
kérem ne imádkozzon többé, a taz megemészt, ^ f csakugyan forrd volt m int a tűz. Erzsébet befejezte ' ^ = lassan L s a n magához tért. de nem aludt e, sziveben az ,sten. szeretetnek tüze és belépett a szent Ferencz rendjebe.
^ 4
196 2 ?sában:
-
utolsónak maradtak Isentrud és Guta. gyerm ekkori játszótársai,
lioked/esebb barátnői, Erzsébetnek szive m ár alig-alig birta el ezt a nehéz [.ró b íi : sin, zokogott — de engedelmeskedett; m egvált utolsó vigasztalóitól ' ' j r i magányt sem hagyta meg neki Konrád atya; rendelt Erzsébet c, T á rs n ő k e t: egy durva paraszt leányt, k i
oly
csúnya volt. hogy a
: -r,-e k e k e t ijesztgették vele, — meg egy özvegy asszonyt,
öreg zsémbes
: r-.ir.tést, aki éjjel-nappal mérgelődött.
Szegény Erzsébet belenyugodott ebbe is ; igyekezett alázatos lenni a paraszíieánynyal és türelm es az öreggel — Jézus
irá n ti
szeretete m inden
áldozatra képessé te tte ; megtagadta önmagát, felvette a-keresztet és követte JézustIly nagy erényt. Isten m ár e földön is m egjutalm azott, és az emberek előti kitüntetett. Naponként több
látható
kegyelem m el
ajándékozta
meg
Erzsébetet; im áit csodákkal áldotta meg és m időn Erzsébet K onrád atyának tilalm a m iatt m ár nem oszthatott alam izsnát — adott ennél nagyobb jókat imái állal. Lássuk csak a példákat. Egy alkalom m al a kórház ajta ja előtt. Erzsébet egy szegény, nyom orék, süket-néma fíucskát talált. Az édesanyja
hozta
volt
mert szégyenlette ayermekét. Erzsébet szánakozólag
ide, s aztán elment, lehajolt
a torzalakhoz
és igy s z ó lt: „Mond csak gyermekem, hol vannak szüleid? K i hozott ide té g e d ? “ — de a fiú nem válaszolt. „U gyan m i bajod folytatá Erzsébet szelíden ; — a fiú szótalanul
va n ?
m iért
nem szólsz?"
nézett reá. E kkor Erzsébet
azt hivén, hogy ördöngös a gyermek, még jobban m egsajnálta és hangosan igy s z ó lt: .A mi U runk nevében parancsolom neked és annak aki benned van. mond meg honnan jö s z !“ A gyermek azonnal
felállott,
szava
m e g jö tt:
„A nyám
hozott id e “
mondá. És elbeszélte, hogy e napig süket-ném a vo lt és születése óta nyo morék. Most egyenesen, ép tagokkal á llo tt Erzsébet előtt és elkezdett sirni örömében, hogy ime meggyógyult. „H ála Isten n e k!“ mondotta ..én eddig nem ism ertem ő t ; nem tudtam mi az ember, teljesen öntudatlan vo lta m ; vagyok az állatnál, mert most
tudok
csak
Istenről
m ost beszélni.
érzem, Á ldott
hogy több a kérdés,
melyet intézett hozzám ; most m ár nem halok meg úgy am int eddig éltem .“ Erzsébet jól látta, hogy Isten itt csodát tett és térdre
borult, hogy a
gyermekkel együtt könnyek közölt adjon hálát ezért. Azután fe lá llo tt és igy szólt a fiúhoz ; ,,No most menj hamar vissza szüléidhez, de ne
mond el m l történi
197 veled
kivá lt rólam ne beszélj senkinek: csak azt mondd, hogy a }ó Isten
megsegített. Éjjel-nappal őrizkedjél a vétektől, különben ujra beteg leszesz. Sohase feledd el, hogy mennyit szenvedtél eddig és imádkozzál érettem úgy m int én fogok teérelted“ . Erre gyorsan távozott, de már jött a gyermeknek gyermekének változása felett igy kiáltott f e l; ..Ki gyógyitott m e g ? !“
anyja és elámulva
„E g y szürkeruhás jó úrnő parancsolta az Ur Jézus Krisztus nevében, hogy beszéljek, és én soha nem tanult szavakkal feleltem neki*', mondá a gyermek. Az édesanya futott Erzsébet után, és bár nem
érte utol. megismerte
és m indenütt elbeszélte a csodát. — Jöttek is szenvedők minde'iíe'ől. hogy Erzsébetnek hathatós szószólását ké rjé k: sokszor egy szánakozó tekintet az ő ártatlan szemeiből elég volt arra. hogy
meggyógyítsa a ho:zá folya
modókat. A meghallgatott ima után. Erzsébet mindig istenfélő életre intette pártfogoltjait és velük együtt hálát adott a nyert kegyelemért, melyből semmi érdemet nem tulajdonított magának. Elgondolhatjuk, hogy nemcsak testi fogyatkozásokra terjedt ki Erzsé betnek segítő im á ja : hiszen a lelkeknek üdvét mindenekfölött becsülte. Egyszer meglátogatta őt egy előkelő lovagnak felesége, ki 14 éves fiát is magával hozta, a gyermek gyönyörűen volt öltözve és úgy látszott, hogy nagy öröme telt szép ruháiban. Erzsébet szerető gondossággal intette m eg: ..Kedves fiam, te túlságosan igyekszel a világnak tetszem : miért nem gondolsz inkább arra. hogy Istennek tetszését megnyerjed? szebb lesz azáltal. Azt hiszed talán, hogy ami Urunk
Tested, lelked
ilyen ruhákat viselt,
midőn alázatosan vérét ontotta é re ttü n k ? ' Az ifjú igy fe le lt: ..Oh asszonyom, kérje az
Urtól.
hogy ó l szolgá
hassam !" „Igazán akarod ezt?“ kérdé Erzsébet. ..Akkor menjünk a templomba és imádkozzunk együtt e kegyért“ . Miután az oltár előtt egy kevés
ideig
imádkoztak
a fiú felkiáltott:
,,0 h édes asszonyom ne imádkozzon tö b b e l! De Erzsébet nem halgatolt reá, ..Asszonyom szOnjSn meg imádkozni" ismétié a Hu ..m ár nem bírom tovább, egész testem ég. Az Urnák nevében kérem ne imádkozzon többé, a tűz megemészt. “ csakugyan forrö volt m int a tűz. Erzsébet befelezte lassan-lassan magához tért, de nen. aludt el szivében az ,sten, szeretetnek tüze és belépett a szent Ferencz rendjébe.
198 E történet nem egyetlen eset volt. melyben Erzsébet Istenhez téritette a lelkeket: im ái által még sokakat részesített az U r kivá ló kegyelm ekben, és nemcsak az élőkre, de a tísztitó
tűzben
szenvedő
lelkekre is kiterjedt
■.Tintának jótékony hatása. Egykor anyjának, a m eggyilkolt Getrud magyar királynénak lelke jelent :r;e?
-imában és igy szólította m eg: ..Édes leányom, kérve-kérlek im ádkozzál érettem , m ert még sokat kell
bűnhődjem : emlékezzél arra, hogy fájdalom m al hoztalak e vilá gra és szánd meg mostani szenvedéseimet. Isten m eghallgat
téged,
m ert
kedves vagy
Előtte ! Erzsébet sirva ébredt fel és azonnal buzgón im ádkozott anyjának lé i kéért : azután elaludt és álm ában újra látta anyját, k i igy szólt h o z z á : ,.Á ldott a nap és az óra, melyben világra hoztalak ! Im ád megszaba dított kínjaim tól,
holnap
az
m indig azokért, k ik e t szerelsz,
örök
boldogságban
m ert
/s fn i
részesülök.
m c£^segi/i
Im ádkozzál
m in d a z o k a t,
k ik
kO zbenjárásoJaí k c n k . ' Erzsébet újból felébredt, de m ár most örömében s irt — s erre aztán oly mélyen elaludt, hogy meg sem hallotta a barátok tem plom ának hajnali harangozását és csak a későbbi zsolozsmára gyónta mulasztását és vezekelt is
ébredt
é re tte : tiszta
fe l:
le lké t
azonnal meg is
ez a szándéktalan
mulasztás is bántotta.
iir. Ledochowska
lie th fe n É va .
í
I
•^/
v>
: k
^
^
W
W
W
W
W
V
c
^
W
-^ZJ
W
0•^/
BIZTO S SEGÉLY A VESZÉLYBEN.
itt elm ondandó történél úgy Oiaszhonnak. mint bizon
2
szempontból az egész világ egyik
legszebb helyén.
polyban játszódott le. Azon városban, fekvése, enyhe, kellemes éghajlata, term észet-búvárnak, kirándulónak rakozási s üdülőhelyét áll — a term észet
képezi.
Ná
melynek kedvező
egyre
több és több
bám ulat
tárgyát, szó
Kiknek
csak
módjában
a nagyvilág m inden részéről tömegesen igyekeznek
szépségeivel
pazarul
megáldott
Nápolyi
személyesen látni s
gyönyörködni festői szépségeiben. E m e lle tt N á p o ly városának számos __ elsősorban pom pás tem plom ai —
más
m űem lékei,
nevezetességei
is nagyban hozzájárulnak, am iért oly
nagyon sokan fölkeresik és m eg b ám u lják. R em ek aikotásu, áhitat gerjesztő te m p lo m a i
közül
különös
figyelm et
érdem el
levő sz. Lőrincz (san Lorenzo) tem plom a,
a
m ár
is. D e legkivált azon körülm ény folytán, mert
ferencziek gondozásában csak Ősrégi voltánál fogva
számos
közül különösen kitű n ik az, m elynek oltárán pád. diszeleg. oldalán egy angyallal. E szobor méltán
meliékkápolnácskái
sz. Antal
élethu szobra
képezi a bártiulat. a^ k e
gyelet tárgyát, m iután általa több csodás dolgot. meghallgattaUst eszközölt ki sz
A n tal. A csodás közbenjárás,
tén e szoborral függ
össze, nyájas
meghallgattatások olvasóim lelki
egyikét, mely szin
épülésére
az alábbiak^
bán tudom ására adom . melyből világosan kitetszik, miért örvend oly kiváló kegyeletnek e tem p lo m sz. A ntal oltárával együtt . . ? ♦ A m egható eset 1 6 4 7 .
évben
* történt.
partján orkánszerü szél dühöngött egyik
A nápolyi
koromsötét
éjszakán.
g é iz e n csendes tenger vizét am úgy igazán felkorbácsolta, h u llám aival egész éjjel dühösen tám adta a partot. N gényes halász kunyhó
áll
magányosan,
csendes
másk
me y hatalmas
- J - z
otthont
A .
en . e _
*
200 házaspárnak, kikn ek kenyerét a halászat szolgáltatja. A szegény halász n e ével
egyetem ben
szivszorongva
v á rja
a
v ih a r
elm ú ltát,
hogy
m ielőbb
srriet kenyérkeresete után láthasson. E zen közb en hirtelen feltárul k u n y h ó ju k ajtaja s abban a pillan atb an gyors segítséget k?--;) ?''5 dtt az idegen —
egy ism eretlen
k é iv e , hálás
sietség?*
toppan
..S egítsenek ra jta m leszek
•s:Bdságáért m eg fogadja e csomó telt az asztalra,
egyén
érte.
pén zt!
tüstént csónakjába,
m ia la tt pénzzel
,,D e m i történt m a g á v a l, szóljon U r a m .
.,M a jd a csónakban fölvilágositom , most
nincs időm bővebb m agyarázatot adni “
h o zzá ju k .
az ég szereim ére —
Vezessen —
be
telt zacskót
m iért
ez a nagy
csak m e n jü n k gyorsan,
H a lá s z u n k
előtt
rejtélyesnek tűnt
fel a dolog. M iv e l azonban nagyon szivére vette az üldözött sorsát, gyorsan la d ik ja után látott. D e alig lépett csónakjába, m ég az evező zében. m áris siető
lépések
hallatszottak
a
berei voltak, kik a szökevényt üldözték, ki
közelben . . . . m egsejtve
a
sem volt k e A tö rv é n y e m
veszélyt, hirtelen
lova surrant az éj sötétjében, m ielő tt ezt a szegény halász észrevette volna. A rendőrség tehát őt fogta el s m in d e n esküdözése,
véd e kezése d a
czára m egkötözve m ag u kk al h u rczo llák. A halász hitvese is e re d m é n y te le n ü l tanúskodott férjének ártatlansága m ellett. A tö rvén y e m b e re i bű nö snek v é l ték. m ert éjnek idején m en e k ü ln i akart s m iu tán lálták nála, teljesen m eggyőződtek A bizonyítékok m in d
a
(?!)
szegény halász
hogy
ő
ellen
a h a m is p é n zt
is m e g ta
az üldözött pénzham isító .
irá n y u lta k
s
m iv e l ő ezek
daczára vallani nem akart, egyszerűen m in t m egrögzött gonoszt, szökevényt, pénzham isítót halálra ítélték . . . . A z elitéit h alászn ak neje a m in t ezt m e g h a lo tta , m in d e n t m egragadott, hogy férje szám ára a keg y elm et kieszközölje. Á m d e k á rb a
veszett m in den
fáradozása. Az egyszer kim o n d o tt Ítéletet sírása, rim á n k o d á s a d aczá ra sem vonták vissza a bírák. M égis hogy m eg s za b ad u lja n ak tőle, tan ácso lták neki. hogy férje szám ára kérjen a királytól k e g y e lm e t. Az teljesíth eti kérését . . . H á lá v a l vette a tanácsot a szegény m á r-m á r kétségbeesett
asszony. G y o r
san keilett most cselekednie, m e rt az ítélet v é g re h a jtá s a m á r napra volt kitűzve. S ietve tartott a királyi
palotához,
hol
a következő
azonnali
csátását kérte. Á m d e itt is várako zn ia kellett, m ig reá kerü l a
beb o
sor. M időn
aztán sorra jött, szándéka felől kérdezősködtek, m a jd azzal utasították terjeszsze be kérését Írásba foglalva. Az idő m á r a királyi palotát elhagyta és a m ire kérését
egy
jó v a l e lő reh a la d t, m időn írn o k
által
hatta, m ár régen elm ú lo tt a hivatalos óra. N e m ju th a to tt Ü gyét végkép vesztve hitte s m ajd m egőrült
a
el :
tollba foglal
a k irá ly elé , . -
gondolatra,
hogy
ártatlan
férjének másnap reggel kio ltják ifjú életét . . , H azam enőben, a m in t
igy
töprenkedett
föntebb em lített sz. LŐrincz te m p lo m a előtt
m agában, vezetett
útja
a
ferencziek
el. A te m p lo m ajtaja
201 m ég tá rv a volt. A siránkozó asszony valam i belső serkentés folytán a tem p lom ba lépett, hol sz. A ntal
oltáránál
térdre
borult
és
szivének mélyéből
fohászkodott sz, Antalhoz férje ügyében. Ezt azonban csak röviden tehette. Elérkezett ugyanis a tem plom bezárásának szerült a tem plom ból.
