XIV. évfolyam.
1S9Ö. Október 1.
10. szám.
Méhészeti Közlöny AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET SZAKKÖZLÖNYE. M E G J E L E N I K M I N D E N HÓ 1-ÉN. Az erdélyrészi méhész egyesület tagjai tagsági díjuk fejében kapják. Tagsági díj: köri tagsági díj egy évre 1 frt; rendes tagsági díj egy évre 2 frt. Mindennemű pénz küldemény Biró Gyula tanár egyl. pénztáros úrnak küldendő: Kolozsvár, Puszta-utcza 4. sz.
A lap szellemi részét érdeklő közlemények és reclamatiok a „Méhészeti Közlöny" szerkesztőségéhez czimzendők :
Közleményeink utánnyomása a forrás teljes és pontos megnevezése nélkül tilos.
j.
Kolozsvár, VI k e r . F ő - u t e z a 29. sz.
A k é z i r a t o k a t nem adjuk vissza.
Tisztelt Méhész Társak I A
magyar
méhészeknek
ez
idén Szegeden
tartott
II. orsz.
kongresszusán báró A m b r ó z y Béla országos méhészeti szaktanács adó úr fölvetette azt az eszmét, h o g y az Erdélyrészi M é h é s z -E g y let egyesüljön a M a g y a r Országos Méhész-Egylettel. E n n e k az e g y e sülésnek legfőbb
inditó
oka
volna,
hogy
központ létessitessék, különösen pedig az,
Budapesten hogy
egy
az állam
erős
anyagi
ereje nem engedi meg, h o g y j ö v ő r e az Erdélyrészi Méhész-Egylet is állami t á m o g a t á s b a n részesüljön. Miután, mint indítványt az
országos
kongresszus
tudomásul
vette és választ kért az Erdélyrészi Méhész-Egylettől, mi
köteles
ségünknek tartjuk, mielőtt ez ügyben a közgyűlésen határozhatnánk minden tagunknak, kik a közgyűlésen nem jelenhetnek
meg
ezen
fontos és az Erdélyrészi Méhész-Egylet jövőjét érdeklő kérdésről, a véleményét kikérni. E z é r t abban állapodott meg választmányunk, hogy kérdő iveket küld
szét E g y l e t ü n k
minden
azzal a felkéréssel, h o g y férfias őszinteséggel
tisztelt tagjához
válaszoljanak az
ide
mellékelt kérdő iven, h o g y akarják-e, h o g y az Erdályrészi MéhészE g y l e t , mely 20 év ó t a áll fönn, t o v á b b r a is, mint önálló
Egylet
legyen az eszmének szószólója v a g y pedig olvadjon be
Orszá
az
gos E g y l e t b e ? Abban az esetben, h a a Tisztelt Méhész
Társak Egyletünk18
nek további önálló fennmaradását óhajtják, a mi séges, ha a
Tisztelt
Méhész
Társak
részéről
csak ugy lehet Egyletünk
olyan
erkölcsi és anyagi t á m o g a t á s b a n részesül, h o g y szükséges kiadásai különösen pedig a Méhészeti
Közlöny
kiadási költségei
gyenek. E n n e k azonban első feltétele az, h o g y közgyűlésnek,
fogjuk
a
h o g y j ö v ő r e az e g y forintos köri tagsági dijak meg
szüntetésével minden taggal fizetésének
fedezve le
ajánlani
szemben
a
két
forintos tagsági dij
kötelezettsége mondassék ki.
H a a Tisztelt
Méhész
Társak
akár
Egyletünknek
fennállását, akár az Országos E g y l e t b e való tisztelettel kérjük az ide mellékelt
kérdő
ivet
kitöltve,
aláírással ellátva Egyletünk főtitkárához legkésőbb hó 25-ig beküldeni
toAábbi
beolvadását óhajtják sajátkezű
folyó
október
szíveskedjenek.*)
Teendők a méhesben november E vannak
hóban.
hóban némely helyen és némelykor még verőfényes napok s igen
legalább
kívánatos a méhek
kiröpülése,
mert e g y
részök
megtisztul s biztosabban megéri a tavaszt.
A k a p t á r üres részei most m á r múlhatatlan kitömendők s a röpnyilás
megszükitendő,
etetni
pedig
most
már határozottan
káros. A z összes teendője
tehát a méhésznek,
és z a v a r á s ellen a lehetőségig Különösen
az
egerek és
h o g y törzseit hideg
megvédje. harkályok
okozzák
a legnagyobb
zavart. Előbbieket g y a k o r t a tisztított s különösen sült szalonnával ellátott csapdákkal lehet kifogdosni, lógó
szines
rongy- vagy
utóbbiakat pedig
papírdarabokkal,
melyeket
zsinegeken a méhesre
akasztunk, lehet távol tartani. A
méhek
pihennek,
melyet a tavasz hoz meg.
keveset
esznek s várják az uj munkát,
A méhész azonban ez időt elméleti
g y a k o r l a t i tudásának kibővítésére
használja fel,
hasznos
és
könyvek
és lapok olvasásával. Méhésztársait felkeresi s okul tapasztalatain. Wieder József. *) Ha valaki a Tisztelt Méhész Társak közül nem kapná meg a kérdő ivet szíveskedjék
azt lapunk szerkesztőjénél
reklamálni.
— ág; —
A méhcsalád elsatnyulása. Gyakori eset, méze-népe csak annak, hogy a
h o g y egyik-másik méhcsalád csak
annyi van, h o g y
úgy a h o g y
szükséges életfeltételei
tengődik;
eléldegél,
megvannak;
a
daczára
legelő j ó ,
annyira, hogy más méhcsalád fölösleget is ad ; a méhcsaládot fentartója a n y a is megvan, szaporít is, életkorának j a v a idejében van, népesnek még sem ismeretes arra, jellcgző
népes. E z e n jelenség a méhészek előtt
h o g y azon tételt bátran
jó tulajdonsággal
nem
miden
felállíthassuk:
méhcsalád
a
eléggé méheket
bir egyenlő
arány
ban. Némely méhcsalád, hasonló körülmények között, jobban g y a rapodik, többet gyűjt mint más A létért való
nehéz küzdelmében az olyan méhcsalád,
sem olyan szorgalmat nem
íejt ki,
hogy
bővebb
mely
mézkészleteket
gyűjthessen, sem olyan népessé nem válik, h o g y a káros hatások nak sikeresen
ellentállhasson, csakhamar tönkre megy, h a csak az
ember a természet
ezen bölcs rendjébe
nem avatkozik,
és
mint
álgondos méhész az ily családot mesterfogásaival fenn nem tartja. A természet rendje kedvez a legszorgalmasabb a legnépesebb méhcsaládoknak,
ezek- szaporodását előmozdítja;
nemesbiti a méheket v a g y legalább az állandóvá
ekként vált,
mintegy
megállapo
dott gyűjtő igyekezetet, a szorgalmat és a népesedésre
való haj
landóságát kisebb fokra leszállani nem engedi. A természet rendje szerint az a méhescsalád,
mely j ó
tulajdonságaiból
vészit,
azaz
elsatnyul alig, v a g y nem is rajzik s igy utódok nélkül pusztul többnyire
el;
nyom nélkül vész el.
