XXV. évfolyam.
6. szám.
1910. Jnnius I.
AZ ÉRDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET SZAKKÖZLONYE. M E G J E L E N I K M I N D E N HÓ
l.-ÉN.
A z e r d é l y r é s z i m c h é s z - e g y l e t tagjai a tagsági dijért kapják. T a g s á g i dij rendes tagok r é s z é r ő évi 4 korona. Előfizetőknek : E g é s z évre 4 k o r o n a ; félévre ?. k o r o n a . A lap szellemi részét é r d e k l ő k ö z l e m é n y e k Hirdetés díja: Egyszeri hirdetésnél e g é s z ola szerkesztő nevére Kolozsvár, Deák F.-u. dal (187 négysz. cm,) 6 k., féloldal 3 k., nel 2 sz., reclamátiók, hirdetésekre v o n a t k o z ó g y e d oldal 1 k. 50 f. E g y e s ü l e t i tagok é s fémegkeresések dr. Balázs Ferenc főtitkárA , é v e s hirdetőknek 10%-al, e g é s z é v e s hirdetők, hoz Kolozsvár, Mészáros-utca, 3. sz., a pénz-. *f nek l5°/ -al o l c s ó b b . A hirdetési dijak előrküldemények Zsögön Rácz Mihály e g y l pénzb e k ü l d e n d ő k az e g y e s ü l e t pénztárába. Cike tárnokhoz Kolozsvár, Mátyáskirály-tér keink átvétele csak a forrás („Méhészeti K ö z . fíánŐy-palota intézendŐk löny )tüzetes megjelölésével van megengedve. A K É Z I R A T O K A T NEM A D J U K V I S S Z A . 0
M
Felelős szerkesztő: V á n y o l ó s M i k l ó s .
Napirend a német, osztrák és magyar méhészeknek Budapesten 1910. évi aug. 19 - 24. napjain tartandó 55. vándorgyűlésén. Augusztus 19-én {péntek): A vándorgyűlésre érkezők fogadása és elszállásolása. Délután 4 órakor a biráló-bizottság elöértekezlete és meg alakulása. Este 8 órakor ismerkedés. Augusztus 20-án {szombat): 7 órakor résztvevés a szent Istvánünnepi kör
Reggel meneten. Délelőtt 11 órakor a fővédnök ur Őfensége üdvözlése, a kiállítás ünnepies megnyitása, üdvözlések ós a kiállítás meg tekintése. Délután a bíráló-bizottság megkezdi működését, a vándor gyűlés tagjai pedig egyes csoportokban megtekintik Budapest székesfőváros nevezetességeit, más csoportok pedig kirándulnak a budapesti kertészeti tanintézethez és a Svábhegyre. Augusztus 21-én (vasárnap): Délelőtt 9 órakor a vándorgyűlés ünnepies megnyitása, üdvözlések és a tárgyalások megkezdése. 1
— 88 — Délután 1 órakor társasebéd Utána kirándulás a Margitszigetre. Augusztus
22-én
(hétfő):
Reggel 8 órakor a vándorgyűlés tárgyalásainak a folytatásaDélután 3 órakor kirándulás gőzhajón, a Margitsziget kö" rülhajózásával, a budafoki pincemesteri tanfolyam és a Törley féle pezsgőgyár megtekintésére. Augusztus
23-án
(kedd):
Reggel 8 órakor a vándorgyűlés tárgyalásainak a folyta tása és bevégzése, a vándorgyűlés berekesztése. Délután 1 órakor kisándulás Gödöllőre, az állami méhé szeti gazdaság megtekintésére Augusztus
24-én
(szerda):
Reggel 8 órakor a biráló-bizottság jelentése és a dijak ünnepies kiosztása. Utána egyes csoportok kirándulása Budakalászra, Pomázra és a pilisi hegyek „Lam" nevü magaslatára, méhesek megtekin tése végett; más csoportok pedig kirándulnak a Balaton vidé kére, a Magastátrára és az Aldunára. Megjegyzés. A fogadó- és elszállásoló-bizottság augusztus 19., 20. és 21. napjain a vasúti pályaudvarokon és hajóállomá sokon minden vonat ós hajó érkezésénél várja a vendégeket. A várakozás helyét „A méhészek vándorgyűlése" fölirás fel tűnően jelzi. A vándorgyűlésre érkező t. vendégeket a jelvények föltüzósére kérjük. A kirándulásokat rendező bizottság a vándorgyűlés helyi ségeiben föltűnő felírással jelzi a kirándulási helyeket ós az indulás idejét. Ki-ki könnyen tájékozódhat, hogy melyik kirán duló csoporthoz csatlakozzék és hol jelentkezzék. Augusztus 21-én délután a Margitszigetre, 22-én délután Budafokra és 23 án délután Gödöllőre együttes lesz a kirándulás. Budapesten, 1910. évi június hóban. Báró Ambrózy Béla s. k., Szilassy Zoltán s. k., a vándorgyűlés elnöke. a vándorgyűlés társelnöke. Kovács Antal a vándorgyűlés főtitkára.
-
89
-
A vándorgyűlésre eddig bejelentett előadások. /.
Magyarok.
1. Ludwig Ede: „A méhek rajzása". 2. Gál Imre: „A méhek a gyakorlati szocializmus szolgá latában". 3. Szabó György: „Ujabb megfigyelések az akáczvirágzás kezdetét illetőleg". 4. Donáth Aladár: „Természetesség a méhészetben". 5. Török József: „Mi a legnehezebb és legfőbb dolog főképpen a nagy ós jövedelmező méhészetben ?" 6. Lengyel Károly : „A méhek tavaszi fiasitását a termé szetes virágpor etetése nagyban elősegiti". 7. Kremnitz y Aladárná: „Móhószkedjünk !" 8. Lakatos Károly: „Hogyan anyásitsunk ?" 9. Horváth György : „Az ó és uj iskola". 10 Szilágyi Márton: „Mit tehet a tanító iskolájában a méhtenyésztés terjesztése érdekében f //.
Németek.
