VESZPRÉM MEGYEI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 8200 Veszprém, Óváry F. u. 7. Postacím: 8201 Veszprém, Pf.:73 Telefon: (88) 546-600, Fax: (88) 546-696
Szám: 02/79-33/2007.
ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. április 19-i ülésére
Tárgy:
A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója az egészségügyi ellátás helyzetéről, különös tekintettel a megyében élő idősekre
Előadó:
Dr. Medgyaszai Melinda igazgató
Az előterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Sándor Tamás irodavezető Az előterjesztést megtárgyalta: Egészségügyi Bizottság
Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém megyei egészségügyi ellátás helyzetéről hosszasan lehetne értekezni. Jelen munkámban szeretném az egészségbiztosító szemszögéből megvilágítani a kérdést, kiemelten azon pontokat, melyekben a Veszprém Megyei Önkormányzat úgy is, mint fenntartó, és úgy is, mint a megye lakosságáért felelősséget érző köztestület tájékozottsága elengedhetetlen. Az idősek helyzete e témakörben nem választható el a megye lakosságának egészétől, speciális szempontjaikra azonban külön kitérnék adott témákhoz kapcsolódóan. Elsősorban a finanszírozott szolgáltatásokról, szolgáltatókról, ellátási/beutalási szabályokról szeretnék tényszerű tájékoztatást adni a megyei önkormányzat közgyűlése tagjai számára, ezért az alábbi anyagokat mellékelem: 1. Egészségbiztosítási/egészségügyi jogszabályi háttér Azon jogszabályokat tartalmazza, melynek alapján az egészségbiztosítási pénztár tevékenységét végzi a jogviszony meghatározástól, a finanszírozás megvalósulásán keresztül az ellenőrzést megalapozó szakmai szabályokig. 2. Finanszírozott egészségügyi szolgáltatók Külön táblázatok tartalmazzák az alapellátás, a járóbeteg-szakellátás, a fogászati szakellátás és betegszállítás szolgáltatóinak, illetve a gyógyszertárak, gyógyászati segédeszköz gyártói és forgalmazói szerződéssel rendelkező szolgáltatók (specialitásonként), gyógyászati ellátást nyújtók, valamint kézigyógyszertárak főbb adatait. A háziorvosi, iskolaorvosi és fogorvosi ellátás tekintetében az ellátást végző orvos nevét tüntettük fel. A járóbeteg-szakellátásról készült táblában feltüntetésre kerültek: - a szolgáltató OEP kódja, - a szolgáltató megnevezése - ágazati azonosító kódja (ÁNTSZ kód) - a nyújtott szakellátás illetve gondozói ellátás megnevezése - a szerződött heti szakorvosi (Sz.óra) és nem szakorvosi (N.sz.ó) óraszám - a jelenlegi ellátási terület (2007. április elsejei szerződéses állapot) Az ellátási területben városok és vonzáskörzeteik (v.k.) szerepelnek. Vastagított betűvel szerepel adott területen azon település és/vagy vonzáskörzete mely nem tartozik az adott ellátási körbe. A fekvőbeteg szakellátási szolgáltatókat a területi ellátási kötelezettségről szóló tájékoztató tartalmazza. 3. Tájékoztató a területi ellátási kötelezettségekről A vonatkozó miniszteri határozatok, illetve 2007. április 1. előtt megköttetett fenntartói megállapodások alapján megállapítható területi ellátási kötelezettségeket tartalmazza külön a megyei és külön a megyén kívüli regionális, országos ellátások tekintetében. A krónikus ellátások körében a területi ellátási kötelezettség teljes körű, szakma-specifikus meghatározása jelenleg – 2007. április 4. napján – még folyamatban van. Természetesen ennek elkészültét követően azt haladéktalanul megküldöm tájékoztatásképpen a megyei önkormányzat részére. Külön felhívom a figyelmet arra, hogy a megyén kívüli regionális, országos ellátások tekintetében e körbe csak a progresszív, a megyén belüli ellátók által fel nem vállalt ellátások,
