Budapest, 1901. január hó 5,
XI. Évfolyam.
2. (961.) s z á m .
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I
LAP.
A Z ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS
KÖZLÖNYE,
M e g j e l e n i k m i n d e n s z e r d á n és szombatén. ám MruáfOf magyar gazdaaigi •gyesüleí tagjai togyw kapják.
A.% Országol Magy. Gazdasági Egyazület tulajdona,
Szarkeazt6ség éa kiadóhivatal:
i i .rysiülstl « » * • • f.lürj«l»t» alatt:
B a t a p e s t (Köztelek), Cllői-ót 25. szán.
M»m tMikaik .líflzitéil ffljs t f i » é m M korona, félévra 19 korona, nepyadéTra
Kéziratokat a izerkaazt(a«g nem küld viszza.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI Ülésnapok a Köztelken. 1901. „
„
január hó 9 - é n d. u. 4 órakor. Egyesületi tanács ülése. január hő 11-én d. u. 4 órakor. Tenyészállat vásár rendező-bizottság ülése. január hó 19-én d. u. 4 ó. N ö v é n y termesztési szakosztály ülése.
fuvarlevelenkint legalább szállításánál a mult évben helyett, közbenjárásunk szállítási díjkedvezményt
is 10,000 kg. élvezett i0%> folytán, 15% engedélyezett.
Figyelmeztetem tehát az OMGE. tagjait, hogy a kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolványok a feladó és czimzett, valamint a fel- és leadási állomás megjelölése mellett, az OMGE. titkári hivatalánál 20 filléres válaszbélyeg beküldése ellenébe szerezhetők be. Igazgató.
Meghívó az
„Országos
Magyar
Gazdasági
Egyesület"
földinivelési ésnövénytermesztési szakosztályának 1901. évi január
hó 19-én (szombaton)
d. u. 4 órakor a Köztelken
tartandó
ülésére.
Főtárgyaié: Szakosztály és bizottságok újjáalakítása. Komlótermesztés előmozdítása érdekében leendő intézkedések. Buzakiállitások rendezése. Sörárpa kiállítás rendezése. Országos sörárpavásár rendezése. Sárosmegye átirata cserebogarak rendszeres irtása tárgyában. Forster Géza,
Az OMGE. tagjaihoz. A nagyméltóságú kereskedelemügyi miniszter ur mult évi deczember hó 20-áról kelt 8 Ó 7 3 1 — V — I re rendelete folytán a folyó évre a m. kir. államvasutak összes vonalain az abraktakarmányok kedvezményes szállításánál, úgymint korpa, konkoly, olajpogácsa, árpadara és kukoriczadara utan, kocsi és
Visszatekintés az
1900-ik évre.
Eltoltunk ismét egy esztendőt, amely eseményekben és megpróbáltatásokban gazdag volt, mi magunk azonban végeredményként szegényebbek lettünk. A búzaáraknak szerfölötti sülyedése egymagában elég lett volna ahhoz, hogy az 1900 ik évre rányomja a gazdasági válság bélyegét, mert ebben az országban beláthatlan hosszú időkig nem egyensúlyozható csapás fog maradni az, ha a legfőbb kenyértermény értékét veszti. Különösen nagy baj pedig az, hogy más mezőgazdasági termények értékemelkedése nem rekompenzált bennünket. Hiszen a <Máws/termesztés is formális csőd előtt áll, a minőségi termesztés teljes aláhanyatlásával. Különleges kultúráink, mint a komló, czirok, kender s len szépen fejlődnek ugyan, de ezekben a jövedelmi forrásokban csekély kárpótlást is vajmi kivételesek találhatnak. Szőlőink újjáalakítása is biztatóan halad, de a nagy küzdelmekárán rekonstruált szőlő levének ára nincs. A magyar bor megrontott renoméjának csapását szenvedjük s mit ér az, hogy végre-valahára Engelt
j^oJ&JrUi
20 napi fogságra Ítélték el, mit érne az még abban az esetben is, ha Engel ur elég könnyelmű volna s nem várná be szép nyugodtan Ausztriában büntetésének elévülési idejét. Az olasz bor beözönlése hatványozott arányokban folyt az elmúlt évben is, ami a kereskedelmi szerződések lejártáig megreperalhatlan fátum. Hanem csatlakozott ehhez ujabb csapás is. A román szölöcsempészet Erdélyben törte le a borárakat, Oroszországnak az erős borokra kivetett magas vámjai pedig a Hegyalja borkereskedelmét sújtották keservesen. Gyümölcstermesztésünk még mindig a rendszertelenség balkövetkezményei miatt szenved: azt nem termesztik, amit kellene és nem tudják a meglevőt sem piaczra vinni. Ennek megfelelőleg kivitelünk is stagnál, sőt az amerikai verseny nem csak külföldi piaczunkat, hanem hazai piaczunkat is mind komolyabban fenyegeti, pedig hat Amerika nem termel jobb kiviteli gyümölcsöt, csak ügyesebb, mint mi vagyunk. A gyümölcsértékesítésben tehát kárpótlást hiába keresnénk. Harmadéve a gyapjutermelés kezdett jövedelmezni. Most ennek is egyszerre vége lett, mint egy szép álomnak. A gyapjukrach megadta talán az utolsó döfést szegényes juhtenyésztésünknek, hiszen már mult évi juhkivitelünk is 224,000 darabbal csökkent az előző éri kivitelhez képest. Egyéb állatókból kivitelünk emelkedett s ez a tény a mult év egyedüli örvendetes közgazdasági eredménye. Legszebben halad baromBkivitelüak; szarvasmarhából 27,000, sertésből 85,000, lóból 17,000 darabbal többet vittünk ki tavaly, mintáz előző évben.Ez tagadhatlan haladás, különösen, ha tekintetbe veszszük, hogy a szerb állatbehozatal mult évben is nyakunkon volt és bogy szarvasmarhakivitelünket Német-
.UÁUAJO^
/wwvw^Avv /vwiv? V
c/LÍ\A fy^^M^ot
M a i s z á m u n k 2 8 oldal.
Ylt^
22 ország elzárkózó politikája nehezítette meg, sertéskivitelünk elé pedig Ausztria az állategészségügyi egyezmény daczára korlátokat igyekezett felállítani, sőt Bécs városa ujabban tudvalevőleg arra törekszik, hogy a husfogyasztási adót is a felhajtó gazdákkal fizettesse meg. Tekintetbe véve ezeket a mindegyre torlódó nehézségeket, bátran állithatjuk, hogy kivitelünk a mult évben sem állott arányban állattenyésztésünk természetes fejlődésével ; amire legjobb bizonyság az, hogy a vágóállatok ára a hazai piaczon nem emelkedett, kivéve az egy zsiros mangaliczát. Ha pedig a vágóállatok értékesítési viszonyai sem javultak, hol találjuk meg akkor a kárpótlást, a jövedelmi egyensúly visszaállítására? Sehol sem találjuk meg ezt. A mezőgazdáknak a mult évben okvetlenül ujabb adósságokat kellett csinálniok. Mert az nem volt elég, hogy a mezőgazdasági nyerstermények ára csökkent, hanem ezzel egyidejűleg az ipari termékek ára emelkedett is. Olcsón adni és drágán venni: ezt az üzletet sokáig vinni nem lehet. Denique folytattuk a földbirtok megterhelését, de hogy hogyan fog ez végződni olyan országban, amelyben egyetlen év alatt mintegy 18,000 földbirtok cserélt gazdát dobszó mellett: annak a jó Isten a megmondhatója. A pénzhiány ami miatt már harmadéve is panaszkodtunk, a mnlt év íolyamán valóságos pénzinséggé változott, mert a dél-afrikai háború hatalmasan hozzájárult azokhoz az okokhoz, amelyek a világpiacz mozgó tőkéjét az idegenben lekötötték. De minden külső októl eltekintve, nálunk már az idegen pénznek nem sok keresni valója van. A könnyen jövedelmező üzleti vállalkozások tere el van lepve, a földbirtok agyonterhelve, a hazai termelésre támaszkodó ipar kínos nyomás alatt, mely megakasztja fejlődési képességét. Ami zsírunk % felszínen úszott, azt a mozgótőke már lemerítette, tehát nyugodtan és tele gyomorral visszavonulhatott. Pénzre azonban mégis csak szükség volt, és pedig nagy szükség. Mutatja ezt az, hogy mult évben hitelintézeteink a rendkívül magas kamatlábak mellett is nagyobb összegeket helyeztek el, mint az előző évben. A kamatláb emelkedett, emelkedett a pénzkereslet is; mit bizonyít ez? Azt, hogy a megterheltetés is rendkívül emelkedett. Aminthogy nem is történhetett másként az adott rossz hitelviszonyok között. Ábrándozunk a földbirtok tehermentesítéséről s emellett terheink folyton nőnek, mert a jövedelem csökken s a hitelviszonyok rosszabbodnak. Jó vége ennek sem lehet. A hitel- életben csak a kis emberek nyertek az Országos Központi Hitelszövetkezet révén, amely áldott munkát végzett a mult évben, de sajnos, ennek az intézménynek sincs elég pénze ahhoz, hogy az alsóbb osztályokban uralkodó borzasztó pénzéhséget kielégíteni képes volna. Az Osztrák-Magyar Bank az uj egyezmény alapján immár életbe léptette a gazda-váltóhitelt, a mi tagadhatlan vívmány, de csak olyanoknak való, a kik rendezett viszonyaiknál fogva a rövid lejáratú kölcsönt veszély nélkül igénybe vehetik. Nem élhet azonban ezzel a vivmánynyal a legjobban sarokba szorított középbirtokos osztály. A középbirtokosság helyzete tehát megint csak
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ
2. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. a XXVIII. t.-cz.-et, mely az erdömunkások elszerződésére vonatkozólag tartalmaz intézkedéseket. A XVII. t.-cz. az állatorvosi közszolgálat államosítását rendeli el; a XXVIII. t.-cz. a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyt szabályozza. A vigécztörvény neve alatt ismeretes XXV. t.-cz. a megrendelések gyűjtésére vonatkozó rendelkezéseket módosítja; a XI. t.-cz. a tőzsde értékpapír forgalmát helyezi adó alá; a XVI. t.-cz. a gazdasági munkás- és cselédpénztár felállításáról intézkedik s amit jelentőségénél fogva talán első helyen kellett volna említenünk, a XXX. tvczikk, mely a közérdekű öntöző csatornákról szól, valóban messzeható s nevezetes alkotás. Fel kell említenünk végül a IX. tvczikket, mely a mezőgazdasági szeszgyárak kontingensét állapítja meg újra. A törvényhozás tehát a mezőgazdasági élet követelményei elől nem zárkózott el és különösen az öntöző csatornákról, meg a segélypénztárról szóló javaslatokban olyan alkotásokat hozott létre, amelyek üdvös hatását anyagi téren is élvezni fogjuk. Az igazság kedvéért meg kell azonban jegyeznünk, hogy a hozott törvényekben nem annyira a törvényhozás alkotási vágya nyilatkozott meg, mint inkább a Darányi miniszter buzgalma. Darányi földmivelésügyi miniszter adta az impulzusokat ahhoz, még pedig kész tervezetek alakjában, hogy a törvényhozás a mezőgazdasági élet követelményeivel foglalkozzék. És megtette e mellett Darányi a saját hatáskörében is mindazt, amire a mi viszonyaink között emberi erő képes. Felejthetlen érdemeket különösen a földmivelö nép szakoktatásának. fejlesztése körül szerzett; de nemcsak jó tanácsokkal, hanem tettekkel is segítette a mostoha létviszonyok és az uzsora által megtámadott kis exisztencziákat, különösen a szövetkezetek hathatós gyámolitása révén. Megannyi mozgalmat kezdeményezett, amelyek között legnevezetesebb a telepítési akczió, a kis emberek földhöz juttatásának czélzatával. A Darányi személyes közbenjárásával eszközölt birtokszerzések eleve is biztosítékai annak, hogy a telepítési akczió mielőbb a gyakorlati megvalósítás útjára terelődik. Másik felejthetetlen érdeme Darányinak az, hogy a társadalmi tevékenységet a rivalitás kicsinyes szempontjából nem hogy megkötni, nem hogy korlátozni igyekezett volna, hanem ellenkezőleg öntudatra ébresztette és aktivitásba hozta a szunnyadozó társadalmi erőket is. Ezért a gazdatársadalom a Darányi politikájával egybeforrott, személye iránt ragaszkodással, tevékenysége iránt bizalommal van telve. Ott volt oldala mellett, amikor a borpancsolás hullámai egészen a bársonyszékig felértek és ott volt háta mögött a gazdatársadalom, erejének impozáns megnyilatkozásával akkor is, amikor a párisi tószt miatt ép oly otromba, mint méltatlan támadásban részesült. Ezen jelekből Darányi meggyőződhetett arról, hogy a magyar gazdaközönség méltatni és becsülni tudja földmivelési miniszterének buzgalmát és tett vágyát még akkor is, amikor ez a buzgalom s tettvágy egymaga a közérzületet az általános deprimáczió alul felszabadítani nem képes.
rosszabbodott a nélkül, hogy mentő kezet nyújthattunk volna feléje. Egyenesen a mezőgazdasággal szemben követett kipumpoló politikára vezethető vissza az a munkásinség, a mely a mult év folyamán oly megdöbbentő, arányokban jelentkezett. A földtől évtizedek óta mindég többet veszünk el és mindég kevesebbet adunk vissza az elvont erőből. Ennek igen természetes következménye az, hogy a mezőgazdaság intenzív haladás helyett stagnál s a rá nehezedő ós egyre modernebb igényeket kielégíteni nem tudja. Szökik tehát a magyar a vidékről. A tőkeszegény mezőgazdaság az év egyik felén át hevertetni kénytelen a munkaerőt. Nagy munkásfelesleg támadt ekként a télviz idején; a munkások ezrei özönlöttek a letarolt vidékről a fővárosba, itt azonban csak nyomorúságra találtak, visszamenekültek ennélfogva a vidékre és az Isten tudja mi lesz velük. A mezőgazdaság megtette, ami tőle telt, mert hisz a mult évben a napszámbérek is emelkedtek, de az már nem az ő hibája, hogy elgyengült szolgáltatási képességével a munkáskezeket kellőleg foglalkoztatni nem tudta. Ennek a titkos katasztrófának, a melyet a nép kezét foglalkoztató iparok aláhanvatlása tetőzött be, megrázó következménye a kivándorlás. 1899-ben csak a tengerentúlra 43,000 magyar ember vándorolt ki, mult évben pedig több, mint 100,000 egyén kért útlevelet a külföldre. Évről évre apadnak a mezőgazdaság legjobb munkaerői s helyükben kapunk Galicziából hasznavehetetlen szemét embereket, irgalmatlan uzsorásokat. Ezt az emberanyagcserét sokáig szintén nem bírhatjuk ki. íme, rövid vonásokban itt van a mult esztendő képe. Örömöt ugyan ebben minél kevesebbet találu;;k, ellenkezőleg aggódva sóhajtunk fel: mi lesz velünk, ha ez tovább is igy tart! Siránkoznak más oldalról a fölött, hogy a budapesti tőzsdén a mult évben 100.000,000 koronával csökkent az értékpapírok értéke. Mily könnyű volt elveszteni ezt a képzeleti értéket, a mikor zálogleveleink kamatja egyformán és biztosan kijár, a részvénytársulatok pedig magasabb osztalékot fizettek, mint harmad éve! Magasabb osztalékot adott még az elsiratott fővárosi malmok legtöbbje is. A záloglevél és a részvényjegytulajdonos könnyen megbékélhet azzal a gondolattal, hogy papirosa kevesebbet ér, ha ugyanannyit jövedelmez, mint régebben. De mit szóljon a gazda, aki csak a buza áresésében mult évi jövedelméhez képest legalább 50.000,000 koronát vesztett! Csupán ezt az összeget tőkésítsük és könnyű kiszámítanunk, hogy a föld tőkeértéke a mult év folyamán legalább 100.000,000 koronával csökkent az előző évihez képest. Folytassuk ezt a számítást? Nem. Nekünk nincs szükségünk ilyen furfangra annak kimutatása czéljából, hogy szegényebbek lettünk. Ez az állapot azonban még sem teljesen vigasztalan. A mult év méhében sok üdvös terv megtermékenyült, amelyek csak a jövőben fognak gyümölcsözni. Dolgoztunk sokat és reményünk, van, hogy ez a munka haszon nélkül még sem marad. Mezőgazdasági törvényeink több jelentéA végrehajtó hatalom tevékenységének keny alkotással gyarapodtak. Meghozták a nem áll mögötte a társadalom tevékenysége sem. dohánytermesztők és dohánykertészek közötti Az OMGE. úgyis, mint a gazdasági egyesülejogviszonyt szabályozó XXIX. t.-cz.-et. továbbá tek országos szövetségének központja, a vi-
fc. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM, déki egyesületekkel való s z e m kapcsolat előnyeit jól kihasználta arra, hogy fokozódott figyelemmel és emelkedett erővel vesse latra szavát az agrárkérdésekben. A vidék gazdaságiegyesületei között pedig a szervezkedés és újjáalakulás örvendetes tüneteivel találkozunk. S hogy a gazdatársadalom végrehajtó szervei erősödtek, legjobb bizonyság erre a tevékenységünk iránt túloldalról megnyilvánult féltékenykedés és támadás. Ennek a féltékenykedésnek megvan a maga természetes oka. Mikor a fedezetlen gabnahatáridőüzlet ellen emeltük fél szavunkat, mikor az őrlési forgalom megszüntetését elérni sikerült, mikor a gabnaelővételek alá rejtőzött uzsorát és a kereskedelmi érdek leple alá helyezett borhamisítást támadtuk, ugyanakkor egyes kereseti ágakat fenyegettünk. Ugyanakkor egyes érdekköröket a szokás jogánál fogva élvezett előnyeikben megrövidülés fenyegetett. Ugyanakkor egyes kereskedelmi visszaélésekre irányított közbotránkozás érzékenyen találta ugyanezen körök tisztes elemeit is, mert hiszen a konkoly a tiszta szemekből oly lönnyen ki nem választhatható Ennyiben és ily irányban az agrár mozgalmak s különösen az azokból levont téves következtetések egy-egy pillanatra respektálandó érdekeket is elévenén találhattak. De a különös éppen az, hogy az efajta tévedések feltehető megrövidültjei nem jelentkeztek, hanem éppen a ludasok kiabáltak ellenünk! Legtöbb szó az őrlési forgalom, miatt esett. A sokféle bizonyitgatásból pro és kontra, álljon itt annyi, hogy a fővárosi malmok a mult évben 7 és fél millió métermázsa lisztet őröltek fel, az előző év 6 és fél millió m.-mázsájával szemben s végeredményében emelkedő lisztkivitelünk a vámkülföldre október hóban csökkent ugyan 60,000 m.-mázsával, de ugyanezen hóban Ausztriába irányuló kivitelünk 250,000 m.-mázsával emelkedett. S végre is fővárosi nagymalmaink mind nyereséggel zárták le az évet, kivéve egyet, amely itt nem firtatandó okokból felszámolás alatt áll. Az őrlési forgalom betiltása tehát távolról sem eredményezte a felpanaszolt szomorú eredményeket a malomérdekeltségekre nézve. Hogy a betiltásnak a magyar buza áralakulására nézve ez évben előnyös hatása nem érvényesült, erre nagy kárörömmel mutatnak rá, de Rubinek Gyula megfelelt már erre a tételre is és az ő epilógusához hozzátenni valónk nincsen. A fedezetlen határidőüzlet reformálásának kérdését a Biharmegyei gazdasági egyesület igyekezett feltámasztani a tőzsde önreformjának alapján, ám a gazdasági egyesületek majdnem kivétel nélkül a tőzsde törvényes reformálásának alapján állanak s igy a bihari tervezet számbavehető mozgalomnak medret nem vághatott. Sajnos, egész halmaza maradt még vissza a múltból az elintézetlen kérdéseknek, amiket rekrimiDálni kellett, amelyek miatt tőzsdével, nagymalmokkal, a huspénztárral, a fővárossal; uzsorásokkal és hamisítókkal s több visszaéléssel is azonosult érdekeltségekkel az itt-ott elfajult szóharcz terére voltak kénytelenek lépni gazdatársadalmi szervezeteink s ezek között első sorban az OMGE. Ebből a küzdelemből azonban most is megerősödve került ki, a gazdatársadalom ujabb erőit nyerve meg oldala mellé. És az összes értékesítési kérdé-
KÖPTELEK; 1901. JANUÁR HÓ 5. sekben erélyesen folytatott rekriminácziók nem merítették ki az OMGE. figyelmét. Mint véleményező testület részt vett az elmúlt év összes mezőgazdasági törvény alkotásaiban; foglalkozott a kisemberek ügyével a szövetkezeti mozgalmak istápolása, telepítési tanácskozmányok és gazdakörök alakítása révén; támogatta a gazdatisztek egyesületét és a gazdatiszti törvények érdekében tekintélyét latra vetette; sikeresen szállt síkra a szeszkontingens felosztására vonatkozó törvény módosítása mellett; a középbirtokosság rekonstruálása érdekében mozgalmat indított, melyet aztán a Magyar Gazdaszövetség karolt fel, hogy a kassai agrárgyülésen az egész ország figyelmét felhívja erre a nagyhorderejű kérdésre; a honi ipar pártolást programmjába vette s evégből külön ipari szakosztályát már szervezte is; életre hívta a Gazdák Biztosító Szövetkezetét-, nagyszabású mozgalmat újított fel a dohánybeváltás reformálása, a lótenyésztés emelése, a husértékesités szervezése és a kivándorlás ügyében. Kimagaslik ezek közül is az a programmnak beillő munkásság, hogy kidolgozta az agrár vámtarifát, amely alapja a mezőgadaság érdekében meginditandó vámpolitikai mozgalomnak. Ennek a mozgalomnak sikere egyenesen létkérdés, mert ha a magyar gazdaközönségnek 1903-ban a nyerstermelés hatályosabb védelmét biztosítania nem sikerül, akkor kezéből a legutolsó mentő deszkát is kiadta. Ahol a gazdatársadalmi szervezet ilyen sokoldalú tevékenységre képes, ott kétségbeesni még nem szabad. Pedig ez a szervezet még aránylag igen csekély erővel dolgozik, igen nagy érdekeltségek nevében. A mult év vezető férfiai közül gazdaságpolitikai téren gróf Dessewffy Aurél és gróf Zselénski Róbert, szocziálpolitikai téren pedig gróf Károlyi Sándor és gróf Mailáth József magaslanak ki első sorban. Gárdájuk még mindig kicsiny az előttük álló nagy feladat megoldására, tehát a beírandó ut hosszú. De ha ebből a gárdából nem vonná ki magát egyetlen intelligens gazda s egyetlen képviselő sem, aki a gazdatársadalomtól kapja a mandátumát, akkor mindjárt rövidebbé válna az ut. Az érdekképviseleti erők szaporítása legyen tehát a mindenek előtt való törekvés a beköszöntött esztendőben. Ha a társadalom megteremti s a törvény szentesíti a mezőgazdasági érdekképviseletet, az aztán könnyen kijelölhető, kész feladatokra talál. Első feladat purifikálni ós korlátozni a tisztességtelen vagy a könnyelműségre alapított nyerészkedések minden faját, mert a mi megpróbált országunkban egyetlen parazita legalább tiz tisztességes munkás szájából veszi ki a kenyeret. Az értékében vesztett tisztes munkát védelem alá kell helyezni és törvényesen meg kell védeni a kisgazda tűzhelyét is, hogy megélhetésének utolsó eszközeit tőle senki el ne vehesse. A középbirtokosság számára földtéhermentesitést kérünk életbiztosítással kapcsolatban, állami támogatás mellett; ennek hijján a gazdasági hanyatlást és a társadalmi bomlást megakadályozni nem lehet. Általában pedig kérjük, hogy a mezőgazdasági nyers termények elértéktelenedésének indító okaival szemben álljon talpra az államhatalom erélyes védvámpolitikával, a fogyasztási adóterhek csökkentésével, a tőzsde
23 megrendszabályozásával, a kartelek garázdálkodásainak korlátozásával és ne mindig azt a bizonyos harmóniát emlegessék mezőgazdaság, ipar és kereskedelem között, hanem lássák meg, hogy a mezőgazdaság évről-évre nagyobb veszteséggel zárja számadásait, aminek ellenében gyenge vívmány, ha az emberek dermedten hallgatnak és az összhangot megőrizni sikerül. Lássák meg, hogy az itt-ott felhántorgatott statisztikai adatok daczára a magyar gazda hanyatlik és szegényedik. A jövendő törvényhozóinak fényes politikai sikereik közepette is meg kell látniok a közgazdasági bajokat. Mert ha tovább is struczmadár módjára a homok közé dugják a fejüket, akkor vagy a gazdatársadalmat állítják szörnyű mérkőzés elé, vagy ha ez rosszul üt ki, ugy a föld munkása'ra tömegnyomor vár, a föld gazdáira koldustarisznya. Buday Barna.
Gazdatársadalmi
élet.
Irta ; Rubinek Gyula. Emlékezetes marad az az ülés, amelyen az összes gazdasági egyesületek kiküldöttjeiből alakult rendező-bizottság azon javaslatomat tárgyalta, hogy az ezredéves kiállításra írassék meg gazdasági egyesületünk monográfiája. Ezen indítvány minden oldalról a legnagyobb idegenkedéssel fogadtatott, egyszerűen azon okból, amint magát a kiküldött kifejezte, mert e monográfiává! a gazdasági egyesületek működésűkről csakis egy szegéaységi bizonyítványt szolgáltathatnának ki. Az indítványt mégis nagy nehezen keresztül lehetett erőszakolni s hála a gazdasági egyesületek és a monografia szerkesztői buzgalmának a gazdasági egyesületek monográfiája napvilágot látott anélkül, hogy ezért a gazdasági egyesületeknek okuk lett volna pirulni. A munkálat érdemes munkálkodásról ad számot, amely bár elszórtan, összefüggés nélkül s időlegesen jelentkezett, mégis figyelemreméltó. Azóta az idő nem sokat haladt, de a nszonyok nagyot változtak. Az időközben megalakult MGazdasági Egyesületek Orsrágás Szövetsége" a gazdasági egyesületek müküdését feltüntető szövetségi évkönyvet rövid két hónap alatt összehozta s már ezen szerény kezdet is jelzi, hogy a gazdasági egyesületek működése forrongásban, erős fejlődés stádiumában van. A gazdatársadalmi élet fellendült. A gazdasági egyesületek működése iránti érdeklődés mind erősebben nyilatkozik meg a gazdaközönség körében, mert a gazdatársadalom lassanként tudatára ébred annak az erőnek, amely az együttes működésben rejlik s annak a fontosságnak, amelylyel a gazdasági egyesületek élénk működése a mezőgazdaságra s igy a gazdára bir. A vidéken rövid néhány év előtt az erdélyi ós vasmegyei gazdasági egyesületeken kívül dicsérő szó más egyesület működéséről alig esett. Ma azonban az eredményesen működő gazdasági egyesületek száma naprólnapra szaporodóban van. Nyítra, Arad, Pozsony, Sáros, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Torontal, Szolnok-Dobokamegyei, a Zala, Zemplén és a Délvidéki földmivelők gazdasági egyesülete müködésükkel mindinkább kierőszakolják a közfigyelmet. Másrészről Máramaros-, Szepes-, Gjőr-, Veszprém-, Temesvármegyei gazdasági egyesületek átalakulóban vannak azon czélzattól vezéreltetve, hogy az előző vármegyék gazdasági egyesületek példájára maguk is eredményesebb működést fejthessenek ki. A gazdatársadalomban ezen erjedési folyamatot kétségkívül elsősorban a gazdasági egyesületek országos szövetségének megalakulása idézte fel. Volt ugyan a gazdasági egyesületeknek előzőleg is egy központi szervezetük,
24 amelytől azonban minden egye 3Ület idegen volt, egy időleges ad hoc egyesülés, amelynek végrehajtó ereje és közege nem volt és amely a tagok közötti szükséges kapcsolatot létrebozni, fentartani nem volt képes. Az uj Szövetség egy állandó testület, amely folyton él és létezik s létéről életjelt is ad magáról, amely testületnek egyes tagjai, a gazdasági egyesületek tag voltukat átérzik a Szövetség ügyei iránt érdeklődnek, mert a Szövetség ők maguk. S a vidéki gazdasági egyesületek működésének ezen fentebb jelzett intenzivebbé vállasa a Szövetség fennállásának a rövid ideje alait is beigazolta azt, hogy a tömörüléssel nemcsak a központ nyer erőben, de a vidéki gazdatársadalmi élet is fellendül és a perifériális működés is erőteljesebbé válik. A gazdaság egy. sülét k ezen eredményesebb működésének alapja és magyarázata, hogy az egyesület igazgatóságának vezetése önálló szakerők kezébe jut, amelyek egész működésűket az egyesüet ügyének szentelhetik. Egy önálló titkári állás szervezése természetesen a gazdasági egyesületeknél szerény anyagi eszközeik mellett nem könnyen megvalósítható. De a tapasztalat azt igazolja, hogy amely gazdasági egyesület ezen elhatározó lépést megtette, annak működése a múltét messze felülhaladta s az egyesület nemcsak erkölcsi babérokat aratott, de anyagilag is teljesen függetleníteni tudta magát legalább adminisztratív költségeinek fedezése tekintetében. A gazdasági egyesületek eredményesebb működésében oroszlánrésze van annak az irányzatnak, amelynek a jelenlegi fölmivelésügyi miniszter a meghonosítója és képviselője, amely irányzat számol azon parlagon heverő társadalmi erőkkel, amelyeket életrekelteni a gazdasági egyesületek hivatottak. A földmivelésügyi minisztert azon helyes intencztó vezérli, hogy az állami és társadalmi tevékenység csak ugy eredményes, ba egymást kiegészítik, ha párhuzamosan működik s elég itt a mezőgazdasági szakértelem fejlesztése és terjesztése terén a téli tanfolyamok és a népies gazdasági előadások utján elert eredményekre reáutalunk, mely eredményeket a gazdasági egyesületek az állam támogatása híján, az állam pedig a szük-éges szakerőket a társadalom részvétele hiján felmutatni nem lett volna képes. A földmivelésügyi miniszternek ez a kezdeményezése csakis egy évtized multán fogja megteremni látható gyümölcsét, amikorra ez intézmény egy megerősödött rendszerré fejlődött, amidőn az éveken at gondosan elszórt eszmék, gyakorlati ismeretek és tapasztalatok az életben általánosan hasznosittatni fognak. A gazdasági egye ületeknek egyik legszebb, legnemesebb és legfontosabb feladatat képezi a jövőben is a nép gazdasági és szocziális nevelése olymódon és eszközökkel, amint az itt a jelenben történik. A műveltebb, a képzettebb, a jobbrnódu földbirtokos osztály, gazdatiszt vagy bérlő ossza meg tudását és ismereteit a néppel s ezen állandó éi önzetlen érintkezés egy oly szilárd tarsadalmi kapcsolatot szül a különböző műveltségi fokú és erejű osztályok között, amelyet megbontani semmiféle szocziális izgatás sem lesz képes. A gazdasági egyesületek működése azonban ugy gazdasági, mint siocziáiis szempontból a szövetkezeti téren is fontos s örömmel jelezhetjük az eredményes működést e tfren is, amely pedig hazánkban (gészen uj, amely uj dolog meghonosításánál a népnek az idegen iránti önkénytelen tartózkodásaval is meg kell küzdeni. A szövetkezeti tér.n való működés a múltban a Peslmegyei gazdasági egyesületnek jóformán monopouuma volt, a többi vidéki gazdasági egyesületnél a szövetkezeti eszme ismeretieri fogalom volt. S csa-is a Szövetség megalakulása adott egy hatalmas lökést a szövetkezeti téren való működés intenzivebb felkarolásának. S ma örvendetesen tapasztal-
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ 5. hatjuk, hopy különösen Nyitra, Arad, Sáros, Jasz-Nagy Kun Szolnok, Somogy, Szatmár vármegyék gazdasági egyesületei szövetkezeti téren o'y működést fejtenek ki, amely a nyugati államok hasonló gazdasági egyesületeivel bátran kiállja az összehasonlítást. De általában jóformán kivétel nélkül valamennyi működő gazdasági egyesület a szövetkezeti téren eredményeket tud felmutatói s erejének egész súlyával igyekszik a szövetkezeti eszmét a gyakorlatban megvalósítani. A szövetkezeti eszme ezen térfoglalása a gazdatársadalomban messze kiható jelentőségű esemény, amely egész gazdasági életünkre is átalakitólag fog hatni, amennyiben az eddigi egyéni érdekek korlátl m érvényesülés helyébe s illetve fölé az összesség érdekeinek tiszteletét emeli. A folyó évben az országos hitelszövetkezeti központ a „Hangya" értékesítő és fogyasztási szövetkezete központja és a Magyar Gazdák Szövetkezete mellé a gazdatársadalom erejéből létrehozott uj országos szövetkezeti alakulás csatlakozott a Gazdák Biztosító Szövetkezetében. Az uj szövetkezet a kormány, törvénvhatóság és a gazdaközöoség legelőkelőbbjeinek áldozatkészségebői megalakulva a tűz üzletbe már a mult évben megkezdette a működését, mig a jégüzletet a f. évben kezdi meg. Joggal tekintünk nagy reményekkel e szövetkezet működése elé, mely hivatott gazdaközönség biztosítási szükségletét minden irányban kielégíteni s a biztosítási üzletet reális alapokra fektetni. A szövetségi központ és a gazdasági egyesület idejének s munkaerejének nagyrészét vette igénybe a vámtarifa módosításával kapcsolatos munkálat és általában a jövő vámpolitikája tekintetében érvényesítendő gazdasági álláspont körvonalozása. A gazdakörök álláspontja a mult évi május havi szövetségi nagygyűlésen kifejezésre jutott ugyan, a vámpolitikai kérdések állandó nyilvántartása azonban a gazdasági egyesületek egyik legfőbb feladatát fogja képezni a jövőben is. Hiányos volra a jelentés, ha meg nem emlékezne arról az eredményes akczióról, amelyet az érdekeltség & Magyar Mezőgazdasági Szesztermelök Országos Egyesülete vezetése aiatt juttatott sikerhez a kontingensfelosztásról szóló törvény módosítása tárgyában. A mezőgazdasági érdekeltség érdekeit mélyen sértő kontingens felosztásáról szóló törvényt nem sikerült volna ugy módosítani, ha az érdekeltségnek már előzőleg nem lett volna meg a megfelelő társadalmi s/.erve, amelynek vezetese mellett az egész akczió folytonosságot, salyt és tekintélyt nyert. Ez az egy példa is elegendő annak az igazolására, hogy mily nagy jelentőséggel bír a gazdatársadalom szervezettsége s mily eredményeket lehet ez uton elérni. S bármily örömmel is látjuk a társadalmi élet fellendülését s a múlthoz képest bármennyire előnyösen üt is ki a jelenre nézve a működés összehasonlítása, a gazdatársadalom szervezettségének azon fokától, ameiy egy az egész gazdatársadalomra kiterjedő érdekképviseletben csu csosodik ki, még messze vagyunk. Egyik fő törekvésünket kell, hogy képezze tehát a jövőben, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet törvényhozási uton való szervezését megvalósítsuk.