Mielőtt
a
ideje,
tem plom ot
miért
is
elhagyná,
kérvényt sz. A ntal lábaihoz helyezte e s z a v a k k a l:
a
nyerte
keg y elm et.“
lelkének
S
békéjét,
csodák-csodája s
erős
e
Ó sz. A n ta l! te a szo
szavak
bizalom m al
kény
királynak szánt
m orúak vigasztalója, vigasztalj meg engem, eszközöld ki részére a
távozni
helyettem férjem
után
eltelten
tüstént
vissza
megnyugodva
téri
h á zá b a . . . .
A m á r em litett év szeptem ber havában történt ez. körül lehetett. A
nápolyi
király
dolgozószobájában még
K ö rnyezetét m in d nyugvóra k ü ld te : bevégezni a késő
órában,
azért
Este
egy
fontos
m aga látott
dolgot
a
úgy 10 óra
mindig akart
írogatott.
még aznap
munkához.
Egyszer csak
kopogtatnak ajtaján s egy fiatal ferenczrendi szerzetes lépett
szobájába. A
jövevény egész lényén kim ondhatatlan kedves báj ömlött
el, miáltal a ki
rályt m in teg y egészen elbűvölte. ..Bocsánatot kérek felség telen kedves hangon a szerzetes
—
ügy. m elyn ek érdekében
egy
jöttem ,
hogy
ily
percnyi
—
szólott vég
időben háborgatom, de az halasztást
sem enged, mi
után egy em ber életéről van szó“ . . . .S zóljon az Isten szereimért, lehetek .s'egitségére“ !
..Felséged
Ítéletét
pénzham isítás
irta
alá,
kit
nemrég
egy
gyanúja
szegény m iatt
halásznak
e lfo g ta k : ő
miben halálos
azonban
egészen ártatlan, daczára hogy a körülm ények bűnösségét igazolni látszanak“ . „ K it a törvény elitéit, azon m ár én nem s eg íth etek: az ítéletet meg nem változtathatom , m ert nem kételkedhetem annak igazságos volta felöl. “ .V é d e n c z e m ártatlan, arról kezeskedem felségednek —
szóLott ismét
az ism eretlen szerzetes, m ajd egy papírlapot tett a király asztalára, s arra m u ta tv a , édes mosolygással, de határozott
hangon
rem m ég felségedet, kegyeskedjék nehány
szóval
m o n d á : csak arra keoda
c e m e m n e k m eg k e g ye lm e z.' E szavak oly hatással voltak a királyra, hogy után nyúlt s a kegyelem megírásához
látott.
Egy
írni.
tüstént pillanatra
ságot vett m agának, s szemelt az Ifjú szerzetesre ugyan honnan jött Ö n " ? ! „ A Ferenczrendiek helybeli szo lg álatára." veszi
„ H a teljesítem Is kérését, az elitéit
m ert az Ítéletet végrehajtják rajta, m ie líit
e
hogy . papír
veden. és
* „ toll
mégis bátor
” ^ ^ zárdájából, fe ség d ennek
haszná
nem
meg.egyelmezést nek
k é z b e s ith e tn 6 k .- ,.Az id6 ugyan rövid, de csak m egírni, a kézbesitésrSl m ajd gondoskodni váltás után a kérés teljesittetett . . .
logok
en . g
202 A m in t a k irá ly a -r e r t jtá n
rövid
köszönetét
pár
szóból
m ondva
álló kegyelm et m egírta, s szerzetesünk
a
pap irt
m agához
siet\'e eltávozott. A szerzetes m egjelenése,
i-:vüi! b e -y c m á s t gyakorolt a k irá ly ra :
vette,
illő
egész lénye
m egfoghatatlan
köszöntés
v a la m i rend-
volt
előtte,
m ikép
iC L e'rti b: ilv késő órában h o z z á ? ! Becsőngette inasát, de az m ltsem tuio ii .-I ideaen felöl. H asonlókép a többi szolgaszem élyzet sem ¡.-¡'.-.¡agosiíáít. A palotában senki sem látta >:'11 jött s úgy is távozott . . .
Az
az idegent.
elitéit
s zá m á ra
a
adott s e m m i
A z teh át észrevétbitófa
m ár
készen
á':ott. Az ártatlan halász pedig sorsába beletörődve im ád ságg al készü lt k ö zeli halálára . . . S ze m e it z á rk á já n a k a jta já ra szegezve v á rta a törvény e m bereit, kik utolsó útjára elkísérjék . . . N a g y s o k á ra kopogtatnak
a jta já n , de
m ennyire elbám ult, m időn szuronyos őrök h e ly e tt a k irá ly h írnö két totta meg. E z sietve nyújtotta feléje
a
k irá lyi
p illa n
m e g ke g y e lm e zé st. m e ly n e k
értelm ében a szegény halász azonnal szab a d lá b ra helyeztetett
és a börtön
falai közül elbocsáttatott.
T ö rté n e tü n k éjszakáját a k irá ly hirn ö ke
nagyon
nyu gtalanu l töltötte.
Kora hajnalban, m ik o r m ég nem is p ltym alo tt, s ze m e it álom . G yertyát gyújtott tehát. A m in t kö rü ln ézett, akadnak m eg. A z irat az előző napról v o lt
m ár
is k e rü lte az
szem el egy k irá ly i iraton
keltezve
és
a n e m ré g halálra
Ítélt halásznak m egkegyelm ezését ta rta lm a z ta . A tisztviselő ab b a n a tu d atb an volt, hogy ezen irat az előző napon ta lá n
vigyázatlanságból
kerülte, azért most gyorsan felöltőzködve nagy sietséggel tatta el rendeltetési helyére, hová
—
fig y e lm é t
el
szem élyesen ju t
m in t m á r tu d ju k. —
m ég elég jókor
érkezett . . . .
A király pedig ugyanazon nap d élu tán ján egészen v á ra tla n u l a ferencrendiek zárdájában te rm e lt, és a zá rd a összes la k ó it látn i ó h ajto lta. M időn ezek a tágas
ebédlőben
m in d
egybegyűltek,
a
zárdafőnő k
révén
tudni
akarta a király, hogy a f e lm ú lt éjszakán vájjon m e ly ik szerzetes já rt nála. A íőnök m it sem tudott arról, hogy alantosai kö zü l v a la k i é jje l az 6 tu d ta nélkül a királynál já rt volna. Az összegyűlt rendtársakat a k irá ly kü lö n -k ű iö n m egszólította
és m i
vel köztük nem lelte fel az ő éjjeli vendégét, te h á t kö rü lm én yesen előadta a dolog állását s m egparancsolta: keressék fel m egkegyelm ezett halász feleségét, ki
azonnal
s vezessék oda a
bizonyságot tesz erről s m e g m u ta tja ,
hogy a kegyelem kérvényt m e ly ik rendtársnak a d ta át, A király erről szem élyesen akart
m eggyőződni,
m aradt, m ig a keresett asszony m eg érkezik.
A
m iért
is a zárdában
zárdafönö k,
hogy a király
203 vá ra ko 2 ását rövidebbre szabja, te m p lo m u k a t is bem utatta
a
körűlvezette magas
egym ásután vizsgálgatták, végre
a
az
egész
vendégnek. sz.
A ntal
házban,
Am int
oltárához
igy
majd régi
az oltárokat
jutottak. Itt elbá
m u lt a k irá ly : s csodálkozásában a sz. Antal szobrára.mutatva örömmel fel kiálto tt : „E z volt nálam az elm últ éjszakán" !
„Bocsánatot kérek Felség ’.
ez nincs az én h atalm am alatt, ennek nem én parancsolok" válaszolt most m ár sokkal bátrabban a zárdafőnök.
P. L o n c s á r Lnkács.
Vedd
el
V e d d e i U ra i» tölp>n a m iv f ! m é g bU ok, V edd f i szabadságom ; Ú g y sin cs s e m m i a m il neked adhaluék ¡m á r
U ra m
. .
.
Nincsen sem m i vágyam , nem óhajtok ¡sem m it A m i egyszer J ó ld i; Szivem et egy édes, magasztos érseh m
Kedvesen fo g a d n á d ; Ö s s in te ssive m n e k s s e n n y n é lk ü li tis s ia
Egészen betölti. Oh de a z t az u ta t. melyen haJadnom ¡k e ll J ó l még nem ism erem : Te légy én U ra m az, k i a z t megimt[ta to d
I g a z á ld o z a tá t.
Te légy éti Istenem !
E lté ve d te m e g y k o r, eltévedtem tu d o m
H o g y h a elvessiíem .olyangvakrnn k m o ;
Te ¡e g jo b h a n lá ttá d , D e e ljö tt a p á s z to r. a k i híven ő r s i
Engem a z a tu d a t: H o g y h a elveszítem nem ta lá lom többe
M iu á e ti ju h o c s k á d a i. É s a z m e g té ríte tt 7’égtére engem is ¡ 'is s z a r it t a n y á jim s ; A z ó ta a lelkem m in d e n t éretted tesz.
Fel a helves utat. Épen ezért kérlek vedd el akaratom Vedd el szabadságom. H o g y nélküled többé sem m it >ie tehessek
M in d e n t néked liUioS.
Ezen a vdágon.
E se n a vU ágon. E s t ssiveseH a d n á m ,
b o ld o g ixthték fh o g y h tí
D o b a y M a ris k a
8*
A K É TK E D Ő . T ir o li tö rté n e t.
zebben m in den sm yrnaszönyegnél terül el a
zöld, v ir á
gokkal behintett pázsit, az erdővel k ö rü lve tt völgyben. A legügyesebb takács vagy him zőnS sem tu d n a olyan virágokat, b im b ó k a t, olyan fin ^m leket
elővarázsolni,
m ézzel
és
m in t
virágpo rral
ide s tova, a virá g o k
itten
fű szá la k a t a
terh elv e, szárain
tavasz,
és leve A
züm m ögve
bo garak
m éh ek szállnak
já rk á ln a k
és
oda át az erdőben szorgalm asan dolgoznak a hangyák, épitenek folyosókat és k a m rá k a t.
A
levegőt napfény,
m ad árd al és harangzúgás tölti be . . . A völgyben fekszik a hegyes, zöld tornyu te m p lo m . A falu egy dom bra van építve, közepén a h ázak között von ul
el az utca,
felvezet az utolsó házhoz, m ely
tovább k e
a
legm ag asab b an á ll,
onnan
resztül ez erdőn, egész a m ásik faluig. Z ú g a harang, azért niégis üres
a
te m p lo m .
Néhány
öreg
anyóka
%
vánszorog a tem ető felé, m e ly az Isten háza kö rű i te rü l
el
és
m eg álln ak
egy újonnan ásott sir előtt. T á v o lró l im ádság hallatszik, közelebb jön . — m eredek utón jön lefelé egy hosszú vonal. fiak a faluból és egy kis —
G y e rm e k e k ,
a
asszonyok és fér
k o p o rs ó ! N ég y fehérruhás le á n y k a viszi, több
kis koszorú és egy szál fehér lilio m van rátéve. N e m
nehéz a kis koporsó,
bájos kis leány fekszik benne, a hét éves A n n u s k a . A koporsó
után m e n
nek a szegény szülők. Az an y a fájd alm áb an zokog. A z ő A n n u s k á ja , szem efénye halott, nem látja többé
és nem hallja kedves hangját. A z apa nem
sir, nem panaszkodik. S zem öldökei
össze
vannak
h ú zva,
szorítja és m eredten néz m aga elé. V á jjo n m it é re z ? dalom , vigasztalan a jelen, rem énytelen
a
Jö vő !
a jk á t egym ásra
L e lk é t á tjá rja a fá j
M ik o r
egyetlen g y e rm e
kére rálelték a koporsó fedelét, olyan félelm es fá jd a lo m já rta
át
szivét, a
205 m ilyen csak az érezhet, kit legkedvesebbjétől fosztottak meg. m án , érzéketlenül
m egy
a
koporsó
után,
nem
gondol
És most né
másra, minthogy
m in den oda v a n . A harangok zúgnak-búgnak ! . . . . Az im á t elvégezték
és
a
pap
három m arék
földet dob a sirba. A
koporsóra huló föld to m p a hangja a szülők szivét hasogatja, letérdelnek és kezü k k e l csak kevés főidet hintenek le. az anya még egy kis csokor ibolyát tesz le a sirba, a kis kertben szedte,
ott a
hol
játszott. A temetőből a tem plom ba mennek,
a
Annuska pap
fehér
olyan vidáman ruhában mond
m isét az ártatlan gyerm ekiélekért. M in d e n k i gyászolta Annuskát. a vidám , kedves
gyermeket, mindenki
szerette, m indenki tudott valam i szépet, dicséretest mondani róla. M ik o r a szülők hazaértek, az apa megtörve, gőrnyedten ült le a padra ; az anya Összetett
kezekkel,
sirva állt
előtt, m elyen a koporsó nyugodott
meg a szoba
közepén, a
Végre összeszedte magát,
két szék
felnézett és
ünnepélyes hangon m ondta ; —
U ra m , legyen meg a T e akaratod !