2 beavatkozások, kezelések tartoznak. Ehhez külön szakmai kommentár készült, melyet szintén mellékelek. 4. Tájékoztató a beutalási renddel kapcsolatos szabályokról Tartalmaz valamennyi beutalási renddel kapcsolatos jogszabályban meghatározott szabályt. Ezen tájékoztató anyag elsődlegesen azért készült, hogy a „beutalási rend” és a „területi ellátási kötelezettség” fogalmát tisztázza, a szolgáltatókat és az önkormányzatokat tájékoztassa lehetőségeikről és kötelezettségeikről 5. Veszprém Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Statisztikai Tájékoztató 2005. E típusú statisztikai tájékoztató minden évben készül. A 2006. évi tájékoztatót, annak elkészültét követően – várhatóan ez év első félévének végén – a megyei közgyűlés elnökének tájékoztatásul megküldünk. /Az 1-5. pontban felsorolt és a továbbiakban említett mellékletek, terjedelmük miatt nem kerültek kiküldésre! A megyei önkormányzat Honlapján, illetve, írásos formában a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Irodáján megtekinthetők, illetve az iroda munkatársai kérésre CD lemezre kiírják/ A tényszerű adatokat – az előbbiekben említett elvek mentén – az alábbiakkal szeretném kiegészíteni. Veszprém megye egészségügyi ellátására alapvetően jellemző történetileg kialakult széttagoltsága, a betegutak sokszínűsége. Ennek megfelelően speciális úgy a megye, mint a Közép-Dunántúli Régió helyzete. Regionalitás A Közép-Dunántúli Régió nem valódi egészségügyi régió. A régió megyéi nem végeznek és nem is végeztek egészségügyben regionális aktív fekvőbeteg-szakellátást, mivel ennek ellátását a Nyugat-Dunántúli Régió megyei kórházai, valamint Budapest országos és regionális intézményei végezték és végzik ma is. Természetes, hogy amennyiben a beteg a szolgáltatóval elégedett, úgy egyre gyakrabban fordult elő – különösen kedvezőbb közlekedési viszonyok és megközelíthetőség mellett – hogy számos esetben a megye lakosai nem regionális ellátási igény esetében is ezen intézményeket vették igénybe. A betegutak ennek megfelelően a megyén kívülre irányultak és ezen kialakult helyzeten nem változtatott a statisztikai régiók kijelölése sem. Ezen tényt több tanulmány is megerősítette, egyebek mellett az ESKI „Tanulmány a régiók egészségügyi helyzetéről” anyaga. (htpp://www.eski.hu) Sümeg és kistérsége hagyományosan Zala megyei, Pápa, Zirc és kistérségük Győr-MosonSopron megyei, a Balaton parti települések pedig budapesti illetve Somogy megyei ellátásokat vesznek igénybe. Fejér megye és Komárom-Esztergom megye lakossága pedig döntően Budapesten veszi igénybe a regionális ellátásokat. Ennek köszönhető, hogy a régió aktív ágyszáma hagyományosan jelentősen elmarad a többi régió ágyszámától. E helyzet megváltoztatására nincs reális esély. Mint az bizonyára ismeretes a megyei önkormányzat közgyűlésének tagjai előtt, az ún. FelsőPannon konzorcium pontosan ezen régió bevonásával, 6 megyére alakított volna ki egy multicentrikus regionális ellátást, mely már – néhány országos szinten ellátandó szakterület