Törvényhozási és állami tevékenység. Az a sokoldalú tevékenység, mely a törvényhozást, a kormányzat szerveit és a társadalmat elfoglalta, azt tanúsítja, hogy az uj szekulumban csakugyan uj vezéreszméktől és uralkodó irányoktól frissül fel a közvélemény: közgazdasági jelszavakkal és főleg közgazdasáwi téren indul meg a munka. De hogy az 1900. év par amenti munkajanak java a mezőgazdaságnak jutott hogy a törvényhozásnak tevékenységét a kis exisztencziák segítése és
2. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM, biztosítása foglalta el, nemcsak az uj irányok fuvallatának kell betudni, hanem nagyrészben annak a becsvágyó tevékenységnek, melyhel a gazdák minisztere az ő agendáit gondozza, a mely becsvágy — legalább napról-napra látszik — a sikerekből uj erőt merit, betekinteni tudja azt a síéles mezőt, a hol minden tájon vannak megoldásra váró feladatok. És az egymásutánban a sürgősség, aktuálitá?, gyakorlati kivihetőség, erőkimélés és annak okos igénybevétele az irányadó szempontok. 1900 ban is hat uj törvény czikkelyeztetett be sz országos törvénytárba, valamennyi igen közelről és igen lényegesen érintve mezőgazdaságunkat, valamennyi beillik abba a szemlébe, melylyel a szocziális tevékenységet, mint a mult év végzett do'gait e helyen áttekintjük. Darányi nevéhez f o j fűződni, hogy mindazoknak, akik a mezőgazdálkodás terén szerződési, függési viszonyban vannak, jogviszonyait szabályozta. A mult évben is három ilyen törvény czikkelyeztetett be és szolgál az érdekelt osztály exisztencziájának biztosítására. A gazdatisztekről szóló törvényjavaslatot sokkal jobban ismerik e helyen, semhogy rekapitulálnom kellene hogy akár a mezőgazdálkodás emelése jajára, mint az ezen pálya elfoglalóira m'ly fontos intézkedéseket tartalmaz, de azonban a mult év közgazdasági terén végzett munkának más lapjára tartozik. Itt csak annyit, ho^y a mit eg\ik ellenzéki képviselő a nyári szünet előtt vádként hangoztatott, hogy a törvényjavaslatlal, mely ezer meg ezer jó magyar családot érdekel, a kormánynak ugy látsz k az a terve, hogy uj cziklusra tartja fenn, sokan a gazdatisztek is elhitték. Nem hitték, hogy oly gyorsan véget ér parlamenti tárgyalása, főleg pedig em hitték, hogy életbeléptetése is előbb történjék meg, mint a mely időt a törvény kijelölt. A miniszternek a gazdatiszli osztály iránt való hajlandósága most tűnik ki, hogy előbb bocsájtja ki életbeléptetési rendeletét, hadd legyen biztosítva ennek a produktív osztálynak sorsa, jövendője. Hinni lehet, hogy az; eddig is vonzó tisztes uri pályára a magyar középosztály gyermekei jövőben még inkább menni fognak. A munkaadók és mezőgazdasági munkások között való jogviszonyok szabályozásával a munkásügyekben szükséges törvényhozási alkotások nem merittettek ki. Minden érdekeit tényező régebben sürgette a dohánykertészek ügyének szabályozását. A törvény megállapította, hogy a dohánykertész és a termesztő között létrejött szerződés nem szolgálati szerződés s igy nem vonhatók a dohánykerté-zek a cselédi viszony szabályozására vonatkozó törvény hatálya alá. A közérdekből felállított korlátokon tul a szerződő felek szabadsága nincs a törvényben korlátozva. A dohánykertész jogos érdekének védelmét nem uj, különleges szabályokkal biztosítja, hanem azzal, hogy mindenkire egyaránt kötelezővé teszi azokat a szokásokat és eljárást, melyeket a rendesen vezetett gazdaságokban a felek önmaguk önkényt eddig is követtek, melyekről épen e réven bebizonyult, bogy a felek érdekeinek oltalmazására megfelelőek és alkalmasak. Hi-zszük, hogy a gyakorlat fogja igazolni a törvények helyes voltát. Az erdőmunkásokról szóló törvény lényegileg azonos a munkástörvénynyel, külön törvénybe azért kelletett foglalni, mert a gyakorlati életben az a törvény, mely az érdekelteket legközelebbről érintő kérdésekben már törvényekre hivatkozás é3 utalás mellett csak a kivételeket, változtatásokat, eltéréseket szabja meg: igen sok nehézséget okoz azoknak, akikre a törvény vonatkozik és a akiknek a törvényt alkalmazniok kell. Ezt a szempontot helyes volt az erdőmunkások törvényénél tekintetbe venni, hiszen a mezőgazdasági munkásokra és a földmunkásokra vonatkozó, fentebb idézett törvények tárgyuk természete szerint oly távol esnek az erdőgazdasággal foglalkozók érdekkörétől, hogy a hivatkozások és utalások lehető elkerülése valóban szükséges volt. Az erdő-
% SZÁM ll-IK ÉVFOLYAM. munkások törvényéről irva, itt említem meg, hogy nemcsak jogviszonyaik szabályoztattak ez év során, de a földmivelésügyi miniszternek Ö felségéhez tett felterjesztéséhez képest, a íégi társláda intézményük, ez a humanitorius alap, ismét megkezdte működését, jóváhagyatv á n vidék szerint a társláda intézményéről való alapszabályok. Darányi a hol csak lehet, szivesen juttatja a kis exiszteneziákat autonomikus jogokhoz és a társláda intézményben az önkormányzat a kellő ellenőrzés mellett megadatott. A mult évben fogadta el az országgyűlés az állatorvosi és állategészségügyi szolgálat államosításáról szóló törvényjavaslatot, mely a mint tudvalévő, ez év elsején lépett életbe. Erről is csupán annyiban engedtessék néhány szó, a mennyiben a kis exisztencziák segítése e kérdéssel okviszonyban van. Bízvást remélhető, hogy állattenyésztésünk és főképen állatkivitelünk nagyobb mérvben fel fog lendülni. A törvényjavaslatnak kettős czélja van: először Magyarország egész területén egyformán szakszerű állatorvosi szolgálat és ennek támogatásával egyformán hathatós állategészségügyi rendészet által oly állategészségügyi viszonyokat biztosítani, hogy az ország állatállománya a lehetőségig megóvassék, másodszor: állategészségügyi rendészetünknek olyan szervezetet adni, a melyet a ránk nézve kiviteli piaczokul szolgáló idegen államok föltétlen bizalommal és megnyugvással nézzenek. Nemcsak azok, akik a mezőgazdaság kérdéseivel tudományosan foglalkoznak, de maga a mezőgazdaság gyakorlati iránya is mindenütt azon elv szolgálatába állott, hogy legfőként az állattenyésztés emelésével pótoltassék az a jövedelemcsökkenés, mely az eddig főként szesztermelésre alapított mezőgazdaságot a növényi termékek s ezek között különösen a gabnanemüek árának hanyatlásával érté. Mindenütt, ahol a jövedelemcsökkenés okozta súlyos helyzetből s az egyoldalú növénytermesztési rendszernek egyéb hátrányaitól a gazdaosztály szabadulni igyekszik : az állatállomány mennyiségének s egyúttal minőségének emelésére és az állati termékek minél előnyösebb értékesítésére irányuló törekvés tapasztalható. Magyarországon még az is emeli az állattenyésztés jelentőségét, hogy a legnagyobb fogyasztási piaczokkal biró nyugati államok mezőgazdasága nemcsak hogy fedezi e piaczok állati termékszükségletét, de már többé-kevésbé elérte azt a határt, melyen tul a termelése alig fokozható, az állati termékek termesztése ellenben nem érte el azt a fokot,, hogy a nyugati államok fogyasztó piaczainak szükségletét biztosithatná. Az utolsó tiz évben a szántóföld 3-87°/o-kal szaporodott azon technikai müvekkel és árvédelmi munkákkal, melyekkel az eddig parlagterületek bevonhatók lettek a mezőgazdasági kulturába, tiz év alatt pedig szarvasmarhaállományunk 19 47% kai szaporodott. Két milliárd korona értéket képvisel marhaállományunk. Állatkivitelünk átlagosan 187 millió korona. Ezek a számok minden bővebb szónál világosabban jelölik meg azt a jelentőséget, amelyet az állattenyésztés Magyarországnak nemcsak mezőgazdasági, hanem egész közgazdasági életében elfoglal. Az okszerűbb állattenyésztés elvének azonban terjednie kell. Ezt várjuk az uj állategészségügyi és rendészeti organizmustól, mely január 1-én munkához fogott. Nem áltatja senki magát azzal, hogy államósittatván az állategészségügy, meglehet szüntetni minden állatragályt. De azt mindenesete várjuk az intézménytől, hogy az állatrendészet felelős és szakértő közegei, hivatali funkczi ójukban függetlenítvén megfogják akadalyozni az állatjárványok széles elterjedését és éber működésével gyéritheti azon zárlatokat és forgalmi korlátozásokat, amelyek eddig a gazdaközönség veszteségeinek nagyobb részét tették.
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ 5. Az 1899. év deczemberhó 28-án böcsájtotta ki a földmivelésügyi miniszter rendeletét a gazdasági munlcásleözvetitésröl, ekként a mezőgazdaságnak ez a régi nagy kérdése voltaképen 1900-ban nyert szervezetet. A munkaközvetítésnek a hatósági tevékenységbe való bevonása és országos szervezése azt czélozta, hogy megszüntesse azokat a nagy aránytalanságokat, melyek a munkakereslet és kínálat között vidékenként vannak. Féltékeny gonddal igyekeztek azonban elhárítani, nehogy az intézmény a munkás vándorlási hajlamait szolgálja. A hatósági segedelem séma munkaadó sem a munkás jogait nem csorbította, az okvetetlenkedő gyámkodás szerepére nem vállalkozott. Ingyenes intézmény létesült minden községben, a hova a munka és munkást keresők egyképpen bizalommal fordultak s mivel ez intézmény czéljaira akkor lehet jó, ha a bürokraczia nem bénítja meg az ő retortáival, irásos intézkedéseivel, hanem gyors cselekvés párosul, nagy helyszíni ismerettel : minél egyszerűbb módon, a szóbeliség és közvetetlenséggel és minél kevesebb irattári kezeléssel segítik a kereslet és kinálat kiegyenlítését, soha még komolyabban nem igyekeztek a hatósági tevékenység egyszerűsítésére és gyorsítására. Általában az intézmény egy évi fennállásával azt igazolta, hogy a közvetítői szervezet helye különösen ott, ahol a törvényhatósági munkaközvetítőknek a munkások nagy száma miatt tömegesebb dolguk akadt, ahol tehát az intézmény életrevalóságát leginkább kipróbálni lehetett, a legbiztatóbb tapasztalokat szerezték, hogy hova-tovább ez az intézmény minél sikeresebben fogja végezni feladatait. Sokszor, nehéz körülmények között a szervezet felállításának idején messze rónákra el tudta juttatni a maga munkásfeleslegét az a vidék, a hol munkaalkalmakat kereső kezek másként dologtalanságra lettek volna kárhoztatva és a mi ezen kérdésben fontos, Sz intézmény konszolidálta a munkabéreket is akként, hogy mig a munkás se panaszkodhatna jogosan, hogy keresményei csappantak, a munkaadónak sem kellett a tulcsigázott követelésekkel szembe helyezkedhetniük. Éppen ezért a munkásközvetités a paczifikacziónak hasznos tényezője volt. Az állam ujabb terheket vállalt ezen a téren, a mire napjainkban jó olykor rámutatni, mikor éppen törvényhatósági városaink egynémelyikében van meg a készség, hogy az állami funkcziók terheit óhajtaná az államra áthárítani. A munkásközvetités szervezetének egy éves fennállása most már jórészben tisztázta azt a nyitva hagyott kérdést, hol van szükség munkaközvetítésre, hol nincs ? Mert a hol a munkáskereslet és kinálat önkényt kiegyenlítést nyer: ott a munkásközvetitöi intézmény nem is szerveztetett. Hogy az intézmény tökéletesedjék, a közvetítők buzgalmán kivül a gazdaközönségen múlik, mint a melynek legközvetetlenebb érdekeit szolgálja, mily mértékben segítik érdeklődésükkel ezt az intézményt. Az bizonyos, hogy a helyi közvetítőn kezdve föl a minisztérium munkásközvetitöi osztályáig közvetetlenül fordulhatnak minden különösebb és alakiságot igénylő instancziák kizárásával. Egy egyszerű levelezőlap sem kallódik el, nem hagyatik figyelmen kivül. Készségesen ős díjtalanul adnak minden helyen felvilágosítást és útmutatást.
és életviszonyait apróra ismerik : tudják milyen lappangó aspirácziók váltak ezzel a törvénnyel valóra. Csak azok, kik a munkás sorsával törődnek és vele éreznek, tudják, hogy hamis jelszavakkal a soczialis propaganda is azért vette oly könnyen őket hálóiba, mert a keresetképtelenség idejére állandó segítséget ígért. Nem a nemzetközi jelszavak fogták meg a józan magyar munkást, de az a hitegetés, hogy a heti járulékokkal az öregség napjaira derült, vagy lega'ább nyugodt napokat biztosítanak nem nyomorúságot és Ínséget. A magyar b rtokosorszály, mely ismeri a nép igényeit és tudja, mit jelent a munkából kivénhedtnek az állandó tiz koronányi havi segély: csak az méltányolja ezt az emberséges törvényt a maga fontossága szerint. Majd a jövő mutatja meg, hogyan tud megizmosodni és hány ezer ember helyezi sorsát e törvény istápoló védőszárnyai alá. Nagyon sok függ ebben attól, hogy birtokososztályainknak humanizmusát hogyan érinti ez a nagy szocziális törvényhozási akczió. Nemcsak arra gondolunk, hogy hányan és mily szívvel teljesitik azokat a terheket, melyeket a törvény a munkásokat és cselédeket alkalmazó munkaadóra hárit, hanem arra is, hányan lesznek azok, akik a munkássegélypénztár részére szükséges adományokat tesznek, mint alapítók. Mert azoknak az ezreknek és ezreknek, kiknek sorsán segíteni akarunk, hajlandóságát csak ugy nyerhetjük meg, bizalmát csak ugy erősítjük, ha a gazdaosztály érdeklődése ez intézmény iránt egyetemes lesz. Ha inkább a szeretet törvénye lesz az intézmény, mint beezikkelyezett országos törvény, ha a szivek szeretete adják meg ennek tartalmát, erejét, semmint a paragrafusok. El kell ismerni, hogy a paczifikácziónak ilyen tényezője nincs, ha tehát általán a békés társadalmi fejlődés hivei vag\unk és sajnáljuk a letűnt időt, mikor a munkaadó és munkás között a patriarchalis érintkezés meg volt: emberszerető szívvel kell valamennyiünknek tenni, fáradni, agitálni és apostolkodni, hogy a munkáspénztár intézménye az legyen, aminek szántuk : a régi jó idők visszavarázsolja, a munkásosztály lelkében a bizalom, a szeretet megteremtője, különösen szól ez azoknak, akik a gazdaosztály körében is példaadóan tevékenykednek, akik után a többiek indulnak. Mert félni lehet, hogy miután az intézmény nem kötelező a belépésre, i^en kicsinyes, utiliterius szempontok miatt a kisdazdaosztály egyrésze, melynek szintén megvannak amaga hozzájárulási terhei, közömbösen vagy rosszakarattal fogadja az emberszeretetnek ezt a törvényét. Azért kell haladéktalanul a gazdaosztály vezető rétegenek az intézményt első idejében pártul fogni és a kis existencziák mellett ugy szólván tüntetni. Példaadó tevékenységük mellett bizonyos, hogy a remény virága azokban a szivekben is kinyilik: ahol most bizalmatlanságot táplálnak.
Az 1900. évben tárgyalta le a törvényhozás a közérdekű öntözőcsatornákról szóló törvényjavaslatot. Mezőgazdasági jelentőségének méltatása nem tartozik e czikk anyagához, de itt is említjük, mert kétségtelen, hogy minél több öntöző-társulati érdekeltség alakul a törvény ri/omán, annál inkább szaporodnak a munkaalkalmak és az intensiv mezőgazdálkodással annál nagyobb tömegei a munkásokÁmbár egy törvényhozási és kormányzati intézkedésnek sem lehet és nem is akarjuk nak nyernek állandó foglalkozást. Szocziális szempontból is nagyjelentőségű törvény az, fontosságát és szükségességét gyöngíteni: a szocziális alkotások terén azonban azon nép- és ha az alföldi munkáskérdés tényleg oly réteg vitális érdekeire gondolva, melyeket a terjedelmű, amilyennek a szentesi főispán gazdasági munkás-segélypénztár érint, ez a mult év szines könyve állítja, akkor ez a törvény épen legnagyobb és legjelentékenyebb törvényhozási a magyarság megmentése, erősítése érdekében munkája. Egy évtized előtt arra, hogy országos, korszakos és igazolja Hieronymi Károlynak a törvény vegye gondjaiba a gazdasági munkások és törvény előkészítésekor mondott szavait, hogy valóban ércznél maradandóbban emel ez incselédek ezreit és ezeknek amaz időre, mikor keresetképtelenekké válnak, a mu.lkában megrok- tézmény szobrot Darányinak, aki a törvényt olyan szeretettel éppen a közgazdasági válság kannak: sorsat biztosítsa, gondolni lehetett. Csak e lapok olvasói, kis foglakozásuk során annyi- napjaiban megvalósította. I szor közvetetlenül érintkeznek a munkásnéppel Amúgy is hosszura nyúlt czikkünket azon
26
KÖZTELEK, 1601. JANUÁR HÓ 5.
intézkedések rövid felsorolásával fejezzük be, melyeket a kis exiztencziák segítésére a földmivelésügyi kormányzat a mult évben végzett: Az év tavaszán a felvidéki elfajzott burgonyatermesztés javítására a felvidéki gazdasági egyletek utján vetőmagot oszt ki ingyen, vagy kedvezményes áron. A vetőmag kiosztás segitőakczíója kiterjedt a lenre, kenderre, a komlótermesztés fokozására. Szaporittatott a parasztmintagazdaságok száma 23-mal. A szőlőtermesztés fokozása érdekében szőlővessző, szőlőojtvány és szőlőkarók osztattak ki. Kiosztatott 2 millión felül valQ gyümölcscsemete. A mult évben kiosztatott 2000 tenyészbika, 1200 apasertés és 120 kos. Ujabb tejszövetkezetek alakultak. Megalakult továbbá 53 tojásértékesitő szövetkezet. Felállitatott Temesváron, Szabadkán a vajgyár, bevonva a környéki szövetkezeteket. A harmadik vajgyár dunántulon legközelebb fölépül. A telepítés megindult Apatinban, Temesrékáson. Erdélyben a miniszter személyesen megszemlélvén az eladásra ajánlott birtokokat, telepítési czélokra 170C0 k. ho'dat vásárolt, melyen a telepit é j munkálatai még 1901-ben megindulnak. A ruthén akczió kiterjesztetett Beregből Ung-és Mármarosmegyékbe. 400 darab telivér oberinnthali üsző osztatott ki, melyet közvetlenül Tirolból importálták. A gazdasági szakoktatásnak nagy terjedelmét mutatja, hogy a gazdasági egyesületek 1800 gazdasági szakelőadást rendeztek, százhúsz mezőgazdasági háziipari tanfolyam rendeztetett. A vándortanárok szaporittattak és állandóan kiküldetésben voltak a népnek gazdasagi ügyekben való tanácsadásra, segítségére. A kisgazdák tanulmányi kirándulásain a kincstári birtokok és földmivesiskolákba 4000-en felül vettek, részt. Huszonkilencz gazdasági egylett vett részt a rendezés munkájában, működésével hálára kötelezve mindazokat, akik tudják, hogy a közvetlen szemléletnek mily nagy becse van. A krónikák rövid szavával, számotvetve a rendelkezésre álló térrel, — irtuk le ezeket, mint a kormányzati téren végzett munkásügyi akcziókat. Bar sokat mellőztünk, bár sokat kihagytunk, de azokat is, melyeket ide róttunk, elégnek tartjuk arra, hogy a mult évemunkásságban gazdag évnek jelezzük, ha pedig ennek a munkásságnak sikereire gondolunk, büszkeség tölti el szivünket. Valóban nem lehetett erről a kérdésről másként beszélni, hogy tartaléknélkül ki ne fejezzük elismerésünket azon becsvágyó, szeretetteljes tevékenység iránt, melylyel Darányi földmivelésügyi miniszter az érdekelt gazdaosztályt, de mindenkit, a kinek a szociális kérdések helyes megoldása szivén fekszik, hálára kötelezi. Q
Növénytermesztés. Irta: Cserháti Sándor. Alacsony búzaárak, gyenge rozstermés, 'minőségre sok kívánnivalót hagyó sörárpa jellegzi az elmúlt évet növénytermesztés tekintetében, azért ez esztendőt nem számithatja a gazda a jobbak közé. Az időjárás valami nagyobb kalamitást nem okozott, csak a hosszantartó nyári és őszi szárazság gátolta a talajmunkát és késleltette a vetést. Baj ebből azonban annyiban nem származott, mert az enyhe és hosszú ; ősz alatt a késői vetések is megerősödtek és a talajmunkát is soká lehetett folytatni. Ennek . daczára még mindig sok tarló maradt szántatlanul, jeléül annak, hogy a magyar mezőgazdaság egyik sarkalatos hibája az elégtelen igaerő, a jelen évben se változott jobbra. Hasonlót mondhatunk a magyar mezőgazdaság leggyengébb oldaláról, az istállótrágya kezeléséről. Sajátságos dolog, hogy mig egyebekben nem lehetne azt mondani, hogy a gazda elzárkózik a haladástól, ha bár a kelleténél lassúbb lépésekben is, de azért mégis csak halad előre. Az istállótrágya kezelésében azonban vajmi ritka helyen tapasztalunk hala-
dást. Az utóbbi évek kutatásainak megfelelő trágyakezelés a kivételek közé tartozik. Az istállótrágya kezeléséről elmondhatjuk, hogy a már keletkezésénél gyenge minőségű istállótrágyát a rossz kezeléssel még kevesebbet érővé teszik. Igen kívánatos volna, ha e tekintetben minél előbb javulás állana be, annál is inkább, mert ez egy gazdaságra se ró elviselhetetlen költséget. A mesterséges' trágyafélék alkalmazása lassan, de folyton terjed, legnagyobb mértékben a szuperfoszfát haszúálata, mig a Thomassalak alkalmazásában a mult évben csekély visszaesés mutatkozott. A kalitrágyakból még mindig nagyon kevés használtatik fel, azonban az elí^ő évekhez viszonyítva a fogyasztasban szép növakedés tapasztalható. A vetőmagtermesztés terén is nagyon lassú a haladás. A növénytermesztési kisérleti állomásnak sikerült ugyan ismét néhány gazdát rábírni, hogy répamag, buza-, árpanem e.itést, illetve vetőmagtermesztést megpróbálják, de ez magában véve még csekély eredmény. Vetőmagért még mindig nagy összeggel adózunk a külföldnek, nagy kárára hazai mezőgazdaságunknak. Az elmúlt évben az egyszer ismét ráfogták a magyar búzára, hogy fogyott a sikértartalma. Bár ezen állitásnak elfogadható alapja nincs, dr. Darányi Ignácz föidmivelési miniszterünk, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen ezen a magyar buza hírnevét rontó állításoknak, elrendelte, hogy e kérdés tüzetesen tanulmányoztassék. Megbízta egyrészt a m.-óvári vegykisérleti állomást, hogy 10 éven keresztül ugyanazon gazdaságokból beszerzett búzák sikértartalmát évenkint határozza meg, másrészt pedig az orsz. növénytermesztési kisérleti állomást bizta meg azon kérdés tanulmányozásával, hogy mely körül mények gyakorolnak, befolyást a buza sikértartalmára. Ez irányban nagy arányú kisérletek vannak folyamatban. A buza sikértartalmáról ez elmúlt évben a német szaklapok is sokat irtak. Felad-itul tűzték ki a német buza sikértartalmát növelni, hogy sikerülni fog-e a kérdés, én nem hiszem. A búzatermesztés terén még egy jelenség érdemel figyelmet. Az idegen búzáknak nagyobb mértékben való termesztése főleg a Dunántul a mult évben volt els«" izben tapasztalható. Nemcsak a már régebb idő óta termett u. n. kopasz buza terjedt el nagyobb mértékben, hanem idegen, főleg franczia búzát kezdtek termeszteni több helyen, mely gyenge minőségű volt ugyan, de sokat termett, jóval többet, mint a magyar buza. Ezen idegen búzát addig fogják termeszteni, amíg egy hirtelen meleg julius tönkre nem silányítja az egész termést. Csakhogy ha ez egyhamar be nem következik, a magyar buza jó hirén érzékeny csorbát ejthet. A czukorgyár alapitési vágy a mult évben is tapasztalható volt, Trencsénmegyében majdnem alapítottak czukorgyárat, ami hogy meg nem történt, azért is sajnálatos, mert onnan sok czukorrépa megy ki a szomszédos Morvaországba. A békéscsabaiak, a szegediek szintén szeretnének czukorgyárat. E helyeken azonban komolyabb intézkedés nem történt. A czukorrépatermesztés tétén a viszonyok a mult évben sem javultak. A gazda ma is fehér rabszolgája a gyárnak, mint az előző években, akinek előírják, hogy mely gyárnak szabad termesztenie, előre megszabott áron, mely nem javult a mult esztendőben sem, daczára, hogy a ezukorárak magasabbak voltak a kétév előttieknél. Egy másik fontos kereskedelmi növényünkről : a dohányról szintén nem sok örvendetesei irhatok. A dohányjövedék rideg fiskális állást foglal el a gazdákkal szemben. A gazda minden törekvése daczára se tudja elérni, hogy nagyobbak legyenek a beváltási árak. Az OMGE. dohánytermesztési szakosztályának leg-
2. SZÁM. 11-IK ÉVEOLYÁM. utóbbi gyűlésén a gazdák az összes dohányosztályok beváltási árának felemelését kívánták, a jövedék pedig csak arra mutatott hajlandóságot, hogy az első osztályú dohány árát emelje egy csekélységgel. Nagyon ideje volna már, ha a jövedék belátná, miszerint jobb minőségű dohányt mindaddig nem lehet előállítani, amíg jobb árakat nem fizet. Ezen nagyobb árból a jövedéknek se volna kára, mert a jó dohányt fel tudná használni, a most beváltott egy részével pedig nem tud mit elkezdeni. A tudományos kutatás az elmúlt évben valami lényeges újítást nem hozott. Azt lehet mondani, hogy a szakemberek csak a részletek fejlesztésén fáradoztak. A legörvendetesebb jelenség a mult évről a növénytermesztés terén azon számos intézkedés, a melyet földmivelésügyi miniszterünk a növénytermesztésünk érdekében tett. A sörárpa minőségének javítása czéljából intézkedett, hogy a jelesebb sörárpa-vidékeken a kisgazdák jóminőségü vetőmag árpához jussanak, megkönnyítette a nagyobb birtokosoknak az eredeti Hanna-árpa beszerzését. A felvidék burgonya^rmesztésének megjavítására burgonyaszaporitó-telepeket állított fel, ahonnan a kisgazdák olcsó áron juthatnak jóminőségü vetőgumóhoz. A lentermesztés előmozdítása végett számos intézkedést tett, melyek között legfontosabbak az orosz lenmag szétosztása mérsékelt áron és a szepes-olaszi lenkikészitőtelep létesítése. A békés-csabai szikes rétnek öntözésre váló berendezését anyagi hozzájárulással lehetővé tette. Ezen rőtöntözésnek rendkívül nagy fontossága van, mert ha ez sikerül — amit szinte b ztosra lehet venni — akkor számos eddig hasznavehetetlen vagy legalább is csak nagyon csekély hasznot adó szikes terület válik jó szénát bőven termő rétté. A répamagtermesztés fejlesztése czéljából elrendelte, hogy az összes gazdasági tanintézetek és földm velé'i iskolák gazdaságában foglalkozzanak a takatmányrépamag termesztésével. Végül a kisérleti állomás által több, a növénytermesztést érdeklő kérdést tanulmányoztat, melyek ha kedvező eredményekre vezetnek, nagy hasznára válnak a gazdaközönségnek.