1. Lichtenthaeler Gusztáv : „Was ist weiter nötig in der rationellen Bekaempfung der Faulbrut ?" (Mi volna a további teendő a költéssenyv ellen való okszerű védekezésben ?" 2 Hofmann K. : „Wie erhalten wir eine leistungsfaehige Bienenrasse ?" (Hogyan tehetünk szert hasznotadó méhfajra ? 3. Hrankay Béla: „Uber die Verschiedenkeit der Bienenwohnungs-System und ihrer Wahl". (A kaptárrendszerek különfélesége és megválasztása.) 4. Günther K.: I. a) Die Forschritte auf de a Gebiete der Bienenzucht seit der Erfindung der Beweglio'ien Wabe bis zur Neuzeit. in Teorie uud Praxis". b) Ist Hebung oder Rückgang zu verzeichen ?" II. „Die Dickwabe im Bienenzuchtsbetriebe". a) „Gewinnung derselben". b) „Derén Vorteil und Anwendung". I a) Haladásunk az építmény szétszed hetesének föltalálása óta a gyakorlat és elmélet terén, b) Haladás vagy visszaesés észlelhetö-e ? — II. A mélysejtü lép a méhészkedésben a) Épít tetése, b) Haszna ós alkalmazása. 5. Horváth György: „Alte und neue Schule". (Az ó és uj iskola.) 1«
— 90 — 6. Marcinkov János: „Aklimatisation der südliche Bienenrasse in Galizíen mit besondere Berücksichtigung der a m e r Í K a nischer Goldbiene". (A délövi méhí'aj meghonositása Galicziában, különös tekintettel az amerikai goldbeere) Az előadások kéziratának a beküldésére a végső határidő június 30-a.
Milyen műlépet adjunk a rajoknak? H a fölütjük a méhészeti szakkönyveket, csaknem min denütt azt az utasítást nyerjük, hogy a rajoknak általában csak műlépkezdéses k e r e t e k e t adjunk be olyan számban, a mennyi a raj n a g y s á g á n a k megfelel, illetve a mennyit a raj el k é p e s lepni. Ez az útbaigazítás csak egyoldalú es éppen ezért nem fedi a természetes valóságot. A kivonuló raj természeténél fogva mindenesetre sokkal hajlandóbb az építkezésre s e végből kivonulása előtt annak minden egyes tagja az anyatörzs mézkészletéből annyit szív m a g á b a , a mennyit csak bir, hogy uj lakásában meg legyen az első építésre szükséges anyaga. Ez természetes és a fent hivatkozott utasítás a rajnak ezen szokására van alapítva. Azonban az okszerű méhészetnek v é g t é r e is az a czéija, hogy a természetesség határain belül a méhek jövő jólétét bizto sítsa s ennek egyedüli módja: figyelemmel kísérni mindazokat a körülményeket, a melyeknek természetes következményei nem felelnek m e g a kivánt célnak. Mert hogy valamely áliat a m e g nem feleló természeti állapotok következtében elpusz tul vagy azokat megsínyli, az is természetes. Nekünk tehát az a kötelességünk, hogy az ilyen meg nem felelő természetes állapotok k ö z e p e t t e ,is ugy ápoljuk méheinket, hogy azok j ó l é t e a jövőre is biztosítva legyen. E b b ő l kifolyólag a rendel kezésünk alatt álló minden eszközt föl kell használnunk arra, hogy minél inkább biztosítva legyenek méheink a jövőre nézve. H o g y ezt elérhessük, figyelemmel kell lennünk min denre, a mi befolyásolhatja a méhek jövőjét, s ha már gond j a i n k b a vettük, ne hagyjuk éppen a k k o r a természet szeszé lyeire, amikor gyámolitásunkra l e g i n k á b b rászorulnak.
-
91 —
A méhek nagyon körültekintők szoktak lenni a rajzás nál. H a rosz idő, vagy szárazság következik be, a l e g e r ő s e b b , a l e g n é p e s e b b család is lemond rajzási szándékáról s lassan ként visszafejlődik. D e nem tudják ők sem minden a l k a l o m m a l kiszámítani a következendő időt s gyakran megesik, hogy az alkalmas időben kivonult raj egy pár nap alatt olyan időt k a p , a miben a napi táplálékát sem k é p e s beszerezni s a méhész könyörületére van utalva. Különösen a késői rajok kerülnek ilyen válságos hely zetbe, a mikor a méhlegelőt, a rétet, a melynek virányára a család a jövő nemzedék jólétét alapította, a raj kivonulása után pár napra lekaszálják. Ilyenkor az a válságos helyzete áll elő a rajnak, hogy a magával hozott s az azután beszer zett mézből még otthonát sem b u t a teljesen kiépíteni s ott vesztegel a félig kiépített k e r e t e k e n s éhezik, vagy ha éppen nem éhezik is, de a napi szükségletnél t ö b b táplálékot b e nem gyűjthet, tehát a télirevalóról szó sem lehet. E z e k a rajok' a méhész kitartottjai lesznek. Egészen más az állapot, ha a méhész az időjárással nem is törődve, azt az elvet követi, hogy a korai rajoknak, mint a melyek előtt m é g a hordás időszaka nyitva van, műlépkezdéses k e r e t e k e t ad be. Ellenben a késői rajoknak legcélsze rűbb teljes műlépet adni, hogy szerzeményeiket ne legyenek kényszerítve az építésbe fektetni, hanem csekély épités után azt télire raktározhassák el, mert a mennyi mezzel egy k e r e tet kiépítenek, éppen négyet tölthetnek meg, ez p e d i g tekin télyes arány 6 — 8 keretnél. V.
Június a méhesben. A mező viránya még teljes p o m p á b a n díszlik, mig a récét le nem kaszálják. A méhek a dús virányról most m á r igen sok mézet gyűjtenek össze. Hisz voltaképen a május és június a mézelés legfőbb és a l e g t ö b b helyen az egyedüli ideje. Ebben a hónapban ha méz niucs elég, akkor l e g g y a k rabban nem is várhatunk többet.