3 kivételével – komplex regionális ellátást tudott volna biztosítani a megyék lakosai számára. E koncepció kidolgozásába befektetett idő és energia talán nem lenne hiábavaló, ha sor kerülhetne a két régió Regionális Egészségügyi Tanácsának együttműködésére, az anno elkészült koncepció felfrissítésére, a formálisnál szorosabb együttműködés megteremtésére. Valódi egészségügyi regionálitásról pedig csak ezen régiók egészségügyi régióként való együttes kezelése esetén beszélhetnénk. A mobilitás problémái még élesebben jelentkeznek az időskorúak esetében. Jellemző adat, hogy az időskorúak aránya a kisebb településeken nagyobb, ennek következtében a morbiditás is ott jelentősebb, ahol kisebb az esély az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez. Az inaktivitás, a kor előrehaladtával jelentkező, vagy súlyosbodó mozgásszervi megbetegedések a beteg számára jelentős változásokat hoznak. Amennyiben a beteg ellátásait eddig más, nem a lakóhelyéhez legközelebb eső szolgáltatónál vette igénybe, bizonytalanságérzése fokozódik. Számos alkalommal tapasztaltuk, hogy a megszokott intézmény, a bizalom birtokában lévő orvos felkeresése egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, bár – ezen szándék – természetesen érthető és elfogadható. Mindehhez hozzájárul az utazási költségek anyagi terhe, annak fizikai megterhelő hatása mellett. Tény és való: a biztosított hosszú távú érdekét a lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső, ellátására kötelezett egészségügyi szolgáltató igénybevétele szolgálja, amennyiben annak szakmai minősége megfelelő, és a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítására is súlyt helyez. Országos intézményeink Jelentős értéket képviselnek – különösen előbbiekre tekintettel – Balatonfüred országos intézményei. Balatonfüred a „Szív-Róma”, Magyarország kardiológiai rehabilitációjának vitathatatlan központja. Örvendetes, hogy a Balatonfüred Állami Szívkórház felkarolta és megvalósította a megye invazív kardiológiai ellátását a megye anyagi erőforrásainak igénybevétele nélkül. E területen az aktív ágyszámok csökkenését követően különösen fontos a korrekt szakmai együttműködés a megye aktív fekvőbeteg szolgáltatói között annak érdekében, hogy a megye lakosainak ellátási/gyógyulási esélyei azonosak legyenek. Az ellátás a XXI. században már nem lehet azonos a húsz év előtti gyakorlattal, amikor is a terápiás paletta teljes egészében rendelkezésre állt valamennyi fekvőbeteg szakellátási szervezeti egységben. A jelenkor fejlett technikája, az ehhez kapcsolódó speciális szakértelem megköveteli az ez irányú erők centralizálását. Ma Veszprém megyében invazív kardiológiai beavatkozásra szoruló beteget Balatonfüred Állami Szívkórház kardiológiáján kívül más intézményben ellátni, oda csak felvenni is – műhiba. A rögzült gyakorlattal – minden beteget minél gyorsabban a legközelebbi kórházban elhelyezni – szakítani kell. Ez számos esetben nem egyezik adott intézmények finanszírozási érdekeivel, egyértelműen szolgálja azonban a beteg érdekeit, mely minden egészségügyi intézmény és fenntartója számára elsődleges kell, hogy legyen. Itt szeretném megemlíteni a Pannon Reprodukciós Intézetet, mely Tapolcán komoly hírnévvel működik a meddőség kezelés, intrauterin fertilizáció („lombik-bébi program”) szakterületén. Jelenleg is számos megyéből – nemcsak a régióból, de azon kívülről is – lát el betegeket. Sikeres működésével gyarapíthatja megyénk jó hírét az egészségügyi ellátások területén.