Gyógynövények, paprika és f czirok. (A Magyar kiviteli és csomagszállitási r.-t. 1900. év jelentése.) Gyógynövényeink elseje a székfüvirág (flores chamomillae vulg.) ez évben nem szerepelt oly kiváló módon, mint azt várni lehetett volna. Tavalyi készletek nélkül jóllehet csupán közép termést kaptunk, mindazonáltal szilárd kezdet után a hangulat lanyhára változott és közép, valamint másodrendű minőségek ára tetemesen hanyatlott, csak a legfinomabb gyógyszerészáru maradt keresett és ártartó. Hársfavirágért (flores tiliae c. bract.) kis termés és régi készletek hiánya folytán magas árakat fizettünk; a külföld ugyan lehetőleg orosz és olasz áruval fedezte szükségletét, de azért elkelt a mi szép virágunk is és az üzletmenet mindvégig szilárd és kellemes maradt. Nagyobb tételek ma már nem léteznek, az a néhány tonna virág, mely még néhány kereskedőnél kapható, teljes árakon fog elkelni. Jó keresletben részesültek búzavirág (flores cyani), pipacs (flores papaveris rhoead), bodza (flores sambucci) (de csak a legszebb minőségű). fekete mályvarózsa (flores malvae arb.) kiváltképen .pedig ökörfarkkóró (flores verbasci). Ürömfü ugy a csipett levél (absynthi in foliis) mint virágos szár (herba absynthi cum
2. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ 5.
stip.) nagy mennyiségekben termeltetett és igényeket támasztott a czirok minősége és szorment ki Németországba az utóbbi fajta só- tírozása iránt, melynek a magyar termelők még denaturálási czélokra. Ugy hírlik, hogy jövőre eleget tenni nem tudnak. A campagne alaposan a -szükséglet jóval kisebb lesz. el van rontva, de a kijózanodás már közelNadragulya-levélért (ha béladonna) magas álló és nemsokára normális üzletmenetet és az avatatlan elemek kimaradását várhatjuk. árakat nyujlhatunk, a hangulat szilárd, az árak emelkedők, a szerény készletek b;ztos kezekben vannak. Maszlag-levél (ha stramonii) és beléndekGyümölcstermesztés és értékelevél (ha hyoscyami) a kedvező ár következté ben oly óriási mennyiségekben gyűjtetett, mint sítés. már évek óta nem; az expedicziókszakadatlaIrta: dr. Györy István. nul folytak és a készletek ma már nem haladják tul a szokott mértéket. Á két évszázad határán lévő és alig Elégtelen volt a gyűjtés ezerjófüben (ha elmúlt esztendőről a gyümölcsészeti krónikáscentauri min.) és valódi pemetefűben (herba nak egynéhány igen figyelemreméltó feljegyezni maruti albi), ellenben fölösleg marad fehér valója lesz, nem annyira a termesztés terén, mályvából (ha althecae), büröklevélhői (ha conii min| inkább az értékesítés köréből. Erre az mac.). papsajtlevélből (ha malone vulg). esztendőre esik ugyanis a gyümölcs- és zStdfellendülése, ami A gyökerek közül báránypirositó (radix ségértékesitési vállalkozás alcannaé), nagy tételekben került forgalomba különösen számos konzervgyár létesítésében és az árak kevéssel javultak. Hasonlót mond- nyilvánult. hatunk valódi nadragulyagyökérröl (radix bella Természetes és magától értetődő dolog, donnae atr). Hiány mutatkozott fehér malyva hogy míg idáig jutottunk, igen sokat kellett gyökérben (radix althaeaé), rendes üzletmenetet tenni a termesztés érdekében, mert az értéketüntetnek föl ugy a mennyiséget mint az ár- sítési eljárások kifejlesztésére a termesztésben niveaut tekintve barna és fehér kálmos (radix kellett az előfeltételeket megteremteni. calani erud. et albi), örmény gyökér (radix A termesztés további fejlesztésére a enulae), édes kő-gyökér (radix polippodii). hamis letűnt esztendőben is igen sokat köszönhetni nadragulya-gyökér (radix seopoliae) és macska- a földmivelésügyi kormánynak, mely minden gyökér (radix válerianae), ellenben el voltak módot megragadott arra, hogy eredményt hanyagolva enczian (radix gentianae) és hunyorérhessen el. Fokozott mértekben - működtek gyökér (radix hellébori). ugyanis az állami faiskolák, melyekbői ugy a Megujult figyelem tárgya a körisbogár közutak befásitására valamint a községek és magánosok ellátására évenként nagyobbodó (canihandfs), meiy 24% áremelkedésben része sült, ugy látszik az idén Keletről a kinálat mennyiségekben kerülnek ki az ojtván>ok és alanyok. Sőt intézkedés történt gazdasági és csökkent. Szívesen vették ugy a pálinkafőzők, mint díszfáknak és bokroknak tömeges előállítására, drogisták a borókabogyót (baccae juniperi), mely- melyekből a szükséglet állandóan emelkedik. ből a belföldi termés kisebb, mint előző 2 évIgen örvendetes jelenség, hogy az állami ben volt. kezdeményezés egyes városokra, községekre érdeklődéssel találkoztak, mrggy- és cse- és egyesületekre is jó példaként hat és mind resznyeszár, (stipites cerasorum), bodzabogyó nagyobb számban létesülnek a különböző fa(baccae sambuci), szép piros csipkebogyó (fructus iskolák. Éppen az utóbbi hetekben történt cynosbiti), keserű baraczkmag (persicorum). dió például, hogy Győr városa nagyobb gzabásu zöld héja, (cortex nucum jugl. vir.) de kivált- rácsos ős alakfagy ümölcskert létesítését határozta képen anyarozs (secale cornutum), melyért három- el, ami a maga nemében az állami tulajdonban lévő budapesti kertészeti tanintézeti s négyszeres árakat is fizettek. Tengerihajra (digmata mais) kevés a vevő. néhány gazdasági tanintézeti hasonló telep A paprika (fructus capsici) ára erősen kivételével — páratlan lesz hazánkban. Csalódnék azonban az, aki azt hinné, hullámzott. Az év első negyedében igen drága, a második negyedben még ártartó, de az óvato- hogy a faszükséglet termelésével az állami sabbak már igyekeznek túladni készleteiken, a tevékenység kimerült. Ellenkezőleg: segítségül kételkedő pedig nem vesznek többet, mint a hívta ugy az élőszó hatalmát, valamint a nélkülözhetetlen kis kézi készletet, mert a nagy nyomtatás áldásos közremunkálását, sőt még a ültetések gondolkodóba ejtik őket, az év har- pénz hatalmát is! madik negyedében az árak lassú tempóban, az Az élőszó az időleges tanfolyamokon ez év végső szakaszában gyorsan esnek és a túl- évben is 26 lelkésznek és 75 tanítónak hirzott kinálat talán már valódi értéke alá is dette a gyümölcsészet igéit; ami azért is fontos, nyomta a paprika árát. A termés jó volt, a be- mert 1892. óta ily módon mintegy 700 lelkész ültetett területek jelentékenyek, mindazáltal és tanitó szerzett gyümölc észeti ismereteket s nincs okunk az árut kótyavetyélni, mert régi terjeszti azokat tovább a nép közt, nemcsak készletek nincsenek, az uj minőség pedig igen szóval, hanem példával is. jó. A kereskedő helyesen cselekszik, ha szükAzokhoz pedig — akikhez az élőszó el ségleteinek túlnyomó részét, mostani körülmé- nem juthat — elviszi a gyümölcsészet tanítányek közt beszerzi. sát az irás; ennek a szolgálatában áll az öszDió részint a magas mandula-árak, részint szes községekbe és számos magánosokhoz szűk belföldi termés következtében rohamosan járó hivatalos szaklap : a „Gyümölcskertész" 11 000 példánya; továbbá a szintén miniszteri megdrágult; a román és levantei dió Németkiadásban megjelent „Fatenyésztés", melynek ország, Hollandia stb. helyett nagyrészt felénk vette útját ÉS reakcziót idézett elő, mely a 4-ik kiadását most rendezi sajtó alá az érdemes karácsony táján szokásos nagy hozatalok alkal- szerző: Molnár István, akinek ezen munkája mával érte el eddig legnagyobb fokát. Fölte- nyomán a miniszter „Termeljünk gyümölcsöt" hető azonban, hogy februárban a kép meg fog czim alatt egy kisebb buzdító munkát is adott változni és a jó fogyasztás következtében ismét ki ős terjesztette a lelkészek utján a nép öszszes rétegeiben, magyar, német, tót, román, teljes árak kerülnek fölszmre. szerb és ruthén nyelvű kiadásokban teljesen Gzirok. A tavalyi vizentuli export következtében a gazdáknak nyújtott jutalmazó árak ingyen. nagy területek beültetésére vezettek. Az időS hogy a legfőbb buzdító eszköz: a.pénz járás a növényzetre kitűnő volt és bő termést se hiányozzék, arról a földhitelintézeti jutalomeredményezett. A kereskedő világ nem állt dijak gondoskodtak, melyeket ez évben is helyzete magaslatán, hanem megrémülve potom 5000 korona összegben osztottak szét a áron kinálta vételeit, de ezáltal nem érte el gyümölcsfaiskolák létesítése körül legtöbb sikert czélját nagy eladások által részletétől szabaelért tahitók között. dulni, hanem csak azt, hogy a külföld képtelen De a fa még nem gyümölcs. Hogy az is olcsó áron jutott áruhoz és oly módfelett való legyen, illetőleg maradjon: arról gondoskodik
27 egyebek közt a M. Kir. Állami rovartani állomás, melynek tudós főnöke Jablonowski József ez évben is számos értekezésben ős sok ezernyi példányban nyomtatott utasításban igyekezett a kertészkedő közönséget kioktatni, hogyan védje meg növényeit és azok termését a Iegiószámra elszaporodó apró, de annál veszedelmesebb kártevők ellenében. E munkájában segítségére voltak némileg magok a termelők, akik ez évben két helyen is rendeztek versenyeket — S.-A.-Ujhelyen és Nagyváradon — oly czélból, hogy a védekezésre szolgáló különféle permetező és hintő készülékek értékét közvetlen összehasonlítás utján megállapíthassák. A védekezés előmozdítása végett a M. A. V. is hoztak egy üdvös intézkedést, mely szerint a kénpor szállítására az A) oszt. díjtételét állapították meg, tehát a szénkéneg és rézgálicz szállítási kedvezményét kiterjesztették mindazokra a kénpor szállítmányokra, melyekről az OMGE. vagy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, illetőleg valamely gazdasági egyesület vagy a törvényhatóság első tisztviselője igazolják annak védekezési czélra való rendeltetését. De több és fontosabb feljegyezni való van az értékesítés köréből. Ilyen mindenekelőtt az a mozgalom, mely a gyümölcs tökéletesebb és egységes csomagolását — mint a piacz legelső követelményének teljesítését — czelozza. Ez ügyben kivált az OMGE. buzgólkodott, mely e tárgyban a tavasz folyamán értekezletet is tartott, ahol Angyal Dezső előadó javaslatára az egységes gyümölcscsomagolás fokozatos életbe léptetése és kötelezővé tétele mellett foglalt állást s ily irányban a földmivelésügyi és kereskedelmi minisztériumokkal ős a M. A. V. igazgatóságával igyekezett a szükséges megállapodásokra eljutni. Hasonló czélból volt a földmiv. minisztériumban is értekezlet, ahol a csemegeszőlő csomagolása és szállitásatárgyában sikerültegyetértő határozatokat bozni, melyeknek alapján a kereskedelmi és földmivelésügyi miniszterek felhívták a M. Á. V. igazgatóságát, hogy Észak-Németország, Belgium,Németalföld Dánia, Skandinávia és Északnyugati-Oroszország felé irányuló szőlőküldeményeket a jövőben csak fagyapottal védett és egyenlő rekeszekben történő csomagolásban fogadjanak el szállításra, azonban nagyobb zavarok elkerülése czéljából ez intézkedést csak fokozatosan igyekezzenek életbe léptetni. Ezidőszerint nyilt kérdés maradt, mily rekeszek tekintsndők szabályszerűeknek. Hogy azonban e téren is tapasztalatok szereztessenek, a ke eskedelemügyi miniszter a Rohonczy Gedeon képviselő által feltalált ilynemű nagyobb rekeszek kipróbáitatása végett ugy Berlinbe, mint Párisba irányított szőlőküldemények számára előzékenyen bocsátotta a szükséges vasúti kocsikat rendelkezésre. Egyébiránt póstai szőlőküldeményeknek való kisebb szögletes rekeszeket — czirokból és deszkából — Újvidékről hozott egy, a szabadalom kihasználására alakult részvénytársaság forgalomba. A szövetkezeti mozgalom ez évben, igen örvendetesen, a gyümölcsértékesítés terére is átterjedt. Ez magyarázza meg azt, hogy az orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztosság, a hozzá tömegesen érkező kérdezősködések által indíttatva, szükségét látta egy gyümölesértékesitési szövetkezeti alapszabaly minta kidolgozásának, melyet az érdeklődőknek szívesen megküld. Mennyire hódított a szövetkezeti eszme, annak legjobb bizonyítékai az ily alapon létesült vállalatok. Például a „Makó és vidéke hagyma- és zö dségtermelőinek szövetkezete", mely a spekuláló kereskedők nyomása folytán pangásnak, sőt hanyatlásnak indult hires Makói hagymatermesztés fölemelésére alakult és már az idei — első évi — működésével bebizonyította, mily üdvös missziót teljesíthet és mekkora szocziális bajokat orvosolhat a kis-
24 KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ 5. termesztők ügyének felkarolásával, egyszerűen az által, hogy gondoskodik tisztességes árban bérelt földekről a kistermelők számára és lehetetlenné teszi az áraknak egyes lelkiismeretlen közvetítők által való leszorítását. Ez üdvös hivatásában a szövetkezetet a földmivelésügyi miniszter anyagi segélyezése is hathatósan támogatja. Hasonló üdvös czélokat szolgálnak azok a konzervgyárak, melyek az elmúlt évben születtek meg. Ilyen a „Transsylvania" dévai gyümölcsös zöldségkonzerv-gyár, mely gróf Bethlen Miklós hunyadi főispán buzgólkodasa folytán 160,000' K. alaptőkével szövetkezeti uton nemcsak megalakult, hanem már készítményeivel is megjelent a piaczon. Még nagyobb vállalatok lesznek azok, amelyek Kecskeméten és Székesfehérváron alakultak. Előbbit a Ringler-féle bozeni konzervgyári vállalat létesiti a földmivelésügyi és kereskedelmi miniszterek, valamint Kecskemét város támogatásával; utóbbit Tschurtschenthaler bozeni konzervgyáros ugyancsak az állam és Székesfehérvár város támogatásával, az ottani pénzintézetek részvételével s mintegy 500/ 1000 K. tőkével. De Kalocsán is készül egy zöldségértékesitő gyár, melynek létesítése körül különösen a kalocsai népbanknak vannak érdemei. Ha meggondoljuk, hogy e nagyszabású vállalatok a jövő évben már mind megkezdik működésűket, úgyhogy a Pozsonyban már szintén működő konzervgyárral együtt 5 ily nagyszabású gyárunk lesz : bizonyára megszűnik azoknak az aggodalma, akik a gyümölcstermesztés erős fellendülése folytán túltermeléstől és a termény értékesítésének nehézségeitől sőt talán lehetetlenségétől is féltek. A kertészet egyéb terein is örvendetes fejlődés jeleit láthatjuk feltünedezni. Igy például a zöldségtermesztés terén várhatunk helyenként nagyobb lendületet, ahol a korai termesztésre megvannak a természeti feltételek. Legalább erre mutat Újvidéknek és némely szlavóniai helységnek példaja, ahonnan a zöldbabot folyton nagyobbodó mennyiségekben exportálják Németerszágba, azon egyszerű ok folytán, mert az újvidéki bab 3—4 héttel korábban hozható piaczra, mint a németországi, úgyhogy valósággal primőr számba megy. Ez magyarázza meg azt, hogy míg 1896 ban Újvidékről 15,000 postai zsák zöldbabot vi tek ki, addig a most bezárult évben már 67.000 zsákra — tehát 4 év alatt több mint négyszeresre — emelkededett a kivitel. Vájjon mily fejlődés indult meg akkor, ha majd a tervezett öntöző csatornák elkészülnek? Sajnos, némely téren nem dicsekedhetünk ilyen fejlődéssel. Sőt egyes termesztési agakban stagnálást sőt visszaesést látunk. Mivé iett pl. az egykor hires dii ny^termesztés ? Bizony az, épen a legfőbb pontokban, mint pl. Csányban, ha nem is mennyiség, de minőség tekintetében magoknak a termelőknek gondatlanságából — tökkel való elfajzás folytán — annyira megromlott, hogy soká lesz lehetséges az esett csorbát kiköszörülni. Ezen a bajon — tapasztalat szerint — még az évenként ismétlődő Csányi jutalomdíj kiosztása sem képes segíteni. Talán több sikere lesz a kiválasztás utján nyert magvak tervbe vett rendszeres kiösztásának. De zárjuk le az évi krónikát, melyből még a Pozsonyban rendezett őszi gyümölcskiállítás, a Gyorokon tartott szőlőkiállitás, a párizsi nagy nemzetközi kiállítások tanulságai kicsillognak; zárjuk le, mert nem czélunk minden részletre kiterjeszkedni és mert reméljük, hogy a reánk virradt uj esztendőről majdan elmultával készítendő beszámolásunkban alkalom fog nyílni ujabb haladást, ujabb fejlődést és a mult évinél nagyobb eredményeket feljegyezhetni. Adja Isten, de magunk is legyünk rajta, hogy ugy legyen!
Állattenyésztés. Irta : Korácsy Béla . Hogy Magyarország állatállománya minőségileg még mindig nem sorakozott a tőlünk nyugatra fekvő országok állatállománya mellé, az nyilvánvaló dolog. Nem sorakozott oda főleg, mert állatállománya kevésbé jövedelmezően hasznosít, mert a magyar gazda csak legújabban törekszik arra, hogy állatjainak erőtermelési és szaporodási képességén kívül egyéb hasznát is vegye. Ha azonban egy ország minden erejét rá teszi arra, hogy állatállományát tökéletesítse s javítsa : ugy Magyarország az. S valóban örömmel konstatálhatjuk, hogy az utóbbi időben is az összes tényezők lelkes együttműködése következtében országunk állattenyésztése a tökéletesbülés utján nevezetes lépésekkel haladt előre. Azon faktorok közül, amelyek az ország állatállományának megjavításán közreműködtek, kettőt tartok én igen nevezetesnek s ezek közül is első helyen állónak a szakösmeretek szon sikeres terjesztési módját, amelyet dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a falusi népies előadások alakjában honosított meg, amely előadásokon elhangzó tanácsokat a nép ma már nemcsak hogy meghallgatja, de követeli is s mihelyt követni kezdi, nyerve van az ügy, mert ezen tanácsok követésével, állatállományát folytonosan csak javítani fogja. Nem lehet azonban eléggé ajánlani azon előadóknak, akik előadásaik anyagát az állattenyésztés köréből választják, miszerint a vidékenként létesítendő egyöntetű , jelleg nagy fontosságát s előnyeit minden alkalommal hangsúlyozzák s megértessék a kisgazdával azt is, hogy saját é dekében akkor cselekszik helyesen, ha növendékállatai közül a legszebb, legkifogástalanabb példányokat továbbtenyésztésre tartja meg s nem adja el. A szakösmeretek terjesztésére hatalmas faktort képez továbbá a szaksajtó is, amelyről örömmel lehet konstatálni, hogy magas nívón áll s a külföldi szaksajtót sok tekintetben tul is szárnyalja. Ez a szaksajtó épen az elmúlt évben az állattenyésztés érdekében igen figyelemre méltó működést fejteit ki, amennyiben először tért rá annak az ismételt hangsúlyozására, hogy minő hatalmas eszköz a gazda, a tenyésztő kezében az állatok átörökitőkópessége, mert egyedül ennek a helyes alkalmazása, felhasznalasával van képesítve állatállományának valóban jövedelmező s igy értékes tulajdonságait, mint a fejlődést a szaporaságot, tejelőképességét, a tejnek zsírtartalmát stb., az utódokban megjavítani. Nagy horderejű dolog ez, mert gyorsabb lendületet állattenyésztésünk javulása csak az esetben vehet, ha az átörökitőképesség nagy horderejével minden gazda tisztaban van, ha ezen ismereteket minden állattenyésztő a gyakorlatban érvényesiti is. Míg azonban az említett faktorok csak mint közvetve hatók fejtettek ki üdvös hatást, addig földmivelési kormányunk fokozott munkásságának köszönhető azon valóban nagy szabású fellendülés, mely különösen a szarvasmarhatenyésztés terén lépten nyomon, országszerte tapasztalható. A földmivelésügyi kormány nemes inteczióinak kivitelére igen alkalmas faktornak bizonyultak a csak nemrégiben szervezett állattenyésztési ker. felügyelőségek, mely hivatalok száma az ország különböző góczpontjain székelve a f. évben már 18-ra emeltetett s a tenyésztőkkel, a kisgazdákkal, valamint a községekkel közvetlenül érintkezve, útmutatással szolgáltak az állattenyésztés egyes ágainak helyes üzéséhez. A köztenyésztés emelése és támogatása, valamint az előző években, ugy a lefolyt évben is főképen a vármegyei állattenyésztési szabályrendeletekben megállapított fajtájú jó apaállatok kiosztásából állott. Ezek nagyrésze az ország állami, valamint magán tenyészeteiből, az állattenyésztési ker. felügyelőségek
2. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM, utján szereztettek be s csupán az országban fedezetet nem talált szükséglet importáltatott Tirol, Voralberg és Svájczból. Az apaállatoka községek részére három félévi részletfizetés s 20—40% terjedő engedmény mellett osztattak ki. Felette szegény, vagy elemi csapásokkal sújtott községek teljesen ingyen láttattak el tenyészbikával. Az 1895. évi XLVII. t.-cz. alapján létesített szarvasmarhatenyésztési alap már az előző években jórészt kimerittetvén, a f. évben jó tenyészanyag beszerzésére csupán a sárosmegyei, valamint az erdélyi szász gazdasági egyesületnek volt 3 év alatt törlesztendő kamatozó kölcsön nyújtható, melynek felhasználásával nevezett két egyesület tagjai között leendő kiosztás végett 82 db, illetve 126 db telivér pinzgaui tehenet és üszőt importalt. Ugyancsak az orsz. szarvasmarhatenyésztési alap felhasználásával vált lehetővé az elszegényedett ruthén földmivelők között, mint az már előző években is történt, 300 darab borzderes üsző kiosztása, melyek részben hazai tenyészetekből, részben import utján szereztettek be. Fentebbi feltételek 'mellett a köztenyésztésre kiosztott apaállatok száma faj és fajták szerint csoportosítva, a következő volt: Tenyészbika: Magyar-erdélyi — < ... Piros-tarka ... ... — Pinzgaui Borzderes Bivaly „
1064 1041 499 249 32
' Összesen...
2885
Ebből import utján szereztetett b e : Pinzgaui Borzderes Pirostarka
—
360 130 2
Összesen — —
492
mig a többi az ország területén
vásároltatott.
Tenyészkan: Zsirseités Hússertés
— —
Összesen _
1441 95
— 1536
Tenyészkos: Haczka ... 231 Czigája 113 Friz 2 Összesen ... ... 346 Állattenyésztésünk fejlesztése s a tenyészanyag beszerzésének megkönnyítése ciéljából számos állatkiállitás és tenyészállatvásár rendeztetett az ország területén, többnyire a gazdasági egyesületek által. Ezen kiállítások — államdijak engedélyezése által — földmivelési kormányunk által megfelelőleg támogattattak, amely államdijak mindenkor csak kistenyésztőknek voltak kiadhatók. Erre a czélra körülbelül 40,000 korona utalványoztatott ki. Egyes vidékek állatállományának egyöntetű jellegűvé tétele szempontjából az állattenyésztési kerületi felügyelőségek az ország több vidékén tenyésztési egyesületek létesítését szorgalmazták, s ilyeneknek megalakulása már több helyen küszöbön is van. A baromfitenyésztés emelése érdekében is nevezetesen működést fejtett ki földmivelésügyi kormányunk, az által, hogy igen nagy számú, mintegy 3200 darab tenyészkakast osztott ki, illetőleg cserélt be, olyan fajtát bocsátván az illető vidékek rendelkezésére, amelyek ott legjobban beválnak, s alkalmasak egyöntetű jelleg létesítésére. Felemlítendő továbbá e téren az ország déli részén a tejszövetkezetekkel kapcsolatos-tn megalakított mintegy 60 tojásgyüjtő állomás szervezése, melyek a kedvező tojásértékesités folytán a vidék kisgazdainak egy uj és számottevő jöve-
2. SZÁM. 11-IK JlVFQLYAM. delmi forrást nyitottak meg. A gödöllői baromfitenyésztő telep és munkásképző szakiskola szervezése és felszerelése is a lefolyt évben nyert befejezést, s igy lehetővé teszi, hogy a baromfitenyésztés terén, erre vállalkozó egyének szakszerű kiképzést nyerjenek. Sajnos, hogy a költségvetésileg rendelkezésre álló hitel korlátolt voltánál fogva az ország állattenyésztésének fejlesztésére szolgáló irányelveu csak részben voltak keresztül vihetők, s sok községnek apaállat engedélyezése iránti kérvénye már május havától kezdve fedezet hiánya miatt elutasittatott. Remélhető azonban, hogy ezen hiányok az 1901-ik évben pótolva lesznek, miután az állattenyésztés fejlesztésére szolgáló hitel az előző évihez arányítva 52,2160 K.-val emeltetett s csupán községek részére állami [közvetítéssel kiosztandó apaállatok beszerzésére 2,000,000 korona irányoztatott elő. Ezeri összeg felhasználásával előreláthatólag valamennyi az apaállatok kiosztásánál állami közvetitést kereső község igénye kielégíthető lesz. A fentebb jelzett, elég jelentékeny összegnek mintegy 2/3-része természetszerűleg megtérül, s igy valójában elenyésző csekély az az anyagi áldozat, amelyet földmivelésügyi kormányunk az ország állattenyésztésének fellendítésére fordit, de mérhe len az az előny, amely a rende kezésre álló összegnek, a vázolt czélszerü, s immár kipróbált uton-módon való felhasználása által eléretik, s a mely szép eredmény — bár m a , i s már szemmel látható, kézzel fogható, a maga teljességében csak egy évtized múlva fog nyilvánulni. Speeziális^n szarvasmarhatenyésztésünkre vonatkozólag a fentieken kivül hangsulyozandónak tartjuk azon figyelemre mé.tó körülményt, hogy a gümökórnak irtására vonatkozólag igen egészséges eszmék vettettek fel a lefolyt év folyamán, a mely eszmék közkincscsé váltak s mindég több és több gazdaságban nyertek alkalmazást. Gazdaközönségünk már át van hatva a baj veszedelmességének tudatától s kezdi megtenni a szükséges lépéseket arra nézve, hogy növendékallatait a befertőzéstől megmentse. S e tekintetben valóban alig jarhaiunk el elég következetességgel és szigorral, ha csak nem akarunk ugy járni mint Bajorország, ahol egyes vágóhidakon a levágott állatok 6 % át kell megsemmisíteni általános gümőkór miatt; e körülmény végzetes lehetne az ország szarvasmarha-tenyésztésére. É énk eszmecsere indult meg azután, éppen a , Köztélek' -ben a magyar-erdélyi szarvasmarha javítása érdekében, a mely eszmecsere s az olt elmondott valóban figyelemre méltó dolgok az egész ország gazdaközönségének figyelmét magára vontak s lényegesen járultak hozzá ahhoz, hogy e különben nagyon becses szarvasmarha fajta még becsesebbé tétessék. Szarvasmarhatenyésztésünk fontosságát előtérbe helyezte az a körülmény is, hogy a lefolyt évben elég kedvezők voltak az árviszonyok is, hogy különösen a hizott árut jól tudtuk értékesíteni s kivitelünk is jelentékenyen fokozódott. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy lótenyésztésünk terén egyáltalában nem tapasztalható az az üdvös föllendülés, amely ez állattenyésztésztés többi ágazataiban annyira örvendetesen jelentkezik az utóbbi években. Hazánk lótenyésztése jóformán régi hiréből táplálkozik. A z állami ménesmtezetek, továbbá egyes n#gytenyésztők kiváló anyagot produkálnak ügvan, de a köztenyésztés határozottan hanyatlóban van, szerény nézetünk szerint főként azért, mert a lótenyésztési ügyek vezetős é g e ugyan gondoskodik kellő számú j ó állami csődörről, de arról már nem igen, hogy az egyes fedeztetési állomásokra a vidék állatállományának megfelelő mének osztassanak ki és a mi fő, hogy az egvhelyben beválott csődör állandóan ugyanazon állomásra adassék ki, mert csak ezáltal volna elérhető, hogy a lóanyag nemesedése egyazon irányban haladjon.
KÖZTELEK, 1901. JANUAR H0 5. Még szomorúbb azonban, hogy a lótenyésztési ügyek vezetősége nem gondoskodik arról s illetőleg nem ellenőrzi kellőleg, hogy az 1894. évi X I I . t.-cz.-nek m e g f e l e l ő i i g a községek a megfelelő méneket fokozatosan beszerezzék. Véleményünk szerint ezen hiányoknak főoka, hogy a lótenyésztési" kormányzat nem rendelkezik a megfelelő külső közegekkel, amelyek a központnak a helyi viszonyok ismerete alapján szakvéleményt adjanak, másrészt a községi mének fölött ellenőrzést gyakoroljanak, mert a lótenyészbizottmányok ilyen szakközegeknek ugyan nem vehetők. E téren leghelyesebb volna, ha a meglevő állattenyésztési felügyelők a mének vizsgálatára és beszerzésére is alkalmaztatnának. Legfeljebb csekély személyzetszaporításról volna szó és a lótenyésztés terén is meggyőződésünk szerint rövid idő alatt ép oly örvendetes és tekintélyes haladás volna elérhető, mint az állattenyésztés többi ágazataiban.
Állatkivitel. Irta: Jeszenszky Pál. Ezídőszerint az állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos ágazatok azok, amelyek iránt gazdaközönségünk fokozott figyelmet tanú sit s a minek eredménye állattenyésztésünk egyes ágazatainak örvendetes fellendülésében nyilváriül. Amily mérvben azonban ezek fejlődnek, épp oly mérvben fokozódnak azok a nehézségek, amelyek állatértékesitésünk elé gördülnek. Éppen ez okból kell bajnak tartanunk, hogy gazdaközönségünk ez ideig nem foglalkozott oly behatóan az állatforgalmi és állatértékesitési kérdésekkel, amennyire ezek a vitális kérdések ezt méltán megérdemlik és nem tanúsították azt az érdeklődést, amely szükséges ahhoz, hogy a nagy világversenyben helyünket az állatértékesités terén is sikeresei megallhissuk. A z állatforgalmi és állatértékesitési viszonyokkal, illetve kérdésekkel való beható foglalkozás gazdaközönségünk részéről pedig okvetetlenül kivanatos már csak azért is, mert a külföldön mindenütt azt látjuk, hogy e kérdések körül csúcsosodik ki a tenyésztők és egyéb érdekeltség fejlődése, még pedig a legtöbb bevitelre szoruló államban a/, exportáló országokra nézve — tehát mi reánk is, — igen kedvezőtlen irányban. Tapasztalhatjuk ezt elsősorban Németországban, ahol az agráriusoknak SZÍVÓS kitartásukkal sikerült rendkívüli előnyöket biztosítani állattenyésztésük javára, de látjuk ezt Ausztriában is, ahol az allatforgalmi és állatértékesitési viszonyok domináló szerepet játszanak, amelyeknek eredménye azután az a nagyarányú akczió, melyet az osztrák gazdák hazai állattenyésztésük megvédése czimén a mi állatbevitelünk ellen következetesen folytatnak. Tagadhatatlan, hogy Ausztriával szemben a múlthoz képest a viszonyok valamelyest javultak, mert hiszen már több mint egy éve életbelépett az állategészségügyi egyezmény, melytől a helyzet gyökeres megiavulását vártuk. Javulás tényleg konstatálható is, de emellett nem hunyhatunk szemet az osztrákok azon törekvései' előtt, hogy ők az állategészségügyi egyezményt kijátszani igyekszenek s egyáltalában nem is csinálnák titkot abból a törekvésükből, hogy odairát yuló kivitt lünket különösen élősenéskivitelünket, daczára az egyezménynek, minden rendelkezésükre álló eszközzel megnehezíteni iparkodnak. Mindezideig földmivelésügyi kormányunknak sikerült erélyes föllépésével és intézkedéseivel ezeket a törekvéseket meghusitani, de az osztrákok mahinácziói a mult év folyamán nem egy alkalommal érzekeny anyagi károkat okoztak gazdainknak. A z osztrák mozgolódások által előidézett helyzetnek azonban sok hát-
ránya mellett megvan az az előnye is, hogy most már a mi gazdaközönségünk is kezd ezen kérdések iránt jobban érdeklődni és reméljük, hogy ez az érdeklődés , jelentékenyen fokozódni is f o g a jövőben, mert a gazdaközönség határozott és nyomatékos állásfoglalásával lényegesen elősegítheti a kormányt is érdekeink megvédésére irányuló törekvéseiben. Egészben véve az 1900-ik évi állalforgalom az előző évhez képest javulást mutat. Szarvasmarhakivitelünk közvetlenül Németországba is és az ausztriai viszonylatban is a múlthoz képest emelkedett. Összes szarvasmarhakivitelünk az elmúlt év első 10 hónapjában 276 000 darabot tett ki, 27.000 darabbal többet mint az előző évben, amikor a kivitel ugyanezen idő alatt 249 000 darabot tett ki. A kivitel ezen nem kicsinyelhető emelkedése kapcsolatba hozható a khinai bonyodalmakkal, aminek folytán Németország szükséglete husés husnemüekben óriásilag emelkedett s bevitele az összes élelmi czikkekben hatványozott mérveket öltött. Sertéskivitelünk szintén jelentékeny emelkedést mutat, amely azonban mögötte marad az 1899-ik évi kivitel emelkedésével szemben. A m u t év első tiz hónapjában kivitelünk 390.000 darabot tett ki, tehá' 85000 darabbal többet, mmt 1899 ben, amikor azonban az elfiző évivei szemben a kivitel emelkedése 186.000 darabot tett ki. Sertéskivitelünkkel teljesen Ausztriára vagyunk utalva s egyáltalában semmi kilátásunk sincs arra, hogy Németország a jövőben sorompóit sertéskivitelünk előtt megnyissa s ha ezt a körülményt figyelembe veszszük, ugy aggodalommal kell a jövőbe tekintenünk. Sertéstenyésztésünk ugyanis kezdi a sertésvész okozta óriási károkat kiheverni s ennek az állatfajnak nagymérvű szaporasága valószínűvé teszi, hogy rövid idő múlva sertésállományunk a régi nivót el f o g j a érni vagy legalább is megközelíteni; ami ha bekövetkezik, feleslegünk elhelyezése érdekében messze kiható intézkedései / megtétele válik szükségessé, a melyekre áz előkészületeket kormánynak és társadalomnak idejekorán kell megtennie. Juhkivitélünk évek óta konzekvensen c=ökken s mult évi kivitelünk már alig számottevő. A z 1899 ik év első 10 hónapjában a kivitel még 352 000 darabot tett ki, a mult év ugyanezen időszakában már csak 128.000 d rabot; vagyis kivitelünk ezen idő aiatt 224 000 darabbal csökkent, aminek oka az, hogy Románia is beszüntette odairányuló juhkivitelünket. Lókivitelünk, mely eddig főleg Ausztriába, csekélyebb mérvben Franczia- és Olaszországba irányult, a bur háború folytán nem remélt fellendülést nvert. Kivitelünk az év első tiz hónapjában 49 000 darab ; a mult év ugyanezen időszakában 32.000 darabot vittünk ki, vagyis az idén 17.000 darabbal többet, mint az előző évben. Lókivitelünk ezen nagymérvű emelkedése azonban hátrányos is, amennyiben a köztenyésztés részére való anyag egy tekintélyes része kivitetett ; ami kétségkívül kedvezőtlen visszahatással lesz különben is rosszabbodó népies lótenyésztésünkre. Igen jelentékeny emélkedést konstatálhatunk a baromfi és baromfitermékek kivitelében. Baromfikivitelünk első sorban Ausztriába irányul, de már németországi kivitelünk is jelentékeny mérveket öltött s nem csekély a kivitelünk közvetlenül a hamburgi kikötőbe is, ahonnan Angliába vitetnek e szállítmányok. Angliába egyébként közvetlen kivitelünk is van baromfi és baromfitermékedben. Baromfikivitelünk a mult év első 10 hónapjában 1.100,000 darabbal emelkedett az eiő-ő év ezen időszakahoz kép°st. Összesen 5.797,000 darab elő baromfit vittünk ki a mult évben s a kivitel az utolsó két hónapban is még bizonyára elég tekintélyes mérvben emelkedni fog. A tojáskivitel is emelkedett a mult évben; a kiviteli többlet 50.000 mm.