A székeket helyreállitotta,
felszedte a földről az elhullatott virágokat,
ablakot nyitott és utoljára az ura vállára tette a kezét és csöndes, reszkető hangon igy szólt : —
E zután m ár egyedül kell élnünk Apa !
—
N e szólíts ig y !
—
kiáltott az fel. —
szót. A n n u sk á m , Annuskám , téged elszakítottak
N em tudom
hallani azt a
tőlem, ezt nem tehette az
Isten ! — N e zúgolódj B ernát. —
figyelmeztette az asszony ijedten. -
Isten
a ka ra táb an nem szabad gáncsoskodni. Kérlek, nyugodj meg benne. B ernát kezeibe
tem ette
arcát és
mozdulatlanul,
sző
nélkül
ült így
óraszám ra. . 1. 1, . P á r nap alatt m inden visszatért a rendes kerékvágásba, A teheneke m eg kellett fejni, a tyúkoknak enni
adni, « z n i is kellett.
lálos csend volt a házban, m ert nemcsak a gyermekéért gény em b er, hanem
még
valam i más is nyomta
^ L tL U e n
a lel e .
egyszerre m egáilt, határozatlanul maga elé nézett, de róv.d
u J
hevesen dologhoz fogot,. N éha Ssszerázködott, ‘ jt m m a d n e m ellenségesen nézel. kOrül és olyasmit mormogott, am .t senk, sem értett ; egyszóval egészen megváltozott. - szólította meg egyszer feiesege. — B e rn á t! — nyíltan, m ondd meg m i bánt? — Nem
H agyj nekem békét, —
is csoda . . . A M árth a
szemei m
felelt
uijyctu
mi ndenfélével tele van a fejem.
egteltck könynyel és sóhajtva fordult el. Már hat
206
'='~' *^ r ..'- ') ' V.•'Cl
:\>h i’Siva meghalt, de az A p a m ég egyszer sem m o n d ta
I T
).. «.*I
r
. / i nr . :vc-, \.j’:
'C k Í u -
e;ő:t:
M
'I a
pádon
.-neheci'Kc
pihent.
gépiesen
cs?k a íorrás
v::!
M á rth a
kötéssel a
m ozgatta, a tá v o lb a
csobogása
tündöklött.
Világos zöld,
m egkésett
de az ég a lja
aranysárga,
váhakozott a kék égen. B árányfelhők úszkáltak fe jü k
kezében
n ézett. C send
hallatszott és egy p á r
■ jirim ó g ve haza. A nap m á r leszállt,
csodás - inckben
k im e n t a szobából.
Dt-i'jlár. hozták be az utolsó boglya szén át és B e r-
r.á:
VL'ZZcrc
r.:
' “ : e > > e c :s :é !n i kezdett róla,
égő piros, lilaszin
fölött, m in d e n
gott és csillogott. A fény reszket, h alván y rózsaszín lesz,
még
ragyo
aztá n fin o m -s z ü rk e ;
y 7*
• f: u .
végül homály borul a völgyre és száll m indig feljebb, feljebb. Mártha
félbehagyta a
kötést,
A n n u skára
gondolt ;
m ily e n boldog ő
most, a paradicsomban játszik az an g y a lk ák k al . . . S z e m é b ő l kön nycsep pek peregtek le az ölébe. B e m á t kezeire
Az asszony m eg tö rü lte
hajtotta fejét.
szemeit, újra m unkához kezdett és felsóhajtott ; —
Úgy legyen, a m in t Isten a k a rta !
N éha a legszelídebb m egadásnak is fá jd a lm a s a sóhajtása. Bernát komoran kiáltott fel : —
Isten? H á t van Isten ? Bizonyítsd be n e k e m !
—
Bernát. m i bajod ?
Ô csüggedten hajtotta le a fejét és úgy suso gta: —
N em tudok hinni !
Sápadtan, egész testében rem egve á llt előtte M á rth a . —
Bernát. en
nem vagyok
tudós és
nem is tudo m
n e k e d bebizo-
y'tani, de Isten van, azt tudom , érzem ; azt m o n d ja n e k e m m in d e n te re m tenye, m inden virág, ette volna
m inden
fűszál. H o n n an lenne m in d e n és k i te r e m
ha nem a jó Is te n ? . . .
te azt mondtad m inden fekete ha nem a hitben ? hatatla
találok
H á t lehet az -
lett előttem . . .
vigasztalást, —
h in n i?
M ió ta
H o l ta lá ln é k vigasztalást,
felelt B e rn á t —
h m ekünker?
n em
-
én v ig asztalegyet tu d o m ,
■' '
Syer-
H a te hitetlen vagy, ^ m ondta M á rth a — a k k o r köszö nö m Isennek hogy elvette gyerm ekem et. Ott )6 helyen van . . . A h a n g ja m egtort és gyorsan távozott. .
h á ló z n u T tl^ C s n u
^
m indig
tán világított r .jta . m in V a ‘ m t g T k a r Ü T ' m atatni hetetlen csodáihoz, -
m inden a legmélyebb
r^élyebb lett és ót b é ^
b ik é t h t d e t L ' T r E e m Ü
a:.
207 leikéből az eltávozott. Ő is úgy járt, m int m ár számtalan ember, nem hitt Istenben és azért
elm erült a
M ig ő tépelődött,
vigasztalanság és reménytelenség
M ártha a szobor előtt térdelt,
m essze, az utón állt. Beszélni nézeti a fájd alm as
szent
mely hozzájuk nem
nem tudott, csak kezeit
Szűzre,
ki a
homályban
tengerébe.
kulcsolta össze és
olyan
kimondhatatlan
szelíden tekintett reá. Forró homlokát a szoborhoz nyomva dadogta; —
T e tudod Szűz
A nyám , T e tudod m á r! — És mikor
újra felte
kin tett a szomorú asszony, úgy látta, m intha szűz M ária csöndesen intene a fejével . . .
A jó Anya, m ár t u d t a !
M ió ta B ernát
bevallotta,
mi megy végbe lelkében, külsőleg egészen
m egnyugodott. A z előbbi gondtalan vidámsága persze nem tért vissza; na gyon m ély szúrást kapóit és a seb még nem heggedt be. Néha még mo /
solygott is, de az inkább rúan néztek. M á rth a
P edig ha
szelíd,
H a h a lá la
az ajkak vonaglása az em ber
szeretetteljes volt
vissza
adta volna
volt, mig a
vidám , boldog, az urához,
Bernátnak
nevet
szemei szomo a
szeme is . . .
szenvedését el tudta rejteni.
hitét,
milyen
szívesen
meghalt
vo ln a ! M ás t nem tehetett, m int imádkozott, könyörgött és ezt Istenbe vetett erős b iza lo m m a l tette. E le in te még elm ent
Bernát a templomba.
szégyell hinni és vallási
kötelességeit teljesíteni,
A modern
városi
ember
mig az egyszerű paraszt
hitetlenségét szégyellj és az érzés, hogy kötelességét
mulasztja el, ha ün
nepnapokon m isét nem hallgat, sokáig bántja 6t. Egy napon Bernát Inns bruckba m ent és visszatérte után rövid időre megérkezett a faluba az első K risztus-tagadö
újság,
m elynek
6 előfizetője volt.
Ettől kezdve nem járt
B ernát a tem plom ba, az újság lett az 6 evangéliuma. M á rth a panaszkodott a lelkésznek és kérte, hogy beszeljen B em átt^, de m ik o r az
egy délután
a papot feléjök
jönni látta,
gúnyos
mosolylyal
arcán szólt feleségéhez : , „,-,k<;éae Asszony, készíts elő egy üveg bort, hátha erős,tőre lesz szükségé a tisztelendő u r n á k ! S zem rehányó pillantást
vetett M ártha
de bort azért nem hozott be. B e r n á t m e g s z é g y e n ú lte n
, . . fér,ere es szó
lelkész a be* n y ito tt a jtó t a p a p n a k .
vezetésen gondolkozott, ö m indjárt Ú g y gondolom, a felesegem kerte tiszteién hozzám . _
M .g
urat. hogy jöjjön el
hiisul igen. A
meqváltozásodon
;e rm é s z.e .n _ ^ n a g y ^
és hidd el, nekem is rosszu ' ' ’' " ' r ' M ^ h a ' z J á r t z ,
néiitül kiment, nélkül k.me
.¡„té n kétségedet?
usz^elendő ur? Nálam vége van a hitnek I On
■ f >t .
20 p ^L' v - r r j !
£:,
w u :^ in ló l
kezdve utolsó
le h e lle té ig
beszélne
ír. az t e ; r
—
,
r
-
B e ' ■: .
•
-
.-i::3
: -
::'-ík f
m
.
nagy
s ze n v e d n i?
^gy pillanatig haügaiott. — Az
feküdt
is m e re m
és önnek
M i k o r — ön tu d ja . a z . . .
és olyan
so kat
szenvedett,
az. hogy az irg alm as Isten ilyen á rta tla n te-
gazán van Isten, kérem őt. hag yja
~
sem t u d . . .
betegen
; : - 'd : ít a m : lehetséges snnyir.i hagyjon
történt ve le d ilyen h ir te le n ?
en önt sok-sok é v óta
leíeieg em
.-i/an
i
i'.aiai.
, : - ' :;v^5 ur.
t - . , ' : j.: ..•.Ti arr:;i r.-íc, ,
,
M ik o r
haldoklott, azt
életben
a
g y e rm e k e t
És mégis m eghalt —
m o n d t a m : ha b iz o n y ité k u l. __
m o n d ta é rz é k e tle n ü l.
nem a ti utaitok és az én
g o n d o la ta im , n e m
a ti
gcndoiataitok. ¡slen titokzatos rendeléseit m i nem fo g h a tju k fel. N é z d B a r nát, ha én most ludom ányos utón a k a rn á m neked b e b izo n y íta n i, hogy van Isten, nem használna
sem m it, m ert nem
egyszerűen. Igazán hiszed, az alapját,
értenéd
hogy a világ
m eg .
m agától lett,
hogy a nap. föld és csillagok m ag u któ l
B e s z é ljü n k teh át
sen k i
s em te tte le
já r já k u tjo k a t és nem
kormányozza őket felsőbb h a ta lo m ?
A zt hiszem , tette h o zz á a pap
mosolylyal. éppen olyan nehéz nincs Isten, m int azt, hogy van.
lenne
Meglehet, en nem tudok hinni. -
m ondta B ernát, —
neked azt
de
b e b izo n y íta n i,
A n n u s k a m é g is
fé jd a lo m
em berr^i?^«' leh etetlen . H o g y em berre? Hogy ezt hihessük, értelm etlen ekn ek k e ll le n n ü n k A pap felállt. hoav c<;aT^ '^SQyíok ti
ségekbe
hogy
m e g h a lt és
A te Annuskád biztosan köszöni Istennek a fá jd a lm a k a t, m e ly e k e t
i jutalm azatlanul. Krisztus
tek
finom
kaoas
hitetlenek. — hisznek,
nélküle .e g h a ln T Isten és be kell
a z t hiszi-
pedig ebben erősen té v e d te k ! lapokból,
kén’vel
újságokból
K icsi-
szeditek
*^®^^s2tényekr5I h a llo to k . ^99odni a le g tö b b !
a
a késői bánattal, m i! n l r T l T - ? ’ h alálfélelem ? Ezek félelme« t
m a ra d
le h e te tt Isten
m o n d ta bosszúsan —
t u d o m á n y o t o k a t 'é V ö r ü l t ö k T r ’
Term észetesen sokkal
nen,
,
■ ^
szeretet
H á t h a m égis van M eg
lesz elégedve
ébresztett fel,
hanem a
A pap "yedten ülő em ber elSt, és vállára B em át, — kérdezte bad a lelkiism ereted?
tette
^
részvéttel — boldog
v a g y -e ?
nyugodt, sza-
209 Szó nélkül em elte fel B em át a fejét és ránézett volt, de olyan fájdalm as, olyan zilált ; kétely és
Csak egy pillantás
nyugtalanság
tükröződött
b e n n e, a pap sajnálkozva kiáltott fel : —
Szegény em ber, szegény, szegény em ber! Gondolj a békére, me
lyet a z Istenbe vetett hit és az Isten
szeretete ad, ez olyan
béke. melyet
a v ilá g n em adhat. — —
Tisztelendő ur, nem mintha nem lenne jó, de azért azt gondolom j É rtem , — m ondta a lelkész nyugodtan — te olyan megráikéd-
ta 'á s o n m entél izgalom tól
keresztül,
mig
hitedet
elvesztetted,
hogy félsz
az ujabb
és mégis . . . higyj nekem . . . nem leszesz ezután sem megkí
m é lv e a harctól, kételkedéstől és izgalmakiól. H a most nem törődsz is vele, jön idő, m ik o r vigaszul fog szolgálni, ha tudod, a szentek ezrei és a boldogok milliói, köztük non a földön im ád kozn ak érted ! köti össze,
tiszta,
m int
kapcsa ez,
m indnek
a
hogy az angyalok serege,
a te Annuskád is számtala
Ezt a csodálatos
szinarany.
erős,
egyért és egynek
mint
társaságot
egy kapocs
a vas, — az
mindért ! — Legyen
imádság
ez
üdvössé
gedre . . . Isten legyen veled ! K e ze t fogott B ernátial és elment. Bernát az ablakhoz futott és hoszszasan nézett utánna. __ A n n u ska im ádkozik
értem . . .
m in d n em igaz ! — sóhajtott. O lyan egyedül érezte magát.
ha
én azt
A cselédek
hihetném . . .
szerették
őket,
de ez
de azért
m égis titokzatos dolgokat suttogtak Bernátról, melyeket viseletével megerő sített és m ások városban
nagyitva tovább
egyaránt, a pletykák
terjesztették. mindenütt
terjesztők m indenütt akadnak, mindenki
nagy
Mert az
úgy van, faluban
hitelre
tatainak es buzg
elégedetten gondolja: ,lá m , ilyen
m ég sem v a g y o k !" vag y: .e z e k sem jobbak m int én !‘ H a néha elnnen. Bernât a vendéglőbe, hirtelen üres le. nielyn él ü l.