N a g y veszedelmet rejt magában a jó tulajdonságában hanyatló méhcsalád
az oly
méhészetben, hol
sok család van kezelésben s a életben
való
tulajdonságaira
fentartására figyelemmel
a szokásos
méhész
igyekszik,
de
üzemmód szerint
minden e g y e s méhcsalád az
e g y e s méhcsaládok
nincsen. Mentől nagyobb
annál nagyobb a származható kár, ha kellő
a méhészet,
figyelemmel
nem v a
gyunk a jelzett körülményre. Igen könnyen megesik, h o g y pl. 20 méhcsalád között éppen egynél
mutatkoznak az elsatnyulás jelei, a méhész a nyenge népii
családot tavaszszal ilyen-amolyan szakkönyvekben
is
előadott mó
don felerősiti, h o g y a legerősebb családdal is vetekedik, heréket derüre-borura; megeshetik, h o g y
nevel az
a rajzáskor 40 terméke17*
nyíilő közül 10 a n y a a
leghitványabb
tulajdonsággal biró
család
ból származó herékkel párosodik. Nem-e vetjük meg egyetlen fogással család
egész
méhesünk
állományának
máskülönben gyámkodásunk
elveszet volna,
elsatnyulását ?
nélkül
minden
A
nyom
fajfentartóvá válik s az első esztendőben
családnál, évek multán az egész
bal mely nélkül
10 méh
méhesen s mindinkább
fokozódó
mértékben fejti ki degeneráló hatásátA
méhésznek nincsen ú g y
anyaállatot
kiválogatni, a
módjában minden
tenyészanyagnak
egyes apa
szokott módon
és
való
kiválasztása által a neki tetsző és j ó tulajdonságokat
állandósítani
mint pl. a lótenyésztőnek,
de azért hatalmában van a
méhcsaládja
s különböző módon, m á s
úton, ugyanazon
czélt érheti
el;
a
te
nyésztésre kiválogatja a méhcsaládok legjavát. Nem hiszem, h o g y nem volna minden méhészben a jóakarat, méheinek j ó tulajdonságait fokozni
vagy
legalább a kívánatos fo
kon fentartani. De mi módon ? H o g y a méhscalád j ó tulajdonságaiból mitsem veszítsen
első
sorban is óvakodjék a méhész az oly gyakorlati fogásoktól, melyek a méhcsalád természetszerű fejlődésével ellenkeznek
és tapasztalat
szerint is a tenyészanyag minőségére k á r o s hatásúak. H a nemcsak
fentartani,
de javítani
akarunk, az
első
valamit
feltétel,
hogy
életképteien
méh
magunk ne rontsunk rajta. Csak
látszólagos a
haszna, ha valamely
családot mesterségesen n a g y g y á , erőssé teszünk.
Mielőtt a méhész
az úgynevezett tavaszi kiegyenlítését a méhcsaládoknak viszi, tehát még terjessze ki vannak-e, t.
a tavaszi átvizsgálás
figyelmét, vájjon i. van-e
tulajdonítson
anyja,
a
méhcsaládnak
méze,
annak megítélésére
hanem
vájjon
keresztül
alkalmával nem csak
az
életfeltételei
szintoly anya
arra meg
fontosságot
nem-e
silány,
kimustrálandó, nem-e g y e n g é b b ezen méhcsalád a n a g y o b b
menyi-
ségü mézfogyasztás daczára, mindezen esetekben az ilyen méhcsa ládot gyámolitgatni felette
visszás, sőt
el kell távolítani, megölni
s a népét a kifogástalan
kal egyesítsük.
így a
rosszakat
éppen ellenkezőleg anyját
kiküszöböljük
és
méhcsaládok a
jókat
nem
gyengitjük, hanem jobbakká tesszük. A z helyes eljárás nem lehet, a midőn a legépebb, legerőteljesebb családot fejlődésében, szaporo-
— 289
—
dásában megakasztják csak azért, hogó á n y a v a l y á s o k a t , az erőtlen hitványokat életben tartsuk és Nincs
nagyobb
műrajnál. A
szaporitsuk.
romlása a méhek kiváló
technikai
és
mechanikamai
tulajdonságainak
nagyfokú
a
fejlődöttsége
daczára sem lesz hajlandó egyikünk sem ép lábat műlábért cserélni. Igen sok, leginkább
nagyobb
méhészetnél
murájukkal szaporítják; van olyan
a méheket
erőltetett üzem
abban culminál, h o g y a természetes
többnyire
már
rajzást minden
is,
mely
módon
meg
akasztva a méhek szaporítása csakis műrajok által történjék. Elismerem,
hogy
okszerű méhészkedésünkben
a műrajt sem
nélkülözhetjük; magam is ajánlom és tanítom készítését,
de csakis
a jogosultság
és azt is
határáig, a természetes
rajnak hiányában
oly módon, h o g y az a méhek későbbi ivadékaira ártalmas ne le gyen. M e r t az csak elég világos, h o g y a mesterségesen
elosztott
család egyik részében egyszerre hiányoznak a kijáró ö r e g e b b korú méhek, a másikban az otthon munkálkodó fiatalok. Oly erőszakos és hirtelen való megváltozása a természetes
rendnek csakis
káros
hatással lehet a fejlődő nemzedékre s az évről-évre ismétlődő káros hatás végre is minőségileg
abban
jelentkezik,
hogy
az
egész
méhállomány
romlik.
A méhcsaládok elsatnyulása leginkább akkor szembeöltő, a műrajok v a g y
akár anyancvelő
családoknak
műrajocskák az a n y á t saját magok a meglevő nevelik. Mindnyájan anyától
tudjuk, h o g y
származnak, az
mutatja; ha az hogy az egész
a méhcsalád
a n y a tulajdonságait
anya fejletlen, természetes méhcsalád,
sőt
nevezett munkás
az
parányi fiasitásból
ö s s z e s méhei egész
az
méhcsalád
következménye
rendszerint ivadéka
ha
még
ennek, nagyobb
mértékben a méhek kiváltságaiból vészit, satnyul. Már pedig az is köztudomású, h o g y a pótanyabölcsők a benne levő a n y á k sére nem olyan csők.
A z t is
alkalmasak,
nem
oly
tapasztalták a méhészek,
hogy a
hogy a
marad vissa
pótanyabölcsőben
több-kevesebb sohse
részesül
böl
pótanyabölcsők
egészen üresek az a n y a kibúvása után, holott a rajzó ben mindig
fejlődé
tágasak, mint a rajzó
tápanyag, a fejlődő
anyabölcső jeléül annak, anya
annyi
táplálékban és bő etetésben, mint a rajzó anyabölcsőkben. A z etetési időtartam is különböző, ben a nyüvecske kikelése
mig a rajzó anyabölcső
ó t a mindig a sajátságos, tápdúsabb éle-
— 290 lemben
részesül,
addig a
-
pótanyabölcsőben a leendő
időszakában akként etetik, bölcsőt pete fölé sohasem
mint a munkás méhet, építenek.
A különbség a pót- és rajzó anyabölcső ez n a g y o b b , az kisebb,
anyát első
mert pótanya
emebbe a nyüvecskét
között szembeötlő, hosszabb
ideig és
bővebben e t e t i k ; amabban rövidebb ideig és kevesebb táplálékkal ; a rajzó anyabölcsőket a tenyésztésre legalkalmasabb időben lik, a pótanyabölcsőt c s a k
neve
kényszerűségből.