30
KÖZTELEK, 1901 JANUÁR HO 5.
A tejterméhek, főleg vajkivitelünk emelkedése igen tekintélyes s első sorban Németországba irányúi. Sajnos, hogy ott már is erősen mozgolódnak vajkivitelünk megnehezítése érdekében, melyet a beviteli vámok tetemes emelésével szándékoznak megakasztani. Állatkivitelünk mikénti alakulásáról a fentiekben közölt számadatokból tehát az tűnik ki, hogy kivitelünk a múlthoz képest emelkedik, de amint az előzőkben is kifejtettük, kivitelünk jelentékenyen nagyobb lehetne, ha nem gördittetnének eléje minden oldalról nagy akadalyok. Különösen sertéstenyésztésünk érdekében kell idejekorán megfelelő intézkedéseket tennünk, ugy a külföldi élősertésbehozatal megszüntetését, valamint a külföldi hus és husnemüek beözönlésének meggátlását illetőleg, nemkülönben idejekorán intézkednünk kell sertésvágóhidak és husföl dolgozó telepek létesítése erdekében, mert csak ezt tarthatjuk megfelelő eszköznek sertésértékesitésünk javítására és biztosítására.
Vágóállatok
értékesítése.
— Irta: Dorner Béla. — Érdekes kijelentéssel kezdi meg a m. kir. országos statisztikai hivatal azon jelentését, melyet az 1899. évi külkereskedelmi forgalmunkról legutóbb közreadott. Pangás, sőt visszaesés a legtöbb téren, a vállalkozási kedv erős hanyatlása, a mezőgazdasági termények árának esése, ezzel szemben az iparczikkek s élelmiszerek árának jelentékeny emelkedése, ezek a kiemelkedőbb s nem valami örvendetes jelenségek, melyek a legutóbbi évek gazdasági történetét Jellemzik. Ezen jelenségek mellett — szól a továbbiakban a jelentés — csupán az élőállat s állati nyerstermény, külkereskedelmünk kedvező alakulása s közélelmezési czikkeink nagyobb arányú fogyasztása képez vigasztaló momentumot. Ha a most letűnt év minket érdeklő eseményein végigtekintünk, ugyanazon momentumokat latjuk az 1900. év fo yamán is végigvonulni, miként azt az előző évre nézve ezen rövid pár szóban föntebb jellemezve láttuk. A pangás, a pénztelenség, az üzletek hanyatlása s a vállalkozási kedv csökkenése, tehát a „decadence" a közgazdasági élet minden terén élőié be nyomul ugyan, de mellette a .vigasztaló momentum" is mfgerősödött, a i az, előállat s állaii nyerstermény külkereskedelmünk — különösen az Ausztriaval való forgalomban — hasonlithatlanul jobb, mint 1899. évben volt. A forgalom föllendülésével — alapjában véve — az é őállatok jobb értékesítése nem tart ugyan fokozatosan lépést, de azzal összefügg, azHZ , v t l e bizonyos viszonyban van". A forgalom a nap, az értékesítés annak árnyéka. Az árnyék nem követi mindig pontosan a nspot, de — nyomában jár. Az elénkebb forgalom arany sugarai életre csókolgatják a jobb érti kerítés felkelő napját is, hogy a poéták aranyos nyelvén fejezzük ki magunkat. A nngyobb forgalom mellett az értékesítés könnyebb lett ugyan; de — nem egyúttal — jobb is. Panaszok most is sürün hangzanak föl, a gazdák s a hizlalók részéről. De ezzel ma ugy vagyunk, hogy panaszkodik ma már a termelő, a fogyasztó, a közvetítő is s az avatatlan fül elölt inkább azon panasz talál mpghallgattatásra, amely hangosabb, habár alapokaikban — méltánytalanabb is. A magyar tenyésztők panaszainak méltányosságát mutatja, hogy noha kevesebb zajjal történik ugyan, mégis meghallgattatásra talált, amennyiben a földmivelésügyi kormanyzat előtt is elismertetett s a viszonyok megfelelő javítása gondoskodás tárgyát képeli.
Az értékesítési viszonyok általában véve sokkal javultak a mult év állapotaihoz képest. Azon előnyök, melyekhez az Ausztriával való kiegyezés folytán jutottunk: az élőállatok forgalmánál legszembeszökőbbek. Nemcsak a külkereskedelem statisztikai adataira vetett pillantás győz meg erről, hanem főleg azon élénk mozgalom, melyet állatforgalmunk s az állatainknak Ausztriában való könnyebb, kedvezőbb értékesítése, az osztrák gazdák körében támasztott. Nemcsak az alsóausztriai tartományok, de galicziai, a esehnémet s morva német gazdasági egyesületek, körök, kaszinók támadtak föl ellenünk, illetve a kiegyezés ellen, mert azon előnyök, melyekhez a magyar gazdaközönség jutott s melyeket elég okos és élelmes volt már a kiegyezés első hónapjaiban is kihasználni tudni, szemet szúrtak s fajt nekik. Értékesítési viszonyaink tagadhatatlanul javultak, mert könnyebbé váltak. Hogy egyúttal jobbakká is nem lettek egyszersmind, azaz hogy a könny ebb értékesítés egyúttal magasabb árakban is nem jutott kifejezésre: annak okai mélyrehatóbbak és sokkal nagyobbak, mintsem azt rövid szavakban kifejezhetnék. Régi tétel az, hogy jó vásár csak ott van, hol a kereslet nagy és élénk. Nagy kereslettel még olyan nagy kínálat sem válik túlkínálattá s viszont gyenge kereslet mellett még oly ksvés kinálat is az árak esését eredményezi. Pénzviszonyaink az idén még válságosabbak, a lakosság szegényedése még általánosabb lett s igy a kereslst nem is erősödhetett. Az pedig, ami a nagy vásárok viszonyait javítaná, azaz egy egészséges export, — az nincs,, Azért az árakat legnagyobbrészt a fölhozatalok nagysága, azaz egyedül csak a kinálat szabályozta. Az elsőrendű hizott marha értékesítése Budapesten a következő lefolyású volt: Az árak januártól juniusig igen alacsony változásokkal 58—66--68 fillér között maradtak (kilogrammonkint élősúlyban, szokásos levonásokkal). Július hóban az árak 70—72— 74—76 fillérig emelkednek s november hó elején ismét visszahanyatlanak 60—66 fillérre. Legmagasabb árak (74—76 fillér) szeptemberben, legalacsonyabb árak (58—60 fillér) januárban. A másodrendű hizott marha ára 5—10—15 fillérrel rendszerint alacsonyabb s az ármenet az emelkedés és esésekben még nagyobb ingadozásokat mutatott. Bécsben a közepes árak — 56—76 fillér kilogrammonkiut élősuhban levonás nélkül — ánrlis első napja>ban tetemesen alászállnak s 46—66 fillér mellett tartiák magukat junius közepéig, midőn ismét följavulnak az év első hónapjainak kurzusára s igy maradnak igen kevés ingadozással október első hetéig. Októbertől azután 78—80—82 fillérre szöknek föl s igy maradnak jelen idők'g. Legmagasabb ár 82 fillér november hóban, legalacsonyabb ár 60—62 fillér április hóban, a másodrendű vágómarha ára sokszor tetemt sen alacsonyabb volt s jelentékenyen ingadozott. A legelső minőségű vágójuhok értékesítése a következő volt: Budapesten az értékesítési viszonyok nagyon gyengék voltak. Kereslet nagyon kevés volt s még gyenge felhajtással is hamar túlkínálat fejlődött az árak hatalmas esésével. Az év első negyedében a vásárok igen lanyhán, vontatottan haladtak, sokszor vevő sem jelentkezett, februárban pedig az egyik vásár sem volt megtartható, mert egyáltalán nem volt fölhajtás. Az árak 40—44 fillér között váltakoztak. Április közepétől azutanaz uradalmi hizlalásból kikerült anyag került vásárra s a jobb minőség némi kelendőséget is biztosított, sőt pár waggonnal Becsen át francziaországi, svájczi s belgiumi exportra is akadtak vállalkozók. Az árak 48—52 fillérre
2. SZAM. ÍÍ-IK ÉVFOLYAM szökve föl, egész augusztus hó közepéig igy tartották magukat, midőn azután hétről-hétre estek 44—40—38—36 fillérig. Legutolsó hetekben ismét javultak s 44 fillérnél állapodott meg a lavina. Másodrendű hizott ürü, legelőnhizlalt kiverő anyák, mustra kosok ára természetesen még alacsonyabb ugrásokkal haladt — lefelé. Legmagasabb ár volt 52 fillér — április s julius hóban, legalacsonyabb ár (— 36 — 38 fillér) november hóban. A juhvásár Bécsben is nagyon alárendelt szerepet játszik, de mivel anyagunk legjava oda tódul s ott még inkább kedvelik az ,ürüczombot" mint nálunk, de mert az ottani kereskedők pénze s üzleti vénája is több — az exporttal is bátrabban mernek foglalkozni, az adás-vétel ere élénkebben is lüktet. Az árak 46—48 fi lérrel váltakoztak egész április hónapig, április közepétől — junius első harmadaig 48—54—56 fillérre szöktek föl, hogy attól fogva julius végéig ismét alászálljanak 42—46 fillérre. Augusztus hónapban a nyaralási szezonban a vidéki kereslet élénkülése ismét felszöktette az árakat 50—57 fillérre. Szeptember első harmadától azután a sertéshús nagyobb arányú fogyasztása miatt, az árak ismét fokozatosan szálltak alá egész máig, azaz 38—40 fillérre. Legmagasabb ár 56—57 fillér május s augusztus hóban. LegaJacsoayabb ár 38 fillér október-november hóban. Sertések értékesítési viszonyai a következők voltak: Budapesten elsőrendű zsirsertések ára a konzumvásáron 78—86 — 92 fillérrel indult meg, s ingadozással tartotta magát márczius közepéig. Ekkor 96—108 fillérre szökött fel s ezen kurzusban maradt juniusig. Juniustól októberig ismét leszállt 86—98 fillérre, októberben ismét 100—102 filléren állott, novembertől azonban, — az enyhe tél miatt, a gyenge fogyasztás, a bécsi boykottól való felelem miatt, a túlságos fölhozatalok, a hideghuspiaczok megnyílta miatt, főként azonban az alsóbbrendű társadalmi osztály szegénysége, tehát a gyengébb kereslet miatt — ismét 9 0 - 8 0 - 6 8 fillérre szállott alá. Legmagasabb ár: 108 fillér április-május hónapokban, legalacsonyabb ár: 68 fillér november hóban. Angol húsos süldők kelendősége igen változó volt s az árak egyik vásárról a másikra hullámzottak. Általában 60—80 fillér körül állottak, májusban 88 fillérre, junius, julius s majd minden hónapban 82 — 84 fillérre szöktek fel egy-két vásár alkalmával, hogy egy következő vásári hé:en ismét 7 0 - 6 6 — 6 0 fillérre essenek alá. Legmagasabb á r : 88 fillér volt májusban, legalacsonyabb : 56 fillér szeptemberben. Bécsben az év elején az elsőrendű zsirsertések ára elég magasan hullámzott. Az árak 8 8 - 9 4 fillér között váltakoztak egész áprilisig, mikor május végéig 98—102 fillérre szöktek fel, junius elején azonban 91—93 fillérre estek le (túlkínálat, azaz szükségletet meghaladó fölhajtás miatt) s ezen időtől kezdve fokozatosan estek 90—88—85 fillérre s ezen kurzuson maradtak máig. Legmagasabb ár 102 fillér áprilisban, legalacsonyabb ár 78 fillér novemberben. Húsos fajták. Értéké nagyon keveset ingadozott, ál alában az egész év folyamán 60—86 fillér körül mozgott. Egyes időszakokban, julius, augusztus hóban 88—90 fillérre szökött föl az ár, októbertől kezdve azonban fokozatosan csökkent, ugy hogy november ekő harmadától 56—76 fi iérre szállt le s maradt csekély ingadozással máig. Legmagasabb ár 90 fillér augusztusban. Legalacsonyabb ár 56 fillér november, deczemberben. Az angol, a lengyel s a báznai (erdélyi)
2 SZ4M. 10 IK SWOLYAM. húsos fajták s ezek keresztezéseinek kelendősége az 1900. évben megcsökkent, vagy legalábbis azon érdekes fordulat állott be, hogy a zsirsertéseh ára magasabb lett. Nemcsak a szedett és 120 kgnál könnyebb sertéseknek az osztrák piaczokra való odajuthatása (a kiegyezés óta), tehát a húsos áruban beállott nagyobb kinálat okozta ezt, hanem főkép a zsiradékfélék árának emelkedése, tehát a zsiros sertésfajták nagyobb belértéke. (A disznózsír tőzsdei ára volt az év elején Budapesten 48 korona, deczember elején bl'5 korona. Bécsben az év elején 48 — 51 korona, novemberben 65—68 korona nagyban 100 kilónkint.) Mily kiszámithatlanok a piacz s az üzlet esélyei ! Ki merte volna állítani, hogy a tavaly lenézett s megvetett zsiros mangalicza legyűri még egykor kelendőségben s értékben a fiatal, finomhusu Yorkshire „Karbonaden Schweint"! ? Tessék ezen gondolkozni s belőle kiokoskodni. Bizony nehéz a termelőnek a választása a „radikális", vagy „konzervatív" elvek között!
Gyapjú-üzlet. Az előző évi folyton tartó emelkedő irányzat a mult év végén oly magaslatra jutott, mint a minőt egy évtized óta nem ért el. Az akkori statisztikai adatok, a fokozatos és intenzív áremelkedés realitását igazolták; és a szilárd hangulatot még az sem lohasztotta, hogy a mult év őszén kezdődött délafrikai háború esetleg Anglia iparát bénithatja; mert abban reménykedtek, hogy a hatalmas Anglia, hamarosan elbánik a burokkal. Nem igy történt, és mivel már ez év január havában, Angliának hosszas háborúskodása volt előre látható, ez az aggódalom a f. é. január 16-kán kezdődött londoni aukczión abban nyilvánult, hogy az emelkedő iranyzat nem csak hogy megszűnt, de egyben már 5— 10%-nyi árcsökkenés is beállott. Erre azután a franczia és belga határidőre való spekulánsok és baissisták vérszemet kapva, nap nap után mindig olcsóbbodó kurzusokon dobták piaczra a kártoly fonadékot, és bárha néhány hónapig ez a rohamos kinálat még némiképen paralizáltott, a mennyiben a határidői áru is a fogyasztók részéről fölvétetett, a gyárosok ezen ellentállásá— sajna — 1900 tavaszán mégis megtört, és pedig annál fogva, mert a még igen magas bevásárlásaikból gyártódott posztókészletükön csak nagy nehezen és tetemes veszteséggel tudtak túladni. Ennek a retrográd változásnak azután hü. képét láttuk a londoni márcziusi aukcziókon, illetőleg az árak további 10—15%-os csökkenésében. Az ugyancsak londoni májusi aukczión az árhanyatlás megint terjedt, ugy, hogy májusban a legmagasabb árnivó arányában, az érték devalválása már 25—30°/o-ra volt tehető. Ekkor a fogyasztók és kereskedők egyaránt azt hilték, hogy az ilymérvü hanyatlás tovább már nem terjedhet és igy a f. évi juniusi adás-vevés nálunk is ilyetén áralapon indult meg. Ámde az a romboló válság, minek áldozatai a franczia, belga és részben német piaczok elsőrendű fogyasztói lettek, a nyers anyag árának még további sülyedését idézte elő, ugy hogy a juliusi budapesti árveréseket közvetlenül megelőző londoni aukcziő megint ujabbi 10—15°/o árcsökkenéssel köszöntött be. Ilyen szimptomák mellett, vagyis a külföldi mult évi árakrak ezen már 40—45%-os lemorzsolásával nyílt meg a budapesti juliusi gyapjuaukczió. Tekintettel azonban ama lényeges momentumra, hogy 1899. deczemberben vagyis akkor, amidőn a rohamos áremelkedés úgyszólván a hegy csúcsát érte el, magyar gyapju-
KÖZTELEK. 1901 JANCJAR HP 5, ban nálunk már alig volt számottevő készlet és hogy igy a magyar termék a szédítő legmagasabb árnivónak nem is lehetett részese, természetes, hogy nálunk az árcsökkenés sem zökkenhetett oly mélyen, mint külföldön és így a mi, a budapesti juliun árveréseken el lett adva, tényleg csakis 15—20°/o-al kelt el alább, a megelőző évben nálunk elért legmagasabb áralaphoz arányosítva. Az üzlet a nyár folyamán is nyomott maradt, és igy az itteni második sorozatú, szeptemberi árverésen nálunk is további 5—10o/o árcsökkenés állott be, főleg azért, mert a külföldi árparitáshoz képest a kü földi fogyasztók a mi árainkat drágálták és tényleg semmit sem vásároltak. Mindazonáltal azonban, hogy már ju'iusban is csak katonaposztószállitók tették az árverési vevők számottevő contingensét a juliusban árverelt 17.444 bálból 8803 bál, vagyis az akkori összfelhozatal föle keit el. A megmaradt 8641 zsák gyapjú pedig az ujabbi küldeményekben 5946 bállal szaporodott, ugy hogy szeptemberben ismét 14.587 zsák gyapjú került árverés alá, amiből az őszi árverésen és közvetlen az árverés utáni hetekben 7102 szák adatott el. Igy tehát a két árverési sorozaton 15.905 bál gyapjú lett elhelyezve. Miután a szennyes termékre főként csak a külföldi fogyasztók reflektálnak, a zsírban nyert tételek bizony nálunk is nagy nehezen ós folyton nyomottabb árakon keltek el. De hogy a külföldi árparitáson jóval felüli árak lettek a budapesti aukcziókon fizetve, és hogy még a szeptemberi árverésen is aránylag jelentéktelen csökkenéssel lett 7000 bálnyi mennyiség elárusítható, vagyis hogy a külföldi 40—45%-os értékdevalvalással szemben, nálunk az árhanyatlás ennek a felét: 20—25%-ot teszi ki, ebben az árveréseinket/ rendező czégnek elvitázhatlan az érdeme. Azt a még nagyobb veszedelmet, t. i. hogy szeptemberben már nálunk is a gyapjú ára a sokkal alantasabb külföldi paritásra fog sülyedni — eladóinktól tényleg az aukcziókat rendező czég ébersége és tevékenysége hárította e l ; és ha mi erre a jelentős momentumra, amiről már lapunkban volt említés téve — ezúttal újból visszatérünk, ugy az abban találja a magyarázatát, hogy gazdáinkat figyelmeztessük mennyire akuttá lett a gyapjú minőségének a javítása. Megtörtént közvetlenül a szeptemberi aukcziót megelőző hetekben ilyen és amolyan a hadügyminiszter informálására szolgáló sugásbugás, hogy a katonaposztószállitók mentessenek fel azon szerződési kötelmük alól, hogy a gyártásra szolgáló gyapjút Ausztriában és Magyarországban vásárolják, oly megokolással, hogy nincsen már magyar termékben oly készlet, mely a hadügyminiszter által követelt az eddigi szállításnál jóval finomabb posztógyártásnak megfelelne. Ezen jól kieszelt ürügy gyei ha czélt érnek, t. i. ha külföldön vásárolhatták volna a szükségeltető gyapjumennyiséget, ugy persze ezidőszerint jóval olcsóbb áruhoz jutnak, de hát a katonaposztó-szállitók ezen machinácziója dugába dölt, mert árveréseink rendezői legott kieszközölték, hogy a hadügyminiszter szakértő közege lett azon megbízatással kiküldve, hogy nézze meg az aukczió raktáraiban elhelyezett gyapjutételeket és azok minősége és mennyisége tekintetében referáljon a miniszternek. Ezen hadügyminiszteri közeg jelentése következtében, ezúttal tehát az eléggé nyomott helyzet nem vált még súlyosabbá, mert a katonaposztó-szállitók nem búvhattak ki azon szerződési kötelezettségük alól, hogy szükségletüket itt és magyar gyapjúban tartoznak fedezni, ámde mindamellett befejezett tényként fennáll a tenyésztési irányzatra nézve igen fontos amaz utasítás, hogy most már a tartósabb és az eddiginél jobbminőségü gyapjúból gyártandó, tehát finomabb posztó szállítása a hadügyminiszter által nem csupán akadémice
_
31
kívántatik, hanem a katonaposztó-szállitókkal megújított 1901 január 1 tői 11 évra szóló szerződésben a hadügyminiszter, ezen a kívánsága strikte körülírva pontozatokban kifejezést is nyert. Ennélfogva kell,hogy ismételve figyelmeztessük gazdáinkat, miként főleg az eddigelé még nagyrészt bevált közepesminőségü fésűsgyapjúk részbeni eldurvulások miatt, innentul már a katonaposztó -gyártás czéljainak sem felelnek meg, és hogy csak a termelés intenzív javításával — és egyben a kétszeri nyirás teljes felhagyásával számithatnak termelőink a gyapjú megfelelő értékesítésére. Erről különösen az 0. M. G. E. állattenyésztési és állategészségi szakosztályának e hó 21-én megtartott ülésén dr. Rodiczky Jnnő előadó ur is behatóan nyilatkozott és a kétnyiretü gyapjú termelése illetve a kétszeri nyirás felhagyását nem csupán gazdasági, hanem még állategészségügyi szempontból is javasolta. Ezzel vázoltuk az immár lefolyt gyapjuüzleti év historikumát. Ami már most a jövőre való kilátást illeti, ugy attól alig kell tartanunk, hogy a mostani nyomott árfolyam még rossz&bbulhatna. Valószinü, hogy a délafrikai és kínai báborus bonyodalmak megszűnésével, legott a külföldi viszonyok is lényegesen javulnak. Az ugyan természetes, hogy a kereskedők, a kik nemcsak a tavaly téli szerződési elővételeiken, de még az idei nyirás idejében eszközölt bevásárlásokon is sokat vesztettek, most, hogy magukat részben kárpótolják a már eléggé nyomott áralapot még jobban nyomni és a helyzetet előnyükre kiaknázni igyekeznek, de hát az még magyarázatra sem szorul, hogy mennyire hibáznának gazdáink a mostani viszonyok benyomása alatt történő előre való szerződési eladással, igazában elpocsékolással. Hogy különben nem csak mi reméljük a tavaszi — junius, juliusi —javulást, de remélik ugyanezt a külföldi határidő spekulánsai is — akiknek pedig rendesen jó a szimatjuk — Jme konstatálhatjuk, hogy a kártoly-fonadék kurzusa 3 frank 251/® cent.őszi árfolyamáról 60—70 centimmel vagyis 4 frk 15 és 4 frk 20 ctre már is emalkedett és némi ujabb hullámzás után ez a kurzus a f. év végével 4'15—riTVs-el vagyis az idei legolcsóbb árfolyamnál mintegy 20%-al magasabban zárult. (h—.)
Az 1900. év állati és növényi élősködői. Irta: Jabloiiowski József. Mögöttünk van megint az egy esztendővel öregebb idő s előttünk az annyira jólélekkel, tiszta szívvel kivánt „boldog uj é v ! " Vájjon csakugyan boldog lesz-e, hoz-e sok örömet, sok szerencsét neked, magyar gazdám? Ki tudná azt megjövendölni ! Hiu remény ne csábítgasson, rózsás jövőnek képe meg ne tántorítson, mert a te boldogságodat nem a véletlen munkáju vaksors hozza meg, hanem magad teremted meg azt kezed munkájával. Bizalmad tehát egyedül csak magadban legyen! Küzdelmes volt a multad, verejtékes lesz a jövőd. De azért ne csüggedj el, hanem a magadba helyezet bizalommal fogd megint az eke szarvát, amikor az uj év munkáját megkezded . . . Milyen is volt az elmúlt esztendő ? Szaktársaim elmondják azt neked az elő tem lévő és az utánam következő czikkelyekben: kiki arról beszél, amiben egy évig sáfárkodott, vagy amit saját szemével látott, vagy tapasztalt. Nekem az élősködők, a mezőgazdaságnak azon apró ellenségei jutottak, amelyek fillérenként milliónyi — meg — milliónyi értékű kárt tesznek a magyar föld termésében, a magyar gazda pénzes zacskójában. Ezekről az örökké való apró ellenségekről akarok ezúttal beszélni.