— 92 — A mézeiési időben, a milyen az idei is, már vígabban lnhetünk s a rég pihenő p e r g e t ő t előszedhetjük, h o g y méheink friss mézét á r é b a bocsáthassuk. A pergetésnél vigyáznunk kell, hogy a legszebb lépeket tegyük félre, nehogy az összes lépeket kipergetvén, véletlenül rosz idő, különösen szárazság álljon be, s méheink a szükség nek nézzenek elébe. A k i p e r g e t e t t lépeket egy kis patak- vagy esővizzel be fecskendezve adjuk be a csaladoknak, hogy azt kitisztítsák s a m é g o t t levő mézet egy t ö m e g b e gyűjtsék, A félre t e t t lépeket helyezzük el száraz helyre úgy, hogy a viaszmoly hozzá ne férkőzhessek, különben is a viaszmoly ellen koronkint kénnel m e g is füstölhetjük. E n n e k a hónapnak elején már a rajok is jelentkeznek. R i t k á b b e s e t e k b e n m á r május vége felé is. Minél előbb jelent kezik a természetes raj, annál biztosabb fejlődése és m e g m a r a d á s a . Ez arra indítja a méhészeket, hogy a június elejét (i — io-ig) túlhaladó ideig elkészült, d e m é g ki nem rajzott családok természetes rajzását ne várja be, hanem a helyett mürajkészités által, mesterségesen ossza m e g a törzseket. A késői rajok csak gyámolitásra szorulván, a méhésznek több d o l g o t és v e s z ő d s é g e t a d n a k , mint a törzscsalád, mert az idő előhaladtával nem képezek m a g u k n a k elegendő táplálékot begyűjteni. A kivonult raj befogásánál alkalmazandó eljárások min dig attól függenek, hova szállott le a raj. így t e h á t a méhész körültekintése és t a l á l é k o n y s á g a a legjobb irányító. Fődolog, hogy a raj befogásánál kerüljünk minden fölösleges czeremóniát s azt a lehető legegyszerűbben végezzük. Különösen a r r a ügyeljünk, hogy a rajt a kivonulásnál m e g ne kínozzuk. A befogott rajnak a k a p t á r b a való belakolásánál arra ügyeljünk, hogy egyrészt az anya véletlenül el ne hulljon és elvesszen; másrészt, hogy a gomolyban levő m é h e k e t lehető leg egy biztos lökéssel üssük a k a p t á r b a , hogy minél keve s e b b méh szenvedjen sérülést. K ö n n y e b b e n húzódik b e a raj, ha a részére kijelölt k a p t á r b a egy fiasitásos lépet akasztunk be.
— 93
—
Sohase adjunk a rajoknak be teljesen kiépített, v a g y teljes műléplappal ellátott keretet, h a n e m csupán lépkezdéssel ellátottat, mert a raj minden körülmény között igen szí vesen és gyorsan épit, t e h á t ezen j ó tulajdonságát ki kell használnunk. E v é g b ő l a rajnak népességéhez k é p e s t 8 — 1 0 k e r e t e t adjunk b e az alsó sorban s mikor a n n a k felét ( 4 — 5 keretet) már kiépítették, azt a felső sorba tesszük s a másik, még ki nem épített részt annak megfelelőleg az alsó sorban előre toljuk. Ahogy fellődik a raj, úgy t ö b b és t ö b b k e r e t t e l bővít hetjük a kaptárt, még pedig úgy, hogy az üres k e r e t e k e t min dig két kiépített keret közé tesszük, mert a méhek a k e r e t e k között hézagot nem tűrvén, azt gyorsan kiépítik. A műrajok készítésénél (mely eljárás a legkiseb szak könyvben is m e g van írva) arra ügyeljünk, h o g y — most, a mikor van elég — ifjú anyával készítsük azokat. Különösen a már kirajzott és másodszor rajzani a k a r ó törzsektől elvett ifjú a n y á k a t használjuk fel.
Kitűnő mézelő növények. 1. Mahonia ilicifolia. Örökzöld cserje. Egy m é t e r ma gasságig^ nő. N a p o s fekvésű, s z á r a z a b b , k ö t ö t t e b b t a l a j t kedvel. Ághegyein j e l e n t k e z ő s á r g a s z í n ű , n a g y o n d u s össze t e t t fürtökben jelentkező v i r á g a i t m á r c i u s — á p r i l i s b a n fej leszti ki. Himpor és m é z t a r t a l m u v i r á g a i t a m é h igen könyn y e n k i h a s z n á l j a s ezért s z o r g a l m a s a n l á t o g a t j a . 3 0 n a p i g virágzik, s örökzöld volta m i a t t a k e r t e k n e k valódi ékessége. Teljesen télálló. G y ö k s a r j a k á l t a l s z a p o r í t h a t ó . 2 Andromeda floribunda. E g y és fél m é t e r i g fel emelkedő évelő cserje. T ö m e g e s h a j t á s a i c s o p o r t o s e l á g a z á s u a k , levélzete a k á c z a l a k u . Május közepén kezd n y i t n i , v i r á g z a t a piros ós p i l l a n g ó s a l a k u . Egész n y á r o n , s z e p t e m b e r végéig s z a k a d a t l a n u l virit. D u s m é z t a r t a l m a m i a t t a m é h erősen látogatja, Diszes kerti cserje s gyöksarjai á l t a l roha m o s a n e l s z a p o r i t h a t ó . T e n y é s z t é s r e igen é r d e m e s .