A z a n y a nevelése a természet rendje szerint akkor áll be, a midőn a természet a legbujább legelőt nyújtja, a levegő hőfok2 a fiasitás
ápolására
legalkalmasabb, a méhcsalád
is
fejlődöttségének
legmagasabb fokán áll. Mint minden állatnak, növénynek meg van azon idő határozva, midőn a
faj fentartásáról gondoskodnia
kell
és a virág is akkor készíti elő a jövendő növény csiráit, a midőn a
növény
termeszlése
anyákról e g y
legélénkebb;
bizonyos
időszakban
a
méhcsalád
gondoskodik,
is a jövendő
bizonyára nem
ok nélkül. Mindezen körülményeket tekintetbe véve,
el kell ismernünk,
h o g y a természet rendjét ártalom nélkül nem zavarhatjuk. Igaz ugyan, h o g y a méhcsaládban előfordul az is, hogy anyja elveszvén,
szintén pótanyabölcsőből nevel anyát, de ezen anyacsere
a beköszöntő rajzással ismét ki van egyenlítve, ivadékon át csak néha
előforduló
ezen ritka és sok
eset csak kivétel s azt rendes
szabálylyá nem tehetjük. Több éveken nyulása
át murájukkal
szembetűnővé
válik.
szaporítom
Nemcsak
a méheket,
egyes
azok
elsat-
méhcsaládoknál és
nemcsak azon az e g y méhesen, hanem ugyanazon határban a mé hek rajzása mindinkább ritkább lesz, a méhek munkássága csökken; a méhlegelő
nem
mégis folyton
változott s az átlagos családonkénti mézhozam
kevesbedik, a méhcsalád
hasítását vizsgálva, észre
vehetjük, h o g y az is aránylagosan kevesbedik, lesz. H a olyan
vidékről
szaporodik a méh,
hozunk méheket,
az esetben
hiányos és hézagos
hol csakis rajzás utján
meggyőződhetünk a nagy különb
ségről szorgalom és szaporodás tekintetében, a mely az itthoni és behozott méhek között lesz. Még nagyobb is azon helytelen
kárral j á r a méhek
sok
méhésznek,
hogy
minemüségére a műrajnál minden anyátlanná vált
— 291
—
családot életben tartani törekszik.
L e g y e n az elárvult család akár
gyenge, akár e r ő s ; legyen akár tavasz,
akár ősz, az
anyátlannal
minden áron a n y á t neveltet, a helyett, h o g y azt más méhcsaládok felerősítésére használná. meglehet,
Alig él a maroknyi méh, legelőjük
h o g y ki sem járhatnak s a méhész
hogy azon nehéz munkát, végezzék,
azt
sincs,
kívánja tőlük,
melyre az életerőtől
duzzadó
méhcsalád is csak kiválóan kedvező körülmények
között
zik. H o g y az ilyen
eredménye
erőltetett
munkának nem jó
vállalko van,
azt a mindinkább hanyatló méhese mutatja. Mit ládjai
kerüljön,
mitől
el nc satnyuljanak
heréket
a
hanyatlásnak,
dokkal.
Ne
erőszakolja
midőn
rajozni
nem
gondozza
a méheket
raja
bőven,
csök
okkal-nióddal
óvakodjék
tehát
? Mindenekelőtt pusztulásnak a
méhek
hajlandók,
indult
hogy
vagy
szaporodását
hanem
akként,
sőt a rajzás
a méhész, ne neveltessen
hogy
rajozási feles
gyenge
óhajt,
a
az
kedvök
kerekedjék
számban
nevelt
és csalá
műrajócskákkal,
ha rajokat
alkalmával
méhcsa
anyákat
esetben s
lesz
anyaböl
felhasználhatók. Valló János.
A különböző méhköpük és kaptárak. (Tanulmány.)'
A szalmakas alakja (3o ábra typikus szalmakas) igen böző,
lehet az kup, henger, harang, félgömb
külön
stb. alakú, leginkább
a kupalak van elterjedve, hol szé lesebb alappal és nagyobb magas sággal, hol megforditva. A r á n y l a g kis a
területen
is
roppant
változatosság, így pl.
nagy
Nógrád-
vármegyétől kezdve lefelé az alak pjí hegyesebb
vagy
tompább
végű
', a Csallóközben már sokkal P M § f terjedtek, azaz szélesebb az alapja, íjfKJfhde |faj| *"* 30-ik ábra. Typikus
szalmakas,
alacsonyabb,
úgy, h o g y majd
félgömbbé válik. Nyitra, Pozsonyv á r m e g y e határszélén a hengeralaku dívik és többnyire
*) Lásd M. K. 1899. 9. szám 2 6 5 . lap.
több
részből
— szeállitva,
292 —
az úgynevezett karikából. A délvidéki és
erdélyi vesz-
szőből font (31. ábra ) méhkasok majdnem mind egyenes oldaluak, czukor süveghez hasonlóak, mert a vesszőfonásból adhat a fonó
ember a kasnak,
oly domborulatot nem
mint pl. ha szalmából kényből
vagy fon.
négyszögletesre szalmakasok hatók,
is
másutt
geralaku
gyélNéhol font talál
a hen-
kast
fekve
használják. (32.
ábra,)
A
délmagya?
országi
v a g y kuposkas 36—40 köbcent. Mig
űrtartalmú.
a szalmakasokat
nem
szokás
kívülről
betapasztani, amúgyis tartók,
elég a
mert meleg
vesszőkaso
kat be kell tapasztani, 31-ik ábra. gyenek. T a p a s z t á s r a hamuval keverve
vagy
h e g y használhatók le tiszta marhaganéjt, v a g y marhaganéjt
használnak.
készitnek nekik tetőt,
melyet
Szabadban felállítva a
kas
A mint az alakjukra, épúgy jedelmükre
nézve,
az
többnyire a
oldalához
szalmazsupból oda
szorítnak.
igen változók a méhkasok ter fonónak
tetszésétől
függvén,
egyenlő nem is lehet. E g y e s vidékek között igen nagy az eltérés.
— 293 — í g y Berlepsch
szerint
az odenwaldiak Németországban
báránybőrsüveg nagyságú kasokban méhészkcdnek.
valóságos
Nálunk a k a
sok belső világossága alul (alapjában) 25—50 cm. között
ingadozik,
a m a g a s s á g a pedig 3o—60 cm.-ig. A falazat v a s t a g s á g á t tekintve, nálunk a szalma és gyékény
i7 —2
kasokat
2
kas idő előtt,
cm. vastagra
a mely
kötik,
ezért
esetben a lépek a
rokkanik m e g számos padig
érnek,
alólok a
méhek a hulladékot jól ki nem takarithatják és a lépek is össze vissza
görbülnek.
Németországban
kevésbbé
sajnálják a szalmát,
mert o t t a hivatalos méhészek 5 cm.-ig terjedő vastagfalu s
készítenek.
A z ilyen méhkas
nemcsak
kasokat
h o g y apáról fiúra száll,
hanem a méhcsaládnak is jobb védelmet nyújt. Meg kell m é g említenem a kettős méhkasokat (sapkás kasok33.
vosgiai és
34.
normandiai
33-ik ábra
sapkáskas
34-ik ábra.
lebocsátott
Hn^^
sipkával
1 "'—"""iM 35-ik ábra.
melyeknél hető, nyi
ezen
a
kas
tetejébe
czélból
az
nagyságú
átjáó
vran
egy alsó
másik kas
kisebb
tetejében
hagyva,
melyre
n a g y o b b k a s te körül-belől tenyér
néha átjáró
rácsot
alkalmaznak. Ilyenek a 80 évek ó t a nálunk is használatos Göndöcsféle
kettős
gyékény-kasok,
(35.