4 Fekvőbeteg szakellátási specialitások A Veszprém Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a Főváros-Pest Megyei és a Borsod-AbaújZemplén Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak mögött a harmadik legnagyobb szerződéses állománnyal rendelkezik a szakellátások területén a szolgáltatók száma tekintetében, mely helyzetünket kiválóan érzékelteti. Ellátásunk több kisebb fragmentumra bomlik, mely részben hozzájárul a megyéből történő elvándorláshoz is. Jellemző példa a Veszprém megyéből GyőrMoson-Sopron megyéhez átkerült települések esete, mely kérelmeknek egyik oka az volt, hogy a nem regionális, megyén belüli egészségügyi ellátást Veszprém megyei településként négy kórházban, míg Győr-Moson-Sopron megyeiként immár egy kórházban vehették igénybe. Az egészségügyi ellátásban a piaci verseny jelenleg is érvényesül. Az egészségügyi szolgáltatók törekszenek a beteg megtartására, illetve a komplex ellátás biztosítására. Ebben Veszprém megye jelentősen hátrányos helyzetben van. A helyzetet tovább rontja, hogy úgy az 1996. évi LXIII., mint a 2001. évi XXXIV. és a jelenleg hatályos 2006. évi CXXXII. törvény által szabályozott kapacitás-szabályok a szolgáltatók és fenntartók együttműködése helyett – lévén ellenérdekeltek adott szolgáltatások szintjén – tovább rontották a szolgáltatói és fenntartói együttműködés alapjait. Örvendetes és előremutató a még a tavalyi évben indult kezdeményezés a működés összehangolására, a profilok tisztítására. Bízom abban, hogy a fenntartói szándékok adott esetben egyéni, személyes szolgáltatói részérdekek felülírására is képesek lesznek, megteremtve az ellátások komplexitását. A területi ellátási kötelezettség tekintetében számos önkormányzati megkeresés érkezett a jogalkotóhoz arra vonatkozóan, hogy kerüljön sor adott település áthelyezésére egyik intézménytől a másikhoz. E kérelmeknek eleget tenni az egészségügyi miniszter nem tudott. A vonatkozó jogi szabályozás szerint ugyanis az érintett fenntartóknak kell megállapodni adott település terület ellátási kötelezettségének átadásáról – átvételéről, mely döntésükről öt napon belül az ÁNTSZ regionális főorvosát illetve a minisztert tájékoztatniuk szükséges. Ezt követően kerülhet sor ennek átvezetésére a két érintett intézmény működési engedélyében, majd finanszírozási szerződésében. A fenntartók figyelmébe szeretném azonban ajánlani, hogy ezen változás – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – érinti az adott szolgáltatók teljesítmény volumen-korlátját (ún. TVK), így ezt a döntést a finanszírozási következmények ismeretében kell meghozniuk. Sajnálatos módon a kérelmek egy része Veszprém megyéből ismét kifelé irányul, szomszédos megyék szolgáltatóit célozza meg. Természetesen az egészségbiztosítás finanszírozási rendszere a területi ellátási kötelezettségek szintjén nem tudja kezelni adott orvos-kolléga különleges, a betegek számára kiemelten fontos kvalitásait. Jellemzően, ha például egy kiváló sebész, vagy ragyogó pszichiáter más városban, más intézményben vállal munkát, betegei követik akár az ország túlsó végére is. Szeretném figyelmükbe ajánlani ezzel kapcsolatosan a beutalási rend szabályairól szóló összefoglalót, mely tartalmazza az ezzel kapcsolatos valamennyi jogszabályi előírást, melyek ennek lehetőségét biztosítják az ott részletezett kitételekkel. Az időskorúak esetében az átlag populációnál fontosabb a krónikus ellátások szerepe. A geriátria – az időskorúak orvoslásának tudománya – még nem talált utat az általános orvoslásban, holott az e tárgykörbe tartozó ismeretek minden egyes szakma részét kellene, hogy képezzék. Hasonlóképpen a fekvőbeteg-szakellátás mostohagyermeke a krónikus ellátás, még a rehabilitáció is. Egyetemi tankönyvek, szakmai anyagok – kevés, elsősorban