— 94
-
3 . Bocconia japonica. Évelő g á z n e m ű növény. 1 — 1 / m. m a g a s s á g i g n ö v ő s z á r a fügééhez hasonlitó levél zettel s á g h e g y é n és h o n a l j a i b a n jelentkező, fehér szinü, p e l y h e s f ü z é r v i r á g z a t t a l bir. J ú n i u s — j ú l i u s b a n nyit. Szép k e r t i n ö v é n y . A m é h virágait m é z t a r t a l m á é r t kedveli. Tél álló s földalatti gyöktörzsei á l t a l k ö n y n y e n e l s z a p o r i t h a t ó 1
2
4 . Dictamnus fraxinella. Évelő g á z n e m ű növény. Ü s t a l a k u telepéről y m. m a g a s s á g ú s z á m o s s z á r a t hajt. Május vége felé virit. Virágai fehérek, pillangósok s a s z á r a k c s ú c s a i n és h o n a l j a i n jelentkeznek. Dús m é z t a r t a l m á é r t a m é h s z o r g a l m a s a n látogatja. Á r n y é k o s , kötött, hűvös talajt kedvel. M a g j a á l t a l s z a p o r í t h a t ó . a
Hova helyezzük a rajokat? A méhészetben a befogott rajnak az arra a czélra elő készített k a p t á r b a való elhelyezése nem sok g o n d o t okozott Legföllebb és a legtöbben azon a k a d t a k meg, hogy hány k e r e t t e l és minő műléppel rendezzük be a raj uj lakását. Az uj lakás berendezése felett h a m a r m e g á l l a p o d o t t a méhészek értekezése a b b a n az általánosan elfogadott elvben, hogy a rajt n a g y s á g á h o z k é p e s t m e g h a t á r o z o t t mennyiségű, lépkezdéses kerettel az alsó sorban kell elhelyezni, s csak miután az t o v á b b fejlődött, kell a felső két keretsort kibővíteni. M a g a m is sok ideig ezt az elvet k ö v e t t e m s mondhatom, nem éppen eredménytelenül, d e mindazonáltal ezt a gyakor latot n e m t a r t o t t a m s ma annál kevésbé t a r t o m a méhek ter mészetével egyezőnek, s igyekeztem egy oly állapotot, olyan m ó d o t keresni, kipróbálni, amely az eddigi elvtől eltérőleg, a méhek eredeti természetével inkább megegyezik, vagy leg a l á b b azt megközelíti, s szabad, független fejlődésüket semmi tekintetben nem gátolja. Ez a szabad fejlődés lehetősége az eddigi g y a k o r l a t fölött észrevehető előnynyel kell, hogy bír jon ; legalább is ezt parancsolja a felállított elmélet logikája. S mondh.itom, ebben a föltett elméletemben, sem pedig annak logikus k ö v e t k e z m é n y é b e n nem csalódtam,
— 95 — Nem emlékezem, hogy hol, de valahol olvastam, vagy hallottam, hogy a betelepített raj kiszökésének egyik okául a lakás túlbőségét hozzák fel. V a g y egyszerűbben m o n d v a : az olyan lakásból, amely túlságosan bő, a raj megszökik. Ez a propozició bárki részéről lett legyen is kolportálva, nem fedi teljesen az igazságot, t. i. a gyakorlati igazságot, mert hogy valaki a lakást, mert nem szűk, elhagyja, a kényelmes lakásban m a g á t kényelmetlenül érezze, vajmi ritkán és csak különcöknél fordulhat elő. Ráczáfol erre a föltevésre a méhé szet régebbi gyakorlata is. A m é h e k e t mielőtt k a p t á r b a lakol ták volna, a kast használták, ahol a méhésznek legkevésbé sem állott módjában a méhek lakásának, a kas belvilága n a g y s á g á n a k szabályozását m é g m e g sem kisérleni, nem hogy azt meg is t e g / e . D e nem is g o n d o l t arra a k k o r senki, s ma sem gondolnak azok a méhészek, akik rajaikat k a s o k b a n helyezik el. É s csodálatos, h o g y s e m r e g e b b e n , sem most nem jut eszébe egy rajnak sem végbúcsut venni a kasból pusztán csak azért, mert belső ürege nincsen szabályozva. A kivonu lások legtöbbjének okozója az anya hiánya, vagy a lakás tisztátalan volta. N e vegyük éppen csak a k a s o k a t példa képen, hiszen ezeknek belvilága elenyészően csekély azokhoz a lakásokhoz képest, a hova a végső kényszer következtében a méhek betelepszenek. Ezek a tornyok csúcsai, e h a g y o t t házak kéményei s t b . Azt hiszem, hogy ezek b ő v e b b e k min den, az emberiség, a méhészvilág által eddig alkalmazott, méhlakásoknál, mégis a beléjük települt rajok azokban elég jól érzik magukat, s bőségük daczára a m é h e k n e k évtizede ken át oly alkalmas lakóhelyet biztosítanak, hogy a legszi gorúbb telet is átélik minden n a g y o b b sinylődés nélkül. H a ezt legtöbben közvetlen tapasztalatból tudjuk, mi indokolja annak az elméletnek létjogosultságát, h o g y a rajo kat szük helyre telepítsük ? T a l á n abbeli elbizakodottságunk, hogy m o z g a t h a t ó szerkezetű kaptáraink bel világát kényünk kedvünk szerint szabályozhatjuk ? Ez m é g nem indok és anynyira nem az, hogy méheink szabad fejlődését ezen szabályozó képességünkkel legtöbb esetben, s tán nem mondok nagyot, hogy még a k k o r is gátoljuk, ha a b b a csak egy maroknyi rajt helyeztünk.
— 96 — N e m szükséges tehát ez a túlságos buzgalomba vitt g y á m k o d á s a m é h e k n e k . T e g y ü n k a felső k e r e t s o r b a 6—8 k e r e t e t iránylépekkel, s hagyjuk a két alsó sort teljesen üresen s csak a k k o r tegyünk a középső k e r e t s o r b a is kerete ket, amikor a felső sort teljesen kiépítették s igy fokozottan szálljunk alá. így van ez a kasokban is s nincs semmi hát ránya, sőt a család szabad fejlődésének határozottan elő nyére van. A természetesség is ily irányt szab nekünk méhészeknek. A méh felülről lefelé épit, amíg helye van s igyekszik a héza g o t minél g y o r s a b b a n beépíteni, amiben csak az sarkalhatja, ha a hézag tényleges létezéséről közvetlen tudomása van Ez a t u d á s működésének irányitója, fejlődésének gyorsítója lesz, mig a szük t é r r e szorított raj csak a közvetlenül ismert tér ben való élésre számítva, a szerint dolgozik és rendezkedik b e s a bővítés után ismét ujabb ismeretlen, kitanulmányozandó helyzetbe jut, a melybe csak későre éli bele m a g á t s mikor ide ért, e g y ujabb helyzet előtt áll, a mi mindannyiszor a fej l ő d é s r o v á s á r a megy, mert ujabb rendezkedést tesz szükségessé. Pálffy.