ábra.)
a
milyenekhez
Franczia- és Németország némely részein régibb atban vannak.
időtől
hasonlók is. haszna-
-
294
A z egyes szalmakarikákból
összerakható
méhkas,
mint
tettem,
emii
hazánkban
Morva
mellékén
a
talál
ható, a külföldön azon ban buzgó terjesztőkre tálát.
így
Ném tor
szágkeleti
részén
Kanitz
(Heinrichsdorfi
tanító
Friedlandban)
terjesztette az vezett
úgyne
Kanitz-kasokat
(magazinstock).
(36.
ábra.) A
Kanitz-féle kasok
melyek
Németország
északi részén oly ked veltek,
több szalmafo-
natból 36-ik ábra. ből
állanak. 1
Egy-egy
gyürü
magassága
5
belülről Si ^ —34 cm. legfölebb. kívülről 2
még
egy fonatot
cm.-nyire kiálljon
(36.
fogantyú g y a n á n t a kas
A gyűrűk
kell varrni, ábra
felemelésekor
középpontjában
5 cm.
centim.,
és a
átmérője
felső (utolsó)
c—c). Ez
fonatára
a többi
a párkány fedelet,
mely
fölött szolgál szintén
alakú, ezen külső gyürü-
hez erősitik oda 4 faszöggel ( 3 6 . ábra a-a). A fedél
21
nyitott gyűrű
h o g y az
szalmafonatokból készült és kissé kúpos cm.
készült, felül
és alól
A fedél átmérője 47
átmérőjű
lyuk van
dugóval
ellátva. Minden gyürü alsó szélén e g y 8 cm. széles és 2 cm. m a g a s méhmenőke .van. E g y normálisan összeállított Kanitz-kas 2 gyűrűből áll.
A felsőben 5 darab. 2 — 3 cm.-nyi
czikát
egyenletesen
alól 1 cm.-nyire. haladnak.
A
széles, Y2
szétosztva
szúrunk be,
pálczák a
menőké
c
m
- vasmag pál-
a gyürü felső szélén
irányával
párhuzamosan
A z alsó gyűrűben 3 ilyen pálczikát leszünk be
hasonló
módon j á r v a el. Most a fedélre 1—2 cm. széles lépkezdést ragasz tunk 1—2 cm. távol
egymástól s úgy tesszük a
fedelet a kasra,
hogy a lépkezdések nőkére
derékszög
építménye
Jesz.
29S
—
a menőkétől hátrafelé haladjanak, azaz a me alatt
A
álljanak.
Kanitz-kas
Mézelésre dolgozásnál kis
Ily
módon a családnak
ezen
alakjában
rajzásra
hideg szolgál.
ládikát tesz, keretekkel a fedél helyére
a második gyűrűre. Fenéknek aljdeszka szolgál. pókkal v a g y faszögekkel
kötik
A gyűrűket
Oroszországban Kullanda (a intézet
és
mintaméhesének
egymással vaskam
össze. pensai
állami
méhészeti
igazgatója) hasonló
szak
szalmakas (37-ik
ábra) terjesztője. E z Kanitzétól abban külön bözik,
hogy
donképpen
alsó részé,
a méhcsalád
tulaj
való tanyája, észke czak egy ka
rikából, szalmafonásos hengerből áll, melynek magassága 3 6 cm., szélessége 27 cm. (belülről), valamint
rendesen
alkalmaz
egy-egy tartóléczet, úgy, léczénél felülről lépet a
kas
kihúzható,
oldaláról
minden
hogy a
ha előlegesen
felszabadítjuk,
elvágjuk. N e h o g y a léptartó léczek lejebb
szálljanak,
lépnek
lép tartó-
mindegyike a
a
késsel
kelletinél
két
végén
szeggel van megerősítve, a kas oldalába szúrva. A léptartó léczek közepén még is van e g y
léczecske,
épitik s a lép
függőlegesen
ezt a méhek a lépbe
crősebben
áll.
A
szükséghez
képest alája, de többnyire felibe kisebb kari37-ik ábra.
kát helyeznek a fent leirt kas derekának. Ezen
toldó karikák szintoly
szélesek,
de csak
i3 cm
m a g a s a k és lap
tartókkal ellátvák. E z e n kasnak is külön levehető fedője és aldeszkaja van.
Ezen úgynevezett
magazinkasok fedelének
közepén
du
góval elzárható nyilast hagynak. A méhkasok
kezelése általában véve kétféle, m á r a szerint,
vájjon e g y v a g y többrészből valók mint a kettes és magazinkasok. A bő- v a g y
keskeny;
v a g y vesszőből kákat) szúrnak.
font
magas- v a g y
alacsony;
kasokban több-kevesebb
Ezen keresztfáknak
szalma-gyékénből
keresztfákat (pálczi-
czélja, h o g y a
lépek
azokra
támaszkodva szilárdabb legyen, ezért az értelmes méhész a kereszt fákat nem szurkálja össze-vissza
a kasba, hanem csakis keresztben
— a lépek irányával, m é g
—
pedig a kas
v a g y 3 darabot e g y - e g y heti a méhész,
296
magasságához
képest
araszra e g y m á s felibe. E z t csak
ha tudja is mily
irányban fognak
a lének
épülni,
azért a raj befogása előtt, de a szalma kasnak a szokásos lánggal való
kipörkölése
1—2 ugy te szalma
után annak csúcsába e g y araszos lépda-
r a b o t ragaszt és evvel keresztbe szúrja be a fákat. A raj befogása utáu a szalma-kassal nem sokát törődik a méhészgazda, nagyneha toldalékot (gyámolt,
poczkot,
többnyire kezelés nélkül
tobzást,
m a r a d őszig,
rak a
kas alá,
a midőn az egyik
koszorút)
részéből
kénnel a méheket kiöli' mezőket elszedi; másik részét a
benépesí
tett kasoknak telelőkül hagyja. A közönséges méhkasokban való méhészkedést c s a k az eset ben vélem megfelelőnek, jait szaporítani
óhajtván
szaporitóknak
a
valónak, h a a méhész
kasokban
t a r t j a ; v a g y az
okszerűbben nem Az
helyen
élő
esetben is,
méhcsalád
méhcsaládokat ha a
méhész
csakis méheit
kezelheti.
összerakható v a g y
magazin-kasok
már azon
czélzattal
szerkesztvék ú g y mint fentebb leirva van, hogy a méhcsalád leölése nélkül is mézet szüretelni ből is
ritkán ölik
ki
lehessen. Igaz ugyan, hogy
a méhcsaládot
a
és ekként abból
faköpükis
barkácsolnak, hanem a mézeiszedés után a köpüben üres
mézet hézagok
támadnak, melyeknek néha káros hatásuk van a méhcsalád további életére. A
magazin-kasoknál jobb helyez
mézgyüjtés idején
méhész leveszi és
felibe
egy
megtöltése esetén
a fészek és a telt mézes
üresét, többnyire anyaelzáró ráesők A fészek alá
fedelet a ennek
rész közé ismét
egy
alkalmazásával a teszek
felé.
karikákat helyez a méhész
megtelt karikák legyenek
a
szalmakarikát,
csakis j ó őszi gyűjtések idején és ez
pekkel m á r kiépített A mézzel
üres
azok akár
esetben is lé-
toldás felül,
gyanánt. akár
alul,
toldásként használva mézszüret idején egyszerűen a fészekről illetve alóla kivehetők
s a méhek
holott a fészket
füsttel való kihajtása után
képező kasrész befedése után tovább
eltehetők, is a
méh
család lakásául szolgál, ha abban elegendő az élelem. A kettes
v a g y sapkás
kasokban a méhek
szintazonmód
a
szüretelendő mézet a kellő időben felrakott kis kasba, kúpba v a g y sapkába gyűjtik.