:
az em berek
kerülték
at,
mindig
sietős u.jok
s ..li.o .,a ^ e ^ ^
a
as^ ai,
volt, ha meg-
- ' . e . a . e m b e .k
olyan 7 a g y : a T a r L a k T -
gondolta.
H a a le lké s szel beszel., aki
n,,nd,g
még m k ^ b meg kenene ve.„i en g em , m in t a többieknek! Egyedüli vigasztalója. véde|^mező^ bánt vele
türelmesebben,
hus^g
barátságosabban,
nőinek -
Épenséggel nem értem. m indig
jól voltak
m
együtt, de m.ota
gonosz, úgy élnek, m int a galambok.
Sohasem ^
mmt most
kedves szava, mosolya az Ô számára. —
faipcpní» volt fe e ege - U
g^er Lizi. a cseléd barátmegszállta a
210 hoav
Bernát
hitetlen le tt?
—
k é rd e z te
egy
kiváncsi
? —
;n:ndia
A Ie ^ '3 J V '--b b
irr-'. ■-
__Anvcím,
%^
M ond ta L iz i
-
h atáro zo ttan .
Ebédkor
tón oe és ¡Viikor im ád ko zn i k e z d ü n k ő m á r k im e n t. -- kiáltott egy m ásik —
vailásiiiar. •J
pcgány!
nem
éln é k az ilyen
M ennyire bizol m agadb an. L i z i !
__Ej 171.t,
mondta az —
n eke m
nem á r t !
B e r n á tn a k m é g nem
V
It
nőnek a* ördögszarvai, m ajd ha észreveszem , a k k o r e lm e g y e k . A tél múlt, lassan a szom orúaknak, gyorsan a b o ld o g o k n a k kezett a farsang. A vendéglősné a tűzhely m e lle tt á llo tt
A
és elér
és n a g y serpenyő
zsírban sütötte a duzzadó fánkokat. —
Ugy-e, —
kérdezte a vendéglőstől,
—
m e g in t
ott
ül
B e rn á t a
szobában ven d ég ü ző n ek? Igazán ott ült B ernát egyedül. Ide űzte
v a la m i
belső
em berek között akart lenni, pedig azok n em törődtek neki. Egyszer csak erős kezet érzett —
v á llá ra
v e le , alig köszöntek
n eh ezed n i,
h irte le n felugrott.
N e ijedj meg, m in th a a csendőrök csíptek v o ln a
vetett egy durva hang. —
n yu g talan ság ,
nyakon, —
ne
M egengeded, hogy m e llé d ü lje k , úgy lá to m elég
üres hely van körülötted. T a lá n
m ár nem is ism ersz ?
Vagy nem
vagyok
neked elég úrias ? —
M ár ismerlek, —
felelt B ernát, —
sokáig nem v o ltá l itt.
És jobb le tt volna, h a vissza sem jövök, D e lásd,
ug y-e
az otthon, az otthon ! Ú jr a ide k e lle tt jö n n ö m ,
a zt
gondoltad ?
ho gy lássam
m it
csinálnak öreg barátaim . M i együtt já rtu n k iskolába, e m lé k e z e l m ég ? Régen
volt
m ár
arra, hogy
e m lé k e zz ü n k
rá,
—
felelt
B e rn á t
szárazon. Adám ezt nem akarta m eg h allan i,^to váb b b e s z é lt; Rosszul m ent a dolgom, sokat éheztem . T e beszélni
hozzánk tartozol, téged is
akárcsak en. Ilyenek ezek a vakok, — mert a vakoktól még várt valam it. —
szám űztek
és
is — te
h a llo tta m
eg ye d ü l
róla
ülsz itt.
itt elővigyázatból h a lk a b b a n beszélt. nem
a k a rjá k
látn i
a világosságot.
tapogatóznak a babona sötétségeiben. M i tu d ju k azt testvér, m i eb b e n egyek vagyunk, ugy-e ? (Foiytatjuli.)
N é m e tb ő l: L a u r a .
>•
^ \t _') I, l/>^'^ó>, 'v \ Í C
T > ^
,.ÖA
ic r-
H U S V É T i A JÁ N D É K . ékes V Í2Ü tó
K
házuk.
partján, a falu
Inkább
kunyhó
legvégén
volt. m int
feküdt az 6 nádíedeles kis
ház,
melyben
valamikor
sok
boldogság fért nneg. Régen . . . régen volt biz' az . . . i r r ^
' ^
é
n
o
cseriét s látja a vizi m adarak fürge
.
Sok nyár telt el azóta, jol
M k . , s k . n y . . a körül a
lubickolását -
kozik. Leteszi ilyenkor avult, bán
já r,
ráncos,
elm ereng szomorú
a
Wnrlycseppet
múlton.
arcáról.
gy
N e m így volt
v a la m ik o r . . . Nem
törül le
, ,
g
.
.
. o in n á
bánná
Csontiai, azok az
de mégsem
szeretne még
öreg csontok igaz hogy j tj^at.- dalos szomszédait, m eghaln i. Itt hagyni kis kunyh
és még - • • "
Itt aztán sürüen hullnak teste nem csillapul a fájdalmas
zokogásba J
reszketesben,
elé nem ra k ja le gyötrő keservet.
szegénynek . . .
Ma]
űdvözitS
keresztje mig beszélni
O h az a kereszt, s rajta jézus a szegény öreg fájdalm áróL
tör ki, s öreg
sokszor a szive o
de mégis bízott, erős
¿
^ kölcsönzött neki.
212 s
hL-:c':- eo?s
Jézusom,
: Hírben
én
cuh -'.eki;
hogy n em v e s z h e t szültem
őt,
az
leikéb e csókoltam
el az én
én
vérem en
forró csókkal a
; "e^n. az én P é te r fiam n e m v e s z h e t el örökre . . . messze volt az ő P é te r fia.
r cui ^
2 :-v
J
.
M essze az anyai
rriû'-;y-ilô; i ¿-les em lekeiîoi. Elfeledett m á r m in d e n t, s ta lá n azt sem
‘ ű i-a
i.cgy valahol kis kunyhóban, virágos tó p a rtjá n v a n egy zokogó
ô riÿ asszony, az ő édes anyja, kin e k m in d e n é t köszönheti. M iko r m eghalt a szegény évében volt, jó em berek
Kálosi
tanácsára
P éter, s a kis P é te r
városba a d ia ,
m ár
a 1 3 -ik
szab ó m e s te rh e z szegőd-
teite a különben okos gyerm eket. Itt nőtt fel aztán add ig, m ig e m b e rk o rb a jutóit. B ár ne jutott volna, úgy gondolta m a g á b a n a jó öreg. M e r t rósz tár« sak közé k e rjh , kik íéire csavarták a fejet, elv e tté k a hitét, a z t a hitet, melyet Ő annyi szeretettel csöpögtetett szivébe.
M ost m á r
le v e le t sem v á r
í61e, am ióta megtudta, hogy m ég az Istenben sem hisz. Mire is lanitotiák azok az urak . , . kozódó, istentelen szavakkal volt tele. Mégis csak Jobb lett Péter fia legalább az övé
Zúgolódással, fe n y e g e tő zé s e k k e l . . .
vo ln a h a itthon m a ra d t v o ln a m aradt volna.
anyai szive ki tudja m eg talá lja-e? nek, im ádságának
Legutóbbi lev e le is k á ro m ló , á l-
sincs olyan
fa lu n . F ia . az 6
D e igy elveszett, e lté v e ly e d e tt, s
O h , hogy m ég az a n y a i szív szereteté-
ereje, hogy a rom lás
ú tjá ró l visszatartsa a
szeretett gyerm eket . . . Közeledett a husvét.
Szom orú napok
gasztos ünnepét: az U r szenvedésének e napok ebben
az évben
kétszerte
előzik m eg a
fe ltá m a d á s m a
ideje. K álosi P é te rn é k u n y h ó já b a n
szom orúbbak v o lta k .
H a a fá jd a lm a s
olvasót imádkozta. m indig az ő elveszett P é te r fia ju to tt az eszébe. P edig tudta, h o p reája ezelőtt két évvel
nézve nincs haza járt.
gyta ott P éter az édes
többé.
hogy rá
anyját. S
Meg is m o n d ta , ne szám ítson.
m ik o r
H á lá tla n
még azt is m o n d ta ,
hogy
legu to ljára, durvasággal fe le d je el,
ne gondoljon többé reá. A meghasonlott fíu kikelt Isten és e m b e re k ellen, sőt meg a saját szülő édes an y ja ellen is . . . Ilyenek azok a szociálisták. vnlt
I ’
Vagy
m ik . . . ?
nevezte m agát a fia, de an n yi
Nem
is tu d ta
az öreg
bizonyos, hogy durva
nézni
is — a m elyek v a la m ik o r oly szelíden tu d ta k rá most gyűlölet, vad düh sugárzott ki. Istenről, im á d s á g ró l hallani sem akart. Péteménplr
M indenkinek
f
- ; - o r u s á g g a l.
n i : a . I m a i L ",
nagy ö rö m m e l, csak a
Hogyne le ,, v o ln a
^
^
szegény K álosi
szom orú a
feUám adás
213 É d e s an yák
szivének szeretete
gyermekeiknek
boldogsága. Emésztő
gyötrelem k ín o zza azt a szivet, m ely hatalmas a gyermek boldog jövőjéért való vágyakozásban. N m cs anya. kinek rósz volna a gyerm eke; megvetés, gyűlölet idegen
fogalom előtte.
S ha az Isten
tisztán csak az anyai sziv
erejének engedné oda a világol, egy gyermek sem veszne el . . . . . . A l le l u j a ! A lleluja ! Szent örömöt hord szét a tavaszi nap sugára. erdők, m ező k , ligetek, bércek telve vannak a hangos
örömtől. A
nagyhs’.
hangulatából való gyors átm enet teszi a husvétot az ünnepek legkedvesebb évé. M egkon du l
a falu kicsiny
h ív ja a jó lelkeket,
hadd
tem plom ának
fürödjenek
ércnyelve,
s az Ú r házáta
meg ma mind a töltámadás
tis'zta,
szent öröm ében ! Érző léleknek ilyenkor eszébe ju t az Islen háza. Mindenki siet, hogy része legyen az allelujából. A jó öreg asszony is készül,
közbm nagyokat
sóhajt. K i tu d ja, hol járt most éppen a lelke . . - Régi. bámult imádság^s kö n yvét előszedi, szürke kendőbe olvasóját, —
no s még
nehány
takarja, mellé könnyet is.
csúsztatja a szemüvegét,
Nagy kendőjét
még egysze-
m e g ig a ig a tja . körülnéz házikójában, hogy minden rendben legyen, keresztet vet m a g á r a ; egy gondolat szegény fiára, ak ié n m.ajd a templomban imád kozni fog. hogy jöjjön el részére a föltámadás . . . s aztán indulni akar a nagy m isére. O tt lesz m a a falu apraja nagyja, ö sem maradhat e l Egyszerre csak idegen hangok hallatszanak a rozoga ajtó előtt, majd halk kopogás . . - nyilsebességgel nyilik az ajtó, s két szerzetes toppan be M ik o r váratlan ul lepik mag az
embert, elveszti gondolatmenetét, za
v a rb a jön egészen, s az ész és lélek zavara kiül az arcra, kibeszél a tágranyitott szem ekből. M eglátszik az egész külsőn. Kalos. Péterné asszony m a i m ost m ég több tö rté n t: egészen elrémült. .
—
U ra m
most itt ? L á to tt ő
Is t e n !
—
gondolta
m ár többször kolduló
fordulnak olykor a faluban, m
magában barátokat,
—
mit
kereshetnek
hiszen itt
náluk
ezek
is meg^
¡kor alamizsnát gyűjtenek, de m o s t . . . eppen
husvét napján . . . ünnepnapon
szokatlan valam
A két szerzetes sem m it sem __ te s s é k --e l is elfelejtették, talán zavarba jöttek 6k is,
^
^
^ öreg a n y ó k a ...
Imélkodás vagy m i? tartott miq az áím ciR uu« némává -------- tette ■N é z té k e g y m á s t: s p.llana g ^ ^ 6ket. A z öreg asszony
jre g . pislogd szemeiből egy
tett volna látni \ a l a m i élénk tűz volt. mint a szerre az ifjabb szerzetes ■rzetes szemeibe lövellL ^ „alamit, a villámlásból szalad a földre, s keres, az m e ly nyári napon m ii zúzzon, gyújtson, összetörjön
214 És zúzott, gyújtott . . . m ig
szerzetes az
3*
-!
iíiü
az az éles
szivéig
n em
összerázkódott, m ajd
szem sugár
hatott.
Nagy
térdre h u llt,
k e l e t i t keservesen. S a fuldokló
m eg
sem
m unkát
á llt addig,
végezhetett
k itá rta k a rja it, s
zokogásból,
két
egym ást
ott,
zokogni. m eg talált
:iv beszélgetéséből csak enn yit lehetett h a lla n i: __
■? vagy édes g y e rm e k em . . . ?