Visszapillantás okszerű méhészkedésem utóbbi 10 esztendejére. Ha visszatekintek méhészetem gyakorlatának a czimben irott c i k l u s á r a , fájdalom, kevés vigasztalót meríthetek abból. C s a k n e m kivétel nélkül évről-évre ismétlődő s z á r a z é v s z a k o k s z o m o r ú l á n c z o l a t a volt ezen s z á m o t t e v ő idő ciklus, ezért c s a k n e m emberfelötti k ü z d e l e m b e k e r ü l t m é h é s z e t e m f e n t a r t á s a ós s z a p o r í t á s a . Volt idő, m i d ő n a c s a l á d o k s z á m a s t a g n á l t , de úgy is t ö r t é n t , hogy r o h a m o s a n e l a p a d t , m e r t az é v j á r a t o k s e z e k ben a z é v s z a k o k a n n y i r a kedvezőtlenül m u l t a k el, hogy a m é h c s a l á d o k a z ö s z t ö n ü k b e n rejlő é v e n k é n t i s z a p o r o d á s r a egyáltalában nem gondolhattak. A k ö z e l m ú l t b a n lezajlott 10 év közül pedig a z 1907. és
— 97 — 1908 iki volt a legkedvezőtlenebb. Előbbi év elején tisztulási röpülést m e g é r t 72 c s a l á d o m , u t ó b b i év t a v a s z á r a kelve 52 jó c s a l á d r a a p a d t el. 1908-ban a n y á r e l ő a s z á l y o s volt, mely körülmény m i a t t a 72 jó törzstűi 6 d a r a b raj s z á r m a z o t t csak. Viszont ezen óv n y á r u t ó j a , július 15 tői s z e p t e m b e r 15-ig a n n y i r a kedvező volt, hogy a törzsek a méz bőséges gyűjtésével k á r p ó t o l t á k a rajzás e l m u l a s z t á s a m i a t t t á m a d t veszteséget. Á m d e mégis a g g o d a l o m fogott el, m e r t jól sej t e t t e m , hogy a z a n y á k felujitása h i á n y á b a n a jövő évi csa l á d á l l o m á n y erősen el fog fogyni, ü g y is t ö r t é n t . 1909. óv június 1 én a c s a l á d o k s z á m a 32 d a r a b r a a p a d t el. Aggoda lom fogott t e h á t el, hogy még egy rosz év h a bekövetkezik, méhész t u d á s o m a t szegre a k a s z t h a t o m és a m é h e s ajtaját örökre b e z á r h a t o m . Azt mondja a példaszó, „hol l e g n a g y o b b a veszedelem, o t t jelentkezik az isteni segedelem" — és n á l a m is így t ö r t é n t , m e r t h a b á r a t a v a s z április k ö z e p é n nyilt meg, de a k k o r n y ú j t o t t július közepéig terjedő s z a k a d a t l a n jó méhlegelőt. m e l y e t a c s a l á d o k felhasználva, egytől-végig megrajoztak, t e h á t a törzsek m e g ú j h o d t a k s há romszoros á l l o m á n y r a felszaporodtak. A n y á r u t ó n a g y hőséggel k ö s z ö n t ö t t be és c s a p a d é k hijjával telt el, úgy, hogy a s z á r m a z o t t másodrajok a s z ü k s é g e s épitést és mézgyűjtést 1 0 — 1 4 n a p a l a t t nem b i r t á k kellőképen elvégezni s így a betelelésnél — n é h á n y kivételével — e g y e n k é n t 8 — 1 0 keret mézes lép h o z z á a d á s á r a s z o r u l t a k , mit a meg rajzolt c s a l á d o k méz és költésüréből s i k e r ü l t is pótolni. Ebből kifolyólag a felhasználható mézkészletem 150 klgm-ot t e t t ki c s a k . A méhlegelő m á r július közepén m e g s e m m i s ü l v é n , k o r á n és fokozottabb m é r t é k b e n k e z d e t t kisérteni a m é h é s z e t e k legnagyobb réme és sokszor v e s z e d e l m e : a r a b l á s . Az erősebb c s a l á d o k a g y e n g é b b e k r e törtek, s a z o k k a l élet-halálh a r c z o t k e z d t e k . E m i a t t a r ö p l y u k a k a t a n a g y hőség d a c z á r a is, teljesen el kellett szűkíteni. Ezen veszedelem még így is késő őszig kisértett itt-ott a m é h e s e n , lényeges bajt a z o n b a n n e m o k o z h a t o t t . M é h é s z k e d é s e m kezdő évében n é h á n y S o p h o r á t telepi-
— 98 — t e t t e m el a m é h e s közelében, melyek a z ó t a terjedelmes nagy f á k k á n ö v e k e d t e k . J ú l i u s vége felé kezd itt v i r u l n i a S o p h o r a . A k é t utóbbi s z á r a z évben a z o n b a n —- egy i á n a k kivételé vel, mely a vízlevezető u d v a r c s a t o r n a utja mellett v a n — a többi csak s z ó r v á n y o s , vagy semmi v i r á g z á s t nem m u t a tott, mit a s z á r a z évjáratok k ö v e t k e z m é n y é n e k kell tulajdo nítani. E m i i t e t t egy S o p h o r a 6 éves k o r a ó t a s z a k a d a t l a n u l m i n d e n évben d ú s a n virult azért, m e r t a z udvarból lefolyó viz g y a k r a n és a l a p o s a n m e g á z t a t t a talaját. A virágzó S o p h o r á k a t a m é h , poszmóh, dongók és a l ó d a r á z s is egyenlő s z o r g a l o m m a l látogatják és azck nectárából fényes l a k o m á t c s a p n a k , különösen a legutóbbi; ter m é s z e t e s e n olyképpen, hogy a mézgyüjtő m é h e k e t fogdossa el Miután ez évben is a n y á r küszöbén állunk már, hasz nos s z o l g á l a t o t vélek teljesíteni, h a ezen merész és legve szélyesebb r a b l ó r a m é h é s z t á r s a i m figyelmét ezennel felhí vom. Ezen veszedelmes méhellenségről igen kevés szó esik a m é h é s