— 297 — Petrich
F e r e n c z méhészkedési
megemlítenem,
ki
oly
módját is
szalmakasokkal
csúcsában szintén átjáró
van h a g y v a
nyilas be van dugva. Rajzás
ezen
helyen
ménéázkedik, s
használata
kell
melyeknek idejéig
idején az első rajt befogván
ezen azt
a
rajzott (anya)-kas helyére állítja, ezt meg a rajjal benépesített
kas
felibe helyezi; e g y nap
kas
múlva az átjárót
menőkéjét elzárja. E k k é n t ősszel a felül
kinyitja és a felső
megakadályozza a
elhelyezett kast levévén s
a
további méheket
rajzást
és
kihajtván a
mézet belőle kiszüreteli s az alsó kas t o v á b b r a is életben
marad;
a méhek lefojtása és túlságos szaporodása el van kerülve.
Függelék. Itt még három szalmakas-alakot mutatunk be a szíves olva sónak.
A 38-ik áb-ián a
sokat
emlegetett
lüneburgi
»Stülper«-t
mutatjuk be br. A m b r ó z y Béla úrnak a
»Méh«
nyomán.
czimü 37
c m 2
klasszikus müve - v a s t a g szalma
fonadékból készül, melyet spanyol náddal varrnak össze.
Űrtartalma
28
3 o liter, melyet azonban alul
ról
hozzátoldott
koszorúkkal
a
szükséghez képest bővitni szoktak. A röpülőlyuk a kas kupolyájához közel van, a minek a lineburgiak azt a n a g y
fontosságot
tulajdo
nítják, h o g y náluk az 5—6
hóna
pig t a r t ó télen át méheik igen jól érzik magukat e kasban, mivel a 88-ik ábra.
benne képződő g ő z ö k és párák a
magasan alkalmazott repülő lyukon eltávolodhatnak, melyek ben a kas
falazatára v a g y a
lecsapódások a méhek
lépekre
ártalmára
ülepedve,
lennének.
mint
E g y másik
külön
fölösleges előnye a
kasnak — a lineburgiak szerint — h o g y a rajzást,
mely az ő mé
hészkedési
végTe alakjánál
rendszerük alapja, nagyban
elősegíti;
fogva a vándorlásra igen alkalmas.« (Br. A m b r ó z y . )
Igt — A 39-ik ábrán mu tatunk
egy
másik,
szalmából készül,
be
kasfor
mát. A csappal (aj-ellátott fedél
sodronyhorgokkal
van a kópühez lalva. tartó
léczet
4-et
benne (d). van
oda fog
Léptámaszt, Két
rajta
lép
látunk menőké
feltüntetve
a
különböző szokások illusz trálására.
Némelyek
ugyanis a magasan elhe lyezett
menőkét
tartják
czélravezetőbbnek. A me nőké
39-ik ábra
ez
esetben
külön
szálló deszkával van ellát va.,
»I.tgczélszerübb
néhány
éles
késsel
vágni ki a menőkét s az aljdeszkában (e) is e g y járatot (f)
vésni.
A 40-ik ábrán a Riem-íé\c
cm.-re a
köpü
aljától
boltíves kast mutatjuk be.
Több
boltíves részből van összetéve. Minden e g y e s rész 2 —3 szalmatekercs
Ȓj. r
40-ik ábra.
bői áll. Melső és hátsó végén levehető szalmaajtóval van bezárva. A menőké
az
első
ajtóban
van.
H a a falak a boltíves hajlásig
cm. magasak s ha igen sok toldórészszel nem meg, akkor középhelyet
foglal el az álló és
nyújtották
26
nagyon
fekvő kasok között.
Valamint a henger, ú g y a Riem bolives kassá is nem rajzó, hanem mézelő
kas. J ó l telelő kas. T ö b b részletből
szés szcri.it nagyitható v a g y kisebbíthető. van összerakva s tele
van mézzel,
lévén összerakva tet Csak ha sok darabból
könnyen
elgörbül.
Erősebbé
tehető, ha 45 liter köbtartalom eléréséig a toldalékrészeket sen összevarrják. Még erősebbé tehető,
fesze
h a az aljára szilárdul ké
szített deszka-rámát varrnak. — E z a kas a két v é g e felől s alulról is kezelhető, mint az úgynevezett boritó kasok. (Stülper.) 4. A Némely
deszkaköpü.
méhész oly köpüket
is
használ,
melyek
deszkából
összeállitvák, 4 darab deszka kisebb-nagyobb l á d á v á összeszegelve, és e g y 5-ik darab deszkával lefedve s megerősítve szintén a méhek kasául szolgál. A fedőt néha csak könnyebb módon Kezelése a szalma-kasokéval megegyezik,
erősitik m e g .
itt-ott fedőjét
lefeszítve,
a mézet felülről szüretelik a méhcsalád lefojtása nélkül. A
Christféle
magazin is
nagyobbrészt
deszkából
csakhogy nem e g y darabban, hanem minden köpü
készül,
több e g y m á s r a
rakható ládikából áll. Kezelése olyan mint a magazin-kasoké, t. i. a legfelső ládika, ha mézzel megtelt és felesleges a méhcsaládnak, levehető. A
deszkaköpük a szalmakasoknál kevesebbet
érnek, miután
ugyanis a kezelésök semmivel sem jobb v a g y könnyebb nosabb,
falazatuk azonban csupán
egyszerű
deszkából
és hasz készülvén
ez a köpü belsejének és a külső levegőnek hőségi és párateltségi különbözet hatásának ellenállani nem bir, összerepedezik, de más különben is a deszka jobb
hővezető
lévén
a
szalmafonásnál
a
méhcsaládok a deszkaköpükben rosszabbul telelnek és oly jól nem gyarapodnak mint a szalmakasokban. (Folytatása köv.)
Valló János.
A faj kiválasztás kérdése. (Befejező közi.)*
É s vájjon a heréknek nincsen semmi jelentőségük
az egész
tenyésztési kérdésben ? N a g y o n is v a n ! Hiszen a tények eltagadása volna azt állítani. Egyfelől az anyaméh bizonyos tulajdonságai a * M. K. 99. 9. sz 275. 1.
-
3oö —
herék által megerősbitést nyer, másfelől az állandó s teljes mér tékű vérfelfrisités fontos feladatának teljesítése jutót nekik osztály részül. Vérfelfrisités sokkal korábban létezett, semmint a krajnaiak és
olaszok
eszközölték
és pedig
megszökött
rajok
utján.
(De
lyeneket sok helyen nem is ismernek. 3g év leforgása alatt egyet sem észleltünk.