__ £ n vagyok édes an yám . . . Es ez volt a K álosi P éte rn é asszonyom húsvéti a já n d é k a . A zt hiszem
¿T.nél szebbet, jobbat
alig kap h ato tt
v o ln a a jó Istentől :
veiyedett gyerm ekét, kit Isten u jja a kolostor falai közé jen lelke üd vének. A já n d é ku l
kapott egy lelket, m e ly
m e g ta lá lta elté-
v e zé re lt, hogy él m egvolt
m e n tv e , a
világban pedig m enthetetlenü l elveszett volna. P étern ek most PaskáÜs testvér v o lt a neve, s h á lát
adott
Istennek,
hogy a zárda falai között k é ri m u n k á já v a l is dicsérheti az U r a t ! Édes an yja pedig nem ^
búsult, hogy ki fog m a jd
gondoskodni róla :
M ajd csak nem hagy el a jó Isten édes g y e rm e k e m . M o st vagyok
boldog csak. s nyugodtan
h a lo k m eg, m e rt
tu d o m , hogy
le lke d n e m v e
szett el. s m indennél többet ér a t u d a t : te im á d k o zn i fogsz é re tte m sokat, sokat . . - Jézus íöltám Esztott, visszaadott n e k e m . . . A l l e l u j a !
F rá te r
M in im u s .
" 'Í:í^??f r í - ^ W - í A
RÉGI T Á R S U LA T SZABADKÁN. int a szabadkai
plébánia
X V III. században
történetében'
olvasható, a
létezett s virágzott Szabadkán sz.
Ferenc övtársulata
*
Érdekesnek vélem a társulatnak
a nevezett könyvben talált történetét egész terjedel mében ideigtatni. „A
...
Ferenc,
1729*ben
alakult
vagy övetviselők társulatának
m egáldott igazgatója a tagokat
társulat
átövezte.
E
kötéltől
vagy övtől,
társulatnak
szent
neveztetett a
melylyel
nem volt
s
pápai
a
társulat
megerősítő
b u llája, sem külön pápai breve által nem nyert bucsukedvezményt, hanem m in t R uzsicska
X a v . Ferenc 1767-ben a társulat igazgatója vallá, létének
ala p ja a sz, Ferenc-rend kiváltságaiban keresendő. „E társulat tagjai kötelezték magukat, hogy; 1. a megáldott övét vi selik : 2. az Ú r Jézus öt sebének és szent Ferenc sebhelyeinek tiszteletére naponkint öt m iatyánkot, öt
üdvözletei s Öt
dicsőséget
im á d k o zn a k ,
egy
m ia ly á n k o t s egy üdvözletét
pedig a római
pápáért; 3. szent Ferenc ün
nepét megelőző napon bőjtölnek. Ezen önvállalla kötelezettség azonban nem érinti a tagokat bűn terhe alatt, pont v a la m e ly ik é t
nem
vagyis ha a tagok közül
teliesilette, nem
valaki a három
v é tk e z e tt; hanem
ha a társulat
búcsúiban akart részesülni, akkor e pontokat teljesítenie kellett. Ugyanezen társulat gondozta a bold. Szűz szobrát és ruhatárát. A társulat tagjai saját szükségeik fedezésére pénzt gyűjtöttek, melyen a társulat részére zászlókat s egyházi szereket vásároltak. kánoni vizsgálat jegyzőkönyve saját ruhatára
volt, m ely
m egem líti, hogy a szent
következőleg
volt felszerelve: arar,yozott
, T o rm is y O ib o r : A « a b a d ka l r6n,. ka.h. (6 p lé b i.ia 77 - 79. l.
Így az 1767-|ki
.a,W„e,=. Szabadka 1883, ;
216 .
: o jv c z iie s selyem m iseöltöny a ran ycsip kékkel díszítve,
.
::ry-: p á lá s í; r■. i -
c í,
egy fekete, ezüst c s ip k ék k e l ékesített m i-
négy m;?eing,
s:b io n
t
j ..
I
E zeken
k ív ü l
helyzetében
szerzett a tá rs u la t
áb rázo lja, m időn
egy
stig m atlzál-
tagja vitte, k ik ekkor külön a társulat által Ily a lk a lo m ra
"..'-aküa öltóütek Idővel a tagok adom ányaiból annyi pénz
510
aranycsipkés széllel,
5; íe b n e ly e tagjaiba véselett. E zen szobrot k ö rm e n e t-
4
r - '
4 *
v á llk e n d ő
-gy 7ű'd á ia p p a l; egy p á r ezüst korsócska a m isebor
ty
A
két
folyt
lőskerteí vehetett. Bizonyos szen t-m árlai* lakós
be,
hogy a társu lat
ugyanis a fe re n c ie k n e k
véarendeletileg egy szőllőt hagyom ányozott, m inthogy pedig sz. F e re n c sza bályai tiltják. Togy a szerzetesek v a la m e ly ingatlant b írja n a k , a ta rlo m á n y főnök elrendelte ann ak eladatását. E la d tá k teh át a ferenciek a szent F e re n c társu b 'n ak, r.v -y azt a befolyó adom ányokból m iveltetn l kezd é , m ib ő l víszszaeLs származott- A szől‘5 ugyanis gazdag term ést adván s a b o rt a t á r sulat nem értékesíthetvén, m aguk a tagok
k ezd ték
gyűltek s poharaztak. m inek következtében m eg noni
Vizsgálat jegyzőkönyve
m ond ja
saepe
ingurgltarunt. E m e visszaélés megszüntetése
is
ittasodtak. m in t a k á
usque
ad
végett,
s
biztosabb jövedelm e legyen, a szőllőt a társulat csizm adia-m esternek adta el 1751
azt fogyasztani, ö ssze
V a rra
táján. E zen
e b rie ta te m
hogy a tá rs u la tn a k M ih á ly s z e n t-m á ria i
eladásból
tárába 3 0 0 rajnai forint folyt be. m e ly összeg a
sem et
tagok
a tá rs u la t p é n z
a d o m á n y a ib ó l 5 0 0
írtra emelkedett, m ely hatos k a m a tra helyeztetett el. „ E larsulat atyja vagy gondnoka ez
időben K rizsanovich G erg ely ta
nácsnok v o l t ; penztárnokok voltak : Szucsich János borbiró és V u k e líc h M á rk . „ A társulat atyja vette fel a kam ato kat, m ányokat s a
tem etésekhez
a
társulattól
a
társulat
kikölcsönzött
ja v á ra te tt adógyász,-elvényekért
esedékes huszonnégy krajcárnyl illetéket. Ezen jö v e d e lm e t a társu lat p á n zl T ^ a m ásik a penztárnokok egyikének kezei közt volt. E ze k éven kin t szám o ln i tarto ztak a tir s u to « r -
elő tt."
Ez rövid összfoglalatja
a tarsulat történetének. Kiegészítésül csupán egy-két dolgot! Seranhi Z
szabadkai
te m p lo m áb an
az
egyik m e llé k o ltá r
fá rs u t o ^ á r? ""^
a 3Z. Ferenc-
K ö z li: * S zent‘ M ária -
Szabadka
n a
hálm áH .
Z A R Á N D O K LA T A SZENT FÖLDRE A Z UJ SZÁZAD KEZDETÉN. Lélekben v e z e ti: P. A ’ . O.
em hiába hasonlítják az életet a tengerhez, mivel ber.ne az események valóságos
hullámai
egymást
tengeren.
Maga
váltják
épen úgy, mint a
az emberi
sziv is egy üyen
tenger, telve lévén az érzelmek
hulJámaiva],
magasabbra
leszállnak és elenyészni
csapnak,
hol
meg
melyek hol
látszanak. így van biz’ e z! és talán
jól is van.
mert a bölcs
Alkotó szabta m eg m indennek folyását, am ely intézkedésen meg keli nyu godjék m in den terem tm én y, még az ember is. Nem
m eg yek messzire, csak a ,H ir n 5 k ‘ szerkesztőségébe és már itt
a példa az előbb
m ondottakra. A Főszerkesztő
csak az A tlan ti, vagy rándoklat nem
mi
több a Csendes Óceánnal
halad, sőt a m últ
H j a ! ez nem tudósítás rendesen
olyan
U r is szembeszállna akár
hóra tudósítást
könnyű dolog!
beérkezzék
Oda
és mindenek
is azért,
sem
sok
mert a za
kapott a vezetőtől.
minden
kell, hogy a
előtt türelemre van szükség,
hogy m egvárhassa a tengernek lecsíllapulását. A z elm ú lt
hónapok nagyon
H is z ’ az otthonm aradottak csak H ogyne tudnák, m agyar
m ikor
n em zetn ek
viharosak voltak
tudják a magyar parlament
még m i is itt távol
hozott egy
megéreztúk
nagy .nesze sem m it*.
Szerkesztő uraim ék.
ebben a viharban aztán
szem élyzet vasúton,
hajón, egyaránt
csomag
hogy sem fért a m egütközni
szelét, mely a látják
meg voltak
mióta lettek
azon, ha a zarándoklatról
szóló
kedves
közlekedés és a ebbe úgy
Így pl. megtörtént az
Medgyesre volt
aztán ugyancsak
fejükbe, hogy ők
No
viselt dolgait.
várván a fizetés-rendezést,
. U j la p “, m ely
M ekkába, m in az arabok
a
rósz volt a
belegabalyodott, hogy sok hibás expedítlo is történt. is. hogy egy
még a szárazföldön is.
szánva, ütközve,
eikűidetett mert se
magyarok. Lehet-e
akkor
tudósítás Is eltévedt és nem
érkezett rendeltetési helyére. M ár pedig ez így történt és épen ezért a tisz telt Szerkesztőségnek nem csak elnézését kérem
ezen mulasztásért, sőt jö
1
218 vőben m ég el is váro m , hogy m egkérdezzenek, v á jjo n vihar m iatt késedelem . M e rt hát tetszik tudni, n a k sokféle kellem etlenségei az általam tudták
kijelölt
két
kiszolgáltatni a
ak a d n a k .
P . A ntal
ezen az üttalan úton já ró k
Így a
szép- és g y o rs író :
nem vo lt-e ism ét a
m ú ltk o r m á r
P . M á rk és
prédikációját,
je le zte m , hogy
B o n a v e n tu ra nem
m iv e l ő k a zt
h itték,
hogy
otthon vannak Íróasztaluk m ellett, hol egész kén y elm esen írjá k kö tetszám ra a szebbnél-szebb dolgokat. H á l aztán ezen h ie d e le m b a jja l já rt a prédikáció lejegyzésére ? Persze hogy azza!. A fedélzeten jegyezvén azt. s a prédikáció után k ö v e tk e zv én a nagy mise. m elynéi M á rk és B o n a v e n tu ra is íu n g á lt. le te tté k m in d e n m e g nehezítés egész
nélkül egy ott
gyorsjegyzéket
heverő
és vitte a
m ert ezt sikerült az
ládára.
Jött
egy kis
m esszeségbe.
öreg M eisel
bácsinak
szel^ es
A közlött
m egkapni
e lk a p ta az
rész m eg m a ra d t,
s zeren csére; ez b e
akadt az árbocfa kötelébe. , N o hát ism ét szent a b é k e ! elfo g ad ju k a felh o zo ttak a t m e n ts é g ü l!“ Így szól a szerkesztő m együnk
mi m ár
és
ez m eglévén. m e n jü n k
messzire,
to váb b a tengeren. N e m
m ert m á r id e é rk e z tü n k
P a le s z tin a p artjai a lá
és egyenesen halad un k Jaffa kikötője felé.
„F ö ld . f ö l d ! “ k iá lto ttá k öröm től
repeső szívvel K olom bus
sok hányódás
tották
az
előttük
em berei, m iu tá n
ism eretlen
A m e rik a
p a rtja it.
után
m e g p illa n
S zin te ily érzés
fogott el
bennünket, a távolban feltűnő ja ffa i kikötő s z ik lá in a k m egp illan tásako r. Reggel
van
épen;
valóságos
v asárn ap i
reggel.
Nehány
m egkésett
csillag halványuló fénye látszik m ég az égboltozaton ; csipkés h u llá m o c s ká k rezegnek
a tenger
tü k ré n :
enyhe szellő
nehány felhúzott vito rláját, de geri
utasra,
tisztábbá
feketés-szürke
az
A világosság
árnyékszerü
felhőcsik
a „ K e le t “
frissitőleg is h a t az á lm á b ó l felserkenő te n
ki a fedélzetre siet.
váln ak
fu jd o g ál és dagasztja
m ögött
alako k a
a
n ö vek e d é sé v e l
parton és
földet, a szent
végre
föld első
m in d in k á b b m e g lá to m a vonásait. O h
áldott föld ! O h áldott hegyei Judeának, m ily sóvárogva n é z l e k ! Ö t órakor reggel a nap [épen h a ra g o s ;
lassan
kelőben ;
fe le m elk e d ik a felhős
m in t v a la m i fényes szerű. dicső égitest!
ho m ályb ó l
m enyasszonyi ruh áb a ezen
vérvörös és
öltözött a ra
sugarad ugyebár
az arca, m egkezd i
de
nem
pályáját,
in d u l ú tjá ra . N a g y
az első „jó re g g e l“ köszöntés
a szent föld rő l? .A d jo n Is t e n ! “ M i viszonozuk azt neked te szép és m égis oly homályos nap ; m ert m i vagy te ahhoz a naphoz képest, 1 9 0 0 évvel itt a szent földön kelt fel. de úgy, le ne tűnjön,
ki az igazság
n a p ja Jézus
m e ly ezelőtt
hogy dicsősége soha többé
Krisztus,
vezére és célja zarán-
doklásunknak ez éleiben és a halálban. Az idő te lik : a kapitányu nk előveszi m űszereit és egész biztonsággal m eghatározza, hogy 7 óra 3 5 perckor Jaffa előtt leszünk. N e m s o k á ra csak-
219 ugyan észreveszünk egy a tengerbe benyúló
alacsony dombot, majd pediq
egy kupolaszerű alkotm ányt, m ely a jaífai világító torony tetője. Itt van Jaffa, vagy m int régebben seget (ejt k, a hajó
legénysége.
a k a r a legfurgébb mókus. köteleket
nevezték
A hágcsókon fel és le úgy
A fedélzetről
felaggatva a legtarkább
biztos kézzel
szinü zászlókat.
m a g y a r tn ko lo r az ország cím erével lengedez, lat
zászlója
fehérszinű
felé és közeledve
a
tengerhez,
futnak,
mint
dobálják fel vékony
A
mellsó
vörös
hosszú dombsorozat kis fensikot
tevékeny
fSárbocon
a
mig a hátsóról a zarándok
mezőben a jeruzsálemi
szellővel. A tengerpart mentén
Joppe. U z a s
kereszttel
játszik a
húzódik északról
dél
melyen fekszik
Jaffa
képez,
városa, míg a dombsorozat délfelé a sivatagba súlyedni látszik.