z e t i r o d a l m á b a n , pedig m e g é r d e m e l n é , hogy az ő életmódjával és m ű k ö d é s é v e l minden méhész még a kezdő is — a k e z d e t k e z d e t é n megismerkedjék és így erélye sen védekezzék is. A hol a l ó d a r á z s a méhészek t u d a t l a n volta, v a g y n e m b á n o m s á g a m i a t t fölösen elszaporodik, ott a m é h é s z k e d é s t — a m é h e k t ö m e g e s e l r a b l á s a által — jövedelmező voltától teljesen megfosztja, a ' c s a l á d o k állomá n y á t a n n y i r a m e g d é z s m á l v á n , hogy a népességet a fokozot t a b b mézgyüjtósre k é p t e l e n n é teszi. S z ü k s é g e s o k u l á s czéljából leirom t e h á t a n n a k élet m ó d j á t és a z ellene való s z ü k s é g e s v é d e k e z é s t : A lódarázs e r d ő n m e z ő n , m i n d e n ü t t , d e l e g i n k á b b a m é h e s közelében, o d v a s fák üregében t a n y á z i k . A m u l t évről v i s s z a m a r a d t a n y a — elevenen áttelelvén — m á j u s elején szokott jelent kezni s körülbelül 4 — 5 n a p i g virágról-virágra szállva, méz zel t á p l á l k o z i k . K ö n n y e n felismerhető a z a n y a d a r á z s erősebb ós h o s s z a b b t e r m e t e folytán N é h á n y n a p u t á n , t e h á t körül belül m á j u s 5 — 1 0 - ó n , m i u t á n t á p l á l é k k a l a s z a b a d b a n jól felszívta m a g á t , m u l t évi fészkébe visszahúzódik ós ott elkezd petézni, s ezen petékből s z á r m a z ó első i v a d é k a i m á r
— 99
-
május vége felé kezdenek jelentkezni. A l ó d a r á z s a n y a — mihelyt i v a d é k a i r ö p k é p e s e k lesznek — fészkéből n y á r o n á t t ö b b é nem búvik elő, m e r t a kijáró i v a d é k a i ettől k e z d v e behordják s z á m á r a a s z ü k s é g e s élelmet, s azzal — m i n t a méhek királynőjüket ők is etetik a n y j u k a t . A c s a l á d első ivadékai május —júniusban m e g s z a p o r o d v á n , növényi rostokból 5 — 1 0 ig terjedő s e g y e n k é n t 5 0 — 70 sejtet s z á m láló k ö r a l a k u . féloldalu sejt és lépteiepeket épitenek, melye ket a d a r á z s a n y a fokozatosan bepetéz, úgy, hogy a u g u s z t u s 1, vagy 15-re kelve, egy ilyen l ó d a r á z s c s a l á d 3 0 0 — 5 0 0 rabló-egyeddel rendelkezik m á r . Mint minden darázsfajnak, t e r m é s z e t szerint, e n n e k is t á p l á l é k á t m é z t a r t a l m u érett g y ü m ö l c s ö k , így főleg a körte, szilva és b a r a c z k képezné t e r m é s z e t s z e r ű l e g ; de m e r t ilyet nem m i n d e n ü t t s nem is mindig, vagy kellő m e n n y i s é g b e n nem talál, testi erejére és k i t ű n ő rágószerveire t á m a s z k o d v a á l t a l á b a n és az óv legtöbb részében a m é h r a b l á s s a l foglal kozik. A m é h e t mézszedós, v i z h o r d á s közben, de igen sok esetben a röplyuk szájánál s z o k t a elfogni, h a e l c s i p t e , k i s e b b t á v o l s á g r a faágra, levélre, v a g y földre száll vele, p i l l a n a t a l a t t á t h a r a p j a s rnézhólyagjából a m é z e t megeszi. Hogy egyszer jóllakjék, 1 5 — 2 0 percnyi idő a l a t t p e r c z e n k é n t 1 m é h e t képes elpusztítani, főleg teszik ezt azon p é l d á n y o k , melyek a m é h e s előtt g a r á z d á l k o d n a k . A faoduban jól m e g g y a r a p o d o t t d a r á z s t e l e p július vége felé, de leginkább a u g u s z t u s b a n rajt ereszt. A kiszállott raj vagy ismét valamely még meg nem szállott f a o d u b a n tele pedik meg, igen sokszor a z o n b a n , k i v á l t g y ü m ö l c s ö s k e r tekben, á f á k ágai közt 1 0 — 1 5 liter ű r t a r t a l o m n a k meg felelő s léggömb a l a k ú , 6 - 8 sejttelepet m a g á b a foglaló, 5 — 7 0 0 sejtnyilásu fészket épit a s z a b a d b a n U g y a n c s a k {eltalálható ilyen telepük épületek p a d l á s t e t ő i a l a t t is. Az így uj c s a l á d a l a p í t á s r a elvonuló d a r á z s r a j 1 a n y á t és 1 5 0 — 2 0 0 dolgozó, illetőleg r a b l ó d a r á z s t s z á m l á l . F e n t i e k b e n vázolt életmódja s elég bő s z a p o r a s á g a m i a t t világosan l á t h a t j u k , hogy ezen darázsfaj mily n a g y fokban veszedelmes a méhesekre. Ezért a z t m i n d e n méhész-
— 100 — n e k p u s z t í t a n i kell, m é g pedig ú g y , hogy azok telepeit és fészkeit n y á r o n á t fel kell fedeztetni s a z így feltalált fész k e k e t f a o d u k b a n 1 r u d kénszelettel a z t m e g g y ú j t v á n ós a n y i l a s t , v a g y n y i l á s o k o t b e t ö m v é n , m e g kell fojtani. A s z a b a d b a n fákon, p a d l á s o n , v a g y s ö v é n y k e r i t é s e k közé épitett fészkeket pedig, azok n y i l a s á t eltömvén, szintén el kell szedni és t ű z b e n v a g y v i z a l á m á r t á s s a l m e g kell semmisíteni. A fészkek f e l t a l á l á s á t j u t a l m a z á s s a l igen elő lehet segíteni. A j t a y Gecse Bálint.