A szerkesztő.)
( E z t a német Svájczról mondja a
szerkesztő.
forditó megj.)
É s vájjon nem-e
A
üneburgi méhész mikor ősszel, től, ki messze
földről
hozta
teszi
ugyanezt a
hordás idején, szomszédjai oda
méheit,
egyiké
családot vészen
vagy
cserél. D e mily
úton volna lehetséges a fenti vezérelvek
szemelőtt
tartásával, fajnemesitéshez, fajtenyésztéshez jutni? E g y s z e r ű e n a lüneburgiak tartása és szaporítása által.
A
szaporításnak
t ö r t é n n i e ; mivel
kevésbbé
első sorban
jó
értékesek eredetű
azonban a j ó családok nem
mivel egyáltalán a rajzás jokat kell
eljárása szerint, a j ó a n y a g meg
által s a
nagyon
kipusztítása
rajok utján kell
nagyon jó
bizonytalan dolog,
rajzók s
tehát műra-
készíteni.
A z előadottakból
következik
azonban
az is,
hogy
mindkét
czélra csak ugyanazt a családot szabad felhasználni, h o g y az egyé niség a m a g a egészében megmaradjon. » T e h á t egyszerűen osztunk e g y fiasitást
családot
s az a n y á s
H a erősebben
akarunk szaporitni,
anyával s az a n y a
nevelését. L i k ő r az m é g két
kétfelé
több
érett
készíttetünk,
a
melyek
törzsek fejlődése
Ily módon
méhek
fiasitásuktól
természetesen
segíteni.
s két
vannak
Ily módon
kis
mürajat
az anyacsaládból
erős
gondos
családból 4-et ápolást
akkor érett
E g y s z e r r e azonban
igényel
megint
fiasitás
csak egy egyet,
s alkalmazkodása
megfosztott családok szintén
D e egyszerre
egy
termékenyítve s a tenyész-
h á r o m hét múlva
teljes áthasonulása
de gyengébb minőségű okokból.
egy
rendes mederben halad,
adásával lehet rajta szabad beadni
akkor
családra bízzuk uj. fiatal anyák
anyabölcsők érettek, akkor
műrajt csinálnnk.
nek. H a a fiatal anyák meg
A
aránylag
adunk «
készítünk az
idegen
felének
hogy
be lépet az
megtörténhessék.
kapnak érett
fiasitást
esaládoktól.
keveset és képesek
fokozatosan, a fennebb leszünk,
a
családok
elmondott
egyéniségének
— 3oi
—
folytonos őrzésével, a n y á r folyamán olyan törzseket nevelni, melyek a következő évben ép oly értékesek lesznek, mint az anyatörzsök. Mi történjék azonban a kevésbbé értékes törzsekkel ? Mivel
nemesitési kísérletek
eredménnyel járnának,
előreláthatólag
tehát inkább mondjunk
suk ki az ilyen törzseket.
De ne
a lüneburgiak teszik, hanem
nagyon
erről
kénezzük őket
kétséges
le
s pusztít
le, mint a h o g y
selejtezzük ki őket, Ezen
műveletnél
a fentebbi szempontok vezessenek s ne egyesítsünk csekély értékű népet egy más jó hanem az egyes
fajtájú,
de
fejlődésében
visszamaradt
mézekkel együtt
néppel,
osszuk szét
a többi
családok között, hogy ily módon az új családokban az ő
kevésbbé
jó tulajdonságai
lépeket a
elenyésszenek.
Ezek
a műveletek
csak tavaszszal, jó hordás idején ejthetők
természetesen
meg.
Mi jelentősége is van tehát ezek alapján a népnek lentősége van a heréknek
az öröklésben ? A
következő
s mi j e kísérletek
önként következnek az elmondottakból. a.) A nép
jelentősége.
1. E g y kiválóbb törzs 3—4 részre osztandó s úgy
kezelendő,
amint fentebb elmondottam v o l t 2. Ezzel egyidejűleg ugyanazon törzs a n y a g a királynő neve lésre is felhasználtatik s az anyabölcsők v a g y a fiatal megterméke nyített anyák, g y ö n g é b b minőségű törzsek nemesítésére fordíttatnak. h.) A herék jelentősége. a különbséggel
azonban,
A fentebbi h o g y a nyert
kísérlet
anyabölcsők
anyanevelőkben használtatnak fel s a fiatal anyák állomáson (párosító
ismétlése
állomás) termékenyittetnek
avval
Kramer-féle
olyan fajbiztositó meg, a hol
teljes
biztosítékunk van arra, h o g y idegen befolyás nem érvényesül. A z elmondottakkal kapcsolatosan még a fajbiztositó
állomások
kérdése is könnyen megoldható. A
»jó családiból
való
anyagból
nevelt
anyabölcsők
része az anyanevelőkben használtatik fel s a fajbiztositó küldetik el; a másik része a telepen nek teljesen
hasonló v a g y
marad.
Azonban
mindenik
lehetőleg hasonló viszonyok
közé kell
jutnia. Mindenek előtt a lépeknek és méheknek től kell származniuk. A
egy
állomásra
méhész
a saját
telepén
ugyanazon talán e g y
törzs évvel
előbb egy raj v a g y e g y egész törzs megvétele által (a mely kiváló minőségű volt) vérfelfrisitésről
gondoskodott.
A z ilyen
kétirányú 19
— kísérlet
302
—
eredményéből meglátható, h o g y van-e
szükség valóban a
fajbiztositó állomásokra. Természetesen lehet még sok más kísérleteket is tenni. Mi lesz az e r e d m é n y ? A z t a jövő fogja megmutatni. A mostani törekvések feltétle nül haladást hoznak létre.
Minél
inkább
érdeklődnek
a
iránt, minél szorgalmasabban, behatóbban s elfogultságtól tanulmányozzák annál
s vizsgálják, annál
gyorsabban fog érezhetővé
biztosabb válni
lesz a
az új
kérdés
mentesen tisztázás s
tényekre
alapított
rationalis méhészkedés jótékony hatása. H o g y ezt az új korszakot elérni segített,
h o g y azt a
méhészek
előtt,
mint elérendő
tűzte ki (akár helyes, akár nem az út, melyet kijelölt) a uRassenzuchti
ivójának
H.
Kramernek
elévülhetetlen
(H. Spúhler. Schweitzerische Bienenzeitung,
1899.
czélt
aa egyedül
No.
érdeme.
5.)
*
*
Szemle. * méhészeti
Anglia
méhészete
társaság*
az utóbbi 25
megalakulása ó t a
év
alatt, t. i az »angol
nagyon
sokat
a földmiveléssel foglalkozók között a méhészet nagyban vidéken nagyon sok
egyesület
alakult,
fiók-egyletei
utóbbi években annyian jelentkeztek méhészeti denben kezére j á r a
s
terjed. A
melyek a Londonban szé
kelő »British Bee-Keepers' Association«-nak vizsga feltételeit megkellett
fejlődött
lettek
szigorítani. A központi egyesület
vidéknek. A mező-
Az
oklevélért, hogy a min
és kertgazdasági kiállítá
sokkal kapcsolatosan rendeznek méhészeti kiállításokat is, és pedig évente többet az ország különböző szükség szerint még
részeiben. Ilyenkor a központ
versenybírákat is küld, h o g y a vidék teljesen
tisztába jöjjön azzal mit hogyan
és miért kell igy
tennie, ha mé
zét s méztermékeit j ó árban akarja értékesitni. Némelyek m e g akarták állapitni a minta
méz
tulajdonságait,
melyhez kellett volna aztán viszonyitni minden előadásra kerülő mé zet Belátták azonban, h o g y ez kivihetetlen, mert a méz a növények, a talaj és az időjárás szerint is változó nagyon hajlandó mézet hő igy kellemesebb
minőségű. A
alkalmazásával teszik
küldelemüvé.