Ezek mö
gött a ködös távolban látszanak Efraim és Juda hegyei. Jaffa kikötője
terjedelm es és mégis
hol a partot legalább ném ikép
szűk,
mert
megközelíteni lehetne,
kevés az
oly hely,
miután veszedelmes
sziklák köritik a partot m indenfelé. Előttünk horgonyoz egy nagyobb gőzös és két vitorlás hajó.
A partról
inlenek
felénk és
pedig a jeruzsáiemí lo
bogó alól. A
..K e le t“ érkezését észrevették a jaffai ferencrendi atyák és ők azok.
k ik üdvözletüket küldik a béke fehér kendőjével. K ap itányu nk most m inden figyelmét a hajóra kell irányítsa. , L a s s a n !“ szól le a szócsövön és a
gépvezető
villamos
csengőn
tudtul
adja,
hogy
m egértette. „ M e g á ll! “ hangzik ismét a vezényszó, mire egy hatalmas lökés után az egész hajó
m egrezdül és megállóit.
A legénység
leereszti a hor
gonyokat, m elyek mélyen a tenger fenekébe fúródva biztos nyugvásról gon doskodnak. K is zá llh a tu n k ? Még nem , m ert a hivatalos keznek. Csónakon az utasokat,
formalitások most követ
közelednek a hatóságok kiküldöttei, kik
m egvizsgálják az
útleveleket és ha nem
számba veszik
találnak rendellenes
dolgot, szabad az út. Rendetlenséget nálunk nem találtak, tehát mehetünk. Igen á m . csakhogy ez nem megy olyan gyorsan, mert még csak most dör !•
gölik ki a jaffai révészek az álm ot
szemükből és alig mozdulnak
még az
utasok partraszállitására. pedig itt .b a k s is “ is van kilátásban. Nem sietnek, m ert tu d ják, hogy nélkülök parthoz nem juthatunk. Addig, m ig Jaffa városát
bejárnók, édes
üdvözletei küldünk
az ott-
h o n m a ra d tak n ak , s m indenkinek boldog Alleluját kívánunk !* * A m ú lt ha vi tudósítást nem fu jta -e a prédikációval együtt tengerbe a srél ? A k k o r o tt a cápák
olvassák csak
el ; különben
m egreklam áljuk,
hogy nem került e az is
M e k k á b a ? E lég baj vo ln a . P. B onaventura úgy tu d ju k nemcsak szépiró, de kitűnő rajzos is. n e m ka ph atná n k nehány gyors k e d v e t to v á b b ra is !
fe lv é te lt a S zentföld
vidékeiről ? Szerencsés utat. jó
ss^rk^ssto.
4*
B :s n
E M LÉ K E IM M E ZE JÉ R Ő L . . . i az em beri s ziv ? . . .
K e d ve s
csalogány,
m e ly széles
jó kedvében víg d a n á k a t csattog . . . h a lá lm a d á r, m e ly bánatában, keservében űzött. Mi
az
em b eri
búsong. m in t h o n ta lan
s z iv ? . . .
k ü zd té r.
nagy világ v ív véres csatákat . . . m éhébe rejti
g y ö tre lm e k
közt
szám
m e ly e n
egy
nagy te m e tő , m ely
ápolt, de
k ím é le tle n ü l
széttépett fényes á lm a it . . . M i az em b eri s z iv ? . . .
egy kis húsdarab,
egy világot zár m agába . . . tenger, m elyen bősz v ih a ro k to m b o ln a k
m e ly . .
M i az em beri sziv? . . . L á ttá l-e jegyeseket eg ym ás k eb e lén p ih e n n i^ hallottad-e szerelm es suttogásukat ? . . .
o lv a s tá l-e szem ü kb ő l ? . . .
volt ajkukon . . . L á ttá l-e édes an yát piciny g yerm eke k o p o r s ó já n á l? . . . ványhideg hom lokán
gyöngyözni a gyötrelem
kadtak azok . . . M i az em beri sziv? . . .
küzd . . .
árva, elhagyott,
leroskad,
m egvetett
kacag . . .
de ism ét
,
N e k é rd jé te k ! T i tu d já to k ! . .
á rv a . m ely könyekkel
lyét . . . koldus, de m ely n em a k a r szegénységet ism e rn i . . az . . -
lá tta d -e m ár-
v e re jté k é t? .
bosszúval . . . ostor lángokból . . . M i a z ? . . . N e k é rd jé te k !
fölkel
s
tovább vo n szo lja
S zivéb ő l fa-
.
T e n g e r tele
. . . hős. m ely ázta tja
fekhe-
. V a la m i nagy
m agát . . .
búsong, belebúg k ín já b a n az éj sötétjébe, m in t
S z iv ü k
sir . . .
h a lá lm a d á r . . .
M i az em beri sziv? . . . . . . Szegény!
kedves, jó g yerm ek
Z á rd á b a vágyott, de szülői nyörgőtt. rim ánkodott . . . csOggedj jó g y e rm e k i . . .
nem
volt . . .
engedték.
S irt a
E m lé k e z e m szegény
m ég rá . . .
g yerm ek,
kö-
de hasztalan ! , .
Én b iz t a t t a m : L é g y e r ő s ! N e
M e n j el szived
Jegyeséhez az oltáron s m ondd
221 el neki, hoqy te
a zárdán kivül is
Övé akarsz lenni . . .
hogy te Öt nagyon akarod s ze re tn i; közé . . .
kérdd, hogy fogadjon
kérdd, hogy engedjen keblére
a sárguló falevél . . . akarsz lenni . . .
mondd el neki
borulni s elhervadni. mint öszszel
mondd neki, hogy te
H a sötétség borul a
Szive kedvesei
iránta való
szeretetból áldozat
földre s minden
pihen, te
csöndes
szobád zajtalan m agányában vándorolj el Jegyesed, szenvedő édes Jegyesed keresztjéhez s zokogd el neki
szerelmedet . . .
Ö lecsókolja könnyeid
ke b lé re vonja fejedet s te ott fogsz pihenni s álmodni boldogan . . . Szegény sirt s nézett . . . S zen vedj szegény gyerm ek . . . szenvedj ! . . . M i az em beri szív? . . .
. . . Ism ertem jól. g yerm ek
volt . . .
vagy. . . . zokogott
Ha
Előttem most is a képe m ondtam
n e k i;
v ig y á z z !
h a szólhattam hozzá a jóakaratu s lelkem
Kedves, mert
de
könnyelmű
nagy
veszélyben
részvét komoly hangján : sirt,
m egujult
könnyeinek
éltető
harmatában,
R égen volt
m ár ez . . .
s ő m ár
megbánta
ígéretét is . . . ő
m ondta , . .
mert
6 . . .
javulást Ígért.
...
még
könnyek közt tett
M i az em beri sziv? . . .
. , . N evetett, sirt örömében . . . —
M ié rt vagy jó gyerm ek oly boldog? . . .
—
Oh ! 6
szeret engem !
velem ; ha sirok 6
Én
tu d o m ! . . .
Ha
nevetek, ő is nevel
is sir . . . ha gyerm ek vagyok, ő is gyermek velem . . .
O h , ő nagyon szerel engem . . . H á ro m
hónap telt el . . . s ő m ár többé nem nevel, csak s i r : többé
nem v i g ; szegény oly szomorú . . . —
M i bántja lelked jó gyerm ek ? . . .
. . .ó
nem szól csak sir . . . m iért ? . . . ne k é rd jé tek ! . . . C salódott. .
. . . M i az em beri sziv? . . . . . . P ihenőre hajlik a nap . . . im ád ko zo m . . .
M a jd
szivem
Megkondul
elnehezedik . . .
az esti hullnak
harang s én . . . könnyeim.
e m lé k e im virágaiból, hogy csokrot, vigaszcsokrot fűzzek, s egy
Tépek
.Isten hoz-
z á to k ‘ -kal átkötve elküldjem a szenvedőknek . . . . . . Mi —
m ondjátok meg —
m i az az emberi sziv? . . .
Ő.
RÓMAI Z A R Á N D O K L A T O M . 1903.
Ina;
S tiH e 7 ‘ B e r n a r d i n .
m egboldogult X I I I . L e ó p á p a Ó S ze n ts é g e 2 5 éves ju b ile u m a a lk a lm á b ó l a bu dapesti e g y e te m i ifjak sz. Im re egyesülete ifjúsági ró m a i z a rá n d o k la to t m
rendezett. A za rá n d o k la t Szentsége előtt, ki sz. óta ült, a m a g y a r és
szerencsekivánatait.
fő célja P é te r
ifjúság
v o lt, hogy 0
székéb en 2 5
k ife je z z e
D e e m e lle tt m ás cél
a lelkes ifjúság e lő t t : m e g te k in te n i
a
m ai
év
h ó d o la tá t is lebegett
k e re s zté n y , s
a hajdani klasszikus R ó m á n a k nevezetességeit. Ö rö m m e l csatlakoztam e za rá n d o k la th o z,
m e rt
m ár
régi vágyam volt R ó m á t látn i. E zen u ta m e m lé k e it ó h a jto m e kedves lap olvasóinak elm o n d an i. *
*
Budapestről április 7*én este in d u ltu n k k ü lö n gyors vonaton — talán
180. voltunk. H a jn a lb a n a K a rs zt hegység
tetején ébredtünk föl. hol h e ly e n k in t jó vastag h ó réteg f e hérlett. Az egész hegycsoport szom orú
kép et
n y ú jt, te lje
sen kopár. N éhol látni ugyan fenyő, tölgy,
b ü k k fá k a t,
de ezek
csak törpék m aradnak, hogy könnyebben d a c o lh a s s a n a k a vih ar erejével, m ely itt úgyszólván ezeken a hegyeken
születik
a
á llan d ó an
rettenetes
d ü h ö n g . Itt
északi
szél, a
bóra. m ely le-lecsap az Adriára, s ugyancsak felkorbácsolja az egész tengert. M ikor visszajöttünk, m egism ertük erejét. A m m t kivirradt, talán a hegység legm agasabb p o n tján v o ltu n k , előtűnt a tenger. Valóban elragadó szépség! K örülöttünk
a
szürke
kopár
szikla-
ónások, a hegy tövében szerteszéjjel városok és falv a k fe h é r h á za i láth ató k. m m tha tehéncsordák legelnének a tenger.
a
szép
zöld
m ezőkön
-
s
a zo ko n túl
\
223 A
vonat
sok
kanyarodása,
ereszkedése
után
végre
megérkeztünk
müveivel, k3partjaival, festői tájképével a magyar szent korona legszebb gyöngye. l
I
''*« «
raktáraival,
Reggeli után 9 óra felé szálltunk fel Villám nevű gőzhajónkra. Nem
m ondom , hogy minden elfogódás nélkül léptünk a fedélzetre és
hogy teljesen nyugodt s z iw e l vártuk a hajó elindulását. Igaz, különösen az ifjúság arcán arra a gondolatra, hogy tengeren utazunk, öröm sugárzott, de bizony az öröm mellett észrevehető volt némi szorongás is. Kissé borzongott a h átu n k a tengeri betegségtől. H a jó n k csendesen siklott tova. Igen jól éreztük
magunkat.
zetről nem távoztunk, az álm atlan éjszaka után jól esett
az
A födéí-
üditő tengeri
levegő. Nem
győztünk eltelni a felséges
panorámával,
mely
szemeink előtt
bontakozott ki. Előttünk F iu m e . Láttuk a Frangepánok régi várát, Tersattót s mellette a ferencrendiek tem plom át, hol a sz. monda hentek, m időn a Boldogságos Szűz
házát
szerint
az
angyalok megpi
Loretóba vitték. Láttuk a buccari
és portorei öblöket, a Monté Maggiore kopasz
csúcsait.
Ezen
hegy
alján
v a n a kies A bbázia, fölötte Volosca. A lig értünk ki Quarnero I
öbölből
a
nyílt
tengerre,
a
tenger tükre
a zo n n al borzolódni kezdett. H ajó n k erősen himbálózott. A déli étkezés még valahogyan megtörtént, csak az üvegeket kellett fognunk, hogy fel ne dől je n e k . D e ebéd után, úgy két óra tájban már erősen fújt a sirocco. a ha ragos A d ria nagyon nyugtalankodott. A tengeri betegség, mely eddig elvétve jelen tkezett, az utasok nagy részén erőt vett. M e n n y it szenvedtek eg ye sek! Szánalom volt nézni különösen a tanu lókat, s valósággal Isten csodája, hogy az ide-oda himbáló hajóból ki nem buktak, a m in t a hajó korlátnál kínlódtak. M i néhányan kitartottunk. Egész utón kod tu nk lenni, hogy az általános
félelmet
tréfálkoztunk, ellensúlyozzuk,
jókedvüek ipar de
azért utunk
vége felé éreztem ; ha még sokáig tartana, engem is megcsufolna a tenger. H a jó n k a t egész utón kísérték a
delfinek.
Ezek
úszó
emlős állatok,
körülbelül két m éter hosszúak, ügyesen és sebesen úsznak. Különösen dél után öröm volt nézni,
am in t
kettő
vagy
négy
egyszerre
felszökött ölnél
m agasabbra a hullám ok felett. N e m tudom a viharnak örültek-e vagy hogy az ebédből nekik is jutott ?! (F o lyt, köv.)