Méhészeti nagygyűlés. U d v a r h e l y v á r m e g y e E t é d nevü színmagyar, virágzó köz s é g é b e n május hó 26-án, Űrnapján a község s jelenlévőkre mindig emlékezetes méhészeti nagygyűlés t a r t a t o t t . A mult évben m e g a l a k u l t Udvarhely vármegyei MéhészEgyesület fáradságot nem ismerő tevékenységgel s nagy lelkesedéssel viszi előre Udvarhelyvármegye minden községé ben a méhészet zászlaját, a székelyföldi kirendeltség anyagi és erkölcsi t á m o g a t á s a mellett. A nagygyűlésre úgy az Erdélyrészi Méhész-Egyesületet, mint az Országos Méhész E g y e s ü l e t e t meghívta az ünnepélyfényének emelése s a méhészet iránti érdeklődés nagyobbfoku felkeltése czéljából. A nagygyűlésre m á r május 25-én többen m e g é r k e z t e k a szélrózsa minden irányából, de a zöme május 26-án dél előtt érkezett. Az Erdélyrészi Méhész-Egyesület képviseleté ben dr. Balázs Ferencz egyesületi főtitkár, az Országos Mé hész-Egyesület képviseletében pedig Borszéky S o m a nyug. min. osztálytanácsos vett részt a nagygyűlésen, kik 26-án reg gel 6 ó r a k o r érkeztek m e g Székelykereszturra. hol az Udvar helyvármegyei Méhész-Egyesület lelkes titkára, jegyzője s számos, a vidékről összesereglett, gyűlésre készülő buzgó méhész várta A 1 0 — 1 2 kocsira felülő méhészek fél 10 órakor érkez t e k m e g E t é d községe h a t á r á r a , hol virágokkal s zöldággal feldíszített, 2 5 — 3 0 főre m e n ő lovasbandérium várta az
-
101
-
érkező vendégeket. A község végén hatalmas > Isten hozott < feliratú diadalkapuhoz érve, Lőrincz A n d r á s etédi állami tanító lelkes beszéddel fogadta, üdvözölte az illusztris vendé geket, mely üdvözlésre Borszéky Soma, dr. Balázs F e r e n c z és Lányi Imre, az Udvarhelyvármegyei Méhész-Egyesület elnöke válaszolt, megköszönve a szives fogadtatást. A 600 • 800 főre szaporodott s sorfalat képező közönség között az etédi tűzoltózenekar mellett vonultak be a v e n d é g e k a k ö z s é g b e . A gyűlés istenitisztelettel kezdődött. A református t e m p l o m a híveket m á r nem is t u d t a mind befogadni, t e m p l o m o z á s után az egész t á r s a s á g Szabó M á r t o n m é h l e l e p é r e vonult, hol a mintaszerűen b e r e n d e z e t t pavillon m e g t e k i n t é s e után elnök a gyűlést lelkes szavakkal megnyitva, Szabó M á r t o n t a r t o t t a m e g előadását a méhészet legfontosabb gyakorlati tudnivalóiról s k ö v e t e t t elveiről. F a z a k a s Pál b e m u t a t t a a mürajkészitést, D e m e t e r Miklós a vármegyei méhészet érde kében t e e n d ő intézkedésekről beszélt s 1 9 p o n t b a n határo zati javaslatot terjesztett elő. E pontnál dr. Balázs Ferencz, az Erdélyrészi Méhész-Egylet főtitkára, m e l e g h a n g ú szavak ban üdvözölte a 30 év óta fennálló anyaegyesület nevében a jelenlévőket, megemlítve azt, hogy a mult évben m e g a l a kult Udvarhelyvármegyei Méhész-Egyesületnek is ugyanaz a czélja, mint az anyaegyesületnek az erdélyi részekben. Közös, e g y e t é r t ő m u n k á l k o d á s r a hivta fel a figyelmét az egyesület nek, valamint a jelenlevőknek, fejtegetve a méhészet fontos ságát úgy köz-, mint m a g á n g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l . Az ok szerű méhészet megkönnyítése c z é l á b ó l felhívta a méhészek figyelmét a kolozsvári villamerőre b e r e n d e z e t t egyedüli mülépg y á r b a n készült s készítendő mülép j ó s á g á r a , a sonkolyosok garázdálkodására s ennek m e g g á t l á s á r a . A nagygyűlés t o v á b b á kimondotta, hogy részt vesz a n é m e t — osztrák és m a g y a r méhészek 55-ik vándorgyűlésén s annak kiállításán az Erdélyrészi Méhész-Egyesület csoportos kiállításán, melyre Borszéky Soma, valamint dr. Balázs F e r e n c z is az Udvarhely vármegyéi Méhész-Egyesület figyelmét felhívta s buzdította a tagokat. A titkár és pénztárnok jelentéseinek tudomásulvétele után a gyűlés v é g e t ért.
-
102 -
Gyűlés után 90 — 95 terítékű közebéd volt, melyen részt vett Ugrón Zoltán kévviselőjelölt is. Pohát köszöntőket mon d o t t a k : Lányi Imre a m a g y a r nemzetre, Ugrón Zoltán Borszéky Somára, dr. Balázs Ferencz az Udvarhelyvármegyei Méhész-Egyesület tisztikarára, G á l Imre d r . Balázs F e r e n c z r e stb. A közebéd befejezése után a t á r s a s á g a legjobb hangu latban oszlott szét. A sikerült nagygyűlés rendezéséért a főérd e m Csia K á l m á n helybeli ref. lelkészt és Lőrincz A n d r á s áll. tanítót illeti, kik fáradhatatlan tevükenységgel igyekeztek a gyűlés sikerét biztosítani s e b b e n nem is csalatkoztak.
Német—osztrák é s magyar méhészek vándor gyűlése é s kiállítása Budapesten. A vándorgyűlés és kiállítás iránt egész országban igen nagy az érdeklődés Az előkészületek n a g y b a n folynak. Mint értesülünk, a vándor gyűlésen és kiállításon az olaszok és francziák is részt vesz nek. Most lesz csak igazán nekünk, m a g y a r méhészeknek alkalmunk b e m u t a t n i méhészetünk fejlődését, haladását. A kiállításra jelentkezni óhajtókat kérjük, szíveskedjenek a bejelentő-lapokat mielőbb az egyesületi főtitkárhoz juttatni, hogy egyesületünk a szükséges intézkedést megtehesse. A kiállítási bizottság. Tartalom : Napirend a méhészek 55. vándorgyűlésén. — Milyen mii lépet adjunk a rajoknak? V. — Június a méhesben. — Kitűnő mézelő növények. — Hova helyezzük a rajokat? Pálffy. — Visszapillantás okszerű méhészkedésem utóbbi 10 esztendejére. Ajtay Gecse Bálint. — Méhészeti nagygyűlés. — Felhívás a kiállításra. - Hirdetések.