(The Agricultural Gazette, 1899.
No.
1338).
czukrosodásra
folyékonynyá
és
-\-
A párizsi
3o3 —
világkiállítás
napjain nemzetközi
alkalmából.
méhészeti
kező kérdések megvitatása
1900-ban szept.
kongressus is lesz.
10—12
Eddig a követ
vétetett fel a p r o g r a m m b a . I.) Miféle
közös intézkedések teendők a fiasitás-rothadás leküzdésére, óvóintézke dések és g y ó g y í t ó eljárások ? 2., A kaptár és keret nemzetközi szem pontból. Mely
k a p t á r o k ajánlandóbbak a
meleg
vagy
a hideg
építményre berendezettek? 3., T a p a s z t a l a t o k a k a p t á r o k szellőzte tése körül telelésnél. (Leipziger Bienenzeit. 99. No. 9.) -)-
A méhészet Közép-Afrikában
(Aequatoria). A feketék lakta
vidékeken tulajdonképeni méhészetről nincs szó, mert ott a tenyész tés nem szükséges. A bennszülöttek csak arra szorítkoznak, h o g y üres kasokat
aggassanak egyenként
kasok a Makrakák és Dinkák gokban fakéregből készítik. fára. H a többet tesznek,
álló m a g a s
fák csúcsára.
A
országában fonott,
a délibb ország
Rendesen csak e g y e t
akasztanak e g y
akkor egymástól
távolabb helyezik el a
kasokat. A többi munkát elvégzik a méhek. Mikor a kas tele van, füsttel elűzik a méheket s a mézet
kiszüretelik.
dékekek méze nagyon különböző minőségű, káknál a méz barna,
csaknem
fekete,
A különböző vi
A Makrakák és Din
mert tűz
fölött
szűrik ki.
Legjobb a hegyvidékekről, a mely n a g y o n a r o m á s és kristálytisz tán átlátszó. A viaszot a legújabb időkig általában eldobták. N a g y ritkán használják fel gyertyakészitésre. A mézprodukálás rendkívül bő. A
viasztermelés szintén bő kell legyen,
nyában
Bienenzeit ©
99. No.
Mérges-e
gyűjtötték nem-mt\
de kereskedelem hiá
még eddig nem lehetett értékesitni. (Casérti után a Leipz.
a
9.) a méz?
méhek.
H a t. i.
V. Wüst
felel. A z ő méhészkedési
rán a Scharfe Hahnenfuss,
E g y népet
napig engedte őket gyűjteni.
növények
saját
virágjából
kísérletei
alapján
körében virágzik tavaszszal ko
melynek
hólyagot húz. J ó időben a méhek ezt a mézelő növényt
mérges
úr erre
nektárja az teljes
ember
mértékben
nyelvére
kihasználják
üres lépekre helyezett s több
A behordott mézet először kis ada
gokban vette be ő m a g a s adta be másoknak s lassanként növelte a megevett
mennyiséget,
meg, a nélkül, h o g y a
mignem
egy
legcsekélyebb
nap
1
/
2
kg.
mézet
evett
rossz hatást észlelte volna.
E z é r t arra int W ü s t úr is, a mire 2 év előtt az észak-amerikaiak, 19*
-
304 —
néhány felmerült állítólagos mézmérgezés tek, h o g y mindig e g y é b
dolgok
alkalmából
figyelmeztet
okozták a mérgezési
tüneteket.
(Bienenwirthsc. Centralbl. 99. No. 15.) ***
fiasitásrothadással
van. Tekintettel a
az olasz méhészeknek is sok bajok
baj veszedelmes
voltára és
ujabb terjedésére,
az A p i c o l t o r e szerkesztője A . de Rauschenfels e g y terjedelmes ér tekezésben számol be (99. No. 7.) a betegség
történetéről, a róla
való mostani ismereteinkről s végül ismerteti az eddig ellene aján lott szereket. (Sajnos, a hires
m a g y a r orvosságot,
az egri bika
vért, v a g y a szegzárdi piros b o r t nem sorolja fel, melyet S. Sz. úr ajánlott
nem rég, holott e
olasz bor behozatalát.
réven
legalább
revansirozhatnók az
H a mi megisszuk a rossz olasz bort, a mi
j ó vörös borunkat bátran megihatnák az olasz nem
kapnának
í K a t z e n j a m m e r U tőle.
Az
méhek. L e g a l á b b
hizonyos.
Alkalmilag
visszatérünk a nagyérdekü czikkre.
Vegyesek.
Kérjük hátralékos tagtársainkat, tagsági díjaikat mielőbb beküldeni. -\-
A képes
levelezőlap-gyűjtőket
az a körülmény, levelező-lapok« által, mely
hogy
szíveskedjenek
bizonyosan
érdekelni
magyarországi szaklapjuk,
a
fogja
»Látóképes
által óriási gyűjteményre tehetnek szert. Ezen lap
több
mint
5800 példányban
jelenik
meg — a
világ
minden részéről szerezhetnek maguknak összeköttetéseket és pedig a lap úgynevezett
c s e r e r o v a t a által. A csererovatban ugyanis fel
vannak sorolva az egész
világon
a cserére hajlandók, vagyis a lapokra
képes
levelező-lapon
élő
azon
hozzájuk válaszolnak.
gyűjtők czimei, a kik
intézett
képes
Ilykép olcsó pénzen a
legtávolabbi világrészekből érkezett levelező-lapokkal ják gyűjteményüket.
levelező
gyarapíthat
A lap ezenkívül jónevü Íróktól közöl ismer
tető, oktató, útbaigazító czikkeket a gyűjtésről, tárczákat, verseket stb., ismerteti az újdonságokat, vonatkozó aktuális
eseményekről
gazdag számol
hírrovatában a gyűjtésre be, csarnok rovatában
pedig t á g tere nyilik a humor és éleznek. Előfizetési ára az it'99. évre 75 kr. A névnek a csere rovatában való 15 kr., egész
évi közlésnél
egyszeri
felvétele
60 kr. Mutatványszám csakis 15 kr.
—
3o$
-
előleges beküldése ellenében lesz küldve. Újonnan belépő az eddig
megjelent
számokat a
műmellékletekkel
előfizetők
együtt
ingyen
kapják. Czim: A » L á t ó k é p e s Levelező-lapok« kiadóhivatala T a t a , (Komárommegye). |
Méhek
hausenből,
a tűzvészben.
hogyan
A r r ó l hoz hirt a Deutsche B . Schaf-
viselkednek
Általánosan azt hiszik,
a
méhek
nagy
h o g y a kijáró méhek,
vakon rohannak a tűzbe. Pedig ez
téves hit.
tűzvész
idején.
mint a galambok, Mert épen ellenke
zőleg a méhek a n a g y forróság elől ép u g y a lépek
közé mene
külnek, mint a n a g y hideg elől, mi által természetesen csak saját védelmöket növelik.