5 egy zárt kör számára ismert kivételtől eltekintve – nem arról értekeznek, hogy egy sikeres beavatkozást, „életmentést” követően milyen további, immár az aktív ellátás körébe nem tartozó munkára lenne szükség a beteg megfelelő ellátásához. Pedig számos esetben ezen áll vagy bukik a beteg további sorsa, életminősége, állapotának stabilizálása. 2007. április 1-jét követően a megye számos krónikus ellátásra jogosult kapacitással gazdagodott. Ezzel élni a lakosság ellátásáért felelős intézménynek kötelesség. Ezen kapacitások nagy mértékben kell, hogy szolgálják az időskorúak érdekeit. Megjegyezném: egyidejűleg szolgálhatják a finanszírozáson keresztül az adott intézmény érdekeit is. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a fekvőbeteg szakellátás Magyarországon hagyományosan, a rendszerváltás óta is töretlenül lát el szociális feladatokat, mintegy pótolva a szociális hálón található „lyukakat”. A betegek egy része nem orvos-szakmai, hanem szociális okokból kerül be az egészségügyi ellátó rendszerbe. Ez a helyzet több szempontból és több szereplő számára rejt veszélyeket magában. Egyrészt: az egészségügyi szolgáltató nem egészségügyi feladatot lát el, így az Egészségbiztosítási Alapból nem annak feladatellátási körében történik kifizetés. Másrészt: a szolgáltató kapacitásait nem célszerűen használja fel, erőforrásokat von el a lakossági tényleges szükséglet ellátásától. Végül és elsősorban: a kórházba kerülés – idős emberek számára különösen – a gyógyulás esélye mellett komoly kockázatokat hordoz: kórházi fertőzések alakulhatnak ki multirezisztens kórokozókkal, az inaktivitás tüdőgyulladás kialakulásához vezethet, a körülmények drasztikus megváltozása az alkalmazkodási képesség csökkenésével, az agyi keringés zavaraival párosulva komoly zavartságot okozhat. Mindennek következménye lehet a beteg állapotának jelentős romlása, akár életének elvesztése is. A cél tehát az, hogy minél ritkábban kerüljön sor intézeti kezelésre. Amennyiben erre szükség van, erre lehetőség szerint a krónikus beteg ellátására képes és alkalmas ellátó egységben kerüljön sor, az időskorúak szempontjainak figyelembevételével. Külön szeretném kiemelni az időskorú zavart betegek elhelyezésének nehézségeit. A családok többsége teljes egészében nem tudja felvállalni a hozzátartozó megfelelő felügyeletét. Az aktív fekvőbeteg ellátási egységek sem tudják ezen problémát kezelni. Sem az osztályok működési rendje, sem a személyzet leterheltsége nem teszi lehetővé a megfelelő szemléletű és gyakorlatú ellátást. Erre szakavatott és elhivatott személyzet szükséges. Tekintettel ezen – egyebekben döntően organikus alapú – betegek elsősorban a pszichiátria szakterületére tartozó problémáira, ennek megoldása elsősorban a pszichiátria krónikus ellátásától, 2007. április elsejét követően tehát a Sümeg Városi Kórháztól várható. Kérjük és javasoljuk a megye ellátóinak e tárgyú eszmecseréjét és a megfelelő szakmai együttműködés kialakítását. A legfontosabb e tárgykörben a betegek biztonsága, korrekt szakmai ellátása. A Veszprém Megyei Önkormányzat intézményei Kiemelten fontos kérdés az onkológiai radiológiai kapacitás megteremtése a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézetben. Jelenleg a megye tumoros betegei számos intézményben, adott esetben jelentős utazási teherrel veszik igénybe ezen ellátást, mely – tekintettel egyebekben is nehéz helyzetükre, egészségi állapotukra – ellátásukat tovább ronthatja. Ezen szakma felkerülése a palettára elemi érdek. A „piac” szerepét mi sem bizonyította jobban az egészségügy keretén belül, mint Fejér és Veszprém megye „harca” e kérdésben. Bár az ellátási térképre akár csak gondolatban rátekintve egyértelmű, hogy hol a régióban az első megvalósítandó onkológiai, sugárkezelésre is képes centrum megteremtése, jelentős vita előzte meg az akkori RET e tárgyban hozott döntését. Felülemelkedni megyei érdekeken annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség a régión belül javuljon, nem könnyű, különösen, ha saját fenntartású szolgáltató finanszírozási érdekeit is érinti. A korrekt ellátást