32 Noha az elmúlt 1900-i esztendő nem volt baj nélkpl, mégis az élősködőktől okozott kár dolgában a jobb esztendők közé tartozott: rovar-, vagy gomba-okozta nagyobb kárról nem panaszkodhatunk. E helyett nagyobb csapás ért április 22 én és május 12-én, amikor az emlékezetes országos fagyok alig kímélték az ország két ötödét. Eleinte, a fagvot követő első napokban, azt hittük, hogy a kár valóban olyan nagy lesz, hogy hiréről még a dédunokáink is tudni fognak; későbben azonban meggyőződtünk, hogy az időjárás tavaszi mostohaságán enyhített, javított annyira mennyire a későbbi idő. Szőlőmivelőink legnagyobb része legalább igen szomorúan szüretelt volna, ha a megmaradt termés minősége a szüret idejéig nagyot nem javult volna. Ma ugy vagyunk vele, hogy az 1900. esztendő emlékezetes marad nemcsak tavaszi fagya, hanem kitűnő bora miatt is. A fagy nsgyot ártott azonban a mezőgazdákrak is. A fagyot követő 2—3 hétig a növényzet fejlődése igen lassú volt, sőt egyik-másik termesztett növényünk valóban hanyatlásnak e-edt. Ilyen volt többi között az árpa. Több helyről, kivált Tiszamentéről, volt a'kalmam látni tavaszi árpát, amely a tavaszi fagyot követő időben nemcsak nem fejlődött tovább, hanem sását veszítve, gyökérrothadásban szenvedett, de azért még sem pusztult ki. Ha az ilyen beteges növény sását megvizsgáltam, nem volt nehéz, hogy benne sajátszerű élősködőre a Mycochytridinák egy alakjára ne találjak. Noha nem volt sem érkezésem, hogy ezen élősködőt közelebbről vizsgáljam meg, valaminthogy derítsem ki, milyen viszonyban van a gazda növényével, vajjon„ valódi élősködő-e, vagy csak a beteg növényt lepte-e meg. valaminthogy milyen t'aju; azt mégis láttam, hogy csak a beteg árpaban volt meg. mig az egészséges tiszta volt tőle, valaminthogy idővel tiszta lett a beteg árpa is, akkor, amikor újra meggyökeresedett. A megvizsgált növények azt a gyanút költették fel be< nem, hogy ez a Chytridium faj csak a fagytól megviselt növényben hatalmasadott el, tehát hogy ez, párosulva a fagy-okozta rossz következményekkel, rontotta a növényzetet és jó ideig megakadályozta, hogy rendesen fejlődve, a szenvedett kárt csakhamar kiheverje. Ez minden esetre fontos körülmény és megérdemli, hogy az illetékes szakemberek e kérdéssé! tüzetesebben foglalkozzanak. Az év első felében a mezőgazdaságilag termesztett növényeink majdnem egészen mentesek voltak az élősködőktől. Annál inkább szenvedtek á kertek gyümölcsfái. A poloskadarázs (Hoplocampa fulvicornis) olyan módon lepte el a gyümölcsfák kötődött termését, mint a milyen támadásról eddig tudomásunk ,sem volt. Eddig leginkább a szilvatermés szenvedett tőle: ez idén azonban a kis körte és az alma egyaránt szenvedett tőle és hasonlóképen a baraczkfajok is. A kötődött tsrmés sok helyen már a tavasz közepén mind tisztára lehullott és a lehullott gyümölcsben benne völt a fehér Járva, a ,kártékonylevéldarázsunknak poloskaszagu álhernyója. Pedig milyen könnyű volna ennek a^élősködőnek elejét venni ! Nem kell egyéb, mint a fertőzött fák földjét a fa töve körül, még pedig a meddig a korona terjed, leforgatni, hogy a föld felszínéhez közel bebábozódó levéldarazsak 3—4 dm.-nyire lekerüljenek, ahonnan feljutni többé nem birnak. A ki pedig e földforgató munkát sajnálja, az megmenekülhet tőlük ugy, hogy a hulló termést napról-napra szedeti és hernyóstul eltávolítja. Egy másik kerti ellenség volt az a gomba, amely leginkább a parasztkertek szilvafáinak lombját megveresiti. A lombon 8—10 mm.-es szélességű és hosszúságú, szabálytalanul kerekded, veresszinü foltok keletkeznek. A levél e helye megvastagodik és igen töiékeny lesz. Ha sok van e foltból, akkor a szilvafa messziről vörhenyegesnek, közelről pedig egé-
KÖZTELEK, 1901 JANUÁR 30 5 szen rozsdásnak látszik. E baj a Polystigma rubrumtól származik. Lsgtöbbször az elhanyagolt paraszti kertekben akad. Uri kertekben alig törődnek vele. Nos, ez a gomba ez időn az urikertekben is nagymértékben jelentkezett. Tudok kerteket, amelyekben a szilvafák lombja juliusban egészen veres v o l t : ép színű zöld levél egy se volt rajtuk. És Angyal Dezső igazgató ur mutatott Budapest határában olyan szilvafát, mely az elhatalmasodott levélveresedés miatt termését mind elrúgta. Augusztusban az ép szilva, melyben sem féreg, sem gomba nem volt, már mind a fa alatt hevert. És ugyancsak Budapest határában láttam ez idén, hogy e bajt hogyan viszi a szél tavaszszal egyik helyről a másikra. A fertőző anyagot a szél egy régi és polystigmás kertből egy keskeny szoroson át olyan uton vitte fel a dombra, amely ut mentén nemesfaju tiszta szilvafák voltak kiültetve. Ezeknek az uj ülteté.-ü és csak nemrég odakerült fácskáknak levélzete a szoros felé eső oldalon és a korona alsó felén mind polystigmás volt, világos jeléül annak, hogy a fertőző anyag csakis a szoros felől jött, még pedig alulról felfelé haladva. Ami e levélveresedés ellen való védekezést illeti, ellene egyéb eljárásunk nincs, mirithogv a fertőzött levélzetet lehullása után, vagy télen át, de a tavasz beköszöntése előtt okvetlenül a kertből eltávolítsuk és elégessük. Sokan kétségbe vonják ezen eljárás jó sikerét, mondván, hogy nem vezfet czélhoz. Az igaz, hogy czélhoz nem vezet, ha egy ember meg teszi, de száz nem. Láttuk, hogy fertőzött fák honnan kapják a bajt és ez világos jel arra, hogy tehát azt a fertőző anyagot, amely a veszedelmet egyik évről a másikra viszi át, okvetetlenül el kell távolítani. Itt helyén van, hogy a felvilágosodott gyümölcstermesztő jó példával járjon el jövőben a mi kisbirtokosaink előtt. Nem csekélyebb ellensége a körte- és almafának a varasodást okozó Fusicladium (dendriticum és pirinum), arnely nemcsak a fa levelét bántja és a termését elcsúfítja, hanem amely a hajtások hegyeit is igen-igen rongálja. Ma ugy vagyunk, hogy itt Budapesten szép és varasodástól teljesen tiszta almát, vagy körtét alig látunk. Ez pedig nagy kár nemcsak a fogyasztóra, mert az ilyen girbe görbe és foltos alma, vagy köves körte nem igen kellemes csemege, de kár a termesztőre is, mett a termesztett gyümölcse e hiba miatt sokszor 90%-ot is vészit. Mert az ilyen fusieladiumos gyümölcs nemcsak csúnya és rossz, hanem kicsi is. Már pedig ennek sem kellene így lennie. A fertőzött fácskáknak 2%-os bordói keverékkel való egyszeri téli permetezése valamely verőfényes napon, továbbá egy 1% os permetezés tavaszszal a rügyfakadás idején (kivált eső után, mikor a fa még nedve.), végül egy ugyanolyan az elvirágzás után, olyan orvoslás, amely rendesen már az első évben is meghozza a jutalmat. Becdesen azonban két év kell hozzá, mig a fák annyira megtisztulnak e gombától, hogy a körte- és almafák termése tiszta e gombától. Persze, ahol a lomb nyáron is szenved e gombától, ott a nyári permetezéshez kell fogni, még pedig rendes, nem esős időjárás esetén egyszer juliusban és egyszer augusztusban. Hasonlóképen tanácsos, hogy a kisebb fácskák fusieladiumos ághegyeit még a tél folyamán lemessük. A szőlőmivelőknek ezidén már kevesebb bajuk volt a szőlőmolylyal, meg a szőlőilonczával: e két állat pusztító ellenségei, még pedig valamint a gombák, ugy az állatiak is, sok helyen ugy hatalmasodtak el, hogy kártételüknek gátat vetettek, noha sok helyen még ezidén is nagy kárt okoztak. A lisztharmat is megapadt és korántsem pusztított ugy, mint tavaly. Ellenben a peronoszpóra dolgában igen tanulságos eredményeknek voltunk tanúi. Aki az elmúlt esztendőben nem bizakodott el, hanem az esős időkre való tekintettel mindig
2. SZAM. 10-ik ÉVFOLYAM idejében permetezett és a maga bordói keverékét pontosan és jól készítette el, az ezidén sem csalatkozott és védekezése nem hagyta cserben ; aki ellenben idegen, reklámos szerek után kapkodott, az szomorúm megjárta! Hiába! Ugy látom, hogy nekünk m^g mindig sok pénzünk van és telik ilyen fényűző czélokra... Az aratáson és általában a nyárt időszakon át nagyobb baj nélkül vergődtünk át. De a nyár vége, az ősz eleje nem jól kezdődött. A káposzta-pillangó olyan számban mutatkozott, mint minőre még az igen öreg emberek is alig emlékeznek. A következménye azután az volt, hogy szeptember közepén alig volt káposztásfóld, hogy a káposzta nem szenvedett volna e falánk hernyótól és igen sok helyen a baj olyan nagy volt, hogy a hernyók nagy tömege még a káposztafejeket is kikezdte. Következménye azután a káposztarothadás volt. E baj ellen valami csodaeljárást nem ajánlhatok. Aki tenni akar valamit, az csak szedesse le a pille tojását. Aki káposztáját csakugyan hasznáért termeszti, annak ez a pár fi lerayi kiadás, amely a tojásnak kétszeriháromszori fzedetéseért kijárt, nem lesz olyan öss?eg, hogy megtakarithatása miatt inkább veszendőbe hagyja a forintokat érő kész termést. Ugyancsak őszi jelenség volt a kukoriczának ez idei kártétele. Itt is csak a régi panaszt ismételhetem. E csapással ma sem törődik a gazda és bizik benne, hogy magától elmúlik. Ezt bizony rosszul teszi. Mert akár a kukoriczapárnak májusig való feltüzelése akár a kukoriczatövek molyos czimerének idejében való letetőzése mind olyan dolog, mely hogyha egyöntetűen történik, czélhoz vezet. Az őszi jelenségek utolsója a repezére vonatkozik. Az őszi repezét nagy mértékben lepte el a repezedarázs áihernyója. Sok, nagyon sok repczetablát kellett e hernyó miatt kiszántani. Sajnos, hogy ezen élősködő ellen olcsó védő eljárásunk nincs. Pompás eredményt adott ugyan a rovarpornak szappanos keveréke, de az olyan költséges, hogy legfeljebb akkor volna alkalmazható, ha e rovar kisebb foltokban jelentkeznék. A tapasztalat azonban amellett bizonyít, hogy e darázs egész táb'ákat lep el egyszerre. Uj ibb és olcsóbb levélmérgező anyagokat kell keresnünk, amelyekkel talán inkább czélt érhetnénk. Az év legkellemetlenebb és egyúttal legveszedelmesebb vendége azonban a hesszeni légynek mutatkozása volt. Most még csak elvétve fordul elő és mind korai őszi vetésekben, de már is oly mértékben, hogy alapos aggodalotira lehet okunk. Minden gazda jól teszi, ha vetését figyelemmel kiséri és meggyőződik még ideje korán, hogy vájjon földjén ott vsn-e máre jövevény, avagy nem s ha igen, hogy már idejében gondoskodjék az ellene való védekezésről. Utolsó mezőgazdasági csapás voltak a mezei poczkok, vagy mint közönségesen mondjuk, mezei egerek. Leginkább Dunántulnak jutott belőlük, de van azért sok belőle az ország egyéb kerületében is. Sfcjnos, hogy az egerek ellen való védekezés olyan nehezen bír meghonosodni nálunk és hogy előzetes védekezés egyáltalában nem bir az országban gyökeret verni. Pedig akárhogyan, is keresem a jobb, olcsóbb és biztosabb eljárást a mezei poczkok ellen, az az előzetes védekezésnél, amely a bajt csirájában fojtja el, jobb nem lesz soha. Vajha az ,uj" esztendő itt is egy kis javulást hozna! íme az elmúlt esztendő apróbb ellenségei. Mint azt most már az előadottak alapján is ismételhetem, az év e tekintetben a jobbak közé tarlozott. Ez azonban nem ok arra, hogy az ujévetis olyannak tsrt&uk: lehet az jobb is, de inkább el legyünk készülve arra, hogy rosszabb lesz. Legyünk tehát résen mindig és vigyázzunk, hogy az ellenség ne lepjen meg bennünket, hanem mindig helyünkön
2, SZÁM. 11-IK ÉVYFOLkM találjon. Akkor r.em kell félnünk tőle és legalább e tekintelben teljesül az a sok jó kívánságunk, hogy .boldog legyen az uj esztendő!"
Szövetkezeti élet. Az 1898. évi XXIII. t.-cz. hatása alatt a szövetkezeti élet hazánkban örvendetes fejlődésnek indult s különösen hitelszövetkezeti téren haladtunk sokat a mult év folyamán. A kormány és a társadalom istápoló kezei között egyes vidékeken már a szövetkezetek üdvös eredményei jelentkeznek is, nem anynyira anyagi téren, mert hiszen a nyomasztó gazdasági élet. terheiből szövetkezeti beavatkozással legfeljebb morzsányi súlyokat lehet a nép válláról leemelni; jelentkeznek azonban a szövetkezeti működés üdvös előnyei a kisemberek helyes irányba terelt erkölcsi fejlődésében s azon kapcsolatban, a mely a szövetkezeti kötelékben működő különböző társadalmi rétegeket szilárdan egybefüzi. Az uzsorával s a korcsmázással járó demoralizáczió ellen a szövetkezés a leghatékonyabb szer, a melylyel gyógyítani lehet a nélkül, hogy sebeket okoznánk. De hogy a szövetkezetefenek erkölcsi és anyagi előnyei a felsőbb osztályokra nézve is értékesek, bizonyíték erre a biztosítás terén sikerrel megindult szövetkezeti mozgalom s az a fényes eredmény, a mely a budapesti köztisztviselők fogyasztási szövetkezetének közhasznú tevékenységét koronázta. A hitelszövetkezeti téren mindenekelőtt az Országos Központi Hitelszövetkezet működéséről kell megemlékeznünk. Az 0. K. H. mindenekelőtt a régi' Károlyi szövetkezeteket alakította át a törvény rendelkezései szerint s felvett kötelékébe eddig 401 ilyen szövetkezetet. Ezenkívül mindössze 500 uj szövetkezet alapított ugy, hogy az 1900 év nov. hó végén 901 szövetkezet állott az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékében, 145 000 taggal. Átlátta azonban a központ rögtön a kezdet elején, hogy a szövetkezetek a hitel nyújtásán kivül más feladatot is szolgálhatnak. Igyekezett tehát a hitelszövetkezeteket kapcsolatba hozni fogyasztási szövetkezetekkel és csakugyan, az uj szövetkezetek közül már nyolcz van olyan, amely fogyasztási áruraktárakkal és három, amely gabonaértékesitő raktárral áll összeköttetésben, továbbá kettő, amely szőlő és bor értékesítésére alakult. De igen lényeges előny származott a központ működéséből már azon a réven is, hogy a nagy pénzdrágaság idejében sem kellett felemelnie az 5Va százalékos kamatlábot, ugy, hogy a központ révén mult évben is olcsó hitelt lehetett élvezni, talán nem oly nagy arányokban, mint erre szükség volt, de mégis igen számottevő mértékben. A központ mult év folyamán (november hóig) több, mint 25 millió korona hitelt volt képes nyújtani. Áldásos tevékenysége elé azonban ma még korlátot von az a körülmény, hogy a tökefelesleget nem igen szeretik elhelyezni a Központ szerényen, de biztosan jövedelmező papirosaiban. Ipari szövetkezetet a központ eddig 34-et alapított és 8 régi ipari szövetkezetet alakított át, számukra 1.321,260 korona hitelt engedélyezvén. Ugyanezen szövetkezeteknek eddig a kereskedelemügyi miniszter 235,000 korona állami segélyt adott, amelynek ötszörös értékéig részesülnek hitelben. így tehát egy-egy ipari szövetkezetnek 61,535 korona áll rendelkezésére. Az Országos Központi Hitelszövetkezet és a községi szövetkezetek közötti összeköttetés ápolása és á' szövetkezeti élet fejlesztése czéljábólegyes vidékeken központok is létesültek; ilyenek a Felső-Tiszái Vármegyék Hitelszövetkezeteinek Szövetsége (Perbenyik, 1898), Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége (Szatmár, 1899), Toronálmegyei Központi Hitelszövetkezet (Nagy-Becskerek, 1899), Nyitramegyei Köz-
33
KÖZTELEK. 1901. JANUÁR HO 5. ponti Hitelszövetkezet (Nyitra, 1898). Ezek a vidéki központok az illető gazdasági egyesületek által létesítve és támogatva, valóságos fáklyavivői voltak a szövetkezeti eszmének. Az 1876. évi törvény alapján alakult hitelszövetkezetek (önálló hitelszövetkezetek), melyek nem alakultak át az uj törvény szerint, csak mult év folyamán alakították meg köteléküket, erről tehát mondanivalónk még nem lehet. A fogyasztási szövetkezetek is örvendetesen szaporodtak a mult évben. Ezen a téren a Magyar Gazdaszövetség „Hangya" nevü fogyasztási és értékesítő szövetkezete járt e'ől, 1898. julius hava óta megalakított mintegy 160 falusi fogyasztási szövetkezetet, amelyek számára központi áruraktárából szolgáltatja a fogyasztási czikkeket. Baktárai 20—25 embert foglalkoztatnak állandóan és mult évi forgalom meghaladja a 1.000.000 koronát. Nem remélt nagy sikerek ezek, melyeket hálásan jegyezhetünk fel a „Hangya" vezetőségének érdeme gyanánt. A Keresztény Szövetkezetek Országos Központjának kötelékébe ezideig mintegy 138 vidéki keresztény szövetkezet tartozik. Tagjai száma meghaladja a 20 ezret. Tagjai számára a mult évben 307,000 korona értékű fogyasztási czikket szállított. Tavaly újra szervezkedett és most nagyobb szabású akczió előtt áll. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete immár nagygyá fejlődött s a mult évben is örvendetes eredményeket mutat fel. Tagjainak száma 719, a részvények száma 2142, ezek értéke 428,400 korona. Vagyona 588,400 korona. Mult évi forgalma: 57.000,000 korona. Tiszta nyeresége a legutolsó üzletévben: 55,366 korona. A vásárolt fogyasztási czikkek után pedig tagjainak 21,000 koronát téritett vissza. A Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete Budapesten egyike a legszebb működésű szövetkezeti alkotásoknak Magyarországban. Tagjainak száma (1899 ben) 1859 ; — üzleti forgalma 1.787 322 korona, — tagjainak nyújtott hitel 1.471,312 korona, — tiszta nyeresége közel áll a 20,000 koronához. A szövetkezet már 1898 ban több. mint 40,000 koronát irt tagjai javára árengedmény fejében. Bendkivül erős fejlődésben van. A Sárosmegyei Gazdák Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezete legvirágzóbb a vidék fogyasztási szövetkezetei között. Tagjainak száma 2520, mult év első 10 havának forgalma meghaladja a 600,000 koronát. Eddig 30-nál több fiókraktárral bir a megyében. Kezelési költségei az összforgalomnak 2%-át sem teszik ki. Berendezése mintaszerű. A Bodrogközi, a Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyei, és az Aradvármegyei fogyasztási szövetkezeteket kell még felemlítenünk, amelyek biztató kilátások között léptek működésbe. Az élelmezés terén a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete szép sikerrel teljesítette az élelmi czikkeknek a közp. vásárcsarnokban való közvetítő előadását. Tagjainak száma 1899 ben 215, akik 778 üzletrőszszel birnak, melyeknek értéke 77.800 korona. A szövetkezet által eladott áruk értéke (1899 ben) 520,363 korona, amely 13,060 mmázsát tett ki. A szövetkezetet a földmivelésügyi miniszter hathatós anyagi segélylyel támogatja működésében. Tejszövetkezet mult évben 70 uj alakult, s eddig összesen 210 tejszövetkezet áll fenn. Tagjaik száma: 22 000. Feldolgoztatott a tejszövetkezetekben 22.147 000 liter tej. Bevételük volt 4,000.000 korona. Vaj termelési szövetkezeti központ eddig Temesvárott, Szabadkán és Veszprémben alakult. Tojásértékesitö szövetkezeteink szintén örvendetesen gyarapodtak, különösen a Délvidéken. Ebben az irányban a földmivelésügyi miniszter csak most végeztette az alapvető munkát. Pinczeszövetkezeteink is most vannak alakulóban. Gyümölcsértékesitö szövetkezet mult évben 3 alakult. A Beregszász Hegyvidéki Csemegeszőlő Értékesítő Szövetkezet, mely 1899 ben
alakult, 37 taggal eladott a mult évben 58,126 kgr. szőlőt, á 44 fillér. Ez a szövetkezet szerény eszközökkel, de biztos uton halad. A biztosítás terén nagyjelentőségű alkotás a Gazdák Biztosító Szövetkezete, mely a mult évben alakult meg. Biztosítéki alapja 1 600,000 korona. Czélja, hogy védelmét nyújtson a magyar gazdaközönségnek a kartelek önkényü díjemelésével szemben, végeredményében pedig czélja a biztosítási dijak csökkentése. Lassú fejlődésre lévén utalva, pillanatnyi előnyöket nem nyújthat, de azért nem is drágább a többi biztosító intézeteknél. A szövetkezet nyereségét tartalékalap képzése után díjvisszatérítésekre fordítja. Ezzel szemben veszteség esetén a tagok utánfizetni volnának kötelesek, de ezt elkerülendő, a szövetkezet oly viszontbiztosítási szerződéseket kötött, a melyek álapján a biztosított értők 90%-át is viszont biztosithatja. Mult évben csak a tűzbiztosítással foglalkozott, az idén már a jégbiztositási üzletet is felveszi. Csupán a gazdaközönségtől lügg, hogy ez a szövetkezet nagygyá fejlődjék és a biztosítás olcsóbbitására irányuló czélját elérhesse. A Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Szövetkezetnek még mindig a kezdet nehézségeivel kell megküzdenie. De térfoglalásának jele az, hogy eddig több, mint 6.000,000 korona értékű állatot biztosított és másfél év alatt körülbelül 100,0C0 korona kártérítést íizeteti ki. . Főbb vonásokban talán be is számoltunk a szövetkezeti élet terén elért konkrét eredmények felől, a nélkül azonban, hogy arról a több nyomon megindult szövetkezeti tevékenységről vagy tervezetről megemlékeztünk volna, a melyektől csak a jövőben várhatunk sikert. De már ez a kis beszámoló is elegendő annak illusztrálására, hogy jóravaló buzgalom és munkálkodás árán a szövetkezeti élet terén igen becses eredményekhez juthatunk.
Pénz- és hitel ügy. Irta: Zórád István. A pénztelenség jegyében megszületett 1900-ik esztendő nyomorúságos vergődés után kimúlt anélkül, hogy pénzügyi szempontból jobb örökséget hagyott volna az utána beköszöntött uj évnek. Pénzszűke, pénzhiány és pénzszükség, ez volt bölcsője, ez kórágya és koporsója is és rámondhatjuk, hogy ez volt a mult esztendő szignaturája. Való igaz, hogy az általánosan hallatott panasznak meg voltak a kellő okai is. Pénzt csak magas kamatláb mellett lehetett kapni — még pedig a nagy pénzszűke miatt ezt is nagy nehezen, mert a pénzintézetek nagyon szübkeblüek voltak. De difficiliseknek is kellett lenniök, mert az adott viszonyok között nem lehetett a jövő alakulásáról fogalmat sem alkotni és nem lehetett tudni, azt, hogy a hiteligények szabadabb kielégítése miatt nem következhetik-e be oly erős rázkódtatás, a meiy pénzügyi helyzetünket talán évekre kihatóíag bénává teszi. y Jobb reményeink ellenére gazdasági viszonyaink hanyatlását, jobban mondva rosszabbodását kellett az elmúlt esztendőben tapasztalnunk minden téren. Szembeötlő módon nyilvánult ez leginkább abban a körülményben, hogy daczára az állandóan magas kamatlábaknak, a nagymérvű pénzkereslet állandóan nagyobbodott ős mert ez a pénzkereslet a magas kamatláb daczára is emelkedett, ebből az következik, hogy a bejelentett hiteligények nem is annyira gyümölcsöző befektetésekre voltak szánva, mint inkább egyéni szükségletek kielégítésére. Ez pedig csak szomorúbbá teszi a helyzetet, mert ez a gazda eladósodását, még pedig súlyos eladósodását jelenti, a mely csak tetéződik azzal, hogy az észszerű befektetések majd csak ezután
34 fogják késztetni a gazdát uj hitelforrások igénybevételére és félő, hogy ezekre — ha csak a pénzpiaci helyzete nem javul, — pénz vagy csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem lesz kapható. Ilyen körülmények képezik aztán legközvetlenebb okát annak, hogy oly temérdek sok birtok kerül dob alá (tavaly naponta átlag 50 birtok) és igy száll azután a földtökeérték is alá, ami, ha mihamar meg nem szűnik, a legszomorúbb jövő elé állítja mezőgazdaságunk életerejét. Igaz, hogy ujabban megteiemtettek az alkalmazható segédeszközök, a melyek az adott körülmények között némileg hivatva vannak arra, hogy segélyt nyújtsanak és elő van készítve mindaz, ami a segélynyújtásra módot ad; de meddő marad minden akezió akkor, ha a segélyre szorultak maguk — kiki a saját háza tájékán — nem siet eddigi gazdálkodása hátrányos és veszedelmes voltának megismeréséből levonni a konzekvencziákat, a melyek abban nyilvánulnak, hogy a személyes igények mérséklése mellett modernebb gazdálkodási irányra térjen át, produkczióit fokozatosan emelje és legelső sorban rajta legyen, hogy adósságait apaszsza. A hitelszövetkezetek arra a czélra létesültek, hogy a kisembernek módot nyujsanak arra, hogy az ő viszonyainak megfelelő és azokhoz a legmesszebb menő hozzáférhetőséggel alkalmazkodó módon hiteligényeit kielégítsék ; de ne feledjük, hogy nem egyedül csak ez volt a czélja a hitelszövetkezetek létesítésének, hanem az is, hogy a nép széles rétegeiben a takarékossági szellemet ápolják és növeljék. Örvendetes, hogy a hitelszövetkezetek a kis emberek körében éléken terjednek, emellett azonban a középbirtokos osztály még mindig segítség nélkül áll, daczára annak, hogy az Osztrák-Magyar Bank egy régen táplált óhajnak felelt meg a midőn ma már a mezőgazda váltóját is ép ugy honorálja, mint a kereskedői elfogadványokat. Az ebben rejlő előnyöket csak egyesek élvezik és élvezhetik, azok a kik — hála sorsuknak — még nem jutottak abba a kényszerhelyzetbe, hogy a kínálkozó pénzt mindenáron elfogadni kénytelenek. A középbirtokosnak hitelügye áll tehát a legrosszabbul. Méltán gondolkodóba ejthet sokakat tehát, hogy miként kelljen a középbirtokos hitelügyét rendezni olyképen, hogy mai megterheltségi körülményei közepett békességben dolgozhasson zilált vagyoni helyzetének lábraállitásán. Ha a földhitelintézetnek ama törekvése sikerülne, hogy az árvapénzek átvételével kibocsájtandó papírokat a középbirtok hitelviszonyainak javítására foigalomba hozhatja, ez tekintettel a 210 millió koronányi jelentékeny összegre, nagy lendületet hozna létre. Mindenképen ajánlatosnak tartanánk, ha a középbirtokos hiteligényét csakis folyószámla nyitására érvényesítené és folyószámlája terhére csak azon tételeket utalványozná, a melyek vagy kiválólag terhesek,—jobban mondva elviselhetetlenebbek, — vagy a melyeket gyümölcsöző befektetésekre fordít, hogy igy aztán módjában álljon a folyószámla javára is .minden nagyobb megerőltetés nélkül befizetéseket is eszközölnie. A földhitelintézet tekintélye és minden kérdésen magasan felül álló garancziaképessége bízvást arra indíthatná a középbirtokos osztályt, hogy minden szavát, tettét latba vesse a saját érdekében is azért, hogy a földhitelintézetnek nagyszabású törekvését kicsinyes szempontok, elzárkózottság és indokolatlan nehézkesség ne akadályozza, hogy igy a folyószámlahitelre való áttérés a szükséges alappal bírhasson. A földhitelintézet jelzálogkölcsönforgalma az elmúlt évben is nagyszabású volt és ez tanúsítja azt, hogy az intézet tendencziájához hiven nagyon a lelkén viseli a birtokhiteligények megfelelő kielégítését; de tanúsítja egyúttal azt is, hogy a földhitelintézetben egy
KÖZTELEK,
1901. JANUÁR HO 5
oly hatalmas pénzintézetünk van, a mely feltétlenül gondos eljárásával lehetővé tette, hogy földtőkeértékben alig kiheverhető devalvácziók be ne állhassanak. Gondoskodással volt arra, hogy a bejelentett hiteligények a lehetőség legmesszebb határáig kielégítést nyerjenek s igy a megszorult hiteligények ne akadjanak el a drága pénz veszedelmes horogjain; a mi egyébként a takarékpénztári reformnak is egyik rugója volt. A takarékpénztárak is belátták, hogy az elhelyezést kereső drága (külföldi) magánpénz mily veszedelmeket rejt magában, hogy ez ellen tenni kell; magukra vállalták tehát a kisebb igények kielégítését és e téren nagyban elősegítették azt, hogy a megszorult gazda ne váljon a drága magánpénz áldozatává. A takarékpénztárak ugyan szintén nem dolgoztak olcsó pénzzel, de mégis sikerült ellensulyozniok a veszedelmes magánhitel veszedelmes operáczióit azáltal, hogy a lekötött ingatlan forgalmi becsértékének magasabbra szabását konczedálták.
2. SZÁM, I I - I K
ÉVFOLYAM.
erős nyomása alatt ugyan sokat szenvedett, mert jóval kedvezőbben alakulhatott volna, de szerencsére még aktiv eredménynyel záródott. Ugy a mint a pénzintézetek nem, a biztositó-intézetek sem jegyezhetik az elmúlt évet a jobb esztendők közé; sem a biztosítások, sem a díjbevételek nem emelkednek a gyengébb évek eredményei fölé. A gazdák biztosító szövetkezetének zászlóbonlását nagy rokonszenvvel fogadta a gazdaközönség, amely máris minden várakozáson felül tömörül e gondos és szolid gazdavállalat köré, a mely eddigi működése után hatalmas üzleti esztendőre lehet előkészülve, daczára annak, hogy az üzletszerzés körül nem fejt ki semmiféle oly akcziót, a mely tendencziájával össze nem illik, de a mely érdekeltségi körének spontán tömörülése folytán teljesen felesleges is. A nagyobb ipari vállalatoknak az elmúlt év első felében ugyan még nem sok, de annál több okuk volt a panaszra a nyártól kezdve mindvégig az általános pénzügyi pangás jellegének érezhetőbbé váltával. Egyedül talán csak a malomipar jegyezhéti fel az elmúlt esztendőről, hogy a tavalyinál valamivel jobb volt, noha a kedvező eredményekben inkább csak a vidéki malmok osztozkodtak. Kiemelendő a malmoknál annak a fontos momentumnak registrálása, hogy a budapesti malmok az elmúlt évben körülbelől hét és fél millió métermázsa gabnát őröltek meg a tavalyi 6 8 millió métermázsával szemben. Beszüntette ugyan üzemét egy fővárosi és 2—3 vidéki malom, de létesült ezek helyett 3—4 vidéki malom.
A postatakarékpénztár forgalma is jelentékeny emelkedőben van, ami az alanti számadatokból eléggé kitűnik. Sajnálatos, hogy a gazdaközönség még csak igen kis arányban van a postatakarékpénztár ügyfeleinek sorában képviselve; pedig ez a hatalmas állami pénzintézmény ma már pénzforgalmi üzemágazatainak jelentékeny kiterjedése és mozgalma révén minden irányú igényeknek megfelelni képes. Ha gazdaközönségünk ezen intézmény közhasznú voltának megismerése iránt közvetlenebbül érdeklődnék, bizonyára nagyobb számban tömörülne ezen intézmény köré, hogy működésének előnyeiből a maga részét kiA közlekedési vállalatok is panaszszal zárvehesse. ják az esztendőt. A folyamhajózás vis majorA postatakarékpénztárnak mult évi for- ról is panaszkodik, értve az alacsony vízállást. galma a következő hiteles számadatokban nyer Érzékeny károk azonban itt sem érték a vállakifejezést: takarékbetét (855 925 ügyeset) latokat oly mérvben, hogy jelentékenyebb 27 931,331 95 kor. (1899-ben 26.471,155'88 kor.), veszteségekről lehetne beszélni. Adriai tengervisszafizetés (378.284 ügyeset) 25.176,432'05 hajózásunk forgalma ugyan panaszkodik a bekor. (1899 ben 23,442 392 89 kor.), chfqueforga- hozatal csökkenéséről de egyúttal kiemeli a lom : befizetés (4,145.096 ügyeset) 1.278,785,278 kivitel emelkedését. Ez a panasz közgazdasági kor. (1899 ben 1.140,066,620 kor.), kifizetés: érdekeink iránt való meglehetős érzéketlen(602 065 ügyeset) 1.272,847,761 kor. (1899-ben ségre vall. 1.138,204471 kor), a nyitott chequeszámlák Ami a budapesti börzén jegyzett értékszáma ez év végéig 9000re emelkedett), takarékbetétállag az év végén 32.238,036 kor. papírok forgalmát és árhullámzását illeti, kon(1899 ben 29.475,975 kor.), chequebetétállag statálni lehet, hogy a forgalomban tartózkodás az év végén 29.350,916 kor. (1899-ben 25.288,273 és kedvtelenség uralkodott úgyszólván egész kor ), értékpapírbetétállag (letét) az év végén éven keresztül. Ez meg is látszik az év fluk6.542,196 kor. (1899 végén 5.437.500 kor.), • tuácziójának különbözetein, mert alig egy-két vásárolt és a feleknek kiadott értékpapírok for- érték záródott emelkedő árfolyammal; leggalmi értéke 13.394.266 kor. (1899 végén többje, jobban mondva valamennyije az értékpapíroknak csökkent, még pedig egyike-másika 12.594,160 kor.) igen nevezetes összeggel még olyanok is, a Á többleti különbözetek állandó emelke- melyeknek árfolyama szilárdabb jellegű szodése következtetni engedi, hogy e modern in- kott lenni. Ennek a külföldi politikai viszonyok tézmény már nagyon széles rétegekben ter- és az ennek nyomában járó általános üzleti jeszti az érdekelőnyöket. Bár igy lehetae és stagnáczió volt legközvetlenebb szülőoka. volna ez a többi pénzintézetek betét- és utalványforgalmában is. A takarékbetét- és chequeforgalomban a postatakarékpénztár; a folyószámlahitel forgaGabonaüzlet. lom fejlesztése a földhitelintézet; a fogyasztásra nczve pedig a „Hangya"-szövetkezet A gabonaüzletet az egész évben a nagy volnának azon intézmények, a melyek a gazda lanyhaság jellemzi. A lefolyt évben a malpénz- és hitelügyi érdekeiben hatalmas lendü- mok tekintélyes búzakészlettel jöttek át, mert letet volnának képesek teremteni, ha ugyan a a folyó évi junius 30 án megszűnt őrlési engazdaközönség nem zárkózna el ezen modern gedély előnyeit még az utolsó pillanatokig telintézmények megismerésétől, a melyek végre jesen ki akarták használni s azért ugy a maguk is első sorban az ő érdekükben létesültek. raktáraiban, valamint a szabadraktárakba az Az év folyamán iparunk mozgalma is őrlési forgalom kihasználására még a mult év elég szegényes volt. Ennek ép ugy, mint a vége előtt nagymennyiségű szerb búzát helyeztekintélyes számú felszámolásnak okait szin- tek el, mely a budapesti piacz hangulatát az tén a pénzhiányban és az ez alá szorult tar- év elejétől kezdve állandó nyomottságban tartózkodásban kereshetjük. Uj alapításokról is totta. Természetes, hogy ennek megfelelőleg a vialig számolhatunk be. Létesült az elmúlt év- déki piaczok hangulata sem volt képes felmeben csak 16 uj ipari vállalat 23 és fél millió legedni s a budapesti paritásnak megfelelő korona alaptőkével, 5 uj közlekedési vállalat alacsony árak voltak csak elérhetők. (helyiérdekű vasút) 19'9 millió koronával, Az év második felében, midőn az őrlési 7 kisebb uj pénzintézet 1-3 millió koronával; engedélyes forgalom megszűnt, a budapesti tőkéjét emelte 24 különféle vállalat 14'5 millió malmok lanyha magatartása nem változott s koronával és felszámolt 9 vállalat 12 millió ezzel a budapesti piacz hangulata se lett kedkoronával. Külkereskedelmi forgalmunk a ki- vezőbb, mert a budapesti malmok működésűket egyezési tárgyalások kínos bizonytalanságának általában redukálták s talán nem tévedünk, ha
2, SZAM. 11 IK ÉVFOLYAM. ezt a redukcziót a gazdák megpuhitására irányulónak tartjuk. Ez a tartózkodás azonban a vidéki piaczokra is kiterjesztette kedvezőtlen hatását, mert bár a vidéki fogyasztó malmok üzlete általában s exportüzlete különösen jelentékenyen emelkedett, a vidéki malmok vásárlásaikban már saját érdekükbén is mindenkor a budapesti paritáshoz tartván magukat, az üzletük fellendülése által megengedhetett magasabb árakat nem adták meg a gazdáknak. A buzaüzlet lanyhasága legszomorubban azokban az alacsony búzaárakban tükröződik vissza, melyeket a lefolyt évben tapasztalhatunk. A budapesti piaezon a készáruban a legfinomabb tiszavidéki buza január elején 100 kg.-ként 16—16.40 koronával jegyzett, amely ár az év folyamán hétről-hétre deczember végéig lassanként 15.20—15 40 koronára morzsolódott le. Igaz, hogy a búzaárak lemorzsolásához a malmok tartózkodó vételkedvén kivül az export teljes hiánya is hozzájárult, nem azért, mintha az idei 39 milliónyi termés csekély leit volna, hanem mivel ez a közös fogyasztó piacz igényeit épen fodözni képes. Ennek következtében — bár a magunk kárán — de a legélénkebb tanúbizonyságot szereztük arra, hogy igenis elérkezett immár az ideje annak, hogy legalább a monarchia piaczait biztositsuk a saját terményeinknek a megfelelő vámvédelem megadásával, a helyett, hogy az idegen olcsó és silány minőségű búzáknak beözönlésével még hazai terményeinknek kelendőségét korlátozzuk és áruk csökkentéséhez magunk is hozzájárulunk. Azt hiszszük, hogy a budapesti tőzsde tanácsa maga is érezte ez anomáliát és ez indította arra, hogy a mult évi november hó 1-től kezdődőleg az idegen búzákat a szokványminőség kvalifikácziójától megfosztotta. Persze ennek a rendelkezésnek visszaható ereje nem lehet s igy az általunk is várt jótékony hatását már csak a legközelebbi kampány alkalmával fogja kifejthetni. A tőssdéről, mint a gabonaforgalom főtényezőjéről szólva, nem hagyhatjuk említés nélkül azt sem, hogy a határidőüzletben folytatott játék is hozzájárult az árak csökkenéséhez. Bármit szóljanak is azok, akik a fedezetlen határidőüzlet esküdt barátjai, egyet nem tagadhatnak el, t. i. hogy a készáru árképződését épen a lefolyt évben számtalanszor a fedezetlen határidőüzleti spekuláczió akadályozta azzal, hogy aVkor, a midőn nagyobb kereslet folytán az árak kissé emelkedni kezdettek, a játékosok nyereményeiket azonnal rsalizálni igyekeztek s csakhamar beállott az árcsökkenés, a mi a készáru érzékenységét is megtámadta. Már pedig ez a jelenség a mi tőzsdénken, a hol a nagyspekulánsok hiányoznak, hanem legfőképen csak a garasos játékosok lesik a prédát, sokkal hamarább érezteti hatását az árak csökkenésében, mint a merész és erős játékosokkal biró tőzsdéken, ahol a spekulánsok a húrokat a legvégsőig szokták feszíteni. A rozsban bár az év első felében az üzlet, szintén lanyha volt, később élénkült, különösen abból az okból, mert az ausztriai tartományok rozstermése gyengén ütvén ki, a kereslet ebben a czikkben nálunk igen élénk volt; ennek megfelelőleg ar. árak is emelkedtek, s különösen az év végén vált ez igen feltűnővé, mert a rozskészletek igen csekélyek, aminek következtében a rozs ára alig néhány fillérrel jegyez alacsonyabban a búzánál. Az árpaüzlet is igen szük keretek között mozgott, mivel a mult év árpatermése minőségileg igen sok kivánni valót hagyott, ezért az árak sem voltak képesek jelentékenyen felemelkedni. A zabüzlet egész évben igen kedvezően alakult. Befolyással volt erre mindenesetre a két világháború is, minek következtében a katonai raktárakat valósággal megtömték zabkészletekkel, ugy hogy az év végén igen csekély
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR RO 5 zabkészlet maradt szabad rendelkezésre, minek folytán az árak tetemesen emelkedtek. A tengeriüzlet meglehetős mozgalmas volt, a január 1-én 100 kgkint 9-20 koronával jegyzett áru szeptemberig 1376 koronára emelkedett, majd az év végére ismét 9 20 koronára csökkent. Ennek egyik oka volt, hogy Románia igen ross.z terméssel bírt az előző évben s a jó minőségű magyar tengeri a külföld hizlalóinál igen keresett czikket képezett, ennek következménye volt az áremelkedés, majd az ipari szeszgyárak kontingensüket az év közepéig kielégítvén, működésüket hirtelen beszüntették s ennek nyomán ismét beállott az árdevalváczió, amelynek hatását ma is érezzük. Egészben véve azonban a reális eladók a tengeriüzleten a mult évben számadásukat megtalálták.