•X fi
i; *
«r i
SZFNT FKRHNC \ 1RAG0 S KlíRTJE. V n n s-S kó t János. M ár
három
h ó n a p ja ,
kezdtük a bold. S z ű z !ásán ak 5 0
éves
hogy
szepl.
ju b ile u m i
ven éve je le n te tte ki a z
m eg
fogan taé v é t. Ö t
e g y h á z csal
hatatlan feje, hogy a S zű z A n y a ere deti bűn n élkü l
fogantatott,
lentés által n e m ram ló it
a
mi
s e k ije
csekély dicsőség h á szeráfi
re n d ü n k re ,
m e ly századokon á t k ü zd ö tt M e g írta m
e tanért.
a n n a k id ején , hogy
előharcosa
e
a
legfőbb
n e m e s k ü z d e le m n e k , a
m elyet a bold.
S zű z
szeretet élesztett
és
irá n ti -gyerm eki tá p lá lt,
re n d ü n k
kiváló fia D u n s -S k ó t János a „S u b tilis D o c to r“
volt.
Akkor
a
k ö rü lm é n y e k
nem engedték, hogy te rje d e lm e s e b b e n e m lé k e zze m m eg e n ag y fé rfiú ró l, de föltettem m a g a m b a n ,
hogy utóbb bő
vebben fogok írni róla a „ H ír n ö k “ olvasóinak, hadd lássák e k iv á ló fé rfiú ban az alázatos szeráfi rend dicsőségét, had g y u lla d ja n a k föl ő k
is p é ld á
jára lángoló szeretetre az egek K irálynéja iránt, k in e k D u n s -S k ó t János hű fia volt. .M a g a szta lju k a dicső
férfiakat,
a
m i ő s e in k e t.“ (E ccl. 4 4 .) igy o l
vassuk a sz. irásbar. és senki sincs, a ki ne ta rta n á ezt
m é ltá n y o s dolog
n a k ; hisz az utókor
é rd e m e ik é rt
hálával
tartozik
a
dicső
ősöknek
háláját nincs m ódjában mással leróni, m in t Őszinte elism eréssel tessél. Ez adja az én
kezem be
a
tollat,
hogy
elism eréssel
meg a dicső D uns-Skót Jánosról, nem csak azért, m e rt azon ren
ez tartozni,
munkássága
a
m elynek
nagyságához
hanem legfökép azért is, m ert
u r ^ e ^ Iő l!' tt am kellőleg meltaü,
e
an n yira nagy
és e
és dicsőí
e m lé k e z z e m
szerencsés vagyok h o z z á já ru lt az ő
férfiú
a
szent tudo-
szerzett magának. Gyenge az én tol, tuneményszerü tudós érdemeit; de elvégre is jobb
225 ó róla lökélellenűi meaemlpkf> 7 ni Ht
a a .o .
.
r«- *
m e ,.L .
ressük, ' e L ‘r l t m
• -■
a L l" a k
1
h . X T T ''h ''
foghatom , m ik é n t lehetett Duns-Skót kora o l v \ zásáról és gyermekéveiről alig valam it adott abban le le m m agyarázatát hoav Dnn« c;i,xf
a r n lu n ^ É n ' • En e dolognak
I f f é to k ™ 1 '^¡“ ^ " " ' m i n L r B h é t e T e z t r h o g y az ő eietkorulm enyeit mások is ismerik, és igy fölöslegesnek tartották azt írásba
oglain, . az utókorról pedig megfeledkeztek. Csak
es h a lá la idejeről vannak egy pár biztos
adataink.
es több m ás bizonyíték után Ítélve, sokan szágban kellett születnie, és ezt látszik Skótról irt Jellemző m o n d at:
„Scotía
A
szerzetes
neve
.D u n s -S k ó f
úgy vélekednek,
bizonyítani me
genuit,
az
szült.
Francíország tanított, Köln bír engem.)
azonban
hogy ős
Anglia
m e docuit, C olonia me tenet.“ (Skótország Én
az
éveiről Skótor-
régi Duns-
suscepit. Galüa
Angolország ennek
befogadott,
dacára mégis
úgy v é le m , hogy ő nem Skótországban, hanem Írországban született. pedig a következő Indokok vezetnek engem :
ugyanis
egész
Erre
a 14-ik szá
zadig általában Skótoknak nevezték az íreket is. Ezt bizonyitja Mahn Gel lert bencés szerzetes sz. Aidán életirásában.
Valószínű
tehát,
hogy
az ír
eredetű D u n s -S kó t is igy kapta a Skót elnevezést. Az ő ír eredete mellett kardoskodik Sieinhust R ikhárd oxfordi egyetemi tanár is, igy Í r :
..Az a hírneves
nak Is n evezn ek,
tudós
Írországban
Duns-Skót
János,
született, jóllehet
a
Skótnak
Skótországban született volna“ . Ezt bizonyítja az ő név ugyanis D un városától ered, a mely pedig
kit
ki
Duns-Skótról
„Subtilis Doctor“ nevezik,
előneve
Írországban
mintha
is ,,Duns“ , e van,
a miért
is n em o k nélkül tartják sok tekintélyes tudósok e várost Duns-Skót János szülővárosának. Továbbá találtam egy több százados régi folianst, a mely ben sok D uns-S kótot dicsőítő költeményt olvastam, e költemények eredetre nézve a foliánsnál még régebbiek, azért bátran hivatkozhatom reájuk, mint bizonyítékokra; és ezek is Duns-Skót hazáját Írországba
teszik. így beszél
az egyik : N obile íu ls it lum en hyfaemis T e modo coram Scotia sternis. A n g lia natum lum en honorât. P a tria Scotum vera decorat. M obile coelum suscipe pronum, A ttu lit iliu d tam grave donum. Q uod modo lix o lum ine cemis. G ra tia purls d a tu r hybernis. (F o lyta tju k.)
P . U n g h v à ry A n ta l.
G YAKO RLATI KERESZTÉNY A
A
z evangélium ban
b ú c s ú ró l.
olvasom , hogy bizonyos
hivá urának adósait és leszállitá .M e n n y iv e l tartozol az
s zá m ta rtó (s á fá r) egybe-
azok tartozását.
u r a m n a k ? “ A z pedig f e le ié :
. S z á z to n n a
o la jja l,“ És m ondá n e k i : .V e d d elő k ö te le zv é n y e d e t és irj ö tv e n e t.“
A m ásiknak, ki száz köböl búzával tartozék, m ond á : és irj nyolcvanat.“
(L u k. 16.
búcsút engedélyez.
Mintegy m egváltoztatja
kisebb
K é rd é az e ls Ö t:
összegre az
1— 8 .)
ideigtartó
H aso n ló an
.V e d d
elő le v e le d e t
já r el az
e g y h áz, m időn
ad ó sle v e lü n ke t,
v a g y leszállítja
büntetéseket.
S ő t m ég az egész adósságot
is elengedi, m elylyel Istennek bű nein kért tarto zu n k. A zt le h e tn e k ö zö n s é g e sen mondani, hogy visszaadja adóslevelünket. N e higyje az adós, gely —
ha több
fizetnie.
így ha
elengedtetik,
hogy ügye
adósságot
nem
valaki gyónik,
de azért adós
rendben van —
csinál, bűne
m arad.
m ert a
m o n d ja N . sz. G e r
régi
m egbocsáttatik
ta rto zá s o k a t le kell s az
Egy ideig szenvednie
örök
büntetés
k e ll
va g y itt a
feladott
pen iten cia
földön, vagy a tisztitó tűzben. A megtért
em ber
ezen
büntetését a
gyónásban
elvégzése által igyekszik leróni, s az egyház ezek által jön segítségére. Ezt azonban sáfár, hanem m int
nem úgy teszi, m in t
kezes lép föl m ellettünk s fizet
gyonából. Fizeti azon
m egfizetésében a búcsú
büntetéseket,
a m a h ű tle n , csaló
az egyház a saját v a
m elylyel m i az isteni
ig azság n ak tar-
iJ
227 tozunk
de m elyet
törleszteni
szóval
szegénységünk s gyengeségünk
miatt
nem tudunk le-
kárpótlást nyújt az isteni igazságnak helyettünk Krisztus
es a szentek elégtételének kimerilheíetlen kincstárából. A zt m ondám fennebb. hogy az ideiglartó büntetéseknek vagy egy ré szét engedi el. vagy azt egészen, innen van a teljes és nem teljes búcsú.
S z ie n a i szent K a ta lin , bár szigorú szent életet élt, teljes búcsúban kívánt m eg az örök bíró előtt.
részesülni,
B o ld o g q u irö i M á riá n a k m utatta
nyílt helyen
m utatott
és m ás m indenféle szabadon áll neki. H ogy
neki
mindenki
pedig m it
jelent
n élkü l is m ár m egértik.
ez.
igy szólt
am i
neki
gondolom
hozzá:
az Úr. Egy
tetszik, vagy kedves
gyémántok
,N é zd ez a kincs ami
szükséges
olvasóim magyarázat
csak azt mondom, hogy
Most
méltó Segneri
Isten, mely rakva volt
s
óráján
tisztán jelenhessék
meg a búcsuk nagy értékét
drágakövekkel
itt. vehet
egészen
egyszer, m int a tiszteletre
P á l beszéli, egy képben álló asztalt
csakhogy
halála
búcsút nyerjünk
ahhoz á lta lá b a n m c g k iv á n ta lik : hogy Isten kegyelmében legyünk s igaz gyónás és penitencia által bűneink bocsánatát m ár elnyertük legyen. Másod szor. hogy a búcsú elnyerésére kiszabott jócselekedeteket pontosan elvégez zük. (N a g y káté.) Azonban nézve, hogy m it
még mindig
értünk a negyvennapi,
alatt ? Ezek az úgynevezett gedését annyi Ideigvaló anyaszentegyház
nem
kérdés
marad a kedves olvasóra
száznapi stb. vagy
teljes búcsuk.
Ezek alatt
hét évi búcsú értjük elenge-
büntetésnek, a mennyitől megszabadulnánk, ha az
régi törvényei
szerint
száz, háromszáz napig,
negyven,
vagy hét évig tartan án k penitenciát. És most visszatérek
a
nyilvános
vezeklések
magyarázatára,
melyet
az előbbi szám ban Ígértem. R ég en te a cégéres s
általában a nagyobb
bűnök, ha azok nyilváno
sak vo ltak, vagy ha köztudomásra Jutottak nyilvános vezeklés alá tartoztak. A z ily nyilvános penitencia a bűn minőségéhez
képest gyakran több
évig, n éh a pedig épen halálig tartott. A vezeklőt mindaddig
tiltva volt fel
oldozni, m ig a vezeklés! időt teljes bánatban el nem töltötte, kivéve a ha lálos betegség esetét. Ilyenkor az egyház végfeloldozását a hívektől, ha tö redelm eseknek találtattak, g ad ja meg. A bűnök ségessé. a) A ben, fejü ket
nem
szokta
megtagadni,
valamint ma sem ta
különfélesége osztályzatot, vagy inkább
s in in k o z ó k e is í fokozati vezeklők valának. ham uval
bem en« hiveket
behintve a
zokogás közt
templom
fokozatot tett szük ,, Ezek gyászíltözet-
külsS pitvarában
kérték, hogy érettük
4 "°« ^ f ^
esedezzenek, A férfiak
nyiratlan, a nők pedig födött fővel valának külön tcmácokban.
228 b) .4 h n llg a io k r\a k kodni s kötelességük
szabad
voit a
volt a te m p lo m
szent
leckét,
saját tetszésük
szerint
penitencia gyanánt tették,
de a
hallg ató k
Az volt ennek
tartó z
oktatásokat
m in d e n áld á s n é lk ü l táv o z
a hitetlenek is je le n
tehették,
részében
e v a n g é liu m o t s az
meghallgatni. Ezek végzése után az egyházból tak. Az Isten igéjének hirdetésén
hátsó
le h e tte k u g y a n , ezt
osztályáho z
célja, hogy
ta rto zó k
ezt
ta n u ljá k
is
p iru lv a
merni azon szent hitet, m elyn ek parancsait m egszegték. c) A
itrd c lő b v á g )' Ic b o n ilta k .
mikor a többi hivek állottak.
Ezek
alázatból
Az egész husvéU
a k k o r is
térdeltek,
idő szak a la tt á llv a hallg at
ták az isteni szolgálatot a régi keresztények. A térd elő k fölött a püspök és a papság gyakran
im ádkoztak. A térdelök
m á r az
eg yh ázh o z
ta rto z ó k n a k
tekintettek, de a két első fokozatbeliek a h iv ek községéből is k i v o lta k zárva. d) A z {gA 'ü ttálló k, k ik az isteni
szolgálaton a többi
h ív e k k e l m in d
végig jelen lehettek s ezért is neveztettek igy. K ü lö m b s é g csak a n n y i volt. hogy a szent miséhez,
kenyér és borbeli
adom ánynyal nem
já r u lh a tta k
s
igy az áldozásban sem részesültek. E zen büntetések sokáig ta rth a tta k . Aki ájtatos érzelem m el „Dicsértessék a Jézus K ris z tu s “ -sal köszön, az 100 napi búcsút, aki pedig Jézus nevét h a lá la óráján ájtato san segítségül hívja, teljes búcsút nyer. Vagyis annyi tetésekből,
m int
a m ennyitől
büntetése en g ed tetik el az id e ig ta rtó b ü n
m egszabadulnának,
régi törvénye szerint 100 napig ta rta n á n k b e n ; midőn
m inden ideigtartó
ez m a az U r Jézusnak
ha az
a n y a s ze n te g y h á z
penitenciát, v a g y a
büntetésünk
elen g ed tetik.
és az Ö egyházának.