6 ugyanis nem az „egyet nekem, egyet neked” ősi elve szolgálja, hanem a mérlegelt szükségletek vizsgálata, felismerése, és az eszerint való cselekvés. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy egyetlen – de számomra fontos – kiegészítést tegyek az intézmény önkormányzati biztosának jelentéséhez, melyet módomban állt áttanulmányozni, azonban valódi szakmai vita hiányában nem volt módom közvetíteni. Fontosnak tartanám a szakmai terv részben újragondolását a megye, a régió, illetve a szomszédos régiók ellátási kapacitásainak, terveinek, ellátási palettájának megismerését követően. Olyan tevékenység fejlesztésére, melyre a jelenlegi ellátó szolgáltatók teljes egészében képesek és hajlandók, kapacitásaik rendelkezésre állnak, értelmetlen tervezni és beruházni, különös tekintettel a specialitások tekintetében országosan is szűkös szakember gárdára. Az egy fecske nem csinál nyarat mintájára: egy-két szakorvossal nem lehet korrekt, XXI. századi ellátást nyújtani aktív fekvőbeteg szakellátás keretében. Ilyen típusú tevékenységek egyéni ambíciókat kielégíthetnek ugyan, de a betegek érdekeit alapjaiban veszélyeztetik. Farkasgyepű Megyei Tüdőgyógyintézet a rekonstrukció megvalósulásával, valódi színvonalas aktív és rehabilitációs ellátás megteremtésével, az ehhez szükséges feltételek rendelkezésre állásával jelentős és folyamatos fejlődéssel vált valódi tüdőgyógyintézetté. Ehelyt is szeretném mindezt megköszönni Dr. Somlai Gézának, akinek távozása körünkből pótolhatatlan veszteség a szakmának, a betegeknek, az intézetnek, és – elnézést a személyes hangvételért – személy szerint nekem. Miközben a szomszédos megyékben a tüdőgyógyászati intézmények integrálásra kerültek nagy kórházakhoz, majd gyakorlatilag felmorzsolódtak, hírüket, nevüket, betegeik jó részét elvesztették, addig Farkasgyepű, – volt főigazgatójának nemcsak szakmai kvalitása és elvei, hanem az intézmény érdekében tett erőfeszítései következtében is – töretlenül fejlődött. Az eredmény akár számszerűsíthető is: Veszprém megye tüdődaganatos betegeinek túlélési esélyei hosszú évek óta meghaladják az országos átlagot. Az intézményt egyre több megyén kívüli beteg keresi meg. A megyei önkormányzat, mint fenntartó támogatásával az intézmény akár regionális ellátásra is vállalkozhat elsősorban rehabilitációs kapacitásainak keretében, illetve a rehabilitáció emelt szintjére is pályázhat, hogy finanszírozási feltételeit tovább javítsa. Járóbeteg-szakellátás Veszprém megye járóbeteg-szakellátása egészen speciális, országos mércével mérve is, a szolgáltatók száma országosan (a főváros-Pest megye után) a második legnagyobb. Ennek több oka is van. Egyrészt értelemszerűen a megye számos kórházához csatlakoznak járóbeteg-szakellátási egységek. Másrészt a megye számos városa élt azon lehetőségével – 1996-tól egészen napjainkig, – hogy területi ellátási kötelezettségét, vagy ennek ellátását (jogszabályi lehetőségektől és önkormányzati döntésektől függően) átengedje egyéni vagy társas vállalkozásban, illetve alapítványi formában működő egészségügyi szolgáltatónak. Az önkormányzatok ezen döntése mögött változó okok húzódtak meg. A szolgáltatások egy részében meglévő ellátások kerültek ki a közintézményi körből, más részében azonban a szolgáltatás azért tudott megvalósulni, mert annak vállalkozási formájában történő ellátásához az érintett önkormányzat hozzájárult. Örvendetes tény, hogy Veszprém megyében nem csak a kistérségi központokban, hanem ezen felül Balatonfüreden és Devecserben is elérhetők járóbeteg-szakellátási szolgáltatások.