Közlekedési
ügyek.
A pénz drágasága ; megszerezhetésének nehézsége; a nagy óvatosság a kölcsönző bankok részéről; a vállalkozási kedv hiánya és a gazdasági hanyatlás a vasútépítés terén sem maradhatott hatás nélkül. Leginkább kifejezésre jut ez azon csekély számú viczinális vasutakban, amelyek az elmúlt 1901. év folyamán építés alatt állottak, illetve a vasúti forgalomnak és a közhasználatnak átadattak. Számbavehető uj tervezgetés nem is volt. A megnyílt vonalak a régieknek kiegészítésére és meghosszabbítására szorítkoztak. Az 1899. év deczember 29-én forgalomba helyezett margitaszilágy-somlyói vonalrész a bihari helyiérdekű vasutat a szilágysági h. é. vasúttal köti össze és igy közvetlen összeköttetés létesül a mátrakörösvidéki vasúttal, nemkülönben a szamosvölgyi vasúttal. A körös belovári helyi érdekű vasút, vonalát Veröczén át Barcsig meghoszszabbitotta, miáltal ezen őserdőkben gazdag vidék termékeinek könnyebb értékesítése válik lehetővé. Az 1900 szeptember hó 8-án forgalomba helyezett magyar éj szak-nyugati helyi érdekű vasút Kulti országhatár-lundenbargi vonalrésze Morvaországgal fogja élénkíteni csereforgalmunkat és különösen gabnaforgalmunknak előnyére fog válni. Az ottani vidék gazdálkodói a morvaországi czukorgyárak részére bőven termeszthetik a répát, annak elhelyezése biztos. Az 54 kilométer hosszú szigetvár—kaposvári helyi érdekű vasúti vonalnak 1900 november hó 9-én történt forgalomba helyezésével, Somogy vidéke Szlavóniával nyer sinösszeköttetést és a termékek kölcsönös kicserélése igy lehetővé válik. . A gőzüzemre berendezett helyi érdekű vasutak épités iránti kedvének csökkenése nemcsak az általános pangásban leli magyarázatát, hanem egyszersmind a vasúti vonal építésének drágaságában és a befektetett tőke jövedelmezőségének csekély voltában is. A technikai haladás útbaigazít bennünket és megmutatja nekünk azon módokat és eszközöket, melyek segítségével bizonyos vidék termékeit értékessé, eddigelé hozzáférhetetlen utait megközelíthetővé, érczeit és egyéb kincseit kiaknázbatóvá tehetjük és az elhagyott vidék lakosait a kultúrának megnyerjük. Ezen módok és eszközök a villamos vasúti üzemrendszerre való áttérés és különösen a villam-mótoros kocsik közlekedésének alkalmazásában fognak a jövőben mindinkább kínálkozni. A bélvizek szabályozásáról számbavehető eredményt még mindig nem konstatálhatunk; hiszen ez nem is csoda, mivel sok hosszú év munkája és igen sok pénz kell ahhoz, mig e téren valamelyes eredményt elérni lehet. A hármas Körös az egyetlen magyar folyó, melynek szabályozása végleg be van fejezve, de ennek hajózhatóvá tétele kell, hogy a kormány főfeladatát képezze, mivel nemcsak Békés-, de Aradmegye egyrészéből, sőt Csanád és Csongrád megyékből is a gabonát Pécsig, sőt Passauig félannyi fuvarköltséggel lehet elszálitani,
35 mint most vasúttal. A hajózhatóvá téte néhány duzzasztó zsilip építésével érhető el, mely viszont összeköttetésben van azon tervvel, mely a Tiszát a Dunával csatorna segítségével kontemplálja összeköthetni, mivel ezen tervezett csatorna természetes háttere a Körösök medenczéje, melyek által épen az Alföld szive vonatnék be a hajózási rayonba. A díjszabás terén nagy vívmányt értünk el közgazdasági illetve tarifapolitikai szempontból azáltal, hogy az 1900 január 1-től érvényes magyar-adriai forgalomban kifejezésre jutott önállóságunk és függetlenségünk abban, hogy az uj szabályozás a sziszek-zágrábi peageforgalmat kedvezőbbé teszi, másrészt kiváló vívmány az, hogy Trieszttel szemben Fiume javára a díjszabási disparitás kieszközölhető volt, mit még emel az is, hogy január elsejétől az összes magyar állomások díjtételei olcsóbbákká váltak a Fiúméval mint a Tiesztével való forgalomban, a magya,r királyi államvasutak uj helyi árudijszabásának közgazdasági jelentőségét illetőleg konstatálnunk kell a díjszabási baréme stabilitását, annak állandó, változatlan díjszabási egységtételét. Technikai berendezés, csoportosítás tekintetében különbözik az uj díjszabás a régitől, de a díjszabási alap változatlan. Mig a szomszéd államok tarifájukat egészben vagy bizonyos czikkekre nézve fölemelik, a mienk nem változik, ami megbecsülhetetlen tényező az áruk értékesítése szempontjából. Gabonanemüek, hüvelyesek, őrieményék, maláta, valamint olajmagvaknak szállítására nézve uj díjszabás lett kiadva az osztrákmagyar vasúti forgalomban, mely részint olcsóbb díjtételeket, részint felemelteket tartalmaz. Az élő állatok szállítására nézve az osztrákmagyar-román forgalomban uj díjszabást adtak ki, miután a román kir. államvasutak díjszabási rendszerét megváltoztatta, magasabb díjtételekkel, ami kiviteli áruczikkeinknek rovására történt. A gazdaközönségnek nyújtott specziális kedvezmények közül fel kell említenünk azon áruczikkeket, melyekről a mult évben is beszámoltunk mint : czukorrépa, répaszelet és mészitzap, sajt, vaj, turó, baromfi és tojás küldeményeknek nyújtott kedvezmények, a vüdővészes helyekre a marhaállomány pótlására szállítandó szarvasmarha, a Liptómegyébe rendelt juhok utáni olcsóbb szállítási költségek, nemkülönben a peronoszpora védekezése elleni rézgáliez, vasgálicz, azurin és rézgálicz keverék küldemények; továbbá az abraktakarmányok, nyersszesz, marhasó, szőlőkaró és többi árura érvényes szállítási díjkedvezményeket. Azon fontos feladatok közül, melyeket a mult évben megvalósítani kívánatosnak jeleztünk, még semmi sem történt, s e n a bajabáttaszéki vasúti vonalrész kiépítése érdekében, sem pedig a komáromi vasúti dunahid forgalomba helyezésével. A díjszabási határozmányok szigorúsága cseppet sem lett enyhítve, a rideg betűhöz való ragaszkodás jellemzi a bürokratikus felfogást. A kezeléz lassú és nehézkes. A gyümölcskivitel előmozdítása érdekeben a vasutak mitsem tettek, daczára annak, hogy a gazdaközönség kezd alkalmazkodni azon kívánságokhoz, melyek a csomagolás tekintetében betartandók. Az angolok által legelőször létesített agrikol-\a.v\Í&\t rendszere nagyon is bevált, mivel oly gazdasági termények, melyek a termelő helytől a fogyaszió piaczhoz nagyon is messze vannak — nem váltak értéktelenné — hanem az olcsó szállítás a távolságot leküzdve, az értéktéktelen termény, értéket képviselő jószággá válik. Misem bizonyítja jobban ezen rendszer üdvösségét, szükségességét, mint azon körülmény, hogy a legtöbb állam az agrikoltarifák megvalósításán fáradozik. Mi még hátra vagyunk, daczára annak, hogy az agrikol-tarifák behozatalát felsőbb helyen megígérték^
KÖZTELEK, 1901 JANUAR HO 5 Pedig ha valahol, ugy nálunk is kívánatos volna az agrikol-tarifa létesítése a fővárosi és a drága vidéki városok élelmezésének megkönnyítése és előmozdítása érdekében. Szükséges volna a tenyészállatok terifájának átdolgozása olyan alapon, mint az osztrák vasutakon; a határozmányoknak olyatén módosítása, hogy a gazdasági egyesületek is jogosítva legyenek tenyészállat szállítására vonatkozó igazolványt kiállítani és a díjszabás akkor legyen alkalmazandó, ha igazolvány van és a szállítás olcsóbb, mint a rendes, nem tenyészállatok szállítására vonatkozó tarifa. Kívánatosnak jelezzük továbbá a refakcziák korlátozását és a legritkább esetekben — különösen közgazdasági tekintetből — való engedélyezését. Minden szállítónak egyenlő elbánásban való részesítését. Végre kívánatosnak találjuk a tarifa bizottság átalakítását oly testületté, melynek hivatása tarifa-politikai szempontból kezdeményező és konzultatív jellegű legyen.
Hol az igazság? E lapok mult évi deczember hó 15-iki számában foglalkoztam a P. L. mult évi 292. és 293. számában megjelent „Miért alacsony a buza ára ?" czimü „tanulmánynyal", melynek egyes tény és adatbeli tévedéseire is reá mutattam. Ugyané czikk írója a ,Pesti Hirlap"-ban s a P . L.-ban adatai védelmére kel s azokat , föltétlenül fentartja Hogy mily értéke van e feltétlen fentartásnak, azt a ,jóhiszemű" kifejezéssel meggyanúsított Outmann és Wahl czégnek a mult számban közlött nyilatkozata eléggé megvilágítja. Ezen nyilatkozat megmagyarázta czikkirónak, amit nem akart tudni, s aminek ellenkezőjét akarja elhitetni, hogy a „Köztelek" tőzsde-árjegyzése nem „jóhiszemű', hanem ,hiteles*, sőt egyedül szolgálhat alapul az összehasonlításoknál. Hogy azonban czikkiró adatai nemcsak a hitelességnek, de a jóhiszeműségnek is igen érezhetően híjával vannak, azt igazolja: a) hogy a mig velem szemben a tőzsdei hivatalos árjegyzés egyedüli üdvözítő voltát állítja fel, ő maga a saját malmának ellenőrizhetlen adataival argumentál; b) hogy a tőzsdei hivatalos árjegyzést sem idézi helyesen, mert nem az átlag-, de a legkisebb jegyzéseket sorolja fel, a mi éppen nem mindegy s egy „tanulmánynak" még sem szabad az olvasó közönség jóhiszeműségével visszaélni; c) az összehasonlításoknál tetszés szerint hol az uj, hol az ó-buza árjegyzését veszi alapul, a mint reá nézve kedvező. Már pedig 1899 julius végén a tiszavidéki 80 kgos buza 9.10—9 20, átlag 9.15 kor., az uj buza 8.55—8.85, átlag 8.70 kor., tehát egy mm. uj buza 0 90 kor.-val olcsóbb, mig 1900 julius végén a 80 kgos tiszavidéki ó-buza 7.5.5—7.75, átlag 7.65 kor., az uj buza 7.65—7.75, átlag 7.70 kor., tehát mmként O'IO kor.-val drágább; d) első czíkkében egy szóval sem emliti, hogy a közölt árakat ó-buzára értette julius és augusztus hónapokban, amelyek külömben még ezen kijelentés elfogadásával sem egyeznek a tőzsde hivatalos árjegyzésével, annál kevésbé az én adataimmal, melyeknek alapul a tőzsdei napi eladásoknál tényleg elért ár szolgált s nem egy fővárosi malom magánadatai. Ennyit a magyar buza árjegyzésére vonatkozólag. A lisztáraknál mutatkozó árakülönbözetre azt hozza fel czikkiró, hogy az én üzleti járatlanságom mellett a .Köztelek" hirdetési rovatában közölt lisztárakat vettem alapul, holott ezekből ország-világ tudja, hogy lealkuvásnak van helye, sőt határozottan szavatol, hogy az általa megint csak saját malma eladásai nyomán közölt adatok helyesek.
Itt egy kis fogalomzavarban van czikk írója s illetve nem arra válaszol, mint amit kérdeznek. Az ő adatai lehetnek helyesek, de összehasonlításul nem szolgálhatnak, ép azért mert az árak változóak az egyes malmok üzleti élelmessége, a vevő hitelképessége slb. szerint. Ha összehasonlitók, akkor valami fixbázist kell elfogadnom, mely minden időben ugyanaz. Ez a malmok hivatalos árjegyzése, mely nem a „Köztelek" hirdetési, hanem tőzsde rovatában a minden napilap tőzsde rovatában közöltetik. Ha pedig ez alapot el nem fogadom, akkor a gyengébbek kedvéért mégis odaillik tenni a közölt lisztárakhoz, hogy azok — lealkudott alakban közöltetnek. A liverpooli búzaárakra vonatkozólag kifogásolja czikkiró, hogy azokat a londoni búzaárakkal hasonlítom össze, de elfeledi kétségbe vonni azon állitasomat, hogy a londoni és liverpooli árjegyzések között nincs különbség. De ezt nem is tehette, mert hisz az általa hivatkozott tőzsde-lap, melyből az adatokat merítette a „Beerbohm Evening Corn Trade List" szintén Londonban jelenik meg, mint az a lap, amelyből én merítettem adataim. A két lap adatai között azonban csodálatosképen lényeges különbség van, bár a jegyzés ugyanazon minőségre vonatkozik. A „Beerbohm" lapja az 1899. évi búzaárakat magasabban, az 1900. évi búzaárakat alacsonyabban jegyzi, mint a „Mark Lane Express". Hogy e különbségnek mi az oka, azt még ma nem tudom. Végül a malmok árlenyomó irányzatának védelmére felhozza, hogy a fővárosi maimoka mult évben is 7*4 millió mm. búzát őröltek meg. Ezt bölcsen tudjuk. De arra legyen szives czikkiró válaszolni, hogy e mennyiségből mennyit vettek a budapesti tőzsdén s mennyit a vidéken ? Czikkiró egyéb alapos tévedéseim és számtalan, komoly szakszerű kritikának helyt nem álló doktrínáimat más helyen a ,.közvélemény helyes irányítása érdekében" megvilágítani ígéri. Meg fog bocsájtani azonban czikkiró, ha ezen ujabb megvilágítással az eddigi tapasztalatok után nem rontom a szemeim, mert akkora világosságot, a mely mellett czikkiró meg tudná látni az igazságot, e világon ugy sem termelnek. B. Gy.
2. SZAM. 11 1K ÉVFOLYAM. A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a Kerepesi-uton : a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősoru'cza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezöuteza sarkán van. Czimadományozások. Ő Felsége a király Horváth Sándor főerdőtanácsosnak a miniszteri tanácsosi czimet díjmentesen, Papp-Bagány István dr. miniszteri segéd titkárnak a miniszteri titkári és Koós Mihály dr. miniszteri fogalmazónak a miniszteri segédtitkár czimet adományozta. Kinevezések. A földmivelésügyi miniszter Mály József miniszteri titkár czimmel felruházott segédtitkárt valóságos miniszteri titkárrá; dr. Magyary Győző miniszteri fogalmazót miniszteri segédtitkárrá; i f j . Ivády Béla miniszteri segédfogalmazót miniszteri fogalmazóvá; dr. i f j . Vécsei Tamás íizetéstelen miniszteri segédfogalmazót valóságos miniszteri segédfogalmazóvá ; Windisch Bikhárd, a keszthelyi és Varga Kálmán, a kassai gazdasági tanintézethez beosztott gazdasági akadémiai segédtanárokat, szolgálati beosztásuk érintetlenül hagyásával. gazdasági tanintézeti rendes tanárokká; Fáber Sándort, a keszthelyi gazdasági tanintézethez beosztott gazdasági tanintézeti segédtanárt, szolgálati beosztásának érintetlenül hagyásával, gazdasági akadémiai segédtanárrá; Marialaky Kálmánt, a szentimrei földmivesiskolánál alkalmazott ösztöndíjas gazdasági segédet, a breznóbányai földmives-iskolához való áthelyezése mellett, földmives-iskolai segédtanítóvá nevezte ki. Miniszteri megbízatás. Darányi földmivelésügyi miniszter az erdei fák elterjedési körének megállapítását czélzó megfigyelések vezetésével Fekete Lajos főerdő-tanácsos, selmeczbányai erdész-akadémiai tanárt bizta meg. Halálozás. Jobaházi Döry Dénes, a magyar országgyűlés főrendiházának és az OMGE. tagja 57 éves korában meghalt Paradicsom-pusztán Tolnamegyében.
Újévi köszöntök. Nem éppen kel-
lemes meglepetéssel vettük tudomásul, hogy az idei hivatalos újévi köszöntökből az ország gazdasági helyzetére való utalás teljesen hiányzott és a gazdaságpolitikai kérdéseket egyetlen politikai párt köszöntője sem érintette, A z újévi üdvözletek jelentősége messze tul emelkedik az udvariassági formák fölött, azokat rövid beszámolóknak szoktuk tekinteni a múltra és rövid programmnak a Mai számnnk tartalma: nézve. Hogy a közjogi proOldal jövendőre Az OMGE. közleményei ._; .21 grammpontok között a gazdaságpolitikai Visszapillantás az 1900-ik évre. _ 21 Gazdatársadalmi élet. 28 törekvések a maguk jelentőségénél fogva Törvényhozás és állami tevékenység 24 ez alkalommal külön kidomboritást ne Növénytermesztésünk 26 Gyógynövények, paprika és czirok. 26 érdemeltek volna, ezt részünkről kétségbe Gyümölcstermesztés és értékesítés. 27 vonjuk, különösen most, a mikor közÁllattenyésztés. 1 28 életünk annyi megpróbáltatáÁllatkivitelünk. 29 gazdasági Vágóállatok értékesítése. 30 son ment keresztül a közelmúltban és Gyapju-üzlet. 31 előtt áll a közel Az 19C0. év állati és növényi élősködői. 31 annyi megpróbáltatás A télvizzel együtt beköSzövetkezeti élet 33 jövendőben. Pénz- és hitelügy. 33 szöntött nagy munkásnyomor, a vidék Gabonaüzlet. ... ... 34 Közlekedési ügyek. ... 35 kiürülése ez évben a legnagyobb komolyHol az igazság ? .".". ... 36 sággal irányította a magyar társadalom Vegyesek... 36 Kereikedelem, tőzsde ... 39 figyelmét a kenyérkérdésre; a nyers termények elértéktelenedése és az aggaszA magyar kir. földtani intézet múzeuma a tóan növekedő eladósodás pedig méltán közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és kiragadhatták a háttérből a mezőgazdaság csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délexiszteneziális kérdéseit. Mindezekkel előtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő díj szemben a közjogi kérdéseknek olyannyira lefizetése után tekinthető meg. domináló szerepe többé nem indokolt, A m. kir. mezőgazdasági mnzeum gyűjteménye hogy csak a k ö z j o g i siker legyen döntő a VII. ker., Kerepesi-ut 72. szám alatti házbem megtekinthetők a hétfői ég az ünnepeket követS napon a mult érdemeinek serpenyőjében, hogy kivételével: csak a k ö z j o g i törekvések érdekeljék naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. honatyáinkat a j ö v ő tervezetei között. A Hétfői és az ünnepeket kSvetö napokon a múzeum magyar gazdaközönség méltó aggodalomA muzeum látogatása ingyenes.
VEGYESEK.
f
2. SZAM. 11 -IK
ÉVFOLYAM.
37
KÖZTELEK, 1900. JANUAR HO 5
mai vonhatja le azt a konzekvencziát, hogy azok a gondolatok, amelyek a köszöntökből hiányoztak, hiányozni f o g nak m a j d a törekvésekből és a tettekből is. A Falk Miksa által emlegetett „harmónia a közgazdasági tényezők között" elkoptatott bölcsesség és üres frázis, amely erről a helyről még a maga tartalmatlansága mellett is több aggodalmat, mint örömet szerez nekünk.
A „Köztelek" mai számában a rendes, szakszerű tartalom helyett, az elmúlt mezőgazdasági évre való visszatekintést közöljük, Krónikánk távolról sem öleli fel a gazdasági élet összes tereit; ily értelemben vett beszámolás legfeljebb évkönyvek feladata lehet. Rapszódikus ismertetésünkben inkább csak azokra a mozzanatokra voltunk tekintettel, amelyek a mezőgazdasággal foglalkozókat gyakorlati szempontból is közvetlenül érdekelik, 'mig az év több jelentőséges eseményére egyszerűen csak rámutattunk, amennyiben azokat
K i m u t a t á s . A Magyarország területén fekvő cs. és kir. katonai élelmezési raktáraknál az 1901. évi őrlési idény alatt előállítandó és az illető élelmezési raktáraknál eladás alá kerülő korpáról. kitüntetett
ség
kor
mily árban
hétköznapokon, kivéve minden 1 , 5 . 6., 10 1810-5 11., 15., 16., 20., 21.,. 25.; 26. és utolsó 30! vagy 31. napját
váczi
határon
levö
raktárban
Pozsony
1020
minden szombaton
a malomligeti raktárnál
Komárom
900
minden hétfőn
a régi vár, vagy Sandberg raktárnál
minden hétfőn, 705 kivéve a kérvényelési
Szombathely
Hogy a törvény a gyakorlatban be nem vált, igazolja a kismérvű marhasógyártás, mert a gazda mintsem, hogy az árban különben sem előnyös marhasót beszerezze, s ennek beszerzésével s ellenőrzésével járó kellemetlenségeknek magát kitegye, inkább a fogyasztás czéljait szolgáló drágább sőt szerzi be, amelyet mint nyaló-sőt is használhat.
átvehető
vl alábbi napokon
1900. évre 11 "96 a pályaudvarra, 14 02 a hajóállomáshoz 1901. évre az életbelépő szerződési árak
a Lenk-féle bérelt raktárnál
minden hétfőn, 390 kivéve a kérvényelési
terménypályaudvarra 20 fill., lerakásért ez esetben nem jár dij
minden hó 2., 7., 12., . 22. és 27-én, ha vasár' nap vagy ünnepnapra esik, a követk. napon
az uj élelm'ezési telepnél
a hetivásár napokon, 1245 azaz kedden ős pén- az élelmezési raktárnál (Casemate 5. és 6 ) a hetivásár napokon, azaz kedden és pénteken, azonkívül minden szombaton
az 1900. évre 20 fii. az 1901. évre az életbelépő szerződésszerű árak
iz élelmezési raktárnál
a hetivásár napokon, ,T , , < azaz kedden és pénaz élelmezési 22 Nagy varad ,1450 tekén, azonkívül min- raktárnál, kastélyban 6 ~ den szombaton Jegyzet: bezsákolás'ős felrakás 12 fillér, lerakás 4 fillér, métermázsánként; zsák kölcsönadásért 0 4 fillér; zsák eladásáért: egy jó puha zsákért 60 fillér, másféle jó zsákért 124 fillér darabonkint.
MKaiitltiter W
.
J
i
H
O i o i i ;.
a ,Köztelek" lap évközben is folytonos figyelemmel kiséri és nem egyszer tüzetes megbeszélés tárgyává tette. Az olcsó marhasó kérdése. Több mint egy évtizedre visszanyúló következetes és kitar;ó agitácziónak sikerült végre arra birni a pénzügyi kormányt, hogy 1897 ben az olcsó marhasó gyártásáról és kiszolgáltatásáról törvényt alkosson. Ez a törvény azonban a gazdákat egyáltalán ki nem elégítette, 1. mert a só ára igen magas, 2. a só beszerzése igen körülményes és 3. a gaída a pénzügyi ellenőrzésnek van kitéve s ami a legnagyobb gravamen, hogy a kincstár a m'arhasót nyaló só alakjában nem képes kiszolgáltatni, holott a mezőgazdaságnak ép e minőségben legnagyobb a szükséglete.
mm
• •
.
Az „OMGE." részéről ismételten felhivatott a pénzügyi kormány figyelme erre a körülményre s mint általános követelmény hangsulyoztatott a marhasó árának leszállítása, kis mennyiségben is könnyű hozzáférhetősége, a pénzügyi ellenőrzés elejtése, az árnak az egész országra nézve egyöntetű megállapítása s a marhasónek nyaló-só alakjában való kiszolgáltatása. A helyzet javitása tekintetében a pénzügyi kormány részéről kezdeményező lépés eddig tudtunkkal nem történt, most azonban, hogy a pénzügyminiszter szükségét látta annak, hogy az ipar czéljait szolgáló só denaturálását és elárusitását a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaságra ruházza át a marhasó kérdése aktuálissá válik. Az ipari só igénybevételénél ugyanis ugyanazok a bajok mutatkoztak mint a marhasónál, ugy, hogy az illető iparágak inkább az élelmezésre szánt kősót szerezték be, mintsem, hogy magukat a körülményes pénzügyi ellenőrzésnek alávessék. —Most ez a ferde helyzet orvoslást nyert, a mennyiben a denaturálást ezentúl a bánya helyén, az elárusitással megbízott részvénytársaság teljesiti és a telepről kikerülő só többé pénzügyi ellenőrzés tárgyát nem fogja képezni s az iparos az üzletéhez szükséges denaturált sót nemcsak a bányában, de minden nagyobb városban beszerezheti a nélkül, hogy zaklatásoknak, ellenőrzéseknek lenne kitéve. — Ha a pénzügyminiszter az ipar érdekében ily elhatározó lépésre reászánta magát, ugy nem zárkózhatik el a mezőgazdaság jogos követelményei elő', amelynek sófogyasztása sokkalta nagyobbmérvü, mint az iparé. Az olcsó marhasó kérdésének megoldása egyike a legfontosabb gazdasági kérdésének s reméljük, hogy a pénzügyminiszter módját fogja találni annak, hogy amint az ipari só kiszolgáltatásánál évek során át felpanaszolt anomáliát megszüntette, ugy a mezőgazdaság köréből a marhasó kiszolgáltatása tekintetében felmerült panaszokat is hasonló módon orvosolni igyekszik.
cs, és kir. uűvari szállító majjkereskedése
BUDAPESTEM,
minták beküldése és az ár közlése mellett a l e g m a g a s a b b n a p i s á g i m a g o t , és pedig:
iaiezepssái, Béhereima&oti
mindenféle
gazda-
lenmagot, nappafopgót, feliéi- k ö l e s t , c s i b e h u r t stb. wfSs®§s kiSIest, , tí,vábbá , f e h e r h e r e t , t a w a s z i bükkönyt, kendermagot biborhepét, mustárinagotg g e in b o r k á t , *
•
.
.