A lángokból
hosszabb ideig körülnyaldozott
családok'lépei csak a széleken voltak megolvadva, bennt a területén ném.
fiasitás
A méhek rendkívül indulatosak voltak, ugy, h o g y
»beoltott« méhész létökre a mentők hálót, keztyüt kellét használ janak a szúrások felfogása ellen Q szerint,
Nagyon ha
vékony
közfalakat
mézes yizzel
mártunk olvadt
lehet
készíteni
megnedvesített
viaszba s a
még
meleg
a Badische B .
üveglemezt
jó g y o r s a n
viaszlemezeket
gyorsan
kipréseljük.
Necrolog. — Lapunk zártakor Marinka
Kálmán
lelkes,
tagja,
Kálmánban
köztiszteletben álló egy
ama
megdöbbentő
m. áll. vasúti üzletvezetőségi
egyik legbuzgóbb hunyt. Marinka
vettük
szivszélhüdésben f.
ellenőr, hó
hogy
egyletünk
2-án délután el
nem c s a k egyletünk vesztette el egyik
és s z e r e t e t t tagját, de a m a g y a r
tevékeny
hirt,
munkását
látja
méhészet is
benne a sirba szállani.
—
Béke hamvaira.
Tartalom: Tisztelt Méhész Társak! — Teendők a méhesben novem" • bcr hóban. Wieder József — A méhcsalád elsatnyulása. Valló János. — A kü lönböző inéhköpük és kaptárak. Vall!) János. — A fajkiválasztás kérdése. — Szemle. — Vegyesek. — Hirdetések. Felelős s z e r k e s z t ő : Dr. Bálint Sándor.
—
3o6 —
A p r ó hirdetések. E rovatban az erdélyrészi méhészegylet tagjai 2 sorig inygen hirdethetnek; ezen felül minden télhasábos petit sor 4 kr. A kik nem tagjai a méhész egyletnek, soronként 8 krt űzetnek. VASÁRÓL.
Csurgatott és pergetett mézet L e r n e r V i l m o s , Gyöngyös. Minta küldendő. Keresek egy nős végzett vinczellért, ki a méhészet, szőlémivelés, gyümölcs fatenyésztés és konyhakertészetben jártas. Aajánlkozások Schilling Oltó kir. közjegyzőhöz Szamosujvártt, kül dendők.
ELAD. B a l o g h G e r g e l y Hódmező-Vásár helyen 8 0 keret telelésre való l^pes mézet. Kilója 6ü kr. bérmentetlenül.
30
Dzierzon-kaptárokat K ö d m ö n G á b o r , Karczagon. Ára darabonként 3 frt.
Méz-pergetőt, méztartó bá dog edényt jutányos árban Z e i l e r G é z a bádo gos, Kolozsvárt (Mátyás király-utcza 4.) Ugyanő elvállal mindennemű bádogos munkát. Javításokat jutányos áron, pontosan teljesít. — Árjegyzéket kívá natra küld bérmentve
Bodor-féle kaptárt á
1 frt 5 0 k r .
Biedermann
F e r e n c z,
R á k ó c z y - ú t 10. sz.
méhcsaládot
Bodor-féle kaptárban, á 7 frt, elad Á c s L a j o s Felvinczen
Pergetett mézet S z a b ó L á s z l ó Vésztőn, (Békésme gye) ára 4 5 kr. kilónként. 12 mm. pergetett mézet á 4 5 frt. Kí vánatra mintát küld F re n n e r I s t v á n Ó-B e c s é n.
Méhcsaládokat Bodor-féle kaptárban B a r a b á s Sánd o r, Brassó.
Pergetett mézet Nagy
J á n o s , Bonyha, kilója 5 0 kr.
100
méhcsaládot
P i n k e r t J ó z s e f , Béga-Szentgyörgyön és pergetett mézet kilomázsánkint 4 6 frt.
MÉHÉSZETBŐL küld: Joó István ker.
mébtelepóböl
KOMÁROM.
-
3o7 —
Nagy méhészet vezetésére önálló méhész kerestetik. Asztalos mester előnyben részesül. Czim a kiadóhivatalban.
A méz használata a háztartásban c z i m ü é r d e k e s és hasznos füzetkét s z á m o s r e c z i p é v e l , ( m é z e s s ü t e m é n y e k és m é z e s italok k é s z í t é s e ) Válaszos levelező lapon beküldött k é r é s r e i n g y e n és b é r m e n t küldi m e g a Praktischer Wegweiser k i a d ó h i v a t a l a "Wurzburgban (Bajorország). (7—8.)
AAAAAAAAAAAAAAA
Méhészeti eszközök és mőlép egyetlen raktára Kolozsvárt
10—12
SZEGEDI ZO vaskereskedésében, (Hid-utcza, p o s t a mellett.) T o v á b b á rúdvas, vasárú, épület- és butorvasalások, szerszámok, konyhaberendezési és háztartási czikkek, valamint gazdasági esz közök raktára. Jutányos árak !! Megrendeléseknél k é r j ü k a M é h é s z e t i K ö z l ö n y r e h i v a t k o z n i .
—
3o8
—
Giró-számla az o s z t r á k - m a g y a r banknál.
ASZFALT
és CEMENT-IPARVÁLLALAT
P O L L Á K SAMU
/
V 101
KOLOZSVÁRT,
i
Kó'falsori Szappan utcza 4. szám, saját ház Elvállal jótállás és legjutányosabb árak mellett: nedves lakások, pinczehelyiségek stb. gyökeres szárazzá tételét, uj építkezéseknél az alapfalaknak aszfaltréteggel bevonását Továbbá kapubejá ratok, folyosók, terasseok stb.-nek a legjobb minőségű termé szetes aszfalttal való burkolását. Állandóan készit: sima cement és mozaik-lapokat, cs. és kir. szab. hornyolt cement-fedél lapokat, különféle szin és nagyságban, továbbá legújabb dísze berakott mintájú sajtolt cementlapokat, melyeknek szín mintája 200,000 kilogr. nyomás alatt lesz a cementrétegbe saj tolva, azért elpusztithatlan tartósságu és a legváltozatosabb modern színekben, anyag és keramitutánzatban olcsón előál lítható, továbbá Zisseler rendszerű szabadalmgzott sodrony-betétü betoncsöveket csatornázás és átereszekhez, nemkülönben szaba dalmazott teljesen tűzbiztos gyflsztálilákat beton-fedlapok, lába zati lemezek, lépcsőfokok és jászlakat stb. stb. Ajánlkozik: járdák,, szökőkutak és más betonirozások, valamint granitto-
irt
terazzó készítésére. Raktáron t a r t : TŰZMENTES ASZFALT-TETÖPÉP, aszfalt elszigetelő-le mez, szines aszfaltmáz, carbolineum és mikotánatont (gomba irtásra). Portiarid- és román-cementet vaggonszámra és mázsánként. > 5 Ö Elfogad megrendeléseket: aszfalt-tetőpép és faeement-befedésOk, Mettlachi lapok, díszes faburkolatok (tucko-Lustro- és Stuckmarmór) cs. és kir. szab. saját módszerű aszfalt-parquette-ára. valamint minden e 10—12 szakba tartozó munkálatokra.
Költségvetés ingyen és bérmentve.
Nyomatott Gámán J . örökösénél Kolozsvárt. (Belközéputeza 2.)