7 Nem elhanyagolható azonban a járóbeteg-szakellátási kapacitások finanszírozhatósága. Bizonyos tevékenységek esetében a lakossági szükséglet a morbiditási viszonyok változásával, a gyógyszerpaletta bővülésével, a háziorvosi ellátások körének kiterjedésével megváltozott. Ezt azonban a szolgáltatási struktúra – lévén rugalmatlan úgy a fenntartók, mint a szolgáltatók, sőt az egyes orvos-kollégák tekintetében – nem követte. Adott településen példának okáért mindig volt harminc órás belgyógyászati szakrendelés – most is van. Miközben húsz évvel ezelőtt még a specialitások: gasztroenterológia, hematológia, nephrológia, sőt a kardiológia is, – lévén csekély diagnosztikus és terápiás palettájuk – beletartoztak az ellátandó betegségek körébe. A speciális ellátási igények azonban centrumokban valósíthatók csak meg nagy beruházást igénylő eszköz és szakember igények miatt, így ezen „hagyományos” ellátások tartalma kiürül. Betegforgalmi adatok, lakossági szükséglet felmérés, a morbiditási viszonyok áttanulmányozását követően nem lenne hiábavaló a szakellátásért felelős önkormányzatok részéről a jelenlegi struktúra áttekintetése, szükség szerinti változtatása. Háziorvosi ellátás Bár lényegesen kevesebb sajtónyilvánosságot kap, az egészségügyi ellátás meghatározó, tán legfontosabb része az alapellátás. A fejlett világ valamennyi egészségügyi ellátó rendszerében alapelv a lehető legalacsonyabb progresszivitási szinten történő definitív ellátás. Ezen cél érdekében az alapellátás megerősítése, teljes körű biztosítása feltétlenül szükséges. E körben Veszprém megye ellátottsága megfelelő. Mint a mellékelt, alapellátási szolgáltatásokat tartalmazó táblából is látható, háziorvosi praxisaink – egy kivételével – betöltöttek, lefedik a megye lakosságát. Szomorú tény azonban, hogy az utóbbi években a háziorvosok (korábban körzeti orvosok) rendelési ideje folyamatosan csökkent, jelenleg a jogszabályi minimumot alig, vagy egyáltalán nem haladja meg (4/2000 EüM rendelet, heti 15 óra). Ennek megfelelően a lakosság hozzáférése a háziorvosi szolgáltatáshoz – miközben ennek súlya, szerepe, úgy szakmai, mint adminisztratív kötelezettsége nőtt, – fokozatosan csökkent. A háziorvosi alapellátási ügyeletek kora délután átveszik a háziorvosi alapellátást, azonban a szolgáltatások töredékét nyújtják a háziorvosi szolgálatok helyett. A dolgozó biztosítottak esélye a háziorvosi ellátáshoz való hozzáféréshez minimális. A magunk részéről rendszeresen kérjük és javasoljuk ennek felülvizsgálatát, a rendelési idők nyújtását, kora reggeli és késő délutáni időpontokra való kiterjesztését – ez eddig kevés sikerrel. Jogszabályi lehetőségünk sajnálatos módon e tekintetben nincs. Amennyiben az egészségbiztosító valódi biztosítói szerepköre, szolgáltatás-vásárlási jogosultsága megvalósulna, véleményem szerint egyik első feladata lenne ezen anomália haladéktalan rendezése. Meggyőződésem szerint napi két-három órában, azaz heti tizenöt-húsz órában ezer vagy akár kétezer biztosított számára nem lehet érdemi, szakmai és dokumentációs feltételeknek megfelelő ellátást nyújtani. Fogászat A fogászati ellátás Veszprém megyében biztosított úgy az alap, mint a szakellátás szintjén. Problémát elsősorban az alapellátás tekintetében a hozzáférhetőség okoz. A korszerű berendezések komoly beruházási igénye, illetve az adott szolgáltatás rentabilitása jelentősen befolyásolja adott szolgálat működtethetőségét. Kisebb településeken élőknek – ennek