" .
n^uüsz&ipifiltáij baltaczimet,
áron
takarmány
répamag
KÖZTELEK, 1S01. JANUÁR HO
38 Práznovszky Ágoston a báró Schossberger uradalmak ker. intézője csanádmegyei püspöki uradalmak tiszttartójává neveztetett ki. A gazdasági munkáspénztár alapitó tagjainak száma egyre szaporodik. Ujabban beléptek az alapítók közé: Vaszary Kolos herczegprimás, br. Ambrózy Béla, Jálics Géza, br. Kemény Domokos, Mailáh Gusztáv püspök, gróf Telehj Arvéd, Gsávossy Gyula, Hertelendy Ferencz, Popper Samu, Bimély Károly püspök, Bosenfeld Henrik, Brázay Kálmán, Cseh Ervin, Kulik Béla, gróf Lónyay Gábor, Horn Dávid, Kenessey Kálmán stb. A földmivelésügyi miniszter minden előintézkedést megtévén, a segélypénztár működését január 1-én akadálytalanul megkezdheti. Az uj intézmény ismertetése czéljából a miniszter nagyszámú népies füzetet osztatott szét, és gondoskodott arról is, hogy a gazdasági felolvasások alkalmával az uj intézményről magyarázó előadások tartassanak. Lentermesztési és értékesítési szövetkezet. A pozsonymegyei gazdasági egylet legközelebb tárgyalja a lentermesztési és értékesítési szövetkezet felállítása módozatait. Ugyanis vállalkozó akadt, aki lentiloló-gyárat óhajt felállítani. A lentermesztésre vállalkozó gazdák és birtokosoknak vető-lenmagot osztani ki, melyet az illetők legelső termésükből fizetnének vissza. Kötelezi magát a termelt lenszalma átvételére és feldolgozására. Tíz év múlva a vállalkozó gyára a termelőké lenne, mert azt a lenbeváltási árak bizonyos csekély százalékával a termelő szövetkezet váltaná magához. Darányi földmivelésügyi miniszter melegen érdeklődik a gazdasági egylet akcziója iránt és az az óhajtása, hogy a kistermelők is bevonassanak. Felhívás eredeti Hanna árpa beszerzésére. Az orsz. magy. kir. növénytermelési kísérleti állomás már 1891. óta végez eredeti Hanna-árpával termesztési kísérleteket, amelyekből az tünt ki, hogy hazánk sörárpavidékeinek legnagyobb részében, a Hanna-árpa a legjobb, legnagyobb és legbiztosabb terméseket szolgáltató sörárpaféleség, a miért is a sörárpát termesztő gazdák egyre nagyobb előszeretettel termesztik és vásárolják. A Hanna-árpa kívánatos gyors elterjedésének azonban útjában áll az, hogy az eredeti mag beszerzése szükséges. Már magának az árpának ára magas és ehhez járul még a szállítási költség is ugy, hogy a legtöbb gazda a gyakran kétes értékű és meg nem bizható azonosságu, utántermelt Hanna-árpa beszerzésével kénytelen megelégedni. Ezen kitűnő sörárpának minél szélesebb körben való elterjesztésének szükségességét belátván a m. kir. földmivelésügyi Miniszter Ur Ö nagyméltósága : annak előmozdítására azzal bízta meg az állomást, hogy három waggon elsőrendű eredeti Hanna-Pedigrei árpavetőmagot magánál a tenyésztőnél foglaljon le és beszerzési áron osztassa szét a gazdák közt, annak beszállításánál felmerülő költségek fedezésére az állomásnak, megfelelő összeget engedélyezett. Az állomás, Ő nagyméltósága ezen intencziójának megfelelően a szóbanforgó árpából 4 métermázsát meg nem haladó mennyiséget a beszerzési áron bocsát alábbi feltételek mellett a jelentkezőknek rendelkezésére : Az árpa ára 11 korona (50 klgrm.-kint) loco Pozsony vagy Budapest, mely állomástól a lakhelyig a szállítási költség a vevőt terheli. Az 5 métermázsát meghaladó mennyiség kívánatra csak azon kikötéssel jegyezhető elő, hogy jelentkezőknek csak azon esetben bocsáttatik az 5 métermázsán felüli mennyiség rendelkezésére, ha 5 métermáz- a illetve ezen aluli mennyiségre az egész készlet jegyezve nem volt. Az árpa 50 klgm.-ként zsákolva szállíttatik és a zsákok darabja 80 fillérbe számíttatik fel. Vevő tartozik ezen Hanna-árpa és a vele párhuzamban termesztett, a gazdaságban honos árpa terméseredményről az állomást, e czélra küldendő rovatos ív felhasználásával értesíteni
2. s z a m .
5.
és a jából még árpa
termésből 2—2 klgrmmot vizsgálat czélcséplés után az állomásnál beküldeni, az esetben is, ha a gazdaságban honos is Hanna-árpa. A jelentkezésben kiteendő a kívánt mennyiség számban és betűben, a vevő lakhelye, utolsó pósta, vármegye és vasúti állomás. A kívánt mennyiségért járó összeg a jelentkezéssel együtt küldendő be. A rendelkezésre álló készletből az óhajtott mennyiség a jelentkezés sorrendje szerint fog a jelentkezők nevére iratni. Az előjegyzett árpamennyiség a jelentkezőknek január hóban fog megküldetni. Cserháti Sándor. az orsz. m. kir növénytermesztési kísérleti állomás vezetője Magy-Övárott. Négy mülapon jelent meg Munkácsy Mihály „A falu hőse" és MSiralomház" czimü, továbbá Révész Imre ,Petőfi a táborban" és ,Petőfi a csárdában* czimü festménye. A képeknek igen sikerült sokszorosítása Kádár Gábor hazánkfia műtermében készült és azokat 80 X 62 cmtr. nagyságban 10 cmtr. széles aranyantik keretben, üveg alatt felszerelve és bérmentesen az ország bármely részébe darabonkínt 48 korona bolti áron lehet megrendelni Egyházy Ágoston és Társánál Budapest VI. Eötvös-utcza 44. szám. Lehet e mülapokat havi részletekre is kapni, mely kényelmes fizetési kedvezmény lehetővé teszi azok beszerzését. Mindenesetre elsőség illeti a magyar képsokszorosító vállalatot a külföldről beözönlő és legtöbbször férczreprodukcziókból álló idegen képekkel szemben. A vállalat támogatásra érdemes és remélhetni, hogy ily sikerült mülapokkal a közönség tetszését megnyeri és képei országszerte elterjednek. A kis szecsei és csaba-gerendási mintagazdaságok képeit hoztuk lapunk karácsonyi számában, de az aláirésok megcserélődtek, miért is helyreigaziásképen megjegyezzük, hogy nevezett lapszámunkban a 155. abraszám a 157-el, a 156. ábraszám a 158 al cserélődött fel. Ujabb szénkéneg-raktárak. A szőlőrekonstrukczió terjedelme szerint szükség van a szénkéneg-raktárak szaporítására. Darányi földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy Bonyhádon.. Balatonfüreden, Dunaföldváron, Kővágó-Örsön, Pásztón, Tokajon, Zala Egerszegen szenkéneg-raktárak állíttassanak. Ezekkel együtt 3 állami, 33 bizományi és 36 szénkénegraktár van az, országban. Az utazóközönség figyelmébe. Egy előfordult eset alkalmából a kir. kúria, a budapesti kir. ítélőtábla ítéletét helybenhagyó, legutóbb hozott 4110/99. sz. döntésével kimondotta, hogy azon utas, aki a rendes közlekedési utat mellőzve, a felállított figyelmeztetőkkel is tiltott és rendes átjárással nem biró pályatesten önkényüleg bármi ok által indítva hatol át és e közben a pályatesten áthaladó vonat által elüttetik és életét veszti, halálát csak saját hibája által idézte elő s az a vaspálya terhére annál kevésbbé róható, mert a vaspálya alkalmazottjainak nem áll módjában minden egyes utast a fennálló tilalmakra figyelmeztetni.
ii-ik
Évfolyam
NYILTTÉR*) Szuperfoszfátot, k é n s a v a s - k á l i t , kénsavas-ammont,
Eovasavas-kálit, (dohánytrágy ázásra)
CMlis a létromot, Kainitot, 40°0-ns kálitrágfyasót és
egyéb
mütrágyaféléket
elismert
kitűnő minőségiben legolcsóbban szállít
„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság B U D A P E S T , V. ker., Fűrdő-utcia 8. szám.
f 1899.
évi forgatom: 26,480 bál. %
a t. c z .
Felhívjuk gazdaközőnség figyelmét
melyek az év folyamán több sorozatban,
julius és szeptember hónapokban tarlatnak meg.
Az aukcziőkra felküldött és „Gyapjnárverést vállalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények a M. Á. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint ingyen raktározásban részesülnek.
Gyapjnárverési
vállalat
HELLERM.s TÁRSA, BUDAPEST, V., M e t - t é r 13. t
szervezése Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és' Dániában tett tanulmányútja alapján
Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Ae TJjlaki Uradalom Üzleti berendezése a „Köztelek* szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó Á i > a : 2 k o r o n a . részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos Megrendelhető könyv ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhhivatalba az O. M . G. E . t i t k á r i h i v a t a l á b a n . ntézendők.
Jeszenszky Pál
2. SZÁM. ll-IK ÉVFOLYAM.
l o s i jelent
meg
Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. Q. E. titkárjai szerkesztésében
KŐZTELEK, 1901. JAMJAR HÓ 5. (Az árak 100 kg.-ként koronaértékben értendők) Eladatott: Buza: 79 kg K. 15-40 8 hó» 2C0 mm. i Tiszavidéki : 100 „ 80 „ „ 15-10 150 , 78 . „ 15-40 100 , 765 , , 1490 200 , 772 . „ 14.90 700 . 77« . . 14 90 100 „ 772 „ „ 14-90 74 kg. K. 14-— 100 mm. i 700 . 735 , , 14-60 > > 500 , 78s » , 15-30 Pestvidéki : 600 . 78 , . 15.10 200 , 77 . . 14-80 200 ram, 765 kg K. 14-40 1030 , 758 , „ 14-60 Rakthból : 630 . 742 . , 14-60 1440 „ 734 „ „ 14-50 24C0 , 742 . „ 14.15 1000 . 755 , „ 14-30 500 . 758 „ ,. 14.30 7í8 kg. K. 14-40 3'hórá. 720 iim. 1 2100 „ 742 „ . 14-45 nm. 756 . K. 14-50 3 hóra 250 1 B ácskai: 700 „ 75 . . 14-20 » » 100 „ 76 „ „ 14.55 » » Erdélyi: 29 DO „ 72 „ „ 13.51 » Dunai:
200—210, másodrendű 180- 19Ö,. főző 160-170 fillér, túróra nincs vevő. Tojás a hidegebb időjárás folytán szilárd, 84—86 koronát jegyez eredeti ládánként. Vágott baromfi: Prima lud 110—120,másodrendű 90—98 fillér kilónként. Kappan 160—220, csirke 140— 150 fillér dbonként.
Vetőmagvak. [Mauthner Öiön tudósítót».) Vöröslöhere. A hanyatló irányzatból, melyet némely részről kilátásba helyeztek ugyancsak nem észlelhető semmi, sőt szilárd hangulatot jelentenek a külföldről is. Ugylátszik, hogy e külföldi jelentések a szükségletnek hírnökei, a mennyiben a híresztelt lanyha üzletfolyamból nem akarnak hirtelen átcsapni a tényleg nyilvánuló szilárd hangulatba. Annyi bizoyos, hogy — a mint ezt mult heti tudósításunkban is jeleztük — sem a kül sem a belföldi kereskedelem nem fedezte A .Köztelek Zsebnaptár" ezen hetedik éTteljes szükségletét, Termelők részéről hiányzanak az folyama régi köntösében, javított és tetemesen ajánlatok, a mit pedig mégis ajánltak az a mennyi bővített tartalommal bír. csekély volta miatt alig vehető tekintetbe. A fogyasztás ellenben érdeklődik már az áru iránt, jóllehet, hogy A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnapegyelőre csak az árakat tudakolja, de ezen igen korai tárt teljesen nélkülözhetővé tesz. é deklődésben már felismerhetők a nagyobb szükséglet A „Köztelek Zsebnaptáp" ára az 0. M. G. E. tünetei. Mindezen jelek arra mutatnak, hogy közeleg az élénk forralom, melyben ugy a kereskedelem mint a tagok és a .Köztelek* előfizetői részére bérmentes fogyasztás is szerepelni fognak. Luczerna. Franczia küldéssel együtt eredetű mag egyes esetekben kötés tárgyát képezte néhány tétel olasz eredetű áru leszállított árkövetelé— = 3 korona 50 fillér. = — sek folytán szintén elkelt. Magyar luezernamag ára Megrendelhető folytatólag is szilárdul megmaradt, a termelők — ugylátszik — már összes rendelkezésükre álló készletet ela „Köztelek" kiadóhivatalában, adták Baltaczim. Pimpinellától 'mentes, vilájos árut keresnek, de ajánlátok egyáltalán nincsenek. BükkönyB u d a p e s t , Szeszüzlet. ből már csak kisebb tételeket kínálnak. Muharmagnai Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselőfolytatólag is jó kereslete van, azonban a magas árak ÍX., Üllöi-ut 25. (Köztelek). daczára is alig kapható valami. tudósítása.) A szeszuzletben e héten az üzletmenet valamiJegyzéseink 50 klgrmmonként Budapesten: vel élénkebb volt és a tartós kereslet folytán a szeszVörös lóhere elsőrendű öregszemü 68—70 korona árak ugy azonnali valamint későbbi szállításra váltoVörös lóhere középminőségü ... 64—66 zatlanul szilárdan a mult heti zárlatjegyzés szerint Vörös lóhere gyengébb minőségű 58—62 záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva Luczerna magyar elsőrendű ... 46—48 korona 116—116.50 kor., adózatlanul szabadraktárra szállítva Luczerna magyar középminőségü 42—45 46—46.50 koronáig. Kicsinyben az ár 2—3 koronával Muharmag 8—8-50 , drágább. Vidéki finomitógyárak részéről kontingens Baltaczim 13-14-50 „ finomított szesz adózva és adózatlanul 1 koronával Bükköny 7-50—8-— , olcsóbban volt ajánlva hegyben házhoz szállítva és több tétel ez áron el is kelt. A Mauthner Ödön czég e lap ^ gazdaelőfizetőit „ Budapesti gabonatőzsde. Az élesztőszesz ára változatlanul szilárd és adózva kívánatra akár levélben, akár sürgönyileg teljesen költségmentesen értesiti az összes magfélék napi 116.50—117 K., adózatlanul 47 koronáig kelt. (Outtmann és Wahl budapesti terményDenaturált szesz 36 K. jegyeztetik. bizományi czég jelentése.) Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz e héten gyéren volt ajánlva és csak néHeremagvak ólomzárolása. *) hány kisebb tétel kelt el tartott árak mellett jegyzésen Napi jelentés a gabonaüzletről. Budapest, 1901. január 1-én. alól későbbi szállításra. 1901. január 4. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló álloA kontingens nyersszesz ára Budapesten 42' más az 1900/1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó A hét elején szilárdabban indult üzlet az ame- 42-50 korona. Bécsi jegyzés 40 60—41 20 korona kontingens 1-től a mai napig az alant megnevezett magkeresrikai hausse iránti bizalmatlanság következtében ismét kedőknél és termelőknél a következő vetőmagmenylanyhább keretben mozog. Hiába próbálkozott az ame- nyersszeszért. nyiségeket ólomzárolta: Prágai iegyzés 112' •— korona adózott és Luczerna Lóhere összesen rikai „haussepárt", ez egyszer nem sikerült a világot S8.— korona adózatlan szeszért. métermázsa megtévesztenie. Eltekintve az exportra váró még naTrieszti jegyzés 20' 20.25 korona kiviteli Magy. mezőg. szöv. Bpest ._ 439 388 938 gyon tekintélyes búzakészletektől, az uj vetések állásá- szeszért, 90% hektoliterje. Haldek Ignácz, Budapest _ 524 280 803 ról megjelenő jelentések szintén igen kedvezően szólA kivitel e héten szünetelt. Mauthner Ödön Budapest ... 94 372 466 az argentiniai termésről pedig most már mindenfelé Vidéki szeszgyárak közül N.-Tapolcsány, Bars Deutsch Gyula, Budapest ... — 204 204 4 183 187 csak a legjobbakat lehet hallani. Hogy tényleg mennyi 50 fillérrel drágább, a többiek változatlanul jegyeznek. Boross és Szalay Budapest Kohn Mór fiai Uzon ._ ... 11 166 177 Budapesti zárlatárak e héten: Nagyban: Finomított lesz lesz ott az exportálható buzafelesleg, azt csak a — 138 138 szesz 116116-50 K., élesztőszesz 116116-50 K., Ifj. Freund Sámuel, Szatmár jövő hetekben fogjuk pontosan megmondhatni. nyersszesz adózva 114114 50 korona, nyersszesz Badwáner és Hónai Bpest... 60 55 115 Egy nagyobb reichenbergi czég tegnap vett egy adózatlan (exkontíngens) —•— •— korona, denaturált Lamberger Károly Bpest 4 3 7 36-S0 korona. Kontingens nyersszesz Frommer A. H. utóda Bpest— 6 — 6 gőzös (26C0 tonna) amerikai 1. számú western rozsot, szesz 36Nöthling Vilmos Budapest... — 1 1 mely árunak mm.-ja 16.50 koronába kerül abTetschen Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérösszesen.... 1141 1790 3042 állomás. Ezen vételből kifolyólag a tegnapi bécsi tőzsmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz *) A hazai mezőgazdaságra káros amerikai dén már határozottan lanyha volt az irányzat és fizetés mellett értendők. hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem ólomennek a hatását természetesen mi is érezzük. zárolja. Végre még tekintetbe veendő a földmivelési mi- A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban nisztérium legutóbbi vetési jelentése, mely szerint az (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. ország legnagyobb részében hó fedi a földeket és ezek A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetután oda kell konkludálnunk, hogy a közeli időkben a kezet üzleti jelentése. 1901. jan. 1. A hét első felében az újévi pecsenyemalaezok gabonaárak inkább Visszafelé fognak fejlődni. 0/1. í. WB. képezték forgalmunk kiváltságos tárgyát. Daczára, hogy A mai készáruüzlet, jó kinálat, de gyenge vétel- a berendelt tételeknek nagyrésze idejében beérkezett, Ár : Kor. 22.80 22.— 21.20 20.80 19 40 17.40 14.40 azok kevésnek bizonyultak. Oly érdeklődés malaczok kedv mellett csendes irányzatú volt. Köleskása: iránt, mint az idén, a csarnok fennállása óta nem forBúmból elkélt körülbelül 27,000 mm. gyengén dult elő. Az árut valósággal megrohanták és elkapdosSzám 0 1 2 3 4 tartott árakon. ták, ugy, hogy beküldőinknek jó árakat vagyunk képe25.— 24.— 23.22.— 20.50 sek elszámolni. Másodsorban következtek a vadfélék, Ar: Kor. Rozsért helyben és helybeli paritásra, azonnali melyek közül azonban csak szép száraz nyúlnak volt Bizstakarmányliszt Árpadercze Takarmánydara szállítás mellett 14.40 koronáig jegyeztetik. kelete. mig szarvasok és őzek, melyekből igen erős — . - K. 10.- K. 10.20 K. hozatalaink voltak, de miután érdeklődés sem igen látTakarmányárpában mérsékelt a kinálat, a han-szott Bozskorpa az árakban lényegesebb változást nem szenvedtek. gulat valamivel kellemesebb. Jobb áruért 12.20 koronát Egyéb élelmi czikkekben jelentéktelen forgalom bonyojegyzünk Budapesten. lódott le. Araink 100 kgonként, helyben, elegysulyt t Prima tisztított malacz elkelt 130—160, másodTengeri változatlan maradt. Januárra 9.29 kor. súlynak véve, zsákkal együtt értendők. gyenge rosszul tisztított 100—110 filléren kilónérhető el budapesti paritásra. Kőbányán 9.90 koronáig rendű ként. Süldők 80— 10l>, vidéki sertés szalonnával 80-82, fizetnek. anélkül 75—76fillérenkilónként. Vadak: szarvastehén 50-58, bika 80—90, őz As Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósi Zab az egyedüli czikk, melyben ma szilárd han110-120, vadsertés 10 —13 fillér egészben s kilónként. fása a .Kőztelek' részére. Budapest, 19C1 jan. 3-áo. gulat uralkodik. Minőség szerint helyben 10.70—11.60 Nyul 230—250 fillér darabonként. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta koronáig jegyzünk. Prima áru kerestetik és 12 koroVajban az irányzat lanyhább lett s a nagyhoza- súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajótalokkal szemben a kereslet igen megapadt. 1 teavaj állomáshoz szállítva: náig fizettetik.
Köztelek Zsebnaptár 1901-i»e.
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
„,
KÖZTELEK, Í9Q1. JANUÁR KO Ő. koronáig drbonkint, élő bárány —•— •— koronáig páronkint, ölött bárány 12' 16-— koronáig párja. ArK.: 25.-23.
!.— 21.40
20.— 18.6015.4013.8 buzakorpa finom goromba
2. SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM. lentése „Köztelek" részére.) Az üzlet élénkebb volt. Heti átlag-árak : Magyar válogatott 320— 3F0 kgros nehéz 96—97 fii., 280—300 kgrammos nehéz 95-96 fii., öreg 300 kg. tuli 90-92 fii., vidéki sertés könnyű f. Szerb 80—86 f. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleségírak: Tengeri uj 9'90 — korona, árpa uj 12-40 kor. Köbénván átvéve. Helyi állomány: deczember 28-án maradt 33909 darab Felhajtás: Belföldről 49í darab, Szerbiából 2317 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 2808 db. F ő ö s s z e g 36717 db. állomány és felhajtás együtt drb. hllhajtás: budapesti fogyasztásra (I-X. kerület) 1668 drb. belföldre Budapest sörnyékére 252 drb, Bécsbe 1188 drb, osztrák tartományokba 832 drb, Ausztriába — db. Hémet birodalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen 3956 db. A szappangyárakban feldolgoztatott : 1 szállásokban elhullott 0 darab, vaggonokból kirakott hulla 10 darab, borsókásnak találtatott 5 darab, összesen 15 db. Maradt állomány 32761 drb. A részvény-szállásokban 10 76 drb van elhelyezve. Az egészségi és transitószállftsokban maradt XII/28.4232 db. Felhajtás • Szerbiából 2314 db, Romániából drb, összesen 6546 drb. Elhajtás: 2173 drb, maradt állomány 4373 drb és pedig — drb szerb és 4373 db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott,
BB&tpesíi jülíváeár. (á 1900. deczember hó 31-én. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a ,Köztélek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 111 darab, eladatott 111 drb, feljavított iu" ok 50 drb, eladatott Hídeglrasvásár a Garay-téri élelmi piaczon 50 drb, kisorolt — kosok drb, eladatott — darab, kiverő juh — drb, eladatott — drb, bárány — drb 1901. január 4-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére.* Felhozott Budapestről eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai 64 árus 55 db sertést, 0 árus 10 db stlldöt, 4000 kg. —, eladatott — db, szerbiai —, eladatott — — db. friss hust, 1200 kg. füstölt hust, 800 kg. szalonnát, angol keresztezés —. eladatott — db, romániai —, 300 kg. hájat,— kg. zsirt, — kg. kolbászt, — lg. durvaszőrü — dh, eladatott — db. hurkát, — kg. fűstölt szalonnát, kg. kocsonya Birkavásár jelentéktelen lefolyású volt. hust, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — 40.—K. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü kg. töpörtőt. páronkint, 43 (—)K.-ig 100 kiló élősúly szerint,feljavíVidékről és pedig a szokott helyekről 45 árus tott juhok —•—36 — K. páronkint, 36—40-— (—) K.-ig 560 drb sertést és 28 drb süldőt. 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, Forgalom élénk. Arak a következők: Friss ser- páronkint, K.-ig páronkint, K-ig 100 kl. téshús 1 kg. 66-100 fillér, 1 q 78-84 korona, süldő- kiverő juhok hus 1 kg. 112—120 fillér, 1 q 80—86 korona, füstölt élős. sz., bárány — K., kecske —•— K. páronkint, •— K. páronkint, — K.-ig 100 durvaszőtü —. sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 112-116 korona, szalonna zsirnak 1 kg. 100—104 fillér, 1 q korona, kiló élősúly szerint, szerbiai —•— K. páronkint, — angol keresztezés — K-ig élősúly szerint, K. páronkint. füstölt szalonna 1 kg. 128—136 fillér, 1 q romániai — K. páronkint, raczkajuhok —• .— K. korona, háj 1 kg. 100—112 fillér, 1 q páronkint, —. —.— K.-ig KO kiló élősúly szerint, korona, disznózsír 1 kg. 116—120 fillér, 1 q korona, kocsonyahús 1 kg. 56—64 fillér, 1 q ingatlanok árverései (41)000 korona beeskorona, füstölt sonka 1 kg. 136—140 fillér, 1 q Biadapegti gazdasági ég íesiyészsEaríiavásíir. 1901. korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. órtékaa felöl.) évi január hó 3 án. (A budapesti közvágóhíd és hurka —, 1 b , töpörtő 1 kg. -— fillér. . Xiarhavásárigazgatósdg jelentése a .Köztelek" részére. (Kivonat a hivatalos lapból.) Felbajtatott: 156 db, ugymint: jármos ökör elsírnia — Jan. 10. Budapesti atkviha- Rátsky 67531 db, közép — db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér tőgág Mihály HMeglmavásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1801 — db, tarka 91 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó —, kir. tvszék január hó 4 én. (A székesfővárosi vásárigazgatósáfehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 64 db, Jan. 11. 394659 jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozott Budapestről hizlalni való ökör — db,üsző fehér — db. 92 árus 344 db sertést, 3 árus 17 db süldőt, 4000 kg. A fejőstehén vásár élénkebb volt friss hust, 1600 kg. füstölt hust, 2800 kg. szalonnát, 1600 Budapesti atkviha- Wodianer 192897 kg. hájat. Követieíö árak jegyeztette*: Elsőrendű jármos kir. tvszék tóság Arthur ökör , középmin. jármos ökör pár,, Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 3 árus 70 Törökbecsei atkviha- Melenczei 40327 drb sertést, Czeczéről 2 árus 48 drb sertést, Soltról alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos kir. jbiróság tóság gör. kel. szerb 4 árus 36 drb sertést, Dunavecséről 6 árus 42 drb bivaly é. s. mm., K-.ig páronkint egyházközség sertést, Dunapatajról 3 árus 28 darab sertést, összesen jobb minőségű jármos ökör — mm.-kint é. s., tarka 18 árus 224 drb sertést, helybeli árus 344 drb sertést, öekötni való ökör — K.-ig. Fejőstehenekért éc atkviha- Borbás 129747 mindössze 568 drb sertést. pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tsrka tóság Gyuláné kevert származású tehén 140—210 koronáig darabonForgalom élénk. Arak a következők: Friss seratkviha- Heisz 187828 koronáig téshús 1 kg. 88-104 fillér, 1 q 80—14 K., süldő- kint, bcnyhádi tehén 220—330, kiv. tóság Tamás darabonkint. hus 1 kg. 112—128 fillér, 1 q K., füstölt Tasnádi atkviha- Koritsáuszky sertéshús 1 kg. 1C8—128 fii, 1 o korona, kir. jbiróság tóság Sándor 162400 szalonna zsirnak 1 kg. 96—100 fill., 1 q 84—96 K., Budapesti atkviha- Dolinay 177373 fillér, füstölt szalonna 1 kg. 104—112, 1 q Bafepesti vágémarliavágár. 1901. évi jan. hó kir. tvszék tóság Gyula háj 1 kg. 104—100, 1 q fillér, disznózsír 1-én. {A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság 1 kg. 112—120,1 q fillér, kocsonyahús jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2121 db atkviha- id. Nyáry 54241 1 kg. 48-64, 1 kg. fillér, füstölt sonka nagy vágómarha, nevezetesen: 931 db magyar és tarka tóság József fiai czég 1 kg. 128—144 fillér. 1 q korona, kolbász 1 kg. ökör, 399 db magyar és tarka tehén, 612 db szerbiai atkviha- Wallisch 220020 ökör, 63 db szerbiai tehén, — db boszniai ökör, — db fülér. fillér, disznósajt 1 kg. tóság Antal és to n.ai tehén, 99 db bika és 17 db bivsly. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Me&terWallisch Ágoston Minőség ezerint: 18 darab elsőrendű hizott utcza. 1901. janáur «-én. A székesfővárosi vásár62 db közép minőségű és 20 db alárendelt min. bika igazgatóság jelentése a .höztelek* részére.) 168 db eltőiendi' hizott ökör, 1354 db középFelhozatott a szokott községekből 151 szekér minőségű ökör és 28 db alárendelt mm. ökör; 32 db • H e i S g a i l á k ürmeimébe! réti széna, 60 szekér muhar, 25 szekér zsupszalma -isőrendü hizott tehén, 351 db középminCségű tehén, 8 szekér alomszalma, 4 szekér takarmányszalma, 88 db alárendelt minőségű tehén. — szekér tengeriszár, 20 szekér egyéb takarmány Változatlan felhajtás mellett a vásár hangulata (zabosbükköny, sarjú, stb.) 500 zsák szecska. Elismert kltOnő hazai gyártmány! élénkebb volt, az árak általában 2 koronával méterA forgalom élénk. mázsánként emelkedtek. Árak fillérekben, q-ként, a következők : réti Következe árak jegyeztettek: Hizott magyar széna 410— 520, muhar 500—560, zsupszalma 280—300, ökör jobb minőségű 6064-—, kivételesen 66 , alomszalma 240—260, egyéb takarmány , hizott magyar ökör középminőségü 5458—, alálóhere , takarmányszalma 260—260, 100 kéve rendelt minőségű magyar ökör 4852 —, jobb minőtengeriszár , luczerna , sarjú 360— ségű magyar és tarka tebén 40—62'—, kivételesen tarka , uj , tehén —'—'—, magyar tehén középmin. 40—62'— (—), 480, szalmaszecska 280—280, széna , zabosbükköny 5C0—560. Összes kocsiszám 273, aláréndelt minőségű magyar és tarka tehén 40suly 368,500 kg. 62 —, szerbiai ökör jobb minőségű " l62-gazdasági gépgyár oköí .._„ , lllatvásárok. 44-63 —, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 32—42'—, magyar legelőmarha L rendű —, kiv. —•—, RÉSZVÉNYTÁRSULAT Bnőapesti sinrőnuirliaTásár. 1801. jan. hó 3-án. II. rendű koronáig métermázsánkínt élősúlyban. A székesfővárosi közvágóhíd ét marhavásár igazgatósa, BUDAPESTEN, gátiak jelentése. Budapesti lóvásár. Budapest, 1901. jan. 3-án. K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. SZÁM. Felhajtatott: belföldi 196 db, eladatott db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, el- (4 budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek* ré szére). adatott — drb, növendék élő borjú 12 db, eladatott A vásár forgalma közép volt. — drb, élő bárány — db, eladatott — drb; ölött belföldi 9 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — Kelhajtatott összesen 381 db. Eladatott 204 db. drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, Jobb minőségű lovakból hátas 8 drb, eladatott 3 db, eladatott — drb, növendék boriu — drb, eladatott 280-350 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 4 db, eiadatott 1 db, 520 K.-ért, nehezebb kocsiló drb, ölCtt bárány 99 drb, eladatott — drb, élö kecske — drb, eladatott — drb. (hintós) 10 db, eladatott — db K.-ért, igás 2Vi, 3VJ, 4, 4V«, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. Arak a következők: Elő borjuk: belföldi . kocsiló (nehéz nyugoti faj) 30 db, eladatott 9 db 200— K.-ért; koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 84-— 95-— ,300 K.-ért, ponny — db, eladatott 0 db közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros lő koronáig, kivételesen 100 koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, stb.) 60 db, eladatott 20 db 110—180 K.-ért, könnyebb félék (parasztié stb.) 200 db, eladatott 150 db 45—78 kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 69 db, eladatott (uti mozdonyok.) kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , 21 db 18—40 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 45 db, az állatkert részére vásároltatott 3 darab, tuKérjük minden «z*kb«vágó kérdéssel bikoronáig, kiv. koronáig drbkint, lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos bekoronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú: zalommal hozzánk fordulni, készséggel belföldi koronáig, kiv. — koronáig súlyra, tegségre gyanús ló lefoglaltstott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db. adunk klmerita é» felvilágosító »ál»»zt. galicziai koronáig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig, kiv. — koronáig Sílánjai sírtésvíí ár. 1901. évi jan. hó 4-én. súlyra, növendék — — koronáig, kiv. (EltS magyar sertéshislaió-reezvénytársaság telefon je- Arfayzék khiutra átymtMM Ültetik. 8-as takarmányliszt
,— <•-
v
1600 gözosépiökészlet teái! ELSŐ
MAGYAR
Magánjárók
2
SZÁM. 11-IK
KÖZTELEK
ÉVFOLYAM.
1901. JANUÁR HÖ 5.
Praktikus," legolcsóbb
és
leg-pontosa"b"b
zsirmeghatározó a tej- és tej termények részére a d r . N.
Gerber
w r AC1D-BUTYROMETERE. " » » Több mint 7000 drb használatban. — 25 elsőrendű kitüntetés. A világ leghíresebb és legnagyobb tehenészetei dolgoznak vele.
Eladási-hely: Alfa Separator részvény-társaság Budapest, Y., Báthory-utcza 4. szám. Képes árjegyzékeket ingyen küld D r . Rl. G e r b e r ' s M o l k e r e i Zürich ( S c h w e i z ) . Óvakodjunk az utánzatoktól.
angol kosok kaphatók:
Csakis az olyan butyrometerek nak .ellenőrizve, a legczélszerübben és törvényileg1 védve, melyeknek a nyaka rovátkolt s az itt látható felirással vannak ellátva. Utánzások törvényileg üldöztetnek. Ismételadók, kik egyszerre több 100 ményben részesülnek.
PICIfc O S W A I j D - M Í I BUDAPEST. ¥!!!., KU!sö-K«reposi-ut 1. tz.
lelmi szerek értékesítését eszközlik az előirt % mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak.
É
Értékesítésre elfogad: ~eT Magyar Gazdák HusnemQket, füstölt Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete liust, vadakat, szárnyaHATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST S Z É K E S F Ő V Á R O S KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKABAN. Sürgönyczim: Aurora—Budapest. (O^
sokat—élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.
w .