Június
é s július
hónapban
természetes rajok kaphatók nagyságszeriiiti mérsékelt árban
Balázs Péternél =
S z a m o s f a l v á n , u. p . Kolozsvár. = ^ =
— 103 —
j.%
„ „„:.. ^ a k á c s Ferencz
Raj termékeny anyával és útravaló elejémmel ellátva, anyanevelőnek vagy átmeneti kaptárral használható., 7 kerettel felszerelt ládikában száLJitva, május 15-tó'I június 15-ig . 9— kor. Június 15 tói július 15-ig bérmentve «.— „ Országos egyesületi méretű egyea kaptár duplafallal és teljesen felszerelve, elsőrendű anyag éa munka 8.— „ Ugyanaz 2 család számára 15.— „ » 3 „ „ 12 — „ Tóth-féle egyes kaptár 15.— „ „ kettős „ 25.— „ Keretlécek bármely rendszerű kerethusszuságbau és vastagság ban postacsomagonkint bérmentve . . . . . . . . 3.60 „ Feldarabolva, az ár 10° „-kai magasabb. Ezekenkivül megrendelésre készítek bármely méretű kaptárakat, anyaneveló'ket, keretszögezü és távaaögméró'ket, keretbakkot, sörpőgaratot, műlépragasztódeszkát, valamint raktáron tartok minden a gyakorlati méhészethez szükséges segédeszközöket. A kaptárak árai vasútra szállítva értendők. Szállítási határidő május hó 1-től kezdödőleg.
Pályázati hirdetmény méhészeti tanfolyamokra. Az „Erdélyrészi Méhészegyesület'' Kolozsvárt, házsongárdi méhtelepén az 1910 év folyamán három méhészeti tanfolyamot tart és pedig július 5—22-ig és augusztus 2-tól 19-ig a néptaní tók részére. Céljuk ezen tanfolyamoknak, hogy az azokon résztvevők a méhtenyésztés elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátítsák, vala mint hogy a méhkaptáraknak és a méhészeti segédeszközöknek házilag való elkészítését is megtanulják. Minden egyes vidéki tanfolyam hallgató annak tartama alatt és pedig a földmives kisgazdák napi 2 korona, a néptanítók napi 3 korona segélye zésben részesülnek. A pályázni szándékozók felbivatnak, hogy folyamodványu kat, melyben foglalkozásuknak megfelelő tanfolyamra való fejvételüket kérik — a községi elöljáróság utján, illetve elöljáró hatóságaik utján az Erdélyrészi-Méhészegyesület elnökségéhez Kolozsvárra mielőbb nyújtsák he. Kolozsvár, 1910 március 31. Az Brdélyxé«5i M^tbéSjzegyeaüIet elnöksége.
I
CD
Árjegyzék
e asztalos és kaptárkészitő műhelyéből,
Győrött, Tavasz-utca 1. szám.
Az alábbi árakat kizárólag'a'MéhéSzetl Közlöny előfizetői Nem előfizetők"magasabb árakat fizetnek. — Országos méretű álló-kaptár 3 osztálylyal, 25 mrr>. vastag fából. 30 félkerettel üvegezve és olajfestékkel kétszer tetszés szerinti színre befestve Ugyanaz egyszer festve, üvegezés nélkül Mint a fenti kaptár, teljesen (elszerelve, de kibélelt kettősfallal . és zsaluzva Ugyanaz egyszer festve, üvegezés nélkül . . . , Országos méretű álló-kaptár, 4 osztálylyal, kibélelt kettős fallal zsaluzva, teljesen felszerelve, kétszer festve és üvegezve . . Ugyanaz egyszer festve, üvegezés nélkül . Országos méretű kettős-kaptár, két család számára, kibélelt kettős fallal zsaluzva, 60 drb. félkerettel, kétszer fe:tve, üvegezve . Ugyanaz egyszer festve, üvegezés nélkül Országos méretű hármas-kaptár, három méhcsalád számára, kibé lelt kettős fallal, zsaluzva, 90 drb. félkerettel, teljesen felszerelve, kétszer festve, üvegezve * . . .
fizetik. — —
Hatos anyanevelő, hat anyára, 30 drb. félkerettet, díszes tetővel,
7 K — fiit. 6 n 50 8
»
50
»
— 50
n
n
8 10 9 14 13
n
n
—
n
*>
20
n
19 » 20 18 n —
T) n
13 n — » Továbbá készülnek : Neiszer-, Liebner-, Majer-, lapozó stb.-féle kaptár&k, úgy szintén anyanevelők, rajszállító ladikák, mülepragasztó-készülékek, deszkák, méh beseperő-garatok, telelő vánkosok, stb. lehető legolcsóbb árak mellett, tartós és szép kivitelben, száraz anyagból. A csomagolást önköltségi árban számítom, az árak pedig a győri vasút vagy hajóállomásra való szállítással értendők. Egész méhes berendezésnél külön árajánlat. Levélbeni felvilágosítással készséggel szolgálok. Kívánatra ingyen és bérmentve küldi meg legújabb árjegyzékét
,
•
«» n t C A h í í t O T w
"
8
* *
•» »
k e r e s k e d e l m i m é h t e l e p e T7"ei3sel"biJLrg' (Krajna). M o z g ó és rögzített m é h l a k á s o k , m ű l é p és m é h é s z e t h e z s z ü k s é g e s ö s s z e s kellékek a legolcsóbb árban. i_e
H 0
tí 0 H 0
M
EiuiuuuaoiliuiiuuiuuiniDuinuuii
Nyomatott Gámán J. örökösénél Kolozsvárt, Kossuth Lajos-utcza 10