8 megfelelően – adott esetben távolabbra kell utazni az alapellátás igénybevételéhez is. Tény viszont, hogy a jogalkotó e tekintetben teljes mértékben a biztosítottra bízza a választást, hiszen a fogászati ellátást bármely, e feladat ellátására szerződött szolgáltatónál igénybe veheti. Az időskorúak esetében külön kiemelendő, hogy az alap és szakellátás a hatvan éven felüli biztosítottat térítésmentesen megilleti – azonban ide nem értve a fogtechnikai költségeket, mely adott esetben jelentős tételt jelenthet, bár számos eszköz rendelkezik társadalombiztosítási támogatással. Egyéb társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások Az iskola-egészségügyi és az otthoni szakápolási szolgáltatók adatait a mellékelt alapellátást összefoglaló tábla tartalmazza. A betegszállítók és fogászati szakellátási szolgáltatók táblája külön szerepel. Elmondható, hogy a megye területileg lefedett, azonban nem probléma-mentes. Az otthoni szakápolás területén problémát jelent, hogy a vizitszám korlátozottsága, valamint a speciális szakemberek (gyógytornász, logopédus) hiánya miatt a kisebb települések lakóinak hozzáférése az ellátáshoz bár lakosságszám szerint arányos, de rendkívül csekély. Örvendetes, hogy 2006. évben már rendelkeztünk hospice szolgáltatóval. Ezen szolgáltatás fejlesztése, a rendelkezésre álló kapacitás jobb kihasználása rendkívül fontos lenne. Több alkalommal is tájékoztattuk szolgáltatóinkat ezen lehetőségről, azonban sajnálatos módon ennek ellenére a beérkezett rendelések nem érték el a rendelkezésre álló lehetőségeket, holott nyilvánvaló tény az e körbe tartozó betegek nagy száma. Hasonlóképpen nem megoldott kérdés a fekvőbeteg-szakellátás keretében nyújtott hospice ellátások szakszerű nyújtása és finanszírozása. Bár számos pályázati lehetőség volt e tárgykörben, a megye szolgáltatói nem és nem kívántak tovább lépni. Holott a „jó halálhoz”, az emberi méltóság utolsó pillanatig történő megőrzéséhez – a társadalmi tudat formálása, a mindenáron való aktív ellátás túlhangsúlya mellett – a megfelelő palliatív ellátás, fizikai és pszichés támogatás biztosítása elengedhetetlen. Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás A szolgáltatók adatait a mellékelt táblák tartalmazzák. A megye gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátása biztosított, gyógyfürdő ellátások tekintetében – lévén a Balatonfüred Állami Szívkórház ellátása speciális és nem teljes, – döntően a Hévíz Állami Gyógyfürdőkórház látja le, de a megye lakosai – különösen a pápai és ajkai kistérségből – nagy számban veszik igénybe a sárvári gyógyfürdőt is. A megyében számos háziorvos működtet kézigyógyszertárat (külön táblában mellékelve), döntően az önkormányzatok felkérése alapján. Személyes szakmai véleményem szerint ez a megoldás a betegek érdekét csak látszólag szolgálja: a kényelmi szolgáltatás élvez elsőbbséget a gyógyszerész szakmai kontrollal szemben.
9 Meg szeretném említeni, hogy a mellékelt táblák természetesen csak a Veszprém Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott szolgáltatók adatait tartalmazzák. A megye területén telephellyel rendelkeznek azonban olyan szolgáltatók, akiknek finanszírozási szerződését a székhely szerinti Pénztár – jellemzően a Főváros-Pest Megyei Pénztár – kötötte meg (pl. művese-kezelések). Kérem tájékoztatásom elfogadását! /A tájékoztatóhoz mellékelt táblák elkészítésében közreműködtek a Gyógyító-Megelőző Ellátási Osztály és a Gyógyszerügyi, Gyógyászati segédeszköz és Gyógyfürdő Osztály munkatársai, akiknek – kiemelten Csaba Ferencné és Grób Mátyásné kollégáimnak – szeretnék köszönetet mondani./
V e s zp r é m , 2007. április 4.
Dr. Medgyaszai Melinda s.k. igazgató
H a t á r o z at i j a v a sl a t : A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és tudomásul vette a Veszprém Megyei Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója az egészségügyi ellátás helyzetéről, különös tekintettel a megyében élő idősekre. A megyei közgyűlés köszönetét fejezi ki a Veszprém Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójának és munkatársainak a részletes, informatív szakmai tájékoztató anyag összeállításáért. Felelős: Határidő:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke azonnal