Rendelés 8—S-ig; este 6—8-ig. BUDAPESTEM, V I I . ker., E r z s é b e t - k ö r u t 12. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kivánatra gyógyszerek.
legújabb javított rendszerű _ dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari eeélokra. Embermérlegek, mórlegek házi használatra, barsmmérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
g a r v e n s ,
w
i
Dr. FABINYI v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál.
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. L e g j o b b gumin i- és kender t ö r n i ü k M i n d e n f é l e csöveK.
írkMt Elsőrendű
vető
árpát
ajánl, mig a készlet tart,
eSchwarzenbergitrMse n , ^ — ü. ^
Hanna Malzfabrik in Kremsier (Morvaország).
2013
RENDSZERES
üli
-berendezések
é s ©gyes Hl A LOMI GÉPEK,
termény-tisztító-művek gabonaraktárak (silos) részére.
SsjiepelHdgó gép-
és r o s t a í c m e i g y á r , m a l o m é p i t é s i e t
Marshall, Sons & Co. L m t d a n g o l o r s z á g i gépgyár vezérügynök*
7 n
*
BUDAPESTEN, V. ker., Kfilső váczi-it 4*. mm.
42
KÖZTELEK 1901. JANUÁR HÓ 5.
G A N Z és T Á R S A
2. SZÁM 10-IK ÉVFOLYAM.
Gazdák,
£ £ £ £
Iparosok!!
Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott moterek gazdaság czóljaim (tÁKKI
*
0S9NXA
umt. nwuA
Mechwart-féle gó'zekék és petroleumekék. Hengerszékek, kőjáratok és tel} malomberendezések. árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.
féli idény. - » B
Téli
idény.
Magyarország legrégibb gazd. gépgyára Mosonban (1856.) A beálló téli idényre ajánlja legjobb rendszerű és leggondosabb kivitelű:
Répavágóit,
Sxeoskavágóít
minden nagyságban.
Eredeti angol, R a p i d darálók kukoricza morzsolók, Gyökmosók Ventzky-féle t a k a r m á n y füliesztök. B u r 8 Tclég"^4nikozik:
=
=
F ő n a k t á i * 5 Budapest, VI., Váczi-körut 57|a. Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak. H O T T K R F . J . R . gyógyszertar a sz. iózsefh'iz BÉCS, XIÍ/2., Scüönbrunnerstrasse 182.
t, eltáYoli z izmokon és megőv minden gyulla; különösen bevált epebajnál, csülökatnál, patabütyköknél, vastag térdnél, • " vastag bokánál, daganatoknál, a bol Ilyenek (ellépi sgsztinteti és meggyógyítja «
közvetlen kerítés fonatot és termébehozatal Felvilágosítást szetes mintákat ingyen és más mesterséges nriirágyákat ajánl legolcsóbb napi árakon
Maurice Halphen, Prag. Győrmegyében képviselő: Neubauer Adolf, Győr. Sopron és Vasmegyében képviselő: Klein Márkus Fiai, Sopron. Kerestetetik még néhány nagy birtokosoknál jól bevezetett képviselő. 3046
küldök
3114
Pólya S . Békés Csabán. Hirdetések felvétetnek a
kiadóhivatal-
ban,
Budapest, 25. sz.
Üllöi-ut
Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak kezelése alatt álló helyi érdekű vasutak árudij szabásához tartozó függelék uj kiadása. 1901. évi január hó 1-én a magy. kir. államvasutak kezelése alatt álló helyi érdekű vasutak 1899. évi november hó 1-től érvényes árudijszabásához tartozó „Függelék" uj kiadása lép életbe s ezzel egyidejűleg a nevezett függeléknek 19u0. évi január 1-től érvényes kiadása hatályon kivül helyeztetik. Ezen függelékben a magy. kir. államvasutak kezelése alatt levő helyi érdekű vasutakon nagyrészt jelenleg is fennálló, állandó jelleggel biró díjkedvezmények foglaltatnak, mi mellett azonban egyes tételeknél az illető helyi érdekű vasutakon az adókötelezettség beállta, valamint uj dijképzés folytán kisebb mérvű díjemelések merültek fel. A függelék magyar és német kiadásban fog megjelenni s a magy. kir. államvasutak igazgatóságánál (Csengery-uteza 33.) f. évi deczember hó végén példányonként 50 fillérnyi árban lesz kapható. Budapest, 1900. deczember hó 1-én. Az igazgatóság.
É~írFÍ£ 7 £ m i i z ff Wifffil"? 4 !*
® il
disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót.
kötök egy négyzetméter sodrony
Magy. kir. államvasutak. Iíib824/900. szám. C. I.
t e r v e z é s é r e és eszközlésére.
u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű •avtalanitott repczeolajat, stb.
Tíz fillérért
Chile salétrom
Burgonya választók.
teljes takarmánykamra berendezések
Fertőtlenítő
FIAI
Turbinák. — Villámra T U i g i t M erőátviteli h w e a t o é M k . -
190Q. P á r i s i v i l á g k i á l l í t á s .jiirv t a g j a .
- eUC* 1 ^glí^ii
E.
M á Y E R
v óta fennálló motorgépgyár malomépitészetl i Szombathelyen, (Magyarorszag). Saját gyártmánya felülmulhatlan benzln-locomobiljaík
J
A
Kocsiké nöcsöt, Petroleumot, Zsákokat, talaró- és szekérponyvákat, kátrány festékeket, fedéllakot,
MŰTRÁGYÁT
szereket,
M
M
M
M
M
M
M
M
N L O K :
Lucernát, lúliei^t, famapTakat minden czélra és minden egyéb gazdasági czikkeL
Vetőmagot"
szapOBiáriát tiszta vastag gyfikea legjutányosabb áron és garantált jó miu. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. <*ekbSI Sr5lw*. I nőségben. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. mindenkor a legmagasabb napi áron, Készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, Inozernát és egyéb magvakat és kérek mintázott szíves ajánlatokat.
K R A M E R
L
I
P
BUDAPESTEN,
- f V. ker., Akadémia»iitcza
Eürgcnyczim a „CERES" Budapest. A r j e g y « « i ; k e l és résafl®tes k i l i a a J á s l a t s M i l Kívánatra nsslgálskL.
—
—
sz.
'Telefon. —
"^pr?'
• M H i
W I K I ^ K K K K K K t M
I H I H I H H M I
KÖZTELEK 1901. JANUÁR HÓ 5.
2. S Z Á M . 11-IK É V F O L Y A M .
43
Hazai Ipar
Hazai Ip
P Í
pártoljuk
FUOHS IS SCHLICHTER Budapest, VI., Jász-u. 7.
^layton
&
Shuttleworth
^
y Váczi-körút mezőgazdasági gépgyárosok (?) B l l d a p Ö S t ^ 63. sz. által a legjutínyosabb írak mellett ajánltatnak:
L o c o m o b i l és g ő z c s é p l ő g é p - k é s z l e t e k ^zaj^a^ió^k'*' továbbá Járg4ny-cs«pl«gépek, lőhere-cséplSk, tisztitő-rost&k, konkolyozók, kaszáló- «• -ratőgépek. szénagyOJtdk, boronák.
legjobb lOPTotSgépok, szecskaváffűk, répayágók,
Fedeztetési jelentés. Gróf Wimpffen Simon simontornyai ménesében a folyó idényben a következő importált amerikai ügetőmének fedeznek idegen kanezákat. 1. Fern-Wílkes, fekete, jegytelen, 157 cm. magas, apja Wilkes-Bay, anyja Fanny 0. — Record: 128V2. Fedeztetési dij: 50 korona. 2. Tyrolean, almásszürke, jegytelen, 167 cm. magas, apja Pilot Médium 1597, anyja Llam Mary. — Becord 1'27. Fedeztetési dij SO korona. A kanczák ellátása és ápolásáért naponként 1 kor. 60 fill számíttatik. Tyrolean ügető- men eladó ; közelebbi felvilágosítással szolgál:
Kemptner Ernő urad. tiszttartó, Simontornyán.
Magy. kir. államvasutak. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak alulirt igazgatósága az 1901. év folyamán összegyűlő és nélkülözhetővé váló különböző ócska anyagokat (sinek és fémnemüek kivételével) értékesíteni óhajtván, ezek eladása czéljából nyilvános pályázatot hirdet. A pályázni kívánók kéretnek, hogy beirt ívenként 1 koronás magyar bélyeggel ellátott ajánlataikat a magy. kir. államvasutak igazgatóságának anyag és leltár beszerzési szakosztályához (VI. Andrássy-ut 73. sz. II. ,em. 43. ajtó) következő czimzéssel: „Ajánlat ócska anyagok megvételére 191386/900. számhqz" 19(31. január hó 22-ik napjának déli 12 óráig benyújtani szíveskedjenek. Az" ajánlatok kizárólag ezen czélra rendelt és az emiitett anyag és leltárbeszerzési szakosztályban egy példányban ingyen kapható* ajánlati nyomtatványon és annak rovatainak pontos kitöltése mellett álliiandók ki. Nem az általunk kiadott, nyomtatványon kiállított vagy fentiektől eltérő feltételeket tartalmazó ajánlatok nem vehető figyelembe. Az átengedett anyagok átvétele és eltávolítása tekintetében az-alább intézett feltételek, irányadók, de az 1901. évi november hó végéig összegyűlendő anyagok feltétlenül ugyanazon év deczember hó 25-ikéig, a deczember hóban összegyülendők pedig a következő 1902. évi január hó végéig veendők át s távolitandók el. A magy. kir. államvasutak részéről határozottan kiköttetik, hogy az anyagokért felajánlandó egységárat: vagy az illető gyüjtőszertárban, vagy pedig az ajánlatban meghatározandó távolságra való bérmentes szállítás kikötésével tétessenek, honnét a vevő fél az anyagot saját költségén tartozik továbbitani. Oly kikötés, hogy az anyag a féltetszése szerint meghatározandó állomásig szállíttassák, határozottan mellőzendő, mert az ilyen ajánlat tényleges értéke a többi ajánlatával szemben nem bírálható meg. A bérmentes szállítás csakis a m. á. v. saját vonalaira köthető ki. A magy. kir. államvasutak igazgatósága fentartja magának azon, jogot, hogy — az aczélforgács, kovácsolt- és öntött vas forgács kivételével — az eladásra hirdetett összes anyagokat az elért legelőnyösebb árak és feltételek mellett értékesíthesse, vagyis: hogy az egyes .szertárakban összegyűlő anyagokat értékesítés végett azon szertárakba küldhesse, a melyek anyagjaiért a legmagasabb ár ajánltatott. A vevő tehát nem élhet kifogással az anyag származása ellen, ha-nem a neki odaítélt mennyiséget azon szertári vissznyereményből tartozik átvenni, a melyből az neki rendelkezésére bocsáttatott. A fentebb félsoroltakon kivül kivül az ajánlattevő magára nézve kötelezőknek elismeri az ócska anyagok eladására vonatkozó és 122291/96. sz. a. fennálló feltételeinket, melyeket saját és két tanú aláírásával és ivenkint 30 filléres magyar bélyeggel ellátva okvetlenül ajánlatához csatolni tartozik. Ezen feltételek nyomtatványtárunknál példányonkint 30 fillérért megszerezhetők. Vidékieknek ezeii feltételek a m. kir. államvasutak nyomtatványtárához intézendő írásbeli megkeresésre a megfelelő ár és a szükséges postabélyeg előzetes beküldése esetén megküldetnek. • Bánatpénzképpen a megvenni szándékolt mennyiség és az azért felajánlott egységár szerint kiszámított értékösszeg 5%-a az ajánlat benyújtására kitűzött határnap előtt egy nappal, déli 12 óráig, készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban főpénztárunknál leteendő. A bánatpénzt az ajánlattal egy boríték alatt nem szabad beküldeni. Egyéb, vagy lebonyolított ügyletek biztosítására letétünkben levő bár felszabadult biztosítékok ezen ajánlatokhoz nem fogadtatnak el bánatpénzül. „. „ ... . . , feltételektől' eltérnek,figyelémbevételrenem számithatnak, úgyszintén olyanok sem, .melyekben javítások vagy vakarások fordulnak elő. Pótajánlatok egyáltalában nem vétetnek tárgyalás alá. Az ajánlati ár koronaértékben számokkal és betűkkel olvashatóan kiteendő. Az őcska anyagoknak esetleges csomagolási költségeit a vevő czég tartozik Az ajánlattevő ajánlatával a pályázat eredményének eldöntéseig kötelezettségben marad, ezt tehát időközben vissza nem vonhatja. Az ajánlatok tetszés szerinti részmennyiségre szólhatnak, de a magy. kir. államvasutak igazgatósága" is fenntartja magának azon jogot, hogy tetszés szerinti részmennyiséget engedhessen át, melyet ajánló — ha csak ellenkezőt ki nem kötötte — elfogadni köteles. A magy. kir. államvasutak igazgatósága fenntartja továbbá magának a jogot, hogy az ajánlatok közt, tekintet nélkül az ajánlott, árakra szabadon választhasson \ s hogy végre czél elérésére másféle intézkedéseket is tehessen, Budapest, 1900. deczember hóban. Az igazgatóság.
44
KÖZTELEK 1901. JANUÁR HO 5
2: SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM
§aziasági Számviteti kaptár 1901 évre. SZERKESZTŐ*
SZILASSY
ZOLTÁN.
U Oru. Hagy. Gajd. Fgyesűlai verkesztó-dtkám
Kiadja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület
Ára portomentes küldéssel egy korona 8 0 fillér (90 krajczár). POT Egy díszesen s teljesen vászonba kötött, naptár részszel és gazdasági tudnivalókkal ellátott nagy alakú egyszerű számviteli könyv, a melyet minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat. ~mm Megrendelések
a „Köztelek" kiadóhivatalába BUDAPEST, IX., Üllői-ut 25. ss. intézendök.
2, SZAM. 11-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK
45
1901. J A N U Á R HO 5
A magy. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége B U D A P E S T , ajánlja
a magy.
g ő z c s é p l ő
Váczi-körut
kir. államvasutak
k o s z i é tóit,
3 3 . szám.
gépgyárában
készült
s z a l m a k a z a l o z ó i t ,
„ .1 M i l l e n n i u m " legújabb szerkezetű
==
f ű k a s z á l ó - ,
m a r o k r a k ó -
é s k é v e k ö t ő
a r a t o g é p e i t ,
továbbá: a szab .osztr.-magyar állámvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü gőzcséplő-készleteit, Sack1997 rendszerű, aczélöntésü e k e f ő r e l ellátott e k é i t és egyéb mezőgazdasági eszközeit. 1997
S T A H E L é. L E N N E R BHd»pest> vTRIF11R RI Y Á RKatona rtn, József-uteza 8. Ini L UHU Ajánljuk
trieurjeiiket minden gabona ti»aTITÁSÁRA I KILÓ NYERSTERMÉN* BEKÜLDÉSE MELLETT i r 1 e « r i készítünk. Lekopott trieurköpenyt fyorean és olcsón ujjal felcserélünk. Kívánatra képe* irjejrzékkel tzolgilunk bérsasatre. Jutalik Wleti noM etórasitók aikaimazárt
A. gazdaközönség figyelmébe. Van szerencsém ezennel újonnan feltalált különleges szerkezetű
istálló lámpáimat
G Ő Z C S É P L Ő K É S Z L E T E K ! clvItáiHatatlanul
„a l e g j o b b a k a világon."|
a gazdaközönség nagybecsűfigyelmébeajánlani. K l ő n y ö k : a lámpaüvegek tisztításánál felesle gessé válik a lámpa-tetö levétele, a mi különösen a tisztaság érdekében rendkívüli elönynyel jár, a kezelés felette egyszerű és könnyű. Ezen is'ál ó-lámpák kitűnő minőségű anyagból készülpén igen tartósak; különösen felemlítendő, hogy a lámpa al atrészei az istállói levegőtől nem fognak rozsdát. Hogy czéljainak minden tekintetben kifogástalanul megfeleljen egy sugárvető által gondoskodva van arról, hogy minél nagyobb területet világítson be. Kívánatra bármikor a legnagyobb készséggel szolgálok egy minta lámpával. 309' CrRÜN LIPÓT épület bádogos ASZÓD.
..HAMPHSIRE DOWN" JUHOK Kwizda Ferenc János Mr.'3, kerületi gyógízerí — -
Kitűnő hus, jó gyapjú, nagy suly Ezen kiválóan értékes
angol j u h - f a j t a bámulatosan Korai
fejlettségénél fogva utolérhetetlen ezenkivül pedig oly erős szervezetüek, hogy
minden éghajlathoz alkalmasak, és a hus minőségére nézve egyedül állanak. Közelebbi felvilágosítást nyújt
JAMES E, RAWLENCE,
jl! é* polgári •a n a g y o b be r ő m e g f e a z t ié s e k előtt és utál floamodások, r á n d u l á s o k és I n a km e r e v s é g é n é l p e s i t lao lv a k a t kiváló t e l j e s l t v é n y e k r e az I d o m ! V a ó ld ic s a kf ö n t iT é d e je y n r e l k a p h a t ó az O s z t r á kJ Monarcha i m n iden gyógyszertárában és drogueriájál . W k t á r : tw> Jó.a.f g y ó r .y s e ir t á r aB u d a p e s t ,K r lt y lu t o « 12.
a Hampshire Down juhtenyésztök szövetségének titkárja. S A L 1 S B U R Y , England.
KAINIT
I j á n l j á k nagy raktárukat mini é n p a t k o l á s i c z i k k b ő l és ezen izakmába vágó k ü l ö n l e g e s s é - I ;ekbnl. — Továbbá ajánlják szaba- 1 l a l m ázott, kiváló szakférliak által I legjobban ajánlott patkóikat igásloTak és p a r i p á k ,
ökrök vasalására.
V
Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott rudvasalásaít és kengyeleit.
II.
H A N N '
8
K Ö 1 I X E
cs. és kir. udvari patkolási eszköz-szállitók W I E N , II., R E N N G A S S E 6. S Z Á M .
nagyban é s kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). Arak: nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni k^riük, a szállítási költségek a küldemény átvitelénél fizetendők.
24
2. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M ,
K Ö Z T E L E K , 1901. J A N U Á R HÓ 5.
Most jelent meg a
Szövetkezeti és gazdasági évkönyv a z
U M R Á T H ÉS T^SA RXBFFZÜ1 BUDAPESTEN, V., Váczi-körut 60. sz.
1901.
é v r e .
Az Országos Központi Hitelszövetkezet erkölcsi támogatása mellett. ^
GÖZCSÉPLÖKÉSZLETEKET. Talamint KAZALOZÓKAT
minden nagyságban, a legmesszebbmenő jótállás mellett. Ugyanott egyetemes és többv*su ekék, boronák, hengerek trieurök, vetögépek, kaszáló- és aratógépek, iógereblyék, Járványos cséplókészietek, rosták, kukoriezamozsolók, szecskavágók, répavágók, darálók, takarmányfózó és ffilIesztő-készDlékek, kut- és trögy&ié-szEvattyuk, sző őzúzók és borsajtó* stb. rendkívüli nagy választék-
SZERKESZTIK:
S z i l a s s y Z o l t á n és B u d a y
Barna
az Omge. t i t k á r j a i . T A R T A L M A : Ismerteti a hazánkban létező összes kezeti
intézményeket,
azok
szövet-
szervezetét
s
igénybevételük m ó d j á t ; gyakorlati utmutatást tartalmaz hitel- és fogyasztási
valamint kézi-, kert-, istálló-, kocsi-, oldal-, Spritzbogen, vállalkozóknak é j j e l i munkára való
szövetkezetek
alakítására és vezetésére nézve,
Rud- és pózna= Acety len-lámpák
'terjedelme : ÍO =========
Schember C. és Fiai
Acetylen-lámpák
Á r a :
nyomtatott
iv,
1 k o r o n a .
'
Megrendelhető:
a „KÖZTELEK" kiadóhivatalában BÜDAPEST,
kaphatók B Á R D I J Ó Z S E F - — v r , ü o y ^ f 48.
•ági és Ipari osélokra szolgáló mérlegeiket. Árjegyzék Ingyen
IX. k e r ü l e t , Üllői-ut 25. s z á m .
Megvételre Keresete nemes tartású18vllíjo?aímás"val°zlovioli, eNagyvádadon? ' Birtok, bérbeadása
I Tavaszi vetésre ajánlok első minőségű ványaimból — tavaszi most megtenni sziveske( kelhessek. Arairn
iS'k József gözmalomtulajdo-
.őséghez B i r t o k bérbeadása. Méltóságos gróf CnorinBky Igóné urnö bérbeadja 1901. évi október hó l-t61 Nógrádmegyében fekve endrefalvi és felsó-toldi birtokát, kiterjedés *' Jlyböl
!Hanna Pedigree árpát
WM
A t cz. gazdaközönség becses figyelmébe! 6 drt 3000 W16nhoraiépes-
Hreblay Emil
sz irrtélí^S Gnünnctld
vásárol
Sándor
HALDEK
magnagykereskedése József föherczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítója
BUDAPEST, Károly-körut 9. ngj ierejü Hornaby-féle gSzgép, y 8 lóerejü OJayton és e W ? r -' 5 íóS kar"^ p!y jínosháia!
1
Stephán Nándor sajtojtó Í í s t ^ i i " t4a1í?é'tTfJk" savfejlesztök állandóan kap-
á s ?
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HO 5
2, SZÁM. í-i-iK ÉVFOLYAM. Eó 4fillér,kövér betűkkel m
m
KIS HIRDETÉSEK
Q » m h o l y l a r e l e k r * T U a g z o l m i k , m e l y e k k e l v á l a s z r a s z ü k s é g e s l e v é l b é l y e g e t va.gry l«rvelez61a,i>ot h M d e n e k . Jászberényi Házvezetőnő, ^ ménynyel végzett egyén, munkafelügyelői állást keres. Mezőtúr,^ Kórház-utcza \s30 ií-'noki "állás jön"1 üresed ^be, >a hajadon leány. Ajánlatok " dasági ' tanintézetet'végiett Földmlveslskolát nek,lkikakatonaai kötelezettsé- kitünő^storrel^gzett, kutonagüknek eleget tettek, küldjék 32 éves, nős', családtalan, róm! folyamodványaikat arczkép és bizonyítvány másolataikkal elsági' teendőkben és könyv- egyén, ki mint ispán önállóan is jártas gazdatiszt, működött éa a gazdaság minküWetnekDí1azktr.TadllomI1jS vezetésben gyakorlattal újévre álBzágfelügyeldségéhez Kever- 5 évikeres, jelenleg is mint félő 4ál?ásT kTres" Oz'im™eKomes(Csanád.megye)ozimezve. lást gazdaság vezető van
Korai os eresztésre eladő, lép és egészséges : Saégii gyapjúval biri
B E f t a H D Ö ÁLLÁS. A Herczegr
Kulcsár vagy magtároa. Rrélyes. megbízható, szakértő magtárkezelő bajdu vagy kulosár január e sejére felvétetik. Előnyben részestH ki hason minőségben "énlek^izX'i'vfay^másolatokkal^lszerelve^melyek vi sz. dalmi Számtartóság czimére küldendők Baranya-Szent-LŐKezelő Ispán gyakorlói jártassággal, állatlátással felvétetik. Háromhavi próba idő. Pályázatok felaő lánczi gazdaság intézöségéhez megye) kéretnek. ' 3111 Csongrrád-Másrocsl uradalomban betöltendő egy Fel,vUágositá£ial0rnszolgál Sá Jószágfelügyelőség. 8101 Ifőtlen számtartó mérlegképes, magyar és német levelezésben jártas, lehetőleg azonnali belépésre kerestetik. Ajánlatok bizonyítvány másolatokkal, melyek íü^edi "Té rgazdaság " Nalyfügeden^, Hevesmegye czimre ÁLLÁST KERESŐK. Nős kertész állást keres, a ki a kertészet gyobb kertalakitásokat,küveg-
i tt
korfépatermelésI'Tlíattenyésztés és hizlalás volt, két évig bizonyítványai ^ rendelkezik állást keres. Ozlm a kiadóhivatalban. 3079 Segédtiszti áUást keres egy okleveles^gaz-
ALLATOK. Eladó ménes.
WEHEH m m \ Kis-Czelli kereskedők.
Rambouillet kosok Gróf
Eladó bivalyok 65 drb tenyésztésre alualma számfeletti bivaly eladó az als
Herberstein Albert 157 uradalmi Igazgatóságánál Strllek, Morvaország.
^ ^ Műkertész _
Kezelőtiszti évig a Kaukázusban gyakorolta, jaártas!da8 évi ^'^íittaí föld" séstnémeTnyelvenkér^Thim ífn míves ^tejgazdaságig mkRudolf Nitolsburg, ttazdáságban bármely megbízható állást elfogad bármikori belép -sre, földmives iskolát végzett. 32 ispán, 900 holdas bérgazdaság-
got
és
minden
óvári répamag, francia perje csomosebir, fűmag, duppaui zab, Radwaiier és Rónai , magkereskedők gj tavaszbuza, magtengeri, csemeték és Budapest, V.,Nádor-u.8.sz. 1 pekingi kacsák
Zseiaptár
Jeszenszky Pál,
Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllöiut 25. szám.
. . •
Gróf
Teleki Arvédír drassói uradalmában, u. p. K o n c z a .
Gazdák i gazdálkodik figyelmébe. Számos uradalomba már
iráht a kereslet megindulván, azon tisztelt vevők, kik az idei fel-
A Paszta Dőry Ise^megesaJ^tovább^gyártása
állítás javarészét együtt
50%-al olcsóbb mint bármely más viláijtó anyag. Próbaküiderrények 2 korona utánvet mellett. Kivánatra prospektus ingyen és bérmentve.
látni kívánják, kéretnek az Aradon át közlekedő gyorsvonat direet kocsijában Koncza posta távírda j&s vasúti állomáson kiszállva
Igen szép, válogatott vSrBs^asimmentbaU jellegül-! Önálló kezelőtiszti állást keres, egy intelligens feltétlenül megbízható, erélyes, 25 évi gyakorlattal birő„ izr. Gazdatlszt ' belepésre. Aján atok ,M."jegy alatt a kiadóhivatalba. S072 kis családu izr., ki hosszabb úgyszintén legprímább Ispán gyobb^radalmakban müköík' a gazdaság minden ágában jártas, erélyes és szorgalma", végzett, nős, család talán,'"hazai drassói uradalmát megnyelvismeretekkel, józan becsüK l e i n és Spitzer melíí ^UáCFEles Vztaít látogatni. Sürgönyre Kis-Czellí kereskedők. áűást^ores'.^m a kiadóhiva- Juslus*' Wladimir 'zala-Lővön! Megrendelések egyezség szerint talban. 3068 3108 állomásnál kocsi vár.
növendék ökör és üsző borjakat
. . . kaphatók
valamint a Tejtermelői Egyesülete tagjainak ajánlott küldéssel 3 k o r . 30 f i n . Bolti ára 4 korona.
ELADÓ
bivaly állomány.
mm
répamag és a hazánkban ennél is jobban bevált
magot a legmagasabb áron v á sárolnak és mintázott ajánlatokat kérnek
II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja
300—400 anyajuh kerestetik megvételre. Aján-
Igen
lóhere, luczerna, oberndorfi
I
lelő áfásra. S ives megkereséalattV'kiadóhivatal továbbítja^
sen'fártas^^y^^szőf^e^e^
VEGYESEK.
Spergulamagot, ákáczmagot, gleditschia ma-
az 1901. évre
Löwensohn Jenő látváu^évro "vagy "elébb. Franczla SnyitványoVkkalt0rendekkez'lk nyi gazdaságában 50 uradalomtól,több nyelNőlf egy gU™ekTatya42Zéves; nagyobb vet beszél, jó ajánlatokkal, ál- darab fejős és hasas Szíves megkeresés L. K. jel- lást keres. Szíves megkeresébivaly tehén H t , 1 , 2 , 3 ige alatt Éoska TorontálmegyíL évesnövendékáliománynyal együtt tenyészet Gazdatiszt Önálló Intéző megszün.etése miatt el"gyén";Sállástakaenrer'l4 évi gyí nős, kis családdal ki jelenleg uradalomban van alkalmazva, adó. Venni szándékoass«saága'ÍbataS J 1 ^ ^ " o o mely gazd. szeszgyár, ozukorzók Löwensohn Jenőrépa, hizlalás és állattenyészSzíves megkeresésesek i,U. höz Lelie, Boglár vasgazdasá^rninden^ágában kellő hivatalba kéretnek. 2004 jártassággal bir, állását vál- útállomás, Somogym. czimen forduljanak. keresések „önáiló* jelige alatt Hlükertész, a kiadóhivatalba kéretaek.^^
Gazdatisztnek ajánlkozik egy 20 évi gyakorlattal bi-ó^egyén, M egy ^1500
n
1—2 esetleg 3 pedig hizlalni eladására és szerződésre
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
latokkalrendelkezőa mezőgazdaság mmden ágában
adóhivatal^továbbit. a l a " 3097 Ispán! M^TM^Skówt' " " á S ki%lenleg is^egy 600 hold.s
és
Eredeti
^ele^^fst^if,^Budapest, *"vi1L Felsőbb gazdasági tanintézetet és a sárvári tejgazdasági szakiskolának üzletvezetői ágát végzett erőteljes köaépkoru több
lek^meLttTármllyen alkalma-
tinó usz o ••
legolcsóbb árért vállalkoznak „Alföldl" jelige a.
Vetőmagvak,
Vöröstarka
legprímább, évesek és való ökrök későbbi
*b**irjd ü
Párisi kiállítás: Grand Prixi
Zsákok
Burián Vilmos veje,
I
Budapest, IX., Soroksári-u. 10.
2. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M ,
24K Ö Z T E L E K ,1901. J A N U Á R HÓ 5.
CŰZEKÉKET,
50°lo
GAZ-UTIHENGEREKET és
KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál (Veszprémmegye.)
GÖZ-UTIMOZDONYOKAT •
legtökéletesebb
szerkezettel
és
legolcsóbb
árak
terméstöbblet
érhető el, ha a talaj 99%"-os darabos égetett maró mészszel vagy 72%-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű referencziák! Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér épitkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban gzállit E L S Ő B A K O N V-S Z E N TG A L I M É S Z T E L E P E K
mellett
szállít S A C K . R U D O I j F egyedüli képviselője Magyarországon
JDHN FOWLER & Go. Tee iton42—50. BUDAPEST-KELENFÖLD '"ST"" írod*, Ktzlekedéa
| fettes
raktár,
vasnten
vasutsa.
\ gépgyára j BUDAPEST—KÖZTELEK. | Üllöi-ut mellett.
szecskavágó-, répavágó gépeimet.
gözcséplö-készletek
RAKTÁRON TART: mindennemű mezőgazdasági gépeket és esz, közöket, u.m: vetögépeket, rostákat, ekéket morzs lókat, szecskavágókat és t i s z t i t ó cséplőkéazleteket
% k i j a v í t o t t gőzcséplőkészleteket, valamint az E l s ő M a g y . | Gazd. g é p g y á r b a n k é s z ü l t n j g ő z c s é p l d g a r n i t u r á k a t . % Csereüzletek köttetnek.,— Mérsékelt árak, kedvező fizetesi feltételek.
Kalmár Vilmos Budapest, VI. kerület, Teréz-körut 3. szám. (Thomassalak),
„ M a r t e l l i n " doSaáüjtrágy át,
Legújabb
műtrágyák
béltartalmáért
szerkezetű a
#
szavatolok.
áron.
• Pontoa
0
E a i i S l o t
kitűnő t r á g y a s z ó r ó
legolcsóbb
kiszól
takarmánypároló készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket. Mindenről kimerítő árjegyzék és készséges felvilágosítások.
Gazdák Biztosító Szövetkezete B u d a p e s t , V., M á r i a V a l é r i a - u t c z a Í O . (Thonet udvar)
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a
kép viselője ajánl: T h o m a s f o s z f á t l l s z t a t
járgányaimat
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége
• csehországi Thomas-müvek magyarországi vezér-
mammmam A
B u d a p e s t , T á c z i - k ö r u t 5 2 . szám. Előre bocsátva, hogy Sack Rudolf világhírű gyártmányai eredeti minőségben csak nálam kaphatók: ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sik és dombos talájra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetögépeimet Kézi, járgány- és gázhajtásra
QsjKár
| \ j á r g á a y o s -
jayitómfthely. és v i l l a m o s
P R O P P E R SAMU
gépek M
erkölcsi támogatásával. Biztosítéki
Alakult > 1900. alap:
Összesen: l,600,00u kor. Biztosításokat elfogad tüz- és Jégkár ellen. Az üzlet eredményében biztosított tagok a dijarányában részülnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ^ vagy_ a képviselők közvetítésével s felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál az igazgatóság.
.Pátria' irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)