Úgy
m á s ik
eset-
M ily kegyessége
k é p z e le m
a
bűnös v i
lágot, m in t egy fogházat, egy óriási börtönt, hol m e g s z á m lá lh a ta tla n
rab van
lancokba verve elzárva. M indannyian rettenetes b ü n tetésekre v a n n a k ítélve, az egyik tíz evre,
másik
húsz,
többen pedig
hogy igy szólunk hozzájuk ; A k irá ly kész
negyven
az 6 kegyességében
megrövidíteni, vagy egészen is elengedni, ságot vagy más ájtatossági vegezn.^ H a ebbe
gyakorlatokat,
m ely e k
beleegyeztek, m egnyílnak
fel,
b ü n tetésiek
de ta rto zto k egy im á d k ü lö n b e n igen
börtönötök
hatjatok szüléiteket, barátaitokat és rokonaitokat.
“ q fa a ^ A bTrt-
é v re . T e g y ü k
rö vid ek,
a jta í, s v is zo n tlát-
L e n n e -e a foglyok között
f V i s s z a u t a s í t a n á ?! Nem m i va' " ‘"'¡"yájan adósai vagyunk az Isten igazságossá-
m?k
A földi büntetések mind sém
e
i k Taz börtönét az örökkévaTóságtan,''k ?
l
üdvösségesek nekünk?! (Gaume)
ő ^''^^fOlhetjük ^
"y a tisztítóhely búcsuk
m ily
(F o ly u tju k .)
L a m b e rt.
RENDI ÉLET. S z e n t Ferenc a l<ülíöldön. C h i n a . A H o u -P e -i apostoli
Vikariatusban,
ren d iek vezetése alatt áll, jelenleg 6261 szt. keresztségre. 351 dozások szám a —
mely
a
belga
ferenc-
katholikus van. 5 3 6 0 készülnek a
felnőttel és 3 6 1 2 gyermeket kereszteltek. A szent ál
a m últ évben —
2 0 ,8 5 0 , miből az tűnik ki, hogy átlag
m in den katholikus évenkinl legalább ötször járult a szent áldozáshoz. Ezen apostoli V ikariatusban van jelenleg 13 európai és
8
benszűlőtt
pap és 5
lajkus testvér, kik m indannyian a szt, íerencrendnek tagjai. B e l g i u m . Belgium ban
igen szépen virágzik a III. rend. A limburgi
provinciában egyedül van 2 5 tisztán férfiú-, 3 5 tisztán női-
és 40 vegyes
kerület, összesen 1 0 8 5 8 taggal: 3 1 9 6 azok közül
7662
férfi
és
nő. Hát
n á lu n k vájjo n az egyes kerületek hány tagot szám lálnak? . . . O la s z o r s z á g
A
milánói
harmadrendi
testvérek
egy hatalmas, a
g yerm eki szeretet melegét«) lángoló iratot küldtek X . Pius Pápának, melyben kifejezést adtak a szent Atyához való törhetetlen ragaszkodásuknak. A szent A tya házi káplánja által
a
Porta-Volta-i
házfönöknek
egy
.ratot küldött.
m elyben a szeretet ezen megnyilatkozásáért köszönetét mond es áldását küld,. Róm a Jánost
X
Pius Pápa nemsokára
boldoggá
fogja
a T e -n t f e r e n c r e n d ^ g y i k c s o d á k k a l é k e s k e d ő -
avatni
a z U r b a n b o ld o g n
áldozárát. A m últ év szept. 1-én kelt rendeletével már A tya a nyilvános tiszteletet addig is mig a ' “ " 'p á r is
Párisban a
kapucinus
iskolái voltak. A z alsóbb osztályok
boldoggá
atyáknak a
virágzó
franc,^^^ '; ; ,t a k
B elgium ban N a m u r mellett egy Spy nesru v
Fabnano
a sz "t avatás tenye befaje alsóbb
és felsőbb
nTugalmlfot'thont,
230 m ic a felsőbb tan fo iyam o í: a bölcseletet és h ittan t h allg ató n ö v e n d é k e ik a Törökbirodalom ázsiai részébe m enekü ltek,
ho nn an
egy
ren d i
az örvendetes hirt közli, hogy nem régen 12 m o h a m e d á n
testvér azt
le á n y k á t keresz-
teitek meg, mi nagyon ritkaság, m ivel a m o h a m e d á n o k g y ű lö lik m ó d nélkül a kereszténvekeT, S tra s s b u rg , K ö n ig s h o fe n .
A kap u cin u s
a ty á k n a k szt. FidelisrŐl
nevezett K.önigshofeni m issionariusképző és rendi is k o lá ju k b a n szokás m inden évber. az intézet
jótevőinek m egörvendeztetésére v a la m i szép előadást ta r
tan;. A m eghívottak persze m indig a legkészségesebben je le n n e k m eg. m ert m ár tapasztalásból meg v a n n a k győződve, hogy azok a so kat g y a lá zo tt b a rátok nem állnak elő haszontalan dolgokkal. Ilyen kedves elő ad ást tartottak Március első napjaiban. A kitűnő theologus és jogtudós M o lito rn a k . az U rban boldogult speyeri
kanonoknak
.A
szicíliai v irá g "
c. d rá m á já t
intézet szorgalmas növendékei. K ö zben é n e k e lté k
P etru s P ie ln e k
optim e* c. énekét. A drám a 5 felvonásában gyönyörűen
volt
kegyetlenségei m iatt sokat szenvedett szent V itu s e lő á llilv a . résre m éltóan játsztak a növendékek, kedves szivébe. — —
a d tá k elő az
e m lé k e t
.0
páter
a D lo k lc tía n
Igaizán e lis m e
vésve
a
közönség
H a látnák az ilyeneket a b arátfaló k, b izo n y á ra m eg g yő ző d n én ek
m ondta ez a lk a lo m m a l egy tekintélyes világi, hogy a z á rd á k la k ó i még
sem henyélnek, hanem igenis sokat tesznek n e m c s a k Isten ért, h a n e m
még
a hazáért is, m ert a ki nem felel m eg a vallás tö rv é n y e in e k , az h a z á já n a k sem lehet jó polgára. R ó m a . A híres P . H a rtm a n n von An dér Ferenc-rend
tiroli P rovin ciájának
dísze, most
rium át .A z utolsó vacsora* cím alatt.
E
L a h n -H o c h b ru n n . a szent
fejezte
b e legutolsó
nagyszabású
O ra tó
a lk o tá s t II. V ilm o s
német császárnak ajánlotta, ki azt a legszívesebben fo g ad ta el és a róm ai porosz követ által erről tudatta is a barátot, s érdeklődéssel v á rja a m ű n e k nyomtatásban való megjelenését. K a i r ó . Msgr. Bonsigli, Fabasai érsek, egyptom i apostoli V ik á r iu s és Delegátus jelen év jan u á r 6 -á n ünnepelte á ld o zá rsá g á n a k 5 0 éves ju b ile u mát. 16 éves korában lépett a szent Feren c-ren d b e.
1 8 5 3 -b an szenteltetett
pappá, s aztán nem sokára m int missionarius a szt. földre u ta zo tt, hol aztán m indannyiok legnagyobb megelégedésére egym ásután hivatalokat. I n d i a . Putlem pally-ban
a
m ú lt
év
nov.
vise lte a legnagyobb
1 0 — 1 3 -ig
h a rm a d re n d i
Congressus volt, m elyen két érsek, egy püspök. 3 4 pap és 1 0 2 v ilá g i egyén vett reszt, kik közt
különösen
m egem lítendő
S c h ia m
S ip h a
erenc. a B rahm apuira folyó m ellett fekvő A sam fe je d e lm e susí az lőindia északi .ogjak m e g u rta n i.
részében a Jum m a folyó
m e lle tt
de T e zp o re
A jövő C ongresfekvő
A g ra-ban
231
S z e n t Ferenc hozónkban. S zabad ka.
B ic s k a
k ö ^ p o n ljíh a j S ia ia d k tn ,
árnak rendje-nódia szorinl
m e g a la k u lt a t . t l ó k e re s z tu ti tá rsu la t*. Jelenleg ugyan még csak a tagok gyűjtésénél •ag^'unk, de m iu tá n m á r 3 csoport ugv-siulván beiratkozott a siahálvok értelmében t e h it a tá rs u la t m á r életképes, s a tagok gy akorolják is magukat sieretct Üdvözitöak k in s ie n v e d é s é c e k elm élkedésében. Különös emlitést érdemel még e helyen városunk mag>-ar h ív ő in e k á jta to s és nemes szokása, k ik a szent b ó jti időszakban naponkint (reggel
- 6 - ig ) elvégzik hangosan a sr. keresztúlat. p . £ukács társulati igazgatt..
K o lo z s v á r.
M árcius 1-sö vasámapjáu it t is megalakult az .É lő keresztúti tá rs u la t* , m ég pedig 10 élőfával. A szép eredmény bizonyára dicséri a hivök lelki buzgalm át.
S z a in O S U jv á r.
Sz. M. testvér e helyen is b á lit
ad a jó Istennek a íiagy
keg ye le m é rt, ho g y m á r az l i ^ 4 . évtől kezdve tagja sz. Ferenc atyánk harmadrendjének.
S z a jk .
(B a ra n ya m.) f}á !a n yila fkcza t. Dicséret, magasitalás Jézus legszen tebb S zivé n e k az o ltá ri Szentségben, hogy oly sok esetben meghallgatni kegyes volt. De k ü lö n ö s e n azért fejezem k i hálámat, m ert eg^’ kilenced elvégzése után visszanyertem lilk c m n y u g a lm á t, és a k é rt fontos kegyelmeket megadta nekem. Köszönetét mondok a bo ld . S zűznek, sz. Józsefnek és pad. szent AnU lnak, m ert a sz. Szívnél érettem
közbenjártak, ^ r v t s c ^ y Jfíá rís fanitónő. B u d a p 6 B t. Egy beteges rendi testvér, a harmadrendi testvérek im ájáért esedezik gvóFy’u lá s é rt. X lá r a nővér. S z a b a d k a . Xéreterrj. Esedezem sz. Ferenc atyánk, a harmadrendi testvérek 8 ez ig a zá n nem es lap olvasóihoz, hogy szíveskedjenek im áikba loglalni az én rend-
könyörgő.
k iv tll szükséges könyörgésem et is. Az ég áWása kisérjen utainkon!
T i s z t e l e t t e l k é r j ü k a h a rm a d re n d U ^ o k a ^ lv e r i^
e ro v a to t
fő t
Ig a z g a tó it
tu d 6 s U .B a ...a l
K é r ő v a e y h ftia n y lla tk o z a lo k a t, az k ü l d ö t t t u d ó s l U s o k a t B z lv e s e n te s s z ü k p a p ír r a le ír v a , a h ó n a p i5 -lg k e zü n k h ö z
k a p ju k ,
és a rend-
f ö
l «
“ Í L k a jö n ^ Ferencz -Szent
H írn ö ke s z e rk e s z tő s é g e . Marosvásárhely.
K e d v e s o . v a s ö in k n a k b o ld o g
ü n n e p e k e t, ö rv e n d e te s al
íe lu já t, k ív á n u n k .
harmadrendi
F e l h í v á s . A márciusi f A tervére ism ételten felhívjuk olvasóink denfelé tetszéssel ta lá lk o z o tt; vajha
zarándoklat terve mincsatlakoznának az ország ..„ a ,
különböző vid ékeirő l. V an még idő ^
. 9
zarándoklat
naoról napra szaporodik Igen
Rómában
a p4.=a, nagy ez évben az örökvárosba Intelen fogantatás jubileum ának is tu a j ^árnap sokan részesülnek abban a szerencsében,
_ gy
rés/ben a SzépCsaknem minden va^ szentsége miséjét,
t
232
a
M e n n y i
számítás
szerint
k e re s z té n y Japánban
la k o s s á g a
5 5 .8 2 4
Japannak?
róm ai
k ath o liku s.
Az
1 9 0 2 -.k
évi
2 6 , 6 8 0 górög-orosz
r c h lím a tik .s , 4 6 .6 3 4 protestáns él. A protestantizrnust a m e rik a ia k , angolok és ném etek terjesztik és pedig a m in t látszik szép e re d m é n y n y e L Vajha m inél több lelkes hittéritő a kad n a a k a th . egyh áz ü g y e in e k m egsziIárditasára. M e q i e l e n t a Kapisztrán sz. Jánosról m ány 1 9 0 4
n e v e ze tt sz. fe re n c -re n d i tarto
évi névtára. A ren d tarto m án y fő n ö ke főt. T a m a s A la jo s a ty a; ; ta n á c s o s a i; K o c k á n B e rta la n . M a r t m o v F o rtu n á t.
őre -
Mass,i V ik t o r és Szendcv Á g o s to n aty á k, titk á r a : G r a m l k o n r a d
atya. V a n a rendtartom ányban összesen 121 íölszentelt pap, 3 3 papnövendék és őO dolgozó testvér, tehát a ren d tarto m án y összes lé ts z á m a 2 0 4 . A rendi atyák m unkásságát sem m i sem igazolja benne a hivők
szám a, kilóét e llá tn a k ; az
jo b b a n , m in t a
iskolák
s
parochiák s
benne a
növendékek
száma, kiket tanítanak. - V i r á g c s o k o r P á d u a i s z . A n t a l n a k “ c ím ű im a - és elmélkedési könyvecskére felh ívjuk olvasóink b. fig y e lm é t. L a p u n k b o rité ká n a k első részében van róla szó. E la d ó
o r g o n a . G yergyó-S zárhegyen (U . p. G y e rg y ó s ze n tm ik ló s ) eladó
egy törött oktáv beosztású, nyolc válto zattal biró orgo na. Szállítás és
fölállítás
m egvevőt
terh eli.
M e g fele lő
Á ra 6 0 0 korona.
tisztítás
u tán
teljesen
használható m ű. M egkeresésre bővebb felvilágosítást ad a ss. fe rc n c -rc m ii
zárdafönO kség G ve rg yö sza rh e g ^’en.
S z e n t Ferenc Hirnöl
r
c
n
d
f
ö
n
ö
k
í
i
k
